This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
természettudományi i alább is 3 l/2 nagy nyolczadrét ívnyi
/^S ^7" T JL V v y
«
tartalom m al; időnként szövegközi ábrák k al illusztrálva.
XXIII. KÖTET.
TVT
I J V / -A. l
évd*J feJ*ében JL •
,
HAVI
,:;“
FOLYÓIRAT
já k ;
nem
: k a P' tago k
részére a Pótfüze
tekkel együtt elö-
KÖ2ÉBDBKÜ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE.
fizetési á ra 6 forint.
1891. NOYEHBER
267. FÜZET.
A fillo x é r a ^ ü g y j e l e n á llá s a * Körülbelül egy évtized óta, mióta a filloxéra-vész Európa szőlőmüvelő országait ellepte, már egész rendes, megszokott dologgá vált, hogy a szőlőmívelő országokból minden nyáron zarándokolnak egyes látogatók Dél-Francziaországba oly czélból, hogy ott a filloxéra-ügyet s a filloxéra ellen való védekezést tanulmányozzák. A tanulmányozás eredménye azután rendesen egy-egy utazási jelen tés alakjában nyilvánul. Ha az ember ezeket a mindenféle nyelven és mindenféle ország ban megjelent utazási jelentéseket figyelemmel átolvassa, két körül mény azonnal szemébe tűnhetik. Az egyik az, hogy a tanulmányo zók rendesen mindig ugyanazokat a helyeket járják be; a második pedig az, hogy a látottak alapján rendesen többé-kevésbbé ellent mondó végkövetkeztetésekre jutnak. A végső eredmény azután ter mészetesen nem lehet más, mint az, hogy a szőlőbirtokos-közönség nem tud eligazodni e sok ellentétes állítás között és nem sok bizodalommal van az efféle utazási jelentések iránt. Ha most mindamellett mégis arra vállalkozom, hogy a múlt nyáron Francziaországban szerzett szőlőszeti tapasztalataimat, a mennyiben azok a szőlő állati és növényi ellenségeire vonatkoznak, röviden előadjam, azzal a szándékkal és óhajtással teszem azt, hogy objektív megfigyeléseim tétovázó szőlősgazdáinknak a védekezés terén némileg biztos tájékoztatóul szolgáljanak. Nem először jártam be most Francziaország borvidékeit; már több mint egy évtized óta jól ismerem ott az embereket, a szőlőket és helyi viszonyok at; nemcsak azt láttam, a hová az odavaló embe* * A földmívelésügyi m. kir. minisztérium a »black-rot« szőlőbetegségnek tanulmá nyozása végett 1891. év folyamán megbízottakat küldött ki Francziaországba. Egyikök, Dr. H o r v á t h G é z a , Társulatunk választmányi tagja, az itt közlött jelentést terjesztette a minisztérium elé, a mely alapos és teljes tájékoztatást nyújt a nagyfontosságú kérdésben. Szerk. Term észettudom ányi K özlöny. X X III. k ötet. 1891.
