Témakör: I. A KÖZÉPKOR VIRÁGZÁSA ÉS HANYATLÁSA

Témakör: I. A KÖZÉPKOR VIRÁGZÁSA ÉS HANYATLÁSA 1./ Tétel: A pápaság és a német-római császárok küzdelme, valamint a keresztes hadjáratok Feladat: Mutassa be a pápaság és a német-római császárság hatalmi ellentéteit és annak eredményeit ! Vázolja fel a keresztes hadjáratok céljait, hatásait! Válaszában az alábbi szempontokra térjen ki:  A német-római császárság és az egyház, mint a legtekintélyesebb hatalom egymás közötti invesztitúra harcai és annak eredményei  A keresztes hadjáratok okai  A keresztes államok létrejötte TK: 7-8. oldal, 14-15. oldal Lényegkiemelés, okok, összefüggések - a császár a főpapok kinevezési jogát gyakorolta és hűbérbirtokot adott az egyháznak - az egyház függetlenedni akart a császártól, így invesztitúra harc jött létre közöttük. Eredmény: egyezség jött létre egymás között (Forrás: 10.oldal, fenti idézet) - az egyházak felépítése (Forrás: 12.oldal, táblázat) - a keresztes hadjáratok a Szentföld és Konstantinápoly ellen irányult, a keresztény vallás megvédése és az iszlám háttérbe szorítása miatt (Forrás: 15.oldal, alsó idézet és táblázat) Tájékozódás térben és időben - a Német-Római Birodalom Közép-Európában a legnagyobb hatalom (Forrás: 13.oldal, térkép) - a keresztes hadjáratok Palesztinában és Konstantinápoly térségében zajlottak - Velence Európa és a Kelet között a legfontosabb közvetítő. Az invesztitúra harcok és a keresztes hadjáratok egy időben kezdődtek: XI. század Fogalmak Invesztitúra: a főpapok kinevezésének joga Worms-i konkordátum: a világi hatalom és a papság közötti viszonyt szabályozó szerződés Eretnek: az egyház tanításával eltérő nézeteket valló Inkvizíció: egyházi bíróság Német Aranybulla: a német-római császár választását, a hét választófejedelem jogát tartalmazó oklevél 1

Keresztes hadjárat: a pápa által meghirdetett fegyveres harc a kereszténység megvédéséért az iszlámmal szemben Lovagrend: szerzetesi és lovagi eszményeket valló rend Történelmi személyek IV. Henrik: német-római császár, aki VII. Gergely pápa ellen harcot vív III. Ince: a pápaság fénykorában élő pápa Luxemburgi IV .Károly: német-római császár a XV .században, ő adta ki a Német Aranybullát II. Orbán: az első keresztes hadjáratot meghirdető pápa Szaladin: egyiptomi szultán, aki Jeruzsálemet visszafoglalta és Szíriát, Mezopotámiát elfoglalta

2

Témakör: I. A KÖZÉPKOR VIRÁGZÁSA ÉS HANYATLÁSA 2./ Tétel: A városok kialakulása és a rendiség születése Feladat: Mutassa be a városok, céhek, a kereskedelem és a rendiség kialakulását! Válaszában az alábbi szempontokra térjen ki:  Egyszerű árutermelő pénzgazdálkodás és a középkori városok kialakulása  A céhek működése  Kereskedelmi szövetségek  Az angol és francia rendek működése TK: 20-21. oldal, 26-27. oldal Lényegkiemelés, okok, összefüggések - A mezőgazdaság rohamos fejlődésével kialakul az árutermelő pénzgazdálkodás, ami új településeket, városokat vont maga után (Forrás: 23,oldal /8) - A városi polgárok kézművességgel és kereskedelemmel foglalkoznak - A céhek célja a minőségi munka és a konkurencia kizárása (Forrás: 24.oldal Céhszabályzat) - A kereskedők szintén érdekvédelmi szövetségbe tömörülnek (Forrás: 25.oldal, térkép) - A rendiség két típusa alakul ki: az angol és francia (Forrás:29.oldal, táblázat, 30.oldal, táblázat) Tájékozódás térben és időben - a városok, céhek, kereskedelem és a rendiség a virágzó feudalizmusban alakul ki Nyugat-Európában

Fogalmak Hospes: a fejlett területekről kivándorló telepesek, vendégek Árutermelő pénzgazdálkodás: a virágzó feudalizmus gazdálkodási formája Polgármester: a város élén álló vezető Céh: azonos mesterséget űzők érdekvédelmi, kézműves szervezete Kontár: céhen kívüli iparűző Levantei-kereskedelem: Velence és Genova működésével létrejött kereskedelmi szövetség, mely a Földközi-tengert uralja Hanza-kereskedelem: észak-német városokból álló kereskedelmi szövetség a Balti-tengeren 3

Rend: azonos jogú és érdekű társadalmi csoport Rendi monarchia: olyan államforma, melyben a király megosztja hatalmát a rendekkel Rendi gyűlés: törvényhozó hatalom a király és a rendek tagjaival Lordok Háza: az angol parlament felső háza Magna Charta Liberatum: az angol Nagy Szabadságlevél

