TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁS AZ EU EGY VASI KÖZSÉGRE

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK levelező tagozat EU kapcsolatok szakirány

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁS AZ EU CSATLAKOZÁS ELŐESTÉJÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL EGY VASI KÖZSÉGRE


Készítette: Sütő Mirtill Budapest, 2004.


TARTALOMJEGYZÉK: TARTALOMJEGYZÉK: ............................................................................................................................... 3 BEVEZETÉS ................................................................................................................................................... 7 1. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL ÁLTALÁBAN........................................................................... 8 1.1 KÖRNYEZETVÉDELEM MAGYAROSZÁGON ............................................................................................... 8 1.2 A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ALAPELVEI ............................................................................................... 12 1.2.1 A termékdíj.................................................................................................................................... 15 1.3 A HULLADÉK ÚTJA, HULLADÉKKEZELÉS ................................................................................................ 15 1.4 A HULLADÉK HASZNOSÍTÁSÁNAK FORMÁI ............................................................................................ 17 2. A HULLADÉK FOGALMA, TÍPUSAI .................................................................................................. 20 2.1 A VESZÉLYES HULLADÉKOK .................................................................................................................. 20 2.2 TELEPÜLÉSI HULLADÉK ......................................................................................................................... 22 2.3. INERT HULLADÉK.................................................................................................................................. 24 2.4 EGYÉB CSOPORTOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK................................................................................................. 25 3. AZ EU IRÁNYELVEI .............................................................................................................................. 27 3.1 AKCIÓPROGRAMOK ............................................................................................................................... 28 3.2 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS .................................................................................................................... 30 3.3. JOGSZABÁLYOK .................................................................................................................................... 31 4. ELÉRHETŐ FORRÁSOK ....................................................................................................................... 33 4.1 NEMZETI FORRÁSOK .............................................................................................................................. 33 4.2 ISPA...................................................................................................................................................... 35 4.3 LIFE...................................................................................................................................................... 36 5. ORSZÁGOS HELYZET........................................................................................................................... 38 5.1 HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLKITŰZÉSEK NEMZETI SZINTEN: ............................................................. 39 6. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS VAS MEGYÉBEN.............................................................................. 41 6.1 VAS MEGYEI HULLADÉKKEZELÉS .......................................................................................................... 41 6.1.1 A Vas megyei hulladéklerakók műszaki követelménye .................................................................. 44 6.2 PÁLYÁZATOK ........................................................................................................................................ 46


6.3 CÉLKITŰZÉSEK ...................................................................................................................................... 47 6.4 CSELEKVÉSI PROGRAM A TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK ESETÉBEN ............................................................ 48 7. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS EGY KISTELEPÜLÉSEN, GENCSAPÁTIBAN ............................ 51 7.1 A KÖZSÉGBEN KELETKEZŐ HULLADÉKOK .............................................................................................. 51 7.2 HULLADÉKKEZELÉS GENCSAPÁTI KÖZSÉGBEN ...................................................................................... 52 7.2.1. A kommunális hulladék ................................................................................................................ 52 7.2.2. Veszélyes hulladék ....................................................................................................................... 54 7.2.3. Újrahasznosítható hulladék ......................................................................................................... 55 7.2.4. Illegális hulladék.......................................................................................................................... 55 7.2.5. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelménynek .......................................... 56 7.2.6 Hulladéklerakó Gencsapátiban..................................................................................................... 57 7.3. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK ....................................................................................................... 59 7.4 A CÉLOK ELÉRÉSÉNEK ESZKÖZEI ........................................................................................................... 60 7.4.1 Egy figyelemre méltó próbálkozás, az Öko-Pannon Kht. tevékenysége ........................................ 62 7.5 A MEGVALÓSÍTÁS PRIORITÁSI SORRENDJE ............................................................................................. 63 7.6. A KÖZSÉG KÖLTSÉGVETÉSE .................................................................................................................. 64 7.7 A GENCSAPÁTI LAKOSOK SZEMETELÉSI SZOKÁSAI ................................................................................ 66 7.7.1 Ismeretek a szelektív hulladékgyűjtésről ....................................................................................... 67 7.7.2 Szelektív hulladékgyűjtés és komposztáló alkalmazása................................................................. 67 7.7.3 Hulladékgyűjtés társadalmi munkában......................................................................................... 68 7.7.4. Veszélyes hulladékok minősítése .................................................................................................. 69 7.7.5 Konklúzió ...................................................................................................................................... 70 KONKLÚZIÓ................................................................................................................................................ 72 BIBLIOGRÁFIA ........................................................................................................................................... 74


BEVEZETÉS A környezetvédelmet általában úgy emlegetik, mint az egyik olyan pont, aminél messze el vagyunk maradva az európai színvonaltól. A csatlakozási folyamat során is számtalanszor említették, hogy a környezetvédelem területén akad talán a legtöbb problémánk, amiken nem lehet rövidtávon változtatni, elsősorban az anyagi források hiánya miatt. Tudjuk, mit kellene tennünk, tudjuk, milyen eredményeket szeretnénk elérni, de gondosan meg kell tervezni a lépéseket, hogy az adott pénzügyi lehetőségeket a leggazdaságosabban, a leghasznosabban tudjuk felhasználni. Maga a hulladékgazdálkodás kérdése is pontosan ilyen, technológiailag nem megfelelő lerakókba hordjuk/hordtuk a szemetet, szemet hunyunk a szabálytalanságok felett, mert a hulladék csak keletkezik, és valamit kezdeni kell vele. A lakosság szemszögéből az a legfontosabb, hogy a háztartásukból eltűnjön a fogyasztói társadalomnak hála egyre nagyobb mennyiségben keletkező hulladék, és ha a hulladék egy szemétgyűjtő autó révén távozik egy kijelölt lerakóba, nem pedig az autó csomagtartójából egy elhagyott mellékútra, akkor a lelkiismeretük már nyugodt. Szerencsére sokan válnak egyre igényesebbé a környezetükkel szemben, és hajlandóak odafigyelni, hogy ha lehet környezetbarátabban is, akkor miért ne tegyük. Május 1-én csatlakozunk az Európai Unióhoz, kijelölve ezzel magunknak az utat egy környezettudatosabb jövő felé. A csatlakozás révén szigorú mércét szabtunk magunknak, de egyúttal anyagi forrásokhoz is juthatunk ezen mércék teljesítéséhez. Azért választottam ezt a témát kutatásom céljául, mivel olyan sokat hallani erről, és szerettem volna jobban belelátni, hogyan is áll Magyarország hulladékgazdálkodása a csatlakozás előestéjén.


1. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL ÁLTALÁBAN A

hulladékgazdálkodás

alapelveit

Magyarországon

a

2000.

LXIII.

törvény

(hulladékgazdálkodási törvény) határozza meg. A hulladékgazdálkodási törvény célja az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel. A hulladékgazdálkodás nemzeti szintű célkitűzéseit a 2003-2008-as időszakra, valamint azok eszközeit az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) foglalja össze (erről bővebben az 5. részben). A hulladékgazdálkodás „a hulladékok káros hatása elleni védelemnek, a hulladékok teljes életciklusára kiterjedő megvalósítása, amely a hulladékok keletkezésének a megelőzését, csökkentését, a keletkezett hulladékok lehetőség szerinti elkülönített gyűjtését és újrahasznosítását, valamint a nem hasznosítható hulladékok környezetszennyezés nélküli átmeneti tárolását” jelenti.1 A hulladékkezelés szűkebb fogalom, a hulladékkezelési tevékenységekhez a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása tartozik.2

1.1 Környezetvédelem Magyaroszágon Magyarországon az első környezetvédelmi törvény 1976-ban született3, amely azonban megmaradt az elvi általánosság szintjén. A környezetvédelmi kérdések még nem integrálódtak más szabályozási területekre, kevéssé volt szankcionálható az előírások be nem tartása, illetve a háttérintézmények hiánya súlyos nehézségeket okozott a megvalósításban.

1

Helyi Hulladékgazdálkodási Terv Bándi Gyula: Hulladékgazdálkodási Kézikönyv I., 2002. 53 o. 3 Bándi Gyula: Hulladékgazdálkodási Kézikönyv I., 2002. 2


A nyolcvanas évektől (pontosabban 1988-tól kezdve) van környezetvédelmi minisztérium4, de kezdetben jelentősége kicsi volt, és nem volt átfogó környezetpolitikája az országnak. 1995-ben született meg az első környezetvédelmi törvény (1995. LIII Törvény), amely meghatározta azokat a célkitűzéseket, amelyeket az ország szeretne elérni. Ezek közé tartozott a környezet megóvása, a fenntartható fejlődés megvalósítása, a megelőzés és a szennyező fizet elv, amelyek a ma is érvényes alapelvek. Előírta, hogy a környezetvédelmi szempontokat be kell építeni a gazdaságba, ami jelenleg egyre nagyobb területen kezd megvalósulni, de a gazdálkodó szervezeteknek sajnos gyakran fontosabbak a gazdasági szempontok, mint a környezetvédelmiek, ezért EU csatlakozásunk után is számos tennivaló marad ezen a területen. A jelenleg hatályos környezetvédelmi, környezetgazdálkodási törvény (2000. XLIII) 2001 január 1-én lépett hatályba, és a csatlakozáshoz szükséges jogharmonizáció céljából már az EU irányelveit is beépíti. (Az EU környezetvédelmi politikájáról és irányelveiről bővebben a 3. pontban). A hulladékgazdálkodási törvényt követően létrejött az összes végrehatási jogszabály5. A végrehajtás megkezdődött, fokozatosan épülnek ki azok a létesítmények, intézmények, amelyek ebben segítenek. Legfelső szinten található Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, amelynek élén a környezetvédelmi miniszter, jelenleg Dr. Persányi Miklós áll. Az Ő munkáját segíti a politikai és a közigazgatási államtitkár, Különböző hivatalok vannak a minisztérium alá rendelve, ezek közül a környezetvédelmi hivatal alá tartozik a hulladékgazdálkodás. 12 területi szerv van kialakítva, a vízgyűjtőterületeknek megfelelően. Ezt a felosztást lekövetve alakították ki a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokat és felügyeleteket. Megalakult az Országos Környezetvédelmi Tanács, amely független szakértői testület, elsősorban tanácsadási, javaslattevő és véleményező funkcióval. A személyi állomány fejlesztése folyamatosan zajlik (hosszú távú feladatot fog jelenteni)6.

4

Buday-Sántha Attila: Környezetgazdálkodás www.kvvm.hu/korny/hulladekgazd 6 www.kvvm.hu/korny/hulladekgazd 5


Hazánk legfontosabb környezetvédelmi célkitűzéseit a hatéves időszakokra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program határozza meg, amely a nemzeti szintű környezetvédelmi tervezés alapja, elkészítését a 1995. LIII. Törvény írja elő. Az első Nemzeti Környezetvédelmi Program 1997 és 2002 között irányozta elő a környezetvédelemmel kapcsolatos megvalósítandó tennivalókat. A jelenleg aktuális második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008 közötti időszakra határozza meg a célkitűzéseket.7 Ez a program különböző részekből áll, bemutatja a környezet aktuális állapotát, tartalmazza az elérni kívánt környezetvédelmi célokat és célállapotokat, a célok eléréséhez végrehajtandó feladatokat, azok megvalósítási sorrendjét és határidejét, a kitűzött célok eszközeit, a pénzügyi eszközök forrásainak megjelölésével, valamint azon területeket, amelyeken különleges környezetvédelmi intézkedések szükségesek.8 A célkitűzések a finanszírozásra is kiterjednek, a környezetvédelmi kiadásokat a GDP jelenleg 1%-ról 1,7%-ra kívánják növelni, a közvetett (nem környezetvédelmi célú, de olyan hatású) kiadásokat 1,1%-ról 2,2%-ra kívánják növelni.9 A Program megvalósításával számottevő javulást szeretnék elérni a környezet állapotában: a különböző intézkedések a levegő, a víz, a talaj védelmét szolgálják, de az ország törekszik a környezeti zaj és rezgés okozta károk csökkentésére is. Növelni kívánják a megújuló energiaforrások használatának arányát a jelenlegi 3,6%-ról 5%-ra. A hulladékgazdálkodás területén kiemelt feladatnak tekintik a hulladékok keletkezésének csökkentését, a keletkezett mennyiség hasznosítását, korszerű kezelését. A következő évtizedek tevékenységeit a fenntarthatóság elve határozza meg: a kitűzött cél, hogy a tervezésben

a

gazdasági

szempontoknak

lassan

egyenrangú

társa

legyen

a

10

környezetvédelem szempontrendszere.

Május 1-én csatlakozunk az európai unióhoz, de a környezetvédelem területén meglehetősen el vagyunk maradva az uniós gyakorlatoktól. Az EU Magyarországról

7

www.kvvm.hu/jogszabalyok Bándi Gyula: Hulladékgazdálkodási Kézikönyv I., 2002. 9 Buday-Sántha Attila: Környezetgazdálkodás 2002. 8


készített 2003-as monitoringja11 kiemeli a hiányokat a környezetvédelem területén is. A hulladékkezelés területén több hiányosságot is említ, például ellenőrző rendszer kiépítését a szállításhoz, a regionális környezet-felügyeleti szervek bővítését, a leselejtezett gépkocsik megfelelő kezelését, a helyi hulladékgazdálkodási terv hiányát, amely utóbbit az önkormányzatok május 1-ig kötelesek pótolni12. A jelentés szerint jelenleg a hulladékgazdálkodási szakterületen az EU joganyag átvétele (hazai jogrendbe illesztése) megtörtént, néhány kivételtől eltekintve, amely esetekben az ország átmeneti mentességet (derogációt) kért. A csatlakozási tárgyalások során Magyarország 9 területen kért derogációt (lásd 1. Melléklet), de a csatlakozás érdekében a mentességek számát négyre csökkentettük. Szennyvíztisztítás: itt kaptuk a leghosszabb átmeneti időt, az uniós előírásokat csak 2015 végétől kell teljes mértékben alkalmazni (bizonyos településeken már 2008, illetve 2010 végétől). Csomagolási hulladék: 2005 végére el kell érni a legalább ötvenszázalékos hasznosítást (a hasznosítás mértéke egyetlen csomagolási anyagfajtánál sem maradhat tizenöt százalék alatt). Veszélyes hulladékok égetése: az égetéshez használt berendezéseket 2005. június 30-ig kell korszerűsíteni vagy teljesen kicserélni. Nagy tüzelőberendezések: a légszennyező anyagok kibocsátása terén 2004 végéig kell teljesíteniük az uniós határértékeket (erőművek, cement- és cukorgyárak).

10

www.kvvm.hu/jogszabalyok www.europa.eu.int/comm/enlargement/report-2003 12 126/2003. (VIII. 15.) Korm. Rendelet 11


1.2 A hulladékgazdálkodás alapelvei Hulladékgazdálkodási törvényben meghatározott alapelvek13: •

Integrált szennyezés-megelőzés elve: a lehető legkisebb mértékűre kell szorítani a keletkező hulladék mennyiségét és veszélyességét, hogy minél kisebb legyen a környezetterhelés

•

Elővigyázatosság elve: a veszély, illetve kockázat mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a legnagyobbak lennének

•

Gyártói felelősség elve: a termék előállítója felelős azért, hogy a választott termék vagy technológia a lehető legkevésbé legyen megterhelő a környezetre hulladékgazdálkodási szempontból.

•

Megosztott felelősség elve: a gyártói felelősség miatt fennálló kötelezettségek teljesítésében a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplőknek együtt kell működniük.

•

Elvárható felelős gondosság elve: a hulladék mindenkori tulajdonosa köteles mindent megtenni azért, hogy a hulladék környezeti szempontból a lehető legkevésbé legyen terhelő

•

Az elérhető legjobb eljárás elve: az adott műszaki és gazdasági feltételek között törekedni kell a környezetkímélő hulladékkezelő technológiák alkalmazására

•

Szennyező fizet elv: a hulladék termelője, birtokosa vagy gyártója köteles megfizetni a hulladékkezelés költségeit, illetve az általa okozott környezeti károkat helyreállítani

•

Közelség elve: hulladék hasznosítása, ártalmatlanítása a lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerüljön sor

13

OrszágosHulladékgazdálkodási Terv


•

Regionalitás elve: a hulladékkezelő létesítmények kialakítása során a fejlesztési, gazdaságossági és környezetbiztonsági szempontoknak, valamint a kezelési igényeknek megfelelő területi gyűjtőkörű létesítmények hálózatának létrehozatalára kell törekedni

•

Önellátás elve: a képződő hulladékok teljes körű ártalmatlanítására kell törekedni, ennek megfelelő ártalmatlanító hálózatot kialakítani, üzemeltetni

•

Fokozatosság elve: a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, egymásra épülő lépésekben kell elérni

•

Példamutatás elve: az állami és önkormányzati szervek a munkájukban érvényesítsék a törvény céljait és elveit

•

Költséghatékonyság elve: a hulladékgazdálkodás szervezése során törekedni kell arra, hogy a költségekkel a lehető legnagyobb környezetei eredményt érjük el.

A hulladékgazdálkodás alapvető szempontrendszere szerint14 minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa: •

elsősorban a hulladék keletkezésének megelőzését,

•

a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését,

•

a hulladék hasznosítását,

•

valamint a hulladék környezetkímélő ártalmatlanítását.

Ez a sorrend egyben prioritási sorrend is, tehát csak akkor lehet a sorrendben később szereplő megoldást választani, ha az előző tevékenységben már nem kínálkozik több megoldási lehetőség. Ahhoz, hogy a hulladékképződés megelőzhető legyen, valamint hogy

14

Zimler Tamás: Hulladékgazdálkodás, 2003.


a keletkező hulladék mennyisége és veszélyessége a lehető legkisebb mértékre legyen csökkenthető előnyben kell részesíteni: •

az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását;

•

az anyagnak, illetőleg a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását;

•

a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot és szennyező anyagot eredményező termékek előállítását;

•

a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását.15

Az elsőbbségi sorrend betartása a gazdálkodó feladata a jogszabályok előírásai szerint. Tilos a hulladékot elhagyni, felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni. A gyártó köteles az azonos célra szolgáló nyers- és alapanyagok, félkésztermékek, valamint az azokból készült termékek, továbbá csomagolóeszközeik közül azokat előnyben részesíteni, amelyek gyártásának és felhasználásának anyag- és energiaigénye alacsonyabb, használata kevesebb hulladék keletkezésével jár, illetőleg az azokból készült termék, csomagolóeszköz tartósabb, többször használható, hulladékként kevésbé terheli a környezetet.16 A települési hulladék kezeléséről a települési önkormányzatoknak kötelező közszolgáltatás keretében kell gondoskodniuk. A közszolgáltatás finanszírozása a „szennyező fizess” alapelvből

következően

a

hulladék

termelőjének

kötelezettsége,

amelynek

a

hulladékkezelési díj megfizetésével teljesíthet a lakosság. A fizetendő díj mértéke mindig az adott szolgáltatás színvonalától és a hulladék mennyiségétől függ, gyakorlatilag minden település esetében más összegű, amely különböző tényezőktől függ.17

15

Zimler Tamás: Hulladékgazdálkodás 2003. www.kvvm.hu/korny/hulladekgazd 17 Dr. Gellérthegyi István: Környezetvédelmi jogi útmutató gazdálkodó szervezetek részére, 2002. 16


1.2.1 A termékdíj Az 1995. LIII. Törvény kimondja, hogy „a környezetet vagy annak valamely elemét a felhasználása során vagy azt követően különösen terhelő, illetőleg veszélyeztető egyes termékek előállítását, behozatalát, forgalmazását egyszeri termékdíj terheli”18. Ez azt jelenti, hogy a környezetet valamely szempontból terhelő termékekre mintegy környezetvédelmi adót kell fizetni. A termékdíj mértékét az előállított, behozott, illetve forgalmazott termék egységnyi mennyiségére állapítják meg. A termékdíj köteles termékek a 10/1995 (IX.28) KTM rendeletben vannak felsorolva. A rendelet 2003-ban lett módosítva az 5/2003 (IV.11) KTM rendelettel, amely további termékeket sorolt termékdíjköteles kategóriába. A megváltozott a termékdíjfizetési kötelezettség szerint például a csomagolóeszközök helyett a csomagolás termékdíjköteles, valamint 2003 április 19-étől termékdíjkötelesek a hígítók és oldószerek, valamint a reklámhordozó papírok.19

1.3 A hulladék útja, hulladékkezelés A hulladék hosszú utat jár be, amíg hulladékká minősítése után megszűnik problémát okozni, sőt akár létezni, mint hulladék. A hulladékkezelés szabályozásai minél követhetőbbé, és főleg minél kevésbé környezetszennyezővé kívánja ezt tenni. Ennek szabályozását a hulladékgazdálkodási törvény írja elő, a megvalósításához szükséges intézkedéseket

pedig

rendeletek.

