TERÜLETHASZNÁLATI VISZONYOK VÁLTOZÁSÁT MEGALAPOZÓ ÉS NYILVÁNTARTÓ RENDSZER A SÁRVÍZ PROGRAM-TÉRSÉGBEN

TERÜLETHASZNÁLATI VISZONYOK VÁLTOZÁSÁT MEGALAPOZÓ ÉS NYILVÁNTARTÓ RENDSZER A SÁRVÍZ PROGRAM-TÉRSÉGBEN

A területfelhasználás változását megalapozó és nyilvántartó rendszer a Sárvíz program-térségben

Tartalomjegyzék TERÜLETHASZNÁLATI VISZONYOK VÁLTOZÁSÁT MEGALAPOZÓ ÉS NYILVÁNTARTÓ RENDSZER A SÁRVÍZ PROGRAM-TÉRSÉGBEN ........................ 1 VIZSGÁLATOK ...................................................................................................................... 2 1

BEVEZETŐ...................................................................................................................... 3 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8 1.9

TULAJDONVIZSGÁLAT ................................................................................................. 4 VALÓS TERÜLETHASZNÁLAT (MŰVELÉSI ÁG) .............................................................. 5 NEMZETI SZINTŰ SZABÁLYOZÁSI VONATKOZÁSOK ...................................................... 6 TÉRSÉGI (MEGYEI) SZINTŰ SZABÁLYOZÁSI VONATKOZÁSOK ....................................... 9 HELYI, TELEPÜLÉSI SZINTŰ SZABÁLYOZÁSI VONATKOZÁSOK .................................... 14 AGRO-ÖKOLÓGIAI INDIKÁTOROK .............................................................................. 17 AGRO-ÖKONÓMIAI INDIKÁTOROK ............................................................................. 28 KÖRNYEZETVÉDELMI VONATKOZÁSOK ..................................................................... 30 INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSEK .............................................................................. 33

ÉRTÉKELÉSEK,................................................................................................................... 37 A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI VÁLTOZÁSOK IRÁNYELVEI ................................. 37 2

A JELENLEGI TERÜLETFEL-HASZNÁLÁS KRITIKAI ÉRTÉKELÉSE ......... 38 2.1 2.2 2.3

JELENLEGI ÁLLAPOT .................................................................................................. 38 TERVEZETT ÁLLAPOT ................................................................................................ 41 A TERÜLETFELHASZNÁLÁS AGRO-ÖKOLÓGIAI OPTIMUMÁNAK A MEGHATÁROZÁSA 46

VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓ ....................................................................................... 50 A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI VISZONYOK VÁLTOZÁSÁT MEGALAPOZÓ ÉS NYILVÁNTARTÓ RENDSZER KERETTERVE ............................................................. 51 3

A PROJEKT RENDSZERTERVE............................................................................... 52 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6 3.7

ALAPELVEK ............................................................................................................... 52 ADATÁRAMLÁS (INPUT, OUTPUT) .............................................................................. 53 FELHASZNÁLÓK: ....................................................................................................... 55 A RENDSZERKÖZPONT-RENDSZERGAZDA SZERVEZET ................................................ 56 A RENDSZER FELÉPÍTÉSE ........................................................................................... 57 A RENDSZER MUNKAFELÜLETEI ................................................................................ 61 INFORMATIKAI PROGRAM, MEGJELENÍTÉS ................................................................. 75

MELLÉKLETEK................................................................................................................... 79

Sárvíz konzorcium 2001 október

1


VIZSGÁLATOK


2


1

BEVEZETŐ

A projekt témájának megfelelően a vizsgálatok tárgya azoknak a természeti, természetföldrajzi, tulajdonosi, használati, szabályozási, stb. paramétereknek (indikátoroknak) a meghatározása, amelyekkel jellemezhető egy térség területfelhasználása, illetve annak változásai. Ezek a paraméterek (indikátorok) gyakorlatilag négy csoportba sorolhatók: •

Tulajdonviszonyok A piacgazdasági körülmények között, ahol a rendelkezési jog egyértelműen a tulajdonost illeti meg, természetes követelmény mindenek előtt ezeket a viszonyokat ismerni, figyelembe venni.

•

Gyakorlati területhasználat A tulajdonosi viszonyok, a bejegyzett művelési ág, valamint a valós használat között a gyakorlatban jelentősek az eltérések. Mivel a használat elsősorban gazdasági megfontolásokból alakul olyanná, amilyen, bármely területhasználati változás erős gazdasági hatással jár. Ebből adódóan fontos indikátorok kapcsolódnak a valós használathoz, erről minél pontosabb ismeretekre van szükség.

•

Szabályozási vonatkozások A terület felhasználását - főleg a jövőbenit - törvényes szabályozási előírások határozzák meg az ökológiai és ökonómiai feltételeken túlmenően. A szabályozási előírások gyakorlatilag indikátorokként foghatók fel, hiszen ezek jellemezik a területfelhasználás mindenkori változásának az irányait és trendjeit. Legfelsőbb szintű szabályozási dokumentum az Országos Területrendezési Terv (OTrT), amely meghatározza a térségi és helyi területrendezési tervekben kötelező módon figyelembe veendő nemzeti érdekű előirányzatokat. Az OTrT nem önmagában szabályozza a területfelhasználást, azt a térségi (megyei, kiemelt térségi, esetenként egyéb térségi) tervekben továbbvezetve és részletezve, a helyi településrendezési tervek fogalmazzák meg kötelező jelleggel. Mivel ez utóbbiak a települések nagy többségében máig nem készültek még el (a kistérségben egyetlen új területrendezési terv sem készült el), egy időben kell kezelni mindhárom szintű szabályozási dokumentumot. A településrendezési tervek elkészülte után a gyakorlatban az OTrT és a térségi területrendezési tervek - esetünkben a Fejér Megyei Területrendezési Terv (FMTrT) - csak háttér adatbázisként maradnak a rendszerben. Az alap-adatbázis a Településrendezési Terv (TrT) lesz, amely kötelező szabályozási jellegéből adódóan standard információként áll majd rendelkezésre. Ennek alapfeltétele, hogy térinformatikai (de minimum digitális) állományban legyenek kidolgozva. A jelen rendszernek itt jelenik meg egy kiemelkedő gyakorlati értéke. Ugyanis azzal, hogy összeállításra kerül egy térségi digitális állományú adatbázis, megteremtődik a rendezési tervek ilyen szerkezetű kidolgozásának az alapfeltétele. Az egyes településrendezési tervezők egységesített, rendszer-kompatibilis térképi állományt kapnak helyi adatszolgáltatásként.


3


•

Agro-ökológiai és környezetvédelmi indikátorok A globális trend a területfelhasználás alakításában a környezet fenntarthatóságának a biztosítása és minőségének folyamatos emelése. Fel kell váltani az eddigi gazdasági orientáltságú használatot az öko-orientálttal és ez utóbbinak alárendelve kell meghatározni a gazdasági fenntarthatóságot.

1.1

Tulajdonvizsgálat

Az alap adatbázis a földhivatali nyilvántartás, amelyből közhiteles adat formájában lehet minden vonatkozó információt megtudni. Ez az intézmény regisztrálja a naprakész állapotokat is, így bármely konkrét akció alapját ez az adatbázis szolgáltatja. A gyakorlatban - főleg a tervezési-programozási folyamatban - elegendő ismerni a terület jellemző mutatóit, valamint a tulajdon jellegét, nem feltétlenül kell az adatoknak közhitelesnek lenniük. A földhivatali nyilvántartásból átvett, a személyiségi jogokat nem sértő információként értékelhető adatsort javasoljuk felvenni a rendszer adatbázisába, írott kiegészítéseként a kataszteri nyilvántartási térképnek. A nyilvántartott adatok természetesen nem közhitelesek, csupán informális jelleggel bírnak. A tulajdonvizsgálati adatbázist összekapcsolva a valós használatot tartalmazó térképi adatbázisokkal (légifotó) komplex információhoz lehet jutni: •

a tulajdon jellegéről

•

a tárgyi terület térségi elhelyezkedéséről

•

a bejegyzett, illetve valós használatról

•

a tárgyi terület nagyságáról

Az adatbázisba bekerülő indikátorok rendszere Alap adatbázis

1.1.1 Földhivatali nyilvántartás


Adatok

1.1.1.1

Adatszolgáltatás jellege

Közhiteles adatközlés

Tulajdoni lap kivonat

1.1.1.2

Elérhetőség

Közvetlenül a Földhivataltól

Speciális szolgáltatás

Informális adatközlés

Helyrajzi szám

Adatbázis

Standard információ

Település megnevezése

Adatbázis


Elhelyezkedés (külterület, belterület)

Adatbázis


4


Művelési ág

Adatbázis

Bejegyzett művelési ág standard információ Valós használat (CORINE, légifotók, műholdfelvételek, helyszíni bejárások) speciális szolgáltatás

Megjegyzés

Területnagyság

Adatbázis


A tulajdon jellege (magán, állami, önkormányzati)

Adatbázis

Speciális információ

A rendszer feltöltése utólag történik meg az önkormányzatok kérésére. A Földhivatal a teljes állományt nem szolgáltatja ki A standard információk esetében feltüntetésre kerül az adat regisztrációjának az időpontja A speciális információk aktualizáltak igény szerint

1.2

Valós területhasználat (művelési ág)

A valós területhasználatról a legpontosabb információt természetesen helyszíni vizsgálattal lehet beszerezni, de ez a módszer nehezen alkalmazható nagyobb térségek programozásiszabályozási folyamatában. Ma már átfogó, kellő pontosságú információt lehet szerezni távérzékelési technikákkal előállított adatbázisokból, amelyek komplex térinformatikai rendszerekké köthetők össze (ennek előfeltétele, hogy nemzeti szinten egységesített rendszerek jöjjenek létre, addig az önálló digitális állományok eseti összevonásával lehet ilyen állományokat összeállítani). A jelenleg elérhető ilyen adatbázisok közül az alábbiakat tartottuk átvezetendőknek a javasolt rendszerbe: EOTR

1:10 000 léptékű térképi állomány.

DTA 50

1:50 000 léptékű alaptérképek

CORINE

felszínborítási térképek

Kataszteri alaptérképek

1:10 000 külterület 1: 1 000 belterület (jelen projektnek most még nem tárgya a belterület)

Ezek az alap-adatbázisként használható térképek csak részben alkalmasak teljes térinformatikai feldolgozásra, ezért a belőlük kibontandó adatszolgáltatás speciális információként hozható létre, a rendszerben meglévő alap-adatok egységesített kivonataként.

Az adatbázisba bekerülő indikátorok rendszere Sárvíz konzorcium 2001 október

5


Alap adatbázis

1.2.1

1.2.1.1

EOTR, DTA 50, CORINE, Kataszteri alaptérképek

Megjegyzés

1.3

Adatok

Elérhetőség


Valós területhasználat

Szántó és szántóként használt kert

Adatbázis


Kert

Adatbázis


Szőlő

Adatbázis


Gyümölcsös

Adatbázis


Gyep (rét, legelő)

Adatbázis


Erdő

Adatbázis


Nádas

Adatbázis


Tó

Adatbázis


Kivett terület

Adatbázis


A rendszer tartalmazza ezeket az adatbázisokat

Nemzeti szintű szabályozási vonatkozások

Az OTrT három övezet kijelölésével határozza meg a térségi tervekben figyelembe veendő feltételeket. Ezek az övezetek jelölik meg a területfelhasználás globális változásának irányait és feltételeit. Amint már említésre került, ezeket az övezeteket a térségi és településszintű tervekben tovább kell részletezni, terület- és funkciókijelölés, illetve szabályozási előírások szintjén. A Terv ezen kívül jelöli a vonalas infrastruktúra fejlesztéseket és egyéb szakági, illetve ágazati fejlesztéseket. Ezek az indikátorok megjelölésre kerülnek a térségi tervekben, ezért önálló indikátorok szintjén nyilvántartani nem kell. Nemzeti szintű elfogadott szabályozási jellegű dokumentum a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program. Megvalósítása vélhetően 2002- ben indul és az EU csatlakozással összefüggő felkészülési szakasz egyik intenzív feladata lesz a benne előirányzott területhasználati váltások megtétele. Így a Program paramétereit a rendszer indikátori körébe be kell emelni.

Az adatbázisba bekerülő indikátorok rendszere Sárvíz konzorcium 2001 október

6


Alap adatbázis

1.3.1

Adatok

1.3.1.1

Országos Területrendezési Terv övezeti besorolásai


Ökológiai hálózat övezete

Védett és védelemre kijelölt tá- Adatbázis jak övezetei


Védett tájakon kívüli összefüg- Adatbázis gő természetes élőhelyek övezetei


Védett tájakon kívüli mozaikos, Adatbázis természetes és természetközeli élőhelyek övezetei


1.3.1.2

Komplex védelmi övezetek

Országos jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő területek övezetei

Adatbázis


Országos jelentőségű kilátás és Adatbázis rálátás szempontjából védett területek


Országos jelentőségű veszélyes Adatbázis hulladék lerakóhely telepítésére alkalmas területek övezetei


Felszíni szennyeződésre érzékeny területek övezetei

Adatbázis


Felszínmozgás veszélye terüle- Adatbázis tek övezetei


1.3.1.3

Megjegyzés

Elérhetőség

Egyéb övezetek

Polgári védelem övezetei

Adatbázis


Kiemelt térségek övezetei

Adatbázis


Kulturális örökség szempontjá- Adatbázis ból kiemelten kezelendő területek


Belvízjárta területek övezetei

Adatbázis


Árvíz által elöntött területek övezetei

Adatbázis


Az OTrT nem áll rendelkezésre digitális állományban. Rajzi formában lehet elérni. A rendszer ennél fogva nem kezeli közvetlenül, ezért lehet csupán speciális információként szolgáltatni.


7


1.3.2 Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program

1.3.2.1

Agrár-környezetgazdálkodási alapprogram

Agrár környezetgazdálkodási terv

1.3.2.2

Adatbázis


Ökológiai gazdálkodási célprogram

Növénytermesztés

Adatbázis


Állattenyésztés

Adatbázis


1.3.2.4

Extenzív gyephasznosítási célprogram

Homoki gyepgazdálkodás

Adatbázis


Szikes legelők és legeltetési rendszerek

Adatbázis


Domb- és hegyvidéki gyepek

Adatbázis


Rétgazdálkodási rendszerek

Adatbázis


Legelőerdők és fás legelők

Adatbázis


Füves mezsgyék, vegyszermentes szegélyek

Adatbázis


1.3.2.5



Integrált gazdálkodási célprogram

Integrált termesztési terv

1.3.2.3

Adatbázis

Vizes élőhely célprogram

Árterületek

Adatbázis


Vízfolyások parti sávja

Adatbázis


Nádgazdálkodás

Adatbázis


Halastavak

Adatbázis


Rizstelepek

Adatbázis


8


Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program

Megjegyzés

1.4

Rendszeresen és tartósan Adatbázis belvízzel sújtott mezőgazdasági területek

1.3.2.6


Érzékeny Természetvédelmi Területek program

Természetvédelmi zonális program

Adatbázis


Talajvédelmi zonális program

Adatbázis


Vízvédelmi zonális program Adatbázis


Kombinált (természet-, talaj- Adatbázis és vízvédelmi zonális célprogam


A NAKP írott formában áll rendelkezésre, ezért kezelhető speciális szolgáltatás szintjén. Várható, hogy életbe léptetése után digitális állományban is elérhető lesz. Ez esetben speciális információként kezelhető a szolgáltatás. Térképi állománya digitális állományának az átvétele az FVM támogatásával beszerezhető.

Térségi (megyei) szintű szabályozási vonatkozások

A Fejér Megyei Területrendezési Terv elkészült, jelenleg az egyeztetések és jóváhagyások szakaszában van. A VÁTI által kidolgozott dokumentum digitális állományban került összeállításra, ami lehetővé teszi, hogy a jelen tanulmányba közvetlenül be lehessen építeni. Mivel a Terv még nincs elfogadva, az állomány informális értékű, átvitelének a jóváhagyást követően lesz értelme. Az állomány átvételével kapcsolatban megjelenik egy sajátságos probléma, ami a két adatbázisban felhasznált alaptérképek eltérő léptékéből adódik: •

A megyei terv 1:100 000-es (és ennél kisebb) léptéke az 1:10 000-es, de akár az 1:50 000es léptékre is átvive számos korrekciót igényel. Ezeknek az elvégzése a településrendezési tervek kidolgozásának a szakaszában válik esedékessé és szükségessé. A jelen tanulmány szintjén (alapvetően egy nyilvántartó rendszerről van szó) elegendő regisztrálni az eltéréseket. Esetenként a művi és/vagy természetes határok mentén az egyértelmű eltéréseket korrigálni lehet, ezzel is segítve a további munkát, a tervek pontosítását, illetve pontosabb kidolgozását.


