Thamas ugi vaga egi Baltavai e Jbî hogi mindgiarast az fe^ldre esek [HSzjP]

409 eshetőség posibilitate; Möglichkeit, Pali. 1864: figyelmeztet <em> barátságoson hogy 8 nap alatt tti illetőségünkétis fizesse ki kiilömb<en> a kedvetlen eshetőségekről jót ne<m> állok [Újszékely U P£. Révay Dénes lev.]. ®9lk 1. a cŭdea; fallen. 1568: Eletia fainula Valentini zabo fassa e(st), hogy . . . az lean Rezeg wolt, es vgy eset el, meg monda(m) hogy fel kel ytyen s monda hogy Jgen eset [ K v ; T J k III] 1. 200]. 1574: Anna Theokes Imrehne azt vallia, . . . Az Nep tolyong volt. Es az gérgy deakne leányát vgi tazitiak hogi eleybe eszik az chaplarnak [Kv; TJk III/3. 333]. 1634: Szilagi varga János Berej Georgynek az szokmanya ujjaban akazta karjan az vas villát, es Berej Georgy megh tantorodek, es ez Czietei András haza ala esek [Mv; yht 291. 18b]. 1748: (A) Czigány . . . ugy esek a , torjára fővel hogj mind öszve ronta az abráâttyát [Gyeke K ; Ks 5. 11]. 1771: az ökörnek jŏ fedve lévén, m ^ g szóké m a g á t és e g y t ö k é b e n m e g

utkezvin az töke réja esčt az lábára vagy hogy eset ?sak elít uogy e l töret az lába [Mezőmadaras MT; -Midve János (44) ns vall.]. 1802: ugy meg jsapta a' fejét a' vasvillás kotsis a' vasvillával, a' vér el lepte . . . , s a ' kalapjais messze esett * PejébM [Mv Born. XXXIX. 53 Mich. Fagarasi y]) famulus vall.]. - L<. még ETA I. 47, 105, Sîkj félen ^. 1722: Az insly kis bŭr elmenes ^tczott az orczajan . . . Niiníth Sigmondnak tudgyae az Tanú hogy ez igy tőrtént . . az nyavalja °fes rea juuen felen esven . . ugy ŭtőtte meg va^mibaii az orczajat s abból esett rajta azon kis êbôcske ? [Kük.; Szentk. vk] * földre ~ a. ele ŞÍk. 15Q4; Borbeli Balint vallia Fodor Gert i t latarn !ijî az Aito fele tazit j. az Azzont, de az földre nein esett [Kv TJk V/l. 472] 1599 Kis rJaau3ixe az f ö l d r e esik, de ne(m) tudom wtetWa ?y tazitottak, á± azt ne(m) tud^m kitol eset l^szT 15/183]. 1630: Szeöke Peter el randula ^Jeötte ugj esek Z a n t j Martonne az feöldre [Mv Wvltt 290. 200]. — b. öţszerogy/ro >kad. 1590: az Uün t i lom mire walo Gond >lattiaba az orzagj tanratn tatuada rajtam kezde wernj, melj miat földre estem [UszTJ. 1644: Martou r am azfeöldre esek, az íeöldeönis megli vagjavamys nem riaztiuk vaia [Mv ; Mvl*t 291. /ö5/ . Thamas ugi vaga egi Baltavai e Jbî hogi mindgiarast az fe^ldre esek [HSzjP]. J44: ugy meg tsapa az fejemet hogy a földre 3e, * » [Szászbesenyő A F ; Told. 3] * hanyait/h a ny a ttí (n) 1573 Idul az Ambrus *0wacli haza aytayara Be!i nem Mehet hahauiota essik [Kv T J k III/3. 2)9j. (A darabont) foga az cîiyont >tt s vgy hagyta S z a r o s t Archul hogy miiigyarast az v a r ky e °we az orciiaian, ky mik^r m^gîi esett volna az jêzaroson migh binula es az bardal vgy Ua ßyta melyben, az bardnak az foka talala ? az daraban haniotta essek [Kv; T J k /. x /l. 530 J. 1631: az Siualk>iasra menek s lata(m) l u g j Hamar Jstua(n) haniata

esztenatársaság esset az patakba(n) [Mv; Mvl^t 290. 234a]. 1736: az asszony . . . kérdi, micsoda szekér az, mondják, hogy az megholt ura testit viszik, akkor a felesége az asszony hanyattá esik és mindjárt szörnyű halállal meghal [MetTr 403. — A teljesebb szöv. búiultábin al.]. 1793: Barátosi Joseff meg ragadta a' Horváth Josaff haját, és czibárolni kezdette az uttza felé, a' kapun keresztül, de által nem húzhatván . . . az uttzán hanyatt esett [Dés; DI*t az 1799. évi iratok közt]. 1801: addig huzalkodtanak a Kö felett, mig Prékup hanyott esett [A.detrehem TA; KCsl 16]. 1826: a midőn az ajtón ki akart menni Ferentzi Josef Szász Sigmond belé bojtorkodott s a midőn ott ketten huzalkodtanak vala, Szász Sigmond valahogy hanyatán esett [Ssmosd MT; CsS]. — L. még behág al. -X* hanyatt-homlok 1779: (JSgy) bérest ugy ütött homlokba égy kapával Mihály Czigány Béres hogy mingyart hanyat homlok eset [Záh TA; Mk V. VII. 12 Paszku Gyorgyitza (20) jb vall.] * hátra ~ hanyatt esik. 1573: Magiary peter az vallia hogi Botos Marton es chiuka Mathias vonznak volt egi karót egitnas kezebeol, Az^mba ely zalaztia Matias az karót hatra Bssik [Kv; T J k III/3. 228] * négykézláb ~ 1644: Cziszar Peter el akaria vala venni az palczat lakatos Istua(n)tul s amaz sem ereztette, hanem egi k^r l itam azt hogi Cziszar Pet^r nem tudom ha el tantorodeke vagi az palczat szalazta el, de negj kez lab esek, az kezere [Mv; Mvl*t 291. 412a] orrára, ~ orra bukik, felbukik. 1570: egy telien Jeot vala az zenara, Es az kowachne ky kwlde az Jnast hogy az farkat ely vagya, vgy Talalta vagny az tehennek J n a t h hogy Azonnal orrarah eszet az tehen [ K v ; T J k III/—. 18 Ancia Gergh Deakne vall.]. 1633: teglas Feraiiczne az Berkezi Mihalj hugat az kezeuel igen tazigallia vala, ugi hogi az leani orrara essik vala [Mv; Mvl^t 290. 141a] * seggre ~ lefenekel/ ieggel. 1754: Cire ónul egy nagy bolond gőrtsös bottal ugy hozzá tsapa Jánk Juhonhaz ugy ûti főbe az lovat hogy miugyárt segre esék [Grokot H ; Ks 112 Vegyes ir.] * térdre ~ a. térdre rogy/ roskad. 1590: kwldek borra à Kemenj Istwan szolgaiat . . . Jgen reszegh vala megh terdreis esett vala az Sarban [UszT]. 1599: az Nyirö legeny be futa, es hoza kj az NyirJ rudat, és úgy üte Nyakszirten Job felöl, hogy első ütesbe(n) terdre essek [Kv; T J k VI/1. 334]. 1638: czak ki ranta az mezítelen kardot az Cziszar Inas az hona alól, s hoza kezde czapkodni; Banczi Czigani terdre essek [Mv; Mvlyt 291. 122a]. — b. térdre borul. 1633: Giarmati Marto(n)tolis haliam, hogy Zabo Jacabne terdre ess-t előtti, es ugi kerte hogi illjen viragh k>raba(n) rii gialaza, ne hiressiczje [Mv; i.h. 291. 122b]. 1735: Mikor penig az násznagy búcsúztatta az lakadalom napján az apjától, anyjától az menyas-iZDnyt, az menyasszony akkor az apja s az anyja előtt térdre esett, és legelsőben az a i s azután az az anyja lábaihoz borult és az násza t (y az apjától és anyjától elbúcsúztatta ſMetTr 3 8 / j . — h . még Veress,Doc. X, 291. 2. leesik; a cadea jos; hin/lierunterfallea. 1653: Szentmirtoni Szabó Péter barácuiv. a maga házá-

esik nak a hijjárói esék és meghal die 7 may [ETA I, 147 NSz]. 1761: amint lovagolt volna, úgy esett a lóról, hoçy az feje mindjárt kettéhasadott [RettE 116]. 3. érint; a atinge; betreffen/rühren. 1753/1781: ezen Nemes Erdély országában a kapu szám után való adózás igen nagy vólt, és ezen Kun Urak Jószágaira igen sullyoson esvén, annyira hogy a Jobbágyok idestova majd mind el széledtenek [Máda H ; J H b LXXI/3. 260]. 4. beleesik vmibe ; a cădea ín ceva ; hineinfallen. 1573: (Gergelynét) Azonnal Meg zydia Kelemen te Ros Bestie lelek kwrwa hozza wag az zekercewel . . . ely essyk volt mert Igen Rezeg volt, oztan vgi tazitya az fawal gergelne hogi az Sarba essyk [ K v ; T J k III/3]. 1634: az paztórók ot sopánkodnak, hogy az ă kis barna men lo az uizben eset az föld suvadast lata(m) az holot bele eset [Mv MvLt 291. 29b]. 1736: az pallón egy űtésmiatt az urffi a vizbe essék [Algyógy H ; BK]. 1804: (Temettem) Nádasi Mártont . a' vizben esett, mikor a' Fenesi Gátnál a tzövekeket verték fák(na)k eleiben [Gyalu K ; RAk 144]. Sz: (vmi) oda vagyon, mintha kútba esett volna. 1762: Sákokat . . . Sokat csinálánk . . . , de az is mint ha az kutb(an) eset volna mind oda vagyon [Oltszem H s z ; Mk R N IX. 109]. 5. átv jel-sel szk-okban; cu sens figurát in construcţii; in übertragenem Sinne in Wortkonstruktionen: adósságba ~ megadósodik; a se băga ín datorii; verschuldet werden. 1712: H a szintén kgmdért nem estem volnais, ezen adósságban ; mégis arra inducálhatná kgmd(e)t lelki esmèreti; s Atyafisága, hogy meg szorult Attyafiát segittene [ J H b Jósika István Jósika Imréhez]. 1746: Instálván Kertész al(ia)s Szappanyos János à Ns Tanátsnak meg nyomorodott állapottjárol, mellyis Sok szerentsétlensége miatt esett r a j t a ; és Sok adósságban esett Meg tekintvén azért njomorodott állapottját zálogba veheti* [Torda; T J k I I I . 1 7 - 8 . — VT.i. ä házat] * adultériumba ~ házasságtörést követ el; a comite un adulter; Ehebruch begehen. 1641: Arpastoi Sos Istua(n) keredszik be az Ecclia reconciliatiojara mivel adultériumba eset volt [ S z j k 56]. 1760: Szilágyi Sámuel, valami adultériumba esvén reconciliált ugyan s restituáltatott volna is, de nem amplectálta, hanem katonának állott a Káinoki regimentjébe [RettE 101] ágyba ~ ágynak dől/esik; a cådea la p a t ; bettlägerig werden. 1653: megüté a gutta és ágyba esék nyavalyás ember [ETA I, 152—3 NSz] bajba ~ bajba jut/kerül; a da de belea; in Not geraten. 1831: Mig Rabságra nem estem, sok Urasagaknal kotsiskadtam több Esztendőkig, és ebben mikor utoljára Paticarius Roth Karoly Urnái kotsiskadtam volna akkor estem bajba [Dés; DLt 332.21] * becstelensêgbe ~ becstelen hfrbe kerül, becstelen híre kél; a i se duce vestea de om necinstit; in Unehrlichkeit geraten, für unehrlich gehaltén werden. 1737: Páter Csato wram . . . reménkedik Exl(á)d(na)k . . . hogy ki nem menjen a neve, mert nagy bőstelenségben es-

410 nék [Abosfva K K ; Ks 99 Bálintit György lev-] betegágyába ~ ágynak dől/esik; a cădea bolnav la p a t ; bettlägerig werden. 1722: tudgyaé az Tanú hogy az mikor . . . Nimet Sigmond Úr(atn) beteg egyába (!) esett, . . . ad minus nigy betegig (l) fekütt ? [ K K ; Szentk. vk] * betegségbe ~ beteg lesz, megbetegedik; a se ímbolnävi, krank werden. 1585: Marta Lantos Ferenczne vallia, Tudom hogy K u t h y Antalne . . . Iol birta gat mindenkepen vgy zegeniedek megh hogy Betegsegbe esek, mert mindé (n) Aprolekiat el kelletek Adny a' zegeny Azzonnak [Kv ; T J k rW 1 437] bujdosásba/bujdosóba ~ bujdosó S0JS*a j u t ; a ajunge ín situaţia/soarta unui pribeag; o® Schicksal eines Herumwanderers erleiden. 1$™' Margit chernas Myhalne . . . vallya, hogy Myk° az Rengeo annat ky vertek volna, es az J ^ a l t Molnár legen Bwdosoba eszet volna, Talalta harsongart alat zablyayawal dardayawal P~ v ' III/2. 106]. 1687: magát el szalasztottuk az Tolvajt, holmijét el hoztuk, el k ó t y a v e t y é l t ü k » ' Edgyetmása el kotyavetyélése miatt bujdosásb( a ' estem [Szilágycseh; GramTr VIII] * bűnbe * bűnt követ el; a comite un p ă c a t ; eine Stinde D gehen. XVIII. sz. eleje: ha vallamellyik Me®* Ember . . . vala mi nagy bűnbe esnék, annak && járt az Műhelyt tiltsanak meg (így!), tervôfl ({ fottáig, és az Czebol addig excludáltassék (Av/ PosztCArt.] * büntetésbe ~ büntetést k a p ; a V* ' mi pedeapsä; Strafe bekommen. 1655/1754*" H a valamy Mester közüliünk büntetésben e S ö i e5 és a' Czéhnek nem engedne, hanem K e g y e ^ e t Urunkal vagy a' Tanáttsal fenyegetné a' c z é % tartozzék a' Czének büntetést adni íloX ' [Kv ; AC J k 9]. 1665: nem félek, hogy azon tésben essem, nem lévén sem akaratom, sem goö<* , kodásom arra, hogy török vrammal cziinb0 . lódjam [TML II, 556 Teleki Mihály K á s ^ Mártonhoz.]. 1714: Esett bŭtetésb)en) S z a b ó * talos György Ur(am) hogy az Farkas CyŏW Ur(am) fogadott m u n k á j á t el akarta tsináln1. kétS zétŏl [Kv ; AC J k 79] * deszperációba ~ Jen. esik ; a ajunge la disperare ; in Verzweiflung ë e T a f t í ^ c 1760: Már a szegény cancellista annyira iixte dálódott*, hogy nem tudnak mit tenni vele, & ^ desperatioba esett nyavalyás [RettE 11 ^ $ m A gondatlanságból okozott emberölés miavtj detencióba ~ fogságba esik; a ajunge ín ^ ţiune; in Gefangenschaft geraten/fallén. 1 ? .i0\)t Vad Miklós nevű Jobbágya éffi Legény deteöt* esvén . . . [LLt]. 1764: mikor anevezett J n a s d e ^ tioba esett az előtt való éstve Kányádból j ű v é n ^ 3 mentem vala a Páll Joseff házához s ott ^ nevezett Jnas Peter Mihallyal együtt p a l i n k a t vala [Bögöz U ; IB] * diarrhedba ~ v a n ; a avea diaree; Durchfall habén. l^ft útban Fiacskánk veszedelmes Diárheaban ^ vala [Fog; K J . Rétyi Péter lev.] * di*g** ~ kiesik vkinek a kegyeiből, k e g y v e s z t e t t . tréf kiesik a rózsás kosárból; a cădea ín &&& bei jm in Ungnade fallen. 1777: példákat is elé: kászoni Bornemissza Jánost, aki j ? ^ ^ á l kedvességben lévő cancellarius lévén az udv ě

411 sok hasznot is t e t t ; Bethlen Gábort s másokat, kik utoljára nemcsak disgustusba estek, hanem hivataloktól amoveáltattak [RettE 380] elmebeli fogyatkozásba ~ kb. elboldogtalanodik; a cădea to demenţie; verblöden. 1801: Tudjae a' Tanú hogy . . . Gidofalvi István Uram elmebeli fogyatkozásban eset ? [Albis Hsz; BI,ev. vk] | Gido*alvi István Uram tsak hamar elmebeli fogyatkozásban esvén az Pija alla elé Tutomak [uo; * feküdni ~ ágynak dől/esik; a cädea la Pat; bettlägerig werden. 1606: A Szegeny Balogdi Farkas fekwnni esek, Biro vram eö kegime hagia, ha mire keretne, betegsegeben pénzt adnék £eki [Kv; Szám. 12a/T. 32]. 1748: állapottyához képest egészséges vòlt, de az után tsak hamar fekünni esett [P.karácsonfva K K ; Told. 56] * fekvő ágyba ~ 'ua.; idem'. 1783: az örŏg Aszszony jauigyárt lábáról fekvő agyban esett és hoszszu idelyig terhesen sinlŏdett | meghalálazván az €x P(one)ns edes Anynya maga az ex(pone)ns is azon betegsegb(en) fekvó agyban esett es sokáig smdett [Nyárádkarácsony MT; Told. 76] * fizetésbe ~ fizetési kötelezettség szakad r á ; a cådea asupra sa obligaţia de a plăti; in Zahlungspflicht geraten. 1574: Myert hogi ely hatta vrat Ideonek eleotte, ha ezt Nem Mywelte volna, . . . az Mas tudatlan legent sem kellet volna fogadny kyert âgi fyzetesbe esset az Borbelnak [ K v ; T J k III/3. „Sofia Néhai Nehez palne" vall.]. 1806: D aroczi Josef Uram azt mondá, hogy Soha tsak d * gy krajtzárt Sem fog fizetni, ha az Város egy két 3mber mián fizetésbe fog esni [Szu; Uszl^t Com1753 u.] * fogollyá ~ fogságba esik/kerül; ţ *i luat în captivitate ; in Gefangenschaft geraten. J564: Balassi Menyhártnak a felesége egy kis javai és egy leányával öszve foglya esék, kiket a sirály fogva tartata Erdélyben Vécs várában sok lclei g; onnét alá viteté Dévába [ETA I, 2 1 - 2 BS]. ^ h. még i.h. 23, 25 * fogságba ~ a. börtönbe/ ) Izsgálati fogságba keriil; a ajunge în puşcărie/în "ichisoare preventivă, ins Gefängnis/in Untersuchungshaft geraten. 1600: Tekes Imreh . . allya mikor fogságban estenek menteonk vala e hozzaja hogy kezessegen ki vegveok [Kv; T J k VI /1. 422]. 1717: lopásáért Szolga biro fogságába «set vala [Búzásbocsárd A F ; BfR Sigmond János all.]. _ hadifogságba kerül; a fi luat ca prizonier (de räzboi), a cădea prizonier (de råzboi); Ti ^riegsgefangenschaft geraten. 1768: in An(n)o fogsagban esek Silisiaban Breslau városában a Burgus keziben [Sárfva H S z ; HSzjP]. - h . MNy XXXVIII, 131 élődik al. * fogva ~ a. hadifogságba esik/kerül; a cädea prizonier (de r azboi), a fi luat ca prizonier de război; in Kriegsgefangenschaft geraten. 1653: Eger vára alá szálló n Mahumed császár, azt megvevé három hét a latt. Nyári Pál vala benne fő generális, és le nem v *gatá császár; hanem több urakkal együtt fogva ţ ş x ^ j 4 8 NSz-j _ b # elfogatik; a fi Pttns; gefangengenommen werden. 7742: Egy Hadiár Farkas nevü Jobbágy fiaczkaja az Vr Atyám ^ r (am) ŏ Naga(na)k fogva esett vala . . . azért . . . két lovak talaltattak a kezin [Ap. 2

esztenatársaság Apor József Hsz rendeihez] •)(• forró nyavalyába 1778: igen ártalmas az illyen forro nyavallyában, veress és hajagos himlőben fekvő betegeket igen nagyon bé melegített, s' meg rekesztett aerü Házban tartani [MvÁI^t Mátyus. ConsSan. gub.] 1826: az ő sóhajtásai — panaszolkodásai — ieppegő vagy tactusos beszédgyé ollyan unalmomra vágynák, hogy Kolosvárig miatta forro nyavallyába esem [Mv; Told. 7] & gutaütésbe ~ megüti a guta; a-1 lovi pe cineva damblaua; Schlaganfall erleiden. 1771: A szegény Bánffi Farkasné asszony őnagysága is Végtére guttaütésbe esett, melyben nem sokára meg is holt [RettE 259]. 1804: Gutta ütésbe esett volt®, hogy hogy még szollani sem tudott, hanem tsak az ujjaival mutatott ugy meg nimult [HSzjP. — *Más valló : a' szova el állott volt halála előtt két napokkal hogy a' gutta meg ütötte volt.] — h. még RettE 379 gyalázatba ~ gyalázatra j u t ; a ajunge de ocară/batjocură; Schmach/Schande erleiden. 1597: azt monta Chizarne hogi eoreomest otalmazna mind eggyket mind masikat inert nem akarna hogi eggykis gialazatba(n) esnek [Kv ; T J k VI/1. 71] Mr gyanúba ~ a. gyanakodni kezd; a intra la bănuială; gegen jn Verdacht hegen. 1573: Smelcher Istwan azt vallia hogi feyerwarrol lewelet kwltek volt az Azzonnak, gergel deák megh talalta es megh olvasta valamyt latot benne, vgi esset gyanwba felesegehez [Kv; T J k III/3. 96]. 1745: akkor mingyárt Gyanoban estem felőliek hogy nem jo emberek, mint hogy az utbol el tértek és hogy velem szemben nem merte (ne) k jönni hanem távol el kerültek [Bálványos váralj a SzD; Ks]. — b. gyanúba keveredik, gyanússá válik; a cădea bănuiala asupra cuiva, a f i bănuit; in Verdacht geraten/kommen. 1714: Annak utána idővel erkölcstelensége miatt gyanóba esik a nagyobb tanittó kalugyer, elszökik [Déda M T ; BfN Gábriel Szilé (68) vall]. 1765: Rusz Gligorás, az Arankuti Unitus Popánál szolgálván gyanúban esett vala [Aranykút K ; Ks] gyanúságba ~ gyanakodni kezd; a intra la bänuieli; gegen jn Verdacht habén. 1584: (Az öreg borjún) Zanakodni kezde Ania(m) es orwosolny Mondot ez Catalin Azony (így!) . Az boriu mas nap el hala, Es mingiarast nilua(n) való gianosagban esenk hogy tudomanios uolna [Kv T J k IV/1. 278]. 1602: Toteory Istwan vallya hogy ez Zeoch Andrasne . . .ezeost myweyt veztette el el keolde lakatosért mçgh az lakatos el Ieowe addigh az Zakach Istwan felesegeis ky mene az hazbol kit hogy latek mingyarast gyanusagban estem enys hozzaya [Kv; T J k VI/1. 565] gyilkosságba ~ gyilkosságot követ el; a comite un omor; Mordtat verüben. 1614: Jobagiones Subingati . . . Nagj Gyorgj az negj f t b a kotte magat azuta(n) gylkossagban esset abba gongját viselte [UBeth. 19]. 1664: ha valami GjOkosságban találnának ésni [Kozmás Cs; UtI] * halálos sebbe ~ halálos sebet k a p ; a fi rănit mortal; tödliche Wunde erhalten/bekommen. 1678/1683: Rakoci ellene haddal be iŭven . . . utolljára, Gialunal, csak ugian, megh niŏmotatot, az temerdekj pogansagtol, es sok vitezkedesi utan

esik maga is lialalos sebben esven Varodon holt megh [Ks. Kornis Gáspár keze írása] hamis hitbe ~ hamis esküt tesz; a depune jurămînt fals; falsch schwören. 1679: (Hegedűs Magdó) sokszori hamis hŭtb(en) esett, sokszor hagyta el a [ S z j k 139. — •Ti. férjét]. 1736: világoson Constál az hogy, kik légyenek Fidefragusok, és mi formán essék hamis hitb(en) [Dés ; J k 198] * hektikába ~ tüdőbajt/vészt k a p ; a se îmbolnăvi de tuberculoză pulmonară/de oftică; Lungenkrankheit/Schwindsucht bekommen. 1774: Váradi János uram . . . hecticában esvén, végit érte [RettE 337] * hitetlense'gbe ~ (a házastársi) hűtlenség bűnébe esik; a cădea ín păcatul infidelităţii conjugale ; (Heirats) Untreue begehen. 1627: Tudo(m) azt hogi Balas Deák az Zeredaj, az elseo felesegetól el valek, h a t soha megh ném hasasulhatţ !)vala hogi hwtotlenseghben eset vala [Nyárádszereda M T ; DLt 358 Catharina Sofalvj Consors Emericj szocz (50) vall.] & jobbágyul ~ jobbágyságra jut/ kerül; a ajunge ín stare de iobag; in Leibeigenschaft geraten. 1782: az Éde? A t y á m . . . Gál János Kovásznai* szabad ember volt, ki is történetből egj kecskét lopott volt, meljből a' jött ki, hogy Jobbagjul esett miatta a' Mikes familianak [Dombó K K ; J H b XIX/22. 25. - a Hsz] & kárba/kárul ~ a. károsodik; a suferi pagubă, a păgubi; Schaden erleiden. 1570: visellienek gondot Rea, hogy Ez varcssy B“wntelen emberek Azok mya karba neh Essenek, hane(m) azok fyzessenek kyk adossok [Kv ; T a n j k V/3. 7b]. 1574: Borbei Demeter Azt vallia hogi Zekel Mate eleg karba esett myatta azis az zeoket zolga myat volt [Kv; TJ1 III/3. 342]. 1589 k.: tútorúnk leúen gondotli kellet wolna rea a viselned hogy az karba ne estwnk wolna ha eggik rezt meg oluostad az teöbbitis meg kelleth -wolna oluasnod [Szu ; UszT. — a Ti. a pénzre]. — b. (állat) kárba megy, elkárosodik ; a se p r ă p ă d i ; verlorengehen, in Abgang geraten. 1740: egj jo tehene karban eset meg holt karul eset [Vadad MT; VK] kárszcnvedésbe ~ károsodik, kárt szenved ; a suferi o pagubă ; Schaden erleiden. 1806: Sok Dolog tsak ollykor lesz hirivel az Városnak a midőn az Város a Nagy fizetesbe s kár szenvedesbe esik [Szu; UszLt ComGub. 1753u.] kárul ~ kárba kedvetlen dologba ~ a szolgálata kb. vki vkinek a szolgálatával elégedetlen ; a fi nemulţumit cu serviciul cuiva; m i t js Dienst unzufrieden sein. 1619: magam látom, hogy nagy kedvetlen dologba esett most is szolgálatom az én kegyelmes uram a előtt [BTN 214. — a Ti. a fej.] * kedvetlenségbe ~ kegyvesztetté lesz ; a cădea ín dizgraţie ; in Ungnade fallen. 1777: Ügy mondják lehetetlen Brukenthalnak a kedvetlenségbe esni a királyi fenségnél [RettE 379. — a Brukenthal Sámuel br, ez évtől 1787-ig Erdély főkormányzója (gubernátora), Mária Terézia bizalmasa (i.h. 502—3)]. 1782/1799: E n is ott voltam az Instantia bé vitelbe . . . , sajnáltuk ha kedvetlenségben esnénk, azért szántszándékkal a' Mlgs Gróff Thorotzkai Sigmond TJr embereit kivált a ' kik bé szoktak járni el kerültük [Torockó; TEev. 5/16 Transm. 358] * kólikába

412 bélgörcse/hascsikarása van; a avea colici; eS grimmt im Bauch. 1665: Januarius 22. Estem Zolikába [AMN 90] * konfúzióba ~ áiv megzavarodik ; a se turbura la m i n t e ; geistesveiwir*1/ gestört werden. 1761: (Székely Andrásnak) Kord* Zsigmondné arra Ígérte magát, hogy hozza" megyen, de megcsalta. Mely miá nagy confusióta esett annyira, hogy anyaszült mezítelen is ja* ' Már most valamennyire eszire tért [RettE 121J* 1772: A szegény B a j t a y a addig liínyta-vetette eszit, mások is addig fúrtak-faragtak ellene, őfelsége megparancsolta volt, hogy menjen Erdélyből pozsonyi praepositurája mellé. miá, hogy tudniillik Erdélyt el kell hagynia, fusióba esett [i.h. 289. — a A vakbuzgó Bajw Antal József br., erdélyi rk püspök 1760— 1'' között (i.h. 4 9 1 - 2 ) ] . - L. még i . h . 363 * ^ pásba ~ lopást/tolvajlást követ el; a comite v f u r t ; Diebstahl begehen. 1640: Mástól hallott®^ hogy lopásban esett, és gyermeke is lött, és . János csinálta volna — de én nem tudom ß 4 MvLt 291. 218a átírásban!] * mániába ~ niákus lesz; a deveni maniac; manisch w e r < ' 1777: Kornis Mihály az haza javára, az vény és igazság mellett való kikelésért rongattatik őfelsége a által, mely miá ccnft^ lódván maniába esék s abban egynéhány eszteflê jj nyomorogván szegény szép ifjúkorában n^g' 18 [RettE 379. - a Mária Terézia] * melankólia*« búskomorságba esik ; a fi cuprins de melaflco11 ' in Sch“wermut verfallén. 1763: csaknem hyF°c°oj, driaca melanclioliába estem, most sem vagy jól [RettE 1 5 7 - 8 ] . 1771: Wesselényi Farkas elkedvetlenedett, melancholiába esett, szünt c i ^ azzal fantáziázott, hogy semmije nincsen, e ^ jében is megháborodott volt [i. h. 259] * ismeretségbe ^ vkivel nagyon összebarátkozik/* gC sedik vkivel; a se ímprieteni mult cu cineva, * â avea dragi; sich mit sehr befreunden. szegény Muraközi* a Banffi Dénes j ó s z á g a ^ praefectusságra ment volt nagy ismerets*f> esett felesége ezen Szentes nevű, már nem i f j u berrel, az urát, ki is friss és igen jóféle ember * ' falba rúgta s együtt Szentessel megverték [i-k* — a Muraközi Szabó Mihály jćszágigazg® J; •H- nagy nyavalyába ~ a. ? nagy bajba a ajunge ín maré necaz; in große >Jot 8eîS'r0$< 1592: Ha ky penig illien latrot el zabaditana vajj^ sabol vagy hatarabol, s meg nem fogna, Az ţ Biro nagy Niawaliaba Essek meg b“wntetteS^ Ezenkeppen a' Nemes Emberis büntettessed latrot zabaditana [ K v ; Diósylnd. 33—4]. súlyosan megbetegedik; a se îmbolnăvi & schwer erkranken. 1776: br. Jósika Imre megholt Addig űzte azt a rendetlen életet, B nagy nyavalyába esett. A mellében lévén a valya, nehezen és rekedezve beszélt [RettE & — L. még i. h. 266 * nagy /nehéz nyavalyog; epilepsziás/nyavalyatörős lesz, rég nehézkóros' a se îmbolnăvi de năbădăi/de epilepsie ; epilep e í fallsüchtig werden. 1597: Kaspar Vagner p Vezesekor az puska por miat nagy gj. úaliaban eset volna [ K v ; Szám. 7/Xl J -

413 1774: Most három esztendeje nehéz nyavalyában esvén, sokszor járt a zoványi erdőre s frissen meggyógyult volt [RettE 337] nagy nyomorúságba * nagy nyomorúságra j u t ; a ajunge în maré mizerie; in groűes Elend geraten. 1583: oh lelkem Mely Nag Niomorusagba esem ezentewl, Mert l m *ea kenzeritenek Rengeo Anna es Borbelj János hogy az (!) valliam, hogy engemet ez Igiarto Georgy gonoz eletnek chelekedetire Akart volna kenzerikny [Ky; T J k IV/1. 126 Ersebet Kochis Georgiáé vall.]. 1798: Nagy nyomorúságba estünk a Szegény Szarvas Marhákra nézve mert a Lább tejás és a Szájj fájás meg ü t ö t t e ; ugy hogy egy némely Szegény két nap sem eszik [Mezőbodon TA; IB] # nehéznyavalyába —• nagynyavalyába ~ "K nótába ~ (a fej. iránti) hűtlenség bűnébe esik; a comite o trădare (faţă de principe) ; (dem Fürste n) abtrünnig werden. 1585: Pulacher Jstwan v jam vallia, hogy hallotta hogy Nemet Menyhárt ^'otaba eset volna, es Lengiel orzagba Menth volna Amyat [Kv; T J k IV/1. 425]. 1608: Az Bekes hada4 be iövetelekor ŏ Notaban esuen ţCssz; Bál. 41. - a L. e címszót.] 1742: Veres Istvánnak és Lőrintznek az Attyok valami Gyilkosságért Nótába esett [Kisenyed A F ; J H b Fr. Rátoni (34) ns vall.] nyavalyába ~ betegségbe esik; a deveni bolnav, a se îmbolnăvi; krank Werden. 1765: Földvári Ferenc . . . leánya, Sára férjhez menetele után nem sok idővel az anyja nyavalyájába esett* [RettE 181. - a Ti. megbolondult]. — l . még i. h. 266, 318 nyavalyaprésbe ~ epilepsziás/nyavalyatörős lesz, rég nehézkóros lesz; a se îmbolnăvi de năbădăi/epilepsie : epileptisch/fallsüchtig werden. 1768/1771: két gyermekem volt s azok annyok állapottyán meg fedvén nyavaja törésben este (ne) k, s meg hólta[Bukuresd H ; Ks 114. 61. 41] orbánc*yavalyába ~ orbáncos lesz, orbáncot k a p ; a Jaee orbalţ/brîncă/erizipel; Brandrose/Rotlauf be
esztenatársaság temben nagy sok jámbor vitézek elveszének és rabságba eséntk [ETA I, 25 BS]. 1657/1780: Rádai Gábor Pogányok rabságában ésvén, mostan irt vólna levelet Sattza felöl [Pk 7]. 1723: Rabsagra esett, Sattza volt őt Száz Tallér [Szu; Pf]. 1831: Mig Rabságra nem estem, sok Urasagaknal kotsiskadtam több Esztendőkig [Dés; D L t 332. 21]. — L. még BTN 224 ; R S z F 283 * rabul ~ —• rabbá ~ -X- recidivába ~ (a beteg) visszaesik; (bolnavul) face o recidivă; rückfallig/rezidiv werden. 1719: Az Számtarto is recidivaban esett. v. Udvar birois meg betegedett [Ebesfva; K J . Rétyi Péter lev.]. 1737: erőltetvén magamat recidivában esém, és még mostanigis ki nem épültem belőle [Ne; TL. Onadi B. Josef gr. Teleki Ádámhoz] # sárgaságba ~ sárgaságot kap ; a se îmbolnăvi de gălbinare/de icter; gelbsüchtig werden. 1797: A jó, 's Jámbor Borbélyom is meg betegvék 's Sárgaságban esett [Héderfája K K ; I B id. gr. I. Bethlen Sámuel lev.] * sebbe ~ sebet kap, megsebesül a primi o r a n ă ; eine Wunde bekommen. 1728: A Balavásári possessorok fegyveresenn az Salamon Rétire mentenek kaszáltatni, és Delnei Mihály nevű korodi praefectus és Gyárfás Tamás Tisztartó tőbb korodiakkal ki menvén, o t t megh vagdalkoztak s őszve Lővőldőztenek, s, emlékezem réá hogy Sebbenis (!) is estek azon tsata s, verekedésben [Kóród K K ; Ks 12/111 P. Kővér (60) jb vall.] szárazbetegségbe ~ t ü d ő b a j t/vészt k a p ; a se îmbolnăvi de oftică /de tuberculoză pulm o n a r ă ; Lungenkrankheit/Scliwindsucht bekommen. 1758: Ördög István bátyám szárazbetegségbe esvén, meghala [RettE 64] szerelembe ~ szerelmes lesz ; a se îndrăgosti; verliebt werden. 1775: (Szombatfalvi ésToroczkai Ágnes)öszveszűrik a levet, szörnyű nagy szerelembe esnek [i.h. 355] szuszpicióba ~ gyanúba keveredik; a se face b ă n u i t ; in Verdacht kommen. 1737: Balogh Ersébeth Hites Urával felette viszszás életet élvén(n), maga Urá(na)k meg étettetése iránt is nagj suspiciob(an) esvénn, Hadnagj Atyánkfia ő kglme Tőrvényre Citáltatta [Dés; J k 257b —8a] teherbe/terébe/terűbe ~ megterhesedik; a rămîne însărcinată; schwanger werden. 1570: eotet kerte Zabo Baljnt hogy egy leant Be kezkënezne kyh Theole Tereben eszet volna [ K v ; T J k III/2. 56 Orsolya Sos Janosne vall.]. 1582: Amikor az Catalin terehbe(n) eset volt . . . Nireo Kalman eg Nehanzor kwldeót pénzt es keoltseget fenesre annak az Nalla meg terhesedet Catalinnak [Kv ; T J k IV/1. 42 Nilas Miklósvall.]. 1600: (Ilona) Lukach János zolgayatol esett terehbe [UszT 15/38]. 1691: mikor ezen Giéro monostort az varadi Torokok el rablak azon varga martonnét ís ezen manostoriakkal el uíuék Eozuegi Aszony uala . . . az Toroktol mégh terhísedet (1) Tudom azt is az Torok varadról kitol terheben eset uolt egi nehanysor az giennek(ne)k ugi mint ezen Torok palnak pénzt kuldot etelere tartásara [M.gyerőmonostor K ; S L t A et M. 36 Sinko Marton (80) vall.]. 1723: az InctaSzathmári Ersok, törvénytelenül teréhb(e) esvén, igen Szép, és ép, idejére elő j ű t t Fiu Gyermeket hozott

esik bujdoklásába e' világra [Kv; T J k XV/4. 22]. 1796: Nékem is mondotta Ros Mária hogy az Exponenstől esett terébe [Déva; Ks 101]. 1842: Jáné Mária tŏlled terűbe esvén mond meg mitsoda orvasságokat adtál néki hogy gyermeke el legyen ? [Dés; DW 85. 7]. 1866: Barta Kata . . . egy György-falvi legénytől . . . esett terűbe [MLbikal K ; RAk 258] veszedelembe ~ veszedelembe kerül; a ajunge ín primejdie; in Gefahr geraten. 1613: Eo felsege* Minden zomzed orzagokal Magiar orzagal, Iêngiel orzagal, Molduaual, Hauaselfeoldeuel, es feokeppen Teoreok es Nemett Cziazarokkal megh bekelliek, es az Hadakozastol eo felge megli zwnniek, hogi az sok had es vizza vonás miatt, zegeni hazank ennelis nagiob veszedelembe ne essek [KJ. — 'Báthory Gábor]. 1632: Megh az eleöt mikor en az veszedelembe (n) estem, három eztendeöuel atta(m) en azt Tariznia Gergelynek az feőldet [Mv; MvL,t 290. 84b] * vétekbejvétségbe ~ vétkezik; a comite un păcat, a păcŭtui; sich (ver)sündigen, eine Süade begehen. 1564: ez sem uolt törviniunk hogy mikor valamy vitekre eswnk egy mas ellen vagy vyr birsagyrt örök9igwnket ei foglalhassa* [SzO II, 179 — 80. — •A Csáz közszékelysé^én hatalmaskodó főrendŭ királyi tisztviselő]. 1600: en woltam keözes (!) ez azzony batiaerth ki walami wetekbe eset wolt, meghis fogtak erette [UszT 15/139]. 1604: walamj wetsegbe Essöt wolt az A az wra es ozonia (I) ellen, azért dulattak el marhaiat [UszT 18/ 128]. 1656: hogy ha ez utan azon vetekben esnek, minden törvény nelkŭl meg ölettessek [Szjk 80] & vízkörságba ~ vízkórságot k a p ; a se îmbolnăvi de dropie/hidropizie; Wassersucht bekommen. 1585: Zentkiralj Andrastis esmere(m) . . . lowas legeny Vala, zegenywl ele, vegre víz korsagba esek es ha my leot volna mind el keolteotte volna hogy vegre meg Giogiula, vgy vesze el (így!) [Kv; T J k IV/1. 426] * vkinek atyafiságába ~ vkivel rokonságba keveredik/keriil; a ajunge in rudenie cu cineva; sich mit jm versippen. 1817: Miklós Mlgoi secretarius Gál Tamás Urnák esmerettségében, atyjafisáçában é-i Gratiajában esvén . . . f succe>3orának elméri lenni [Kv; Pk 3] vkinek gráciájába, ~ -> atyafiságába ~ -fc vkinek gyülõlségébe ~ vki meggyűlöli; a fi urît de cineva ; Haß auf jn werfen. 1759: Bánffi Dienes sokaknak gyűlőlségébe esvén*, addig kerestek hozzá egy s más gáncsokat, míg életét elfogyatták* [RettE 92. - a Rá tart is ág a miatt. b Apafi Mihály Bethlenben (SzD) fejét vétette] •*• vkinek haragjába ~ vki megharagszik r á ; a se supăra pe cineva; in Zorn geraten, böse werden. 1573: Minek Eleotte meg Kakas András az teob vraimal az feyedelem haragiaba Nem esset volna Meg azkor kezdet volt Hennig Iacab vt Iarast kerny Kis Antaltwl [ K v ; T J k III/3. 186] * vkinek ismeretsêgébe ~ ismeretségbe kerül vkivel; a ajunge ín cercul de cunoştinţe al cuiva; mit jm in Bekanntschaft geraten. 1817: Miklós Mlgs secretarius Gál Tamás Urnák esmérettségében, . . . és Gratiajában esvén . . successorának esméri lenni [Kv; Pk 3] Mr vkinek ízetlenst *4be ~

414 vki vkivel ízetlenekcdik, vki iránt vki illetlent viselkedik; a se comporta necavüncios faţă de cineva; sich gegen jn geschmacklos benehnxefl1734: távul legyen hogy az Vrak(na)k izetlense" gekb(e) esni igyekezzem [Pusztakamarás K ; Ş 99 Kemény Ádám lev.] vkinek kedvébe y ?*1 vkit megkedvel; a îndrăgi pe cineva; jn liebge* winnen. 1773: Zejk offerálta magát, hogy ő szapora* megjárja s bizonyos relatiót hoz. a Úgy is l ett » 3 nagy kedvébe esett őfelségének [RettE 300. a Ti. hogy a hegytetőről megjárja a völgyet, és to^S" győződik róla: ott nincsen köd]. 1779: Utoljára kedviben estem* az énekléssel . . . semmiféle világi ének . . . nem kellett neki, hanem amelye^ én énekeltem [i. h. 404. - a Ti. titkolt szereim0 tárgyának, Bíró Katának] * vkinek nehézségébe “ kb. vki súlyosan megneheztel vkire; a-i lua CX5X^, ín nume de rău ceva; jm etw. übelnehtnen. 1&9' kegyelmes vrunk . . . kegyelmesen emlekezz^ megh, ez el xnult wdökbe az kőssegnek gonoz & madasokerth, mint estwnk vala f e l s e g e d nehesse' gebe, kybe ínynd ez elöt, mynd ez vtan, my gunkat Byn te lennek mongyuk mynd eltwnW [SzO II, 237 a székely főemberek a fej-hez]. 6. közé/közibe ~ beleesik, belefészkeli (vmely betegség); a intra (boala); (in eine ^ j î heit) fallen. 1717: tudosicson a marhák mi álaP°J' b(a) vannak, és ha nem eset é kőzib(e) a dóg i ' csesztve A P ; Ks 96 Szegedi János lev.]. 1739: » Sidok onnat el gyüvén nem közikben, haŭe oda va!.:> lakosok kozza eset az pestis [M.cseS2 A P ; Ks 99 Kornis Antal lev.] 7• vkin vmi/vmüyen betegség tör ki, vki vtaw betegségbe esik ; a apărea o boală la cineva, a c®® íntr-o boală; (an jm) eine Krankheit ausbrecfce ; Szk: hideg ~ rá hidegrázás tör ki rajta, kileli a a-l cuprinde pe cineva frigurile ; Schüttelfros* kommen. 1758: Barcsai Jánosnál laktombafl •' j esett reám az hideg októberben valami barac* , s egész esztendeig lelt [RettE 65] fthurut * ^ hurutot kap; a se îmbolnăvi de catar; K a t a ^ bekommen. 1740: ollyan fujladozással való esett reám, hogy tsak nem ki fogyat e' világü; [A.ucsa P ; TKhf gr. Teleki Borbára gr. W* . Sámuelhez] * pectoralis catarrhus ~ rá ŭ '' idem.' 1770: Hálni mentem Tihóra, de igen rosszul voltam, pectoralis catharus e s e t t ſ e RettE 228] * vérnyavalya ~ rá ? kb. v é r ^ ſ i e esik; a s j îmbolnăvi de dizenterie; Dyseufl» ^ bekommen. 1773: azon Dajka egykor egy ® ^ tajba hirtelenséggel tsak az hasat kezdé W s mondani hogy réája a Vér Nyavallya esett * [Selye/Magyarós MT; Bet. 7 Maria Néma ^ gii Csegezi consors (38) jb vall.]. 8. belekerül/esik vmibe ; a ajunge /nimeri uŭOt irgendwohin geraten/langen. 1766: Siskovics nerális ahol akarja, ott viszi el a lineát, jószágai abba esnek minden törvény nélkül s 2 ^ vészi, setn úr, sem nemesember szólni nem [RettE 196]. » 9. vkibe/vmibe belefészkeli magát, beleeső' ă încuiba; sich eiunisten. 1613. Minthogy tis az házba esett vala . . . nagy kedvem elte®

415 költŏzém. és mindjárt beléesém az pestisbe minden «gész szolgáimmal együtt [BTN 73]. 7637/7639: 1. vj Fejer Skarlat szeonyegh folt eset bele — 12 [Kv; R D L I. 111]. 1711: Tudom azt, hogy az juhokban, berbécsekben és kecskékben esuén az himlő es rŭh, azoknak egy része a m i a t t holt megh [Búzásbesenyő K K ; B f R IV. 30/26]. 1773: a Ménessibe Rű esvén magam egy néhányot lőttem kŐzûlŐk [Szárhegy Cs; L L t 72/1971]. 7844: (Meghalt) Jákotelki 'Sebe Máténé Vas K a t a . . . Fóró nyavaja után, a Fene abrázatjába esvén P>amos K ; RAk 119]. 10. belekeveredik vmibe ; a se încurca în ceva ; sich verwickelt werden. 7585: Valkay Georgy valJja . . . Borbély Peter monda Nem zidalmázhatnál engemet, Mert Vrunk eo Nga meg k(e)g(iel)mezet enneke(m) tiztessegemet megh Atta, Monda Colosy Istua(n), No Semmy Viz ne(m) Moshatna Azt rollad el, Amybe estei [ K v ; T J k IV/1. ^29]. 1606: en az leuellel el me(n)te(m) az en zuuatosomra neke(m) az semmit ne(m) ada mert azt iBonda az teòruenybe hogy teòruenj zerent ra *ellet volna hinom kiben az teòrueny neki iolis zolgala, kibe en te miattad estem azért enis ne(m) tartozom neked [UszT 20/271]. 7759: (Bánffi) j e n e s t * igen nagy accuratióval nevelte s tanítgatta a szegény atyja . . . , s úgy hiszem, hogy ha Jsten éltette volna, nem esett volna abba, amiben Va * [RettE 93. - a L. reá von. i. li. 4 9 2 - 3 ] . 11. esik az eső; a ploua; es regnet. 7809: A Tegnap a szörnyű essö miatt nem küldhettem r a b é r t itt erössen esett majd estig [Marosjára MT; Berz. 11. 75]. 7878: a' mikor és, vagy Havaz Istenséget szidja káramollya [M.fráta K ; Îêv.]. 12. hull; a cădea; fallen. 7573: Takach Istwan*, az Boron volt es azomba valakv bor (!) liinezet ely keoztek neki es az zemebe esett volt bede n e ( m 9no ) t w ß i a k y niywelte [Kv ; T J k III/3. - "Tollban m a r a d t : vallia]. 7584: Ezt(is) állottam teólle, hogy zomzeggya volt . es vgy yeót fel a' giwmeolchbe aky az eó feoldere eset IKy; T J k IV/1. 263]. 7600: L a t a m a keözbe hogy f 2 lo farara esek az menteis [UszT 15/141 ,,Fazekas Mihály Wdwarliely" vall.]. 1631: monda Nagi erencz Lengiel Miklosne Aszoniomnak, hogi meneI utálatos oczma(n) ondok aszonjalat ördeögbe nagi fogaddal kapalni az szeöleŏmben aztis lahogi arczul akara pökni, de nem talala hamasua esek az nyala [Mv ; MvLt 290. 260a]. a hol az meg veretet s el fogat emberek(ne)k Vére e s e t . . . , varjak Legelőttenek r a j t a [Kórod Ks 67. 47. 27]. - L. még R e t t E 25. Szk: ~ az eső. 1597: mikoron esseő essetis tekebőkkel bochkakkal fogtak fel az vizet [ K v ; T J k 2on ' 79]. 1632: az eseö igen es vala [Mv; MvLt £90. 82b]. 7762: az esső minden n a p ess [Mezőzáh ſ A ; Told. 5]. 7806: délután n a g y Menydorgés v íllámás volt, Menykőis esett le. Szivárvány volt, esett jéggel elegy [Dés; K s 87 K o m i s Mihály taplója], 7876 u.: Imiep n a p tsak akkor vagyon éjikor esső es, vagy havaz, vagy egyéb fergeteges idő vagyon [ K ; KLev.]. 7825/7826: Ez a 7 Csulo-

esztenatársaság k á j völgye midőn vagy zápor vagy nagy ess& esik az egész térséget . . . elborítja [Msz ; LGy]. - L. még R e t t E 142, 232, 249, 251—2 * ~ a hó hull a hó, havazik. 7668: 4dik April regeitől fogva eset az ho derekason egez diligh [ K v ; ACJk 41b]. 7678: egy Ŏszel kesen mikor mar ho is eset vala, az Barabas Gorgy Uram Marhait . . az Szent Leleki varhoz hajtottak vala [Szentlélek H s z ; H S z j P Johannes Bolta Senior (70) pp vall.]. 7749: mi itt szűretezűnk* nagy űgygyel bajjal, de itten nagy hó esék [Buzd A F ; Ks 96 Mikó Ferenc feleségéhez. - a Okt. 30-án]. 1805: Nagy ho e s e t f , a Szőlőt mely még szedetlen volt oda lepte [Dés; Ks 87 Komis Mihály naplója 208. - *Okt. 30-án]. 1844: itt tegnaptol fogva ŏrekké és a' ho, oly nagy ho van mind télbe [Kv; Pk 6 Pákei Krisztina férjéhez márc. 23-án]. - L. még R e t t E 97, 209, 262 jég ~ jégeső esik. 7767: 16-ta Novembris dörgés-villámlás lön amellett nagy jég is esett [i. h. 126]. 7772: szörnyű nagy jég kezdődött a Szilágyságban esni, mely által jött részszerént erre is, nevezetesen a . . . gyulai, macskási* határokat porig verte [i.h. 280. — a Mindkettő K-ben] •X- porka-hó ~. 7787: azon Lövés előtt porka ho esett volt [Cófva H s z ; HSzjP]. 13. átv jel-sel szk-ban; cu sens figurát în construcţii; mit übertragenem Sinn in Wortkonstruktion: átok ~ vkire)/vtnire kb. átkoznak (vkit/vmit; a blestema pe cineva/ceva; jn/etw. verfluchten. —> panasz ~ vkire/vmire panaszolnak vkire/vmire ; a se plînge de cineva/ceva ; sich beklagen über jn/etw. szitok ~ vkire/vmire szidalmaznak vkit/vmit; a in jura pe cineva/ceva ; lästern, schmähen. 1580: Intyk is eo kegmeket hogy swketsegre ne vegie eo kegmek hanem megh chinaltassa®, hogy Az keosseghtwl zytok atok es panaz ne essek Az varasra [Kv ;TanJk V/3. 211b. - a A pallót] 14. feje ~ porba hull a feje ; a -i cădea cuiva capul la picioare (prin decapitare) ; sein/ihr Kopf fällt in den Staub. 7587: tórwent lassanaJc Rea, es ha fó vetelt erdemei feye essek, ha keze wagassa (!), keze zakaggion erte [Kv ; T a n j k V/3. 244a]. 7674m: I t t azért minden embernek tanulni kell, hogy ország és fejedelem ellen való praktikába magát ne elegyítse, ne vonja az más ember nyakából az maga nyakába az istrángot . . ., azmint én ekkor jártam vala, hogy másnak kedvez^ tem, s az magam feje esik beléje [BTN 43. — M595re von. feljegyzés]. 15. kihull; a cădea a f a r ă ; her/hin)ausfallén. 7687: az abjdocz Búzát aprón Szokták meg őrleni hogy az 60./. 60 czipo ki tellyék belőle, s, igy egy veka korpaja nem esik mert mivel sikeretlen a Szegény Buza nem telnék ki másként véka szám u t á n a Czipo [Máramarossziget; Törzs]. 16. ?vkinek ~ a lába ? kb. rogyadozik a l á b a ; a i se muia cuiva picioarele; (Beine) zusainmenknicken. 7584: a' giermeket onnét . . . a' felesegem fel vewe, mert keozel vala a' warganehoz, E s hogy a' kezenel fogva vizi vala a' felesegem, mingiarast el kezde esny a' giermek laba es a giermek síual-

esik kodny kezde, es hamar ell hala es el valtozek chodakeppen [ K v ; T J k Í V / l . 235J. 17. hanyatlik; a decădea, a merge ín regres; zuriiskgehen. 1617: Az azzony Mihalffy Clara imar koros ember uala, Nagy magos azzonyallat vette(m) aztis eszembe hogy néha haborgattak minthogy az azzony el kezdet vala esni, s az vra iffiab vala [Nagygalambfva U ; K f N Petrus Nagy alias Molnár (80) lb vall.]. 18. elesik, felbukik; a cădea; urnfallen/stürzen. 1540: az elmwlt pentheken Waar Mezenel a az lo esek" welern, az labom ky menywlt [ K v ; LevT I, 8 — 9 Petrus Iyiteratus Nic. Thelegdyliez. — a VarmezŐ Sz. bígy! De nem maradt-e tollban v. sajtóhibából nem maradt-é ki e szó után az el igekötő ?]. 19. elesik (harc során meghal) ; a cădea/muri ín l u p t ă ; fallen, den Tod finden. 1763: némelyek azt mondják, hogy . . a prussus részéről többen vesztek, némelyek azt, hogy a mienkről esett több [RettE 1 5 6 - 7 ] . 2J. elhull, el/megdöglik ; a pieri/crăpa/muri ; umstehen. 16 25: J u h bőr eset azokkal egywt melliek Daogh rniat estek No. 13 [ K v ; Szám. 16/ X X X I . 13J. 1752: az Motsi Kóltsárnak M r i n t z Jáuj.sn i'.c az Uraság boréiból majorság Johaibol az kik esnek egy jo ködinent csinaltasáa(n) [Mocs K ; Ks 83. — Az évszám akceptáltatik 1. al. sajtóhibás]. 21. szakad, zuhog ; a vîjîi/cădea vîjîind; strömen. 1772: sl Silip árkában régebben oly sebessen foljt a' viz, mintha kö szálról esett volna [Adítnos K K ; J H b I , X V I I . 315]. 22. (bele)szakad/ömlik; a se varsa; (ein)münden. 1600: az Kormos wize towere iutank, a hon az Parkas mezeie wizibe esik [UszT 15/11]. 1651: az Tatrangh vize ebbe az Veres erbe eset itt folt szellyel aU [Uisznyó H s z ; B U ] . 2J. á t v jel-sel s z k - b a n ; cu sens figurát ín constr u c f i i ; mit übertragenem Sinn in Wortkonstxuktion: sors ~ vkire balszerencse szakad vkire, balsors s ú j t v k i t ; a da nenorocul pestejcineva, a lovi soarta pe cineva; vom Ungliick verfolgt -werden. 156 2: Minden hadával azért király szállá Siegesvárra, és o t t u j g / gyűlést tétete ; és oda az erdélyi urakat mind elhivatá hitetlenség alatt, hogy megérthesse: kik legyenek a székelyek feltámadásának okai ? É s a SDrs esék a székely urak közül Lázár Istvánra és Bernád Perenezre ]ETA I, 19—23 BS] & teher ~ vkirejumire vmilyen teher szakad/nehezedik vkire/vmire; a cădea o povará avipra c u i v a ; belastet werden. 1692: igj az kapu szatn le vetedve(n) (!) az mivel t ŏ b tereh esik az megh m a r a t Kapukra eo reajokis egj a r a n t esik [Szőkefva K K ; Törzs. Sarosj Jan>3 mpr.]. 1703: Hirdesse meg kglmetek az kõsség k ö z ö t t , hogy . . . egymást ne ijeszszék annál inkább ne fussanak m i r h a j o k a t ne adgyák, n e vesztegessék attól való féltekben, hogy ennek az Investigationak alkalmat m á j á v a l nagyobb tereli esik réijok [IJszL,t IX. 77 61 gub.]. 24. vkire fizetnivalóként j u t ; (ceea ce) îi revine. {cuiva să p l i t i a s c í ) ; (was z.i bezahlen) einem fällt. 1590: (A tVedelmi levélnek) arra fizetesset mi

416 kett falwwl el vegeztwk kire mi esik kinek hazara Joszagara eoreksegire mi essek Jsten zerint [UszT]. 1610: Pál Geőrgj Balint eleő alla eleó ueőn egj dutkat, s monda hogy Swkey vraim, ezten (!) od& ado(m) ha pedig teöb esik eggjtekre ennel, aztis megh adom, mert az attiamis mindenkor adott effele keőltesre [i. h. 37b]. 1710: E n akkor az mi rea(tn) eset meg a t t a m . . . három pótra hya(a) [Aranyosrákos TA; Borb. I]. 1808: (A közös költséget) úgymint 48. M. Forintokat és 12 pénzeket három felé osztván esett mindenikre kŭlőn kŰlŐö H . f l 16 Dr. 4 [ A s z ; i. h. II/. 25. (vmi miatt) jár v m i ; a i se cuvine cuiva (pentru ceva) ; (wegen etw.) zufallén, 1702: Vásárhelyi András a Remekert való e s z t e n d e j e b e ŭ feles üdŏt negligált, es annak rendi szerent el n e n l töltötte hane(m) medio tempore megh h á z a s o d o t t , imponált rá a' Céh . . f. 13 . . . ennek 3 f o r i n t y a esik a' Remek előtt való megh liázasulasert, a tize penigh az űdŏ el nem töltésért [ K v ; ACJk 50]. 28. vkinek jár v m i ; a-i reveni cuiva ceva; gebiihren, zukommen. 1681: Húsvét lietib(en) szen fel suszt, az Innepért . . . Pünkösd hetiben Js esik Suszt az Innepért* [VhU 61. - Ti a bányásznák] . 27. vmi vei jár v m i ; a fi legát de ceva, a merg® cu ceva; mit einer Sache verbunden sein. koltség(é)be ~ költséggel jár, költségbe kerül; a cere cheltuieli; mit Kosten verbunden. sein. 17ōv> Ketczeg kivŭl el hiszem hogj kőlcsegeben esett e kglnek az utrumban forgo szemellyek , iránt való perlekedes mivel Tablan is forgót P y Szer. Joannes Pap de Maczesd (40) ns vaU-J1767: azon áruló színnek az építtetése a becsülete nemes céhnak számos költségbe esett vala \P† ' DFaz. 24] | azt tudgya az Ur hogy a' pénz k e ^ s j k Instántiával konyorálással jár, nekemis s ° költségembe esik [ K v ; S L t XI, Ferenczi Gy? ſg £ Suki Jánoshoz] -X- sok incommoditással ~ vm[ alkalmatlansággal/kényelmetlenséggel jár vniii merge cu multe neplăceri/incomodităţi; etw. f® viel Unannehmlichkeit verbunden sein. 1734: B® lottam az Idvezŭlt Úrtól, hogy sok incomffl 0 ^ tassi'“al esik az Úrfiak Kolosvári in'“erteiitioj [Kv; T K h St. Enyedi (41) ns vall.]. { 28. (ráeső részként) j u t vkinek; a-i cuiva ceva (ca parte cuvenită) ; jm komnit &*Ĕ^ zu, j m wird etw. zuteil. 1614: Hust penig úgy rolyon* . hogy egy hettre mindenkor kett fce pfont (!) essek egy egy szegenyre [ K v ; A. 83. — *Az ispotálymester]. 1724: az Tar ^ más Ur(a)m(na)k cedalando buzabol esik kglmek kŐzzŭl edgyikre tizenöt, öt kalongya, b u [Asz; Borb. I]. 1795: az első nyílban egy ^ ^ ^ Juhval több esvén m i n t a masodikbann- arf?ni kellett ki pótlódni [Ádámos K K ; J H b X 1812: (A) Sz Mihálytelki nyil ne t é t e t t e * ^ edgyik negyedik Caput Bonorumuak, n i î ſ t meg-roinlik a ' kinek a ' fog esni [Dés ; Bet.] Szk: ajándékon ~. 1682: Az Sidai fél hold^z^ leot esmet hogy az édes Anyám mégh éle11 ^ nekem adta, melyis n e m ajándékon esett, ha

417 adta volt sok rendbili fárats;' szolgálatomért [Kv; RDL I. 160]. 20. (vagyon) vkire száll; (averea) trece în pose siunea cuiva; (Vermögen) jm zufallen. 1772: (A) Fogadó helly Fogadon alól való Tanarakjaval együtt a Rédai reszre esett s jutott [Káptalan A F ; D>bLev. Iſ/439. 3 Iztrátye Torna (66) jb vall.]. 30. ? telik vmiből; a ajunge, a fi destul; langen, reichen. 1681: makk termesnek idejen minden oda hajtott tiz disznobul egyet tartoznak dézmáb(an) adni, ã kibül penig tized esik, a' Tizeden alól az mi marad per den 4 redimallyak [Vli; VhU .02]. 31. (jövedelem) befolyik/bejön; (venitúl) intră; (lîinkomcnen) eingelien. 1623: valami jövedelmek vásár napján avagy sokadalmak napján estenek, tudnia illik vámok es egyéb hasznos jövedelmek, aeqtialiter az főtiszt és város közt elosztatott [Hsz; EMLt]. 1723: Tudóin ismét tavaly az mi kevés dézma eset innét a Maroson mind Luka hozta a házához menynyi volt, nem tudom [VGy. Prekup Ojnicza (40) jb vall.]. 1764: minden inas szegődségben esni szokott jövedelem az nyolc öregeknek és Catalogussok szerint béhivattatandó két-két célibeli ifjaknak menjen részekben [Dés ; DFaz. 23]. 32. (adó v. bírság) kivetődik/rovódik; a se Puné (bir, amedã); (Steuer, GMdstrafe) auferlegt ferdén. 1589 k.: Masodczor ezert eset az gira birsagh hogy az ay kapuiat beraktak vala varas akarattiabul [Szu; UszT]. 1632: Az birsagnak egy része mîli az Uarosb(an) esik a' biroe, az két resze penigh az Udvarbiroje es az Porkoláboké uolt, or birsagh mikor esik azis az Uarbeli Tizteke, es az mint akartak ugy Taxaltak [Fog.; UC 14/38. 111]. 1681: Az havasoko(n) valamennyi birsagh esik, két része az Ure, harmada a' Gornyike [VhU 57]. - I*. m é g GyU 127. 33. vmmnyiben áll, vmennyibe kerül; a costa; kasten, eine Sumrni ausmachen. 1585: Égikor mikor kiolteóznek Olaios Georgy . kerdem Minth Alkuttak, De eo sem cheret sem Eóreók Arat Nem emlite, hane(m) azt monda, hogy Boltbely Marhatis Adot, es Amint Az Alkowas leot az eo haza essik hozzu Martonnak tizen het zaz forintiaba [Kv; TJk IV/1. 411 Zabo Marton vall.] 1681: à malom por czak ighen kevés lévén az disznó hizlalásra nem eléghseges, hanem ã melle minden ŭap kell erogalni vám buzat fel fel vekat . . Valóban árrán esik ám igi az kŏver disznó [VhU 48]. 34. ? vhová/vkihez vetődik; a ajunge undeva/la cineva; irgendwoliin/zu jm geraten, verschlagen werden. 1590 k.: (A földet) En teollem ez öapigh sem kerte senkij; ez alath egy zegin varossy Ember hozam esek, Annak engedem feleth eo aratta meg is [Szu; UszT]. 35. vhová j u t ; a ajunge undeva; irgendwohin geraten/langen. 1653: esmét megfordultak minden hadak, és a bolon elöli esett, és azok kezdették a tatárt lövöldözni /ETA I, 74 NSz]. 1736: Onnant felkelvén, az mint fél térden állottanak, ismét főidig magokat meghajtván, háttal kellett visszajönniek a szin kőzepiig, ugy hogy az császár képivel szemben estenek [MetTr 395].

esztenatársaság Szk: értésére ~ tudomására jut. 1604: azt nem tudom ki altal Esőt wolt Ertesere wgi hiuata oda Engemet [UszT 18/147 Fanczialy peter de eadem pp vall.]. 1639: En Szakmari Marton Segesvár mellet Szent Lázion* lakó, Adom emlékezetre mindeneknek Mideon ertesemre eseót uolna, hogy az Isten, az szegeny batiamot Szaktnari Mihalt, ez arnyek világból ki szolitotta megh maradót iouaj latogatasara, menek Kolosuarra [RDL I. 117. — »Szászsztlászló NK]. 1791: Ugy esett értésére . . hogy Nagyságod és Kegyelmed . . a ' Seszurakb(an) osztatlan Erdőben foglalást és tilalmat akarnak tselekedni [Nagyrápolt H ; J H b XXXI/30J. 1824: Most esett értisére a Dèési Ns Közönségnek, hogy az Ur a idegen helyről valami Sert hozottatván köz áruitatásra ki tétette [Dés; DLt 206. — *A fogadó árendátora] * hallására ~ fülébe jut. 1593: Az az zo kit eo bezelet esett volt ennekem hallasomra, kit en el nem vezteglettem, es el nem halgatta(m) [Szentegyházasoláhfalu U ; UszT] hírére/hírével ~ vmi tudomására jut vmi. 1718: Fő kapitánj Ur(am), az eŏ H(e)r(cegsé)ge Mondrai Tölgyes erdeit Vágatni kezdette ., néke(m) híremre esvén ki küldötte (m) az kolcsárt, maga(m) szolgámat Ló háton [Fog. K J . Rétyi Péter lev.]. 1763: éczaka hirivel esvén kapitány uramnak hogy el nem foghatták, maga is házára jött [Kisborosnyó Hsz; HszjP] tudtára ~ tudomására jut. 1732: Ezeknél tőbb adósságokis vadnak ., de minthogy azok minékünk valóssággal tudtunkra nem estenek, azokat praeterealnunk kellett [Szászsztjakab SzD; TSb 51]. 1789: (A deszkarekesz) a' Pintzébe találtatott objektumok leirása alkalmatosságával el maradott s' a' mi tudtunkra is tsak most esett [Mv; ConscrAp. 92]. 1812: (A gróf) 'Strásakot parantsolt, hogy éjjen által vigyázzanak; kőztek voltam énis, de a Groffnénak ezen 'strásálás tudtára esvén ki jőve 's, azt mondá: Takarodjatok Milliom teremtette, nem kell strása [Héderfája K K ; IB. Bordi István (32) jb vall.]. - L. még RettE 113, 130. 36. jut, kerül; a ajunge; geraten/langen. Szk: árznda alá ~ 1782/1799: inidŏn a' Mészárszék áranda alá esett, Instantiát küldöttünk Méltoságos Torotzkai Mihály Úrhoz [Torockó; TLev. 5/16 Transm. 331, 360/ * birodalmába ~ birtokába kerül/jut. 1754: ezen házhely . mi formán eset padig birodalmáb(a) eŏ Nsgok(na)k aszt nem tudom [Ádámos K K ; J H b XIX/12] * birtokába 1653: (A leégett klastrom) Azután esék Angyalotti János — ki itélŐmester vala — birt>kába [ETA I, 71 NSz]. 1764: (Az erdő) midőn Néhai Jósika Moses Ur birtokába esett, mind levágták [M.bagó A F ; J H b XXVIII/48J * jobbágyi szolgálat alá ~ jobbágyságra jut/kerül. 1777j 1781: nékiek Leuelekis vólt Zselléri szólgalattyokról, de a ' Korda Urak Tisztyei el csalták, s el vették, s ugy e3tenek Jobbágyi Szolgálat alá [Szelistye T A ; J H b K LII/4. 130] jobbágyságra ~ 'ua'. 1627: Az Bękes hada* utan . . . az mj falunk Jobbagysagra esek [Tekerőpatak Cs; LLt 151. — *L. ott] * kezébe ~ kezére jut/kerül. 1673: H j g y ha azon

esik f ő i d ( az mint megh lőn:) Török keziben esik o t t a n szabadtsagok lenne anyi erŏ joszagot el foglaltatni es az Ezer Aranynak meg fizetésiig békessegessen birni [Szentpál K K ; Ks 90]. 1772: az Apámot Oláh Imrét bé csalta ide An j á m r a Kopias Dorottjára nemes Leányra, es nemes Joszagba Csomafalvabol már a' nemes Joszágis velünk edgyütt az udvar kezibe esett [Szárhegy Cs; L L t Fasc. 152]. - L. még R e t t E 232 jk közelebb ~ vkihez közelebb kerül vkihez. 1654: Na(gyságo)d méltóztassék . az Arestum alol fel szabadittani, hogj enis Na(gyság)tokhoz közel jebb esven, vékony ertekem szerent szevesebben es jobb alkalmatossaggal szolgálhassam Ntokat [Gerend T A ; K L t 1427 Maxaj István lev.] * közitélet alá ~. 1853: csak azon tekintetből hogy gyermekeim csonka eldiribolt joszágot ne bírjanak, és se én se ők köz Ítélet alá ne essenek elhatározottan . . . rendelem és hagyom® [Kv ; Végr. Balog A n t a l végr. — a Köv. a hagyakozás] jk magistratuális proszekúció alá ~ kb. közkereset alá kerül. 1782: Haller János is magistratualis prosequtio alá esett azért, hogy Wesselényi Csucsuj nevű muzsikás cigányjobbágyának feleségét erővel elvette [ R e t t E 421] * messze ~ vmitõl. 1687: Igaz dolog edesem még böjt középre intéztem vala bé menetelemet, hej mélly meszsze estem attól [Ap. 6 Káinoki Sámuel feleségéhez Nagybányáról]. 1763: jobbacskán vagyok, de a régi statusomtól messze estem mindenképpen [RettE 157 — 8] jk nem jó helyre ~ 1759: Ez a igen szép ifjú asszony vala szegény, de hogy ím báró volt az ura, nem igen jó helyre esett volt, jobbat érdemlett volna [RettE 84. — ttBr. Diószegi Mihály né Décsei Ágnes] jk nyomásba 1696: vágjon egj Darab szénafű mikor niomasban esik egj kis reszecskeje, es egeszzen ( !) egy iránt nem kaszalhattyak T a x a j a három forint [GyHn 16]. 1736: Vagyon az Alsó fordulob(an) Töszegben egy darab Sziget . . . , mikor nyomásba esik egy Szekértővíssel bétsinalván tilalmasban tarthatni [CU]. 1759: (A kaszáló) minden esztendőben nyomásban esvén kertel t a r t a t i k [Kecskeháta SzD; DHn 26] jk örökösjparaszt jobbágyság alá ~ örökös jobbágyságra jut/kerül. 1796: az Ali Peres Ur azt a k a r j a meg bizonyittani, mintha az Torotzkaiak őrőkkős Jobbágyság alá estenek volna [Mv; TLev. 5/16 Transm. 1 1 - 2 tábl.] | midőn a ' paraszt tumultusban ökis belé elegyedtenek, és ezzel szabadságokot . végképpen el vesztették, 's paraszt-Jobbágyság alá estenek . . . azért ma azon el vesztett szabadságokot soha viszszá nem nyerhetnék [Mv; i. h. 85] jk pogány kézbe 1653: váltig készültenek reája, hogy a várost meghágják. De Báthori Sigmond látta azt, hogy pogány kézbe esik a város népe, és ez okon elméne alolla [ETA I, 6 5 - 6 NSz] * sokadalom szere ~ vkire a vásári korcsmáriás sorja rákerül vkire. 1656: Hasanlokeppen mikor Balogh László Uram(na)k az Falu szerin Sokadalom szére esik, akkor az faluis ne Korcsomárollyan egy héten [Makfva MT DLev. 5] tilalmasba 1687 k.: a' Templom kőrnyűl vagyon égy nagy darab

szántó főid minden esztendőb(en) mikor tilalmasban esik adnak minden főidtől d. 5 [Je<Jd M T ; MMatr. 300]. 1712: egy To hely . . . k u t a t ó t mikor tilalmasban esik [O.németi BN ; EHA,* 1785: (A kaszálót) a Gesztrágyi Taxás Zsellére* tsak akkor osztják fel magok kőzőtt mikor tilalmasban esik, és akkor mindenkinek kűlőn kűlőfl ke barázda füve az az fél Szekér Szénája jut [Boſ*j' Kornis Krisztina conscr.] jk vkinek kezébe Redeallyo(n) Ura melle a , az urais ne reluctallyof^' hane(m) vegye visza magahoz . ha penigkt11' végezesíinknek

nem

e n g e d (ne)k

Tiszt

kezebeö

esnek [ S z j k 150. — 'Ti. a hűtlen asszony]. a' tisztek kezében esett, kilencz hétig vele fogság0 szenvedett [i. h. 166]. 37. vmeddig é r ; a a j u n g e ; langen, reiclien. 17/ ' estenek a' Metak a' Nagy Plesugan alól v a l a m í g az holott is H a t á r Dombok erigáltattnnak, ** bizonyos fák meg kereszteztettenek [Koronka » Told. 31/4]. 38. vmit é r ; a atinge/nimeri; treffen, beriihfel1' 1583: Leorinch, Peter kowach Zolgaia vallia • ^ hozza chapa Mihalj kowaclihoz ket kezbeol, la(m) Az hoppanast de Nem lathata(m) 1° z e î Z wel ha az feoldeon eseke vagy az Mihal kowa karyan [Kv T J k IV/1. 132]. 1590: Haliam * leoweset s latamis hogy az kerezten esek vg*al , megh lodwla az kerezt [Szu ; UszT. — Más vall-ban az kerezthez leowe s mégis talala]. hozza vaga az homlokán esek egy kicliiö gas, mazzeris hozza vaga s az kezeúel véúe az feizenek az nyele esek az kezen [Uszt 20/1" örxöe 1702: egy katona erősen megvagdalt egy t^ szőcsöt az karján esett bővebben az sebbe és szokott mesterségit nem continuálhatja [ w SzO VII, 110]. - L. még ETA I, 156. jt Szk: rosszkor ~ vkinek vmi rosszkor ér v ' 0 rossz órában jön vkinek vmi. 1770: El merem & ^ dani, hogy igen rosszkor esett az országnak ú j onusnak impositiója É n soha meg n e m 1 ^ tem eddig úgy mint most, hogy nékünk nyo&° Ságunkra lészen ez az ú j í t á s ] R e t t E 224 — 5]. 39. 1840: Béli Sámuelt csak a szerencse jiieii' tette meg a haláltól - mert gégéjétől csak ^ hüvejknyire esett a szúrás — de fájdalmát is érzi [Dés; DLt 848]. *; 40. (időpont/ünnep, vásár) vmikorra (o dată/sărbătoare, tîrg) cade (în/pe) ; eines Fests, eines Marktes) fällt. 1547: Laios

Iewwe M y hozank Az Segesvary

u

dalomban Az ky zenth J á n o s Napp Elewtth [Sv MNy X X X V I , 53]. 1591: három zaz tallerth felis veotte(m) w kegmetwll kai hogi az Ieouendő wzőgeos Zenth Peter k i esik 15 kilenchuen k e t t e z t e ( n ) d e o b e f l tozam w kgnek meg adnom [^ >eTecse ^ lil roí íi WLt]. 1632: Korczomat elein, eztendeő altal heteken tartani, az varosnak szabad uoltt, elseő Pwnkestb(en) másik kis ázzon napba*1' -^C madik Zent Miklós n a p taiban esett 14/38. 110]. 1798: A ' Nagyságod s z é n á j á t ^ Karátson Hetiben jó móddal el-adtam ® ^ 7 j minusa Áldozo napra vagyon téve, a niej y

419

esztenatársaság

jusban esik [ T o r d a ; Borb. I l j . 1811: Hogy h a . kglme alkuva Vasári a, s ve ve meg . . . Majorannuatim bé n e m fizetnek az usura azonnal j o k a t [Ne; DobLev. 1/107]. minden e s z t e n d ő k r e dupláztassék a ' bé fizetés ideje 44. rám (rád, ránk, rátok, rájuk) ~ nekem (nepedig m i n d e n k o r m á h o z esztendőre essék [M.köbked, nekünk, nektek, nekik) esik/támad; a se nălös S z D ; R L t ] . pusti asupra mea (ta, noastră, voastră, lor), a 41, f e k s z i k ; a se î n t i n d e ; liegen. 1756: Esik a ataca pe mine (pe tine, pe noi, pe voi, pe ei/ele); Gyŭmŏltsŏs a le i r t Virágos Veteményes, és Szőlős über mich (dich, uns, euch, sie) anfallén. 7757: Kertnek É s z a k f e l ü l való végiben [Branyicska H ; monda Blága Demeter, én nem megyek, mert az J H b L X X / 2 . 32]. 1797: Kolosvár . . . esik Ajtontol falu most is rám gyanakszik, ha én kalács pénzt egy m é r t földnyire [ A j t ó n K ; CU I X / 2 . 50]. 1839: Vennék fel, annál inkáb réám esnének [Mutos a két végén a h a v a s n a k telepítessenek meg eszteS z ; W L t Pap Stephan (24) vall.]. n á i n k ; úgy, h o g y amelyik alul esik, másik eszten45. rajta ~ nekimegy; a se repezi la cineva; dőben felyiil legyen, és ú g y változólag folyvást auf jn losgehen. /573: Kowach Benedek felesefollyon [ J e n ő f v a ć s ; R S z P 186]. - L. még i.h. 211. gestwl ky f w t o t t a k az hazbol talaltak az haz eleot Szk: elejébe ~ ú t j á b a esik. 1732: mikor a szőchiuka Matiast felesegestwl, otth rayta esnek, hogi lőnek termése vagyon, a Falubelieknekis t s a k valatya akar ely Mennv eleotek, De Eleyben allanak gyon, s ollyankor n e m is igen kél az Vrak Bora, az [ K v ; T J k III/3. 227]. utazóknak s e m igen esik elejekben, hogy azok fo46. nekiesik; a se arunca asupra cuiva; über jn gyatnák, n e m lévén igen ú t b a n való hely [Szászsztherfallen. 1653: t u d t a 4 azt hogy a magyar kapjakab S z D ; T S b 51/ * keze ügyébe ~ közel feksinak szokott esni, és úgy könnyebb vele bírni. szik/van. 1773: az Ngod i r t f ö l d e nékem kezem Nem is csalta meg a reménység őket [ETA I, ügyib(en) vicinitásom(an) kőzél esik [Pálfva Cs; 49 NSz. - a Ti. a török]. 1668: látám, hogy â Ks 65. 44. 13]. 1799: H á z hellyem Keze Ügyibe Lázár péter Ur(am) kerti seovényének esének, feiesvén K e d v e s ő t s é m Bihari J á n o s n é Újfalvi Iusszékkel vagdalni kezdèk, támaszszit ki deolteotina Aszszonynak által a d á m örökös Cserében geték [Burjánosóbuda®; Ks. 65. 43. 10. - 'Ké[M.palatka K ; R L t O. 2] * közel ~ vmihez kösőbb Bodonkút K]. zel v a n vmihez. 7715/1770 k.: T e t z e t t Hogy a ' Szk: hajába ~ vkinek. 1599: Szigyárto Dániel 7 Templomhoz közelebb esnék a Parochialis H á z • . . vallya az Deák . vissza futamodek és Ė [Apanagyfalu S z D ; SzConscr. 76]. 1772. midőn a haiaba(n) essek az folde(n) az Kozaknak és kémémesteremberek felköltek t é l b e n éjszaka dolgozni nyén bal kezeuel az haiat foga ranczjkala húza 8 gyertyát gyújtottak, az hol közel esett a gyertyá[ K v ; T J k VI/1. 387—8]. 1600: Vrsula consors hoz, kívül az a b l a k alá m e n v é n t a n u l t a azon kis Benedicti Bechkereki fassa est Az indulattiat gyertyavilágnál leckéjét [ R e t t E 263]. - L. még keze nem tudom, hanem azt hogy eozze veztek es az ügyébe ~ al. messze ~ vmihez messze van vmio t h a n hogy egymás haiaba estek es hogy Chako től. 1767: (A vessződi nyílnak) Szebenhez köBalint egy palczawal verv vala zekel Jánost zelebb való léte sem tészen n a g y disparitást, [ K v ; i. h. 441] * ölbe ~ ölre megy. 1633: kezde b mert ă Springi*, és P o k a f a l v i is n e m sokkal esik Zalkay Mathe az szanto Marto(n) laba(n) kapdosni, meszszebb Fejérvárhoz® [ K ; J H b XXXV/40. es uegtere eolbeis essenek es ugy dulakottak egimas4. a - b M i n d k e t t ő A F . c Gyf-hozJ útjába ~ vmisal | azonban Varga Andris k j jöue kett mezítelen ?rátalál vmire, elé kerül v m i . 7574: Mond Makardall, es az Hadnagy vr(am) szolgaia nekj futaradék No I o a t t i a m f i a M e n n y el cliak keresd modek es ölbe essek velle, az kardot akaria vala meg az M a r h a t , Az zekeres a z t M o n t a hyszem Isel venni varga Andrástól [Mv; MvLt 290. 111b, tent hogi v t a b a essem [ K v ; T J k I I I / 3 . 119]. 116a] üstökbe esnek egymás hajának/üstöké42, k b . v h o v á v e t ő d i k / ( á t ) k e r ü l ; a ajunge/cŭnek esnek, egymás hajába/üstökébe kapnak. 1573: dea u n d e v a , irgendwohin gelangen/raten. 7592/ Barat ferench Azt vallia hogi Mate Neste 1593: az zamos J o b b a n k e z d e z a g g a t h j az Zent kwrwaf ianak zitta gergiĕt giĕrg Archwl chapta Erte, Benedeki p a r t o t Azulta esek az derek viz folias oztan wsteokbe estek valaztig vontak egimast J d e Zent Benedek fele [Décse S z D ; Ks]. 7600: [ K v ; T J k III/3. 289]. a mikor Telegdi Mihály az i n o î n o t h clienaltatni 47. t á m a d ; a se isca; entstehen. 7573: Ferenchy akara, az f a i a t megh liozak, az malo(m) árkot Istwa(n) hithy vtan ezt vallya hogy Mykor az mçrni kezdek rudal, mo(n)da Z o m b a t f a l u i Benedek, gywladas eset, egy zykra twzet Sem latot ott Nem vra(m) az feöld lianias az m i e n k r e esik, Vrasagod is volt, valahonnat es valamint Eset az gywladas He haniassa az m i e n k r e [Uszt 15/269J. 7777: a azt sem twgya [Kv i. li. 190b]. 1737: Gyakorta Csemete farb(an) mellyis az e l ő t t t u l lévén a Vizén Esvén az Erdőn harapégés, mely bői nem kevés de most a viz j á r á s á t v á l t o z t a t v á n innét esét kár szokot következni [HSzj harapégés al]. 1758: a vizén [Aranyospolyán T A ; E H A ] . 7826 k.: a nagy ecclypsis esett volt a napban [ R e t t E 69]. kükullö vizének Gåzlo, s s z a b a d i t a t ó hellye az u j 1771: a Tüz is késén esett eo kegyelminek semmije ásandó á r o k n a k tulso p a r t j á r a esne [Gyalakuta sem maradót [A.csernáton Hsz; H S z j P ] . 1797: M T ; Gyí,]. Telkeik épiilettyeiben, rongyallás esett [Szent43. vkire t a l á l / a k a d ; a d a p e s t e c i n e v a ; auf j n egyed SzD Wass. Conscr. 151]. stoBen. 1724: midőn az e m l í t e t M a j o r é r t azon Šzk: baja ~. 1745: ha te látnál is engem valami Capitalis s u m m á t deponálni s e n k i n e m a k a r n a kár tételben s bajain esnék miatta, én fizetnék néCsenek . . . S z a n t o Mihály U r a m r a e ŏ kglmere . . .eo ked hogy halgatnál [Bálványosváralja SzD; Ks].

esik 764: (A tuloknak) hogy eppen azon egyenetlen járás mia esett volna b a j a kéttséges [Torda ; T J k 224 — 5] * bajoskodása XVIII. sz: Az utolsó eresztő helyen . . . az útban az minémû . . bajoskodása esik, <erős> regula tartassék, hogy ott mindenek <el> igazíttassanak magok között hogy a céh ne búsíttassék [Dés; DFaz. 31] * bomlása 1702 u.: Nemzetes Sándor Mihály Uram maga költségén öntetet harmadik kis harangot az Bcclesia szolgálattyára illy okon, hogy ha az Ecclesia(na)k ollyan bomlása vagy szüksége esnék hogy az harangot kellene ell adni, Sándor Mihály maradékira maradgjon fele az Harangnak [Bagos Sz; SzVJk 48] bontsága 168811782: Mikola László Uram a' Szombati Vámat in perpet u u m az Ecclának engedi és conferalja, addalvan eztis hogj az Ecclais valami olyan bontsága esvén a' malomnak ( ugj mint Gát kötés és egyéb efféle:) tehát az Eccla is illendő segítséggel lészen [Szamosfva K ; J H b K X X V I I I . ] * civódás 1813: az Testvéremmel vagy a' Sogorommal a' színben esett valami Czivodas [Dés; DLt 56. 26] jk csetepaté 1634: azonba(n) nagy cziete pate esek, haliam hogy elegge szidak Bodrokit [Mv; MvLt 291. 29a] jk csonkulás ~ fogyatkozás esik/ támad. 1767: ezenn Tsáni Jószágban lévő oeconomia follytathatásábann valami tsonkulás esett volna, n e m tudom [Mezőcsán T A ; Ks 19. I. 8.]. 1869: A pap és tanító panaszolván, hogy rétjeiken az esőzés alkalmával u t a t vertek, kérik a consistoriumot, intézkedjék, hogy az egyház javaiban csonkulás ne essék sőt a kártól megóvassanak [M.bikal K ; RAk 279] * csorbája ~ átv megcsorbul. 1685: Micsuda mostohaja, volt Pedigh a Nemet Eleitúl fogva, a magjor Nemzetnek es micsuda Romlási s csorbái estek a Magjor Biradalomnak . . História Nélkül is közlünk (!) a Giermekis tud [Gyf; Törzs. Barcsai Ábrahám kezével] jk félszegsége ~ kb. megnyomorodik. 1765: kit ütett meg, s mi félszegsége esett valakinek ebből ? [Szentk. vk] jk felzen diilés ~ 1605: az Ccmmunitasnak erteni kell mit akarnak neki imponálni, es keőszőnseges Consensusatt es Assensussat kell venni, hogi valami Túmultus es viszavonas vagy fel zendwles ne essek keőzeteők [Kv T a n j k 1/1. 513 a követek ogy-i ut.] jk fogsága ~ fogságba kerül. 1598: ez elmúlt -wdeokben wgy mint 1595 eztend<eoben> gyorttja zenteleo bcdogh aszonj nap Tawatth essett wa fogysagok az alpereseknek, wdwarhelt wrunk w fge liazaba Tarttatnak wala [UszT 13/45] jk fogyatkozás ~ hiba esik. 1580: Myert penigh hogy ekedig esset vgya(n) nagy fogiatkozás, A myat hogy Az hust bórybe, es laba(n) Iteltek megh, vegeztek eo kegmek hogy Az hust mind ot kwn az vago hydon mind penigh l t ben az Mezarzeke(n) megh ityllyek az Látó mester Itillie I t be(n) megh [Kv T a n j k V/3. 216b]. 1670: Nemzetes Ebeni Judit Aszszcny N. Földvári Ferencz Ur(am) megh maradót ősziegie Házasságra el jedzvé(n), Uri s Nemesi szokás szerint ugj akkor Copulaltatva(n), holmi fogjatkozások estenek az hitles dolgában [Szjk 107 — 8] jk fogyatkozása ~ a. fogyatkozást szenved. 1577: Az

420 Drabantok fogadassat eo kegmek wegeztek, hogy bar meg legyen De . . . oly disciplinawal tarchyak eoket hogy valamy panazolkodassa wagy fogiatkozsssa az varasnak miatta ne essek [K y ' T a n j k V/3 142b]. - b. kimúlik/vész. 1613: Az ben való negiedert a t t a az Attya Georfi Marton Reszet, Georfi Agothanak elteigh, maradekanak elteigh, de ha fogiatkozasa esnek Georfi Agothanak es maradekanak tehát viszsza szallio(n) Georfr Martonra, es az eŏ maradekára [Lozsád H ; Törzs] jk fogyatkozás ne essék fennakadás/zavar ne legyen1572: (Sáfár uraim) eo k. paranczolatyara kessek es Engedelmessek legenek hogy seh az feyedelem sem az varos dolgaiban eo Myattok fogiatkozás Ne Essek [Kv; T a n j k V/3. 54b]. 1621: Lattva° eö kglmek varasul az Istennek rajtunk megh m u j tatot Cziapasat az Tűz miat . Biro vram e ° kglme czinaltasson húsz Beőr vidret az keőzeonsegesbeől, hogj walamikor az Zwksegh kewania, azok miat fogiatkozas ne essek [Kv i. h. H r ' 319]. 1717 k.: rendelt a Gubernium négy srf* R.f. adatni. Kégyelmetek annakokáért, az említett pénzt Újhelyi Ferencz kézéhez adatni el mulassa hogy valami fogyatkozás ne essék az a<^ comodatioban [ K v ; K s 83] jk gondja ~.1582'. Megemlekeznek eo kegmekis az eleót való wdeokbennis mynemeo gongia eset az varosnak ez N i a w a h a miath, Valaztottak keozzwleok Niolcz zemelt az viz foliasanak és Niawalianak meg latasara es Circalasara [Kv; T a n j k V/3. 267a] jk háború ság(a) 1573: Eoket Benedek Kowach kerte volt hogi az Minemw haborusaga esset volt Chiu*a Matiassal Bekessegre zerzenek keoztek (így I) P ^ ' T J k III/3. 227]. 1592: Verner János vallia: tam hogi az háborúság mikor esset vala Niar* Marton es Cassaine keozeot húzzak vonzak eS verik vala Niarit, az feoldre ontottak vala, es vajtigh zidalmazzak vala egimast [ K v ; T J k V/l300]. 1610: Kenosi János ki jeoue . az ereszbe es mondák neki János Vra(m) ne bochiassa be kjgd az rezegli legenjeket, ínkab verje ki kgd az k a p ŭ ţ ne essek háborúság s ne zidalomkodgianak [Us 49c] jk halott ~ valaki meghal. 1710 k.: nékñn* az Zabolaj Cálvinista templomnál Levő harang 0 *' hoz az my Attyainktól ránk szállót igaz [ hogy valamikor közöttünk az Pápisták kőzött halott esik ugy harangozzanak mint az C a l v i n i s t a k n a [Hsz; Ap. 3] * halottja ~ halottja van, niegb*1* valakije. 1676: (Ha) valamely kettős házas embe* kűlcn nem akar fizetni a ' p(re)dikator es a' mest e ne tartozzék az illyenek(ne)k szolgálni, a k a r ha lötty a essek, el ne temesse ne harangozzon ê• enekellye(ii) a' mester [ S z j k 128]. 1700: Diószegi Istvá(n) Uram conferált egy harangot illyen ususra . . . Hogy a Szegenye* (ne)k halottyok esven azzal harangozzanak ' Jk]. 1722 k: Proventus Pastoris . Halott tem^ tesert, ha valcmelly Gazda embernek halow esik, attul tartozzék fizetni Dnr. 24 a P* ae< * J ^ ſ lasert, annak utanna abban az esztendőben . hány halottya essek azon gazda embernek aj dekon tartozzék a Praedicator el praedicaH 160 [Körtvélyfája MT; G ö r g j k 121] * harc '

421 minek eleotte az harcz nem esset vala keozteokis az zitkozodas keozbennis ereossen chytytottam mind az foglyokat s mind penigh az darabontokat [Kv; T J k VI/1. 456] * hija 1706: szŭvem szerint bánom, hogy az Hollo fiaknak héja eset, de nints mit tennünk, ez az I(ste)n akarattya [Nyárádsztbenedek M T ; DLev. 2. X I I B . 20] * idegenség ~ elidegenedés támad (köztük). 1717: Ngs Sarosi Istvanne Sarosi Christina Aszszony eo kglme, eleteben akarván gyermekei kőzött attyafisagos Osztozast veghben Vinni, hogj jövendőben e o kgk kőzőt valami idegensegh ne esnek, ez okon eo kglme, mind maga Udvarhazat, s mind penigh ahoz biratot joszagotskaiat közre - s - oszlora botsatta [Kük.; DobLev. 1/108] jókedve ~ jókedve kerekedik/ támad]. 1765: Azzal csakhamar asztalt terítének az ház előtt . . . , s h á t mi mindnyájan ott vagyunk az asztal körül, melyen igen jókedvünk esvén, késő estvig mind ivánk [RettE j 84] * kár(d)/károsodása 1578: Az Gòròffi Gaspar gattia(n) az zay is meg meg torlot es Immár vgyan iol fel allot Az Jegh, keryk eo kegmet Byro vramat hogy lenne gongia Rea hogy Jeowendore Nagiob kar ne essek Az torlas m y a t [ K v ; T a n j k V/3. 177a]. 1706: A ' mult ŏszszel az Armadától ár Viz modgjára el boríttatván . . . , igen sok káraink estenek, nagjob rész ént azokról Quietantiaink nincsenek inelly is extendálodik sok extraordinaria Expensainkkal edgyŭtt circit(er) ad Ŭh. f. 100 000 - Száz ezerig [ K v ; K v L t 1/193 Kv városa a kormányzóhoz]. 1801: a Mlgos Groff Exp(onens) Aszszony Erdeje meg Gyúlt és sok kárai estenek [Erdősztgyörgy M T ; W H ] konfúzió ~ 1705: Az pénznek pedigh folyásab(an) hogy confusio ne essek, szűkségesnek itiltŭk ki irnj, mint determinál tátott volt az pénznek állapattya az elmúlt esztendőb(en) i t t Szebenb(en) [Nsz; KvLt I. 192 gub.] •)(• kontroverzia ~ ellentét keletkezik/támad. 1628: Ha penigh valami controversia esnek, tartozék el igazittani [ K v h ; HSzjP] lárma ~ zenebona támad. 1762: a' Főbe ütés után hogv lárma esék énis meg futamodám [Balavásár K K ; Ks 17/LXXXI. 13]. 1806: én . . . a Sátoromba lárma esvén viszsza menteni [Torda; UszLt ComGub. 1753 u.]. - L. még RettE 187, 369 -X- nyavalyája ~ inegnyavalyásodik. 1726: fenyegetődzese u t á n is mindenik (ne) k kûlőn nyavalája esett [Dés; J k ] nyomorúsága 1723: hogy ha a K. Vásárhellyi embereknek nyomorúságok esett az erdőről való lejövő u t t y okban segiltettek fel állításában [Oroszfalu H s z ; HSzjP] romlása ~ —• csorbája ~ sok szó köztük szóváltás támad köztük. 1574: sok Zo eset simon keozt es az gazda keozt Mykor meg lattá volna ezt Zeochy Marton vgrik fel az Zekre es kapya eleo symont, es mind h a y a t Zakallat vgy meg zaggattha, hogy feyer volt az galléra az haynak myatta [Kv; T J k III/3. 387] * szók esnek egy*nás kőzött szóváltás támad köztük. 1602: Vargha Dániel vallya hogy ott volt eoys amikor eozze haborottanak egy massal de az Zok minth estek egy a a s keozeot Nem Jutli ezeben [Kv; T J k VI/1. 569] szüksége ~ szükséget lát. 1597: Zigiarto Georgine

esztenatársaság Drúttia azzony wallia néha zewksegim estenek egizer me(n)tem wala Nyreo Simonnehoz pénz kerny [Kv T J k V/l. 109]. 1696: bizonyos szûksegem esven az I idejebenis azon penzliez* kellet nyúlni, ésmet be csináltam be sikállott(am), és az ház főldevel egyenlőve csinaltam [Dés; J k . — a Ti. a ház földjébe rejtett pénzhez]. 1737: Ha kinek pedig olly szüksége esnék ., Dézmás atyánkfiaitól Czédulát vévénn, illendő képpen hozathat bé búzát, Dézmálás előttis [Dés ; J k 483a] •X- szúk volta ~ szűkében van vmi. 1654: mikor à Búzának, vagy egyéb akarmi el adni liozot marhának szűk volta esik, az Ú j keresztyénekhez viszik bé, nékiek adván el minden élést [Törzs] -)(• tumultus ~ felzendülés ~ ügye-baja ~. 1653: Azonban valami igye baja eset, mely miat kellet fizetni az Ispanoknak flo. 8 [Cege S z D ; Wass]. 1679/1681: Az Jószágbeli szegénjsegnek sok igye baja esvén, sem idegenek (ne) k sem utanna való Tiszteknek azokat húzni vonni eŏ kglme & megh ne engedgye [Vh; VhU 676. — a Az ub] * verekedés ~. 1759: Azon Czégéres személyjek amelyj háznál laknak, hallottam egy néhány Ízben, hogy veszekedések, verekedések is estenek mint valami Bordélyj háznál [Nyárádsztlászló M T ; Sár.]. 1767: töllem ki kerekedvén a Legények a Karcsama felé szándékoztonak menni az Útszán fel, kikre réá támadván Tolegucza Juvon . . ugy esett közőttek a verekedés és vérengezés [Bethlensztmiklós K K ; BK., ,Székely Ersok Cseteri Miháj felesége" (51) vall.] -X- vérengezés ~ —• verekedés ~ -X* veszedelem ~ 1679/1681: a' kapu elégedendő ember nélkül ne maradgyo(n) es a' Rabokra is légyen kik (ne) k vigiazni s gondot viselni mivel a Rabokra való vigiazatlansagh miatt sok helyeken s giakorta rut gyalazatos veszedelmek estenek [Vh; VhU 666] * veszekedés 1687: affelettis esett az veszekedés, miért j a r t a t y a magához az Labanczokat [Szilágycseh; GramTr VIII]. 1745: Az utrumb(an) mentionalt Mócsi* Sokadalomban én is jelen voltam mikor az . . katonákal az veszekedés eset [Dombó*: Ks 5. X. 6 Drágán Todor (50) jb vall. - a K . b Később: Meződomb K]. 1758: meszsze lakos vagyok attól a ' hellytŏl a ' hol mondgyák hogy a ' veszekedes esett, és támadott [Bethlensztmiklós K K ; BK. Joannes Csenteri (38) jb vall.]. — L. még alább zenebona ~ al. világtalansága ~ megvakul. 1637: szanto Martonnak fajdalmas vala az szeme, de en azt nem tudom mitŭl eset vilagtalansaga [Mv ; MvLt 291. 105a] * viszonság ~ viszály/viszálykodás t á m a d . 1796: a Bácsi Lakosok közöt a' Tilalmas h a t á r é r t viszonság esett [Bács K ; RKA] •)(• visszavonás ~ —• felzendülés ~ * zaj ~ lárma t á m a d . 1644: Az mikor az két fél keozeót zerden ( !) zay esek en az ablakon nezeók vala k j elege zitkozodek oda be Czŭna Miklosis | mikor ez az Zerden zay esek az ket fel keoze en bezelleók Vala Kóacz Mihalneual [Mv MvLt 291. 438] * zenebona 1597: Mikor az zenebona eset wala akor en az teob eorizeokteol el m a r a t t a m wala a piaczon [ K v ; T J k VI/1. 52]. 1759: jártanok sok rendbéli személyjek azon kortsoma házhoz, s estenek sokféle

esik zenebonák veszekedések [Szentlászló MT; Sár.]. — L. még fennebb veszekedés ~ a\Ĕ E jel. alá vonható adalékok még RettE 69, 1 4 3 - 4 , 187, 214, 262, 369.

48. keletkezik; a apårea, a se produce; entstehen. 1580: Megh tekintwe(n) penigh az epwletlenseget ky sok wdóteol fogwa esset . . . vegeztek hogy az epwletlensegek megh epwllyenek vezzeot hozzanak az alsó Espotalynak Seowenyt kywel megh ipychyek [ K v ; T a n j k V/3. 206a]. 1600: egy tanú igyenesen azt vallya hogy . . Lazlonak keze miatt esett az sebhetes [ K v ; T J k VI/1. 457]. 1681: Az vas futatásnak alkalmatosságával salak is szokot esni [Szu; CsVh 107]. 1740: (A) defectus esett a csatornában megtojuló hovnak (!) vize miatt [ K v ; BfN Gyalui cs.]. 1771: a' nagj silipnek el törött talpa miatt nagj jukak esvén, sok jukai között vgj el ment a' víz, hogj még annyi sem ment a kerekekre, a' mennyi egy jo víz ivo kártyán keresztül térne [Adámos K K ; J H b LXVII/166]. Szk: adósság ~. 1607: Zamot vesseo(n) Colosi Jstuanne Vele mindenek feleól i t h : Mert Ith való ember, az Adossagis Ith eseóth [Mv; MvLt 290. 8aj. 1812: A' Jószág jövedelme elkelvén az udvarnál Tisztekre, Cselédekre, építményekre Smettzenszdorf erekre, kőltsőnőzni is kellett a Groff eŏ nsganak, 's, egyben kelések után adósság négy öt ezer Forint esett [Héderfája K K ; IB. Takáts Joseff (45) gr. I. Bethlen Sámuel tisztjének vall.]. 49. származik; a proveni; entstehen. Szk: kárj kárvallás 1590: Az vendegh fogado hazat ertyk eo kegmek, hogy gondwysseles nelkwl vagio(n). ky m y a t feleo hogy Nagy wezedele(m) es twzz myat való karwallas ne essek . . . lakyek oly embeor benne, ky miat kar es wezedelem ne kówetkezzek [ K v ; T a n j k 1/1. 153]. 1769: azt is mondhatom hogy a melly ejjel a kár esett akkor dörgés viláinás lévén viratt felé, amint ki tekintettem volna a Házból tapasztalá(m) hogy valaki el Sajdula a k a p u n k felé s még igy gondolkodtam hogy a gyermekeim közül vala mellyik járt volna o t t minthogy k ü n n háltak [Szu; IB. ,,Idősbb Boros Joseffné Foszto Maria (49) ns személy" vall.]. 1789: 1785ben a szöllőben. és Tőrőkbuzába az ho h a r m a t m i a t t nevezetes K á r esett [Abosfva K K ; GyL. T ó t h Ferentz (45) árendátor vall.] nyavalya ~ b a j származik. 1581: Az feròdeó haznal Biro v r a m eo kgme, az Saffar polgarral chynaltasson egy kemenyechyket minde(n) ok vetetlen, hogy nagyob nyawallya abból ne essek [ K v ; T a n j k V/3. 238b]. 50. vkitől/vmitől származik/van; a fi de la cineva/ceva; herrühren. 1716: ha tŏlle nem lészenis akar kitől esnék az Felesegemnek gjermeke, csak az Földvári Páll gyermekire ne maradgjon jószága [Nagyida K ; Told. 22]. 1767: senior Mészáros András Leánya Ersébet kikkel Conversalodot s kiktűl esett meg a mostani Gyermeke kitŭl esik [Ditró Cs; L L t Fasc. 149]. 1824: A' Bihari Ur fekete kantzája meg csikozott Paripa csikkaja van

422 — de e' bitang nem a' Msgod Mén lovátol ese* [Veresegyháza A F ; Told. 7]. Szk: vmi abból/attól ~, hogy . . . az az oka, hogy; (a fi) din cauză c ă ; der Grund ist, daß ; 1748: Hogy az Contractusban magamat Arkosi Zilahi János (na) k írattam, esett abból hogy egyebütt Jószágom nem lévén akartam magamat á faluról denominaltatni [Torda; T J k I I I . 227]. 1760: az szegény nagy a t y j á t . . . mindjárt koporsóba tette s eldugta. Mely attól esett, hogy tudta sokan mennek látására és meglátják tőle megmocskoltatott feleségét [RettE 108]. 1772: E pedig, hogy reám orrol, abból esett, hogy [i.h. 2 9 1 - 2 . - a Köv. az ok]. 51. történik; a se întîmpla; gesclielien. 1561' Thyzthelen(deo) es Byzoth vram, The k. Thutthara Aggywnk (!) Mynk Az Aknay Byrowalegetembe hogy A mynemy dologh esset wala Aknay feldefl. Az wayda Antal es Az Lekenchey haazok kezeth, hogy... kezetthek walamy hythelews (!) ne esneek [Dés; BesztLt 6]. 1591: ott fogadott volt valamy barom tartó heliet s annak eleotteis oà& haytottak nappal, de Estwere mindenkor haza hajtottak fejni de hogy ez esek ez dologh annak uţanna oztan az bannaitis oda hajtőt a s ott fejtek [UszT]. 1629: Az mikor ez az dologh e s s e t t vala, menek enis az Darabontokhoz, hogy kerdezem eökett az dolog felöl [Mv; MvLt 290. 144a]. 1711: Nemellyek . az Oytozi útnak includalás* miat bén rékéttek nemellyiknek pedig Cseledgy1 bé sem mehettek, kiknek az miat eset ben rekedése* mint hogy immár az oytoz fele ell fogtak volfl^ [Csíkszereda; Born. X X X I X . 50. - »Ti. az utat]1766: reggel meg halván hogy Székelly J á u 0 ^ keményen meg verték meg kérdezem hogy hy esett meg verese [Szilágycseh; BfR M. 104. 2J« 1771: a' Gát kötésben esett volt hiba ugj hogj l i a még csak két ölnire, mint a ' régi Gát volt, meg nyuI~ hatott volna, sokkal jobb móddal lehetett volj£ a' Malomra vizet venni [Ádámos K K ; LXVII/166]. - L. még ETA I, 131; Rettfc 9 7 - 9 , 101, 108, 114, 119, 145, 196, 206,301,369 ;S*<-> I I I , 336. Szk: beszélgetésük ~. 1599: Vadalma Jakab vallya ez ket azzony alat egy massal e o Z *t haborottanak vala, Taligas Jstwanne az hordone hazahoz menwen o t t en nem tudom lûj*1 esett beszelgetesek az Rongy hordonewal P*^' T J k VI/1. 296] * betegség 1771: Betegse| annál inkább halál, házamnál nem esett v 262] * civódás 1813: az Testvéremmel, a' Sogorommmal a' szinben esett valami Czivod' [DLt 56. 26] * fátuma 1763: A szegény tai papnak, ily f a t u m a esett, hogy szolgáloJ^L impraegnalván, a szülésnek ideje eljött [R e ' t 1 5 8 - 9 ] * halála/holta ~ a . meghal. 1552: ^ az Jdeo kezbe kelemen p a p n a k halala esnek ewo (!) vtanna való o l t a r m e s t e r e k y s . . . az ToJ . felehez Ne Nywlhassanak [Mezőszengyei ff ' BfR]. 1603: (Az örökbe h a g y o t t birtokot) Hott 0 ^ esvin . . . Ezen Felesegem maradékjan kivitt ne köthesse senki sem en maradekim el ue * hessek, hanem Ezen Felesegem maradekjaö^

423 [M.fráta K ; Bál. 93] 1631: Valaszutj Laszlo wteotte megh itt az piaczon Varga Mathet, Mely mia vgy montak egyebek hogy esett uolna halala [Abrudbánya; Törzs. Clara Vayda rel. vid. quondam Nicolai Vayda (80) vall.]. — b. elpusztul, megdöglik. 1630: annak utanna hallotta(m) hogj inegh holt volt de en azt nem tudom mint esset halala, az lónak [Mv MvLt 290. 217a] * htre nélkül ~ vmi tudomása nélkül történik vmi. 1809: Nem állhat meg a vásár, mert a gazda híre nélkül esett [Szárhegy Cs ; R S z F 2 8 4 - 5 ] * hírével ~ vmi tudtával történik vmi. 1766: Mivel a ' Falu Kívánta, mŭ ugyan meg engedtük, hogy Ekének 's szánnak, olyas Fa találkozván vágjanak magoknak, ugy mindazáltal hogy nékünk hirŭnkel essék [Torockó/Gyertyános T A ; Bosla]. 1805: Hogy halála után ki mit, és mennyit v i t t el az Udvárábol a Néhai Aszszonynak a mellyek híremmel estek jol tudom, mert én adtam ki, és nékem vágynák azokrol Quietantiáim [Szamosfva K ; BLt 12 Sigismundus Weres (73) nb. rector eccl. unit. vall.] * jól ~ a. helyesen történik. 1765: Hogy p(e)d{i)g a Causab(an) Tiszt: Görgényi Senior Atyánkfia a refractarius Mestert provocalta és mint engedetlent törvényesen g r a v a l t a : ez ugyan de vigore légii (!) jol esett [ G ö r g j k 2 0 1 - 2 ] . 1792: Nem jol esett, hogy illyen Színű dologban 15 napi kezesség alá botsáttattnak a' szovatyosok, sött â lőtt volna az uttya, hogy a' Szovatyosok egyŭt kŭldettettek volna Topánfal vára [ K v ; Somb. *]• b. helyénvaló. 1619: Én, Kegyelmes uram, vagy jól esett vagy rosszul, de én erre azt mondottam 4 [BTN 289. — ftKöv. a válasz] * mint esett dolga ? hogy járt ? 1630: enis kerdezem hogj rcûat essett dolgok mikor az Eőtueős legeniekkel *negh vagdalkoztak volna [Mv ; MvLt 290. 208b] * nem ~ jól a dolog nem lesz jó vége a dolognak. 1599: Az utan(n) is hogy megh futamodek Benedekéi Christoph . mo(n)da Nagy János neky Tudde (0 fiam Vra(m) Christoph vra(m) megh monda(m) hogy ne J ó j hazamra, merth ne(m) esik iol az dologh [Kadicsfva U UszT 13/109 Anna consors prouidi Joannis Gergely de Kaidichfalua vall.] •X* rosszkor ~ vkinekfvminek rosszkor/rossz időpontban történik. 1770: igen rosszkor esett az a országnak ez ú j onusnak impositioja, mivel a muszka Moldovát, Havasaifőidét elfoglalván még a tovább is akar menni [ R e t t E 2 2 4 - 5 . Ti. az újrendszerû adózás terhe] úgy esett, ami esett úgy történt, ami történt. 1598: az Actor chigana Demeter, elejkbe állott hoszok uert, ugj esett az my esett magha otalmaba [UszT 13/55] úgy eŝett dolga úgy járt. 1758: Hogy úgy esett dolgom, köszönöm a Kabos-háznak Tudom miért haragudt az öreg Kabos Ferenc reám, de ok nélkül [RettE 74] úgy esett értenie}hallani a úgy esett értésére, úgy hallotta, úgy értesült. 1590: mikoron pedigh az en Jobbagj*m kara lett volna, Az vtan hamar való ydeón esett vgj Ertenwnk hogi ez Alperes hazanal niuztak volna megh benne, es nekys liyrewel lett volna, es az en Jobbágyin Juhaynakis beórebennis menth volna kezehez [UszT] úgy ~ a dolog, mint . . . úgy

esztenatársaság megy a dolog, mint . . 1837; Ferentzi Máriánál ugy esik a dolog mint a Malomba(n), hogy aki előbb megyen, az tőit fel a garatba [Doboka; Bet. 1 Pákai Dánielné Benkő 'Šusánna (40) dom. blróné vall.] valamint esett, de . hogy(an), hogy(an) nem, de . . hogy(an) történt, hogy(an) nem, de 1586: Az Espanok zolgalattia thenne f. 50. Azért valamint eset de az három faluból* nem veottek Annj haznot hogy Az magok Zolgalattiat k j kereshettek volna [Kv ; Szám. 3 / X X V I I I . 6. - a Asszonyfva, Alsó- és Felsőfüle TA] vki által ~ vmi vkinek a műve vmi. 1764: Constal az halál, azis hogj az I. által esett [Torda; T J k V. 245]. 1816: te általiad esett a veteményes pintzének a' fel verése [Déva; Ks 16 Vegyes ir.] •fc vkitõl ~ vmi a. 'ua' 1572: Azt Nem tudom kytwl eset az seb [Dés; DLt 182]. 1573: Garadicz Matias Azt vallia latta hogi az Korchoma haznal . . . felis vgranak az Aztaltol . . E s valaztig verik egimast Mind zekerchewel Mind kezel, De eo Nem Twgia kytwl my esset Masikon [Kv T J k III/3. 202]. 1582: Zalay János keomywes vallia, hog eo semmit Nem latot, mert az eo lewesehez volt gongia, Nem tuggia kiteol eset az por giulasa [ K v ; T J k IV/1. 51]. 1610: tudom hogj teolle esett az Vagas [Derzs U; UszT 49a]. 1638: melliktól esett az sebesites nem tudom [Mv; MvL,t 291. 138b]. 1736: én nem tudom hogy ki nevelte volna meg a Hassát ., hanem halatam másoktul hogy nem mástul hanem a sogortui . . . esset volna azan dolog [Szentegyed SzD TK1 Nemai Ferencz (48) ns vall.]. — b. vki vmit cselekszik/művel. 1590: ha mikor feyedelmewnk itt ben lenne akkor ha my factuin esnék zolgaymtol vagy en maga(m)tol ., ha teollewnk valami violentia lenne, vdwari mód zerint teorwent állok [Kv ; T a n j k 1/1. 131a Zentpaly János köteleződése]. 1699: valami ütést verest hurzolast praetendál ellenem az J. mind azokat ha esett valami en tűlem magam oltalmaba(n) esett [Dés; J k 295b] jb vmi ~ a produkciójában vmi történik a produkciós/nemességigazoltató perében. 1782: valami esett a' Productiojokban®, egjedül esett meg a' Báttya által mert az öttsínek bizony nem volt ahoz való esze, hogy abban valami factiot tudott volna gondolniis, nem hogj' véghez tudta volna vinni [Torda; KW. — a Értsd produkciós/nemességigazoló perükben. ]. 52. szk-ban; ín construcţii; in Wortkonstruktion vhogyan/vmilyennek tetszik v m i ; a părea/arăta ; scheinen, dünken: csodálatosan ~ neki csodálatosnak tetszik neki; a i se părea c i u d a t ; wunderlich scheinen. 1813: tsudálatoson esik nékem, hogy én az igyekezetemér ( !) tsak ezt hallom, hogy ne járjak landerist: ez a Szokatlan t á n t z , nem az en Caracteremhez való [Perecsen S z ; IB. Botos Péter gr. Korda Annához] -fc gonoszul ~ roszszul esik a-i cădea cuiva r ă u ; iibel/schadhaft sein. 1573: Monda(m) hogi Nem Twdom m y t adatok Innoin mely gonoszwl essek [Kv T J k II1/3. 115] jól ~ a. jól megy a merge bine; g u t gehen. 1712: nem akor szánt s v e t t az Ember mikor akar kinek marhaja nincsen lianem sokat

424

esik kel inas utan suplikatni meg sém esik jol munkaja [Kászon; BCsJ. - b. jól jön, tetszik; a(-i) cădea (cuiva) bine, a(-i) plăcea; gut bekommen. 1758: Ideki való jószágira sem magok gondot nem viselnek s aszerént veszik a hasznot is belőle, sem kezünkbe nem bocsátják, pedig bizonyosan jól esnék, ha bár a macskásit bocsátanák kezünkbe [RettE 77] jb jól ~ vkinek vmi jólesik; a-i face cuiva plăcere ; behagen, angenehm sein. 1763: Ez a drága emlékezetű úr* azt mondá nékem egyszer Szebenben „ H é j be jó barátom volt nékem Rettegi Miklós, hanem kegyelmed is legyen jó barátom". Sok nyalka cifra embereknek nem igen jól esett [i. h. 150. — *Gr. Bethlen Farkas generális]. 1853 k.: Ezerszer tsokolunk az aszuszölŏborert, olyan jol esett mind tortátaval mártogattya* [ K v ; Pk 6 Pákei Krisztina férjéhez. •Ti. a levélíró édesanyja]. — L. még R e t t E 357 & károsan ~ vki kárára történik, vkire nézve káros; a se întîmpla ín dauna cuiva, a fi păgubitor pentru cineva; schädlich sein, zum Schaden gereichen. 1625: De az Falu az FoldŎymett Byrakal el merettek mellyett lattua(n) hogh enneke<m> karoszon eszik nem leöt mitt tenem Teorueniniel megh tiltotam [UszT 94a]. 1701: Suki Pálné Aszszonyom felettéb meg bántodott, és igen károson esett volt az ŏ kglme részéről azo(n) Divisio méltán kévánnyák ŏ kglmek hogj azért ez Controversia, és Suki Pálné Aszszonjom p(rae)tensioja rectificaltassék [Kv; SLt FG 55]. 1785: (A torockóiak) nem tsak kasza vasat készítenek hanem lapas és sing vasakatis, és igy ha tsak a vas szám és nem a mérték vétetnék fel igen kárason esnék [Torockó; TLev. 4/11. 2b] kedve szerint ~ kedvére történik/van; a fi pe piac ; nach Gefallén sein. 1597: panazolkottak volt B V(na)k hogy ne(m) kedúek zerent eset volna az eleobbi Gazdalkodas ez vegre iobbitottúk meg vtoliara [Kv; Szám. 7/XII. 121] * keservesen ~ kb. vki számára keserves ( dolog) ; a fi (un lucru) dureros pentru cineva; es kommt jn hart/schwer an. 1777: Magamnak, úgy feleségemnek, hogy oly keservesen esék halálozása szegénykének, kedve tölt sokaknak az ő halálával [RettE 3 7 5 - 6 ] . 1840: minden n a p el nézem tele van a' Határ marhával . azok el nézettetnek vagy a' Csovások el áldamásoltatnak s igy foly a' Szándékos prevalicatio, s én ki tudatlanságból egy kis kakát* vágattam fizessek büntetést, igen keservesen esik ártatlan gyaláztatnam én egyedül [Dés; DLt 921. - *Tollvétség kákát h.] * könnyebben ~ neki könnyebb n e k i ; a fi mai uşor pentru el; für jn. leichter sein. 1679: Hunyadon lakó Varadi Szíjgyártó György valaszsza esztendeigh mestersege szerint az Táboron szolgallyon, es az őrőkségtűl nekíeis könnyebben ess vén, adgyon négy forint Taxat annuatim [VhU 445 Thökölyi Imre vál.] jfr nehezebben ~ —> nehezen ~ nehezen ~ a. nehezére esik ; a-i cădea greu ; schwer fallen. 1721: már néhezen esik 6 kgl(mene)k hogy 96 hat (!) forintot fizessen [Ne; Ks 95]. 1770: az esik nehézén hogy reánk Aratásnak idein Némelyikünkre 12 Kalongya Buzat, nemellyikiinkre pedig 16 Ka-

longyátt Szakasztva vetnek minden Szolgalatunk felet ez Nehezebben esik, e' már rajtunk egezén kenszerites [A.szivágy S z ; BK 2 román ns és 2 román lib vall.]. ~ b. nehéz szívvel lát/vesz v m i t ; a vedea cu părere de rău, a-i părea r&u> jn etw. schwer fallen. 1760: Nem haragszom én azért, hogy a Leányom a ' magáét kiványa, hanem hogy annyi sok méltatlan vexákat kel szenvednem, nehezen

essik

[Igenpataka

AF;

T L . gr.

Teleki

Ádám aláírásával]. 1826: az esik nehezen hogy fel hányad azt a ' mit te magad adtál [ K v ; Pk 6 Pákei Krisztina férjéhez]. - L. még R e t t E 244, 264 & nem ~ jobbizűn k b . n e m eszi jobbízften > a n u m î n c a c u p o f t ă m a i mare ; n i c h t m i t besserem

Appetit essen. 1716 e.: Nem esik a királynak jobbízűn a zsemlye mint emennek a málé s a szil va vagy kökénycibre [Bethön. 124] * nem ~ száj* izén nem esik ínyére, nem kedve szerint történiki a nu-i fi pe piac, a nu-i conveni; es ist nicht nach seinem/ihrem Geschmack. 1736: (Boér Z s ó f i á t ) hogy az fiait catholicusoknak neveié, ugyan az fejedelemasszony minden jószágától meg akara fosztani és egynéhány esztendeig perlette, noha aZ per szája ízin nem esék* [MetTr 439 — 40. •A pert ti. a fejedelemasszony elvesztette] ¥c n â f f i ~ ügyébe nem ízlik, nem esik jól; a nu-i plŬcea i es schmeckt nicht gut. 1771 k.: oly nagy bánatom, oly nagy és szüntelen való elmém(ne)k h á n k o d á ß a . . h o g y a ' miatt immár sem éte(m), sem itom. sem nappali dolgaimnak folytatása, sem ejH 1 álmom ügyibe és ugy a ' mint kellene nem esi* [ K v ; Pk 2] * rosszul ~ neki kb. nehéz szívvel látja/veszi; a vedea cu părere de rău ; mit schv?c~ rem Herzen sehen/nehmen. 1862: mindenkor rószszul esik nékem, hogy nints égy élő pénztár, mely bői elrongyollott templomaink, isk. házaink, sze/ gény papjaink isk. mestereink sorsán segithessüß* [Gyalu K ; RAk 69] * súlyosan ~ neki nagy terhére v a n ; a fi o mare povară pentru cineva /ceva; zur Last fallen. 1738: Hunyad Vármegye' nek súlyoson esset az qóvärtele (1), nemis tudó?1 hova tugyuk dislocalni ha csak pestises f a l u k b a ^ nem Szálanak [Gyeke K ; Ks 99 Kornis Aflţal 53. megesik, történik ; a se întîmpla; sich ere*g* nen, geschehen. 1592 k.: Hogy az dolog e s e t t uaj a ez peresek keózt, haliam hogy czáttanas león, oj*® futama(m) tahág le wtette az J az Actrix Jobbagţ* [UszT]. 1746: szépen köszönöm az T. Páter risták képébe Mlgs Sogor Uram (na) k alaD **f nàlkodását, mely minél hamaréb esek, annal kedveseb fog lenni tudom [Somlyó Cs; Ap. 1 ff' Káinoki Ferenc lev.]. 1770: A Marha T e l e l t e t e s b e ö Néha eset hogy két Jobbágy telelt egy Marhat [A.várca Sz; IB]. 54. vmi ~ vkin kb. vki vmit elszenved; a ?J. feri/îndura/påtimi; erdulden/tragen/leiden. nnak semy santasaga volt, hane(m) az nap eset R a y t a mely nap . Bálintnál vala [Kv ; T J k III/1. 201 Gr. Nyro valWj e 1599: Lata(m) hogy megh vagdalkozanak, d ^ ne(m) tudom kjn m j esett s k j k j kezeteol sebesede megh [Kadicsfva U UszT 13/108]. 1638: eő t***^ keöte be suber Peter az fejet s megh . . . szafö*

425 dek rajta Hogi ollian veletlen eset rajta az dologh [Mv; MvLt 291. 148b]. 1710: Magának imputallya ha mi essik rajta [Nsz; KvLt 1/198 gub.]. — L. még BTN 1 3 2 - 3 ; GyU 13; R e t t E 359. Szk: adó ~ vkin adót rónak rá. 1596: Az ado pedigh ne(m) az bizonsagok miatt esett a Jobbagy á(n) hane(m) ez oko(n) hogy el uette az marhat, az Hegi Tamas marhaiat, az ado pedig az marha uta(n) megien [UszT 12/112] bestelenség ~ vkin becstelenséget szenved. 1749: Maros székben van annyi Joszágom hogy abból Lehet vala Contentumot venni, ha illy nagy bestelenség nem esik valais rajtam [Mocs K ; Ks 83 Dávid Péter kv.] büntetés ~ vkin bűnhődik. 1601: Kérik eo kgmet biro vramat tanachawal egyetemben hogy ez kewes labort ne difficultaliak, es ne halazzakys semmikepen iuxta publicos articulos, hogy beontetes ne essek rajtunk varosul [Kv; T a n j k 1/1. 384] csoda dolog ~ vkin. 1570: Seres Lërinczne Sofia ázzon, ezt valya, Esthwe hogi az vrah haza Jew ceplesbewl, Mond eoneky egy chyoda dolog eszek ma Rajtunk az liwl ceplwnk vala Egy lean oda Jwta fwtthwa, Monda fwttaba Ne kaggyatok Jo vraim Jhol Jeonek vtana(m), hogi megh fogjanak, . . ely Jěwenek az varos zolgay • •. ely vywek fogwa, valamyt vethet volt nem Thwdom [Kv; T J k III/2. 89] erőszak ~ vkin. 1722: Tudgyae nyilván ez Tanú láttae hogy • . . Micsoda erőszak esett rajta űtes, veres, Sephetes, fojtogatas es az miat letté halála ? [Szentk. vk 3 * fojtogatas ~ vkin erőszak ~ vkin * fortély ~ vkin. 1619: Mikó Ferenc uram itt bennlétében ilyen fortély esék egy rajtunk . . . egy részeg török . . reánk fordula mind nyilastul-íjastul és rendül kezde szidni [BTN 2 275] * gyakás ** vkin a. át/megszúrnak vkit. 1585: a katonak el terenek. De vtannok Erede az Siteo hazbol Desy Ianos a Drobant Mezítelen kard vala Nalla, Az legeniek vizza tertek, es vgy eset a' zegheny leghenien az gyakas [Kv; T J k IV/1. 525 Sophia Poros Ferenczne vall.]. 1618: oth esset raytha az Nyassal való Gyakas [HSzj nyárs al.]. — b. 1779: midőn dolgát végezte volna véle*, azt mondotta az asszony: ,,Vagyon három esztendeje, hogy olyan kemény gyakás nem esett rajtam" [RettE 403. »Ti. a katonatiszt] * gyalázat ~ vkin. 1578: meg ertettek eo kegmek my nemő gyalazat esset legie(n) eo kegmen Byro vramon ., azért eo kgme Biro vram wltesse(n) birot, es az f ajta leot gyalazatrol agalljon ellene az varos procatori altal melto bwntetessel procedallianak ellene [Kv; T a n j k V/3. 173b]. 1581: En raitam nagiob gyalazat kissebseg soha nem esset [Gyf; Törzs. Szentpáli Kornis Mihály kérése] # inség — vkin. 1579: ket vraink altal Az tablat talalţâssa megh eo kegme Biro vram . . . mindeneket io modo(n) megh magiarazwa(n) az Inseget mely a' zegeny varasson essyk es esset ekedygh is az Nemessegtwl mind Calmarkodasbul mint hazra való pinznek adassabol [Kv; T a n j k V/3. 200b] * isten ítélete ~ vkin. 1779: jobb része a mi ármádánknak prussust nem látott, mégis meglőn az irtóztató lovak s katonák adása. Én még eddig jól

esztenatársaság jártam, mert az öcsémékkel ígértem volt egy lovat, de hogy rajtok az Istennek az tűz által lött ítéleti esett, nem kérik tőlök [RettE 398] * kázus ~ vkin történik vkivel vmi. 1760: esett rajtam délig ilyen . . . casus : hogy azelőtt való nap ezt a szamár szolgámat Flórát valamely gazolkodásáért megszidogatván, azon éjszaka elszökött [RettE 110]. - L. még i. h. 109, 155, 274 * kisebbség ~ vkin. 1570: Feyerdy Kato . . . vallya, hogy Jartanak az ew hazához zabo Janosne es Trombitás Demeter Mykor ez fele dolgayt Latta volna, Eo Bwchut adot nekyk hazatwl Es Az azzonnak atthiafyainak hyrre Theotte hogy megh fenychek rola, Mert kisebbsegh esyk rayta [ K v ; T J k III/2. 26]. 1581: En raitam nagiob gyalazat kissebseg soha nem esset hogy En felsegednek es az my meg holt kegielmes vrunknak Jámbor Igaz hywe es zolgaia lewen Illen gyalazatot kissebseget zemwedek az J o vraktwl, kiwantam wolna hogy ez vristen Az En hozzw Betegsegemben ez világból el veott volna hogy nem mint ezt Érnem es ebbe Jwssak [Gyf; Törzs. Szentpáli Kornis Mihály foly.] nyavalya ~ vkin. 1629: hogy az nyavalià raitam esek esztendeig deorgeolte mindennap melegh ruhawal es levendula vizzel az karomat, napiara erte eot pénzt fizettem [Kv T J k VII/3. 126] nyomorúság ~ vkin. 1570: Borbei Leorinch, Myklos es Pal, Borbély Mesterek vallyak, hogy ferdeos kelemen liywatta volt Eoket hogy megh lassak az Mynemew Nyomoruzagh esset Rayta, fely otthak es lattak, hogy az Teste az Ites ellen meg zagadot* volt [Kv; T J k a III/2. 186. - 01v. szakadott] romlás ~ vkin. 1614: Básta liajdui megüték az várost54, és sokat az város népében levágának ; szörnyön megrablák-kóborlák az várost újólag ekkor ismét szörnyű romlás esett rajtunk [BTN 50. — aAz 1602. évre von. feljegyzés] seb ~ vkin. 1572: én nem tudom az seb kytöl eset Rayta [Dés; DLt 182]. 1591: nem lehet hogy seb ne esnek raita az chapdosasba [Uszt 13/72 Fr. Endes de Cyk zenth Simon jb. vall.]. 1598: az J vduara(n) kúűyl esett zegenye(n) az halalos seb kjbe megh holt, az J kezeteól [Uszt 13/104]. 1631: latta(m) az sok ember keözöt hogi kardoskodnak vala s lehet akkor eset az seb Mihály Deákon [Mv; MvLt 290. 242a], 1722: az nyavalja tőres rea juuen felen esven . . . ugy íítőtte meg valamiben az orczajat s abból esett rajta azon kis Sebecske ? [Kük ; Szentk. vk] sebhetés ~ vkin. 1597: az mikor az sebhetés eset az varos eorizeoin Borbély Imrehwel ketten my keoteozeok be az sebeseket [Kv T J k VI/1. 50 Borbély Benedek vall.]. 1747: micsoda forma verekedések támadások és Sebhedések történtenek és mi formában Czivodtak, verekedtek, melyiken minemű verés és Sebhedés esett? [Kük; LLt 47/2 vk] * szégyen ~ vkin. 1574: kery az azzony arra hogy zolna Istwannak arról hogy az myre fogadasa vagion en velem viselne gondot Rea, Mert en Eo myatta zoba vagiok, ha fogadasa melle Nem al, altalanfogva meg fogtato(m) Egieb zegenis eszik rayta [Kv ; T J k III/3. 380 Istwan kowacz vall.] szerencsétlenség ~

426

esik vkin. 1607: tebbekkel edgiwt eseót rayta az zerenczetlenseg [Mv; MvLt 290. 12b] * ütés ~ vkin. 1583: Az vállához Akarek en Zengeo Miklós wthny, es Ne(m) talala(m) eotet hane(m) az wtes A Capitanon Nilas Simonon essek, Azért az eo Sebeswlessenek (is) ez Leorincz leon oka [ K v ; T J k IV/1. 181]. 1631: engem ugj megh ütenek feöben hogi en rajta(m) soha ollia(n) ütes nem eset [Mv; MvLt 290. 245a]. 1727: E n magam is ott volt a m mikor Trauzner vraimekat az el csereit Jószágból turbaltak, de ŏkglmeken csak egy Egy ütés sem esett, hanem kézen fogva vezettek ki [Gergelyfája A F ; J H b XXVII/5]. 1806: ezen az édgy Sertésen ollyan útés nem esett melly miat meg dögölhetett volna [Dés; D U 82/1810]. - L. még ETA I, 79 jh vágásjvagdalás ~ vkin. 1573: Racz ferench Siluassy Imre . . . valliak hogy . . . mikor az Kis Mihal dyznaiat meg vagtak volt, Tehenes Miklós, hitta volt eoket . . . meg látni hwl esset az eo diznayan az vagas| Zeles Antal azt vallia hogi Nagi Pal hozza vagot, eo Rágatta meg az k a r y a t mert le zakat volna peternek az valla, vgi Nem Érhette Igen, hanem mégis R a y t a eszet az vagas [ K v ; T J k III/3. 148, 203]. 1630: Akkoris mikor az vagdalas esset r a j t a az en hazamnal vala [Mv; MvL,t 290. 204b]. 1800: r u t vágások estek r a j t a k [O.solymos K K ; Ks 67. 47. 27] * vér ~ Vkin. 1599: Ott wolta(m) az Wargha Pal hazanal, haza ieöwe az fia wires agyai, zabliat ragada, s mo(n)da hogy Kis Thamas hazanal eset raita az a wer, mi megh kapwk s ne(m) bochattuk oda, De kitol mi eset en ne(m) tudom [UszT 15/ 186 St. J a k a b vall.]. 1606: Jmreh Lukacz az feizejet az zekerteòl le veúe, s úgy wte uagy vaga hosza, haro(m)zor(is), osuat Janosis zabliat vont, mi(n)deniken esek vér [i. h. 20/204 Margaretha relicta quondam agilis Joannis Imreh de Kws Kede pr. vall.]. 1750: ha valakin vér esett a Vér tevő embereken eo kglme exigalta a Vér birságot [Sszgy; H S z j P ] & verés ~ vkin. 1765: (Murvai János) ki vont fegyverrel az Inctusokat . . . aggrediálta mégis sebhette . . . s ugi esett r a j t a ă verés [Torda; T J k V. 256 ]. - h. még előbb sebhetés ~ vkin al. •)(• vérezés ~ vkinjvmin. 1775: hallottuk a' Molnartul hogy ö hozzája ü t ö t t volna egy bottal a' N y á r a d martról Marton Josi s ö ellent vetvén a ' fejsze Nyelivel, akkor esett volna r a j t a a' vérezés [Berekeresztúr M T ; Bet. 6]. 1810: Véredzés és ollyan ütés r a j t a * . . . nem esset [Dés; DLt 82. — a Ti. a sertésen] világtalanság ~ vkin megvakul. 1637: Szanto Marton eret vagátot a homlokán ugi eset r a j t a az vilagtala(n)sagh [Mv; MvLt 291. 98a]. 55. következik; a urma/rezulta; folgen. 1602:Myvelhogy az J a r o keleok zenanekewl nem lehetnek . . . akar mely iambornak zenayat mindgyarast el kapiak seot hazakra mennek kybeol egyeb illetlen dologis esik mert nemelinek hazatis fel rontiak [ K v ; T a n j k 1/1. 420]. 1761: Az Curialis fundusnak nagy része körös kŏrnyŭl puszt á n hagyatott, melyből eset az, hogy az barazdais, mely distingvalta az irt Curialis fundust az Szomszédoktol, obliteralodot, el annyéra, hogy mostan

ú j r a kelletett az egész Curia Circumferentiajat barázdaltatni [Mezőcsán T A ; Ks 15. L X X I X . 3.J 56. bekövetkezik; a s e întîmpla; e i n t r e f f e n , erfolgen. 1593: Az Árok b e telese mind k e t t e o n e k szantasa m i a esek az hidnal v a l ó , Az másik az Mathe Leorinczy atia giepulese miatt [UszT 10/ 92]. 1637: megh vaga borbeli Istua(n) Ura(m) & eret az homlokomon . . . , s en nekem m i n d g j a ſ t leszállott az szemeöldeőkeöm . . • \ az Doctoris aszt mondgja . . . hogi a z miat eset* az ervagas m i a t [ M v ; M v L t 291. 98a.

— *Tû a megvakulás].

1738: Ha az éppitendŏ Hid . . . romlása Jég mia, vagj viz miá esik meg-épitteni magunkat obiig*1* lyuk [Dés; J k 503a]. 1822: majd majd bŏvŏn béérjük a' Három sing Földi Szállással, tsak adja Isten hogy oda érkezésünk t s e n d e s l e l k l - e s m e r e t tel essék [ K v ; IB]. - L. még R e t t E 312. 57. adódik; a se întîmpla; sich ergeben. 1570: Zeoch Myklos . . . vallya . . . Myhal deák azt fogatta volt hogy ha My pery essyk Zylaginenak, p e n z e n e l kwl gongiath visely [Kv ; T J k III/2. 95]. 1580: Emlékeznek eo kegmek hogy Mineme priuilegiutnot adot volt Lengyel király Az magwa zakót Jozagk es marha felól, hogy ha my esnek, Az Waras epwletyre es kerytessenek meg tartassara keoltenek [ K v ; T a n j k V/3. 211a]. 1792: Minthogy a dolog is réám nézve hirtelen esett, ez úttal e nevezetes napra igen kevéssel pótolhattam a k o n y hát [Bencenc H ; BK. Bara Ferenc lev.]. Szks ideje ~. 1732: Ezen Jószágban a tsomárlásnák ideje ritkán vagyon, hogy hasznoson folyhasson, leg inkább akkor esik edgy kitsid ideje ; mikor a bor szűk [Szászsztjakab S z D ; TS^ 51]. 58. 1699: Jővén . . . házunkhoz . . . Jobbágja végett hogj haza vigje mint J o b b a g j á t , ki meg értve kívánságát, esedezik előttünk hogj ne bontakoztassa illyen hideg idejen apró giermekekkel I(ste)n Tavasz adván esni bé megjen [Vajdakamarás Törzs. Tordatfalvi Sigmond unit. tanítómester kezével]. 59. végbemegy; a avea loc; sich v o l l z i e h e n . 1748: az őszi vetés ugyan tsak igen későre esvén, más Esztendőb(en) igen szegények voltak az őszi vetések [Marossztkirály A F ; Told. 56]. 1764: Temettetett Bánffi Farkasné, Bagosi E r z s é b e t asszony őnagysága Kolozsvárott szép h a l o t t i solemuitással. Nem is esett mostanság oly c e r e n i o niás temetés Kolozsvárt, m i n t az [RettE 1842: Temettük el idősb Szabó Istvánt Predikatzioval és o r a t o v a l . . . Szép Solemnitással esett® Temetes [Burjánosóbuda*; RAk 101. ^ sőbb : Bodonkút K]. 60. 1666: az kapa Sarkatol fogva egész ki az szág uttya felé való kertig egyenessen Ivip 0 ^ Győrgyne Aszonyo(m) számára való rész gye(n) ugy mindazáltal az k u t taja(n) ha szélflt (l) horgossa(n) essek is de az kútnak felét bW egyik udvarhoz más felét pedig másik udvarn [Ne; Incz. I I I . 5b]. 61. á t v jel-sel szk-ban; cu sens figurát ín c 0 strucţii; mit übertragenem Sinn in Wortkonstrn* t i o n : (az) a szó vholjvmikor esett az a kijelen

427

esztenatársaság

J k 151b] -X* fogyatkozására ~ vmi. 1623: latua(n) vhol/vmikor hangzott el; această declaraţie s-a . . . az Maros vizenek giakorta ualo aradasat, mely făcut undeva/cîndva; jene Ăußerung fiel irgendmia . keues uagy semmi haznokat . . . az . wo/wann. 1702: az az beszéd az mint meg világoJozagoknak ne(m) uehetnek, ki n a g j karokra sodik előttünk nem mostanság esett [ K v ; ACJk es fogiatkozasokra esnek . . . [Búzásbesenyő K K , 49]. 1722: Kováts Maria Aszszony . . . tsak ott Dob Lev. 1/5] gy alázatjár a ~ vmi. 1834: Tsétsi közel, az hol az szó esett az kapun belől volt, de eo Jósef és Szép Sándor egy mással őszve vesztek, Kimé egyet sem szollott rá [BfN X. F. 2. 113] és egy mást le hunszfotoltak; es igy a tőbb mester esett ilyen szó, hogy . az a szóbeszéd járta, beembereknek gyalázattyára esett, mivel a' Piatzen szélték, hogy . . . ; circula zvonul că . . . , se zvonea az áruló szinbe volt, és a' Czéhnak is kissebbségére că ; geht das Gerücht uni. 1670: eset iljen szo: lehet [ZFaz. árulószín al.] kárára ~ vmi. 1653: Hogy öreg feleseget Füreden el hagyta volna, (Rákóczi Zsigmondnak) nem esék kárára szinte egjjüt (!) volna Erdélybe mas feleseggel [ S z j k 112] a az is a bontakozás , mert Bátliori Gábor örökös •fc kemény felelet ~ kemény feleletre/válaszra kejószágot ada Erdélyért néki oda ki, és kiméne rül sor; a urma un rãspuns aspru/dur; es kommt Erdélyből [ETA I, 102 NSz. - a Ti. 1607-ben a die Reihe auf eme harte Antwort. 1780: Többet fejedelmi székről Báthori Gábor javára való lemondani is nem lett volna jó, mert kemény felemondás és távozás] kisebbségére ~ vmi. 1773: A letek estenek vólna [Ne ; Borb. I I Kováts József Salomi a Eperjesi Ferenctől való leánykáját most rektor-prof. kezével] * lakatzördülés ~ lakat zöresztendeje erővel elvitte Simon György tőlem azt dül, megzördül a l a k a t ; lacătul zornăie; das mondván, hogy neki kisebbségére esik, ha én tarSclüoß erklirrt. 1756: keresék a tolvajt a pincze tom [RettE 308. — R Simon Györgyné Rettegi torkába lakat zőrdűlés esett . . . oda rohanván Salomé, az emlékíró leánj'a] megbántódd sár a hogy meg fognák nagjot virditte [ K v h ; H S z j P ~ vmi. 1737: orczám nagy pirulásával és besKolosvári János (23) vall.] lõdözés ~ 1767: telenségemmel is engedelmeskedem a Nats(ág)c.d sok lődezésekis estenek [Sárd A F TSb 21] porontsolattyának, a melly nékem el felelythetetlövés 1668: Ihon nè la ezt èn vágta(m), milen meg bántodásomra eset [Szentiván H s z ; Ap. kor a leovès eset [Diós K / K v ; Ks 65. 43. 10]. Henter János Apor Péterhez] szégyenére ~ 1765: ezen Lövések a' Legenyeknek viszszá jövmi. 1778: megmondották neki expressz, hogy ne vö Uttyokban esett [F.gerend T A ; Ks. Mich. opponálja magát, mert annak bizony meg kell Motsi (72) jb vall.] sió ~ vmiêrt szóba kerül lenni s azután nagyobb szégyenére fog esni a dovmi; a veni vorba de ceva; die Rede kommt log [RettE 386] terhére ~ vmi. 1814: Ne esdarauf. 1568: Ezt monda Dienes deák, Ez vtan f. sék tehát terhére Nságodnak, ha ez aránt tzélunkat 32 adnays kakas András Nem lennek p(ro)curaezen Missilis levelűnk által alázatoson értésére tora, mert Egyszer ky hagya tytoket belőle, es kivánjuk adni [Dés; Borb. I]. effele dologért az Tablanis szo esek [ K v ; T J k Hl/1. 218]. O Szk: a hang ~ hangzik. 1778: A muzsiká62. kb. van ; a f i ; sein. 1547: mohai Laios sokat is megpróbálták benne a , miképpen esik a a Jewwe My hozank Segesvary Sokadalomban Az hang [RettE 384. A bálteremben] * beszédky zenth János Napp Klewth Essyk [Sv MNy je vmilyen hangon ~ vmilyen hangon beszél. 1871: XXXVI, 53]. 1598: Sennnith az vtrumban nem Major András beszédje sikitto hangon tsendesen thwdok hogy ez ket zemelj keozeot valamj bwjal. . esik [DLt 70 nyomt. kl] * kiáltás ~ kiálkodas eset volna [Kv T J k V / l . 247 Zarka Thatás hangzik el. 1730: nagy kiáltás is eset, mert magomas darabant vall.]. 1650: derek szekek ritkán kot is majd agyon verték [Türe K ; Told. 28] esnek [UszT 8/64. 75c]. 1727: se etzer se mátzor (miképpen) ~ a szitok (miképpen) hangzik el a sziazon helyen az melyet a Falu adot volt sokadadalom. 1593: Aztalos Istuan vallia Leorinczis lom nem celebráltatat hanem mikor valami kis zida az Azzont, de nem emlekezem rea mint essek az vasár eset mindenkor a Faluban celebráltatat zitok. tudomantis teon Leorincz az Azzoni zitkara [Mezőbánd MT ; Berz. XV/21]. 1731: aldozo cső[Kv; T J k V/l. 358] panasz ~ panasz hangtőrtők nap tajb(an) Nagy Enyeden szokot zik el. 1576: Az Nemessegtwl is panaz eszet ez Sokodalom esni [Sövényíva K K ; Born. X X X I X / fele dolog feleol hogi az v t a k a t meg zoritottak 16 G. Simon (52) jb vall.]. 1825: A bolt vagyis [Kv T a n j k V/3. 137b]. 1579: értették eó kegmek Kőltseges Kamra jobb kézre esik mellybe a az panaztis . ky Az dyzno barom myat essik bémenetel egy régi párkányos vastag vas záru ajtón hogy minemó kart teze(n) az piaezon [Kv ; i. h. vágjon® [Papolc Hsz ; SzentkZs Conscr. 152. — 195b] tiszteletlen szó ~ illetlen/tiszteletlen szó *A Henter-juss udvarházban]. L. még ETA I, hangzik el. 1594: ez dolog meg bizoniosuluan ki 75, 99; RettE 1 6 8 - 9 . Adot legien okot effele dologra, es az tizteletlen Szk: becstelensêgére ~ vmi. 1685: Csiszár György zo mellyktól esset minden kemelles nelkwl az Atjánkfia . . iffiu legény allapottyába(n) jntesvaros zaz Arany forintot vegien raita [Kv ; Szám. re illetlenül felelven eo kgl(ne)k azt monta, az 6/V. 41] -X- tolvajkiáltás ~ to vajkiáltás hangzik Mentejetis roll a ugyan le a k a r j a vonni a Che el/hallik. 1666: mindgjárt esek az t o l v a j kiáltás, az ugy láttja, melj szává egesz Czehűnk betstelensétolvay kiáltást halván mi el f u t á n k vagy ötön gere esett [ K v ; ÖCJk], 1735: nem Csak káromra, [Buda 4 ; Ks 65. 43. 10. "Burjánosóbuda, kéhanem bestelensegemreis esett volna az Tktes sőbb Bodonkút K]. 1671: ez varasnak hostatNemes Tanacs(na)k végzését el bontanom [Dtv ; tyában tolvay kiáltás esvén, az tolvay kialtásra

428

rskadron fel nem költenek [ K v ; T J k V I I I / l l . 143]. 1802: Tolvaj kiáltás esvén a ' Virág János Uram háza kapuja előtt . . . láttam B. Bánffi Pal Ur eo Nagysága kotsissát a ' Sütővel edgyütt o t t cékászni [Mv Bora. X X X I X . 53]. eskadron 1. eszkadron eskárlát 1. skárlát eskatulya 1. skatulya ? eskedés esekedés, könyörgés; implorare, rugă fierbinte; Plehen. 1647: (Makszint) az Annyanak Thodoranak eskedesere ki ereszte Czeffei Laszlo Uram eő kglme Udvarabol az fellejtarsagbul az Annya Thodora melle [Ónok SzD; Ks 42. D. 23]. eskedik, eskeszik 1. esküszik esket 1. ts felesket; a lua jurămîntul; vereiden. 1590: Az lengielffaluj Matthias Birtalannak volth dolga aszón lengielfaluj Domokos Peterrel, nemy nemy nyl feòld dolgabol, inelj fele dolgok felòl azt mondgia Mattias Birtalan ollyan vegezesek volth faluúl hogy Az falú elól ki ne hozhassnak effele dolgokat egj forint keòtel alatt mely dologhra vgian Birakot, három Birotheskettenek úolth [UszT]. 1592: akkori Capitaniunk kipibelj Emberth adot vala ide, ehez Niolcli eskött Embereket eskettenek vala Capitan Vra(m) kipiben [i. h.]. 2. esküt és tanúvallomást vesz b e ; a lua jurămîntul şi a asculta mărturia; Eid und Zeugnis abnehmen. 1699: az ot kőrŭl akkor találtatot őr egj eb embereket előmb(e) convocalvan . . . ezen, Controversiab(an) forgo Határok iránt eskettem es valamint akkor ki atták arról is bona forma ugy tudom Relatoriat a t t a m az Nemetiek(ne)k [ J H b II/14 G. Szabó de Bálványos Várallya® (74) vall. - a SzD]. 1798j1800: a perbe(n) . J a k a b András Ur Esketett, de a ' más Régius társa ki volt megfelejtkeztem [Harasztkerék M T ; Told. 30]. 1804: (Az udvarház) fundamentomát a az én értemre fel hányták volt egyszer bizonyos Cancellisták parancsolatjából, a' kik itt akkor nem tudom mi végett eskettek vólt 's meg is kapták [Bagos Sz; E H A. - a A Báthori udvarházét]. 1820: Dregánné hozzám jővén el kezde. Na Komám Aszszony jőnek a' Cancellisták, Esketnek Bori után, most mondjunk mindent réája mert sokat kurváza engem a' mig az Uram János hozzám járt én mond é k : de bizony a mit nem tudok nem mondok (!) [Várfva TA ; J H b F. 48 Bontz Mária Szakmári Samuelné (37) vall.]. 3. ts a c u n u n a ; trauen. 1776: Egy üdő vártatva ki jőve Groffné Aszszonyom ŏ Nga ă Segestyéből egész el változott abrázattal, . . . engemet magához inte, s, n a g y fel indult, s, buborodott állapottyában hozzám ugy Szólla: Nó édes Tisztartóm esketik Annikót [GyL. ,,Adalbertus Biro siculus ex Csik Kartzfalva nunc residens in Pago Csokfalva" (MT) vall.].

4. (vallatásos) esketést t a r t ; a face luarea ja**" mintului, a lua jurămîntul; beeidigen. 1737: Erd ő " rőj, Határkertekről, Örökfalakról és Szénafű étetésről és annak hordásárol tartozzék a Biro minden Esztendőben háromszor esketni [HSzj őrök-Jai al.]. 5. tanúvallomást vétet b e ; a dispune interogar e a ; Zeugnis ablegen lassen. 1682: Tudode bizonyoson hogy ennek ellőtte Becski E v a aszony esketvxß itt SLZ maga főldej felől hogy akoris Diosi János Ur(am) számára eskűttek és mutaták ezen főidet [Dob.; RLt 1 vk]. 1741: mü Sajiakul esketvén, ugj világosodot meg hogj Saji határ légyen [Mezosályi T A ; Ks]. 1797: (Megtudta) valahunnan, hogy ma az Urak fognak u t á n n a esketni [Náznánfv® M T ; Berz. 3. 3. N. 21]. 6. tanúvallomást tesz, tanúskodik; a depun e mărturie, a mărturisi; aussagen, bezeugen. 1S97Grúz Istwanne Orsolya wallya mikoron Viczey Ersebetet ki vivek esketny Zamosfalwara ...» ®z esketes egi vdwarhaznal leön [ K v ; T J k VI/1* 64].

esketés, eskûtés 1. eskübevétel; luarea jurămîntului; Be/Vereidigung. 1576: Ez Esketes wtan menenk osztan az feold szinire mellyet az Andoryas gyeorgy eoreokihez tartozandonak vallanak [Eresztevény H s z ; H S z j P ] . 2. felesketés (hivatali v. katonai eskü bevétele)' depunere a jurămîntului (luarea jurămîntului slujbă sau militar); Vereidigung. 1586: Ez va&te vegeztek azt(is) ennek v t h a n n a obserualni, hogy Zent Istua(n) Napia(n) mikor polgárok valaztatnak Adcgh haza senky az zaz Vraim se polgárod keozzwl Ne Mennye(n) amegh Birot Ne(m) valaz*' nak, vgy hogy Etel eleot lehesse (n) Mind valaztas s mind az Esketes [ K v ; T a n j k 1/1. 38]. Hogy irjak valamit az önkéntesek esketésiröl ugyanis a kiket elvesznek viszik a várdára, kihoj* nak egy sárga fekete zászlót s az alatt felesketik ezután elé veszik a tőrvény könyvet s fel 0 * v a S 1 îrí belőle két paragrafust az egyik azt mondja fOD* lőlek a másik felakasztlak s ezzel vége a czé*é' moniának [ K v ; Pf. Pálffi Károly lev.]. 3. celebrarea cununiei, cununie ; Trauung. k.: Keresztelestől egy T y ú k s kenyer. Eskŭtestől ex bene placito [M.kecel Sz; SzVJk 35]. 1 k.: Eskütéstől háznál egj tallér, templomban egj forint [Somlyó S z ; i . h. 67]. 1722 k.: Ez a FizeteSEsketes tői den. 25 [GörgJK 85] | Proventu5 Pastoris halotti praedikallastol az mint meg alkhatik az Praedikatorral, Eskûtestőlis s i m i l i í ^ [Radnótfája M T : i. h. 113]. 1801: Stolárét keresztelésért 24 Drt. esketésért 24 Drt adna*[Gyeke K ; SzConscr. külön mell.]. 4. esküvő; cununie; Vermählung, 1760: Midőn azért a házasulandók között a váltás és esketés is végbement, egy napot tettek a menyasszonynak hazaadás ar [RettE 98]. 1776: egy néhányszor látogatta Otoi Lázár ã Mgs Groffnet Vásár hellyt a , és m i n d e n ^ oly véggel . . . , hogy akadállyozhassa az eske

429

esztenatársaság

dolgát N. Henterrel [Szeutdemeter U GyL. br. Lud. Révai (40) vall. - a Mv-t]. 5. eskü és tanúvallomás bevétele; luarea jurămîntului şi ascultarea martorilor; Eid- und Zeugnisabnalime. 1535: Fyzette(m) az tŏrweny byrsagba, tvztassagban peczliyet valczliyagban Eskwtesben pénzt d. 26 [ K v ; Szám. 3/XXII. 60]. 1741: meg reszegedven az Deákok félben hagyák az esketést [Velkér TA; Ks]. 1813: Follytattatik ezen esketés továbrais Junius 19kén a helly színén az esőzés mián a Tanuk vallomasai be nem íródhatván ben a Faluban Provi(dus) Várna Kretsun Házánál [F.berekszó Sz; BfR III12/9].

esketéslevél vallató irat, vallatási jegyzőkönyv; proces verbal de interogatoriu; Verhörprotokoll. 1801: A' Szent Mart(oni) Successorok bé adtanak ezenn Divisionaria Co(mmi)ssio elébe Egy 1768. Eszt(endő) Novemb(er) 18-án Somai Gergely es Magyari György Regiusságok alatt kőit Esketés Levelet Sub E [Dob.; RLt] ě 1821: az Esketés Levélben is a' szerént fel jegyzett, és meg Hűtőit Tanuk közzíil azokat kiket jelen kaptunk. Tőrvényesen magunk eleiben idéztetvén, elsőbbenis őket erőss Hittel meg Eskettük, az után külön, kűlőn meg irt Vallomásaikat előttük Szorol Szóra fel olvasván Született Nyelveken meg Magyaráztuk [Apahida K ; RLt O. 21.

6. tanúztatás (tanúkkal való bizonyítás); pu nere de martori (dovedire cu martori) ; Zeugenschaft. 1807: Ezen régi osztallj Levelet, mostani ujj Esketésivel elsemis (I) ronthattya, mivel arról a mostani Emberek mint azon osztállj dolgában jelen volt Regíusok(na)k Bizonyittásainál hitelesebb Bizonyittást nem tehettek [Aranyosrákos TA; Borb. II]. 1817: Nagyságod . . . Veres Jánost Itélett nélkül ne Absolvalya Hiszem . . . amennyivel ki akarná Nagyságodat elégíteni, azzal az ellene tett Esketés, és Authenticatío is alig fizetődik meg [Szászzsombor SzD; IB. Szentmiklósi István ref. pap lev.].

esketctlen megesketetleniil; fára depunerea jurămîntului; unvereidet. 1783: Compulsoriummal engemet is idéztek volt, Comparealtam vólt is, de hogy a' Sor nem került reám, én esketetlen és kérdetlen maradtam [Kv; IB. Georgius Sombori (45) ns vall.].

7. vallatási jegyzőkönyv; proces-verbal de interogatoriu; Verhörpro tokoll. 1770/1816: Fekete Uverben lévő Erdejéről való Esketés [Szentgerice MT; EHA]. 1799: Borbára és . . . István Részeket N. Nemeti Istvánné Szabó Judith azonn el zălagositásnál fogva birta Soha meg Nem örŏkŏsitette a mint az itten Kegyelmetekkel közlött • •. hiteles Esketés Mutattya [Görgénysztimre MT; BalLev.]. 1807/1808: az Esketésben citált 4dik Pátens le téjendő Hŭte után is maga környül állásos Vallomását helybe hadgya [Asz; Borb. II]. 8. ? (kín) vallatás; torturare ; Folter. 1822: látván a' Danko Malitziájit . . . ötet pedig Arestomba kel tenni vasra veretven kenyeren vízen kel tartani 15 nap . . . nem kel megverni . . . meg Gratziázván meg kell engedni öreg meg hal az esketésbe [Mv; IB. gr. Korda Anna lev.]. esketés béli kérdés vallató kérdés; întrebare la interogatoriu; Frage beim Verhör. 1795: fennebb inserált Esketésbeli Kérdéseinkre . . . ugy vallottak mindenekbçn, mint az előbbeni meg vallatott Tanuk [Mezősámsond MT; Berz. 5. 43. S. 1], A régiségben e ritka, ill. alkalminak látszó szk helyett magyar szövegben is többnyire a lat. utrum szóval éltek.

esketés! bizonyítvány házassági/házasságkötési bizonyítvány ; certificat de căsătorie ; Heiratsschein. 1866: a' szabadságos és tartalékban lévő Katonák meg esketéséről szollo Anya Könyvi Kivonatok minta példánnyai küldöttek (!) ki . . . , hogy a T. Urak . . . az Esketési Bizonyítványokat . . . annak mintájára adják ki [Gyalu K ; RAk 109].

eskethet vallathat, faggathat; a putea supune unui interogatoriu; verhören können. 1820: de bizony a mit nem tudok nem mondok (l) engem eskethetnek [Várfva TA; J H b F. 48]. eskető I. mn 1. vallató (esküt és tanúvallomást bevevő); care ia jurămîntul şi ascultă märturia; Verhör und Zeugais abnehmend. 1783: úgy tudom hogy az Esketésnek elein . . . a Társam Máté István Kis Biró forgott az Eskető Urak, és Tanúk kőrŭl [Perecsen Sz; IB]. 1820: kőzhirből hallottam azt, hogy első Eskető Vice Nótárius Koronka László Ur az általa meg esketteknek mondott volna annyit, hogy valljanak most a ' mit tudnak szép szerént, mert ha nem majd erőszakasanis meg kell mondani [Aranyosrákos T A ; J H b 48 Biro Gábor (69) hütes assz. vall.] Szk: ~ biztos. 1838: Pap Sámuel Eskető Biztos [Korond U ; Pf] * ~ kancellista vallató Íródeák. 1772: Azon két Eskető Cancellisták hallottam hogy az hitlőket is kívánták ugy disponalni hogy magok Exponensei hasznára fatéáljanak [Drág K ; TSb 21]. 1794: Azon Eskető Cancelisták engemetis sokat keringettek hol ide hol amoda változtatván kûlőmb kűlőmb féle képpen Eskető kérdéseket [Koronka MT; Told. 42. 1]. 1835: Ugy vigyázzanak kendtek, hogy azok az Eskető Cancellisták nem valami Csiripár semmisem Emberek, azokot a Király küldötte [Zsibó Sz ; WLt] * ~ regius kb. vallató biztos. 1782: (Az) esketésbe éngemetis belé tettek azon Eskető Regiusok és sokat hamisan irtanak az én Nevem után [Csákigorbó SzD; J H b K VIII/18]. 1808: ha az eskető Regiusak jok volnának, az dolgot értenék, az igaz* ság szépen ki világosodnék [F.detrehem TA; Ks 65. 44. 11]. 1831: Az édes Atyám . . . , bizonyoson tudom hogy a ' Felpereseknek a' Mojses Juss íránt Eskető Regiussok volt — azután tsak ugyan nékik, azon jusért Bizonyságis [Szenterzsébet U ; Borb. I I Idősb Szakáts Dániel (54) nt> vall.].

430

esketődik 2. Csak szk-ban; numai in construcţii; nur in Wortkonstruktion ~ ház a vallatás színhelyéül szolgáló ház ; casa ín care se ia interogatoriul; Verhörhaus. 1783: én Pátens, az Asztalosné, és a' Fraj Éva, meg untúk vólt az Eskető Háznál tölteni az időt, és magúnktol Szóiga Biróné Aszszonyomhoz mentünk, onnan pedig Szilvázni Erdőteleki Sándor Uramhoz [Perecsen Sz ; IB] & ~ kérdés vallató kérdés ; întrebare la interogatoriu ; Frage beim Verhör. 7 794: Azon Eskető Cancalisták enegemet is sokat keringettek hol ide hol amoda változtatván kűlőmb kŭlőmb féle képpen Eskető kérdéseket | nem tudom, hogy azan Cancellisták eleiben adatt Eskető Kérdésekben volté kérdés irva [Koronka MT; Told. 42/11. — L. esketésbeli kérdés al. a jegyzetet ~ levél vallatási irat/jegyzőkönyv ; proces-verbal de interogatoriu ; Verhörprotokoll. 7 795: (Az) elõ Számlált tselekedeteket magok az Alperesek Sem tagadhattyák, de ha reménségem felett tagadni találnánakis, készek vagyunk bé adandó hiteles Eskető Levelünkel meg bizonygatni [Msz; MbK 104]. 1819/1831: Hunyadi Ferentzné A(lmási) B(orbára) nemzeti ágazattyát tárgyazo Eskető Levél Csegezi János, és Jobbágy András Reg. alatt, 30. J u n y 1725 [Aranyosrákos TA; Borb. II/ -X- ~ pecsét idéző; citaţie; Vorladungsschreiben. 1798: Intő, Idéző, Egyben-hivo, Bizonyossátévő, El és bé-tilto Eskető pecsét G. Teleki Sámuel Ur ŏ Excja nevére; melynek ereje mellett Nemes Marus Székben lakozo mind két Nemen lévő betsűlletes Személyek 24 forint büntetés alatt a' ki nevezendő helyen és Napon meg-jelenni és az igazságot maga valóságában igaz hitek letétele mellett ki-nyilatkoztatni köteleztetnek [Mv ; DLev. 5]. 1800/1801: Intő, Idéző . . . Eskető Petsét, Mlgos Groff Kendeffi Eleknë Mlgos Bethlen Kristina Aszszony eŏ Nga nevére [Erdősztgyörgy Mt; WH], II. fn 1. eskettető/vallattató személy; persoana care a cerut interogarea martorilor ; Befragén/Verhör Verlangende. 1807 k.: Igen kevés Főidet adatt a Néhai Attya az Esketőnek maga Felesége taplalasara| a Néhai Attya az Esketőnek . . . két hold Szántó Főidet adatt a Léanyaknak is mindenik(ne)k adatt annyit a mennyit az Fianak az Eskettetőnek [Sinfva TA; Borb. II Székely Péter (39) ns vall.]. 2. esketés ; celebrarea cununiei, cununie; Trauung. 1670: (A menyasszony) a' rendes hitlesnek tellyes formáját el ne(m) mondotta Azért kellesseké (l) ujjolagh való hittel eo kglmeket egyben kötni, avagy hogy ezen a' meg lőtt juramentu(m) . . . elégh lesze(n). Replica(ti)o. Nemzetségünk (ne) k be vőt szokását ha pensitallyuk az eskűîõt ig a' fogjatkozastul ne(m) menthettjük [Szjk 107]. 1697: Eskŭtŏtül Halotti Praedicatiotul Flór. 1 [Sarmaság Sz; SzVJk 181]. esketõdik eskette tik, összeadódik ; a fi cununat; getraut werden. 1856: 1856ba egy pár sem esketődött [Szucság K ; RAk 48]. esketőpéoz esketési/eskető stóla; bani de cununie (care se dau preotului) ; Trauungsgeld. 1622:

Salarium pastoris Eskeotó nemegye BN ; S z j k 9].

pénz d. 12 [M.-

eskettet 1. esküt t é t e t ; a face să se ia cuiva jurămîntul; vereidigen lassen. 1604: minde(n) zaz forinthra liaro(m) haro(m) emberrel kel ínegk eskenj vagy mast eskettet vagy eo magha eSkezik [UszT 16/23]. 2. feleskettet; a face să depună j u r ă m î n t u l ' vereiden lassen. 1814: En nem érzem, még máig íS alkalmatosnak magamat h o g y a Biroságot v i h e s sem, ezértis küldöm a N(a)gyobbik f i a m a t , . • • h a Ngodnak u g y méltóztatik t e t t z e n i , m é l t ó z t a s s o n Bironak eskettetni [M.gyerőmonostor K ; GJ*" Varga Pál ub lev.]. v 3. esküt és tanúvallomást vesz be; a lua jura* mîntul şi a asculta mărturia; Eid und ZeugenauS' sage einnehmen. 1592: zolank eg' massal hogy Alard Mathet keressök meg ezert, miért hogi *> vala Capitan Vram atta Biro, meg keresők Alá*" Mathet, azt monda hog' ö mosta(n) ne(m) e s k e t e ţ , mert ne(m) parantsolta Capitany Vram [Usz^J* 4. tanúvallomást vétet b e ; a cere de a se ma mărturii; \eranlassen Zeugenaussage e i n z u n e h m e n 1697: sok rósz cselekedeti iránt Deakokaj Eskettetem leratoriat (!) be küldöttem Semm* válaszom nem jött [Szilágycseli; BK. Kőmíves Gergely Bethlen Gergelyhez]. 1724: Hocz Todoſ mencségire eskettetni ide jött kis Nyiresre' és engemet szóval elő vett ès p i r o n g a t o t t & mondván, hogj én és Maria nevű aszszony aruj~ tuk és temettűk el őtett [Kisnyíres SzD; 1814: mikor Dobai Mihály Uram eskettet, m i n d e n kor Itallal szokta tractalni Tanúit [Dés; DLt 56. 27> 5. vkit jobbágynak ~ vkit esküvel jobbágynak köteleztet; a obiiga pe cineva prin j u r ă m î n t síV fie iobag; jn mit Eid zu Leibeigenen verpfli c ^ tel1 lassen. 1637: Dragiczy Blideyre . Muntyan regt"11 lakott itt. most Jobbagynak eskettettwk rumbák F ; UC 14/42. 168]. eskettetćs kb, tanúztatás; cerere de a se J*? mărturii; Verlassung zur Zeugenschaft. 1820: Tōtőri Ur(am) az a' ki Papnéval s Pappal hoszsz^ ideig versengésbe volt miolta a' Báróné elte* folyó Eskettetéssei tétettenek annyira e g y b e bà~ rátkozták hogy az aszszonyságok Szint ugy egy1* tsokolodnak [Aranyosrákos T A ; J H b F. 48]. eskettetik 1. feleskettetik ; a i se lua jurám*11' tul; vereidet werden. 1588: Giulay János illieí1^ valaszt teót, hogy . az varos A la es a keozeon^' ges tereh viseles Ala Aggyá magat Es c h a k ţ Varoson kyweol, es varossy ember k y w e o l , keózt Akaria Nemesseget ereoben t a r t a n v , ™ ekeppen eskwttetet az varos keozibe, az Zaz em bersegre [Kv ; T a n j k 1/1. 92J. t 2. összeadatik; a fi cununat/căsătorit; getra werden. 1812: Eskettetett Beretzki S á n d o r ^ Tektes Ajtai Josef Ur kotsissa, Diószegi Mária* a7 T. Ajtai László Ur Szolgálójával [Gyaln RAk 23]. 1821: Eskettetett özvegy K*** (György . . . Márkus Susánnával [uo. ; RAk 3 J'

431 van ' tetÒ ' L m n 1# tanúztató, vallattató (tanúinar+ m a S O k a t b e v é t e t ő ) care cere interogarea H a n l r Ü O r ' d e n V e r l l ö r Verlangende (Person). 1820: állottam másoktol, hogy az Eskettetö Bárónénak é * * ? e S y b e n jövese lett volna Dregán Juonnal gével TamC á r i v á T A ; J H b F. 48 ifj. Pálffi Ne™ ( 3 9 ) n s a r malista vall.]. 1840: Az Eskettetö es 2 Kirillát esmerem [Kisesküllő K ; Somb. II]. casâ ~ k ( Í Z a Z e s k e t é s színhelyéül szolgáló h á z ; haus ° a r e ^ d e P u n e j u r â m î n t u l ; Vereidigunds„ett “ Láttam hogy Dregán Juon kénszerkikpf ? • V a l l o k a t a z Eskettetö Házhoz s azokkal JHh J ? ^ & t e t t az utzán, discurált [Várfva T A ; ° 48 Bíró Sigmond (49) hütes assz. vall.], care ţauúztató/vallattató személy; persoana re i n t e r o g a r e a ger 7^ martorilor; Verhörer, Befraara'tá ' k " ' e g y a l k : > h a t ó s á g g a l az Eskettetŏnek az aJ a B u z á Í a e l fogyván mástól kellett kérni, k teli kassa levén n e m a d a t t tA p [Sinfva h 11 Gomb Mi \ ' á s i Péter (26) ns vall.]. 1840: el men kos kt ü n k . . Kis Esküllön a Köz La' P a n , V p c s e J U O Í l • • házáhaz, az holott is, a mely a feQ e m l i t e t t tetett ' Eskettetö, előnkbe idézS °mb n S / ' o r g a l m a t a s a i 1 ki kérdeztük [Dob. ; <*kola 1. i s k o l a z o n l ^ j u r ŭ m î l l t ; Eid, Schwur. 1849: mű a Bimidő Sag "° kot a S z ° k o t t modon meg eskettük, s B 0 011 ^k az Eskü után a h a t á r szélyt égy rendes vát^M V o n a l ° u kezdették meg állitani, . . . Koméi i? SeS U r ( a m ) ellenünk Szegült, a ki jártatást akad á l y o z t a t t a [Szu; Borb. II]. az 1836: a t e k i n t e t e s Ur a atalv de / sz. Ecclésia Curátorává Választatott, lá,U m é m i s szent -p* g ezen hivatal mellett valo nCIU t e t t e Mihály esp 3 ^ £ B ü z ö d U P f - ^ r kosi h e t S k a d h e U k k b ' (vmilyen tényállásra) esküt teauf' e t p u t e a depune juramînt (într-o problemă) ; juste T“i s c h w ö r e n können. 1735: (Az alperes) eskŭHi « . l e g i t i m e esküt tiz forintra holot tobreis Mivel , V o l n a [ T o r d a ; T J k I. 8 4 - 5 ] . 1771: azt a mely pénzt az én szoknyám zsebiből kivett, v a g v ^ . 1 n e î n láthatta, mennyi summa pénz volt, LC Uem ^° da P é n z e k lehettek azok, azért azokra ^ J s esküdhettek [M.hermány U ; R S z F 269]. ®skŭdik 1. esküszik pr^Ŭdí L mn esküvel elkötelezett; obligát kutt v ' v e r e i d e t - 1 5 9 0 k - : t a fel Pereoseok uoltatok bodoJ", ez uaros(n)ak mind zege(n)nek érdem i h o g 7 e g y a r a I l t zolgaltattiatok az eő ketté?' v Z e r e Q t k i k i m i t b i r d e t u a z t n e m c h e l e " ÜszTl m " g h a z t a z m i r e h i t e s e k uoltatok [Szu; tora t Gazner Georgy az varosnak Direc* W T % 1Ík B e n e d e k varos molnainak Biraia, es kik az berelr u f e l s e o Tanaczban az Zaz einkeozeot eskwttek es hitesek vagiunk [ K v ; I. 75]. 1638: miért czelekezed ezt Czismagia es

esküdt Istuan hŭtteód elle(n), tudode menieszer uag esküt az Varosnak [Dés; DLt 402]. 2. hites (esküt tett, felesküdött) ; care a depus jurâmîntul; beeidet. Szk: ~ asszesszor. 1577: Zekel Jllies Wrunk eo Naga eskwth assessora Zaz Sombory* [BfN 71/19. - a SzD]. 1594: Hozzak minekünk Nagd parancholatiatt . . meljben Nagd nekünk paranchol vala, hogj m j . . . intenók wket, hogj Maroszekbe(n) az kiralj birak E s eskutt assessorok eleibe(n) menie(n) az Nagd parancholattla kelesenek vtanna valo kôuettkezendô szekre [WLt]. 1606: ennekem bardoczj zekben uicae (!) Kirali bírom sos peter uolt, es eskwt assessorimis uoltak uoltak a azok hiri nelkwl nem czelekedhetted uolna [UszT 20/17. - a í g y kétszer]. 1651: Mi Borsai Péter Hunyadvármegje(ne)k eskutt Assessora, viszont Pokai Gáspár azon Vármegje(ne)k hűtős Nótáriussá, mind ketten Deva(n) lakó Nemes személyek [Déva; J H b 53/1] * ~ bíró a. falusbíró. 1609: Jakochj Leorincz zagonj* iskeöt (!) biro [BLt 3. — a Zágon Hsz]. 1633: Gjorgj t a m a s eskwt biro [Domokos SzD ; Wass]. 1645: Sötét J á nos falusi esküt Biro de Lemheny a [Kanta H s z ; Bogáts 5. — a 35 éves]. — b. kb. fogott bíró, regius a . 1590: Aszt iszenek az Vaghasiak sikeyeknek hogy eŏk le ne(m) tezik az vegezest Lajos András mywel hogy Eskett Biro úala ez dologban, Azt monda hogy eó vgyan le tezi falú kepeben monda [UszT]. 1591: Ah hol tėh ezt tagadod esküt biro* liuin bizonis (!) megi b uaida gergelliel, az feiedelem hitesiuel egietembe(n) [i. h. — a E jel-re 1. fogott bíró szk al. a jegyzetet. b É r t s d : bizonyítsd meg] ~ bojár. 1633: Sztancziul Zagana E s k ü t Boer fatetur [A.venice F ; Szád.]. 1654: E n Hiduegi Georgy mostan, az mi kegls eőregbik fejedelem aszonyunk eő Naga Komanay Uduar b i r a j a az töb huttős esküt bujerokal [Fog.; i. h.]. 1688: Szabadosok. Thamas Boërul. E n n e k az A t t j a i s Opra Mány Bárb vide Urbárium A. 1652. Szabados volt. Áz uthan valo Urbariumokis ugy vilagosittjak. Mostis heljb(en) marad, mivel ëskut Boëris [Szaráta F ; ALt Urb. 19]. — L. még AUt 323 -K* ~ céhmester. 1561: Myndniaian az mesterek mynd ides m ud iffiw az k e t eskwt Ceh mesternek engede tuesek leg'eaek | Az ky ualaminemw ezwst miet wag arany inwiet megy akarna bochwltetni eg'eb koz mester meg' ne bochwlhesse hanem Chak az ket eskwt ceh mester [ K v ; ÖCArt.] * ~ darabont. 1582: Theowissy Menyhárt, Kowach Isthwan, és Kowach Mathias az varosnak eskwt Drabanty Azt valliak a [ K v ; T J k IV/1. 3 2 - 3 . - a Köv. a vall.] * ~ ember a. kb. (egyszeri vallató, bizonyságtevő v. szemrevételező ténykedésre) fel esketett személy, fogott bíró. 1592: akkori Capitaniunk . . . kipibelj Embert adot vala ide, . . ehez Niolch eskött Embereket eskettenek vala Capitan Vra(m) kipiben azok az 8. E s k ő t t e k . . . ki me(n) tenek nála az uigezis le vei t a r t a s a zerint [UszT]. 1610: vjgjenek az Zekre E s k w t h Embereket azokra az vtokra kik oculaljak es referalljak az Vic- zekre [i. h. 50]. 1733: Midőn . . a z . . . szántóföldek rétek határának igaz borázdáinak ki

432

esküdt ártatására alioz értő két eskûtt emberekkel ad aciem praedictarum agrorum kimentünk volna [Szentrontás*; Sár. — ' K é s ő b b : Szentháromság MT]. — b. falusi esküdt. 1577: h y u a t t u k Z o u a t r u P molnár dienes eskot embert . . . Motsrul fabian Symont eskot Embert Kis miske András Jobagiat [SLt J . 17. - ® M.szovát K]. 1610: tudom azt hogj Raczj benedek az k a p u t t Cinalta m i n t t egj Ember az faluban mertt en Eskett ember uoltam [Bethlenfva U UszT 40c]. 1670/1740: Az falu pediglen mikor E s k ŭ t t Embert akar választani, meg lássa hogy igaz Lelki esméretíí Ember légyen [Homoródsztpál U ; WLt]. 1770: Gegő Tamás uram, eskütt ember lévén, falunak végezését megszegte [Taploca Cs; R S z F 127] * ~ falusbiró. 1629: Fozto János vzoni eskwt falus biro es Zeoch J á n o s vgian sepsi zeki vzoni eskwt Polgár [BLt 4] jk ~ folnagy esküdt/hites falus bíró. 1577: Mi Kultsár György Tordasi E s k ü t t Folnagy, Kelemen Antal, Kiss Mihálly Tordasi* Esk ü t t Polgárok, az egész Falubelieknek képében . . . [NylrK XVI, 98. - a H]. 1604: eskwt folnagi Mezaros István [Déva; BfN Dévai csomó] jk ~ főpolgár városi esküdt (tanácstag). 1655: Prásmár városában jövének mi előnkben prásmári bíró Bartos Lőrincz és eskütt főpolgár Keöncze Keresztes [Uzon H s z ; SzO VI, 201] * ~ nótárius. 1597: My ombozy János es Gyarmathy Mihalj Deák vrunk eo Naga zekinek Eskwt Notariussi [SLt S. 24]. 1618: Pattko János Vram Vrunk eo Nga Nagyobbik Cancellariajan lakó esküt Nótárius es Scriba [Borb. I] jk ~ ötvös. 1574: esküt otwest liijuattank Tudny illyk otues ferenczet, es h y t zerent nyolcz rezre mereteok Az ezüst marhat [Fráta K ; SLt S. 14] * ~ polgár (városi v. falusi) esküdt. 1561: My barat istuan fewbiro K a l m a r lazlo kyraly byro sram istuan fodor istuan . . . Porkoláb Mihály . . . Raw Imreh Colosuari eskwt polgárok [ K v ; ÖCArt.]. 1577: Keresztúr warossy lando tamas eskwt polgár [UszT]. 1585: hoza mynekonk az N a g d : paranchiolattyath az Desy Byro Eottweos János Eskwth Polgarywal eghyettembe [Dés; D L t 216]. 1629: Fozto J á n o s vzoni a eskwt falus biro es Zeoch János vgian sepsi zeki vzoni eskwt Polgár [BLt 4. — a Hsz]. 1647: Cziako Balint Vistai a esküt polgár [ R L t 1. - a K]. 1766: lmo Pcdár Lapadát F ő Polgár 2do Mészáros Ignát, 3tio Pál András. 4to Oprisor Silip ezek mind négyen a nevezett Falunak eskütt Polgárai [Dicsősztmárton; Ks 19. VIII. 5]. 1863: kolosvári választott esküdt polgár idősb Jelen Pál [Kv Végr.] * ~ százember hites centumpáter/vir. 1597: Mod János Coloswary eskewt Zaz ember [ K v ; T J k VI/1. 15] jk ~ személy. 1584: Juhos Balas, Tanaczibeli Eskwt zemely . . . Baxa tamas veres drabant, Zekeli Vasarheliek* | Barbah János falus kenez, Kozta János eskwt zemeli . . . Velkeriek b [Bál. 80. - a Mv. T A ] . 1657: My Ferencz János. Hunyad Var(me)g(yene)k edgyk vice es hűtós szolgabiraja, F a r k a s Balint. Eórógbik Szekely András es Eŏrôgbyk Ferencz István mindnyaicn losadiban* . . . lakozo Nemes es Esküt szemelyek [BK Mise.

1143. - a Lozsád H ] * - szolga. 1600: Barassay Mathyas varos eskeott zolgaya [Kv; TJk VI/1. 515] * - vicebiró hites alszolgabíró. 1570: Erchey György Appatthyba* lakozo Es doboka war megebe eskwtt wyeze Byro [Erked K ; jHbK XIII/23. - "Később: Dellőapáti SzD] * ~ biró. 1585: Magiar orbay a Nag' Milialy falus* Eskwt biro, az néhai K a m u t i Balasne J o b a g i a [GyK. - a Később: Középorbó AF]. 1645: S ö t é t János falusi esküt Biro de Lemheny - [Kanta Hs^; Bogáts 5. — a Hsz] falusi ~ polgár falusi esküdt. 1674: Talamér András falusi eskŭtt polgá* hazanal recipiáltuk az a l á b megh irt v a l l ó k a t [Mezőörményes K ; J H b K XX/20]. 3. esküvel megerősített; întărit prin jurănrint; eidlich bekräftigt. 1776: a ' M. Kis Aszszony ö Nganakis ezen alkalmatossággal hallottam ílly en szavait; a' Mgs Gróff Lázár János Urffi ő eskûtt igiretire, én is Kezet adok Groff Lázárnak, hogy máshoz nem menyek hanem Groff Lázárhoz [Kóród K K ; GyL. Lad. Lenger famulus (2°} vall.]. 4. 1584: Sophia K u n Miklosne vallia roczine meg zida Caspart es rutulis zida, minő chigazotnak, mint Toronyba(n) eskwtnek, es ta(n) ugy verte megh Caspar az Azont [Kv; TJk I V / 1 . 346]. A szövegbeli Torony az egykori kv-i Óvárnak ma is íenaáJJó egyik délkeleti sarokbástyája, mely hihetőleg az új városta felépítése utántól, a XVI. század közepétől azonban biztosan.*: még a miSlt században is — városi börtön volt ( X , . erie KvTcj* 114). — Noha az itt idézett szöveg szitkozódásába rejtett c® zás homályos, alkalmasint arra vonatkozhatik, hogy bizonyos Caspar az asszonnyal együtt volt bezárva, és ' a Toronyban eskették össze az asszonnyal, vagy — valószínűbb - ott kezdődött kettejök házasságon kívüli szere"" viszonya.

II. fn 1. (városi) társasbíróság/törvényszék tat' j a ; jurát (membru de judecată al unei instanţe colective) ; Geschworene (Mitglied des kollektivek Stadtgerichts/Gerichtshofs).