4

Témakör: I. A KÖZÉPKOR VIRÁGZÁSA ÉS HANYATLÁSA 3./ Nyugat-Európa, Csehország, Lengyelország és Oroszország a XI-XV. Században Feladat: Mutassa be Nyugat-Európában az angol-francia ellentétet; Spanyolország Egyesítését! Vázolja fel Közép-Európában a cseh huszitizmust , Lengyelország egyesítését ! Európában a moszkvai fejedelemség felemelkedését! Válaszában az alábbi szempontokra térjen ki:  százéves háború és Spanyolország egyesítése  huszita háborúk és Lengyelország Litvániával való egyesítése  a Tatár Birodalom és a moszkvai fejedelemség TK: 33-34.oldal, 40-41.oldal, 47-48.oldal Lényegkiemelések, okok, összefüggések - az angol-francia ellentét a százéves háborúban bontakozott ki (Forrás: 35.oldal, alsó idézet) - Kasztília és Aragónia házasság révén egyesült, ami az egységes Spanyolországhoz vezetett - A cseh királyságban huszita háború alakult ki a katolikus egyház és a feudális kizsákmányolás ellen (Forrás: 43.oldal, utolsó bekezdés) - III. Nagy Kázmér lengyel király az Anjoukra hagyta trónját, így Nagy Lajos magyar-lengyel perszonáluniót hozott létre, Hedvig lánya a litván fejedelemmel kötött házassága révén létrejön Lengyelország - Kelet-Európában a moszkvai fejedelemség megerősödik, de a Keletről jövő mongol-tatár katonai birodalom komoly veszélyt jelent (Forrás: 51.oldal, utolsó idézet) Tájékozódás térben és időben - Nyugat-Európa a XIV-XV. században virágkorát élte (Forrás: 38.oldal, alsó térkép) - A huszita háború az 1410-es évekre tehető - A moszkvai fejedelemség felemelkedése a XV. század második felére tehető (Forrás: 41.oldal, felső térkép) Fogalmak Huszita: Husz János hívei, akik a katolikus egyházzal szemben álló nézeteket vallanak. Két irányzata van: táboriták és kelyhesek Huszita harcmodor: gyalogosok tömege és huszita szekérvár alkalmazása Perszonálunió: két ország közös királya Arany Horda: a Mongol Birodalomból leszakadt önálló állam 5

Történelmi személyek Jeanne d’Arc: francia parasztlány, aki angolellenes mozgalmat indított, majd eretneknek nyilvánították és máglyán megégették VII. Károly: francia király a XV .században Kasztíliai Izabella: Aragóniai Ferdinánddal kötött házasságával létrehozzák az egységes Spanyolországot Husz János: cseh eretnek, máglyán elégették III. Iván: korlátlan hatalmú moszkvai nagyfejedelem

6

Témakör: II. A MAGYAR KÖZÉPKOR 4./ Tétel: A magyar királyság első százada Feladat: Mutassa be a I. Szent István királyunk egyházszervező és államalapító Tevékenységét! Válaszaiban az alábbi szempontokra térjen ki:  Az egyházmegyék (püspökségek) létrehozása  A királyi vármegyerendszer kiépítése és a törvénykezések  Szent István szerepe a magyarság fennmaradásában a Kárpát-medencében TK: 74-74. oldal Az idézeteket, táblázatokat, térképeket építse be a feleletébe! (TK: 75-77.oldal) Előzmények Szent István apja Géza fejedelem a pogány életmód folytatása helyett a keresztény, feudális Európához való csatlakozást választotta, ezért megkezdte a kereszténység felvételét és az államiság kiépítését, amit István folytatott és befejezett. Lényegkiemelés, okok, összefüggések - A királyi vármegyerendszer a nyugati grófságok mintájára jött létre (Forrás: 77.oldal, térkép) - A királyi vármegyéket egyházmegyékbe sorolta be - Az első törvénykezések a kialakuló feudális magántulajdont védték (Forrás: 75 oldal) - A föld birtoklásán alapuló királyi hatalom, az állam és az egyházszervezés a keresztény Európához való csatlakozást jelentette - István műve beleillik a Közép-európai népek (lengyel, cseh, morva) feudális királyságainak megteremtésébe (Forrás: 77. oldal, táblázat) Tájékozódás térben és időben - A keresztény királyság megszületésének a feltétele volt, hogy István trónra lépést a Német-Római Császárság és a pápa elismerje - Szent István 1000-ben lett király, ehhez az évszámhoz kapcsolódik a magyar állam megszületése. Fogalmak Egyházmegye: a püspökség élén a püspökkel, földadományokból élnek, tizedet szednek, a papi hierarchiában alattuk az esperesek, plébánosok Esztergomi érsek: az ország első főpapja, királyi koronázási joga van Királyi vármegye: az ország közigazgatási egysége, mely királyi birtokokból és magánföldesúri birtokból és a vitézek birtokaiból áll Megyés ispán: a királyi vármegyék élén áll, a királyi hatalmat képviselik Trónviszály: a trónért folytatott hatalmi harc több trónjelölttel 7

Pogánylázadás: a közszabadok harca a feudalizmus ellen a pogány világ visszaállítására Történelmi személyek I .Szent István: első magyar király, államalapító, egyházszervező. Neki köszönhetjük a magyarság fennmaradását a Kárpát-medencében, ezért avatták szentté. Vazul: István unokatestvére, a pogányság híve, ezért a király megvakíttatta Orseolo Péter: Szent Istvánt követi a trónon Vata: a pogánylázadás vezetője Szent István uralkodása után István halála utáni események Trónviszályok, pogánylázadások, német hűbéri függés veszélye

8

Témakör: II. A MAGYAR KÖZÉPKOR 5./ Az új rend megszilárdítása, majd a királyi hatalom megrendülése Feladat: I. Szent László és Könyves Kálmán uralkodása II. András és az Aranybulla ismertetése Válaszában az alábbi szempontokra térjen ki:  I. Szent László törvényei  Könyves Kálmán  II. András idején kialakult idegenuralom, társadalmi feszültségek és az Aranybulla TK: 81.oldal, 87-88.oldal