9



1.4.1 Fejér megye Területrendezési Terve, Vizsgálati munkarész

Adatok

1.4.1.1


Természetföldrajzi adottságok

Természeti tájak szerinti be- Adatbázis sorolás


Geomorfológia

Adatbázis


Geológiai felépítés

Adatbázis


Talajgenetika

Adatbázis


Vízrajz

Adatbázis


Természetes növénytakaró, botanikai értékek

Adatbázis


Állattani értékek

Adatbázis


Éghajlat

Adatbázis


1.4.1.2

Táj- és természetvédelem

Védett természeti területek

Adatbázis


Természeti területek

Adatbázis


Érzékeny Természeti Terüle- Adatbázis tek (ESA)


Ökológiai hálózat

Adatbázis


Tájterhelés és terhelhetőség

Adatbázis


1.4.1.3


Elérhetőség

Vízgazdálkodás

Talajvízszint

Adatbázis


Felszín alatti vízkészletek

Adatbázis


10


1.4.2 Fejér megye Területrendezési Terve, Térségi Szerkezeti Terv

1.4.2.1

Jellemzően erdős térség

Adatbázis


Jellemzően gyepes térség

Adatbázis


Jellemzően vízfelület térség

Adatbázis


Jellemzően szőlő-gyümölcs térség

Adatbázis


Jellemzően intenzív szántóművelési térség

Adatbázis


Jellemzően extenzív szántóművelési térség

Adatbázis


Jellemzően városias térség

Adatbázis


Jellemzően rekreációs települési térség

Adatbázis


Jellemzően egyéb települési térség

Adatbázis


Adatbázis Jellemzően nem települési funkciójú műszakilag igénybe vett térség


1.4.2.2


Területfelhasználás

Térségi jelentőségű infrastruktúra hálózatok

I. rendű árvízvédelmi térség

Adatbázis


Regionális ivóvíz ellátó vezeték

Adatbázis


Regionális szennyvízelveze- Adatbázis tő hálózat


Országos elektromos ellátó távvezeték (400 kV felett)

Adatbázis


Országos elektromos ellátó távvezeték (400 kV alatt)

Adatbázis


Nemzetközi, illetve országos Adatbázis jelentőségű kőolaj, földgáz és termékvezeték


Gyorsforgalmi út


Adatbázis

11


Fejér megye Területrendezési Terve, Térségi Szerkezeti Terv

Országos főút

Adatbázis


Regionális jelentőségű mellékút

Adatbázis


Hálózati szerepű mellékút

Adatbázis


Vasúti fővonal

Adatbázis


Vasúti mellékvonal

Adatbázis


Kétvágányú vasútvonal

Adatbázis


Villamosított vasútvonal

Adatbázis


1.4.2.3


Térségi jelentőségű infrastruktúra létesítmények

Regionális szennyvíztisztító telep

Adatbázis


Országos ellátást biztosító gázellátó alállomás

Adatbázis


Regionális gázátadó és nyomásszabályozó

Adatbázis


Komp, átkelőhely

Adatbázis


Vasútállomás

Adatbázis


Vasúti megállóhely

Adatbázis


Autóbusz pályaudvar

Adatbázis


Regionális közforgalmi vízikikötő

Adatbázis


Regionális sporthajó kikötő

Adatbázis


Országos jelentőségű logisz- Adatbázis tikai központ


Gyorsforgalmi út csomópontja


Adatbázis

12


Fejér megye Területrendezési Terve, Térségi Szerkezeti Terv

1.4.2.4

Regionális jelentőségű hulladéktároló, illetve lerakó

Adatbázis


Megszüntetendő illegális Adatbázis hulladéktároló, illetve lerakó


Tájvédelmi körzet határa

Adatbázis


Árvízzel veszélyeztetett terü- Adatbázis letek (nyílt árterek és védővonalakkal nem védett belterületi öblözetek


1.4.2.5

Megjegyzés

Egyéb térségi elemek

Részletes szakági területrendezési programok

A táj- és természetvédelem programja

Adatbázis


A környezetvédelem programja

Adatbázis


A települési hálózat és környezet védelmének , illetve alakításának programja

Adatbázis


A közlekedés programja

Adatbázis


A közművek programja

Adatbázis


Hírközlés programja

Adatbázis


Az árvízvédelem és belvízvédelem programja

Adatbázis


A Terv digitális állomány formájában elérhető. Előfeltétel, hogy a felhasználó és a tervező között megállapodásban kerüljenek tisztázásra a szerzői jogokkal kapcsolatos kérdések. A speciális információ jelleg abból adódik, hogy a FMTrT léptéke nem azonos a rendszeradatbázis állományának a léptékével, ezért a kért információk csak előmunkák alapján szolgáltathatók.


13


1.5

Helyi, települési szintű szabályozási vonatkozások

Az adatbázis legfontosabb modulja a Helyi Településrendezési Terv (HTrT). Ez az a dokumentum, amely kötelező joghatállyal jegyzi a területfelhasználás rendjét és módját, a település általános fejlesztési koncepciójának, valamint a felsőbb szintű szabályozásoknak megfelelően. Azokban az esetekben, amelyekben rendelkezésre áll a HTrT, ennek Területszerkezeti Terv munkarésze, valamint a Helyi Szabályozási Előírásai elegendő információt biztosítanak. Ezekben az esetekben is eseti módon úgy a Megyei Terv, mint az Országos Terv állományából származtatott közvetlen információk is szükségesek, ezek előállítása speciális szolgáltatás kategóriában lehetséges.


1.5.1 Településfejlesztési Koncepció és Programok

Adatok

1.5.1.1

Elérhetőség


A rendezési tervet megalapozó Településfejlesztési Koncepció

Írott és rajzolt munkarészek

Adatbázis

Speciális információ kivonatok szintjén, speciális szolgáltatás önálló dokumentum formájában

1.5.1.2

Kidolgozott térségi fejlesztési programok


Adatbázis



14


Településfejlesztési Koncepció és Programok

1.5.1.3

Kidolgozott településszintű fejlesztési programok


Adatbázis


1.5.1.4

Egyéb nyilvántartott fejlesztési programok

Írott és rajzolt munkarészek Megjegyzés

Adatbázis


Ezek az anyagok általában nem készülnek digitális formában. Ennél fogva nem lehet beiktatni a rendszer alapszolgáltatási moduljába, információkat csak előzetes szintézisek elkészítésével lehet biztosítani.

1.5.2 Településrendezési Tervek Területfelhasználási Terv és leírás munkarészei (kidolgozásuk időpontjától kezdődően)


1.5.2.1

Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv (OTÉK területfelhasználási kategóriák)

Lakóterület

Adatbázis


Vegyes terület

Adatbázis


Gazdasági terület

Adatbázis


Üdülő terület

Adatbázis


Különleges terület

Adatbázis


Közlekedési terület

Adatbázis


Zöldterület

Adatbázis


15


Településrendezési Tervek Területfelhasználási Terv és leírás munkarészei (kidolgozásuk időpontjától kezdődően)

Erdőterület −védelmi

Adatbázis


Adatbázis


Adatbázis


−gazdasági −oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, turisztikai Mezőgazdasági terület − kertes − korlátozott használatú − általános Vízgazdálkodási terület

1.5.2.2

Helyi építési szabályzat

Írott kivonat a tárgyi terület- Adatbázis re vonatkozóan

1.5.3

1.5.3.1

Településrendezési Tervek kötelező alátámasztó munkarészei

Tájrendezési javaslat


1.5.3.2


Hírközlési javaslat

Írott kivonat a tárgyi terület- Adatbázis re vonatkozóan Megjegyzés


Közművesítési javaslat


1.5.3.5


Közlekedési javaslat


1.5.3.4


Környezetalakítási javaslat


1.5.3.3



Ezeket a terveket a Törvény előírása szerint digitális formában kell elkészíteni, a gyakorlatban ez általában nem történik meg az alapállomány hiánya miatt. A jelen munka elvégzése a Kistérség önkormányzatai számára biztosítja ezt az állományt, tehát az elkészítendő rendezési tervek szabályszerű kidolgozása előtt a legfontosabb akadály elhárult.


16


1.6

Agro-ökológiai indikátorok

Fogalom meghatározás: Napjaink feladata a környezeti tényezők, természeti erőforrások ismeretében, azok értékelésére olyan tudományos alapokon nyugvó földhasználati rendszer kialakítása, melyben a környezet túlterhelése nélkül, az adott térségnek megfelelő intenzitási fokon lehet gazdálkodni. Egy adott körzetben a megfelelő földhasználati rendszer kialakítása az agroökológiai potenciál ismeretében lehetséges. Mit is jelent az agroökológiai potenciál? Egy adott terület (ország, megye, régió stb.) mezőgazdasági termelésre (elsősorban növénytermesztésre) való alkalmasságának mértéke , mely alapvetően a természeti tényezőktől függ. Az agroökológiai potenciált meghatározó termőhelyi adottságok elsősorban a terület talajviszonyai, a hidrológiai és meteorológiai adottságok, valamint a domborzat. Az éghajlat, a domborzat, a hidrológiai viszonyok részét képezik az öt talajképző tényezőnek (földtani, éghajlati, domborzati, biológiai és a talajok kora), így a termőhelyi adottságok meghatározása alapvetően a terület talajviszonyainak értékelésén keresztül történhet. A környezet védelmét is szolgáló földhasználati rendszer alakítása során azonban nem hagyható figyelmen kívül a környezeti érzékenység sem, mivel kiegyensúlyozott környezethasználat csak a kettő együttes értékelésével érhető el. A környezeti érzékenység értékelése elsősorban a felszíni és felszín alatti vizek, a belvízveszélyeztetett területek, védett területek és egyes talajtulajdonságok ismeretében lehetséges.

Alapelv: A vizsgálatba vont 2400 ha területen az agroökológiai potenciál meghatározása a terület talajviszonyainak ismeretére támaszkodik, az alábbi elemi paraméterek figyelembe vételével: •

a talaj genetikai típusa, altípusa,

•

a talaj fizikai félesége,

•

a humuszos réteg vastagsága és a humusztartalma,

•

a talajképző kőzet,

•

a kémhatást és mészállapot,

•

a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai,

•

a termőréteg vastagsága (a termőréteg korlátozó talajhibákat).

Módszer: A fenti talajtulajdonságokon alapuló talajértékelésre több módszer is kidolgozásra került. Ezek közül várhatóan a Stefanovits-Máté-Fórizsné 100 pontos rendszere fogja képezni az „aranykorona” felváltásának az alapját, ezért ennek alapján került kidolgozásra a jelen munka. A talajértékszám a talajok termékenységében meglévő viszonylagos különbségeket fejezi ki, de nem veszi figyelembe az egyéb természeti adottságokban (éghajlati, domborzati, vízviszonyokban) fellelhető különbségeket, valamint a tápanyaggazdálkodás, termesztéstechnológia színvonalából adódó termékenység növekedést vagy csökkenést.


17


Ezért a mintaterületeken a talajértékszám szelvényenként került kiszámításra, majd az érték korrigálásra került a domborzat és a belvízveszélyeztetettség függvényében. A termelés színvonalából adódó különbségek figyelembevétele nem feladata jelen munkának. A kijelölt 2400 ha mintaterületen a rendelkezésünkre álló információk, adatok felhasználásával, azokat GIS (térinformatikai) alapú adatbázisba rendszerezve olyan rendszer épült fel, amely lehetőséget ad a talajhasználatra vonatkozó döntések szakmai megalapozására, az intenzív mezőgazdasági használatra kiválóan megfelelő és a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, valamint e skála két széle között elhelyezkedő területek kijelölésével, azokon részletes alapindikátorok meghatározásával.

Figyelembe vett alap-adatbázisok: A rendszer felépítéséhez az alábbi rendelkezésünkre álló adatok, térképek, információk kerültek felhasználásra: A Mezőföld középtáj áttekintő térképe 1:10 000 genetikus üzemi talajtérkép 1:25 000 Sárvíz térségi talajtani tanulmányterv 1:10 000 EOTR térkép 1:10 000 kataszteri térkép Védett területek lehatárolása Belvízveszélyeztetett területek lehatárolása Légifotó Éghajlati körzet meteorológiai adatai A vizsgált terület jelentős, mintegy 2/3 részére készült genetikus üzemi talajtérkép 1973-ban. A fennmaradó területre nem volt lehetőség teljeskörű feltáráson alapuló talajtérkép készítésére, így csak részletes helyszíni bejárás, néhány feltárás, abból mintavétel és laborvizsgálat alapján készült el a hiányzó talajtérkép. Mivel az eredeti talajtérkép készítésének időpontjában alkalmazott kódszámok és elnevezések az idők folyamán kissé módosultak, így szükségessé vált annak felújítása is. Ez az „Útmutató a nagyméretarányú országos talajtérképezés végrehajtásához (1988)” elvei szerint történt meg. A térképezés során nem volt lehetőség az egybefüggő erdőterületek talajának felvételezésére, így ezek a foltok kimaradtak a talajtérképből. A földhasználati javaslat elkészítése szempontjából ez nem okoz gondot, hiszen ezek az erdők a Mezőföldi Erdő és Vadgazdaság tulajdonában és kezelésében vannak, így nem valószínű, hogy egyszer kikerülnek az erdő művelési ágból.

Talajértékszám meghatározása: A talajtérkép felújítását és az új talajtérkép megszerkesztését követően került sor a talajhasználati javaslat alapjául szolgáló talajértékszám kiszámítására. A már említett 100 pontos értékelési rendszer szerint kerültek ostályozásra a talajok. Az értékelés alapja a talajtípus, illetve altípus, ezeknek van egy induló alapértékszáma, melyet a kedvezőtlen fizikai, kémiai tulajdonságok függvényében különböző mértékben csökkentettünk. 100 pontról a legjobb termékenységűnek tartott réti csernozjom talaj indul. Csökkentő tényező lehet a talajképző kőzet, a fizikai talajféleség, a humusztartalom, a humuszos réteg Sárvíz konzorcium 2001 október

18


vastagsága, a felszínközeli talajvízszint, és egyes talajhibák, mint szikesség, savanyúság, karbonátosság, kövesség, erózióra, deflációra való hajlam stb. A talajértékszám kiszámítása minden talajszelvényre megtörtént. A védett területek, a belvízveszélyeztettség ismeretében korrigálásra kerültek az értékszámok. Az erről készülő térkép szerkesztésekor a talajtérkép szolgált alapul. Az azonos talajértékszámú területek természetesen több szelvény esetén is egy foltot alkotnak.

Megjelenítés, felhasználás: Az elkészült térképeket és leíró adatokat egységes térinformatikai rendszerbe építettük. A talajtérkép, a talajértékelési térkép, valamint a javaslatokat tartalmazó talajhasználati térkép digitalizált, vektoros állományú. Ezekhez háttérként felhasználható a raszteres EOTR térkép, valamint a légifotó. A kataszteri térkép a helyrajzi számok azonosítására szolgálhat háttérként, egyes konkrét területeken a talajhasználat kidolgozásakor. A térképekhez tartozó adatbázisból információt kaphatunk a jellemző talajszelvényekről (talajtípus, altípus, fizikai féleség, humuszos réteg vastagsága, humusztartalom, kémhatás, szénsavas mésztartalom, vízben oldható sótartalom), a talajértékszámról. A térképek és a hozzájuk tartozó adatok ismeretében a földhasználó megalapozottan hozhat döntést a művelési ág, művelési mód (intenzív, extenzív), környezetkímélő gazdálkodás, esetleges melioráció, talajjavítás, öntözés ügyeiben.

A mintaterület természeti földrajzi viszonyainak jellemzése A kijelölt mintaterület (44-213, 44-214 térképek 602000, 609000, 188000, 184000 koordináták által meghatározott területe) közigazgatásilag Soponya, Aba, kisebb részben Csősz, Sárkeresztúr községek határában helyezkedik el. A vizsgálatba vont terület természeti földrajzi tájbeosztás szerint (Bulla B.) az Alföld nagytáj Mezőföld természeti tájába tartozik, melyet szinte kettészel a Fejér megyei Sárrét, a Sárvíz völgye. A Mezőföld az Alföldnek a Dunától Ny-ra elterülő része, mely a Ny-Dunántúli dombságot köti össze az Alfölddel. A vizsgált terület két kistájba sorolható. A Nyugat-Mezőföld területén találhatók a magasabb térszínű Soponya határába tartozó területek. A Sárvíz völgye a mélyebb fekvésű területeket foglalja magába, gyakorlatilag a mintatér közel fele itt található. A Nyugat-Mezőföld talajképző kőzete a lösz, melyen a vályog fizikai féleségű mészlepedékes csernozjom talajok az uralkodók. A talajvíz elhelyezkedésétől függően előfordulhatnak csernozjom réti és réti talajok is. A Sárvíz völgye Sárszentmihálynál lép ki a Sárrét medencéjéből, végighúzódik Fejér- és Tolna megyén. Gyakorlatilag a Mezőföld tengelyét alkotja, É-Ény-DDK-i irányban szeli ketté Fejér megyét. Süllyedék terület, még a pleisztocén legvégén, sőt ma is süllyedő árok. Szélessége 8-10 km, nyugatról határozott löszös perem határolja, míg K-i oldala alacsonyabb, homokos lösz, lösz. Helyenként homok, futóhomok teraszok határolják. Felsőszentiván környékén jelentős futóhomok található, míg ez Abánál már kisebb jelentőségű, itt inkább homokoslösszel fedett sík részek a jellemzőek.


19


Domborzati viszonyok: A terület síknak mondható, bár a legalacsonyabb és legmagasabb pont közötti szintkülönbség közel 60 m. A Soponyától nyugatra húzódó löszfennsík legmagasabb része (152 m) enyhe lejtéssel fokozatosan ér le a Sárvíz völgyébe. Ez teljesen sík, legfeljebb az egykori holtágakból kifújt kisebb homokdűnék emelkednek ki. A legmélyebben fekvő terület 99 m-en található. A szintkülönbség a talajképző kőzet mellett szintén jelentős szerepet játszott a talajok kialakulásában. A magasabb fekvésű területeken a csernozjom talajok képződésének kedveztek a környezeti viszonyok, míg a mélyebb fekvésű területeken réti talajok, a lefolyástalan részeken pedig szikesek alakultak ki. Hidrogeológiai viszonyok: A hidrogeológiai viszonyoknak szintén jelentős szerepe van egy-egy terület talajtakarójának kialakulásában. A mintaterület erre kiváló példa, hiszen a magasabb fekvésű Ny-i részeken, ahol a talajvíz mélyen helyezkedik el, mint már leírtuk, a csernozjom talajok az uralkodóak, majd a mélyebb fekvésű területek felé haladva a talajvíz szintjének emelkedésével a réti csernozjom, csernozjom réti, majd réti talaj válik jellemzővé. A Mezőföld felszíni vízfolyásokban viszonylag szegény táj. Sok a lefolyástalan terület, mint a Sárrét és a Sárvíz völgy egyes részei is. A terület fő felszíni vízfolyása a Nádor csatorna, vagy Sárvíz, mely ma már nem természetes állapotában, hanem szabályozva folyik. Részben a K-i Bakonyból a veszprémi Séd és a Gaja közvetítésével érkező vizeket, részben a Velencei-tó vízgyűjtő területéről a Dinnyés-Kajtor csatornán levezetett vizeket továbbítja a Dunába. Éghajlat: A vizsgált terület a Bacsó-féle beosztás szerint az I/b, Nagyalföld-Mezőföld alkörzetbe tartozik. Erre a körzetre jellemző a kontinentalitás, ezen belül a besugárzás, napfénytartam, derültség bősége, a meleg nyár és a hideg tél, hajlam a késő tavaszi és a kora őszi fagyokra, a gyenge borultság és alacsony légnedvesség, a viszonylag kevés csapadék és aszályos nyár, valamint a nagy napi és évi hőingadozás. A hőmérséklet maximumok és minimumok azt mutatják, hogy a Mezőföld a Dunántúl legkontinentálisabb tája. A fagyos (95) és téli (28) napok száma ugyanannyi, mint a Dunántúl többi részén, de a nyári (75) és hőségnapok (18) száma több. Napfénytartam szempontjából a Dunántúl legnapfényesebb tája, csak az Alföld középső részei múlják felül. Az uralkodó szélirány Ny-ÉNy-i, bár a téli hónapokban gyakran van délies, vagy keleties légáramlás. A szél erőssége mérsékelt. A légnedvesség, különösen a nyári hónapokban, lényegesen alacsonyabb, mint a Dunántúl többi részén. Az éves átlagos csapadék-mennyiség a Mezőföldön 600 mm alatt van, de a Sárvíz környékén az 550 mm-t sem éri el sok esetben. A csapadékeloszlás megfelel a kontinentális éghajlatnak. Az összes csapadékos napok száma legtöbb decemberben és májusban, a legkevesebb pedig augusztusban. A havas napok átlagos száma 20 körül van, míg a hótakarós napok átlagos száma 32. Persze a hótakaró nem egyhuzamban borítja a talajt, elolvad, majd újra jelentkezik. A hótakaró vastagsága is ingadozó, kisebb mint a Dunántúl többi részén. Az éghajlatra vonatkozó főbb adatokat a Szász Gábor által feldolgozott 50 éves átlagok alapján közöljük. Sárvíz konzorcium 2001 október

20


Csapadék megoszlása havonként (mm) I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII. IX.

