Terület
2012. NOVEMBER
1
Tartalom Terület Államterület –nem államterület Államhatárok, status quo, uti possidetis Tenger Arktisz - Antarktisz Légtér Univerzum, világűr, 11/28/2010
2
Államterület és az állam viszonya Terület nélkül nincs állam fogalma: az az egységes földrajzi terület, amelyet az állam ural és, amelyet határvonal választ el más területektől Montevideoi egyezmény (1933) : Az állam egy adott területen és népesség fölött hatalmat gyakorló szervezet. államterület nélkül nem létezik állam Az állam saját területe felett kizárólagos hatalmat gyakorol az államok területi integritásának tisztelete a nemzetközi közösségének alapja. A terület az állam szuverenitásának és egyszersmind joghatóságának alapja A terület az állam jogcíme
11/28/2010
4
Államterület Az államok az erőforrások megszerzéséért; a biztonsági puffer növeléséért a területük maximalizálására törekszenek és ennek során felosztották a Földet
11/28/2010
7
A Föld felfedezése
11/28/2010
5
Államterület-nem államterület funkcionálisan Államterület Szárazföld
Nem államterület Kvázi ÁT
Rendé-
Gazdasági
Res
szeti
jogok
communis
EKG
nulliu
jogok
s
Belvizek
Parti tenger
Csatlakozó övezet
KGÖ
Antarktisz
Hold
Légtér
Szigetközi víz
Biztonsági övezetek
Kontinentális talapzat
Világűr
Mélytenger
Légtér a parti tenger fölött
Tenger
Terra
Fenék
Geostac.
szorosok Speciális entitások
11/28/2010
6
Az államhatár
11/28/2010
8
A határ típusai Természetes, csillagászati, etnikai
11/28/2010
9
Etnikai határok kialakítása
A határ típusai 2. Szárazföldi Folyami, tavi Tengeri Légi
11/28/2010
10
Szárazföldi határ meghúzása Delimitáció Demarkáció Preah Vihear templom esete (vízválasztó) – status quo/területi sérthetetlenség 11/28/2012
11
Az Uti possidetis elve
A függetlenség elérésekor fennállt területi határok tiszteletben tartását jelenti A dél-amerikai spanyol birodalom függetlenné váló utódállamának határait a spanyol birodalom közigazgatási egységeinek megfelelően húzták meg A függetlenné válás időpontjában fennálló gyarmati határok tiszteletben tartására minden tagállam fogadalmat tesz – az Afrikai Egységszervezet 1964-ben született határozata szerint 11/28/2012
12
Uti possidetis
folytatás
Az egykori Szovjetunió és Jugoszlávia esetében is alkalmazták. Burkina Faso v. Mali ügy: a Nemzetközi Bíróság megállapította, hogy az “uti possidetis” elve a nemzetközi szokásjog általános szabályává vált.
2012.11.25.
13
Határ a folyókon
Ha a folyó hajózható a határ -a meder legmélyebb összefüggő lefolyó árka – a sodorvonal Ha a folyó nem hajózható a határ a folyó középvonala lesz
2012.11.25.
14
Határ a folyókon A Chamizal ügyben Mexikó és az USA egy hajózható folyó esetében a középvonal határként történő alkalmazásában állapodott meg, és speciális szabályokat határoztak meg a folyó mederváltozásaiból következő határváltozásokra is. Irak és Irán között pedig a Shatt al-Arab folyam keleti partján húzták meg a török majd brit gyarmatosítók az államhatárt, az iraki félnek biztosítva nagyjából az egész hosszában a folyam kizárólagos használatát. Az 1975-os algíri megállapodásban Irak – részben a kurd probléma miatt - arra kényszerült, hogy a folyón végig elfogadja a közép- illetve a sodorvonalat.
2012.11.25.
14
Határ a tavakon Kaszpi-tenger Szovjet-iráni Szerződés -középvonal Azerbajdzsán, Türkménia és Kazahsztán nem fogadják el ezt a megoldást, mindannyian kétoldalú megállapodást kötöttek Oroszországgal, de azokat Irán nem fogadja el.