3^
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
56 2
H O R V Á TH GÉZA
rek elvezettek, hanem egyedül és önállóan is bejártam egyes vidé keket. Szóba álltam .sokakkal, a nagybirtokostól kezdve az utolsó napszámosig, és érintkezésbe léptem a társadalom legkülönbözőbb elemeivel. A mennyiben ugyanazokat a területeket több évi idő közökben ismételve látogattam meg, a szőlőknek nemcsak a jelenlegi állapotát tudtam megitélni, hanem az időközben bennök esett válto zásokat, gyarapodást vag y hanyatlást is. H a m ég hozzáteszem, hogy a franczia szakkörökkel már évek óta folytonos összeköttetésben vagyok és hogy a legellentétesebb áramlatok képviselőivel közelebbi, részben baráti viszonyban va g y o k : talán sikerül megértetnem, hogy alább előadandó tapasztala taim nem felületes benyomások, v a g y egyoldalú értesítések, hanem a tényleges viszonyoknak lehetőleg objektív megítélése nyomán keletkeztek. A legelső kérdés, a melyre szőlősgazdáink felvilágosítást vár nak, bizonyára a íilloxéra-ügyre vonatkozik. H ogyan áll tehát most ez az ügy Francziaországban ? Erre röviden azt válaszolhatom, hogy a filloxérakérdés Francziaországban nem kérdés többé, mert nagyjából már m eg van oldva. Nem értem azokat a vidékeket, a hol a vész m ég csak rövid idő előtt köszöntött b e ; ott a birtokosok néhány félénk kísérleten kivül vagy még nem tesznek semmit, vagy pedig bottal és puskával fogadják a filloxéra vizsgálására kiküldött biztosokat, mint a Champagneban. D e mindenütt, a hol a filloxéra már régebben befészkelte magát, a birtokosok már jóformán tisztában vannak a dologgal s a követendő eljárással. A futóhomok-talajokat mind beültették, és a hol m ég van üres, folyvást ültetik bőven termő hazai fajaikkal, a melyek bőven ontják a nagy fogyasztásra szánt borokat. A hol sík fekvés és elég víz áll rendelkezésre, ott az elárasz tott szőlők foglalnak helyet s buja tenyészetökkel és szép termésökkel borítják a talajt. . A száraz, köves vagy meszes-márgás hegyoldalokról a szőlő többnyire mindenütt eltűnt. A gazda, miután meggyőződött, hogy ily he lyeken nem boldogulhat sem szénkéneggel (helyesebben: szénszulfiddal), sem amerikai szőlőkkel, nem erőlteti tovább a dolgot, hanem vagy más művelés alá fogja, vagy parlagon hagyja háládátlan talaját. A jobb minőségű földeken azonban mindinkább ismét tért foglal a szőlőmívelés. A franczia gazda most már meglehetősen ismeretes tényezőkkel számol és biztos kézzel ragadja m eg az ő saját körül ményeinek leginkább m egfelelő védekezési módot. A tétovázások, próbálgatások és csalódások meddő kora lejárt.
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) A F I L L O X É R A -Ü G Y
JE L E N Á L L Á S A .
563
A szénkéneggel fenntartott szőlők kifogástalanul állanak, kivált a Beaujolais vidékén, a hol egyes községek .ösjszes szőlői gyérítő eljárással vannak már évek óta fenntartva. A jó eteám ényele; láttára sok helyen új szőlőket telepítettek hazai fajokkal és egyenesen azzal a szándékkal, hogy azok majd gyérítő eljárással kezeltessenek. A gyérítést általában fecskendőkkel alkalmazzák. A drága és komplikált szerkezetű szénkéneges ekék alig vannak haszná latban. A szőlős gazdák jól ismerik már a gyérítés szabályait és föl tételeit, valamint általában a szénkéneg filloxéraölő, hatását. Azért nem boldogulhatnak ott már a minden rendű és rangú filloxéra-irtó szerek .feltalálói. Hitelöket vesztették azok is, a kik az alatt az ürügy alatt, hogy a szénkéneg hatását fokozzák, a szénkéneget vízzel, petróleummal és más; anyagokkal vegyítették. Újabban ismét kisért ugyan eg y hasonló »találmány*, t. i. a vazelines szénkéneg (Antiphylloxérique Meunier), a melyet e g y lyoni szénkéneg-gyár az ottani orvosi fakultás két ismert nevű tanárával szövetkezve, nagy hűhóval forgalomba hozott. Igaz, hogy ,e rre sokan lépre mentek, de most kezdik belátni, hogy az egész nem egyéb közönséges szédelgésnél. A magában véve indifferens