TERMÉSZETISMERET 5. Témák órákra bontása
Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója
Fejlesztési terület Célok, feladatok
Az anyagok világa
Ismeretanyag Az egész fejezetben: 1. Tudomány, technika, kultúra A problémafelvetés és a probléma megoldására irányuló vizsgálódás igényének kialakítása, fejlesztése. A tudományos megismerés, vizsgálódás iránti érdeklődés fenntartása, fokozása.
1. Tudomány, technika, kultúra Tanórán bemutatott vizsgálatról feljegyzések, rajzok készítése. 2. Anyag, energia, információ Anyagok csoportosítása megfigyeléssel és kísérletekkel megállapított tulajdonságok alapján. 5. Állandóság és változás Az anyagok és testek érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése, A környezetben előforduló élő és élettelen anyagok csoportosításához szempontok keresése. megnevezése, összehasonlítása. Változások felismerése két különböző állapot összehasonlításával.
1.
Az anyagok jellemzése
A közvetlen környezet egyes anyagainak felismerése, megnevezése, bizonyos tulajdonságaik alapján történő csoportosítása, előre megadott halmazképző fogalmak (az anyagok észlelhető tulajdonságai) alapján.
2.
Az anyagok összetétele
A közvetlen környezet egyes anyagainak felismerése, megnevezése, csoportosítása az összetétel alapján. A kísérlet mint bizonyítási módszer alkalmazása anyagok tulajdonságainak meghatározásában, jelenségek felismertetésében. Keverékek készítése, a kapott új anyag megfigyelése, megnevezése. Keverékek és oldatok szétválasztása többféle módon.
1. Tudomány, technika, kultúra Megfigyelések, egyszerű kísérletek elvégzéséhez szükséges készségek megalapozása. Kísérlet vagy vizsgálat önálló elvégzése. A balesetmentes kísérletezés szabályainak megismerése, betartása. Tanórán bemutatott vizsgálatról feljegyzések, rajzok készítése. 2. Anyag, energia, információ Anyagok csoportosítása megfigyeléssel és kísérletekkel megállapított tulajdonságok alapján. 5. Állandóság és változás Az anyagok és testek érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése, megnevezése, összehasonlítása. Változások felismerése két különböző állapot összehasonlításával. Az anyagi minőség, anyagfajta megváltozásával járó jelenségek megfigyelése, értelmezése, megnevezése. Keverékek, oldatok készítése, szétválasztása.
anyag, az anyagok jellemzői (halmazállapot, szín, szag, oldódás), a víz tulajdonságai és megjelenési formái,
egynemű anyagok, keverékek és ezek szétválasztása (oldás, szűrés, párologtatás, mágnesezés), összetétel
3.
Az anyagok halmazállapota
Olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás megfigyelése, példák gyűjtése a természetben, a háztartásban, az iparban. Hétköznapi és kísérleti tapasztalatok összehasonlítása, a közös vonások kiemelése.
1. Tudomány, technika, kultúra Megfigyelések, egyszerű kísérletek elvégzéséhez szükséges készségek megalapozása. 5. Állandóság és változás Az anyagok és testek érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése, megnevezése, összehasonlítása. Változások felismerése két különböző állapot összehasonlításával.
halmazállapot, a halmazállapot összefüggése a hőmérséklettel, olvadás, párolgás, forrás, lecsapódás, fagyás,
A víz fagyáskor történő térfogatnövekedésének bizonyítása, következményei a környezetben (példák gyűjtése, pl. kőzetek aprózódása, vízvezetékek szétfagyása).
4.
Környezetünk anyagai: a levegő
A kísérlet mint bizonyítási módszer alkalmazása anyagok tulajdonságainak meghatározásában, jelenségek felismertetésében. A levegő egyes tulajdonságainak kísérletekkel való igazolása (összenyomható, a benne található egyik összetevő, az oxigén táplálja az égést, van tömege). A légnyomás elemi szintű értelmezése.
1. Tudomány, technika, kultúra nyomás, légnyomás, oxigén, Megfigyelések, egyszerű kísérletek elvégzéséhez szükséges készségek nitrogén, szén-dioxid megalapozása. Kísérlet vagy vizsgálat önálló elvégzése.
5.
Az égés
A kísérlet mint bizonyítási módszer alkalmazása anyagok tulajdonságainak meghatározásában, jelenségek felismertetésében.
1. Tudomány, technika, kultúra gyors és lassú égés, az égés Tanórán bemutatott vizsgálatról feljegyzések, rajzok készítése. feltételei, gyulladási hőmérséklet 5. Állandóság és változás Változások felismerése két különböző állapot összehasonlításával. Az anyagi minőség, anyagfajta megváltozásával járó jelenségek megfigyelése, értelmezése, megnevezése.
6.
Tűzvédelem és tűzoltás
A kísérlet mint bizonyítási módszer alkalmazása anyagok tulajdonságainak meghatározásában, jelenségek felismertetésében. A tűzveszélyes anyagokkal való bánásmód és a tűz esetén szükséges teendők elsajátítása, gyakorlása.
1. Tudomány, technika, kultúra tűzesetek megelőzése, a tűzoltás Megfigyelések, egyszerű kísérletek elvégzéséhez szükséges készségek módjai megalapozása. Kísérlet vagy vizsgálat önálló elvégzése. A balesetmentes kísérletezés szabályainak megismerése, betartása.
7.
Környezetünk anyagai: a víz
8.
Összefoglalás: az anyagok világa
9.
Ellenőrzés Élet a kertben
2. Anyag, energia, információ oldódás, oldat, oldószer, oldott Anyagok csoportosítása megfigyeléssel és kísérletekkel megállapított anyag, természetes vizek, tengervíz, édesvíz, csapadékvíz tulajdonságok alapján. Oldatok készítése, a kapott új anyag megfigyelése, Oldódás és olvadás megkülönböztetése. 5. Állandóság és változás megnevezése. Az anyagok és testek érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése, megnevezése, összehasonlítása. 1. Tudomány, technika, kultúra A csoportmunkában történő tanulás módszereinek kialakítása. Olvadás és oldódás közötti különbség felismerése megfigyelés, kísérleti tapasztalatok alapján.
Az egész fejezetben: 1. Tudomány, technika, kultúra A problémafelvetés és a probléma megoldására irányuló vizsgálódás igényének kialakítása, fejlesztése. A tudományos megismerés, vizsgálódás iránti érdeklődés fenntartása, fokozása.
10.
Élő vagy élettelen?
A növények életfeltételeinek igazolása kísérletekkel. Az éti csiga megfigyelése.
