Termelési kisérletek különbözı gabonafélékkel. I. A „Magdeburgische Zeitung” ezévi folyamában különbözı gabonafélékkel Märcker tanárnak közremőködése mellett Hadmerslebenben (Szászország) tett kisérletek egész sorozata foglaltatik, melyeket, amennyiben fıként az egyes gabonafélék varietásainak értékét megállapitandó termelési kisérletek voltak, habár távol tılünk, sok tekintetben különbözı viszonyok között tétettek, mégis tanulsággal birnak hazánkra nézve is, mert támpontokat nyujthatnak az ezirányu kisérletek tételére, az alábbi czikksorozatban ismertetni szükségesnek tartjuk. 1. İszi búza. A kisérletre szolgáló tábla talaja 60–70 % mély, szélid, humosus, mészdús vályog. Az illetı tábla a kisérlet elıtti években a következı trágyázásban részesült: 1885-ben ıszi búza alá: 50 k /g csontlisztet, 12.5 k/g kénsavas ammoniakot, 20 k/g chilisalétromot; 1886-ban czukorrépa alá: 35 k/g kénsavas ammoniakot, 50 k/g chilisalétromot és 65 k/g kettıs superphosphatot; 1887-ben burgonya alá: 90 q istállótrágyát, 25 k/g chilisalétromot kapott porosz morgenenkint.1 A burgonya kiszedése után a talaj 7½ c/m mélyen megszántatott és meghengerezés, megfogasolás után a búzák 1887. évi október hó 24–26-ig sorba elvettettek. A búzák 23½ c/m sortávolra vettettek, morgenenkint 35–40 k/g vetımag használtatván, aszerint amint a mag nagyobb vagy kisebb volt és az illetı búzák bokrosodási képessége a sőrőbb vagy ritkább vetést igényelte. A különbözı vetımag-mennyiség tehát a búzák hozamát nem befolyásolta különbözıleg, sıt természetüknek megfelelıleg szabályoztatván a vetés sőrősége, termıképességüket teljes mértékben kifejthették. A búza elvetése elıtt a tábla még 12 k/g kénsavas ammoniakot és 18 k/g chilisalétrom-trágyát kapott. Phosphortrágya azért nem alkalmaztatott már, mert ez az elızı esztendıkben fölös mennyiségben halmoztatott a talajban föl, s így ennek alkalmazása által a termés emelése várható nem volt. A búzák nem jól teleltek át, mert a tél igen korán beállott és hosszu ideig tartott, ennek daczára azonban láthatólag csak négy féleség szenvedett a fagy hatása alatt, és pedig azok voltak ezek, melyek Angliából direct importálva, a zordabb télhez még hozzá nem szoktak volt. Jobban szenvedtek a búzák az április 26-tól junius 14-ig tartó szárazság hatása alatt. A búzák tavaszszal meghengereztettek s ezenkivül fogatos és kézi eszközökkel több izben megkapáltattak és május 7-én még 18 k/g chilisalétrom fejtrágyázást kaptak. Az egész tábla 31 morgen nagyságu volt, melyre 23 búzaféle vettetett el, úgy, hogy a legkisebb terület, mely egyfélének jutott, ¾ morgen, a legnagyobb pedig 2¾ morgen nagyságu volt. A túloldali táblázat a terméseredményt mutatja, melynél 1 q mag 8 frt 50 krral, 1 q szalma pedig 2 frttal vétetett számitásba. Mint a táblázatból látható, az egyes búzafélék termésének nagyságában igen nagy a különbség. Ennek oka fıként abban keresendı, hogy a különben erısen bokrosodó fajták a szárazság miatt erre nem voltak képesek, míg a kevésbé igényes féleségek fejlıdését a szárazság oly nagy mértékben nem befolyásolta.
1
Egy porosz morgen = 20.25 âre = 578 □láb.