1569/1571:

a z al V e î \

sek az Eskwttekre Appellalanak . . . az eskwtte* az kett fel keozeott, való dolgot lol meg£ hanyua(n) vetue(n) minden Czikkelyeben dichyi^ es Jowa hagyak, az my ( !) biro es polgár vraimŞ eozwe teotteonk teorwent [Dés/Székelyvásárhely '

S L t X Y . 24. -

a

Mv]. 1592: akkor Capitani Vrafn1/

ö k g e n e ( m ) u ö t t e e z j b e h o g ' ö k g e h í r í n e l k o l rs†*

eskottet ne(m) tehettek uolna ne(m) tehette uoma biroja magat senki ebben [UszT]. 2. jurát sătesc sau orăçenesc (menibiu ín con^ siliu) ; Dorf- od. Stadtgeschworene (Mitglied Gerichtsrats). 1570: ez ely niwlt Napokban vy volt Bachy gěrgh eo felsege parancholatiat, * Monostory Thyztartonak, az bironak es t?skwtte*" n e k [ K v ; T J k I I I / 2 . 1 0 8 ] . 1592:

e n el iara(in) a*'*Ĕ.

Eskötteket mert eggik en uolta(m) [USzT]. Deesy Byro es eskeottek kipihen [Dés; DLt 24&J1605: E n szengiòrgi Feö Biro Kis János, az Eskwttimmel egietemben, adtm emlekezetre nujj deneknek az kiknek illik az mi L e n e l ü n k n e k diben a [Torockósztgyörgy ; Thor. XXI/2. a nyíl.]. 1701: (Egy telket) l;őcsűllenk ttőb esk** tekkel tiz magjar forintokra [Szárhegy Cs, »

433 Pa»c. 151]. 1752: hallottam az Boda Miháj szájabul mondani hogj ne hajcsák a Tinaját a Furu Győrgjné házához, de az Eskűttek Csak oda hajtották [Diósad Sz; WLt Szigeti Sigmond (48) ns vall.]. 1759: maga a' Fõbiro Háportani Boer András Uram vette a' karót a' kezéb(e) és ugj ŭtŏtte oda, a' hol az Eskŭttŏk mutatták a' métát [Girbó AF; JHb 4 r. jb vall.]. 1849: A' fenn meg nevezett és elö sorolt károknak rontásoknak . . . elégtételbe vételére . . . kirendeltetnek Szolga Biró Somogyi Jósef Úr. és esküdt Nagy Károly Űr [Héjjasfva NK; CsZ]. - L. még Barabás,SzO 3 6 6 - 7 RettE 93, 141. Szk: armálisták ~je kb. nemesek hites képvisel j e . 1835: Falus Biro Bálás István, és Armalistak Esküdttye Szolga István eŏ Klmek [Asz; Borb. falu ~je falusi esküdt. 1663/1728: Ha valakit Falu gjûleseben, vagj Birot, vagj Falu Eskŭttjeit meg hamisitgatna vagj pedig valami bestelen szot szollana avagj tamadast tenne három forint legjen a poenaja [Szentmihály U ; Törzs]. 1711: én ez elŏt harmincz esztendŏkel falusi Folna g j voltam; az elŏt penig falu eskütti és Polgára [Salykó N K ; J H b XXIV/2. 3 Mich, Benke (70) jb vall.]. 1780: a falu esküttjei [Taploca Cs; RSzF 29 °]. * falusi 1746: vSzuszán Dávid minden végezését Falusi Eskutteink(ne)k Semmib(e) hajtotta [Kersec H ; Ks 112 Vegyes ir.]. 1787: a ' Falusi Notariusok . . . ha ollyas dolog lenne mely Şenuni remorát nem szenvedhetne, tartoznak . . . , igen sietve egyik meg hitt Falusi Eskutt által az Off(icio)latusnak Relatiot tenni [Torockó; TLev. 3 /2- 1] * megyei 1839: Ezen Esketésnek fel költésére Buttyán Miklós és Veres Lajos Megyei Esküdt Urak botsáttatnak ki [Zilah ; Borb. II] * s:ék esküdt ülnök (társasbíróság/törvényszék ta f>ja), jurassor, juratus assessor. 1632: Erről pedig ŭiind a két részről kezeket beadák mü nekünk, fogatt közbiráknak, hogy ha eszt valamellyik fél nie g nem állaná az megálló fél az megálhatatlan félen, avagy egy vicze tisztet kivivén avagy csak egy szék esküttyét, igazat tétessen [Udvarfva MT; Barabás, SzO 366]. 1682: kibedi idősbik ŭosa András szek Eskûttje [Makfva MT ; DLev.] * város ~je. 1737: Egy Ónodi Mihály nevű Neaies ember . . . fenyegetődzését és dühűskődését halván nemellyek az Város Eskűttei kőzûl meg Jŭtették hogy ne fenyegetődzék hiszen vadnak hisztek és Tőrvény [Vh; K s 83] * városi 1840: városi eskűtt atyamfiai előtt bé bizonyíthatolag beszéllette [Dés; DLt 330]. % O Hn. 1768: Eskűttek nyilyan fellyűl [Gyalu K; EHA]. Ha. 1571: eskewttekwel [Szu; SzO III, 340]. T593: Eskottoket. Eskotteket [UszT]. 1600: eskot vraim [i. h. 15/209]. 1640: Eskeóttek [Bethlen F ; ÜC 14/48. 17]. 1735: eskŭttŏk. eskűttek [F.sinf va TA; AbN]. 1799: Eskſittőt [Kendilóna SzD; ?Kl sub BB. IV/5]. esküdlet esket; a puné să jure; vereidigen. 1736 u.: engemet arra esküttettek vagyon-e ná28

— Erdélyi magyar szótörténeti t«r III.

esztenatársaság lad Apor Istvánnak pénze, ezüst marhája vagy egyéb egyetmása? [MetTrCs 448]. esküdtethet (eskü alatt) tanúvallomást vétethet be; a putea dispune să fie supus interogatoriului (sub jurămînt); (unter Eid) Zeugenaussage abnehmen lassen können. 1667: Monostorj Jstuan Vra(m) protestala es keuana tőllűnk hogy engedgjŭk, hogy eő kighneis elmehessen, es eskűttetthessen feleőllea, mert uagjon megh egy Vinczeller, k j nem ez varoso(n), hanem masut Lakik kitt eő kigelme paranczolattal akar megesketnj [ K v ; RDL I. 148f. — *Ti. egy bizonyos szőlő felől]. eskfldtség 1. esküdti tisztség; funcţia de j u r á t ; Amt des Geschworenen. 1592: a' Biro es tanach az eo valaztasokat, Eskwtsegeket eott Gyra ezwst bwntetes alat felvegiek, de az Communitas igen engedelmes legien a' tanachl:oz [Kv DiósyInd. 41]. 1670/1740: Valakit igaz szer szerént valaszt, közönségesen az falu, és fel nem akarna Venni, mingyárást a falu meg Zálogolhassa egy forintra és ugyan ez felöl azért Birosagot, vagy Eskŭttseget viselni kell [Homoródsztpál U ; W L t j . 1749: (A sessión) lakik egy Sellér, ki is mint hogy egyedül vagyon, minden hetedik Esztendőben Biroságot és minden Esztendőben Eskŭttséget tartozik viselni [Szurdok T A ; DobLev. 1/236. 19b—20a]. 1839: 18 Esztendeje a' miolta E r Káváson folyvást Hadnágy vagyok az előtt pedig a' nemes Birák közt, huzamosan Esküdtséget viseltem [Érkávás Sz; Borb. I I Nyisztor György (65) nemesek hadnagya, gkat. vallású vall.]. 2. esküdti tisztségviselés ideje; timpul exercitării funcţiei de jurát; Zeit der Bekleidung des Geschworenenamts. 1589 k.: Eztis tudom hogy Jstvanfi Kelemen az Vereofelben eskutségében foglalt egy darab feoldett az elebbj foldehez taualy Ideoben | Tudom eskutsegeben vgian ortottis <egy> darabot [Szu; UszT]. 3. esküdti testület; curte cu juri/juraţi; Geschworenengericht. 1590: Chywtor Benedek es Gal Thamas k j alla az eskwtsegbwl az vta(n) vgy gywle eozwe az falw vgj valazta mást, heliekben . . . az elseozeori Eskwttek melle [i. h.]. 1773: Interim az parsok az közönséges esküttségnek közbenjárásában condescendálván Török Clára és írt attyával megbékélének Győrpál Erzsebet és Borbára [Taploca Cs ; RSzF 253]. 1806: Az Esküttség tartozik minden Héten Szombaton dél utan egy orakor őszve gyűlni, az ügyes bajos dolgokat jó lelki esmèrettel el látni 's igazittani [Oltszem Hsz; Mk II. 4/115]. - L. még RSzF 108, 111, 132, 138, 1 6 1 - 2 , 184, 200, 243, 2 4 5 - 7 , 2 5 4 - 5 , 279. eskûdtségi esküdt-testületi; de curte cu juri/ juraţi; geschworenenamtlich. 1841: Zoványi Imre választott Esküttségi Jegvzö [Zilah ; Borb. II]. esküdtség-megbáborítás jignire/tulburare a curţii de juri; Beleidigung/Störung des Geschworenenamts. 1593: te azt mondottad, hogi ha parancho-

esküdtszék lattal hinakis, nem tudod lia mentek vag nem, ez volna az Ésketsig meg haboritas [UszT]. esküdtszék törvényszék (elölülőből és esküdtekből álló testületi bíróság); scaun de judecată (alcătuit din preşedinte şi juraţi) ; Geschworenenbank. 1593.å Az teŏrűeny Jgy talala hogy az prokator hiuatalnak ninchen helye, mellyet az J . apellal vala az eskwth zekig . . . az teörúenis vgy Itele hogy az Eskwth zekig elmehet [Szu; UszT 9/48J. 1606 k.: Tilalmat t ő t t e m ez fòlliel megh J r t Al peres falubaliek ellen, meljre ra is hittam az esküt szekre eo kegmek ellejbe [i. h. 20/7]. esküdttárs confrate jurát, j u r á t ; Eidgenosse. 1705: My Nemes Kőzep Szolnok Var(me)gy(é)b(en) es ide aláb Corámizált, Szilágy Cseh Várossában lakó Hites Birák . . . Fü Biro J a n k a Mihállv Esküt Társai® [Szilágycseh ; BfR 104/88. - a Köv. a nevek fels]. 1744: Mi Torotzko Várossában lakó Hŭtes Személlyek u.m. Karakai Márton Város Actualis Birója Vernes István és Koncz Mihály Város Polgári: Vernes András Biró Polgára, több E s k ŭ t t Társainkai édgyŭtt /Torockó; Bosla]. 1752: töb esküt társammal egjűt a portio pinzirt a Boda Mihaj Tinaját Furu Győrgjné házához h a j t o t t u k [Diósad Sz; W L t Déák Györgj (20) ns vall.]. 1766: Mi . Toroczkó Várossában lakó hites személyek Osu István Város Biroja; Posgi Mihály és Tzupor Albért Város Polgári tőbb E s k ŭ t t Társainkai egvŭtt [Torock ó ; TLev. 9/11]. eskflforma esküformula/minta; formulă de jur ă m î n t ; Eidformel. 1826 k.: Dullok eskü formája* [UszLt I I I . 48. — a Köv. az esküminta]. 1846: Erdőpásztorok eskü formájok a [Zalán H s z ; R S z F 121. - a Ua.]. ©sküllobell esküllői, Esküllőn (Kis-v. Nagy- K) levő; din Esküllő/Aşchileu; Esküllőer. 1545 k.: E n Sombori J á n o s az mi rezem ennekem ozlasba jutót wolna a t t a m azen (!) atyamffianak Sombori mihalnak eskewlewbeli rezeyert [ ? Zsombor K ; MNy X L , 1 3 7 - 8 ] . esküllői a Kis- v. Nagyesküllő (K) t n -i képzős szárm.; derivat cu sufixul -i al numelor de aşezări Kis- sau Nagyesküllő/Aşchileul Mic sau Mare; mit ~i Ableitungssuffix gebildete Form der ON Kis- od. Nagyesküllő: din Esküllő/Aşchileu ; Esküllőer. 1618: Eordög Mihali Eskelej [BLt 11]. 1657: 2 hold föld . . . megien ki az Eoskeolej hatarra [M.fodorháza K ; SLt H J . 38]. 1779: az Eskûllöi AUodiumoknakis mindenŭt két egyenlő részekre kell . . . szakadniok [M.köblös SzD; RLt]. 1807: Kis Esküllei Refor. Prédikátor Tisztls Almási Sámuel Ur(am) [Bet. 6]. 1835: (Az) Esküllői és Topái Joszágok [Sófva B N ; Somb. II]. — L. még kis- és nagy esküllői al. esküszik 1* esküt tesz; a depune j u r ä m î n t ; schwören. 1573: Ianos kenez . . . hane(m) (!)

434 eskezik 15 Napra fvzesse meg az kart [Kv; T J k III/3. 218]. 1575: Mindenik az eo Magok zemelyeben harmad magawal Meg eskedienek Azon hogi Eok partas katalin hazabol es Marhaiabol semmyt ely ne(m) vittek es az myert meg fogatta volt eoket abban eok Tellesegel Á r t a t l a n t Ha l g Mentyk Magokat partas katalin Mindeniknek elewen dian f 20 Marad ha penig ne(m) Eskesnek Tartoznak az felperes keresetinek eleget tenny [ K v ; i. h. 362d]. 1596: zeken eskedgyek az poena feleoll [UszT 11/12]. 1604: minde(n) zaz forinthra liaro(m) haro(m) emberrel kel megh eskenj vagy mast eskettet vagy e 0 magha eskezik [ i . h . 16/23]. 1610: Az elebbi sefltentiat approballia az szek Eskegiek az Actor $ teoruenie iezen [i. h. 34b]. 1629: Baczi Georgj vra* az Inctat fertelmes Aszonnak mondotta, iHy*11 szo keozben, ollyan fertelmes Aszonyert neö1 melto eskűnneom [ K v ; T J k VII/3. 117]. 1760: idézteték Illés Endrét, hogy esküdjék meg, de ne* igen akara, hanem . . meg mordula, s kiméne & házból m o n d v á n : É n bizony nem esküszöm [V telek Sz; Mk 14 Stephan Maria cons. Imre Mari' an (30) vall.]. 2. esküszövegben; ín t e x t de jurŭmînt; Schwurtext: a. ref, rk. 1600: E n Geresj nagy Miclos Bathorj Peter vram jobbagja. Eskŭzeo^ az attjara, fiŭra, es az Zentt lelek Istenre, * telljes szentt haromsagra, hogy en az en vrainna » az vjtezleó Bathorj Peternek fiŭrol fiŭra üa órókeós jobbagya lezek [Szság; WLt]. 1678: Palogiaj Mihalj . m a g a m jo a k a r a t o m b ő i v j valalta(m) fel az Dessj harminczadnak Ration*5 tasagat Eskusze(m) azért az Elő Istenre k j Aw, fiu Sz. Lelek Telljes Sz(en)t Háromság egi ö !' zonj Jsten, hogj [ G y f ; K a L t Apor István 1722: esküszöm aa élő, igaz Istenre, ki Atja, F*™ Sz. Lélek, személljében három, állatjában őrökké való Isten [ G ö r g j k 76]. 1780 k: Mi. Nemes Céhünknek választatott látómesterei esk szünk az élő Istenre, ki Atya, Fiú, S z e n t l é l e k , t e jes Szentháromság minket úgy segéljen \P DFaz. 30]. 1806: É n esküszöm az egy igaz * Istenre és az ő Szent Evangeliomára, aki At/J fiú, Szent Lélek [Szárhegy Cs; R S z F 263]- ^ b. un. 1582: Eskeoze(m) az eló Istenre Mennek Terempteoiee hogy . . . [Kv; * J k V/3. 256 Forma juramenti r e c t i f i c a t o r u m * carum]. 1637: Mw Toroczko(n) lakok, Mihály es Tot András Eskeszwnk az Eörők Atv mindenható Istennek . . . [Torockó ; Tn ' XVIII/3]. 1696: E n N a g y Gjőrgj e s k e s z e i n e l ö Istenre Meny(ne)k főidnek T e r e m p t ŏ j e r e nfjg. . . . [Gyulatelke K ; S L t AM. 6]. - c. gh-r Esküszóm . . . enis az elő Istenre ki Attia f i t t t lelek egy bizoni örök isten. Szűz Mariara Apóst alakra, es az sz. naforara es mind sz. nap 0 es bŏjtekre [Récse F ; Szád.]. 3. megesküszik; a j u r a (că) ; auf etw. ^ ) ren. 1559: De domo Ethweos gaspar d(omi) 1 1 ^ Ladislaus relaxauit d 50 Eskwt hogy megh de az Nótárius haragos volt reya [ K v ; ^ x. 1/IV. 187]. 1812: D u m i t r u Dedelég . . •. a z t

esztenatársaság

435 gya fel hogy ŏ látott ugyan egy J u h Bendött és Tŭdõtt egy patakban De hogy azt oda ki vetette nem tudgya, sem arra nem esküszik hogy az ki kalátsoltak vetették oda sem arra hogy nem Ŏk vetették [Petrilla H ; J F 36 Prot. 12]. 4. esküvel bizonyít; a dovedi prin jurămînt; Widigen, eidlich bekräftigen. 1584: Az Alperes azony . . . Jámbor teos giwkeres zomzedíwal tartozik hetedmagawal meg eskenny ezeken hogy a hatály Georgy hazaba(n) eo eyel be Nem me(n)t Az giermeke el veztesebe(n) eo ne(m) Rezes, Az vcza(n) walo hintegetest sem chelekette semmy gonoz vegre es Masnak Niomorusagara. Az Barhogy hazara Mentek ríttak arrolis eskeggiek vgia(n) zomzediwal hogy azokat Ne(m) tuggya es az eo clielekedetibeol bew baios voltabol Nem leót [Kv; T J k IV/1. 259]. 1639: azt kialta Dauit (0 Istuan vram visza az aitobol hogi lassad ugj eskedgjel Peter Uram hogy azirt az leaniodert el ne ueszesd lelkedet [Mv; MvLt 291. 182a]. 1762: az Hesdátiak kŏzzŭl heten ollyanok kiket az Szent Lászlaiakis kedvellenek eskŭdgyenek ezen Controversiás liellynek proprietássára, és legyen az Hesdatiaké [O.fenes K ; J H b X X X I V / 1 ] . Szk: nyomra ~ megesküszik, hogy a nyom a keresett állaté. 1610: H a az teórúenj mutattia kez nagiok az nio(m)ra eskennj ualahaniod magamm a l az teoruenj mutattia [UszT 23]. 1641: Turkucza es Cokmanj kőzeőt való h a t t a r t eszt az kis folljo pattakoskat melj az fűz fanal megien ala ezt tudom . . . az hul az niomra eskottek az Turbuczi^ aszt Czokmanj h a t t a r n a k tudom [Csokmány SzD; J H b K VIII/8] * vkinek fejére ~ vkinek főbenjáró törvénysértését esküvel bizonyítja. 1599: Jllyen fertelmes vetkek nylwan lewen Az Actor ûad az ketteonek feyekre heted magawal eskeoMe ' n, az azzony annak vtlianna . . sakban butasSe k' es az vizben eolettessek, azonkeppen az legeny ky vra(na)k hazat zegenitette, Agyas hazatt paraznasagawal megh zepleositette, az perenger ^ a vitessek, es ott mindeneknek peldaiokra feje e l eottessek [ K v ; T J k VI/1. 372]. 1637: az Ax septimo se eskedgjek az fejere az Captivusnak, es vitesse ki ütesse el a fejet [Mv; MvLt 291. 104a]. 1726: a kik fejére akartak éskünni, azokatis adománnyal fascinálta hogy a fejére ne esküdgyenek IWs;

Jk].

vkinek v. vki részére/számára ~ vmit vki tulajdonának esküszik v m i t ; a j u r a că ceva este proprietatea cuiva; fiir js Besitztum schwören. 1682: Tudode bizonyoson hogy ennek ellőtte Becski Eva aszony esketvin itt az maga főldej felől hogy akoris Diosi János Ur(am) számára eskűttek és mutaták ezen főidet? [Dob.; R L t 1 vk]. 1742: (A szénafüvet) az kérdésben t e t t kijartatás idején is Gálfalvi János Uram reszire eskűtték, a Falunak, s odais való volt eddig elé [Kincsi K K ; SLt 8 - K. 15]. 6. vmi mellett ~ a, esküvel vmi mellé áll, vmi fellett esküt tesz ; a jura pentru ceva; für jn fciŭen Eid schwören. 1599: Azért eskedgyek azon Sfcötentia zerenth cliak harmad maghawal nem heteddel Zabo Georgy a' bizonsagok vallasy mel-

lett [UszT 14/60]. — b. vmi érdekében esküt tesz ; a depune jurămînt în interesül ceva; im Interesse einer Sache einen Eid ablegen/schwören. 1758: Hogyha pedig úgy t u d t a m volna élni, mint némelyek, bizony a vármegyében sem lenne a magam rendemen tehetősebb ember. De amint ír ám, esküdni pénzem mellett s vargamódon élni se úton, se itthon nem szerettem [RettE 80]. 7. ts eskü alatt kimutat/megjelöl v m i t ; a dovedi/ demonstra prin jurămînt; etw. unter Eid beweisen/bezeichnen. 1699: Gomba u t á n jártunkb(an) az Anyám a Henczel Tetőn meg álván monda : Emlekezzĕl reă mikor valaha H a t á r t keres(ne)k a ĕs esketnek másut az h a t a r a t Szász Németi(ne)k a ne esküd hanem it, mert rěghen mikor Németit szászok lakták it volt az H a t á r Halom [ J H b II/14. - ' K é s ő b b : O.németi BN]. 8. ts vminek ~ vmit/vkit kb. vhová tartozónak esküszik v m i t ; a jura că ceva aparţine la ceva; etw. zu irgendwohin gehörig schwören | vkiének esküszik v m i t ; a jura că ceva aparţine cuiva; etwas zu eines Person gehörig schwören. 1757: az itt való Omlasallyai Lakosok azon Vilongasban forgo Hellyet ide való Omlás allyai Hatarnak eskűttek [Omlásalja S z D ; Ks 19/IX. 12]. Szk: jobbágyának ~ vkit esküvel a maga jobbágyának nyilvánít vkit. 1638: Lazar Istva(n) Vram megh fogatot foghsaghba(n) tartva(n) ketelenseg alat mivel idegen voltam s fogsagban volta(in) jobbagianak esküdeŏt [Gysz; LLt]. 9. eskü alatt tanúvallomást t e s z ; a depune mărturie sub j u r ă m î n t ; unter Eid Zeugnis ablegen. 1582: Bakone biztattia vala hogy valamint Akkor eskwttel, lassad hog most hamissat Ne mongy hane(m) mongy Igazat es amyt Tucz, mert ha Igazan eskezel felelek feleolle hog senki Nem banth [ K v ; T J k IV/1. 93]. 1586: Chizar András vallia, Mikoron Igyarto Georgy Rengeó Annawal perlene egykor Igiarto Georgy igy zola ennekem, Koma Vram kerlek hogy eskewgg'el vgy es valliad azt Amyt en Mondok Amegh Elz Adegh meg Ne(m) fogyatkozol de en azt felelem hogy megh latom myre kerdenek, es Arra tudok felelnj [ K v ; i. h. 587]. 1760: két izb(en) is kiáltotta őket a ' Biro, m o n d v á n : Jertek eskünni a kiket idézlek [Vártelek S z ; Mk 14. dob.]. 1764: midőnn Eskünni mikis ki idéztettűnk volna ki mentünk [M.bagó A F ; J H b XXVIII/48]. 1799: Az Eskűnni hivo pecsét ilyen vala [Makfva M T ; DLev. 5]. 1820: Enis másakkal edgyűtt mikor eskűnni mentem előbb a Tŏtŏri Házához mentünk [Aranyosrákos T A ; J H b F. 48 Bollos Nasztászia Opra Juon felesége (20) majorosné vall.]. 10. vkire ~ (eskü alatt) vki ellen v a l l ; a depune contra cuiva (sub jurămînt) ; (unter Eid) gegen jn zeugen. 1570: az vas Martonneh hazahoz Ment volt egy Nap Kwthy Antalne, Es az Rengeo Annát keowethy volt Jllen zowal Megh Bochias J o leaniom Annazzon Mvnekwnk az dologrwl my leon Raytad, Mert az en vra(m) azt Mongia hogy ew Teged Bwnbe Nem latot Erreh Mond neky az Anna, hat myert eskwek reám Az Te vrad, arrah azt felely hogy nem Eskwt az En Vram Arrah [Kv ;

436

esküszik T J k III/2. 103]. 1589: Az meli olahra az Baczyak eskwttek volt, hogi az toromba megh kenzottak, veottem giertiat d. 3 [Kv; Szám. 4/X. 25]. 11. esküszerűen bizonygat vmit; a dovedi/întari întruna ceva prin jurămînt; etw. eidlich/ eidmäßig beteuern. 1557: Pesthessy Gewrgh eztli walya . . . hogy mykor az en Mostoha Lyanyomoth keryk wala Lepseny Myklosnak, ezth mondám nekyk, hogy zerethnelek mynd nyayan de nynczen haza ewczednek hogy howa wynne az my lyanonkath, Swky János eskwek Nagy Jsthenre, hogy az Coloswary haz ewrewksegh eweyek [Szentmártonmacskás K ; SLt ST. 5] 1629: Halla(m) azt az fogoly legenytol hogy eskeszik vala azo(n) hogy Isten engemet ugj segelien nem engede ugimond ennekem [Mv; MvLt 290. 164b]. 12* esküdözik; a se j u r a ; beteuern, schwören. 1570: Maga haluan en zolgaim, buday tamas Mikeppen eskwt elöttwnk . . . , de vgian semmi az ö eskwese es Mondasa chak fraska es hazugsag [Nsz; MKsz 1896. 3 6 5 - 6 ] . 1573: Adam Katws Zok Peterne . . . vallia hogy . . . Azt halwan Kapa Myhalne valaztig zabodot es eskwt hogi Bwntelen Benne [Kv; T J k III/3, 58], 1600: mond enneke(m) az mi paztorunk, Ige(n) eskezik [UszT 15/131 „Barla Peter Almassi\ Zabad Zekely" vall. — a Homoródalmási (U)]. 1610: en eleottem Ereossen eskeot Azt mo(n)ta, No Margit meg hid hogj menten giermekem Üzen nekem ha en firfiuual halok [Dés; D U 321]. 1629: Uarbeli Mathene . . . azon eskeszik vala, hogj eó nem úteótte az gjermekett, Ne eskedgiel gonosz aszony mert eczer megh uert vala Jsten az hamis hitért, de esmet megh u e r ; mert nem Jstennek hiue nagj, hanem órdóghnek tagia uagy. hogj illien igen eskeszel [Mv; MvLt 290. 142b]. 1644: ne eskedgjel mert teöbszöris eskottel te igj meg, de ugia(n) t e nalad talaltak megh [Mv; i. h. 291. 400b]. 1809: a ki a Czéhba esküszik és káromkodik, annakis 1. Mflor. a büntetése [ K v ; KádCJk 21a]. - h . még MetTr 416. 13. (esküvel) fogadkozik; a făgădui [sub jurámint) ; (unter Kid) etw. geloben, beteuern. 1542: Soha meeg ilen bwsgosagwal sem Barath* sem az orzaag nem wolth az en kegyelmes vramhoz b mynth mosth wannak, hyzem az wr Istenth, hogy ymar megzabadol merth, ezon eskezyk az Barath [Fog.; LevT I, 18 „Seruitor Dempsedj propria" aláírással. — m Fráter György, a kiskorú János Zsigmond mellett Erdély kormányzója. *A fejedelemségre törő, de haláláig a Héttoronyba zárt Majláth Istvánhoz]. 1607: en nekem mindenik azt monta hogj otalomnak okaert mentek volna vtanna . . mert ereössen eskezik hogi fel akaztia [UszT 20/149 „Caspar Zeòleós de Kadiczfalua Jnquilinus Gregorj Tibald" vall.]. 1844: kijőve egy puskával Szakmári Ferentz káronkodások között, esk ü t t kegyetlenül, hogy ma Cseresnyés Danielnét keresztül lövi [A.sófva U ; DLt 1441]. Szk: Istennek!{az élő) Istenre ~ Istenére fogadja. 1573: keoniőkleyere Megie(n) Katho ez vallónak. Mond ez valló, My dolgod volt neked az en hazamnal, hogy Jde Jeottel kerny. Annak eleotte Soha Ne(m) kertel itt ,I*atode Mint vagio(n)

gazda(m) Azzo(n) ha Meg Nyomorodyk Jstennek eskesze(m), hogy Emmaga(m) hatodra rakato(m) az twzet [ K v ; T J k III/3. 86c]. 1582: Kálmán eskewek az eleó Jstenre hog chak en senkinek meg ne mongiam, eo el hozza mind az 40 ft. mind az ezwst kalant, s mind a ' gywreót [Kv; TJk IV/1. 34]. 14* felesküszik; a depune jurămîntul; einen Eid ablegen/leisten. 1578: Miért hogy penig eo kegmek is emlekeznek hogy mindiaia(n) az istennek tyztessegere elseobe es feo keppe(n) eskettenek. eo kegmenek penig Biro vramnak tanachyawal tellyes hatalmot attak egez varassul müide(fl) bwnnek teorweny zerent való meg bwntetessere, Mostanis eo kegmet kérik hogy tyztye es hatalma zerent Jarion el az gonossagnak es engedetlensegnek bwntetessebe [ K v ; T a n j k V/3. 161a]. 1770: Boldog Isten, hová lesz a hit, mellyel törvényünknek s nemesi szabadságunknak megtartására esküdt* [RettE 238. - a Ti. a király]. 15. hűséget esküszik; a jura credinţă; Treue schwören/geloben. 1562: De Kassa, Eperjes magokgondolatlaaul Ferdinandus királynak esküvének, sok ezüst marhájoknak kezében maradásával [ETA I, 13 BS]. 16. házastársi hűséget fogad; a făgådui/jura credinţă conjugalä; Ehetreue geloben. 1570: Cathaliu Dancz Paine, Ezt vallya hogy Az eo Ecche vette volt az Markos Antäl hwgat orsoliat, Es Mykor Jmtnar az Menegzeore kezwlnenek, Megien oda ez valló Eochehez Az lean Mattkajat Latogatny volt Rayta egy Barazlay p a l a z t . . . Bo penigh azt Monta neky hogy Bathor ez palastba az en hazamhoz Neh hozzanak, h a Jobat ne(m) adot Batyad. hanem az en palastomba v y g e n e k eskenny es azba hozzanak J d e ( K v ; T J k HI/2. 136c—d]. Ha* 1671 k.: eskeszem [Dés; J k 12a]. 1743: Eskfiszem [Ne; Told. 22]. 1794: eskeszik [Martonos U ; Pf]. eskŭtő 1. eskető esküvés 1. eskü; j u r ă m î n t ; Eid, Schwur. 1566: Szulimán császár . . . a bassára nagy haragját veté, és királynak igfretet tőn esküvéssel, hogy a királyt nem hagyja, a budai bassát p e d i g m e g b ü n t e t i [ETA I, 24 BS]. 1570: Thakacz Andrasne Katalin vallya . . . Nagy eskwessel azt Monta volna neky zabo Marton, hogi nem Zabo Bartosne penzewel kereskedyk hane(m) egy hites Batthia vagion Brassóba Timar János newe Annak vagiofl penze Nala azzal kereskedyk [ K v ; T J k Ülß153]. 159ô: azt pedigh úgyan eskjúessel mo(n)gi» uala, úgy hogy Isten eótet ugy segellye [UszT 10/73]. 1631: mikor ualami uetkeert fedette az Ura ugj esküt hogi soha senki eskŭuesehez kepest nem hitte volna hogi ollia(n) eletü legien [Mv; MvLt 290. 56a]. 1767: még o t t aludtom el veszett két Márjásom s egy gyűrűm én eleget kérdeztem tóilek hogy ki vette volna el, de eők Esküvéssel Tagadgyák vala [Bethlensztmiklós K K ; BK]. L. még ETA I, 57, 224; R e t t E 147.

437 Szk: ~e tartja esküje kötelezi/köti. 1782: A Dominalis Biro Illya . . . magát Opponálni, resistálni nem irtozot, mondván, hogy én az eő Szányŭyát be nem hajtam, mert eő nem engedi, magom arra azt mondottam, hogy bé ha tsak ott életemnek vége nem szakad, mert esküvésem tartya [Baca SzD; LGy. Molnár György lev.] -X- hamis 1689: à menyem Aszony Czutak Istvanne szigorú halalat az én édes Fiamnak nem tekente, sem pedig az eő sok hamis eskuveset . . . ferhez mene [Nagykászon; BCs]. 1746: (A kérdésben forgó személy) taiáltatatté hamis eskŭvesb(en) ? [H; Ks 112 Vegyes ir.] nagy ~sel való ~. 1698: akkoron nagy esküvéssel való eskűvest vit vegben [Dés; Jk]. 2. hűségeskü; jurămînt de credinţă; Treueid/ schwur. 1653: a két veszedelmet Istenért rollatok legyverimmel elvetettem, ti pedig az én jótétemért fegyvert fogtatok két úttal ,és eskü véstek ellen magatokat istentelenül áruitatásba ejtettétek® [ETA I, 85 NSz. - a Bástának az erdélyi rendek előtt 1603-ban tett nyil.]. 3. házassági eskü; jurămînt de cununie/căsătorie; Eheschwur. 1766: De tudván a plebánusok h °gy feleségétől, Rhédei Druzsiánától nem divortiáltatott, rendesen meg nem hallgatták esküvés *ket [RettE 205]. esküdözés; afirmaţii întărite prin jurămînt; Eeteuerung. 1684: Egy lélek-mondás huszanöt a ; esküvés hasonlóképpen [Dés; DFaz. 11. — a Értsd hozzá: pénz (dénár)]. 1708: otta(n) otta(n) segilljevel való eskŭvessel elegjgette merges szavait [Kv; AsztCJk]. 1736: az Incta Asz(sz)ony Isten és a Nms Haza Törvénye ellen káromkodott, és haszontalan dolgait szapora esküvésekkel támogatta [Dés; J k 191b]. - L. még DFaz. 28. 5. eskütétel; depunere de jurămînt; Eid(es)leistung. 1589: Hozzw János, es Schmelcer Leorm cz . . . m e g eskeggyenek, hogy valamy Newel newezendeó Jowait tudnák Herceg Istwannak es jelesegenek eleó hozzak Mely eskewesre ez ket wraim . . . Rea Menwen, es ereós hittel megh eskewen, illien Jókat hozanak eleonkbe a [Kv; *vLt Vegyes 1/2. 29. — a Köv. az ingóságok fels.]. 1600: Choma Is eskedgyek megh hogy ajuiak el adasaba eö neki sem hyre <sem ta>nacha. Eskçwesnek napia, elseö zek napia [UszT 15/21]. '755; az Esküvés után ezt monda Iszakul Blonde Te átkozott miért Esküszöl hamissan [Oprakercsesóra F ; TKhf 31/11]. 6* ?esketés, tanúskodtatás; luare de jurămînt, mtărire prin jurămînt; Beeid(ig)ung. 1596: Biro vram kwldi Caspar deakor Dobokara, Egi Ieoueueni jobbaginak Apahidinak lowat veottek volt el, 01611 1 Innét teoruenire Eskwwest es tiztasagot zerzettek megh, kit megh fizettem d 42 [Kv; Şzám. 5/XXIX. 30]. 1737: az fen forgo Barázdát J gen bé hozták, bé szántották Kaszállójában, ••• a mikor a Barázdát csinálták, akkor semlŭi esküvés és igaz Hit szerént való examen nem volt [Szentmargita SzD; Ks 14. X X X V I I I . 15]. (egyházi) esketés/esküvő; cununie/căsătorie (religioasă) ; (kirchliche) Trauung. 1631: Az eskü-

esztenatársaság vést és az bekeszkenődést úgy vallja s párta-eladást, mint az előtte valló [Mv; MvLt 290. 245b—7a átírásban !]. 1776: Az Esküvés vólt . . . ă mi Templomunk Segrestyéjében [Mv; GyL]. esküvő persoana care jură/depune jurămînt; Eidesableger/leister. 1737: Citatoria Relatoriámbol világosonn Constál, hogy engemet . . . minemű Diffamatiókkal illetenek, és mellettem való Conjurator-társamat, Hamis-hitűek(ne)k, Hamíssann esküvők (ne) k pronunciáltanak [Dés; J k 253a]. Szn. 1696: Külyeni Eskuö Pal [BLt]. 1719: Kilyen. Biro Eskő Pal ]INyR]. 1732: Eskő Tamas [Kilyén Hsz; SVJk]. 1738: Eskeo Paine Aszszonyom [uo; LLt]. 1746: Néhai Eskő Paine [uo.; SVJk]. E szn-i adalékok — az 1696-beli alapján — nagy valószínűséggel ide vonhatók.

esmeg, esmég 1. ismét esmegint ismét; iarăşi, din nou; wieder. XVI. sz. v.: Ith esmegynt wayda isthwantol vegy Adossagra Roka Bewrth | Esmegynt elsewzer Adath volt Bathyam . . . keth forintoth | Esmeginth elsewzer vewth volt Bathyam keth forintoth [BLt]. esmer 1. ismer esmet, esmét 1. ismét eső mn 1. vmi alá tartozó; care aparţine de . . . , care face parte din . . . ; unter/zu etw. gehörig. 1757: mind a' két Falukb(an) tellyességgel semmi forgando, nyomáson eső határunk nintsen [Szurdok H ; BK ad nro 144]. 2. levő; care este/se află; befindlich. 1799: a mi . . . az én Joszágom felöl esö köz kertit nézi Czerjék György Uramnak rég az ideje hogy el romlott volt [Albis Hsz; BLev.]. 1810: a ' kapunak kivŭlről eső sorka [Dés; DLt 96/1811]. 1846: (A szökevények) felkerestetvén, . . . szoros őrizet alatt kisértessenek a / legközelebb eső katonai tiszthatosaghoz [Kv; DLt 1200 nyomt. kl]. 3. fekvő; care este situat/aşezat; liegend. 1830: A' Fűrész Malom hely környékébe eső kaszáló helyeket a' Remetei 4 Személyes emberek kaszállyák [Born. Petrus Márton de Márkod* (69) ns vall. — ft A köszvényesremeteiek (MT). b MT]. 4. keletkező, támadó; produs, cauzat; entstehend. 1810: Az Aërnek a' Hegyek fekvése és Erdők által eső fris járása és tisztasága [Doboka; Ks 76 Conscr. 197]. 5. előforduló, történő; care se întîmplă; vorkommend. 1780/1804: Egymást aemuláló Bányakban eső Patratumoknak büntetéséről [Torockó; TLev. 8]. 6. tartandó; care se va ţine/va avea loc; abhaltend. 1772: Producáljanak az Gyengék bizonságot, vagyis juramentumokat, hogy az is, a contraversiás hely oly örökségek, mint az mellette való. Az közelebb eső levátán megfeleljenek [Jenőfva Cs; RSzF. 134].

438

eső 7. t a r t o t t ; ţ i n u t ; gehalten. 1705: Gulácsi K a t a . . . az elmúlt 1704 esztendŏb(en) O* szerint Rettegen esö Sz : Péter napi b sokadalombol jővén . . Istent s- Felebarátit megbántó utálatos szitkokb a ) k nemével szitkozodott [Dés; J k II, 275b. — • É r t s d : ó-naptár. bA Szent Péter ünnepek közül a jún. 29-ire v. az aug. 1-jeire gondolhatni]. 8. j á r ó ; cuvenit; gebührend. 1816: Minthogy elégtelenek vagytok arra hogy a Mostani Mosiátok után Competalo Szolgálatott meg tegyétek; tehát a Motsi Tisztem . . . oljan Lakó heljet rendel néktek, a mely u t á n eső Szogállatott el hordozhassátok [Mocs K ; Eszt-Mk Cserei lev.]. 1851: köteles leszen az irt Bérnök ezen haszon bért félévenként mindég előre . . . beszolgáltatni, a' minthogy a7 folyo évi Szentgyörgy napra esö első félévi illetéket még mostan előre kiis fizette [Kv; Pk 3]. eso fn ploaie; Regen. 1579: Es onnat varadról írtak vala nekem eg leüelet hog ez marhat az zekeresre ne byznam, ha nem eg hozot emberemre byznam es el bochatnam feyrwaryk wele hog eso myhat meg ne vyzesŭlne [ K v ; Szám. 1/ X V I I I . 23]. 1592: az sok esso mya ne(m) rakhatom be zenamath es zabomat [UszT]. 1595: Az varos eggyk Dobyara Biro W. Íratta az Waros Cimeret: Fizettem kepiro Jakabnak tőle hogy Olaios festekkel irtta az essö ellen d 40 [Kv; Szám. 6/XVIIa. 125 ifj. Heltai Gáspár sp. kezével]. 1639: Szent Miklósnál igen Nagy zaporesseô leőn az Linczegh János szekeresse az esőben be nem t a k a r t a volt az ladat s az eseô be talalt menni a ladaba s valami nad mezet hatot volt megh az eseö s el oluadot [Mv; MvLt 291. 186a]. 1642: Az Szekerek fel nap s-egész napis ott lestek hogy hordani akartak az buzat es szenat de az sok esseoteol nem hordhattak be [Nagykapus K ; GyU 70]. 1761: (A szoba) leomladozott tapaszu, az essŏ mián meg rothadozott gerendázatu [Mezőpagocsa K ; J H b K LXVIII/1. 1 4 - 5 ] . 1782: az idő hideg, gyakor essővel havazással elegyes [Déva ; Ks 94. 24. 4]. 1824: edgy Széna fiók alatt vártuk az esső el-mulását [M.légen K ; KLev.]. 1856: A malomnak fedele elviselődőtt nádból van — 's a déli szegletén az esső béhull [Mezőbánd M T ; TSb 39]. - L. még ETA I, 35; RákCsLev. 459; R e t t E 231, 247, 2 9 6 - 7 . Szk: ~ ben-sárban. 1570: Taligas Gěrgh azt vallya, hogy Mykor Latta volna az vclian hogi az Sarba liewer az Sos Balas haza eleot egy Mas haz keozbely Marha . . Es Latta hogy otth vezne az Saarba eszeobe, Megh szánta, es vgy hordotta be az chyuka Menhartne liazaba [Kv; T J k III/2. 113] * ~ éri. 1756: Szükséges volna job fedél alá vetetni* kivált a Bolt hajtásoknak kedviért, mivel ottan ottan essö érvén kételenitettnek a Bolthajtások megrepedezni [Branyicska H ; J H b LXX/2. 23. - *Ti a házat] * - kerekedik. 1799: ez alatt egy kis esső kerekedvén s a' dolog szorgos lévén a miatt . [Náznánfva MT; Berz. 4. 31. N. 27] * ~(*) járjak). 1653: Végtére oly sok esők kezdenek járni, hogy az eső éjjel nappal esett

lassúságában 40 napig; az hegyek mind az országban és másutt is szakadoztanak, mely ez mát napon is meglátszik [ETA I, 51 NSz]. 1749: ide fői rettenetŏs essŏk járnak [Szentdemeter U; Ks 83]. 1763: mikor szer felet való essŏk járnak, ez a Patak a' Vallyujábol kimégyen [Szecsel Szb; J H b ] . 1765: A törökbúza sok helyeken, kivált a Mezőségen, vékonyon termett a szárazság miá,ahol pedig esők jártanak, jól megértenek [RettE 19*3' 1773: Szénához eleinte vékony reménység volt mert a tavasz kezdetin kevés eső járt [i. h. 317J1796: I t t kŏrŭl sok és igen nagy esők jár(na)k [Banyica K ; IB. Gombos István lev.] -X* ^ paráhol eső permetez. 1592: Konkoli Jan^ . . . vallia. Mikor ale vgtak az testet °t voltam, hogi le ueűek az farol az Kotro Mih a ' fiat Miért hogi eseo kezdet vala paraholni, ^ az legeni veriteznek mondák azt, hogi ne(m) veţ1' teznek, hane(m) esseoteol teccenek [Kv; TJ V/l. 214] * csapó ~ záporeső. 1724: az penig oljan szél, es csapó esső villanlas volt * regen oljant nem ertem [Nyújtód Hsz; ApApor Péter feleségéhez] * csorog az ^ L Még elkeli ültetnem a' patkantza tulipánokat Nártziusokat (!), de ma az esső újra mind cso gott, s nem lehetett [Kv Pk 7] * eléri az “ elkapja az eső. 1801: E n . . . pénzért k a s z á l t o m s éppen ott ért el az esső [F.szőcs SzD ; TK1 ' Nutz (40) col. vall.] * esik az 1597: m ^ ' ron esseő essetis tekeneokkel bochkakkal fel az vizet [Kv; T J k VI/1. 79]. 1632: az igen es vala [Mv; MvLt 290. 82b]. 1794: & egész nap itt heverének de az esső mindég eSTű . . . tsak nem volt mod benne [Szilágycseh; Fogarasi István lev.]. 1816 u.: Innep nap tsak a* kor vagyon, mikor esső es, vagy havaz, egyéb fergeteges idő vagyon [ K ; KLev.]. “ még ETA I, 51; R e t t E 142, 2 5 1 - 2 , 249 * “ vas 1794: már vagy 5 napoktól fogva len havas esső, szeles essős idő lévén a' 1 0 hajlékjaikban jól nyúgodtak [Hosszúfalu &! ' TKhf Jakab Gábor gr. Teleki Imréhez] * ' veri az 1600: A t t a m Negy Embernek ^ szamra tizen ket pénzt. Tezen d 96 (I) “ ţNap hogy az esseó kiwerte attam e g g i k n e k giknek d 2 tezen d 20 [ K v ; Szám. 9/XVII- ^ 1847: a Sok esőzés mián kesőtskén vetettem ^ az esö ki vervén, tsak 22u boronált atlia^

el [M.köblös

SzD;

RLt] *

megáll az

171

y

az még ez a sok ésső még ál, és a vízék né(m; ^ padnak lehetet® égy félé is vinni (így!) ſ^îJLte demeter U ; Ks 96 Fodor Márton lev. . a nem szó tollban maradt] jk megered ^ 1768: az esső meg eredvén el hajtotta ^ azon ökröket [Melegföldvár SzD ; Born. y - „ Szekely András (75) jb vall.] megerednekI dúlnak az ~k beáll az esőzés. 1687: Az Felsò nai malom oly rósz hogy csak Pokol i d ő b e n i rog . nyárban Szent Péter nap tajban negyed napig, késő ŏszszel esmet hogy az meg indultak [Mármarossziget; Törzs]. J ' m i h e l y t hordani kezdették*, m e g e r e d t e n e k esők, az utak meg romlottanak és annyira e

439 zedtenek, hogy akik elmentenek a sóval néüres han s i k e r e i k e t haza nem vontathatták, »í , az ú t o n el kellett hagyniok [ R e t t E 277. ^ sot] % megveri az 1807: est ve s é t a l t u n k uttzá a Z ^ m e § k e r g e t e t t megís v e r t jotskán, az szfi + e g y e r e s z a l a á l l a t t u n k mig egy keveset ^ t [Dés; K s 87 Kornis Mihály n a p l ó j a 367] ^szakad az 1851: n i n t s nap, hogy ne s z a k a d j an 24 T 3 ^ ' s többire mind zápor, k e t t ő h á r o m — ó ra a l a t t [Kv Pk 7] * szűnik az • a î * ~ * veri az 1570: Annos Boldis îcachne, L a t t á Mykor K o l b Myklos az Sos ^ hazat megh N y t a t t a es az m y benne volt c nara h a n y a t t a k y az S a r b a es az esseo k e t napis v é s T ° ét tk ho c [s Kk áv k; Ta lJá k l l l l 2 ' 1 1 3 ] - 1 7 3 6 ' Ĕ a z o n s z í n icu i á l l o t t a n a k az szegény catho: lici usok, ugy n e m s ü t ö t t e az n a p , és n e m v e r t e az ^ ' ő k e t [MetTr 426] * vhol éri az 1741: a * t a v a s z lett a , azt is a hideg m i n d elvette belAi k a s o k hó, eső o t t érvén, s e m m i h a s z n á t ami u a e m v e t t ü n k [Gysz ; SzO V I I . 412 - a É r t s d : és kim t a v a s z g a b o n a t e r m e t t ] . 1770: d é l u t á n eső ei*vén a n a g y szénafűre a kaszásinkhoz, az v ott ért [ R e t t E 241]. 1 ~ wtá/î vesszük fel a köpönyeget. 1777: I t t h a ** nagyobb akar lenni a ' Zsellér a ' g a z d á n á l e ssŐ k előre h a m a r j á b a n e m orvosoltatik, t a l á m ^s Qo^án veszszűk fel a ' k ő p e n y e g e t . . . [ D é v a ; hÿý ' I- 17] vmi olyan, mint ~ előtt a pôkl l0 ' '780: F ŏ Király Biro Ur . . m o n d o t t a volna, eSsV ^ y a n e ŏ Nga e l ő t t a Privilégiumunk m i n t az o előtt a ' Pókháló [MNy X X X V I I I , 131]. p r o ^ e , i e s ° okozta, esőből s z á r m a z ó ; cauzat/ chtCat P*°aie» Regen-, v o m Regen verur' 1710: vagyon az Ur(na)k j o 30 széker széi d e i b ^ e l y e t minden essőbeli k á r a n é l k ü l még a n n a k fcç^6 egyberaktuk bė is k e r t e l t ü k [ K á s z o n ú j f a l u ; Sa

i e ; e s ^ e s málta e s ő m o s t a / v á j t a ; f ă c u t / s ă p a t de ploaÇ s L,?m Regen gespiilt/ausgehöhlt. 1746: egj essŏ .ta árkacskán alol lévő kis O r m o c s k á n le a ker kán n t Szegeleteig v o l t is valami kis o s z t á s kertecskéje [Monor B N ; K s 7. X X . 19]. es

ődzé s 1. esőzés

f a p t f í á r t 9 á « v m i n e k esővertsége/esőverte v o l t a ; a fi (A t? b ă t u t de ploi; Verregnetsein. 1756: ig e ö °rökbúza) a régiség és essŏ j á r t t s á g a m i a t t ®£é(i,,îneg vesztegetődet [ M . o r b ó a ; T G s z 33. J Középorbó A F ] . r à m ? ? 5 lm (foltnak való) h u l l a d é k , maradék; fali. Ş/7 ' resturi (pentru petece) ; (Flicken)Abârab 5- 1 1 s i n g f e j é r c z o n d r a posztó . . . E g y az a 2 ű r k e czondra posztó az esőlékkel a d a t o t t W r n n j á , l a k [ T ° r d a ; T J k I I . 101]. 1810: E g y es^lék kosarastol . . . Rf 1 x r 43 [Mv; v ' T r i n c s e n i Mihály h a g y . ] . 2 elék; 1572 s f ã r i m á t u r i ; B r u c h s t ü c k , Abbruch. egy kis Erzenbe 48 A r a n y f o r i n t es v a l a m y

esőverés Apró d y r y b d a r a b A r a n y esseolekek [Fog., S. 10 Szigeti Pál ítélőmester fog].

SLt

esőlékarany '?' 1650: Dauid W e y m b e r g i s p a n a szolkodek egy Legeniere E b e i J a n o s r a , . . . n a g y gianossaga vagyon rea hogy az K r e c z e t k i m o s t a , miuel hogy ollyan f o r m a esólek A r a n y a t l a t t a k volna nalla, es giúreoketis E o n t ó g e t e t t volna, holot szegeny E m b e r Gyermeke [ K v ; Ö C J k ] . esős 1. ploios; regnerisch. 1597: ez bolto keonek egi io rezet â f a l b a r a k t u k egieb k e o ú n k n e m volt, meg fogiotkoztúnk az sok esseos J d e o n e k m i a t t a [ K v ; Szám. 7 / X I I I . 1 8 - 2 0 ] . 1642: Az Soda a rete m a r a t t T a v a l y az esseos wdeore [Szászfenes K ; GyU 92. - a M a : Sodó]. 1688: Gyŏrgyf a l v á n az F a l u végin vagyon egy Malom az U r a k s z á m á r a való egy P a t a k o n , mely (ne) k mikor esős ŭ d ŏ vagyon akkor vagyon haszna, egyéb kor ink á b szárazon áll [Csicsógyörgyfva S z D ; B K ] . 1717: az idéji még igen apró Téglát a h e t é n az essős űdő m y á n n e m vétheténék h a az ű d ő fel àly egy h é t alat lészen egy kéméncére való [Szentdemeter U ; K s 96 F o d o r Márton lev.]. 1760: V a g y o n k é t kővű felyűl tsapo Malom, mely t s a k b ő v essős időn forog [Báld K ; B L t ] . 1793: esős es vizes E s z t e n d ŏ k e n a Ter helyeinket s k a s z á l ó i n k a t s T ŏ r ŏ k b u z a hellyeinket m i n d a’ hegy vize, m i n d a ' n y á r á d ki á r a d á s a szokta r o n t a n i [ K a k a s d M T ; DLev. 2. X I I I . B/b. 16]. - L. még M e t T r 366, 4 3 0 ; R e t t E 159, 2 3 1 - 2 ; MNy X X X V I I I , 306. Szk: ~ idő malma pokolidő/zápor m a l o m . 1715: csak Tavaszi és essós ű d ő m a l m á n a k m o n d h a t n i , de száraz űdőben n e m forogh [Pálos N K ; L L t Fasc. 140] -X- ~-sáros. 1814: esős sáros időbe vetvén n a g y o b b á r a s z a n á r tővisset v e t e t t [Buza S z D ; L L t Csáky-per 131. L. 38] hajmidõn ~ idõ jár. 1755: A ' H i m b e r k i n egy d a r a b föld . . . felette gödrös, ugy hogy midőn esős idő j á r , T o t s k a f o r m á r a az alsó gődrős résziben viz is s z o k o t t kerekdeden állani [Koronka M T ; Told. 11/30]. 1774: Az V á m fel mérésére k é t A n g a r i á n e n g e m e t k ü l d ő t Tisztarto U r a m . . . h a . . . esős ŭ d ŏ J á r 25. kŏbŏlis bé jön [Mocs K ; K S . Conscr. J o s . O s v á t h de Zetelaka cantor r. cat. (31) vall.] * midőn ~ esztendők járnak. 1748: a Baraszlo felé fel nyulo egy nagy d a r a b kaszáló rétség . . . Midőn felette essős esztendők j á r n a k . . . r i t k á n kaszálh a t t y á k meg a Viz m i á n [Harasztkerék MT; E H A ] •X- mikor az ~ idők beállanak. 1826 k.: m i n d e n esztendőben mikor az essös idők b é á l l a n a k erössen ki szokott áradni, ezen Kelementelki Csulak ágy nevü Patak [Gyalakuta M T ; GyL]. 2. eső okozta, esővel j á r ó ; p r o v o c a t / c a u z a t de ploi; v o m Regen v e r u r s a c h t / h e r v o r g e r u f e n . 1586: 17 (Septembris) Kocsis Giorgjnek f i s z e t t e m az v a r a s szenaia Eoriszeseteol m i n d e n h e t r e 60. pénzt Mierthogi az sok eszeós es egieb zwksegek m i a t k e t eges hétig Eoriszte es hogi el J e o t e k valais a széna hordok Eoriszte etelre es zolgalatt i a r a fiszettem f 4/80 [ K v ; Szám. 3 / X X I V . 59]. eső verés kb. esőáztat ás ; u d a t u l ploii ; Regennässen. 1694: (A) mély vizes Árokra c s i n a l t a t o t

440

esőveretlen fa Hidlas az sok essŏ veres miat meg avult, az Kőtesi mellyen allana, meg bomladoztak, hidlás fai fel szakadozodtak, Ket felöl való Karfai el vesztenek [Kővár; J H b Inv.]. esőveretlen ázatlan; neplouat, neudat; unberegnet. 1811: igirének jo két országos, és eső Veretlen Réti Szekér Szénát [Görgénysztimre MT; Boni. G. XVIII. 3]. eső verte esőáztatta; plouat, udat de ploaie ; verregnet, regengenäßt. 1786: Találtatik oh széna 5. Karóban, kettő jo, abban vagyon Cur. 12, más háromban mely esső verte Iszopos is Cur 12 [Nagyalmás K ; J H b K X. 31]. 1788: a tavalyi és harmad ideji széna mind Sztrétza(n), mind Guraszádán iszopos essö verte [Bencenc H ; BK. Bara Ferenc lev.]. esővíz apă de ploaie; Regenwasser. 1652: Ez konyhábol van ajtó helly egy kis keskeny boltásoa házra. Az boltya nagy darabon beszakat az (isŏ víz miat [Görgény MT; Törzs]. 1655: mikor nagi zato(n) esső uolt, czak az Kosa Pal főldjre belől ualo esso uiz ment az tizes utczajara [Szentgyörgy Cs ; BLt 3 Uaniolos Leörinczj (40) pp vall.]. 1659: az mi ipwlet most ot uagion azokat, fedelei tarcziak hogi az eső viz miat el ne pustuljanak iobban [Kv; Ks M. 20]. 1767: Groff Kornis Antalne az esső vizet es moslékot az Magunk minden napi élő Kutunkra bocsáttatta [Kv; Ks 11. XLVI. 46]. 1864: Álbispatak . . csak a hegyekről le zuliano essö vizet fogja fel de kűlőmben száraz szokott lenni [Szárhegy Cs; GyHn 53]. esővíz-arkoeska esőmosta/vájta árkocska; şănţuleţ făcut/såpat de ploi; kleiner vom Regen gespülter Graben. 1746: ezen esső Viz Arkocskán fejül [Kissajó B N ; Ks 7. XX. 19]. esővíz-emćsztő verem esővíz-gyűjtő verem; hazna de ploaie; Sammelgrube für Regenwasser. 1586: 5 Julj az pwspeok haznal való Ezeó(!) visz Emeszteo veremben veottem Biro Vram akarattiabol egi font ken eszeot [Kv; Szám. 3/XXIV. 55]. esővíz-folyás vízmosás; mîncătură ; Wasserriß. XVIII. sz. e.f.: az Vallants erdejébűl le nyulo eső viz folyás árkán által menvén [Komjátszeg T A ; EHA]. esőzés ploi (continui) ; anhaltendes Regnen. 1716: a Sok essőzések miatt meg az ugarláshoz nem kezdettem [O.csesztve AF; Ks 96]. 1744: egj kevés rend melyet egj nap másod magammal kaszáltam ott veszett a szörnyű nagj esőzésn(e)k miatta [Bh; Told. 25]. 1792: Ezeken kivŭl pedig ama nevezetes Nagy Meszesen lévő Utakat minden nagy essŏzés alkalmatosságával Százanként oda rendelt emberekkel égy néhány napokig kelletik újra tsináltatnunk [Zilah; Borb. II hív.]. 1805: (A törökbúzát) a Sok essőzés, és hovazásak ugy

el-ásztatták hogy már rothod [Torda; TLt Közig' ir. 1182 Szaniszló Zsigmond szb kezével]. 7^ÍjCseresnyések vágynák a' határon, de az Sok esődzések miann el sűedtek [Márkod MT; KelM]. L. még RettE 251, 253, 261. . Szk: szerfelett való nagy ~ jár. 1748: (A rétet) Mikor szerfelet való nagy essőzés nem jár fojjj" denŭtt meg kaszálliattyák [Harasztkerék MT» EHA]. Ha. 1788: essŏzés [Bencenc H ; BK. Bara Ferenc lev.]. 1791: essőzés [Lunka H ; Ks 102 Vegy«s ir.]. 1798: essőzések [Bálványosváralja St>V> EHA]. 1800: essőzés [Indal T A ; JHb]. essőzesek [Torockó; TLev. 9/42]. 1817: essőzés [Szék SzD; BesztLt 602 György István oí* chirurgus Dob. adminisztrátorához]. 1864: essőzés [Alfalu Cs; EHA]. esőző I. mn esős; ploios ; regneriscli. 1716: sertésekre és Malaczakra igen esŏzŏ idŏ mi£ • • ' Úcsú metr. no 2//2 [Küküllővár K K ; UtI]. kívántunk Nacságod Udvarlásara G y e k é b e n m ^ ni, de az rút esőző üdö meg tartoztatot b e n ü n * [M.csesztve A F ; Ks 99 Kornis Antal lev.]II. fn esőzés; ploi (continui) ; Regnen. 1™' Csinod pataka . . . el nevezését való szinűleg ® nan nyerte mivel essőző esetén gyakran Se folyamu Csintalansága nem reméllett káró* okoz [Szárhegy Cs; GyHn 53]. e

espaliii, espalnyit 1703: Kohosok vagy ^ tatók eszközei: eöreg fogó espalnyittyával egy nro 1 J Kovácsok vagy vas veretők eszközei: espalni nro. 2 [CsVh 118]. espán 1. ispán espékel 1. spékel esperes, esperest protopop; Propst, Decba^ 1555: (Amit) annak elette hatwnk volth My esperesthnel ennekem megh attak [HácogV~J ' GyfKápt. A. I. V. 101. - 'Hátszeg]. ^ Lazlo pap vzoni* prédikátor Sepsy zeky Bspe^ a [Kp 1. - Hsz]. 1595: anak u t a n n a . . . oda etgemet felesegem kepibe . . . hiuanak chtk ^ az spercst (!) szekire en arról teok Iliién n (ra\ hogy enneke(m) szekem uagio(n) kapitanol^ tisztartom uagio(n) es esperestem uagio(n) J, ^ szeken azok eleőt kesz uagiok teòruent allan* mas szekre nem tartozom menny [UszT W 1638: megh hatta Pal Deák Uram hogy haza esperest Ura(m) hazahoz [ M v ; M v L t ^ 134a]. 1683: Esperestyet Tiszteletes v S o l t i ^ J^ nos Ur(ama)t, mocskos becstelen szitkokká* lette [Dés; J k 1683]. 1761: Kolosi J ^ f „ Nemes Marus széken lévő Reformata Ecclésíákn Esperestye [Told. 36]. 1770: A Mlgos Ur leve» . meg vittem T. Esperést ur(na)k [Esztény Told. 29]. 1807: szánnal Aknára mentünk Esperesthez [Dés; Ks 87 Kornis Mihály d* 223]. 1842: Földvári is i t t járt vizitába mondf*_ hogy ugyan jol vagy . . . ezt mondta Nagy Mikfc*'

441

est

Esperes t i s [Kv ; Pk 6 P á k e i Krisztina férjéhez]. a Nt ' Esperes Ur [M.bikal K ; R A k 148]. lőtt A T , H ' Esperes u r áldást k i v á n a ' bé álSz

m é g O V I ^ I [ G y a l u K ; R A k 107]- ~ Szu. 1 5 4 7 : i^nierico Esperes [MNy X X V , 235].

de protopop, p r o t o p o p e s c ; von Propst resiven)' U 1 9 : A z 1 8 1 9 b e 2 4 a MaÍ* d á t á l t ^ P ^ RAt o r Ŭ l 0 l e v é l n e k f o g l a l a t t y a [Nagykapus K ; vefr ^ 1 8 3 5 : A z 1 8 3 5 ü c é v 8 b e r h o n a p j a 3kán 7 5 ^ e S £ e r e s t i kerülő irat szabályai [ u o . ; R A k 10]. p Eskettem őszve B.O. B u d a i Cántor Csorna lla a Esd Í d o n leány N S Szőllősi Annával, bud %eSti m e g hatalmozásnál f o g v a [BurjánosóŞ r \ ; RAk 6. - a Később : B o d o n k ú t K ] , 1842: Ő ZVe î.N ? " T ' Ns' B a r t h a Sándort... tévő A Máriával harmadik Gradusba [ü0 . Esperesti meg h a t a l m a z á s á n á l fogva esperesi h i v a t a l ; p r o t o p o p i e ; Props Tràct 7 ; ^ harangok) ez Esperestség a l a t t lévő azh ^ ( a n ) valamelly Ecclab(an) vitettessenek, 174101 s z ŭkség leszen reajok [ K ö b ö l k ú t K ; G ö r g J k arrój bekéretik az E g y h á z a k véleménnye a törftú ' Jegyzőknek, esperességre következése f e s s é k [Gyalu K ; R A k 6 9 - 7 0 ] . foßh^ 01

1589:

Borbel

y zerzam . . . E o t vas g h a t vonnak . . . E g y fechkando* [Kv • 5 t h e m zedeo, E g y Espotli, K e t fogh tazito nak • U Vegyes V2- 71 • - *E szó fochkando^ olvasható]. kywel

fo

i. ispotály [y^. * ®ssez I. mn ilyen-olyan, ilyen meg amosoicu' astfel de . . . , un aşa şi aşa de ; ein ÂBO T o l c h e / s o l c h e s . 1570: h a l l o t t a hogy z y t t a ^sse Jauosne az v r a t h h a t a megeh(!), hogy az t ^ w r w a f f y s e m Testemnek sem lelkemnek sa kellene | Varady J á n o s Z a b o J á n o s J n a s t z e r e u t vallya . Zabo J a n o s n e . . . m y k o r r akart J *ss h y w a t n y vele kywel az T r o m b i t á s n a k síin ° n ' h°gi ely Nem a k a r t M e n n y Z y t t a Erësle 30] lek k u r w a f i a n a k [ K v ; T J k I I I / 2 . 28, h a l l o t t 8 i : Ersebet Aztalos I m r e h r e vallia ezt ti aztalos Mihaltol: Essez k a b a l a a soha ^ e m ? 2 N e ( n ' ) kerewlt volna kezedheóz, h a E n Vohj r gota(m) volna melleted es ne(m) iarta(m) f r e t t e [Kv ; T J k IV/1. 358. - a A f é r j a k êzd m o n d j a ] . 1599: H a y d u Balinth V r a i Z R u t iktelen zokkal z i d a l m a z n j zegeny m âpiik ° n d u a n , keouethem kegineteketh, The 1 ez s ez lüek leov k ú r u a R h a d a k András m mo9t f ur ' ha k u r u a n e m v a g y [Dés; Esztalan âr I k az K y s Tliamas h a z a n a l , ieöwe oda Ger ^ham g e l y az Kis T h a m a s hazahoz, Kis g h ^ T ^ W e z t e g h fekzik wala, s mon(n)da W a r C u g e l y n e k - m i t tolwaikottok t o l w a y ese lelek âtna [ U s z T 1 5 / 1 8 7 J - 1^18- H a l i a m . . az J á n o s h j ^ ^ e tia András, megint J á n o s Milialj fia I m r e h uala k j B a y r a az Boga B e n e d e k f i a t m o n d

ua(n) J e ő y k y esse lelekkurva [Kozmás C s ; B L t 3 T a m a s Istua(n) n s vall.]. 7630; szándékom uolt h o g j bizony megh fizetek esse lilék k u r u a k h a megh k a p h a t l a k [Mv; M v L t 290. 235b]. 1634: hazuczy a b b a n lelek ess es lelek k u r v a | a h a Torók fazzal b a z o t lelek essez k u r v a [Mv; i. h. 291. 9a]. 1651: az h a z a r a megek az eses lelek k u r v a f i a n a k [Zoltán H s z ; H S z j P ] . 1653: E z s ez lélek fiai, t i h a j a s törökök vagytok, s törökkel bérlettek [ E T A I, 72 NSz]. 1736: Bethlen Gergely . . . m o n d j a V . . Sándor Gergely essekura ( : ez kedves szolgája v o l t : ) u r a m n a k a d j egy d a r a b b o r t [MetTr 328. — a 1686 körüli nyil.]. — L. még este, estez al. II. fn ilyen-olyan (személy), ilyen-olyanja, ilyenje meg o l y a n j a ; u n asifel de (om), u n aşa şi aşa de . . . (om) ; ein solcher, eine solche, ein solches [Mensch]. 1570: Azt Montha N a g y gonoz kedwel, Enneke(m) semmyre Nem kellene az esseh zeoleye chyak h a d n a n a k Beket vele [ K v ; T J k I I I / 2 . 178]. 1572: hozza wgymond ez ezsezeőkheőz E s ollyok Megh E w k e t h E g y e t se Bochasswnk el benneok [ B h ; K P ,,Nagy M a r t h o n B a n f y Pal vra(m) t y z t a r t o y a " vall.]. 1582: Kert e m az K o v a c h o t rea hog enny vigien az fogol leannak es azt m o n t a hog vizek az essehnek egy Nag' szart [ K v ; T J k IV/1. 1 1 2 - 3 ] . 1612/1613: a z t m o n d a Czereny Gaspar, hogi meg l a t t i a k az Essezek hogy megh keresem kik ebben az gialaz a t b a n h o z t a n a k [Feketelak/Buza S z D ; KJ]. 1629: R a b Gergely egj csomo pénzt hoza o d a eiel, es az orromhoz ü t i mondua(n) pénz volna ez esezek [Mv; M v L t 290. 35b]. 1635: hállám h o g y ez az Kóteles Cziszmaszia peter mongia, á h á eszes fia h a t bozusagomra az ablakom alat eneklez [ M v ; i. h. 291. 41b]. 1683: (Engemet) esse fia(na)k m o n d o t t [ K v ; T J k 13. 130]. Szk: ~ legyek, ha . . . k u t y a legyek, h a 1573: Be J w A d a m J s t w a n . . ., Mond az A n n y a n a k Mingyarast, K e g m e d h a t t a e B a t y a m n a k , hogy az kis h a z n a k az v d w a r a r a r a k y a f a y a t , Mond az A n y a N a m E d e s fia(m) az t e f a d n a k i s eleg helye vagion az tornaczba(n) m o n d erre J s m e t Ne(m) A k a r o m hogy o t t Legien esse legiek h a k y ne(m) hanio(m) o n n a t [ K v ; T J k I I I / 3 . 198a] * tudja ~ a fene t u d j a . 1574: Borbolya Zent E g e d y Myhalne Azt vallia hogi Eccher Mond E o L w c h a n a k L a m Meg hazasitottad f i a d a t , Mond twgia esseh k y fia Enneke(m) eleg B a y o m leon vele [ K v ; T J k I I I / 3 . 334]. essezŭl ilyen-amolyanként; ca un o m aşa şi a ş a ; als so/solch einer, eine. 1584: Chizar A n t a l n ? vallia, Megh zolitam chizar I s t w a n t Arról Azt hallom vgmond hog tagadod hogy N e m teolled valo volna A Mostany gyermek, M o n d a chizar I s t w a n h a z u d o t essezwl aky monta, m e r t teollem valo es meg Az Ideyetis t u d o m mikor f o g a n t a t o t [ K v ; T J k IV/1. 302]. est 1. esti idő, e s t e ; s e a r ă ; Abend. 1584: M a r t a Borbely Balintne vallia mikor Daroczy Boldisarne panazla Nekem a ' legenre, az n a p estymis (!) kesen kilencz ora vta(n) Ieowe meg de

est az Battia hiuatta vala Akkor ell esthwe [Kv; T J k IV/1. 335]. 1604: Az mely nap Tkeorek János el mentii volt, az elótt való esten valek en Gergely Martonnith [UszT 18/143]. 1644: az lakodalom estin az Celibol Jwuenek oda Egj nihania(n) [Mv MvLt 291. 431b]. 1726: Szombat vagy ünnep estin kalákában tánczolókat, kik a miatt a vasárnapi misét vagy innepnapiakot elveszteglenék . . . megbüntessék [Somlyó Cs; SzO VII, 324]. L. még Bogáts 6 ; R S z F 1 7 7 - 8 ] . 2* ~ ig napestig/szálltáig, az este beálltáig; pînă seara, pînă la asfinţitul soarelui, pînă la lăsarea serii; bis zum Abend. 1571: senky Ideo vtan Neh Iaryon, sem penigh korchoman vchan hegedw lant Zo Ne liallassek, Mert ha ky azt mywely megh fogassa eo K . a es tegyek az kalickaba mynd Lantostwl hegedwsteol es egynap estigh otth legen [ K v ; T a n j k V/3. 38a. - a Ti. a bíró]. 1603: Lukaczy marton az Lukaczi Jstuan apia estig mind wara az bironit a perest [Sófva U ; UszT 17/29 „Lukacz Balint zabad Zekel" vall.]. 1630: akkoris estig iuank ot [Mv; MvLt 290. 205b]. 1700: mind ketten mások peldajara a' piaczi kalodaba(n) tetessenek es estig ott Pironkodgyanak [Dés; Jk]. 1809: A Tegnap a szörnyű essö miatt nem küldhettem Embert itt erössen esett majd estig [Jára MT ; Berz. 11. 75]. L. még R e t t E 307; RSzF 116, 201, 2 5 5 - 6 . 3. előest; a j un ; Vorabend. 1603: az Menniegzeo Nap estin legie(n) az hiúogatas az ayandek be kwldesis azon nap, hogi mas nap Ebedre el kezeolhesse(n) [ K v ; T a n j k 1/1. 446]. 4. vmely ünnep előestéje/szombatja, vigília; ajun de sărbătoare; Vigilie. 1596: Mierthogi megh Izentek vala hogi vgi kezwlliwnk hozza, hogi Azzoniunk Aldozo Innepet* it akaria megh Illeni, estinnis, vaczoran it lezen: jo regei el jeoue az koniha mester haborgani kezde Biro vramal es en velem, az elebbi iol tartas feleol [ K v ; Szám. 6/XXIX. 143 Bachi Tamás sp kezével. — a Áldozócsütörtök; az évben az ó-naptár szerint máj. 20-a, az ú j szerint 23-a]. Szk: karácsonyinagykarácsony ~én/in/ire. 1579: el menenk sarda a nagy Karachyon estjin czjwtewrtwkwn [ J H b K XXIII/47. - "Olv. : Sárddá, értsd: Sárdra, de a négy erdélyi Sárd közül melyik ?]. 1586: senky zamadasat Karachon Estire Ne zoricha, Karachon eleot harmad Nappal Minden Zam Vetel el veghezeoggyek [ K v ; T a n j k 1/1. 38]. 1599: Nagy karachion esthyn, az az, vigesima q u a r t a Decembris az Vy kalendarium zerinth, ment vala az en zegeny Vram Rhadak András egj nehani zolgaival niulaz [Dés Eszt-Mk]. 1632: ez el múlt nagi karaczon estin kûldeŏtte volt oda hozzam Zabo Ferencne Aszoniom ezt az Annokott jo reggel, megh en magam fel sem keöltem vala, seöpröirtt [Mv MvLt 290. 94a] jk Havi Boldogasszony ~ én/in. 1564: Hauy Bodog Aszón* Estin penteken [Zutor K ; Ks 42. B. 25. — ' H a v i / H a v a s Boldogasszony (Maria de Nive) : aug. 5] jk kiskarácsony ~ én/in. 1563/1569: Mezkwn* K Karaczon b esthyn 1563 [Told. 27. •Mészkő TA. "Kiskarácsony: jan. 1] jk- őszi

442 Szentkereszt ~ én —• Szentkereszt ~ én jk Szent And' rás nap ~ én/in. 1653: Szent András n a p * estin hozának b három öreg faltörő ágyukat Szamos-Ujvárból Gőrgénybe [ETA I, 1 4 7 - 8 NSz. a Nov. 30. b 1639-ben. CMT] Szent Antal ~é*l in. 1587: S Antal esztin veottem vala ket szeker deszkakat f 1/46 [ K v ; Szám 3/XXX. 32 Seres István sp kezével]. 1592/1593: Juniusnak tiz<* ketteódik napyan, az az zent Antal nap estyfl' penteken [Szentbenedek SzD ; Ks 35. V. 12] # Szent Bálint ~ én/in. 1570: hetfon zent Balinţ estin [ K v ; T J k III/3. 40. "Szent Bálint napja az évben kedden, febr. 14-én ; az előtte való nap este valóban hétfő este volt] jk Szent Erzsébe/ ~ én/in. 1588: hettfeon zentt Ersebeott azzonynap estin [Dés; MNy LVII, 101. - aAz ó-napt»ſ szerint nov. 19-ére, keddre esett, tehát az ünîiep estéje hétfőre]. 1653: 1605 esztendőben szel* Ersébet estén [ETA I, 101 NSz] * Szent OyW ~ én/in. 1589: hoza Az Nag(o)d paranczol° lewelit Zent gyeorgy estin [Wass. — A teljeseū szöv. ETA V/2. 19] * Szent János nap 1633: Zabo János telben Z. János estyn* leß vilaghra [Gőc SzD; i. h. Ratonyi Anna Borbei) Istuan felesége (40) ns vall. - a A téli Szent J&Ţ, nap, azaz dec. 27-e előtti estén]. 1653: A gyalogokat a város a d o t t vala Lippa 5 alá, János nap b estin jöttek haza [ETA I, 122 N* (L. még i. h. 1 5 2 - 3 ) . - 'Erdélynek a fej-i W? 9 * fontos délnyugati végvára. bAz 1616-ra feljegyzés közelebbi időpont-jelzése hiányában ne állapítható meg, hogy a sok Szent János-** ^ (máj. 6, jún. 24, 26, aug. 29, dec. 27 közül ntfly'N a magában említett ünnep rendsz. jún. 24-re v ° . * Szentkereszt ~ én/in. 1570: Enyedy felperes bizonsagy, Borbara new lean ellen Zent Kerezt a estin, vichey János elewt [Kv; III/2. 87. - a Máj. 3 v. szept. 14]. 1590: & ielen való 1590. e z t e n d ő b e n v g y m i n t özi zent *

rezt a estin [UszT. - a Szept. 14] Szent rály ~én/inĚ 1589: Az mineinú uegezessenj Deesi Biro Vraimmal uolt az Saito d o l g a ^ ^ ez Zent Kjralj nap estin* h u z o n e o t t f o r i n t o t gianak [Dés; DLt 22. \Szent István napJ aug. 20-a] jk Szent Lőrinc (nap) ~ én/in. Kedden zent Lêrincli estin [Kv ; T J k III/2- ' i n 1653: 1611 esztendőben szent Lőrincz nap* ada az úr Isten az én feleségemtől . . e leány magzatot [ETA I, 104 NSz. \\i 10] jk Szent Margit asszony ~ én/in. 1550* ^ lewel kewlt Az felwl Megh Mondot berendeniscef & _ _ Margyt Azony a estyn. Anno Do(mi)ny 1551*) F a rend°" K ; BfR VI. 28. 2. J ú l . ' 13] * ^ t Mátyás nap ~ én/in. 1568: 1568. esztendőben s Mátyás nap a estin bőjtelő-bavának 23-k napjà?^y az úr Isten az én gazdámaszszonynak egy magzatot, kit Ersébetnek hívtunk [ETA L j BS. - a Rendsz. febr. 24, de e szökőévben ^ jk Űrnap ~ én/in. 1653: megjővén úrnap ^ ^ b zeIl szeredán, meg hozá, hogy Tusonnál ^ fi û térnél® hallották őket hogy voltanak [l a 1602-ben, az esemény évében — az ó-napta* ^ rint - Űrnapja jún. 3-ára, csütörtökre esett,

443

estve

^téje tehát valóban szerdán volt. b ~ c T u s o n és Uzsztpćter (K) egymással tőszomszédos település. il ; a Mezőségen gyülekezett h a d a k ] Úrwne változása ~énjin. 1570: F e k e t e M a t t h e felkeres Byzonsagy, Zeocli A d a m Ellen, penteken zine Valtozasa 4 estin, Vichey J á n o s elewth JAV; T J k I I I / 2 . 70. - a A keltezésben téves lefipi a ê^ése. m e r t ez évben az ü n n e p (trans^guratio Domini) v a s á r n a p r a esett, és így az előtte nap nem péntek, h a n e m s z o m b a t volt], k * SZek **injire székülésen (a szék összeülésevt'áI ' v ^ e dinţa scaunului (la î n t r u n i r e a scaunului) ; e mentek a z j ud/üi der Stuhlsitzung. 1604: Azalis is d Peresek magokat, hogi kezeok wolnanak most e me j. az hodnagi el h i t t a mind az t a b o r b a eoket, az tet î haladekotis kiwananak, az törwinnek az test 1 h 0 g i a z z e k Estire Ele J ö t t e k wolna p(ro)w liadh ° l n a hogi ön magok auagi bizonjsagok az h í W a d n a k , h a t az törwin meg E n g e t t e wolna czieleket Ima u d e k o t ' d e l l o g i a z t t e k tehát F per ^ e o hane(in) zolianak h a wagion mit az al az ö S e k 7606* A z A Bizonicza azt meg hogi (i kre nem tilalmasban wolt az Zolgaiat penig w . ^ j ö t t e k liogi were J a r t , Az J Bizonicza azt c aho1 az ökret zialr őriztek tilalmasba wolt, seot 2elç “ - S e m k ö l t hogi w t ö t t e k were sem J a r t , Sons e s t m bizoniczianak | v a d n a k mêgli oly biŭak^' fejedelem zolgalattara v a d n a k , Azokd e y deót keúan(n)ak. Az t e ó r ú e n j megh engedj Z vic mostanj sistalt bizonsagokatis egizersmi(n)d esti fi i n vallassak megh szokot mod zerent i h 2í - >/298, 322]. est

«íéta 1. s t a f é t a 1. istálló

ftič^ S

'

ailu es

1

finom k e l m e f a j t a ; u n fel de stofă f i n ă ; c h . 1629: Kőt singh Slesiav Keoz Zeold ' t tt f. 6 d. 25 [ K v ; R D L I. 132]. ril

tanein 1.

istáncia

V o ^ i a minek t ö r t é n t e ; î n t î m p l a r e a unui l u c r u ; Uui 1 ' vminek okozása; cauzare/provocare a Ait J . U c r u : Anrichtung. 1845: Székelly Anikó a l a t t e g esméri hogy nállom az irt időben és honn S 2 o l g á l t , 's hogy a’ k a p u fél f á t ó l véve b u t s ú t r álot ( l é t e m b e ( u ) elillantott. én h i t e t offe* azon káraimnak tőlle estére [ D é s ; D L t 591]. u

e8teî

1. estve

Uâjftf e s êz ilyen-olyan, ilyen m e g a m o l y a n ; eij^ ^1 de . un aşa şi aşa de ; ein solcher, v c al a he, ein solches. 1590: az V r a mo(n)dgia az Va^v . felesegenek este k w r w a t e giakrobba(n) sege7 agiassa Pribéknek ne hogy neke(m) az feleî n ç a ţ ^ ^ d a hogy vgya(n) el h i d h o g y mikor kel Ş o s s ° m az l a b a t t velleis h a l o k [ S z u ; UszT]. ki û a Ęnge(m) megh lata Benedekfi J á n o s , m o n d a W r t 1 e S t C Z lelek, en el f ú t e k [i. h. 11/53]. 1597: h i t a m az alperes aszont teoruenyhesz hogy

kouetem az ktek szekjt szidot zidaltnazot kuruazot melyben en a r t a t l a n uetetlen u a g j o k Illj zoual este k u r u a [i. h. 12/25]. 1654: Mihalj deák azt m o n d a hogj u t a n n a megjek az f a t t i u bestie lelek k u r u a fianak ki uonszom az hazbol es el v t e ò m az fejet, czilapittyak uala hogj u t a n n a ne m e n n y e n m e r t K a p i t a n Ura(m) eö kglme szolgaja arra azt m o n d a Mihalj deák hogj u a g j K a p i t a n e , u a g j az Eördeöge akar kie legjen az este lelek k u r u a fia de m a fejet ueszem [BLt 7 D a m o k o s A n d r á s Somliay Kaszonban ualo tanito mester (26) vall.]. 1657: Azt mondod Este lelek k u r u a fia hogi en r o n t o t t a m be ekkor, ekkor (!) az h a z a d a y t a i a t . Dobos Georgi fele m o n d a : Azt m o n d o m kopasz este lelek [Szentmárton Cs ; Berz. 12, 92, 127]. L. még beste és esse al. estempely 1. stömpöly estenden esti időben, e s t e ; în t i m p u l serii, s e a r a ; gegen/am Abend. 1653: a székely főemberek . . . magokban ugyan felregistrálták volt, hogy minden széken kik és kit f o g j a n a k m e g ; és így estenden kimenvén reájok az ágyokban lepték őket a kiket felírtanak volt [ETA I, 46 NSz]. 1843: A L é á n y o m n a k mai Napi őstenden vagy h a a meg érkezés késen lenne holnap jo reggel meg H ŭ t e l t e t é s e léjend [Tarcsafva U Pf. R á t z Joseff lev.]. estve, este I. hsz 1. s e a r a ; abend(s). 1562: a Mihályfi T a m á s házára menének egy szereda n a p estve, és az u d v a r h á z a t igen megdúlák [ E T A I, 1 8 - 9 BS]. 1568: E s t ú e az kys A y t o t h be tezwk vala Czyatanast liallank, es oda menenk, latok hogy az girga az f o l d o n fekzik vala es egy b o t h vala kezebe, f a r k a s penyg vachyoralik vala es J g e n n e ú e t vala [ K v ; T J k I I I / l . 212]. 1570: Annos Byro M a t t h e n e ezt vallya, hogy z o m b a t o n esthwe az zeoleobewl l a t t a hogy meg J e w t J a k a b [ K v ; T J k I I I ] 2 . 76]. 1591: T h u d o m h o g y egy estwe Jeowe hozza (m) kere valami belenczieket teollem [USzT]. 1604: az melj E s t e n m e g hozok* mas E s t u e ket zab kewet hoza [i. li. 18/125. — a Ti. a lovat]. 1633: N e m emlekezem z i n t e n r e á j a hogi h a hushagio Vasarnap eőztue ualae, a u a g j uta(n)na ualo hetfeón uala hog' eoztue Vaczorat eszvnk vala az Bandi Ferencz hazanal [ M v ; M v L t 290. 119b]. 1640: L a t t a m azt hogy az A n d r á s Kovaczi f i a t estue be ereztette, s reggel m e g h ki ereztette [Mv; i. li. 291. 246a]. 1654: o t i t t u n k azon eostve [Ispánlaka A F ; Thor. X / 9 Moldován Gligor (30) j b vall.]. 1666: J a k a b f a l ú a b a ( n ) a kŏuétuěn az njomot, egi Nagul nėŭii Olah aszt m o n d o t t a hogi az Falu czak m e n n y e n el az lo megh leszen ĕstuě [Törzs. — a Cs]. 1751: (A f u v a rozó emberek) nagy morha romlásai ö s t ŏ érkeztek Abásfolvara [Abásfva U ; K s 83 B o r b á n d i Szabó György lev.]. 1752: későn őst ve érkezém m e g ide Motsra [Mocs K ; i. h.]. 1764: mikor a n e v e z e t t J n a s detentioba esett az előtt való éstve . . én bé m e n t e m vala a Páll Joseff házához [Bögöz U ; I B ] , 1766: este n a p h a l a d a t u t á n [ S s z g y ; H S z j P ] . 1775: l a t t a k engem a falus biro, U n g u r Sámuel,

estve kivel Setét ôstve is beszélgettem az utzan [H; Ks 114 Vegyes ir.]. 1786: lábaim a térdemen alol szüntelen dagadva vannak kivált ôstve fényesek a dagadástol [Bencenc H ; BK. Bara Ferenc lev.]. 1812: az uradalombeli Üveg házból a' mult csütörtökön ŏstve Czitromokat vettem titkon [Déva; Ks 119f]. 1842: őstve hozzá mentem, a' történetet el bészéllette [Dés; DLt 85.8]. 1849: Kelemen Béni estve engem erővel onnan elvitt a' Biazini vendégfogadóba [ K v ; Végr. Vall. 14]. 1864: A Betyárt tsikozta a Dáma este 7 orakor [HSzj 177 betyár al.]. — L. még Bogáts 7. Szk: ~-hóival este-reggel. 1574: Anna Lwkacli deakne Lattá hogy az Zabo gaspar Zolgalo leania Mind estwe holwal Ment az horgos Balint hazahoz Mert az baromal bant [Kv; T J k III/3. 398]. 1590: Keolt. Hogy 24 february Enyedre Mentünk volt Zab Zennara Mind estúe holúal Mind oda mentünkbe ez haza Jöttünkbe Zenna Tezen f. 5 d. 51. [ K v ; Szám. 4/XXI. 16 Kis István sp kezével]. 1602: miklos petert mind borai husal Élessel andras wram tartotta wolt ot mind estue holualt [UszT 17/45 ,,Biro Jakab lofw Bodog azon falwj" vall.] ~ későn késő este. 1570: Kalliany Ágoston vallya, hogy Az Inas Egy estwe kesen Megien eo hozza, mert neky rokonsaga, es Bankodyk volt [Kv ; T J k III/2. 18]. 1610: Az vtan sokszor el Jeót Kim Peter Mihály deakni estue kesseo(n), hun Niolcz es hul kilentz orakor [Dés; DLt 321]. 1747: Láttam Szemeimmel mikor Gyeraszin Andreka őstve későn két ökörrel egy nagy jó szál f á t vonatot az sokszor meg nevezet tilalmas Erdőről az Faluban [Cintos AF ; SzentkGy Gyeraszin Todor (69) jb vall.]. 1754: (A kukoricát) azt hallattam hogy őstve későn . . . kaszálták volna le [Nagygoroszló Sz; W L t Román János (38) jb vall.] ~-reggel. 1653: Akkori napokban* hallottál volna egész Erdélyben minden helyeken a köznéptől sok esztelen disputatiót és pántolódást: falun, városon, étel-ital között, estve-reggel, éjjel és nappal [ETA I, 29 NSz. - *A XVI. század közepi „hitbéli változtatás" idején]. 1755: (A tizedesek) kötelesek legyenek minden estve, reggel magok Tizedségek alá bizattatott házakot el járni és megh vizsgálni [HSzj tized al.] akkor ~ azon az estén. 1594: aual az nemes emberrel egivt euek uaczorat az vram, es enis uelek egiut eöttem akór estue . . . en zolga leuen eleb fel keoltem [ K v ; T J k V / l . 463]. 1604: az J : comp(ro)bat, hogi az mikor az ö marhaia el wezöt, akor az estön egi olahwal J a r t . s nem akor kwldötte tölle penig el az biro az levelet ha nem kesseben, akor estue oda fele ment ki az olahual, Jniays adot az demeter kutianal [UszT 18/127]. 1617: Akkor Estue hogy ezt az Makfalui Embert megh foztottak az Ablako(m) alat kialtani kezde Ihon megh foztanak Mind zabliamat zwremet el vonak [Mv ; MvLt 290. 26a]. 1618: Haliam akor estue mikor Lestyan Janosnak Arattak uolt [KozmásCs; BLt 3]. 1783: akkor este el is ájult buvába az Aszszony ő Nsga [Perecsen S z ; IB]. 1801: Mikor Nevezet Baktsi Sigmond Vram, ki hajtotta maga Sertésseit akkor estve m a r a Zalányi Nyáj a Kosárbol haza

444 is ment a Faluba hálni [Hsz; Borb. II Pál Sándor (80) jb vall.]. - L. még R S z F 1 9 6 - 7 . 2. (az) ~ fez ~ tegnap este; aseară; gestero abend. 1573.ę Anna Zigarto Andrasne Azt vallia hogi hallotta Thakacz Andrasnetwl Eoneky Monta hogi latot estwe az hold világon valamy Inges legeniek leaniok fwtosnak volt az fal mellet j Ieot oda hozzaiok az Tĕmpe lazlo Eoccliye Georgy eg* azzonyemberrel Mond hogi ez estwe haroio legény vyzy wala Ez Azzonembert [Kv; TJ* III/3. 116, 415]. 1600: Monda Peter vra(m), aZ mint lato(m) az mint az estue el hagywk az Kazalast, mostis vgy wagyo(n) [UszT 15/40 ,,Bodo Gergelly, Zenth király p p " vall.]. 1603: Regei hozam Jöue az katona Monda hogj Edes gazdafl1 Jol tartal ez Estue J m ez Eiein J o granat mentem es sok marham wezöt el [UszT 17/22 „Hoggûtf görgj Etedy Zabad Zekel" vall.]. 1639: (Az asszony) monda hogy az Uramot etettem megh az eóstve [Mv; MvLt 291. 198a]. 1669: Szinten az estue Ur(am) Mikola Sigmond Ur(am) mi forinaba® Contradicaltatott, Kgd ez minutabol, ( mellyf* Kgd(ne)k küldöttem :) megh értheti (Ádámos BLt 9 Szent Györgyi Mihály Uzoni Béldi Pálbo*J1778: az Inas az estve ell h a j t o t t a az ö k r ö k ö t az egész étzaka keresték [A.volál Hsz; HSzj* J' - L. m é g SzO VI, 247. „ II. fn 1. seară; Abend. 1591: ott fogadott vo£ 00 valamy barom tartó heliet s annak eleotteis hajtottak nappal, de Estwere mindenkor hajtottak fejni [UszT], 1595: az útanis mind eS' weig múlatanak ö km(e)k [ K v ; Szám. 6/XVU*' 2 2 - 3 ifj. Heltai Gáspár sp kezével]. 1656: KgeJ' medet mint jo akaró Uramot kerem bizodalmas0*' az megh neuezet napnak eleotte ualo estn' Aszoniommal eo kgelmeuel egjűt Fejeregik^ hazamnal jelen lenni ne nelieztellye [JHb 1®*. dalmi meghívó. — a N K ] . 1683: az Sabbath*' igy szolgaltassek k j : Mivel Csőtőrtőkőn e s t v ? e , foghva virrattigh mind az ket kőnek vamia az Faliu ^ Borzasé, Az Felseő kőnek penig vamja I>eIl ís , ken hajnaltol Fogvan keseő estveig az tere [Borzás Sz; SzVJk 48]. 1719: Némely KeTeS*d ten Atyánk fia regveltŏl fogva más vagy regveiig, vagyis estvetöl fogva ugi más jozon és csendes elmével jo egességgel nem (!), hanem veletlenŭl minden dispositio n e J t j : vilagbul ki múlt [Imecsfva H s z ; Borb. I]- *\ç.\ ott volt tegnap őstvig [Toldalag MT; Told. 1765: Imre György ă tőrtént dolognak estvćPj ă tőbb Iffiakot fel g y ű j t ö t t e volna vas villákţ és hótokkal [Törda; T J k V. 252]. 1770: őstve » jott ment Groff Kun Sigmand ur eŏ Nsga B e n c ^ ezen lévő udvarában [Algyógy H ; BK 1017 Joannes Nagy pastor cccl. ref. vall.]- ' ' j a' tizedesek magok tizedjekből a' mint a' * ^ tanálja minden reggel azon nap estvéjire ki Nyóltz Strásákat ki rendelyék jó reggel [TorocK• TLev. 2/5]. 1810: a ' jövö Kedden östvére SzD; DLt 434]. 1814: a Baram vásár E s W K [Dés; DLt 203]. 1822: N. Maros V á s á r h e l y a nemes Szék házánál a Compotuson jelen t egész estvejig [Kakasd M T ; D E 2]. 1855: a ^

445 Ur . . . szombat őstvétöl fogva nagy kinokot szenvedet [Marosgezse A F ; D E 3]. — L. még ETA 52. Szk: -Lnek idején esti időben. 1731: az Incta Aszony lattatott odamenni egy fejszevei estének idején [Dés; J k ] . 1734: Estvének idején ha valamely b(ecsü)l(e)tes Ember Sertés Húsért Aprólékjáért küldene Hentes Atyánk fiaihoz szabadoson adhatnak [Dés; J k ] . 1748: az J . Providus Biro Jánost . az Varga uttzáb(an) estvé(ne)k jdején meg támadván, kővel ugj fŏb(en) ŭtŏtte, hogj legottan feje bé törvén az vér el borította [Torda; T J k I I I . 206] * -^re kelve/kelvén estejelé. 1641: Hanem estvére kelve hazament oda őhozzájok az katona, s ott le is feküdt, s ugyan °tt is hált [Mv MvLt 291. 2 7 4 b - 7 b átírásban !]. ^806: ollykor ollykor Magunk Estvére kelvén Keddenként magunk kénáltuk meg Pataki István Uramot, hogy a szalonnánkot meg vegye [Szu; UszLt ComGub. 1753 u. ,,Farczádi Üdösbb Sándor JJ&álly (72) ns vall.] -Lre való. 1573: valamely Mészáros Barmot akar vagny, Az Estwere valót êgwel het orakor vagia meg [ K v ; T a n j k V/3. 86b], 2. vall iiunep előestéje, vigília; ajun de sărbă^ e ; Vigilie, Vorabend. 1589/XVII. s*. eleje: Az mesterek minden esztendönként, szent Pal or dulasa napianak estuçin, az Cehnek minden az on esztendei Jóuedelmirŏl tartozzanak igaz szagot adni [ K v ; KőmCArt. 12]. estveíelé este t á j t ; către seară; gegen Abend. '570: Ilona More János leanya . . . vallya Nap hamar del wthan Menth volt Zabo János hazahoz hogy adossagath kerye megh az azzontul, ••• Nemy kor vgy mint h a t orakor estwefele az *eohazbol Jeo k y [ K v ; T J k I I I / 2 . 23]. 1633: el múlt keòzelbik vasarnap halló (m) eőstue fele **°gi Sylagi András uetekedik uala Szantaj János ^Minnijal [Mv; MvLt 290. 135b]. 1681: tegnap estuefele maid ecersmind feiruarat kőit ket Rendbeli leuelit uőttem vram kgd(ne)k [Kozárvár ; GramTr X V I I I . 644 Deesi Ferenc Beldi * álhoz]. 1794; mikor Csernátoni Antal Ur estve ele ö Nagyságához h a j t a t o t t bé az udvarába akkor ÎŞondá nékem a Falus biro: Né a Bika megyen lUdvarfva M T ; Told. 42. 13]. 1814: őstfe (!) felé évén | e g y S 2 ombat Őstve felé [Aranyosrákos A ; Borb.]. 1830: a' gyalogok tsak olyan ágbogát ű °tdogattak bé mellettem, aztis csak ŏstve felé ^ d ŏ n a' Csűrből meg szabadulhattak [ErdősztS*ö*gy MT; TSb 35], - L. még IIAMN 334. estveledlk esteledik ; a însera, a se face seară ; es ?jjttmert. 1635: Annak utanna estueledue(n) az esmet el külde eng(em) Vas J á n o s vr(am) Giőrgy ur(am) Tisztartojahoz [Cege/SzentŞyed SzD; Wass. ,,Ratoni Giorgy fogot uice vall.]. 1653: A mig így sibongánk addig el**zde esteledni | De a tatártól is volt félelmünk, ^ szinte esteledik vala immár" [ETA I, 130, 136 ^Sz. _ "Mindkét adalék 1621-beli eseményre

észak estvéleg estefelé; către seară; gegen Abend. 1775: hozzánk jöve malmunkhoz a mellyett akkor építünk vala és estvéleg lévén és fáradva miis le ültünk vala [Peselnek*; HSzjP. — K é s ő b b : Kézdikővár Hsz]. 1840: estvéleg nevezet örmény szállására jővén a Fő Biro Urnák engedelmet kérni . . . [i. h. „Beretzk* Városi Tanátsos F i n t a Moyses U r " (37) vall. *Hsz]. estveiére az este jöttével, este beálltával; odată cu lăsarea serii; beim Einbruch des Abends. 1572: Keomyes gĕrghne . . . Be hya az hazba . . . Iznak volt, Eotetis kenallia yzik es ely akar volt Jeony rayta esnek Keomyes gĕrgne es az ket ázzon Nem bochatiak ely, Annyera hogy esthwelere dolmanat leh vety es dwgia az agyfeobe az fewal ala [ K v ; T J k III/3. 10]. est véli esti; de seară; Abend-. 1573: Nyreo János Azt vallia hogy zent Antal Nap eleot vasarn a p estwely praedicatio vtan, Eo al volt az Nyreok Mywhellie Eleot [Kv; T j k HI/3. 77]. 1633: Az el mult harmadik Vasarnap indulek, es menek en az eóstueli praedicatiora [Mv; MvLt 290. 138a]. 1722 h.: Szász Fŭlpes Miolta Tancstol el Szakad van maganossan t a r t Papot Ez a Fizetes : . . . Estveli harangozastol ha meg cselekszi edgy edgy kenyer [GörgJk 85]. 1812: ujjra mondja a Groff Ur eö N s g a : Édes Tiszteletes Uram I mennyen bé ismét a Nagy Aszszonyhoz és a Tegnap estvéli le kötelezésem szerént újra kérjen engedelmet [Héderfája K K ; IB. Molnár György (58) ref. esperes vall.]. 1842: egy őstvéli Harangozás után [Dés; D L t 916]. 1862: Augusztus 16-án estvéli 9 órakor h a l t meg Sz. Ajtai Tekintetes Nagy Farkas Űr földbirtokos, 46 éves korában agy ideglázban [Dés ; R H A k 138]. est vénként esti időben, estente; ín timpul serii, seara; abends. 1736: ennyihánszor vittenek estvénként arról felöl fát az liatakon [Mezősámsond M T ; Berz. 14. X V I I I . 32]. 1756: Tudom hogy tsak az Esztergarozó szerszámát is nagy kérelem szerént engedte oda néha néha Lenardnak estvénként de maga soha nem tanította [Mv; Told. 16.. 42]. 1825: A' Rabok számára gyertya is kelene egy kevés östvénként, ejtzakánként [Árapatak H s z ; BLt 11.11]. 1841: a' Lelkem Anyámal ketten estvenként üldögélünk 's jol el telik a' hoszu estve, dolgozgatunk, mások báloznak víg a' fársáng a ' mint mongyák [Kv ; Pk 6 Pákei Krisztina férjéhez]. estvi esti; de seară; abendlich. Szk: ~ hírt tétet. 1715: Bánfii Pálné Aszszonyo(m) . Búza Dezmálásnak idejin Nemes Torda várinegjeb(en) Mező Záhi Joszagab(an) az H á t á r b a n estvi hírt tetetven az õ Naga Jobbagjinák hogj ki menyenek Dézmalora, igen jo reggel az H a t a r b á n ki mentünk tizenkét oraig várákoztunk de senki ki nem jöt az Hatarban [Mezőzáh TA ; Told. 2]. ész 1. értelem; minte; Sinn, Verstand. 1695: Causa Szavaiensis* J a k a b Ferencz Feleségétől Flöstör Annoktul divortiumot kivá(n), m e r t nem

ész életre való sem elég ésszel birva öszve adattak [ S z j k 292. — *A válóper nevezettjei Mezőszaváról (K) valók]. 1798: Ne bolondoskadgyál Nyikulaj, mert ha eszed van láthatod hogy ő tsak azért mérsékli rúddal a hellyet, hogy a köztetek való egyenetlenséget meg Írhassam az Uraknak, de nem azért hogy foglaljon [Nagykristolc®; J H b Bornemisza Anna Mária lev. — a Később Nagykeresztes SzD]. 1872: hogy ha az jobb oldali Ármányoknak eszek van, — a miénkeknek is vagyon és meg tudnak a dolog élin álva felelni [Csehétfva U Pf]. Szk: eszébe vehet a. megpillanthat. 1573: Rea Indwl gergel, o t t h hogi egbe Érnek Ezebe sem vehety Imre vgy vtty Nyakon gergely hogi ky essik az Swveg feiebeol [Kv T J k III/3. 230—1]. 1592j 1593: az peres zygeteczket mindenkor az Deesi Reti Malomhoz birtak . . mikor az zent Benedekiek marhayok altal zaladot néha az Kys zamoson, mihelt ezekbe vehettik nem hadtak azon az zygeteczken iarny, hane(m) mindgiarast altal kergettik es h a y t o t t a k rolla [Mikeháza SzD ; Ks]. — b. megfigyelhet. 1600: L á t t a m hogy kett wegh poztoth hoztak ki, az nagyobik weres wolt, masikat ne(m) wehettem ezembe minemeo zino wolt [UszT 15/201]. 1636: ezt az fogoly legent Nagy Zabo István karon foghta vala, es ugy vonza uàla, az mint ezembe(n) uehetem nyerges István is utanok ballagh uala az botokaual [Mv; MvLt 291. 68a]. - c. láthat. 1584: De azt Ne(m) vehette (m) eszembe mikor wthòtte Zabo Galt Leorincz [ K v ; T J k IV/1. 200]. 1720: távul lévén tűllők mikoron verte eszemben nem vehettem [Koronka M T ; Told. 26]. - d. felfoghat. 1653: Immár ugy hiszem hogy eléggé vehedd eszedbe: mit nyertek a székely nemes emberek vélle, hogy azokat a székelyeket, kik Báthori Sigmonddal Havasalföldébe a törökre szabadságért elmentek vala itthon őket felmészáriák | Nem sokat mulata ott a fejedelem hanem megtére és haza jövénk onnat. De ismét el-kiméne Várad felé minden hadaival. Mi végre? én nem vehettem eszembe [ETA I, 53, 109 Nsz]. 1681: (A molnár) készebb el lenni a ' negyed resz proventus es az heti kenyerre Limitalt buza nelkűl mint sem ă pogacza sütés tölle el vétessék; melyből minemű nagy szemlátomást való gonoszsága es lopasa tetzik ki, akar kys eszeb(e) veheti [Hátszeg; VhU 148]. — e. tapasztalhat. 1629: Hallottam azt maga szájából Varga Mihálynak, hogy most látja az feleségét, hogy nyilvánvaló kurva, mert az fél lábát az feleségének az vállán látta az katonának, s az felét penig az hóna alatt. Vagyon hét esztendeje, hogy gyanakodik hozzá, de eszében nem vehette, hanem immár most látja [Mv; MvLt 290. 150b átírásban !]. 1632: Mind ezekre kd resolualuan ugi magat hogi uehessem eszemben az kd alkuasra ualo inclinatioiat igirem azzal magamat kdnek hogi az kddel ualo bekesseges alkuasomert a magam iussombolis engedek k(ne)k es emberert embertis engedek k(ne)k, chiak az hataromat el tulaidonodny n e m engedhetem [Ks 41. D. 21 Lad. Bornemisza lev.]. — f. megtudhat. 1653: Erről veheted eszedbe: a törökök között ha vágy-

446 nák é catholicusok vagy nem? Szinte Jerusŭlem^ b e n is v á g y n á k F r a n c i s c a n u s b a r á t o k — klast r o m b a n l a k n a k , m i n d e n á l l a p o t j o k s z a b a d o s [ETA

I, 119 NSz]. 1736: én i t t az nagy lakadalmakat írám le, de ebből eszedbe veheted az alább való lakodalmakot is, mert azoknak is csak az volt az fundamentuma, ha az pompa szintén ugy ki n*® tölt is [MetTr 392]. megállapíthat. 1692: a2 É n Hoinorod Szent Mártoni Biro Sámuel Erdélyi Guberniu(in) mellé literaru(m) et Archivari Conservátorra rendeltetvén, Esküszöm az egj igaz Istenre, hogy törvénytelen dolgokat, az mennyire eszembe vehetem, ne(m) expediálo* [Boncliida K ; Törzs]. — h. eszébe véshet, megjegyezhet. 1584: illienkepe(n) Alkowanak megk Az en emlekezete(m) zerent Amenyet Akor eszembe vehettem dolgokban [ K v ; T J k IV/1. 380 —ÍJ1630: Azt en szinte eszembe nem vehettem hogJ miczoda szon' veztenek egibe, czak hogj hallaO11) azt hogj monda egj az inasik(na)k hogj ă l uiodat sem merned az szamba tenni [Mv; 290. 195a] * eszébe vesz a. megpillant, észrevesz. 1588: Az my Jobagyonk penitus Inocens, Semmy gonoztt neki nem zolt Akkor, ha nem vezteg11 wllt, S' eőtt, Seótt meegh ingyen sem latta, hanem chyak Akkor veotte ezebe hogy rayta eset [Somlyó Sz; WLt. - B Ti. a vagdalás]. Azonba latam ot az Dyos András fiath, hogj e 0 ezebe veòn engemeth el f u t a onnan [UszT]. 1W2' Forgach Dienesne, Sara Azzoni vallia. Az e1L hazamnal fekwt Ceklas Mihali sebessen, Ingie* ezemben sem veottem t a h a t oda jwt Mihali, & kezde mondani, nisd megh kurua had menniek b e az latorra [ K v ; T J k V / l . 213]. 1638: Az maga* hazamra is egyszer mezitelen Hegjes tőrrel í ö uala, en eszenbe(n) (I) ueuen ki wzem az kap ul1 [Dés; D L t 402]. 1686: Mentem a német tábo* visgálására 15-öd magammal . . . B ú z á s - B o c s i é nál találtunk fortuito négy németekre, idején eszek' ben vévén, elszaladának [TT 1889. 508 SzZsW' — b. ráeszmél/jön vmire. 1568: mikor my Colos? Gasparnak kezdenk szantany, akor szantua mellette az Balas kowach földe, es my három borozdat oda zantank forgatank az Balas kowac földe fele benne, tudatlansagunkal, de hogy e ' zwnkbe vewok, esmet viza zantok, mert latok hoj*karba marad kolosy gaspar, azért a mely f ? ^ e Kowach balas oúenek mond az Kolosy Gasp a [ K v ; T J k III/2. 222]. 1570: Zigarto B a l i ß ^ a Anna, azt valya hogy Zeoch Demeter Attia hazahoz sokszor Ment es wgy hitta hogy ^ Menyen vele az Mayorba es o t t h valamyt ad né mykor penigh az Atliya hon volt hogy nem ^ ^ zolny zemmel hwnt neky arról weotthe ezebe W Nem J o zandekba vagon hozza [ K v ; T J k II*/ \ 83]. 1584: Eotweos Orbán vallia, hivata Baki p* . . . Az vta(n) monda eszt hogy lennek p r o c a t ^ t Mert Noha Ne(m) mehetne vegere de sokat l?P® volna rayta Balasy Gergely, De hogj en eszefl* veóm hogy chak k a t h o n a dologh, es fflindciţ zoll, Ne(m) veóm fel a ' p(ro)catorsagot [Kv; T J . IV/1. 197]. 1627: Ezenközben erkezenek az Sovoff^ Uraim fegiueres kezzel, szabiiaual, puskaual, vi*

447 szegezet kaszaual liogi latok veueók ezünkben hogy nęm io zandekkal vadnak [Nagyernye MT Bál. 82]. 1687: Az mint én eszembe(n) vőttem, az Aszonyok, mind kettőnek Felesége köszörülik az Urokat, egymásra, az miatt vagyo(n) veszekedés kőzőttők Szilágycseh ; GramTr VIII. 45 Somogyi István (50) a csehi lovas sereg zászlótartójának vall.]. 1738: (Az alperes) minekutánna vőtte eszéb(e) a Tulok(na)k, nem Tordai, hanem idegen helyről való lételit, mindgyárt kell vala Hadnagy" Vr (amna)k híré tenni, avagy oda hajtani [Torda ; TJk I. 1751. 1742: Minden verŏs kovátsok a' magok czimborájokat, ugy mástis akar kit, ha látnak, hallanak, eszekb(e) vésznek hogy az Fútatásj>an való végezesnek Punctumit valamiben által hágna, megli rontaná, . tartozzanak a' Bíráknak ki adni [Torockó; TLev. 9/2. 2a]. c. megfigyel. 1600: nem weótte(m) ezembe ha wolte eö ott wagy ne(m), de tudo(m) azt hogy az warosiak puztitottak ott el mindeneket [UszT 15/80 Marthonossi Solymossi Pal vall.]. 1606: ne(m) vette ezebe ki fogta volna meg Jmreh Lúkaczot, de eõ egyzer megh fogta volt osuat Jánost otalom(n)ak okaert [i. h. 20/196 ,,Elizabet Consors Joannis ^Tagy de Gagj Inquilina Joannis Osuat" vall.]. '626: En nem weöttem ezembe menteh altal Bocz* o r János az hidon auagy nem [Szentgyörgy Cs; 3 ,,Giuteo Paine Orsolia azonj" vall.]. 1630: Eleöszeör min szolalkoztanak (így I) azt en nem vettem eszembe(n) [Mv ; MvLt 290. 195a]. - d. felfigyel. 1585: Zep Miklosne minket behiûa zep emberseggel hogy megh lassúk h a teotte* kárt vagy Nem a' palantba(n) holot Draga volna, Mikor Immár oth Nezneók, h a t eszebe veotte Hagione, Az Seowenre Ieowe, es monda [Kv ; T J k IV/1. 499. — a Hagio András]. 1593: eszemben veom azt bor hozást, megh kerdem h a n y pénz arra, êgh meretem az bort . [UszT]. 1766: ihol, a szölö uttyán barkaszok vala — tsak a földet nezţem eszemben sem vettem hogy elöl talalkozám Beretzki Sigmondal [Szentháromság M T ; Sár.]. észlel. 1577: Miért hog eo magokis vezyk ezekbe az Erdeo Byrak hog' vagion valamy suspiCl ° hozzaiok azért kewanniak hogy bochyassanak czercalokat vtannak [ K v ; T a n j k V/3. 148a]. 1593: Fegiuerneki Gergeli deák vallia Aztis veottem ezembe, hogi ezebe fogiatkozasa vagion [Kv; T J k V / l . 319]. 1618: úgy vőm eszembe, hogy mind kedvetlenséget m u t a t n a k hozzám [BTN 123]. 1625: mikor eszekbe veottek volna hogi eokrei megh akarnak halni azt mondottak hogi e ţles teyet veryenek az marhak torkaba [Almás U UezT 47a]. 1697: Mú ugj vettük eszunkb(e), hogy az első kerdendő Utrum mű ellenünk volna [Mezőbánd MT; MbK 87]. - f. lát. 1570: Zabo János vtanna Menth, Es az felesegewel Egybe haborodot, vgy Annyera hogy mégis very az azzont, Azt hogy eszekbe veszyk az Vendegek, R e a Tliamadnak âbo Janosra eretthe es chyak alegh zaladot ely eleotek [ K v ; T J k III/2]. 1600: De azt azért ezembe ne(m) vette(m) hogy Hegy Balinth es Lazlo Pal valamit el vittek volna [UszT 15/27]. 1637: ez az Szekely Istók . . . evei az Bogatj

észak János fiával, sok eggjet masat k j szedek Padocz Istvannenak az ablakon azuta(n) magatis ki vonak az ablakon s en hogi veöm eszembe(n), liogj szeőkni akarnak megh szollitam az aszont hogi Istentelen atkozot aszoni szeökni akarsz te az latorvai [Mv ; MvLt. 291. 1 0 6 b - 7 a ] . 1649: ueue(n) eszekbe eők a hogy defektus va(gyo)n az kupakba (n) privilégiumok elle(n) ne(m) akartak megh aranyozni [ K v ; T J k VIII/4. 379. - a Ti. az ötvösök]. — g. hall. 1570: K a y a n t a y a filep Georgh vallya Az zvdast es az wtest latta, De ne(m) veotte ezebe ha az lelkewel zyttak, Aztis liallota liogy Lazlo mylialt hatarhanyonak Monta [ K v ; T J k III/2. 45.'— a A Kv-ral tőszomszédos Kajántóról való]. 1599: azt ne(m) weötte ezebe hogy Király Ferencz lelek kurwanak zitta wolna Wargha Balast [UszT 15/197]. 1600: Thudom hogy ferench János torkon eòlele az liánt, s monda, magha András, ezt ne band merth chak az leúegeos kozoró alliat eòlelem, vgy weo(m) ezembe András chak azt monda hogy zabad vagy most welle, egiebet ne(m) latta(m) mikeppen esett [i. h. 67]. 1723: ezen szántó földet edgy felső Fentŏsi Nyagre Lup nevii emberis bírta, ugy vettem eszemben hogy az felesegeről Mosiaja lett volna [F.fentős Szt"; TK1]. h. felfog. 1558 k.: Ez dolog chodalatos hogy az ember Nem vezy ezeben az Isten dolgát es bölchesseget, k y t ember Nem tud Meg böchwlny [Nsz; MKsz 1896. 297]. — I. gyanít, sejt. 1568: az zayat vly Igen be r a k t u k volt, hogy az kemencze Mind anne Ideyg foytua volt, kyt My ezwkben (!) sem vottunk volt [Nsz; MKsz 1896. 354]. 1650: Az Gyekei Relatoriat el keszitettem . . Az Szent Martonitis megh minútaltam de megh nem irhatam, miúel abbais difficultasokat talalek . . . az mint eszembe veszen (!) Nouitius deakis fogta irnj [Kv ; Ks 4. VI. 2 St. Palffy lev.l. 1699: Mind az Kgld Leveléből mind mások Szavaiból ugy veszem eszemben, hogy az Kglt(e)k között lévő Difficultasoknak okául én alittatom, és iteltetem [Jobbágyivá M T ; K s 96 Sárosi János Gyerőfi Borbárához]. — j. megérez/sejdít. 1574: Nagi Imre Nagi Iacab Marton es Balas varos zolgay Azt valliak Nagy Jacab az zĕles kertbe Zeokellet volna Be es otth lesneh, Marton penig Az aytora Ment, hogi ezekbe veottek az egyk kinek fabian Newe az Ablakon Bwt ky E s az kertre fogot, hogi ely fwsson ott fogta meg Nagi Jacab [Kv T J k III/3. 350]. 1600: ferench J á n o s is k j mene az aztaltiíl, mêgh en monda(m) neki hogy ne mennyen kj, merth valamenjere ezembe vettem wala az rali walo zandekot, vgyan ki mene [UszT 15j 66 ,,Radichy Janosne Annos Aszónj Betlenfalwj Zabad Zekely felesege" vall.]. 1681: h a estwe mikor alszik eszib(en) sem vőszi Csák be teszem a ' Pitvár ajtón el futok [Dés D L t 445]. - k. felfedez. 1590: Valami gonoz nepek mentek uolth az falura, Merara, Egi nemes hazara, hogi megh eölljek, az falü penigh hogi ezebe veőtte tamadast teötli, es megh riaztuan el zalattak louaj az Toluajnak [ K v ; Szám. 4/XIX. 17]. 1598: az vonakodasba k j zakaztak mentemet niaka(m)búl ugy akad az setetbe egy me(n)te kezembe, en azt tutta{m)

ész hogy az enym hogy ezembe veóin hogy eòúe, en megh ada(m), eò és megh ada az enjemet [UszT 13/34]. 1633: zugolottamis erette, mikor ezembe veőttem hogi ninczjen az az fa hogi miért viszik el hiraelkűll [Mv; MvLt 290. 115a]. 1768: Sz: Mihally nap Utan vőtték eszekbe hogy oda lett az pénz [Martonos Hsz; Pf]. — 1. tapasztal. 1584: De felette igen kérik varosul Biro vramat . hogy Minden rendeknek Miweseknek priuilegiumit Zereda Napokon egyienkent eleo keryek, Es ha my fogiatkozast vagy sacczolast vesznek eszekbe az eó priuilegiumok tartassa ellen, azokat megh limitallia eo kgmek Ks megh Iobicha az keossegnek Iowara [Kv; T a n j k V/3. 281aj. 1629: mikor Borbély Ferencz Cziszar Janosnet el ueöue akkor vala ket loua szekere s kalmarkodanak s néha néha, jolis laktanak az mint vettem eszembei [Mv ; MvLt 290. 174a]. 1716: hadgy bekit az ebnek, mert mentől inkab veszik eszekben hogy haragszol, annal inkab azt gondolják, hogy boszonthatnak [Ap. 2 Apor Péter feleségéhez]. — m. eszébe vés, megjegyez. 1570: Borbei ferencz Ezt vallya . . . otth kezdy az Jtelet lewelet olwazny az Nótárius Talay Esthwan, es Mond, Jol ezebe vege kegek mert Ez Lewel Borbei Benedekre zol, Ezt halwan eo Montha Zabo Syinonnak*, Te Nem vagy Borbei Benedek fya [Kv; T J k III/2. 118. •Az ítéletet hozónak és beiktatandónak]. 1595: Egyzer . . . nagy Kelemenne en teólle(m) kylde egy vendelt Ágoston Bálinthni latam hogy gyolch ingek Valanak ben(n)e s egy akaztalo, de en egyebet ne(m) vette(m) ezembe, my volt s my ne(m), mert azt(is) tekereölegh latam [UszT 10/ 14]. — n. megtud. 1585: Molnár Antal vallia . . . En hogy ezt eszembe veóm eotwen frtigh leŏk kezes erette eg' Tarsommal cziuka Antallal, Maga Neke(m) fele Marham sinclie(n) [Kv; T J k IV/1. 444]. 1586: ez peres feold keoz feold volt . . . Eztt ezebe űeue Balatffy Stgmond vgy asata vtanna való Iczaka hol Emytt, hol amott Agasokat fel [Csapó KK ; J H b XX/48]. 1592: ezzel sem elegödwen ládámról lakatomot le wtte hon nem leteomben, ládámból egieb marhamot, mind az földre ky hanta, mykor ezeombe wettem wolna, menek oda, hogy megh lassam, mit chynal, myhet (!) oda iwttek mondek mit chelekeodjk kegelmed [USzT 516]. 1644: Monda(m) nekj hogi Vegie megh az Kalmanne hazat . . . León Ferencz Vramtiak kedue hozza s ineghis Igere az f 100 es meg lén az Alkalom . . . , hogj ezt ezebe(n) veotte teorek János, ment oda, megh ellenzette Nagj Ferenczeöt hogj ne(tn) engedj mert eo Attiafi benne [Mv; MvLt 291. 425b]. 1731: a birak oda mentek, hogy az ket ökrét be fogjak de ö nem liatta en eszemben vöttem Meg fogtam kezessig ala vetetem [Varsolc Sz; Ks 83 Dacz Peter lev.]. — o. kb. megállapít. 1593: a minth ezeönkbe wetteonk (!), eñ welem soha torwenbe nem woltal soha torwenre sem hittal, ygy sem hittal törwenhez, megh sem tartoztattal, azerth chak hozam feleltel, arról ažth mondom ne(m) tartozom semtny walazth adny [UszT]. 1599: en vgi veom ezembe hogi fl 64 . . . kapitan vram zamot veon az bor arrarol

448 fl. 68 [i. h. 14/60 ,,Bapo andras vduarheli" vall.] — p . meggondol. 1595: Vöm tehát e s z e m b e n , hogy annyi sok embernek az mennyi környülete valanak keúes annye Eledel, hozatok M a r a d e k n e tol Soos halat p(er) d. 9 [Kv; Szám. 6/XVIIa178 ifj. Heltai Gáspár sp kezével]. 1629: vénen eszekbe mind ket fel menemw rut dologh légien az egym is keőzt való giülösegh, v e z e k e d e s e k , es vizza vonások [Pócsfva KK; EMKt VIE. 2. 195. 1.]. — r. számot vet vmivel, számításba vesz vmit. 1592: akkor Capitani Vr(am) ö kge ne(m) uötte ezjben hog' ö kge liiri nelkol ma* eskottet ne(m) tehettek uolna ne(m) tehette uolna biroja* magat senki ebben [UszT. — Olv.: bírójá; értsd: bíróvá]. 1653: (Bocskai) Ez esztendőben ellenkezék Rudolphus császárral, és Bástával néhány harcza volt: hun vesztette, hun nyerte, de végtére valamit vőn eszébe, de azt választá jobbnak, hogy megbékéljék a némettel [ETA }> 100 NSz]. — s. figyelembe/számba vesz vmit' számol vmivel. 1605: Imreffy Vram ielente az Varos eleot hogy semmith egyebet Nem vezen ezeben deliberationkbol hanem chyak az h a l a d é k o t [Kv; T a n j k 1/1. 516] * eszébe veszi magát a. (józan) eszére hallgat. 1600: Keotelwereo Thamas vallya chiudalia hogy Caspar vram ezeben nem thwdgya magat venny, iob volna neky valamith Adna es ne lenne pery velle [Kv; T J k VI/1. 471]— b. észbekap. 1653: Bethlen Gábor evei az álnok hamissággal élvén, más embereknek egés2 országszerte igen nagy kárt tuda szerezni; magának pedig hatalmas nagy kincset gyüjte. Nékem siile oda harmadfél ezer forintom, midőn eszembe vőm magamat* [ETA I, 141 NSz. - M622-beli elmélkedés] jk eszébe vesz vmit vki iránt észrevesz vmit vkivel kapcsolatban. 1697: Banyai Csizmadia Istva(n) Citaltattya feleseget Sziivasi M a g d o l n á t illyen okon hogy Paraznasagot vett volna eszeb(en) iranta [Szjk 305] jk eszén tart vmit megjegye* vmit. 1758: Péntekiné néném szüntelen azt tanácsolta a szegény feleségemnek, hogy vegye mag a mellé a gyermeket ., mert így nő s a m ú g y noŐ szegény az eszin tartván azt, egy vasárnap reggel maga mellé vevé [RettE 68] * esze nélkf esztelenül. 1777: mind a Vénség s mind a Betegség mián mind őrőkké félen Esze nélkŭlt b e s z é l j [Kőrispatak U ; Pf] * esze nélkül van nincs es*f nél. 1584: Ersebet Nagy Fabianne leania vallia Teremy Peternek Adot vala a' zetnet blſO" ne eg czipochkat melyben hogy eowek Azonfo11* mingiarast eyel meg bolondula, Enys harmad napian Eóm vgia(n) azon czipoba, de nem vélten* hogy attól bolondult meg Azoniom, es eyns inib£l Eóm benne mingiart e l l kezdek fwtny ezem n e l k * volta(m), Mas hozot haza, de Ne(m) tudom honná* [Kv; T J k IV/1. 246]. 1600: bezzegli e z e n e l k e * volt Boytos Boldisar néha néha [Kv; T J k Ví/J: 461] * eszén kivUl van. 1791: (: óly e l t n ^ u gyengeséggel vólt:) mikór Fántásiája réá jĂtt* . . úgy hogy többet vólt eszinn kiuŭl mint ép pattyában [Mezősámsond M T ; Berz. 15. XX/9] * ~re ad értésére/tudtára ad. 1753/1781: Lát Jósika Imre ur, hogy a Jószág pusztul az árvákn* K 1

449

észak

is észre adván, de remedio vélek discurálván, azt ígérte az árváknak, liogy ha bizonyos portiokot excindálnak, az magok Jószágokban azt Bétsben véghez viszi, hogy a kapu számban le vonat [Máda H; JHb LXXI/268] * eszére jön észre tér. 1614: Bocskai István . . . Noha azelőtt elég sok bolondoskodási lőnek, de végre annyi nyavalyái után eszére jött vala, és interponálván magát török császár és német császár között, Erdély között is, békességet akara szerezni [BTN 53] -H* eszére veszi a dolgot észreveszi a dolgot. 1781: gubernialis consüiariussá, azután thesaurariussá lett. De arra capax nem lévén s hogy inkább eszire ne vegye a dolgot, csakhogy tudhassák ki belőle, az egész thesaurariatust esztendeig reducálták vala s úgy osztán statuum praesidenssé lett [RettE 415] -fc eszére v *szi magát észbe kap. 1749: De Urszuly magát eszére vévén, hogy utánna is jártat Teleki Pál Úr, jobbnak alitotta elebb állani, a' mint hogy a Néhai Popa Nyikuláj Udvarára vélvén azt hogy onnan ki nem adják, bé is szökött [Vajdaszeg TA; TK1] "K* eszét veszíti elveszti eszét, megbolondul. 1867: a mi azon rész jószág rögtöni által adasát illeti azt azon pikantériából nem tehetem, mert a jövendöt lehet tudni az Isten aláz is felez is — ha egykor eszem veszítve, mitől Isten örözön meg házasodnám, mint a mi jo Albertünkről éppen hirlik, akkor meg bánnám tselekedetem [Uzon Hsz; Kp V - 413 Kispál Károly Kispál Lajosnéhoz] * elfne gy az esze eszét veszti. 1765: az esze ugy el ment v °lt, hogy Oláh Czapnak declarálta magát [Bodok Ŭsz; HSzjP] helyrejő az esze megjön az esze. 18 31: láttam szemeimmai, hogy Fodor Péterné hordozta a' leányát az oláh Templomba — kérdeztük töile miért viszi oda, ezt felelte; Székely lârkasné ugy meg verte, hogy a' miatt meg háborodott, s azért viszi oda, hogy jőjjen az esze helyre [Torda; TVLt Közig, sztlan ,,Szegedi Laszloné, Szaboné Fodor Julianna" (33) vall.] jár (vmin) a z esze. 1770: hogy a tanulását elhagyta, nem igyekezett egyebet is tanulni, hanem a házasságon járt az esze [RettE 230] jól veszi eszébe észrev eszi, tapasztalja. 1689: jól vettem eszemben hogy az Mihály Deák Ur(am) Felesége és . . . Radul Zgie é r e t i k egymást mert szememmel láttam nem egySz er, sem kétszer, hanem egy néhányszor, hol az házban hol penig másutt, meg ölelték, és Csókolgatták egy mást [Herszény F ; BK. Herszényi Minye Muntyanul felesége Maria (40) zs vall.] kibeszél vkit az eszéből megbolondít vkit (beszédéül). 1800: meg érkezék magais Nemes Finta András Uram, es meg értvén oda menetelünk okát, kapott az alkalmatosságon . . ., és mint Nagy Szájas, gyakorlott Vásáros ember, engemet gyarló Aszszonyt az eszemből ki beszéllett, és 29 V forintokba azon régi Vásott Kopott Mentét reám tudta [Torda; TVLt Közig. ir. 362] vmire adja eszét vmire adja fejét. 1773: az istenadta urainak az alávaló dolgokban semmi experientiájok nincsen, az eszeket sem adják ifjúkorukban tanulásra [RettE 2. értelmi képesség, észbeli tehetség; facultate niintală; Verstand, Vernunft. 1782: többé nem szen-

29 —

V.yi magyar szótöiló

vedhettyük Jobbágyainknak Vakmerősegeket, a kik . . . Hatarainkbol meg gazdagodván, s a mi nékünk téjendö szolgálat miatt, elég idejek lévén minden eszeket, kedveket, Tehetségeket arra fordították hogy mi ellenünk rugodazzanak, s magokat vesztegessék [Torockó; TLev. 4/6]. 1819: soha meg nem részegedet noha fél kupánnyit is napjába el költet, de mivel asztat Csak aprádonként költette, s azért eszébe és gazdaságába se hibáztatta (így!) [Kv; Pk 2]. Szk: elméjében és eszében egészsége vagyon. 1593: En Kemény Lazlo, Gereomonostory*. iollehet testemben betegh vagiok, de elmémben es ezemben egessegem vagion elözór ayanlom az en lelkemett az en kegielmes Jstenemnek, testemet peniglen az eő annianak az feöldnek [KP. fej-i átírás. — ftGyerőmonostor K] ép elmével és eszén lévén. 1656: En Kezdi szekben Polyanban lakó Sideki (!) Peter, noha mind az regjsegtól megh nehezeduen, s mind pedigh az betegsegtől ualamenyre megh erőtleneduen, de mind azon altal epp elmeuèl es eszemen leuen. Teszek illyen alando Testamentaria dispositiot [Bál. 93] ép ésszel és elmével véghagyományt tesz. 1863: Látván életem utolso perczeit közzeledni, . akarom a legnagyobb lelkíísméretem megfontolása szerint ép észszel és elmével vég hagyományomat meg tenni [ K v ; Végr.] -fc esze és elméje helyén lévén értelmi képessége birtokában lévén. 1631: hiuattatuan az Nemzetes es vitezlò Nagi Teremi Swkòsd Geórgi vramtól . . . Nagy Teremiben a Betegh agiaban fekűuen, de mind azon altal esze es elmeje helien leuen, eleö nielueuel teön illien testamentomot b [ J H b XXI/1. 1. — a KK. b Köv. a végr. szöv.] * (jó) eszén (és elméjén) lévén értelmi képessége birtokában lévén. 1574: En Salffy Anna leuen Jstennek fogsagaban es Ereŏs betegsigben mely betegsigben reminlem Azt hogj az vristen az w markaba vezy En lelkemet, Azirt zamon nielwemen, Eszemen leuen tezek Illien Testamentomoth [Gyf; J H b K XXI/12]. 159811635: Ezeknek penigh Gonduiselojul, es f ő Tutorul, hagio(m) es uallo(m) az felliul meg mondot Jstuan diak Uramat, es eo kglme uta(n) Borsos Thamast, ha penigh ez ideo alat valakinek jámborok eleot auagy hallasara, ezemen leue(n) mit akarok hadni vagy adni, megh allion [Mv; MvLt APol. I. 68]. 1602.ã En Sarkeozi János az en io Eggessegemben es ezeme(n) Leuen Ayanlom az en lelkemet az en kegielmes Jstenemnek az en Bwneos Testemet az feöldnek Giomranak [ K v ; T J k VI/1. 626a]. 1626: En Baricz Balasne Anna J o Egessegemben leuen es io ezemen. gondolkodua, ez uilaghnak allapottja felölj, es ki múlásom felölj, miért az venseghnek ideies (!) uelem uagjon Tezek Jlljen Testamentomot [Kászonjakabfva; BCs]. 1659: En Mihalcz Mihalyne Rethi Anna . . . . j ó l lehet . . . sullios betegsegben vagiok mind azon altal jo eszemen es elmemen leuèn az en hŭtóm es jo lelki ismeretem szerint Teszek Testamentomot [Altorja Hsz; Borb. I]. 1784: ép és Csendés Meg nyugott elmvel (!), jo eszin elmèjin leven [Szentimre Cs; Hr 6/20] * esze nála lévén. 1595: Az my megh hólt edes Aniank elteben esze nala

450

ész leúe(n) testamentomot tett Jámborok eleott [Szu ; UszT 9/50] jk józan eszén van. 1604: E n garda gabor Noha testemben felete igen erőtlen es betegh uagiok, de lelkemben egesseges es iozan ezemenis leuen Tezek azért az en iawaymrol . . ilien testementomot* [Halmágy NK ; J H b XVI/50. •Köv. a végr. szöv.] 3. józan ész, ítélőképesség; raţiune; gesunder Menschenverstand, Urteilskraft. Szk: eszéből kicsábit elbolondít. 1840: én, és feleségem tőkélletesen ellenzettűk Leányunknak I f j ú Legény Kapitány Kristófhoz lejendő bé szegődését; de héjába, mert a' nevezett kereskedő mégis addig unszolta tsalogato Szavaival Leányomat, mig eszéből ki tsábitotta és . konventionáltais minden hirem annyival inkább akaratom ellen [Dés; DLt 1268] jk elvész az esze elmegy az esze. 1593: Kerdem miért chelekettek volna ez gonossagot, monda nem egieb chelekettette velwnk, hanem hogi ezwnk el vezet volt [Kv ; T J k V/l. 346]. 1653: úrnap előtt hallotta h á t tanács és a bíró hogy valami öszszegyűlt had volna a Mezőségen De semminek látszott nállok az a dolog, úgy elveszett volt az eszek. Nem is mondották a város népének a dolgot, hogy akár csak értse és ébren légyen [ETA I, 69 NSz] jk megzavarodik az esze. 1758: úgy megzavarodék az eszem, hogy azután nem a tanuláson, vagy katonaságon, hanem a házasságon járt az eszem [RettE 67]. 4. eszmélet; conştiinţă, cunoştinţå; Sinn, Bevsinnung. 1797: haza jővén a Fiam, kivált Estve nyoltz kilentz ora t á j b a n oly nagy mértékben volt a forrosága hogv nem volt Eszén 's szüntelenül félre beszéllet "[Héderfája K K ; IB. id. gr. I. Bethlen Sámuel lev.]. O Szk: eszébe bevesz agyába vés, (jól) megjegyez. XVIII. sz. köz.: J ó eőcsém mindezeket eszedbe bevetted ? ell járj igaz hivatalodban te nagy becsületedre lészen [ K v ; FésúsCJk 55] * eszébe jő eszébe jut. 1600: ha izentis, miért hogy ne(m) mostani dologh, nemis wolt gondom rea, most ne(m) ieőtt ezembe [Bogárfva U ; UszT 15/3]. 1774: 60 Vedernél több nem termet volt ezen Motsi Majorság SzőllŎben hogy az Hideg el Cipte, a mellyis onnat jŏn eszembe (n) inkább hogy abban az Esztendőben hosztak volt Sz Mártonrol* ide Vintzellérnek [Mocs K ; Ks Conscr. Veress Mihálly (60) vall. — *Szépkenyerűsztmártonról (SzD)]. 1831: Dregán Vonutz . . . azt mondgya . . , most jő eszembe hogy a Feleségem Iditlennyit a sogoram temette bé a Telkünken [DLt 332. 12] jk eszébe jut a. eszébe/agyába (bele)villan vmi, eszébe ötlik vmi. 1593: J u t a ezembe hogy az en fiam Ruhaya o t t az Solymosi Mattiasne haza hyan volna . . . , ott talalam Baljntoth . . ., eggyet sem zola, chak el holt vala, en az haz hyara hágok ala vetem az gyermek chúlayath [UszT]. 1613: ettűl az rut doloktul en megh idegenedem, iuta eszemben az en Vramnak iniczoda kőtese volna en velem, de semmit sem praestalt [KJ]. 1736 u.: most is mikor eszemben jut, szintén úgy kívánnám olyanból* meggyesbort innya [MetTrCs 452. — 'Kotyogós üvegből]. li. emlékezetében felmerül vmi. 1542:

mykor az k. bezede ennekem ezembe jwth, byz°fll az Jsten wthan k., igen nehezen thettek® énnekem, az, hog az ky kewlchegeth kegelmed énnekem adoth wala, azonywm aztli es zolgalathomba thwda [Fog.; LevT I, 17 Petrus Orozy Zalay Jánoshoz, Poson m. isp-jához és Fog. vára urához- "Olvasási v. sajtóhiba thechek li. ?]. 1591: az biro monda bizony hogy nem tartozna(m) adnj mielhogy engemet beochhvlletbe(n) nem tart de az Cliristus mo(n)dasa jut eszembe(n) liogy mikor Egy feleol arcliul cliiapnak az masikat is fordiclua Ember [Szkr ; UszT Fazakas András ítj-i jb vall.]1767: midőn Lázár Imreh ur Szent Annán meg holt volna . . azzal vigasztalta a' k t v S t r v e s e t e t ne sirjan Kglmetek, ne sírján jusson esziben Kgl" metek(ne)k az Szent J o b uram eö kgla me peldaja . . . ; melly vigasztalasan keservesek mind el nevettek magakat meterfva M T ; Ks 20. XIV. 9]. - c. e m l é k s z i k vmire. 1568: Mw egy embert kyltwnk vala be I>aezo Paine aszszonyomhoz az hazzhoz. Meli embernek newe Nekwnk ezwwnkbe nem jut [Sszgy» SzO II, 326]. 1570: Vitéz ferencz vallja, hogy Az is J w t ezebe hogi az varas lewelet JßeIJ volt neky rola, De Nem Thwgia ha megh Jrtak volt vagy Nem [ K v ; T J k III/2. 122]. 1596: mikor oda J ú t a Galfi Mihály ige(n) rezegen, elegge îtkozodek, rútolkodek, . Igen zida de nekefl1 ezembe ne(m) jút minek zidgia uala [UszT 10/73J1603: Eordeogli Andrasne . vallia . . . Az zitkoknak formaia eszemben nem J w t hogy ha erettneK kwrwanak mondae vagy pogány kwrwanak T J k V I / 1 . 6 9 3 ] . 1614:

H a l l o t t a m bizonyoson, &

kiteől ezemben nem Jutt, Egy Czyuprot tartót Imrephine az Pad alatt mellyet forgatuan az Czynpor azt mondotta Gabor, Gabor, Gabor, s Vgy kellet jeöni az zegeny feyedelemnek a az tiz pey lowan hogy czyak nem nyaka z a k a t t [Nsz; VLt 53/526? J . Harfas (28) fej-i muzsikus vall. - 'Báthory Gábornak]. 1629: Dekany Istuan igirt pe*2* Szabó Gieőrginek, hogj faradgjon s teórekedgie* mellette az pénz megli szerzeseben, de arra nem emlekezem menyt igirt volt, nem iut e s z e m b e n [Mv MvLt 290. 175a]. 1709: eszemben jut mostani meg busult elmémmel adott ö Kglme edg> tízes arannyat [Bál. 91]. 1724: Hallottam- • hogy ŏ klmeket tiltották, hogj ne szálljanak belé az liazban, de hogj ki t i l t a t t a t t a ő klmeket. nem jut már eszembe k i t monda Szabó Mihály fle Aszszonjom [Ne; DobLev. 1/106. 6b A n n a Nag? relict(a) quondam Nob. Joannis Medgjesi PW vall.]. 1792: t u d j a é P a n n a nén mikor gjermeke* voltunk, jusson eszibe, m e r t én mondottam Kghnö~ n(e)k hogj az Anjam egj jószágnak, egj részit ® tsŭrŏn f e l j ŭ l egj mentevei vette [Borb. IIJ. ketelen vagyok ezt hinni hogy vallomásomat & se irták, 's e' miá kelle most a' mi eszembe jutót azt repetalnom [Várfva T A ; J H b F. 48 Sigmond hütes assz." vall.] — L. még ETA I, 87, 1 0 3 - 4 ; MetTr 3 4 5 - 6 , 3 5 7 - 8 * eszébe ]*' még megemlegeti még. 1573: Katalin deák Adamn* azt vallia hogy Eo fekete K a t ó t az my Ideot* fogwa csmerte semy genoz eletit Nem latta

451 bektwl eleg zok zott hallót feleole Eccher retket ker volt egi penzen eo téllé hogi nem atta neky azt Monta No Neh aggyad bátor de ezedbe J w t [Kv; T J k III/3. 86a] * eszébe jut (még) vki gondol még vkire, még nem feledkezett meg vkiről. 1720: adgya I(ste)n szolgálhassam meg az Ur(na)k hogj meg is eszibe jutottam illy nyomorú bétegségeinben [Ks 96 Káinoki Borbála Haller Jánoshoz] * eszébe juttat emlékezetébe idéz. 1597: Az Inctusis bizonychia meg hogy mikor Bernad András ez eozzel fel ment volt Olahfalwba*, Az Alperes ezebe J u t t a t t a es negied fel forintra vetettek zamot [UszT 12/121. — a U] eszében forgat meghányvet. 1571: Ezekben forgatwan az Mostany Ideonek voltat, kewannyak azt hogi az porteorew Molnot eo k. Byro vram Epitesse megh, Az varos poratis eo k. latassa megh, hogy ha inellyknek wytas kely, vagy egeb zvvksegh eo, visellien gondot rea [Kv; Tanjk V/3. 37b] eszében tart megjegyez. 1586: Anna Nyreo Istwanne Zolgaloia* Monda Beregszaszine a' legennek . . . Jeozte Mynem (I) Marlak megh, Monda a' legheny Mard megh az Ebet, vgy zida ozta(n) az Azzony a' legent fosos lotio Curwanak, az legheny azt monda hogy, No a J rch(!) ezedbe ezt [Kv; T J k IV/1. 575. "Tollban m a r a d t : vallia]. 1604: az Barnasibokszorgalmathosson azokra az Szemeljekre vigiazaasok legyen az kyk Szaantattnak . . . ha kyket yntheznenek eo magokban az feöldnek Quantitassahoz kepest feletthçb sokatt fizetny, tehaatt, az Barnasibok az ollyanoknak neveket ezekbe(n) tarcchyak, seoth referallyak [ K v ; T a n j k 1/1. 475 ] * eszében tart vki felöl vmit tart vkitõl. 1653: ugyan tartottunk valamit felölle eszünkben, és még mostan is az a tanács: cautusok légyünk dolgainkban . . . ; mert nincsen soha igaz jó akara ttal mi hozzánk a székelység, sem nemességnek î^gy része [ETA I, 89 NSz] * esze fel nem éri f el nem foghatja. 1824: A . . Sertések menynyit szaporodhattak volna azt az én eszem fel nem éri [Szentdemeter U ; Told. 40] •)(• esze vész vmia. vminek a rendje megbomlik/odalesz. 1781: Tudgyuk hogy ez előtt 8. 9. esztendőkkel a Bíróság Szerre járt, és ezen részre 12 esztendőbe Szok °tt jŏni, de most amint látyuk a Bíróságnak esze veszet mivel Tit. Fŭleki Sándor Uram a maga einr®rei k ŏ z ŭ l három esztendőktől fogva tészeu L^zucság K ; CU]. — b. vmilyen viszony elromHk/megbomlik. 1584: Danch Leorincz oly gohaborgo es rut bezedeó zitku ember mind giermekesteol hogy soha olliant Ne(m) hallotta(m), az io zonzedsagnakis eze vesze hogy oda meltenk !eowe [Kv T J k IV/1. 360 ,,Marta Bota Ianosne" vall.]. — c. annyiban marad/odalesz (a dolog). Takachy gergel takacli J á n o s Peter Brozer, Kadar Mate . . . A Rez felől ezt vallyak hogy ez *eber (!) * gőrg le akarya volt penzwl bwchyw ^rent az liazbol az aruak rezet tenny, a pénzt ^jeys hozta volt, de akoris meg haborottak az JO f mya es vgy vezet Eze Ez dolognak [Kv; T J k *u/2. 170. _ a Másutt: Zeybert] * eszét veszti v *ninek kitörlődik tudatából/emlékezetéből vmi. '776: Bodi István . . . azon E r d ő t . . . az Mikala

észak Részre Kemény őrizettel Vigyázta, s gondgyát Viselte, az után a Mirigy halál s más sok időknek Változásai, és azon helynek Ura nem Léte mián idővel edgyikis, másik is otton irtogatni kezdett s Végre eszit vesztettek [Ádámos K K ; J H b XIX/18] -X* amint eszébe jut úgy emlékszik, emlékezete szerint, ha jól emlékszik. 1570: Zabo Balas borsayV . . vallya, hogy Egykort Mentenek volt zekely peterrel vasarhelre, E s oth veottenek volt Az mynt eszebe J w t 11. zalonnat, Mykor haza hoztak volna. Raktak leh az chyanady Tamas kapwya keozet [ K v ; T J k III/2. 1 3 - 4 . - »Kolozsborsaij. 1593: Bizonioson ne(m) emlekezem rea, de ammint ezembe iut vagi kilenczed fel, vagi kilencz zaz forintra bechwllwk az Eotues Orbán hazat [Kv; T J k V/l. 388]. 1600: tudom hogy buzatis adot de hany holdal azt ne(m) tudo(m), wolt azért a mint ezembe iwth mint egy 25 kalongya [UszT 15/267 Farczadi János Farkaslaki vall.]. 1715: nékik is adott Nagy Mihály búzát, a mint j u t eszeinbe(n) ugy fogá mondani hogy 13 forint árra fogott lenni [Tíire K ; Told. 28]. 1806: Azon Sertéseket hány kutyák kergették és martzongatták, bizonyoson meg mondani nem tudom, hanem nagy kutya amint jut eszemb(e) tsak kettő volt . ., Czenk kutya pedig 2 vagy 3. volt [Dés; DLt 82/1810J egy eszével ., más eszével egyik szavával . . . , másik szavával. 1586: Catalin Molnár leorincz Zolgaloia vallia, Mikor kerdesznek Orsoliat egy eszewel azt vallotta hogy eo Akarattiabol írtak a' feleletet, es mindé (n) dolgát az Attiara es Beregzaszira bizta, Mas eszewel megh tagatta ezt Mert az porozlo, es a' felesegeis valahonnat Indultatűa(n) kertek hogy tagaggya inegli hogy Ne(m) eo hírewel írtak legie(n) az feleletet [ K v ; T J k IV/1. 592] * elrontja az eszét. 1783j 1805: En az melly pénzel biztattam az Méltoságos Urat ollyan bizonyos voltam benne hogy meg kapom, de valami gaz rósz Emberis oda tanált menni, és hogy elö hozodott a' Méltoságos Vr egybe el rontotta az eszít, már semmiképpen nem akarja ki adni [Kv ; SLt XLVI/7 Ferentzi György Suki Jánoshoz] •Xr hol áll az esze ? kb. mi a szándéka ? 1840: minthogy már mind fenn vadnak nyilatkoztassák ki, hogy a' dolog hogy áll hol áll az eszek ? [A. ilosva SzD Kf Miss.] -fc meghibádzik eszében meghibban. 1798: Lázárt . . . mikor az anya meg hibádzott volt eszibe ide hozták [Egerpatak Hsz; HSzjP] jfc megvesz az esze elveszti az eszét, megbolondul. 1584: Hennigh Ianos vallia, tudom ezt (is) hogy giermeksegeteol fogliwa ez Bolond Angalitot vgia(n) Barat Istwa(n) tart a Newele fel ozta(n) veres Tamasnak Ada ez Angalit leant hazas Társul, Akor ezes vala az Azony, De giermek Agiaba vesze megh Az esze [ K v ; T J k IV/1. 380] nem volt ahhoz való esze, hogy . . . 1782: mindenre a' Báttya könnyen rá vette, mint Gyermek embert, mert annak több esze volt, és valami esett a' Productiojokban, egjediil esett meg a' Báttya által mert az öttsínek bizony nem volt ahoz való esze, hogy abban valami factiot tudott volna gondolniis, nem hogy . véghez tudta volna vinni [Torda; KW] -fc- nincsen esze

észak elment az esze. 1843: Kotsis Károlly a Redei Udvarból a Palotárol azt kiáltya a Grófnak — varj meg Bolond Részeges Grófja — nintsen eszed még az Istenedetis öszve vágom [Moson MT; TSb 49] jk nincs jó/tiszta eszén nem épeszű. 1592: Kadas Peter . vallia: Ezt tudom Zep Bálintne dolgaban, liogi engemet eginehanzor onzolt arra, hogi el vegiem eotet. Eccer oda hivata hazahoz aztalt terite . . . Monda nekem zekel ferencz, No menniwnk el Innét, mert ninch tizta ezen ez Azzonj [Kv ; T J k V/l. 281]. 1671: Tudom azt hogy néhai Bartók Andrasne Kelemen Ilona nem vala jo Eszin, Elmein, mert füves vala, mikor rea j u t o t t el f u t ó t imit amot ugy iárt az falun [Kvh ; H S z j P ] jk töri az eszét töri a fejét vmin. 1840: hallom, sokat törték Ŏ ngok az eszeket r a j t a [A.ilosva SzD ; Kf Miss.] jk úgy veszi eszébe úgy látja/ nézi/találja. 1653: De mind garassa, mind poltur á j a apró és igen rezes volt* — úgy vettem eszembe hogy három lótos is szűkön volt [ETA I, 140 NSz. — *Ti. a Bethlen Gáboré; a korabeli, 1622. t á j á n kezdődő pénzrontásra 1. Huszár 38 kk]. 1661: "Ügy veszem eszembe édes sógar uram, ha jól meg visgálnók, az más ember búzájában is találnánk konkolyt [Mv; SzO VI, 230 Petki István sógorához, Gávai Péterhez] jk van eszében megfordul agyában. 1832: Erezvén a nagy Terhet — és az alatson vádaskodásokat — volt eszembe — hogy instályam elbotsáttatásomat de Szégyellettem csak oly rövid ideig állani ki a sárt [Torda; IB. Demény János lev.]. Sz: esze, kardja, s házassága után boldogul az ember. 1758: Édes öcsémuram ! ezen a világon igaz, hogy esze, kardja, s házassága után boldogul az ember, s arra nézve javallom kegyelmednek, hogy vegye el Aczél Salomét, mert igen jó szerencse lenne kegyelmednek [RettE 67] jk esze után éri el célját. 1747: Sokat teszen az okos ember s nagy kincseknél drágább a' szép tudomány ! fel magasztallya az az embereket, 's sokkal boldogabb, a'ki esze u t á n éri el maga tzélját, mint sem az, a'ki penzel vásárol szerentsét magának [LLt Fasc. 135. hitt. C. Cserei Farkas Lázár Ferencnéhez] jk feltekeri az eszét felsrófolja/összeszedi az eszét. 1761: bár a mellj nagj Jurista Procurátorunk . tekerte volna fel az Eszit; es . . expedialta volna Citatoria Lélátoriankat (!) [Cege SzD; Wass. Wass Miklós lev.] jk fölcsigázza vki eszét. 1869: Leveledet, illetőleg kuertedet vagy is az abban levőt olvasván egészen föl csigáztad eszemet lakadalmadba való hivásoddal de látom a násznépét s ebből meg tudtam, hogy a te lakadalmad is olyan mint az enyim*, csak abban kŭlŏmbŏzlietik hogy meg lehet nem egy farsangba lesz a k e t t ő [ K v ; Pf. — a Ti. a válás] jk Isten elvette volt eszét. 1593: m i t mondhatnank joazzonio(m), az Jsten akkor el veotte volt ezwnket, azért clielekettwnk (!) [Kv T J k V/l. 347]. 1597: Chato Ambrúsné Sophia wallia Kis Imreh most vtolzor hogi megh verte az giermeket mikor megh holt wala menek oda, az azzoni igen sirattia wala az giermeket mondwa(n) way ember te zalonnad ez te wagi gylkossa az tenne(n) fiadnak

452 addigh vered rongalad hogi am miattad hala megk ackor Kis Imreis . . . azt mondotta, Myert zollaz io atiamfia wgi, mit tehetek rolla ha az Jste(n) el veotte volt ackor ezemet [ K v ; T J k VI/1. 40] * jól felporozza az eszét felsrófolja/összeszedi az eszét. 1750: ki tudgja mit gondolok kivált ha a Szokás Szerint jol fel porozom az Eszemet [Folt H ; BK. Bethlen Gergely lev.] jk kis körmében is több eszt van. 1812: (Az „ I f j ú Grofot") Csúfolván a Groffne és Nagy Aszszony a : Mamunak, Tőkősnek, Majomnak, Haszontalannak, F u t ó Bolondnak, tanolatlannak mondván : a' Fiamnak ugy a Groffnéis hogy a Testvérinek kis Kőrmibenis tőbb esze van [Bederfája K K ; IB. Takáts Joseff (45) gr. I. Bethlen Sámuel tisztjének vall. — ttAz ifjú gróf anyósa] jk leveszi vmirõl az eszét lemond vmiről. 1833 (Férjem; Sok napokott 's ejtzakakat kezdett tölteni; olly Házaknai, 's olly társáságokb(an) a mellyek a mü békességűnkőtt őszve rontották • mind én s mind Házunknak . . . jo akaroji s barátai hijjába kérjük nevezet f é r j e m e t ; hogv azokrol végye le az eszitt [U ; Borb. I I / jk még az estf sincs a helyén. 1653: Bíztatám a két Csauzt ugyû*' de magam úgy féltem a felakasztástól, hogy még eszem sem volt helyén [ETA I, 132 NSz] * mindéltig eszébe jut amfg él, megemlegeti/el nem felejti. 1658: ugj megh derekazlak hogy mindétig1* eszedb(e) jut [ K v ; MészCLev.] * mostani eszével nem cselekedné. 1593: Menenk be Bachi Tain aS ' neual az toroniba az leaniokhoz, E s kerdem B e mentenek volna ez gonoz chelekedetre, Mondana* mit mondhatnank jo azzonio(m), ez mostam ezwnkel ne(m) chelekettwk volna, de az Jsten akkor el veotte volt ezwnket [ K v ; T J k V / l . 347]. latam hogi keony wez wala az azzony, mondek neki/ Latodé edes azzoniom ennelkewl mind el lehettetek wolna immár regtol fogwa walo elemede liazasok wattok ha mit hallottalis az l e a n k a t o arczúl kellet wolna chapnod erette, nem wolna ki hirdetni, monda az azzony, Mit tehetek edes Marton vram, bezzegli mostany e z e m m e l sem chelckednem [ K v ; T J k VI/1. 9 4 - 5 ] * öregembernek szárába száll az esze. 1751/183"' Stephanus Incze (86) fatetur azt mondj á f a mostaniak felőliem, hogy az olyan öreg e m e b e i n e a szárában* szállott az esze, de akár ki mit m01?^ gyon én felőliem, lássa [Bárót H s z ; HSfl 1 ' "Értsd lábszárába]. észak 1. n o r d ; Nord. 1621: mely d a r a b feőld es kert vagion Alsó király vczaba(n) az keritesen beleo az vegin az Eyzak feleől való zeren [Kv; R D ^ 115]. 1637/1639: Vágjon . . szeoleo melynek sz szedgja az varos felöl Stenczel Ferencz Vr(anv Észak felöl az Relicta szeoleiek [Kv; i . h . 1642: délről az Szamosra nyúl ala . . i s z a k ^ pedig az nagy Bűk mellette [M.gyerőmonos*0 K ; KHn 76]. 1700: A d t u n k egj irotvan* 1 ^ való Gazt Északra egy halvany vagy e ſ \ hatarozza meg [Dés; J k J . 1734: a kis To ejs^ 1 felől való oldalán [Szentmargita SzD]. 1758: pedig az Űvernek Hszokrol való felin Nagy j erdőt érteni | mind az Űveren innen Eszo*1

453 mind pedig tul [Ditró Cs ; GyHn 30]. 1767: Szántzol (I) kőrnyűl vett kaszáló rcttyinak . ćszók felől való végiben [Mocs K ; J H b K LV/28]. 1771: Nagy To nevezetű Réttye . . , szomszédgyi Nap Nyugat és Eszok felőli . . . a' Mérai U t t és a Falusi kender földek végei [Burjánosóbuda 8 ; BHn 41. — R Később: Bodonkút K]. 1786: az erdŏbeli részek • •. szomszédi . . . Éjszakról . . . valamely holt árok [M.köblös SzD; R U ] . 1817: (Egy föld) a Miklosyár felé fordulo Határban . . . a kár hágó ú t j á r a ki jć> bûttel be nyúlik Északra Himpatak felé [Köpec Hsz]. 1847: (Egy föld szomszédja Éjszakra a' Kis Bányára járó u t [A.jára TA]. 1862: A Liget szép szállás cseres erdő . . . , szomszédai : keleten a falusi Pogyeren nevű bokros erdő . . . , éjszakon a falusiak kaszállói 's bokrosai [Egrespatak Sz; MkG]. 1864: éjszak ifelől eredjek a Magyarosbűk, fűrész és magosbűk patakai [Gyszm; GyHn 44]. L. még HSzj fedelessövény kert al. 2. északi fekvésű föld, rég á r n y é k ; pămînt situat spre n o r d ; Nordseite. 1579: az Nil hoza az felső felit . . mynd Izakal egetembe . . toldalagy ferenchnek [Néma MT Told. 31/1]. XVIII. sz. eleje: Kurta dombnak az észkén (sz) [Légen K]. 1746: A Szöló megett való Eszkat meg mérvén . . . hoszszusága tíz kőtél [Mezőbodon T A ; J H b Xl/29. 4]. 1794: az Hideg k u t oldalonn az eszkann és Verő fénybe (k) [Nagyfalu Sz]. 1803: Iêvél Erdő mellett levő Eszkan (sz). A Levéli nevezet alatt való éjszakban (k). Jég verem megett való észkon (sz) [Nagyercse MT]. 1806: az alsó fordulón lévő Észkon [uo.]. 1821: A verő fényben lévő oldalában némely rendben a szőllő tök el vesztenek az Észka pedig nem érdemli meg a Szöllö munkát [Koronka MT; Told.]. 1837: a' Gábor Gödrinek mind észka, mind verőfénnye [Páncélcseh SzD]. Hn. 1535: Erchey Isek [Nagyercse MT]. 1570: az Wethe ezekybe [Vaja MT]. 1578/XVII. sz. kŏz.: Eszeken (sz) [Kide K ; BHn 85]. 1579: az Izaknak fele . J u t wala Toldalagy Balasnak [Néma MT; Told. 31/1]. 1581IXVIII. szã köz.: az nagy Csókás észekében (e). Az Budai határon az a Észak Erdőben [Burjánosóbuda ; BHn 39, 40. a Később : Bodonkút K]. 1598/1759: az Eszkén való Széna f ŭ [M.palatka K]. 1630 k.: a kis Eszken. az Nagi Eszkre [Mv; MvLt Acta all.]. 1633: Eszek erdeo [Burjánosóbuda K ; B H n 40]. 1642: vegei iszakra jaro egy szel fold [Gyerőmonostor K ; K P . Gyerőmonostori cs.]. 1649: Az Kis Eszken az Roka Retere jaro földek [Mv ; MvLt Acta all. 267]. 1652: az eszken (sz) [F.sztmártonmacskás K ; BHn 141]. 1653: Kis Eszk vagy Kis Eszek [Melegföldvár ; SzDMon. V, 162]. 1666: az észken (sz). az íszken (sz) [M.szovát K ] . 1668: az Sos k u t iszekiben (sz) [uo.]. 1670: Az Eszken [Borsa K BHn 109]. 1671: Az Zab Főid Az Iszakban [Erdőszengyel MT]. 1673: az eszken (sz) [Szabéd MT]. 1676: Az Eszken (sz) [Válaszút K ; BHn 169] | az Szakban (sz) [Mezőharasztos K ] . 1677: Iszk [Melegföldvár; SzDMon. V, 162]. 1683: az Eszken [Türe K ; K H n 259]. 1690: az Iszák földe [Hévíz

észak NK]. 1693: Az Észekb(en) (sz) [Bő MT] j az észken [Szabéd MT] | Kerek hegy észekb(en) (sz. e) [Vadad MTI. 1699: Az Kapuson innen az eszekben az Csortos allyában [Nagykend K K ] . X VIII. sz. eleje: A K ú r t a Domb Iszkén (sz). K u r t a Domb észkén (sz). A K u r t a Domb Iszkén [Légen K]. 1701: Az Eszken (sz). Az Észkén [Nagykend K K ] . 1702: az Eszken levő Parlagh [Vadad MT]. 1706: Az édes agjban az észken (sz) [Mezősámsond MT]. 1711: szőlő észkén (sz) [Mezőmadaras MT]| Hagymas eszek nevű helyben (sz) [Bözöd U]. 1717: A Patakon tul az Északban káposztás kert [Gyulatelke K] | Az Lonai Volgjb(en) az eszkan (sz) [Válaszút K ; BHn 169]. 1718: Az Eszken (sz) [Backamadaras MT]. 1719: a felső Csarna Eszkin a kis berek alatt vagyon más darab orotvány [Vaja MT]. 1724: Az Eszken (sz) [Kide K ; B H n 88]. 1730: A Csarna Eszkán (sz) [Vaja MT] | az eszok alat (sz) [Vadad MT]. 1734/1754: az Valya Száka északjában (sz) [Vajdasztiván MT]. 1737: A kőlősős Vőlgj éjszakjánn (sz) [Marosbogát TA] | Csordás Észkiben (sz) [Erdőcsinád MT] | Eszk (!) [Szabéd MT]. 1738: A Csarna Eszkin [Vaja MT] | Északon (k) [Bözödújfalu U]. 1740: Borsós Pad oldalán az Északban (sz) [Gyerővásárhely K] | Az Észak Farban (sz) [Inaktelke K]. 1743: Hagymas eszeken (k) [Bözöd U]. 1744: az észken (sz). Észekbe (sz). Babos Lűget északba (e). az észken (sz). Észekbe (sz) [Csöb U] | K ü s völgj észkibe (sz) [M.zsákod U]. 1746: A Jakabályi északon (k). a Pakuláji észkon (k) [Borsa K]. 1749: Az Sos vögyben az északon (sz). Az Templom oldalán az Eszkon (sz) [Pálos NK]. 1751: az Északban. Az Eszekben (sz) [M.pete K]. 1758: A H á t m á n k u t alatt az Északban (sz) [Fejérd K ] | A Kis Isekben (sz). A nagy Iszekben (sz) [Nyárszó K]. 1764: A Nagy Északban. A' Nagy eszkon való oldalban. A' Szénafű észkiben [Válaszút K ; B H n 170] | Az eszekben (sz) [Buza SzD]. 1769: az Északban, az Észkan. az Eszkon [Bos MT]. 1772: Kerek liegj észke (sz) [Vadad MT]. 1773: Az Észkan a Kertek megett (sz) [Mezőveresegyháza SzD]. 1776: A Medvés Eszkén (sz) [Buza SzD]. 1778: A' Hideg Észkon alias Nyir oldalon (sz) [Nagyercse MT] | a' Kŏlöses Völgy Északjánn (sz) [Marosbogát TA] | Deszkás vapaja eszekibe. Deszkás v a p a j a eszkibe (sz). Hoszszu mező eszakaban (irt) [Kőrispatak U]. 1781: Iszka nevezetű Falu közönséges hellyén [Burjánosóbuda a ; BHn 42. - a Később Bodonkút K]. | Az Eszkon. Az Észken [Inaktelke K] | Az Eszekbe (k). Az Északban (k) [Mákó K] j Az Észak allyán (sz) [Backamadaras MT] | Az északon fen (sz) [Nagyölyves MT] | Tálas Északjában (sz) [Etéd U]. 1792: A Zélcze Eszokjaban [Középlak K ; K H n 299]. 1799: Hoszszu aszón az Iszek p a t a k a mellett (sz) [Jobbágyivá MT]. 1803: (A föld) neveztetik Gúny ága Eszkének. A Kormosága Eszke nevű Lábban (sz) [Nagyalmás K ; K H n 313] | Eszek nevű hellyben [Kisadorján MT] | az éjszakban. Leveli észkon (sz) [Nagyercse MT]. 1808: a Cserna észkán [Vaja MT]. 1814: a Sejke Eszkibe (sz). a Sejke Eszkébe (k) [Buza SzD]. 1818: Az Eszken [Backa-

454

északi madaras MT]. 1821: Hagymás Eszaka nevű helyen (sz, k) [Bözöd U]. 1827: A Kertek megett az Eszkön (!). Az észkon a kertek megett [Pujon SzD; Wass. Conscr. 200, 207]. 1830: Az Északba. Az Észkan (sz) [Erdőszengyel MT]. 1847: A' Felső észken (sz) [Mészkő TA]. 1848: az Észkonn (sz) [Szövérd MT] | Himos észkán (e) [Vécke U]. 1849: Az Észken (sz). Az Iszken (k) [Mezőköbölkút K]. 1860: Csorgo Eszka (e) [Kide K ; BHn 102]. 1860 k.: Tálas észeke [Etéd U]. 1864: Kápolna utja észka (sz) [Alfalu Cs; GyHn 21] | Kakashegy észka [Tekerőpatak Cs ; i. h. 57] | 1866: Kis patak észka [Mikóújfalu Hsz]. 1879: Sajgó Észeke (e) [Etéd U]. 1883: Észak [Zilah; E T F 86. 19]. 1883/1889: Boronás észeke [uo.]. XIX. sz. v.: Éjszakba (sz) [Kibéd MT]. A címszó jelzet nélküli adalékai az UHA-ból valók.

északi 1. észak felé eső; nordic; nördlich. 1758: az Északi Soron [Damos K ; EHA]. 1768: A Leveles-ájj északi részének ajjában (psző.) [Középlak K ; KHn 297]. 1776: Csóva Szelen az Északi oldalon [Sámson Sz; EHA]. 1799: (A föld) Északi ki terjedése meg áll a G Lázár Antalné Aszszony . Majorság orotvány szántó Földében [Jobbágyivá MT ; EHA]. 1807: a földeknek Eszéki vagy is pascuumra ki járó végeik [Szentbenedek MT; Told. 37]. 1830: a Hidvégi szálas északi szélén [Hídvég Hsz; EHA]. 1839/1840: a' Solymos Tó északi oldala alatti domb alatt [Dés; EHA]. 1864: Szárhegy helysége éjszaki végén [GyHn 41]. Az adalékok némelyike hn-ként is felfogható.

2. északos oldalon levő; situat de poziţia nordică; auf der Nordseite liegend. 1781: Az Észki Főid [Inaktelke K ; KHn 202]. északnyugati nord-vestic; nordwestlich. 1855: az észak nyugotin* pedig két darab szántó 8 vékás [M.újfalu K ; EHA. — a Ti. a szóban forgó földnek e részén]. északocska kies északi fekvésű föld; pămînt aşezat spre nord; auf der Nordseite liegendes Feldstüekehen. 1746: Azon életskén tul lévő eszkatskát fel méretvén hoszszusága . huszonhárom kötél [Mezőbodon T A ; J H b XI/22. 6]. északos I. mn észak felé eső, északi fekvésű; cu poziţia nordicä, situat spre nord ; auf der Nordseite liegend. 1684: Az Reked odalan ualo főid az föld északos uizes, s igen bokros [Gyulatelke K ; SLt AM. 24]. 1715: A Levél Cserére menő eszakas föld [Nagyercse MT]. 1724: Csegezben az Falunak Északos odalán [Asz; Borb. I]. 1732: az udvarral altal ellenb(en) levő Eszkes oldal [Nagyida K ; Told. 11/70]. 1737: A Falu közönséges Erdeje alatt való Észkas Láb főid. A felső Kapusnál való északos Zab vagy Alakor Főid [Nagyida K]. 1741: A Hidon innen az Eszkes oldalon [M.kályán K j . 1744: az Eszkes oldalon [M.kályán K]. 1747: (Az erdő) Verőfényes és Északos részével edgyűtt [Nagyida K]. 1750: a Nagy Tekenős nevű észkős ( !) Erdő

[Koronka MT] | Az újj szőlő háta m e g e t t fekvő észkos tseplesz Bokor [uo.; Told. 14/38]. 1?51: A' Himberke, Verőfényes és Eszkas oldalával egyűtt [uo.]. 1757: az Atyám Pásztorával Keménye3 élire elé jöttünk és bé ereszkettŭnk ide az északos felibe a' bükbe [Gyszm ; DE 3]. 1762/1779: A Vad kerten kívül az Északos oldalon [Szilágycseh]. 176°Ezen főid azon Határban leg eszkossab helyen vagyon; jóllehet irtovány volt, de már meg sov^' nyodván, nem ugy terem mint kéne [Kál MT. Berz. 2. 40/62]. 1771: Miklosáj észkos Pusztájában [Nagyesküllő K ; BHn 80]. 1786: a Kis Onas Északos oldalán [Korond Sz]. 1802: a kakasd1 Torokba az észkas oldal alatt [Meggyesfva MT]1815: (A föld) sokkal eszkosabb Soványabb [Somkerék SzD; Ks 77. 19 Conscr. 155]. 1825: az Eszkos Nap keleti szobának Ajtaja fenyő Deszkából [Dés; DLt 595]. 1827: a Falu felső, és észszakos részi; be | a Falu közepe felé az észkas soron [Cege SzD Wass. Conscr. 52, 81]. 1848: Közép völgy észkos oldalán [Vécke U]. 1864: Fagyos oldal észkos hideg hely [M.valkó K ; K H n 112]. Az adalékok némelyike lin-i jell-ű alakulatnak is

felfogható.

IIii. 1725: az Északos oldal csak Bornyuk legelő helye volt [M.köblös SzD RLt Mfro* László (60) jb vall.]. 1744: az Eszkes oldalon M [M.kályán K]. 1759: Az Északos vagy Borsa felć való Forduloban [Doboka; DHn 12]. 1762/1792A vSomoson az Eszkos oldalon (sz) [Szilágycseh]1777: az Eszkos kerülőben a Kolosvari uton ak>i [Borsa K ; BHn 117]. 1788: Bala felől . . . a7' Erdő farkában nagy darab Láb föld az Eszkos oldalon [Nagyercse MT]. II. fn-i jell-ű haszn-ban: északi fekvésű föld, rég árnyék; pămînt situat spre nord; Feldstück mit nördlicher Lage. 1577: Vitalius Balas . . . k e ° z erdeonek ualla az giortian ezakossath [ J o b b á g y i MT; Bál.]. 1579: ez Juteot (!) nekünk az Chere veolgiebeli rizibe izakeostul (!) [Néma MT; Told31/1]. 1685: Az Tibában az északasban az p* t a * mellett (sz) [M.köblös SzD]. 1732: Vagyon * Verö-fény oldalban, edgj nagy G y ű m ő l t s ő s - k e r t vagj Bongor feles Szilva, sűrű Alma és Diofa> megjfa, 's sok Csemete, és feles kűlőmb kűlŐni féle ótoványokkal tellyes, szép Csere f i a t a l o k , eS egjéb Bokor is kivált az Eszkessin n e v e k e d e t [Szentjakab SzD ; Told. 11/67]. Iln. 1720/1805: ada . . egy Tőkés Kertben Tanorokotis a' Falunak Észkos felőli való r é s z é b e n [Ehed MTJ. 1732: A Ton fellvűl az E s z k e s b j e n ) [Nagyida K]. 1737: A Falunak alsó végin az Es^ kasban vagyon a gyümölcsös és v e t e m é n y e s ke [Tancs K]. 1746: Az Eszkasan egy d a r a b ••• föld [Kide K ; BHn 91]. 1769: a' Rapo É s z k a s s á n a' Gyŭmöltsös [Koronka MT]. 1785: az Eszka* felé [Gyerővásárhely K ; K H n 151]. 1807: a Bükkös Eszkosab(an) [M.décse SzD]. 1816: A' Vágás' Eszkássának a tetején (e) [ N y o m á t 1866: az észkos alatt (sz) [Meggyesfva MT]. A címszó jelzet nélküli aduiékai az KHA-foól valók.

155

eszerint

ćszakosság északi fekvés ; poziţie nordicŭ ; nördJjche Lage. 1780: az hellynek soványsága, és eszkosság mián a' Gabona termésre alkalmatlan főid .Nagyercse MT ; Told. 79].

a Papok és Korhel eszem íszoin emberek állították fel, akik a dolgot nem szerették, hogy több idejek légyen az eszem iszomságra és dorbézolásra [ K ; KLev. 11].

