Marosné Kuna Zsuzsanna1 – Czeglédi Csilla2 – Hajós László3 A hozzáadott érték és a foglalkoztatottság összefüggése a mezőgazdaságban, különös tekintettel a V4 országokban The connection between the value added and the employment in agriculture, with special attention to Visegrad 4 Parts countires
[email protected] 1Szent
István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Tanárképző és Pályatervezési Intézet, Munkagazdaságtani és Minőségügyi Tanszék, PhD hallgató
2
Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Tanárképző és Pályatervezési Intézet, Munkagazdaságtani és Minőségügyi Tanszék, egyetemi docens
3
Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Tanárképző és Pályatervezési Intézet, Munkagazdaságtani és Minőségügyi Tanszék, tanszékvezető egyetemi tanár
ABSZTRAKT Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájának egyik célja a munkahelyteremtés támogatása 1 . A munkahelyteremtés ágazatonként különböző eljárásokkal érhető el. Vizsgálatunk a mezőgazdaságnak a munkahelyteremtő szerepére, a mezőgazdaságnak a GDP-ből való részesedése és az ebben az ágazatban foglalkoztatottak aránya közötti összefüggésre világít rá. Számításainkban nemcsak az Európai Unió országaira koncentráltunk, mert arra kerestük a választ, hogy a világ országaihoz képest hol helyezkednek el a V4 országai ebben az összefüggésben, ezért az elemzést az OECD 67 országának 2003-2010-ig terjedő időszakára vonatkozó világbanki adatokra alapozva végeztük. Ennek érdekében a dolgozatban a mezőgazdaság GDP-ből való részesedésének, az ágazatban foglalkoztatottak adatainak felhasználásával klaszterelemzést végeztünk az egyes csoportok azonosítására, majd kereszttábla-elemzés módszerével vizsgáltuk az így
1
http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=101&langId=hu
295
feltárt összefüggést. A csoportképzés távolságok mérésén alapul. Azokat tekintjük egy csoportban lévőknek, akik a többiektől elkülönülve, közel vannak egymáshoz. Az összefüggés azonosítására az ide vonatkozó változókra elvégeztük a kereszttábla elemzést (Chi-Square tests). Az elemzésünk középpontjába a V4 országokat helyeztük, mert ezekben az országokban meglévő és kipróbált jógyakorlatok átvétele - a részben közös politikai-gazdasági múlt miatt - eredményesebb, sikeresebb lehet, mint Európa vagy a világ más országaiból vett minták felhasználása. Így a cikkünk második részében először a V4 országoknak az egyes klaszterekben elfoglalt helyét mutatjuk be. Végül a helyzetük ok-okozati tényezőit ismertetjük. Az elemzések eredményeként megállapítottuk, hogy bár statisztikai módszerekkel kimutatható összefüggés van a vizsgált jellemzők között, ez azonban nem számottevő, így nem meghatározó. Ennek oka az, hogy ahhoz, hogy a GDP-ben a mezőgazdaság részesedésének növekedése számottevő legyen, az élelmiszer- vagy feldolgozóipar növekedése, fejlődése is elengedhetetlen. Ott ahol a termőterület nem teszi lehetővé a gazdaságos
termelést,
elképzelhető
a
tudományos
kutatásokhoz
kapcsolódó
mezőgazdasági tevékenység. Mindezeknek az alapja a széleskörű, gyakorlatorientált, hatékony oktatási tevékenység. Ez képes a kérdéses szektorban a foglalkoztatottság növelésére is. Tehát a mezőgazdaság önmagában – oktatás és képzés nélkül – nem tekinthető egy fejlett gazdaság motorjának. Ebben az ágazatban a munkahelyteremtés a munkaintenzív szakmák esetében elsősorban a munkaerőpiacra történő visszavezetés részeit képezhetik, azonban önmagukban már középtávon sem alkalmasak sem a termelékenység fokozására, sem pedig a foglalkoztatottság növelésére. A mezőgazdaság önmagában csak a fejlődő országokban húzóágazat, ezekben az országokban magas az ezen a területen való foglalkoztatottság. Eredményeink alátámasztják és szorgalmazzák, azt, hogy a mezőgazdasági és az ehhez kapcsolódó ismeretek szervezett oktatása, széleskörű terjesztése mielőbb megerősödjön nemcsak a diákok esetében, hanem a gyakorló gazdálkodók körében is (pl. már működő „civil” fórumokhoz kapcsolódva vagy újonnan szervezett internetes felületen keresztül).