11/28/2010 16
A TENGERI HATÁR •A parti tenger külső vonala NEMZETI LÉGTÉR PARTI TENGER
NEMZETKÖZI LÉGTÉR
HATÁR
NYÍLT TENGER
11/28/2010
17
Határ a tengeren A Perzsa-öböl mélyén
Határ a tengeren A hormuzi szorosban
Határ a tengeren Kígyó-sziget
A határ „felfelé”/”lefelé” A szárazföldi és a vízi terület (parti tenger) fölött Usque ad coelum/Kármán vonal Lefelé nem definiált
11/28/2010
18
TENGERJOG
11/28/2010
19
•A Föld felszínének 71%-át víz borítja, ennek 97%-át teszik ki a világtengerek
11/28/2010
20
A tenger rezsimjének fejlődése Többszáz éves szokásjogi szabályok A II. Világháború után az államok a tagállami ellenőrzés kiterjesztését kívánták elérni A konfliktus nemzetközi tárgyalásos megoldása az 1973-1982 tengerjogi konferencia 11/28/2010
21
Az alkalmazandó jog Az 1958-as egyezmények Az 1982-es egyezmény (UNCLOS) Regionális és bilaterális egyezmények A szokásjog
11/28/2010
22
International Maritime Organization (Nemzetközi Tengerészeti Szervezet) Az ENSZ hozta létre 126 tagot számlál (hajózó nemzetek) Jogot alkot
11/28/2010
23
TENGERI ÖVEZETEK NEMZETKÖZI LÉGTÉR
NEMZETI NEMZETI LÉGTÉR
NEMZETI VIZEK HATÁR NEMZETKÖZI VIZEK CSATLAKOZÓ ÖV PARTI TENGER CSATLAKOZÓ ÖV PARTI TENGER
BELVIZEK
ALAPVONAL
KGÖ
NYÍLT TENGER
12 TM
KONTINENTÁLIS TALAPZAT 24 TM 11/28/2010
200 TM
KITERJESZTETT KONTINENTÁLIS TALAPZAT +150 +150 TM v. 2500 24 33 IzoB +100 TM TM
A MÉRÉS ALAPJA: AZ ALAPVONAL Alapvonal a parti tenger szélességének mérésére szolgáló szabályszerű alapvonal a parton végighúzódó apályvonal, ahogyan azt a parti állam által hivatalosan elfogadott nagyléptékű tengeri térképek feltüntetik
Kivételek: a partvonal erősen szaggatott és rovátkolt, vagy ha a partot szigetsor szegélyezi, az alapvonal megvonására a megfelelő pontokat összekötő egyenes alapvonalak módszerét lehet alkalmazni A „félkör tesztet” kell alkalmazni öblök esetén – az alapvonal maximum 24 mérföld Ez a “történeti öblök” –re is vonatkozik 11/28/2010
25
OTTHONI TANULMÁNYOZÁSRA
AZ ALAPVONAL 2. Angol-Norvég Halászati vita
• Apályvonal vs. egyenes alapvonalak • A part jellegzetességeit figyelembe véve az egyes vonalak mellett döntöttek • „Persistent objector”
Craig Forcese 11/28/2010
26
Egyenes alapvonalak? •A túlzás példája: Burma
Platia 11/28/2010
28
ÖBLÖK Öböl
Nem öböl 11/28/2010
FÉLKÖR < vagy = 24TM AZ ÖBÖLBEN > MINT A FÉLKÖR 29
Történeti öböl: Hudson
11/28/2010
30
Vitás TÖRTÉNETI ÖBÖL: Sidra öböl FÖLDKÖZI TENGER TRIPOLI
32 DEG 30 MIN – kb 1000 TM
SIDRA ÖBÖL
LíBIA 11/28/2010
BENGHAZI
100TM 31
TENGERI ÖVEZETEK NEMZETKÖZI LÉGTÉR
NEMZETI LÉGTÉR HATÁR
PARTI TENGER
CSATLAKOZÓ ÖV
BELVIZEK ALAPVONAL
KGÖ
NYÍLT TENGER
12 TM
KONTINENTÁLIS TALAPZAT 24 TM 11/28/2010
200 TM
KITERJESZTETT KONTINENTÁLIS TALAPZAT +150 TM v. 2500 33 IzoB +100 TM
TENGERI ÖVEZETEK NEMZETKÖZI LÉGTÉR
NEMZETI LÉGTÉR NEMZETI VIZEK
HATÁR NEMZETKÖZI VIZEK
PARTI TENGER
CSATLAKOZÓ ÖV
BELVIZEK ALAPVONAL
KGÖ
NYÍLT TENGER
12 TM
KONTINENTÁLIS TALAPZAT 24 TM 200 TM
KITERJESZTETT KONTINENTÁLIS TALAPZAT +150 TM v. 2500 33 IzoB +100 TM
A BELVIZEK NEMZETI LÉGTÉR
BELVIZEK ALAPVONAL
11/28/2010
34
Az állam belvizei 1.
A parti uraló nemzetek területi szuverenitásának tárgya A parti tengerre irányadó alapvonaltól a szárazföld irányában Tavak, folyók, kikötők, stb. Öblök, történeti öblök
11/28/2010
35
Parti tenger
A part menti azon területsáv, mely az alapvonal és a nyílt tenger közé esik és amelyre kiterjed az állam szuverenitása Az UNCLOS, 3.§.-a 12 tmérföldig ismeri el a kimért alapvonaltól (így van 134 állam)
De nincs teljes egyetértés:
11/28/2010
36
A TENGERJOG NEM EGYSZERŰ Ország
Követelés
Albánia
Hadihajó előzetes engedéllyel
Algéria Burma
Hadihajó előzetes engedéllyel
Kambodzsa Kuba
Egyenes alapvonalak túlzó kijelölése ; biztonsági zóna Flight information region
Dzsibuti
Egyenes alapvonalak túlzó kijelölése
Egyiptom
Egyenes alapvonalak túlzó kijelölése , parti tengerre belépés bejelentéshez kötött
India
Hadihajó előzetes engedéllyel
Irán Libia
Egyenes alapvonalak túlzó kijelölése ; parti tengerre belépés engedélyhez kötött
Maldív-szigetek
Egyenes alapvonalak túlzó kijelölése ; parti tengerre belépés engedélyhez kötött
Málta
Hadihajó előzetes engedéllyel
Omán
Egyenes alapvonalak túlzó kijelölése ; parti tengerre belépés engedélyhez kötött
Fülöp-szigetek
Egyenes alapvonalak túlzó kijelölése 200tm parti tenger
Szomália Benin, Kongó, Ecuador, El Salvador, Libéria, Peru
Egyenes alapvonalak túlzó kijelölése ; biztonsági zóna
Egyenes alapvonalak túlzó kijelölése ; parti tengerre belépés bejelentéshez kötött
Vietnam
Egyenes alapvonalak túlzó kijelölése
Yemen 11/28/2010
Hadihajó előzetes engedéllyel
37
BÉKÉS ÁTHALADÁS 1. - JOG JOG: Az 1958-as tengerjogi egyezmény 14. cikke kifejti, hogy a parti állam nem akadályozhatja a békés áthaladást Az 1982-es egyezmény 19. cikke felsorolja, hogy mi nem békés áthaladás 1989 SZU-USA „A békés áthaladásra vonatkozó nemzetközi jogi szabályok egységes értelmezése”
11/28/2010
38
Békés áthaladás 2. – Ki JOGOSULT?