és hatás talan vazelin épen legbecsesebb tulajdonságától, gyors illékonyságától fosztja m eg a szénkéneget,. a m ely a vazelin miatt nem terjedhet el gyorsan és egyenletesen a talajban és nem fejtheti ki öldöklő hatását. Alkalmam volt több szőlőt megvizsgálni, a melyet vazelines szénkéneggel kezeltek. Tagadhatatlan, hogy az üzletileg érdekelt egyének saját szőlői szépen állottak és semmiben sem különböztek a tiszta szénkéneggel kezelt szomszéd szőlőktől. Ez azonban irány adó épen nem lehet, mert az ember sohasem tudhatja, h ogy vájjon hogyan és vájjon csakugyan vazelines szénkéneget alkalmaztak-e az illetők.* De a hol magánosoknál vizsgáltam meg ily módon kezelt szőlőket, azok gyökerei mind a legnagyobb mértékben tele voltak filloxérával; s az illető szőlők mind menthetetlenül el fognak pusz tulni, ha tulajdonosaik nem térnek vissza a tiszta szénkéneghez. A mi az amerikai szőlőket illeti, ezekre nézve szintén nagyban tisztultak a nézetek. Az a számtalan czifránál-czifrább nevű amerikai szőlőfajta, a mellyel a vesszőkereskedők a filloxérasujtotta szőlős gazdákat elárasztották, lassanként eltünedeztek s a gyakorlat embe rei, azok, a kik szőlőikből nem annyira szőlővesszőt, mint inkább termést, illetőleg bort akarnak kapni, most már csak néhány kipróbált fajtára szorítkoznak. 36 *
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
564
HORVÁTH
GÉZA
A direkttermő amerikai szőlőfajok közül nagyban jóformán csak a Jacquez és az Othelló termesztetik, a m elyek a természetük nek megfelelő talajokban elég ellentálló képességet tanúsítanak. A belőlük szűrt bort csakis a közönséges borokkal való házasftásra használják. Sokkal nagyobb szerepet játszanak azonban az amerikai alany fajok, illetőleg a rájok készült oltványok, a melyek a direkttermő két mindinkább háttérbe szorítják. Az alanyfajok közül legelterjedtebb a Riparia sauvage, n e v e zetesen annak nagylevelű és aránylag vastagabb venyigéjü változa tai (Portalis v. Gloire de Montpellier, Tomenteux, Larges feuilles> Martin des Paliéres stb.), valamint a Vitis Solonis és a Vialla. A Vitis rupestrist gyakran emlegetik, de azért m ég nem sok szőlő van reá oltva. E gy nagyobb szőlőbirtokos a Beaujolaisban az amerikai Oportót kezdi nagyban alanynak használni. H ogy ez alanyfajok közül melyik talajban, melyik válik be legjobban, arra nincsen m ég semmi biztos kritérium. A gazdának magának kell kipróbálni talaját kicsinyben néhány szál alannyal s a melyik faj legjobban díszük, azt kell a nagyban való telepítéshez használnia. Eleinte va gy csak ú gy találomra, vagy pedig elméleti okosko dásokra támaszkodva ültették ki és oltották be az alanyokat. A következm ény az volt, hogy sok oltvány-szőlő előbb-utóbb sárga ságba (chlorosis) esett, elsatnyult és végre elpusztult. Még pár év előtt is elég sok chlorosisban szenvedő és siralmas állapotban levő oltványszőlőt lehetett látni. Most ezek a silányságok jóformán mind eltűntek, s a hol egy évtized előtt csak parlagokat, pár év előtt pedig pusztulófélben levő oltványokat láttam, ott most gazdag ter méssel megrakott buja szőlőkben gyönyörködhettem. Az alany helyes megválasztásánál nem csekélyebb fontosságú az oltványok kifogástalan jó minősége. A sokféle oltásmód s a sok féle oltógép, a melyek a szőlőoltást valóságos sportszerű játékká tették, mind lomtárba kerültek. Az angol párosítás, jó oltókéssel készítve, az az oltásmód, a m ely teljesen kielégítő eredményt biztosít s a m elyet e miatt a gyakorlat is általánosan elfogadott. A telepítés rendesen egy évig iskolában gondozott kész oltvá nyokkal történik. H ogy az oltványok megeredése, összeforr adása és tartóssága lehetőleg tökéletes legyen, az iskolába helyezett oltvá nyok a leggondosabb elbánásban részesítendők. A tapasztalás azt tanítja, hogy az oltványok tartósságának s az oltványszőlők sike rének egyik leglényegesebb föltétele a fiatal oltványoknak okszerű kezelése és folytonos gondozása.
