TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY. H A V I F O L Y Ó I R A T K Ö Z É R D E K Ű I S M E R E T E K T E R J E S Z T É S É R E, K IA DJA

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY. H A V I F O L Y Ó IR A T KÖZÉRDEKŰ

IS M E R E T E K

TE R JE SZT ÉSÉ R E,

K IA D J A

A K. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT. JSziLY

jÍ Á L M Á N

KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL SZERKESZTETTÉK

^N TZ

prÉZA,

j^ E N G Y E L

j 3É L A

ÉS

j - ’A SZLA V SZK Y

HUSZONÖTÖDIK KÖTET.

2 8 l— 2 9 2 . FÜ Z ET

É S 2$XII — X X V I. P Ó T F Ü Z E T .

151 R A J Z Z A L .

BUDAPEST,

1893.

A PESTI LLO YD -T Á R SU L A T K Ö NYVSAJTÓJA.

jíÓ Z S E F .


NÉVJEGYZÉK ÉS TÁRGYMUTATÓ. I NÉVJEGYZÉK. Abt A. Moraviczai magnetit mágneses mo mentuma (379).

Antolik K. Rezgő hártyák poralakja (266). Apátliy I. Uj módszerek mikrotom-metszetek készítésére (323). Asbótll S. A hidrogénsuperoxid hatása a keményítőre (158). — A borostyánkövek ről 319. — A czeruza története és gyár tása (Faber E .) 587. Ásványi L. A ködkárok kérdéséhez 106. Aujeszky A. A hosszú élet szere 609. Balázs M. Uj szerkezetű higany-kompenzáczió-inga P 4 7 .

Balogh E. A glecserek mozgása 594. Bartek L. Akáczfáink jótevői 608.

Bernauer Zs. A szódagyártásról 238. Bortliclot. A chemiai ipar átszármazása az ókorból

a középkorba

(R áth

A .)

128. Bíró L. A termeszekről (49). — Az Oscinis frit nevű légyfajról (497).

Bittncr. Erdélyi harmadkori rákok. (379). Bóbita E. A méhek emlékező tehetsége 374. — Az északi fény (Tromholt Sophus) 412*. — A légköri elektromosság isme retének története 545. — Augusztusi csillaghullás 550. — A mozgások sebes sége / Jackson) 490. Bókái Á. A külföldi és hazai fürdők (209).

Bolcman I. A magyarországi fürdők láto gatottsága (210).

Borbás V. Szerbtövis ebdüh és kolera ellen 51. — A magvak szórása ügyében (213). — A katonapetrezselyem és más népies eleségfüvünk 243. — Európai arankának amerikai gazdája (270). — A Pulsatilla nigricans fehér, sárgás és rózsaszínű vál tozatáról 331. — Velenovski Flóra Bulgarica czímű művéről (380). — A Veronica verna fajtái (440). — A Gentianák Endotricha csoportjának újabb irodalma (496). — A vakondokfa vagy csodafa P 9 5 . — Növényikrek, különösen iker levelek (46), P í 2 i*. — Őzbog-, kunkorvagy csigafürt-virágzat (606), P 2 3 3 *. — Hieracium Tatrae (607). — A hársfák virágzatának nagy levele (607). Bökő Gy. A fül higiénéjéről (210).

Bugarsky I. A sóoldatok elmélete (205). — Vizsgálatok a chemiai statika köréből(272). CsapodI J. A Nymphaea coerulea Savign. (48). — Bevétel és kiadás az idegek ház tartásában 152. — A tiszta látás mértéke 203. — A Balneológiai Egyesületből 209. — Az Orsz. Közegészségi Egyesületből 210, 322. — A csukamáj-olajról 220. — A vad hús tápláló értékéről 220. — A szem ideghártyájának megpihenése (271). (380). — Az elektromos lámpa üvege 428. — A penészgombák arzénbontó ha tása (607). — A Nicholson-féle füljavító készülékről 646. CsoniCZ J. Helmholtz pohárköszöntője 73. C serháti S. A dohány égésére ható körül mények (598). Csopoy L. A Cartesius-féle búvár és a halak uszóhólyaga (Liebreich) P 4 4 . Czakó K. A Hieracium ramosum alakköre (46), P 9 1 . Czógler A. A mathematikai és fizikai tár sulatból 43, 207, 266. — Adalékok az entrópia fogalmának meghatározásához (208). — A puskapor feltalálójának kér déséhez 274. D a d a y *1. Adatok Budapest kagylósrákfaunájának ismeretéhez (497). — Uj Myriopodák a nemzeti muzeumban (598). — A légyre kapaszkodó kis álskorpiók ról (Chernes cimicoides) 612. — Plankton és planktológia P l 7 2 . Dégon A. Wettstein »Beitráge zűr Flóra Albaniens« czímű közleményéről (46). Donogány Z. Haemochromogén kristályok (161). E dclm anii S. Középiskolai használatra való akkumulátor (267). Elitz G. A méreg az állatországban (45), 57*, 113*. — Jelentés az állattani pályá zatról (FrivaldszTcy) 103. — A Termes lucifugus parasitái (161). — Társulatunk új oklevele 640. — A tej oltó anyagáréi 650. — A vakon születő emlősökről 651. Eötvös L. báró. Kísérletek az elektromó toros erő és az ellenállás abszolút meg határozására, a földi tárgyak tömegvonzá sának kimutatására (267).


IV

Exner- Horváth

Exoer S. Az eiköles mint fegyver a létért való küzdelemben (László D .) 461. F aber E. A czeruza története és gyártása ( Ásbóth) 587. Fabinyi R, Uj eljárás bizonyos szénvegyü letek nitrogéntartalmának meghatározá sára (42). — Stereochemiai tanulmányok (205). — A perturbatio hypothesise (265). — Asaronból kapott vegyületek (598). Fauta A. A kerti mák tokjának rend ellenességei (495), P 2 3 1 *. Farkas Gy. A Galilei-ünnep Páduában (208), 196. Fekete J. Virágtelelő ház 646. — Az Eucalyptus globulus kísérleti tenyésztésé ről hazánkban 651. — A Pelargonium zonale tarka színének megtartásáról 652. Fényes K. Magyar név a Maclura aurantiaca számára 330. — Az igazi cognacról 331. Fialow ski L. Beythe »Fives konuve« (270). Filarszky N. A rózsavirág rendellenességei (495). P i 8 5 *. F latt K. A szerb tövis hazája (47), P l 4 5 . — A gramen hungaricum (381). Földváry V. Ujabb elméletek az affinitás ról, különös tekintettel a szerves vegyületekre P l 5 2 . Franzé R. Szagos anyagok a véglények köré ben 202. — Gánóczi Confervites (207). — Choanoflagelláták (272). — Az édes vízi tavak planktonja 302*. — Az Ophidomonas jenensis és Chromatium Okeni baktériumokról (495). — A chlamydomonadineák rokonsága (213), P 8 6 *. Franzenau Á. Uj foraminifera, Semseya lamellata (598). Frivaldszky J. Otiorhynchus Kelecsényi és Dorcadion Cervae nevű két új bogár ról (49). — Jelentés az állattani pályá zatról (E n tz) 103. Gaál G. Vércse télen 218. Gáspár J. Az ivóvíz hatása az állati húgykövek képződésére (265). Gabnay F. A fa és a kőszén melegfejtő értéke árához mérve 276. — A Szent jánosbogár fénylése 276. — Az alma gyümölcs képződése 276. — Petróleumlámpa olajfogyasztása lecsavart és fel csavart béllel 276. — A borszeszlámpa szolgáltatta meleg 277. — A márványlapon eczettől származott folt eltávolítása 277. — Az üveg olvadási fokáról 331. — Az igazi cognacról 331. — A hidro génben való hevítés módjáról 331. — Az erdő, a csapadék és a víz-áradás (R ittm eyer) 344. — A datolya-pálma megtermékenyüléséről 388. — A fürészpor értékesítése 388. — A selyemgubók értékesítése 388. — A kukoricza pattogtatásának jelenségéről 388. — Védekezés az akáczpaizstetű (Lecanium robiniarum) ellen 554. — A víz halmazállapotairól

611. — A vízgőz és a vízgáz 612. — A régi magyar és a bécsi öl, meg a méter a tűzifa mérésében 612. — A bükkfa és kőszén viszonylagos fütő erejéről 651. Gara G. Házinyulak paizsmirigyeinek kiir tása (437). Genersich A. Belky Jánosról (42). Goldzieher V. Adatok a könyelválasztás élettanához (496). Gotliard J. A nagy »Orion«-ködről (205). — Az idő méréséről (212). Gruber 'X. Eszköz a Ferraris-féle forgó mágnesi tér előállítására (4 3 ). Gschwandtner G. A telimről P 4 6 . Györy Ilona. Miért sós a tenger {Mattién)360. Györy Istv. Tiszta nitrogén előállítása P4 3 . H alaváts Gy, A szocsán-tirnovai neogén öböl földtani viszonyai (41). — Aczélfürészpor-stalagmit (42). Hankó V. A magyar ásványvizek kezelése (210). — Növény-chemiai vizsgálatok (322). HanilSZ I. A növények vándorlása (205). — A Kecskemétvidéki Természettud. Társulatból 205, 378. — Az ivóviz becsé ről (378). Hazslinszky F. Peronospora-félék (270). Heged íis D. Égi tünemény 218. Hellcr Á. Könyvtárnoki jelentés 1892-ről 100. — Siemens Werner 140*. Ohmnak a galván-áramot tárgyaló feledésbe ment munkája (204). A fizika-meteorológiai nyilt pályázatról 325. — A Leclanchéféle elem tartósabbá tételéről 389. — A porszemek és a gőzök lecsapódása közt levő kapcsolatról 646. — A jégeső és dara képződéséről 648. — Az elektro mosságot a rezgés alapján tárgyaló művek 648. — Művek fizikai kísérletek végre hajtásáról 650. Heller R. A szem optikai méretei P 1 4 3 . Helmholtz. Pohárköszöntője ( Csemez J .) 73. Hermán 0 . Indítvány magyar zoológiái állomás szervezésére (161), (272). — A miskolezi tűzkő-szakóczák 169*, (*2 1 2 ). Hidasi J. A tyúk-tojás kiesése 443. Hillairet. Az elektromosság jövője (László D.) 190. Hoor M. Javítások a Holtz-féle gépen (43). Horváth G. Kártékony rovarok irtása gombákkal (49). — Ephestia elutella papri kában (49). A cserebogár fejlődésének időtartama hazánkban 184. — Magyaror szág állatvilágának lajstroma 213, (272), (437). — A szilfák gubacsai s a Schizoneura lanuginosa nevű levelészek 500. — A szőlőn található Phytoptus vitis nevű atka gubacsairól 556. — A kalló csere bogár (Polyphylla fullo) és a szőlő leve leit pusztító zöld cserebogár (Anomala vitis) 556. — A rózsafa pusztító Diaspis rosae nevű paizstetű 556. — A ló herét pusztító Apion trifolii nevű bo gárról 556.


Högyes—Lovassy Högyes E. Akusztikus reflex bemutatása tengeri malaczon (160). — A budapesti Pasteur-intézet harmadik évi statiszti kája 617*. Hőgyes F. A gyermekkor normális és abnormális lábalkotásáról (378). Ilosvay L. Az elégés nitrogéntartalmú termékei (41). — A szerves chemia haj dan és most (4 5 ), P4 9 *, P 9 9 *. — Gallenkamp-, Wolff- és Laurent-féle kolorimeter (158). — Az okszerű táplál kozás 281. — Hamis egykoronás 372. — A közgazdaságilag fontosabb termékek elemzési módszereiről (271), (383). — Adalék a kálium-nitrit, általában vízben oldható nitritek térfogatos elemzéséhez (382) P l84. Istvánffy Gy. A Clusius-kódex (270). — A meteorpapirosról (381). — A házi vagy futógombáról 541. Jilblonowsky, A madarak éneke 249*. — Répapusztító bogárálczák (Silpha obscura) 332. — Almafát rongáló bogarak (Xyleborus dispar Fabr.) 333. — A szőlő fekete fenésedését okozó Sphaceloma ampelinum de Bary nevű élősdi gombá ról és az ellene való védekezésről 5 5 4 * .— A létért való küzdelem a szervezet egyes részeiben (Mecsnikov) 27. — Apró gonosz tevők P l 7 *. JackSOli, A mozgások sebessége (Bóbita E.) 490. Jendnissik E. Bakteriologiai eszköz (271). K alecsinszky S. Kőszenek és telepek ügyében 51. — Laboratoriumi berende zés (272). Kállay U. Ornithologiai megfigyelések Szabolcsmegyében P l 8 0 . RÍSS K. Üvegkészülékek (383), P 2 1 4 *. KI..* N. Az izommnnkának a kén kiválasz tására való hatása (160). — Az élettan hajdan és most 561. — A víznek és etherikus olajoknak idegzsibbasztó hatá sáról 645. Koch A. Erdély uj geológiai térképe (204) — Olt menti bazalt-vulkánok (323). — Tarcsafalva környéki ősemlősök (323) — Bittner munkája az erdélyi harmadkori rákokról (379). — A Fruska-Gora geo lógiai alkata (597). — A gyalui havasok geológiájához (598).

Koch F. Az erdélyi Múzeumegyletből 265, 323, 379, 597. Kolosy A. A madarak őszi vonulásához 553. Konkoly M. Az ó-gyallai csillagvizsgáló 1892. évi működése (204). Korányi S. Módszer az akaratlagos kéz mozgások időbeli lefolyásának tanulmá nyozására (271). Kosutány 1\ A nitrogén körútja a ter mészetben (45), Pl. — Saccbaromyceták hatása a bor képződésére (205). — A műtrágyák alkalmazásának alapelvei 225.

V

König Gy. Mérés és összeadás (266). Kövcsligethy R. A csillagos ég 53* (min den füzet végén). — A vertikális lég áramlásokról (208). — A Bode- (Titius)féle szabályról 647.

Krenner J. Magyarországi chalcostibit(378). Kurlíinder J. A sarkcsillag azimutjáról és a mágnestű elhajlásának pontos méré séről 648. Kuthy D. A baktériumokról 534*. — Mi ért mérges a párolt víz (Naegeli) 581. Landaucr A. Izomérző-idegek (161). László D. A z elektromosság jövője (H illairet ) 190. - A z erkölcs, mint fegyver a létért való küzdelemben (Exner ) 461. László E. A műborgyártásról ]08. — A borok zamatanyagáról (272). — R éz a büdöskői kénes fürdő vizében (272). — A festett vörös bor felismerése 646. — A műbor felismeréséről és a borelem zésről 648. — A természetes és gyár tott bor felismerése 648. Legányi Gy. A nevelés egészségtana 337. — A ruházatról 505. Lendl A. Óvószer a kitömendő madárbőrökhöz 646. — A halak kitöméséről 651. Lengyel Bálint. R ég i megfigyelések 434. Ibrányi nyárfa 434. — A földi bodza kiirtási módja 434. — A z állatok sebjeiből a kukaczok kiölése 436. — Erdélyi hév-vizek 436. — Napóra 492. — Északi fény. 492. — Meggyuladt hegyek Nógrádban 492. — Elsülyedt hegyrész 493. — Nehány növény orvosi ereje 493. — A Sári tök haszna 493. — Aranyvízforma Aqua Vitae 493. — Elefánt-maradványok Nagy-Hontm egyében 494. — íVTocsárégés

599.

Lengyel Béla. Titkári jelentés a Társulat 1892. évi munkásságáról 89. — A kolopi kénesvíz (210), (379). — Előadási kísér letek P 1 8 1 .

Lengyel Istváll.Pénztári jelentés és számadás 1892-ről 96..— S/iklapusztító baczillusok 596. — 1892-ben elhunyt természettudó sok nekrológja 630. Liebermann L. A lecithalbuminról (205). — A sóoldatok elmélete (205). Liebreicll 0. A Cartesius-féle búvár és a

halak uszóhólyaga (Csopey) P 4 4 .

Literáty E. Földrengés Szatmárolt 329. Loczka J. M ódosított készülék a kén tartalmú ásványok alkatrészeinek chloridok alakjában való elválasztására (272). Lóezy L. Az 1891. október havi japáni földrengés (41). Loeffler F. A mezei egér kipusztítása (Sörös L.) 366. Lovassy S. A tyúktojásnak melyik vége esik ki előbb a tyúkból 388. — A

madártojásnak gyűjtemények számára való kikészítéséről Pbl*.


VI

Lörcnthey—Schafarzik

Lőrentliey I. A Kurd

mellett gyűjtött gazdag fauna (323). LÖW S. A balneologiai egyesület működé séről (209). Lukácsi Gy. Rendkívüli zivatar Nagy bányán 330. Madarász Gy. A madarak színének fog ságban való elváltozásáról 647. MágÓCSy-DlCtz S. A természetes lenyoma tok készítése 52. — A burgundi répa romlásáról 221. — A Nymphaea tbermalisról (381). — Lubbock »A contribútion to our knowledge of seedlings« czimű könyvéről (440). — Rendellenes szemű kukoricza-csŐ 556. — A magyar Hymenomyceták száma 1891-ben P 3 1 . — A dér től megcsípett paradicsomalma mérges voltáról 649. Martin L. A madárrepülés általános elmé lete (204), (597). Mártonfi L. Ásvány-földtani kirándulás eredménye (204). — Adatok Bujtur fosszil faunájához (380). M atticu W. Miért sós a tenger (G yöry) 360. Mccsnikov. A létért való küzdelem a szer vezet egyes részeiben (JablonowsTci) 27. Mcdreczky I. Ornithologiai megfigyelések 1892-ben Ungvárott P l 7 8 . Méhely L. Kurta kígyóink (Vipera berus) zoológiái rajza (265).

Molnár N. Változások a fotográfiái leme zen képelőidézés közben ( 382 ).

Murakozy K. Az élelmi szerek és italok jóságának ellenőrzéséről (382). — Uj volumenométer P3 3 *. — A sajt vizsgá lata tekintettel a magyar sajtokra (2 10), P 7 3 . N aegcli. Miért mérges a párolt víz (Kuthy) 581. Nuricsán J. Folyós szénsav gyártása Tor dán 150. — A tordai sósvizek elemzése (265), (324). — A chlór-durranógáz készítése P 3 7 . Ónodi A. Gégeminta (161). — A nervus recurrens átmetszése (271.) — Gégekisérletek (437). Ottó J. Ifjúsági játékok (323). F alatin G. Javított Jedlik-féle osztógép 267. Pándi K. Az idegsejtek kóros elváltozásai (271). — Idült bróm-, antipyrin-, cocainés nikotin-mérgezés (380). Parragh G. Készülék az erők összetételé hez (205). — Az artézi kutakról (378), P 182. Páter B. A pázsitfélék virágzatának nehány rendellenességéről (4 3 9 ), P l 6 2 . Pavlicsek S. A búza- és rozsliszt-keverék alkatrészeinek kimutatása (2 1 2 ). Pázmány E. Négykalászú rozs 330. Pethtf Gy. Az ősvilág főemlőseiről (206). Pfcifcr I. A ferrocyankalium térfogatos mennyiségi meghatározása (159). — A víznek technikai vizsgálata (383). Pfeiffer P. Javított Pascal-féle hidrostatikai

fenéknyomás-készülék (265). — Javított Moriotte-féle készülék (266). Posew itz T. A Szent-Gáli cseppkő-bar lang (41). PrimiCS Gy. Az arany 14. — Az Erdélyi Múzeum-egyletből 42, 204. — A Lamna cuspidata ősvilági czápa foga a karancsi kútból 389. — A tengerek feneke (Schwippel) 475. Privorszky A. A nedves vastárgyak rozsdásodása 52. Procopp J. — A kék tündérrózsa a Lukács fürdő tavában 217. R áth A. Földünk belsejéről 393*, 449* — A chemiai ipar átszdrmazása az ókorból a középkorba (Berthélot) 128. Rátz I. A veszettség lappangási idejéről 108. — Taenia lineata (162). — A gümőkórságos marhák húsának vizsgálata (2 1 0 ). — A kutyákban élődő Dochmiusokról (438). — Az állatokról az emberre át menő élősdi gombákról 592. — A gümőkór átöröklődéséről P 2 3 7 . Reich L. A gyomor emésztő nedvének hatása a veszettség mérgére (375.) — Az alvás élettani okaj 591. — Művek az álomképek keletkezéséről 650. Révai G. Két új szénhidrogén (265). Richter A. A trópusi flóra három vitás génuszáról (440). R ittm cyer R. Az erdő, a csapadék és a vízáradás (Gabnay F.) 344. Róna Zs. Magyarország időjárása 50 (min den füzetben). — A legmagasabb lég nyomás 321. — Obszervatórium a Montblanc tetején 429. — A légkör felsőbb régióinak kikutatása 429. — ASonnblickhegyi meteorológiai állomás 481*. R uzitska B. Hofmann Ágoston Vilmos 34. — A nitrogén égése 203. — A gyé mánt mesterséges előállítása 424. — A chemia legfontosabb vívmányai évszáza dunk utolsó negyedében (Wislicenus) P 2 5 . — Az üveg oldhatósága vízben P 189. Sajó K. A vetés elfehéredése íLema melanopus) 1*. — A talaj és a filloxéra 255. — Gazdasági növényeink védelme 426. — Nehány érdekes magyarországi rovarfaj (437). — A Hilotoma rosae rózsarontó rovarról 443. — A Coccinella septempunctata, hétpöttyös böde álczáiról 443. — A zabon élősködő Toxoptera graminum nevű levéltetűről 443. — A bükkönyt rongáló Aphis papaveris nevű levéltetű 444. — A mákpusztító Mamestra brassicae nevű hernyóról 500. — Tolláról ismeri meg a madár a madarat 609. — A Leinweber-féle keverék 611. — Rovar faunánk változásairól P l 6 7 . Schafarzik F, Munkák a magyarországi építészeti és technikai felhasználásra alkal mas kövekről (206). — Bazalt telértől


Schaffer—Thanhoffer elkokszosodott barnaszén (207), (324). — Az április 8-iki földrengés 357*. — FelsőOlaszország és Isztria nevezetesebb kő bányái (379). Schaffer K. A piramis-pályák másodlagos elfajulásához (271), (380). — A gerinczvelő másodlagos elfajulása (437). — A hallásról suggerált süketségben 645. Schilberszky K. Petroleumforrás Popradnán 51. — Az átokhinár AranyosMaróthon 51. — Kétszikű növényeknek mesterségesen előidezett extra-fascicularis edény-nyalábjairól (269). — Az egyiptomi ágas csodabuzáról (381). — A kovamoszatok mozgásáról P 1 3 6 *. Schmidt S. Két készítmény kristálytani és optikai sajátságai (42). — Kristályrajzok szerkesztése (42). — Folyóirat a geológiai kutatások gyakorlati értékesítésére (206). — A titanit új magyarországi előfordulása és kristályalakja (379).— Czinkota geoló giája (597). Schuchué Zányi J. A kávé 519, 571. Schulek V. A szemcsillagnak forradásából való kiszelése (41). — Erythropsia (205). Schuller A. Készülékek a budapesti mű egyetem fizikai szertárában (266). — Az elektromosságnak a testekben való ter jedéséről 647. — A víznek ferdén álló csövön való felnyomásáról 648. — Az iránytűt félméterről eltérítő kötőtű alakú mágnesről 650. Schuschny H. Az ifjúsági játékok meg honosításának módja (323). Schwippel K. A tengerek feneke (Primics Gy.) 475. Simonkai L. A Senecio hieracifolius L. (48). — Tátravidéki Hieracium (439). — Hazánk flórájának Tricherái (605). Sörös L. A mezei egér kipusztítása (Loeffler) 366. — A fény hatása a bőrre 424. — A gyöngy keletkezése 433. — Szappannövények 486. — Mérges pók 549. — A tej gyors megalvása 550. Spiegl B. A tej víztartalmának meghatáro zása 612. Spiegl S. A virágok illatának felfogása 500. — A Pelargonium zóna le tarka színének megtartásáról 652. Staub M. A Magyarhoni Földtani Társu lat üléseiről 41, 205, 323, 379, 597. — Tőzegalom Magyarországon 109. — Ctenopteris cycadea (207) — A diluviális kor lerakódásaiban előforduló nehány növényről (213). — Potonié két phytopalaeontológiai munkája (270). — A ma gyarországi mésztufa-lerakódások (324) — Magyarország flórájának praehistóriájából (495), P l 9 3 . — Az arktikus flóra régi elterjedése P 3 8 *. Steiner, Kerek nyílás fényelhajlása (378). Suppán V. Az iskolai mozgásos játékok szervezéséről (322).

VII

Szabó J. Az ötödik nemzetközi geológiai kongresszusról (206). — Ásványtanának új kiadása (322). — Chabasit-fészek a Csódi-hegy trachitjából (597). S zék ely A. Pettenkofer előadása a kolerá ról 38. — Az alkohol káros hatása a gyer meki szervezetre 154. — Pasteur hetve nedik születésnapja 254. — A savanyú vizek bősége és a járványoktól való men tesség közti kapcsolatról 646. S zék ely K. A czementálás mivolta 276. Sziegert J. A majmok beszéde 312. — A pókok erejéről és a pókhálóról 430. — A bölény kiveszése Amerikában 487. S zilágyi Gy. A tengeri diasztáz egy nem ismert sajátsága (1 5 9 ),P i9 i. — A magyarországi melasz hamu összetétele P 4 1 . Szilasi J. A leggyorsabb vonat 491. — Szibéria vasútjai 550. Szili A. A szem hátterének astigmatismusáról (270). — A látó-idegfő morfo lógiája (265). — Szemüveg-reflexek optikai értékesítése P 8 4 . S zily K. Elnöki megnyitó a társulat köz gyűlésén 85. — A binominális tényezők négyzeteinek összegéről (322). — Arithmetica summa tripartita Magistri Georgii de Hungaria (598). Szili S. Elektromos áramkezelő (161). SzilváSSy, Erdélyi lobogó fürdők (209). Szojka E. A köd hatása a növényekre

61.0. Szontagh A. Az iris akaratlagos beideg zése (4 3 7 ).

Szölgyém y Gy. A szobák nedves falainak szárazzá tételéről 5 5 5 .

Szterényi H. A növényeknek jelző táblák kal való ellátásáról Budapest terein (213), 216. — A geológiai korszakok eloszlása a földgömbön P 9 3 . — A kőszénnek le vegőn való porlásáról 648. — Geológiai művek, melyekben sok kép van a kövü letekről 650. Szüts, Madárvendég F.-Zemplénben 329. T a n g l F. Adalék a bélbeli lélegzéshez (271). — A bendő szöveti szerkezetéről (497). — A piramis-pályák másodlagos elfajulása (Schaffer) (271). Tangl K. A puska rúgásáról és a golyó irányára való hatásáról 332. Tellyesniczky R. Az agyvelő hőmérséklete

373. Terlanday E. A sziliczei jégbarlangról 404. Thaisz L. Dalmáczia nyári flórájából (212). Than K. Előadási kísérletek a vegyülő tömegek viszonyára, az elemek egyenértéksúlyára s a vegyérték meghatározásának jelentőségére (159). — Chemiai társulat alakítása (271), 382. — A térfogatos elemzés alkalmazása előadási kísérletekre

Pl 1 6 *, Thanhoffer L. Mikroszkópi módszerek és eszközök (322).


VIII

Tóth—Zimányi

Tóth Gy. A phosphornak súlyánalitikai

(161), P 2 2 9 . — A parthenogenesis egy

meghatározás-módja (378). Török A. A Puszta-Újfalu határában talált koponyáról 221 — III. Béla király nak és nejének, Antiockiai Annának testereklyéi (378). — Az Árpádok csont ereklyéin tett újabb embertani tanulmá nyok (598). Török L. Az izzadás alatt végbemenő vál tozásokról (496). Török T. Halmaradványok az alsó szilurban

érdekes esete P 2 3 9 . — Az édesvízi bryozoákról (272*) Vass F. Nikotin- és alkohol-mérgezés (378). Wartha V. Szőlőzúzó készülékek 646. — A megfagyott oltott mészről 646. — A fémek olvasztásakor keletkező salakról. 650. — Az eperpálinka kellemetlen szagáról 650. — A bükkfa és kőszén viszonylagos fütő ereje 651. W eisbecker A. Érdekesebb ibolyák (495). W inkler L. Tiszta nitrogén előállítása P 4 3 . Wislicenus. A chemia legfontosabb vív mányai évszázadunk utolsó negyedében (R uzitska ) P 2 5 . Wittoiann F. Elektrotechnikai magyar művek 109. — Nagyfeszültségű és nagyszaporaságú áramokról (207), (212). — Az elektro-induktiv taszítás (266). — A diafragmátlan chrómsavas elem használata 646. — Az elektromos híntóról 647. — A magától működő mérlegről 648. Zim ányi K. A kőzetalkotó ásványok fő sugártörési együtthatói (41).

Pl 42. T rcitz P. Úti jegyzetek Németországból (205). — A só kivirágzásokról 207.

Tromholt Sophus. Az északi fény (Bóbita E .) 412*. U jla k y I. A cserebogár-rajzás Sárospatakon 442. — A madártojás költöttségi álla potáról 442. — A földi bodza kivesztése 553. — Védekezés az akáczpaizstetű (Lecanium robiniarum) ellen 554. Ujságliy J. A kutyatej mint homokkötő növény 274. V á n g e l J. A rovignoi zoológiái állomás


II. TÁRGYMUTATÓ. Affinitás, Újabb elméletek róla 1*15 2 . Aayvelő, Hőmérséklete 373. Á káczfa, Jótevői 608. — Paizstetve, Lecanium robiniarum 554. Akadémia 41, 204, 265, 322, 329, 378, 598. Akkumulátor, Iskolai használatra (267). Alkohol, Káros hatása gyermekekre 154. — Mérgezés vele (378). Állat, Méreg szerepe az állatvilágban (45), 57*, 113*. — Ósvilág főemlősei (206). — Magyarország á.-világának lajstroma (213), (272), (437). — Húgykövének képződésére az ivóvíz hatása (265). — Sebéből a kukaczokat kiölni s a sebet begyógyítani 436. — Az á.-okról az emberre átmenő élősdi gomba 592. — Vakon születő emlős állatok 651. — 1. Zoológia. Állomás, Zoológiái (161, 162). — Vízmelléki á. ügyében (272), (438). — Rovignoi zoológiái á. (161), P 2 2 9 . A lm a, Gyümölcsének képződése 276. A lm afa, Rongáló Xyleborus dispar 333. Álomképek, Keletkezéséről szóló művek 650. Álskorpio, Chernes cimicoides Fabr. 612. Alvás, Élettani oka 591. Anomala vitis, Zöld cserebogár 556. Antiochiai Anna, Testereklyéje (378). Antipyrinmérgezés, Idült (380). Aphis papaveris F. Bükkönyt megtámadó levéltetű 444. Apion T rifolii, Lóherét pusztító bogár 556, Afiua Vitae, Aranyvíz forma 493. Aram, Nagyfeszültségű és szaporaságú ,(207), (2 1 2 ). Aramkezélö, Elektromos (161). Áram lás, Lég vertikális á.-a (208). Aranka, Amerikai gazdája (270). A rany 14. A rany víz, Aqua Vitae 493: Arithmetica, Magistri Georgii de Hungaria , (598). Á rpád, Csontereklyéin tett újabb embertani tanulmányok (598). Á rtézi-kú t, (378), P l 8 2 . Arzén, Penészgombák hatása reá (607). Asaron, Újabb vegyület belőle (598). Astigmatismus, Szem hátteréé (270). Ásvány, Kőzetalkotó á.-ok fő sugártörési együtthatói (41). — Alkatrészeinek chlori* dók alakjában való elválasztása (272).

Ásványtan, Szabó Józsefé (322). Á sványvíz, K ezelése (210). — K olop i (210), (379). — Tordai sósforrás chemiai elem zése (324). — És a járványtól való mentes ség 646. — 1. Víz. Atka, Phytoptus vitis 556. Átokhinár, Aranyos-Maróthon 51. A zálékállat, Szagos anyaga 202. Azim út, Sarkcsillagé 648. BacziUus, Sziklapusztító 596. Baktérium, 534*. — K ét bakteriológiai eszköz (271). — Készítmények 388. — Ophidomonas Jenensis, Chromatium Okeni nevű baktériumok (495).

Balneológiai egyesület (209). Barlang, Szent-Gáli (41). Barnaszén, Bazalt-telértől elkokszosodva (207), (324). Barométer, Legmagasabb légnyomás 321. B azalt, Tőle elkokszosodott barnaszén (207), (324). Bazalt-vulkán, Olt mentén (323). Beidegzés^ Irisé (437). Bél, Lélekzése (271). Béla (.III-dik), Testereklyéje (378). Belky János, Emlékezete (42). Bendö, Szöveti szerkezete (497). Beszéd, Majmoké 312. Bejthe, Fives konuv-e (270). Binominalis tényezők,Négyzetei összege(322). Bode-féle szabály 647. Bodza, földi b. kiirtása 434, 553. Bogár, Szent-János-bogár fénylése 276. — Répapusztító Silpha obscura 332. — Almafa-rongáló Xyleborus dispar. 333. — A p ion Trifolii 556. — Sváb bogár, csótán irtása 648, 1. Rovar Bolygó, Távolságának szabálya 647. Bombycilla garru la, Sarki madár Zemplén ben 329. Bor, Műbor-gyártás 108 . — Képződésére a saccharonnyceták hatása (205). — Zamat anyaga (272). — Festett vörösbor felis merése 646. — Természetes és gyártott bor felismerése 648. — Műbor felismerése és borelemzés 648. Borostyánkő, 319. Borszesz, 1. Alkohol. Borszeszlámpa, Melege 277. B otrytis tenella, Bassiana (49). Bödeálcza, Hétpöttyös 444.


X

Bölény—Elfajulás

Cső, Víz felnyomása ferde csövön 648. Bölény, Kiveszése Amerikában 487. B őr, Fény hatása reá 424. Csukamájolaj 220. 0 Czápa-fog, Ösvilági, a karancsi kútból 389.. Bróm, Mérgezés vele (380). Czeruza, Története és gyártása 587. B ryozoáh, Édesvíziek (272). B u jtu r, Faunájához adatok (380). Czementálás 276. Czinkota, Geológiája (597). Burgundi répa, Romlása 221. Czógler A. nekrológja 643. Búvár, Cartesius-féle és a halak úszóD alm áczia, Nyári flórája (212). hólyaga P 4 4 . B ú za , Rozsliszt és b. keveréke alkatrészei D ara, Képződése 648. Datolya-pálma, Megtermékenyülése 388. nek kimutatása (212). — Egyiptomi ágas Diaspis rosae, Rózsafa pusztító 556. csodabuza (381). D iasztáz, A tengeri d. (159), P 1 9 1 *. Buzogányfa, Maclura aurantiaca 330. Differencziális egyenlet, Integrálisairól (42) B ükkfa, És kőszén viszonylagos fütő ereje D iluvialis kor, Némely növénye (213). 651. Dochmius, Kutyákban élősködő (438). Cardiogyne Bureau (440). Dohány, Égésére ható körülmények (598) Cartesius, Búvára P 4 4 . Dorcadion Cervae (48). Chabasit, A Csódi-hegy trahitjából (597). Duna, Jegének uszás-iránya 108. Chalcostibit, Magyarországon (378). Durranógáz, Chlór-d. P 3 7 . Chemia, Szerves eh. hajdan és most (45), Ebdüh 1. Veszettég. P4 9 *, P 9 9 . — Ch.-i ipar átszármazása az Edény-nyaláb, Növényeké (269). ókorból a középkorba 128. — Előadási Édesvíz, Tavak planktonja 302*. kisérletek (159). — Stereochemiai tanul Ég, 1. Csillagos ég. mányok (205). — A gazdaságilag fontos Egér, A mezei egér kipusztítása 366. testek elemzésének egyöntetűsége (271). — A magyar chemiai társulat és folyó Égés, Nitrogéntartalmú termékei (41). — Nitrogéné 203. — Dohányé (598). — irat ügye (271), (383). — Vizsgálatok Mócsáré 599. a ch.-statika köréből (272). — A táplál Egészség, Ruházat e. szempontból 505. kozás ch.-ja 281. — Növény-ch. (322). — Legfontosabb vívmányai évszázadunk Egészségtan, Nevelésé 337. uiolsó negyedében P 2 5 . Együtthatók, Kőzetalkotó ásványok sugártörési e.-i (41). Chernes cimicoides F abr., Álskorpió 612. Eisenstein, Új bizonyításmódja (378). Chlamydomonadineák (213), P 8 6 *. Eledel, A táplálkozásban 281. Chlór, Durranógáz készítése P 3 7 . Elefánt, Maradványai Hontban 494. Choanoflagelláták, (212). Elektromosság, Javítás a Holtz-féle gépen Chromatium Okeni, Baktérium (495). (43). — Ganz-gyár elekrotechn. osztálya Clusius-Codex (270). (43). — Művek magyarul az elektro Cocain, Mérgezés vele (380). technika köréből 109. — Elektromos Coccinélla septempunctata, Hétpöttyös bödeálcza 444. áramkezelő (161). — Jövője 190. — Ohm elfeledett műve a galvánáramról Cognac, Mivolta 331. (204). — Nagyfeszültségű és szaporaságú Confervites, Gánóczról (207). áramok (207), (212). — Elektro-induktiv Ctenopteris cycadea (207). taszítás (266). — Kisérletek az elektro Cudrania Trécul, Trópusi flóra (440). motoros erő és ellenállás abszolút meg Cyankálium, Ferrocyankálium térfogatos meghatározása (159). határozására (267). — Leclanché-féle elem 389. — Elektromos lámpa üvege 428. — Csapadék, Erdő és vizáradás 344. — Por A légköri e. ismeretének története 545. szemek és a lecsapódás közti kapcsolat 646 Cseppkő-barlang, Szent-Gáli (41). — Diafragmátlan chrómsavas elem 646. Cserebogár, Fejlődésének időtartama 184, — Terjedése a testekben 647. — Elektro (272). — Rajzása Sárospatakon 442. — mos hintó 647. — Az e.-ot a rezgés — Polyphylla fullo és Anomala vitis 556. elmélet alapján tárgyaló művek 648. Élelmiszer, Jóságának ellenőrzése (382). Csigafürt-virágzat (606), P 2 3 3 *. Elemzés, Chemiai e. egyöntetűsége (271). Csillaghullás, Augusztusi 550. Csillagos ég, Jelenségei 53*, 109*, ltí4*, — Sajtelemzés (272). — A közgazdasági lag fontosabb termékeké (383). — Tér 221*, 277*, 333*, 389*, 445*, 501*, 557*, 613*, 653*. fogatos e. alkalmazása előadási kísérle tekre P l 16 *. — Kálium-nitritnek térCsillagvizsgáló, Ó-Gyallai (204). Csodabuza, Egyptomi ágas cs. (381,). #fogatos e.-éhez adatok P l 8 4 . Csodafa, Vakondakfa P 9 5 . Élet, Hosszú é. szere 609. Csódi-hegy, Trahitjából chabasit-fészek(597). Élettan, Könyelválasztás é.-ához adatok Csontereklye, Árpádoké, s újabb embertani | (496). — Hajdan és most 561. — Az tanulmányok rajta (598). j alvás é.-i oka 591. Csótán, Irtása 648. 1 Elfajulás, Másodlagos (380), (437).


