NEVEZETES 69-ESEK, EMLÉKEK, EMLÉKJELEK

NEVEZETES 69-ESEK, EMLÉKEK, EMLÉKJELEK

Bory Jenő 1931-ben készült alkotása a 69-es gyalogezred I. világháborúban elesett hőseinek állít emléket. A volt császári és királyi 69-es, Hindenburg vezértábornagy nevét viselő gyalogezred emlékműve az 1918. évi montellói csata évfordulójára készült. Ekkor találták meg a szobor alatt az ezred naplóját, a csata leírását, és az áldozatok - mintegy 3600 fős - névsorát. A szuronyrohamot végrehajtó katona eredetileg a városnak háttal állt, a műút építése miatt szükségessé vált áthelyezése, ma a Vörösmarty téren áll és a város irányába néz. A talapzatán újra megtalálható Hindenburg tábornagy domborműve. Az eredeti az 1940-es évek második felében tűnt el.

„DE HA HÍV A HAZA ÚJBÓL ÉLNI FOG!”

Emléktáblák a székesfehérvári 69-es emlékműn.

2008-ban jelent meg Rózsafi János és Stencinger Róbert „17-es székesfehérvári honvédek a Doberdón” c. könyve. [1] A szerzők elsősorban a 17-es ezred történetét kutatták, de a helyszíni bejárásaik során keresték a másik fehérvári ezred, a 69-esek még fellelhető emlékeit is, ennek köszönhetően találtak rá az egykori 69-es őrmester, Milics János sírkövének maradványára a ravnicai temető kerítésének támasztva. A két székesfehérvári ezred harcainak története külön-külön fejezet, de az olasz fronton több alkalommal egymás feltétlen támogatására szorultak. „Október 24-én (1915.) a 69/III. zászlóalj a 20. honvéd hadosztály tartaléka lett. A zászlóaljtörzset, valamint a 9. és 10. századát Cotici-be rendelték, a 11. és 10. század még a Vallone völgyében maradt. Október 26-ának éjjelén váltották fel a Monte San Michele – San Martió-i állásokban a 17. népfelkelő gyalogezred századait. Megható, szívbemarkoló jelenetek játszódtak le eközben a koromsötétben. Nagyon sok esetben fiú apjára, apa fiára, testvér a testvérre, rokon a rokonra talált.”

Magyar Emlékkápolna a Doberdón. A tervek szerint az eredetileg tervezett felszentelésének a 90. évfordulóján fejeződik be teljes felújítása.(Kép a kiadványból) [1] Rózsafi János - Stencinger Róbert: 17-es székesfehérvári honvédek a Doberdón. Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete kiadása. Székesfehérvár, 2008.

A 69-esek és 52-esek egykori közös emlékműve az Isonzónál. Rózsafi Jánosék 2008-ban már nem találták meg

„A hazáért és a királyért!”

A nagyszékelyi (Tolna m.) 17-es és 69-es hősi halottak közös emlékműve. Nagyszékelyben már közvetlenül a háború befejezése után felállították a község hősi halottainak első emlékeit, az emlékoszlopokat a templom melletti kertben. A párosával elhelyezett betonoszlopokon ovális öntvénytábla örökítette meg az elesettek nevét és ezredük megnevezését. A képen látható emlékművet 1923-ban avatták fel. Ez az emlékmű egyben második világháborús elesettek emlékműve is: az utólag elhelyezett márványtáblák örökítik meg a második világháború községi áldozatainak és hősi halottainak emlékeit.

AZ EZRED HÁBORÚS VESZTESÉGEI

Egyes adatok szerint az ezred vesztesége közel 8000 fő körülire tehető. Elesett 75 fő tiszt és tisztjelölt, 300 fő altiszt és 7400 fő legénység, hadirokkantá vált 2300 fő. Ténylegesen ennél többszázas nagyságrenddel nagyobra tehető az ezred vesztesége, mint amit a könyv* veszteséglistája megjelölt. Ennek okait az összeállítás az alábbiakban jelölte meg: • Csak azokat a hősi halottakat sorolta fel, akiknek adatai állománykezelve lettek, azaz halálukat anyakönyvezték. • Nem tartalmazta azok neveit, akiket eltűntnek nyilvánítottak, valamint halottá nyilvántartásukat hozzátartozóik nem kérték. • Nem szerepeltek teljes egészében azok nevei, akik a hadifogságban haltak meg. A veszteséglistát átnézve az is megállapítható, hogy kb. 1917. első feléig még viszonylag pontosak voltak a nyilvántartások, attól kezdve már hiányosabbá váltak az adatok. Szerencsére akkora veszteségeik nem voltak, mint a somogyi 44-eseknek, akikkel sok közös ütközetet vívtak, például Lembergnél a 44-esek és a 69-esek göngyölítették fel az oroszok vonalait. A háború folyamán az ezredet a szerb fronton egy alkalommal, míg az orosz fronton tizenegy alkalommal kellett teljes létszámra feltölteni! Ilyen hatalmas veszteséget a magyar hadtörténelem folyamán egyezred történetében sem találhatunk.(Andrássy Antal: Somogyi katonák az I. világháborúban és az oroszországi polgárháborúban.)

 A volt császári és királyi 69. Hindenburg gyalogezred története

FENNMARADT 69-ES EMLÉKTÁBLÁK NAGYSZÉKELYBEN

Iffland Henrik Reinhardt János … Konrád

Hamburger Henrik Hoin János HolbKristóf

Nagy János szkv. Pecz János Schilling János

Schneider Reinhard Wilhelm Frigyes

Nagyszékelyben, a református templom melletti kertben még 14 öntvény tábla őrzi az elesett 69-es és 17-es hősök emlékét. Kb. 1919-1920 körül állították fel azokat az oszlopokat, amelyekre a névvel és ezredmegjelöléssel ellátott táblákat elhelyezték

Nagyszékely I. világháborús hősei: elesettek és hazatértek, 17-esek és 69-esek egyközös tablón. Sajnos nem teljes az összeállítás, sok elesett katona arcképe örökre ismeretlen maradt.

ISMERT 69-ES SÍROK ÉS TEMETŐK Lemberg mellett van egy kerek erdő közepébe van egy gyász temető abba nyugszik sok szép magyar baka eltemette gyászos Galícia édesanyám ne keressen engem a többi közt úgy se talál engem a fejfámra nincs a nevem írva csak úgy fekszünk közösen egy sírba (Magyar katonadalok és énekek)

„…De mi lehet például Schreyer hadnagy sírjával, akit egy lengyel grófi kastély kertjében temettünk el? Legtöbbször eszemben van azonban szegény Rezes László barátom, ki, mint hadnagy esett el Stary-Sambornál, mindjárt a háború harmadik hónapjában. Gyönyörű helyen nyugszik. Egy fenyveserdő szélén, egy Mária szobor tövében…” (dr. Horváth Lajos: A tábori lelkész háborús emlékei.) Adony: Szeitl József Augusztinow: Köller Mihály Budapest, Kőbányai temető: Posch György Marczi Mihály Debrecen, Hősök temetője: Veni Ferenc Dernow: Posch Ferenc Dobrotwor: Gévai Ferenc Ferestau (Fűrészfalva) községi temető: Gölöncsér János Görz, katonai temető: Virág József Görz, iskola mellett: Ragelik Mihály Jablonki: Matus József Kassai köztemető XIV. és XIV/a parcellájában vannak eltemetve: Bartůniček František Kovács József, 8. 8. Molnár József, 6. 10. 14. 7. 1915. 1915. 1914. Faber István tizedes, Kovács Sándor, 5. 7. Német Gyula, 25. 4. 8. 6. 1915. 1915. 1915. Fekete György, 9. 5. Kuti Ferencz, 28. 6. Sárközi István, 26. 1915. 1915. 11. 1914. Gabrovics József, 29. Lenovics János, 22. Silber Dániel, 25. 4. 5. 1915. 4. 1915. 1915. Könczöl József, 6. Lepsenyi István, 19. Varga János szkv., 11. 1914. 5. 1915. 9.5.1915 Kovács József, 5. 7. Mészáros János, 11. 1915. 6. 1915. Kizia melletti erdei temető: Palló József Lemberg, Lyczakowszkie-i temető: Ekker János Feliczi György Lupkow: Wirt Ferenc Luzek Gorni: Nagy IV. József Mezőkövesd: Král János Miskolc, Köztemető: Pencz József Munkács, téglagyári temető: Domanyik István Nagyszékely: Ismeretlen - beazonosíthatatlan 1 fő