Lényegkiemelések, okok, összefüggések - Szent László I. Szent Istvánhoz hasonló szigorú törvényeivel rendet teremtett (Forrás: 83.oldal, 12,22.pont) - Könyves Kálmán már enyhébb törvényeket hozott, mert egy erős, rendezett hatalmat hagyott hátra király elődje (Forrás: 84.oldal, 7,32.pont) - II. András alatt meggyengült a királyi hatalom - Az Aranybulla a szerviensek jogait tartalmazza a bárókkal szemben (Forrás: 91.oldal, 3,4,7,16,26,31. pont) Tájékozódás térben és időben - Szent László és Könyves Kálmán a XI-XII. században uralkodott, új területekkel gyarapították az országot (Forrás: 82.oldal, térkép, 83.oldal, térkép) - Az Aranybullát 1222-ben adták ki

Fogalmak Páncélos vitézek: a világi vezető réteg által kiállított katonák Kancellária: III. Béla által létrehozott hivatala oklevelek kiállítására Regálé: királyi felségjog alapján szedett jövedelem Tárnokmester: a királyi jövedelmeket kezelő méltóság Aranybulla: arany függőpecséttel hitelesített oklevélfajta Szerviens: a királynak katonai szolgálatot tevő réteg III. Béla: Árpád-házi király a XII. században, a kancellária létrehozója 9

Témakör: II. A MAGYAR KÖZÉPKOR 6./ Tétel: A tatárjárás és a királyi hatalom meggyengülése

Feladat: Mutassa be IV .Béla király tatárjárás előtti és utáni politikáját! Magyarázza meg, hogy a tatárdúlás miért volt súlyos csapás a középkori Magyar Királyságra! Válaszaiban az alábbi szempontokra térjen ki:  A király és a bárók közötti viszony a tatárjárás előtt  A tatár pusztítások  Az ország újjászervezése a tatárjárás után TK: 93-94. oldal, Források: 94-99.oldal Lényegkiemelés, okok, összefüggések - IV. Béla a királyi hatalom megerősítésére törekedett, így a bárók hatalmát háttérbe szorította és velük szemben a bebocsátott kunokra támaszkodott - A tatárok erős, despotikus katonai birodalmat alkottak, de csak Magyarországig hódítottak, Nyugat felé már nem mentek, mert nem ismerték a kővárak bevételét (Forrás: 96.oldal, Rogerius Siralmas éneke) - A pusztítások után a király kénytelen a bárókra támaszkodni, hogy kiépítsék a végvárrendszert az ország megvédése végett (Forrás: 97.oldal, térkép, 98.oldal, első idézet) Tájékozódás térben és időben - a tatárjárás útvonala: Muhi, Trau vára (térkép: 96.oldal) - a korszakban épült fontosabb végvárak (térkép) - a tatárjárás 1241-ben volt Fogalmak ． ． ． ． ． ． ． ． Kunok: Erdélytől keletre, Kumániában élő harcias, lovas nép Tatárok: ázsiai mongol nép, katonai birodalomban élnek, élén a kánnal Familiaritás: a kisebb birtokos serviensek a bárói családok szolgálatába állnak, ezért hűbéri függésbe kerülnek velük szemben Nemesi vármegye: a királyi vármegyék helyett alakult ki a nemesek védelmében a bárókkal szemben Szolgabíró: a nemesek bírája, akit maguk választhattak Székek: a vármegyéktől független közigazgatási egység, csak a királytól függnek, katonáskodásuk fejében kollektív szabadsággal bírnak, ezek a székelyek, szászok, kunok, jászok Történelmi személyek 10

IV. Béla: Árpád-házi király a tatárjárás idején, majd az országot újjáépíti, ezért nevezzük második honalapítónak Batu kán: Dzsingisz kán unokája, tatártámadást indít Magyarország ellen, majd kánná választják III. András: 1301-ben, halálával kihal az Árpád-ház férfi ága A tartományúri hatalom kialakulása - IV .Béla országos rendelete alapján a végvárrendszer kiépül a bárók birtokain, ami a hatalmuk megerősödéséhez, a tartományúri hatalom kibontakozásához vezet - A királyi szerviensek (nemesek) a bárókkal szemben nemesi vármegyékben próbálnak ellenállni TK: 100-101.oldal, Forrás: 103. oldal, IV. László okleveléből, 105. oldal, térkép

11

Témakör: II. A MAGYAR KÖZÉPKOR

7./ Az Anjouk kora Feladat: Magyarázza meg, hogy milyen politikai háttér biztosította a királyi hatalom anyagi Alapjainak megteremtését! Ismertesse Károly Róbert gazdaságpolitikáját! Térjen ki Nagy Lajos háborúira és az ősiség törvényére! Vázolja fel Luxemburgi Zsigmond király politikáját! Válaszában az alábbi szempontokra térjen ki:  A tartományúri rendszer megszűntetése  A királyi kincstár bevételei  A visegrádi királyi találkozó és a lengyel örökösödés  Lajos idején három tenger mosta az ország határát  Az ősiség törvénye az Aranybulla újabb kiadása  Zsigmond városfejlesztő politikája és a rendiség kialakulása TK: 107-108.old., 115-116.old., Források:111.oldal, táblázat, 116.oldal, térkép, 117.oldal/11. Lényegkiemelés, okok, összefüggések - Károly a tartományúri rendszert felszámolta és új híveket állította maga mellé, hogy a királyi hatalmat megerősítse (Forrás: 108.oldal, térkép) - Gazdasági reformjai biztos anyagi alapokat jelentett a királyságnak. Nagy Lajos hódító háborúi által a történelmi Nagy Magyarországot hozta létre. Az ősiség törvénye az Aranybullához hasonlóan a nemesek birtokait megvédte a bárókkal szemben (Forrás: 117.oldal, 1351-es törvények 911.pontok) - Zsigmond városfejlesztő politikája következtében a gazdaság fellendül (Forrás: 120.oldal, idézet) Tájékozódás térben és időben - az Anjouk idejében lépett országunk a virágzó feudalizmus korszakába és hatalmi pozícióba került Közép-Európa térségében - 1351 az ősiség törvényének kiadása Fogalmak Királyi bandérium: Károly által létrehozott királyi, bárói vármegyei és kunkönnyűlovasságból álló haderő Kapuadó: a jobbágy pénzbeli adója a király részére Harmincad vám: a távolsági kereskedelem után fizetett vám