A kereskedelmi hajók és a hadihajók is akadálytalanul és bejelentés nélkül élhetnek a békés áthaladás jogával A tengeralattjáróknak a felszínen és fellobogózva kell hajózniuk
A repülőket nem illeti meg (nem foglalja magában az átrepülés jogát)
11/28/2010
39
BÉKÉS ÁTHALADÁS 3. - ÁTHALADÁS Az áthaladás: a parti tengeren történő hajózás a belvízekre történő belépés nélkül parti tengerre való belépést és az onnan való kilépést a belvízekre történő belépés nélkül belvízekre való belépést vagy kilépést ha a normális hajózás velejárója, vagy erőhatalom miatt szükséges magában foglalhat ideiglenes megállást is 11/28/2010
40
Békés áthaladás 4.- BÉKÉS
BÉKÉS: Folyamatos, gyors és a felszínen. A parti állam szabályait betartja
NEM „BÉKÉS” pl. bármilyen : a parti állam ellen irányuló fenyegetés vagy erőszak hadi repülőgép vagy hadi felszerelés indítása/leszállása. fegyverhasználattal járó gyakorlat. A megállás/lehorgonyzás csak annyiban engedélyezett, amennyiben ez a hajózás biztonságához szükséges. 11/28/2010
41
Békés áthaladás 5. – NEM BÉKÉS
A parti államra káros információszerzési tevékenység Légi jármű vagy más katonai eszköz indítása, leszállása vagy fedélzetre vétele (pl. RPV – pilóta nélküli jármű) Kutatási vagy felmérési tevékenység Szándékos és súlyos környezetszennyezés A parti állam távközlésébe való beavatkozás Bármely, az áthaladással közvetlenül nem összefüggő tevékenység 11/28/2010
42
Szigetközi tengerek
11/28/2010
43
INDONÉZIA
11/28/2010
+ 15 nap, 5,800 tm és $7 millió költség
44
Fülöp-szigetek
11/28/2010
45
SZIGETKÖZI TENGER
SZIGETTENGERI ALAPVONAL
11/28/2010
46
Szigetközi tengerek A “szigetállam” egy vagy több szigetcsoportból álló (de csak szigetekből álló pl. Görögo. nem) alakzat, melynek határvonalát a legkülső szigetek legkülső pontjainak összekötésével rajzolt egyenes vonal képezi. Víz : Föld arány 1:1 és 9:1 között Az alapvonal határai közé eső vizek belvíznek számítanak, de területükön érvényesülnek a nemzetközi jogi szigetközi tengeri áthaladásra vonatkozó szabályok A rendes belvizek, csatlakozó övezetek és kizárólagos gazdasági övezetek behatárolása a szigetközi tengeri alapvonaltól a nyílt tenger felé halad 11/28/2010
47
Szigetközi tengerek Minden hajónak és légi járműnek joga van a folyamatos és gyors áthaladásra a szigettengereken keresztül a szigettengeren való áthajózás szabályainak megfelelően A szigetközi tengerek útvonala minden nemzetközi hajózásra és repülésre szokásos módon használt útvonal Ezen jog gyakorlását a szigetállam nem függesztheti fel semmilyen okból 11/28/2010
48
Szigetközi tengereken való áthaladás Minden áthajózási útvonal folyamatos a szigetközi tengerbe való belépéstől a kilépésig A hajók és légi járművek kötelesek az útvonaltól 25 tm-es távolságban maradni, és nem közelíthetik meg a partot az egymáshoz legközelebbi szigetek közti távolság 10%-ánál jobban Áthaladás „gyorsan” történhet 11/28/2010
49
TENGERSZOROSOK
11/28/2010
50
Nemzetközi tengerszorosok 1. Nyílt tenger/KGÖ egyik és másik része közötti nemzetközi hajózásra Ahol a tengerszorost részben nem fedi át a parti tenger, ott a hagyományos nyílt tengeri szabadságok érvényesülnek Parti tengerekkel átfedett fontos szorosok esetében gyakran speciális szabályok érvényesülnek
11/28/2010
51
TRANZIT ÁTHALADÁS 1. Az UNCLOS és/vagy speciális megállapodások szabályozzák Minden nemzet hajójának és légi járművének joga van akadálytalanul hajózni vagy átrepülni a „szokásos módon” a folyamatos és gyors áthaladás érdekében Késedelem nélkül kell továbbhaladnia, és nem avatkozhat be, fenyegetheti, vagy használhat erőszakot a parti állam ellen
11/28/2010
52
TRANZIT ÁTHALADÁS 2. “Az áthaladás szokásos módja”: Tengeralattjárók számára felszín alatti áthaladás engedélyezett A hadihajók repülőgépeket indíthatnak és fogadhatnak
11/28/2010
53
A Boszporusz és a Dardanellák Boszporusz
Fekete-tenger Dardanellák
Montreuxiegyezmény A Fekete tengerre belépést korlátozza Márvány-tenger
Gallipoli
Égei-tenger
Nemzetközi vizek
Azok az óceánok/tengerek, melyek egy nemzet szuverenitása alá sem tartoznak, beleértve a parti tenger vonalától kezdődően a nyílt tenger irányában minden vizet, ahol a nemzetközi közösség számára fenntartott a nyílt tengeri hajózás és átrepülés.
