Természettudományi és Technológiai Kar Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék
Szakdolgozat Cigánd város geoinformatikai adatbázisa
Szerző: Karika Anita, hallgató Témavezető: Prof. Dr. Lóki József, tanszékvezető egyetemi tanár Debreceni Egyetem 2009
Tartalom 1.
Bevezetés
2
2.
Szakirodalmi áttekintés
4
2.1 A térinformatika fogalma
4
2.2 Vektor alapú rendszerek
5
2.3 Térinformatika önkormányzati alkalmazásban
7
3.
A feldolgozás anyagai és módszerei
9
3.1 Az adatok eredete
9
3.2 Szoftverhasználat
10
3.3 Digitalizálás
12
3.4 Attribútumadatok bevitele, térinformatikai nyilvántartások létrehozása
4.
3.5 Terepi bejárás
14
Eredmények
15
4.1 Tematikus térképek, adatnyerési lehetőségek
15
5.
Következtetések, javaslatok
25
6.
Összefoglalás
28
7.
Irodalom jegyzék
30
-1-
1. Bevezetés „Térképet csinálni mindenki tud, de térképet alkotni azonban nem tud mindenki.” Meine (1969) fogalmazta meg leghelytállóbban a térképkészítés lényegét. Napjainkban még mindig nagyon aktuális és talán örökérvényű kijelentésnek számít. Ahhoz, hogy valaki valósághű térképet készítsen, rengeteg ismeretekre van szüksége. Ez a tudás pedig az évszázadok során formálódott, fejlődött ki a ma használatos formára. Fejlett világunkban egyre nagyobb teret hódít a térinformatika. Mindennapi életünk részévé kezd válni. Megjelenik a híradásokban, önkormányzatoknál, iskolákban, stb., de kellő tudás nélkül használhatatlan. A legnagyobb segítséget ezen a téren a számítógépek elterjedése és fejlődése adta. Programok, elektronikus jegyzetek, alkalmazások könnyítik meg a térképszerkesztők dolgát. A feldolgozási idő csökkentével több idő jut bővítésre, újak alkotására. A térinformatika ez által beépül olyan területekre is, ahol korábban csak minimális szinten volt használatos a térképészet. Megjelenik a település rendszerek kialakításában. Mivel több témában alkalmazható ezen a téren, új utak nyíltak meg a fejlődés felé. A kartográfia egy önkormányzat szempontjából igen fontos momentum napjainkban. Ahhoz, hogy új utak, házak épüljenek, telkek, parcellák kimérése történjen, vagy fejlesztési terveket alkothassanak, nélkülözhetetlen egy jó térkép és egy jó szoftver. Tematikus térképekkel pedig kiemelhetjük az aktuális témában fontos dolgokat, rávilágíthatunk egyes problémákra, elemzéseket végezhetünk velük. Minél több információ áll rendelkezésünkre, annál lényegesebb dolgokat alkothatunk. A tematikus térképészettel foglalkozók kezében egy olyan csodás dolog van, mellyel egy új világot mutathatnak be. Engem ez a lehetőség ragadott magával. Ezért is választottam ezt szakdolgozati témámnak. Szerettem volna a számítógépes programok segítségével valami egyedit, hasznosat alkotni. Megmutatni, mi minden hozható ki egy térképből és néhány adatból. A település, amit választottam lakóhelyem, Cigánd. A Bodrogköz egyetlen városa. Az utóbbi pár évben óriási változásokon esett át a fejlődés fényében. Így nem volt kérdéses, megérdemli, hogy közelebbről is megismertessék valamilyen formában. Én ezt a lehetőséget választottam. Dolgozatom 6 fejezetből áll, melyek további alfejezetekre vannak osztva. Fő vonala, hogyan jutunk el a GIS-től egy konkrét település tematikus térképéhez. 1. fejezet a bevezetést tartalmazza.
-2-
2. fejezetben fontosnak tartom a térinformatikát megemlíteni. Ugyanis alapok nélkül nem lehet építkezni. Tartalmazza továbbá a megértéshez szükséges információk leírását. 3. fejezetben ismertetve az adatok beszerezhetőségét és a feldolgozásukhoz nélkülözhetetlen szoftverek rövid leírását, a digitalizálás folyamatát, valamint az attribútum táblázat létrehozását és terepi bejárást. A programokban kitérve az ArcCatalog, ArcMap, ArcToolbox magyarázatára. 4. fejezetben bővebben kifejtve magát a térképszerkesztés folyamatát és a tematikus kartográfiát. Konkrét példákkal szemléltetve néhány alkalmazási eljárást (megjelenítés, lekérdezés stb.) 5.–6. fejezetek a saját tapasztalataimat fejtem ki a témával kapcsolatban, a felmerülő javaslatok megemlítésével. Összegezve a végén a dolgozat egészét. 7. fejezet a felhasznált irodalmat sorakoztatja fel. A bevezetés végén szeretném megköszönni Cigánd város önkormányzatának önzetlen segítségét, különösen Gönczi Zsolt pályázatfelelősnek, valamint témavezető tanár úrnak, Dr. Lóki Józsefnek. Nagyon sokat segítettek közreműködésükkel.
-3-
2. Szakirodalmi áttekintés
2.1.A térinformatika fogalma A térinformatika, angolul Geographical Infromation Systems (GIS), más néven Földrajzi Információs Rendszer az 1970-es évektől kezdtek teret hódítani. Kezdetben csak a GIS elnevezés volt közismert, de az évek folyamán Magyarországon is kezdett meghonosodni térinformatika néven. Mivel mind a szakirodalom és mind a hétköznapi ember ezt szót hallván különböző jelentést tulajdonít neki, érdemes egy kicsit megvizsgálni közelebbről. Elsőként említhető meg „Tomlinson (1972), aki szerint a GIS az információs folyamatok és a térbeli elemző technikák közös területének tekinthető” (TAMÁS J.-DIÓSZEGI A. 1996.). Hasonló elvekre építve mondta Dueker (1979), hogy „a térinformatikai rendszerek eredetileg a számítógépes térképezéshez kapcsolódtak, mára azonban a térinformatika egy sokkal szélesebb tudományterületet ölel át, mint az automatikus térképek előállítása” (LÓKI J. 2007.”b”). Mindketten értették a fogalom eltérését az általános térképkészítéshez és az adattároló rendszerekhez képest. Még jobb megfogalmazásnak tekintem Borrough (1987) megállapítását, miszerint „a GIS rendszereket olyan eszközök együttesének tartja, amelyek különböző célok érdekében a körülöttünk lévő világból térbeli adatokat gyűjtenek, elemeznek és megjelenítenek” (LÓKI J. 2007.”b”). Ebben már megfogalmazódik azoknak a folyamatoknak a leírása, amely a térinformatika lényegét adja meg. De ugyanúgy megragadja ezt Clarke (1986), aki „nagy hangsúlyt fektet a térbeli adatok gyűjtésére, feldolgozására és a képernyőn történő megjelenítésre” (TAMÁS J.-DIÓSZEGI A. 1996.). Ezek a definíciók egymást kiegészítve és tovább fejlesztve adják az alapokat. De nem szabad elfeledkeznünk, hogy ezek nem jöhetnének létre a megfelelő szoftverek nélkül. Itt is akadnak eltérő vélemények, de talán jobb, ha időrendben vesszük, hogy az ezzel foglalkozó emberek miként látták ezt jó pár éve.