12

Ősiség: Nagy Lajos által bevezetett törvény, mely a nemesi birtok egységét védi azzal, hogy csak örökölni lehet, valamint kimondták az „egy és ugyanazon nemesi szabadság elvét” Kilenced: a jobbágy kilencedik tizedének beszolgáltatása a földesura számára Köznemes: társadalmi réteg, akiket eredetileg vitézeknek, szervienseknek majd birtokos nemeseknek nevezték és mindig szemben álltak a bárókkal Történelmi személyek Károly Róbert: Anjou király, aki leveri a kiskirályokat és erős Magyarországot és bevezeti az ősiség törvényét Luxemburgi Zsigmond: Anjou Mária férje, így magyar király lesz, városfejlesztő politikába kezd

13

Témakör: II. A MAGYAR KÖZÉPKOR 8./ Tétel: Harcban a törökkel Feladat: Vázolja fel az Oszmán (Török) Birodalom berendezkedését! Ismertesse Hunyadi János törökellenes harcait és kormányzóságát! Válaszában az alábbi szempontokra térjen ki:  A Török Birodalom működése  Hunyadi János törökellenes harcai a Balkánon  A nándorfehérvári diadal TK: 54-55.oldal, 122-123.oldal, Források: 55-60.oldal, 123-129.oldal Lényegkiemelések, okok, összefüggések - a törökök világbirodalommá váltak az iszlám terjedése címén - a birodalmuk felépítése: despotikus-szultáni, katonai jellegű volt (Forrás: 59.oldal, táblázat - Hunyadi János a Balkánon terjeszkedő törököket feltartóztatta. - A török csak Konstantinápoly bevétele után érkezett koncentrált támadással Magyarországra, Nándorfehérvárra - A nándorfehérvári diadal után a Magyar Királyság a „kereszténység védőbástyája” lett, mert hetven évre visszaszorítottuk a törököt (Forrás: 128. oldal, kép és idézet) Tájékozódás térben és időben - az Oszmán Birodalom szultáni székhelye 1453-óta Konstantinápoly, hatalmát a Balkánra és Kis-Ázsia jelentős részére - Hunyadi János hosszú hadjáratai 1443-1444-ben (Forrás: 126.oldal, térkép) - Nándorfehérvár az ország déli kapuja, az ostrom 1456-ban volt (Forrás: 128.oldal, térkép) Fogalmak Szultán: a Török Birodalom despotája, élet-halál ura Kalifa: az iszlám államokban vallási vezető, aki egyben a világi hatalom feje is Szpáhi: török könnyűlovas, birtokot kap katonáskodása fejében Janicsár: török gyalogos, akit keresztény gyerekekből nevelték át Kormányzó: királyi jogkörrel felruházott főméltóság Történelmi személyek I. Mohamed: török szultán, aki Rigómezőnél 1389-ben legyőzte a szerbeket Habsburg Albert: magyar trónon az első uralkodó a Habsburg-házból, aki a Garai-Cillei bárói liga támogatott 14

I. Jagelló Ulászló: Hunyadi János idején a magyar trónon uralkodik a lengyel királyi házból származik, majd a várnai csatában elesik Hunyadi János: kiváló hadvezér, magánseregével feltartóztatja a törököt egy időre a Balkánon, majd V .László kiskorúsága idején kormányzó, harcol Nándorfehérvárnál, majd a katonai táborban pestis áldozata lesz Forrás: TK. 59.oldal, 128.oldal, idézet

15

Témakör: II. A MAGYAR KÖZÉPKOR 9./ Tétel: Hunyadi Mátyás a rendek élén álló reneszánsz uralkodó

Feladat: Mutassa be Hunyadi Mátyás uralkodói tevékenységét! Válaszában az alábbi szempontokra térjen ki:  Trónra kerülésének körülményei  A főnemesek kiszorítása a hatalomból  A hivatali szervezet és a hadsereg átalakítása  Újabb adók, vámok bevezetése  Védekező és hódító külpolitikája  Reneszánsz udvartartás Lényegkiemelések, okok, összefüggések - trónraemelése körülményes volt, mert nem királyi dinasztiából származott és a főnemesek nem támogatták, így a hatalomból meneszti őket (Forrás: 130.oldal, 3.fejezet) - Mátyás kísérletet tesz az egy kézben erősen központosított rendi monarchia megteremtésére a rendek háttérbe szorításával (TK:130.oldal, 3.fejezet) - Külpolitikája kétirányú volt: a törökökkel szemben védekezett, Nyugat felé hódított (TK: 136.oldal, 1.fejezet) - Fényes udvartartása bizonyító erejű volt, az Itáliában virágzó reneszánsz műveltséget házassága révén biztosította (TK:136.oldal, 1.bekezdés, Forrás: 138.oldal, képanyag) Tájékozódás térben és időben - a Magyar Királyság Közép-Európa térségében tekintélyes hatalom, mert Karintia, Stájerország, Ausztria, Morvaország, Szilézia az országhoz kerül (Forrás:139.oldal, térkép) - Mátyás 1458-1490 között uralkodott Fogalmak Rendi monarchia: a virágzó feudalizmus államformája, a király rendekkel uralkodik Fekete Sereg: Mátyás zsoldos hadserege, rendkívüli hadiadókból tartja fenn Füstpénz: a kapuadó módosítása Mátyás korában Corvinák: Mátyás Kódex gyűjteménye