Csatlakozó övezetek (UNCLOS 33.§) Kizárólagos gazdasági övezetek (UNCLOS §§. 55-75) Kontinentális talapzat (UNCLOS §§. 76-85) Nyílt tenger (UNCLOS §§. 86-115)
11/28/2010
56
NEMZETKÖZI VIZEK NEMZETKÖZI LÉGTÉR
CSATLAKOZÓ ÖVEZET
KGÖ
NYÍLT TENGER
ALAPVONAL
KONTINENTÁLIS TALAPZAT 24 TM 11/28/2010
200 TM
+150 +X
57
A NEMZETKÖZI VIZEK A HAJÓZÁS ÉS A VIZEK FELETTI ÁTREPÜLÉS TELJESEN SZABADON GYAKOROLHATÓ Hadihajók esetében ez magában foglalja: – – – – – –
Hadtestek manővereit Repülési műveletek Hadgyakorlatot Megfigyelést Információszerzést Fegyverzet tesztelését és belövését
11/28/2010
58
A CSATLAKOZÓ ÖVEZET Nemzetközi vizek
CSATLAKOZÓ ÖV
ALAPVONAL
24 TM 11/28/2010
59
Csatlakozó övezet 1. A parti állam a parti tengeréhez csatlakozó nyílt tengeri övezetben gyakorolhatja a szükséges ellenőrzést avégből, hogy megelőzze saját területén vagy parti tengerén a vám-, adó-, (környezet) egészségügyi vagy bevándorlási szabályainak a megsértését. A csatlakozó övezet nem terjedhet túl attól az alapvonaltól számított 24 mérföldön, amelytől a parti tenger szélességét mérik. 11/28/2010
60
Otthoni tanulmányozásra: CSATLAKOZÓ ÖVEZET 2. NEM BIZTONSÁGI ÖVEZET A hajózás és átrepülés szabadsága érvényesül, de gyakorlása nem mehet a fentiek rovására.
11/28/2010
61
A KGÖ NEMZETKÖZI LÉGTÉR Nemzetközi vizek
KGÖ
NYÍLT TENGER
ALAPVONAL
11/28/2010
200 TM
62
Kizárólagos gazdasági övezet 1. Célja: A természetes erőforrások védelme. Olyan övezet, melyben természetes kincsek rejlenek; a parti tenger vonalától távolabbra nyúlik és amelyre vonatkozóan a parti állam vagy szigetállam a gazdasági tevékenység kiaknázása végett szabályozást foganatosíthat és érvényesíthet a feltérképezés, kiaknázás, illetve a vízben található források, a talapzat és a tenger alatt fekvő terület kezelésére és megőrzésére.
11/28/2010
63
KIZÁRÓLAGOS GAZDASÁGI ÖVEZET 2. Tengerjogi határ: 200 tmérföld
KITERJED: VÍZFELSZÍN, VÍZOSZLOP, ALTALAJ TARTALMA: HALÁSZAT, BÁNYÁSZAT, KÁBELFEKTETÉS A parti állam joghatósággal rendelkezik a mesterséges szigetek, építmények, tengeri kutatás és környezetvédelem területén 11/28/2010
64
Otthoni tanulmányozásra: KGÖ3. A hajózás és átrepülés teljes szabadsága érvényesül. A természeti kincsek kiaknázásával kapcsolatos tevékenység kivételével minden hajó és légi jármű élvezi a „nyílt tengeri szabadságokat” 11/28/2010
65
A KONTINENTÁLIS TALAPZAT
2500 izobát
Kontinentális talapzat
ALAPVONAL 100 TM 11/28/2010
200 tm-ig CS/ onnantól kiterjesztett ECS
66
A tengerfenékről keveset tudunk
11/28/2010
98
A kontinentális talapzat és a perem CS
ECS
Kontinentális talapzat Alapvonal
Kontinentális perem
Talapzat Tengerszint Lejtő Küszöb
Mélytenger fenék Abisszikus síkság
Óceáni lemez
Szárazföldi lemez
Tengeri mérföld ( M ) 0
100
11/28/2010
200
300
400
70
I. A kontinentális talapzat gazdasági jelentősége A szárazföldeket övező sekély, (tengeri és szárazföldi eredetű) szerves üledékekben gazdag; a világtengerek kb. 10%-át elfoglaló terület Viszonylag könnyen kiaknázható Szénhidrogénekben rendkívül gazdag Hatalmas - 20 millió km2 - kiterjedésű 11/28/2010
67
Kontinentális talapzat 1. MI AZ? Egy olyan, természeti kincsekben gazdag sáv, a szárazföld felöl a tenger alá nyúló, viszonylag sekély vízréteg által borított perem, mely a tengerfenék és a tengervíz alatt fekvő altalajból áll. HOL VAN? Határvonala a kontinens szegélye.
MILYEN SZÉLES? A kontinentális talapzat az alapvonaltól számított 350 mérföldig vagy 2500M izobáttól számított 100 mérföldig terjedhet
11/28/2010
69
Kontinentális talapzat 2. MILYEN JOGAI VANNAK AZ ÁLLAMNAK? Területén a parti vagy szigeti állam szuverén jogokat gyakorol a a kontinentális talapzat természeti kincseinek feltérképezésére és kiaknázására vonatkozóan
A FÖLÖTTÜK LÉVŐ VIZEK? A talapzat felett húzódó
vizek jogi státuszát a talapzaton gyakorolt jogok nem érintik
11/28/2010
71
Kontinentális talapzat 3. A parti állam jogai és kötelezettségei : kutatás, ehhez szükséges létesítmények telepítése, ezeknek 500 méteres biztonsági övezetet jelölhet ki természeti erőforrások kiaknázása nem akadályozhatja kábelek és csővezetékek lefektetését a talapzaton nem okozhat semmilyen indokolatlan beavatkozást a hajózás, a halászat, illetve a tenger erőforrásainak megóvása terén
11/28/2010
72
KONTINENTÁLIS TALAPZAT MEGSZERZÉSE CS – UNCLOS ALAPJÁN ECS – A CLCS DÖNTÉSE ALAPJÁN
11/28/2010
73
A Kontinentális Talapzat Bizottság (ENSZ )
11/28/2010
74
A Kontinentális Talapzat Határával foglalkozó ENSZ Bizottság
21 tagú testülethez kell benyújtani az igényt a geodéziai, geológiai, hydrográphiai és geofizikai bizonyítékokkal együtt. A terület megszerzése a bizottság támogató ajánlásának megszerzésén múlik.