Az egyes búzafélék érése igen különbözı idıben következett be, a legkorábban érett meg a „Korai Noé”, augusztus hó 6-án, a legkésıbben a „Rivett bearded”, augusztus hó 29-én. Ez a tulajdonságuk az egyes búzaféléknek azért veendı figyelembe, mert az egyidıben történı vetésnél is elérhetjük a különbözı fajták vetése által azt, hogy az aratás nem egyszerre következik be, s hegy a fejlıdés alatt egyes, esetleges káros behatások különbözı fejlıdési stádiumban érik az egyes féleségeket, tehát valamennyit egyforma mértékben nem károsíthatják. A búzák hektoliter-sulya 73.1 és 76.3 k/g között változik s éppen a finom, fehérszinü búzák hektoliter-sulya a nagyobb, ami ezeknek nagyobb sikértartalmára vezethetı vissza. A kisérlettevı mint kiválóan jónak bizonyult és a további kisérletekre is alkalmas fajtákat a következıket ajánlja. Elsı sorban a már régen jónak tartott „Rivett’s bearded”-et, mert nagy termést ád, s emellett a megdülésnek úgyszólván alig van kitéve. Ajánlja továbbá a szakáltalan búzák közül a „Datolya”, „Mold’s Red Prolific” és „Main’s Standup” búzát. Mind a három féleség már régebben termeltetik helyenkint és máshol is meg vannak vele elégedve. A „Square-head” és a „Bordeaux” a jelen kisérletnél nem bizonyultak annak, aminek ezen fajtákat általában tartják. A kisérlettevı ennek okát fıleg abban keresi, hogy a megdülés veszélyének elkerülése végett csak kismennyiségü nitrogéntrágyát alkalmazott, minek következtében ezen különben már elıbbi kisérleteinél és máshol is kitünıknek bizonyult
búzák teljes termıképességüket kifejteni nem voltak képesek. Ezen- föltevés helyességét bizonyítja az, hogy ugyanezen búzáknál hasonlót tapasztalt Beseler és Märcker is, de még jobban megerısiti azon körülmény, hogy ugyanezen búzák a kisérlettevı birtokának egy más tábláján dús nitrogéntrágya alkalmazása mellett sokkal nagyobb termést adtak, mint a kisérleti parcellán. 2. Tavaszi búza. Németországban Märcker ajánlatára a tavaszi búza termelése mindnagyobb mérvben karoltatik föl, mert amennyiben többé-kevésbé igényes vagy igénytelen, késıi és korai fajtákkal bir, a megfelelı változat helyes megválasztása és termelése által nagyobb tisztajövedelem érhetı el, mint bármely más tavaszi gabona termelése által, mert a tavaszi búza Németországban nagyobb védvámmal bir, mint az árpa vagy zab, emellett lisztje jobban süthetı, mint az ottani ıszi búzáé, végül pedig, mert vastagabb szalmája jobban tud ellentállni a gazdag nitrogéntrágyázás által keletkezı megdülés veszélyének. Ezen okokból Heine birtokos 18, a leginkább ajánlani szokott tavaszi búzaféleséggel tett termelési kisérletet. A kisérlet számára szolgáló tábla talaja 1.5 m/ mély humosus, alluviális képzödéső agyagos vályog, mely a búza vetése elıtti években a következı növényeket termette az alábbi trágyamennyiségekkel ellátva. 1885-ben burgonyát, mely alá 100 q istállótrágya, 25 k/g chilisalétrom és 25 k/g kettıs superphosphat adatott hektáronkint. 1886-ban ıszi búza: 25 k/g kénsavas animoniákkal; 1887-ben czukorrépa: 35 k/g, 50 k/g chilisalétrom és 75 k/g kettıs superphosphat-trágyával ellátva. A répa kiszedése után 1887. év ıszén a talaj 26 c/m-nyi mélyen megszántatott, úgy, hogy ennek következtében a talajt tavaszszal elegendı volt csak megextirpátorozni. A vetés április hó 14–17-ig eszközöltetett, és pedig 23½ c/m sortávolra. A búzák a tenyészidı alatt kézi és fogatos eszközökkel több izben megkapáltattak. A tenyészidı elején tartós szárazság uralkodott, ami, ha mindjárt a növényekre nézve vízhiányt nem is okozott, azonban úgy a megbokrosodást, valamint az erıteljes szalma képzıdését nagyban hátráltatta; míg a juliusi hideg nedves idıjárás a mag képzıdését akadályozta, ennek daczára azonban a tavaszi búzák termése, szemben az árpa és zab termésével, jónak mondható. A búzák igen különbözı idıben értek meg: az elsık augusztus hó 5-én, az utolsók szeptember hó 17-én. Az egész 8.17 H/l nagyságu táblán 18 búzaféle volt elvetve, melyek közül a legkisebb területü 1 morgen, a legnagyobb 4 morgen területet kapott. A terméseredményt az alábbi táblázat mutatja, melynél 1 q mag 9 frttal, 1 q szalma 2 frttal vétetett számitásba. Megjegyzendı, hogy a julius hó 19-én végzett vizsgálat szerint csak a „Noé”-nál 2 %, „Fife white”-nél, fehér canadainál, „Invincible”-nél 1 % porüszög találtatott, a többieknél pedig semmit sem lehetett észrevenni. A tavaszi búzáknál a rövid tenyészidejüek között igen dús hozamuak vannak, habár a legnagyobb termést adó három tavaszi búza: „Emma”, „Canada Imperial” és „Noé” hosszu tenyészidıvel birnak. A hosszu tenyészidejü búzák között a legtöbb figyelmet érdemli a csak rövid idıvel ezelıtt ıszi búzából tenyésztés által keletkezett „Noé” tavaszi búza, mert korai vetés mellett nagy hozamot ad és vastag szalmája a megdülés veszélyének teljesen ellentáll. Hasonló figyelmet érdemel az „Emma” búza is, mely a „Noé”-ból keletkezett, sıt ennek magja sikérdúsabb az elıbbinél, úgy, hogy lisztje is jobban süthetı.