16

Történelmi személyek Szilágyi Mihály: Mátyást hatalomra segítő nagybátyja Kinizsi Pál: a fekete sereg hadvezére, a törökökkel szemben győz Corvin János: Mátyás törvénytelen fia, akire a trónt akarja hagyni

17

Témakör: III. A KORA ÚJKOR 10./ Tétel: A nagy földrajzi felfedezések és következményei: gyarmatosítás és a spanyol hegemónia kialakulása Feladat: Ismertesse a nagy földrajzi felfedezések okait, feltételeit, utazóit! Tárja fel, hogy a gyarmatosítók hogyan pusztítottak az indiánok között! Mutassa be a gyarmatosítások következményeit: a világkereskedelem kibontakozását és a spanyol hegemónia kialakulását! Válaszában az alábbi szempontokra térjen ki:  A felfedezések gazdasági, politikai okai, technikai feltételei  Térkép alapján az utazók és útvonalaik megnevezése  Az indiánok meghódítása a spanyolok és portugálok által  A világkereskedelem háromszögei a XVII- XVIII. században  Spanyolország egyesítése, majd nagyhatalommá válása TK: 148-149.oldal, 162-163.oldal Lényegkiemelés, okok, összefüggések - a mesés Kelet iránti érdeklődés, nemesfémhiány, a kalandvágy, új földrajzi- és tudományos nézetek, egyre több utazót vonzott (TK:151.oldal, térkép) - az utazókat gyarmatosítók és térítők követik a felfedezett területekre (TK:151.oldal, idézet) - Spanyolország nagyhatalommá válik, mivel a legtöbb területet ők foglalták el Amerikában (TK:166.oldal, felső idézet) Tájékozódás térben és időben - a nagy földrajzi felfedezések 1492-ben kezdődnek, Kolumbusz első útjától számítva - a világtérképen megfelelően el kell különíteni a földrészeket (térkép: 39.oldal)

Fogalmak Kereskedelmi telepesek: a portugálok Keleten létrehozott, nem gyarmatosított területei Gyarmatosítás: egy fejlett ország elmaradott, de természeti kincsekben gazdag területet gazdasági majd politika függő helyzetbe hoz Ültetvény: amerikai nagybirtok, ahol egyféle növényt termesztenek feketékkel, rabszolgamunkával Maja –Azték -Inka: az őslakos amerikai indiánok kultúrája 18

Konkvisztádorok: spanyol hódítók, gyarmatosítók Abszolutizmus: önkényuralom Világkereskedelem: Európa-Amerika és Kelet-Ázsia közötti „háromszög” Történelmi személyek Vasco da Gama – Diaz – Kolombusz – Amerigo Vespucci – Magellan: spanyol és portugál felfedező utazók V. Károly: a Habsburg-házból származó spanyol király, majd német-római császár II .Fülöp: spanyol abszolút uralkodó, nagyhatalommá vált Spanyolország az uralma alatt

19

Témakör: III. A KORA ÚJKOR 11./ Tétel: Reformáció és katolikus megújulás (ellenreformáció) Feladat: Mutassa be a lutheri, kálvini és népi reformáció főbb vonásait! A megújult katolicizmus hogyan lépett fel a reformáció ellen? Válaszában az alábbi szempontokra térjen ki:  a katolikus egyház elleni sérelmek  Luther, Kálvin és Servet tanai  A katolikus egyház megújulása és ellenreformációja TK: 155-156.oldal Lényegkiemelés, okok, összefüggések - a katolikus egyház elvilágiasodása miatt hitújítók léptek fel (Forrás: 157. oldal, felső képanyag - Luther szerint az emberi bűnöket csak Isten bocsáthatja meg (Forrás: 157.oldal, 6.idézet) - Kálvin eleve elrendelés tana (Forrás: 158.oldal, 10.idézet) és olcsó egyháza jelentős - A katolikus egyház megújulásáról a tridenti zsinaton hoztak határozatokat (Forrás: 160.oldal, táblázat) Tájékozódás térben és időben - Luther Wittenbergben működött, majd a lutheri irányzat a Német-Római Birodalom területén terjedt - A kálvini egyház központja Genf - A reformáció 1517-ben kezdődik

Fogalmak Reformáció: a katolikus egyház ellen irányuló új hittételeket tartalmazó vallásos mozgalom Evangélikus: lutheránus, Luther tanításait valló vallásirányzat Református: kálvinista, Kálvin tanításait követő vallásirányzat Antitrinitárius: unitárius, szentháromságot tagadó népi vallásirányzat Ellenreformáció: a katolikus egyház megújulása és fellépése a reformáció ellen Jezsuita: katolikus hitvédelmet szolgáló szerzetesrend Inkvizíció: eretnekekkel szemben fellépő bírói szék Történelmi személyek Luther Márton: hitújító, az evangélikus vallás magalapítója Kálvin János: hitújító, a református vallás megalapítója Servet Mihály: hitújító, az antitrinitárius vallás megalapítója 20