Nw. Brezeznica: Szobissek Gyula hadnagy, Pletser Mihály címz. őrvezető Nyíregyháza, Hősök temetője: Lang Mihály Opoczno, (Lengyelország): Masil Wasar (1915-04-19) Osadne, Szlovákia: 974 ppl. Štépán Csögör 1892, Karlocz, Sárbogar, Feher 8.4.1915 978 ppl. Josef Palkovicz 1892, Székesfehérvár, 12. 4. 1915. 980 ppl. Adam Singer 1889, Paks, 14. 4. 1915. 983 ppl. Tujus Bowacz 988 ppl. Jidřich Haan kadet 1013 ppl. Reinhard Schneider Nagyszekely, 5. 4. 1915. 1014 ppl. Štefan Simon 1881, Polgardy, 12. 4. 1915. Panasowka, temető: Födelevics György Pécs, Központi temető: Háder János, Kopjár József Plava, 524-es magaslat: Ifj. Battyáni János Ravnica. Katonai temető: Ásványi József Takács Géza Milics János őrvezető őrmester Rebana, Katonai temető: Domanyik János Sprynia (Lengyelország): Johann Rézmann (Isztimér), Alexander Buda (Pákozd), Sebestyén József (Dunaföldvár), Szefan Varga (Vértesacs), Stefán Ruskovics (Dunaföldvár), Kopvács József (Sárosd), Paul Szabó (Sz.fehérvár), Ludwig Luchir (Hőgyész), Georg Doszpach (Fadd), Josef Horvath (Igar), Máté Kálmán (Bicske), Andreas Neidert (Nagyszékely), Georg Rinfner (Etyek), Manó Bunclauer (Bicske), Karl Wachauer (Pécs), Johann Brandt (Kéty), Johann Hingl (Paks), Georg Farkas (?), Johann Lepsényi (Sárszentmiklós), Johann Pál (Nagydorog), Alexander Takács ( Tolnanémedi), Alexander Nagy (Velence), Magyar Ladislaus (Zámoly), Kiss Ferenc (Rácalmás), Peter Körmendi (Vál), Jodef Valis (Iváncs), Alexander Bán (Bölcske), Stefan Steder (Sukoró), Karl Eingler (Trinyakgenia Langlebarn), Bíró János (Seregélyes), Michael Horváth (Herczegfalva) Szczurowa, Cmentarz nr 264. (Lengyelország): Kirchmayer Josef Kristof Stefanik Biczko Josef (1915-1-17) (1915-2-2) (1915-2-2) Swędów, Katolikus temető,kwatery łódzkie (Lengyelország) Herder A...(?).., ERS. R. 1 K. INF. REG. 69 1914-12-05 Székesfehérvár (? temető): Böcz László Székesfehérvári temető: Csavajda Ferenc Székesfehérvár, Szent Lélek temető: Varga Ferenc Treviso: Pájer Ferenc Világ, községi temető: Battyáni József

13

Zagorje. Katonai temető: Csefkó Ferenc címz. őrvezető Zwor, községi temető: Rezes Lajos hadnagy

Szobissek Gyula hadnagy sírja Nw. Breznicánál (fenn) és egy 69-es temető Galíciában.

14

Az ojtozi emlékmű, avagy ki emlékszik már az egykori 69-esekre? Internetes portál Erdély ma - Az ojtozi Honvédemlékmű útja Szent István országában. 2006. augusztus 18. „..A soproni 18-as gyalogezred ojtozi történetéhez: 1918-ban rettenthetetlen harcosoknak bizonyultak. A már említett csatában négy napon át feltartóztatták és visszaverték a túlerőben lévő orosz csapatokat. A soproni Cyberpress internetes lapból is tudjuk, hogy az ezred elveszítette tiszti állományának háromnegyedét és legénységének mintegy felét. A kitüntetések számadataival is érzékeltethetőek a részvétel arányai: az ezredet Ojtoz Hősei címmel tüntették ki, öt arany, 175 nagyezüst, 322 kisezüst és 852 bronz vitézségi érmet adományoztak a harcok résztvevőinek, s az ezred számára odaítélt díszkürt is jelzi az elismerés mértékét. Nos a soproniak még a világháború harcainak idejében hősi helytállásukat honvédemlékművel örökítették meg az Ojtoz völgyében. Ezt az emlékművet az ország politikai összeomlása közben barbár módon lerombolták. Az emlékmű egy hatalmas, az országút fölé benyúló sziklafalra elhelyezett egész alakos honvéd féldomborművéből állott. A sziklát az emlékműről Honvédkőnek hívták akkor is, amikor már csak a honvéd emlékképe függött a sziklafalon. Aztán 1961-ben az Ojtoz – Bákó műút szélesítése ürügyén a Honvédkövet is berobbantották, amelyet a helybéliek képzeletben még mindig ott látnak, és a helyet ma is Honvédkőként mutogatják, holott már se honvéd nincs, se kő. De van még emlékezet. Emlékeztek a soproniak is. A soproni 18-as bajtársi kör 1934-ben Dabóczy István szobrászművésszel, a Rákóczi Honvéd Főreáliskola tanárával elkészíttette a honvédemlékmű féldomborművének mását, amelyet 1934. augusztus 5-én avattak fel Sopronban, és az akkori Gleinchenberg allé Ojtozi fasorában helyeztek el.” Úgy kerek a világ, ha emlékezni is tudunk. Valóban, ezért feltétlenül meg kell említeni az egykori 69-es ezred I. zászlóaljának hősies helytállását, emlékezni kell a hősi halottaira, akik az ojtozi szorosban 1917. 03-04 között ugyanúgy küzdöttek, mint soproni katonatársaik. Az ojtozi harcokról Missuray Félix külön fejezetet írt az ezred történetét feldolgozó kiadványban. Emléküket semmi sem örökítette meg, akkori tetteik feledésbe merültek.

15

AZ EZRED KITÜNTETETTJEI

• III. zászlóalj Dr. Vasadi Balogh György közzététele alapján 1916. augusztus 1-ig kiosztásra került: Lipótrend: 1 III. osztályú vaskorona rend: 3 III. osztályú katonai érdemkereszt: 16 Ezüst Signum laudis: 7 Bronz Signum laudis: 25 Ferenc József-rend lovagkeresztje: 1 Arany érdemkereszt: 1 Arany vitézségi érem: 1 I. osztályú ezüst vitézségi érem: 75 II. osztályú ezüst vitézségi érem: 288 Bronz vitézségi érem: 579 Koronás ezüst érdemkereszt: 6 Ezüst érdemkereszt: 7 Koronás vas érdemkereszt: 2 Vas érdemkereszt: 38 Dicsérő oklevél: 224

16

• EZRED Az Országos Vitézi Szék összeállítás alapján az ezredből vitézzé avattak - 24 fő tényleges tisztet - 42 fő tartalékos tisztet - 271 fő tiszti állományba nem sorolt ezredtagot A harcokban hősí halált halt katonák közül vitézi címet kapott: Novák Pál t. hadnagy Bíró József t. tizedes (Csákvár). Elesett 1916. augusztus 21-én Dittrich József t. szakaszvezető (Székesfehérvár). Fülöp Lajos t. szakaszvezető (Nádasladány). Elesett 1915. november 12-én. Grosz Pál t. szakaszvezető (Györköny). Hősi halált halt 1918. július 15-én. Kondor Péter t. szakaszvezető (Seregélyes). Elesett 1917. június 25-én. Liszi József t. tizedes (Székesfehérvár). Németh József t. gyalogos (Sáregres), 1919 szeptember 18-án hősi halált halt. Pajor János t.közvitéz (Sárkeresztúr), elesett 1916. június 18-án. Perczel József t. szakaszvezető (Sz.fehérvár). Scheirich Antal t. őrmester (Etyek). * (1921-1930 között összessen 3342 tisztet és 8598 legénységi állományú hadviseltet avattak ünnepélyesen vitézzé.)

17

Az ezred legjobban dekorált tisztje:

KOVÁCS JÁNOS zászlóaljparancsnok 1. LIPÓT REND LOVAGKERESZTJE, hadiékítménnyel /=szalagján kardokkal/.

1916. július 11-én kapta a plavai harcállásban mutatott hősiességéért. Lipót rendet egyébként nem a névadó, hanem fia, I. Ferenc alapította 1808-ban. Lovagkeresztjéből több százat adományoztak. Ferenc József 1916. augusztusában átiratta a viszonyoknak megfelelően. Rangban a Mária Terézia alapította Szent István Rend után következett. 2. VASKORONA REND, III. osztály, hadiékítménnyel.