ţszárt-csipkc csipkefajta; un fel de dantelă; Spitzenart. 1707: Egy veres Simma beletlen Barmente eszárt Cipke (!) kúrúlette | E g j Naíancy Szin Barson szoknya égy tenérny Szejes ^záxt Csipke őt rendel az Alján [LLt Fasc. 146].

eszencia 1. lényeg ; esenţă ; Essenz, Wesen. 1801: Sem a dolgot a miről a határozás hozatott nem tudgja, Sem magáb(an) a dologb(an) nem forgott, de nem is tudgja valóságos essentiáját, hogj mi form á n ? és mitsoda okbol tétettenek a szerént? [Ádámos K K ; J H b Jósika Miklós ir.]. 2. tömény kivonat; extract, esenţă; Essenz. 1729: Az illyen hideglelésnek neme, böjteléssel és Iinádcsággal; ne(m) chinini (!) porokkal es essentiakkal fizettethetik ki [Almakerék N K ; H J . Rétyi Péter lev.]. 1789: 10 darab Essentianak való Üveg | Porok, Magok, Sirupok, Ungventumok, Spiritusok, Vizek, Essentiak, Tincturák etc. [Mv; ConscrAp. 8, 73]. 3. aszúbor-fajta; un soi de vin veclii; Art Ausbruchwein. 1753: 1736-ban termett Betzei essentia . . . Egy félben levő Aszszu szŏlŏ Bora [Marossztkirály A F ; Told. 18]. 1832: Két nagyobb és két kisebb üvegekbe Essentia [Sáromberke M T ; TSb 26].

eszefogyatkozott hibbant (eszű) ; năuc, zăpăcit; schwachsinnig. 1587: Az zegeny eze fogyatkozot lakatos Miért hogy feleo hogy twz Myat kart theg!e(n) egez varasnak wegeztek eo kegmek valamy *wr kontessel Rwliazzak megh es wssenek wassat a abara legien az fogháznál es az warasseból etelere ^jseltesse gondot Biro vra(m) [Kv T a n j k / * • 56]. . ? eszelõges eszelős ; zurliu, s m i n t i t ; wahnsinUí- 1831: én ezen Fodor Péternét eszelőges (!), íztelennek esmérem lenni [Torda; TVLt Közig, sztlan. - Nahájmel ( !) Károllyné Lajos Borbára <29) vall.].

n

. c«îelÖs I. mn zurliu, s m i n t i t ; wahn/irrsin1640: Szeken lakó Sebe J á n o s Haiadon leaniat ^ Ecclia elfutot ezeleős m a t k a j a n a k Molnár Midalinak keótelessege alol absolualta [ S z j k 48]. '690: (Cselekedeteiért) halált erdemlene, de hogy 0l y Eszelős allapattyat L a t t y u k mely altal az jo gonosz kőzött különbségét t u d n a tenni [így!), e nez kepest teczet az eo Nga szekinek hogy pro e xemplo aliorum in publico loco kéményén megh Ver etessek, és az Varosbul végh keppen ki hajtasSe k [Dés; Jk]. Szk: ~ szabású. 1592: Catus, Bárbeli Balasne ^^ Zouahoz kepest veottem ezembe hogi e *eiieos zabasu zep Balintne [Kv ; T J k V/l. 281]. esztelen, eszeveszett; nebun, furios; Tolle. 801: ugy tetszik rajtam ki őntvén eszelős mérgét, Abbékét sért [Kv ; BfN gr. Kemény Sámuel lev.]. Hí fn smintit; der/die Waímsinnige. 1740: fjedre Angyel . Testvér őttse Grozáv nevű, itt a' alub(an) Borzáson tekereg mint egy eszelős [Bor2a s SzD ; Ks 89 Inv. 92]. cszem-iszom I. f n lakmározás ; benchetuială ; ^chmauserei. 1813: Az ezen ötödik kérdésbe felirt szeméjek . . Minnyájon eszem iszomért örö^ e s t adják Lelkeket [F.berekszó vSz; BfR I I I . Borlán Nutz (48) col. vall.]. mn kb. (szertelenül) lakmározó, dáridózó; care benchetuieşte ; schmausend. 1764: ők írás tudatlan eszem iszom emberek [Udvarfva MT iold. 44. 29]. 1816 u.: Korhel eszem iszom emberek [K; KLev. 11]. 1818: eszem iszam Emberek W.fráta K ; i. h.]. 1825: Szilágyi Károly Urat ^smerem . . . Eszem iszom ember és prédáló [Bala > Told. 21]. — L. még eszem-iszomság al. eszem-iszomság dáridózás; benchetuială; Schmauei, Zecherei. 1816 u.: (Az ünnepnapokat)

er

E jel-re 1. TESz; Balassa Iván: MNy I , X X I , 3 0 7 - 8 .

eszencia-főzés fierberea esenţei; Essenzkocliung. 1789: 1. darab Essentia főzéshez való Üvegek Rf 2xr 20 [Mv ConscrAp. 13]. eszerint 1. az alábbiak szerint; conform celor de mai jos; demnach, wie folgt. 1587: az Mester rwhazattiara keolteotte(m) rea ez szerent, Az poszto meg niresereol fiszettem — /20 sinort veottem hozaia — /60 seljemre es az szabónak czinalasatol fiszettem - /85 [Kv ; Szám. 3 / X X X . 35 Seres István sp kezével]. 1599: Nierges Jianos. Hozot Ez zerent. 141 Veg kiznicertt 2 // 80 . 350. Iglay Siúegett 1 //75 [Kv i. h. 8/XIV. 5 hj]. 1666: Viszki Paál ez szérent Harminczadoltata ki hozot jovait Pezmat, Alkermestt, Terieket [UtI]. 1675: Az Donát Farkasné aszszonyom rákosi jószága mi karban áll, e szerint következik [Rákos Cs; CsVh 64]. 1678: Uzonbol vitte (ne) k el egyet-mast ez szerent Gyalog zaszlo(na)k való kópia faszegekkel meg verve nr.4. Korneta(na)k való kopiat nr. 1 [BLt 1]. 1688: Liszt ez szerent: Első Fejernek való Sax. Cub 8. /. második Fejer Sax. Cub. 20. / [Radnót K K ; UtI]. 1703: Az végsó botásos k a m a r á b a n az hámori eszközöket találtuk ez szerint® [CsVh 118. — a Köv. a fels. ] . 1740: Az Mlgs neliaj Groff Káinoki Borbára Asz(sz)ony eŏ Nga Temetése és ell Takarittatasara dolgosztam e' szerént Bartók Persi Asz(onyna)k vállat borítottam [Ap. 5]. 1748: vittünk volt ezüst portékákot oda e-szerint: egy ezüst ibriket 12. kis kávés kalánotskaival edgyűtt, egy Serviczet egész készűletivel, egy pár bor hordó Crédentiát [Bögöz U Szentk.]. 1776: Csordapásztorokot fogadtunk eszerint csíktaplocai Gergely Lőrincet és . . . várdotfalvi Boga Jó-

eszerint zsefet Szentgyörgy napjától fogva Szentmártonnapig [Taploca Cs ; R S z F I83j. 1796: Fogadtam meg Szilágy Csehi Joszágomba kertésznek. Nagy Almásról való Szász Jánóst, kinek is Esztendei Fizetést Ígértem eszerint 10 Kesz pénzt harmintz ~ 30 Vonás Forintokat ángáriáként [Kraszna Sz; IB]. 1812: Pap Ferentz, Udvar Biro Ur Sz. Régeni Hermán János Uramnak fizet e t t légyen ki e szerént Czigli szárért per 21 xr . . . Az avaték Czikli szárok, és kŏtŏfékek reparatiojaért per 6 Rf [Nagynyulas K ; IB. Hérman János kezével]. 1840: Nagy Mihály találtatott e' szerent Az Jobb felőli való részen az Nyak Inas hust meg szúrva egy fél Czolnyira hatva [Dés ; D L t 848c]. — L. még HSzj kerékfalazás és kötélverő al., R S z F 254]. 2. úgy, amint i t t következik; după cum urmează; wie folgt. 1630: az melj uallokat Vass János Vram mi elonkben Statuala azoknak hitt szőre(n)t ualo uallasukat recipialok ez szörent a [SzD ; Wass. Deák István vszb kezével. — a Köv. a tanúvall.]. 1631: Hauasok jol megh ruminalvan es szorgalinatossan Investigálván, az ahoz tudo expertus hites szolgák altal . talaltattak ez szerint a [ J H b X X X I I / 5 2 - 3 . - a Köv. a leírás]. 1758: (A) Néhai Tar János Ur(a)mrol inaradat lakó Házban bé menénk, az Divisiott incoalok modo sequenti ez szerént [Asz; Borb. I]. 1813: Almási Aniska keményen meg hiteltettvén, kérdeztetvén val e' szerént [Dés; DLt 162. 5]. 3. (a) következőképpen; ín felül u r m ă t o r ; folgendermaßen. 1726: az ezüst Pénz ami kevés lész az én holtam u t a n takarittsa(na)k el belőlle, melly eltakaritatásom ez szerint légjen a [ J H b XXXV/21 Jósika Imre végr. — a Köv. a rendelkezés]. 1754: Leveleket ugyan láttam, de nem olvastam, indörsálva, lévén ê szerént: Getzi Csere levele. Petsi Simon Csere levele [Mezőbánd MT Wass]. 1764: ezen alább inssralando Instructiot szorol szóra el olvastuk az p(rae) titutalt Tktes Ur(am) előtt. Mellj Instructio ez szerént sonal [Usz; J H b XVÍlI/9]. 1770: A J u h es Sertés Dezma, e' szerint volt, a kinek tiz volt, abból egy Bárányos Juhot Vettek, vagy, egy sertést tizből [Sülelmed Sz; BKJ. 1818: Megvizsgálván a becsületes falusi szék mind a két feleknek feltételeket, a felkelhetőköt . tartozik Gegő György a két fiával egyenlő három részekre elosztani . A belső jószágot pedig eszerént rendelvén: minthogy csak két fiú vagyon, következésképpen a küssebb marad az ős házba [Jenőfva Cs; RSzF 244]. — L. még i . h . 271. 4. az említett módon, ily módon, eképpen; ín acest fel/mod ; in dieser Weise, dementsprechend. 1633: en az Elŏbeni czirkaloknakis ez szerint vallottam, mint most [F.venice F ; Szád. Sztan Paszerey (45) vall.]. 1673: Mivel penigh Drusianna in capillis van ehez kepest minden nemű res mobiliseket, az ezüst marhán kűvűl, fen hadtunk, u s j hogy aequiparaltassék, mindenekben, ezen fen hagjot jokbol valamint szinten üdvözült attjok, Betlen Domokos Uram, elocálta volt Betlen Kata aszszonjt, meljben az peczetes Regist-

456 rumatis investigálván e szerint p r o c e d á l t u n k [Marossztkirály A F ; IB]. 1712/1777: Mely e' szerint való Divisionak erősségére vetettünk 100. Imperialis Tallér vinculumat [Vaja MT ; DobLev. 1/79]. 1764: az sertésnek ez szerént lett meg találása és bizonyos ember kezénél lett el hagyása után Tordára jŏttenek volna az barom v á s á r r a [Torda; T J k V. 3 0 5 ] . 1776: Pétsi Simon, r e n d e s uton modon is acquirált de ha ugy nem l e h e t e t t erŏszakosonnis el foglalta a lakosoktol a' mit akart, s e szerint igen nagyon ki t e r j e s z k e d e t t volt Mező Bándon [Mezőbánd M T ; Wass]. 1806: Melly procedúra hogj altalam eszerent m e n t legjen vegb(en) arról adom ezen igaz h ű t ő m s z e r e n ţ költ bizonyság levelet [Torockó; Bosla]. 1818: Ezen fenn írt kézbeadás mellett való o s z t o z á s o k a két feleknek mü előttünk és általunk e s z e r é n t ment végbe [Jenőfva Cs; R S z F 245]. 5. ennek értelmében/megfelelően; í n c o n f o r mitate cu aceasta; demgemäß. d e m e n t s p r e c h e n d . 1678: az mi kglmes Aszszonyuk (!) ö Nga altalam parancsolván Fogarasi Vicë Capitany M a d a r a s z Mátyás U(ramna)k hogy . . . adasson M u s k o t e l y portt ŏ t t száz fontott Ittem C a r a b e l y o k b ( a ) való töltést ezertt Porkoláb Ur(am) jelen nem leteben, az Várbeli Eöreg Tizedes kezebül Balas Janóstul Percipialtattam ez szerint, es az Udvari Magyar Gyalogok(na)k es eö Nga(na)k a d a t t a k [Fog.; Szád.]. 1761: mikor a tutajfakot . . • * szekelyek a vizén MVásárhelyig Le s z a l l i t o t t a k kegyelme mindenikben gantsot talalt, hogy ^ hoszszu ki vastag ki vékony volt, és e szerent mmdenikbői ket ket forintot el is liuzot [ H a r a n g l á b M T ; Ks CII. 20 Jos. Szarka de Kövesd (44) & vall.]. 1776: Ezen Coutractust el vinnők mim1 ketten P. Szegedihez magához, s, Groff Lázárt oda hiván, subscribáltatnok ., e' szerint el is hozo* a Contractust ., és el vivők Tiszt. P. S z e g e d i h e z magához [Szentdeineter U GyL. St. Henter (37) vall.]. 1813: (Az udvartól) olly p a r a n t s o l a t o t vettem hogy a Birákat vigyem ki és jártassam körül az az egész fogást En e szerént a Birákokat ki vittem, és Testimoniumat készíttettem [F.berekszó Sz; BfR I I I . 12/9]. 6. ilyenformán; astfel, ín felül acesta; derinaßen, in dieser Weise. 1756: A' miolta Tiszt Moíduan Vonnya a' Fü felosztásb(an) belé ártotta magát, és e' szerént nem akkor osztya a' Falu, a' mikor tettzenék, hanem a' mikor eo Kglmének Tettzik [Galac BN WLt]. 1763: amennyi kivántatott annyi fát vágtunk le s e szerint a' helly e tisztítottuk, hol egy bogjátskára való hellyet h o1 többet [Zágon Hsz; SzentkZs]. 1797: Az kivánsága a kortsomárosn (a) k holnapj ara két véka gabona egy egy Szekér fa minden Veder Bornak el á*?:?/ sáért egy garas Apadasra Csepegesre ami ih1^ hogy ki tudódjék s ugy eszerént a Gyertyára valois [Banyica K ; IB. Gombos István lev.]. 1806: A Peteleiek . . . azt állittyák, hogy az esö » viz miatt sok kár esvén, t e h á t egyet másba véve egy egy Kalangya Alakor tsak két vékát . . • eresztett volna. Eszerént a' 274. Kalangya zabból szemül 411 véka, 394 Kalangya Alakorbol pedig 0

457 U88 véka jővén ki [Felfalu M T ; Born. G. X I I . 11 Gyárfás József t t kezével]. 1825: eszerént nem hogy valakit Kiss Pali Ferentz Ur Regiusnak t e t t volna söt ellenzette [F.volál H s z ; K p V. 346]. 7, ezek szerint; prin urmare, a ş a d a r ; demnach, dementsprechend. 1787: Már e szerint en a jövö héten ki szándékozom menni, és Karátsonnak az innettsö felin bajason lát kegyelmed [Bolya N K ; gr. Toldi Zsigmond gr. I. Bethlen Sámuelhez]. 8. t e h á t ; deci; also. 1781 kÁlljon fel e' szeri *ţ a' Szent Békesség közöttünk, és a d j a a' Menybéli Isten, hogy soha az meg se is bomoljon [Told.]. 1796: minthogy az actor 5 fennálló bizonyságokkal bizonyít, hogy ahová a kendere és a lenje volt úsztatva, oda senki kenderit a víz nem vitte, így eszerént tartoznak az inctusok 31/2 kalongya kendert és 3 kalongya lent visszaadni, ítíltetett [Szárbegy Cs; R S z F 162]. 1829: Valoságos szükölkedőknek dolgát és élelmet adni nem pedig henyélő d J>lgat kerülő kudusakat a táplálni, használtattnak e szerént a' nemesebb Tzélra határazat kegyes adotnányak [Kv; R L t 12 a kv-i dologház nyomt. szám. —a A nyomtatványban egy kéz ceruzajavításával: koldusukat].

esztenatársaság Szk: ~ bolond okos-bolond. 1586: Biro vramhoz talalkozot vala egi eszes Bolond az ki haidw Tanchiot J a r a t t a t vala lovaual, hogi meg nem menekeodhetek eó kgme teolle kellet nekie adnom egj Cziszmara — /50 [ K v ; Szám. 3/XXIV. 41]. 4. kb. bölcs; înţelept; weise. 1618: Állanak mi eleonkbe(n) egy feleol az bwchwlletes Egez Dees varos kepeben plena authoritassal az ezes es tekintetes Deesen . . lakó Szeocz Georgy es Vajda Mihály Vramek [Mv DLt 340]. eszesség 1. értelem; min te, inteligenţă; Verstand. XVIII. sz. v.: Benne örögbedgyék a' nemes eszesség [Sár.]. 2. okos/bölcs dolog; lucru înţelept; vernünftige Sache. 1653: Mondám, hogy a város népe igen haza takarodott vala ; noha bizony nem volt eszesség töllök, mert nem volt semmi módja, mikor két fejedelem volt az országban a [ETA I, 69 NSz]. — a 1602-ben Báthory Zsigmond, a fej. és Básta, a császári seregek főparancsnoka].

eszik 1. a mînca; essen. 1564: a Kristus testét lelki szájjal eszi az igaz hitű ember, nem testi foggal rágja [ETA I, 21 BS]. 1570: Katalyn nehay zekely Thamasne vallya eois szoksor adotli ©szerű ilyenforma/szerű ; astfel (de); solcherEnny az Malachnak | Es onnat mykor az azzonyok derartig. 1632: Also Porumbaki Uduar ház . . . haza kesertek volna Mynth Erem Anjat, eo EnnyBialok szama . . . El mult niari bika boriŭ N 4. ek es Innyok hozot volt | Anna Ban Janosne, Ez szerw wszeő bial boriu N 2. [UC 14/38. 187 Azt vallya hogy, . Lattá aztis liogi eggywt Borumbáki (F) urb.]. eotek eois eoth velek | Balogh Lěrinczne Anna, Ázt vallya hogy . . . Mentenek volt valamy drabantok eszes 1. épeszű; normál, von gesundem Verhozza es ennyek való (!) feozettenek volt vele, Es ®tand. 1584: Catalin chizar Andrasne vallia Az mykor J m m a r esnek volt, liyak az leant Borbarat Mayor dolgarol ezt tudom Teremy Martatol hogi ennek velek, Azt felely nekyk hogi Ennem ( !) eszes koraba hallotta(m), hogy Bewchel Zanizlonak Megiek Mert Nem Jllyk nekem veletek ennem MosAtta Zaz f(orin)ton a' kertiwel eozwe | tudom tanis elegh zoo vagon hozzam, es Nem mend (!) ezt(is) hogy giermeksegeteol foghwa ez Bolond oda Enny | Sos Mathe vallya . . L a t t á azt Angalitot vgia(n) Barat Istwa(n) t a r t a Newele fel hogy Eggywt eottek [ K v ; T J k III/2. 16, Akor ezes vala Az Azonv, De giermek Agiaba 32, 89, 148—9]. 1573: mikor haza Mentünk volna, êsze megh Az esze [ K v ; T J k IV/1. 357, 380]. otth Ennwnk es Innunk ada [ K v ; i. h. 62a]. '626: az oduaron állok uala, latam liogj egj ueres Io 1574: Zeoch Demeter egi estwe Meg Ieo valauas altal ieoue az uizen en Ki menek az kapun • • • f megh fogam az louanak az fekit mondám lionnat Bwskodwan sem eot sem I w t leh fekwt [Kv T J k III/3. 310]. 1579: az pattlangyūs (!) |}ogj houa megh a mert hizem ezes Ember uagy lazlo Naloin zalott volt Ewek velem költetem rèa [Szentgyörgy Cs; BLt 3. — °Más tintával megj-re d. 6 [Kv; Szám. 1/XVIII. 9 Filstich István sp Javítva]. kezével]. 1584: Borbély Egiedne vallia mikor 2. jóeszŭ, (nagyon) értelmes; deştept, cuminte; klu be keoteót volna, monda hogy egie(m), de en holot g, gescheit. 1594: Ez Mihály vajdának volt egy Az eleot soha semmit Ne(m) ernezthettem megh, rokona Jane Vizter, ki kraiovai bán volt eszes és Ne(m) akarek enny, vegre vgia(n) ereowel etete, es °*os ember [Monír. X X X , 92 Szamosközy IstNe(m) tûdom miteól de amit Eóm az Nalla(m) meg feljegyzése]. 1610: Gergelj J á n o s eszes ember marada, Es Jolis alwa(m) vtanna | Teremy Peterne[Martonos U ; UszT 33a]. 1644: Jámbor ezes nek Adot vala a' zemet birone eg czipoclikat Ember Borsos Tliamas, Mert cziak ket zouolis melyben hogy eowek Azoniom mingiarast eyel meg Jo tanaezot tud Anny [Mv; MvLt 291. 428a]. bolondula | Anna Kerekes Georgne vallia . . ^775; jámbor eszes kegyes és Templomot szerető és vochorara le wlenk es Immár Eottewnk vala gyakorlo ember [Kővár H s z ; HSzjP]. [Kv; T J k IV/1. 2 4 5 - 6 , 264]. 1585: Valazuto(n) 3. okos; deştept, inteligent; klug. 1653: (A) Eŏttwnk Ebedet hozattunk 2 Eytel bort d. 6. hitbéli változtatás megerőtlenitette a nagy fejedel[ K v ; Szám. 3/XXII. 66]. 1586: Feier peter vallia, meket, egymástól elidegenítette a népeket; és az Gazdagh Georgy egy kertbe hagot volna, es hogj alatt a nagy szultán Szulimán m i n t eszes ember keortwelt eottek volna hozot (is) volna onnat k j ezt látván, akkor hántá a hársot, mikor hámlik [ K v ; T J k IV/1. 577]. 1589: azis mingiart cda vala [ETA I, 28 NSz]. 1766: A vevőnek Eszesment oth eottek [Dés; DLt 226]. 1590: Keouetkenek kell lenni [Torda T J k V. 318].

eszik zik az 1590 eztendeobeli keölchegli az Zegeniekre Januariusban keölteöttem mind húsra halra es olayra, mert minden heten eöttek olayost, de halat chak másod heten, fl. d. 31 (így!) | Az kazaloknak Aratoknak enyek hogy el wegeztek attam f. - d. 24. [Kv Szám. 4/XIX. 8, 4/XVII. 12] | mint effeli (!) szegeny Ember az mit feozetek mind zolgastul hozza wleok à ky le wlhet le wl az ky penigh ne(m) fel al es vgy eszeonk | en az mit feozettem volt ott maraztam eoket mielhogy sendelt chinaltatok volt vellek, no ott evenek az en hazamnal [UszT]. 1591: Battory Boldysar Nem Eòtt Ebbedet, Chak felestekemet [Kv Szám. 5/1. 17] | Baniai Geòrgi Deakne, Margit Azzoni vallia akkor chieòteòrteòkeòn uwnk a enniek uacliiorat az aratoknak [Kv; i. h. l/V. 146. — a 01v. vünk; értsd: vivénk]. 1596: az mely kenjeret elest Inne(n) hozol Sebesi Miklósnak eò vòtt volt abban ett Egheyi Georgys | Benedekfi Jánost be hyuak a' zobaba Aszoniomis a be mene pechenyet seóttete, enni ada Benedekfi János vra(m)nak mys eònk úeüe negy eytel bort iuank megh [i. h. 11/47, 54. — a Helena relicta quondam primipilii Antony Thibold]. 1599: Biro vram parancziolya valami szwrke Baratoknak ennik ualot aggyak negjen uoltak [Kv Szám. 8/XIII. 11 Szabó András sp kezével]. 1600: (A szeretője) ott h a l t . . . Aztalos Jstwannenal . ., megh ez Aztalos Jstwanne az vra mentheyewel lepedezte be, es egy tíinyerrol eottenek egy massal | Tiz buza giomlalonak Ennik attam, es atta(m) Nap sza(m)ot d 50 [Kv; T J k VI/1. 395, Szám. 9/XII. 68]. 1603: Darabos mente magat hogy eo meegh ne(m) eott ne(m) izik, vgy monda Horwat Adam hogy nem is ereoltete(m) kegdet ., kenalam Balast, hogy egiek, es veon benne egy falatot es megh ewe [Kv; T J k VI/1. 669]. 1606: Ennik az veteönek es Boronalonak attam Egj eöreg kenieret [Kv; Szám. 12a/I. 33] | Deliberatum . . . heted magaual meg Eskögyek az A hogy Az Alperesnek be haitasa miat liolt megh az eö menes loda, Azonnis hogy mit eot volna az marha [UszT 20/97]. 1613: (Az articsókából) öttem is, de elég rossz gyümölcs i'BTN 67]. 1627: kapoztas hust mit adot eŏnni, bort Innia [Mv; MvLt 290. 25b]. 1628: az en Uram idalmozot, gialazot, seöt süttemben főztemben sem eőt [Szjk 22]. 1629: abboll ă penzbeol se egyek se igyek [Kv; T J k VII/3. 38]. 1634: egy Embernel evenk s ivank | az Czykbannis óttem az kit ott fŏztenek volt [Mv; MvLt 291. 8b, 22b]. 1637: aval az szekely Istuannal eleget et s iŭt Padocz Istua(n), harmad napeghis el vendegeskettek eggjütt [Mv; i . h . 112a]. 1638: akkor vaczoranis elege kinalak, de ugjan nem euek, sem iuek, hanem talam czak ketszer ha martot az etekben [Mv ; i. li. 148b]. 1644: Ez keozben Eszwnk vala | Ez el mŭlt Niarba(n) az mikor az Biro Antalek haza megh ege az dolgosoknak akarok vala Eonni vinni | azt Mondgia hogy Ne(m) mehet hanem Eögiensk [Mv ; i. h. 426b, 432a]. 1645: az lopott szőlőt ŏttek, keŏlteŏttek [Tötör SzD ; Ks 42. C. 31]. 1653: haza Jővén etzakanak idejen, be menek az pituarba(n) etzakanak orajan, en ővem (!)

458 es leis fekvem az pitvarba(n) [Szjk 70]. 1690: Láttam Janczit hogy Csereznyet szetek, ŏttek [Aranyosrákos TA; Borb. I ,,Thothŏri Thamás feleseghe Biro Kisana aszony" (28) vall.]. 1693: & malom házban az molnarral eott s, ivutt [A.j®1* TA; Berz. 7. LXV. 38]. 1697: az M a t h e G e o r g J Lova az Kalongjab(an) eleget ett . . . az ókro* előtte ettenek az Fűb(en) [Jobbágyivá MT; Bál. 50] | õt(t)em ebédet Somlyón a [AIN 154. 1700: az el m u l t őszei Lopott szalonnát sŭttotten(e)k és ötten(e)k a ' Sztán Rotár kosárjánáj [Csolnokos H ; Szer.]. 1718: az ö Nga a z t a l á n á l e t t s ivutt [Szárhegy Cs; LLt Fasc. 69] | ide olly*? émber kél uram: a' ki egyék es igyek vellek [Mez°* bodon MT K J . Fogarasi János lev.]. 1722 a Minister tartozik enniek adnia k a s z á s o k ( n a ) * [Felfalu MT; Görgjk 91]. 1747: láttam két katonát, kik az Monostorszegi fogadosnéval Máriával . . . édgyŭtt az Piaczon övének [ K i s k á j o ü SzD; Ks 27. XVII]. 1748: mikor nappal az Vra* . . . a maga hizo sertéssinek enniek adatott, s z ü n telen ott kellett ŏrzenŭnk a' mig ŏttenek, m i v e l a Tatar Vr(am) sertéssi ki ŏtték elŏllŏk, é t s z a k á n ként pedig . . . mindenkor azok õtték meç előllo* [Torda; T J k III. 240]. 1754: a Tinót . . . a mezöü tanáltuk meg s ugj őt mint a tőbi [Diósad WLt Elekes Gergeij (38) ns vall.]. 1764: az K r e n t s e fiai, és Faur Péter szolgája ettenek egès* Böjtén sirost [Torda; T J k V. 205]. 1769: engemęt nem ültettek az Asztalhoz mind az által e n n e m ^ innom eleget adtak [Szárhegy Cs; LLt]. nékem soha sem mondotta, hogy ennyi (!) ne a d j a * az ökröknek [Km; KLev.]. 1785: (A kalangyj allyábol a Marhák éttenek [Miklósivá U ; Ks 7* 55]. 1790: Vas füvet évén dŏglett meg Bival Tebe* Nro 1 [Msz; Told. 9]. 1795: Hogy az Uradalm1 Gornikokkal halásztottam a meg lehet . • ténhetet vagj egj Pénteken Szombaton hogj && volt mit egyem, ekkor magam is azon Kis P a ' kotskában vélek el mentem, a mit f o g t u n k , me# ettem ottan [Dobra H ; Ks Dévai urad. relatoriae et documenta X X V I / 1 - 2 Kiss Luká^ volt krájnik nyil.]. 1796: az Arviz majd mindé* Esztendőben hol meg iszapollya az e g é s z réte ^ hol pediglen a kész szenankatis el vészi, s az egć ^ hellyen majd mind Tálmoso fü terem, mellyet szarvasmarha nem észi [Mohaly SzD ; Wass]. 1?? láttam hogy ett és ivut | evett és ivutt a [Sinfva TA' Borb. - a Uo. többször is igy !]. 1798: a Bihaj taj^ gával edgjütt haza menék és a Bivalak(na)k e n 1 ? e attam [Ádámos K K ; J H b XIX/58]. 1802: vatt® rához ülni akarván, az őtsémet hogy őis enj felköltöttük, de ckkoris beteg lévén, nem ett ' Born. XXXIX. 53 Jos. Bakó de Siklód (30) táV“j scriba vall.]. 1806: (A kocák) előttem e t t e n e k 3 [Dés; DLt 82/1810]. 1808: Mű a' lovat meg JgJJ űtettŭk; hanem láttuk hogy nem észik fê' U ; Falujk 36 Sebe János pap-not. kezével]. Príma Április . . . még mesze lévén addig eszem 's iszom [Kóród K K ; Ks 101]. 1818: & Kolbászábol [A.szovát K ; KLev.]. 1824: az azon harmad ideji szénát . . . nem észik [Dés; v . 294]. 1837: egy keveset alszom és eszem [Oto*

459 Î U Praes. ir. 380/ 1844 Kassai F. Mihály ügyvéd fev.]. 1843: gyakran evett és i v u t t Orosz Jósefínél [Dés; DLt 65] 1 ő is ett a' lopottakbol [ K ; KLev]. 1851: (A tehén) Szénát égy Szállót sem ett [Szépiák K K ; SLt évr. Bíró Sándor lev.] Szk: ugorka enni. 1846: hová mennétek talan bizony ugorka enni | Virág László mondottais hogy Ŭ nem engedi a Czigányokat — mert nem szoktak azok ugorka enni menni [Dés; D L t 530/1847]. Sz? csalásával ette s eszi kenyerét. 1824: Csalásával e tte s észi kenyerét [Torda; K W ] * egy kenyeret * vkivel egy asztalt t a r t vki vei. 1585: Molnár János vallia ez leány mindenkepen inchelkeJet vtanna(m), Araníos inget es kezkeneot Ighirt êm akarta (m) Neky engedny, . . . Az Molnár Jacabbal Nem latta(m) hogy chak bezedes leót ôlnais, maga egy kenyeret eòttem velle [Kv ; T J k Iv /1. 507], 1606: Tudom azt es L a t t a m hogy Slolya Jmreuel^ egy kenieret òttek [i. h. 20/107 „Slolya J vOrinez" vall.] egyszer evett benne, de nem eszik többször egyszer/egy úttal volt része benne, többet *** pipál. 1640: Hallattam azt Beörveinétül, hogy Molnár Istvánné panaszolkodott őneki, hogy Kis András reá ment volt az dologra, de azt mondotta, }°Sy hiában az lustos vén kurva, mert eccer ött oenne, de nem eszik többször [Mv; MvLt 291. ^33—5ia átírásban !] •)(• vmi általjvmivel eszi tenyerét vmivel szerzi/keresi kenyerét. 1591: Ziparto Matiasne, Marta azzoni . . vallia, Latam bogi Haczoka Thamast az bírák vonazolliak (!) y ala es mikor az zabliaiat el akariak teole venni • • • ezt mongia vala, Zereteo vraim haggiatok êket, ne vegietek el zabliamat, mert en euel ezem . etüeremet, e z t bizoni nem engedem el uennetek, ânem ha megh halok eleozeor [Kv ; T J k V/l. 89]. 7 668: munkám által kerestem s' ötte(m) kenyeremet v 1776: András Juon magának keresheti e kenyérit vagy koldulásával észi ? [ H ; Szer. ^ ha sóst evett, igyék rá ha vétett, igya meg a evét. 1595: lássátok ha megh fogiatok, ha sost ett ! Syek rea [UszT 10/41] kenyerét eszi vkinek kenyerén él. 1573: Simon gőrgy ot Lakoth ala az ő kenyeret ette hozzwtelky ferencz kennyereth eőtte mykor az dolog esseth [Fráta K ; SLt rir 1583: Nalla lakta(m) es kenyeret eottem saJ T - J k I V / 1 , 1 4 7 ~ 8 ] - 1 7 4 8 : Ezen immunitásai pedig tsak az Acquirens gaudealhat, az Fia mig Attya kenyerit észi [Torda; T J k I I I . XIX. sz. eleje: Most pedig az Ányosommal e gybe veszvén az házból ki igazittottam hogy êlem ha kenyeremet észi s ruházattyára van âk magának gondja ne veszekedjék, engem ne szidjon ne gazollvon Mivel r u t u l szidott ga[BfR 88/18 Ó. Horváthi a Süle Szimion kérv. *Sz] % kenyerét nem ette, bocskorát nem szagŝ*tja. 1761: kenyered nem ettem, botskorodot nem szaggatom [Majos MT; Told. 35] * kenyeret °°bet nem eszik. 1687: azt monda hogi ugj bántak volna vele' hogi kenj eret többet nem öt ôlna [Szentlélek H s z ; H S z j P ] megéri vele, ha P^nzt ennék is. 1748: az Urá(na)kis marad annyi, b°gy ha å gyermekei pénzit n e m költiis, megéri ^ f e ; ha pénzt ennék is [Torda ; Borb.] micsoda

esztenatársaság tizstességgel enné kenyerét, ha . 1585: monda oztan Az varady tizedes ne haggiuk vgy mond az my zegeny Athiank fiat mi chuda tiztesegel enneok keniereunket ha zemeunk eleot meg hadnok eolny az my Athiank fiat mint tolwaioknak [ K v ; T J k IV/1. 486] nem ad neki többé ennie. 1651: monda Mózes egi Aszszoni embernek hogi adgi ennem K a t a mert nem adcz nekem teobet ennem [Zoltán Hsz; HSzjP. Johannes Desi col. vall.] # nem ~ sokat nem sokáig él. 1592: Tudom eztis hogi Ceklas Miliallial Igienetlenkedet, es feniegette, megh lad te vgimond esse lelek hogi ram teorz, de n(em) ezel megh hid sokat [ K v ; T J k V/l. 209] nem ~ többet. 1633: Hallottam az Falabu Kathatol, hogi beszelli uala jm az en jegiese(m), az io iffiu legini azt mondgiak hogi el akar liadni, de am lassa az io legeni, tudgia az mint hagiot el engemet, teŏb varosokis uadnak, es en akar liunis heliemet talalo(m), de bizoni megh lattia azt hogi ne(m) eszik teòbbet, am ellie(n) addig az megh elhet [Mv; MvLt 290. 138] * nem ~ több sóst. 1633: Hallottam . . Berej Janostoll hogi mo(n)dotta, hogi ez el mult beőitbe mikor Boros Gergeli az ablakara ment volt, ha az en fia(m) ne(m) volt volna ne(m) eött volna több sóst | lia az Eöczern velle ne(m) volt volna bizoni ne(m) eött volna tőb sost, mert az puskanak az vegett az ablakra tőtte volt mingiarast altal lőtte volna [Mv; i. h. 130] nem ~ vele egy tálból nem közösködik vele. 1638: néha el iizte az Aztaltul az feleseget Uarga Miklós, s azt mondotta hogi nem eszik eö uele egj talbol [Mv; i. h. 146b] # soha többet nem ~ 1644: keozeonnie az Ese leleók kurua fia hogy Oth Nem talaltam, Mert soha ne(m) Eót volna teobbet [Mv ; i. li. 426a]. 1767: hallottam midőn meg nevezett Komanai Bóér eő Kegyelme Tisztarto Szegvári János U(ra)mat rutul difámálta Tolvajnak s or Gazdának Szidta, s Fenyegette illyen Szókkal liogy ha tul kapliattya az olton soha többet nem eszik [Királyhalma N K ; Ks 67. 46. 24c Joli. Székelly (87) vall.]. 1769: tsak adná az Isten kezem közé az mezőn valahol el oltanám az luminájat soha nem ennék többet [T Told. 3a r. valló nyil.] sóját, kenyerét eszi vkinek. 1698: haza jőve' Tisztarto Ur Veres Gergely Ur, s monda no az ki az en somot s kenyérémet észi kellyén fél, jöjön is velém [Szászfalu Hsz ; H S z j P ] . 2. 1846: (Meghalt) Kalo Ersébet, Csóka Mártonné 24 éves a fene ette a szemit [Nagykapus K ; RAk 12]. eszik-iszik 1. a mînca şi a b e a ; essen und trinken. 1570: Orsolya Erzen Jarto Jacabne Azt vallya hogi Twgiak hogy Égiek, egy hazban laknak eggywt esnek yznak [Kv T J k III/2. 16e]. 1573: Magdolna Kiral Matene Azt vallia hogi eo l a t t a kykelleo varat Bertalan es gergel egi tarsasagba voltak es eggywt eottek Itak es haltak [Kv i. h. 282]. 1579: Az 22 Janúary Sombory Demeter postán volt Nalam Enny J n y a kert költetem d. 9 [ K v ; Szám. 1/XVIII. 7]. 1585: Az palffalvi teteonnis mikor feleltettek minden keolchegekkel az lofeiek Mihal deák mellett woltak eottem ittam keolcheghekben

460

eszkába [UszT ,, Farkaslaki lazlo János weres drabant" vall.] 1592: Saswari Lukach, egi aztalnal eot, J u t Niari Martonneűal Gaspar Katussal kartiatis Jaccot az Azzoni Niarine Lukachal [Kv; T J k V/l197]. 1596: eúek iúek nalam az zegenj legeny. [UszT 11/54 „Helena relicta quondam primipilii Antony Thibold" vall.]. 1617: Varga Miklosnelioz lattam hogj elegie iartanak az katonak edgiwt eottenek ittanak [Mv; MvLt 290. 28b]. 1632: Ennek az Azzonnak es Geörgi Deaknak eletek felöl tudom hogi eggiŭtt iartak laktak óttek ittak es az házhoz mindenik egy arant vasarlott az mi szwkseges uolt de eggiwt való halasokat nem lattam egizer tudom hogi Feltoti Giòrgi ide iött vala es oda szállott vala, akkor mind eggiwtt euenek iuanak | lattam hog' eggiwt iartak óttek ittak giakorta egi tanyrrolis óttenek de gonossagokat en nem lattam [Mv ; i. h. 95a]. 1634: Falabu Janosni be mentenek, otis ettenek ittanak [Mv; i. h. 291. 22a]. 1684: egiut eotek, itak, egj Asztalnal [Torockó; Pk 7]. 1692: Felesége . . egy GyŎri nevű leginnyel . . öt, ivott, Ura othonn nem létéb(en) [Szjk 265]. 1721: (A fakadékok) nem lialálasak, az ott ben includalt emberek, minden irtózás nélkül vadnak, észnek isznak s az Felcserrel szüntelen vendégeskedn(e)k [Keresd NK ; Ks 95 Csongrádi Farkas lev.]. 1733: azon legényt házánál paceálta s vélle őtt, ivut [Dés; Jk]. 1816: Szőllősiis ett ivutt belőlle [K; KLev]. 2. kedvére eszik és iszik, lakmározik; a mînca şi a bea după pofta inimii, a benchetui; schmausen. 1629: Leszaj Gieőrgj halla(m) hogj kuruaza valóba Fekete Katott, s azt monda hogj te az latrokat be givteöd, s azokkal eszel iszol s torbezlaz ugj mond [Mv; MvLt 290. 173a]. 1633: Annok oda hiuatta Azzoniomat ott eőttek, jttak, lakoztak s szereimeskettek [Mv; i . h . 121]. 1670: az J vellek őtt, - iut, torbézlott [Kv; T J k VIII/11. 12] | Causa Székiensis a . . . egy Seres Gyurka nevű Jnas menten hazamhoz jővén ., őtt ijutt vendégeskedett . . es . . . ŏtt ijutt velle . . . magamat ördög hitŭ(ne)k, hamis lelkŭ(ne)k szidott [Szjk 229. — a Szék SzD]. 1692: Felesége . . . latrárúl a sok idők alatt tisztátalanul conversalkodott, iinide amoda járt miut a' félék edgyŭtt ŏttek ittak lakoztak [ S z j k 261. — a Elírás lehet latrával h. a rákövetkező tisztátalanul alaki hatására]. 1733: (A) legennyel maga házánál ejjel nappal titkon ajtó be zarolva ett ivutt, Csokolodott [Dés; Jk]. 1747: Gyakrabban ett, ivutt, vendégeskedett, és soha nem dolgozott, sok pénze volt, sőt ditsekedett vélle hogj más hát ökre után nem tud ugj élni, mint ŏ a kinek edgj marhája sintsen [Torda; T J k III. 183]. 1789: őttek ittak vendégeskedtek égy fitt [Dés; DLt]. 7836: kéntelen . . azon Czégéres Aszonnyal enni innya vele fertelmeskedni [M.légen K ; KLev.]. 3. ts (vki javait) evéssel-ivással izlèlijrég fog y a t j a ; a cheltui/prăpădi bunurile/averea cuiva prin mîncare şi băutură; aufessen/speisen, verzehren. 1569: Az Arwa Marhayat ezik izzak minden napt> zwntelen az eó hazaban jozagaban ha(l)nak [SL].

eszkába 1. iszkába eszkadron lovasszázad, rég svadron; e s c a d r o n , Eskadron. 1815: az Hohenzollern Regement Reserva Escadronjánál való Ispotallybéli szolgálatra még alkalmatosnak találtatott . . . Invalidus Kőz ember Krizbay Márton [TVLt rtlen]. Az adalékban a címszó eskadron ~ eskádron ~ esxkádron olvasatával is számolhatni.

eszkadronos kapitány lovassági százados; căp1' tan de cavalerie; Rittmeister, E s k a d r o n - K o t n m a n dant. 1826: Escadronos Kapitány Frenkó András [Egerbegy TA; TLt Közig. ir. 1495]. észkes 1. északos észkocska 1. északocska. eszkóíia ? süvegféle; un fel de căciulá; A** Haube. 1546: az Egy, Ezkoffya es az Egy, rohan**" walo, komoka (!) mynd az keeth, nest gereznawaj » es az haath arany gyry, mynd az yzymakos (») penzewel Egyethembe, az my wolth. Ezek rnym*' Banffy Bernaldnak maradyanak, es, Ewee Legy^ nek [Radnót K K ; J H b K XXXVIII/19. szöveg ilyen zavaros! Âlkalmasint tollbamondással író a Lysimachos szót írhatta el]. A fenti szó szhofia ~ szkófia hangalaki változatát MA ^ 'Mitra, Cidaris' értelmezéssel közli, MA viszont a mitra 6SZ°T\ 'püspöksüveg, beretra, szkofia, szkofium', a cidaris-hoz P / ^ 'törökpatyolat, szkofia' értelmezést iktatja be. PP az e l őmeb b i ^ esetében MA-t másolja, az utóbbiban a 'török patyolat' |\Ac a 'Főre-való szkófia' értelmezéssel él. Noha mindkét é raZt enIi m ^ nói fórevalóra vonatkozik, a fenti egyetlen kijegyzésben ° v£. férfinak hagyományozott, nyestgereznás (nyestprémes) ö l t í ^ , darabról van szó, kételyesen ugyan, de 'süvegíéle' érteimezc^ számolunk. — Megjegyzendő, hogy a NySz elsó előfordul ^ ként Heltai Cancionale-jából idéz egy csonkított a d a l é k o t , idézet hibás jelzete miatt azonban a szöveg a hasonmásból ( B ^ V.) sem egészíthető ki.

észkos 1. északos eszkotár, szkutár 1. számadó juhász, juhá sZ s gazda; scutar; Schäfermeister. 1627: B o d o l a i Vzoni Juhok (na) k, Tehenek(ne)k , es e g y e b eoreg^ labas marhak(na)k szamban adasa . . . Algja Ezkotarnak, Feiós J u h o t Nro 1053. Ezekre kel D Jeoni 116 Teomlónek. 116 Ordanak es egj r e ^ sajtnak. Ez idei Neosten barany Nro 399. .<.e barant Nro 532 Meddw Juhot Nro. 27, Miurat (!) Nro 294. Dizke kost Nro 48. Boreg kost Nro 28. Eoregh Czapot Nro. 6. Eoregh kec2> bakot Nro. 1. [Bodola H s z ; BLt 1 Inv.]. Boerok. Boer Ztoyka Bulia Uarbéli Assesso^ Raduly Namcul Izkotar az Juhok mellett [ ° h â _ t F ; UC 14/38. 18] | Boër No 1. Komsa Boer, Varhoz ualo Zkutar [Sebes F ; i . h . 25]. Raduly Radulye . . . Zkotar . . . Ztan FurnaneS^ . . . Juhasz | ozkotar N. 1 [A.venice F : UC W?: k 193] | Boyer: Radul B á n t s : Nil produxit; & Ur(unk) o Naga Zkutara [Bráza F ; i. h. } 1640: Nisztor Belana . . . Urunk szkutara rivoi F ; UC 14/48. 62]. 1671: az turo felől az oS** e

461

esztenatársaság

tíir beszelli ur(am), hogy kgd f 6 monta volna masajat hogy el adgia [Bodola H s z ; K J . Donatt László Béldi Pálhoz]. 1630: Az szkutár opra Pora re'atioja szerint vagyon az Esztenáknal eŏ Ngok(na)kket rez ŭstŏk [A.poruinbák F ; ÁLt Inv. 31]. 1726: Kozma Istvánt Lovával sokszor küldötte el Néhai Szćkelly Mihály Útra . . . Eszkutárja vólt a Juhok mellett [Kilyén H s z ; BrÁlt Stenner 2 >( Prov. Helena Vas Thomae Bálás cons." vall. - Binder Pál kijegyzése]. 1729: Hallottam az öreg Salomontol magától . . . , hogy eo Krizbai e mbsr, és onnan jött volna Apátzára . . . , de nem hallottam hogy soha Jobb agynak oda kötötte volna magát, hanem mondá míg Káinoki Farkas Ur él e, addig Szkutárja valék [Apáca B r ; i. h. IV. 15 Prov. Joh. Oláh judex poss. Apátza vall. — Uanak kijegyzése]. 1735: Vekas Praemondasok seriesse Ménes Pásztor . . . Met. 2. Oszkotár 2 Onya ŭomán Pakulár 2 [Királyhalma K K ; Ks 23. ^Xllb]. 1744 k.: Az udvari praebendas Pakuraj?k: Fekete János Cserei János uram oszkotarja. Olah Jaaos G. Káinoki Damokos Arvai Oszkotarja. ßerszán Thodor Cserei Sámuel ur(am) oszkotárja. Mircse Mihálly Az ur Dániel Ferencz oszkotárja Miklós várszék; INyR]. 1757.ě én Iffiu koromba ţs Eszkotára voltam Lázár Ferencz úrnak . . . , a' juhokkal Laktam ide be [Gyszm; D E 3 Demetrius Vad (74) jb vall.]. 1758: Baro Szentkereszti Ur(am) Ar ga3zá Stanjul mostani oszkotarjának lak ÎJelje [Papolc H s z ; Hr]. 1798: Vantsa György 21 Esztţendős) Letzfalvi Tit. Gyárfás Károlly Ur ° szkotárja [Kökös Hsz; K p IV/291]. - L. még KOI 4 8 7 - 8 . 2. majorbíró/gazda, majoros ; îngrijitor de moşie ; ^-ier. 1637: Ez feliól megh i r t t k e t t Ezer három szaz es hatuan E ŏ t t jobbagy szam között u a d n a k ; sŭlömb kŭlŏtnb fele hiuatalban szolgálok ugy mint : Zkutarok N 3. Batsok N. 6. J u h a s z N ; 15. Menes Pásztor N : 2 [ F ; UC 14/42. 161]. 1639.Ė Popa Jnon . . . Mayor biro alias zkutar [örményes K ; 573]. 1759: Péter J á n o s . . . Udvari Major Va *'y is oskotár [Lázárivá Cs; B L t 9]. számadó-pásztor; baciu; Oberhirt. 1633: } disznók szkutárja 1 u r u n k disznópásztora lA.veuice F ; EM IX, 62o]. 1688: Juon Posa juaior Juhok Szkutára | Opra Posa . . . Juhok ^ k ú t á r a [A.porutnbák F ; Á L t Inv. 1 - 2 ] | Juon 1 i é t e l i D i s z n ó k Szkutára [Szarata F ; i. h. 1703: Az Disznókért fel kŭldŏtt(em) mind a' szkiitárt az Sinkai Erdőkre [Fog.; K J . Fogarasi János hv.] O Siîi. 1640: Nagy Ferenczne Eszkotar Anna (Xuádas K ; R L t

1].

cítnszóbdi szóra az itt beiktatott legrégebbi adaléknál jóval koraibbat órzött mzg Ieremia moldvai vajdának egy ûjavábSl 1538-ból Beszt-hez intézett levele: „ez napakon fgwoaicz iy kalagorok Skutara nnnt volt o l a Beszterezere" s S î S 1 , X l t ' 372 1- A magyar nyelvű lev. nyilván egy vajdai riiru lévő erdélyi származású magyar íródeák tolláról kel h e t e t t bele a levélbe.

eszkotŭrjág juhászgazdai pásztorolás/tartás; creş, e r e a oilor din partea baciului; Schafhalten seitens êa Schäfermeisters. 1637: U a d n a k három oszko-

tarsagh allya sereg juhok Elseö oszkotarsag alatt [Fog.; UrbF I, 4 1 5 - 6 . - *Köv. a juhok fels.]. eszkotárság-alja (vmely) juhászgazda keze alá tartozó; aparţinător unui baciu; zu (irgendeinem) Schäfermeister gehörig. 1637: Mayorsagh juhok. Uadnak három oszkotarsagh allya seregh juhok Elseö oszkotarsag a l a t t a . . . Második szkotarsag allya maiorsagh j u h b . . . Harmadik szkotarsag allya maiorsagh juh® [Fog.; UrbF 4 1 5 - 6 . — ft — c Köv. a juhok fels.]. eszköz 1. holmi; lucru; Sache. 1585: Barath András vallia hogy az haz fel volt zepen eolteozue tudgia . . . lattam hogy az haz fel volt eolteozva Carpitokal egieb ezkeozeókel [ K v ; T J k IV/1. 401]. 1600: Tudom hogy Tibald Gergely el foglala az hazat, Sisakiat, kopiaiat, agyat, oda hozta, az vtan az azzony wgy keöltezet el onnat, mert ne(m) lakhatoth eggiott wele, sirwa keöltezet el onnat. Aztis tudom hogy eggiet mas ezkezeiert kwldet wolt, de semmiet megh ne(m) attak, sem kadat, sem hordoiat etc. [Kadicsfva U ; UszT 15/128 Nagy Gyeörgyne Borbara vall.]. 1617: mi azért annak modgia es rendi zerent, az minemű dolgokot, ezkŏzokot elonkben attanak, azok (na) k rend szerent való neuezetek igi kòuetkeznek [Abrudbánya; Törzs]. 1653: valamikor az arva kivanya tartozzék letenni az arvanak . . . mind a' pénz sumat s mind penigh az egyeb ingó bingo jókat és eszközöket [Ilencfva M T ; DLev. 1]. 1743: valami eszkŏzŏkis az az Ládákb(an) voltak, akar réz, vas béliek, ezekis őszve rőkőnjodtek mind Ládájokkall edgjútt [Backamadaras M T ; L L t Fasc. 101]. Szk: ágyon való ~ ágynemű. 1720: Tóth Jeremiasne, szép tisztessegesen készült Agyon való eszközöket rakott ki az Agyra [Ne; DobLev. 1/96] házbeli/házi 1507: Che Jánost en meg Elegytetem mynden Barmombol e<s m>ynden hazy ezkozbol. Annak utanna, ha kynek az marhabol fyzossek meg [Kv k ö r . ; N y l r K VI, 187 Cheh István kezével]. 1584: Theremy ferencz . . . vallia mikor K a p p a Bartosne megh hala, Mingíarast minden marhaiat hazy ezkeozst Teremy Peter vyn es t a k a r a el [ K v ; T J k IV/1. 330]. 1600: A(ctor) Volfgangus Betle(n) de Bun Ezért hittam ez Alpereseket Kereztur warosában ., hogy ezek Kereztur falwaban walo Nemes Vdwarhazamat tulaidon hatalmokkal inuadalwan mindé (n) ott walo m a r h a m a t maiorsagomat, liazi ezkeözeimet el wittek. Tudni illik Hazi ezkezemethis vgy m i n t 3 aztalokat. 3. niozoliam, padzekeket, aitokat, pohár zekeket, eöreögh szüzeket, melyben wolt 16 keöbeöl buza, kez fwrez dezka igen sok, es ezen kiwolis sok eggiethmas hazi ezkeöz | Annak felette mind bwzamnak mind Egyeb takarmani(m)nak el hordassaban Rezessek woltak, mind(en) fele Jngo bingo marhaimnak el hordassaban es Egyeb hazbalj eszkeszoknek mi Neuuel Neweztessek mind m e t t (!) wk oztottak fel | az kwwl haz baly ezkezbeòl minden rezemet meg keuanom Zabomatis es

eszköz Zeiiamatis es minden egieb házi ezkeözemet azonkeppe(n) hordatta es dúlta [Uszt 15/31, 45, 79, 85]. 1613: Ezeken kwwl semi hazj ezkeozeok ninczenek sem kwn sem ben [HSzj udvarház al.]. 1629: mikor Borbély Ferencz ezt az Szantajnet el uette vala . . elegh sok szép házbeli ezkeöze vala, ontal kannak es egjeb borbély Mihez való szerszám ; rez medenczek es agja lepellel egiŭt [Mv ; MvLt 290. 162b]. 1659: minden nemű házbeli ezkezeket, Szuszekokat, hordokat, kádakat, láncsokat . . János Kristalynak hagya [Gysz; LLt Fasc. 159]. 1701: Balasi Peter allattja hogj néki az meg irt Apja az szekérből es holmi ház bali eszközből részét egeszszen ki nem adta [Kissolymos U ; BLev.]. 1719/1751: Az mi illeti az kőntős, és házbeli eszközök dolgát . . . fel osztottuk kinek kinek részit meg adván [Süketfva MT; DobLev. I/95a]. 1808: egy avatég deszka ágyán, egy festett Ládátskáján, egy Jo fejő Tejes vedrén, és egy Sajtárján kivül egyéb Házi Eszközeit az exponens ur el nem vette [Szászerked K ; LLt]. 1849: ott oly sok minden házi Drága eszközök voltak hogy bajos egy helyt annyit tsak látni is [Héjjasfva N K ; CsZ]. - L. még R e t t E 1 1 2 - 3 * kézi 1764: Cserei Elek uramnak ott udvarháza lévén, mindenét felpraedálták, kézi eszközeit, lóra való szép cafragjait, fegyvereit felkótyavetyélték [RettE 161]. 2. tárgy; obiect; Ding, Gegenstand. 1588: Az egihazfiaktol ig' Veottek zamoth . marad nallok keesz penzwl, zalagul, Restantiaul minden kjweol Jaro ezwst es egieb ezkeoz kjweól, Akj teszen f. 835/63 [Szám. 4/II. 18]. 1655/1754 k.: Ha mi rejtéket tsinális, szűkség hogy ugy tsinálta légyen a Remekes, hogy az nem valami vas szeggel vagy egyéb akárminémŭ asztalos Mesterséghez nem illendő észkőzzel nyílyék [Kv; AsztCJk 23]. 1702: több Eszközök töllök el vesztenek és mind attul fogva is kezekhez nem kerültek [Dés; Jk]. 1805: Orbán Mártont hogy ? miképpen ? és minemű Eszközzel verte űtette és sebliette azon Személy ? [Szentdemeter U ; Told. 38 vk]. 3. berendezési tárgy ; mobilă; Einrichtungsgegenstand. 1838: A Várbeli Fogadoi eszközök . . Az Ivo házban vagyon egy kelneráj fenyő létzböl van készülve Két avaték asztal edgyik a' Kelnerájba [ K m ; KmULev. 2]. 4. használati tárgy, készség; obiect de întrebuinţare; Gebrauchsgegenstand. 1790: a Helységnek sovány terméketlenségére nézve kézi Mesterséggel, kádársággal, Szekerek s egyéb Eszkezek tsinálásával keresik kenyereket [HSzj kézi mesterség al.]. 1793: A' Tser(e) . Találtatnak benne rakó Fának, Tengelynek, kerékfalnak, és Malomhoz tertozo holmi eszközöknek való Bikfák, imitt amott Talpnak való Tölgyfák is [Inaktelke K ; EHA]. 5. kellék, tartozék; piesă, accesorii; Zubehör. 1617: az minemű Stomp vasak es egieb ezkŏzŏk vadnak Arbitereket ala viuen igaz bòcz (!) szerent vgi kel oztani hogi mindenik(ne)k egie(n)lo igassaga legien [Abrudbánya; Törzs]. 1622: Az Eötues Mwzert liozaja ualó ezköziuel megh beczwlue(n) p.f. 32. d. 96 [ K v , RDL I. 119]. 1629: Borbély

Mihelyhez való ezkeözeök, rez medenczek, Űsteŏk es egjeb azokhoz való szerszamok elegek voltának [Mv; MvLt 290. 156b]. 1647: Az Uduar keozepiu egy sendelyes labakon allo szeker szin, alatta egy reghi parazt vasas Táár szeker e z k e c z e o s t e o l [Mezőkirályfva K K ; BK 48 Fasc. 16]. 1681: őregh Sajtó minden hozza való Eszkőzivel jó Nro 1 [Vh; VliU 585]. 1758: az. m i k o r . . . édes Annya megholt akkor maradót 8 Ökör, Ött Tulok, Vaszas Szekér, Vaszas Borona, Eke, minden azokhoz tartózandó esközekkel [Csegez TA; Borb. II]1826: (Az erdőpusztítónak) marháját, s z e k e r i t , ahhoz tartozó eszközit, amit azok érnek, fogja communitásunk bírságolni [Árkos Hsz; RSzF 117]« 1849: A' Szekér szinbe Egy Batár — Minden meg kivántato jo eszközeivel edgyütt [Somkerék SzD/ Ks 73/55]. — L. még HSzj parasztszekér al. 6. hozzávaló, kellék; accesorii, furnituri; Zubehör. 1658: 8 Xbr(is) Balpataki Uramnak a d o t t Barcsai Akos Fejedelem, dalmanra, mentere való failandist. melynek csinaltatásara való E z k ŏ z e k e t vettem. Zöld makkos Gombokat, per fl. 2. // Negy végh sinort, mentere, Dalmanra, nadragra, per fl. 2 II80. Negy singh Gyapot vaszant dolmány ala, per, fl. — // 60. I\gy virágos s z a t t y á n t dolmány ala, per, fl. — // 75 Hozza való ket lat selymet, per fl — // 70 [Borberek AF WassPerc. 51]. 7. alkatrész; piesă ; Bestandteil. 1688: a' Derek hegjen egj eoregh Saitonak egj agassa(n) kivfiU Orsóját mindennemű eszközit tűzzel meg egettek [Kv; UtI 2]. 8. készülék; unealtă; Gerät. 1714: Gcmbkettönek való Eszkez fl. Hung. 3 [Nsz/Fog. ; RFkLt HApafi Mihály hagy. 50]. 1724: Holmj dib dáb fonal tekerő eszközök [Koronka MT Told. 27]. 1756: Sinórt verő Gombkötő eszköz 1 [Nagyapóit H ; J H b XXXV]35. 23]. 9 . készség; mijloc, dispozitiv; V o r r i c l i t u n g 1697: Azon szekerek mind legyenek liat hat őkrû jo ernyős szekerek, az mineműt hoszszu útra s z o k tanak keszitteni, es azon legyen eggy v e z e t é k kerek es tengely, item kerék kőtő eszkőz, f e j s z e , éggy öreg k ő t é l , es ö k ö r fejere való hat i n s t r a n g o k [UszLt IX. 76. 27 gub.]. 10. szerszám ; sculă ; Gerät, Werkzeug. 1590: Latok tahag immár Zolgait es Jobbagit mind gytette. Azok pedigh ott az megh mondott helyed . . reánk rohanua(n) fegiueres keszel d a r d a k k a l Zabliakkal és kylemb fele fegiueri ezktózókkel raitúnk valanak [UszT]. 1666/1793: furu, féjszi íV egyéb eszkőz . . . övék légyen [A.csemátcn Hs* í SzékFt 18]. 1796: A Bányához tartózó eszközök . . . Fisto 7. Puzka 5. Furu 20. Lŏvŏ S z e r s z á m 7. Kapa 5. Czinkus 17. Csákány 14 [Tresztia H» Ks 115 Vegyes ir.]. 1807 k.: Jegyzéke Azon eS'/k őz ő k (ne) k m e l l y e k . . . a C s á s z á r i Csik felé nieno

útnak meg tsinálására s igazítására készttettek Vas bot

6

Kő

hasogato

V a s h a s i t ó szeg

Den. 2 Targontza [UszL ComGub.]. Szk: ~nek való fa szerszámfa. 1782: a nagyobb szükségekre messzünnen való Erdőkről más llyekről kćntelcnittetnek Eszköznek való fákat nag)'

463 költséggel szerzeni [T , Tiior. X X / 5 j * lóhoz való ~ lószerszám. 1740: (A kukorica) árrából végién ő kglme* négj l o v a k a t , azokhoz való hámokat, pokroczokat, nyerget és fékeket. Melly Törők búzán (a) k árrából, hogj ha azon lovak, és azokhoz való eszközök ki nem telnének . . . , tehát . . . tart o z n a k ő kglmek b Fundust mutatni [Dés; J k 532b. — *A város hadnagya. bA városi tanács] jfc nyilaló ~ ' ?' 1845: a malom epíttésihez meg kívántató materialék jó rendin a két három nyilalo 4 ŏlŏs gerendákon kivŭl is holnap reggel le küldetnek, a Mester ember holnap a Nyilalo eszkŏzŏkŏt el akarja készítetni, s az után is ftyilaltatni, azouiba az a kivánata, addig a nyilaláshoz ne kezdjen mig, köt levelet nem adunk [Kadács U ; Pf. Pálfi Dávid lev.] * vágó ~ 1847: a tüzelésre használandó Erdőkbe valaki vágó eszközzel nyers fát vágna . . . az ilj egyén elébb egy M. forint . . . és a Pásztornak 10 xr díjj büntetésen marasztassék [Torockó; TLev. 10/9] * vérengezesve valójvêrengező ~ öldöklő/ölő szerszám. 1767: Bánfi, és Henter János Uram részekről az egész Mocsi rész Joszágokat fel költettek fegyveresen, tatokkal, vasvillakkal, s egyéb vérengező eszköz ekkel ki küldették, hogy ha valaki bé akarná hajtani* ályanak ellent, s ne engedgyék [Mocs K ; JHoK XLVIII/1. 13. - a A csordát]. 1806: minémŭ fegyvereket vagy vérengezésre való eszközöket látott ezeknél ? [M.sáros K K ; DLev. 4. X X X V I I I L vk]. H . felszerelés; cele trebuincioase, utilaj, echiPament; Aufriistung/stattung. 1635: az Malom ház az regisegh miatt ige(n) el veszett vala; hane(m) âyda Marton mas helyre fel eppitte, mind(en) jÇle ezkeòziwel [Abrudbánya; Törzs. Plese Nico*aue (80) vall.]. 1636: egy olay ŭ t e ŏ szin . . . , uydŏn u y karfazott keörŏs keŏrŭl, minden olay ŭteö Jttkeŏzivel [Siménfva U ; J H b Inv.]. 1785: A Mafainak nevezetesebb Eszközei: A Felső és középső J'isztelő kövek Szinten u j Csitsai jo kövek, az í'első alkŏ elhasadótt, az also folyo kő is meg vásott nem vastagabb 4 újnál, tsak alkőnek valo. Az középső alkŏ sem tehet szolgáltatot ugy meg-vasott l&**ĕ. Ks 73. 55]. Szk: béres ~ kb. gazdasági felszerelés. 1741: îT iindeunémü szarvas, és szarvatlan marhák . . . és c gy szóval mindennémŭ szárnyas, és szárnyatlan ^íjorság Házi és berés Eszközök, szekerek, s minden idei termés az Temetesi Solemnitásnak ^ghez meneteleig, maradgyanak hellyb(en) [ K v ; Wass] -X* cementhez való ~ aranyfinomító felszed é s , 1627: Cementes Filstich Peter vra(m)tól kwldeőttwnk Egj szekere (n) E g j Berbencze pénzt • • es Czeinînthez valo Eszkeözeőketis nagy Öaujara . . . hogj az vto(n) az marhaba(n) vagj Penzebsfn) koborlas ne lenne, Azért az Haro(m) kapubil m - u t h a t t Drabant el ſ K v ; Szám. 16/ XXXIV. 214] gazdasági 1848: Marha okolb eli Gazdasági eszközök [Msz; Born. G XXIVd]. 1858: a tulajdonos Grof Urtol á t vett gazdasági eszközök, marhák és vetések vissza adása hasonlo betsérték mennyiség és minőség szerint kikötve van (Kendilóna/Kővári u r a d . ; TKhf 15] * konyhabelij

esztenatársaság konyhára való ~ konyhaedény. 1681.š Farkas Pá Konyha mester ur(na)k a Tábori alkalmatosságra e szerint adattak Konyhabeli eszközök* [UtI. — a Köv. a fels.]. 1736: (A) konyhakocsi vagy társzekér, az kiben az konyhára való eszköz, tálok, tángyérok, nagy konyhára való réz kondérok, hat, hét, nyolcz ej teles ón palaczkok, pincze tokok [MetTr 362] tűzoltásra való ~ tűzoltó felszerelés. 1789: ,A' Tűz oltásra való Eszközök nintsen semmi, és az eddig ususb(an) vólt Korom Birákis meg szŭntenek lenni a mostan kiadandó Pátens szerènt a Falu szegény tehettsége szerént a szükséges Instrumentumokot szerezze meg [F.boldogasszonyfva U ; UszLt X I I I . 97]. 12. /eredni való ~ fürdő-alkalmatosság; obiect pentru baie ; Badezeug. 1714: Feredni való hoszszŭ eszköz két rezes füleivel vasok nélkül 115 fontbul allo fl. Hung. 69 [REkLt II. Apafi Mihály hagy. 48]. 13. szer; s u b s t a n ţ ă ; Mittel. 1670: Foris Anna . . . oly eszközt adot volt megh holt Pal Kovacznak tyúk many ratotba(n), hogy más n a p megh holt [ K v ; T a n j k II/1. 703]. 1789: bé mentünk az Uttza felòl valo Nagy Patika Házba, az holottis találtattak ezen alább irt móddal Specificált Eszközök és Portékák [Mv; ConscrAp. 42]. Szk: étekhez való ~ fűszerszám. 1621: Biro vramat meg talaltatua(n), Eczetert, Borsért es egyeb Etekhez valo Eszkeozert, miertliogi seotetben erkeztenek, s az piachon se(m) talalthattanak attam* [ K v ; Szám. 15b/XI. 56. - a í g y az eredetiben fels. nélkül!]. 14. kötözni való ~ ? kötszer; p a n s a m e n t ; Verbandzeug/stoff. 1789: Hojagok Gyapott és egyéb Kötözni valo eszkózók Rf. xr 10 [Mv; ConscrAp. 44]. 15. úrvacsorai edény/felszerelés, klenódiumok; vas pentru împărtäşanie; Abendmahlkleinodien. 1704 e.11770 k.: A' Sombori Eklea(na)k elébbeni Eszközei el-predáltattak, hanem azok hellyébe ezek szereztettek [Szászzsombor S z D ; SzConscr. 100]. Szk: eklézsiai 1715: Miólta ezen Zilahi Eccláb(an) fungálok az Ecclésiai és Sacramentomi eszközök ezek vóltak [Züah; SzVJk 31] * sakram?ntumi ~ök úrvacsorai edények, klenódiumok. 1683: Mivel az Egerhati Eccla Tellyesseggel el pusztult, ugy hogy már csak vadak lakiak, s lakói is el fogytanak . . . , mellyhez kepest a' Sacramentumi eszkőzőkis es harangjokis abalienaltatott volt [i. h. 117]. — L. még előbb eklézsiai ~ al. * szent ~ök a. 'ua'. 1695: Isten itiletibŭl a' Szent Templom tűzzel el ígvén ez itt meg irt szent edények igen el égtenek . . . Az Igis Után, ez szent Eszközök szereztettettek, ajándékoztattak Isten Dicsösségére [Nagyfalu Sz; S z V J k 51]. — b. 1643: Minek utanna syralmas karokon elegge tŏreodtwnk es bánkódtunk volna, forditok elminket ez zent ezkőiŎk(ne)k* Ujolagh valo épétesenek go(n)dolkodasara [Dés; DLt 408. — a A villáms ú j t o t t a templomnak és toronynak] templomhoz való ~ök kegyszerek. 1634: Ezeken kwuwl valami Araniam, mind massaban s mind vertwl.

464

eszközfa és Tallérom . . Templomhoz ualo eolteozetek, ezkeozeok lesznek mindeneket . . . hagiok az ittben, az Varosban Colosuarott leueo el romlott Templomnak epwletire [Wass 73/1]. 16. út-mód; chip şi cale; Mittel und Wege. 1643: eddigien való io akaratnak keoztűnk megh maradasara, ennel iob eszkeozt fel nem talaltam [Gyalakuta MT; Bál. 1]. 1675/1681: ember ez Világon mire igyekezhetik jobban, mint hogy maganak az élő embereknel el felejthetetlen es halhatatlan jo hirt s nevet szerezzen ., melynek meg nyeréssére nagy eszkőz lévén az érdemes hívek (ne)k való kegyes adakozás ( Vh ; VhU 277 — 8]. 1843: az ottan volt Lent, Törökbuzát, kölest — mily eszközökkel, és mi modon kárositattak el ? [Bodola Hsz; BLt 12]. Szk: más ~ te fakad más eszközhöz folyamodik, más lépésre szánja el/rá magát. 1813: (A) Czéh Mester . . . ezen engedetlensége mián, kéntelenittetett osztán más eszközre fokadni, látván, hogy szép intő szova Semmit sem erne, ugy édgy darabotska pofával, vagy Talpal réá vert [Dés; DLt 56. 7 - 8 ] . 17. kb. végrehajtó közeg; organ executiv; Exekutivorgan. 1780: Professori életemnek semmi részéb(en) nem tapasztaltatott az, hogy a' Mlgos Fő Consistorium rendeléseinek resistáltam vólna. Sőt sok féle Rendelései jŏttenek ezen Collegiumba, a' melyeknek végben vitelekre én tétettem eszközzé [Ne ; Borb I I Kováts Jósef rektor-prof. lev.]. 18. 1767: kérjük a mi kegyelmes Istenünket, liogy az kedvünk ellen való időkben is legyen mi mellettünk s szolgáltassa ki ő szent felsége az eszközöket a mi megtartásunkra [RettE 209]. 1854: fiam Szentpály Sándor által részszerént erőhatalommal, részszerént tulajdonomnak meg fosztására alattomoson koholt contractusok és hamiss Levelek által is . . öreg napjaimra minden tulajdonomtol és igy minden élhetőségem eszközeitől meg fosztattattam [Kv; Végr.]. eszközfa 1. szerfa; lemn de unelte; Werk/ Gerät(e)holz. 1752: szekerrelis vittünk sokszor létzet, abrontsot és eszkŏzfákot [Holtmaros MT; Told. 37/44]. 1808: azon Bányászok . . . vesztegető modon hasznos eszköz fákból potolyák ki tűzi fájókat [Torockó; TLev. 7/13]. 1820: apróság eszköz fát lehet benne a kapni [Sándorfva U ; MvÁLt Udvarhelyszéki összeírások 352. 3. — ttAz erdőben]. 1830: Communitásunk tagjai épületbeli bornákot, eszközfákot, kerékfalat kérnek szükségekre a szokott tilalmas erdőből [Árkos Hsz; RSzPs 115]. 1842: Csupán a falu közönséges gyűlésében szükséges eszköz fáknak cédula mellett való adás engedtetett meg [Taploca Cs; RSzF 115-6]. 2. épületfa ; lemn de construcţie ; Bauholz. 1830: a' Görgényi* Udvar hordatott volt a' Fűrész Malom hely kŏrűl Eszköz fákat, de a7 Remeteiek b , az ŏk Határokra lévén az Eszköz fák le rakva, nem engedték meg az épittést, azután az Udvar elhasználta az Eszkőz fákat [Born. G. XXIV. 1

Ant. Jankó de Mikháza c (48) vall. nyárádremeteiek (MT). CMT].

»MT. bA

eszközlö 1. ' 1821: A Kő pad Bel és Víz kerekekkel es minden ahoz tartózó fa eszközlö portékákkal 10 Rf. [Uzon Hsz; BLt II. 11]. 2. indító, kezdeményező; iniţiator; Beweg-1796: midőn Ital közbe némelly Czigányak . • • ŏ Nga Béresseivel őszve vesztenek volna azon veszekedésnek ki volt, vagy Kik voltak i n d i ţ t ó , eszközlö okai, azokat ki ingerlette, minémű u s z i t t o és ingerlő szókkal élt azon Személy ? P' Eszt-MK vk]. cszközmarba vagyontárgy obiect aflat ín po^' sia cuiva, bun(uri) ; Besitzstück, Ehegut. 15S5[ En Balogdi Farkas Erre Emlekezem hogj Puskar Gaspar az w Testamentomaba(n) Az farkas vczaban való hazat liagia testamentomaban az eo attia fianak Puskar Balasnak, Minden hazben marliakkal Egietemben, Es ott voltam mikor & liazba be vittük De hogj en Tudnám Azt Miczioda Ezkeoz marhak voltanak ott, mit ert volna, ot az hazban Abban en semmit ne(m) tudok Mert azt senki megh nem beochwlleotte [Kv; T J k IV/1' 401a]. 1598: az my keues marham vala-Jniö^1 Zegeni Embernek, zalona(m) kynyerem buzan* zabom az feleth keth feőldes hordo serem es egy fel feöldes hordo serem Egieb Elessem es hazbety ezkeoz marham feyer Ruha nemy es vgy v ^ ^ feyze fwru kazam haló Ruliam jn summa valantf marham neke(m) vala mindeneketh e l v e ó t t e k teolle(m) [UszT 13/23]. eszközöl 1. dolgozik, munkálkodik; a lucra/ munci; arbeiten. 1785: (Az elkobzott) láncbaj1 változás tanáltatik ., elszakasztották, e s z k ö z ö l " vén véle annak utána [Taploca Cs ; RSzF 260]. 2. tesz; a face; tun. 1785: (Az elkobzott láncot) elszakasztották mely<et> nem vala szabad azon megtörvényezett portékával eszközölni \?0ě* i. h.]. 3. kb. lebonyolít; a asigura/face ; abvrickeltf1846: hogy valamely történhetö szerentsćtlenség ki kerültessen szükséges ezen hídan való közieké^ dést azonnal felfüggeszteni, és a vizén á l t a l i közlekedést hajó által eszközölni [Dés ; DLt 858/1847J4. munkál; a realiza; scliaffen. 1826: a' Pa] naszlo Kelementelki Cenmiunitas . . . még n a g y ^ ' ban való betelését 's béiszapoltatását 0 szánt szándékoson igyekezte eszközölni tsak a' végett: hog> azt egészen a' Gyalakuti határba vettethesse [M^z' GyL. — aA patak árkának]. 1828: a magoka* elö adandó dolgck el igazittása nem m i n d e n k o r , a igasság és Artikulusok szerent h a t á r o z t a t i k e ' hanem részre hajlás szerént, számba se v é t e t v e az öregebb és jobb jobb gondolkodású tagoknajj velekedések, a kik t.i. a Czéhnak j ő v e n ő ö b e j . hasznát és elö menetelét igyekeznének eszközön1 [Dés; DLt 581]. 5. kieszközöl; aobţine ; verscliaffen. 1817: Inst^' lom az Tetes Urat méltóztassék az I n s t á n t z i á m *

465 választ eszközölni [Meggyesfva M T ; DLev. XXXVII], teremt; a face rost ( d e . . . ) ; (er)schaffen. 1849: Krizsán Mária . . . kért hogy Kolozsvárt szolgálhatásra valami módot eszközölnék, én utasítottam őtet Kolozsvárt a Biásini vendéglőbe, Brint nagy cselédszerző piaczra [ K v ; Végr. Vall.]. eszközölhető véghezvihető, megvalósítható; executabil, realizabil; durchführbar. 1876: az orgonakar alatti oszlop helyet kell mást tenni, mi kevés költséggel eszközölhető [M.bikal K ; RAk 324]. eszközöltet elvégeztet; a face să fie executat; vollbringen/ausführen lassen. 1862: ha a törvényesen felvett Jegyző könyvekben a Cs. kir. Cataster által megállított classificatio lenne basisul meghatározva, a mérés kezdetén a telekkönyv kivételét Va gy lemásoltatását az illető Elöljáróság által eszközölteti és nékem kézbesiti [ K v ; Ks 92]. eszközöltethetik kb. elkészíttethetik ; a se putea Jace/alcătui; verfertigt werden können. 1846: Az y híd függő alkotmánnyának elbonthatása, és jeszittönek fel allithatása véget szükséges hogy a tod alá állás készittessen bé verendő fenyő Czövekek Segedelme által . . el készülvén az állás, az ó üid folyo gerendái rolla fel szoríttathatnak, és az e gész fel feszittö alkotmány szerkezete eszközöltethetik [Dés; D L t 858/1847]. eszmélkedik 1. eszméletre t é r ; a-şi veni în fire ; ( ) Besinnung kommen. 1768: szalada hozzám Soka Mitru felesége és monda nekem hegy mennyek szaporán mert Boka Mitrut meg ölte Nemes Tóth Vonul és a Földön hever halva, én el mentem es az földen holt számban találam Boka Mitrut . . . , s yiratta felé kezdett eszmelkedni . . . Boka Mitru Siskáján SzD; BK. Boka Petre (38) jb vall.]. . 2. amióta annyira eszmélkedett amióta eszét tudja; de cînd îşi aduce amin te; sein/ihr Lebtag, seitdem er /sie sich erinnern konnte. 1754: É n az miolta anyu é r a eszmélkedtem Temesestieket tudom hogy ezen kevés irtást . . az többivel edgyűtt birták es mind Husziai a h a t á r t irtogatták nagy erdőből [Hosszúújfalu Sz ; W L t Nekita Ón (47) jb vall. — A. település r. nevének -i képzős szárm.]. 2u r

eszméltet emlékeztet; a-i aminti cuiva, a-i aduce Çuiva aminte; erinnern. 1832: Eszmélteti ujabban T. Uraimékat a Kollegyombeli Ns ifjúság száj á r a gyűjtendő Buzabéli Segedelem iránt [Vaja MT; Hagymásbodoni ekl. könyve]. ls

észrevehet 1. megpillanthat; a putea zări; beêrken/erblicken können. 1817: lévén jóval alább a vad Gyűmőltsfák kőzőtt meszszetske, . . . *szre nem vehettem [Bos M T ; Berz. 9 Fasc. 73]. 2. felismerhet; a putea cunoaşte ; erkennen kön?en. J850: fel j ö t t a Kortsomáros is égy rakás •âtanával, mellyekből négyet vebettőnk észre r ánk rohantak, de meg szaladtunk [Dés; DLt 30 — Erdélyi magyar szótörténeti tár III.

észrevehet 1320-hoz Patzkár Tyirille (18) és Olámán Todor (16) béresek vall.]. 3. észlelhet; a putea constata; wahrnehmen/ gewahren können. 1731: én Kovács Maria Aszszonj (na)k . . . mellette laktam, . . . csak sajdíthatt a m s vehettem volna észre ha nehezkes lett volna [Szelistye H ; Born. X X X I X / 1 6 ] . 1762: kötelességében) lészen vala, mint ótvés Mester embernek nyilvánoson eszre vehetvén, hogj nem igaz portékái légjenek azon Leánzonak, hanem gjanu fér hozzá, hogj az Kolosvári ő t v e s Céh Constitutioja szerént a Tisztnek híré tégje minemű gjanus portékák találtottak [Torda; T J k V. 132]. 1826: hogy betegen tudva h a j t o t t a volna ki a tehént, képzelni se lehet, sőt ha nyavalyáját észrevehette volna, se költségét, se fáradságát nem sajnálotta volna, minthogy igen jó és bőv tejű tehén volt [F.rákos U RSzF 2 2 2 - 3 ] . 4. megfigyelhet; a putea observa; beobachten können. 1726: mint lett azon bornak el vitele és el folyása nem tudom eszre sem vehetém, mint hogj ittas voltam [Mezőbánd M T ; Berz. XV/14. 4 - 5 ] . 1772: mi ezt eszre nem vehettük ben a házban külömben is már akor borosatskák voltunk [Sályi T A ; Mk V. VII/17 4 r tanú vall.]. 1784: azonal halék a Föld hidnál ujabban nagy lármát 's oda menék s hát Csáki Györgyöt ottan liurczalják, de ki húzta vonta aszt észre nem vehettem [Béta U ; IB ,,Agilis Szejes Péter" (57) vall.]. 5. felfoghat; a putea pricepe ; auffassen können. 1761: Igen csudálatosan kezd változni a világ, úgyhogy majd észre sem veheti az ember, mi formában lészen az világnak faciese nemsokára [RettE 119]. 6. kivehet; a putea scoate (din) ; entnehmèn können. 1737: Ngod az Ország gyűlésiben keszűlyőn Septemberre fog dilatalodni az mint Méltoságos Gubernátor uram ő Excellentiája elmejiből eszré vehetém [Nsz; Ap. Káinoki Mihály Apor Péterhez]. 7. tapasztalhat; a putea băga de s e a m a ; erfahren können. 1750: engem hogy meg látának fel szőkdősének szegyenletemben paráznasagokot eppen nyilván nem vehettem eszre, de egyebet nem gondolhatok hogy oly erdős helyen egy máson fekűvén cselekettek volna [Kál MT Berz. 12. 92/61]. 8. felfedezhet; a putea descoperi; bemerken/ entdecken können. 1841: egy jukat m u t a t t a k a pásztorok, és amelybe ők mondások szerént — t ö r ö t t volna el a tsíko lába, — körûlette mindenût ugyan szemesen meg vizsgáltuk, mi jelét, jegyét vehetnők észre, a lába eltŏrésenek, vért szőrt vagy egyéb ollyas jegyét | Egyébb SzÖrt, vagy verességet a juk körül a köveken, minden szorgos ügyeletünk mellett se láthattunk, észre nem vehettünk [Dés; DLt 1541. 10]. 9. megtudhat; a putea a f l a ; erfahren können. 1737: Nagy busulással voltam bizony azonis, hogy Ngod itt valo által menetelét az öszszel észre nem vehettem, bizony valamint s valahogy csak ki vergődtem volna Ngod Udvarlására [ N e ; TL. Onadi B. Josef gr. Teleki Ádámhoz]. 1767: engemet gjakran el kŭldettenek házul hói Potsfalvára hol

észrevehetetlenül egyűve hói másliuva, de ini okon kűldezgettenek en Semmit abban eszre nem Vehettem [Abosfva K K ; Ks 4 St. Szabó (14) jb vall.]. 10. magát eszébe vehet, ráeszmélhet; a-şi putea da s e a m a ; auf etw. d(a)raufkommen. 1762: Az már v e t t Deliberatumbol eszre vehette magát az I(nct)us . . . , hogj az Nóvum mellett semmi .Documentumakat nem exhibealt [Torda; T J k V 143]. észrevehetetlenül észlelhetetleniil; neobservabil; unmerklich, nicht wahrnehmbar. 1843: a Daru szinte észre vehetetleniil a farából Bittzent [DLt 622]. észrevehető l á t h a t ó ; vizibil; siclitbar. 1806: Zsombori Joseff, kitsin inkább mintsem középszerű termetű . . egy alkalmasint észre vehető ki-nő véssél ( : Czipo hátú:) [DLt 514 nyomt. kl]. 1846: Benky Sámuelnek . . . van a' nyakának balfelőli részén egy észrevehető vereses sebforradás [ K v ; D L t 1200 nyomt. kl.] észrevehetőleg szemmel láthatóan; vădit; ersichtlich. 1817: A Kővesdi határ fekvése és terrenuina észre vehetőleg terméketlenebb, bajosabb ínlvelésŭ, hogy sem az Három-székeu lévő föld [Árkos Hsz/Mv; K p V. 318]. észrevesz 1. megpillant; a z ă r i ; erblicken. 1694: vágjon Nagj Majorság Szőlő . . . gjepŭje igen rósz, m a j d inindeniit: minek okáért a' marhi be is mehet reájja s kárt is tehett, a' mig eszre veszik [Borberek A F ; BfR néhai ifj. Bálpataki János kúrialeír.]. 1730: minekutánna észre vőttem s utánna sietvén szaladást t ő t t [Dés; J k ] . 1779: lássuk, hogy az erdő füstölögni és égni kezd, melyet mihelyt észre vett Szántó István Uram . . . elfutamodott töstént és csengettetett [Egerpatak H9z; H S i j P ] . 1823: Nms Csernátoni Sámuel Uramot, aki az első Feleségemre, réá ment volt eröszakot akarván tenni rajta, a szolgám észre vette, és a Házamból ki rudalta [Radnótfája M T ; T L t Praes. ir. 65/1827-hezj. - L. m ^ R e t t E 154, 1 8 6 - 7 , 302, 407. 2. (mígpillant és) felismer; (a zári şi) a recunoa?te; erblickend erkennen. 1754: Nevezetesen a sokaság kőzőtt e3zre nem vettem kik hánták. de azt observáltam hogy nem valatnelly kŭlőnős Possessor Urnák Jobbágyai tselekedték [Gálfva K K ; Ks 66. 44. 17a]. 3. meglát; a observa/vedea; bemerken. 1788: az irt Erdő szélibe(n) egy néhány szál fak közi békaszáltatta(m) volt, de az . . . Tiszt észrevevén azan le kaszált és fel gyűjtet egy néhány villa hegyeskeket, mind felgyújtatta és elegettetté [Szentjakab T A ; J H b XI/27]. 1850: vettem észre, hogy a szöllöbe Marhák rohantak bé, fel indultam a hegyre azokat lekeritteni [Dés; DLt 1320]. 4. l á t ; a v e d e a ; sehen. 1683: menti Kgls Uram a Folnagy m a g á t hogy eő nem ismérte, nem is vőtte eszre o t t való mulatásokat [Brassó; K J . G. Draudt a fej-hez]. 1725.Ĕ Nagj Tamás ki Szabadulván a 7 T a t á r rabságából hogj eszre vőtte hogj

466 azon hellyett Marton Déák maga Számára irtattatta ki mind maga Nagj Tamás erőssen e l l e n z e t t e , mind pedég azután a ' Felesége is Nagj T a m á s n é , s nem engedték pacifice bírni [Hévíz N K ; jHbT]» 1748: a' pitvar a j t ó t is erŏssen bé tsinaltok, de tsak akkor v ŏ t t ű n k eszre hogj be r o n t o t t a k * , s a lisztes sákunkatis ki rágták [Torda; T J k III. 241— °Ti. a disznók]. 1814: egy hunyorittást se vettem észre pedig éjjel nappal Házának gyakorlója vagyok [Kisborosnyó Hsz; HSzjP]. — még R e t t E 111, 125, 134; R S z F 169, 212, 289. 5 . meghall; a afla/auzi; hören, v e r n e h m e û 1804(1810: azzal Bajoné Iffiu A s z s z o n n y a l jötţ három Czenk kutyák is oda érkezvén a S e r t e s e k e t ugatni kezdették . . . s a Cenkek ugatását a' Po 1 ^' halmi ur két kutyái is észre vévén azok is o d a nyargaltanak [Dés; D L t 82/1810]. 6. hall; a auzi; hören. 1723: a fiais kŭfl voK vasvillával, a mint Luka nagy(on) mongya déj nu déj supujne®, a fia eszre veszi az apja v á t t be jŭ azis, és mongya apámott megh né vãg supujne [Hodák M T ; VGy. Nádra Urszuly (40) JD vall. — * É r t s d : nu dai, nu dai, jupîne l 'ne üss» ne üss, ténsuram!']. 1783: mit b e s z é l l e t t e k mondottak Pócsa Uramnak nem vettem eszre [Feltorja Hsz; H S z j P Agneta Henter Gábriel* Köntzei cons. (34) vall.]. - L. még R e t t l i 108-9. 7. észlel; a observa; wahrnehmen. 1731: lőséget Kováts Maria Assz(onyna)k nem v e ' tem észre [Mezőbánd M T ; Born. X X X I X 10 Maria Kis alias Egerházi (34) cons. pp N. Kis vaU-> 1744: ha valamit eszre veszen hogj kár tételi iigjekeznék meg jelenti [Ks 8. XXIV. 5 falvi Nagy Ferenc n b m p r " aláírással]. ^ ' tartozik . . . ha hol káromra, vagy bestelenságe^ tzélózó állapotot észre venne hirré tenni [Nagye ſCS , M T ; Told. 22]. 1772: abban az időben mikor a Királjfalvi Malomnak G á t t j a meg köttetett, Malomra a' Viz mindgjárt nagjon fel tojult. nleUJf az oda való Molnár vévén eszre, ugj értett* a' Jászoly G á t t j á t el rontotta [Ádámos J H b XXVII/291]. 1806: (A pásztor) Mihail?* » sertésnek nyavallyáját észre vészi . a' G*š(na)k hirt tégyen [F.rákos U ; Falujk J i n o 3 pap-not. kezével]. — L. még R e t t E 21 2 3 3 - 9 , 297 ; R S z F 1 9 0 - 1 . u 8. érez; a simţi; fühlea. 1776: Ezen írást enn^ a hamis lelkű vak Patakinak a markába ő nem látta, hanem vette észre, hogy valatn* P pirosat tettek a kezibe, elolvastatja a m a ? a n Pſ curatoroinmal [RettE 366—7]. aí 9. megérez; a mirosi; anriechen. 1779: mikor03$én ökreimet eszre vettek egyszer haliam hogy . őkrők a' Réten Bömbölni kezdenek [Nyáráds* benedek M T ; Told. 46]. 10. tapasztal; a c o n s t a t a ; erfahren. 1728: es vévén annak az malignus einber(ne)k ŭ®^ Lucri cupiditassat; másképpen i g y e k e z t e ® , ſ rnÛt Pvnlorálni L S z i l v i i BolB _ méjét explorálni rTÁrm [Légen K ;• T TL. Szüvási Ŏtte^ gr. Teleki Pálnak]. 1748: Gyermekeit sem vō; észre hogy segitette volna [Torda; Borb.]ö bizony leg kissebbet sem vettem eszre hogy

467 László úr Farkas Péter el szabadittatásában munkálódott volna [ K v ; SLt X L Mart. Ágoston Suki Jánoshoz]. 1820: ugy vészem észre hogy kűlőmbözö színek 's titulusok alatt Adámosi kevés jövedelmemből ki akarsz forgatni [ K v ; Pk 7]. - L. még R e t t E 102, 156, 192, 260. 11. megfigyel; a observa; beobachten. 1733: a zt se vettem eszre ki szekere légyen [Szentlélek Hsz; HSzjP]. 1747: lattam P a p Vankat tarsavai hajtani tizen egy darab marhakat, harma bennek ökör volt az mint eszre Vettem, az többi meddő tehenek, kerek Sarral meg voltak jegyezve mint az Mészárosok szoktak [Szilágycseh; K s 27. XVII]. 12. felfigyel; a lua seama; aufhorchen. 1813: láb ujj hegyen jártak hogy Zakariás Ur eszre ne v *gye [Sszgy; H S z j P Szőts Joseff leánya Mária (16) vall.]. 13. felfog ; a pricepe ; auffassen. 1729: Észre nem vészitek minden álnokságát [ K v ; Pat.]. 1775: ê idővel csak győzedelmet v e t t a testi erőtelenség r ajtok és sokáig gonoszul é l t e k * . . . A leány észrevévén a nagy bűnt, az apácák közé ment RettE 346. — a Ti. a főúri apa a leányával viszonyt f oly tátott]. 14. átv kivesz vmiből v m i t ; a înţelege din ; ţŭtaehmen. 1748: ugy irattya Ratiojában, hogy az fastructioimból vette eszre azon ratiojaban meg *<Jtt dolgot, holott az Contractusból tanólta ki [Torda; T J k I I I . 232]. 1772: A mi az Budai a fémesek praetensiojátt illeti ugy veszem eszre kegyelmed LevelebŐll hogy jobb volna vellek c oînpositiora menni [ J H b K X X X 1 X / 3 6 Haller János lev. — a Ti. a burjánosóbudai (bodonkúti X) nemesek]. felfedez; a descoperi; entdecken. 1714: fszrevevén, hogj el loptak az őkreket, utßnna mduHánaJk, és elérék az őkrekkel egjiitt [Fejér m.; Told. 2]. 1734: egyebet nem parancsolt ^°gy (így !) be rakassrm a pincze a j t a j á t kővel, azt ha az külsőt rakjuk be azt mingyárt észre ^szik [Gyeke K ; Ks 99 Bíró János lev.]. 1757: Hadnagy Uram is élvén a' gyanú perrel azért Jött el . . . f tsak hamar eszre vette Hadnagy Uram oda vagyon a' pénz [Somlyó S z ; Mk I X Vall. *90]. 1782: mikor vette eszre az Exponens el v eszéseketa viratta előtté vagj nappal? [Nyárádsztlászló MT; Sár. - a Ti. a lovakét]. 1804: a ^fof Miko István Ur Tisztartaja észre vévén a kárt nékem mint Falus Bironak meg jelentette [Hídvég Hsz; Mk I. IV. 122]. L. még R e t t E 206, 2 1 4 - 5 , 240. 16. megtud; a afla; erfahren. 1722: két Muskaţeljossal ki rugaszkodta(m) h á t szinte jő már ânderiumával, szánnal hordoval Antion Gazda, ţfe nem hozott sok halat m e r t eszre vette hogy fémetekkel akarok ki menni [Fog.; KJMiss.]. 17 40: észre vévén én, hogj Királly Ferenczet meg jjullatta, kérdém ugjan bizony Biro Uram miért kell kelmednek Királly Ferenczet meg dullatni ? [Sszgy; H S z j P J . Rákosi (39) pp vall.]. !°12: (A gróf) Grantzkit el fogatta, és a számtartoi Házban Lántzra tétette, mellyet a Groffné észre

észrevétel vévén a' Strásákot el kergette és Grantzkit elszabaditottta [Héderfája K K ; IB. Bordi István (32) j b vall.]. — L. még R e t t E 94, 1 3 2 - 3 , 1 4 7 - 8 , 1 5 8 - 9 , 276. 17. ráébred/jön, fel/ráeszmél; a-şi da seama (de ceva); sich einer Sache bewußt werden, auf etw. d(a)raufkommen. 1743: egyszer éjei el jőve s én fel ebredék hogy ugattak az kutyák s vőm észre hogy gonosz ember vagyon az udvaromon és az vasvillával eleget kergetém de bé nem érém, s meg sem ismérhetém hogy kicsuda az sŏtétb(en) [Szásznyíres S z D ; Ks]. 1798: én is eszre vévén hogj bizony hibáztunk volna azonnal kialtam Palit az Inast ki is latvan hogy miben légjen a dolog tölleni el partolt és haza szaladot [Ádámos K K ; J H b XIX/58]. 1822: A' mi a' Veniczébol eredett vizet nézi, mig észre vettem volna, a' Sertések alolîs ki folyt egy kevés csúnyaság, de már azt rég el rekesztették [Dés; DLt 633]. L. még R e t t E 93, 94, 3 1 1 - 2 . 18. ? észrevételez; a remarca/observa; bemerken. 1794J1795 Az apróbb oskolakrol azt veszi észre*, hogy az Atyák semmi modon arra nem vétethetnek hogy Gyermekeiket oskolákba jártassák, az honnan a ' Mesterek is látván Tanítványoknak kevés szamokat el kedvetlenednek és el restülnek [M.bikal K ; RAk 15. - a A szinódus]. 19. magát észbe k a p ; a se trezi, a-şi da seama; sich eines Beßren besinnen. 1721 : Boldog Isten ! hogy eszre nem veszik némellyek magokat [Gyf; Ks 95]. 1759 a ' Bogáti részt a ' Páterek számára el foglalták észre vévén pedig az itt lakott Nemesek magokat hogj ha a' Páterek magokat bé tehetik, azután innét nem könnyen vethetik ki, hanem mind bellyeb bellyeb harapóznak [Girbó A F ; J H b ] . 1764: öszve akart zürni-zavarni mindent, míg osztán észrevettük magunkat s őkegyelmére nem h a j t o t t u n k , hanem gazdai hivatalunkat követtük [ R e t t E 169]. észreveszeget kb. észlelget; a tot observa; (immer häufiger) bemerken. 1761 A catholicus atyafiak korántsem úgy vélekednek felőlünk, mint eddig, sőt sokan veszegetik észre, hogy van s mint van a világ állapotja [RettE 119]. észrevétel 1. észrevevés; observare; Wahrnelimung, Bemerken. 1777 : (A) Jobbágyok elszökések előtt akiknek Földeiket Feliben, és Czimborában általadták, azon emberek t u d t á k é azon emberek elszőkő szándékokat? H a tudták, vetteé eszre a' Tanú ezen Czimborásoknak amazok el szőkő szándékoknak észre vételét (ígyt), és mitsoda jelekből? [BSz; K S vk]. 2. observaţie; Bemerkung. 1820 k é t ökrei közül edgyik . . . a jobb oldalán el nyúlva dögölve tanáltatott minden abbéli észre vételen kivŭl hogy vagy bŏdülése, vagy egyéb jelek által tapasztalni lehetett volna a meg döglött marhának roszŭl létét [F.rákos U ; Falujk 103 Barabás Áron pap-not. kezével]. 1837 a fel adott észre vételeket el esmerve az egész Számadásnak meg

észrevétetik igazítására magokat ajánlatták [ K v ; AsztCSzám. Í H J . 1872: Elnök felolvastatja Kolcsár János gondnok 1871 diki számadásait, felszólitván az ekkla jelen lévő tagjait, hogy észrevételöket a kifogás alá eshető tételekre tegyék meg [M.bikal K ; RAk 294]. őszre vétetik 1. megpillantatik ; a fi zărit; erblickt werden. 1846 : juttem is osztán haza, még pedig nem az előbb neveztem Sikátoron, hanem a Felső Kodor uttzán le — azért változtattam meg ezen szándékomat hogy az Exponens által, ki már a Nyitrai Sikátorjáig ment volt Segítségért, észre ne vétessem [Dés; EHA]. 2. észleltetik; a fi observat; wahrgenommen werden. 1840 nyolcz esztendős barna ló az utó-lábain a ' köröm balogos béjegje vagy más esmertető jegyei észre nem vétettek [DLt 860 nyomt. kl]. 3. tapasztaltatik; a se constata; erfahren werden. 1755 h a holl hír tétel nélkül az marha dögi eszre' vétetnék az kemény büntetést el nem kerülik [HSzj marha-dög al.]. 1787 ha eszre vétetik hogy ezen Rendelése az off(icio)latusnak tsak egy Héten neglígáltatik, s az által vagy az Hidakban, vagy az Utakban defectus találtatik, a Biro azonnal 25. páltza ütéssel büntettetik [Torockó; TLev. 3/2. 2]. 4. felfedeztetik; a fi descoperit/observat; entdeckt werden. 1822 : Szarvadi Farkas Ur . égy bilétet a Kolosvári Komédia háznál százszoris használni nem szégyenli, hol észre vétetvén hamissága kiüzettetett [KvLt Gergelyfi Béniámin (28) kibédi ns vall.]. esztńnai 1. sztánai eszţoke, esztekél 1. ösztöke, ösztökél esztelen I . mn 1. eszelős; smintit; wahnsinnig' 1640 Opre Radulie . . . Edgy Eocseis Esztelen [A.szombatfva F ; UC 14/48. 117]. 1688 : (Egy jb) Kuldul, Esztelenis [A.porumbák F ; ÁLt Urb. 1]. 1754 : Szabó Klárátis bestelen f a t t y a vetet, esztelen keringő kurvának tudom lenni [Altorja Hsz; H S z j P Anna Lukács cons. Clementis Mike (52) vall.]. 1812 ; a ' Groffné Aszszony eŏ nsga . . a Groff eŏ nsgát mind őrőkké motskolta . . . Futó Bolondnak, esztelennek, nyomoréknak, élhetetlennek, szamárnak nevezgetvén [Héderfája K K ; IB. Kolumbán Imreh (21) ns vall.]. 1831 és ezen Fodor Péternét eszelőges (l) esztelennek esmérem lenni [Torda; TVLt Közig, sztlan Nahájmel (!) Károllyné Lajos Borbára (29) vall.]. 2. oktalan, dőre ; nesăbuit; töricht, albern. 1637 ige(n) io szo fogadok legyetek, . . . alnokságh es rauaszságh dolgotokba(n) ne talaltassek, a' mint immáris nemely uakmerő esztelen emberek, mag u n k szolgánk, es az Ispán eleöt zugolodtanak [Thor. 18/5 fej-i rend. a lázongó torockói bányászokhoz]. 1649 Az J nem tudatik miteöl uiseltetue(n) r u t esztele(n) szókkal, boszorkány tűzre való, puska por ala való ven kofa fonnyat, salvuu(tn)

468 sit Essez lelekkelis megh szitta [ K v ; T J k VIII/ 4 ; 366]. 1767 hallattam Beretzki Andrasné Saſasi Sara Aszszonytol, sok bolontságos es esztelen beszedeit beszellette [Demeterfva M T ; Ks 20. XIV. 9]. - L. még ETA I, 29. II. fn eszelős személy; smintit; Wahnsinnige; 1648 : apparentĕr mint ha megh akarnak v a l l a t n i ieszszek megh legyen keszen az Czigan ahoz v a l ó eszkeŏzeŏkkel, es rettenczek kerdezzek tala(in) feltebe(n) megh jelenti, de ne(m) kel azért ffltot illie(n) esztelent kenozni [ K v ; T J k VIII/4. 272]. 1786 : Szabó Ferentz . . . ez az Várost se s z o l g á i i g mivel hogy láttyák ollyan vakmerő e s z t e l e n n e k lenni nemis kivannyak hajtani [Torockó; TLeV4/13]. esztelenség kb. esze vesztett oktalanság; ne* săbuinţă; Unsinn, Verrücktheit. 1653 (Zólyomi Dávid) egyébaránt is igen kevély, f e l f u v a l k o d o t t , istentelen, magamegestneretlen esztelenséggel való ember vala [ETA I, 145 NSz]. 1703 : Veres Gergelynek esztelensége, feleség tartásra alkalmatlan volta, egy néhány izbeli infidelis desertioja paráznaságával való kérkedezése; ennek felette, hogy feleségét prostituálta, maga küldvén a' Legénye* ket házához hogy feleségével paráználkodgyatna)^ [ S z j k 342]. esztelenül eszelősen ; ca un smintit; wahnsinnig1831 J a k ab fi János igaz hogy elméjében meg háborodott ember volt, még a' Czigányok közötti* ámbolygott esztelenül [Szenterzsébet U BotvI I Agilis Idősb J a k a b f f i Pál (65) vall.]. eszten 1. ezen, jelen; acest, curent; gegenwa*' tig, laufend. 1738 : die Ima mensis Majy Elbúcsúzván betegsége és erőtelensege miatt Szab0 Samtiel Atyankfia a Nemes Város Városi oih' ciumatol állott be helyette Ötve3 Szab° Mihály Atyánkfia. Ezen meg irt esztendőnek fog/' taig meg fizetvén mindazonáltal defungál (I) ^ ros Atyankfia(na)k eszten esztendőbeli fizetesne tertialitassát [Dés; Jk 447a]. 2. jövő vasárnap ~re a mai napot, azaz e vas* napot követő vasárnapra; pe duminica asta întſ" săptămînă (deci tot pe duminica); auf den heuti' gen d. h. diesen Sonntag volgenden Sonntagj 1571 oly dologh talala ream, hogy semmi kepp e fel nem mehetek az napra, hane(m) az Jeo^ e wosarnapp eztenre fel megiek [Köröspatak Bál. 79]. . 3. ~ ez nap a. ez a ,(szent) n a p ; această 2 (sfintă) ; dieser (heilige) T a g . S z k : harmad £ ez nap a m a i (szent) n a p h o z / m á h o z k é t h é t ;

azi ín două săptămîni; heute in/über zwei WocheH' 1590 k. : Az teoruennek Az terhet hogy m i n d a A s mynd Az I az eo feleletek zerynth k j B o c h y a tya az teorueny bizonsagra harmad ezten ® nap kezdessek Az bizonsagh penteken es zom b ? ton mynd Az Három n a p bizonitani minden felnek zabad legyen [Szu; UszT]. 1592 Thamas az menedeknek kecheti Cyki (l) P ^ í nek Ideòt kér, mert hon ninch . . . mikor harn*d

469 ezten ez nap elò Jeò az menedek, Az vta(n) Jeò be az bizonsagh ha megh ne(m) t a r t a n a [i.h.]. — b nyolcadnap (a jövő hét ugyanezen n a p j a ) ; in a opta zi (aceeaşi zi din săptămîna următoare) ; am achten Tag (derselbe Tag der nächsten Woche). 1594: vegheztekis varosul hogy ezten ez Napon Biro vram io reggelre be hywassa az .8. zamweţeo Vraimat [ K v ; T a n j k 1/1. 230]. 1597 az Tiztwiseleok valaztassat, mierthogy az ideois reouid halaztottak ew kegmek warossúl ez Ieowendeo Giewlesre ezten ez napra [ K v ; i.h. 288]. 03 az mostany Adónak felvétését halaztottak ezten ez napigh [ K v ; i.h. 458]. ~ hétfő, kedd, szerda . . . a. ez a hétfői, keddi, szerdai nap ; această zi de luni, marţi, miercuri • • • î dieser Tag von Montag, Dienstag, Mittwoch. Szk: harmad ~ hétfő, kedd, szerda . . . a mai hétfői, keddi, szerdai.. naptól számított harmadik hétío > kedd, szerda ; a treia luni, marţi, miercuri socotită de lunea, marţea, miercurea aceasta; <jer dritte Montag, Dienstag, Mittwoch . . . über den heutigen Tag von Montag, Dienstag, Mittwoch. 1572 az kinek Zalaga vagon az varos hazaba harmad Ezten cheotértekigh Meg valchia [ K v ; Tanjk V/3. 58b]. 1592 : Az wdeonek latuan eo kegmek alkalmatlan voltat, bizonios napot az zwrctaek nem determinálhatnak, hanem biro vram harmad ezten zombaton eo kegmeket esmet giwic he be, es akkoron eo kegmek bizonios keppen akarnak az zwret dolgarol vegezni [ K v ; i.h. 1/1. b - most nyolcadnapja, vagyis egy héttel előbbi, ugyancsak hétfői, keddi, szerdai . . . n a p ; aeuîii opt zile, adică tot ziua de luni, marţi, miercuri cu o săptămînă în u r m ă ; heute vor acht Tagén, d.h. derselbe Montag, Dienstag, Mittwoch vor einer Woche. 1584 Zekeres Milialne Anna vallia, Ezten vosarnap vala ez hogy ezt haliam Isac peter zaiabol, ollyat chelekeszem vgmond hogy Minden meg chodallia [Kv; T J k *V/1. 207]. 1586: Sas Dienes, Borsay Mihály v alliak . . . ez penigh ezten cheoteorteokeon vala keseon [Kv; i.h. 561J. 7599 : Észten Szombaton jöuek az Mészárszékből mondák hogy l e á n y o d hoz egy reszeg Koszak puskát fogot [ K v ; T J K Vl/i. 384]. - c. a mai naptól, vagyis hétfőtől, keddtől, szerdától számított nyolcadnap (a Jövő hétnek ugyanez a napja) ; a opta zi începînd de azi, adică de luni, marţi, m i e r c u r i . . . (aceeaşi zi a săptămînii viitoare) von heute, d.h. über Montag, Dienstag, Mittwoch der achte Tag (derselbe Tag der kommenden Woche). 1572 Az zam a
esztenatársaság zeggyenek [ K v ; i.h. 87. — a Szept. 21-én]. 1590 Albert Pal Malomfaly Pal J s t u a n Ellen dolgát p(ro)katorara tartia valamy Nyl feol (!) veget . . . ezten hetfeore [UszT]. 1665: Kömies Petér észtén vasarnap éstuere kiralyhalmán legyen [Feketehalom B r ; Ks. 101 Petki István aláírásával]. 1667: Az hit napja penigh eszten szombaton legjen az Ur székin Szolgabiro Vr előtt [Cege S z D ; Wass] * jövő ~ hétfő, kedd, szerda ..., vasárnap a mai hétfői, keddi, szerdai — napra következő harmadik hétfői, keddi, szerdai . . . n a p ; a treia zi de luni, marţi, miercuri de dupä zilele de luni, marţi, miercuri de c a u m ; der dritte Montag, Dienstag, Mittwoch . . . über den heutigen Montag, Dienstag, Mittwoch . . . 1588: 24. J v n y in Vaárhegy hogy h a Babos Balinth az jeoweo ezten vasarnapra, mely Juliusnak 7 napia a vitezleo Lossonchy Mathenak az eo pinzeth, az f. 75 mellyen azt az jozagott weotte, meg aggya kez pinzwl tehát thartozzek Lossonchy Mate azt az jozagott meg erezteni Babos Balintnak [HSzjP. — B Vagyis június 24-e is vasárnap]. 1607 : Ez Jwŭeó ezte(n) keddeon h j a a [Mv; MvLt 290. 13a. - a 01v.: híja (hívja)]. - L. még esztennap. eszten 1. ösztön esztena 1. juhszállás; stînä; Schafhürde. 1596: egy harisniat es egy egy serleket (I) vittek el az eztenarol, ket nyreò ollot es ket gattiatis vittek el [UszT ll/107 a „Olah Radúl az Amadé faluj b estenan valo m a j o r " vall. — a A burdó címszó al. a jelzet téves. b Madéfva Cs]. 1620 k. az Eztenahoz regy modgyok zerent az Mezeöben szarazto hellyekett attanak [Ossz; Ks 90]. 1625 ez eleot kett eztendeòuel Balint Balasnak vala eztenaia r a j t a de my igaszaggal birta ne(m) tudom [Lokod U ; UszT 3]. 1640: Boyer Sztancsul veczinye vagiou 11 . . kőzőnsegessen o t t lakó Bojersaggal bírnak ket havastis edgik Sztinisora másik petriczo három Iztina raitak [Kopácsel F ; UC 14/48. 58] | Bogdán Boer megh halt fiai edgy Butian nevíí havasnak mellien edgy Iztena vagion harmad reszet bírjak [A.árpás F ; i.h. 136]. 1641 Tudom ezt hogy . . . Eztenayok uolt Chyutak Petereknek hogy megh ganeztattak az vtan eők birtak [Kászonimpérfva; BCs]. 1679/1681 Az Esztenákrol az e(n) szamomra jaro Berbecz és Sajtbeli adó szabadságomba(n) álvan aszt ha pinzül végyeme bé avagi m a r h a j u l ; hasznosabb lévén à berbecz az Urbariumba Limitalt arraval, az arant azért inkab minden Esztenákrol öregh jó berbeczeket vétessen, s azokat annak ideje korán egiszer s mind adgya jo pinzen el [Vh; VhU 673]. 1715: az Iztinan kilentz polturara palinkat iuut volna meg oroz András [Bethlen S z D ; BK]. 1720 : 1719-ben leven Ser Fözö Bokor az Agjagfalvi emberek(ne)k juhok mellett Batsok, . . . a mirigytől le nyomaték és meg monda hogj az esztenara visellye(ne)k gondot [Magyaros U ; BNB 10/240]. 1717: sztenát v a g y ammint most hijják szállást leg elsőben csináltam a Bájás

esztena nevű helyben [Celna AF ; EHA]. 1725 ezen Topliczai havason Vannak hol mi esztenak, az melyből is szokta (na) k adni minden esztenakrŏl két ket Berbecset két két Báránt négy negy Sajtot [Toplica M T ; Eszt-Mk Inv. 20—1]. 1744 : Vágjon ezen Gabonás házban . . Egy Esztenára való olto kád [Csicsó Cs; Ks 65. 44. 12] | azon sztina, vagj juhok akllya hellye afféle bokros cserés helly volt, es az gazból Kornis Ferencz Vram ő Nsga tisztartoja tisztitatta ki [Szentmargita SzD; Ks 17/LXXXIV. 27]. 1761 Mardsinán Dumitru maga nyereg szerszámait a' meringyés tarisnyájab(a) tévén a sztinánk mellett levő ármingyen fára fel függesztette [Zalatna; Ks 113 Vegyes ir. ]. 1766 : Az Isztinahoz kevantato 2 veder és 4 Desaert Dr./96 Egy klintaért Dr./56 A Bacsnak Convent(io)ba(n) Fl. 6 Dr. 12. 8 Mása So kert. 2 : nagy Isztinákra való Cseber Dr. 60 [Mezőcsán T a ; K s 26. X]. 1784 azon Esztenában akkor volt Burduban 11 veder Turo [A.csernáton H s z ; H S z j P Laurentius Ventzell (41) pp Miles Pedestris vall.]. 1797 Az Esztena reparatiojara adatott* lb. 9 1/2 [Déva Ks 96. - a Pántvas]. 1808 ezen helyen volt az esztena, az Sztringa pedig az esztenán hátul Eszakfelŏl a . . . Nagy bikfa tőkénél azon hatul pedig vala a Meddŭ Kasár [Zágon Hsz; SzentkZs Beder Sándor (59) barátosi gy. katona vall.]. 1844 egy nappal minden év kezdetin elébb bé fejetvén a' juhok, azon fejésén a' Bátsok 5. váltó Rénus forintokot fizessenek az Esztenák számaihoz képest [Usz; UszLt XI. 85/6. 20]. 1868 sem a 3ik Esztena, sem külső marhák bé fogadása a kűl birtokosság belé édjezése nélkül ne tőrténnyen [Pálfva U ; Pf]. - L. még R S z F 182, 184, 1 8 5 - 6 ; SzékFt 33. A szóra és az esztenagazdálkodás erdélyi elterjedésére vonatkozólag 1. Műveltség és hagyomány X (1963), 1 5 3 - 9 (az elterjedés térképes szemléltetésével) és AĖ 2 5 9 - 6 6 . - I. h. még jónéhńny, itt fel nem használt XVII. századi adalék.

Szk: ~ tartatik. 1808 Ezen Babotsa nevezetű helyen Esztena tartatván a Mlgs Szentkereszti Udvartol ki árendálván az én Juhaimis az itten való esztenán lévén Nyirésre, s, túróért, sok rendben jöttem ide ezen helyre [Zágon H s z ; SzentkZs Beder Tamás (58) barátosi gyalogkatona vall.] -Lt csinál. 1599 Az Bekes hada* eleott tudom hogy Gal Pal eztenat J ú h zallast chinalt uala az peres feòldre, fejzejekkel epitek falujebol s eok birtak azulta [i.h. 14/48 Paulus Emreh de Abastfalua (50) jb vall. — a L. erre a Bekes hada címszót]. 1625 Balint Balas eztenat czenalt oda is akkoris az eztena helie(n) a' my fw terme es kosár helie(n) latta(m) hogj ŏ horta el Bagiba Zolia Pal [Lokod U ; UszT 3]. 1641 : az Atthyam czinalt uala Eztenat, hogy megh souanyodek m y el hagyok [Kászonimpérfva; BCs]. 1724 : Az igavonó marhák hellyin sem erdőn sem mezőn esztenát senki ne csinállyon juhait ne jártassa valaki ez ellen cselekszik forint az büntetése [Kisborosnyó Hsz; SzékFt 33.19]. — L. még SzékFt 33.20 * -Lt csináltat. 1672 : Esztenát csinaltatot vala Huszár Peter Ur ã Szász Ré-

470 geni határon Vajda Szent Iván felé való f o r d u l ó * b(an) az Köuecses uton feljiil [Szászrégeu ; Eszt-Mk Cserei lev.]. 1761 : Néhai Mikola László vrna* é d g j Fejerdi nevű Jobbágya Szŏllője p u s z t á jában maradván Néhai Farkas Gergelly vram & előtt jo darab idővel Isztinát tsináltatot réája, és az Juhait ottan t a r t a t v á n magának fel fog ta [Burjánosóbuda*; J H b K XLIII/9. *Később: Bodonkút K] * -Lt erigál juhszállást csinál; 1727 A z Középső Határban Esztenát e r i g á l n 1 senkinek nem szabad az más két határban szabad [Szotyor Hsz ; SzékFt 36]. 1744 Groff Kotnis Ferenc Uram ő Nsga Tisztartaja sztinat erigálván az utrumb(an) meg nevezet liellyre, & az juh altal pusztítatta el onnét azon gazt [ S z e n t margita SzD Ks 17/LXXXIV. 27] •* ^t taft. 1681 A havasokon penig szoktanak iegli inkáh az Szász varasi es szász sebesi videkek E s z t e n a ' k a t tartani [VhU 56]. 1744 az meg nevezet okol hellyet Kornis Ferencz Uram ö Nsga birta» esztenát és okllyot vagj sztrungát tartván rajt 3 a juhai (na) k [Szentmargita SzD ; Ks 17. LXXXI^27]. 1761 Vagyon a Falunak egy Szentséd nevű bükkös és fenyves havassa Gyergyö felé, a h o l o t t Nyárban Isztinájokat szokták tartani [Bogárf va U ; J H b K LXVIII/146]. 2. Jelzői haszn-ban; ín fuiicţie atrib'utiva; & attributivem Gebraucli esztenányi; de o stînã > schafhürdengroß. 1761 az Al Torjai juh Pásztorok az egész esztina juhot szántszándékkal fegyveresen a pásztorok mellettek lén* szerre b o c s á t t j a a búzában [Kvh; H S z j P . — a Tollvétség v. olvasási hiba lévén h. ?]. 1792 : István Bertze olj tago* hellyen meljen esztendŏnkent Nyárban két esztena J u h szokott legelődni [Szováta MT ; EHA]1828: a juhnyáj megszaporodván, és N o s k o l a t nevezetű havasunkba három esztenanyájnak* kelletvén menni nyárolás v é g e t t ; erre való nezet neflţ lészen szabad . a juhokon kívül semmi névvel nevezendő marhákot nyárolás végett hajtani ^ otton tartani [Jenőfva Cs; R S z F 185. átírt szö v-ben a két szó egy beírása önkényes]* 3. esztenafelszerelés és n y á j ; stîna cu instalaţiile şi cu turma de o i ; Schafhürde mitsamt Einrichtung und Schaflierde. 1741 Ditroi Mezei György tőbb esztenás Társaival edgyűtt a Topl1' czai Kásze Albe nevű havasra minden C z é d u l a nélkül vitték volt fel, az esztenájokot a melly mián is barmokban az Plajasoktol károkat val' lottanak [Ditró Cs; K s 69. 50. 44]. esztenaliáz/kunyhó ; casa/coliba de la stîna > Scliäferhütte in der Schafhürde. 1679 E s z t e n á k Első. Szent Peteri külső Esztena. Ez in A(nö°J 1679 czinaltatott; Pitvarának, szobajanak fövenyes oldalai kivül belól tapaszosok; Szalmává fedett Vagyo(n) ezen Pitvarba(n) Sajt n j o & ° fa, Sajtó, minden eszközeivel jo nro 1. veder nro 4 . . Szoba* . Disznó Hizlaló E ^ Esztena mellett [Uzdisztpéter K ; TL. BajoöJ1 János inv. 123. - *Benne tejtermékek, bőrő*' faedények]. 1862 A' havasi legelőken j e l e n j jo állapotban lévő 's siszával fedett sztinák [Opra~ kercesora F ; TSb 30].

471 Hn. 1740 Somkutfele valo fordulob(an) esztena nevű hejbe(n) (sz) [Dés; EHA]. 1747 : in • oppido Déva Plateaque Isztina pataka [Déva ; Ks 73. IV. 61]. 1748 Sztina nevű Patak [uo; i-h. 67]. 1766 .ĕ Esztena nevű helyen [M.hermány U; RSzF 134]. 1773 Bot esztena (sz) [Újfalu Ls » EHA]. 1812 az magam balond égy ugyűŞegemből Levágtom a Méltoságos Udvar Marháiknak haló Kosárját az Esztena Dombon [Zágon Hsz; Szentk II]. 1813 A' Sztinánál valo Láb [Szentmargita SzD ; E H A]. 1824 : A' Sztina Szöllöbe [Erdőszengyei MT; TSb 43]. 1830 Isztina Pataka (sz) [Szentbenedek A F ; DobLev. V/1163]. '848: Isztina [Apanagyfalu S z D ; SzDMon. II, 1864 Ujesztena u j havasi legelő. Botesztena [Alfalu Cs; GyHn 62]. 1866 Esztena sorok [Mikóújfalu Hsz; E H A]. Ha. 1742 Sztinánál [Kovácskápolnok SzD; ſ Khf]. 1768 : a Medve Mihálly Uram Isztinájához [Mezőmadaras MT; BK]. 1799: Isztina [Mezőoodon MT; MkG Conscr.]. eszteuabíró juhszállás-felügyelő; supraveghetor stínü; Schafhürdenaufseher. 1778 : Csíkszeredai ârosi mostani cántor Marton Ferenc . . . orda*°ző üstit az taplocai esztenára . . . J a k a b János az esztenán levő bácsnak szavával kikérte, hogy az esztenabíró és egész gazdaság akarja [Taploca J-s î RSzF 182]. 1783 : Szabó Ferenc felszegi esztenaWrónak contr a versiója lévén az keze alatt levő gyűjtővel, azért, hogy még adóssa maradott 48 juhtej-túróval; ordával is . . . 6 veder orda. Az gyűjtő Simó György allegálja, hogy az havasba az sok marha miatt az juhoknak nem volt elegendő, mit egyenek [Jenőfva Cs; i.h. 182—3]. 1784 Simon János . . . Esztena biro lévén a' J°hos Gazdákkal egybe a ' bé h a j t o t t Johokat kezünkhöz vettük vala [A.csernáton H s z ; H S z j P Joh - Hangán (33) jb vall.]. esztenagazda juhszállás-tulajdonos; stînaş, tîr• Schafhürdenbesitzer. 1811 minthogy a szárhegyi hovosok között esztenának Bük-Havas legjobbnak s nagyobbnak intéztetik — s minden esztenagazdák is ezen havasból . . . nagy hasznot hajtottak . . ezen havasban mindenkor 2 jó esztena meddúivel együtt jól megélhetnek [Szárhegy Cs; RSzF 184J. al

osztenahely a juhszállás és környéke; tîrlă, stîna şi locul în j u r ; Schafhürdenstelle. 1620 k. Az hol Eztena hely vagyo(n) oda egyenleo akaratból es kerelem zere(n)t vittek Iuhokott es az Eztenahoz regy modgyok zerent az Mezeöben száraztó helyekett attanak [Cssz; Ks 90]. 1744 az Porgolát mellet az melly szénát az meg êvezett sztina hellyen ő Nsga csináltatott volt, ^s a Sztrunganak vagy is j u h a k akllya kőzepire takarított, és gyűjtetet volt, . . . meg g y ú j t a t t a ISzentmargita SzD; Ks 17. L X X X I V . 27]. 1753 £z Isztina hellyet változtatniok kellett, és ã Pakulár legény mondotta néki hogy az üst lábot vinné a' más u j Isztinához [Hordó B N ; SLt J . 5 Grigore Ilyi (64) vall.]. 1801 : Ezen sztina

esztenatársaság helyet a Mlgos Udvar Esztendőnként a Berszányoknak ki szokta adni arendára [A.üvegcsŭr v. ,,Gerebenetz p a t a k a " Hsz; HG]. esztena-Ie vágás juhszállás-lerombolás; distrugerea stînei; Abschaffen der Schafhürde. 1798 az Esztena le vagas u t a n a is a kökösi hataron legeltettek az Exponens Ur J u h a i t s a faluba a Pulugornál b fejtek egesz nyáron [Kökös Hsz, K p IV. 291. — a Más t a n ú : ,,Hogy az Esztenát el rontották". b ,,Pulugor György házánál"]. esztena-nyáj turma de la stînă/ale stînii; zur Schafhürde gehörige Schafherde. 1747 azon esztena nyájj más Falusi idegen emberek juhaival elegyesleg voltak (így !) [Szacsva H s z ; HSzjP]. esztena-pénz kb. juhszállás-bér/díj; chiria/taxa pentru stînă; Schafhürdengeld. 1845 : Kováts Moses volt Levél Tárnok kéri: hogy az esztena pénz 11. évig folytatott kezelésiért az 1836-ban meg állítót fizetés részire ki adattatni rendeltessék [Usz; UszLt XI. 85/6. 52]. esztenás. Csak szk-okban; numai în construcţi 1 de cuvinte; nur in Wortkonstruktionen.: ~ bács számadójuhász, juhászgazda; baci, s c u t a r ; Schäfermeister. 1807 : az esztenás Bátsok mindenkor Puszták el fogása nélkûllis a N y á j a t a bikkos heljeken jártathatyák [A.csernáton H s z ; HSzjP] •fc ~ cimbora juhszállásbeli társgazda; sîmbraş; an der Schafhürde mitbeteiligter Schäfermeister. XVII. sz. eleje Tudom azt hogi az Mihály Vayda ki jövetelenek előtte az Nujtodi Czivdeor Boldisar az Forro Giőrg juhait az övej közzi hozta vala esztenás szimboranak a [i.h. Kovacz István Osdolaj (50) vall. — a Nyilván pongyola fogalmazás szimboraként h . ; így értelmeztük] ~ társ ' u a . ; idem'. XVII. sz. eleje : Tudom azt hogy harmad ideje Balogi Mathe es Nagi Ferencz öszve szimboraltak esztenás társul az Oroszfalviakkal [i.h.]. 1741 : Ditroi Mezei György tőbb esztenás Társaival edgyűtt a Topliczai Kásze Albe nevű havasra minden Czédula nélkül vitték volt fel, az eszténájokot [Ditró Cs; Ks 69. 50. 44]. — L. még H S z j esztenás-társ al. esztenatársaság juhszállásbeli gazdaközösség; sîmbră; Schafhürdengenossenschaft. 1778: Lévén contraversiája csíkvárdotfalvi esztenatársaságoknak, közönségesen mü előttünk lépének szép egyezségben [Taploca Cs; R S z F 182]. 1811 minden esztendőben a szárhegyi esztenatársaságok egymás között viszontagságot ne cselekedjenek a havasoknak nyerekedése végett . . . így hát, hogy az esztenatársaság ne nyerekedjék, így határoztaték meg: hogy ezután minden esztendőben 2 esztena azon havasba* tétetődjék [Szárhegy Cs; i.h. 184. — a Ti. az esztenatartásra legjobbnak ítélt Bük-Havasba]. 1831 : ezen folyó esztendőben a Puskás István esztenatársasága . . . marad az Alsó Veszen, a Tótok esztenatársasága megyen Mező Veszbe, a Cimbalmos Antal esztenatársasága

esztenatartás Bük havasnak a belső felibe [Szárhegy Cs; i.h. 185-6]. esztenatartás ţinerea stînei; Schafhürdenhalten. 1796 : Hogy az Esztena tartásnak, birtokossá . . . valakit veréssel vagy veretéssel fenyegetet volna nem hallottam [Oltszem H s z ; Mk II. 3/88. 6]. esztenatartó esztenával rendelkező; cel care are/ţine s t î n ă ; über Schafhürde verfügend. 1796: 01tszemin a tsak a Mlgs G. Miko Udvar volt az Esztena tartó birtokos [Mk II. 3/88. 4. - ftHsz]. osztenázó-hely juhszállásos legeltető h e l y ; păşune cu s t î n ä ; Weideplatz mit Schafhürde. 1763 ezen Zabrato Nevezetű hellyel Küs Bota, Nagy Bota, Szurduk es Jo viz Esztenazo hellyek egy Taxa alá vágynák foglaltatva [Zágon Hsz ; SzentkZs]. esztoiińztol kosaraztat (kosarazó juhászatot folytattat) ; a instala/aşeza stînă; pferchen lassen. 1769 : Tudom világossan, hogy azon kérdésben forgó Lá Bastyine nevezetű hellyet N.G. Kornis Ferencz Ur kőrűlette való nagy darab hellyel edgyűtt circ. 40 Esztendőkkel ez előtt Isztinázt a t t a és Trágyáztatta J u h n y á j kosárokat készíttetvén cda [Szentmargita SzD; Ks 19. VI. 12 Filip Lupás (50) jb vall.]. esztendei 1. ez évi; din/pe anul acesta; diesjiihrig. 1588 az esztendej Ado zedeo vraim Katonay Mihály, es Gellien Imreh lioztanak be a' Dicara f. 72/71 [ K v ; Szám. 4/II. 9]. 1592 Valamely Zaz ember penigh, az estendei Adayabeli restantiaiat, ez oraig való adajawal eggywt be nem hozza, tehát mingyarast ket annyn maraggion [ K v ; T a n j k 1/1. 183]. 2. egyévi; de/pe un a n ; einjährig, fiir ein Jahr. 1585 Az Notariusnak Attanak eztendey beribe f 100 [ K v ; Szám. 3 / X X I I I . 8.]. 1681 az gondviselőnknek esztendeji fizetése fl 65/00 [Szu; CsVh 1 0 9 - 1 0 ] . 1737 Ha kik . . Nemes Városunk Lakosi közzűl a szükségtől kinszerittetnek, nyilokat Esztendei hasznára; vagj tovább is el adhattyák [Dés ; J k 478a]. 1789 : ha meg indíthattya 0 , esztendei hasznát néki adgya [Désfva K K ; LLt. — a A malmot]. 1797 egy faragni tudo jo béres szolgának esztendői fizetése 12 magyar forint [HSzj béres-szolga al.]. 1840 minden nap egy morhát ki vág — esztendei fizetése 42 f t [ K v ; MészCLev.]. - L. még R S z F 303. 3. évi; pe a n u l ; jährlich. 1586 Az Zamueweo Uraim Veottenek zamot ezen 1586 esztendei prouentusrol [ K v ; Szám. 3 / X X I X . 16]. 1637\ 1639 az An(n)o 1636 Eztendej varas adaia melyei Stenczel Imre Vram tartozot, Igazitatlan vágjon [ K v ; R D L I . 111]. 1647 : Ez utolso Juhok száma az 1646. Eztendei Inuentalas szerint vagion [Megykerék A F ; B K 48. 16]. 1738 Váradi Mihály Atyánkfia(na)k I(ste)n itélletiből, minden Javacskája 's H a z a elégett, az 1739dik Esztendei, minden féle q u a n t u m a relaxaltatik [Dés ; J k 505a].

472 1808 Albisi Nemes Bartos Sámuel mint verus Poss(ess)or, az rendes Erdő bér letétele mellett, az 1809k Esztendei Erdőlésre bátorságosá téteti* [Bodok Hsz; BLev.]. Szk: (el)múlt ~ múlt évi, tavalyi. 1588 megh fizettem egj Zolgalo leaniomnak, Ersebetjj neveonek, az elmúlt eztendej zolgalatiaban f[ K v ; Szám. 4/V. 40]. 1717 : Mult esztendei Borokis . . éppen sovány, és erőtlenek Volta* [Sárd A F ; UtI]. 1720 semmi virág gj "kerekkel vagy magokkal nem tud kedveskedni Ngodnak mivel az el mult Esztendei sok betegsége mia minden derek virági ki száratta(na)k [Ks 9 Bornemisza Imre lev. Nsz-ből]. 1779 a mult esztendei Enyedi fordulón kevés széna termesünk lévén rövid időn széna dolgábol meg fogok szorulni [Ne; Told. 6]. 4, ez ~ ez é v i ; pe anul acesta; d i e s j ä h f l g 1582 Ez Eztendey fyzetesseket Eozze v e t t w e ö tezen f. 1. 50 [ K v ; Szám. 3/V. 55]. 1584 : Az Ado zedeok Az Dicakra liaylo Adóban A t t a k f. 2Ĕ Marad az Ado Zedeó Vraimnal ez e s z t e n d e o be(n) Restantia, ez eztendey dicakra Nezeo Ad°~ ban, in summa f. 58 [Kv i.h. 3/XIV. 11]. 1& 1 Attam az kouaeznak ez Eztendei szolgalattiar a f. 13 [Kv i.h. 15b/VI. 5 Nagy Bálint mb s z á m J észten deiglcn vhány évig; cîţiva ani de zÜe» einige Jahre lang. 1562 1506. Budában az Lajos király a születik. Lajos király elég na gy ságában tizenöt esztendeiglen regnála [ETA * 11 BS. — a A mohácsi csatában o d a v e s z e t t I1* Lajos]. 1580 Isten Iltesse es Tarchya megh ságodatth, Jo Egissighben sok Eztendeyghlen V*' latka K ; SLt S. 25]. 1584 Hegedews Georgy vallia tiz egesz eztendeigle(n) lakot m e l l e t t e ( t f v . . . Zabo Cato [ K v ; T J k IV/1. 215]. 1591 • Adorján Gergelnet A t t j a n k holtaigh tartotta vett* segeighle(n) keőzel 32 eztendeighlen [UszT]. 160*' Tarchya megh az Vristen Nagodat egessego^ bekessegben sok eztendeiglen bodogul [Muzsn U ; TSb 21]. 1653 E z volt az Anna aszszony én nagyanyám . . ., kit adott volt Borsos Sebe tyén szüle-atyám házasságra a Nagy S z a b ó Bo disár fiának Szabó Jánosnak ., kivel élt negy veD esztendeiglen [ETA I, 21 NSz]. esztendő 1. kb. ez a nap, a mostani időpont/ d á t u m ; ziua de azi, termenul/data de azi; Tag, das heutige D á t u m . 1571 : Feria Q u i n t a ^ festő beati Ioannis Euangeliste a , post Creat*01^ Noui Iudicis Congregatio do(mini) C e n t u m v i r i Az polgár vraim zedyek az adot az Tyzta rege b tumal oly Móddal hogy esmet az Eztend e 0 ely Ieŏwen Tyzta Regestumot adhasson Ele P V ' T a n j k V/3. 54a. - a Dec. 27, a számvétel napl a ' b A köv. év dec. 27-e]. 2. esztendeig a. jövő ilyenkorig; pînă de a c ^ într-un a n ; heute über ein J a h r | egy évig; timF de un an ; bis ein J a h r . 1632 : ha eztendeigh dis deen raitam nem vesz semmitt [Mv ; MvLt l ' 94a]. 1832 : Ha én a cselédek gabonája t a k a r j sát esztendeig ugy vinném, mint ahogy m0*

473

esztendő

parantsoltatik esztendő végével ott lennék — szendeljezese iránt, mar I(ste)n jo voltából kesz, hogy egy Xr fizetést sem kaphatnék ki [Torda; de Kaszoni kiralj biro uramtol megh esztendeigh JB. Demény János udv. tiszt lev.]. — b. jövő ugj alhatot volna [Kászonújfalu; BCs]. 1750: dyenkorig; pînă de acum într-un a n ; heute über meg betegesedtem, betegenis vittenek az magam ein | egy évre; pe un a n ; für ein Jahr. 1608 házamnoz Szintén esztendeig Sindettem [Folyfva Az Szabó Lenart Arway hazat, ada Berben my MT; Told. 29/45]. 1831 Sogorom Esztendeig eleottunk Szabó Mathiasnak 14 f t b a n Eztendeygh tartó terhes betegsége mián ki pusztulván majd Kv; RDL I. 83]. 1694 vettem fel Nagy mindeniböl . . . [Dés; D L t 263]. — L. még R e t t E Páll Uramtol Esztendeig kölcsön száz magjari 164, 172, 208, 283, 326. - e. egy év folyamán; íorintokatt [ J H b XXIX/6]. 1786 a t t a m Nagy în decurs de un a n ; während/im Laufe eines Jahres. Mártán Uramnak kölesen száz Vonás forintakat 1726 Toroczkai János Uram meg kialtatta hogj Esztendejig [Kv Pk 2]. 1826 a Hely béli Tisztea kik azon Jószágból valók jönenek Haza, és két letes Esperest és pap — a Notariusságot mostannapokon Szolgalnanak csak edgj hétben a Sellértol kezdve — Esztendeig oly móddal vállalá fel nek Ígérvén h a t heteket esztendeig [Sajókeresztúr • • • hogy minden Gazda adgyon egy egy SzD; BLt 7]. 1762 Tizenöt ezer land-milicia Mezei Széna búgját [F.rákos U Falujk 1 5 0 - 1 állíttatik most fel . . mindenik ezerben lésznek Kŏntzei Beniámin szb kezével ]. — c. egy évre; mindenféle fő- és altisztek Esztendeig egynek pe un an; für ein J a h r . 1570 Myklos predicator 11 hónapi szolgálatja lesz [RettE 1 4 2 - 3 ] . - f. jeleol . . . j g h végeztek, hogi Jewendĕre egy év elteltéig; pînă la scurgerea unui a n ; bis ua Megh Alkhatna vele az Magiarwchay vraim zum Ablauf eines Jahres. 1597 migh az Azzoni (Jgy I), Eztendĕre zerzedyenek megh vele | Varga Chakan Janosne az Vra neúet viseli, kyualtkepJakab vallya, hogy Ew zeoch Gyěrgtwl fopen eztendeigh ugyan ne(m) verhetnek k j az gadót egy hazat eztendeigh fl. 5 ., de ew chyak Jozagbûl ha gyermeke ne(m) volnais [UszT 12/5]. három hetigh lakot benne [ K v ; T a n j k V/3. 3, XVII. sz. eleje Ha ki az Mesterek keŏzwl ez ſ a J k IH/2. 181]. 1600 Beoytfw szerdan szegeothamar el mulandó világból ki keölteőznek, az tem meg Georgy kowaczal esztendeigh [Kv; eő megh liagiot Eőzuegie, az eő nála lakó Inaözám. 9/XII. 62. - a Hamvazó szerda; e szökő siual, Legenyuel az Keő miuet cziak esztendeigh v ben: febr. 16]. 1633 az mikor Vagasi Jstua(n) miueltetheti [ K v ; KőmCArt. 24]. 1776 a Nagy êgh szegödek azzal az Czauasi leannikaual, ezAszszony hozzájok fordulván azt monda . . . bártendeigh szegödek megh uelle [Mv; MvLt 290. tsak Esztendeig ne búsítsátok vala az én Gyászos I3 2a]. 1665: Nekü(n)k esztendeigh köteles Paéletemet mennyetek el huntzfutok [A.csernáton punk uala Feluiczi Ferencz Pap . . . töllünk telbe Hsz; H S z j P ,,Uxor Ladislai Gajdo Anna Paputs" csak el szökek [Menaság Cs ; LLt]. 1713 Szegőd(47) jb vall.]. — g. egy év a l a t t ; într-un a n ; tem meg Esztendeig Dajkának Monár Juditot, in einem Jahr, innerhalb eines Jahres. 1739 Részen fizetése kész pénz fl. 15 . . egy perpeta Mivel hogj ezen nyomorult város ú t b a n vagjan pasus lévén bé az Bánátusba, szüntelen az alá ruha . . . [Árapatak H s z ; HSzjP]. 1732 s fel járó Ő Felsége vitézei az hol mit találMmden forintra Esztendeig edgy vider must inres nak Sokszor erővelis el vészik. De kivált széna [Szászsztjakab S z D ; TSb 51]. 1824 Jövéés f ű dolgábol . . . igen terhesen Sanyargattatunk, ţek ma élőnkben Ábrahám Flass és Nyikolajj melly terh viselésűnket nem Compatizálhatván akkár fotnponár nevezetű Berszányok, a ' kikkel-is a' 1 ekete Hagymás nevezetű havasért u j j abban illyen kiis meg gondolhattya hogj esztendeig micsoda expensát Causallyan [Hátszeg H ; K s 83]. 1749: pgyezésre lépének, és lépénk Esztendeig; hogy az Sz. Demeteri Jószág ollyan Joszágh hogj az tartozzanak adni 200 Rf. . . . , négy Mázsa jó Au szokatlan Gondviselő esztendeig is alig tud belé *ot, Hatt Bárányt [Szárhegy Cs; LLt]. - L. szokni, hogj rendivel tudgia az oeconomiat follyj ^ g RettE 185. - d. egy évig, egy éven á t ; tatni [Gagy U ; Ks 83 Péterffi Sándor lev.]. tjmp de un a n ; bis ein J a h r . 1570 : Besterchej êorgis azt kerthe volt az heliet az varostwl hogi Szk: esztendeig való egyévi. 1569 Eloszer Jgeryk Megh engednek neky az eo Tho heliet Beh kereo kegmek az Zaz vraim Magokat ezzel hogy az thelny es Tylalmasba Thartany, Mellyet megh ket Malomnak eztendeigh valo haznat nekyk EnRgedet volt az varas is neky . Megh árkolta gedyk, Azon kywl valamy az Molnoknak epite**olt keornywl es be Theowiselte volt, Es allot seteol valo keoltsegtwl megli marad [ K v ; T a n j k v gy Mint eztendeigh, De az w t h a n Az MaV/3, lb]. 1590 Az kitt Directornak Eztendeig giar vehayak es Kĕzep vehayak leli vontak volt valo fizzetesek f 10 d. - [ K v ; Szám. 4/XVI. jfc teouiselest [ K v ; T J k III/2. 122]. 1600 Ez15—6]. 1655J1754 k. : Amely I f j ú Legény penig tendeigh laktam Farkaslakan Demie(n) Mihalyesztendeig való szolgálattyát ki-tŏltene-is, de mes*aj [UszT 15/108 „Chiki János Kysfaludi, Zabad ter Remek tsinálásának előtte meg mátkásodnék, fekély" (25) vall.]. 1632 É n semmi gonoszságotartozzék büntetésben adni flor 3 [Kv; AztCJk 15]. dat nem láttam maga egy udvaron esztendeig 1703 : mostan ollyan nyomorú űdŏb(en) leue(n) Raktam velek [Mv; MvLt 290. 9 4 b - 8 b átírásban !]. fel veszi az esztendeig valo szolgalatért a 692: három székről mennyen el, itt ne lakjék, pénzt [ K v ; i.h. 5 5 - 6 ] . h°gj. ha itt tanállyak fogadtassék meg és eszten3. ~re a. jövőre, jövő ilyenkorra; pe anul ^ g tartassék tömleezben [Kovászna H s z ; HSzjP]. viitor, anul viitor pe vremea aceasta; nächstes ''10: irtam volt uram Kgd(ne)k az Malom be J a h r um diese Zeit. 1653 : Básta azért Kolosvárról

esztendő-közép megindula, és mikor a közép-kapuhoz közelgetett volna, Básta ugyan felállott és ujjával fenyegetvén m o n d : ,,Meglássatok azt, hogy jótétemért megtréfálátok; de én is esztendőre adok néktek oly pohárt igen jó teli mértékkel, hogy meg nem ihatjátok. Várjátok el csak! [ETA I, 59 NSz]. — b. egy évre; pe un a n ; für ein Jahr. 1585 Fizettem az Negy barna Sybnak Ezenkeppe(n) Pereczhyeny Györgynek Eztendŏre fyzette(m) f. 6 d. 25 Rab Jakabnak fyzette(m) eztendŏre f. 6 d. 25* [ K v ; Szám. 3/XXII. 7 9 - 8 0 . — 'Folytatódik a fels.]. 1657 Cziatlos Gyeőrgy fizetese Esztendeore pénz f. 12. ket bokor Czizma. Ket esztendeőre mente dolmány [UtI]. 1734 : esztendőre itiltetett Házberbeli részt adni a Nagj Varga utczaj Házra annuatim 4 / 4 forint [Dés; J k II. 143b]. 1748 tőllem esztendőre tsak két forint interest v ŏ t t [Torda; Borb.]. 1785 (A kocsmárosnak) esztendőre 12. szekér f á j a 40. font sava [Varsolc Sz; Born. X X I X b / 2 0 Kornis Krisztina conscr. 381]. 1814 én is bé voltam Szegődve eszendőre az Udvarba [Banyica K ; BfR 117/1]. 4. ez az év, a jelen é v ; anul acesta; dieses J a h r . 1585 Jgyarto Györgynek fyzettem Eztendõbe(n) perre való kŏlczhyegekről kyröl zamot kel adny f. 10 Zolgalattyara fyzette(m) Igyarto Györgynek Eztendŏre prokatorsagaert mellyet az Tanaczhy J g e r t neky f. 25 [ K v ; Szám. 3 / X X I I . 80]. 1676 : azon hűsegtek szeke beli Solymárokina) k parancsolya meg; hogy az esztendőbe (n) altalok administralando nyólcz Sólymokat el keszétven, véllek edgyŭtt Brassóban lenni el ne mulassak [UszLt IX. 76. 2 a fej. Usz-hez]. Szk: ~ ekkor a. tavaly ilyenkor. 1600 Eztendeö ezkor panazolkodot ennekem Jakoch András, hogy Ferencz János gonoz akaroia wolna [UszT 15/64 ,,Bodo János Zent Egyhazas Olahfalui, Zabad Zekely" vall.]. — b. jövő ilyenkor. 1581 : Mykoron Thompa Istwanenak kellett volna harangozny az Teobywel egyetembe Eztendeyg ekkoryg (így!) wetettem 5 font fa olayt p(ro) d. 35 [Kv Szám. 3/1V. 15] jb ~ ez mái nap jövő ilyenkor, a jövő év ugyanezen napja. 1626 : (Elszökött) FeŬajtara Kelemen István eztendeje ki telven teòb ho pénzt fel nem veszen, hanem ok vetetlen eztendeò ez m a j napra megh Ieó, az az Nagi Pentekre [Melegföldvár SzD; SLt E F . 6]. 1680 borbereki Alvinczi Péter uram . . . vállalván magára az csíki vas hámornak és vámnak vagy harminczadnak is gondviselését . . . esztendő ez mai napig, erőss hüttel megh esküvék [Gyf; CsVli 67 — 8]. 1836 a' mái naptol kezdve Esztendő ezA mái napig . . bé állittatának kéz bé adás mellett a' következendő F. Rákosi 6. pásztor Emberek* [F.rákos U ; Falujk 129. - a E szó bedllittatik al sajtóhibás. b Köv. a nevek fels.] ~ hûshagyatkor tavaly húshagyókor. 1585 Sara Feyerdi Borgias Mihály leania, Mostan Feyerwary Iosa zolgaloia ezt vallia, Engemet az eztendeo hushagiatkort* hiüa Zabo ferenczne zolgalny eztendeigh zegeottem vala megh Zent Ianos Napkort* h a g y a m ell, kinek most vagion ezten-

474 deie [Kv; T J k IV/1. 493. - a Febr. 23. bVagy a szent születése napja (jún. 24), vagy fő vételének ünnepe (aug. 29)] ~ húshagyó vasárnapi jövő húshagyó vasárnapig. 1569 az Jozag ozlasba adot wolt Buday Gergely Egy haz helyet ...» aZ arra wegeztwk hogy Buday Gergely Eztendej Hus hagyó wasarnapig® Meg Jgazycza [Diós J H b K XLIV/13. - a Vagy a húshagyó kedd e l ő t t i vasárnap (Esto m i h i : febr. 20), vagy a rá következő (Invocavit: febr. 27)] * - ilyenkor jövő ilyenkor. 1724 (A) Karai Lakosok kerének az emiitett Mlts Groff Vrtol ketje* e Magyar forintokot esztendeig kölcsön dolog ' V' ben, ugy hogy esztendő illyenkor, ha meg akarja eŏ Venni a' Summát tartozzanak jo el kelhet^ Monetaul eŏ Nga(na)k meg adni [Szamosivá K ; Ks 25. Fasc. sub B. 2]. 1810 e l k e r ü l h e t e t len szükségeitől kénszerittetvén kért költsön hat vforintokat esztendő illyenkorig . . J. egy szersmind hogy azon pénzt esztendő elte vei betsülettel bé-fizeti [Marosvécs MT; && ^ jk ~ karácsonyig jövő karácsonyig. 1578: & kegmek egez warasul ez három faluknak g°fl wisselesset liattak vgian è mostany ket ispa non Eztendeo karacliionig [ K v ; T a n j k V/3. W*]ñ jk ~ karácsonykor tavaly karácsonykor. ' Dorottia Zakal B(ene)dek Zolgaloia vallia, meegh eztendeo karachonkort latta(m) hogy volt fekete Gyeorgy Vendelebe, lopást hozza Ne(in) tudok [Kv T J k IV/1. 517] * - Kisasszony napiglan a jövő Kisasszony napig. 15891X** ' sz. eleje Edgi Heti beres Legeni se v á l t h a s s a e hagiliassa el Gazdaiat semmi egieb wdeoben, nem Kis Aszszoni napian a ott miuellien es tendő Kis Aszszoni napiglan [ K v ; KőmCA* • a 5 - 6 . - Szept. 8] * ~ számvétel-napig a j<>v<j évi számadásnapig. 1586 (Az ispotálymeste J eztendeo Által az Zamwetel Napiatol fogwa eZ' tendeo zamwetel Napigh igazan megh Iria, ^ megh latogiek my Ieo beleolle es my megien hasznos volté vagy Nem, Az Malom az zanta* wetes [ K v ; K v L t Vegyes 111/21] * - Sze * Gál!János nap(ja) jövő évi Szent Gál/János napjţ 1570 eztendeo Zent gal* Napiara a g g y a arrat [Kv ; T J k III/2. 90. - a Okt. 16]. 1603 feel dezmanak fel takartatasara tettzet eo kg®e liogy inneth felywl valaztassanak az varos keoz&e°^ ket vraim kik eztendeot teolczlienek benne e annak az fçl dezmanak gondviselesereol eztendj Tanos naoban Zenth János napban a adſ?vanak adgyanak zamot ſ[K Kvv ;: TanJ 447. — a Vagy a szent születése n a p j a (jún. 24). vagy fővételének ünnepe (aug. 29)]. 5. egy év (egy naptári év vagy egy évnyi iáà' tkuibouiy a r t a m ) ;, un uu MI an \(un uu an un calendaristic \.ai\,uuaix«}u\. sau oau per* ^ —loada « de un an); ein J a h r . 1542 Byzon k e g e l ^ uram, hogy engemeth az fel eztendeyg oth th^V thoztatha k. zegen legen woltliomra nag * wallasokra* [Fog.; LevT 1 , 1 7 Petrus Orozy János Poson m-i isp-hoz és Fog. vára a Elírásból, fogalmazási v. sajtóhibából kar somra h. ?]. 1570 : Zylagy Balint es Magary n lan . valliak hogi egy Jdeoben kinek v a P ° \ 1 Eztendeye, Kapa András es Jgarto Benedek vra!*

475 hittak volt eoket az kowach András haza eleyben [Kv; TJk III/2. 140a]. 1590 Myert hogy mind az ket fel Bizony<s)agra fognak, Bizonichanak. Az A Bizoniclia azt hogj teóbbet teóltett esztendőnél ben(n)e az Jrtas feòldben [UszT]. 1671/ 1681 : Innen volt ă sok rósz, es ez utanis el nem kelhető vasnak veretése ., hogi ahoz nem értő embereket állattak à Banyakb(a) pinzért; esztendőben ketszeris valtoztatvan őket [Vh; VhU 677]. 1780 ; a' Ver ős kovácsok Esztendőben egyszer, Va gy kettzer is hit által meg czirkáltassanak ^ meg próbáltassanak Obligátiojoknak megtartásában [Torockó; TLev. 4a]. 1800 Sz. István Királly napkor® mult Esztendeje [Dés; DLt. — "Aug. 20]. - L. még RettE 182, 2 1 1 - 2 , 222, Szkî vhdny ~ alatt. 1655 Én négy esztendők alat szolgáltam Csepreglii Mihály Uramat számadó Şzolgájul [Gyf; CartTr II, 894]. 1787 ha az jrt idő alatt valamellyik Fél a' más Félnek meg károsodását detegállya, tsak atyafiságos insínua"ora is, annyival inkább törvényes admonitióra Jectificalni tartozik, negligálván pedig két Esztendők alatt a' károsodás insinuatioját, . . ha äem akar a' más fél, annak utánna rectificalni *em tartozik [Kv; Ks 73. 55] - által való egész évi. 1589 Attani az Vinczelernek Sass %enesnek, eztendeo altal valo zolgalattiaert f. 5 [Kv; Szám. 4/XI. 39] * ~ betelésekor {betelésével e gy év leteltével. 1809 esztendő bé-telésével mind a Capitalis summát, mind annak törvényes Inteţ^ssét hiba nélkül bé-fizetem [Marosvécs MT; 2], 1818 Méltóztassanak M. Igeni Váradi Katatol exequált Jussotskáját azon 620 Rforin£>k és 40 - Xrokb(an) által adni és engedni pszteiideig, praestálván mi egész betsűlettel a Jegalis iuteressit ezen Summának, és Esztendő be telésekor az egész 620 Rforint és 40 xr Summát *s hiba nélkűlt [M.igen A F ; KmULev. 3] * ~ kelése után/eltelésével/eltelve egy év múltán/múlva. ' 6 5 : azan summát Esztendő el telése utan mindgyart egy (!) etzersmind jo el kélhető pénzül betenni, és meg adni tartozzanak [Ks 18/LXXVIII. ^ gub-i scribák fog-a]. 1768 : az Anyám . kívánságod tellyesitésire réa hajla, de olly form an hogy, esztendő eltelésivel minden haladék ţeikült meg szerezni eine mŭllasd [Szilvás AF . Khf Alvintzi Gábor lev.] 1810 el-kerűllietetj szükségeitől kénszerittetvén kért költsön l at vforintokát esztendő illyenkorig Ígérvén szermind hogy azon pénzt esztendő el-telve betsűlettel bé-fizeti [Marosvécs MT; DE 2] * ütendő (és) három/harmad nap egy év meg három 1561 : ha walamely mesternek történik ez Ragból ky multa Es az felesege az myet myeletni akaria. Egy egez eztendeig' es három napig keltethesse Aztis ugy penig liog' ha addig az )L me S holt wranak newet wysely es meg tartya JKv; ÖCArt.]. 1590 Mikor megh ertette(m) en te az en Irtowányomath kit enny Ideigh tttafm) be vetetted, nem Akarta(m) hogy esztendőt haro(m) nappot teòlcli benne, az okon hoszJa(m) ela | azerth Arattuk volt megh az J. vetette Us zat, hogj ez J eztendeót es haro(m) nappot

esztendő ne teòlchen benn [UszT. — a Ti. a földről a búzát]. 1633 Ha penigh egi mastol kewannjak, esztendeő három nap alatt, eggyk az masiknak adgia ki penzbeli portiojat az eőreőksegekbeől [Kv ; RDL I. 112]. 1780 : Valamely Bánya el temetödett, és semmi jele a' Torok(na)k az illyen Bányák(na)k fel fogására Esztendő és harmad nap eltelvén, régi gazdáji admonealtassanak, kik ha . . . immediate . . . fel nem fognák, akárkitől szabadossan occupaltathatnak, fel fogattathatnak [Torockó; TLev. 2/4bis 4 — 5] * ~ múlva/ múlván egy év múltán. 1559 : Walamely Mezaros penygh az Thewsersegeth walaztangya Maganak, es az Mezarlasnak ellene mond, Annak három Eztendeygh ne legyen zabad, Mezarlani, de Bathor eztendew inwlwa az Warosnak kedveth lellye Az három ezthendewnek ky thelesnek elewtthew (!) es Alatta semmy okon Ne Mezarolhasson [Kv; T a n j k V/l. 57]. 1635 Esztendő mulua megh jóue a [Girbó A F ; Told. I l / l a . - a Ti. a jb]. 1765 egy Borbándi Gótza Avrám nevű . . . adózó nemes Ember Sárdi Samukának leánnyát Feleségül vévén Esztendő múlva Férjétől meg szomoríttatván azt deserálta, és redeált az apja házához [Marossztimre A F ; Eszt-Mk Vall. 223]. 1784 : azt mondá Csáki György hogy aszt a vas villát tegye el mert Esztendő múlva is elékéri [Béta U ; IB. Agilis Kisseb Széjes István (32) vall.] ~től fogva egy éve, egy év óta. 1709 A' Balásfalvi Ecclésia már esztendőtől fogva vacal [REkLt Consist. jk I, 30]. 1827 : Némely irigy, és Házom ellen már Esztendőtől fogva alatomba áskapáló, és Sinistre Vádaskodo Ellenségiin által bé vádoltatván, házamhoz Biztossok küldettek [H; Ks 111 Vegyes ir.] y? vhdny ~tõl fogva/fogvánt a. vhány év óta. 1591 â diofaknak haznatt, Es egeob (!) giômôlchôket, Birnik (!) nem Engette három eztendòttől fogua [UszT]. 1592 Enys immár tiz eztendeoteol foghwantli, megh nem Vonwan faradsagomath minden leweleknek continentiait ertelmeth, summa Zerenth ky irtham [Kv; Diósylnd. 11]. 1695 : mint egy tiz esztendőktűi fogva oda lakik [Ne; Told. 44]. 1749 Tot János . . vagy három esztendőtől fogva Taxát adott volna . ., de ezen Taxát ki tette az erszényb(e) nem tudom [Szind TA; DobLev. 1/236. 11b St. Halmi de Thur a (40) ns vall. — aA tőszomszédos Tordatúr] — L. még RettE 8 4 - 5 , 245. - b. vhány éve. 1693 tizenket esztendőtŭl fogva epitettem a [Dés; Jk. — *Ti. a szőlőt]. 1758: Keserű Zsófia asszonyom, nagy gazdagságú, de igen magának való, fösvény vénasszony vala szegény, de már elmaradott tőle vagy nyolc esztendőtől fogva [RettE 69 — 70]. •H- be/eltelik esztenáeje. 1754 : azon Tanorok bé gyepűltetésé(ne)k az el hányásig még esztendeje bé nem tőit volt | (A) Tanorok kőrűl lévő gyepűnek el hányására . . . mikor még bé kerítésének esztendeje el nem tőit volna . falustol ki mentünk [Gálfva K K ; Ks 66, 44. 17a] * elmúlik esztendeje. 1676 : el mult esztendeje hogy apprehendáltam másoktolis afféle földeket [Tövis A F ; Bál. 1] * ezelőtt ~vel egy évvel ezelőtt. 1740:

esztendő-közép Szalonnás Gábor tudom hogy ez előtt esztendővel Bátosban lakott [Cege SzD Wass]. 1771 : Egri János . . . apoplexia tactus ezelőtt esztendővel valamennyire convalescált volt s Hídalmásra jővén ott temporizált [RettE 256] * (immár) több esztendejénél. 1597 : Zaz Balint farkas vczay Capitan wallia, Thudom azt hogy bozzús wolt zabo Mihály Kadar Janosnera immár teob eztendeienel [Kv; T J k VI/1. 33]. 1629 immár teob esztendejenel hogy domíniumjaba(n) vagyon J az haznak; Azért az teoruenj neki adjudicallya es az statutiot in vigore hadgya [Kv; T J k VII/3. 159]. 1793 több esztendeinél, miolta tsak nem szüntelen indulob(an) vagyok hogy Ngodnak alázatosan udvarollyak [Folyfva MT; Bál. 1] jb kitelik az ~. 1578 : Eztendeigh való zabadsagot éngettek volt Tawal neky . . . az Eztendeo penigh megh zenth Myhal napba Telne ky [Kv; T a n j k V/3. 13b] jb majd esztendeje csaknem egy esztendeje. 1593 : Ennek immár maid eztendeje lezen Zenth Mihalj napba, engemeth el hagioth, el yeőth hyty meleöl [UszT]. 1632 : maid vagio(n) eztendeje hogj iarogattak fel az varban [Mv MvLt 290. 79b]. 1694: (Az) Inast ennek előtte maid esztendeje hogy be szegődte volt a' B. Céh [Kv; AsztCJk 15] jb már (elmúlt) esztendeje. 1762 Már esztendeje el mult miolta a' meg igirt, és repartiált 900. Tyroknak ki allittatásával bajoskodik a' Gubernium . . . De . . . feltett ezélt el nem érhette [Nsz; Ks 18. XCIII. 5]. 1843 már Esztendeje hogy éngemet el hagyatt [Dés; DLt 65] jb most esztendeje. 1585: Zent János Napkort hagyam ell, kinek most vagion eztendeie [Kv; T J k IV/1. 493]. 1733 : Tudgyuk nyilván, és bizonyossan hogy az Falu Közönséges meg egyezéséből gyújtották meg most esztendeje az Avarat, azon rétben [Árapataka Hsz; BLt 7 több jb és zs vall.]. 1748 : a jővő héten ha I(ste)n segitene s.v. ganyéztatni akarok vala (igy l) mivel most esztendeje a marha dőg mián nem lehete [Somlyó Cs; Ap. 5 Bőjte Lőrinc Apor Péterhez]. 1844: Nemes Déés Várossá N. Réteni közös helyeinek fel mérésire és ki osztására most esztendeje költ egyezés szerént fel mérvén a' Fábián Dombja alatti földetskét [Dés ; EHA]. L. még R e t t E 179, 234. 6. (naptári) év; an (calendaristic) ; (Kalender)jaihr. 1539 ez leuel keolth Somboron* Wyz kerezth wthan walo wasarnap Ezzer ewth zaz harmynch kylencz ezthendeoben [MNy XL, 136—7. — *K]. 1542: Ez lewel kelth Fogarasban, Zenth Marthon n a p vthan vasarnapon 1.5.4.2. ezthendewben [Fog.; LevT I, 19]. 1564 : Kŏlth Deesen hús liagyo napya(n) 1.5.64. eztendebe [Dés; BesztLt 11]. 1573 : valaztottak eo k. . . . Ez Eztendeobe Be zedet es ely keolt varas Jĕwedelmenek zam vetelere Mind ket Nemzetbeol a [Kv; T a n j k V/3. 93a. — ®Köv. a nevek fels.]. 1636 az buzanak minden esztendőn szent marthon napia s az zabnak Karatson napia uolt praefigalt napia az Arbiter Uraktol [Kőrispatak U ; Pf]. 1668 a ki most kinek iut mas esztendőn masnak iusson [Imecsfva Hsz ; LLt]. 1748 : minden esztendőn szűrt

476 borotskátis [Torda; Borb.]. 1801 alsó vágynák Szálas tilalmas derék nagy élő tsere ** erdei, majd minden Esztendőben tsere méa termő erdei [A.répa MT DLev. 5]. SzO II, 227. .. Szk: ~ alatt a. egész éven át. 1681 M i n d e J ^ bányakra való Colatorok esztendő alatt szokta* duralni, es nemis szabados azokat a d o m á n y é megh valtoztatni, vagy egyéb t e k i n t e t é r t 6 3 - 4 ] . - b. az év folyamán. 1761 Pál"** tartoznake kortsomárolni azis esztendő alatt, báfl/ veder vagy kupa kelhetne el ? [Zaránd ni; Jy, LXVIII/2. 12 vk]. 1785 Várasunkban Héti Vasárunk vagyon, mellynek Vámjából Észten alatt bé kerül, mint egy ötven hatvan Mfo*lfl [Torockó; TLev. 6/1 Transm. 11b]. 1812 Jószágnak jövedelme a' Groffné CziczomáF Tisztek és Cselédek fizetésére és az Haznak n ^ den napi költségeire esztendő alatt a mi bé j tökéletesen el kelhetett [Héderfája K K ; IB. hárd Sigmond (25) grófi szt vall.] jb ~ c l f o l \ í alatt az év folyamán. 1802 Az I n t e r v e n i e n s e K a' Városán meg fordult kŭlŏmbb kűlőmb terhekre, mellyek esztendő el folyása a l a t t ^ közönségen meg fordultak hitelesen el költette Mfor 539 Pénz 001/2 [Torockó; TLev. Easc. ^ jb - fogytával az év lejártával/teltével. Törvény alatt vagyunk, 's tudjuk hogj az Észten fogytával a' Mivelésnek meg kell szűnnie [u°'v i.h. 9/42] jb ~ forgása alatt/forgásában az ^ folyamán. 1584 Menth ez tellies forgasaba Katonay Mihalj kezebe . . . f 3454/ [Kv Szám. 3/XIV. 19]. 1604: Jrolmos P et ^ wallotta procatorra Swkey peter kowacziot ^ mellet az kik zolnak mindeneket el k e z d e ^ köuetkézendö perejben Eztendeo forgasaban ,ö 18/52]. 1646: az harmados Atia fiak e s z t ^ forgasa alat ha akarnak, az eő eostől marat segeket ualthassák magokhoz [Kv; RDL I- J jb esztendőin)/esztendőt által a. az év ſoly aII1 ^ r 1582 Az malomnak zwkseges keoltsegere ij. ligara es ahoz zwkseges zerzamyra, Az keth ^ . gas Lora, Zenara Zabra egez e z t e n d e o t h J * . keolteoth f. 84/99 [ K v ; Szám. 3/VI. 12 ^ Gergely not. kezével]. 1586 Emrich Bőgne* ^ 11 zeheóz az Zam weweokteol es kiualtkeppe Ado Zedeo vraim kezek altal ez tellies e S Z ^ i \ ' . Által Ment in Su(mm)a f. 1842 [Kv; i.h. 11]. 1599 Az egez estendé altal kélt az s e g ^ , es hazanepere húsra egitt masra f 21 d 40 L i.h. 8/VIII. 2 Val. Zigiartho sen. isp. ni. k e * ^ 1676: Verestoronyi a Rationista e s z t e n d ő t t mennyi és hányszor administral Fű szersz j a [UtI. - Szb]. 1681 (A vaskő-hordóknak) fizetések nem jár egyéb az hadi mencs1éír^ Azomban esztendeő által valamennyi n i a r h á s ^ ber van közöttek, mindenik tartozik egy-egy® yjj teőkét vinni az eő nag}-sága fűrész m a l m á r a L 98]. 1827 A Colonusak egyenként É s z t é i g által szakasztott szolgálatba vagy h e t e n k é n t , ; ? napi szolgálatot szoktak praestalni L Wass. Conscr. 5]. - L. még RettE 417. éven át. 1573 : eo k. meg Értettek Az zaz vi

477 keozzwl Es azon kywlis teob Nepeknek panazolkodasokat az vonasnak terhe feleol, Mostis Eo k. Meg beochwllyk az eo k. Igazitasat Nemis Akaryak kylecmben valtoztatny, hanem ez Eztendeo altal heleyeben ( !) akaryak tartany, sem *allitany sem Eoregbiteny [ K v ; T a n j k V/3. 73a]. 1649 Kgmetek bólczen megh itilheti, esztendőt altal menye sok fele inségh, szolgálat, Postaságh, és gazdálkodás foroghion raitunk, es ezekre sohonaán semmi jovedelm(ü)nk ninczen [Dés; DLt 424], 1755 Iros Vaj. Ezen egész Esztendő által ••• kőit el iroson 1 veder [Kiskend K K ; Ks 71. 52 szám.]. 1762 az helyseget az Szŏts Céh kételenittetik Esztendő által el tartani, mindenféle szükségre meg kévántato bárány bŏrekkel [Torda ; T J k V. 128]. 1785 Lo rendet, az kinek Lova van, vagyis Loval valo postálkodást Esztendőt által egy Személly kilentz Márjássál v á l t j a meg [Torockó; TLev. 6/1 Transm. 5a]. — c. egy (egész) é vre. 1571 latwan es ertwen az orzagnak az hatalmas teoreok Chazar birodalma ala valo jutassat, eztendeot altal kezek lezunk egy egy forint adot fyzetny [SzO II, 391 a székelység panasza az ogy-hez]. 1585 Eztendeo altal a' három falubol a 24 tiukkal tartoznak az Jspanoknak [ K v ; Szám. 3 /XVl. 48. — a A. és F.füle meg Asszonyfva TA]. 1594 Teóruen zerent ualo adojokot h y t szerent öiongjak, hogi szent Mihali adaiat attanak eztendeő altal kez penzeől f. 93 d - [Bagos Sz; UC 113/5. 16. - Vö. MNy L X I , 110]. 1696 interése eszténdŏt altal 3000 szőlő karó [Gyeke K ; LLt f;asc. 75]. 1774 : E n nékem pedig mint kóltsárnak fizetésem semmi sints, hanem Czipo Praemondám fagyon . . . attanak . . . ruházatra . . . három Esztendőre egy czondrát, Esztendőt által két rendbéli fejér változó, egy pár Harisnyát [Szentdemeter U ; LLt Vall. 24]. 1815 Az E r d ő kerülőnek Esztendőt által fizetése [Bálványosváralja SzD; Ks 77. 19 Conscr. 924] * ~nek száma évszám. 1589 Atta(m) Nyreo Lazlonak hogy az âzlot meg festette es az varos Czimeret reya ^hialta, es az Chyllagot eztendeonek zamat Cziöobrionnal meg Irta f. - d. 85 a [ K v ; Szám. 4/VI. 28a. — a A Tanácsház „meghéjazására" (fedésére) von. számadás-részlet] ~rõl ~re évről évre, minden évben. 1599 k. rendelt woltli segitsegöl onnét Vy-warbol eztendöröl eztendeöre az Varosnak Tiz köböl buzatt megh adatnia [Dés, 261]. 1600 : Az mezeön walo gyeömeölcsbolis r ezt kewantal, eztendorol eztendeöre az wegezes zerent negy negy keóbeöl gywmeölchet kellet adfcom neked [UszT 15/86]. 1614/1616 Tudom azt kogy az en Attyam Boldisar Praedicator harmado l Esztendőig lakék Coloson, . . és mindenkor esztendőről esztendőre meg a t t a k az nyoltz szaz kö scot, vagy soul vagy penszül [Torda; R D L j- 100]. 1710/1799 én Szabó Gergély az Város földin építettem egy kis áruló Kamarát, . . az Várossal Convénialtam Esztendőről esztendőre in Hung. 2 [Torockó; TLev. 5/16 Transm. 289]. 1783 esztendőről esztendőre az adosságok fizetetlcn marad(na)k [Torda; i.h. 15/6] * a feljebb/ felül toló ~ ben az elmúlt évben. 1664 : Kglmes

esztendő Aszszonyom alazatossan jelentem, Ngd(na)k egy Raduly Vlad nevű jobbagiom az fellyűl valo esztendőkben Recseről Desanba(n) 4 szökvén . . . azolta az Ngod földen lakik [Szád. Boer Sigmond a fejedelemasszonyhoz. — a Dézsán és Récse F]. 1685 az felljeb valo Esztendőben Csiszár Gŏrgy Ura(m) . . . illetlen Czehűnket betstelenitö szovajval megh bantotta [ K v ; ÖCJk] * a közelebb (el) múlt ~ a múlt/tavalyi év. 1781 : az közelebb elmúlt esztendőben . . . Szőkefalvi Sz Miklósi Sámuel Confrontator Co(mmi)ssarius Uram Adot irogatott itten Adamosan a [Pk 7. — a K K ] 1798 : a Közelebb elmúlt esztendőben a Major házat mint égy meg Ígérték volt hogy Márton Györgynek adják [Backamadaras M T ; CsS]. 1819: időkőzben pedig magais iddogált, ezen idő közbe valo szilvórium ivást pedig . . . A közelebb mult Esztendő dereka tájékán kezdette el [ K v ; Pk 7] * az elmúlt ~ben a múlt évben, tavaly. 1774 : vagyon egy Jószága, mely is volt az el mult esztendőben tubákkal beültetve [Zoltán H s z ; H S z j P Helena Farkas (30) jb vall.]. 1798 : Pápainé Aszszonyom ellen való Processust még az el-mult Esztendőben meg-inditottam, de . . . most k a p h a t t a m Feleletet elsőbben [Torda; Borb. I I Kolosvári N. István lev.] az elmúlt .. Jk ~ben. 1756: Mikor az elmúlt 1739-dik esztendőben el vette volt Kölönte Josef Uram feleségül Beke Sofiát menyi időt lakot néhai Beke Pálnit ? [F.csernáton H s z ; HSzjP vk] az Úrnak ... esztendejében. 1561 mind mastaniaknak mynd iouendeknek tudasara akariuk nvtatny (!) Hog' áz Wrnak ide ala meg irot eztendeieben eg' megzokot es bizonios napon Ez bolez es tizteletes férfiak illyen ielentest tonek'mynekwnk [Kv ; ÖCArt.] -X- egy ~ fordulása alatt egy év leforgása alatt. 1748 : Palinka is distráhaltatik . . . égy Esztendő fordulása alatt mintégy tizenőt veder [Burjánosóbuda R ; J H b K LX/18. 22. — a KésŐbb Bcćonkút K ] * egynéhány ~től fogva egynéhány év óta. 1633 Marosan Pettert mideön vratlan Czavargo ember volt imar sok ideötül egi nehany eztendeütül foghua, azfele emberhez melto suspicio liuin fogatta meg . . Gauay Pett Vram [BSz; Ks 41. F]. 1770 Minthogy egynéhány esztendőtől fogva zaklattatnak a fiscalitásban bíró nemesek, a Királyi Tábla is bément Marosvásárhelyről Szebenbe a múlt ősszel [RettE 223] ennek előtte valahány ~vel ezelőtt vhány évvel. 1550 walkaj Myklcs, m y n t ennek előtte h a t esztendővel föld wamot vötth twlek [Mereggyó K ; MNy XXIV, 291]. 1570 Alcz Balaz . ezt vallya, hogy mykor eothet vgy mint ennek eleote 14 Eztendewel h y t t a volt Nagy Jmreh hazat cliinalny az ew vduaraban Mond Nagy Jmrehnek a . . [Kv T J k III/2. 61. - a Köv. a nyil.]. 1792 : enek előtte egy néhány Esztendőkkel . . . ki íratott títtkon hamis Testamentom levellet a Mózes jusbéli Jószág szántó és kaszálókról ? [Szenterzsébet U ; Borb. I I vk Szakáts Ádám nob. assessor kezével] & ennek előtte való ~ben a múlt évben, tavaly. 1558 : E n Melyk Anna azzeny Mykola Ferenczne tezek Jllyen testamentcinotli, hegy Ennek elewttlie walo Eztendew-

esztendő-közép ben Az Mynemw testamentomotli tetthem wala. Azon testamentomot Ereyeben Hagyom, chyak azokhoz l m ezeket Thewen [JHbKXL,111/21]. 1598: András Deák . . . vallya . . . ennek eleotte valo eztendeoben mikor . . . valamj lowak fognj ala menteonk volna az Tarchya hazara a lowainkban ott megh fogank [ K v ; T J k V/l. 263. - a A város határában tanyaszerű rész; a név előtagja máig él] ennek előtte való ~kben az előző években. 1733 ennek előtte valo esztendőkbenis ketelenittetet Uolt Székely László Uram Aszszony Annyával Keresztúri Anna Aszszonnyal együtt lévalni bizonyos számú pénzt [Kilyén Hsz; MvRK] * ezelőtt néhány ~vel 'ua.' 1874 Ilyen a sors — ez előtt néhány esztendővel csak nem zsibongott házam a sok gyermektől — most tsak nem síri csendesség vagyon [Backamadaras M T ; Pf. Losonczi József ref. lelkész lev.] -X* ez jelen való 1639 (A felesége birtokát) mind ez ideig bekesegesen birta Gazdagh Ferencz Vasarhelt mind ez Jelen ualo Eztendeig az Gyermeki u t a n [Vajdasztiván M T ; Borb. I]. 1770 Ez jelen valo esztendőb(en) . Pap Tyifornak éretlen eszű Fiia Szimion kaszálni kezdett kőzőttők [Bezdéd SzD; J H b K L I V / l l . 24] folyó ~ jelen év. 1818 Ezen folyo esztendő Augusztus holnapja közepe t á j á n egy Tutajos gazda nem birván másod magával rend felett Deszka Tutajával, ugy hozzá csapott Malmamhoz, hogy azon Szempillanatban izre porrá töretvén, a vízen el szórva darabonként el ment [Hadrév T A ; TLt Adm. ir. 1527] * harmadidei ~ben tavalyelőtt. 1756 a' tavalji és harmad idei esztendőb(en) Molduán Vonya a' Dézmának szépit el tsépeltette, és maga számára el vetette, már igy magának szép gabon á j a terem [Galac B N ; WLt Koltsár Ilia (30) jb vall.] -Xr hol egy, hol más ~ben. 1803 Nagy Moses János . Tordai Mihálynak . hol egy hol más esztendőbe adott egy egy darab földet [Szenterzsébet U ; Borb. I I ] * jövendő ~ jövő év. 1602 : Ahwn mostan szaz lezzen, ott Ieouendeo esztendeobe(n) magiar legyen a [ K v ; T a n j k 1/1. 409. — a Ti. a tisztségviselő] * katonai/militáris ~ katonai év. 1765 (A commissarius) mikor a Militáris Esztendő kezdetin az u j Birora az u j quantumért az emeritus Birora pedig az Restantiaért ki szállott mind a két Biron meg vette Diurnumát [Kisenyed A F ; Eszt-Mk Vall. 284]. 1784 közelítvén az U j Militáris esztendő, az oh Birák meg találták azon Mltgos Földös Urat, kinek részéről kelletett az U j Bironak válosztattni [Torockó; TLev. 2/5. 246]. 1801 a follytában lévő Katonai Esztendőnek második angariajárol kün heverő Taxakrol szollo Laistrom [Kv; DLt]. 1825 Nemes Székelly Keresztúr Várossá Allodiális Perceptora Kováts Imrének 1825dik Katonai Esztendő . . . 9ber l ő napjától fogva egész 8ber utolso napjáig minden Perceptiojirol es erogatiojirol készült Számadása [Szkr; Borb. I] most vhány esztendeje. 1724 : E n bizony igazán tudom Hogy két Szolg(a)l(ó)j(ána)k is Pekri gyermeket epitett Nŏztsen Évának, az után most két esztendeje egy Ersók nevű Asz(ony) ember Szolg(á)l(ó)já(na)k

478 [Mezőbánd MT; BK. Szalay Mihály (65) ns vall.]' 1765 Most három Esztendeje az also vegiben ezen főidnek az vegiben szántottam vélte [Kissolymos U ; Márkos lev.]. 1776 most 3 Ef* tendeje arató kaláka vala Kozma Győrgynitt [Kovászna H s z ; HSzjP]. - L. még RettE 284 tavalyi ~ben tavaly, a múlt évben. 1541: wala My nekwnk Az thawaly ezthendewben három Pwzta Tho helywnk [Sv; MNy X X X V I . 5 2 - 3 ] . 1570 Nyrew Ambrws ezt vallia hitltf zerent, hogy tawalj eztenděbe zwretthkor hogy az zeoleben volna, Megen oda Zabo Jmreh Kaim** Jllessel [ K v ; T J k III/2. 90]. 1589 taualj eztendeobe(n) en Irtok vala ez feoldbe(n) Zondj Istua(n) zamara [UszT]. 1673/1682 : az Király erdeje ally*fl az Alsó szovátiak meg szaporodva(n) keidének kapdosni az Komlosoldalo(n) penig soha nem* kapdostak, hanem im tsak az Tavalyi esztendÖbenn [M.fráta K ; S L t Q. 12 Egri Mihály (37) ns vall.]. 1746 az Magyar Keresztesen az Ina* Sorté diuisionis j u t o t t Törők buza főidét harmad esztendővel ennek előtte az J akarattja nélkô1 el változtatta és colálta tavalyi esztendőbe11 pedig éjtzakának idején azon el változtatott főidben termett Tőrők búzát meg szedte és vitte [Torda; T J k I I I . 2J. 1761 : Tavalyi Esztendőben termett tiszta buza Lábra rakva, Asztagba Gelinae 300 [Branyicska H; XXXV/39. 11]. 1819 valósággal nemis ívntt. hanem inkább a Tavallyi Esztendő közepe tájékán kezdette magát jobban jobban az italnak adni [ K v ; Pk 2] * ŭ j ~ a. ú j év. 1570* Az wy Eztendeöre valo Aiandeknak megh zerzesetf es az Naponkent valo keolcegre. R e n d e l t e k e ° kegek varoswl Az varas Erdeyet ely adny T a n j k V/3. 3a. - a Az ajándék 1. al. sajtóhibásan]1664 Is(te)n Ngodat az Uy esztendőnek mind*1 reszeiben algia megh szűbűl keuanom [SebesV»ſ K ; UtI]. 1735 Uj esztendő másod napjan B ^ Uramni j ö t Nemetnek vettünk kenyeret, kolbászt, zabot, Den. 11 [ K v h ; HSzjP]. 1792 ezen fe}' -teczet 1792 dîk Ujj Esztendőnek első vagjrf Kis Karácson Napján [Dés; DLt]. 1804 a réán* viradando Ujj esztendőbenis áldgja meg az r* Isten az Urat ., feleségèmtnel S u s i k á v a l e d " gyűtt szívesen kivánnyúk [Ádátnos K K ; Pk 5]. b. ú j év <-• ú j évi ajándék. 1582 J a n u a r j 15 * * mell k u p a t t Byro v r a m es kyrall Byro vram feiedelemnek vy ezthendeoben a i a n d e k o z o t t ros kepeben mellyet veottwnk Boncliidaj gellj vramtoll . . f. 70 [ K v ; Szám. 3/VIII. ÍJ1585 Amy az feyedelem vy eztendeyet Ne®?' . . . zerezzen Biro v r a m Az feiedelemnek illendej Ayandekot Az eleoby Mod zerenth, Es amellet* Az három p(rae)sidenseknekis illendeo A y a t t d e k o vigienek [ K v ; T a n j k V/3. 1]. - c. ú j évi ajándék. 1584 Az varosnak sok kwleomb kwleo* 0 fele Zewksegire, ket Rendbelj A i a n d e k o z a s o * ' * vgmint az vy esztendeonek meg vitelekort, 0 5 a 2000 f(or)int Summanak meg vitelekort • • * minde(n) egieb sok zwksegekre ment f. 1228/3 [ K v ; Szám. 3/XIV. 19]. 1589 egez warass* Io newen weottek hogy eo kegmek az Regy

479 d °kas zerynt Vrunkat eo N a g a t az Vy Ezte(n)êowel megh talaltak Azonképpen az wrakatis | Re Bv^* g y zokaswnk zerynt eo kegmek ^yjo vram ala kel mwnkalodny az wy ^ztendeowel wrunklioz kerywk eo kegmet hogy ^ y Eztendeo mellet eo N(agat) talallya megh u p i l c a t i c n k a ] t a l a h a r c m R c n d < t e i v > Tartás [Kv Tan J k 1/1. 96, 98]. 1591 Kewettkezyk endt Zerendt M>kor B. v r a m Es Kyraly B. Az vy Eztendeott, Allah wittek v r ű n k n a k Jr.kjnek Myt Attí g (!). Vrűnknak Attag n Aran ÍKv y ° s Mester Remeket Szé )5j2\ m . 1/5. 14, 94] új ~ ajándéka. e W ° k ' v a r o s s w l Byro v r a m a t keryk azon lykor ala £zt í Megien v a j d a vrunkhez az w j A zabán >'andekawal Teorekediek Az varas usagaiért Minden feleyert feokeppen penigh ax m dolgáért [ K v ; T a n J k V/3. 59a]. 1582 a z ^ 23 v?^ eztendeo aiandekiakor az az Januariusnak ŭ , a P l f l n weottwnk woltt B a r a t Peter vramtull f 20 B f o ârfttf°nyegett - y vramek attak Feiergyeí K e g g i k e t t Aykay Peternek ky az Ltn3 ral /Vin^ Békességéiwl az liirt hozta [Kv Szám. el fçj • 3°]. 1585 11 Ja(nuarii) B. Vram Jndúla erwarra az ! az wyeztendw Aiandokaúal wittem 3 1/4 f c n t /XVîti bechy s a í r a n t f 2 [ K v ; i.h. 7587 Mit k Megh ertettek Biro vramtol elIe ne eo kgmenek Az Vy eztendeo AyanT a i l - r i ^ ? ^ t t az Waros J o w a r a impetralnj [ K v ; ç 1593 ; anc ii • Egy wiragos k u p a melliet rÍUsnak îonf q a t t u n k wy eztendeo aiandekaban 7* g i r a t t 3 7 nehezeket [ K v ; Szám. 5 / X X I . ! 9 0 9 ' Az Vy eztendeo Ayandekat Adtuk 77 ^ t a n k n a k Egi mester Remek k u p á t . . . f ' • • f oo A z 2 o n * U I 1 knak a d t u n k egy vduari poliart êles v l d 83 Kakoni I s t v a n n a k adtunk egi fe296]S ; 5 U a r i Pohart . . . f 17 d 33 [Kv ; i.h. 126/1V. ênèt yu° a z felge Nagiob meltosaghra való ke est nagiob í a— P sokkal becziwlletesseb, es n sah f ^ d e k kevantatnek, az megh latogatasra hen ^ tálasra hogj nem m i n t eleőtte való Jdeókla to&a4y • e z t e n d e ő ajandekkal zoktak eö kglmek [Kv ? 1 e ô I'elget es mellette leweő feő rendeket királvi ? n J k I I / 1 - 2 8 9 - 9 0 . - B Bethlen Gábor e Ceh y. megszerzésére von.]. 1657 A t t u n k az "bnaz adaia>io/«\ TTJ^ T^— m Ayandekaba A ^îr„-k„ U j j Esztendő ölr ° V.-i a k e líCy. c ' " ? g y szőnyőgőtt az szokás szerent V ę 7662 : A z aiándćl^ -l Bironak uy esztendeo i ( W J ó * 3 d 6 0 t K v ; i.h.] * új ~ fia. ’ua.; J 0 ; egy P á küldünk néked U j esztendő fiába zse cLJ ^ k e s z k e n y ö t ; Anyámnak egy g a jéhe z m h á t [Kv Pk 6 Pákei Krisztina fér-

jahr.* 7^7 ? a s á g i é v ; an economic ; Wirtschaítsa m bu2ah a ° s t a n i esztendő termései a kák és anr -iV a g y , > n a gy° n Irhások vagy igen rita ßesek d • törők búzába ugyan még kéttsé%yon t ^ ^ v e l a Tavasz mestohasága miat naa atjT ^^tek annál fogva a Canicularis napok^ y ^ 1 1 , lépnek bé g y a n i t h a t o b b a vékony res L r > é v a ; K s 117 Vegyes ir.j. Va g}t>n % termő év. 1788 olyon jo indulása a Tavesznak, hogy mindenképpen bőv

esztendő esztendőt reménlhetűnk [Bencenc H ; BK. Bara Ferenc lev.] esős 1748 Midőn felette essős esztendők járnak ritkán kaszálhattyák* meg a Viz mián [Harasztkerék M T ; E H A. — a A vizenyős rétet] közép termékeny (termő 7797 minden kalcngya tiszta-buza közép termékeny Esztendőben ereszt 1 1/2 ~ egy s fel vékát égy Ember kapállatnyi szóllőnn közép termékeny Esztendőben 3 ~ három veder meg-terem [Pujon SzD ; Wass Ccnscr. 535]. 1815 Dézmája Esztendőnként Közép termő Esztendőt véve minden procréatiojábol 10 tízből egyet [Virágosberek SzD; Ks 17. 19. 439] * mostoha 1813 a Főldős Uraságok tőbb esztendőbéli eddig meg t a i t o t t mezei terméseket ezen mostoha esztendőben mind vagy elosztogatták vagy kész pénzért el adták [Déva; K s 117 Vegyes ir.] szúk 1784 : ezen a főidőn igen alkalmatlan Tavaszi idő jár, kŭlemb(en) ugy látom hogy az idén minden dolgok ugy m u t a t j á k magokat, liogy szűk esztendő légyen, ha tsak az Isten a minden áldások (na) k a t t y a tsudálatoson nem kőnyórűl [Benetne H ; BK. Bara Ferenc lev.]. 8. életév; an al vieţii; Lebensjahr, Altér. 1646 I t fekuznek az Vrban el Nyvguvan Doboly Mihálynak három szerelmes giermeki kik alvttak el az 'S rban 1646 eztendobeli pestisben Az Nagiobbik Kis Anna ki holt megh eletenek hetedik eztendeieben Az második Mihók ki holt meg eletenek harmadik eztendeieben Az Kis K a t a holt meg eletenek negiedik liolnapia (!) [Kv EM X X V I I I , 301]. 1658 E n Marus Vásárhely Eőregebik Szabó Ferencz . . . Istennek szent akarattyabol, számos Esztendőket eltem, mert ez jelen való Esztendeŏm hetven nyolezadik Esztendőben Megyen [Mv; Nagy Szabó Ferenc végr.j. 1761 É n jóllehet régitskének látatom lenni Esztendeimre nézve [Orbó (melyik ?) ; L L t 38/18]. 1832 Száraz Ajtai providus Timár János, Getse Pál selére, maga se tudgya Esztendeje mennyiségét [Zalán H s z ; H S z j P ] . Szk: menendõlmenő első évében járó. 1845 a Télen édgy Bornyuzo Tehen . és édgy kis Esztendőre menő Tino meg döglöttek [M.köblös S z D ; R L t Rettegi S. jk 21] * vhány ~ ben jár vhányadik évében van. 1562 : A J á n o s király fia* immár b tizenkét esztendőben jár vala [ETA I, 15 BS. — a J á n o s Zsigmond (szül. 1540), a későbbi erdélyi fej. b 1552-ben]. 1653 én akkor-tájban 14 esztendőben jártam, s igen jól emlékezem reá [i.h. 43]. 1858 A Lutza* most 6-ik Esztendőben jár [HSzj 179 Luca al. — a Tehénnév] * vhány <^ben járó. 1627 Wicej Antal ki m o s t a n Tizen három Esztendeobe J á r ó [ K v ; R D L I. 132]. 1629 Thasnadj Fazakas Pal v r a m házas társat Kerey Marta Aszszont az vr J s t e n ez Árnyék világból ki veotte volna es m a r a d t a n a k teolle k e t Aruaj. Az nagiobbik K a t a mostan niolcz Esztendeobe iáro. Az kisebbik Jlko ki mostan E ö t Esztendeobe J á r ó [ K v ; i.h. 146]. 1658 el mentünk volna az Ouarba(n) N e h a y K a n na giarto Ferencz . . . felesegie Szekely Sophiaszony Instantiaiara es o t t Jelen leue(n) az Relicta Jelente

eşztendő Hogy . . marat uolna egy Fiaczkaja Ferkeő neuű ki most uolna nyolcz eztendeőbe(n) iaro, es hogy annak az Varos teőruenje szerent diuisiot akarna m j áltálunk celebrálni [ K v ; K J ] . 1771 Az asszony volt akkor* 15 esztendőben járó [RettE 258. — házasságkötéskor] vhány ~re menendő/menő. 1684 2 esztendőre menendő bialy ŏkŏr borjú 8 | 2 esztendőre menendő bialy bika nrŏ 1 [Ebesfva K K ; UtI]. 1765 Két négy esztendőre menendő Téhén [Szászsztjakab SzD; Told. 8]. 1813 2 Esztendőre menendő Berbéts Nro 1 [Alpestes H ; Told. 18 Toldalagi K a t a lelt.]. 1833 Egy négy Esztendőre menendő pej, és egy három Esztendőre menendő vas szőrű csikók [ K v ; Pat.]. 9. szegődségi/szolgálati é v ; an de învoire/serviciu; Verdingungs/Dienstjahr. 1574 Anyamnak vgia(n) zokasa az hogi Nem Igen fyzet zolgaloianak, hane(m) eztendeie vege fele Mind zitokal veresegei el wzy teolle [ K v ; T J k III/3. 392a]. 1591 balaskonak eztendeye Zwzek napban telik, veres myklosnak Karaczonba(n) [Szava K ; J H b K XIV/6]. 1791 Fogadtam meg Tetar Praecupot Bungardi a Birámnok . . Az Esztendő akkor kezdődik mikor helybe be al az en Szolgalatomba, melyet fel kel irni akkor [IB. — *BN]. Szk: betelik esztendeje. 1805 A Néhai Mlgos L. Baronissa Jósika Mária Aszszony O Ngat igen jol esmertem, mert Tisztartoja voltam esztendeig . . . Meg esztendőm be nem telvén, más Tisztett alkudott volt a Néhai L. Baronissa Aszszony ő Nagysa [Szamosfva K ; BLt 12] betölti esztendejét. 1840: (Zsuzsánna leányomat) Deési kereskedő Kapitány Kristoff Ur tsalogatni kezdette, hogy Esztendejét bé töltve ne ályon máshoz, hanem egyenesen hozzája [Dés; D L t 1268] el jő esztendeje —*• kitelik esztendeje. eltelik esztendeje. 1570 : Gergel deák eo maga vallast Theot rola, hogy eztendeye ely Theolt, Es Megh elegitettek zolgalatyarol, Azért eo K. varoswl nem erthy (!) az felet myt kewan [ K v ; T a n j k V/3. 6b]. 1591 ha balasko awagj Veres Myklos Zabad akorattyok zerynt akarnak meg Jwny, eztendeyek el telwen el boczassa [Szava K ; J H b K X I V . 6]. 1672 A' Czehben Szolgalo Mester tartozzék a' Szolgalo mesterseget viselni; ha szintin mas Mester Ember allanais be utanna. Esztendeit pedig eltőltven tartozzék a' Czehnek rendi szerint a Szolgalo Mesterseg(ne)k Poharat el köszönni az utánna valo Mesterre [Dés; Jk]. 1750 : in anno 1724 Majusban én magam Aplicaltatvan Ezen Koronkai Curiában Gondviselőnek még esztendőm el nem telvén, meg betegesedtem, betegenis vittenek az magam házamhoz [Folyfva MT; Told. 29/45] * eltölti esztendejét. 1647 Az gyermek már be szegeodeòt az Inctushoz, addig el n e m vihetik teòlle az migh esztendejet el nem teölti [ K v ; T J k VII/4. 234] * folyó 1810 : azon folyó esztendőmöt hiba nélkült kitöltöttem gazdámnál, és a következendő 1810-dik esztendőre is ugyanezen gazdámnak kezemet béadván, ú j szegődség mellett szolgálatomban megmaradtam [Szárhegy Cs; RSzF 274 — 5]. •)(• ismer-

480 tető ~ kb. bemutatkozó/ismerkedő év, próbaév. 1852 vándorlásának idejét bé töltött legénye* ha mestereknek felvétetni kívánkoznak, b1"1^ utánna az esmertető esztendőt el töltötték - kötelesek a' remek esztendőtt négy m ŭ hejbe tölteni [Dés; DLt 1312] * kitelik esztendeje. 1626'Kelemen J s t v a n valamentŭl hamareb az eō Felge kek gialogj keósziben helyeben embert allathat, hivatlan hasza Jeò, de ha semmikeppefl eleb ki nem alhatinajs (!), de eztendeje ki telve® teòb ho pénzt fel nem veszen, hanem ok vetetlen eztendeo ez m a j napra megh Ieó [MelegfőW* vár SzD; SLt E F . 6]. 1798 Fogadtam meg I W nak Albert Márist mikor el jön vagy telik az esztendeje a viseltes Csizmáját is az tJJJ melle hogy hozhassa el a [Banyica K ; IB. Gombos István kezével. - a É r t s d : a szolgálatból vihesse el]. 1801 Árgya Evais jelentette hogy hozá£ is ne bizék, és kőzt ne tartson mert mihent jj1 telik Esztendeje mingyárt ki mégyen az h á z á b ó l ' és többé soha sem szolgállya [Erdősztgyörgy W H . Tanti György (40) cigány vall.] * kW* esztendejét. 1570: Mywel ez Mostany Nótárius zwksegeknek Jdeyen h y t t a k es Eztendĕre keote* leztek. Azt akaryak hogy vgian azon Legien N®' tarius es eztendeyet k y Theolchye [ K v ; TanJ V/3. 4b]. 1591 mikor megh zegeóttem Aszal a* legennjel E n nekem Arra keòteòtte m a g a t h ki ne(m) teöltene esztendejet Engem el hadna» en eótet megh foghassam mind(en) theornep1' nelkil fejehesz niulhassak [UszT]. 1694 TŐVi#l Mihalynak meg engedtetet hogy esztendejét ^ ki, az mint az Eccl(esiana)k nagyob resze meg marasztotta de csak terminusigh az uta(n) visellye gondot magarol [ S z j k 284]. 1798 Fogadta* meg Frajnak. . Albert Márist tartóig . . . a fenn Tisztelt Mlgs Groffne aszszony e Ngat hiven és mentől nagyobb igazsággal szolg a ' ni esztendeit ki tölteni [Banyica K ; IB]. „. 10. idő; t i m p ; Zeit. Szk: inasi ~ an de ucenicie; Lehrlingsjahr. 1819 Ha valamejv Inas Mesterét . . . elhagyná . . , s azután kívánná Inasi Esztendejét follytatni, az Inas ú j r a Szegödjön s a Ssegödtségért meg rozott t a x á t ú j r a tegye le, és az Inasi E s z t e n d e j az utolszori szegődéskor kezdődjék [ K v ; CLev.] * tanuló - / ' u a ; idem' 1665 Mik°ſ Inas tanuló Esztendeit el-tőltvén, az Betsŭlet^ Czéh előtt fel-szabaditatik, és az Legényi Tats* ságban bé lépni kívánkozik; tartozik a' Társasa^ nak egy tál étekkel, egy darab petsenyével. fél-veder borral [ K v ; AsztCArt. 11] * remek —vándorló ~ vándorló ~ vándorév. 1831 ^ ten Sagedelme által Vándorló E s z t e n d e i n i e t töltöttem . . . , mostan pedig az Ns Szőts Czéhö^ Articulussa tartásánál fogva Remek e s z t e n d ő m ® töltöm [Dés; DLt 451]. O Sz. XVIII. sz : mindennek a bolond W tendŏt ki kell tölteni [EMLt]. ţ] Ha. 1710 Esztendököt [Szentdemeter U ; r J esztendö-adó évi a d ó ; impozit/dare Jahressteuer. 1643: az Elias Iorest Wladik* 8

481 gaban el maradt esztendeö adot be kel szedetnünk. Kegyelmetek azért olah esperes uraim az alattok jeveö olah papokon menteöl hamareb azt az egy forintot felszedgye es az János papnak . . . kehben adgya [ Syf mŝ Hurm. XV/II, 1109 Gelei katona István erdélyi ref. püspök felhívása]. esztendőben 1. ezévi, idei; din anul acesta; diesjährig. 1589 Dezma Joch taualy es Az Idey ?f Az pénzen veott Johy (l), volt Baranyós Az Sztendeoben 177 - Taualy Joch, es Az Eztendeobely Joch . . . hott meg 31 [ K v ; Szám. 4/XII. ^—10]. 1686 E n Buczi Kozma . . . leualtam Nemzetes Mező Bandj Kováts Istuán Ur(am)tol jtét száz ötven . . . magiar Aranyakot ugy u °gy esztendőbelj Viragh napjára tartozom m *g adnom [Mv; MbK 60]. 2 * évi; anual; jährlich. 1570 Az hydelwy ^geth Nepeknek eo k. Ez eztendeobely adayokat *fgh Engettek eo kegek 4 [ K v ; T a n j k V/3. 8a. ſl - a tanács a tŭzkárosultak évi adóját]. 1590: ** el múlth 1589 eztendóbeli eòszel perlenk m y x aghasiak Sikeòffalúiakkal* valamj baro(m) be üaytas felòl, mikor be h a y t o t t a k barmai(n)koth m eue(n)k vtannok, keríwk ki Sikeofaluiaktol teòr* e nr e kezesre [UszT. - Ă Sükő (U) lakosaival]. ? ý ? : (Járai Istvánt) ez esztendŏbeli hadi expeuitiötiü immimitáltuk ez levelünk altal [Berz. 17a. íftû V ' 6 f e Í0- 1700: a' Nemes Ország A(nn)o esztendőbeli Articulussa szerint első vétkéa piacon meg palczaztassek [Dés; J k £I5b]. 1774 Az Abosfalvi Tisztartot pediglen *ulöp Demetert . . . Sz. Demeteri Három Esztenbéli, és Abosfalván t e t t két Esztendőbéli g e t t ó j á r ó l nem Ratiotináltatta volna PraefecÜram [Mocs K ; K S Conscr. 193 Mich. Antal ns, t t vall.]. 1835: az 1622k Esztendőbéli altal adásról szollo Contractus Szerént a Felsó öinfalviak(na)k gondviselések alá, ugy engedtetett vala az Alsó Sinfalvi Praedialis Hely hogy a Határt őrizzek, el foglalni ne engedgyék s mase alinealják [Asz; Borb. I I ] . - L. még ETA ' RSZF 129, 199, 300. azelőtti ~ a megelőző évi. 1592 : Az Vtan *nikor fejer varra mene, h i u a t o t t vala oda, zam v emü hogy az előtty eztendóbely dologh felól 2 amoth vegyen [UszT] * (el)múlt ~ tavalyi, £mlt évi. 1573 Eleosser eo k. varosswl az elymwlt ^ztendeobely vegezesseket mely Leot volt Az ^yronak valaztasakor . . . Mostanis Eo k. varossal vgi a n azon vegezest Ereyebe haggyak es Con^malliak Minden Rendyben [ K v ; T a n j k V/3. Dy a]. 7604: az el mult eztendeobely Egyhazfiak • egy Vy kelyhet chinaltassanak [ K v ; R D L ' 77 J- 1661 Az el mult esztendőbeli Pestisnek Jdejen költöttünk . . . kenierre, czipora. Borra •. f 5//8S [ K v ; SzCLev]. - L . még R e t t E 215 elmúlt esztendőkben múlt évekbeli. 1586 : az mult esztendeokbeli malom birak Vraim Résigâlwan tizteketh, Vyolagh eo kgmek varosul tabara Iartanak, es malombiraknak illie(n) vraimat v alaztottanak* [ K v ; T a n j k 1/1. 21. - a Köv. a nevek fels.]. 1675 : Tordán lakó Lengyel Istvá(n)

31 — Erdélyi magyar szótörténeti tár III.

esztendő-kotés ez el mult felső esztendőkbéli egyik tulok Barom pásztor [ K v ; T J k VIII/12. 1 5 - 6 ] * előbbeni ~ tavalyi. 1761 : A Csengői Szőllő az előbbeni e s z t e n d ő b é l i kemény tél mián annyira meg romlot vólt, hogy kelletett az után egészlen el homlitani, ú j r a meg épiteni, meg trágyázni [Déva; Ks 94. 24. 4] * eszten ~ ezévi, folyó évi. 1738 die Ima mensis Majy Elbúcsúzván betegsége és erőtlensege miatt . . . Szabó Sámuel Atyankfia a Nemes Város Városi officiumatol állott be helyette . . . ö t v e s Szabó Mihály Atyánkfia. Ezen ineg irt esztendőnek fogytáig meg fizetvén mindazonáltal defungál (!) Varos Atyankfia(na)k eszten esztendőbeli fizetesnek tertialitassat [Dés; J k 447a]. — L. még eszten al. jb ezelőtt való ~ tavalyi, múlt évi. 1774: Zöld András Uram ez élőt való EsztendŎbéli Termésből adott el egy 8. ŏlős Szakasz Szénát [Mocs K ; K s Conscr. 69] jb ez esztendőkben múlt évekbeli. 1651 Fileki Borbély István . . . bizonyos szükségeitől kiváltképpen ez esztendőkbéli szűk ŭdŏktől viseltetvén kenszerittetet volt el adni őrök árron N a g j Tamás Vramnak . . . egy Nemes Szőlejet [ D é v a ; J H b 83] * jövendő ~ jövő évi. 1653: ez jővendeő Esztendeőbeli Országunk keőzeőnséges Gyűlésit sokára halasztani nem akarjuk, ez okon . . . rendeltük aszt, ez jővendő Esztendeőbeli Boldogh Aszony havának tizen nyolczadik napjara ide Fejer Varra [Wass. fej.]. 1733: t a l á m az jővÖ e s z t e n d ő b e l i szüreten idejébben fog kgld fel Serkenni [Borosbocsárd A F ; Borb. I I ] j/b minden ~. 1799: a Polgár Rét nevű minden esztendőbeli kaszállo [Mv; MvLt Conscr.] jb mostani ~ ezévi, jelenlegi. 1640 : Mint hogi azért ő kegme mi kőszőttunk iővendo eztendőre megh ne(m) maradót, az főid nem ő kegmet illeti, h a n e m ez mostani eztendőbeli uy predicatort [ S z j k 49] jb tavalyi ~ múlt évi. 1585 Az Tawaly esztendeőbeli Summa [ K v ; Szám. 3 / X X I I I . 20]. 1599: E z Summához computaluan az tawaly eztendeobely partialban* be inseralt Summát teott mindenesteol fl. 1418/31 [ K v ; i.h. 8/XV. 22. - •Részletszámadás]. 1606 Az t a ú a l j eztendeóbelj tanúaszon zantanj megyúnk vala [UszT 20/80]. 1718 Szakaturi Laszlo az Tavalyi Esztendőbeli futáskor innen el mene az havasra [Kendilóna SzD; TKl]. 1761 (A dereszték) közül kettő vagyon . . . az Urak kaszáló hellyeken fellyül mellyeknek tavalyi Esztendőbeli T a x á j o k volt Hf. 20 [Törcsvár B r ; BrÁlt Conscr. Dom. Törtsvár 109. — Binder Pál kijegyzése]. esztendő-kötés határidő ; termen ; Termin, Frist. 1816 : Super-leváltam Meltosagos Homorod Szentmártoni Biro Farkasne Aszszonytol az Újlaki Colonicalis sessiokra 45 ~ negyven ö t Rforintokat, melyb(en) meg háborittást az tisztelt Aszszonýság Semmi részben általom ne szenvedhessen, az esztendő kötés* is légyen a' szerint, amint . . . Tekintetes Török Adám ur által a d a t o t t auctionális levélben fel van téve [Gyerő vásárhely K ; Végr. — *Alább ua-on a lapon: az esztendők kötése is légyen 24. esztendő].

esztendő-közép esztendő-közép év közepe ; mijlccul amilui; Jahresmitte. 1797 égy szekér szénának esztendő középben, Közép széna termő időben mi az ára? [Dob.; Wass. Conscr. 13 vk]. esztendőnként 1. évente, évenként; s n u a l ; jälírlich. 1566: felseged 4 oly deputatio lcwelet meltoltassek adnya hogy az de2mak administratori es be zolgaltatoy . . . az te ſelseged kegyelmes deputatio levelere adnak meg eztendeónkent azt a s u m m á t az oskola mestereknek fyzetesekre es az zegen tanuloknak taplalasara [SzO II, 206 — 7 ogy-i végzés. — •János Zsigmond]. 1585 tartoznak* az Ispcnoknak eztrenga baraimyal eztendeőnkenth [ K v ; Szám. 3/XVÍ. 8. - a A város három f a l u j a : A. és F.füle meg Asszcnyfva (TA) jb-ai]. 1652: igerenek esztendeőnke(n)t az Praedikatornak . . . Nemes es Kőzrendbeliek hogy adnak f a t 20 őregh szekerrel [Borzás Sz ; SzVJk 47]. 1679 : (Az örökség) birasaba(n) enis confiimalom . . . Kalnai Palt, es Taxara boczatcm, oly Conditioval hogy esztendőnkint mind maga, ugy Posteritassi is az négy négy forint taxat megh adgyak [Vh; VhU 379 Thököly Imre ad. lev.]. 1682 (A megyebíró) a templom földeiről, javairól, pénzeiről, jövedelmeiről esztendőnként számot tész az egyházi emberek előtt [Kozmás Cs; SzO VI, 432]. 1752 : (A szőlő) termesit esztendŏnkent 3, 4 n a p le t a k a r í t o t t a k [Backamadaras M T ; Told. 37/44]. 1774 : a két patak Malom bé hozhat porral edgyűt esztendőnként Molnár részen kívül Négy Száz véka gabonát [Szentdemeter U LLt Vall. 3 7 - 8 ] . 1822: a' Pascuatiot a' többet igerőnek esztendőnként kotya vetye által árendába szokták adni [ K ; H G Conscr. 512]. - L. még CsVh 97; MetTr 4 4 4 - 5 . Szk: ~ való évi. 1585 Az harangozónak ezeken kiweol esztendecnkent valo fizetesse Az Regy Mod szerent legie(n) f. 27 [Kv ; Szám. 3/XJX. 7]. 1606 (A földnek) melljet ennek eleotte valo wdeokben Arendaba birt Benedek Peter, J o Akarattiokigh, eztendeónkent valo Arendaia volt ket ket forint [UszT 20/298]. 1711 Az iuhoknak esztendőnként ualo turoiat sajtyát ordaját Számban a d t a m Szabó Mihály ur(amna)k [Búzásbesenyő K K ; B f R IV. 30/26 Untyás Opra (40) jb vall.]. 1801 : A Bálványos Váralyai Reff. Ekkla Oskola Rectorának Esztendőnként való fizetése . . . A Gyermekekre nézve Az Abetzistátol, Declinistatol fizetnek 34 Drt. a Comparistatol, Conjugistatol 68-t A Léányoktol 36-t [SzJk mell.] •* minden minden egyes évben. 1572 Egyhazfywis Elegh egy E s az Byrosagnak valtozasa zerent Minden Eztendeoket (!) Egyzer MagiarMassor Zas legien [ K v ; T a n j k V/3. 55a]. 1654/1681 Nyerges T a m b o r a s Mihck . . . Haczogh Varosombeli Nyeregh gyarto . . . minden esztendőnként tartozzék s z a m e m r a négy négy nyerget ollyant az mineműt paranczolom hogy csinallyon fizetés nelkűl [VhU 4 7 0 - 1 Zólyomi Miklós ad. lev.]. 1714 Olá al(ia)s Szőcs András . . . örökös jobbágy . . . mikor So Váradon* lakot is hol Nemez Csinálásával, hol szöcs Mestersegével, hol penig más

482 egjeb fizetessel minden esztendőnkent szolgála* t y ă t vegben vitte [Orbán lev. — a MT]. 1748: bövőn vólt gabonája minden esztendőnként [Tord a ; Borb.]. 2. évről évre; din an în a n ; von J a h r zu Jahr. 1571 sok helitken penig falu zabad eleo feoldekeţ el foglaltak es kyket be kerteltetek kyket kazalt tartnak benne, kyken lcwokat tartyak eztendeciikint [SzO II, 325 a székely nemzet folyamodása]. 1604 : az teoiweny wgy Itelte volt, hogy az meg neuezet Irtást eztendeónkent valtokoslag ellyek [UszT 18/3]. 1720 lévén a' két Falunak Szárhegynek és Ditrónak két egyenlő részre o s z t o t t Havassai mellyeket eddigis esztendőnként váltogoslag birt, a nevezett két Falu azokot ezutánis a' szerint bírják utyait eggyût Csinállyák, orossák [Cssz ; LLt Fasc. 150]. 1742 : H a v a l a k i n e k esztendőnként nevekednek vagy kevesednek vas tsinálástéli része, tehát ettzer adott Hiti s z e r e n t tartozzék az akkori Bíráknak, maga vas tsinalasLéli portiojának számát hirré tenni [Torockó; TLev. 9/2. 2a]. 1812 a Fák Esztendőnként száradnak pusztulnak és az áltól az irtasak Nagyat á d n a k [O.bölktny MT Born. G. X I I I . 14 Trutz* Gabrila a Vanvi (42) vall. - L. még RettE 224, 288; R S z F 173. 3. egy-egy év (leforgása) a l a t t ; în cite nn an, în decurs de un a n ; je ein Jahr, w ährend eines Jahres. 1744 Szász (!) s két száz forintot ollyk<* esztendőnként meg arultanak azen Thóbéli halakból egy ré?zre [Tóliát T A ; J H b XI/17. 1»3esztendőnként! é v i ; c n u a l ; jahrlicli. 1829: & Nemes Városnak fungens orássa és dobossá Forte Pál két egész esztendőkről nem fizetvén bé a 7 czinterembeli esztendönkénti házbért . . . kéntelen a ' Consistorium atyafiságoson meg találni a ' Tkts M (a) g (istra) t u s t [Dés; DLt 292]. 1840: Vagyon egy kő és sendély fedél alatt lévő velnyicze, mellynek tsak esztendönkénti taxája a' mennyibe ki adható lenne vetetik fel [Sonikerék/Kv, Ks 100 Nyilak könyve 26]. 1841 Jószágom adom által négy egymásból folyo Esztendőkig • • • Esztendönkénti 55 ~ ötven ött V. R.f.-int Arenda fizetés mellett Tekintetes Veres Sámuel Urnák [Szava K ; R L t O. 4]. esztendős I. vhány éves; de ani; . Jahie alt, jährig. 1573 az ázzon kettoztete Bezedet monda Battya B a t t y a Ne had Imar az Bn zeghen aiwaymat semisse mert soha megh Nem attad az En rezemet Mert chiak 13 eztendeos volta(m) hogi Magadnak vallatad ha golobyst attal volna is erte aztis ely vette(m) volna azkor [ K v ; T J k III/3. 255]. 1629: Zaz Gaspar Lof« szemely Zaczuay 32 eztendös [Hsz; BLt 1]. 1672 '. az ember az Básti járásakor 15 esztendős volt [Méra K ; Aggm. A. 92]. 1736: maradót egj más kis fia 8. vagy 9. esztendős, mellyis édes egj volt azokkal a Fugitivnsokkal [Bereeztelke MT; Told. 25]. 1753 (Molnár v a g y Szabó) Albert . . . mikor eltávozatt hány esztendős lehetett [Msz; IB vk], L. még Bogáts 13.