Elhajlás—Hal Elhajlás, Mágnestű e.-ának pontos mérése 648. Elodea canadensis Aranyos-Maróthon 51. Ember, Az állatokról emberre átmenő élősdi gomba 592. Embertant Árpádok csontereklyéin tett újabb e.-i tanulmányok (598). Emlékező-tehetség, Méheké 374. Emlősök, Az ősvilágban (206). — Vakon születő e. 651. Ének, Madaraké 249*. Entrópia, Fogalma (208). Eperpálinka, Kellemetlen szaga 650. Ephestia elutella paprikában (49). Építészet, Köveinkről szóló munkák (206). E rdély, Új geológiai térképe (204). — Hév vizei 436. Erdélyi Muzeumegylet 42, 204, 265, 323, 379, 597. Erdő, Csapadék és vízáradás 344. Erkölcs, Mint fegyver a létért való küz delemben 461. E rők, Összetételéhez készülék (205). Erythropsia (205). Eső, Jégeső és dara képződése 648, — 1. Csapadék. É szaki fény, 412*, 492. Eucalyptus globulus kísérleti tenyésztése hazánkban 651. Fa, Jbrányi nyárfa 434. — És kőszén vi szonylagos fűtő ereje 651. Fal, Szárazzá tétele 555. Falco tinnunculus, Vércse télen 218. Faszén, Melegfejlesztő értéke 276. Fauna, Kurd mellett (323) — Adatok Bujtur fosszil-faunájához (380). — Buda pest kagylósrák-f.-ájához adatok (4 9 7 ). — Rovarfaunánk változásai P l 6 7 . Fejlődés, Cserebogáré (272), 184. Fém, Olvasztásakor keletkező salak 650. Fenék, Tengereké 475. Fenéknyomás, Készülék (265). Fenésedés, Szőlőé 554*. Fény, A szentjánosbogár fénylése 276. — Elhajlása (378). — Északi 412*, 492. — Hatása a bőrre 424. Ferraris-féle, Mozgó mágnesi tér (43). Ferrocyánkálium, Térfogatos meghatáro zása (259). Filloxéra, És a talaj 255. F izikai kisérletek, Művek rólok 650. Flóra, Dalmáczia nyári fl.-ja (212). — A hazai mésztufák lerakódásaiban (324). — Velenovski Flóra Bulgarica czimű műve (380). — Arktikus P 3 8 *. — Magyarország praehistoriájából (495) 1. Növény. Folt, Eczettől származó folt eltávolítása márványlapról 277. Foraminifera, Semseya lamellata (598). Fotografálás, Változások a lemezen képelőidézés közben (382). Fold, Belseje 393*, 449*. — A geológiai korszakok eloszlása rajta P 9 3 .

XI

FÖldi-bodza, kiirtásmódja 434, 553. Földrengés, 1891 októberi japáni (41). — Április 8 -án 257*. — Szatmárott 329. F öldtani Társulat 41, 205, 323, 379, 597. Fruska-Gora, Geológiai alkata (597). Futógomba, 541. Fül, Egészségtana (210). — Nicholson-féle füljavító készülék 646. Fürdő, Külföldi és hazai (209). — Erdélyi »lobogó f.-k« (209). — Hazai f.-k láto gatottsága 210. — A büdöskői f. vizé ben réz (272). Fürdőtan 1. Balneológia. F ür észpor, Értékesítése 388. Fütő erő, Bükkfáé és kőszéné 651. Qalilei-ünnep, Páduában 196, (208). Galvánáram, Ohm műve róla (204) 1. Elektromosság. Gánócz, Confervites (207). Ganz-gyár, Elektrotechn. osztálya (43). Gáz, összenyomására készülék (266). — Vízgáz és vízgőz 612. — Chlór-durranógáz készítése P 3 7 . Gazdaság, G.-i növényeink védelme 426. Gége, Minta (161). — Kisérletek (437). Gentiana, Endotricha csoportjának újabb irodalma (496). Geológia. Erdély új geológiai térképe (204). — Kirándulás eredménye (204). — Gya korlati értékesítésére való folyóirat (206). — Czinkotaé (597). — Fruska-Gora g.-i alkata (597). — Gyalui havasoké (598). — G. köréből művek, melyekben a kövü letekről sok kép van 650. — Korszakai nak eloszlása P 9 3 . Gerinczvelő, Másodlagos elfajulásai (437). Glechoma L., Katona-petrezselyem 243. Glecser, Mozgása 594. Golyó, Puska rúgásának hatása 332. Gomba, Rovar irtása vele (49). — Házi- vagy futó-g. 541. — Sphaceloma ampelinum De Bary 554*. — Állatokról az emberre átmenő 592. — A penész-g; arzénbontó hatása (607). Gőz, Vízgőz és vízgáz 612. — Lecsapódása és a porszemek 646. G r ámen hungaricum (381). Gubacs, Szilfáé 500. — Phytoptus vitisé 556. Gümőkór, G.-os marha húsnak vizsgálása (210). — Átöröklődése P 2 3 7 . Gyalui-havas, Geológiájához adatok (598). Gyémánt, Mesterséges előállítása 424. Gyermek, Alkohol hatása reá 154. — Normális és abnormális lábalkotása (378). Gyógyítás, Állat kukaczos sebéé 436. Gyomor, Émésztő nedvének hatása a veszett ség mérgére 375. Gyöngy, K eletkezése 434. György mester, Arithmetikája (598). Gyümölcs, Alma gy. képződése 276. Haemochromogén kristályok (161). Hal, Maradványai az alsó szilúrban P 1 4 2 . — Úszóhólyaga P 4 4 . — Pikkelyeinek porrátörése 650. — Kitömése 651.


XII

Hallás- •Kutya

Hallás, Suggerált süketségben 645. — Nicholson-féle h.-javító 646. Halmazállapot, Vizé 611. Háló, Pókoké 430. Ham u, Melasz-hamu összetétele P 4 1 . Hang, Vezetése a szódavizes pohárban 275. H ársfa , Virágzatának nagy levele (607). H á rtya , Rezgő h. poralakja (266). Házigomba, 541. H ázin yú l, Paizsmirigyének kiirtása (437). Hegy, Meggyuladt h.-ek Nógrádban 492. — Elsülyedt hegyrész 493. Helmholtz, Pohárköszöntője 73. Hernyó, Mákpusztító 500. Hevítés, Módja hidrogénben 331. Hév-víz, Erdélyi 436. Hidrogén, Hevítés módja benne 331. Hidrogén-superoxid, Hat. keményítőre (158). Hieracium ramosum (46), P 9 I. — Hiera cium Tatrae (607), (439). Higany-kompenzáczió-inga, P 4 7 . H intó, Elektromos h. 647. Hofmann Ágoston V., Életrajza 34. Hóltz-féle gép. Javítás rajta (43). Hőmérséklet, A gyvelőé, 373. — 1. Meleg. Húgykő, Ivóvíz hatása a képződésére (265). Hús, Gümőkóros marha vizsgálata (210). — A vad hús tápláló értéke 220. Hylotoma rosae L ., Rózsarontó rovar 443. Hymenomyceta, Száma 1891-ben P 3 1 . Ibolya, Néhány érdekesebb (495). Ibrány, Nyárfája 434. Ideg, Háztartásában a bevétel és kiadás 152. — Izom-érzői. (161). — Látó-idegfőről (265). — Víz és etherikus olaj i.-zsibbasztó hatása 6*45. Ideghártya, Megpihenése (271), (380). Idegsejt, Kóros elváltozása (271). Időjárás, Hazánkban, minden füzet végén 1. Meteorológia. Időmérés (212). Ikerlevelek (47), P 1 2 1 *. Illat, Virágok i.-a felfogásmódja 500. Infusoriumok, Szagos anyaga 202. Inga, Higany-kompenzáczió-inga P 4 7 . Integrális, Differencziális egyenleté (42). Ipar, Chemiai ipar átszármazása az ókor ból a középkorba 128. Iránytű, Eltérítése félméter távolból kötőtű alakú mágnessel 650. Iris, Akaratlagos beidegzése (437). Irodalom9 A Gentianák Endotricha cso portjáé (496). Ital, Jóságának ellenőrzése (382). Ivóvíz, Hatása a húgykövek képződésére (265). — Szűrése 375. — Becse (379). Izom-érzőidegek (161). Izommunka, Hat. kén kiválasztására (160). Izzadás, Végbemenő változások alatta (496). •lapán, 1891. okt. földrengés (41). Járvány, És a savanyúvíz 646. Játék, Iskolai j. szervezése (322). — Ifjú sági j.-ok meghonosítása (323).

Jég, Úszásának iránya a Dunán 108. Jégbarlang, Sziliczei 404. Jégeső, Képződése 648. Jelzőtáblák, Budapest sétatereinek növé nyein (213), 216, (270). Kagylósrák, Faunánkhoz adatok (497). K álium -nitrit, Térfogatos elemzéséhez ada tok P l 8 4 . Katonapetrezselyem 243. Kávé 519, 571. Keményítő, Hidrogén-superoxid hat. (158). Kén, Kiválasztására az izommunka hat. (160). Kerti-m ák, Tokja rendelleness. (495), P 2 3 1 *. Készülékek, A Budapesti műegyetem fizikai szertárában (266). — Javított Pascal-féle (265). — Javított Mariotte-féle gáz összenyomó (266). — Két bakteriológiai k. (271). — Kénes ásványok alkatrészei nek chloridok alakjában elválasztására (272). — Néhány új készülékről P 2 1 4 *. Keverék, Leinweber-féle 611. Kézmozgás, Időbeli lefolyása (271). Kigyó, Kurta k.-ink zoológiái rajza (265). Kísérletek, Elektromotoros erő és az ellen állás abszolút meghatározására (267). — Földi tárgyak tömegvonzásának kimuta tására (267). — Művek fizikai k. végre hajtásáról 650. — Térfogatos elemzéssel P l 1 6 *. — Előadási (271), P 1 8 1 . Kocsi, Elektromos k. 647. Kolera, Petlenkofer előadása 38. — Szerb tövis ellene 51. Kőlop, Kénes vize (210), (379). Kólorimeter, Gallenkamp-, Wolff- ésLaurentféle (158). Koponya, Puszta-Újfalu határából 221. Korona, Hamis egykoronás 372. Kovamoszat, Mozgása P 1 3 6 *. KŐ, Hazánk építő köveiről munkák (206). Kőbánya, Felső-Olaszország és Isztria neve zetesebb k.-i (379). Ködkárok, Kérdéséhez 106, 610. Költöttség, Madártojásé 442. Könyelválasztás, Élettanához adatok (496). Kőszakócza, Miskolczi (212), 169*. Kőszén, Melegfejlesztő értéke 276, 651. — Porlása levegőn 648. Köszénbányák, Tulajdonosaihoz 51. Kövület, Rajzaival illusztrált geológiai mű vek 650. Közgazdaság, Fontosabb termékeinek elem zési módszerei (383). K ristály, Két készítmény k.-tani sajátságai (42). — K.-rajzok szerkesztése (42). — Haemochromogén-k. (161). K ukacz, Állat sebéből kiölni s a sebet be gyógyítani 436. KuTcoricza, Pattogtatásának jelensége 388. — Rendellenes szemű kukuriczacső 556. Kunkor-virágzat (60íi), P 2 3 3 *. K urd, Melletti gazdag fauna (323). K út, Artézi (378), P l 8 2 . K u tya, Dochmiusok benne (438).


Kutyatej—Nekrolog K utyatej, Homokkötő növény 274. Küzdelem, A létért a szervezet részeiben 27. Láb, Alkotása a gyermekkorban (378). Laboratórium, Berendezése (272). Lamna cuspidata, Ősvilági czápa foga a karancsi kútból 389. Lámpa, Petroleumfogyasztása lecsavart és felcsavart béllel 277. — Borszeszl. melege 277. — Elektromos 1. üvege 428. Látás, Tiszta 1. mértéke 203. Látó-iclegfö, Morfológiájáról (265). Lecanium robiniarum, Ákáczpaizstetű ellen védekezés 554. Lecith-albumin (205). Leclanché-féle elem, Tartósabbá tétele 389. Lég, Vertikális áramlása (208). — Kőszén porlása levegőn 648. Légkor, Felsőbb régióinak kikutatása 429. — Elektromossága ismeretének tört. 545. Légnyomás, A legmagasabb 1. 321. Légy, Oscinis frit nevű légyfaj (497). — A rákapaszkodó álskorpió 612. Leinweber-féle keverék 611. Lélekzés, Bélbeli (271). Lema melanopus 1*. Lenyomat, Természetes 1. készítése 52. Lét, Az erkölcs mint fegyver a létért való küzdelemben 461. Leutner K ároly, Elhúnyta 600. Levél, Növényikrek és ikerleyelek (47), P l 2 1 *. — Hársfák virágzatáé (607). Levelész, Schizoneura lanuginosa Hart. 500. Levéltetű, Bükkönyt megtámadó (Aphispapaveris F.) 444. —- Zabon élősködő 444. — i, Paizstetű.

L is z t, Búza- és rozsliszt alkatrészeinek ki mutatása (2 1 2 ). Lobogó-fürdők, Erdélyiek (209). Logarithmus, A természetes l.-ok alapszáma (378). Lóhere, Pusztítója, Apion Trifolii 556. Lubbock, »^ contribution to our knowledge of seedlings« czímű könyve (440). M aclura aurantiaca, Magyar neve 330. Madár, Repülésének elmélete (204), (597). — Éneke 249*. — A Bombycilla garrula, sarki m.-vendég Zemplénben 329. — Őszi vonulása 553. — Tolláról ismeri meg a m. a madarat 609. — Óvószer kitömendő madárbőrökhöz 646. — Színének változása fogságban 647. Madártojás, Költöttségi állapota 442. — Kikészítése gyűjtemények számára P 6 i*. Mag, Szórása ügyében (213). Mágnesség, Ferraris-féle tér (43). Mágnestű, Elhajlásának pontos mérése 648. — Kötőtű alakú, mely az iránytűt fél méterről eltéríti 650. Magnetit, A moraviczai m. mágneses mo mentuma (379). Magyarország, Állatvilágának katalógusa 213, (272), (437). -- Flórájának prehistóriájából P l 9 3 .

XIII

Majom, Beszéde 312. Mák, Tokjának rendellenességei (495). — Pusztítója, Mamestra brassicae 500. Marha, Gümőkóros m. vizsgálata (210). M árvány, Eczetes foltjának eltávolítása 277. Mathematikai és F izikai Társ. 43, 207, 266. Megalvás, A tejé zivatarkor 550. Megfigyelés, Ornithológiai Ungvárott P l 7 8 . — Szabolcsmegyében P l 8 0 . — Régi ma gyar m.-ek 492, 599. MegtermékenyüléSy Datolya-pálmáé 388. Méh, Emlékező tehetsége 374. Melasz-hamu, Összetétele P41. Meleg, Fa és kőszén m.-fejlesztő értéke 276. — Borszeszlámpáé 277. Méreg, Az állatországban (45), 57* 113*. — A veszettség mérgére való hatása a gyomor emésztő nedvének 375. — Mér ges pók 549. — A párolt víz miért mér ges ? 581. — Dértől csípett paradicsom alma 649. Mérés, És összeadás (266). — Tűzifáé a régi magyar és bécsi öllel, meg a méter rel 612. — Mágnestű elhajlásáé 648. Mérgezés, Nikotin-és alkohol-mérgezés (378). — Idült bróm-, antipyrin-, cocain- és nikotinmérgezés (380). Mérleg, Magától működő m. 648. Mész, Megfagyott oltott mész 646. M észtufa, Lerakódásainak flórája hazánk bán (324). Meteorológia, Feljegyzések és az időjárás kimutatása minden füzet végén. — M.-i állomás a Sonnblick-hegyen 481*. Meteorpapiros (381). Méter, A tűzifa mérésében 612. Mikroszkóp, Módszerek és eszközök (322). Mikrotom-metszetek, Készítése (323). Miskolcz, Palaeolith lelet, tüzkőszakóczák (2 1 2 ), 169*. Montblanc, Obszervatórium rajta 429. Mocsár, Égése 599. Moravicza, Magnetitjének mágneses mo mentuma (379). Moszat, Kovamoszatok mozgása P l 36*. Mozgás, K ézmozgás akaratlagos időbeli le folyása (271). — Sebessége 490. — Glecsereké 594. — Kovamoszatoké P 136*. Műbőr, Gyártása 108. — Felismerése 648 M űtrágya, Alkalmazása 225. Myriopoda, Új, vagy kevéssé ismert idegen földi m. a m. nemzeti muzeum álattárában (598). N apóra, Hazánkban 492. N átrium ezüst thioszulfát, Kristálytani és optikai sajátságai (42). Nekrolog, Tudósoké 630 Adams, Airy, Belky, Berde, Bernays, Bonnet, Brücke, Brünnow, Burmeister, Dohrn, Gönczy, Graber, Hofmann Á. V., Keleti, Kopp, Kühn, Lumniczer, Mackenzie, Ch. Nagy J., Nendtvich, Owen, Quatrefages, Schorlemmer, Siemens, Winkler. — Hoffmann


XIV

Németország—Rezgés

Á. V. 34. — Siemens Werner 140*. — Leutner K . 600. — Czógler 643. Németország, Úti jegyzetek (205). Nervus recurrens, Átmetszése (271). Nevelés, Egészségtana 337. Nicholson, Füljavító készüléke 646. Nikotin, Mérgezés vele (378), (380). N itrit, Meghatározása (382), P l 8 4 . Nitrogén, Meghatározása szénvegyületekben (42). — Körútja a természetben (45), P l. — N.-tartalmú égéstermékek (41). — Égése 203. — Előállítása tisztán P 4 3 . Növény, Teriüészetes lenyomatai 52. — Vándorlása (205). — Dalmácziáé (212). — Jelzőtáblákkal ellátása Budapesten (213), 216, (270). — Diluvialis lerakó dásokban (213). — Mesterséges extrafascicularis edény-nyalábjai .(269). — N.-chemiai vizsgálatok (322). — A hazai mésztufa lerakódásokban (324). — Gazda sági n.-eink védelme 426. — A trópusi flóra három vitás génusza : Cudrania Trécul., Plecospermum Trécul. és Cardiogyne Bureau anatómiai és szisztematikai viszonyairól (440). — Szappan-n.-ek 486. — Néhány n. orvosi ereje 493. — Magyarország flórájának prehistóriájából (4 9 5 ), P l 9 3 . — Hazánk flórájánakTricherái (605). — Köd hatása reá 610. — Ikrek, különösen ikerlevelek (47), P121* — Magyarország flórájának prehistóriájából P 1 9 3 . N yárfa, Ibrányi 434. Nymphaea coerulea (48), 217. — N. thermalis (270), (381). Nyomás, Javított Pascal-féle fenéknyomáskészülék (265). — Javított Mariotte-féle gázösszenyomó készülék (266). Nyúl, Paizsmirigyének kiirtása (437). Obszervatórium, Montblanc tetején 429. Ó-Gyalla, Csillagvizsgálójának múlt évi megfigyelései (204). Ohm, Elfeledett műve a galvánáramról (204). Oklevél, Társulatunk o.-ének rajzai 640. Olaj, Csukamájolaj 220. — Etherikus o. idegzsibbasztó hatása 645. Oldhatóság, Üvegé vízben P l 8 9 . Oltás, Pasteur-intézet harmadik évi statisz tikája 617*. — Tej oltó anyaga 650. Olvadás, Foka az üvegnél 331. Ophidomonas Jenensis, Baktérium (495). Orion, Nagy O.-ködről (205). Ornithőlógia, Megfigyelések 1892-ben Ung* várott P 1 7 8 . — Szabolcsmegyében P l 8 0 . Orvosság, Néhány növény orvosi ereje 493. Oscinis f r i t , Légyfaj (497). Osztógép, Javított Jedlik-féle (267). Otiorhynchus Kelecsényi (48). 01, A régi magyar és bécsi öl a tűzifa mérésében 612. Öröklődés, Gümőkóré P 2 3 7 . Ősemlős, Tarczafalva környékén (323). Őstörténetem, Magyarország flórájáé P l 9 3 . Ősvilág, Főemlősei (206).

Összeadás, És mérés (266). őzbog-virágzat (606), P 2 3 3 *. P aizsm irigy, Kiirtása házinyúlnál (437). Paizstetü, Lecanium robiniarum 554. — Diaspis rosae 556 — 1. Levéltelvek. Pálma, Megtermékenyülése 388. Pályázat, Term. Társulatnál 103, 325. — Akadémiánál 329. Papiros, Meteorpapiros (381). Paprika, Ephestia elutella benne (^49). Paradicsomalma, Dér-csípte p. mérges volta 649. Parthenogenesis, Érdekes esete P 2 3 9 . Pascal-féle hatszög, (43). — P.-féle fenéknyomás-készülék (265). Pasteur, Hetvenedik születésnapja 254. — P.-intézet harmadik évi statisztikája 617*. Pázsitfélék, Virágzatának néhány rend ellenessége (4 3 9 ), P l 6 2 . Pélargonium, Levele tarka színének meg tartása 652. Penészgomba, Arzénbontó hatása (607). Peronospora-félék (270). Perturbatio, Hypothesise (265). Petrezselyem, Katona-p. 343. Petroleumforrás, Trencsénmegyében 51. Petróleumlámpa, Olajfogyasztása 277. Pettenkofer, Előadása a koleráról 38. Phosphor, Meghatározásmódja (378). Phytopalaeontológia, Potonié művei (270). Pikkely, Halp. porrá törése 650. Plankton, Tavaké 302*. — Plankton és planktológia P l 7 2 . Plecospermum Trécul, Trópusi flóra (440). Pók, Ereje és hálója 430. — Mérges‘549. Polyphylla fu llo , Kalló cserebogár 556. Poralak, Rezgő hártyáké (266). Por-stalagmit, Hengerműben (42). Porszem, És a gőzök lecsapódása 646. Potonié, Két phytopalaeontol. műve (270). Pulsatilla nigricans fehér, sárgás és rózsa színű változatáról 331. Puska, Rúgása s a golyó iránya 332. Puskapor, Feltalálójának kérdéséhez 274. P uszta-Ú jfalu, Határában koponya 221. P yram is-pályák, Másodlagos elfajulása (271). R a jz, Kristályrajzok szerkesztése (42). Rák, Erdélyi harmadkori (379). — Buda* pest kagylósrák-faunájához adatok (4 9 7 ). Reflex, Akusztikus r. bemutatása tengeri malaczon (160). Rendellenesség, A pázsit félék virágzatáé (439), PiÓ 2 . — Kerti mák tokjáé (495), P 2 3 1 *. — Rózsavirágé (495), P 1 8 5 *. — Kukoriczacsőé 556. Répa, Burgundi r. romlása 221. — Pusztító Silpha obscura 332. Repülés, Általános elmélete (204), (597). Réz, A büdöskői kénes fürdő vizében (272). — Czementálás 276. Rezgés, Rezgőhártyák poralakja (266). - R.-elmélet alapján az elektromosságot tárgyaló művek 648.


Rovar— Thysan opterák Rovar, Irtása gombával (49). — Néhány érdekes magyarországi r.-faj. (437). — Hylotoma rosae L. rózsarontó x443. — Apró gonosztevők P l 7 *. — Fauna válto zásai P l 6 7 — 1. Bogár. Rovigno, Zoológiái állomás (161), P 2 2 9 . Rozs, És búza-keverék alkatrészeinek ki mutatása (212). — Négy kalászú 330. Rózsa, Rontója, Hylotoma rosae L. 443. — Virágjának rendellenességei (495), P l 8 5 *, — Pusztítója, Diaspis rosae 556. Rozsda, Nedves vastárgyaké 52. Ruházat, Egészségi szempontból 505. Saccharomyceta, Bor képződésére (205). Sajt, Magyar s.-okról (210), (272), P 7 3 . Schizoneura lanuginosa H arty Levelész 500. Sári-tök, Haszna 498. Salak, Fém olvasztásakor 650. Sarkcsillag, Azimutja 648. Sarkkör, Flórája régi elterjedése P 3 8 *. Sebesség, Mozgásoké 490. Sejt, Ide^sejt elváltozása (271). Selyemgubó, Értékesítése 388. Semseya lamellata, Uj foraminifera-faj (598). Senecio hieracifolius L. (48). Sétatér, Növényeinek jelzőtáblái (213), 216. Siemens Werner életrajza 140*. Silpha obscura, Répa pusztítója 332. Só, A nátriumezüstthioszulfát kristálytani és optikai sajátságai (42). — Sóoldatok elmélete (205). — Sókivirágzások (207). — Miért sós a tenger? 360. Sonnblick-hegy, Meteorol. állomás 481*. Sósforrás, Tordai s. elemzése (265), (324). Sphaceloma ampélinum De B ary, Élősdi gomba 554*. Stalagmit, Por-stalagmit (42). Stereochemia, Tanulmányok (205). Sugártörés, Együtthatói, a kőzetalkotó ásványoknál (41). Süketség, Hallás suggerált s.-ben 645. Szag, Szagos anyagok a véglényeknél 202. — Eperpálinka kellemetlen szaga 650. Szakócza, Miskolczi tűzkő-sz. 169*, (212). Szappan-növény, 486. Szem, Csillagának kiszelése forradásából (41). — Idegbártyájának megpihenése (271). — Hátterének astigmatismusa (270). — Optikai méretei P 1 4 3 . Szemüvegreflex, Optikai értékesítése P 8 4 . Szén, Bazalt-telértől elkokszosodott barna-sz. (207), (324). — Fa- és kőszén meleg fejlesztő értéke 276. Szénhidrogén, Két új sz. synthesise (265). Szénsav, Folyós sz. gyártása Tordán 150. Szénvegyület, Nitrogéntartalmának megha tározása (42). Szent-Gál, Cseppkőbarlangja (41). Szentjánosbogár, Fénylése 276. Szer, Hosszú életé 609. Szerbtövis, Ebdüh és kolera ellen 51. — Hazája (47), P*45Szerkesztés, Kristály rajzoké (42).

XV

Szervezet, Részeiben küzdelem a létért 27. Szibéria, Vasútjai 550. Szikla, Pusztító baczillus 596. S zilfa, Gubacsai s a Schizoneura lanuginosa Hart, levelész 500. Szilicze, Jégbarlangja 404. Szilúr, Halmaradványok benne P l 4 2 . Szín, Változása a madaraknál fogságban 647. — Pelargonium zonale tarka színé' nek megtartása 652. Szoba, Falainak szárazzá tétele 555. Szocsán-Tirnova, Földtani viszonyai (41). Szóda, Gyártása 238. — Szódavízzel töltött pohár hangvezetése 275. Szőlő, Fenésedését okozó Sphaceloma ampelinum De Bary 554*. — Phytoptus vitis 556. — Anomala vitis 55(3. — Sz.-zúzó készülék 646. Szövettan, Készítmények 388. Szűrés, Ivóvízé 375. Taenia lineata (162). Talaj, És a filloxera 255. Táplálkozás, Okszerű t. 281. Tarcsafalva, Ősemlősei (323). Társulatok mozgalmai hazánkban: Akadémia 41, 204, 265, 322, 329, 378, 598. — Balneológiai egyl. 209. — Földtani Társulat 41, 205, 323,379, 5 9 7 .— Kecskemétvidéki Term. Társ. 205, 378. — Erdélyi Mú zeumegylet 42, 204, 265, 323, 379, 597. — Közegészségügyi Egyesület 210, 322. — Mathem. Fizikai Társ. 43, 207, 266. — Természettud. Társ. minden füzetben. T átra, Hieraciuma (607). Tej, Gyors megalvása zivatarkor 550. — Víztartalmának meghatározása 612. — Oltó anyaga 650. Tellur P 4 6 . Tenger, Miért sós 160. — Feneke 475. Tengeri-diasztáz (159), P 1 9 1 . Tenyésztés, Eucalyptus globulusé 651. Térkép, Erdély új geológiai t.-e (204). Termes lucifugus (49), (161). Természettudományi Társulat: Alapítványai 384. — Estélyei 45, 212. — Forgótőkéje 99, 383. — Közgyűlése 85—105. — Könyvtára 100. — Új oklevelének rajzai 640. — Pályázatai 103, 325. — Pénztári számadásai 96. — Szakérte kezletei: Állattani 48, 161, 272, 437, 497. — Ásványtan-chemiai 158,160, 271, 382. — Élettani 160, 270, 380, 437, 496. — Növénytani 46, 212, 269, 380, 43S, 495, 605. — Szakülései 212. — Választ mányi ülései 44, 83, 156, 211, 268, 325, 601. Terület, Végszerűen egyenlő t.-ek (43). Testereklye, III. Béla királyunké és nejeé Antiochiai Annáé (378;. Than K. üdvözlése főrendi taggá történt kineveztetése alkalmából (160). Thrips P l 7 *. Thysanopterák P 1 7 *.


XVI

Titánit—Zoológiái állomás.

Magyarországi új előfordulása és kristály alakja (3 7 9 ). Titius-féle szabály 647. Tó, Planktonja 302*. Tojás, Melyik véggel esik ki a tyúkból 388, 443. — Költöttségi állapota 442. — Kikészítése gyűjtemények számára P 6 i*. Toxoptera grüminum Rond, Zab.on élős ködő levéltetű 444. Tömegvonzás, Kimutatására készülék (267). TöméSy Óvószer kitömendő madárbőrökhöz 646. — Halak kitömése 651. Tőzeg, Alom hazánkban 109. Trachity Chabasit-fészek a Csódi-hegy t.jából (597). Trágya, Műtrágya alkalmazása 225. Trichera, Hazánk flórájáé (605). Tündérrózsa, Kék t. a Lukács-fürdőben (48), 217 — 1. Nymphaea. Tűzgolyó 218. Tűzifa, Mérésében a régi magyar és bécsi öl, meg a méter 612. Tüzkö-szakóczák, Miskolczon 169*, (212). Tyúktojás, Melyik véggel esik ki 388, 443. Úszásy Jég iránya a Dunán 108. Úszóhólyag7 Halaké P 4 4 . Üveg, Olvadási foka 331. — Készülékek belőle (382). — Elektromos lámpáé 428. — Oldhatósága vízben P l 8 9 . — Új laboratóriumi készülékek P 2 1 4 *. Vad, Húsának tápláló értéke 220. Vakondakfa, Vagy csodafa P 9 5 . Vándorlás, Növényeké (205). Vas, Gyors rozsdásodása 52. Vasút, Szibériáé 550. Védelem, Gazdasági növényeinké 426. Véglény, Szagos anyagok a v.-eknél 202. Vegyület, Asaronból (598). — Szerves v.-ek újabb elmélete P l 5 2 . Velenovski, Flóra Bulgarica ez. műve (380). Vércse, Télen 218. Veronica verna, Fajtái (440). Veszettség, Szerbtövis ellene 51. — Lap pangásának ideje 108. — Mérgére való T i ta n ity

hatása a gyomor emésztő nedvének 3 7 5 . — Budapesti Pasteur-intézet harmadik évi statisztikája 617*. - Vetés, Elfehéredése (Lema melanopus) 1* Vihar, Nagybányán 330. Vipera berus L Zoológiái rajza (265). Virág, Néhány rendellenesség a pázsit féléknél (439), P l 6 2 . — Illatának fel fogásmódja 500. — Özbog-, kunkorvagy csigafürt-virágzat (606), P 2 3 3 *. — Hárs fák virágzatának nagy levele (607). — Rózsa v. rendellenességei P l 8 5 *. — Vi rágtelelő ház 646. Vízy Ivóvíz hatása a húgykövekre (265).— Édesvízi tavak planktonja 302*. — Az ivóvíz szűrése 375. — Az ivóvíz becse (379). — A kolopi ásványvíz chemiai elemzése (379). — Vizsgálata technikai szempontból (383;. — Erdélyi hévvizek 436. — Miért mérges a párolt víz ? 581. — Halmazállapotai 611. — A tejben 612. — Idegzsibbasztó hatása 645. — Benne oldható nitritek térfogatos elemzése P l 8 4 . — Üveg oldhatósága benne P l 8 9 . — Savanyú vizek bősége és járványtól való mentesség 646. — Felnyomása ferdén álló csőben 648. — 1. Ásványvíz, Sósforrás. V ízáradás, Erdő és csapadék 344. V ízgáz, És a vízgőz 612. Vízmelléki-állomások (438). Volumenométer, Ü j P 3 3 . Vonat, Leggyorsabb 491. Vonulás, Madaraké. őszszel 553. Vulkán, Bazalt- v. az Olt mentén (323). Vulkánosság, Nógrádi hegyekben 492. Wettstein, Flóra Alb. művéről (46). X anthium spinosum hazája (47), P 1 4 5 . — Ebdüh és kolera ellen 51. — 1. Szerbtövis. .Xyleborus dispar, Almafa-rongáló 333. Zab, Rajta élősködő levéltetű 444. Z am at, Bor z.-anyaga (272). Z ivatar, Nagybányán 330. Zoológiái állomás, Rovignói (161), P 2 2 9 . — Indítvány magyar z. szervezésére (161, 162), (272, 438). — 1. Állattan.

Jelek. I: Lásd. — P : Pótfüzet. — * : Illusztrácziót jelent. — K övér lapszám : nagyobb czikket jelent. — (szám ) : R övid referátumot jelent.

S A J T Ó H I B A K. 1 1 . sor: 90 cm. 58. oldal, alulról helyett » bal hasáb, alulról 19. » puhtulás 154. » » bal hasáb, alulról 2 0 . » érkezését 265. » » jobb hasáb, felülről 1 . » Beyth 270. » » bal hasáb, alulról 15. » nassani 272. » » bal hasáb, felülről 439. 6 . » Hicram in » » felülről 517. 2 . » vízmennyiség » » bal hasáb alulról M agristri » 598. 5. Pótf. 142. » jobb hasáb, felülről 1 2 . » a hol a tárgyak » » a 1 2 -ik ábra megfordítva képzelendő. » 223.

90 mm. értekezését. Beythe. nassaui. Hieracium. vérmennyiség. Magistri. a tárgyak.