296
Bevezetés Az elemzés célja, hogy megvizsgálja a mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulását és összefüggését a szektorban foglalkoztatottak arányával. Mindezt az OECD 67 országában végeztük el, azzal a szándékkal, hogy megvilágítsuk azt, hogy a V4 országok hogyan integrálódnak ebben a témában az említett országok közé. Azért vizsgálatunkban nem csak az Európai Unió országaira koncentráltunk, mert arra kerestük a választ, hogy a világ országaihoz képest hol helyezkednek el V4 országai. A gazdasági szerkezet (struktúra) valamely ország gazdaságának tevékenységek szerinti összetétele, a nemzetgazdaság egyes ágainak mennyiségi aránya. A
nemzetgazdasági
ágakban
folytatott
gazdasági
tevékenységeknek,
ill.
tevékenységcsoportoknak a nemzeti jövedelmen – az összes anyagi és nem anyagi tevékenység figyelembevétele esetén –, a nettó nemzeti terméken belüli arányai fejezik ki az adott ország gazdasági szerkezetét. Az ország bruttó hazai terméke változását meghatározó tényezők A választ a növekedéshez való hozzájárulás vizsgálata adja, amely azt mutatja, hogy az egyes összetevők mennyiben magyarázzák a GDP egészének adott időszakban történő változását. A hozzájárulás két tényező együttes hatását mutatja: az adott ágazat növekedési ütemét és annak a GDP egészén belüli súlyát. A komponensek hozzájárulásainak összege kiadja a GDP változási ütemét. Azaz GDP =GVAi + (D21-D31), ahol GVA. a bruttó hozzáadott érték; i = az ágazatok TEAOR03-as bontásban, A-tól O-ig; D21 = termékadók; D31 = terméktámogatások. (Szőkőné, 2010): A gazdaságtörténeti fejlődés kezdeti szakaszán a mezőgazdaság túlsúlya volt a jellemző. A gazdaságfejlődés későbbi szakaszaiban – az iparosítás előrehaladásával – kialakultak az agráripari, majd az ipari országok. A gazdaság makro szerkezetének változása a világ egyes ország csoportjai között differenciáltan ment és megy végbe. A fejlődő országok döntő többségében jelenleg is a mezőgazdaság túlsúlya jellemző.
297
A gazdaságpolitikai célként (prioritásként) a következő legfontosabb célokat említik meg: •
Tartós gazdasági növekedés.
•
Pénzügyi egyensúly megteremtése.
•
Munkapiac: a mezőgazdasági termelés tényezői között ma is meghatározó a munka, valamint a mennyiségét és minőségét meghatározó létszám, illetve munkaerő, s annak teljesítőképessége. A mezőgazdaság egészének teljesítménye, termelékenysége szempontjából a ráfordított munka hatékonysága a legdöntőbb közgazdasági kérdés. Rendkívül fontos a mezőgazdasági népesség foglalkoztatása, életszínvonalának emelése.
•
Infláció normalizálása: az infláció csökkenti a beruházási keresletet, ha magas, ha alacsony.
•
A nemzeti valuta megerősítése: az erős valutájú országokban nagyobb a beruházási kedv.
Elsődleges cél az agrárpolitikák kialakításakor az a törekvés, hogy az egyes államok élelmiszer-szükségletüknek a lehető legnagyobb részét maguk állítsák elő, és ne legyenek kitéve a világpiaci bizonytalanságoknak. A gazdaságpolitika alapja e célok megvalósítása. A mezőgazdasági termék előállításnak és értékesítésnek más nemzetgazdasági ágazattól eltérő, szakmai körökben is elismert sajátosságai vannak. Az agráriumban alapvetően két tünet fedezhető fel, az általában alacsony jövedelmezőség és a jövedelmek hullámzása (jövedelem fluktuáció). Az ágazat jövedelmezősége az állami beavatkozások nélkül alacsonyabb, mint az egyéb tevékenységeké a fejlődő és a fejlett országok esetében is. A mezőgazdasági termékeknél az ún. árdiszparitás esete áll fenn, vagyis a termékek árában realizálható jövedelem alacsonyabb, mint más ágazatok termékeinek esetében. Már kisebb árváltozás is könnyen veszteségessé teheti a termékértékesítést. A sajátosságok alapvetően abból erednek, hogy a termelés természeti környezetben folyik, ami kitettséget jelent a környezeti tényezők rapszodikusságával szemben. Ebből adódóan a várható termékmennyiség kevésbé precízen tervezhető, a ráfordítások folyamatosan
298
jelentkeznek, míg a hozamok szakaszosan, aminek következményei a finanszírozási oldalon is megjelennek. Ebben az esetben bizonytalanságról lehet beszélni.