-4-
„Cowen (1988) helyesen mutat rá arra, hogy nem tekinthető minden olyan szoftver rendszer térinformatikai rendszernek, amely térképeket tud előállítni” (LÓKI J. 2007.”b”) Tovább vitte a gondolatmenetet Maguire (1991), aki „a térinformatikai rendszereket a hardver, szoftver, adat és felhasználói környezet olyan együttesének tartja, amelyek célja a térbeli jelenségek hatékony elemzése. Ezen kívül felhívja a figyelmet a szakemberek (programozók, térbeli elemzések specialistái, stb.) GIS-sel kapcsolatos ismereteinek fontosságára is” (LÓKI J. 2007.”b”) Tehát szükséges mindenekelőtt olyan szoftver és szoftverismeret, amely nem csak képi értékeket ad, de hozzájuk tartozó adatokon keresztül információkat is nyerhetünk, analizálhatunk. De nem mindegy milyen adatokra van szükség, ugyanis Maguire (1991) szerint eltérő célok vezérlik a különböző szakembereket. Más egy természetföldrajz vagy egy társadalomföldrajz iránt érdeklődő indíttatása. Ezáltal különböző egységeiket veszik figyelembe, kinek az adatbázisok, esetleg a szoftverek, míg másoknak a térbeli elemzések a döntő fontosságúak. DETREKŐI Á.-SZABÓ GY. (2002) évek óta foglalkoznak a GIS fogalmával. Meghatározásuk szerint: „a térbeli információk elméletével és feldolgozásuk gyakorlati kérdéseivel foglakozó tudomány (ismeretág) elnevezésére a térinformatika kifejezést használjuk. Tekintettel arra, hogy a hely, amelyhez az információk kapcsolódnak, a Föld, égitestünk görög nevéből kiindulva a térinformációs rendszerek helyett a geoinformációs rendszerek, a térinformatika helyett pedig a geoinformatika elnevezés is szokásos.” A fent említett fogalmakból mára egyszerű meghatározni, hogy számomra mi is valójában a GIS: Egy olyan információs rendszer, amely az adatok gyűjtését, tárolását, elemzését, feldolgozását és megjelenítését teszi lehetővé különböző igényeket kielégítve úgy, hogy magában foglalja a hardver, szoftver, adatok és felhasználó alkotóelemeket.
2.2 Vektor alapú rendszerek
A térinformációs rendszereket együttesen alkotja a szoftver, a hardver és az adatok. Ahhoz, hogy a valós világot tudjuk ábrázolni egy modellt kell alkotnunk négy szintre lebontva. A valós világot alkotó jelenségeket az elméleti modell adja meg elsőként. Következő szinten a logikai modellben a jelenségeket, objektumokat digitális formába hozzuk. De ebben csak
-5-
a szükséges adatokat használjuk. Míg végül adatgyűjtésen keresztül jutunk az objektumok fizikai modelljéig. (DETREKŐI Á.-SZABÓ GY. 2002.) Az objektumokat két adattípussal jellemezhetjük: geometriai és leíró. A leíró adatok körébe tartoznak az objektumok tulajdonságai, más néven szakadatok (attribútumok). A geometriai adatokhoz a helyzet megadása tartozik, melyeket vektor és raszter rendszerekben jeleníthetünk meg.
1. ábra Objektumok definiálása (DETREKŐI Á.-SZABÓ GY. 2002. nyomán) A vektor alapú rendszereket a pontok és azokat összekötő vonalak alkotják, mivel alapegysége a pont és ezeket jellemző koordináták, azaz vektorok segítségével adhatjuk meg. A poligon zárt görbe vonallal határolt terület. Vektorokat irányított szakaszokkal állíthatjuk elő (vektorok kezdő- és végpontok rendezett párja). Vektor rendszerek közé sorolható az ArcView és ArcGIS szoftverek. Mindkét program angol nyelvű, de néhány alap dolog elsajátítása után kezelése nem okoz gondot. Sokat segítettek a megértésben LÓKI JÓZSEF (2000): GIS alapjai című könyve, melyben az ArcView 2.1 szerkezetét vázolja fel. Ezt tovább fejlesztve az interneten nagyszerű magyar és angol nyelvű ismertetőket találhatunk. Magyar forrásnak aktuálisabb példánya IVÁNYI P. (2005) segédlete, amely az ArcGIS 8.3-at mutatja be sorozat formájában (Internet 3-7.).
-6-
Az angol nyelvű oldalak között az ESRI cég hivatalos honlapján találunk információt [2]. Az oldalon megtalálható az ArcGIS és azon belül az ArcMap szoftver részletesebb leírása. Az új térképek szerkesztésétől kezdve a rétegeken, a lekérdezéseken, táblázatokon át egészen a nyomtatási kép készítésig alapos ismertetést nyújt bárki számára. DETREKŐI Á.-SZABÓ GY. (2002) könyvükben megemlítik azokat az alkalmazási területeket, ahol ezen rendszereket használják. Ilyen a földhivatal, önkormányzat vagy akár a közművek területén. De részletesebben és példákkal szemléltetve ELEK ISTVÁN: Bevezetés a geoinformatikába (2006) című könyvében foglalkozik ezzel. Említésre méltó 3 terület. Az első a közmű-üzemeltetés, melyben jól körülírja, hogy a részterületeken hogyan jelenik meg a GIS. A hálózati nyilvántartás, ügyfélszolgálat üzemirányítás témában adta lehetőségeket ecseteli. A másik terület az ingatlan-nyilvántartási rendszerek. Előnyök felsorolása mellett kitér konkrétan a magyar rendszerre, a földhivatalok felépítésére, számítógépesítésére. A projektek közül BIIR, INFOCAM programokat behatóbban mutatja be. Az önkormányzati nyilvántartást már más szemszögből járja körül. Megemlíti a szöveges és térképi adatbázisokat, majd összekapcsolva milyen új dolgokat adhatnak ki. Aztán miként lehet szövegből térképet készíteni, lezárva pár alkalmazási területtel.