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) M e g je le n ik minden h ó n a p io-ikén, le g a l á b b is 3 '/2 nagy n y o lc z a d ré t

ivnyi

ta r ta lo m m a l; időn k é n t szövegközi á b r á k k a l illusztrálva.

XXY. KÖTET.

TERMÉSZETTUDOMÁNYI

KÖZLÖNY. HAVI

FOLYÓIRAT

KÖZÉRDEKŰ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE.

1893. JANUÁRIUS

E

fo ly ó ira to t

tá r s u l a t

ta g ja i

a az

év díj f e jé b e n k a p já k ;

nem

ta g o k

ré s z é re a P ó tf ü z e te k k e l e g y ü tt elő fizetési á r a 6 fo rin t.

281. FÜZET.

Minél jobban szemmel tartja a gazda gazdasági növényeinek fejlődését, annál több és több ellenséget talál rajtok, s egyre vilá gosabbá válik az a kép, mely a káros rovarok és gom bák szaka datlan támadásait tárja elé. Még igen közel van az az alig elmúlt idő, mikor a rossz termést mindig csak a nagy melegnek, szárazságnak, aszálynak tulajdonították. Hiszen a Peronospora viticola pusztítását helyenként még most is a Nap perzselő erejével tévesztik össze. Ü g y vagyunk ezekkel, mint nem régen voltak az emberi betegségekkel, m elyeket egyre-másra a ^meghülésm-hOA származtattak. E magyarázat igen könnyű és kényelmes, csakhogy köszönet nincs benne. Most már nemcsak az orvosnak, hanem a gazdának is egészen más az álláspontja. Mióta világossá kezdett válni, hogy hazánk évi termésének egyre-másra legalább is egy negyedrészét a káros rova rok és gombák emésztik föl, azóta ezeknek az apró ellenségeknek tanulmányozása és az ellenök való védekezés is igen nagy fontos ságra emelkedett nemzetgazdasági tekintetben. Az alábbiakban például egy olyan bogárról fogok szólni, melynek nagy jelentőségét csak 3 —4 év óta ismerjük. A rovartani könyvek eddig azt mondták róla, h ogy jelentékeny kárt nem szokott okozni; a mi csak onnan magyarázható, h ogy a gazdák és a zooló gusok közt nem volt m eg a kellő érintkezés. A zoológusok a labo ratóriumokban dolgoztak, vagy az erdőkben és a mezőkön gyűjtöt tek, a gazda pedig belenyugodott abba, hogy az árpa és a zab clfehéredett a nagy szárazságtól. Az 1889. évben érkeztek be a földmívelésügyi minisztériumhoz az első sűrű jelentések, melyek arról panaszkodtak, hogy az árpának és a zabnak eljfehéredik a levele; sokan a tudósítók közül azt is észre vették, hogy a^bájt eg y kis fekete »meztelen csiga« okozza. A vizsT e rm észettu d o m án y i K ö zlön y . X X V . k ö te t. 1893.

I


2

S A JÓ K Á R O L Y

gálát azután kiderítette, hogy az a »meztelen csiga« nem egyéb, mint a Lem a melanopus L . nevű bogárnak az álczája. Mivel ez a kis állat hazánkban olyan gyászos nevezetességre jutott, m elynek alapján méltán nagy ellenségeink legnagyobbjai közé sorolhatjuk, jó szolgálatot vélek tenni, ha életmódját és az ellene eddig kipróbált védekező eljárásokat a tudomány mai állásához mérten részletesebben leírom. A Lem a melanopus a levélbogarak (Chrysomelidae) közé tar tozik. Kicsi, csak mintegy 5 mm. hosszú, karcsú bogár, melyet nem nehéz fölismerni aczélkék szárnyfedőiről és vereses-sárga nyakáról (előtoráról). Általánosan el van terjedve hazánkban; de különösen a kötöttebb talajokon, a jobb minőségű árpa-termesztő vidékeken szeret elhatalmasodni. Néhány közeli rokona is az apró kártevők között szerepel,* de közöttük a Lem a melanopus viszi a vezérszerepet. Mint kifejlődött bogár a telet a földben tölti. Az első tavaszi m elegek már kicsalják őket, de a párosodás csak akkor áll be, ha a tavaszi árpa- és zab vetés már kikelt. Április- és májusban maga a bogár is neki esik ezeknek a gabonaféléknek és hosszúkás lyuka kat rág a le velőkbe. Verőfényes déli órákban élénken röpködnek a vetés fölött és nagyobb csoportokba, társaságokba verődnek össze. A vetésforgás nem zavarja őket m e g ; mert ha a múlt évi zab- és árpaföldektől távolabb eső táblákba vetik is az új tavasziakat, föl találják őket a bogarak. Az a körülmény, hogy a kifejlődött bogár kedveli a társaságot, és csoportosan párosodik, meg tojik, meg magyarázza azt a tényt is, hogy az álczák tavasszal először kisebbnagyobb foltokban szoktak mutatkozni, és így a vetés elfehéredése is egyes középpontokon kezdődik, honnan azután szétterjesz. * így például helyenként vele együtt mutatkozik a Lema cyaneUa Z. is, mely hozzá igen hasonló, csakhogy egészen érczes kékszínű, még a nyaka is. Nálunk a L. mélanopus-hoz képest csak igen jelentéktelen mennyiségben mutatkozott, és számbavehető kárt nem is okozott. A spárgán négy rokona is garázdálkodik. Közülök leginkább el van terjedve a Crioceris (Lema) asparagi Z., mely teste alakjára nézve igen közel áll a Lema melanopushoz, de a színe eltérő, a mennyiben kék szárnyfedőin két oldalt fehér, létrához hasonló tarkaság húzódik végig. A Cr. duodecimpunctata L. egészen narancs-sárga, szárnyfedőin fekete pontokkal. Homokos tájaink spárgaültetvényein hozzája csatlakozik a Cr. quatuordecimpunctata Scop. is, melyet a lajkus szem könnyen összetéveszt az előbbi fajjal; biztos megkülönböztető jele ennek a fajnak az, hogy nemcsak a szárnyfedőin, hanem még a nyakán (előtorán) is fekete pontokat visel. Ez már délkeleti Európának speczialítása. Végül a Cr. quinquepunctata Scop. különösen a hegyesebb tájakon szeret elszaporodni. Így például M á r i á s s y A n t a l kerületi filloxéra-feKigyelő 1 8 8 8 -ban Abosról küldte be, a hol egy egész spárgaültetvényt letarolt. Ez is narancssárga színű,
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) A V ET ES E L F E H E R E D E S E .

kedik, mint az olajcsepp a papiro son. Ha azonban a Lema már több éven át akadálytalanul szaporo dott, megesik, hogy egész táblák már május első részében egyenle tesen el vannak lepve az álczáktól. A petéket a fiatal vetés leve lének felső lapjára rakják, még pedig á középér hosszában, egyi ket a másik után. úgy, hogy a pete-sor olyan, mintha parányi sárga, hosszúkás gyöngyök vol nának egymásután sorba rakva. A peték lerakása jókor ta vasszal megy végbe. G é m e s i K á r o 1y, a nagyzsámi gróf Keglevich-féle uradalom intézője, hol a Lema melanopus ellen a múlt ta vaszon hivatalos kisérletet tettem, a rovartani állomáshoz intézett le velében azt írja, hogy a bogár tavasszal már márczius hó utolsó és április első napjaiban kezd (Nagyzsámban, Temesvármegye verseczi járásában) mutatkozni. Április 8-ikán már lerakott tojásokat is látott, április hó 20-ikán pedig egy-egy árpapalántán 42—49 tojást olva sott meg. Az álczák május elejétől fogva egyre sűrűbben mutatkoznak. Má jus közepe táján valósággal hem zsegnek a leveleken és ilyenkor A Lem a melanopus és kártétele, a a bogár, természetes nagyságban ; b ugyanaz nagyítva ; c álczája természetes nagyságban ; d nagyítva ; e gabonapalánta levele álczákkal és a rágás nyomaival, természetes nagyságban; f levél petékkel, természetes nagyságban ; g a meg rágott levélrész, nagyítva ; h levélrészlet, pe tékkel, nagyítva. (Rajzolta J a b l o n o w s k i József). I*


4

SA JÓ K Á R O L Y

kezd a gazda, már t. i. az, a melyik észreveszi őket, a »meztelen csigákéra, panaszkodni. Az álczák alakja csakugyan meztelen csigára emlékeztet, mert testüket valami fekete, fényes, ragadós réteggel vonják be, mely, ha ujjaink közt kissé megnyomjuk őket, letörlődik róluk, és maga a halvány felső bőr válik láthatóvá. Az álczák először azon a levélen maradnak, melyen kikeltek; de csakhamar szűknek találják a helyet, és szétmásznak a szomszéd palántákra is. Nappal többnyire a levelek alsó lapján, vagy pedig azon a helyen húzzák meg magukat, a hol a levél a szárral talál kozik. Igen jellemző erre a fajra, hogy hogyan rágja meg a vetés levelét. A levélbe az egyik oldalon beleharap, és lerágja azon az oldálon az epidermist a chlorofilltartalmú parenchimával együtt, de a túlsó oldali epidermist épen hagyja. Ennélfogva a levél eg'ész alakja és körvonalai épek maradnak, csakhogy a chlorofill eltűnése miatt m egfehéredik. Az álcza rágása először bosszant történik, az erek irányában; ennélfogva a levélen is fehér, hosszant haladó vona lakat látunk, a mitől az árpa és a zab olyan formává válik, mint a kertekben müveit tarka levelű »pántlikafü«. Ha azután a rágás tovább tart, az egész levél megfehéredik, és olyanná válik, mintha papirosból volna. A fehér foltok május 8— io-ikétől kezdve gyorsan terjeszkednek a vetésekben, és ha sűrűn állanak, össze is folynak, úgy hogy egész táblák kétségbeejtő képet nyújtanak; a kalász hasban marad, vagy ha kinő is, silány és kevés szemet terem. Az álczák nagyobb támadásai 1889-től 1891-ig — a jelentések szerint — a zabra és az árpára voltak irányulva. Azonban a lefolyt 1892. évi tavaszon a verseczi járásban egész búzatáblákat láttam elfehéredve, és rajtok a Lema-álczáknak milliárdjai hemzsegtek. Május vége felé és junius elején kezdődik a felnőtt álczák bebábozódása, mely a földben m egy végbe. Sajátságos dolog, hogy a párosodás és a peterakás tavasszal nem egyenletesen történik. Már félig felnőtt álczákat talál az ember, mikor más leveleken a peték sem keltek még k i ; sőt itt-ott még párosodó bogarak is mutatkoz nak. Ennek az a következménye, hogy május közepén az álczák valamennyi kifejlődési fokát egyszerre lehet látni a vetésen. Vannak egészen aprók, pontnagyságúak, félig felnőttek, és egészen kifejlet tek, m elyek már bebábozódni készülnek. Viszont a bábokból kikelő bogarak is együtt találhatók az álczákkal, míg végre ezekből min dig kevesebb-kevesebb mutatkozik, s végre junius közepén túl csak kifejlődött bogarak szerepelnek. A bogarak azután nem ritkán még a kukoriczára is rámennek, és rágásukkal észrevehető kárt okoznak benne.

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) A V ETÉS E L F E H É R E D É S E .

Említettem már, hogy a gazdasági rovartannal foglalkozó könyvek a Lema melanopus-ro\ mint olyan állatról emlékeznek meg. mely árpán és zabon található ugyan, de nagy kárt nem okoz. A tény az, hogy időszakonként szokott megjelenni. E gyes évcziklusokban egyre több és több van, azután a baj néhány év lefor gása után ismét csökkenni kezd. Mivel Temesvármegyében ez a bogár faj igen elhatalmasodott, azon-voltam, hogy a múltból néhány adatot szerezhessek meg felőle. G é m e s i K á r o l y , a nagyzsámi uradalom már említett intézője, ki a kezelése alatti gazdaságban nagyon is alaposan megismerkedett a Lema veszedelmes természetével, és a ki ez év tavaszán a rovartani állomásnak meg is írta, hogy, ha ez ellen a baj ellen gyökeres orvosság nem található, az árpa- és zabtermesztést abba kellene hagyniok, az állatfaj megjelenésének történetét illetőleg is volt szíves néhány adatot rendelkezésemre bocsátani, m elyeket ide iktatok. »Idősebb nagyzsámi parasztgazdák azt állítják, hogy ez a bogár az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején épen úgy el volt terjedve, mint most. Évről évre nagyobb mennyiségben jelent meg, míg végre az 1863-iki aszály alatt a vetésekkel együtt elpusz tult. Azóta nem mutatkozott; legalább nem olyan mértékben, hogy feltűnést keltett volna. 1884 óta ismét terjedni kezdett; m ég pedig először a legbujább árpavetésekben, később főképen a zabvetések ben, és most már egész búza-, zab- és árpatáblákat lepett el. Ném e lyik évben, mint például 1891-ben, a megtámadott tavaszi vetés ki sem hányhatta kalászát. Az idei (1892) rendkívüli májusi és juniusi esős időjárás, következtében újra kinőtt ugyan a vetés, de a termés mégis megsínylette.« A földmívelésügyi minisztériumhoz 1889-ben a Lema-károkról szóló jelentések nagyobb számmal érkeztek, és a baj, a jelentések ből ítélve, 1891-ben érte el tetőpontját. Tizennyolcz vármegyére nézve vannak biztos kártételekről szóló adataink; e z e k : Arad, Bars, Bereg, Bihar, Csongrád, Esztergom, Fejér, Heves, Komárom, KrassóSzörény, Nógrád, Pest, Szatmár, Temes, Tolna, Torontál, Vas és Zemplén. Megjegyzem azonban, hogy az efféle jelentések nagyon hézagosak és biztosra vehető, hogy más vármegyékben is voltak jelentékeny károk, de nem érkeztek be felölök jelentések, vag y talán szárazságnak tulajdonították a bajt. Magának Temesvármegyének csak verseczi járásában, 1891ben, hiteles adatok szerint 5— 6000 holdnyi árpa és zab pusztult el egészen vagy legnagyobb részében, és az összes kár ott — alacsony számítással — 100— 120,000 forintra volt tehető. Ha az összes ren delkezésünkre álló adatokat tekintetbe vesszük, aligha csalódunk,

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) 6

SA JÓ K Á R O L Y

ha az 1891-ben az egész országban felm erü lt Lem a-károkat legalább is 12— 75 m illió fo rin tra becsüljük. O lyanhelyeken, a hol a termésnek például egy tizedrésze v a g y két tizedrésze semmisült meg, alkalma sint észre sem vették a kártételt. A honnan már panaszok érkez nek rovarkárok felől, ott — a mennyire eddig tapasztaltuk — a termésnek 40— 500/o"a (vagT még több) szokott veszélyben lenni. A folyó évben (1892) a tavaszvégi nagy záporok oly gyorsan fejlesztették a legtöbb helyen a tavaszi vetést, hogy az újabb és magasabb levélzet mintegy elfödte az alsóbb megtámadott leveleket. Mindamellett a termés jó része, mint alább látni fogjuk, még a ked vező időjárás mellett is áldozatul esett a bogárnak. A Lem a melanopus ellen ezelőtt a leghasznavehetőbb véde kezésnek a fertőzött foltok lekaszálását ismertük. A tapasztalás m eg mutatta, hogy olyan helyeken, a hol a bogarat jókor észreveszik, és a hol csak egyes foltokon mutatkozik, a megtámadott részek haladéktalan lekaszásával csakugyan elejét lehet venni a baj nagy elharapódzásának.* R ó n a y E r n ő -n e k , Toron tálvármegye közgazdasági előadójá nak, a földmívelésügyi minisztériumhoz intézett jelentése szerint ott jónak bizonyult az is, ha az ilyen foltra azonnal polyvát szórtak és helyben elégették, vagy legalább vékony rétegben hamúval hintet ték be. A lekaszált vetést természetesen rögtön el kell a szántóföldről szállítani, még pedig óvatosan szekérre rakva. Mert ha a Lemaálczákat szét hagyjuk róla mászni a szomszéd — niég lábon álló — vetésre, a lekaszálásnak semmi eredménye sem lehet. Az inficziált vetések lehengerezésének és boronával való megjáratásnak csak igen csekély eredménye van. Tolnában, A u g u s z báró szegzárdi birtokán, B a r o s s G y u l a intéző közlése szerint, a 2°/0-os rézgálicczal való permetezésnek semmi hatása sem volt. Épen így eredménytelen maradt a trágyagipszpor is, melyet pedig bőven (40 négyszögölre 50 kgr.-ot) alkalmaztak. A konstatált nagy károk, melyek az utóbbi években a Lema melanofius-X. valóságos országos csapássá tették, arra bírták a föld mívelésügyi minisztériumot, hogy ez ellen a bogár ellen különféle szerekkel való hivatalos irtó kisérletek megindítását rendelje el. A kisérletek megtételével az állami rovartani állomás hatás körében engemet bíztak meg. * Mellékesen megjegyzem, hogy az ilyen lekaszált inficziált zabot és árpát zölden nem szereti a marha; de szárazon, széna alakjában szívesen megeszi.

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) A V ET ÉS E L F E H É R E D É S E .

7

Legelőször is alkalmas helyről kellett gondoskodni, a hol a kisérletek megtörténhessenek. E végett a »Köztelek«-ben felhívást tettünk közzé, jelezve, h ogy olyan birtokosoknál, kik Lema melanopustól megtámadott vetésöket kísérlet czéljára felajánlják, az állam költségén beszerzett irtó eszközökkel és anyagokkal fogunk próbá kat tenni. A fölhívásra két helyről érkezett ajánlat, még pedig mind a kettő T em esből: a verseczi járás Nagy-Zsám községében fekvő gróf K e g 1 e v i c h-féle uradalom részéről G é m e s i K á r o l y intéző útján, és M o k r y I s t v á n vadászerdei (Temesvár mellett) birtokos ré széről. A kísérletre használandó szerek közé a rovartani állomás a következő hármat vette f ö l : a dohánylúgkivonatot, az entomoktint, a schweinfurti zöldet. A dohánylúgkivonatot ez idő szerint a fiumei dohánygyárban a Virginia- és Kentucky-dohánylevelek beáztatásából visszamaradt folyadékból összesürítéssel állítják elő. Ez tehát a dohánygyártás nak mellékterméke, melyet eddig rovarirtó czélokra külföldre expor táltak, mert nálunk nem kellett senkinek. Sűrű, feketebarna anyag, mely nehezen folyó természeténél fogva valami szörpre emlékeztet. Rovarirtó tulajdonságát annak a nagym ennyiségű nikotinnak köszön heti, mely benne föl van halmozódva, és mely elég arra, hogy belőle i —2 kilogrammot ioo liter vízben feloldva, hatalmas erejű rovar irtó szert kapjunk. Természetes, hogy nikotintartalmánál fogva az emberi szervezetre is mérgező hatású, a miért is óvatosan kell vele bánni. A rovartani állomás rendelkezésére bocsátott dohánylúgkivonatok átlag körülbelül másfélszer voltak súlyosabbak, mint ugyan akkora térfogatú v íz ; tehát egy liter dohánylúgkivonat — kerek számmal — másfél kilogramm súlyú volt. A kísérletben 2%-°s (a súlyt értve) hígítást használtam, vagyis ioo liter vízbe két kilogramm dohánylúgkivonatot kavartattam. Mivel néha nincs kéznél mérleg, hanem csak ürmérték, megemlítem, hogy 2%-os oldat készítése végett a fönnebbiek szerint egy liter dohánylúgkivonatot körülbelül 74 liter vízbe kell habarnunk. Az entomoktin, mely ilyen néven kereskedés tárgya, nem egyéb, mint a »rovarpor«-nak alkoholos kivonata. Tehát ható anyaga ugyanaz, mi az úgynevezett »Zacherlin«-é. A rovarpor, miként ismeretes, hathatós rovarméreg, és borszeszes kivonata (az entomoktin), még a pornál is erősebben működik. Az entomoktinból a kísérlethez 2 J/2 litert öntöttünk ioo liter vízbe, és ezzel per meteztük a vetést.



Ez idő szerint a Pyrethrurn cinerariaefolium nevű növénynek (melynek megtört virága adja a rovarport) termesztése igen szűk határok között mozog, a mennyiben csak Dalmácziában és az okku pált tartományokban kultiválják. Ennélfogva az entomoktinnak, úgy mint a rovarpornak most még igen nagy ára van. Remélhető azon ban, hogy hazánk több vidékén meg lehet ezt a megbecsülhetetlen értékű növényt honosítani. Most harmadéve M o l n á r I s t v á n , a budapesti m. k. vinczellériskola igazgatója Mosztárból hozott Pyrethrum-magot vetett el és a Gellérthegy oldalán levő intézeti kert ben szép töveket nevelt belőle, melyek az eddigi teleket, miként erről személyesen is meggyőződtem, minden baj nélkül állották ki. Vele egyidejűleg R e i s z D á v i d , budapesti orvosi növénykereskedő is vetett Brazza szigetéről való magot a Svábhegyen, melyből szin tén egészséges palánták fejlődtek. Mindakét ültetvény az idén már hozott annyi virágot, hogy porrá törve — kicsiben — ki lehetett próbálni. A rendelkezésemre bocsátott mennyiségből kisérlet alapján meggyőződtem, hogy a Pyrethrurn cinerariaefolium virága rovarölő természetét nálunk is megtartja. Ha már nagyobb ültetvényeink lesznek belőle és így olcsóbban juthatunk hozzá, a káros rovarok elleni védekezésben hazánkban igen nagy szerepet fog játszani. Most azonban nagy ára (i liter entomoktin i frt 50 kr.— 1 frt 70 kr.) még akadályozza, hogy nagyobb arányokban kerüljön alkalmazásba. A schweinfurti zöld ismeretes zöld festék, mely arzénsavas és eczetsavas rézből áll, s minden állati szervezetre nézve erős méreg. Az arzénsókból, mérges tulajdonságuknál fogva igen kis adagokat szoktak a rovarirtás czéljaira felhasználni, a mi alkal mazásukat igen olcsóvá teszi. Amerikában a levélrágó rovarok ellen szerte használják e sókat, és az Egyesült-Államok kormánya hiva talból terjeszti. Mivel nálunk a kereskedésben leginkább a schwein furti zöld van elterjedve, ezzel tettünk kísérleteket. Május 5-ikén (1892) érkeztem Nagy-Zsámba, hol az uradalom részéről egy 9 holdas inficziált árpatáblán 400—400 négyszögölnyi parczellák voltak már előre karókkal kijelölve. Már előbb is emlí tettem, hogy a peték nagyon különböző időben kelnek ki. íg y volt itt is. A peték egy része még nem is kelt ki, mindamellett már bő ven voltak álczák is, melyek kártétele már igen szembeötlő volt. Ilyen körülmények közt már előre is jobb eredményt várhattunk a dohánylúgkivonattól, mint az éntomoktintól. Az utóbbi ugyanis csak akkor öl, ha direkte érinti az álla to t; a petékre nézve tehát nem remélhetünk nagy hatást. Továbbá az álczák nagy része a levelek alsó lapján van nappal elrejtőzve, és oda a permetező folyadékkal,

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) A VETÉS E L F E H É R E D É S E .

9

ha csak nem akarjuk nagyon tékozolni, bajos hozzáférni. E mellett az entomoktinnak rovarölő hatása csak rövid ideig tart, mert az az anyag, melytől hasznavehetősége származik, a levegőn csakhamar elpárolog. A dohánylében levő nikotin azonban, mivel nem tartozik az elpárolgó anyagok közé, mindaddig hat, míg csak a záporok tökéletesen le nem mossák. Ha több nap múlva kerül is az álcza szájába olyan levélrész, melyen dohánylúgcsepp van, megmérgeződik tőle. A kísérleti parczellákat úgy kezeltük, hogy minden permetezett 400 négyszögöles részlet mellett a következőt kezelés nélkül hagy tuk, hogy a szerek hatása a nem permetezett vetéssel szemben annál jobban legyen megállapítható. K ezelt és nem kezelt négyzetek tehát sakktáblaszerüen váltakoztak egymással. A dohánylúgból az első kísérletben 100 liter vízre két kilo grammot, az entomoktinból pedig ugyanannyi vízre 2*5 litert vet tünk. Az elhasznált folyadék mennyisége — kát. holdra átszámítva — a dohánylúgkivonatból 400 liter volt ; az entomoktinból szintén annyi, de két ízben alkalmazva. A folyadék szétszórására a Vermorelféle »Eclair« nevű permetezőgépet használtuk, m ely most a peronosporás szőlők kezelésében is általánosan szerepel. A megtörtént permetezés után a szerek egy részét, mivel magam e g y napnál tovább nem időzhettem egy helyen, átadtam Gémesi K ároly intéző nek, ki a kezelést később többféle arányban ismételte. Másnap a Temesvár mellett fekvő Vadászerdőre mentem, de ott meggyőződtem, hogy a Lema melanopus-peték nagyrészt m ég nem keltek ki, sőt igen sok bogár még rajzott, illetve párosodott. Itt tehát a permetezés m ég nem volt megokolt. M egelőzőleg P r il e s z k y M i h á l y , ugyanottani birtokos, ki éppen úgy mint Mokry István, kiváló figyelemmel kiséri ezeket a kártételeket, a mi írásban közlött javaslatunkra bogárfogó hálókkal próbálta összefogdosni a kifejlődött Lema-bogarakat, és pedig igen jó sikerrel. A jövő tavaszszal, ha a baj ismétlődnék, reméli, hogy csupán bogárhálóval meg fog szabadulni a csapástól, ha . a peterakás előtt fog neki a munká nak. Ez valószínű i s ; mert a bogarak igen könnyen hullanak bele a' hálóba és párosodás idején egyes foltokon gyülekeznek össze a vetés ben, a mi a munkát nagyon könnyíti. A hálókkal való összefogdosás persze csak olyan gazdának sikerül, a ki gonddal figyeli meg, mikor jelenkeznek a bogarak, és a kellő időpontot el nem szalasztva, a peterakás előtt végez velők. Május 17-ikén kerültem másodszor Mokry Istvánhoz Vadász erdőre, a hol az alatt az álczák legnagyobb része már kikelt, de azért még peték is voltak.

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) IO


Itt az entomoktint már bővebben alkalmaztuk, mert a nagy zsámi tapasztalás megmutatta, h ogy kisebb mennyiségben nem lehet vele jó eredményt elérni. A munkás a permetező géppel lassan haladt, és a cső végét lenn tartotta, ú gy hogy úgyszólván alulról perme tezte a vetés levélzetét. Ilyen módon azután az eredményt mindjárt észre lehetett venni, mert a sűrűn alkalmazott irtófolyadéktól az álczák jó része azonnal megszűnt élni. Csakhogy az elfogyasztott anyagnak és a területnek egybevetéséből kitűnt, hogy egy-egy kát. holdra ilyen bő kezeléssel körülbelül 20 frt értékű entomoktin kel lene. A dohánylúgot Vadászerdőn is olyan arányban használtuk, mint Nagy-Zsámban. Május 18-ikán megint Nagy-Zsámba mentem át, hol a múltkori kisérlet eredménye már látható volt. Nevezetesen a dohány lúg kivonattal kezelt parczella szép zöld volt, ellenben a mellette keze letlenül maradt parczellán az árpaleveleket egészen fehérre rágták már az álczák. A kezelt és nem kezelt parczellák határa feltűnő éles módon mutatkozott egyenes vonal alakjában: a határvonal egyik oldalán zöld volt a vetés, a másik oldalon p ed ig egészen fehér. Az entomoktinnal kezelt parczella szintén zöldebb volt ugyan a nem kezeltnél, de korántsem nyújtott olyan kielégítő képet, mint a dohánylével permetezett. Ezek a fokozatok azután az árpafejlődés egész időszakán át ilyenek maradtak, és ilyen fokozatokat adott a termés is, melynek számadatait alább fogom közölni. A kisérlet eredményéről később, május 29-ikén, F e j é r M i k l ó s , a földmívelésügyi m. kir. minisztérium államtitkára, és M o l n á r V i k t o r , temesvármegyei főispán is személyesen győződött meg a hely szinén. Május 18-ikán Nagy-Zsámban megindítottuk a schweinfurti zöld del való próbákat is, melyeket, mivel akkor szakadó zápor állott be, csak később lehetett folytatni. A schweinfurti zöldet, pontosan lemérve, vízben kavartuk fel, és minden 100 liter vízhez körülbelül 3*5 liter silányabb minőségű lisztet kevertünk, hogy a szernek a levelekhez való tapadását elősegítsük. Azonban, miként később kitűnt, ez az anyag nem valósította meg reményeinket. Mert noha 100 liter vízre 50, 80, 125 és 133 gramm schweinfurti zöldet vettünk, tehát az Amerikában az arzénsókból használt legerősebb adagok is alkal mazásba kerültek, az álczákból vajmi kevés pusztult el. Ez, tekintve az arzénsók roppant mérges hatását, alig volna megfejthető, ha csak magában az anyagban nem rejlenék a sikertelenség oka. Mi a schweinfurti zöldet egy jó nevű budapesti üzletből szereztük be. D e

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) A V ET ÉS E L F E H É R E D É S E .

tekintve, hogy ez a festőanyag nem okvetetlenül egyforma össze tételű, legczélszerűbb volna a jövőben a kísérletekhez való anyagot ugyanazokból a gyárakból hozatni, m elyek az Egyesült-Államok számára gyártják a most már rovarirtó czélokra igen nagyban hasz nált arzénsókat, még pedig az úgynevezett p á rizsi zöldet (arzénsavas réz) és a londoni bíbort, melynek más anyagokon kivül lényeges alkatrésze az arzénsavas mész. Annyi bizonyos, hogy az arzénsóknál olcsóbb rovarirtó szer alig van; mert ioo liter permetező folyadék e szerrel — az adag erőssége szerint, s nagyban vásárolva, az irtó szert — 30—50 kr.-ba kerülne. Az alábbiakban már most összeállítom a végső eredményeket, úgy, a hogy az illető birtokosok szívességéből hozzánk kerültek. I. Vadászerdön. M o k r y I s t v á n május 19-ikén kelt levelében értesített, hogy az entomoktinnal a fönnebb említett bő módon permetezett vetés ben a Lema melanopus 75 %"a elpusztult. A dohánylúgkivonattal kezelt vetésen az eredmény nem volt olyan tökéletes, mert a más nap rájött heves zápor az irtó anyag nagy részét lemosta. II. Nagy-Zsám ban. G é m e s i K á r o l y urad. intéző részletes adatokat közölt a kezelt vetések további magatartásáról, és följegyezte a kísérleti parczellák megmért magtermését is. Az általánosan érdeklő részt eredeti szövegében közlöm. »Május hó 12-ikén, mikor már az álczák legnagyobb része ki volt kelve, megismételtem az entomoktinnal való permetezést, ugyan azon a parczellán, ugyanazzal a keverékkel (100 liter vízre 2*5 liter irtószer). Ugyanakkor bepermeteztünk 125 liter vízbe kevert 2*3 kg. dohánylúgkivonattal egy másik 400 négyszögöles parczellát is. K ét napra ezután a kisérlet után több napig tartó esős idő következett, mely majdnem tisztára lemosta a permetezett szereket. Mindazonáltal a dohánylúgkivonattal kezelt területen bámulatos volt az eredmény, mert ott az álczák majdnem mind elpusztultak, és a vetés két hét alatt annyira helyreállott, mintha semmiféle bántalom sem érte volna.* Az újra kizöldült vetés pedig, mintha csak vonalzóval válasz tották volna el, már messziről kitűnt a jobbról és balról szomszédos megfehéredett parczelláktól. Az entomoktinnal másodszor is kezelt részlet szintén kizöldült ugyan, de nem annyira mint a dohánylével permetezett.« * Ez tehát a dohánnyal kezelt második parczella, mely a két nap múlva beköszön tött eső daczára is épen oly sikert tanúsított, mint az első.

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) SA JÓ K Á R O L Y

»Az aratási, illetve cséplési eredményt (könnyebb áttekintés végett mindent kát. holdra átszámítva) a következőkben ism ertetem : Mennyi irtószer

1. 2. 3. 4. 5. ó. 7. 8. 9.

Mennyi vízben

8 kgm. dohánylúgkivonat . . 400 liter 4OO » 5*8 » » 5 liter entom oktin. . . 200 » * 800 gr. schweinfurti zöld . ÓOO » . 4OO » 500 » » » 400 » 320 » » » 400 » 200 » » » A nem permetezett inficziált területen . Rovaroktól nem bántott, hasonló fekvésű vetés

Szemtermés A termés (árpa) méter keresztekben mázsákban

2 7 10/14 ** 7 l 4 .

9*05

18 15

5 '4 °

14

873 3*73 3-58 3*50

*4714

3*51 3’55

28

9*80

15

»Ezek után egyedül a dohánylúgkivonatot mondhatom kielé gítőnek. « Vonjuk le a fönnebbi adatokból a következtetéseket: 1. A Lema melanopus álczái ellen a 2%-os dohány lúgkivonat kitűnő szernek bizonyult, s a vele kezelt parczella majdnem épen akkora termést adott, mint a rovaroktól meg nem támadott vetések. (V. ö. a fönnebbi táblázatban az i. és 9. sz. tételt.) 2. A csekélyebb adagban alkalmazott dohánylé (1. fönnebbi táblázatban a 2. sz. tételt) valamivel, de nem sokkal kisebb ered ményt adott. 3. A dohánylúgkivonatot olyan időben kell alkalmazni, mikor az álczák majdnem mind kikeltek és mikor néhány napi száraz időre van kilátás. Nagy-Zsámban ugyanis két nap múlva a kezelés után állott be az esős idő, és az eredmény biztosítva v o lt ; a vadászerdei permetezés után már másnap délelőtt rájött a zápor és így az ered mény nem volt kielégítő. Ez is annak a szükségessége mellett szól, hogy a gazdaközönség legalább a legközelebbi napokra nézve tájé kozva legyen a várható meteorológiai állapotok felől. Azt tapasztaltuk továbbá, hogy legjobb a permetezést a vetés hosszában s utána még ke resztben is végezni, mert így egyenletesebben oszlik szét az irtószer. 4. Az entomoktin, rendkívül bőven alkalmazva, Vadászerdőn az álczák 75%'^t ölte m eg; azonban ilyen kezeléssel kát. holdan ként legalább is 20 frt árú irtószerre volna szükség. Kisebb arány ban használva a permetező folyadékot (Nagy-Zsám). már csak középszerű eredményt érhetünk vele el. 5. Az arzénsókkal nem volt megfelelő eredmény elérhető; a kisérletek azonban ismétlendők volnának. * Megismételve.

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) A VETÉS E L F E H É R E D É bE .

13

6. A dohánylúgkivonattal kellő arányban permetezett parczellák, kát. holdra átszámítva, kereken hatodfél métermázsányi árpával többet termettek, mint a nem kezelt részek. Ha már most a dohánylúgkivonat árát kilogrammonként 80 kr.-ban, a kát. holdanként szük séges mennyiség (8 kgr.) árát tehát 6 frt 40 kr.-ban vesszük föl, min den gazda meggyőződhetik, hogy az ilyen védekezés igen jó üzlet. Az elmondott kísérleti adatok megfontolása után már most az volna kívánatos, hogy a gazdák a dohánylúgkivonatot meg is kapják. Ebben az ügyben a földm ívelésügyi minisztériumon kivül érde kelve van a pénzügyi és a belügyi kormány is. A pénzügyi minisz térium a dohánymonopólium révén, m elynél fogva a dohánylúg kivonatot kiadni csakis ő van jogosítva. A belügyi minisztérium pedig azért, mert a dohánylúgkivonat, n agy nikotintartalmánál fogva, erős méreg épúgy, mint a gyufában levő phosphor, a patkányirtó mérgek s tb .; tehát kezelése óvatosságot követel, különösen ott, a hol gyermekek vannak; mert a szer sötét színű lekvárhoz hasonlít. Ebben a körülményben azonban nem találunk olyan okot, mely a szer elterjedését komolyan gátolhatná. Mert hiszen alig van emberi munka vagy mesterség, melynél gondatlanságból balesetek ne for dulhatnának elő. Szerencsétlenség történhetik a fegyverekkel, a cséplő géppel, az építkezéseknél, a vasútakon, a gyufával, a rézgálicczal stb. A dohánylúgkivonat azonkívül, kísérleteink tanúsága szerint, más rovarok ellen is (levéltetvek stb.), kitűnő szer. Sok silány minő ségű dohányt, melyet az állam másképpen nem tud felhasználni, rovarirtó czélokra talán lehetne értékesíteni. Sőt talán ezen a réven — ha az ilyen módon való rovarirtás általánosabbá válnék — hazánk dohánytermesztő területe jelentékenyen nagyobbodhatnék és a dohány, mely most csak luxusczikknek tekinthető, tényleges hasznot is nyújt hatna a népnek. Egyébiránt ezek már olyan kérdések, m elyek megoldása hatás körünkön kivül esik. Mi kimutattuk a dohánylúgkivonatnak kiváló hasznosságát; a többi adminisztratív intézkedés már az illető minisz tériumok teendője, melybe nekünk beleszólásunk nincsen. A nagyzsámi uradalomban a dohánylúgkivonattal kezelt árpa szalmát minden utóhatás mutatkozása nélkül ette meg a marha, ebben a tekintetben nincs is semmi aggodalomra ok, mert oly na gyon kis adagban kerül a vetésre, h ogy ha az eső le sem mosná, még akkor sem kellene bajtól tartani. Közleményemet azzal az óhajtással fejezem be, hogy soraim a tagtársaiak közt nagy számmal levő gazdálkodók érdeklődését minél nagyobb mértékben fölkeltsék és ez ellen az országos csapás ellen való erélyes védekezésre serkentsék. S ajó K á r o l y .