11/28/2010
75
10 éves határidő/ECS bejelentés 1982. évi tengerjogi egyezmény II. mell. 4. cikk hatálybalépéstől számított 10 éven belül lehet igényt érvényesíteni. Oroszország 114.-ként 1997. március 12én ratifikálta, 30 nappal ezután lépett vele szemben hatályba Egy másik szabály alapján (a Bizottság elj. Szab. 45. cikke) 2009. május 13-ig. 11/28/2010
76
11/28/2010
112
Elbírált/el nem bírált/várható igények Elbírált: Oroszország (nemleges), Brazilia, Írország Elbírálás alatt: Ausztrália, Új-Zéland, Biscaya-i, Norvégia Elbírás előtt: Franciaország és az új orosz igény 65 további igényt nyújtottak be 2009.május 13-ig. 11/28/2010
77
Nyílt tenger A kizárólagos gazdasági övezettől – vagy ha a parti országnak vagy szigetnek nincs ilyen övezete, akkor a parti tengertől - kifelé eső minden víz Egyetlen állam sem jogosult a nyílt tengeren szuverén jogokat gyakorolni Bármely állam szabadon gyakorolhatja a hajózás vagy átrepülés jogát
11/28/2010
78
Nyílt tengerek Minden hajó és légi jármű teljes mozgási és tevékenykedési szabadságot élvez, amellett, hogy köteles tiszteletben tartani mások jogait, valamint más hajók és légi járművek biztonságos vezetését és működését A „nyílt tengeri szabadságok”: Hajózás Átrepülés Tengeralatti kábelek és csővezetékek lefektetése Halászat Tudományos kutatás 11/28/2010
79
Nyílt tengerek Szétterjedő halrajok Segítség a tengeren Az UNCLOS minden hajó számára kötelezővé teszi, hogy segítséget nyújtson a tengeren elveszett személynek és hogy a lehető legnagyobb sebességgel siessen a bajbajutott személy segítségére Ütközés után szintén kötelező a másik hajó segítségére sietni
Forró nyomon üldözés 11/28/2010
80
Arktisz, Antarktisz, Légtér, világűr
11/28/2010 Copyright, 1996 © Dale Carnegie & Associates, Inc.
89
Arktisz
11/28/2010
90
Az Arktisz felosztása Éghajlajlatváltozás + technikai fejlődés = Új hajózási utak + a szénhidrogénvagyon 30-50%-a
11/28/2010
91
Kontinentális talapzat – viták az Északi-sark térségében
11/28/2010
Északi-sarkvidék (Arktisz) legnagyobb részét 14.056.000 km² területű Jeges-tenger és ennek peremtengerei foglalják el Az itteni tengerfenék rejti a Föld összes kiaknázatlan kőolajtartalékának 20 százalékát, a földgáznak pedig 30 százalékát; más stratégiai ásványkincsekben (vas, nikkel, platina, gyémánt) is gazdag. Minden parti állam jogosult az alapvonalától (= az a vonal, ameddig a tenger apálykor visszahúzódik) számított 200 tengeri mérföldig terjedően a maga részére kizárólagos gazdasági övezetet (exclusive economic zone) kijelölni. Már csak a szárazföldtől legtávolabb eső területek = az Északi-sark közvetlen környezetének hovatartozása vitatott ez még egy 850 000 km2 kiterjedésű terület!
92
A sarkvidék jelentősége Áthajózás : gazdasági következmények (jégolvadás teszi lehetővé) Stratégiai : jégolvadás fokozza Kontinentális talapzat kiaknázása: technológiai fejlődése és a jégolvadás teszi lehetővé
11/28/2010
93
Új hajózási utak (– 5000 km)
11/28/2010
94
Nincs szárazföld -A tengerjogi egyezmény alkalmazása 1982. évi tengerjogi egyezmény Az érdekelt államok közül az USA nem részes Az érdekelt államok kizárólagos gazdasági övezetei 200 tm szélességben már most gazdaságilag kisajátították az Arktiszt
11/28/2010
95
A tengerfenék és az arktiszi tengerfenék A tengerfenéken belül az arktiszi tengerfenékről szinte semmit se tudunk. Az észak-amerikai és az eurázsiai lemez között az Északi-sarkvidéken nem folytatódik az atlanti-óceáni hátság. Az óceáni hátság a Gakkel-hátsággal "véget ér". Az, hogy a Gakkel-hátság és Alaszka között hol húzódik a lemezek közti törésvonal, vagy van-e egyáltalán törésvonal a két lemez között, arról NINCS tudományos bizonyíték. 11/28/2010
99
CLCS Guidelines 11 - Óceáni hátságok és tengeralatti hátságok
Fentiek miatt a Kontinentális Talapzat Bizottság 1999-ben
Hogyan határolhatjuk el az óceáni hátságokat a tengeralatti hátságoktól? Mi minősül óceáni hátságnak? 2 álláspont: 1. csupán az óceánközépi hátságok = két óceáni kőzetlemez távolodásakor létrejövő hátságok 2. minden olyan hátság, amely óceáni eredetű bazaltból épül fel
részletes útmutatót közölt a tengerfenéki magaslatok elhatárolásáról ez a CLCS Guidelines 11.
Bizottság: nem lehet egy hátságot óceáni vagy tengeralatti hátságnak minősíteni kizárólag azon az alapon, hogy az adott hátság óceáni vagy szárazföldi eredetű kőzetekből épül fel. A minősítést olyan tudományos és jogi megfontolások alapján kell végrehajtani, mint a hátságok alaktani (morfológiai) kontinentális perem kapcsolata.