4. A felépítés és a működés kapcsolata Önfenntartó életjelenségek, szervek és a szaporodás megnevezése konkrét növényfajok esetében.
11.
A virágos növények testfelépítése
A szerkezet és a működés összefüggéseinek felismerése és megfigyelése a virágos növények testfelépítésén keresztül. A növények környezeti igénye – termesztése, valamint szerveinek felépítése – működése közötti oksági összefüggések feltárása, magyarázata.
4. A felépítés és a működés kapcsolata Testfelépítés, életmód kapcsolatának felismerése nagyobb növényés állatcsoportok példáján. 7. Környezet és fenntarthatóság Az élőlények környezethez való alkalmazkodását bizonyító tulajdonságok bemutatása ismert példákon.
12.
A virág és a termés I.
A növények környezeti igénye – termesztése, 7. Környezet és fenntarthatóság valamint szerveinek felépítése – működése közötti Az élőlények környezethez való alkalmazkodását bizonyító oksági összefüggések feltárása, magyarázata. tulajdonságok bemutatása ismert példákon. Egy tipikus kétszikű növény virágának vizsgálata; a tapasztalatok rögzítése.
virág, porzó, termő, ivarlevelek, takarólevelek, csészelevelek, sziromlevelek, megporzás, mag, termés,
13.
A virág és a termés II.
A növények környezeti igénye – termesztése, 7. Környezet és fenntarthatóság valamint szerveinek felépítése – működése közötti Az élőlények környezethez való alkalmazkodását bizonyító oksági összefüggések feltárása, magyarázata. tulajdonságok bemutatása ismert példákon. Egy tipikus egyszikű növény virágának vizsgálata; a tapasztalatok rögzítése.
virág, porzó, termő, ivarlevelek, takarólevelek, lepellevelek, megporzás, mag, termés,
élő-élettelen, életjelenségek, anyagcsere, tápanyag, ragadozó, növényevő, légzés, hely- és helyzetváltoztató mozgás, szaporodás, növekedés szerves anyagok, növényi szervek, létfenntartó szervek (gyökér, gyökérzet, szár, levél), szaporító szervek
14.
A növények anyagcseréjének vizsgálata
A növények környezeti igénye – termesztése, 4. A felépítés és a működés kapcsolata valamint szerveinek felépítése – működése közötti Önfenntartó életjelenségek, szervek és a szaporodás megnevezése oksági összefüggések feltárása, magyarázata. konkrét növényfajok esetében.
15.
A zöldségeskert növényei I. A paprika, a paradicsom és a fejes káposzta
A zöldségfélék szerepe az egészséges táplálkozásban, fogyasztásuk egészségvédelmi szabályainak megismerése. Ismert kerti növények összehasonlítása adott szempontok (testfelépítés, életfeltételek, szaporodás, anyagcsere) alapján. Az egyes fajok környezeti igényei és gondozási módja közötti összefüggés megismerése. A kert életközösségként való értelmezése. Zöldségfélék ehető növényi részeinek összehasonlítása. A termény és a termés megkülönböztetése konkrét példákon keresztül. A főbb növényi szervek és a módosult növényi részek azonosítása ismert példákon.
7. Környezet és fenntarthatóság Az élőlények környezethez való alkalmazkodását bizonyító tulajdonságok bemutatása ismert példákon.
16.
A zöldségeskert növényei II. A zöldségfélék szerepe az egészséges A vöröshagyma, a fokhagyma, a burgonya táplálkozásban, fogyasztásuk egészségvédelmi szabályainak megismerése. Ismert kerti növények összehasonlítása adott szempontok (testfelépítés, életfeltételek, szaporodás, anyagcsere) alapján. Az egyes fajok környezeti igényei és gondozási módja közötti összefüggés megismerése. Zöldségfélék ehető növényi részeinek összehasonlítása. A termény és a termés megkülönböztetése konkrét példákon keresztül. A főbb növényi szervek és a módosult növényi részek azonosítása ismert példákon.
7. Környezet és fenntarthatóság Az élőlények környezethez való alkalmazkodását bizonyító tulajdonságok bemutatása ismert példákon.
szállítónyaláb, erezet, gázcserenyílás, raktározott anyagok (keményítő, olajok), módosult növényi rész, gumó, zöldség, palánta, a zöldségnövények környezeti igénye, főgyökérzet, főeres levél, bogyótermés, egynyári és kétnyári növény,
a zöldségnövények környezeti igénye, mellékgyökérzet, mellékeres levél, illóolaj,
17.
A zöldségeskert növényei III. A sárgarépa és a petrezselyem
A zöldségfélék szerepe az egészséges táplálkozásban. Ismert kerti növények összehasonlítása adott szempontok (testfelépítés, életfeltételek, szaporodás, anyagcsere) alapján. Az egyes fajok környezeti igényei és gondozási módja közötti összefüggés megismerése. Zöldségfélék ehető növényi részeinek összehasonlítása. A termény és a termés megkülönböztetése konkrét példákon keresztül. A főbb növényi szervek és a módosult növényi részek azonosítása ismert példákon.
7. Környezet és fenntarthatóság Az élőlények környezethez való alkalmazkodását bizonyító tulajdonságok bemutatása ismert példákon.
a zöldségnövények környezeti igénye, karógyökér
18.
A zöldségeskert gondozása
A talaj tápanyagtartalma és a növénytermesztés közötti kapcsolat felismerése. A földigiliszta megfigyelése, összehasonlítása az éti csigával. A kert életközösségként való értelmezése.
2. Anyag, energia, információ Tünetek értelmezése a természet jelzéseiként (pl. hervadás). 3. Rendszerek A természeti és mesterséges fogalompár alkalmazása a lakókörnyezet vizsgálatában. A lakó- és iskolai környezetben megfigyelhető egyszerű rendszerek elemzése.
trágyázás, ültetés, gyomnövények, földigiliszta jelentősége, gyűrűsféreg, bőrizomtömlő, féregmozgás, korhadékevő
19.
Hívatlan látogatók a kertben
A fenntarthatóságot segítő szemlélet megalapozása a kártevők elleni védekezés kapcsán. A kártevők alapvető rendszertani (országszintű) besorolása és a kártevők hatására bekövetkező elváltozások értelmezése. A kerti madarak szerepének bemutatása a kártevők megfékezésében.
7. Környezet és fenntarthatóság Az élőlények környezethez való alkalmazkodását bizonyító tulajdonságok bemutatása ismert példákon.
burgonyabogár életmódja, rovarok, bogarak, káposztalepke életmódja, lepkék, teljes átalakulás, pete, lárva, hernyó, báb, puhatestűek, köpeny, zsigerzacskó, átalakulásos fejlődés, átalakulás nélküli fejlődés
20.