X.

XI.

XII.

Össz.

37

39

37

49

66

64

59

64

60

57

46

632

54

Átlaghőmérséklet °C (a tenyészidőszakban dekádonként) I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

-1,5

0,3

4,0

9,0

14,6

18,7

21,5

21,8

18,1

13,2

7,1

0,8

5,2

10,9

16,2

19,5

21,7

20,9

16,6

10,9

4,6

7,7

12,6

17,9

20,3

22,0

20,0

15,0

9,0

2,9

Napfénytartam (óra) I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII. IX.

X.

XI.

XII.

Össz.

58

82

140

187

235

253

275

261

154

62

48

1953

Első fagyos nap:

október 23.

Utolsó fagyos nap:

április 14.

197

Hótakarós napok száma: XI.

XII.

I.

II.

III.

1

7

14

11

4

Hóréteg vastagság mm-ben: XI.

XII.

I.

II.

III.

1

2

6

7

1

10 cm-es talajréteg különböző hőmérsékletének átlépési időpontjai: 5 °C

10 °C

tavasszal

III.17.

IV.10.

ősszel

XI.14.

X.22.

A mintaterület talajtani adottságainak ismertetése, Szisztematikus talajjegyzék Főtípus

Típus


Altípus

Terület (ha) 21


I. Váztalajok

050 Humuszos homoktalajok

051 Karbonátos humuszos homoktalaj

IV. Csernozjom talajok

190 Mészlepedékes csernozjom talaj

191 Típusos

450

200 Réti csernozjom talaj

201 Karbonátos

256

203 Mélyben sós

21

220 Szoloncsák talajok

222 Karbonát szulfátos

V. Szikes talajok

13

70 VI. Réti talajok

280 Szoloncsákos réti talajok

281 Szulfátosszoloncsákos

290 Szolonyeces réti talajok

291 Szolonyeces réti 292 Erősen szolonyeces

101 9

301 Karbonátos 300 Réti talajok

303 Mélyben sós 304 Mélyben szolonyeces

310 Öntés réti talajok 320 Lápos réti talajok

43 465 3

311 Karbonátos öntés 322 Szoloncsákos lápos réti

116 75

331 Karbonátos 11

330 Csernozjom réti

175

talajok IX. Folyóvizek és tavak 390 Humuszos öntéstaüledékei lajok

391 Karbonátos

87

395 Réti öntés

159

A szisztematikus talajjegyzékből leolvasható, hogy a területen 5 talaj főtípus 11 típusa és 16 altípusa borítja a felszínt, földrajzilag viszonylag jól elkülöníthetően. A Sárvíz völgyre jellemzőek a kifújásokból származó homok-vonulatok, melyeket általában humuszos homok talaj, ritkábban futóhomok borít. A vizsgált területen a Sárvíz K-i oldalán található egy viszonylag kisebb foltban, rajta szántó művelés folyik. A sekély humuszos rétegű, 1-1,5 % humusztartalmú homoktalajokon elsősorban rozs, napraforgó, burgonya termeszthető viszonylag eredményesen. A Soponyától Ny-ra elterülő löszfennsíkon találhatóak a csernozjom talajok, így a mészlepedékes csernozjom és a réti csernozjom. Ezek hazánk legtermékenyebb talajai, melyekre az erőteljes humuszosodás, jó morzsás szerkezet, kiváló víz-, levegő- és tápanyaggazdálkodás jellemző. Eredetileg füves, sztyeppés növénytakaró alatt, kontinentális éghajlat mellett, felszíni és felszín alatti vizek hatásától mentesen alakultak ki. Intenzív mezőgazdasági művelésre alkalmasak, a rajtuk termeszthető növények skálája szinte korlátlan. Egyaránt alkalmasak gabonafélék, kapásnövények és takarmányok termesztésére, de jól megteremnek rajtuk a zöldségnövények és a gyümölcsfélék is. Termelési értéküket két dolog ronthatja: a vízhiány és a szerkezet leromlásából adódó tömörödöttség (eketalpréteg). Sárvíz konzorcium 2001 október

22


A csoporton belül a réti csernozjom talajok kissé értékesebbek, mivel a magasabban elhelyezkedő talajvíz csökkenti a talajok aszályérzékenységét. A Sárrét völgyében kisebb foltokban fordulnak elő a szikes főtípusba sorolható szoloncsák talajok, mégpedig ezek karbonát-szulfátos altípusa. A szikesedés alapvető oka a Na ionok felhalmozódása a talaj szilárd és/vagy folyadék fázisában. A Na mellett a Mg is jelentős szerepet játszik a szikesek kialakulásában. Karbonát-szulfátos szoloncsák talaj a Sárvíz melléki rétek legmélyebb foltjaiban fordul elő, de csak kis területen, ahol a nagy sótartalmú talajvíz a felszín közelében található. Rendszerint már a felszíni rétegekben magas a talaj sótartalma, a sóösszetételben a Na és Mg sók dominálnak. A talaj szerkezet nélküli, szárazon igen kemény, nedvesen folyós. Vízgazdálkodása, ugyanúgy mint levegőgazdálkodása, nagyon rossz. Sótűrő növények élnek rajta, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan. A réti talajok főtípusába tartozó talajok elsősorban a mélyebb fekvésű, magasabb talajvízállású területek felszínét borítják, gyakorlatilag Soponyától az egész Sárvíz völgyi területre jellemzőek. Hidromorf talajok, melyek nedvességbőség hatására alakultak ki. A főtípusba 6, egymástól morfológiailag, fizikai, kémiai tulajdonságaiban, termékenységében igen különböző talajtípus tartozik. Szoloncsákos réti talajok a Malomcsatorna és a Sárvíz közötti rétek mélyebben fekvő részein fordulnak elő. Kialakulásukat elősegítette, hogy a Na tartalmú vizek időszakosan megálltak, betöményedtek, így a réti talaj sótartalma megnövekedett. Szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas, rétként megfelelően hasznosítható területek Szolonyeces réti talaj Soponya és a Sárvíz között, a Kálóz felé tartó út mellett található. Eredetileg ezek is réti talajok voltak, de a magas Na tartalmú talajvíz hatására a kicserélhető kationok között megnövekedett a Na és a Mg ionok aránya, ezzel a talaj fizikai és kémiai tulajdonságai kedvezőtlenné váltak. Szántóföldi művelése nem javasolt, rétként jól hasznosítható. Erősen szolonyeces réti talaj a Sárvíztől K-re, egy összefüggő foltban található. Jellemzője, hogy B szintjében a Na akkumuláció erősebb, a kicserélhető Na mennyisége 15%-nál magasabb. Rét művelésre javasolt. Karbonátos réti talaj a Sárvíz völgy területén fordul elő kisebb-nagyobb foltokban. Ez a talajtípus az időszakosan megemelkedő talajvíz hatására alakult ki. Humusza sötétebb, de gyengébb minőségű, mint a csernozjom talajoké. Szerkezete szétiszapolódásra, tömörödésre egyaránt hajlamos. Vízellátottsága a talajvíz viszonylagos közelsége és a talaj nagyobb víztartó képessége következtében jobb, mint a többi talajé, azonban csapadékos években éppen ez akadályozhatja a biztonságos szántóföldi termesztést. Mélyben sós réti talaj csak igen kis foltokban fordul elő a területen, a réti talajtól csak anynyiban különbözik, hogy a talajképző kőzet felső részében a sótartalom magasabb 0,15 %-nál. Mélyben szolonyeces réti talaj a Sárvíztől K-re, a terület északi sarkában található. Jellemzője, hogy a C szintben a kicserélhető Na tartalom 15%-nál magasabb, de gyakori a magas magnézium tartalom is. Mivel a kedvezőtlen talajtulajdonságok csak aránylag mélyebben jelennek meg, így elképzelhető szántó művelésük is. A karbonátos öntés réti talaj szintén a Sárvíz völgyében található, a réti talajtól mindössze abban különbözik, hogy talajképző kőzete a Sárvíz hordaléka, tehát tulajdonságaira az öntés jelleg nyomja rá bélyegét. Növénytermesztésre való alkalmassága a réti talajhoz hasonló.


23


A lápos réti talajok közül a szoloncsákos lápos réti talaj a Sárvíz és a Malomcsatorna közötti rétek lapos részén fedezhető fel. Kialakulásuknak a réti és lápos folyamatok egyaránt kedveztek, alapvetően vízhatásra kialakult talajok. A láposodást az állandóan visszatérő időszakos felszíni vízborítás idézi elő. A magas sótartalmú talajvíz hatására a talaj felső rétegeiben sófelhalmozódás indult meg, ennek következménye a szoloncsákos jelleg. Mivel rendszeresen borítja felszíni víz, így hasznosítása rétként, vagy legelőként is csak időszakos. Csernozjom réti talajok a talajvíz mélyebbre süllyedésével, a csernozjom talajképződési folyamatok eluralkodásával alakultak ki a réti talajokból. Elsősorban a Sárvíz völgy magasabb fekvésű részein találhatóak, szántóföldi hasznosításra alkalmas területek. Az állandó és időszakos elöntések következtében kialakult öntés anyagon, lágyszárú füves növényzet alatt öntéstalajok képződtek, melyeknek jellemzője, hogy rövid idő állt rendelkezésre a talaj kialakulásához, az öntés rétegek ma is jól felfedezhetőek a talajszelvényben. Két altípusa a mikrodomborzat függvényében alakult ki, karbonátos humuszos öntés található a Sárvíz melletti kissé magasabban fekvő területen elsősorban a halastó és a Sárvíz között a Mezőföldi Erdő és Vadgazdaság területén. A réti öntés talaj viszonylag nagyobb területet foglal el, de ez is főként a Sárvíz és mellékágai közvetlen közelében található, így a halastó és Soponya közötti területen. Ez a talajtípus szintén öntés anyagon alakult ki, de létrejöttében jelentős szerepet játszott a magasan elhelyezkedő talajvíz.

Talajértékszám kiszámítása A talajértékszám kiszámításának alapja az első fejezetben említett 100 pontos rendszer, mely minden talajtípusnak meghatároz egy maximális és minimális pontszámot. Számításainkhoz az 1986-ban kiadott „Táblázatok a termőföld értékeléséhez” című útmutatót használtuk. Legmagasabb, tehát 100 pontról a csernozjom talajok közül a kilúgzott csernozjom és a réti csernozjom talaj indul, a többi talajtípusnál ennél alacsonyabb a kiinduló pontszám. Az induló érték a talaj változati tulajdonságai, alapkőzete, az előforduló talajhibák alapján különböző mértékben csökkenthető. Így figyelembe vehető a már említett talajképző kőzet, a humuszos réteg vastagsága, a humusztartalom, a talaj kötöttsége, savanyúsága, a szénsavas mésztartalom mennyisége és megjelenésének mélysége. A talajhibák közül különösen a termőréteg vastagságot korlátozóak érdemelnek nagyobb figyelmet, mint a mészkőpad, cementált réteg, kavics réteg. A különböző értékről induló talajtípusok végül azonos pontszámot is kaphatnak. Példának okáért a karbonátos réti csernozjom talaj 100-55 pont közötti értéket érhet el, egy karbonátos réti talaj 80-20 pont közötti, míg egy réti szolonyec talaj 25-5 pontot kaphat. A mintaterület kiválasztása igen szerencsésnek mondható, ez jól látszik az elkészített térképen, mivel a talajok termékenysége széles skálán mozog. A legmagasabb pontszám 95, míg a legalacsonyabb 5.

A jelenlegi területhasználat agro-ökológiai szempontú értékelése, javasolt változtatások elvei és irányai A Sárvíz kistérségi mintaterületre az első két fejezetben leírt elveket és gyakorlati ismereteket felhasználva került kidolgozásra a térinformatikai megjelenítési és kezelési rendszer. Ez kompatíbilis a szabályozási és tulajdonosi/használati rendszereket tartalmazó bázissal. Sárvíz konzorcium 2001 október

24


A rendszer az alábbi elemekből épül fel: Talajtérkép Talajértékelési térkép Javaslat kartogram Jelenlegi talajhasználati mód Adatbázis A térképek digitalizált állományúak, a hozzájuk tartozó adatbázisból lekérdezések végezhetők. A térképeket természetesen nyomtatásban is elkészíthető, de a projekt digitális formában nyújt igazán sok információt. Az adatbázis tartalmazza az egyes lehatárolt talajfoltokhoz tartozó jellemző talajszelvények jellemző adatait az alábbiak szerint: •

Talajszelvény száma,

•

genetikai szint mélysége,

•

felső réteg fizikai félesége,

•

talajképző kőzet, pH,

•

szódalúgosság,

•

CaCO3,

•

Arany-féle kötöttség,

•

humusztartalom,

•

talajértékszám,

•

használati kategória

A talajtérkép megmutatja a talaj típusát, altípusát, a felszín fizikai féleségét és a talajképző kőzetet, valamint ezek területi kiterjedését. A talajértékelési térkép a talajértékszámok segítségével kialakított besorolás alapján mutatja meg, hogy melyik terület melyik kategóriába tartozik. A jelenlegi talajhasználati módokat ábrázoló térképet a rendelkezésünkre bocsátott térképek, valamint a részletes helyszíni bejárás alapján szerkesztettük meg, így felhasználtuk a 1:10 000-es EOTR térképet, a légifotót, valamint a kataszteri térképet. Ezek az ún. munkatérképek az egyes területekre vonatkozó információkat tartalmazzák, elősegítik a helyszín azonosítását, háttértérképként használhatóak. A javaslat kartogram az általunk kialakított talajhasználati kategóriák területi lehatárolását tartalmazza. Az előző fejezetben a kategóriáról leírtak szerint a kategória besorolás már használati javaslatot is magában hordoz.

Az elkészült adatbázis felhasználási módja Az állományokat CD-n adjuk át. Két könyvtár található a CD-n, az egyikben (sarviz) a térinformatikai állományok és az összeépített rendszerfájl található. A sarviz könyvtár tartalma: • sarviz\sarviz.aep – a rendszerfájl Sárvíz konzorcium 2001 október

25


• sarviz\foldhiv\aba.tif, csosz.tif, soponya.tif, sarker.tif – a települések földhivatali térképei • sarviz\t_szint.txt – a talajszelvény szintjeinek adatai • sarviz\vektor\hatar – a mintaterület határa belviz – a belvizes területek vedett – a védett területek t_folt – a talajfoltok t_szelv – a talajszelvények hasznal – a használat A telepito könyvtár az ESRI cég (ingyenes, szabadon használható) ArcExplorer 2 programjának telepítőjét tartalmazza, ebből a könyvtárból kell az ae2setup.exe program futtatásával telepíteni az ArcExplorert. A térinformatikai állományokból összeépített rendszer az ArcExplorer segítségével használható. A program térinformatikai állományok megtekintését, kezelését, elemzését teszi lehetővé. A programhoz részletes leírás (arcexplorer.pdf) is tartozik, a telepítő ezt is felteszi a gépre. A rendszer a prodzsektfájl (sarviz.aep) megnyitásával indítható. A megjelenő ablakban két keret található. A bal oldaliban láthatók a különböző rétegek – név, jelkulcs, látható-e –, itt állítható a kirajzolás sorrendje, a megjelenített állomány jelkulcsa is. További témákat lehet bekapcsolni, korábban megnyitottakat lehet kitörölni a prodzsektből. A jobb oldalon pedig a láthatóvá tett rétegeket rajzolja ki a program. A program lehetővé teszi a nézetváltást – belenagyítás és kicsinyítés, aktív vagy összes témára való nagyítás. Az állományokhoz tartozó adatokat is lehet kezelni – egy-egy felület vagy pont adatait lehet lekérdezni, különböző kereséseket lehet végezni. Méréseket is lehet végezni a térképen.


26



1.6.1

Adatok

1.6.1.1

Agro.ökológiai potenciált meghatározó tanulmány

Elérhetőség


Termőhelyi adottságok

Természetföldrajzi paraméterek

Adatbázis


Domborzati viszonyok

Adatbázis


Hidrogeológiai viszonyok

Adatbázis


Éghajlati viszonyok

Adatbázis


Talajtani adottságok

Adatbázis


Adatbázis

Speciális információ ahol már megtörtént az értékelés, egyébként speciális szolgáltatás

1.6.1.2

Talajértékszám

Talajértékszám táblaszintű megjelölése

1.6.1.3

Talajértékszám szerinti besorolás

70-100 pont Intenzív mezőgazdasági használatra alkalmas terület 50-70 pont Átlagos mezőgazdasági használatra alkalmas terület

Adatbázis

Speciális információ ahol már megtörtént az értékelés, egyébként speciális szolgáltatás

20-50 pont Extenzív gazdálkodásra alkalmas, környezetileg érzékenyebb terület 5-20 pont Szántóföldi termesztésre alkalmatlan terület Megjegyzés

A rendszer tartalmazza ezt az adatbázist


27


1.7

Agro-ökonómiai indikátorok

Az agro-ökonómiai indikátorok a piacgazdaság viszonyai között gyakorlatilag az egyes területrészleteken folyó konkrét termelési módok, kultúrák, az általános piaci mozgások jellemzői, függvényei a mindenkori gazdasági-gazdálkodási általános feltételeknek és nem utolsó sorban a termelő szakmai és üzleti rátermettségének is. Egyértelműen megállapítható azonban, hogy csak abban az esetben lehet gazdaságos körülmények között termelni, ha a teljes folyamatot pontosan követő, azeredményeket regisztráló és értékelő gazdaságirányítási rendszer kerül bevezetésre. Ennek a rendszernek az informatikai paraméterei jelenthetik a mindenkori/változó agrárőkonómiai jellemzőket. Egy ilyen, a hazai körülményekhez adaptált rendszer az ú.n. Labis Farminfó programcsomag , amely táblatörzskönyv rendszerben követi a termelési folyamatot, annak költségeit és eredményeit.