CLCS Guidelines 11 - Tengeralatti hátságok és tengeri kiemelkedések Hogyan határolhatjuk el a tengeralatti hátságokat a tengeri kiemelkedésektől? Mi minősül tengeri kiemelkedésnek?
Egyezmény csak példálózó felsorolást ad arról, hogy mi minősülhet tengeri kiemelkedésnek (lásd előbb!) Bizottság: 1. a tengeri kiemelkedések, amelyek a kontinentális perem természetes alkotóelemei, a velük kapcsolatban álló szárazfölddel (1) alaktanilag folytonosak (2) kőzettanilag azonos felépítésűek (3) azonos geológiai eredetűek és (4) azzal azonos lemeztektonikai fejlődési utat jártak be 2. tengeralatti hátságra a fent említett tulajdonságok közül egy vagy több, de nem az összes igaz
11/28/2010
101
Oceáni hátság Tengeri hátság
Tengeri kiemelkedés
11/28/2010
102
A sarkvidékkel kapcsolatos viták Területi viták Víz –KGÖ (Norvégia-Oroszország) Víz és hajózás (Norvégia-Oroszország) Víz és hajózás (Kanada-USA) Kontinentális talapzat viták (NorvégiaOroszország, Dánia-Oroszország stb.)
11/28/2010
105
A Lomonoszov-hátság és a Mengyelejev-hátság A vitatott területet két, a szibériai szárazföldtől egészen Grönlandig húzódó, hatalmas tenger alatti hegységrendszer, a Lomonoszov-hátság és a Mengyelejev-hátság foglalja el. mélytengeri tengerfenekéről kiemelkedő alakzatok DE vajon óceáni hátságnak, tengeralatti hátságnak vagy tengeri kiemelkedésnek minősüknek-e? 1. Az Egyezmény nem szabályozza kellő részletességgel a kérdést 2. Jogtudományban nincs egységes álláspont 3. Joggyakorlat hiánya – a Bizottság még egy ilyen igényt sem bírált el!
11/28/2010
106
Oroszok: kiemelkedés nek minősítik
Oroszok: kiemelkedés nek minősítik
Oceáni hátság
11/28/2010
107
AZ OROSZ IGÉNYEK A GAKKEL ÉS A MENGYELEJEV HÁTSÁGRA ALAPULNAK:EZEKET KIEMELKEDÉSEKNEK MINŐSITIK
11/28/2010
108
A parti államok álláspontja és a dolgok pillanatnyi állása a parti államoknak geológiai bizonyítékokkal kell alátámasztaniuk a két hátsággal kapcsolatos álláspontjukat és igényeiket! 1. Orosz álláspont: a hátságok az eurázsiai kontinens kontinentális peremének természetes alkotóelemei tengeri kiemelkedések 2. Dán- kanadai álláspont: a hátságok nem az eurázsiai, hanem az észak-amerikai kontinens kontinentális peremének természetes alkotóelemei 3. USA álláspontja: „szabadon álló” alakzatok és nem természetes alkotóelemei egyetlen ország kontinentális peremének sem Bizottság az orosz alávetési nyilatkozatot 2002-ben visszadobta, és az igények további tudományos alátámasztására 10 évet írt elő Kanada és Dánia intenzív kutatómunkát kezdtek igényeik alátámasztására, 2013-ig, illetve 2014-ig van lehetőségük alávetési nyilatkozat benyújtására USAmég az Egyezményhez sem csatlakozott! 11/28/2010 109
Antarktisz
11/28/2010
113
Az Antarktisszal kapcsolatos kérdések Hol van? Miért kell szabályozni? Mit kell szabályozni? Ki szabályozza? Milyen szabályok vannak? Hogyan szabályozzák?
11/28/2010
114
Hol van? A 60. délkörtől délre Erre terjed ki a szabályozás Területi övezetekre oszlik
11/28/2010
115
Miért kell szabályozni? 1950-es évek: verseny a terület elsajátításáért (Folytatólagosság alapján: Argentína, Ausztrália, Chile, Új-Zéland, Felfedezés alapján: Egyesült Királyság, Franciaország, Norvégia) USA, SZU nem KGÖ-re : Argentína és Chile most is Verseny az ásványi kincsek kitermeléséért az 1980/90-es években. 11/28/2010
116
11/28/2010
117
Mit kell szabályozni? Elsajátítás Használat (katonai) Kutatás Környezetvédelem Kitermelés
11/28/2010
118
Ki szabályozza? Az érintett államok objektív területi rezsimje 45 állam részese az AE-nek 27 (köztük a 7 igénnyel rendelkező) konzultatív státussal (szavazati joggal rendelkező) részes állam és 18 szavazati joggal nem rendelkező részes állam köztük Magyarország 1984 óta. A többi megállapodásnak nagyrészt ugyanez a részesi köre.