A gyümölcsöskert és a szőlő
A gyümölcsfélék szerepe az egészséges táplálkozásban, fogyasztásuk egészségvédelmi szabályainak megismerése. Ismert kerti növények összehasonlítása adott szempontok (testfelépítés, életfeltételek, szaporodás, anyagcsere) alapján. Az egyes fajok környezeti igényei és gondozási módja közötti összefüggés megismerése. Gyümölcsfélék termésének összehasonlítása. A termény és a termés megkülönböztetése konkrét példákon keresztül. A főbb növényi szervek és a módosult növényi részek azonosítása ismert példákon.
7. Környezet és fenntarthatóság Az élőlények környezethez való alkalmazkodását bizonyító tulajdonságok bemutatása ismert példákon.
évelő növény, gyümölcs, szilva, őszibarack, csonthéjas termés, alma, almatermés, dió, szőlő, szőlőtőke, fürt, csemegeszőlő, borszőlő, alkohol
21.
A gyümölcsöskert és a szőlő gondozása
A kártevők alapvető rendszertani (országszintű) besorolása és a kártevők hatására bekövetkező elváltozások értelmezése.
1. Tudomány, technika, kultúra A tudomány és a technika mindennapi élettel való kapcsolatának megismertetése, az egyéni felelősség gondolatának megalapozása. 3. Rendszerek A természeti és mesterséges fogalompár alkalmazása a lakókörnyezet vizsgálatában. A lakó- és iskolai környezetben megfigyelhető egyszerű rendszerek elemzése.
tárgyázás, komposzt, élősködő, permetezés, metszés, almamoly, szilvamoly, monília, peronoszpóra, lisztharmat
22.
Környezetkímélő gazdálkodás
A vegyszermentes védekezés fontosságának 7. Környezet és fenntarthatóság tudatosítása, a biológiai védekezés lehetőségeinek Környezettudatos magatartás kialakítása. és jelentőségének felismerése.
23.
Dísznövények, fűszernövények
A rendezett és szép környezet iránti igény felkeltése. Az ember személyes felelősségének felismertetése a környezet alakításában.
24.
Összefoglalás: élet a kertben
25.
Ellenőrzés Ház körül élő állatok
Az egész fejezetben: A megismerési algoritmusok alkalmazása az állatok megfigyelése és bemutatása során.
3. Rendszerek A természeti és mesterséges fogalompár alkalmazása a lakókörnyezet vizsgálatában. A lakó- és iskolai környezetben megfigyelhető egyszerű rendszerek elemzése. 1. Tudomány, technika, kultúra A csoportmunkában történő tanulás módszereinek kialakítása. 4. A felépítés és a működés kapcsolata A hierarchikus rendszerezés elvének megismerése
környezetkímélő gazdálkodás, biokertészet, vetésforgó, csalogató vetés, riasztó vetés, hernyóöv dísznövények, erkélyláda, zöldfűszerek
26.
Állatok a ház körül
A madárvédelem évszakhoz kötődő tennivalóinak elsajátítása, gyakorlása.
4. A felépítés és a működés kapcsolata Önfenntartó életjelenségek, szervek és a szaporodás megnevezése konkrét állatfajok esetében.
27.
Állattenyésztés, állattartás
Az ember és az állatok sokrétű kapcsolatának megláttatása, a felelős állattartás igényének kialakítása, szokásrendszerének formálása. Az állatok védelme iránti felelősség megértése. Önálló kutatómunka a kutya háziasításával kapcsolatban. Az állatorvosi felügyelet jelentőségének felismerése az ember egészségének védelmében.
1. Tudomány, technika, kultúra Az információ gyűjtéséhez és feldolgozáshoz szükséges kommunikációs készségek megalapozása.
28.
A baromfiudvar lakói
A felépítés és a működés kapcsolatának 4. A felépítés és a működés kapcsolata bemutatása a testfelépítés és az életmód Önfenntartó életjelenségek, szervek és a szaporodás megnevezése vizsgálatán keresztül. konkrét állatfajok esetében. A természettudományos gondolkodásmód fejlesztése az élőhely-szervezet-életmód, a testfelépítés-működés-egyedfejlődés közötti oksági összefüggések feltárásával. A rendszerszemlélet fejlesztése a madarak jellemzőinek összegyűjtésével, a lényeges jegyek kiemelésével. A hierarchikus rendszerezés elvének megismerése és alkalmazása.
csontváz, gerinces, gerincoszlop, szárny, házimadarak, toll, pehelytoll, fedőtoll, evezőtoll, csőr, házi tyúk, mindenevő, tojás, kotlás, fészekhagyó, pulyka, házi kacsa, házi lúd, vízimadár
29.
A szarvasmarha, a juh és a kecske
A felépítés és a működés kapcsolatának 4. A felépítés és a működés kapcsolata bemutatása a testfelépítés és az életmód Önfenntartó életjelenségek, szervek és a szaporodás megnevezése vizsgálatán keresztül. konkrét állatfajok esetében. A természettudományos gondolkodásmód fejlesztése az élőhely-szervezet-életmód, a testfelépítés-működés-egyedfejlődés közötti oksági összefüggések feltárásával. A rendszerszemlélet fejlesztése az emlősök jellemzőinek összegyűjtésével, a lényeges jegyek kiemelésével.
gerinces, emlő, emlősök, pata, patások, tülkös szarv, növényevő fogazat, redős őrlőfog, összetett gyomor, kérődző, tej és tejtermékek,
háziállat, madár, házi veréb, széncinege, állandó madár, molnárfecske, madárvédelem, fészekodú, madáretető, a házi légy életmódja haszonállatok, tenyésztés, az állattartás szabályai
30.
A házi sertés
A felépítés és a működés kapcsolatának bemutatása a testfelépítés és az életmód vizsgálatán keresztül. A természettudományos gondolkodásmód fejlesztése az élőhely-szervezet-életmód közötti oksági összefüggések feltárásával. Az egészséges életmódra való törekvés erősítése az állati eredetű táplálékok fogyasztásával kapcsolatos egészségügyi szabályok megismertetésével.
4. A felépítés és a működés kapcsolata Önfenntartó életjelenségek, szervek és a szaporodás megnevezése konkrét állatfajok esetében.
31.