A „Canada Imperial”-t és „Mammuth”-ot, daczára a nyujtott szép eredménynek, ajánlani nem mernık, mert csak az elsı esetben tétettek kisérletek velük és kérdés, hogy jó tulajdonságaik csakugyan állandók maradnak-e? A korábban érı fajták közül legjobban kitüntek: a „korai fehér”, „Dacota red” és „Heine’s Kolben”. Ezek közül csak a „Heine’s Kolben”-t ajánlja a kisérlettevı, mert a másik kettıvel még csak egy esztendıben tett kisérletet. A „Heine’s Kolben”-t kisérlettevı már 1871. év óta termeli és mindig nagy és biztos terméseivel, továbbá igénytelenségével és a használatra teljesen megfelelı magjával tőnt ki; nagy elınye ezek mellett még az is, hogy a kissé késıi vetést is megtőri, természetes azonban, hogy a korai vetés mindig csak elınyére szolgál neki. A búzák hektoliter-sulya meglehetıs alacsony, természetesen csak a mi viszonyainkhoz mérve, mert ezen búzák nem aczélosak, nem oly sikérdúsak, mint a mieink, azért hektolitersulyuk is kisebb. 3. İszi rozs. Az összes gabonafélék között a rozszsal legnehezebb a kisérleteket végrehajtani, mert az elkorcsosodásra való hajlama majdnem lehetetlenné teszi az egymásmellett vetett különbözı rozsféleségeknek tiszta termelését és sokszor már az elsı évben a tiszta mag után nıtt rozs termését is hátrányosan befolyásolja az ilyetén elkorcsosodás; ezért minden évben friss magot kell a kisérletekre használni.
A rozs termelési kisérlet szinteréül szolgáló tábla talaja humosus, meszes vályog, közönséges minıségü czukorrépa-talaj. A kisérlet elıtti években a következı trágyázásban részesült: 1885-ben magrépa alá kapott 100 q istállótrágyát, 100 k/g chilisalétromot és 50 k/g kettıs superphosphatot; 1886-ban ıszi búza alá: 25 k/g kénsavas ammoniakot; 1887-ben burgonya alá: 80 q istállótrágyát, 25 k/g chilisalétromot és 25 k/g kettıs superphosphatot morgenenkint. A talaj tehát oly kitünı trágyaerıben volt, hogy a vetés elıtt csak 15 k/g kénsavas ammoniaktrágya alkalmaztatott a rozs alá és mivel a rozs rosszul telelt át, a tavaszszal még morgenenkint 25 k/g chilisalétrom lett fejtrágyának elhintve. Az egész kisérleti tábla nagysága 12 morgen volt, melybıl minden egyes rozsféle legalább ¾ és legfeljebb 2 morgen nagyságu területre vettetett el. A vetés a burgonyatarlónak 18 c/m mély felszántása, meghengerezés és fogasolás után október hó 1-jén 18 c/m sortávolra eszközöltetett 59–60 k/g morgenenkinti vetımag-mennyiséggel. A rozs kitünıen kelt ki, azonban a kedvezıtlen ıszi idıjárás miatt nem fejlıdött eléggé, nevezetesen egyes féleségek nagyon hátramaradtak, és pedig a „Schlanstädti”, a „Colossal Hybrid”, „Zeelandi Hybrid”, eredeti zeelandi, „Chrestensen-féle óriás”; a többiek, ha nem is jól, de meglehetısen fejlıdtek és bokrosodásuk ıszszel kielégitıbb volt, mint az emlitetteké. Tavaszszal nagyon rosszul nézett ki az egész tábla s a rozsok csak akkor jöttek magukhoz, midın a fent emlitett chilisalétromfejtrágya rájuk elhintetett. Aratásuk julius hó 29-étıl augusztus hó 4-éig esı idıközben történt. A terméseredményt az alábbi táblázat mutatja, melynél a rozs magjának ára métermázsánkint 8 frttal, a szalma métermázsája pedig 1 frt 25 krral számíttatott.
A rozsfélék termése oly csekély volt, aminı Emerslebenben a kisérlettevı állitása szerint már számos év óta nem vala, különösen a szalmatermés rendkivül kicsiny. A pénzbeli jövedelem azonban jobb az elızı évekénél, mert a rozs, de különösen a szalma ára 1888-ban nagyobb volt. Mivel a kedvezıtlen idıjárás folytán a rozs bokrosodása igen silány volt, s így a rozsféleségek jó tulajdonságaikat ki nem fejthették, az itt közlött eredményekbıl végérvényes következtetés semmiesetre sem vonható.
Régibb tapasztalatai alapján kisérlettevı a következıket ajánlhatja: A „Schlanstädti”-t erıs bokrosodási képessége s így nagy szalmahozama miatt, mely a jelen kedvezıtlen körülmények között is a negyedik helyre emelte. Ugyanezen irányban figyelemre méltó az „Észak-schleswigi” is. Továbbá ajánlható még a már régóta többek által dicsért „Correns”rozs, mely dús maghozama által tőnik ki. Legjobban kitünt azonban most is, épígy mint már évek óta, a Heine-féle javitott zeelandi rozs, mert úgy magban 189 k/g-mal, mint szalmában 105 k/g-mal termett többet, mint a Hollandiából beszerzett eredeti zeelandi rozs, emellett ez a nemesitett zeelandi már jobban honosodott és a szigorúbb telet is jobban kibirta. Közli: Szilassy Zoltán.