483 2. egyéves; de un a n ; einjährig. 1584 : Annos Georgne vallia hogy eztendeós Ne(m) volt a ' giermek Nag Magos Beolcheobe volt [ K v ; *Jk IV/1. 258J. 1607 : az J . Eztendes koraba(n) Vette ezt az peoreós eókreót, 8 most Eoteodfw Wv; MvLt 290. 15b]. 1675 : Eőregh es esztendős J-me disznók nr 40//Eoregh es esztendős artani harminczegi n r 31 [Mezőmadaras M T ; Borb. II]. 83: Esztendős Kanocska nro 2. Esztendős Artanyka nrő 11 [Szúv.; ü t i ] . 1700 Esztendős •Kán Süldő nrő 50. Észtendős E m e n r ő 6 [Sárkány 1783 : Maradott három süldő seru t I j . ^smarha, esztendősök [Jenőfva Cs; R S z F 235]. 1793 Egy Vas deres tsitko esztendős metzetlen ſttodola Hsz; BLt]. 1809 Szilagyi Andrásnak js Feleségének esztendős Léanyak Borbara meg h alt fojtó Nathában [Nagykapus K ; RAk 11]. 7 8 : a ' Szőllőn kivűl lévő Erdő Esztendős vágott, szépen és jól indult [Udvarfva MT; Told. 42]. ~ szegődött szolga egy évre beállott szolga; ^ u gă angajatŭ pentru un an ; fiir ein J a h r verdingter Knecht. 1629 : Énnekem ez el mult negy esztendőkben szolgám sem volt ki esztendeos zegeodeot leott volna [ K v ; T J k 5]. Ha. 1807 k. esztendősek [K ; KLev.]. Nagy

esztendőszám 1. évszám; dată, a n ; Jahreszahl. 1589: Egy pechetes Arany gywreo Akyben 1533 ţztendeo zam vagyon [ K v ; K v L t Vegyes ir. y2. 64]. 1679 Vagy(on) ezen Pinczében mara^ e k ŏ bor, Czedulajan eztendő szám nincsen iUzdisztpéter K ; TL. Bajomi János inv. 84]. 1681 : Vajda Hunyad vára . . . Vár emelcsős kapuja (; ez felett vagyo(n) esztendő szám, 1480 : ) I Templombéli Asztalra való Zöld atlacz abrosz 1 (: ez kis szélb(en) vagyon esztendő szám r ajta ki varva 1666:) [Vh; V h ü 502, 508, 541]. '717 Van egj Harmas Szent György Aranja de az esztendő szám nincsen r a j t a [Ap. 5]. 2. életkor (az életévek száma) ; vîrsta; Altér. 7 803: Ezek . . a 9. számból állo Bizonyságok minyajon lak(na)k Sz. Ersébeten, kiknek Fennebb *evek után Conditiojokot és Esztendő számokot 1Q eg irtuk [Szenterzsébet U Borb. II]. •sztend03zámra évente, é v e n k é n t ; anual; jähr"ch. 1605 az arwak Zamara Eztendő Zamra egi e 8y weg abat ágion [UszT 20/315]. esztennap 1. a mai n a p ; ziua de azi; der heutige g. Szk: ez elmúlt ~ ma egy hete, most nyolcad. Pja, a múlt hétnek ugyanezen n a p j a ; aceeaşi ?? din săptămîna t r e c u t á ; derselbe Tag der vorigen Woche. 1642: az mikeppen ez el mŭlt esztennap ugy ^ m t 28 Septembris Anno 1642. Nemes Biroval adJônealtatta, most immár* Assonya es Arvai kepeíj611 ielen leven praesentallya Ficz J s t v a n idejé^ léveo osztozo Levelekett es ha conformisok ava g y nem igaziczak aeqnaliter el minden öröke g e k e t , ki mutatodvan nltro citroq(ue) azokbol a * e ó iussok [,, Nagymereghio'' K ; J H b K X V I I I / - *Okt. 5-én] * harmad ~ a. most két hete, l, zenöt nappal ezelőtt; cu două săptămtni/cu a

u a

esztennap cincisprezece zile în u r m ă ; (heute) vor zwei Wochen, vor fŭnfzehn Tagén. 1597 : azt tudom hogy harmad ezten napia lezen holnapi napon Idest harmadik napia(n) Kis Aszonj haŭanak hogy eggit volta(m) ebede(n) Daŭid Antallal [UszT 12/35]. 1606: mikor teòrwenjek lett harmad ezten n a p Akkor jeóue(n) zekes helyreól haza menńe(n) Vtokban az Lengiel faluj hatarban — az orzagh vtan az A. falúbeljek keozzúl nemelljek Elekes Ambr(us), zekerreól le vgorua(n), zabliaia n j a k a b a n lene(n), es eőcze Elekes Lúkacz (igy!) le akartak vagdalnj [i.h. 20/75]. — b. mához két hét, a mai naptól azámitott tizenötödik n a p ; în două sãptămîni, de azi in cincisprezece zile; heute über zwei Wochen/in fünfzehn Tagén. 1572 Eztis vegeztek eo k. varoswl hogy Byro vram Ez Ieowendeo zerdan megh kyaltassa Az Mostani zalagokat az kye Megh valchyak. Mert harmad eztennap ely Ieowen ely agyak Mint zinten az Regy zalgokat (!) [ K v ; T a n j k V/3. 59b]. 1590 Deliberatu(m) Vtraq(ue) partes J u x t a suar(um) p(ro)pos(itio)nes bizonitsanak harmad ezten nap Sombato(n) es Vasarnap vegiek be az bizonsagokat hetfeon az teorwin legie(n) [USzT]. 1597: Ez pentek nap vala az teórúeny, hetfeó napra napzottak volt, vizonth megh mo(n)dgiak hogy Capitan Vra(m) akkor teornent ne(m) tezen, vgj hadgiak zombat napra, harmad ezten napra, Az h a r m a d ezten naphoz tartottam en magamot, s eòk ne(m) várták, az alatt sententiaztak enge(m) [i.h. 11/30]. 1606 : Ahogy teób bizonsagi vadnak az A. zemelynek eskedgiek megh Azon hogy eö velle meg ne(m) alkutt az J : az eörekseg arra(n) harmad ezten nap. h a zek ne(m) leze(n) harmad ezten napis, de ez napo(n) nótárius eleòtt eskedgyek megh [i.h. 20/360]. 1617: H a penigh az három falu* tóruenj latoj megh b ü n t e t n e k az három falu uegezesi szerent annak mégh sem engedné az meniré meg büntettek, h a r m a d esztennapigh az korczomarosnak az bor a r r a t megh nem adna, kerje' az három falu kert jaro biraja akar mellyk az bor arrat attul az embertúl az kitt megh büntettek [Msz; Törzs. — •Bálintivá, Szentlászló, Madaras, mindhárom MT-ban]. 2. ma/most nyolcadnapja; acum opt zile ; heute/ jetzt vor acht Tagén. 1570 Az Menes pastoroknak semmy Iwhot Nem Engednek az Tarcia hazan Tartany, my keppen Eztennapis Ely vegeztek volt [ K v ; T a n j k V/3. 12a]. 1598 Kenosfalúa az mikeppe(n) h i t t a volt az falús birot Vas Emreliet teórúenihez, Ideòtes vett volt ezte(n) nap, egy tehen arranak megh fizetese feleòll [UszT 12/6]. 1604: vgj uagion hogj az eleott fogta uala megh az J . az A. Jobbagiat de ezten n a p ada az teòruenj kezebe, akkor ne(m) vala éghes en ugj tudom raita [i.h. 18/164]. 3. a jövő hét ugyanezen n a p j a ; aceeaşi zi a säptăminii viitoare; derselbe Tag der kommenden Woche. 1569: Adam Tamas es Goldner Peter dolgok, ferie 2 ante Nattiúitat(is) Mariç, Toruenzerent talaltuk biro vram es Kyral biro vra(m). hogy ezten napig az hazbol k y agyak Rezeket azoknak a kyk keuanyak, ha hul penyg ky ne(m

484

esztényi agyak, az vtan az haszat fel kyaltassak [ K v ; T J k I I I / 1 . 255]. 1570 Az Ispital dolgát es az Negy vraim dolgát, es az Quartarol es egieb dolgokat eo kmek halaztottak ezten napra [ K v ; T a n j k V/3. 11a]. 1590 : Azt bizonitsa megh az J . hogy akkor mikor az zek megh h a t t a volt az Jnek akkorra rea hitta volt az Euictort az Menedeket eztennapra megh bizonitsa [USzT]. 1606 : megh kívánom az szegeoczeget es ell varja ezten Napigh [Nagyajta Hsz ; HSzj szegõdség al., HSzjP]. 1617: Deliber(atum) az techyk a hogy meg is keressek Njlvaban Eztelien* napigh az Tyzth Értekezzek feleole [Kovászna H s z ; HSzjP. — *Ti. a törvényszéknek. b Kijegyzésbeli vétség Ezthen h. ?]. 1623 Fogarasban az pattantiusek hazatt bwchiultesse megh. Mingiarast m y t t Err mwnkeótt tudosyczyon feleőlle mert megh akaryuk venni, . . . Ezten napigh tudosiczio(n) Mwnkeőt Rolla [Törzs. Bethlen Gábor gazd. ut.]. 1634 Esztennap eo kegyelme az menedeket producalja [HSzj szolga al.]. 1662: Mennien be Marton Gergeli Vram eszten napigh Brassóba, hya melleje az Szászt mivel az eo puskaia miat eset az Olanen az leoves [Szszgy; HSzjP]. Szk: ~ ot hagy nyolcadnapig haladékot a d ; a da pŭsuire pinfi în a opta zi; bis zum achten Tag Frist gewähren. 1579: vegeztek hogy affele hitwan lowokat es kaczola lowakat onnét harmad napigh el haychyak, Az Jwhoknak penig myert, hogy mostan Baranyoznak eztennapot hagywa(n), Azokat is el haychyak onnét, hogy Az hely megh ne dogleleoggyek [ K v ; T a n j k V/3.]. esztényi az Esztény (SzD) tn -i képzős szárm.; derivatul cu sufixul -i al toponimului Esztény/ Stoiana; mit -i Ableitungssuffix gebildete Form des ON Esztény din Stoiana; Esztényer. 1594 : Az E z t y n j hataron . . . az Erdeŏ felit Kendy Gábor az Ezteny Nemes Nipektewl el vette Azonkippen az Nemes Emberek Kitekbe (n) egy daraboth az eöwehez be kerteltete [RLt O. 5]. Magának a tn-nek a kõv. í-zó adalékai idćzhetők : 1598, 1654 : Ęztyn [THn 11]. 1710: Esztyin fi. h.] 1722: Esztíny. Esztinye [i. h.]. eszterág 1. esztrág eszterga, esztergńr strung; Drehbank. 1625: tál tokokat czinaltattunk az Asztalosokkal elseoben eoteot eoreget faraghtanak ki s megh enyueztek . . . I t e m faraghtanak ki eot tanyer tokot megh is enyuezue(n) . . . czinaltanak s keszitettenek, tiz medencze tokot, meljnek nyolczat ugyan magok f a r a g h t á k kys miuel nagy voltok miat az kupás az Esztergab(an) vellek nem birt volna . . . a t t u n k f. 12. Az kettejteol penigh miuel az eztergaros faraghta ki . . . fizettünk . . . f 1 /50 [ K v ; Szám. 2/XXVII]. 1827 Udvarhelyszéki pállfalvi Demeter Ferenc . . . elárendálá (!) a Maros melyéke nevezetű helyen . . . egynéhány nyers nyáxfákot . . . két hét eltelése alatt tángyér, fatál és borító csinálások szükségekre; és igíre a két hétre három esztergától 5, azaz öt Rforintokot [Jenőfva Cs; R S z F 1 2 5 - 6 ] .

Szk: -Lbanj-Lból metszett esztergályozott, &1' tergált. 1652 : Egy hitvan fejér Pohár szék, kesze Esztergaban meczet orsos, párkányos gény M T ; Törzs]. 1699 : (A) folyoso körül karfá* közöt esztergában meczet orsokkal vagyon bé ke* ritve, kilencz oszlopok lévén karfáján fel nyul?a [Szentdemeter U ; LLt Inv. 10]. 1732 : (A) tofnáczbol Észak felé njulik egj esztergáb(an) m e t t z e t t piramisokon, gombos cserefa könyöklős, cserefjj lépcsős grádics a gyümölcsös kertbe [Kv; Ks 4(J Varia XXVIIIc]. 1744 : a Tornacza jo tágos ald tégla Pádimentomos feljúl virágos Deszka menye' zetű Sztergábol mettzett karos (!) fái [Szentde-

meter U ; LLt Fasc. 67]. 1798 E g j Esfctergábf metzet molnár páltza [Bodola H s z ; BLt] * -Lval készült. 1789 : Olaj sajtolni valo 3. dar al) Eszköz, melly(ne)k ketteje merő Srofos vas, egyike pedig esztergával készült Fa facit R f t 4. 48 [Mv; ConscrAp. 7]. Hn. 1849: Esztergár Keringőibe (sz) [K ßſlS ' patak U ; EHA]. esztergált esztergályozott; s t r u n j i t ; gedrecjj' selt. 1799 égy Bikfa Lábakan, és E s z t e r g ^ Gombokan állo Záros Tojokáju négy szegei^11 kissebb Fenyő fa asztal [F.zsuk K ; SLt Vegye* perir.]. esztergályos, esztergárius 1. esztergáros esztergńrolt esztergályozott, esztergált; stru*1' j i t ; gedrechselt. 1815: egy fa gyökérből ^ pipa, fekete tsontbol esztergárolt kurta szá [DLt 473 nyomt. kl]. esztergáros, esztergárius l,fn esztergályos; g a r ; Drechsler. 1586 az esztergáros f a r a g ó t v j l a m j f a t ket darabban - / 6 [ K v ; SzámX X I V . 19]. 1640 : Sukete Mikul eszterg^0 [Braza F ; UC 14/48. 87]. 1685 e. Eszterga*** csinalta palcza Nro 2 [Borberek A F ; M V R K 18, 20]. 1756: Takács Lenard EsztergallyoS. J kott sőt festes m u n k á t sem tud [Mv ; Told. l 6 / 4 ^' 1833: az Esztergariusak Resolutiojajert 30 t Az Esztergarusak Dolgában égy felelet 2 Rf 30 xr [ K v ; AsztCSzám. 94] | Eszterg^ Szabó Joseftül az elmaradatt 10 Rf [ K v ; Kül. Perc. 3]. 1844 : Esztergajos Kováts W j ' < kérelme melyb(en) az O Tordai piatzon . . • sátor hellyet kér mivei el adhatására | Eszteíg, rius Kováts Laszlo [Torda; TVLt 318-hoz. 14ÖJ Szn. 1595 : Dobos Ferencz az varos dobossá' • czjnaltatot .1. Gyalog Dobot, vtra válót . - • ^ naltatot Esztergáros Györgyei 2 czont few J? p [ K v ; Szám. 6 / X V I I a . 129 ifj. Heltai Gásp** kezével]. ^ Szk: tálmetsző ~. 1637 Opra Vona • • • metzö esztergáros [F.ucsa F ; U r b F 576]. . II. Jelzői h a s z n - b a n ; cu funcţie a t r i b u t i ^ in attributivem Gebrauch; 1. esztergályosstrungari; Drechsler-. 1829 Az e g y e s ű i t F u és Esztergárius Czéh [Torda; TVLt 992].

485 • Szk: ~ mesterséggel metszett esztergályozott, esztergált. 1736 : Esztergáros mesterséggel met*ett asztal 1 [Várhegy M T ; CU X I I I / 1 . 104]. 2. esztergályos készítette; făcut de strungar; von Drechsler verfertigt. 1589 Egy thekereo Eztergaros Gusaly f. 1 [ K v ; I n v . 1/2. 37]. Ha. 1829 Esztergáriusak [Torda; TVLt 992]. eszterg ároslegény esztergályossegéd; calfă de strungar; Drechslergehilfe. 1832 Jelentete Magát jsztergárius Legény Szabó Josef Remek Esztendőre fizetet Sallariumat 1 Rf [ K v ; AsztCLev. K ül. Perc. 1]. esztergározó szerszám esztergályozó szerszám; JJŭealtă de strungărie; Drechslerwerkzeug. 1756 Tudom hogy tsak az Esztergarozó szerszámát is na gy kérelem szerént engedte oda néha néha Lekardnak estvénként de maga soha nem tanitotta Wv; Told. 16/42]. esztergárus 1. esztergáros eszterha 1. (zsúp/nád ház) fedél; acoperiş (de Paie/stuf); (Rohr/Schilf)dach. 1599 : Zaz Balint az Capitan . . . , zilagy Jstwan Xdes es Chengery ferench Xdes . vallyak: Elseoben az felseo ln get az Balas hazanak az hazejajan (!) az kemény mellet az eszterhaban talaluk megh s °k kerdezkedések vtan tehát megh vallotta hogy amellett való Zarwfa meget az ezterhaban talalJak megh az mentetis . . aztis ott talaluk megh [Kv; T J k VI/1. 367]. 1679 az eszterhejat letep*ek de az túzet azon emberseges emberek megh ne m talalvan . . . Hoher Daninak Felesege oda fenvén minden kereses nélkül az Tűzet fel veszi [Dés; Jk]. 1823 bé ment a ház hata megi onnan a' Kamara eszterhejá(na)k a' Letzei\ŭe)k szegeit fűrészel el vagdalta, kevés ŭdŏvel azután eljött éjtzaka felemelte amár (!) megszabadított fedelet, bé bútt [Firtosváralja U Borb. 2. eresz; streaşină; Daclitraufe. 1655 Adám Jánosnak levén két fiaczkája, az egyik valami kis kolcz puskával lŏdŏsvén, az eszterhába(n) talált J oni, mely mia az Adám J á n o s háza megh gyúlván • •- az Kenosi Ferencz házais eléget [Mezőpagocsa TSb 21]. 1685 e. : vagyon egy kis lugas az ?az eszterhája iránt fel bocsátva [Borberek A F ; JJvRK Urb. 18]. 1732 az egész epület ujj, körös * ő rûl az eszterliájánál párkánjozott [ K v ; Ks 40 v aria XXVIIIc]. 1825 : Poklos uttzabeli Háza lala mellé az Eszterha a l a t t egy házat építtetvén [Mv Told. 23]. 1842 az eszterhárol le tsePegö viz [Dés; DLt]. - L. még R e t t E 313. Szk: ~ alja ereszalj. 1761 : Ágasokra mezőségi módra, szalma fedél alá építtetett . . . , eszterha allyáig faragott bikfa r a k ó fákkal kirakatta. . viseltes Csűr [Szászvessződ N K ; J H b K ^XVIII/1. 214]. ' ?' 1836 a' vas villát a ' kert eszterhaja alol elé vévén m u t a t t a né u r a m vas villa is van a ' kezembe [Csekelaka A F ; KCsl 16].

esztimáció A 'kerítés házfedélszerű szalma- v. zsindelyfedele' jel-sel számolhatni.

Ha. 1838- 1845 : eszterje. Eszterő [MNyTK 107]. eszterha-tartó eresztartó-fa; stîlp de susţinere a streşinei; Tragbalken der Dachtraufe. 1732: (A ház) oldala lab fak mellet parkanyozot, es az allyan csipkezet deszkazatot, alatson, Sėndely fedelit, két le nyulo eszterha tartok elegyes létzekkel tartyak [Nagyida K ; Told. 11/70]. 1742 (A) Diófáról Flóra Vonya fia . holmi eszterha tartót vágót [Kincsi K K ; J H b K XXVI1I/6]. 1799: A kemeny(ne)k fel-állitásáért, ki vévén annak kertelését, és a ' létzezésért ide értvén a fiók szarufák eszterha tartó és far szarufák elkészitését fel-állitását mind őszve ezen munkáért adok . . . három Mforintot [Kakasd M T ; DLev. 4. XLI]. eszterha-vettető '?' 1811: Az Udvar háznak előtte és háta meget vadnak fenyő Stompŏllyŏkŏn állo Tornátzok gerendákba állítva mellyek a r a j t a lévő eszterha Vettetŏkkel égyŭt betsŭltettek 80 Rf [Spring A F ; K v A K t Mss hung. 6]. esztlmáció 1. becslés; estimaţie; Schätzung. 1625 : Wagyon elegy belegy gyeongy nyom eggűt negyed fel nehezeket beoueon, er aestimatio szerent f. 7 [ K v ; R D L I. 126]. 1639 az Diuisiohoz kezduen Bartha Mihalne jouait az on szerszámon es feier ruhán kúúl aestimatioiok szerent fel szamlaluan . . . teonek mind E g j ú t t E g j summaban f. 82 d 40 [ K v ; i.h. 116]. 1671 : Miuel hogy de praesenti emtor (!) n e m talaltatott eleôttwnk: Ahoz kepest Jnstructio(n)k szerént aestimatiotis nem peragaltathattunk [Dés; Borb. I ogy-i biz. jel-e]. 1735 : Az Szőlőkben esett és esendő károk aestimatioja iránt t e t t illyen determinatio* [Torda; T J k I. 83. — a Köv. a becslés]. 1802 A Betsüsek ezek voltak* . . . , kik is megeskettettek, és in facie loci vitték végben az aestimàtiót [T BLt 12 Véglai H o r v á t h Gáspár szb kezével. — a Köv. a nevek fels.]. — L. még HSzj 175 fakószürke al.; R S z F 277 — 8. Szk: ~ba vesz. 1787 Kebler Lőrincz . . . maga kerék gyártó mesterségehez meg kívántató épületeket ezen fundusra építhet, ellenben pedig haszontalan, és Super fluum (I) épületekkel a fundust ne aggráválya, mert az illyeténeket . aestimatioban a Mlgos Udvar nem vészi, vétettni sem engedi [Déva; Ks 73. I I I . 24] * ~ba vétet ~ba vesz jb ~ra bocsát. 1764 : mikor gr. Teleki Ádám urat Kifor György, k i t jobbágyságra keresett, megnyert 600 forintig, tíz darabból álló ménesét aestimatióra bocsátotta [ R e t t E 172]. 2. becsérték/ár; valoare/preţ de e s t ü n a r e ; Schätzungswert. 1621 (A szu-i várat) bizonios summaban es conditiok alat neki inscribaltuk, n g j hogj a ' mit r a j t a épittet uagj épittene, azt io lelki ismeretw ahoz érteő hiuefnkel aestimaltatua(n), fele aestimatioia mindenkor az Inscriptio summaiához adycialtatua(n) tempore redemptionis persolualtatnek [Törzs. Bethlen Gábor ut.]. 16501

m

esztimacionális 1667 : az épületek aestimatioiat is mely légyen hiteles Vice király Bírák, és Assessorok altal egyszersmind, ex suís deponallyák Szent peterí Gergely Uramnak [Backamadaras M T ; Ks 15. XI,VI. 20]. 1735 : Determinaltatott hogy az Aestimatiobol a Decimát ki vévén adservaltassék in cassam, az hol pedig aestimacio nintsen tsak az excensio pénzt [Torda; T J k I. 89]. 1794 (A) Léány Testvéreket ki fizessék az épületek aestimatiojak szerént [Asz; Borb. I]. — L. még HSzj brassói sótartó, elô-tengely, fentõzött kerék, kötött-kas és mosogató-cseber al. esztimacionális. E szk-ban; în această construcţ i e ; in dieser Wortkonstruktion: ~ levél becsülevél; act de estimare; Schätzungsbrief. 1781 Hogy ezen praenotált Exmissiónk szerent való Oculationk és aestimationk mindenekben e' szerént ment légyen véghez; miis . . . adtuk ezen aestimationalis Levelünket [Ne; DobLev. III/559. lb]. esztimái 1. becsül, értékel; a estima/preţui; schätzen, bewerten. 1627: wagion felső lombon egi fertalj szóló az meliet estimaltak az szoleó merók f. 14 | J u t ó t Eöt tehen, Boryusis vagio(n) keozte, mind Eggiel mással becziwlleottwk az E ö t tehenet t t f. 27 d. 50. J t e m J u t ó t Ket Tulok . . . melliet aestimaltunk t t f 11. d. — [ K v ; R D L I. 131—2]. 1666 Iste(n) s az igassagh zerent meg ruminálva(n) ez mostani időtt s alapotot mint Attyafiak . . azon kő hazat telekivel edgyfit aestimaltuk két száz forintra [Ne; Incz. I I I . 5a]. 1694 Egy veresses abrosz aestimaltuk den. 24 [Kilyén Hsz; BLt 4]. 1774: egy kis Pajtacskát, vagy is Istállót, s az mely régen ház volt ad f h 2 . aestimaltak [Kászonújfaln; BCs]. 1784 : a t á r s á t az elveszett abrosznak megbecsültettük három becsületes, ahhoz értő asszonyemberek által, akik is két hűtős ember praesentiájában aestimálták 1 magyar forintra [Árkos Hsz; RSzF 288]. - L. még R e t t E 214, 224, 293. Szk: vmihez/vmi közé ~ vmit. 1656 Az mely Fejer ruhát, jnnet is el keletett hozni Azokatis, in toto, az teőb fejer ruhák keozze aestimaltak es summaltak [Doboka; Mk Inv. 15]. 1758 az Relicta azzal nem Contentalodik, hanem továb mégyen . . . az Ŏss Jószágból estimalni kell Dosához illendő jövedelmű részecskét és az Férje Házában meg kell hadni [Asz; Borb. I]. 2. felbecsül/értékel; a evalua/aprecia; abschätzen, bewerten. 1617: (A házat) annak modgya es szokása szerent aestimalnook [Gyf; Berz. 17]. 1629 Hermán András Vrammal . . . az beöreökett mi aestimaltuk [ K v ; T J k VTI/3. 99]. 1720 : hivata minket Gróff Conspurgi Conspurg Pál ur(am) eö Nga Simenfalvi udvarházához a végre: hogy eő Nga, az mellj kő és f a epületeket, kerteket épittetet azon Simenfalvi Curiá(n), funduson, Csűrös es veteményes kerteken, mű azokat elöbszŏr accurate meg nézegetvén, cálculálvá(n) aestimálnok [Siménfva U ; J H b XVIII/4]. 1774 : requirálván műnkőt . . . Providus Szabó János

. . hogy el mennénk Kászon ujfaluban azon szágra, — hogy azon Joszágot fel mérnők, és r a j t a levő epületeket aestimálnók [ K á s z o n ú j f a l n ; BCs]. — L. még R e t t E 224. 3. tisztel, becsül; a cinsti/stima; ehren, schätzen. 1770: Egy Nagy István nevű iszonyú íősvény ember tiszttartója vagyon ( : kit a szegény úr is csak azért aestimált, hogy szerfelett magánad való sordidus ember v o l t : ) [RettE 227]. 1773 Teleki Pál úr Doboka vármegyei főispán . . • ^ jó embereket nem becsülte, kivált azokat, akik a dolgokhoz jobban értettek, meg disputálták gyűlölte, az hizelkedőket pedig szerette és aestimálta [i.h. 315J. esztimálás zung. 1801 rént ára 48 szerént való -rosta al.].

becslés; apreciere, evaluare; SchätEgy Lántzos késefa aestimalas szf* xr. | E g y Len mag rosta, aestimálás ára 3 xr. [HSzj láncos-késefa, lenmag'

esztimált 1. becsű szerinti; estimát; geschätzt/ wertet. 1659/1681 : (A) házat adom szaz hatvan forint summaban . . ugy hogy . . . ki akarva(*) valtani az specificalt summát (ígyl), és az rajt* epitendő Épületeknek aestimalt valóraval reá1* maihassak [Vli; VhU 223 - 4]. 2. felbecsült; e v a l n a t ; (ab)geschätzt, b e w e r t e t . 1614 Ezeket az felliul meg I r t es Estimalt J o k ^ . . . adtuk Somlia* Fazakas Mihály gonduîselese ala [ K v ; R D L I . 95. - 'Tollvétség Somiig h.?J. 1674 Apór Farkas Ur(am) . . . az harmad' fél száz forinthoz téue(n) az aestimalt épületek" (ne)k arrát . . . aual edgjüt . . . adjak megh szőni Márton Pap Ur(amna)k [Ksz; IB]. 1799 Ki menvén az Estimalt Nyilaknak, ki m u t a g a t á s ä végett, De a meg jelent Atyafiak, Gazdag a' Nyilakhoz nem állattak [Torockó; TLev. 5 J' esztimáltat 1. becsültet; a puné să fie estimát; schätzen lassen. 1637/1639 negy Gyenge Ez ŭs * vy kalanok. aestimaltattuk ad f. 4 [ K v ; ^ I. 111]. 2. felbecsültet/értékeltet; a dispune să fie eV*' luat/apreciat; (ab)schätzen/bewerten lassen. 1621 • a' mit r a j t a épittet. u a g j épittene, azt io ismeretw ahoz érteő hiuefnkel aestimaltatua(0;)' fele aestimatioia mindenkor az Inscrip tl0 summaiahoz adycialtatua(n) tempore r e d e m p ^ ' nis persolualtatnek [Törzs. Bethlen Gábor g 3 ^ ut.]. 1735 Salanki Joseph ur(am) . . . Házát * Teleket aestimaltatva(n) aestimaltatott hatvan ^ 60 magjar forintokra [Dés; J k 165b]. 180* Gyárfás Elek Ur ki jővén az Tutorság alat jókat estimáltatá [Albis H s z ; BLev.]. - L. R S z F 154. esztimáltatás felbecsültetés ; evaluare, aprecieſ e ' Abschätzung. 1786 Kére bennünkett Titt. Retteg, Sigmond Vr hogy . . . Apahídi* Falu Végén * régiség miatt deterialodott Malom aestimált*^ sára Dísinteressatus Birák által mint Regi** 0 , mennénk el és o t t a n . . . Tekintenŏk meg a

eszű

487 hogy az emiitett Malom deterioratioja az Exponens gondviseletlensége, és Vigyázatlansága miat kezdett Volna pusztulásra hanyatlani, vagy pedig ha az Exponens Vr ugyan tsak Curiose gondgyát nem viseltette Volna eddig régen Végképpel e l pusztult volna [RLt O. 2. — *Apahida K]. ( esztimáltatik 1. becsültetik, értékeltetik; a íi estimát; abgeschätzt werden. 1637 uagion Egy hituani feieos tehen, mely aestimaltatot ad. f. 3 [Kv; R D L I. 24]. 1676 : Az Thordai ház portékával es pertinentiaival Atyafiak között aestimaltatott f. 150 [Torda ; IB VI. 225/20]. 1686 : Az ötves miszerekbòl jutottanak különb különb f éle dib dáb rosdás miszerek Nr. 23 darabok, kik *ŭind edgiut aestimaltattanak ad fl. 2 [HSzj ötvös-műszer al.]. 1767 régi Pojva ketrecz aestimaltatott ad hung flor - 50 [Kilyén Hsz ; LLt]. még HSzj asztalos-fűrész, fakó, fehérvári zabola, tnázas-korsó, rosta, sugár, vagdaló-kés és veresderes al. 2. felbecsültetik; a fi evaluat/apreciat; angeschätzt/gewertet werden. 1674 : Ada hatalmatis ••• Apor Farkas Ur(am) Tiszteletes Kászoni t á r t o n Pap Ur(amna)k hogi az felijei neue*et iószágokra, bonumokra, és fundusokra szabadoson építtethessenek, és tempore redemtionis, * é gí uagi eőt ahozz értő böczülletes Embérek által az épületek aestimaltassanak [Ksz; IB]. 171a : Inventarium Az Aszszony eö H(erceg)s(e)ge számára tartózandó mindennemű Res Mobilisekmellyek . . . itt, és Fogaras Várában tálaltattak, aestimáltattak, és az alab irt authentica szemellyek által specificaltattak [REkLt II. Apafi Mihály hagy. 1]. 1789 (A) Jószág a' mar le irt Epületekkel aestimáltatott [Mv ConscrAp. 18 L - L. még R e t t E 224. esztimállattathalik becsültettethetik ; a putea fi estimát; abgeschätzt werden können. 1754 mire aestimáltattathatnek ezen kár nem tudom, mert el nem vagdolták a fákot [Tóhát A F JHb]. t8Ztlmátor I. fn becslő; preţuitor, estimator; Schätzer, Ăstimator. 1674 Ada hatalmatis ha Apor Farkas TJr(am), successori, uagi legataţiusi ki iöni negligálnák Kászoni Márton Pap tr(am) successori, uagi legatariusi szabadoson, az fellyel specificált mód szerint aestimatorokat hihessenek ki [Ksz; IB]. 1771 (A) károkot mindenütt el szemlélvén, az aestimatorok betsült^k a' következendő modon [Grohot H ; Ks 80. XL. 17]. 1799 : ki m e n t ü n k az Estimatorokkal a z erdőre . lemitálni (!) [Torockó; TLev. 5]. — még RSzF 2 1 5 - 6 . IL Jelzői haszn-ban; cu funcţie atributivă; J n attributivem Gebraucli: becslő; estimator; Schätzungs-. 1777/1780 vagyon egy sövény bűi iont oldalú Tyúk ol szalma fedél alat. Melly Tynk ol a fellyebb meg írt Déési betsületes Aestimator Atsok Altal Consciose aestimáltatván betsü szelént való ára tészen Hf 8 [AJparét SzD ; J H b K 90].

esztimium 1. becslés; estimare ; Schätzung. 1767 el mentünk . . . ő Nagysága — Gabonajaban esett karnak estimiumára [ K v ; Ks 11. XLVI. 49]. 2. becsérték ; valoare de estimare ; Schätzungswert. 1673 Beczűlletes ahoz értő embereket aivatvan es ö kegyelmekkel edgyŭt az haznak minden szege lyukat el jarvan, es ultro citroq(ue) jol meg ruminalvan annak mostani űdö szerent valo arrat, ö kegyelmekkel edgyben advan voxunkat aestimalok az meg irt hazat ad fl. 300 mely aestimiumot meg sokalvan Brassai Jstvan Uram in ea parte appellala az Nemes Tanaczra [Kv RDL I. 154]. esztováta 1. osztováta esztrág gólya ; barză ; Storch. 1690 Ki ki mind az ő útára indul . . meg az esztrág is az égben megismeri az ő idejét, az gerlicze, az daru, az fecske tudják mikor kell menni [VassNapl. 114]. ? Hn. 1746 Esztrag nevű helyben [Bágyon TA ; EHA]. 1796 : az Esztorok (!) nevezetű helyben (k) [uo.; EHA]. esztrenga, esztronga 1. sztronga,

sztrunga

eszlrlgyi 1. sztrigyi eszfi. Csak jelzői szk-ban; numai in construcţii atributive; nur in attributiver Wortkonstruktion 1. csekély ~ szűkeszű; redus mintái, înapoiat; schwachsinnig. 1831 Egyed László csekély eszű ember volt, beszédin nem sokat lehetett fondálni [Szenterzsébet U ; Borb. II]. 1855 A személyzet kevés kivétellel, csekély eszű, gyalár emberekből állott [ŰjfE 157] * egeket hasogató ~ éleseszű, ager la minte; isteţ; scharfsinnig. 1775: a szegény Bíró Mózes nem volt egeket hasogató eszű ember [RettE 349] futó ~ hóbortos (eszű); cu gårgăuni la cap; verkehrt. 1765 : józan életű Iffiunak nem itilljük, hanem f u t ó eszünek [Bodok H s z ; H S z j P St. Bjrnád (23) jb vall]. gyermeknél alábbvaló ~ gyenge szellemi képességű ; slab de minte; geistesschwach. 1755 Tudom, hogy a Testvér Bátyám Gyermeknél is mindenkor alább valo eszű ember volt [Illyeſ v a H s z ; H S z j P Anna Fülöp (45) vall.] * lobogó ~ háborodott elméjű ; smintit; verworren, verrückt. 1765 ép elméjűnek nem itilem, hanem ostobának lobbogo eszünek [Bodok H s z ; i.h. Fr. Bitai de All Doboly (61) vall.] nem teljes ~ féleszű; netot, sárit; halb verrückt, nicht recht bei Verstand. 1624/1672 Bartók Andrasne Ilona . . . nem volt tellies eszű elmeje okossaga [A.csernáton Hsz; i.h. G. Kelemen (60) p p vall.]. 1736 amint sok Fatensek subinferállyák nem tellyes eszű az I n c t a ; hanem féleszű, szavaiban tétovázó [Dés , J k 198b] nem tiszta ~ zavarodott elméjű ; tulburat la minte, zăpăcit; verworren. 1592 : Zekel András . . . vallia: . . . Tudom aztis hogi zep Balintne ne(m) tizta ezw [ K v ; T J k V / l . 281] * serény ~ élénk eszű; cu minte ageră; scharfsinnig, geweckt. 1753/1781 : Jósika Imre nr, mint

észvesztés igen serény eszű ember, ezt talállya fel a maga hasznára, hogy a mostoháit arra inducallya hogy az utrizalt Portiokot néki adnák [Máda H ; J H b L X X I / 3 . 260. 1] * tétovázó ~ ingatag eszű; nehotärit/şovăitor la m i n t e ; von zögerndem Sinn, unschlüssig, 1775 : Opra Máttyásné szörnyű Hazug és Tetovázo eszű [Kővár H s z ; H S z j P Helena és Clara Rapolti nb vall.]. 2. vidám ~ vfgkedélyű; vioi, jovial; lebhaft. 1835 : egy vidám eszű Ember ki vittzelte az u j társaságot [ K v ; J H b Lev.]. észvesztés felfordulás, zűrzavar; liarababură, talmeş-balmeş; Durcheinander, Wirrwarr. 1570 ha ket vagy három Emberrel keozzwlek perlenek az Ellenek nem volna, . . . Az zaz vraim azt Mongyak arra Jgenis ellenek vagion az perles, Melybeol Napokét (!) Nagiob haboruzagh Ezwestes es Jgentelenzegh Thamad [ K v ; T a n j k V/3. 3a]. észvesztő bajkeverő, békeháborító; turbulent, tulburător al păcii; unheilstiftend. 1585 Szabó Caspar vallia, Roz embernek es ezwezteo embernek monta chak viczej Andrást Nem Regen Danch leorincz ez penig Abból indult vala hogy zenaiok vala eggywt es az oztozast nem Mere András Danch leorinczre hinny| Zabo Ianos vallia . . . hogy valamit ranta viczej András eleo, es monda Danch leorincznek, El Ne vid a' zenat, mert ihol Az Biro pechetj, Maga semmj pechet Nem vala Nalla, Monda ozta(n) Danch leorincz ęlegh czi.gan vagy te, el Iarod iol tudom Attiadfiait, de ottis iol esmernek ky wagy, ezwezteo vagy mind e n wth [ K v ; T J k IV/1. 515]. 1625 Martj Thamas . . . az faluval egyet nem ertett, mindenben ezvezteo ember volt [Szentlélek Hsz; H S z j P Ferencz Gergeli pix. vall.]. etás 1. (élet)kor ; vîrstă ; Altér. 1588 Báthory Çhasparnak penigh Theórweny zerentt walo Aetŭssa wolt Ennek eleótte walo Eztendeókbenis, Azért eó kegyelmenek kellet wolna ebben az dologban Agalny [Somlyó S z ; WLt]. 1590 Az Nehay Markos J á n o s lengelffalui halala Elòtt h a t t a volt az eċ> fianak Kis Markos Janosnak Tutorokká* . . , kiktől Az Tútorsagoth keuan(n)ia megh Az Kis Markos János. Az Tútorok pedigh l a t t a t t j a k h a melto keúansaghe vagy nem. Vgj teczik eo km(n)ek szekil (!) b hogy myert Annyra való aetassa ninchen Az gyermeknek Nem keúanhattja most megh [UszT. — a Kőv. a nevek fels. b É r t s d : székül, székként]. 1756: azan Leankanak illető köntősső (!) vagon (!) én Nállam én el nem Tagadom mikor azt az étást el eri Igenis ki àdam [Retteg SzD r K s 32. X X X V I ] . 1761 : Az régi jó szokás szer(e)nt Tizenkét Esztendősen fejjŭl való Férfiúnak az Nagy harangal szaggassanak H á r m a t • . . . , azon az Aetáson alól való Jf fiaknak penig kezdgyék az kis Haranggal [Torockó; TLev; 2/2]. 1831 : E z e n 9. számból állo Vallok mindnyájon laknak . SzErsébeten*. kiknekis Aetassokat, Conditiojokat, hitek u t á n tett Vallomásai-

488 kat neveik után le irtuk [Borb. I I . - a U]. - I" még R e t t E 6 2 - 3 , 186, 270, 350; R S z F 183. 2. idő, k o r ; timp, vreme; Zeit. 1772: Nem acceptaltathatnak fassiojok, mert . . . aetássok felett való dologrol lelkek ismereti ellen v a l l a n a k | eő Excellentiaja Malma épittesit . . . a' 80 esztendősek nem tudhatták, ezek aetássok s emlékezhetések előtt esvén [ K ü k . ; J H b LXVII/235, 248]. 3. kor, emberöltő; epocă, generaţie; Zeit/Menschenalter. 1759: Amaz híres-neves Kabos F e r e n c , kihez hasonló nemesember pénzére nézve nem volt ebben az aetásban | a mostani aetasban & az egy legdicséretesebb, hogy aki jó h í r é t - n e v é t akarja megtartani, az részegeskedésről le kell mondani [RettE 87, 9 0 - 1 ] . 1772: Igen jóféle asszony* volt úgyhogy ebben az aetasban olyan Kabos leány nem születik, de meghala most három esztendeje [i.h. 284. - ftSalánki Gáborné Kabos Judit]. etásbell vmely időbeli; din vremea ; zeitlich. 1724: hallottadé bizonjoson, hogj Néhai Dobolyi Lakatos Bálint, mint Feleségének legit*' mus Plenipotentiariussa . . . Váró Juditot periette vólna a' fenn specificált jók iránt, de a2 akkori aetasbeli erőss emberek miatt az maga jussát nem consequalhatta ? [Ne; DobLev. I/l^ 6 , l a vk]. etásŭ vmilyen életkorú; de vîrsta . . . ; . . . Altér. 1730 : (Csiszár Sári) a ' Torony 4 U d v a r á n példáson meg korbatsoltatik, és hogy itten benne, hasonlo aetasu gjenghe Leanzok tovabo ne botránkozzanak, az Atyafiak ez Város határáról ki iktassák mentől hamarébb [ K v ; T J k XV/7131. - »A városi börtön]. 1775/1802 A kisebb aetásu Hoszszumezei Lakosok a contrave*' siás Helynek se proprietássárol, se P o s s e s s o ſ i J 1 ' máról bizonyast nem t u d n a k mondani [BSz; J** LXVII/3. 7 6 - 7 ] . L. még R e t t E 284, 287éte. Csak birt. szr-os a l a k b a n ; numai in forme cu sufixe posesive; n u r mit possessiver Persona1' endung : 1. étel; mîncare ; meine/deine Sp e i s e ' 1582 : Keolteottem E z kilencz nap, my magúnkra az Ispanokra es a zolgakra Etúnkre es Jtaliunk* f. 4/37. [ K v ; Szám. 3/V. 21 Lederer Mihály *P kezével]. 1583 : Tawall Zamwettell vthan kolte^ t h e m : az zam weoweo vraime (!), etthere es Jtthar f 2 d 12 [ K v ; i.h. 3 / I X . 6]. 1585: Jlona Colosw*^ Mathene vallia . . . voltam az a ' fogadot emb e ky az Anniaual banta(m) es az Annia Adot enn e kem etemre minde(n) N a p egy egy pénzt [ K v ' T J k IV/1. 438]. 1625: J u t a Negy Nemet A t t a m etek es J t o k r a d 50 | J u t a K u t i Fejeruarrol. Attam etere es itara f — d. 15 P* ' Szám. 16/XXXV. 42, 52]. 1644 Suŭeges J ^ arra azt mondga hogi azt szidgia eö az k i n ^ ollian nagi gondgia vagyon az etere italára, ruhazattiara [Mv; M v L t 291. 403a]. 1655: keőszhőz hozza fogtak az Atsok k e ő l t e ő t t e ő n etekre d. 25 [Kv;. SzCLev.]. 1782 minden kára alkalmatlan, sőt még étit sem érdemli ****

489 jZágon Hsz; H S z j P ,,reverendus D. Stephanus Uants Parochus" (44) vall]. Szk; se Szivemnek nagy Se ita. 1771 k. keserűségével irom és jelentem . . . , hogy . . . oly in ul bánatom, oly nagy és szüntelen valo elmémJe)k liánkodása és nyughatatlansága, hogy a' att immár sem éte(m), se itom, sem nappali Olgáimnak folytatása, sem ej jeli álmom ügyibe s ugy a' mint kellene nem esik [ K v ; Pk 2]. v * kb. fogyasztás; cantitate mîncatá; Veraucll » Verzehrung. 1670/1740: Végezék aztis h ogyha valaki Marhája valaki gabonájában kárt ^ n , . ha Hittel ki betsűlli marhája étét, má u S Z t f i z e s s e meg» a káros Ember kereskegyék hsL étéff •' P e dig hitivei ki nem betsűlli marhája Q,*tt mind fizesse meg a k á r t éppen [Homoródsz tpál U ; WLt]. ^- sa k birt. szr-os alakban; numai ín cu sufixe posesive; nur mit possessiver ersoualendung: étele-itala; mîncare-băutura lui/ S eis Ju'tSeme P ' und Trank. 1582 6 Marty ^ a János deák az feyedelem boraywal Biro V. gy(asá)bol keolt etere itara d. 7 | Wettettem napra -Tt t ket legint . attam Etekren ſKv y ° l c z napra h a t t h a t t pinzt d. 48 1585' ^zám. 3/V. 9, 27 Lederer Mihály sp kezével], küld i, W i c e y Gaspar Vramat es Ember Jánost oda T K e n d y Sándorhoz Lonara Költöttek tor * Etekre Ittokra d. 30 | Mykor Kayanvoltunk, Lukaczhy vrammal Igyarto gyŏrgyel ^maga(m) z o l g a b y r o u a i kŏltŏtte(m) Etwnkre 23b ^ a z kuczhysra d. 22 [ K v ; i.h. 3/XVIII, 59 W 1- 1591 1 9 die Április egy posta J t t ^ 1 o r z a g b o l , kòzegó Ambrűsnal zalot Eettere attam f - d. 16 | egy Nap estigh forgolotteott V" ârazk Golyobis Eontesseben, akkor keolaZ i h s/t vraimra Itekre l t o k r a f - d 32 [ K v ; 2okt f' 2 3 , 5 / X - 12 J- 7 6 2 8 (Amint) hazas ember gia i .esegere etere itara ruhazattiar gondu l en ni» eő kegmenek en reám semmi gondgia V 0lt: mind x hanem az Atthiamtol taplaltatta(m) 1747 . î? l l e l itallal ruhazattal [SzJk 19]. 1660/ g y ű t felöli r vészéi vélle teis Kalotaszegh . . . el étçi, vit nép mostan tsak keseregh Kiknek az Kōwi keserű méregh [EM X X X V I , 146 Andr a i t a k i B ' J á n o s h i s t - é n e k e Vadadi Hegedűs e JtunV Írásában]. 1661 : költöttünk Etünkre h e n ^ t / - // 6 0 * [ K v ; SzCLev. - *Az eredetiá Ital n y sorral a l á b b : költöttünk etelünkre, //53] Uram T a f n~~ ' 1753 A m i n t Szabo János a tetet P hoppoztatot, egy nap fövenyez^SzjP] * n a p i é t i r e i t á r a a t t a m 24 drt [ K v h ; ha^^ ytére~itdra való. 1621 Juta Endes Mihali f ~fkj posta attam etere itara valót tt attam ? ' ** Mulatua(n) az Fejeruarj mester . . . e ere szabad itara valót t t f —/12 | Ket Keouari atta^? S h o z u a n . . . eo Naganak ket karúit . . . n W r v ekJ etek jtokra valót /6 [Kv; Szám. 55, 76, 84]. a frtthêl' mîncare; Speise, Essen. 1568 : mikor ai Gergely zolgai ethket wyznek uuolt az

étek vroknak, az bornemiza zolgayt latta hogy darabfakkal vzik uolt az fratay Gergely zolgaiat [Kv ; T J k I I I / l . 140 Michael chaplar vall.]. 1570 : Katalin Kamotthy Boldyzar Zolgaloya vallya, hogi ew vasarnap az varas kohnyaba megen volt etthket venny [Kv ; T J k III/2. 73]. 1590 Elseo Tal etek Masodyk Tal etek . . . Harmadyk tal etek [Kv; Szám. 4/XX. 37]. 1595: Elséo t à l etek tsuka soba feőwe [ K v ; i.h. 6/XVI. 1]. 1625 1 Tal Etek, E g j swlt kappa(n) Diosasaval [ K v ; i.h. 16/XXXIV. 232]. 1702: Mikor valamelly Mester Ember, avagy Legény a Czéhben be akár allani elsőben tartozzék be köszönő Pohárt adni, ugjmint két két tál É t k e t minden Asztalra és égy Pecsenyet, két tisztesseges kenyerrel, ket veder Borral, E g j Forintal [Dés; J k ] . 1734 a mi intertentiojokat illeti ad minus minden ebéden, vacsorán volt nyolcz tál etkek* [ K v ; T K 1 Mich. Kovács alias Literati (69) vall. - a Ti. Barcsai Jánosnak és gr. Teleki Sámuelnek]. 1740 Lengyel követeknek etekhez valo bors safran eczet denar 25 [ K v h ; HSzjP]. 1855 : A becsesebb étkeket nem hozák elönkbe s nekönk a távolból kelle végignézni miként csemegélik föl azt a választottak [ŰjfE 147]. - L. még MetTr 322, 324, 3 3 3 - 4 , 362, 390, 395, 411, 428, 432, 445; R e t t E 90, 228. Szk: ~ hordozni. 1798/1821 Étek hordozni való két kis Deberke [Kv ; Pk 5] * ~ sürüeni. 1582 Etek swriteni neg' kenierre atta(m) d. 8 [ K v ; Szám. 3/VIII. 51] ~be való bor. 1587 Miért hogj Cziak bort kit rowasra etekben valo bor nelkwl hordottak Biro vramtol 87 eitel bort, keolteottem Ebedre vocbiorara f 8/34 [ K v ; i.h. 3/XXX. 46] étket feladó asztal tálaló asztal. 1694 Ablaki ennek® nro 3 ~ h á r m a k melljnek kettei világosság (na) k okáért valók: azok kőzzűl is egjgjik nagjobb, mellj az étket fel-adó Asztalra szolgál [Borberek A F BfR ifj. Bálpataki János kúria-leír. — *A ,,Konjha ház“-nak] étket fog vkonnan ételt hord vhonnan. 1625 : Vajda Ferenczis az vr Aztalarol fogot Etkett | Tiz Legennek, kik az vr keőrűl vadnak husbol nem gazdalkotta(m), mivel hogy az vr konihajarol fognak É t k e t nekik [Kv ; Szám. 16/XXXIV. 88, 95] * étket fog vkinek ételt hord vkinek) (asztalt) terít vkinek. 1736 : Az tornak penig ez volt az rendi az papoknak és az deákoknak külön fogták más házban azétket, más házban az férfi keserveseknek, másban az asszony keserveseknek, külön házban az uraknak, különben az nemességnek, másban az közrendnek; még az szegény koldusoknak is külön helyre fogták az étkeket [MetTr 410—1] •fc borsos 1570 k. egyik borsos itek, az másik pecsenye legyen [Dés; DFaz. 6—7] böjti ~ böjtös étel. 1748: itt valo Tisz(te)letes Páter Tisztelendő Attyaságának mint hogy most Böjt vagyon, lehet panaszsza, az Böjti étkek iránt [Szentdemeter U ; Ks 83 Ambrus Gergely gond. lev.] * fejér ~ sütemény. 1621 : Teyet Feyer Etekhez . . . d 7 [Kv; Szám. 15b/XI. 20]. - L. még fejér-étek al. * felkel az ~ az asztalról felszedik az asztalt. 7583 ; Es eggywt igen zepe(n)

490

étekabárló lakank, fel keolt vala Immár az etek az Aztalrol hane(m) mikor chak zepen bezelgetnenk eg Kassal ez Iuhos Miklós . . . Semy Jacabot . . . veletle(n) ágion wthe eg serleggel [ K v ; T J k IV/1. 169] * hideg ~ ? kocsonya. 1641 : én mondám, hogy nem főztünk semmit, hanem ám egy tál hideg étek vagyon, s én kihozom, egyék benne [Mv; MVLt 291. 2 7 4 b - 7 b átírásban!] * meleg 1736 Mikor az fejedelem ebédlő palotájához értek, ott az grádicsnál leszállott az lóról*, gyalog úgy ment fel az étekfogókkal, lerakatta az étket, ott udvarlott míg vagy meleg étket, amint akkor nevezték, vagy az derék fogást el kellett hozni [MetTr 334. — a Az asztalnok] tejes 1598 : Kis Jstwan Monostor kapubeij darabant . . . vallja . . . az azzonj valainy tejes etket kezith vala az legenj penigh az haz laban Al vala [ K v ; T J k V/l. 247]. * túrós 1815: Pirangotnáiok az Szen (!) írás Szovaibol, hogy az Tálentumodot el ne ássod de Te aszt sem tudod, hogy az Tőkk é vagy Túros É t e k ! [Kóród K K ; Ks 101 gr. Kornis Gispár lev. fiához] Jfc vajas ~. 1736 Nem vala akkor vajas étek, hanem igaz szalonnás magyar étkek valának | az kin szorúlás vagy kólika volt, n.'met asztalhoz mentenek és vajas étket ettenek, és megindult az hasok [MätTr 291]. étekabárló-villa abárlóvilla; furculiţä folosita la opŭrirea mîncărilor; Abbrühgabel. 1591 Etek Abarlo vüla 1 [Kv Aggm. A. 53]. étekbeli ételbs való; pentru mtncare, de pus în mîncare; zur Speise gehörig. 1591 9 die Decemb(ris) Battory Boldysar vram J e û e be wittem Ayandekat Biro vram akaratyawal . . . kett dyzno feet f - d 10 Ettegbely Bortt 3 eyttel f d 9 [ K v ; Szám. 5/1. 47]. étek borító 1729 E g j igen Szép etek boritot két tálával együtt onnazottak legjenek igen szépén [ K v h ; Ap. 5 Apor Péterné lelt.]. étekfogás fogás; fel de mîncare; Gang. 1736 Valahány étek-fogás volt penig, mindannyiszor ujabb-ujabb olyan pastétumokból csinált portékák voltak [MetTr 397]. étekfogó I. mn S z k : ~ tábla ? tálca; tavä, plat o u ; Tablett, Platté. 1753: Etek fogó tábla N 25 Confect fogo Tábla N 5 [Marossztkirály A P ; Told. 18]. 1756: É t e k fogó U j Tábla 8 [Nagyrápolt H ; J H b XXXV/35. 14]. II. fn (udvari) étek-felszolgáló; slujitor care serveşte mîncarea (la curte) ; Aufträger, Truchseß. 1609: Kemenczei Lazlonak vrunk Etek fogoianak . . . atta(m) etelt italt [Kv ; Szám. 126/IV 357]. 1621 : veotte(m) . . . Az etekfogoknak .6. a 3 ejtel bort f - /24 [ K v ; i.h. 15b/IX. 79. - *01v.: hatnak]. 1659: Etek Pogok Aszszonyunk Etek Pogoi Urunk eŏ Nga Innyaadoi . . . Urunk ęŏ n g a Inassi [ ü t i ] . 1667 Szent Andrási Miklós ( i Aszszonyunk (na) k éo Nganak edgyk E t e k f o g o j a : ) [ ü t i ] . 1670 k. : E n T.T. Eszkŭszeőm

az Atya, Fiú, Szent Lelek, tellyes Szent Háro®sagti, és egy bizony eőrők Isten eleőtt, hogy • • • Etekfogoji hivatalomb(an) híven, és igazán el járok, az eŏ Ngok eledelét minten ártalmas (: deleknek: ) eszközöknek elvegyítéseteől tehetsegem szerint oltalmazom, és tisztán fogom [UtlJ1736 : A fejedelem mikor ebédelt vagy v a c s o r á l t . . . Feladván az konyhán az étket ezüst tálakban, mindenik étekfogónak selyemmel varrott keszkenyőket adtanak, azzal az étkes tálakot által kötötté* s úgy vitték kezekben [MetTr 334]. — L. i.h. 333, 362, 444. Szk: fő-bejáró 1625 : Balaitj János Daaknak, Az vrunk eő felge feő be Járó Etek fogójának Attunk Etelt es J t a l t [Kv ; Szám. 1 X X X I V . 60]. éteklé 1. mártás; sos; Ttinke. 1586 Blcs leheoz alma hagima, p^terszeliem, kenier az etek leben - / 1 2 [ K v ; Szám. 3/XXIV. 78]. 750* ; veottetu . Kortuelt etek leben f - d 2 [Kvi i.h. 5/XXI. 12]. 1621 A Czausz konhajara ••• Etek leben vittek bort egi ejtelt f - /16 Tiukm a n j a t d. 3 [ K v ; i.h. 15b/IX. 69]. 2. 1772 Grassalkovics Antal szegény, alávaló sorsból való volt. . egy csapra volt, mellyej a klastromokban, hol másutt, ha mi kis éteklevet kapogatott, b ^ é t e t t e ,s úgy élegetett [ R e t t E 263]A J'leves' jel-áel is számolkataî,

étekmslegítõ I. mn ételmelegítő; de/pentru cŭlzit mîncarea; speisenwärmsnd. 1681 : A s z t a l i * való étek mîlegetö réz medencze vas Lábasto Nro 1 [BLev. 555J. II. fn ételmelegítő e d é n y ; vas de încălzit mîn' carea; Speisewärmer. 1630 Egy réz Etek m-l®giteö. aestim: t t f. 1 d. 50 [ K v ; R D L I. ^ ' 1685 Etek m-legito vasbul csinált Nro 1 [ B e é rek A F ; MvRK Urb. 1 4 - 5 ] . 1715 egj etek ntflegittŏ Szen fogojaval edgjüt Gira 2 Lott 9 [BfRj' 1730 Étsk milegittö, égy [ K v ; Ks 15. LVH 1 ' 6]. 1732 Egy étek melegítő Spiritus(na)k val° nyeletlen Lot. 80 [ K v ; Ks. Kornis Zsigmond l el £ 10]. 1758 Etek melegíttő Nro 1 [Déva; Ks 7 6 ' IX. 8]. 1759/1779 E t e k melegítő [ H ; CU]. még HSzj mázas-étekmelegítő al. étekszer élelmiszer; alimente; Lebensmitte^ 1741 Vendeg leven birv) Uramnit etekszert <*e; 18 [ K v h ; Bog. 13J. 1744 Mikor Sz. KeresztJ Uram biro uramuit volt ebeden vettunk etekszeí d. 9 [ K v h ; i.h. HSzjPJ. étel 1. étek; mîncare; Speise, Essen. 157% ^ Keomieneis Etelt ad eleykbe hogy otth ß 1 1 1 ^ nek Innanak [Kv T J k III/3. 1 0 - 1 ] . 1586 Aprill: J w t a egy posta Eoteód magaual, orzagból, kinek leuele vala hogy etelt es Iţ® mindenut adianak Boldiszar gazdalkodot n e f \ eteleokre Jtalokra keolteotte(m) - / 2 2 [ K v ; S & f ' 3/XXIV. 17]. 1625 : N a g j Peter erkezwe(n) radrol, k j az Budaj Teőreőkeőket el kiserte, Attam Etelt es J t a l t [ K v ; i.h. 16/XXXIV. 53]. 16&Ş

491 Az keÖszhőz hozza fogtak az Atsok keőlteőtteőnk etekre d. 25 . . . Mégis keőlteőtteőnk Ételekre itokra [Kv; SzCLev.]. 1739: Kalnokine Aszszonyom Biro Uramnit leven etelire költőtünk de. 36 [ K v h ; fi og. 13]. 1804 : az asztalnál el öntöttem magamat az étellel [Dés; Ks 87 Kornis Mihály naplója 28].

Szk: ~hez ül evéshez/asztalhoz ül. 1573: eok Immár etelhez vltek volt Azomba az harang kondwlast hallottak ala fwtamtak az Tuz fele [Kv; T J k III/3. 189] * ~lel és itallal eltart vkit. 1606: En nagj Ferenczet vgj . . . uallom be az en Jozago(m)ban hogj, az en leaniomual eggjwt Üonaual, engemet hòltomig Ételei es Jtallal Ruhazatall el Tarczjanak [UszT 20/361 Beőlòni oklandi praedikator nyil.] ~lel kínál vkit. 1593: az Inast lattam hogi betegeskedet, etellelis kenalţam. de nem veotte [ K v ; T J k V/l. 438]. 1778 : Etel a' forró nyavallyákban a' betegnek igen kevés kivántatik . . . , sokkal jobb őket semmiféle étellel nem kinálni [MvÁlt Mátyns, ConsSan. — Iv. Szini Karola kijegyzése] ~ lel tart vkit ételt ad vkinek. 1571 : latyak azt eo k. varoswl Menye szok gonoszagok Tamadnak az korchomarlasbol hogy Etellel tartyak az Boron Ivókat az korchomarlo vraim, Az Zeoleo Mywesekis egi Napy berywel e gy hetenis az korchoman hewer az zabad kost Mellett [Kv; T a n j k V/3. 41b] ~re kap rákap az ételre/evésre. 1755: az miolta az szegény Feleségem igen Sullyos Forro hideglelésb(en) volt a lig veheték ki, már szeginy talám etélreis (!) kapna méreszlettem bátorkodni, mint régi jo Kegyes Patrónus vramhoz vagy két Palaczkacskát küldeni egy kevés jó borért hogy annyivalis ételre kapvan talám erősedik az által is [Kecset Sz I>; EMLt] * ~re való szer élelmiszer. 1667 Tehen húsra, Tyúkra, kolbászra, kaposztára, saytr a, és egyéb etelre valo szerre keolteottűnk ebédre, vaczyorára d 87 [ K v ; SzCLev.] * böjtös 1729: böjtnek idején a' böltōs (!) étel töllem tölt ki [Sövényfva K K ; TSb 51] ecetes 1849 ^ i g a' szem borongatás . . . folytatándatik az alatt etzetes étel, édes téj, turo, bor . . . telyességgel el távolittandok [Etéd U ; Pf] főtt 1827 Szengyörgy napjától fogva, az Buza Bér hé szolgáltatásáig rendre kéttzer napjába főtt étellel az oskola Tanított interteneállya Ekklésiánk ſVisa K ; SzConscr. mell.] leves 1736 Ha valaki leves ételt kalánnal akart enni, az fő helyre egy vagy két kalánt tettek, onnan lekérte s evett vele, s meg visszaadta [MetTr 330]. 1778: (A betegek) inkább gyengén meg savanyitott Leves ételekkel . élegessenek [MvÁLt Mátyus, ConsSan. — L. Szini Karola kijegyzése]. Sz, 1843 már másoknak van a ' tűznél ételek [Dés; DLt 586]. 2. élelem; aliment; Essen. 1563 Zegin nepek itelyTe ezth atta [Ádámos K K ; J H b XXVIII/24]. 1573 Balogdy farkas, Azt vallia Azvtan eo adot volt valamy keolceget Ételekre, es vgi ozlottak ely onnat* [Kv; T J k III/3. 110. - a Az elbocsátott szolgák]. 1670 : szegődte(m) megh vincelerseghre Bartók Istvánnál . . . igirtem enis fize-

étel tésire es etelere buzat 18 vekat [Dés; Ks 41. C. 10]. 1674: Igirtem Etelere, 8 Veka lisztet, fel veka borsot, 1 veka kölest 1 veka aszszu ahnat [A.szovát K ; Törzs]. 1794 : a Cseplŏk . . . a kissebbik Zab Asztagot Csepeljék el melyből mérést nem adunk hanem Ételekre Lisztet ket vékát [Szilágycseh; IB. Fogarasi István lev.]. 1826: az őszen a' Falu mellett lévő Tőrökbuza korénak meg étetésiért égy napot kaszályanak magok ételeken azon panusért [M.köblös S z D ; Bet. 3]. 3. élelmezés; koszt; hrană, mincare; Kost, Verpflegung. 1596 : myert hogy az gyermek J o b annya az ew leányának Viczey Anna Azzonnak vy hazassaganak keonniebsegeert az gyermeket kezehez veotte, hogy ew tarchia newellye fel, de Viczey Anna azzony az gyermek hazat, es kewlseo eöreöksegit birya, Azért az gyermek etelere semmit nem deputaltunk [Kv; RDL I. 65]. 1691 Tudom azt is az Torok Varadról kitol terheben eset uolt a egi nehanysor az giermek(ne)k ugi mint ezen Torok palnak pénzt kuldot etelere tartasara [M.gyerőmonostor K ; SLt A et M. 36 Sinko Marton (80) vall. — ftAz asszony]. 1710 : az Arvá(na)k . . . tartoznak ruhazattyára és ételére életéig gondgyát viselni [Küküllővár K K ; DobLev. 1/67]. 1727 : Az Falajtárom pedig o t t éhezik a ' Lovak mellet kegy(e)lmed ételire, s tisztájára gondot viselyen [Szentlélek Hsz; Ap. 2 Apor Péterné Bara Sigmondhoz]. 1809 Egy étel nélkül szénát takaró, gyomláló, kaszálló, arató es ehez hasonlonak bére 20 xr. [HSzj gyomláló al.]. Szk: ~ét tartja vkinek. 1736 Az uri, fő s nemesség fizetéssel tartotta etelit gyermekinek® [MetTr 425. — *Ti. a kv-i jezsuita iskolában tanuló gyermekeiknek] -fc ~lel táplál élelemmel/koszttal tart, élelmez. 1646 Mostanis penig it fogua tartua(n) etellel nem taplalta eo miatta ehelis megh halhatot volna ha â sok jámborok nem táplálták volna [ K v ; T J k VIII/4. 54] * ~lel tart vkit etet/tart vkit. 1756 (Az attestatoriából) ki tetczik hogy tized magamai kell a házamnál a 7 Sot ennem, s azon kivûl kévés Jobbágyatskaimat, s pénzes dolgassaimat etellel tartanom [Feldoboly Hsz ; DobLev. 1/279. 2b]. 4. eleség; hrană, n u t r e ţ ; Nalirung, Proviant. XVI. sz. m. f . mikor megh dagad a J u h feoldi teokot kell wagdalnj es azt etelbe nekik adnj [MNy X X I , 142 St. Galaczj kezével]. 1692 (Pávák) most többen lehetnek ã következő òszi idő mikor etelre be-szorulnak megh-mutattya számokat [Mezőbodon T A ; BK Inv. 26]. 1797 k. Az Lovak Marhák jol vadn(a)k épen az Mezőn az szarazság mian az Marhak(na)k megh ke vessedet az etelek [Banyica K ; IB. Gombos István lev.]. 1812: A marháink már ezután lábra kapnak, az ételek . . . meg szaporodván, de edig tsak eheztek nem lévén Sem fü sem f a levél [RLt O. 1. D. Teleki József lev.]. 5. evés; mîncare; Essen. 1586 : Adegh haza senky az zaz Vraim s e polgárok keozzwl Ne Mennye(n) amegh Birot Ne(m) valaztnak, vgy hogy Etel eleot lehesse(n), Mind volaztas (!) s mind az Esketes [Kv ; T a n j k 1/1. 38], 1632: néha az ételt

ételadás sem végezte el ez az Miklós asztalomnál, hanem ugyan süvegetlen általfutott az asszonyhoz [Mv; MvLt 290. 79b —82b átírásban!]. 1814 a ' Kis Aszszony azzal vette rá az ételre . hogy egyék mert aztot másunnan vala mellyik Háztol küldötték [Sszgy; HSzjP]. 1853 küldek egy kis cukkerlit egyél étel után [ K v ; Pk 6 Pákei Krisztina férjéhez]. 6. 1801 É n oly rosszul nem vagyok, hogy kötelessegem nem tehetném, de ételem álmám, kedvem felette gyarló, s bágyadtságom nagyon érzem [ K v ; BfN gr. Kemény Sámuel lev.]. 7, kb. fogyasztás; cantitate mîncată; Verbrauch, Verzehrung. 1786 : az mely kárt az hűtősök becsüllöttek, abban nem vették fel az marha ételit, hanem csak az kaszával való kárt* tételt [Taploca Cs; R S z F 1 7 3 - 4 . - *A közlésben így!]. ételadás étel-fel/kiszolgálás; servirea mîncării; Aufwartung. 1602 Az zeoleo myweseknek fizetesek es etel Adások feleol aminth ez el mult gyewlesben vegeztenek volt mostannis az . . . , ugj feles sült, és egjébb etelbeli apparadekkal acco ( m o >daltat o t t mint v r f i [Kendilóna SzD; TK1 Beniamin Cseh de A k n a (29) ns vall.]. ételeeske mîncărică; kleines Essen. 1791 4szer ételetskeje légyen* gyénge savanyuságu korpa Cibre, vagy megyből këszitett Levesetzke [Dés; DLt. — *Ti. a beteg gyermeknek]. 1840: házamnál a sints aki keves eteletskeinket meg keszitvenn gedelgesse őreg voltam tisztálassal és egyéb házi szükséges dolgokkal [Dés; D L t 948]. ételféle falnivaló; de-ale guxii, mîncare ; etwas zum Essen. 1621 : megh talualua(n) Damokos J a k a b eò kegket Tanachiul hogy az gialogok eotet haza akarnak keserni eo kgk borbol es etel felebeöl lennenek valami segitseggel Atta(m) nekiek pechieniet . . . Czipott Attam Nro 20 [Kv; Szám. 15b/XI. 285]. ételfogó* B szk-ban; în această construcţie de cuvinte; in dieser Wortkonstruktion: — tábla

492 ? tálca; platou, t a v ă ; Platté. 1788 : Egy gyŭmŏlts fogo Szarvas Tabla . . Czipo szakasztó S z a r v a s Tábla Etel fogo Tabla [Mv; TSb 47]. ételhordó. Csak szk-okban ; numai în c o n s t r u c ţ u , nur in Wortkonstruktionen: ~ fatálca tavă àfi lemn pentru dus mîncarea; hölzerne Speisetragplatte. 1845: Két étel hordó hosszukó fa tácz® [ K v ; MkG Conscr.] * - kantár ételhordó szíj' v. zsinegháló; peteica, plasă; Speisetragnetz atf* Riemen od. Schnur. 1797 egv étel hordo Kantái [Náznánfva M T ; Berz. 4 22. N. 22] ~ tdbU kb. ételhordó deszka(lap) ; tablă/tăblie de lem0 pentru dus mîncare; Speisetragbrett. 1797: étel hordo Tábla [Náznánfva M T ; Berz. 4. 22. N. 22]. 1816 Egy étel hordo tábla [Varsolc S ^ Born. IV. 41 Bornemisza Krisztina conscr.] v szarvas ~ tábla kb. fogantyús ételhordó deszka(lap); tablă/tăblie de lemn pentru dus mîncare; Speisetragplatte mit Griff. 1797: egy szarvas ítel hordo hoszszu tábla mely az főid népe számán ételt hordani tsináltatott volt az Instellatioko* [Szu; UszLt XIſ.^87]. ételhordozó-csésze ételhordó edény; vas pentru dus mîncarea; Essenträger, Menage. 1790 Leye" s e i . és Étel hordozo Csésze Gon/boi fedePel sziju" ba Nro 6 [Sv; Ks]. ételi appetitus1 é t v á g y ; p o f t ă ; Appetit. 1735• H a az ételi appetitus nem igen akar megjön*' kelletlen éppen nem jó enni, hanem egy két fél*' bői elég leszen enni [Nsz; Ks Borosnyai N. ton lev.]. étel-ital 1. étel és i t a l ; mîncare şi b ă u t u r á i Speis' und Trank. 1572 : l m Mint Jarek aztafc* Ilonawal Addegh J a r a hozzam az toromba Ette1* Italt hordot vgy kert hogy hozzaya Jeoiek, A* mely Napot hagiot vala ely Jeowek hozza • • " Nem bochata azt Monda hogi ha engem zerec* ely Nem Megi haly i t [ K v ; T J k III/3. 7 - W ' 1584: Etelre, Italra es egieb Apro zewksegek ſe keolteot f 4 d. 31 [ K v ; Szám. 3 / X I I I . 11]. 1591 Az feyedelem Madarazzanak Másod Magara atta# Itelere Italara f - d 16 [ K v ; i.h. 5/X. 19]. 16™: Az B.C. kadait megh keőtuen Abronczra, SziroO1' ra keőtesire etelre Italra keőlteőttwnk d. 6 [ K v ; SzCLev.]. 1731 : Groff Teleki P á á l Tutora és Curatora lévén Mlgs Groff és G e n e r a l ^ Teleki Sámuel Urnák leg kissebb r ö v i d s é g sem volt eteleben, italában, és ruházásában [Szen ' pál K ; TK1 Puskás Vontsa (62) jb vall.]. 175*' Eddig, áldassék az Ű r n a k szent neve érette, sége kiparancsolta ételemet-italomat é r d e m e m í e lett [RettE 79]. 1794: (A sváboknak) ételeké*' italakan kivŭl volt fizetések 100. Forint [Me*j" madaras M T ; BKGazd. Dregutz Timok (80) c ° 1 ' vall.]. XVIII. sz. : Ételem italom sürü kőnnybuH*' tás [Barabás, SzO 390 rabének]. - L. még Ba**' bás, SzO 390; R e t t E 98, 198. Szk; ételiéi-itallal eltart. 1798/1800 én el-t«* talak tégedet, Étellel itallal, tsak a Templo 0

493 Ma) járj, és imátkozzál [Harasztkerék MT; Told. 40] jb étellel-itallal táplál. 1600 : Boytos Boldisar bolondos volt Kadar János megh fogta be vytthe az eomaga hazaba kybe Boytos lakot be rekeztette etellel ytallal mind eo taplalta beosegessen [Kv; T J k VI/1. 462 ,,Dorothea cons. ^hristophori Zaz" vall.] étellel-itallal tart. 1570 Etzebet zylwassy Gergelne . . . vallya . . . Jllienôdon zerzeodet volt megh Trombitás Demeter Zabo Janossal, hogy Etellel Itallal Tharta, Es Minden heten feyer Jngel gathyawal [ K v ; T J k ni/2. 29]. 1592 Zabo Marton . . . vallia fogsagaba Lukachot, Niarine tartotta etellel itallal [Kv; T J k V/l. 201]. 1768 : Néhai Várodi Ján °st . . . néhai Groff Korniss István ur eŐ Excellenttája feles ideig gyámoltalanságáb(an) étellel italu l és ruházottal tartotta [Rőd K ; Ks 33 Rőd M . 3]. 1774 : minden gazdaemberre öt-hat katonát tétetett, kiket tartott a szegény unitárius gazdaember étellel-itallal [RettE 319] * ételte-italra való. 1819 a Decánnak kötelessége a Sir áso Szerszámokra jo gondot viselni, . . . a Sir ? 50 ^ ételekre, italokra valott, a Siralmasoktol illendőleg ki kérni [ K v ; MészCLev.]. 2. evés-ivás; mîncat şi b ă u t ; Essen und Trinke n. 1639 Az ételt-italt, hegedülést, táncolást. m it hallottam, de én nem tudok semmit felőle, *aert én nem viseltem senkire semmi gondot W v ; M v U 291. 1 8 8 a - 9 1 a átírásban!]. 1653: Akkori napokban* hallottál volna egész Erdélyben minden helyeken a köznéptől sok esztelen disputatiót és pántolódást: falun, városon, étel-ital között, estve-reggel, éjjel és nappal [ETA I, 29 NSz. - »A XVI. sz. közepe táján]. 1719 az ülyen dőgős* időbenn etelben italban Mertekletesnek kell lenni az Embernek [Ks 54. 84 Medicina instructio. — a É r t s d : döghalálos, pestises]. 1721 világosson Constál az Incta Kabai Anna házassági kötelessége ellen idegen Nemzettel való Suspitiosa Conversatioja Kortsomakon és suspectus hellyeken való ételle itallja őlelgetésse és csoôlodása [Kv; T J k XV/3. 20]. ételkészítés sütés-főzés ; gătitul mîncărilor ; Speisebereitung. 1767 ha valaki az Ejtzakai hálásért 's nem étel készittésért égetné az Erdőt, akar kŭiőnŏs, akar közönséges Cimborák . . . külön, kŭlőn 12,, forintig büntettessenek [Torockó; TLev. 7 /l]. 1780 az étel készíttés végett usualandó Erdők pedig igy határoztatnak* [uo. i.h. 2b. - a Köv. az erdők fels.]. ételmelegítő I. mn de încălzit mîncarea; speisewärmend. Szk : - láda ' V 1807 Alkudtam meg MVásárhellyen Edgy étel melegítő Ládát [Mv; Told. 74]. II. fn ételmelegítő edény; vas de încălzit mîncarea; Speisewärmer. 1849 rézből csinált étel melegítő égy darab [Szentbenedek SzD; Ks 73/ 55], ételnemű élelmiszer; alimente; Lebensmittel. 1609 : Mierthogi Feyeruarat megh cziak etel nemw-

etet nek sem tehette ember zeret, itho(n) kellet be Sakolno(m), hogi eo kelmek megh ne fogiatkozzanak [ K v ; Szám. 126/IV. 295]. 1659 Vagion ket keŏbel liszt, egy Keŏbel Buza, ket szalona miuel az attya sémit nem akar fel tudni etel neműből, megh engettek az Attyanak mind az lisztit, buzat s az szalonat [ K v ; RDL I. 143]. 1674: Szent Antal napján az régi szokás szerént az B : Céhnek házánál fenn lévén Vénségűl . . . feoztűnk kenyérre, és egyéb ételnèműre keolteottűnk f. 1 d 50 [Kv; SzCLev.]. ételrevaló élelmiszer; alimente; Lebensmittel. 1738: senki az külföldi emberek kőzzűl; sem pedig Várasunkbéli kenyérsütő Aszszonyok kōzzûl tellyességgel semmi Gabonát, sem vajat, sem tyúkot, sem tojást egj szóval semmi ételre valót ( : az egj szék húson k i v ü l : ) meg-venni 12 ~ Tizenkét óra előtt, ne mérészellyen(e)k [Dés; J k 490]. etet, étet 1. vkinek ennie a d ; a da de mîncare cuiva; jm zu essen geben. 1590: mo(n)dgia eo kegielme hogy azthalomhoz le wltete(m) es vgy Etete(m)* mint effeli szegeny Ember az mit feozetek mind zolgastul hozza wleok à ky le wlhet le wl az ky penigh ne(m) fel al es vgy eszeonk [USzT. — *A nyilatkozóval meggyanúsított leányt]. 1639 : Azt is láttam, hogy az mely tányéron megtörte azt az fejért, az kit timsónak mondott, hogy az urát arról a tányérról etette, de maga nem ött [Mv; MvLt 291. 1 9 5 - 8 b átírásban!]. 1732: Rádics Borbara Aszszonjt égj házban vélem tartottam, és abban is hálottam, az holot magát ugj procuralhatta mint tetczet. főzhetet, magára moshatot az én tüzemnél egész Szabadcsága volt, sött gjakran vélem az enyemböl is étettem [ K v ; MvRK]. 1763 az I(nc)ta maga vétkét titkolni akarván az Uranak készitet pogatsa iránt, hogj nem volna egérkővel készítve, edes annyával, s más idegen legenyelis azon pogatsábol etetett [Torda; T J k V. 180]. Szk: erővel ~. 1584 ereowel etete es . . amit Eóm az Nalla(m) meg marada [ K v ; T J k IV/1. 245] jb mérget ~ vkivel mérget ad be vkinek. 1670 szánt szandekkal eteteot ollyan mergeot, mely mia . . mégis holt [ K v ; T a n j k II/1. 703]. 2. 1717 hallotta(m) hogy Becski Ura(m) étette Dobai Uram(m)al a maga ganéját [M.köblös SzD; R L t Pásztai Ferenczné Gávai Ilona (35) ns vall.] | Nem jut eszemb(e) hogy Dobai Ura(m)mal Becski Ura(m) étette volna a maga ganéját, én velem eleget étette [uo.; i.h. Pataki Sámuel (40) ns vall.]. 3. ~ i magát kb. (ebédre) meghívatja m a g á t ; a face să fie in vitat (la masă) ; sich (zum Mittagessen) einladen lassen. 1736 u. I t t Miklós várszékben. kétség kivûl más helyeken is, barátságosan éltek eleink egymással, rendre étették magokot: Ma hozzád megyünk ebédre, holnap a másikhoz, azután hozzám jöjjetek [MetTrCs 457]. 4. (jószágnak) ennie a d ; a da de mîncare animalului; füttern. 1599 Az Vduaro(n) etete(m) uala louamot [Bogárfva U ; UszT 13/110]. 1769 ;

etetés más n a p nem munkálódhatnak az ökrökön az gazdák h a nem étetyük őket [Bögöz U ; IB]. 1851 : fél 5 orara meg érkeztünk Ujvarra, nem étettünk suholt [ K v ; Pk 6 Pákei Krisztina férjéhez]. 5. abrakoltat; a läsa să se dea ca n u t r e ţ ; füttern lassen. 1775/1781 Földes urunk K u n László ur e ŏ Nga minden esztendőben t ö b b Alakort szokott volt vettettni, hogy sem mint Groff Kun István ur eŏ Nagysága, tŏbnyire mind alakort étetvén Zab hellyett a Lovaival, jobbnak Ítélvén a Zabnál, az Alakort a Lónak [Máda H ; J H b LXXI/3. 388]. 6. legeltet; a paşte; weiden. 1590/1593: mikor tul az Christoff vram Molnaba eorleny Ieottek, megh h a d t a k Nekik hogy ide altal az peres zygeteczkere a ne hajchiak barmokat itetnj | it alat az Molnok alat az terbe zantnak volt az Christoff Vram biresy, es akkor az biresek az eo kgme zanto b a r m a j t ide altal bochattak volt kj, es az zigeteczkebe h a j t o t t a k s it itettik, akkor pedig az zygeteczkebe J o few volt | egyczeris Ide az peres feóldre onnét altal nem h a j t o t t a barmat itetnj [Bálványosváralja SzD; Ks. — a Dés és Szentbenedek h a t á r á n a Kis-Szamosban lévő szigetecskére]. 1592/1593 mikor az deesi Malomba eorleot akkoris it itette barmat [uo.; Ks] J azon az porondon etettewk barműnkat | Az eórleónkis ot Itettek Mindenkor [Szentmargita S z D ; Ks]. 1716: ki h a j t o t t a volt . . . ökreit ki az tallora az hol az ökröket szokta étetni az Falu [Nyárádkarácsonfva M T ; Told. 76]. 1746 : A' meg vétt erdŏb(en) lehessen az emptor(na)k lovait szabadoson étetni, el botsátani [Toroczkó; Bosla]. 1780: Gáspár János ki adá, hogj Kupás Pista, és a Bentzédi J s t v á n szolgája, ökreiket, azon Bab hely nevezetű Tanorokb(an) etették [Tarcsafva U ; Pf."]. 1803 a' Deberke mellett étetni ki eresztettem ökreimet [Dés; D L t 82/1810]. 1868 A vágattak 4 ugy haliam . ., hogy étetve lennének [M.derzse SzD ; Bet. 4 Miklós József lev. "Értsd: a vágott erdőrészek]. Szks cöveken 1782 Az gabona között a marhát vagy cöveken vagy kötélnél fogva étesse minden [Oroszfalu Hsz ; R S z F 171] j/b kantárszáron 1782 (Ha a határpásztor) a gyepen étetni akarna, kantárszáron étessen; de egy lónál többön tilalmasban menni nem szabad [uo.; i.h. 152] jb kötélnél fogva ~ —• cöveken ~ jb ló ~ni. 1685: egy darabocska ló étetni való hely [Nyárádtő MT; Told. 27]. 1765: azon hellyet Ló étetni meg tiltották [Zentelke K ; BfN Zentelki cs.]. 7. (vetést v. füves helyet jószággal) e t e t ; a lăsa să pască (animalele o semănåtură sau loc ierbos) ; (Saat od. Grasplatz) abweiden lassen. 1571: Aggyak ertenwnk hogy, Az mynemeo Vetes Buza, Zab kender es egijeb M?yorsag, a mezeon vagyon . . . Most e valtozasban, Mynd feo nep lo feo mynd keosseg, Barmawal etetne Nyomottatna karossytana [BáthoryErdLev. I, 118]. 1592/1593 Tudom azt az porondos zigetet* hogy feouenies kezde lennj zabadon J t e t t e minde(n) Ember marhajaûal [Szásznyíres S z D ; Ks. — a A Dés és Szentbene-

494 dek határán a Kis-Szamoson lévő peres s z i g e t e t ] 1687 : A ' melly Búzát . . . vetett az Udvarbíró' h a a ' Csehi katonák ejtszaka reá jártak, étették kertit rontották, pusztították . . . ? [KSz; Grani' Tr VIII]. 1751 : (A kaszálót) Ökrökkel, T e h e n e k k e l Bornyokkal . . . étetik praedáltattyák [Balázstelke K K ; IB. Mich. Rampler (60) jb vallj1767 Eő Nga . . . tsak maga hasznáért tiltott* el azon őkőr tilalmast maga heverő k a n t z á i v ^ 1 ellenb(e) éteti [Burjánosóbuda a ; J H b K LVI/J14. - a Később : Bodonkút K]. 1799/1816 azonö' szőn ugyan azon kertben lévő Sarjút . . . egjüt etet' t ŭ k . . . s oda a marhákot bé tsaptuk a mezőid haza jővén [Dálnok H s z ; K p IV. 317 „Nagy dor letzfalvi mostan Besenyőn lakó paraszt" vall.]. 1832: a vetéseket szánszándékos kicsapţ' sokkal, marhákkal és még sertésekkel is gazol' tatják, a puha földet tapodtatják, étetik [Árk<* H s z ; R S z F 154]. 8. kb. r á g a t ; a lăsa să mănînce/să road*' fressen lassen. 1679: (A juhbőröket) job volöa rúdon tartani, mint sem imit amot az porba** hevertetven az mollyal étetni [Uzdisztpéter £ r TL. Bajomi János inv. 11]. 9. m a r a t ; a coroda; brennen/ätzen lassefl' 1580: Washoz es Achelhoz való Etetes. vegy 1 loth timsot, 1 loth grispant, 1 loth zalamiãk 0 ^ Ezeket törd özue es vesd 1/2 galichköuet, II* loth Mercuriomot Az vízben ezeket es ha valam* akarz etetny velle, öttögesd rea egy k a l a n d [Nsz; MKsz 1896. 370]. etetés, étetés 1. mérgezés; étetés; otrăvi*eVergiftung. 1573 : Orsola Sos Janosne Azt liogi eo Nem hallota Kalmár Albertne azzal ratta volna leaniat hogi borbei Bálint Ettetek myat holt volna megh | Ilona Néhai terek M i k ^ ne Azt vallia hogi hallota Kalmar Albertne Moŭtíl hogi ganakodyk Barbel balint Inassara hogi mely Irmes Bort az ez leányának vit volt betegwlt meg leania De Bálint feleol semyt * Etetes dolgaba Nem Emlekezet [ K v ; T J k I t f r 111]. 1582: Lucza Aztalos Balinthne vallia, Hallottam Mastol Az felesegenek etetes miat le® halalat de semmith Nem tudok benne [Kv; TJ IV/1. 73]. 1639: É n paráznaságát nem láttái* sem tudom. Az étetése felől is nem tudok sem**1 [Mv; MvLt 291. 1 9 5 b - 8 b átírásban!]. Tudgyaé nyilván az Tanú láttáé vagy hallót^ bizonyoson Hoszszu aszón* lakott Nin ie Sigmon Uram (na) k halála miből t ő r t é n y t kivaltkeppen etetes m i a t hol volna meg es az Feleôege Nemes Szőlősi Sofia Aszszony étet volna meg [Szentk vk. — a Hosszúaszó 2. kb. táplálás ; hrănire, nutrire; Füttern, Fitt* rung. 1842 a Serháznál . . . Bráhával étete* sok marhának étetések [Dés; DLt 155]. . 3. legeltetés; p ă ş u n a t ; Weide. 1680 : az ^ efll hidon alol való nyilakra mennyen minden ^ marhajanak ki eresztesere es etetesere [Dés; -L et 17a]. 1765 : ä Kereszthegy Havassának & része eleitől fogva olyan tilalomban vólt, még a' Gyergyó székieknek is ă kik azon Uta*

495 Şak, nem volt kŭlőmben szabad ottan Lovaikat étetni, hanem ha az ősveny kőzepiben â Pányvás kőtélnek Tzővekjét fel ütötték, és igy ä meddig à Tzővektől â Pányvás kőtél el nyúlt, addig az utazók(na)k marhájoknak étetésekre szabadság engedtetett [Hodák M T ; Born. G. VII. 36. 4 * tanú vall.]. 1769 Tilalmas lészen ezután a Vetés kertben a Gabonak kőzŏt lévő, parlagon v *lo ki eresztés, és étetés tavasztol fogva égészen a közönséges Tarló Szabaditasaig [Zetelaka U ; u szLt XII. 89]. 1782 (A) Marhák ètetèsekkel. tett kár meg betsŭltetett [P.zsuk K ; SLt X L I I U Juráth Ignátk jb vall.]. 1860 az étetés vagy legeltetés miatt a' vágat nem gyarapodhatott [Szentdemeter U EHA]. ^ élés, használat; folosire; Gebrauch. 1737 Szénafű étetésről és annak hordásárol tartozzék a Biro minden Esztendőben háromszor esketni [Hszj örök-fal al.]. 5. maratás; corodare; Ătzung, Beizung. 1580 Washoz es Achelhoz valo Etetes, vegy 1 loth tímSot , 1 loth grispant, 1 loth zalamiakot, Ezeket ^ r d özue es vesd 1/2 galichköuet, 1/2 loth Mercuriomot Az vizben ezeket es ha valamit akarz etetny v elle, öttögesd rea egy kalánnal es J o vyz E t e t n y [Nsz; MKsz 1896. 370]. étetéses 1639 Egy mereo Aranyas Eteteses fedeles lábos pohár nyom m. 2 p. — f. 48 [ K v ; I. 116]. etetett kb. (vmivei) t a r t o t t ; lírănit/ţinut (cu ceva); gefüttert. 1842 a Serháznál Bráhával étetett sok marhának etetések [Dés; DLt 155]. betget lelegeltet; a p a ş t e ; weiden. 1829 a' vetéseket lopva némelyek étetgetni kezdették vala S z a k á n a k idején (Csókfva M T ; TSb 25]. etethet legeltethet; a putea paşte; weiden können. 1592/1593 az Molnárt . . megh kerdeztem elejn hogy hun etethetem az barmot, de vgian azt Mondotta az Molnár, hogy wzd ala az Malom alol valo keoz porondra* [Décse S z D ; Ks. *Ti. a Dé s és Szentbenedek határán lévő kis-szamosi homokszigetre]. etet-itat enni-inni ad; a da de mîncare şi de b ă u t ; jm zu essen und zu trinken geben. 1684 Dániel Deák Ur(am) az asztaláról holtig etette itatta, tisztességesen tartotta s meg bötsŭllötte [Torockósztgyörgy; Pk 7]. etető, étető I. mn 1. pentru hrănire; Fiitterungs-. 1833 Sertés étető cserfa Vállú [Katona K ; Ks 73. 55]. 2. legeltető ; de păşuuat; Weide-. Szk : ökör~ hely *oc de păşunat/păşune pentru boi; Oc:hsenweideplatz. 1596 Sikkattius mezeó zelebe az eóker eteteò hely zelibe [Szentegyházasfalu U ; EHA]. 3. mérgező, méreg-; o t r ă v i t o r ; vergiftend. 1729 étető italt is adott be nem csak egy rendben, ha*iem két három rendben is [Kovászna Hsz ; HszjP].

étfalvi II. fn 1. méreg, rég, nyj étő ; otravă ; Gift. 1573 Breda leány Azzony hallotta Zabo Ianostwl mykor Nala Lakot hogi harman feoztek Eteteot egyk az eo felesege Másik zok ferenchne harmadik Nem Iwt ezeben kyt Mondot [ K v ; T J k III/3. 70]. 1603 Te ember ennekem keozeonnied hogy el eonteottem az eteteot, melliet neked a ' chiuporb a c h i n a l t volt az feleseged kiwel megh akar etetnj [ K v ; T J k VI/1. 689]. 1639 tudom azt hogy nem tiszta szemelj engemetis penigh egy nihaszor ingerlet hogy valami keppen az urat el veszessem kert hogy valami etetőt aggiak n e k j [Mv; MvLt 291. 198a]. 1692 (Az) Etétő* mia ennekem két paripam . . . csak megh dagatozvan megh holtanak [Dés; J k . *Toilvétség; olv.: étető]. 1737 : Kilim Marton . . . gaz és Házossága ellen való Felesége tractálásával causalta aztis, hogy az Felesége utolso Szomorúságra és Kécségben esésre vévén magát, étetőtt vőtt bé, azon rósz tőttit . . . communicálván Férjének, kihez képest már tudtára lévén az étetés Kilim Mártonnak Curáltatásában gyogyittásában, semmit sem mozdúlt [ K v ; T J k XV/13.] 1751 vigyen étetőtt Miron Péternek Kolosvárra, és agya bé néki hogy ne kinlogyék többet az Tömlöczben [Gyeke K ; Ks]. 1793: Ettől a ' czivodástól fogva, néhai Gróf Toldalagi István Ur kezde a ' meg-étetéstől tartani, 's nékem is m o n d o t t a : Fijam, Máris, valahogy étetőt ne adjatok nékem [Koronka M T ; Told.]. 1820 (A) léánya étetöt vöt volt bé b u j á b a a szeretöjejért de még nem holt meg kínlódik szegény nagy dolog a szeretet [ K v ; GyL. Székely István lev.]. 2. méregkeverő (mérget etető) ; otrăvitor (care amestecă otrăvuri) ; Giftmischer(in). 1602 : Wajda Andrasne Klara czitaltatta wolt boier martonnet, Tiztesse dolgáért, miért hogy Éttetönnek monta, es az al peres miért zemelie zerint Jelen ne(m) wolt . . . az fel peres holt dyat keressy hogi öttet Etetőnek mondotta, Azért ugy tetzek az teorwinnek hogi dian wagio(n) erte [UszT 16/90]. etetőiéiben kb. fogyófélben; pe terminate; in Abnahme begriffen. 1819 : 1817-ben termett étető félben lévő Sátés széna [Baca SzD ; TSb 6]. etetőhely legeltető hely; loc de p ă ş u n a t ; Weideplatz. 1680 : az Sos hidon alol valo nyilakra mennyen minden ember . . o t t mind hálás mind etető hely engedtetik [Dés; J k 17a]. 1730 : Ezen Malom mellet minden időben egy Daraboczka itetó hely vagyon [Szentlászló TA; J H b K XLIX/4]. etettet étet, lelegeltet; a lăsa să pască; weiden/ grasen lassen. 1764 ã marháikot ä Popak ä tilalmas határb(a) ki csapják s ugy étettetik nagy munkákkal el vetett vetésinket, gabonáinkot [Pólyán H ; J H b X X X I I / 3 6 . 9]. étfalvi az Étfalva (Hsz) t n -i képzős szárm.; derivatul cu sufixul -i a toponimului Étfalva/ E t f ă l ă u ; mit -i Ableitungssuffix gebildete Form des ON É t f a l v a : din É t f a l v a / E t f ä l ă u ; Étfalvaer.

étkecske 1759 Etfalvi Néhai jare Ferencz [Albis H s z ; BLev.]. 1801 : Etfalvi Baktsi Sigmond Vram [Hsz; Borb. II]. Szn. 1819/1831 Tordai Etfalvi Bálintné Sillo Borbára [Torda; Borb. I I ] . étkecske ételecske; mîncärică; Speischen, kleines Essen. 1751 : a' Tisztartok mig eŏ Excell(enti)aio Erdeyben volt . . . a konyhărol fogtak egj ket Tal étketsket [Gagy U ; Ks 83 Péterffi Sándor lev.]. 1759 az n a p kezdett gyengén észre venni az Gyermeknek nyelvecskéin szájánis hasanlo mozgást, ugyan tsak ezek mellett az gyenge étkecskéit meg ette, mulatott, jádzott [M.csesztve A F Ks. Mikes Antal lev.]. étkes ételes; cu mîncare; Speise-, Eß-. 1736 : mindenik étekfogónak selyemmel varrott keszkenyõket adtanak, azzal az étkes tálakot által kötötték, s úgy vitték kezekben [MetTr 334]. étlen pe nemîncate; ohne Essen, nüchtem. 1598 B : wram w kegelmek Tanaczwl Nap estig Étlen Mwnkalodwan az waross Nipinek walogatasaban . . . w keg'elmek hagíak hogy waczorara walot keszetessek w kegelmeknek [ K v ; Szám. 7/XVIII. 54 Th. Masas sp kezével]. 1621 Miko Mihaljnak etlen el ne(m) akarua(n) mennj . attam Czipot peczeniet f — /8 [ K v ; i.h. 15b/IX. 73]. 1736 : Hogy azért az község* is étlen ne maradjon 0 , az ökröt egészlen megsütötték, megsülvén, abban egy falka kést ütöttenek, az szarvát megaranyazták, az bor csatornán kádakban folyt, egy falka kenyér tekenyőben ott állott, ott az kinek kellett, ivutt, evett, vigan volt, senki nem tilalmazta [MetTr 386. — *A falu népe. bA nemesi lakodalmon]. 1786 : az ollyan Szegény az kinek egy f a l a t t y a nem volt mit egyék és mit tegjen az Tarisnyában az zugalodatt elégszer, hogy ellen és ehen hogy dolgazhassék [Torockó; TLev. 4/13. 26]. 1832 : Nehogy ide hátrébb az üsse ki magát, hogy az emberek étlen nem jöhetvén szolgálatra amiatt az Oeconomiaban valami hátramaradás ès Fogyatkozás essék — Még mostis majd meghalnak éhei h á t még az öszön [Torda; IB. Demény János udv. tiszt. lev.]. — L. még R e t t E 184. étlen-itlan étlen-szomjan; pe nemîncate şi pe nebăute; ohne Trank und Speise. 1656 : én napestig étlen-itlan imitt-amott járok, vigyázok az nagyságod szolgálatjában, gyalog lantolok, mint egyfele t ó r b a menő állat [RákDiplö 475 Jac. Harsányi követ Konstantinápolyból a fej-hez]. étlenség 1. éhezés; flämînzire; Hungern. 1589 Restal a ' diznokba 14. Myert hog' a ' sanyarú telbe az etlenseg es hidegseg mya megh vechemeztenek uolt, sem(m)it nem zaporottanak [Kv ; Szám. 4 / X I . 13]. 1676/1681 : neki fog difficultasb(an) a d a t n i . . . ha az eò gondviseletsege (1) miatt éri valami veszedelem az ollyaten apro marhat, kivalkeppen az étlenség miatt [Vh; VhU 657]. 1722 : az ittlenség mián dögleni kezdének

496 a Marhák [Szárhegy Cs; LLt]. 1819: A Miolt* azon rosz unokám iránt intézett Tudosittasod®* vettem, — azolta . . . az étlenség és álmatlanság miatt, ugy reszketek mint a' Nyár Levél [M.rége* M T ; Ff]. - L. még SzO VII, 257. 2. éhség; foamete; Hunger. 1832 a nagy ®eH — étlenség, és szonnyuság miat a bé zárt házba rosszul is lettek [Ne; KCsl 6]. étlen-szomjan pe nemîncate şi pe nebăute , ohne Trank und Speise. 1783 a' borjukat háro** napon t a r t o t t a étlen szomjan ., ugj hogj ing8' dozta(na)k akkor amidőn el botsátotta [Doboké Mk 16]. étő méreg; o t r a v ă ; Gift. 1679 szemetet, g a ' néját, étöt . . . az ú t r a más ember ártalnu>k*a ki h á n t ? [HSzj guzsalyoskodik al.]. 1752 hallá*' niis írtozom hogy azt költötték hogy etŏtt csj' naltak volna bele és meg akartak volna vala*1 etetni véle [Altorja H s z ; H S z j P M. Vargy^ 1 (26) jb vall.] | Csudálkozva hallom asztis, kaveba csinált volna etőtt, en aszt sem tudó®1 mi az a kave [uo.; i.h. Andreas Vizi (25) pp vallj1763 ha enni főztem gyanakodott hogy ^ tettem belé [Mezőpanit M T ; MV J k II/4. 30 Sj' sanna Széki de M Panit-nak férje, St. Peter * eadem ellen indított válóperében t e t t nyil. Gábor kijegyzése). ette 1. mîncat, r o s ; gefressen. 1712 Maj oſ ' ság és Dézma Zabot bolha ettét percipiáltíaw [Vámosgálfva K K ; U t I ] . 1726: Bogár ette Sax. Cub. 6 [Görgény M T ; Born. G, VII. 2W; 1788 Seprő Szín anglia moj ette Poszto derjes moj ette jukatos ánglia poszto Mente TSb 47]. . Sz. 1822 már mind ketten közelebb vagy110* v a Koporsohoz, mint szú ette Bölcsőinkhez [ £ ' IB]. 2. m a r t a ; ros, m î n c a t ; zerfressen. 1722 bokázo furu rosda ette [HSzj bokázó fúró al-J' étterem ebédlő; sufragerie; Speisezimmer/sa^' 1855 Az étterem* közepén kihúzó asztal, nagy gombon álló erős bikfa lábakon [ÚjfE 177- ^ •Keczeli István kúriájában]. ettől az ez névm -tői ragos hasonult alakja forma asimilatä a pronumelui ez, p r e v ă z u t ă c sufixul -tői; mit dem Suffix -tői versehene aSS milierte Form des Fürwortes ez: I. Jelzői h a ^ - b a n ; în funcţie a t r i b u t i v ă ; in attributivem yſ. b r a n c h : de (la) acesta/aceasta; davon. i' ettűl az r u t dologtnl en megh idegenedem P ^ 1631 egj aszony ember . . . mondotta enneke^! hogj ettül az szalontajtul nehezesedet megh P®• ' MvLt 290. 237b]. 1636 : éttól az A z z o n y t ó l J^j tem nála egy Azzony állátt ingett [Mv; i-h. 66a]. 1644: El Menenk, kereok ettwl az Z *ſ Georginetwl az ket forintot. Nem ada, hane(^. az Annia . . . kezes len Nekwnk az ket forint** [Mv; i.h. 431b]. 1793 : E t t ő l a ' czivodáatól W *

497

evangélikus

»éhai Gróf Toldalagi István Ur kezde a meg1 tartani ettAi [Koronka MT; Told.]. 1825: t tol a Lovatskátol meg örömest meg nem meneW? ' m i v e l e nélkül nem vagjok arra valo, edjik Faluból a másikba Koldulni mehessek II ? Ö 2 Í g ' i r ' 1 4 7 0 Vutka Ilia Styopu kérv.]. 150? ' *a/d e acesta/aceasta; davon/vor. ^ 3 eo kegmek ez mostani tereh viselest velwnk k e t 2 egiui keossegwnkel egietembe viselliek, az vrai vrainktol megh v á l u a : de ez Bírák do« semminemw rendek . . . etteol zaban e l e g i e n [ ; k : v . T a n J k 1/1. 218]. 1681 : Csuta nôs . . . Viszár Ivon . . . E t t ö l a az elöt Dobos23Üi M a daraszsaggal szolgálták [Vh; VhU Urb. a n "V ' A telektől] | Puszta paraszt sessio Ü1 a k H p i n z f 8 1750 Wàcsó H ; VhU 109]. J ^ Ettől is maradott egy fia, Henter István 87] 1809 : Szai ' kéntelenittetett a ' Város azon xmák(na)k Tetsi Istvan altal valo el vitelit toj g S z e *vedni, ne hogy ettölis mint Pataki Istvánrc a Város meg pereitessék, és hurtzoltassék u ; UszLt ComGub. 1753 u.]. 1845: Száglyi » s 6 t ő l tűzig bészolgáló, s azt ettől védő, [ T o r o c k ó ; MNyTK 107]. - L. még 360 R e t t E 221 403 ' 255~~6' 284' 286' 349'

ţio?'i"

nu s

szerk-ben; ín construcţii postpozipostpositionalen Konstruktionen: ~ seţ akkortól; de atunci; seit dem/diesem, die1833 k. ferjem engemet arra birt Hogy Hit éßv mellé viszsza állottam, 's ettől fogva ^ o r b t^Hétig alkalmasint is tölt az üdö [Usz;

fogv

ū

;

*

in

Altar b l r , S 2 l í n V ū l î oltáriszentség; eucharistie; ament felett - 7771 : Azután az eucharisztia u volt discursusunk [ R e t t E 260]. european ; europäisch. 1773 : Némelyek gy e j t tudják, hogy az európai potentiák megiri*ti ^ .volua nagy gazdagságokat® [RettE 312. — t o z i a 3 e Z S ū i t á k n a k ] . 7800 : Európai fŏvebb Vál50 * [Koronka M T ; T S b 8]. e Ztendö

haíâ l ; a n ; Jahr. 1566 : az en hazomnal ZîttoÜx C W e hogy János deyakny, az Lengyel li Ŭova 7 ° t R ° v á s N K ; NszÁLt Lad. 63. 672 post gar - *>Balas phyl raway, Zebeny polzése] Jobagya" vall. — Dani János kijegyĕ ' ' ^ e r e l v a l a e z e r t harmad wagy ne^ u d i b ^ a z királybíró V r a j m eleŏtt Circalasnak el m Kadiczfalúa(n) leòn teòrúenyek, Akkor S1 7é t a ú t , t I T s z T 20/80]. 1622: I t Fekeznek Gerg n e k iêam . . . Katalin tataim 17 Es* í £ — ket ze^rêimes zeelmes Leani 2 9 1 ] ^ ' B o r k a élt 15 évet [ K v ; EM X X V I I I , 3 me We IV & fogadtam T. Szen Györgyi fiát Jánost ^rvéji . ' kissebb Béresnek . . . r W l x n e k Í e g é s z é v r e f i z etésibe 18 forintat geltet , ' B °sla]. 1840: Nyihány Evek teldeŢ 7 * } P ^ s ; DLt 343]. 1844 : egy nappal minfeiésíJ fejetvén juhok, azon íîcn kezdetin' i>i †c elébb . 5. c bé TI >t a ' forintokot a' Bátsok váltó Rénus fiCsenek az Esztenák számaihoz képest [Usz; 52 - Erdélyi »®flyar szótörténeti tár III.

UszLt X I . 85/6. 20]. 1851 A' Tanorok minden évben használható [Erdősztgyörgy M T ; T S b 34]. - L. még R S z F 2 9 3 - 4 ; Ú j f E 157. Szk: ~ről-~re. 1867 a fő épület falai . . . évről évre ismétlődő vakolást követeltek [Búzásbocsárd A F ; D E 1] * jelen ~ ... 1847: e jelen Évben a' Falusi Biró az Udvartól lévén adva, a' Helység attól fog szolgálni minden Háztol egy gyalog napot [Gőc SzD ; Wass] * ŭj ~ ú j esztendő. 1866 : A T.H. Esperes ur áldást kiván a ' bé állott u j évbe [Gyalu K ; RAk 107]. évad. Csak e szk-ban; numai ín această construcţie; nur in dieser Wortkonstruktion: éjnek ~ dn éjnek idején; ín timpul nopţii; während der Nacht. 1590 : (Jobbágyomat) Jango (!) Gáspár . . . , zanzandekkal Eyel Eynek ey wadan, fegyweres kezzel u t a t h megh alúan, werte wagdalta [Gyerőmonostor K ; K P ] . m evakuálódik kitisztul /ürül; a se evacua; sich entleeren. 1735: Mlgs Cecilia Kis-Aszszony gyomr á b a n ) megveszett téj feneklett meg, az melly vagy hányás vagy laxálás által h a magától n e m evacualodik, sok változást most vagy ezután, caussalhat [Nsz; Ks Borosnyai N. Márton lev.]. m e vaku áltat kiüríttet; a dispune să fie evacua t : evakuieren lassen. 1784 N. Enyedi Nemes Házaimra hirem és akaratom ellen, söt a K. Felséges Gubernium(na)k rendelése ellen, katona szállók a t tettek, holott világos Törvényünk vagyon rolla, App. Const. Edicto 24 a , Hogy Hadakozásnak idején, Nemes Embernek Házára etc. H a d a k ne szállíttassanak. Méltóztatik Ngod b es a' T k t s Tábla, igasságomban meg tartani, és Házaimat evacualtatni [Nagylak A F ; DobLev. III/587. — "Az AC Pars V. Ed. X X I V ez olvasható: Hadakozásnak idején Nemes embereknek házaira, majorjira, Pap és Schola házakra a' hadak ne szállítassanak. b Fejér m. főispánja]. evaknáltatik kiüríttetik; a fi e v a c u a t ; entleert werden. 1690 ; Maga az Lotharingiai Herczeghis. Szebent az mikor p(rae)sidealta, azt mondotta, hogy Segesvárt Medgyest és tőb akkor nem praesidealt varasokat azért nem terheli, sem praesidiummal sem quartellyal, hogy mi es Udvarunk subsistalhasson, es Ország gyűlése et omnia quae ad Régimén pertineat maneant in Statu quo. H a ezek nem evacualtatnak lehetetlen dolog sem magunk sem f ŏ es aláb valo rendű hiveink semmi kŏzőnseges dologban procedalhassanak es subsistalhassanak [Ebesfva K K ; Törzs. Bethlen Sámuel fej. ut.]. evangélikus I. mn lutheránus; luteran; lutheranisch. 1774 a Liliomok völgye nevű szép evangélikus könyvet a párnája alatt találták [RettE 339]. II. fn lutheránus (személy) ; (persoană) luteran (ă); Lutheraner. 1722 : az Evangelicusok ususa szerint légyen egy bizonyos, értelmes és a ' Me-

498

evangélista gyében els5bb resideutiaju ember, a' ki a megye pénzét procurálya [Hagymásbodoni (MT) ekl. könyve]. 1761 Azt is mondják, hogy kevés van köztök, aki evaugeliciis ne volna [ R e t t E 127]. evangélista evanghelist; Evangelist. 1571 az Antichristusnak az ő találmányát . . . minden szerzésével egyetemben ő megutálta és megvetette vala, és a prófétáknak és évangyélistáknak tanittások és frások szerént az egyedül való Atya-Istenről és annak az ő fiáról igaz vallásban vala [ETA I, 34 BS]. 1596 24. Április. Aszszonyúnk ö fge Sz. Mark Eúangelista Innepet* tartani akarúan, uitetek Dvakokat fel e r Collegio, vitte Gyaluig Brassai Peter 4 loal . . . d 50 [ K v ; Szám. 6 / X X t . 20. - *Ápr. 25-e]. 1627 Szent Mathe Euangelista kepe. Szent Mattias Apostol kepe [ K v ; R D L I. 132]. 1623 u. Zent Lukacz Euangelista nap* t a j b a n Magiar Orzagba(n) varadra . . . Latogatni ki mentem vala [ S z j k 31. — *Okt. 18]. 1838 : S z : Máté évaugélista évangélíotnos Könyvének 5 rész 46 vers [Torockó; Bosla]. evangélium 1. evan^helie; Evangélium. 1627 : Atyai es Anyay részből Wicej Mathenak iutot . . . Negy deák Euangelyum [ K v ; R D L I. 132]. 1629 Negy Euangeliutn, Egy Gramaticaual d. 50 [ K v ; i.h.]. 1736 a mint a s z : Evangélium tanittya, a Férj fi egy test a maga Felesege vei [Dés; J k 192]. 1806 : reggel az Evangyéliumbol olvastunk | Evangéliumot olvastunk [Dés; Ks 87 Kornis Mihály naplója 201, 203]. 2. evangéliumi tanítás; învăţătura evangheliei; evangelische Lehre. 1561 ualaminemw articuhisok istentelen B aluauiozasra ualok uolnanak mellyeket irimar ewk az euangeliomuak igassaga K y az Christuse m»g ielenese wtan le thöttek es el h a t t a n a k uuolna [ K v ; ÖCArt.]. 1761 Spanyolország, Pjrtugális, Szardínia is az evaugyelioinnak t i s z t i igazságát megesmérték s az reform itiót aimplectilták [RettE 119J. 1800 a Tiszt. Atyafiak Hadi Segedelmet adjanak, és ezen jo példa adásokkal az Evangyeliom szerént halgatoiokat is fel indityák [M.bikal K ; RAk 32]. Szk: beveszi az ~ot elfogadja az evangéliumi tanítást. 1762 nemrégiben Portugália, Lustitánia alkalmasint bevette az evangéliumot [RettE 140]. evangélium! (evangélikus) ref o r m i t u s ; ref orm á t ; (evangeliscii) reformiert. 1762 így confuudálja Isten az embert*, aki világi dicsőségért a maga evangéliomi vallását elhagyja [RettE 139. — •Ti. a ref. Nagy Boldizsárt, aki a rk gr. Kornis Évával való házassága kedvéért érdekből ,,pápistává 15a"]. evangélium is könyv a. a négy evangélium; cele patru evanghelii; die vier Evangelien. 1591 Egi hitwan Gratntnatica. Nemetwl Euangeliumos keònyv. Egi ueres breuiar [ K v ; Aggm. A. 53]. 1732 talaltuuk egj Romaj Missalet, egj kis magjar Evangeliumos könjvet, egj strigoniai Rituálét, két u t i oltárt [Kóród K K ; Ks 12. I].

1791 Mise mondó könyv Nro 1 Rituálé Nro 1 Evángyéliotms könyv Nro 1 [Nagyalmás K; J H b K X X I X / 3 7 ] . - b. evangélium; e v a n g h e l i e i Evangélium, 1838 Sz : Máté evangélista évaflgélíomos Könyvének 5 rész 46 vers [Torockó! Bosla]. eveg, éveg l. üveg evégett 1. e m i a t t ; de aceea; deshalb. 1570' annak vtanna Mykor Jósa deakne ez veget mre ſt zeoleyet el beochwltette Theorvrenbe fog*® volna . . . hogy teorweube allotak volna deakne p(ro)curatora azt felelte Bachy gĕrgh elte®' hogy az parancholatot Méltatlan es pathwaros*1 hozta es Nem Jgazan ely vele [ K v ; T J k III/*' 108]. 1790: Contraversiája lévén karcfalvi h á j Andrásné és fia Ferenc őkegyelmek kötfy . . . evégett, hogy panaszolkodik l í i h á j Andrásné. hogy ötöt az fiának felesége nem bötaŭllené ági amint illenék [Jenőfva Cs; R S z F 239]. 2. e célból; p e n t r u aceea; deswegen. 15S9Az biro vgy zolla az keossegnek io Vraim. ^ mentem vala enis, e vegett keonyeorgeny a feied2le(m)hez [Szu; UszT]. 1796 az oláh országi Vajda . . . még egy Juj T a r a Nemét • • parantsolt volt ugyan fel vétettni, és az véget a Marhákot mégis számláltatta [ K v ; TLt ir. 623 gub.]. e végre 1. e célból; cu acest scop, cu SC°PÍ*|' zu diesem Zweck. 1570 : Barbely János valty hogy. Egy gyermeket kvnek Laczko volt Ne* e Kakas András vram adoth ew hozza E z ^ 2 ^ hogy az feyet megh gyogita'na Mert Rwtli volt, ew Banth wele Mégis gogithotta volt ' T J k III/2. 42]. 1597 : talaltatnak oly embere* akik eomagok az kenierbsn sem ehetnek nisg két három zolgat tartlianak ewegre hogi az ideo - ns rt ífc ele Ieöwe(u) az zeoleo mvre iartassak [ K v ; Ta»J 1/1. 2^4 — 5j. 1639 az Jarmos Eökreok(ne)k mat az kereskedeo Iffiu legenj szolganak Gergelj Deaknak aiandekoztak, Ez uegre hogj Nehaj Ferencz Deák vramaak k j oztogatot r† tantjainak be szedeseben anual iob keduel f® golodgyek [ K v ; R D L I. 116]. 1719/1751 hivattattunk volna . Süketfalvára* az né£ Tktts Nzts Tompái Boros Imreh Uram eő gyelme Siketfalvi Nemes lakó házához e' 10 hogy az eö Kegyelme Fiait és Leányit 0 å edgyeztetnők [DobLev. I/95a. - *MT. 1 nevek fels.]. 1815 A Kődi Telkeknek árend* *. valo adása iránt nékem . . méltóztatott volt p* rantsolni . . E u e végre ki mentem Kődre , ^ egész a' lehetőségig azon igyekeztem, hogy Nenemnek hasznot tsinálvak, és kívánsága Sz ßſ ^ tselekedgyek TŰjlak Sz ; Végr. Rátz Dániel le*' •Sz]. - L. még R S z F 268; SzO IV, 141. ō[t 2, 1628 Magamatt en e' végre* igertein az en Matmnak Nagi Andrasnak hazassagra; hogi ha az en hozza megiek: de azt nem czielekedte. egre tőlle megh idegenedett. Másik 0

499

evertáltathatik

fcert égikor Rezegen az en Mattkam aual feniegetet hogi orromat ajakastol el <me>czi holot Btegh cziak iegiben volta (m) nalla es kenierett
eventál tisztáz; a clarifica; klären. 1780 : incongruenter impugnálja az I. Ur azt, a mit eleitől fogva facto proprio recognoscált, mert Possessoriumának circumstantiait ellenkező próbák eventálják [BSz; J H b K LIV/25. 19].

evehál (vmilyen) tisztségbe emel/helyez; a riQica/instala (într-o funcţie); (in irgendein Amt) ?keben, setzen. 1773 : Nem tudom hova leszen Şeczeli Sándor és Ketheli László, kiket vármegye tisztségére addig s addig hogy evehált* [RettE 315. — »Teleki Pál, Doboka megyei főispán].

eventnális alkalmi, esetleges; ocazional, event u a l ; eventuell, gelegentlich. 1784: A mi pedig a Kohok és Verők epületéhez s igazitasahoz való fakat illeti, minthogy ezek eventualis szükségek, ezektől nem tiltatnak el hogyl eféle szükségekre akár mikor is a Birákok hirekkel f á k a t vághassanak [Torockó; TLev. 10/4].

evenálódik kizsigerelődik; a fi stors; ausgeweidet werden. 1739 : az itten fekvő gyalog Miatta téli equilis Portioit a V(á)r(me)gyétől kivánnya . és a szegénység egésszen mindenétől evaenallodott, hogy akár mit szenvedgyén sém praestálhattya [ H ; Ks 99]. •veniál 1. kivesz; a scoate; herausnehmen. '623: Intlek s hagiom serio twnektek êl(se)geteol arról való Immunistokatţ!) p(ro)ducalliatok, és ha eo Felge azokbol az keozeonfeges tereh viselesekbeől ne(m) evenialt volna 1 ^Heteket, twis contribualni tartozzatok P ^ t Bethlen István gubernátor rend.]. kijön; a ieşi, a da o recoltă de sich érgebén. 1720 Az iten livo Piros Buza vot 138 kalongya Elcsipelven élso buza evenialt belőle 2 H veka [Szentpál K ; TK1]. ©venként 1. évente; a n n a l ; jährlich. 1858 köteles a bérlő uraság számára még tiz véka f?zu szilvát, harmintz véka aszn almát, tfz spárga ^szárított pitonkát adni évenként [Kendilóna SzD ; TKhf 15 a kővári uradalomra von.]. 1859 (A tőke) kamata évenként az egyház felügyelete alatti aggház szegényei közt egyenlően osztassék *î [Kv Végr.]. 1863 10. f r t évenkint fordítasson sírboltunk épségben tartására [Kv 2. évről évre; din an în a n ; von J a h r zu Jahr. 1841 a ' Szamos vize folly a m a mellett lèvŏ kaszállo heUyeiben a' f á t szállitto emberek tapodását által tetemes károslttások évenként okoztataz ebbéli meg károsittatásokot nagytságr j * magok fordítsák meg [ K v ; KmULev. 2 J- 1847 : Ki mutatása Azon matériáléknak, melyek ezen Vár Hajdúi számára Évenként készitteni kellető Montorokra meg kívántatik [Szúv ; KLev.]. évenkénti évi; anual; jährlich, Jahres-. 1849 2 Szamos Újvári Szegények Intézetének ŏrŏkŏs ^mdatioul aj állok 100 ~ Száz pengő forintot, ennek évenkénti k a m a t j a a Szamos Újvári szegények közt osztodjon [ K m ; Végr. Tamás ß ogdán végr.]. 1869 : minden egyházi számadásokfa nézve egy bekötött könyv készíttessék, és ebbe "•attassanak be az évenkénti számadások [M.bikal RAk 177].

evertńl 1. halomra dönt, megdönt; a răsturna/ combate ; umstoßen. 1748 : az Pátensek . . . többire ollyan alá való személlyek, kik(ne)k fassiojok Ne(me)s ember ellen nem tenealnak; de azokis edgyik a' masikat evertallya [BSz; J H b LXVII/3. 202]. 1762 : az hoszámnak rendes folyása azon ŭdŏb(en) az I(nct)an mindenkor meg volt, mely egészszen evertállya az viselős Aszsz(ony)nak lehető állapattyát [Torda T J k V. 97]. 1772 a' Commetaneusoknak ez iránt t e t t fassiojok oly erőss és ellene mondhatatlan igasságon fundáltátik, hogj ezt evertalni éppen nem lehet [ K ü k . ; J H b LXVII/222]. 2. kiforgat; a despuia; jn u m etw. bringen. 1752 : Koronkában Falu főidére szállott egynehány szabad embereket eő Nagysága minden Bonumibol evertált [Mv; Told. 79]. 3. feldúl; a devasta; verwüsten, zerstören. 1693 : Tavasszal . vette meg az gallus Heidelbergát a Palatínusban, melyet is funditus evertált [IIAMN 332]. evertálhat megdönthet; a putea răsturna/comb a t e ; umtoßen können. 1762 : az Deliberatumban ki irt ratiokat nem evertalhatván mostani Documentumival, hogy vigoraltassék, és Exececutiob(a) vétettessek, meg kivanom | ezen inductiot, nem tsak ebből evertálhatom, hogy . egy fatensis nem méri azt mondani, hogy az én tüzem miat éget volna el a széna, hanem abból is hogy az első fatens a ki szemmel l á t o t t bizonyság el méri azt mŏndani, hogy az bokor kőrul nagyobb helyt meg nem égett az avar, egy asztalnyi helynél [Torda; T J k V. 87, 105]. evertálódik elpusztul; a pieri; zugrunde gehen. 171511722 u. Minthogy a Szász-Fŭlpősi Ref. Eccla m a j d végképpen evertalodott, azért conferálom azon Szász-Fŭlpösi Ecclába menendő, és lakását continuálo Református P a p (na) k Beresztelki határonn, Lutz Patakán mostan három kőre forgo, régi ős malmomnak decimáját irrevocabiliter [Görgjk 86]. evertéltathatlk megdöntődhetik; a putea fi răsturnat/combătut; umgestoßen werden können. 1764 (A tanú) mind az előtt fassiojában; ki tette, s' mind másoknak önként bészéllette, hogj őket jol esméri, ezzel fassioja egeszszen nem ever-

evertáltatik tathatik, s ŏ t . . gyaan fér hozzá, miért alteralta fassiojat . . . külembenis iu reliquo azon egy tenorral fateal msndenekben [Torda; T J k V. 206]. evertáltatik 1. megdől; a se răsturna, a fi comb ă t u t ; hinfállig/zuaichte werden. 1765 : Eléggé evertaltatik tehát ä Deliberatum második Fundamentutna is m^ly azt tartya, hogy Murvai ă veszekedésre semmi alkalmatosságai nem szolgált a t o t t volna [Torda; T J k V. 255]. 2. leromboltatik; a fi d ă r î m a t ; ab/niedergerissen werden. 1738 Nms Várasunk Határának nagy p(rae)judiciumára, mind M.L.B. Haller Gyŏrgj Ur ő Nga mind Néhai Vasas Joseff ő kglme Relictája . . . Malmaik Gáttyát, Nms Várasunk hire s akar a t t y a ellen által k ö t t e t t é k Határunkra ; azért a Nms Haza Törvénnyé szerint Cons tantér végeztük, hogy azon(n) Gátak(na)k Határunkon való része funditŭs evertáltassék, a Csatáni* Jobbágyok által [Dés; J k 503a. - 'Csatán, a város tőszomszédos faluja]. 3. kipusztíttatik; a fi pustiit; ausgerottet werden. 1755 : az Marha döge miat csak nem minden facuitasimbol evertáltattam [F.zsuk K ; SLt D. 8]. eves gennyes ; cu puroi, puruios ; eit(e)rig. 1582 : en is meg mondám hogi fel laba az koporsoba fel laba az földen en az aszonynak engedelmebol es kiwansagara vgy foktam hoza es menel Jobban T u t t a m vgy ygyekezttem meg gyogidttany olyan rŭttsagot (!) yeótt ki bellole mint egy ewes wer a kylybol [ K v ; T J k IV/1. 59d-e „Fassio Jo(anu)is Llnzingar al(ia)s Borbély"]. evés mîncare; Essen. 1837 : az a hír is szárnyailik, hogy lenne valamely titkos protocollumok melyben az olyatén jövedelmeket i n f e r á l j á k \ s azt köz gyűléseik alkalmatossággal (!), evésre és ivásra-is fordítják [ K v ; AsztCSzám. 115. — A A céhmesterek]. éves vhány esztendős; de a n i ; einige J a h r e alt. 1838 : Első Bizanyito Pál György 68. Eves [Dés; D L t 8]. 1840 E a lakásomra nézve Déési vagyok, élet időmre 33 éves [Dés; D L t 1039]. 1849 J e g y nélküli csuka szürke paripa, 4 éves, 14 markos. 2 hüvelykes, 2 vonásos [HSzj 170 csukaszürke al.]. 1854 halt meg Incze Roza 4 éves korában [Dés; R H A k 58]. 1859 Az ugy nevezett n a g y Erdő jo cserefás őt Eves vágott [Péterlaka A F ; EHA]. evesedés (el)genayedés/gennyesedés ; supurare; Vereiterung. 1858: holt meg Jakabházi Josef 17 evében ( asztalos inas : ) combszu és lágy részi evesedésben [Dés; RHAk 99]. evés~ivÁs mîncat şi b ă u t ; Essen und Trinken. 1713: Mind az két félnek . . Relatoria(i)bol világoson k i j ő Széki Tamásné Tóth Lőrinc Ersoknak rut, feslet erkölcse, az sz. hazassag elle(n)

50Ö való magaviselése, masokkal való evese ivasfc csokolodasi [ K v ; T J k XV/1. 102]. evet mókus; Sciurus vulgáris; veveriţà; BidJ' hörnchen. Hn. 1779 : szénafű vagyon az Kö* evett nevü helyben [Taploca Cs; R S z F 247]. evetbőr mókusprém; blaná de veveriţă; Eicjj' hörnchenpelz. 1571 az vad beoreoketis fark3® beoreoket róka beoreket nest beoreket vidra b& reket eweth beoreket georeny beoreket nywl beo* reket es mindenfele vad beoreket m e g t i l t o t t a * nekünk zabad nem volt vennünk [SzO II. a székely nemzet foly. az ország rendeiliez]. Ferencj Mihalynak Eŭet beör araban ado* < . . . > » [ K v ; R D L I. 104 Andr. Junck keze írás* — *Az összeg jelzése kitöredezve]. evetes I. mn mókusos; cu veveriţe; mit hörnchen. Hu. 1864 evetes sorok [Gyszm; Gj™ u ív II. f n (eredetileg) mókusban bővelkedő n w ' (sens primar) loc cu multe veveriţe; (ursprŬ®»' lich) an Eichhörnchen reiche Ort. Hn. Ai Evetesben ísz) [Dányán K K ; EHA]. H 4 3 ' Az evetes előt (sz) [uo.; EHA]. evett é r e t t ; c o p t ; reif. 1834: mivel S ^ g Sándor az őt szekér E v e t t Ganéjjalfe a váltást az alkalam szerént potolta tehát eze* belőli fél hold főidet szabadasann bírhassa Használhassa [Sinfva T A ; Borb. I]. u evez 1. a vîsli; riidern. Sz: ebben a hajóban 0 ugyanebben a helyzetben v a n n a k ; toţi sínt. apä şi un p á m î n t ; s i n d in gleicher Lage. az Aszszony Alvintzíné Aszszonyom a ' Causaját nem h a d t a félben, hanem keméflr^ urgealtatta, hogy annak Idejében a midőn T vent kéretett volt Excellentiádtol az Erdő torra Tőrvént Excellentiád nem láttatatt, e b ^ az Hajóban eveznek Groff Haller János ^ Nga, ugy Lázár Antalné Aszszonyom eo Ng a [JHbCs Árkosi Ferenc Csáki Katalinhoz]. 2. 1801 : minden plánéta maga Schverájaţ 1J (!) evez [Ádámos K K ; J H b Jósika Miklós evező vîslaş; Ruderer. 1779 már bizo*^ Időtől fogván tsak ugy lábbag CommunitaS^ Törvény nélkül; m i n t az Evezők k o r n i W nélkül [Torockó; Thor. 21/2a]. evezőlapát vislå, l o p a t à ; Ruder, Riemen. Azon Királyi Sos Hajok(na)k 's Hajokbéli Re
501
na

evidens nyilvánvaló; evident; evident, offen1717 : En Ittilő Mester Uram s Dobai Uram kegyelmetek előtt protestálok háláadotlonkodván Ŭ kghnek mind eddigien valo szorgalmatoskodásolátom mind magok (na) k s mind az én gyermekimnek evidens károkat akorják inkáb nevelni, întsem távoztatni [Nagyrápolt H ; J H b XLVII/ e vldentusban nyilvánvalóbban; mai evident; evidenter, handgreiflicher. 1603: Minek eleotte tinalis sententiat p(ro)nuncialnak, tehát tettczyk jj°gy elseoben megh kenoztassek hogy euidentusban m e g tettsek (!) minden chelekedethy [Kv ; T Jk VI/1. 657].

®vlkció szavatosság; garanţie, chezăşie; Ge*ähr. 1600 Gal Gyeörgy a mint Euictorra fo goth wolt, Wagassi Janosra hogy in facie sedis e uincallia, Euincaltais, az bizonsaghis nylwa(n) ^ g b tartotta, Az euictionak hele wagyo(n), es a bsolualtatik [UszT 15/28]. 1613: mj Elótteónk Paraznay János Vram Finta marton Vramnak es âradikianakys Euictiot Igíre hogi minden Teòruín j szerint ualo haborgatok ellen megh Akaria oltahnazny azban az fellieől meghyrt Jozagjban K | v ; JHb rtlen]. 1653: igy lőtt az végezés, és *gy ment véghez, mellyet jo lelki ismeretem sze^ t líok, sőt mégh Ozdi Uram is jo lelki ismeret Sz erènt más kèppen nem referàlhattya. Melyről producaltassa kgltek Ozdi Urammal mind az Conra ctusrol s mind az evictiorol valo reversálist, êrt ezek kettőből elucescàlnak [Kv; CartTr. Casp. Veres Marti pastor eccl. orth. nyil.]. 7 '11 : Az mely Szántó földeket és jobbágyokot a 2 N é h a y Mihálcz Mihály Ur(am) acquisitumából Mi ^ ^ y o k f a a ) ^ P e r compositionem adnak, azok. . niinden legitimus impeditorok ellen evictiót érének [Altorja HSz; Borb. I]. 1766 : Akarja a z A ő kegyelme az Evictiotis a' maga válláról el ŭarintani [Torda; T J k V. 314]. 1847 (A cserébe adott földeket) a vásárló felek egyik a másiknak •Ital adák és örökös birtokokba hagyák örökösön jiurol fiúra maradvanyrol maradványra meg hikatatlanul s nullum jussal Kirekesztvén innen jainden Emberi elmétől Ki Gondolhato törvényes Jépéseket Eviktziot is fogadának a Két vásárló telek [Bözöd U ; Borb. I I Laszlo István székely 118 keze írása]. JJUehet a címszóbeli jogi fogalmat a mai joggyakorlat, ill. pofcásjog nem ismeri, és így a fenn megadott jel. nem fedi pontosaa az egykori evictio értelmét, Dósa, E j t II, 5 1 1 - 3 szóhasználtát követve magunk is a fenti jelentéssel élünk. Magát az cv »cÜo szót már PP1 jelentésadás mellőzésével tömören így

evikció értelmezte: ,,Az eladásban arról való kötés, hogy az adó a' vévőt megoltalmazza az eladott jószágban". (Ugyanezt ismétlik a többi kiadások is.) Dósa — a Hármasköixyvre hivatkozva — e magánjogi fogaimat így határozza meg: „Szavatosságnak (evictio, eipeditoria cautio de evictione, tutoria cautio . . . ) neveztetik azon köteleztetése a jogát másra szállítónak, mely szerint az átszállított jog birtokosát minden per útján háborgatók ellen védelmezni, s ha azt nem tenné vagy tehetné, kármentesíteni is tartozik. Ezen köteleztetés alapja lehet 1.) a törvény, mely valakit szavatosságra kényszerit még azon esetben is, ha magát arra nem kötelezte volna . . . 2.) Egyezmény, mely szerint valaki magára szavatosságot vállal akár általánosan, azaz mindenesetre*, a kijelölt feltételek alatt" [i. h. 511—2. — »ígyl de helyesen: minden esetre]. Az Úriszék 1004 modernebb megfogalmazásban hasonlóképpen nyilatkozik: ,,Evincal (evincere, evictio) : szavatol. Evictor: szavatos, perjogi értelemben az, akire bizonyos jogügyletből kifolyólag az a kötelezettség hárul, hogy a másik felet perbe vonatás esetén perében megvédje, vagy pervesztés esetén kárpótolja. A feudális jogviszonyok között pl. az ingatlanok eladása vagy cseréje mindig az átadó fél ilyen szavatossága mellett történt. Az evictio kötelezettsége az evictor utódaira is átszállott". E jogi meghatározások kiegészítéseként megemlítendő, hogy a szavatosságvállalásban — e címszó és a családjába tartozó címszók al. közölt adalékok tanúsága szerint — az eladó csak a törvényes úton háborgatók ellen vállalt oltalmat, az erőszakos foglalás vagy más törvénytelen úton esett tulajdonháborítás esetében nem.

Szk: ~ mellé hiv. 1748 ezen Jószágban pedig legitimus impetitora nem vólt, ha lett vólna is, engemet nem hivutt s hivatott evictio mellé, én pedig evincalni nem tartozom illegitimus impetitor ellen [Torda; T J k III. 2 2 9 - 3 0 ] * ~ra fog. 1672 az Inctus Peter Deák Euictiora foga, az Nemzetes Sepsi Szekj Uzonj Keseriö Gergelj Uramra es felesegire Gereb Jlona Aszonra Az Tóruenj megh itile hogj Euincalhattia [Ksz; BLt 3] * ~ra való fogás. 1816 : a' mi Alpereseink az evictiora valo fogással, és az evictorok elé állításával, nem hogy használtonak volna magoknak, hanem még kárt tettenek [Borb. I I Mátyás Sámuel ügyvéd Mihálcz Antalhoz] ~t ad. 1653 Csepreghi Ura(m) errolis evictiot adgjon, hogy ha Ozdi Uram(na)k azok(na)k az aranyok (na) k valóra mià busulása következnék, aztis magára levàllya Csepreghi Ur(am) [Kv; CartTr II. 871 Casp. Veres Marti pastor eccl. orth. lev.] ~t fogad. 1623 Euictiotis fogadanak mi előttwnk Benkeő Gieőrgi es Benkeő Gaspar az fellieb megh irt széna fw helyreől az vitezleő Retthy Istuannak es posteritasinakis minden teőruen szerent ualo haborgatok ellen [Márkosfva Hsz; Borb. I]. 1693: az fen meg irt bŭcsűletes szemelyek evictiot is fogadának [Gyergyóûjfalu Cs; LLt]. 1719 Ez denominált Fŏldrűl Inczeh Bálás Ur(am) Tisz: Inczeh Mihálly Pap Uram(na)k, mind maga, s mind posteritassi kepéb(en) evictiot Fogada minden Törvenybeli haborgatok ellen [Angyalos Hsz; Borb. I I Albisi Bod Miklós angyalosi rektor kezével]. 1847 Eviktziot is fogadának a Két vásárló felek [Bögöz U ; Borb. II] * ~t vállal magára. 1701 : Biro Sámuel Ura(m) azon Száz forintokat oda engedé és Contentus lön azon emiitett Darab szántó földel. Evictiotis vállalá(na)k az megh irt Nagjlaki Emberek Birák es Eskűttek magok és az egész Falu képében Biro Sámuel Ur(amna)k . . . minden legitim(us) Impetitorok ellen [Nagylak A F ; DobLev. 1/55]. 1797 Evictiot is válala Rosnyai Joseff Ur . . . hogy az örekesek(ne)k (!)• békességes birdalmába

50Z

eviktor . . . Pálfi Joseff és Ferentz Urakot s Posteritassokot minden Legitimus Impetitorok ellen meg menti [Mezőbánd M T ; MbK 108. - a Helyesen: örekségnek]. 1845 : ezennel a' venditor Ur Evictiot is vállalván magára a ' Jószágnak utánna járandoival meg tartásában [Bözōdújfalu U ; Borb. II]. 1847 : A' vásár bátorságositására nézve Evictiot is vállala az eladó Úr magára [Mv; D E 3] * ~ t vesz fel. 1584 : azt a ' hazat az varos vegie megh . . . illien Conditiokal hog Kendy János az hazath az fl 600 Aggyá, Es az Euictiot fel vegie mindenek ellen [ K v ; T a n j k V/3. 284]. 1613: ezek felet Eűictiot veón fel my eleòttwnk Aztalos Miklós hogy ha ualaki Radnothj Jstua(n) vr(am)at, feleseget auagj maradekit valakj ez megh neűezet haz dolgaba(n) haboritanais, maga keoltseghe(n) faratsaga(n), megh oltalmazna eò kegmeket [ K v ; R D L I. 92]. 1701 : Mi előttünk Evictiotis vénn fel Hadnagy Mátyás Ur(am) azon Jobbagy iránt, hogy az U r a t ő Nagat minden legitimus Impetitorok ellen evincallya [Gyf; W L t ] jk vesz magára. 1611 : Bojer Peter Vram ez controversiakrol az evictiot maga es felesege kepebe az kiket inferaltak uolt Farkas Istua(n) Vra(m) es zolgaj ez ideig Bojer Peter es az felesege elle(n) magara uette, hasonlatos kepe(n) Farkas Istua(n) Vramis az zerent mindé(n) euictiot magara uet [Fejér m . ; Szád.] 1618 Evictiot veon magara, hogy Dees varosat az denotalt haznak, hozza tartózandó eoreoksegiuel egietembe(n) pacificum dominiumiaban . . Evincallia [Mv; DLt 340]. 1733 ada Pap János ur(am) egy darab Zálogos szántó Főidet tiz magyari forintokb(an) evictiot vévén magára . . . hogy Gerendi Sándor Uramat bekességes birásában . . . meg oltalmazza [Nagylak A F ; DobLev. 1/156]. L. még SzO VI, 201. eviktor kb. szavatos; garant, chezaş; Gewährsmann. 1590 : Azt bizonitsa megh az J . hogy akkor mikor az zek megh h a t t a volt az Jnek akkorra rea hitta volt az Euictort az Menedeket eztennapra megh bizonitsa [UszT]. 1641 Errejs rea köte magat Benkeő Gaspar, hogy ha jo Euictor ne(ni) lehetne, arról az megh I r t Zalagos széna fűről, az derek summaigh, mind pedigh eddigh az harmincz forintigh, akar mi neuel neuezet Jouajbol, Igazat vehessen, Rethy Istua(n) Vra(m) Eő kgme [Altorja Hsz ; Borb. I]. 1740 : az I. ha az Evictor n e m comparéálna, vagy comparéálvan nem Evincálná vagy nem Ecincálhatná, tehát salvum légyen ő néki in merito magát defendálni [Torda; T J k I. 185]. 1815 A tudva levő Zalagos perben a Baro Apor Urak a proceasus ellen törvénytelenül t e t t Exceptiorol . . . önként le mondván exmissiot kertenek az Evictoraik elö álitasara a jŏvŏ perjodusig es ez mégis adatottván Deliberatione a per e mellett meg állott [Mv Borb. I I Mátyás Sámuel ügyvéd lev.]. A jel-rcfnćzveţl. evikciâ[al. ajjegyzetet. Szk: fog. 1600 : Gal Gyeörgy a mint Euictorra fogoth wolt, Wagassi Janosra hogy in

facie sedis euincallia, Euincaltais [UszT 15/28]1606 Az J Euictorra fog Dániel Peter vram*a vgy mint Janosj Tamas aruainak Tutorara, p r °' testál az J . ho h a az Euictor nem mentene ne legien keseŏ okotth a d n j [i.h. 20/1]. eviktorság kb. szavatosság; garanţie, chezăşie, Gewähr. Szk: felveszi az ~ot szavatosságot vállal. a garanta, a se puné chezaş; Gewähr leisten. 1592 ha valami gjepes feoldek voltanak, az kikett i e nem oztottak volna, Zalanczj Georgj vrao1 azhozis hozza Nyúlhasson az eo reze zerintt 1 1 E s azokbannys zanthasson E o kme v e r s e n d ) Ianos fel vesze(n) az Euictorsagott, hogj m i n d e n e elle(n) zalanczj vramott megh otalmazza benne [Pókafva A F ; J H b XXV/38]. 1601 bodoitf Marturam* az bodony Attyafiay ellen az ewiktor; a sagoth fel vewe [Póka MT Ks 90. - Az eredeti szövegben ötször így!]. eviktrix szavatos (nő); garantă, chezaşă; Çe* währleisterin. 1748 Certificalam meg Olaj0* Judith Aszszonyt az Exponens ő kglme nevévé Nms Maros szek(ne)k . . . közölöb Celebralan^ G(ene)ralis Sedriajára ad 8vam Diem Törvényi mint Eviktrixet [Mv; S L t 16. MV. 20]. evilági e földi, ez árnyékvilágbeli; pămîntesc: din lumea pămînteascå; zeitlich. 1777: Budai István Uram özvegye Székely Borbô* Aszony Jelenté mi előttünk, hogy Mivel Őrégsége miat el erőtlenedet volna ®v terhes Gondoktol, meg kívánván üresedni maga s a j á t Jószágát, Gyermekeinek o s z t á l y r a k vánná bocsátani [Vajdasztiván M T ; MbK 48]. evinkál 1. (megbízatásában meg)

oltalmaz/V^' a proteja/apăra (în misiunea sa) ; (in einem , trag) verteidigen, beschützen. 1589 ha ky * Mészárosok kyweól venne barmot ez piaezon vagT ez varos hataraba(n) Akar Mynemeo zyn titkon vagy nylwa(n), t e h á t el v e h e s s e k e s * Resze a' tanache, h a r m a d a a ' ket vigyázó embere ^ legien, melyben az varos Ighyri magat hogy Birakat es tanachot mindenkor Euincallia nek [ K vmeg ; T a nlatásara, j k 1/1. 110]. nosz elle(n) vtaknak . . . v1594 a l a z t :o tAz t a k G* ^ rosul illien vraimat a . . . Kiknek . . . Authonta^ Adtak hogy Az vizet zemely v a l o g a t a s el Arkoltathassak éreztethessek, Akar kinek mondasawal semmit sem gondolwa(n) vagy Wesz miatta, vagy k e r t vagy vdwar mind altal hogy . . . Negy vraiinat ez dolognak itÜ®1 es chelekedetiben varosul mindenek ellen Buţ11 nak [ K v ; T a n j k 1/1. 238. - a K ö v . a nevek 2. (törvény előtt v k i t v m i n e k birtokában) ^ oltalmaz/véd; a proteja/apăra (pe cineva în * v r légii pentru posesiunea unui bun) ; (jn ° f • Gericht i m Besitz einer Sache) v e r t e i d i g e n . va l“erenczv Antal vram és Volffard vram rl a f , hogy eok Nem emlekeznek arra hogy HozzW^ ^ ton azt monta volna . . ., hogy eo abban a

503 részben mellyet az Attia liazaban Adot volna Olaios Georgnek fel venne az Euictiot, es Euincalna Olaios Georgieot [ K v ; T J k IV/1. 413]. 1618: Buda Susanna Azzoni . . . Evictiot veon magara, hogy Dees varosat az denotalt haznak pacificum dominiumaban . . . Evincallia [Mv; DLt 340]. 16QQ ha éö Kglmeket valaki ezen jobbágy felöli via juris vagy pedigh alioquin impedialna. az emiitett venditorok tartoznak mindenkor es mindenütt evincalni Nemz. Mihálcz Miklós Ur(am )ot felesegit és legatariussit [Szentmihály Cs; ß orb. II]. 1772 tessék Nságodnak. mint szerető Condivisionalis jo Atyafionak, a ' . . . Tkts Táblára illendő készülettel Compareálni, és a ' p(rae)aotált Portio birtokába . . ö Nságát mint Condivisionalis Atyafi Evincalni [T ; J H b XXXVII/17]. 1832 : Többszer megnevezett ezen Joszágomban Horváth Ferentzet minden legitimus Impetitorok ellen evincalni tartózó lészek [Széplak KK; SLt 22]. 3 jel-re 1. evikció al. a jegyzetet.

3. bizonyít, tanúsít; a dovedi; bezeugen. 1764 : evincalniis kész vagjok vivus fatensekkel, hogj e dgjik káros felesége lábában azon bŏrhez hasanlo, és ezzel mindenekben edgjezŏ botskor láttatott [Torda; T J k V. 204]. 1765 : azt kell me g tudni Vallyon ă Murvai J á n o s halála az Novûánsok életek mentségekkel esetté, ezenn Kérdést most sem evincállyák az Novizánsok bé adott Documentumokkal [uo; i.h. 256]. evinkálás oltalmazás; protejare, apärare; Verteidigung. 1624 : Valaminemw karban esnenek, az Nem evincalas miat, t e h á t azt az kart haranghlabi Ferencz vramnak, maga tulaydon es saiat Ioszagan, es uduarhazan exequaltathassak [Müiályfva N K ; J H b X X I I I / 6 ] . e v inkái hat 1. megoltalmazhat/védhet; a putea proteja/apăra; verteidigen können. 1591 soha teobzer, Versendy János, Versendy Sara azzony, Versendy Susanna, sem pedigh maradekiok Bolyay Gáspárt, es Bolyay Adamoth hydeghJ^yz weolgien, walo rez Joszagokban meg nem haborgattiak Hogy ha pedig azokban eokeot wagy jnaradekiokat meg haboritanak, es nem Euincalbatnak, vagy Euincalny nem akarnak tehát Versendy János es maradekiok Ezer Arany forinton maraggyanak [Vessződ N K ; J H b X X I I I / 2 . J- 1623 : Ha hol pedig nem Euincalhatnak auagi *em akarnak Euincalni t e h á t kész pénzwl tartozzanak refundalni az felliéb megh neuezet summa Pénzt [Markosfva Hsz; Borb. I]. 1697 ha pediglen fogadása szerént nem Evincalná, Evincalnatná, vagy Evincalni sem akarná vei in toto, vei in aliqua saltem parte, tartozzék azon Summa pénzt, azon hellyen épített és azok mellé acquiralt helyek(ne)k s epŭletek(ne)k b e t s ŭ szerint valo quantumát refundalni [Fog.; Borb. II]. 7790 : ^ a j d azt allégállyuk, hogy r a j t a múlt, hogy nem évincálhattuk [Szásznyíres S z D ; KsMiss I Lengyel János lev.], 1835 : Ezen . . . Jussainkra . . .

evitálás az Evictiot in solidum feli vállalyak, és azon summák(na)k nagyobb biztosítására mostan találtató, és az ezen általunk felvett zálog summán szerzendő Joszagainkat optionaliter abba az esetbe ha nem Evincalhatnók, le kötjük [Borb. I I ] . 2. (be)bizonyfthat; a putea dovedi; beweisen können. 1800 : Ha kik ezen Ujj-Budai É l erdöhöz magok reale Jussokat . . . nem evincálhattnák, s mégis az igaz véreket költettnék, és fárasztanák, az ollyanak . . . convincaltassanak, mely Debita exequutioban uétetödni rendeltessék [ J H b LXVII/ 4. 16. — *Űjbuda Burjánosőbudával együtt kés ő b b : Bodonkút (K)]. eviokáltatja magát oltalmaztatja magát ; se lasä ocrotit; sich verteidigen/beschützen lassen. 1736 : Ugy latom Competentiajat égy Contractussal akarja edocealni az A ŏ Kglme, de . . . én Aval soha sem contrahaltam . . . , a kivel contractizalt avval lássa pereljen, s lássa evincaltassa magat [Torda; T J k I. 104]. evlnkáltatik megoltalmaztatik; a fi p r o t e j a t ; verteidigt werden. 1673 Ezen dolog(na)k effectumaba(n) penigh plenâ authoritate, et evidenter assecuraltatnak Divisor Vr(am)ek az Nemes Varostol ès evincaltat(na)k mindenekben [ K v ; K v L t Vegyes ír. III. 143]. evitáció elhárítás ; înláturare ; Beseitigung. 1738 Mint hogj Városunkb(a) sok Czigányok telepedtenek, kik miatt tűz által lejendő kárunk (na) k eltávoztathatása végett és egjéb incommodumok(na)k is evitatiojára Concludáltatott hogj . . . hajtattassanak ki a' Városrol [Dés; J k 502b]. evitńl 1. elhárít/távoztat; a înlåtura/îndepărta ; beseitigen. 1720 mind a' quartelly tartásb(an) eshető Confusiokat, és difficultásokot evitálni mind pedig illendőképpen a' Müitia Sustentatiojárol tempestivè provideálni akarván, . . . az mig az egész Téli Qvantum fel vettethetik ad Assignationes Commissariatus Provinciális a Militianak anticipállyanak [Ks 83 gub.]. 2. kerül; a evita; (ver)meiden. 1738 a Szőts Czéli vagy az Principális Inctus . . praemonialtatnak, hogy aféle enormis büntetéseket evitallyanak [Torda; T J k I. 172]. 3. ' ?' 1763 Hogj el szaladó t t az gyuladáskor Josi, ezértis simpliciter vétkesnek nem lehet mondani . . . , olj vétkes . . . Miskais, mivel szintén ugj kévánta evitalni Gazdája házánál valo létit, midőn edgjŭtt szaladtanak el [uo.; T J k V. 159]. evitálás elhárítás/kerülés ; evitare, ocolire ; Beseitigung/Vermeidung. 1714 N4liaj Mltgs Ur Jósika Gábor Ur(am) Successori ., az egymás közt továbra is fenn maradandó és állandó Attyafiságn(a)k conserva(ti)ójára, ugy ellemben az Atyafiak közt veszedelmes Successussal példás kárt tenni Szokott veszekedések (ne) k s collisiok(na)k evitálására, condescendálta(na)k attyafiságoson, Szabad jo akarattyok «zerént [Nsz; J H b XLV gub.].

evitáltathatik evitáltathatik elháríttathatik/távoztathatik; a se putea evita/îndepărta; heseitigt/vermieden werden können. 1737 : Hogj pedig jővendőb(en) történhető Confusiók evitáltathassan(a)k tettzett azis, hogj a melly betsülletes atyánk fiainak örökös széna Réttyek lejénd . . . szorossann Circumscribáltassanak [Dés; J k 480]. fer evitáltatik elkerültetik; a fi e v i t a t ; vermieden werden. 1739 : Arrólis szoross parancsolatunk lévén, hogy Várasunkb(an) feles számú Congregatiók evitáltassan(a)k, úgj mint Halott temetéskor, keresztelőkor, és egjéb alkalmatosságokkal [Dés; J k 524b]. évnegyedes negyedévi, negyedéves; trimestrial; vierteljährlich. 1858 : É v negyedes gyűlés alkalmával j ö t t be feltétel pénz [ K v ; AsztCSzám. 55]. evokácíó perbehívás; chemare în judecatä; Streitverkündung. 1629 : Comparealvan egy feleol Paisos Istuan, mas feleol Thamas pap vram kepeben Istuan deák, s teonek illyen jelentest, hogy az mely ellenkezesert az statutiokor Paisos Istuan curraltatot volt, tehát az Euocatio le szal, miuel Thamas P a p vram megh engedj hogy . . . az k ú t r a az eo hazatol menetelt czinaltathasson [ K v ; T J k VII/3. 164]. 1638 : czizmadia Jstvaunak . . . megh fogattatasaert es ruhazattyanak . . . hatalmasul való el vitetisert (!) . . . nyolczad napra az Evocatiojanak tenor a szerint ok adasra az nagod szemellye eleiben evocalok [Dés; D L t 400]. 1639 Melj abbeli ammonitionkot, es certificationkot es euocationknak rendit kegm(e)s urunk mies Ngod(na)k Fide n(ost)ra mediante rescriballunk peczetunk alat kies attunk [Kozmás Cs; BLt 3 ,,Benedictus Balas de Szent Marton J u r . Assessor" keze írása]. 1674: Széczj Sérés László . . . Uram instála azon . . . Némzétés Gyórófi Geörgi Ura(m) elót hogj eo kglme illje(n) extrema necessitássában szoros igjeb(en) szolgáljon, es azon evocatiot nyomja le es sopialja [Ks 90 Homoródsztmártoni Biro Gergely keze írása]. evokál perbe hív/idéz; a chema în judecatä; Streit verkiinden, gerichtlich belangen. 1589 : Ezertt Euocaltam kegtek elejben az I. valahonnett való gondolatiaba(n) ment rea egy Irtás feoldemre tulaydon hatalmaual vgian ezen Jele(n) való 1589 eztendeoben Vrnáp tayban Ekeiewel, feyzeiewel es igh foglalta ki kezembwl [Szentkirály U ; UszT]. 1598 Mely valaz titelek vtan, harmad nap mûlvan . . . el menteonk Kozaruarra* . . . es mindeniket kwleón kwleon . . . az pínznek fel nem viteliert es az zallagos iozaghnak megh ne(m) ereztisiert felged eleyben Euocalok, az felieol megh irt dologrul okot adnj [Dés; SLt BC. 9. — »A várossal tõszomszédos Kozárvárra]. 1607 az Nagos Alia Farkasne aszoniomat Banffy Margit azzont . . . Niolczad napra ok adasra az Nagd tablaiara, Nagd eleyben Euocalok, es meg mondok hogy vagy lezen eö Jelen, vagy nem lezen, de az ielen leweŏ felnek Nagd teörvynt zolgaltatt [Kis-

504 falud M T ; Ks NN. 2 5 ] . 1700 N é h a i Csonokos* B á l i n t uram . . . Deákok által . . . Opris Pétert Cum suis Liberis repetaltattván fel nem atták. hane(m) asztan Tablára evocalták eŏ kglmeket ugj tudom hogj Perlettenekis [Csolnokos H ; Sze,ſ' Gábriel Cserna (40) n b vall.]. 1758 : az Cancellis^ tsak az Királlyi Táblára szokott evocalni, a Székekben s Vármegyékben pedig Assessorok & Szolga Birák által megyen az véghez [Mv; Csiki István lev.]. . Ha. 1624: euocalnok wket [Dés; DLt 353Jevokńlás perbehívás/idézés; chemare în ju(ê' c a t ă ; Streitverkündung, Vorladung. 1694: Naa* god Méltosagos parontsolattya szerent Evocalo . . . Földvári Ersebet Aszszont az Meltosag°> Regium Gubernium törvényes táblájára . • • e fel kéréstől és Evocàlastol fogva nyolczad napſ [SLt AM. 25]. evokáltat perbe hivat/idéztet; a chema în decată (prin organul competent) ; Streit verku^ den lassen. 1597 : Biro vramis ew kegme J33* Deákot az Thorday Camora Ispánt ad sede(m) eúocaltassa az varmegie zekire P- ' T a n j k 1/1. 289]. 1604: Azért Eúocaltatţam a Incamattot hogy In anno praeteriti temporis . . . Viúe el Isten egy Atiankfiath hadba ma* dasban keozzüleònk Kachio Balast. S o f a l u ^ kinek maradanak aruay [UszT 18/49]. 1718 & bőcstelen beszedit a ' B. Ceh tovább ne(m) szende . hetue(n) . . . eo Kglmet ketelenittetett e v o c a l t a * * [ K v ; AsztCJk 107]. 1850 (A) Püspöki szék • határozta vala, hogy F ő tiszteletű Püspök Esperes Csiszár Sámuelt . . . Esperessi hivatala függesze fel, a közelébb tartandó k ö z - z s i n ^ és oda Generális Director aa által evokáltat [Nagykapus K; RAk 3]. evokál tatás 1. megidéztetés; citare (p nul competent); Vorladung. 1733: a 7 Mlgs V ſ f t ^ z e n vocaltatàsa Haller Pali vr által nem e g y e b e t t teS^ hanem h o g j : ha mi ollyas Leve lek v o l n a n ^ Mlgs Vramnal méllyekre o t t szűkség volna ^ Communicalna [ K v ; K s 99 Ferencz i András l e ' 2. perbehívás/idéztetés; chemare în (prin organul competent); Streitverkündung, ^ ladung. 1761 még eddig halasztotta a Czéhunk Evocaltatását [Hszj timdrcéh al.]. 1 0 e\t Fő tiszteletű Püspök aa, Esperes Csiszár . . . függesze fel, a közelébb tartandó és oda Generális Director aa által évocáltaj. (: Az évocáltatás meg e s e t t : ) [ N a g y k a p u s RAk 3]. evokáltatik perbe fogatik; a fi c h e m a t / d a t ^ judecatä; Streit verkündet werden. 1742: ( Sámuel) Bizonyoson Evocaltatott a ' Fiscus ^ . . . Tőrvényt nem állott, hanem e l e b a l v á ® % Non venit Fejit Jószágát a'mittálta A F ; J H b Geor. Petrikovits (46) ns vall.]. , ebe evokatoria perbehfvó/keresetlevél; act ; mare în judecatä, acţiune; K l a g e s c h r i f t .

