Tételvázlat. 12. tétel

Tételvázlat 12. tétel   

Izrael a 13. századan jelent meg, bevándorló népek keveréke Mezopotámia és Egyiptom között középen

2. 1. Az ókori világ A termékeny félhold meghatározása Mit ismert Izrael az ókori világból?

  

Kikkel volt Izraelnek kapcsolata? közeliek: Egyiptom, szír-palesztin térség, Mezopotámia Kikről tudott? távoliak: Etiópia, Líbia, Kis-Ázsia, iráni felföld, Kaukázus előtere, Görögország (Jáván), Földközi tenger partvidéke és szigetvilága egészen a Hispán félszigetig Perzsa és hellén kortól: India, európai tájak

Civilizáció nyomai a Közel-Keleten

  

Kr. e. 8. évezred: falukultúrák 5-4. évezred: civilizációs tudás elsajátítása: házépítés, edények, eszközök készítése, földművelés, állattartás, vízgazdálkodás, írás-olvasás 4. évezredtől: kapcsolatok Egyiptom és Mezopotámia között

2. 2. Első dinasztikus kultúrák A folyók árterületein jönnek létre. Oka: a folyószabályozás szervezettséget kíván  hierarchikus államok Egyiptom

Fekvése és határai. Felső- és Alsó-Egyiptom: egyesülésük  Óbirodalom (29-23. sz.): klasszikus kultúra, piramisok  A fáraó Istenkirály = a látható Hórusz  ma’at = örök isteni rend  öröklét vágya: ká  síremlékek, 60 km-es holtak városa  vallás = fejlett politeizmus: Ré  Ámon, állatalakok szimbolizálják a megjelenésüket Óbirodalom vége:  arisztokrácia megerősödése  helyi hatalmasságok  közp. uralom szétesése Első átmeneti kor (2155-2040): zűrzavar, kereskedelem és gátrendszer összeomlása  éhínség Mezopotámia

Fekvése és határai: Tigris és Eufrátesz köze, nyílt terület Déli részén: sumér civilizáció  mocsarak lecsapolása, öntözéses gazdálkodás, agyagból létrehozott civilizáció  városállamok: fallal körülvett városok, a templomok raktáraiban őrzik a termést, kézműipar, kereskedelem, közigazgaztás  néhány erősebb város kiemelkedik, a kisebbek ezek hűbéresei 1

Teokratikus hatalmi rend: az isten(ek) megbízásából a lugal vagy az ensi kormányoz  Istenek rendszere, a királyuk Enlil. A kultusz biztosítja jóindulatukat. Kultúrájuk kiemelkedik a környező népek közül, de kő, fa, fém miatt rájuk szorulnak. A környező népek eltanulják a kultúrájukat. Akkádok a sumérok fejére nőttek. Sarrukin 2360 körül beveszi Kist, majd a többi sumér várost  akkád birodalom, székhelye Akkád, legnagyobb kiterjedése Naramsin alatt. Akkád kultúra = a sumér átvétele + akkád elemek hozzáadása. Ez a nyelv az ókor latinja. Palesztina: Kr. e. 3. évezredben benépesült, városok, semita népek, anyagi kultúra 

2. 3. A 2. évezred fordulóján  2200: a gutik megdöntik az akkád birodalmat  száz évig sarcolják a területet  2100: Uruk királya kiűzi a gutikat, Ur királya helyreállítja a sumér birodalmat  sumér reneszánsz: már nem az igazi, a sumér nyelv helyét az akkád veszi át Amorita népvándorlás

elözönlik Mezopotámiát, beszivárognak Egyiptomba, lerombolják Palesztina városait  2000 körül a sumér birodalom városállamokra esik szét  végül Élám támadása megnyitja az utat az amorita hatalomátvételnek 5 kisebb állam alakult ki (amorita túlsúly + akkádok):  Tigris felső folyásánál: Asszíria = amorita, akkád, hurri – az akkád nyelv és kultúra örököse  Eufrátesz középső folyásánál: Mári  Délen: Larsza, Iszin, felettük: Babilon 

Egyiptom

Középbirodalom kialakulása = második aranykor Arisztokraták háttérbe szorítása, középréteg felemelkedése Fáraó hatalmának megerősödése, de már nem istenkirály Bekapcsolódnak a nemzetközi politikába és kereskedelembe Az ország határait kiterjesztik délen: a 2. kataraktáig (Núbia) keleten: a palesztin-szír térségre  A főisten Ámon lett A fellendülés a palesztin térséget is felvirágoztatta.     