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) A F IL L O X É R A -Ü G Y J E L E N Á L L Á S Á R Ó L .
5^5
A midőn fentebb azt állítottam, hogy a íilloxéra kérdés Francziaországban nagyjában már m eg van oldva, ezzel nem akartam azt mondani, hogy e téren ott már nincs semmi nyilt kérdés, a m ely még tisztázásra vár. Igenis vannak m ég egyes pontok, m elyek további tanulmányozást kívánnak: így pl. még keresni kell a m eg felelő alanyfajokat az oly talajok számára, a melyekben a most ismert amerikai szőlőfajokkal nem lehet boldogulni. D e ezeknek kutatását és tanulmányozását a szőlősgazdák az illetékes szak emberekre bízzák. A franczia szőlősgazda most már nem experimentál, hanem szőlőt termel, még pedig sokat. A filloxéránál sokkal nagyobb gondot ád a franczia szőlős gazdáknak ez idő szerint a peronospora. A peronospora ellen m eg van ugyan és általánosan ismeretes a biztos óvszer, t. i. rézgálicz-oldatokkal való permetezés. De az a körülmény, hogy a permetezést mindig idejekorán, m ég a baj fölmerülése előtt és ismételve kell alkalmazni, a gyakorlat ban igen megnehezíti a védekezést. Nem lévén semmi biztos előjel, a melyből a gomba megjelenését legalább pár nappal előre m eg lehetne tudni, a gazda sokszor megkésik a permetezéssel. K ivált ha a m eg előző évben kevés volt a peronospora, sokan abban reménykednek, hogy most sem fog nagy mértékben mutatkozni s addig húzzákhalasztják a dolgot, míg egyszerre csak beüt a veszedelem. Akkor azután természetesen nyakra-főre permetez mindenki, de gyakran már csak részleges sikert bír elérni. A peronospora gyors megjelenése és terjedése miatt igen fon tos, hogy a megvédelmezendő szőlő minél rövidebb idő alatt bé legyen rézgálicczal permetezve. A kézi erőre berendezett, puttonalakú permetezőkkel, a melyek között még mindig a Vermorel-féle »Eclair«-permetező áll első helyen, elég szaporán folyik ugyan a munka, de m ég gyorsabban s a mellett ép oly jól lehet permetezni a nagy gazdaságra való fogatos, vagy málhás permetező készülékekkel, a mint erről a többi között julius végén Arlesben az ilyen permetező készülékek verse nyén személyesen meggyőződtem. E nagy gazdaságra való permetezők, a m elyek közül a legkitű nőbbek a Vermorel-féle és a Vigouroux-féle fogatos gépek, igen jól be válnak Dél-Francziaország tágan ültetett, karózatlan, sík szőlőiben, de a mi sűrűén ültetett, karózott hegyi szőlőinkben nem lennének czélszerüek.* * Igen jól lehetne azonban az efféle fogatos permetezőket nálunk a burgonyát károsító peronospora (Phytophthora infestans) ellen használni. Ez ellen szintén rézgáliczoldattal lehet védekezni, a mire nézve igen szép sikerű és teljesen meggyőző kísérleteket láttam néhány burgonyaföldön Villefrancheban.