Összefoglalás: ház körül élő állatok
A megismert állatok csoportosítása különböző szempontok szerint. A rendszerszemlélet fejlesztése az állatcsoportok lényeges jegyeinek kiemelésével. Gerinces és gerinctelen állatok testfelépítése közötti különbségek azonosítása. A környezethez való alkalmazkodás bizonyítása példákkal, következtetések levonása. A hierarchikus rendszerezés elvének megismerése és alkalmazása.
1. Tudomány, technika, kultúra A csoportmunkában történő tanulás módszereinek kialakítása. 4. A felépítés és a működés kapcsolata A hierarchikus rendszerezés elvének megismerése
32.
Ellenőrzés Az időjárás
Az egész fejezetben Az oksági gondolkodás fejlesztése a természeti környezet jelenségeinek magyarázata, a légköri alapfolyamatok közötti oksági összefüggések feltárása során. Természeti törvények felismerése, alkalmazása a hétköznapi jelenségek értelmezésekor.
Az egész fejezetben 4. A felépítés és a működés kapcsolata Időjárási adatok, képek, térképek, időjárás előrejelzések értelmezésének megalapozása 7. Környezet és fenntarthatóság Az időjárás élőlényekre, a természeti és mesterséges környezetre gyakorolt hatásának felismerése, megfigyelése. Energiatakarékos szemlélet, életmód megalapozása. 4. A felépítés és a működés kapcsolata A földre sugárzott energia jelentőségének belátása.
33.
A levegő felmelegedése
34.
A levegő hőmérsékletének változása
A légkör általános felmelegedésének helyi és globális következményeinek felismerése példákban. A levegő hőmérséklet-változásának észlelése, mérése. A mért adatok rögzítése, ábrázolása. Napi középhőmérséklet, napi és évi közepes hőingadozás számítása. A hőmérséklet és a gazdasági élet közötti kapcsolat bizonyítása konkrét példák alapján.
2. Anyag, energia, információ Egyes technikai eszközök (hőmérő) működésének megfigyelése, a működés feltételeinek értelmezése a mindennapi környezetben. 5. Állandóság és változás A gyakran használt mennyiségek mértékegységeinek fokozatos megismerése (oC), mérésének gyakorlása.
emlős, patás, mindenevő fogazat, agyar, ormány, egyszerű gyomor
légkör, időjárás, időjárási elemek, üvegházhatás napi középhőmérséklet, napi hőingadozás, évi középhőmérséklet, évi közepes hőingadozás
35.
Víz a légkörben
A fizikai jelenségek (halmazállapot változások) bemutatása a csapadék keletkezésében. A csapadék keletkezésének leírása ábra és modellkísérlet alapján. A leggyakoribb csapadékfajták bemutatása. A csapadék mennyisége és a gazdasági élet közötti kapcsolat bizonyítása konkrét példák alapján.
5. Állandóság és változás Halmazállapot változások összekapcsolása időjárási jelenségekkel. A változásokat kiváltó hatások azonosítása a mindennapi környezetben megfigyelhető jelenségekben.
felhő, csapadék, vízkörforgás, köd, eső, hó, harmat, dér, zúzmara
36.
A szél
Veszélyes időjárási jelenségek
2. Anyag, energia, információ Egyes technikai eszközök (egyszerű légnyomásmérő készülék) működésének megfigyelése, a működés feltételeinek értelmezése a mindennapi környezetben. 7. Környezet és fenntarthatóság Az időjárás élőlényekre, a természeti és mesterséges környezetre gyakorolt hatásának felismerése, megfigyelése.
légnyomás, szél, szélcsend, szellő, viharos szél, orkán, szélerőmű
37.
A fizikai jelenségek (nyomásváltozás) bemutatása a szél keletkezésében. A szél és a gazdasági élet közötti kapcsolat bizonyítása konkrét példák alapján. A veszélyes időjárási helyzetekben való helyes viselkedés szabályainak összegyűjtése.
38-39.
Az időjárás megfigyelése (projektmunka)
Az időjárási elemek észlelése, mérése. A mért adatok rögzítése, ábrázolása. Időjárás-jelentés értelmezése, a várható időjárás megfogalmazása piktogram alapján.
1. Tudomány, technika, kultúra A tudományos megismerés, vizsgálódás iránti érdeklődés fenntartása, fokozása. Megfigyelések, egyszerű kísérletek végzéséhez szükséges készségek megalapozása. A csoportmunkában történő tanulás módszereinek kialakítása. 3. Rendszerek A lakó- és iskolai környezetben megfigyelhető egyszerű rendszerek elemzése.
40.
Összefoglalás: az időjárás
41.
Ellenőrzés Környezetünk ábrázolása, a térkép A térkép
42.
veszélyes időjárási helyzet, riasztás, zivatar, villámlás, jégeső, ónos eső, szélvihar, viharjelzés
1. Tudomány, technika, kultúra A csoportmunkában történő tanulás módszereinek kialakítása.
A térkép és a valóság közötti viszony megértése. 3. Rendszerek A térábrázolás különböző formáinak Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén. összehasonlítása. Térképvázlat készítése a lakóhely Hely, irány és távolság meghatározása. részletéről. Méretarány és az ábrázolás részletessége közötti összefüggés megértése. Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási térképén.
térkép, méretarány, vonalas aránymérték, alaprajz, térképvázlat, útvonalrajz, helyszínrajzi térkép, domborzati térkép, közigazgatási térkép, szaktérkép, kontúrtérkép
43.
A térkép jelrendszere
Felszínformák – alföld, dombság, hegység, völgy, medence – ábrázolásának felismerése a térképen. A térkép jelrendszerének értelmezése. Különböző jelrendszerű térképek elemzése, információ gyűjtése. A különböző térképek ábrázolási és tartalmi különbségeinek megállapítása.
1. Tudomány, technika, kultúra Az információ gyűjtéséhez és feldolgozáshoz szükséges kommunikációs készségek megalapozása. 2. Anyag, energia, információ A mindennapi környezetben előforduló jelek, jelzések felismerése és értelmezése, a jelekből álló információhoz kapcsolódó kommunikáció fejlesztése. 3. Rendszerek A világtájakra valamint a térképekre vonatkozó ismeretek alkalmazása. Tájékozódás épített és természetes környezetben, alapvető tereptani ismeretek. 5. Állandóság és változás Az anyagok és testek érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése, megnevezése, összehasonlítása.
jelrendszer, jelmagyarázat, turistajelzés, domborzat, síkság, alföld, fennsík, domb, dombság, hegy, hegység, középhegység, magashegység, hegygerinc, völgy, medence, szín fokozatos ábrázolás, színkulcs, szintvonal
44.