Témakör: III. A KORA ÚJKOR 12./ Tétel: A Tudorok kora Angliában, majd az angol polgárháború kitörése Feladat: Mutassa be a tőkés termelés kibontakozását! Jellemezze VIII. Henrik és I .Erzsébet uralkodását! Indokolja meg, miért robbant ki a polgárháború! Vázolja fel a háború következményeit! Válaszában az alábbi szempontokra térjen ki:  Milyen téren jelentkeztek a tőkés termelés csírái?  VIII. Henrik és az anglikán egyház  Anglia tengeri nagyhatalommá válása I Erzsébet idején  Az angol polgárháború kitörésének okai és következményei TK:169-170.oldal, 175-176.oldal Lényegkiemelés, okok, összefüggések - a feudális birtokrendszer keretén belül kialakulnak a tőkés elemek: bekerítések, manufaktúrák, vállalkozások, a nemesség polgárosodik (Forrás: 170.oldal, felső idézet) - VIII .Henrik önálló angol egyházat hoz létre, I .Erzsébet támogatja a gyarmatosításokat, tengeri nagyhatalommá válik (Forrás: 172.oldal, felső idézet) - Polgárháború tör ki I. Károly abszolutizmusa miatt a parlament kezdeményezésére, melynek eredménye Cromwell diktatúrája, NagyBritannia létrejötte és az alkotmányos monarchia bevezetése (Forrás: 179.oldal idézet és táblázat, 180.oldal táblázat) Tájékozódás térben és időben - a Tudorok (VIII .Henrik és I .Erzsébet) a XVI. században uralkodott. Henrik nem függ többé a pápától, Erzsébet idején a spanyol flotta legyőzésével Anglia tengeri nagyhatalommá válik. - a Stuartok kora (I .Károly) a XVII .századra tehető - a polgárháború 1642-1648 között zajlott - Cromwell idején létrejött Nagy-Britannia Fogalmak Bekerítés: az angol birtokosok a letelepedőket és a bérlők földjeit elkerítették és juhlegelőnek használták Manufaktúra: kézi erővel, bérmunkásokkal dolgoztató kézműipar Anglikán egyház: a pápától elszakadó, az angol uralkodó átal irányított egyház Puritán: angliai kálvinisták 21

Alkotmányos monarchia: államforma, melyben a királynak csak névleges szerepe van, három hatalmi szerv elkülönül, de egymást ellenőrzik Történelmi személyek VIII .Henrik: Tudor király, az önálló angol egyház létrehozója I .Erzsébet: Tudor király, tőkés vállalkozások patronálója I. Károly: Stuart király, az angol abszolutizmus híve, a polgárháború idején lefejezik Cromwell: a köztársaság idején diktatúrát hoz létre, megteremti Nagy-Britanniát

22

Témakör: III. A KORA ÚJKOR 13./ Tétel: A francia abszolutizmus Feladat: Mutassa be XIV .Lajos uralkodását! Válaszában az alábbi szempontokra térjen ki:  A király Versailles-i udvartartása  Colbert gazdaságpolitikája  Nagyhatalmi külpolitika TK: 181-182. oldal Lényegkiemelés, okok, összefüggések - XIV .Lajos kialakította az önkényuralmi rendszert. „Az állam én vagyok!” (Forrás: 184.oldal, idézet) - Colbert merkantilista gazdaságpolitikájával a francia hazai manufaktúrát és kereskedelmet patronálta (Forrás: 185.oldal, legalsó idézet) - Franciaország a kontinens legerősebb szárazföldi nagyhatalma lett Tájékozódás térben és időben - Párizsból Versailles-ba kerül a királyi székhely - A legerősebb kontinentális nagyhatalom, szembehelyezkedve a németrómai császársággal és a Habsburg Birodalommal - A Napkirály 1643-1725 között uralkodott

Fogalmak Hugenotta: francia kálvinista Merkantilizmus: XVI –XVIII .századi közgazdasági irányzat, mely szerint egy ország gazdagsága nem a termelésből, hanem a kereskedelemből származik. Manufaktúra: a kései feudalizmus kézműipari formája, ahol még erővel dolgoznak Történelmi személyek I .Ferenc: a művészeteket patronáló francia király, a reformáció térnyerésével megrendül a központi hatalom és vallásháború tör ki IV. Henrik: francia király, aki visszatér a katolikus vallásra. „Párizs megér egy misét” XIII .Lajos: francia király, aki bevezeti az abszolutizmust és lehetővé teszi a nemesi cím, hivatalos megvásárlását a polgárság részére. 23

Témakör: IV. MAGYARORSZÁG A KORA ÚJKORBAN Tétel: Az önálló Magyar Királyság bukása Feladat: Mutassa be II. Jagelló Ulászló alatti anarchiát: a bárók és a köznemesek Közötti ellentétet, valamint a Dózsa- féle parasztháborút! Ismertesse a mohácsi vészt és következményeit! Válaszában az alábbi szempontokra térjen ki:    

A királyi hatalom gyengülése és a bárók előretörése A parasztháború következményei Az ország függetlenségének elvesztése

Lényegkiemelések, okok, összefüggések -

a külföldről jött király nem ismerte a hazai viszonyokat, ezért a bárók uralkodtak helyette a köznemesség ellenállt a bárókkal és a királlyal szemben, ezért a jogaikat újból megerősítették Werbőczy törvénykönyvében (Forrás. Werbőczy Hármas könyve) az anarchia egyik jele a parasztháború, melynek következménye a röghöz kötés,a másik a jobbágyság kialakulása (Forrás: , az 1514-es törvényekből) a mohácsi vész következménye az önálló magyar állam bukása és az ország két részre szakadása