2.3 Térinformatika önkormányzati alkalmazásokban
Legnagyobb arányban az önkormányzatok használják fel az adatbázisokat. Minél nagyobb egy település, annál kiterjedtebb adatbázist alkalmaznak. Az adatok mennyisége határozza meg azt is, hogy építsék fel, milyen funkciók szerepeljenek elsősorban egy programban. Ugyanis nem mindegy mit és hogyan tárolnak, dolgoznak fel, adatokat miként kezelik. Ezekből alakulnak ki egy sajátos információs rendszer, melynek célja a minőség, értelmezhetőség és hasznosíthatóság. SZALAI L. (2007) egyik cikkében írta le, hogy miként élnek a térinformatika adta lehetőségekkel. Konkréten Pesterzsébet példáján keresztül vezeti le, hogy hatalmas problémát az anyagi hiány okozza. Így Pesterzsébet is egy meglévő és az általam is használt ESRI ARCGIS-t vette igénybe. Az ügyintézők számára elérhető és egyszerű alkalmazást választottak, melyeket a későbbiekben kiterjesztettek a polgármesteri hivatal többi részlegére is. Olyan
-7-
adatbázist állítottak össze, melyben utóbb könnyedén lehet korrekciókat végrehajtani, Következésképpen a fejlesztéseket is egyszerűbben véghez lehet vinni. Ellenben NAGYVÁRADI L.–PIRKHOFFER E. (2008) munkájukban arra az esetre térnek ki, melyben az önkormányzatoknak nincs elég anyagi forrásuk egy ilyen szoftver beszerzésére és ezáltal kénytelenek egyéb módszert megvalósítani. Sokan vállalták azt, hogy egy saját rendszert dolgoznak ki, valamint ezen a téren jártas szakembert vesznek fel. Fejlesztőket bíztak meg egy alkalmas program kidolgozásra. A publikációban szintén SZALAI L.(2007) munkájához hasonlóan létező példát említenek. Nevezetesen Kozármislenyt. A tervezésnél azokat az egyedi igényeket vették figyelembe, mely a hivatalban dolgozók munkáit segíti és megkönnyíti. Felsorakoztatják a GIS adat- és térképi rendszerének előnyeit és hátrányait. Előnyökként könnyű kezelhetőséget, tematizálhatóságot, nagy tároló képességet említik meg. Míg a hátrányok között szerepelnek az analóg adatok átalakításához szükséges nagy élőmunka igény. Ami a legfontosabb ebben a dokumentációban, hogy megemlítik a számomra is hasznos alkalmazásokat. Említést tesz az adatbázisokban való keresésre, mely történhet helyrajzi szám, vagy név, esetleg egyéb adatok alapján. Egyéb információs elemek kapcsolását (fotó, jegyzet, nyilvántartás stb.) vagy ezen tájékoztatások által grafikai kiértékelések alkothatók. OROSZ B. (2000) szintén példákon keresztül vezet be egy önkormányzati térinformatikai rendszer felépítésébe. Ő azonban már a térinformatikai szemszögből vizsgálja főként ezt a témát a fent említett szerzőkkel ellentétben. Bővebben kitér a rendszer adta lehetőségekre, hangsúlyozva a rétegzés fontosságát. Számára az egymástól független rétegek összekapcsolva is megfelelő információt biztosítanak a felhasználó számára, de eshetőség szerint azoknak is célra vezető, akik csak egy réteg adataira kíváncsiak. A gyors hozzáférhetőséget az adatlapok és digitális térképek összekapcsolásában látja. Munkámban én is erre törekszem, mivel számos út nyílik meg számunkra, ha megértjük fontosságát. MOLNÁR A. (2000) ugyancsak ezt a rétegelvűséget támogatja. Viszont ő a szabályozás területén alkalmazza. Számára előnyét a hatósági munkáknál, a végrehajtásban látja, mivel a témákat egyesíti egymás felett és ezáltal segíti az egyeztetést, összehasonlítást, mely a végrehajtás elengedhetetlen feltétele. Egészében véve mindegyik írásban fellelhető a helyrajzi számok, tulajdonosok és ezekhez tartozó információk fontossága. Mivel az ingatlan nyilvántartásokban szerepel egy kataszteri térkép az ingatlanról, a tulajdoni lap a tulajdonos adatainak leírása, szinte alap dolognak tekinthető, ha egy ilyen adatbázist szeretnénk létrehozni.
-8-
3. A feldolgozás anyaga és módszere
3.1. Adatok eredete
Minden munka kezdete az adatok gyűjtésével kezdődik. Kétféleképpen juthatunk hozzájuk. Elsőként az elsődleges adatnyerés, amely a saját magunk által megalkotott, nem származtatott adatokat jelenti (pl. terepi felmérés, kérdőív stb.) A következő a másodlagos, amiben már mások által összegyűjtött adatok, információk kerülnek felhalmozásra. Mindkét módszernek vannak előnyei és hátrányai. Származhat kárunk abból is, ha magunk alkotunk (pontatlanság, tévesztés), de abból is, ha másokra hagyatkozunk (figyelmetlenség, hanyagság és a fent említettek is). Csak biztos forrásból szabad dolgozni. Utána kell járni, hiteles, korrekt, szavahihető-e a kapott, szerzett információ. Különben kárba veszhet a későbbi munkánk, ha nem figyelünk kellően ezekre. Tekintettel arra, hogy nem saját mérésekből dolgoztam térképeimet levezetett térképeknek tekinthetjük, minthogy a már meglévő térképeket dolgoztam át és próbáltam aktualizálni a lehetőségeimhez mérten. A kapott adatok, térképek többnyire még az ezredforduló előtti állapotokat mutatták, egy 2007-es légi felvétel segítségével mind a házakat, mind az utakat maihoz hasonlóra tudtam kialakítani. Szakdolgozatomban többnyire a Cigánd önkormányzata által számomra kiadott anyagból dolgoztam. Fellelhető ezek között egy Cigándot ábrázoló térkép, melyen megtalálhatóak a helyrajzi számok, az adott terület meghatározása (lakott terület, beépítetlen terület stb.). Ez egy nem elfogadható szerkezetű digitális térkép, amelyet digitalizálással hoztam megfelelő formátumúra. Egyúttal a közművesítésről is rendelkezésemre bocsátottak térképeket, melyeket vetületbe kellett illeszteni a munka megkezdése előtt. Az attribútum-halmazt az imént említett Cigánd telekhatáros térkép és Microsoft Excel tábla alapján hoztam létre. Kiegészítésként hozzáfűztem saját készítésű fényképeket a városról és a honlapjáról letöltött hivatalos ismertetőket a nevezetes épületekről.