Mérések a térképen
Távolság és magasság meghatározása különböző méretarányú és típusú térképen különöbző módszerek alkalmazásával
légvonalbeli távolság, kanyargós útvonal, gördülő távolságmérő, kilométer-hálózat, magasságmérés
45.
Tájékozódás az iránytű és a térkép segítségével
Irány meghatározása a valós térben. Az iránytű működésének mágneses kölcsönhatásként való értelmezése. Irány és távolság meghatározása (digitális és nyomtatott) térképen.
1. Tudomány, technika, kultúra A problémafelvetés és a probléma megoldására irányuló vizsgálódás igényének kialakítása, fejlesztése. 3. Rendszerek Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén. Hely, irány és távolság meghatározása. A világtájakra valamint a érképekre vonatkozó ismeretek alkalmazása. Tájékozódás épített és természetes környezetben, alapvető tereptani ismeretek. 1. Tudomány, technika, kultúra A problémafelvetés és a probléma megoldására irányuló vizsgálódás igényének kialakítása, fejlesztése. 2. Anyag, energia, információ Mágneses jelenségek megfigyelése, előfordulásuk a mindennapi környezetben, alkalmazásukkal kapcsolatos kérdések megfogalmazása. 3. Rendszerek Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén. Hely, irány és távolság meghatározása. A világtájakra valamint a térképekre vonatkozó ismeretek alkalmazása. Tájékozódás épített és természetes környezetben, alapvető tereptani ismeretek.
világtájak, iránytű, tájolás, keresőhálózat
46.
Tájékozódás a szabadban
47.
Összefoglalás: a térkép
48.
Ellenőrzés Hazai tájakon
Eligazodás terepen térképvázlattal. Tájékozódás a 1. Tudomány, technika, kultúra terepen különböző módszerek alkalmazásával. A problémafelvetés és a probléma megoldására irányuló vizsgálódás igényének kialakítása, fejlesztése. Megfigyelések, egyszer kísérletek elvégzéséhez szükséges készségek megalapozása. 3. Rendszerek Hely, irány és távolság meghatározása. A világtájakra valamint a térképekre vonatkozó ismeretek alkalmazása. Tájékozódás épített és természetes környezetben, alapvető tereptani ismeretek. A természeti és mesterséges (technikai és épített) fogalompár alkalmazása a lakókörnyezet vizsgálatában. Az elsajátíott ismeretek rendszerezése. Az 1. Tudomány, technika, kultúra ismeretek alkalmzása különböző feladatok A problémafelvetés és a probléma megoldására irányuló vizsgálódás megoldása során. igényének kialakítása, fejlesztése. 3. Rendszerek Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén. Hely, irány és távolság meghatározása. A világtájakra valamint a térképekre vonatkozó ismeretek alkalmazása. Tájékozódás épített és természetes környezetben, alapvető tereptani ismeretek.
Sarkcsillag
térkép, méretarány, vonalas aránymérték, alaprajz, térképvázlat, útvonalrajz, helyszínrajzi térkép, domborzati térkép, közigazgatási térkép, szaktérkép, kontúrtérkép, jelrendszer, jelmagyarázat, turistajelzés, domborzat, síkság, alföld, fennsík, domb, dombság, hegy, hegység, középhegység, magashegység, hegygerinc, völgy, medence, szín fokozatos ábrázolás, színkulcs, szintvonal, légvonalbeli távolság, kanyargós útvonal, gördülő távolságmérő, kilométer-hálózat, magasságmérés, világtájak, iránytű, tájolás, keresőhálózat, Sarkcsillag
49.
Hazánk helye a Földön, hazánk nagytájai
Felszínformák – alföld, dombság, hegység, völgy, medence – ábrázolásának felismerése a térképen. A térkép jelrendszerének értelmezése. Különböző jelrendszerű térképek elemzése, információ gyűjtése. Irány és távolság meghatározása (digitális és nyomtatott) térképen. Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási térképén. Európa és Magyarország tényleges és viszonylagos földrajzi fekvésének megfogalmazása.
3. Rendszerek A világtájakra valamint a térképekre vonatkozó ismeretek alkalmazása. 5. Állandóság és változás Néhány, a táj képében az ember hatására bekövetkező változás értelmezése. 7. Környezet és fenntarthatóság A Kárpát-medence természeti és kulturális értékeinek, egyediségének felfedezése, megismerése. A környezet szépsége, az emberi kultúrák fenntarthatósága és a benne élők testi-lelki egészsége közti összefüggések megjelenítése.
nagytáj, határfolyó, medencehelyzet, átmenő forgalom, Alföld, Kisalföld, Nyugat-magyarországi peremvidék, Dunántúliközéphegység, Dunántúli-domb- és hegyvidék, Északi-középhegység, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria
50.
A Nyugat-magyarországi-peremvidék
Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási térképén. A tájjellemzés algoritmusának megismerése, gyakorlása a megismert tájak bemutatása során. Információk leolvasása különböző diagramokról, tematikus térképekről. A természeti és a kultúrtáj összehasonlítása. A gazdasági tevékenység életközösségre gyakorolt hatásának bemutatása példákon. Példák a kőzetek tulajdonságai és felhasználásuk közötti összefüggésekre. Természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági kapcsolatok bemutatása konkrét példák alapján. Az emberi tevékenység kárt okozó hatásainak bizonyítása konkrét példákon keresztül. Példák az ásványkincsek és az ipar összefüggéseire. A mezőgazdasági környezetszennyezés formáinak és hatásainak bemutatása konkrét példákon.
3. Rendszerek A természeti és mesterséges (technikai és épített) fogalompár alkalmazása a környezet vizsgálatában. Rendszerek összetettségének, belső kapcsolatrendszerének felismerése. Tájékozódás épített és természetes környezetben, alapvető tereptani ismeretek. 4. A felépítés és a működés kapcsolata Az összefüggés felismerése konkrét példákon (élelmiszerek, ruházat, használati eszközök). 5. Állandóság és változás Néhány, a táj képében az ember hatására bekövetkező változás értelmezése. 7. Környezet és fenntarthatóság A környezet szépsége, az emberi kultúrák fenntarthatósága és a benne élők testi-lelki egészsége közti összefüggések megjelenítése
aprófalu, Alpokalja, Sopronihegység, Kőszegi-hegység, Rába, Sopron, Kőszeg, Zalai-dombság, Őrség,
51.