A

hulladékgazdálkodási

törvény

megadja

a

hulladékgazdálkodásban nélkülözhetetlen fogalmak definícióit. A hulladék termelője az, akinek „a tevékenysége során a hulladék keletkezik vagy a tevékenysége során a hulladék jellege és összetétele megváltozik”. A hulladék termelőjének felelőssége, hogy a törvényben előírt módon gyűjtse, majd szabaduljon meg

18 19

Dr. Gellérthegyi István: Környezetvédelmi jogi útmutató gazdálkodó szervezetek részére, 2002. Termékdíjról szóló KTM rendelet


hulladékától. A hulladékért való felelőssége egészen addig fennáll, amíg a hulladék hasznosításra vagy ártalmatlanításra történő átadása bekövetkezik. A gyűjtés „a hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítása érdekében”. A környezet veszélyeztetését kizáró módon törtnő gyűjtés a termelő felelőssége, a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtási jogszabályai részletesen megállapítják a kötelezettség teljesítésének körülményeit. A hulladékgazdálkodás fogalmai szerint a gyűjtés a termelő telephelyén történik, míg a begyűjtés az a tevékenység, amikor a hulladékkezelő a hulladékot a termelőktől vagy más birtokosoktól rendszeresen összeszedi és elszállítja a begyűjtőhelyre, a hasznosítás vagy ártalmatlanítás helyére, illetőleg a hulladékot átveszi a hulladék birtokosaitól a begyűjtőhelyeken, gyűjtőpontokon. A tárolás „a hulladék termelője által a környezet veszélyeztetését kizáró módon végzett három évnél rövidebb ideig tartó elhelyezése”. A tárolásra sem a hulladékgazdálkodási törvény sem települési hulladékkezelés feltételeiről szóló kormányrendelet (213/2001. (XI.14.) nem tartalmaz rendelkezéseket. A hulladékkezelő az a természetes vagy jogi személy, amely „a hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék termelőjétől átveszi, kezeli”. A begyűjtés az a hulladékkezelési tevékenység, amely a hulladéknak a hulladék termelőitől történő összegyűjtésre és átvételére irányul továbbkezelés céljából. A hulladék átvétele történhet a hulladék termelőjének vagy a begyűjtést végzőnek a telephelyén, valamint gyűjtőpontokon, hulladékgyűjtő udvarokon, valamint tároló és kezelőtelepeken.20 A szállítás „a hulladék telephelyen kívüli mozgatása, beleértve a szállítmányozást és fuvarozást is”. A hulladék szállítója a szállítmányainak a rendeltetési helyre történő biztonságos eljuttatásáért felelős.

20

Munkácsy Béla: A szeméthegyeken innen és túl 1999.


Az előkezelés „a hulladék begyűjtését, tárolását, hasznosítását, illetőleg ártalmatlanítását elősegítő, azok biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentő tevékenység, amely a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár”. A hasznosítás „a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy szolgáltatásban történő felhasználása”. (A hulladékhasznosítási tevékenységeket a hulladékgazdálkodási törvény 4. melléklete tartalmazza). Az ártalmatlanítás „a hulladék okozta környezetterhelésnek csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása”. (A hulladékártalmatlanítási eljárásokat a törvény 3. melléklete sorolja fel.) Történhet hulladéklerakóban történő lerakással, termikus ártalmatlanítással, más kémiai, biológiai vagy fizikai eljárással. A hulladéklerakó bezárása után a hulladéklerakó üzemeltetőjének a kötelessége az utógondozás, a megfelelő rekultiváció és a környezetei felülvizsgálat.

1.4 A hulladék hasznosításának formái A hulladékban rejlő anyag és energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználására, a nyersanyagoknak hulladékkal történő helyettesítésére, valamint - ha ezek nem megoldhatóak - a hulladék energiahordozóként való felhasználására. A keletkezett hulladékot, ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, hasznosítani kell. Amennyiben a hasznosítás gazdasági és technológiai feltételei adottak, a hulladékot a hasznosítás elősegítése érdekében a hasznosítási lehetőségeknek megfelelően elkülönítve kell gyűjteni (szelektív hulladékgyűjtés).21 A hulladék ártalmatlanítása a hulladék környezetveszélyeztető, szennyező vagy károsító hatásának megszüntetése, kizárása, amely megvalósítható a környezet elemeitől történő

21

Fodor István: Környezetvédelem és regionalitás Magyarországon, 2001.


elszigeteléssel vagyis lerakással.22 Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. Az újrahasználat olyan megoldás, amellyel a hulladék képződése megakadályozható mindaddig, amíg a termék ismételt használata lehetséges, amíg a termék betölti eredeti funkcióját. Vagyis mindaddig nem keletkezik hulladék, amíg az újrahasználat ismétlődik. Ez történik pl. a betétdíjas palackokkal, amikor azokat a vásárló visszaváltja és a termelő, forgalmazó ismét megtölti. Végül alkalmatlan lesz a további használatra (vagy mert pl. esztétikailag nem megfelelő, vagy mert a vásárló nem viszi vissza a palackot és ezzel megszakítja a láncot) tehát a termékből hulladék lesz. Az újrahasználatnak kettős előnye van: nem keletkezik hulladék (aminek kezeléséről gondoskodni kellene, tehát költséget jelentene) és nem kell új terméket előállítani, ami által az anyag- és energiafelhasználás csökkenthető. Költségeit tekintve azonban gyakran kevésbé gazdaságos, mint új terméket a helyére állítani, mivel meg kell oldani a termék visszajutását a termelőhöz, valamint megfelelő tisztításáról is gondoskodni kell.23 A hulladéknak vagy valamely összetevőjének a felhasználása az iparban vagy a szolgáltatásban, hasznosításnak minősül. A hasznosítási módok közül előnyben részesítendő az újrafeldolgozás, azaz a hulladék anyagának az ismételt felhasználása, ennek a lehetőségnek a hiányában a visszanyerés, azaz a hulladék valamely feldolgozható összetevőjének alapanyaggá alakítása, illetőleg energetikai hasznosítása, azaz a hulladék energiatartalmának kinyerése végezhető. Hasznosítás a biológiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaerob lebontása és további felhasználásra alkalmassá tétele.24 A hulladékgazdálkodási törvény értelmében a hulladék hasznosításának - a hulladéknak vagy

22 23

valamely

összetevőjének

OHT www.kvvm.hu/korny/hulladekgazd

a

termelésben

vagy

a

szolgáltatásban

történő


felhasználásának – három módja lehetséges; az újrafeldolgozás, amikor a hulladékot keletkezési állapotában ismételten felhasználják valamely termelési folyamatban, a visszanyerés, amikor a hulladék valamely újra-feldolgozható összetevőjét leválasztják és alapanyaggá alakítják, illetve az energetikai hasznosítás, amikor nem a hulladék hasznos anyagának, hanem energiatartalmának kihasználásával történik a felhasználás. Az égetés minősülhet ártalmatlanításnak, de hasznosításnak is. Lényege a hulladék összetevőinek

hőenergia

közléssel

történő

megváltoztatása.

Az

égési

folyamat

végeredményeként a képződő égéstermékek az eredeti hulladéktól teljesen eltérő tulajdonságúak lesznek: veszélytelenebbek és könnyebben kezelhetők. Az így keletkező maradékok kezeléséről - általában ártalmatlanításáról - gondoskodni kell, legtöbbször lerakással. 25

24 25

Zimler Tamás: Hulladékgazdálkodás. 2003. Buday-Sántha Attila: Környezetgazdálkodás, 2002.


2. A HULLADÉK FOGALMA, TÍPUSAI A hulladékgazdálkodási törvény26 szerint „hulladék: bármely, az 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles”. A hulladék hétköznapibb megfogalmazása lehet tehát, hogy minden általunk elhagyni tervezett tárgy vagy eszköz hulladéknak minősül, de ide sorolandók a selejtezett eszközök is27. Hulladékként nagyon gyakran a válogatott hulladékra utalunk, míg szemét kifejezésen a kevert hulladékot értjük.28 A hulladékok különböző csoportjainak szabatos megfogalmazása a hulladékok jegyzékéről szóló 10/2002. (III. 26.) Környezetvédelmi Minisztériumi rendelettel módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendeletben található, amely valamennyi ismert hulladékot felsorol, kódokkal azonosít. Ezeket a megnevezéseket és kódokat kell a hulladékok azonosítása során alkalmazni. A hulladékok összetételükből származó eltérő tulajdonságaik szerint sorolják

különböző

csoportokba.

A

jelenleg

hatályos

magyar

jogszabályok

megkülönböztetnek veszélyes, települési és inert hulladékot.29 A veszélyes és települési hulladékra vonatkozó szabályokat külön jogszabályok tartalmazzák, az inert hulladékra csak a lerakás tekintetében vannak speciális előírások, egyébként az általános szabályok szerint kell azokat kezelni.

2.1 A veszélyes hulladékok Veszélyes hulladéknak számítanak azok a hulladékok, „amelyeknek anyagi tulajdonságai, illetve egyes összetevői külön-külön vagy együttesen a környezetre, a környezet elemeire, az élővilágra és az emberi egészségre potenciálisan károsító hatást fejthetnek ki.”30 E káros

26 2000. XLIII. törvény 27 Munkácsay Béla: Szeméthegyeken innen és túl, 1999. 28 www.foek.hu/korkep/hulladek 29 www.kvvm.hu/korny/hulladekgazd 30 Bándi Gyula: Hulladékgazdálkodási kézikönyv I., 2002.


hatásból eredő kockázatok minimalizálása és –ha lehetséges- megszüntetése céljából, de legalább a hatások érvényesülésének minél teljesebb kizárása érdekében, a veszélyes anyagok különleges figyelmet és kezelési módszereket, speciális biztonsági és ellenőrzési intézkedéseket igényelnek. S ezt nem kizárólag maga a hulladékként megjelenő veszélyes anyag indokolja, hanem hogy helytelen kezelése miatt összekeveredhetnek más típusú, esetleg újrahasznosítható hulladékokkal, amelyek így azonban szintén veszélyes hulladék kategóriába fognak tartozni.31 Ezért van szükség a veszélyes anyagokkal szembeni különleges jogszabályokra, azok szigorú betartatására. Ma a veszélyes hulladékkal kapcsolatos szabályozást is – a környezetvédelmi törvény általános szabályai mellett – a hulladékgazdálkodásról szóló, 2001. január 1-jén hatályba lépett 2000. évi XLIII. törvény alapozza meg. A törvény általánosan fogalmazza meg a minden hulladékra és hulladékgazdálkodási tevékenységre érvényes általános viselkedési normákat, a hulladékgazdálkodás alapfogalmait, elveit, céljait és prioritásait, a nyilvántartási, bejelentési, tájékoztatási, tervezési és ellenőrzési kötelezettségeket és felelősségi rendszert, valamint a hatósági engedélyezési és ellenőrzési rendszert. Az átfogó szabályok mellett azonban bizonyos általános, de csak a veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó szabályokat is megállapít a törvény. Megszűnt a veszélyes hulladékok osztályba sorolása, csak a veszélyes és a nem-veszélyes hulladékok kerülnek megkülönböztetésre. A hulladék veszélyességét meghatározó veszélyességi jellemzőket a hulladékgazdálkodási törvény 2. számú melléklete tartalmazza. A hulladékjegyzék csillaggal különbözteti meg veszélyességi jellemzők legalább egyikét bizonyítottan mutató veszélyes hulladékokat a nem-veszélyes hulladékoktól. A hulladékjegyzéket kihirdető rendelkező rész meghatározza az egyes veszélyességi jellemzőkre vonatkoztatott veszélyességi határékeket is. Az előző változások következtében megváltozott a hulladékminősítés rendszere és szerepe. Egyszerűsödött, egyben kibővült a sok helyen, kis mennyiségben képződő veszélyes

31

Zimler Tamás: Hulladékgazdálkodás, 2003.


hulladékok begyűjtésének lehetősége. Külön jogszabály határozza meg a hulladékok – ezen belül a veszélyes hulladékok – lerakásának, égetésének részletes szabályait, a kötelezettségek megszegése esetén alkalmazandó bírság mértékét, a nyilvántartási és bejelentési kötelezettséget, valamint az országhatárt átlépő szállítás feltételeit.32 Mivel dolgozatomban elsősorban a települési hulladékgazdálkodást kívánom vizsgálni, ezért nem kívánom részleteiben feltárni a veszélyes hulladék gazdálkodásával kapcsolatos jogszabályokat, tevékenységeket. Azonban fontosnak tartottam legalább ilyen méretű ismertetését, hogy nyomatékosítsam a vele való helyes gazdálkodás fontosságát, hiszen a legszigorúbb szabályozás a veszélyes hulladékokat érinti. Bár külön kategóriaként kezelik, de településeken is előfordulnak veszélyes hulladékok, ezért ennek kezelésére is külön gondot kell fordítani.

2.2 Települési hulladék A települési hulladék a hulladéktípusok másik nagy kategóriája. A települési hulladék tovább bontható települési szilárd hulladék és települési folyékony hulladék csoportokra. A 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet szerint: „Települési szilárd hulladék: •

háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező,

•

közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező,

•

háztartási

hulladékhoz

hasonló

jellegű

és

összetételű

hulladék:

gazdasági

vállalkozásoknál keletkező - külön jogszabályban meghatározott - veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék.”

32

www.kvvm.hu/hulladekgazd


A háztartási hulladék az a hulladékcsoport, amely leginkább érinti a civil lakosságot, hiszen ez az a hulladék, amelyre gyakran használjuk a „kommunális hulladék” vagy „szemét” kifejezéseket. Ez a hulladékcsoport azonban nem csak az emberek mindennapi élete során használt helyiségekben keletkezik, hanem az intézményekben keletkező hasonló összetételű hulladékot is jelenti.33 A közterületi hulladék a közforgalmú és zöldterületen keletkező nem veszélyes hulladékot jelenti, amelyet a közlekedők hagynak el, illetve a zöldfelületek ápolása során keletkezik. Az erre a típusú hulladékra vonatkozó kezelési szabályok azonosak a települési szilárd hulladékra meghatározottakkal.34 A háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék a gazdasági vállalkozásoknál keletkező veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék. Ezt a csoportot az új (2000-es) szabályozás előtt „termelési nem veszélyes hulladék”-ként emlegetették.35 A mostani besorolás értelmében a települési hulladékra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni velük kapcsolatban. A települési folyékony hulladék fogalmát szintén a törvény36 határozta meg: „az a hulladékká

vált

folyadék,

amelyet

nem

vezetnek

el

és

nem bocsátanak

ki

szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül.” E fogalomba tehát beleértendő minden olyan hulladék, amely technológiai folyamatokból származik vagy a fogyasztás során a lakosság vagy az intézmények olyan körénél keletkezik, ahol a csatornázás nem történt még meg, illetőleg nem kötöttek rá ilyen hálózatra. A technológiai folyamatokból származó folyékony hulladék kezelési kötelezettsége a termelőt illetik és a hulladék tulajdonságaitól függ a kezelés mikéntje.

33

Zimler Tamás: Hulladékgazdálkodás, 2003. Zimler Tamás: Hulladékgazdálkodás, 2003. 35 www.kvvm.hu/korny/hulladekgazd 36 2000. XLIII 34


Lényegében minden olyan szennyvíz, amely nem a csatornahálózatba kerül, folyékony hulladéknak számít, amely az un. közműpótló berendezésben átmeneti tárolásra kerül.37 Ez a tárolás a tulajdonságait megváltoztatja, hiszen bomlási folyamatok kezdődnek meg a szennyvízben. Kezelése hasonló lehet a szennyvízéhez, de nem feltétlenül azonos. Addig folyékony

hulladék,

amíg

hasznosítása

nem

történik

meg

(termőföldön

vagy

kezelőműben). Mihelyt beszállítják a szennyvíztisztító telepre, már a szennyvízkezelési szabályokat kell alkalmazni. Ugyanez a helyzet a leürítésnél: azt követően a szennyvízre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. A lakosságnál és az intézményeknél keletkező folyékony hulladékra külön definíció született38: „Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely •

emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből,

•

a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint

•

a gazdasági de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik.”

Erre a hulladékra vonatkozóan a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet határoz meg kezelési szabályokat.

2.3. Inert hulladék Az inert hulladék fogalmát a gyakorlatban (eddigi jogszabályi definiálatlansága miatt) leginkább építési és bontási hulladékként, kitermelt földként vagy sittként szoktuk emlegetni.39

37 38

Buday-Sántha Attila: Környezetgazdálkodás, 2002. www.kvvm.hu/hulladekgazd


Jogszabályi definíciót a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet tartalmaz: „Inert hulladék: az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, további csurgaléka és szennyezőanyag tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket.” Az inert hulladék lerakására vonatkozóan speciális szabályok vannak életben (amelyek a 22/2001. (X.10.) KöM rendelet-ben találhatók meg), míg az egyéb kezelési megoldások esetében a hulladékokra vonatkozó általános szabályok szerint kell eljárni.

2.4 Egyéb csoportosítási lehetőségek A fentiekben talált definíció a jogszabály szerinti, de a gyakorlatban nagyon gyakran használnak egyéb csoportokat is. Ezek a csoportosítások különböző szempontokból történhetnek, például halmazállapot és eredet szerint, vagy az újrahasznosítás szempontjából. Fodor István javaslata látható az 1. Táblázatban40, aki halmazállapot és eredet szerint osztályozta a hulladékokat. Újrahasznosítható hulladék41, amely valamilyen formában újra hasznosítható. A maradék hulladék a háztartásokban keletkező hulladék azon része, amely nem kerül szelektív gyűjtésre, hiszen a szelektivitást nem lehet olyan mértékben megvalósítani, hogy maradék ne maradjon. Ezt a maradékot gyűjtik be a közszolgáltatás részeként az ingatlanoktól, kukában. A hulladékok jegyzékéről szóló miniszteri rendelet ezt a maradék hulladékot „kevert hulladék”-nak nevezi és EWC 20 03 01 számon sorolja be a jegyzékbe.