-9-
3.2 Szoftverhasználat
Az ESRI által kidolgozott szoftvert először 1969-ben került piacra. Az ArcView Windows alatt futó szoftver, melynek az évek alatt számos változatát adták ki. A program angol nyelvű és használatához kellő szintű tudás szükséges. Az ArcGIS 9.2-es változata az, amit jelen esetben ismertetni szeretnék, mint a téma feldolgozását segítő szoftvert. 2006-ban jelent meg szintén az ESRI cég neve alatt. Ebből is kitűnik, hogy egy komoly programról van szó. Felhasználható térképek, adatbázisok készítésére, összekapcsolására, lekérdezésekre, átalakításokra (raszter-vektor, vektor-raszter, stb.). Fontos megemlíteni a benne megjelenő programokat, melyeknek külön nevet is adtak. ArcCatalog: ez azon része, amely térkép, adatbázis, file, könyvtárkezelést végzi. Számunkra azért lényeges, mert az alapművelet definiálását itt tudjuk elvégezni, azaz shape file-okat itt tudunk létrehozni. Geoadatbázisokban tárolja a térbeli és nem térbeli adatokat. Ezeken belül adathalmazok, tovább bontva adatosztályok és adattípusok találhatóak meg. Ilyen adattípus a pont, vonal, poliline, poligon, ezek megadásával szabjuk meg a shape file-t. Ezen túlmenően megmutatja az adatbázisokat jellemző meta adatokat is (térbeli, koordináta adatok, információt tartalmazó adat). Beállíthatjuk a vetületeket is. Ebben a dolgozatban az EOV koordinátákat használtam, ugyanis ez a Magyarországon elfogadott és leggyakrabban használt vetület. ArcMap: Térképek szerkesztése, elemzése, nyomtatási kép készítése. A munkaablak két részre van osztva. A bal oldalt egy LAYERS, azaz témák feliratú ablak van, mely arra szolgál, hogy a megjeleníteni és használni kívánt térképeket és a hozzájuk kapcsolódó adatokat kapcsolhassuk ki és be, attól függően, mire van éppen szükségünk munka közben. A felső sorokban az ikonok segítik az alkalmazások, feladatok elvégzését. Itt akár még a méretarányt is mi magunk beállíthatjuk digitalizálás, vagy nyomtatási kép készítése közben. A jobb oldali nagy ablakban láthatjuk a megjelenített térképeket, rétegeket. Ezen az oldalon végezhetjük el a munkákat. Az adatok felvitelét egy attribútum táblázatba is végezhetjük el. Akár saját magunk által, akár már meglévő táblázatot szeretnénk alkotni, megtehetjük. ArcToolbox: Adatok importálása, exportálása, térképek vetítési rendszerének, és a koordináta rendszerének definiálását végezhetjük itt el. Lehetséges mind a munkafolyamat megkezdése előtt és után is a használt vetületi rendszer megadása. Az ArcGIS 9.2-es szoftverben egyszerre csak egy alkalmazást működhet. Tehát több réteg indítható, de csak egyet kezelhetünk. A felhasználói felület különböző méretekre alakít-
- 10 -
ható. A parancsikonok és legördülő menüsor segít a teendők végrehajtásában. A Toolbar paranccsal további ikonokat helyezhetünk a sorba, attól függően, mire van szükségünk. A legördülő menüket végignézve az alábbiakat emelném ki. A File menüben a már más programokban is általánosságban használt parancsok léteznek. Ilyen például a megnyitás, mentés, nyomtatás, de megjelenik nyomtatási lappal kapcsolatos választási lehetőségek és az export és import. Az Edit legördülő sor szintén a szokásos lehetőségeket rejti magában. Másolás, törlés, beillesztés, keresés, elemek kiválasztása szempontok szerint, a kiválasztott elemekre nagyítás. A View menüben már a programra jellemző parancsok jelennek meg. Az adatok vagy a rétegek kiválasztása, nagyítás az imént említettekben, a fent rámutatott toolbars parancs, vagy az adatok tulajdonságainak megtekintése. Az Insert menüsorban főként azokat az utasításokat találhatjuk meg, amelyek a nyomtatási képnél lesznek leginkább használhatóak. A külalak kialakításában játszik fontos szerepet. Ide tartozik a cím megírása, betűtípus és méret, jelmagyarázat, szélrózsa, képek és objektumok beszúrása. A Selection legördülő sorban kiváltképp a nevéből is kitűnik, hogy az adatokat, vagy a térképeken történő kiválogatás alkalmazható (pl. objektumok, táblázatok, stb.) A Tools menüben megtalálható a fent említett ArcCatalog, geokódolás, x,y koordináták megadása, stb. parancsok. A Windows-nál pedig a Toolbox, átnézeti kép megjelenítése, stb. A Help parancsban pedig a működést segítő kiegészítések és magyarázó szövegek találhatóak. Az adatokat térképi, grafikus és táblázatos formában tudjuk megtekinteni. A hozzáadott témákat tetszőleges sorrendbe is rendezhetjük, figyelembe kell venni, hogy a sorrendben felül lévők az alatta lévőket takarhatják. A témákra kattintva jobb egérgombbal újabb lehetőségeket kapunk a feladatokhoz. Itt tudjuk az attribútum táblázatokat megnyitni. Nagyítás, illetve kijelöléssel is a kiválasztott objektumra ugorhatunk. De megtekinthetők ebben a menüben a rétegek tulajdonságai is. Mindezeket összevetve leszögezhető, hogy ez a szoftver megadja a lehetőségeket változatos és új dolgok megteremtésére.