A Dunántúli domb- és hegyvidék
Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási térképén. A tájjellemzés algoritmusának megismerése, gyakorlása a megismert tájak bemutatása során. Információk leolvasása különböző diagramokról, tematikus térképekről. A természeti és a kultúrtáj összehasonlítása. A gazdasági tevékenység életközösségre gyakorolt hatásának bemutatása példákon. Példák a kőzetek tulajdonságai és felhasználásuk közötti összefüggésekre. Természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági kapcsolatok bemutatása konkrét példák alapján. Az emberi tevékenység kárt okozó hatásainak bizonyítása konkrét példákon keresztül. Példák az ásványkincsek és az ipar összefüggéseire. A mezőgazdasági környezetszennyezés formáinak és hatásainak bemutatása konkrét példákon.
3. Rendszerek A természeti és mesterséges (technikai és épített) fogalompár alkalmazása a környezet vizsgálatában. Rendszerek összetettségének, belső kapcsolatrendszerének felismerése. Tájékozódás épített és természetes környezetben, alapvető tereptani ismeretek. 4. A felépítés és a működés kapcsolata Az összefüggés felismerése konkrét példákon (élelmiszerek, ruházat, használati eszközök). 5. Állandóság és változás Néhány, a táj képében az ember hatására bekövetkező változás értelmezése. 7. Környezet és fenntarthatóság A környezet szépsége, az emberi kultúrák fenntarthatósága és a benne élők testi-lelki egészsége közti összefüggések megjelenítése
Dunántúli-dombvidék, Somogyidombság, Tolnai-dombság, Baranyaidombság, Balaton, Mecsek, Villányihegység, Pécs
52.
A Dunántúli-középhegység
Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási térképén. A tájjellemzés algoritmusának megismerése, gyakorlása a megismert tájak bemutatása során. Információk leolvasása különböző diagramokról, tematikus térképekről. A természeti és a kultúrtáj összehasonlítása. A gazdasági tevékenység életközösségre gyakorolt hatásának bemutatása példákon. Példák a kőzetek tulajdonságai és felhasználásuk közötti összefüggésekre. Természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági kapcsolatok bemutatása konkrét példák alapján. Az emberi tevékenység kárt okozó hatásainak bizonyítása konkrét példákon keresztül. Példák az ásványkincsek és az ipar összefüggéseire. A mezőgazdasági környezetszennyezés formáinak és hatásainak bemutatása konkrét példákon.
3. Rendszerek A természeti és mesterséges (technikai és épített) fogalompár alkalmazása a környezet vizsgálatában. Rendszerek összetettségének, belső kapcsolatrendszerének felismerése. Tájékozódás épített és természetes környezetben, alapvető tereptani ismeretek. 4. A felépítés és a működés kapcsolata Az összefüggés felismerése konkrét példákon (élelmiszerek, ruházat, használati eszközök). 5. Állandóság és változás Néhány, a táj képében az ember hatására bekövetkező változás értelmezése. 7. Környezet és fenntarthatóság A környezet szépsége, az emberi kultúrák fenntarthatósága és a benne élők testi-lelki egészsége közti összefüggések megjelenítése
Bakony, Vértes, Velencei-hegység, Dunazug-hegység, Dunakanyar, Velencei-tó, Balaton-felvidék, Székesfehérvár, Veszprém, Esztergom
53.
Az Északi-középhegység
Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási térképén. A tájjellemzés algoritmusának megismerése, gyakorlása a megismert tájak bemutatása során. Információk leolvasása különböző diagramokról, tematikus térképekről. A természeti és a kultúrtáj összehasonlítása. A gazdasági tevékenység életközösségre gyakorolt hatásának bemutatása példákon. Példák a kőzetek tulajdonságai és felhasználásuk közötti összefüggésekre. Az Északi-középhegység és a Dunántúliközéphegység megadott szempontok szerinti összehasonlítása. Természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági kapcsolatok bemutatása konkrét példák alapján. Az emberi tevékenység kárt okozó hatásainak bizonyítása konkrét példákon keresztül. Példák az ásványkincsek és az ipar összefüggéseire. A mezőgazdasági környezetszennyezés formáinak és hatásainak bemutatása konkrét példákon.
3. Rendszerek A természeti és mesterséges (technikai és épített) fogalompár alkalmazása a környezet vizsgálatában. Rendszerek összetettségének, belső kapcsolatrendszerének felismerése. Tájékozódás épített és természetes környezetben, alapvető tereptani ismeretek. 4. A felépítés és a működés kapcsolata Az összefüggés felismerése konkrét példákon (élelmiszerek, ruházat, használati eszközök). 5. Állandóság és változás Néhány, a táj képében az ember hatására bekövetkező változás értelmezése. 7. Környezet és fenntarthatóság A környezet szépsége, az emberi kultúrák fenntarthatósága és a benne élők testi-lelki egészsége közti összefüggések megjelenítése
Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Aggteleki-hegység, Aggteleki-cseppkőbarlang, Zempléni-hegység, Borsodimedence, Eger, Miskolc
54.
Az Alföld
Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási térképén. A tájjellemzés algoritmusának megismerése, gyakorlása a megismert tájak bemutatása során. Információk leolvasása különböző diagramokról, tematikus térképekről. A természeti és a kultúrtáj összehasonlítása. A gazdasági tevékenység életközösségre gyakorolt hatásának bemutatása példákon. Természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági kapcsolatok bemutatása konkrét példák alapján. Az emberi tevékenység kárt okozó hatásainak bizonyítása konkrét példákon keresztül.
3. Rendszerek A természeti és mesterséges (technikai és épített) fogalompár alkalmazása a környezet vizsgálatában. Rendszerek összetettségének, belső kapcsolatrendszerének felismerése. Tájékozódás épített és természetes környezetben, alapvető tereptani ismeretek. 4. A felépítés és a működés kapcsolata Az összefüggés felismerése konkrét példákon (élelmiszerek, ruházat, használati eszközök). 5. Állandóság és változás Néhány, a táj képében az ember hatására bekövetkező változás értelmezése. 7. Környezet és fenntarthatóság A környezet szépsége, az emberi kultúrák fenntarthatósága és a benne élők testi-lelki egészsége közti összefüggések megjelenítése
mezőségi talaj, homoktalaj, hordalékkúp, aszály, Mezőföld, Duna–Tisza köze, Tiszántúl, Kiskunság, Nagykunság, Hajdúság, Nyírség, Körös–Maros köze, Tisza-tó, Dráva
55.
Élet az Alföldön
Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási térképén. Természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági kapcsolatok bemutatása konkrét példák alapján. Az emberi tevékenység kárt okozó hatásainak bizonyítása konkrét példákon keresztül. Példák az ásványkincsek és az ipar összefüggéseire. A mezőgazdasági környezetszennyezés formáinak és hatásainak bemutatása konkrét példákon.