505 Széczj Sérés László Uram megh értvén . . . hogy holmi alkalmatlanságokra nézve méljekkél vádoltatot . . . eo Nsaga Fiscális Directora által Nótára Evocaltatnj akará, melj dologhrol már az evocátoria is készen volna, instála azon eo kglme Nemzétés Gyórófi Georgi Ura(m) elót hogj eo kglme illje(n) extrema necessitás3ában szoros igjeh(en) szolgáljon, es azon evocatiot n j o m j a le es sopialja [Ks Homoródsztmártoni Biro Gergely keze Írása]. 1830 a Felperesnek Evocatoriajábol nyilván ki tetzik, hogy a jelen lévő kereset azon osztálynak ennyi részébe léjendŏ meg semmisittésére intéztetett [Somb. II]. evolál kb. semmibe vesz; a nesocoti, a trece Peste; außer acht lasseu, für nichts achten. 1653 Jllien Conditiovall lòn penig eò kegielmek kòsztt, az Compositio, hogy valamellik fèll euolalna az ômpositiott; 40 forintt uinculumo(n) maradgio(n) [Borb. I]. ev <S 1. care inantnca; essend, speisend. 1616 gy Zeoch János neveo kenyer eweo zolgamba Bele verthe kessyth [HSzj kenyérevő-szolga al.]. 2. tojás ~ kalánka linguriţă pentru o u å ; Eierlöffelchen. 1772 1 Fő szerszám reszelő egy tojás é vő kalánkával [Egeres K ; Ks].

e

cv3kalán evőkánál, táj n a g y k a l á n ; lingură (de Pä); (Eß)Lőffel. 1798/1821 : Egy régi modi gombőjeg, és Virágos nyelű évő Kalán [ K v ; Pk S J- 1801: Hét évő Kalány. É d g y Leveses kalány. 0t Apró Kávés Kalányok [Mv; MvLev. Tóbiás Antal hagy. 4]. 1807: 15 evő Kalán, 2. nagy leveses Kalán [DLt 378 nyomt.]. 1824 : Nyoltz «vŏ kalán Két kávés kalán [Dés; Űjf. Újfalvi Samu hagy. 1]. 1836 Három évő Kalany . . . Hét kávés kis Kalány [Apahida K ; R L t O. 4]. W * : Evő kalány Kávé kalány [TSb 7]. su

evőkalánnyl vhány evőkanálra való; pentru îteva linguri (de supä); einige Eßlőffel voll. 1836 Ezennel küldök üvegben vatami nyál-hígító és nősítő orvosságot . . . Méltóztassék ebből óránként előbb tsak egy kis évő kalánnyit venni, s' ha nem émelyíti egy nagyobbat óránként [Mv; Pf - dr. Engel Jósef lev.]. c

cv5vaj asztali/csemege v a j ; u n t de m a s ă ; Tafelbutter. 1596 : Ewueo way wagion eytel No. 40 [Kf; Szám. 6/XIX. 25]. évtized deceniu; Jahrzehnt. 1854 : Egy sor évtized alatt szokatlan csend lőu [ÜjfE 3]. evvel az ez névm -vei ragos hasonult alakja ; forma asimilatá a pronumelui ez prevăzută cu sufixvii -vei; mit dem Suffix -ttel versehene ássimiUerte Form des Fürwortes ez: I, Jelzői használatban; cu funcţie atributivă; in attributivem Gebrauch: ezzel; cu acest/această; m i t diesem/dieser. 1564: Vigre az hadnagiok m i j közinkbe euuel az okkal iöuenek [SzO II. 180]. 1582 : Nem Merek

evvel benne olwasny . . . » hanem bè tetetem mingyarth az keonyweth vele ewel az Borbara azzonnyal [ K v ; T J k IV/1. 106]. 1602 E n ewel az Farkas Mihaliall azon etczaka . . . eggywt eoriztem az thoronynak felseo feleben igazitam megh hagiam neky minth vigyázzon [ K v ; T J k VI/1. 622]. 1629: ez az puska eze az Darabonté, mert latta(m) hogj mind euel az puskaual leöueòldöze [Mv; MvLt 290. 161a]. 1724: az Isten tudgja menyit busulok laczika nyavalyáján . . . melyit hasát had kenegessek evei az rutás kenővel [Illyefva H9Z; Ap. 2 Apor Péterné Káinoki Borbála férjéhez]. 1753 itt meg az széleken mind fel fokatt volt az jég most már azt v á r a i m hogj evei az hideggel meg erősödnék [Komlód K ; W L t Wesselenyi István feleségéhez]. — L. még ETA I, 98. II. hsz 1. ezzel; cu acesta/aceasta; damit. 1585 : Ezek (!) a ' Saitokuak h a t a t becswllettek 96 d . . . ezen kiwul mi magunk zamara éwel egiete(m)be(n) tartottunk meg hetet kinek az Arra f. 1 d. 6 [Kv Szám. 3/XVI. 44]. 1589 G ilyen Jmreîi vramtol veottem fyw Zer Zamokat Euelis Zywkon ertek el velle [ K v ; i.h. 4/VI. 11 Stenzely András sp kezével]. 1629 : az ember le teöt volt három tallért, s penztis mellette; s mondotta hogj ihon evei megh veheted [Mv; MvLt 290. 186a]. 1718 : azt monda Tartsafalvi Mihálly mikor Palfi Uramek jŏnek vala had jöjjenek es egy vas villát ki vévén az rend alol, mert evei bizony edgyet megh hŏjkŏlök bennŏk [Szentmihály U ; Pf]. 1823 : (A bankót) látván magamis, azt mondottam ted el ne mutogasd senkinek mert evei porul jársz [Radnótfája M T ; T L t Praes. ir. 65/1827-hez]. L. még BáthoryErdLev. 284. 2. ilyesmivel, effélével, cu aşa c e v a ; mit sd etwas, derartig. 1557 : dixisset Vargane Ewel Kewzonik meg az ebek hogy tartotta(m) wket [ K v ; T J k I I I / l . 70]. 1769 tsak ez a' Köpönyeg alatt valo Fitty hányás, evei időt s Pappirossat Ngd(na)k tölteni sem kell vala [Mv; Told. 19/45]. 3. az (imént) elmondottakkal, ezzel; cu cele spuse adineauri, cu asta/aceasta; m i t den (vorher) Gesagten, damit. 1653 A mely négy éléfántot utánna visznek vala, nem láthatók a nagy sokaság miá ugyan jól, hanem evei akkor elmúlék az a nap [ETA I, 134 Nsz]. 1677 Nehav Nagj Tamas komanai Udvarbíró lévén az el mult ŭdŏkbe(n), egy es más uton Pusztán maradót bizonyos számú ház helyeket . . . az fellyeb megh irt két házhelyek mellé applicálta, es euuelis megh ne(m) elégedvén Rád Sutejka, R á d Kurtsuly, es Solomon Dureszkul nevő Jobbagjanak Eoreksegekhez is p(rae) tendálván vitsinsag(na)k p(rae)stalasara erőlteti őket [ F ; Szád.]. 1846 : ezen feneb meg irt 2000 Rf Conventios pénzt . . . kedves Léányom Katona Klári agya ki, ezen feneb meg irt Légátárjusaimnak k e . Sben, és evei minden további ez aránti Evictio ter íe alol ment [ K v ; Végr.]. 4. és ekkor/azzal; şi atunci, şi cu a s t a ; und dann/damit. 1631 lata(m) ho^j egj legien mezítelen zabliual forgódik vala erejsseu keörniüle

exacerbáció hogj adgja megh az vamot s megh en mondám hogy miért kérsz azon vamot hiszem varasi eöreökseges ember az, euel amazis el hagya [Mv; MvLt 290. 235b]. 1653 „No mostan én csak elmegyek, ezt a választ megviszem a bassának." Evei elméne a követ [ETA I, 113 NSz]. 1803 evei tsak hirtelen ki orsozott az az idegeny Legeny [Berekeresztúr M T ; Berz. 3. 5. B. 1]. — L. még ETA I, 54, 1 2 8 - 9 . III. fm-ban a mm-ra utaló msz; cuvint prin care în propoziţia principală se trimite la propoziţia secundară ; im Hauptsatz auf den Nebensatz hinweisend a következőkkel, evvel; cu următoarele, cu aceasta; damit. 1573 feyr tamas ewel meg teobbyte wallassat, hogy egczer eoryz volt eo az h y t kapuban, Azon Megien ky adam Jstwa(n) [ K v ; T J k III/3. 198]. 1602 Horwat János Theomeoswary Andrasne Catha azzonny betegh adgvban lewen referallya vgy vallasat mint az elseo ket vallok vallanak Ewel teobbity hogy eoys ott volt azon hazban, mikor Zeoch Andrasne az Negyedik ladara talalt volna [ K v ; T J k VI/1. 5 6 6 - 7 ] . 1639: Dániel Deakne Soré barbara Azony . mindé(n) rizeiben azonkipe(n) val az mint vayda Szent J u a n y Szabó al(ia)s Fekete Janosne . . . Ciak hogy euel teőbitj Az Aniammal ot volta (m) olah vasårhelt* mi viselteőnk adigh gondot az migh Feiruara jara Cziehriny Gergely ne [Szászcegő SzD ; Borb. I. — *SzD]. 1759 Tisztarto Vram evei kérkedett hogy már most négy szekér sem vinné el az otthon valo vagyannyát [Marosludas T A ; TK1]. exacerbáció keserűség; amărăciune; Betriibnis. 1618 jó reggel ismét hozzája mentem Görcsi Mehmet pasához és nagy emberséges salutatio után nagy exacerbatióval kezde el az panaszolkodást [BTN 126]. exaggerál hajtogat, mondogat; a tot spune; (immerfort) beteuem. 1618 : Kamuti uram ugyan azt exaggerálá, hogy mindnyájan könyörögjenek császárnak, hogy mégis elengedje három vagy négy a esztendeig" [BTN 89. A török szultán az adót]. exakeió 1. behajtás/szedés; strîngere, percepere ; Erhebung, Beitreibnng. 1596 : Keonyeoreoghnek Na (nak) Nagod Committalna megh hogy affele teoruintelen es zakatlan exactioktul zwnnyk megh es Zabaditana megh [Dés; D L t 249]. 1626 : Hadgynk azért es serio parancsolynk is hŭsegteknek . . szabadosink taxajokat . . . bé szolgaltatva(n) őket ne haborgassák . . , hane(m) az eŏ praenominalt taxajoknak exactioja uta(n), őket mind(en) szabados kereskedesekb(en) . . . elni engedgyék [VhU 227 fej.]. 1740: Az fellyebb el mult Országos sokadaLmok alkalmatosságával oriálodván a Szigyártó Mester emberek(ne)k controversiájok a Thordai Varga Mester emberekkel a tseres botskor szijnak, vagathatása, amlhatasa, ugy a látó pénznek exaktioja iránt, hogy tudni illik mellyik Mesterségen levők (ne)k

506 competállyon de jure annak exerceálhatása constált a Magistrátus előtt hogy un a gyártokot illeti [Torda; T J k I. 188]. W 6 5 : J l melly normát a Qvantum exactiojára allitott vô fel eö kegyelme, a szerént sokkal kőnnyebtf kőit fel az Eő Felsége qvantuma a szegénye kissebb terheltetésivel [M.igen A F ; Eszt-Mk VaU325]. 2. adóztatás; impunere; Besteuerung. Intem annakokaërt Gondviselőimet, Biráün3 > kenézimet, hogy ez mostan eleikbe(n) . punctumokat, ordinantiakat ugy visellyek szefl|e 11 előtt, valamint az ellen czielekedni ne compe ? tassanak, és Jobbagymat illetlen exactioval, ^ ságlással ne bánczák [Czege SzD; Wass]. Szk: cselekszikjtesz. 1614: Vagion sok Pö' naszolkodas az harminczadosok ellen, kik t az zegensegennis akarmi kiczin marhatollis ^ cziak arató es czepleo rezekbeollis illetlen es n* ^ nelkwl ualo exactiokat czelekednenek [Ks ogy-i végzés]. 1653 : Az ki szegény eggyes ^ pattal vagion penigh, az ollyan igaz mentségß s ne hazugsággal állassa dolgát, hogy kŏrü^ ne k a p j á k az tökéletlenségét. H a o l l y a n k o * ; én Gondviselőim méltatlan és képtelen exacti tennének az ollyanokon, én lévén az Asz(sz)ony° ' igaz expositioval állassák előttem dolgokat SzD; Wass]. 1673: H a kik penig az olyan s z ^ dosok és boérok közül valami illetlen e x a c t i ô * cselekednének az szegénység között, de facto && fogattassanak, és vitessenek praefectus atyán*1. eleiben [EOE XV, 344 törvényszöv.]. egymáson megadóztatják önnön magukat, ^ Vagyon egy Eőreg' Teolgyfas Erdeő, mellyet AP f (!) Erdejenek hynak. Ennek eleőtte regen, n j ^ ezt az joszagot az A p a t Urak birtak Egy a Z Urak keőzzwl az Colosvariak(na)k bizonyos s 1 1 ^ , penzen el a t t a volt. Veuen ezib<en> az ^ minemw rettenetes k a r t fognak wk vallani. az Erdeőt twleők el szakaztyak. Rettenetes ^ ^ nytwl foguan nagig, egymáson exactiott teuen Summat az Apat Ur(na)k deponalua(n), igT JJgi hettek ki az Colosvariakat beleőle [Km; GyV V \ 3. szolgáltatás ; r e n t ă ; Beistellung, Pflicht. 1& Az Mezőre Lato v r a j m e k penigh zwntelen aZAOÍo zeőn forgolodgjanak es vigiazzanak, es az kewekben ketteőt is egiben keőssenek, hogj Z az keőssege(n) feletteb valo Exactio megh niek [ K v ; T a n j k I I / l . 2 3 6 - 7 ] . 1699 (A *L> hoz) árron j u t o t t a m és az sok rendeletlen P 0 . . ^ zás rettenetes sok exactiok árrátis feljûl ^ j à i ugj hogj egészen pénzemben áll, magam ^ J keresménjemet expendálván erette s r e á j a L MbK 89]. Szk: veket. 1592: Layos Lewele, C o f l ]í$d' pechety alath, hogy a ' fenessy zeöleokrcol se * ^ bért se egieb exactiokat Ne vehessenek cha* igaz dezmath [Kv ; Diósylnd. 26]. ^ 4. bírság; amendã; Geldstrafe. 1666 : helyeken a tisztek legitime nem publicátt* ^ a szegénység közt, hogy csizmát s festett V ^ t g p álló köntösöket ne viseljenek, mégis s z e g é n y t

507 nem kevés exactiókkal terhelték [EOE XIV, 183—4 o g y - i v é g z é s j 5. számvétel; revizuirea socotelilor; Rechnungs«*derung. 1734 mostis jo szivei szolgáltunk p n a , de seuki emlékezetet sem t ŏ t t azon do°grol, hogy ha pedig ènnèk utáona vagy ègyèlè hozodnék az Exaction t . » vagy másszor Kzta szivei szolgálni el nèm mulattyuk [A.csertt 1 1 3 2 A 2 Bialis F e r e n c A or 77^ ' P' P Péternéhcz]. J V pro Anno 1738, a' melly Ratiocinans atyánkaz Exactiorol elmarattan(a)k, azok(na)k Raa ' jövő Héten exigáltassan (a) k . . . Hadnagj ^yankfiala(a)k injungáltatikis, hogj prolongálom az Exactiokat 's Censurákat ne engedje; 55la* S e s s i o k a t ültessen ŏ kglme [Dés; Jk e

*akclusabban pontosabban, tökéletesebben; mai ; vollkommener. 1722 : ne terheltessék Ur(am) J?d az mostani Szántartom Sinkai extractussát rec tificandum kezembe küldeni, had elaboralexactiusobban | elaborálhat exaktiusabban ſ K J . Rétyi Péter lev.]. «xaktor 1. adószedő; strîngător de dári; SteuerJUiehmer. 1595 értik eo kegmek bizonioskeppen e vr ?y Restantia maradót el az Taualy Ado zedeo _ ûuualis, eo kegmek ezekre nezne igen nehezen hétnek a z Ado vetesre, mert lattiak eo kegmek j?gi hazontalan az Ado fel vetes, ha az Exattorok 7 ^ C n t e r f e l n e m z e d i k P g : v ' T a n J k V1' 2 5 2 J ! 0 4 8 : Enyedi Mihály Ura(m) . . . azt mondotta, mindé(n) esztendeŏb(e)n fel tettek, es fel '-ettek az adot, az Praelatusok es Exactorok houa l ţottek ne(m) tudgya [Kv; T J k VIII/4. 3 0 6 - 7 ] . J âgjari és Gutzi kőzött Brinetz Fund(usá134] a n á t P e r c i P i á l t a 212 E * a c t o r f 1 0 C K v P o l g K aláAi18f ? M 2 ' ** 3- adalék a fog. bizonytalansága miatt a 2. jel. tartozik.

számvevő; revizor de socoteli; Perzeptor, ^chnungsführer. 1572: Somliai Thamas deák exac750 ^ s w a i Miklós Craznai vice Jspan [WLt]. , (A) keòztwnk való oztoztatasra bochattaott Commissariusok Zykzay Jmreh deák feyervduarbiro, es vásárhely Balinth deák Eò ^ga Exactora [Abrudbánya; Törzs]. 1614/1616 uao(m) jol hogy annuatim meg attak az feiedeem anuúentiajabol az Nyoltz szaz kö soot* a * ott való papoknak ugy lecatioiokban (I) is volt irva az Kamora Jspanoknak az nyoltz soo, az exactorok is acceptaltak szamadaskor ſ L orda; RDL I. 100]. 1625 : Miuel Exactor vraim ot szamot akarna(n)k adni az felged Zamara v ţ ° vasarlasainkrol es egyeb erogatioinkrol, azok01 való Regestumunkal expedialtuk Peyerwarra " et tanachybeli atyankfiat azon dologhnak el Jgazitására [Kv; Szám. 6/XVII]. 1700 Exac^>rok(na)k rendeltettenek* . . . , hogy eddig defunHadnagysagot es egyeb racionalt tiszteket ls elt Atyánk fiaitul minden nevel nevezendő aros proventusirol szamot vegyenek [Dés; Jk

examen 301. - »Köv. a nevek fels.]. 1802: (A) 35. szál fenyő fa gerendáknak miben léteket nem láttyak az Exactorok; azért tartozzanak a' Szám adok ezen fakrol demonstrálni, hogy mennyit dolgoztattanak fel a' Hidra [Torockó; TLev. 5]. — L. még ETA I, 149; RettE 132; TT 1889. 518, 714. exaktorńlis e szk-ban; în aceasta construcţie; in dieser Wortkonstruktion: ~ papiros ' V 1843 : A K Monostori Papiros gyár . . . haszonbérbe adatik . . . által adatik Itató Papirosnak való Exactoralis papiros húszon egy mázsa [Km; KmULev. 2]. exaktorátns számvevőség; contabilitate; Perzeptorat, Rechnungsamt. 1749: eő Nga . . . az Mlgos Exactoratus által, az Mlgos Regium Gubernium eleib(e) protnoveallya, hogj micsoda Dulatások vadnak [Illyefva Hsz; Ap. 1]. 1757 néha küldött ugyan az Mltgs Exactoratus difficultásokot ki, de . . . az melly Perceptor Cliense volt, arról el harántotta s mást adositott] meg [Fráta K ; Ks 101 Cserei György lev.]. exaktoria számvevőség; contabilitate; Perzeptorat, Rechnungsamt. 1696: Gjula Fejérvárott a' Szamtartó házban gondviseletlenől találtatott exactoria hitvá(n) ladabeli Levelek Registroma [BfN]. 1718: Mark András sz egjház utzáb(an) Peter kovátz árvái fundussa feléért . . . az Exactorian meg fizetett f. 14 [Kv; PolgK 133]. 1749: Die 19 Januarii attam az Exactoriara Gyertyát N : 4 [Mv; MvLev. 3]. exámen 1. (felül)vizsgálat; (supra)revizie; Revision, Prüfung. 1672: az Radnothi kulcsarsagnak Tisztiben minden kezem alat forgo jokrol inennel hamarab lehet Ratiomat Szamtartom Ratiojaval edgyüt meg csinálva(n) exhibealtatván Praefectus vramnak eő kg(ne)k examenre be adom [ ü t i ] . 1682 : A 1677 et 78 Bor Peter levén Tiszt* Ratioit examenre be atta volt [Vh; VhU 681. — •Karkón, azaz Boroskrakkón (AF)]. 2. vizsgálódás; cercetare, examinare; Prüfung, Untersuchung. 1742 : Mi Torotzkó Városában lakó Hites személljek* . . . látván . . . az verŏs kovátsok kőzött levő sok dificultásokat . . . a' Verős kovatsokot egyben gyűjtöttük, és . hoszszas Examen után azonn egyben gyűlt Verős kovátsok . . . mondottanak illjen Punc tumokot* [Torockó; TLev. 9/2. — a Köv. a fels.]. Szk: ~be vet megvizsgál. 1592: eleob inenwen eo kgmek tanachkozasokban, veottek eleo varosul es examenbe vetettek az Alsó tanach Byro polgár kewansagat, hogy . . . fizetest kewannanak az varostol [Kv; T a n j k 1/1. 176]. 3. vallatás, kikérdezés; interogatoriu; Verhör/ nehmung. 1737 a mikor a fen forgó Barázdát csinálták, akkor semmi esküvés és iâz Hit szerént való examen nem volt [Szentmargita SzD; Ks 14. XXXVIII. 15]. 1809 : (A) fen irt examen a fen irt mod szerént menvén végben és a Detentus előtt fel olvastatván, minden hozzá tétel és

examinál el vétel nélkült . hellvben hagyta [Kissolymos U ; UszLt ComGub. 1752]. Szk: vkit ~re von vkit vallatóra fog. 1765: examenre vonván őket, azt fateálják . . . , hogy igenis voltak tolvajok, kik reámenvén az úr udvarára, meg akarták ölni az urat [RettE 187]. 4. faggatás, vallatás; iscodire, interogare; Ausfragerei, Vernehmung. 1762 : nékem egj Néma Leányom vagion, kiis móst Viselős, és kemény examen, és verés után mutatta, hogj . . . Merk Luka . . . Száját bé dugván Leányomon erőszakott t e t t rajta, s bizonyai nem mástól, hanem Lukátol viselős [Kóród K K ; Ks 17. X X X I ] . 5. vizsga; examen; Prüfung. 1735 kevés nap mult el hogy az Urffi . . ebedgjen és Vatsoráján vagj iros tészta vagj egjébb vajban rántott vagy főtt ne l ő t t volna, mindenekfelett Examenek alk a l m a t o s s á g á v a l ) [Kendilóna SzD; TK1 Beniamin Cseh de Akna (29) nb vall.]. 1780 Edes fiam . . . hogy az most kőzeleb esett Exáment alkalmatosagával más eléb való Clasisba vitek azt is fgen őrűlőm mivel ha magamat meg nem tsalom, azt hozom ki belőle hogy jol viselted az edig valóban magadat és azért vítek eléb [Borb. I I Bethlen Kristina lev. Nsz-ből fiához]. 1824 : Confirmaltattak jo examentyek adása után Gondár Anna, Musika Anna [Burjánosóbuda®; RAk 34. — •Később: Bodonkút K]. 1869: Idának hétfőn lesz ugyan az examene, de ha lehet mégis jöjjetek be szombaton, mert itthon vagyok [Dés; Borb. I I ] . 1871 Az oskolába járó gyermekeknek exámenjek volt május 7-én [Burjánosóbuda K ; RAk 117]. - L. még R e t t E 62. examinál 1. kikérdez, vallat; a interoga (a supune unui interogatoriu) ; verhören. 1699: Az izentetett embert nemcsak arról examinálják, ha maga potentiariuskodott, hanem arról is, ha mást látott [Zalán Hsz ; Barabás, SzO 388]. 1715 : hivãtam az Hidegvizi Örögŏkŏt . . . es examinálam ezen ŏrŏgŏkôt azon hogy mi formában birja Mihaila Tolcs az paduricsa allatt való fŏldett [Hidegvíz N K ; J H b XXVI/53]. 1772: Almási Mihály a ' Torotzko Várossá Biroja jelével . . . examinaltuk [Asz; Bosla]. — L. még R e t t E 187. 2. f a g g a t ; a descoase (pe cineva) ; ausfragen. 1722 : Az Szkutárt én elö hivatám mingjárt examinalam az Mak(na)k dolgárol; ő aszt feleié bizony imit amot van igy kevés az szélekben az erdő (ne) k de hogy arra sok sertést szerezzünk ne(m) javallja [Fog; K J . Rétyi Péter lev.]. 1736 : Mint hogy én Tavalyi Falus Biro voltam, az utrumb(an) forgo személy az én házomnál, és gond Viselésem alatt Sok izb(en) fordult meg, és egy alkalmatoságai magam is Examináltam arrul hogy ki nevelte volna meg a H a s a t | mikor Gjermeke lőtt, én vágtám az kőldekit . . . , én magamis eleget exemináltam hogy kitŭl kapta volna [Szentegyed S z D ; TK1]. 3. fontolgat, mérlegel; a cîntări/cumpăni; erwägen, überlegen. 1629: Tanachyul eo keglmek Assumalvan Király falui János Deák es felesege Thoroczkaj Anna keozeot forgot teorvenyeket

508 tavali Birak vraimnak, es mind az eoszue felek' seket az ket felnek, es bizonsagokat nüŭO? neket megh visgalua(n) es examinalwan Teö* hogy mivel . . . az Incta . . . az hazassagb^ rendi ellen viselte m a g a t : Azért megh hally0 erette [ K v ; T J k VII/3. 139]. examinńlás 1. (felül) vizsgálat; (supra)revi2ie' Prüfung, Revision. 1648 : rationkat tsak k kezre attak s el nem igazithattak, hanem haflfl3 dik kezen fordult megh Rationk(na)k E x a t n i n a ^ melynek illyen hoszszu időkre való halladasa m*®. vagyo(n) az mostani busulasunk [Alvinc A"' Szád. Casp. Bodo lev.]. 2. faggatás; descoasere; Ausfragerei, Veflţ^ men. 1629 : az eleobbi fassioiat a az mellyet ual° uolt E p elmeuel leuen eleotte eloluasok es && examinalok hogy h a ugy emlekeznek az dolog* az mint akkor uallot uolt, mely examinalasufl*: ezkeppen ualla [Ks TU. 8. - "Lucas S z a b ó a szent Imreh (40) vall.]. examináltat 1. felülvizsgáltat; a dispune rf^ (supra)revizuiască; untersuchen lassen. Tiszt, Ratioit examinaltatta, difficultasit comP.f nalta, es Groff ur(am)» eő nga által final(^. absolvaltatott [Vh; VhU 682. - a Gr. Thökw Imre]. 2. v a l l a t t a t ; a dispune să fie supus unui fej^ rogatoriu; verhören lassen. 1681 Hunyad vára , . . . iratik lenni ötven két h a v a s ; mind a Z °L altal mostan ugyan jol megh ruminalvan es galmatossan Investigálván, az ahoz tudo eX P ^ hites szolgák a l t a l ; examinaltatvanis . . . a S ÖV 1 altattak ez szerint" [VhU 5 2 - 3 . # ' fels.]. examináltalhalik 1. f elül vizsgált athatik ; a tea fi suprarevizuit; geprüft/revidiert w e r d e n * . nen. 1682 Thordai István Vr(am) lévén à biro, első esztendőre való Ratiojat noha be > volt eő kglme; mind azo(n) által nagyub r à Documentumok h a t r a lévén, nem examiâ 1 h a t o t t [VhU 680]. 2. vallattathatik; a putea f i supus unui ^ ^ rogatoriu; verhört werden können. 1599: ™ hogy az birak vraim megh teorwent nem cialtanak Tetczjk azért hogy az biraknak teoJ^ ^ kel mondaniok Annak vtanna megh 1 attya* kgmek . . . ha p(er) torturam examinaltatha awagy ne(m) [ K v ; T J k VI/1. 335]. examináltatik 1. felülvizsgáltatik; a fi re vizűit; revidiert/nachgeprüft werden. 1682 ' druczki Györgi Vr(am) Ratioi . . . examinaltat**£ | Censura által revidealtatván Complanaltatj^, Váradi Mihály vr(am) lévén az Udvarbíró* ** e5 jat eő kglme ezen Esztendőre be atta Kftf^Ltot Gyarmathi István Vr(am) által examiaalj* ugian akkor mind azo(n) által mind az K-q? eő kglme nem replicalt [Vh; VhU 680. illyén (H)].

509 2. vallattatik; a fi supus unui interogatoriu; erhört werden. 1645 (Az fogolynak) az plenger alat nyelue k j vonattassek es ä plengerre szegeztessek; Miuel penig ereos gyanuia vagyon reaja hogy Nem maga fejeteol czielekűtte cziak ez *agi dolgotft azt kewannya hogy megh mondgya, Jtioquin per torturamis examinaltassek [Kv; T J k Vili/4. 12. - a Árulást]. 1740 Szabó György . . . exainináltatván ejuralta hogy ezen Kapitany(na)k fanctioja alat égy Pénztis nem adot [Torda; T J k 182]. 1769 : Ezek a Bizonyságok . . . minnyáján modo l(e)g(iti)mo Citaltattak, Adjuraltatt(a)k, exa^ûnalt(attak), és a p(rae)mittalt mod szerint Találtattak [Bögöz U ; IB]. - L. még RettE 124, 187. Szk: szelíden 1809: szelíden exámináltatik, de merőben tagad mindent [Dés; DLt]. v

Az erdélyi régiségben a kínvallatással szemben a kikérdezéses vallatást szelíd vallatásnak nevezték.

kikérdeztetik; a fi întrebat/chestionat; asugefragt werden. 1784 : Igazé hogy az emlekezetben forgó helly mely felet most a Controversia vagyon és most oculatorokis examinaltattak voltis a meg ^vezett Gálok banyászié [Torockó; Bosla vk]. ®xarált kb. papírra vető, írásba foglaló; care ^terne pe hîrtie/consemnează în seris; schriftlich abfassend. 1740 : ha az A. ő kglme ezen Contractust exarált Regiusoktol, hiteles Testimoniumot hoz, hogj tulajdon azon Regiusok által lőtt azon Correctio úgj élhet vele [Dés; J k 346]. exaráltatik íratik, írásba foglaltatik; a fi seris/ consenmat în seris; abgefaßt werden. 1740: azon Esztendőb(en) exaráltatott a' Contractus [Dés; Jk 346a]. exardeszkál haragra lobban; a se mînia; erurnen. 1617 breuíter mind ezekre replicaluan, jnostannis czak azt mondom, mint propositiomoannis megh mondottam, hogi az Ik engemet praeter omnem meritum meum tamq(ue) p(er)sojaminnocentem diffamaltanak Meli diffama(las)ok f a n e m leottenek volna, Taualy Biro Vram eo *ghne nem exardescalt volna [Kv; RDL I. 11]. 2

e

, *árendáció haszonbérlet, rég, nyj árenda; aren: Pacht. 1743 Deploralják pariter hogj . . . aekiek is elejek edgy Kerekű lisztelŏ Malmot ágálván tŏllŏk is ugy vetetŏdŏt el a Malom • •. veszedelmes nekiek toveb exarendatio alat tartani [H; Ks 62/10]. aă

exárendál 1. haszonbérbe/árendába (ki)ad; a în arendă; verpachten. 1761 : ezen Joszágot • •. Groff Magyar Gyerŏ Monostori Kemény László gubernátor Vr eo Excellentiaja exarendalta volt [Mezópagocsa MT; J H b XXIII/31. 9]. 8. haszonbérbe/árendába vesz, rég, táj kiáren; a lua în arendă; pachten. 1765 : L. Baronissa pániéi Sofia kegyelmes Aszszonyom eŏ Exaja Dévai Rév Hajóját . . . exarendaltam három eszűa

exauktoráltatik tendőkig [Déva; Ks 78. 20/5]. 1782/1799: A' Mészárszéket most a' mult Karátson előtt az Uraságtól árendálták meg a Toroczkon lévő Mészárosaink . . . Mészárosaink . . . a' Mészár széket exarendalták [Torockó; TLev. 5/16 Transm. 334]. 1805 Toma Dás panaszol, hogy ők ez előtt valo esztendőben egynehányon exárendáltak egy Havast Mlgs Nalátzi István Vrtol 70 v f t esztendei Taxa mellett . . . , de a' Havast még se használhatták békességesen; minthogy a" Korojesdi* Katonák réá menvén két lovakat el vitték [Füzesd H ; J F 36. - a H]. exárendńlt 1. haszonbérbe/árendába adott; dat în arendă; verpachtet. 1810 : az exárendált puszta udvarház [Torda; Pk 7]. 1839: kéntelenittetnek az Exponens Urak az exárendált Malmokat az Ur kezéből el venni, és újba Lícitaltatni és másnak kiadni, és ha mi hiányosság s rövidség ebből fog szármozni aztot az Urán fel vétettni s exequáltatni [Kv; KmULev. 2]. 2. haszonbérbe/árendába vett, rég, nyj kiárendált; luat în arendă; gepachtet. 1763: Mélgos Groff Kornis Ferentz Ur ŏ Naga Mező Csáni rész portioját Arendaltam volt meg, három esztendeig medio tempore azon exárendált Jószágnak nemellj reszet ŏ Nagatol ki váltván, az kezemnél lévő Curiat cu(m) pertinentiis maga keze ala vŏtte [Szentmargita SzD; Ks 15. L X X I X . 3]. 1788 : Haza jővén; . más lakost találtam az töllem exárendált Házban [Déva; K s 75. Vllb. 111].

pxárendáltatik haszonbérbe/árendába adatik; a fi dat în arendă; verpachtet werden. 1739: Mivel hogj az Regius Fiscus hatalma alat vágjunk jol lehet hogy exarendaltatat a város, de mind azan által minden fundustol esztendőnként tartazunk Taxát adni Hf. 4 három s négj napi dolgát praestálnunk kell melly is Circiter extendállya magát ad Rf. 153 xr. 20 [Hátszeg; K s 83]. 1756 : noha ezen hajók exarendaltattak, szokot mind azon által itt is a' Vám desumaltatni e' szerint [Déva; Ks 101]. exárendâtor bérlő, rég árendátor; arendaş; Pächter. 1786 : enis voltam Exarendatora a' Vas Dézmának Mlgos Groff Thoroczkai Sigmond Ur e ŏ Naga részéről, de én sem engedtem el hanem exigáltam rajtak, mivel eŏ Nga sem engedte el én nekem [Torockó; TLev. 4/13. 13 St. Fejérvári (67) ub „Chirurgus Faktor" (1) vall.], fa exaszperńlhat felemelhet; a putea m ă r i ; erhöhen können. 1670: Crescentibus delictis crescunt e t poenae, exasperalhatnok poenaját*, de legyen irgalmasságunk nyilván hogy minden demerita ignomiaval ne(m) prosequallyuk [ S z j k 110. — *A schismaticussággal vádolt papnak. Diószegi Istvánnak]. exauktoráitalik elbocsáttatik; a i se da drumul; fort/weggelassen werden. 1711 : plenipotentiarius

excedál generális Pálfi János uram 6 excellentiája parancsolta igen serio: az eddig tractált bekesség punctumi szerint az hadak exauctoráltassanak [TT 1891. 293 SzZsN]. extedál 1. meghalad; a depăşi/ întrece; übertreffen/steigen. 1723 : Aztis tudam hogj a Deési Vraimék gáttyok a' Revolu(ti)o előtt a' millyen volt, most ahoz képest magasságb(an) excedállya [Désakna; Ks 25. IV. 5]. 2. (értékben) felül/meghalad; a întrece/depãşi (în valoare) ; (in Preis/Wert) übertreffen. 1099 : Minthogy P a p Laszlo praetensioja Néhai Kőrmőndi Szabó J á n o s Relictajahoz Biro Ersebethez excedallya az öttven forintott: ily gravioris ponderis dolog lévén: tettzet a ' Tőrvenynek hogy Causajat leváltassa [Dés; J k 297b]. 1735 : Mivel ezen Causa az 50 forintott nem excedállya juxta Constitutionem nobilis oppidi non Transmittitur [Dés; J k 156a]. 3. tállép, meghalad; a depăşi, a trece de ; übertreffen/steigen, über etw. gehen. 1700 nem excedallya ez az Causa a ' Szék authoritassát [Dés; J k 314b]. 1747 : Ezen C(aus)a nem apellaltathatik : Mivel az poena nem excedallya az Szék authoritassát [Torda ; T J k I I I . 123]. 4. meg/túlhalad; a depăşi, a trece de ; íibersteigen/treffen. 1735: excedalvan az 24 esztendőt az Divisio nem retractaltatható [Torda; T J k I. 81]. 1772: (Ez) az én calculusom szerént, úgy tetszik, hét millióra mégyen . . . Ezen kívül a quantum is excedálja az egymilliót [RettE 276 — 7]. 5. hatalmával visszaél; a abuza de puterea s a ; (seine Maciit) mißbrauchen. 1691 H a kik azon Statiobeli Commissáriusok kŏzŭl akár m^lly tekéntetek alat exorbitálni és excedálni compareáltat(na)k, úgymint az Administralo szegényseg(ne)k az méresben, vagj egybe másba k á r t tennének, azokat p(rae)missa admonitio(n)e érdemek szerént et cu(m) contento quaerulantium megh büntesse [ K v ; Törzs. ut.]. 1784 Tudva lévén, hogy az Executorok közönségesen excedálni szoktanak, azoknak competentiajok ugy reguláztatik, hogy egy Executornak egy napra ne adattassék ; hanem elegendő étel Pél kupa Bor, és egy peták patkó Pénz [Torockó; TLev. 2/6. 2b]. 6. túlmegy a mértéken, túlhaladja a mértéket; a întrece m ä s u r a ; alle Grenzen übersteigen, über alle Maße gehen. 1681 a' Koh mesterek néha excedal(na)k; es egi Susztra 130 tereh szenetis erogaltak, à tüalom ellen [VhU 63]. 1787 (A verős kovács) aztis tartozzék a mivén készült t ö b b vasaival edgyŭtt a Vas valto házhoz masalasra bé vinni, hogy meg tudassek a másák és fontok számában nem excedalté a Constitutiok ellen [Torockó; TLev. 9/25]. 7. féktelenkedik, rakoncátlankodik; a fi neînfrînat/nesăbuit; sich zügellos benehmen. 1769 mind a k é t t Utrizált személy kiváltképpen a miolta Udvari szolgálatban férkeztek volt, ugy anyira kezdettek excedálni, hogy nem vala képpest (I) meg m a r a d n i véllek senkinek [Bokaresd H ;

510 Ks]. 1781 : Tapasztalván azt a' Communitás hog? mind a ' Strásákkal mind másokkal a' kortso®*' kon virattig alkalmatlankadó 's utzákon keriog iffiuság szokott tsufolkodni s excedálni, azé*1 ezen már gyakorlásba vett hibás . . . s mind00 gonoszra . . . u t a t nyitó szokásnak el törlés^ rendeljük a' Strásálás ki álitásában* [Torocköi TLev. 2/5. - a Köv. az intézkedés]. 1802: mondottam hogy az Apjának megmondom * kiis majd meg t a n i t t y a őtet excedálni [Déva; ^ 115 Vegyes ir.]. 8. hirtelenkedik, szeleskedik; a se pripi/p reCl ] p i t a ; sich übereilen, übereilt handeln. 1758 : mészetem volt az is, hogy hirtelen m e g h a r a g u d j s olyankor excedáltam is, és arra nézve egy* dolgokban is sokszor hirtelenkedtem, melynek szór kárát vallottam. Kivált ifjabb k o r o n g mindjárt ígértem akárkinek akármit, amim ' melyet hol megadtam, hol pedig elmiîUŐztel11 [RettE 81]. 9. elhalálozik, kimúlik; a muri/deceda; h10' scheiden. 1725 : (Adóäságát) minél hamaréb igyekszik fizetni csak az I(ste)n sullyos b e t e g é 1 ' bői vegye fel, hogj h a penig casu quo e vivis excedálna vagy ha meg gyógyulna is de . . . ado?' ságat meg fizetni nem akarna . . . , tehát az T)o&\1' n)us Creditor Contentumot vehessen [DobX^*' 1/120]. exeedáló féktelenkedő, rakoncátlankodó; înfrînat, nesäbuit; sich zügellos benehmend. Az Passusnélkül lezzegŏ (!) nemeteket vagy \ passussal járnakis de h a ingje(n) élődni, szekere*^ marhakat venni akar (na) k, zabolázzák megh, ^ gjen élni, vecturakot vonni ne engedgjenek, ^ fogassák megh az ollyan excedálo n e m e t e k e t , kŭlgjék be az Quartellyba [ K v ; Törzs. ut.]. excadált meghaladott; trecut de troffen, erlebt. 1776: Már h a t v a n excedalt Öreg ember R á d u j Nyikula laki Birám [Széplak K K ; SLt 17 Ferencz lev.].

... ; Esztendő^ nevű P. Hovr*1

exeellál (értékben) felülmúl, meghalad; a păşi/întrece (în valoare) ; (in Wert) übersteig^í treffen. 1725: (A cserében) mint hogy Szeg^ Szöcs Beniamin Ur(am) s Felesége Szathfl**J. K a t a Asz(sz)ony . . . fele házbeli, fele p i n a . s fele udvarbeli részek valore excellallya az Dob^J! István és Pál Ura(m)ek fen deciarait ka*a*0' superaddalanak . . . negyven ket Magyar * o í takot [DobLev. 1/117]. exeellencla. Csak birt. szr-os alakban; în forme cu sufixe posesive; nur in Form **. Possessivendung: 1. egysz 2. szem. birt. ; cu sufix posesiv de persoana a doua sing*1 íj mit Possessivendung 2 Ps E z : nagyméltóstó^' J excelenţa voastră; Deine/Eure Exzellenz. X** sz eleje : Nagj alázatosson Reménkedetn B * c e tiad . . . személye előtt [F.volál H s z ; 1735 : Az Excellentiád dinnyére való apport* 3 *

511

excesszus

későre jött meg, minthogy ni ár LŐrincz napja elttult és az idöis látcm vadulni s hidegülni kezdett, talán tovább is nem fogja appetalni Excellentiád [Nsz; Ks. Borosnyai N. Márton lev.]. 1788 állandóul maradtam Exeelkncíadn(a)k alázótos Ôlgája B Diószegi Siçmcnd mpria [Kecset S *D; TK1], 1829 síz Irotmányokot Excellentiádjak alázatoson ide zárjuk [Km ; KniULev. 3]. — még R e t t E 174, 271. 2. egysz. 3. szem. birt. szr-gal; cu sufixul posesiv de ptrsoaiia a 3-a singular; mit Possessivendung 3 Ps E z : ô (nagy)méltósága; exceknţa sa ; êine Exzellenz. 1717 Méltoságos Ccm(m)tndfins ^(ene)ralis Excelkntiaja parancsolattjabol [Kv; KvU 1/220 gub.]. 1770 "Udvarbíró Vnm ŏ *gylme az Aszszony Excellentiája parancsolátván *i"vŭl is egész nyáron szolgáltatott, ezt mendván hajt az Aszszony Excellentiája parancsolat r a [Szélszeg Sz; BK]. 3. tbsz 2. szem. birt. szr-gal; cu sufixul pcsesiv Jje persoana a doua plural; m i t Possessivendung * ^s Mz : nagyméltóságtok ; excellenţele voastre ; Eure Exzellenz. 1735 : alázatoson Instálok Excellen«atok(na)k méltóztassék űgjemet fel venni Pk ej. 1739 Excelle ntiatoknal Ngtoknal elégséges bölcsesség vagyon, jobb(an) fél tenalhatty a Excelltok Ngtok miképpen lehessen ezen v a ( )r(me)gyét könnyebiteni [H ; Ks 99]. 1769 ct tūŭ kilcntz vagy tiz napok clatt dolgccskáimat ^gezvén, Excelkntiadtoknak tiszteletekre sietek 174b 1 3 8T* T e l e k i S ó m u e l lev -3" “ L ' m é g R e t t E Ha. 1718 : excelkntiadot és nagyságtokot [Cssz ; VII, 246]. <

*xc elif|H.jfo nagyméltóságú, kegyelmes; (de) jxcelţ n ţä; Exzellenz-, gnädig. 1765 Az excellen»as titulusnak árát, hatezer forintot sürgetik erősen [RettE 181]. 1815 š- Excelkntziás Úr, Kegyelmes ^ram! . vagyok Excellentziádnak Alázatos szolgája Komornyik Sigmond [M.kecel Sz ; Borb. tttenztó-pénz 1735 Determinaltatott hogy Aestimatiobol a Decimát ki vévén adseraltassék cassam, az hol pedig aestimatio nintsen tsak excensio penzt [Torda ; T J k I. €9]. •xeepeió 1. kifogás; Excepţie; Einrede/ fpnich. 1590 : Az Teorwenj megh Értette, az tw *gtek Exceptioiat, Azért az teorweiinek igj teczhogj az Byzonjsagh be n e m hozza, hogy Iango Caspar kemlenj menth wolna, Hanem Barta •ţfidras, ez Jeowendeo kedden, az Biro hazanal Jámbor zcmeliekkel harmad magaüal megh Es*edgiek, hogy Jango Gaspar, eo kemleny menth *olt [GyerÖmcnostor K ; K P ] . 1603 Az Azzony ^Wchls Janosne ellen való exceptioia is az Inctusnek nem stal mert elegedendeo exmissioia volt mellet légit(ime) extrahalta Kosa miklos Desy Andrassal az azzonnak vallassat [ K v ; TJk VI/1. 1733 p(ro)testálok ne láttassam meritumot tángálni, hanem csak excepticmat akarom sta-

bilialni [Torda; T J k I. 20]. 1812 Méltóztatik által lát a Tekintetes Iudicium, hogy ez tsupa meritalis, és merőbe hellytelen ki fogás is kövötközéskèppen tsak ezen keresett protelatiojara kereszteltetett actoratus Exceptionok [Bölkény MT ; Born. X I I I . 161. L. még R e t t E 319; R S z F 208-9. 2. ürügy, kifogás; p r e t e x t ; Voiwand. 1643 ezt el halgatni, cs halogatással imez amaz exceptioual el mulatni ne merészelliétek [DEt 407 fej.]. excerpá] e l k ü k n í t ; a separa; trennen, absendern. 1735 Ez szerént Subdividaltatván mind az Bóldúczi mind a' Csáni Határ, és kiki maga részét maga Lineajától excerpalvan, ccncludaltatott hogy senki ennek-utánna más részit ne invadallya, ne dézmállya [Mezőcsán T A ; Born. X. 7]. exeerpálás kijegyzés; excerptare (extragere dintr-un text/act) Ausschreibung. 1731 mindénféle maliciosusok(na)k excerpalására deputaltattanak* 8 [Dés; J k 410b. Köv. a nevek fels.]. 1737 Az Communis Jnquisitiokbul minden féle malitiosusokra kik mi formán s hányan fatealtanak, azok(na)k excerpálására exmittaltatnak* [Dés; J k 385a. - u Köv. a nevek fels.]. cxcerpálhfil kijegyezhet; a putea extrage/excerpta, aussehreiben können. 1737 kit minek TJtánna excerpálhatnak extractusb(a) revisiora az Tektes Ne(m)es Tanács eleibe Comportallya(na)k eŏ kglmek [Dés; J k 385a] excer pállalik kiszedegettetik; a fi scos; ausgepickt werden. 1681 Noha ezen hunyadi Taxasok kózót vannak ollyanokis, kik Taxajok mellett szolgálni tartozna (na) k, mind azo(n) altal azok felől à hites Birak, se most, se ã praecedens Vrbariumba(n) semmi rela(ti)ot nem t ö t t e k ; mind azo(n) által az producalt supplicatiora töt válaszokbol az mennyire lehetet excerpaltatván, kinek kinek neve utan is iratot [VhU 70]. cxeeiîtziAiis 1. szertelen , nesabuit; maßlos, ü b e r . mäßig. 1722 effele excessivus Usorások meg Zaboláztassa(na)k és az eŏ Flge Kglmes a k a r a t t y a à Szegenyseg Sublevatiójával végben mennyen [Kv Ks 18/XC1II gub.]. 2. féktelenkedő, zabolátlankc d ó ; neînfrînat, neastîmpărat; zügellos, unbändig. 1783 méltóztassanak az itten való Praesidiumbéli Commendans Vitéz Kapitány Urat requirálni, hogy elfogattassék ezen Excessivus ember és gonoszságaiért elvéjendŏ büntetése véget az I. Regimenthez kŭldettessék, mert h a szabadon lészen Falunkban; felette félünk egész Falustol, hogy Falunkat fel perseli [Mv MbK X I . 68]. excesszus 1. törvénytelen/erőszakos cselekedet; faptä ilegală/violentă; unrechtmäßige/gewaltsame Tat, Gewaltakt. 1681 H a ki Potentiat, vagi egyeb excessust patrál, a' Gornyik pecsetivel Bosorod nevü faluban citaltatván, elsőben ot

«xcesszus revidealtatik, ahoz értő böcsületes esküttek előtt; onna(n) szokott appellaltatni az Hunyadi Udvar biro szekére, holott az Nemes vár megye Convocatus Tisztei előtt fina(ite)r decidaltatik [VhU 57]. 1730 (A com:nis3ariu3okuak) imponaltam volt, hogy nékem minden excessusirol az Mîlitianak genuina informatiot tegjenek, hogy azok(na)k orvoslását, annakutánna éais illendő helyeken mankalodhassam [Csapó K K ; Ks 90 K ŭ u László nyil.]. 1778 : Etzken Miklós perversus Ember volt, mert Az Atyának maga Excessussai miat gyakor izben sok károkot t e t t [Albis H s z ; BLev.]. 1820: A' mi a ' helybili katonaság exce3susait illeti az igaz, m?rt sok turma Juhakat, és sok számú. Lovakat t a r t v á n a ' Legelőt étetik a' Colonusok Marhái elől [Nagyvajdafva F ; MvÁLt Fogaras vidéki úrbéri összeír. Nagyvajdafva 10J. — L. még RettE) 253, 345, 421. 2. kihágás; contravenţie; Vergehen. 1674 : Lengyel Simont . . . citaltattuk Feo Hadnagy Ur(am) parancsíolattyábol, vádoltatván azzal, hogy Hiisvét másod napján praedicatio alat dèlest bort és sert a d t a n a k volna, s, ugyan akkor némely becsiŭlletes emberek szolgai hol mi excessusokat is csielekedtenek v á l n i hízóknál [ K v ; Szám. 31/ L. 13]. 1765 a Nmîs Mag(istra)tus nem szenvedhetvén a sok panaszt, s' a Czehbeliek szán szándékos excessussakat, az helységnek miattok az talp, és botskor vételében lévő felettébb való karosittatását a" szŏrŏs bocskor árulás kŏzenségesen minden rendbeli embernek fel szabadittatik [Torda; T J k V. 259]. 1790: poenája duplicáltassék . . . , s ha mégis továbbra ilyen excessusban compareáltatnék, toties quotfes a poenája duplicáJta<*sék [Árkos H s z ; R S z F 154]. Szk: ~t csslekszikjtesz kihágást követ el. 1649 : Elegh uilagoso(n) declaralta(m) volt elebbi p(ro)p(ositio)mba es abból emergalt p(ro)cessus seriessebe, miczioda excessus t czielekedet az J az fiscus ellen mostan azokat ne(m) iteralo(m) hane(m) recûrralok azokra [ K v ; T J k VIII/4. 376]. 1780: a' Mives és szolga pedig a ' mi excessast t e t t tőrvényesen erdeme szerént b úti tettessek [Torockó; TLev. 9a]. 3, (hivatali) túlkapás; abuz (de putere) ; Übergriff/schreiten. 1722: Az meg irt Kecsedi Bmberek(ne)k Praedikatorok, micsoda excessussokat cselekedet és miért s kiknek mijét húzta vonta el s mi okon ? [Kecsed SzD ; T L vk]. 1730: (A) K a p i t á n y Ur(na)k több Suliyos excessnsirol való informatioji is Comtnissarius Ur(na)k; mixta inquisitio általis elucescaltak [Csapó K K ; Ks 90]. 1763 : Azon időnek defluxussá alatt mig a Birosagat viselte, minemű excessusokat, tud, látott, v a g y hallat a ' Tanú, hogy . . . patralt, nevezetesen a ' Titt. Aszsz(on)y ö Nga Jobbágyain, vagy Sellerein, kiken mit húzott, vont, erőszakason t i t k o n vagy nyilván mit vitt Szekérel, vagy egyébként Gálfalvára . . . a Titt. Aszszony ò Naga hire s akarattya ellen? [ T ; Mk V. VII/1. vk]. 1832 : Szabó György Kapitany Urnák még más k é t excessussait is emiitettem es panaszoltam t.i. volt Szatler t i r s o m Roth Ferentznek

512 25ig kéményén való m í g veretetése és szolga R à t z Josef Urnakis oroszba (!) ugyan általa égí butyikos bottal feje be hasitását [EMLt]. 4. kb. visszaélés; abuz, exces; Exzeß, MißbrattCŭ1780 : Nagy excessus tapasztaltatván a' szolga* fizetésenek egymásra, kivált a' szegenyekre nézve lett meg sokasittásával, azért ezután az olly*® szolgáknak, kik U j Esztendőtől fogva egész ^ ^ esztendőre bé szegődvén, a' Gazdának bányája egy Béres bellyett ki járják, fizetések lég*ett harinicz hat Vonás forint [Torockó; TLev. 8J' 5. nemi kicsapongás, fajtalankodás; de3*1*11' zuclit. 1648 megh kiuanuiuk hogy az s z e ſ e t t ^ mint az bizonisagok be hoztak nylua( û ) excessusat* conuincaltassek . . . , azt ă szeitt^ az kiuel furtiuo facto keŏzeŏsult paraznasagj keppen el uegie Ecclesiat keòuese(n) [ K v ; ?J* VIir/4. 305. - V L e u a j Georgi“-nek]. 1673: *tt; Colosvárban szolgálván emberseges embereket* • • • azután vacalváu holmi excessusokat czelekefe . . az Colo3vari nagy scholában eczakanak ideje* talaltatva(n) egy deakkal ki edgy ingb(en) lab*£ valóban voltt, vele cohabitalodot, és paráználkodott [ K v ; T J k VIII/11. 231. »Elizabetŭa Bogathi]. 6. kb. többletkiadás/szolgáltatás; cheltuial* l ŭ plus; Mehrau3gabe/aufwand. 1691 az vice W*' tek(ne)k megh porontsoltatot urgealni kel Ö*e szedgjék őszve mindenŭt az quietantiakat az e mult novemberi administratiokrol ugj az utozások alkalmatosságával ha holmi expeu^ vagy excessusok lettenek szorgalmatoson circallya fel és az erogatiokrol hiteles Testimonialisokat vag;

quietantiakat, az excessusokrol penigh tellyes sitiokat producallya(na)k in Commissariatu Szîbenbe(n) holott az Admisistrált victuale£ és excessusok dolga jo rendb(en) allittatik, kinek illendő dispositioja adatik [ K v ; Törzs. ifl3tſ J' 1739 Az Müitiával vaio Computust igyekeztŭ** hogy accuratė véghez vihessiik, de à szégénp** el ijetkezet, felét sém merté recenseálni, aztis^. Militia nėm agnoscállya excessus (na) k, az tavaly normához ragaszkodván [ H ; Ks 99]. exees9ZU9-eslnáló féktelenkedő, z a b o l á t l a n ^ ; neîufrînat. desfrînat; Zügellose, Unbändige. parancsoljuk . . minden vármegyékben, székekben és városokban az oláh papoknak o 1 ^ circálására és azoknak illetlen cselekedetek 0 ^ refrenálására az oláh vladika Genadi Gyàtŝ^ . bemenni megengedje, az papokon való aut& ritást s exce9su9-csinálóknak büntetését ma,j*0c> nak ne vonja, hanem a vladikának engedje [ w Veress,Doc. X, 62 a fej. Beszt-hez]. tb/ exeldál 1. kihasít/szakit; t; a separa/defalca; 9 aussondern, (her)ausschneiden idén. 1595 : (A) k j f bolt erdeoben, Excidaltak pénz nelkwl, Az tanachbelj Vraimuak es predicatoroknak, & zamweweo Vraimnak. k j teoth f 24 [ K v ; Sz* 6/XI. 32]. 1619 Mw Nylas Gaspar es Junck A u ^ hwttös ozto Bjrak leue(n) colosuarath m e n *? a H . . . az Kwlseö Farkas vczabaa lakó Zabo fi**11

513 hazahoz a vegre liogy az Zabo Mihalj Aruaj keözött m j ezeknek Attjaj dualitassat varos teorueni zerint excidalnúk [Kv; RDL I. 107]. 1670: maga es fiay kŏzŏt leuŏ fen alló dolgokat Jgazittanok es az uaros tŏruenje szerent az tertiumot eccidalnok [Kv; i.h. 153]. 2. feledésbe megy, elfelejtődik; a se uita, a da uitării; in Vergessenheit geraten. 1719: A mi az Fejer egyet masokot illeti azok irántis tettem volt mentiót Groff Mikes Mihály Ur(am) eo kglmének, de az időnek régisége miatt resolutioja ez iránt excidalt [Beszt.; Ks 83]. GXcidálás kihasítás/szakítás ; separare, defalcare ; Herausschneiden, Ab/Aussondern. 1618 De minek előtte az dualitas excidalassahoz kezdetwk (!) v olna, Vzdj Istua(n) . . . keuana azt mi teöţwnk . . . a z Aniaj harmadgiokat k j adnúk a i&v; RDL I. 104 Andr. Junck kezével. — a A Javítás miatt a-nak is, îí-nak is olvasható]. ftxeidáltatott kihasíttatott/szakíttatott; separat, üefalcat; herausgeschnitten, ausgesondert. 1680: fekély Leőrincz Vr(am)is kevannya az Berne d kis Anna reszere Job Annya Balk Anna Aszony i-cessussa uta(n) excidaltatott harmadot intactê eó kenek adatni [Kv; RDL I. 158]. ftxcindál kihasít/szakít; a separa/defalca ; aus°ndern. 1580 mikor ez walya puztanak wtolzor geleo(n) p(er)lodesenek, az ket faluknak patronv?-v kozot akkoro(n) el oztotta Excindalta minden az Eo portioyokat [Pókafva A F ; J H b XXVI. 1-1611 ; hiúanak mwnket vgj mind az mj bechwletVraink hogy Mihalj Deák megh hold (!) es Arúa maradót vthana vgy mind Ferkeö êlj het eztendeös es Mihók melj ott eztendeös. l0 gj mj azoknak varosunknak teöruenie es zokasa er Çnt az Apioktol maradót yokbol az ket rezeket ^cuidalnok es fel inventalnok [Kv; RDL I. 88]. SZm e l e e : a d í W ™ * i gyuk Borbereki Istók!?a)* • • • a Gyümöltsös kert harmadat melyetis ^cmdálnunk kell [Ne; DobLev. 1/59]. 1731 : urko István lakik a Malom mellett, melly hellyet rj-ômhoz tartózó földböl excindált a Provisor ^ o n j a k a b f v a ; BCs]. 1780/1784: azakat exMálván ollyanaknak a kiknek irotványak nem °ltanak ["Galambod MT; Told. 29]. - L. még Ave ttE 106, 167; RSzF 148, 233. s

We

cxcindálandó kihasítandó/szakítandó; de seIjarat/defalcat; was herauszuschneiden/auszuson*** ist. 1668 : reszemre excindált, es excindalando ^ e mes sza(n)toföldeim [Noszoly SzD; Ks 41. cxcindálás kihasítás/szakítás; separare, defale jAussonderung. 1580 : az Nagy Kereky patro^ S o * elozor metakat akarnak vala Erigalni, k o ^ K e r e k a e s azon Eormenszekess b Newo falw j> walya pwztának meg oztasara es meg ^ a r o z a s a r a , Excindalasara [Pókafva A F ; J H b 4 *Vl/8. — »a tőszomszédos O.bogát előbbi neve.

—• Erdélyi magyar s z ó l ó i tó

excindáltatik b örményszékes AF]. 1634 : Ezek utan az mi férfi es Aszonyember valtozotok voltanak azokatis diuisor vraim az harmad (na) k excindalasakor megh beczwlwen, penzbeli reszt itiltek cziak az aruanak [Kv; RDL I. 105].

exclndálhat kihasíthat/szakíthat; a putea separa/defalca ; herausschneiden/aussondern können. 1779 : mivel az mi a más fiu résziből excindálodnek, egészszen kezíben ment a Viduának, es onnan excindalhattya maga tettzése szerént, mind a két természetű Jószágból [M.köblös SzD; RLt]. exclndálódik kihasítódik/szakítódik ; a se separa/ defalca; herausgeschnitten/ausgesondert werden. 1694 : azo(n) nagy Völgy . . . az emlitet Tusoni utigh excindalodot [Mezőméhes T A ; Wass]. 1779 az mi a más fiu résziből excindálodnek, egészszen kezíben ment a Viduának [M.köblös SzD; RLt. — A teljesebb szöv. excindálhat al.] 1821 ha nem excindálodik az én részem, hogy is tudok betsültettni [Szőkefva K K ; Ks 94 Vegyes lev.]. excindált kiszakított; separat, defalcat; herausgeschnitten, ausgesondert. 1668 reszemre excindált es excindalandó Nemes sza(n) toföldeim [Noszoly SzD; Ks 41. E. 15]. 1736 (Az) excindált Nyil szénafűven alol a kőz barázdáig 11 Nyil szénafű [Mezőcsán TA; DobLev. 1/160. 17]. 1762: a Gerendben az jKrajnikok Számára excindált főidőt, annak egy végiben lévő tőviskéknek ki irtásokkal Szaparitotta [Roskány H ; Ks 113. Vegyes ir.]. cxcindáltat kihasíttat/szakíttat; a dispune sŭ se separe/defalce; herausschneiden/aussondern lassen. 1736 : ha az szőlővel osztozni kívánnak azon töllők levált Sum(m)át és szőlőt restituallyak, Mark Istvánnak pedig része ben lévén tartozik az vidua excindaltatni [Torda; T J k I. 113]. 1761 ã relicta kiványa Fekete Rebeka Asz(szonyna)k mint in capillis maradt leány (na) k de bonis tam Aviticis qvam Aquisitis rátáját excindáltatni [Oroszfalu Hsz; BLev.]. 1810: még máig Sints kinek kinek a' maga portioja tisztán megkûlőmbőztetve — ezért gyakorta Nehézség támad, mely elhárintására ezután Szűkség ezen Táblákot excindáltatni [Varsolc Sz; Ks 76 Conscr. 337]. excindáltathatik kihasítódhatik/szakítódhatik; a se putea separa/defalca; herausgeschnitten/ausgesondert werden können. 1672 meltan excindaltathatot azon debitumra, az Arvák(na)k házbeli része [Kv; T J k VIII/11. 181]. 1728 Mind hogj ă megh irt Nms Curiábol Jármi J u d i t t h Aszszon(na)k eŏ kglnek része szerint valo R a t a Portioja nem excindaltathatott juta eŏ Kglnek Nms Curia hellyett, edgy darab Puszta [M.déllő TA; IB VI. 225/14]. excindáltatik kihasíttatik/szakíttatik ; a fi separat/defalcat; herausgeschnitten/ausgesondert werden. 1601 : Elseoben eo kgmek varoswl zolottanak

excindáltatott az plebania haznal való ioknak Jnuentalasarol, es diuisioiarol, myert hogy az Vristen eo íelge Erasmus v r a m a t t plébános Vramat ez világból ky veotte excindaltassek az varosetol keoleon az relictaje es Arwae [Kv T a n j k 1/1. 381]. 1648 (A telek) most mingiart excindaltassek Kamuthi Miklosne Asz(szonyom)nak [O.fenes K ; J H b K XLIX/32]. 1656 (A) Sokadalom mikor Falué lészen akkor egy héten Balogh László Ur(am) ne Korcsomaroltassan, hanem az Falu árultassan bort, melly akkorj hét el telvén utánna mingyárt az Falu Korcsomajábol excindaltassek más hét Balogh László Ur(am) számára [Makfva MT DLev. 5]. 1713: Kallai János Ur(am) Testamentomabol excindáltatott a' Bilgezdi* Eccl(esiana)k flór. 16 [SzVJk 55. - a Bürgözd Sz]. 1730 az olahfalvi* ado mindenkor az ns Székre vettetett quantumbol excindáltatik [Szu; Ks 99. — a Az egyházasolálifalvi (U)]. 1760 ã mely mobile Bonumokot, Argentariat előbbeni Férjem házától hoztam . . . azok intacte excindáltassanak én nékem [Oroszfalu Hsz; BLev]. 1762 Egy darabotska erdő a Kakasdi* határon excindáltatik nékem Dósa Gergelynek [DLev. 2. XVB. 4. — •MT.]. 1781 k. excindáltassék egy egy Tonoroknak való hely, hogy marhákot tarthasson [Told. 27]. L. még RSzF 2 5 1 - 2 . excindáltatott kihasított/szakított; separat, defalcat; herausgeschnitten/ausgesondert. 1737 Ha pedig az Osztájnak véginn, valamelly betsűlletes atyánkfiának nem találna jutni Szénafű, az ollyak a puszta ház-helyekre excindáltatott Rétből Consoláltassanak [Dés; J k 480b]. excipiál 1. jog kifogással él, kifogást emel/tesz, vég kifog; a face întîmpinare ; Einwände erheben. 1593 Balogdi farkasnet Idézték d 2 J r u a attunk feleletet melire excipialtak [ K v ; Szám. 5/XX. 172/9]. 1628 Tetzett az z. zéknek hogy elseőben admonealtassek z. Falusi Nagi Mihály az Propositionak megh hallasara es Annak utanna ha excipialni akar ad quindenam part veuen az Propositioba(n) ad meritu(m) kel zollani [ S z j k 29]. 1699 az J . Procuratora Almasi Jstva(n) ura(m) . . . azzal excipialt hogy nem kellet volna az Anak Inhabitator(na)k irni az J t t : a' Constitutio homlokán penig vilagossa(n) meg van irva az Inhabitator nev [Dés; J k 269a]. 1735 Cum p(rotes)ta(ti)one el varom a Dnus Anak exhibitait, es legyen salvum azok ellen excipialnom Contendalnom, ex adverto nekemis exhibealnom [Torda; T J k I. 94]. 1800 A Panaszoltatott Két Fél Communitas minden Fundamentum és hellyes ok nèlkŭl excipiál ezen processus ellen [Szu ; UszLt ComGub. 1753u.]. 1802: protestál és excipiál azon Fatensek ellen [M.bikal K ; RAk 85]. - L. még R e t t E 290, 2 9 3 ; R S z F 255. 2. kifogással él/hozakodik elő, húzódozik, vonakodik ; a se codi, a invoca pretexte ; sich ausreden. 1630 : minthogy ackor szolga Biro valék, es kenszerettenek arra, hogy Diomal foglalására mennyek es váltig excipialok vala, de ugyan el kelle menne(m) Diomálra [Ne; Bál. 82].

514 3. előhozakodik vmivel, mentegetőzik; a s scuza, a p r e t e x t a ; sich entschuldigen, v o r s c h ü t z e f l 1722 Még ã Sárkányi Paptol a búzát kézhez n<& vehetém, csépi őt ne(m) kaphat aval excipiál \fog-> K J . Rétyi Péter lev.]. 4. kivesz; a scoate ; ausnehmen. 1632 Az Kóv* István rezze Joszagot nem is adtuk oda az alkaloid kőris Excipialtuk az Keover Istua(n) rezze J° s í a ' got hogj nem adgiuk oda [Zágon Hsz; Bot* I ,,Balthasar Jako de Szagon" (! 34) vall.]. excipialni kell . . Ferencz Fiam (na) k egy & helyet Ujj Bándon [Mv MbK 69]. 5. ~ ván kivéve ; cu excepţia, în afara de . • •• ausgenommen. 1668 E n Jenei Gaspar obligal0™ magamat, teljes eletemb(en) való bor nem í sza . sagra excipialvan ilyen Casust, hogy h a r m a d nap betegsegemb(en) a dolog ugy kivanvan h a t o d ejtelnyi bort szabad legyen nyavalyam terhén^ könnyebbitesere meg Innom [ S z j k 102]. ^ L / becsületes emberek(ne)k amazok mellett v a l ó 1 rekedesekert es interpositiojokert . . . az Detetf (!) es Koki portiojokat simpliciter vissza ereszte*\, nekiek, excipiálván . . . az Tohati portiot [Havad MT BLt 11 Isák György keze írása], tf®' hagyom, és légálom hóltom után az Fiu lévő meg irt onokáimnak . . . , excipiálván az Szijv kertet [Altorja H s z ; Borb II]. 1841 : cum fl^ 1 büntettessék excipiálván a a catholika való atyafiakat, réserválván őkglmeket magok n< latjak b előtt való menetellel [Dés; DFaz. 39. ^ a A sajtóhiba javításával "Értsd : halottjuk]. - u ' még MetTrCs 447 SzékFt 30. 6. fogad v k i t ; a primi pe cineva; empfangţ^ 1722 Méltoságos Generális Commendans eò & cellentiája holnap estvére ide érkezvén itt nein » késni, hanem u t t y á t Continuallya . . . az oda _ való Vármegjék eò Excellentiáját tisztesség^ excipiálták, eleibe menvén magok ki késért » illendő Kglmetek(ne)k is prospiciálni, és a' ^ a nyib(en) az üdönek ròvid volta engedi ^ ^ g / tisztessegesebb(en) lehet excipiálni [ K v ; Ks XCIII gub.]. 1736 Gubernátor Gróf ztetett Bá^ György, h é t drága szerszámokkal f e l ö l t ö z i vezeték paripákot vitetvén maga előtt. fény** kisérő sereggel, az erdélyi akkori generális comm ^ dans, gróf Rabutin eleiben ment, minthogy akkori Leopoldus császár az lakadalomra ^ ^ í f i ^ , lévén, maga képiben gróf Rabutint P r a e ^ c ^ t á ugy is excipiáltá az Gubernátor, mint maga császárt [MetTr. 393]. excipiálbat 1. kifogással élhet, kifogást t t o à ^ a putea face întîmpinare; beanstanden kőfl® 1629: az Inctanak exceptioja megh al s ki bochattatik bizonsaghra allegatioja szete Z.^ t Miuelhogy az leuel nem maga chirographnj^ az ki ellen nem excipialhatna, hane(m) nia^ volna neuet inseraltak [ K v ; T J k V1I/3. ^ 1671 : Nekem ollyan deliberatumom ne(m) P* ^ nuncialtatot mellyel el rekesztettem volna exceptiotol, azért meltan excipialhatok, novu(m) [ K v ; T J k VIII/11. 148]. 1700 ^ immár arra facultassa a ' D. Inek hogy . • •

515 excipialhasson [Dés; J k 314]. 172311761 : az I. nem excipiálhat [Ne; DobLev. II/329. 13a]. 8» kifogással hozakodhat elő; a se putea codi, a putea invoca pretexte , sich ausreden können. 1711 Racz Péter Becsbe akar menni admonialtattam el ne menyen, mert mind a potentiaert, ŭûnd a Vér árulásért prosequálni fogjuk, és annak idejében aval ne excipiálhasson, hogy idegény országba levén, nem tartozik meg felelni [Marossztkirály A F ; J H b XXIX/180]. 1718 Horánczki Gyurka el hagjván az Urát már égy néhány hetigh elabalt, azért a' btes Ceh mostan hadgya arra hogy többé ezen ifiu ne excipiálhasson, es *nys Celiűl ne okoztassunk, h a el vetemedik . . . , az hová tettzik neki, oda adgya a' B Céh [ K v ; AsztCjk 106]. txeipiáltatik mentesül; a fi s c u t i t ; befreit/entlioben werden. 1681 Minden egesz Telek u t a n tartoznak husz liusz véka Zabbal, mellyet Aku Zabnak hinak Ezen aku Zab adozastul excipialtatnak a' Portatorok [Erdõhátság H ; VhU 197] I Excipialtatnak ezen Contributio* alol à Szabadosok, puskasok, Portatorok; Az Ácsok, keő v ^gok Birakis hasonlo exemptiot praetendalnak a [VhU 64. Ti. a zabadás, £11. zabváltság]. excízió kiszakítás/szakasztás; separare, defalare; Aussondern. 1739 'A Posta Lovak Pascuatiojára adandó Rétnek oculatiojára 's excisiojára • • • kimenni deputaltatnak* [Dés ; J k 515a. — *Köv. a nevek fels.]. 1760 (A) papok fundusainak s külső appertinentiáinak excisiojára járván . . . Solyomkőn az ott lévő pusztatemplomba bementem [RettE 1 0 6 - 7 ] . 1802 : Az Sombori fitt ag két Tertiumanak Excisioja assignatioja harminc hat napokat foglalván magában hafomlik égy Sessiora Rh 2 xr 19a [M.zsombor K , Somb. II. - »A felmérésért]. c

txeeíroz 1. exercíroz QXekŭció 1. ténykedés, eljárás, procedeu, activitate; Verfahren 1586 24 Maj Jndultunk Lukachj Vrammal, Rapoltra Comuniszalnj Egi kochin • • • 29 Maj Rapolton az Captalannak, az ExeCutiotwl es Relatoriatol a t t a m f. 2 [ K v ; Szám. 3/XXIV 20]. 1605 Miért penig az Osztó Byraknak eddig valo exequŭtioiokba(n) ket aúagy haro(m) ^zikkellyekbe(n) Akadalyok Volt, kit eme(n)daltatnj keúannak; ö ktne Biro W r a m az Jőueo Szombatra gyücze be az Varost annak Complanalassara [Kv; T a n j k I f i . 499]. 1653: Meli mi executionkat deciarait liarom eőregh. emberek(ne)k hűteők vtan valo ki mutatasokbol modo supra notato veghben viuen, irtuk megh Nagd(na)k az mi igaz hütûnk szerent, kezűnk irassa es peczietünk alat ki aduan [Makfva M T ; DLev. 5]. 2. bírói eljárás; procedură judiciarå; Gerichtsverfahren. 1605 akar kihez is, úgy mint tellyes ^xecútorok menyenek ky h a à fel, ky az Jokba(n) v agyo(n) relúctal, és ellenkezik, tehát az Osztó Byrak az Princypalissal eggyüt adgyak hirre, ö

exekűció kgmeknek Tanaczúl Ó kk annak útanna dyrimalyak az akadalt és paranczollyanak, hogy az Exeqútionak engedelmes legyen az ollya(n) fel [ K v ; T a n j k 1/1. 499]. 1738 : Néhai Irnrefi Szűcs János ő kglme őzvegje Márkus J u d i t h Asz(sz)ony f mint hogj gjámoltalan ôzvegjségre j u t o t t dolga, és maga, vagj meg-hólt Ura dolgát fojtatni nem tudván, Procuratorais itthon nem lévén az Excecutio ugjan suspendáltatik mig Procuratora jelen lehet [Dés; J k 494b]. 1802 Petrityevlty H o r v á t Miklós vr . . . az el vágat Gátra nézve Executio nélkŭlt is a ' Deliberatumnak egészszen minden morossittás nélkŭlt eleget tészen [T; BLt 12 Véglai Horváth Gáspár szb kezével]. 3. véghezvitel, végrehajtás; executare, ducere la c a p ă t ; Durchführung. 1605 Biro Vram ezeknek io es tiztesseges executioiara Tanachyaual viselíen gondot hogy se zemelyekben se marhayokban megh ne bantodgyanak 4 senkyteol [Kv ; T a n j k 1/1. 524. - a Ti. a jezsuiták]. 1651 : (E) dolognak Executioj ara attuk ez my sententia leuelúenket [Rákos Cs; Eszt-Mk]. 1698 Zálogjáért küldvén a' Város Szolgait Hadnagy Ura(m) a' zalogott kezekből ki r a g a d t a ; sőtt azon Zaloglasnak executiojat turbalta [Dés; J k 268b]. Szk: ~ba való vétel véghezvitel. 1776 az Farkasak már kilecz (I) kopomat mind az leg jovát meg evék azon Gyilkosokra satisfactiot kérek nem egj ebet pedig hanem hogj magok bőreikkel tegjenek Conteutumot nekem ennek pedig executioban valo vételére hatalmasabb, marcialisabb embert nem tudok mint Mosa Laszlo Uramot [Négerfva SzD ; BfN. Bánfi Péter lev.] ~ba vétetõdik végbevitetik. 1698 : Kacsó Ilona testet paraznasaggal meg mocskolta mely miat terehben esett; de rereh le tetele előtt, hogy meg pelengereztessek es veszszőztessék a ratioval ellenkezik . . . , per hoc Causa p(rae)sens executioba(n) nem vetetődik valamíg terhét le nem teszi [Dés; D L t 267b]. 4,. végrehajtás (rendelkezésé, végzésé v. ítéleté); executare; Vollziehung. 1578 eo kegme Biro vram wltesse(n) birot . . . , ha penigh az Teorwenyre eló nem Ieo, massodzor harmadzoris ideztesse rea, ha vgyan nem akar teorwent allany pronuncialtasso(n) eo kegme, es exequultassa(I) h a Nemesseget forgattja az exemquatio (!) ellen, abból ozton megh laczyk ha akar elny velle vagy nem [ K v ; T a n j k V/3. 173b]. 1640 az Anak finalis Sententiaia adatik, es Executiora demandaltatik [Mv; DLev. 5]. 1670 N. Bányai Vr(am) eő kglme Sententiajának executioja mint hogy mosta (n) Rákosi Ur(amna)k eő kglmének szükséges képpe(n) az országh Gyűlesére captalani tiszti szerént el mennj, eő kglmek által dilatáltatik [ K v ; T a n j k K/1. 726]. 1734 Nem lehetett volna a h ű t ő t fel adni az also Sedrianak ratio (így!) mert midőn az A appellalta transmittaltak, mely transmissiois suspendallya a Deliberatum(na)k executio jat [Torda T J k I. 35]. Szk: ~ba megy. 1771 A szegény Duserdin is megholt szerencséjére, minekelőtte az ellene pronunciált sententia exequtióba m e n t volna {RettE 250] * ~ba mehet. 1764 : iterato Hadnagy Vram-

exekúciő nak intimalt atik, hogj eŏ kegjelme mint Executor Tiszt, ebben maga kötelességét, hivatallyát ugj kövesse, hogj a Sententia debita Executioba mehessen, kŭlemben in casu adverso a Mag(istra)tus solemniter p(ro)testal [Torda; T J k V. 240] * ~ba való vétel végrehajtás. 1711 authoritassa lehessen és légyen az Societas(na)k az olly dolgok(na)k décisiojára, és meritoma szerint léendő Deliberatomnak executioban való vételere [Dés; DLt 489]. 1794 Ezen dolog nem lévén Judicialis hanem tsak az Flgs Kir F ŏ Igazgató Tanáts Rendelésének executioba való vétele azért inviáltatnak (!) a ' parsok a V Tisztséghez [Szu; Borb. II]. 1808 ã Deliberatum reformáltatott és mi osztoztato Birákul ezen Deliberatumnak Executioban való vételére viszsza utosittattunk [Asz; i.h.] jb ~ba vehet. 1700 (E) Deliberationkat hogy jób modgyaval executioban vehessük Inspecft torok(na)k Uramek rendeltettenek kikis a' kőz jóra . szorgalmatossa(n) rea vigyazzanak [Dés; J k 312b. - »Előtte a nevek fels.] * ~ba vesz (ítéletet) végrehajt. 1784 az Torotzkai Birák az ollyan Causakotis folytattyák; mellyek mind Activitassakat, mind pedig Tudományakat exsuperállyák Deliberatumokot is executioban vésznek Büntetnek, nmlctáznak és Birságiumokat szednek [Torockó; TLev, 2/6] jb ~ba vétet (ítéletet) végrehajtat. 1674 az dolgot az utolsó deliberatioja szerint executiob(a) vetettyuk ne is busitso(n) Tovab bennŭnkót [Törzs. Bornemisza Anna fejedelemasszony vál. Galgai Rácz Istvánné kérelemlevelére]. 1765 az elébbeni Deliberatum nem alteraltathatik, s ŏ t t in omnibus punctis et clausulis helyben hagyatik, es Executioban vétetni itiltetik" [Torda; T J k V. 287]. 1808 : A fen irt Appellata Felperes Rész . . . ezen fen irt ítéletet Executioban vétettni kevánnya [Asz; Borb. I I ] jb ~ba vétetik (ítélet) végrehaj tátik. 1699 Hathazi Szabó Janosnenak Nemes J u d i t n a k ha hol ezen tul a' varason talaltatnék feje vetessek. A ferje Hathazi Szabó Jan(os) tavalyi sententiaia is executioba(n) vitessek hasonlo keppen kiverettessek minthogy tudván elt velle [Dés ; J k 300a]. 1773 : kévánom külömb-külömbféle diflamátiójáért* külön-külön emenda lingvae maradjon, és executioba vétessék [Taploca Cs ; R S z F 254. — a A sajtóhiba javításával] jb ~ba vétetõdik (ítélet) végrehajtódik. 1671 Az Anak Fodor János (na) k Causaja final(ite)r decidalodottis, leve(n) czak az hatra, hogy vigore sententiae executiobannis véteteodgiek [ K v ; T J k VIII/11. 72]. 1746 az Inctusok novizaltanak vólt, melly mellett mind ez mái napig nem procedáltanak, azért az J k Secundum prius Deliberatum vigoraltatvàn, hogy execu(ti)oba vétetődgyék itiltetett [Torda; T J k I I I . 100]. 1776 (Letévén) minden eddig . . . tentált Processussokat, minthogy Executioban edgy sem vetetődőtt . . . meg kivánom azért, hogy Dobai Klárának minden el maradót Ingatlan Javai két egyenlő Részekre osztassék (igy!) [M.köblös SzD; R L t O. 1. 2 - 3 ] jb ~ba vétettetik. 1762 az Deliberatumban ki irt ratiokat nem evertalhatván mostani Documen-

516 tumival, hogy vígoraltassék, és Executiob(a) vétettessék, meg kivánom [Torda; T J k V. 87 J' 1763 : az elébbeni Deliberatum in omnibus punctis, et clausulis vigoraltatik es hogj . . . E x e c u t i o b(a) vétettessék, itiltetett [uo.; i.h. 159] jb ~ra megy. 1645 Banyai Janosnak nem volt olly3® teorvenye hogy az I t Captiualtathassa, hane(in) Exequutiora kellet volna mennj es ha s e m ® t ë nem leot volna vgy nyúlhatott volna s z e m e l y h e ' à varos priuilegiuma szerent [ K v ; T J k VIHp* 7] * szenved. 1738: Hadnagj Atyánkfia & kglme A melly Hidhoz kivántató fa restantia . még Várasunkon vágjon, azokat is mentül hamarébb hozassa meg, hogy rajtuk ne mullyon, és ne incusáltath ássunk, a n n y i v a l i s i n " kább Nms Várasunk Executiót ne s z e n v e d j e n [Dés; J k 502a]. 1769 Keményen p o r o n t s o U y " ^ a Falus Birák(na)k, Perceptorok(na)k és Esküt' tek(ne)k, hogy az Adónak fel hajtását minden haladék nélkül ugy szorgassák hogy k ü l ŏ m ^ ? Kemény Executiót fognak szenvedni [UszLt ^H 1 * 97] jb ~t tesz. 1669 k E n . . . Déés V á r o s á n ^ valasztattot F ő Hadnagya, eskeszem . . . hogj igaz Tőrvént szolgáltatok igaz e x e c u t i ó t te~ szek, és tétetek az Tőrvény utan [Dés; J k l 2 ^ jb ~t tétet —• ~t tesz. 5 . végrehajtás (foglalás) ; sechestrare, p u n e r e
517 alá kerül. 1737 Kis Marton ados Papai Istvannak huszonnyolcz vonás forintokkal, melyeket intra octavam meg fizessen alias executioban Vetődik [Torda; T J k I. 145] - felfüggesztetik. 1819/1831 : Hunyadi Rosália Kérelem Levele, hogy a ' Tar Anna Hunyadi Sámuel Divortiája által ki viendő Executio fel fûggesztessék [Aranyosrákos TA; Borb. I I ] ~ jele a (megesett/végJement) végrehajtás (külső) jele. 1835 a' bé ūotsátott Executionak jeleűl az említtetett részire az Udvarnak tsovát ü t t e t t ü n k (Marosgombás A F ; TSb 49] •)(• ~ jő kb. végrehajtásra kerül sor. 1833: arra kére, hogy mennék el itten lakó Nemes Pétki Sámuel Uramhaz ., és adnám tudtakra, hogy régebben Léváit bizonyos Summáju adósságok (na) k ki nem fizethetése tekintetéből Törvényes Exequutio akarván jőni admoniáltatattis 15öd napakra a pénzt bé fizetni [Sinfva ţ A ; Borb. I ,,Fogarasi Huszti István falu hites JegyzŐje" kezével] -X- ~ követi a falut végrehajtás szakad a falura. 1720 A Bur Láczk Fia nem akarvan menni, mondgja az biro, h a valami executio követi az Falut éretted, ide rêãtok szállítom az executiot [H; UtI] ~ra kihoz végrehajtásra k&oz. 1685 : ezen Makffalvi Mihálj Déákné Gáspár Anna Azzony ellen hogy korcsomállott, Botos Péter ur(am) királj biroságáb(an) executiora ki hozta volt, s kétt Eökrét el h a j t a t á , az edgyikett

exekűcid

Fiát Győrgyet [Gálfva K K ; Ks 66. 45. 17c]. 1766 Örökké perlett, örökké jobbágyokat repetáltatott A losárdi Kifor György jobbágyságra való keresésében ugyan belesült, mert vagy ezer forintig exequtiót szenvedett [RettE 203]. — L. még i.h. 408 ~ tentáltatik végrehajtás kíséreltetik meg. 1827 a' Törvényes Exequutio nem csak tentaltatatt, hanem admittaltatatt volna is [Erdősztgyörgy M T ; TSb 51] ~t tesz végrehajtást foganatosít. 1664 : executiot akarék tenni, elŏmb(en) álá Boros István Vr(amna)k egy Nagy János nevű szolgájja, az kezesseken valo Executio teteit nem admittála [Fog.; Szád.]. 1667 : az Király Biro a(lta)l azt az maradczagot . . . kéretük, hogi ha szép szerent megh adnak Executiot nem tennenk [Asz; Borb. I]. 1750 Executiot tenni el nem mulattya [Msz; Berz. 18] ~t tétet végrehajtást foganatosíttat. 1671 a' ki quouis modo eő kgymek kozul fel bontana ez oztozast; az megh allo fel az megh nem allo felen azon helybeli csak egy tistelis . . executiott tetessen titethessen saz Imperialis Tallérokig [ K v ; R L t 1]. 1682 k. Nemzetes Széplaki Petrityevit Horvát Miklós admonealtattja a Betlen Gergely Ur(am) J o b b a g j t . . . arról hogy azon el koborlot Jobagjt sistalljak kvlönben a magok kŏtese szerent szász husz Magjar forintig executiot tetet [Kük.; SLt AX. 42. - a Köv. a nevek fels.] • • • el hajtatá a' királj biro az maga házához /v t tétethet. 1622 : Instala eo Keglme azon, Wakfva MT; DLev. 5] * ~ra kivisz. 1770 : hogy valahul megh talalhatni, az megh neuezett ebédre Ugrócra a mentem, ott találtam Sombori András Molnárt, es Szaz Jánost, mlndenwt megh Sándor vramat. Kivünn executiora, de a falu retartoztatuan teoruenire, igaz teorueni szerent dolÄ Pellált [ R e t t E 2 2 8 . K] ~ra megy. 1606 gokat elis Jgazithatna, es melto exequutiotis te«11. diznokert executiora mentek volt, megh tethetne [Gyf; R D L I. 14]. 1691 . melyben kertek, teóruen(n)ek modgia zerint az J . falútól, hogy ha eő kglme hiven s igazan el nem járna, ^ ne(m) attak megh [UszT 20/75]. 1645 Banyai tehát ez levelűnk ereje által minden Tŏrvénybélr Jánosnak nem volt ollyan teorvenye hogy az I t Remediumokot ebből kik kötvén . . Hosszutelki âptiualtathassa, hane(m) Exequutiora kellet volna E v a Asszony Sz Páli Ferencz Uram (na) k akar ênnj es ha semmie nem leot volna ugy nyulhatot mi né vei nevezendő javaiból Száz Aranyakig volna szemelyihez à varos priuilegiuma szerent mindgjarast executiot tétethessen [Vízakna A F |Av ; TJk VIII/4. 7] •* bebocsdt enged a végreTörzs]. - L. még tétet al. * ~t tétettet. 1669 hajtásnak 1829 : a Dnalis Biro az Ajtót ki nyitván ha Enjedi Márto(n) Ur(am) ez aránt valo önkéntesen bé botsátott mondván parantsolatom áruját megmásolni akarná Makai Mihálj a * gyon hogy az Executiot bocsássam bé [Felfalu Ur(am) szaz Imperialis Tallérig . . . executiot t \ 2 ] * celebrál végrehajtást foganatetettessen, akar minemű s mi helyen lévő javaiból a t a i t . 1680 : Olá Lapád felé meg Indultunk, akarEnyedi Márto(n) Ur(a)m(na)k (Borb. I ] * ~t tán menni azon faluban, hogy . executiot celebvehet foglalhat (és árverezhet). 1719 ezen Birák rálnánk az Certificatoria Relatoriat exhibeálerejivel minden pör patvar nélkül, Inczeh Bálás és elis olvastuk [Törzs. — a AF] * ~t per agái Ur(a)mn(a)k akarminemü javaibul az meg irt végrehajtást foganatosít. 1666 Executiot akarván Summáig Tisz : Inczeh Miliálly P a p Urám executiot Peragalni előnkben jűvén az Falu végre Apaffi vehessen, es ezen Contractus in vigore meg maradstvánne Aszszonyom eő Naga procuratora jon [Angyalos Hsz; Borb. I I Albisi Bod Miklós az egész Faluval edgyűt Repulsiot tűnek mezetelen angyalosi rector kezével] vétet vkin vkit yardnak ki vonásával [O.budak B N ; Ks 41. C. végrehajtat. 1781 Azok közül, akik főbe vágtak, J- 1764 : tsak ez az kérdés, l(e)g(iti)ma Executiot az egyik ez a lusta Lőrinciné, aki 202 forintig exequtiót vétetett rajtam, de mindent visszanyer22nagáltaké a z & v a g y n e m ? t T o r d a » T J k v ^20] # ^t per agáihat végrehajtást foganatosíthat. tem [RettE 417] * ~t visz végrehajtást/végre677 az megh allo fel az megh nem allo félen . . . h a j t ó t visz vkihez. 1572 : Filstich Leorinch a . . . ^ fen megh irt szaz Tallerokigh plenaria executiott vallia Mond vrberger Gergelnek vallódé az ados Pţragalhassan [Ne; DobLev. 1/25] * ~t szenved. lewelet, vagye Ados neky Mond hogy vgy vagion Minek elötte IåI ' Keszeg György az Attya adóshogi E n attham az lewelet ados vagiok neky . . . ságáért Executiot szenvedett vólna, én nem tudam Azután eo hozza b teobe Nem leot azért aros Myhal * • •. hogy az előtt Executiora certificálták é az Nem kewant executiot viny [ K v ; T J k III/3.

exekucionális 36. — *A volt bíró. bA bíróhoz] * ~t visz ki vkire végrehajtást/végrehajtót visz ki vkire. 1815 Szekely Mihály őtsém . . . alig várta hogy bé állyon a Sz István napi periódus, éppen midőn nevem napja volt, executiót vitt ki reám [Várfva T A ; J H b Fasc. 48 br. Jósika István br. Jósika Jánoshoz] jb ~t visz vmire végrehajtást/végreh a j t ó t visz vmilyen ingatlanra. 1724 : Hallottam hogj I f j ú Jerémiásné Aszszonjom Executiót vitt volt a ' meg nevezett házra, de mi formán nem tudom [Ne; DobLev. 1/106. 8a ,,Anna Balog rel. nob. quondam Martini Dobolyi" (50) vall.] jb ~t visz végbe végrehajtást foganatosít. 1784 (Az) Udvar(na)k kapuja előtt midőn meg Sereglettŭnk volna meg niagyarázák nékŭnkis azt, hogy Executiót akarnának végben vinni [Buzd A F ; Eszt-Mk] jb ~t vitet végbe vkin. 1780 ez az selma, huncut Lőrinczné Lengyel Rebeka 202 forintig executiót vitetett végbe rajtam [RettE 412] jb vkirejvkikre reászállítja az ~t vkinek/vkiknek nyakára hozza/szállítja a végrehajtást/a végrehajtót. 1720 Az Bur Láczk Fia nem akarván menni, mondgja az biro, ha valami executio követi az Falut éretted, ide rëãtok szallitom vz executiót [ H ; UtI]. 6. foglalás; sechestru; Beschlagnahme. 1599 De mikor az eo contradictioikra Nem akartunk volna az executiotul cessalnj miért hogj az eo felségé missilisse nekünk serio paranchiol vala hogj igenesen rea menuen el foglalliuk egj nagi Imre neúéo mikola pal vram zolgaia, az vra es mikola Ianos vram kepeben kardot vonuan monda Euuel es el tiltlak es repellalok az en vram es mikola János vram kepeben hogj ezt az Joszágot kemetek el ne foglallia mert az en vramekat illetj ver zerent [Pócsfva K K ; J H b K XIV/37]. 1715 midőn volnék . az Balásházi* határban az Almás Vizén levő felső Malomnál azon Nemes Felső Processus(na)k Érdemes Vice Ispánnva Groff Keresztszegi Csáki István Uram õ Naga részire el akarván foglalni, de Czegei Vas Dániel Ur(am) jobbagy Birája az Executiót félig három izben ki vont Szablával ob viálta ( !) [Wass. — 'Almásbalázsháza Sz]. 1805 : magunk eleibe szollitván Balog Győrgyet általa Földes Urát meg intettük az iránt hogy . h a r m a d napra az eő nsga kezénél lévő Zálogbol ki itélt egy negyed rész Rétsei Jószágnak executioj ára ki jönek [Csekelaka AF KCsl 16]. Szk: ~ba vetettet foglaltat. 1674 Aranykut es felső Szovát nevű faluk kõszt azon Szováti* határ szélyben levő darab főid félét, ki most kőz határnak hivattatik ...., mivel azon Contractust az felső Szóvátiak violáltak, executioban akarjuk vettétni [ K ; S L t Q. 14. - ' K é s ő b b : M.szovát K]. 7. behajtás ; strîngere, percepere ; Er/Einhebung. 1597 Megh ertwen ew kegmek warossúl Orzagh mostani vegęzesét, articúlússat az Creditorok feleöl az adossagoknak Exeqúŭtioiarol noha lattatik varossúnk priulegiúmanak es reghy zokassinknak derogalny, de hogy ennek túllia(n) affele búsúlassa se Biro vramnak se Tanachnak ne keowetkezzek vegeztek ew kegmek Warossúl* [ K v ;

518 T a n j k 1/1. 288. - a Köv. a végzés]. 1678. Kezeseg vinculuma Exequutiojaba(n) m u n k a l k o d 0 Deákok (na) k atta(m) f 12//[UtI]. 1786: W Nyomorúságban el egy nemelly, es olly nagy ^ gènységgel hogy az Királlyi adot se fizetheti kŏn? nyŏn ámbár Executioval szedik [Torockó; TI^V 4/13. 29]. 1809 az Executiorol le szállott Széiy béli Katonaság mellett ejjel nappal n y u g h a t a t l a n kodom [Szu ; UszLt CoinGub. 1616]. % Szk: ~ba vesz behajt, megvesz. 1706 Az Kvt*c yux*. independenter íuucpciiucuici vad(na)k, vctuîiuîv., acm - .. Jobbágyok sem Urok N. Szék törvényéhez ne(m) applicállr* magokat, attól ne(m) dependéálnak, potentiaria kod(na)k, valami praetensíojok lévén, magok Autŭ ritasokbol Executiob(a) vötték s vészik X I I I . 94] * elmegy az ~ vkirejvkikre n y a k ^ nyakukra megy az egzekúció. 1703 Az execu ^ is kkre el megjen inf alibiliter mind addig kkeö lészen, mig ki nem potollya eges Restans dolg^* [i.h. IX. 77. 73 gub.] jb kiszáll a katonai ^ leg szorosabb parancsul azt adá ki az Elnök* J hogy az állam kőltsőnt égy 3 nap alatt bé nem fizettyűk katonai executio száll ki U Pf. Illyés Péter főbíró Pálffi Lajoshoz. elnök] jb rajta vagyon a német ~ vkinek nya* a német egzekúció. 1731 (A falusbíró) keré Dindár Vramott, hogy succurallyon a Falu(na^ penzel, mintt hogy actu rajtok vagyon a executio, a Falu (na) k adojaértt, s nints ^ meg adni Dindár Vramis . . . » hogy a r^jr j lévő executiott amovealhassa rollak, adott (' ötven magyari forintokatt költsön [Káptalan A* DobLev. 1/98]. ćb&rtş 8. kivégzés; execuţie; Exekution, Hinrichţ® 1681 : Szám tartó Ház Szobája Executio^ való két kéz pallos, hüvelyestől Nro 1 [Vh; 5 2 1 - 2 ] . 1765 (Dujardin József) ágya fe» eK . találtanak két hóhérpallost, amellett sok ktiM® -különbféle kínzó-szerszámokat. Az e x e q u t i ô ilyen mesterséggel élt, mikor kínzotta az e bereket, a malomba vitte, a malmot megereszt?J hogy a zúgás miá ne hallassék a szegény embereké jajgatások. A megölettenek száma tizenneg; kitudódott [RettE 187]. ^ Szk: proceáál az ~ban folytatja a kivégzés^. 1759 A portugaliai király csak procedál az qutióban a rebellisek ellen [i.h. 82]. tg ţ; 9. ~t ültet kb. számvételt/vizsgálatot rende^* a ordona să se facă revizie/control; RechnuöíP^ vision anordnen lassen. 1766 : a ' Városnak , Tisztartaja Mészáros Györgj az el m u l t *^ tsoni Innepek elŏt dördŭletkor egy n a p o n , v rendes, hanem rendetlen Executiót ü l t e t v é n P . functorie Rationalt az Városnak kárára [T° T J k V. 2 3 5 - 6 ] . D

exekueionális végrehajtást elrendelő rezoluţie/hotărîre de aducere la îndeplinire; ^ ſ C i S tionsbeschluß. 1635 : elmentwnk ad facies az kwlseò kapuia eleyben aholot igereól ^ t mind az Executionalist s mind az eò N a g o k * ^ való Contractust . . . el oluastattuk ; es ott P 1 ^ , ^ de reb(us) mobilib(us) satisfactiot k e r t w n k , a

519 semmit sem akarvan adni az ott valo Porkoláb gy Peter; be Indulank az varba [Szászrégen; VLt 17/1603]. Ka

exekúeiós. E szk-ban; în această consrucţie; in ŭeser Wortkonstruktion ~ osztály bíróság v. Per útján való osztály/osztozkodás; împărţeală pe caJe judiciară sau prin proces; TeiJung durch Gcricht od. Rechtshandel. én, sub F. lévő Ŭelatoriam szerént admonéáltattam debito temPore hogy jöjjön, és osztozzunk Atyafiságoson Va gy árbiterek által, mivel az osztozando Jok aem érdemlik a költséges Executios osztályt [M.köblö s SzD; RLt]. *xekúció'tćtcl végrehajtás ; sechestru ; Beschlagaahme. 7064 Külde el engemet Boér Sig(mon)d Vr(am) eŏ kgme, hogy . . az hátra maratt Summa ^ a z t ... iobbágin exékuálHam; Enis azért menvén elömb(en) álá Boros István Vr(am»a)k egy Nagy János nevű szolgájja, az kezesseken valo Executio teteit nem admittála [Fog.; Szád.]. 1^67: egeniesen executio tetelre el Indulank, melliet e Şzekb(e) veven Dali Miklós es Nagi István, mindgiárast az Kirali Birotol Tilalomra tŏrvent kerene k|az executio tetelb(en) cessalankÂsz; Borb. I]. Exekútor I. 1. kb. a végrehajtó hatalom képviselője ; executor; Exekútor, Pf änder. 1585 : táláiv á megh Biro Vra(m) Kendy Sándort panazol*°ggyanak minemeo zyn Alat Akarnak a Iesuitak Jassan lassan magoknak Bírósagot venny ez varosMŭ), es hogy eokis Exequutorok lenny akarnanak, «°Iot chak az Biro az zabád varosokban exequutor l K v; Tanjk 1/1. 14]. tJ? végrehajtó; portărel, executor; Exekútor, Pf änder. 1581 Myert penigh hogy az adossagnak jj^gh kel fyzeteodny, es Idege(n) exequtort ide ae(m) erezthetny Byro vram tanacliywal fi ya be az ket Attiafiat, es az hazat bechywlliek Es az attiok nylwan valo adossagit elóbi U) tuggyak ky, Annak vtanna az megh maradót summat ózzak megh es lassak menye Iwt ThamasEs azt deputalliak Az adossoknak [Kv ; T a n j k ' • 246b]. 1598 Az Actrix ennek eleőtte megh sententiazta volt az paztorth kire Execútorokkal ênth volth [UszT 12/7]. 1672 En altalam a T.N. Buni Betlen Miklós Ur(am) Certificaltatja ö octavum Executiora, es jelentj ô kgme hogj fêcutorokat ôz kgdre . . . , hatvan negj magiar l °tintokigh [Törzs. — a ,,Joan. Mikola vice judex ^ b . eom. Torda" által]. 1736 a Tktes Nms Tag t ó l legitime exmittáltatott Érdemes Execu^ l t a .., a legitima Executiót nem admittálta; egy kardnak félig való ki-vonásával ReP?Uált [Dés Jk 205. - a Tollban m a r a d h a t o t t : *jküldvén]. 1802 alázatoson jelentem a' Tekint s Executor uraknak, hogy a költségek további nélkŭlt valo szapońttására ugy latom a' Tölg y e s szokás ellen ezen Executiora több Execu* or vrak, és igen feles számú Conimetánéusok fjvattatak egyben a' Triumphans Aszszony ő ^ g a által [T; BLt 12].

exekútor 3. végrendeleti v é g r e h a j t ó ; e x e c u t o r t e s t a m e n t a r ; Testamentsovollzieher. 1709 : HallerkõíHaîlér István ur(am) r e n d e l t e t e t t Néhai Mgŝ Groff Apor I s t v á n vr(am) e ŏ N g a T e s t a m e n t a r i a D i s p o s i t i o janak legh fővebb Ę x e c u t o r á v á [ N s z ; Ap. 5]. 4. (ingatlan)foglaló, rég i k t a t ó , s t a t u á l ó ; e x e c u tor, persoana care sechestrează u n i n i o b i l ; I $ x ę q u e n t , Pf änder. 1605 Az E x e q u t o r o k k a l el m e n t w n k az feold ziniere . . ., S t a t u a l t a t t u k , es s e n k i tilalm a t m w ellenünk nem teon [UszT 19/51]. 1791j 1792 meg p a r a n t s o l á a' T i t t . B x e c u t o r Ü r a ' Falus Biro(na)k hogy a ' f e n n e b b el b e t s ü l t S z á n t ó Földeket maga Birtokában meg t a r t a n á és senkit r á n e eresztene [Nsz; J H b K X I I . 8 1 ] . 1844 a meg szomszédoltam S z á n t ó földet a' Tekintetes E x e c u t o r U r a k el f o g l a l t á k , é s k i i s t s o v á z t a t t á k [Szárazpatak H s z ; Berz. 17]. 5. b e h a j t ó ; încasator, p e r c e p t o r ; S t e u e r e i n t r e i ber. 1758 P ŭ n k ŏ s t e l ő t t v a l ó P é n t e k e n E x e c u tor lévén a Falúnkb(an), a ' F a l ú k ö z ö n s é g e s ú t t z á ján Pénz h a j t á s kedviért m i d ő n a l á ' s fel j á r t ú n k vólna, . . . hallánk . . . Z e n e b o n á t , szobéli veszekedést [Betlensztmiklós K K ; B K . S t e p h . S z ŏ l ŏ s i (28) zs vall.]. 1790 : ezen m e g í r t B í r s á g n a k p e d i g E x e q u u t o r a í â Szőllős G a z d á k l é g y e n e k és â mie talaltatik az ollyatén h f b á z a t Szernelly(ne)k abból végyenek C o n t e n t u m a t [ K a r á c s o n f v a M T ; Told. 76]. 1828 az F e n i r t V i n c u l u m a t t a z m e g allo Fel az meg n e m allo F e l e n E x e q u a l h a s s a a z Arra rendelendő E x e c u t o r a k á l t a l [ A s z ; B o r b . I ,,Aranyas Rákasi Csipkés I s t v á n " n s k e z é v e l ] . 6. adószedő/végrehajtó ; p e r c e p t o r ; S t e u e r e i n nehmer, Rezeptor. 1711 Sz. E g y e d r e I s p a n y Uram küldet Bonczidarol N é m e t E x e c u t o r o k o t [GŐc SzD ; Wass. N a g y Ferencz j u d . n o b i l i u m (33) vall.]. 1740 az Urffi az N é m e t E x e c u t o r t m e g kötöztette [Kéménd H ; K s 8 3 Z e j k I s t v á n lev.}: 1765 az mii hellységűnkre d i r i g a l t a t o t t B x e c u torokis meg f o r d u l t a k n á l l u n k e s z t e n d ő a l a t t t i z szer s tizen egyszeris mulattak három, négy ö t t napokigis r a j t u n k ha tsak valamiképpen nem demereálhattuk Regius p e r c e p t o r u r a m o t [Borbánd A F ; Eszt-Mk Vall. 189] | (Az) E x e c u torok egy egész hétig v a l á n a k r a j t u n k , d e szern y ü vesztegetést t e t t e n e k , m i n d t s a k m é z e t , v a j a t , r á n t o t t á t k í v á n t a k enni, az k é t l o v a t m i n d e n n a p háromszor a b r a k l o t t á k , s v a d á s z t a k , a k o p o k n a k szitált maié lisztből p a r a n c s o l t á k e n n i j e k k é s z i t t e n i [Karkó*; i.h. 245. — a B o r o s k r a k k ó A F ] | a z E x e cutorok Biráinkat s z i d t á k v e r t é k . h a pedig ajjándékocskát a d h a t t a k Biráink n é k i k , s az i n t e r tentio dolgábanis k e d v e z h e t t e k , a k k o r t s e n d e s e b b e n viselték m a g o k a t [Szeszcsor H ; i . h . 256]. 1843 : beszélte Szabó J á n o s — h o g y 5. f o r i n t p o r t i ó pénzel t a r t a z o t t a ' m u l t É v r ő l Collector P e kárik Jóseff a Szabó J á n o s f e l e s é g é t ő l k é r v é n , — mivel azt felelte: — hogy v á r a k o z z é k m í g a ' F é r j e hazajő, azért égy k a t a n á t m i n t E x e c u t o r t o t t h a g y a t t [Dés; D L t 586. 12]. Szk: udvari 1770 a' Restantiat . . az u d v a r i Executorok egeszen m e g v é t e t i k r a j t u n k [F.várca S z ; E M L t ] .

«exekutorság 7. átv hóhéra/gyilkosa vkinek; călăul/ucigaşui cuiva; js Henker/Mörder. 1759: Bánffi Dienes sokaknak gyűlölségébe esvén a , addig kerestek hozzá egy s más gáncsokat míg életét elfogyatták 1 * Bethlenben . . . exequtora lévén Csáki László, ki is nagy ellensége® volt ezen öreg Bánffi Dienesnek [RettE 92. - 'Rátartisága miatt. b I. Apafi Mihály fejét vétette. °Ennek okára nézve 1. i.h.]. A fog. homályos volta miatt lehetséges értelmezésként felvehető az is, hogy Csáki hajtatta végre Bethlenben a fej-i, ill. ogy-i ítéletet.

8« ' ?' 1718: A Török Lo egészszen executor (így l), a h á t a ki fokadat mostis, mindent kénalok vélle olcson is oda adnok. de senkinek ne(m) kel [Fog.; K J . Rétyi Péter lev.]. II. Jelzői jell-ű haszn-ban; în funcţie cu caracter a t r i b u t i v ; in attributivartigem Gebrauch : 1. (ítéletet v. rendeletet) végrehajtó; executor (ai unei hotärîri judecätoreşti sau al unui ordin); exekutiv, Exekutions-. Szk: ~ főbíró. 1787j 1836: az •executor Fö Biro előtt protestaltanak a ' hibás •és Törvénytelen executio aránt ? [Koronka MT ; Told.] jb ~ kancellista. 1807 : az Executor Cancellisták látván Impertinentiajokat, visza mentenek a z itélŏ mester úrhoz Rélatiot tenni [M.foaorîiáza K ; R L t O. 1] * ~ tiszt. 1760 Kolcsos kerített és mező Varasoknak s privilegiomos helyek(ne)k ara rendeltetet legitimus executòr Tisztei [Retteg SzD; GyLMiss.]. 1792 engemet a Tit. Executor Tiszt Ur elsőben maga mellé a dolagnak folyásárol bizonyságát tévő Regiusnak vagy Assessornak fel vett [Msz; MbK X I I . 86]. 2. adószedő/végrehajtó; stringător, perceptor; âteuereinnehmend. Szk: ~ bakancsos. 1773: közikbe jöve egy hitvány executor bakkancsos s fülem hallatára . . . azt mondá nekiek a [RettE 307. — *Köv. a kijelentés] * - gornyik. 1783 (A szénát, zabot, szalmát) Torotzkon kivül mindenik F a l u administraltais, de a Torotzkai Birák administralni tellyességgel nem akarják, sőt az a végre expediált Executor Gornyikokat illetlenûlis tractalták [Torda; TLev. 15/6] * - káplár. 1738 Exekutor kaplarnak egetbort, akavitat de. 6 [ K v h ; Bogáts 13, HSzjP] * ~ katona. 1740 (Az) A k n á n a quártélyozó becsülletes Locumtenens kapitannak egj Tisztességes Levelet kell irni, hogj a d j o n Perceptorink mellé két becsülletes Executor katonákat, kik Perceptor atyánkfiaival Házanként járjanak [Dés; J k 532a. — a A tőszomszédos DésaknánJ. 1765 néha, s leg tőbszer két, s négy, n é h a öt Executor katonais vólt [Kisenyed A F ; Eszt-Mk Vall. 300] | az előttis az Kornis Gábor u r a m dispositioja alat grassáló feles Executor k a t o n á k exeqvalták a qvantumot az sok költsegis meg volt minden esztendőben [Sárd A F ; i.h. 49] jb ~ német. 1731 Az Portio penzb(en) az kik még Restantiariusok a bé jött Executor Németett réájok Vivén, addig mig plenaria Contentumot nem tesznek rullok el ne vitessek az Executor [Dés; J k 416a]. 1735 : az executor Nimettel járó Hollomezei Nemes ember, az Kővárvidéki meg nevezet embert, az Némettel edgjŭtt meg fogta [Csicsógyörgyfva SzD; TKl]. 1737 :

520 az Executor Nemethnek el vádolá hogj a Németet* ŏtetis Hunczfutnak szidta volna [ G á n c s / R e t t e g SzD; TKl]. Ha. 1606 : Executorokot [UszT 20/300]. fTjg' Executorokot [Kisenyed A F ; Eszt-Mk Vall. ' 1814: eksekutarak [Szentháromság MT; S exekutorság adószedőség/végrehajtóság; P ^ ? ţie/serviciul de urmărire a dărilor; Steuerefc»2®r mer/Exekutionsdienst | végrehajtóság; s e r v i c i û * urmărire a dărilor; Exekutions/Pf änderdienst. 17®' Okos Trifuj egy Roka bőrt adott vólt Koi®® Gábor Uramnak az Executorságért, s ugy coflS^ válták volna mind ketten a C o m m i s s a r i n s s á g o ' s Executorságot [Sárd A F ; Eszt-Mk Vall. 4»J; Az exekútor al. felsorakoztatott m á s jel-kel alakult szánna*** kai is számolhatni.

exekútor-társ adószedő/végrehaj tó-társ; tor camarad; Steuereinnehmer/Pf ä n d e r g e f ä h y ^ az Német Executort meg 1740 -6.L Urffi töztette, az alatt más Executornak hirivel csvćţ oda ment, és az meg kötözött Executor tart? meg Szabaditotta [Kéménd H ; Ks 83 Zejk lev.]. exekvál 1, ténykedik; a lucra/activa; tatig - . sein. 1593 : Az m y Nezy az Monostori d e á k o k ^ Ieoweset temetesre . . . , varosunknak legh t*0 zabadsagat illety hogy idege(n) hatarba f Ecclesiasticus Avagy Ecclesia Ez Zabad v a í a t Ecclesianak tiztibe hywatalliaba Awathia öiag es ith Exequal [ K v ; T a n j k 1/1. 215]. . 2. véghezvisz, végrehajt; a îndeplini/execu ' durchführen. 1653 : Kemény János b é m e n v é a vajdánéhoz, a mit végeztek exequálta is mind®11 [ETA I, 156 NSz]. ^ 3. (határozatot v. ítéletet) végrehajt; a (o hotărîre/judecată); (Beschluß, Urteil) vollziel^ 1578 Az mely priuilegiumat Biro vram fel mindenben hellien hagyak es ereieben ta *ty^j' hogy azerent eo kegme Biro Vram tanachia^ ' az bwntetesbe eló Mennie(n), es az waras M set exequallya [ K v ; T a n j k V/3. 164a]. 1597 * harmad ezten naphoz tartottam en magam® • . eòk ne(m) vartak, az alatt sententiaztak eng e ^ e j ebbúl jeottek volth exeqúalnj, s ezert tiltotta11^ [UszT 11/30]. 1612 Hadgiúk es Serio paronc* liúkis Kgteknek, h a hul Buzas Jánost . • • suis Complicibus feltalalhattyak megh fogy a 1 es . . . magokra pedig mint gonoz teueokre, teoſ& ^ pronúncialliatok, es azt vgya(n) Exequalliat0 [ K v ; P L P r 47 fej.]. lüt , 4. ? teljesít; a îndeplini; erfüllen. 1584 : tam hogy teorwenniel ert volt valamit el Istwan, es Nem exequaltak a' zombatiak, fel akartak eleget t e n n y Neky es vgy verte v 0 09O a' zombati Kalmarokat [ K v ; T J k IV/l. ,,Hozzw Istwan Aros legeni" vall.]. 5. ? elszenved/visel; a îndura/suporta; er ^ el i o 0dulden. 1581 varassy Ember senky se l a k o d a ba se penigh korchioma(n) se egieb gywleke^^ e | settimynemó fegywert ne vyssellie(n) lia penigh megh talallyak az eleobby bwnte*

521

exekválhat

bwnheggiek megh hogy fegyweret el wegiek es az gh Irt bwntetest exequallia mlndenkeppe(n) Irremissibiliter es mindé (n) Engedeleinnelkwl [Kv ; T *njk V/3. 241a]. 1593 : Myerthogy Ne(m) Exequaita a' teorwent* Buzay Mathias seot Meegh v gian Megh feniegette az Attiat. Azért három palczawal veriek [Kv T J k V / l . 365. - •Ti. kalodáztatásra és az eklézsiakŏvetésre von. tanácsi határozatot]. adót hajt/szed ; a strînge/percepe dări; Steuer t eûinehmen/trieben | végrehajt; a executa ; vollzieûen. 1829 : Innep lévén azon n a p exequalni nem khet [A.esküllő K ; Somb. II]. 7. foglal, rég iktat, s t a t u á l ; a sechestra; exe
JHb

XXIII/3].

elfoglal, zár alá vesz; a popri, a face o prop; beschlagnahmen. 1802: néhaji Bátyám f^yi adosságokot hagyott fejemre maga után, k°gy valamennyi jószága maradott a Debitorok azokot, mind Exequálták, el foglalták [Kóród Ks 101 Kornis Gáspár lev.]. 9. behajt; a strînge/percepe ; eintreiben. 1632 : ^árazna birsagis f. 1 Eccla keöuetes ha hazassagh kiuwl uagion, ha hazassagbéli szemeli lezen Teőrjeay zerint Exequalliak a [Fog, ; UC 14/38. 111. — T ». behajtják az előbb jelzett bírságot]. 1654 az ideghe(n) nemes emberek kiktól valamit leváljak4 mindé(n) kedvezesnelkűl exequallyak raytok L^bŭkős A F ; KemLev. 1425 Kemény Jánosné a Kallay Susanna nem sk lev. Ti. más földesúr adós jb-ai]. 1663 serio paranczolliuk liűsegtekne ' )k mindé(n) halogatas nélkül exequallják az kezeseke(n) az 33 f es 7 f. [UszLt IX. 75. 51 •]. 1716)1793 A kit tészen a Falu Tilalmas határának Inspectorául az poenát constientiose exequallja sine respectu personarum [A.csernáton Hsz; SzékFt 3 0 - 1 ] . 1809 ha töbszer a ' ômmunitas nékem arántok* panaszolni fog ^ o r i n t o k o t rajtok exequalni el nem Mulatom LF.rákos U ; Falujk 32 Szepesi Sándor szb nyilati?o a t a ' ~ a T i - a molnárokra]. L. még R S z F U 3, 120, 150, 174. 10. kb. vki ellen eljárást i n d í t ; a porni o proCe dură judiciară împotriva c u i v a ; ein Verfahren Şegen jn führen/einleiten. 1767 : H a a' Birákok az ^ ?unctumok ellen delinqualokat, értésekre lévén a ' delinquus Szemely, nem exequalnak — érdemek Şzerént meg nem büntetnek, in duplo büntetődjenek [Torockó; TLev. 7/1]. 11. kivégez; a executa (un condamnat); exekutieren, hinrichten. 1631 : J g y sentenciasztatott u ala penigh megh, hogy elseob(en) job kezet vagjak annak utanna vegyek fejet. Exequaltak® volnais de mi Mattyas deák vrammal . . . hogy oda erkezenk Bathorj Sigmondtol adatott gratiaual vgy szaoadittá megh halaitól [Abrudbánya; Törzs. A kétértelmű fogalmazás m i a t t e szó az előbb •&>tt 3. jel-sel is értelmezhető]. 1642: Kovacz t me

Marthon tal altatót volt Lopasban . . . conuincaltatua(n) lopásért exequalni akartak az tiztek, de Hohert nem kaphatua(n) vitetet Szamossuyvarban az tónilóczben [ S z j k 59]. 1759 : Lisbonának nagy része . . . elsüllyedett, az holott is az inquisitio tömlöcében igen sok rab lévén (kiket aznap miseszolgáltatás után exequalni akartak), mind kiszabadultak [RettE 82]. 12. megöl; a omori; töten. 1653 (Ha) valakinek gratiája nem lészen, ha elöli találja valaki a hadi nép közül . . . , tehát azt szabad lészen mint árulót exequálni* [ETA I, 86 NSz. - "Básta nyil. 1603-ban]. exekválás 1, végrehajtás; ducere la îndeplinire, executare; Durchführung. 1575 Hozza mynekwnk az nag Jnhibitio lewelet az uitezleo frathay János hogy mi elmennenk az uitezleo Bodony balashoz, es tiltanok az N a g : sententiaianak exequalassatol [SLt S. 16. - a A fej-ét]. 1583 (E) dolognak exequalasara, az az ez bwntetesnek ky Zolgaltatasara, az Biro tartozzék minden Wdeoben ereóth. es segitseget Zemelj valogatas nelkwl minden engedetlenre adny [ K v ; PolgK 1]. 1592 Az rwdegh leginiek kereskedesereolis vgian akkorj vegezeshez tarchak eo kegmek m a g a k a t : Melynek exequalasara tellies Authoritastis Igírwnk eo kegmeknek minden teorueni zerent valo dolgokban [Kv ; T a n j k 1/1. 187]. 2. ítélet-végrehajtás; executarea sentinţei; Urteilsvollstreckung. 1736 szoros Detentiob(an) tartassék az Incta, mig az Exequálás a véghez mégyen [Dés; J k 220a. - a A testi büntetés és kicsapatás]. 3. behajtás; strîngere, percepere Eintreibung. 1621 Teglas K a t a Eőttuen magiari forinto(n) maradgio(n), mingiarast az Tanachibol annak exequalasara ket eskwtt Polgárt ki kerwen . . . Teglas Kata(na)k akarmi neu(u)el neuezendeő Jngo es Ingatla(n) Jouajbol Eoreoksegebeól megh vehessenek, es satisfactiot tethessenek [ K v ; R D L I. 115]. 1726 A törvényes processusokból emergálandó pro exequálására a brachium eddig való mód szerint nem denegáltatik [Somlyó Cs; SzO VII, 323]. exekválatlan behajthatatlanul; nestrîns, neperceput; nicht eingenommen. 1807 az előbbi Calculusnak bővebb, és szemesebb meg visgálása után ugy találok, hogy 922 Mforintok és 24 D(é)nárok Exequalatlan maradtak volna [Mezőbánd MT TSb 47]. exekválhat 1. b e h a j t h a t ; a putea strînge/percepe ; eintreiben können. 1611 : az meg alo fel az meg nem alo felen ezen leuelnek ereyeuel ket Nemes emberre (!) exequalhassa Jozaga(n) marii ay a (n) [Fejér m . ; Szád.]. 1623 : (A) compositiot ha ualamellyk fél . . . uiolalna in uinculo quinqua* ginta aureoru(m) florenor(um) conuictus sit melljet az megh állo fél az uiolans felen cziak ezen bírák es leuel ereieuel exequalhasson [Márkosfva H s z ; Borb. I]. 1684: (Az elszökött jobbágyot) ha nem reducálhatnák, vagy reducalni nem akar-

exekvált nak . . . az meg irt kezesek(ne)k akarhun lévő jovokbol akar mely ûdőben is az meg irt negyven negyven forintokot exeqvalhassak [Ks 67. 46. 24a ,,Csíkszéki Delnej Csato János" kezével]. 1702 ha Sz Mihály napjara, azon egy kőből búzát bé nem vinnék szolgáltat(ná)k tehát az megh emiitett Ur eo kglme két annyit rajtok exequálhasson exequáltathasson [Nagybún K K ; 11]. 1828 ha penig valamelyik Fel ezen mostani ŏrŏkős Edgyezesekett leg kűssebben is Haborgattni merészelné az Fen irt Vinculumatt az meg allo Fel az meg nem allo Felen Exequálhassa az Arra rendelendő Executorak által [Asz; Borb. I ,,Aranyas Rákasi Csipkés István" ns kezével]. L. még R S z F 123. 2. végrehajtást foganatosíthat; a putea efectua un sechestru; eine Pfändung vornehinen/durchführen können. 1639 (A kezeseket) megh dulathassak E s vehessek, akar mi nevel megh nevezheteŏ lielieken Egi vice Espan vagi vice birovalis Exsequalliassanak [Dob. ; Ks 41. FJ. exekvált I. mn 1. elfoglalt (foglalással birtokba vett) ; ocupat (luat în posesie prin sechestru) ; besetzt. 1784 Az . . exequált Curiat . Pap Telkiek égy rúddal méregették a Deákok után [M.gorbó*; J H b K LIX/4. 34. - Később: Csákigorbó SzD]. 1818 Méltóztassanak azon M. Igeni Váradi Katától exequált Jussotskáját azon 620 Rforintok és 40. xrokb(an) által adni [M.igen AF KmULev. 3 Benkő Sámuel kérelme]. 2. lefoglalt; secliestrat; beschlagnahmt. 1834 az elbetsŭltetett és exequált Jok [TSb 51]. 3. foglalt (foglalással birtokba vett) ; ocupat (luat în posesie prin sechestru) ; besetzt, in Besitz genommen. 1784 : Mekkora Nagyságú légyen azon Curiának exequált helly, minthogy a ' rud számot eszemben nem tartottam, Nem tudom a a [M.gorbó ; J H b K LIX/4. 29. Csákigorbó SzD]. 4. végrehajtott (végrehajtást szenvedett) ; căruia i s-a făcut un sechestru (care a fost supus unui sechestru) ; exequiert, gepfändet. 1656 reducalliak az megh dult exequ lt kezesek azt a' fellieb megh irt Jobbagiot [BSz; R L t O. 5]. II, fn lefoglalt vagyontárgy bun/obiect sechest r a t ; beschlagnahmtes Besitzstück. 1818 : mind vártuk hogy az executio végben menetele után 15öd napokig Szilágyi Adám és Felesége vagy kész pénzel, vagy Complánátioval kezekhez viszszá vészik az exekváltakot, de ugy láttyuk, hogy annàk vége [M.igen A F KmULev. 3 Benkő Sámuel lev.]. exek váltat 1. (ítéletet v. büntetést) végrehajtat; a .dispune s ă fie executat (o sentinţă/pedeapsă) ; (Úrtól., od. Strafe) vollstrecken lassen. 1578 az varoş.proçatori altal melto bwntetessel procedallianak elſenę, e s . . . ha ugyan nem akar teorwent allany pronuncialt a^soín) eo kegme, es exequaltassa [ K v ; Ţàşjk..Y^3. s' iíŞţjl. 1612: (Könyörgött) azon nekwnk, hogy n á núí fel talalhatnaya ez Exponens

522 Buzas Jánost, az eo teob tarsayual edgt^t meg fogatnok, es elseoben az teolle el veott joka restitualnok, magokra teoruent szolgáltatnánk ej exequaltatnokis [PLPr 47 fej.]. 1648 az Poenat . eo Ngaa ad quindenam Exequaltatna [Alvi»c A F ; Szád. Casp. Boda Petrus Zenas de BalUo* lioz]. L. még R S z F 113, 174. 2. végrehajtat; a dispune să fie s e c h e s t r a t , pfänden lassen. 1867 Minden Papi, és Mestert bérek fel hajtassanak addig, mert akkor őket exequaltatja a' T. Esperes a' kŭl hatóság által [Gyalu K ; RAk 128. - a Ti. a g o n d n o k o k a t ] ; 3. végrehajtást foganatosíttat; a dispune sa se efectueze un sechestru ; eine Pfändung vornehJfle lassen. 1778 azután Executiót kell Certlficaltatitf. s a' Magistratustòl Executorokot kell ki kén*1; s ha az alatt nem Complanalnak e x e q u a l t a t a kell [Kv SL XL Ágoston Márton Suki JánoshozJ1822 én ott sok versen exequáltattam [Mv; gr. Korda Anna lev.]. 4. b e h a j t a t ; a dispune să se strîngä/perceapã; eintreiben lassen. 1717 a' . . kezesen Sz Rhenens forintokat . exequaltassa s e x e ( l u a hassa [Kv Ks 89]. 1765 Executorokot; küldő** reánk tegnapis hat márjást ollyan Restantiát e%0F áltat a a tavallyi Biron, melly e x e c u t i o r a márjás talpaságot kőlténk [Szeszcsor H ; Eszt-W* Vali. 259]. 1801 (Ha valaki) az Ecclesia gyűlése* el mulattya egy mforintig büntettessék meg' és azt el múlhatatlanul az Domesticus Curato Exequaltassa [M.köblös SzD; RLt]. t 5. (törvényesen) elítéltet; a face să fie condamaa (în mod legal); (gerichtlich) verurteilen lassen. parancsolom is minden rendbeli Tisztviselő1 nek . . ., hogy Szikszai Mihály Deákot • senkinek, sem Városbeli, és azonjivŭl való e m b e r e nek instantiajara törvény nélkül megh ne habo gassák, háborgattassák, ha kinek mit v e ^ J † törvény szerint exeqvaltassák [Vh; VhU 2-íJJ1655 Bizonyicza meg paraznasagat\ s ha ta _ hattya (!) exeqúaltassa [ S z j k 75. - a A feleségeiJ6. kivégeztet; a dispune să fie e x e c u t a t / e ş t e minat; hinricliten lassen. 1653 (Zólyomi Dáviô / a a törvény halálra itélé de nem e x e q u á l t a t á hanem Kővárba küldé és ott t a r t a t á miglen meg hala [ETA I, 1 4 4 - 5 NSz. - a 1633-ban]. exek vállalás 1. végrehajtatás; punerea seCê*L trului; Pfändung. 1635 az Vitezleő G e ŏ ſ ° ° t János . . en altala(m) tiltata Vice Ispán v * ^ Herczegli Istvánt es Pechj Simon v r a m a t l t t f • exequaltatastol [Szászrégen; VLt 17/1603]. 1 ° * ' Fő kapitány Toroczkai Istva(n) becsületes Hi^ ^ ket rendeltük azo(n) summa (na) k s z o r g a l m a z sara sõt ha az szükség ugi hozza azon sum meg adása iránt refractariuskodok elle(n) 1 s includalt Deliberationak hŭseges e x e q u á l t a t [Borb. I fej. - a A kivetett rendkívüli h a d . ^ g . 2. b e h a j t a t á s ; încasare, percepere; E i n t r e : r r 0 k 1814: a Contemplatio szerént való hellyeö ^ ki nyittatása, a ki n y i t t á s meg a k a d á l y o z t a t miatt szármozatt károknak költségeknek J^f ^ d Ságoknak Exequaltatása parantsoltatik

523 ; Borb. I I ] | m e g k e r e s t e t é n e k b e n n ü n k e t . . . végre hogy egy bizonyos E x e c u t i o t tennénk Sinfalvi közönség ellen tőrvényesen meg á t s ü l t e t e t t feles k á r o k n a k s ezeknek accessoriumai*ak E x e q u á l t a t a s a i r á n t [Asz; i.h.]. a

cxekváltathat 1. v é g r e h a j t á s t f o g a n a t o s í t t a t h a t ; putea o r d o n a ptinerea s u b secliestru; Pf ändung vornehmen lassen k ö n n e n . 1607 ez J w ű e ó húslla gio kedre kez penzwl J g a z a t f o g a d a : h a akkor ŭem c o n t e n d a l n a Biro Ura(m) exequaltathasson | az megh Allo feél, az megli Ne(m) Allo feleo(n) Akkori terueni szerent valo Biro Authoritassaual a z T 1000 Magiari for(in)trol E x e q u a l t a t h a s s o ( n ) es Jgazat vetethesseo(n) [Mv; M v L t 290. 8a, 14a]. 2. b e h a j t a t h a t ; a p u t e a d i s p u n e să fie strîns/ Perceput; einheben lassen k ö n n e n . 1637/1639: Gêndely Georgj mészáros t a r t o z i k az m a g a nyelue ^állasa szerent, h a r m i n c z k e t t f o r i n t a l . . . ezen hasnak vigoraual, az h a r m i n c z e o t t f o r i n t o t eppen ^ e q u a l t a t h a s s a k r a i t a [ K v ; R D L I . 111]. 1652 u a l a m i k e p p é n el b ü d ö s n e k . . negyven, ^ e gjven f o r i n t o t e x e q u a l t a t h a s s o n mindennemw lll go bingo m a r h a i o k b o l * [ D o b . ; K s 41. I . - 'Ti. ** elszököttért kezességet vállalókéból]. 1669 valaki az H a d n a g y elle(n) vakmerőkeppen fel t a m a d n a bőcstelenségel illetne . . . f. 6 exequaltathasson ( D é s ; J k 4b]. 1717 (E) reális Divisio, jnû előttünk igy m e n v e n veghez, szaz Imperiap Saller Vinculum alat, h o g y h a penigh valamelyv*k fél, Violalna, az m e g h allo fél azon az ^ e g h irt s u m m a t e x e q u a l t a t h a s s a [ K ü k . ; DobLev. y l 0 8 ] . 1793 ; a m e g allo fél a m e g másalo felen J^ven f o r i n t a t e x e q u á l h a s s a n e x e q u a l t a t h a s s a n IMezőbánd M T ; M b K X I I . 90]. 1807 esztendő a latt a 860 ~ nyoltzszáz h a t v a n R f o r i n t o k a t . . fizettyük és h a E b b e h á t r a állok lennénk ţţnát akkor e x e q u a l t a t h a s s a [Kv Somb. 1X JL. m é g SzO VI, 2 0 2 - 3 . a

exekváltatott az háborúság [Kisenyed A F ; J H b G. Petrikovits (46) ns vall.]. exek váltatik I . (büntetés) végrehajtatik; a fi executat (pedeapsa); (Strafe) vollstreckt werden. 1647 : azt kiuano(m) hogi minek eleötte az predeclaralt peonak* r a j t a exequaltatnanak, annak eleötte pellengereztessek megh [ S z j k 65. — a 01v.: pönák]. 2. b e h a j t a t i k ; a fi strîns/perceput; eingehoben werden. 1642 az specificalt transactioban inffligaltatot poena szaz forint exequaltassek az Dnus Inctuson [SzJk 58]. 1693: (Az) Attyafiak B e n n ŭ n k ö t Arbitraltanak Száz Tallér vinculum alat, mely ă meg nem Allo felen Exequaltassek [Ne; DobLev. 1/38. 1]. 1740 : végeztetett hogy azon restantiáb(an) lévő Postálkodást kilencz Nemet forintig statim et de facto r a j t a exequaltassek [Torda; T J k I. 180]. 1799 (Ha) Intereseket bé nem fizetnék azan Debitoroktol a Capitalisok exequaltassanak [M.egregy Sz; Somb. IJ. 3. kb. törvényes eljárás alá vonatik; a fi supus unei proceduri legale; gegen jn Gerichtsverfahren unternommen werden. 1635/1650 : senki az fele Araniat az Fejedelem tilalma Ellen ne mereszellien vennj, mert valamely Ember megh tapasztalodik benne, feie joszaga minden kegielem nelkúl, az Feiedelem paranczolattia szerent exequaltatik [ K v ; ÖCJk]. 1869 A magtári kamattal tartozok . . . tartozásaikat . J a n 27n okvetlen fizessék be, különben exequáltatnak [M.bikal K ; RAk 272]. 4. kivégeztetik; a fi executat; hingerichtet werden. 1711 (Az asszony) sok rendbéli cselekedetiert mindenektől gyalázattal illettessék, senkivel perelhessen, vélle penig mindenek perelhessenek Vegezetre mint nős parázna exequaltassék [Dés ; J k 3 5 9 b - 6 0 a ] . 1780 : ennek u t á n a a tisztek senkinek complanáljanak, hanem ha criminalis a vétek, exequáltassék, ha pedig nem az, pálcáztassék a parasztember [RettE 409J. 1796 a ' Torotzkaiak ezen Kemény ítéletekkel nem gondolván, és Földes Uraik ellen, ujrais Rebellalván kemény porontsolatot adott*, hogy ezen Torotzkaiak, ad debitam obedientiam Militari m a n u reá szoríttassanak és némellyek a ' Corifeusok kőzzűl Exequal t a t t a n akis [Mv; TLev. 5/16 Transm. 95 tábl. — •A gub.].

cxekváltfithatik I . b e h a j t a t t a t h a t i k ; a p u t e a ** strîns/perceput; einheben lassen können. 1639 fA ^ o s a Mihály Barczai S i g m o n d U r a m eo N a g a őlderűl el b ü d ö s n e k azon kezeseknek m a r "ajokbul v a g y a k a r m i n é m ű j o v o k b u l az e ** gyven, n e g y v e n f o r i n t o t e x e q u a l t a t h a s s a k , . . . ^liesseggel s e m m i n e m ű t ô r v e n y b e l i remediomok, ^ földes Urok(na)k s z a b a d s a g a , es Fejedelem esekváltató végrehajtató; acéla care cere pugratiajais n e k i k m e g h i r t kezesek(ne)k n e haznalnerea sechestrului; derjenige, der die Pfändung «assanak, hane(m) az m e g h i r t s u m f m j a r a y t o k e vollstrecken îäßt. 1784 hogy valaki fizetés ígéxequaltathassek [ A r a n y H ; B K ] . retével engemet vagy mást hitegetett volna, hogy végrehajtathatik ; a p u t e a fi sechestrat; pfänaz Exequaltato Ur részére p(rae)tendált hellyet " e n lassen k ö n n e n . 1656 : a k a r m i ki gondolhato tettzése szerènt ki mutatnok, észre nem vettem s neuel n e u e z e n â ő remeâiomok ellene n e állhassaa [Gorbó® JHbK LIX/4]. Csákigorbó SzD]. nak, h a n e m s z a b a d o s o n a k a d a l y nélkül exequaltatnassanak az kezesek a k a r h u 1 [BSz; R L t O. 5J. exek vallatott kivégeztetett; e x e c u t a t ; hingerichS z k : fejére ~ v k i n e k f ŏ v é t e l e v é g r e h a j t a t h a t i k . tet. 1660 az napokban exequaltatott Boszorkány 7 : (Veres Sámuel) Bizonyoson Evocaltatott aszszony Martha Anna [Kv; TJk VII/3. 263]. a Fiscus által T ö r v é n y t n e m állott, lianem 1759 l'ortugaliában a feljebb megírt mód szerint l á b a l v á n P e r N o n v e n i t Fejit Jószágát a'xnittálta, exequáltatott fejedelmi személyeknek számtalan û ' m i n t h o g y J ó s z á g á t elis f o g l a l t a t t a a ' Fiscus, kincsét confiscálván a király ., a római pápától àe Fejire nem e x e q u a l t a t h a t o t t , bé következvén kérdezte meg, hogy mitévő legyen vele [RettE 83],

524

exekváltattatik exekváltattatik behajtattatik; a fi strîns/perceput; eingehoben werden. 1735 Barabás István kezet ada hogy ha tŏbszŏr machinalodnek B á t t r a ellen az egész convictio exequaltattassek r a j t a [Torda; T J k I. 96]. exekvendum lefoglalandó föld; pămînt de oc u p a t ; Grundstück, welches in Besitz zu nehmen ist. 1825 Insinerek által az exeauendumokot fel mérettette-é és mappiroztatta é? [Mv; Told. 7]. exekvia végtisztesség; ultimele onoruri; Begräbnisfeier, letzte Éhre. 1697 Voltam az királné -exequiáján [AIN 151]. exempció 1. adómentesség; scutire de dări; Steuerfreiheit. 1594 k. Lat van penigh ezt az raitunk ualo nagy inseget, es el uiselhetetlen nagy igat, sokan keozwllwnk külemb kwlemb fele refugiomokat keresuen magoknak, nymėllyek keozwllek ide Nagyságodhoz conflualnak, es exemptiot, -auagy Nobilitatiott magoknak impetraluan immunisek leznek azokis az keozenseges tere uiselesteol, es ez keppen minden feleol mind az postasagnak, mind az zegeny uarosnak zwkseginek, es ado fizetesnek terhe, azokrolis zaltan zaluan reánk telliesegel el nyi/inorottunk [Dés; DLt 247]. 1675/ 1760 k. núkiek az Első Hersában a7 melly szőllejek vagyon, annak exemptioját jóllehet három bizonyságokkal comprobállyák; de a' Collegiummakis két bizonysága lévén ellenben azoknál praestántiorabbak kik Dézmát adó (na) k mondják [Ne; DobLev. II/316. 11b]. 1799 az Boéroknak a közönséges Falu Terhe alol valo exémtiojok nem magok fejektől vagyon, hanem az Boérok intimalják nekiék [A.árpás F ; TK1 sub BB. IV/5 Mihály Gráma (60) vall.]. 1818 hivatalokra nézve az exemptiora érdemesek . . . A Polgári rendből A' Biro . . . Mind a' két rendből . A Collectorok* [Szu; UszT 8/68. - a Folytatódik a fels.]. 2. mentesítés, mentességadás; scutire, dispensare ; Befreiung. 1681 : Szakacs János Szemelyeben Nemes ember, Ez Szakácz Mestersege utan birja eze(n) örökségnek Medietassat, Zolyomi Miklós eő Nga exemptiojaval [VhU 15 — 6]. 3. mentesítés ; scutire ; Befreiung | kiváltságlevél ; act/scrisoare de privilegii; Freibrief. 1609 feidelemtul imar Exemptiomis vagion rula [Dés; D L t 312]. 1688 Ezen Exémtiojok volt sub Dato in Castello Borsien(se) 29. xbr(is) 1653 [F.porumbák F ; Urb.14]. 4. kivételezés ; exceptare ; Begiinstigung. 1588 : Elseobe zolwan eo kgmek a ' parancholatok feleol mellyek az Igyarto Georgyne zemeliebe emanaltattak Tecczet eŏ kgmeknek varosŭl hogi vgmint ollian emberrel Ne veszekeggienek, hanem . . . Az suplicatioba . . . Eleybe kel beosegesen vrunkn a k t a m a z t a n y , hogy soha ez varosba illien Arant Walo exemtiok Nem forgottanak [ K v ; T a n j k 1/1. 67]. O Szk: ~ ald bocsát '?' 1791/1792: a ' tőbb, több k ö l t s e n e k el távoztatására nem Répellálok, hanem a ' Mezőbándi Jószága Férjemnek magáé,

azt exemtio alá botsáttam MbK X I I . 81].

[Mezőkövesd MT-

exempcionálls I. mn e szk-ban; în a c e a s t ă coflj strucţie; in dieser Wortkonstruktion ~ kiváltságlevél; act/scrisoare de privilegiu; brief. 1663 Vitézlő Enyedi Szabó Márton házát még az boldog emlekezetŭ ŭdősbik R a k o c * 1 Győrgj kegyelmes Feiedelem nobilitálván mindé11 féle Ado vévéstŭl, és tereli viselestŭl e x i m á l t a Annakutánna iffiabbik io emlekezetŭ Rakoc* György Feiedelem is azon hazrúl valo Exemp" tionalis levelet confirmait v ó l t [Borb. I]. I I . fn kiváltságlevél; act/scrisoare de p r i v i l e g i u ' Freibrief. 1681 : Rudai Bogya Tobias Hunya^ hazrol adot exemptionalissa(na)k valosagos paria^ [VhU 251]. 1712 : (Enyedi Jánost) minden nem* Ado fizetestöl iminunitálta* . . Ahhoz képesj Kglmetek(ne)k Serio poroncsollja is, b m a g á t e z e r Commissionkhoz s Exemptionalisunkhoz tartani* s alkalmaztatni el ne mulassa [ K v ; K v L t 1/207. “ a b - A gub.]. exempelós adó- és dézinamentes; scutit de d&j şi de dijmŭ; steuer- und zeh(e)ntfrei. 1680 ' patakon András és István Deák Uraimek(na) vagyo(n) egy kö padra epittetett exemptios mok [Szkorei F - ÁLt Urb. 71]. exemplár 1. példány; exemplar ; Exemplar. 1602* Amy az J u r a m e n t u m n a k Tabulayat nezy a*1 tettezet Tanachbely Vraimekkal egyetemben hog; megh Egy exemplart pechetelyenek, az Jnra®®? tumnak helyet Abban hagywan [ K v ; Tanjk 1/ • 400]. 1621 : Hozzú Thamastol hozzattünk ** H a t Exemplarokat, meliből Énekeltek az Temploi»' ba(n) az Gradual el vezese utan, Azoknak be keot testeol fizetven Egy Exemplartol d. 15 [Kv S z ^ 15b/IV. 11]. 1781 az Mlgs Famüia . . . ęzen £ kat a Dicasteriale Oeconomicum officium® . . . pro Confirmatione k e t exemplarban submittaiy [Torockó; TLev. 9/20]. 1803 : A fenn irt Nap<£ énis vettem egy exemplart [Szu; UszLt Comû1201 u.]. 1845 : az Újlaki és Ippi Jok egybe Cs&r lésekről irtam egy Contractust, ha tettzeni W ott(an) Újlakon meg egy exemplarba le iratni [Ipp S z ; Végr.]. .. 2. kb. kézirat; manuseris; Handschrift. 1 0 a A mint látom, az exemplárból, kit a szüle-ap írt, két levél kiszakadott belölle . . . Mit írt légY^

a kilencz esztendőre, azt nem tudhatom [BTA 35 NSz]. ^^ 3. másolat; copie ; Abschrift. 1613 : Kiről exem^ larokat egy nehany rendbelieket, söt Originalok* , ha keúantatik s a l ú ú m legyen exhibealunk [** PLPr 1 6 1 2 - 1 5 . 99]. én 4. m i n t a ; model; Muster, Modell. 161° ^ soha szememmel sem l á t t a m a t h n a m é t bizony nem csinálok, m e r t még ő n a g y s á g á n a k ^ egész tanácsival együvé ülve is gond v o l n a feltalálni más exemplár nélkül [BTN 89]. 5. írásminta; model de seris; Schreibvoriag 1804 : írtam egy déák exemplárt . . . Délután “

525 írtam egy szép Nemet exemplárt | a Rector egy exemplárt hagyott írni [Dés; Ks 87 Kornis Mihály naplója 7, 8]. 1817 a' Tanulok(na)k az Iskolába exemplárokat irtam [Héderfája K K ; IB. Veress István t t lev.]. Gxempláris példás, mintaszerű; pilduitor, exemP}ar; exemplarisch, beispielhalft. 1678—1683 Kolos monostorrol Páter Miilej István, és Derkaj Geörgi Uramekat, Kikis igen Is(te)n felő exemplaris 10 lelkj tanitok valanak, azon Feidelemmel* ki a űzetek [Ks. Kornis Gáspár keze írása. II. R á k ó c z i Györggyel]. excmplum példány; exemplar; Exemplar, Stiick. 1748 Mit, és miképpen resolvált eö Felsége, a' Mlţgos Ur fel botsáttatása iránt promoveált Instant j á r a , hozzánk érkezett Kegyelmes Rescriptu^ának accludált exemplumábol meg láthattya % Mltgos Ur, és magát ahoz dirigálhattya [Nsz; Ks 83 gub.]. ®xempta közteher-mentes; scutit de sarcini PubUce/dări; abgabefrei. 1681 : Ez Moczirla nevű Jf?y. ez elöt Taxas volt ă várhoz; most Bogdány ^ u r a exemptanak t a r t j a ; quo jure nem tudatik lVhU 36] | Nemes Peter . . . Nemesnek mondgiak, hazatis exemptanak t a r t j a ; semmit rolla nem Producalhat [Hátszeg; VhU 1 2 9 - 3 0 ] . ex&Qiptálhatja magát közteher alól inentesíttetheti magát; a putea cere să fie scutit de sarcini Publice; sich von den Abgaben befreien lassen können. 1740 nem Constál előttünk ha abb(an) * Nms székb(en), két Jobbágjokkal exemtálhattya * valaki magát; vagj n e m ? [Dés; J k 543b]. c *emptus I. mn 1. (vmitől) mentes/mentesített; scutit; befreit, bar. 1542 Bott Istua(n) Major Ennekis az fia puskás exemptusok a szolgálat[Mákó K ; GyU 76]. 1781 : a' város végein levő rend szerént helyben lakó strásák, kiknek a szüntelen való vigyázás és strásálás . . . kötölösegekben áll a' most rendelendő strásálás seriessiô] exemptusok lesznek [Torockósztgyörgy; TLev. J. 1805 Almási Donáth An(drás) és István Armalisokot producalvan, valamint ez előtt a *öz terű viseléstől exemptusok voltak, akkoris ţzon Exemptioban meg hagyattak [Szu; Borb. közteherviseléstől m e n t e s ; scutit de sarcini Publice; befreit von den öffentlichten Lasten. *711 Az Molduvaban járó Passuson lévő Vice l a m ° s , hasonlokeppe(n) az Ŏr állok Birája exemptusok | Alfaluban 1 Mathé I s t v á n Szentedgyház Fia -xemptus [Born. X X X I X . 52. - »Cs]. fn 1. közteherviselés alól mentes eniber; ° n i scutit de sarcini publice ; der von den öffentli«Jien Lasteu Befreite. 1710 Kászonb(an) ^xemptuvsim fele portiozással Bálás Mátthé Felső Falub(an) Pál Mihálly Impérb(en) Mihálly ^ a t h é Ur(am) Felső faluban [BCs]. 2. kiváltságos személy; persoană privilegiată; Bevorrechtete. 1702 : a' Kgltek Székire repartial-

exerceál tatott Pénz és Buzä ô u a ń t u m dolgát, minden Rendekre ugj repartiállya, az mint az közönséges igasság kivánnya, hogj ne hallattassanak ennek utánna azok az adózás és terehviselés alol magokat sokképpen ki vono exemptusok [UszLt I X . 77. 45]. 1823 Fel Jegyzése Azon Nemes Birtokos Exemptusoknak, a' kik Ns Közép Szolnok Vármegyében ; a' Tks Universitas Határozásához képpest Birtokai (!) utánn Lovas 'Soldost állitani, vagy abbeli kötelességek váltságául 600 Rforkat fizetni tartozok voltak [Zilah; Végr.]. exerceál 1. gyakorol; a exercita; üben. 1759 Papoltz igen feles számú bizonyságokkal meg állitotta . . . , hogy emberi emlekezettől . . . actualis usussa birodalmába volt a nevezett helyek(ne)k mint önnön maga határának, arról kárt harap-égésért való büntetést fizetett, hasznát Taxáért elocálta és mint tulajdonába plenaria activitássát exerceálta [Hsz; SzentkG törvényszéki végzés]. 1796 a' Le vei Törvénytelen, erő nélkül való; íllyen Privilégium mellett . . . akár kinek is Privilegiale Jusst exercealni lehetetlen [Mv; TLev. 5/16 Transm. 84 tábl.]. 2. él vmivel; a folosi ceva; benützen. 1592: Noha az potentiara az kyt ot chyelekeottel Rea kerestelek, de azzal az E n dominiu(m)ómnak nem kellet Cessalny, es ez vtannis az dominiumot exerceálni akaró(m), mind addegh az migh lehet [UszT]. 3. folytat, ű z ; a se ocupa, a practica; (be)treiben. 1592 az reegi kiraliok feiedelmek ydeieben Mezeo varasban, Chiehes Eotwes nem lakot, hanem chiak valamy kontárok vezeóttek, mertt soha azok az ŏh mewueket ygazan exercialny nem akarthak [Kv ÖCLev.]. 1755 nemelj becsületes Eötvös mester emberek egjedül csak Arany munkát mi veinek, és verő munkát soha nem exerceálnak [Kv; ÖCJk]. 1764 Soha efféle kereskedést nem exercéáltam [Középlak K ; BfR]. 1773 jókedvű, jó hegedűs volt, melyet most öregségében is exerceált [RettE 3 1 0 - 1 ] . Szk: gonosz cselekedetekben magát ~ja. 1749 Ezen okon kelletett ezen Detentakat Törvényre certificaltatnom, hogy Inczedi Peter Vr(am) Thordai Kortsomaházánál katonákkal társalkodván azokkal paráznalkod(na)k, h á z a t fel verte(ne)k. sŏt az első Incta Ketskés Sára ez elŏttis ollyan gonosz tselekedetekben sokszor magat exercealta, és fogságotis szenvedett érette [Torda ; T J k III. 261] * gonoszságát ~ja. 1756 ugy hallottam bizonyoson, hogj Molduán Vonya parazna ember volna, és hogy gyakor alkalmatossággal Aszszony embereket vitetett volna fel az Udvarban, hogy gonosságát véllek exerceálja [Galac B N ; WLt Nagy Sigmond (54) jb vall.] * hatalmasságát ~ja. 1707 Mivel Kemény K a t Aszony Kolosvary Házat Protectionk alá v e t t ü k : Annak okaert . . . parancsollyuk hogy a ' megh irt Aszony Hazára erőszakosson reá menni Seott hatalmassagokot exerceálni . . . semmikeppen ne mérészellyek [Ks 11. XLVI. 17 fej.] * konverzdciót ~ beszélgetést folytat. 1739: Néhai Kibédi

exerceálhat Márton özvegje Fogarasi Mária Asz(sz)ony magais gjanús tanczolasokat, szánkázásokat és Férfiakkal való Conversatiokat exerceált [Dés ; J k 302a] jb marciálisságát ~ja kb. erőszakoskodik. 1766 nem különben exerceálta az I. az mostani A(ctrixo)n való martialisságát; mert esztis kevés időkig szüntelen ostromlotta, verte, taglotta, kurvaszta [Görgjk 205] jb potentiát ~ hatalmaskodást követ el, hatalmaskodik. 1606 Mjert az Actor az hul az potentiát exercealta az J . meg nem neuezj az vicinussat [UszT 20/97] jb vindiktát ~ jvindiktáját ~ ja megbosszulja magát. 1600 az Nyreo legeny, az megh holt kozák eleott magat be rekeztette volt bolthyaban es annak vthanna post moram A j t a j a t nitotta megh, es vgy aggredialta az kozakott, ky noha mind eo r a j t a s mind penig egyebeken vindictat exerceált, Tetczyk azért az theorwennek . . . , hogy az kozaknak attia fia az orzagnak theorwenye zerent heted magawal rea eskeodgyenek [ K v ; T J k VI/1. 386]. 1670 mégh Censurája alat letebennis, publice privata vindictajat exercealuan es prédikátorát szidogatua(n) (így!) [ S z j k 110]. exereeńlhat folytathat, űzhet; a se putea ocupa, a putea practica; (be)treiben können. Szk: kereskedést ~. 1740 az Thordai Varga Mester emberek penig, a tseres szijjal való kereskedést exerceálhattyák régi usussok szerént [Torda; T J k . I. 188] * merkatúrát ~ kereskedhetik. 1590 sok zynek vadnak, mely alatt az Warossy keossegh vgia(n) kereskedik tarsolkodik az Jdeghen vasasokai, hogy chak be hozhassa a varosba es it a varosba Mercaturat exercealhasson Brassayakal Segeswariakal az Jdegen Wasas ember [Kv ; T a n j k 1/1. 126]. cxerceálhatás gyakorolhatás; posibilitatea de a se ocupa/de a practica; die Möglichkeit der Ausübung. 1740 oriálodván a Szigyárto Mester emberek(ne)k controversiájok a Thordai Varga Mester emberekkel a tseres botskor szijnak, vagathatasa, arulhatasa, ugy a látó pénznek exactioja iránt, hogy mellyik Mesterségen levők (ne) k competállyon annak exerceálhatása . . . constált a Magistrátus előtt hogy un a Szígyártokot illeti [Torda; T J k I. 188]. exercícium 1. folytatás, ŭzés; practicare, exercitare; Ausübung, Betreibung. 1668 az Eotvesi mestersegnek exercitiumais el tiltatik teolle [Kv; ÖC Jk]. 2. idomítás, iskolázás; dresurå; Schulung, Dressur. 1731 Amely lovak már jóban tanúltanák meg probalja őket az ugrató fa kőzé köttetvén, és a kinek inclynatiajok vagyon az ugráshoz, azokat ugordani tanicza, az exerczitium előtt | A lovak exercicziuma pedig minden héten négy nap légyen [ J F lovászmesteri ut.]. 3. kb. fegyverforgatás; mînuirea armelor; Waffenhandwerk. 1762 Az ellenségnek pedig, úgy mondják, hogy csak olyan népe, amely még harcon nem járt, hanem a hadakozás kezdetitől

526 fogva szüntelen az exercitiumot tanulta, vagy011 hetvenezer [RettE 145]. 1766 : Ott volt M e d n y ^ * ki generális feldtmarschal-lieutenandt brigadéroski is az infantériát ú j exercitiumra tanítja 198]. 4, vallásgyakorlat; practicarea religiei; übung der Religion. 1653 (A szent helyet) A töjö* őrzi ; de nékik nincsen ott exercitiumok, nem azért ők is illendőképpen becsületben tart" ják, de ott nem imádkoznak [ETA I, 120 NS^J1736 : Végtire az papjainkot Kolos-Monosto^ csapák; mint menjenek bé csak Kolosvárrá, ott csak micsodás exercitiumok légyen, arról arti culust írának az Approbatában [MetTr 424]. 5. m u n k á l a t ; lucräri; Arbeit, Übung. A synodus igen szép renddel ment v é g h e z . £ exercitiumokban a thesisek voltak a Szentlf^ ról és annak perfectiójáról, hasonlóképpen (kogy/ az ecclesiában Szentírásnak lenni s z ü k s é g e s - e vagj nem ; úgy szintén elégséges-e a hitnek megtan ul sára [RettE 239]. exerciroz kb. gyakorlatoztat; a face instmçt*e (cu) ; exerzieren lassen. 1775 (Bethlen) P á l colonellus a Káinoki huszárregimentben, de ofl® általtétetődött volt a Lusinczki regimentjébe, melynek okát némelyek azt mondják, hogy nem w volna execírozni a regimentet mikor a császár ide járt [RettE 350]. exercirozik 1. gyakorlatozik; a face instniçţ 14^' exerzieren. 1773 : Nagysajón* a limitanea mii* -— .ţ* exercirozott | Két magyar gyalog regiment J . ott Kolozsvárnál a Köves Padon, a Gyulai Halleré. Execiroztak [RettE 300, 303. 2. katonásdit játszik; a se juca de-a s o l d a ţ 1 ' Soldaten spielen. 1806 Katso e x e r c e r o z o t t & rolyal [Dés; Ks 87 Kornis Mihály naplója 16ÖJ' , sií exereírozlalik gyakorlatoztattatik; a fi P1^,!^ e facă instrucţie ; exerziert werden. 1753 Colon * Vaji László ur maga akarattyabol Nemes V á r ( m e ) ^ dispositioja ellen a K é t Nemes Companiat ba orderezte a liolotis kilecz napik Exerceroz* sónak [Hídalmás K ; Ks 91]. • de exhauriál 1. védtelenül hagy; a ^P51**/ (apărare) ; jm (den Schutz) entziehen. 166611' az Hazát az szükségnek mivolta t a n i t t y a J?1 5 mellyik helyet és m i n t kell oltalmazni; az år ^ kegk(ne)k is arra kell azt hadni, el hivén bizony° s hogy Colos várat m i n t vég helyet, ne(m) allyák soha úgy, hogy az helynek v e s z e d e l m e ^ vetkezzék, sőt mint szemek fényét úgy igy e óltalmazni [ K v ; K v E t 1/188 fej.]. 2. (mindenből) kipusztít; a ruina pe (alles) vernichten. 1712 Énnékem ninczen mert az hoszas bujdosás, engemet exhaiiria^ jótte(m) bé hazámban, magais jol tudgya i láspatak H ; J H b Jósika István Jósika In"*®11..1739 A Szegénységet a ' Szörnyű ínség és a dőgi, melly mais gr ássál, majd minden votto

527 hájából exhauriálta [Nagysajó BN Ks 99 Kemény Sámuel aláírásával]. 3. felemészt; a îngliiţi/consuma; verzeliren/ brauchen. 1781 esztendő eltelvén számot vetettem szolgálatjáról, kártételiről és napszámok ^vesztegetésiről, amelyek is exhauriálták volna a z ő conventióját [Árkos H s z ; R S z F 2 7 1 - 2 ] . véghezvisz, végrehajt; a duce pînă la capăt, aîndeplini; durclifiiliren, vollbringen. 1744 ment volt Kgld(ne)k szoross Commissioja ezen Guberŭiale Consiliumtol de ugy Látczik a dòlgot nem exhaurialta jól, és minket nem tudosit genuine [Ap. 1. A gub. Apor Péterhez]. exhauriálódik 1* kifosztódik; a fi despuiat/jectoănit; beraubt/(aus)geplündert werden. 1706 Sardi Gaspar Ur(am) . mindenéből exhaurialodott minden accquisitu(m) es aviticum bonumi Tüz altal meg emésztettek [Ne; DobLev. 1/60J. 1 11411781 két versb(en) is eŏ Nagyságok mindenekből exhaurialodtak Gerend Lónán kétszer kellett pásinton épitteni, a mint tnost leg közelebb, tsak egy karó fark is az udvarház helyinn nem Maradott, s ugy kellet eő Nagyságának épittéshez kezdeni [Gerendlóna*; J H b LXXI/3. 469. •Később Aranyoslóna TA]. 1721 : az ide bé jŏvŏ Regimentekreis szükséges prospicialni, hogy tsak magokra ne masírozzanak; légjen Commissariusok, a ' ki a' Szegénségre vigyázhasson . . . , hogy igy az ollyan masirozásnak alkalmatosságaval, a Szegénység mindenéből ne exhaurialodgyek, sött inkább pro futuris conservaltassék [Nsz; Ks 18. XCIII gub.]. 2. kifogy vmiből; a fi pe sfîrşite, a nu mai avea ceva; aus/zu Ende gehen. 1737 (A) porond hordás* iránt vágjon nagj defectus, a költségből Pedig exhaurialódtunk, Concludáltuk azért hogj minden marhás Uraink 's Gazda-emberek egj egj na P porond hordásra küldjék szekereket [Dés; Jk 482b. - a Ti. a malomgáthoz]. exhauriáltatik 1. kifosztatik; a fi despuiat/jec™ánit; beraubt werden. 1604 Minthogy az sok kwleomb kwleomb fele nyawaliak miat tellyessegel ^xhaúrialtattúnk. es semm.in.emw keez penzwnk ninchen hogy az mostany Súmmat . megh adhatnúk eo kgmek azért Tanachywl keolcheoneozenek . . . mindenekteol [ K v ; Tanj k 1/1. 481]. 1696j1781 Badensis Hertzeg eŏ Felsége ez hazában érkezvén Hadakkal, holmi külső belső Jovok édes elejektŏl Maradt vólt, Marhájok és egyéb keresmények, azoktól tellyessćggel exhaurialtattak vólt, ugy hogy semmiek többire nem maradt vólt [Branyicska H ; J H b LXXI/3. 4 5 6 - 7 ] . 2. kimeríttetik; a fi e p u i z a t ; erscliöpft werden. 1789: asztot részenként elő vévén ( amenyibe az előre botsátot 3om punctumok által nem exliaurialtaţat:) a többit annak tartása szerént effectuálja, ami tudni illik investigalni valo lesz investigalja [T; Thor. XX/10]. exhauriáltatott kifosztatott; despuiat, jecmănit; beraubt. 1739 .ã Sókszóri tapasztalt affectioja

exhibeál s ezen Szegény Vármegyéhez contestált Patrociniuma Excelladnak indúcal hogy ez földhöz ragadott és minden tehettségiből exhauriáltatótt Szegénységnek Státussá iránt Excellentiádat iteratò molestálni p(rae)summálom [Nagysajó B N ; Ks 99 Kemény Sámuel aláírásával]. exheredáció kitagadás ; dezmoştenire ; Exheredieren, Enterben. 1779 Hallottam ..hogy a maga Gyermekeinek meg tagadására, s a Kemény Jószágból valo exhaeredatiojára . . . néhai Kemény Miklós Ur indította volna fel [Szászzsombor SzD; KS. Gabr. Karutsi (58) past. ref. vall.]. exheredál (örökségből) kitagad; a dezmoşteni; exheredieren, enterben. 1764 : Igen is Szabad a ' keresményt testálni, de akár kinek is csak a' maga keresmennyet Szabad, nem penig azt a mit mások jószágából mint Tutor bé Szedett nem lehet azt másnak adni, 's édes gyermekeit abból exhaeredalni [Nsz; Bet. 7]. exlieredálhat (örökségből) k i t a g a d h a t ; a putea dezmoşteni; exheredieren/enterben können. 1761 nem egyéb hát ezen kivánsága(na)k Conseqventiája, hanem hogy egyik gyermekét® ex odio exhaeredálhatná a masikot ex Amore reszesse tehetné [Hsz; 1 BLev. — *Az anya]. exheredáltat k i t a g a d t a t ; a face să fie dezinoşt e n i t ; exheredieren lassen. 1779 Báró Kemény Miklós, és Sigmond urak eő Ngok inditották fel a néhai Uratt, s eö Ngok vitték volna bé MVásárhelyre, s munkálottanak is, hogy az i r t t gyermekeket eő Nagyságával meg tagadtassák, és a Kemény Jószágból exhaeredaltossák [Szászzsombor SzD; K S Kőmives Mihály (40) prov. vall.]. exhibeál 1. b e a d / n y ú j t ; a î n a i n t a ; einreichen. 1586 Eotweos Orbán vallia, . . . E n azt Ne(m) tudom tuttaye a' leány my volt a ' feleletben vagy Ne(m) t u t t a . Az tanach haz kapuia keozeot Ada a' leány kezebe hogy exhibeallia Igyarto Georgy elle(n) [ K v ; T J k IV/1. 598]. 1590: exhibealanak az szeken ket leúelet Vrunk eó Naga Somlioj Bathori Sighmond Erdély vaidaêth [UszT]. 1609 : imar elis keolt uolt azkor mikor nekeonk az gratiat exhibealtak [Dés; DLt 315]. 1640 az A Exhibeala az teoruenyben egi Intramentalist (!), . . . kiuel azt bizonitta meg hogi az eo Attia Balogh János Eskwtte volna el azt az Chiuniaza neuw völgiet tizen harmad magaual [Mv; DLev. 5]. 1735 : Exhibeál van Inquisitoria Relatoriamat egyéb instrumentumokkal együtt, vüágoson elucescal, hogy . . . egyéb expensaimrolis . . doceáltam [Torda; T J k I. 94]. 1807 A Novizata Felperes részis ujjonnon exhibealja az . Citált 1758ban kőit Divisionalist [Aranyosrákos T A ; Borb. II]. - L. még RSzF 109, 226, 250, 2 7 1 - 2 , 279. 2. felmutat; a prezenta; vorzeigen. 1715: Jelentyük exhibeala nekünk Nemzts Colosvári Pataki Sámuel Ura(m) Felesege Diosi Kata Aszónj

exhibeálandó kepéb(en) N. D(o)b(o)ka var(me)gjei F<ő> Biro Nmzts Ujhelji Ferencz Ura(m) vallató pecsétit [M.köblös SzD ; RLt]. 1725/1764 : Enyedi Miklós Uram exhibealvan minékünk . . . Coronás királyunk kglmes Compulsorium Mandatumat, kére azon, hogy az mely Vallókat előnkben hivat azokat examinalvan vallásokat . . . igazán meg irnok [Ne; DobLev. 11/352. 2b]. 3. bizonyítékait előterjeszti; a prezenta dovezile; Beweise unterbreiten. 1563 az Torozkay wraym az Jeowendeo megh mondot Terminuson, Semmi okon, Magokot nem absentallyak, hanem az keresetről Exhibealnak Annak wthanna az Thorweny diskwchyalya koztok [Kv ; Thor. VIII/2]. 1670 Nem tartozunk velle, hogy exhibeallyuk rolla, mert magha tudgia az I. hogy megh lőtt az mint fateallyais coram sedria(m) [ K v ; T J k VIII/11. 12]. 1735 : fellyeb meg irt négyratioimrol mindenikről exhibealni kész vagyok [Torda; T J k I. 73]. 1773 : dicit actor . . exhibeálni kész vagyok [Árkos H s z ; R S z F 225]. 4. m u t a t ; a a r ă t a ; zeigen. 1746 az I. admonealtatik, hogy az édes Annját deprecalvan, az Annjával meg békellyék, és mint Léány egész engedelmességet exhibeállyon [Torda; T J k III. 36]. 5. előad ; a expune ; vortragen. 1647 : nem acceptaltatik ez az relatoria mert ne(m) exhibealsz mi mellet coliigaltattad az fasiokot [Kv ; T J k VII/4. 190]. 1770 Actrix et novizans novumját eszerint exhibeálja. Minémű perlekedésem lett légyen énnekem . egy elkárosodott tehenem iránt . . . a deliberatumból világosan kitetszik [M.hermány U ; RSzF 2 0 9 - 1 0 ] . 6. nyilatkozik; a se pronunţa; sich äußern. 1711 Zöldi László Ur(am), vgy exmittaltatott a n. Széktől, hogy eő Kgle világossabban exliibéállyon Néhai Csonka György Uram(na)k adott ötven és husz forintokrol [Dés; J k 365b].

528 promittalvam (!) magat az A levatajaban Citatofl Relatoriajanak exhibitiojara, mellyet az I *s vanvan exhibealtatni és in facie sedriae el olvastatni az A igireti szerint nem exhibealhatta [Bra' nyicska K ; J H b XXXV/51. 28]. 2. kb. bizonyíthat; a putea dovedi/proba; ve' weisen können. 1711 mint hogy penig eő kglme mostis vilagosabba(n) nem exhibealhat; hanefl1 arra Compromittallya magát, hogy kész j u r a azon adossagairol producalt documentumi melle [Dés; J k 365b]. exhibeált 1. b e a d o t t / n y ú j t o t t ; înaintat, V It7Át \ t a t ; unterbreitet/eingereicht. 1628: Seres Janosn^ nyilua(n) valo igazsaga vagyon kewansagahoz, a mint exhibeált leueleibeol es testisibeol ki laCZl [Kv; R D L I. 18]. 1650: Az Actor exhibe^ Leuele, inkább hytelesek (így I) mint az Inctu^ [Kisgalambfva U ; UszT 2b]. 1775: (Az) eo kegye^ mének favealo Deliberatumot . annihilalták, a mint Ngodnak exhibeált Literáleimbol világoS^, kitetszik Sub Litera B [Torockó; Bosla]. J 8 3 f a Az Alperes Tulajdonos Possessoratus ' rendébe exhibeált documentumai által meg t a t t a mind propríetatis Iussat mind a' simultane^ usussát [Borb. I Asz törvényszéke]. — LRSzF 2 0 6 - 7 , 279. t 2. megjelölt; indicat; angegeben, bezeichnÇ_ 1736: az illyen szinü Paráznaságbéli dolog, occultum, hogj vóltaképpen annak idejét, meg-mondani bajos volna; azért az exhib«a Locus itten nem suffragál [Dés; J k 218a]. exbibeáltat ? láttamoztat; a dispune să fie mit einem Siclitvermerkt versehen lassen. m JX< az Radnothi* kulcsarsagnak Tisztiben * ut kezem alat forgo jokrol mennel hamareb l elíe Ratiomat Szamtartom Ratiojavai e d g y ŭ t csinálva (n) exhibealtatván Praefectus v r a m n a k å kg(ne)k examenre be adom [UtI. KK]. e

exhibeálandó beadandó/nyújtandó; de înaint a t / p r e z e n t a t ; was zu unterbreiten/einzureichen ist. 1733 Constal exhibealando Citatoria Relatoriamnak seriesséböl minemű dolgokért kelletett az I t in jus attrahalnom [Torda; T J k I. 20]. 1761 ã mi illeti az A. Csernatoni jószágról exhibealando Divisionalét és Contractust azt ã Leány ág azért n e m co(m)municalhatta ã fiu ággal hogy azok mások literaléi, és tegnapi napon j ö t t kezére [Oroszfalu H s z ; BLev.]. 1775 immineálván azért mostan, Esztendőnként exhibealando Ratiomnak, terminussá . . . kérem minden respectussal s bizodalommal, méltóztassék . . . administraltatni a [ K v ; SLt X X X I X Pákei Josef lev. - a Az előbbiekben jelzett kölcsön kamatját].

exhibeáltatik beadatik/ny új t á t i k ; a fi prezentat; eingereicht/unterbreitet werden.L* 1' . .\t a Pupillusok(na)k a mi kevés bonumo 1tskaj^ maradót volt, azokrol semmi Regestrum, Inventariuin nem exhibeáltatván [Ne; Lev. 1/109]. 1734: Exhibealtatik egy p i e n i p o ^ tialis level a M. A ur neve es petsettje alatt, ' lyet de loco credibili kellet volna legitimé halni, azért ez nem acceptaltathatik [Torda; I. 33]. 1784: Ami az Biro és számadó Polg aſ0 ^ Ratiociniumat illeti minek utanna véghez & nyen pro ulteriori Approbatione az Tekénte Táblánál exhibealtassék [Torockó; TLev. ' 3b]. L. még DFaz. 2 5 - 6 .

exhibeálhat 1. beadhat/nyújthat; a putea înainta/prezenta; einreichen/unterbreiten können. 1607/ 1608 : az Expositiokban deciarait zeòniegeket es fwggeőt, ennekem az szegeni Istenben el niugöt Atiamfia Nenem Testamentaria dispositione legalta; kireòl azon Testamentaria dispositioiat exhibealhatom [ K v ; J H b K I I I . 6]. 1734: Com-

exhlbeáltatott b e a d o t t / n y ú j t o t t ; înaintat, P ^ zentat; eingereicht/unterbreitet. 1637: Pal neue alat petset es subscriptio nelköl E x h ^ f . . tatot leuel [F.ucsa F ; UC 14/42. 156]. az dms Contradictortol exhibealtatot senten , mely sonal néhai őregbik Szekely Lőrincz — ^ ghárol, semmiben ne(m) attingallya az Inek

529 íeszeben adattatott boltot [Kv T J k VIII/11. W]. 1781: Annak utánna a' Borbély Samuelné personalissaitol exhibealtatott Contractusakbol és a' más két felek (ne) k magok recognitio jakból a' fcl osztatt jussán fekvő zálog summát fel szamitván találtatik a' Régi Zálog 25 - huszanőt Míorintok(na)k és 14 pénzek(ne)k [Asz; Borb. I]. Ha. 1784: exhibiáltatott [Asz; TLev. 4/9. 12a]. exbibíeió 1. beadás/nyújtás; înaintare, prezenfe; Einreichung, Unterbreitung. 1734: ComproCiittalvam (1) magat az A levatajaban Citatoria Relatoriajanak exhibitiojara az A igireti szerint nem exhibealhatta [Branyicska H ; J H b XXXV/51. 28]. 2. ? láttamozás; viză; Sichtvermerk. 1681: számadásának idejét ne vontassa s ne is halogassa, hanem esztendeje el telvén, avagy tisztéből ki kelvén, egy holnap múlva mindenekről való rációit praefectusunk exhibicioja alat exactorinkna k be adja [Szu; CsVh 109]. ta

exhibita 1. beadvány; petiţie; Eingabe. 1700: JEat hogy az exhibitakbol vilagossan constal k°gy edgyik a' masikat ocsmány es emberseges embereket irtóztató es botrankoztato diffamatiokkal mocskolta . . . mind ketten mások peldajara * piaczi kalodaba(n) tetessenek es estig ott pironkodgyanak vagy 12 forintal redimallyak magokat l^és; Jk 310a]. 1735: Cum p(rotes)ta(ti)one el yarom a Dnus Anak exhibitait [Torda; T J k 94]. 2. ? láttamozás; vizare; Sichtvermerk. 1602: ^nky borát be ne hozhassa, seot zeoleiet se zedhesse megh Addigh megh nem Adajat telyessegel megh ÍUe ty> mely fizetesreol az Adozedeok cliedulat Adgyanak, mely chedulat az zeoleos ember az dezman tartozzék bemutatny, az dezmas penigh minden chedulara exhibitat iryon [Kv; T a n j k 418]. 1635: ha Szegedi Gergelyne Bontziday Katha Aszony deficialna az Hasznak proprietass agat nem engedik idejen keszre hogy teőlleők abalienaltassek . . . az Attyafiak egy protestatiot kevannak azt az Attyafiak hogy exhibitat Írassunk rea mellyet meghis Jrattunk [Kv; RDL I, 23]. fcxhibiláltat beadat; a dispune să fie înaintat/ prezentat; eingeben/reichen lassen. 1675: Az mi Peniglen Actiojanak más részit concernallya, h °gy eo neki exmissioja adattassek, tudja ã p(ro)ceasust mikor novumot exhibitaltatott maga acti°ja szerént, ackor utrumot vévén inquiraltathatott volna, et sic hogy u t t y a t nem keovette impara tus talaltatott [Kv; T J k VIII/12. 104]. 1761: talám az Ilkis magok leveleit . . exhibitáltatták s lectáztatták [Kv; PolgK 4 1 - 2 ] . exhlbitáz láttamoz; a viza; mit einem Sichtvermerk versehen. 1761: observálya az A. hogy a* Hk Conclusiojakban oly levelekre disgrediálŭak melyek in figura sedriae fel nem olvastattalak, mint hogy lecta sints réájok irva ( holott az A Exhibitái mind lectázva s exhibitázva vadnak:} [Kv; PolgK 4 1 - 2 ] .