A Labis Farminfo leírása (részletek a tanulmányhoz mellékelt CD demo anyagban) A Labis Farminfo egy komplex mezőgazdasági üzemvezetési programcsomag, melynek minden modulja teljes mértékben EU konform. Az, hogy a program fejlesztése Németországban folyik, garancia arra, hogy a szoftver mind az EU hivatalok által megkívánt aktuális követelményeknek, mind pedig a nagyon igényes felhasználói körnek folyamatosan megfelel. A programban beépített funkcióként megtalálható egy űrlapkitöltő modul is, amely a rögzített adatok alapján automatikusan kitölti a támogatási kérelmeket, melyeket csak ki kell nyomtatni és postázni vagy az Interneten a hivatalokhoz eljuttatni. Ez a funkció Magyarországon akár azonnal is honosítható. A Labis Farminfó programcsomag felépítése olyan, hogy csak azt kell megvenni, melynek használatára adott időben szükség van, de a program bármikor bővíthető a rendelkezésre álló funkciókkal. A program nyitott rendszerű, tehát támogatja az adatcserét más programokkal, valamint csatlakozási lehetőséget biztosít különböző eszközökhöz, pl. meteorológiai állomások, GPS stb. A Windows alatt futó alkalmazás kezelése nagyon gyorsan és könnyen megtanulható, a felhasználó pillanatok alatt otthonosan mozog a programban. Munkáját kiterjedt törzsállomány segíti, mely többek között tartalmazza a Magyarországon forgalomban lévő műtrágyák, növényvédőszerek és növényfajták listáját, valamint az átlagos gép- és munkaműveleti költségek listáját is.

A szűkített, ú.n. Light verzió jellemzői, paraméterei: Adatrögzítés Táblák rögzítése A táblák rögzítése a művelési áttekintőben történik. Minden táblának adunk egy sorszámot, rögzítjük a nevét (vagy a helyrajzi számát), területét, az aktuális növényt, a növényfajtát, a termelési célt, a tervezett, vagy (aratás után) a tényleges hozamot, illetSárvíz konzorcium 2001 október

28


ve látjuk két évre visszamenőleg az előveteményeket. A művelési áttekintőben lehetőség van a táblák tetszőleges rendezésére (pl. vetemény, sorszám stb.) szerint. Munkaműveletek rögzítése Ha munkaműveletet akarunk rögzíteni, a művelési áttekintőben az adott táblára kétszer kattintva átjutunk a könyvelési áttekintőbe. Itt láthatjuk az adott táblán elvégzett munkaműveleteket a munkavégzés dátumával és költségeivel felsorolva. Itt tudunk új munkaműveletet rögzíteni, ahol megadhatjuk, hogy milyen munkaműveletet végeztünk (pl. vetés, műtrágyázás, növényvédelem stb.), mikor, ki végezte, milyen géppel illetve eszközzel, az egész táblán, vagy csak az adott tábla egy részén. A program automatikusan számolja a táblán, illetve a munkaművelet során felmerült költségeket. Lehetőség van továbbá gyűjtőkönyvelések létrehozására, ha adott időben több táblán ugyanazt a munkaműveletet végeztük ugyanolyan paraméterekkel, köztes-, fő- és másodvetések nyilvántartására, tetszés szerinti táblafelosztásra (amely felosztás bármikor meg is szüntethető).

Kiértékelések Vetésterv A művelési áttekintő nyomtatása. Vetési statisztika (milyen növényeket milye arányban vetettünk) Az adott üzemben termelt növényeket mekkora területen vetettük, illetve grafikus ábrázolás a termelt növények százalékos arányáról. Könyvelési áttekintő A Könyvelési áttekintő nyomtatása. Kartoték Ez a kiértékelés kérhető fájlba, nyomtatóra, vagy képernyőre. Kijelölt táblánként a következőket láthatjuk: - táblajellemzők (növény, fajta, terület, talajjellemzők, talajvizsgálati eredmények) - munkaműveletek (dátum, munkaműveletek, terület, gépek, eszközök, munkavégző) - állományvezetés (dátum, műtrágyázás, növényvédelem) - trágyázás/költségek (műtrágyázás, növényvédelem és a munkaműveletek költségei) permetezési napló Rövidített kartoték A kartoték egy oldalon összefoglalva. Ez az a kiértékelés, amit célszerű minden tábláról kinyomtatni is, hiszen itt szerepel minden, ami az adott termelési évben az adott táblán történt. Fedezeti összeg kiszámítása Ezzel a kiértékeléssel ellenőrizhető, hogy a termelés mennyire volt rentábilis az adott területen. Itt látjuk, hogy az adott táblán mennyit arattunk az adott növényből, mennyi volt a bevételünk hektáronként, illetve az egész táblán. Ebből az összegből kerülnek levonásra a költségek; a változó költségek (vetőmag, műtrágya, növényvédőszer, bérmunka), illetve a részben változó költségek (állandó munkaerő, saját gépek). Így kapjuk meg a fedezeti összeget, nyereséges, vagy veszteséges volt a termelés. Fedezeti összeget számolhatunk több táblát összevonva is. Sárvíz konzorcium 2001 október

29


A Táblatörzskönyv könnyű kezelése, egyszerű logikus felépítése lehetővé teszi, hogy hatékony segédeszköz legyen a gazdálkodók kezében, amit akár tervezésre is felhasználhatnak. A kialakított rendszer (metodika) gyakorlati alkalmazása településszintű, kistérségi, megyei, regionális stb. szinten is felhasználható a modellezési célok mellet a konkrét, a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program és a Nemzeti Környezetvédelmi Program környezetorientált ágazati fejlesztési programja (stb.) bevezetésének az elősegítésére, monitoringolására – összhangban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény előírásaival.


1.7.1

Adatok

1.7.1.1

Labis farminfo rendszer (integrált mezőgazda-sági üzemeltetési rendszer

Elérhetőség

Adatrögzítési modul

Táblák rögzítése

Adatbázis

Speciális szolgáltatás a program telepítésével, használatának betanításával

Adatbázis

Speciális szolgáltatás a program telepítésével, használatának betanításával

Munkaműveletek rögzítése

1.7.1.2

Kiértékelés

Vetésterv Vetési statisztika Kartoték Fedezeti összeg számítása

Megjegyzés

1.8


A rendszer tartalmazza a program demo verzóját.

Környezetvédelmi vonatkozások

A nyilvántartás alapját a Megyei Területrendezési Terv környezetvédelmi alátámasztó munkarésze képezi. Egy ilyen munka hiányában az alap felmérést előzetesen el kell végezni, javasolhatóan a fenti terv szerkezeti elvei alapján. Ezek: •

A terhelt, szennyezett térségek megjelölése, ezen belül o a vezetékes ivóvízzel ellátott és részben/egészben csatornázott, valamint csatornázatlan települések, o a szennyezett levegőjű települések, nagy forgalmú és zajjal, légszennyezéssel terhelt útvonalak, o szennyezett, erősen szennyezett vízfolyások.

•

A jelentősebb környezetterhelő források megjelölése, ezen belül o a települési és veszélyes hulladéklerakó helyek,


30


o a szennyvíztisztító telepek és szennyvízürítő helyek, o a dögkutak, o a szakosított állattartó telepek hígtrágya elhelyezési igényei.


1.8.1 Fejér Megye Területrendezési Terve – Környezetvédelmi Program, későbbiekben kiegészítve a települések programjaival és egyéb vonatkozó programokkal

Adatok

1.8.1.1


Környezetterhelő források, tevékenységek

Engedélyezett szeméttelep

Adatbázis


Engedély nélkül üzemelő szeméttelep

Adatbázis


Illegális (zug) szeméttelep

Adatbázis


Szennyvíztisztító telep

Adatbázis


Szennyvíz ürítő hely

Adatbázis


Hígtrágya kezelés, elhelyezés

Adatbázis


Veszélyes hulladék lerakó, kezelő hely

Adatbázis


Termelési (nem veszélyes) hul- Adatbázis ladéklerakó hely


Dögkút


1.8.1.2


Elérhetőség

Adatbázis

Terhelt, szennyezett térségek

Részben csatornázott település

Adatbázis


Csatornázatlan település

Adatbázis


Vezetékes vízzel ellátatlan, csatornázatlan település

Adatbázis


31


Fejér Megye Területrendezési Terve – Környezetvédelmi Program, későbbiekben kiegészítve a települések programjaival és egyéb vonatkozó programokkal

Szennyezett levegőjű település

Adatbázis


Nagy forgalmú útszakasz

Adatbázis


Terhel, szennyezett vízfolyás

Adatbázis


1.8.1.3

3/1988.(V.10.) KVM rendelet szerint

1.8.1.4

Adatbank


Vízminőség-védelem

Regionális jelentőségű távlati vízbázis

Adatbank


Sérülékeny vízbázisok (vízmű védterületek)

Adatbank


Távlati vízbázisok

Adatbank


Felszíni vízvédelmi területek a 3/1994.(II.7.) OVH és 33/1993.(XII:23.) KTM rendelet szerint

Adatbank


1.8.1.5

Talajvédelem (erózió, defláció)

Erősen erodált területek

Adatbázis


Középfokon erodált területek

Adatbázis


Szélerózió

Adatbázis


A lehordott talaj felhalmozási területei

Adatbázis


1.8.1.6


Levegőtisztaság-védelmi kiemelten védett kategóriába sorolt terület

Talajvédelem (felszíni szennyezésérzékeny területek

Erősen érzékeny karsztos képződmények

Adatbázis


Erősen érzékeny porózus képződmények

Adatbázis


Nem érzékeny képződmények

Adatbázis


32


Fejér Megye Területrendezési Terve – Környezetvédelmi Program, későbbiekben kiegészítve a települések programjaival és egyéb vonatkozó programokkal Megjegyzés

1.8.1.7

Hulladék kezelés, hulladékgazdálkodás

Térségi lerakóhelyek (meglévők és tervezetek)

Adatbázis


Körzeti lerakóhelyek (meglévők és tervezettek)

Adatbázis


1.8.1.8

Környezeti zaj és rezgés

Zajhatások, védekezések


Terhelések csökkentése, javasolt beavatkozások


A Terv digitális állomány formájában elérhető. Előfeltétel, hogy a felhasználó és a tervező között megállapodásban kerüljenek tisztázásra a szerzői jogokkal kapcsolatos kérdések. A speciális információ jelleg abból adódik, hogy a FMTrT léptéke nem azonos a rendszeradatbázis állományának a léptékével, ezért a kért információk csak előmunkák alapján szolgáltathatók.

1.9

Infrastruktúra fejlesztések

Alap adatbázisként ebben a vonatkozásban is a Megyei Területrendezési Terv szolgál, azzal a kitétellel, hogy az ebben foglalt előirányzatok alapvetően csak informális értékkel bírnak. Ennek magyarázata az, hogy a javaslatok inkább korridorokat jelentenek, mintsem nyomvonalakat, elég ha például csak az autópálya nyomvonalak kijelölése körüli bizonytalanságokra gondolunk. Ha kevesebb éllel is mint a közlekedésfejlesztések esetében, ez a megállapítás érvényes a többi nagyobb infrastruktúra elemre is. Ugyancsak a fenti megállapítást erősíti az a tény is, hogy a nagy rendszertervek kidolgozásának léptéke jelentősen különbözik a nyilvántartási rendszer léptékétől, ezért az átvezetések olyan részletek tisztázását igényelnék, amelyek gyakorlatilag tervi pontosításokat jelentenének, erre sem kompetenciája, sem felhatalmazása nincs a rendszer üzemeltetőjének. Mivel a szabályozás önmagában kötelező erejű, standard információként kezelhető a tény, hogy egy adott terület érintett-e valamilyen fejlesztés által, vagy sem. Minden további pontosító információ csak a napi állapot lekérdezése után fogalmazható meg, ezért igény esetén ezek speciális szolgáltatásként biztosíthatóak.


33



1.9.1 Fejér Megye Területrendezési Terve, Közlekedési Program, későbbiekben kiegészítve a települések Programjaival

Adatok

1.9.1.1


Közút, kerékpárút

Gyorsforgalmi utak

Adatbázis

I. rendű főutak

Adatbázis

II. rendű főutak

Adatbázis

Mellékúthálózat

Adatbázis

regionális jelentőségű hálózati szerepű egyéb

1.9.1.2

Standard információ az érintettségről, speciális szolgáltatás részletezett információ szintjén Standard információ az érintettségről, speciális szolgáltatás részletezett információ szintjén

Vasúti közlekedés

Nagysebességű vasútvonalak

Adatbázis

Standard információ az érintettségről, speciális szolgáltatás részletezett információ szintjén

Nemzetközi törzshálózati fővonalak

Adatbázis


Hazai törzshálózati fővona- Adatbázis lak


Egyéb hazai fővonalak

Adatbázis


Mellékvonalak

Adatbázis


1.9.1.3

Vízi közlekedés

Útvonalak és kikötők


Elérhetőség

Adatbázis


34


Fejér Megye Területrendezési Terve, Közlekedési Program, későbbiekben kiegészítve a települések Programjaival

1.9.1.4

1.9.2

1.9.2.1

Fejér Megyei Területrendezési Terv, Közműfejlesztési Javaslat, későbbiekben kiegészítve a települések Programjaival

Légi közlekedés

Regionális repülőterek

Adatbázis

Helyi repülőterek

Adatbázis

Közműellátottságok hiánya

Vízgazdálkodás

Adatbázis


Vízellátás fejlesztése

Adatbázis


Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás

Adatbázis


Felszíni vízelvezetés

Adatbázis


Árvíz és belvízvédelem

Adatbázis


Belterületi vízrendezés

Adatbázis


Villamosenergia ellátás

Adatbázis


Gázellátás

Adatbázis


Távhőellátás

Adatbázis


1.9.2.2

Az iparági ágazati fejlesztési elképzelések

Ágazati fejlesztések

1.9.2.3

Adatbázis


Közművekkel kapcsolatos esztétikai igények kielégítése

Írott munkarészek


Standard információ az érintettségről, speciális szolgáltatás részletezett információ szintjén

Adatbázis


35


1.9.3

1.9.3.1

Fejér Megyei Területrendezési Terv, Távközlés, műsorszórás, adatátvitel, későbbiekben kiegészítve a települések Programjaival Megjegyzés

Távközlés

Szolgáltatók, primér körzetek

Adatbázis


Mikrohullámú hálózati műsorszórás

Adatbázis


A Terv digitális állomány formájában elérhető. Előfeltétel, hogy a felhasználó és a tervező között megállapodásban kerüljenek tisztázásra a szerzői jogokkal kapcsolatos kérdések. A speciális információ jelleg abból adódik, hogy a FMTrT léptéke nem azonos a rendszeradatbázis állományának a léptékével, ezért a kért információk csak előmunkák alapján szolgáltathatók. A kiegészítő programok használatának a lehetősége kidolgozásuk formátumának a függvénye. Lehetőség szerint digitális formátumban kell ezeket beszerezni.


36


ÉRTÉKELÉSEK, A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI VÁLTOZÁSOK IRÁNYELVEI


37


2

A JELENLEGI TERÜLETFELHASZNÁLÁS KRITIKAI ÉRTÉKELÉSE

2.1

Jelenlegi állapot

A Sárvíz kistérség területfelhasználásának jelenlegi rendje fő vonalakban alkalmazkodik a táj adottságaihoz. A korábban jellemző, nagy energiabevitelen alapuló intenzív termelés visszaszorult, ha nem is területi, de technológiai váltásban mindenképpen érezhetően. A gazdaságigazdálkodási körülmények bizonytalansága azonban rányomja a bélyegét a területfelhasználásra, aminek következtében nem történik/nem történt meg egy egészséges birtokrendezés, a tulajdonosi és használói viszonyok jelentősen eltérnek egymástól. Ennél fogva a területhasználat nem tudatosan alakított stratégia mentén folyik, elmaradnak a beruházások és dominánsan a rövid távú érdekek érvényesülnek. A termelési szerkezetváltás csak töredékesen érhető tetten, a táj fenntarthatósága kritériumainak megfelelő gazdálkodás még nem jellemző. A felismerése ennek a követelménynek azonban megtörtént, amire jellemző példa maga a jelen tanulmány is, mint ennek a tájgazdálkodási rendszernek a bevezetése irányába tett első komolyabb lépés.

2.1.1

A használt földterület művelési ágak szerint

Kivonat a 201. évi Általános mezőgazdasági összeírás adataiból Gazda-

Ebből

Szántó-

Kony-

Üveg-

és

ha-

ház

kert

és fólia

Sor-

Település

ságok

egyéni

szám

neve

száma

gazda- szántó-

össze-

ság

sen

ként

Szőlő-

Gyümölcsös

terület

termő

terület

termő-

területe össze-

terület

össze-

terület

használt

sen

sen

kert hektár 1. Aba

840

836 5376,74

71,69

0,07

29,92

2. Csősz

250

249 1072,79

26,45

0,32

0,96

0,94

2,77

2,77

3. Káloz

601

599 3127,48

36,33

0,07

17,04

15,94

0,37

0,26

4. Kisláng

606

604 3520,15

41,95

0,16

5,07

4,91

0,62

0,52

5. Sárkeresztúr

404

403 1883,63

34,07

0,13

10,26

9,74

8,38

8,38

6. Sárszentágota

355

355

972,89

49,33

0,02

1,72

1,39

0,03

0,03

7. Soponya

429

427 1619,14

35,23

0,05

22,39

22,08

30,35

2,09

8. Tác

277

272

581,13

20,91

0,02

4,33

4,31

31,68

0,38

3745 18153,95

315,96

0,83

91,68

Összesen Sárvíz konzorcium 2001 október

3762

29,42 117,38

97,24

88,73 191,59 111,67

38


Előző táblázat folytatása Mező-

Gyep

gazda-

Erdő

Nádas Halas-

sági rét

legelő

tó

Művelés

Hasz-

Termő-

alól

nált

más

méretet

Sor-

terület

kivett

terület

tele-

el nem

szám

terület

össze-

pülésen

érők

sen

lévő

termő-

terület

Ebből Gazdaság-

területe hektár 401,11

784,66 6781,50

690,30

29,74

1.

57,47

22,40 1182,83

40,80

1,98

– 1225,61

15,68 1241,29

118,93

5,31

2.

337,56

92,53 3611,32

293,20

34,09

5,75 3944,36

62,54 4006,90

112,70

12,93

3.

–

188,00 3755,79

88,50

–

– 3844,29

251,68 4095,96

435,13

21,64

4.

589,73

10,07 2536,14

291,90

21,55

– 2849,59

42,45 2892,05

56,07

24,07

5.