Módszertan és elemzés A klaszterelemzés során arra szeretnénk választ kapni, hogy a 67 OECD ország mezőgazdaságának GDP-ből való részesedése és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya alapján milyen klaszterek rajzolódnak ki. Az ilyen módon képzett klaszterek között van-e statisztikai módszerekkel kimutatható összefüggés. A klaszterelemzést WARD-féle módszerrel végeztük el, amely eljárás során azok a csoportok kerülnek összevonásra, amelyek a klaszteren belüli szórásnégyzetet a legkevésbé növelik. A klaszterek számát a könyökkritérium alapján állapítottuk meg: A klazsterek számának függvényében történt meg a koefficiensek ábrázolása, ahol az éles törés látható, az a szám utal a megfelelő klaszterszámra. Így a foglalkoztatás tekintetében 3, a GDP-ből való részesedés alapján 4 klaszter született, melyeket az 1. és a 2. táblázatban mutatunk be.
299
1. táblázat. Azonosítható klaszterek a foglalkoztatás tekintetében (2003 és 2010 közötti időszakra) 1. Klaszter
2. Klaszter
3. Klaszter
(fejlett országok)
(elmaradott országok)
(fejlődő országok)
a mezőgazdaságban foglalkoztatottak átlaga 2,827% és 3,687% között mozog
300
a mezőgazdaságban foglalkoztatottak átlaga 32,42% és 38,24% között mozog
a mezőgazdaságban foglalkoztatottak átlaga 12,327% 14,623% között mozog
Argentína, Ausztria
Azerbadzsán
Bulgária
Belgium
Kína
Chile
Csehország
Ecuador
Colombia
Dánia
Egyiptom.
Costa Rica
Észtország
Hondurasz
Horváthország
Finnország
Indonezia
Kuba
Franciaország
Kazahsztan
Domonicai Köztársaság
Németország
Moldova
El Salvador
Magyarország
Marokkó
Jamaica
Izland
Paraguay
Korea
Írország
Fülöp-szigetek
Lettország
Olaszország
Románia
Litvania
Japán
Sri Lanka
Malajzia
Jordánia
Thaiföld
Mauritius
Luxemburg
Törökország
Mexico
Maálta
Panama
Hollandia
Lengyelország
Norvégia
Portugália
Peru
Szlovénia
Puerto Rico
Dél-Afrika
Szovákia
Uruguay
Spanyolország
Venezuela
Svédország Anglia USA Forrás: Saját elemzés Az 1. táblázatból látszik, hogy a V4 országokból: Csehország, Magyarország és Szlovákia az 1. klaszterbe, míg Lengyelország a 3. klaszterbe tartozik. Az 1. klaszterbe alacsony mezőgazdasági foglalkoztatási arányok jellemzőek, ide tartoznak a vizsgált országok közül az európaiak. Az afrikai, a dél-amerikai és a távol-keleti országok. jellemzően a 3. klaszterbe tartoznak, ahova Lengyelország is került. Bár mi azt vártuk, hogy a V4 országok hasonlók a vizsgált jellemzők tekintetében, ez csak 3 országra lett igaz. 2. táblázat. A mezőgazdaság GDP-ből való (%-os) átlagos részesedése (2003 és 2010 között)
1
Klaszter
(erős mezőgazdasággal rendelkezők) A mezőgazdaság GDP-ből való részesedésének átlaga 24,557% és 27,615% között mozog
2
Klaszter
(a mezőgazdaság nem stratégiai ágazat) A mezőgazdaság GDP-ből való részesedésének átlaga 4,713% és 6,497% között mozog
3
Klaszter
(viszonylag erős mezőgazdaság) A mezőgazdaság GDP-ből való részesedésének átlaga 14,536% és 16,964% között mozog
4
Klaszter
(mezőgazdaságra épülők) A mezőgazdaság GDP-ből való részesedésének átlaga 29,643% és 36,171% között mozog
Argentína
Ausztria
Bulgária
Egyiptom.