34 — Erdélyi magyar szótörténeti tár III

exigál exhibitáztat láttamoztat; a face să fie vizát; mit einem Sichtvermerk versehen lassen. 1792: minekutánna Ngd a Plenipotentiát kezére vette, azonnal ne terheltessék Ngd Méltoságos Fő Ispány Tűri András Urnák által küldeni, és kérni, hogy a Ns Vármegye Nótáriussá által exhibitáztatván a receptivátio iránt exmittálja V Szolgabiro Kőntzei Farkas és Assessor Rápolti Pál Urakat [KS 101 Tamási András lev. Brassóból.]. exkumiliáció megalázkodás; umilire ; Erniedrigung, Unterwerfung. 1739: Katona al(ia)s Imre István, maga Paráznaság béli vétkét, magáb(a) szállván és önként meg-vallván, a Tktes Nms Tanácsot alázatos Instantiája által requirálta. A T. N. Tanács is, ebbéli maga exhumiliatioját respectálván, . . . atyai Gratiáját mutatta hozzá [Dés; J k 297b]. exigál 1. (adót v. járandóságot) be/felhajt; a strînge/percepe (dări sau retribu†iuni) ; (Steuer od. Bezüge) eintreiben/heben. 1591 k.: Az zegin megh romlot atiankfiay el fottanak akar my kichin Contributiot(is) Nagy Zaccoltatassal es fogsaga exigalnak [Dés; DLt 233]. 1605: Eo kgme biro vram Az varosnak adossytol exigalia minde(n) ok vetetlen az varos adossagit [ K v ; T a n j k 1/1. 530]. 1632: Korcziomara elein két hordo bortt attak keőzikben, az harmadik(na)k az arrat szaraz korcziomaiul exigaltak raitok [Grid F ; UC 14 38. 4 — 5]. 1653: Az ki penig szegény, marhátlan és erőtlen Pénzt azért tŏllŏk ne exigállyanak [Cege SzD ; Wass]. 1702: Az 01áhfalviakon tt praetendálván az Nemes Szék harmad idei 780,, forint restantiat, aggraviumok consideratioban vétetvén, azon restantiajok relaxáltatot, Kgltek ne háborgassa őket érette . . . , se ne exigállya rajtok [UszLt IX. 77. 43 gub. - a Szentegyházasoláhfalu (U) lakosain]. 1740: Minthogy ezek az Maguraiak igen szegénj állapottal van (na) k, az Dézmát nem igen exigálták tŏllök [Magura TA; Ks 89 Inv. 32]. 2* beszed; a încasa/strînge; einheben/sammeln. 1677: En Samariai Marton volta(m) Az mi kghnes Urunk eő Nga Colosmonostori HarminczadL Rationistaja az idŏb(en) tudom hogy Széki Magyari Mihály Ur(am) hajtott volt egy nehani Eŏkrŏket mellyek(ne)k harminczadgyat exigalta(m) akkor [Dés; Törzs]. 1681: Az vásár vámot penig az hites Porkoláb tartozik exigalni [Hátszeg ; VhU 150]. 3. szed, vesz; a lua; nehmen. 1571: Az drabontok neweis valakyknek rawas byrhato marhajok vagyon, a regestromba be írassanak De addig semmit ne exigallyanak rajtok, mig mas tanwsagok nem lezen [SzO III, 335 — 6 fej.]. 1605: Biro Vram viselyen zorgalmatos gondot az harminczadosra hogy semmy zokatlan harminczadot itt ne exigalion [Kv; T a n j k 1/1. 496]. 1681: Az jószághbeli Disznobul tizedet exigalnak [VhU 52]. 1727: A két hid kőzőtt lévő Város házab(an) . . . Egy ott napolo, vagy háló szemelytûl exigallyon fel polturát [Dés; J k 367]. 1823: Til-

530

ëxigálás tassék meg Szeredai Domokosné, hogy a kapuja előtt lévő kis ülő Szinetskéért Semmi t a x á t a Pazakasoktol ne exigáljon [Déva; Ks 91. C. 12].

valtoja, 12 pínz: mind az altal ez is úgi, ha && földes Vrak olcsobb(an) nem e x i g a l t a t n a k ; melyhez Tiszt Vrainis Conformalja magat (VhU 65J*

exigälás 1. be/felhajtás; strîngere, percepere Eintreibung/hebung. 1603: eo kgmek az restanti Sattcz adónak exigalasara valaztottak volt vásárhely Balinth Deák es Hannes Adam Vramekat [ K v ; T a n j k 1/1. 440]. 1640: az szaraz korczoma arranak Exigalasat tollalvan, most minden falura esztendob(en) három három hordo bort szoktanak adni korczomara [Grid F ; UC 14/48. 31]. 2. szedés; percepere; Einhebung. 1729: Az Kordovány kiszitő Szamos Újvári vagy Gerlai õrmenyeket az látó pénz exigalasokkal az Kordovány, vagy szattyán iránt Országos Sokadalminkbol el idegenitettek [Dés; Jk].

extgáltathat be/felhajtathat; a putea dispu** să fie strîns/perceput; eintreiben/heben lassen koßnen. 1729: a ' meg állo fél a' meg nem állo fél** akár holott tanáltató bonumibol az fenn specific?1 75. forint Summat csak egj Városi Szolga^ 0 általis exigalhassa, exigaltathassa [DobLe • 1/138]. 1737: ha . . . Órás János Atyánkfia 0 kglme ante Horology renovationem, restaura tionemque elábálna, tehát ő kglmét akár h o l o t t - ^ meg-foghassuk 's fogathassuk; amennyi órankb(an) ahoz értő Mesteremberrel depreh* dáltatunk, annyit ő kglmenn exigálhassunk 's e * gáltathassunk és maga személlyehez is hozzá ny* hassunk [Dés; J k 4 6 9 b - 4 7 0 a ] .

exigálhat 1. be/felhajthat; a putea strînge/ incasa; eintreiben/heben können. 1701: H a mi portiot kelletik a Dnus emptor(na)k érettek Contribuaini . . ., redimaltassék és refundáltassék a venditorokan vagj jobbágjin exigálhassák az emptorok vagy posteritássok [Déva; JHb XXXVII/23]. 1737: amennyi kárt órankb(an) ahoz értő Mester emberrel deprehendáltatunk, annyit ő kglmenn exigálhassunk 's exigáltathassunk [Dés; J k 4 6 9 b - 4 7 0 a . — A teljesebb szöv. ex igáitathat al.]. 2. felvehet; a putea ridica/primi; aufnehmen/ beheben können. 1630: Suki Benedeknek alázatos keőnyeőrgésére megh engettŭk, hogy . . . annuatim neki Conferalt, száz forint ereő számú keő sókat . . . az Dési aknankrul fogyatkozas nelkûl exigalhassa [Gyf; Slt A. 45 fej.].' exigâlt felszedett; strîns, încasat; eingehoben. 1710: B : Che(ne)k valasztott B számvevői Szekelly J á n o s es Kŏvendi Uramék producalak az B. Che(ne)k Che Mestereitől exigalt minden fele perceptumokrol expensakrol meljek eo kglmek idejek alatt kŏvettkeztek [ K v ; AsztCJk 74]. exlgáltat 1. be/felhajtat; a dispune să fie strîns/ perceput; eintreiben/heben lassen. 1662: Ugy értjük Sokak háromszeki hiveink kőzzûl Sokak (így!) az keözŏnséges contributiotol nem csak magok, hanem mások jószágát is oltalmazzák, ollyanok penigh kiknek az aránt valo jo példát kellene masok(nak) is adni; Azért Kglmed minden kedvezés nélkül az nemes országh rendelése szerint absq(ue) ullo personar(um) respectu csak exigaltassa minden rendeken [BLt 9 fej-i rend. Béldi Pálhoz]. 1679/1681: Minden nével nevezhetendő Proventusokat valamellyek ab antiquo voltak és vannak a ' hunjadi Joszagban, eő kglme az Urbárium szerint igazan exigáltassa [Vh; VhU 673]. 1753: mikor láttam eŏ kglme nem szorgalmatoskodik azon Interes pénznek felvételiben . . . , Ŏ Nga Militáris Executiot küldvén Segesvárrá, ugy exigaltatta azon Restantia Interes pénzt én számomra [Eszt-Mk Cserei ir. Cserei Mihály lev.]. 2. szedet; a dispune să se ia; einheben lassen. 1681: Az ideghen emberek disznaibolis Tized, es

exlgáltatik 1. beliajtátik; a fi î n c a s a t / p e r c e p ^ eingetrieben/gelioben werden. 1722: (Az) oXSrÁ Gyűlésén . a' Catalogus meg olvostatván, v . absens(ne)k tapasztalt âtik az Articúlaris poena tf missibiliter exigaltatik r a j t a [ K v ; Wass. g * ^ 1738: ezen quantum . a szegény özvegj Asz(szo)nytól ne exigáltassék [Dés; J k 1786: az Vasból valo praestatiot Dézmát ^ dŏnkent ki adgyák és ha valaki el m a r a d a t t Árendás ŭdŏn t u l , azannis az u t a n e x i g a l t a t * [Torockó; TLev. 4/13. 38]. 1632^ 2. szedetik; a se l u a ; eingehoben werden. Jeőuedelmek mindenben; úgymint Deztnalas°^ ban Eles be szolgaltatasban, Korbi neuw . . . egy foliasban Exigaltatik [Szeresztrén * » 14/38.88]. 1681: Az Joszágh beli d i s z n o b u l Tized exigaltatik; ha tizre nem telik per den 4 , dimaltatik [VhU 58]. 1770: a' mi értünkre ezen Deesi vámon mind egy formán d e s u n i m a l t ' e s más Vámosok általis desummáltatott gáltatott az Vám [Dés; J H b K XI/8]. 3. kb. előszedetik ; a fi scos/luat; liervorgen^ men werden. 1737: Reá vigyázzanak . . m * n <0gj lombirák, mind Pallér atyánkfiai ő kglmek, 11 a nap-számosok jó és hejes rendel j á r j a n a k - ^ a kiktől egj szer n e m mehetnének valamelly TJ* ^ nabilis ok miatt, t e h á t mászszor exigáltassê ki-hajtassék Tizedes atyánkfiai által* [D é s ; J 475a. — a Malomgátjavításra]. 4 . kívántatik; a se cere; g e w i i n s c h t w e l c S f t | c 1761: A Ki maga erején ekével ki m e h e t t i i e , két napi szántás exigáltattnék a t t ó l [ S z á s z v zsőd N K ; J H b K L X V I I I / 1 . 227]. exifjencia kívánalom; exigenţă, Wunŝch, Anliegen. 1746: Vass János nevű jövevény ísméretlen ember immediaté a rosrol el mennyen, és többszőr se a károson, Város határán lenni ne comperialtassék. Kŭlo Cassáltatván mostan mitigalt Deliberatunia ross büntetése lészen az mostani P r o d u c t u (na)k szoross exigentiaja sz(e)r(in)t [Torda, III. 110-1].

a gJl

^ ^

531 exílium száműzetés/kivetés; exil; Exil, Verbannung. 1619: Perdinandus nagy sokot exiHumba űzött, kik most is exiliumban vadnak [BTN 2Ş9]. 1634: Kakoni Ersebet Azzoni, mostan hazaia kivól exiliomba(n) leven . . . a z . zek . . . varia az Ittak personalis Comparitiojat [ S z j k 42—3]. 1782: bizonyosan beszélik, hogy Olaszországba küldetett* volna hét esztendei exíliumba [RettE 418. — *A Szatmárban református-üldöző Károlyi Antal]. eximál 1. mentesít; a dispensa/scuti; befreien. 1578: Towabba wegezte eo kegmek eztis Miért az Espotal iozagat orzagh keozybe rotak, az kiralne Azzony penigh minden fele rowastul adozastul eximalta es zabadossa teotte, hogy Byro vram eo *egme az lewelet vinne ala, es eo Nagawal Confirnialtatna meg [Kv; T a n j k V/3. 170b]. 1618/ 106911681: Hunyadon Santa Katha hazat conferaltuk Molnár Thamasnak minden örökségével mind Fiurol Fira es Leanyrul Leanyra birhassa es minden ado szedéstűi vévéstűl eximaltuk [VhU 301 fej.].7600 k.: (A hódoltságot) az Ország eximalta volna az rend kivűl való nagj adozastul [UtI]. 1710: Vacsárcsib(an)a felényire eximáltam a Portiotol, egyéb fele szolgálattól egeszenb [Ksz; Bcs. - ftQs. b Három exemptust]. 1774: Puskások ezen Jószágban nintsenek ollyasak kik eximálva volnának [Mocs K ; KS Conscr. 24]. 2. felment; a scuti; befreien, entheben. 1631: a bello et lustrationibus usque ad beneplacitum eőteőtt eximaltuk [Gyf; Pf. fej.]. 1640: Santa Mattias . . Urunk eximalta az zolgalattol usque ^ beneplacitum [Hévszamos a ; GyU 58. Később : Melegszamos K]. átv kiemel/vesz; a scoate; herausheben. ^25: Sepsi ée Kézdi székekben való várasinkot Sepsi Szent Györgyöt, Illyefalva városát, Kézdi Vásárhelyt és Bereczket ezután magunk arra rendelt bizonyos emberünk által akarván dirigáltatni, hŭségteka iurisdictioja alol őköt eximaltuk [Barabás, SzO 361. - a Sepsi és Kézdi szék rendei]. 676: Dan Milotin nevű . jobbagyunknak . . . hűséges szolgalattyat megh tekéntvén. ez ed8 való Jobbagyi es paraszti allapattyabul, exiâluan immunitalom [Vh ; VhU 367]. 4. kivon, leszámít; a scădea ; abrechnen. 1681: 4 20 Mart ad 13 July ( megh indulásától* fogva, aratasra való megh állasigh:) vagyo(n) 17. hét, helyből husvet s Pünkösd fél fel heteit eximalvan lészen az egész hét Nr. 15 [VhU 61. Ti - a bányászásnak].

exisztál munitassiban, Eximalt Eŏreöksegiben, praeter omnem Viam et processŭm Juris méltatlan háborgatna [Fog.; Szád. fej.]. exlmáltat mentesíttet; a face să fie scutit; befreien lassen. 1681: Szirbina Mihály Ezen Őrőksegh reghen a Balla elejeé volt . . . aszt mondgia hogi eximaltatta; de semmit rolla nem producalhat [Vh; VhU. 2 5 - 6 ] . 1684: az Czirila János ház helyét mind addigis mig Lipcsei Ur(am) eximaltatta mind ugy birtak mind paraszt fundusokat [M.igen A F ; Incz. V. 55a]. Szk: jobbágyságból ~ jobbágyságtól mentesíttet, jobbágyságból kivétet; a dispune să fie scos din rindul iobagilor; von der Leibeigenschaft befreien lassen. 1662: (Buda Andre kéri) magat . . Feleségét mind ket agon levő maradékit ( edigh örökös Jobbágyok lévén:) tűlűnk . . . 40 Magyary forintokon . . . eximaltatni es szabadosi hivatalban számláltatni . . . alazatos könyörgésére . . . Buda Andret, Feleségét, mind ket agon levő maradékit az őrõkős Jobbagysagbul eximallyuk és fel szabadittyuk [Vh; VhU 320]. eximáltatás mentesítés ; scutire ; Befreiung. 1809: Már igy e mostani Particularis Haza oltalmára léendŏ Insurectio mi reánk . . . , mig ã Nemes Ország Rendei az adózás terhe aloll való eximaltatásunkat, ã Törvények szerént ki nem eszközlik, által nem láthatyuk miképpen terjedhessen [Asz; Borb. II].

eximálandó 1800: Az Eximalando Sojŏm*öi felső forduloban Szántók [M.fodorháza K ; Rl«t O. 2].

eximáltatik mentesíttetik; a fi scutit; befreit werden. 1614: ennek utánna senki affele varosokon ne eximaltassek, seot ã kik uolnanakis affélék kik leueleket az Colosuari Articulus után publicaltattak uolna, ennek utanna a ' fele levelek Inualidaltassanak [Ks 87 ogy-i végzés]. 1681: Ezen őrőksegh, ã Fabian Sándor felesege Apjanak Zolyomi Miklóstól eŏ Ngatol eximaltatott volt bizonyos tekintetekre nézve [Vh; VhU 26]. 1737: Gyermek ágjas Aszszonyokkal bánó őreg-Aszszonyoknak vulgò (: Bábák(na)k :) rendeltetettenek Hejségünkb(en) és Hittelis köteleztettenek ezek a . Ezen öreg Aszszonyok, vagj Bábák eximáltatnak a Portio fizetésnek terhe alóli is [Dés; J k 474a. — a Köv. a nevek fels.]. 1794: az Kenyeres famíliának oly válasz adattatott a' FK Guberniumbol hogy ők a Novellaris Articulus után NT Udvarhelyszéken producalván és a terű 's az extraordinariumok alol eximaltatván maradjanak usque eventum productionis az Armalistákot illető mentségek alatt [Szu; Borb. II].

exlmńlt mentesített; scutit, dispensat; bejeit. 1617: Feierwarmegieben Fogarasfeŏldón Rheczien lakó Boyer János adgia alazatos panaszolkodasa altal erteswnkre; hogy Eŏtett Boyer Peter a' haŭasali Vaida Secretariŭssa; négy feiedelmektwl bodog emieke zetw Praedecessorinktŭl kegielmessen nekie adot Szabadsagiban, Im-

exisztál létezik, megvan; a exista; existieren. 1819: Szimedru Kozmészk, Juon Kozmészk, Nyikulaje Déák, és Borsa Adám mindnyájon egy egy Szalmás fedelű Sövényből való Házatskát és Kamarát épitettek melly épületek ma is existálnak az említett határon [Szentkirály H ; Born. Vegyes ir. 4/43].

exisztálő exisztáló létező; existent; existent, vorhanden 1796: hogy lehet tehát ma, a' magok fel adása szerént nem existálo Levelet az Ali Perestől kérni [Mv; TLev. 5/16 Transm. 20 tábl.]. exitus 1. kiadás; cheltuială; Ausgabe. 1582: Az Regestum be adassa vtan adot Zamot vgmint Karachon Másod napian Neminemeo exitusrol zekerezesreól ki theót f 80/73 [ K v ; Szám. 3/VI. 11 Diósy Gergely not. kezével]. 1587: Eó kgmek varosul mindé (n) Ieówedelmet, exitussat ez warosn a k megh erttwen Jowa hattak [ K v ; T a n j k 1/1. 57]. 1625: Az exitusbol subducaluan az perceptiot keolteot teobbet f 240 [Kv Szám. 16/XXX. 39]. 2. elszámolás; socoteală, decontare; Verrechnung. 1601: Az melj 3 forintos adott kapu zam zerint rendeltek wala in subsid(io) regny Annak exitussa [Hsz; Törzs]. Szk: ~t ad számot ad. 1582: Thimar Mihály az Safar Polgár zam adasza . . . Vtolzor az Regest u m be Adas vtan vy Regestum zerent adot exitust arról Aki Nalla maradót volt, es semmiwel ados ne(m) maradott [ K v ; Szám. 3/VI. 10]. 3. (vég)eredmény ; rezultat final; (End)ergebnis. 1586: Karachon eleot Való harmad Napon az zam vetel exitussat el olwassak [ K v ; T a n j k 1/1. 38]. 1658: Urunk . gyűlést liírdete a nyomorult, siralmas és romlott országnak. Mely gyűlésnek exitussa nem lőn haszonra, hanem csak azt visgálták: ki volt indittója a Lengyelországba való menetelnek [ETA I, 1 6 5 - 6 NSz]. 4. kimenetel, vég; soartă, sfîrşit; Ausgang, Ende. 1619: teljes tehetséggel igyekezem az én uramnak, fejedelmemnek fejedelmi méltóságát s az szegény megnyomorodott országnak megmaradását ótalmaznom ilyen igyekezettel vagyok. Mi lészen az exitusa, azt csak az egy Isten t u d j a [BTN 214]. 165011667: Kendi János vramis igéré arra magát, hogy szivese(n) procurállya maga kőlcségén pereit és egyéb gondgjájt (!) Csákány Györgynek és Isten jo exitussat adván, harmad igaz része simpliciter Kendi János vramé legjen [Kelementelke M T ; Ks NN. 25]. 5. következmény, folyomány; urmare, conse•cinţă; Folge. 1653: Bástával néki* titokban tract á j a volt . . . micsoda tracta lett légyen ? az ezut á n az exitussából kilátszott vala. Mert Básta alá méne Dévához, és ő maga kijőve hozzája, és kezibe adá magát Bástának az ügyefogyott álhatatlan szegény ember [ETA I, 73 NSz. - a Báthori Zsigmondnak]. exitus-mutatás elszámolás ; socoteală, decontare ; Verrechnung. 1586.Ě Comprehendallion* minden Diversakat, keonzeonseges Aprólék keolchegeket effele keozeonseghes Aprólék keolchegnek haggya legh vtolszory Capitulomat az eo Exitus Mutatasan a k [ K v ; PolgK 21. - *Az ispán]. exkludál 1. átv kirekeszt/zár; a exclude; ausschließen. 1600: Mierthogy az Incamattusnak zolgal az bizonysagh, az A. azzont penigle(n) telliessiggel excludaUiak, Deliberatum hogy az A i n sua p(ro)pria persona iurallion, az haz es az

532 eöreksigh ozta(n) neki maradgyo(n) [UszT l5/49]« 1629: ez kőuetkezendeő 1630 szent Pal f o r d u l j uapyara Tóroczkay Zabo Jstuan, minden nenybely remediumokat excludaluan, az ezer zaz, negyuenkilencz forintot, ès e < o t t u e n > f l i ° pénzt tiszta, kesz penszül deponálj a [ K v ; R ^ " j 144]. 1748: (A mesterasztal taksája) légje® • közönséges Czéhé ne(m) az öregeké mivel a' & olta birjákis ő kglmek abutálta(na)k vélle & hunk(na)k p(rae)judiciumara, mert a' Látó M téreket és fen szolgalokat excludalták bejō [Torda; T J k I I I . 222]. 1766: az I. ö Kegje 1 ^ a' magájébol nem excludálom [uo; T J k V. 31 j! 2. átv elvág/zár; a închide; versperren. 1' ^ a' Rútsi* Lakosok kőzűl egj Néhány maga el a* nyakas emberek . . . nem szegjenlették a' P 0 0 ^ sorokat a' Falu közönséges határának . • • u S sátol arcealni, excludálni, és totis Viribus im& alni [Ks 14. X X X I I . 4. - 4 K]. fi exkludáltathatik kirekesztődhetik; a putea exclus; ausgeschlossen werden können. L sub Nro 45. indigáltatik egy Divisionale . . • ã leányok az oroszfalvi és osdolai j ó s z á g o k b l * és Jobbágyokban miként ostozódta(na)k tehát nem excludaltathatik ma az p(rae)tendens k*®' ág [Oroszfalu H s z ; BLev.]. exkludáltatik 1. átv is kirekesztetik/záratik' fi exclus; ausgeschlossen werden. 1640: so* , lieken az Hazassok az kik egy teleken laknak ^ ' iák V egy kenieren vadnak . . . az Ministereknek CaP - 1' tátim az Bert nem akarjak megh adni; • •' ollian temerarius emberek czieledestol e x c l n d a l ^ sanak; es az egy keresztelesen kiveöl az Minist® semmiben zogalni ne tartozzanak, se t e m e t e S ^ sem Copulalasb an [ Sz J k 4 8 - 9 ] . 1678: G y a ^ Ferencz Ur(am) . . . Felesege pediglen ligabal vettetik es az Teinplombol e x c h i d a l t a t i k '.e Hogy ha pedigle(n) parázna feleséget venné, p(rae)dikatori társaságunkból exclud*^ tik [i.h. 135J. XVIII. sz. eleje: ha valla Mester Ember vala mi nagy bűnbe e s n é k . ^ nak mindjártt az Műhelyt tilcsanak meg tervőn (!) • fottáig, és az Czebol addig excludal^. sék [ K v ; PosztCArt. - 'Olv.: törvény]. 1780j18U^ ha . arról is hitelesen demonstrálnak, hogy n ^ magok öntötték töltötték el Bányájokat, haö^ önként magától romlott vagy mások által , tetett bé, az ilyen helyekről más torkon bé Occupánsok excludaltassanak [Torockó; * 2/4bis. 5]. u 2. kitétetik; a f i dat a f a r ă ; vor die Tür werden. 1639: Vegezte ezt az Ecclia az Mesterek feleől hogi tartozzanak . . . az dientiara . kezetis be adni: mind S e m o ſ I ^ es Pastornak, ha peniglen erre o b e d i e n t i a i a ţ ^ p promittallia ne recipialtassek ha penigh P r o m * \ t t f es annak utánna n e m praeztallia i g n o m i n i o s e termin(um) Anni excludaltassek [ S z j k 46]. . e? exkommunikál 1. kiközösít; a e x c o m u n i c a ) ^ kommunizieren, ausstoßen. 1720: Tetszett azeJ>

533 Szent Partialis Szék(ne)k Tekint(etes) Nemzetes Fekete Örsebeth Aszszonyt mint ártatlan felt Ferjetŭl Fogarasi Sámueltől mint nyilván valo paráznától divortialni atq(ue) ad secunda vota transmittalni. M: Doctor Fogarasi Sámuel Urániát pedig excommunicalni es Magistratus keze ala adjudicalni [IB a sövény falvi ref. partialis synodus hat. Mart. Papai not. kezével]. 1764: azok a szegény csíkiak mind pápisták voltak s pápisták miatt kellett levágattatniok. Be kacagnám, lia a pápa mind excommunicálna őket [RettE 161]. 2. kirekeszt/kitaszít; a scoate/expulsa; auskegeln/booten/stoßen. 1736 u.: Cselekedné csak most valaki, nem olyan fő emberek, csak valami alávaló egy-házi nemesek, minnyárt excommuni^álnák az emberséges emberek consortiumából [MetTrCs]. 3. megfoszt; a-i lua cuiva ceva ; jm etv. nelimen/ entziehen. 1724: Etsedi Uramtúl is Sajdítottam •••.h(ogy) panaszolkodott vólna az Iffjú Asz(o)nj h(ogy) a dereka faj a Pekri rendkívül való dolga miatt*, es ha ki tudó ex communicállyák minden Jobbágyitúl [Szentkirály MT; BK. Kőrősi Mihály (48) nob. vall. - a Nemi von. nyil.]. exkommunikált kiközösített; excomunicat; exkommuniziert. 1795: Az Excommunicalt személt e k hol és mikor kövessenek Ekklesiat ? [M.b &al K ; RAK 10]. cxkomnuinikáltatik kiközösíttetik; a fi excomunicat; exkommuniziert werden. 1689: mivel nyilvánvaló hamis hitű parazna Feleségével Ballo fanokkal tudva szánt szándékkal post separatjonexn cohabitalt, és magát paráznavá tötte, Tetczett a' sz : Széknek, hogy Darna Mihály Ur (am) excommunicaltassék, és a' sz: Társaságtolis yelegaltassék a' Felesege ès maga dolgát penigh a kulsó Tisztek előtt igazittassa [Szjk 241]. 1701: D eliberatum. Extremu(m) remediomul a' Sz: g(ene) ralis azt deliberalta volt Nemai Istvánne ß agameri Anna felől hogy separaltassĕk és exc °nimunicaltassek [i.h. 331]. 1766: az A Aszszony mint nyilvánságos parázna az I. férjétől Divortialtatik, ligáztatik, excommunicaltatik Magistratus kezib(e) adjudicaltatik, és hogy az Onus(na)k részét meg fizesse [Görgjk 207].

exkontentálhat CartTr II. 877]. 1696: az Néhai Kovács Ferencz Ur(am) ver attyafiaival lett excontentatio [MezŐbánd MT; MbK 80]. 1779: tsak nem mindenek Fűiig Farkig el adosodván Ispány, szolgabiro, és Birák el unták és elfáradtak rajtunk az sok executiok(ban), es sok excontentatiokban [Torockó; Thor. 21/20]. 1839: kénteleníttetnek az Exponens Urak az arendált Malmokat az Ur kezéből el venni, és újba Licitaltatni és másnak kiadni, . . . tessék az Urnák . . . a Malmoknak az Ur kezéből leendő el vételre (!) készen lenni, és az Uradalomnak tellyes excontentatiojárol gondoskodni [Kv; KmULev. 2 Szabó József szb kezével]. 2. kiegyenlítés; achitare; Begleichung. 1764: Azért hogy az el petsételt portékák exmissus Ass(ess)or Atjánkfiai kezekben adattassanak tovább való adósság excontentatiojának el adatására, itiltetett [Torda; T J k III. 71]. exkontcntál 1. kielégít, rég megelégít; a satisface; befriedigen. 1629: tartozik az J . megh fizetni mostani monetaul integre ha penigh nem, tehát az akkori penznek mostani valóra szerent tartozik excontentalnj az At ad 15. diem [Kv; T J k VII/3. 188]. 1659: az ezűstt marhából excontentaltam volt Ferencz Fiamot [Altorja Hsz; Borb. I].7740: Néhai Hiripi Mihály Uram Unokáin(a)k Házokhoz senki ne nyúlhasson, mig engemet eddig való Expensáimról, azon árvák iránt nem excont e n t á l . . . , minthogj, én, érettek felesen költöttem [Dés ; Jk 328a]. 1757: Németi István. . már engem excontentalt, én nem s kívántam egyebet tőlle, tsak az én káromat restituallya, a' többit én az Annya respectussáćrt el engedem néki [Somlyó Sz; Mk IX Vall. 191]. 1871: ha mindenekről ex Contentályais Nagyságodat . a Sz. Sombori Határon lévő két Lábot Aratásig fen kel hagyni Dificultasba [Szászzsombor SzD; IB. SzentMiklósi István ref. pap lev.]. 2. kiegyenlít/fizet; a achita/plăti; begleichen. 1647: Az teőb meg említet és fel irt adosságokat, az Relicta . . . mind magara ualalta, hogy eő kegielme azokat excontentalya [ K v ; RDL I. 134]. 1682: (Berki Jstvan) Temetsegere valo kőlcsieget, es az szolgaloiaual valo fizetesset de bonis excontentaltuk [Kv; i.h. 161].

exkontentálhat 1. kielégíthet; a putea satisface; befriedigen können. 1806: Ezen industriámbol Csiky Márton Uramot valahogy és valamennyire excontentálhatom [Ks 94 Thuroczy Károly lev.]. 2. kiegyenlíthet/fizethet; a putea achita/plăti; begleichen können. 1671: Az mi pedighlen az Szeŏleŏk allapattyat illeti, ha valaki defectat foghna fel; minek eleötte hozza foghna az epitteseexkontentáció 1. kielégítés, rég megelégítés | hez. beŏchywltesse megh az puszta hellyet; AElégtétel; satisfacţie; Befriedigung, Abfertigung. zert hogy, ha mas azon helyhez praetendalna, 165311655: Banyai János Csepreghi Mihály Uram- azon beòchyw szerent excontentalhassa az mire (na)k Plenipotentiar(ius) Procuratora protestál beöchywlleőttek volt puszta allapattyaban [Dés; azon, hogy ha valamiképpen Rázmánj Jstvan Borb. I ogy-i bizottság jel.]. Monostor Utzában lakó, az hazat el cserélné, ante alios Creditor(es), mivel hogy törvényé van 3. ~ja magát (maga)magát kielégítheti; a se Frincipàlissànak legyen az excontentatio [Kv; satisface; sich selbst begleichen können. 1793: exkommunikátus kiközösített; excomunicat; •ßxkommunizierte. 1681: Fodor György feleseget i Gereb Kataual kiua(n) cohabitatiott. Deliberatu(m). Excommunicatusok leue(n) arcealtatn ak az Sacrumtol, az Cohabitatiois nem engettet& [Szjk 155].

exkontentáltat lé váltam . . . 60 Vforintok(at) Pakulár Lupujtol . . . facultálom, s Szabadságot adok Pakulár Lupujnak, ha meg nem adhatnám . . . minden némű jovaimbol excontentálhassa magát [Déva; Ks 79. 24/17. 1/4]. exkontentáltat kielégíttet; a dispune să fie satisfăcut/îndestulat; befriedigen lassen. 1644: az Rlcta excontentaltatta az haro(m) fiakat, Maxai Ferencz (ne) k adot lieted fél Tallért [Mv; IB VI. 225/12]. exkontentáltatik 1. kielégíttetik; a fi satisfăcut/ îndestulat; befriedigt werden. 1646: Mivel az alperes Aszonnepek(ne)k az Vrok es fiók . . . ez Actorokat es teob tarsaikat megh tolvaílottak, azért kewansagok szerént melto hogy javokbol az malefactoroknak® excontentaltassanak [ K v ; T J k VIII/4. 72. - a É r t s d : a malefaktorok javaiból]. 1732: Búzás Győrgj Atyankfia excontentaltassék elsőben [Dés ; J k 430a]. 1801: az Ecclesiak semmire kellő puszta falakkal ne excontentaltassanak [Szőkefva K K ; K p I I . 58]. 2. kiegyenlíttetik/fizettetik; a fi achitat/plăt i t ; beglichen werden. 1700 a' Borfogasnak usus fructussabol a Praedicatorok Biri a . . . , Schola Mester es Cantor fizetese excontentaltassek [Dés; J k 307a. - a É r t s d : bére]. exkreszkál átv felmegy/rúg; a se ridica/urca; ausmachen. 1738 : mint hogj feles summára excrescálna azon quártélly p(rae)stálása . . . , a Tktes Nms V(á)r(me)gje, nékünk azt, hogj refundálhatná, módja abb(an) alig [Dés; J k 506a]. 1739 Dés Várossára melly pénz quantum repartiáltatott, mellyis excrescált Cum omnibus ad R h : 130 addig . . . ki ne adattassék, míg Perceptor atyánkfiai Registrumok nem investigaltatnak [Dés ; J k 515b]. exkubáló őrködő; care stä de p a z ă ; wachend. 1738 Kgld most újonnan azt a sokat szenvedett nyomorult Beretzk Várossát el akarja pusztitani, a ' midőn az Ojtozi Passuson excubalo Militiának kívántató Servitz, Gyertya, Szalma praestálását . . . a' nyakába vetette [Ap. 1 a gub. Apor Péterhez]. exkuclól át/megvizsgál; a examina/controla ; (durch)prüfen. 1758 : miis sat super abunde excutiálván . . végezésit . . . minden punctumiban, és clausulajib(an) miis hellyessnek itilvén ratihabéállyuk [ K v ; K C J k 37b]. exkucláltat megvizsgáltat; a dispune să fie examinat/controlat; (durch)prügen lassen. 1750 : köszönöm háládó szivei, hogy nem Sajnállya a' Mlgos Familia Léveleit executialtatni, és hogy a7 Martonfalvi Zállagos Jószágh Contractussa ki adásábanis difficultást nem moveal [Nsz; Ap. 3 "Alb. Somlyai de Csik Somlyó" lev.]. exkuclóltatik megvizsgáltatik; a fi examinat/ controlat; (durch)prüft werden. 1759 : a Fogság-

534 ban levő Alexa meg unván az lioszas r a b o s k o d á s t , recuralt Memorialissa által a nemes V á r m e g y é h e z , hogy mind két rész productumit adná elő, • • • melyre condescendalván a Praetendens Mlgs Uſ eö Excellentiajais, . . . mind a két részről valo Productumok ruminaltattak, es e x c u t i a l t a t t a n a e szerént b [BSz; GyL. - a Tollvétség excutialtattanak h. b Köv. a vizsgálat eredményének részletezése]. exkulpál 1. ? vmilyen gyanú/vád alól tisztáz* a dezvinovăţi/disculpa; von dem Verdacht remjgen. 1776 : az Incta Pars Documentumai exculpálják a' Kolosvárianusokat, mert Kolosvári Dániel soholt . . fel nem tétetik [M.köblös SzD; R L t O. 1. 7.]. 2. ~ja magát kitisztázza magát a vád alo1' a se dezvinovăţi/disculpa; sich von dem Verdaclrt reinigen. 1762 az I. magat a gyanú alol exculpalja [Torda; T J k V. 92]. 1763: az A . . . ujjabb fatenseket olvastat D o c u m e n t i u n a i b a o » kikkel nem hogj magat exculpalna, elebbeni D e ' .liberatumat reformálhatna, de s ŏ t inkább Böszörményi eő kegjelme Inassa részéről fatealt fatense* számát sokasittya, és hogj maga Inassa Bof°s Miska által esett, azon tűznek gerjesztetése, biz*'' nyittya [uo.; i.h. 159]. exkulpáltathatik ártatlansága bebizonyulhat; a putea fi dezvinovăţit/disculpat; von dem dacht gereinigt werden können. 1752 : RecomeO' dalom azért bizodalmason az Mlgs Ur(na)k, azt>a Processust méltóztassék remittálni; ne kellesd * ezen szegény Papnak* az Tőrvenykezeshez kap tsolt, nehezsegeket és költsegeket szenvedni • • az midőn ugj is az mint latzik méltóképpen excu. páltathatik [TK1 br. Bornemisza Ignác gr. Tel «f a Ádámhoz Nsz-ből. , .Vajdaszegi Unitus rochus Hlye Popá“-nak]. exkurrál 1. (ki)megy; a merge/ieşi; gehen. 1691 É n Szent Márton Maczkási Maczk^s Ferencz többé ez Hazábul az ő Felsége BUen ségihez ne(m) excurralok ., sem titkon sem ny1^ ván nem practikálok, sem irok, sem Írogatok izengetek [Kv ; Ks 90]. 1726 Feleségem és Fiam . mig, Feleségem őzvegjségben nevemet viseli 11 ® ne kűlőnőzzenek, hanem edgjûtt lakjanak és J szágokat inkab oltalmazhassák és conserválhass ^ az Feleségem Dispositiojától d e p e n d e a l l y a n a k . akarattyabol excurr allya (na) k az hová az 1 kivánnya [ J H b X X X V . 21 Jósika Imre végfrJj 1765 Borbándon lakós Sárdi Szabó ^ ^ nevezetű Executor Commissarius . az I^xecu rokat egy, vagy más faluba bé szállitván, mag^ Samuka a Falukra excurrált, s magát insinuáiv ^ hogy ha discretizállyák, az Executorokat g

n e m vinné, a s z e g é n y s é g discretizálta P®?-y e g y é b b naturálékkal [Vajasd A F ; Eszt-Mk va •

202]. jí 2. kijár ; a ieşi; (hin)ausgelien. 1732 : Az Hatar(na) k szűk volta miatt igen vékonj a P ^ kuatio, ha a Commetaneus faluk határára

535 excurral(na)k a korodi marhák, Nvárbanis telelnek [Kóród K K ; Ks 12. I]. 1736 'körös-körűi, kivált Hunyadvármegyében, feles catliolicus volt, az hová az páterek gyakorta exkurráltak. L. még i.h. 437. 3. kb. eltávozik; a pleca; weggehen. 1738 Mikor .. Inspector Atyánk fiai kŏzzül valamellyik ^xcurrál, ollykor másokat subtituállyanak [Dés; Jk 504a]. 4. kb. foglalatoskodik, fáradozik vmiért; a se fadeletnici/trebălui; sich bemiihen/beschäftigen. 7 ?31: a Negjedik Tizedb(en) Szikszai Gombkötő István szegenysege miatt élete Taplálására excurralva(n) Tizedessegi hivatallyatt nem viheti végb(e), eŏ kglme helyeb(e) azért Választottuk Tizedes (ne) k Fazakas Márton Atvánkfiát [Dés; Jk 418b]. 5. kitér vmire; a se opri asupra unui lucru; etw. eingehen. 1772 : Én már talán csak a holtakról írok ezután, mivel egyéb emlékezetre méltó dolgok hogy estenek volna hazánkban nem hallottam, külső országiakra pedig excurrálni nincs ?jétt, mivel afféléhez nehezen jut az ember [RettE txkurrńlhat kijárhat; a putea ieşi; (hin)ausgehen ^önnen. 1720 mihent annyira való állapatban leszek hogj excurrálhassak, ha semmissé maradok kevés joszágocskámat és egjébb Substantiács*atnatis pinzé tészem . . talám Isten reá Segit ezen hybernium el foljása alat énis azon nagj terhet magamról le tehetem [Borosbocsárd AF ; 95 R. Boér Sámuel lev.]. ^xkurráló járó ; care iese ; (hin)ausgehend. 1691 azon Statiobeliek sŏt azokon kivŭlis excurrálo, S ' utazó vitézek miattis, vagy azon Statiobéli, Va gy ot kŏrnyŭl lévő Falubéli szegényseghnek. Vagy akárkinek akarmi panaszok lehessen, azokak mingjárt per Inquisitione(m) menynyen vegére [ K v ; Törzs, instr.]. Az

«*kurzus kb. (külföldi) utazás; călătorie (în străinätate) ; (ausländische) Reise. 1734 az Incûsnak sok rendben engedtetett dilatio Considera! oban vetetŏdvén hogy kereskedő ember, és sok x cuxsussi vadnak, signanter az eleintenis az Felső országokra portékákért menvén mig oda járt nem ^gedte az Szek Causajat ellene continualtatni löranyicska H ; J H b XXXV/51. 24]. exkuzáeió 1. mentség; scuză; Entscliuldigung. 'XVIII. sz. eleje ha az becsületes Czéh Attja az táblát el jártotna es valamellik az Mester Emberek kőzul azon nem obtemperálna, avagy semmi bizonyos excusatiot az bé nem jövetelére adhatna, az el mulatássáért egy forintig bűntessék 5*eg [Kv; PosztCArt.]. 1740 : (Ha) Város dolgában) forgolodot, más ehez hasonlo nagy szolgálatban), az illyenek(ne)k Excusatiojok lehet [Kv; FésŭsCjk 72]. 1765 Mostani Fö Biro Kornis Gábor Uram sub poena 200. Florenor(um) êmandalta azon Investigationak végbe vitelit,

exkuzálhat melly szerint haladék, és minden excusatio nélkül szályunk ki az Investigatiora [M.borosbocsárd A F ; Eszt-Mk Vall. 240]. 2. mentekezés ; dezvinovăţire ; Entschuldigung. 1761 : Nem constálván az Inek Máramarosb(an) való léte, de ha ott lett volnais Causaját Procuratora al(ta)l folytathatta volna, per hoc excusatioja nem stál [Torda; T J k V. 53]. exkuzál 1. ment; a scuza; entschuldigen. 1690 Ha az károkat kicsiditene, és azzal excusalna az General, és még minket vádolná hogy Commissariusokat nem rendeltünk az hadak melle, mondgya azt réá, hogy az Commissariusok semmit sem mernek az szegenyseg mellett kemenykedni [Ebesfva*; Törzs. Bethlen Sámuel fej. instr-ja. — "Később: Erzsébetváros]. 1745 más szinû officiumban lévén ő Kglme Procuratora(na)k ki ki úgy fogadgya, hogy az ő Kglme absentiája senkit nem excusal [Torda; T J k II. 69]. 2. kiment; a cere scuze pentru cineva; entschuldigen, rechtfertigen. 1750 : En Mgs Gubernatorne eő Excellenciaja előtt exkusaltalak, hogy beteges allapottal vagy [Zágon Hsz; Ks 99 Mikó Ferenc feleségéhez]. 3. ~ja magát a. mentegetőzik; a se scuza; sich entschuldigen. 1671 az J . . . . excusallia magát avval hogy szeghény ember volt [ K v ; T J k VIII/ 11. 32]. 1681 Daraba(n)t Istva(n) es Olah Istua(n) botránkozást tŏttek paraznasaggal való kerkŭdségekkel . . aval excusallyiak magokat, trefába(n) mondottak [Szjk 157]. 1741 lătom excusallyais magát, másként inkáb hiszem Nagd parancsalattyănak obedialni fog [Kéménd H ; Ks 101 Zejk István lev.]. — L. még MetTr 458. — b. kimenti magát; a se scuza, a-şi motiva absenţa; sich entschuldigen. 1656 (A peres fél) Az elòt való congregatiokor excusalta magat [ S z j k 82]. 1739 : Az I. Czako Mihály Vram rationabiliter excusállyá magát hogy miért nem lehet mostán az A Asz(szonyna)k keresetire meg felelni, ad futuram dilataltatik, hogy akkoron minden továbra való halogatás nelkűl egész documentatio készen lévén judiciumot obtinealhassa(na)k [Torda; T J k I. 179]. — e. menti magát, mentekezik; a se justifica/scuza; sich entschuldigen. 1722 Az extractus preambulumaban Notalt errorrol, ã számtarto excussalja magát hogj maculatajaban nem ugy van, Seribaja erralt [Fog.; K J . Rétyi Péter lev.]. exkuzálhat 1. tisztázhat; igazolhat; a putea clarifica/justifica; rechtfertigen können. 1764: találtok a szénában a legélŏ helyek körül egy sertés állat egy nyérs hájat, veséjevei edgjŭtt, mellyet nem excusalhatnak hunét valók lettek légjen [Torda; T J k V. 202]. 2. ~ja magát a. mentheti m a g á t ; a se putea dezvinovăţi; sich rechtfertigen können. 1776 A levelet még 1-a Decembris 1775 datálta az ágens s most küldötte kezemhez ugyanő azt írja, hogy ha 20 napok alatt magamat nem expediálom, tehát nekie fel kell adni őfelségeknek, s . . azért tartóztatta eddig, id est usque ad 16-tum Februarii

536

exkuzáltathatik 1776, kezembe küldését, hogy magamat ne excusálhassam, hanem essék meg rajtam a veszély [RettE 364]. — b. mentegetőzhetik; a se putea scuza; sich entschuldigen können. 1731: Hogj penig senki magát ne excusálhassa, mindenik Tizedés mellé egj egj írástudó Senator Atyánkfia adhibealtassek, kezekb(e) adattatvá(n) ezenn mostani Conclusumunk; Az jövő Vasárnap Házanként el járják, el olvassák, jol meg értessék kivel kivel [Dés; J k 417a]. exkuzáltathatik felmentetődhetik; a putea fi scutit; freigemacht/befreit werden können. 1784 : az illyen rend béli Emberek magok privatumakban fáradozván az közönséges Tereh viseléstől nem excusaltatthatnak, hanem, ha magok nem érkezhetnek, fogadgyanak mást, ki őket suppleallya [Torockó; TLev. 2/6. 3a]. exkvfrál 1. kikérdez/vallat; a interoga/audia; ausfragén, verhören. 1613 : az mely zemellyekett mi elŏnkben hiuanak azokatt personaliter hwtek zerint Exquiralua(n) quor(um) quid(em) fassione(m) Tenor tallis est* [Kük.; Ks 19. I I I . 12. — •Köv. a vall]. 1769/1802: A Bezdédi és Nagy Kristoltzi egyben folyo határak kőzött orialodatt controversianak el igazittására ujjabbanis exmittáltatván Commissarius Uraimék, a vegre: hogy minden homalyosságokatt világosságra hozni, és azokat valamelyek ezen fenn forgo controversianak el igazittására, s f inal is decisiojára szükségeseknek láttatnak exqviralni . . . és a Tablanak reportálni tartsak kötelességeknek [BSz; J H b LXVII/3. 41]. 2. kitudakol; a căuta să afle ceva; ausmitteln. 1745 Szükséges azért, hogy az Melgs Asz(sz)onyak hováhamarébb Inquisitione mediante exquirallyák az ide illő dimidietast, és akkoran osztassék két felé [Szurduk SzD; J H b K XXVI/5]. exkviráJás kitudakolás; aflare prin ştiricire; Ausmitt(e)lung. 1670 : Aranyos szekb(en) Rákoson lakok a hivatva(n) minket . . . az mezkoi b nemzetes néhai Paior Demeter Udvar hazahoz valo es az uta(n) járó szanto fŏldek(ne)k, Rétek(ne)k, Erdòk(ne)k es Berkek(ne)k exquiralasara perlustralasara es hogi azok felöl inquiralna(n)k [Asz; Borb. I. — *Köv. az Aranyosrákoson (TA) lakók nevének fels. bAz uazon széki Mészkőn lakó]. exkviráltat kikerestet; a dispune să fie căutat; (her)aussuchen lassen. 1747/1752 : A Mlgs Várodi Pûspők Ur e ŏ Exclája penes Requisitorium innen az kolosvári káptalanból vagyis Archívumból holmi Leveleket exquiráltatván azokat kiváltottam [Kv; J H b K XXIX/34]. exkviráltatik kikerestetik/vizsgáltatik; a fi căut a t ; (her)ausgesucht werden. 1766 : a' Városnak mostani Tisztartaja . . . a Városnak keze alat megfordulo minden nemű proventussát maga számára . . . distrahállya . . . szükségesnek itüte

a Mag(istra)tus hogy a Nmes Var(me)gje Tábl ' játol két Regius solHcitaltassék, kik által a p ( w " tendált kár tételek exquiraltassanak [Torda; TJ* V. 2 3 5 - 6 ] . exmissió 1. jog bizonyításra való kibocsá] t á s ; emiterea în vederea strîngerii d o v e z i l o i Emission zum Beweis. 1603 : Az Azzony Kwcn^ Janosne ellen vakTexceptioia is az inctusnak* n®11 stal mert elegedendeo exmissioia volt ky melle extrahalta Kosa miklos Desv Andrassal a azzonnak vallasat [Kv T J k VI/1. 671. Miklósnak]. 1655 É n Jgaz Kalmàny Kolosv^J Orthodoxa Scholanak Igazgatója . . . r e q u i r à l v a a engemet Ozdi Thámás Ura(m) Rázmàny lst *!? ç ellen valo exmissioja szerint, ha mit tudnék fj median(te) aperiàlnàm . . . [ K v ; CartTr II. 88Z" 3]. 1711 : satis superq(ue) docealta az Incta S ^ gedi Sára Aszszony exmissioja szerint, .\u I n c t a előtt mások is boszorkány (na) k kiáltott^ szeméb(en) háta megéis; még is reá nem keres az A Szaniszlo Borka Aszszony citáltatvá(n) némellyeket; hane(m) azon rosz hir, név aj? fekűt annyi esztendőktől fogva [Dés; J k 365dJ1770 : tartozik az A Comprobálni intra 8tavuin» hogyha tul menté az I a maga határán avagy n e az I. rekesztetik el pretensioja szerint az E x ^ siotol, es akkor ahoz illendő Deliberatum fog Pr nuntiáltatni [Torockó; Bosla]. Szk: ~ra kéredzik bizonyításra való kibocs*' tását kéri. 1650 (A vádlott) vagi egetesre, vag vizbe vetesre iteltessek az b o s z o r k a n s a g e r t , bubaiossagert, es exmissiora keredzik [UszT 8F:' 34b]. 1711 Procurator Stephanus Cse toni de Csomafája . . dicit . . . az Inctus e x m , a ' sióra kerezvén az előbbeni széken, hogy ad oCt»' vum ártatlanságáról comprobál. El jővén az octa akkoris nem Comparealt se nem Compr° b ^ mostis jelen nincsen sem nem Comprobál P t ' Jk 3 5 8 b ] * ~ra kívánkozik. 1784 : Az ín<*^ exmissióra kívánkozik az actiónak meghallgatâ~, után. Deliberátum. Datur exmissió [i.h. 278] ^ ~t kér/kiván. 1680: Exmissiot kivanok a o ' Széktől

[Szjk

148].

1699:

artatlanságo^

comprobalasara exmissiot kívánok [Dés ; Jk 29* Jj 1770 : B. Szék Exmissiot kérek, hogy meg mutassa _ hogy ez A' mutagatta meg az határát Bosla]. 1781 : Inctus ad haec*, honn nem királyi szolgálatban voltam, nem k é s z ü l h e t a literálékból, párt kívánok s exmissiót. ratum. Pár adjudicáltatik, exmissió is e e c e r s m [Taploca Cs; R S z F 2 3 0 - 1 . - a Ti. dicit.]. Az actor Baló János exmissiót kérvén magán ^ h deliberátum kibocsáttatik [M.hermány U; Bar° i 218]. 1815 A tudva levő Zálogos p e r b e n a Apor Urak exmissiot kertenek az Evictoſ ^^ elö álitasara a jövö perjodusig es ez mégis ao tottván Deliberatione a per e mellett meg *' [Mv; Borb. I I Mátyás Sámuel ügyvéd Mjj** Antalhoz Altorjára] * obtineál (bizonyig való) kibocsátást kap/nyer. 1740: az Conttov ^ síában forgo széna f ŭ dolga nem d e c i d á l o ö tot, Exmissiot o b t i n e á l v á n égy versb(en) mag

537 (na)k az I statuendum Evictorem [Torda; T J k 186] -X- vkinek ~ja adatik jadattatik bizonyításra való kibocsátás adatik/engedtetik. 1675: Az mi penig len Actiojanak más részit concernallya, hogy eo neki exmissioja adattassek, tudta ã P(ro)cessust mikor novumot exhibitaltatott ackor utrumot vévén inquiraltathatott volna [ K v ; TJk VIII/12. 104]. 1698 : ennekemis Exmissiom adatvan artatlansagomrol kesz leszek docealni [Dés; J k 273a]. 2. kiküldetés; misiune, delegaţie: Aussendung, Delegiėrung. 1729: az formális ujjab oculatiot edgyik félis ne(m) kevanta, s ŏ t nemis kevanhatta, *nert az Ns Var(me)gye Exmissioja mellett egjszer kgjtimě peragalt oculationak indubitata authentiája vagyon, mellyetis t ŏ b mint Száz Fatensek(«e)k hűt szerént tett Fassiojok roborál [Ks 25. Iv - 17 M Kornis Zsigmond aláírásával]. 1778: amint Authentîcatiora meltoztatott volt decla*alni Tit Farkas Sigmond et Vajna Elek vrainkot, Parantsolyon Exmissiojok iránt, kűlőmben dolgomb(an) nem boldogulok [Albis Hsz; BLev.]. ^827: (A nyomozás) nem a maga rendein menvén végbe; annak a V(árme)gyei és Katonai rendről mixtim kelletik hivatalos exmissió mellett Peragálodni [Egerbegy T A ; T L t Közig. ir. 1110]. 3. kb. kiküldetési végzés; hotărîre/dedzie de trimitere în misiime/delegare; Aussendungsbeschluß. 1758: p (rae)sentiajókban elsőbenis az Certi"catoria Relatoriat, u t á n n a Nemes Székre dirigált említet Tar Gergely Ur(am) Instantiáját, és arra meg irt Nms Szék indorsatioját exmissionkal ed gyüt fel olvastuk, végre az Ammonitoriátis, Sellyéket ell végezvén eo kegyel(me)ktől bé kéredz ettŭnk az említet Divisionak effectumban valo vételére [Asz; Borb. I]. 1826: Vévén a Tekintetes Bfro Urnák ezenn esztendő és Holdnap 17-kén Exmissió ját [Sszgy; HSzjP]. - L. még •°Paz. 21.

exmittált II. fn (hivatalos) kiküldött; emisar/delegat (ofi cial); Emissar, Delegierte. 1762: az A . . . el ijjesztette az Exmissusakot, vagyis p(rae)tendenseket, hogy bé ne mérjenek menni házához kereskedni [Torda; T J k V. 86]. exmittál 1. kibocsát; a elibera/emite; ausgeben; emittieren. 1798: senki a ' Papok közül semmi féle koldusnak v. kéreget önek, Bizonyság vagy koldulo levelet adni ne merészeljen, hanem azok (na) k a' kiket a ' kir. Gubernium exmital [Hagymásbodoni (MT) ekl. könyve]. 2. kiküld; a delega; aussenden. 1691: azon Gyulai Mihályne Csongrádi Anna ellen valo praetensioinak és Controversi ainak Sopialására bizanyos szemelyeket ugjmint az Fejer Vár megyei Tiszteket exmittallya(na)k [Vízakna A F ; Törzs. — Váradi Dániel kezével]. 1737: mikor ezenn Almafa iránt exoriálodott Controversián(a)k decisiojára 's Compositiojára, a Tktes Nms Tanáts maga betsűlletes tagjait Exmittálta vólna akkoronnis az Incta, a jo alkalmatosságot el-múlatta, ki-nem ment [Dés, J k 252b]. 1792: minekutánna Ngd a Plenipotentiát kezére vette, azonnal ne terheltessék Ngd Méltoságos Fő Ispány Tűri András Urnák . . által küldeni, és kérni, hogy a Ns Vármegye Nótáriussá által exhibitáztatván a receptivátio iránt exmittálja V Szolgabiro Kŏntzei Farkas és Assessor Rápolti Pál Urakat [Br; K s 101 Tamási András lev.]. — L. még R e t t E 239. 3. ? kijelent/nyilatkoztat; a deciara; erklären. 1663j1728: H a valaki lelekezŏdik toties quoties E ŏ t penzen maradgjon ha pedig ördög lelkűvel, attaval és egjeb affele Isten ellen valo szitkokkal szitkozódnék toties quoties egj forint az birsága eszt pedig ha hűtős ember hallja mox et de facto még büntettessek csak hogj exmittalja es comproballja hogj nem rankorbol löt legjen [Szentmihály U ; Törzs].

exmissziós kiküldetésre vonatkozó; referitor la tonütere în misiune/delegaţie; Emissions-, sich ®J*f die Aussendung beziehend. 1780\1804: (Az) Exmissios Deliberatumokra, és egyébb apróság dolgokra a' szegénységnek taxálásával petsétet ne té gyenek, hanem az illyeneket tsak subscriptio al att [Torockó; TLev. 40].

exmittálandó kiküldendő; care urmează să fie trimis; was auszusenden ist. 1782: (Az erdő) a mi hírűnkéi bizonyos azon végre tőllünk exmittálandó embereink praesentiájokban a Jobbágyink kőzött fel nyilaztassék [Torockó; TLev. 4/6].

cxmisszus I. mn kiküldött, kiküldetésben levő; jrimis în misiune, delegat; delegiert, ausgesandt. 7 ' ý1: becsületes Atyankfiait exmittaltunk oda, az j^Hs műdön az ott valo dolog ügyiben akarvan folytatni, keues respectust ad van exmissus Atyánkfiainak sok illetlenseggel voltak ellenek [ K v ; AsztCJk 41]. 1746: Azért hogy az el petsételt portékák exmissus Ass(ess)or Atjánkfiai kezekben adattassanak tovább való adósság excontentatiojának el adatására, itiltetett [Torda; T J k I I I . 7l J. 1779: exhibeálának m i előttünk egy Contractualis Levelet . . . Grátza György és Fekete Sámuel exmissus Táblai Cancellisták Regiusságok a *att költetett [Nagylak A F ; DobLev. III/522. la].

exmittált kiküldött; delegat; ausgesandt, delegiert. 1716: Nzetes Fogarasj Sámuel Uram az Kŭkŏllŏn a erigált Maiam G a t t y a n a k oculalasara exmittált beczűletes Tagjaihoz Inhibitionale mandatumát Vévén az oculatiot turbalta [MbK 124. — *Sövényfván (KK)]. 1731: Admoneálják Atyafiságoson Inczédi Joseph vramat, Hogy a' melly Hellyeket az egész Atyafiak nagy károkkal hirek s' Akarattyok ellen bé kerteltetett, a' kertet eo kglme vitesse el, másként Authoráltatnak három Lineábol exmittált Atyán kfiai, vágassák le a' Kertet az egy Vdvar Ház k ö r ál erigált kerten kivül [ K v ; J H b X L I I j . 1770: a Ttes Ne(me)s Vár megye Táblájától exmittált Commissarius urak, az ide valo Király falvi Malmot ineg nézték [Királyfva K K ; J H b LXVII/104]. 1801: oda magá-

exmittáltat nak Házat é p i t v é n , aztat . Néhai Teleki Laszlo Ur õ Nagysága, mint tulajdon õs Jószágáról el hányotta, mellyet én szemeimmel láttom, a midőn el hányta a Nemes Varmegye által exmittált Tisztség [F.szőcs SzD; TKl]. exmittáltat kiküldet; a dispune să fie trimis; aussenden/delegieren lassen. 1802: A . ki botsátott Commissárius Urakat intra Anniversarium ki nem hivhattván, azon Urakot újra exmittaltattni alázatossan instállyuk [Kv; J H b LXVII/4. 9]. exmíttáltathatik kibocsáttathatik/küldettethetik; a putea fi eliberat/trimis; ausgesandt werden können. 1738: Dési Fazekas Farkas Sigmond ő kglme, maga Feleségéért Szabó Mátyás Máriáért lün kezes . ., úgy hogj Törvényre elö allittya, ha pedig nem sistálná Tőrvényre, a Tőrvény úgj hozván, az Executio ö kglmére 's Jószágára exmittáltathassék [Dés; J k 496a]. exmittáltatik 1. (bizonyításra) kibocsáttatik; a fi eliberat (pentru stringerea de dovezi); (zur Beweisführung) emittiert werden. 1634: Barczaj Sigmond uram, felesege ellen ugi mint Kakoni Ersebet ellen, Propositioiat az z. zek eleőt proponálván es abban niluan való paraznanak, órdóngósnek, varaslonak, elete utan mereggel való olalkodonak, jelent ven lenni, kivania az zent zektól hogi biszonios Utromokkal exmittaltassek, hogi az Propositioiaban allegaltatot dolgokat vilagosson docealhassa [ S z j k 43]. 1673: Causa Katonaiensis*. Kovácz Istva(n) hűtőtlen feleségétől Sebesteny Annoktul absolutiot kévá(n). Exmittáltatik, vallasso(n) felessegenek gonoszságárul [Szjk. 122. — 'Katona K]. 1711: Deliberatum Zöldi László Ur(am) ugy exmittaltatott a n : Széktől, hogy eő Kgle világosabban exhibeállyon Néhai Csonka György Ur(am)nak adott ötven és husz forintokrol [Dés; J k 365b]. 1762: hogy az igazság inkab ki tetczhessék s' az fatensek fassiojibol ki jöt difformitás tolláltassék, a Parsok Communis Inquisitiora exm itt altatnak [Torda; T J k V. 72]. — L. még RSzF 213, 232, 234. 2. kiküldetik ; a fi trimis în misiune, a fi delegat; ausgesandt/delegiert werden. 1675\1760 k.: midőn Féjér Vári Rekuisitorok exmittáltattak vólna az akkori Enyedi Nemes és Városi Rend között való Controversiának complánálására, akkor kik hagyattak meg mind személyeknek Nobilitátiojokb(an), mind pedig Házak(na)k . . exemptiojában [Ne; DobLev. 1/316. 10a]. 1699: Nemes Deesi Kallai Jan(os) Ura(m) exmittaltatik Feő Biro N. Keczeli János Uramtol hozza meg Tecsői Lőkős István Ura(m) megholt Verese szőrű lova bŭrit ha de p(rae)senti jelen vagyon [Dés; Jk II. 277a]. 1784: instál a' Querulans Comunitas hogy mennél hamarébb az Oculatorok exmittáltossa(na)k [Mv; Mt táblai határozat]. - L. még RettE 101-2, 276. 3. kb. (állásba) kirendeltetik; a fi detaęat (într-un post); (in eine Stelle) delegiert/bestelH

538 werden. 1758: Doboka Vármegyében SolymoS nevű Faluban . . . T. Popa al(ia)s Porkaláb mia exmittaltatott vala, a' N Sajoi b T. Pop* Vrsz erőszakosonn fel kerekedett s reá szállott Popa Jerémia eö kglmére, holott az Ecetes** inkább meg nyugodnék Popa Jerémia eő kglmévej. mint T. Popa Vrszulyal [KvAKt Mss 28. - 'Később Sajósolymos BN. b Nagysajóról (BN) való]exmiUállatott kiküldött; delegat; a u s g e s a n d t delegiert. 1671: Az mi kgls Urunk eő Ngha méltóságos Tanácsa és ezen dologlirais destinált bőcsii' letes Orszagh Statusi deliberatiojából, mostan ^ mi kgls Urunktól Déés Várossának Nemes ttno1 kőzőtt való Complanatiojára exmittaltattot Conţ" missariusok (na)k el igazétása [Dés; Jk 13W1696: My Rosnyai Szabó István Biroság visel1' Halmágyi Mihály mostani Fő Biro, Kovács S ^ Miklós, öreg Polgár, Kis Kádár Márton, BorbW Szőcs István Tanácsbeli, es olajos György hites Notar(ius) minnyájan . . Maros Vásárhelyen lakó tisztessegbéli Személlyek es az Becsű, letes Tanácstol exmittaltatott Divisorok [MbK 1736: a Tktes Nms Tanácstól legitime e x m i t t á l ^ ' tott Érdemes Executorit a legitima ExfC^ tiot nem admittálta; hanem egy kardnak ™* való ki-vonásával Repellált [Dés; J k 205]. exolúció kiegyenlítés/fizetés; acliitare, Begleichung. 1726: Az actu Meg kivántatott k^1 ségeknek exolutiojára Vettetett flor 600 Melybűi Minden Lineara p r o p o r t i o n a l t ^ flor hg 200 [Kv J H b XLII. 123]. 1732: ha Debitumok(na)k exolutioja előtt A s u c c e s s o r ^ Atyafiak arub(a) bocsátanák Csonka Borb**4 Aszszonynak . . . immobilé bonumit, Tehát . • • ţ, gitime p(ro)hibealtassa(na)k a meg venni aka*0. [Dés; J k 428a]. 1763: Felenyeden s e l l é r k e d ^ Opris Marián bizonyos summa p é n z i g m^L táztatván, azon Summa pénznek e x o l u t i o j a * tehetetlen lévén . . . kötelezi m a g á t F i u r o l Fn* örökös Jobbágyul Néhai K D o b o l y i Ur Relictájának [Felenyed AF DobLev. ll/ 3 3 ÿ j ' - L. még RettE 114. exolvál 1. megfizet; a plăti; bezahlen. I??t, Ezeken kivűl idvezült Anyám Aszony (om) ^ ságit sok helyekre apróként exolvaltam [Szamod . K ; J H b K LVII. 34]. 1722: a két száz huszoii forintokat jo el kelhető pénzekŭl meg a ^ exolválták, és Bolgár Borbára Aszonyis l e v [Ne; DobLev. 1/99]. 1733: Zabolaj Atyankfia tartozik exolvalni . . . az Rfl 21 ^ J k 443a]. 1745: 0 kglme ã dohánt d i s t r a h a ^ és akkor árrát továbra való haladék exsolvállya, itiltetett [Torda; T J k II. 55]. még DFaz. 26. & 2. kifizet; a achita; auszalilen. 1728: ^ Ferencz Atyankfia(na)k haza berib(en) lyon Hadnagj Atyánkfia eö kglme fl hung[Dés; J k 381a]. 1739: azon summából ö elsŐbenis a Deliberatumokat exolvállyak TJk I. 180]. 1761: Baro Jósika Imre Ur ezen ^

539 mából Arany Pénzül Száz aranyakat, valentes Hung. f. 500. Exolvála, és . Baro Jósika Antal Úrfi Leváláis [Gyéressztkirály TA ; J H b XI,V]. exolválás kiegyenlítés ; achitare ; Begleichung. 34: Exhibialando Ammonitoria es Citatoria Relatoriam(na)k seriessébŏl Constal minemű liquidum pebitumnak nem exolvalásáért . . . kelletet az I t Jus attrahalnom [Branyicska H ; J H b XXXV/ 51. 27]. exolválhat kiegyenlíthet, megfizethet; a putea chita/plăti; begleichen können. 1748: hogy . . azon terhes Deschanianum debitumat exsolválhassom fizettem is benne tiz ezer négy száz Khenens forintokat [TK1 gr. Teleki Ádám lev.]. a

txolvältathat kifizettethet; a putea dispune să plătit; auszahlen lassen können. 1734: Liquidaltatván Censuraliter az Quantumbol levő Pénz Perceptor Kallaj Joseph Atyankfia maganál maradott 43 nemetli forintig 57 1/2 grajczarig, Ungvári Joseph Atyánkfia . . . 18 nemet forintig mell e t hogy nem exolvaltathatnak, kinek kinek a v aroso n lévő eő kglmek Házainak el foglalására a exmittaltatnak 4 [Dés; J k 448. Köv. a nç vek fels.]. exolváltatik kifizettetik; a fi plătit; ausgezahlt Werden. 1733 /„».; Az Cserépi lovam erővel tőllem alkudtatott meg in et (!)• f.h. 150 . . . nékem semmi sem exsolvaltatott, hanem utollyára volt ilyen alkalom : ád : 1. őt gyermek lovat, mindeniket 2 e t P M f-h. 25 [TK1 gr. Teleki Ádám lev. Utána pro tollban maradt]. cxoperáeió kb. igyekezet; strădanie ; ßemühung. 740: Az Springeriána egyik Compagnia . . rajk vagyon, ha Ngod exopera(ti)oja altal nem amovéaltathatik nem tudom hová legyünk [Kém *nd H ; Ks 83 Zejk István lev.]. Ul|

exoperál 1. kieszközöl; a obţine; ermitteln. '741: Instálak Nagd(na)k azan Springeriana ComPagnia amotiojat in locis debitis méltóztassék <j*operălni [Kéméud H ; Ks 101 Zejk István lev.]. '809: méltóztassanak . . . a' F.K.Guberniumnál exoperálni, hadd vehetném k i 4 . . . , ne maradgyak forint kárba [Szentlélek U ; UszLt Com Gub. 16 /7. «A befizetett összeget]. 2. kb. kieszel/ókumlál; a născoci; ersinnen/ denken. 1742: Váradi Intzédi Josef Uram . . . a' 1Ua ga pinzinek nem hogy Interesit kívánta v °lna, hanem annak meg fizetésibenis maga keree ® tt és exoperált favorabilis utakat és módokat [Marossztkirály A F ; Incz. X. 6a]. exoperálág kidolgozás ; elaborare; Ausarbeitung. 41: (A) Punctumokra tejendő Resolutionak exoperalására denominaltatnak 's authoráltatnak . . . atyánkfiai* ő kglmek [Dés; J k 547a. - »Előtte a nevek fels.].

exorbitál exoperálhat 1764: Medve uram ígéré jóakaratját, hogy a genealógiát communicálja velem, minthogy nálunk semmi levél nincsen . Bárcsak addig élnék, míg valami lument exoperálhatnék posteritásimnak [RettE 173]. exoptál kíván ; a dori/cere; wünschen. 1583/ 1584: Myert hogy penygh fogoth halamoth Byro keresere Megh ne(m) Attak Mindenykre Sigillatim penat Exoptalok az Theorwenteol Es Jsmet p(ro)testalok Ktek Eleőth hogy zowok halwan liceat Enneke(m) Ad vlteriora progredj [Újfalu K ; Ks 42. B. 9]. exorál esd, kérve kér; a implora, a cere cu insistenţă; (inständig) bitten, beschwören. 1765: E felett lévén nékem is ottan Ngod Mlgs Praesidiuma alatt holmi Causajim assummálva és assumálandok is, azok (na) k lehető elő mozdításában Ngod Gratiosum Patrociniumát alázatos engedelemmel exorálom [Torda; Borb. I I Also Lajos lev.]. exorbitácló átv kb. ellialászás/kaparintás ; acaparare, pop suflare; Wegschnappen/fisclien. 1780: Ha valaki egyszer egész esztendőre mivest vagy Szolgát szegődett, 's ezt más valami factioval el-hodittani, vagy Udvar erejével el-venni attintállya (!), mivel az efféle exorbitatio tetemés kárt szokott okozni a' szegény Gazdának ., az illyen flor. 12. büntettessék [Torockó; TLev. 9b]. exorbitál 1. kb. önkényeskedik; a acţiona în mod arbitrar; willkürlich handeln. 1691: Ha kik azon Statiobeli Commissáriusok közül akár melly tekéntetek alat exorbitálni es excedálni compareáltat(na)k, vgy mint az administralo szegény seg(ne)k az méresben, vagj egybe másba kárt tennének, azokat p(rae)missa admonitio(n)e érdemek szerént et cu(m) contento quaerulantium megh büntesse [Kv ; Törzs]. 1739: Excellentiád Leveléből fájdalmason értettük, hogy . . valami szolgabirák és Commissáriusok . sokat exorbitáltanak, húztak vontak volna [ H ; Ks 99]. 1752: Szabadsagok nincs exorbitálni mind ennek előtte volt [Mocs K ; Ks 83]. 1765: ha valakire valami nehézsége vólt ollyankor igyekezte boszszuját ki tölteni, verte, káromlotta, tsufolta az olyan embert a kire az előtt haragudott, s lövöldözte az ollyanoknak ebeit egy szóval sokat exorbitált, s Istentelenkedett [Borbánd A F ; Eszt-Mk Vall. 187]. 2. kihágást követ el; a contraveni; eine Übertretung begehen. 1702: Ha kik . . . Disznó hússal kereskednek tizenkét Oraig senkiis az hazi Gazdak karara Disznót ne mereszellyen venni, sőt ha kik ez ellen exorbitálnak Authoralvan Hadnagy Vramat Toties quoties tizen ket forintal büntesse [Dés; J k 330a]. 1752: Thorotzkay Városbeli lakosaknak Instantiajara teczet vala ã szégenysegnek Conservatiojara, az Vas müvelesnek, hoza tartozandó Accessoriumival egyűt bizonyos modalitást szabni, az mellyetis tapasztalvan a Família*, hogy nem hogy observalni kivannanak, sőt meg

54®

exorbitáló naponkent az ellen exorbitalni Laczatnak [Torockó ; TLev. 8/6. - a A Thoroczkai]. exorbitáló kihágást elkövető; contravenient, cel care săvîrşeşte o contravenţie; eine tîbertretnng begehend. 1699 vegeztük hogy . . . a' Szalonnának szintin a jova es a kőveri den. 12 fonty az alab valónak penig //9. melyre szorgalmatossan vigyazzanak a' Huslatok es a' Vasár Birak es az exorbitalokat bűntessek toties quoties [Dés; J k II. 277a]. exorbitáncla kihágás; contravenţie; Übertretung, Vergehen. 1708 tovább azért beliúnt szemmel semmiképpen ennyi sokféle exorbitantiákat ő Felsége nem nézhetvén, jelenté ő Felsége, hogy generális inquisitiot fog peragaltatni [TT 1890. 495 SzZsN]. 1737 Egy Ónodi Mihály nevű nemes ember . . . Militia mellet Stationalis Com(m)issarius(na)k subordináltatott volt, es functiojában sok exorbitantiakat es költségét tsinált a Város(na)k annyira hogy most sem Capax azon szegény Város belőle ki feselni [Vh; Ks 83].

az ket Conuenteket kwlgie hozza Giereoffi Jánoshoz hogy Mennel hamarébb le Wegie a ' vizet a Waros hatararol Biro Vra(m) penigh h o l n a p vtan zeredan estwe megh kemeltesse h a meghis a hataron fekzik a ' Wyz, h a o t talaltatik cheoteorteokeon eleghedendeo embert expediallion, ki* amy (!) hatarunkon Walo Vizet megh halazzak [ K v ; T a n j k 1/1. 105]. 1732 (A) Mester Embeſ . . . elhivására expediáltuk Batoni Szabó István Atyánkfiat, Nótárius Atyánkfia eő kglme ala rendeltessen ket oru szánat [Dés; J k ] . 2. (vhova hivatalos megbízással) kiküld, penészt, a trimite (cu delegaţie oficială), a delega. delegieren, entsenden. 1650 Az B S z a m u e t i e O Vraimek, es az B. Tanacz Expedeallyak az Czonka Erdőre, Kozma András es S i m a n d j Marto(n) Vraimekatt [ K v ; Szám. 26/VI. 413]. 1680 E ze £ Iuhok az h avasson lévén . . . expediáltuk azért azo* szamlálasára Bersz Boer n e v ű Assessort, az s z a r a t a } Birot R a d Barbucsot, es az szkutárt opra Possat [A.porumbák

F;

ÁLt

Inv.

37].

1737:

tettzett

expediálni Kolosvárra B. Varallyai Simon Istv&J és Cs. Zabolai I s t v á n ö kglmeket Nztes Hnnyaöi Ferentz Urunkal lejendö Conferentiara [Dés; J* 475a]. exorbitáus kihágást elkövető; contravenient, cel care săvîrşeşte o contravenţie; Übertreter. 1702 : 3. küld, i n d í t ; a t r i m i t e ; (ab)schicken, (ctttr ha kik eo kglmek kőzzûl az kecske hust Berbecs senden. 1612 (Gerczy Andrást) szép A j á n d é k o k k a l hus gyanant adnak az ollyan exorbitansokat expedialtúk vala az h a t a l m a s Török Császár p° r ' az Constitutiob(an) megh irt poena szerent bűntaiara [PLPr 73 fej.]. 1625 kelletvén Kömjeşe ke tes(se)k [Dés; Jk 321b]. Fejeruarra Expedialnj hozatta(ni) 3. líjt(eţ) F(enesi) bort d. 36 [Kv ; Szám. 16/XXXV. exorciálás ördögűzés ; exorcizare ; Exorzismus, 1659 a' Tatarok be jűuetelekkor ket két Teufelsbann. 1726 : En tegnap ide jővén Püspök kelletet Expedialnom ez Jószágról Táborban, adVr(am) eleibe, ma is itt lészen mulatásunk a szetam nekik egy hopenzt fl. 8 [Borberek A F ; gény obtessa exorcialasán, a kiből tégnap 40 Perc. 50], 1739 : H a d n a g j atyánkfia expediálly<* takarodott ki [Csíksztgyörgy Ap. 1 gr. Haller értelmes betsűlletes atyánkfiait, Fö-Biro és János Apor Péterhez]. Ispán Urainkhoz [Dés; J k 523a]. 1842: (A' Tarisnyákot két ökör szekéren . Expediálta* exoriálódik keletkezik, t á m a d ; a se isca; entK . Vásárhelyre [Bereck Hsz ; H S z j P ] . - L. ETA I, 117, 224 T o l d E ; Veress, Doc. X, 291stehen. 1737 a kik(ne)k Házoktól a tűz exoriálódik, exemplariter meg-büntettessen(e)k [Dés; J k 4. útnak i n d í t ; a porni la drum (pe cineva) 474a]. ab/fortschicken. 1625 : erkezwe(n), Magiar Országi bol, Balashazy László, es az fenies Portara akarexoriálódott keletkezett, t á m a d t ; ivit; entstanva (n) mennj, Vrunk eő felge keva(n)ta hogj e#*se? den. 1758 proponálván a betsűletes czéhnek ben Fogarasban mennien, hogj o n n a t e x p e d i a l l * ? commembrumi közt exoriálódott a vénség, és [ K v ; Szám. 1 6 / X X X I V . 27]. 1740 a z o n Capt*' czćli Mesteri hivatal iránt származott Controvervusokkal expediáltuk, h o g j egész Szebenig kisér* siát néhai czéh Mester Goldschmidt Antal eő jék azon két R a b o k a t Székelyhidi I s t v á n és Ko\o$' Kigyelme halálával mellyre miis sat super vári Horváth J á n o s a t y á n k f i a i t [Dés; J k 536bJabundë excutiálván . . végezésit . . . minden 1752 : Most közőlyöb expedialok Szovátrais punctumiban és clausulajib(an) miis hellyessnek n a j Uramhoz Tisztarto U r a m o t [Mocs K ; itilvén ratihabéállyuk [Kv; KCJk 37b]. Borbándi Szabó György lev.]. 5. (hivatalos iratot) k i a d / á l l í t ; a elibera/redac\° exorińlt keletkezett, t á m a d t ; ivit, produs; (un act oficial) ; (amtliches Schreiben) ausfe*11' entstanden. 1758 : Anno 1758 Die 22da juny mi gen/stellen. 1692: É n Homorod Szent Márton; ide alább Subscribált Rectificatorok penes exmisBiro Sámuel . . . az Erdélyi Guberniu(m) sionem Amplissimi Magistratus claudipolitani K i literaru(m) et Archivari Conservátorrá r e n d e l t e menvén az betsűletes Kolosvári Kádár czéhban vén . . . az kezembe forgo pecséttell semmiképp 6 bizonyoss exoriált Controversiának dirimálása véne(m) abuţalok, sem maga(m) törvénytelen doH>° gett [ K v ; KCJk 37b]. kat, az mennyire eszembe vehetem, ne(m) exped* lok [Bonchida K ; Törzs]. 1767 Ezenn fennél^ expcdiál 1. kiküld; a trimite ; aussenden. 1589 : specificalt Fatensek(ne)k h ü t ö k u t á n t e t t fas0£ Vegeztek varosul eó kgmek, hogy Biro vra(m) ját . . . recipiálván m e g i r t u k és hogj mindene

541 tyen) legitime expedialtuk légjen fide nostra mediante p(rae)sentibus recognoscaljuk [Siménfva U; Sf]. 1840 minthogy a dolgot elenyésztetni (gérte égy kupa bortis vettem, melyből . . . magamis Darvas Uris valamint a Procedens Regius urak ,s ittunk s ottan helyt Contractust expediáltak szerencsétlen bu fejemre [Dés; DLT 166]. 6. fogalmaz, szerkeszt; a concepe/redacta/alcăJui; abfassen. 1766 Ne Sallynályon azért az Űr ké t Tanult 's J ò Expeditor Cancellístákat nevemre exmittálni. Értettem hogy egy Dersi Pál nevü Betsületes Cancellista Joí Expedial ki mellé a Circuinstantia kivãnván kelletik egy Chatolicus ânceUistais [Berve AF CartTr II, 832 gr. Gyulai ferencz aláírásával]. kb. levelez (postáját intézi) ; a coresponda; sorrespondieren. 1697 : Posta nap, az szál(l)áson, «xpediálta(m) [AIN 152]. 1740 : Hadnagj atyánk «a Ő kglme, Nms Vár ásunk sok igjes bajos dolgaiJ|(an), szüntelen expediálni kintelenittetik, semmi Eleség pedig ő kglme keze alatt ne(m) lévén vexáltatik [Dés; J k 527a]. '?' 1764 mivel nem expediallyák hunnat valo volt a' bor®, azt sem expediállyák, mitsoda sertés túrás láttzott szénafúvekben . . . , ha CirCum stantiak illyen világosok, s' az karosis réá^skúszik kárára nem effugiálhattya akar a' fel akasztásnak, akar a Homagium(na)k poenajat ITorda; T J k V. 204. - a 01v. bőr]. magát kb. tisztázza m a g á t ; a se dezviŭ °văţi; sich rechtfertigen. 1595 Myerthogy 2 am weweo vraink az Ispanoktol . . zamot ve^ n , bizonios difficultassokal terhelwen eoket, Adossa Teottek volt, . . . ez Ieovendeo 1595bely Georgy napiara halaztottak® addig az *aPigh mindé (n) ok vetlen mindenik keoleon keoJeon p r o s u i defensione et expeditione bizonitcil T ) anak, eš akkoron telliessegel expedialiak ínagokatt [Kv ; Szám. 7/X. 40. — a Ti. a diffikultásokra Val0 válaszadást]. 1735 ezen dologrol judiciuma Piontincialtátott, mellyetis appelalt, ez alol meg l * yanom expediallya elsöbenis magát [Torda; *Jk I. 72]. _ l . n i é g R e t t E 132, 364. e

*]>ediálandó kiállítandó/adandó; de redactat/ Pediat; was auszustellen ist. 1820 k. Nemes Udvar Háza . . . az ugy nevezett Tőkős Tónál vö * 8. Búgja szénát t e r m ő kaszállo Réttel /[gyütt . . . az arról expediálando Contractusban Conditiok szerint arendában adattatván ; £2on Ház mái napon Mŭ általunk Tekintetes a ^ t r i j Joseff Urnák Transponáltatott [Dés; RLt. *Olv. Petrii ? ; ez a Kis. v. Nagypetri (K) t n -i *épzõs szárm. lehet]. x

®xpediálhat (hivatalos iratot) kiállíthat/szerkeszt— ^ e t; a putea redacta (un act oficial) ; (amtliches kehreiben) austellen können. 1747 A' mig pedig Valamely Causa a' Torotzkai forumon foly, tehát a ddig külső Tisztekkel vagy Assessorokkal Semmiŭemû Literale Instrumentumokat ne expedialhas^ se pedig Jnquisitiot ne peragaltathasson [Toíockó; TLev. 2/1]. 1769: én h a tudnám, hogj

expediáltatik edgjűtt meg egjezhetnénk, és u j Contractust expedialhatnank Aldozo Csőtőrtőkőn estvére oda mennek ã Melgos Urlioz [Kv ; SLt X L Henter János Suki Jánoshoz]. L. még R e t t E 142. expcdiált 1. k ü l d ö t t ; trimis; entsandt. 1653 Bethlen Gábor ott marada Medgyesben. És a portára expediált urak oda menének hozzája [ETA I, 118 NSz]. 1809 Kolozvárrá Czitromakkal exped i á l t ) Expressus(na)k f. 2 [Déva; K s 99]. 2. ki adott/állít o t t ; eliberat, r e d a c t a t ; ausgestellt. 1761 A(nn)o 1761 23a May expediált attestatoriumból ki tettzik miért kelletett az I t eŏ klmit Jure Convenialnom [Hsz; BLev.] | az expediált Leveleket p(eni)g divulgalnom nem szabad [Branyicska H ; J H b XXXV/16. 9]. cxpcdiáltat kiadat/állíttat; a dispune să fie eliberat/redactat; austellen/fertigen lassen. 1619 az leveleknek expeditiójokat is őnagysága az vezér Mehmet pasára relegálta . . . minden dolgot Mehmet pasával expediáltatott, annyi tekinteti vagyon most az Portán [BTN 220]. 1780/1804: valameddig akár mely Causa Torotzkai Birák előtt foly . . . kŭlsö Tisztekkel Ass(ess)orokkal semmi nemű Literale Instrumentumokat senki ne expediáltasson [Torockó; TLev. 40—1]. 1818 H a a' kedves sógor Ur procurátort constituálni ide bé nem jöhet . . ki potolhatya az(z)al, hogy két assessor előtt declárálván azt, hogy a ' Constitu(ti)ora személy (ly)esen meg nem jelenhetik, hanem kiváiíná ez vagy amaz procurátort constituálni, s erről Testimomiumot expediáltatván, azon Testimonium mellett adattathatik király petséty(ty)e alatt valo Constitu(ti)o [Kv R L t O. 1 Gyárfás József lev.]. expediálfalbatik szállíttathatik; a putea fi travsportat; befördert werden können. 1789: a' Nádméz, Kaffe, Riskása Passus mellett expediáltathassanak [DLt]. expediáltatik 1. kiküldetik; a íi delegat/triniis; entsandt werden. 1723 Néhai Groff Káinoki Adám Joszaginak Inventáltatni, s Urbárizáltatni kelletvén eze(n) Guberniális Cancelláriárol expediaitattak ă végre két Cancellista Déákok [Ap. 1 gub]. 1744 Most p(ro)ximè Tiszt Vram es ã Nemes Szék parancsolattyábol János Deák Vrammal expediaitatván â Székbeli Falukra, hogy ammovealnok â Contribualo Plebset ã Mlgs Regium Gubernium Confluxussára és Száraz A j tára erkezvén Száraz Ajtai B a r t h a János azt kérdi ha Posta Lovon vagyunké [Bölön H s z ; I N v R Gazdag György Mediocris (45) nb vall.]. 1765 ez a Borbelj Istán a »e(me)s Szék (ne) k Assessora volt, Csegezb(e) expediáltatott volt Com(m)issariusnak Várfalvi Nagj Miklóssal és ott vágták volt le [Aranyosrákos TA Borb. I Orosz István (70) nb vall.]. 2. küldetik ; a fi trimis entsandt werden. 1667 : E n Nemes János ki mostan az en kglmes ura(m) s az Nemes orsagtol az Fenjes portaTa követsegen

expediáltatott Expediaitatom. Recognos?alom Hog adot en kezemhez az en kglmes Ura(m) ö Nga . . . három Ezer vert Aranjakot [Gyf; UtI]. 1730 Néhai Haller Györgj Urunk eŏ Excja kivánságára az mely főidet adtunk volt eŏ Exjának életéig azon föld iránt való requisitiora az eo Ex ja Mgos Posteritásihoz Expediaitatnak a [Dés ; J k 400b. a Köv. a nevek fels.]. 3. kiadatik/állíttatik; a fi eliberat/redactat; ausgefertigt/gestellt werden. 1691 Hogy penigh az Nemet Passusokkal fraudalenter ne járhassanak, azon lésznek hogy az Passusok Deákul expediáltassanak [ K v ; Törzs. Instr.]. 1796 ök, mind ado fizetésére, mind pedig a D(omi)nális szolgálatnak telyesittésére alkalmatlanakká tétetnek, holat pediglen a Conscriptiokban is mellyek törvényesen expediáltottak ingrediálva vágynák [ K ü k . ; J H b XX/23]. expediáltatott kiadatott/állíttatott; eliberat, red a c t a t ; ausgestellt | elküldetett; trimis ; entsandt. 1735: Mint hogy az I tagadgya a missilis czedulat maga akarattjabol expedialtatott(na)k lenni, ad f u t u r u m az A ŏ kglme dilucidallya es comproballya akkor finalis decisio lészen [Torda; T J k I. 87]. expedíció 1. elintézés, lebonyolítás; rezolvare, desfăşurare; Erledigung, Abwick(e)lung. 1736 Investigálván penes appelationem az Parsoktol bé adott Literalekat az perben levő Atyafiak közt edes Attjoktol tett Testamentaria Divisio in omni parte az igazsággal égyezni, és per hoc hellyesnek lenni láttzik, ha szinte annak expeditiojaban holmi tsekély hibák praetendaltatnakis [Torda T J k I. 111]. 1761 M : B Dániel Vrfi ő Nga nógatta azon munkának expeditioját*, de nékünk egjebb dolgaink occupatioja miatt időnk nem lévén, n e m foghattunk hozzá mig Principális Urunk ö Ngátol előnkben adatott egjeb particularis m u n k á t el nem végeztünk [Branyicska H ; J H b XXXV/46. 17. - a Más valló: akkor eléggé sürgette Mlgos Baro Jósika Dániel Úrfi ő Nga azon nevezett két Regiust hogj a munkát el készittenék, de miért késleltették anynyira, én azt nem tudom]. 2. kibocsátás ; eliberare ; Erlassung. 1724 rnihelt a Lovakat elé allíttyuk azonnal a Lovakat el viszik, s annyira hajtyak hogj fél holtan hozzák némellyiket viszsza Melj szerint Instálunk Ngodnak igen alázatossan. méltóztassék Ngod gratiose allaboralni, ha tsak annjiban is allevialt a s s u n k ; hogy a Marsruták expeditioja ne Continualtassék [Ne; Ks 83. A városi hadnagy a főispánhoz]. 3. fogalmazás, szerkesztés; compunere, redactare ; Abfassung. 1619 : az leveleknek expeditiójokat is őnagysága az vezér Mehmet pasára relegálta . . . , minden dolgot Mehmet pasával expediáltatott, annyi tekinteti vagyon most az Portán [BTN 220]. 1751 : Finna Mihályt Űsmeri a szék* incapaxnak lenni Ugy annyira hogy csak egy leg kűssebb Relatoriácskának expeditiojara ia adhibiálni nem lehet [Ap. 5. — a Orbai szék].

542 4. hivatalos kiadmány/kiadvány; act (offckî' (amtliche) Ausfertigung. 1737 : Azon Contracttf . . . expediaitatott egyik Regius Petki Sa®«* ur(am) Regiussaga alatt, kinek is Regiussag® b(an) emanalt expeditiok a Nms Vár(me)g7^ Cassaltattak [Torda; T J k I. 138J. 1764: WP azon S z : királyi Ag Balas oly ember lett vojj*^ ki másokat efféle expeditiokbol meg tsalt, az ſ" midöa Nóvum világoson meg m u t a t t a t o t t .. olyan embernek lenni meg probaltatott son irása hiteles nem lehet [uo; T J k V. 1° jj 5. írás ; îmscris ; Schreiben. 1618 az Nagysag erről való expeditioját az kajmekám ige11 kedvesen vevé, hogy Nagyságod ezekről az nu ről így informálta [BTN 114]. ; 6. előhozatal/terjesztés; înaintare, P r e f e l \ ôŝ Vorlegung, Unterbreitung. 1719 Néhai Laszlo ur(am) Ratioinak Expoditiojara az Su<> sorokat Ammonealni kele [ H ; UtI]. fe; 7. kiküldetés; trimitere în misiune, d e l e j t Aussendung, Delegierung. 1741 praetendál* azis, hogj minden Expeditiókra, aequali ° ſ 0 hibeáltassan(a)k a' Catholicusok az R e f o r m a t a ® ^ kai [Dés; J k 548a]. 1837 : Nyugtatvány az három pengő R h forintókról, m e l l y é ^ % Imp. Groff Széki Teleki Imre Ur eő N a g y í j . Jederi® Dimbrávabéli pitonka kaláka adása gába véghez v i t t expeditioert, Diurnum ü, ^ eS , kezemhez küldetett légyen, ezennel çíă mérem. Somkutpataka Steff János Assessor [TKhf. — a Szt]. . ${e; 8. küldetés, megbízatás; misiune, fa^^J0^ Sendung, Auftrag. 1619 : vadnak itt az oly vezérek, hogy ha háromnak a z m i t i t t , ^gt i s őnagysága, többet ér most véle, a z m i t ^ ^ t pasának ád . . . , oly expeditioja vagyoŭ Mehmet pasának oda kifelé [BTN 224]. v $ (A) detentust Faragó Elek ő kigyeltne alleg^^ maga Jobbágyának lenni maga E x p e d i t ^ járónak Lovaival és Fegyverével eliberalta^ 0 | Szász Jánostol és Udvari Biro B o l d o r [Káptalan A F ; TL]. h a d j á r a t ; campanie, expediţie ^Jîg 1 1 Kriegszug, Expedition. 1601 azmely pi flZ ez ideigh kezhez iwtt, az Bizonios zwkseg® ^ liekre, vgymint az vegbelieknek fizetesek* Pragay vtra, es az nyary expeditiokor k c . , ^J fel kertt pinznek meg adasara el keölt fàí'^p 100 fej.]. 1613 Kire a azyrt my eleótteònk P ^ nay János vram az fellieöl megh yrt J ° ^ y Finta marton v r a m t u l Bizonios szüksigy ſ ţ ratis 80 forintot kézpénzt vrunknak w í e l s * es az orzagjanak ez mostany e x p e d i t í o i a ' ^ ſ . J H b rtlen. - a É r t s d : kére; í-ző a l a k ! ] (Borbély István) igen sokáig nem élt lévén expeditiob(an) az mint hallottam rius lévén a t t vágták le a Kuruczok [Arany 05 T A ; Borb I Biro András (88) nb vall-l; „# 10. hadi~ h a d j á r a t ; campanie, expediţ1 ^ ^ t a r ă ; Kriegszug. 1615 Banffy J á n o s t , megh irt mod kivwl semmi nemw hadi exp ne erőltesse [ G y f ; Told. 1]. 1632 * e\V hogy Kayczya Mihali az hadi Exp e d l

543 Igazai Istuannehaz io akarattia zerentt köte magatt* [Kozmás Cs; BLt 3 Petrus Marton de Kozmás (60) pp vall. — ftTi. jb-nak]. 1667 : Tusa Jakab Az Lengjel orszagj Hadi expeditioban teöb keresztien Atjankfiayval Eggiŭt tatarok keserves rabsagaban esven abból valo szábadulasaŭak sanczat hogy meg fizesse magatol arra Eleghtelen [Martonfva Hsz; HSzjP]. 1714 : Lakatos Bálint szabad ember lévén, . . . Lázár István Uram mint hogj jakran (!) dolgoztata véle, bizonyos hadi expeditiorol meg mentete [Újfalu Cs; LLt Martinus Fabianus (! 66) vall.]. — L. még EM XLIII, 307. wpeditor 1. kb. iratszerkesztő; conţopist; Veríasser. 1746 à Contractus . . . az Expeditor Végh István ellen Hadnagyunk ő Kgltől institualando legális prosecutio végett benn hagyatik [Torda; T Jk III. 24]. 1766 Ne Sallynályon azért az Űr két Tanult 's Jó Expeditor Cancellístákat nevemre exmittálni. Értettem hogy egy Dersi Pál nevü Betsületes Cancellista Jol Expedial ki mellé . . kelletik egy Chatolicus Cancellistais [Berve A F ; CartTr II. 83 gr. Gyulai Ferencz aláírásával]. 2. kb. fogalmazó; persoană care concepe un act în seris; Ver/Abfasser, Konzipient. 1765 désfalvi Simon János hatalmas, derék, tanult ember, ifjúkorában gyönyörűséges szépíró, jó expeditor, nagy historicus, derék jurista [RettE 186]. expeditoria költségjegyzék; notă de cheltuieli; Kostennote, Expensarium. 1583 Ember János vram az taualj Zaz eotwenket forint Restantiaban es 14 pénz Restantiaban Elseoben Adot Expeditoriat be, meljbeól constalt hogy azoknak akik®ek Ados volt a varos fizetet f. 51 [Kv Szám. 3/X. 21]. e xpediiŭra-ház kb. (irat)-kiadóhivatal; birou de ţxpediţii (pentru acte, seripte); Schrift-Expedition. '820 k. A nagyobbik szoba ajtó nyillásán kívül Jobra, van egy jobatska mely a Posta Expeditura w aza v o l t [ D é s ; R L t j

•xpedilŭrai hivatal (közhivatali) kiadóhivatal; birou de expediţii (al unei instituţii publice); (öffentliche) Aministration, Ausgabestelle. 1836 az út Passualis a nevezett könyörgök számokra az illető Gubernialis Expediturai Hivatal ^ . . . ki adatni meg határoztatott [Kv; TLt ir. 1075 gub.]. expeditus 1. küldött; trimis; entsandt. 1669 Jöttek meg a követek, kik expeditusok voltak a £actára, Eperjesre [II AMN 147]. 1692 : ben az házban csak magát Sárközi Ur(ama)t találván, êg mondok hogy az eŏ kgle feleségéhez volnánk ^xpeditusok Borbereki U(ram)to [DobLev. */37]. 2. útra kész; gata pentru d r u m ; reisefértig. 1619 Immár az magyar követ annyira expeditus, ?°gy . . . két vagy három n a p alatt megindul tBTN 323].

expendál expcktálhat elvárhat; a putea aştepta; erwarten können. 1748 Mindenekben mind edes FamÜiam mind magam részéről a Királyi Fiscusnak assistentiáját a' Kegyelmes Decretumoknak tenorak szerint méltán és bizvást expectalhatom [TK1 Teleki Ádám kezével]. expektáns 1. 1763 u.: A' három esztendőnként esni szokott nagy Innepekben, meg Cantálván a' Városon minden Református Gazdákat Négy Togás Déákok, azok közül kik Expektánsok(na)k neveztetnek, és Négy Neotralisták, ugy négy Discantisták, abból mindenikéből dupla portio a' Seniore, egy a' Contrascribájé, a' többi proportionaliter a' k á n t á l ó Deákoké [Kv; BK Kv-i ref. koll. ir.]. 2. várományos (törvényes örökös) ; moştenitor (legal), succesor prezumtiv (de drept) ; (gesetzlicher) Érbe. 1805 minthogy Sz. István napi Periódus jelen vagyon B Bornemisza Josefet utomb(an) ezen pénzből meg kináltatom és a' blindé Parádét meg tészem, azután Nagyságodnak által adom, és azokat az expectánsokat tova 6a Septembris ki lehet fizetni [Dés; Ks I Thuróczy Károly lev.]. expcktorálja magát kb. vki előtt feltárja gondolatait, kitárulkozik; a-şi dezvălui/spune gîndurile ; jm die Gedanken aufschließen. 7729 : Nem ketlem eddig vehetté az Aszszony Szèbénböl alázatosson irott levelemet, melyben kivántam magam elmemet az Asz(szony)n(a)k expectoralni [Darlac K K ; Ap. 1 Haller János Apor Péterné Káinoki Borbárához]. 1756 Németi Istvánnak magamat geminĕ expectoraltam, hogy engemet az Annya, és Báttya küldőit az ő szabadittására [Kv; Mk IX Vall. 84]. expellńl el/kiűz; a ahmga/izgoni/sco.ite; ver/ austreiben. 1817 Baro Bornemisza János Ur eő Nagysága edes Attya J u s t tartván a' Harsányok azon Papi Házokhoz tőrvényesen őket meg nverte, és onnét expellalta [Görgénysztimre' MT; Born. G. XVIII. 5 Lászlofi Joseff (70) ns vall.]. expcndńl 1. kiad ; a da (afatå); asusgeben. 1621 Az meli Buza pedegh Jnuentaxium szerenth nallunk uolt, Abban en nallam marat Tiz keöbeöl, kit houa Expendaltam az másik ratiomban specificalom [Kv; Szám. 15b/VII. 15]. 2. költ; a cheltui; asugeben. 1699 (A házhoz) árron jutottam magam saját keresménjemet expendálván erette s reája [Mv; MbK 89]. 7703 Az Szamoson lévő Hidas alá valo egyik hajó rosz lévén; Hadnagy Cserepi Sámuel Yramat authoraltak, tiz forintig és hat veka buzaig hogy eo kgle csináltatására expendallyon [Dés; J k 341b]. 1735: Szpáli Mihály Vramnak tisztességes asztalt tartottam három esztendeig, egyéb expensaimrolis mellyeket reája expendaltam docealtam [Tord a ; T J k I. 94]. 1797 : Udvar számára Tojásért

expendált expendáltam 7 Rf 30 xr [Lunka H ; Ks 108 Vegyes ir.]. expendált kiadott; dat, cheltuit; asugegeben. 1643 : ha mi, azokhoz* való eöreöksegeket vagy pertinentiakat maga industriaiaval es kőltsegevel Veres István Ur(am) vagy successori medio tempore azon Joszaghoz reducalnanak idegen kéztûl azokra expendált keoltsegetis tartozzanak az capitalis summaval eggyiit refundalni ha kik redimalnak [Dob.; J H b 111/70. — *Ti. a zálogos falunkhoz]. 1698 : ha ezen megh irt Czigány Jobbágy iránt valaki T. nemzs B. Boer Peter Uram ő kglme Ellen Tórvenyt movealna, arra expendált Kölcségetis, Tartozzék Góróg András Ur(am) vagy ó kglme Posteritassa egeszszen refundalni [Fog.; Szád. Halmagyi Sámuel szb kezével], 1734 : az lovat . . . Kis Péter pedig hogy kezére vévén illendŏkepen nem procuralta Negyed részit . . . fizesse meg . . . , ezen kivûl a Deliberatumert expendált 24 pénztis refundállyak [Torda; T J k I. 42]. expenzii kiadás; cheltuială; Ausgabe. 1584: Minden Expensaianak Summaia teszen f 3422/75 [Kv; Szám. 3/XIV. 19]. 1609 : Az Expensak teznek f 20/95 [Kv; i.h. 126/IV. 23]. 1667 Hogy ha . . . valami expensat vetne fel az Nemes orszagli, aztis tellyes tehetsegekkel el kerülni igyekezze(ne)k [Wass. Követi ut.]. 1704 Számot adván a' B(ecsül)etes Céhnek Céh Attya Resti György, és Céh Mester Székely János Uramek, a ' Btes Céhnek minden jovairol, mind a' depositumokrol, mind jövedelmiről, mind expensairol, a' B. Ceh is az eo Keglmek szám adásával béné contentus lőtt [Kv; AsztCJk 57]. 1764 : Madarasi Jánglme expensáit in medietate m e g f i z e t n i ) méltónak ítéltetett [Dés; DFaz. 23]. expenzál költ; a cheltui, ausgeben. 1595 Rendeltek volt eo kegineok azoknak az zeoleoknek gongiawisselessereol Hoz Lukachot es Sniffner Mathiast, akiknek pénz Adwan, kewetkezendeo kepen Expensaltanak* [Kv; Szám 6/XIII. 30. — a Köv. a kiadások fels.]. expenzió költség; cheltuială; Ausgabe, Kosten. 1770 : sok emberséges emberek interpositiójára, az litigáns pásztor inegegyezék azon, hogy a pásztor fizessen öt magyar forintokat az actor gazdasszonynak . . . , lemondván expensiój okról [M.hermány U ; RSzF 213]. experlál 1. tapasztal; a observa erfahren. 1665/1754: meg bárdoltatni és meg gyaluitatni* magatnot többé nem hagyom, mert az igen nehéz bárdolásból és gyalulásból áll a' mint már experiáltam [Kv; AsztCLev 26. — *Célzás a legényavatás játékosan durva szertartására]. 1699 : a Menyecskének' mástul való megh terhesittetéset nyilva(n) láttyuk, férjéhez is nagy kedvetlenségét hogy nem akar cohabitalni experiáltuk [Szjk 317]. 1738 : magunkis experiáltuk, hogj az

544 Huhuban . . . Malmaik Gáttyát . . . által köttették: Határunkra [Dés; J k 503a]. 1772: adj*£ tattam . . . most feles Molnarokat s Malom ntë? reket, ollyosokat pedig, a' kik az én MalmonxD ez előtt való időkben laktanak, avagy . . • Malmaikban lakván Malmamnak állását expe^ ták [Kük; J H b LXVII/223]. ^ 2. tapasztalatot szerez; a face e x p e r i e n ţ á ; » fahrungen sammeln/machen. 1758 erősen vág7 tam Rhédei Pál úrfilioz, mivel ifjú legény szüntelen nagyurak között járt-költ s igen vágytam arra, gondolván azt, hogy a SA járás-keléssel csak többet tanulok s expe* 1 ^ [RettE 64]. 1801 : Czéh Regulája szerént eg^ sem kéván experiálni, hanem aŬg, hogy taöö Esztendőkből fel szabadulván, mingyárt rek kévánnánk lenni [Kv; AsztCLev.]. 3. tapasztalatban van része; a avea experienn Erfalirungen habén. 1770 Gondolom a 9 nyáron többet experiálunk, mivel kijött a gaj^ niumból a commissio, hogy kétannyi natttf*j. providealtassunk a szegénységgel, mivel feles ^ litia jő bé. Nekem elég bajom lészen, ha megm31 dok tisztségemben [RettE 218]. ^ 4. megszemlél/tekint; a inspecta/vizita; b j ^ tigen/schauen. 1757 mint hogi penig Tiszt Urunk . . . is szándékozik székünkben a Strásállásokatt experiállja . . . hogiha, v a l a ^ . Falun Keresztül mégien eő Nga, s az passus * , Strásállás a ki adott Parantsolatok s z e r i n t * Compariáltatik, az ólljan Falusi Birok; a rV^ Uttza Kapitany, s Strásák, bizonyoson tndJjV meg hogi, én bizony mingiart Tőmletzre [Szkr; Borb. I I Pávaj Sándor vice-kirátyD kezével]. 5. kémlel; a iscodi/spiona; aus/erspa**^ 1763 a törökkel hadakozás lévén, ^ mostani császár Franciscus az armadára volt és ott experiálni akarván, az ellenség ^ S / tette s el is fogta volna, ha ez az Szilágyi nem lett volna [RettE 155]. 6. ki/megtud; a afla; erfahren, 1759 az én értemre vámos hellv volt Gorbon* mindenkoron, sőt mint az levei^ experialtam, az előtt is vámos helly v o l t Lpj. SzD ; J H b K XL/8. - a Később : C s á k i g o r b ó ^ 1764 Csudálkozásra méltó dolog, hogy v e Ţ geték el ezen szép, örökös joggal birt j ó s z á g o k a csak experiáltam annyit benne, hogy akik ^ inegijedkeztek hogy turbáltatnak benne 165]. . 7. vmihez való jogát érvényesíti; a-şt flîmpuue drepturile ; js Recht zu etw. geltend 1771 a Somlyaiáuusok is, ha a' Lugosia* jj To hellyét, melly a7 Sz. Benedeki* vagyon, praetendállyák, experiállyák via J [DobLev. II/428. 13a. *AF]. 8. jussát ~ja 'na ; idem.' 1816 ^ Sinfalvi Hatarhaz tartazonak lenni Tőrőkbuzaval vetetni szokott Helyhez való J $ Kčgjelmetek általexperéalni p r a e t e n^d a ^ kat Tőr vény uttyán kívánták aamazzal mint egj jussu és termeszetii lieljhez

545 jussokat is Tessék Törvénj u t t y á n experialni [Asz; Borb. II Rákosi Borbély János a szék assz-a kezével]. txperiálás érvényesítés; validare; Gültigma*ung. 1816 az Exponens Rész . . . a kőz Igazgatás rendin kívánta a Tkts Urak(na)k és Kigjelmetek(ne)k Tőrvéntelen tselekedeteket meg zaboláztatni, es . . . a magak jussak(na)k experialasa véget a Törvény uttyára utasítani [Asz; Borb.

cl

fcxperiálhat 1. tapasztalhat; a putea observa; wfahren können. 1717: Considerálván a Major j~ancellárián Lévő Cancellistáknak Szebenben Szüntelen valo Continuuskodásokot, mely is micsoda ^ g a és költséges helly légyen, ki ki magán expe"alhattya . . . eddig valo Pénzbéli fizetéseket . . . cum fl. Rhb(u)s 250/augealtuk [Nsz; Ks 83]. '22 : Az igaz, az szerencse eszt az embert eppe(n) az vitorlaira ültette, experiálhattja jobbanis ur(am) ^ghnetek enuekutánna [Fog.; K J . Rétyi Péter val ui^ 1774 : az ° n é &y Sokadalom Esztenu ŏt által 200. forintott bé h a j t Boroknak el adásával égyŭt a mennyiben három Esztendőtől fogva experialhattam [Mocs K ; K S conscr. „Jos. ü sváth de Zetelaka cantor r. cat." (31) vall.]. . f kitapasztalhat/tudakolhat; a putea afla/ştiherausbekommen können. 1727/1751 müis JJ°gy az igazságot, és valoságot jobban experialnassuk Elsőbben azon Controversiaban lévő javasokat magokkal a' Peresekkel eő KegyelmekKel edgjut meg jártuk [CartTr II. X X X . 2]. 'xperlencia 1. tapasztalat; experienţă; Erfahg- 1081 : midőn mind mas emberséges emberek ecommendatioja, s mind az magam experientiam ?J?gh mutatta Volna elmémet . . . Iffiabbik Orbán f o s n a k hozzam valo tőkélletes hűségében . . . 68 c c m f e r a l t a m ráh neki Vajda Hunyad Vár tartózandó Havassimnak FŐ Gornyiksagat r

UQ

Pestis a n ſ i V h U T h ö k ö l y I m r e ad- lev ] 1 7 1 8 ^kahnatosságával Szűkség praeservatiora nézve gondot viselni az imit amót Bóltocskákban, és gúnyokban Sordidè magokot viselő, és Lakó ^mberekre, mivel experientia m u t a t t y a ; hogj ff? Szemetes lyukak taplói es Fomentuma az lí * éle nyavalyáknak [ K v ; K v L t I. 225 gub.]. 769I18Q2 a Cometaneus Fatenseknek experienâjakbol világosan ki tetzik . . . hogy mikor a iaa ^ termése vagyon . . . hizhatik meg s.v. sertés [Torda; T J k I I I . 2 1 - 2 ] . - L. még RettE 300. 2* tapasztalatszerzés; cîştigare de experienţă; âmnxlung von Erfahrungen. 1801 : sok Esztendői g valo Experientia által g y ű j t ö t t Tudományu hazafiak kezdették szaporittani Cziehunkat [ K v ; A sztCLev.].

Qxperienclájŭ. Csak jelzői szk-ban; numai in ^nstrucţíi atributive; n u r in attributiver Wort*°nstruktion: alkalmatos ~ meglehetősen tapasztalt ; cu destulă experienţă; ziemlich erfahren. 35 — Erdélyi m a g y a r s z ó t ö r t é n e t i tár III.

expirál 1775 : egy Török Ferenc nevű sokat járt költ és alkalmatos experientiájú, jó emberséges ember, Európán kívül Ázsiában és Egyiptomban is járt [RettE 360] * derék ~ derekasan/jócskán tapasztalt; cu multă experienţă; sehr erfahren. 1773 : (A felcser) derék experientiájú chyrurgus lévén, mindjárt megismerte s assecurálta, hogy ha eret vág rajta, megfordul, de nem engedte [i.h. 294] szép ~ 'ua'. 1772 : Székely Elek ( : i f j ú emberben szép experientiájú, becsületes, jó úriember : ) | (Székely Eleknél) a mostani i f j ú emberek között szebb tudományú, experientiájú és szebb magaviseletű embert Erdélyben nem observáltam [i.h. 264, 267]. experimentum tapasztalat; experienţă; Erfahrung. 1772 : (Dániel Istvánról) írt egy szép könyvet, melyben mind az őfelségének beadott instantiáját, mind egyéb szép experimentumokat, úgy a kuruc-világot is, melyben kezdetitől fogva a végéig benne forgott, inserálta volt [RettE 274]. expertus 1. tapasztalt; cu experienţă; erfahren. 1599: Haggiwk thy nektek®, es paranchiolliwk hogy Varossy Byratockal egiete(m)be feo feo Expertus embereketh walaztwan arra az napra b , es helyre kwlgietek ide az Giwlisbe [Törzs. — •A fej. rend. b Ti. országgyűlés napjára]. 1681 Hauasok . . . jol megh ruminal van es szorgalmatossan Investigálván, az ahoz tudo expertus hites szolgák altal . . . talaltattak ez szerint [ J H b X X X I I . 5 1 - 3 ] . 1718 Pestis alkalmatosságával . . Tessék az Magistratusnak delegálni bizonyos betsűlletes Embereket — Tanácsból, és betsűlletes Városnak expertus, és kőz jóra intentus Eőregek kőzzűl h á r m a t vagj n é g j e t ; kik is particulariter visellyenek gondot, à meg irt dolgokra* [ K v ; K v L t I. 225 gub. — *Ti. az óvóintézkedésekre]. 2. (vmiben) j á r t a s ; priceput/versat (în ceva); (in einer Sache) bewandert. 1763 : (Szilágyi Mihály) ugyan a császár parancsolatjából, az ármádára felhívatott (így l) s o t t olyan commendónak tétettetett, mely expertusabb embert illetett volna [RettE 155]. expirál 1. elmúlik; a trece; vergehen. 1718 Szintén expirálván ä két hybernalis holnapok*, mellyre ă téli qvartélyban localt Militiánakis anticipált Qvantuma consum(m)áltatik, illendő, ujjabb Dispo3Ítiot tenni, de ulteriori Subsistentia ejusdem Militiae [ K v ; Ks 83. — a A gub. leirat febr. 12-én kelt]. 1739 : Mivel a Dominus Terrestris Vjj esztendőtől fogva Sz. Mihálly napig usuállya az Korcsomálást midőn expirál Sz. Mihálly Napja, akkar az Korcsomákon az mi bor meg marad kénszerittetik az szegény város eo praetio meg fizetni a mennyin korcsomároltatat volt [Hátszeg ; i.h.]. 2. lejár/telik; a expira, a se împlini; verstreichen/ gehen. 1647 .Ĕ ha mit fizettek volna is mustul az D. actor(na)k expiralua(n) az 3 esztendeo az ò fizetesek fel ne tudodgiek, es az szolòt Jonas Diak el ne foglalhassa [ K v ; T J k VIII/4. 178]. 1703: parancsollyuk azért Kgk(ne)k . . . hogy mind az

546

expirált Antíqua Inipositio Szerint valo Restantiat mind penig az Mostani fel vetisb(en) Kgldtekre háromlot embereket mind kesedelem es fogjatkozás nélkül ide Szebenbe el küldeni el ne mulassa . . . Mint hogy már a dolgozo űdő ad Summum két vagy három hetek alat expirál(na)k, az alat az idő alat a Kgldtekre eset ember vagy Nap szám ki telhessék [UszLt I X . 77. 76 gub.]. 1752: az Inquisitiot i t t Motson az én Praesentiáinban végben nem t n d á m vitetni, mivel se Cseszven, se Motson Compulsoriumunk nintsen expirálván az ideje; ha nem expiralt volnais: haszontalan lett volna, mivel Szabó Győrgj Ur(am) nem az eo Excellent i á j a nevire, hanem a magáéra íratta [Mocs K ; Ks 83]. 3. megszűnik; a înceta; aufhören. 1731 : Nemes Városunk ö t t holnapi Korcsomája(na)k fojása egj holnapja, hogy expirált [Dés; J k 423b]. 4. érvényét veszti; a-şi pierde vigoarea/valabilitatea; ungültig werden, die Gültigkeit verlieren. 1604 : az a' haz es eoreoksigh donatio alat uolt foglaltatuan hoggiay Lukaczínak ualamint keole az alperesek kezihez, az Donatio I m m ( a r ) expiralt azért megh kiuano(m) ha zwksigh comprobalom Teoruintis kerek [UszT 18/19]. expirált l e j á r t ; expirat; verfallen. 1762 nem lehet praesupponalni hogj az Inquisitor Regiusok contra fidem szánszándikoson Exponensek kárára expiralt, vagj inkáb nem is volt Compulsorium mellet Inquiraltanak volna [Torda; T J k V. 136]. explszkál 1. kitudakol; a ştirici; ausmitteln/ kundschaften. 1590 : Az vas azért semmi keppen addegh be Ne Jeóhessen ez varos hatarara idegen ember zamara, hane(m) ha Coloswary ember eonneon maganak megh Weotte, sayat zamara idegen tarsa ebben Nem lewen, mellyben ha ketsegh latatnek, hittelis a' fraussot expiscalliak [ K v ; T a n j k 1/1. 126]. 1599 Az zeoleomywesek feleol penigh eo kgmek mostamrs az elebbi edictumat observaltatny kewannyak, kérik eo kgmek biro vramat Tanachyawal egyetemben hogy eo kgmek diligenter inŭestigalwan expiscaliak . . . magok keozzeol . . . kik infringaltak arról valo edictumat [ K v ; i.h. 337]. 1782 : Mi modon az olyan nyomorult özvegy, és más tsak nem Alamisnával elő személlyeket kikhez ennek előtte az Groff Ur Gratiaját m u t a t t a , vagy némellyeknek Jobbágyi szolgálattyátt hivséges Tísztyeinek Sáfárlására bizván azzal consentalodott, de azokatis mostan az enilitett Praefectus Ur(am) expiscalvan, mind cl viselhetetlen szolgálat alá szorította [Torockó; Thor. XX/4]. 2. kifürkész ; a iscodi; ausforschen/spähen. 1806 a' Groffne kétszin aszszony és tsak probállya Ngodat hogy expiscállya gondolattyait [Mv; Ks 101 Thuroczy Károly lev.]. cxplanácló 1. tisztázás; clarificare; Klarlegung. 1729 mivel nekem azon dologban pronuncialt Deliberatumban pregnáns difficultasim occuralnak,

azoknak explanatioját et dilucidatioját bizodalommal recomendálom az Mlgs G u b e r n i u m n a k [Ks 25. IV. 17. M Kornis Zsigmond aláírásával]. 2. fejtegetés; analiză; Erőrterung, Darlegung. 1772: Borosnyai uram . . . praemalta (I) a mi hit által leendő kegyelembeli idvességünknek igen szép explanatióval m ó d j á t és rendit [RettE 281]. explanáltathat k i f e j t e t h e t ; a putea expune; erőrtern/darlegen können. 1799 : Fenn hagygyák. hogy annak u t t y á n ítéletét a ' Méltoságos Királlyi Tablának bővebben explanaltathassák [Magyarosag T A ; J H b K LX/6. 26]. expléálhat kiegészíthet/pótolhat; a putea tregi/completa; ergänzen/nachholen können. 1702 k. : a' Summát Nevelvén, és az Ecl(esi)a jövendőben interesre ki adván, a ' Mester f i z e t é s e i könnyebben expléálliassák [Abrudbánya; Boi®. X X X I X . 6 Sebesi Beniámin kurátor kezével]. expléáltatlk kipótoltatik ; a f i î n t r e g i t / c o m p l e t a t ; ergänzt werden. 1746 egy láb főldett fel méretvén, hoszszassága a p a t a k mellett 22 kötél • •» de minthogy az Úrfi ö Nga része a l á b b a t s k a Valo, ennek gyengesége expleáltatik a felső Tó f e l e t t lévő szakadasban lévő kis foltatskával [Mezobodon T A ; J H b XI/22. 8]. expllkál előad, magyaráz;

a

expune/explica; vortragen, auslegen. 1804 a Rector explicit reggelre az Universalis históriából azután e x p o n á l t a m a Német Hübnerböl jol [Dés; Ks 87 Kornis Mihály naplója 37]. explodál k i v e t ; a exclude ; austoßen. 1639 : Az Ecclia Christophorus Rivulinust recipialta • • • m u t a t t a (így!) Sz. Marthonra* liogi ha magat dissolute viselne b es valamiben impingalna, minden kegiessegnek remensege nelkől explodallia az societasbol [ S z j k 44. — ' S z é p k e n y e r ű s z t m á r t o ß t (SzD) jelölte ki neki eklézsiaként. L Űj egyházközségében] . explodáltatik kikergettetik/űzetik; a fi i z g o n i t ; ausgetrieben/gejagt werden. 1639 Nagi Jstuanne kit Rettegen® neminemeő sullios vetkeiert meg vezzőztenek volt noha lialalt erdemlet volna. ^ kegielemmel elven onnan e x p l o d a l t a t o t [ S Z J 44. - a SzD]. explorál 1. kifürkész; a iscodi; a u s s p ä h e n . 1728 eszre vévén . . . annak az m a l i g n u s ember(ne)k nagj Lucri cupiditassat; másképpen igyekeztem elméjét explorálni, es csak mostanság h a m a r kézre kerittse s incaptiváltatván őket nekem mingjárt hírré tegye, két A r a n n y a t igirtem nékie arra nagj örömmel fogadá, hogy Circiter három négy napok alatt meg keritti s incaptivállya többi* _ őket [Légen K ; TL. Szüvási Boldizsár gr. Tele* Pálhoz]. 2. felderít; a recunoaşte/cerceta; erkunüen, aufklären. 1739: egy erdőn keresztül a k a r v á n

547 menni (: öt hat Regimentet ugyan előre küldöttek exploràlni: ) az exploràtorokat az f ãk melöl harmincz ezerig való jancsár puska szokal excipiàltak [Ks 99 Kornis Antal lev.]. explorátor felderítő ; cercetaş ; Aufklärer. 1629 : akkor explorator voltam, mikoron az dologh eset [Kv; T J k 29]. 1739 Landorfejérváron jócskával alab az exploratorokat jancsár puska szokal excipiàltak [Ks 99 Kornis Antal lev.]. eQ

expô közös diákétkezés; masă/mîncare comună a elevilor; gemeinsamer Studententisch. 1870 k./ 1914: Expo: a közös étkezésnek, melyet a bennlakóknál convictusnak neveztek kifõzetésnek egyik neme . . . Sepsiszentgyörgyön igy nevezték azt az ebédet, melyet az osztályfőnök • • • egy városi jó gazdasszonynál . . az osztály számára kialkudott Délben egy hosszú, közös asztalnál ült le az egész osztály a tanítójával s °da hozták nagy fazakakban, csészékben az expót. A kosztpénzt az osztálytanító szedte be s fizette hetenként, havonként; számadását az igazgató vizsgálta felül [MvÉrt. 13]. •xponôl 1. elmond, előad; a spune/expune; ortragen. 1588: Vrunknak penigh exponalliak • Beregzazy Lukach, felesege es Vrbergerne Minenieo per foliassal vadnak egybe keotelezwe [Kv; T a n j k 1/1. 67]. 1591 K j s Istuan ne(m) szént Abrahamon lakjk az m y n t eo exponallja h ane(m) Czekfaluan [UszT]. 1673/1681: Az Suppli°ans Iro deakja bar iol megh gondolna, az Suppliç atioban mitt irjon, es mint exponallya az dolgot, bar most eleb olvassa vala megh principalissaaak igassagát, s külőmben találta Volna az dolgot fenni, az mint exponalta [VhU 463 Thököly Imre v ál.]. 1733: az Citatiokban in longum et latum S( >k labyrinthussal ne ellyenek a Causansok, haCum brevi declaratione merito Causae a £>lgot exponallyak [Torda; T J k I. 20]. 1804 Reznek Josefne exponállya, hogj Sigmond György "*ás katonákkal éczakának idején házára mentek [Hsz; HSzjP]. - L. még R S z F 166, 279, 282. 2. kifejt, ismertet; a explica/prezenta; darlegen. 1607/1608 Elegge Exponáltuk az mi Euocatorianknak Seriesseben az mi Actionknak formaiat, az I(n)cta ellen, de mégis hogi Vilagosban megh futassuk keresetwnknek veleiet az eö Nagha Tablaia eleőt Azt mongiuk hogi . megh neuezet Testamentumban nekwnk legalt iokat, mind ez Uleighlennis megh nem attak hane(m) oda marad t [Kv; J H b K X I I . 6]. 3. isk ? kb (idegen nyelvű szöv-et) preparál; a prepara (un text în limbă s t r ă i n ă ) ; (frendsprachhchen Text) präparieren. 1804 : írtam egy déák exęmplárt . . . Délután exponáltam a Német Hübnerből jol, irtam egy szép Nemet exemplárt [Dés; Ks 87 Kornis Mihály naplója 7]. 1807 dél előt nem igen fájin ember voltam, a Cicero e pistoláibol exponáltam [Dés; i.h. 230]. 4. mond/nevez vminek; a n u m i ; nennen. 1763 ö Felsége előtt engemet Instantiájáb(an) norniv

exponáltat nanter notoriusnak exponált, holott én gyermekségemtől fogva ő Felségéhez és édes Hazámhoz minden Circumstantiákban szolgálatomat hűséggel gyakorlottam [Nsz; Told. 33/22]. 5. vmit szed/vesz vhonnan; a scoate/scorni ceva; etw. hernelimen. 1593: Ötödzör, mondgia hogi engedetlen woltam az Capitani vram tötte törvinnek, en nem zegtem meg az Capitani Vram Torujniet, ha abból exponallya az hul p(ro)mittalta hog' mas Eskottoket zerzettonk wolna, ezt meg bizonitom en . . . nem en tottem mas Eskotteket, hanem az falu [UszT]. 6. 1776 Lesneken és Bujtoron h á n y szekér szénát teremhető főigye van az Exponens Aszszonynak és azok kőzzűl vane vagy egy exponalva a marosnak [ H ; Szer. vk]. 7. kb. vkit kijelöl vmire; a desemna pe cineva pentru ceva; jd zu etw. bestimmen. 1770 a nemesség mindenütt regestráltatván, a guberniumba beküldötték a communitások. A gubernium fogta s akiket akart exponálta ad producendum, akiket akart, nem. É n is kitétettem noha a gubernium nem akart [RettE 241]. 8. ~ ja magát kiteszi a nevét, említi s a j á t személyét; a-şi puné nnmele, a aminti propria sa persoană; (eigene Person) nennen, erwähnen. 1762 : Meg olvastatvan az Utrumok, melyeket in sui defensam peragaltatott Inquisitionak végben vitele végett concinaltatott az I. constal. hogj magat exponalya mindenik Punctumban, de . . . nem annyib(an) magat lattatik menteni vélle, mint másokat intricalni, generice fel tévén, kik, mit cselekedtenek, mondottak [Torda; T J k V. 142]. exponálhat előadhat, kifejthet; a putea expune/ spuue; vortragen/darlegen können. 1653/1655: Nekem ugj tetzik ha más valami nem interveniál, ebből igen nagy derék dologh nem következhetnék, mind az által mivel magais szemben akar Ngddal lenni, jobban exponàlhattya, es declaràlhattyais eő kglme dolgát Ngd előt a (Kv ; CartTr II. 873 Gasp. Veres Marti past. eccl. ortli lev. — a Kemény János tanácsúr és Fogaras főkapitánya előtt]. exponált jelzett, m o n d o t t ; arătat, semnalat; angegeben. 1758 a szén Ágy Hely a ' k ő Udvar, és a' Róst hely Bartók Andrásé legyen az exponált Negyven vonás Forintokért [Torockó; Bosla]. 1769 : az utrumban exponált időben ezen Rétet kaszáltotta meg . •. Jánosi István V r a m [Páncélcseh S z D ; R L t O. 1 Dénes Péter (53) zs vall.]. 1780 : Nro 26. exhibealt Conscriptio egyebet Nem firmáihat exponált Vtruma szerént, hanem tsak Actuale Possessiorumat az I. Vrnak [ B S z ; J H b K LIV/25. 18]. exponáltat kb. beinutattat; a face să fie prezent a t ; vorstellen lassen. 1592 eo Vrunknak vgy exponaltatott volt en kepembe(n) hogy Ennek eleotteis lofeiek voltwnk volna mind maga(m) s mind penigh eleink s vgyis y r a t t a az nobilitatiot

548

exponáltatik En penigh wgy Alkwtta(m) megh velle hogy engemett vgy mint Jobbagiot parazt Embert nemesiteszen megh [UszT]. exponáltatik 1. elmondatik, előadatik; a fi expus/spus; vorgetragen werden. 1756 igaz dolog hogj Processusúnk mint exponáltatot ă Szerént volt [Bukuresd H ; Ks 62/4]. 1763 Jako Ferenczné részéről exponáltatik, hogj egy Dragonos katona verte, rugodta, vondozta [Lisznyó Hsz; HSzjP]. 1826 A Bépanaszlot . . . a maga számára 20 véka Gabonát kŏltsönöztetett Molnár Károlly Urtol, Eke interesre a szerént a mint exponaltatik [Nagycsán TA ; TLt Közig. ir. 1528]. — L. még DFaz. 22. 2. feljegyeztetik/tüntettetik; a fi notat/indic a t ; aufgezeichnet/angegeben werden. 1743 : tartoznak administralni a Grohotiak. Száraz Korcsomáért, hogy Urasság borát az Falujokban ne vectitállyák, praestálnak Ribicsoraiakkal és Ujbarestiekkel, a melly Ribicsoray Diariumában exponaltatot fl. rh. 20 [ H ; Ks 62/6]. 1756 : Minthogj pedig ezen kertésznek fizetése, és az instrumentumok procuratioji sokat absorbealtanak, a' kertnek proventusa nem exponaltatik [Déva; Ks 101]. 3. kiemeltetik/vétetik ; a fi scos ; herausgehoben werden. 1718 Választassék edgj értelmes Borbélly à betegek látogatássára, ki is tudgja a' Pestisnek mi voltát discernálni más féle nyavalyáktól, és milient történnék valakin az Pestisnek jele, az olly Borbélly exponáltassék, más nem Infectus Emberek Consortiumábul, és az által légien Curálássa az ollyanoknak [Kv KvLt 1/225 gub.]. exponens I. jn 1. folyamodó/kérelmező (fél); petiţionar; Ansucher, Gesuchsteller. 1618 : az feleol megh nevezet exponenst kiualkeppen való protectionk ala akaruan uenni; Hadgyuk es serio parancziollyukis ez leuelünk latuan . . . minden illegitimus impeditorok ellen, de kiualkeppen Kouacz Mathe ellen megh oltalmazzatok [Gyf; Bcrb. I fej.]. 1641 eő nekik uagion Szeören Varmegieben egy Kis Joszagoczkaiok melliet Neliai Nemes Gaman Miklós quartalicium adot uolt ki nekiek, s miuel Eördeögh Pal Moldouaban lakik, es ez exponensekis mind tauul lak(na)k attól, . . . annak az Joszagoczkanak gonduiseleset bíztak uolna Karansebesben lakó Nemes Jósika Farkasra [ J H b X X X V I I I / 4 0 fej.]. 1770 az Exponensnek betegeskedese, hogy Contractust csinállya(na)k nem engette [Gyertyános/Torockó; Bosla]. 2. vallattató (személy) ; cel care dispune interogarea ; der/die (den) Verhör Anordnende. 1610 Felsegednek m i n t kegielmes Vrunknak ezt adhattiuk ertesere, Hoza mw nekwnk az nemzetes es vitezleo Lazar Istuan Giergjo zekben Zarhegien lakozo az Felseged parancziolatjat . . . meliben paranczol Felseged mw nekwnk teőb hiuey kőzöt Hogy az kiket az exponens mw eleonkbe hina auag más atal hiuatna az Felseged parancziolatiaual azokot meg esketteòtneòk es vallasokot igazan hit zerent fel l m o k es peczet alat az exponensnek

adnok [Gysz; Törzs]. 1613 : az kiket az Exponens my eleonkbe Citált megh feleltettwk es u a l a t t u * [Cssz ; LLt Regestr. cs.]. 1619 : paranczolja N(agyságod) m j nekwnk hogj az kiket az Exponens elönkbe(n) hiuat azokot eöreös (!) hwttel meg0 esketneök es uallasokot fel Iratnok [Bit 3]. azért engedelmes lévén az Exponens keresén(e)* . . . el mentünk . . . [Backamadaras MT; BornXIV. 12]. 1813 Barátosi Josef . . . Egykor a Czéh Gyűlésében az Exponenst mint Feo Czéű Mestert minémü iszonyotos k á r o m k o d á s o k * zött szidta; a7 Feleségetis mikkel motskolU[Dés ; D L t 56. 4 v k ] . 1826

E z t a helyet

fogva amostani (!) Exponenseknek elejekis használtak [Albis Hsz; BLev. Vall. 4]. 1 I I . Jelzői haszn-ban; în funcţie a t r i b u t i v ă ; attributivem Gebrauch. I . panaszos; reclamaß> pîrîş; klagend. 1670 ha ugy teczik az Expone0* megh bantodot felnek, czinaltassa megh az sövény igaz határában [ K v ; T a n j k I I / l . 753]. V 1 *' kívánt Ugyan az Exponéns Mlgs Groff Aszszony ŏ Excellja némely költséges Melioratiokat • de a Proprietarius által, és leg kisebb épület Melioratio tételtől is Törvényesen el-tiltatott [* v ' J H b VI/33]. 2. vallattató; care dispune i n t e r o g a r e a , Verhör anordnend; 1650: az mely bizonsago* az Exponens azzony eleonkben allatot azoK erős hvttel megh esköthök [UszT 8/64. 57aJ1764 : hallottam hogy az utrizált Exponens urn(aJ utrizált erdeje az Mikloslakara es Tsesztveſ menő Öreg utig extendalodnek [ S z á s z ú j f a l u A ' J H b X X V I I I . 64. - 'Miklóslaka és Csesztve > 1800 Hers Jákob Sido mintegy 42 esztendő* Mlgos Gróf Exponens Aszszony ö Nga SajóM tyabeli Palinka Főző Conventiossa [Somkeſe SzD ; J F ] . 1828 : az Exponens Mgos Grof XJrak ^ Ngak Allodialis Erdejek [Cege SzD Wass]. 1 8 3 ' ' hajadon léány Nemes Sarkadi Anna 20 esztenö 0 a Tktes Exp(onen)s ur főzője [Dob.; Bet. Uexponeusné felperes-nő; reclamantă; 1774 az karjai mind kékek voltak az E x p o n ^ nének Laszlo Jutkának | az Exponensné • •' \ hivatván hogy ássuk fel az szőlőt az Telekbl [Szőkeíva K K ; Ks 66. 45. 17c]. exporrált kifejtett; expus, prezentat; d a r g e ^ ' 1761 Instantiajab(an) exporrált actioját ceallya az Instans [Torda; T J k V. 49]. exposzció 1. előterjesztés; expunere, Vorlegung, Unterbreitung. 160711608 az M * ^ tionkban declaralt zeòniegeket es f w g g e ő t , e n I i e ^ e S az szegeni Istenben el niugòt Atiamfia Nenem ^ tamentaria dispositione legalta [Kv; JHbK 6]. 1671 Erreis szemben hiuattna(n) eo kg ^ mindkett reszreól pro et contra ruminalua(iU . dolgott, az expositio wresnek nem t a l a l t a t o t t L ^ Borb. I ogy-i bizottság jel.]. 1738 : A m i n t Expositiojokbol látzik a Nemes Miklosvár ^ eknek, nem fundamentum nélkül sollicitálja^^ Incl. Pestvarmegiana Legio B a g a s i á j á n a k »

549 • • • más socia Székre valo translocatioját [Ap. ] — A gub. Apor Péterhez]. 1802 Meg olvasván, a Szarvadi Farkasné Aszszony Expositioját, e s az A Betű alatt a mellé zárt Testimonilist, tsudalatos, és előttem îsméretlen ki tételeket olvasok azokb(an) [Torda; TLt Közig. ir. ,,Gál" i Joseff viceispány" kezével]. 2. ? kérelem; cerere; Ansuchen. 1599: az Actor c (°n) tendál az gratianak expositioja ellen, es azt niongya hogy sinistre exponálták az vetket, holott nem Jelentettek megh, kiwalt keppen Bachy Georgy hogy az eo vranak hazatt stupralta megh gonoz paraznasagaual [Kv; T J k VI/1. 372]. kb. közlés, állítás; comunicare, afirmaţie; êhauptung; Mitteilnng. 1673/1681: V. Hunyadon Lakó Csizmadia Alexa válasza. Ha igaz az Expositioja, mostoha Leanyanak szerencsejeigh J*egi forint Taxanal töbre ne erőltessek [VhU 440 Thököly Imre vál.]. 1766/1802: a Mlgs Actorak duplici via fundáltanak praetensiojakban, amidőn instantiajakbeli expositiojakot látván tőrvény uttyán kivűl fundáltnak lenni attól elallottanak, s *ŭás menedékesebb utat kerestenek [BSz; J H b LXVII/3. 8]. 1792: azon is különösön kérem, hogy minden különös expositiokat visgáljan meg jol [Bezdéd SzD; Bál. 1]. isk ? kb. (idegen nyelvű szöv.) preparálás ; preparare (a unui text într-o limbă străină); ?räparierung (eines fremdsprachlichen Textes]. 1804: Dél előtt a Letzke roszszatska volt, az expositio hasonlokeppen [Dés; Ks 87 Kornis Mihály ŭaplöja 15]. 1807: dél előt igen rósz voltam kivált az expositioba [Dés; i.h. 346]. 5 - '?' 1784: A Controversiáb(an) lévő Malomiak, Árkok (na) k, és az egész expositiok(na)k oculatiojára Commissáriusok (na)k exmittáltottnak * t ^ v ; Mt táblai hat. - a Köv. a nevek fels.]. expozUŭrájŭ. E jelzős szk-ban; în aceastå construcţie atributivă; in dieser attributiven Wortkonatruktion: bársony ~ bársonyrátétes; cu garnittură de catifea; mit samtenem Aufsatz. 1732: Egy téli nustos Süveg az eleje fekete bársony exposituráju tettzin poszto ezüst kapcsos [Kv ; Ks 6 Kornis Zsigmond lelt.]. ®xpozltus kirendelt; delegat; beigeordnet, besü l t 1718: Pestis alkalmatosságával interdicaltassek, mind az Expositus Borbéllynak mind P«nig az Temetők(ne)k Senkivel Szemben, és discursusban nem Infectussal ne allyanak [Kv; KvLt 1/225 gub.]. .expresszńl 1* kimond ; a spune/aräta/prescrie ; (aus)sagen, vorschreiben. 1736: Decret. Trip. Part. 2da«t Titt. 26 . . . világosonn expressállya, hogj öjínden Hivatalb(an) három dolgot kell meg magjarázni, úgymint; a Személlyt, az időt mikor volt, az hejet hol vólt [Dés; J k 217a]. 1744: Világoson expraessállya az Articulus, hogy ä mely helységbéliek nyomot fel venni és meg fizetni, nem tartoznak vagy nem akarnak, mások se tartozzonak nekiek fizetni [T; TLev. 15/1].

expresszus 2. mond; a zice/spune; sagen. 1753: edgyik Sessiot az mellyet az Patak es u t t kőzőtt valónak az Specificalt Relatoriab(an) expressaltak az meg nevezet Regiusok azt meg nem tudak mutatni [Kük.; Ks 8. XXV. 11]. 3. megjelöl; a indica; bezeichnen. 1739: Minthogj minden Citatiokb(an); vagj Hivatalokb(an), necessarii expressari debent: Tempus, Locus et Persona; itt pedig, a' Patratum hol esett nincsen expressalva p(rae)sens Caussa Corruit [Dés; Jk 311a]. expresszált megírt/nevezett; seris, n u m i t ; angeführt/gegeben. 1729: H a az Deliberatumb(an) expressált ujjab oculatiot ugj kellene érteni, hogy purě és praecisè az Ns Vár (me) gye azt indagaltassa, hogj az Desi malom pro nunc azokat az károkat Causallyaé . . . az immár perágált oculatiois intacte maradhatna [Ks 25. IV. 17 M]. 1762: az Jstván nevezetű közönséges erdó . . . vagyon az Utrumban expressált vicinitassokban [Bögöz U ; IB. Petrus Orbán (50) jb vall.]. 1772: Iosika Imre Vrat ö Nságát Admonealám az Instructioban Expressált Jószágnak Conservatioja végett meg jelenni â Nms Kolos V(á)r(me)gyei Continua Táblán [T; J H b X X X V I I . 17]. exprcsszóllatik 1. kimondatik; se spune/arăta, (aus)gesagt werden. 1738: (A Tripartitumban) generaliter expressáltatik, hogj akármi nemű dolgok felőllis a Paraszt Emberek, magok személlyekb(en) nem perelhetnek a Nemesekkel [Dés; Jk 275a]. 2. megiratik ; a fi seris; geschrieben werden. 1738: azon Relátoriáb(an) tsak obsitos Német iratik 's adatik ki sem az hogj hova való; vagy hol lakik; sem pedig neve azon(n) Németnek nem expressaltatik . . hogy Contentumot vehessen Lénárt Csiszár Márton ő kglme, nem lehet [Dés; J k 266b]. 1764: (A tanúknak) is aetassok és Conditiojok in p(rae)missis expressaltatván Hitek utann tett Feleleteket meg irtuk és a p(rae)titulalt Exponensn(e)k subseriptionk es szokott petsétü (n)k alatt ki adtuk [Bögöz U ; IB. Hogyai Bedö Sámuel nemes ember kezével]. 3. kb. vmire hivatkozás történik; a se face referire; auf etw. Bezúg nehmen. 1761: sub nro 46. ä mely Testamentum expressaltatik p(rae)tendállya ä leány ág. hogy publicė fel olvastassék, és az iránt maga reflexióját sub suis rationibus tehesse [Oroszfalu Hsz; BLev.]. ex presszió kijelentés ; declaraţie ; Ăußerung. 1760 k.: a' két Levél homályos vólt, de az harmadikban nyilvánságos expressiok tétetődtek le, de Ngd atyafiságtalan idegenséggel félre tévén nemis válaszolt az harmadikra, a' két elsőt is tsak mellőzte [TK1 gr. Teleki Ádám lev.]. expresszus I. fn 1. megbízott; însärcinat, delegat; Beauftxagte. 7705; ezen 19. forint adósságot Fej érvári János vr(am) . . . fizesse meg a Borbély János vx(am) expressussának Gergely András

exprimál Uram(na)k [Dés; J k 349b]. 1755: Szebenb(e) ment expressusom(na)k uti költséget Rhf. 1 Xr. 24 . . . Fogaras Földire ment Expressusok (na)k xr. 51 [TL. Teleki Ádám költségnaplója 29b]. 1764: in Hoc Anno Domini 1764 maga expressussa altal requiraltatván minket Nztes Mihállyi Joseff uram keretett arra hogy menenk el Bögőzben . . egy Néhány Bizonyságok Fassioja(na)k recipialasara [Bögöz U ; IB]. 1800: Ezen Expressusam által küldendő válaszát el várom [Gerebenes T A ; Ks 34 Szásznyíres (1.9)]. 1826: A Tit. Márkális Székre járt két Expressusnak Intertentiojokra és Diurnumokra külön külön napjára X f r . 50 [Szkr; Borb. I]. L. még Ü j f E 394. 2. kb. k ü l d ö t t ; trimis; Abgesandte. 1737: az Ország Gyűlésé Continuatiojára Szent Marton napra . . ide a F ŏ Tisztek a Deputatusok, Királyi Tabla Fiai, ítélő Mester, Minden Regalisták, és Taxás Varosok Expressussi conflualni tartsák szoross kötőiöségek(ne)k, és el ne mulassák [Ap. 1 a gub. Apor Péterhez], 1744: Magamis láttam ä Cursust ã mellyben irták, hogy Confluállyunk å Kőpeczi Gyűlésbe, hogy miképpen expediállyunk (!) Expressussunkot, s magamis voltam oda [Szárazajta Hsz; INyR 54]. II. Jelzői jell-ű haszn-ban; în funcţie cu caracter de atribut; in attributivem Gebrauch ~ ember kiküldött; trimis; Abgesandte, Delegierte. 1708: òk aszt mondák a ' három Expressus emberek hogy az iránt valo Expensája a' Falimak ha szemely szerént minden embert meg esküt(né)nek a Faluban sokra menne [Fog. K J . Fogarasi János lev.]. exprimál 1. közöl; a comunica; mitteilen. 1586: Irta megh az Zamwetel Napian Meny bora maradoth, egy Summaba c(om)putalwan, az Borok zámát Exprimallia [ K v ; K v L t Vegyes I I I . 19]. 2. ? kifejez; a exprima; ausdrücken, zum Ausdruck bringen. 1592: (Gazdájától) felesege el zeokûen, Lukach vtanna ment, velle egi zallason lakot, egi hazba hált, eyel agiara fekwtt teneret chokolgatta, gonoz jndulattiat nielueuel exprimalta [ K v ; T J k V / l . 207]. exprimálhat kifejezhet; a putea exprima; ausdrücken können. 1721: Szivem fájdalmit, édes Hazánknak rendkívül valo boldogtalanságát szemeimmel látván, nem exprimálhatom elégséges képpen [Gyf; K s 95]. exprimált megírt, belefoglalt; seris, cuprins; verfaßt, eingeschlossen. 1595: Meg eskottek azért eghez Zaz emberwl feienkent eo kgmek varosul, Az Articulusban exprimált es eleikben Irwa Adot Forma Iur(a)m(en)ti zerent [Kv • T a n j k 1/1. 255]. exprobáltatlk szemére vettetik v m i ; a se face ün reproş; Vorwurf gemacht werden. 1751: most is ollyan mocskos, gaz iras, Abecista iras j ö t t Kézdiböl högy irtózunk be adni, ez elöttis exprobaltatott vala Ns Sepsi Szek(ne)k az illyen [Nsz-

550 Ap. 3 Dombi János Apor Péterhez]. 1789: Székely Elek (ne) k a protocolumból observált kötelessége el mulatása exprobáltassék [Csíkszereda; UszLt XIII/97]. expungáltatik kitöröltetik; a fi şters; ausgestrichen werden. 1770: parancsolt a g u b e m i u m , hogy prosequáljam őkegyelmét, aminthogy prosequálván potentiarius terminust ejtvén nótárius Dési uram a deliberatumban, rettenetesen megharagudott. Violenter kívánta végben vinni, hogy az az terminus expungáltassék, de bizony ott maradt az in perpetuum [RettE 243]. 1774: meg kivánnya a' Czéh hogy contra Supplicantes cum poena emendae linguae ezen sérelmes e x p o s i t i o j o k expungáltassék [ K v ; MészCLev.]. expurgáció magatisztázás; dezvinováţire, justificare ; Selbstrechtfertigung. 1628 u.: ez elebi Sentencjamatt allegatiom szerent kiuano(m) kiadatni, Protestalua(n) aszón hogi ez uta(n) ha talalnais mentőt Maga mellé, ez prefigált napot el mulatua(n), maga expurgatioiara nem e n g e d e m [ S z j k 34]. 1666: Kővári Janosnak h a r m a d m a g á ual valo expurgatiot itiltek eő kegmek: De azon Kővárj János az expurgatiot negligalta, mind az által a z Ecclesiat conciliálta [ O . v á s á r h e l y / C e g e SzD; Wass. Gazdagh Sándor ns vall.]. expurgál 1. kitisztázza magát (a gyanú/vád alól); a se justifica/dezvinovăţi; sich rechtfertijgen/ klarstellen. 1759: Sajka Josif p(e)d(ig) F e l e s e g e s t t ő l és Muntyán Lapadát heted magokkal m a g o k o t szava bé vehető emberekkel magokot* e x p u r g á l m tartoznak, expnrgálván p(e)d(ig) az Káros Aszszony maga kárát hitelesen verificállya [Tyej H; K s LXII/19. - a I g y , feleslegesen ismételve!]. 2. ~ja magát kb. (ki)tisztázza magát (vmilyen gyanúsítás/vád alól); a se dezvinovăţi/justifica; sich rechtfertigen. 1613: Mikor en velem tractaltal volna az haza menes felól, akkor is nekem • • • illien keppen izentell, hogy cziak haza m e n n e k teh á t minden nemű suspicioboll magat (!) e x p u r g a l l i a , enis ea conditione mentem haza [ K J . — A feleség válasza válópörben J o a n . Csanalosy ass. kezével]. 1629: Az Ak is penigh semmi oly bizonjos factumat rea nem bizonjtottak hanem az testisek az mit be hoznak chyak suspiciok, Azért tertiose expurgallya magat az I n c t a hogy eo nem boszorkány es az boszorkanj bübajossaghoz s e m m i t nem tud nem ert [ K v ; T J k VII/3. 207]. 1691: t e t e z e t az eo Nga szekinek miglen az A magat azon mocskos hir nev alol nem Expurgallya, addigh az I* semmivelis nem tartozik [Dés; J k 123b]. 1765: gyanúm lévén réája kénszeritettem hogy g y a n ú m aloll magát expurgallya, de mai napig Sem akarván Sem magát expurgalni, Sem k a n t z a m a t meg fizetni [Fintoág H ; K s 113 Vegyes ir.]. ėxpnrgálás tisztázás; dezvinováţire; R e c h t f e r tigung. 1599: Zam weweo vraim I s p a n s a g b e l y tiztekben bizonios terhekkel sulliositottak volt eoket*. kikbeol valo ezpurgalasokra eo kgnie*

551 varosul eoket kys bochyatottak vala, melyekbeol való ky expurgalasara reportaltanak mostan bizonios tanuknak vallasokat [Kv; T a n j k 1/1. 334b. — \,Radnothy Jstwan,- es Alczner Georgy" sp-t]. expurgálhatja magát kb. (ki)tisztázhatja magát (vmilyen gyanúsítás/vád alól) ; a se putea dezviŭovăţi/justifica ; sich klarstellen/rechtfertigen könŭen. 1698: meg kivánom a" Jure, ha magat abból az infamiabol Suo modo nem expurgalhattya *nmt paraznat szoktak megverni a' szerint meg büntettessek es verettessek [Dés; Jk 269b]. exszekvesztrál ' ?' 1621: exsequestralliak . abbali igassagokat Zereday János v. Teókes Istuannak [Szentháromság MT; Berz. 8. 72/23]. exszolvál 1. exolvál exszuperńl meghalad; a depăşi; übertreffen. 784: az Torotzkai Birák A Tőrvéntételekbenis már annyira terjedtek, hogy az ollyan Causakotis f olytattyák, mellyek mind Activitassakat, mind pedig Tudományakat, és a Tőrvényben való cognitiojokat exsuperállyák [Torockó; TLev. 2/6]. 7

exszurgál 1. exurgál extál 1. van; a exista; geben, vorhanden sein. 1598: Amire Bornemizza Gergely vram kérd az Kalmár Peter Haza reze el adasa feleol arról Captalan pechetes lewele extal, en annal sem teobbet sem kewesbet az dologban ne(m) thúdok ami ot vagion tfwa [Kv; T J k V/l. 155 Georgius Zent Juani Requisitor Colosmonostoriens(is) vall.]. 1613: az • • haz, . . . melljet ennek eleótte ualo Ezte(n)deókbe(n) Beòczû zerint Radnothy Jstua(n) vramnak adot volt Nyolczűan forinton, kyreol eó kegmenel leuel(is) Extall [Kv; R D L I. 92]. 1654: (Erről) ugia(n) sententiajais extalt az D. Actornak [Amadéfva Cs; Eszt-Mk]. 1679: a' Nemes országnak az Jobbagy, es Conventios szolgakrol Articulussa extal [Wass. fej]. 1705: Annak felette azon just és joszágokot, mellyeket én . . . thuri Ferencz Uramtol . . . vettem . melyről levél extál [Altorja Hsz; Borb. I I Alsó Torjay Mihálcz Miklós senior test-a Nic. Márton scholae magister PP keze Írásában]. 1775: (Erről) fenn álló hiteles bizonysága is egy személyből álló extál [Taploca Cs; RSzF 247]. 1786: Nyilvánságos Királlyi rendelés extál arról, hogy . . . minden folyo és Száraz portékák bizonyos mértékek szerint distráháltassanak [Torockó; TLev. 9/24]. 2. (meg) van; a fi/exista; existieren, vorhanden sein. 1719: Imecs-falvi aquisitomok belsó és külső az meljekrŏl extalnak Constractusim [Imecsfva Hsz; Borb. I]. 1761: Rupturankrol való eő Nagatol adott Levelűnk nálunk extál [Sztanisa H ; JHb LXVIII/2. 36]. 3. áll, olvasható; se zice, se poate citi; stehen, 2u lesen sein. 1616: Mind pedig az mire fúndalnak ezen Actorok, hogy az feiedelmektöl jo Annúenti-

extendál aiok volna rolla, azokban extal, az Feiedelmeknek keg(yel)mes akarattyok . . . Ezekkel az Leuélekkel elegşegessen bizonyítnak [Kv; RDL I. 100]. 1677: Vagyon egy öreg üst Annoké, fizesse ki a többit belőlle, az mint bőczŭje a? divisionalisba(n) extal [Kv; i.h. 155b]. 4. vmi áll/igaz; a fi adevărat; gelten, wahr/ gewiß sein. 1622: Az Hoyaj Zeŏlöt extal hogy kilenczuen forinto(n) ueotte uolt az Attyok meljreöl pechites leuelis uagyon [Kv ; R D L I. 119]. 5. kitűnik; a reieşi; hervorgehen. 1599: az veteknek my volta az gratiabol manifeste extal [Kv; T J k VI/1. 372]. 1613: Tudom azt hogj Rethi Istva(n) Ur az Kóver Istva(n) Jószágát, valamit bir mind zalagon biria, mert sok rendbeli levelejb(en) vagiok biro melljekbol vilagosba(n) extal [Altorja Hsz; Borb. I. — Czinpa (!) István Deák (50) ns vall.]. 1694: Tiszt uramek előtt raciocinaltam usque ad Summa(m) flor. 129 // den 53 melly extal az Deliberatumokbol [Kilyén Hsz; BLt 4]. 1705: Alsó Torján, Fejér Vár Megyében Alsó Voláli határokban, Markos Falván Kézdi Székb(en) és egyebütt is akár hol; és másoktol is á mit vettem, mind itt, s mind másutt extál az Leveleimből, kitől mit vettem [Altorja Hsz; Borb. I I Alsó Torjay Mihálcz Miklós sen. végr. Nic. Márton pp kezével]. extáló levő; existent; befindlich. 7775: O Eccl(esi)a Erdeje tő szomszédságában exštálo Magura nevezetű alkalmas darab Erdő [Apahida A F ; EHA]. extendál 1, tart vmeddig; a ţine; reichen. 1694: Adig extendal az külső Kaputol fogván az Kőzepső Kapuig való Fiscalis alkalmatossagoktol való Inventatio [Kővár; J H b Inv.]. 2. terjed/rúg vmeddig; a se întinde; sich ausdehnen. 1801: Néhai atyám nékem mutatta . . . földűnk mellett, hogy a Dèl felőli való résziben, mennyire extendál földem és azon tul belljebb ńe kaszáljok, mert azon föld pusztájában maradott Jobbágy főid [F.szőcs SzD ; TKl Kornye Togyer (50) col. vall.]. 3. rúg vmennyire; a se urca la . ; etw. betragen, (aus)machen. 1716 ; ezen Csűrés kert jo tágas, . . . Szelességét az udvarral edgyűt meg mérvén, extendál 81 : id est nyolezvan edgy őlnire [Doboka; J H b III/68]. 1730: vásároltak bé fa Com(mis)s(ariu)s Ur(am)ék fát Curr. 20 extendalt ad Hfl 18 Den. 59 [Kv Szám. 56/XIX. 25]. 4. ~ja magát rúg vmennyire; a face, a se urca la betragen, (aus)machen. 1739: Mivel hog az Regius Fiscus hatalma alat vágjunk jol lehe hogy e x a r e n d a l t a t a t a város, de mind azan ált i; minden fundustol esztendőnként tartazunk Tş xát adni Hf. 4 háram s négj napi dolgát praestál nunk kell melly is Circiter extendállya magát ad Rf 153 xr. 20 | a malom kőnek hozatása . . . extendallya magát ad Hf 10 [Hátszeg; Ks 83]. 5. kiterjeszt; a extinde : ausbreiten/dehnen. 1778: a Condividens Felek Szent Benedeken* kivű egyebütt lévő hellyeken situalt Bonumokrais , . .

extendálandő ki terjedtek légyenek . . , mű ítéletünket egyebütt lévő Bonumokra, ne extendallyuk, hanem tsak azokra, a mellyeket Néhai Tranzner Sigmond Uram itten Szt Benedeken birt [DobLev. III/ a 513. lb. - Szentbenedek AF]. extendálandó (vmeddig) terjedő; care se întinde ; ausdehnend. 1735/1760: a Forrai Határ széléig extendalando . . . Láb föld in toto jutat a Mlgs Groff Bethlen Vrfiak(na)k [Elekes A F ; DobLev. 1/164. 2]. exten délhat 1. kiterjeszthet; a putea extinde; ausdehnen können. 1590.ĕ Myerthogyn peg Biro vram tanachawal egiembe az sok küeomb küeomb fele egieb gondok miath, Nem zynthe eleghedendeokeppen extendalhattiak gondwisseleseketh ez karo vigiazasban, Azért Az Capitan vraimys erre vigiazzanak [ K v ; T a n j k 1/1. 126]. 2. kiterjedhet; a se putea extinde (asupra); sich (aus)dehnen können. 1785: az Thorotzkai Lakosak Joszagak elvesztésére sententiáztattak, melly Sententia tsak királlyi B neficiumbol Jószágát Szabadas Jussal biro Személlyekre extendálhat [Torockó; TLev. 6/1 Transm. 20b]. 3. (meg)nagyobbíthat; a putea mări; vergrößern/ größer machen können. 1760: Ezen Locus Curialist extendalhatni â szerént az miképpen å Titt. Dominus Terrestrisnek tettzik levén in contiguitate Teritory Pagensis, melly helly még eddig az Uraság részére nem usualtatott [Báld K ; BLt]. exten dálódhatik 1. felmehet, rúghat; a se putea urca/ridica; betragen können. 1742: Vagyon Sendelyes kő Malom . . . , ebből jő vő haszon mennyire extendálodhatnék nem tudatik [Pálos N K ; Ks 10. XL. 19]. 2. emelkedhetik; a se putea urca; sich erhöhen können. 1696: azon Háznak válorának Intezetiben továb ezer forintoknál nem mehettünk: Mert ha szintén láttatnekis az mostani időre többet érni ez az örökség, de ha annalr mostani hasznát és kárát s terhétis . . . ponderalni kezdgjűk; úgyis valóra továb nem extendalodhatik [Mv ; MbK 80]. extendálódható terjedő, rúgó; care se urcä la . . ; ausdehnend, reichend. 1735/1826: mennyire extendálódható Károkat tétetett azon tilalmas Erdőben? [SzentkZs Lodormányi dézma 58]. extendálódik 1. (vmeddig) terjed/rúg; a se întinde (pînă la . . . ) ; sich ausdehnen, reichen. 1714: azon Romasziaknál a zállgban (l) lévő határnak széli extendálodot . . Pojána neàŭ hellyben lévő kővíg [Algyógy H ; BK ad nro 431 Bár Péter (43) jb vall. - •Rotnosz (H) lakosainál]. 1728: a ' Maros Szélléig egy jó darab parondos helly vólt láttyuk . . . , hógy meddig extendálódott akkor az Maros, a' mint mostis mindenŭt a ' Maros régi folyásának petya meg láttzik Bábolna felől [Fólt H ; BK sub nro 137]. 1784: ezen Pojána Boldisoinak hogy továb extendalodnék határa mint tempore Executionis által adattatott, nem tudom [Gorbó SzD; J H b K LIX/4].

552 2. kiterjed; a se extinde; sich auf etw. erstrekken. 1740: ezen Tktts Ns Penteki szek authoritasa penig tsak 12 for(intra) e x t e n d a l o d i k az ítélet tételre, azért a' modernus A Causája(na)k incompetens fóruma ezen Penteki Processus [Tord a ; TJk I. 184]. 3. (vmennyi ideig) t a r t ; a dura/ţine; danern. 1711: Felséges urunk, fejedelmünk k i j ö v e t e l é é r t suspendáltassék is az fegyver és e x t e n d á l ó d j é k bárcsak két hétig [TT 1891. 2 9 3 - 4 SzZsN]. (vmeddig) ér/nyúlik; a ajunge (pînă.--)j sich ausdehnen/erstrecken. 1694: Ebből az hazbol ki jővén, es mellet az haznak megjen fel az felS" Contigna(ti) ora egj reghi hitvan fa Garadícs, a í mely Garadics(na)k felső vege e x t e n d a l o d i k az meg irt házon valo mas hazra, az mely ház mosta(n) puszta [Kővár; J H b Inv.]. 5. ' ?' 1692.Ě Ezen hazra a kéménnek a' mely része extendalodik ezen része allyáb(an) vagy011 csinálva gyalult furesz deszkából — való. 4. Szakaszokra Pohár szék, hozza—való kis a s z t a l á val | (A) kémény kőből, es téglából valo es »de alabb megh—irt házakra extendálódik, es me* gyen fel - s - ki [Mezőbodon TA; BMW Inv. 5, 8]. 6. kb. nagyobbodik; a se m ă r i ; größer werdefl; 1740: a' mint a' más Mlgs Poss(e)ssor Urak kertje1 extendálodnak, ugj ennek kertjét is t e r j e s z t h e t n i ha épittetik Curia ezen funduson [ G y é r e s s z t k i rály TA; Ks 89 Inv. 12]. 7. (vmennyire) r ú g ; a se urca (la . . . ) ; betrage^j ausmachen. 1706: A' mult öszszel az A r m a d á t ó ár Viz modgyára el borittatván . . . igen sok ^ raink estenek melly is extendálódik sok extraordinaria Expensainkkal edgyŭtt circit. ad Rk*' 100 000 ™ Száz ezerig [ K v ; KvLt 1/93 Kv városa a g u b e r n á t o r h o z ] . 1711: (A) k ö l c s ö n adott es vetj

pénz a z Calculus szerent e x t e n d a l o d a t t a a hung. fl 3200 [ H ; J H b XXIV/3]. 1718/XVlIIA' Maiadon vagy Porondon vágjon égj Irtás, ntfv négj falcza földre extendálódik [Szélszeg Sz» Berz 7. 68. 1]. 1759: Tessék azért k e g j e l m e d n e k » Törvényes Dost leválni akármennyire extendaj^ dik készek deponálni [Ne; DobLev.]. 1784: addig kell ennek a kaszállonak Is extendálodni, mint több Arannyi embereknek Nyiljok [Arany 1 1 ' J H b XXXI/51. 49] - L. még MetTrCs 447.

exten dáltathatik (fel)mehet, rúghat; a se urca la . . . ; betragen/ausmachen können. ^ L Mivel az Vr Cornis Gaspar Vr(am) eo kgme s z e g ^ megh halt feleseginek minde(n) nemű Iouaib(a^/ tertialitast harmadossagot praetendalt . . • * ^ liek sokra extendaltathatnanak, . . . e n g e d e k az parafernomot, az egieb Anniok(na)k eleteb(^ ayandekozot bonomokkal [ S z e n t d e m e t e r U; 90]. extendáltatlk 1. kiterjesztetik; a se e x t i n ^ ausgedehnt werden. 1648: hogy ezen ſ e js keozeott valo Atyafisagos vegezes jeouendeo^ extendaltassek, . illyen mutua, es r e c i p r o c a cessiotis chinalanak [O.fenes K ; J H b K X L I X P J '

553 2. növeltetik; a fi mărit; erhöht werden. 1681: csak szinten az Aku Zab fizető jobbagi sessioja specificaltatik az harmadik Lineab(an), azért, hogi megh tudathassék avagy csak hic et nunc az Aku Zab mennyire extendaltassék [VhU 205]. extenuál csökkent, gyengít; a cădea/slăbi; veroundern, schwächer machen. 1619: Csodálom, hol s ki találja az olyan fabulákat, kivel oly igen extenuálják ezeknek* vireseket a ? mivel s hol vették országokat el? [BTN 215. - "Ti a törököknek katonaságát]. extenuáltatik csökken, gyengül; a scădea/slăbi; abnehmen, geringer werden. 1619: (A törökök) Ez *agy sok üdőtől fogva, hol fottak-vesztek volna, azmivel ezeknek viresek extenuáltatott volna ? !tt is azki szájának mit szeret, olyan hírt költ [BTN 215]. extenzió 1. terjedelem, kiterjedés; întindere; Ausbreitung/dehnung. 1758: (A) kapunak extensioja in latitudinem facit org. 2, in altitudinem \ 1/4 [Kiskapus K ; Mk]. 1791: A' melly praevicinált és extensiojára nézve meg-is mért Curialis mellyen vágynák ezen alább declaralando épületek [Búzamező SzD; Ks 74/56 Conscr. 5]. 2. kb. méret; măsură; Maß. XVIII. $z.: a Mobiliakot egymás kőzőtt fel osztván, abbbol kiki lna a S gyászszát keszitesse maga tetzese szerint, °Uy extensioval a mint akarja [Ks 23. XXIIb]. extenziójú. Csak jelzős szk-ban; numai în construcţii atributive; nur in attributiver WortkonJtruktion: (vmilyen) terjedelmű, kiterjedésű; de "itindere; von Ausbreitung/dehnung. 1791: Hát ţjoa Curiához tartózó Csűrös, Veteményes és Gyümöltsös Kertek vagynak-é ? ezek mitsoda extensiojuak? [BSz; Ks 74. 56 vk]. Szk: jót ~ jókora kiterjedésű. 1760: Vagyon • â . . . Curia contiguitássában egy jó extenslo u J Veteményes kert [Novoly K ; BLt] * kicsiny 1775/1802: azon kis rész Erdőtske, oly kitsiny extensioju, hogy respective Erdőnek sem lehetne mondani, és akár mely bőv mak termés idejenis . . . 10 Sertés ha meg hízhatnék rajta [BSz; JHb LXVII. 3. 9 6 - 7 ] * nagy 1760: y agyon in Trieri ez Marha legéltető helly, és olly na gy extensioju, hogy minden esztendőben az ®gész falu mindén féle Lábas Marháj anak Pascua"ojára elégséges [Hasadát T A ; EHA]. extermináeió '?' 1764: Ugy reménlem vala — b°gy a Szüretnek ha tsak némely részit is együt ţötthetyŭk, de talám a szőlőnek reménytelen Savanyúsága ijesztette el Mlgs Ötsém Ur(amat) mindazáltal mi még Sem esünk kétségb(e) a jo bornak tellyességgel való exterminatioja aránt [Borb. I I Nic. Kendeffi lev.]. exterminál kiűz, rég kicsap/ver; a alunga/expulsa; vertreiben/jagen. 1609: Varasunk Zabadaaganakis feletteb derogálná ha az illien uitkes

extirpátum Zemelliet varasunkbul nem exterminalnok [Dés; DLt 315]. extermioáltatik kiűzetik, rég kicsapatik; a fi alungat/expulsat; vertrieben werden. 1727: Kertész Ersébetnek Contál világoson nyilván való Nős paráznasága . . . Teczett azért az Tőrvenynek, hogj az Piaczon . . . Hóhér általi meg Csapattassek, és ezen Nemes Városrul in Perpetuum Exterminaltassek [Dés; Jk]. 1745: az J egy ide való Blényesi Márton nevű Szőttsel paráznaságban találtatott . . . , meg kivánom, hogy hóhér által pellengérben meg tsapattassék és exterminaltassék [Torda; T J k II. 96]. 1767: 1-ma Április Spanyolországból a jezsuita szerzet extermináltatott . . . Minden jószágokat ott kellett hagyni [RettE 210]. extirpáefó irtás ; tăiere, defrişare ; Rodung. 1737: ha kik(ne)k olly extirpatiobol való földök találtatik' . . . , az ollyanok(na)k kezeknél meg maradja(na)k [Dés; J k 474b. — *Ti. a tőszomszédos Csatán jb-ai közül]. extlrpál 1. kiirt; a extirpa; ausrotten. 1702: az kŏztánk való Controversiat deplánálják, sőt radicitŭs extirpállják és az békességre tágas utat mutatnak, hogy ennek utánna mind földes vraink mind pedig a mŭ posteritasunk egymás ellen való Rancor nélkül lehessenek [Torockó; TLev. 4/3. 2]. 2. irt; a tăia/defrişa; roden, abholzen. 1747: Barbucza Kratson . . . proponálya, hogy ennek előtte circiter husz Esztendővel egy Daraboczka Erdőt in Koszta névu helylyen extirpálván azt Pénzén vett Szilva fákkal bé űltőtte [H; Ks LXII. 62]. 1769/1802: 26 Esztendőktől fogva a Bezdédi Lakosak magok határakban . . minemű Bükmakkos Erdőkén extirpáltanak ? [Torda; T J k I I I . 43]. 3. ? kipusztít; a distruge/nimici; vertilgen, ausrotten. 1763: Igyekezte azonban elmés utakon M. Groff Toldalagi Làszlo Vr a' Koronkaiakot extirpálni [Mv; Told. 33/26]. •xtirpálás kiirtás; extirpare; Ausrottung, Vertilgung. 1711: szűkségesnek lenni ítéltük ez universalis gonosznak extirpálására; az Arany, Oroszlános Tallér és Oláh Zlotok válóra iránt e determinációt tenni® [Nsz; KvLt 1/201 gub. rend. - *Köv. a hat.]. extlrpńtor irtóeke; extirpator; Rodepflug, Extirpator. 1835: az idén készitett igen jó hét vasú extirpatoroknak nagyon sok hasznát vevém e mult 3 napokon mert az egyéb aránt rószul számlo földekbe a leg jóbb vetéseket tetetik ezekkel szörnyű nagy napszám nyereség mellett [Zsibó Sz; WLt Kelemen Benjámin lev.]. extirpátum irtvány, irtás; teren difrişat, laz; Rodung. 1794: Ki birja mostan ezen szántó Földet s mitsada Jussal Dézmájáraé vagy mint tulajdon extirpatumat bírni praetendállya ? [Kük; J H b XX/9. 2 vk].

554

extirpátúra extirpátúra irtvány, irtás; teren defrişat, í a z ; Rodung. 1807: Ezen nyilat a' Hirzusora nevezetű árok körül belé rugó extirpaturak . . nagyon meg Csorbásitván . . . adatott annak pótlására . . . 8400 • öl [F.gezés NK ; Told 30]. 1822: az én allodiális erdőmben birt egy extirpaturát . . . el vettem, és betsületesen recoxnpénzáltam neki égy belső, minden esEtendőben használható telekkel [ K ; KLev.]. extollálja magát magamagát dicséri/magasztalja ; a se l å u d a ; sich lobén. 1618: azt se ítílje Nagyságod, hogy Nagyságodnak valamely jámbor szolgáit detraháljam s azzal magamat extolláljam [BTN 105]. extolláltatik '?' 1599: valaminemeo marhaiokat el vetettek volt eo kgmek zam weweo Vraim teolleok, ha kik azok keozzeol deoggel nem extollaltattanak, mindeneket megh Adattnak nekyek [ K v ; T a n j k 1/1. 3 3 4 b - 5 a ] . extoreió zsarolás; şantaj, extorcare; Erpressung. 1742: (A vámbérlők) megh nem elegedvén az Ns Haza törvényé szerint két pénzel . . vésznek denar. 12 melyis . . . az vámott is megh haladgja, mely nagj extortioja miat a Contrasnak minden utazók és kereskedők el kerülik azon vámos hidat [Somb. I]. extorkveál 1. kisajtol/présel; a stoarce ; auspressen. 1673: Belenyesi Szabó Istva(n) Vr(am) mind addégh ott fogságban tartassék valamigh igaz Divisiot . . . az kikkel ülik nem celebrál, és igy etiam cum brachio extorqueallyák eő kglmek azok (na)k az eö igaz Jussokat az kiket concernal [ K v ; PolgK 143]. 1699: a Kgltek Székiben lévő Statio beli Vitezek(ne)k . . . az két két véka Búzát adassa meg kglk . . . mert másképpen roszszabb lészen, ha ã Militia in defectu Panis erőszakoson extorqveallya ă Májusi Kenyerét [UszLt IX. 76. 68 gub.]. 1719: (A katonák) lovokot elvevén egy s két hétig s tovább is oda rontván, nyargalván mind lovokra az egy forintot, mind magokra a személyes adót rájok vetik és extorqueálják is [Cssz; SzO VII, 263]. 1753: Zabotis akarnak extorqvealnj a Companiak lovai Szamára akj halhatatlan dolog . . . assignatiojak nincsen tsak magok Fejekből akarják ordereznj [Hidalmás K ; Ks 91]. 2. kicsikar; a smulge/scoate; von jm etw. erpressen. 1737: (Tordai János) ám bátor láttassék ėxtorquealni Farkas Dávid ŏ kglmétŏl egj Csikót . . . d e mint hogj már akkor . . . agonizálván (n) és épp 's józan elmével nem lévén . . . Farkas Dávid atyáníkfia . . . azonn ló nem hagjatik Tordai János ő k g l m é n é l [Dés; J k 488b]. 1746: (A) Popánál mulatván Karakai Antal uram, á Folnagjhoz ménvén enivalot 's Bort extorqveált a ' Folnagjtol [Ap. 1 a brassai tanács lev.]. 3. kb. összekapar; a stringe/aduna; zusammensċhdrren. 1763: Keresztes János exponallya hogy . . . exterquealtak 71 forintokot, ugj szabadult ki az arestumbol [Kökös H s z ; HSzjP].

4. átv szed/vesz vhonnan v m i t ; a scoate/lna (de undeva); (her)nehmen. 1784: ezen vádnak pedig fundamentumát a ' mint sajdithattyuk extorqvéálták abból, s erigálták azon egyiken hogy midőn a' mi szegény Városunkban lévő Uraság Kortsoma házaira, Malmaira és más N e m e s e k házaira rohantak* 's azokat aggrediálták, nem resistátunk (!) [Torockó; TLev. 4/12. - aA felkelők]. extorkveálhat kicsikarhat; a putea smulge/ scoate; erpressen können. 1606: (A kölcsönt kérő) mind maga feyett feleseget, gjermekett, keŎteŎtte uolt, Füstich Peter vramnak hogy ha meg nem adhatnaya tehát mindenut hozzaja n y ú l h a s s o n e$ eo kgme per detentionemis extorquealhassa rayta [Kv Ks 33 Györgyfva 22]. extorkveńlt kicsikart; smuls, scos; erpreßt1737: már akkor . . . agonizálván(n) és épp zan elmével nem lévén . . . Farkas Dávid atyánk; fia . . . azért az másod izb(en) extorqueált igere*| Farkas Dávid Atyánkfiának per se annihiláltati* [Dés; J k 488b]. extorzió zsarolás; şantaj, extorcare; E*PíeS[ sung. Szk : ~ t vesz zsarol; a ş a n t a j a / e x t o r c a pressen. 1759: (Gr. Teleki Adám gondviselője) A' Joszágbeli Embereket miként tractálta • • “ î? a' szegénység miért irtózik töle? kitől mitsooa extorsiokat vett ? [Marosludas TA ; TKl vk.] I az emiitett Tisztarto . . . A ' Jobbágjokon extorsiokot vett, mivel Gabugján Gligortol egy Disznot' a ' F i á t ó l e g y M é h e t v e t t e l [ u o . ; T K l K o m a Ojn*

(55) jb vall.].

extradál kiad ; a elibera ; a u s g e b e n / l i e f e r n . (Az adósok) laistroma subseriptionk a l a t t dalva vágjon [Szemerja H s z ; SVJk]. 1758: MeW . . . Fatensek minyajan Nms Fejér V<ár> Alsó járásában Cintosan Lakok . . . Kiknek ^ Fassiojakat recipiálván . Nagatak(na)k êg? metek(ne)k le irván tulajdon S u b s c r i p t i o ( n ) k Petsetŭ(n)k allat E x t r a d a l t u k Fide N o s t r a naea ante [Fejér m. ; TKl 19. 42]. extradátáz kb. k i a d ; a elibera; a u s g e b e n . Attyafisagos poroncsolattya sz(er)i(n)t Mlgoj f t t y á m Uram(na)k fel kerestettem azon B o e r Ga ur(ra)l follyt Causajat K o r d a Sigmond Ur(ainJW az Prothocolumbol, mellyet Nótárius Uram ** ^ irt es m a g a neve alatt extradatazta is, és • úttal küldőm Mlgos B a t t y á m Ur(amna)k t*®; Ap. 1 gr. Mikes István lev.]. 1797: azon W*^ tett . . . ki vévén . . . extradatazva kŭldem l * rösbánya H ; Ks 80. X L . 25 Kis Gergely (A listát) én extradátáztam el Íratván vum számára [Dés; D L t 87/1829]. extrafájin elsőrendű, igen finom; foarte f i n ; sehr/extrafein. 1802: 10 buteUa f(ein) barabantia f a Olaj 11 Rf . . . 30 Ext(ra) fein brabantzer Oloj 33 Rf [Déva; KS * I I I . 8]. 1808: 1 B. extrafáin rozsolis [Mv; Told. *

555 extrahál 1. kivon; a scădea; substrahieren, abziehen. 1598: Ez Summatt az derek perceptionak Summájából extrahalwan marad Adossa U/59 [Kv; Szám. 8/III. 33]. 2. szerez; a obţine, a face r o s t ; verschaffen. 1612: m j töllünk Varadon missilist extrahaltanak Bölöny Gaspar ellen [ K v ; P L P r 21]. 1614: Fazekas Peter kert uolt Bereczki Mathetol f 7, megh uitte uolt neki, de . . . fel nem vóte hane(m) donatiot extrahalt ra [Szentlászló M T ; UszLt v I/56. 61]. 1635: az Warga Czeh . . . Bathori Sigmond Fejedelemteol, oly priuilegiumot extraháltának (így!) az Tanaczj engedelembeol, hogy az Csismasiak, ha az eo Czehekben nem allananak, miuelniek szabad ne legyen [ K v ; Céhir. I. 15]. 1708: a' Bethleni halaszok . . . oda mente(ne)k bé Szebenb(e) hogj magok (na) k Protectiot extrahallya(na)k [Fog.; K J . Fogarasi János lev.]. 1745: azt tudomis bizonjoson, hogj ezen mostani Nemes Eltetŏ Família extrahalta azon Armalist en ŭdŏmben jol Emlekezem reája [Zilah; Wass. Mich. Bartha (64) jud. prim. vall.]. 1796: a ' Torotzkaiak most sem Armalist, sem valak i vjj Privilégiumot nem Extrahaltak, hanem kérik egy olly Privilegialis Levélnek ki adattatását, me Uy Turutzko várossának m i n t Libera Willának J“égentén adattatott [Mv; TLev. 5/16 Transm. 7 7 tábl.]. ®ítrahálhat szerezhet; a putea obţine/face rost; verschaffen können. 1698: Galgai Rácz István Ţurk Popa Simont Specificalt három Fyaival . . . jobbágyi állapottyokból s kötelességek alol ŏrŏkŏfel Szabadíta, manumittálá . . . egész fakultást engedvén . . . hogy magok (na) k ezen Manumissio mellett s erejével . . . Nemes Levelet Armahst szerezhessenek, extrahalhassanak ă kitől iltförzs]. 7 706: A' mult öszszel az Armadától á ** Viz modgjára el boríttatván . . . igen sok káestenek, nagjob reszént azokról Quietantiaiuk nincsenek, mint hogy nem is extrahálhattunk az akkori Zűrzavarban [ K v ; K v L t 1/193 a város a gubernátorhoz]. ®xtrahált ? kb. szerzett, k i v e t t ; obţinut, scos; verschaffen, erworben. 1628 u.: az Jllien extrahált mandatumoknak vigorok annihiltatnak (így!) L?zJk 33]. 1740: constál világoson . . a Szebeni âgistratustol extráhált hiteles testimonialisok°1» hogy a Cseres szijnak vágatása, arultatása . . . competal . . . unice a Szigyárto Céhnek [Torda ; *Jk I. 188]. 1768: (A) Királyi Táblán kőit Delioeratumot apellálván, azon dologra extráhált égy Çraeceptor(i)a Mandatumért M. Groff Toldalagi •^ászló Ur(am) ŏ Nsga kezébe kŭldőtt(em) Hf 4 LAJobLev. 11/390—21b]. extraháltat kb. szereztet, k i v é t e t ; a puné să se scoată/să se obţină; verschaffen/entnehmen las1690: I n t y ŭ k azért K g d e t . . . azon buzat . . . eI keszitettni es Brassóban az o t t levő ŏ Fel. Annonae offícialissa kezehez adstralhatni (I) rolla hite-

extraktus les qvietantiat extrahaltattvan semmi keppen ne posthabeallya [Fog.; Borb. I]. extraháltatik kb. kiváltatik/vétetik ; a se scoate ; ausgelöst/genommen werden. 1721: (Az elkorcsmárolt borról) Testimonium(na)k is kellett extrahaltatni arrul hany penzen adatott ejtele [Dés; Ks 26. XIV. 1]. extra-ház .' 1801: Inventariuma A' Ns Bolgár Városi Dévai Kortsomájának az E x t r a házban . Az Ajtója Zárral jó Kólts nélkül [Déva; Ks 108 Vegyes ir.]. extrakció kb. kiadmány; act, înseris, document; Ausfertigung. 1801: valaki tészen valamiben akár mi kevés határozást, aztot Törvényesen nem tsak illik, hanem tartozik is hivatalból azt ki adni, azon határozást, tulajdon Extractioja alatt [Ádámos K K ; J H b Jósika Miklós ir.]. extraktizáltatás kb. kivonat, foglalat; extrás; Auszug. 1761: ă Literale instrumentumok p(ro) ducáltatván azok(na)k extractizáltatása â pársok(na)k oly véggel demandáltatott hogy praevie com(m)unicaltatván ki ki azon instrumentumok ellen maga reflexióját tehesse [Oroszfalu Hsz ; BLev ]. extraktizáltatik kivánatoltatik; a se extrage; ausgezogen/exzerpiert werden. 1760: a' fiak p(ro)ducaltak minden literalékot egy ládáb(an) . . Az láda el petsételtetett . . . minél hamaréb lehet nyittassék fel, és ã mik ă substrata materiát illetik azok extractizaltassa(na)k és ã melyik ellen valamelyik félnek ellen vetése exceptiója lenne, égy mással com(m)unicállya (Oroszfalu Hsz; BLev.]. extraktum ? kb. elszámolás; socotealŭ; Verrechnung. 1621: Anno 1620. vgymint Taualy Zam adasunknak idein (: a mint az Extractumbol megh teczik:) marat uolt kezwnknel vgy mint fl. 244 [ K v ; Szám. 15b/IV. 2]. extraktus 1. kb. elszámolás; socotealä; Verrechnung. 1648: die 30. Julii be adot extractus szerent regi es tavaly temleő turo es orda volt temlőkben no. 423 [Fog.; R G I 525]. 1722: ne terheltessék Ur(am) Kgd az mostani Számtartom Sinkai extractussát ad rectificandum kezembe küldeni, had elaboralhassa exactiusobban [Fog. ; K J . Rétyi Péter lev.]. 1793: Az Aratást ha végzi, Régiussal lábanként a kalangyákat megszámlálja, s testimoniumat vévén a' szerént tégye Extractusba [ J F 36 LevK 297 Vég Mihály pref. ut. a drági tt-hoz]. 2. kb. kivonat, foglalat; extrás; Auszug. 1759: a ' Néhai K u n Sigmondné Maxai Susanna Testamentumának Extractussát hís acclusis paribus communicalyak Kglmdel, a végre, h o g j az abban expressált . . . kérdésekre . . a Gubernium resolválhasson [ J H b LXVI gub.]. 1807: ket Kontzból

556

extraktusocska allo Protocollumot készittessünk, a' mellyben a' rendelések Extractussai bé írattassanak [M.bikal X ; RAk 39]. extraktusocska kies kb. (rövid) elszámolás; socoteală scurtă; (kurze) Verrechnung. 1672: Ebesfalvi Kastélyban eddig bé iöt Majorság, dézma, és egyéb gyülevész borokrol való rövid Extractusocska | Almakereki Majorság, dezma, Kilenczed es egyéb gyülevész borokrol való Extractusocska ruti]. extraneus I. mn idegen (más helységből való) ; sträin (de altä localitate) ; ortsfremd. 1796: Mikor a barótíakkal határt vetettünk Sánta havas tetejin, hogy akkor 3-rom becsületes extráneus embereket hívtunk, azoknak két napra intertentiót és diurnumot fizettem [Bodos Hsz; RSzF 297 — - 8 ] . L. még i.h. 300. II. fn idegen személy (más helységből való személy); persoană străină (persoanå din altă localitate); Ortsfremde. 1699: masok(na)k halaszni meg ne engedgyek sőt halojokat varsajokat ne(m) csak az ide valok(na)k; de az Extraneusokaiakis ha a ' Déésj hataro(n) elfojo Szamoson talaltatnak halaszatokkal edgyüt szabadosan elvehessek [Dés; J k 300]. 1734: Idegenektől vagyis Extraneusoktol is, Palinkát, Eget bort, Mehsert, Szalad Sert . senki be venni sub eadem poena . . ne mereszellye [Dés; J k 446a]. 1803: Hatodra* járt három emberem extraneusokkal [Bodos Hsz; RSzF. 298. »Határrész]. - L. még i.h. 302. extraordlnarla 1. rendkívüli közmunka; muncă obştească extraordinară; außerordentliche öffentliche Arbeit. 1711: Sémmi Extraordinariakba ugj mint fű, f a hordásb(an), Száncz ásásban . . . particepsek n é m voltanak eö kglmek [Csíkszereda; Born. X X X I X . 50]. 1738: a szolgáló fél igen kevés falunkban, m e r t szombati szolga vagyon nro 15, kik is immunisok minden extraordinariákból és szolgálatokból [Szentsimon és Szentimre Cs; SzO VII, 392]. 1739: extra Ordináriakkal forspantazassal az szegény várost éppen ezen Sellérek Segiteni nem akarják [Hátszeg; Ks 83]. 2. rendkívüli kiadás; cheltuieli extraordinare ; außerordentliche Ausgabe, Extraausgabe. 1741: eddigis elëg vexánk volt a Militiatol, kĕtelenitettûnk massunat kölcsenezet pénzel és az Extraordinariak fundussäbol mostanig pótolni [Kéménd H ; Ks 101 Zejk István lev.]. extraordináris rendkívüli; extraordinar; außerordentlich. 1665: az Mesterek(ne)k egyb(en) való gywlesek Szombat napon szokot volna ugyan celebraltatnj . . ., mindazonáltal, (: az dolognak mi voltahoz kepest:) egyeb wdeobenis néha szokott extra ordinaris Ceh tetetnj [ K v ; ÖCJk]. extraordinarium rendkívüli közteher; sarcinä publicä extraordinară; außerordentliche öffentliche Last. 1794: az Kenyeres famüiának oly válasz a d a t t a t o t t a' F K Guberniumbol hogy ök a No-

vellaris Articulus után NT Udvarhelyszéken producalván és a terű 's az extraordinatiumok alo eximaItatván maradjanak usque eventum PT0" ductionis az Armalistákot illető mentségek alatt, de a F Kir Guberniumnak Kegyelmes Decretuma azt parantsolja hogy az ilyetén emberek kik eddig elé a' közönséges terheket viselték AT' malistai praetextus alatt a ' közönséges tere alol ki ne vétessenek [Szu; Borb II]. 1817: v a l a m i a' Magistrualisták, ugy az egy Orátoris az Extía Ordinariumoktol ment légyen [Szu; UszLt VIH' 68]. extraszeriális soronkívüli; peste rînd; außer°r* dentlich. 1765: midőn seriest s o l l i c i t a l t a m , az felelte, igen ifiu a Causám, noha Extra-seriaU* vala [Gyf; Eszt-Mk Vall. 338 - 9]. extravillánum külsőség, külterület; e x t r a v Ü a n » Vorort. 1803: az Osztályos Biztosság . . . a' teltt Mlgs Báró Al-peres Urat a' Nova Sessiokbanis, valamint szintén egyéb E x t r a villanumokbafl' fele részesnek itéli [Torda; J H b XIII/68]. vágynák . . . illyetén osztatlan akár minémÜ tra és extravillánumok? [Dob.; Ks 76 Cons<* 11]. 1828: A' Telek . . . Extravülanumai S*an* tok* [Szentegyed S z D ; Wass. - *Köv. a földe* fels.]. extremliás végszükség, végső szorultság; sitate extremä; äußerste Not. 1663: ez extrei^tas és méltatlanul megvettetís ne kényszerétse* k®0^ vünk és akaratunk ellen való dolgokra bennünk*; [SzO VI, 284. - *A kiadványban így l Ez v®10' színûleg tollvétség v. sajtóhiba kényszerétsenj\y S z k : utolsó

~ra

jut

dolga

v é g s z ü k s é g b e kérj* •

1761: Székely András . . . kapitány . . . maga ^ lől igen nagyot állító kevély ember volt, de ^ ugy megaláztatott, hogy csaknem utolso e x t r e i n tasra jutott dolga [RettE 121] * utolsó tott időben végszükség/végső szorultság 1719: az mostani Sziik és utolsó E x t r é m i g jutót űdőb(en) . . . ada Cserében . . . Magyar V* llyán* lévő ős őrőkős fél ülés Jószágát [Hr 1.4. •Később: Székelydálya U]. extruálhat feláUíthat/húzhat, emelhet; a p ridica/construi; errichten können. 1605: Megh tettek az Thorda vehay haznal való swtheo eppitetesenek karos voltat . . . helyen hattak eot fertali bely Capitan vraim oculalasa zere való deliberatiot hogy eoregh swtheo hazat ne truealhasson ott [ K v ; T a n j k 1/1. 508].

^ ^ . ^

extruńltat felállíttat/húzat, emeltet; a d i s p ^ să fie ridicat/construit; errichten lassen. 17&" oldalbol sok ásással Simmitott hellyre fel vett kő fundamentumra téglából két c o n t i g ^ tiora . . . eő Nga . . . Frantzia szarvazatú ^ fedél alá extruáltatott párkányozott o l d a l n ^ szegeletŭ felhó szin formára festett oldalú 9 ^ Uri Udvarházat [Szászvessződ N K ; J*1 LXVIII/1. 210].