3. Rendszerek malomipar, kőolaj- és A természeti és mesterséges (technikai és épített) fogalompár földgázbányászat, vegyipar, alkalmazása a környezet vizsgálatában. Debrecen, Szeged, Kecskemét Rendszerek összetettségének, belső kapcsolatrendszerének felismerése. 4. A felépítés és a működés kapcsolata Az összefüggés felismerése konkrét példákon (élelmiszerek, ruházat, használati eszközök). 5. Állandóság és változás Néhány, a táj képében az ember hatására bekövetkező változás értelmezése. 7. Környezet és fenntarthatóság A környezet szépsége, az emberi kultúrák fenntarthatósága és a benne élők testi-lelki egészsége közti összefüggések megjelenítése
56.
A Kisalföld
Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási térképén. A tájjellemzés algoritmusának megismerése, gyakorlása a megismert tájak bemutatása során. Információk leolvasása különböző diagramokról, tematikus térképekről. A természeti és a kultúrtáj összehasonlítása. A gazdasági tevékenység életközösségre gyakorolt hatásának bemutatása példákon. A Kisalföld, a Kiskunság és a Nagykunság természeti adottságainak összehasonlítása. Természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági kapcsolatok bemutatása konkrét példák alapján. Az emberi tevékenység kárt okozó hatásainak bizonyítása konkrét példákon keresztül. Példák az ásványkincsek és az ipar összefüggéseire. A mezőgazdasági környezetszennyezés formáinak és hatásainak bemutatása konkrét példákon.
3. Rendszerek tanúhegy, Duna, Rába, Marcal, A természeti és mesterséges (technikai és épített) fogalompár Fertő, Debrecen, Szeged, Kecskemét alkalmazása a környezet vizsgálatában. Rendszerek összetettségének, belső kapcsolatrendszerének felismerése. Tájékozódás épített és természetes környezetben, alapvető tereptani ismeretek. 4. A felépítés és a működés kapcsolata Az összefüggés felismerése konkrét példákon (élelmiszerek, ruházat, használati eszközök). 5. Állandóság és változás Néhány, a táj képében az ember hatására bekövetkező változás értelmezése 7. Környezet és fenntarthatóság A környezet szépsége, az emberi kultúrák fenntarthatósága és a benne élők testi-lelki egészsége közti összefüggések megjelenítése
57-58.
Fővárosunk, Budapest
Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási térképén. A tájjellemzés algoritmusának megismerése, gyakorlása a megismert tájak bemutatása során. Információk leolvasása különböző diagramokról, tematikus térképekről. A természeti és a kultúrtáj összehasonlítása. A gazdasági tevékenység életközösségre gyakorolt hatásának bemutatása példákon. Természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági kapcsolatok bemutatása konkrét példák alapján. Az emberi tevékenység kárt okozó hatásainak bizonyítása konkrét példákon keresztül.
3. Rendszerek Pest, Buda, Pesti-síkság, BudaiA természeti és mesterséges (technikai és épített) fogalompár hegység alkalmazása a környezet vizsgálatában. Rendszerek összetettségének, belső kapcsolatrendszerének felismerése. Tájékozódás épített és természetes környezetben, alapvető tereptani ismeretek. 4. A felépítés és a működés kapcsolata Az összefüggés felismerése konkrét példákon (élelmiszerek, ruházat, használati eszközök). 5. Állandóság és változás Néhány, a táj képében az ember hatására bekövetkező változás értelmezése. 7. Környezet és fenntarthatóság A környezet szépsége, az emberi kultúrák fenntarthatósága és a benne élők testi-lelki egészsége közti összefüggések megjelenítése
59-60.
Lakóhelyem földrajza
A tájjellemzés algoritmusának megismerése, gyakorlása a megismert tájak bemutatása során. Információk leolvasása különböző diagramokról, tematikus térképekről. A természeti és a kultúrtáj összehasonlítása. A gazdasági tevékenység életközösségre gyakorolt hatásának bemutatása példákon. Természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági kapcsolatok bemutatása konkrét példák alapján. Az emberi tevékenység kárt okozó hatásainak bizonyítása konkrét példákon keresztül. A társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok kapcsolatának feltárása a lakóhely környezetében. Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismerése a lakóhelyen és környékén.
1. Tudomány, technika, kultúra Az információ gyűjtéséhez és feldolgozáshoz szükséges kommunikációs készségek megalapozása. A csoportmunkában történő tanulás módszereinek kialakítása. A problémafelvetés és a probléma megoldására irányuló vizsgálódás igényének kialakítása, fejlesztése. 3. Rendszerek A lakó- és iskolai környezetben megfigyelhető egyszerű rendszerek elemzése. A természeti és mesterséges (technikai és épített) fogalompár alkalmazása a lakókörnyezet vizsgálatában. Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén 4. A felépítés és a működés kapcsolata Az összefüggés felismerése konkrét példákon (élelmiszerek, ruházat, használati eszközök). 5. Állandóság és változás Néhány, a táj képében az ember hatására bekövetkező változás értelmezése. 7. Környezet és fenntarthatóság Környezettudatos magatartás kialakítása. A környezet és az ember egészségi állapota közti összefüggések felismerése. Az egészséges környezetet fenntartó és az azt szennyező emberi tevékenységek felismerése. Egyéni és közösségi környezetvédelmi cselekvési formák gyűjtése, alkalmazása a tanuló közvetlen környezetében. Helyi természet- és környezetvédelmi problémák felismerése, a természeti értékek megőrzéséért, a táj értékeinek védelméért, megóvásért érzett
61.
Összefoglalás: hazai tájakon
Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási térképén. Információk leolvasása különböző diagramokról, tematikus térképekről. A természeti és a kultúrtáj összehasonlítása. A gazdasági tevékenység életközösségre gyakorolt hatásának bemutatása példákon. Természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági kapcsolatok bemutatása konkrét példák alapján.
4. A felépítés és a működés kapcsolata Minőségi tulajdonságok felismerése, megnevezése, e szerinti csoportosítása. Az összefüggés felismerése konkrét példákon (élelmiszerek, ruházat, használati eszközök). 5. Állandóság és változás Néhány, a táj képében az ember hatására bekövetkező változás értelmezése. 7. Környezet és fenntarthatóság A környezet és az ember egészségi állapota közti összefüggések felismerése. Az egészséges környezetet fenntartó és az azt szennyező emberi tevékenységek felismerése.
62.