81,31

59,29 1164,58

601,90

–

– 1766,48

27,14 1793,62

20,79

6,39

6.

66,21

71,56 1844,87

385,10

–

– 2229,97

29,94 2259,92

254,04

8,31

7.

61,59

44,53

487,70

–

– 1231,86

24,59 1256,45

41,80

16,04

8.

707,68 25459,25 3437,02

124,42

744,16

82,74 104,86 7659,41

1594,98 1273,04 21621,20 2879,40 140,36 110,62 24751,57

2.1.2

253,66 7913,07 2397,55

Földterületet használók száma művelési ágak szerint

Sor-

Település

szám

neve

Szántót

Kony-

Üveg-

ha-

házat

kertet

és

Szőlő-

területet

fóliát

Gyümölcsös

termő területet

területet

termőterületet

használók száma

1. Aba

523

725

9

190

183

26

25

2. Csősz

174

244

8

6

6

3

3

3. Káloz

450

513

6

197

193

5

4

4. Kisláng

520

504

6

64

62

10

9

5. Sárkeresztúr

335

328

15

113

107

5

5

6. Sárszentágota

213

350

9

22

19

1

1

7. Soponya

303

356

1

184

183

23

22

8. Tác

200

253

3

60

59

6

4

2718

3273

57

836

812

79

73

Összesen Sárvíz konzorcium 2001 október

39


Előző táblázat folytatása MezőgazRétet

Legelőt

Termő-

dasági

Erdőt

Nádast

területet

Művelés

Föld-

Más

Halas-

terü-

alól

terü-

telepü-

Sor-

tavat

letet

kivett

letet

lésen

szám

területet

földet

használók száma

26

16

831

27

6

5

834

839

840

31

1.

12

3

250

3

2

–

250

249

250

11

2.

47

13

599

23

4

2

599

600

600

34

3.

–

1

603

3

–

–

603

605

606

14

4.

43

3

397

8

5

–

397

403

404

16

5.

22

8

354

4

–

–

354

355

355

6

6.

27

15

427

22

–

–

427

428

429

19

7.

20

7

273

5

–

–

273

273

274

21

8.

197

66

3734

95

17

7

3737

3752

3758

152

2.1.3

Sor -

Egyéb földterületi adatok Közigazgatás-

A

A

A

100

Település

határos

szántó-

gyümölcsös-

szőlő-

hektárra

neve

terület,

terület

terület

terület

jutó

szá m

lakónépesség,

hektár aranykorona-értéke / hektár

fő

1. Aba

8805

28,05

37,83

39,82

48

2. Csősz

1711

27,49

0,00

39,98

61

3. Káloz

4779

31,21

31,30

20,92

51

4. Kisláng

5306

31,38

41,70

0,00

50

5. Sárkeresztúr

4675

26,29

30,77

20,94

51

6. Sárszentágota

4550

21,03

24,29

30,47

29

7. Soponya

4996

28,80

41,76

31,30

36

8. Tác

4569

26,13

41,70

45,88

33

Összesen


39391

40


A mintaterület jelenlegi földhasználatának jellemzése A Sárvíz kistérségi mintaterületen a földhasználat az alábbi területi arányokat mutatja: Szántóterület:

1282 ha

Gyömölcsös:

90 ha

Rét, legelő:

535 ha

Erdő:

250 ha

Zártkert: Halastó, egyéb felszíni víz:

94 ha 202 ha

Kivett terület (lakott terület, út stb.)

266 ha

Temető, major

53 ha

Nádas

28 ha

Nagyon fontos, hogy a mintaterületen viszonylag magas az erdőterület aránya, és az országos átlagnál lényegesen nagyobb a természetvédelmi oltalom alá eső terület (844 ha). A földhasználatot, a talajok termékenységét jelentősen befolyásolja, hogy viszonylag sok a belvízveszélyeztetett terület.

A jelenlegi földhasználatról elmondható, hogy az viszonylag jól igazodik az agro-ökológiai potenciálhoz. •

A szántóterületek elsősorban a löszplatón, a mészlepedékes csernozjommal, réti csernozjommal, kisebb mértékben csernozjom réti talajjal jellemezhető, az I. kategóriába sorolt területeken helyezkednek el. Soponya ide tartozó területein elsősorban összefüggő, nagy mezőgazdasági táblákon gabonafélék, kukorica terem. Kisebb részben vannak szántóterületek a II. és III. kategóriába sorolt területeken is, ezek főleg az Aba felé eső, legelőkkel szabdalt, viszonylag keskeny parcellák.

•

Kevés gyümölcsös található Soponya határában, ez mind új telepítésű, fiatal ültetvény, a szántókhoz hasonlóan szintén a legjobb adottságú területeken.

•

A III. és IV. kategóriába sorolt területeken szinte kivétel nélkül gyepek találhatóak, bár néhány szántótábla tarkítja ezeket a részeket is. Két kisebb gyepfolt helyezkedik el II. kategóriában. A mellettük levő erdő és nádas folt azonban igazolja, hogy a gyephasznosítás itt indokolt.

2.2

Tervezett állapot

A Sárvíz kistérség területfelhasználási változásainak generátora az Országos Területrendezési Terv-ben is jegyzett, a Megyei Területrendezési Terv-ben részletezettebben szabályozott „Sárvíz ökofolyosó” kialakításának az igénye. Az ökofolyosó továbbfolytatása a Duna északi szakaszánál kezdődő, a Vértesen át a Velenceitóig húzódó összefüggő ökológiai egységnek, továbbvezetve azt a Sió-mente övezetéhez, biztosítva a visszakapcsolást a Dunához. Sárvíz konzorcium 2001 október

41


A kialakítás stratégiai célja a térség táji-természeti értékeinek, élőhelyeinek a tartós megőrzése, az ökológiai és ökonómiai követelmények egyidejű figyelembe vételével. A követelménynek a jelenlegi területfelhasználás csak részben felel meg: •

A rendszerváltás előtti időszakban gyakorolt tájhasználat az ökológiai megközelítést gyakorlatilag figyelmen kívül hagyta, a cél a minél magasabb hozamok elérése volt. Ebből adódóan jelentős mértékben csökkent a biodiverzitás, romlott a talaj szerkezete, megváltozott a talaj vízháztartása és jelentős mértékű vegyi szennyeződés terheli a talajt.

•

A természetközeli állapotok csak ott maradtak fenn, ahol a termőképesség olyan alacsony volt, hogy teljesen irracionálissá tett bármilyen termelést. Ezek a területrészek szigetekként jelentek meg a tájban, többnyire olyan nagyságrendben, ami nem érte el a kellő mértéket a harmonikus biotop kialakulásához, hiányoznak a közöttük lévő folytonosságot biztosító összekötések.

•

Az intenzív, iparszerű mezőgazdasági művelés utóbbi tíz évben bekövetkezett technológiai váltásai nyomán a környezeti terhek csökkentek ugyan, de nem a kívánt mértékben. Az agrárkörnyezetvédelmi program még nem indult be.

•

A gazdasági kényszer még mindig elég erős ahhoz, hogy akár erőltetett módon is, de tovább follyanak az agro-ökológiai potenciálnak nem megfelelő területhasználatok.

•

Nem alakult ki a tájhasználat megújítását támogató finanszírozási, fenntartás-támogatási és intézményi háttér, ennek hiányában továbbra is a tulajdonosok kényszerhelyzete diktálja azt.

Ahogy az előző fejezetben kimutatásra került, fő vonalakban azért a tájhasználat közelít a fenntarthatóság kritériumait egyre jobban figyelembe vevő rendszerek felé. Ezt a folyamatot kell erősíteni.

2.2.1

A területfelhasználás szabályozása

A területfelhasználás rendjének átfogó szabályozása szempontjából az ökofolyosóban három övezeti kategóriába sorolt területfelhasználási váltást kell végrehajtani: •

Védett és védelemre kijelölt tájak övezete; Ebben újonnan külterületen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a belterület is védett. Ez esetben a külterületi beépítésre szánt területek nagysága nem érheti el a belterület 10%-át. Nem helyezhető el távközlési magasépítmény , új felszíni bánya nem nyitható.

•

A védett tájakon kívüli összefüggő természetes élőhelyek övezete; Ebben külterületi beépítésre szánt terület csak belterülethez csatlakozóan és az élőhelyeket nem zavaróan jelölhető ki. Az erdő és gyepterület megőrzendő. Távközlési magasépítmény csak hatásvizsgálat alapján helyezhető el.

•

A védett tájakon kívüli mozaikos természeti és természetközeli élőhelyek övezetei; Ezekben a természeti érdekek megtartásával, az ökológiai folyosó egységének a biztosításával lehet új beépítésre szánt területeket kijelölni.


42


Ezeket az országos tervi övezeteket a Megyei Terv térségi övezetekre bontja tovább, a Természetvédelmi Törvényben meghatározott kategóriák szerint. A Kistérség területén a következő térségi övezetek kerültek kijelölésre: •

Fokozottan érzékeny területek

•

Tájvédelmi körzet

•

Helyi jelentőségű természetvédelmi terület

•

Országos jelentőségű élőhely komplex térsége

•

Országos jelentőségű ökológiai folyosó területe

2.2.2

A területfelhasználás rendje

Ezekben az övezetekben a Természetvédelmi Törvény–ben meghatározott művelést lehet/kell folytatni. A konkrét feltételeket tételesen kell meghatározza a Településrendezési Terv, addig a jelenleg hatályos helyi építési rendelet előírásai az érvényesek. Ezekben a térségi övezetekben elsődlegességet kell kapjon a természeti értékek védelme és fenntartása. Ebben a tárgykörben foglalkozni kell: •

A fajok állományának a védelmével, hogy az elérje a fennmaradáshoz szükséges egyedszámot,

•

Az ökoszisztémák (biotopok, védett területek) konszolidálásával, egybefüggő nagyobb rendszerek kialakításával,

• •

Az abiotokus komponensek (levegő, víz, talaj) minőségének a javításával, El kell kerülni a táj megváltozását okozó súlyosan ható beavatkozásokat. Amennyiben ilyen fejlesztések elkerülhetetlenek, alapos, átfogó hatásvizsgálattal kell tisztázni megvalósíthatóságuk és üzemeltetésük feltételeit.

Biztosítani kell a biológiai alapfunkciók fenntartásához szükséges feltételeket: •

A fajok közötti együttélés organikus rendjét,

•

Új fajok kialakulásának, honosodásának a lehetőségét,

•

A fajok fennmaradásához szükséges „élettér” (area) nagyságát,

•

A tájgazdálkodás tervezett rendje abba az irányba kell hasson, hogy; o összefüggő növényzet alakuljon ki, o a táblásítás ne vezessen fragmentációhoz és izolációhoz

•

Biztosítani kell a táji és földtani értékek fennmaradását

Veszélyként jelentenek az alábbi területhasználati gyakorlatok: •

Az intenzív technológiák veszélyeztetik a természetközeli állapotok kialakulásátfennmaradását. Alapvető követelmény a monokultúrák felváltása egy racionális vetésforgó rendszerrel.

•

Az egyoldalú gazdálkodás miatt apadnak a természeti erőforrások, csökken a talaj értéke.


43


•

A réteggazdálkodás bevezetésének az elmaradása csökkenti a harmonikus biotopok kialakulásának az esélyeit.

•

A rossz tájrendezés (lecsapolás, planírozás, utak építése, beépítések, művelési ágak megváltoztatása) miatt a táj karaktere alapvetően megváltozhat.

•

A gyümölcsös rétek kialakításának az elmaradása csökkenti a táj gazdasági értékét.

•

Az erdősítésekben az őshonos fajokat kell preferálni, növelni kell az egyedgazdagságot.

•

Nagy veszélyt jelent a területek felszabdalása. A művi és természetes határokat minél nagyobb mértékben egyesíteni kell (ott menjen pl. út, ahol természetes határ is van).

•

Kiemelt fontosságú a vízháztartás szakszerű és célszerű megoldása. Törekedni kell a vízvisszatartásra, a vizes élőhelyek minél kiterjedtebb és egybefüggőbb hálózatának a kialakítására.

•

A terület látogatottságának korlátlan engedélyezése az értékek kialakulása és fennmaradása ellen hat.

•

Korlátozni kell a vadászatot és halászatot a fajok fennmaradása veszélyeztetési szintje alá.


44


2.2.3

A védett területek kialakításának az elvei:

Minél nagyobb területi egységet kell kijelölni

A kompakt formák kedvezőbbek az elnyújtottaknál

A szorosabb csoportosítások kedvezőbbek az elnyújtottaknál

A nagyobb csoportosítások kedvezőbbek a szórtabb csoportosításoknál

Az egymással kapcsolatban lévő területek kedvezőbbek az egymástól elszigeteltekhez képest


45


2.2.4

Agrárkörnyezetvédelmi követelmények

A mintaterület a 49/2001. (IV. 3.) sz. Kormányrendelet szerint a nitrátérzékeny kategóriába tartozik. Ennek következtében minden gazdálkodónak be kell tartani a rendeletben előírtakat. Mit jelent ez valójában? Alapvető szabály, hogy nitrátérzékeny területen nem használható 170 kg/ha-nál több szerves eredetű N, tehát annyi szervestrágyát lehet felhasználni, ami annál kevesebb nitrogént tartalmaz. Ez érzékenyen érintheti, aki ezután telepítene szőlőt, vagy gyümölcsöst, mivel a telepítés előtti szervestrágya felhasználás ezután korlátozott. A gazdálkodóknak be kell tartani továbbá a jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait, ami vázlatosan az alábbiakban foglalható össze: Trágya – úgy szerves-, mint műtrágya – kijuttatása tilos december 1. és február 15. között. Ezen időszakon kívül sem szabad fagyott, vízzel telített, vagy hótakaróval borított talajra trágyát kiszórni. A trágyázáskor nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a növényi tápanyagok ne juthassanak a felszíni vizekbe, ezért felszíni vizektől 10 m-en belül nem szabad trágyát kiszórni. Az állattartó telepeken olyan trágyatárolókat kell kialakítani, hogy a keletkezett szervestrágya, vagy hígtrágya ne szennyezze a környezetét. A mezőgazdasági tábla szélén szervestrágya maximum 2 hónapig tárolható, de csak olyan területen, ahol a talajvíz nincs 1,5 m-nél közelebb a felszínhez, és a legközelebbi felszíni víz legalább 100 m távolságra van. A mezőgazdasági területeken szakszerű és okszerű trágyázást kell végezni. Szakszerű a trágyázás, ha a talaj tulajdonságainak, tápanyag ellátottságának ismeretében, a termesztett növény várható termésszintjéhez szükséges tápanyagigényének megfelelő adagban, megfelelő időben és módon történik. Műtrágyát csak talajvizsgálatokra alapozott számítások alapján lehet felhasználni. A talajvizsgálatokat szántóterületen 5 évente, gyepek esetében legalább 10 évente kell elvégeztetni.

2.3

A területfelhasználás agro-ökológiai optimumának a meghatározása

2.3.1

A talajok kategorizálása:

A terület ismeretében a talajértékszámok kiértékelése alapján egy kategória rendszert állítottunk fel, mely lehetővé teszi a talajok talajhasználati alkalmasság szerinti csoportosítását, egyes földhasználati típusokba való besorolását. Természetesen ez a kategóriarendszer kizárólag ökológiai adottságokra épül, nem veszi figyelembe a közgazdasági környezet hatását (piacképesség), de nem foglalkozik például sem a talajok tápanyagellátottságával, sem az agrotechnológiai feltételekkel. Tudjuk, hogy mindezek jelentősen befolyásolhatják a talajok termékenységét, illetve a gazdaságosan termeszthető növények körét, de véleményünk szerint ezek változó, illetve viszonylag könnyen és gyorsan változtatható tényezők, ezért a kategóriarendszer kialakításakor figyelmen kívül hagytuk őket.


46


A kategóriarendszer nem abszolút, ebben a felépítésben a mintaterületre használható. Más területekre való kiterjesztése csak a terület természetföldrajzi, ökológiai, talajtani adottságainak alapos megismerése, feltérképezése után lehetséges. A talajértékszámok alapján a mintaterületre az alábbi kategóriák kerültek felállításra: I.

70-100 pont

Intenzív mezőgazdasági használatra alkalmas terület

II.

50-70 pont

Átlagos mezőgazdasági használatra alkalmas terület

III.

20-50 pont

Extenzív gazdálkodásra alkalmas, környezetileg érzékenyebb terület

IV.

5-20 pont

Szántóföldi termesztésre alkalmatlan terület

2.3.2

A kategóriák jellemzése:

I. kategória: Intenzív mezőgazdasági használatra alkalmas terület 808 ha Korlátozás nélkül termeszthető a gazdasági növények széles köre, gabonafélék, kukorica, cukorrépa, zöldségfélék, gyümölcsök. Viszonylag kis ráfordítással, szakszerű termesztéstechnológiával elérhetők átlagos eredmények. Nagyobb ráfordítással, öntözéssel igen jó eredménnyel, intenzív mezőgazdasági művelésre alkalmas területek. A mellékelt térképen jól látható, hogy a kategóriába tartozó területek elsősorban Soponyától Ny-ra, a löszplatón kialakult csernozjom talajokkal jellemezhető részen találhatók. •

Mezőgazdasági, növénytermesztési szempontból a mintaterület legértékesebb területei tartoznak ide. Szinte korlátozás nélkül termeszthető rajta számtalan növény, így az összes gabonaféle, takarmány- és kapásnövény, de alkalmas zöldségnövények és gyümölcsfélék termesztésére is. A talaj tápanyagszolgáltató képessége kiváló, de itt is figyelmet kell fordítani az okszerű tápanyagutánpótlásra.

•

Termelési értékét néhány dolog csökkentheti, így a magas szénsavas mésztartalom, a tömődöttség és az aszályérzékenység, de ezek kevés odafigyeléssel, tőkeerő esetén beruházással csökkenthetők.

•

A mélyen fekvő talajvíz miatt az ide tartozó talajok aszályérzékenyek, így a növénytermesztés nagymértékben függ az időjárástól, elsősorban a csapadék mennyiségétől és eloszlásától. Az ebbe a kategóriába tartozó területeken a termesztés intenzivitása erősen megnövelhető az öntözéses gazdálkodás bevezetésével. Az öntözés elősegíti az egyenletes, biztonságos termelést, de természetesen csak megfelelően jövedelmező kultúráknál képzelhető el egy ilyen költséges beruházás. Intenzív gyümölcstermesztés azonban napjainkban szinte elképzelhetetlen öntözés nélkül.