1916. január 24-én kapta meg, a görzi kiszögelés kemény védelme kapcsán. A Vaskorona rendet 1815-ben alapította I. Ferenc, majd Ferenc József 1916-ban újjáalapította. /Eredetileg francia eredetű, I. Napóleon hozta létre az olasz királyság alapításakor./ Előoldalán F betű, hátoldalán az első alapítási évszám látható. A vaskorona rész ovális, körben féldrágakövekkel díszített. Kovács aki a rend vitéze lett - alul a koronát lezárta és a csata helyét és idejét vésette bele. Ez az egyetlen eset, hogy átalakította kitüntetését. 3. KATONAI ÉRDEMKERESZT, III. osztály, hadiékítménnyel. A legkorábbi

magas kitüntetése. 1915. február 19-én kapta meg, az 1914 őszi eredményes szerbiai hadakozásáért. Hátoldala sima, míg az előző kettőé díszített.

4. HADIÉREM. Ezüst "SIGNUM LAUDIS", hadiékítménnyel. A bronzszinű ezüst érem hátoldalán nincs SIGNUM LAUDIS felirat csak a koszorú. Ezért

viseleti példány lehet, amit hivatalosan /még/ nem kapott meg. Erre a kitüntetésre egyébként felterjesztették, jogosult volt rá. 5. HADIÉREM. Bronz "SIGNUM LAUDIS", hadiékítménnyel.

Arannyszinnel futtatott. 1915-16-ban kapta hadiékítményes SIGNUM LAUDISokat, ugyanazokon a harctereken, mint a magasabb kitüntetéseit. A megnevezésre inkább a hátoldali felirat terjedt el. A hátoldali feliratot koszorú övezi.

18

6. HADIÉREM. Bronz "SIGNUM LAUDIS".

Az előzővel megegyező, de hadiékítmény nélküli és vörös szalagos futtatott bronz. 7. KÁROLY CSAPATKERESZT.

1916 decemberében alapított típusos kitüntetés, ami már egy hónap frontszolgálatért járt. Előoldalán GRATI PRINCEPS ET PATRIA CAROLUS IMP. ET REX felirattal. Hátlapján magyar és az osztrák házi korona, C betű és VITAM ET SANGVINEM MDCCCCXVI. Károly csapatkereszt van az 1933-ban állított magyaróvári háborús hősi obeliszk talapzatán. 8. SEBESÜLTEK ÉRME, egy vörös csíkkal.

IV. Károly, az ezüstszinű vitézségi érmet 1918-ban alapította. Hátlapján LAESO MILITI felirat. Barna szalagján a vörös csík jelzi a Kovács János említett sebesülését. 9. TISZTI SZOLGÁLATI JEL. Harmadik fokozat.

A Monarchia tisztjei kapták, három fokozata volt. Ez már nem háborús kitüntetés. Hivatásos tiszti szolgálatért adták, ezért ”Tiszti Kereszt”-nek is nevezték. Nem ismeretes, hogy mikor kapta Kovács János a keresztet. 10. BOSZNIA-HERCEGOVINAI EMLÉKÉREM.

Szalagja mindig piros-narancssárga. A tartomány 1908. évi annektálásakor ott tartózkodók kapták. Kovács János is részt vett a részleges mozgósításban. Hátoldalán Bosznia címere, a kardot tartó kar, díszítés, MEMORIA felirat és az évszám. 11. JUBILEUMI EMLÉKÉREM.

Ferenc József trónralépésének 50 éves jubileumára bocsátották ki. Civilek is kapták, de ez a darab katonai, hiszen vörös szalaggal ellátott. Nagy tételben készült 1898-ban. /A trónralépést 1848-tól számította az uralkodó./ 12. JUBILEUMI UDVARI KERESZT.

Más néven "Jubileumi emlékkereszt". Az 1908-ban tartott 60 éves uralkodói jubileumra készítették nagy számban. Hátoldalán: 1848-1908. 13. BALKÁNI MOZGÓSITÁSI ÉREM.

Másképpen "1912/13-as Emlékkereszt". A második balkáni háború kapcsán az Osztrák-Magyar Monarchia is magasabb harckészültségbe helyezte a küzdő felek határaihoz közeli csapatait, így a 69-es közös gyalogezred Kovács őrnagy vezette III.zászlóalját is. A mobilizációban résztvevők kapták az "Emlékkereszt"-et. (Enzsöl Imre: Kovács János tábornok élete és kitüntetései.)

19

A VITÉZZÉ AVATOTT EZREDTAGOK NÉVJEGYZÉKE AZ ORSZÁGOS VITÉZI SZÉK ÖSSZEÁLLÍTÁSA ALAPJÁN

I. TÉNYLEGES TISZTEK Alszászy (Herschmann) Károly ezredes Ambrus (Hambrusch) Béla főhadnagy Bardóczy (Báder) Ferenc őrnagy Bánfay Ernő ny. százados Bodajky (Polczer) Lajos százados Bőnyi (Bönig) Adolf százados Falusy Jenő ny. ezredes Galánthay (Gallauner) István ezredes Horváth József szv. főtiszt Kapuváry (Horváth) Gyula Kováts Béla ny ezredes czeczei Kurz Lajos őrnagy

Kuthy László százados Marosi Gyula ny. szv. főtiszt Marssó Pál csö. őrnagy Missuray Félix ezredes Német I. Imre vkszt. ezredes Ormay (Kornhoffer) Alfonz ny. ezr. Péter Károly g. százados Kreorowczei Scholtz Béla ny. áll. tbk. Dr. P. Szabó György rk.esperes Sziklay Ödön őrnagy Téczely Károly százados Teuber Hugó százados

20

II. TARTALÉKOS TISZTEK Adamóczy (Adamecz) Gyula fhdn. Dr. Antal Aladár főhadnagy Dr. Arató (Neusiedler) Jenő hdn. Áts Sándor Béla hadnagy becskeházi Becske Kálmán fhdn. dr. Csík László főhadnagy dr. Debrőy (Artner) Arzén fhdn. Dukay (Schultz) Kornél százados Fehér Xavér Ferenc t.zászlós Fejes (Fejfarek) József főhadnagy Gerőfy Zoltán főhadnagy Horváth István hadnagy Dr. Horváth Kázmér főhadnagy Dr. Horváth Lajos tábori lelkész Jávor Nándor hadnagy Kalausz Ferenc hadnagy Kenedy (Kaufmann) János fhdn. Dr. Keresztes-Fischer Ferenc fhdn. Kis Kálmán hadnagy

Kürtösy (Petricsevics) Mátyás fhdn. László (Laczkovics ) Béla fhdn. Máté (Matesz) András százados Mérai (Mérey) József hadnagy Miklós József zászlós Molnár László főhadnagy Novák Pál hadnagy Papp Béla hadnagy Szebehelyi József Dr.Szelenczy (Stepanivics) M. hdn. Szerdahelyi (Szlabony) József hadnagy Székely (Slezák) Jenő zászlós Dr. Szőcs Dezső hadnagy Dr. Tanka Tibor László főhadnagy Vattay Dénes Lukács főhadnagy Vida Ferenc főhadnagy Végváry (Wachauer) főhadnagy Dr. Vida Elemér őrnagy Dr. nagyatádi Visy Imre főhadnagy

III. LEGÉNYSÉG Alföldi (Antonovics) Mátyás szkv. Aradi (Apostolovics) Mihály szkv. Arany János szkv.

Ádori (Biber) József törzsőrmester Árvai (Purger) János szkv.

Barabás József tizedes Bankó Vincze közvitéz Balog Gyula szkv. Baráth Lajos őrmester Barba (Bittmann) János szkv. Bartalos Gáspár népfelk. őrm. Bárándi (Jankovics) József tiz. Bárány János gyalogos Berényi József őrmester Bencze Gyula őrvezető Bíró József tizedes Bodó István szakaszvezető Bodri Mihály tiszthelyettes

Bognár István közvitéz Bognár Péter őrvezető Bokor István őrmester Bongor Lajos törzsőrmester Borbás II. István tizedes Borbély András szakaszvezető Borsai (Baldauf) Ferenc őrm. Botos Péter szkv. Böjtös Ferenc őrmester Böcz János közvitéz Bőke Ferenc közvitéz Bősze József őrvezető

21

Czinka Péter őrmester Csuthy Mihály test.tiszth. Decsi János tizedes Detre (Drankovics) őrv. Dénes (Drevenka) Mihály szkv. Désaknai (Antonovics) Márton th.. Diósi (Charamza) József tiz. Egyed József testőr t.h. Erős Antal népf. gy. Eszes (Espach) János tiz. Ékes (Éder) János szkv. Frank Ferenc közvitéz Grosz Pál szkv. Garami (Gurdics) József őrv. Gazdag György tiszth. Gárdonyi (Glavák) Ádám őrm. Gátos (Grósz) András szkv. Gudányi (Godán) István tiz. Gombás (Géringer) András kv. Göbölös István gyalogos Göndöcs László tizedes Gyergyói (Gálovics) István t. Gyöngyvér (Györik) József őrv. Gyönki (Ehlich) János gyal. Győrfi (Gyenis) József tiz. Iharos III. János gy. Imre (Izafé) Lajos nfk.kv. Iványi (Ivanics) Ferenc őrv. Istvánfi (Ivanics) népf.kv. Irányi Márton szkv. Kamarás (Kvenz) József tiz. Kalmár István Karcagi (Krajcsivics) József tiz. Kardos (Krocs) József szkv. Kazár (Kesztler) Mihály szkv. Kálmán György szkv. Kárász János szkv. Konyár István tizedes Kerencsi (Kis) Mihály nfk.kv.