Azerbadzsán
Belgium
Colombia
Indonezia
Kina
Chile
Costa Rica
Moldova
El Salvador
Csehország
Horvátország
Marokkó
Hondurasz
Dánia
Kuba
Nicaragua
Malajzia
Észtország
Paraguay
Montenegro
Finnország
Domonicai Köztársaság
Síria
301
Fülöp-szigetek
Franciaország
Ecuador
Románia
Németország
Izland
Szerbia
Magyarország
Jamaica
Sri Lanka
Írország
Kazahsztán
Thaiföld
Olaszország
Mauritius
Törökország
Japán
Panama
Uruguay
Jordánia
Peru
Korea
Venezuela
Lettország Litvánia Luxemburg Malta Mexico Netherlands Norway Poland Portugal Puerto Rico Slovak Republic Slovenia South Africa Spain Sweden United Kingdom United States Forrás: Saját elemzés A mezőgazdaság GDP-ből való (%-os) átlagos részesedése tekintetében a V4 országok a 2. klaszterbe tartoznak, ahová az európai országok. Elsősorban ahol egyértelműen nem a
302
mezőgazdaság a húzó ágazat, ott a GDP részesedése abból alacsony: 4,713% és 6,497% közötti. A klasztereket a klasztercentroidok (átlagok) segítségével elemeztük tovább, kereszttábla elemzést és varianciaanalízist végeztünk az összefüggés feltárásához. A kereszttábla elemzést a foglalkoztatásra vonatkozó 3 klaszterjellemző és a GDP részesedésre vonatkozó 4 klaszterjellemző bevonásával végeztük el. A kereszttábla elemzés a változók közötti összefüggést vizsgálja és ezek kombinált gyakorisági eloszlását mutatja meg:
3. táblázat A Pearson féle Khi-négyzet teszt eredménye
Érték
df
Asymp. Sig. (2sided)
Pearson Chi-Square
52,402a
6
,000
Valószínűségi arány
55,271
6
,000
1,358
1
,244
Linear-by-Linear Association Érvényes esetek száma
63
a. 8 cells (66,7%) have expected count less than 5. The minimum expected count is 1,19. Forrás: Saját vizsgálat A két változó közötti összefüggésre a Pearson-féle Chi-square teszt táblázata (4. táblázat) adja meg a választ. A mutató megfigyelt értéke 52,402, amely a 0,000-ás kétoldali szignifikancia szinten vizsgálva is meghaladja z elméleti küszöb értékét, azaz a szignifikancia szint kisebb, mint az általunk választott 0,05 szignifikanciaszint, Ez azt
303
jelenti, hogy feltételezzük, hogy szignifikáns összefüggés van a változók között, azaz a mezőgazdaságnak a GDP-ből való részesedése és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya között. Ez be is igazolódott, hisz a valószínűségi arány (Likelihood Ratio) alacsonyabb, mint az általunk választott 5 százalékos szignifikanciaszint, ami szignifikáns kapcsolatra utal. 4. táblázat. A mezőgazdaságnak a GDP-ből való részesedése alapján képzett és a mezőgazdaságban foglalkoztattak aránya alapján képzett klaszterek kereszttábla
Ward Method 1 Esetszám
2
Összes
3
4
1
23
2
0
26
8,3%
71,9%
14,3%
0,0%
41,3%
8
0
2
5
15
66,7%
0,0%
14,3% 100,0%
23,8%
3
9
10
0
22
25,0%
28,1%
71,4%
0,0%
34,9%
12
32
14
5
63
100,0%
100,0%
100,0% 100,0%
100,0%
1 % Ward Módszerrel Esetszám Ward Method 2 % Ward Módszerrel Esetszám 3 % Ward Módszerrel Esetszám Total % Ward Módszerrel Forrás: Saját vizsgálatok A 4. táblázat alapján megállapíthatjuk, hogy a fejlett országok többségében a mezőgazdaság nem stratégiai ágazat, míg az elmaradott országok többségében a mezőgazdaság stratégiai ágazat. Amennyiben a GDP-ből való részesedés alapján nem 4 hanem 3 klaszter képzését hagyjuk jóvá, erősebb összefüggést kapunk a változók között. Így is azonosítható az összefüggés, azonban nem erős.