47


•

Csernozjom területeknek egyik jellegzetes hibája az állandó azonos mélységű művelés hatására kialakuló tömődött eketalpréteg, illetve az elporosodott szántott réteg. Az eketalpréteg megszüntetésének, a talaj fizikai állapota javításának viszonylag egyszerű módja a mélylazítás alkalmazása. Mélylazítás javasolható azért is, mert a forgatásos művelés mélysége korlátozott a talaj szénsavas mésztartalma miatt.

•

Ugyancsak a talaj szénsavas mésztartalma az, amiért figyelmet kell fordítani a műtrágyák megválasztására is. Foszforműtrágyák közül például elsősorban a szemcsézett szuperfoszfát javasolható. Nitrogén műtrágyák közül ammónium szulfát, ammóniumnitrát megfelelő, míg a kálium műtrágyák közül egyaránt használható a 40 vagy 60 %os kálisó, vagy az 50 %-os káliumszulfát.

2.3.2.1

II. kategória: Átlagos mezőgazdasági termesztésre alkalmas területek 432 ha

A kategóriába tartozó területeken mérsékelt korlátozással a haszonnövények széles köre termeszthető. Már az átlagos eredmények eléréséhez is azonban nagyobb figyelmet kell fordítani a termesztéstechnológiára. Intenzív mezőgazdasági termelés itt már nem javasolható, nagyobb figyelmet kell fordítani a környezeti elemekre és az azokat messzemenően figyelembe vevő használati módokra való áttérésre. Az e kategóriába sorolható területek kisebb foltokban Soponyától Ny-ra, illetve nagyobb részben a községtől É-ra találhatóak. •

Ide sorolható a gyengébb minőségű csernozjom területek, a réti talajok és a humuszos öntés talajok egy része. A gabonafélék, kapások, takarmánynövények egyaránt jól termeszthetők rajta, de fokozott figyelmet kell fordítani a termesztéstechnológiára és az I. kategóriánál leírt korlátozó tényezőkre. A mechanikai talajjavítás itt is fontos tényező. A nagyobb ráfordítást meghálálják az ide tartozó talajok is, de itt nagyobb figyelmet kell fordítani a környezeti tényezőkre.

2.3.2.2

III. kategória: Extenzív mezőgazdasági hasznosításra alkalmas területek 662 ha

Ezeken a gyengébb talajtani adottságú, környezetileg érzékeny területeken extenzív gazdálkodás folytatható. Szántó művelés esetén kis ráfordítással, viszonylag kis jövedelmezőséggel lehet gazdálkodni. Gyepként, legelőként való hasznosításuk javasolható. Nagyobb részben az Aba felé eső részen találhatóak az ide sorolt területek. •

Ebbe a kategóriába sorolt területek viszonylag alacsony talajértékszámmal rendelkeznek, termékenységük alacsonyabb, ugyanakkor környezeti érzékenységük magasabb. Elsősorban réti, humuszos öntés, mélyben sós réti talajok sorolhatók ide. Pontszámukat kifejezetten befolyásolja a belvízveszélyeztetettség. A szántó művelési ágú területeken extenzív termesztést lehet folytatni, de amennyiben például a Nemzeti Agrár Környezetvédelmi Program keretében támogatás nyerhető rá, javasolható rét-legelő művelési ágként való hasznosításuk.


48


2.3.2.3

IV. kategória: Mezőgazdasági célra alkalmatlan területek 152 ha

A mintaterületen elsősorban a belvízveszélyeztetett, mélyebb fekvésű területek sorolhatók ebbe a kategóriába. A leggyengébb adottságúak ezek a részek, melyeken kizárólag gyep, vagy erdő művelés javasolható. Ide sorolhatók a Sárvíz völgy mélyfekvésű réti talajai és szikesei, de ebbe a kategóriába kerültek a természetvédelmi oltalom alatt álló területek is, abban az esetben is, ha talajtani adottságaik talán egy kategóriával magasabb szintet is elérnének, mivel ebben az esetben a védelmi funkció az elsődleges. •

A kategóriába azok a területek sorolhatók, melyek talajtani adottságaikat tekintve mezőgazdasági termesztésre alkalmatlanok, szikes (szoloncsák) szoloncsákos réti, szolonyeces réti, szoloncsákos lápos réti talajok. Környezetileg érzékenyek, magas talajvíz, gyakori belvíz veszélyezteti ezeket a területeket. Itt kizárólag a természetvédelmi célú gyep, extenzív gyep hasznosítás képzelhető el.


49


VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓ A „Sárvíz” kistérség területfelhasználási viszonyainak a vizsgálata a szükséges és várható változások rendszerének átfogó szervezése és nyilvántartása szempontjából lehetőséget ad egy pár fontos következtetés levonására: •

A területhasználat gyakorlatilag spontán módon alakul, az egyéni, közvetlen gazdasági érdek diktálta módon. Ez a megközelítés nem tartható már középtávon sem, az EU csatlakozás után egy ilyen rendszer gyakorlatilag összeomlik.

•

A területfelhasználás mindazonáltal fő vonalakban megfelel a használt terület agroökológiai potenciáljának, de kevés lépés történik ennek védelme, fenntartása, netán növelése irányába.

•

A terület alternatív használati formái nem nyertek még teret, egyedi, spontán kezdemények eredményeképpen egy-egy részletében a táj kezdi visszakapni a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő arculatát.

•

A térség szerencsés helyzetben van a területfelhasználás átfogó szabályozásának a megléte szempontjából, mivel az Országos Területrendezési Terv tételesen jegyzi az itt kialakítandó ökofolyosót, valamint a kapcsolódó környezetalakítási követelményeket. Ez lehetőséget ad arra, hogy a közösségi érdeket is kielégítő szerkezetváltás közösségi támogatást is kapjon.

•

Kidolgozott a Megyei Területrendezési Terv, amely kellő részletezettséggel pontosítja a térség övezeti szabályozását.

•

Mindkét terv javaslati elemei elfogadhatóak, valós alapokon irányoznak elő egy akár mintaprogramként is felfogható tájhasznosítási váltást.

•

Ezen a helyzeten ront a helyi területrendezési tervek teljes hiánya. Így a területfelhasználás kívánt irányára való áttérés érvényesítésének hiányoznak a jogi feltételei.

•

Viszonylag sok alapdokumentum volt beszerezhető digitális állomány formájában, így lehetőség nyílik a nyilvántartási rendszer alap szintű működőképességének a bemutatására.

A tanulmány részét képező, az agro-ökológiai potenciál meghatározását bemutató munkarész előfutáraként is értékelhető az országos szinten egyre nagyobb igénnyel jelentkező új termőhelyminősítési rendszernek. A munkát megalapozó felmérések, értékelések modellfüggetlenül is teljes értékű munkarészek, a későbbiekben is maradéktalanul hasznosítható kutatási eredmények.


50


A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI VISZONYOK VÁLTOZÁSÁT MEGALAPOZÓ ÉS NYILVÁNTARTÓ RENDSZER KERETTERVE


51


3

A PROJEKT RENDSZERTERVE

3.1

Alapelvek

A rendszer kialakításának és üzemeltetésének alapvető célja, hogy kistérségi szinten rendelkezésre álljon egy térinformatikai alapon szerveződő területi adatbank, amely lehetővé teszi a programozás-fejlesztés-monitoring folyamat naprakész megalapozását és követését. A jelenlegi gyakorlatban minden egyedi akció önálló adatgyűjtésre támaszkodik, a folyamatok nem válnak közismertté, a monitoring pedig gyakorlatilag nem létezik. Ez a működés nehézkes, költséges és bizonytalan: •

Az elérhető adatok/információk szét vannak szóródva, különböző információ- és rendszergazdáknál.

•

Az adatok, információk különböző megjelenítésben állnak rendelkezésre, jelentős munkával jár azok egységesítése, netán térinformatikai rendszerbe foglalása.

•

Nincs semmilyen garancia arra vonatkozóan, hogy minden szükséges adat napvilágra kerül, arra, hogy a valós, aktuális és érvényes információkhoz jutott hozzá az igénylő.

•

A minden esetben elölről indított folyamat időigényessége feleslegesen megnyújtja a tervezési-programozási folyamatokat.

A javasolt rendszer ezeket a hiányosságokat hivatott kiküszöbölni, a következő elvi alapokon: •

Minden, a területfelhasználással összefüggő adatot/információt közérdekűként kezel, a személyiségi és szerzői jogok és az üzleti érdek figyelembe vételével.

•

Alanyi jogon, non-profit módon hozzáférhetőként kezel minden szabályozási jellegű információt és minden olyan további információt, amely a fejlesztés során köz-pénzből kerül kidolgozásra.

•

Az információkat on-line és off-line elérhetőséggel is biztosítja, ez utóbbi esetben digitális és hagyományos (nyomtatott) formátumban, igény szerint.

•

Az alanyi jogon szolgáltatott információkat kartoték rendszerű adatlap formájában szolgáltatja.

•

Az alanyi jogon járó információkon túl speciális információs csomagok összeállítását is biztosítja a rendszer, valamint speciális szolgáltatás formájában szintéziseket állít össze.

•

Az információk alapkapcsolódása a helyrajzi szám.

A rendszer nyitott, rugalmas, szükség szerint bővíthető és szűkíthető, alkalmas önálló működésre és összekapcsolható más hasonló rendszerekkel, mivel a fejlesztő-karbantartó modul képes a szükséges konverziók elvégzésére. A kapcsolódás alapját a térképi adatbázis képezi a rajzolt munkarészekhez köthető információk esetében, illetve önálló adatbázisként kerül nyilvántartásra a csupán írott információs csomag. A fenti elvek alapján megvalósul egy közérdekű, méltányossági kritériumokat is figyelembe vevő, ugyanakkor köz-költség kímélő információ-szolgáltatás azokban a kistérségekben, ahol bevezetésre kerül.


52


3.2

Adatáramlás (input, output)

3.2.1

Bejövő adatok (input)

A rendszer adatfeltöltése elvileg három irányból történik meg: •

Az önkormányzatoktól, illetve azok megbízásából beszerzett információk: Ezek alapvetően a következők; o az önkormányzatok saját nyilvántartásainak a vonatkozó adatai, o a terület- és helyi településrendezési tervek, o a terület- és településfejlesztési koncepciók, programok, intézkedési tervek, projektek,

•

A szabályozási kompetenciával rendelkező szakhatóságok, államigazgatási dekoncentrált szervek/szervezetek, fejlesztési intézmények és azok munkaszervezetei (Megyei Területfejlesztési Tanács, Regionális Fejlesztési Tanács) Ilyen jellegű adatok például; o földhivatali nyilvántartási adatok, o szabályozási jellegű indikátorok, o fejlesztési stratégiák, programok, intézkedések. o pályázati felhívások

•

Egyéb, a területfejlesztéssel kapcsolatban hivatalos kompetenciákkal rendelkező intézmények, szervezetek, valamint fejlesztők és azok megbízottai; o Központi Statisztikai Hivatal, o VÁTI-TEIR (Területi Információs Rendszer) o Szaktárcák és szerveik, o Térségi információs rendszerek rendszergazdái

3.2.2

Kimenő adatok (output)

A rendszer által szolgáltatott információk három kategóriába csoportosíthatók.

3.2.2.1

Standard információk:

Standard információknak neveztük azokat az adatcsomagokat, amelyek alanyi jogon hozzáférhetőek mind egyéni, mind közösségi szinten. Az információs csomag egy megadott területi egységre vonatkozóan (egy vagy több helyrajzi szám által definiált terület) tartalmazza a tulajdon- és használati viszonyok bemutatását (nevesítés nélkül), valamint a szabályozási jellegű vonatkozásokat. A standard információk alapján az adott területről megtudható a területfelhasználás alakulását meghatározó azon alapinformációk összessége, amelyek az adott időpontban ismertek. A standard információk a tulajdonviszonyok kivételével közhitelesek. Az információk kitöltött adatlap formában kerülnek kiadásra, rajzi mellékletek nélkül. Sárvíz konzorcium 2001 október

53


3.2.2.2

Speciális információk:

Az adatbázis a standard információk kategóriájába tartozó elemeken túlmenően nagy mennyiségű részletező adatot/információt is tartalmaz, amelyek ismerete hatékony segítséget nyújthat a fejlesztési folyamat résztvevőinek. Ilyen adatok: •

A területre vonatkozó térképi adatbázisok regisztrált elemei,

•

A légifotók információs tartalma,

• •

A területrendezési tervek bemutató anyagai, illetve ezek vizsgálati és alátámasztó munkarészeinek részletező szak-anyagai, A területre vonatkozó fejlesztési dokumentumok tartalmi elemei, … stb.

Amennyiben igény van rá, ezekből a dokumentumokból kivonatok készíthetők, a standard információk egyes elemeihez kapcsolódó rajzolt és/vagy írott kiegészítések formájában. Az így összeállított információs anyagot neveztük „speciális információ”-nak. Ezek összeállítására már nem elegendő az adatbázis automatikus lekérdezése, ezért a szükséges munka költségeit ellentételezni kell. Az ellentételezés mértéke függ a kért információk tömegétől, mélységétől, a felhasználás céljától: •

Közösségi és lakossági kérésre önköltségi áron kerül kiadásra a kért csomag.

•

A rendszerrel partnerségi kapcsolatban állók számára kölcsönösségi alapon kerül elszámolásra a költség.

•

Egyéb igénylők számára és profit-orientált felhasználás esetében vállalkozási díj ellenében szolgáltat a rendszer.

3.2.2.3

Speciális szolgáltatások:

A rendszer alkalmas az információ kezelésen és közlésen túl szintézisek, célorientált tanulmányok, összefoglalók, bemutató anyagok összeállítására, valamint társ-tervezői feladatok ellátására is. Minden olyan esetben, amikor a kérés az adatbázisban regisztrált adatok rendszerezését igényli, „speciális szolgáltatás” címen, vállalkozási alapon kerül kidolgozásra a kért információs csomag, esetenként szakmai dolgozat formájában. Tipikus speciális szolgáltatásként fog jelentkezni várhatóan: •

a Területrendezési Tervekhez szükséges digitális alapállomány biztosítása,

•

a tájrendezési munkarész kidolgozása,

•

statisztikai és egyéb alapadatok,

•

a megbízás alapján elkészített Településfejlesztési Koncepció.

Ezeknek a speciális szolgáltatásoknak a vállalásával jelentősen lehet csökkenteni az önkormányzatok számára fontos projektek kidolgozásának a költségeit.


54


3.3

Felhasználók:

A rendszer használata két felhasználói szinten várható, de nincs kizárva, hogy a gyakorlatban a tervezetthez képest új felhasználók is megjelennek. Első ütemben - amire a rendszer alapvetően felkészül - alapfelhasználóként jelentkeznek: •

Első szint;

közösségi felhasználók

•

Második szint;

egyéni, egyedi felhasználók

A közösségi felhasználók körébe tartozónak számítjuk azokat a köztes elérhetési pontokat, amelyek az egyes településeken, vagy településcsoportokban jönnek létre és csomópontjai az információs társadalom kialakuló helyi hálózatának (Jelenleg ilyennek foghatók fel a Teleházak). A közösségi felhazsnálók - amellett, hogy maguk is felhasználják az információt - lehetővé teszik az egyedi felhasználók számára is a hozzáférést. Ezek az elérési pontok alapvetően a standard információkat tudják szolgáltatni, esetenként speciális információkat. Jogosultak az adatbázis szabályozási jellegű adataihoz való hozzáféréshez, azok lekérdezéséhez, demo jellegű bemutatásához. Közösségi használóknak minősülnek még a Polgármesteri Hivatalok és a kistérségi megbízottak. Az egyéni, egyedi felhasználók körébe tartozik a lakosság, az egyéni érdeklődők, valamint a külső szakmai igénybevevők. Ezek a standard információkért fordulhatnak a közösségi elérési pontokhoz, vagy maguk is lekérdehetik a rendszert az Intreneten keresztül. A speciális szolgáltatások ellenében csak a rendszergazda szervezet szintjén jelentkeznek, tekintettel arra, hogy ezen a szinten jogi, gazdasági, gazdálkodási követelményeket is figyelembe kell már venni.. Emiatt tehát speciális információkat, illetve szolgáltatást csupán a fejlesztők, a rendszergazda szervezet adhat. Nyilvánvalóan nem számítunk arra, hogy első pillanattól napi igény jelentkezik a szolgáltatásra. Ezt az igényt azonban fogják erősíteni az EU csatlakozással járó folyamatok. Erre az időszakra már bevezetett, ismert rendszerrrel rendelkezhet számos kistérség. Addig is a közösségi elérések szerepe elsősoban a rendszer bevezetése, megismertetése.


55


3.4

A rendszerközpont-rendszergazda szervezet

A Sárvíz Önkormányzati Társulás alapvetően kedvező helyzetben van egy ilyen program kidolgozása, bevezetése és működtetése szempontjából. Az Abai Teleház az egyik legjobban működő ilyen jellegű egység a megyében, vezetője elkötelezettje az informális társadalom gondolatának és helyi bevezetésének. Eddigi tevékenységével megszerezte a kellő jártasságot ennek technikai, technológiai és nem utolsó sorban a társadalmi beágyazásával kapcsolatos tennivalók kezelésében. A rendszergazda szervezetnek szorosan együtt kell működnie az adatbázisba input információkat szolgáltatókkal. A közösségi eléréseket a teleházak (Káloz, Soponya, Sárszentágota) és a polgármesteri hivatalok adhatják, a rendszergazda szervezet támogatásával. A rendszer más kistérségekbe való implementációjánál nagy fontosságú, hogy kellően képzett és kellően motivált és közösségi érzékenységgel rendelkező menedzsment kezébe kerüljön a téma, több indokból is: • •

A rendszer kiépítése, üzemeltetése és karbantartása viszonylag komoly jártasságot igényel a soft és hard kérdések kezelésében, Az adatbázis kezelése térinformatikai programkezelési ismereteket igényel,

•

Jó kapcsolatteremtő és kommunikációs készségre van szükség, hogy a rendszer használata elterjedjen,

•

Gazdasági, gazdálkodási ismeretekre is szükség van, mivel a rendszer fenntartása és fejlesztése nem támaszkodhat csupán költségvetési forrásokra.

A rendszer telepítése általános helyzetben a statisztikai kistérségi megbízottak köré szerveződő területfejlesztési menedzsment központokba indokolt. Ezzel tulajdonképpen ezeknek az alakuló központoknak az alapfunkciója is meghatározódik, reális kontúrt kap a jelenleg lazán megfogalmazott perspektíva. A teleházak pedig ennek a vidékfejlesztési láncnak lehetnek a valódi végpontjai funkcionális kistérségekként, de akár településenként is. A telepítésre azonban számos más lehetőség is rendelkezésre áll: •

A rendszergazda szerepét felvállalhatja valamelyik önkormányzat,

•

Megbízható egy civil szervezet,

•

Felkérhető egy másik kistérségben már működő rendszergazda szervezet.