11/28/2010
119
Milyen jogszabályok vannak? Szerződések Szokásjog Ezen belül az AE Konzultatív találkozókon 170 ajánlás
11/28/2010
120
Milyen szerződések szabályozzák? 1959 Antarktisz Washingtoni egyezmény HL 1961 1972 Antarktiszi fókák védelméről HL 1975 1980 Canberrai Egyezmény az antarktiszi flóra és fauna védelméről HL 1980 1988 Antarktiszi ásvány nyersanyagokkal kapcsolatos Wellingtoni egyezmény HL: 0 1991 Madridi Kiegészítő jegyzőkönyv a környezetvédelem kapcsán HL: 1991 11/28/2010
121
Az Antarktisz egyezmény szabályai 1. cikk – kizárólag békés célokra lehet felhasználni, katonai tevékenység és a fegyverkísérletek tilosak, de a katonai személyzet elhelyezése békés célra megengedett; 2-3. cikk – a tudományos kutatás szabad, információcsere a kutatásban 4. cikk - a területi igényeket nem ismerik el 5. cikk – a nukleáris robbantások ill nukl. hulladéklerakás tilos (egyéb nem) 6. cikk – az Antarktisz definíciója 7. cikk – megfigyelők küldhetők, akik bárhová beléphetnek 8. cikk - az állami joghatóság személyi alapon fennmarad 9. cikk – konzultatív mechanizmus 10. cikk – a tagállamok rá fogják bírni egymást a szerződés betartására 11. cikk jogviták békés eszközökkel, de végső során a NB előtt
11/28/2010
122
Az Antarktisz egyezmény időbeli hatálya 1961-ben lépett hatályba, határozatlan időre A 12. cikk szerint 30 év múltán (1991ben) felül kell vizsgálni az egyezményt
11/28/2010
123
Az 1991-es jegyzőkönyv 50 évre felfüggesztette a kiaknázást 5 melléklet: I. II. III. IV. V. 11/28/2010
Környezeti hatásvizsgálat A flóra és fauna védelem Hulladékkezelés A tengerszennyezés megelőzése A szárazföldi terület védelme 124
Légtér
11/28/2010
125
Történetileg 1919 Párizsi egyezmény (Európa): „Usque ad coelum infinitum” 1928 Havannai egyezmény (Amerika)
11/28/2010
126
Mi szabályozza? 1929-es varsói egyezmény (légifuvarozók felelőssége) 1944-es chicagói egyezmények és megállapodások ICAO (Nemzetközi polgári repülésügyi szervezet) - szokásjog Bermuda I.-II. és más kétoldalú légi egyezmények 11/28/2010
127
A légtér NEMZETKÖZI LÉGTÉR
NEMZETI LÉGTÉR
ADIZ
PARTI TENGER CSÖ BELVIZEK ALAPVONAL
KGÖ
NYÍLT TENGER
12 TM
24 TM 11/28/2010
200 TM
128
A nemzeti és nemzetközi légtér Nemzeti légtér – A parti állam szárazföldje, belvize, szigetközi tengere és a parti tengere felett Minden nemzetnek teljes és kizárólagos hatásköre van A repülő szabadon átrepülhet • A nemzetközi szorosok fölött - (Tranzit áthaladás) • Szigetközi tengeri útvonalak
Nemzetközi légtér – Csatlakozó övezetek, kizárólagos gazdasági övezetek, nyílt tengerek és szuverenitás nélküli területek felett Minden nemzet légi járműve beavatkozástól mentes működésre jogosult, kivéve, ha nemzetközi szerződés 11/28/2010másként rendelkezik, pl. Chicagói egyezmény, Antarktisz 129
Chicagói egyezmény 1.
Egyezmény a Nemzetközi Polgári Repülésről - 1944 Chicago Csak polgári légi járművekre vonatkozik Az egyezmény hatálya alól kiesnek a katonai jellegű repülések, titkos, vagy kényes küldetések, rutin szállítási műveletek és más gyakorló tevékenységek A katonai légi járművek „megfelelő tekintettel” kell, hogy legyenek a polgári légi járművek biztonságára. 11/28/2010
130
A Chicagói egyezmény és a megállapodás fogalmai 2. Menetrendszerű/nem menetrendszerű repülés Kereskedelmi/nem kereskedelmi Polgári/Katonai
11/28/2010
131
Kétoldalú egyezmények Bermuda 1-2 modell USA-EU légiforgalmi megállapodás 2005. november Nemzeti fuvarozó definíciója
11/28/2010
132
A Chicagói egyezmény 3. A nem menetrendszerű repülés előzetes engedély nélkül folytatható ideértve az átrepülést és a kereskedelmi célú leszállást (2 szabadság) Be kell tartani a biztonsági és repülési szabályokat
11/28/2010
133
A Chicagói egyezmény 4. Az állam a nemzeti légterében jogosult légifolyosót, tiltott övezetet kijelölni, A repülést felfüggeszteni, repülési szabályokat meghatározni, illetékeket szedni.
11/28/2010
134
A légijáratokról szóló megállapodás A légijáratok számára a megállapodás csak az átrepülést és a kereskedelmi célú leszállást (2 szabadság) biztosítja. Minden más szabadságot a 2 oldalú egyezmények határoznak meg (személyek és áruk fuvarozása (fel és le) és cabotage) A charterek kérdése
11/28/2010
135
Légvédelmi Azonosítási Övezet (ADIZ)
A tengerparttal rendelkező államok által a nemzetközi légtérben (KGÖ vagy KT fölötti) egyoldalúan megállapított olyan terület, amelyben a nemzeti szabályok alapján van lehetőség a belépésre A légi jármű, amely a Légvédelmi Identifikációs Zónához közeledik, még a nemzetközi légtérben azonosításra kötelezhető a belépés feltételeként Az USA pl. ezt azokra a repülőkre is kiterjeszti, amelyek nem szándékoznak belépni a nemzeti légtérbe
11/28/2010
136
USA-ADIZ
Világűr Hol van? Miért kell szabályozni? Mit kell szabályozni? Ki szabályozza? Milyen jogszabályok vannak? Hogyan szabályozzák?