Falusi Ferenc őrmester Falusi (Felencsik) István őrv. Falus János őrmester Farkas Mihály c.tizedes Farkas Pál tizedes Fábián Pál közvitéz Fejős Pál gyalogos Fekete Fernc őrmester Fekete István szkv. Fésűs János t.h. Filotás János tizedes Fülöp Lajos szkv. Hantos (Hába) János közv. Harasztos (Steigervald) J. szkv. Hir György tiszth. Hodonyi Antal tizedes Hodosi (Hopp) Ferenc kv. Hollósi János szkv. Horváth András tizedes Horváth Ferenc őrmester Horváth István őrmester Horváth István szkv. Horváth József közv. Horváth József alhadn.

Jakab István tiszth. Jankó József szkv. Jóföldi (Jankovics) Antal tiz. Juhász István szkv.

Kerék István őrvezető Kis Gyula szkv. Kiss János szkv. Kiss József cimz.őrmester Kiss József őrmester Kiss József tizedes Kocsis István tizedes Kocsis József tizedes Kocsis István tizedes

22

Kondor Péter szkv. Kovács András szkv. Kovács (Kindl) Ferenc őrm. Kovács György tiszth. Kovács István tizedes Kovács (Král) István ny.tiszth. Cs. Kovács János közv. Kovács János szkv. Kovács József őrmester Kovács József szkv. Kovács József őrvezető Kovács József közvitéz

Kovács László törm. Kovács László szkv. Kovács Mátyás őrmester Kovács Pál szkv. Kovács Sándor őrmester Kő (Kü) István tőrm. Kő Mihály szkv. Kőbán Ferenc tizedes Kővári (Kularik) Kálmán őrm. Kövesházi (Kuglica) I. tizedes Kövesi (Karg) Ferenc őrmester

Laczkó Sándor tiszth. Ladányi (Leinemann) J.szkv.. Láng (Löffler) Ferenc tizedes Láng (Lang) Mihály őrmester László Ferenc hiv. th. László József őrmester László Péter őrmester Lepsényi István hiv. őrm. Lipárdi András hiv.tiz. Liszi József tizedes Lukács György szkv. Magyar (Prei) István őrm. Magyar (Mergl) Péter őrm. Major István szkv. Marosi István szkv.

Mármarosi (Müller) József gy. Megyer (Major) Márton tiz. Menyhárt Pál szakaszvezető Meter (Meiszler) Ignác tiz. Mészáros Imre őrmester Mogyorósi Mihály őrmester Mohácsi (Mergl) István szkv. Molnár István őrvezető Molnár István közvitéz Molnár József honvéd Molnár Kálmán őrmester Molnár Lajos hiv. tiszth. Molnár Mihály ny.th. Mutnoki János szkv.

Nagy István őrmester B. Nagy Sándor őrvezető Nagy Zsigmond tizedes Nemes (Neukum) János kv. Nemes József őrmester Német Pál őrmester Németh János őrmester Németh János szkv. Németh József gyalogos Németh Mihály szkv. Németh Pál szkv. Nimród (Nikli) Sándor őrv. A. Nyúl Sándor pót.gyal. Orbán Ferenc hiv. t.őrm. Örsi József szkv.

Pajor János közvitéz Palló Mihály őrvezető Pap Vendel tizedes Papp János közvvitéz Parajdi (Pisch) József őrm, Pálos (Poszmik) István őrm. Páncél (Poloviczer) Ferenc nfk.őrm. Pánczél Lajos ny. vám.alhdn. Peczel József szkv. Pereczes József tizedes Petróci János tizedes Pintér István őrvezető Pobrányi József gyalogos Pomothy István szkv. Pötördi István őrmester

23

Pötörke Pál közv. Puha István tizedes Puskás József szkv. Pusztavámi (Wagner) József őrm. Rácz György tizedes Rácz. P. János tizedes Rácz Sándor tizedes

Rácskai János közvitéz Révbíró (Rehák) F. hiv. th. Révész József gyalogos Réz (Rézmann) István utász Rézbányai (Rézmann) József szkv. Rozsos István hiv.őrm

Salgóvári (Schubert) J. őrv. Sasvári (Scholl) Ignác szkv. Segesdi István népf. őrvezető Seregélyes (Stadler) Márton szkv. Siklósi (Schuszter) Antal szkv. Simon (Schweighardt) Albert gy. Simon János őrmester Simon József szkv.

Simon Tamás szkv. Sipos József tizedes Sipos József őrvezető Somogyi Sándor ny. th. Sörösi (Schönecker) János őrv. Südi Istrván őrmester Scheirick Antal őrmester

Szabadi (Schneider) Henrik tiz. Szabó András hiv. th. Szabó Gábor szkv. Szabó Gyula őrmester Szabó István népf.őrv. Szabó József tizedes Szakács József tizedes Szalai József szkv. Szegi István közvitéz Szemes (Szloboda) József tiz. Szenczi József közvitéz

Szendre (Szmilkó) István h.th. Szentpéteri István szkv. Szepesvári (Pratschler) Ferenc kv. Székely (Geiger) János Szíjjártó Ferenc szkv. Szilasi István tizedes Szilasi István tőrm. Szőke István tizedes Szűcs János tizedes Takács István gyalogos

Takács István közvitéz Tolnai Ferenc őrmesster Tolnai János közvitéz Tolnai József őrmester Tőke József tizedes Vadas (Verner) János közv. Vadász János őrmester Vajcsi Imre tizedes H. Vajda Péter közv. Cs. Varga János őrmester Varga József közvitéz Varga Mihály tizedes Varsádi (Hoch) János gyal.

Varsányi József gyal. Varsányi Mihály őrm. Vass András gyalogos Vass György őrvezető Vasadi(Vagyóczky) István őrm. Végh Sándor tizedes Végvári (Windish) István szkv. Vértes (Wéber) Ferenc ths. Vida Ignác őrmester Virág (Weber) József közv. Vizi József szkv. Zsebő jános őrmester Zsilvölgyi (Vuletea) József közv

24

EZREDTULAJDONOSOK GEORG GRAF VON JELLECIC DE BUZIM (1805. 05. 25-1901. 07. 10.) 22.7.1849:GM, 14.1.1856: FML, 16.8.1861: nyugállományban. 1860 – 1884 között alapító ezredtulajdonos és az ezred névadója

„Kíváncsi vagyok egyébként, most már persze hiába, vajon tudta-e apám, amit én is csak nemrég óta tudok, nevezetesen, hogy a kőszegi intézetet 1856-ban az a Jellasics bán és császári marsall alapította, aki pár évvel később az ő hajdani, nosztalgikusan emlegetett gyalogezredének, a székesfehérvári 69-esnek az első ezredtulajdonosa is volt. És aki… de hagyjuk ezt.” (Hellenárt Gyula: Dániától a Doberdóig) Megjegyzés: Hellenbart Gyula egy kicsi rosszul tájékozódott, összekeverte a Jellasicsokat. Az ezredalapító tulajdonos, Georg Graf von Jellasics de Buzim, nem azonos a pákozdi csata vesztesével, az osztrák archívumok adatai alapján az alábbi Jellasics tábornokokat ismerjük: Jellačić de Buzim, Anton Graf von (14.5.1807 - 22.11.1875), 1.3.1854 GM, 30.8.1859 pens., 27.10.1859 FML-Char. ad hon. Jellačić de Buzim, Georg Graf von (25.5.1805 - 10.7.1901), 22.7.1849 GM, 14.1.1856 FML, 16.8.1861 pens. Jellačić de Buzim, Joseph Graf von (16.10.1801 - 20.5.1859), 23.3.1848 GM, 8.4.1848 FML, 13.3.1849 FZM Hellenart Gyulának szembesülnie kell még egy ténnyel: A fehérvári ezredet 1860-ban alapították, és az általa emlegetett „Jellasics bán”, azaz Joseph Jellasics de Buzim az előző évben, azaz 1859-ben elhunyt….”de hagyjuk ezt”. Az ezred első tulajdonosa helyesen Georg Graf von Jellasics de Buzim tábornok volt.

