DEBRECENI EGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI KAR
TISZADOB NAGYKÖZSÉG TÁJHASZNOSÍTÁSI KONFLIKTUSAINAK ELEMZÉSE TERÜLETRENDEZÉSI TERV ALAPJÁN
TANULMÁNY .: Táj- és Környezetvédelmi Tervezés c. tantárgyhoz :.
Készítette: Bertalan László Geográfus MSc. I. évf. 2011.
1. Bevezető – mintaterület bemutatása A tanulmányom tájhasználati konfliktusokat vizsgáltam területrendezési terv alapján, ezen vizsgálat mintaterülete a lakhelyem, Tiszadob Nagyközség közigazgatási határával kijelölt terület volt. Ez a terület már több földrajzi és geoinformatikai vizsgálatom alapjául szolgált, tehát a terület részletes bejárására már nem volt szükségem. Tiszadob
nagyközség
Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyében,
a
Tiszavasvári
közigazgatási kistérségben, a Tisza bal partján a földrajzi szélesség 48. foka, a földrajzi hosszúság 21. fok 10. perce metszéspontjában fekszik. Tengerszint feletti magassága 107méter. Legmélyebb pontja a Mély-ér: 93méter. Szűkebb tájegységben ma a Nyiri mezőséghez tartozónak mondják. A településtől mindössze csak 46 kilométerre esik Nyíregyháza, 80 kilométerre Debrecen, 42 kilométerre Miskolc. Az Országos Térszerkezeti Terv alapján a település: vegyes terület-felhasználású, mezőgazdasági, vízgazdálkodási és erdőgazdálkodási térség. A múltszázad közepéig a Tisza középszakasz jellegű folyó volt Tiszadobnál is. A folyóról lefűződő holtágak magas füvű ártéri réteket és úgynevezett szárazhátakat alakított ki. Az általam vizsgált terület azért is érdekes, mert a Tisza-szabályozási munkák itt kezdődtek meg a folyó Tiszadob-Tiszaszederkény közötti szakaszán, gróf Széchenyi István ünnepélyes kapavágásával 1846. augusztus 27-én. Vásárhelyi azt a célt tűzte ki, hogy a folyó esését megnöveljék oly mértékben, hogy az árhullámok gyorsan levonuljanak. A Tisza-szabályozása során Tiszadobnál levágtak összesen mintegy 20 km-nyi Tisza-szakaszt (lásd. Melléklet) . A terv bevált, a Tisza az új nyomvonalat választotta. Jó darabig azonban a nagyobb árvizek alkalmával a korábbi mederben, a Tiszalúc felé eső holtágakban is a Tisza folyt. Sajnos a természetes környezetéből alig-alig maradt meg valami. A felszín és a táj átalakulását szinte kimondottan az emberi tevékenységek okozták.
2. Tájhasznosítási konfliktusok ismertetése Az évszázadok, évezredek során, a szellemi-gazdasági-technikai kultúra fejlődése során különböző tájtípusok alakultak ki. Ezek egy adott terület használati módjaiban különböznek. Így beszélhetünk mezőgazdasági, erdő-, ipari, városi (urbánus) vagy üdülőstb. tájról. Minél jobban szétválnak a használati funkciók, annál nagyobb az esély, hogy a -1-
tulajdonosok, kezelők vagy az érintett területen élők között feszültségek adódnak. Az ilyen, ún. tájhasználati konfliktusok területi jellegük szerint lehetnek felületi-, szegély-, vagy lokális problémák. A zavarás jellege szerint megkülönböztethetők a funkcionális, ökológiai és a látványkonfliktusok. Természetesen egy-egy területen igen gyakran a különböző jellegű konfliktusok együttesen, néha elválaszthatatlanul jelennek meg. A tájrendezés fő feladata e problémák feltárása, a konfliktusok feloldása az optimális tájszerkezet megteremtésével. Tiszadob Nagyközség területe mindössze 82,5 km2, a vizsgálatom során is azt állapítottam meg, hogy a település méretével egyenes arányosságban van a tájhasználati konfliktusok száma is – vagyis kevés. Ezeket részletezem az továbbiakban.