Az arany. Az emberi művelődés történetében a kövek és a fémek mindenkor kiváló szerepet játszottak. Az arany, a melyen a rozsda nem fog, s némely folyó horda lékában az őskorban bőven fordulhatott elő, a fémek közül a legelőbb vonta ma gára az ember figyelmét. A kőkorszakbeli ember már ismerte és becsülte, és, a hiúságnak áldozva, főleg ékszerül hasz nálta. Később, de még a többi fémek ismerete előtt, a cserekereskedésnek kiváló tárgya volt. A művelődés haladá sával az arany értékében is fokozatosan emelkedett, és már a történelemnek ho mályos múltba tűnő korszakaiban nagy szerepet játszott mint pénz; a törté nelmi idők folyamában pedig értékének és szerepének oly magas fokára emelke dett, hogy korunkban a szó teljes értelmé ben a világ ura, az emberiség bálványa. Az arany, mint nemes fém, nemcsak szerencsés természeténél, de fizikai tu lajdonságainál fogva is kiválik a többi fémek közül. A nehéz fémek számos tagból álló osztályában egyedül az arany nak van kellemes fémfényű, sötétsárga színe, melyet a színfokozatban, mint rá nézve jellemzőt, aranysárgának neve zünk ; a többi fém többé-kevésbbé mind szürke. Az arany csak i 2 0 0 ft-nál olvad meg. Nyujthatósága bámulatos: i gramm, körülbelül szőlőmagnagyságú aranyda rabkából 2 kilométer hosszú drótot le het h ú zn i; i decigramm, mintegy köles nagyságú aranygömböcskét pedig 5 0 négyzetméter területű lemezzé lehet kalapácsolni; az aranyozásra szolgáló

aranylemezkék olyan vékonyak, hogy io,ooo*et kellene egymásra rakni, hogy 1 milliméter vastagságú rétegesét alkos sanak. A tiszta arany nem nagyon k em ény: ollóval vágható, késsel faragható, a mi épen úgy jó, mint rossz tulajdonságául róható fel. Lágyságánál fogva könnyen feldolgozható és formákba préselhető, de az ilyen tiszta aranyból készült tár gyak azután könnyen kopnak is. Ezért a közélet használatára, a pénzverésre, az ékszerek készítésére stb. szánt ara nyat mindig ötvözik, azaz más, olcsó fémekkel, rendesen rézzel olvasztják össze. Az arany ötvözetek minden ren dezett államban törvényesen vannak megszabva, m inőségök szerint a meg felelő bélyeggel ellátva és csak így adatnak át a forgalomnak. Az ötvözetek aranytartalmát régeb ben általában karat és grain (szemer) szerint határozták meg,* a mi a közélet ben még most is divatban van. Az er délyi arany vidékeken az aranybányászok és a nyers arannyal üzerkedők a már kával, karattal és grainnel való számítást most is széliében használják. Az egyes államok, különösen újabb időben, az * E g y köllni márka (16 lat = 270 gramm) felosztatott 24 karaira és 1 karat 12 grainre. H a tehát valam ely aranyötvözet ről vagy term ésaranyról azt mondják, h o gy pl. 17 karatos és 8 szemeres, azzal azt fe jezik ki, h o g y az illető arany, vonatkoztatva a k ö lln i márkára (24 karat), tartalmaz 17 karat és 8 szemer ( 6 3 7 °/0) tiszta aranyat és 6 karat 4 szemer (36*3°/0) id egen fémet.

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) AZ A R A N Y .

arany minőségét század- és ezredrészek szerint számítják. Új pénzegységünk, a korona ötvözetét is ezredrészek szerint határozták meg. A 20 és 10 koronás aranypénz ötvözete 900 ezredrész tiszta aranyból és 100 ezredrész rézből áll. Francziaországban a különböző aranyötvözetek már régóta törvényesen van nak megállapítva. Ott az aranypénz ötvözete 900, az érmeké pedig 916 ezredrész tiszta aranyat tartalmaz. Az ékszerek készítésére három különböző arany ötvözetet határoztak meg, melyek 1000 részben 920, 840 és 720 ezredrész tiszta aranyat foglalnak magukban, de ezek közül a forgalomban leginkább csak az utóbbi szerepel. Az ipari czélokra szánt aranyötvözetek minősége nálunk is törvényesen van szabályozva s aranytartalmuk 92, 84, 75 és 58 szá zalékban van megállapítva. Az arany a természetben rendesen szinállapotban terem; kivételesen azon ban érczesedve, azaz más elemekkel, fé mekkel bensőleg összekeveredve is találtátik. Az aranyat csupán a tellur és a bizműt birja érczesíteni. Némelyek azonban azt a nézetet is vallják, hogy az arany érczeiben sem alkot igazi vegyületeket, hanem csak igen finom keveréket. A Föld kerekségén hazánk erdélyi részei nek jutott az a kiváló szerencse, hogy a szerfelett ritka aranytellurérczek bő elő fordulásával dicsekedhetik; a hol azok Offenbányán, de kiválóan Nagyágon jövedelmező bányászat tárgyai. A tellurium elem fölfedezésére a múlt század vége felé a nagyági érczek elemzése nyújtott alkalmat. Az aranynak ez ideig a következő érczei ismeretesek: Krennerit = AuTe Calaverit = AuTe4 Petzit = (AuAg)2Te Sy Ivanit — (AuAg)2Tes Nagyágit = (AuPb)2(TeSSb)8 Maldonit — Au2Bi.

J5

Az arany a természetben egyfelől eredeti termőhelyén, a különböző kőze tek hasadékainak és repedéseinek külön féle ásványos töltelékeiben, az ú. n. telérekben, részint a telér hézagaiban többékevésbbé szabadon felnőve, részint a különböző telérásványokban, apró, több nyire puszta szemmel láthatatlan szem j csékben behintve találtatik; másfelől í másodlagos lelőhelyein, az elmálott és ! szétomlott aranytartalmú kőzetek tör melék felhalmozódásaiban az úgyneve zett mosótelepekben és az aranytartalmú üledékekből eredő, vagy a rajtok átfutó folyók hordalékaiban fordul elő. A telérek üregeiben és hézagaiban felnőve előforduló arany sajátos, reá nézve jellemző, igen változatos alakok ban képződik, melyek mind egy közös törzsalakkal, az arany kristály alakjával állanak származati kapcsolatban. Ked vező körülmények közt, a melyek azon^ bán szerfelett ritkák, az arany kristályok ban terem, melyek egymással különböző j képen összenőve, igen változatos csopor j tokat formálnak. Erdélyben Vöröspatak j világhirű ritka szép aranykristályairól. ! Az aranykristályok általában véve na gyon aprók, többnyire kölesnyi vagy ritkábban borsszemnyi nagyságúak; igen ritka kivételképen nagyobbak is. Leggyakoribb alakjok az oktaéder, a hexaéder és a rhombtizenkettős. A kristályok egyébiránt rendkivül hajlan j dók egymással különbözőképen, sokszor ; ikrek módjára összenőni és a végletekig ; eltorzulni. A számtalanszor ismétlődhető j nyolczas szerinti ikerösszenövés követ j keztében különböző ágasbogas, fához, mohához, rostélyzathoz, csipkézethez, lemezekhez, levélkékhez és szalagocs kákhoz stb. hasonló alakok jöhetnek létre, a kristályok eltorzulása következ tében pedig dróthoz és hajszálhoz ha sonló alakok származnak. A telérek különböző ásványos tölte

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) P R IM IC S G Y Ö R G Y

lékében apró szemcsékben behintett elszenesedett fadarabot leltek, melynek arany vagy rendetlenül szét van szórva, , évgyűrűi közt aranytartalmú pyrit volt vagy pedig vékonyabb-vastagabb erekbe ; lerakodva. Hunyadmegyében a mesztácsoportosul össze, melyek minduntalan ! koni barnaszén pyritje is aranyat tar változnak. talmaz. Másodlagos lelőhelyein, a mosótele A termésarany sohasem absolute pekben az arany rendesen csak apró, j tiszta; rendesen több vagy kevesebb kopott és összelapított szemcsékben és ezüstöt, kevés rezet, vasat, olykor a pikkelyekben fordul elő a különböző platinacsoport féméi közül irídiumot, finomabb vagy durvább kőtörmelékben palládiumot és rhodiumot is tartalmaz és vízhordalékban. Ritka esetekben | kevés mennyiségben. Általában véve a azonban jókora nagyságú aranykavicsok, 1 mosótelepeken talált arany mindig fino sőt jelentékeny vagyont érő arany dara mabb (többnyire 18— 22 karatos = 75-—9 2 ü/0-os), mint a telérekből bá bok is találtatnak ilyen telepekben. Az erdélyi múzeum ásványtani gyűjtemé nyászott. A telérek aranya pedig tapasznyében egy 41 g. súlyú arany darabkát : talás szerint annál finomabb, minél idő őriznek, melyet Erdélyben az oláh-piáni sebb a telér mellékkőzete, vagyis maga aranymosó-telepben találtak. Bécsben, a a telér. Annak oka, hogy a telepek ara nya a telérek aranyánál finomabb, való birodalmi földtani intézet gyűjteményé ben innen egy 6 V2 latos = 11 o g.-os színűleg az, hogy a mosótelepek aranyába aranydarabka látható. A világhírű arany- , eredetileg belekeveredett réz, vas és rész ben az ezüst is, a víz és a levegő hatása mosó-telepekben azonban az ilyen arany következtében, idők folytán belőle lassan kavicsok közönségesek. Az Ural arany ként kilúgozódott. Az erdélyi folyókból, mezőin Miaszknál régi időkben 36 kilo grammos és 1841-ben Zlátousztnál az Aranyosból, Marosból stb. és az er délyi Déli-Kárpátok innenső lábainál 48 kg.-os aranydarabot találtak; ÉszakAmerikában Karolinában pedig 90 kilo szétszórva felhalmozódott kristályos pala grammosat, a melybe azonban mintegy i törmelékéből kimosott arany mindig 11 kg. kvarcz volt bekeveredve. De a finomabb (18 — 22 karatos), mint bár mely erdélyi aranybánya teléreiből való, legtöbb és valóban bámulatos nagyságú a mely rendesen 16— 17 karatos. aranyrögöt az ausztráliai telepekben lel tek, a honnan a hivatalos följegyzések A különböző erdélyi aranybányák ter mésaranyának finomsága pedig, mond 65, 106, 117, 133 és 139 kg.-os dara bokról emlékeznek meg. Ily nagy arany hatni, bányánként más és m ás; néme rögöknek a mosótelepekben való elő lyikben 5O0/„-ig lesülyed, másokban fordulása annál csodálatosabb, mert i ellenben 8 0 °/0-on túl is fölemelkedik; olyanokra az aranynak eredeti fekvő ! a kajáneli bányák aranyánál például a helyein, a telérekben eddigelé nem ; porkurai arany majdnem kétszerte finoakadtak. Némely szakember abban a | mabb. véleményben van, hogy az ilyen feltűnő í A telérek, s főleg a harmadkori vulnagy aranyrögök a szétmálott telérek | káni kőzetek teléreinek aranya kevés ben az aranynak és érczeinek oldataiból | rezen és vason kivül egyes bányahelyek chemiai folyamatok révén álltak össze. | szerint 11— 16°/0 ezüstöt is tartalmaz. Tény, hogy a bányavizek néha arany | Sokszor azonban az ezüsttartalom e haoldatot tartalmaznak. Vöröspatakon ko ! tárt jóval túlhaladja, 3 6 — 40% -ig is rábbi időkben a bányaomladékok közt ! felszaporodik; az ilyen természetes


arany-ezüstkeveréket, megkülönbözteté sül a rendes nyers aranytól, fehér arany nak, elektrum-T&k. nevezik. Erdélyben különösen a kajáneli bányák termésaranya tekinthető elektrumnak, a mely ben az ezüsttartalom a 4O°/0-ot is túl haladja. Ez sárgás-szürke színű, és a ter mésezüsthöz hasonló vékony, össze csavarodott drót formában leginkább az ólom- és czinkércz kristály csoportjain fordul elő. Némelykor és leginkább a mosó telepeken levő arany kevés ezüstön kiviil vagy híjával a platinacsoport féméi ből is tartalmaz csekély százalékot. Eze ket a ritka fémeket: platinát, irídiumot, ozmiumot, palládiumot, rhodiumot stb., ha csekély mennyiségben fordulnak elő az aranyban, nem választják ki belőle, mivel értékét nem igen csökkentik. Az ilyen aranyból vert pénzekben, mint a minők az orosz aranyok, eme fémek parányi, szürke pikkelyek alakjában tűn nek szembe. Ritkán azonban a platina csoport féméi közül némelyek figyelemreméltó mennyiségben vannak be keverve az aranyba. Ha az arany változó mennyiségű ezüst mellett 6% , vagy a nélkül 1o °/o palládiumot tartalmaz, palladiumarany-nak vagy perpezite-r\tk, ha pedig34— 43 °/o rhodium van benne,rhodiumarany-Ti2Ík nevezik. Szerfelett ritkán akimosott arany közt apró, lágy gömböcskék alakjában természetes aranyamalgam is előfordul, vagyis oly fémkeverék, mely 38— 40 °/0 aranyat, 45 °/0 ezüstöt és 55— 58°/o higanyt foglal magában. Ha a Föld felszinén az arany elő fordulásának körülményeit, azaz eredeti fekvőhelyeit tüzetesebb szemügyre veszszíik, és főleg ha a fekvőhelyek sajátságait és a különböző geologiai korokhoz és sziklanemekhez való viszonyát vizsgáljuk, az arany számazására és lerakódására vonatkozólag érdekes eredményekre jutunk. T e rm észettu d o m án y i K özlöny. X X V . k ö te t. 1893.

17

Az arany, és általában véve a nemes fémek eredeti fekvőhelyei két egymás tól lényegesen különböző kategóriába | oszthatók. i A fémek ugyanis vagy némely idős | plutói (intruziv) kőzetekben, peridotitok' bán, szerpentinben, granitban igen pa rányi szemcsékben egészen rendetlenül | vannak behintve, vagy a különböző kőj zetek hasadékaiban és repedéseiben | mint ásványos töltelékek, azaz telérek ! alakjában fordulnak elő. Az érczeknek ' ez utóbbi előfordulása, vagyis maguk az aranytelérek geológiai tekintetben pedig három csoportba oszthatók. Az 1. csoporthoz tartoznak azok a telérek, melyek a neovulkáui eruptív I kőzetekben, trachitokban, daczitokban, andesitekben stb. fordulnak elő, és a j melyeknek keletkezése is eme harmad kori vulkáni kőzetekkel szorosan kapcso 1 latos. Ilyenek a magyarországi és az er délyi nevezetesebb aranybányák telérei és a világhírű Comstock-telér Neva! dában. A 2. csoporthoz azok a telérek szá míttatnak, melyek a plutói kőzetekkel í az úgynevezett régibb zöld-kövekkel I (diorit, diabas, gabbró stb.) szoros öszj szeköttetésben állanak és bennök, vagy I közeli szomszédságukban vannak. | A 3. csoporthoz végre azok a kvarcz! telérek tartoznak, melyek többnyire az ■ eruptív vidékektől távol, ősi kristályos ! kőzetek alkotta vidékeken, rendszerint ! a gránit és a kristályos palák határán ez utóbbiakban fordulnak elő és gyak ran feltűnő hosszú vonulatokat al kotnak. | A peridotitokban és szerpentinben j apró szemcsék alakjában gyéren és ren i detlenül behintett fémek, mint a hogyan ! főleg a platinacsoport féméi szoktak j előfordulni, nyilvánvaló, hogy az illető j kőzetnek eredeti elegyrészeihez tartoz ! nak és mint ilyenek már a föld méhé2


i8

P R IM IC S G Y Ö R G Y

ben, a kőzetnek feltörése és megszi lárdulása előtt keveredtek belé. Ezek a fémek tehát eredeti fekvőhelyeiken az illető kőzetekben nem is lehetnek a bányászat tárgyai és csakis az anya kőzetnek szétbomlása után vizek révén összegyülemlett máladékaiból mosás út ján gyüjtetnek össze. Az első és a má sodik csoportbeli telérhasadékokban az aranyfelhalmozódás a vulkánizmussal áll szoros kapcsolatban és némely jelek ből Ítélve, egyenesen a vulkáni utó hatásokra, a fumarolai működésekre ve zethető vissza. Az arany t. i. a kőzetek hasadékaiba a vulkáni tűzhelyek mély séges mélyéből kiáramlott fémgőzökből, a fémeknek forró vizes oldatából solfatárák stb. révén rakódott le. A kristá lyos palákban, a gránit szomszédságában és magában a granitban is előforduló kvarcztelérek sokszor valóban feltűnő gazdag aranylerakódásairól és maguk nak a teléreknek képződéséről tiszta fogalmat alkotni ez idő szerint alig lehet. Az ilyen kvarcztelérek rendszerint tete mes hosszúságúak és vagy sűrű csoportozatok, vagy pedig többé-kevésbbé egyenes irányban számos kilométernyi távolságra elnyúlnak; és az arany bennök csak bizonyos pontokon, rendesen a széleken, de néha a teléren kivül me rőben a mellékkőzetben van felhalmo zódva. Némelyek azt vélik, hogy az ilyen kvarcztelérek nedves úton, oldatokból rakódtak le; de tekintetbe véve, hogy a granittal mindig bizonyos viszonyban állanak, igen valószinű, hogy oly té nyezőknek köszönik lételöket, mint a minők az eruptív kőzetek teléreit hoz ták létre. Sokat mondó, érdekes jelenség, hogy az arany az összes telércsoportokban rendesen kvarcz (kovasav) társaságában és oly pyritek (vas-, réz-, arzénszulfid) kíséretében fordul elő, melyek maguk is bensőleg kötött aranyat tartalmaznak.

Ebből a paragenesisből gyanítani lehet, hogy az arany a kvarcczal egyidejűleg és hasonló körülmények közt oldatok ból rakódott le. A háromféle telércsoport, de külö nösen az ősrégi kvarcztelérek keletke zése óta a víz, ez a hatalmas geológiai tényező, a Föld felszínén nagy változáso kat vitt véghez: legyalulta a hegysége ket, völgyeket vájt ki ott, a hol azelőtt dombok emelkedtek és kőtörmelékkel töltötte ki a széles völgyeket. A hegy ségek lekopása következtében a fel színre került ércztelérek a légbeliek ha tása következtében lassanként szétomlottak s törmelékeiket érczestül együtt a csapadékvizek a mélyebb helyekre mos ták alá és a völgyekben vagy síkságokon leülepítették, a hol hosszú idők foly tán helyenként több mérföldnyire ter jedő és tetemes vastagságú réteggé hal mozódtak fel. Az ilyen aranytartalmú kőzettörmelék-lerakódások és aranytar talmú folyami üledékek aranymezük-nek vagy mosóaranytelep^-nek neveztetnek; a világ aranytermésének oroszlánrészét ezek szolgáltatják. Az arany eredeti fekvőhelyeinek összes sajátságai és a környezethez való viszonyai arra vallanak, hogy az arany a föld felszínére csak a véletlen, a vul káni kitörések következtében került, és hogy őshazája a föld belseje. Ezt a néze tet a Föld tömöttségéből levont következ tetések is támogatják. Ismeretes, hogy földgömbünk faj súlya teljes egészében 5*5, holott a Föld felszínén a különböző kőzetnemek átlagos faj súlya, melyek a föld szilárd kérgét alkotják, csak 27. E különös jelenség, a geológia mai fel fogása szerint, abban leli magyarázatát, hogy a Föld belsejében a nehéz fémek, minők az arany, ezüst, a platina stb. nagy mennyiségben vannak felhalmo zódva. És ha az valóban így van, mint egy önmagától merül fel a kérdés, vaj


jón azok a tényezők, melyek az aranyat a Föld belsejéből a felszínre hozták és a telérhasadékokban való lerakodását lehetővé tették, működésben vannak-e még ma is ? vagyis más szóval, hogy az aranylerakodás a Föld szilárd kérgében még most is folyamatban van-e, avagy már megszűnt ? A geológia e kérdésekre is kielégítő feleletet adhat. A Föld tel jes egészében ugyanis ma már túl van fejlődésének azon állapotain, melyekben lehetséges volt az aranynak a Föld szi lárd kérgében nagyobb mennyiségben lerakodni. A gránitban és az archei pa lákban előforduló kvarcztelérekéhez ha sonló aranylerakodás most és a jövőben már többé nem képzelhető. A vulkanizmus, mely a kainozói érában, működé sének tetőpontján Észak-Amerikában a hatalmas Andes-hegylánczolatot és többek közt hazánkban is a Selmeczvidéki, Eperjes-Tokaji, Vihorlat-Gutin, Kelemenhegység, Hargita, Vlegyásza és az Erdélyi-Érczhegység túlnyomó töme gét létrehozta, és a melynek révén e régi vulkáni vidékeken itt-ott nagyobb mennyiségben érez- és aranylerakodás vált lehetővé, ma már szünőfélben van ; tevékenysége csökkent, és csak itt-ott a tengerpartok közelében nyilvánul a mai tűzokádó hegyekben; aranylerakodás tehát még most, valamint a jövőben is csak a mostani és a jövőbeli működő vulkánok vidékein lehetséges. És össze hasonlítva a régi és a mai vulkánok erőnyilvánulásait, a Föld kérgének ez egye düli úton lehetséges aranyszaporulata a jövőben csekélynek Ígérkezik. Az arany a Föld felszínén nincs egyenletesen eloszolva, hanem csak egyes, rendetlenül és gyéren szétszórt pontokon fordul elő, még pedig rende sen olyan tájakon, a hol a Föld szilárd kérge összehúzódás és vulkáni hatások következtében megrepedezett volt. Az arany eredeti fekvőhelyei tehát bizonyos

*9

hegységekkel és kőzetnemekkel állanak kapcsolatban, másodlagos fekvőhelyei pedig, az aranymezők, ama hegységek völgylapályain és szegélysíkságain te rülnek. Minden kontinensnek van több vagy kevesebb aranya; Európának is jelen tékeny rész jutott belőle. Az európai aranyvidékek már a legősibb korban ismeretesek voltak, ellenben a mai arany termés dús forrásainak fölfedezése alig fél századra vezethető vissza. Az aranybányászat Európában már az ó-korban vette kezdetét s főleg a rómaiak idejé ben öltött volt nagy arányokat és egyes vidékeken még mai nap is tart; az európai aranyvidékek tehát, kivéve ha zánkat, most már ki vannak aknázva. Hazánknak azonban még mindig meg van a régi hírneve; és méltán, mert aranytelérei és részben mosótelepei is, még nincsenek kimerülve és aranybányászata évről évre közel azonos ered ményeket ad. Hazánk, mint arany termő ország, Európában kétségen kivül a legelső helyet foglalja. Magyarország területén az arany figyelemre méltó mennyiségben csak F elsőmagyar országon, Selmecz-Körmöcz vidékén és az erdélyi részekben az úgy nevezett Erdélyi Érczhegységben van. E főbb aranyvidékeken kivül előfordul még csekélyebb mennyiségben az arany szétszórva számos más ponton is. Ha zánkban az aranytartalmú telérek, me lyek aranyon kivül rendesen ezüstöt, ólmot stb. tartalmaznak, majdnem kivé tel nélkül a harmadkori eruptív kőze tekkel állanak szoros kapcsolatban. Erdélyben a leggazdagabb és a leg kiválóbb aranytelérek azon különnemű szakgatott hegységben fordulnak elő, mely az Aranyos és a Maros közét bo rítja, és a melyet Erdélyi-Érczhegység nek neveznek. E hegységben több érczes tájékot, illetőleg arany tartalmú


PR IM IC S G Y Ö R G Y

érczvonulatot lehet megkülönböztetni; ilyenek: a) N agy ág-Ruda-Karács, vagyis a Csetráshegység érczvonulata a Maros és a Fehér-Kőrös közt, Nagyág, Hondol, Magura-Toplicza, Tüzes-Borbála, TüzesSzt.-Háromság, Boicza, Kajánéi, Tresztya, Herczegány, Porkura, Kristyor, Ruda-Zdráholcz, Muzsár, Gyalú-Fetyi és Czebe-Karács aranybányáival, melyek közt a nagyági bányák tellurérczeinél, a rudai bányák pedig gazdag termésarany előfordulásuknál fogva hiresek. E bányák nagyobb részét ős időktől fogva művelik; ősi és római bányaműveletek nyomai itt több helyen szemlélhetők. b) Sztanizsa-Zalatna vagyis Fericseri-Magyarokhegye-Bráza érczvonulata a sztanizsai, tekerői, nagy-almási és faczabájai aranybányákkal. Ez utóbbi bánya terméstellur és tellurit-ásvány előfordu lásánál fogva nagy hírű. A sztanizsai bányákat a rómaiak is nagyban művel ték : a közelben az egykori római kolonia rómjait most is szemlélhetni. c) Vöröspatak-Búcsúm- Vulkoj érezterülete a világhírű Kirnik és Csetátye, Korábia és Botes aranybányáival. A ró maiak az aranyat, mely Vöröspatakon ritka-szép kristálycsoportokban fordul elő, e területen is nagyban zsákmányol ták ; igen kezdetleges eszközökkel űzött bányászatuknak bámulatos nyomait és maradványait főleg a verespataki Cse tátye hegyen csodálhatjuk. Napjainkban Európa területén a legélénkebb arany bányászat kétségen kivül e bányavidé ken van. d) Offenbánya érczterülete tellurérczekben és szabad aranyban gazdag tömzseivel és teléreivel. Ez érczes tájékhoz látszanak csatlakozni a jádvölgyi, kisbánya-érezpataki és a hideg szamosi aranytartalmú érczcsapások, melyeknek kvarezos telérei a kristályos palákban vonulnak ugyan, de gyanítani

lehet, hogy az eruptív kőzetekkel is bi zonyos viszonyban állanak. Erdély és Magyarország közti határ hegység déli felének nyugoti szegélyén egy feltűnő hosszú érczvonulat ismere tes, mely északról dél felé csap, és a melybe Rézbánya Paulis-Lippa, Moravicza, Dognácska, Oravicza, Csiklova, Szászka, Űj-Moldova és a szerbiai Kuczaina éreztájékai sorakoznak. Ezt az érczvonulatot is, melynek érczei túl nyomó ezüstön kivül csak kevés aranyat tartalmaznak, a harmadkori vulkáni kő zetek daczitok, andesitek, bánátitok stb. kisérik. Erdély északi határán Nagybánya, Felsőbánya, Kapnikbánya és OláhLáposbánya pyroxén-andesitek alkotta hegyvidékét számos ércztelér szeli át, melyek túlnyomó ezüst mellett jelenté keny mennyiségű aranyat is tartal maznak. E bányavidékektől keletre, Buko vina közelében a borsabányai, de főleg az ó-radnai bányák gazdag ólomérczeiben is előfordul kevés arany. Felsőmagyarországon Selmecz- és Körmöczbánya vidékén emelkedő és túlnyomólag harmadkori eruptív kőze tekből álló hegység ércztelérhálózatán folyó bányászat általánosan ismeretes. Igen számos ércztelér hálózza át ama hegyvidéket, melyek közül a főtelérek a világ legnagyobb teléreihez tartoznak: több kilométernyi hosszúságban elnyúl nak és helyenként 40 méterig is meg vastagodnak. A főtelérek geológiai vi szonyaiknál fogva és más tekintetben is nagy mértékben hasonlítanak' a világ legnagyobb és leggazdagabb arany-ezüstteléréhez a nevádai Comstockgang-hoz. E bányavidékek érczei túlnyomólag ezüstöt, de jelentékeny mennyiségben aranyat is tartalmaznak. A selmecz-körmöczi arany-ezüst bányászat Európá ban régi időktől kezdve mindig a lég-


jelentékenyebb volt; és napjainkban, mi azonban jókora aranykavicsokat is lel óta a több mérföldnyi hosszú II. József- tek. Mindezek az aranytelepek még nin altárna kiépült.* fokozatosan nagyobb csenek teljesen kiaknázva. A vastag és nagyobb lendületet vesz. diluvium és ó-alluviumbeli aranytartalmú Hazánk erdélyi részeiben azonban lerakodásokban, minők a Szász-Sebesi az arany nemcsak telérekben, de nagy j és a Szászvárosi hegység tövében Csora, területeken másodlagos fekvőhelyeken, Oláh- és Szász-Pián, Rekita, Sztrugár, mosótelepekben is előfordul. Az erdélyi Szászcsor, Sebeshely, Réha stb. vidékén folyók diluviumi, ó-alluviumi és jelenkori fordulnak elő, az aranymosás kedvező kavics- és iszaplerakodásai mindenütt I időjárásban most is jövedelmező foglal több vagy kevesebb, igen finom szabad kozás. E telepekbe az arany a kristályos aranyat tartalmaznak. E folyók arany palahegységből jutott, melyek Erdély gazdagsága a honfoglalás idejében nagy ben is mindenütt tartalmaznak kevés hírű volt: a följegyzések több fontnyi j aranyat. A piáni aranytelepeken, mélyek súlyú aranydarabokról emlékeznek meg, j a kristályos palák durvább vagy fino melyeket e folyók kavicsa közt találtak. mabb törmelékéből állanak, már a ró A rómaiak idejéből az Aranyos folyó maiak is nagyban bányásztak: koruk mentén főleg Bisztra és Lupsa falunál bányaműveleteit és a hosszú vízvezeték és a Fehér-Kőrös völgyében Brád és ■ nyomait Oláh-Piánnál most is fel lehet Kőrösbánya mellett az aranymosásnak ismerni. A rómaiak ideje óta sok Ízben nagyszerű nyomait szemlélhetjük. Az j és számosán foglalatoskodtak itt az Aranyos és Maros folyó medrében az j aranymosással; a közelmúlt időkben a aranymosás, mellyel közelmúlt időkben kincstár műveltette e telepeket; jelen leginkább a czigányok foglalkoztak, csak leg a mezei munka szünetelésekor, esős napjainkban hanyatlott alá. Jelenleg időjárásban Pián község lakosai társas azonban az Aranyos és a Fehér-Kőrös j aranymosást űznek. árterein nagy zártkutatmányi területeket Hazánk területén kivül Európában foglaltak le s nagy a remény, hogy az az aranyelőfordulás még számos más aranymosás azokon a vidékeken újra tájakon is ismeretes, de az aranybányá fellendül. szat napjainkban már mindenütt inkább A kristályos palák alkotta erdélyi csak históriai jelentőségű. Déli-Határhegység egész hosszában a Morvaországban és Sziléziában (ZuckHátszegi völgytől kezdve aBarczaságig, a mantel, Freiwaldau stb.) a középkorban meredek hegy lej tőkről lerohanó patakok oly gazdagon jövedelmező aranybányá ó-alluviumbeli, túlnyomólag kristályos szat folyt, hogy a bányatulajdonos püs palákból álló kavicslerakodásaiban és a pököknek több izben megengedték, hogy aranypénzt verethessenek. De az egy diluvium üledékeiben a hegység tövében számos helyen láthatni többnyire ősrégi kori dús vidékeken a mai aranytermés, az aranymosás kevés figyelmet érdemel. aranymosás nyomait. E törmeléklerako Csehországból a középkorban és az dásokban az arany általában véve igen j finom és rendesen apró pikkelyekben, j újkor kezdetén sok arany özönlött vagy puszta szemmel alig látható sze- j Európa többi országaiba. Azokban az mecskékben fordul e lő ; Oláh-Piánon j időkben ez ország déli részeiben sok i aranybányát műveltek (Bergreichenstein, Aula stb.), melyeknek gnájszban futó * V. ö. Term. tud. K ö z i. X . k ötet, hosszú kvarcztelérei igen gazdagon jö369. lap.