Ellenőrzés Hol élünk, hogyan élünk? (Projektmunka)
nagytáj, határfolyó, medencehelyzet, átmenő forgalom, Alföld, Kisalföld, Nyugat-magyarországi peremvidék, Dunántúliközéphegység, Dunán túli-domb- és hegyvidék, Északi-középhegység, aprófalu, tanúhegy, Sopron, Kőszeg, Pécs, Debrecen, Szeged, Kecskemét, Győr, Budapest
63.
Mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások
Különböző termékek csoportosítása aszerint, hogy a gazdaság mely ágazata állította elő. A gazdasági ágazatok közötti összefüggések bemutatása konkrét példákon keresztül. A társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok kapcsolatának feltárása a lakóhely környezetében. Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismerése a lakóhelyen és környékén.
1. Tudomány, technika, kultúra termelés, fogyasztás, mezőgazdaság, Az információ gyűjtéséhez és feldolgozáshoz szükséges ipar, nyersanyag, késztermék, kommunikációs készségek megalapozása. szolgáltatás A csoportmunkában történő tanulás módszereinek kialakítása. A problémafelvetés és a probléma megoldására irányuló vizsgálódás igényének kialakítása, fejlesztése. 4. A felépítés és a működés kapcsolata Minőségi tulajdonságok felismerése, megnevezése, e szerinti csoportosítása. Az összefüggés felismerése konkrét példákon (élelmiszerek, ruházat, használati eszközök). 5. Állandóság és változás Az anyagi minőség, anyagfajta megváltozásával járó jelenségek megfigyelése, értelmezése, megnevezése. Folyamatok néhány általános jellemzőjének megállapítása, irányítása, jelentőségének felismerése. 7. Környezet és fenntarthatóság Környezettudatos magatartás kialakítása. A fenntarthatóságot segítő életvitel megismerése, gyakorlása a mindennapokban. Az anyag- és energiatakarékos szemlélet, életmód megalapozása (fűtés, csomagolás, étkezés, újrahasznosítás). A környezet és az ember egészségi állapota közti összefüggések felismerése. Az egészséges környezetet fenntartó és az azt szennyező emberi tevékenységek felismerése.
64.
A települések jellemzői
A települések eltérő társadalmi, gazdasági szerepének bemutatása konkrét példákon. A falu és a város által nyújtott szolgáltatások összehasonlítása. A társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok kapcsolatának feltárása a lakóhely környezetében.
1. Tudomány, technika, kultúra település, tanya, falu, város Az információ gyűjtéséhez és feldolgozáshoz szükséges kommunikációs készségek megalapozása. A csoportmunkában történő tanulás módszereinek kialakítása. A problémafelvetés és a probléma megoldására irányuló vizsgálódás igényének kialakítása, fejlesztése. 7. Környezet és fenntarthatóság A környezet és az ember egészségi állapota közti összefüggések felismerése.
65.
A mindennapjainkat átszövő hálózatok
A vasút- és közúthálózat szerkezetének vizsgálata: előnyök és hátrányok bemutatása. A fenntarthatóságot segítő életvitel legfontosabb elemeinek bemutatása. A szelektív hulladékgyűjtés szabályainak megismerése és gyakorolása az iskolában. A mindennapi életből hozott példákon keresztül az energiafajták és az energiaátalakulások csoportosítása. Példák a megújuló és a nem megújuló energiaforrások felhasználására. Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismerése a lakóhelyen és környékén.
1. Tudomány, technika, kultúra Az információ gyűjtéséhez és feldolgozáshoz szükséges kommunikációs készségek megalapozása. A csoportmunkában történő tanulás módszereinek kialakítása. A problémafelvetés és a probléma megoldására irányuló vizsgálódás igényének kialakítása, fejlesztése. A tudomány és a technika mindennapi élettel való kapcsolatának megismertetése, az egyéni felelősség gondolatának megalapozása. 2. Anyag, energia, információ Egyes technikai eszközök működésének megfigyelése, a működés feltételeinek értelmezése a mindennapi környezetben. Energiatakarékos magatartás kialakítása. A nem fosszilis energiaforrások jelentőségének felismerése. 3. Rendszerek A lakó- és iskolai környezetben megfigyelhető egyszerű rendszerek elemzése. A természeti és mesterséges (technikai és épített) fogalompár alkalmazása a lakókörnyezet vizsgálatában. Rendszerek összetettségének, belső kapcsolatrendszerének felismerése. 4. A felépítés és a működés kapcsolata Minőségi tulajdonságok felismerése, megnevezése, e szerinti csoportosítása. Az összefüggés felismerése konkrét példákon. 5. Állandóság és változás Folyamatok néhány általános jellemzőjének megállapítása, irányítása,
ivóvízhálózat, energiaellátás, szelektív hulladékgyűjtés, csatornahálózat, vasúthálózat, közúthálózat
66.
Összefoglalás: hol élünk, hogyan élünk?
67. 68. 69. 70. 71. 72.
Ellenőrzés Év végi ismétlés Év végi ismétlés Év végi ismétlés Év végi ismétlés Év végi ismétlés
Az elsajátíott ismeretek rendszerezése. Az ismeretek alkalmazása különböző feladatok megoldása során.
1. Tudomány, technika, kultúra A problémafelvetés és a probléma megoldására irányuló vizsgálódás igényének kialakítása, fejlesztése. 2. Anyag, energia, információ Egyes technikai eszközök működésének megfigyelése, a működés feltételeinek értelmezése a mindennapi környezetben. A nem fosszilis energiaforrások jelentőségének felismerése. 3. Rendszerek A lakó- és iskolai környezetben megfigyelhető egyszerű rendszerek elemzése. A természeti és mesterséges (technikai és épített) fogalompár alkalmazása a lakókörnyezet vizsgálatában. Rendszerek összetettségének, belső kapcsolatrendszerének felismerése. 4. A felépítés és a működés kapcsolata Minőségi tulajdonságok felismerése, megnevezése, e szerinti csoportosítása. Az összefüggés felismerése konkrét példákon. 5. Állandóság és változás Folyamatok néhány általános jellemzőjének megállapítása, irányítása, jelentőségének felismerése. 7. Környezet és fenntarthatóság A környezet és az ember egészségi állapota közti összefüggések felismerése. Az egészséges környezetet fenntartó és az azt szennyező emberi tevékenységek felismerése.
termelés, fogyasztás, mezőgazdaság, ipar, nyersanyag, késztermék, szolgáltatás, település, tanya, falu, város, ivóvízhálózat, energiaellátás, szelektív hulladékgyűjtés, csatornahálózat, vasúthálózat, közúthálózat