39

Bándi Gyula: Hulladékgazdálkodási Kézikönyv I, 2002. Fopdor István: Környezetvédelem és regionalitás Magyarországon, 2001. 41 Dr Gellérthegyi István: Környezetvédelmi jogi útmutató gazdálkodó szervezetek részére, 2002. 40


Csomagolási hulladékon minden hulladéknak minősülő csomagolást értünk (94/2002. (V.5.) Kormányrendelet alapján). Ez jelenthet csomagolóanyagot, -eszközt, illetve olyan terméket, amelyet termék, áru befogadása, megóvása, szállítása, csoportosítása és kínálása érdekében használnak fel. A csomagolás lehet fogyasztói (elsődleges csomagolás), gyűjtő (másodlagos) csomagolás, szállítási (harmadlagos) csomagolás.42 Biohulladék a biológiailag lebontható hulladék, azaz minden olyan szerves-anyag tartalmú hulladék, amely anaerob vagy aerob (mikroorganizmusok, talajélőlények vagy enzimek segítségével lebontható43.Ez lényegében a komposztálás folyamatát jelenti. Az OHT megjelöl egyes hulladékáramokat, amelyekre külön gonddal kell figyelni a tervidőszakban, ennek listája a 2. mellékletben található.

42 43

Dr Gellérthegyi István: Környezetvédelmi jogi útmutató gazdálkodó szervezetek részére, 2002. (213/2001. (XI.14.) Korm Rend).


3. AZ EU IRÁNYELVEI A környezetvédelmi politika még nem képezte részét a Római Szerződésnek, 1972-ben a párizsi csúcstalálkozón döntöttek a tagállamok állam- és kormányfői a közösségi környezetvédelmi politika létrehozásáról. Alapelveket határoztak meg44, ezek közé tartozik a ma is érvényes szennyező fizet elv, illetve a környezetszennyezés megelőzése a legjobb politika. Akcióprogramokat indítottak a meghatározott célok elérése érdekében. Az áttörést az Egységes Európai Okmány hozta, amely a környezetvédelmi politikát a többi közösségi politikával egyenrangúvá emelte. Az alapelvek megerősítése mellett létrehozták az Európai Környezeti Ügynökséget (melynek központja Koppenhágában van), és környezetvédelmi biztost neveztek ki.45 A Környezeti Ügynökség feladata a környezet állapotának állandó megfigyelése, és hogy minél hamarabb figyelmeztessenek az esetleges problémákra. Elsősorban tanácsadói feladatot lát el, megfelelő információval látja el a döntéshozókat, segíti a Bizottság munkáját, véleményezi a környezetvédelem technológiai oldalát. Az ügynökség célkitűzései 2004 és 20008 között a tájékoztatás bővítése, a környezeti politika kialakításának szélesebb körű támogatása, és a környezet védelmében teendő lépések javaslata. Az ügynökség összehangolja munkáját a hatodik akcióprogram prioritásaival, így saját célkitűzései közé is tartoznak a klímaváltozás kezelése, a biodiverzitás megőrzése, az emberi egészség és minőségi élet védelme, valamint a hulladékgazdálkodás, és a természeti erőforrásokkal gazdálkodás46. Az Európai Unió létrejöttének alkalmából – Maastrichtben – aláírt Szerződésben az elővigyázatosság és a megelőzés elve kapott hangsúlyt47, és azon alapszik, hogy a környezetszennyezést keletkezésének helyén kell megszüntetni, a szennyezőnek fizetnie kell, és hogy a környezetvédelmi követelményeket be kell építeni a Közösség egyéb politikájának meghatározásába, és annak végrehajtásába.

44

Bándi Gyula: Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása, 2001. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, 2001 46 www.europa.eu.int/pol/env/index_en.htm 45


3.1 Akcióprogramok A Közösség környezetvédelmi politikáját 1993-2000 között az Ötödik Akcióprogram a „Fenntartható Fejlődés” irányába határozza meg, egyidejűleg meghatározva a főbb irányvonalakat, követelményeket, prioritásokat48. Ezek közül néhány a következőkben foglalható össze: •

Az elővigyázatosság elve alapján a veszély, illetőleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének;

•

A megosztott felelősség elve, a gyártói felelősség alapján fennálló kötelezettségek teljesítésében a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplőknek együtt kell működniük;

•

A szennyező fizet elv alapján a hulladék termelője, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladék kezelési költségeit megfizetni vagy a hulladékot ártalmatlanítani. A szennyezés okozója, illetőleg előidézője felel a hulladékkal okozott környezetszennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért és az okozott kár megtérítéséért, beleértve a helyreállítás költségeit is;

•

A regionalitás elve (területi elv) alapján a hulladékkezelő létesítmények kialakításánál a fejlesztési, gazdaságossági és környezetbiztonsági szempontoknak, valamint a kezelési igényeknek megfelelő területi gyűjtőkörű létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni;

A jelenlegi aktuális 6. akcióprogram 2001 és 2010 közötti időszakra vonatkozik, jelszava: Európa 2010: a mi jövőnk, a mi választásunk49. Nagyrészt követi az ötödik akcióprogram elemeit, mivel azok nagy részét nem sikerült kielégítő mértékben teljesíteni. A környezeti szempontok szakpolitikákba való integrálása, valamint a fenntartható fejlődésre áttérés

47 48

Fazekas István: Az európai Unió környezetvédelmi politikája és a magyar integráció, 2001. www.kvvm.hu/korny/hulladekgazd


meglehetősen szerény mértékben valósult meg50. Azonban új prioritási területeket is határoztak meg, ezek az éghajlatváltozás és a globális felmelegedés, a természeti élőhelyek és vadvilág megóvása, a környezet és egészség, valamint a természeti erőforrások és a hulladék. Az Európai Bizottság céljául tűzte ki, hogy a jogszabályok meghozatala mellett nagyobb figyelmet fordítanak azok betartatására is, valamint hogy az összes közösségi politika beépítse működésébe a környezetvédelmi szempontokat. Az állampolgárokat széles körben kívánják tájékoztatni, hogy tudatosan válasszák a környezetbarátabb termékeket és technológiákat. A vásárlók a termék tájékoztató céduláján tudja nyomon követni, hogy egy termék mennyire környezetbarát. Ezeknek az igazoló céduláknak a használatát kizárólag megfelelő ellenőrzés után nyerhetik el a gyártók.51 Figyelembe kívánják venni a korábbi akcióprogramok, valamint az elmúlt év tapasztalatait. Mostanra átfogó környezeti ellenőrző rendszerek alakultak ki, szinte minden fontos területen, a zajvédelemtől a csomagolási hulladékon át a természeti élőhelyek védelméig. Minden környezetvédelmi tevékenységnek az alapja a „szennyező fizet” elv52. A fizetés több formában valósulhat meg, befektetés formájában, amely arra irányul, hogy újrahasznosító rendszert hoznak létre a termék életciklusának végére, de megvalósulhat adó formájában is, amit a gyártó vagy a fogyasztó fizet nem környezetbarát termék használatáért. Pusztán az ellenőrzés helyett már a biztonságosabb alternatívák használatát ösztönzik, azaz amikor a gyártó már eleve figyelembe veszi, hogy mi történik a termékkel, miután kiszolgálta az idejét. Különösen nagy erőfeszítések zajlanak az autóipar területén ebből a szempontból. Ez az összetett hozzáállás azt bizonyítja, hogy felismerték a Föld tűrőképessége is határos, nem kevésbé az energiaforrások legnagyobb része. A társadalom bevonását a döntéshozatali mechanizmusba is fontosnak tartják, hogy az állampolgárok egyénként is felelősnek érezzék magukat a fenntartható fejlődés iránt. A közösségi folyamatok ösztönzik a nyilvános részvételt, aminek elengedhetetlen előfeltétele

49

www.europa.eu.int/pol/env/index_en.htm Choises for a greener Europe. The European Union and the environment, 2002. 51 www.europa.eu.int/pol/env/index_en.htm 50


a megfelelő tájékozottság. A környezetvédelmi tájékoztatásban oroszlánrészt vállal a bizottság által finanszírozott az Európai Környezeti Kommunikációs Hálózati Titkárság.53

3.2 Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodásra vonatkozó átfogó közösségi stratégia megfogalmazására egy 1989-ben elfogadott kommünikéban testesül meg, amely az alapelveket és prioritásokat határozza meg, de nincs kötelező ereje a dokumentumnak, azonban a jogalkotó számára kijelöli a követendő célokat és irányokat, annak figyelembe vételével, hogy a hulladék nem csak a szennyezés lehetséges forrása, hanem másodlagos nyersanyagként is szolgálhat.54 A stratégia öt fő célt fogalmaz meg: •

a szennyezés megelőzése tisztább technológia alkalmazásával és olyan termékek gyártásával, melyek kevesebb hulladékot eredményeznek

•

újrahasználat, újrafeldolgozás, másodnyersanyagok hasznosítása, energiakinyerés,

•

a végleges ártalmatlanítás optimalizálása, a lerakás és az égetés szigorú szabályokhoz kötése

•

a szállítás szabályozása

•

helyreállítási cselekmények.

A bővítés a környezetvédelem területén is számos kihívást jelent az Európai Unió számára. Hatalmas költséget jelent a most csatlakozó országok számára, hogy környezetvédelmi szempontból megfeleljenek az EU-s normáknak. Az EU által elsősorban támogatott területek az integrált szennyvízkezelés, hulladékgazdálkodás, illetve a „sürgős ügyek”, mint például az elsivatagosodás, az integrált tengerpart-gazdálkodás, szennyezés, vagy a

52 53

The application of the ’polluter pays’ principle in Cohesion Funds countries, 2000. www.europa.eu.int/pol/env/index_en.htm


biodiverzitás elvesztése. Számos környezeti probléma túllépi az EU határait, ezért az unió számos nemzetközi programot és megegyezést írt alá55.

3.3. Jogszabályok Az EK hulladékokkal kapcsolatos szabályozói alapvetően négy csoportba sorolhatók56: •

a hulladékokra vonatkozó keretszabályok (ezen belül a hulladékgazdálkodási keretirányelv

(75/442/EGK),

a

veszélyes

hulladékokról

szóló

keretirányelv

(91/689/EGK), szakmapolitikai és stratégiai dokumentumok). •

az egyes anyag- és hulladékáramokra vonatkozó speciális szabályok (ezen belül a titándioxid ipar hulladékai (78/178/EGK) és 89/368/EGK), a csomagolás és hulladékai (94/62/EK), a hulladék olajok (75/439), a PCB-k és PCT-k (96/59/EK), az akkumulátorok és elemek (91/86/EGK))

•

a hulladékkezelő eljárásokra és létesítményekre vonatkozó szabályok (ezen belül a települési hulladék égetése (89/429/EGK és 89/369/EGK), a veszélyes hulladék égetése ((94/67/EGK), a hulladéklerakók (99/31/EK), a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása (86/278/EGK))

•

a hulladékok nemzetközi szállítására vonatkozó szabályok (a 259/93/EGK rendelet és számos módosítása, illetve kiegészítő végrehajtási szabályai.)

A rendszer alapvető kereteit a 75/442/EGK irányelv a hulladékokról határozza meg, amely mintegy kerettörvényként funkcionál. Minden hulladékkal kapcsolatos átfogó feladatot, azok végrehajtásának általános szabályait, az eljárási és hulladékkezelési normákat meghatározza. A speciális hulladékokkal kapcsolatos szabályokat (kezelési módokat, betartandó irányszámokat stb.) további irányelvek tartalmazzák.

54

Bándi gyula: Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása, 2001 www.europa.eu.int/pol/env/index_en.htm 56 www.kvvm.hu/korny/hulladekgazd 55


Az EU által irányelvnek nevezett szabálygyűjtemény azonban nem csak iránymutatást jelent az egyes tagországok számára, az azokban foglaltakat kötelező betartani. A tagország annyiban dönthet, hogy a saját jogszabály-rendszerén belül hogyan gondoskodik az előírások bevezetéséről.


4. ELÉRHETŐ FORRÁSOK Magyarország érdeke, hogy a környezetvédelem területén minél nagyobb legyen az előrelépés, minél inkább megvalósuljanak a célkitűzések. A helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatásokat pályázhatnak meg, amelyek rendszerét az 9/1998. (I. 23.) Kormány Rendelet mondja ki. Ezeket a pályázatokat az egyes minisztériumok írják ki.

4.1 Nemzeti források Az önkormányzatok címzett támogatást igényelhetnek:57 a) a céltámogatási körben nem támogatható regionális hulladékégető létesítésére vonatkozó, vagy jogszabály által elfogadott országos, illetve törvényben meghatározott fővárosi, megyei szakmai fejlesztési programba foglalt önkormányzati feladatok ellátását szolgáló, kiemelt fontosságú, 200 millió forint feletti beruházási összköltségű önkormányzati beruházások megvalósítására, továbbá b) térségi szilárdhulladék kezelő rendszer létesítését szolgáló 1 milliárd forint feletti összköltségű beruházások megvalósítására. A címzett támogatásokról szóló döntés során előnyben kell részesíteni azon beruházásokat, amelyekre EU támogatás (ISPA, PHARE) iránti igényt nyújtottak be és azzal az érintett szakminisztérium egyetért, illetve amelyek EU támogatási igényéről kedvező döntés született. A címzett támogatás lehívása csak akkor kezdhető meg, amikor az EU támogatás jóváhagyásáról az önkormányzat hivatalosan értesült. Az önkormányzatnak a beruházási koncepcióját egyeztetni kell a szakminisztérium szakmai

57

programjával.

A

www.kvvm.hu/korny/hulladekgazd

címzett

támogatás

iránti

önkormányzati

igényt

a


szakminisztérium véleményezi. A címzett támogatás mértéke legfeljebb a beruházási összköltségnek az önkormányzati saját forrásból nem fedezett része. Céltámogatás a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 9/1998. (I. 23.) Kormány Rendeletben meghatározott céloknak és feltételeknek megfelelő, 1 milliárd forint, illetve az 1 milliárd forint alatti beruházási összköltségű önkormányzati beruházások megvalósításához igényelhető. Céltámogatás nyújtása a szakminisztériumok által kidolgozott, évenként felülvizsgált fajlagos költségek alapján történik, kivéve a működő kórházak és szakrendelők orvosi gépműszer beszerzéseit. (A hulladékgazdálkodási támogatások megítélése során figyelembe vehető fajlagos költségeket a környezetvédelmi tárca tette közzé.) A beruházás befejezéséig a támogatás aránya nem változtatható. A területfejlesztési alapból is lehet pályázni forrásokra hulladékgazdálkodási területen, hiszen a hulladékgazdálkodás magas színvonala az egész közigazgatási egység (megye, régió) színvonalát emeli. A területfejlesztési alapból regionális vagy megyei szinten lehet pályázni. KAC (Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat) pályázatok kiírója a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium58. Pályázhatnak belföldi székhelyű jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, és egyéni vállalkozó. Környezetvédelmi célú fejlesztésekre lehet pályázni. A KAC terhére a magyarországi környezet és természet védelmét közvetlenül elősegítő beruházások, műszaki intézkedések megvalósításához pályázat nyújtható be az alábbi tételekre: •

vissza nem térítendő támogatás, (támogatás és kamattámogatás)

•

visszatérítendő támogatás

•

hitelgarancia

kamatmentes

vagy

visszatérítendő

kedvezményes

kamatozású


•

kamattámogatás

•

termékdíj-visszafizetés.

A pályázó legalább a pályázatban szereplő fejlesztési költségek 30%-át elérő saját forrással kell, hogy rendelkezzen, települési önkormányzatok esetében ez a mérték 20%. A fentiekben felsorolt támogatási formák együttes alkalmazása esetén a támogatás mértéke legfeljebb a fejlesztés költségeinek 60%-áig terjedhet azzal, hogy a vissza nem térítendő támogatás mértéke nem haladhatja meg a 30%-ot. Támogatásban csak hatékony, műszakilag és közgazdaságilag megvalósítható (üzembe helyezhető, üzemeltethető), gazdasági szempontból megalapozott (a megalapozottságot vizsgálatokkal alátámasztott), a hatályban lévő részesíthetők.

szabályoknak

megfelelő

megoldásokat

tartalmazó

fejlesztések

Közösségi programokból is lehet forrásokhoz jutni. A fentiekben említett ISPA és PHARE támogatások előcsatlakozási támogatási formák, amelyek a csatlakozás után megszűnnek, helyettük a tagállamok számára fenntartott közösségi forrásokból részesülhetünk. Kimondottan környezetvédelmi programokra igényelhető közösségi forrás a LIFE, amely azonban már a csatlakozás előtt is hozzáférhető az ország számára.

4.2 ISPA Az ISPA egy 1999-ben létrehozott Európai Uniós előcsatlakozási alap, melynek fő célja a csatlakozásra váró országok felkészítése a Kohéziós Alap támogatásának fogadására, valamint a környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra területén a csatlakozást hátráltató konkrét problémák megoldása.59 Az ISPA programozási szakaszát az Európai Bizottság regionális politikáért felelős főigazgatósága irányítja a Bizottság végrehajtásért felelős Delegációinak segítségével A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, mint Magyarország nemzeti közigazgatásának egy végrehajtó szerve (ISPA Végrehajtó Szervezet), felelős az ISPA projektek kialakításáért, megfogalmazásáért, tendereztetéséért,

58 59

www.kvvm.hu/palyaz/zoldforras/kac/fejleszt/kacfejleszt.htm Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról, 2002.


a kifizetésekért és a technikai megvalósításért. Az ISPA Végrehajtó Szervezet vezetője a Szektor Programengedélyező (SAO), aki a nemzeti adminisztráció tisztviselője. Az ISPA Szektor Programengedélyező Tisztviselő felelős a Végrehajtó Szervezet működtetéséért és a

végrehajtandó

projektek

pénzügyi

lebonyolításáért.

A

SAO-t

a

Nemzeti

Programengedélyező (NAO) nevezi ki a Nemzeti ISPA Koordinátorral (NIC) való konzultáció után.60

4.3 LIFE A LIFE Program az Európai Unió pénzügyi eszköze a környezetvédelem finanszírozására, melyet 1992-ben hoztak létre és első szakasza 1992-95 között zajlott le. A második szakasz 1996-tól 1999-ig tartott teljes költségvetése 450 millió ECU volt. A jelenleg futó LIFE III szakasz 2000-04-ig lenne érvényben 640 millió EURO költségvetéssel, de a Bizottság a szakasz 2006-ig tartó meghosszabbítását tervezi 317 millió EURO költségvetéssel.61 A 25 jelenlegi tagállam és május 1-én csatlakozó tagállam mellett a fő kedvezményezettek Románia, Törökország, a Balkán, valamint a keleti és déli földközi-tengeri országok. 2000. július 17-én az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a 200/1655/EC sz. rendeletet a környezetvédelem pénzügyi eszközeiről (LIFE), amely értelmében 2001-től Magyarország is csatlakozott a LIFE közösségi környezetvédelmi programhoz.62 A LIFE általános célja, hogy a közösségi környezetvédelmi politika és a jogalkotás végrehajtásához, korszerűsítéséhez és fejlesztéséhez hozzájáruljon, különös tekintettel a környezetvédelem egyéb politikákba történő integrációjára és a Közösségben megvalósított fenntartható fejlődésre. A LIFE a Természetvédelem, Környezetvédelem és Harmadik Országok vonatkozásában nyújt támogatást. Mindhárom terület célja a környezetvédelem javítása, ezen belül azonban mindegyik sajátos területeket részesít előnyben63.