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) P R IM IC S G Y Ö R G Y

védelmeztek; de a XVI. században a Idanha-Velha-ban egy római táblát ta gazdag ércztelérek kezdtek kimerülni láltak, melyen Ti t . C l a u d i n s Rus idők haladtával egészen kimerültek, f u s háláját nyilvánítja a talált 120 font annyira, hógy ma már csak a bámulatos aranyért. A rómaiak Spanyolországban terjedelmű bányagarmadák emlékeztetik nagy arányú aranybányászatot űztek és a szemlélőt a hajdani nagyszerű arany- az arany telepek gyors kizsákmányolására bányászatra. A telérbányászaton kivül épen olyan vízműveket létesítettek, mint abban az időben Csehország több pont a minőket most Kaliforniában láthatni. ján igen kiterjedt és gazdagon jövedel A kezdetben dúsgazdagon jövedelmező spanyolországi aranytelepek azonban mező aranymosást is űztek, máig azon ban e telepeket is egészen kiaknázták. már a mór-uralom idejében kimerültek és mostanság hiába kutatnak amaz aranyCsehország mai aranytermelése csak telérek után, a melyekből az arany a valamivel több a semminél. Az Alpesek Ős kőzeteit s kiválóan a hajdani mosótelepekbe összegyülemlett. gn áj szokat, számos helyen, de főleg Ti Nyugot-Európában a Tarn, Garonne rol és Felső-Karintia közti tájon arany- és a Rajna folyó hord kevés aranyat, tartalmú kvarcz-erek hatják át, melye melyek lerakodásaiban itt-ott most is fog ken régi időkben, több ponton virágzó lalkoznak kimosásával. bányászat folyt (Goldberg, Radhausberg Afigliábaji Nord-Wales-ben Barstb.). Az aranybányászattal Felső-Karinmouth-nál ismeretesek aranytartalmú tiában és Salzburgnál már a rómaiak ércztelérek, de az aranybányászat e szá is foglalkoztak, kik a Moll és a Dráva zad elejétől kezdve mai napig sem ver összefolyásánál Teurnia nevű bánya gődhetett ott jelentőségre. várost is alapítottak. A salzburg-felsőOroszország európai részeiben, az karintiai aranybányászat virágzásának Uralhegység nyugoti oldalán Kresztotetőpontján a XV. és a XVI. században vodvisenszk táján ismeretesek arany volt, de azután rohamosan hanyatlásnak tartalmú ércztelérek, melyeken korábbi indult és ma már a termés mind a időkben jelentékeny aranybányászat két helyen igen csekély. Az alpesi fo- j volt, most azonban kezdenek a bányá lyók törmeléklerakodásaiban a közép- j korban sok helyen, de főleg a Lavanta- í szattal felhagyni. Oroszország ázsiai részeiben kimerítvölgyben élénk és jól jövedelmező arany hetleneknek látszó aranyvidékek isme mosást űztek, de már e mosótelepek is retesek. Az Uralhegység ázsiai oldalán ki vannak aknázva. Spanyolországban ősrégi időkben Jekaterinburgtól északnyugotra a Pisma és Berezovszka folyók mentén a kris tömérdek aranyat bányásztak, mely a fönicziaiak idejében épen olyan nagy szere tályos palákat számos arany tartalmú pet játszott, mint ma az amerikai és az kvarcztelér szövi át, melyeken korábbi időkben jelentékeny aranybányászat ausztráliai arany. Ez ország, és neveze tesen a Duero és a Tajo folyók arany volt; de mióta az Ural menti gazdag gazdaságáról a római följegyzések is aranytelepeket fölfedezték, a telérbányábeszélnek. P l i n i u s Asturiát a világ szat itt lassanként aláhanyatlott. aranyban legdúsabb vidékének nevezi, A gazdag uráli aranytelepek a hegy és fölemlíti, hogy Asturia, Gallicia és ség csapását követve, szélein nagy terü Lusitania évi aranytermése 20,000 leteket borítanak : Berezovszktól kezdve fontra becsülhető. Kelet-Portugaliában, észak felé Bogoszlavszk-ig, dél felé pe


dig Miaszk-ig nyúlnak. E terjedelmes aranymezőkön napjainkban élénk arany mosást űznek. Az arany kíséretében itt helyenként a platina is előfordul, de ez utóbbi nemes fémnek valódi termőhelye Nizsnej-Tagilszk, a hol egy elmálott szerpentines kőzetből a csapadékvizek ré vén iszapolódik ki és gyülemlik össze a törmeléklerakodásokba, a honnan az után kimossák. Hasonlíthatatlanul nagyobbak azon ban ezeknél a kelet-szibériai dúsgazdag aranymezők, melyek beláthatatlan terü leteket borítanak és főleg a Jeniszej mellékén, Olekminszk, Nercsinszk vá rosok és az Amur vidékén gazdagon jö vedelmező aranybányászat szinterét te szik. Az aranytartalmú üledék e rend kívül nagy területeken többnyire a diluviumból való ; rendszerint közvetetlenül ősrégi palákon nyugszik és rajta több nyire mocsaras alluviumbeli lerakodások terülnek. A Khínai birodalomban számos he lyen, de kiválóan a Jan-cse-kiang men tén mosnak aranyat, és telérbányászat nyomait is feltalálhatni ottan; de az összes arany termés csekély. Japánban szintén foglalkoznak aranymosással, de kevés eredménnyel. Elő- és Hátsó-India számos folyójá nak lerakodásaiban találnak aranyat, a melynek kimosásával itt-ott most is fog lalkoznak. A Philippi szigeteken újabb időben gnájszban és talkpalában arany tartalmú kvarczteléreket és mosótelepeket is ta láltak, melyek kiaknázására figyelmet kezdenek fordítani. Afrika ősrégi időkben igen sok ara nyat szolgáltatott. H e r o d o t Ethiopia királyáról írván, fölemlíti, hogy foglyait aranylánczokon tartotta, mert az érez az ethiopiaiknál ritkább és értékesebb volt mint az arany. E d r i s i szerint az Ős régi Ghána tartomány királyának Nílus '

23

parti palotájában a trónt egy 30 fontos termés aranydarab ékesítette, melyben lyuk volt fúrva, hogy felfüggeszthessék. Az egyiptomi és a zsidó királyok aranykincsét kétségen kivül Afrika szolgál tatta. Afrikának három tájáról számos évszázad óta aknázzák az aranyat. Az első aranyvidék a Senegal felső folyása mentén terül; a másik a Nilus vidékén, a harmadik pedig Afrika délkeleti részé ben, a Zambézi torkolatánál van. Ez utóbbi helyen ősrégi aranybányászatnak kétségtelen nyomaira akadtak, melyek ből kiindulva, némelyek hajlandók az ó-kori, aranyban gazdag Ophirt e tá jakra helyezni, a hol még az ősi zsidókultura nyomait is fel vélik találni. A Senegal felső folyása vidékeiről az ó-korban a karthágóiak, a középkor ban a mórok és újabb időkben a por tugálok, francziák és angolok kapnak aranyat árúczikkeikért cserében; me lyet a benlakók Bambuk, Bűre és Vangara tartomány területein túlnyomólag a mosótelepekből (homokkő, képlekeny agyag, kemény homokos-kvarczitos üle dék) szereznek. A Nilus felső vidékein a hol, úgy látszik, igen gazdag aranybányák voltak, a régi egyiptomiak ősrégi időktől fogva foglalkoztak aranybányászattal. A Kék és a Fehér-Nilus közt az arany tartalmú kvarcztelérek a chloritpalában és a grá nitban vonulnak. Afrikában újabb időben legtöbb aranyat Transvaal államban bányásznak; itt a bányászat előbb az aranytelepek kiaknázására irányult, de gazdag aranytelérekre bukkanván, most inkább telérbányászatot űznek. Ez az aranyvidék a Kaapvölgyétől kezdve Dalagoa-öbölig terjed s középpontja Barberton város. Ausztrália mostanság egyike a világ aranyban leggazdagabb részeinek. Arany termése nagy jelentőségű és fontos sze-


24

P R IM ÍC S G Y Ö R G Y

repet játszik a pénzpiaczokon. Az arany Tennessee, Alabama és Nova-Scotia te itt Viktor ia-kolonia, Új-Zéland, Új- rületein az aranymosó-telepeknek egész Délwales, Queensland, Tasmania és sora ismeretes, melyek mindenütt a régi Dél-Ausztrália területein részint telérek- palák alkotta hegyvidékek lábainál te ben, részint mosótelepekben fordul e lő ; rülnek. E telepek nagyobb része meg de a legfőbb aranytermelő vidék Vik lehetősen szegény, de a palákban elő tória. Viktóriában, és másutt is, messzire forduló kvarcztelérek Nova-Scotiában nyúló aranyban gazdag kvarcztelérek | jól jövedelmeznek. ismeretesek, melyek a paleozói palákat Eszak-Amerika nyugoti részei arany a gránit szomszédságában nagy szám- j ban a világnak legdúsabb vidékeit rej bán szelik át. E telérek kíséretében tik magukban. Itt a nyugoti partok hoszgyakran aranytartalmú kvarcz-erekkel szában rendkívül hosszú, érczes hegyátszőtt régibb zöldkőtelérek is elő lánczolat vonul végig, melyet együttvéve Andesnek neveznek. E hegységhez kö fordulnak, melyek maguk is tartalmaz nak kevés aranyat. Az arany egyébiránt tött érczelőfordulás már a magas észa kon a Brit-Columbiában kezdődik, a azokon a vidékeken a kvarcztelérek szomszédságában merőben a palákban hol terjedelmes arany mezők is ismerete is előfordul. Mindezek a telérek bizo sek, és onnan, övekbe sorakozva az Andes vonulatával egyközűen messze nyos mélységig nagyon el vannak máivá, dél felé Chilin keresztül valószínűleg s elmosott máladékból ülepedtek le egészen a Tűzföldig lenyúlik. Ez érczazok az idős és fiatalabb eredetű arany telepek, melyek a világhírű ausztráliai előfordulások a legnagyobb jelentőségre az Egyesült-Államok területén emel aranybányászat fő szinterét teszik. A régibb telepekben az aranyban dús kednek. üledékrétegek, bizonyos mélységben, K i n g C l. szerint az Andes ér czei négy egyközű övbe sorakoznak. Az régi vízfolyásoknak megfelelően he első, a legnyugotibb öv a parti lánczolat lyezkednek el. Viktóriában az aranytartalmú üledékeket sok helyen bazalt hosszában vonul végig és higanyt, czinket és chrómvasat tartalmaz. A második borítja. Az ausztráliai arany telepek a föl öv a hatalmas Sierra-Nevada-hegység fedezésük után való években (az 50-es és lábainál vonul és túlnyomólag rezet tar talmaz. A harmadik érczöv a Sierra60-as években) szerfelett dúsan jöve Nevada lejtőjén nagyobb részben a grá delmeztek, s bennök gyakran feltűnő nitban húzódik és aranytartalmú kvarcznagy aranyrögöket találtak; napjaink ban azonban az aranytermés itt is foko telér-hálózatból áll, melyek közt van a híres »Mother-Lode«, az anyatelér is. zatosan csökken. Amerika aranyban a világnak kétsé E telérek szétbomlott részeinek törme gen kivül legdúsabb kontinense. Száza lékéből rakodtak le a híres kaliforniai dunk eddig soha meg nem közelített aranytelepek. A negyedik érczzóna a óriási aranytermésének oroszlánrésze Sierra-Nevada keleti oldalán, túlnyomó Amerikára esik. Területéhez képest rajta lag eruptív kőzetekből álló vidéken vo az arany előfordulás is nagy arányú; a nul és aranyon kivül ezüstöt is tartal nyugoti részek azonban a keletieknél ha- maz. Itt, a Virginia lánczolatban van a sonlíthatatlanúl gazdagabbak. világ legnagyobb arany-ezüsttelére, a Amerika keleti partvidékein Virgi Comstockgang. nia, Észak- és Dél-Karolina, Georgia, A Virgina hegy lánczolat java részét


fiatal eruptív kőzetek alkotják, melyek közül egyes helyeken diorittömbök emelkednek ki, mint a milyen a MountDavidson, a vonulat legmagasabb pontja is. E magaslat keleti oldalán trachitok és andesitek foglalják el a tért és ott, az andesitek és a diorit érintkezési ha tárán van a világ legnagyobb érczteJére a Comstockgang, mely 7 kilométernél hosszabb és helyenként 100 méternyire is kiszélesedik. E hatalmas telér töltelé két ércztartalmú szemecskés és sejtes kvarcz és a mellékkőzet falairól alá hullott kőzettörmelék teszi. Az arany és az ezüst benne csak bizonyos pontokon, de bámulatos nagy tömegekben (Bonanzas) van felhalmozva. Ebből az egy telérből évenként 30-szor több aranyat bányásznak, mint az Osztrák-magyar monarchiának összes bányáiban. Kaliforniában az aranybányászat kezdetben a folyók aranyban gazdag alluviumlerakodásainak (flat-placers.) ki zsákmányolására irányult, és csak ezek kimerülése után került a sor a régibb és magasabban fekvő aranytelepekre (deep-placers), melyek ott 800 — 900 négyszögmérföldnyi területet borítanak. E telepek 300— 400 m. vastag kőzettörmelék meg kavicslerakodásokból ál lanak és nagyon emlékeztetnek a glecserek törmelékfelhalmozodásaira. Raj tok több helyen 15 — 30 m. vastag fe kete bazaltláva terül, mely a SierraNevada vulkánjaiból folyt alá. Ezeknek az óriási aranytelepeknek gyors kizsák mányolása ezéljából nagyszerű vízműve ket létesítettek, melyek bámulatos ered ménnyel működnek. A telepek szilárd takarójának feltörése után az üledékhalmazokra nagy nyomással hatalmas vízsugarakat bocsátanak, melyek rövid idő alatt egész hegyeket mosnak el, és a tisztára mosott kavicsokkal és homok kal széles völgyeket töltenek ki. Már óriási értékű aranyat mostak ki belő

25

tök ; újabb időben azonban kezd a ter més rohamosan apadni. Sierra Nevada nyugoti lejtőjén a gránit és a palák határán levő kvarcztelérhálózaton az aranybányászat csak a közel múltakban kapott nagyobb len dületet, mikor a kaliforniai aranytelepek a kimerülés stádiumába jutottak. E telé rek közt a legkiválóbb és a leggazdagabb a »Mother-Lode« azaz anyatelér, mely 120 kilométer hosszú és a felszínen helyenként 20 m. széles. Az aranybányá szat e tájon nagy jelentőségű és a ter més emelkedőben van. Colorado, Dakota, Montana, Idaho és Arizona államokban az aranybányá szat szintén jelentékeny. Amerika területén előfordul még az arany figyelemre méltó mennyiségben Mexikó délkeleti vidékein, Délamerika nyugoti részeiben a Nagy-Cordillerák keleti lejtőin és Brazília területén; a hol részint a telepekből mossák, részint pe dig a gránitban, gnájszban és palákban előforduló kvarcztelérek bői bányásszák. Brazília telepeiben az arany kíséretében a wismuthot, platinát, palládiumot, osmiumot és irídiumot is találják. Az egész világ évi aranytermése megközelítően 147,000 kilogrammra, vagyis 506 millió frankra becsülhető. Legtöbb aranyat bányásznak: Az Egyesült-Államok 47,000 kg.-ot 161 millió frank értékben; Ausztrália 42,000 kg.-ot 144 millió frank értékben; Oroszország 34,000 kg.-ot 117 mil lió frank értékben. Ausztria-Magyarország évi aranytermése csak 1700 kg.-ra, vagyis 5.800,000 frankra becsülhető. Napjaink ban, kivéve az Orosz birodalmat és Magyarországot, az aranytermés, a hat vanas és hetvenes évekhez képest, az egész világon fokozatosan hanyatlik.


26

AZ A R A N Y .

A Föld felületén az aranybányászat minden valószinűség szerint már az ős korban vette kezdetét (Szibéria telepei ben kőkorszakbeli bányászeszközöket találtak) és azóta számos évezreden ke resztül szakadatlanul folyamatban van; századunkban azonban oly nagy ará nyokat öltött, hogy méltán az aranyaratás korának is lehet nevezni. Csak a közel múltban, a negyvenes és az ötvenes években történt a dúsgazdag amerikai és ausztráliai arany vidékek fölfedezése, a melyeken azóta annyi ara nyat bányásztak, hogy az együttvéve a világ addigi összes aranytermésével ér föl. Amerikából és Ausztráliából a pénzpiaczokra egy időben annyi arany özön lött, hogy a pénzvilág komolyan aggódni kezdett, hogy az arany, túl termés követ keztében, elveszti értékét. De az aranyözön nem tartott sokáig: a kimeríthetetleneknek hitt aranybányák és telepek termése apadni kezdett, ma már nagyon aláhanyatlott, és bizonyára bekövetkezik az idő, midőn az aranybányászat az egy kor oly gazdag vidékeken is végképen megszűnik. És számot vetve a tények kel, hogy a Föld felszínén már alig van pont, melyet az arany szomjas ember bányászcsákányával vagy aranymosóteknőjével a kezében fel nem kutatott volna, hogy a Himalája és az Andesek örökös hóval borított ormai közt sem rejtőznek már nagy titkok, hogy a bra zíliai őserdők és az észak-szibériai tun drák alá temetett aranytelepeket is fel kutatta és zsákmányolja már az ember: Közép-Afrikának még ismeretlen vidé keit kivéve, nincs reménység, hogy a Föld felszínén szűz aranyvidékekre bukkan

hassanak. Az aranynak jövőbeli fokoza tos csökkenése előre látható, és biztos nak vehető, hogy a Föld egykor már nem szolgáltat többé aranyat. A forgalomban lévő arany, köz tudomás szerint, kopás révén, chemiai készítmények, véletlenek stb. következ tében folyton veszít mennyiségéből. Éz a veszteség napjainkban, az aranyter més kiváló századában, majdnem észre vehetetlen ; de nagyon érzékennyé válik majd, ha többé pótolni már nem lehet; bekövetkezik tehát az az idő is, midőn a meglevő aranykészlet nem lesz ele gendő az emberiség folyton fokozódó követelményeinek kielégítésére, ha csak a chemia, melytől a jövő még nem sejt hető eredményeket jogosan remélhet, nem jön segítségül. Bárminő szempontokból tekintsük is azonban az arany jövendőbeli sorsát, majdnem teljes biztonsággal megjósol hatjuk a messze jövőt, a melyben lassan ként romba dűl e kiválóan szerencsés fémnek bámulatos világuralma és köd fátyolként szétoszlik varázshatalma. Hogy az aranynak és általában a mai fémértékeknek bukása milyen poli tikai és társadalmi átalakulásokat von majd maga után, azt elgondolni is na gyon bajos. Az emberi társadalom az arany szerepének fokozatos csökkenésé vel karöltve valószínűleg olyan átalaku lásokon fog keresztül menni, hogy ab ban az időben már egészen más ténye zők fogják vezetni a világot és egészen más eszmék fogják áthatni az emberi séget, mint ma. D r . P r im ic s G y ö r g y .


Létért való küzdelem a szervezet egyes részeiben. A létért való küzdelem szerepét a szerves élet fejlődésében régóta félre értették. L a m a r c k az átalakulásról szóló elméletében, melyet e század ele jén állított fel, túlnyomó nagy hatást tulajdonított annak az égető szüksége nek, mely a szervezet változásait köve teli meg. így a zsiráfnak annyiszor emlegetett példájával azt akarta meg magyarázni, hogy ennek az állatnak a szertelen hosszú nyaka és lába onnan való, mert őseiben is meg volt az a ha tározott igyekezet, hogy magas fákról lombot szedhessenek. Ezt az igyekezetet pedig az az égető szükség hozta létre, mely arra kényszerítette ezt az állatot, hogy táplálékot szerezzen akkor is, a mikor az afrikai éghajlat alatt az igen gyakran beköszöntő nagy szárazság a füvet kiégeti. Ebben a példában, mint megannyi másban, az első tényező a szükség, a mely ismét maga után vonja azt a szervezeti tevékenységet, mely kielégítésére vezet. A testrészeknek hoszszas használata eredményezi a szervek nek erős fejlődését, és végét azzal éri, hogy a testrészek sajátos jellemvonásait megváltoztatja. Lamarck elméletének ezt a részét igen készségesen fogadta el S c h o p e n h a u e r is, a ki belőle az »akarat «-ra, mint a fejlődés egyik hat hatós tényezőjére következtetett. De a szerveknek ezzel a tényleges fejlődésével szemben, melyet kiváló hasz nálásuk okoz, felemlíti Lamarck a szer vezet egyes részeinek azt a satnyulását

is, a mely hosszas nem-használásukból ered; jó példa erre a föld alatt élő álla tok vaksága. Da r wi n bebizonyította ugyan, hogy az átalakulás összes tényeit Lamarck elvei szerint megmagyarázni teljes lehe tetlenség, de azért a szervek használásá nak vagy nem használásának, mint a fejlődés tényezőinek, ő is nagy szerepet J tulajdonított. Darwin ezekhez a fajokat I létrehozó tényezőkhöz még egy más, és jóval hatalmasabb tényezőt sorol: a természetes kiválást. A tudósok az átalakulás tüneményeii nek magyarázatában két csoportra osz| lottak. Egyik részök majdnem kizárólag ! a természetes kiválás híve, a többi ellen ben Lamarck elméletéhez maradt hű, vagyis a szervek használatának, vagy ! nem használatának közvetetlen hatását ! hirdeti. Ismét mások a középútat válasz tották és mind a két tényező hatását el ismerik. Hogy azoknak a tényezőknek szere péről, a melyek az élő lények átalaku lására hatnak, tiszta fogalmunk lehes sen, és hogy e folyamat lényegének mélyére hatolhassunk, ok vetetlenül szük séges, hogy azokat a jelenségeket, a melyek a szervezet belsejében mennek véghez, közelebbről vegyük szemügyre. Körülbelül tíz esztendeje, hogy R o u x* a különféle szervek változásai* Ueber den Kampf dér Theile im Organismus. 1 8 8 1 .


L É T É R T V A L Ó K Ü Z D E L E M A SZ E R V E Z E T EG Y E S RÉSZEIBEN .

nak föltételeit megmagyarázni igye kezett. Roux abból a hipotézisből indult ki, hogy a szervek fejlettségére első sor ban az illető szervekbe jutó vér bősége van hatással. Ámde a tények elem zése csakhamar kimutatta, hogy ez a föltevés mennyire alaptalan. Hisz rég óta ismeretes, hogy pl. a nyúl fülét több héten át fentartott mesterséges vérbőség épen nem fejleszti. Roux maga is ismert egy orvost, kinek a kis ujján a két első ujj perez véredényei hét évig igen ki voltak tágulva és e részek ennek daczára még sem fejlődtek túlságos nagyokká. Másrészt azt sem tapasztalta senki, hogy a túlságosan fejlődött testrészek vér edényei is túlságosan fejlődtek volna. Még az ütőérnek hosszabb ideig való összeszorítása sem okozza, hogy azok a részek, a melyeket táplál, megkisebbülnének. Ebből világosan kitetszik, hogy a túlságosan tevékeny szervek nagy fejlett sége nem függhet első sorban az őket ellátó vér bőségétől. Mindez esetben inkább a sejtelemek tevékenységének kell ezt a nagy hatást tulaj doni tanunk. Ha valamely izom túlságos nagyra nő, ez nem a hozzá áramló vér bőségének a következménye, hanem igenis ama sejtek túlságos tevékenységének, a melyekből az izomrostok képződnek. E kérdést illetőleg ugyanolyan véle mények merültek fel, mint a gyuladás mivoltának magyarázata körül. Mivel a gyuladások többé-kevésbbé jelenté keny vérbőséggel járnak, jó ideig azt hitték, hogy a gyuladások alapoka a rendellenes vérbőségben rejlik. Újabban azonban azt észlelték, hogy a hosszú ideig tartó vérbőséget épen nem követi mindig gyuladás, és, hogy ez tulajdonképen az illető szerv sejtjei különös te vékenységének a folyománya. Az átalakulás tüneményeinek elem

;

j j

; j

í

; j

I

zése végre is szükségessé tette ama sej tek tevékenységének megvizsgálását, a melyek az élő lényeket alkotják. Ilyen irányban folytatva kutatásait Roux, ahhoz a végkövetkeztetéshez ju tott, hogy az a számtalan sejt, me lyekből a szervezet áll, táplálékért és helyért folytonos küzdelmet folytatnak egymással. Valamint a sűrűn vetett és egyazon helyhez kötött növények köl csönösen terhökre vannak egymásnak, és a tápláló anyagért folyvást küz denek, úgy vannak ezzel a szomszé dos sejtek is. Azok a sejtek, melyek egyéni kiváltságaiknál fogva a tápláló nedvből legtöbbet szívnak magokba, vetélytársaik fölött győzedelmeskednek. És ennek a belső harcznak, a mely egy azon szervezet elemei között folyik, ered ménye az, hogy a szervezet megerősbül: hiszen az egyén tulajdonképen a vetély társaik között legerősebb sejtekből ala kul. És minél élénkebb ez a küzdelem, annál biztosabb a megerősödés is. Ebből pedig nyilván az következik, hogy a sejtek közt lefolyó küzdelem előkészí tője annak a küzdelemnek, a mely az azonos faj egyénei közt folyik, vagyis előkészítője a szó szoros értelmében vett Darwin-féle küzdelemnek. Roux a kérdésnek további részét, mely a legyőzött és a győző sejtek kö zött való határozott különbségre vonat kozik, csak mellesleg ismertette. Azt hiszi, hogy a nagyon ingerlékeny ter mészetű sejtek ugyanakkor, mikor a tápláló nedvet magukba szívják, kivívják egyszersmind a többi sejt fölött való győzelmet is. És ez a túlságos ingerlé kenység egyben fokozza is a győztes sejtek tevékenységét. Roux felfogásának ismertetéséből kitetszik, hogy mindannyiszor, valahány szor a szövet belsejében lefolyó jelen ségekbe behatolni igyekszünk, és a szer vek, valamint az egyes lények átalakulá

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) LÉ T É R T V A LÓ K Ü Z D E L E M A SZ E R V E Z E T EG Y E S R É S Z E IB E N .

sának kérdését tárgyalni akarjuk, vizs gálódásunkban jóval mélyebbre vagyunk kéntelenek hatolni. És ez egészen ter mészetes is. Mert hogy valamely szerv nek tevékenységét megismerhessük, nem érhetjük be azoknak a részeknek mikroszkópiai vizsgálatával, a melyek ezt a szervet alkotják. Ugyanezt a szabályt kell követnünk úgy a szervek fejlődésének, mint elsatnyulá^ának tanulmányozásá ban is. Roux könyvének megjelenése után lefolyt tíz év alatt az állati test részei nek mikroszkópiai ismerete oly nagyot haladt, hogy a sejtek belsejében lefolyó küzdelemnek kérdését újabb vizsgálat alá kell venni. Mivel lehetetlen, hogy a fejlődés ama a jelenségeit, melyek a nemzedékek hosszú során át létrejöttek, pontosan elemezzük, figyelmünket kéntelenek va gyunk az alaknak és szerkezetnek ama gyorsan végbemenő változásaira irányítani, a melyek minden pillanat ban — mintegy szemünk láttára — tör ténnek. Annak az átalakításnak a lefolyá sát, a mely szerint az első legyek, lep kék, a tengeri csillag, vagy a békák és más állatok létrejöttek, nem ismer jük; ismerjük azonban azokat a bo nyodalmas változásokat, a melyeket ezek az állatok egyéni kifejlődésök menetében élnek át. Ezek az álla tok mind álcza-állapoton mennek át s többrendbeli átalakulás után újabb szerveket nyerve, vagy a régieket el vesztve — érik el teljes fejlettségűk korát. Ez az átalakulás olyan küzde lemre vall, mely a szervek belsejében fo lyik le, és melynek eredménye az a győ zelem, melyet az erős sejtek a gyöngék fölött kivívnak. Az utolsó évek vizs gálatai föllebbentették azt a fátyolt, mely e küzdelem gépezetét takarta és a mely sokkal egyszerűbb, mint azt

29

Roux felfogása alapján gondolnunk le hetett. Az állatok legnagyobb része igen nagy mennyiségű oly sejtet foglal ma gában, mely a legegyszerűbb élő lények hez, minők, teszem azt, az amébák, igen hasonló és azzal a tulajdonsággal tűnik ki, hogy szilárd testeket, esetleg magá nak az illető állatnak alkatrészeit tevő sejteket nyel el és fal fel. Ezek a faló sejtek (phagocyták) fölemésztik mindazo kat az elemeket, melyek bármely oknál fogva elgyengültek, de nem bántják azokat a sejteket, melyek még teljes erejök birtokában vannak. Lássuk most, hogy néhány esetben hogyan folyik le ez a küzdelem. Vegyük például a tengeri csillagnak az átalaku lását. Álcza korában a tengeri csillag szerveinek csak tökéletlen kezdetei lát hatók, melyek egymástól alig különböző fiatal sejtek csoportjaiból állanak. Ezek az elemek azután tovább fejlődnek a nél kül, hogy a nagy mennyiségben jelen lévő falósejtek őket valamiben hátrál tatnák ; e falósejteknek különben az a rendeltetésök, hogy a fejlődés további menetében az álczák egyes szervei ellen támadásokat intézzenek és azokat elébbutóbb teljesen fölemésszék. így tehát az álcza sejtjei meg a falósejtek között küz delem támad. A falósejtek tönkreteszik a régi sejteket és ezzel megkönnyítik az újabbak növekedését, s e küzdelemnek az a végeredménye, hogy az álczából kis tengeri csillag fejlődik. A küzdelemnek az a lefolyása, me lyet a tengeri csillag átalakulásában lát tunk, még számos más állat átalakulásá nak mintaképéül szolgálhat. E tekintet ben igen érdekes a légy átalakulása is, melyet K o v a l e v s z k i j és v a n R e e s oly alaposan tanulmányoztak. A légyálcza szerveinek legnagyobb részét a falósejtek teszik tönkre, melyek az izmok belsejébe, a nyálmirigyekbe s egyéb


LÉ T É R T VA LÓ K Ü Z D E L E M A S Z E R V E Z E T E G Y E S RÉSZEIBEN .

szervekbe hatolnak és azokat teljesen fölemésztik. Az álcza szövetei a faló sejtek támadása következtében pépszerű anyaggá esnek szét; később a fiatal sejteknek abból a részéből, a melyet a falósejtek nem bántottak, új izmok, új nyálmirigy s egyéb szervek fejlődnek, úgy hogy a rovarnak szervezete majd nem teljesen megújul. A békák átalakulása a mi tárgyunkra nézve különösen érdekes. Mikor az ebihal nagy farka segítségével fürgén ide s tova úszkál, farkának szöveteiben már igen nagy változásra valló jelek vehetők észre. Az izmoknak egy része már tele van falósejtekkel, melyek a csi kóit állományt fölemésztik és a rostokat mozgó sejtekből álló tömeggé változtat ják, a mely sejtek tömve vannak a szét esett izomrost törmelékével. A falósejtek az egész farkon végig elpusztítják az izmokat, idegeket, a bőrt, a belső vázat (a gerinczhúrt), annyira, hogy a fark összes szövetei pépszerű anyaggá válnak, a mely az elpusztított szövetek törme lékével telt falósejtekből áll. A faló sejtek, melyek úgy mozognak, mint az amébák, lassanként a hasüreg felé tarta nak es testökben magukkal viszik azok nak a szöveteknek maradékait, a melyek ből a fark állott. Az alatt, míg a faló sejtek a farkot, a kopoltyúkat és a többi álczakori szerveket fölemésztik, új test részek, pl. a végtagok indulnak fejlődés nek és lassanként fejlődnek, anélkül, hogy a falósejtek valamiben akadályoznák. A falósejteknek az átalakulásban való tevékenységét sokan úgy fogták fel, hogy az nem más, mint a »feles legessé« vált sejtek és szervek egyszerű elpusztulása s az egész folyamatban a czélszerűség elvének érvényesülését lát ták. Azonban, hogy helyes fogalmunk legyen erről a tüneményről, szükséges, hogy más eseteket is vizsgáljunk meg, a melyekben szintén a falósejtek munkája

nyilatkozik; hiszen van erre elég más példa is. Az ember és a felsőbbrendű álla tok lépében és májában majdnem min denkor találhatunk falósejteket, a melyek tömve vannak különféle testekkel, de ki vált piros és színtelen vértestecskékkel. Ezek az elemek a falósejtek belsejében átalakulnak, majd végre teljesen fel emésztődnek. Ez az ismert tény olyan sejtküzdelem példájául szolgálhat,amely ben a sejtek szüntelenül üldözik egymást és megjelenésök nincsen csak bizonyos válságos időhöz kötve, mint például a légy vagy a béka átalakulásában. Ez említett mirigyek, de különö sen a lép, mint a vér tisztítói működ nek, mert megszabadítják a szerve zetet a már elgyengült vérsejtektől, a melyeknek helyét rögtön más, fiatal és munkabiró sejtek foglalják el. Ennek a küzdelemnek pedig az a vége, hogy az egész test tápláló nedve, a vér, felfrissül. De nemcsak a vér az, melynek ilyen őre, felügyelője van, a mely őt a tétlen elemektől megszabadítja. Mind az ember, mind a felsőbbrendű álla tok szervezetében van még más ha sonló őrcsapat, mely a falósejteknek különböző fajából való. A csíkolt izmok ban pl. a magvakat, úgynevezett izomtestecskéket tartalmazó szarkoplazma játsza ezt a szerepet. Az izomrostokban az összehúzódó szálacskákon (úgynevezett fibrillákon) kivül még a szálacskák között lévő protoplazmát, az úgynevezett szarkoplazmát különböztetjük m eg: ez utóbbi az, a mi az izom tevékenységét ellenőrzi. Abban az esetben, ha a szálacskák már nem fejtenek ki kellő erőt, a szarko plazma hatalmába keríti és felemészti őket, tehát teljesen úgy bánik el velők, mint a falósejtek a fentebbi példákban te szik, az elpusztult rostokat pedig újak és munkabírók helyettesítik. Minden csíkolt izomrostnak megvannak tehát a maga

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) LÉTÉRT VA LÓ K Ü Z D E L E M A SZ E R V E Z E T EG Y E S R É SZ E IB E N .

falósejtjei, a melyek szöveti szervezeté hez tartoznak. A szarkoplazma tevé kenységének fokozódása állományának növekedésével és magjai számának sza porodásával indul meg. Bizonyára az izom falósejtjeinek tu lajdonítandó az- ebihal farkizmainak az átalakulás menetében való elsatnyulása is. A szarkoplazma az összehúzódó anya got, azaz a finom szálacskákból álló mioplazmát, mintegy elnyeli, s lassan ként megemészti, azután szétesik amébaszerű sejtekre, a melyek végre a test üregbe vándorolnak. Hasonló jelenséget lehet azokban az izomrostokban is megfigyelni, a me lyek bármily oknál fogva megsérültek. L e w i n kimutatta, hogy a falósejtek fejlődése okozza az emberben is az izom rostok elsatnyulását az úgynevezett pro gresszív izomsorvadás eseteiben. S z u d a k e v i c s vizsgálatai szerint a fiatal trihináktól megsértett izom rostok szintén tanulságos példát szolgál tatnak a falósejtek működésére. Az izomrostokban foglalt alaktalan plazma az izgató ok hatása alatt szemlátomást szaporodik, az izommagvak megnöve kednek és megszaporodnak s falósej tekké változnak át, a melyek a meg sérült rostokat fölemésztik. Ezek a faló sejtek a trihinával szemben bizonyos ellentálló erőt tanúsítanak. Ilyen módon tehát az élősdi, meg az izom faló sej tjei közt küzdelem fejlődik, melynek kö vetkeztében az utóbbiak valóságos óriás sejtekké változnak, s a betolakodó trihinát sok esetben tönkreteszik. Az izomrostok kórtana tele van a falósejtek működésének jelenségeivel, a melyeket azonban a szaktudósok eddigelé még nem méltattak kellőleg. Vilá gos, hogy az izommagvak szaporodása és a szarkoplazma gyarapodása, mely izombetegségben oly gyakran észlelhető,

31

szintén a falósejtek tevékenységének a jele. Hasonló falósejtjei vannak az ideg rendszernek is, a melyek az idegsejtek és rostok szabályos működését ellen őrzik. Az idegrostok elsatnyulását, mint R a n v i e r kimutatta, mindig amébaszerű falósejtek megjelenése kiséri. Az idegrostok magvainak megnövekedése és megszaporodása épen úgy indul meg, mint az elsatnyuló izomrostokban, s ezekből a magvakból, mint azt B ü n gn e r az idegek elsatnyulásáról szóló művében újabban kimutatta, szintén óriás-sejtek fejlődnek. E szerint tehát az idegrendszernek is vannak falósejtjei, melyek magához az idegszövethez tartoznak, és ép úgy viselj kednek, mint az izomrost falósejtjei, j és hasonló módon teszik tönkre saját j szövetöknek azon elemeit, a melyek már gyöngék arra, hogy a létért való küzde lemben helyöket megállhassák. Igen valószínű, hogy a neuroglia né ven ismeretes szövet, mely csillagalakú sejtekből áll, szintén a falósejtek szerepét játssza a középponti idegrendszerben. Mert habár e szövetet még csak igen j hiányosan ismerjük, azt mégis tudjuk, | hogy az idegállomány sorvadását a neuj roglia gyarapodása kiséri, a mi ennek falósejtszerű működésére enged követj keztetni. Í A zsírszövetnek szintén megvan a maga falósej trendszere, melynek tevé kenysége szintén magvak és a magvakat körülvevő protoplazma gyarapodásával és szaporodásával indul meg. Ezt a jelenséget főleg hosszabb ideig koplal tatok állatok zsírszövetén lehet meg figyelni, a mi szintén a falósejtek rend kívüli ereje mellett tesz bizonyságot. A többi szerveknek szintén meg vannak a magok saját falósejtjei, mint azt pl. P o d v i s z o c z k i a májra vo natkozólag kimutatta.

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) 3 2

L É T É R T V A L Ó K Ü Z D E L E M A S Z ER V EZ ET EG Y ES R ÉSZEIBEN .

De nem tekintve a különböző szer vek saját falósejtjeit, van a falósejteknek még egy nagy tömege, a mely a szerve zet egészének sajátja. Ezek a vérnek színtelen sejtjei (loucocyták), a me lyek oda tódulnak, a hol az ő tevé kenységük szükséges. Sokszor, mikor az egyik-másik szerv falósejtjeinek ereje nem elégséges, segítségökre jönnek a színtelen vérsejtek. Látjuk tehát, hogy az állati szerve zetbe, a különböző természetű sejtek ezen bonyolódott államába, egy sereg sejt mintegy satutus in statu van be iktatva. A falósejtek jelentékeny része, szétszórva az egész testben, megtartja függetlenségének nagy részét és arra használja, hogy az állam, azaz az egész szervezet elgyöngült részeit elpusztítsa. És abban az esetben, midőn az elpusztított sejtek helyére erős, ifjabb elemek lépnek, az egész szervezet ereje teljesen megujul. Fentebb megemlítettük a légyálczát, a melynek szervezete alkotó elemeinek küzdelme útján teljesen megújul. Ha sonló folyamatok játszódnak le az em ber életében is. Mindenki ismeri azokat az eseteket, midőn a szervezet hosszú betegség, ki vált hastífusz után oly feltűnő módon regenerálódik. A felgyógyult egyén erő sebbé és izmosabbá válik, mint a mi lyen a betegség előtt volt. Ez esetben szintén az átalakulásnak egy neme ment véghez, a mely hasonló ahhoz, a minőt a légyálczán, békaporontyon stb. láttunk. A ragályos betegség után való meg erősödést szintén könnyen ki lehet a szövetelemek és falósejtek között folyó küzdelemből magyarázni. A láz hevé ben a felizgatott falósejtek ereje fokozó dik, a többi elemek, nevezetesen az ideg- és izomszövet elemei ellenben elgyengülnek. A falósejtek tehát azokra a sejtekre vetik magokat, melyek úgy sem maradhatnak meg a küzdelem

ben. A színtelen vérsejtek, mint P o p o v L. kimutatta, behatolnak az idegsejtek belsejébe és tönkreteszik őket. Ugyan így pusztítják el a falósejtek a tífuszban j szenvedőnek csikóit izomrostjait. | A falósejtek néha még az életre leg! fontosabb részeket is tönkreteszik, a i melyeket a szervezet már pótolni többé nem tud. De legtöbbször beérik azzal, | hogy a meggyengült elemeket távolítsák | el a nélkül, hogy a szervezet épségét | megtámadnák. Ezekben az esetekben j a tönkretett sejteket ifjabbak s erő! sebbek pótolják, úgy hogy a részek küzj delme általános megifjodásra vezet. Az a kérdés vár most eldöntésre, , hogy a falósejtek a szervezet sejtjeinek | ezen harczában milyen módon hatnak ellenfeleikre ? Jó hosszú ideig csodálatosnak, hogy ne mondjam, titokzatosnak látszott, hogy | a mozgó falósejtek egyenesen odavonuli hatnak, a hol a zsákmány van. Az utolsó | évek kutatásaiból ( L e b e r , P i c k e 1| h a e r i n g , M a s s a r t , B o r d e t stb.) | azonban kitűnt, hogy a falósejteknek | bizonyos érző tulajdonságuk van, melyet ! chemiotaxiának neveznek. Ennek a tu! lajdonságnak köszönhetik a falósejtek, i hogy a környező anyag chemiai össze tételét meg tudják különböztetni, hogy azután ennek természetéhez képest kö zeledjenek vagy eltávozzanak. Ugyanez az érzékenység igazgatja a falósejtek ízlését, ha arra kerül a sor, hogy megegyék-e azt a testet, a mellyel találkoz; tak, avagy érintetlenül hagyják. Az már meg van állapítva, hogy az el fajult szövet felbomlott anyaga magához vonja a szintelen vérsejteket, a melyek ! azután az elhalt, vagy megsérült sejte! két felfalják. Azt ellenben még nem tudj juk, hogy miért nem támadják meg a falósejtek a rendes szervezetű sejteket, melyek közvetetlen szomszédságukban ! vannak. Lehetséges, hogy az egészséges

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) L É T É R T VA LÓ K Ü Z D E L E M A SZ E R V E Z E T EG Y E S R ÉSZEIBEN .

