SZAKSZERVEZETI KIRÁNDULÁS 2016. október 29-30.
Eger-Tiszadob-Szerencs-Sárospatak-Füzérradvány-Hollóháza-Füzér-Eger A szakszervezet, mint minden évben, így idén is szervezett egy kétnapos kirándulást a főiskola dolgozói számára. Október 29-én, szombaton reggel hűvös, de napfényes időben indultunk útnak a B épület parkolójából. Első állomásunk Tiszadob volt, ahol a romantikus stílusú Andrássykastélyt tekintettük meg, amely a francia Loire folyó mentén található középkori lovagi várkastélyok mintájára épült. Először kívülről vettük szemügyre a mesés szépségű épületet, és a parkot, amelyben labirintus is található. A liliom rajzolatú bukszus labirintusban eltévedni nem lehet, mert a bokrok csak derékmagasságig érnek. Közepén áll a Fadrusz János tervei alapján készült Lányszöktetés című szobor. A kastély egyik különlegessége, hogy a 4 évszaknak megfelelően 4 bejárata, az év 12 hónapjának megfelelően 12 tornya, 52 hetének megfelelően 52 szobája és 365 napjának megfelelően 365 ablakszeme van. Az egyik tornyán napóra is látható. A parkban való sétálgatás után beléptünk az épületbe, és tárlatvezetőnk segítségével sorban megcsodáltuk a kastély termeit. A főbejárat fölötti színes ablakokon látható az Andrássyak címere, a terrazzo padlóburkolat közepén a márványmozaik oroszlán fogad, mely címerállatuk a hatalmat, az erőt jelképezi. Innen vörösmárvány lépcső visz a magasföldszintig, ahonnan fafaragásos, háromkarú tölgyfalépcső vezet a felső emeletekre. A lépcsőház-toronyból nyíló, hálóboltozatos hall északi falának közepén gótikus-reneszánsz kőkandalló áll, homlokán a felirat "Fidelitate et Fortitudine" (hűséggel és bátorsággal). Az épület művészeti értékét jelentősen növeli, hogy 1910-ben ide helyezték át a Rippl-Rónai tervezte Andrássy-ebédlőt, amely Róth Miksa csodálatos üvegablakával a kastély egyik fő látványossága. Az eredeti, színes Tiffany-üvegből készített felső üvegrészek ma is láthatók a nagyméretű ablakon. Szerencsések voltunk, mert napfényes időben érkeztünk, így a színes üvegablakok teljes pompájukban ragyogva tárultak fel előttünk.
Az alapos tárlatvezetés után sietősen folytattuk utunkat Szerencs felé. Néhány váratlan akadály leküzdése után sikeresen megérkeztünk a Rákóczi várhoz. Itt megtekintettük a Zemplén Múzeum képeslap gyűjteményét, Fery Antal ex-libriseit, a csokigyártás történetét valamint Rákóczi Zsigmond korát bemutató kiállításokat. A múzeumban interaktív helységek is találhatók, ahol a régészkedés mozzanatait lehet kipróbálni.
Sárospatakra érkezve elfoglaltuk a szállásunkat a Hotel Furmint tanszállodában. Ezután kétfelé oszlott a csapat. Akik nem akartak részt venni a fakultatív kiránduláson, azok a városban nézelődtek. A vállalkozó kedvűek pedig elindultak túrázni a Megyer-hegyi tengerszemhez. Károlyfalváig busszal, majd onnan gyalogosan közelítettük meg a hegycsúcsot. A meredek erdei ösvényen felkapaszkodva feltárult előttünk az őszi színekben pompázó fákkal és magas sziklákkal körülvett mesterséges tó. A Tengerszem egy elhagyott malomkő-bánya fejtési gödrében összegyűlt csapadékból lett tóvá. Mélysége kb. 6,5 méter. A bányászat a XV. századtól 1907-ig folyt ezen a területen. A tó mellett megtalálhatóak a bányászok vulkanikus riolittufába vájt szállásainak maradványai is.