HINDENBURG, PAUL VON (1847-1934)

1915 – 1918 között az ezred utolsó tulajdonosa és névadója Német tábornok, elnök. Családjában a katonai tradíciók a XIII. századig vezethetők vissza. A porosz katonatiszt részt vett az 1866-os osztrák-porosz háborúban, majd az 1870-71-es franciákkal vívott csatákban. Később a vezérkarhoz került, de 1911-ben önként visszavonult az aktív szolgálattól. Az első világháború elején visszahívták, és vezérkari főnökével, Ludendorff tábornokkal együtt megbízták a kelet-poroszországi erők vezetésével. A hatalmas orosz túlerővel szemben ragyogó védekezést mutatott be. Ez a győzelem nemzeti hőssé tette, és rábízták a keleti front főparancsnokságát, ahol erős befolyással rendelkezett az osztrák-magyar csapatok felett is. 1916 augusztusában Falkenhayn utódaként főparancsnok lett, és Ludendorff-fal 25

együtt kvázi diktátora lett Németországnak, minden erőt a háború folytatására mozgósítva. A nyugati fronton rövid ideig sikerült megmenteni seregét a vereségtől, de a kapituláció végül elkerülhetetlenné vált. A háború után birtokára vonult, ám 1925-ben, Ebert halála után a weimari köztársaság elnöke lett, mely posztot haláláig betöltötte. Az egyre betegebb, és egyre inkább befolyásolható Hindenburg nem tudott ellenállni a növekvő náci befolyásnak. Az 1933-ban kancellárrá kinevezett Adolf Hitler, a tábornok halála után az elnöki funkciót is magáénak tudhatta.

LEITHNER, ERNEST FREIHERR VON

(Lőcse, 7. 6. 1852 – Bécs, 1. 7. 1914), 1.5.1903 (10.5.03) GM, 1. 11. 1907 (27. 10. 07) FML, 1. 11. 1911 (4. 11. 11) FZM 1913 –1914 között, haláláig az ezred tulajdonosa és névadója, hadseregszemlélő

A hadiakadémiát Bécsben végezte el, majd hadnagyként 1877-ben a vezérkarhoz osztották be. 1879-től százados és századparancsnok az 1. genieezredben. 1885. novemberében a műszaki törzskarhoz vezényelték, mostari állomáshellyel. 1897. május 1-én ezredessé nevezték ki, 1899. márciusától a Haditechnikai Intézet 2. csoportjának főnőke lett. 1902-től csapatszolgálatrea vezényelték, 1903-ban a 63. gyalogdandár parancsnoka volt vezérőrnagyi rangban, majd a lembergi 30. gy. dandár parancsnokságát vette át. 1911. áprilisától a grazi 3. hadtest parancsnoka, vezénylő tábornagy, majd táborszernagy. 1913. február 8-tól a 69. gyalogezred tulajdonosává nevezte ki az uralkodó. 1914. július 2-án Bécsben hunyt el, ugyanott helyezték örök nyugalomra.

MÖRK VON MÖRKEINSTEIN, JOHANN NEPUMUK CHRISTOF (18. 8. 1846 -1. 8. 1912) 1. 11. 1897 (30. 10. 97) GM, 1. 11. 1901 (29. 10. 01) FML, 1. 5. 1907 (27. 4. 07) FZM (15. 11. 08 Gen. d. Inf.), 1. 5. 1910: pens. 1907 – 1913 között az ezred tulajdonosa

26

EZREDPARANCSNOKOK

27

Az ezred tisztikara 1913-ban

28

BANNIZA, JOHANN RITTER ezredes. Ezredparancsnok 1875-ben.

BAUMGARTNER EMIL ezredes (Klattau/Klatovy, 1865. – Graz, 1938.) 1885-ben végzett a bécsi Akadémián, mit hadnagy. 1888-tól főhadnagy , 1890-től műszaki tiszt a miskolci kerület parancsnokságán. 1896-tól részt vett a przemysli erődítési munkálatokban századosként. 1897. novembeértől a 14. utászzászlóaljnál teljesített szolgálatot, majd a 8. hadtestparancsnokságon mérnökkari tiszt.1904-ben alezredesként a brixeni helyőrség parancsnoka Brixen im Thale (794 m) Tirol egyik legősibb települése, napjainkban is igen kedvelt téli üdülőhely. 1910-től ezredes a 98. gyalogezrednél, majd 1911. január 18-tól a 69. gyalogezred parancsnoka. Pécsett. 1914-ben dandárparancsnokká nevezték ki. 1914-ben vezérőrnagy, a 7. gyaloghadosztály parancsnoka Isonzónál. 1917-től nemesi címet kapott, mint altábornagy. 1919-ben nyugállományba helyezték, Grazban telepedett le, ott is huny el. WAHLBRUCKI

DEMETER JÁNOS százados. 1914. december közepén, mint rangidős tiszt – a gyengélkedő Pittner ezredes helyett - ideiglenesen az ezred parancsnoka volt. Olasz fogságba esett, az ezred hősi halottja.

FALUSY JENŐ százados. 1915. május 19. körül Pittner pk. és Reviczky alezredes súlyosan megsebesült Ostrozecnél, így Falusy Jenő különleges alkalmazású százados vette át ideiglenesen az ezred vezetését.

JANKOVICH VON JESZENICZE, LUDWIG altábornagy (Nagyléta, 1865. november 8. – Szil, 1920. augusztus 10.)

29

Katonai iskoláit Pozyonyban végezte, pályafutását Komáromban folytatta. Őrnagyként a gr. Üxküll Ghillenband hadsegédje, majd a budapesti hadtestparancsnokságnál szolgált. 1912-ben alezredesként átvette a gyulafehérvári 50. gyalogezred I. zászlóaljának parancsnokságát, 1913-ban ezredessé léptették elő. Ugyanebben az évben kinevezték a 69. gyalogezred parancsnokává. 1914. augusztus 19-én a szerb fronton a Vrjanska melletti harcokban súlyosan megsebesült, tüdőlövést kapott. 1914. novemberében ismét átvette az ezred vezetését, de a hamarosan egészségügyi okokból távoznia kellett az ezred éléről – hátországi szolgálatra vezényelték. 1916. májusáig a közös hadügyminisztérium IX. osztályát vezette Bécsben, majd szemlélő ezredes Zágrábban. 1917-ben tábornokká léptették elő. 1918-ban, a háború befejezése után, családjával menekülni kényszerül a szerbek elöl Magyarországra. Hosszú szenvedés után 1920-ban hunyt el.

KEILL ISTVÁN alezredes. A háború kezdetén ő készítette elő és vezette az

ezred mozgósítását, mint az ezred tartalékzászlóaljának parancsnoka. Őrnagyként, majd alezredesként az I. menetzászlóalj parancsnoka, 1914. október 19-én a II. zászlóalj parancsnokságát vette át. 1914. októberében a gyengélkedő Pittner ezredes helyett ideiglenesen az ezred parancsnoka volt. 1914. november 24-én betegség miatt eltávozott a zászlóaljtól, helyét Markóczy főhadnagy vette át.

KRAUSE LAJOS alezredes

(Mezőhegyes, 1864. október 18.-) Budapesten avatták hadnaggyá 1888. augusztus 18-án, 1892-től a cs. és kir. 64. gyalogezrednél teljesített szolgálatot. 1899-ben helyezték az 52. gyalogezredhez, Pécsre került, ahol 1902-től századosi ranfokozatot ért el. 1910-ben az 50. gyalogezred állományába került, 1911-től őrnagy a 23. gyalogezrednél., ahol a mozgósítás is érte. 1914. végén a 44. gyalogezredhez helyezték, ahonnan a 69. ezredhez vezényelték - Pittner ezredes betegsége időtartamára az ezred vezetésével bízták meg., majd visszatért 0 44. gyalogezredhez. 1915. április 26-án újra átvette a 69. gyalogezred parancsnokságát – ideiglenesen –Pittner ezredes helyett július 1-ig. (Hivatalosan ezredparancsnokká nem volt kinevezve.) 1917-től ezredes, a 68. gyalogezred kinevezett parancsnoka. 1919. januárjában vonult nyugállományba altábornaggyá való kinevezésével egyidejűleg.

KRAUSS-ELISLAGO, HENRIK RITTER VON (1862. május 21. – 1932. július 30.) 1903-1906. között az ezred parancsnoka. 30

LEISZ BÉLA ezredes

(Komárom, 1868. április 4. – Székesfehérvár, ?) 1890. augusztus 18-án avatták hadnaggyá Bécsben, azt követően Budapesten, a 2. ezrednél szolgált. 1892-ben főhadnaggyá nevezték ki, 1893-ban Pozsonyba helyezték a cs. és kir. 1. utászzászlóaljhoz. 1900. novemberétől százados a cs. és. Kir. 48. gyalogezrednél, 1904-től a temesvári hadiapród iskola tanáraként nyert beosztást. 1909-től a temesvári cs. és kir. 23. gyalogezredhez került, 1910. novemberétől őrnagyként részt vett a przemysli erődítési munkálatokban. 1914. május 1-től alezredes, 1915. októberétől a cs. és kir. 26. gyalogezred egyik zászlóaljának parancsnoka volt 1916. májusáig. Ezredessé történő kinevezésével egyidejűleg 1916. májusától a 69. gyalogezred parancsnokságával bízták meg. (Krause ezredes áthelyezése után vette át az ezredparancsnokságot.) 1916. novemberétől erődítési csoportfőnök, majd műszaki szemlélő a főparancsnokságnál. 1918. novemberében saját kérésére nyugállományba vonult, de 1921-tól ismét aktív katonatiszt a fehérvári 2. honvbéd vegyesdandár parancsnokságán 1924-ig, ismételt nyugalombavonulásával egyidejűleg tábornokká nevezték ki.