- 11 -
3.3 Digitalizálás
A digitális tematikus térkép létrehozásához egy alaptérképre és adatbázisra van szükségünk. Az alaptérkép lehet papír alapú vagy digitális változat, a lényeg, hogy megfelelő formában legyen, hogy a szükséges programban megnyitható legyen. Az általam használt, egy már digitális, de az adatok hozzárendelésére nem alkalmas megjelenésű térkép volt. A térképen a telekhatárokat csak vonalak határolták. Ezek a vonalak nem alkottak összefüggő poligonokat. Az első feladat e korrekciók végrehajtása. A belső területeken így poligonokat hoztunk létre, melyekhez már adatokat rendelhetünk hozzá. A területek körbe digitalizálása nem az egyszerű módszerrel történt, hanem a SNAPPING beállítással. A parancs azt a célt szolgálja, hogy már meglévő digitális állományokban lerakott digitális pontokat ismerje fel a megadott rétegekben. Az azonosítás alapján tökéletesen megadható a földrészletek és utak határai. Az épületek ugyanebben a formában voltak megadva. A feldolgozási folyamat lényege a fent említettekkel megegyezik. Az eltérés csupán csak annyi, hogy ezt is külön rétegként definiáljuk. Fontos, hogy a rétegeket a Magyarországon használt EOV vetületi rendszerbe adjuk meg. Mivel az eredeti térkép is ebben szerepel, szükséges ez a lépés. Az Egységes Országos Vetület, egy síkvetület, melyet 1975-ben vezettek be. Alapfelülete az IUGG/1967 ellipszoid. A koordinátái egyediek, mivel az irányok pozitívak a tájolásnál és a kezdőpontot az ország határán túl helyezték el, így minden x érték kisebb és minden y érték nagyobb 400km-nél (UNGER J. 2004.). Következő rétegek már a bővítést, kiegészítést szolgálják. A továbbiakban a közüzemi objektumok felviteléről lesz szó. A kiinduló térképek pdf formátumúak voltak. Legfontosabb eljárás a vetületbe illesztés volt. A pdf formátumot tif-ként kellett kimenteni, hogy az ArcGIS-ben elkezdhessük a munkát. A minősége kissé romlott az átalakítás során, de a kapott eredmény is jó alapot biztosított. Ezután a GEOREFERÁLÁS paranccsal olyan pontokat kerestem, amelyek mind a földrészletek shape file-ban, mind az aktuális közmű térképen megtalálható volt. A pontos illesztéshez 15–25 pontra volt szükségem. Miután elértem a kívánt illesztést, egy shape file-ban kellett elmentenem a térképeket. A shape file-ok alapján pedig a digitalizálás folyamatával új rétegekben a gázvezetékeket, elektromos vezetékeket, vízhálózatot és csatornákat hoztam létre.
- 12 -
Az elkészült rétegekben némi eltérést fedeztem fel a mai megjelenéssel kapcsolatban. Ezért újabb térképet felhasználva próbáltam aktualizálni az épületeket a belső területeken. Az ehhez használt térkép már vetületben volt, így csak a digitalizálás folyamatát kellett megoldani.
3.4 Attribútum adatok bevitele, térinformatikai nyilvántartások létrehozása Az attribútum adatok bevitele történhet külön táblázatban, esetleg digitalizáláskor, vagy egyéb rendszerekből importálva. Fontos az adatok megfelelő és hasznos formában, tartalommal rendelkezzenek. Ha geoinformatikai adatbázist szeretnénk létrehozni, nem elég a táblázatokat megalkotni, szükséges, hogy az adott helyre vonatkozó koordinátákat adjuk hozzá (ELEK I., 2006). A térképszerkesztés tehát nem csak a digitalizálás folyamatából áll. Megfelelő adatok bevitele is hozzátartozik egy jó adatbázis létrehozásához. Szükség van különböző információkra az adott településről. Az adatok összegyűjtése után a tervezés a következő folyamat, melyben meghatározzuk miként is szeretnénk felépíteni az adatbázist (pl. mire van szükségünk, miből milyen lekérdezéseket tudunk végrehajtani, stb.). Az egyik legmeghatározóbb és leghasznosabb adat egy önkormányzati adatbázis kiépítésénél a helyrajzi szám. A beazonosítást segíti elő egy adott település telkeinél. Ezek nélkül nem lehetséges hivatalos ügyeket elintézni a területtel kapcsolatban. Minden esetben információk sokasága kapcsolódik hozzá (pl. tulajdonos neve, épületek száma a telken, terület típusa, stb.). A telkek típusaként feltűntethető, hogy beépített vagy beépítetlen terület, vagy akár közterület körébe tartozik. A beépített részeknél a táblázatot kibővíthetjük a következő adatokkal is. Megemlíthető a tulajdonos neve, épület házszáma, melyik utcához tartozik. Ide sorolhatóak a középületek, melyek vagy az önkormányzat kezében, vagy egyéb szervezetek tulajdonában vannak. Itt a helyrajzi szám mellett más jellegű információkat rendelhetünk hozzá. Képek és leíró jellegű adatok beépítése az adatbázisba látványosabb eredményekhez vezethet. Újabb adatként feltűntethetjük a település szavazókörzeteit. Ezeket hozzákapcsolva további lehetőségek állnak rendelkezésünkre.
- 13 -
A fent említettek alapján egy komplex adatbázis alakítható ki, mely a későbbi munkafolyamatokhoz nagyszerű alapot kínálnak. A közüzemi rétegeknél azonban nem mindig volt lehetőség attribútum táblázatot megvalósítani. Így ezek csak említési szinten fontosak, hogy létezhetnek. Az attribútum adatok nélkül valóban nem lehet teljes értékű geoinformatikai adatbázist összeállítani. A térképek és táblázatok együttes alkalmazása arra jó, hogy ha dönteni akarunk bizonyos esetekben, segítségükkel hamarabb megtalálhatjuk a felmerülő kérdésre a választ (ELEK I., 2006).
3.5. Terepi bejárás
A terepi bejárás folyamán a már meglévő térképeket és adatbázist próbáltam tovább fejleszteni és frissíteni. A felmérés során a város utcáiban a hiányzó és kérdéses házszámokat azonosítottam be. A már kész adatbázisban előfordultak olyan esetek, hogy a kapott tulajdonos nevek és házszámok eltértek a térképen mutatottakkal. Így szükséges volt ezen adatok hitelesítésére a terepi bejárás. Azonban előfordult olyan eset is, hogy sem a térképen, sem pedig a lakóházakon nem volt feltűntetve a pontos cím. Ezáltal az adathiány miatt az attribútum adatok között megtalálhatóak üresen hagyott rekordok. A bejárás során a nevezetesebb épületekről, építményekről készítettem néhány fotót, melyet az épületek shape file attribútumában helyeztem el a későbbiekben részletezett módon az ArcView segítségével.