2.1. Funkcionális konfliktus A funkcionális konfliktusokat Csemez Attila megfogalmazása szerint „az egymást akadályozó, egymás területét megszüntető, rendeltetését zavaró, egymással konkuráló területhasználatok okoznak.” Ez a fajta konfliktus Tiszadobon is élesen megjelenik, emellett felületi-konfliktusként is értelmezhető, valamint közvetetten látvány-konfliktust generál. Kialakulása a település történetéből, de leginkább a jellegéből adódó okokra vezethető vissza. A településnek nincs saját ipara, évtizedekig mezőgazdasági jellegű település volt. Tiszadob leginkább a falusi turizmusban rejlő lehetőségeket igyekszik kihasználni, melynek a gyönyörű természeti környezet kedvez. A településen továbbra is jelentős arányt képvisel a mezőgazdaság (földművelés, növénytermesztés, állattenyésztés). A község sokáig életképes termelő szövetkezete 40év után darabokra esett, s a belőle kisarjadt utódok szabad versenyre kényszerülvén vagy elestek, vagy magán kezekben éltek tovább. Ennek utódja a TEDEJ Rt. szarvasmarha-tenyésztő telepe (lásd. Melléklet), mely a település központjától körülbelül 500méterre helyezkedik el. Ez a relatív közelség a természeti és környezeti konfliktusokon kívül már társadalmi konfliktusokat is eredményezett.
-2-
2010-ben egy komplex környezeti értékelés kimutatta az alábbi eredményeket: •
A jelentős számú állat tartásával összefüggő levegőterhelés hatással van a környező ingatlanok levegőminőségére, amely csökkentése érdekében infrastrukturális fejlesztések, valamint fásítások szükségesek.
•
Az állattartáshoz kapcsolódó kiszolgáló tevékenységek jelentenek inkább zajterhelést, a rendelkezésre álló információk alapján a közlekedésből származó kibocsátási értékek vonatkozó jogszabályi határértékek alatt vannak.
•
Rezgésterhelésre vonatkozó mérési adatok nem állnak rendelkezésre, határérték feletti rezgésterhelésről nincs információ.
•
A községben még nem épült ki a szennyvíz-csatornahálózat, jelenleg folyik az előkészítése a szennyvízberuházásnak. Az állattartó telepen (szarvasmarha) a keletkező folyékony hulladékokra különös figyelmet kell fordítani, mivel a telep a település központjában, lakott területek és intézmények környezetében található.
Ki kell emelni a lakossági észrevételek és panaszok összegzéséből adódó problémákat is: •
Levegőszennyezés mellett a bűz zavarja a környező lakókat
•
A
gazdaság
működése
során
jelentkező
tehergépkocsi
forgalom
zaj-,
porszennyezéssel jár, emellett a település helyenként egyébként sem megfelelő minőségű úthálózatára is káros hatással van. A látvány-konfliktus abból adódik, hogy az eszközei és épületei nem illeszkednek a szomszédos lakott területek zöldfelületébe, élesen elütnek attól, ezért egy védő és takaró fasor telepítése célszerű lépés lenne, mivel így egyszerre javítaná a látványt és bizonyos mértékben felfogná a zaj- és porszennyezést. Megállapítható, hogy ez a konfliktus az élhető település kialakítása érdekében sürgősen
megoldandó.
Az
állattartó
telep
másfajta
hasznosításához
szükséges
intézkedéseket már megtette az Önkormányzat. Kiemelnék egy másik funkcionális konfliktust is, ami a turizmus és a védett táj problémaköréből adódik. Tiszadob leghíresebb építménye az élő és a holt Tisza ölelésében található Andrássy-kastély (lásd. Melléklet). A soktornyú, mesébe illő palotát, 1880 és 1885 között, a francia gótika stílusában építtette Andrássy Gyula, volt miniszterelnök. Mára a kastély épülete oly mértékben leromlott, hogy az veszélyezteti település és a térség turizmusát, s a látnivalók kihasználatlanságának következtében kezdi elveszíteni turisztikai vonzóképességét. „A tiszadobi Andrássy-kastély és környezetének kulturális és turisztikai -3-
hasznosítása” című kiemelt projekt átfogó célja az Andrássy-kastély és környezetének értékeire épülő fejlett, szervezett turizmus. Azonban a kastély területe Természetvédelmi Területen található, ezért a fejlesztés megvalósítása tájvédelmi szempontból nagy körültekintést igényel majd a konfliktusok elkerülése érdekében.