60

www.kvvm.hu/korny/hulladekgazd www.kvvm.hu/korny/hulladekgazd 62 www.europa.eu.int/pol/env/index_en.htm 63 Choises for a greener future, The European Union and the environment, 2002. 61


•

A LIFE-Természetvédelem természetes élőhelyek, valamint a vadon élő flóra és fauna megőrzését szolgáló tevékenységekkel kapcsolatos pályázatokat támogat.

•

A LIFE-Környezetvédelem a gazdasági tevékenységekhez és helyi hatóságokhoz kapcsolódó innovatív demonstrációs projekteket, valamint a közösségi törvényhozást és politikákat támogató előkészítő tevékenységeket támogat.

•

LIFE-Harmadik Országok a Földközi- és Balti-tengerrel határos harmadik országok részére adott technikai segítségnyújtást jelenti.

Rendelkezésre álló pénzügyi keret 47%-át a LIFE-Környezetvédelem, 47%-át a LIFETermészetvédelem és 6%-át a LIFE-Harmadik Országok számára különítették el.64 A LIFE Program nyitva áll minden természetes személy, vagy az Európai Unióban alapított jogi személy számára, beleértve az új tagállamokat, és a Programban résztvevő tagjelölteket is. A LIFE támogatás kizárja egyidejűleg más EU-s pályázatból történő támogatás elnyerését65.

64 65

www.europa.eu.int/pol/env/index_en.htm www.kvvm.hu/korny/hulladekgazd


5. ORSZÁGOS HELYZET A mai Magyarország számára, ahol a statisztikai adatok szerint lényegesen több energiát és anyagot használunk fel és sokkal több szennyezőanyagot „termelünk”, mint azt a szükségletek azonos színvonalon történő kielégítése indokolná, elsődleges feladatot a természeti erőforrásokkal való takarékos és hatékony gazdálkodás megteremtése jelenti.66 A települési hulladékkezelés terén is olyan értékrend van kialakulóban, amely a hulladékképződés

megelőzése,

a

keletkező

hulladékok

mennyiségének

és

veszélyességének csökkentése és a hulladékok hasznosítása irányába hat. Ezt a hatást jogi és gazdasági szabályozókkal erősíteni kell annak érdekében, hogy a hazai és a külföldi pénzügyi forrásokat a leghatékonyabban felhasználva megvalósíthatóak legyenek a stratégiában meghatározott célok és jelentős változást érjünk el a jelenlegi állapothoz képest. Részletes jogi, műszaki és gazdasági szabályozás hiányában korábban nem épült ki – államilag szervezett és ellenőrzött módon – a települési hulladékkezelés komplex rendszere. Ennek következtében alakult ki a jelenlegi állapot, amelyet a Nemzeti Környezetvédelmi Program, illetőleg az Országos Hulladékgazdálkodási Terv az alábbiak szerint jellemez: •

a szervezett hulladékgyűjtés nem teljes körű, a szelektív hulladékgyűjtés még alacsony fokú, az alkalmazott eszközök műszaki színvonala és állapota rendkívül rossz;

•

a mintegy 2700 kommunális lerakóhelynek csupán 30 %-a felel meg többé-kevésbé az előírásoknak, jelentős az olyan illegális és legális lerakók száma, amelyek jelenleg potenciális környezetszennyező források;

•

66

kevés a szabad lerakókapacitás, a lerakásnál korszerűbb eljárásokat nem alkalmazzák,

www.kvvm.hu/korny/hulladekgazd


•

a hulladékgyűjtési és kezelési rendszer minden tekintetben elmaradott a korszerű hulladékgazdálkodás kívánalmaihoz képest.

A különböző hulladékfajtákra specializált begyűjtő rendszerek, előkészítő, hasznosító és kezelő

létesítmények

megépítése

jelentős

anyagi

terhet

ró

az

államra,

az

önkormányzatokra, a vállalkozókra és a lakosságra egyaránt. Más úton azonban nem érhető el, hogy a hulladékokban rejlő erőforrások anyagi és gazdasági értelemben ne vesszenek el, és egyúttal egészség- és környezetveszélyeztető hatásuk is kizárható legyen. A kedvezőtlen helyzet megváltoztatása érdekében elengedhetetlenül fontos, hogy a hulladékgazdálkodásban érintett valamennyi állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szereplő a feladat- és hatásköréből adódó teendőit egy, a nemzetközi követelményeknek megfelelő, de a nemzeti sajátosságok figyelembe vételével kialakított, az összehangolt cselekvés irányába mutató koncepció alapján végezze. Az uniós környezetvédelmi előírások teljesítéséhez körülbelül 1500 milliárd forint hazai beruházásra van szükség a következő években. Ebből a legnagyobb tétel, mintegy 810-845 milliárd forint a csatornázási, szennyvíztisztítási követelmények teljesítése. 1993 óta 400 milliárd forintot fordított erre a célra Magyarország. Szakértői becslések szerint akkor teljesítheti az uniós normákat az ország, ha a gazdasági növekedés huzamosan eléri a négyöt százalékot, illetve nő a környezetvédelmi ráfordítások aránya.67

5.1 Hulladékgazdálkodási célkitűzések nemzeti szinten: Műszaki számításokkal megalapozott becslések alapján Magyarországon évente kb. 4,5 millió tonna települési szilárd hulladék képződik és a hulladék mennyisége folyamatos, lassú emelkedést mutat.68 A háztartásokból kikerülő veszélyes hulladékok (vegyi anyagok, gyógyszerek, kimerült kémiai áramforrások, stb.) a nem szelektíven gyűjtött települési hulladék különleges kezelését teszik szükségessé.

67

NSZ • 2003. január 8. • Szerző: Ö. Z.


6,3 millió tonnára becsülhető a keletkező települési folyékony hulladék mennyisége, amely a csatornával és szennyvíztisztítóval nem rendelkező települések csatornapótló, gyűjtő és ülepítő létesítményeiből kerül összegyűjtésre. A települési szennyvíztisztító telepeken keletkező szennyvíziszap mennyisége mintegy 0,5 millió tonna. Kb. 23,2 millió tonna az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék (amely a települési szilárd hulladékkal együtt kezelhető).69 A célokat nemzeti szinten 2003-2008 között az Országos Hulladékgazdálkodási Terv határozza meg. Az országos szintű tervezés inkább stratégiai tervezést jelent, amelynek során meghatározzák a célokat, célkitűzéseket, és kidolgozzák az országos szinten lehetséges intézkedéseket és eszközöket. Elsődleges cél a települési hulladék kezelése szakterületén az anyag- és energiatakarékos gazdálkodás megvalósítása, és mivel a hulladékkezelés jelenlegi gyakorlata ettől a céltól lényegesen eltér, ezért az elkövetkező rövid- és középtávú időszakban jelentős fejlesztésekre lesz szükség. A konkrét célokat és azok megvalósítási eszközeit a helyi hulladékgazdálkodási tervek foglalják össze. Ez a szint már inkább megvalósítás-orientált tervezést jelent. Ezeket fogják össze a területi hulladékgazdálkodási tervek, amelyek a helyi és az országos szint között helyezkednek el. A területi szintű tervezés elsődleges célja, hogy ne legyenek ellentmondások a két különböző szintű tervezés között, valamint hogy az egyes szintek egymást kiegészítsék (azaz kerülni kell a duplikációkat, átfedéseket). A területi szintű tervezés kiterjed a területi szinten rendelkezésre álló eszközökre (pl. pénzügyi eszközökre), a felügyelet, az ellenőrzés és az engedélyes kérdéseire, valamint végrehajtás koordináló szerepe van. 70

68

www.kvvm.hu/korny/hulladekgazd www.kvvm.hu/korny/hulladekgazd 70 Területi Hulladékgazdálkodási Terv 69


6. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS VAS MEGYÉBEN Vas megye a Nyugat-Dunántúli régióhoz tartozik Győr-Moson-Sopron és Zala megyékkel. Területe 3355 km², kilenc kistérségre osztható 216 településsel, népsűrűsége 80 fő/km². A háztartások száma 102.832.71 A régió az ország egyik legjobban iparosodott területe, a mezőgazdaság fokozatosan egyre kisebb szerepet tölt be a régió gazdaságában. Az egy főre jutó GDP szempontjából Vas megye a harmadik az országban.72

6.1 Vas megyei hulladékkezelés A megyében minden típusú hulladék keletkezik. A települési hulladék összesen 82.090 tonna volt 2001-ben. A szilárd települési hulladék mennyisége látható az 1. Diagramon. A 2. Diagram azt mutatja be, hogy milyen jellegű településen milyen százalékban keletkezik a fent említett mennyiség. A települési folyékony hulladék mennyisége 375.600 m³ volt. A 3. Diagram azt mutatja be, hogy milyen jellegű településen milyen arányban keletkezik folyékonyhulladék, emellett az is látható, hogy milyen arányban keletkezik az intézményi, illetve lakossági folyékony hulladék. Ami a jelenlegi hulladékkezelési gyakorlatot illeti, települési hulladék begyűjtését 15 cég vállalja a megye területén, ebből 5 Szombathelyen található. Kimondottan válogató telepek nem működnek a megye területén, bizonyos mértékű válogató tevékenységet a kommunális hulladéklerakók és a begyűjtők telephelyein folytatnak. Ami a hasznosítási tevékenységeket illeti, energiakinyeréssel történő égetés a megye területén nem történik, és nem is tervezik energiahasznosító égető létesítését a közeljövőben. Energiahasznosítás nélküli égetők szintén nem találhatóak a megyében, és szintén nem tervezik ilyen létesítmények létrehozását a közeljövőben. Vas megye területén négy hulladékhasznosító létesítmény található (az általuk hasznosítható

71 72

www.ksh.hu A THT kidolgozásának irányelvei


hulladékok

típusai:

karton,

papír,

fémek,

és

műanyagok).

Az

általuk

kezelt

hulladékmennyiség 5940 tonna volt.73 Vas megye területén az engedéllyel rendelkező hulladéklerakók száma hat darab (!), az engedély nélküli lerakók száma 146. Az illegálisan (engedély nélküli vad lerakóban) elhelyezett hulladék mennyisége 531.005 m³. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség hulladékgazdálkodási osztályának vezetője, Fekete István elmondta, hogy a vas megyei hulladéklerakók egy 2002-es PHARE pályázat eredményeként kerültek felmérésre, ennek következtében született meg ez az eredmény, miszerint a megyében hat darab lerakó működik, amely bármiféle engedéllyel rendelkezik, a többi lerakó, amelyet engedély nélküli lerakónak titulálnak általában hallgatólagosan működött lerakóként, mindenféle tényleges engedély nélkül. Elengedhetetlen, hogy ezek az engedély nélküli lerakók megszerezzék a szükséges engedélyeket, amennyiben erre műszakilag alkalmasak, illetve megfelelő módon megtörténjen felszámolásuk. A megfelelő bezárásukhoz rekultivációs tervet kell készíteni, valamint Teljeskörű Környezetvédelmi Felülvizsgálatot is, amelyek anyagi vonzata meglehetősen súlyos, s így nem várható, hogy felszámolásuk gyorsan megtörténik. A rekultiváció kétféle módon történhet, a lerakó lefedésével, valamint a lerakott hulladék felszedésével és elszállításával. Magyarországon jelenleg 17 ISPA projekt fut, amely a komplex hulladékrendszerek kialakítására irányul, amelynek része a nem megfelelő állapotú hulladéklerakók felszámolása is, de ezek nem fedik le teljesen az ország területét. A forrásból 30%-ot lehet a régi lerakók rendberakására felhasználni. További forrásokhoz a csatlakozás után a kohéziós alapokból lehet majd jutni, megfelelő pályázatok benyújtásával, amihez lehet állami támogatást is kérni, de mindenképpen kell önrészt is fizetni (társfinanszírozás elmélete). Mint a cselekvési programokat számba vevő részből kitűnik, a megfelelő lerakók kialakítására szükséges a legnagyobb összeg, amelyet a THT 2003 és 2009 között előirányoz.74

73 74

A THT kidolgozásának irányelvei THT


A veszélyes hulladékok begyűjtését és előkezelését 12 létesítmény végzi, hat településen, veszélyes hulladék hasznosítását ezek közül egy vállalja, valamint további öt létesítmény. Energiahasznosítás nélküli veszélyes hulladékégető kettő van a megyében, egy Szombathelyen (Megoldás Kft.), egy pedig Celldömölkön (MÁV RT. Területi Igazgatósága). A veszélyes hulladék lerakók száma kilenc (ezek dögkutak)75. Nem települési nem veszélyes hulladék begyűjtését, válogatását hat létesítmény vállalja, kimondottan válogató létesítmény nincsen. Hasznosítást öt létesítmény vállal. Nem települési nem veszélyes hulladékégető nincsen a megye területén, és nem is terveznek. Kifejezetten nem lakossági nem veszélyes hulladéklerakó Tófejen működik, a Zala Kerámia területén, tehát Vas megyében nincsen kifejezetten ilyen lerakó, telepítését nem is tervezik. Az üzemelő települési lerakókban kerülnek lerakásra a beszállítási körzetben működő ipari létesítmények, intézmények hulladékai is.76 A települési folyékony hulladék legnagyobb mennyiségének kezelése szikkasztással, párologtatással, és biológiai kezeléssel történik meg, de kis százalékukat mezőgazdasági és erdőgazdasági üzemekben, valamint szennyvíztisztítók műtárgyaiban helyezik el. Ennek aránya látható a 4. Diagramon. 2001-ben a szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 55 % volt. A keletkező szennyvíziszap teljes mennyisége hasznosításra kerül, zömében mezőgazdasági területen, kisebb mértékben komposztálás útján. Komposztálással a hulladéklerakók foglalkoznak, a kész komposztot a hulladéklerakók takaróföldjének használják77. Kifejezetten inert hulladéklerakó a megyében Szombathelyen és Sárváron működik. Nagyobb mennyiségben kerül inert hulladék a kőszegi, csepregi, körmendi, és sárvári kommunális hulladéklerakókba.

75

THT A THT kidolgozásának irányelvei 77 A THT kidolgozásának irányelvei 76


A lakosság által a települési hulladék kezeléséért fizetett díjak a hulladékgazdálkodásról szóló törvénynek megfelelően a kezelt mennyiség arányában kerültek megállapításra, leggyakrabban az ürített gyűjtőedények száma alapján, ritkább esetben a begyűjtött hulladék tömegének arányában. A lerakás díja 1000-6000 Ft/t között változik. (Általában a magán erőből épült létesítmények közelítik meg a felső határt.) A veszélyes hulladék lerakásáért és égetéséért felszámított díj 19-120 Ft + ÁFA között változik a hulladék fűtőértékének függvényében.78 6.1.1 A Vas megyei hulladéklerakók műszaki követelménye Szeretném kiemelni a megyében működő legnagyobb hulladéklerakók működését. A Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. (illetve jogelődje) már 50 éve áll a szombathelyi és Szombathely környéki polgárok, önkormányzatok és vállalkozók szolgálatában. Jelenleg 57 település mintegy 130.000 lakosának hulladéka kerül ártalmatlanításra. A hulladék gyűjtését és szállítását Magyarországon az egyik legkorszerűbb gépparkkal látja el. Az 1992-ben létrehozott Körmendi úton található lerakó, amely már a környezeti terhek csökkentésének figyelembe vételével készült, később minta értékű lett az egész országban79. Legfontosabb célkitűzésük a hulladék gazdaságos, környezetkímélő módon történő gyűjtése, a magas minőségi színvonal elérése. Kiemelt cél a szelektív hulladékgyűjtés feltételrendszerének továbbfejlesztése, és a keletkező másodnyersanyagok újrahasznosításának megszervezése. A társaság éves szinten 80.000 t hulladékot és törmeléket ártalmatlanít, részben hasznosít. Kérdésemre elmondták, hogy újrahasznosítás jelenleg az ipari hulladékok területén történik, lakossági hulladék esetében nem. Ennek oka, hogy az újrahasznosításra szánt hulladékot a hulladék termelője külön gyűjti, tisztítja, s így könnyebben megvalósulhat az újrahasznosítása, míg a lakossági hulladék nem megfelelő tisztaságú, és gyakran kevert is. (Még az a része is, amelyet szelektíven gyűjtenek.) Szombathely területén jelenleg nincsen lakossági szelektív hulladékgyűjtés. A

78 79

2001-es adat, forrás A THT kidolgozásának irányelvei www.varosgazd.hu


lerakón eddig ártalmatlanított hulladék mennyisége 320.000 t, engedélyezett kapacitása 1.015.000 t80. A harasztifalui székhelyű MÜLLEX-KÖRMEND Hulladékgyűjtő és Hasznosító Kft.81 1992-ben alakult. Tevékenysége a települési szilárd hulladékkezelésből, ipari hulladékok gyűjtéséből, hulladék újrahasznosításból és nemzetközi áruszállításból tevődik össze. A hulladék ártalmatlanítása a Harasztifalu község közigazgatási területén található lerakón történik. Az országban az elsők között létesült hulladéklerakó (osztrák magántőkével), amely megfelel az EU követelményeknek. A kiszolgált települések száma alapján a legnagyobb gyűjtési körzettel rendelkezik a megyében (109 vasi, 8 zalai település). Az üzemeltető az ausztriai tapasztalatokat figyelembe véve alakította ki a lerakót, amely megfelelő távolságra található mind Körmendtől, mind Harasztifalutól. A lerakott hulladék mennyissége 175.000 t, engedélyezett kapacitása 335.000 t.82 A telephelyen történik a járművek, gépek, berendezések és eszközök tárolása, tisztítása, fertőtlenítése és karbantartása. A beérkező és kikerülő hulladékok számítógépes adatrögzítésre kerülnek. A fent említett két hulladéklerakó működik regionális jellegű lerakóként. A Kőszegi hulladéklerakót azért szeretném megemlíteni, mert szintén olyan lerakó, amely megfelel az előírásoknak, a környezet veszélyeztetése nélkül lehet hulladékot elhelyezni. A hulladéklerakót Kőszeg város önkormányzata alapította 1993 április 1-e óta. Ezenkívül 2003 július 1-ével bevezették a lakossági szelektív hulladékgyűjtést, kilenc helyen létesült gyűjtőpont, ahol papír, műanyag és üveg hulladékot helyezhetnek el a lakosok. A kőszegi hulladéklerakó gyűjtőkörzete 8 település, de kimondottan azzal a céllal is készült a lerakó, hogy Kőszeg város vonzáskörzetét kiszolgálja. Települési hulladékon kívül a vonzáskörzetben működő cégek ipari hulladékai is ide kerülnek. A lerakott mennyiség 15.000 t, a teljes engedélyezett kapacitás 75.000 t.83

80

A THT kidolgozásának irányelvei www.kszgysz.hu/mullexk.htm 82 A THT kidolgozásának irányelvei 83 A THT kidolgozásának irányelvei 81


A csepregi hulladéklerakó 2001 március 26-án kezdte meg működését. A beruházás PHARE segélyből, állami támogatásból, és a társult önkormányzatok saját tőkés finanszírozásából valósult meg. Gyűjtési körzetébe 21 település tartozik. Az eddig ártalmatlanított hulladék mennyisége 8.000 t, az engedélyezett kapacitás 192.000 t.84 A sárvári HUKE Kft. is gyűjt továbbhasznosítható települési hulladékot, elsősorban Sárvár város területéről. Erre csak utalás van a területi hulladékgazdálkodási tervben, de működése nincsen részletezve. A területi hulladékgazdálkodási terv elkészítésének idejében még négy vasi település nem csatlakozott egyik hulladékgyűjtő gyűjtési körzetéhez sem, de azóta már nincsen lefedetlen terület Vas megyében, mint azt Fekete István, a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség hulladékgazdálkodási vezetője elmondta.