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
66
H O R V Á TH GÉZA
A mi a black-rot betegséget (Phoma uvicola) illeti, arról a fran czia szőlősgazdák általábaii keveset beszélnek. Sokán épen csak híréből ism erik; ámbár a black-rot gombája Dél-Francziaország nagy részében előfordul. Igaz,, hogy többnyire csak oly csekély mérték ben fordul elő, hogy a gazdák rendesen észre sem veszik. Ez idén csak e g y vidéken, a Francziaország délnyugoti sarkában fekvő Armagnacban (Landes- és Gers megyében) mutatkozott a black-rot oly nagy hevességgel, hogy á termés nagy részét, egyes szőlőkben az összes termést rövid pár nap alatt tönkre tette. A black-rot ellenszeréül szintén a rézgálicz-oldatokkal való gon dos permetezést ajánlják, de ennek pozitív sikeréről, megvallom, nem volt alkalmam meggyőződni. Sőt az egyetlen helyen, Aiguillonban, a hol erre nézve ez idén összehasonlító kísérleteket tettek, azt láttam, hogy az illető szőlőben, a m elyet a peronospora is m eg támadott, a rézgálicczal permetezett tőkéken csak annyi volt a black-röt, mint' a: nem permetezetteken ; ellenben ugyanott a perono sporát illetőleg’’ a permetezés jótékony hatása igen szembetűnő módón jelenkezett. A szőlő többi gom ba-betegsége közül az antracnosis (fekete fenésedés) és az oidium általánosan el van terjedve, de rendesen csak itt-ott okoznak szembetűnőbb károkat. Az anthracnosis ellen a vasgálicz- vagy rézgálicz-oldattal való bekenés van ajánlva, az oidium ellen a kénvirággal való behintés. A Coniothyrium diplodiella gomba ez idén Francziaországban nagy ritkaság volt. A szőlőn élő rovarok közül a'Beaujolisban a Cochylis ambiguella nevű szőlőmoly és az Eumolpus vitis nevű bogár mutatkozott nagyobb mennyiségben. K ártételeik csökkentésére a szedetésen kivül eddig m ég nincsen valami sikeresebb módszer használatban.* *
*
*
Há már most a fentebb előadottakból a tanulságot a magyar szőlősgazdák számára le kellene vonnom, igen röviden tehetném azt azzal az egyszerű kijelentéssel: Uraim, magyar szőlősgazdák, köves sék a franczia gazdák példáját. * . Ha a magyar szőlőművelést a szőlő Sok állati és n ö v éh yífellen sége daczárá továbbra is sikeresen folytatni, sőt fejleszteni akarjuk, valóban nem tehetünk mást, mint, hogy — hazai viszonyaink figye lembe vételével — azokon a nyomokon haladjunk, a melyeken a * Saját kísérleteink szerint, melyeket a magy. kir. állami rovartani állomás a folyó év tavaszán Pápán végzett, kitűnő sikerrel lehet az Eum olpus vitis ellen a szénkéneggel védekezni.
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) A F IL L O X É R A -Ü G Y JE L E N
Á LLÁSÁRÓ L.
567
francziák immár czélt értek. Ez áll minden szőlőbetegségre, de kivált a filloxéra-vészre nézve. A szőlők elárasztása nálunk nem igen fog valaha nagyobb tért foglaln i; de annál nagyobb fontossággal bírnak a hazai szőlészetre nézve nagy homokterületeink. Ezt most már országszerte tudják és elismerik s a homoki szőlők telepítése évről-évre folyvást nagyobb mértéket ö l t ; e tekintetben tehát már mi is helyes úton haladunk. Nem állunk azonban ily kedvezően régi szőlőink fenntartása és rékonstruálása dolgában. E részben mi most körülbelül abban a stádiumban vagyunk, mint a francziák tíz évvel ezelőtt. E gyes bátor úttörőket leszámítva, általános bizonytalanság, tapogatózás, habozás és csüggedés mindenfelé! Sokan experimentálgatnak, tanácsokat osztogatnak, de vajmi kevesen tudnak biztos és állandó sikert fel mutatni; a szőlők pedig rohamosan pusztulnak. A mellett — és ez már specziális magyar sz o k á s! — mindenki felülről, a kormánytól várja, sőt követeli a segítséget. A legelső dolog, a mivel a gazdának általában, de a filloxérasujtotta szőlősgazdának különösen bírnia kell, az szerény véleményem szerint — az önbizalom és a,z öntevékenység. Álljon végre a magyar szőlősgazda is a maga lábára