Tájékozódás térben és időben -

Dózsa - parasztháború 1514-ben volt A mohácsi vész 1526-ban volt A magyar végvári vonal a mohácsi vésszel összeomlott a törökök támadása miatt

Fogalmak Hármaskönyv: Werbőczy István jogi alkotása, melyben a nemesség szokásjogait foglalta írásba Rákosi végzés: mely szerint csak magyar születésű királyt emelnek trónra Történelmi személyek Szapolyai János: erdélyi vajda, akit a köznemesség támogatott a király és a bárókkal szemben Bakócz Tamás: esztergomi érsek, aki a pápa felhívására keresztes hadjáratot hirdetett a törökkel szemben. A parasztháborút leverte. Báthory István: Szapolyai politikai ellenfele, a főúri párt vezére, a parasztháborút leverte II. Lajos: a mohácsi csata idején életét veszti a Csele-patakban I. Szulejmán: szultán, aki a mohácsi csatában győzött Tomori Pál: kalocsai érsek, a mohácsi csatában hadvezér

24

Témakör: IV. MAGYARORSZÁG A KORA ÚJKORBAN 15./ Tétel: Buda bevétele és a három részre szakadt ország helyzete Feladat: Ismertesse a két részre szakadt Magyarország királyainak viszonyát! Buda bevétele, majd az ország három részre szakadása és berendezkedése! Válaszában az alábbi szempontokra térjen ki:  Habsburg Ferdinánd és Szapolyai királysága  A három részre szakadt ország berendezkedése  Végvári harcok a török ellen  TK: 212.oldal, 218-219.oldal Lényegkiemelések, okok, összefüggések -

-

-

a 2 király egymás királyságát akarta megszerezni az ország egyesítése végett, de végül megegyeztek a közös ellenség veszélye (törökök) miatt. (Forrás: 214-215.oldal, egyezség) a nyugati országrész, a Hódoltság és Erdély viszonya: A törökök Habsburg-ellenes politikát folytattak, a nyugati ország és Bécs megszerzése volt a cél. Erdélyt békén hagyták. (Forrás: 220.oldal, speyeri szerződés; 221-222.oldal, táblázat) a végvári harcokban a török előrenyomult, csak Eger tanúsított sikeres ellenállást (Forrás: 216.oldal, térkép, kép)

Tájékozódás térben és időben -

-

az ország két idegen uralom alatt áll: a nyugati országrész a Habsburg Birodalom, a Hódoltság az Oszmán Birodalom alatt, egyedül Erdély képezte a független magyar erőt (Forrás: 216.oldal, térkép) Buda bevétele 1541-ben, Szigetvár ostroma 1566-ban

Fogalmak Drinápolyi béke: a Habsburg és a török nagyhatalom megegyezése Vilajet: a Hódoltság területén húzódott tartomány Pasa: a török tartomány élén áll Szpáhi: reguláris könnyűlovas, szolgálati birtokot kap a katonáskodásért Hász- birtok: a szultán saját használati birtoka Főkapitány: a végvárak élén áll Rendi dualizmus: a rendek és a király kettős hatalma Történelmi személyek Habsburg Ferdinánd : a nyugati országrész királya Szapolyai János: a keleti országrész királya János Zsigmond: Szapolyai fia, lemond királyi címéről és elismerték erdélyi fejedelemnek Dobó István: Eger vár védője Zrínyi Miklós: Szigetvár védője, aki hősi halált halt Báthory István: erdélyi fejedele 25

Témakör: IV. MAGYARORSZÁG A KORA ÚJKORBAN A Bocskai-szabadságharc és Erdély aranykora Feladat: Ismertesse a tizenöt éves háború és Bocskai Habsburg-ellenes szabadságharcának okát! Mutassa be Bethlen Gábor és a Rákócziak jelentőségét Erdély aranykorában! Válaszában az alábbi szempontokra térjen ki:   

Háborúk a törökök és a Habsburgok ellen Bethlen Gábor és I .Rákóczi György fejedelemsége Az erdélyi fejedelemség bukása II. Rákóczi György és Apafi Mihály korában

Lényegkiemelések, okok, összefüggések -

a tizenötéves háborúban sem a törökök sem a Habsburgok nem tudtak egymás felettt végleges győzelmet aratni a hajdúk, katonáskodásuk fejében kollektív nemesi kiváltságot kaptak (Forrás: 230.oldal, Bocskai politikai végrendelete) Bethlen Gábor a törökök támogatását élvezte, Habsburg-ellenes háborút szervez. Bethlen és I .Rákóczi György alatt élte Erdély a virágkorát Apafival Erdély önállósága elbukott

Tájékozódás térben és időben -

a tizenötéves háború 1591-1606 között zajlott a Bocskai-szabadságharc 1604-ben kezdődött a harmincéves háború 1618-1648 között tartott

Fogalmak Hajdú: egykoron marhahajcsárokból lett végvári vitézek, majd rabló, pusztító zsoldosok, kiváltságlevelet kapnak Bécsi béke: Bocskai és az udvar közötti kompromisszum Linzi béke: a bécsi béke megerősítése, valamint a vallásszabadság kiterjesztése a jobbágyokra is Történelmi személyek Bocskai István: a királyi Magyarország és Erdély fejedelme,Habsburg –ellenes szabadságharcot szervezett. Bethlen Gábor: erdélyi fejedelem, virágkorát Erdély ekkor élte, a harmincéves háborúba bekapcsolódott I. Rákóczi György: erdélyi fejedelem, Bethlen politikáját folytatta II. Rákóczi György: erdélyi fejedelem, a fejedelemség hanyatlásnak indul , a lengyel trónt akarta megszerezni Apafi Mihály: utolsó erdélyi fejedelem , a békés egyensúlyra törekszik, a török szultán bábja