6.2 Pályázatok 2003 január 1-ig minden településen biztosítani kellett a települési folyékony és szilárd hulladékkezelési közszolgáltatást, ez Vas megyében minden településen megvalósult (legalábbis, ami a szilárd hulladékot illeti). Meg kell említeni, hogy KAC pályázaton eredményesen szerepelt a szombathelyi és csepregi lerakó, mindkét létesítmény bővítése céljából nyerte el a támogatást. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 60 kistelepülést támogatott a települési folyékony hulladékok természetközeli tisztítását megvalósító projekt keretében, ebből hat település volt vas megyei. PHARE támogatást kapott Kőszeg és Csepreg, lerakók kialakítására és fejlesztésére.85 A költségvetési támogatásból az önkormányzatok a mindenkori költségvetési törvényben meghatározottak szerint kaphatnak támogatást a települési hulladékkezelést biztosító

84 85

A THT kidolgozásának irányelvei THT


közszolgáltatáshoz. Címzett és céltámogatást Vas megye nem kapott hulladékgazdálkodási körben.86

6.3 Célkitűzések A területi hulladékgazdálkodási tervben feltüntetett célok között első helyen az OHT-ben is megjelenő általános célok állnak, melyek a hulladék mennyiségének csökkentése, környezetet kevésbé terhelő technikák alkalmazása, valamint a keletkező hulladék minél magasabb szintű újrahasznosítása. A területei tervezet ezenkívül figyelembe veszi a konkrét területi adottságokat, és ennek alapján határozza meg a célokat, és azok teljesítéséhez szükséges feladatokat, fejlesztési programokat. 2008 végéig a következő célok elérését kell biztosítani: •

Megelőzési intézkedésekkel kell biztosítani, hogy a képződő, kezelendő hulladék mennyisége összességében az időszak végére ne haladja meg a 2000. évi szintet.

•

A hulladék kezelése terén el kell érni, hogy az időszak végére a hulladék mintegy felének anyagában történő vagy energetikai hasznosítása megvalósuljon, lerakása pedig csak a más módon nem ártalmatlanítható hulladék kerülhessen. A mezőgazdasági növényi maradványok, valamint a trágyák visszaforgatása mellett a biológiai úton lebomló élelmiszeripari növényi és állati hulladék közül teljes körű hasznosítását kell elérni.

•

A hulladékhasznosítás terén az EU előírásoknak megfelelően különös tekintettel kell lenni a csomagolási hulladék hasznosításában 2005-ig elérendő 50%-os hasznosítási arányra; a lerakott települési hulladék biológiailag lebomló szerves-anyag tartalmának 2004-ig 75%-ra, 2007-ig 50%-ra, 2014-ig 35%-ra csökkentésére; a gumiabroncs hulladék 2003-tól, a gumiőrlemény 2006-tól életbe lépő lerakási tilalmára és ezek teljesítése érdekében elkülönített begyűjtésük és hasznosításuk megoldására.

86

THT


•

Az ártalmatlanítás területén biztosítani kell, hogy csak a nem hasznosítható hulladék kerüljön lerakásra, és a nem megfelelően kialakított hulladéklerakók és –tárolók legkésőbb 2009-ig felszámolásra, illetőleg az előírásoknak megfelelően felújításra kerüljenek. A hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő égetési feltételeit biztosítani nem tudó berendezéseket legkésőbb 2005-ig fel kell újítani vagy be kell zárni, illetőleg az ilyen hulladékégetést le kell állítani.

•

A kiemelten kezelendő hulladékáramok esetében gondoskodni kell ezen hulladékfajták általános szabályok mellett betartandó anyagspecifikus kezelési szabályainak kidolgozásáról, a többi hulladéktól való elkülönített gyűjtési, begyűjtési és kezelési, ezen belül hasznosítási rendszerének kiépítéséről, illetve ezek létrejötte feltételeinek megteremtéséről.

Állami

intézkedések

szükségesek

a

begyűjtő-rendszerek

kialakításának bátorítására, a hasznosítás (anyagában vagy energiakinyerés céljából történő) elősegítésére, a veszélyes összetevők csökkentésére vonatkozóan.

6.4 Cselekvési program a települési hulladékok esetében87 A keletkező hulladék mennyiségének csökkentését lehet eredményezni a gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítésével, valamint a termékdíjas és betétdíjas rendszer alkalmazásával (jogszabályok segítségével). Ösztönözni kell a hosszabb életciklusú fogyasztási eszközök használatát, ezenkívül széleskörű ismeretterjesztést kell biztosítani, hogy megvalósulhasson a lakosság tudatformálása, és természetes legyen a hulladék környezetbarátabb kezelése. Ennek megvalósítását 2008-ra irányozza a THT, a becsült költség 20-25 millió Ft (az egész régióra becsült értékek vannak feltüntetve). A

szelektív

hulladékgyűjtés

bevezetésével,

kiterjesztésével,

hulladékudvarok,

gyűjtőszigetek kiépítésével, valamint a begyűjtő hálózat kiépítésével minél nagyobb mértékben meg kel valósítani a hulladékban rejlő erőforrás hasznosítását. 2005 december

87

THT


31-ig a lakosság 40%-át kívánják bevonni, 2008 december 31-ig a lakosság 60%-át, a becsült költség 2000-3000 millió forint (az egész régióra). 2008-ig folyamatosan kívánják kiépíteni a komplex térségi feladatokat ellátó települési szilárd hulladék kezelő rendszereket (ISPA források segítségével). Ezeken a rendszereken hulladékudvarokat, átrakóállomásokat, gyűjtőszigeteket, válogatótelepeket érintenek. A becsült költség 1000-2000 millió Ft (az egész régióra). A legnagyobb beruházást jelentő program a korszerű regionális hulladék ártalmatlanítók kialakítása, amit 2005-2008 közötti időszakban kívánnak megvalósítani. Ebbe beletartozik a régi környezetvédelmi szempontból nem megfelelő lerakók bezárása, azok rekultivációja, a komplex rendszereken belül regionális igényeket kielégítő lerakók kialakítása, felülvizsgálatok végzése. Tervezik egy darab hulladékégető kialakítását is, ennek azonban még csak az előkészítése szerepel a 2008-as időpontig. A becsült költség 20.000-25.000 millió Ft. Az égető tervezésének becsült költsége 500 millió Ft (az egész régióra vonatkozó költség). A települési hulladéklerakóban lerakott biológiailag lebomló szerves-anyag csökkentésére előirányzott összeg 2500-3000 millió Ft. Ezen belül megvalósítandó a zöld hulladékok és egyéb szerves-anyag tartalmú hulladékok szelektív gyűjtése, komposztáló kapacitások kiépítése. A laboratóriumokat is fel kel készíteni a hulladékanalízisre, valamint a hulladék összetétel vizsgálati módszerének országos szinten történő egységesítésére. A települési folyékony hulladék esetében elsődleges cselekvési program a csatornahálózat kialakítása, a meglévő csatornahálózat fejlesztése, a rákötési arány növelése. Ennek becsült költsége 180-200 millió Ft, megvalósítás határideje 2008, éppen úgy, mint a szennyvíztisztítók kapacitásának növelése, új szennyvíztisztítók építése, a természetközeli szennyvíztisztító technológiák megvalósítása. Ez utóbbiak becsült költsége 50-60 millió Ft. A környezet veszélyeztetésének csökkentése szempontjából felülvizsgálatokat kell elvégezni, és a nem megfelelő ártalmatlanító telepeket be kell zárni, illetve korszerűsíteni.


Ezek határideje 2005 június 20., becsült költsége 30-40 millió Ft. (Költségek az egész régióra tekintendők.) A szennyvíziszapok tekintetében az iszapkezelési technológiák még fejlesztésre várnak, és új komposztálókat is kell még létesíteni, de mindenképpen cél a szennyvíziszap jelenlegi hasznosítási arányának szinten tartása. Mindezek becsült költsége 300-350 millió Ft.


7. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS EGY KISTELEPÜLÉSEN, GENCSAPÁTIBAN Gencsapáti 2500 lelket számláló község Vas megyében, Szombathely szomszédságában. Mivel a két település szinte egybeépült, ezért számos területen kapcsolódik egybe gazdasági és társadalmi életük. A község körülbelül 300 millió forinttal gazdálkodik egy évben. 234 vállalkozás működik itt, ezek közül mintegy 15 van, akik nagy adóbefizetők, s így jelentősen hozzájárulnak a falu költségvetéséhez88. A különféle (kertészet, kárpitos, cipőgyártó, fuvarozó, vasfeldolgozó, mezőgazdasági tevékenység, boltok) vállalkozások során keletkező hulladék a vállalkozó felelőssége, saját szerződéseket kötnek, így erről nincs nyilvános kimutatás. Vizsgálódásom elsősorban a települési hulladékot érinti, így a községben keletkező ipari hulladékokról nem kívánok beszámolni. Gencsapátiban a helyi hulladékgazdálkodási terv létrehozása még folyamatban van, kutatásom során csupán a nyersvázlatot tudtam megtekinteni, de az is kellőképpen visszatükrözi

a

hulladékgazdálkodás

állapotát,

és

a

hiányos

területeket.

A

hulladékgazdálkodási terv elkészítését a 126/2003. (VIII. 15) Kormány Rendelet írja elő. A terv a 2004-2009 közötti időszakra irányozza elő a tennivalókat, de kétévenként, tehát először 2006-ban felülvizsgálására kerül sor. A tervezés báziséveként a terv elkészítője, a szombathelyi Megoldás Kft. a 2002-es évet tekintette. Ugyanez a cég készíti a község környezetvédelmi programját, amely azonban a dolgozat lezárásának időpontjáig nem készült el.

7.1 A községben keletkező hulladékok A hulladékgazdálkodási tervben a lakossági és az önkormányzat által üzemeltetett gazdasági szervezetek és intézmények működése során keletkezett hulladékok típusai

88

Forrás: Gencsapáti Önkormányzat Pénzügyi Osztálya


vannak feltüntetve. A bázisévben ezen intézmények működése során nem keletkezett ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék, mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék, kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáram, csomagolási hulladék, illetve egyéb speciális kategóriába tartozó hulladék. A fő előforduló hulladéktípusok a települési szilárd hulladék, a települési folyékony hulladék, építési, bontási és egyéb inert hulladék, valamint veszélyes hulladék. Ez utóbbi elsősorban egészségügyi hulladék (injekciós tű, fecskendő, betegellátás során keletkező egyéb hulladék), mennyisége viszonylag elenyésző, a bázisévben 25 kg volt. Felhalmozott hulladék nem keletkezett a bázisév során. A keletkezett hulladékok mennyiségi arányát mutatja be az 5. diagram.

7.2 Hulladékkezelés Gencsapáti községben89 A település területén termelt hulladékok ömlesztve kerülnek a hulladékkezelő létesítményekbe, az egyes hulladékféleségek részben műszaki okokból, részben emberi tényezők miatt nem szétválaszthatóak. Sok esetben veszélyes hulladékok is keverednek a nem veszélyes hulladékokkal, így ez utóbbiak is veszélyes kategóriába számítanak, ami növeli a kezelés költségeit és csökkenti az újrahasznosítható hulladék mennyiségét. Bár a községben van lehetőség szelektív hulladékgyűjtésre, azok külön kezelésére nincsen mód, így a keletkezett hulladék jelenleg 0%-a kerül hasznosításra. A veszélyes hulladék égetés útján kerül ártalmatlanításra, a kommunális és inert hulladékok lerakásra kerülnek, a folyékony települési hulladékot egyéb módon kezelik, mint a hasznosítás, égetés vagy lerakás. (lásd melléklet). 7.2.1. A kommunális hulladék Mint az a község környezetvédelmi rendelete90 kimondja, a település minden lakosának ügyelni kell, hogy a kommunális hulladék közé veszélyes hulladék ne kerülhessen, illetve a kommunális hulladék veszélyes hulladékkal ne érintkezhessen, szennyeződhessen. A

89 90

HHT 1/2002. (III.12.) Gencsapáti Önkormányzati Rendelet


lakosság körében – emberi tényezők miatt – ezt meglehetősen nehéz maradéktalanul betartatni, az önkormányzat által üzemeltetett intézményekben azonban ez ellenőrizhető. A lakosság körében keletkezett hulladék gyűjtése 60-120 literes műanyag hulladéktároló edényzetben történik, ürítésükre egy vagy kéthetente kerül sor, annak megfelelően, hogy az igénylő milyen gyakran kéri (a háztartások kb.30%-a kéri hetente a hulladékgyűjtők ürítését). Az önkormányzat által üzemeltetett létesítmények esetében 110-5000 literes műanyag és fém edényekben gyűjtik a hulladékot, ezeket az edényeket kéthetente, vagy külön kérésre ürítik. A települési szilárd hulladéknak kb. 40%-os a szerves anyag tartalma, aminek kinyerése a hulladékból szintén nagyon fontos lenne, mivel a szerves anyag 100 %-a lerakásra kerül, és nem hasznosul. A szerves anyag hulladékból való kinyerésére két lehetőség van. Az egyik a lakosság ösztönzése arra, hogy a szerves anyagot ne dobják a háztartási hulladékok közé, hanem otthoni komposztálás után saját kiskertjükben hasznosítsák. Ha ez nem lehetséges, akkor komposztáló telep felállítása a javasolt, ahol a szerves hulladékból jó minőségű zöldtrágya készíthető Ez a mezőgazdaságban fontos nyersanyagnak számít, melyet a helyi gazdálkodók tápanyag visszapótlásra tudnak felhasználni. Mint a konténertelep vezetőjétől, Palatin Istvántól megtudtam, már tervbe vették komposztáló telep létrehozását, amelyben azonban elsősorban az önkormányzat által üzemeltetett létesítményekben keletkező szerves hulladékot kívánják komposztálni, mivel ezen létesítményekben és önkormányzati feladatok (pl. közterület fenntartás) során is már elég szerves anyag keletkezik a komposztáló gazdaságos üzemeltetéséhez. A lakosságnak is lehetősége lenne oda elhelyezni az általa termelt szerves hulladékot, amennyiben más formában nem tud megszabadulni attól. A 2004-es előirányzott költségvetés még nem tartalmazza ilyen komposztálótelep felállítását. Az önkormányzat területére hulladékbeszállítás nem történik. A településen keletkezett szilárd,

valamint

építési

bontási

és

egyéb

inert

hulladékot

a

szombathelyi

Városgazdálkodási Kft. szállítja el. Ugyanez a cég végzi a hulladék kezelését, lerakását is. A kommunális, illetve szennyvíziszap a Vasi-Víz Rt.-hez kerül. A kommunális szennyvíz tisztítatlanul kerül a csatornába, kezeléséről a Vasi-Víz Rt. gondoskodik. A folyékony


hulladék szállítására 2002-ben írt ki pályázatot a község, amelyet egy sárvári vállalkozó, Horváth Tibor nyert el, így 2002 március 18-tól ő végzi a folyékony hulladék és szennyvíz szállítását a Szombathelyi szennyvíztisztító telepre a Vasi-Víz Rt.-hez. A szállítás gyakorisága igény szerinti, bejelentést követő három munkanapon belül történik meg.91 7.2.2. Veszélyes hulladék A gencsapáti környezetvédelmi rendelet értelmében a tevékenységek során keletkezett, veszélyes hulladéknak minősülő anyagok kezelése és tárolása során úgy kell eljárni, hogy a tevékenység következtében környezetszennyezés ne történhessen. Meg kell akadályozni, hogy a huzamosabb tárolás következtében az értékes anyagok felhasználhatatlanná, ily módon veszélyes hulladékká váljanak. Ártalmatlanításra csak ismert, felirattal ellátott, azonosítható anyag adható le. Erről az átadók, valamint az átvevők munkatársainak kell gondoskodniuk a hulladékátvétel során. Az önkormányzat által üzemeltetett létesítmények által termelt veszélyes hulladékot (egészségügyi hulladék) a szombathelyi Megoldás Kft. szállítja el, eddig általában évi egykét alkalommal, a keletkezett mennyiségtől függően. Az ÁNTSZ által bevezetett új szabályoknak megfelelően a veszélyes hulladék gyűjtése a korábbi 30 literes edényektől eltérően kisebb edényekben történik, gondoskodni kell hűtésükről, amíg a szállítás, majd az ártalmatlanítás meg nem történik, és elszállításukat egy-két hetente kell véghezvinni. Az önkormányzat az általa működtetett intézményekben hulladékkezelési szabályzatot készít, amelyben kiemelten kezelné a veszélyes hulladékok sorsát. Ennek készítése és bevezetése még folyamatban van. A közeljövőben megvalósítandó célok közé tartozik az önkormányzat által üzemeltetett gyűjtőudvarban veszélyes hulladékok gyűjtésére alkalmas edényzet felállítása. A lakosság így a megfelelő helyen kis ráfordítással tudná leadni a már különválasztott veszélyes hulladékot (akkumulátort, növényvédő hulladékokat, elektromos és elektronikai hulladékokat), amelyet ennek hiányában esetleg a kommunális hulladékkal