2. 4. A 18-16. század Egyiptom

1786-tól hanyatlás  hikszoszok bevándorlása 1650: hikszosz hatalomátvétel, fővárosuk Avarisz (a deltavidéken), száz éves uralom 1552-ben dönti meg őket Amozisz thébai fejedelem (az újbirodalom alapítója) Mezopotámia

18. század közepe: 2

 Délen: Larsza meghódította Iszint,  Északon: Asszíria leigázta Márit  Közöttük kis állam Babilon DE:  Mári uralkodója, Zimri-lim babiloni segítséggel legyőzi Asszíriát Hammurabi (Babilon)  elveszi Iszint Larszától  meghódítja Larszát is,  majd északon Márit  1697-től Óbabiloni birodalom: tudomány, művészetek, törvénygyűjtemény Hegyi népek beözönlése

Hurrik a Kaukázus előteréből (17-16. sz.)  elárasztják Felső-Mezopotámiát és Szíriát, de jut belőlük Palesztinába is  később visszaszorulnak északra a mai kurd területekre  Urartu Indoárják  Mezopotámia  iráni felföld  India  Katona-nép, rátelepültek a területek lakóira Kassziták  Indoárják miatt a hegyekből lejönnek a folyóközbe és gyengítik Babilont Hettiták  Kis-Ázsiából betörnek és 1530 körül megdöntik Babilont, de visszamennek  400 éven át a kassziták uralják a területet  kulturális hanyatlás Indoárják hadi sikerei: könnyű harci szekerek, lovak, lemezes íjak a katonai fölény miatt létrejönnek olyan népek, amelyek másokkal tartatják el magukat A hettita birodalom

Kis-Ázsia középső részén: helyiek és indoeurópaiak keveredése  17. században városok alakulnak  16. század: egyesítésükből  hettita óbirodalom  I. Mursilis megdönti Babilont  Visszaszorulnak nyolcvan évig  1450-1200: hettita újbirodalom  Mitanni, Szíria elfoglalása

13. tétel 2. 5. 15-14. század Egyiptom

Újbirodalom (1552-1085)  Szír-palesztin térség fölötti uralom az idegenek beözönlése ellen  15. század eleje: egészen az Eufráteszig kiterjesztik hatalmukat ( Mitanni)  A térség vezető hatalma lesznek: építkezések, haditechnika, erős kezű vezetés  IV. Amenofisz  Ehnaton (1364-1347)  Ámon-papság: Aton kultusz  heves ellenállás, belviszály  hettiták elfoglalják Szíriát  Tut-ank-aton  Tut-ank-amon eltörli a vallási újítást: hettita háború veszélye  békítő közeledés: özvegye férfjül kéri Suppiluliuma fiát – útközben megölik 3



a háborút csak egy járvány kitörése akadályozta meg Amarnai levelek: a kor viszonyai

Másutt:  hettiták a csúcsponton (Kis-Ázsia, Mitanni, Szíria + Palesztinában zűrzavarÖ  Mezopotámia a kassziták miatt csak vegetál

2. 6. 13. század Egyiptom

14. sz. végére összeszedte magát (XIX. hikszosz dinasztia) Szeti (1305-1290): megszilárdítja a Palesztina feletti uralmat Ramzesz (1290-1224): háború a hettitákkal, mindkét fél kimerült  Asszíria elfoglalta Mitannit  Mernepta (12241211): a tengeri népek támadása Tengeri népek = a Földközi tenger szigetvilágából a trójai háború elől bevándorlók   

Palesztina:

  

filiszteusok megtelepedése a partvidéken (vasgyártást ismerik) Mernepta emlékoszlopa (1219) először említi Izraelt az egyiptomi fennhatóság megszűnik  zűrzavaros idők

Mezopotámia

Hettita birodalom gyors összeomlása nyugaton a nagy arám népvándorlás keleten Asszíria vette el Mitannit  Asszíria lehetett volna birodalom, ha meg nem állítja az arám népvándorlás  arámok: Szíriától az Eufrátesz mentén egész Babilonig meghatározó népelem  a 8. századig nincs birodalom Mezopotámiában, ami Izrael létrejöttét akadályozná 

2. 7. A szír-palesztin térség földrajza A terület meghatározása

A Libanon hegység: kettős hegylánc, Hermon hegy (2814 m), 1000 mm csapadék, kései hóolvadás  délre Jordán, északra Orontész nyáron is bővizű folyók Szíria: határai, arám népesség Palesztina:

Felszín:  kettős hegylánc folytatódik, közte a Jordán  Ciszjordánia, Transzjordánia  A tengerparti síkság kiszélesedik, a hegylánc a Genezáreti tó alatt megtörik: Jezréel völgy  tengerparti határa: Kármel hegy  Északra tagolt part: jó kikötők  föníciai városállamok  Délre homokos tengerpart A Jordán:  Hule-tó, Genezáreti-tó (21x11 km -210 m),  Holt-tenger (76x16 km -398 m) párolgás, 25 %-os sótartalom.  Tovább: Araba-völgy  Akabai-öböl (Vörös-tenger) 4

Éghajlat  mediterrán, szubtrópusi  éves csapadék 150-800 mm, kiszámíthatatlan  aszályos évek  korai eső, késői eső  hegyvidék: mészkőhegység, a csapadék eltűnik  13. sz. habarcs  víztározók Utak: via regis (transzjordániai hegyvidéken), via maris (tengerparton)

2. 8. A térség népei a 13. században Olvasztótégely: amoriták, hurrik, indoárják, kánaániták, hettiták

Északi rész: Szíria: 13. századtól uralkodó népelem az arámok  Városállamok, közülük kiemelkedik Hamát és Damaszkusz Fönícia: városállamok, a lakók főleg kánaániták  Libanon erdejéből és a tengeri kereskedelemből éltek  É-ról D-re: Ugarit, Arvad, Biblosz – 13. századtól délen Szidon, Tírusz  Gyarmatok alapítása  Karthágó  A mássalhangzós ábécé feltalálása  görög, latin írás

Déli rész: Palesztina A Biblia Kánaánnak hívja: ősi városok, (Jerikó), jövevények keveredése Kánaáni vallás

a Bibliából és az ugariti (rasz-samrai) szövegekből ismerjük  főisten: Él, később az ’Elohim’ szó egyszerre jelenti Istent és az isteneket  a panteon feje Baál (= úr)  kultikus dráma évenkénti haláláról és feltámadásáról (a természet megújulása  Női partnerei: Aséra, Astarte, Anat  termékenységi kultusz (de háborúk is)  Rituális prostitúció, varázslás, halottidézés, gyermekáldozat  a Biblia utálja Társadalom:

  

14-13. század: rengeteg városállam Egyiptom védnöksége alatt feudális társadalom: arisztokraták, félszabad parasztok, rabszolgák apiruk: akik kivonják magukat ez alól, a társadalom peremén élnek o lázongásaik, az új népek betelepedése a 13. században destabilizálja Kánaánt

Népek:

filiszteusok (tengeri népek): déli tengerpart 11. században majdnem elfoglalták Kánaánt, Dávid szorította vissza őket, 4. század felszívódtak. Asdód, Askelón, Gáza Jordántól keletre:  délen edomiták, fölöttük moabiták, fölöttük (később) ammoniták 

A városállomok többsége a völgyekben volt. 13. sz. a hegyvidék erdős, lakatlan  habarcs feltalálása  benépesül  első izraelita közösségek: vallási és társadalmi elkülönülés a kánaánitáktól

5