2.3. Ökológiai konfliktus Ezt a konfliktustípust (nézőpont, illetve megközelítés kérdése, hogy az adott hatást a környezet szennyezéseként vagy az ökológiai adottságok károsításaként minősítjük) „az egymást károsító, pusztító, megszüntető, egymás létét veszélyeztető területhasználati módok” egymásra hatásaként fogalmazta meg Csemez Attila. Tiszadob környezetét és tájképét vizsgálva ez a konfliktustípus is nagymértékben meghatározó szereppel bír. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy jelen esetben az ökológia konfliktus mellett szegély konfliktusként is szerepeltethető lenne, ezt az alábbiakban fejtem ki. A bevezetőben is említettem, hogy a település történetében jelentős állomás volt a Tisza-szabályozás. Ez önmagában egy óriási antropogén környezet- és tájformáló folyamat volt, ami számos következménnyel járt. Tájkép szempontjából véleményem szerint nem volt káros következménye a szabályozási munkáknak, ugyanis az így keletkezett holtágak (maga a település is egy ilyen levágott kanyarulat mentén helyezkedik el) kellemes környezetet biztosítanak az itt lakók, valamint az ide látogatók s nem utolsó sorban az élővilág számára is. Negatívumok más tényezőkben jelennek meg. A fent említett szegély-konfliktus az alábbi két helyen jelentkezik: •
Tisza-folyó < – > Mezőgazdasági művelésű területek
•
Tisza-folyó holtága < – > Lakott területek
A szabályozásokat követően sikerült megszüntetni az időszakosan vízzel elöntött területek nagy részét és ez által jelentős mennyiségű földművelésre alkalmas területet kialakítani. Azonban hiába vannak elgátolva a holtágak, egy-egy árhullám esetén a nyomás következtében a holtágakba még mindig préselődik a talajon keresztül víz, ami nem a felszínen mutatkozik meg élesen, hanem a közeli telkek és kertek talajvízszintjében. A folyó vizének esetleges szennyezése tehát bejuthat a lakossági környezetbe. Az esetleges fokozódó beépítés pedig ökológiai hatással járhat a vízi élővilágra, ugyanis a Tisza túlságosan közel folyik a település közigazgatási határához. A közelség ezen felül a mezőgazdasági területek számára is káros hatásokat eredményezhet. -4-
2.4. Lokális konfliktus A lokális vagy pontszerű konfliktusok körébe Tiszadobon olyan elemek tartoznak bele, amelyek élesen elütnek az adott terület tájképétől. Ezek az alábbiak.: benzinkút árjelző táblája, víztorony.
3. Konklúzió A vizsgálatom során megállapítottam, hogy Tiszadob Nagyközség területén nem találtam nagyszámú tájtervezési konfliktust, azonban az ismertetettek elég nagy jelentőséggel bírnak. A dokumentumok és a Polgármester Úrral való beszélgetés alapján megtudtam, hogy az állattartó telep másfajta hasznosításával kapcsolatos kezdeményező lépések már megkezdődtek, így remélhetőleg 1-2éven belül ez a konfliktus megoldódhat. Az Andrássy-kastély turizmusfejlesztési projektje még nagyon az elején van, ezért azzal kapcsolatban is csupán remélhető, hogy kedvező irányban fognak alakulni a tájalakítási folyamatok. A Tisza-folyó régen és most is konfliktusforrásként jelentkezik, azonban mára már jelentősen sikerült ezt csökkenteni.
-5-
Felhasznált anyagok: BERTALAN L.: 2010. A Tisza-szabályozás és az árvízmentesítő munkálatok területhasználatra gyakorolt hatásának vizsgálata Közép-Tisza-vidéki mintaterületen. (szakdolgozat) BUGYA T.: 2006. Tiszadob földrajza. - in: TISZADOB (szerk.: Bugya I.), Tiszadob CSEMEZ A.: 1996. Tájtervezés – tájrendezés. Budapest. Mezőgazda Kiadó. Tiszadob Nagyközség Területrendezési Tervének Módosítása. /Tiszadob Nagyközség Önkormányzata & RÉGIÓ Városépítészeti és Műemléktervezési Kft. 2010./
Internetes anyagok:
•
http://portal.bme.hu/C19/ingatlanszakerto/oravazlat/telepulesfejlesztes_iv_2_a_taj_ vedelme.doc [letöltve: 2011. április]
•
http://www.agr.unideb.hu/~nyrita/cucc/phd_2.pdf [letöltve: 2011. április]
•
http://www.pontmagazin.hu/pm114339.html [letöltve: 2011. április]
•
A tiszadobi Andrássy-kastély és kapcsolódó területeinek kulturális és turisztikai hasznosítása: http://szszbmo.hu/szszbmoold/tartalom/dokumentumok/programok/tiszadob/hatter. pdf [letöltve: 2011. április]
-6-
- MELLÉKLET –
A legfontosabb tájhasználati konfliktusok Tiszadob területén EOTR-térképszelvényen (saját szerkesztés)
1. TEDEJ Rt. szarvasmarha-tenyésztő telepe a lakóterület közelében 2. Andrássy-kastély a természetvédelmi területen
A Tisza mederváltozási (saját szerkesztés)
TEDEJ Rt. Állattenyésztő telepe (saját felvételek) Andrássy-kastély, Tiszadob
-1-