33

és erőteljes elemek azzal védekeznek fiatalok. A tojás székének felhasználását, ellenök, hogy oly anyagot választanak az embrionális sejtek nagy mennyiségé el, a mely távol tartja, és romboló mun- nek elpusztulását, és a tejlődés sok egyéb kájokban megakadályozza őket. Abban jelenségét mind a falósejték tevékeny az esetben, midőn a sejt még teljes erő ségének kell tulajdonítanunk. E szerint tehát a falósejtek összeben van, az elválasztott anyag elégséges arra, hogy védelmül szolgáljon a faló sége szabályozó rendszernek felel meg, sejtek ellen, ámde mihelyest kiapad a a mely a szervezet részeinek erőtelj es sége felett őrködik, és a szervek kelet forrás, pl. a sejt valamely betegsége, vagy elgyőngülése következtében, a sem kezésének vagy eltűnésének jelenségeit igazgatja. mitől sem akadályozott falósejtek neki Minthogy azonban a természetes esnek és felfalják. kiválást első sorban a minden egyes vál Ennek a sejtek között folyó harcz nak, mely az állatok átalakulásának, a tozással elért hasznosság jellemzi, meg szervek keletkezésének vagy elpusztulá kell vizsgálnunk, vájjon a falósejtek rend szere csakugyan hasznos-e az állati szer sának menetében oly gyakran észlelhető, bizonyára jelentékeny hatása van arra vezetre. A megitjodás elébb említett példáiból (a légy átalakulása, a tífusz a fejlődésre is, mely az új fajok kelet betegség kiállását követő megerősödés) kezésére vezet. világosan kitűnik, hogy a falósejtek te Abban az esetben, midőn a test vékenysége, az egyén érdekét tekintve, részek nem-használás következtében el igen hasznos. Másrészt azonban az is tűnnek, bizonyára az történt, hogy sejtjeik elébb meggyengültek, azután tagadhatatlan, hogy a falósejtek helyre hozhatatlan kárt is okozhatnak pl. olyan pedig a falósejteknek estek áldozatul. esetekben, midőn olyan finom elemeket A világosságtól megfosztott szemben tesznek tönkre, melyek pótlása lehetet (pl. mert az állat sötét helyre költözkö dött) hiányzanak azok az ingerlő ténye len. így van az, ha az idegrendszer középpontjának megbetegedése eseté zők, melyek a sejteket a küzdelemben ben az idegsejtek, melyek minden ár védik. Ebben az esetben tehát a faló talmas hatás alatt sokat szenvednek, sejtek munkája meg van könnyítve, és elgyengülnek és a falósejteknek nem könnyű szerrel okozhatják a szem el tudnak ellentállni. A szervezet meg satnyulását. Hasonló eredmény mutatko zik olyan izmon, vagy olyan idegen is, a fosztva fontos elemeitől, a melyek többé meg nem újulhatnak, gyógyíthatatlan melynek hiányos működése maga után vonja az elválasztott védőanyag elgyen sérülésnek esik áldozatul, tönkremegy. gülését. j A falósejtek tevékenységét, mely a legtöbb esetben hasznos, kiegészíti a Másfelől az új részek keletkezesét, mely a megerősbödött tevékenységnek természetes kiválás. Ez az utóbbi tényező eredménye, szintén arra kell vissza még az elsatnyulásnál is szerepet ját vezetnünk, hogy olyan hatalmas véde szik : mert a szervezet a tétlen szervek lem alatt fejlődtek, mely sikeresen állott i anyagát, melyet a falósejtek elnyelnek, ellent a falósejtek támadásának. Mert j más fontos czélra használhatja feL nem szabad elfelednünk, hogy a faló- i Lamarck átalakulási elméletében nincs sejtek tevékenysége már az embrió fej- ! semmi, a mi a természetes kiválás álta lődésének első szakában, tehát akkor ! lános törvényei alá nem volna von nyilvánul, a mikor a sejtek még igen ható. Term észettu d om ány i Közlön}’. X X V . k ö te t. 1893.

3


34

L É T É R T V A L Ó K Ü Z D E L E M A SZ E R V E Z E T EG Y E S R ÉSZ EIBE N .

A falósejtek azon szereplése, mely a szervezetre végzetessé válik, azt bizo nyítja, hogy a falósejtek rendszere ko rántsem tökéletes. Az ember az isme reteknek e téren való haladását a jövőben bizonyára a leghasznosabban fogja felhasználhatni. Abban a pillanat ban, a melyben a tudomány a falósejtek készülékének mivoltáról a fátyolt föl emeli, az ember ennek a nagyfontosságú tényezőnek tevékenységét kezébe veheti és irányozhatja. Ama hatások, a melyek a falósejtek tevékenységét fokozzák, avagy csökkentik, elő fogja segíteni azt, hogy felhasználhatjuk annak a jónak növelésére, vagy annak a bajnak apasztására, a mely a falósejtek tevékenysé géből ered. Már eddig is tudjuk, hogy

a meleg és a különböző mikróbák ter mékei e sejtek tevékenységét fokozzák, ellenben a hideg, a chinin és más mikró bák termékei csökkentik. A tudomány, mely az ismereteket az emberiség hasznára fordítja és lan kadatlanul tovább nyomoz, majdan ki fogja javíthatni annak a falósejt-rendszemek hiányait is, a melyet a termé szetes kiválás hozott létre. És ez a példa is, mint megannyi más, azt bizonyítja, hogy az emberi tudás olyan, mint valami fénytörő üveghasáb, mely a természetes kiválást mesterséges kiválássá változtathatja át, ha a tudo mány irányítja. (E. M e c s n i k o v, Revue Scientifique, 1892 szeptember.) j. j.

Hofmann Ágoston Vilmos. A chemia legkiválóbb tudósai, mű velői és experimentátorai köréből a múlt év május 6-ikán ismét eltávozott egy, a legjelesebbek egyike: H o f m a n n Á. W. berlini tanár. A társai, valamint az egész chemiai világ előtt nagy tekintélyben álló, 74 éves, friss teremtő erejű tudós, még halála előtti napon is ép egészségnek örvendett. Épen ezért igen nagy meg döbbenést okozott hirtelen, gyors és nem várt halála. Hofmann Á. W. munkássága nem csak a szigorúan vett tudományos bú várkodásban, nemcsak az ipar fejlesz tésére irányuló úttörő vizsgálatokban, nemcsak a félszázadon át legnagyobb odaadással folytatott tanítói működésé ben áll, vagy azon hasznos tanácsadá sokban, melyekben polgártársait és ha záját részesíté, hanem a férfierények azon halmazában is, a melyek egyénisé

gében nyilvánultak és a melyek a jövő nemzedéknek mindenkoron legszebb például szolgálhatnak; hiszen életbölcsesége és nemes jelleme már életé ben is legnagyobb hatással volt nagy számú tanítványaira és tisztelőire. Ilyképen elegendően gondoskodott arról, hogy emlékezete az utókorban nem fog elveszni soha. H o f m a n n Á. W. 1818 április 8-ikán született Giessenben. Atyja itt építész volt és jeles művészi tehetségei miatt jó hírnévnek örvendetett. Itt töl tötte ő boldog gyermekéveit és a kedves természet, a szellemi buzdítások közepett testileg és lelkileg egyaránt jól fejlődött. Iskolái végeztével a modern nyelvek tanulmányozására adta magát. Ez elhatározására egyik fiatalkori uta zása ösztönözhette; mert 13 éves korá ban atyjával Olaszországba utazott. Ké sőbb az építészettel, valamint a jogi

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) H O FM A N N Á G O ST O N V IL M O S.

tudományokkal is behatóan foglalkozott. A chemia iránti érzékét csak Liebig személyisége költötte fel benne, kinek laboratoriumát minden oldalról jeles, tehetséges ifjak látogatták. Liebig a fiatál Hofmannban először tudnivágyó ta nítványt, azután kedves barátot talált, kivel élete végéig legjobb viszonyban állott. 1843-ban bekövetkezett doktori felavatása után, Hofmann még több évig Liebig mellett maradt Giessenben, mint szorgalmas segítője. 1845ben a bonni egyetemen habilitált, de nem sokáig maradt magántanár; már ugyanezen év őszén rendkivüli tanárrá neveztetett ki. Ekkor hívták meg a lon doni Royal College of Chemistry chemiai tanszékére, mely állását örömmel elfogadta, mert nyelvbeli tanulmányait is érvényesítheté. Most következett életének az a ne vezetes 20 éves cziklusa, a melyben tudományos fölfedezéseivel és fényes tanitótehetségével nagyvilági neveze tességre tett szert. Chemiai hivatásának minden tekintetben fáradhatatla nul eleget tett és e mellett az ipar fejlesztésére irányuló működésével, valamint a művészetek iránti veleszületett hajlamával, általános ismereteivel, finom ízlésével, személyének szeretetreméltóságával igen sok befolyásos egyén barátságát nyerte meg, és, a mint mondják, az angol királyi családnál is szívesen látott vendég volt. Állásának ily nemű emelkedését első sorban fáradhatatlan erélyének, ki nem apadó munkaerejének köszönheté, mellyel tudományos fölfedezéseit végrehajtotta. Noha már hosszú ideig tartózkodott Angliában, mégis szívesen visszatért hazájába és midőn Bonnban egy nagy egyetemi chemiai laboratórium építését elhatározták, az új intézet tervezetének elkészítését Hofmann vállalta el. De épen midőn Bonnbán előadásait meg kellett volna kezde-

I nie, M i t s c h e r l i c h Berlinben meg halt (1863-ban). És ekkor egész Német : országban nem volt alkalmasabb utód | Mitscherlich helyének betöltésére, mint ! Hofmann. így jutott Hofmann a Német birodalom fővárosába, hol további fölötte j gazdag és sokoldalú tevékenységet fejtett ki. Állásában elért érdemeiért számtalan j kitüntetés érte. Mindezeknek közepette azonban megőrizte az igazi tudóshoz j illő szerény egyszerűséget. A tudomány terén tett fölfedezéseit i j e helyen lehetetlen mind érdemesen felsorolni és méltatni. Értekezéseinek száma, melyekben kisérleti tanulmányai ról beszámol, meghaladja a százakat. Midőn Hofmann a chemiai búvár j kodás terére lépett a szerves chemia kivánta meg a legbehatóbb tanulmányo zást. És Hofmann e követelményeknek a legfényesebb módon tett eleget, mert ! azon kis számú férfiak közé tartozik, a j kik a szerves chemia rendszerének alap ját megvetették. j E tudományág 50 év alatt elért nagyszerű kifejlődését főképen a Hof| manntól fölfedezett és a kisérleti che! miába bevezetett azon elmés és általá nos módszereknek köszönjük, melyek j kel újabb és újabb vegyületeket tudunk előállítani. Noha felfedezései a chemia j egész területére kiterjednek, mégis kü | lönös szeretettel foglalkozott a szer ! ves chemiával és főleg a szerves bázisok kal. Hiszen a másod- és harmadrendű j bázisok, a negyedrendű ammonium' vegyületek, a különböző bázisoknak az j ammoniaktípusra való vonatkoztatása és j a szerves nitrogéntartalmú vegyületek j osztályozása Hofmann munkája. E vizs ! gálatai közben számtalan új vegyületet j állított elé szinthézis útján és írt le be í hatóan. Gyakran a már befejezett ve, gyületcsoportokat újra elővette és az , után még részletesebben tanulmányozta; i így például az ethilénbázisokat. A phos3*

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) H O FM A N N Á G O S T O N VILMOS.

phin-bázisokról pedig beható monográ fiát írt. Azon első kisérleti tanulmányai, melyek révén az anilint és chinolint a kőszénkátrányban fölfedezte, az aromás testek chemiájában örökre alapvetők maradnak. Az anilinszármazékok tovább tanulmányozása közben Hofmann az új vegyületcsoportoknak hihetetlen gazdag ságát tárta fel. Az organikus bázisok terén tett vizsgálatairól szólva, nem lehet megfeledkeznünk azon számos festőanyagról, melyet ő fedezett fel, vizs gált meg, és a melyeket róla neveztek el. Habár e festőanyagok nagyon változó összetételűek és nem is tartalmaznak mindig nitrogént, mégis általában véve a rosanilinnak származékai. E vegyületekkel foglalkozott Hofmann behatóan és ezek révén Ion oly széles körben is mertté, különösen mióta ipari előállítá suk is nagyobb arányban megkezdetett. De a szerves chemiának nemcsak szinthetikai részével foglalkozott; kitérj észté figyelmét az analitikai részre is. Növé nyekben és állatokban előforduló szám talan szerves anyagot, savat, bázist, éte res olajat előállított, s definiált; és ha manap az alkaloidák természetéről vala mit tudunk, az csakis Hofmann-nak az ammoniumbázisokra, a piridin, a piperidin és a koniinra vonatkozó részletes vizsgálatai alapján vált lehetségessé. Buvárkodásbeli hivatása szoros kap csolatban állott* tanítói tehetségével. Privát laboratóriumában, melyben Hof mann sokoldalú kisérleti tanulmányait végezte, számtalan fiatalabb és idősebb assistenst foglalkoztatott. És a fiatalabb chemikusoknak mindig igen nagy ki tüntetésére szolgált, ha Hofmann la boratóriumában dolgozhattak. Kiválasz tott tanítványai, a. kik a mester fárad hatatlan búvárkodó szellemét itt köze lebbről megismerhették, époly hálásan emlékeznek vissza az ő körében eltöltött

időkre, mint a többi tanítványok és ba rátok, a kik mindnyájan tapasztalhatták j eszméinek kimeríthetetlen gazdagságát, | lényének barátságos melegét és azt a I folytonos buzdítást, mellyel új kisérle tek véghezvitelére sarkalta Őket. A tu dományos búvárkodásoknak az ő veze, tése alatt végzett óriási mennyisége abból 1 a számból tűnik ki legjobban, a mely feltünteti a berlini egyetem első chemiai | laboratóriumából közölt értekezések nek összegét, és a mely mostanában a I 900-at már meghaladta. Hofmann labo| ratóriuma nemcsak igen sok kezdő né; met tudósnak, hanem számtalan küli földi chemikusnak is gyülekező helye ! volt. Ezek nagyérdemű szeretett taná| ruk iránti tisztelettel eltelve széledtek I el a világban. Hofmann tanítványai köi zül nagyon sokan a tudományban, vala mint a gyakorlatban kiváló előkelő he lyet foglalnak el. A tanárok közül csak ' kevesen részesültek oly általános és osz tatlan becsülésben, mint Hofmann. ElőI adásai mindenkire sajátságos varázs erővel hatottak és hallgatói érdeklődését I mindig a legmagasabb mértékben fel tudta kelteni; előadásaiban a legszebb harmónia uralkodott, szeretetreméltóság| gal, elegáncziával és általánosan érthető kifejezés-modorral párosulva. Hofmann előadásainak hírét emelte még az a kis mű, melyet 1866-ban adott ki ily czím alatt: »Einleitung in die moderne Chemie.« E munkában ügyesen megválasz tott és kidolgozott kisérletek alapján fokozatosan vezeti be a kezdőt a che mia hatalmas, bonyolult szerkezetű épü letébe és lassanként ismerteti meg i minden alapvető igazságával. Új tanul ságos előadási kisérletek fölkeresésével a természettudományi kisérleti tanítás egyik legnevezetesebb apostolává lön. Legismertebbek a gázok alkatának meg állapítására való szép előadási kísérletei és manapság talán sehol sem nélkülöz

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) H O FM A N N Á G O S T O N VILM OS.

hetik a chemia tanításában a Hofmannféle előadási kísérleteket apparatusaikkal. A gázok sűrűségének vacuumban való meghatározására is igen alkalmas módszert dolgozott ki. Nagyobb theoretikus tárgyú tan könyveket nem írt Hofmann ; a helyett minden idejét kisérleti vizsgálatokra fordította. A nap minden óráját, néha még a késő estét is a laboratóriumban töltötte experimentálással. E megfeszí tett munkásság mellett élete végéig mindig ép erőben és kifárad hatatlan szorgalommal végezte teendőit. írói munkásságát kiváló nemes és fenséges módon érvényesíté, a mennyi ben a tudomány szolgálatában meg őszült és a tudományért fáradozó je lesek iránti háláját akarván leróni, szebbnél szebb emlékbeszédeket tartott fölöttök. Háladatosság, köszönet és barátság szülte e nekrológokat! így örökítette meg ő G r a h a m , Ma g nus, L i e b i g , O p p e n h e i m , Bu f f , M e n d e l s s o h n , F e h l i n g , Wöh* ler, Dumas, Pebal, Sella, K i r c h h o f , G e i g e r , W u r t z , Wi l l , Schering, G r i e s s emlékezetét. Mindezen kiválóságokkal hosszú tudo

37

mányos pályája alatt személyes érint kezésben és barátságban állott, úgy hogy a legjobb, legbensőbb forrásból merí tette adatait; igen sokszor beleszőtte saját érdekes élményeit. Csak pár hó nappal ezelőtt is alkalmunk volt Griess Péter hires chemikus felett tartott szép emlékbeszédét olvashatni. Ki hitte volna akkor, hogy e kiváló férfi nemsokára követni fogja társát az örök nyuga lomra. Ha a jeles búvár életéről, tanítói működéséről és írói eredményeiről meg emlékeztünk, nem szabad megfeledkez nünk azon egyesületekről sem, melyek nek alapítója, legszorgalmasabb és leg fáradhatatlanabb munkása volt. Hof mann az oly nagy tekintélyre jutott »Deutsche chemische Gesellschaft«-nak alapítója és 24 éven át elnöke volt. Azt remélte, hogy ez év őszén megünneplendő 25 éves fennállása jubileumán még mint elnök szerepelhet; de e kí vánságát az ég — fájdalom — már nem teljesítette. (A Naturwissenschaftliche schau nyomán.)

Rund

D r . R u z itsk a B é l a .


APRÓ KÖZLEM ÉNYEK. P etten k o fer előad ása a k olerá ról. P e t t e n k o f e r tanár, a híres hi giénikus, a müncheni orvosegyesületnek 1892 november 12-ikén tartott ülésén szerfelett érdekes, mindenfelé nagy fel tűnést keltett előadást tartott a kolerá ról, a melynek lényegét röviden a követ kezőkben foglalhatjuk össze. P e t t e n k o f e r kikel a most ural kodó áramlat ellen, mely a kolera kelet kezésében egyedül a Koch-féle kommabaczillust tartja a lényegesnek és az epidemiológiai tényeknek egész soroza tát, melyek pedig határozottan ellene szólnak az említett felvételnek — t. i. a kolera egyszerű kontagiozitásának — egészen figyelmen kivül hagyja. Ismét felállítja már sok évvel ezelőtt hangoz tatott nézetét, mely szerint a kolera egy három ismeretlennel (x, y és z) biró egyenlettel hasonlítható össze; x a speczifikus, az emberi közlekedéssel terjedő betegségcsíra (Koch-féle kommabaczillus), y a helybeli és időbeli dispoziczió, z pedig a minden fertőző betegségben szerepet játszó^ egyéni dispoziczió; e három tényező együttműködése idézi elő a kolerát. Annak bebizonyítására, hogy e fel vétele helyes és hogy a kolera keletke zésében nem elegendő az x és 2: ön magán végzett a meggyőződés legmaga sabb fokára valló, csakugyan hősiesnek mondható kisérletet. Október 7-ikén ugyanis 2 V2 órával reggelije után Ham burgból származó Koch-féle kommabaczillusoknak nem egészen 24 órás húslevestenyészetéből 1 cm 8-t, nyelt le,

tehát sok millió kommabaczillust. Egy idejűleg pedig, nehogy a gyomorsav megölje a kommabaczillusokat, a gyo morsav közön yösítése ezélj ából nátrium bicarbonicum oldatot is vett be. Az eredmény az volt, hogy nehány'napig tartó erős bélkorgás jelenkezett, úgy szintén hasmenés i s ; némelyik ürülék egészen vízszerű volt és ebben a Kochféle kommabaczillus ki volt mutatható. Kilencz nap múlva már nem volt komma baczillus az időközben rendessé vált bélsárban található. Az étvágy az egész idő alatt jó volt, hányásinger nem mu tatkozott, a hőmérséklet nem csökkent, a vizelet mennyisége rendes, fehérjét nem tartalmazott. Pettenkoffer meg jegyzi, hogy Hamburgban talán végze tessé vált volna reá nézve ez a kisérlet, mert ott az ázsiai x mellett még elegendő hamburgi y is lehetett volna benne. E m m e r i c h tanár e kisérletet ok tóber 1 7-ikén ismételte önmagán. Ő is közönyösítette gyomorsavát nátrium bicarbonicummal, Koch-féle kommabaczil lust azonban kevesebbet nyelt le, mint Pettenkofer; megjegyzendő még, hogy ezélzatosan étrendi hibát is követett el, hogy előmozdítsa a kolera kifejlődését (aznap este 3 Va liter sor, nagy darab szilvás lepény). Az eredmény- az volt, hogy erős hasmenés keletkezett bélkorgással; október 18-ikától 28-ikáig Koch-féle kommabaczillusok voltak ki mutathatók az ürülékben; különben a közérzet zavartalan, étvágy kitűnő, semmi fájdalom, egy kis gyengeség az erős hasmenés következtében, vizelet^

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) A PR Ó K Ö Z L E M E N Y E K .

mennyiség körülbelül rendes. Megjegy zendő, hogy két híres klinikus, Z i e m s s e n és B a u e r tanár, kik már sok kolerabeteget láttak életökben, egyértelműleg úgy nyilatkoztak, hogy a Petten kofer-en és E m m e r i c h-en észlelt tünetek épenséggel nem felelnek meg a kolera kórképének. E két kisérlet tehát a mellett szól, hogy az* x (Koch-féle kommabaczillus) és z (egyéni dispoziczió, előidézve a gyomorsav közönyösítésével, részben étrendi hibával) nem elegendő a kolera előidézésére. Megegyeznek továbbá e kisérletek a B o n c h a r d kisérleteivel is, a ki a Koch-féle kommabaczillus tiszta tenyészetével, vagy anyagcseretermékeivel nem tudta előidézni házinyulakon az emberi koleráéhoz hasonló azon tüneteket, melyek kolerában szen vedő emberek ürülékével vagy vizeleté vel ez állatokon eloidézhetők. A továbbiakban Pettenkofer az epi demiológiából is hoz fel tényeket, me lyek szintén bizonyítják, hogy a kontagionisták nézete nem állhat meg. Más részt azonban azoknak sem ad igazat, a kik a Koch-féle kommabaczillust a ko lera mellékes, habár rendes kísérőjének tartják. Hogy a hőmérsékletnek mint ilyennek nincs nagy hatása a koleramegbetegedések számára, India példáját hozza fel, a hol a legtöbb kolera-eset többnyire áprilisban, a legkevesebb pe dig augusztusban, néha szeptemberben fordul e lő ; április hónap közepes hő mérséklete pedig 3 0 0 C., augusztusé meg 28® C., tehát csaknem egyforma. Sokkal fontosabb szerepet játszik azon ban az esőzés mennyisége, a mennyiben számos észlelet tanúsította, hogy keve sebb esőzés mellett több a kolera-eset, mint sok esőzés mellett, a mi pedig né mileg ellenkezik a Koch-féle kommabaczülus biológiai tulajdonságaival, a mennyiben szárazban elpusztul és csak

39

nedves helyen szaporodik jól. Calcuttá ban áprilisban, a mikor a közepes esőzés 60 mm., legtöbb a kolera-eset, augusz tusban pedig, 365 mm. közepes esőzés mellett a legkevesebb. Az esőzés hatásá ból magyarázható meg továbbá, hogy Berlinben és Hamburgban az ott eddig észlelt 27 kolerajárvány közül egy sem fordult elő télen, ellenben Münchenben az eddigi három járvány közül már kettő volt téli. Észak-Németországban ugyanis késő ősszel és a tél kezdetén az esőzés mennyisége fokozódik, Münchenben pe dig épen fordítva van a dolog. Nagyon tanulságos az 1873. évi kolerajárvány Münchenben, mint a mely az esőzés mennyiségének nagy hatását tanúsítja a kolera terjedésére. Az idei hamburgi járvány alkalmá val is játszottak szerepet a nedvességi viszonyok, a mennyiben augusztusban a csapadék a középértéken nagyon alul maradt, e mellett pedig a hő mérséklet a 14 évi átlagnál 5 fokkal volt magasabb. Pettenkofer végül nehány megjegy zést tesz a kolera ellen mostan dívó óvóintézkedésekre; ezek szerinte egé szen kontagionistikus, tisztán theoretikus alapon állanak; azt hiszik, hogy ezentúl a kolerának az uralkodó theoria szerint kell igazodnia, nem pedig a theoriának a kolera szerint. Petten kofer szerint csupán a közlekedés tel jes megszüntetése segíthetne, ami pedig nagyobb baj volna, mint maga a kolera. Ennélfogva arra kell törekedni, hogy a behurczolt koleracsírák ne szaporodhas sanak el és ez a tapasztalás szerint az emberi lakóhelyek egészségessé tétele útján érhető el. E tekintetben felhozza Anglia példáját, a hol a fertőzött ki kötőkkel való élénk közlekedés da czára sem tört ki a kolera. A drága katona-kordonok hiábavalóságát most már mindenütt elismerik, a hajó-quaran-


40

A P R Ó K Ö ZL EM ÉN Y EK .

tainek mellett azonban megmaradnak, mert ezek a kormányoknak nemcsak, hogy kiadást nem okoznak, hanem még hasznot is hajtanak. A kolera-baczillustól való félelem egészen hiábavaló, mert csak olyan óvóintézkedések megtevésére indít, melyek sok fáradságba és pénzbe kerülnek; e sok költséget sokkal jobban fel lehetne használni olyan dolgokra, melyeknek maradandó értékök volna a közegészség tekintetében. * * <: Pettenkofer és Emmerich önmagukon végzett kísérletekkel tehát újabb nagyon meggyőző erejű bizonyítékát adták annak, hogy maga a Koch-féle kommabaczillus és az egyéni dispozi czió még nem elegendő a kolera elő idézésére, hanem ezeken kivül szükséges még valami, a mi az epidemiológiai té nyek alapján a helyi és időbeli dispoziczióban keresendő. Ennek hatását illetőleg pedig két felvétel lehetséges: vagy maga a Koch-féle kommabaczillus kénytelen előbb az emberi szervezeten kivül bizonyos helyi és időbeli viszonyok hatása következtében fokozott fertőző képességet felvenni, hogy a kolerát elő idézhesse ; vagy pedig magában az em berben kell egy a helyi és időbeli viszo nyokkal kapcsolatos különös egyéni dispozicziónak meglenni azon egyéni dispoziczión kivül, melyet a kontagionisták is fölvesznek. Lehetséges, hogy ez a kü lönös egyéni dispoziczió valami bakté riumban keresendő, mely kedvező helyi és időbeli viszonyok hatása következté ben elszaporodik, az emberi testbe jut, egymaga azonban bajt nem okoz; ha azonban vele egyidejűleg, vagy utána a Koch-féle. kommabaczillus is bejut a

szervezetbe, kifejlődik a kolera. E fel vétel annál inkább lehetséges, mert a baktériumoknak ilynemű viselkedésére már van példa. így a Micrococcus prodigiosus, és a Bacillus violaceus különkülön fehér egerek bőre alá fecsken dezve, semmi bajt sem okoz; ha azon ban egyidejűleg fecskendezzük be e két mikrobát ugyancsak fehér egerek bő rébe, az állatok rövid idő alatt elpusz tulnak. Lehetséges tehát, hogy a kolerát is a Koch-féle kommabaczillus és egy eddig még ismeretlen baktérium egyik működése idézi elő. Pettenkofer előadása nemcsak laiku sokat, de még orvosokat is arra a követ keztetésre indított, hogy a Koch-féle kommabaczillus nem oka a kolerának. E következtetés nem helyes és káros következményeket vonhat maga után, mert a kommabaczillus elleni harcz megszüntetésére vezetne. Pettenkofer és Emmerich maguk is beismerik, hogy a kolerát együttműködésekkel előidéző három tényező közül az egyik a Kochféle kommabaczillus ; csupán azt tagad ják, hogy e kommabaczillus egymaga is elő bírja idézni e bajt. Ha tehát a Kochféle kommabaczillust megsemmisíteni igyekszünk, ha iparkodunk megakadá lyozni elszaporodását és az emberi szer vezetbe jutását: a kolera keletkezésében szereplő egyik tényezőnek nagyságát csökkentve, sok ember életét menthet jük meg. A kolera elleni védekezésben tehát addig is, míg ismereteink a még homályos harmadik tényezőt — helyi és időbeli dispozicziót — illetőleg nem tisztulnak, a tudatos és helyesen meg valósított fertőztelenítésnek kell áz első helyet elfoglalnia. D r . Székely Á g o sto n.

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) A PR Ó K Ö ZL EM ÉN Y EK .

41

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MOZGALMAK A HAZÁBAN. 1. A Magy. Tud. Akadémia természet rengéssel lehet összehasonlítani. A föld rengés középpontja Japán közepén a 3 7 7 8 tudományi osztályának 1 8 9 2 deczember m. magas Fuzsi-jama vulkán és a Bira-tó 12 -ikén tartott ülésén között terül el. Innét, a Minő felföldről 1. S c h u l e k V i l m o s ismertette terjedtek szét a földhullámok, melyek még új módszerét, melyet a sze?ncsillagnak f o r a 3 2 0 km. távolságban fekvő Tokioban is radásából való kiszelésére (apotomia iridis) olyan erősek voltak, hogy sok embert el alkalmaz. 2 . I l o s v a y L a j o s az elégés nitrogénszédítettek. A földrengés Nagoa, Gifu tartalmú termékeiről értekezik, s előadja, és Ogaki városokat és környékét dúlta fel. Október 2 6 — 3 0 -ikáig nem kevesebb hogy hidrogént, szénoxidot, világítógázt, mint 3 6 0 lökést éreztek. A pleistoseista kokszot égetve el levegőn, megállapította, vonal 10*800 km2 területet zárt be, melyen hogy mennyi nitrogén alakul át oxidácziói belül minden épületet megbontott a föld termékké, továbbá, hogy, a mely esetekben ammóniák képződhetik, mennyi nitrogén rengés. A lakosságból 1 0 , 0 0 0 ember veszett távozik el mint ammóniák. Ha nevezett gá el, 1 5 , 0 0 0 megsebesült és a beomlott házak zok égnek el levegőn, a salétromossav és száma 10 , 0 0 0 volt. A Szonaigava, Kiszosalétromsav egyenértékeinek száma kevesebb gava és Nagara hidjai, köztük két nagy mint az ammóniáké ; ilyen a viszony akkor vasúti híd, nagyon megsérültek vagy be is, ha koksz ég el levegőn; ellenben ha omlottak. Egy helyen a vasúti sínpár a töl faszén ég el, akkor az ammóniák egyen téssel együtt kígyózó alakot öltött. Két értékeinek száma nagyobb. Minthogy a leve lábnyi tágas és több ölnyi mély földhasagőben az oxidált nitrogén, ammóniák és dékok támadtak és részben újra záródtak a szénbioxid alig kifejezhető csekély részle legjobban megrázott területen. Az isoseisták ges nyomás alatt van, Ilosvaynak az a É —D. irányban nyulónak jelzik a földren véleménye, hogy a levegőben a nevezett vegést. Ha a tengert is belefoglaljuk az iso gyületek legalább részben szabad állapot seisták vonalába, akkor az október 2 8 -iki ban vannak, s csak vízben oldva, midőn az japáni nagy földrengésnek megrázott terü esővel leesnek, egyesülnek. Szerinte a nitroletét legalább 1 .0 0 0 , 0 0 0 km2 területűnek génperoxid a levegőnek állandó alkatrésze. kell venni. 2. A Magyarhoni Földtani Társulat 3. Az 1 8 9 2 deczember hó 7 -ikén tar 1892 november hó 9 -ikén tartott szakülésén tott szakülésben 1. Dr. P o s e w i t z T i v a d a r jelentést I. H a l a v á t s Gy u l a a toszocsán-tirno tett egy nem régen a Bakonyban Szt.-Gál vai neogén öböl (Krassó-Szörénym.) földtan i

A P R Ó K Ö ZL EM ÉN Y EK .

nopsis-fajok ; végre egy pontusi ritkaságot, | magántanárnak »A közönséges differencziális a Tinnyea Vásárhelyit Hantk., mely eddig í egyenletek integrálisainak egy némely kü lönös tulajdonságairól« czímű mathematikai hasonló társaságban csak Tinnyén, Ettyeken í dolgozatát. (Pestm.) és Laázon '(Aradm.) találtatott. 3 . Dr. F a b i n y i R u d o l f ^Ú j elH a l a v á t s bemutat továbbá egy a ! resiczai hengerműben képződött aczélfűrész- \ já r á s óizonyos szénvegyületek nitrog éntarpor-stalagmitet. \ talmának ?neghatározására* czímén előadja, 2. Dr. S c h m i d t S á n d o r »két laboí hogy az aldoximek, ketoximek, nitrosochloratorium i készítmény kristálytani és optikai j ridok, nitrosobromidok stb., valamint e vé sajátságairól« értekezik. li gyületeknek azon származékai, a melyekben a Az egyik CH4 N 4 0 5Na 2 vegyület, a | nitroso, illetve az isonitroso atómcsoport fenn áll, ferrichloriddal sóvavval gyengén sava vízben könnyen oldható, alkoholban oldha nyított oldatban símán oxidálhatók ; regenetatlan színtelen kristálykákat alkot, melyek ráltatván az illető aldehyd, keton stb., mi 1 8 0 C. fokra hevítve, roppant hevesen szét közben nitrogénoxidul szabadul fel. E che durrannak. A nem hasadó kristályok egymiai folyamatban az aldoxim stb. két mole hajlásúak. Ugyané vegyület még egy mole kuláját oxidálja quantitative két molekula kula vízzel szintén az egyhajlású rendszer ferrichlorid. ben kristályosodik, de egy irányban ki A felszabaduló nitrogénoxidul higany tünően hasad. nyal töltött mérőcsőben fogható fel és A másik vegyület N a A g S 20 8H 20 (námennyiségéből a vizsgálat alatt álló vegyü triumezüstthioszulfát), vékonytáblás kristá let nitrogéntartalma o*i—o*3 °/0-ig menő lyai egyhajlásúak, színtelenek; geometriai pontossággal megtudható. Még egyszerűbb elemeik nagyon közel állanak a rombos és a legtöbb esetben csak századrész száza rendszerhez, azonkivül a szimmetria-öv egy lapja szerint gyakori ikrek pszeudoszimmelékokban eltérő eredményt nyújt a jodotriás kristályokat eredményeznek. Érdekes metrikus analizis. Fölös mennyiséget veszünk a só opt. tekintetben, hogy a valódi opt. j a tartalmára pontosan megvizsgált ferrotengelyszög, a mely sárga fényben a 90°-hoz chlorid oldatból (igen alkalmas I 5 ° /O*os oldat), közel áll, vörös fényben már ezt meghaladja. hozzátöltünk 2 — 3 cm8 hig sósavat ésO'3 — 0*5 Dr. S c h m i d t S á n d o r még a grammot a nitrogéntartalmára megvizsgálandó ^kristályrajzok szerkesztéséről«, nevezetesen anyagból, 10 perczig forraljuk, mire kifőzött a szabályos tengelykeresztnek ábrázoló mér | vízzel 1 0 0 — 1 5 0 cm8-re pontosan feltöltjük tani előállításáról értekezett. Három egy • (a végleges beállítás 2 0 C. fokon), a kiváló másra egyaránt merőleges képsíkon taglalta, ! aldehydet stb. franczia filtrumon szűréssel hogy mint lehet az axonometrikus vetület 1 gyorsan eltávolítjuk és a szüredék aliquot ré adataiból az egyes síkokat szelőikkel elő szében a változatlanul megmaradt ferrichlorid állítani. Egyúttal a részletes szerkesztést mennyiségét jodometrikus úton meghatároz pótlandó, levezette a számított adatokból zuk. Egy teljes elemzés egy óra alatt kényel trigonometriai úton mindazon képleteket, a mesen elvégezhető és az eredmények óvatos melyek lehetővé teszik a tetszés szerint j eljárással mindig nagy fokban kielégítők. fordított és buktatott szabályos tengely- i 5. Az 1 8 9 2 november 2 5 -ikén tartott kereszt gyors és pontos megszerkesztését. orvosi szakülésen G e n e r s i c h A n t a l 4. A z E rdélyi Múzeumegylet Orvos í tanár, az egylet elnöke, kifejezve, hogy a természettudományi szakosztályának 1 8 9 2 . ; súlyos csapás, mely Dr. B e l k y J á n o s évi november 1 8 -ikán tartott természet í egyetemi tanár halálával a kolozsvári egyetudományi szakülésén | temet sújtotta, az Erdélyi Múzeumegylet 1. Dr. K o c h A n t a l szakelnök szo orvos-természettudományi szakosztályát is morúan jelenti, hogy B e l k y J á n o s | igen fájdalmasan érintette, mert a bodogult egyetemi tanár és a szakosztálynak volt ! az egyesületnek 1 8 8 3 -tól fogva nemcsak titkára és elnöke elhúnyt, és indítványozza, tagja, hanem egyik főoszlopa volt, a ki jehogy emlékét jegyzőkönyvileg is örökítsék j les előadásaival az egylet szellemi életét meg, ama sokoldalú tevékenységének el j fenntartotta és fejlesztette ; meleg szavakkal ismeréséül, melyet mint titkár és elnök a emlékezett meg az elhúnytról, a kiben ő szakosztály érdekében kifejtett. | is bará^'át vesztette el. A mélyen érzett vissza 2 . Dr. F a r k a s G y u l a bemutatja emlékezés után a következőleg folytatta : S c h l e s i n g e r L a j o s berlini egyetemi »A múzeumegylet orvosi szakosztályán