- 14 -
4. Eredmények 4.1 Tematikus térképek, adatnyerési lehetőségek A tematikus térképkészítést egy már digitális formában lévő térkép alapján történt. Azonban a telkeket töréspontok határolták, így nem volt értelemszerű, hogy hozzájuk rendeljük az adatokat. Egységes poligonokra volt szükség a megfelelő forma kialakításához. A térkép által snapping digitalizálással új réteget hoztunk létre, melyet Földrészletek néven alkottunk meg. A földrészletek shape file attribútum táblájába a helyrajzi számok és az utca nevek kerültek be. A táblázat mezőit adattípusokba soroltuk be. Attól függően, hogy milyen információ típus kerül az attribútum táblába, határozható meg a beosztás. Lehetőségünk van integer típusú (egész számok 4byte-on tárolva), small integer (-2(16-1) és 2(16-1)) közötti egész számok) , float ( lebegőpontos tizedes törtek), decimális (az előre meghatározott számú egész és tizedes jeggyel megadott törtszámok), string, logical (logikai érték), date (dátum), double (dupla), text (szöveg) (LÓKI J. 2007.”a”). Jelen esetben a helyrajzi számokat a string típusba soroltam be. A 2. ábrán az eredeti kapott térkép látható a teljes kiterjedésében, a 3. ábrán pedig az ADOBE PHOTOSHOP segítségével nagyítással kiegészített térkép ismerhető fel.
- 15 -
2. ábra. Az eredeti digitális térkép töréspontokból
3. ábra. Adobe Photoshop segítségével egy nagyítási kép az eredeti térképből.
- 16 -
A táblázat adatait akár a térképünkre is ráhelyezhetjük a következő formákban. A földrészletek shp file HRSZ attribútumát a PROPERTIES menüben a LABELS fülben kiválasztva írattathatjuk ki. A 4. ábrán ez látható, ahogyan a telekhatárokon belül megjelennek a helyrajzi számok. Ugyanezzel a módszerrel akár az utca neveket is megjeleníthetjük.
4. ábra. A helyrajzi számok megjelenítése a földrészletek shape file-ban
- 17 -
Az épületek szintén poliline formában voltak eredetileg. Így itt is alkalmazni kellett a poligonok készítését. Az elkészült ÉPÜLETEK shape file táblázatában már a helyrajzi számokon kívül megjelentek az utca, házszám, tulajdonos neve, mely szavazó körzetbe tartozik, a középületeknél megemlítve a funkcióját, néhány képpel és leírással illusztrálva. Az attribútum táblázatnál szintén be kellett állítani az adatok típusát. Mindegyik mező besorolása a string típusba történt, ugyanis a számmal megadott információk nem rendelkeznek értékekkel, csak sorszámnak tekinthetők.
5. ábra Épületek jelmagyarázattal
- 18 -
Az középületeknél a könnyebb tájékozódás érdekében színskálával könnyen kiemelhetjük és a színek megadása mellett egy jelmagyarázat segítségével egyértelműbbé tehetjük a felismerést. Ezt a legegyszerűbben a LAYER PROPERTIES, azon belül a SYMBOLOGY fülnél kell kiválasztani a CATEGORIES beállítást. Itt az UNIQUE VALUES-ban megadható melyik mező alapján szeretnénk a beosztásunkat elvégezni. Jelen esetben az intézményeket kell választanunk, hogy ezek alapján felmutathassuk a színek segítségével az elkülönítést. Ha számunkra megfelelőek a színek, akkor az elfogadás után azonnal megjelennek a térképen a jelmagyarázattal a beosztásunk. A térképen jól látható, hogy a fontosabb intézmények a város központjában helyezkednek el. Ez hasznos lehet egy területi eloszlás vizsgálatakor. Azonban az ilyen megjelenítésekkel szemléletesebbé tehetjük egy idegen ember számára az alapvető információkat is.
6. ábra. Intézmények megjelenítése
- 19 -
A leíró adatok és képek megjelenítése szintén hasznos dolog. Ha képeket és egyéb információkat rendelünk egy adott épülethez, poligonhoz, akkor tömör és hasznosítható ismertetőkkel egészíthetjük ki adatbázisunkat. Jelen esetben az intézményekhez szöveges leírásokat és fotókat rendeltem, mely által látványosabb és tartalmasabbá vált a táblázatom. Ezen tájékoztató jellegű adatokat az ArcGIS korábbi változatában, az ArcView-ban sikerült megjeleníteni. A táblázaton belül külön mezőket hoztam létre a képeknek (Képek1, Képek2) és a szöveges feljegyzéseknek (Információ). A THEME menüben a PROPERTIES parancson belül a HOT LINK fülben ki kellett választani melyik attribútum táblában és azon belül melyik mezőre definiáljuk a megjelenítést. A képeknél értelemszerűen az image file-ok kerültek meghatározásra, míg az információnál txt kiterjesztés. A megfelelő link hozzáadása után a táblázatban, egy HOT LINK parancsikonra kattintva a kiválasztott épületeknél megjelenik a kért fotó vagy a szöveges dokumentum.
7. ábra. HOT LINK által megjelenített kép az ArcView-ban
- 20 -
A közműhálózat térképeit egy pdf formátumban sikerült elérnem. Ezen állományokat először is ki kellett tif formátumba menteni, hogy az ArcGIS-ben megjeleníthető legyen. Ezután a vetületbe illesztés módszerét kellett alkalmazni, hogy a digitalizálás elkezdődhessen. A georeferálás egy olyan folyamat, amely segítségével felelteti meg az adott képpontokat koordinátákkal (ELEK I., 2006.). Itt ez a rendszer a földrészletek koordináta rendszere, amely a már fentebb említett HD1972 Egységes Országos Vetület. A vetületi transzformációt a GEOREFERENCING parancssorral értem el, úgy, hogy a már vetületben lévő földrészletek shape file-t és az adott közmű tif file-t megnyitom együtt. Aztán a képen kijelöltem olyan pontot (GCP pont), amely ugyanolyan pontosan megadható a shape file-nál is, majd a földrészleteknél is bejelöltem ugyanazt. Több ilyen pontpárra volt szükség a pontos illesztés érdekében. Mikor kellő mértékű megfeleltetést elértük, a kapott térképet shape file-ként elmentettük. Ezzel a módszerrel sikeresen létrejött az elektromos hálózat, vízhálózat, csatornahálózat, gázvezeték hálózat és a TR állomások térképei.