11/28/2010
137
Hol van? A világűr és a légtér elhatárolása vitás (Kármánvonal, űrsiklók) A légtér nemzeti szabályozás alá eső felső határa az a magasság, amely ponton egy műhold Föld körüli pályára állítható, anélkül, hogy lezuhanna Különböző lehet a bolygók, a pályák (geostacionárius pálya) és a világűr többi részének státusa 11/28/2010
138
Miért kell szabályozni? Ellentétes az usque ad coleum és a res communis szabály Az űrtevékenység földi stratégiai és gazdasági kihatásai felbecsülhetetlenek Meg kell akadályozni az űrversenyt a „közeli” bolygók és pályák vonatkozásában Békés célú tevékenységként kellett megtartani, még ha nem is volt az a kezdetekben/től A kockázatokat telepíteni kell 11/28/2010
139
Mit kell szabályozni? Az űr használata A foglalás kérdései Fegyverek/Békés célok Környezetvédelem Kockázatok
11/28/2010
140
Ki szabályozza? COPUOS ENSZ KGY Államközi egyezmények Bogotai nyilatkozat (1976) de van-e jelentősége az űrkutatást nem folytató államok szabályainak
11/28/2010
141
Milyen dokumentumok szabályozzák? ENSZ Egyezmények Nem ENSZ Egyezmények Közgyűlési határozatok Szokásjog KGY 1962-es számú határozata
11/28/2010
142
ENSZ Egyezmények Általános világűregyezmény (AVE) 1967 Holdegyezmény (HE) 1979 Űrhajósok mentése (ŰM) 1968 Felelősség (F) 1972 Lajstromozás (L) 1973 Jelentőségük nagyon eltér.
11/28/2010
143
Az egyezmények státusa AVE
ŰM
F
L
HE
Megerősítette 98
88
82
44
10
Aláírta
27
25 + ESA
25
4
5
Űrállamok
Σ
Σ
Σ
Σ
0
11/28/2010
144
Nem ENSZ egyezmények 10 különböző egyezmény részben távközlési tárgyban (szatellit távközlés), illetve nemzetközi szervezetek (Európai Űrügynökség) létrehozásáról
11/28/2010
145
Közgyűlési határozatok Nem kötelezőek 1963 1962-es az űrkutatás elveiről (szokásjog) 1982 műholdas televíziózás 1986 távérzékelés 1992 nukleáris energiaforrások felhasználása 1996 a nemzetközi együttműködésről a világűr kutatásában
11/28/2010
146
Elvek (1962-es határozat) 1. A kutatás és a használat az emberiség érdekében, a nemzetközi jog szabályai alapján a nemzetközi béke érdekében 2. Az űr és a bolygók nem sajátíthatóak el 3. Az államok felelnek a területről induló vagy eszközeikkel vagy érdekükben az űrben folytatott tevékenységért, akár állami akár magánvállalatok hajtották azt végre. A nem kormányközi szervek általi használat engedélyköteles. Az államok kellő gondossággal és az óvatosság elve alapján kötelesek eljárni az űrkutatás során. 4. A lajstrom állámának joghatósága alá tartozik az űrjármű és annak legénysége az egész repülés során. A repülés a tulajdonjogot nem érinti. 5. Az asztronauták az emberiség küldöttei és segítséget kell nekik nyújtani, az eszközöket vissza kell juttatni.
11/28/2010
147
Hogyan szabályozzák 1.? Megállapodás
AVE
HE
Mit szabályoz? Az univerzumot
Naprendszert
Milyen rezsim? res communis (kisajátítás nem)
Az emberiség közös vállalkozása (rezsimet kell létrehozni: az ésszerű és méltányos felhasználásra) Igen
Kutatás? 11/28/2010
Igen
148
Hogyan szabályozzák 2.? Megállapodás
AVE
HE
Kiaknázás?
Lehet
Moratórium a kiaknázásra a közös rezsim létrehozásáig, minták gyűjthetők A természeti erőforrások tulajdonbavétele és elszállítása lehetséges
11/28/2010
149
Hogyan szabályozzák 3.? Hadi tev?
AVE
HE
Univerzum
Hold és égitestek
Milyen célra?
I. Cikk „Minden ország javára és érdekében”
Békés célra
Fegyverek és katonák
IV. Cikk Nukleáris és tömegpusztító fegyverek nem juttathatók az űrbe
III.Cikk tilos az ellenséges tevékenység, nukleáris fegyver, katonai támaszpont, nem tilos katonai személyzet
11/28/2010
150
Hogyan szabályozzák 4.? Felelősség
1972-es egyezmény + 1992 KGY határozat a nukleáris erőforrások űrbeli felhasználásával kapcsolatos alapelvekről
Az egyezmény kárfelelősségi szabályt állapít meg. Abszolút a Földön és a légtérben Felróhatóság az űrben okozott okozott károkért (Cosmos 954) károkért
A felbocsátó állam felelőssége kiterjed a felbocsátóra, a felbocsátás megrendelőjére és arra az államra is, amelynek területéről vagy eszközével felbocsátanak AVE: az államok felelnek magánvállalataik cselekményeiért A határozat felelősségi szabályt fogalmaz meg a nukleáris eszközök állami vagy privát űrbejuttatásával kapcsolatban (rádióizotóp generátorok) 11/28/2010
151
Hogyan szabályozzák 5.? Lajstromozás
1975-ös egyezmény
Milyen információkat kell megadni az űrobjektumokról az ENSZ főtitkárának? Az űrhajósok mentése
1968-as egyezmény
Az emberiség követei, a felbocsátó vagy az ENSZ főtitkár értesítése, az űrobjektum visszaszolgáltatása, kétoldalú egyezmények
11/28/2010
152
Kilövőhelyek a Földön
11/28/2010
153
Űrtörmelék
STS-61 Picture Courtesy of NASA
11/28/2010
154
Űrtörmelék II
STS-61 Picture Courtesy of NASA
11/28/2010
155
Űrtörmelék III COSMOS 954. Kanada és a Szovjetunió között: igény az ENSZ Felelősségi Egyezménye alapján 1978. januári űrkarambol – 1981. áprilisában tárgyalták Sorozatos igények és kártérítés Buenos Aires-i jegyzőkönyv 11/28/2010
156