304
A kereszttábla elemzés alapján megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdaságban dolgozók aránya és a mezőgazdaság GDP-ból való részesedése között szignifikáns kapcsolat van. Azonban a kereszttábla elemzés nem jól használható, ha bármelyik cellában a peremeloszlások alapján várható érték (expected value) kisebb 1-nél, vagy a cellák több mint 20%-ában ez az érték kisebb, mint 5. Ez a kereszttáblánknál kis híján (19 %) tetten érhető. Az eredmény alátámasztotta a kereszttábla eredményét: a jellemzők között pozitív, de gyenge összefüggés van. Vagyis a foglalkoztatottak arányának növekedése a mezőgazdaság GDP-ből való részesedését képes növelni, azonban csak nagyon kis mértékben Ahhoz, hogy a növekedés számottevő legyen a mezőgazdasághoz ipar vagy szolgáltatás kell, hogy kiépüljön. V4 országok helyzetének vizsgálata Annak, hogy Lengyelország a mezőgazdasági foglalkoztatási arány tekintetében a fejlődő országok közé soroltatott, az oka az, hogy Lengyelország a volt szocialista táboron belül is speciális helyzetben volt még a rendszerváltás előtt. Fennmaradt a tradicionális birtokstruktúra, a szövetkezetek nem voltak jellemzőek a tervgazdálkodás idején sem. A gazdaságokból követlenül értékesítettek. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak általában máshol is dolgoztak, nemcak az agrárium jelentette a megélhetésüket. Esetenként azonban megjelent a rejtett munkanélküliség ebben az ágazatban, amely rontotta a termelékenységet (Törőné, 2012), azonban így a foglalkoztatás megmaradt, nem nőt a munkanélküliség, továbbá a kényszernyugdíjazások száma sem növekedett olyan mértékben, mint Magyarországon. A rendszerváltozás
2
előtt a 25% volt (Magyarországon 1990-ben 18%, amely
folyamatosan csökkent 1992-re 13%-ra, 2002-ben ismét 17%-ra emelkedett. Az EU csatlakozás után Lengyelországban a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya még 17%, (Magyarországon 6%) volt. Ez az arány 2010-re Lengyelországban 2003-hoz képest 50%-
2
http://laborsta.ilo.org/STP/guest
305
kal csökkent, de így is Lengyelországban kétszer annyian dolgoznak ebben az ágazatban, mint Magyarországon. A szerkezetváltás ebben az országban kimondottan lassú. Lengyelország mezőgazdaságának SWOT elemzését az 1. ábra mutatja.
1. Ábra. Lengyelország mezőgazdaságának SWOT analízise (In: Törőné, 2012) Lengyelországban tehát elsősorban a gazdaságtalan birtokstruktúra okozta a magas foglalkoztatottságot, amely aztán alacsony termelékenységet és a rejtett munkanélküliséget is eredményezett. A Visegrádi 4-ekből Csehországban nem volt számottevő mezőgazdasági tevékenység, elsősorban iparból élt és él az ország. Gazdasága a Visegrádi 4-ek országai között az EU csatlakozás előtt a legstabilabb volt. (Törökné, 2012).