8. ábra Georeferálás folyamata
- 21 -
9. ábra Gázvezeték hálózat jelmagyarázattal
- 22 -
A várost 3 szavazó körzetre osztották fel. Az elkülönítés az utcák alapján történt, de egyes utcák több alkotórészbe is beletartoznak. Az ÉPÜLETEK attribútum táblájában egy pdf formátumú körzetlista alapján kerültek be. Így leválogatások során könnyen megfigyelhető a területi eloszlás, a szavazókörzetek méretei, kiterjedései. A SELECT parancsikonnal is bármit kijelölhetünk, de ebben az esetben az attribútum táblában történt a kiválasztás. Ez nem csak térképen jelent lényeges információt, hanem egyben megkaphatjuk az adott körzetbe tartozó tulajdonosok nevét és pontos címét.
10. ábra. Az 1. szavazókörzet kijelölése az attribútum táblázat alapján
- 23 -
Az alaptérkép egy 1980-as években készült térkép alapján készült el. Ezáltal a tartalma mára elavult. A frissítés egy ortophoto által készült el. Az ÉPÜLETEK shp-t összevetve kijöttek az évek során lebontott, vagy újonnan épített épületek különbsége. Megváltozott néhány közintézmény helye is. Az ortophoto a 2007-es viszonyokat foglalja magába. Ez az időintervallum mondható aktuálisnak, mivel a városban történnek fejlesztések, de az elmúlt 1 évben nem zajlottak le nagyobb átalakítások. Egyetlen egy épületnél használtam a mai formáját, a Szabadidő központnál, ahol is a 2007-es kép alapján még csak az alapok vannak meg, de a valóságban már elkészült az épület teljesen és a megnyitója is lezajlott. Mivel elég fontosnak tartottam ezt mind képekkel és leírásokkal bemutatni, kénytelen voltam digitalizálni az alapok alapján. A többi különbség főleg az épületek alakjában mutatkozik meg. A mai formáját szintén digitalizálással, folyamatával értük el. Azaz újabb poligonokat hoztunk létre. A már nem létező épületeket ki kellett venni az adatbázisból. Ahol új építmények voltak, ott pedig digitalizálással helyeztük el ezeket. Az attribútum táblában a hiányzó adatok kitöltése volt a következő feladat az új, vagy átalakított rekordoknál. A javított és a régi térképeket összevetve láthatóak a különbségek, ezt mutatja be a következő ábra.
11.ábra A régi és új épületek összehasonlítása a földrészletek shape file-on (1980-as évek kék színnel, 2007-es piros színnel)
- 24 -
12. ábra Az eredeti épületek halvány kékkel, míg a javított épületek piros színnel az ortophoton
- 25 -
5. Következtetések, javaslatok Az ArcGIS program használat közben rádöbben az ember, hogy mennyi minden áll rendelkezésére, hogy a saját maga és mások munkáját megkönnyítse. A szoftver nagyszerű lehetőség azok számára, akik egyaránt szeretik a földrajzot és hivatást éreznek az informatika iránt is. Ezeket akarat és főleg kitartás nélkül nehéz megvalósítani. Rengeteg tennivalót igénylő feladat, de ha egyszer elkészül egy adatbázis, nagyon sok ember munkáját könnyíti meg. Ezen adatbázisokat számos területen fel lehet használni (hivataloknál, önkormányzatoknál, konferenciákon stb.) Egyedüli gátoló tényező a szoftver hiánya. Napjainkban viszont szinte már elengedhetetlen kelléke egy önkormányzatnak, vagy egyéb hivataloknak ez, vagy ehhez hasonló program megléte. A tematikus térképek szintén könnyebbítést jelentenek a felhasználások során. Minél több információ áll rendelkezésünkre és ezeket táblázatokban a térképekhez tudjuk rendelni, annál színesebb és értékesebb tematikus térképhez jutunk hozzá. A tematikus térképészet manapság elengedhetetlen szinte a hétköznapokban is. De a legfontosabb az elkészítésüknél, hogy a jelmagyarázat megfelelő formában és minőségben álljon rendelkezésünkre. Ugyanis egy jó térkép egy rossz jelmagyarázattal szinte használhatatlan. Ezért nagyon kell figyelni, hogy mindent, amit ki szeretnénk íratni a térképünkre egyértelmű legyen. A szakdolgozat elkészítésének fázisának nagyobb részét, körülbelül a 85%-át az adatfeldolgozás tette ki, míg a maradék százalékba az adatgyűjtésre szánt idő. Miután a megfelelő adatok a rendelkezésünkre álltak, kezdődhetett a tényleges szoftverhasználat és feldolgozás. A számomra megszerzett ismeretanyag egy önkormányzat adatbázisának kiépítésének témájában túlságosan kezdetleges és hiányosnak tartom. Ugyanis amint már említettem a témámhoz kapcsolódóan találtam hasonló jellegű cikkeket, de kérdéskör és feldolgozás szempontjából némi űr fedezhető fel a szakirodalomban. Esetlegesen csak kevés ember érzett hivatást arra, hogy ha készített is ilyen adatbázist, egy publikációval is párosítsa. Pedig ezen téma elterjedése és felhasználása mára igen fontossá vált. Az önkormányzatok adatbázisának kiépítéseinek módjáról nagyszerű cikkek születtek, melyek által újabb következtetések vonhatók le egy másik település hasonló rendszerének a kiépítésekor. Tanulhatnak a hibákból és a pozitívumokat is bátran elleshetik. Ezen publikációk bárki számára elérhetőek, így lehetőség adódhat ezek felhasználására
- 26 -
A javítások során felmerült néhány probléma, mely a téma további alkalmazását és továbbfejlesztését igényelheti. Az épületek aktualizálásakor sajnos nem állt rendelkezésemre egy aktuális telekhatárokat megjelenítő térkép. Így egyes házszámoknál gondot okoztak a következő problémák. Új telek létrejötte, vagy már meglévő megszűnése esetleg bővülése, vagy összevonása az egymás mellett lévőknek. A házszámok beazonosításakor szembesültem ezzel a problémával. Ezáltal a teljes aktualizálás nem jött létre, csak az épületek shape fájlban. Tehát a későbbiekben folytatható lesz ezen adatbázis módosítása és újabb adatok felvétele még több információval, adattal. Remélhetőleg a közeljövőben egyre több hasonló célú és tartalmú, esetlegesen részletesebb feldolgozású adatbázisok látnak napvilágot és könnyítik meg ezáltal az emberek életét.