557

exurgál

extriiáltatlk létesíttetik; a fi înfiinţat; hergestellt/ins Leben gerufen werden. /7Ă5: Citállyuk az ^ anyák (na) k Verőknek nevezeteket, mellyek . . . e hellyben impopulált Páter Fauiiliásoktol erigaltatván, s extruáltatván, . . . a magok nevekre u gy mint: Simonnak, Göndölnek, Tobisnak etc. ne veztettek [Torockó; TLev. 6/1 Transm. 18b]. e *tnrbál kihány/űz; a da afară, a alunga/ ôate; (hin)austreiben/werfen. 1643: az a' fundus steol maraduan Lazar Peterre, elegseges okot ne m adhatott volna az Eoreokeos el idegenittesre, es gyermeki s Attyafiay Contradicaluan, fcturbaltak volna, az meg irt fundusnak bírásáé n , Nagy Jstuan maradekit [ K ; Ks 65. 43.10]. °ý7: ha vala ki . . . ezen Jozagha(na)k bekeseges Urasagaból Exturbalna . any ereo Iauajt es Jozagat el foglalhassa [Felvinc TA; JHbK ^Xlv/20]. 1709: Senkiis életeig belőlle a ne exturallya hanem szabadoson bírhassa, s birjais [Kv k 6. — házból]. 1765: a fagarasi dominium tyen télnek is idején exturbálni akarja őket LHalmágyiNlr. 231]. 1803: a Házból exturbállyák* MészCLev. - aA nem fizető lakót]. - L. mé g ETA I, 105.

txturbálás kihányás/űzés; alungare, scoatere; ^streibung. 1727: az exturbáláskor Trauzner hamás vrainkat senki sem ŭ t ŏ t t e meg egy ujjal ® I azon exturbálás után Dávid Ferencz vram adott ^zabadcságot Trauzner Ferencz és Thamás vrai^XVll/5] a Z e l m e n e t e l r e COergelyfája A F ; J H b extnrbálhat kihányhat/ŭzhet; a putea da afară, Putea alunga/scoate; austreiben können. 1654: mdenik fel a maga reszeról három három emberi e s teorueny tudó embereket, es eggyet keòzűl valasztua(n) tamazzak azoknak discussioiokra, ^ teòrueny nélkül meltan exturbalhattake, niegh neuezet portiokbol Szilagyi Janosne Aszônyoma)t ? auagy nem? [Medgyes; Wass]. '33: aval csak hogy ò kglme a Városban lakik Jegemet még nem exturbalhat azon Jószágból S n ? é n Í 3 m i o l t a T o r d a n lakom nem ugy mint lér, hanem mint rendemen valo ember minden ţeryiczet és adot ugy supportaltam [Torda; T J k

a

exturbńltat kihányat/üzet; a dispune să fie dat atară/săfie alungat/scos; austreiben lassen. 1673 k.: törvénytelenül sem magát, sem maradékit nem ^xturbaltatom* [VhU 319 Thököly Imre ad. lev. a Ti. az adományozott telekből]. 1752: Valameddig ä praerecenseált épületeket egészlen el nem készítik, maradgyon az emiitett Vidua Aszszony a ' Bodoki egész Curiában, . . . neis lehessen exturbáltatni [Bodola Hsz; Ks 22. XXIb]. exturbáltattk kiűzetik; a fi dat afară, alungat/scos; ausgetrieben/gejagt werden. ékezett be a pataki collegium Fejérvárra, -xturbáltatott a persecutio miatt, melyre

a fi 1672: mely adtak

okot az egyenetlen magyarok, a pedig semmit sem vétett, mégis ő lakolt [AMN 151]. 1727: hetfü eczaka mentek be azon portioba(n) kedre viradolag és Csőtörtŏkŏn viradolag ex turbaltattak onnan [Gergelyfája A F ; J H b XXVII/5]. 1765: Fogaras főidén Sinkán feles boérok lakván, és mivel ezek, mint unitusok a fegyvert fel nem akarták venni, házokból és jószágokból exturbáltatván, vonták volt magokat a határnak felső részére az erdő aljára [HalmágyiNIr 231]. exuáltatik megfosztatik; a fi destituit; enthoben werden. 1760: Br Henter Dávid úr gubernialis consiliarius és provinciális cancellarius urat őfelsége felhívatván Bécsbe, exuáltatott minden tisztségeitől [RettE 114]. exulál kiűz; a expulsa; ausjagen/treiben. 1594: Az Bizonsagnak vekonsagahoz kepest, teczet Az tanachnak hogy ez varosrol Exulalliak ez azzont, Aliòuin ha it tanaltatik ez vta(n), megh Werik [ K v ; T J k V/l. 460]. exundńcló kiáradás/öntés; revărsare; Überströmung. 1701: azon gátnak dugaszszábol az nagy hídon fellyŭl valo parton az Marosnak . . . exundatiok idején, az két hid kőzőtt igen ki szokott menni a vize [Mv; Berz. 13.11.24]. 1723: Valo dolog hogj mikor exunda(ti)oja van a viz(ne)k a' Nagj Szamos fel tollya a' Másikat [Dés; Ks 25. IV. 5]. 1784: Nyárb(an) a' Kis Szováta vizenek exundatioját, Télben pediglen ki dollását Ártatlan Malmínknak tulajdonyittyák, holott . . . minek előtte a' mi Malmunk oda nem épitetett vóltis nyárb(an) a' nagy Arviz(ne)k idején mindenkor exundált [Szováta MT; Mt]. 1817: A Gyógy viz meg Áradása Alkalmatosságával Lendvay kapitany Ur a gátból embereivel Annyit le vétetett a mennyivel az exundatiotol a maga Udvarát és Csŭrit Securizálhassa [Algyógy H ; Born. Vegyes X. 81 Zsusian Gavrila (40) vall.]. exundál kiárad/önt; a se revărsa; überströmen. 1718: (Az Olt) ha exundalni találna, ä Hídon innen csinál magának helljet, és ă Hid szárazan marad [Fog.; Ks Rétyi Péter lev.]. 1740: Veteményes Kert . . . ez idén exundálván az Aranjos el-mosta a' veteménjt rólla [Gyéressztkirály T A ; Ks 89 Inv. 12]. 1784: (A Kisszováta vize) nyárb(an) a' nagy Arviz(ne)k idején mindenkor exundált [Szováta MT; Mt]. exurgál !• rúg, felmegy; a se urca, ridica; betragen, ausmachen. 1725: Csináltattam Teleki Sámuel ur(na)k egj pár Veres Kordovány Csízmát kűs Sarkantyújával és egjéb készűletivel edgjűt exurgál ad Flór. 2 [K; TK1]. 1740: bőltsen megítélheti Ngod menyi vágó Marha nem kívántatik, azokbol emergált károk is notabilis Summára exurgál [Kéménd H ; Ks 101 Zejk István lev.]. 1787: Lakatos Sámuel vásárlása exurgál ad Hf 6. Dr 58 [Mv; MvLev. Csiszár György hagy.].

558

ez 2. kitesz vmennyit; a face, a se urca la . . . ; ausmachen. 1777/1800: mikor a J u h ketskével egyetemben tizre nem exurgal edgyet szokot meg váltani a D(en) 10 [O.vásárhely SzD ; J H b K LII/3. 271]. 3. kiemelkedik/nő; a ieşi/creşte; (her)ausheben/wachsen. XVIII. sz. eleje: az melly Lónak a ' füle meget egy tenyernyivel hajlik meg ä nyaka, es Szellyessen a ' Szűgyibül exurgál ă nyaka Királyi L o v a k ; a ' félék leg inkáb a ' Szerruza (!) Lovak [ J H b 17. 10 lótartási instr.]. 4. halad, megy; a progresa; gehen. 1737: minden ökrös és Lovas Gazda emberek, most legközelebb a jővŏ Hétenn eg(g)j eg(g)j Szekér vagj Szán tŏvisset vigjen vagj vitessen (így!) ; annak utánna pedig, minek utánna e meg-lészen, és a Gát kötés annyira exsurgal hasonlo képpen őkrős és Lovas Gazda Ember eg(g)j eg(g)j Szekér porondot és és (így I) kővetset vigjen vagy vitessen [Dés; J k 470a]. ez 1 mut névm I. Jelzői haszn-ban; în funcţie atributivă; in attributivem Gebrauch 1. acest(a), această, aceasta; dieser/e/es. 1508: ez leuel kewlt koloswart keden, letare eleuth való vosarnap eleuth* [EM X X I X , 26 Cheh István végr. ft Márc. 28-án]. 1540: igen akarnak meg thwdny es ertheny, hogy az wrak myhez thartyak magokat es ez orzagoth, ewk elezer ez wrakthol akarnak eertheny [ K v ; LevT I, 9 Petrus Literátus Nic. Thelegdyhez]. 1559: H a penigh walaky megh thalalthathnek hogy ez yllyen wewth Barmoth el adna, az ollyan ember hwz forynthon Maradgyon [Kv; T a n j k V / l . 58]. 1568: Ursula R(elict)a Emerici Alch arra vgy Emlekezik hogy ez kerekes benedek hazanal lakot . . . , de akor az kerekes benedeknek hazarol zabad chypeges volt, az zely gergel haza fele [ K v ; T J k m / l . 216]. 1584: Takaró Ianos vallia Hallotta ezt(is) Teteó Ianostol m e r t eó zolgaia volt Akor ez András, hogy feddette volna ez Andrást [Kv ; T J k IV/1. 350]. 1591: egyezer oda az en tanorok kertemben hiuatanak . . . , en ti ekem mondanak hogy J o Azony teneked igen nagy ez ă tanorok hanem mi el vezzwk felett, es en teollem el veouek akkor eröuel az feoldemnek felett [Szu; UszT]. 1592: mellieket mostan . . . meg akar waltany, ezeők az tok es feőldek [Péterlaka M T ; BfN]. 1618/1695: Soha nem tudom hogy részek és közök let völna ez az Jószághoz [Kide K ; Mk I I I . X X X V I I I . 1012]. 1629: ez az puska eze az Darabonté [Mv; MvLt 290. 161a]. 1657/1667: ez levél tenorának meg allására, praestálására és effectuálására magukat és successorokat kőtelezék [Gyalakuta MT; K s NN. 25]. 1675: tetezett, hogy ez jövö hétfőhöz egy hétre mind a' két fél, készen legye(n) [ K v ; T J k VIII/12. 9]. 1765: hárman ezek a Léányok egy test verek valának [Kissolymos U ; Márkos lev.]. 1784: Mondotta Mlgs Groff Ur ŏ Nga, hogy ez effélék meg vilagosittása vegett fel küldi az régi Urbáriumot [Torockó; TLev. 4/9. 11a].

S z k : ~ éjjel az éjjel/éjszaka, ezen az -j_ 1573: Ez eyel semyt Nem alwtunk [Kv; TJ* III/3. 57]. 1630: Eo Magatol az Leantol a z t l s ^ ' lotta(m) hogj eoneki mind el laposodot a z f r ! addig niomottak az Gróf szolgai ez ejel P* ' MvLt 290. 198b] * - éjjelre. 1597: Anna azzony Zok Peterne . . . wallia . . . az azzony monda enneke(m), Nem thúdom, zerelmes azz niom meggiek mert az wram ream tanakozot uog ez eyelre megh eöl, soha nem túdom k^wa H giek [ K v ; T J k VI/1. 94] * - elmúlt àldozM ezen az áldozócsütörtökön. 1592: Toluai Bolaiis . . vallia . . E z el m u l t A l d o z o b a megiwnk E n i e d r e , l a t a m hogi Meggiesi Boldisarne, es ţ

douas Mathene az leginniel . . . egi zelbe ^ i vala az zekerbe [ K v ; T J k V/l. 268] * ^ múlt esztendőkben a múlt években. 1582: penigh hogy eo kegmek varassul erről bósegess wegeztek ez el mult esztendőkbe, keryk Biro v* m a t hogy eó kegmek elő kereswe(n), Moderaüy^ à zere(n)t a dolgot à mint lobban twggya* ^ îgmek [ K v ; T a n j k V/3. 249b] ~ kegmek a időkben régebben. 1570: Zeoch adam . • • vally IT ; e t

h o g y E z ely m w l t

Jdeokben

hitak

volt

OTj

Zabo Georgne hazahoz [ K v ; T J k III/2. 2J. Vrběger gergel azt vallia hogi Eo adot volt fl. Ezwstre Zabo Simonnak Ez ely mwlt *deokjj [ K v ; T J k III/3. 314] * - elmúlt *aP°fl. a (múlt) napokban. 1573: Orsolia Kerekes ne Azt vallia, hogy E z ely mwlt Napokban • • • lotta hogi az Montya (!) volt Ieremias Menüa^ nak h a t kwrwa Az a n y a m az keozbe wthy Y , Eoklewel [ K v ; i.h. 149] * - elmúlt nyáron a múlt nyáron. 1572 k: Mikor el jj üala egj mastűl ez el m ŭ l t niaroni (!) a K° v a Z o I 1 , tf űra ioüe Battiamhoz s mondek nekye mit P oJJt kottok János űram üed haza az orsolia aZZ „i [ K v ; i.h. 44a „Albert Deakne tanü üan«~- 0 1604: Vagion wuegh tanier mely az ablaktól1Jmeg maradót az el múlt n y a r b a n nyolch százig L^. ' R D L I. 77] * - elmúlt vasárnap a múlt nap. 1592: Chizar ferencz ezzel teobbiti*: EZ mult vasarnap talala ream az az ember, ^qoOZabo Thamas az hazat a t t a [ K v ; T J k v l l ' J J — *Ti. az előző vallóhoz képest vall-át] * ^ estve az este, tegnap este. 1568: azt monda t ne(m) t u t t a hogy az felesege kurua, ez e s t u e ag vete neke(m) az pituarba maga a latrokal a B ^ takarodek, es Taligas Margittal, Es vgy (I) Eyel latorsagokat [ K v ; T J k III/1. ~ esztendei (az) idei. 1579: Az zőleo ào\gôi ^ vegeztek eò kegmek, hogy az Arwak ez eszten haznat el wegyek, Annak vtanna el takarta** zepe(n) [ K v ; T a n j k V/3. 196b]. 1592: V a l ^ t i Zaz ember penigh, ez eztendei Adayabeli r e S c0 aiat ez oraig való adajawal eggwt éppen ez lep vosarnapigli be nem hozna, tehát mingya* 35 ^ annyn maraggion [ K v ; i.h. 1/1. 183] # tendőben az idén. 1595: Aiandekozasra fw vra* ^ ez eztendeoben f 71/40 [ K v ; Szám. 6/XX ^ g í * ~ esztendőn erre az évre. 1576: Deputaltn*^ eztendón az paniti Dezmat Báthory J ^ ? ^ a ſ Haggyuk azért hogy haggyad Bekeuel be

559 ktny [Gyf; WLt fej.] * ~ éven ez év folyamán. Az Erdeo Birak Attanak be ez Bwen el A doth Erdeó Arrabol f 100 [ K v ; Szám. 3/VI. 7] * ~ idei az idei. 1587: Az Tawaly Saytbol k y t t kezemheoz attak Arwltattam keez pinz f. 1 d. 50. Ideybennis adattam el 10 f. 1. d. 37. [Kv ; Szám. 3 /XXXIV. 28 Zabo György isp. m. kezével]. 1594; Ratio Pecorum. A Somloy Maiorban Restal ţeieöa tehén No. 16 ezeknek ez jdei borja Restal 16. [Somlyó S z ; UC 78.7/8]. 1627: Vagion eoregh dizno Nro 38 . . . Apro malacz ezidei vagion Nro. 40 [Rücs MT, BLt 1 Inv.]. 1679: Ez idej Szaraz Kőrtvély Qr. 2 [Uzdisztpéter K ; TL. B ajomi János lelt. 35]. 1770: Karácsontol fogva eddig döglöttek el kőzűllők, két Lud, két kakas J^jka, és két Tojo Pujka, ez idei aprólék Pisleneken kivűl [Balázsfva; UtI] ~ ideig mostaná% a mai napig. 1569: A halaitól 1 fogwa ez Jdciç Jgy tudom [Mezőbánd MT ; VLt 7/692. - a Értsd": a döghaláltól (pestistől)]. 1607: te birtad ez Jdeygh az en reszemet is. . . sem engem sem az attiamótt ki nem fizetted [UszT 11/113]. 1639: Meszŏbodont* és Tohát n Bely portiot, mind az ott valo Tokai egyŭt Tŏrven nelkŭl keszembŏl ki boczatom es ki eresztem Ugy mind azon altal hogy ez ideig kiczin hosznoczkait mindeneknek Bekessegesen el takaríthassa [Bethlen SzD; BLt 1 Barkoczy Anna mpr. _ a_b M T j 1 7 2 6 : s e m Fogarasi ur(am idejeben sem az utan nem folyt azon sokadalom, ez ldei g [Mezőbánd MT; Berz. XV/19. 4] * - ide% glen 'u a '. 1569: az Molnoknak gongia viselese Mind az hozza valo dolgosok az Thanachtwl figyenek Mint Ez Jdeiglen [ K v ; T a n j k V/3, lb]. 1589: (Az) en orotot feoldemnek vagio(n) niolcz ezte(n)deie hogy epitenie keztem ez Jdeiglen birtam [Szentkirály U UszT]. 1638 . azűdeoteol foguant az mit az tutrix az fiaira Andrasra keolteott uolna ez Ideiglen arról az fiaual szamot akarna uetnj [Kv; RDL I. 115] * ~ ideig való eddigi. 1570: J%en Modon Alkwttak Megh egy massal hogy •Moreh Ambrus Megh engedyeh felesegenek az Jdeigh valo vethket kyt Lopasawal mywelt Az More Ambrus Azt Montha felesegenek hogy en hyremmel ezeleot sem Mywelted, De ha Myweltedis ennek wtanna, Neh Mywellyed, Ez Jdeigh valót soha zemedre nem vetem [ K v ; T J k III/2. 148.]. 1572: Eleosser eo k. valaztanak Minden fertalbol ket ket Embert, kyknek eo k. hatalmat ad rea hogy Mindennek eleot zorgalmatossagal Ez Ideig valo restanciakat fely zediek [ K v ; T a n j k V/3. 54a] ~ idénjidõn az idén. 1579: Az Regény Peter suplicatioiat meg ertette eo kegmek keryk eo kegmeket Byro v r a m a t tanachiawal hogy a mint ez elót valo eztendeobe az subsidiumot meg Attak neky Azonkeppe(n) ez ydeon is aggya meg eo kegmek [ K v ; T a n j k V/3. 186b]. 1589: eggiut élliek az fat mi czierezniet le zedett ez Ide(n) Zaz matthias rolla aztis megh oza Lukaczj Georgiel [UszT]. 1602: E n az t a u a l y Eztendeobe czienker Jstuan Engedelmebeol b i r t a m a tanorokot, ^z Jdenis Eo akarattiabol czinaltam be [Szentábrahám U ; UszT 17/38]. 1638: ez iden megh szedgie az szeőleőt, ahun enis megh engede(m) [Mv;

ezen MvLt 291. 140a]. 1689: Desányi Radul beresse is, tavalyi esztendőben, es ez időn mig, el szökött, látta(m) szemeimmel hogy . . . az öliben tartotta . . . az Aszszonyát [Kopácsel F ; BK. Vlád Muntyán Leánya Alixa (18) zs vall.]. 1708: Az el mult két hetekben a' Kuruczok miatt a ' kik i t t meg fordulta(na)k Semmi hasznát n e m vehetők a' Joszagnak most kezdettenek immár ismét valamennyire szot fogadni, de a' mely jo ŭ d ŏ t t el mulatának ez iden azt el nem érjük [Fog.; K J . Fogarasi János lev.]. 1717: Ez iidŏn zab, Árpa ném térémvén buzánkot kezdetti (!) abrakolni, az masirozo Militia [Cs; IrNyR]. 1790: A' Törökbuzák meglehetösök több Törökbuzát reménl ő kgle ez idén, mint vólt tavaly [Nsz; TL. Málnási László ref. főkonz. lelkész lev.] * ~ időben. 1614: Ez időben a fővezért császár a persákra nagy haddal küldvén, maga helyébe kajmekámnak hagyá Gicsi Hadon Nehemet bassát, egy igen eszes vén vezért rToîdE 224] ~ idő közben ekkoriban. 1552: Zylay Ferench azirt ez iddw kwzbe gyakkorta orakkath hagyoth es nappokath az haz adasnak, de ellweb ellweb halladoth [Torda; LevT I, 94] * ~ korban ekkoriban, ez idő t á j t . 1614/ 1616: Ezt úgy túdom, mert ez korbanis forgottam ott Coloson, az Kamara Jspan korŭl, irtam az Regestromat [Torda; R D L I. 100 Michael Literátus Nyilas ns nyil.] •)(• ~ mái napig mind a mai napig. 1740 k.: Sz. Margitán* incaptiválván, ez mái napig is ezen Lonai b Tőmleczben méltatlanul detineáltatunk [TK1. *SzD. b Kendilónai (SzD)]. 1762: eo Excellentiaja Lukáts György nevű Beresset meg Zallaglották az Ik ugy tudgyuk hogy ez mái napig is magoknál tartyák a Zállagot [Bögöz U ; IB]. 1814: (A bíró) 20 tőkét magának fáradsága jutalmául el tartván, ez mái napig kezemhez nem kaphattam [Hadrév T A ; T L t Adm. ir. 1527] ~ mái napiglan 'ua.' 1583: Egy feleol az wytezleo Almadj Gaspar zawaj*, mas feleol Orros Kelemen palotkaj Az my Theorekedesunkre es keozikbe walo zolasunkra Ieowenek Illyen Igyenessegre es Bykesegre, Hogy az Mynemeo perek keozteok leottek wolna Ez May Napiglan tellyesseggel le zalitottak [M.palatka K ; J H b K IX. 21. — a Az előbbivel tőszomszédos Szavából (K) való] -fc ~ mai napon. 1552: azth iriak, hogh ez may napon itth lennenek es w altallok akkarna az hazath kezwnkben adni [Torda; LevT I. 94]. 1770: ez mai napon az egész csordánkat bé h a j t a t t a Lendvai Vram Radnotra" [Ks 47. 67. 29 Simon Pál t t lev. - a K K ] - mai napra. 1573: Veg Marton Azt vallia hogy Mond Zölden Enneke(m) ne fyzes beocel® Mert Twdod hogy kes pénzt Igertetek ez May Napra [ K v ; T J k III/3. 208. - *Értsd: becsüvel, becsű szerint] ~ mai naptól fogván mától fogva/ kezdve. 1588: Ez may naptol fogua(n) Senkynek egy lege(n)nekis mesterremeket Bene (I) uegiek valakynek az mester Remek Bemutatasa kor Nemzetseg leuele es tanuló leuele Jelen nem leze(n) [ K v ; ÖCArt.] * ~ minap a napokban. 1570: Ez mynap Rea panazlot hercegh Antal vramnak hogy hytta Biro pechetywel ne(m) Jeot,

560

ez Es ez okaert megh fogatta volt Byro vram Thywadart [ K v ; T J k 1II/2. 12]. 1592: Tothazi Mihali junior vallia . . . ez minap mikor oda mentem volna, kerdem Niarinet, mire tartana ott az Inast, ha az vraual perbe vagion [Kv; T J k V/l. 200]. 1631: ez minap tala(n) ugia(n) szinte(n) bor dezmalaskor valank eggiut [Mv; MvLt 290. 229]. ~ minapi a minapi. 1567: erdei orzagbely hyweink három nemzeteol ez mynapy réz zerint walo gyeolesekbe egienleo akarattal végezek* [Törzs. — *Köv. a hat.] ~ minapiban/minapon a minap. 1540: Balassy Imreh ez mynapon Karoly Sygmondnak az dolgoth thytkon meg yelentette wolth, es Sygmond azt myndenek bezelette [ K v ; LevT I, 10 Petrus Literátus Nic. Thelegdyhez] 1606: Azért aztth kiuaniŭk, hogy bekesegessek legienek, ne szalogollianak, minth ez mi napiban, merth ennek elótte, soha ne(m) háborították, sem szallaglassal, sem fenytekkel, megh cziak szép szoualis [UszT 18/11]. 1634: E n hozzam joue ez minapiban ez fogoly leanyszo es en mondek neki; Te leány nem egiedul vagy te [Mv; MvLt 291. 32a] & ~ napig a mai napig. 1570: Es zallion leh Minden gywlčsegh per patthuar valamy ezbeol Ez Napigh Thamadot volna [Kv; T a n j k V/3]. 1590: (A föîdet) E n teollem ez napigh sem kerte senkj [Szu; UszT] & ~ napságtól fogva mostantól, a mai naptól kezdve. 1592: Ez okaert ez napságtol fogua, se buza, se zena, se erdeo hordasara, se semmire, vasarnapon ne mennien . . . , megh tarcha az Innepet tiz forint bwntetes alat [ K v ; T a n j k 1/1. 199]. 1597: engettem kezebe Fuka mihalt ez napságtŭl fogua minden eoreoksegeŭel [Girolt/Szűkerék SzD; JHbK XVII/24]. 1629: ez napsagtol fogua tied legien Ura(m) mind felesegem haza(m) giermekem, mert most szinte u g j lattam veled mint tulajdon magammal az felesegemet [Mv; MvLt 290. 152a]. 1651: (A birtokot) ez napsagtol fogua birnys akaria aszonio(m) eo Nga [Szászcegő SzD ; J H b K X I X / 26]. 1690: ez napsagtul fogva Lakatos Mihályt Czeh mesterünk (ne) k nem agnoscallyak [Dés; J k ] ~ nyárban /nyáron ezen a nyáron, most a nyáron. 1629: Ez niarba Kis aszony napba(n) az Tordai sokadalomb(a) latta(m) Simonfi Gasparnet [Mv; MvLt 290. 188b]. 1679: I t t az elseö háznál az kerites az o vár felól tsak fel támasztatott ez nyáron epitessek megh [Dés; J k 39b] ~ okáért a. ez okból, ezért. 1555 k.: Ez okayrt* kewyergewnk Ew felsegenek [LLt. — *öt sorral alább: ezokert]. 1560: Mindenha egy arant kel a twznek eggny, es Ne legyen Igen Nagy, hogy az arany Meg ne oluagyon az cement porban Ezokaert Igen Jol kel reaya vigyáznod az twz melleth [Nsz; MKsz 1896. 351]. 1570: Az alperes parthazewé Kathalin Jllien Tyztelettlen dolgokat keoltet hozzaya, hogy valamy Approlekot Aranfonalat es Selmeth v y t t e volna Ely, es ezokaert Nem akarna neky semmyt adny Sem Zolgalatiaba sem az Annyatwl Maradót kewes penzadossagba [ K v ; T J k III/2. 53]. 1584: Eleozzeor myert constal hogj azzoniom procatora es gongia viseleie beteg, ez okaiért Zichy Janosnak beteg haladékot kiwanok

[Mv; Bál. 80]. 1696: ha szintén láttatnekis az mostani időre többet érni ez az örökség, de a® annak mostani hasznát és kárát s terhétis ponderalni kezdgjûk; úgyis valóra továb neia extendalodhatik, ez okaert azon valóra mostanö15 maradgyon meg [Mv; MbK 80]. 1796: minthogy azon nyilat az communitás nem s z e m é l y n e k , nem jószág után adta, ezokáért tetszett, hogy aZ incta azon nyilat visszavegye, és az actornak, kor a jószágot kiváltja, minden fizetés nélkül kezeihez menjen [M.hermány U ; RSzF 110]. ^ L. még i.h. 2 0 6 - 7 . - b. azzal a céllal, azért' avégre. 1569: Az Nemes hazba Ez I o w e n d ó Zeō mihal Napigh Engette Jztrigy Ianos lakny Chye' renj clara Azzonth laknj (így 1), Ez o k a e r t h hogy onneth Építhesse az mely hazath mosth helyben, oth Manikon Chynaltatny k e z d e t h P4** nyik SzD; IB VI. 225/13]. 1770: m e g v a g y o n ţ ásztorfogadás contractusának õ ' becsületes falu pásztorfogadás dik conditziójában, hogy h a valamely gazda madás dolgából törvént indított az jámbor falu gazdái előtt, ott minden törvénybeli remediumo*kai élhessen mind a gazda, mind a pásztor.^ okáért élhetett nóvummal az inctus pásztor PJ; hermány U ; RSzF 209] * - okért tehát, ezé*j következésképpen. 1601: Az migh penigh adot zedwnk fel, az igen keseö lezen, Ez kenzerittetwnk magunk között pinzt zedni [Gy*» K s 100 fej.] *

- okokból.

1561: E z okokbol a # £

my az meg mondot mestereknek kereseket nak itüwen lenni az o vegeseket (l) a az íny P*J . legíomunkba vewok [ K v ; ÖCArt. - a Az más-ban: vegezéseket] ~ okon a. ez ' ezért. 1602: vitt volt egy púskat palastot oda házhoz . . . , en pedig ver leúen ahoz, nem akarta hogy vdòt teóltsen. Eóis penze vtan a k a r t a Vo ^ byrni, Enis penze(m) v t a n byrni Akartam, ez ne(m) tagadó (m) hogy az púskat palastot ki nej J tettem volna az hazbúl [UszT 16/70]. 1635: Coţ tinualni akarjuk vala executionkat de • • • l a . ua(n) hogy feltekert puskakkal lancziakkal ^ ^ ueres kezzel sokan drabantok kereztwl allot . . . ez okon illie(n) hatalmas repulsiora megh k allanunk [Szászrégen; VLt 17/1603]. 1790: m eddig különös varmegye gyűlése nem volt, ez o* az Ármáda számára Sem(m)it se igérhettüfl [Bencenc H ; BK. Bara Ferenc lev.] — b# ^ okból, azért. 1596: naznagisaga miat e g j z e r az rendi a' chjrcalasbúl h a t r a m a r a t t . . . , az t i z e < \ e kyldesere annelkylis el kellett volna men(n)y. ez okon feo keppe(n) a ' hogy hatra hatta volt z seges dolgáért ugjan el kellett volna m e n y t [UszT 10/48]. 1631: Kolosuaratt, Valasz utj uant megh sententiasztak vala, ez okon ţ j ţ ejel az Varos cirkálóit megh vagdalta uolt [A rudbánya; Törzs]. 1733: Tobis Gergelj uti A kerde . . . mi okon appellâlt kegjelmed ide az ^ emberek eleiben, J dicit en ez okon appellalţr*7 hogj nekém az b ; Birak szekin lőtt t ŏ r v e n j £ £ suljos(na)k teczet [Torockó; Bosla]. 1773: EzoK° citáltattam az inctust, hogy . . . tolvajnak dJ»? málta (I) és azzal is. hogy a házától f a S ^ * c 4 T pendejt loptam volna [Taploca Cs; RSzF J*

561 — e. azon/ezen a címen. 1595: azt a hazat mégh az eleótt vette a' my mostoha Atiank Hamoros János Deák . . . Ez okonnis zabad volt my okaert my nekónk h a t t a m y n t penzen vettet [Szu; UszT 9/50]. 1674: Istvándi István vramat citáltattuk, ez okon, hogy propria sua authoritaté Colosvári residentias émbert i t t az városban megh fogott [Kv; Szám. 34/L. 5]. 1784: Csíkjenőfalvi primipitos Vizi Péter tőrvényben h l t t a csíkjenőfalvi Bíró Albertet ez okon, hogy ezelőtt 4 esztendőkkel . az juhaink mellett őszi legeltetésnek idein egy társaságban lévén az juhok mellett az actor fia az inctus fiával . . . elkarosodott az actornak egy fekete kos báránya [Jenőfva Cs; R S z F 259]. d. azzal a céllal, azért, avégre. 1598: egi hitwan chatornat le vetettünk ez okon hogi ha ala essik embert ne serchen [ K v ; Szám. 16/ X X X I V . 241]. 1699: az Nemes Vármegjetől exmittaltattu(n)k egj bizonjos terminusra u g j mint ez jelen való 1699 esztendőben esendő Pvnkőst hovának* 19 napjára ez okon hogy eo klmek kőzőtt h a lehet bekesseget es megh egjezest munkalodgju(n)k P>ob.; SLt AM. 13. - 'Május]. - e. tehát, ez&t, következésképpen. 1585: Herczegh Caspar vram feo Biro lewen Jgenbeól . . . zan zandekal belekre hozta ky korchomarlasnak okaert az idegen Borth . . . , holot feo Biro volt, kinek inkab kellett volna otalmazny az Waros zabadsagat W y nem mint az ellen veteny, Ez okon . . . teobbel bwntessek [ K v ; T a n j k 1/1. 7]. 1631: Keleme(n) János ur(am) eletygh, es Colomban Keresztesek (ne) k eletekigh ualo menedeket fogada, de igh hogy ha Kelemen János uramnak elseobben holta teŐrtennek, hogy sem mint Colomban Keresztesek (ne) k, es igy ez okon elegseges nem lenne az mensegre az Kelemen János ur(am) posteritasa az mentsegre, adgion az posteritasa f(loren)j 20 [Szentgyörgy Cs; IB]. 1781: É n a marhája megkötésit hír nélkült meg sem mertem volna próbálni, ez okon nincsen helyen (!) az indebita vexa retorsiojának [Árkos Hsz; R S z F 272] * - órátlan mindmáig. 1587: Vniowal az ket Nemzet eozwe keotelezwen magat* ez varosban egy Arant való igassaggal eelt, es mostis Eel, seótt azzal allot megh az ket Nemzetnek eggiessege ez oraiglan [Kv; T a n j k 1/1. 57. - * Hivatkozás a kv-i magyarság és szászság 1458-beli, Mátyás királytól 1468-ban megerősített városkormányzási egyezségére (erre nézve 1. röviden Csánki V, 313)] * ~ s amaz ez és az. 1812: Zugalodott ugyan a Groff ottan ottan, de a Groffné mindezekre Csak azt felelte: ez 's, amaz Groffnénakis ollyan* van, én sem akarok alább való lenni [Héderfája K K ; IB. Magyari János (19) grófi kertészlegény vall. *Ti. holmija] -X- ~ s ~ ilyen meg olyan, ilyen-olyan. 1599: The Nagj hasú ez s ez lilék kúrua Rhadak András [Dés; Eszt-Mk]. 1622: Az katonáktól hallottam, hogy Barca Gergelynét két urú boszorkány, ez s ez lélek k u r v á n a k szidták [Mv; MvLt 290. 2 7 a - 3 0 b átírásban!]. - L. még essez al. * ~ télben (ezen) a télen. 1593: Rab Anna . . . vallia: Ez telbe menek be Nimet Menihartne hazahoz, t a h a t Varga Jmrehne ott vagion

3 6 — Erdélyi magyar szótörténeti t á r III.

ezen nagi betegen [ K v ; T J k V/l. 385] * ~t és 1657: azon kisérők nagy sok javait, ugy mint terhes jó lovait ragadozták el ő maga szemeláttára mellőle . . . mikor mondották, h o g y : „kegyelmes uram l ím elvevék ezt s ezt a vezetéket kezemből" — arra csak azt felelte, hogy „jól vagyunk vélle." [ETA I, 163—4 NSz] jb ~ vagy amaz a. ez vagy az. 1794 k.: a Birtokosság ha régi is ki nem rekeszti azt hogy ez vagy amaz Főid, közből ne ne* fogattatott volna fel [Somb. I. — *így kétszeri]. 1818: H a a' kedves Sogor Ur procurátort constituálni ide bé nem jöhet . . . ki potolhatya az(z)al, hogy két assessor előtt declárálván azt, hogy a ' Constitu(ti)ora személy(ly)esen meg n e m jelenhetik, hanem kívánná ez vagy amaz procurátort constituálni [ K v ; R L t 6. 1 Gyárfás József lev.]. b. ilyen vagy olyan. 1851: nem ijesztgetik szegény fejét mindegyre ez vagy amaz b a j b a n létével, 's nem sápftnak annyit a ' fülébe, mint édes kedves drágalátos leánya szokott [ K v ; P k 7] ~ végekre nézve evégett. 1652: Hogy annakokaert az it való Ecclesianak Curatori es Moderátori keoszul is ez mostani nagy eggyenetle(n)segh ki gyomláltatnék es ã tŏkeletes attyafiui szeretett plantaltatnek szivekbe(n) elmejekbe(n) . . , ez vegekre nézve illyen punctumokot akartunk à Curator es Moderátor Uraim eleibe(n) adni* [ K v ; K v R L t X. A. 1. — *Köv. a javaslat] jb mind ~ mái napig mind ez ideig. 1764: az mely erdő . . . Keresztes nevű erdőnek pronuntialtatot . mind ez mái napig . . . bekessegesen birtak [Csombord A F ; J H b XXVIII/64]. 1775: Kováts P e t e m é és J a kabné egj testverek voltanak, és Orbai székben Barátoson feles joszágok jutván egj aránt fel osztották, és mind ez mái napig is u g j birják s ugj bírták az posteritások [Borb. I I Adamus Tőrők de Felső Csernáton* (50) ns vall. — *Hsz]. II. fn-i jell-ű haszn-ban; în funcţie cu caracter de substantiv; in substantivartigem Gebrauch: 1. acesta, aceasta; dies. 1561 az tiztbely nepeknek kik ualamely kosseg elot wadnak hwsegekre fokeppen ez bizattatoth [ K v ; ÖCArt.]. 1573: Nem Mondok egebet hogy ez en r a y t a m Zantszandekal leon Kapa Myhaltwl es felesegetwl [ K v ; T J k III/2. 64 — 5]. 1586 ez peres feòld . . . keoz feold volt Eztt ezebe ûeue Balatffy Sigmond vgy asata vtanna való Iczaka hol Emytt, hol amott Agasokat fel [Csapó K K ; J H b XX/48]. 1629 Rab Gergely egj czomo pénzt hoza oda eiel, es az orromhoz üti mondua(n) pénz volna ez esezek [Mv; MvLt 290. 35b]. 1772 : a' Gátról le foljo Viz a' Silipről le menönel sebessebben nem megjen sőt még ugy tettzik, mintha ez amazt által vágná [Ádámos K K ; J H b LXVII/2. 319]. 1796 Gyŭmŏlts kevés lesz mivel ennek előtte három hettel itten Jég eső volt és ez sok kárt t e t t az gyŭmŏlts fákba [Banyica K ; IB. Gombos István lev.]. Szk : ~t s ~t. 1645 : czak ast mondta s est s est czinald megh edes Batyam [Szárhegy Cs; LLt]. 2. a ~k többesjeles és a -t tárgyragos formák alaki viselkedése; comportarea morfologică a formelor de plural cu desinenţa -k şi a celor de acu-

ez zativ în -t; morphologische Brscheinungsformen der Mz-Endung «* und Akk-Endung -t: ezek. 1560 (A) vegezes zerent az my Anyánk az ew ezekbe való rezet valakinek akarta zabadon h a t t a es el hagyhatta valhatta varas teruenye zerent [Kv; SLT ST. 6]. 1572 : Nvarzoyak kyk Az Hataryarasban woltanak . . . Ezek Mynden dolgoth Eggarant walnak [Nyárszó K ; KP]. 1583 Ezeoknek 16 keoblet attwk el f 8 . . . Ezon el adot Bwzanak Jntroitusza Bwzanak tezen £ 193 d 40 [Kv; Szám. 3/XII. 1 malomszám.]. 1585: azt monda, eollietek wkett minden rea(m) (így!), mert ezek az három az en gilkossym [M.valkó K ; K P . Jmreh Gaspar jb vall]. 1589 u Ezeokben az mit byzonithattok byzonittok az byzonsagh mellet az Teorwentt is kereom [UszT]. 1593: lassa megh arrŏl kegtek zekj, ha ennekem arról addik kel felelne(m) migh ezeknek tŏrwenek el wallik, en azth mondom hogy addik ne(m) tartozom felelny, migh ezeknek nem zakad wighe [i.h.] | Ezeoket chelekeödtetted per potentjam [Szu; i.h.]. 1606 mind ezŏk az kikòt meg neŭeztem keczetben . laknak uduarhelj zekben ezŏk kŭŭl is vadnak rez iozagok, ezŏn iozaghoz ualok [i.h. 20/47]. 1677 : ezen Negj Fundustis Remitala Sarosi Janas Ur(am)nak minden edig azakhaz birt földekel Bojer Sigmond Ura(m) minden közit ezekrül el véve [ F ; Szád.]. 1731 ezen elö számlált emberek és ezeknek Elejek mind ös örökös Jobbagyi voltanak az Vrnak Kemeny György Vrnak és Meltoságos Eleinek [F.gezés N K ; KA Opra Rusz (80) jb vall.]. 1791 Az Exponens Baktsi Sigmond Miklós, és Elek Uraímekat ismérem Sigmondnak az Attya István Miklósnak György, Elekek Ádám, ezeket is értem és ismértem [Hsz; Borb. II]. 1822 : Cserép és Tégla készítésekre meg kívántató költségeket ezekben találtam [TVLt Közig. ir. 631]. Ha. 1593 ezeokben [Szu; UszT]. 1752 ezekrül [SVJk]. 1843 ezekbiil [Bözöd U Borb. II]. ezeket. 11503 Az en Hutom szerynth a í r a t t a m ezeket . . dopzay györgy dyak elòth [Szentlélek Hsz; MNy LX, 105. — a így, de nem másolási v. sajtóhiba zerynth h. ?]. 1567 Ezeket el vegezven monda az azzyon a [Kv; T J k III/1. 95. — •Köv. a nyil.]. 1558: Az mynemw testamontomoth t e t t h e m wala, Azon testamontomot Ereyeben Hagyom, chyak azokhoz l m ezeket Thewen [ J H b K XLIII/21 Mikola Ferencné Melyk Anna végr.]. 1777 ez első Punctumra tsak ezeket tudom enumeralni* [Kendilóna SzD; TL Cseh Benjámin de Miske vall. — a Köv a hagyatéki tárgyak fels.]. 1572 : Azerth Az haborusagoth Az Mynth My Láttok Indetoya (így !), olah Bykaly tossa Lupsa E s Erdeo falwy Kys Myhal Ezoketh Lattok hogy Az dolognak fewkepen Jndetoy woltanak [Nyárszó K ; KP]. 1584: mikor maglas gergelj ezeoket meg vallotta volna . . . [Dés; DLt 213]. 1593 Ezeoket chelekeödtetted per potentjam [Szu; UszT]. 1603: Ezeket chyellekotte E n r a y t a m ez al peres az w maga uduaran Kusmodon uduarhelyszekben [i.h. 18/67]. 1644:

562 Ezeóket Zememmel lattam [Mv; MvLt 291. 429a]. 1690 ezeket noha maga eö kglme e n g e d e l m e b ŏ l Zalogasitotta voltt Szegeny Atyánk meg ijS (l) az eo kglme jobbagyi ezeknekis nagyab részit Colalyak Tölŭnk potentiose foglaltan foglalyak [Fog.; Szád.]. 1782 hallottam Sako Mihálytol Ekárt Jakabtol, és Barta Mihálytol, kitől a Zallogos rétek el vetetödtek, hogy Praefectus Uram ezeket valami egyezésre ki hivta [Torockó; Thoſ. XX/4 Fr. Bartók (59) jb vall.]. 1 ezt. 1508 Thowabyá ez felyul meg M o n d o t h Anna Ázzon Ada my elewtunk myndenekrul, Zwky Istwannak menedekedt ezt my az pechetewkel (!) ezt meg erewssytotwk [Kv; X X I X , 261, 263 Cheh István kezével]. ha kedegylen ezt walaky megy Bonthana. ^gja* elewtthe legien dolga mynth az eleby Kwttü» wolth [Sv; MNy X X X V I , 53]. 1552 : az vduaſbiro izente volna ezt K u n Lazarnak [Torda, LevT I, 95]. 1568 Elizabet c(on)sors Jacw* Nagy fassa, hogy azt monta Henteler J a c a *\ a . . . es ezt hallott(am) hogy mongia vala Mezaros Mártoné . . . b [ K v ; T J k I I I / l . 185. a nyil.]. 1573 : Mykor J m m a r az lewel MagyaJa[ zasson Nem Alkhattnanak Mellyk Lewelett Magyaráznák Monda Almady András, az eo d e y a k y f nak olwasd eztt, feyerwary Ambrws aztt Mofloa J way had olwassak ezt [Sófva B N ; RLt ' 1590 Azt nem tagadom mondám busultotnba biszon Jámbor feleseged wolna de esztet tartod wgy azt mint illenek [UszT]. 1606: ezt nem tudom ha az faluért mikor kezes löt e három Ember ha lötteke ezeokis az Negj Embe^ ^ kezesök vagy nem [Vargyas U UszT 20/3J „Sos gieörgy wargiasj a " lib. vall. — a Vargyas 1681 : Eszt ( és többet nem i s : ) p e r c i p i á ^ Páter János uram gondviselője Jenei István itf? kezébül, adtuk inventáriumban mostani tiszt & ' des Miklós uramnak [CsVh 94]. 1726 : Eztet p®^ az Borjukertet adák ő kegyelmék falu képéb*T [Taploca Cs; SándorO 274]. 1732 Észtet a l á ^ toson akarám porigálni az M : Ur(na)k VP alázat(o)son követem [Kóród K K ; Ks 99 Ferenc lev.]. 1743 : Eztet most írja be törvényibe [Apor Péter verses műv. I, 333]. eztet adtam Bedŏ Adám kezíbe [Bikfva Törzs. Lud. Koré sen (60) pp vall]. 1756 k. : eztet meg atták légyen Juramentumokkat kés . confirmálni [Déva; K s 94. 24. 3]. 1768: bizonyittyák [Szentlászló T A ; LLt]. 1770: * * szántatnám a garat véginél való nagy Dinyf e det de eztet leg későben mivel igen kövér . B N ; Ks 47. 67. 29 Simon Pál t t lev.]. 1 ha magának is fog tetzeni Édes szivem Aa ^ , esztet cselekszem [GyL gr. Lázár János *e ' 1786: esztet-is azon Interesből kelletik t i z e ^ 8 ' [Ks 21. XV. 33 gr. Kornis Zsigmond lev.]. J ' jo Istálló szekérszinivel volt, eszt mind e l é f t e l J [HSzj istálló al.] | alma lészen keves, de h a és eztetis meg marasztana, amit meg mutatott, földünket az ellenség be űtésitől oltalmazná, sz séget nem várhatnánk [Bencenc H ; BK.

563 Ferenc lev.]. 1812 : nemis cselekedtem volna eztet, ha ittas nem lettem volna [Déva; Ks 119f]. 1814 : Repellált ezt mondván cum protestatione: A Falu nevébenn és képébenn Repellalok ide Senki bé »e lépjék [Asz; Borb. II]. 1817 k. : A Procurator elvette a' Testimoniumat, ès levitte a' Groffné szállására, 's egy darab idö múlva fel hozta, aztat allegalva hogy Nagyságod fizessen indebitat, mivel hogy a ' Recursust nem proséqualta 's az elébêni ítélet vétessék elég tételbe — eztet meg fs ítélte a' Papság [Héderfája K K ; J B . Veress István tt lev.]. 1843 : mikor eztet* cselekedtem akkor me g ifiu Legény voltam [Bágyon T A ; KLev. Török István (26) vall. — Ûgyanígy Nutzuj János (21) un. valló is!]. Ha. 1764 : eztet [Kóród K K ; K s 19/1. 6]. 1765 észtet [Torda; T J k V. 256]. 1767 esztet [Kinesi K K ; LLt Fasc. 129]. 1769: esztet [Dicsősztmárton K K ; Ks 19/VIII. 41] | eztet [M.köblös SzD ; RLt]. 1770 : esztet [Disznajó M T ; LLt]. 7 772: eztet [Adámos K K ; J H b LXVII/285]. j 776: eztet [Szentdemeter U ; GyL. St. Henter (37) vall.] | eztet [Nsz; GyL hiv.] | eztet [Kóród GyL. G. Vizi (30) r k kántor vall.]. 1784: eztet [Mv; LakCLev.]. 1785: eztet [Torockó; T%ev. 9/22]. 1789: eztet [Káinok H s z ; Palotay 1790: Esztet [ J H b Jósika János anyjához]. 1793: eztet [Mihályesd H ; Ks 79. X X V I . ? 1/2]. 1794 : eztet [ K v ; CsS]. 1798 : eztett [Szentkatolna Hsz; Mk I X . 109. 5]. 1801 eztet [Kv; ^ázár István P. Horváth Ferenchez]. 1806 : eztet [Szu; UszLt ComGub. 1753 u.]. 1810 esztet [P.rákos U Falujk 60b]. 1817 eztet [Héderfája KK; IB]. 1819: eztet [Várfva T A ; Borb.]. III. nu-s szerk-ekben; în construcţii postpoziţionale; in postpositionalen Konstruktionen: £ alatt ; în timpul acesta; während dessen. 1597 Ez alat penigh az tartoztatas alat Biro vram ew kegme az kewlseo vasart az Capitanok tizedek® altal zorgalmatoson eoriztesse [ K v ; T a n j k 1/1. 298. — a így, de alkalmasint tizedesek h.] ~ ţlól de aceasta; davon. 1776 : Valaminthogy tellyes Jgyekeztte volt a Groffnének (!), a B. Henterrel valo •Mátkaság elrontásáb(an), ugy Vásárhellyreis nem egyébért ment, hanem hogy ez alól Kis Aszszonyát* lel szabadithassa [Egrestő K K ; GyL. Jos. Szalai (45) vall. - a É r t s d : a leányát] * ~ által ezzel; prin acesta; dadurch, durch dies. 1761 : Állítottak v olt is Balázsfalvára oly gymnasiumot, melyben ötszáz tanuló megvolt . . . , de Isten azt most ez által a zűrzavar által pro nunc elszélesztette [RettE 117] # e ifot înaintea a c e s t o r a ; v o r diesen. 1547 : My fogank Jamborokath Sarpathaky Lewrynchiewth Dempsedy Matheth Heyasfalwy wythaliosth, Es Elekwssy Myklos deyakoth es Sarpathaky Jánost Ezwk eleoth My Illyen Chiereth thewenk . | Ezewk elewth Ismegy (I) Bochiatta % Kezwnkben [Sv; MNy X X X V I , 53] * ~ek felett ezenfelül; pe deasupra, în plus; überdem/ dies. 1585 Ezek felet tiz f(orin)tot es tiz keobeol buzat Aggianak segitsegekre, Az Meray Zabad Erdeobeolis segitchek a [Kv ; T a n j k 1/1. 17. -

ezen a A tűzkárosult méraiakat (K)]. 1615 Es ezek felet kiuana aszt, hogy ha w neki holta történnék, es az felesege vagy maradeki el akarnanak az Vari Miklós főidéről menni, bekeuel bocziassa Vari Miklós [Msz; Törzs] ~ek iránt ezekre nézve ; cu privire la acestea; in Anbetracht deren. 1739: Ezek iránt éngemet és ezen el-alélt Vármegyét consólálni . . méltóztassék alázatósón kérem [Nagysajó B N ; Ks 99 Kemény Sámuel aláírásával] * ~ ek kívül ezen/ezeken kívül; în afară de aceasta/ acestea; außer diesem/er/en. 1595: Azt itillye megh a' teòrúenj, ha resze wagyon az marhaban . . . Ezek keòuyl az eò maga az Aszoni resze vgyan eò maganal volt, ehez kepest megh itilhetni meny volt [Szu; UszT 10/10]. 1606 : mind ezŏk az kikòt meg nėŭeztem keczetben* . . . laknak ezŏk kŭŭlis uadnak rez iozagok, ezön iozaghoz ualok [i.h. 20/47. — *Kecset U] * ~ek mellett ezeken kívül; pe lîngă/în afară de acestea; außerdem/diesen. 1602: ezek mellett minde(n) marhak akar my newel neweztessenek, kiket kezehez wett mind az arról ualo Registru(m)mai megh kewannjuk [i.h. 16/3] •fc ~eknek felette ezen felül; pe deasupra; überdies/dem. 1590 : Hoztanak egy Jesoúitat Moldoabol Batory Jstúanak vittek Eoteod magaŭal . . . Attam etelt J t a l t nekyek . . . Ezeknek felette kolteottem Reyaiok t t d. 40 [ K v ; Szám. 4 / X X I . 31 Kis István sp kezével] ~eknek utána: după acestea; nach diesen. 1598 Ezeknek vtanna Keremis mint bizodalmas vr hogy eo kegelmeok legien segitsegwl az en keuez el teuelyedet Jozagomnak recuperalasaban [Gerend T A ; Törzs. Gerendj Pal végr.]. 1603 Ezeknek wtanna mégis zolnj kezdenk köziek hogj hadnak el az Egienetlenseget, alkonanak kwlömben [UszT 17/64]. 1644 : Ezeknek Vtanna Lelkemett Jstennek Ajanlam, es Testemett az eö Anjanak az Feöldnek [ K v ; R D L I. 132 végr.] * ~ekre nézve ezeket tekintetbe véve; avînd în vedere acestea; in Anbetracht deren. 1595 : értik eo kegmek bizonioskeppen meny Restantia maradót el az Taualy Ado zedeo vraimnalis, eo kgmek ezekre nezue igen nehezen mehettenek az Ado vetesre, mert lattiak eo kegmek hogi hazontalan az Ado fel vetes, ha az Exattorok diligenter fel nem zedik [Kv ; T a n j k 1/1. 252] ~ek szerint eszerint; astfel, aşadar; demnach/entsprechend. 1758 ezen lakó fundushoz edgyűt Coacquiraltak Csongvai Fiaktol darab (így l) Jószágát, ennekis fele illeti az Actort, Atyai jussán megént felinek az harmada, ezekből ezek szerént kivánnya az Actor m a g a r a t a portioját excindáltatni [Asz; Borb. I ] ^ ~ eh után ennek végeztével; după aceea; nach diesen. 1589\XV11. sz. eleje : H a penigh ez Legény n e m az Varasi tagh volna, tartozzék az Varas kŏnyuebeis magát be iratni es be eskwnni; E s ezek uta(n), ugi mint edgik az teöb mesterek keözwl, ez Varosnak es Cehnek minden szabadsagaual élhessen es eöruendezhessen [ K v ; KőmCArt. 12]. 1618 : Ezek utan eleo alla Varga Miklós, és Jmreh Marton protestaluan, ezt mondák Kortomaz Georgi uram, im megh Eskwuel de ez utannis, Embereket ûiszwnk ki, megh lattattiwk az giepwt, kire monda Korto-

ez maz Georgi, mit gondolok ŭele [Vajdasztiván MT; RDL I. 12]. 1804 : a Rector explikált egy keveset délutánra, azután exponáltunk, jol rezolváltunk, ezekután a Rector írást hagyott, 's a Monétát nyakamba akasztván el ment jo kedvel [Dés; Ks 87 Kornis Mihály naplója 31] * ~ ellen a. a mondottak ellenére; în ciuda celor spuse; trotz den Gesagten. 1579 valaky talaltatyk hogy ez elle(n) chyelekeznek. Az baromnak el weztessewel bwntettessek megh [Kv; T a n j k V/3. 191b]. — b. ezzel szemben, ennek cáfolatára; faţä de aceast a ; demgegenüber/entgegen. 1666 az D. A ez ellen semmit nem Comprobalhat jouainak el praedalasa felöl [Marossztgyörgy MT; Ks 67. 48. 31]. — c. ellene; împotriva; dagegen. 1570 : Repas Myhal vallya, hogy Illyen modon zolt Mogioro Estwan . . . Im azért Jeothwnk hogy kegnek kéneregywnk, Azért en azt Mondom hogy ha K. en Raytam Soha nem keressy, En sem keressem eo rayta, Ez ellen semyt otth Nem zolt alch Gasparne [ K v ; T J k III/2. 175] * ~ iráni. 1781 Michael Csüdör M(iles) P(edestris) de Kézdi Almás (50) Fatetur hallottam . . . hogy monda Székely Istvánnak, hogy forgodgyál kereszt fiam ez iránt az föld iránt [Almás Hsz; HSzjP] * ~ kivûl a. ezen kívül; în afarä de aceasta; außerdem. 1581 : Ez kívül valakinek én adós vagyok, az én marhámból mindeneket megelógítsenek előszer [SzO IV, 77]. — b. ennek ellenére; cutoate acest e a ; trotzdem. 1593 : senki ez varosban se az hostatban zabot ne vegien, hanem ha masut zeret tezi, hazanal hat hat pénznél fellieb vekaiat ne aggia, mert ha valaki ez kwwl chelekedik; teolle el vezik [Kv ; T a n j k 1/1. 220] * ~ mellett mellette ; lîngă; daneben. 1694 iffju Bálpataki János Ur(am) Borbereki háza . . . Udvarára, njilik az uttzárol, két felé njiló, párkánjos fenyő deszkás kapu; . . . Vágjon ez mellett, vas sarkoko(n), pántoko(n) forgó . . . félszer paraszt Ajtó [Borberek A F ; BfR]. 1760 : Vagyon . . . â Curia contiguitássában egy jó extensioju Veteményes kert, mellyben Egres, veress szőlő, és Megy fák vágynák, ez mellett Gyŭmőltsős kert [Novoly K ; BW]. A z ez n é v m - a a k ebbe, ebben, ebből, ehhez, ennek, ennél, erre, erről, ettől, evvel, ezalatt, ezáltal, ezen, ezúttal, ezzel ragos formában, áll. n ć v u t ó s s z e r k - b e n állandósult szárm-ait 1. önálló c í m s z ó k é n t .

ez2 hat névelő a, az; -(u)l, -a; der, die, das. 1544 : Ezth ez vallasth My ky felliul meg Neweztethwnk wona Irathok az my kerezthyen hithiwnk zerenth [Szászzsombor kör. SzD; MNy XXXVI, 52]. 1546 : Bogathy Chaspar ezzel ez keez penzel, az Zekel feelden aaron maasz fakat wegyen az ew haza epylessere [Panot*; DanielO 5. — *Az eredetiben így; mivel uo. Dég (KK) is előfordul, ez esetben talán az ettől távolabb, de a Kis-Küküllő mentén fekvő Pánádról lehet szó]. XVI. sz. köz. : E n Barabassy Farkas . . . ezt ez lewelet anak Byzonsagara atam pecjetemnek alata es my kvtunk (!) Ilen kotes Ion hogy kytol Jsten megj otalmazon ha melýenek'tortynek magu(n)k zakata tahat Jozagu(n)k egy mazra zalyon [Héder-

564 fája kör. K K ; BfN VI. 125/126]. 1568 M i n k e t hittak vala az vízhordo Tamas hazahoz, es kerí* vala az Testamentomot, de víz hordo Tamas azt monda hogy, nynchyen, ez ez emberek vg Tfltak hogy egyet mas el ne ozolyon az haztul T J k III/1. 190]. 1572 Dorottia Zabo lazlone, Azt vallia hallotta hogy Zeoch Benedekne . . . Mong£ volt te bestie temyad vallom ez ez kart [Kv; TJ» III/3. 19] | en az erdeoth mind az falwal Breddel es maygraddal b egyetembe per manus Apprehefldalta(m) Es Dragffi János vtan Menny vrak voltanak ehez ez Jozaghoz mind aam Bêig czyak azok bírtak [WLt. - • - b B r é d és Mojgfáŭ (Sz)]. 1581 ha penigh Erre ez k o l c h y e n e z e s r * valamy Interesse megie(n), tehag az Attiafla tartozzék (!) aztis visselnyek [Kv; T a n j k 247a]. 1590: te az zekre ne(m) mehettel vom* panazlany, merth ennek ez ket falúnak vegeze*6 vagio(n) hogy az Birak az hat eskettek elòtt legi«(°' teórwenj Effeli (!) dologban [UszT]. 1591: ebbee* dologban semmit nem tud, sem hallót sem latot [K » T J k V/l. 104]. 1597 My ezrol ez dologrol eastf* emlekezvnk [Girót SzD; Ks]. 1606: az effefe eóreksegh ozlasos en velem, mely heljben vagiok jmmar fiú agh, az J . aszonj pedig ajagj' mas az hogj az k j elseób agh ebben ez feóldo**1; es hosza tartózandójban [UszT 20/29]. 16'°' En ezen ez el mult Czeöteörteökeőn talalta(w rea az giermekre az katnora szekben [Mv; “ 290. 191a]. 1638 monda Lakatos Giorgjne, kor Giörgjnenek hogy ezt ez en p e n z e m e n feöldemetis el uonszod innét [Mv; i.h. 291. - L. még MKsz 1896. 285 - 6 . •efld dessen. 1585 : ez Alat eo kgmek g o n d o l k o d n a k feleol [Kv; T a n j k 1/1. 15]. 1590 : kewesen varo*\ iol haznoson Ahoz Ne(m) niulhatnak, haitfi t zwksegh egy mast illien(n) Nagy dologra Varnj, Ez alat penigh varosul kérik eo k g ^ ^ az Sérelmeseket, hogy Ne Indullianak, w arianak, Ne hertelenkeggienek Az Zeghenj * t segre bozzusagbol kichin zikrabol Nagy ; Az Varosra gonoz hirt Newet Ne h o z z a n a k i.h. 142]. 1657 Ezalatt pedig napról napra sedik vala az urunk hada, és az éhség miá szor gattatik vala [ETA I, 162 NSz]. 2. eközben; între t i m p ; in/dazwischen. ' Ez alat eg' azonyallat alla ele Peterrel eg' tumot ada be az azony [ K v ; Szám. 3/XXV1590 k. (A földet) E n teollem ez napigh sem senkj, ez alath egy zegin varosy Ember hozz ^ esek, Annak engedem feleth eo orotta [Szu; UszT]. 1603: Noha penigh ez alat vaida ellenseg keppe(n) reánk ieouen, my ^ zerencsietlensegett eitett, de azertt Istenné* ^ seI gielmessegebeol annira marattunk hogy ?c(Ii) teolle sem nagiob ereotwl tartasunk [Ks 38. I. 8 az erd-i rendek Kornis B o l d i z S ^ ^ és Zsigmondhoz]. 1632 ez alat mys berekez; Zakmarit, az uta(n) ereössen rúgta teörte Erdeli Mihók [Mv; MvLt 290. 78a]. 1682 ( ^ j Jstvan) el kezdven szolgalattiat in Anno e

565

ezelőtt ez

f ^ t o r ^ a 1 a Z e z ekre/emlltettekre vonatkozó; re75 8 9 / ^ V r ? C e s t e a / l a c e l e a m i n t i t e ; diesbezüglich. ele e ^ 0lo gh ho • î Szwksegh penigh es melto ^ d e k ^ ç C 6 1 minden tartomanioknak, keossegnek, 3 1 1 fendtartao^ ^ g tarsasagnak az eő Teorueny, vek t erősségé, es ezekbeli Articulusok, meltas sa»kv ronilottanak volna megh iobbit^ [ K v ; KőmCArt. 2].

[Mv; MvLt 291. 4a]. 1710(1792 (A földet kapta) az Arannyas hegy völgyiben való sárnak el tartásáért, minthogy ez ez elöttis ezen dologért biratt a t o t t [Albis H s z ; BLev. Transs. 29]. 1793 : azt beszéllé, hogy . . . Benkő J á n o s Király Bíró Urnái kotsis es lett volna ez előtt [Angyalos H s z ; H S z j P ] . 1825 A' Kornis nevezetű rétben egy Tábla ez előtt nyoltz öli szelességü vólt, de a' Szamos Lotsogtatásával el apadvan, most egy fertály szekér szénát termő hely [Árpástó SzD ; EHA]. Szk: ~ jó darab idővel. 1761 Fejerdi nevű Jobbágya Szŏllője pusztájában m a r a d v á n Néhai Farkas Gergely vram ez előtt jo d a r a b idővel Isztinát tsináltatott réája [Burjánosóbuda*; J H b K X L I I I / 9 . - a K é s ő b b : Bodonkút K ] * ~ jóval. 1793: Még ez előtt jóval Natsád parantsolatját tisztelettel vettem vala [Bősháza S z ; J F 36 LevK 163] ~ kevés (nem sok idővel nemrégiben. 1770 idősb br. Inczédi Sámuel igen jó úri ember vala és . . . maga is ezelőtt nem sok idővel csak nemesi számban volt [ R e t t E 229]. 1773 Most jó lenne a kajántai és bogártelki templomoknak visszaadásokat solicitálni, melyet ezelőtt kevés idővel vettek el a rossz emberek [i.h. 313] ~ vhány esztendővel. 1570: Marthon Nyreo Jósa zolgaya, Ezt vallia hogi zolgalta K y s myhalt Ez eleot Minth három Eztendeowel [ K v ; T J k III/2. 128]. 1579 : e g y desy ember Sylwaszy Balas newo . . . ez eloth ennyhan eztendowel kwlomb kwlomb fele kar wallas es hozzw Betegsegh m y a t h megh fogyatkozwan kezeryteth (!) oroksegheth el adny [Dés; DLt 205]. 1638 k. : < . . . > p o r n y * Thamas az attiaual ieőtt ide ez eleot 20 esztendeouel Keoreos Maros keozzwl [ K m ; GyU 28]. — •A név két-három első betűje az eredetiben kitöredezett]. 1656 ez eleŏt ket, u a g j haro(m) esztendeŏuel jeoŭe az Hadnagy uagy egy nehany magáwal hozza(m), es fel keòlte agyamból ejel [ K v ; CartTr I I . 1017]. 1722 az utrumb(an) fel t ő t t darab széna rétecské(ne)k osztása még ez előtt Cir 50 Esztendővel el kezdődett, és még véghez nem ment [Varsolc Sz ; K s 76 Conscr. 334]. 1757 a nagy pestis . . . ezelőtt mintegy hárminckilenc esztendőkkel volt [Csömörtán Cs; E H A ] . 1784 : Ez előtt mintegy négy Esztendőkkel [Málnás H s z ; H S z j P ] . 1848 ezelőtt mint egy két évvel [ K v ; Végr.].

belőtt i u 0r mals tc/ţoennek előtte; m a i î n a i n t e , a l t ă d a t ă ; r do bôrth ' ' e z e l o t t i s * adoth volt nekyk E g y Egy ?da r v v . ' es ez pénzt az v t a n az szolo keueresere ^ t T h k J í 1 " I I I / L 2 2 9 ^ 1 5 7 0 : ' a z ' ky három ez Jk ITT/ói Eleot E z w t a n Ne Tharcion [Kv ; H ? Uò *er J * 1 ' . 1 5 9 6 ° g y Pedigh bele menth*, ett mor i mvntw P°tentia(n) zollunk hosza, Affe7 e z e l e ò t t 18 611 b i r t a m 6 3 ine b T • enym az ?nok bpflti rr eòreksegh, f i a m r a szabadsagot keú^ f c S F F * * H/57. - T i . az örökségbe, ōröta h a z a « ' 1 6 3 4 : T ŏ k i Istva(n) en velemis hivat^ e k e f x n f S Z O l g a I a t m e U e Kŏrtouelyfai Martho(n)t, « m b e r L a z t mondotta hogy haza menye(n),' segesen tartya, ne(m) ugy mint ez előtt

2. ~ lévő ezelőtti, de mai înainte, de altădată, precedent; vorig/herig. 1776 az ez előtt lévő Possessorok Soha Káálnában Örökösök nem lehettek, Zállag képpen birván azon Jószágot [Kálna S z D ; Ks 39. XV. 2]. 3. ~ való a. ezelőtti; precedent, de m a i înainte ; vorig/herig. 1552 Ez ellwth valló lewellwnkbe meg irttwk valla nag(nak), hogh az haz dolga miben vollth [Torda; LevT I, 94]. 1582: Az Mezaros vraim dolga feleól eó keg(me)k egez varosul meg beochyullik ez eleot való wegezesseket, E s most (is) vgian Ahoz t a r t h a k (!) Magokat [ K v ; T a n J k V/3. 252b]. 1757 : Mű, előttünk való Altercatiojókot, mindenik félnek meghalgatván, és a Bányákra e x m i t t á l t negy

roi s

ideigis szamadatlan volt, . . . perceptioianem adot, erős h ü t alat adot reversalissa datla hanem ez alat megh betegedven szama1858 : a tennS m e g h h ° l t [ K v ; K 1 D h L r átát v U t á n t i z n a P ° t elvárva, ha ez alatt is a ötõkA . n e m fizetném, a tulajdonos Gróf Ur után r * ^°8° s í tva légyenek a terminus eltelte k a m a t \ T t e t l e n l é v ö h a s z o n b é r i részletet hatos 15]. 3 v a l felhajtani [Kendilóna SzD ; TKhf Szer^n

ot

1,55,01, 80, 83,99, 100, 102,110,153, 156, 159-

^áitaR i f z z e l ; P™ 1 a c e a s t a ; dadurch. 1796: p ' hogy annak validitássát impugnálja az 8 Ur ke^? . bizonyittya . . . azt, hogy a ' Levél tá b l l \ / a g y o n [Mv; TLev. 5/16 Transm. 67 sá ; az actor 8oa i a szolgálója által valót e i l i °P°tt pálinkát s malachúst házánál elköl8es kedtlv feleségestől, sőt még egyűt felvendét°tták r e ' / 8 a 9 z o lgálóját ezáltal tolvajságra taníLb2ár illy S 0 k h e g y Cs ; R S z F 265]. 1813 Minthogy îhálv TT e n d b é U y akmerüségét l á t v á n . . . Dobolyi har ai aRra ? B a r a t o s i Joseffnének, t e h á t ez által aszt4u , g e r Í e 3 z t e t t e a z Exponenst, kéntelen volt ségje keményebb Eszközökkelis az engedelmes1826 : n e m é ü l * t D é s î D ^ t 56a tnert n ' ^°( I n , n *)ssiot most akadályoztatni, által i ® > ö t t executiora csak oculatiora, 's ez okai l e g ^ ^ t e i t Grof Ur, ha mi helyes és törvényes ^ êm annak a' maga u t j á n való orvoslásától A ' p ^ ^ k e s z t e t i k ez által [Msz; GyL]. 1841 Seilx malomna Pedf k nints sem a j t ó j a sem k a p u j a — esz ez k6zök . által a ' fűrészhez tartózó vass igének v\ f gyártott anyagok az elorzás veszé^ é v é k [ K v ; K m U L e v . 2 László János 1. eziránt

566

ezelőtti Oculátorok(na)k Relátiojokot meg visgálván, mind ez előtt való, és mostani Contro.versiájokot tolláljuk [Torockó; Bosla]. — b. eddigi; de pînă a cum, precedent; bisherig. 1590 : (A nótárius) tarchyon zolgat olljat a ' ky Jlljen beteges wdeobe supportalhassa . . . ezenth chelekettek ez eleoth való Notariussokis [ K v ; T a n j k 1/1. 132]. Szk: ~ esztendőben a múlt évben, a tavaly. 1579 Az Regeny Peter suplicatioiat meg ertette eo kegmek keryk eo kegmeket Byro vramat tanachiawal hogy a mint ez elót való eztendeobe az subsidiumot meg Attak neky Azonkeppe(n) ez ydeon is aggya meg eo kegmek [Kv i.h. V/3. 186b]. 1805 : ez előtt való esztendőben egynehányon exárendáltak egy Havast Mlgs Nalátzi István Vrtol 70 v f t esztendei Taxa mellett [Füzesd H ; J F 36] jb ~ esztendőre a múlt évre, a tavalyra. 1608 : Az tavaly ez eleöt való eztendeöreis meg ados kegtek het forintal es egi vereö dyznoval [Kv; Told. 4] jb ~ időkben. 1578 : ez eleot való Jdeokbe az alsó tanachybely vraim walaztottak az egyház fiakat [Kv; T a n j k V/3. 161a]. 1599 : lattam a' lengelfaluiak ott eòriztek diznajokot et eleòtt ualo ydeokbe(n), hul tegnap az tyzet chinaltak wala [UszT 14/12 Paulus Dyenes de Fanchal (40) pp vall.]. 1635 : Ez eleöt ualo wdeökbenniš feiedelmi tiztünknek . . . eleget akaruan tenni; minden rendbeli hvveinknek . . . az Octavalis teòruenieket ki szolgáltatni akartuk uolna, de . . . abban halaztast kellet tennünk [Wass. fej.]. 1796 : a' Torotzkai Parasztok . . . ha szintén ez előtt való időkben bitangoltákis az Uraság Erdejét . . ., ezzel mind azon által Földes Uraiknak . . . erdejekhez Just nem formaihatnának [Mv; TLev. 5/16 Transm. 51—2] jb ~ napon tegnap. 1584 : Ez eleot való Napon penigh hozza(m) Ieót vala ez Ven Azzony [Kv; T J k IV/1. 262]. ezelőtti előbbi, megelőző; de mai înainte, precedent ; vorig/herig. 1705 : Ketskeméti Istvánnak ez előtti káronkodásáért ollyan deliberatuma lőtt, hogy, hogy pro exemplo alior(um) ha többször efféleben comperialtatik meg páczáztatik a piaczon [Dés ; J k 349a]. 1753 : Nagy ruinaban vagyon az eklézsiában mind a templom mind az harangláb. Ezeknek . . . reperálására ezelőtti vizitatiókor az eklézsia serio praemonealtatott [Mezőköbölkút K ; E T F 107. 16]. 1792 noha Városunk nem tsak közönségesen, hanem annak különös Lakossai is a Só árulás ez előtti ussussában voltanak, Sajnoson kell mind azon által ér zenünk, hogy ezen Szokásnak ellenére a Só Áruihatásnak Beneficiumával . égy is nem élhet [Zilah; Borb. I I hiv.]. 1804 : H a valaki marhája vad által elkárosíttatik, ha a lábán haza nem h a j t h a t j á k a pásztorok, tartoznak az árát az ezelőtti usus szerint 15 napok alatt megfizetni [Kisbacon U RSzF 194]. Szk: ~ esztendőkben/években. 1792 meg ez eloti Esztendőkben az N. Rapolti Hatarbol egy darab R e t h . . . az Padi Lakosok birodalmokra foglalodat volt [ H ; J H b X X X I . 31]. 1831 : Ez előtti Esztendőkbe itt a Piatzan Zsemle Áruló voltam [Torda; TVLt Közig. ir. sztlan]. 1849 :

kinyilatkoztatta, hogy azon gyermek, kit ezelőtti években a' menyetske szült, tulajdon édes gy meke [Kv; Végr. Vall. 61]. ezen 1 műt névm I. Jelzői liaszn-ban; în funcţtë atributivă ; in attributivem Gebrauch; 1* e ' eZJ acest(a), această, aceasta; dieser/e/es. 1583: Bţ® eladót Bwzanak Introitusza Bwzanak tezen f 1 d 40 [Kv; Szám. 3/XII. 1]. 1591 : Nem akaroj| az vertcöl el Jdegenittenj az okon kerteltem * be ezen felijei meg J r t eöreöksegetth 1592 Ezeon 1592 Eztendöben hwswet nap taiaD* [i.h.]. 1603 Holtom esvin Penighlen Ezen Fö segem maradekjan kivül el ne köthesse sem en maradekim el ne köthessek, lianem Ej5 Felesegem maradékjanak [M.fráta K ; Bál 1701 ezen parancsolatinkat minél nagjobra jedet s terjed ez az gonosz, annál szorossab vegje efféctumba(n) [UszLt IX. 77. 30 <&DěÍ' 1755: véllek eleget szantottam ezén F ö i a [Árpástó SzD; Ks 17/LXXXIV. 12]. 1768'J e g ^ kőzőlebb el mult Nyáronnis [Abafája MT; 1 17a Huszár lev.]. 1802: h a t nevezetes vagy Ágokra határoztatott ezen Falunak® * dalma [Torda; J H b X I I I / 9 . - a Ti. K o m j a w ^ nek (TA)]. 1849: Egy hoszszu ládais van ^ gabonásba [Szentbenedek SzD; Ks 73/55]. 2. ugyane/ez; acelaşi, aceeaşi; der/die/dasse^ 1579 adank ezon megh newezőtt Lazlo PfP. et az zep mezón harmad feel hold zanto [Uzon H s z ; K p 1]. 1584: Ezeon Meg MoU^^ keolchyeget keoltotte(m) en Magamra es az ^ narokra tezen 45 d [ K v ; Szám. 3/XlHs 3. az ~ előtt álló ugyan hsz-val való t a P a ^ e í e összetétellé válás ú t j á n ; formát prin cu adverbul ugyan care precedă pe ezen, dem vor ~ stehenden Adverb ugyan im Igj: zu kontrahierter Zusammensetzung zu ugyanez/az; acelaşi; aceeaşi, der/die/das^ 1554 E n Borlobassy János Hedwrffay *ga ezwn zenth myklos n a p elwt való ked** ^ Engetem Ez en vramnak Es a t y a m f f y a n a * . . El zwkwt Jobagom [Héderfája K K ; BfN]. Aûgusti 8 Iwan Mate witte az Varadi rū^ ^ Tordara Neg' louon Byro Vram l i a g y a s a b c > zettem f 1 . . . Feier Benedek esmet vizi b ^ ezen mester deakitt vtanna Tordara Neg iCILCUl fA 1 [Ă.V OZ'O.Ul. 3/VIII. O/VAXJL. 14]. tr~f fizettem [ K v ;, Szám. \). t T JJ' Ha. 1587 ]Ezeon [ K v ; Szám. 3/XXXD A ' ſ i > 1593 : Ezeon [Szu; UszT]. 1600 ezé* ^ IV, X, . Ezŏn [Andrásivá Ü L w ;, ?ola-^ Cti 15/28]. 1670: U II. fn-i jell-û haszn-ban; în 1 0 caracter substantival; in s u b s t a n t i v a r t i g f ^ ; brauch: 1, e, ez; acesta, aceasta; der, ^'^czí dieser/e/es. 1569: W a d a s myhalne tot

í ^ á l .

Jobbagya ezent valla hywty szerynt 78]. 1573 : Boncziday gergel es Kepy*o ezent vallyak hogy hallottak zaybol (0 ^ft Leorincznek hogy montha hogy egy wes Balintal es teoreok Lazlonewal, es * fr Albertuewal [Kv; T J k III/3. 257]. 1651 vállá Fileki Borbély Istva(n) a t y á n k f i a , . ^ Nagi Tamas Vramtol levált summa pénzel e

567

ezen

szölök [Koronka MT; Told. 29]. 1804 Nem kétlem, hogy Nsgod előttis tudva ne vólna az Erdőnek ezenn a' mi kőrnyékűnkenn, s nevezeteseim a' mi Falúnknak, a' melynek égy szál fája sintsen szűk vólna [Cserefva MT; IB. Szilágyi Elek gr. Toldalagi Lászlóhoz]. Szk: 'v az úton így. 1832 ha ugy méltóztatnak ezután parantsolni hogy a Cselédnek valo Gabona addig rostáltassék, mig minden legkisebb rossz mag ki hullyon — ugy arra nézve instálok írásbéli parantsolatot mert ezen az uton, minden bizonyai minden három vékából egy fél véka — ha több nem, el fog apadni [Torda; IB. Dimény János udv. tiszt lev.]. II. hsz 1. e helyen; aici, în locul acesta; an diesem Ort, hier, da. 1677: vagyon jó deszka fedél alatt tornáczos nyári ház . . . Ezenis belül menve vagyon egy tornácz [CsVh 51—2]. 1842 A' Csere fö nevezetű hellyen lévő Erdő . . . ezenis tsak bokrok voltak [Kakasd MT ; DE 2]. 2. e dolgon ; asupra acestui lucru, în legătură cu acest lucru; an dieser Sache, daran. 1547: wala My nekwnk . . . három Pwztha Tho helywnk . . . My Ezewn nem thwdwnk wala megy Alkodny [MNy XXXVI, 53]. 1593 megh meretem az bort, hat az 9 pénz arra, ne(m) leon J o Egy Eytel, miuel hogy hirem nelkwl keztek volt ky azonnis bosszonkodam, s ezennis bosszonkoda(in) [UszT]. 1797 Az Ötvösnél a Munka nem kész meg tsak a két So tartó van ki kovatsolva de ezénis meg sok dolog van [Banyica K ; IB. Gombos István lev.]. 3. ekkor, erre; atunci, în acel moment; hier/ darauf. 1568 St(ep)hanus filius Ambrosi zabo fassus e(st) . . Ezt lattam hogy az Kadar Markosne leanyaual háborog vala az Nemetne, es az anya meg J u t a azon közbe mongya vala az leanya neky; húl Jarz Engem Jgen verenek, es ezen Kadar markosne arcűl wthe az Nemetnet [Kv; T J k I I I / l . 214]. 1573 my az wraymmal zolank Neky hogy Nezne es Beochwlene Megy Jstwan wramat, hogy Beteges Ezen E z t t Monda Bátor [RLt O. 5]. 1637 : Ezen czak be iöue Kovacz János egj nagi faval . . s ugj megh üte ket szer az Nagi darab faual, hogj mindgjart le esek ©zen8 az ez névm -n ragos alakja; forma cu suErsok [Mv; MvLt 291. 95a]. 1781 : Kérdettük, **ul adverbial -n a pronumelui ez; mit -n Advermiért rekesztette meg a marhánkat. E z t a törvényoiaisuf{ix versehene Form des Fw. I. Jelzői telen ember szokta cselekedni. Ezen engemet és aszn-ban; în funcţie atributivă; in attributivem ç a fiamat öszveszida tolvajnak [Árkos Hsz; RSzF brauch: pe/în/peste acesta, aceasta; an, auf, 270]. L. még i.h. 281. über diesem/dieser/diesem. 1594 : ha ez t^was Jstwan el zeoknek. Ezeken az felliwl meg 4. arra; ca să, pentru; derauf. 1570 egy nap kezeseken Azzoniom eo kgme, vagy az eo kgme Zabo Balinthne kery volt eotet ezen hogy gyermeky Niolzwan forintig Igazat vehessenek Be Menneh az Thoromba es zolna az fogolnak JMehes TA; Wass]. 1618 : Ezen az császárnak írott Balogh Janosnak [Kv; T J k III/2. 64]. 1586 velen voltak ilyen miraculumok, hogy az megIgyarto Georgy kere ezen hogy zolnank a' leannak, °lt vitézeknek az gyermekek az vérbe mártották Kerdeznok megh ha az lewel Iras Vrbegeorne z kezeket, és azzal pecsétlették meg az császár- Akarattiabol volnaye [Kv; T J k IV/1. 595]. iak írott levelet [BTN 132]. 1630 : En ezen ez 1615/1616: talala meg minket az Néhai Rögör 3 Czeöteörteökeön talalta(m) rea az giermekre Fenessi Martonne Süuegh Borbara aszszon kerue(n) Ţ kamora szekben [Mv; MvLt 290. 191a]. 1780/ ezen felette szorgalmatosson hogy nemű nemű 784 : ezenn az utan fényül valo két darab ep igassaganak elö vitelere ne fogyatkoznánk meg

k ki az Eőcset Nagy Istvánt [Déva; JHb]. 1672 : ezeneket* nagyub bizonysagra Varosunk szokott Pecseti mellet Czeheknek pecsetivel megerőssiték [Dés; Jk. — •Ti. az articulusokat]. 1714 : monda, ezen széna f ű is mijenk Pocsa Uramékkal üúndenŭt, nékém mint Tutornak még mutogata, ênt is meljen most állunk [Damokosfva/Hatolyka H sz; HSzjP]. 1731 : Széna f ű . . . edgy darab . . . Ezent Pakurárok birják [Impérfva Cs; J H b Inv. Kászon Impér 1/25 sub K]. ugyane/ez; acelaşi, aceeaşi; der/die/dasselbe. 1592: Vgian Ezenreol Lazlo kiralis paranchol, Joannes S(e)c(un)dus, ezent paranczolta [Kv; öiósylnd. 51]. 1592/1594 : Ach Gergely hiti vtan yaUia . . . Albert Zeibert f ide median(te) idem f ate: Nyreò Dauid hiti vtan vallia ezent [Kv; RDL 1606 : ebe az dòlŏgba en ezt tudo(m). Az en frátere(m) Gergeli Deakis ezent mo(n)gja fide me dia(n)te mert wys Jgj hallotta ezt az feliül me gh Jrt dòlgot [UszT 20/361]. 1681 : Minden na pi szóigalattal tartóz (na) k, es minden fele szolgalatott tartoznak supportalni . . . » Sz: Királyról €s Also Nadasdrol is ezent keli érteni [VhU 84]. 3. ugyanaz; acelaşi lucru; dasselbe, ebendas(selbe). 1570: Nagy Neste, Ezent vallja mynth ** Eleötte valo valló [Kv; T J k III/2. 79]. 1586 : Jlona Iffiŭ janosne ezeneket vallia Amiket Az ^ a [Kv; TJk IV/1. 587]. 1592/1593 : Torma János bwti Vthan ezent vallia mint az felieol megh m Tanú ſMikeháza SzD; Ks 35. V. 12]. ~ előtt álló ugyan hsz-val való tapadásos összetétellé válás ú t j á n ; formát prin compunere adverbul ugyan care precede pe ezen; mit űem vor ezen stehenden Adverb ugyan im Begriff Zu kontrahierter Zusammensetzung zu werden: ^gyanez/az; acelaşi, aceeaşi; der/die/dasselbe. 1571: Ke gyelmetek vgyan ezenekkel eoreoztesse meg a , ^ a be takarasarays vyseltessen gondot [BáthoryJ^dLev. I, n s fej.]. 1591 Themesuari Gergeli vtan vgian ezent vallia [Kv ; T J k V/l. 65]. : Varga Thamasne Sophj Azzoni . . Jobbár a hiti uta(n) vgia(n) ezent vallia [Bh; Told. ]• 1680: Vágjon ugjan ezen vizén az o naga IobUr|yuak e g 7 V a n y a l o 3 a k [A.porumbák F ; ÁLt

ezenben vagy inkab ŏ ne fogyatkoznék meg [Kv; RDL I. 110]. 5. arról; din canza/pentru aceasta; davon, darüber. 1573 : Ezen vallatom eóket hogy satoromra iot es minemw egtelen bezedekkel rutolt . . . utannais migy el ment satoromtol egtelen sokai ram kiáltót az torday sokadalomkor . . . Ezekben ha myt tudnak mongiak megy [Kv; T J k III/3. 268a]. 1602: Valentinus Hencz fassus est . . . az azzony . . . panazolkodott ezen, mondwan, l m nem tudom howa lewek el az en paztorom mind az barmokkal egyetemben [Kv; T J k VI/1. 585]. 6. ebben; în aceasta; darin, 1798 ugy egyezének a' D(omi)nalis Birák, hogy tsináljon mindenik Biro egy Cincust ., ezen igy meg edgyezvén . . hozzá fogának a' Cincus húzáshoz [Illyefva Hsz; BLt 2]. 7. azért; pentru ca . . . /ca să . . . ; darum. 1570 : (Kérte) hogy Be Menneh az Thoromba es zolna az fogolnak Balogh Janosnak ezen hogy adna megh Marhayat [Kv; T J k III/2. 64]. 1588 Az Juhos emberek . . . keonieoreognek ezen, hogy, amégh az zenan tartiak, Adegh lehessen ez hatarban a , Annak vtanna el haytanak [Kv; T a n j k 1/1. 68. - ÄA juh], 1594 k. : Keonieorgwnk Nagysagodnak ezennis . . . , hogy Nagod ezekbeolis prospicialna oly kegyelmesen az Nagod zegeny Nyomorult varosanak meg maradasara, hogy azok miattis el ne nyomorodgiunk [Dés; DLt 247]. 1631 : ezennis eöreökke áldom eö szent felseghenek szent neuet, hogi engemet . . . külseŏ iouaiualis, minden erdemem felett megh latogatot volt [Nagyteremi K K ; J H b XXI/1. 1]. 1706: (A kőfal felrakásán) eddég elé erőnk felett is munkálódtunk; de mivel már, ugjan el állottunk ä mindennapi szolgálatban; alázatossan instálunk ezen is hogj segittessŭnk másunnét is ez munkában [Kv; KvLt I. 193 Kv városa a gub-hoz]. III. nu-s szerk-ben; în construcţii postpoziţionale; in postpositionaler Konstruktion: ezeken kívül az említetteken/mondottakon kívül; pe lîngă cele spuse/amintite; außer den Erwähnten/Gesagten. 1609 Ezôkón kôwòl az Biro tjzen harmad magaual vágjon, kjk eskwt polgárok es ezŏkel egyetómben vrunk ŏ Felsege gongyat es dolgait es az szegeni varas gongiat viseljk az varas Notariussaual egjetômben [Gyalu K ; Sennyei 47/11]. 1628/1635 Ezeken kwwl regj apró es louas garasokot megh nem zamlaltak [Bodola Hsz; BLt néhai Béldi Kelemen lelt.]. 1669: ezekŏn kŭvűl peniglen minden földeit . . . ada Szeredai Mihalj Uram ŏ kenek [Szentháromság MT; Berz. 8. 72. 26]. 1815: minden Falunak légyen két meghatározott Bábája, Első és Második, másoknak ezeken kivŭl a 7 bábáskodás keménnyen tiltassék meg [Kv; TVLt rtlen. 1293. sz. gub-i rend.]. — L. még MetTr 331 * ezeken kívül való în afara acestora; außerhalb dieser befindlich. 1593: Illik minden weghezeseknek eleötte megh tapogatni azt vgimint ülien megh gywlekezet varosban, Michoda dolghok forghanak, es ha Jsten

568 zerent valoke, es Az varos zabadsaga zerent valoke, vagy ezeken kyweol valók [Kv; T a n j k I/I. 224] * ~ alól mai jos de acesta/aceasta; unterhalb dieses/dieser. 1772: a ' Mikes Malomtol fogva lc eddig a' Kűköllö árka szélesebb, Martyai ala^f" nobbak, folyása egjenesebb . . . , ezen alol pedig ezek mind ellenkezőképpen vadnak [Ádámos K& J H b LXVII/298] * - belõli ezen belül eső; care se află înăuntrul acestuia/acesteia; innerhal»> dieses/dieser liegend. 1834: mivel Szabó Sána<* . . . 5 az az öt szekér Evett Ganéjjalis a' ki váltást az alkalam szerént potolta tehát ezenn belőlli fél hold földet szabadassan birhassa es Használhassa [Sinfva T A ; Borb. I Kolosi Moses IlS kezével] * ~ felül a. ennél fennebb/magasabban, m a i s u s d e a c e s t a / a c e a s t a ; h ö h e r a l s dieser/e/e_

liegend. 1728 Erdő . . . , Vágjon ezen feljül egj kis darab Cseretske [Aranykút K ; Ks 55. 73 g. Petky Dávid inv.]. 1732: egj kis kender töia orotványbol valo . . . , emellet más kis orotvâj? . . . Ezen felyűl más orotvany [Mezősámsond ' Berz. 5. 42. 59]. - b . e fölött; deasupra a c e s t u i * / acesteia; darüber. 1789 : A' Pintze ajtó e l Ö t t egy Mosár törő Töke . . . , ezen fellyŭl a' Gerendáb(a) s t ' gezve egy pár le fŭggö Vas Karika [Mv ; ConscrAr 16] ~ kívül ennél kinnebb; mai în afara a acesta/aceasta; mehr draußen/auswärts als 1818 Küjjel ezen vagyon . . . más darab* p ö v ác Hsz ,- L L t " - ~ a T i . föld] ~ túl a. dincolo aceasta (şi) mai departe; darüber hinaus. 16J* Ezen tul vagio(n) az eo felseglie tswreós az mely foglal be egi nihani puszta haz lielt ' GyU 30]. 1681/1748 : Ezen tul a' Szantsali ha^ szellyebéli Vápáb(an) édgi darab főigye f v a ; EHA]. 1761 : Ezen tul tsak kŏzéll ••• r t t ?,i ben ásott pintze [Spring A F ; J H b K LVU*/. 498]. - b. ezen az időponton t ú l ; după açe®^ d a t ä ; über diesen Zeitpunkt hinaus. 1780 minussa a' Kohók és Verők keresésének, jT- t \ gatásának lészen az egész Banya miveles^ ^ mellynek utolsó napja el-telvén, ezen túl a' j, és verők beli munka follyásával, sem a' kereS<» sem a' Tiltásnak ereje nem lészen [Toro<> ' TLev. 3b. - a Ú j é v t ő l számítva 12 hét]. ezenben 1. eközben, ezalatt; în timpul aces* între timp; währenddessen, inzwischen. J & Ki tekintek az ablakon senkit nem lathatek ieoue ki Varga Casparne kerde kit zidot [Kv» V/l. 18]. 1603 : Nicolaus Kosa fassus est bos mente magat hogy eo meegh ne(m) a. izik, vgy monda Horwat Adam hogy nem 19 c ^j* tete(m) kegdet . Ezenben minthogy egy Darab soldor az Aztalon, kenalam — ^ e hogy egiek, es veon benne egy falatot es meg [Kv; T J k VI/1. 669]. ^ 2. nyomban, tüstént; imediat, pe loc; 111 ^ auf der Stelle. 1592 : Nagi Mihalj vallia ^ ^ hogi halla Tamas, zabliara vetekezek es ^ be vgi chapanak mind ketten eozue eccers ^ ^ Istuan egy villaual, Tamas zabliaual f ^ ^ ^ f t V/l. 261]. 1606 osúat János be mene az * ^ uely fa ala, . . . monda osúat János, •

569 k rulla, Ezenbe le zalla* [UszT 20/195 Joannes Dersi de Gagi pp vall. - ĂTi. „Lukacz Vra(m)"]. 3. ekkor, erre ; atunci; hierauf. 1572 : Ezonben % s el futamank Es demeter deakys lóra Ewle « Ell futa [Bh ; KP]. 1584 : Mondanak a' kathoJak, Ad ide erezd Nekewnk az Agarakat, Monda *stwa(n) deák Ne(m) ereszte(m) Mert az Agar sem vetet neked Ezenbe fel chattananak a' kathoes Monda egy Magos feierbelv Eold vagd Neste lelek Curwa fiat [ K v ; T J k IV/1. 312], '591 mikor égibe czaptak volna az elseo czapas semmibe mene, masodzor hogi eozue czapanak, V KÍ talala Haczoki Thamas az Biro kezet hogi jjjak az beoren marada megh. Ezembe Haczokj Thamas fel ragada az biro zabliaiat . . . , az Bongidaiak nag' sokan rea rohananak [Kv TJk v / l . 87]. ezenîéle efféle ; asemenea, la f e l ; derartig. 1582 : Ujaky Dienes Lelte meg' Byro vramatt lewele általi, hog eo kegmek vitettnek az Parlagi Pali p°porso keowett Zilahig Kis Myhall vitte hat Jouon fizettem f 3 d. 75. Teomeoswari András ezen ţ ÿ keouett vitt eot louon fizettem f 3 d 12 l^v; Szám. 3/VIII. 12]. 1592: Markos Thamas j? vgian ezen fele derebant portékáit uizi Tordaigh £ lowan f 1 d 50 [ K v ; i.h. 5/XIV. 7 8 - 9 Éppel éter sp kezével]. 1673 tegnap az dragányok êtésére adott ezenféle pénzből* ötvenöt forintot [AUt 194. »A radnóti jövedelemből]. ezenfelül pe deasupra, pe lîngă aceasta; über1800: a' Béresnek husz Forint kész pénz *»zetése volt a szolgálonak tizen öt ezen fellyŭl *
ezenképpen 1. ugyanígy, ugyanilyen módon; aşa, în acelaş m o d ; ebenso, gleicherweise. 65: Mynden Brassay, Lugassy Awagy Karanse-bessy, Akar honneth walo, k y halat hoz, vag' chikot ide az Warosra, Egész h á r o m Nap tartozzanak arwlny Nylwankeppen . . . Ezenkeppen Zylwat, A1 math, Dioth es egieb giewmeólchyeót, kith Zanon ^ Zekeren hoznak harmad napigh tartozzék ?ylwankeppen Arwlny es Apronkenth el Adny l ^ v ; PolgK 6]. 1585: Fizettem az Negy barna kybnak Ezenkeppe(n) Pereczhyeny Györgynek R e n d ő r e fyzette(ntf f. 6 d. 25 [ K v ; Szám. 3/ XXII. 79—80]. 2. ekképpen, így; în aşa fel, a ş a ; dermaßen/art. '577 : Thowabba ezen keppen Szekelsegbely Joszagok feleollys teonek Illyen vegezçst es renderSt my eleottwnk: Hogy a' m y E o s Joszagok vagyon akarmy newen neweztessenek azokatys myn-