26

Témakör: IV. MAGYARORSZÁG A KORA ÚJKORBAN 17./ Tétel: A királyi Magyarország a XVII .században és a török kiűzése Feladat: Ismertesse Pázmány ellenreformációját, Zrínyi Miklós szerepét! A Habsburg abszolutizmus kísérletét! Vázolja fel a törökök kiűzését és annak súlyos következményét! Válaszában az alábbi szempontokra térjen ki:    

Zrínyi Miklós törekvése a törökök kíűzetésére I. Lipót kísérlete az abszolutizmus bevezetésére Magyarországon Buda felszabadítása a török alól osztrák segítséggel A bécsi udvar jogot formálása teljes Magyarországra 27

 TK: 237-238.oldal, 243-244.oldal Lényegkiemelések, okok, összefüggések - Pázmány a magyar protestantizmust visszaszorította az ellenreformációjával és védelmezte a rendi jogokat (Forrás: 238.oldal, felső idézet) - Zrínyi felismerte a két idegen uralom erőviszonyát: a törökök gyengülését és kiűzetését, a Habsburg veszély növekedését, önálló erővel kell harcolni (Forrás: 239.oldal, Zrínyi „Itt talán valaki” bekezdés) - a Habsburg veszély egyik jele az abszolutizmus bevezetésének kísérlete Magyarországon (Forrás: 241.oldal, felső idézet) - a törökök kiűzetése idegen, osztrák sereg segítségével történik, cserébe a bécsi udvar egész Magyarországra igényt tartott (Forrás: 247.oldal 1687. évi országgyűlésről idézet) Tájékozódás térben és időben - a törökök kiűzése előtt Magyarország négy részre volt osztva: Nyugati országrész; Thököly fejedelemsége; Hódoltság; Erdély (Forrás: 244.oldal, térkép) - a törökök kiűzése után egyesült Magyarország, és Erdéllyel együtt a Habsburg Birodalom része lett - Buda ostroma 1686-ban volt, a karlócai béke 1699-ben

Fogalmak Kuruc: bujdosó, az üldözött nemesek és végvári vitézek Erdélyben gyülekeznek a Habsburg-ellenes harcukra Szent Liga: a pápa támogatásával megalakult törökellenes szövetség a Habsburg Birodalom, Lengyelország és Velence részvételével Karlócai béke: Magyarország a Temesköz kivételével felszabadult a törököktől, Erdély Habsburg fennhatóság alá került Gubernátor: erdélyi kormányzó a király nevében Történelmi személyek Pázmány Péter: esztergomi érsek, katolikus megújulás megteremtője a XVII .század elején 28

Zrínyi Miklós: költő, hadvezér, politikus. Célja a törökök kiűzése önálló nemzeti erővel I: Lipót: Habsburg császár, aki kísérletet tett a magyar abszolutizmusra Montecuccoli: hadvezér, aki Szentgotthárdnál győzelmet arat a törökök felett Thököly Imre: kuruc fejedelem, a Felvidéken harcol a császáriak ellen SavoyayJenő: hadvezér, a törökök felett Zentánál győz

Témakör: IV. MAGYARORSZÁG A KORA ÚJKORBAN 18./ Tétel: a Rákóczi szabadságharc Feladat: Mutassa be a szabadságharc kitörésének okait, menetét és eredményeit! Válaszában az alábbi szempontokra térjen ki:     

A Rákóczi család bemutatása A szabadságharc megszervezése Kuruc országgyűlés Katonai vereség, megegyezések, béke 29

TK:255-256. oldal Lényegkiemelések, okok, összefüggések - a szabadságharc kitörésének okai a bécsi udvar elleni sérelmek voltak (Forrás: 257.oldal Rákóczi kiáltványa) - a kuruc hadsereg sikerei az ónodi országgyűlésig tartott (Forrás: 258.oldal, térkép) - a szabadságharc csúcspontja az ónodi országgyűlésen kimondott Habsburg-ház trónfosztása volt (Forrás: 259.oldal, 11.idézet) - a szabadságharc bukásának külső okai a külföldi katonai segítség elmaradása, belső okai a pénzhiány és a jobbágy-nemes ellentét kiújulása volt Tájékozódás térben és időben - a harcok az egész országra kiterjedtek - Rákóczi külföldi szimpatizánsai a Habsburg-ellenes országok: Franciaország, Oroszország, Svédország - a szabadságharc 1703-1711 között volt

Fogalmak Szabadságharc: a szabadságért, idegen uralom ellen küzdött harc Reguláris: rendezett, szakképzett hadsereg Irreguláris: portyázó, rajtaütéses, rendezetlen hadsereg Rendi konföderáció: rendi szövetségen alapuló államforma, élén a vezérlő fejedelem Trónfosztás: az uralkodó tróntól való megfosztása Emigráció: önkéntes száműzetés Történelmi személyek Bercsényi Miklós: Rákóczi barátja, együtt kezdenek Habsburg ellenes szervezkedésbe, az ő nevéhez fűződik ez a mondás: „ eb ura fakó „, a fejedelmet elkíséri Rodostóba, a száműzetésbe Károlyi Sándor: Rákóczi kuruc tábornoka, fegyverletétel fűződik a nevéhez a majtényi síknál.

30

31