- 27 -
6. Összefoglalás A kitűzött céljaim a szakdolgozatommal kapcsolatban a lehető legtöbb és legjobb tudásom szerint próbáltam elérni. Sikerült egy olyan adatbázist létrehozni, amely egy településről az alapvető adatokat tartalmazza, mind térképi, mind táblázatos formában. Dolgozatom által betekintést nyújtottam a térinformatika világába. Összevetésre kerültek különböző a témában jártas és nagyszerű eredményeket elérő emberek véleményei és fogalmai. A definíciók sorai között nem található olyan, amely ne magyarázná meg a geoinformatika lényegét. Igaz néhányan elfogultan alkották meg eszméiket, ami által némi hiányosság is fellépett. De tudva mennyire foglalkoztak ezekkel, megengedhetőnek tekinthető ez a szubjektivitás. .A témámhoz hasonló cikkek bár igen rövid terjedelműek és a feldolgozás folyamatát csak említési szinten találhatjuk meg, de a végeredményről, az eredményekről bővebb ismertetőt adnak. Ezek által megfigyelhetőek a települések adta lehetőségek kihasználása és a problémák orvoslása. A másodlagos adatnyerés alapján sikerült olyan adatokhoz hozzájutnom, amelyek egy alap adatbázis létrehozását segítették elő. A kapottakat tekintve rendelkezésemre állt digitális formátumú térképek, Excel táblázatok, pdf formátumú adatok és térképek. Az adatokat a város önkormányzata bocsátotta felhasználásra számomra, mely nélkül nem is jöhetett volna létre ez a dolgozat. A szoftverhasználat ismertetésekor bepillantást nyertünk az alkalmazott szoftverek alap funkcióiba. Megismerkedhettünk a főbb lépésekkel, melyek segítségével új térképeket alkothatunk. A szoftverismertetők mind angol, mind a magyar nyelvűek, nagyszerű leírást biztosítanak a kezdők, de akár a haladó felhasználók számára. Persze szükséges volt az órai keretekben tanultakra is, melyek a problémásabb részek nyújtottak magyarázatot. Az eredmények eléréséhez is több lépcsőfokon keresztül vezetett az út. Elsőként a digitalizálás folyamata volt a legfontosabb. Egyszerre történt a telkek digitalizálása és az attribútum kitöltése. Ez azért volt lényeges, mert így kisebb volt az esélye a tévesztéseknek és kevesebb időre volt ezáltal szükség a feldolgozáskor, mintha a digitalizálás után történt volna az adatfelvitel. A tematikus térképek készítése inkább alkotói képzelet eredménye a megadott korlátok között, mintsem egy egyszerű végkifejlett. Szükség volt tudni azt mi minden hozható ki a létrehozott térképekből és azokat olyan formára alakítani, amely kicsit önmagamat is tükrözi.
- 28 -
Ezen része a dolgozatnak engedi meg a legnagyobb alkotói szabadságot. Mi magunk választhattuk ki a formákat, színeket, magyarázatokat. Ettől lehet egyedit és értékeset alkotni. A dolgozatommal ez volt a célom. S mivel minden tudásomat belevetettem, talán elmondható, hogy sikerült az elhatározásaimat megvalósítani. A szakdolgozatom reményeim szerint közreműködhetett abban, hogy ezt a fajta munkát bemutatva kedvet és lehetőségeket biztosítottam a témában még nem jártas emberek számára.
- 29 -
Irodalomjegyzék DERTEKŐI Á. – SZABÓ GY.(2002): Térinformatika. Budapest, Nemzetközi Tankönyvkiadó, 380 p. ELEK I. (2006): Bevezetés a geoinformatikába. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 365 p. LÓKI J. (2007): Digitális tematikus térképészet. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 205 p. LÓKI J. (2007): GIS (Geographic Information System) alapjai. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 158 p. MOLNÁR A. (2000): A rétegelvű térinformatikai módszerrel készített településrendezési szabályozás. Falu Város Régió Terület- és településfejlesztési folyóirat 2000/8. pp. 27-30. NAGYVÁRADI L.-PIRKHOFFER E. (2008): A modern geográfia kihívása: a térinformatika önkormányzati alkalmazásának új lehetőségei Kozármisleny példáján. Földrajzi Értesítő 2008.LVII.évf.3-4. füzet, pp. 299-311. OROSZ B. (2000): Térinformatika a települési karakterkutatásban, Falu Város Régió Területés településfejlesztési folyóirat 2000/8. pp. 23-26. TAMÁS J.–DIÓSZEGI A. (1996): Térinformatikai praktikum. DATE–EFE FFFK, 242 p. UNGER J. (2004): Bevezetés a térképészetbe. Szeged, JATEPress Kiadó, 215 p. Cigánd város hivatalos honlapja: http://www.cigand.hu/ ESRI, ArcGIS Desktop Help (2005): http://webhelp.esri.com/arcgisdesktop/9.1/index.cfm?TopicName=welcome DR. IVÁNYI P. (2005): ArcGIS 8.3 segédlet. http://e-oktat.pmmf.hu/webgui/www/uploads/images/244/segedlet-1.pdf DR. IVÁNYI P. (2005). ArcGIS 8.3 segédlet 2-1. http://e-oktat.pmmf.hu/webgui/www/uploads/images/245/segedlet-2-1.pdf DR. IVÁNYI P. (2005). ArcGIS 8.3 segédlet 2-2. http://e-oktat.pmmf.hu/webgui/www/uploads/images/246/segedlet-2-2.pdf DR. IVÁNYI P. (2005). ArcGIS 8.3 segédlet 2-3. http://e-oktat.pmmf.hu/webgui/www/uploads/images/247/segedlet-2-3.pdf DR. IVÁNYI P. (2005). ArcGIS 8.3 segédlet 4. http://e-oktat.pmmf.hu/webgui/www/uploads/images/249/segedlet-4.pdf SZALAI L. (2007): Térinformatika Pesterzsébeten http://terinformatikaonline.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=92&Itemid=46
- 30 -