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) APRÓ KÖZLEMÉNYEK.

nak őszinte szeretete évről-évre választmányi taggá választotta B e lk y t; az orvos-természet tudományi szakosztály osztatlan bizalma a társulat titkárának szemelte ki, s a köztisztelet az összes szakosztályok elnökévé tette. Hogy mikép felelt meg e szeretetnek, bizalomnak és tiszteletnek, azt az egylet minden tagja tudja. Nemcsak hogy vele született kötelességérzeténél fogva üléseink nek legszorgalmasabb látogatója és leg kedveltebb egyénisége volt, s hogy az em lített hivatalos minőségben mindenkor és mindenben higgadt és érett megfontolással, ügyességgel és szeretettel vezette a társulat ügyeit, hanem mint az értesítő orvosi részé nek szerkesztője éveken át lankadatlan szor galommal, ügyes tapintattal, páratlan önzet lenséggel, és kiterjedt ismeretkörével, s nagy tudományával a legjobban teljesítette is. Szerettük, tiszteltük őt mindnyájan s azért fájdalmasan érezzük vesztét. Benne egy igazán derék, jó magyar tudós tűnt el, egy munkaszerető és munkabíró férfi korá nak delén, a kinek hiányát a magyar orvosi tudomány mint a múzeumegylet is soká érezni fogja. Boldogult tagtársunk fölötti kegyeletes megemlékezésünk tartós lesz, mert oly em lékeket hagyott hátra, melyek fenntartását hosszú iÖőre biztosítják. Nemcsak azt a díszes épületet értem ez alatt, melynek eme lésében tevékeny részt vett, nemcsak a törvényszéki orvostani intézetet, melyet a tudomány kutatására gondosan berendezett, hanem ama becses irodalmi munkáit, me lyek nem egy új tényt, nem egy új igaz ságot derítettek fel, s jeles tankönyvét, melynek második bővített kiadásán egész haláláig hangyaszorgalommal, hűségesen dol gozott, És midőn e helyen egyletünk nevében búcsút veszek korán elhúnyt tagtársunktól, legyen szabad azon meggyőződésemet ki fejeznem, hogy nemcsak a fájdalomtól le sújtott özvegy fog vigasztalást találni ked ves férje maradandó emlékezetében, hanem hogy az orvosnak, a mindenben kételkedő természettudósnak is marad vigasztalás: a molekulák szétbomlanak, de elemeik nem vesznek el, az erő változik, de nem szűnik meg; s tagtársunk végtelen jósággal párosult férfias jelleme, önzetlen becsületessége, éke sen szóló tanítói lelkesültsége, lankadatlan búvárkodó szelleme nem hal meg soha, hanem egyletünkben tovább fog élni, tagjai ban tovább fog működni.«

43

6 . A mathematikai, és fizikai társulat nak 1 8 9 2 . évi november 1 7 -iki ülésén 1 . K l u g L i p ó t értekezett a Pascalféle hatszögről. 2 . H o o r M ó r i c z ismertette és be mutatta a Holtz-féle megosztásbeli gépen tett javításait. Az üveganyag és a szigete lők minőségének, a gép egyes részei méretei nek, valamint a haj tó-szerkezetnek alkalmas megválasztásával sikerült a gép feszültségét tetemesen fokoznia, valamint húzamosabb időn át szakadatlan működését biztosítania. Deczember i-én a társulat tagjai meg tekintették a Ganz-féle vasöntő, gép- és w aggongyár elektrotechnikai osztályának összes helyiségeit és a bennök tényleg fo lyó, az elektrotechnikának minden ágára kiterjeszkedő munkálatokat, a gyár mérnö keinek kalauzolása mellett. A látogatás be végzése után tartott előadásban a mérnökök kísérletileg bemutatták az elektromos ára mok azon hatásait (vasrudaknak az áram hővel való összeforrasztását, a feszültségnek transzformátorokkal való rendkívüli közvetetlen fokozását stb.), melyek épen csak egy ily nagyszabású ipartelepnek hatalmas és rendkívüli eszközeivel érhetők el. 7. A deczember 15 -ikén tartott ülésen 1. R é t h y M ó r ismertette a végszerűen egyenlő területek elméletére vonat kozó vizsgálatait, melyeknek kiinduló pontja B ó 1 y a i-nak egy erre a tárgyra vonatkozó tétele. 2 . G r u b e r N á n d o r bemutatott egy taneszközt, mely a Ferraris-féle fo rg ó mágnesi tér előállítására szolgál. Bevezetőül arra az eddigelé figyelemre nem méltatott körülményre utalt, hogy (az előadó által kísérletileg is bemutatott) B a b b a g eH e r s c h e 1-féle kisérlet, mely nem egyéb az A r a g o-féle indukczió-kisérlet megfor dításánál, tulajdonképen már szintén a forgó mágnesi tér hatásán alapszik. Ezután be mutatta a W e i n h o l d módosította W e i 1 e r-féle készüléket, melynek legfontosabb része egy kommulátor, mely lehetővé te szi, hogy két- és háromfázisú közvetetlen áramgerjesztőkkel nem rendelkező intézetek ben is, egy magános galvánelem vagy akku mulátor bekapcsolásával, két- és háromfázisú áramok könnyen előállíthatók legyenek ; ezen áramokkal azután, a kommutátorral egyenként összekapcsolható négy mellék készüléken, a forgó mágnesi tér hatásai a különböző esetekben könnyen és szembe ötlő módon mutathatók meg.


TÁRSULATI ÜGYEK. Választmányi Ülés 1892 d eczem b er 21-ikén. L e n g y e l B éla első titkár felkéri a választmányt, h o g y a k özgyű lést m eg elő z ő le g b izottságot nevezzen ki a k ön yv tár és a pénztár megvizsgálására. — A v á lasztm ány a könyvtár m egvizsgálására W arth a V in cze, M ágó csy-D ietz Sándor és Ilosvay L ajos, a pénztár m egvizsgálására p ed ig F rö h lic h Izidor és Staub M óricz urakat kéri fel. A titkár előterjeszti, h o g y a jö v ő évi k özgyű lésen az alapszabályok 17. §-a értel m éb en visszalép a választmány azon har mada, a m ely három évvel ezelőtt választa tott, n e v e z e t e s e n : Entz Géza, F rivaldszky Ján o s, K ren n er J . Sándor, M ág ócsy-D ietz Sándor, Staub Móricz, F o d o r József, Mihálk ovits Géza, Schm idt Á g o s to n és Schuller A la jo s. — A választm ány m egbízza a tit kárságot, h og y a választm ány kiegészítésére von atk ozó javaslatát a jövő választmányi ü lésen mutassa be. A titkár kéri a választmányt, határozza e l a K ö n y v k ia d ó V állalat V I I I . cziklusának m egindítását s a K ö n y v k ia d ó V állalat b izottságának három új taggal való k ie g é szítését. - r A választm ány az új cziklus m egindítását elhatározza, a szükséges mun k álatok m egtételév el a titkárságot és a k ön yv k iad ó b izottságot m egbízza. A titkár előterjesztést tesz a K ö z lö n y b ou rgeo is és petit betűs czik k ein ek szedetéséről. — A választmány az előterjesztést m agáévá tevén, m egbízza a szerkesztőséget, h o g y januáriustól k ezdve a K ö z lö n y bour g e o is és p etit czikkeit a bem utatott, könyn y eb b en olvasható alakban szedesse. A pénztárnok előterjeszti a forgó tőke állását 1892 n ovem ber végén. — T u d o m ásul van. Bem utatja a magyar fö ld h itelin tézet át iratát, m ellyel tudatja, h o gy a d eczem ber i-jé n lejárt értékekért 866 frt 42 kr.-t írt a Társulat folyószám adása javára, m ely összeg a forgó tők e számára b evételeztetett. T u d o m ásul van.

A titkár jelen ti, h o gy Dr. E n t z G é z a m űegyetem i tanár B udapesten IOO forinttal az örök ítő tagok sorába lépett. Örven detes tudom ásul szolgál. A titkár előterjeszti, h o g y a »R o ch ester A ca d em y o f S cien ce« a Társulattal csereviszonyb a kiván lépni. — A választmány a cserét elfogadja s foganatosításával a k ön yv tárnokot megbízza. A jeg yző felolvassa a múlt választmányi ü lés óta a könyvtárba beérkezett ajándéko kat. Szerzők a já n d é k a i: Dr. G á s p á r F e r e n c z, N eg yv en ezer m érföld vitorlával és g ő z z e l; H e r c z o g József, E lek tro technika, F én y i Gyula, A nap protuberánc z iá i ; K o n d o r V ilm os, A z erdők közegészségügyi j e l e n t ő s é g e ; Dr. Markó László, A kolera és védekezésünk ; Dr. D u b a y M iklós, A z id eg b eteg ség ek újabb gyógym ódja. M etallotherapia ; Dr. V áli Ernő, F egyen czek en végzett vizsgálatok a fülkagyló m orphológiai elváltozásaira v o n a tk o z ó la g ; E ssa i de creation d ’un conduit au d itif artificiel dans un cas d ’a b sen ce con gén ita le du con d u it audi tif externe avec dévelop p em en t v icieu x des deux p a v illo n s ; K a ri S chilbersky, K ü n stlich hervorgerufene B ildung secundárer (extrafasciculárer) G efassbündel b ei D icotyledonen. T o v á b b i a já n d é k o k : A földm ívelésügyi m. kir. m iniszternek 1891. évi m űködéséről a törvényhozás elé terjesztett jelen tése ; a földm ívelési m iniszter ajándéka. A d a to k Brassó szab. kir. város monographiájához ; Brassó városának ajándéka ; M ax Maerker, A szeszterm elés kézi könyve. F o r dította P etro v ic s László, Ik ló d i G yőző aján déka ; B o gd an ov A n a tó l, A d a lék o k a z o o ló g iá i és rokon tudom ányszakok elm életi és gyakorlati m űvelésének történetéhez, k ü lö n ö s tek intettel az utolsó harm inczöt évre ( 1 8 5 0 — 1 8 8 7 ) I., II., III. kötet (orosz n y e l ven), Dr. D a d a y J en ő ajándéka. — K ö s z ö nettel vétetnek. A titkár m élyen elszom orodva jelen ti, h ogy az utolsó választmányi ülés óta 8 ren des tag haláláról értesült. E lh ú n y t : D r.

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) TÁ RSU LATI ÜGYEK.

Belky János egyetem i tanár, K olozsv áro tt ; Dorner Sándor gazdatiszt, D ubraván ; F u ch s R u d o lf birtokos, B u d a p e s te n ; P á n ik M i hály tanár, K a p o sv á r o tt; S chubert A rn o ld gyógyszerész, B u d a-Ú jlak on ; S olym os B éla mérnök, M itroviczán ; G róf Sztáray V ilm os, Jenkén ; és Dr. W eszelo v szk y K á ro ly or vos, Árvaváralján. — Szom orú tudom ásul vétetik. K ilép ésök et bejelentették 6-an. — T u domásul van. A jegyző felolvassa az új tagokul aján lottakat : Dr. Bácskay B éla orvos A rad, (ajánló : R o zsn y a y M .) ; Bartal B é la cs. és kir. kamarás Fadd, (Bartal F .) ; B e l l e r j e n ő műegyetemi hallgató B p est, (Sidlauer J . ) ; Berdenich G yőző m érnök B udapest, (L en gyel I . ) ; Dr. B erkes Sándor orvos Gyula, (Krenosz R . ) ; G róf B eth len István birto kos Bécs, (K állay U . ) ; D om b rovszk y L ajos számgyakornok Z ólyom -Brezó, (Stoltz G y.) ; Dr. D öm söd y J ó z s e f ü gyvéd jelölt Szentes, (Farkas S . ) ; Dr. F riedlánder Ign ácz k ör orvos K astély os, (Szluha B . ) ; Dr. Grósz Emil e. tanársegéd B udapest, (C sapódi I.) ; K ayser L ajos urad. kasznár Újudvar, (Ujváry M .) ; K u lin M ik lós földb irtok os Jármi, (Horváth J . ) ; L u b y B é la b irtokos N agy Gécz, (Luby G .) ; L u b y Z sigm ond birtokos F.-Darócz, (Luby G . ) ; K is M olnár A lb ert építész Szentes, (Farkas S . ) ; N a g y D á n iel s.-mérnök Zólyom -Brezó, (Stoltz G y .) ; Schenek Gyula akad. tanár Selm ecz, (Schwartz 0 .); Seress Gyula b irtokos S zeghalom , (Balla K . ) ; Dr. Szép e L ászló ügyvéd jelölt Szentes, (Farkas S . ) ; Szilassy K e le m e n irodaigazgató B eszterczebánya, (K u b in y i M .); Tóth Sándor m érnök Beregszász, (S zi lágyi Zs.); kik m ind a 2 l- e n m egválasztattak; velők a tagok száma 7694-re em elkedett, a kik közt van 201 alapitó tag és 154 h ölgy. A titkár előterjeszti az alapszabályok módositására k iküldött bizottság m unkálatát. Fontos változtatások a k övetk ezők : a pén z tárnok és könyvtárnok választása, m elyet az új tervezet szerint a k özgyűlés a választ mányra ruház át; a választm ányi tagok sza porítása 12-vel (24 h elyett 3 6 ) ; h o gy az elnökök és a titkárok ne ugyan egy évben, hanem egymásra k övetkező évb en választas sanak. M indezeket, valam int a tö b b i javítá sokat, pótlásokat és m ódosításokat a vá lasztmány az egyes szakaszokba beiktatva elfogadta s elhatározta, h og y az így javított alapszabályok terjesztessenek a k özg yű lés elé.

45

Természettudományi esté lyek. 1892 novem ber 25-ikén. Dr. I l o s v a y L a j o s m űegyetem i tanár »A szerves che mia hajdan és most*. czím en tartott szám os kísérlettel eg y b ek ö tö tt előadást. A szerves chem ia igen régi, és a k enyérsütéssel, bor, eczet stb. k észítéssel k ezd őd ik . V a ló d i tu dom ánnyá csak az újabb id ők b en lett, m i kor L a v o i s e r útmutatása n yom án alkat részeikre kezd ték bon tan i az állati és n ö vényi élet term ékeit. A szerves ch em ia abban különb özött a term észettől, h o g y a term észet alkotta testek et csak részeikre tudta bontani, de nem összealkotni. V é g r e e században sikerült az első s utána tö b b szerves veg yü letn ek szinthezissel való e lő állítása is. N a g y lép ést tett előre G a yL u s s a c az első gyök f ö lfe d e z é s é v e l; ezt k öv ette a h elyettesítés m ibenlétén ek a m eg állapítása, a m ely azután sok sz én vegyü let nek m esterséges előállítását tette leh ető v é. Ú jab b id őb en , kivált 1860 óta, roham osan fejlődik a chem iai szintézis ü gye, m elyn ek eredm ényeit a nagy k ö zö n ség az ipari ter m ék ek b ől s nem az elők észítő, b o n y o d a l mas chem iai k ísérletek b ő l ismeri. E n n e k illusztrálására bem utatta az elő ad ó, h ogy an leh et czukor kizárásával fokról fokra m es terségesen alkotni össze az alk oh olt. 1892 deczem ber 9-ikén. K o s s u t á n y T a m á s »A nitrogén körútja a természetben« czím m el tartott előadást. A nitrogén a fehérjefélék alkatrésze, s m int ily en igen fontos elem . A k örlég n ek k özel 4/5-ét teszi. A n övén yek azonban n itro gén jök et m ég sem a leveg őb ől, hanem legn agy ob b részt a talaj am m óniák só ib ó l veszik. V annak n övén yek , m elyek bizon yos baktérium okkal k özös háztartásban élnek, s ezért a nitrogén trágyát term éstöbblettel nem gazdagítják. A lev eg ő n itrogénjéből az állatok sem táplálkozhatnak közvetetlenül, hanem a n ö vén y ek készítette fehérjére vannak utalva. A z állati ürülékeknek viszont az a ren d elte tésük, h o g y a n öv én yek n ek nyújtsanak táplá lék o t. A z ürülék elfecsérlése n agyon káros gazdasági szem pontból, s a főváros ezen a réven m integy két m illió forintig károsod ik . V é g ü l az előad ó bem utatta a nitrogén, az am m óniák és a salétrom egym áshoz való viszonyát. 1892 deczem ber 17-ikén. Dr. E n t z G é z a tartott előad ást »Az állatok mérgé r ő l * V é g ig pillantott az állatok eg yes rend szertani csoportjain, kimutatta, h o g y a m é reg alkalmazása már a leg alsób b ren d ű álla


TÁRSULATI Ü G Y EK .

to k k özött is m egvan. A bem utatott álla to k o n ism ertette, h ogyan használják a m ér g et védelem re és támadásra, és m ilyen a véglén y ek , töm lős állatok, férgek, rovarok, b ékák, k íg y ó k m érgező készüléke. Szám os m éregkeverő az állatok m érgét használta; íg y a palerm ói T o fa a k őrisbogárból készí tette a híres aqua tofanát, m ellyel az ola szo k sok em beri életet oltottak ki. A k igyóm éregről ed d ig azt h itték , h o g y .a gyom orba jutván, nincs hatása, azért ki is szokták szívni a m arásból a m é r g e t ; azonban b e bizonyult, h o g y csak akkor em észti m eg a gyom or, ha ép en em észtő munkában van, k ü lönb en , ha a gyom or üres, a m éreg k i fejti hatását. B ő v e b b en ism ertette a m érges k ígyók at, m elyek et a n em -m érgesektől nehéz m e g k ü lö n b ö z te tn i; azért legjob b bizalm at lannak len n i m inden k igy ó iránt. A kigyómarott em ber legjob b a n teszi, ha sok szeszt iszik, a sebét kinyom kodja, k im ossa és tag jait a marás fölött szorosan lek öti.

Növénytani

értekezlet

1892

2 0 0 0 m. felé is közeleg, pl. a G yöm bér feje a l a t t ; itt más rokon fajok n élkül él, mert a rokon H . vulgatum és H . silvaticum ily magasságra nem igen hat fel. Ily e n h elyen a H . ram osum típusos marad, de nem na gyon ágas. M inthogy köztük a szisztem ati kai rokonság csekély, egym ásnak hímpora szél vagy bogár útján k önnyen átjut a má sikra s a rokonfajok közt a term ékenyítés k önnyen m egesh etik . M in thogy azonban a szóban forgó H ieracium ok tetem esen nem kü lönb özn ek egym ástól, a hibridáczió útján k eletk ezett alakok sem térhetnek el nagyon egym ástól, sem a szülőktől, hanem majd a H . vulgatum felé majd a H . murorum felé hajlanak. A Tarpatak kőhídjánál a turistaútban a H . tridentatummal együtt nő, de kétli, h o g y ezzel a távolabb álló fajjal is hibridálódnék. K ü lö n b e n azt hiszi, benszülött m agyar növény, a H . bifidummal parallel levelesszárú forma. W á g n e r J á n o s a tárgyalt növén yt T u róczm egyében találta.

o k tób er 12-ikén. 2. D é g e n Á r p á d : W ettste in I. C z a k ó K á l m á n »A Hieracium trdge zűr Flóra Albaniens « czímű közle ramosum W. IC alakköre« czím alatt e lő m ényét ism erteti, bem utatva az érd ek eseb b adja, h o g y e n övén y oly alakban, a m ilyennek növén yek et. W aldstein és K i t a i b e l rajzolták, B o r b á s V i n c z e az ism ertetett k ö z m eg leh etősen ritka; gyakoriabbak á k iseb b lem én n yel ellentétben azt hiszi, h o gy a n agyob b m értékben eltérő alakok. A W a ld P o n tu s vidék flóráját — élő flórát értve — stein és K ita ib e l növén ye em lékeztet a Magyarországban keresni nem m eg felelő . Hieracium vulgatu?n Fr. ig en ágas és sokK is-Á z s ia északkeleti részén fekvő P o n tu slevelű alakjaira. N é m e ly alakját a H. tridennak egész más flórája van mint hazánknak. tatum változatának leh etn e nézni. P o n to s A mit K ern er M agyarországban P on tu si leírását közli ezután a H. ramosum K ita ib e l flórának n evez, az legh elyeseb b en külön k özö lte alakjának. A leírt alak b ól két irány álló m agyar flóra-vidék. A z ism ertetés k ap ban tapasztalt eltérést a H. vulgatu?n és a csán bem utatott növényekre nézve m egjegyzi, H. tridentatum felé, m elyek k el átm enő ala h o g y ha az em lített szegfű csakugyan a k ok k ötik össze ; előad ó ezeknek számos Dianthus nitidus Gris. (non. TV. et. K .), fokozatát mutatja be, de a k özb eeső alakok akkor ő már ezt a n övényt előb b D. sursu7n eln evezésétő l tartózkodik s csak jellem ző tu scaber-nek (1889) nevezte, a D . Serbicus lajdonságaikat sorolja elő. W ettst. p ed ig B a e n i t z H erbárium EuroB o r b á s V i n c z e m egjegyzi, h ogy paeumában már rég eb b en m egjelent mint ő ezt a n övényt a felvidékn ek több h e ly é D. serbicus Pancsics ; k ülönben úgy em lék ről, a bélai barlangtól egész T-ucskiig jó l szik régibb tanulm ányaiból, h ogy a D. ism eri. O lyan n agyon ágas példák m inőt brevifolius F riv. is ez a növény. K ita ib e lé k lerajzoltak, ritkák ; leg szeb b et D é g e n e m egjegyzésekre azt vála ScherfFel tátrafüredi kertjében látott, a m ely szolja, h o g y tudom ása van arról, h o g y B o r az elágazásnak va lóságos rem eke volt. G ya bás G risebach nitidusá- ról írt a T erm észet k oriabbak a term észetben a kurtább ágúak rajzi füzetekb en (1889, 41. 1.), de k étség es s a nem nagyon ágasak. E növén y más n ek tartja, h o gy B orbás n övénye eg y volna k ö zel rokon H ieracium m al együtt szokott a D. scardicus-sal, mert a D . scardicus nőni, tőlük fehérlő színe már távolabb Wettst. k ét bracteájánál s háromerű le v e le i ról is m egkülön b özteti. A középm agasság, a n él fogva a D. myrtinervius Gris.- h oz áll h o l tenyészni szeret, 1000 m. leh et (Tátraközeleb b , m int a D . nitidus-hoz. A D. füred, Tátra-Széplak Csorbai-tó), de a serbicus-rz. az a m egjegyzése, h ogy m égis

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) T ÁRSULATI ÜGYEK.

47

W e t t s t e i n é az érdem, hogy e subBemutatja ezután a M atricaria discoispeciest megkülönböztette és leírta, s ezért dea De. (Santolina suaveolens Pursh.) ha P a n c s i c s-nak katalógusban közölt homozánknak új bevándorolt növényét Anináról nymját mint »nomen nudum«-ot mellőzen és Oraviczáról, a hol 1889 julius havában dőnek tartja. Borbásnak a régi D . brevifolius találta, a Galium A nglicum -ot a somogyFriv.-nak a D . serbicus-sza\ való identifi megyei K éthely száraz erdőtalajáról, míg kálására nézve az a véleménye, hogy a D . testvérformája a G. Parisiense szintén ily brevifolius F riv. számos megvizsgált eredeti száraz erdőtalajon nő Szombathelyen. Végre példány tanúsága szerint W ettstein D. a H ieracium subsinuatum csöves szirmú Smithii subspecieséhez tartozik s nem a példáit a Csorbai-tótól, s a Valeriana officiD. lilacinus B . H .-hoz, mint W ettstein írja. nalis levelének dichotomiáját. S i m o n k a i L a j o s ismerteti A 13. B o r b á s V i n c z e y>Az ikerlevelek- 4 . f ö l d i F l a t t K á r o l y »A szerbtövis ha rol« bemutatással tartott előadásában rövid zája« czímű tanulmányát és bemutatja a pillantást vetvén a növényeknek ikerképző Flatt küldötte kaliforniai X a nthium spinodéseire, főleg az ikerleveleket ismerteti, me sum-ot, valamint e tárgyra vonatkozó gyűj lyek a bemutatott példák alapján két levél téseket is, a melyeket Flatt La-Platából k a nek összeforradásából származnak. A kettő pott Spegazzinitől. ből való összeforradást bizonyítja 1. hogy két magasságbeli levél is összeforrad egymás A x>szerb tövis «-t Európában legelőször sal (Ficus, Convallaria lalifolia) ; 2. hogy T o u r n e f o r t találta az 1680-as évek kö az ikerlevelek nyele, vagy ha nyeletlenek, zepén Lusitaniában (Portugallia) tett útja az alja gyakran majdnem kétszer oly széles, alkalmával. Az irodalomban 1689-ben jele mint a rendes leveleké, a levélnyél vagy a nik meg X anthium spinosum Lusitanicum levél alja jobban átfogja a szárat és szár Tournf. néven. Linné speczieseinek első ölelő vagy félig szárölelő levelek támadnak ; kiadásában (1 75 3 ) is egyedül csak Lusitania van említve hazájául, a második kiadásban az ikerlevél nyelében a két főér gyakran jobban kiemelkedik s közte az ikerlevélnek (1763) már Montpellier is, a W illdenowmegfelelő barázda támad (fű z fa ); 3. az féle kiadásban (1805) Hispania, Gallia ikerlevél gyakran majd kétakkora mint a australis és Italia is. P e r s o o n Synopsisa rendes, szélével vagy nagyobb felével egy (1807) már általában jelzi Dél-Európából. mást fedni szokta, mint a kétrétű levél Kiemelendő, hogy sem a H a b i z l »Fizicses[torma'). K ét (vagy több) levélből való koje opiszanije Tauricseskoi oblaszti« czímű összeforradásról tanúskodik az a jelenség is, múlt századbeli művében, sem a B i e b e rhogy 4. az ikerlevél polifilliából (örvbetols t e i n M. 1808— 1819-ben megjelent »Flora dás, pl. Asclepias, Lam ium . Nepeta, M éntaurico-caucasica« czímű klasszikus művé tha) vagy 5. pleofilliából (levéltöbbség, ben nincs róla szó, jeléül annak, hogy az levéltöbbesedés, levélgyarapodás) támad (ló időtájt ott nem fordult elő. Meglepő ezért, hogy R e i s s e c k S i e g f r i e d 1860-ban here, Potentilla). Végre különnevű levél azzal a theoriával áll elő, hogy a szerbtövis részekből is támad ikerképződmény, például levélből és melléklevélből (Viola, Rubia). eredeti hazája Dél-Oroszország, különösen Tauria puszta-területe. E theoria mellett Az ikerlevél képződésének okozóit fejteget vén, az esetek közt a nedves helyet, a csíra- [ kardoskodik I h n e E g o n tanárnak 1880növényeket, tavaszi vagy más hajtásokat, j bán és K o p p é n F e d o r-nak 1881-ben csemetéket, túlfejlett részeket stb. említi, a megjelent dolgozata is. Szemben ezekkel melyeken az ikerlevél gyakori. Az iker- j B e n t h a m 1873-ban Chilit véli hazájául, levelek alakját azonban a rendes egyszerű | A s c h e r s o n 1875-ben Délamerikát, A s a levelek is utánozzák, mint a B a u h in ia , j G r a y 1879-ben a trópusi Amerikát. Ez tulipánfa, Abies pectinata, sőt a fű z fá n j ellentétes vélemények és sejtelmek késztet valóságos hasadt levél is található. Azután a ték Flatt-ot arra, hogy a szerbtövis hazájá történetesen jelenkező ikrekkel párhuzamba nak kiderítése végett érintkezésbe lépjen állítja a természetbeli állandó ikerképződé Amerika kiválóbb botanikusaival. Levele seket, pl. a Lonicera Caprifolium összenőt zésének eredményeül határozottan állíthatja, levelét, a hóvirág ikervirágburokját, a L o hogy a szerbtövis őshazája a szubtrópusi nicera, az ernyősök ikergyümölcsét stb. Végre Délamerika. Bizonyságul szolgál erre az, az ikerlevelek és hasonlók nomenklatúrájára hogy Argentiniában és Urugay-ban nem csak közönséges e növény, hanem ott több és szinonimjaira tesz előterjesztést.


48

TÁRSULATI Ü GYEK.

varietása is van, és csupa bennszülött dél ! gáti (dunántúli) megyéiben terjed. C z a k ó Mura-Keresztúr és Keszthely mellett látta, amerikai növények társaságban lepi el a P i e r s Tátika hegyéről küldötte. pampákat. Kiválóan délamerikai eredetét bizonyítja az a tény, hogy A m e g h i n o 5. C s a p o d i I s t v á n a LukácsF l o r e n t i n , valamint C. S p e g a z z i n i fürdő forrás tavára hívja fel az értekezlet a pampák harmadkori formáczióiban, a pliofigyelmét. Az idén ősz elején fölkereste a cén rétegekben ismételten találták a szerbteljes virágjában levő ta v a t; ez alkalommal tövis terméseit. Azok az irodalmi adatok is egyes tündérrózsák különösebben lekötötték az amerikai és nem tauriai eredetét bizo figyelmét gyöngéd égszínkékbe hajló szinöknyítják, a melyek e növénynek európai ter kel. E virágok keskenyebb és hegyesebb jedéskörét jelzik Tournefort és Linnétől szabású szirmaikkal is kiválnak a többiek kezdve Persoonig és Bieberstein M.-ig, vala közül, virágfej Őket több cm.-nyire a víz mint még későbbig. szine fölé emelik, leveleik pedig nem fogaEzután S i m o n k a i egy amerikai ere zottak. E megfigyelését közölte ifj. Schildetű és flóránkban terjeszkedő aggófű, a berszkv Károllyal, a ki azt felelte, hogy ő Senecio hieracifolius L. (Erechtites hieraciis az idén vette először észre a Nymphaea folia Rafin.) néhány példányát mutatja be ; coerulea Savign.-t, de nem hallott róla, egyszersmind jelzi röviden, hogy e növény hogyan került oda. Érdekes volna ezt ki fajt Európában mint önkéntes flóraelemet deríteni. Vukotinovics figyelte meg először S c h i l b e r s z k y K á r o l y , mióta a Zágráb környékén 1876-ban. Azóta elterjedt kék tündérrózsa virágzásáról értesült, utána az a Hanságig (K ornhuber et Heimerl Ö. járt a dolognak s megtudta, hogy a Nym B. Z. 1885, 297. 1.), Bécsig (Müllner Z. B. phaea coeruleát nehány évvel ezelőtt ProG. 1888, 29. 1.) és ma már Budapestig. copp Jenő tagtársunk ültette a LukácsSimonkai a budapesti flóra ez új be vándorfürdői tóba. A Lukácsfürdő tavának belőtt polgárát 1892 október 2-ikán gyüjté a boltozása közeledvén, szükségesnek tartaná Jánoshegynek Budakesz felé néző erdei vá j módokról gondoskodni, mely által a fürdő gásaiban s utainak szélén. ' tavának botanikai nevezetességét a kipusz Borbás Vincze kifejti, hogy tulástól meg lehetne óvni. B i e b e r s t e i n munkájában a X . sp. B o r b á s V i n c z e a N. coeruleát nincs említve, az véletlen, mert még akkor 3—4 évvel ezelőtt Tatáról kapta. Csodálkozik, K rim félszigeten (Tauria) nem volt, de már i hogy a Lukácsfürdő igazgatósága mindent a megelőző században Galicziában, Magyarelkövet fürdőjének szépítésére és igyekszik országban és Triest körül is volt. K rim a fürdőnek hírnevet szerezni, s mégsem ré félszigetén való honossága ellen Bieberstein szesíti kellő figyelemben e nevezetességet. munkájával vagy akármivel bizonyítani fe H a közlekedési okok a tó egy részének el lesleges, mert az itt való megtelepedése fedését kívánják is, a szabadon maradó rész bizonyosra le van írva. Felszólaló ezt a kér ben kellene a tündérrózsa fennmaradását dést egy évvel ezelőtt jóval terjedelmeseb kieszközölnünk. ben ismertette (Term. tud. Közi. 1891 no B o r b á s és S c h i l b e r s z k y fel vemberi jegyzőkönyv) s épen az értekezés szólalása alapján az értekezlet megbízza kettő terjedelmesebb alakja késleltette idáig meg jüket, hogy a Nymphaea thermalisnak Buda jelenését ; csodálkozik, hogy Flatt erről nem pesten való megtartása érdekében gondos szerzett tudomást. Az előterjesztés második kodjanak olyan módozatokról, melyeket az. része becses bizonyítékot hoz fel a dél értekezlet magáévá téve, foganatosítani le amerikai honosság mellett, de ez is csak hessen. azt igazolja, a mit felszólaló természetes Ezután az értekezlet jegyzője jelentést bizonyítékokkal aTársulat 1891 október havi tesz az Endlicher síremléke érdekében való szakülésén támogatott. gyűjtés eredményéről, s bemutatja a Bot. Az Erechtitest a bécsiek is SenecioClblatban az értekezletekről megjelent Benak nézték, mert K erner a FI. exsicc. austrorichteket. hungáricájában Senecio sonchoides néven Állattani értekezlet 1 8 9 2 novem adták ki. Zágráb után Kőszeg és Sopron"tnegye határán (Kéthely, eredetileg Sopron- ber 10-ikén. I. F r i v a l d s z k y J á n o s két új megyében) találták; Borbás ezután Gyepűmagyarországi bogárfajt mutat be és pedig füzes szerpentinjén látta s azóta az ország nyu-

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) TÁRSULATI ÜGYEK.

az Otiorhynchus Kelecsényi-\. és a Dorcadion Cervae-t. 2. Dr. H o r v á t h G é z a > ^ kártékony rovarok irtásáról élÖsdi gom bákkal« czim alatt tartott előadásának folytatásaképen beszámolt azokról az eredményekről, melye ket ez idén hazánkban a rovarölő élősdi gombák tenyésztésével és terjesztésével el értek. A m. k. állami rovartani állomás a Botrytis tenella nevű gombát a cserebogarak pajorjainak irtására nagy mennyiségben osz totta ki a gazdaközönségnek. Eddig még csak kevés jelentés érkezett ugyan be az elért eredményekről, de annyi már ezekből is kitűnik, hogy a Botrytis homoktalajban a kalló-cserebogár (Polyphylla) pajorjai ellen hatástalan volt, ellenben kötött talajban több esetben egészen jól bevált a közönsé ges cserebogár (Melolontha) és a kis sárga cserebogár (Rhizotrogus) pajorjai ellen. A B otrytis B assiana, melynek alkal mazását a görgényi kincstári erdőkben az apácza-pille hernyóinak irtására nagyobb mértékben megkísértették, nem felelt meg a hozzá kötött várakozásnak. Annál tökéle tesebb sikert értek el azonban egy baktérium okozta betegség (»flacherie«, »renyhekór«) terjesztésével, a mely a hernyók között öl döklő járványt idézett elő, s a megtámadott erdőkben a hernyók kártételeinek véget vetett. 3. B iró L a j o s bemutatja a forró föld övön sok kárt tevő termeszeknek, vagy fe hér hangyáknak Magyarországon is élő faját, a déleurópai term eszt (Termes lucifugus Rossi). E faj hazánkból eddig csak a KrassóSzörény megyében, közvetetlenűl a Duna partján fekvő Berzászka faluból volt ismere tes, honnan mintegy 8 évvel ezelőtt filloxerás szőlőtőkével küldtek fel Budapestre. Előadó e nyáron az Al-Duna mentén tett tanulmányútjában különös figyelemmel ki sérte ez érdekes rovar elterjedését és élet módját ; fel is fedezte a Kazán szoros men

Term észettudom ányi K özlöny. X X V . kötet. 1893.