91

Szerződés Gencsapáti Önkormányzata és Horváth Tibor vállalkozó között


együtt helyezne el hulladékgyűjtőben. Jelenleg minden intézményben (iskola, óvoda, polgármesteri hivatal, művelődési ház, boltok) van felállítva szárazelemgyűjtő, amelyet az önkormányzat szerint rendszeresen használnak a polgárok. 7.2.3. Újrahasznosítható hulladék Az újrahasznosítható hulladék gyűjtésére, elszállítására vonatkozóan az önkormányzat szerződést kötött a szombathelyi Városgazdálkodási Kft-vel, melynek keretében 2003-ban gyűjtőudvart hoztak létre. Ennek értelmében öt darab egyenként öt köbméteres hulladékkonténer került elhelyezésre, melyből kettőben inert hulladékot, egyben műanyag, egyben üveg, egyben pedig háztartási vegyes hulladékot gyűjtenek. A konténerek ürítéséről, valamint az elszállított hulladék további kezeléséről a fent nevezett Kft. gondoskodik. A konténereket jelenleg bérli az önkormányzat, de a közeljövőben saját konténerek vételét tervezik. A közeljövőben megvalósítandó célok között szerepel egy veszélyes hulladékokat gyűjtő konténer elhelyezése is a gyűjtőudvarban, ritkább ürítési idővel, abból az elvből kiindulva, hogy „a veszélyes hulladékkal kevert hulladék maga is veszélyes hulladékká válik”92, és ezt a lehető legnagyobb mértékben meg kell akadályozni, megelőzni. Ezenkívül öt gyűjtőponton 1100 literes konténereket helyeztek el, szelektív hulladékgyűjtés céljából A konténerek ürítése kéthetente történik. A fenti hulladékokat sajnos ömlesztve szállítják el a gyűjtőhelyről, hasznosításuk nem történik meg. Gyakorlati haszna inkább abban van, hogy a lakosság megismerheti a szelektív hulladékgyűjtést és gyakorlatát. 7.2.4. Illegális hulladék A község igazgatási területén jelentős mennyiségű illegális hulladék elhelyezése történik minden évben. Ennek oka a település közelsége a 87. számú főúthoz, amely Szombathelyt és Kőszeget köti össze, valamint magához Szombathelyhez. Az illegális hulladéklerakók

92

HHT


legnagyobb része szombathelyi, akik úgy gondolják hogy a városhoz közeli főút egyik kis mellékútján kívánnak megszabadulni feleslegessé vált dolgaiktól (lásd mellékletek). Gyakran veszélyes hulladékok (növényvédő szerek, hűtőszekrény, akkumulátor, elektronikai szemét) is kerülnek itt elhelyezésre, a termőföld közvetlen közelében. A hulladékgazdálkodásra szánt összeg jelentős része az illegális szemétlerakók felszámolására irányul, s így esetleg más fejlesztések elől veszi el a forrást. Az illegális hulladékok gyűjtésében számos alkalommal besegített a honvédség is, valamint iskolai programokat is szerveztek ezek eltakarítására. 2003-ban 18 alkalommal történt illegális hulladékeltakarítás. Palatin István konténerudvar vezető elmondta, hogy ezek mellett a lakosság bevonását is tervezik, „Fogadj örökbe egy területet” program keretében, azon kívül a lakosság társadalmi munkára felhívásával. (Ilyen jellegű programok eddig még nem történtek, bár már korábban is tervezték. Elmaradásuk oka a lakosság csekély érdeklődése volt.) 7.2.5. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelménynek A hulladékok kezelését, szállítását végző vállalatok a kijelölt feladatukat megfelelően ellátják, műszaki-, technikai felkészültségük kielégítő, a szükséges engedélyekkel rendelkeznek. A Szombathelyi Városgazdálkodási Kft., illetve jogelődje már több mint 50 éve áll a szombathelyi és Szombathely környéki polgárok, önkormányzatok és vállalkozók szolgálatában. 1997-ben kapta meg - elsőként hazánkban - az ISO 9002-es szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszer kiépítésének tanúsítását a hulladékkezelési és köztisztasági szolgáltatásokra. 1999-ben az ISO 14001 szabvány szerinti környezeti menedzsmentrendszert vezetett be és működtet93. A Megoldás Kft. ISO minősítéssel nem rendelkezik, de minden olyan engedély a birtokában van, amely a működéséhez szükséges. Elsődleges profiljuk az ipari, mezőgazdasági

93

www.varosgazd.hu

és

egészségügyi

veszélyes

hulladék

ártalmatlanítása

égetéssel.


Hulladékégetőik a legkorszerűbb technológiával vannak felszerelve, minden egyes égető füstgáztisztító berendezéssel van ellátva. Ártalmatlanításon kívül szállítással is foglalkozna, a szállításhoz szükséges engedélyekkel is rendelkeznek, a nem égethető veszélyes hulladékokat is befogadják, és megfelelő kezelőállomásra szállítják.94 A Vasi-Víz Rt. főprofilja az ivóvíz ellátás, szennyvízelvezetés, ill. szennyvíztisztítás. Vas megye 201 településének biztosítanak friss ivóvizet, valamint 52 településének vezetik el és tisztítják meg a keletkezett szennyvizet. Az első vízmű, a VASIVÍZ Rt. jogelődje 1898ban

alakult

meg

Szombathelyen,

1996.

január

1-én

VASIVÍZ

Rt.

néven

részvénytársasággá alakult. Kezeli, ártalmatlanítja és elhelyezi a keletkezett települési folyékony hulladékot. A 2003. év végén megszerezték az ISO 9001:2000, valamint az ISO 14001:1996 szabvány szerinti integrált minőség- és környezetközpontú irányítási rendszer tanúsítványát.95 A folyékony hulladék szállításával foglalkozó Horváth Tibor vállalkozóról annyi derül ki a vele kötött szerződésből, hogy minden szükséges engedéllyel rendelkezik, amely a folyékony települési hulladék szállításához szükséges. 7.2.6 Hulladéklerakó Gencsapátiban A önkormányzat területén hulladék felhalmozás nem folyik, így felhalmozott hulladék nem található. Az önkormányzat 2003 február 28-ig egy darab építési törmeléket időszakosan átvevő lerakó telepet üzemeltet, melynek lezárása már elkezdődött, mivel a hulladéklerakó megtelt. A Megoldás Kft. készített rekultivációs tervet a telepről96l, ezen kívül folyamatban van a lerakóra vonatkozó Teljekörű Környezetvédelmi Felülvizsgálat97 készítése is. A lerakó kizárólag építési törmelék lerakására szolgált.

94

www.megoldaskft.hu www.vasiviz.hu 96 Gencspáti Község Önkormányzatának felhagyott szilárd hulladék lerakójának rekultivációs terve 97 Környezetvédelmi Felülvizsgálat Gencsapáti Építési Hulladéklerakó 95


Gencsapáti Község Önkormányzata, a település külterületén található építési törmelék lerakó művelésének felhagyását a 2003. február 28-ai önkormányzati ülésen határozta el (25/2003 számú testületi határozat). A lerakó a felülvizsgálat idején már nem üzemelt. Jelenleg a községi szervezett hulladékszállítás megoldott, a szemétszállítás feladatait a Szombathelyi Városgazdálkodás Kft. látja el, mint azt már feljebb is említettem. A lerakóra vonatkozó rekultivációs tervet a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 3794/4/2003 számú határozatában elutasította, és az Önkormányzatot Teljeskörű Környezetvédelmi Felülvizsgálat elkészítésére kötelezte. A lerakott hulladék éves mennyiségéről nincsen pontos adat, őrzés, övárok, csurgalékvízés biogáz gyűjtés nincsen. A hulladékbeszállításokról nem vezettek regisztrációt, de a lerakott hulladék 90%-ban építési törmelék, 10%-ban pedig egyéb, szerves anyagok, növényi részek, kis mennyiségben kommunális hulladék. A vizsgálatok során makroszkópikus szennyeződést nem találtak. A lerakó lezárásánál a következő célokat irányozzák elő: •

A lerakott anyagok ne szennyezhessék a környezetet

•

A hulladék ne érintkezhessen felszíni vagy csapadékvízzel

•

A lerakó a tájba illeszkedjék.

A lerakó nem rendelkezik műszaki védettséggel. Jelenleg 1 m vastag felső talajtakaró fedi, amelynek állapota és vízzárósága azonban nem szavatolt. A lerakott hulladék mennyisége és összetétele, valamint a talaj összetétele és a talajvíz mélysége azonban nem indokolja komolyabb műszaki védelem kialakítását, annak ellenére, hogy a lerakó közelében szántóföld található. A lezárást követően várhatóan csökken a terület talajpusztulása, valamit a lezárás szavatolja a felszíni és felszín alatti vízkészlet biztonságát, a szennyeződésmentesség megőrzését.


7.3. Hulladékgazdálkodási célok98 A regionális és a lokális hulladékgazdálkodás célja is a hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése. Ezenkívül a település célul tűzik ki a hulladékok összetételi arányának javulását, azaz minél nagyobb arányban kerüljenek újrahasznosításra a hulladékok, illetve a minél megfelelőbb és minél kevésbé környezetszennyező módon kerüljenek kezelésre. Az önkormányzat ezzel összhangban komoly erőfeszítéseket tesz a hulladékok mennyiségi és minőségi javításának gyakorlati megvalósítása felé. Komoly előrelépést jelentett az önkormányzat által üzemeltetett létesítményekben bevezetett veszélyes hulladék gyűjtési rendszer, valamint a többszöri osztályozás, melynek során amennyiben lehetséges, a még nem keveredett hulladékokat a gyűjtőhelyen újbóli osztályozásnak vetik alá. A lakosság még nem készült fel a hulladékok megfelelő osztályozására, de nagy előrelépést jelentett lakossági szinten a konténerudvar létrehozása és a gyűjtőpontok kihelyezése, mellyel megkezdődhet a lakosság szelektív hulladékgyűjtésre való berendezkedése. A lakosok hulladékgazdálkodással kapcsolatos szemléletmódja javulhat hatékony oktatási és szankcionálási módszerekkel, a minél kisebb környezethasználat érdekében. A fentiek alapján a hulladékok mennyiségének és minőségének jelentős változása nem várható a tervidőszak végéig. Nagyságrendileg 5-10 %-os kilengést prognosztizál a helyi hulladékgazdálkodási tervet készítő cég (Megoldás Kft.), a termelési és piaci változások függvényében, a jelenlegi információk alapján. A hulladékok hasznosításának területén az önkormányzat számíthat a szolgáltató (Szombathelyi Városgazdálkodási Kft.), valamint külső cégek segítségére a gyűjtési stratégia és gazdaságossági adatok területén. Elsődleges feladat a hulladékgyűjtés további szelektálása, bővítve két új kategóriával, azaz a veszélyes hulladékok kategóriájával

98

HHT


(száraz elemek, akkumulátorok, növényvédő szerek) és a szerves anyag tartalmú hulladékok kategóriájával. Az ilyen méretű falvak esetében a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása a fő prioritás, a hulladék helybeli újrahasznosítása a keletkező hulladékok kis mennyisége miatt gazdaságilag nem kifizetődő, ezért a tervidőszak alatt erre nem törekednek. A hulladékhasznosítás után a következő cél a hulladékok térfogatásnak csökkentése, és a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének minimálisra zsugorítása. Ezt célkitűzést a területen munkát végző vállalkozások hulladékkezelésének ösztönzésével, végső esetben jogszabályok betartására való rászorítással, és a saját kezelésben lévő intézményekben a hulladékkezelés racionalizálással kívánja megoldani az önkormányzat. Az intézményekben keletkező veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítása javarészt megoldott, az átvevő partner technológiája révén. A hulladék szállítására a Megoldás Kft. tömörítős konténerek használatát javasolja, azonban tisztában vannak vele, hogy jelenleg a keletkező hulladékmennyiség viszonylag csekély mértéke miatt ez jelenleg még nem kifizetődő. Azonban ezen technológia bevezetése mellett szól a járulékos haszon, a szállítás okozta környezethasználat csökkentése,

valamint

a

hulladék

térfogatásnak

csökkentése,

így

hosszútávon

megvalósítása kívánatos lenne.

7.4 A célok elérésének eszközei A hulladékok keletkezését a lakosság életszínvonala és a fogyasztási szokások befolyásolják elsősorban. A keletkezés csökkentésének legjobb módszere a fogyasztási szokások tanulmányozása, majd megismerésük után azok befolyásolása. Ennek kivitelezése véleményem szerint inkább nemzeti szintű program kell hogy legyen (később a helyi speciális fogyasztási szokások vizsgálatával), mivel a lakosság hulladékkezeléssel kapcsolatos hozzáállásának az átformálása, „jó útra terelése” nemzeti szintű kérdés. A Gencsapáti Önkormányzat is az országos és regionális tanulmányok, tervek, intézkedési programok helyi szintre történő átültethetőségét tanulmányozza, és törekszik a lakosság


fogyasztói szokásainak mind mélyebb megismerésére, hogy képessé váljon annak befolyásolására a keletkező hulladék mennyiségének és minőségének csökkentése érdekében. Az előző pontban említett célok elérése érdekében, valamint a hasznosítása magas gazdasági haszna végett az önkormányzat fontolgatja egy a keletkező hulladékok mennyiségével és minőségével foglalkozó tanulmány és hatásvizsgálat elkészítését. Tervezik ezenkívül 70-110 literes szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas edényzetek kihelyezését minden háztartásba, amelynek költségét a szolgáltató és az önkormányzat közösen állna. Az intézkedés közvetlen célja a szelektív hulladékgyűjtés széles körű elfogadtatása a lakossággal, illetve a szelektív hulladékgyűjtés egyszerűsítése. A lakosság szelektív hulladékgyűjtési hajlamát jogi és gazdasági eszközökkel is lehet növelni. Jogi eszköz: büntetések kiszabása a nem megfelelő hulladékkezelésért, valamint az illegális hulladéklerakásért, stb. Gazdasági eszköz: a hulladék újrahasznosításából befolyó összegek felhasználása a szelektív hulladékgyűjtés további ösztönzése, a veszélyes hulladékok leadásáért jelképes összeg fizetése, stb. A jogi és gazdasági eszközök rendszerének kidolgozása még folyamatban van, a helyi sajátosságok figyelembe vételével. A jelenleg működő gazdasági eszközök közül megemlíteném, hogy az önkormányzattól rászorultsági alapon lehet igényelni 110 literes hulladékgyűjtő edényeket, valamint a szemétszállításért fizetendő díj elengedését. Szabálysértési eljárásokat eddig kizárólag illegális hulladéklerakás ürügyén indítottak, amennyiben az illegális szemétlerakó személye kiderült. Az iskolában és az óvodában oktatóprogramokat szeretnének bevezetni, tárgyalások folynak a budapesti székhelyű Öko-Pannon Kht.-val, akik több helyen végeznek szelektív hulladékgyűjtést, és segítenek ennek bevezetésében, megvalósításában. A begyűjtött és hasznosított mennyiségek növelése mellett a közösen működtetett oktatási és lakossági tájékoztatás tevékenységei alapozzák meg a környezettudatos gondolkodásra alapozott,


hatékony lakossági szelektív hulladékgyűjtést. Az ÖKO-Pannon Kht. ezen túlmenően a szelektív hulladékgyűjtésbe bekapcsolt városok felnőtt és gyermek lakosságának oktatásával igyekszik elérni azt, hogy a már kiépített szelektív hulladékgyűjtési rendszerek használatának hatékonysága, vagyis a visszagyűjtött csomagolási hulladékok mennyisége növekedjék, ezáltal csökkentve környezetünk terhelését. 7.4.1 Egy figyelemre méltó próbálkozás, az Öko-Pannon Kht. tevékenysége99 A lakossági tájékoztatás, tudatformálás és oktatás az ÖKO-Pannon Kht. tevékenységének kiemelten fontos területe. Ezek a programok egyrészt a szelektív hulladékgyűjtés rendszerének beindításához kapcsolódnak, másrészt a már szelektíven gyűjtő városok lakosságának rendszeres tájékoztatását és az oktatási tevékenységben való aktív részvételt foglalják magukban. Az oktatási és tájékoztatási programok célja a környezettudatos gondolkodás kialakítása, erősítése, valamint a szelektív hulladékgyűjtés gyakorlatának hatékony megismertetése. Az ÖKO-Pannon Kht. oktatóprogramot dolgozott ki minden gyermek számára oktatók, kommunikációs- és hulladékgazdálkodási szakértők bevonásával. Az óvodás, az általános iskolás, valamint a középiskolás gyermekek számára külön, őket a saját nyelvükön megszólító, testre szabott oktató anyagok készültek és kerülnek felhasználásra a nevelők és tanárok segítségével. Az iskolai oktatóprogram legfontosabb célja az, hogy a felnövekvő generációk körében kialakuljon, és tartós értékké váljon a környezettudatos gondolkodás és életforma. Az ÖKO-Pannon Kht. lakossági tájékoztató programja három fő elemből áll. Az ÖKOPannon rendszeréhez csatlakozó városok felnőtt lakossága számára tájékoztató füzet készül, amely a szelektív hulladékgyűjtés alapjait, a különböző hulladékfajták felhasználási lehetőségeit mutatja be a lakosságnak, és gyakorlati tanácsokat biztosít a gyűjtési helyi sajátosságokkal kapcsolatban. Továbbá a helyi szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos

99

www.oko-pannon.hu


újdonságokról, az ÖKO-Pannon és a város kapcsolatáról, a begyűjtött mennyiségekről, a begyűjtött anyagok minőségéről, a hasznosítás módjáról valamint az anyagtípusok jellemzőiről a lakosok hírlevélből értesülhetnek. A hírleveleket az ÖKO-Pannon rendszeresen, általában negyed illetve félévente terjeszti a helyi kommunális szolgáltatókkal közösen. A felnőtt lakosságot célzó tájékoztatás harmadik eleme az ÖKOPannon Kht. szelektív hulladékgyűjtési road-show-ja, amely látványos és játékos installációk segítségével ismerteti meg a szelektív hulladékgyűjtés, valamint a hulladékhasznosítás folyamatait a lakossággal és elsősorban a fiatal korosztállyal. Az oktatóprogram azon városok általános iskoláiban és óvodáiban működik, amelyek már részt vesznek a szelektív hulladékgyűjtés rendszerében vagy rövidesen csatlakoznak hozzá. Az ÖKO-Pannon a különböző korcsoportoknak megfelelően négy egységből álló oktatási segédanyagot bocsát az iskolák rendelkezésére: képregényt, kifestő füzetet, tanári segédkönyvet és feladatgyűjteményt. A vidám rajzokkal illusztrált füzetek játékosan, feldolgozható formában ismertetik meg a gyerekeket a szelektív hulladékgyűjtés alapjaival és a hulladékgazdálkodás folyamataival. A tanári segédkönyv és az arra épülő feladatgyűjtemény lehetővé teszi, hogy a pedagógusok beépítsék a tananyagba a szelektív hulladékgyűjtés alapismereteit.

7.5 A megvalósítás prioritási sorrendje100 Az első helyen szerepel a konténer udvar veszélyes anyagok gyűjtésére való felkészítése, ezután következhet a szerves hulladék külön kezelése, esetlegesen komposztáló telep létrehozása. Az önkormányzat még nem döntötte el, hogy ez utóbbi megvalósításra kerüljön-e, vagy megvalósítható lenne-e az otthoni komposztálási rendszer kialakítása. A fent említett intézkedések végrehajtásával szinkronban kell a lakosság körében a gyűjtőedényzetet kihelyezni, hiszen nem várható el a lakosoktól, hogy külön gyűjtsenek

100

HHT


bizonyos hulladékkomponenseket addig, míg a megfelelő gyűjtésről, kezelésről nem tud gondoskodni az önkormányzat. A tervezett feladatok megvalósítását legkésőbb a tervezési időszak végéig (2009-ig) kívánja az önkormányzat megvalósítani. A jogszabályokban előírt szerves-anyag és veszélyes frakció mennyiségi csökkentést a szolgáltatóval közösen a jogszabályokban előírtaknak megfelelően 2008-ig kell kidolgozni. A megvalósításhoz szükséges eszközök, berendezések, létesítmények már használatban vannak, ezeknek csak bővítése szükséges. A megvalósításhoz szükséges eszközök megnevezése és célok megvalósításához szükséges becsült költségek a ?? mellékletben találhatóak. A hulladékok gyűjtésének racionalizálását egy hatékony belső intézkedési és ellenőrzési terv elkészítése segítené. A hulladékszállítás hatékonyságát nagyban (kb. 30%-kal) növelné a fentebb említett tömörítős konténer beszerzése, de ez a hulladék mennyiségét tekintve egyenlőre nem kifizetődő. Hasznosító-, valamint ártalmatlanító telep nem működik az önkormányzat területén, és ilyenek felállítását nem tervezik.