MAYWALD, KARL EMANUEL RITTER VON (1814. 12. 12.-1898. 0. 11.)

1868. október 31-én léptették elő ezredessé. 1875-ben az ezred állományában a XXXVI. gyaloghadosztály 2. brigádjának a parancsnoka is. 1885-ben az ezred parancsnoka. 1875-ben tábornok, 1879-től vezérőrnagy, 1880-ban vonult nyugalomba. Megjelent tanulmánya: "Die Lehren des Krieges 187071," Osterreichische Militarische Zeitschrift (OMZ) 2, 1873.

MERGL JENŐ alezredes

1914. őszéig a fehérvári – Budai úti – pótzászlóalj parancsnoka, majd frontszolgálatra vezénylik. Ideiglenes, megbízott ezredparancsnok, - 1915-ben, Krause alezredes távolléte időtartama alatt látta el az ezredparancsnoki teendőket. 1914. novemberében orosz fogságba esett, - IV. zászlóalj, akkor még őrnagy - ahonnan rövid idő elteltével megszökött és visszatért ezredéhez.

31

MESTROVIC VON ARLY, PETER

1880-ban, ezredesi rangban a 69-esek parancsnoka.

PITTNER LAJOS ezredes

(Bécs, 1867. augusztus 29. – Debrecen, 1915. május 22. 1888-ban végzett a katonai Akadémián, majd a kornenburgi vaúti ezredhez került. 1895-ben a krakkói hadtesthez vezényelték, 1897-től századosként a cs. és kir. 78. gyalogezredhez került csapatszolgálatra. 1905-től a hadügyminisztérium műszaki karánál, majd őrnagyként a sarajevói kerület műszaki törzstiszti beosztásában folytatta pályafutását. 1911. november 1-től műszaki törzskari alezredes, 1912. novemberétől a cs. és kir. 12. gyalogezred állományában helyezték, ahol a mozgósítás érte. 1914. szeptember 5-én ezredesként került a 69. ezred állományába. Szeptember 7-én vette át első alkalommal – ideiglenesen - az ezred parancsnokságát, majd - Jankovich ezredes hátországba helyezését követően, haláláig az ezred parancsnoka volt. 1915. május 18-án - Ostrozectől északra – egy gránátszilánktól súlyosan megsebesült, május 22-én a debreceni Bábaképzőintézet Kórházában elhunyt. „Az oroszok Sambor vonalában állnak újra meg, mi 16-án (1915.) érjük utol őket Ostrozecnél. Négy napon át támadjuk az oroszoknak a falu északkeleti részén erősen kiépített állásait, egyik támadást a másik után, az eleven pokol kering körülöttünk, de hiába minden erőlködésünk. Támadásaink roppant veszteségek közepette omlanak össze, halálos sebet kap ezredparancsnokunk, Pittner Lajos ezredes…” (Dr.Neusiedler Jenő naplójából)

VITÉZ KRECHOWECI

SCHOLTZ BÉLA ny. á. tábornok,

az ezred utolsó parancsnoka. (Lőcse, 1865. -)

32

Hadapródként a nagyváradi 37. gyalogezrednél kezdte katonai pályafutását 1885. augusztusában, a 69. gyalogezred parancsnokának való kinevezéséig ott is szolgált. 1888-tól hadnagy, 1900. novemberétől 1. o. százados. 1898-ban ezredsegédtiszt, a vörös szalagon viselt katonai érdemérem kitüntetettje. 1912. májusától őrnagy, a háború kitörésekor zászlóaljparancsnok – átmenetileg ezredparancsnok - a szerb fronton. 1915. januárjától az 54. gyalog h.o. parancsnokságán szolgált, ideiglenesen újból parancsnokká nevezték ki:, a 126. gy. dandár vezetésével bízták meg. 1915. március 1-től alezredes, a magyar népfelkelő zászlóaljak parancsnoka. 1915-ben Krechowce melletti harcokban nyújtott teljesítményéért nemesi rangot kapott a krechowcei előnév használatával. 1916. október végén nevezték ki a 69. gyalogezred parancsnokának. 1919. január 1-én nyugállományba vonult, 1922-ben megkapta a tábornoki címet. „Piavén való átkeléskor és a Montello megrohanásánál 1918. június 15-től 23-ig vívott harcokban, mint ezredes és a 69. gyalogezred parancsnoka tanúsított kiválóan vitézi magatartásáért. Az érdemességet odaítélte a 11. rendkáptalan 1927. május 31-én. Viselési engedély I. 20/1929. sz. R. K. (Lakik: Kőszeg, Jurisics tér 9.”

(Forrás: Az ezeréves határok védelmében 1914-1918-ig. A katonai Mária Terézia rendjellel és tiszti arany vitézségi éremmel kitüntetett magyar honos tisztek. 1931.)

VIKTOR WEBER EDLER VON WEBENAU

(Neuhaus, 1861. november 13. – Innsbruck, 1932, május 6.) Az ezred parancsnoka 1907-1910 között, katonai pályafutása: 1879 as Kadett-Offizierstellvertreter from Inf.kadettenschule Liebenau zu FJB 27 1. 11. 1880: Lieutenant, General staff branch 1. 5. 1911: Major General and commander 4th Mountain Brigade 25. 4. 1914: Supreme Military Court 33

1. 7. 1914: Vice-President of SMC, 1. 8. 1914: Feldmarschalleutnant 9. 4. 1915: Commander 47. ITD 26. 2. 1916: Military Gouvernour of Montenegro 10. 7. 1917: Commander X. Corps 1. 11. 1917: General der Infanterie 7. 2. 1918: Commander of all mobile troops in the districts of Vienna, Krakow, Lemberg 15. 5. 1918: Commander XVIII. Corps,July 1918 Commander VI. Corps 27. 10. - 3. 11. 1918: Chief of the "Waffenstillstandskommission" with Italy 1918. október 29-én a Monarchia fegyverszüneti küldöttsége utasítást kapott arra, hogy lépjen kapcsolatba az olasz hadvezetéssel és tárgyaljon a fegyverszünetről. Október 29-én az olasz hadvezetés átvette a Monarchia azonnali fegyverszüneti kérelmét, de az olasz hadvezetés világosság tette, hogy tárgyalásról szó sem lehet. A fegyverszüneti küldöttség október 31-én eljutott Padova városába, az olasz főparancsnokság székhelyére, ahol Viktor Weber von Webenau gyalogsági tábornok, a Monarchia teljhatalmú megbízottja megint tárgyalást kívánt kezdeni az olasz hadvezetéssel. Az olaszok azonban a teljes megadást követelték, tárgyalás nélkül. Ugyanezen a napon Párizsban, a Legfelsőbb Haditanácsban résztvevő felek között megegyezés jött létre a Monarchia számára előírt fegyverszüneti feltételekről. November 3-án a Monarchia küldöttsége aláírta a fegyverszünetet

ZÓLYOMI ÁRPÁD alezredes

1914. elején a 72. gyalogezredtől helyezték át a 69-esekhez, egyúttal alezredessé léptették elő, a II. zászlóalj parancsnoka a hadbavonuláskor. 1914. augusztus közepén, az első harcokban súlyosan megsebesült az ezredparancsnok Jankovich ezredes, helyét ideiglenesen Zólyomi alezredes vett

34

Néhányan azok közül, akik az ezred mindenkori megbízhatóságát és érdemeit hirdették. „Az ezred méltó a tulajdonosához!” (Boroevic)