és nem várva semmiféle, felső támo gatást, lásson ő m aga bátran és erélyesen a védekezéshez. N e higyjen a sok hivatott és hivatlan prófétának, a ki csak szóval, vagy tollal hirdeti a bölcsességet, de tettekben, vagyis termés hozó szőlők alakjában nem tudja azt beigazolni. N e higyjen, csak a saját szemeinek és saját józan Ítéletének. Nézzen körül az ő saját borvidékén. Ha talál valahol már évek óta gyérítéssel sikerese*! fenntartott szőlőt; — ha talál valahol amerikai alanyokra készült és rendes termésben levő oltványszőlőt; — vagy ha talál amerikai direkttermő fajokkal telepített s már szintén rendes termésben levő szőlőt — a mint mindezeket valóban, m eg is találhatja: — nézze azokat jól körül és okuljon rajtok. A zok a bátor és szerencsés úttörők, a kik a kezdet nehézségeit'm ár sikeresen leküzdötték bizo nyára nem fognak fukarkodni felvilágosításaikkal és szívesen fogják közölni gyakorlati tapasztalataikat akár a gyérítést, akár a szőlőoltást, akár az egyes amerikai szőlőfajokat illetőleg. A gyakorlat az élet mestere. Ilyen gyakorlati tapasztalatok alap ján mindenki könnyen le fogja a maga számára vonhatni a tanul ságot. Könnyen m eg fogja Ítélhetni, hogy mitévő legyen pusztulás sal fenyegetett, vagy elpusztult régi szőlőjével: lehetséges és érde mes-e azt gyérítéssel fenntartani ? vagy telepítsen-e helyére amerikai szőlőket? oltványokat? vagy direkttermőket? hogyan készítse.,és gondozza az oltványokat? stb., stb.
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
568
A F I L L O X É R A -Ü G Y JE L E N Á L L Á S Á R Ó L .
íg y jártak és járnak el a franczia szőlősgazdák. Ezt a gyakor lati eljárást kellene a mi gazdáinknak is követniük. De ehhez mulhatatlanul szükséges volna, h ogy minden szőlőbirtokos maga vegye kezébe a dolgot és ne várja boldogulását összetett kezekkel kizáró lagosan se felülről, t. i. a kormánytól, se alulról, t. i. a parasztvinczellértől. D r. H orváth Géza.
F ö ld ü n k jé g k o r a . A Föld története egyik korszakának, a jégkorszaknak főbb vonásokban vázolt képét óhajtom adni. A pleisztoczén epocha, a melyben a jégkorszak először köszön tött be, a negyedkor régibb feléhez tartozik. E korszak határait geológiai ismereteink jelen állásán lehetetlen pontosan megállapítani, s mindaz, a mit tehetünk, abból áll, hogy egy sereg agyagot, ho mokot és kavicsot »vízözöni képződmény« néven foglalunk össze. Am a közmondásos igazság, »a természetben nincs ugrás« a Föld történetére nézve is á l l ; az események folyamata itt is teljes és nincs megszakítva. Ha tehát mi a Föld történetét bizonyos korsza kokra, képződményeit szisztémákra, szakaszokra, csoportokra stb.-re osztjuk, ezt csupán csak értelmünk munkájának megkönnyebbítése szempontjából tesszük, midőn a reánk nézve érdekesebbeknek és fontosabbaknak látszó eseményeket külön kiemeljük és szerintök számítjuk az egyes korszakokat. Az egyes korszakok voltaképen átmennek egymásba, s az átmenet annál világosabbá válik, minél tüzetesebben sikerül a fő, korszakos események történetébe bele pillantanunk. A lig vannak képződmények, a melyek jobban zavarba hoz hatnák a geológust, mint az úgynevezett áradmányi, a régi geoló gusok »diluviális« képződményei. Ném ely helyen szabálytalan alakú éles kövekkel kevert homok dombok, máshol pedig nagyterjedelmü kavicsrétegek és talán még általánosabban különböző színű agyagfajták ezek, a melyek mindén rend és sor nélkül, gyakran nagyszámú vízhordta szikladarabokat, úgynevezett vándorköveket tartalmaznak. Kétségtelen, h ogy e tele pek nem a víz rendes működésének köszönik keletkezésűket. A vándorkövek külön halmokban, vag y m ég gyakrabban min den rend nélkül vannak az agyagban, mintha a víznek valami szo katlan és rendkivüli hatása hordotta volna össze. Az alföldek sík jain is találunk helyeket, a hol a legfinomabb iszap-, vagy agj/ag-