Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH
A vizsgálat célja • Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. • Különböző történelmi keretek között fejlődtek. • Ezekből következően eltérő fejlettségi szinten állnak. • E vizsgálat célja az, hogy feltárja az európai fejlettségi különbségeket, megvizsgálja időbeli változásukat, megállapítsa, hogy napjainkban a konvergencia vagy a divergencia a jellemző folyamat. • Területi egyenlőtlenségi mutatók segítségével arra keressük a választ, hogy miként alakultak Európában a gazdasági fejlettség területi különbségei?
Adatforrások • Conference Board és Groningen Growth and Development Centre által gyűjtött adatok • A területi keretek változása miatt nem állt rendelkezésre adat 1989 előtt, a volt jugoszláv és a volt szovjet tagállamokra, valamint Csehországra és Szlovákiára. • A volt jugoszláv és csehszlovák tagállamok esetében lehetőség volt az adatok „visszabecslésére”. • 32 európai ország került be a vizsgálatba • A vizsgálat időtávja 1950-2009
A számított területi egyenlőtlenségi mutatók • „A súlyozott relatív szórás a vizsgált adatsor súlyozott átlagához viszonyítva adja meg a szóródás mértékét. Az egyes értékek számtani átlagtól való négyzetes eltéréseinek átlagát hívjuk szórásnak.” • „A Hoover-index két mennyiségi ismérv területi megoszlásának eltérését méri.” • A Gini-együttható „…a koncentráció relatív nagyságát jellemzi. Minden megfigyelési egység részarányának az összes többiétől való átlagos eltérését viszonyítja az átlaghoz.” Nemes Nagy J. 2005: Regionális elemzési módszerek. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék – MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Budapest, p. 109., 110., 112., 116.
A fejlettség területi különbségeinek változása Európában 1950-2009 között % 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 50 953 956 959 962 965 968 971 974 977 980 983 986 989 992 995 998 001 004 007 19 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2
Hoover-index Relatív szórás Gini-együttható
Regionális politika az Európai Unióban • Kiemelt kérdések Európai Uniós szinten a már tagországok és a csatlakozni kívánók közötti, valamint az egyes csoportokon belüli fejlettségi különbségek. • Az Unió kiemelt feladatai között szerepel a területi egyenlőtlenségek mérséklése, ennek eszköze a regionális politika. Az Unió költségvetésének közel 1/3-a irányul erre a célra. • A területi kerete a NUTS beosztás, NUTS 2 szint • Kiemelt mutató az egy főre jutó GDP (PPS vagy Euró)
Adatforrások • • • •
EUROSTAT Regional statistics adatbázis Alapegységek: EU 27 tagállam NUTS 2 régiói Mutató: Egy főre jutó GDP (PPS) Időtáv: 1995-2007
Az egy főre jutó GDP Európa régióiban (PPS), 1995
EU27=100 Nincsadat 0-50 50-75 75-100 100-125 125-
Az egy főre jutó GDP Európa régióiban (PPS), 2007
EU27=100 Nincs adat 0-50 50-75 75-100 100-125 125-
Területi egyenlőtlenségek az Európai Unióban, (EU 27, GDP/fő) Súlyozott relatív szórás % 45
40
35
30
25
20 1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
NUTS 2
2002 ország
2003
2004
2005
2006
2007
Országokon belüli egyenlőtlenségek Súlyozott relatív szórás % (GDP/fő)
1995
2007
Eltérés
Szlovákia
41,86
50,05
8,2
Nagy-Britannia
34,23
44,76
10,5
Románia
15,43
44,07
28,6
Magyarország
27,50
42,49
15,0
Csehország
25,97
41,79
15,8
Bulgária
13,98
39,95
26,0
Belgium
36,64
34,41
-2,2
Görögország
15,49
29,62
14,1
Lengyelország
16,53
27,37
10,8
Franciaország
24,84
26,46
1,6
Olaszország
28,31
26,10
-2,2
Portugália
23,27
24,96
1,7
Németország
22,68
21,88
-0,8
Spanyolország
21,41
20,47
-0,9
Írország
16,48
20,02
3,5
Ausztria
24,32
19,41
-4,9
Szlovénia
17,32
18,96
1,6
Svédország
14,22
17,94
3,7
Dánia
15,81
16,89
1,1
Finnország
14,80
15,62
0,8
Hollandia
12,16
12,48
0,3
Szabó P. (ELTE) számításai nyomán
Országon belüli területi egyenlőtlenségek a fővárossal, illetve a főváros régiója nélkül, 2007 % 60
50
40
30
20
10
0
a a a a g a g g g a a g a g g g g g ki nni áni szá szá ári ium szá szá szá szá áli szá szá ztri szá áni szá ndi á g g r r r r r r r r r v s a lg D or lla lo rit om aro eho Bul Be ögo elo iao szo rtu eto olo Au édo n o z R o c y a P ém ny S -B in H r y Cs v l g n ö g F S y a O a G Len Fra N ag M Sp N fővárossal
főváros nélkül
Összegzés • Összességében a fő területi folyamatok az Európai Unióban egyes elmaradott országok, régiók felzárkózása, valamint a város-vidék ellentét fokozódása, egyes mikrotérségek leszakadása (divergencia). Ezek együttes hatása az Európai Unió szintjén egyelőre még a lassú kohéziót hozza ki végeredményként. • Ezek közül azok a tények, hogy – az Európai Unióban az országok és régiók közötti fejlettségbeli különbségek jelenleg is nagyok, – ezek az elmúlt években csökkentek, – a csökkenés nem gyors, de biztos és biztató; lényeges érvek amellett, hogy az EU regionális politikájában továbbra is folytatni kell jelentős súllyal a kohézió célkitűzésének megvalósítását.