ezenkívül deneketh myndenwtt kette osztnak [Uzon H s z ; BLt 7]. 1579 Miért hogy penigh teorweny kyweol senkit ne(m) zokot az varas bwntetny, vegeztek ., hogy ha ky akar agallion mellettek Ezenkeppe(n) Azért elò Menwen az dologba, bwntesse az teorweny a ky vetkes [ K v ; T a n j k V/3. 198b]. 1599 nem tartozunk sem bizonitanj erreol sem Iuralnj, Mert eo maga historice ezenkeppen felelthe megh hogy az dologh Indultatott [Dés; Eszt-Mk]. 1606 : (Az alperes) 1.6.06 eztendòben ugi mint kiis karaczo(n) nap ment nemes uduarhaza(m)ra zenamot cziro(m)ból el h o r d a t t a hazahoz, . . . azon czivro(m)nek födelet azon haza(m)nal egi istallo(m)ra fŏdette . . . megint ismét uduar haza(m)ban tűzet tettetet. 2 n a p ot uolt, Es ezŏn kepeu hatalmaskodó[UszT 20/19]. 1640 : Börveinét is ezenképpen hallotta azt, hogy mondotta az éktelen szót [Mv; MvLt 2 9 1 . 2 3 3 a - 5 1 a átírásban !]. ezenkívül ezenfelül; afară de/pe lîngŭ aceasta; überdies. 1568 : (Anyja) holta vtanis egyeb ne(m) marat, hane(m) egy hituafn) derekai, egy fogas, egy aztal, aztys Testamentomba, barla Janosnak hatta, es ezen kwl senkynek sémit nem hagyoth, mert semy ne(m) volt [ K v ; T J k III/1. 203]. 1588: Az Notariusnak Sallariumara a t t u n k f. 100. Ezen kywel az Regestum Jgazitasert . . . attam f. 8 [ K v ; Szám. 4/1. 4]. 1589 : Ezen kuŏlis kuleomb kuleomb fele wdeokben, vóttem mind eoreg es apro uassat | Ezzen kewûl az Massa haz Jowedelme f. 2/94 [ K v ; i. h. 4/IX. 10, 4/XI. 24]. 1591 Ezen kwul Jsmet J a k a b kowaczj es Barta Lazar . leonek a diokjgh hogy ez felliel megh I r t szemelieket Nem haborgatia [UszT. — •Utána tollban m a r a d t : kezesek]. 1594 k. Vagion ezen kiwlis sok nyaualiank es bantasunk [Dés; DLt 247]. 1599 Ezen kiwol en semmit nem tudok [UszT 15/187]. 1613 mjnden arany ezeőst es egjeb fele draga marhakatt Kouaczyoczy Sigmond vajda Hunyadgjara uitte Ezen köueöl Kouaczyoczy Istuanis keth Arany Laczyoth (!) veőth kezehez Brassóban [Nagysajó B N ; J H b K XXIII/31]. 1621 ezen kyl Kar J s t u a n vramnak semmi nemw dominiomja ne legeni (!) [Szőkefva K K ; R D L I. 113]. 1625: Ezen kuul hoztak az Vasarbirak az piaczrol Czipot [ K v ; Szám. 6/XXXV. 66]. 1631 : elegh maradót v o l t é n nekem az Attiamtul Ezen kiüülis maradót egj nehany tallér [Mv; MvLt 290. 259a]. 1667: Ezen kűl megh Edgeztûnk azonis [Imecsfva H s z ; LLt]. 1684 : Ezen kűűl teõb emberek feöldeib(en) való kapdosásit is ... tudom bizonjossan [Csíkfva M T ; Bál. 50]. 1689: Ha mihez penigle(n) eò kglmek eze(n) kvl p(rae)tendálnak ahoz nekemis szom vagyon [Szőkefva K K ; Szád. Sárosi J á n o s nyil.]. 1701 : Ezen kúúl a' Legény ezen cselekedetiert büntettessek meltokeppe(n) a ' Társaságban [ K v ; AsztCJk 43]. 1734 : az lovat fizesse meg ezen kívül a Deliberatumert expendált 24 pénztis refundállyák [Torda; T J k I. 42]. 1789: ezen kül sok izben versen láttam onnat holmit hordani [Dés; DLt]. 1835: töllek. évenként 1 for. 51. ezenközben xr. Taxa vétetik, ezen kiviil a' Szombati és országos vásárokban az Árendátorok által meg szoktak vámoltatni [Torda; TLt Praes. ir. 1012]. ezenközben eközben; între timp ; in/dazwischen. 1568: hamis hitonek monda eotues gergel, es ezen közben az Ceh kozikbe alla es meg bekeltete okét [ k v ; T J k I I I / Í . 179]. 1588 Ezenkeozbe áz vegezet nap eleo Jeo, Az en fiaim oda mennek azokhoz az kikért kezesek voltak [Zsákfva Sz; W L t Mich. Talas jb vall.]. 1590: Ezen kòzbe Ismeth Erte(m) hogy El akarjak az hasznath uóny kaszalnj akarjak [UszT]. 1632: eze(n) közbe(n) megh kette(n) ot feddódenek en el menek dolgo(m)ra [Mv; MvLt 290. 103a]. 1831 : ezen közbe oda toppanván a' Tektes Ferentzi Károly ur Kocsissá igy kiáltott utannom* [Dés; DLt 332. 8 - 9 . *Köv. a kérés]. ezennel 1. nyomban, tüstént, azonnal; pe loc, îndată, imediat; auf der Stelle, sogleich. 1570 Zeoch Demeter, gyakorta mykor az vra hon nem volt, Rea Be ment chipte harapta, es Intete hogy Engedne Neky, Gereznat es elegh keolcheget adna nekj, Aztis monta Neky Myne(m) (!) sokara lezen chynallywk be az Ablakot hogi szeotet legen, Ezennel megh lezen, De eo Nem Engedet neky [Kv; T J k III/2. 81]. 1589 bizonj ezennel kiáltást tizek mert nem affeli ember ft vagiok az kinek vilz [Dés; DLt 226. — a Asszonyi nyil.]. 1614: tudom azt hogy Bathori Gabor Dengeleghineuel <ed>gywt czyak ketten egy hazban haltak, Tudom aztis hogy alsó Inghben Jeött ki az hazbol Dengeleghine kiben az feyedelem volth, s Izenteis en teölle(m) az feyedelemnek, fekegyek le Immár eö felsege, enis ezennel majd le fekze(m) [Medgyes; VLt 53/5267 L. Vitéz (20) fam. et serv. Nic. Teökeöly vall.]. XVIII. sz eleje Az melly lö gengén epül, gyengén eszik, az holdnak harmadik hetiben Szemin valóját, Lencséjétt, inyit, vetesd megh, a farkas fogát ŭtesd ki, ezennel epŭlni kezd [ J H b 17. 10 lótartási ut.]. 1815 : tessék . . . a Tktts Urnák, a' fen forgo Fiát illető Leveles Ládákát ezennel, vagy legy tovább 15öd napok alatt magához el hordatni [Somb. II]. 2. az i m é n t ; adineauri; soeben; vorhin. 1573 Mond az Azzony hogi leot az a ha az en b chiak ezennel Meneh ely Innét, Mond Ianos No valamykor Ment de az meg leon [Kv; T J k III/3. 280. — a Ti. a szidalom. — b Tollban m a r a d t : uram]. 3. hiv ez alkalommal, ezáltal; cu acest prilej, acum; zu dieser Gelegenheit. 1815 Küldött egy kötés dohányt, melly et ezennel én is bátorkodtam Nsgod(na)k lekŭldeni mint mustrát [Banyica K ; IB]. 1826: a K Guberniumot . . . tudosittani, és egyszermind az ezennel kőzlőtteknek viszsza küldése mellett a Könyörgő Feladása iránt is tudosittast tenni eine mulassák [Kv; DLt 889 a gub. Dés városához. — Kiss András kijegyzése]. 1836 : (A) körül mért helyetskét ezennel 5% eőt váltó Rénens Forintdkra meg erőnek mag is betsûltuk [Dés; D L t 556]. 1840 : Ezennel ezek meghallgattatván s kéréseknek hely engedtetve, lépénk a 570 következendő egyességre és határozásra [Taploca Cs; RSzF 200]. 1849 : Kelemen Béni . . . annyi* mondott, hogy ŏ Krizsán Mária számára 12$ köntöst nem készíttetett, mire Kronstädter Jose* viszhangolta, hogy ezennel is ragaszkodik vallom3' sához [Kv; Végr. VaU. 80]. 4. hiv prin prezenta/aceasta; hiermit. 1783Méltónak itélte a Nemes Eklésia, hogy illy Ditséretes magaviselésiért innenis absolutiot végyefl a mint hogy ezennel absolváltatik is [Zilah; BoſbII]. 1803: ezennel solemniter inhibéáltattyák Ng°* dat tudva lévő erdőbéli Nyiljok akármi részubeö lehető irreptiojátol, annak vágatásátol prédáltatásátol [Ádámos K K ; J H b XIX/64]. 1813: elszenvedhetetlen gyűlölséget is érezvén a Mlgs Aszszoni iránt, tehát tőrvényesen kíván a Mlgs A s z s z o n y 0 ezennel divortialtatni [Kük.; IB ut.]. 1846: az ado mennyiséghez aránvzott kiosztás vagy *ovat meg készittetvén . / . , sietünk azt t o v á b b i keze^; s a' kellető elszedetés végett ezennel béadni [*' KLev.]. 1865: Alolirt Bodor Elek e z e n n e l engem illető vagyont szegény egyetlen egy teS . vérem Bodor Annának hagyom (így !) [Kv; Vég*-J' ezentől 1. mindjárt, t ü s t é n t ; n u m a i d e c î t , ^ d a t ă ; sofort. 1540: imar az nemethek ek wadnak, es a therekek ezenthel r a y t h o k l eZl1 . f [ K v ; LevT I, 9]. 1573: Az Battya kery ne hannya mert az Annya adot valna helt hj Mond erre Jsmet Esse kurwafy ky ezenteol ky j j c l j hannya, oda Jndul hogy k y hannya, Vincze Adal meg fogya karvat hogy ne Bochassa o d a ' T J k V. — * A tűzifának]. 1583: E r s e b e t K o ^ Georgine vallia, hallottam Az leannak Z a y a b o l ^ v a l a : oh lelkem Mely NagN iomorusagba esem e tewl, Mert l m rea kenzeritenek Rengeo Anna belj Ianos hogy az valliam, hogy e n g e m e t ez ^ ^ to Georgy gonoz eletnek clielekedetire Akart vo kenzeriteny [ K v ; T J k IV/1. 126]. 1653: ne ^ gyünk rósz hírt koporsonkrajs holtunk v t a n . J ^ j immár igen közel vagyon mert ez az világ ? ? f V mind az kettőnktűi el múlik [Sófva BN; E. 31]. 1751: Király ezentúl i n d u l o k 1 , seket hozzád szollitok [Hétfalu B r ; ^ 125 bethl. játék]. 2. mostantól fogva/kezdve, ezentúl; de ^ înainte, de (pe)acum; von nun an, fortaflEzentűi barattsagossa(n) es mint keresztye(*v ţ berhez ülik egy massal j o s z o m s z é d c s a g b a f l c eő kmek [Dés; Jk]. ezentúl 1. mostantól fogva/kezdve, m á t ó l de acum/azi înainte; künftig(hin), fortaö^ Byro vram kyaltassa megh hogy senky E z e ö ^ ^ u zeoloe Mywesnek seh Boro a Iwonak Emjy ^ Adyon [Kv; T a n j k V/3. 41b. - ^ T t á i * ' Boron h.]. 1653: Ezeket az írásokat régi ^ r t t e 0 ból én Nagy Szabó Ferencz, kezeimmel k e f iTeIJd<5 k i í r n i . . . , és ma végeztem el. Ezentúl a mi ^j^ge lészen, meglátom mire segit Isten ő s z e n t * e 5 [ETA I, 155 NSz]. 1698: adgyo(n) R e v e r s a i ^ ^ alicson kezest: hogy ezentúl hasonlo b o t r a i ^ ^ cselekedeitöl supersedeal [Dés; J k 274]. 1'°°' 571 ul tarcson számot klmed a Torozkai Joszághoz * e g se kerteltesse mert . . . én el árendáltam Szőts feter Uramtol [Szentlélek Cs; BLt 7]. 77S7: Majorságot Tojást s egyebetis bővebben kŭldhetek fentül ha meg tudom hogy Nsgtok Szebenbe medfognak mulatni [Bencenc H ; BK. Bara Ferenc azon Irtásokat senkinek szabad ne lé gyen ezen tul tágosittani az oly Erdőkben, melyek az irto Ember földes Uráé [Mv; TSb 24]. L ttég RSzF 125. 2 * ezután; după aceasta; hie/hernach. 1590: az Ember azt mondotta neki szemebe, E n nee (tn) te Peter hitedre tiztessegedre fogattad vala ti °gy megh elegittez az Roka Beòrbol, Azért megh *em elegittel enge(m), de ezentúl bar megh ne ad, üe En nallom hited ninchen [USzT]. 1699: Ezen âlom négj kŏvŭ, melynek folyo kövei ige(n) j^gh vásottak, alkŏvei penig el hasattak és el vási t c ' u gj hogj ezen tul csak hamar mind az folyo övek helyiben mind penig az al kövek helyiben jaas kévántatik [Fejér m . ; L L t Gyulafi László elt -]. 1749: az itt valo Malomnak g á t t j á t el múlhatatlanul meg kellenék k ö t t e t n e m már ezentul, niivel lehetetlen szakadás meg maradjon [0,vesztve A F ; Ks 83 Szabó István lev.]. 1773: az Isten;1 providentia valamint eddig, ugy ezentúl el hàgy, tö kélletesen hiszem [Nsz; Borb. I I András lev.]. atîf* s z á m n Jelzői haszn-ban; în construcţii ^butive; in attributivem Gebrauch: 1. o mie; ausend. 1503: ezer oth zaz három ezte(n)doben }• Szentlélek Hsz; MNy LX, 106]. 1546: Ezer ^ f ynth ketheel alath . reya hyhassak [Radnót JHbK XXXVIII/19]. 1584: Az vta(n) egy raeobe valami kalmarokat vert fel es marhaiokat veotte vgmint ket Awagy teob ezer ftig [ K v ; ÜT I V ' * ' 2 9 °]- 1 5 8 7 : 2 9 - J u n y Veottem ezen ^wteohazhoz Eott Ezeor Sendelt f. 5 I t t e m Veottem ^zeort f. i d. 25 Veottem heazo zeget ezen ^wteohaz Epitessere 13. Ezeort d. 35 [ K v ; 3 X X X 8 Zabo 767^' / György isp. m. kezével] 14: Zent egyhazas olalifalú es Kapolnas olahfalú eszer f w T e s z dezkaúal tartoznak Egieb szolgan k 1ÚSlch íUszl't VI/56. 97]. 1657: kerenek . . . °brai Anna azonitol Ezer Greczi tallérokat [Feljjac TA; J H b K XXIV/20]. 1718: Kivánnak ă Mesterek hét ezer Szekér Veszszőt és ezer Tôvisset 77^ [Pog.; K J . R é t y i Péter lev.]. JoO: Annualis Szolgálattyok penig ez vólt . Ţf* Séndélyt Csináltanak [Hesdát T A ; BLt]. 779: azon sóhajtozott, hogy a felső országoOU így-amúgy élnek s egy burgernek ennyi-amanyezer forintja vagyon [ R e t t E 400]. 1812: tarázzanak Tavasszal az első Vizén a Maros partyán Fertály Tutajat 1000 Ezer Szŏllö Karóval meg terhelve Számba adni [Toplica M T ; D E 2]. Szk: ~ és egy, két stb. 1572: Coloswarat Éppel eternenel vagion egy Ladaia, melybe vagion Ezer Ifi?111 e S karmincz a Vc\gy a t h a y b a [Fog.; SLt S. j^]. 1586: Exemptis kbertinor(um) Dicis de Numero jjjcar(um) Universal(ium) m a n e b u n t dice N r o : W03 1/2 Ez Ezer es három vonás, es egy fertali ezen kwleon kwleon h a t h a t forintra zamlaltatwan ez tellies esztendeonek Adoya tezen f : 619/50 | veottem E ó t ezer es het zaz szendelt ezeruel f 5/501 az ezer es Niolcz zaz forintba(n) Amy le zalhatna, Biro vram . . . theoreokeoggyek Aggyá eleybe eo Nganak, a ' keossegnek zertelen valo megh Epedeset az Draga Wdeoben [ K v ; Szám. 3/XI. 187, 3/XXIV. 16, T a n j k 1/1. 32]. 1598: az Commissarius vraknak adott volt az varos keolchjeon f 2000, . . . Melynek Ezer es zaz harmincz ket forintia fizetetlen vagion [ K v ; Szám. 40/IV]. 1655/1660: (Amíg) az Ezer és száz forintokat . . Dálnoki Leőrincz Vramnak, le nem teszem, addigh szabados Dominiumjában legyen az megh nevezett ház [ K v ; R D L 1.30] * —ezer. 1726: az Feleségemnek hagjok ezer aranyokat . . . , mindenik Fiamnakis ezer ezer aranyot az Szebeni Ládából [ J H b XXXV/21 br. Jósika Imre végr.]. 2. túlzó nagyon sok; foarte m u l t ; sehr viel. 1736: az magok ártatlanságát már ezer uton megm u t a t t á k volt [MetTr 424]. 1756: egy kitsiny láda . . . a' Sarka is az eb attának volt ezer esztendős, tsak tzigányoson volt belé eresztve [ K v ; Mk I X Vall. 57]. Szk s ~ örömmel nagy örömmel. 1785: én ezer örömmel cselekszem mindent famíliámért, de Hivatalain a mostani állapatokban bizony nem engedi [Szentbenedek SzD; Ks 21. XV. 33 gr. Kornis Zsigmond Kornis Istvánhoz]. Sz: ha ~ lelke lett volna is ... 1771: o kigyelme most jött . . . Herepéről bort hozván . . . és látta miként kenlodtanak az ökrök, ha ezer lelkek lett volnais, el kellet volna romlani [Mezőmadaras M T ; BK], 1797: Imre Dániel tizszer tizenketzer a' puskáját hozza siitte, en mindenkor a' Végit egy kosztal le üttem, mert ha le n e m ü t t e m volna ezer Lelke lett volna (így !) még is meg kellett volna halni [Málnás H s z ; Mk II. 8/260. lih Mihály István (29) vall.]. II. fn-i jell-ű haszn-ban; în funcţie cu caracter substantival; in substantivartigem Gebrauch: 1. ezer d a r a b ; o mie de bucăţi; Tausend (Stück). 1543: (A) wajda . . azthys mongya, hogy az boyereketh agygyok kez kezben, awagy, Brassóban awagy Zobonben, kez ozthan nem ezerth* hanem hatezerthys adnya [LevT I, 23. — " É r t s d : forintot]. 1585: hoztak . . . haza E o t ezert*, az arra E o t ezernek teze(n) f 10 d 88 [ K v ; Szám. 3/XIX. 42. — "Értsd: tetőcserepet]. 1621: Hyazo Cserepett az nagy Templomhoz veott(un)k Ezertt fl. 15 [ K v ; i.h. 15b/IV, 16]. 1625: Vrunk eo felsege menyegzoye lakodalmaba igertek . . . tsukot ezereth [Kovászna H s z ; HSzjP]. 1687: Maga ŏ kgme verette Lécz szeget ezeret [Szád.]. 1717: kaposzta Palantat Circiter négy ezerig már el r a k t á k [Darlac K K ; Ks 96 Fogarasi Péter lev.]. 1764: a' Ns V(á)r(me)gye fizet néki*, minden ezerért Tizenegy sustákat, egy, egy, Véka Tőrők î n z á t , mellyből minden harmadik ezerre buza adatik a Tőrők buza hellyet, e' mellet minden Ezerre egy f o n t Turo, és minden száz Ézerre, egy egy masá Só igirtetett [Dob; Borb. I St. Fogarasi hites vármegyei not. kezével. — m A téglavetőnek]. 1776: Eddig 12 ezer 572 ezerbeli forintot praetendált rajtam, már most 29 ezeret [RettE 364]. 1822: Az egeteskor egy katlanban 10 ezeret rakván abból az ajjában égetetlen szokott maradni ezer [Torda : TVLt Közig. ir. 631]. Szk : ~ és egy, kettő stb. 1585: 12 Juny, vettem heazo zeget három ezert es eot zazat 29 July, . . . vettem Sendel zeget ezert es ket zazat [Kv ; Szám. 3/XVII. 7 - 8 , 11]. 1587: Veottem három zeker Sendelt oda ala Az eggyk zekeren volt Negy Ezeor es zaz [ K v ; i.h. 3/XXXIV. 13]. 2. túlzó is ezer személy; o mie de persoane; Tausend (Personen). 1614: maganak . . . az feyedelemnek Zayabol hallottam hogy mondotta: Soha kedvesb testw embert ne(m) kostoltam Dengeleghineněl, maga immár egy nehany zazal volt keözeom kit megh Ezerigh ne(m) teölthettem hane(m) ha rea teölteom, oztan az utan megh terek [Nsz; VLt 53/5267 G. Virginas de Ratisbona (25) vall.]. 1631: Azt is tudom, hogy házbeli eszközét vagdalta s rontotta el az ura, szidta is az asszont, hogy lélek esse, lélek kurva, mást szeretsz ezeret — úgymond [Mv ; MvLt 290. 4 4 b - 8 a átírásban!]. Szk: ~iben egy ezer közül egy. 1742: Kolosvár eppen most pestisedet még, az kik meg Pestisédnek, az (igy l) tiz tizen két ora alatt meg hal, ezeriben égy ha még él harmad napig [Ap. 2 Apor Péter feleségéhez] olyan ~nél különb. 1653: Vas Dániel v(ram) ollyan ezernél kwlõmb ember, czak az kis körmét sem érte volna Mészáros Peter [Ne; KemLev. 1394]. 3. rendsz tbsz-ban ; de obicei la plural; gewöbnhnlich in Mz.: nagy-nagy mennyiség; mii şi mii, multe ; Tausende. 1838: itt bezzeg van pálinka fözö hely, ezerekkel lehet főzetni szüvábol, azon kívül van r<en>geteg szabad erdő, ketskéket het ezerekkel t a r t a n i [Nagyrápolt H ; Bosla. B. Miske Ferenc lev.]. 4. ~iben (vagy) egyszer nagy néha /ritkán ; rareori; selten. 1762: az A. Néhai edes Anyát Böjté Judith Aszsz(on)yt soha semmiben nem segéllette . . . Nem hogy segéllette volna, sŏt ellenben mikor betegségében ezeriben vagy egj ezer oda ment is, nem egyébért ment hanem hogy az mie volt, attól meg fosztaná [Torda; T J k V. 77]. 1830: Te valójába szinte meg sem érdemled hogy néked irjak, mert te olyan rest vagy, hogy nékem sem(m)iképen nem irsz, s mikor ezeriben egyszer irszís, szokásod szerént 4 leg-felyebb 5 sort [Kv; Pk 6 Pákei Krisztina férjéhez, Gál Miklóshoz] & ~iben valamikor ' u a . ; idem'. 1771: (A malom) akár mely Nagy árviz idejébenis forgatt, Vagy ha meg állotis ezeribe Valamikor, Csak addig állott, még a viz meg fordult, vagy egy Etszaka Vagy még annyit sem [Kük.; J H b XX/26. 2 vk]. 5. birt. szr-os alakban; cu sufix posesival; mit possessiver Personalendung; vmiből ezer darab; o mie de bucăţi din ceva; Tausend Stück von etw. 1587: Veottem heazo zegett 37. Ezeort Ezeor et veottem d. 30 [Kv; Szám. 3/XXXIV, 13 Zabo György isp. m. kezével]. 1677: Tizen h a t ezer sindelyt uerettem fel az sindeliezőkkel ezerit egy forintért [Berz. 17. XII]. 1776: A [haranglábhoz . . . egy cigánytól kétezer zsendelyszeget vettem, ezerit a den, 60 [Kv; E T F 107. 1 3 - 4 ] . 1811: Csűr van fedve Siszával Sisza vagyon a f e d e l e z e t t y három Ezer mellynek Ezerit per 30 xr. véve t é s ^ 90 xr [Spring A F ; K v A k K t Mss hung. 6]6. ~ével ezresével; cu miile; zu Tausend^' 1585: (Zsindelyt) wettu(n)k Zok Petertol ket e ^ ' ezerewel egy forinton [ K v ; Szám. 3/XIX. _ 1586: Hol egiwt hol maswt miért hogi akkor ^ ban szendelt nem hoznak vala veottem Eót eze* het zaz szendelt ezereuel f 5/50 [Kv ; i.h. 3/XX* ' 16]. de 7. ezres, ezrek; mie, mii; Tausend, Taiise^ 1770: ő azt praetendálja, hogy én ezereket táló bonumokat vesztegettem el az anyjának [Re ^ 235]. 1777: Csudálkoztam rajta, hogy . • • , a ^ ezerekből melyet ki húsz, ki negyvenezer fönn mond lenni, egy pénz se volt nála, hanem a tói kért 20 forintot [i.h. 382]. 1788: B. Moses édes atyám után, igen nehéz és terhes vényes processusokat . . . kellett f o l y t a t n o m , & ^ n(e)k folytatása égy néhány ezerekben nékem került [Branyicska H ; J H b XXXI/26]. be 8. ezred; regiment; Regiment. 1653: sze^Jß eze lőnk Nagy Andrással, és minket a Szilasi $ rendele [ETA I, 107 NSz]. 1677: az M a g y a r I g T , mostani való el nyomatasanak alkalmatosság f Magyarországbul ki bujdosott . . . pro nunc J* 1 ^ Ur(am) ezerében lakó Nemes Vitézlő S z e n d r e i Mihály [UtI]. 1762: Tizenöt ezer land-m*[ állíttatik most fel, mellyben 12 ezer gyalog, * huszár és dragonyos lesz. Egy obrister lesz a Je mendánsa, de mindenik ezerben lésznek f ő és altisztek, m i n t a t ö b b r e g i m e n t e k b e n 142-3]. v jegi' ezerbeli (vmelyik) ezredbeli; din(tr-un; ^^ m e n t ; aus (irgendeinem) Regiment. 1 7 0 hAtt» László Ur(am) ezrebeli katonák . . . az U d v a r ^ ^ jővén az ablakból k é t veszszŏ v a s a t el y ^ [Hsz; Törzs. Rákóczi inv.]. 1709: K r u c s a y J uram ezerebeli a d j u t a n t , Somlyódi * s t v w 1890. 759 SzZsN]. 1714: Enis lévén e ^ ^ j i v e l tona . . . , Rabutin Ge(ner)alisnak ki meţ* ^ (I) be jöttünk Deesig [Dés; Ks 26. X W J Sándor ns concivis (50) vall.]. • A' ezered ezred; regiment; Regiment. 1 Fő Hertzeg Joseff Lovas Ezeredje [Dés; P W rjc; 1841: Oláh Ezeredhez tartózó H a d n a g y L KLev.]. 1846: a' Főherczeg Ferdinánd e z e r e a katona is volt [DLt 1008 nyomt.]. ezeredbeli (vmilyen) ezredbeli; din oi ; aus dem . . . Regiment. 1846: Székely R . QÍ ezeredbeli Máthé Antal | Oláh E z e r e d b e l i v Nicolae Pánfüoga [DLt 1238]. ezeredi ezredbeli; de/din regiment; R ^ ^ p é s î 1848: ezeredi építész Goldschmidt J*n° s 1 DLt]. tau^! ezeredmagával cu o mie de oameni; V j ^ i selbst. 1655: Az fővornik vagyon R u s i v e d e 573 f él ezered magával [RákDiplö. 229 Joh. Boros Kalugarenból a fej-hez]. 1683: Az Chám Urunk(na)k is aztt irja, hogy két száz ezered magával tf [Parásmár (!) B r ; KJMiss.]. 1762: Egy generálisa . . . egynéhány ezeredmagával — azon várra, helyben fogva volt, reámenvén violálta, a cárt kiszabadította [RettE 144]. ezeres-fökapitńny tábornok; generál; General. 1708: brigadéracs (!) lovas ezeres-főkapitány Bezerédi Imrének, vice-kapitánnyának, Ratka Ádámnak Patakon hóhér által fejek vétetik [TT 1890. 508 SzZsN]. ezereskapltńny ezredes; colonel; Oberst. 1708: ez eres-kapitán Rácz András levén az commendó, ma ga mintegy hatszázad magával portára megyen [TT 1890. 500 SzZsN]. 1710: (Bánházi Pál fia) István . . . vitéz emberré vált. Drágul ezeres-kapitány vicéje lött [TT 1891. 284 ua.]. 1753: Értük életben Néhai Csáki Lászlót az oregetis . . . , a fiat Mfiu Laszlotis tudgjuk az Ezeres kapitánt hogj Hadadban holt meg [Nagyalmás K ; J H b XXX. 9 Stephanus Szabó (66) és Stephanus András alias Var ga (70) vall.]. tzerhetedfélszńz ezerhatszázötven; o mie şasesute cincizeci; tausendsechshundertfünfzig. 1658: ^zerhetedfél száz gyalogjok van, az havasalföldi Va jda szeményivei [Sv; TML I, 303 Barcsay Gáspár Teleki Mihályhoz]. ezerízlglen spiţe/generaţii de-a rîndul de o mie ; tausendmal, im Verlaufe der Generationen. 1787: Aldassék az Isten, ami (1) atyaink(na)k Istene *ŭind Örökkön örökké, ki az ő nagy busulásában ^ g emlékezett irgalmasságáról melyet igért az ŏt ®t íelök(ne)k ezer Íziglen és meg kegyelmezett a Nsgtok életének emberi reménség felett [Benőne H ; BK. Bara Ferenc lev.]. ezerképpen ezerféleképpen; în o mie de feluri; tausenderleiweise. 1566: kegyes adomanyat felegednek az hatalmas Isten ezer keppen hasznoson meg fyzeti te felsegednek [SzO II, 207 ogy-i v égzés]. . *íernyl igen sok; foarte mult, mii de . . . ; sehr viel. Szk: ~ ezer megszámlálhatatlanul sok; ne^nmàrat de mult, miriade; unzählbar viel, Tausende und aber Tausende. 1822: a Sokszer emiitett boszorkánysággel (!) tele Bernárd Benedek, h o*zá hasonló boszorkányos Groff Mikes Jósi etc. .. minden nyugodalmat meg-gátaló, ezernyi ezer ,s U) a Füleimbe Fejembe . . . kiáltozó ördög, kutya, veszett . . . teremtettekkel rajtam ördöngős*odnek [Kv; RLt ismeretlen rk pap panasza]. «ierszer de o mie de ori; tausendmal. 1629: erszer megh eskenne(m) hogy meg az Nadraga szijais hogj kin vala azt is özue takargata s el duga [Mv ; MvLt 290. 184b]. 1632: az kd feleollem el szellődet panaszolkodassi miatt ezerszer nagiub ez ezért bántásom uagion nekem kdtul hogi sem en tullem k(ne)k [Kv; Ks 41. D. 21 Lad. Bornemisza lev.]. 1724: meg esküszöm ezerszeris hogy mindenikkel vólt dolga [Náznánfva MT; BK. Etsedi Sámuel (25) ns vall.]. 1770: Szilvási Ádám ex praecipitantia vette volt el az kolozsvári Endes Péter leányát Borbárát, de ezerszer megbánta [RettE 237]. 1788: Kedves Samueledet pedig Druszája ezerszer tsokolja [Szászalmás K K ; IB. gr. Toldi Zsigmond gr. Bethlen Sámuelhez]. 1827: ezerszer tsokol 's vár Lelkem Miklosam szerető hived Titi [Kv; Pk 6 Pákei Krisztina férjéhez]. ezerszín ezerszínű; de o mie de culori ,ĕ tausendfarbig. 1763: 1 Trokét Ezer szin ezüst széles Csipkés szoknya [Nsz; Szer.]. ezért az ez mut névm -ért ragos alakja; forma cu sufixul -ért a pronumelui demonstratív ez; mit -ért Endung versehene Form des hinweisenden Fürworts ez: I. Jelzői jeli -ű haszn-ban; în funcţie cu caracter atributiv; in attributivartigem Gebrauch : pentru acest(a)/această/aceasta; für diesen/ e/es. 1564: kegyelmes Uramnak ne legyen nehezsege ezert az en kőnyőrgesemert-is en ream Nagodnak [Zutor K ; EMLt]. 1589IXVII. sz. eleje: Ha penigh cziak Rakó mesterseghoz akar állani, es rakast tanulni, ezert az Rakasert, ugi mint, nem oly nehez mestersegert, három esztendeot szolgallion minden Jnas, akar ki fia legien, apród esztendeowl [Kv KőmCArt. 4]. 1603: Hez Mattias Fenessy vallia: . . . Erre en azt monda(m) hogv miért mondod ezt ha ezert az zodertis megh ver az Jsten [Kv; T J k VI/1. 692]. II. fn-i jell-ű haszn-ban; în funcţie cu caracter de substantiv; in substantivartigem Gebrauch: a jelzett/szóban forgó dologért; pentru aceasta; für dies. 1585: az Zaz embereknek be giwtesere a' harangozo eonneon keoltsegen tartozik a' Nagj harangot megh vonatny kiteol semmy fizetesse nem volt, Azért minden Eztendeo(n)kent ezert Iarion tritici cb 4 [Kv; Szám. 3/XIX. 7]. 1590: en ram azon keppen tamattal es engemetis nagj rút zitkokkal illettel Jobbagiddal halalomra Igiekeztel Ezert pedigh valaminek az teóruenj niondgia vagj toluajnak vagj vt Állónak terhet mútattja Azt keouettjwk raitad [UszT]. XVJ1I. sz. eleje: Kun Miklós . . . jó nagj haragval mondván kŏ Teremtetek miatatok vagjok ebben, de egben csinallyatok az hazat mert még fizetek ezert [Karatna Hsz; HSzjP Bodo Andrasne IUyes Klára (30) vall.]. 1843: Az őszön mult Esztendeje Dékány lévén az Ujj Hegybe 4 Marhát bé hajtattam, ezért pálinkát kapva ingert kaptam . . . ki mentem leskődni a Szőlőbe [Bágyon T A ; KLev. Tőrök István (26) vall.]. III. hsz 1. emiatt; pentru aceasta, pentru acest motiv; darum, deswegen. 1568: ez Nagy András adoth az koszego András hazatol, a ky felöl most perel ky Regy Restantia volt Rayta f. 6 d. 24. Es az hazat ezert engettwk neky [Kv ; T J k III/1. 213]. 1591: Fozto Istua(n) en neke(m) aszt mon- ezideiglen d o t t a hogy megh vernek teged eszerth, merth vrad(is) megh hatt a hogy megh verjienek merth ne(m) azzerth fogadott eŏ teged hogy kúrúalkodgyal hane(m) hogy az lohoz lass [UszT 13/70J. 1602: w t t a m a t t meg állottá hatalinaěŭl; azfeöldre le Eytett, az v t t allasnak terhen vagion, Ann a k felette hogi az feoldre le Bytett, ezertis 24 gyran vagion [i.h. 17/19]. 1639: megh lad te beste kopasz lelek kuruafia hogy bizony megh kel ezirt halnod [Mv; MvLt 291. 207b]. 1727: Balo István . . . lopta volt el a pénzt és fel kellet volna akadni, h a a p(rae) titulált Ur eò Nga meg nem váltotta volna az akasztó fától . . ezért kötötte magat ide, az Mgs Udvárhoz örökös Jobbágjul [Hévíz N K ; J H b T ] . 1753: en töbször levelemben kigyelmedet sogoramnak nominalni el nem mulattom ; most az edczer ha ugy eset alazatosan követ e m kigyelmedet; ezert nem kel vala engemet pírangatni leveliben [Lőrincfva MT; SLt XLI. 13 Suki László Gálfalvi Ádámhoz]. 1810: még máig Sints kinek kinek a' maga portioja tisztán megkûlőmbőztetve — ezért gyakorta Nehézség támad, mely elhárintására ezután Szükség ezen Táblákot exeindáltatri ſVarsolc Sz; Ks 76 Conscr, 337]. Szk: ~ vagy imezért. 1579: mindé(n) zam ado t^-zt visseleo ember senkit ky nem vewe(n) vgy keozwllie(n) Rea hogy valamykor eo kegmek eló zolyttia eoket . . . kezen legien hogy semmy mentseget ne vesse(n) Akor hogy ezert vagv Imezert ue(m) alhat eló [ K v ; T a n j k V/3. 202b]/ 2. amiatt, azért; de/pentru aceea; deshalb/ wegen. 1570: Ezerth Ideztem ty kgltek Eleyben ez Paloczky Janosth es czynek balinthot hogy az el Multh wdokben . . . hatalmawal három fertály zolometh el Merette [ K v ; T J k III/2. 166d]. 1588: Sombori v r a m minden oknelkwl az en ket fiamat meg fogta otli tartotta, de leges leg J n k a b ezert kapoth az en fiaimon hogy az en fiam azt mongia mond k y volna az a ky ezt az en vramnak meg mondana [Zsákfva Sz; WLt Mich Talas jb vall.J. 1589 k.: Masodczor ezert eset az gira birsagh hogy az ay kapuiat beraktak vala varas akarattiabul [SzU; UszT]. 1724: Etsedi ŏszve veszet Pekrivel, miért, ezért, m(ert) egy Leány vágjon ott nála, a kitis kinoz, vér, hogy miért n(em) enged neki [Mezőkirályfva K K ; BK. Szakáts Simon (30) jb vall.]. 3. evégett; cu acest scop; zu diesem Zwecke, deshalb. 1571: (Aki) penigh hon lewen vgian azon oranak ely Theolte wtan sem Akarna Ieony d 25 vegenek r a y t a kedwezesnelkwl Ezert peniglen az Iffyw Zaz vraim az ely oslasnak vtanna Mindiarast zalagot zedessenek azoktwl kyk wakmereoszegre vetyk magokat [ K v ; T a n j k V/3. 31a]. 1579: ö Naga leuele volt nala hog segytsegel legyünk nekyek ha züksek hat Embert es adgyŭnk melejek E n n y es Inuya kerenek es Ezert es hog chak iegent ne adgyak melehek (l) a t a m kölcheget nekyek d. 25 [ K v ; Szám. 1/XVIII.24]. 1607: minkett hármán ky viuenek hogi Bizonjsagokatt m j n d az kett felnek be veònòk my ezertt 574 az hiuatak zerentt elmentjnk az feliwl megi irtt napon es Eztendeòben Kereztt wr varosaban [UszT 20/351]. 4. avégett; pentru aceea; zu diesem Zwecke, deshalb. 1570: Esmet alah h y t t a k eotet az byzonsagot, Es Mond Zabo Jmreh ezert hywalak ala Jo Ambrws vra(m), hogy . . . Kalmar Jlles nem akarya kylémben venny az zeoleot, hane(m) hogi aztis hozza aggiam az mely Darabot Böregetenek a t t a m wala, Azért aztis oda adom neky Keged elewt [ K v ; T J k III/2. 91 Nyreo Ambrws vall.]. 1612/1613: edes Geörgi Vram, ezert iővek kegd elejbe, hogy kegk(ne)k protestalliak, mert en az en Vrammal nem lakhatom [F.balázsfva BN; K J ] . 1612/1723: ez előtt ugy mint négy E s z t e n d ő v e l hivtuk vólt kglmetek eleiben a' Bodoni Vraimékkat Törvénnyel, ezért, hogy ide a' mi Templomunkhoz vólnának megyések; Azért azt kivánnók, hogy . . . ök is ide hozzánk" tartsák a ' Megyét [Hagymásbodoni (MT) eklézsia könyve. — rtTi. Koronkához]. 1625: ezert t o t t e m az tilalmat hogj nem engedem hogj masnak aggia az A. (így!) mert engemet illet uerre [UszT 24a]. IV. hsz t e h á t ; deci; also. 1593: moudgia hog1 engedetlen woltam az Capitani vram tötte töſvinnek, en nem zegtein meg az Capitani Vrad Torujniet . . . en chak eggik, az kissebbik uoltam, Lo feö valaztot az jobagiok es drabantok közzõ. az drabant es Vrunk ö Naga Jobbagyi valaztotta* az lofeyek kozzöl, ezert meg nem zegtem az Ő Torviniit nem eu t o t t e m mas Eskotteket, ka* nem az falu [UszTJ. 1765: Már ezen 1765. eszten* dőre többet nem írok, hanem ezen esztendőnek járását megírván, concludálom. Ami illeti ezen esztendőt, a tavalyi lágy és sáros tél mté ige alkalmatlan idők voltanak [RettE 194]. ezideiglen mindeddig ; pînă acum; bisher/b* jctzt. 1589: Ezertt Euocaltam kegtek elejben » I. valahonnét valo gondolatiaba(n) ment rea egy Irtás feoldemre tulajdon hatalmaval . • eS \ foglalta ki kezembwl mely en orotot feoldeinae vagio(n) niolcz ezte(n)deie hogy epitenie k e z t ( L ez Jdeiglen birtam az erdeiet en veztettem el t° vgy annira hogy cziak zantany kel vala [Szen király U ; UszT]. eziránt 1. erre n é z v e ; în această P r i v ^ ß diesbezüglich, in dieser Hinsicht. 1652: ha Ö* jotettsesebol egyikünk (ne) k valamellyiket ez . lando vilaghi eletböl kiszollitana elób az kunknál, tehát job modgyaval dolgainkat ^ ^ hadni, disponalni Testamentumban Istenes akarok tenni [így !) hogy ez aránt Pőlesegne^ mel egywtt ne latassunk ghondviseletlenek(n L lennii holtunk utannis [ K v ; R D L I. 139 3' . liogillV^' 1681: előre senkinek 1LUCK. ne U C 1fizettesse(n) lov, L LCS3C ^ > sem én, sem a' Tisztek k a r t ez arant ue va (na)k [Vh; VhU 676]. 1719: A mi egyet masokot illeti azok irántis tettem volt ^ tiót Groff Mikes Mihály Ur(atn) eo Kglmének, időnek régisége m i a t t resolutioja ez iránt ^ dált [Beszt.; Ks 83]. 1757: Kérdés támaa 575 kánt is: H a az az vizek folvamatiban találtató Arany ott termetté, vagy Mineralis Hegyekből devolvalodat oda? [Zalatna A F ; J H b ] . 1806: Ezaránt megszóllták törvényben gyergyóremetei gyalogkatona Szőts Barabás őkegyelmit [Szárhegy Cs; RSzF 2 6 3 - 4 ] . 1856: véllek lépném ezaránt kötlevélre [Komolló Hsz; Bet. 4 Sylvester Dávid lev.]. 2. ~ való a. erre vonatkozó; cu privire la aceasta; diesbezüglich. 1656: ez iránt való parancsolatunk ellen penigh cselekedni hűségtek semmi u *on ne mer eszeilyen, és minket ne busit ásson [Gyf; DLt 439 fej.]. 1681: Igy értvén azért Kglrned e z iránt való rendelesŭnket, adasson mindgyárást Száz font aggyu Port oda [Szád. Bornemisza Anna *ej- assz. Boer Zsigmond fog-i vicekapitányhoz]. 1704: ez iránt való opinioját egj hét alatt dédan y a [UszLt IX. 77. 78 gub.]. 1745: Minthogy Thordai István vr(am) . . . a ' Ns Vármegye száj á r a Militiát szedvén assistentiaval vólt . . . , resPectalván a Ns Tanáts fő Biro Vr(am) ez iránt való ^terpositioját is, hogy az akkori hét forint portiojából 3. forintott fizessen még, és a négye ft *laxáltassék [Torda; T J k II. 5. - • Értsd határoztatott]. 1786: Mű azért engedelmeskedni kévánván a Titlt. Udvar Biro Uram ez iránt Való kérésének, el mentünk és ottan az ? e l y vallókat . . . convocaltatott . . . Fassiojakat Jrtuk meg műis Ngod(na)k és Kgjlmetek(ne)k L^sz; GyL hiv.]. — b. ebbéli; în privinţa aceasta; diesbetreffend/bezüglich. 1697: nemely vakmer ü Emberek miat gyakran tapasztaltuk ez afant való fogyatkozasunkat [Dés; Jk]. 1699: ez ?rant Való joakarattyát kgld(ne)k vévén én ne(m) f é k e z t e m kgldet infestálni [Palatka K ; SLt A J . 17 Palotkai István P. Horváth Miklóshoz]. 1703: Méltóztassék Kglmetek ez iránt való megh Terhel^tésûnkett s Fajdalmas megh bántodásunkatt Att j a i kegjes Szemeli Tekintetben venni és IstenesSen megh orvosolni [Fog.; U t I ] . eziránti erre vonatkozó, ezt illető; referitor la Çeasţa; diesbezüglich/betreffend. 1814: Ezen janlásunk remélvén hogy Nsgod előttis nem lészen Megvető, . . . Nagyságodn(a)k ez aránti maga kinyilatkoztatását minden esetre elvárván [Dés; or b- II]. 1846: ezen feneb meg irt 2000 Rf Conv entios pénzt kedves Léányoin Katona Klári *gya ki, ezen feneb meg irt Légátárjusaimnak kezén *: ^ evei minden további ez aránti Evictio terhe al °l ment [Kv; Végr.]. a a ezred 1. ezered «zutén 1. ezek után ; după acestea; nach diesen. '53911675: Ezer forint keotel alat keotek magokat ârma(n) kŭleon kulón, hogy soha azzal az Senten*aval elni nem akarnak hane(m) el szaggattjak, i Penigh ezután elnenek ., az Ezer forint keo: e l e t megh vehessek, az indito felen [SLt T. 10 **pt.]. 1568: Joannes Barbel p(ro)curator . . . faslsUs) est, hogy . . . E z t monda Dienes deák, Ez ezután vtan f. 32 adnays kakas András Nem lennek p(ro)curatora Mert Egyszer ky hagy a ty tokét belőle, es effele dologért az Tablanis szo esek' [ K v ; Jk III/2. 218]. 1598j1635: ez mellet egieb fele ingó jouaimbanis azen ertekem szerint mindenekből rezt atta(m) uala neki a melliekett eo akkor en tollem annyera ualo jo neue(n) vót uala, hogy ugian kótestis teott uala . . . , hogy ha eo ez uta(n) en rayta(m) kedvem ellen akarna kapdosni, t e h a t t tolle mindeneket ki foghlalhassak [Mv; MvLt APol. I. 68. — a ,,Köteles Jstuan“-nak, kisebbik fiának]. 1656: (Nagy Istvánt) reconciliatiora admittalta az szent Ecclesia, de ily okkal hogy ha ez u t a n azon vetekben esnek, minden törvény nelkŭl meg ölettessek [ S z j k 80]. 1718: ha még ez utánnis, akár ben, akar kin való alkalmatosság osztatlannak találtatik, azonokatis Szép Atyafiságoson és igazságoson osszák három egyenes részekre [M.nádas K ; RLt]. 1753: ha a Palorol valaki bele talal esni ez után, a soha ez u t á n onnan ki nem j ő ki nem mász eddig ha bé hullot is csak ki verdődőt, de már olly fel dugodot a viz hogj szinte a pallót éri némelykor [Nyárádkarácsonyfva MT Berz. 15. X X X I I / 7 ] . 2. ezentúl; de acum înainte; fortan/hin. 1570: Thakacz Antal ezt vallya, . . . Ezek sok Jdeie hogy egymastwl kywlén laknak, J m vgy zerzettwk eoket egybe hogy Minden vettkeket ky Eddegh volt Megh engettek egy Masnak es ez vthan Jamborwl es Thyztessegel Thartyak egy Mast, ha penigh az azzoń gonoz eletw lenne Ez vtannis, tehát Theorwenye eleote legen [ K v ; T J k III/2. 147]. 1625: az Gatt kŏtesen alol mingiart mint egj három lepesni szelliessegint (!) ualo porondos kòueczes es hazontalan feoldet ismertünk hogj altal szakaztot volna az uiz; kit ha az uiz el ne(m) uizen ez utannis az Azzoniom Jobagja birhattia [UszT 176]. 1632: Hamar Istók rutul megh szidogata Niuzo Giurkat s feniegete is, amazis monda hogi megh lad azt hogi bizonj el nem szenuedem egjebkor én nem hatta(m) el az oldalamrol a vaskot, de bizonj nem hagjom ez utan [Mv; MvLt 290. 71b]. 1653: már az Cziki Vrajm keozul még czyak latogatasara sem mehet senki el eő kegyelmenek* k i t le ne(m) szidogat 1 ', s aual ne(m) szid hogy czyak gusalyosba(n) jarnak eő kegyelméhez, de ugy mennyenek hogy eddig sem paranczyolt Czikba(n) az konty s ez u t a n sem paranczyol [Szárhegy Cs; Törzs. Lázár István apósához, Petki Istvánhoz. — 'Talán Petki Juditnak. bA férj, talán Damokos János]. 1728: Vegeztűk hogy ezután a g á t epitése el vegezeseig Tizedes Atyánkfiai ki ki maga tizednyivel napestig ott Continuuskodgyék s pallerkodgyék [Dés; J k 381b]. 1774: megparancsolák, hogy ez után senkiis az ki rendelt ŭdŏkeu kivŭl ne merészelne kortsomároltatni [A.jára T A ; BLt 12]. 1803: a7 mi kevés fundussa kész Pénzben vagyon a' Czéhnak némely Mester Embereknél ki adva, ?“Uftlr ezután Esztendőnként minden égy forint után 5 pénz Interesse folljon [Kv ; FésŭsC J k 23—4]. 1818: az Jsten szeretni fog ezután is 's nem hágy el [ K v ; Pk 3]. 3. szk-ban : ~ leendő/teendő e z u t á n i ; de acum înainte; künftig. 1647: (A fejedelem mindent) neki ezutáni cedalt; ez u t a n lejendő proúentusáúai eggyütt [BK 48. 16]. 1782: az eddig valo, 's ez után téeeudő kőlcségeket is magunkra veszűk [Dés; Ks 21. XV. 33 gr. Kornis Zsigmond gr. Kornis Istvánhsz] Xr ~való 'ua.; ideml 1621: hadgiuk es poronchiolliuk... Kornis Ferenczet introducaluanis a' uarba, à mit eddig epitet azt mingiarast, es ez u t a n ualo epiteseket annuatim mindenkor concienciose megh. beochwluen, arról ualo docume(n)tumat adgia mind mi nekwnk mind az épiteteő parsnak [Törzs. fej.]. 1807Ĕ. ezután való hasznokot equális (így I) használhassák és vehessék, úgy hogy ezután a fűrészbe legküssebb romlás vagy hiba a , egyiitt tartoznak mindeneket reperálni [Szárhegy Cs; RSzF 242. — a Tollban m a r a d h a t o t t : lenne], 1822: E z t kévánnák írásban tenni jövendőbéli emlékezetnek, hogy ezután is ezen egyességet folytatni teljesítsék az ezután való becsületes communitásbéli atyafiak is [Jenõfva Cs; i.h. 100]. 1850: az ezután valo sorsomat nem tudom hogy lesz nem t u d j u k hogy mere visznek [DLt 860 Erdődi Károly dési újonc lev-e Gyf-ról]. 4. ~ következendő a. következő; u r m ă t o r ; folgend, nächst. 1826: minden Ember . . . ez u t á n kővetkőzendő Falu nótáriusának Tartozik egy egy Mezei búgja szénát adni [F.rákos U ; Falujk 150], — b. kb. ezután való, u t ó d ; urmaş; Nachfolger(in)/komme. 1827: adgyuk tudtára és emlékezetire mindeneknek az kiknek illik mostaniaknak és ezután következendőknek ezen írásunknak rendeiben, hogy [Asz; Borb. I]. 5. a z u t á n ; apói; dann. 1597: Andreas Benchel fassus est . . . monda neki király Biro vram . . . J o atiamfia Ersebet im latod atiadfiait, mosta(n) azért gywltwnk eozue az iambor iffiú legeny Urbeger Balint keret tegedet hazas tarsúl ( : teobeketis newezenek kiket ne(m) illik megh mondanom:) Azért vgimond lassad wallamellyik keozzewleök teczik azt walazd ne ves ezúta(n) my reánk my eggykhez se(m) kenzeritwnk [ K v ; T J k VI/1. 62]. 1604: E n ot allottam fwlemel hallottam hogi Tiboldi J s a k orgazdanak Zida az birot s az polgárt . . . az lowatis el weue töllek, Ez utan, monda hogi az bironj wizi mind az louat, mind az borsot, de fel rakodek az lora s haza mene ne(m) az bironj [CJszT 18/146]. 1819: Az idõkőzbeli pálinka iváson kívül Reggelenként Kávézni is Szokot a N. Ur, ez után mindgyárt Szilvóriumot is ivutt [ K v ; P k 2]. 6. ~ ra a . e z u t á n ; de acum înainte; hinfort, künftig(hin). 1815: Mostanig Sok Szekér F á t hordott a k el ezen Erdőkből épületre, de mint hogy nagyon meg ritkult, olyan bövön mint eddig használni nem lehet ezutánra [Virágosberek S z D ; K s 77. 19. 398]. 1828: Mészáros Atyánkfiainak az Idegen Börök által okoztatott károkat magunkis fájlalvan ezutanra el távoztatni magunkat ajánlj a k [Torockó; TLev. 13/3]. — b. ezentúlra, az elkövetkező időkre; pentru viitor, de aici încolo; künftighin, f ü r die Zukunft. 1872: barátságába magamot ez u t á n r a is ajálva, maradtam hív szerető, 576 és minden joba partaloja és barátya Batózí János [Csehétfva U ; PfJ. 7. ~tól mostantól fogva/kezdve; de acum înainte, de pe a c u m ; von jetzt an. 1575: Az ado zedeo vraim penig vgy chelekedienek az Adónak fel1 zedeseben hogi az Regulakat kyket Eleykben attanak varoszwl el I a r j a n a k benne es fely zedyek az adot, Mert ez vtanteol (1) A d o t Nem vetnek [ K v ; T a n j k V/3. 120a]. <> S z k : eddig is, ~ is. 1679: Templum Par v?liialis házak es schóla kőrűl eddigis ez utannis az mire érkezünk s erkezhetűnk el k ö v e t t ü k s e. kővettyŭk [Dés; J k 39b] * {vala)mint eddig, úgy ~ is. 1675: ha azon őkrők(ne)k dolgár°l valo pert nyerikis, edgyütt nyerjék ha v e s z t i k * 5 edgyűtt veszessék, mint eddigh, ugy ez utánmŞ edgyaránt kőlcsenek fáradozzanak [Cege Wass. Math. Rétyi eccl. orth. 4 pastor (38) vall. - "Értsd: ref.]. 1715: Fogarasi Samuéi wT(atn) az Possessorokkal, és falöŞ1 lakosokkal eő Ngokkal s eö kgl*el< mint eddig, ugy ezutanis jo correspondentiat tartson [Mezőbánd M T ; MbK 117]. 1760: Elég b* natb(an) vagyok illy reméntelen hová tovébo nagyobb (an) sértegető vexáim miátt, tudván a Korda Vr(am) sok szinü illegális practicajit b(an) is valamint eddig, ugy ezutannis ellent ke állani [Igenpataka A F ; TL gr. Teleki László aláírásával]. ezutáni de acum î n a i n t e ; künftig, kommen^ 1826: a mostoni arendator örmény a Zsellér* által birt részt elvette volt ugyan de azt ezatana* időkbe tŏllök Nem lesz szabad elvenni; másképpen ŏk el pusztulnak [ M e z ő b á n d JJ T ' TSb 26]. 1846: (A híd) ezutánni ~j árhatásra mássá tétetődik [Dés; D L t 858/1847]. Mlgs Egyh. F ő Tanátstol egy statistikai példány küldetik, a ' Statistikai F ő b b H i v a t a l t 0 1 és ennek nyomán a Helytartóságtól, melyben ntasitás adatik a ' statisztikai Tabellák ezutánni k e l tésére [Gyalu K ; R A k 60]. ezúton ilyen m ó d o n ; în felül acesta; auf Weise. 1747: némelj Falu földeit Ecclesia Főidéi* nevezték, és Ecclesia főidének v á l t o z t a t v á n nelvéti, ez utounis a Possessorokot b e l ő U Ŏ k k i ſ kesztették [Kük.; K s 17/LXXXII. 8]. jjg. ezúttal ez alkalommal; cu acest prilej; ser Gelegenheit. 1569: Rernald balas addig Zoj*: három falunak, hogy haggyanak B e k e s s e g e t N w . ez vttal teobe Nem Zantyak [ M e z ő b á n d ' VLt 7/692 Mathias Zent peteri de Band 1653: elmene a bassa haza a törőkkel, és ® et j£ eſ t Gábor székibe ü l e a puszta o r s z á g b a n * . ** n többet rabla 25 ezer embernél ezúttal ErdétfJ* a tatár és a török [ETA I, 1 1 5 - 6 NSz. ban]. 1746: A' másik I n c t a . . jóllehet i ^ P 0 ^ tátik, hogy . . . holmikét szóUott, de nem nyilván és terhessen, melly szerint ez úttal a* ^ r i r impetitioja alóli Simpliciter abiolval* 577 ezüst [Torda; TJk III. 100]. 1784: kŭldek ez úttal nio(m) egiwt m p 31 t t f. 9. d. 68 [Kv; RDL Heredéig 40 pisztráng halat melyet Ludesdről I. 119] * apróság 1798: Holmi gjűlevĕsz aplioztam [Bencenc H ; BK. Bara Ferenc lev.]. róság ezűstek egj rongjba [Mv; Pk 6 Rázmány 1809: Publicaltatott* az Rabok előtt, es ez úttal Hedviga hagy.] jb diribdarab 1628: Valami 25 /v 25 Páltza ütések rajtok el verettettek [UszLt szabiiara való dirib darab ezwst egy ruhab(a) kótve ComGub. 1668-9. - *Ti az ítélet]. - L. még [Gyalu/Kv; J H b K XII/44. 5]. 1792: Dirib darab RettE 1 3 1 - 2 ; RSzF 152, 155, 221. ezüstök tizenőt darabban [Kv; SLt 17]. 1816: Szk: most ~. 1699: a' negyvenhét forintos Por- Négy Lot és három könting dirib darab ezüst [Mv ; MvLev.] * égetett ~ '?' 1789: Másfél Lot, és fél nónak .. befizetésére Bor fogast rendeltünk mely kŏnting égetett ezüst val. Rf 2 [Mv; ConscrAp. 2]. kezdődik most ez úttal 1. Maii [Dés; J k 281a]. 1745: Hogy V. Arany váltó Jakab Péter vr(am) 1824: Harmintzkét és fél lot dirib darab eėüst, 1 1/2 konting égetett ezŭstel [Dés; Űjf. 1 Újfalvi maga italára egy hordó idegen helyen termett bort Samu hagy. 1] jb grandit ~ granulált/szemcsémost ez úttal bé hozathasson tali conditione zett ezüst. 1646/1648 k.: talaltam azon kűs engedtetett hogy a [Torda; T J k II. 34. Saczkoba(n) enneheny forint ara kilencz es tizen ÄKÖV. a nyil]. 1844: alig várom hogy mehesek nyolcz Penzes Dutkat es egy keves granalt ezűstőtt talám az Isten meg őriz betegsegtŏl most ezúttal melyett abból a' Dutkabol granaltak volt, mikor [Kv; Pk 6 Pákei Krisztina férjéhez]. az leányom fel akarya Vala Vetetny dutka penzitt [Born. XXXVIII/141 St. Bethlei Husztban (Mm) ezüst 1. ezüstfém; argint; Silber. 1558 k.: az kelt feljegyzése]. 1676: Belinyesi György Eötvöschelekedesnek wegeben Marad teneked az tok höz adtam Gránallott finom ezŭstott mas fel Iueg feneken cristaly zino keuued. Melynek egy reze tallért is adván forrasztásara [UtI] jb gyülevész valtoztath 100 p(ar)s kenesoth, J o es tekelletes ~ -» apróság ~ jb képíró ~ ezüstfólia/füst. ezwste [Nsz; MKsz 1896. 286]. 1560: eg' mes1661: Vasarlotham Giulai Martonne Aszonyomtol teris az o miheliebe az legennek ne haggion az omket könyü Kepirö (!) Ezüstöt [ K v ; AsztCJk ma ga zwksegere többet chinalní hanem eg' ruhara 15b] kiégetett ~ '?' 1582: Jlona Eothweos ualo gombot egy felsew ruhara ualo horgot. EnGheórgne . . . vallia Az feleseghe Annya mikor ttekis penig az eswstit az legény az mesteretol ueg'e. perlet Zilagiwal Akkor hozot Apró theóredek es ky Senki toabba ne mereslyen zolgaianak darab egetet ezwsteót es hithwan theóredezet kopchot(is) ezwsteluag'arannyal fizetni [Kv; ÖCArt.]. 1573 k.: . »M Mondwan hog Igea el ^ęgeuyecletH [Kv; Az zekelek feli Tamadasakor hagiot volt eo Nala T J k IV/1. 26] olvasztott 181Ó: Egy darab chiaky Myhal kwpakat es Eotthwen egy gira olvasztott ezüst rúdba 16 Lothok [ K v ; Borii. Bzwsteot egi Ladaban [Kv; T J k III/3. 106b]. 41] jb tiszta ~ mető ezüst, színezüst. 1748: Lát1592: Jut ezembe hogi az ezwsteot pliknek mongia tam tiszta ezüstből álló arannyas Szarvast vala, kire monda Nimeti Istuan neki, na(m) az édgyet, Tengelitzes ezüst arannyas pohárt edgyet eleot neke(m) comorlasnak mondod vala [Kv; [Torda; Szentk. Sig. Pap (50) ns vall.] * töredék JJk V/l. 246]. 1622: vala ket ezüst pohara . . . , ~ —• kiégetett ~ jb töredezett/törő ~ tört ezüst. de az Ezüstit hol uette es kitŭl maradat en nem 1586: Nyreo Marton vallia Ezt hallottük Pesty tudom [Mv; MvLt 290. 64b]. 1638: nem lattam János zayabol, ha Beregzazy Lukach ennekem Io h °gy senkyjs titko(n) Materias követ vagatot ă ezwsteot Adot volna hat Io Mywet chinalta(m) vagy futatot volna Ezüstöt [Torockó ; Thor. XVI/1. volna, de teoreó ezwst wala Azért Ne(m) chinalFr. Ekkat* (39) jb vall. - 'Tollvétség Ekkart h.]. hatta(m) semmit beleolle [Kv; T J k IV/1. 614]. 1645: Sorkantyut is czinyaltam . . . de nem emle1587: meg az el mwlt vetelkor attanak vala zam kezem ra kit s miczoda ezwstbŏl czinyaltam [Szárveueo vraim valamy teóredezeót ezwsteot Ezt hegy Cs; LLt] | egj eszustbe foglalt szereczen penig az vegre attak vala eó kegimeok hogi az scola diott [Gysz; LLt]. 1693: Ezüstben foglalva va- Mester rwhaiat Czinaltassam bellettessem [Kv; lamj kő flo: 3.//. [Ne; DobLev. 1/37. 4]. 1724: Szám. 3/XXX. 2]. 1637/1639: teoredek ezüst háAz Ezüstét magam olvasztottám meg az őtvesnél : rom boglarral [Kv; RDL I. 111] * vont a. de ot bizony nem volt olyan rezes ezüst [Altorja ezüstszál. 1752: Egy finom vont ezüstből tsinált Hsz; Ap. 2 Apor Péterné lev.]. 1776: Hét Lot Sinorőv [Ks; Kornis Ferenc lelt.]. — b. ? ezüstszálEzüstből álló Gombotskák [M.köblös SzD; RLt ból készült. 1576: wagion egy partha ew . Wonth ezeost az Agya [Szamosfva K ; J H b K XVIII/7. 1. 34. 1]. 1789: Tiz pár ezŭstel futatott réz 21]. 1620: Egj uont ezwst zokniabol Bali* reze f ŭyelü kes, 2. pár romladozott kőztek, vale(nt) 12 d - [Kv; RDL I. 97. - a A Bálint név bece2. xr — [Mv; ConscrAp. 3]. 1798/1821: Egy alakja]. 1628: Mas eőreóg fekw ladaban Egy ugy nevezett Forgáts párta őv Lántzával s azon uont ezwst cziaffragh. Egy arannias Uiragos Barlévő Monetaval együtt az ezüstye 11 próbás [Kv; p k 5]. 1842: Két sárga réz gyértya tartó, kettő soni czaphragh. Egy tóltót Uerez skarlatin cziapbronzirozott, kettő ezŭstel f u t a t v a [Dés; Ujf, 3 ragh. Egy uont ezwst Zóld uiragu k a f t a n [Gyalu/ K v ; J H b K XIV/44. 9]. 1657: Egy kwsded szerw Újfalvi György hagy.]. — L. még MetTr 318; vont Ezwst peremes szoknia vall [Mihályfva N K ; MetTrCs 444. J H b XXII/42]. 1758: Egy vont ezüst Király szín Szk: apró ~. 1622: Ualamj Zokniara ualo kaSzoknya [Nsz; TSb 21]. - L. még BTN 1 279. rikak apró ezwsteök es mereö eöhoz ualo ket remék 37 — Erdélyi magyar szótörténeti tár III. ezüstabárló 2. ezüstholmi/tárgy; argintărie, obiect de argint; Silberzeug/sachen. 1562: Az Ezwsth Aranyrwl walo ozlas, Ezek keth Aranyas kwpa, Egy cheze kykbe vagyon hath gyra, tyzen Egy nehezek, Egy Mosdo Medenche, hath gyra, Es hath Nehezek benne, Egy kysded Arany lancz Negwen hath arany forynth [KP]. 1575: Ezewsteomett Araniamath Rwhaimath es egieb Ingó bingo es allo marhaymat . . . hagiom az en szerelmes gazdam azzonnak" [Szentanna MT; LLt 99/8. — a Ti feleségemnek]. 1591: Merai Thamas . vallia . . az ezwst keozeot latek egi kis feier boglaroczkat [Kv ; T J k V/l. 180]. 1593: Giulai Miklós vallia: Semlieswteo Istuan hiua engemet valami ezwst marha mernj . . . en ne(m) emlekezem arra, merteme ket fele vagi ne(m) mertem, de en ot hagiam az ezwsteot [Kv; i.h. 348]. 1604: az Gergely varga reze marha, pénz, ezwst es arany es minden nevel nėŭezet fel keleo marhak es eoreoksegek János deake, es maradekie legienek [Sóvárad MT; Berz. 15. XXXIX/2]. 1763: az Ezűsteket Mikó Miklós Ur(am) . . . más heljre rakosgatta | az őtves a Praedikátorral egjűtt az Ezűsteket meg meregettek egyik Nemes Ember pedig fel irta ă mint mérték [Kórćd K K ; Ks 22. X X I a ] . 1827: Néhai édes Atyámtol nékem utoljára adott Láda ezüst menyen a' Leányom részibe, 's az Fiu Testverei Ezüstyekkel adjustáltassék [Szentbenedek SzD ; Ks 14. X L l l I b gr. Teleki Anna végr.]. 1846: Ezüstét amit emaritatioba, vgy néhai édes Anyám halála után kaptam aszt Kedves Leányom Katana Klári kőz osztályra agya ki [Kv Végr.]. 1865: Minden ezüstem ékszereim ^s fejér néműm osztassanak fel az ezen végrendeletemhez mellékelt jegyzék szerint [Kv i.h. 3]. 3. ezüst evőeszköz-készlet; tacîmuri de argint, argintărie; Silberservice/gerät. 1863: Néhai fiam Károly keresztleányának . . . a hat személyre való ezüstöt még életemben átadtam [Kv; i.h.]. 4. ezüstlemez; placă de argint; Silberblatt. 1586: Az Varas pechietit viobban mecehettette(m) Thanachj akarattiabol, Ezwsteót Czinaltak rea az foganto niomoiara — p. 15 beoueon az Ezwsti arra teszen f. 2/50 [Kv; Szám. 3/XXIV. 2]. 1622: Banfj Petternek vagio(n) egj pálossá . . az keresztj buritott ezwstel, de az regjsegnek miata a' rosda k j hasítota [Kv ; RDL I. 119 Tótházi Eötues Mihály hagy.]. 1714: Ház formára tsinalt, ezustell borit ott, s figurakkal ékesitett fáb(an) Asztali Óra fl. Hung. 60 | Körvélj fabul való s feketére festett kisseb Almariom, ezüstel boritot Vasas füleivel [Nsz/Fog.; REkLt II. Apafi Mihály hagy. 45, 54]. 5* ezüstpénz; bani de argint; Silbergeld. 1708: Az szolgalo Faluktol . . . az Eles buzat, vajat vago marhakat alkalmasint meg atták, de az Ado pénz melljel marhajok uta(n) Tartoznak, ezüst es hal, Eles b a r a n j és kaposzta pénz Roka bőr arra mind hátra vagyon [Fog.; K J . Fogarasi János lev.]. 1849: kifizettem a volt fogadosné és mosonéját öszszesen 24. frt 52. xrt ezüstben [Kv; Végr. Vall. 8]. 578 6. ezüstszál; fir de argint; Silberfaden. 1576: vagion egy partha ew . . . , a ket zylynn mynd ezeostel chynaltak kerwl [Szamosfva K v ; JHbK XVIII/7. 2]. 1645: Veres Barsonj I z k o p h i o m i n a l varrót, Másik Veres skarlat Izkophiommal s eszústel uarrot [Gyszm; LLt Fasc. 120]. 1727: Kek Selyemmel ezüstel Varot agyra való ket, Vánkos hajavàl együt [Marossztgyörgy MT; Petki Zsuzsanna kel.]. 1742: Egy büdŏskŏ szin forma ezüstel aranyal szőtt szoknya [Ne; Told. 19]. 1788: Egy tettzin sejemmel ezŭstel botokán kötött füzzŏ [Mv; TSb 47]. 1813: Egy ezüstel varrott ripsz magyal köntös, hozzá való vállal eszüst keszülettel [Szászvessződ N K ; Told. 27]. - L. még BTN 279. 7. ? ezüstcsipke; dantelă de argint; Silber" spitze. 1682: Attam Egi fel uiseltes Tégla szin kamoka szokniat, Ennek is az allian Negi rend Ezüst uolt, de ualla nem uolt [Fog.; Borb. II Rákosi Anna kel.]. 8. ezüstfüst/fólia; foiţă/poleială deargint; Blattsilber. 1729: (Vettem) Cinobriumot „36 . . . Jo fél< ; aranyat egy könyvet fl. 4,, 80 Ezüstöt egy könyvet fl. l „ 20 [Born. XXXIX/6]. 1789: 7 Könyv Ezŭsţ> és tiz Kŏnyvetske Rf 5. xr 24 [Mv ConscrAp. 25J9. Jelzői haszn-ban is : ezüstből való ; de argto* j silbern. 1549/1752: hagyok négj kalánt ezuste* [Szentanna MT; LLt]. 1560: Eótli Aranias kala* Nyolch Ezwst feyeren keóz [JHb QQ Tenieswary János reg.]. 1570: Besprimy Myhal vallya, hogy ew chinalt Trombitás Demeternek ket gy***0 egyk aran másik ezwst [Kv; T J k 1II/2. 2 t J ' 1683 k.: Vadnak két Aranyas Poharok ezüstöd kivül es belőllis szép Aranyassok [Nagyfalu SzVk 51]. 1736: ott kengyel s minden ezüst voi [MetTr 374]. Szk: ~ capás pohár. 1752: Egj ezüst kivűl lől Aranyas Czapás Pohár [Nsz; Told. 2] * T úti pohárszék. 1755: (Adott) Egj ezüst uti K ö ^ szerű pohár Széket, mellyet tarisnyában hordozni [Petek U ; TGsz 51] * merő ~ ezüst, színezüst. 1576: wagion ket ezeostes myndenyknek mereo ezeost A hywele A kese nekys A wege mereo ezeost [Szamosfva K ; J * ţ t XVIII/7. 2]. 1612: Egy Ezüstes Zablya vissei merő ezüst az keresztj [Kv; PLPr 68] * ~ bicsak. 1560: Egy merő Ezwst bycbak m y ^ zerzamawal [JHb QQ Temeswary János merő ~ hüvely színezüst kardhüvely. 1637/1^ ; Egy mereo Ezüst hűúely, Gyeongyos keöues ' RDL I. 111] * merő ~ kehely. 1737: Egy nyas merő ezüst Kehely [Mv; MvRLt] t> ~ 1717: Egy köves, aranyos kard, merően czapában [DanielAd. 96]. Ha* 1818: ezüstek, ezüstet [Dés; DLt 1822: Ezüstek [Mv ; CsS]. a aſ' ezüstabárló kövesztő ezüstedény; vas , 0 f/ gint pentru fiert/opărit; silbernes Absch^P Abbrühtopf. 71717: Egy ezüst Abárlo ß ^ XXXVIII, 53]. cjlezüstalma kb. ezüaigömb ; glob de a r g i n * ţ berkugel. 1714: Gombos Nad Paltza e z ü s t a l i » a v 579 ezüst-aranyos iîagy 1 ^!'] 4 - [Nsz/Fog.; R E k L t I I . A p a f i Mihály P ^ N m vas liturgic de a r g i n t ; Silberamoiási E szerént v a d n a k a ' T e m p l ó m E g y g y e t J . . . Egy ezüst p á r á m p o l n a pelvissivel e g y ű t 1823: k é t ezŭst Hvoz ff ' ' K s 2 0 ' ara" r ^ t t ámpolna, a r a n y o z o t t e z ŭ s t t á l á v a l é g y ü t t êntbenedek S z D ; K s 38. V. Clenodia f a m . ] . b e r ^ 8 ^ a p p a r á t u s ezüstkészlet; argintărie ; Sil/gerät ezŭst ' 1 7 4 8 : W t t a m . . . kávéhoz valo ( 5 0 / a Ppáratusokot [ T o r d a ; Szentk. „Sig. P a p " ket 7 r a i l l ] ' 1 7 7 2 1 fejedelmi szép, jóféle gyöngyöezüst 271] apparatust a d o t t néki [ R e t t E a U r*|î? t "? r a n y a r a n n y a l elegyes e z ü s t ; (cu fire) de ar kek ! • S m t ; golden-silbern. 7628/7635: E g j re ud T f a g ? s barsonj kerek zoknia, az allia(n) k e t elejritt 1 ? 1 ^ P e r e m , az uallan ezüst arani fonalbol K e W P e r e m [ B ° d o l a H s z ; B L t 5 N é h a i Béldi fi 16831 um A?i Christophtoll h é t levél Szkoe s dnál arga kettei fejér Ezŭst arany raság U e m t a n a l t a t o t t [ U t I ] . 7736: minden czifmint ^ „ m e n t é j e k e n 1 1 az vitézkötés, az penig az kitőlt arany f ' k m e k skófiumból, kinek ezüst gVe 7 ? , a l b ó 1 ' kinek tiszta selyemből, kinek eleSzk* ^ e t T r 3 5 3 - ~ a T i - a z erdélyieknek]. ez û s t "a szi u t l kel.]. rau eS ~ 'ua-' 1 6 8 6 : E d g j v o n t ele gies y paplan az k e r ü l e t i Sima karmasin t B K B á n f i F e r e n c n é Bethlen Krisztina ezüst és a r a n y h o l m i ; obiecte Kedvei Ş l d e a u r ; G o l d " u n d Silberzeug. 1865: házas t J?nokámnak A n t o s K l á r á n a k h a g y o m . . kelhetökk i et í ' minden e háznál t a l á l h a t ó felnémüt 4 ü vévén a’ kész pénzt ezüst-arany es drágaságokat [ K v Végr.]. v ergo?dfîrany°S a r a n y o z o t t e z ü s t ; argint a u r i t ; Silber zewst Ar - 1560: Eg’ Nag partha Ew EJanos re , y a s f é r f i n a k walo [ J H b QO Temeswary 1573: P^skar vallia " u Skar M “ • hâr lt m i maari Ii ss ti w w aunn VcLiiiči araniag ~ T n s t r a n t i a t hozot eleli, ki zep ezwst es TJk u j j ? l egi kelilietis de az Rez volt [Kv ; azcziatli V 0 - ! ] - 1 6 3 6 : E g y p á r t a Eő, melinek [Kv l î n r TlZ' A z bogiari E z w s t Araniasok nro. 12 109] Szk ' kard súíŭ b ° g í á r ' 1 6 8 8 - Ĕ f e k e t e Czápával boritot hányv a r u e Z U S t A r a n y a s l a p o s boglarokkal meg 1652; Kp \'' K s S - M i s c - 27] * ~ buzogány. ny aran akb(aní ^ ^ y a s Buzogány Egy portai p ás < ) ſN azŭstes a r a n y a s kard fekete czaövnek h i r Z ; * ~ c s a L 1 7 3 6 : a z hevederviseltenelr C S e m V o l t ' h a n e l n s z é P selyem-övet ezüst ar némelyeknek az végin m a j c z volt, ezüst rM?tT° S o C ^ a t t a 1 ' Pikkelyekkel a végin meg 2] ^ s ó t ezfiUſ * ~ M* szeë' 1 7 3 6 : a z k o " ust külyel b é ' aranyos f e j ű szegekkel igen gazdagul verték, és hogy a r a n y a s f e j ű szeg j o b b a n k i a d j a m a g á t , a koporsót fekete biborral v o n t á k be s azt szegezték a koporsóra és a r a n y f e j ű szegekkel [i.h. 404] * ~ forgácsöv. 1695: E g y E z ü s t a r a n n y a s forgácz eöö [ H s z ; L L t ] ~ gomb. 1578: Melyre walo E z w s t A r a n i a s b o k o r gombok — 8 [MúzRadák Sulyok I. inv. — Tornai László kijegyzése]. 1675: Szeldeli (!) kisseb F i á n a k volna zálogb(an) nálla k é t ezüst a r a n y a s g o m b j a in fl. 1 II 50 . . ., az gombok (na) k . . . n e h e z é k j é t a d g y a per d. 27. mivel aranyas [ K v ; V I I I / 1 2 . 27]. 1752: Apró ézűst arannyos gőmbőlyék g o m b o k 54 [Marossztkirály A F ; Told. 19] Mr ~ gyertyatartó. 1595: E g y ezwst A r a n y a s g y e r t y a t a r t ó [Zsombor K ; S L . Sombori László reg.] & ~ gyóntató-kehely aranyozott ezüst úrvacsora-pohár. 1728: L a b a s e z ü s t g j o n t a t o a r a n y a s kehely [ É t f v a - Z o l t á n H s z ; S V J k ] * ~ gyűrű. 1622: Tiz ezüst aranias gyeörok . . . beczwltek t t . f. 3 d. 40.. H a t t ezwst gyeörök t t . f 2 d. [ K v ; R D L I. 119] * ~hordócska. 1699: egy ezüst arannyas hordoczka tokostol [Szárhegy C s ; L L t Fasc. 150] * ~ hüvely. 1684/ 1687: A t t a m E g i E z ü s t aranias egi b o k o r kesnek ualo hiuliett, kinek az uegin egi kis ezüst gombocska uolt [ F o g . ; Borb. I I Rákosi A n n a kel.] * ~ kanna. 1735: E g y E z ü s t A r a n y a s Trebeles K a n n a 34 1/2 Betsi l a t [ K v k ö r . ; R L t ] * ~ kapocs. 1674: Tizen-négy bokor, Aszszony e m b e r (ne) k valo eőregh ezüst a r a n y a s kapocs [Szászvárosi ref. l t . Halics Mihály lt.]. 1732: E g y a r a n y d r á g a paszom á n t o s ŏv, ezŭst aranyos és köves n a g y kapcsokkal szép m u n k á s czirádákkal [ K v ; K s K o m i s Zsigmond lelt. 5, 7] * ~ kard. 1736: R i t k a volt a k kor az ezüst a r a n y a s kard, senki n e m es viselte más, h a n e m az embereknek igen n a g y j a [MetTr 371] •)(• ~ karika. 1560: egy f e r f y n a k valo ezusth Aranias k a r y k a [ J H b OQ] & ? ~ katonakengyel ~ kengyel ~ kengyel. 1673: K é t bokor T a t á r nyeregre való ezŭst a r a n y a s kengyel [ F o g , ; U t I ] . 1681: E g y p á r U j k a t o n a e z ű s t t a r a n y o s K e n gyellel t a r k a majicz (!) le k o t ŏ szijjal v a s c s a t t o k k a l (így !) [ U t I ] ~ kupa. 1699: H á r o m ezüst aran n y a s fedeles trebelezet virágos l a b a s k u p a k [Szárhegy Cs; L L t Fasc. 150] * ~ lábas. 1732: a lada penig teli vala e z ŭ s t a r a n j o s lábos czapa poharakkal, d r a g a g j e m a n t o s a r a n j g y ű r ű k k e l , . . . a r a n j pereczekel medáljokkal, f ü g g ő k k e l [ K v ; Szentk.] ~ láncöv. 1723: V a g y o n ŏt sing -s- h á r o m fertály és egy perczentés ezüst a r a n y a s dio beles L á n t z / ő v [Koronka M T ; Told. 29/2] * ~ leánypohár. 1620: Egi ezüst a r a n i o s Leani p o h á r [ K J ] -X- ~ menyecskepohár. 1752: E d g y ezŭst a r a n n y a s Menyetske p o h á r [Marossztkirály A F ; Told. 19] ~ mozsárágyú. 1732: E g y ezüst a r a n y nyos Mosár ágyú belé járó p o h á r o c s k á v a l fedelestől [Ks Kornis Zsigmond lelt. 36] * ~ mosdómedence. 1697: E z ŭ s t aranyas virágos trébellett mosdo medencze [Szentmargita S z D ; K G y ] . 1733: E g j ezŭst aranyas virágos mosdó medencze [ H r ] ~ pártaöv. 1682/1687: A t t a m E g i őtuen forintos E z ü s t aranias P a r t a öuet, L a n c z f o r m a r a tsinaltat, kinek az h a t a n m i n d e n i k szemnek aranias ezüst boglárok voltak [Fog. ; Borb. I I . ezüstbádog Rákosi Anna kel.] jb ~ pohár. 1696: Edgy szerecsen diobol csinált ezüst aranjos Pohár [Buza MT; LLt 193B]. 1699: Ezüst arannyas pohár nro 1 [LLt Fasc. 28 Litt. C]. 1748: Láttam tiszta ezüstből álló arannyas Szarvast édgyet, Tengelitzes ezüst arannyas pohárt edgyet [Torda; Szentk. ,,Sig. Pap" (50) ns vall.]. 1803: Egy ezüst, Aranyas pontzolásos ki ülő virágú talpas magos tsŏtŏrtös szép Pohár [Dicsősztmárton; UnVJk 111] jb ~ rešzketõtű. 1764: Egy ezüst Arannyas Galamb figuráju reszkető tő [Kál MT; Berz. 6. Fasc. 54. L. val 2] jb ~ sarkantyú. 1732: Egy pár régi nagy ezüst arannyos Sarkantyú talpaló lánczá [Kv; Ks Kornis Zsigmond lelt. 36] jb ~ szerszám. 1736: Mikor penig valamely úr lakodalomba ment, vagy főtisztnek instellálták, vagy akarmi pompára ment, az hintó előtt hol hat, hol nyolcz ezüst aranyas szerszámban s némelykor köves, gyöngyös szerszámban öltözött úri lovakat vezettenek török boncsosokon*; ott kengyel s minden ezüst volt [MetTr 374. — a 01v. helyesen: boncsokoson?] jb ~ tángyér. 1687/1722: adott egy ezüst aranyas tangyért [Marosvécs MT; GörgJk 96]. 1722 k.: edgy ezüst aranyas Tánnyér [Beresztelke M T ; i.h. 8c]. 1756: Vagyon égy arnynyas ezüst pohár Egy Ezüst arnynas Tángyér [Galambod MT; MRConscr. — Tornai László kijegyzése] jb ~ tollas buzogány. 1736: Az ifjú legények, az kiktől ki tőit viseltek ezüst aranyos tollas buzògánt, bársonynyal volt borítva a nyele [MetTr 349] * ~ villácska. 1657: Egy kette teőreőtt Ezwst Arannias villacska [Mihályivá N K ; J H b XXII/42]. 2. ezüst- és arany fonalból horgolt, kötött v. vert; ímpletit sau tricotat din fire de argint şi de a u r ; aus Silber- und Goldfaden gestrickt od. geklöppelt. 1697: Felvinczi Sigmcnd Ur(am) hozott . . . Radnotra* egy ugjan széles Portai Féket, és egj Magjar Megjszin Barsonnyal borított s körül Ezüst Aranjcs Csipkeuel, Csipkezet Magjar Nyerget [ J H b K XXXII/25 Sig. Korda (35) vall. — ' K K ] . 1716: Egj hajszin virágos barscnj Aszszonj ember mente ezüst aranjos csipke körülette [Beszt. ; Told. 8]. ezflslbádog ezüstlemez; piaca de argint; Silberplatte. 1651: Edgy Ezüst Gyertya fcimtra csinált Badcktol Gyertya tartó [Wass. Wass Judit kel.]. 1714: Vas Magjar Bcdzcgcn, a gemb(na)k teteje ezüst bagjoggal s a' Markolattjanak penig alsó része meg aranjozot ezüstc-s Virágokkal ki rakott fl. Hung. 12 | Hebenus fabul negj Szegletes Almariom ezüst bagjoggal ékesitett Magjar Nyereg, kék és Vőrős seljemmel be buritott, aranj s ezüst Skofium Viragokkal ki varrót, első resze alma val hátulsó penig ezüst bagjoggal borított [Nsz/Fog.; R E k L t II. Apafi Mihály hagy. 6. 16]. ezflstbáiiya mină de argint; Silterbergwerk. 1637: Alázatosan uetük az Nagcd tegnapi resolutioiat, hogi Nagcd maga akarna Colaltatni az Thoroczkay eszűst es cn baniat [Torcckćszt- 580 györgy; TLev. 8/2 Thoroczkay László, István és Zsigmond a fej-hez]. 1719: Senki is életének el v e tése alatt titkon és hir nélkül, maga hasznara alattomban ón, Ezüst Bányát ne kezdgyen, hes&w hirt tegyen azok (na) k, az kik(ne)k illik elsőbefl, . . . ha ki tudódik hogy el titkolt valamely* valamit, minden kegyelem nélkül fel akas*' e tátik [Torockó; TLev. 8/3]. 1773: Hollo " züst és onbánya:) [Ditró Cs; GyHn 33]. ezflstbányászság ezüstbányász-mesterség; nerit argintifer; Süberbergbau. 1782/1799: KM?* ségesen eleitől fogva ugy . . . tudom Városunk saibol, melyeket a' Tábla sem contravertal, & régi Historicusokbólis ki lehet nyomozni bog; mint Zalakna, Abrudbánya, és Offenbánya, ez 1 Bányász Városnak irattatik; Mint hogy itt ée†® fogva a' Ferri Cultura, 's még talám egyeb Bányai' ság is gyakoroltatott s tsak nem régiben is 8 Ezüst Bányászság gyakoroltatott [Torockó; T I ^ ' 5/16 Transm. 3 2 9 - 3 0 ] . ? ezflst-barnapénz ' ?'. 1637/1639: vágjon Ezüst ozpora. p. 8. Mattyas kiralj Ezüst baH* penze. m. 1. p. 36 [Kv; RDL I. 111]. ezfistbeltt literă de argint; silberner B u c h s t a b « 1803: Ezüst Pohár (: hat boglárral:) àz égyik bog' lár(na)k Bütüin illyen ezüst betű : I a7 második bog' lár bütüin K [Csókfva M T ; UnVJk 234]. ezfistblllikom ezüstserleg; pocal/cupă de Silberbecher/pokal. 1840 k.; Egy ezüst Vilik0* négy Siltel és Koronával ahoz tartozik hét le Siltek (így!) [Kv ; AsztCArt. 29]. 1877 1 nyozott ezüst bilikom [Kv; Kornis-osztozás ezüstboglér rozetă de argint; Silberspange. 1687: Attam Egi őtuen forintos Ezüst araiig Parta őuet. Lancz formara Csinaltat, kinek a hatan mindenik szemnek aranias ezüst uolt ak [Fog. ; Borb. I I Rákosi Anna kel.]. 1?3* Egy tallćros forma . sejem . . . pántlika Raj levő ezüst bóglárral [ K v ; R L t Somai Sándor Sándor és Sára oszt.]. 1755: Egj ezűstes gje* 1 ?; oldalára való Kard, hozzá való ezüst boglárok*® és Csattakkal edgyütt [Petek U ; TGsz 51]. 18°V! MKöblösön az én házamnál jelen létemben a béio* Léányím*, Néhai első Feleségemtől marfd° l belső portékáikban, úgymint Néhai Édes An*1^' kéban, Fejér Gyöngyben, Arany és Ezüst rokban, édgy más között meg osztoztanak Atyafisággal [M.köblös SzD; RLt O. 2. ^ tegi István leányai]. • e Szk: nyakba való 1749: Az Inctus °f sákot lopott . . . illyen portortékakkal (!) . . . rcm nyakba való ezüst boglár . . . melly p o r t e k a k a is lopott . . . Turbán lakó Pro(vi)dus And*** Gycrgy és Felesége Dotye hazektol [Torda; TJ III. 267]. ezflst boglárka mică rozetă de argint; k l ^ Silberspange. 1744: ezüst Csatt 12. kis ezüst bog' larkák rajtok [Szentdemeter TJ ; LLt Fasc. 67]- 581 ezüştboglárocska mică rozetä de argint ; kleine Silberspange. 1734: Szőr Selyemmel kötött főkötő -ezüst fonallal boglaratskaval rakat [Born. XXXVIII. 3 Kornis Krisztina lelt.]. ezâst bogi áros ezüstbogiárú; cu rozetă de argint; mit Siiberspange (versehen). 1596: Sophicanak esmet jútot egy zalagh zewgyeleo ezewst bogláros f 13. zalagban [ K v ; R D L I. 65]. 1728: Vágjon egj ezüst bogláros aranjas kehelj [Besenyő Hsz ; SVJk]. 1743: Egy Ezűstes kard ahoz valo kard szijjávai ezüst tsattas bogláros [O.fenes K ; J H b K X X I X / 28 ]; 1767: égy Pár Czézás Lora való Ezüst de meg aranyazott Tsattas-Bogláros Hámok [Kóród K K ; Ks 21. XVIII. 78]. ezûstboglárŭ ezüstbogiáros ; cu rozetå de argint; mit Silberspange (versehen). 1676: Adott Egy fekete maiczos rövid czattu, 13 ezüst boglaru párta öveezkét, melly sziiiával (!), maiczával együtt î. 12 II [ K v ; R D L I. 155a]. ezüst-borstartó ezüst-borsoló; piperniţă de argint; sÜberne Pfefferbüchse. 1820: egy kitsi ezüst borstartot [Szászvessződ N K ; Told. 19]. ezüstbuzdogány buzdugan de argint; Silber*uie, silberner Streitkolben. 1771: hegyes tőrökkel J-Sy filigránd munka ezüst buzdugány és más ezüst Duzdugánnyal ezüstös baltával [Kendilóna SzD; T i . Teleki Pál hagy. Cseh Benjámin de Miske vall.]. 1793: egy ezüst buzdogány filegran munka [TL Conscr.]. ezüstcsatií . . . Egy ezüst czapar pohár t [Balázstelke K K K p I I I . 84]. 1692: Négy egy áránnyu ezüst czapa pohár belől, kivűl ă Szélye aranyas [Bilak BN J H b K L. 36]. 1739: Három ezüst és egészszen Aranyas egymásb(a) járó szép Vri czapa pohárok [Szászerked K ; LLt Fasc. 96]. 1766: Ezüst czapa pohár Arany nélkül egybe járó [Szárhegy Cs; i.h.]. ezüst-cibórium ezüst áldozókehely; potir liturgic de argint; silberner Opferkelch. 1823: Egy nagy aranyazott drága ciborium [Szentbenedek SzD; Ks 38. V. Clenodia fam.]. ezüstcímer blazon de argint; Silberwappen 1736: (A testet) mikor osztán az sírban bétették, az pánczélban lévőtől elvették az fekete zászlót és kardot, azokot esszerontották és az sírban az koporsó mellé bévetették, az ezüst czímert az templom belső oldalára felszegezték [MetTr 410]. 1790: Kengyel futó kasketlira valo Kornis, ezüst Czimer [Sv Ks]. ezüst cukrozó ezüst-cukorszóró ; zaharniţă de presărat din argint; silberner Zuckerstreuer. 1818: egy ezüst Czukrozó mastani módira tsinálva [DLt 513 nyomt.]. k ezŭst-cánkli ezüstcsipke ; dantelă de argint/din de argint; Silberzacken. 1768: Kék pántlikás Mór szoknya vállastol, . tizenkét rend keskeny ezüst Tzántli a' vállán [Császári SzD; Wass gr. Wass Ágnes köntösei közt.] | Egy kék sejem ToJjrta ( 0 ujj agy takaró keskeny ezüst Czándlival körödös körül meg hányva | Karmaszin (!) szin Selyem agy takaró, veres bagasiaval bérlelve keskeny ezüst Czántlival k ö r ü l varva [Szárhegy Cs; LLt Fasc. 109, 112]. 1782: Karmasin szin attlatzbol ket rend béli, ezüst tzánklival készitett váll Mejtartóstól szoknyajavai edgyütt [A.balásfva BN; LLt]. 1789: E g y aranyos fűző pántb a és négy Sing ezüst czángli [ T ; TLt]. 1804: egy gyöngy szin atlatz Magyar Szoknya mely ki van varva szines selymekkel, egy hozzá valo Magyar Vál ezüst kötéssel, ehez valo ezüst szánkli füdzöŭek valo [Koronka MT Told. 19]. ezQst-cánklis ezüstcsipkés; cu dantelă de argont/din fire de argint; mit Silberzacken (versehen), silbergezackt. 1797: E g y ezüst czánklis rojtos c sákó [Koronka MT Told. 34]. ezŭst-eap'apohár sagrénbőrszerűen (szemcsés felületűre) megmunkált ezüstpohár pahar de argint lucrat ca pielea de şagrin (cu suprafaţă granulată) chagrinartig bearbeiteter Silberbecher. 1658: ada ezüstcsat 1. cataramă/pafta de argint; Silberspange/schnalle. 1591: Sámuel deakneie k e t ezüst chiat eòvre valo f. 6 [ K v ; Aggm. A. 53]. 1650: H a t t h a z j Ferencz Czim(eres) Pos(ta) J t t Varakozua(n) az Eőtuesek uta(n) ualamj E z ü s t Czattokert Gaz(dalkodtam) d. 25 [Kv Szám. 26/VI. 404]. 1744: ezüst Csatt 12. kis ezüst boglárkák rajtok [Szentdemeter U LLt Fasc. 67]. 1763: Két nagy ezüst Csatt Övre valo [Hsz; Ks 23. X X X b ] . 2. ezüst (könyv)kapocs; p a f t a de argint pentru cărţi; silbernes Buchschloß. 1866: (A) Köz synat F ŏ Tárgya lévén a7 Mlgs F ŏ Tiszteletű Püspök Jubileuma az emlék egy díszesen ezüst csattokkal ellátott Biblia legyen, mely 60 for. o. ér [Gyalu K ; RAk 111]. ezQstesatocska p a f t a mică de a r g i n t ; k leine Silberschnalle. 1768: Ezüst tsattotska 1 [Mezősztgyörgy K ; Ks 23. X X I I b ] . 1818: Négy Sor nyakba való Gránát, a' végibe égy 4 szegeletŭ ezüst meg aranyozott Csattocska, megér 25 Rf [ K v ; Pk 5]. ezüstcsatos ezüstcsatŭ; cu pafta/cataramă de argint; mit silberner Sclinalle (versehen). 1625: Wagyon egy ezüst maiczos cziattos bogláros aranyos parta eo [ K v ; RDL I. 126]. 1691: pár ezüst csattos bársonyos eörv, eresztő siyastol [Szentdemeter U ; Ks 31. XXXa], 1767: égy Pár Czézás. Lora való Ezüst de meg aranyazott Tsattas-Bogláros Hámok [Kóród K K , Ks 21. XVIII. 78j. czüstcsatú ezüstcsatos ; cu p a f t a de argint; m i t silberner Sclinalle (versehen). 163711639: E g j eziistcsergő fekete majczú, bert(űs) Ezüst csatju 14 boglár raita parta eő f. 18 d. - [Kv; RDL I. 111]. ez&stcscrgo ezüst zörgő ; zurgălău de argint; Silberschelle. 1638IXVIII. sz. k.: adatott tizenkét Solymot, mindeniken két két ezüst Csergő [Fog.; Told. 27]. ezüstcsésze ceaşcă de argint; Silbertasse. 1560: Egy kys Aranias belől chezeh zarwas few vagion benne keóz (így !). Mas Ezwsth cheze derék módra walo [JHb QQ Temeswary János reg.]. 1597.Ĕ Zegennek eltebe(n) elegh hazy ezkeoz marliaia wala, ezewst marhaiat nem thudom volté neme haneni latta(m) walami ezewst chezeket poharokat [Kv; TJk V/l. 120]. 1693: Egy ezüst virágos Csészét Testalt az Uy Thordai Ecclesianak [Ne; DobLev. 1/38. 4b]. 1703: hat öreg lábas ezüst csésze [Zabola Hsz; HSzjP]. 1781: Hoszszuko csipkés szélű Gyűmőlts alá való ezüst csésze [Nsz; Told. 3]. ez üst csésze cske ceşcuţă de argint; Silbernäpfchen. 1740: E g j Liktárium alá való hollyagos virágú ezüst Csészétske [Ne; Told. 19]. ezüstcsiga eziist-csigadísz (lószerszám-rész); podoabă de argint în formă de melc (la liarnaşament) ; silberner Schneckenschmuck (am Pferdegeschirr]. 1719 k.: egy Szaskoban vagyon egy lora való egész szerszámra való apro ezüst Csiga [LLt Fasc. 115]. ezttstcsigás ezüstcsigával díszített; ornamentat cu podoabe de argint în forrná de melc; mit silbernem Schneckenschmuck verziert. 1709: Rhedei Mihály Uram edgj Lora való ezüst Csigás szerszámot Csináltatott [Wass. Árva Matskási Ersebet inv.]. ezûstcsipke ezüstszálból horgolt, kötött v. vert csipke; dantelă de argint/din fire de argint; Silberspitze. 1648: Bor seprű szin Atlacz szoknia elő ruhástól ezüst csipke rayta [Mk Kapi Krisztina kel. 3]. 1692: Egy tetszin mettzet bársony mente, széles ezüst csipkével prémezve nuszt lábbal bélét, gyöngyös ezüst fonalból való gombok rayta [Bilak BN; J H b K L. 36]. 1711: 13 Lott Ezüst és Arany Csipke 39 // — 3 Fél véges keskeny Rez Csipke . 1 Font Sellyem Csipke 20 // [Ap. 5 Apor Péter lelt.]. 1734: Egy karmazin szin Anglia vall Ezüst csŭpke 3. rendel és Galand rajta. Egy viseltes veres szőr matéria szoknya virágos elő ruhástol, kőrűllőtte keskeny ezüst Csűpke s Galand [Kv; Pk 6]. 1776: egy Kávé Szin Aranyos ezűstől (!) váll, Ezüst Csipkével, ezüst horog rajta [M.köblös SzD; R L t Sombori Klára és Sándor lelt.]. 1809: Egy kék sellyem Lévántin ezüst virágú vigánó, az allyára való fél sing Szélességű plásos (!) ezüst csipkével [Koronka MT Told. 19]. 1874: Egy nagy batiz perkált takaró a szélén ezüst csipke és varrással [Szucság K ; RAk 64]. 582 ezŭstcslpkés ezüstcsipkével díszített; împodobit cu dantelă de argint; mit Silberspitze verziert. 1745: Edgj Kŏkŏrcsén szin ezüstös Terczenella, ezüst csipkés szoknya lioza való vállaval [Marossztkirály AF ; Told. 19]. 1763: 1. Zöld a r a n y o s váll, edgy rozsa szin ezüst Csipkés mely tartojakkal edgyűtt mindenikben igen szép Selyemel varrott párna héjj (így I) [Nsz; Szer. Özv. Harsányi Sámuelné Tisza Ágnes lelt.]. ezflstdrót ezüsthuzal; sírnia de argint; Silberdraht. 1570: ez ferench lakot eo Nalok eottres Inas volt, Es az haz hean egy Erzenbe kyt otth Reyteget volt talt (!) volt valamj ezwst drottot es Aranyozot pénzt [Kv; T J k III/2. 109]. 1692: Egy ezüst drótból való korda őv gazdagon csinálva [Bilak BN; J H b K L. 36]. ezûstdrótos ezüsthuzalos; cu sîrmă de argint; mit Silberdrath versehen, Silberdraht-. 1710: mentere való negi ezüst drotos hoszszu gombok [Told. 19]. 1805: Egy Török vas úti kard, aczélos Német hüvelyben, ezüst drotos Magyar kard maroklattyával [Mv; TGsz 52]. ezüst~dutka háromgarasos ezüstérme/pénz ; ducat/monedă de argint; Silbergeld. 1653: Igen rút fertelmes állapotra jutottunk vala a regi apró pénzért. Olyan Bethlen Gábor g a r a s á t egy forintért másfelet adnak, három jó ezüst dutkáért egy forintot örömest adott (így l) [ETA I, 1 4 0 - 1 . NSz]. 1693: Egy kis Ruhaban kötve garas pénz 1 íj 70. három ezüst dutka Tizenket apro o pénz [Ne; DobLev. 1/38. 8b]. ezüst-dutkapćnz háromgarasos ezüstérmécske; monedă de argint; Silbergeld. 1629: ada Geczi Istuan pap Ombozi szúz Anna Azzoninak in paratis flo 35 melinek az negj forintia Ezüst dútka pénz az kétt forintia regj ó pénz az többi ez mostani udob(en) iaro iò pe(n)z [M.palatka (K) kör.; RLt O. 5]. 1661: Egi Bőr giüszőben ezüstt dutka pinz . . . Ugian más Ruha Saczkobannis Dutka pinz [Ks; Kornis Gáspár lelt.]. ezüstedény vas de argint; Silbergefäß. 1777: (Gr. Bethlen Rozáliának) jegyezgetnők fel minden Smukk-jait. Ezüst = edényeit [Nsz; JHbB 406]. 1778: (Ellátták) sok mindenféle drága ezüst és porcelán edényekkel [RettE 383]. ezttst~egyetmás ezüstholmi; argintărie ; Silberzeug. 1775: Gazdagsággal sem bírt, hogy azért ölték volna meg, hanem — mondják — valami ezüst egyet-másai voltak körülötte, azért ha megölték [RettE 348]. ezüstére minereu de argint; Silbererz. 1762senkiis, valakinek a' Supremum M o n t a n i s t i c u m officiumtol, Pátense lészen, az Ezüst és on Ercz(ne)k keresésétől nem tiltatik, se meg nem gatoltatik [Torockósztgyörgy; TLev. 8/7]. 583 ezüsterszény portmoneu/pungă de argint; Silberbeutel/börse. 1814: Egy ezüst erszény s egy emlékezet pénz 5 Lőtt [ K v ; Born. IV. 41]. 1816: Egy kis ezüst erszény ezüst monétával 5 Lothok [Kv; Born. IV. 41]. ezüst-étekmelegítő vas de argint pentru încălzit mîncarea; silberner Speise(n)wärmer. 1732: Egy Ezüst Spiritusos Lánczon fŭggö étek melegitö karikával Lot. 80 [Ks; Kornis Zsigmond lelt. 10]. ezüst-evőkalán lingură de argint; Silberlöffel. T710: Kett kitsiny lud mony a evő ezüst kalán [Told. 19. - a A lúd mony kihúzva]. 1774: Tizenkét ezüst évö és egy gazdálkodo Ezüst kalánok [MNy X X X V I I I , 132]. ezüst“íarkvas kb. ezüst-tőrvég; capătul unui pumnal de argüit; silbernes Dolchende. 1719: k.: het hegyes tör vegere valo ezüst fark vasak, egyik borítékos aranyosok [LLt Fasc. 115]. ezüstfazék oală de argint; Silbertopf. 1771: alkalmasint másfél ej teles édes Téj főzésre valo ezüst Fazék [Kendilóna SzD ; TL. Teleki Pál hagy.]. ezüstſestćkes ezüstfestésű; vopsit/poleit cu argint, argintat; silbergemalt. 1789: Egy Cserfa Deszkából tsinoson készült áruló Asztal . . . , melly(ne)k kŏzepiben a Néhai Vladár Famíliája Czimere vagyon szép Czirádáson ki rakva Felső részén ezen Asztalnak a' két széllyin vagyon 2. oszlop, az allya és teteje arany és ezüst festékes [Mv ConscrAp. 4 2 - 3 ] . ezüst-fésütartó suport de argint pentru pieptene ; silberner Kammbeliälter. 1837: 1. ezüst fûsŭ tartó [Doboka; Bet. 1]. ezüst-figura kb. eziistcifrázat; figurină de argint; Silberfigur. 1714: Oláh Nyereg, Vörös bársony Vankossal, arany Skofium Virágokkal ki varrott kőrős körül aranj sinorral elöl s hatul meg aranjozott ezüst bagjoggal, s figurakkal . . . ékesített [Nsz/Fog. ; R E k L t I I . Apafi Mihály hagy. ezüstíindzsa ezüstcsésze; ceaşcă de argint; Silbertasse/napf. 1732: Egy ezüst fingyiákot ŏblitŏ arannyos csésze 23 Lot [Ks 73. 55 gr. Kornis Zsigmond hagy.]. A kijegyzésből v a l a m e l y e s v a l ó s z í n ű s é g g e l a z ezüsi-aranyo csésze szk is k i e l e m e z h e t ő , é s í g y a z ezüst-aranyos c í m s z ó al. felsorolt szk-ok s z á m á t is g y a r a p í t h a t n á . ezüstfodor ? ezüstrezgő; tresă de argint; Silbertresse. 1627: E g j mosdo, egj medencze a . E g j ezwst fodor [BLt 1 Béldi Kelemen lelt. — a Elírás is lehet mosdó medencze li.]. , A kifejczćsbeli tárgyakat kupák, egy pohár és egy serleg ársasájíában sorolják ſcl. ezüstfonal-varrás ezüstfodortartó ? ezüstrezgő-tartó (drót); suport pentru tresă de argint; Silbertressendraht. 1628/1635: E g j ezwst fodor tartó, felgjra ezwst [Bodola Hsz; BLt 5 Néhai Béldi Kelemen lelt.]. 1629: E g j vegh seljem prem. E g j ezvst fodor tartó [Gysz; LLt Fasc. 155]. ezüstfonal ezüstszál; fir de a r g i n t ; Silberfaden. 1576: Wagion egy feyr kerek Skatwlaba Ezeost fonal Arany fonal . . Ezekbeol wettem ki Annok zeoksegere mas fel theowel [Szamosfva K ; J H b K X V I I I / 5 —7]. 1584: (A kalmárok) minden fele Selyem marhat veggel aggianak. A r a n y es Ezewst fonalath fontiawal [ K v ; K v L t Vegyes I I I . 4]. 1628: E g j czjnadoff fodros ezüst fonallal uarrot azzonj embernek ualo ingh [Bodola H s z ; BLt 5 Néhai Béldi Kelemen lelt.]. 1633: Zabo Jacabne igen szép skophiumos kezkeneót uarra Abruginak, az madarak(na)k megh az labokis Arani, es ezvst fonal uolt [Mv; MvLt 290. 28a]. 1669: Boer Sigínund Ura(m) adott egj szederjes Gránát Mentet, száros gombut, ezüst fonalual szőttet [Fog.; Szád.]. 1700: Egy Nuszt lábbal bedet tetezin Skarlát mente Tiszta ezüst fonal széles. Sarga Szkofium virágú Gomb szár r a j t a Szironyo? Szkofium Gomb r a j t a [Hr 1/20]. 1736: (Alódingszíj) meg volt vagy skófiummal vagy ezüst vagy arany fonallal varrva [MetTr 370]. 1760: Egy ortza tőrlő ezüst és arany fonallal varrott gyolts Kendő [Mv; TGsz 2]. 1836: Egy kisded Zabolai Kendő, a vége ezüst fonallal ki varva Rh fl. 1 [ K v ; Pk 3]. ezüstfonalas ezüstszálas ; cu fire de argint; (mit) Silberfaden. 1681: Baraczk virág szín ött virágú ezustt fonalas czafrag [UtI]. 1688: Lora valo szerszám ezüst fonalas Majczos fele Agya szűgyelője ritkás szellyes boglár ral megh liányvá [Beszt. Ks S. Mise. 27]. 1752: Egy Baraczk Virág Szin ezüst fonalas keszkenyő [Nsz; Told. 2]. ezüstfonal-gomb nasture din fire de argint; Knopf aus Silberfaden. 1752: egy Viselt Caffe színű Mente, ezüst fonál gombokkal [Eszt-Mk gr. Pekriné (csak így!) lelt.]. ezüstfonal-prćm ezüstszálas szegély; tiv din fire de argint; Bräme aus Silberfaden, Silberfadenbräme. 1625: Vrunk eo felge parancholattyara keott e t t ű n k keonteos premezni valo ezüst fonal premet, mellyet az eo felge Zabojanak B arany aj Janosnak adua(n) kezeben . . . fizettünk az munkájától f. 12 [ K v ; Szám. X X V I I . 1]. ezüstfonal-szövés ţesătură cu fire de argint; Silbergadenwirken/weben. 1714: Persiai öltezett, ezüst fonal szövéssel és aranj figurákkal, rövid, és bö uyaival, nagjob reszrül Barsonj szin Atlas Materiaval béllelt fl. Hung. 60. - [Nsz/Fog.; R E k L t II. Apafi Mihály hagy.]. ezüstfonal-varrás cusătură cu fire de argint; Sillierfacleniiaht. 1743: Egy pár Czafiv.;- a valo 584 -ezüstforgács-pártaöv ezüst fonal Varrás régi meg is feketedett [O.fenes K ; J H b K XXIX/28]. ezüsttorgács-pártaöv ezüstövfajta; un fel de cordon]brîu de argint; Art Silbergürtel. 1755: adok által Ko 1 osvárat lakó Tyukodi Pál Vram Feleségének Lukáts Kata Ötsém Asz(szonyna)k egy kŭsded fekete ládában egy hatvan forintot érŏ ezüst Forgáts párta övet, egy ezüst kötéssel készíttetett Szekfü szin Bársony vállat [Aranyosrákos TA ; Borb. II. néhai Székely György relictája Csipkés Borbára végr. Szaniszló Sigmond kézírásában]. ozüslíorint fiorin de argint; Silberflorin/gulden. 1823: méltóztassék az asztalos Czćhnak ujjabbanis meg parantsolni hogy ide tóva nsm utositván többszöri Czéh gyüjtetésekért több ezüst forintok fizetésétől meg kimilvén Remekre botsásson [Kv; AsztCLev.]. 1836: A fenn állo Törvények szerént Innep napokon éjfél előtt, Senkinek a" katlan alá gyújtani nem szabad . . . mely ellen vétők büntetődnek egy ezüst forintig [Zilah; ZFaz.]. 1840: 'Sigonak adtam három ezüst forintot [M.köblös SzD ; RLt]. 1844: hogy ha elö pénzül egy ezüst forintot adnak, ugy bizonyoson irnak párt, különben nem, mert sokan rajtok hagyták a párokat [Szárazpatak Hsz; Berz. 17]. 1845: mint (!) két felek Vinculumotis tevének egyik a' más kőzi 25 Ezűs Forintokat [Bözödújfalu U ; Borb. II]. ezüstſornia ezüstnek látszó/tetsző; ca argintie; silberartig. 1744: Czapás ezüst forma kis Pixis benne 18 réz Gomb egj darab termés kláris [Szentdemeter U LLt Fasc. 67]. ezüst-frándzllfűzõ 1768: Egy arany Frandzli fiulzö Egy ezüst Frádzli füdzŏ [LLt Fasc. 112]. czQslfuző eziist-fűzőzsinór; şiret/şnur de argint pentru încheiat/legat; silberne Heftschnur, silbernes Heftband. 1693: Egy ezüst fűző egy kis darab romlot ezüst lantzal [Ne; DobLev. 1/38. •8b]. 1789: vettem kezemhez egj aranj Czángli f ŭ d z ö t t tíz Singet, egy ezüst fŭdzŏtt tiz Singet [Meggyesfva MT; J H b XLVI/1 Torma Éva kel.]. ezüst-füzőtíí ac de argint pentru înclieiat cu şnur/şiret; silberne Heft/schnürnadel. 1752: egy ezüst fűző Tő [Eszt. gr. Pekriné lelt.]. ezŭstgaland ezüstpántlika/szalag; panglică de argint; silbernes Band, Silberband. 1648: Fekete virágos Bársony nyary palast fekete boytos Barsonyal bellet h a t t rendel Szeles ezüst csipke rayta. Másik nyári palast ugian fekete boytos Barsonios ezüst gallon húszon ött rendel [Mk Kapi Krisztina i e l . ] . 1674: vöttem Katonak fel lot keskeny Ezüst gallont de 90. Vötte(m) Folthi Kata szamara . . . 3 singh ezüst galla(n)t szoknja allyara [Beszt.; Törzs]. 1676: vet volt folti Pannusnak 3 forinté 3madfel lot Ezüst gallontot Katonak az kèk kan*' vacz szoknyájához . vöttiink 20 lot e z ü s t gal" Iont késként [uo. ; i.h.]. 1736: Mind urak, fő messég az köntösököt sinór helyett g a l a n d d a l sze* gették bé, az urak ezüst, arany galandban, az neme' sek selyem galandban [MetTr 351—2]. ezüstgalandos ezüstpántlikás/szalagos; cu glică de argint; mit Silberband versehen. 170 • Egy haj szin Atlacz Szoknya Ezüst keskeny landos vállával elŏruhájával hasonloval kigT0 Ezüst kapcsok az vállán [Hr 1/20]. 1704: eg) viseltes ezüst galandos ûstőknyomtato [LLt FaSc' 75]. ezûstgalandosan cu panglică de argint; berbandversehen. 1700: Egy Veres bársony Màp való keskeny Ezüst Csipkevei merőben Liliom^9? ^ Czifrázva körül ezüst galandoson szegve neS berlet [Hr 1/20]. ezttstgalon 1. ezüstgaland ezüstgaras 1. groş de argint; Silbergrosch^; 1790: 11 M for és 56 pénzt ezüst P e t á k o k b ^ ' kûldek egj ezüst Garast és két réz krájtzárt ho** téve [Babuc K ; Pk 2] | Harmintz kilentz ezüst garas [Mv; MvLev. Boka Katalin liagy1806: (Panaszolta) az actor, hogy . . 20 R f o r i n t ^ s két ezüst garasa putyilárisával e g y ü t t . • • e , veszett volna [Szárhegy Cs; RSzF 262]. 1835:* kik öt esztendők alatt — évenként égy égy garast adni magokat igérik — a libellusban fel: s majd az uj év el jöttével a Domestic? Curator által szedessék bé [Nagykapus K ; RAk M' 2. egyh (új évi) ~ ezüstgaras-adomány; de dajdie din argint; Silbergroscliengabe. Hjf' A' melly Ekklésiákban az ezüst garasok fel ^ ^ dettek a' Tiszt. Pap, és Megye Biro, vagy más tudo írja alája nevét a' Libellusba 'a' Summának [Hagymásbodoni® ekl. könyve. - ftMT]. 1840: * u j évi ezüst garasok minden Ekklésiákban p o í l ^ son szedettessenek fel [Nagykapus K ; RAk esp-i kl]. ? ezttst-gazdálkodókaián ezüst-merőkanál; lonic de argint; silberner Schöpflöffel. 1800: tattabb nyakú, — hoszszuko formán, ezüst dálkado kalány [TGsz 52]. 1807: el-lopott . . . ezüst Gazdálkodo kalánt [DLt 623 nyomt. *>Y ezüstgomb 1. nasture de argint; Silberknop^ 1562: Atlac dolmány veres, kyn Ezwsth Arany . zoth gomb vagyon [ K ; KP]. 1589: Egy Gra*® dolmány ezwst gombok raytha valet f. 9 \ KvLt Vegyes 1/2. 34]. 1628/1635: Egy z e ^ f ţ , uiselt granat keoppenegh tizen egj ezüst g^Çjj rajta, fekete seljembol czenalt zarak rajta Hsz; BLt 5 Néhai Béldi Kelemen lelt]. 1651: fl^J ket Ezwst Gwreő egi Eszűst Gomb [ A r a n y o s i g TA ; Borb. I]. 1687: Tizenhat rosás ezüst gombo* 585 makkostol [Déva; Szer.]. 1693: Egy Zöld Rasa mente belletlen tizenöt Ezüst gomb rajta [Ne; DobLev. 1/38. 8b]. 1721: Küsfaludi Joseph Uram adot volt Néhai Küsfaludi Ferencz Uramnak egy rendbeli dolományra valo ezüst gombokot [Petinek*; HSzjP. - a Később: Kézdikővár Hsz]. 1748: holmi dirib darab ezüst gombok [Koronka MT; Told. 11/92]. 1812: Egy Egszín kék Poszto Mente, fekete Bárány bőr Bérlessel és ezüst Gombokkal [Mv; MvLev. Szabadi József hagy. 13]. - h. még RettE 89. 2. fülbe való ~ ezüst fülbevaló-gombocska; cercel-buton de argint; silbernes Ohrknöpfchen. 1749: Az Inctus . . edgj sákot lopott . . . ülyen portorţékakkal (!) . . . edgj hoszu gjolts oláh fersing mgestŏl, . . . három fülbe valo ezüst gomb melly porekakatis lopott . . . Turban a lakó Pro(vi)dus Andreka György és Felesége Dotye hazoktol la kat alol [Torda; T J k III. 267. - a Túr TA]. ? ezüst-ékszergömböcske; bijuterie în fonná ê globuleţ din argint; silbernes Schmuckkugelc ken. 1787: hat ezüst tő, mellyek kőzűl négynek a vé gébe veres kláris Gyöngy, kettejének pedig ezüst gomb vagyon [Mv MvLev. Csiszár György Ua gy. 15]. cap/măciulie de argint; Silberkopf. XIX. sz. eleje: Egy gyükér-Bot ezüst gombai [BK Inv.]. ezüstgombocska 1. nasture mie de argint; Siloerknöpfchen. 1591: Kűn Paine, Catlialin vallia • • • Láttam Susannanal apro ezwst gomboczkakat [Kv; TJk V/l. 181]. 1662: Egy Failandis Veres szokniat, az mellien apro Ezüst gombocsikak K v ; RDL I. 146]. 1682/1687: Attam Egi Uy Angliai Ueres Mentett, Ez is uolt megh premezue egi rend feier ezüst galonnal. Tizen Niolcz feier ezüst gombocskak raita [Fog. ; Borb. II Rákosi Anna kel.]. 1720: Vagyon Egy Csomoban fűzve egy Par Palastra valo kapocz es ket ezüst gombocska, 4 ezüst karikácska, valami kapcsocskák Nro 8 ket kis boglárocska [Kv Pk 6]. 2. ezüstgömböcske; globuşor de argint; Siloerklumpchen/kugelchen. 1682/1687: Attam Egi Ezüst aranias egi bokor kesnek ualo hiueliett, kinek az uegin egi kis ezüst gombocska volt [Fog.; B °rb. II Rákosi Anna kel.]. 1714: Atzéljos Pantzér, melljn(e)k nyakra valója meg aranjozott ezüst gomootskákkal ékesitett s hasonló kesztyűkkel [Nsz/ ^>g.; REkLt II. Apafi Mihály hagy. 5 1 - 2 ] . 1788: Fekete Selyem sinor őv ezüst gombotskákkal gombozva [Mv; TSb 47]. ezüstgombos 1. cu nasturi de argint; mit Silberknopf (versehen). 1635: az ezüst Gombos dolamanyu ember küldötte el az kett lovát az vizre, kett giermektol [Mv; MvLt 291. 48b]. 1693: Edgj viola S21 n Sálya keskeny tsipkés, ezüst apro gombos rókamállal béllet mente flo. 13.// [Ne; DobLev. J/37. 4]. 1714: Pistokának Egy Angliai szederjes m>rvatos, hiúzzál rokaval bellet, Scofiumos bogár katu sinoros 16 öreg s apro tekervényes rosás ezüst gombos makkostol mentet 4 [Kv; Pk 6. - ezüstgyűrű a Ti. szabattam]. 1734^/1784: a Méltoságos Exponens Ur vitt magával égy veres kurta Anglia Mentét . . . Ugyan más rendbéli Anglia poszto köntöst Szederjest, Dolmannyal és Nadrággal égyŭtt, mind az Dolmány mind pedig az Mente ezűst Gombosok voltak [TK1 ,,St. Székely de Gyérgyo" (26) kővárhosszúfalusi racionista vall. a Az angliaposztó-köntös al. a sajtóhibás évszám javításával]. 2. ezüstfejű; cu cap/măciulie de argint; mit Silberkopf versehen. 1754: Ezüst gombos nád páltza Flor. hung. 4 [Nsz; Told. 19 Oszt. 17]. ezüst-gombszár cheotoare de nasture din argint; silberner Knopfstiel. 1691: Egy mentére valo ezüst Gomb szăăr [Szentdemeter U ; Ks 31. XXXa]. ezüstgyártó ezüstműves; argintar; SilbersclimiedSzn: 1582: Honesta puella Catherína Seruitrix Georgy Ezwstiartho [Kv; T J k IV/1. 4]. ezüst-gyertyatartó sfeşnic de argint; silberner Leuchter. 1634: à ket Eoreg ezwst Giortya tartót chak ide az Monostori Templumhoz applicallyak, az ott lakó Iesuita Páterek [Wass. Wass János végr.]. 1736: már az asztal . . . minden készülettel el volt készitve, ott ezüst sótartók, estwe ezüst gyertyatartók, liamu-vevők, azon kívül az szín oldalán feles gyertyatartók voltanak, azokban osztán estve mind viaszgyertya égett [MetTr 382]. 1826: Hat ezüst gyetya tartok Ladátskájokkal együtt A.K.A. Betű Jegyekkel, mellyek kőzziil egynek kalapja nintsen [Koronka MT; Told. 19 gr. Toldalagi Lászlóné gr. Korda Anna ajándékai közt]. ezüst-gyóntatópohár ezüst-úrasztali/vacsorai pohár ; paliar/pocal de argint pentru împărtăşanie; silberner Abendmahlbecher/pokal. 1728: Egj ezüst gjontato virágos pohár [Martonos Hsz; SVJk]. 1729: Egj gjontato ezüst pohár aranyas [Árapatak Hsz; i.h.]. ezüst-gyontató poharacska ezüst úrasztali/vacsorai pohárka; mic pahar/pocal de argint pentru împărtăşanie; sübernes Abendmahlbecherlein, 1728: Vágjon egj ezüst gyóntató poharoczka [Sepsisztkirály Hsz; SVJk]. ezüstgyöngyös cu mărgele de argint; mit Síiberperlen (versehen). 1637/1639: vágjon Arany Kesentyü melynek az allya Ezüst Geongjeos, Türkeses Rubintos fűzeses formara cynalt aestimaltuk másfel száz forintra [Kv; R D L I. 111]. ezüstgyfirfi inel de argint; Silberring. 1573: Lakatos Albert azt vallia, hogi . . meg Nytota t a . . . De egebet ne(m) latot hane(m) egi darab zeold karasiat, valamy pozto zelt, E s egi Ezwst gywrwt, Es egy falka papirossat, pénzt semyt Nem latot [Kv; T J k III/3. 123. - aA ládát]. ezüstgyfírűcske 1595: ket ezvst gyrwje maratt volt az edes Annyatol [UszT 10/49]. 1600: Hoggiay András egy feöre walo pathiolatoth, egy ezost gywreöth, . . . egyeb aprólék marhatis hatalmásul witt el, azth tudo(m) [Szombatfva U ; UszLt Törv. ir. II/2. F. 201]. 1602: negy ezwst gyureot Salane maganal tárta [Kv; T J k VI/1. 601]. 1622: Tiz ezwst aranias gyeörok beczwltek tt. f. 3 d. 4o . . . H a t t ezwst gyeörük t t . f. 2. d. — [ K v ; RDL I. 119]. 1651: Simon Istuanne Móricz Anna Annoru(m) 70 . ig val . . borbeij gergeljnenek ket part (!) eouejt ket aranj giurojet, ezüst giuroketjs ket zoknjat palastjat ezüst kapcziok r a j t a derekaljjt parnajt ou kannajt talajt tanjerit, egieb minden hazbelj jouajt valamjje olt, Barla myklos vit (!) el [Torda; Borb. I]. 1817: Egy ezüst gyűrű jo féle gránátos fővel [Mv MvLev. Simonffi Zsuzsanna hagy. 3]. ezttstgyűrűcske ineluş de argint; Silberringlein. 1629: uette(m) vala egjszer ket ezüst gjürüczkét teöle [Mv; MvLt 290. 181a]. ezüst-haj tü ac de pär din argint; silberne Haarnadel. 1755: Egy Ezüst H a j t ŏ [Mezőbánd MT; MbK VIII. 19 Kovács Ágnes kel.]. 1761: néhai Kováts Ágnes aszszonj tisztességes Uri készületŭ köntŏsŏkőt v i s e l t . . . , ezüst h a j tőt, Zöld sima bársony vállat, és több ezekhez liasonlo Uri portékákot és köntösöket [uo.; MbK IX. 28]. 1766: Egy ezüst hajtó s ezüst pártaba való Spada [Lesnyek H ; Szer. Harsányi Éva lelt.]. 1797: Vagyon Ezüst Hajtő 1 [Körtvélyfája MT; LLt]. ezüsthám harnaşament de argint; sübernes Pferdegeschirr. 1595: (Vitte) Wrúnk ö fge ezüst hamait Bársonyost es egyeb szerszámot Ujúarig zabo András 4 loual | Hoztak vala Wrunk kuczissi Ezwst liamokat, hogy meg foldozak az mi raita meg zakadozot volt [ K v ; Szám. 6/XVIIa. 95, 184 ifj. Heltai Gáspár sp kezével]. ezüsthátú ezüsthátas; suport de argint (al periei); mit silbernem Rücken. 1804: egy ezüst hátú köntös kefe [Koronka M T ; Told. 19]. czŭst-homlokelő fruntar de argint; silbernes Stirnband. 1637/1639: Egj Ezüst lora ualo homlokcleo, meliben uagjon ualamj Crisolitus almandinok amatist, es E-íj njolez szegü topasius njom p. 27. - f. 13. d. — K v ; RDL I. 111]. ezOsthordóeska butoiaş de argint; Silberfäßchen. 1692: Egy ezüst hordocska aranyas abroncsokkal belől aranyas [Bilak B N ; J H b K 2. 36]. ezfisthorog cîrlig de aur; Silberhaken. 1770: Egy Kavé szin aranyos Ezüstes Matéria váll Mejtartostol Ezüst kőtessel ezüst Horgával [Kisesküllő K ; RLt O. 4]. 1776: Egy kék kréditor Szoknya egy Kávé Szin Aranyos ezűstől* váll, Ezüst Csipkével, ezüst horog rajta [M.köblös SzD ; RLt 586 Sombori Klára és Sándor lelt. — aTollvétség ezüstös h. a rákövetkező szóvég hatására]. ezflsthúszas ezüst-húszkrajcáros; monedă din argint de douăzeci de creiţari; silberner Zwanzig-Kreuzer. 1815: minden azon részen volt ujjitasakat, építményeket meg Betsiiltettünk . . . , folyó ezüst Húszasakba értve, in Suma 350, Renes Forintakra [Orsova MT; Born. G. XV/13 Pop Illya (63) vall.]. 1824: mivel Ezüst Hüszasakban mégyen most a7 Pénz ezekben légyen a kiváltásis [Asz; Borb. I]. 1835: feb. 2 napjáról költ Levele mellet . . . küldött 16 ezüst huszosokat vettem, és ezennel quietalomis az aránt [Kv; Pf Körmötzi János lev.]. 1842: Kére vagy is lévála e l ő t t ü n k N : Vas Mihálly . . . I f j a b Vas Jánostol 60 az az hatvan m forintokot vagyis annyi ezüst húszasokat [Bözöd U ; Borb. II]. 1843: a' Szijjábol égy ezüst húszast ki vévén — abból a bor arrát ki fizette [Dés; DLt 1842. évi iratok közt]. 1S49: A' szemvizet küldöm, az ezüst húszast is a' követtől viszszá utasíttottam, méltóztassék tŏlle altal venni [Etéd U Pf. Kendi Ferenc lev.]. ezüst-hüvelykes cuţit cu teacă de argint; silbernes Scheidenmesser. 1574: ket Ezws (l) hwely kes, ezeket hagiom az En Ewyczeymnek [Gp' XXI/12. 3]. ezüsthüvelyfî ezüsthüvelyes/tokos; cu teacă diŭ argint; mit silberner Scheide [versehen). Vichey Ianos es Iffiabik zeoch Mihal Azt valliak hogy Ez ely mult Napokban H w s z a r ferenchis oda Ieot, Leott Emlekezet Arról hogy szar ferenchnelis volna egi ezwst hywelw dak°s [Kv; T J k III/3. 373]. ezüstibrik ezüstkanna; ibric de argint; Silb eſ ' töpfehen. 1732: Egy ezüst lierba téli főző orras ibrik Lot 34 [Ks. Kornis Zsigmond lelt.]. 1746. az Aszszonynak Korda Sigrnondné Aszonyomna^ . . . , vittünk volt ezüst portékákot oda e szerint. egy ezüst ibriket 12 kis kávés kalánotskaival gyütt [Bögöz U ; Szentk. ,, Júlia Szabó" (22) vaH-Jj 1801: ezüst Ibrik, a' melynek is mind két feK>| való oldala bé vagyon liojpadva [ G y a l a k u t a ' LLt 106/1]. 1854: Feleségem a pénzt kezére v e t t e 9 még egy annyéval fel potolta vásárol vele eg, ezüst Ibriket [Uzon Hsz; K p V. 389 Kispál Gyöfg? kezével]. ezOstiskatulya ezüstdoboz; cutie de argint; S*1' berdose. 1752: Egy Ezüst Nadmeztarto IskatijJ hat ezüst kalankajaval [Marossztkirály AF; Toi ' 19]. 1757: Egy ezüst nádmézes Iskotulya [Jobbágy fva MT; Bál. 71]. 1773: Egy Nádméz tartó W Iskatúllya [RLt Salánki Ráchel lelt.]. ezüstkalán ezüstkanál; lingură de a r g i n t ; * berlöffel. 1580: 6 sima ezwst Colán [MNy X X * J 56]. 1582: kerlek Attiamfia Gruz Peter Menny Igen hamar, mihelt meg villamodik Az Zen egetn 587 Tot Mihaltol ., kérd meg' a Katalinth Mongiad azt . . . Az Kalmanchey legennek vagion Nalla(m) Negwen forinthia, ket ezwst kalannia, eg Arany gywreye, annak kerem meg az leant [Kv; TJk IV/1. 34]. 1592: az mi marhaia penze wolt es eòreòkseghe azokbolis az en reszemet megli kewanom mind pénzt buzat on kamat (!) ezwst marhat kalant mindent Akar mi newel neweztessenek [UszT]. 1630: Egy Ezwst Kalán (Kv; RDL 147]. 1644: Vagio(n) ket vagj haro(m) Ezüst Calano(m) [Mv; MvLt 291. 437a]. 1687: Egy ezüst kalant Horvát Adam, es Tisza Barbara nevek vagyon rea meczve [Déva; Szer.]. 1700: egy kettőben tort ezüst kalan | Egy ezúst kalány, melly(ne)k az vegiben egy gomb, és egy ember kep vagyon öntve [Ne; DobLev. 1/50] 1748: Elegy belegy Ezüst kalán Nro 12 [Koronka MT; Told. H/92]. 1797: Ezüst enni valo kalányok . . . kettő igen el vékonyodat [Körtvélyfája MT; LLt]. 1849: 12 ezüst kalan [Kv ; Végr. Vall. 55]. Szk: becsináltos 1823: egy bétsináltos ezüst kalán [Bet. 3] cserlevelcs 1637/1639: attnnk . . . Egy csyer leueles Ezüst kalant nyo(m) P- 12 [Kv; RDL. I. 111] * lapos nyelű 1700: jutat Sárának egy lapos nyelű ezüst kalán, egy Tŭrkŏsŏs Arany Gyürŏvel együtt [Ne; DobLev. 1/50] lengyel ~. 1580: 6 sima lengel ez wst kalán [MNy XXXV 56] * nádmézes porozó cukorszóró ezüstkanál. 1804: egy nádmézes porozo horgos jukatos ezüst kalán [Koronka MT ; Told. 19] * őzlábasjlábú 1596: Nyolcz Eoz J abw ezewst kalan m 1 p 47 [Kv ; RDL I. 65]. 1714: egy őz lábos ezüst kalán [Kv; Pk 6] * velõvdjó 1788: Egy fekete Tokban egy velő vájó ezüst kalán [Nsz; CsS]. , ezŭstkalánka ezüst kiskanál; linguriţă de arf a t ; Silberlöffelchen. 1733: Edgj ezüst kalánka [Marossztkirály A F ; Told. 18]. 1752: Egy Ezüst fîadmeztarto Iskatuia hat ezüst kalánkajaval [uo., '•fc. 19]. ezŭstkalánocskn ezüst kiskanál; linguriţă de argmt; Silberlöffelchen. 1693: Jankónak egy ezust Kalanocska [Ne; DobLev. 1/38. 9]. 1744: Gőmböljeg nyelű régi ezüst kalánotska [SzentDemeter U ; LLt Fasc. 67]. ezŭstkanesó cană de argint; Silberkanne/krug. 1J32ŝ' Egy ezüst orros kancsó Apor István és farkas Susánna czimerivel Lot 23 1/2 [Kv Ks. Kornis Zsigmond lelt. 12]. ezüstkanna cană de argint; Silberkanne. 1595: eoreogh Sjma ezwst kanna az zelj Aranjas ^ 5 p 26 [Zsombor K ; Sombori László reg.]. 1598: Gerendy Istuannak liattam egj Ejteles e'wstkannat [Gerend TA; Törzs. Gerendj Pál végr.]. 1604: Egy ezwst kanna meliben vagion m 3 p 46 iKv; RDL I. 77]. 1686: Edgj Ezüst kanua kivűl belõll Arannyas [BK. Bánfi Farkasné Bethlen Krisztina kel.]. 1726: Az szegény G Apor Jstvantol reám maradót fejér ezüst kannát, az kiből ő ezüstkapocs szegeny Urmos bort szokot vala innya, hagyom Apor Joseph Fiamnak atok alatt, hogy emlekezetre meg tarcsa [Ap. 3 Apor Péter végr.]. 1842: Egy mesterséges szép ezüst Canna meg aranyozva. Készíttette M. Gy. Monostori Mlgs Kabos Ferentz Ur Feleségével Mlgs Katona Eva Ur asszonval 1782e. [M.nádas K RAk 93]. Szk: niimizmás ~ érmékkel díszített ezüstkanna. XVIII. sz. köz.: Nagy füles numismás ezüst kanna [LLt. Fasc. 109] * trébellett 1699: Egy gerezdes kivűl belől aranyas trebellett ezüst kanna mely nyom 10. girat [Kv; KvRLt X. A. 43b]. 1735: Egy Aranyos Trébellett ezüst kanna [Marossztkirály AF Told. 2]. ozŭstkniinácska cană mică de argint; Silberkäunchen. 1598: hattam az Gazda Azzonnak, egj eoregh Serleget, kin az en magam neuem es Czimere(m) rajta vagion egj rottiaz (!) ezwst Kannaczykat, es egj eozue Jaro Aranyas kupaczykat [Gerend TA ; Törzs. Gerendj Pál végr.]. ezttstkantár căpăstru de argint; Silberzaum. 1757: Egy ezúst kantár, és Szűgyellŏ kék selyem mojszra varva [Jobbágyfva MT; Bál. 71]. ezüstkápájŭ ezüst puskarész; parte de armă din argint; silberner Gewehrteil. 1823: Égy ezúst kápău (!) Török Puska [BK Inv.]. ezttstkapcsos 1. ezüst ruhakapcsos; cu pafta de argint; mit Silberhaken/heftel. 1732: Egy téli nustos Süveg az eleje fekete bársony expositurája tettzin poszto ezüst kapcsos [Kv Ks. Kornis Zsigmond lelt.]. Szk: ~ palást. 1647: az Captiua . lopot volt egy ezwst kapoczios palastot [ K v ; T J k VIII/4. 443] -X* ~ paszomántövecske. 1788: Egy ezüst kaptsos . . . paszamánt ŏvetske [Mv TSb 47] ~ váll. 1693: Edgj veres bársony Arany tsipkés, landos ezüst kaptsos váll flo: 15. // [Ne; DobLev. 1/37]. 2. ezüst könyvzáró-kapcsos; cu pafta de argint pentru carte; mit Silberscliließe, silberner Klausur. 1734: Egy ezűstes szegeletü ezüst kapcsos Psalterium [Kv; Pk 6 néli. Pákei Jánosné Almási Judit javainak memorialisa]. czüstkapocs 1. ezüst-ruhakapocs; pafta de argint ; Silberhaken/heftel. 1563: Ezüst kapocs, hat 6 [ETA I, 36 BS]. 1591: Kűn Paine, Cathalin vallia . . . Lattam Susannanal apro ezwst gomboczkakat valami ezwst kapezokat, ket eoregh bokrot, valami apro boglarokatis [ K v ; T J k V/l. 181], 1596: Egy wisselt granat nadragh ezewst kapochiawal egietembe(n). . f 4. Mas egy zakadozot granat nadragh ezewst kapehiostol f 1/60 [Kv; RDL I. 65]. 1605: egy bokor Ezwst kapcli Aranyas k j t három forinton veottwnk volt [UszT 19/65]. 1628/1635: Egj azzonj embernek ualo uiselt ingh, niolcz ezüst kapocz rajta, fejer uarrasos [Bodola Hsz; BLt 5 néhai Béldi Kelemen lelt.]. 1674: Hat bokor, rokollyára valo apro ezüst ka- -588 eziístkarafin p o ţ s [Szászvárosi ref. lt Halics Mihály lelt.]. 1723: Vagyon vállra való ezüst kapots nro 12 [Koronka M T : Told. 29/2]. 1763: 1. Plus Lájbli más kreditor t a j b l i 14 pár aranyas ezüst kaptsokkal [Nsz; Szer.]. 1,827: Ezüst kapocs, mellynèk karimája négy ezüst götsötskékkel ki-van tzifrázva [ K v ; DLt 1156]. 2. ezüst könyvzáró-kapocs; p a f t a de argint pentru cărţi; silberne Klausur, SÜberschließe. 1714: Magyar Biblia ezüst kaptsokkal fedele Karmazin meg aranyozott in 8 fl. Hung. 5 [Nsz/Fog. ; R E k L t I I . Apafi Mihály hagy.]. 1759: S z : irás könyve barát Írással, és ezüst kapoczokkal 1 [Kóród K K ; Ks 20/X]. ezflstkaraíin ezüstkanna; canä de argint; Silberkanne/karaffine. 1732: Egy ezüst penna tartó karafin [ K v ; Ks. Kornis Zsigmond lelt. 19]. ezQstkard sabie de argint; silbernes Schwert. 1622: J u t ó t Istóknak egj ezwst ala való kard ki liwveljeben vagio(n) [ K v ; R D L I. 119]. 1757: E g j fekete Czapás Aranyos ezüst Kard [Jobbágyfva M T ; Bál. 71]. 1843: Egy magyarka hozzá egy ezüst kard egy fekete bör kard kötö és egy kis kalpag [ K v ; EMLt]. ezüstkarika cerc/inel de argint; Silberring. 1595: küldtem Dyák Mihálytol 3 ezüst karikát, két darab lapos ezüstöcskét . 1 aranyat, 2 tallért [SzO V, } 59 Fejes Mihály, alsócsernátoni (Hsz) ember lev. feleségéhez a havaseívi hadakozásból]. 1615: Negy ezüst karika felseo Inghez való [Kv ; R D L I. 96b]. 1093: Andrisnak. Egy kard szablya (így!) tarsolyostol Lodingostol Ezüst karikastol, kolcsostoll [Ne; DobLev. 1/38. 10]. 1714: Magjar Bodzoganj a , a' gomb(na)lç felső, Markolattjan(a)k penig alsó '\sze meg aranjozott ezüst Bagjoggal s a közöpi onlo ezüst karikakkal környül vett [REkLt a Apafi Mihály hagy. 6. Uo. még többször így !]. 1736: Az lódingnak egyik felin rendszerént volt az puskakolcs aczélból megzománezozva, az az lóding alatt, réz karikához vagy ezüst karikához volt siuórral vagy szíjjal varva [MetTr 370]. S/lc aranyos ~ 1668: Egj karmasin vont Arany Yal Ar.my czipkevel, es Arany Keskeny galonval c/.ifraz nrp.nias ezüst karika r a j t a [Mk. Kapi ezttstkarimás ezüstperemes; cu margine* de argint; mit Silberrand. 1842: Kerek Pipa tfcrto égj 16 hosszú, 3 kurta szárú cserép pipákkal" két t a j t é k pipa ezüst kupakkal, égy cserép pipa ezüst karimás [Dés; Űjf. 3 Újfalvi György hagy.]ezüstkáva ' ?' 1793: E g y tős p á r n 5 1/2 lotos 11 próbás [Mv; Told. 4]. a ezüst Káva ezüst-kóvéibrlk ezüst kávéskanna; ibric de.;cafea din argint; silbernes Kaffeekännchen. .1820: egy más hasonlo Ferslagba az asztali ekesség egy** része egy arannyal f u t a t o t t ezüst poharat, Egy ezüst kávé fa nyelű Ibriket [Szászvessződ NK; Told. 19]. ezttst-kńvéskalán linguriţä de cafea din argint silberner Kaffeelöffel. 1828: 6 ezüst kávés kalán. egy bétsináltos ezüst kalán [Bet. 3]. ezüstkehely potir de argint; Süberbecher/po* kal. 1730: a kóródj a Templomhoz való ezüst égy ezüst kehelly Patenajávall edgyütt, égy polna Tálacskáj ávall. Égy Ciborium ArannyáEgy nagy Monstrantia. E g y köves magos keresz [ K v ; K s 15. LVIII. - » Kóród KK]. 1749: a két ezüst Kehely Brassóban ötves kezénél vagy 00 [Sszgy; SVJk]. ezüstkehelyecskc potir mic de argint; Silbeſ^ e ' cherlein. 1728: Vágjon egj ezüst kehelyecske ( 0 a ' ránnyas kareju [Szacsva H s z ; SVJk]. ezŭstkengyel scăriţă de argint; silberner Stetë' bügel. 1628: E g j bokor ezwst kengjel, negy g ^ ezüst benne [Bodola H s z ; BLt]. 1656: Az en keg1' mes Uram (na) k hagiom az vertsye Lo v a m o t köves portai íegh szeb szerszámommal Teöge szin barsonnial borittot ezüst ńiereggel, ezüst ke n ' gyelivel [Ádámos K K ; Bál. 93]. 1736: (Az ^ finak) ezüst kengyelekben lábai, czizmáján sarkantyú gyémánttal vagy rubinttal smaragd^ megrakva, utána az sas tollas, párduez-, tig*15'' farkasbőrös szolga [MetTr 347]. ezftstkereszt cruce de a r g i n t ; Silberkreuz. Egy nagy ezüst aranyazott feszŭletes keres [Szentbenedek SzD; K s 38. V Clenodia fam-J? ezüstkeretü e z ü s t r á m á j ú ; cu ramă de argi*í' mit Silberrahmen versehen. 1857: Ezüst k e r e v e (!) a tűkor [Bodola H s z ; BLt I I . 11. vétség lehet keretű h.]. ezüstkés ezüstnyelű k é s ; cuţit cu mînerdea* g i n t ; Messer mit silbernem Stiel. 1812: Ugya° Ex(pone)ns Groff urtol hallottam aztis, hogy * i néhány pár ezüst kését villáival k a l á n n y ^ edgyütt . . . el vitte magával a Groffnéja derfája K K ; IB. Molnár György (58) ref. esp. Í 1818: H a t pár Ezüst Kések, mind égyűtt n y o O ^ 24 Lotot, . . . a ' Vaskokkal . . . 102 Rf. [Kv; * 6 Pákei Krisztina kel.]. 589 ezOstkészŭlet 1. kb, ezüst-díszítés; oruamentat ie de argint; Silberverzierung/schmuck. 1772: Köntösök veres rókatorkos mente, dolmány, nadrág, öv, kalpag, ezüst készülettel [RettE 269]. 1790: Bekecsre valo ezüst u j keszűlet Pakét 1 Bekésre valo arany keszület [Sv; Ks]. 1793: Egyik Szoknya Gyöngy Szin válostol egyŭt ezüst készültei . . . Egyik czuker papir Szin Szoknya, kék válezüstKeszületel [M.köblös S z D ; R L t Kolosi Krisztina lelt.]. 1813: Egy ezüstel varrott ripsz magyar köntös, hozzá valo vállal ezüst keszŭlettel [Szászvessződ N K ; Told. 47]. 2. ezüst-asztaldísz; decoraţie de argint pentru masă; süberner Tafelschmuck. 1767: Égy Aufsattzot, vagyis Asztal kőzepire valo Ezüst készük e t tudok [Kóród K K ; Ks 21. X V I I I . 78]. ezŭstkészŭletű ezüstcifrázatú/díszŭ; cu ornamentaţie de argüit; mit Silberverzierung. 1805: Pist°lyok . . . 9, Egy pár Lűttichi, ezüst készületü or ßas kápáju. General Laudoné volt | Pisztolyok , 10. Egy pár Pranczia virágos esőjű, ezüst készűletű, kerek kápáju. Jos. Qualek neve r a j t a A General Devinsé volt [Mv; TGsz 52]. ezŭstkók ezüstgomb; nasture de argint; Siloerknopf. uq1: Egy Szŏllŏ venike páltza ezüst fokkal . . . Más venike páltza ord. csont kokkal w ; MvLev.]. ezQst-kopp&ntó mucarniţă de argint; silberne îcht(putz)schere. 1775: Ezüst Gyertyatartohoz ezüst Koppantostol lészen praetensioja [Szászerf e d K ; LLt Fasc. 110]. 1837: 1 ezüst koppánto Szájával edjűtt [Doboka; Bet. 1]. ezQst-kordaftv ezüst-övfajta; u n fel de cordon argint; Art Sübergürtel. 1633: A t t a m egy Efeost korda eöuett gombost [ K s ; Vesselényi K a t a am ^Ăstkorona coroană de a r g i n t ; Silberkrone. 823: Egy skatolyába égy nagy aranyazott ezüst, emalirozott és kövekkel kirakott gyöngyös drága borona, kereszt nélkül [Szentbenedek SzD ; Ks 38. v - Clenodia fam.]. 7 ezQstkorsó ulcior/cană de a r g i n t ; Süberkrug. J86: 19 feb; Marton viszen Somborra Ezwst korMedenchiet az lo haton [ K v ; Szám. 3/XXIV. ']• 1744: Egy nagy ezüst ( : mosdohoz valo:) munkás, füles, és Csatornas s z á j ú két fontnyis *orso, vagj ibrik. Fenék hijjávai, aranyos [SzentDemeter U ; LLt Fasc. 67]. Szk: bugyogós 1767: É g j E z ü s t Bugyogos *orso [Buzásbesenyő K K ; K s 21. X V I I I . 78] * Wwó 1679: Egy ezüst viz ivo korso fejer TOty XXXVIII, 386]. ezQstkő ezüstérc; minereu de a r g i n t ; Silbererz. !JJP : Ha kik vas bányakat (így!), az kőzõt-is fSfcüst, ón, vagy rézz köveket h a találnak, mint ü °gy talalnak is, hozzák az ó n Futatokban, Ló ezüstkupa terrivel (!) kósztgyörgy ., meg fizetnek betsŭlettel TLev. 8/3]. [Toroc- ez&stkösöntyü vmilyen ezüstékszer; bijuterie de argint; Silberspange, sübernes Halsband. 1563: Ezüst kapocs, hat 6. Ezüst köszöntyü, egy 1. Pártaőv, egy 1 [ETA I, 36, BS]. 1676: az Sárkány Jstva(n) mustoha Leánya(na)k Egy Ezüst keŏseontyüt adott eö kg(m)e [Wass. Inv.]. Az utótag jel-beli bizonytalanságára nézve l. T l î S z - t és a Aōsöntyŭ címszót. ezüstkötés ezüst vert csipke; dantelă de argint confecţionată cu igliţa; geklöppelte Silberspitze. 162811635: Matériak : Keskenj arani perem húzón ket singh . . . Keskeni ezüst perem tizen negjed fel singh E g j keotes ezwst negjes keotes . . . Mas aranj negjes keotes [Bodola H s z ; BLt 5 Néhai Béldi Kelemen lelt.]. 1674: Vötte(m) Folthi K a t o szamara . . . 3 lot Ezüst kötést szoknyajara lottyat flo 2 de 40; [Beszt.; Törzs]. 1727: Egy Gazdagon ezüstös rosa Szin Szoknya Szelyes ezüst kòtes r a y t a Vallastol [Marossztgyörgy MT ; Ks gr. Petki Zsuzsanna kel.]. 1764: Conferalt T. Nzts Szekely Balintne Aszszonyom a Cathedrára egj Frantzia posztobol valo tisztességes borítékot ki kőrős k ő r n y ŭ l ezüst kötessel meg ekesittetett [Kilyén H s z ; SVJk]. 1755: Egy Žŏld Sima Bársony Váll . . . Más kék Sellyem kreditor Váll két rend Aranyos kötessel harmadik váll szőr Virágos matéria h á r a m rend ezüst kötessel [Mezőbánd M T ; MbK V I I I . 19 Kovács Ágnes kel.]. 1790: Egy rendbéli szederjes Creditor Szoknya vállostol ezüst kötéssel [A. jára T A ; BLt II. 12]. 1804: egy gyöngy szin atlatz Magyar szoknya egy hozzá valo Magyar Vál ezüst kötéssel ., egy pár inguj és kar kötönek valo ezüst kötés [Koronka M T ; Told. 19 gr. Toldalagi Anna menyasszonyi kel.]. ez&stkötésecske ezüst csipkécske; danteluţă de argint; Silberspitzchen. 1761: őt darab szedett pántlika, mellynek szélin arany és ezüst botokan vert kőtésetske vagyon [Koronka M T ; Told. 8]. ezŭstkötéses ezüstcsipkés; cu dantelă de a r g i n t ; mit Süberspitze versehen. 1707: egy fekete ezüst kőtéses virágos bársony hitván váll 18 bokor ezüst kapocs r a j t a és négj ezüst Karika [ K v ; Pk 6]. 1734: Kőkőrcsén Szin Arany és E z ü s t virágos Szőtt ugyan Aranyos Ezüst kőtéses Szoknya [Born. X X X V I I I / 3 Kornis Krisztina lelt.]. — L. még DanielAd. 88. ezüst-kredencla ezüstszekrény; b u f e t de argint; Süberkredenz. 1792: A nagyobbik ezüst kredentia A kűssebbik credentia [ K v ; SLt 17]. ezüstkulcsocska cheiţa de argint; Silberschlüsselchen. 1772: 1 Iro Lada zárjához valo ezüst koltsoskájával együtt [Egeres K ; Ks]. ezflstkupa cupä/pocal de argint; Silberbecher/ pokal. 1549/1752: Az én Leányom(na)k Orsola 590 ezüstkupak Aszszony(na)k hagjok négj kalánt ezustet egj ezüst kupát és egj ezüst pohárt [Szentanna MT; "LLt]. 1585: Dorottea Eotweós Mihalne vallia, tudom hogy puskar Casparnak ket ezwst kupaya vala Nallunk [Kv; T J k IV/1. 401]. 1604: Ele hozata . . . az zöniegöt es az Ezwst kupát [UszT 18/167]. 1736: (A pohárszék) némelyik része volt csak tiszta aranyas, virágos, fedéles, ezüst kupákból [MetTr 383]. ezüstkupak ezüst-pipakupak; capac de lulea din argint; silberner Pfeifendeckel. 1842: két tajték pipa ezüst kupakkal [Dés; Újf. 3 Újfalvi György hagy.]. ezflstláncolás ? lánchurkos ezüstzsinór; şnur de argint cu ochiuri in l a n ţ ; gekettelte Süberscbn^ 1790: Egy Skatulyába, holmi dirib darab ezuj*: arany lántzolás, paszamánt és égj néhány ^ Pénz [Mv; MvLev. Kis Ferenc ács hagy. 3> ezüstlánc-öv cordon din lanţ de argint; silberner Kettengürtel. 1600: Ezőst lanczh ő 2 [Of^ K ; Sennyei 11/47]. 1693: Egj diobeles ezüst lá»c* eőv 17 II [Ne; DobLev. 1/37. 4]. 1697: Egy Láncz eő. Egy aranyas forgács ezüst láncz e [KGy]. 1751: Vagyon . . . egy szép ezüst ővem, esztet hagyom az ó vári Páter Franciscafl sok Templomában az nagy oltáron lévő B. $zU Maria Képére [Kv; LLt 1/10]. ezüstláb 1. picior de argint; Silberfuß. 1714: Gyermeknek való 4 ezüst lábŏn allo Ladatska fedelének belső részén vágjon egj Tüker, Ladatskab(an) penig kisetske Vidlatska gyüszü, két Pixis, három fedeles Palaczk mind ezüstes s meg aranjozott fl. Hung. 30 [Nsz/Fog.; REkLt II. Apafi Mihály hagy.]. ezüst-lászli ezüst mellény; veston de a ſ g ^ Silberlatzel/werte. 1749: Adanak . . . Egy A ſ a ? L igen Szép Czirádákkal gyenge Sellyem virágo^. elegyesleg készült Lászlit, és Palatint, és Ugyan Jîflt ehez hasonló készűletű ezüst Lászlit és P» lat [Koronka MT; Told. 12/2]. 2. kb. ezüstállvány; suport de argint; Silbergestell. 1752: egj nagy Servitz minden hozzá valójával ugy mint Egy ezüstös Tábla, egy Csésze tartó ezüst láb hozzá való Csésze kettő, egyik nagyobb, másik kissebb [Marossztkirály AF Told. 19]. ezüstlevél ezüstfüst/fólia; foiţă/poleialá de ^ gint; Blattsilber. 1789: 101 Könyv S á r g a r é z ^ J és egy félbe lévő Rf 2. xr 16 . . . 6 Könyv o r ^ ezüst Levél Rf 1 xr 30 [Mv: ConscrAp. 24]. ezüstlábas cratiţă de argint; Silbertopf/kasserol(le). 1771: alkalmasint másfél ej teles édes Téj főzésre való ezüst Fazék, rátotta főzésre égy ezüst Lábos ezüst nyelével [Kendilóna SzD ; TL. Teleki Pál hagy. Cseh Benjámin de Miske kezével]. ezüstládácska ezüstládikó; lădiţă de argint; Silberkästchen. 1604: Egy kis ezwst ladachka negy szegw, ormozatos fedelw, partazasa aranias labas, vagion benne m. 2 p. 39 [Kv; RDL I. 77]. 1629: egy ezüst ladaczkaban vagyon szaz aranya [Kv; T J k 5]. ezüstlánc lanţ de argint; Silberkette. 1595: Egy Aranjas zablja ket boglár rajta keowesek az kerezthjn ezwst lanch [Zsombor K ; SL. Sombori László reg.]. 1629: Egj eoregh parta eo teorkeses gjeongjeos ezüst lancz az vegjben [Gysz; LLt Fasc. 155]. 1693: Egy ezüst fűző, egy kis darab romlot ezüst lantzal [Ne; DobLev. 1/38. 8b]. 1737: Komlosi Sámuel . . . Bányai Katatt tsokolta, szopta, édesgette szolgáloi fizetesin fejül való discretiot felesen a d o t t ; ugy mint: tallértt, szoknyát, mentett, roka torkos melyre valót, fűzött, ezüst lánczat, ezüst tőjével [ K v ; T J k XV/13. 9]. 1781: ezüst Nyakra való Lánczokat csináltatatt volt, de azakot el adván, azak hellyiben mindeniknek az Nyakara Jóféle Győngyeket szerzet [Mv; DLev. 4. XXVI. 1]. ezüstláncocska lănţişor de argint; Silberkettchen. 1820: Egy ezüst lántzotska, . . . a7 Léánka nyakába [Mv; MvLev.]. A ezflst-leveseskalán ezüst-nagykanál; lingnfã supă din argint; silberner Suppenlöffel. 1780: ( ^ tam) kűn hagyva . . . egy nagy ezüst Leveses lánt [Bethlen SzD; BK]. ezüst~luszter ezüstfalikar; lustru/policandíu• ,õ argint; Silberlüster. 1823: Két ezüst fal** al luszter, aranyozott levelekkel ki r a k o t t s Z (jj;i édgyűtt [Szentbenedek SzD; Ks 38. V. Cle* fam.]. ezüst-majc ? ezüstpántlika/szalag; pangj*c^tjii argint; Silberband. 1630: Egy Dombos Cz*0iH parta Eő, Ezwst maiczon N r o : 14 boglár W j. m. 1. p. 33. aestim: t t f. 37. d 50 [Kv; 147]. ril P3ir ezüst-majeos ? ezüstpántlikás/szalagos; c glică de argint; mit Silberband v e r s e h e n . .tíIl Egj oh ezwst maicos parta eö test alasos & [Kv; RDL I. 88]. 1625: Wagion egy * z u S t i; czos cziattos bogláros aranyos parta eo • • • egj 62/50 [Kv i.h. 126]. 1640: Jutót B a g i n ^ j,et parta eö uy ezüst mayczos, mely eöben nag*® [vö gira es egi Tallér [ K v ; i.h. - ftBecen«v NyelvtÉrt. 59. 33)]. •că ezŭst-majcŭ ? ezüst-majcos; cu pang11 velc argint; mit Silberband. 1637/1639: Parta beol Jutót Imreok(ne)k Egj geongeos ^ p. ses Gránátos ezüst maiczu parta Eó 24. f. 70 [Kv; RDL I. 111]. ezüstmankójŭ ezüstkampós; cu mîner de a ^ mit Silberkrücke versehen. 1768: Egy Pe*spe 591 ezüst Mankóju Nád Páltzát [Ks; 19/1. 6A ,,Bodokról* hozott portékák" közt. — a Hsz]. A dmszó utótagjának jel-re 1. MTsz, T E S z . ezöstinarha ezüstholmi/nemŭ ; argintârie ; Silberzeug. 1507: Az tobyt mynt Ezüst marhamat myndenemet hagyom az peternek, hog tanytassag (!) es az Eskolat el ne hagyassak vele [NylrK VI, 187 Cheh István végr.]. 1560: nylwan vagyon hogy mikor Lepény Istuan az my Atyánk Margit azzont Swky istuan megy hagyot feleseget az my anyankat el vette uolt Sok arany es ezewst marhakat pénzt Barmot es egyeb labas marhat myndenfelet Sokat vit uolt Swkra a [Kv; SLt ST. 6. - "Valamelyik Kolozs m-i Zsuk]. 1590: az Atianknak az vilagbúl kj múlasanak utan(n)a . . . soha zamot en neke(m) ne(m) attak sem penzreòl sem ezwst marháról [UszT]. 1614: Berei Istuan lopott uolt Abraha(m) Boldisar az akasztó fatol mentette meg ezüst morhan [Fele MT; IB. 47]. 1631: en ezüst marhajat sem tudo(m) sem latta(m) volté poharais avagj ne(m) [Mv; MvLt 290. 51a]. 1657: Ezüst Marha Maradót egy Ezüst Kalá(n) [Dés; Hr 8/11]. 1659: Az en edes Attiamtol. Néhai Rethi Istuan Uramtul maradót ezüst nemò marhákot hárman oszszák aequaliter, miuel annak előtte az ezüst marhából excontentaltam volt Turi Ferencz Piamot [Altorja Hsz; Borb. I. — A teljesebb szöv. ezüstnemü I. al.]. 1673: Az ezüst marhaban . . . jutanak Betlen Drusianna aszszonjnak tizenket egjben jaro fejer pohárokat (így!), egj mosdo korsó medenczestől [Marossztkirály A F ; IB]. 1712: az Mostoha Anyánk eő Naga az mint fül kegyel értem, nagy dolog ha meg nem szőrit, az Ezüst marhának valo fel osztozásért [Szentpál KK; KS 96 Haller Gábor lev.]. 1758: ezüst marhait nem láttam néhai Pálffi János uram(na)k hogy maradtanak volna [Aranyosrákos TA; Borb. U. Andreas Biro nb de Rákos (79) vall.]. - L. még SzO VI, 430. ezüstmarháeska ezüstholmicska/neműcske ; argintârie; kleines Silberzeug. 1598: Az mi keuez ezwst marhaczkam volt, azokbol hattam az Gazda Azzonnak, egj eoregh Serleget, kin az en magam neuem es Czimere(m) rajta vagion egj rottiaz (I) ezwst Kannaczykat, es egj eozue Jaro Aranyas kupaczykat, kit megh regen Vy Eztendeoben attam voltnekie [Gerend TA; Törzs. Gerendj Pál végr.]. 1037/1821: (Ha) Feleségeknek, Gyermekeknek párta-övöket, kösöntyüjöket, s egyéb ezüst marhátskájokat öszve kell olvasztaniok is, még is praestállyák a még lehet Nagyságodnak valo ígéreteket, hogy tŏllünk megszabaduljanak [Torockó; ^Lev. 8/1]. 1658: Az My keves Ezüst Marhaczka vagion Tudgyak az gyermekim hol vagyo(n). Azokbol hagyok az felesegemnek egy Ezüst poharat egi giras pohárt [Mv; Nagy Szabó Ferenc végr.]. 1679: kevés ezüst marhácskám vagyo(n) [Marossztkirály AF; Told. 18]. 1683: Edgy arany amis marat volt ezüst marhaczka ket arany gyŭrü [Kv; Sár.]. 1684: Arany ezüst marhátskám a mi vagyon, meg czédulázom, kiki a szerint talállya [Dés; Pat.]. ezüst-monéta ezüstmatériájú ezüstöt tartalmazó; cu argint; mit Süber, silberhaltig. 1719: a' kik találnak, ón. Ezüst, Arany, vagy réz materiáju köveket, ne mérészelyék, vagy verőkben, vagy kő lyukokban, imit amot titkon olvasztani, vagy valahova Varosokra vinnj [Torockó; TLev. 8/3]. ezüstmedence lighean de argint; Silberbecken. 1586: Marton viszen Somborra Ezwst korsot Medenchiet az lo haton attam Somborig —/37 [ K v ; Szám. 3/XXIV. 47]. 1736: Mikor osztán rendet állottak, az pohárnok eléállott az mosdó vizzel és kendővel; az nagyjánál az embereknek ezüst mosdókorsó volt s ezüst medencze, az alávalóknál vagy réz vagy ón, de medencze nem volt; és legelsőbben is az leányokat és asszonyokat megmosdatták [MetTr 324]. ez&st-mentekötő baieră de argint la mintean; süberne Mantel/Dolmanbinde. 1837: volt az Exp(onen)s Urnák égy briliántos ezüst mente kötője | az ezüst annakutánna veszett-el, minekutánna a' gazdaszszony a' háztol elidéztetett; a' briliántos ezüst mente kötő . . . a' míg az érdeklet gazdaszszony az Exp(onens) Ur házánál volt [Doboka; Bet. 1 Pákei Dánielné Benkő Susánna (40) dom. bíróné vall.]. ezüst-mlnera ezüstérc; minereu de argint; Silbererz. 1720: az Família nagy Zelussal kivannya . . . coláltatni az Bányákat kikben ezüst on Minerákat talalhatni [Torockósztgyörgy; TLev. 8/4]. 1785: fel találtatván pedig a Torotzko Hegyeiben termett Vas, Ezüst, és fekete ón Minerák . . . a' Metalurgiának fel állíttására Styriábol Metallurgusok hozattattak ide Torotzkora [Torockó; Thor. XX/9]. ezüstmívelő ezüstércet kitermelő; exploatator de minereu de argint; sÜberfördernd. 1809: Azon törvények és Flgs rendelések, mellyek a Bányászok(na)k, és azok mellett lévő Személlyek(ne)k immunitat iojárol Szollanak az arany és ezüst mi velő Bányászokra nézve lévén keszíttetve azok a' könyörgő Társaságra* ki nem terjesztethetnek [Torockó; TLev. 9/43. — aA torockai „Metalurgica Társaság"]. ezüst-monéta ezüstérem; monedä de argint; Silbermedaille/münze. 1637/1639: valmi Pogan Ezüst Penzek kett Eöregh Ezüst monetaual együtt. Kik tallér formara vadnak, njómnak együtt .p. 36. [Kv; RDL I. 111]. 1768: Ezüst monéta 1 [Mezősztgyörgy K ; Ks 23. XXIIb]. 1801: Régi ezüst Monéták Nro 25. Két ujj ezüst moneta [Mv; MvLev. Tóbiás Antal hagy. 4]. 1804: Dél előtt tsalárdságbol nem a Repetitiot hanem más Letzkét tanultam . . . , de azt sem tudtam mellyért on Monétát a nyakamba akasztották . . . , én kértem az on Moneta le vételét a Rector azt mondotta hogy ha 12 órára meg tanulom hiba nélkül fel tseléri (I) az ezüst monétával [Dés; Ks 87 Kornis Mihály naplója 93]. 1837: Valami ezüst monéták [Völcs SzD; Bet. 1]. 592 eziist-monétájú ezüst-monétájŭ ezüstérmés; cu monedă de arg i n t ; mit silbermünze/medaille versehen. 1732*: vettenek . . . Gyekében kölesen pénzt dolog Fejéb(en) . . . Száz magyar Forintakat, quod Anni Praesentis b Szent Márton napjára . . . jo Folyó ezüst, vagy Arany Monetaju pénzel meg fizetik [Veresegyháza S z D ; Ks 25. B. 31. — *Az aranymonétájú pénz al. az évszám sajtóhibás. bAz elóbb i.h. sajtóhibás alakjának javításával]. ezûst-mosdókorsó cană de argint pentru spăl a t ; silberner Waschkrug. 1699: Ezüst Mosdo korso Nro 1. Ezüst Mosdo Medencze Nrŏ 1 [O.csesztve A F ; LLt Gyulafi László lelt.]. 1732: Egy ezüst mosdo korso [ K v ; Ks. Kornis Zsigmond lelt. 9]. 1736: az nagyjánál az embereknek ezüst mosdókorsó volt s ezüst medencze, az alávalóknál vagy réz vagy ón, de medencze nem volt | A fejedelem mikor ebédelt vagy vacsorált . . . a fő pohárnok másod magával nagy térdhajtással oda ment, egyiknek kezében ezüst mosdómedencze, másiknak ezüst mosdókorsó skofiommal varrott kendő lévén kezében, elsőbben a fejedelem mosdott meg, azután a fejedelemasszony [MetTr 324, 334 — 5]. ezflst-mosdókorsócska căniţă de argint pentru spălat; silbernes Waschkrüglein. 1732: Egy ezüst kis mosdo korsocska [ K v ; Ks. Kornis Zsigmond lelt. 11]. ezüst-mosdómedence lighean de argint; silbernes Waschbecken. 1699: Ezüst Mosdo korso Nro 1. Ezüst Mosdo Medencze Nrŏ 1 [O.csesztve A F ; LLt Gyulafi László lelt]. 1732: Egy ezüst ovális mosdo medencze Lot. 112 [ K v ; Kornis Zsigmond lelt. 10]. 1767: égy Ezüst Mosdo Medentze, Ezüst Tőltőjevel égyütt [Désfva K K ; Ks 21. X V I I I . 78]. - L. még MetTr 3 3 4 - 5 . ezüstmű ezüstholmi/portéka; argintărie; ôüberzeug. 1560: E g y legennek se legen zabad it az warason ezwst miwel uag' darab ezwstel kereskedni es maganak nyluan a vag' titkon myelni mert ha ualakit vagy J n a s t uagy legent ebbe kaphatnak az miet attól el vezik es az ceh ladaiaba tezik [Kv; ÖCArt.]. 1572: Farkas Paine Anna Azt vallia hogy eo semy kazdagsagat Nem latta Bonchoknenak, Twgia hogi varrasawal elt Mynekeleote Eottues János ely veotte, egeb rwhayat sem twgia egi fekete zoknianal egeb ezwst mywet Nem latta egy horpadozot pohárnál es egi partha Eonel azt sem twgia howa t e o t t e [ K v ; T J k III/3. 42]. 1598/ 1635: Annak felette hazamtol egy nehany Ara(n)y gyúrüymett, es ezwst miuemettis vitte el* kedvem ellen, ki mostis oda vagio(n) [Mv; APol. I. 68. — •A fia]. 1643: Azon kjül az mi keves keolcsegünk, ezüst es arany m ü ü n k valameliek vadnak mindeneket nekj hagiok [Altorja H s z ; HSzjP]. 1696: j u t ó t az öcsémnek Kornyis Margitnak osztozás szerént Ezüst mi [Gysz; LLt]. 1730: A kóródj Templomhoz valo ezüst Mű, égy ezüst kehelly Patenajáváll edgyűtt. égy Ámpolna Tálacskájávall. Égy Ciborium Arannyas. Égy nagy Monstran- tia. Egy köves magos kereszt [ K v ; Ks 15. LVIII. 6]. ezüstműves I. mn ezüstholmi tartó, ezüstös; cu argint, care conţine argint; mit Silber, Şilber enthaltend. 1688: Vagyon az Beszterczey Bottban Hlyen Ladak (!) Czedolajok szerént 1 Ezüst Műves Lada . . . 6. Kőntősős Lada . . . 8. Fejér Ruhás Láda 9. Szőnyégés Lada [Beszt.; Ks S. Mise. 27]. II. jn 1. argintar; Silberschmied. 1795: Rezmives regi conto 26 — . . Ezüst mívesnek egy Porozoert 26 - [WLt Cserei Heléna jk 77a]. 2. Jelzői haszn-ban: 'ua.; idem'. 1816: Ezüstmíves Dávid Sámuelnek az ezüstök m é r e g e t é s é é r t 10 Rf [ K v ; Born. IV/41]. 1845: Remekező ifjú ezüstmives Binetz János a Remekjét meg-készitette . . . Czéhunk tagjai sorában bé v é v ö d ö t t [ K v ; ÖCJk]. 1852: Remekező ifjú Benkő Josef ezüst míves segéd Remekét el-készitvén, kivánná bé-mutatni [ K v ; i.h.]. 1854: Balo Péter ezüstmives segéd [ K v ; ÖCLev.]. 3. arany- és ~ céh ötvöscéh; breasla giuvaergiilor; Goldschmiedzunft. 1837: a helybeli Arany és ezüst mives Czéhnak Czéh gyűlése tartvan . . . ă Voxolás-is Czinkusok u t j á n tétetett; melyek minekutánna bé szedettek, s fel számíttattak, ugy találtatott, hogy Binetz István kapót 8 v o x o t [ K v ; i.h.]. ezüst-nádinézporozó ezüst-cukorszóró; z a h a r n i ţ ă de presărat din argint; silberner Z u c k e r s t r e u e r . 1752: Egy ezüst Nádméz porozo [Nsz; Told. 1771: alkalmas Nagyságú Nád mézhez valo fedeles iskatulya, egy ezüst Nádméz porozo [Kendilóna SzD; TL. Teleki Pál hagy. Cseh B e n j á m i n de Miske kezével]. 1827: Egy ezüst n á d m é z parazo rostéllyos fedéllel [ K v ; D L t 464 nyomt.]. ezüst-navikula ? ezüst s ó t a r t ó ; solniţă de argint ; silbernes Salzfaß | ezüst tömjéntartó; cutie pentru tămîie; silberne Weihrauchbüchse. 1823* Egy ezüst Navicula, ezüst kalánnyával [Szen benedek S z D ; Ks 38. V. Clenodia fam.]. Az értelmezéskor a lat. navicula 'hajócska' jel-évei n i f ^ nuţ k e z d e n ü n k . A k e t t ő s jel-t a ir. navdte 'füstölő v. tömjeu tartó' (FrMSz) f i g y e l e m b e v é t e l é v e l a d t u k ; a ? mindkét értein^ z é s k é t e l ye s voltára utal. ezüstnemtt I. mn Csak e szk-ban; n u m a i fr aceastä construcţie; nur in dieser W o r t k o n s t r u K t i o n : ~ marha ezüstholmi/portéka; a r g i n t ă r i e , Süberzeug. 1604: az a l a t t ügy lopta el, eyne* veztegsegeben az h a t zaz fori(n)t ereó m a r ~ f ' 4 loúat, ezüst nemy m a r h a t [UszT 20/130]. 1oM Arany, ezwst, pénz, ezwst es Arany nemw ^ u a r h a Ruházat, uagy akár mi neuel n e u e z e n d e ò înaTU [Kovászna Hsz; Borb. I]. 1633: K o u a c z Jano* . . . az felesegemet sokszor probalta es p a r a z t i ' saghra kenalta igerte neki cziak . . . e n g e d i e n ne* hol f 4 hol ezüst nemw m a r h a t [Mv; MvLt 131b]. 1659: Az en edes Attiamtol Nehay Istuan Ujamtól maradót ęzüstt nemò marhal^ > mind éppen hagiom az en edes Uramnak, Minai 503 Mihály Uram(na)k s kiczin szerelmes Fiam(na)k Mihálcz Miklósnak szegeny arva leaniommal Turi Ersebettel edgiûtt hárman oszszák aequaliter, miuel annak előtte az ezűstt marhából excontentaltam. volt Turi Ferencz Fiamot [Altorja H s z ; Borb. H. fn ezüstholmi/portéka; argintărie; Silbereug. 1653: Mátkájának való ajándékra is én viseltem gondot, mind ezüst aranynémüre s mind ruházatra, kontyra, patyolatra [ETA I, 146 NSz]. 1792: minden ezüst némüi argenteriaja Kedves Testvérünknek, Kőszegi Antalnak maradgyanak [Bnzásbesenyő K K ; KCsl 1]. 1825: a Leanyoknak • •. az ezüst nemű meg adása boldogabb Időukre halasztodot [Hsz; K p V. 347]. 1863: Az ezüst nedűin ohajtam és kívánam hogy gyermekeim között 6 egyenlő részekre osztassék fel [ K v ; Végr.]. z ezQgtnyél mîner de argint; Silberstiel. 1714 îpsetske ezüst Nyelével fl. Hung. 80 [Nsz/Fog.; K-EkU II. Apafi Mihály hagy.]. 1771 rátotta főzésre égy ezüst Lábos ezüst nyelével [Kendilóna SzD; TL. Teleki Pál hagy.]. • ezüstny él-tisztító 1637/1639 egj Ezüst Ua, egy Ezüst Nyel tiztito [Kv RDL I. 111]. Vl ezftstnyelü ezüstnyeles; cu miner de argint; t Silberstiel versehen. 1723 Vagyon egy pár ezüst nyelű gyöngyházas késetske hüvelyével Koronka MT Told. 29/2]. 1733/1813 az mely e gypár ezüst nyelű késsel és kalánnal most eszem, holtom után a' Tiszt. Páter Minorita Uramék Csináltassanak Ciboriumot [ K v ; SLt XLII. 6. 28 P. Horváth Krisztina végr.]. 1736 u. Az ^feg Teleki Mihály vénségiben is az öve megett hordozta hüvelyben gyöngyház nyelű két kést ® egy villát, s úgy minden rendbéli ember Erdélyben ; az ezüst nyelű késnek nem volt még akkor4 híre is [MetTrCs 463. — a Ti. a fejedelemkor vé gén]. 1843: az ezüst nyelű Kést, és Villát • • • én Tordán egy ötvesnek 4 forinton el adtam Lágyon T A ; KLev. Török István (26) vall.]. mi ezüstnyereg ezüstcifrázatú/díszítésű nyereg; şa ornamente de argint; Sattel mit Silbervererung. 1656 : Az en keglmes Uram (na) k a hagiom az vertsye Lovamot Tenger szin barsonnial b oritott ezüst niereggel [Ádámos K K ; Bál. 93. - aA fej-nek]. 2l ezüst-okuláré ezüstkeretes szemüveg; ochelari û ramă de argint; Brille m i t Silberrahmen. 1732: egy tokban ezüstben foglalt pugilare, pugdlusával, és ezüst arannyos szélű occuláral K v ; Ks. Kornis Zsigmond lelt. 19]. 1819 egy tokban lévő el tőrt üvegű ezüst oculare egy oculare [Kv; Pk 3]. ezüst-ollótok toc de argint pentru foarfecă; silberner Scherenbehälter. 1713 : Egy ezüst ollo tok [Wass. Vass Györgýné Nemes Mária hagy.]. 3 8 — Erdélyi m a g y a r szótörténeti tár III- eziist-öltöztetõtű ezüstorrozó ezüst veretű orradzó/orrszíj; curea de nas ferecată în argint; silberbeschlagener Nasenriemen. 1760 : Edgy Veress Bársony űlésű Zöld Karimájű (!) Ezüstös Nyereg . . . Edgy Ezüst Órrózó mellyben vagyon tiz Lótt [Mv; TGsz]. A jel-re 1. Frecskay 302, 535. ezüstóra ceas de argint; Silberuhr. 1748 Láttam . . égy ezüst orát, más Tornyos fertállyos rezes órát [Torda; Szentk. Sig. Pap (50) nb vall.]. 1781 : Nádméz porozot, ezüst orát, és brülantérozott gyürüt Pataki Krisztina Aszszonynak [ K v ; K v R L t IV. 17]. 1796 : Gumprechtöl az ezüst orát hitelbe két souvenir aranyon vettem [ETF 182. 75 Gyarmathi Sámuel költségjegyzéke]. ™Szk: zsebbeli ~ ezüst zsebóra. 1801 : Edgy Zseb beli ezüst ora két kapsulás [Mv; MvLev. Tóbiás Antal hagy. 1]. Szótári szemlélettel ugyan nem, de tárgyi szempontból ide vonható a köv. adalék i s : 1753: E g y ezüst sebben való Tőrök ora [ N s z ; Told. 2]. ezüstoszlopocska coloneta de argint; Silbersäulchen. 1714 : Mas Asztali óra kűlömbféle meg aranjozott réz figurákkal, és 4. ezüst oszlopotskaval ékesitett mind(en) felöl órákot m u t a t v á n . a' tetején ezüst Cupido [Nsz/Fog.; R E k L t II. Apafi Mihály hagy.]. ezüst-oszpora (török) ezüstaszper (ezüst-váltópénz) ; monedă de schiinb turcească din argint; Silberasper (türkisches Silber-Wechselgeld). 1637/ 1639 : vágjon egj Ezüst ozpora. p. 8 [ K v ; R D L I. 111]. ezüstöcske 1. ezüsttárgyacska; mic obiect de argint; Silberstückchen. 1595 küldtem Dyák Mihálytól 3 ezüst karikát, két darab lapos ezüstöcskét . . . 1 aranyat, 2 tallért [SzO V, 159 Fejes Mihály alsócsernátoni ember lev. feleségéhez a havaselvi hadakozásból]. 2. ezüstholmicska/neműcske; argintărie; kleines Silberzeug. 1776 Kevés Ezűstőtskéjeketis bé vinni tartozzanak [M.köblös S z D ; R L t Sombori Klára és Sándor lelt.]. ? ezüstöltözet ? ezüst-ékszernemű; giuvaericale de argint; silberne Schmucksachen/Preziosen. 1608 hagia es valla Ghellien J m r e h vram eő kgme, hogy extra omnem diuisionem, mindennemw Azzony Ember eőlteőzetek, Arany geongieos es Ezwst eölteözetekkel egyetembe, az eö kgme zerelmes hazastarsanak Kalachswteő Katha aszonnak maradgianak eppen [ K v ; R D L I. 95]. ezûst-öltözetü 1668 Egy ezüst [Mk. Kapi György lelt. 13]. öltöző Tő ezŭst-öltöztetõtű 1629: E g j darab Olasz keoteo Ket ezvst eolteozteteo teö [Gysz; LLt Fasc. 155]. ezüst-öntetű ezüst-öntetü ezüstből öntött; turnat din argint; aus Silber gegossen. 1847 A' Templom® egyik oldalán van Népomuk sz. János drága ezüst öntetü siremléke [Méhes 5. — a A prágai székesegyház], ezüstös 1. ezüstözött; argintat; versübert. 1673: Egy lo oldalara való pallas bogláros vegigh ezűstes. Egj bogláros merő ezűstes kard [Marossztkirály A F ; IB. I. Bethlen Domokos hagy. I. Bethlen István lelt.]. 1752 : Rosa etzetnek való üveg Karafin ezüstös kettő, és ugyan rajta lévő két ezüst Só tartó [Marossztkirály A F ; Told. 19]. 1797 Asztalra koppanto vagy hamva vévő Ezűstes [Körtvélyfája MT; LLt]. Szk: ~ csákány. 1590 Chaki Gabor chinaltatot uelem egy mereo ezewsteos chakanth egy mereo ezewsteos zekerczet [Kv; T J k V/l. 19] jb ~ gombos dolmány. 1656 : Cziontos Geőrgy mind az vtan szerzette az eszwstós gombos dolmant mentet, ezwstós kardot Lodingot mikor Czianadi Margitot el veötte [Balástelke K K ; EMIyt] jb ~ handzsár. 1652 : Egy ezüst aranyas Buzogány. Egy portai nyakb(a) vető ezűstes aranyas kard fekete czap(ás). Más ezűstes aranyas czapás kard. Egy viseltes bársonyos veres ezűstes hancsár [Nsz; IB. X. Fasc. 2. I. Bethlen István lelt.] jb ~ hegyestõr. 1562 Esmetlen Egy Ezwstős heges teőr [ K ; KP]. 1642: egy fekete Czapaval boritott ezüstös hegyes Tór, Egy veres czapara czinalt Arannyas ezwsteös hegyes teőr [Koronka MT; Told. la/II, 26] jb ~ hüvely. 1757 Egy rövid Hegjes Tőr, viola szin Bársonyos ezűstes és aranyos hüvelyes . . . Egj ezűstes Sötét szoknya [Jobbágyivá MT; Bál. 71] * ~ hüvelyecske. 1625: Egy ezűsteos hiuelyeczke [Kv; RDL I. 126] jb ~ hüvely kés. 1573: Latta hogi puskar gaspar három parta Eowet es ket Ezwsteös hywel kest rákot volt az aztalra [Kv; T J k III/3. 169] jb ~ kard. 1595: Egy regy modon chjnalt ezwsteös kard Aranjas [Zsombor K ; SL. Sombori László reg.]. 1755: Egj ezűstes gjermek oldalára való Kard, hozzá való ezüst boglárokkal és Csattakkal edgjütt [Petek U ; TGsz 51] ~ kés. 1576 wagion ket ezeostes kes myndenyknek mereo ezeost A hywele A keseknekys a wege mereo ezeost, Az egyk hywelen wadnak weres keowek, A masikon wagion kek es weres [Szamosfva K ; J H b K XVIII/7. 2] * ~ magyar kard. 1823 : Egy Hoszszu ezüstös Magyar kard [BK Inv.] * ~ mutató. 1714: Hintóba való kőrőkes óra, rézb(en) foglaltatott eziistes mutatóval [Nsz/Fog.; REkLt II. Apafi Mihály hagy.] jb ~ pisztoly. 1748: Láttam egy igen ritka munkás köves Tőrők Nyerget, tiszta ezüst kengyeleivel édgyűtt, melly nyereggel járt elé egy pár ezüstös pistal [Torda; Szentk. Sig. Pap (50) n b vall.] jb ~ szablya. 1599 : Chyszar Ferencz vallia . . . halala eleottis chynaltatott vala egy ezeosteos zablyat neky velem [Kv; T J k VI/1. 357]. 1612: Egy Ezűstes Zablya visselt merő ezüst az keresztj [ K v ; PLPr 68] jb ~ szegeletŭ. 1734: Egy ezűstes szegeletŰ ezüst kap* 594 csos Psalterium [Kv; Pk 6 néhai Pákei J á n o s n e Almási Judit javainak memorialisa] jb ~ sze~ kerce —• ~ csákány. 2. ezüstdíszes/díszítésŭ; cu ornament de a r g i n t ; mit Süberverzierung. Szk: ~ bot. 1592 Andrást â lowas legent kwlte B. vram f e y e r w a r r a az ezwsteös bot arraert à komornikhoz f 0 d 87 [Kv; Szám. 5/XIV. 112]. 1658: Vagyon egy Ezŭstósz botis, es egy Ezüstösz korbaczis Nagy Szabó Ferenc végr.]. 1671 Bänfy Agöe* aszónjnak, az mely szalogja volt ugj miat ke lura való aranjas szerszamja s z ü g y e l ő s t ű l ezüstös bot es ket eztüt (I) kengjel ötszáz magja' forintban azt én a m e g h adam ű kegjelmene K ajtonban b [A.zsuk K ; Wass. - a Bän Matyas. b Ajton K] jb ~ korbács ~ bot jb ~ hôveí bot. 1639: Egy Ezüstós keues bott . . mely*1 aestimaltunk. - f. 40 d- [Kv; RDL I. H 6 ! " * ~ nádpálca. 1736: ha tanács urak v o l t a k a fejedelemnél, azok jöttek ki legelöl az fejedelem előtt. A fejedelem előtt jött az fő h o p m e s t e t hosszú ezüstös nádpálcza lévén keziben, hosszab magánál, annak a közepit fogta, az penig olyan két három helyen bogos nádp^ c f^ viseltenek [MetTr 334]. 1810 Egy ezűstes páltza Rf 10 xr 16 [Mv; MvLev. Trincséni hagy.] * ~ nyereg. 1609 Balkani Albert B* Alligh a vizén vrunk vtan egi Ezwsteös Nie*ge [Kv; Szám. 126/IV. 409. - a M.bikalig ( B • ' 1628: Egy Ezwsteös zeőld Barsonios N i e ^ j vas kengiel raita [Gyalu K / K v ; J H b K XH/ 44J * ~ pálca. 1757 : ki vőt a kamárabol egy tős palczát s mostis viseli [Csicsókeresztúr ' LLt 49/1277] * - pallos. 1614 : Egy pallos és egy Ezűstes bot [Kv; PLPr 1612-.13. 115] jb ~ {lóra való) szerszám. 1617 valami lora való ezüstós szerszám, vgi fek agi, szűgellŏ, es farmatringh [Abrudbány*; Törzs]. 1687: Lora való Ezüstös Szersz&*°, [UtI]. 1748 : két rend ezüstös Lóra való széfig mok boglarosok [Bögöz U ; Szentk. Joh. 70) vall.]. 1768: Egy szép ézustős és Z a m á n ^ Lóra való Szerszám Karmasin Sellyem M&1** t [Ks; 19/1. 6-hoz, A „Bodokról (Hsz) hoi† portékák" közt] * ~ szijszerszám. 1596:1st** Deák Biro W. Loas L(egenye) vit ezűstes ^ szerszamot loora valót Radnotra a Kornis Wâî nak . . . 1 lora d 75 [ K v ; Szám. 6/XXl- ^ - a KK] jb ~ szügyellő. 1611 Egy E z ^ t f ^ zigyeleő . . . Egj zigieleö far matringhal J RDL I. 88] jb ~ tábla, jb 1752: egy nagy S e ^ e minden hozzá valójával, ugy mint Egy -tó Tábla, egy Csésze tartó ezüst láb hozzá Csésze kettő . . , Hozzá való ezüst porozó P*. rossztkirály A F ; Told. 19] * - tajtékpipa. 18JÍI] 1 fein ezűstes Tajték pipa [Körtvélyfája ** IvU]. ^ 3. ezüstszálas; cu fire de argint; mit ^ faden. 1615: Vagyon . . . egy Ezűsteos Egiüt kis Annaie az haro(m) hym, az ezüsté0^ Beczültek f - d. 50 [Kv; RDL I. 96b]A teljesebb szöv. alább ~ him al.]. 1748: jgfa lyem keszkenyŏk, Tetzszin ezüstös egy, 5% ezüstös-aranyos Szán ezüstös egy [Vargyas U ; CsS]. 1788 : Egy Egy Erdélyi vállra kék ezüstös pántlika [i.h. hoszszu fátyolra valo T ŭ d ŏ szín ezüstös pántlika 116]. 1751 : Ezüstös Pantlika [Ne; Told. 19]. • • • Egy fŭzzönek valo T ŭ d ŏ szin ezŭstes [Mv; 1788 Egy hoszszu fátyolra valo T ŭ d ŏ szin ezüs?sb 47]. tös pántlika [Mv; TSb 47] * - selyem. 1757 Szk: ~ csipke. 1768: Udvari gallér ezüstös Vagyon egy Hiúz Mállal bérlett szederjes ezüstsipkével [Mezősztgyörgy K ; K s 23. X X I I b ] . tös sellyemmel elvegyes óldal petsenyés Néhai 1816: Brillianti* zöldes Magyar kőntős hozzá Édes Atyámtol maradott mentém [Torockósztvalo ezüstös Tsipkével ing ullyával 1 [Nyárádgyörgy; Berz. 3. 1 /4] * ~ szoknya. 1727 Egy a sztbenedek M T ; Told. 19. Tollvétség Brilgazdagon ezüstös rosa Szin Szoknya Szelyes ezüst Ijantin h. ?] ~ csipkeforma. 1688 Egy kótes feier rayta Vallastol [Marossztgyörgy M T , Ks fatoly Elö ruha kek, ezüstös czipke forma rea gr. Petki Zsuzsanna kel.]. 1757 E g j ezűstes varva [Mk; Kapi György lelt. 3] * ~ előruha. Sötét Szoknya, csinalatlan vállnak valóval [Job1768: Teczczin ezűstes elő r u h a [Szárhegy Cs; bágyfva M T ; Bál. 71]. 1768 ezűstes u j szoknya llt 109] Xr ~ fűző. 1759 : E g y karmasin selyem [Szárhegy Cs; L L t Fasc. 109] * ~ tcrcenellaezüstes fűző Egy pár ezűstes Melytartok szoknya. 1745 E d g j Kŏkŏrcsén szin ezüstös [Alvinc A F ; Berz. 20] * - Mm. 1615 Vagyon Teiczenella, ezüst csipkés szoknya hoza való ket Geongiŏs Azzoni Embernek valo hym, melyváilaval [Marossztkirály A F ; Told. 19] X ~ tyeket Beczültek edgyüt . . . f. 10. d - Ittem egy trudor-szoknya. 1794 égy ezűstes Trador SzokEzüsteos hym, Egiüt kis Annaie az haro(m) hym, nya [PfM] * ~ virág. 1714: Fejéres Selyem az ezüsteost Beczültek . . . f — d. 50 [ K v ; R D L Szoknya alul ezűstes virágokkal szővett f. h. 45 [Nsz/Fog.; R E k L t Apafi Mihály hagy. 2]. 96b] X ~ karkötő. 1759 Egy pár kék ezűstes kar kőttő . . . Egy pár fekete ezűstes kar kőttő 4. ezüstöt tartalmazó, ezüst-; cu argint; Sil• •. Egy Tzitrom szin ezűstes keszkenyő [Alvinc ber-. 1637 az my kgls Urunk alazatos keoBerz. 20]. 1788 Egy ezüstös fekete sziniörgesűnket inkab megh tekentven azon várványos karkötő hozzá hasonlo pántlika, és ezüsteös On keőves Banyanak mivelheteset reánk gyöngyre valo pántlika [Mv TSb 47] * ~ bizta es hadta keg(ie)l(me)sen [Torockó; Tlior. ârkötő-pántlika. 1743 Czitrom szin kar k ő t ő 1/26]. ezŭstes pántlika [Nagyercse MT Told. 29/30] 5. ezüsttartó, ezüst-; pentru păstrat argint; silbern, Silber-. 1796 kérem . . Néhai kedves • ~ keresztpántlika. 1743 egy Czitrom szin Bátyám ő Nga kítsíny Veres Bőrős ezűstes Láezűstes kereszt Pantlika [uo. ; i.h.]. 1788 : Egy dátskáját is bé küldeni ne sajnálja [Vajdasztiván hoszszu fátyolra valo T ŭ d ŏ szín ezüstös pántlika MT; D E 4]. Egy fŭzzŏnek valo T ŭ d ŏ szin ezŭstes pántlika 6. ezüstszín/színű; de culoare argintului, arEgy fejér ezüstös konytra (!) valo Kereszt gintiu; silberfarbig. 1789 : 2. Kötés Posta Pappiros Pántlika [Mv; TSb 47] X: ~ keszkenyő. 1757 Rf 11. xr. . Egy Kötés aranyos Pappiross Egy Tetzén ezűstes Keszkenő [Jobbágyfva M t ; Rf 6. xr — 8. Kontz Ezüstös Pappiross Rf 6 Bál. 71]. 1759 Egy Tzitrom szin ezűstes keszxr 24 9 Kontz Aranyos Pappiross Rf 7 xr kenyő [Alvinc A F ; Berz. 20. - L. még fennebb 12 [Mv; ConscrAp. 24]. ~„érkötő al.] X ~ kêszületű. 1779 : egy régi Ha. 1817 ezűstes [Mv; MvLev.]. ezüstös készűletű vas Szin Ánglia Dolmány [Nsz; CsS] X ~ majc. 1688 E g y Bélend szarv ezüstös ezüstös-aranyos 1. ezüstözött-aranyozott; arzöld Májcz vagyon r a j t a [Beszt.; Ks S. Mise. gintat-aurit; versilbert-vergoldet. 1595 Ket ken27] X ~ matéria. 1750 Olaj szinű Saterozott gjel was ezeosteos Aranyas M. 1 [Zsombor K ; Ezüstös matéria Szoknya, az allyán egy rend N y l r K V, 102]. 1736 : Az i f j ú legények, az kiktől keskeny és két rend ezüst Paszamánt [Wass. kitölt viseltek ezüst aranyos tollas buzogáut, Wass Dánielné portékái közt]. 1770 : Egy Kavé bársonynyal volt borítva a nyele . az kitől szin aranyos Ezűstes Matéria vall Mejtartostol penig olyan ki nem tőit, vas buzogánt viselt, Ezüst kötessel ezüst Horgával [Kisesküllő K ; az nyele ezüstös aranyos volt [MetTr 349]. R U O. 4 Désfalvi Simon Mihály kezével] * Szk : ~ buzogány. 1652 Egy ezüst aranyas ^ mellfűző. 1757 : Egy aranyos Mej fŭszŏ Három Buzogány. Egy portai nyakb(a) vető ezŭstes araezŭstes Mej fuszŏk [Jobbágyfva M t ; Bál. 71] "K" ~ melltartó. 1759 : Egy karmasin selyem ezűs- nyas kard fekete czap(ás) . . . Egy ezŭstes aranyas tekert markolatú pallos [Nsz; IB]X ~ csákány. tes fűző Egy pár ezűstes Mely tartok [Alvinc 1581 Továbbá töttem az én marhámból illyen AP; Berz. 20] * - mente. 1760 Valljon az testamentumot, Egy ezüstös aranyas a szablyát udvarnal lévő szolgálo Bornemisza Judith azt hagyom az nagyobbik öcsémnek Tamásnak; még kapáje azt a' Cziffra ezüstös vagy aranyas egy ezüstös aranyas csakánt azt hagyom az küsmentét, mert Killyenbe hozta volt az ményini sebbik öcsémnek Jánosnak [SzO IV, 75. — a Alább és el loptak volt de ismit meg kaptak volt [Kia forrásban aranyos alakban is] Xr ~ handzsár. lyén Hsz/Kv; Mk IX. 109] * palatindli\ 1560 Zalagon wagion Machkasinenal Egy Ezüspalatingli. 1759 Két pár, egyik tetzin, másik tös aranias hanczyar [ J H b QQ Temeswary János karmasin ezűstes Palatindli Egy karmasin re g] ~ hüvelykés. 1600 : H o z t a m ky kolosselyem fűző Egy pár ezűstes Mely tartok uarrol az en ura(m) ezőst miueben Ezőstős [Alvinc A F ; Berz. 20]. 1764 Czitrom szin ezűsAranias hőuel kes 2 [Gyalu K ; Sennyei 11/47] tes palatingli [LLt Fasc. 109] pántlika. 1724 : eziistöv X ~ kard. 1652 : Egy portai nyakb(a) vető ezŭstes aranyos kard fekete czapás. Mas ezŭstes aranyas czapás kard [Nsz; B K X . Fasc. 2 I . Bethlen István lelt.] * - korsó. 1736 : Már rendet állván, az vőlegény részire ment egy pohárnok az nagy ezüstös aranyas korsóval es kendővel, más penig ment az nagy ezüst és aranyos mosdó medenczével ., és legelsőben az leányokat és az asszonyokat megmosdatták [MetTr 382] (lóra való) ~ szerszdm. 1627 E g j lora valo, ezwsteos aran(n)nias szerszám kapaczinos. Mas lora valo arán(n)ias, ezwsteos szerszám kapaczinos, szugel.óie teorkeses Harmadik lora valo keskin (I) aranios ezusteos zerzam kapaczinostol [BLt]. 1673: az mennyi ezűstes arannyas lora valo szerszamok vadnak cedalanak resziben az mi itiletûnk szerint . . . Betlen Istvannak [Marossztkirály A F ; IB] X~ nyelű csákány. 1666 Egy arannyas tollas bot . . . Egy ezüstös aranynyas nyélŭ tollas Csákány [Ks; 21. X V I I I . 79] X ~ pallos. 1593 : attanak w kegmek aiandekon batorj Boldisarnak egy ezwsteos aranias pallost f 43 d - [ K v ; Szám. 5/XXI. 80]. 1652: Egy ezŭstes aranyas tekert markolatú pallos [Nsz; IB. — A teljesebb szöv. előbb ~ buzogány al.] X ~ sarkantyú. 1595 Egy ezwsteos Aranias sarkanthyu E g j ezwst Aranias gyerthja tharto M. 2 p. 27 | Egy Aranj as bogláros fek Agy. Egy ezwsteos Aranias sarkanthyu [Zsombor K ; SL. Sombori László reg.] X ~ szablya. 1581 Továbbá t ö t t e m az én marhámból ilyen testamentumot. Egy ezüstös aranyas® szablyát azt hagyom az nagyobbik öcsémnek Tamásnak [SzO IV, 75. — A teljesebb szöv. fentebb ~ csákány al.] Xr ~ szekerce. 1595: Sombory Gabornak . Egy ezwsteos Aranjas zekerche valamj theoredek kalänokkal [Zsombor K ; SL. Sombori László reg.] X ~ szerszám. 1602: ezen küuüllis valaminemü ezüsteös Arannias zerzamim v a d n a k . . . az kik gėörginibe* es eggiebüttis volnanak hagiom az en giermekemnek bogati Katanak [Márkod M T ; Bál. 92. - ftGörgényben (MT)]. 2. ezüst- és aranydíszes/díszítésű; împodobit cu argint şi cu a u r ; mit Silber- und Goldverzierung. 1673: az menyi ezűstes arannyas lora valo szerszámok, kardok, hegjestőrok, s katana szerszamok vadnak cedalanak (így I) resziben az mi itiletűnk szerint . . . Betlen Istvannak, az fiúnak [Marossztkirály A F ; IB]. 1755 : E g j ezűstes arannyas gazdag majsz Kantor Szárú egész lora valo Szerszám Zablástol, melly Zabola is ezŭstel meg volt f u t a t v a [Petek U ; TGsz 51]. 3. ezüst- és aranyhímes; brodat cu argint şi cu; a u r ; m i t Silber und Gold gestickt. 1627: E g j ezwsteòs araniás gránátos seliem feokeoteo. E g j veres fatiol feokeoteo. Egi kek seliem scopliiomos feokeoteo. E g j arniek varrasos fatiol feokeoteo [BLt 1 Béldi Kelemen lelt.]. 1628: Egi fejer uarrasos ezüstös arannjas czipkes gallos gjolcz lepedeo [Bodola H s z ; BLt 5 ua.]. 1768: Fejér Ezüstös Aranyas színes virágokkal szőtt szoknya [Nsz; TGsz 51]. $96 ezüstöv brîu/cordon de argint; Silbergürtel. 1628/1635: E g j pogány penzes ezüst <e>o,<W> kiben vagjo(n) arannjazot tizenket poganj P^jxZė Mas egj gjenge ezwst eo<w>. Harmadik egj fl^S' tagab rosteliös ezüst eow [Bodola Hsz; -BW néhai Béldi Kelemen lelt.]. 1633: Attam m** ezeòst törkeses aranias eŏuett [Ks Vesselini Kata kel.]. 1664: Egy remekes ezüst őv négy Tallért* egiŭtt [Beszt.; SL]. 1711: E g j ezüst ő [K**' HSzj]. 1737 E g j fejér Ėzűst ő [ K v h ; L M ezüstöz ezüsttel b e v o n ; a arginta, a sufla argint; versilbern. 1580 : Achelt ezwstözny. W^ÉP egy lot valazto vyzet es egy löt (l) keneşöţ & egy keües ezwstöt, vesd az valazto vyzben . c ^ ket, had egie meg, es I r y uelle valamit az ŭfi^-®" karz, zarazd fel, Jolezen [Nsz; MKsz 1896. 369JAz ezüstözésnek a köv módjai vannak: 1. (fémre) tott ezüstöt folyat/futtat. - 2. (fémrė, fára) ezüstleme^' pléhet erósít. - 3. (fémre, fára, bőrre, papirosra, pergaflgjl' ezüstfüstöt/fóliát/ragaszt. - 4. (fémet) ezüstoldatba — 5. (fémet, fát v. más anyagot) ezüstporral bevon. "T.L tőlünk felhasznált szövegnek nem mindenikében tetározj* meg közelebbről, hogy melyik ezüstöző eljárásról van szó, használjuk itt és az alább köv. címszók esetében az általánosa" jel-t. ezüstöző. E szk-ban; în această construçţ ie ' in dieser Wortkonstruktion; pirula-~ fapiksZ?, kb. labdacs-ezüstöző famedencécske; bazin vas de lemn pentru argintat pilule/hapuri; versilberndes Holzbeckchen. 1789: 2. Pilula nyozo, 's ezŭstező F a Pixis Rf — xr 10 ConscrAp. 44]. ezüstözött ezüsttel b e v o n t ; argintat, poleit ^ü argint; mit Silber überzogen, versilbert. 1WU' Egy paraztul ezustozoth zablia [ J H b QQ t e ^ ' wary János reg.]. 1634: Mindszenti Gábor r(am)nak . . . , kedues kerezt fiamnak hagiom fekete szereczen gyengen Ezwsteozeott valo szerszamomat [Wass 73/1 Cegei Vass J4 0 « végr.]. 1759 : szállíttasson el . . . Egy tzifra ezüstözött pléh Pantzélt derékra valót [ A F ; TSb 51]. ezüstözte! ezüsttel b e v o n a t ; a face să se ginteze, a face să fie poleit cu argint; versilb^ lassen. 1755: 2. P i p á t ezüsteztettem [TL- 1 leki Ádám költségnaplója 7b]. Vcí' ezüstöztetés argintare, poleire cu argint; v 3 süberung. 1758: Pipa ezűstőztetésére Rhf. 24 [TL. Teleki Ádám költségnaplója 154b]. ezüstpalack butelie de argint; Silberflas^; 1648 : Egy ezüst palacz (I) Nr 1 [Mk. Kapi tina kel. 5]. 1686: E d g j Ezüst palaszk belőll Arannyas [BK. Bánfi Farkasné Krisztina kel.]. 1697: Aranyas virágos Palaczk gombástol [KGy]. 1719 k.: egy palatzk Sutustol [LLt Fasc. 115]. 1732: S pár Bádiánnak és herbe tének valo Lapos & palaczkok Lot. 48 [Ks. Kornis Zsigmond lelt. 597 ftžfotpalaűkoeska butelie mică de àrgint; Silūerfläschchen. 1802 A' környül metéllö Instruí í ? t u m hozzá tartózó, ezüst palatzkotskákkal lÎyt nyomt. zsidó vagyontárgy-jegyzék]. ezŭst-palatin ezüstdíszítésű körgallér; palati. . ^ i n t a t ă / o r n a m e n t a t ă cu argint; Pelzkragen Ţ*- Süberverzierung. 1749 : Adának . . . Egy aranyos igen Szép Czirádákkal gyenge Sellyem /^gokkal elegyesleg készült Lászlit, és Palatint, 7? u gyan más ehez hasonló készűletŭ ezüst Lászm éş Palatint [Koronka M T ; Told. 12/2]. A r ; jcl-re 1. DlyR VIII/1. _ eíŭşt-pajatlnli ezüstös körgallér; palatină arßintată; Pelzkragen mit Silberverzierung. 1763 : J p r bibor palatinli ezüst s arany virágokkal r^Sy ezüst flajcz munka palatinli hozzá való A l i v a l [Nsz; Szer.]. [MFr?? 3 2 0 u i é t a g j a a fr. palaiine 'női prémgallér; boaféle' *ÖZJ» németbe, ill. osztr-bajorba és onnan -lt végződéssel • ^ a r b a átkerült változata lehet. ezüstpalló ezüst-evőeszközpalló; suport de ar7jSÍ P e n t r u tacîmuri; silbernes Messerbänkchen. Egy ezüst Palló [ K v ; Ks]. ezüstpántlika ezüstszalag; panglică de argint; silberband. 1768 Vas szinŭ sujtásos ezüst pant1 [EMU]. llka ezüstpárta diademă de a r g i n t ; Süberborten/ «anz. 15 97 P o c z M i h a i i . . . vallia, Zeoch í>et< ;ternenek, ki akkor eggiwt zolgalt vele(m) Andrásnál, az minemw ezwst lapos partais ala le U e u e a z ^ g j - ^ e s e l viue J f f i u Budai Rámáshoz [Kv T J k V/l. 151]. 1600 : Nyerges p e r n e Margith azzony . . vallja . . . Az ven azmannenak sok panaszolkodasat hallotta hogy ondotta hogy Razman Istwannak(is) sok Sgyetinast Adogatott granat zoknjat, parta eowet 2eost partatt, es penztis [ K v ; T J k VI/1. 448]. ezüst-pártaöv ezüst-övfajta; un fel de cordon/ de argint; Art Silbergürtel. 1639 : az temed r e ualo keolcsegre . deputaltunk Lakatos e B *erne kezeben Egy Ezüst p a r t h a Eőuet | Eöregh Mihalne hagiot testamentumban . . . An^°k(na)k Egj fekete maiczu E z ü s t Parta Eöuet, nyom Egy Girat [ K v ; R D L I. 116]. 1731: J ) Pénz magam Vartam bé egy Vankosb(a) l ugj tette be edgj kis Zöld ladaban az két dombos f m Párta övivel edgjütt:) [ N e ; DobLev. 1/142 ora Iförincz nb. Ladislai üveges cons. (29) vall.]. or t »u e zQst~pártaövecske kies ezüst-övfajta; un fel ^ cordonaş, brîuleţ de a r g i n t ; Silbergürtelchen. o33 vagion Juditnak egj kis szakat Ezwst Parta Eoveczke f. 7. d. 40 [ K v ; R D L I. 103]. ezQstpaszománt ezüstsujtás; gäitan/galon de ?fsmt; Silberborte/tresse. 1750: Olaj Szinü Saér ozott Ezüstös Matéria Szoknya, az allyán egy ezüstpénz rend keskeny és két rend ezüst Paszamánt [Wass. Wašs Dánielné pórtékái közt]. 1752 : Egy Viselt Zöld Bársony Mente, arany 's ezüst Paszománttal, nyestel béllelt [Eszt-Mk gr. Petkiné lelt.]. 1789 Egy ezüst virágos Citrom szin fél Szoknya Széles ezüst paszamántal, a paszamánt egy arasznyi vala [ T ; LLt]. 1790 : Egy Skatulyába, holmi dirib darab ezüst, arany lántzolás, paszamánt [Mv; MvLev. Kis Ferenc ács hagy. 3]. 1797: Egy Sámoa szin Creditor Szoknya válástól, a vállon ezüst poszománt [Mv; Told. 19 gr. Toldalagi K a t a kel.]. 1805 : 8 1/4 Loth Ezüst Paszamánt [Mv; Told. 74]. ezüstpaszomántos ezüstsujtásos; cu gäitan de argint; mit Silbertresse (versehen). 1739: Egy kapornya szin Anglia Mentet Ezüst poszamantost Muszka országi Fejer belessel [Illyefva H s z ; HSzj]. ezûst-pecsétnyomó sigiliu de a r g i n t ; Silbėrpetschaft. 1693 : Az Ezüst Petset nyomo Mihokot illeti [Ne; DobLev. 1/38. 6b]. ezüstpénz 1. monedă de argint; Silbergeld/ münze. 1576 : Wagion egy wy ezeost pynz walamy kewesse kyseb talernal [Szamosfva K ; J H b K XVIII/7. 3]. 1589: vagion egy Arany pénz es három Arany füler, es egy ezwst Araniozot pénz [ K v ; K v L t Inv. 1/2. 61]. 1659: Az hol mi pensz vagion mind ezüst s mind o arany pensz, mind kész pensz . . . hagiom es Testälom az en Uramnak Mihálcz Mihály Uram(na)k [Altorja H s z ; Borb. I]. 1777: most kész arany és ezüst pénzűi kináltatyák azon Lugosi Creditornak a d o t t egész Summával [ H ; J H b XXXV/60]. 1789 Ezüst elegy belegv Pénz . . . Réz pénz [Mv; ConscrAp. 2]. 1837 minek utánna Sigmond Miklós Uram, és Felesége a' fenn Specificált S u m m á t t Ezüst pénzűi le olvasták volna és azt Nemes Kontz Mojses Uram maga előttünk léválta volna . . . Evictiott Vállala magára [Asz; Borb. I]. S z k : jójszépjtiszta (elkelhető/folyó) ~ ül forgalomban lévő ezüstpénzben. 1714: Nemzetes Légeni Szilvási János Vram kételenittetett kölesen pénzt, ugj mint nyolez száz Magyar forintakot léválni, Nemes Vitézlő Kolosvári Miskolczi István Uramtol, jo ezüst pénzűi [Mezőőr K ; Born. I X . 2 Hunyadi István táblai íródeák kezével]. 1719 Ezen . . . Joszszagot az Introseriptus Donatarijustul valta ki . . . Boros Borbara Aszszony le Tiven előttünk Szip folyo Ezüst Pinzül az 50 id est ötven Magyar Forintokat [Kv ; Mk I I I . X X X V I I I ] . 1734 : ada husz magyari forintokat, jo folyo ezüst pénzül [Backamadaras M T ; H r 1/13]. 1739: Melynek nagyobb bizonyságára és el hitelire Sokszor meg I r t Nemes Mihály Uram is . . . a hatvan küencz magyar forintokat jo el kelhető ezüst pénzűi mi előttünk le tevé [M.köblös SzD; RLt]. 1749: Kabos Ferencz Ur(am) is Korda Susanna Aszszony (na) k Adott 2000. ie. K é t ezer Magyar forintokat finum Arany és tiszta Ezüst pénzzül a mi praesentiankb(an) [ K v ; Borb. II]. 1753: szép folyó ezüst ezüstpénz-alkalom pénzül agya [Told. 8]. 1795: azon Fundusért 300 ~ háromszáz Vonás forintokat szép folyo ezüst pénzül le számláltata [Torda; J H b XX/41], 2. pénzbeli román jobbágy-szolgáltatás; obligaţie în bani de argint dată de iobagi romåni; Geldabgabe der rumänischen Fronbauer. 1632 Adaiokat ez ide ele meg irt mód szerent keczer administralliak per annum, egiszer Karaczionban, egiczer Pwnkestben. Az Pwnkeösdi ado mellett faluiul tartoznak adni f. 1. melliet hinak ezwst pinznek. Az karaczoni ado mellett penigh adnak Eötuen pénzt, ~ d. 50. kit eök szoktak hini hal penznek [Grid F ; UC 14/38]. ezüstpénz-alkalom ezüstpénzben kötött alku/ vásár ; tîrg/tocmeală pe bază de monedă de argint; in Silbergeld gemachter Kauf/Handel. 1812: a tisztelt Groff . . Groff Bethlen Adám Urfitol Bonyhárol vásárolván edj Csikót ezüst pénz alkalomban. Midőn a Groff úrfi Csikaja árát Bétsben tejendő uti költségére nézve sürgetné, — A Groff keresvén pénzét nem találta [Héderfája K K ; IB. Takáts Ioseff (45) gr. I. Bethlen Sámuel tisztje vall.]. 598 ezüstpogácsa pogácsa alakú (nyers) e z i i ş t ö n t vény; placă de argint; Silberplansche. 1573: Katalin Kalmar Istwanne azt vallia, hogi lakot eggwt puskarnewal Latta hogi rákot eleh parta Eoueket kapcokat Arangywreoket azt Monta Imez eocheme Amaz laios Batiame Ez enmagame Monta hogi attyatwl Marat volna Monta hogi o penzis ezwst pogacia is Marat volna mégis N e w e z t e de ezeben Ne(m) Iwt [Kv; T J k III/3. 172]. F r e c s k a y e d m s z ó u t ó t a g j á n a k ötvössćgbeli jelentését ' m i n d k é t szótári részben - n é m e t ü l 'Plansche' szóval értelmeziA leíró részben a c í m s z ó értelmezési lehetőségét a köv. felvilágosítás segíti e l ó : , , R e n d e s e n . . . az a r a n y és ezüst öntése ar szorítkozik, h o g y r u d a k a t (Stáb) és lapkákat (Platté), pogácsák a t (Plansche) öntenek belóle, inelyekból különböző t á r g y a l j ö t v ö s ö l n e k (schmieden), d e l e g t ö b b n y i r e b á d o g o t , lemezt (Bletw hengerelnek é s drótot (Draht) v o n n a k belőlük" [Frecskay 1. m é g i.h. a z öntésre v o n . t o v á b b i leírást]. ezüstpohár paliar de argint; Silberbecher/pokal. 1549/1752 Az é n L e á n y o m ( n a ) k Orsola Aszszony(na)k hagyok négj kalánt ezustet egj ezüst k u p á t , és egj ezüst poliárt [Szentanna MT LLt]. 155' eg ewreg Ezwst poliar es keth kis Ezwst pohár [Mezőszengyei MT; MNy LVIII, 492]. Eo adot volt egy darab zeolet vagas vtban Kaim Imrehnek Reszerent penzel Es Ezwst p o l l * ſ a ezflstpénzbeli ezüstpénzben értendő/számítandó; . . . az Azzony tellesitette Be az zeole arrat | > v ' de socotit/calculat în monedå de argint; in SilT J k III/3. 192a]. 1577 Thowabba ez eo bergeld gerechnet. 1860 : halálom utánra hagyom teok megh allando bekesegnek megh maradásai és hagyományozom Akontz István urnái ez Lazar Anna aszszon'] ada Beldy Janosnj1 szaz Jwhott es tyz kabolatt, es tyz wneo barmo » lévő azon 7000 f t . conventios ezüst pénzbeli Eg' granat mentett wyott Es eg' ezwst P0*13 tiszta actio követelésemet, melyet tŏllem Akontz fel Eytelest, Es egg' Arán' gywrwth iott [ü z °" István ur kölcsön vett [Kv; Végr.]. Hsz; BLt 7]. 1593 : Ezek a kwwl wagion walamy marha ket ezwst pohár három Arany ezüstperem 1. ezüstprém egy keöseöntthiw [Szu; UszT 9/44. - aTl ' h már felsoroltakon]. 1607 János deák az meß ezüst-petákpénz ezüst-váltópénzfajta; un fel holt felesege Jdeiebe(n) az M o l d o u a i a k n a k AfJ de monedă de schimb din argint; Art silbernes Wechselgeld. 1813 k. : Mikor az u j ezüst peták vala ket ezwst poliart, de en Ne(m) tudom ' pénz fojt [Aranyosrákos TA; Borb.]. attae el vagj ne(m) [Mv; MvLt 291. 436b]. Szilagyi Lazlo . . . ö tölle eöt ezvst Voha*°?Q. s egy Louat lopot el [Sófva BN; Ks 41. B]. ezüstpikkely paiete de argint; Süberschuppe. Ket Simma arannias ezüst pohár [Cssz; 1693 : Tizen három apro sima romladozot ezüst 118. C]. 1674 latta(m) ot nalik 14 Ezüst poiia pikkelyek . . . , egy makkos pikkellyel. Tizen [ I m p é r f v a C s ; B L t ] . 1683 k. Vagyon nyolcz hoszszuka pikkelyek, az gombjai ment(e)n ige(n) szép Ezüst poliar Srophos es Araíl ;^ tr vadnak [Ne; DobLev. 1/38. 8b]. [Hadad Sz; SzVJk 142]. 1698 : Egy Nagy ér ® ezüst Pohár [M.bükkös A F ; Bál. 71]. 7/ ~. ſe ezüst-pikkelygomb ezüstpityke; nasture de arlátott ö klme valanri ezüst p o h á r o k o t , me»J gint b o m b á t ; Silberknopf. 1817 Égy nagyotska a' Gonos a név volt fel meczve [Ne; VoW ezüst, Füles pikkelly Gomb [Mv; MvLev.]. a 1/106. 8b. Szász eredetű család neve]. Vágjon egj arany füstéi üttetett virágos e ezüstpikszis ezüstszelence; cutioară de argint; pohár gjantotni való [Illyefva Hsz ; SVJk]. l ' Z k Silberbüchse. 1760 Edgy ezüst Piksis [Mv TGsz]. Megvolt némely uraknak tíz, sőt némely^ g húsz asztali szolgái is; azoknak nagy eZU^tak ezüst-pipafedél ezüst pipakupak; capac de pipă három negyedfél ej teles ezüst pohárból a din argint; silberner Pfeifendeckel. 1791 Egy asztalnál innyok [MetTr 361]. 1774 Dodi ezüst pipafedél [Déva; Ks 108 Vegyes ir. Grék s . . egy ezüst Pohárt ajándékozott Praeî ^ Mikucz kereskedő hagy.]. 0 Uram (na) k azért, liogy Sára J * * ^ ] . zában tegye lakni [Vécke U ; LLt Vall. ezfistpléh ezüstbádog; tinighea de argint ; 1793 bezzeg ha közelebb lehetne ked ^ Silberplatte. 1779: Fekete bársonnyal volt beugyan kapna ezüst poharokat [Drassó AF; ^ ^ vonva a koporsója . . . a két oldalán pedig ezüst pléhből kivágott betűkből: Ludovicus comes de 1803: Ezüst Pohár (: hat boglárral:) az Bethlen [RettE 401]. boglár (na) k Bütüin illyen ezüst betű: I a 599 dik boglár bütüin K [Csókfva M t ; UnVJk 234]. 1840 : hoszszuko 1/2 fertályosnyi ezüst pohár [Dicsősztmárton; i.h. 9]. Szk: abroncsos ~. 1628 Egy kis abronczios Ezwst Pohár [Gyalu K / K v ; J H b K XII/44. 6] % aranyos szájú ~. 1789 : aranyas szájú ezüst Pohár [Abosfva U ; E M U ] aranyozott 1803 Vagyon égy Cilinder formájú tőtséres a jaku .. arannyazott Ezüst Pohár [Harangláb KK; UnVJk 167] * capás 1710: édgy pár czapás ezüst pohár [Visa K ; Bht]ê 1744: Egy nagy Czapás ezüst pohár valami nagy ezüst pohár darab fenék 4 Lótni Czapás [Szentdemeter U ; ^ t Fasc. 67] jb egybejárôjegymásba járó ~. 1573 : Nagy Sebestien Monostory a . . . vallia hogy egykor valkay georgy kwlte volt eotet Monostoru l ala Zeoch Balas hazahoz . . . hogi megh Nythia Jómaga az Twrba lakatiat rak ky beleole, ket egybe Iaro ezwst pohart kalant [Kv; T J k Hl/2. 93. - ftKm]. 1674 Egy Bőr Iskatullya melyb(e)n vagyon: három egybe járó sima ezüst Pohárok [Szászvárosi ref. lt. Halics Mihály lelt.]. 1723 edgj néhány edgj másbon Járó ezüst ponárok, edgj ezüst aranjos párta őve (: ezeken kivûl tőb ezüst poharak . . . , aranj gyuruk, feles on tálok:) [Ne; DobLev. 1/104] * feteles />/. 1645 egi vastag regi fedeles ezüst pohár P°gani penzes [HSzj fedeles-pohár al.]. 1789 £zŭst Portéka . . . Két Fedeles ezüst Pohár Patikához való, belől arannyas 22 Lotot, és 1. Quintinget nyomok Rf 22. xr 15 [Mv; ConscrAp. •] farkasos 1714: egy oroszlányos farm o s ezüst pohár . . . fl. 19 [ K v ; Pk 6] gyón*atô ~ úrasztali/úrvacsorai ezüstpohár. 1729 : gjontato ezüst pohár, aranyas [Árapatak Hsz; SVJk] * hólyagos 1717 : Az Hollyagos J.abos ezüst poháris meg vagyon [Kv; AsztCJk jb kehely forma ~ . 1699: Kehely forma ezüst pohár tányéraval edgyütt kül belől aranyas nyom két girat 12 nehezeket [Kv; KvRLt X. \ 43b]. lábas 1717 Az Hollyagos lábos ezüst poháris meg vagyon [ K v ; ACJk 49b]. ez oû ' ^ ^ ŭ s t Lábos Zászlós pohár arannyas † Lot [Ks 73. 55 gr. Kornis Zsigmond hagy.]. 1803 : égy . . . lábos, fertályos Ezüst Pohár [Dombó UnVJk 55] jb megaranyozott 1714: ÍJeg aranyozott ezüst Pohár Krisztus Urunk jyniszenvedésit repraesentalo három figurakkal édesített, hasonlo födéllel, mellyn(e)k a' tetejen ârányotska vagyon 5 Márk ezüstett nyom fl. **nng. 95 [Nsz/Fog.; R E k L t I I Apafi Mihály jé1*.] * mugil 1635 : h a t t Mugyl ezwst Pohár .eol Aranyassok nyomnak Girat harmat gi2 l a t a f. 18 f. 54 d - [ K v ; RDL I. 107] * oroszlános ~ farkasos ~ jb talpas 1811 : ^gy Ezüst kivül belől Arannyal meg futtatott, a derekán virágos Ur Asztalára való talpos egy jertályos Pohár, a' derekán illyen Inscriptioval* lA.ilosva SzD; SzConscr. - a Kőv. a felirat]. '823: Egy talpas Ezüst Pohár . . . , égy fa tokkal !8(g)yŭt [Körősfő K ; RAk 139] * zászlós ~. 1732 ŝ^gy ezüst Lábos Zászlós pohár arannyas 29 *** [Ks 73. 55. gr. Kornis Zsigmond hagy.]. ezíistprém ezflstpohárocska păhărel de argint; Silberbecherlein. 1598 Gerendj Istuannak liattam egj Ejteles ezwst kannat, egj fel Aranyas kupát, egj ezwst poharoczkat [Gerend T A ; Törzs. Gerendj Pal végr.]. 1746: Lévén az Ekkl(ézsi)anak egy három lotos és két köntinges ezüst pohárotskája, in superabundanti, ezt el adta Megye bira (!) Nagy Ferencz Ur(am) Brassai ötves(ne)k per flr. 3,50 [Kökös Hsz; SVJk]. 1771 az idvezült Teleki Ádám Ur . . . az irt M. Nagy Aszszony(na)k adott volt által négy ezüst fertályos pohárotskát [Kendilóna SzD; TL. Teleki Pál hagy.]. 1803: égy Ezüst Pohárotska circiter égy fertáljos, Arany Virágos [Betlensztmiklős K K ; UnVJk 33]. 1824 : Fejérnép vetkezőhez tartózó Kigyo lábokon állo két ezüst poharatska B.B.R. betűkkel jegyezve [Fugád A F ; IB]. Szk: capás 1755: Egj Kűsded gjermek italra való ezüst Czapás poharocskát [Petek U ; TGsz 51]. ezüstporozó ezüst-cukorszóró; zaharniţä de presárat din argint; silberner Zuckerstreuer. 1752 egy nagy Ser vit z minden hozzá valójával, ugy mint Egy ezüstös Tábla, egy Csésze tartó ezüst láb hozzá való Csésze kettő, egyik nagyobb, másik kissebb . . . Hozzá való ezüst porozó és ugyan rajta lévő két ezüst Só-tartó [Marossztkirály A F ; Told. 19], ezüstportéka ezüstholmi/nemű; argintărie; Silberzeug. 1573 Kalmar János vallasa igaz liyty zerentt, Pwskar gasparnak megh gazdagwlasanak Eleytt Nem Tudom honett voltt . . . hallottam hog' az felesegenek eleytwl maradót volna ezwst portéka Es Egyeb yozagokys melyekből penztt zerzett volna es vg' kezdette volna el az Arossagott [Kv; T J k III/3. 174b]. 1693 : Vagyon Pappyrosban takarva, valami ezüst Portéka, ugy mint Tizenöt gombolyeg öreg sima mentere való ezüst gomb [Ne; DobLev. 1/38. 8b]. 1713 Ezüst, Aranyas Portéka, Fegjver, és egjéb némû kőntesei [Ribice H ; J H b XXXVII/4]. 1748 : vittünk volt ezüst portékákot oda e-szerint: Egy ezúst ibriket 12 kis kávés kalánotskaival edgyütt, egy Serviczet egész készŭletivel, egy pár bor hordó Crédentiát [Bögöz U ; Szentk.]. 1789: Ezüst Portéka Két Fedeles ezüst Pohár Patikához való [Mv; ConscrAp. 2]. 1800: lévén pedig egy ládában 100 forintom, azon kivûl ezüst portékáim . . . egy pár Csercseje [Bereck Hsz; H S z j P „Néhai Karátson Miklós kereskedő özvegye Jénea Nyáksa" (60) vall.]. 1824 : az ezüst portékáknak hasonfele része . . . Egy tsomocska égetetlen paszománt . . . Egy Máramorosi Filbe való [Dés; Ujf. Újfalvi Samu hagy. 1]. ezüstprém ezüstszegély; tiv de argint; Silberbräme. 1611 : Egj úörrös czimazin zoknia haromzor hantot az Alja zeöld barson premel: az vala(n) bechj ezwst pre(m) f. 18 d — [ K v ; R D L I. 88]. 1628: Egi fekete virágos barsonj hozzw farkú zoknia, az allian ket rend ezüst perem [Bodola 600 ezüstprémes H s z ; BLt]. 1651 Vagyon edgy Nuszt Labbal bellet fekete Bársony Palast Negy rendel az fejer Ezüst Perem az allyan | Egy Fekete Barsoni nuszt labbal berlet palast három rendel Ezőst prém r a j t a [Wass. Vass J u d i t kel.]. 1681 Ada . . . egy Veres Barsonj Szokniat, melien egieles, Ezüst és Aranj Pérem, h a t rendben vágjon [Somlyó Cs; LLt Fasc. 120]. 1772: Adatott egyik testvérnek . . egy tafota Sellyem Supellátra s annak körüllőtte való Arany vagy ezüst praemére (!) mind együtt kilenczven h a t magyar forint [Egeres K ; Ks]. és kivűlröl réá ragasztatott, szára kŏzepin lévő tsŏtŏrtŏn, h a t ezüst rosáju virágos, lábos fertályos Ezüst Pohár [Dombó K K ; U n V J k 5oJ. ezüstprémes ezüstszegélyes/szegélyű; cu tiv de argint; silberverbrämt. 1622 : Egy rákot ladaban E g j sederies perpeta szoknia ezwst premes. E g j veres Tabet szoknia arany premes [BLt 1 Béldi Kelemen lelt.]. 1664: Egy virágos medgiszin kamuka szoknyát, h a t rend ezüst prém az allyán medgi szin virágos Bársony az válla fejér ezüst prémes [Beszt.; SL]. ezŭstsarkantyú-szíju curea pentru pinten de argint; Silberspornriemen. 1560 Egy Ŭmberr való ezwsth sarkantyw zyw mely kewz -Nagy Andrassal [ J H b QQ Temeswary János teg.]- ezflstrńmájú ezüstkeretes/keretû; cu ramă de argint; mit Silberrahmen. 1823 égy ezüst filegrám r á m á j ú Szent Kép . . egy aranyas filegrám r á m á j ú Szent Kép [Szentbenedek SzD; Ks 38. V. Clenodia fam.]. ezûstremek kb. ezüstdísz; ornament de argint; Süberschmuck. 1629 Egy Ezwstbeol czinalt Kuttioczka aestim : t t . f 15 d. 33. Egy regy formara czinalt Lo nyakaba való Ezwst remekek uadnak az szyara szegezve [Kv R D L I. 132]. ezŭst-repetiróra ezüst ismétlő-óra; ceas de argint cu repetiţie; silberne Repetieruhr. 1774 Egy Ezüstös Réz Tábláju asztali űtö kitsin Repetlr orát. E g y Ezüst Repetir Orát melly Hatvan Magyar Forintokra betsültetett [MNy X X X V I I I , 305]. Bécsi k e l t e z é s ű , h i v . n y o m t a t v á n y b a n : 1792: é s e g y ezüst R e p e t i r Órák [ D L t ] . három arany ezüst-reszketőtü ezüst dísztűfajta; un fel de ac de ornament de argint; Art silberne Ziernadel. 1749 Egy ezüst dupléttal meg-rakott tarka zománczos nagy reszkető t ŏ [Koronka MT Told. 12/4]. ezüst-retekreszelő răzuitor de rídiclii din argint; silbernes Rettichreibeisen. 1732 : Egy ezüst Retek reszelő Lot 10 [ K v ; Ks. Kornis Zsigmond lelt. 11]. 1767 E g j Ezüst Retek reszelő [Sállyi K K ; Ks 21. X V I I I . 78]. ezüstrojt f r a n j de argint; Silberfranse. 1758 Egy veszszős Creditor forma, igen szép matéria superlát, keskeny ezüst Rojt r a j t a [Nsz; TSb 21]. 1800 E g y Szalma Szin atlatz ezüst rojttal való viganó [LLt]. ezflstrózsńjŭ ezüstrózsás; cu trandafir de argint ; mit Silberrrose versehen. 1803: Vagyon égy kivül belőll Aranyazot, különösön tsinált, ezüstsarkantyú pinten de argint; Silbersporo1688: három par ezüst Sorkantya [Beszt.; ^ S. Mise. 27]. 1743 Egy Pár Stiblire való Ezüst Sarkantyú [O.fenes K ; J H b K XXIX/28]. 1819Egy pár ezüst fel-kŏtö Sarkantyú hoszszú, egy kevéssé egyenesen fel-fele görbedett n y a k ú , vázot taréjjal [DLT 81 nyomt.]. - k- m ć g R e t t E 242. ezQst-serkentöóra ezüst-ébresztőóra; c e a S i ^ſnteptător ae de argint; tepxaxor argini; silberner snoerner Wecker. wecKci. • - Két ezüst serkentő ora dupla fenékkel 367 nyomt.]. ezüstserleg pocal de argint; Silberbecher. 1635 Poharok. E g j fejer Ezwst selleg, negj gjrat, pernezj Istua(n) Neüe rajta [Boj* . Hsz; BLt 5 néhai Béldi Kelemen lelt.]. ' 6 y o ß . Ezüst selleg nro 3 [Buza SzD; LLt 193 B]. ' 7 ' ^ Volt penig az szinben* egynehány pohársz ' annak némelyik része volt csak tiszta virágos, fedéles ezüst kupákból, . aémeily ezüst sellegekből [MetTr 383. - ftA lakodaj^ színhelyén]. 1746 Egy félejteles aranyos és * . virágokkal czifrázott ezüst selleg [Kökös ' SVJk]. 1757 Egy Nagy ezüst Selleg 6 virágos aranyos Ezüst Selleg, aranyos J j fedelével edgjütt [Jobbágyivá M T ; Bál. 71JSzk i pogánypénzes ~. 1696 : Egy pogány P zes ezüst selleg [Mv; MbK 80. 5]. ezüst-serleg pohár pocal de argint; SilberbechejAszS 1549/1752 Az én Leányom(n)ak Orsola ^Át (na)k hagjok négj kalánt ezustet egj ezüst - ^ és egj ezüst pohárt . Lázár Jánosnak egj ezüst serleg pohárt nagjot, az Cristáiy F . hárral egjetemben [Szentanna M T ; LLt]az en edes Anjamtol maradót egy e o r e g h 5, rfj serleg pohár [Bonyha K K ; Eszt-Mk Cserei Mária végr.]. 1732 Egy ezüst Selleg P° {s kivül belől arannyos Lot 20 [Kv Ks. Zsigmond lelt. 13]. ezttstskófium ezüstfonal/szál ( e z ü s t s z á l l a l ^ ^ tekert selyem-hímzőfonal) ; fir de argint; > -j f a d e n ; 1633 Egy Pappiros Skofium papiros ezeóst Skofium [Ks. Vesselini ^ 1736 az menyecske a n y j a az n á s z n a g y n a k , lyó-asszonynak, vőfélynek, n o s z o l y ó k i s a s s z o ajándékot küldött egynéhány nyíet' skófiummal, selyemmel varrott k e s z k e n y ő k ő L ^ Tr 392]. 1805/1818 : 1 Loth ezüst Skofium kerozni való [Mv; Told.]. „a , váltak^ A régiségben a z u t ó t a g s z ó k e z d ő h a n g j a sz-ezel v o l t használatos. 601 ezüst-szerszám Szk: ~ boglár. 1714 Három darabbul allo, Vörös Anglia Posztobul való Ló szerszám 100. ^°tig való ezüst Skofium boglarokkal ki rakott 1. Hung. 100 [Nsz/Fog.; R E k L t II. Apafi Miliálv £agy.] * - gomb. 1700 Egy Zöld Velenczei kamuka Dolmány ezüst Szkofium Gombok r a j t a 1/20] Xr ~ gombocska. 1759 : Égy szederjes sima bársony Aszszonyi mentét, széles ezüst csipkével, meg varva s ezüst szkofium gombocskákkal meg gombozva [Nsz; TSb 7] * ? Sombozás. 1746 : őv ezüst szkofiom szironyos lombozással [Nsz; Told. 19] láncozás. [805: 7 1/2 Loth Ezüst skofium Láncozás [Mv; • 7 4] * ~ varrás. 1713 Edgy Tetszin Angliai P°szto Mente Becsi szeles arany s ezüst szkofium varrás rajta róka mállal bellet. ez Vass Judith Ásziszonyé) [Wass. Id. Vas Györgyné Nemes Mária ü *gy ] * - virág. 1714: Magyar Nyereg, kék és Vő*>s seljemmel be buritott, a r a n j s ezüst Skofium viragokkal ki varrót, első resze almaval hátulsó pem g ezüst bagjoggal borított, mellj(ne)k Kengjele me g aranjozott külomb kíilombfele ezüst Vira gokkal ékesitett fl. Hung. 112 [REkLt I I . A Pafi Mihály hagy.]. ®2Ú8t*lcfeIy ezüstcsokor; f u n d ă de argint; ^berschleife. 1637/1639 : E g j slefelyes Seljem niaiczü Eöuen uagjon tiz Ezüst slefej, es kett syat, pikeljekkel, aztis az gjermek(ne)k Imre °k(ue)k attuk Emlekezetre [ K v ; R D L I. 111]. tzŭstsodrás kb. ezüst zsinór; şnur] de argint; ^"berschnur. 1808 6 Sing ezüst sodrás [Mv; A old. 22], Szk: /v mellfŭzõ. 1757 : E g j ezüst sodrás Mej [Jobbágyfva M T ; Bál. 71]. ez Ú8t-somgomb ? som alakú ezüstgomb; nasde argint în formă fructului de corn; ^nielkirschenförmiger Silberknopf. 1637/1639 : * 1 l i ] Ę z Ü S t Ę ö r e S h s o m gombok [ K v ; R D L re *2üst-sótartó solniţă de a r g i n t ; silberne Salzuchse. 7596 Egy ezewst sótartó kywwl beleöl ^ranyas nyom m - 0 p 43 1/2 [ K v ; R D L I. J- 1628/1635 Kett ezwst so tartó, égik arannios, c ^ az kettő mas fel ghyrat [Bodola H s z ; BLt t ^ t 1 B é l d i Kelemen lelt.]. 1692: Egy ezüst só *r*ó aranyas [Bilak BN ; J H b K L. 36]. 1736: már o u ^ a l a ' ' 111111(1611 készülettel el volt készítve, , ezüst sótartók, estve ezüst gyergyatartók . . . «am u . v e v ő k £ M e t T r 3 8 2 _ * T i a lakodalmi 6 Y 1789 2. Ezüst So-tarto, az Öble aranyos. b WcrA3' ^ n t i n g és 1/2 fac(it) R f 6 ' xr 52 [Mv; ^ ^ t - s p á d a ezüsttü; ac de a r g i n t ; Silbernadel. Sn J ezüst hajtó* s ezüst pártaba valo Pa 5? [Lesnyek H ; Szer. Harsányi É v a lelt. “ : hajtő (értsd: hajtű)]. . ®»Ŭgt-sróf ezüstcsavar; şurub de argint; Süer schraube. 1803: egy kivül belől aranyos, kerek talpa zatos giben ezüst fertí lyosni ezüst Pohár, . . . arany tsipkés üreges szára és a' pohara k ő z ö t t egy tsillagforma tsőtőrtős hólyag, melynek felső véjár belé a pohárnak fenekéből ki-nyuló srofja [Széplak K K ; U n V J k 218]. ezüst-srófocska ezüstcsavarocska; şurubel de argint; Silberschräubchen. 1732: 3 kis ezüst srofócska [ K v ; Kornis Zsigmond lelt. 21]. ezüstszáj ? ezüstözött perem/szegély; margine de argint; versilberter Rand. 1714: Mas három kitsiny üveg Palaczk ezüst szajokkal, vörös Bársonnjal boritott futralyb(an) s arany prémmel fl. Hung. 15 [REkLt II. Apafi Mihály hagy. 11]. ezüstszarvas ezüst-szarvasszobrocska; statuetă de cerb din argint; kleine silberne Hirschstatue. 1637/1639 E g j mereo Aranyas Ezüst szaruas feiesteol, nyom m. 2. p. 12. — f. 45 d. — [ K v ; RDL I. 111/. ezüstszeg ezüst díszszeg; cui ornamental de argint; silberner Schmucknagel. 1685 e. : Ezüst szegekkel vert nyereg Nrŏ 1 [Borberek A F ; MvRK Urb. 18, 20]. 1697 egj ezüst Szeggel még vert nyerget szerszámostul el vitt [Kál MT; Berz. 17. X I I ] . 1714: E g j Par Agju szilva fabul valo apparatussal elephant tsont Viragokkal mindenütt ki rakott, Csüje aranj Viragokkal és agja ezüst szegekkel ékesitve fl. Hung. 100. — [REkLt II. Apafi Mihály lelt. 26]. 1758 k. A' Graduálrol le szakatt ègy szegelet, ezüst szegjeivel égyütt [Kv. K v R L t X. A. 43c]. - L. még R e t t E 401. ezüstszegeeske ezüst-díszszegecske; cui mic ornamental de argint; silbernes Schmucknägelchen. 1714: Ezüst szegetskékkel ékesitett külső Tüker fl. Hung. 2 [RekLt II. Apafi Mihály hagy. 12]. ezüst-szerszám 1. ezüsteszköz/holmi; argintărie; Silberzeug. 1586: Ez Niolcz Zaz, tizenegy forint Niolczwa(n) ket pénz . . . Igyarto Simonnak, Es Veisz Tamasnak Egyhazfiaknak eppen ke* zeknel Maradoth, Nem tudwan eheóz, az Casulakat Es kywe (I) Iaro Ezwst Zerzamokat es Egieb Inuentariumot Zwnieget es effelet [ K v ; Szám. 3 / X X I X . 17 Gr. Diosy not. kezével]. 1597 (A) summa minden templum eolteozetek es kewn (!) iaro ezewst zerzamok es marhak kiwwl theot mindenesteöl f 1812//58 [ K v ; i.h. 7/X. 20/. 2. lóra való ~ ezüst lószerszám; harnaşament de argint; silbernes Pferdegeschirr. 1646 : A fin u m ezüst, lóra való szerszámot beküldőm Kolosvárra édes öcsém uram puczér kezéhez [RákCsLev. ifj. Rákóczi György öccsének, Zsigmondnak Székelyhídról (B)]. 3. ezüstözött hadi-szerszám; echipament de räzboi argintat; versüberte Kriegsausriistung. 1625 : Szüagj Mihalj az Gubernátor eô n a g a szolgaţa es feő komornyikia, valami Ezwsteos kardokat, ezüst-szerviz pallosokat, es Egjeb Ezwst szerszamokat . . . Fejerwarra Akarwa(n) vinnj . ment el, Estenj Mihalj Haro(m) Lowa(n) szekeren Enjedigh f 1 d 87 1/2 [Kv; Szám. 16/XXXIV. 209]. ezüst-szerviz ezüst asztali evőkészlet; tacîm de argint; Silberbesteck. 1752 : Edgy nagy vasas gőmbőlyeg Ládában vagyon egy kissebb szerű ezüst Servitz [Marossztkirály A F ; Told. 19]. 1793: már Pálffi Uramnak annyi argenteriaja van, hogy egész ezüst Szerviczekből tractálhat, mind a ked industriosus czigánnyai tselekedték [Drassó A F ; GyL gr. Lázár János lev.]. ezüstszín ezüstszínű; argintiu; silberfarbig. 1596 : Egy ezewst zin taffota zoknya arany sinoros három rendel hant az allya fekete barsonnyal ér f 38 [ K v ; RDL I. 65]. 1611 : Egj Ezwst zin dupla taffota zoknia barson premel haromzor hantot az alja [Kv.; i.h. 88]. 1676 : Vettem Ezüst szin pántlikát fertály hejan 2 singet Katonak Strinfnek(!) singit 60 penzen [Beszt.; Törzs]. 1828: Egy viseltes ezüst szin nyári kaput [DLt 118 nyomt.]. ezüstszínű ezüstszín; argintiu, de culoarea argintului; silberfarbig. 1817 Egy ezüst szinŭ csikós Vigáno [DLt 105 nyomt.]. ezttstszív szív alakú ezüsttárgy; obiect în formä de inimă de argint; Silberherz. 1823 : Votumok Ezüstből három nagyobb ezüst szfv a [Szentbenedek SzD ; Ks 38. V Clenodia fam. — a Templomi klenódiumok közt]. ezüsttábla címeres ezüst tábla; tăblie cu blazon de argint; Silbertafel. 1736 u. Mikes Mihály maga meghagyta . . . , semmi pompa, sem öltöztetett lovak, se zászló ne legyen; nem is volt. Különben nagy frequentia volt a temetésin, s nagy tractatio; éppen csak a nagy ezüst táblát tartották a fejinél, egyéb ceremónia nem volt [MetTrCs 479]. ezüsttál castron de argint; Silberschüssel. 1595: 31. Octob(ris) . . Harmad napig 6. úttal, attam az Ezüst Taalokra és egyeb Taalokra ö fge eleiben, zölöt az szçpiben [Kv; Szám. 6/XVIIa. 16 ifj. Heltai Gáspár sp kezével]. 1699 : egy Ezüst tál . . . , melybenis va(gyo)n ötven egy, vagy ötven két zlót [Ks 90]. 1714 : Ezüst Tál szellyén meg aranjozott Inscriptioval: Balthazar Apafi A 1648. nyom 8. látott fl. Hung. 8 [REkLt II. Apafi Mihály hagy.]. 1736 ŝ* Feladván az konyhán az étket ezüst tálokban, mindenik étekfogónak selyemmel varrott keszkenyőket adtanak, azzal az étkes tálakot általkötötték, s úgy vitték kezekben [MetTr 334]. 1760: Edgy ezüst Pixis Edgy ezüst Tál [Mv; TGsz]. ezüsttálacska castronaş de argint; Silberschüsselchen. 1637/1639 Egj Ezüst Talatska mereo aranjos, m. 1. p. — f. 16 d. — [Kv; RDL 602 I. 111]. 1817 : Három Dultsátzának való Tekenŏsbéka formájú ezüst Tálatska [DLt 105. gub. nyomt.; ugyanez BesztLt 354 al. is]. ezüsttálca tavă de argint; Silberplatte. 1820: Egy nagy Ovális Figuráju, négy lábakon állo. rostellyos széllí . . . egészszen ezüst Tatza (!)[Felőr SzD; Bet. 5 Fráter Theresia kel.]. 1877: 2 sima ezüst ovális tálcza [Ks 87 Kornis oszt. inv.jezüsttallér taler de argint; Silbertaler. 1598: hoztam en . . . tizen niolch forintot húz penzt' hoztam uala Ismét harminch eòt ezúst tallefţ es tiz forinth apro pénzt [UszT 12/99]. Az ára közönségesen harmad, negyed és őtöű ezüst fő juhnak, berbécsnek, kecskének egy-egy tallér [Fog.; TMÁO II, 69 Bethlen Gábor Tholdalagi Mihályhoz]. ezüsttányér farfurie de argint; Silbertell^ 1604: Vagion ket ezwst tanier melinek egg1^ forgot az szászok Templomában, az másik ^ Magiarok Templomaban mind eggywt nioö^9 m. 2 p. 37 [Kv; RDL I. 77]. 1612: Az mely ^ húszon negy ezüst talnyerokat, Bakos Boriba • kezehez adott volt az Ország és Feiedeie^ Tháarhazaban valók voltanak [Kv; lSt fej]. 1635 Zigiarto Mihály . . . ada el Tanért, kalmar arujais ugian bouo(n) uálá \ r ' MvLt 291. 47b]. 1673 egy Ezüst Tangye' felöl Arannyas [Mv MvRLt Tornai László ^ jegyzése]. 1707 a melly nap az Ellenség a t fel vőtte az nap vőtte ki Ungvári Sámuel az . Ezüst pohart es Tányért [Dés; DLt 488]. Valahányszor ivutt az fejedelem mind an^ tt szór az ezüst tángyérra töltött bort meg elsőbben a főinnya-adónak kóstolni [MetTr t 1771 Két vastagatska de nem nagy té& e i Tángyér [Kendilóna SzD; TL. Teleki Pál Szk: megaranyozott ~. 1736 uĚ : G arany Apor István, . . . magának s f e l e s é g é n e k . QÍ kalányokat adtanak be asztalhoz, tángy s r penig négyszegre csinált és két u j n y i r a nyozott ezüst tángyérokat [MetTrCs 444]. •«r sil ' ezûsttányérocska farfurioară de argint»^ ^ bertellerlein. 1816 Egy ezüst T á n g y é r o t s k a l rádsztlászló MT; UnVJk 66]. - trat aſ ' ezüsttartó ezüstnemü-tartó; pentru P ^ taſto gint; süber, Silbern-. 1820: Asztalhaz Egy e z ú s Fudranba vágynák ez alábbi ^ ezüst portékák* [Felőr SzD ; Bet. 5 Fráter a resia kel. — Köv. a fels.]. ezüst-teásibrik ezüst-teáskanna; ibric din argint; silberne Teekanne. 1781: Ezüst ^t Ibriket Palotkaine Aszszonyomnak® [Kv;-^ IV. 17. - *Értsd: hagyok]. ^ ezüsttokocska toc mic de argint; Silberf ut ^ 5 t chen. 1732: Egy Szagló, két felé nyilo k * tokocska [Kv; Ks. Kornis Zsigmond l e i ' 603 1743: ßgy fog vájó ezüst Tokotska [O.fenes K; JHbK XXIX/28]. 1780 : Egy másfél Iznyi hosszúságii fogvájo Tartó Ezüst Tokocska [M.fodorháza SzD ; R L t Somai Sándor ellopott portéu l közt]. tzüsUoUacska 'V 1673 E g j kis ezüst tollatska [Marossztkirály A F ; IB. I. Bethlen Domokos gy. I. Bethlen István lelt.]. lla ezûst-tölto ezüstkanna; cană de argint; Silberkanne. 1767 égy Ezüst Mosdo Medentze, Ezüst égyűtt [Désfva K K ; Ks 21. X V I I I . 78]. Töltőjével ttttst-trador kb. ezüstszálból szőtt kelmefajta; de material/ţesătură confecţionată din fire argint; Silbertrade. 1800 : E g y ezüst tradorbúl Val0 ' aranyal ki varrott, és arany rojtokkal prémeze tt fö-kötö [LLt]. öe ezttsttrombita trîmbiţă de a r g i n t ; Silbertrom|*te. 7823 Egy pár ezüst aranyozot trombita ivekkel ki rakva veres sejem bojtos sinorral, Szipka nélkül [Szentbenedek S z D ; Ks 38. v - Clenodia fam.]. fczŭsttü 1. ezüst-dísztü; ac ornamental de arjjjat; silberne Schmucknadel. 1682/1687 : Attam füzõ uegiben ualo Ezüst Tött, kinek az êgib(en) uolt mint egi Uyomni höszszu (!) apro êmü Lancocska [Fog.; Borb. I I . Rákosi Anna el J- 1736 Fekete süveget is igen viseltenek 2 nagy emberek; selyemből volt csinálva, az ^meaeké szép fekete bárány gyapjúból Az Y* P eQ ig nyárban ugyan hasonló fekete süveg e t viseltenek . . . , az süvegnek az csákóját ust tővel sűrűn megrakták, az tőnek az gombja r T ?nyos volt [MetTr 348]. 1770 : Egy par ezüst né° tUsz; Pf]. 1 7 8 7 h a t ezüst tő, mellyek kőzűl ^ gynek a végebe veres kláris Gyöngy, kettejé« pedig ezüst gomb vagyon [Mv; MvLev. I T G y ö r g y h ^ y . is]. 3ZK: koszorúakasztaló 1682/1687 : Attam i^ 1 koszorú akasztalo Feier ezüst Tőtt, melire IUH êaniomnak az Neue fel uolt irua, MelU ol °sz Tőnek is hinak [Fog. ; Borb. II. Rákosi A; *ima kel.]. cu “ î10®821*' ^ j e s ezüsttű; ac lung de argint t a v r ă l i e ' l a n S e s ü b e r n e Kopfnadel. 1638 : az add-1 e s z t e n d ô b e n » míg az pincében járék borért, hall CZÖSt t ô i m e t ellopá kontyomból | Azt is tőif i t a m a z anyámtól, hogy kontyából ezüst M v L t 29L 1 4 2 a S b °pta ~ 3 b átírásban !]. vSn'? ! spàM'forma ~. 1776 : E g y régi modi Paüé forma Ezüst Tő melly lehet 1/2 Lot [M.^blös SzD; R L t o. 1]. ezüstfityegő; ciucure de argint; SilberS a l a v á r i t is lefége' 1736 viseltenek az ifjú lia úrfiak, mind nemesek; az nadrág jáig ért a salavári ott bel01 ezü f ' ' nadrágon . v a g y selyem sinór lévén r a k v a két renddel a2 sinorok végiben fél ujjnyi ezüst vastag tők, eziistvarrásos azokat sinóron által vonták a salavári lyukain s úgy kötötték az nadrághoz. A salavárin az hol az lyukak voltak, oda szŭ formára csinált galanddal vagy sinórral kőről megvarrott posztó volt, az ezüst tők onnan fityegtenek le [MetTr 353]. 1737 Komlo9Í Sámuel Bányai K a t a t t tsokolta, szopta, édesgette szolgáloi fizetesin fejül valo discretiot felesen a d o t t ; ugy m i n t : tallértt, szoknyát, mentett roka torkos melyre valót, fűzött, ezüst lánczat, ezüst tőjével [ K v ; T J k XV/13. 9]. ezüst-tütartó cutie de argint pentru ace; silberner Nadelbehälter. 1611 : E g j Ezwst teö tartó valamj aprólék kapsochkaual niom m p 6. - f. 1 d [ K v ; R D L I. 88]. ezüst-út alk drum de argint; Silberstraße. 1679 edgjszer discurrálván Cserei Urammal az Béldi Pál el menetele felől monda őkglme, hogy bár ezüst u t a t csinálná(na)k eleib(e), csak jőne viszza havasalfőldébül [Fog.; „ Joannes Philippus in Arce Fogar(as) vigiliarum praefectus" (37) vall.]. ezüst-utenzilia ezüst használati t á r g y ; obiect de întrebuinţare din argint; silberne Utensilien/ Gebrauchsgegenstände. 1761 : mitsoda on ezüst vagj utensiliait Clenodiumait, menjit vett kezihez [Usz; Ks 20. XIV. 4]. ezüstü ezüsttartalmú; care conţine argint; silberhaltig. 1653 : Tavaly 1622 esztendőben egy (!) a drágaság lőn. És hozának felső Magyarországból jó öreg, jó ezüstü gazdag polturát Erdélybe búzáért [ETA I, 140 NSz. - "Nyilvánvaló elírás az eredetiben v. sajtóhiba a kiadványban nagy h.]. ezüstvakarék ezüstkaparék; răzăturŭ de argint; Silberschabsel. 1754 Arany ezüst vakarékok [Nsz; Told. 19]. ezüstváltó ezüst-beváltó; zaraf pentru argint; Silbereinlöser/wechsler. 1784 : Szebenbe az Arany és Ezüst váltónak bé attam a Familia Ezűstyiből Tizenkét egybe járó aranyas E z ü s t Czapa munkás Poharak [Ks 38. V Clenodia fam.]. ezüstvarrás 1. ezüsthím; broderie de (din fire de) argint; Silberstickerei. 1755 Egj Meczin dolomány ezüst várás r a j t a [Hr]. 2. ezüstszegés/szegő; tiv de a r g i n t ; Silberbräme. 1874 Egy nagy batiz perkált takaró a szélén ezüst csipke és varással [Szucság K ; RAk 64]. ezüstvarrásos ezüsthímes ; cu broderie de argint; mit Silberstickerei. 1755 Leány am Kovács Ágnes . . Vit el egy Veres Karmasin szin Anglia Mentet Ezüst Varasast Roka Mállal keszitetet [Mezőbánd M T ; MbK VIII. 19]. ezüstvilla ezüst villa furculiţă de argint; Silbergabel. 1573 : Dienes deák vallia hogi eo vetet volt zalogwl ezwst Mywet p(ro) fl 15 valkay gĕrgnek Eo penig I r t volt . . hogy adna megh az eo Ezwst Mywet mely egy Aranyas kwpa fedelestwl h a t . k a l a n ket Ezwat villa [ K v ; T J k III/3. 92], 1602 : megh marasztotta egj erzenyemet, ezewst so tartómat, kalanomat, vülamat, es egyeb ezewst m a r h a m a t [ K v ; R D L I. 73]. 1634: Ezüst Vüla haro(m) aghu [ K v ; J H b K XVII/15]. L. még MNy X X X V , 56. S z k : õzldbas 1693: Edgy ezüst Kalá(n) Tall. 1.//1/2 E d g j Eőz lábas Ezüst hitvá(n) vüla betsültetett ad denarios//. 50 [Ne; DobLev. 1/37. 4]. ezüstvlllácska furculiţă mică de argint; Silbergabelchen. 1629 Egy Ezwst vülaczika, Egy kis Kalannal Egiwt aestim: t t f 1. d. 47. [ K v ; RDL I. 132]. ezüstvirág 1. ezüstvirág-hím; broderie florală de argint; Silberblumenstickerei. 1714 Minium szin Brokad szoknya, elöketö, és vall, aranj s ezüst Virágokkal, szoknyán aranj, s ezüst Prém Hamu szín Brokad szoknja . . . Holló szin Brokad szoknja, Vallal és eloketővel együtt, aranj, s ezüst virágokkal, alul arany Prim(m)el, Vallon penig arany Csipke f. Hung. 120 [REkLt II. Apafi Mihály hagy. 1 - 3 ] . 1763: Fehér bibor palatinli ezüst s arany virágokkal Edgy ezüst flajcz m u n k a palatinli hozzá való Láczlival [Nsz; Szer.]. 2. ezüstvirág-dísz; ornament floral sculptat în argint; (getriebener) Silberschmuck. 1714: Iro Tablatskanak való futrálj, meg aranjozott ezüst bagjoggal ezüst viragokkal ekesitett fl. Hung. 6 [REkLt I I . Apafi Mihály hagy. 12]. 1760: Egy Cziprus F a Filegránt munkával Ezüst virágokkal készíttetett Ládátska [Mv; TGsz]. ezOstvlrágocska ezüstvirágdíszecske ; mic ornament floral sculptat în argint; kleiner Silberblumenschmuck. 1736 : Méltosagos Gróffi Vri Aszszony Bethlen K a t a Aszszony Néhai Teleki Ioseph Groff Vr házas társa buzgó indulatból I(ste)n dicsősegere conferalt egy ezüstbe foglaltatott arany füstéi ü t t e t e t t f l a j t z viragokkal ekesittetett es gyöngyökkel is czifrazott Kristály pohárt, melynek fedele tiszta ezüstből állo arany füstös ezüst viragocskákkal tornyozott [Lisznyó H s z ; SVJk] ezüstvirágos ezüstvirág-hímes; cu broderie florală de a r g i n t ; mit Süberblumenverzierung. 1734: Kŏkõrcsén Szin Arany és Ezüst virágos Szőtt ugyan Aranyos Ezüst kŏtéses Szoknya [Born. X X X V I I I a / 3 Kornis Krisztina lelt.]. 1789: E g j ezüst virágos Czitrom szin fél Szoknya Széles ezűst paszamántal [T; LLt]. ezüstvirágŭ (szőtt) ezüst-virághímes; cu broderie florală de argint; mit (gewirkter) Süberblumenverzierung. 1809 : Egy kék sellyem Lévántin 604 ezüst virágú vigáno az allyára való fél sing Szélességű plásos (!) ezüst csipkével [Koronka MT; Told. 19]. ezüstzálog ezüst zálogtárgy; obiect de amànet din argint; silbernes Pfandobjekt. 1585 Arany es ezewst zálogok kiketh az zamuęweo Vraim kesz pénz erw beochw zerent attak kezekbe anny rezebeol, ameniebeol nemely ezewst marhak ía" tatnanak meg nem érni, azt a pénzt amyert zalagul fekesznek [ K v ; Szám. 3/XIX. !]• ezüstzsinór şnur de argint.; Silberschnur. 1711 az őnek való sinoris légyen ezüst vert sinor [Nagy* almás K ; Ks 96 gr. Csáki István lev.]. 17®1 (A) nadrágon ezüst vagy selyem sinór lévén rakva két renddel az sinorok végiben fél njjnyi vastag tők, azokat sinóron által vonták a salfvar lyukain s úgy kötötték az nadrághoz [MetTrjI az Úrfi köntösére való ezüst sinor, gombokén, kötőért, és szarkalábért fizettem h. fl. 32 den. 54 [Kv/Szentbenedek SzD; Ks 72. 53]. ezzel az ez m u t névm hasonult -vei ragos alakj^ forma cu sufixul asimilat -vei al p r o n u m e h u . ü" monstrativ ez; mit assimilierter -vei Endu 8 gebüdete Form des hinweisenden Fürworts I. Jelzői haszn-ban; in funcţie a t r i b u t i v ă ; attributivem Gebrauch: evvel; cu a c e s t ( a ) / a c e tă/aceasta; mit diesem/er. 1546 Bogathy Ch^P ezzel ez keez penzel, az Zekel feelden aa maasz fakath wegyen az ew haza e p v l e s s e r e a n o t ; DanielO 5. — a ? Paná dKK]. tik, sz. eleje : H a az miueltetŏ . . . meg nem s szegődhetik ezzel az mesterrel, î rArt más mestert hihasson házához [Kv; K ő m h ſ u e l 1 5 - 6 ] . 1605: az mezeön való f ö l d e k e t h az felesegeuel eggjwth epitöttek [Nagysoly®?*, j UszT 19/76]. 1630 : Istua(n) Deák fel az szenat az Hadnagy Inassa M i h ó k e z z * , v i t fogolj Leannial h a t o t h fekeznek volt [Mv; » ^ 290. 197a]. 1641 : ezzel az leannial tudom ^ hogy varadi Miklós attiaual aniaual e $ A e g i i [Ne; RLt]. 1683 k. F á t adnak Tizenket *y szekerrel a . . . , de ezzel az m o d a l i t a s s a l , J ^ j . mivel Erdeiek nincs, h a t szekerrel az magok vesznek, h á t á t az P r a e d i k a t o r ^ ^ ^ az Erdő birakot, Contentalvan, k i v a l t a n i ţ v ^ a 741 S z ; SzVJk 156. A papnak]. 1 : Adám Ur(am) . . . azt mondá, mit tsujţ^lÿi. ezzel az órával e bizony r a j t u n k sűll.[Ks 2 JuHa Szarka (38) vall.]. ^ta/ H. hsz 1. ővele, evvel; cu el/ea, cu a ^ aceasta; mit ihm/ihr. 1754 ezzel egy ^ pengő Aniska nevű Leányukatis i s m é r t e m . torja H s z ; HSzjP]. 1775 Ezzel nyolc ^ ^ deig élt, de mégis azt mondotta Kemény'J^fr hogy szűzen találta [ R e t t E 350], 1836 0QSt t Szekér Pállal semmiré se mehet uság° ezzelis nyügölödni kell s nyelni a bossz [Zsibó Sz; W L t Kelemen Benjámin levj- ^ S z k ; - vagy amazzal. 1785 az A s s z o n ? ^ , panaszolta etzeris, hogy az Ur ezzel, vagj m zal bántotta, 's kesergette volna, hanem ha mi esett közőttök, magában t a r t o t t a [Mv; DLev. 4. XXXVI]. 2.'e (szóban forgó) dologgal, evvel; împreunä acesta/aceasta/cn lucrul în chestiune; mit dieser (vorliegenden, fraglichen) Sache (in Zusammenhang). 1556 : Az bór arrabol keth forynth Marad meg Ez wel egyethembe holnapy napon Adok hwzonketh forynthot [Mikefva K K ; B f R VI. 283/3]. 1573: Ferenchy Ambrus vallia . . . , Eo meg zolt hogi . . . Tijes vgi Iartok ezzel mynt lepeo Mate az eo draga hazawal [ K v ; T J k III/3. 136], 1592 k. : Hogj az dolog esett uala ez perei k keózt, haliam hogy czáttanas león, óda futama(in) tahág le wtette az J az Actrix Jobbadat, mo(n)da ozton hogy ezzel ados valal [UszT]. 1612/1613: Nagi Orsolia . . . egykor ki niuita lábat. hat nagiot dagadót, igen failallia vala, Biondek en igi iar affele fertelmes aszzoni allat a z ki maganak zabad akarattia szerent niavaliat m omorusagot szerez. Monda Nagi Orsolia, io azzoniom engemet azzal ne pirongas, mert en z ţ zel ketelen voltam [Szászzsombor S z D ; K J ] . '632: megh szollitottal oult Likas keo mezeobe li feöldert, az kit en egjszersmind veottem [Sszgy; BLt]. 1690: Az en Atyám meg °rökōsitette eszt az örökségét ezzel en szabad fagyok hogy el adgya(m) [Makfva M T ; DLev. ; XXXIA. 25]. 1764 : evincalniis kész vagyok IáK/18 f a t e n s e k k e l , hogj az edgjik káros felesége abdban azon bŏrhez hasanlo, és ezzel mindenekS í i C d g j e z ŏ honkor l á t t a t o t t [Torda; T J k V. °4]. 1793 mégis mutatá a féreg követ, ily szokai, hogy ezzel engemet meg akar étetni [Páva HSzjP]. 1854 (Az udvarház) el osztása első ház mellette levő oldal házzal és ezzel ossze köttetésbe levő sikátorral és kamrával, î o r m h û Z t o r n á t z é s hátulsó ház [M.köblös SzD; e szavakkal, evvel; cu aceste cuvinte, cu d S S U ; d a m i t : m i t ^ e s e n Worten. 1570 : Myhal e f k . . . vallia hogy egykor Moldowabol hoz 01t halat, . . . Talalkozyk R e a Thymar János es es TI Mondia hogy Enys akarok vinny Beort Bwzat oda Magiarorzagh fele es Koloswarra r l J kelnek, Eo ez valló Mond hogi en Nem üwdom Mert az felet en Nem Arwlta(m), Ezzel As t i o n n e t h t e o l e t K v I T J k m / 2 - 1 5 3 ]- 1 6 *0 • re , másodnap még odajüve ßgel, s mondá, hogy Isten hozzád, öcsém, én ímegyek - s én is mondám, hogy j á r j békével, , ha ugyan elmégy — én ezzel bocsátám 1 iMv; MvLt 291. 212a—5b átírásban!]. jJy j ekkor, erre; atunci, după aceea; hier/darauf. W3; Erdély Balinth . . . vallia . . . Horwat a am minthogy rezegh (így l) ezzel fel vchyudek t . Adgybol tehát eotet fogam es az kwlseo aj^gh hozhatam ott el esek [ K v ; T J k VI/1. 6 6 3 ;J- 1781: kérdettem. ki a d o t t szabadságot az * ârhám megkötésire. Azt felelte, neki strásazze ſ/^L ^ l mentem strásamester uramhoz ^^rkos Hsz; RSzF 272]. 1812 : Azonnal kiáltván ^ > f f n é a Nagy Aszszony Legénnyét Josefet ezzel mondván, Jere mert az Anyámot meg akarják verni, ezzel bé toppana Joseff [Héderfája K K ; IB. Magyari János (19) grófi kertészlegény vall.]. 1846 : Virág László . . . vagy négyet ű t ŏ t t Darvasra ezzel a ' paltza el t ö r ö t t [Dés; DLt 530/ 1847. 19]. 5. most pedig, és m o s t ; iar/şi a c u m ; jetzt aber, und jetzt. 1721 már el szegényettem jobb lesz nékem szegényennis az én örökös Uramot szolgálnom: ezzel Isten hozzatok [Naszód B N ; Ks 184. LXXXV]. 1850: Ezel vagyok és maradok holtig tisztelüjŭk Erdŏdi Károly [Dés ; D L t 860]. 6. ennek segítségével, ettől; cu ajutorul acestuia, de aceasta; davon, mit Hilfe dessen/deren. 1584: Keomiwes Ianosne E s Eotweos Peterne Anna valliak vitte ez ket valló az eothweós peter giermeket ez vargane Annianak k y . . . eyel Nappal Niughatatla(n) volt, Monda erre Catalin Azony No l m meg tanitlak mith miwely . . . Ally esthwe kesen eg termeó f a Ala, E s oth mond ezt haromzor* . . . , es ezzel giogulna megh es ez haznalna [ K v ; T J k IV/1. 280. — ftKöv. a babonáskodó mondás (Ezt 1. éj asszonyok/urak al.)]. 7. avval, attól; cu/prin aceasta; damit/von. 1590: (Fodor János) Mond zeoch Myklosnak Ahwl vagion, De ezzel azért nem Les J o b Jámbor mynt en myert az Tanaczba wls [ K v ; T J k III/2. 78]. 8. a(z elmondottakkal, evvel; cu cele spuse, cu aceasta; mit den Gesagten, damit. 1585: Angalit Veimen Mihalnç vallia, Az zekeret eg lo el ragada, Az zeker el teorek, . . . Az kepirone fia . . . az eggik kereket vagia vala . . . Ezzel az Iffiu Nem elegedek, hanem syweget(is) fel veowe az embernek [ K v ; T J k IV/1. 474]. 1599: a mely napra h a t t a wolt kapita(n) v r a m annak a teörwenit, az napra ne(m) ieöhette(m) wolt, egy attia(m)fiat dúltak wolt megh az Magyar orzagi katonak . . , Miwelhogy akkoro(n) illie(n) gondomtol ne(m) ieöhette(m), azért wgy wagyo(n) hogy tilalmat teőtte(m) az A elle(n), tilalm(am)nak ezel ado(m) okat [UszT 15/193]. 1618: Az hatalmas császárnak most vagyon Erdélybe igaz tökéletes szolgája, Bethlen Gábor, ennek igyekezze nagyságod* kedvét keresni . Ekkor csak ezzel akarám urunk személyét kedvesíteni a előtte [BTN 138. — A nagyvezér]. 1681 ez illyenre szükseges volna az Officialisok(na)k vigyázni, ne defraudaltatnanak, az erdemes munkás fizeteset ne substrahalnak, es ezzel az jobbagibol allo szegenj ember ne karosittatnek [VhU 67]. 1751 ha az megh sértŏdett fél illyen mortificatiokat nem szenvedhetvén ahoz é r t ő emberekkel s Tisztel ki j á r t a t t y a is fŏldenek borozdajat, ezzel sem gondolván semmit, magok vakmerő bátorságok szerént minden tőrvenjtelenseget végre visznek [Balázstelke K K ; B f R Michael Rempler (60) jb vall.]. 1831 Czako János ur . . . nekem ezeket mondotta kinálkozik kotsisnak de nem fogadom meg mert tolvaj, a ' Néhai Sigmond testvéremnek ládájából régebben pénzt ezzel lopot ki s ezzel magát előttem jegyesnek tévén nem fogadhatom meg [Dés; D L t 332. 17]. 9. ebben a tudatban, ezt t u d v a ; ştiind acestea; das wissend, im Bewußtsein dieser Sache. 1570: Erzebet zekely Gergelne . . . vallya, hogy az azzonyok az Birotwl pechietet valtotak es az uroknak Atthak hogy varas theorwenye zerent Mindent az my eoket Illethy dabo peternetwl ky vegyek, Es eomagok ezzel mentek haza [ K v ; T J k III/2. 169]. 1572 Filstich Leorincz azt vallia hogy Egykor Jeottek volt Eo hozza Varga peter es Tot András Mwtatnak egy Testamentum lewelet, Mellien ket pecet volt, semmy Newek Nem volt Benne az testamentumosoknak, Mond nekyk ez semmyre kelleo senky erre teorwent Nem Terme, Ez ketseges lewelnek talaltatnek, ez Nem twdom Minek walo, Ezzel Mentenek ely onnat [Kv ; i.h. 198a]. 10. arról; despre aceea; davon. 1618: Mikor ez ellen is sokat ratiocinála K a m u t i uram nagy kedvetlenül k é t ú t t a l is mondá a pasa, h o g y : Ezféle heába csavargó szovat* h a d j békét, szólj ezzel, h a szólasz, adod-é meg J e n ő t vagy nem ? [BTN 92. — a Valószínűleg olvasási v. sajtóhiba szóval h.]. III. f m - b a n a nim-ra utaló msz; cuvînt demonstratív care in propoziţia principală trimite la propoziţia secundară; im Hauptsatz auf den Nebensatz hinweisendes W o r t : 1. a következőkkel, azzal; cu următoarele, cu aceasta; mit den folgenden, damit. 1570 : Eotthues Ambrws . . . 606 vallya Azonkeppen Mynt Borbei Marton, Ezzel teobithy hogy Ez Kadas Myhalnet azkoris Esmerte Mykor kichin germek koraba az Darw vágta volt ky az egyk zemet [ K v ; T J k III/2. 180]. 1584: az Elebely vegezes leuel hatra nem hogua(n) Seott mynd(en) zikçllebe helyen maragion Ezel megy Theobwlue(n) k y k Ebbe azmy leuelwnkbe Jrwa vadnak [M.fráta K ; SLt T. 18]. 1590: Tilalmot t e ŏ t t e m ez al peöreös ellen es ezúel adom okat tilalmomnak . . [UszT. a Köv. a megokolás]. 1592/1593: Arra emlekezik eóis mindenekbe m i n t az felseó keet vallok ezzel vytúan hogy az K y s zamos Regi foliasa azon ment el Annak eleotte, ahol Christoff vram az eó maga Molna Alat fwz faakkal zerin zerte be wltette es megh gatolta [Néma S z D ; Ks]. 1606: Ezuel agiak az Tilalomnak okat hog az malom eösteöl marat mind az helieuel Egiwt [UszT 20/43]. 1724: Radnóti Susi . . . ita fatet(n)ſ . . . ezzel tsalogatott Pekri Ur(am) magához, tsak tselekedjem úgj, amint ŏ kglme moögya# Szoknyátis tsináltat nékem [Szentkirály MT; BK]. 2. avval, azzal a cselekedettel; cu aceea, clJ f a p t a acea; damit, m i t dieser Tat. 1587: (Aki) penigh kazalasawal vagy Irtasawal ez veghezes* Transgrediallia, . . . Az Espanok Inquiralliak, egy forintot vegienek raita, Azmeny zenat penig11 kazalt az eo sayat Rethynnis ezzel hogy a' hataro® be Irtot es kazalt, azt(is) el vezesse [Kv; TattJ* 1/1. 49].

Thamas ugi vaga egi Baltavai e Jbî hogi mindgiarast az fe^ldre esek [HSzjP]

Recommend Documents