BOROEVIC VON BOJNA, SVETOZÁR (1856-1920) Horvát származású osztrák-magyar tábornagy. A háború kitörésekor a 6. hadsereg parancsnokaként, a keleti fronton állomásozott. 1914 szeptemberében megkapta a 3. hadsereg parancsnokságát, októberben csapatival felszabadította az ostromlott przemysli erődöt. 1915 májusában a sikeres gorlicei áttörés után elhárult az orosz betörés lehetőségének veszélye az Osztrák–Magyar Monarchia számára. Boroevićet 1915. május 25-én az olasz frontra irányítottak át, miután Olaszország 1915. május 23-án hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának. Átvette a keletről az Isonzóhoz irányított 5. hadsereg irányítását, és megkezdte az Isonzó mentén egy védelmi zóna kiépítését. Boroević sikeresen feltartóztatott 11 olasz támadást, mely az isonzói frontvonal áttörését célozta volna. A többszörös túlerővel rendelkező olasz csapatok a Monarchia gyengébben felszerelt csapatai ellen sem tudtak stratégiai győzelmet kivívni, és ez főképp az ő katonai tudásának volt köszönhető. Boroevićet, miután sikeresen védekezett a XI. isonzói csata során, így visszaverve az olasz támadást, az Osztrák-Magyar Monarchiában az „Isonzó lovagja” megtisztelő címmel tüntették ki, a katonái pedig „a mi Svetónk”-ként (Naš Sveto) nevezték el. 1917. augusztus 23-án kinevezték az olasz front általános parancsnokának, majd 1918. február 1-jén hadseregtábornoki rangot kapott. 1918 novemberében, a Monarchia széthullása után Boroević visszavonult a hadseregtől, nem üdvözölte az új állam, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság létrejöttét, így Ausztriába költözött. Egy klagenfurti kórházban halt meg 1920-ban. Testét Bécsbe szállították, ahol katonai tiszteletadással temették el.

35

„…teljes megbízhatóságára mindenkor számítani lehet.”

BÁRÓ BÖHM-ERMOLLI, EDUARD

Osztrák tábornagy. A katonai akadémiát elvégezve 1875-től szolgált tisztként. Különböző csapatbeosztásokat lát el, 1907-től tábornok. A háború során a 2. osztrák-magyar hadsereg parancsnoka. Először Szerbiában, 1914 augusztusától az orosz fronton szerepel. Minden jelentősebb hadműveletben részt vesz, harcol a lvovi és a gorlicei ütközetekben, jelentős szerepe van 1916-ban Bruszilov támadásának, 1917-ben a Kerenszkij-offenzívának a megállításában. A harctevékenység felfüggesztése után megszálló feladatokat lát el. 1918. május közepétől rendelkezési állományba helyezik. „Ezredünk, …amelynek a világháborúban volt hadsereg-parancsnoka: BöhmErmolli tábornagy, azon célból személyesen felkeresve, hogy a hadsereg kötelékéből való kiválása alkalmávaI ezen magas elismerő szavakkal elbúcsúztassa, hogy: „teljes megbízhatóságára mindenkor számítani lehet” — minden bizonnyal méltán és joggal kiérdemelte, hogy az utókor emlékezetében örökké tovább éljen.” (Scholtz Béla ezredes)

36

„Azt nem mondhatom, hogy ti vagytok a legjobbak…”

THEODOR KONOPICZKY „…Soha sem volt rideg katona, még a paragrafusok száraz tömegében is engedte beszélni szívét. A brigádparancsnokok léleknélküli pontjait is bearanyozta lelkének nemessége s nem egyszer volt a „Beilage” egy-egy vers, melyet a 4. hegyi brigád vitéz katonáinak ajánlott General Konopicky. Megvolt benne a jó vezér minden szükséges tulajdona, meg tudta érteni a különböző népfajok lelkivilágát, tudta, hogy mivel kell lelkesíteni a magyart, németet, dalmatát. […]Csak törte a magyar szót, de azért megragadott minden alkalmat, hogy magyarul szóljon a bakákhoz. Reggelente, még a nagy marsok idején, ellovagolt mellettünk s szalutálva köszönt.- Jó reggelt hatvankilencesek! Hogyan aludtatok?És az ütközet előtt, melyet hosszú, fárasztó gyaloglás előzött meg, így bíztatta a zászlóaljat: - Hosszú volt a mars, rövid lesz a harc! Győzni fogtok Hindenburgok! A talpraesett mondások légiója vallja magát apjának. Sokat emlegetett szavai közöttünk azok, melyeket III. zászlóaljnál mondott: - Elhoztam számotokra szeretetemet, s elhoztam pofonjaimat is. Nagyszerűen verekedtetek, de rettenetesen loptok is! […] Egyszer beszédet mondott magyarul, ilyképpen:- Örülök, hogy megint veletek lehetek, dicsőség övezte hatvankilencesek! Minden gondolatom dicséret számotokra. Azt ugyan nem szabad mondanom, hogy ti vagytok a legjobbak, de azt mondhatom, hogy nálatok nincs különb! És a front előtt háromszor megcsókolta az őrnagyot s büszkén, dagadó mellel néztük, mert hisz az a zászlóaljnak is szólott. Többször ebédelt nálunk, született szónok volt, kinek beszédei, gondolatokban gazdag beszédei hódolatok voltak a harcbanálló, katonai erényekkel tündöklő magyar nemzet előtt. A 37

feketekávénál megjelent a cigány is és Máté prímás parancs nélkül már húzta is: Hulló falevél, sárga falevél… Ezt szerette a legjobban. Ő maga is vele dúdolta. Nem csoda, hogy velünk érzett, hiszen a szenvedések által testvérré vált nemzetnek, a lengyelnek volt szülötte. Benne mintegy valóra vált apáink dala, melyet negyvennyolcban daloltak: Magyar és lengyel jóbarát Karddal, pohár közt egyaránt. Vitéz, bátor mindkettő. Áld meg őket, óh Teremtő! […] Megható volt búcsúzása. Érezte, hogy egy mindhalálig ragaszkodó csapattól búcsúzik, és mi éreztük, hogy egy bennünket szerető, megértő, megbecsülő szív szakad el tőlünk. Hja, Krieg ist Krieg! Elszakítja a szerető szíveket, lelkeket, a szentmentalizmus előtt nem kapitulál. Mikor az indulás ideje következett, a zászlóalj – éppen akkor tartalékban volt – felállott az út szélén, csaknem egy kilométer hosszú vonalon. És jött az autó! Sebesen, robogva. Mikor odaért hozzánk, meglassítá vágtató futását, s Generál Konopicky – úgy tetszett, hogy szeme valamitől fátyolozott – tisztelegve emelte kezét sapkájához. S amint gördült előre az autó, minden baka egy szál virágot dobott kocsijába. Ezer baka, ezer szál rózsát! Az égen fellegek úszkáltak, a hervatag lombok őszi szél lenge szárnyán hullottak az út porába. Csak a rózsák hullottak egy a másik után. Míg végre rózsahalom volt az egész kocsi. És mikor a sor végére ért, felállott a generális: -Isten veletek, Hindenburgok!” (Dr. Vasadi Balogh György: Fegyverben…) * 1918. október 4.: a központi hatalmak jegyzéke Wilsonhoz az azonnali fegyverszünetről és a béketárgyalások megkezdéséről; október 16.: IV. Károly manifesztuma a Monarchia föderatív állammá való átalakításáról; november 3.: az antanthatalmak és a Monarchia közötti fegyverszünet aláírása Padovában - ezek a háború befejezésének és a Monarchia felbomlásának végső állomásai. És ezek az AOK hivatali működésének végét jelentő események is. November 3 - án Arz vezérezredest felváltotta Kövess Hermann tábornagy, már mint hadseregfőparancsnok, és ő kezdte meg az AOK felszámolását. December 20-tól Theodor Konopicky altábornagy vezette a hivatalt - ő az utolsó hadseregfőparancsnok. Az AOK felszámolása 1919. május végén fejeződött be. (dr. Szijj Jolán: A cs. és kir. Hadseregfőparancsnokság - AOK hivataltörténete) 38

Az oroszlánrész a 69-eseket illeti

ERWIN ZEIDLER VON GÖRZ (Bécs, 1865 – Villach, 1945) A nevével lesz mindenkor egybeforrva hadseregünk egyik legszebb fegyverténye, a görzi hídfőnek túlnyomó tüzérségi és gyalogsági erők ellenében való megtartása tizennégy nehéz hónapon keresztül. Az ő katonai tudása, energiája volt a mozgatója annak a nagyszerű gépezetnek, mely fegyverrel védekezett s ásóval, kapával, fúrógéppel, kalapáccsal építkezett a Mt. Sabatinon, Oszlaviján, Alpontén, Podgorán. Ez a gépezet különböző fajtájú, szokású, erkölcsű emberekből állott, de mindenik az ő akarata szerint dolgozott. - Valamikor tisztelegni fognak az előtt, aki elmondhatja magáról, hogy a görzi hídfő védője volt! Nos, ő volt ezeknek a védőknek a vezére, mégpedig megértő, együttérző s ennek ellenszolgáltatásául bizalommal, szeretettel körülvett vezére. Tisztek és legénység érezte, hogy ennél jobban, ennél körültekintőbben, ennél emberkímélőbben csapatokat vezetni, irányítani nem lehet. Elmondhatja magáról a legszebbet, amivel emberek élete-halála felett rendelkező ember dicsekedhet: - Ok nélkül egyetlen embert sem áldoztam fel!Alacsony, szikár ember volt, végtelen intelligens arcvonásokkal, okos, kifejező szemekkel, melyekben lelkesedés lángja lobog, ha a mi szent feladatunkról beszél. A hangja halk, a beszéde lassú, megfontolt, a cselekvése biztos, nem tétovázó. Csak önmagunkat tisztelhetjük meg, ha előtte meghajtjuk babérral övezett lobogóját a III./69. zászlóaljnak, csak adósságot fizetünk, ha elismerjük, hogy abból a sok dicséretből, kitüntetésből, mely zászlóaljunknak jutott a szerbiai és olasz harctéren, „der Lőwenteil gebührt ihm!” (Az oroszlánrész őt illeti.) (Részlet Dr. Vasadi Balogh György írásából) 39

NEVEZETES 69-ESEK

Az egykori ezredtulajdonos, HINDENBURG TÁBORNOK, korának legnagyobb hadvezére, Németország nemzeti hőse, majd kancellárja. VITÉZ KERESZTES FERENC

69-es főhadnagy, Magyarország későbbi miniszterelnöke.