Nem ajánlott megbízási formában tisztán üzleti szereplő által üzemeltetni a rendszert, mert az az üzemeltető gazdasági megfontolásai szerint fog működni, ami ritkán esik egybe a közösségi érdekkel.


56


3.5

A rendszer felépítése

3.5.1

Kapcsolatok Partner adatgazdák:

Eseti adatközlések:

KSH; VÁTI-TEIR; Szaktárcák; Információs központok, intézmények, stb.

Tervező, programkészítő intézetek, vállalkozások

Központi modul (VPN) Rendszertulajdonos (önkormányzat, önkormányzatok) Fejlesztő-karbantartó csoport Szabályozási kompetenciával rendelkező szervek, szervezetek

Közösségi elérések (alközpontok)

Egyéni igénybevevők

Szakmai igénybevevők

Az egyes modulok egymással formális és informális kétirányú kapcsolatban vannak: • •

Informális kapcsolat; Formális kapcsolat; ben


az információcserében és a standard információk lekérésében a speciális információk és a speciális szolgáltatások igénylésé-

57


VPN (Virtual Privat Network) az Interneten belül elkülönült szakmai hálózat

Külső adatbázisok, partner adatgazdák, eseti adatközlések

Külső szakmai igénybevevők

ADATBÁZIS

Szakmai felület

Közösségi elérés, alközpontok

Demo felület

Betáplálás, programozás, engedélyezés

Rendszerinformációk, Naplózás

Rendszer kialakítása, bővítése Programozás Engedélyezés Adat betáplálás Értékesítés

Fejlesztő-karbantartóüzemeltető csoport

Szakhatóságok

Önkormányzatok EGYÉNI, KÖZÖSSÉGI IGÉNYBEVEVŐK

Adatok Standard információk Speciális információk, szolgáltatások Lekérések


munkafelületek

Rendszerterv 58


3.5.2

A központi modul

A rendszer „lelke” az ú.n. központi modul, a Központ. A rendszer rutinszerű működéséhez számos szereplő egyidejű részvétele szükséges. Ez az interneten belül elkülönült szakmai hálózat (Virtual Privat Netvork – VPN) formájában, amely majd a gyakorlatban összeállítja, karbantartja és üzemelteti az adatbázist és szolgáltatja az információkat.

Részei: • • •

A szakhatóságok, a szabályozási jogkörrel rendelkező szervek és szervezetek. A rendszer feletti tulajdonosi jogokat gyakorló önkormányzatok, azok képviselői (jelen esetben a Sárvíz Önkormányzati Területfejlesztési Társulás) A fejlesztő-karbantartó csoport (jelen esetben az Abai Teleház)

Szerepkörök: A szakhatóságok (használjuk ezt a gyűjtőszót) feladata biztosítani a területre vonatkozó szabályozási változásokról a szükséges információkat, a területre kiadott engedélyek, szakhatósági vélemények listáját. Ezek ismeretében a rendszerbe be lehet vezetni a szükséges korrekciókat, biztosítani lehet a naprakész állapot regisztrálását. Mivel a szakhatóságoknak nincs ilyen irányú törvényes kötelezettségük, nem várható el, hogy ez az információáramlás automatikus legyen (habár ez lenne a kívánatos), ezért az üzemeltető feladata ezeknek az információknak a szakaszos bekérése. Az önkormányzati oldal szerepe, hogy a rendszer működtetéséhez biztosítsa a forrásokat, biztosítsa a közérdekűség igazolását az adatok beszerzésében. A fejlesztő-karbantartó csoport (továbbiakban: üzemeltető) feladata a rendszer felállítása, üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése, ezen belül: •

A rendszer kialakítása, a kapcsolatok kiépítése, kapcsolattartás,

•

A rendszer bővítése, fejlesztése,

•

Az adatbázis, adatbank felállítása, az adatok folyamatos betáplálása,

•

Belső programozás (az adatok csoportosítása, inkompatibilitások rendezése, adatbázisok közötti kapcsolatok megteremtése, stb.),

•

Az engedélyezések,

•

Rendszerinformációk összeállítása,

•

Értékesítés,

•

Naplózás,

•

A gazdálkodás megszervezése.


59


3.5.3

Közösségi elérés, alközpontok

A rendszer alapmodulja a Központ, de szükség szerint alközpontokat is lehet működtetni, amelyek a standard információkat tudják átadni a helyi igénylőknek. Ezeknek az alközpontoknak (közösségi elérések) feladata, hogy segítsék azoknak az információhoz jutását, akiknek semmilyen lehetőségük/ismeretük sincsen informatikai kapcsolatba kerülni a Központtal. A közösségi elérést biztosíthatják az önkormányzatok, standard adatcsomagok felvitelével valamelyik hivatali számítógépre, amelyről ki lehet nyomtatni azokat. Az alközpontokat a rendszer bevezetésének első szakaszában nem szükséges hálózatba kötni a Központtal, elegendő az időnkénti adatfrissítés megszervezése a Központtal. Nyilvánvaló, hogy egy előrehaladtabb szakaszban, intenzívebb információigény esetén a hálózati kapcsolat megteremtésének lehet indokoltsága.


60


3.6

A rendszer munkafelületei

A rendszer munkafelületei: •

Az adatbázis,

•

A szakmai felület,

•

A „demo” felület

Betáplálás

A munkafelületek alapfunkciói és kapcsolatai a következők:

Adatbázis

Standard információk, speciális információk, speciális szolgáltatások

Rendszerinfomációk, naplózás

Rendszeren belüli kapcsolatok Külső kapcsolatok


Betáplálás

Demo felület

Internetes szabad elérhetőség

igénylés

Adat-

Információ

Szakmai felület

VPN kapcsolatok, információáramlás

61


3.6.1

Az adatbázis

Az adatbázis jelenti a rendszer fő alkotó elemét. Ez jelenti gyakorlatilag a fejlesztői réteget, innen lehet hozzáférni a teljes adatbázishoz és a VPN szervezői felületéhez. Az adatbázis egy dinamikus felület, ebben történnek meg a módosítások, hozzáadások, változtatások. Abban az esetben is nagy értékkel bíró modul, ha maga a rendszer még teljes mértékben és működőképesen nem állt fel, mivel egy központi helyen koncentrálja mindazon adatokat, amelyek a területhasználattal kapcsolatban szükségesek és előállítódnak. Rendkívül értékes eleme a rendszernek abból a szempontból is, hogy a területfejlesztés - de akár egyéb vonatkozás - monitoringja elképzelhetetlen e nélkül. Ugyanis minden monitoring alapja, hogy a fejlesztési folyamatok által generált változások összehasonlíthatóak legyenek a kiinduló állapotokkal. Az adatbázis hiányában a kiinduló állapot utólag nem, vagy nagyon nehézkesen és bizonytalanul állapítható meg. Szerkezetileg három adatcsoportból tevődik össze: •

Alfa-numerikus adatok

•

Térképi adatbázis

•

Dokumentációs könyvtár

3.6.1.1

Alfa-numerikus adatok:

Elvileg minden vonatkozó, fellelhető és érdemleges adat bekerülhet ebbe a csoportba. Az üzemeltető feladata, hogy ezeket bevezesse a nyilvántartásba és rendszerbe foglalja, szükség és lehetőség szerint a térinformatikai kapcsolatbiztosításokkal. Fő adatforrások: •

KSH jelentések,

•

Az önkormányzatok statisztikai jelentései,

•

Önkormányzati nyilvántartási adatok (mezőőri járulék, építésigazgatási tevékenység adatai, összeírások, gazdasági adatok, árvíz-, belvíz mutatók, stb.),

•

Fejlesztési programok mutatószámai (infrastruktúra, belvíz-, árvízvédelmi munkák elvégzése után előállt helyzetek adatai,…)

•

Hatásvizsgálatok eredményei (környezetvédelem, közlekedés, gazdasági hatástanulmányok, …)

•

Területfelhasználási mérleg adatai,

•

Önkormányzati gazdálkodás jellemző adatai (költségvetés, annak végrehajtása, …).

3.6.1.2

Térképi adatbázis

A rendszer felállításának alapmotivációja a helyi területfelhasználási nyilvántartás térinformatikai alapjának a megteremtése. Sárvíz konzorcium 2001 október

62


Országos szinten a kérdés még nyitott, átfogó, egységesített, közhiteles állomány még nem áll rendelkezésre. Ugyanakkor számos területen jelentős előrelépés történt ebben a vonatkozásban, ma már lehetőség adódik térségi szinten kialakítani egy megfelelő pontossággal használható nyilvántartást. Ezt a nyilvántartást - amint már említésre került - több forrásból beszerezhető, egymással nem teljes mértékben kompatíbilis adatbázisok felhasználásával lehet kialakítani, ezek előzetes egységesítésével. A dolog természetéből adódóan, az így előállított adatbázis nem lesz közhiteles, pontossága a felhasznált alap-térképek pontosságából, azoknak az egységesített országos nyilvántartási rendszerekhez való kapcsolhatóságától, valamint a feldolgozó munkájának a pontosságától függ. A közhitelességre a tervezési-programozási munkában az esetek túlnyomó többségében azonban nincs is szükség. Erre a kiviteli fázisban kerül sor, az ebben a fázisban végzett munka pedig már nem a rendszer feladata. Mivel a rendelkezésre álló (elérhető) adatbázisok általában országos szinten vannak jelen pillanatban kidolgozva, léptékük is ennek megfelelő, többnyire 1:100 000 méretarányú. Ezeket a térképeket konvertálni kell a rendszer alap-léptékére, ami 1:10 000 m.a.-ban ajánlott. Ettől a méretaránytól szükség és lehetőség szerint el lehet térni, de a kompatibilitások megteremtésére ez a leginkább használható méret. A jelen munka keretében az alábbi adatbázisok kerültek be a rendszerbe:

3.6.1.2.1

Agrotopo országos adatbázis 1:100 000 lépték Bemutató: 1.sz. melléklet

Térinformatikai kezelésre alkalmas Tartalma: •

A talaj típusai o Az adatbázis 31 talajtípust regisztrál

•

Talajképző kőzet o Az adatbázis 9 kategóriát regisztrál

•

Fizikai féleség o Az adatbázis 7 kategóriát regisztrál

•

Agyagásvány összetétel o Az adatbázis 8 kategóriát három csoportba osztályozva határozza meg a talajok besorolását e szerint a tartalom szerint

•

A talaj vízgazdálkodási tulajdonságai o Az adatbázis 9 kategóriát regisztrál

•

A talaj kémhatása és mészállapota o Az adatbázis 5 kategóriát regisztrál

•

A talaj szervesanyag készlete (tonna/ha)


63


o Az adatbázis 6 kategóriát regisztrál •

Termőréteg vastagsága o Az adatbázis 5 kategóriát regisztrál

•

Talajértékszám 1 melléklet o Az adatbázis 10 értékszám csoportot különböztet meg, annak alapján, hogy a különböző talajok természetes termékenysége hogyan viszonyul a legtermékenyebb talaj termékenységéhez (%)

3.6.1.2.2

CORINE land cover (valós területhasználatot megjelenítő adatbázis) 1:100 000 lépték Bemutató: 2.sz. melléklet

Térinformatikai kezelésre alkalmas Tartalma: •

Mesterséges felszínek o Lakott területek

Összefüggő településszerkezet

Nem összefüggő településszerkezet

o Ipari, kereskedelmi területek és közlekedési hálózatok

Ipari, vagy kereskedelmi területek

Út és vasúthálózatok és csatlakozó területek

Kikötők

Repülőterek

o Bányák, lerakóhelyek és építési munkahelyek

Nyersanyag kitermelés

Lerakóhelyek (meddőhányók)

Építési munkahelyek

o Mesterséges, nem mezőgazdasági zöldterületek

•

Városi zöldterületek

Sport-, szabadidő és üdülőterületek

Mezőgazdasági területek o Szántóföldek, (rendszeresen szántott, megművelt és általában vetésforgóban használt területek)

Nem öntözött szántóföldek

Állandóan öntözött területek

Rizsföldek


64


o Állandó növénykultúrák (nem vetésforgó szerinti kultúrák, amelyek rendszeresen hoznak termést és amelyek hosszú időn keresztül foglalják el területüket, mielőtt újra szántanák és újra telepítenék őket)

Szőlők

Gyümölcsösök, bogyósok

o Legelők

Rét/legelő

o Vegyes mezőgazdasági területek

•

Egynyári kultúrák állandó kultúrákkal vegyesen

Komplex művelési szerkezet

Elsődlegesen mezőgazdasági területek, jelentős természetes formációkkal

Mezőgazdasági-erdészeti területek

Erdők és természetközeli területek o Erdők

Lomblevelű erdők

Tűlevelű erdők

Vegyes erdők

o Cserjés és/vagy lágyszárú növényzet

Természetes gyepek, természetközeli rétek

Törpecserjés, cserjés területek, fenyérek

Keménylevelű növényzet

Átmeneti erdős-cserjés területek

o Növényzet nélküli, vagy kevés növényzettel fedett nyílt területek

•

Homokos partok, dünék, homok

Csupasz sziklák

Ritkás növényzet

Leégett területek

Vizenyős területek o Belső (szárazföldi vizenyős területek

•

Szárazföldi mocsarak

Tőzeglápok

Vízfelületek o Kontinentális vizek

Folyóvizek, vízi utak

Állóvizek


65


3.6.1.2.3

VÁTI által kidolgozott megyei övezeti besorolások alaptérképi kidolgozás 1:10 000 –re konvertálva

1:50 000

Bemutató: 3.sz. melléklet Az övezeti térképek a projekt keretében a Sárvíz mente területére lettek kidolgozva. Térinformatikai kezelésre alkalmasak Tartalma: •

Ökológiai hálózat övezetei o Védett természeti területek övezete o Védett természeti területek védőövezete o Természeti területek övezete o Ökológiai folyosó övezete

•

Érzékeny természeti terület

•

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete

•

Tájrehabilitációt igénylő területek övezete

•

Kulturális örökség szempontjából jelentős területek o Kulturális örökség szempontjából kiemelt övezet o Kulturális örökség szempontjából megyei jelentőségű övezet

•

Tájvédelmi területek övezete

•

Hulladék lerakóhelyek kijelöléséhez vizsgálat alá vonható területek övezete o Veszélyes hulladék lerakóhely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható területek övezete o Regionális hulladék lerakóhely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható területek övezete

•

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területek övezete

•

Vízjárta területek övezete o Árvíz és belvíz által veszélyeztetett területek övezete o Rendszeresen belvízjárta területek övezete

•

Felszínmozgás veszélyes területek övezete o Széleróziónak kitett területek övezete o Vízeróziónak kitett területek övezete

•

Sugárvédelmi területek övezete o Sugárvédelmi övezet 30 km o Sugárvédelmi övezet 60 km


66


•

Honvédelmi és katasztrófavédelmi területek övezete

3.6.1.2.4

Gyepterületek

1:100 000 lépték Bemutató: 4.sz. melléklet a DTA-50 alaptérképen

Térinformatikai kezelésre alkalmas Tartalom: •

Dombvidéki, erodált talajú, száraz legelők és sziklagyepek

•

Domb- és hegyvidéki, helyenként cserjésedő, sztyeppjellegű szárazgyepek, legelők, felhagyott szőlők-gyümölcsösök, irtásrétek, sziklagyepek és felhagyott szántók

•

Domb- és síkvidéki löszsztyeppek, homoki sztyeppek és felhagyott szőlők-gyümölcsösök,

•

Irtásrétek, felhagyott szántók és vágásterületek

•

Nyílt homoki gyepek

•

Ősi szikesek és kiszáradt ártéren kialakult másodlagos puszták

•

Kiszáradó láprétek és szikesedő mocsárrétek

•

Pangóvizes irtásrétek, láprétek és felhagyott szántók

• •

Egykori és mai árterek magas vízállású területei, zömmel belvizes rétjei, sásosai és mocsarai Egykori és mai lápvegetáció

3.6.1.2.5

DTA 200 és DTA 50 digitális térképi adatbázisok 1:200 000 és 1:50 000 léptékekben Bemutató: 4.sz. melléklet

Térinformatikai kezelésre alkalmas Tartalom (rétegtáblázat) •

B. réteg: Alappontok

•

C. réteg: Települések o Városok o Falvak o Lakossági objektumok, lakóépületek o Kulturális, oktatási, sportobjektumok o Szakrális objektumok o Tornyok, romok, emlékművek o Temetkezés o Kereskedelmi, szolgáltatási objektumok

•

D. réteg: Létesítmények


67


o Ipari létesítmények o Bányászat o Energiatermelés és átvitel o Mezőgazdaság o Távközlés o Vezeték, energiatovábbítás o Környezetvédelmi, kommunális objektumok o Speciális létesítmények •

E. réteg: Közlekedés o Vasútvonalak o Állomások, megállóhelyek o Épített utak - autópálya o Épített utak - műút o Épített utak - javított talajút o Épített utak - utcák o Talajutak - talajút o Talajutak – mezei út o Épülő utak, tervezett autópályák, gyorsforgalmi utak o Útjellemzők

•

F. réteg: Hidak o Közúthoz és vasúthoz tartozó műtárgyak o Vasúti hidak o Közúti hidak o Vasúti és közúti utak

•

G. réteg: Vízrajz o Tavak, folyók, mesterséges tavak – tavak o Tavak, folyók, mesterséges tavak – folyók o Tavak, folyók, mesterséges tavak – víztározók o Partvonal, parti sáv o Vízfolyást jellemző adatok o Kisebb vízfolyások, patakok o Csatornák

•

H. réteg: Hidrotechnikai berendezések o Vízellátás, víznyerés o Hajózási létesítmények

•

I. réteg: Domborzat


68


o Szintvonal •

J. réteg: Növényzet o Erdőség, fás növényzet

•

K. réteg: Határok

•

T. réteg: Névrajz o Településnevek o Vízrajzi nevek

3.6.1.2.6

Kistájkataszter 1:100 000 léptékben Bemutató: 5.sz. melléklet, összevonva a jegyzett természetvédelmi területekkel


Táji besorolás és leírása

3.6.1.2.7

KSH körzetek


Területlehatárolás, amihez információk kapcsolhatók

3.6.1.2.8

Nemzetközileg jegyzett természetvédelmi területek Bemutató: 5.sz. melléklet, összevonva a kistáji besorolással


Érzékeny Természeti Területek (ESA)

•

Védett madár élőhelyek (IBA)