49

tén egész Orsováig mindenütt, a hol tenyészésére alkalmas hely találkozik, így Plavisevicza és Dubrova falunál, az orsovai Allion-hegy lejtőjén. Legkönnyebben meg lelhető félig kiszáradt vagy elpusztult szőlő tőkék belsejében és gyökereiben, hol, mint a hangyák, társaságban é l ; de előfordul másféle korhadó fagyökérben, vagy félig földen levő fadarabokban is, pl. cseresznyefában és tölgyfában. A félig elpusztult szőlő tőn sokszor együtt van a filloxerával; szőlőkárosítónak azért még sem mondható, mert a termesz nem okozója, hanem kísérője a szőlőtőke bajának. Ezek a termeszek ugyanis csupán korhadó farészekkel táplál koznak, épen azért az egészséges tőkét nem támadják m e g ; de ha a filloxera, valami betegség, vagy a vénség a szőlőtőkét korhasztani kezdi, a termeszek is rögtön meg jelennek, s végrehajtják a pusztulás meg kezdett munkáját. A termeszek társaséletű rovarok, de társaságuk egészen más mint a hangyáké vagy méheké és darázsoké. Vannak köztük dolgozók, katonák, kétféle hím -alak és k ét féle nőstény-alak ; azonkívül mindezen ala koknak egymástól különböző álczái és szárnyasodni kezdő alakjai (nymphái). E szá mos alak, mely az esztendő különböző ré szében a fejlődés folyamata miatt még több nek tűnik fel, a termeszek társas életét sok kal változatosabbá teszi, mint a milyenek nek más társas rovarokét ismerjük. Előadó bemutat egy eleven termesztársaságot s az egyes alakokat elkülönítve, elevenen és borszeszben konzerválva. 4. Dr. Horváth Géza bemutatott még egy üveg törött paprikát, a melyben az Ephestia elutella Hb. nevű molypille ütött tanyát. A paprika, mely lazán lekötve egész nyáron át egy budapesti kamrában állott, tele volt e kis pille hernyóival. A hernyók a paprikával táplálkoztak; egy részök már be is bábozódott, sőt néhány pille ki is kelt és élénken röpködött a paprikás üvegben.

4


LEVÉLSZEK RÉNY. TU D Ó SÍTÁ SO K . (I.) M agyarország időjárása i8 g 2 no vember havában. Ez évi november a hide gek közé számítható. Jóllehet első dekádja igen enyhe volt és hőmérsékletében közel 4 C. foknyi melegségtöbblet mutatkozott, a második már határozottan hűvösnek, a har madik pedig már épenséggel hidegnek mond ható, a mennyiben e hó utolsó napjai rend kívüli hidegségükkel tűntek k i ; így neveze tesen az ötödik pentádban a melegséghiány 6 C. fokra, az utolsóban pedig 8— 9 fokra rúgott. Egészben tehát a havi középérték 1— 2 fokkal maradt a normális értéken alul, sőt Erdélyben — hol a hőmérő az utolsó napokon közel 20 fokra szállott le a fagypont alá — a havi melegséghiáDy 2 foknál is nagyobb. A hőmérséklet mene tében elég szabályos folytonos csökkenés mutatkozik ugyan, de azáltal, hogy a hónap eleje túlságosan enyhe, vége pedig túlságo san hideg volt, a hőmérsékleti változás jó val túllépte ama határokat, melyeken belül a novemberi hőmérséklet rendesen inga dozni szokott. így a hőmérséklet szélső értékei Budapesten 18, N.-Szebenben 24 fokkal különböznek egymástól, holott e kü lönbségek ez idén ugyané helyeken 26 illetve 41 fokot tesznek.* Az ingadozás nagyságára nézve egyébként tájékozódtatni abból, hogy a legmagasabb, illetve legalacsonyabb leolvasott hőmérsék let Selmeczbányán 12*8° 2-ikán és — 12 8° 27-ikén, Ungvárt 15 *3 ° 3-ikán és — 1 3 7 ° 27-ikén, Huszton i6*8° 6-ikán és — 14 *4 ° 28-ikán, Nyíregyházán 16 90 3-ikán és— 12-2° 28-ikán, Ó-Gyallán 15*8° 2-ikán és — 12 8° 27-ikén, Aradon 18 9° 3-ikán és — 9*1° 29-ikén, Pancsován 2 1 3 0 2-ikán é s — I I 40 29-ikén, Fiumében i8 ’90 4-ikén és — 2 7 0 28-ikán és Gyergyó-Szent-Miklóson 12*0° C. 2-ikán és — 21*4° C. 27-ikén volt.

A hónap csapadékviszonyait vizsgálva azt találjuk, hogy a borult és ködös napok nagy száma mellett a csapadékösszeg és a csapadékos napok mélyen alatta maradtak az átlagos értéknek. Feltűnő továbbá, hogy jelentékeny napi csapadék csak elvétve for dult elő, és túlnyomóan kisebb, 5 mm.-en aluli csapadékokat mértek, sőt egyes h e lyeken mérhető csapadék egyátalán nem esett. Alakjára nézve a csapadék az első két pentádban kizárólag eső, a harmadik ban eső és szórványosan havas eső, azontúl pedig jobbára hó volt, mint az különben a hőmérséklet menetével is megegyezik. Selmeczbányán nem volt számbavehető csapadék, Eperjesen esett 4 (1)napon 11 mm., Debreczenben 5 (1) napon 17 m m , Szege den 6 (1) napon 22 mm., N.-Szebenben 12 (8) napon 38 mm., Herkulesfürdőn 11 (4) napon 75 mm., Fiumében 9 (o) napon 99 mm. (A rekeszjel közötti számok azt mutat ják, hogy hány napon esett a hó.) Általában a csapadékmennyiség és a csapadékos na pok száma nyugotról keletre tanúsít relatív növekedést. A barométer középállása magas volt e hónapban ; körülbelül 5 mm.-rel emelkedett a normális érték fölé. 27-ikén a tengerszínre redukált légnyomás a 780 mm.-t haladta meg. A borultság és a légnedvesség nagy sága az átlagtól kteveset tér el. A talajhőmérő Ó-Gyallán 0 5 m. mélységben 6*8, és 1*0 m. mélységben 9 6 C. fokot mutatott. Az időjárás lefolyását kapcsolatban az európai időjárási helyzettel röviden a kö vetkezőkben foglalhatjuk össze. A hó elején délkeleti magas és nyugoti, illetve északi alacsony légnyomás mellett igen enyhe volt az idő, a hó 4-ike körül délen és keleten voltak sűrűbben esőzések, melyek nyugoti maximum és olasz minimum hatása követ keztében képződtek. A nagyobbrészt borult * N.-Szebenben a legmagasabb leolvaés ködös — az Alföld és Erdély kivételé vel pedig túlnyomóan száraz — időjárás sott érték 20 évi közepe I5 #3° C., a leg kisebbé —8*5°, ez idén pedig 200° és eltartott 20-ikáig ; ez időtartamot egy észak kelet felöl Közép-Európába húzódó na— 21-2° C.

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) LEVÉLSZEKRÉNY.

gyobb kiterjedésű magas nyomású terület jellemzi, a melyet északnyugoton alacso nyabb nyomású zóna határolt. 20-ikán egy Felső-Itáliából keletre haladó minimumnak hatása leginkább a Dunán és Dráván túl volt érezhető kisebb ólmos és havas esők alakjában. 2i-ikén északról Közép-Európa fölé vonult a légnyomás maximuma, a le hűlés mindinkább érezhetőbbé v á lt; a közép európai maximumok uralma alatt az idő járás a hó vége felé határozott derült, szá raz és hideg jellemet öltött, sőt a Dunán is annyira zajlott a jég, hogy a hajózást meg kellett szüntetni. R ó n a Z s ig m o n d .

(2.) A szerbtövis ebdüh és kolera ellen. A »Beitráge zűr Kenntniss des russischen Reiches«, második sorozat, 4. köt. 32— 34. lapjain Z ö p p e n Fr. Th. a szerbtövis hasz náról a következőket írja : 1876-ban G r zym a 1 a, podóliai orvos a veszett eb marása ellen kezdette használni. Azt nem állítja, hogy a kitört dühöt is tudja gyógyítani, hanem a düh kitörését, elejét vevő kezelés sel, el tudja hárítani. A szerencsétlenül járt személlyel három héten keresztül, s pedig napjában háromszor 60—60 cgr. porrátört szerbtövis levelet vétet be. így bánik el a veszett kutya megmarta jószággal is, csak hogy ennek már nagyobb mennyiséget ren del. Ez az orvosság azonban már régibb, mert Kijev kormányzóságban már 1853-ban al kalmazták, előbb pedig egy polgárcsalád 50 esztendőn át mint titkos szert értékesí tette. A szerbtövis levelét, mint orvosságot, G r z y m a l a újra használatba hozván, ez az orvoslás nagyobb figyelmet kelteti, s egész kis, mellette és ellene szóló irodalmat* teremtett. A szerbtövis levelének pontos chemiai elemzése** is ennek köszönhető. Később, nevezetesen Francziaországban vég zett kisérletek a szerbtövis levelének a ve

=; I

szettség ellen való jó hatásáról általában negatív eredményt adtak. A szerbtövist továbbá, különösen besszarabiaiak gyakori tapasztalatok nyomán, váltó láz ellen is nagyon melegen ajánlják. Sőt 1830-ban és 1848-ban, szintén Besszarabiában, a szerbtövis főzetét kolera ellen is sikerrel értékesítették. így hát a kolerával az eleven orvossága, a szerbtövis, vagyis kolerabogács is együtt terjedt nyugat felé. A szerb- vagy muszkatövis, vagy oroszbogáncs szárából és leveléből Oroszország déli részén lúgot főznek. Cherson kormány zóságban ezt a lúgot, más szerekkel keverve, a juhok rühössége ellen sikerrel használják. A szúrós fű a gazdáknak azzal hajt bizo nyos hasznot, hogy a gabonakereszt vagy vontató* alá rakják, hogy ott az egér tanyát ne üthessen. Végre a kis-oroszok meg a tatárok néhol azt a földsánczot magasítják vele, a mellyel délorosz steppén a mezőket nem ritkán körül szokták foglalni. K a 3 veszettség ellen csakugyan aldástalannak bizonyodik, kártevősége, csekély hasznával latba vetve, mélyre fog lebillenni. B o rbás V in c z e .

(3.) Trencsénmegyében, Orlove község től nem messze, Papradna-n petróleum fo r r á s van. Érdeklődőknek, esetleg köze lebbi megvizsgálás czéljából, próbákat szí vesen küld Mednyánszky Sándor (Medne). SCH. K . (4.) M o e s z G u s z t á v bölcsészethallgató bemutatott felvidéki növényei k ö zött találtam az átokhinárt (Elodea canadensis Rich.) is, mely A ranyos-M ar óth mellett a halastavak egyikében töméntelen mennyiségben tenyészett az elmúlt nyáron. Az átokhinár hazai elterjedése szempontjá ból azért figyelemreméltó ez az adat, mert eddigi tudomásunk szerint ez a legészakibb ismeretes termőhelye Magyarországon. S c h . K. (5.) Felhívás és kérele?n a köszénbányák és telepek tulajdonosaihoz. A K ir. Magy. * V. ö. G r z y m a l a , R eportoire deTermészettudományi Társulat megbízta K aPharmacie 1876, 396—99. 1.; J. B. B a r i a, l e c s i n s z k y S á n d o r urat, a M. K ir. Description et figure du X anthium spinoGeológiai Intézet chemikusát, »A m agyar sünt, . . . specifique contre Phydrophobie. korona országaiban levő kőszén-, barnaszén Nice 1876; M a i s c h, Amerikán Journal és lignit-telepek tanulm ányozásával« és le of Pharmacy, 1877, 158. 1. írásával. Hogy a kitűzött czél mentői jo b ** R epert. de Pharm. 1876 546. 1., ban eléressék, tisztelettel kérjük a kőszén— Archiv dér Pharm. 210. köt. 297. 1. 211. köt. 569. 1. — American Journ. of * Békésmegyében így nevezik a le Pharm. 1876, 513. 1. — Term. tud. Közi. kaszált, de kévébe nem kötött, hanem csak X. (1878), 161. 1. boglyába rakott gabonát. 4*


52

LEVÉLSZEKRÉNY.

bányatulajdonosokat vagy megbízottjaikat, hogy bányáiknak akár jelenleg már lefejtés ben levő, akár még művelet alá nem fogott kőszén-, barnaszén- vagy lignit-telepeiből egyenként mintegy 15 kg .n y i szénmintát K a l e c s i n s z k y S á n d o r úr, vagy a M. K ir. Geológiai Intézet czfmére (Buda pestre, V., Nádor-utcza 33. sz. a.) beküldeni szíveskedjenek. A beküldött szénminta alakja bármilyen le h e t; a szén változó minősége esetében mind a legjobb, mind a silányabb minősé gűből is egyenként 15 kg., nagyobb inga dozások esetében pedig a telep csapása, dülése és vastagsága több pontjáról vett, s külön csomagolt és pontosan megjelölt szén minta kívánatos. A beküldött anyag egy része a M. K ir. Geológiai Intézet múzeumában lesz el helyezve. K érjük továbbá, hogy az alábbi pon tokra minden egyes beküldött szénmintá nak megfelelőleg a hiteles adatokat is szí veskedjenek beküldeni. Kívánatra külön kérdőívet több példányban is küldhetünk. A válaszra váró pontok a következők : A szénminta jelzése. — A szén termő helye (megye, község). — A szénbánya

illetőleg telep megnevezése. — A szén bánya távolsága a legközelebbi vasúti vagy hajó-állomástól, lehetőleg kilométerekben. — A szénbányatulajdonos vagy bérlő neve és lakása. — A lefejtésre alkalmas szén telepek száma és vastagsága. — A feltárt szén mennyisége köbméterekben. — Miféle kőzet a széntelep közvetetlen fedője és fekűje. — A feltárás tárnával vagy aknával történik-e; az utóbbi esetben az aknák mély sége. — A szénfejtés módja. — Az utolsó 5 évi széntermés évi átlaga. — A szén mindjárt a bányából kerül-e eladásra, vagy osztályozásnak, esetleg mosásnak vetik-e alá. — A szén ára a bányánál. — A szén piaczának kiterjedése és azon nagyobb vál lalatok megnevezése, melyek fogyasztják. — A szénbánya rövid tö rtén ete; ha nyom tatásban megvan, annak beküldése vagy közlése helyének megjelölése. — Vannak-e chemiai elemzések, és mely id ő b ő l; ha nyomtatásban megjelentek beküldésük vagy pedig közlésük helyének megnevezése. — Ha kazánbróbák vannak, eredményök. — Kokszolásra és gázgyártásra tettek-e kí sérleteket a szénnel; ha igen, kisebb vagy nagyobb mennyiségben-e, s mily ered ménnyel.

FELELETEK . (1892, 76.) A természetes lenyomatok (Naturselbstdruck) készítését röviden ismer teti Czakó Kálm án a K irándulók zsebköny vének 193. lapján. Más módját ismerteti Dr. P o k o r n y A 1 a j o s (Ueber die Nervation dér Pflanzenblátter. W ien 1858. Progr. d. k. k / akad. Gymnasiums). Ez a módszer abban áll, hogy a száraz levelet csiszolt aczéllemez és ólomlemez közé szorítjuk. Nagyobb nyo más alatt a levél a lágy ólomba nyomódik. Az így kapott lenyomatról készülnek a sajtó számára a lemezek. Hasonlóképen ké szített Pokorny finomabb tárgyakról is le nyomatat. (Ueber die Darstellung einiger mikroskopischer, botan. Objecte durch Naturselbstdruck. W ien, 1856. Jahrg. d. k. Akad. d. Wiss.) M. D. S. (1892, 77.) A nedves vastárgyak gyors és erős rozsdásodását közönséges hőmérsék leten, leggyakrabban a levegőben foglalt széndioxid (C0 2) idézi elő, mely a víz ben — bármily csekély mennyiségben is — feloldva, sajátságos módon hat a vasra, fel

téve, hogy chemiailag le nem kötött oxigén is van jelen. A széndioxid oldata mint sav hatván : F e2 + 2 COs H a + x H 20 = = (C 0 s)1 F e ! + 2 H il + i H ! 0 a keletkezett ferrokarbonát a még szabad szénsavas vízben feloldódik, és ferro-hidrokarbonáttá alakul át, melyből a levegő oxi génjével való érintkezésekor, ferrioxid (vasrozsda) képződik : Fe2 (CaO0H2)2 + O = = F ea0 3 + 2 H 20 + 4 COs. A kiváló széndioxid újra hat a vasra, mely körülmény világossá teszi azt is, mikép okozhat csekély mennyisége is tetemes rozsdásodást. A levegőnek kitett száraz vas tárgy rozsdásodása nehezebben történik, mert az csak akkor következhetik be, ha a levegőben foglalt párák egy része meg sűrűsödvén, a tárgyra lecsapódik ; ez rend szerint akkor áll be, ha a tárgy hőmérsék lete az őt környező levegőénél alacsonyabb P r iv o r sz k y A l a j o s .


A C S IL L A G O S ÉG . Az érdeklődés, mellyel tagtársaink e rovatnak a lefolyt évben való elmaradásá ról kérdezősködtek, arra ösztönöz, hogy újra rovatot nyissunk neki s igyekezzünk ne csak tanulságossá, hanem, a mennyire lehet, mulattátóvá is tenni. Folyóiratunk megjelenése idejéhez mér ten legczélszerűbb a hónapot a hó 15-ikétől a következő hó 15-ikéig számítani, és helyesebb, ha időadatainkban a budapesti középidőt (nem zónaidőt) tartjuk meg. Zónaidőben kifejezve minden idötételből 16m í j s (kikerekítve l6 mJ vonandó le. Kis csillagmappánk a nagyobb, szabad szemmél könnyen látható csillagok állását tünteti fel a megjelölt időben Budapest szá mára, vagy mindig kielégítő pontossággal egész Magyarország számára általában. H a e mappát a csillagos ég megismerésére akar juk felhasználni, a következő eljárás ajánl ható : Tartsuk a térképet szinével lefelé úgy fejünk fölé, hogy a közepén látható + ke reszt a tetőpontba, az ég legmagasabb pont jába, a világtájak nevével jelölt pontok pe dig a helyes irányokra essenek. A kkor az ég csillagjai egészen le a horizonig meg felelnek a térképen jelölt helyeknek, termé szetesen csak annyiban, a mennyire félgömb felületét sík papíron előtüntetni egyátalán lehetséges. Ha nem a jelölt órában, hanem 1, 2, 3 órával előbb (vagy később) figyeljük meg az eget, akkor a térkép, vagy legalább középső része, még mindig használható. E czélból az egész rajzot a »sark-csil lag* körül balra fordítjuk (később vég zett észleléskor jobbra), úgy hogy a »Dél« felírat I, 2, 3 centiméterrel balra (illetőleg jobbra) essék. Ha most az új »Dél« pontot, a mely e szerint a régitől 1, 2, 3 óra szá mára ugyanannyi centiméterrel jobbra (vagy későbbi észleléskor balra) esik, a sarkkal egyenes vonallal összekötjük, s a sarkból az állandó sarkcsillag — tetőpont távolságot délfelé felrakjuk, megkapjuk az új -j- tető pontot. Ez eljárással egyszersmind azt is lát juk, mily módon kelnek és nyugosznak a csil lagok. Mert ha az új tetőpontból egy 5 cm.-nyi sugárú kört írunk le, ismét megkapjuk a szemhatár fekvését az éghez képest, és min den csillag, mely ezen új szemhatáron kivül

esik, a nyugoti oldalon lenyugodott, vagy a keleti oldalon még fel nem kelt. Végül a mappa nemcsak a nevezett, hanem más napokon is pontosan megadja az ég állapbtját, csakhogy mindig más-más órában, még pedig a térkép alján jelzett óránál annyiszor 4 percczel későbben vagy korábban, a hány nappal előbb vagy utóbb észlelünk a jelzett napnál. A hónap első napjára adott 12 csillagmappa tehát az ég nek úgy napi, mint évi látszólagos mozgá sát híven visszaadhatja. Bolygók (1% ^ januárius 15-ikétől februárius 15-ikéig). M erkúr hajnalcsillag és a Sagittarius csillagképnek a Tej útba eső ré szében áll, honnan gyors mozgásban, csilla gokban szegény tájakon át, az Aquarius felé nyomúl. — Vénus, mely szintén hajnalcsillag, ugyanazon útat követi, csakhogy Merkúrtól mindig kissé nyugotra marad. — M ars éjfél körül nyugszik ; a Halak képé ből kiindulva, egy hónap alatt a K os képé nek nyugoti részébe, a A rietis alá kerül. Januárius 26 ikán együttáll a Jupiterrel. — yu p iter ugyancsak éjfél körül nyugszik és Marsnak az egész hónap alatt szorosan nyo mában m a rád ; januárius 24-ikén födi a Hold. — Saturnus az éj második felében látható és az egész hónap alatt a Virgo csillagzat nyugoti részében y és a Virginis között vesztegel; februárius 5-ikén fedi a Hold. — Uranus az éj második felében kel és midjárt a Librae-től nyugotra kere sendő. Tünem ények (1893 januárius 15-ikétől februárius 15-ikéig). Januárius 15-ikén 8b e. a Vénus és a H old együttállásban. — J a nuárius 16-ikán 1 1 b r. a Merkúr és a Hold együttállásban; 7 b 50=1 4 3 S e. a Jupiter má sodik holdjának fogyatkozása, kilépés. — Januárius 18-ikán 2b 4401 r. újhold. — J a nuárius 19-ikén 7 b 41 1 1 1 e. a Nap a Víz öntő jegyébe lép. — Januárius 20-ikán 9b 3 i m 2s e. a Jupiter első holdjának fogyat kozása, kilépés. — Januárius 2i-ikén a Jjp* Aquarii, 4— 5-ödrendű csillagot fedi a Hold ; az együttállás ideje 4 b 7111 e. — Januárius . 2 3-ikán l o b 2 7 0 1 5 0 S e. a Jupiter második holdjának fogyatkozása, kilépés. — Januá rius 24-ikén éjfélkor a Mars és a Hold együttállásban ; 2b r. a Jupiter és a Hold


54

A CSILLAGOS ÉG.

együttállása bekövetkező födéssel. — J a nuárius 25-ikén 7>) 43™ r. első holdnegyed. — Ja n uáriu s 26-ikán 5b r. a Mars és a Ju p ite r együttállása 1° 37‘-nyi (körülbelül 3 teleholdátm érőnyi) távolságban. — J a nuárius 27-ikén 4I1 e. a N eptunus és a Hold

együttállásban. — Ja n uáriu s 28-ikán 3b r. a H o ld a földközelben áll. — Januárius 29-ikén 5h 55m 4IS e. a Ju p ite r első hold ján a k fogyatkozása, kilépés. — Januárius 30-ikán 7h r. az U ranus és a N ap negyed fényben. — Februárius 1 -én 3I1 37111 r. hold-

W ZS3

DEL

A csillagos ég februárius i-én este 7 órakor Budapesten. tölte. — F eb ru árius 5-ikén 6h e. a Saturnus és a H old együttállása, bekövetkező födés sel ; 7b 5 l m I 9S e. a J u p ite r első holdjának fogyatkozása, kilépés. — F eb ru áriu s 8-ikán 2h r. az U ranus és a H o ld e g y ü ttá llá sb a n ; gli 28111 e. utolsó holdnegyed. —- Februárius 9-ikén 5h r. a H o ld a földtávolban. — F eb ru áriu s 10-ikén 5b lm 2Ös e. a Ju p ite r m ásodik holdjának fogyatkozása, kilépés.— F eb ru áriu s I2 -ik é n '6 h 4101 5 i s e. a J u p i ter negyedik hold jának fogyatkozása k ö zepe ; g t 461a 5 i s e. a J u p ite r első h oldjá nak fogyatkozása, kilépés.

Algol, vagy /3 P ersei változó fényű csillag minimumai : 1893 januárius 17. 2b 9111 e 20. ioh 58111 r. 23.J 7b 47m r 26. 4b 36m r. 29. Ih 25111 r. 31. lob 14111 e . februárius 3. 7*1 3™e 6. 3h 52'n e. 9. Oh 41111 e. 12. 9b 30111 r.

K. R.


55

METEOROLÓGIAI FÖLJEGYZÉSEK A MAGYAR K I R Á L Y I K Ö Z P O N T I I N T É Z E T E N ,

BUDAPESTEN

1892 DECZEMBER HÓNAPBAN.

A. II Légnyomás milliméterben

2b 7h reggel d. u.

Hőmérséklet C. fokban

9^ közép 7^ 2h este reggel d. u.

9* este

A hőmér j séklet C°

Páranyom ás milliméterben

Nedvesség százalékokban

maxi mini 7^ 2h 9h kö 7h 2h 9h közép muma muma reg. d. u. este zép reg. d. u. este •k f zep

|

1 752*8 753*1 753*4 753-6 - 2 - 4 2-9 - 2-1 —0-5 3 0 —6*6 3 2 3*4 3*4 3-3 83 61 85 76 2 51-0 46*9 499 49*3 —5*3 —0-8 —0*3 —21 21 —5-6 3 0 3*8 3*6 3*5 100 88 79 89 3 53*4 542 52*1 53*2 —2-4 —0-3 —6*8 —3*2 - 0 .3 —6*8 3 3 2*9 2 4 2 9 87 65 89 80

4 46*9 42*4 380 42-4 —3*8 —3 4 —2-5 - 3 2 -2 *4 —7-8 3 0 3-2 3-7 3*3 89 91 98 93 5 33-7 301 30*3 31-4 —20 —1-1 —2*0 —1-7 —0 6 —2*7 3*8 4 2 4 0 4 0 96 100 100 99

6 32-2 32*5 31*9 32*2 -3 * 0 —1-1 —2-2 —21 7 35*1 39*7 42*8 39*2 —11 —0*5 - 1-1 —0-9 ; 8 47*4 49*7 51*4 49-5 —2-1 —0-3 —6 0 —2*8 ; 9 50*4 50*9 50*7 50*7 -11-3 —5*2 - 11-2 —9 2 |i0 49*2 48-2 48-2 48*5 -13-4 —9-0 —6.8 —9*7

—0-9 - 3 2 —0*5 —2 9 0.9 - 6*0 —5 2 - 12*8 - 6*6 -1 3 6

11 45*7 44-3 45*3 45-1 —3 4 —0-9 —3*8 —2-7 -0*5 —6*1 <12 46*2 46*2 474 46-6 - 10-2 —5 1 —6*6 —7*3 -3 *2 - 12*8 13 45*3 43*8 45*3 44*8 - 6*8 —20 —0-3 - 3 0 —0*2 —7*6 14 500 52*7 54-4 52.4 1-6 2-8 0*4 1-6 3-1 —0*9 15 52-7 49*8 49*6 50-7 0*4 2-7 2-9 20 3-3 0 4 16 43*7 58*2 18: 56*7 19; 51-5 20| 47*4

49*4 591 55*8 50*7 47-7

54*9 58*9 54*2 48-4 47-5

49*3 58-7 55-6 50*2 47-5

4*8 2*4

0*8 4*7 4*3

21 50*4 50-3 50*5 50*4 - 1 0 22 48-8 48*5 48*5 48*6 —1-4

5*9 47 5-7 7-3 6-5

3-7

2-1 2-0 62 4*2

4-8 31

2*8 6-1 50

3*4 3-9 3-7 100 80 100 3*4 4 0 3*8 92 77 94 3-6 2*7 3 1 79 81 95 2*8 1 9 21 93 90 100 1-8 2*3 2-6 21 84 100 94

3-7 3-9 31 1*7

3-5 3*9 20 3 0 2 7 3*8 4 0 4*1 3*9 4*2

1*3 5 4 10 4*2 6*8 — 1-1 4 1 9-2 — 1*0 3.3 7*4 31 4*8 6-9 5*0

20 —2*4 —0*5 20 0*6 0-4 0*2 —4-5 - 2-1

77 84 82 46 58

77 77 81 49 69

3*9 4-4 36 1*7 1-9

3-2 3*7 92 73 3*8 4 1 98 84 2 7 3*3 92 78 1-6 1-9 80 54 1*5 1*6 88 73

83 78 84 61 92

83 87 85 65 84

20 20 20 2-0 21 2*2 2*6

a

-13*7 —9*0 -14*3 —8*2 -14*4 —7*8 -13*2 - 10*1 -10*4 —9*0 —7*8 —5-7

- 11-6 - 12-2 -11-4 - 11*2 —8*0 —6*8

-11*4 - 11-6 - 11-2 -11*5 —9-1 - 6*8

—8*5 -1 48 —7*8 -148 —7*8 -14-4 —9 9 -13-9 —8-0 - 11*2 —5-7 —8*3

1-4 1*3 13 1-5 1*9

4*9 4*4 4*5 3*5 4-5

1*7 1*7 92 1*6 1*6 92 1-7 1-7 92 1*8 1-8 92 22 2*1 93 2*6 2*5 89

88 93 91 82 80 97 94 87

93 93 93 91 97

89

88 94 93 91

. |748-3j748-l 748*3 748-21—4-7 —1*6 |— 3*8 —3-4 —0*8 — 6-ö| 3*0 | 3*3 | 3*1 3-11 88| 80 87 85

i

S

51-3 53-0 56*6 51*0 44-8 39-4

96 97 87 79 85 81

69 70 76 50 71

26 27 28 29 30 31

51*3 54-8 56*0 48*9 43*5 381

84 77 85 52 77

87 92

100 98

4*6 45 43 3*3 3-6

3*9 41 3*7 2*4 1*5

51-0 52-5 56*8 50*8 44*4 39*2

90 98 96 72 75

85 94 93

4-8 4-5 5*2 3*8 5.1

4:3 —2*4 21 —3*4 23 47*9 48'3 49*6 48-6 —1-9 0-6 —4*9 24 50-3 50*4 50*3 50-3 -5* 6 —4*6 —7-2 -5 * 8 - 4 -4 —8'0 25 50*2 501 51*3 50*5 -12-5 —7-0 - 12*8 - 10*8 —6*6 -13-3 51-5 51*8 57*0 533 46-4 40-9

3 0 3*5 98 2-8 2*6 97 4*3 3-6 100 4 1 4 1 78 4*8 4-3 83

93

88

A csapadékos napok száma 1 4 ; a viharos napok száma 5 . Az egyes elemek szélső értékei (maximum és minimum) k ö v é r betűkkel vannak nyomva.


56

METEOROLÓGIAI FÖLJEGYZÉSEK A MAGYAR KIRÁLYI

KÖZPONTI INTÉZETEN,

BUDAPESTED

1892 D EC Z E M B E R HÓNAPBAN.

7h 2b reggel d. u.

9* este

1 S W 1 N W 4 S W 1 20 2 SE ' E 2 N W 6 3 0 1-7 3 W 3 • NW2 — 4 N 2 N E 2 N E 1 1*7 W G NW 7 40 5 — 6 w » 7 W ' 8 S W 1 9 — 10 N 1

SW 8 w“ SW 8 — N2

7* 2^ 9*> kö reg. d.u. este zép

8 10S 2 10 10*

SW 6 5*7 10* w 6 5 7 10 SW 1 1-7 7 — 0 0 10~ N E 2 1*7 10

11 N E 1 W 8 N W 8 — 12 N E 1 — N1 Nl 13 — 14 N W 8 N W 8 W 1 15 Sl SW 8 W 1

2*3 0*3 0*7 23 1-7

10* 10 10S 10 10

16 SW* w 7 17 N 3 N W 3 18 N W 2 N 1 I S NW 1 W 2 20 W 4 w 2

60 27

9

NW 6 S2 — w 1 w 8

Ózon

1 1*0 2 1*3 8 30 1

éjjel

8*

Felhőzet

napp. Elpárolgás II mm. II

Szélirányok és szélerő

Közép 1 szélerősség ||

B.

Csapadék 24 óra alatt j mm. jt i

3*0 0 70 0 0*7 10

0 6*7 10S 7 7 10 10oo 100 8 7-7 5 10 9 9*7

10 3

2 0 6 10 1 0 0 9 0 0

—

26 27 28 29 30 3 1 :

S1 SW 1 NW* NW 1 S‘ NW*

f t ! 1-6 IS

W

—

l

3*7 10 10 1-3 5*7 10 1 1*0 10 0 0 0*4 5*7 0 5 1*3

0 0 0 10 10 10*

0 0 0 10 10 10*

egész délelőtt havazott. délelőtt 10h“ l h * délután 6^ 9^ ólmos eső. éjjel esett. délután l *1 után kis eső.

0*0 10 8 10

0*3 03 0*7 9*7

1 0 2 0

100 5 100 0

reggel csekély hó.

ny.

00 02 00 01 0 9 * U délelőtt gyengén havazott. delelőtt gyengén havazott. 0*0 0 ’2 * rövid megszakítással egész nap % 0*0 3*0*

0 0 0 0 0 0

21 i 1-9 1-9 71 5 1 4-5 I 5-6 3*53*2 0*34 1680

í !i

1

A szélirányok eloszlása:

rövid megszakítással egész nap reggel és délelőtt havazott.

0-1 •

0 0 0 00 2 0 0 5 10 10 10 100 2 4 0*3 10 2 8 6*7 7 Ó 0*3 10 1 0 3 7 0 0 0 3 * 03 0 0 0 0*0 4 0 01

N1 _ 07 1 — N W 1 07 1 — W 1 07 2 S1 s 2 1*3 9 NE1 — 0-7 10* N 1 w 1 10 10

déltől ; éjjel nagy havazás egész nap havazott ; hófúvás

0 10 01 4 -2 * 0 0 01 1 -5 * 0 0 0*0 1*1 #:o 9 8 04 10 10 0*4 1 1 0 #

21 W* SE 1 _ 0*7 22 E* W 1 N W 2 1*3 23 N 1 S W 1 S 3 1-7 N 1 10 Na 24 — 25

éjjel gyengén havazott. déltől estig havas eső.

0 0*2 0*2 * 3 0*2 1*3 * • 0 0*6 10$ IO j 100 0 0 0*1 8-2 * A 10$ 10* 100 0 10 0*3 23*6 * 10 10* 100 10 10 _ 11*8 * 8 2 6 7 10 10 01 0 9 * 1 0 2*7 8 2 0*8 0 0 33 0 2 00 i_ i 10 10 100 0 6 01 0 1 10* 1 0^ 0

J e g y z e t

N

NE

E

SE

S

SW

W

NW

Szélcsend.

12

6

2

2

7

11

20

16

17

Jeleg magyarázata : köd eső # , hó * , jégeső dara / \ . égi háború villogás C ónos eső G\!), harmat r \ } dér LJ, ny. = csapadék nyoma, N = észak, E = kelet, S = déL W = nyűgöt.

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...

1/2

http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu


Creative Commons

Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.

Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.

2012.03.26. 13:47

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY. H A V I F O L Y Ó I R A T K Ö Z É R D E K Ű I S M E R E T E K T E R J E S Z T É S É R E, K IA DJA

Recommend Documents