THEODOR KONOPICKY tábornok, tiszteletbeli 69-es, közvetlen parancsnok a szerb fronton – a Monarchia hadseregének utolsó főparancsnoka. WEBER EDLER VON WEBENAU VIKTOR – az ezred egykori parancsnoka, a Monarchia teljhatalmú megbízottjaként vezette az olasz front fegyverszüneti tárgyalásait, a Békeszerződés aláírója. VITÉZ KUTHY LÁSZLÓ

főhadnagy, a magyar katonai elhárítás későbbi vezetője.

VITÉZ HIR GYÖRGY: A Monarchia első rohamosztagainak megszervezője

40

AZ EZRED BÉLYEGZŐIBŐL ÉS JELVÉNYEIBŐL

41

42

43

69-ES LEVELEK, LAPOK A FRONTRÓL

44

Sabac bevétele. 1914-ben a Sabac környéki harcokban esett el az ezred parancsnoka, LUDWIG JANKOVICH von JESZENICZE ezredes.

45

69-es tábori lapok rajzai

46

Képeslapként hazaküldött rajz (1916.) az ezred tulajdonosáról, Hindenburg vezértábornagyról, és az ezred levélzáró bélyege kb. 1915-ben.

Geiger (vitéz Székely) János szakaszvezető levelezőlapja a frontról, 1917.

47

Nagy Ferenc (Polgárdi) Zugsführer (szakaszvezető) levelezőlapjának részlete

Diósdiak - Wágner Károly lapja bátyjának Wágner Imrének Pilsenbe, a pótzászlóaljhoz címezve.(Elmosódott pecsétekkel.)

48

1914 (?): Levélrészlet Székesfehérvár, VI.20. „Szerettem volna Pistával is találkozni, de áthelyezték az ezredét Pilsenbe (Csehország), s hétfőn, 15-én el is mentek. A címe: 69. gyalogezred, 4. önkéntes osztály. Ha ezt le tudod fordítani németre, úgy írd, mert Ausztriában (?) könnyebben megkapja.” 1915. 09. 05. Fa.: Szabó Imre, 69. gy.e. III/13, Tábori posta 327. sz. Szabó Jánosné asszonynak Bicske, Új utca Kedves édes anyám Kedves bátyám és mindnyájatok Itt küldöm e lapot a táborunkból, a mi szakaszunkról, megismer rajta, A Miskától tegnap kaptam egy lapot. Isten velök, mindnyájukat öleli, csókolja Viszont látásra, szerető fia Imre 1915. 12. 06. Fa.: Márfi Antal hadnagy, Stabskompagnie 69. Jakab Papszilla Őnagysága, okl. tanítónőnek Sióagárd Készülünk nagyban a közelgő húsvéti ünnepekre. Egyetlen kérésünk a nyuszikához, hogy szép idő legyen. Talán teljesül a harcosok szerény kívánsága. Kézcsók, üdvözlettel. 1916. 04. 18. Fa.: Laky ….rich, Inf. Baon III/69 Strohmayer Ella nagyságos úrlánynak Pécs, Klimó utca 26. Édes jó Papszikám! ….írom lapjaimat, hogy gyorsabban teljen az idő találkozásunkig. Tegnap hazulról is kaptam kedves anyámtól szerető levelet, mikor lesz az, hogy őket is meglátogatom, mindenki megy szabadságra, csak én nem. Tehát én is megyek, csak későbben. Írjál mindenről. 1916. augusztus 18-19. 12. Feldkompagnie Horvát századparancsnok - Magyarszékre

49

„Ma éjjel leváltottak bennünket s ezeket a sorokat tartalékból írom már. Így maradunk 15 napig – a legénység kidolgozása miatt… Szerencsésen újra kiálltam egy hatalmas pergőtüzet. Hála az égnek, senki sem veszett bele. Most századparancsnok vagyok,” 1916. 02. 23. Cím: Esztergom vármegye, up. Bény Pa…s János részére Dicsértessék at Úr Jézus Krisztus. Kívánom a Fölséges jó Istentől, hogy ezen pár sor írásom a jegjobb egészségben találjon benneteket a szülőkkel együtt. Hála a jó Istennek egészséges vagyok, amilyet mindnyájatoknak is kívánok…(elmosódott, olvashatatlan befejező szavak) 1916. 03. 22. Fényképes levelezőlap

Tek. Zsakó István úrnak Fejér megye, Tordas Up. Martonvásár Fa.: Kiss Mihály K.u.k. Inf. No.69, III. Ersatz komp., Plzen,Bohémia Ezúton tisztelettel küldöm e pár soraimat, ha szívesen fogadod. Tudatom veled, hogy mióta eljöttem hazulról, még nem voltam otthon. Képzelheted, hogy szeretnék haza menni! Csakhogy kevés a kilátásom, no de nem baj, csak egészség legyen, majdcsak megsegít az Úr Isten! Ezt fogadd tőlem emlékül. Tisztelem a lányokat, neked jó egészséget kívánok. Isten veled, maradok tisztelettel, barátod: Mihály Tisztelem a bátyád, talán már otthon van 1916. április 30. Pecsét: K.u.k. Inf.-Regt. V. Hindenburg, No.69. 8. Feldkompagnie Feladó: Dienes Gábor Címzett: Dienes Juliska, Aba 1916. április 30.-án A húsvéti körmenet.(Fotólap a 69-esekről) Éppen mennek be a templomba. Látod, nem csak otthon – hanem itt is megtörténik a szokásos ájtatosság, persze zenével. Sokszor ölel és csókol: Gábor 1916. 08. 21. Plzen Pecsét: Reserveoffiziers Schule des K.u.k. Inf.-Regt. No. 69. Fa.: n.a. Kocsiss Irénke nagyságos úrlánynak 50

Pécs, Alajos u. Tudja kit juttat a túloldali kép az eszembe? Barta (?) Marcit, mikor úgy húzta, hogy a jó Isten hallotta meg én: „Kinn lakom én Kisperjésen, a pusztai határban!” Ismeri?! Csinos kis nóta. Pá !!! Sok-sok kacsópuszi Jancsikájától. 1916. Pilsen Horvát József - Pécsre „Kedves Nővérem tudatom veled hogy a lapod igen Meglepett. Mert Mi óta cse országban vagyok. Senkitől nem kaptam csak tetőled. Tisztelem és Csókolom ……és nénémet Minnyájukat. Isten Velük és velem. Szeretettel József.” 1917. 03. 27. XXVII. Marsch Baron István – Budapestre „Szeretett jó apám! K sorait nagyon szépen köszönöm, ma vettem át a Baon kommandot, jól vagyok, mindnyáukat forrón csókolja szerető hálás fia: Pista.” 1917. augusztus 08. K.u.K. Feldspital 901 ….. Kálmán - Székesfehérvárra „Kedves Dudus! Jelenleg, mint beteg itt vagyok a tábori kórházban. Ketten vagyunk egy kis szobában s nagyon lassan múlik az idő. Felgyógyulásom után megyek vissza a frontra… Kezét csókolja: Kálmán” 1918. 03. 31. Fa.: Palló Mihály, Inf. 69/6. feldk. Palló Józsefnek Budapest, Práter u. 66., fsz. 9. Kedves bátyám! Itt küldök egy fényképet, amelyen én is rajta vagyok, az ablakból nézek ki, egy kereszttel jelöltem meg, mert hátha nem találsz rajta. Ebbe a házba vagyunk, én egészséges vagyok, amit neked is kívánok. Isten veled és velem. Csókol öcséd: Mihál

51