Azonban ezzel együtt a
mérethatékonység alapján alakították ki a birtokszerkezeteket, amelyek magas szakértelmű kereskedelem-orientált gazdaságoknak mondhatják magukat, termelési szerkezetüket a piachoz igazították. Így képes Csehország arra, hogy természeti adottságai ellenére a
306
mezőgazdaság GDP-ből való részesedése a jó természeti adottsággal rendelkező országok adataival egyező legyen. Szlovákia Magyarországgal mindkét esetben egy csoportba került. Míg Magyarország rendkívül kedvező környezeti adottságokkal rendelkezik a mezőgazdaság szempontjából, Szlovákiában rendkívül erős az agrár lobby, a mellett, hogy környezeti adottságai is kedvezőek. Azonban egyik ország sem tudja ezeket az adottságokat kiaknázni. Ennek okai földtulajdonlási és birtokszerkezeti problémák, információhiány (pl marketinget érintő). Magyarországon
az
együttműködési
készség
hiánya,
illetve
a
kapcsolódó
feldolgozóiparban és a kereskedelemben való tulajdonlás hiánya is jelentősen hozzájárul a problémához.. Összegzés Eredményeink alapján leszögezhetjük, hogy a mezőgazdaság GDP-ből való ideális részesedésének és a foglalkoztatottság növelésének alapja a stabil, mérethatékony birtokstruktúra. Ez teremti meg a kapcsolódó ipar és szolgáltatások kiépülését, ezzel a foglalkoztatottság növelését, amely így már nem a mezőgazdaság, hanem az arra épülő, kapcsolódó ágazatokban jelenik meg. Az is elképzelhető, hogy a kialakult klaszter kiszolgálására éled újjá a mezőgazdaság (Gyulaházán, a sport- és szociális klasztert támogató, élelmezési célokat szolgáló növénytermesztés)3. Vagy ott, ahol a termőterület nem teszi lehetővé a gazdaságos termelést, a tudományos kutatásokhoz kapcsolódó mezőgazdasági tevékenység teremthet munkahelyet, amennyiben ezt a szükségletet, a széleskörű, gyakorlatorientált, hatékony oktatási rendszer ki tudja elégíteni. Ebben az ágazatban a munkahelyteremtés a munkaintenzív feladatok esetében elsősorban a munkaerőpiacra történő visszavezetés részeit képezhetik, azonban önmagukban már középtávon sem alkalmasak sem a termelékenység fokozására, sem pedig a foglalkoztatottság növelésére. A mezőgazdaság önmagában csak a fejlődő országokban húzóágazat, ezekben az országokban magas az ezen a területen való foglalkoztatottság.
3
Interjú a Jegyzővel 2012.
307
Meg kell említeni azonban azt is, hogy a mellett, hogy a GDP növelést minden ország feltétlen célnak tekinti, el kellene gondolkodni a „fejlődési” tempó lassításán, a hatékony oktatásba való széleskörű befektetésnek. Ez csak hosszútávon térül meg és a GDP emelkedése minden bizonnyal visszavenne üteméből. Ebben az esetben más gazdasági mutatók figyelemmel kísérése lenne hasznos, mint pl.: ISEW (Daly és Cobs által kifejlesztett mutató), Index of Sustainable Economic Welfare, a Fenntartható Gazdasági Jólét Indexe (tartalmazza pl: hosszútávú környezeti károk hatását, a jövedelem elosztási egyenlőtlenségeket) a WHI, Világ Boldogság Index, amelyet kérdőíves felmérés alapján, a születéskor várható élettartamot, a szubjektív jólétet és az ökológiai lábnyomot figyelembe véve határozzák meg.
Felhasznált irodalom Frey Mária (2001): EU-konform foglalkoztatáspolitika – Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest Gyulavári Tamás, Kozma Ágnes (szerk.) (2000): Foglalkoztatáspolitika az Európai Unióban – Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest Halmos Csaba (2006): Európai Unió foglalkoztatási stratégiája – FEEP, Pécs Sajtos L. – Mitev A. (2007): SPSS Kutatási és Adatelemzési kézikönyv, Alinea Kiadó Szőkéné Boros Zsuzsanna (2010): A bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez való hozzájárulás, Statisztikai Szemle, 88. évfolyam 10—11. szám) Szűcs I. (szerk) (2002): Alkalmazott statisztika, Agroinform Törőné Dunai Anna (2012): Az EU agrártámogatási rendszerének változásaia és a catlakozás hatása amezőgazdasági vállalkozásokra
308
Internet http://laborsta.ilo.org/STP/guest http://data.worldbank.org/indicator/NV.AGR.TOTL.ZS/countries/1W?display=graph http://databank.worldbank.org/data/views/reports/tableview.aspx www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mezo/mezo11.pdf http://www.3kconsens.hu/files/Mezogazdasag.pdf?PHPSESSID=b2cecb95124b5dde7a 8a60e8edfe341e www.oecd.org/dac/povertyreduction/43280288.pdf www.fao.org/fileadmin/user_upload/Europe/.../Compendium_en.pdf http://europa.eu/legislation_summaries/employment_and_social_policy/job_creation_ measures/c00021_en.htm
309