•

Ökofolyósó/zöldfolyosó (NECONET)

•

Nemzeti Parkok (NP)

•

Természetvédelmi Területek (TT)

•

Tájvédelmi körzetek (TK)

3.6.1.2.9

Országos Területi Adatbázis (OTAB) 1:100 000 lépték

Térinformatikai kezelésre alkalmas Tartalom: Sárvíz konzorcium 2001 október

69


•

Alapvetően a DTA-50 alaptérkép adatait kezeli

3.6.1.2.10

Földhasználati zónarendszer


Védelmi meghatározottságú területek

•

Kettős meghatározottságú területek

•

Agrártermelési meghatározottságú területek

3.6.1.2.11

Légifotók Bemutató: 6.sz. melléklet

Digitális állomány, fedvénybe rendezve a kataszteri térképpel A mintaterületen átvezetésre került a valós felhasználás Tartalom. •

A valós használat jellemzői

3.6.1.2.12

Egységesített Országos Térképi Rendszer (EOTR) 1:10 000 léptékben

Digitális adatállomány, fedvénybe rendezve a kataszteri térképpel Tartalom: •

Topográfiai alappontok

•

Épületek

•

Építmények

•

Temetők

•

Romok

•

Meteorológiai állomások

•

Vezetékek

•

Vasutak

•

Utak

•

Vízügyi létesítmények

•

Közigazgatási határok

•

Növényzethatár

•

Mesterséges lehatárolások


70


•

Területhasználat o Szántó o Bokros jellegű növényzet o Veteményes kertek o Szőlő o Füves területek o Díszkertek és parkok o Sás és nád o Gyümölcsös o Fiatal erdő, faiskola, erdőültetvények o Sűrű bozót o Szál-erdő o Egyedi növényzetek o Járható és járhatatlan mocsár o Járható és járhatatlan szikes

•

Szintvonalak

•

Szakadás, terasz, tereplépcső

•

Vízmosások

•

Sziklafalak

3.6.1.2.13

Zonális agrárkörnyezeti programok célterületei


Talajvédelem célterületei

•

Vízvédelem célterületei

•

Élővilág-védelem

•

Talaj- és vízvédelem

•

Talaj- és élővilág védelem

•

Élővilág- és vízvédelem

•

Talaj-, élővilág és vízvédelem


71


3.6.1.2.14

Fejér Megyei Területrendezési Terve Területszerkezeti Terv VÁTI 1:50 000 léptékben Bemutató: 7.sz. melléklet

Digitális állomány, fedvénybe hozva a kataszteri térképpel Tartalom: •

Területfelhasználás

•

Települési rendszer

•

Térségi jelentőségű infrastruktúra hálózatok

•

Térségi jelentőségű infrastruktúra létesítmények

•

Egyéb térségi elemek

•

Alaptérképi elemek (DTA-50 alaptérkép alapján)

3.6.1.2.15

Az agro-ökológiai potenciált meghatározó alaptanulmány adatbázisa 1:25 000 léptékben kidolgozva

Térinformatikai kezelésre alkalmas állomány Tartalom: •

Genetikus talajtérkép

•

Talajértékszám kartogram

•

Talajhasználati kartogram

jelenlegi állapot

•

Talajhasználati kartogram

javaslat

3.6.1.2.16

Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Pogram 1:100 000 lépték

A Program térképi adatbázisa térinformatikai kezelésre alkalmas. Az adatbázis átvétele megállapodás alapján történhet, az FVM támogatásával. Tartalom: •

Lejtőkategóriák

•

100 pontos talajértékszám (agrotopo-ból átvéve)

•

Szántóterületek településenkénti átlagos aranykorona értéke

•

Magyarország talajainak genetikus főtípusai (agrotopo-ból átvéve)

•

A talaj fizikai félesége (agrotopo-ból átvéve)

•

A talaj vízgazdálkodási tulajdonságai (agrotopo-ból átvéve)


72


•

A talaj kémhatása és mészállapota (agrotopo-ból átvéve)

•

A talaj szervesanyag készlete (agrotopo-ból átvéve)

•

A talaj termőrétegének vastagsága (agrotopo-ból átvéve)

•

Energetikai agrárpotenciál

•

Magyarország természetvédelmi oltalom alatt álló területei (specifikus adatbázisokból átvéve)

•

Nemzeti Ökológiai Hálózat (specifikus adatbázisokból átvéve)

•

Nemzetközi jelentőségű madárélőhelyek (Magyar Madártani Egyesület adatbázisából)

•

A veszélyeztetett mezei madárfajok számára fontos területek

•

Az erózió mértéke

•

Felszín alatti vízvédelmi területek (VITUKI adatbázis)

•

Felszíni vízvédelmi területek (VITUKI adatbázis)

•

CORINE (ez külön megvan)

•

Magyarország erdőterületei (FM Erdészeti Hivatal adatbázisa)

•

Magyarország területeinek mezőgazdasági alkalmassága

•

Környezeti érzékenység az élővilág szempontjából

•

Környezeti érzékenység a vízbázisok szempontjából

•

Magyarország területeinek környezeti érzékenysége

•

Magyarország területeinek elhelyezkedése a környezet-érzékenységi agrártermelési skálán

•

A mezőgazdasági területek elhelyezkedése a környezet-érzékenységi agrártermelési skálán

•

A szántóterületek elhelyezkedése a környezet-érzékenységi agrártermelési skálán

•

A természetvédelmi programok potenciális célterületei Magyarországon

•

A talajvédelmi területek potenciális célterületei Magyarországon

•

A vízbázisvédelmi programok potenciális célterületei Magyarországon

•

Zonális agrárkörnyezeti programok célterületei

•

Magyarország füves élőhelyeinek aktuális térképe

•

Érzékeny Természeti Területek


73


3.6.1.3

Dokumentációs könyvtár

A területi nyilvántartási rendszer megjelenése előtt a területfejlesztésben eddig megjelent dokumentumok nem készültek el digitális adatfeldolgozásra alkalmas formában, a belőlük öszszeállítható könyvtár csak aprólékos utómunkával, szintézisük utólagos elkészülte után vezethető be a törzs-állományba. Az alap-dokumentáció azonban rendelkezésre áll, tekintettel arra, hogy Fejér Megye Területrendezési Terve elkészült és digitális formában beszerezhető (CD lemezen). A dokumentáció háttéranyagát képező térinformatikai munkarészek bázis-állománya a tervező szellemi tulajdonát képezi, ennél fogva megállapodás kérdése hogyan lehet ezte az állományt átvenni és használni. Megjegyzendő, hogy megkeresésünkre a VÁTI rendkívül pozitívan reagált, rész-állományt átengedett, amivel hatékonyan segítette az adatbázis felállítását. Ahhoz, hogy a dokumentációs könyvtár szakaszosan összeállítható legyen, alapvetően arra kell törekedni, hogy az ezentúl elkészülő tanulmányok és projektek összeállítását ilyen formátumban igényelje az önkormányzat, úgy az általa megbízott tervezőktől, mint a jóváhagyási hatáskörébe tartozó más esetekben. Minimális feltétel, hogy digitális állományban, illetve térinformatikai adatfeldolgozásra alkalmas formában készüljenek el a helyi területrendezési tervek (TrT-k), valamint a területhasználatra fontosabb hatást gyakorló fejlesztési programok esetében. Azzal, hogy a Rendszer feláll egy kistérségben, az ennek alapját képező térinformatikai állomány jó lehetőséget nyújt ezeknek a munkáknak a segítésére, mivel nem kell minden esetben külön megszerezni ezeket az állományokat.

3.6.2

A szakmai felület

A szakmai felület az adatbázis kezelői rétege, ennek keretében készül a standard adatfeldolgozás, illetve a speciális információk és speciális szolgáltatások összeállítása. A szakmai felület lehetővé tesz felhasználói jogosultságtól függő tematikus keresést. A jogosultságot a VPN állapítja meg. A szakmai felület részletes térképi-térinformatikai állományt kezel, folyamatosan karbantartja azt és aktualizálja. Ez utóbbi tevékenység már a területfejlesztési monitoring meghonosításának első fázisa. Az Access adatbázis védett illetéktelen behatolástól, a futtató felületen át pedig csupán a vezérlő űrlap illetve az egyes lekérdezések parancsgombjai hozzáférhetőek, a táblák adatai nem, tehát beleírni nem lehet. A rendszerbe adatot bevinni ezen a ponton még csupán a rendszergazda szervezet képes. Elképzelhető a későbbiekben, hogy igény szerint feltöltési felületeket nyissunk egyes inputok számára, ez az adatbázis illetve a szerkezet még kiforratlan, ezért most még a fejlesztőknek célszerű végezni a feltöltést is. A szakmai felület kezelése térinformatikai szak-ismeretekkel rendelkező személy, személyek munkáját igényli, megkülönböztethetően két szinten: •

Az alap-adatkezelés,


térképi állományok egységesítése, kivágások, szintézisek készítése, légifotók feldolgozása, programok aktiválása, betanítás, stb.; szakképzett térinformatikus által végezhető munka. 74


Tekintettel arra, hogy ezek a tevékenységek szakaszos, egyedi feladatokként jelentkeznek, a szakember állományba vétele nem feltétlenül szükséges, vállalkozási-megbízási formában is ellátható a feladat.

•

Az operatív adatkezelés, kész állományok kezelése, ezekből standard és speciális információs csomagok összeállítása, alapfokú térinformatikai ismereteket igénylő feladat. A szükséges ismeretek elsajátíthatók a gyakorlat során (a Sárvíz kistérségben a jelen tanulmány kidolgozása folyamatában a Teleház két munkatársa jelentős munka elvégzésére vált alkalmassá a térképek digitalizálása, a csatolt állományok kezelése szintjén). Erre a feladatra állományban lévő személyre van szükség, a rendszer kiépítésének és működésének első szakaszában rész munkaidőben.

Az adatigénylő nyomtatott, e’mail, vagy off-line elérhetőségben kapja meg az adatszolgáltatást, olyan formátumokban, amelyek térinformatikai ismereteket nem igényelnek (pl. word, excel vagy pdf. fájl formájában).

3.6.3

A demo felület

A működő (kistérségi adatbázissal feltöltött) demo fő célkitűzése, hogy közérdekű és közhasznú alapelven, könnyen hozzáférhető módon közöljön információkat a földterület alapú fejlesztések és gazdasági folyamatok támogatásához. Ez azt jelenti, hogy az összegyűjtött és rendszerezett adatbázist teszi közzé. Ez a felület kezeli a standard információkat, adatokat, adatcsomagokat. Ezen a felületen lehet elérni Internetes eléréssel a szabályozási jellegű alapdokumentumokat (Területrendezési Terv Szerkezeti Tervlapja, Szabályozási Előírások, övezeti besorolások stb.) az alapdokumentumok formátumában. A demo felületen érhető el az adatbázis könyvtárstruktúrája, az információk és szolgáltatások elérésének a módja. A felület díjmentesen érhető el, gyakorlatilag a rendszer „home page”-eként működik. Valójában a rendszer képességét mutatja be.

3.7

Informatikai program, megjelenítés

A rendszer felépítése és működtetése nem igényel speciális informatikai programot, a forgalomban lévő, szokványos programok kerülnek felhasználásra.

3.7.1

A szakmai felületen felhasználásra kerülő programok

A felállított adatbázis-rendszer kétpólusú. Egyrészről tartalmaz alfa-numerikus rendszert, másrészről pedig térképi alapú adatokkal dolgozó szoftvert. Ez a kettősség látszólag zavaró, azonban a két rendszer teljes összehangolása és egy rendszerbe való rendezése olyan jellegű Sárvíz konzorcium 2001 október

75


programozási megoldásokat kíván, hogy ezzel együtt elveszne a rendszer kompatibilitása és fogadókészsége más rendszerekkel. Ezen felül olyan költséges, hogy semmiképpen sem indokolt. Az említett két rendszer azonban szoros kapcsolatban áll egymással. Dinamikusan változó, mintegy „közös halmaza” azokat a központi fontosságú adatokat tartalmazza, melyekhez mindkét oldalról láncszerűen köthetők további adatok. Azok az adatok, melyek csupán szöveges illetve a másik oldalról térképi jelentőségűek, ebben a központi magban nem kapnak helyet. A különböző programok összehangolása és a keretrendszer HTML felületű lesz a Microsoft Frontpage segítségével. A grafikai munkákat CorelDraw és Corel Photopaint segítségével cégezzük. Az Internetes elérhetőség a www.sarviz.hu website-ról lesz elérhető, melyet Linux szerveren üzemeltet az Abai Teleház.

3.7.1.1. Alfa-numerikus adatbázis Ez mérhető, számmal vagy szöveges kifejezésekkel leírható információkat tartalmaz. Esetünkben az adatbázis környezetét a Microsoft Access adatbázis-kezelő program adja, a következő indokok alapján: •

mint fejlesztői környezet egyszerű, rugalmasan alakítható,

•

korszerű platform, mind SQL, mind Visual Basic irányban fejleszthető és átalakítható viszonylag könnyen.

•

aránylag széles fogadó-készséggel rendelkezik más adatbázisok felé.

Az egyéni és közösségi felhasználók felől a komplett kistérségi adatbázisnak csupán ez a része látszik ill. érhető el.

3.7.1.2. Térinformatikai adatok A térinformatika a raszteres és vektoros képi állományokhoz csatolja az adatokat, amelyek így tágabb összefüggéseikben egymáshoz képest fedvénybe hozva vizsgálhatók, elemezhetők és jeleníthetők meg. Munkánkhoz elsődlegesen az ArcView programot használtuk. Ez a szoftver tökéletesen alkalmas elemzések elkészítésére, ám viszonylag magas mintegy 600 eFt-os ára miatt nem telepíthető általános felhasználás céljára. Erre az ArcView-ban elkészített elemzések megjelenítésére szolgáló ArcExplorer alkalmas, amely ingyenesen telepíthető. Ezzel újabb elemző és szerkesztő nézetek nem készíthető (nem alkalmas adatbevitelre és elemzésre) ám a már elkészített fedvények megjelenítésére és a rajtuk lévő információk lekérdezésére tökéletesen alkalmas. Ugyanezen információk lekérdezhetők űrlapszerűen az Access alatt készített adatbázisból, így egyszerre lehet numerikusan és grafikusan lekérdezni adatokat.


76


3.7.2

A demo felületen felhasználásra kerülő programok, a demo működési elvei

Az Accesssben fejlesztett alkalmazások olcsón használhatók az Access Runtime program segítségével, mely szabadon használható futtató felülete az Access állományoknak, így a felhasználói pontokon nem szükséges drága szoftveres fejlesztés. Az Internetes eléréshez pedig csupán egyszerű böngészőre (Netscape vagy Explorer) van szükség.

3.7.2.1. A demo adatszerkezete Az adatok szervezési alapja a helyrajzi szám és a település együttese. Ezek kombinációja egyedi, nem lehet két egyforma ebből az együttesből, az egész működést e kapcsolat köré szerveztük. A központi tábla valójában csak kapcsolatokat tartalmaz az egyes témákra strukturált táblákkal. A kapcsolatokat jelző szám az az érték, amely a tématáblában azonosítja az adott helyrajzi számra jellemző tulajdonságot. E moduláris felépítés szinte tetszőlegesen fejleszthető. Az Access és az ArcView között ún. ODBC kapcsolatot lehet fenntartani, mely adatátadást tesz lehetővé. Ez a kapcsolat azonban már a speciális információkhoz illetve szolgáltatásokhoz szükséges.

3.7.2.2. A demo lekérdezései A külső felhasználó az adatbázisból automatizált módon a helyrajzi számhoz kötötten juthat információhoz. Az Access alkalmazás elindításával azonnal a vezérlő űrlap indul el, melyen megtalálhatók a lekérdezések parancsgombjai, melyek megnyomásával két kérdést tesz fel a rendszer: 1. Melyik településen kíván keresni? (lista mutatja meg a lehetséges településeket, melyek közül kattintással lehet választani) 2. Írja be a helyrajzi számot! A szám beírása lehetséges a billentyűzet gombjaival, illetve választhatunk listából is. Az így kiválasztott földterületre vonatkozó információkat jelentés formájában mutatja meg a program, amely kinyomtatható. Ezen kívül a program tartalmazza az egyre bővülő adatok általános leírását és felhívja a figyelmet az igénybe vehető egyéb szolgáltatásokra. A fentieken kívül természetesen bármilyen bonyolultabb adatkeresés elvégezhető, de már csak a rendszergazda segítségével.

3.7.3.

A rendszer bevezetésének feltételei és költség becslése

3.7.3.1. A kistérségi rendszer-központ létrehozása A rendszergazda szervezet számára kistérségi adatbázis feltöltéséhez, karbantartáshoz szükséges minimális feltételek: •

A célterületen biztosítható rendszeres jelenlét, közösségi elérhetőség


77


•

Adatbázis-kezelői és térinformatikai alapismeretek

•

Térképi és alfa-numerikus alap-adatok megvásárlása, összegyűjtése

•

Hardver és szoftver. Min. 2 korszerű, legalább PII. vagy azzal egyenértékű számítógép szükséges nagyméretű szerkesztő monitorokkal, Microsoft Office Professional iroda-automatizálási csomag (tartalmazza az Accesst), ArcView térinformatikai szoftver. (Ez összesen cc. 1,2 millió ft)

•

Legalább virtuális webszerver birtoklása (megfelelő domain-név, tárhely) egy Internetszerveren. Ennek egyszeri és havi költsége is van. Az egyszeri költség a megoldástól függően (saját szerver, vagy csak tárhely) 50 ezer és 500 ezer ft közé tehető, a havi rendszeres költség 25-50 ezer ft.

A Sárvíz Kistérségben az Abai Teleházban mindez nagyrészben rendelkezésre áll.

3.7.3.2. Közösségi elérések illetve egyéni elérési pont létrehozása Ezek költsége nyilvánvalóan nem a rendszer költsége, a rendszer tervezésénél mégis figyelmet fordítottunk rá. Gyakorlatilag elegendő 1 db Internet-eléréssel rendelkező számítógép legalább Windows 98 operációs rendszerrel, így a rendszert használni kívánóknak nem okozunk plussz költséget. A közösségi eléréseket CD lemezen kell ellátni a működő adatbázissal. A frissítéseket időszakonként szintén CD-n lehet átadni.


78


MELLÉKLETEK


79


DEMO ADATSTRUKTÚRÁJÁNAK KIVONATAI


80

TERÜLETHASZNÁLATI VISZONYOK VÁLTOZÁSÁT MEGALAPOZÓ ÉS NYILVÁNTARTÓ RENDSZER A SÁRVÍZ PROGRAM-TÉRSÉGBEN

Recommend Documents