7.6. A község költségvetése A község, mint már említettem 300 millió körüli költségvetésből gazdálkodik. Ebből körülbelül 3-4 millió kerül hulladékgazdálkodásra. A 2004-es év költségvetését a 2. Táblázat mutatja. Ebben az évben a költségvetés előirányzott

összege

320.545.000

Ft.

Ebből

3.000.000

Ft-ot

szánnak

hulladékgazdálkodásra. Ez az összeg tartalmazza a konténerszállítás (a hulladékudvarból és a gyűjtőpontokról, valamint az 5 köbméteres konténerek bérleti díját), a 2003-ban felszámolt szeméttelep környezetvédelmi felülvizsgálatát, rekultivációját és az évenkénti lomtalanítást. A rekultivációt elsősorban egy egymilliós összegű előző költségvetési évből megmaradt pénzmaradványból kívánják finanszírozni, ez a hulladékgazdálkodásra szánt normál kereten felül van. Ezen felül külön egységként kezelik – tehát nem kifejezetten


hulladékgazdálkodás címszó alatt – a temetői konténerek szállíttatását és bérleti díját, a lakosságnak biztosított kedvezményeket (110 literes hulladékgyűjtők, szemétszállítás díja), valamint az önkormányzat által üzemeltetett intézmények hulladékkezelését. Ezek az adatok láthatóak a 2. táblázatban. A 2003-as évben az önkormányzat összkiadása 358.324.000 Ft volt. Ebből a hulladékgazdálkodásra fordított megvalósított összeg 4.290.000 FT volt. Ebből megközelítőleg 1.000.000 Ft volt az illegális hulladéklerakók felszámolását célzó tevékenységekre fordított összeg. A fenti összeg tartalmazza még a konténerek ürítését a konténerudvarról és a gyűjtőpontokról, az évenkénti lomtalanítást, és a lezárt szemétlerakó rekultivációjának megkezdését. A kimondottan hulladékgazdálkodásra fordított összegen kívül ide kívánkozik még a temető konténereinek ürítése, a rászorulók támogatása (ingyenes hulladékgyűjtővel, illetve szemétszállítási díj elengedésével), a hulladékudvar vezetőjének tiszteletdíja, valamint az önkormányzat által üzemeltetett létesítmények hulladékkezelése. Lásd 3. Táblázat. A 2002-es évben még nyitva volt a hulladéklerakó, így az is évenkénti költségeket generált, de nem indult még meg a szelektív hulladékgyűjtés a gyűjtőpontokon, nem létezett a konténerudvar. A hulladékgazdálkodásra fordított összeg tehát a szemétlerakó fenntartási díja volt, amibe beletartozott a telepőr díjazása, a dózerolás, kőalapozás, sorompó felállítása, illetve a szükséges szerszámok beszerzési díja, valamint az illegális hulladéklerakók

felszámolása

(mintegy

600.000

Ft

összegben).

Ezenkívül

a

hulladékgazdálkodási körbe tartozott a temető konténereinek szállítási díja, és az önkormányzat által üzemeltetett intézmények hulladékkezelésének összege. Lásd 4. Táblázat. A teljes hulladékgazdálkodásra, önkormányzati hulladékkezelésre szánt összeg a költségvetés igen csekély hányadát teszi ki, mint azt a 6. Diagram jól mutatja. Ez véleményem szerint a legtöbb településen hasonló arányt mutathat, ennek oka az önkormányzatok megnyirbált költségvetése lehet. Külön költséget generál az illegális hulladéklerakók felszámolása. A mellékletben található képek ékes bizonyítékai, hogy a


Gencsapáti vonzáskörzetéhez tartozó mellékutak kedvelt lerakóhelyek, a lerakó pedig nagyon ritka esetben követhető vissza. A hulladékgazdálkodásra szánt összegből tehát jelentős összegeket kell ezeknek az alkalmi szemétlerakóknak a felszámolására költeni, ennek arányát mutatja be a 7. Diagram.

7.7 A Gencsapáti lakosok szemetelési szokásai Kíváncsi voltam a lakosok hozzáállására, tájékozottságára a faluban uralkodó helyzettel kapcsolatban. Ennek legjobb módjának a kérdőíves megkérdezést találtam. 100 kérdőívet töltettem ki, úgy ítéltem meg, hogy a 2500 lakosú, körülbelül 800 háztartással rendelkező község esetében eléggé reprezentatív eredményt ad ez a szám. A kérdőíveket kérdezőbiztosok segítségével és személyesen jutattam el 100 háztartásba. Mindegyik kitöltött

kérdőív

használható,

eredményes

volt,

minden

kérdést

kitöltöttek

a

megkérdezettek, és nem voltak logikai ellentmondások (pl. Nem ismeri a szelektív hulladékgyűjtést, de használja a szelektív hulladékgyűjtőt). Elsősorban az érdekelt, élnek-e a lakosok a szelektív hulladékgyűjtés területén bevezetett lehetőségekkel, mennyire ismerik ezeket, így kérdéseim legnagyobb része erre vonatkozik. Ezen kívül érdekesnek tartottam, hogy az esetleg bevezetendő reformokkal kapcsolatban is kérdéseket tegyek fel, nevezetes, hogy részt vennének-e illegális lerakó felszámolásában társadalmi munkában, valamint mit gondolnak a házi komposztáló használatáról. Az utolsó kérdés arra vonatkozott, hogy kinekk milyen véleménye van a beszélyes hulladékokról, mennyire tudják, hogy a háztartásban előforduló hulladékok közül melyek számítanak veszélyesnek. Érdekelt volna, hogy vajon csak szelektíven gyűjtött hulladékot helyeznek-e el a gyűjtőpontokon található konténerekben, valamint, hogy saját maguk hagytak-e valahol illegális hulladékot, de személyes beszélgetéseim során arra a következtetésre jutottam, hogy még névtelenül sem vallanák be, ha igen, így ezeknek a kérdéseknek a feltevését mellőztem. (Saját tapasztalat szerint sokszor kevernek egyéb hulladékot, mint amit a gyűjtőben kellene elhelyezni, de senki nem ismerte még be, hogy Ő tett volna ilyent. Talán az is számít, hogy tudják, mivel jól látható szállításnál, hogy a szelektív hulladékgyűjtőben található hulladékokat egy gyűjtőautóra rakják fel, tehát összeöntve szállítják már tovább.)


7.7.1 Ismeretek a szelektív hulladékgyűjtésről Arra a kérdésre, hogy tudja-e, mi a szelektív hulladékgyűjtés egy kérdőív kitöltő írta, hogy nem. Szakmunkásképző iskolai végzettséget írt be, hímnemű volt, és 60 feletti. Az összes információs kérdésre negatívan válaszolt, tehát nem hallott a szeletív hulladékgyűjtő lehetőségekről, szárazelemgyűjtőről, sem házi komposztálóról. Megjegyezném, hogy valójában használ házi komposztálót, a kérdőív kitöltése után beszélgettem vele, és kiderült, hogy van a kertjében ehhez hasonló rendszer, de ő egyszerűen „szemétdombnak” hívja, és nem tudta, hogy ez házi komposztálónak minősül. A szelektív hulladékgyűjtésről tehát szinte már mindenki hallott, valamennyi ismerete van a lakosoknak. A szelektív hulladékgyűjtés fontosságára az 1-es fontosságot (nem fontos) senki nem választotta. A legnépszerűbb válaszok a 4 és 5 fontosság volt. Nagyon fontosnak (5-ös) a válaszadók 28 %-a, elég fontosnak (4-es) 42%-a tartja a szelektív hulladékgyűjtést. Csupán tizen válaszolták, hogy csekély (2-es) fontosságúnak ítélik a kérdést, és húszan jelölték meg közepes fontosságúnak (3-as). (10. Diagram) 7.7.2 Szelektív hulladékgyűjtés és komposztáló alkalmazása A válaszokból az tűnik ki, hogy aki ismeri a szelektív hulladékgyűjtőket, az nagyrészt használja is. A legismertebbek a falu öt pontján elhelyezett szelektív hulladékgyűjtő konténerek. Az emberek 88%-a ismeri őket, 67%-uk használja is. Így csupán 12% maradt, aki nem is hallott ezekről. A válaszadók 12%-a tudja hol van ilyen, de nem használja, és 9%, aki hallotta, hogy van ilyen de nem tudja, hogy hol. A konténerudvar ismertsége 81%os, de csupán 43% használja is. 16% állította, hogy ismeri hol van, mégsem használja, 22% hallott már róla, de nem tudja hol van. Az ismertséghez képest viszonylag alacsony használati oka véleményem szerint az, hogy elegendő a Városgazdálkodás által nyújtott heti, vagy kétheti közszolgálat a kihelyezett gyűjtőszegetekkel együtt. A megkérdezettek 19%-a válaszolta, hogy még nem halott róla. Ennek oka valószínűleg az lehet, hogy viszonylag alacsony publicitást kapott eddig a konténerudvar, mivel végleges formájának kialakítása még folyamatban van (jelenlegi alakja: lásd melléklet).


A szárazelemgyűjtők ismertsége 61%-os, de csupán 38% használja őket. Itt volt a legmagasabb azok száma, akik nem tudtak ezeknek a létezéséről, 33%-uk adott ilyen választ. 12% állította, hogy tudja hol vannak ilyenek, de nem használja őket, és 11% nyilatkozott úgy, hogy halotta, hogy vannak ilyenek, de nem tudja hol. A viszonylag csekély ismertségnek az lehet az oka, hogy csupán intézményekben vannak elhelyezve, azoknak a belsejében, és elsősorban azok ismerik, használják őket, akik járnak ezekbe az intézményekbe. (lásd 8. Diagram) A házi komposztálóval kapcsolatban érkeztek a legváltozatosabb válaszok. Az emberek 75%-a pozitívan áll hozzá egy házi komposztáló használatának a gondolatához. A válaszadók 32%-a jelenleg is használ ilyent, 22% tartja jó ötletnek, 21% állítja, hogy használna ilyent, de nem tudja, hogyan kell. A kérdezettek 17%-a inkább nem használna, mert fél a hátrányaitól, míg 8% válaszolta, hogy nem tudja mi az. Erre a kérdésre a válaszokat olyan megfontolás alapján választottam, mivel abból indultam ki, hogy valószínűleg az emberek egy része tartózkodik a házi komposztáló használatától, mivel attól tart, hogy odavonzza a rágcsálókat, vagy egyéb nem kívánatos állatokat, fertőzéseket (félek a hátrányaitól válasz, amely talán nem is valós, csak vélt félelem). Vagy egyszerűen csak túl bonyolultnak, munkaigényesnek gondolják, ezért nem foglalkoztak eddig a gondolattal (használna, de nem tudja hogyan kell). Az „igen, jó ötlet” választ azoknak tartottam jó megoldásnak, akik jelenleg nem használnak házi komposztálót, de szívesen próbálkoznának vele, és nem találják bonyolultnak a használatát. (lásd 11. Diagram) 7.7.3 Hulladékgyűjtés társadalmi munkában A megkérdezettek 54%-a enyhébb lelkesedést mutatott a társadalmi munkában történő hulladékgyűjtés irányában, bár azt, hogy „biztos, hogy nem” senki nem választotta. A válaszadók 46%-a választotta a két legmagasabb számot, ami meglehetősen jó arány, hiszen a válaszadók majdnem fele hajlandó lenne ilyen próbálkozásban részt venni. Ennél a kérdésnél jött ki a legvilágosabban a kor szerinti különbség, hogy inkább a fiatalok azok, akik szívesen részt vennének ilyen jellegű tevékenységben, a pozitív választ adók (4-5-ős lelkesedési fok) mintegy 85%-a volt 15-45 év közötti. Az, hogy senki nem jelölte meg,


hogy „biztosan nem” számomra azt igazolta, hogy a lakosok nagy részét megfelelő motiváltsággal rá lehetne beszélni egy ilyen jellegű társadalmi munkára, például a közszolgálati díj befizetésének átvállalása egy hónapra (talán a Városgazdálkodás Kft. maga is hajlandó lenne elengedni), vagy esetleg falusi eseményt formálni belőle, gulyásfőzéssel, italozással, amit a programban részvevők ingyen kapnának. (lásd 9. Diagram) 7.7.4. Veszélyes hulladékok minősítése A veszélyes hulladék kérdéskörben a konyhai hulladék volt az egyetlen, amely senki szerint nem minősül veszélyes hulladéknak. Olyan hulladék pedig nem volt, amelyet mindenki egyöntetűen veszélyes hulladéknak minősített volna. A legtöbben az elemet jelölték meg veszélyes hulladéknak, a válaszadók 92%-a tett így. Ebből azt a következtetést vonom le, hogy meglehetősen eredményesek voltak az elemre vonatkozó ismertetések. Ugyanakkor meglepőnek találom, hogy ha ennyien találják veszélyes anyagnak, miért nem keresik a lehetőséget, hogy megfelelő módon szabaduljanak meg tőle, hiszen a szárazelem-gyűjtő ismertsége, és főleg használati aránya nem volt igazán magas. Ennek oka természetesen az is lehet, hogy mivel számos lakos dolgozik Szombathelyen, vagy esetleg környező falvakban, talán ott jobban ismerik az ilyenfajta lehetőségeket. Erre nem terjed ki a kérdőív. A gyógyszer is meglehetősen magas arányt ért el, a válaszadók 85%-a véli, hogy veszélyes hulladéknak minősül. Ennek oka véleményem szerint az is lehet, hogy magát a gyógyszert is veszélyes anyagnak tartják, és nem csak hulladéknak (sőt talán csak veszélyes anyagnak), és esetleges fogalmi keveredés révén ért el ilyen magas arányt. Abból következtetek erre, hogy az üveghulladék is meglehetően magas arányt ért el (32%), ahhoz lépest,

hogy

önmagában

nem

számít

veszélyes

hulladéknak

környezetvédelmi

szempontból, bár a válaszadók nagy része veszélyesnek érezheti a saját szempontjából. Az építési törmelék kiugróan magas arányt ért el (49%). A sitt, inert hulladék jellegű építési törmelék önmagában nem veszélyes környezeti szempontból, de talán építkezési hulladékkal keveredett a fogalom, és a festékeket, hígítókat is ilyen jellegű hulladéknak


vélték a válaszadók. A hajtógázas flakon és az autógumi mind 53%-os arányt értek el, ami véleményem szerint nem olyan rossz arány, különösen ha mindaz aki tisztában van veszélyességével környezeti szempontból a megfelelő módon válik meg ezektől. (Az illegális hulladéklerakókon gyakran találni autógumikat.) A növényvédőszer csomagolására a válaszadók 47%-a írta, hogy veszélyesnek minősül. E mögött nyilván állhat az, hogy a növényvédőszer maga veszélyes hulladék, így a csomagolóanyaga is az, különösen ha közvetlenül érintkezik a szerrel, míg ugyanebből a megfontolásból arra is juthatott valaki, hogy a növényvédőszer csomagolása maga nem veszélyes anyag, különösen ha nem érintkezik a növényvédőszerrel közvetlenül.A tisztítószeres

flakonra

28%

írta,

hogy

veszélyes

hulladék,

nyilván

hasonló

megfontolásokból, mint a fenti okfejtésem. A konzervdoboz 21%-os arányt ért el, talán fémhulladékként veszélyes anyagnak titulálják. (lásd 12. Diagram) Szeretném megjegyezni, hogy a korra, nemre, és iskolai végzettségre csak akkor tértem ki, amennyiben kiugró jellegzetességet mutatott, ennek oka, hogy ez a kérdőív ennek a dolgozatnak kiegészítő információszerző eszköze, nem pedig tárgya volt. 7.7.5 Konklúzió A kérdőív alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a lakosok nagy része hallott a községben zajló hulladékgazdálkodási programról, azaz a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségéről. Nagy részük él is ezzel a lehetőséggel, akár környezeti megfontolásból, akár gazdasági szempontból (pl. a gyűjtőszigetek használatával a kétheti ürítés is elegendő lehet számukra). A lakosok fogékonyak az új próbálkozásokra, amennyiben használhatónak találják azokat. Teljesen negatív, elutasító magatartást egy válaszadónál sem lehetett tapasztalni, együttműködők, érdeklődők voltak a kérdőívvel kapcsolatban is, sokan jelezték, hogy szívesen megtudnák a kérdőív eredményeit. A 8. kérdéssel kapcsolatban úgy vélem, hogy hajlandóak voltak inkább többet bejelölni, mint kevesebbet, ami abból a szempontból pozitív kimenetelű lehet, hogy ha az általuk veszélyesnek ítélt hulladékok


kezelésére nagyobb gondot fordítanak. Szélesebb körű tájékoztatással véleményem szerint a szelektív hulladékgyűjtők még nagyobb spektrumú használatát lehetne elérni.


KONKLÚZIÓ A fogyasztói társadalom hatására egyre nagyobb mennyiségben termelünk hulladékot. A hulladék mennyiségével azonban nem egyenesen arányos a hulladékkezelők technikai, technológiai színvonalának növekedése. Ennek megoldása az idő tényező mellett, hiszen nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni egy működő rendszert, mindenképpen az anyagi források rendelkezésre állásától függ. Az anyagi források pedig sajnos nem állnak megfelelő mennyiségben rendelkezésre, bár az Európai Unióhoz csatlakozással megnőtt a potenciális források száma. Azonban csak megfelelően kidolgozott, műszaki kivitelezésben is megfelelő projektek kerülhetnek elfogadásra, és minden esetben szükséges valamennyi önrész (általában 10%). A programokban részvétel pedig nem kötelező, jogszabályokkal csak arra lehet utasítani az önkormányzatokat, hogy tegyék meg a megfelelő lépéseket, de hogyan, miként, miből, arra már senki nem ad választ. A hulladék egyre növekvő mennyisége azonban nem csak a vásárlók felelőssége, a gyártók, forgalmazók ugyanúgy szerepet kapnak a gerjesztésben. Sajnos a gazdasági szempontok gyakran többet nyomnak a latba, mint a környezeti szempontok. Sok vállalat már jelenleg is komolyan veszi a környezetvédelmet, főleg ha hosszútávon kívánnak a piacon maradni. Felismerik, hogy a befektetésük megtérül, hiszen komoly szankciók sújthatnak le a környezeti szempontokat figyelmen kívül hagyó vállalatokra, azonkívül gazdasági támogatást is remélhetnek a „zöld” cégek. A tudatosság és a tenniakarás a legfontosabb, és ez hiába van meg felső szinten, ha az egyszerű lakosok tudatából hiányzik. Megfelelő információ biztosításával, oktatással, ösztönző rendszerekkel fel kell készíteni a lakosságot a környezet-tudatossabb gondolkodásmódra, hogy bennük is kialakuljon az igény egy magasabb környezeti kultúrára. Véleményem szerint az anyagi forrás másodlagos (bár elengedhetetlen), sokkal fontosabb a helyes hozzáállás, magatartás kialakítása, amely nélkül nincsen az az összeg, amely megoldhatná a hulladékgazdálkodás problémáit. Azonban a tudatformálás hosszú


folyamat, így egy környezetbarátabb hulladékgazdálkodás megvalósítása is hosszú idő alatt valósulhat meg, mindannyiunk feladata, hogy ez az idő a lehető legkevesebbre csökkenjen.