A túra után kellemesen elfáradva tértünk vissza a szállásunkra. Vacsora előtt dr. Vas István, a szálloda igazgatója meghívta a társaságot egy kis borkóstolásra. Másnap a reggeli elfogyasztása után Füzérradványra utaztunk, ahol a Károlyi-kastélyt tekintettük meg. A kastély kívülről a romantika, az eklektika hangulatát őrzi, ám pompás termeiben itáliai reneszánsz és kora barokk belsőépítészeti részletek fogadják az érkezőket. Földszinti termeiben a főúri világ hangulatát idéző enteriőrök láthatók, köztük az egykori könyvtárszoba, az ebédlő, a grófi szalon és hálószoba, valamint a márványmedencés fürdőszoba. A kastélypark platánjaival, terebélyes hársfáival, tulipánfákkal, piramistölggyel hazánk egyik legkülönlegesebb klímájú és hangulatú, sétautakkal metszett kertje.
A kastély megtekintése után Hollóházára utazunk, hogy megcsodáljuk a Porcelán Múzeum gyűjteményét. A kiállítás bemutatja a porcelángyártás történetét. A gyár 1777-ben, mint üveghuta kezdett működni. Az első tárlókban láthatóak a kezdeti idők üvegedényei, majd 1831-től kezdődött a kőedénykorszak, a paraszti kultúra igényeinek megfelelő egyszerűbb, mindennapi használatra szánt kőedény tárgyainak gyártása. Az 1800-as évek végén megjelentek a polgári igényeket is kielégítő dísztárgyak és készletek. Az áttört peremszegélyek, amelyeken az elefántcsontszínű felületet teljesen ellepi a színes stilizált leveles díszítmény és a dús aranyozás. 1892-ben kályharészleget létesítettek a gyárban, melynek néhány terméke látható a kiállításon. Az 1900-as évek elejétől az első világháborúig a korábbi díszes alkotásokról lemondtak és csupán a falusi tányérok ornamentikáját újították fel egy-két sikeres mintával. A szép, de költséges kézi festés helyett tömegesen alkalmazták a matricás mintákat, vagy sablonokat. A századforduló jellegzetes stílusa a szecesszió, a hollóházi gyár termékeinél tisztult formában jelentkezik. A két világháború után, 1939-ben Szakmáry Károly kassai porcelánkereskedő lett a gyár bérlője, aki ismét felvirágoztatta a gyárat. 1956 végétől fokozatosan áttértek a művészi porcelánok gyártására. Szász Endre festőművész porcelánalkotásai is megtekinthetők a kiállításon. Láthatók a jelenleg is gyártásban lévő formák, melyek közül hat termékcsoport nyert BNV Nagydíjat, három pedig emellett elnyerte a Magyar Termék Nagydíjat is. Különleges látványosságot nyújtanak a Forma 1 trófeák (az első magyarországi Forma 1 versenyek Nagydíjait Hollóházán készítették). A múzeumban kávézó és bolt is található. Sokan kedvet kaptak közülünk, hogy vásároljanak egy-egy bögrét, ajándéktárgyat a porcelánbolt kínálatából.
Utunk utolsó állomása a közelmúltban felújított Füzéri vár volt.
A 170 m magasan a falu felett emelkedő várba félórás gyalogos túrával jutottunk fel. A meredeken emelkedő erdei földút és a sziklába vájt göröngyös lépcsők megmászása után kicsit kifújtuk magunkat a Felsővárban. Majd idegenvezetőnk segítségével bebarangoltuk a vár helyreállított, újjáépített termeit. Megtekintettük a gyönyörű gótikus stílusú várkápolnát, a férfi és a női palotaszárnyat, és tematikus kiállításokat az előkerült leletekről, a várvédők életéről és a középkori Füzérről. A vár fénykorában, a mohácsi csatát követően Perényi Péter koronaőr egy évig itt őriztette a Magyar Királyi Szent Koronát. Az egykori koronaőrzési hely is látható a várban a Szent Korona hologramjával. Az Alsó bástya panoráma teraszáról csodás kilátásban gyönyörködhettünk. Ezzel a képpel búcsúztunk a Zemplénben tett utunktól. Élményekkel telve, felfedezésekkel gazdagodva tértünk haza.