BIBLIOGRÁFIA 1/2002. (III. 12.) Gencsapáti Önkormányzati Rendelet a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról 10/2002. (III. 26.) Környezetvédelmi Minisztériumi Rendelet a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet módosításáról 22/2001. (X.10) Környezetvédelmi Minisztériumi Rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről 94/2002. (V.5) Kormány Rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól 126/2003. (VIII. 15.) Kormány Rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményéről. 16/2001. (VII.18) Környezetvédelmi Minisztériumi Rendelet a hulladékok jegyzékéről 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről 213/2001. (XI.14.) Kormány Rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről. 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokról 9/1998. (I. 23.) Korm. rendelet a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának, a céljellegű decentralizált támogatásának igénybejelentési, döntéselőkészítési és elszámolási rendjéről, valamint a Magyar Államkincstár finanszírozási, elszámolási és ellenőrzési feladatairól, továbbá a TÁH feladatairól 25/2003 Testületi Határozat a hulladéklerakó bezárásáról


1995. LIII Törvény a környezet védelmének általános szabályairól 2000. XLIII Törvény a hulladékgazdálkodásról Bándi Gyula: Hulladékgazdálkodási kézikönyv I., KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2002. Buday-Sántha Attila: Környezetgazdálkodás. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2002. Choises for a greener future. The European Union and the environment. European Commission, Luxembourg, 2002. Ed. Bándi Gyula: Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2001. Ed. Dr Gellérthegyi István: Környezetvédelmi jogi útmutató gazdálkodó szervezetek részére. HVGORAC Lap és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2002 Ed. Zimler Tamás: Hulladékgazdálkodás. Tertia Kiadó, Budapest, 2003. Fazekas István: Az Európai Unió környezetvédelmi politikája és a magyar integráció. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2001. Fodor István: Környezetvédelem és regionalitás Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2001. Futó Péter: Jogharmonizáció a környezevédelemben. Európai Tükör 1998/3 Horváth Zoltán. Kézikönyv az Európai Unióról. Budapest: Magyar Országgyűlés, 2001. Munkácsy Béla. A szeméthegyeken innen és túl. PONT Kiadó, Budapest, 1999. Újvári Miklós: Magyarország környezetvédelmi könnyítéseket kér az Európai Uniótól. Kilenc kritikus zöld pont. Magyar Hírlap 1999 július 29.


The application of the ’polluter pays’ principle in Cohesion Fund countries. European Commission, Luxemburg, 2000 Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Budapest, 2002. A területi hulladékgazdálkodási terv kidolgozásának irányelvei 2003-2008, 1. Rész, Végleges tervezet 2002 július 8. Területi Hulladékgazdálkodási Terv 2203-2008, Nyugat-Dunántúli Régió Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 2004., Gencsapáti község, (nyers változat, 2004. 04.16.) Gencspáti Község Önkormányzatának felhagyott szilárd hulladék lerakójának rekultivációs terve, Megoldás Kft, Szombathely, 2003 május-július Környezetvédelmi Felülvizsgálat Gencsapáti Építési Hulladéklerakó, Megoldás Kft, Szombathely, 2004 március-április Szerződés Gencsapáti Önkormányzata és Horváth Tibor vállalkozó között, 2002. Március 18. www.ksh.hu (2004. 04. 28.) www.europa.eu.int/comm/enlargement/report-2003/ (2004. 04. 12.) www.europa.eu.int/pol/env/index_en.htm (2004.04.12.) www.kvvm.hu/palyaz/zoldforras/kac/fejleszt/kacfejleszt.htm (2004. 05. 02.) www.kvvm.hu/korny/hulladekgazd/ (2004. 04. 05) www.kvvm.hu/jogszabalyok (2004. 04. 10) www.foek.hu/korkep/hulladek (2004. 04. 22)


www.oko-pannon.hu (2004. 05. 02) www.varosgazd.hu (2004. 05. 02) www.vasiviz.hu (2004. 05.02.) www.kszgysz.hu/mullexk.htm (2004. 05. 02.) www.megoldaskft.hu (2004. 05. 02.)


TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE


Hulladékcsoportosítás lehetséges módja

1. Táblázat

Halmazállapot szerint

Eredet szerint Települési

Szilárd

Folyékony

Iszapszerű

Háztartási

Termelési és

hulladék és trágya

Kommunális

Ipari

szennyvíz

olajok, hígtrágya

Szippantott

Lakóházak füstje

Forrás: Fodor István

utcai Ipari, állati eredetű Ipari salakok, porok

szemét

szennyvíziszap Gáznemű

Veszélyes

szennyvíz, Festékek,

iszap, Ipari

trafóolaj,

savak, lúgok, oldatok

eredetű Ipari

szennyvíziszap fűtési Ipari füstök és gázok

eredetű

galvániszapok Vegyipari,

olajipari

gázok és füstök






Gencsapáti község költségvetése 1. Táblázat Költségvetési tervezet 2004-re Teljes előirányzott költségvetés

320.545.000 Ft

Hulladékgazdálkodás

3.000.000 Ft

Temető hulladékkezelése

690.000 Ft

Lakosság kedvezményezése

≈700.000 Ft

Önkormányzat

által

üzemeltetett

intézmények ≈ 220.000 Ft

hulladékkezelése Hulladékudvar vezetőjének megbízási díja

≈600.000 Ft

Rekultiváció (pénzmaradványból

≈1.000.000 Ft

Forrás: Gencsapáti község Önkormányzatának költségvetése, 2004. 2. Táblázat Megvalósított költségvetés 2003-ban Teljes megvalósított költségvetés

358.324.000 Ft


4.290.000 Ft

Temető hulladékkezelése

588.000 Ft

Lakosság kedvezményezése

≈500.000 Ft

Önkormányzat

által

üzemeltetett

intézmények ≈170.000 Ft

hulladékkezelése Hulladékudvar vezetőjének megbízási díja

≈500.000 Ft

Forrás: Gencsapáti község Önkormányzatának költségvetése, 2003 3. Táblázat Megvalósított költségvetés 2002-ben Teljes megvalósított költségvetés

347.258.000 Ft


≈3.000.000 Ft


Temető hulladékkezelése Önkormányzat

által

627.200 Ft üzemeltetett

intézmények ≈150.000 Ft

hulladékkezelése Forrás: Gencsapáti község Önkormányzatának költségvetése, 2002

A VAS MEGYÉBEN KELETKEZŐ TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKOK MENNYISÉGE

1. Diagram

1690t 31100t

56994t

Háztartási hulladék

Háztartésihoz hasonló jellegű hulladék

Közterülettisztításból származó hulladék

Forrás: Irányelvek a területi hulladékgazdálkodási tervhez



A települési szilárd hulladék keletkezési helyeinek aránya Vas megyében

2. Diagram

Községek 29%

Megyei jogú város 42%

Megyei jogú város Városok Községek

Városok 29%



A települési folyékony hulladék mennyisége Vas megyében, intézményi és lakossági keletkezésre lebontva

3. diagram

325000 300000

45600

275000 250000 225000 200000 175000 150000

258900

125000 1000

100000 75000 50000

1200

25000

60200 8700

0 Megyei jogú város Lakossági szennyvíztartályokból (t)

Városok

Községek Intézményi és egyéb tartályokból (t)




A települési folyékony hulladék elhelyezése Vas megyében

4. diagram

Szikkasztás, párologtatás, biológiai kezelés 36%

Szennyvíztisztítók műtárgyaiban 58%

Mezőgazdasági és erdőgazdasági üzemekben 6%




Gencsapáti községben keletkező hulladékok típusai és mennyisége

5. diagram

600000Kg 500000Kg 400000Kg 25Kg 300000Kg

561000Kg Veszélyes hulladék

300Kg 200000Kg

90000Kg

Építési, bontási hulladékok

100000Kg 0Kg 1

Lakossági kommunális hulladék

Intézményi kommunális hulladék

Forrás: Helyi Hulladékgazdálkodási Terv, Gencsapáti

Lakossági kommunális hulladék Intézményi kommunális hulladék Építési, bontási hulladékok Veszélyes hulladék



A teljes költségvetésből a hulladékgazdálkodásra szánt összeg Gencsapáti községben 2002., 2003. és 2004. évben

6. Diagram

370 000 000 Ft

360 000 000 Ft

350 000 000 Ft

340 000 000 Ft Hulladékgazdálodás Teljes költségvetés

330 000 000 Ft

320 000 000 Ft

310 000 000 Ft

300 000 000 Ft

290 000 000 Ft 2002

2003

2004

Forrás: Gencsapáti község Önkormányzatának költségvetése 2003.



A kifejezetten hulladékgazdálkodásra szánt összegből az illegális hulladéklerakók felszámolására szánt összeg 2002. és 2003. évben

7. Diagram

6 000 000 Ft

5 000 000 Ft

4 000 000 Ft

3 000 000 Ft

2 000 000 Ft

1 000 000 Ft

0 Ft 2002 Hulladékgazdálkodásra szánt összeg

2003 Illegális hulladéklerakók felszámolásának költsége

Forrás: Gencsapáti község Önkormányzatának költségvetése 2002. és 2003.


A szelektív hulladékgyűjtés ismertsége Gencsapátiban 8. Diagram

ne m tud o k ró la

ig e n, d e ne m tud o m , ho l va n ig e n, d e ne m ha szná lo m , b á r tud o m ho l va n

szárazelemgyűjtők

gyűjtőpont

konténerudvar

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

ig e n, ha szná lo m

Forrás: saját

9. Diagram

társadalmi munkában részt vevő lakosok aránya

18

22

2 3

28

4 32

5


Forrás: saját


10. Diagram

szelektív hulladékgyűjtés fontossága

10

28

20

2 3 4 5

42

Forrás: saját

11. Diagram


házi komposztáló használata most is használ 17

21

8

32

22

jó ötlet jó, de nem tudja hogyan fél nem tudja mi ez

Forrás: saját

12. Diagram


veszélyes hulladék minősítése konzervdoboz üveghulladék építési törmelék hajtógázas flakon tisztítószeres flakon elem konyhai hulladék autógumi gyógyszer növényvédőszer-csomagolás 0

20

40

60

80

veszélyes hulladék minősítése Forrás: saját

100



MELLÉKLETEK


Eredeti derogációk

CSOMAGOLÁS: Az Európai Unió előírásai szerint a csomagolási hulladék legalább felét újra fel kell használni, fel kell dolgozni vagy újra kell hasznosítani. Magyarországon ez a mutató jelenleg nem éri el a 30 százalékot, és a magyar álláspont összeállítói úgy látják, az 50 százalék elérésére csak 2005 végére van esély. VESZÉLYES HULLADÉKOK ÉGETÉSE: Magyarország legnagyobb veszélyeshulladék-égetője, a dorogi már ma is megfelel az EU-előírásoknak, a kisebb, főként kórházi égetők azonban általában az előírtnál több káros anyagot bocsátanak ki. Ezért Magyarország azt kéri, hogy ezek az égetők 2005 közepéig kapjanak haladékot. E dátum és a többi határidő kidolgozásánál a magyar álláspont abból indult ki, hogy Magyarország 2001. december 31-éig felkészül a csatlakozásra. TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS: A számítások szerint 800 milliárd forintba kerül Magyarországnak, hogy minden 2000 főnél nagyobb településen az EU normáinak megfelelően szennyvízelvezető rendszert építsenek ki az önkormányzatok, sőt, bizonyos szigorú tisztítási feladatokat is elvégezzenek. Ezért a kormány több részterületen kért átmeneti haladékot, több előírás esetében egészen 2015 végéig. VÍZSZENNYEZÉS: Magyarország ipara ma jóval több veszélyes anyagot enged bele a felszíni vizekbe, mint amennyit az Európai Unió megenged. Ezért sok ilyen vegyi anyag esetében Magyarország csak 2004-re, de például a higany esetében csak 2009-re akarja betartani területén az EU normáit. FELSZÍN ALATTI VIZEK: Magyarország kész arra, hogy a csatlakozás idejére az EU-nak is tetsző jogszabályt hoz meg a talajvizek védelméről, de a normákat csak 2007. október végétől akarja érvényesíteni. Meg kell erősítenie azokat a szakhatóságokat, amelyek a felszín alatti vizek minőségét, a beleengedett szennyezőanyagok mértékét ellenőrzik. IPARI LEVEGŐSZENNYEZÉS: Az EU előírja, hogy az iparban az elérhető legjobb technológiát kell alkalmazni a levegőbe eresztett gázok szűrésére. Ám ez Magyarországon koránt sincs így. Bár jogszabály 2002-re születni fog ígéri a magyar vállalás -, az európai tisztaságot csak 2007. október 31-ére írná elő a kormány a Magyarországon termelő üzemeknek. ERŐMŰVEK LÉGSZENNYEZÉSE: Már van olyan eurokonform rendelet Magyarországon, amely a nagy tüzelőberendezések kén-dioxid- és nitrogénoxid-kibocsátását szabályozza. Ez azonban a magyarországi erőmuveknek a két mutató tekintetében 2004-ig, illetve 2008-ig haladékot adott. A magyar kormány azt szeretné elérni, hogy ezt fenn is tarthassa. Ennek oka, hogy azok a cégek, amelyek ebbe az iparágba fektettek be Magyarországon, ebből a magyar rendeletből indultak ki. VESZÉLYES ANYAGOK KOCKÁZATAI: A nyolcvanas években Olaszországban történt egy súlyos baleset, amelynek során több kiló mérgező dioxin jutott ki egy tárolóból. Azóta az EU többször is direktívákban írta elő a veszélyes anyagok tárolásának körülményeit, sőt azt is, mit kell tenni esetleges balesetek esetén. Ez azonban sok pénzbe és hosszú előkészületekbe kerül. A vállalatok kénytelenek lesznek korszerű ellenőrző és jelzőberendezéseket vásárolni. Ezt a kormány csak 2005 elejére akarja Magyarországon előírni, de az EU-nak azt ígéri, hogy a csatlakozásig meghozza az erről szóló saját jogszabályt. INTEGRÁLT SZENNYEZÉSCSÖKKENTÉS: Bármilyen ipari létesítmény, gazdasági tevékenységet folytató üzem környezetvédelmi berendezéseinek az EU-előírások szerint az elérhető legkörnyezetbarátabb technológia alapján kell működnie. A meglévő létesítményeknek 2007 októberére az EU tagállamaiban át kell állniuk ezekre, az újakat pedig csak így lehet átadni.


Magyarország azt kéri, hogy azokat a létesítményeket is meglévőnek tekintse az EU, amelyek még 2002. január 1-jéig létesülnek, vagyis az addig átadandó üzemek is kapjanak haladékot 2007-ig. Forrás: Magyar Hírlap 1999 július 29.


Kiemelt hulladékáramok (OHT): 1. Csomagolás és csomagolási hulladék 2. Biológiailag lebomló szerves hulladék; minden olyan hulladék, amely aerob vagy anaerob módon le tud bomlani, pl. élelmiszer, kerti hulladék, valamint papír és kartonpapír 3. Hulladék olajok: minden olyan ásványi kenő- vagy ipari olaj, amely eredeti céljára való felhasználásra alkalmatlanná vált, nevezetesen a belső égésű motorokban és sebességváltókban

használt

fáradt

olajok,

valamint

az

ásványi

kenőolajok,

turbinaolajok és hidraulikus olajok 4. Poliklórozott bifenilek és poliklórozott terfenilek 5. Elemek és akkumulátorok 6. Gumiabroncsok 7. Kiselejtezett gépjárművek 8. Hulladék elektromos és elektronikai berendezése (HEEB) 9. Egészségügyi hulladék 10. Állati eredetű hulladék, amelyet az EU 90/667/EGK irányelve az alábbiak szerint határoz meg: „az elhullott állatok egésze vagy annak részei valamint egyéb az állatokból származó termékek a trágya, a konyhai hulladék és ételmaradékok kivételével” 11. Növényvédőszer hulladék és csomagolása 12. Építési és bontási hulladék Egyéb kiemelt hulladékáramok: 13. Szennyvíziszap 14. …(egyéb, pl. állati és növényi olajok)


A kérdőív célja, hogy rávilágítson Gencsapáti lakosainak hulladékkezelési szokásaira. A kérdőív kitöltése önkéntes.

KÉRDŐÍV 1. Tudja-e mi a szelektív hulladékgyűjtés? □ igen

□ nem

2. Ha igen, hogy ítéli meg a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát? Nem fontos

Nagyon fontos

1□

2□

3□

4□

5□

3. Tudja-e, hogy a faluban van szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas konténerudvar? Igen, használom is

□

Igen, de nem használom, bár tudom hol van

□

Igen, de nem tudom, hol van

□

Nem tudok róla

□

4. Tudja-e,

hogy

a

faluban

vannak

szelektív

hulladékgyűjtésre

gyűjtőpontok, azaz a falu egyes pontjain kihelyezett konténerek? Igen, használom is

□


□


□

Nem tudok róla

□

5. Tudja-e, hogy a faluban vannak szárazelemgyűjtők? Igen, használom is

□

alkalmas



□


□

Nem tudok róla

□

6. Részt venne-e Ön illegális hulladékgyűjtésben társadalmi munkában? Biztos, hogy nem 1□

Nagyon szívesen 2□

3□

4□

5□

7. Használna-e Ön konyhai és biohulladék hasznosítására házi komposztálót? Igen, jelenleg is használok

□

Igen, jó ötlet

□

Igen, de nem tudom, hogyan kell

□

Nem, félek a hátrányaitól

□

Nem tudom, mi az

□

8. Jelölje be, hogy Ön szerint melyek minősülnek veszélyes hulladéknak: □

növényvédőszer csomagolása

□

tisztítószeres flakon

□

gyógyszer

□

hajtógázas flakon

□

autógumi

□

építési törmelék

□

konyhai hulladék

□

üveghulladék

□

elem

□

konzervdoboz

Kor:

□ 15-25

□ 26-35

Nem:

□ férfi

□ nő

Iskolai végzettség:

□ általános iskola □ szakmunkásképző

□ 36-45

□ 46-60

□ 60-


□ szakközépiskola, gimnázium □ főiskola, egyetem



Illegálisan elhagyott hulladék a 87-es út mellett (forrás: saját felvételek)

1. kép

2. kép


3. kép



Szelektív hulladékgyűjtő pont (Forrás: saját felvétel)


Illegális lerakó Gencsapáti határában (forrás: saját felvétel)



A konténerudvar jelenlegi állapota


TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁS AZ EU EGY VASI KÖZSÉGRE

Recommend Documents