TEHETSÉGMENEDZSMENT A PÉCSI KÖZGÁZ VÉGZETTJEINÉL, MUNKAERŐ-PIACI ILLESZKEDÉS TALENT MANAGEMENT AMONG PÉCSI KÖZGÁZ GRADUATES, LABOR MARKET FIT

TEHETSÉGMENEDZSMENT A „PÉCSI KÖZGÁZ” VÉGZETTJEINÉL, MUNKAERŐ-PIACI ILLESZKEDÉS TALENT MANAGEMENT AMONG ’PÉCSI KÖZGÁZ’ GRADUATES, LABOR MARKET FIT Farkas Ferencné1 – Balogh Gábor2 – Sipos Norbert3 dr. Farkas Ferencné dr. Kurucz Zsuzsanna egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, 7622 Pécs, Rákóczi út 80., [email protected] 2 Balogh Gábor PhD hallgató, Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, 7622 Pécs, Rákóczi út 80., [email protected] 3 Sipos Norbert PhD hallgató, Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Gazdálkodástani Doktori Iskola, 7622 Pécs, Rákóczi út 80., [email protected] 1

ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány témaköre a tehetségmenedzsment és az emberi erőforrás menedzsment, témája a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán (PTE KTK) végzett hallgatók utókövetése. Ennek több aspektusa is vizsgálat tárgyát képezi: egyrészt a felsőoktatási intézmény és a vállalati szféra kapcsolatai (pl. karrier iroda, pályázatok, projektek, alumni, stb.); másrészt a tehetségmenedzsment speciális szegmense, a felsőoktatás és vállalatok közötti munkaerő-piaci átmenet tapasztalatai; a munkavállalók és a munkáltatók szempontja. Az előadás során egy átfogóbb kutatást rövidítettünk le. Az empirikus kutatásunkhoz használt adatbázis a Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR, http://alumni.pte.hu/palyakovetes-dpr) kérdőívéből áll. A kutatás során választ keresünk a pályakezdők elégedettségével, egyediségével, tehetségével, kereseteivel, motivációival, és munkatartalmakkal kapcsolatos lényeges kérdésekre. SUMMARY The topic of the paper is the talent management and human resource management, focused on the graduates of the Faculty of Economics (PTE KTK), University of Pécs. There are several aspects to investigate: first, the connections of the higher education with the business sector; second, a special segment of talent management, the labor market transitions between higher education and corporate; and finally the employers perspective. The database used to prove our empirical research comes from the questionnaires of the Graduate Follow-Up System. We will examine the graduates’ satisfaction, individuality, talent, earnings, motivation and content of work-related issues. BEVEZETÉS A végzett hallgatók munkaerőpiacra való kilépéssel kapcsolatos információi komoly visszajelzést adnak a képző intézményeknek, hiszen pl. a diploma megszerzése és az elhelyezkedés között eltelt idő összehasonlítása az adott képzés vagy intézmény minősítésére is használható. Ha az egyik intézmény hallgatói hamarabb tudnak elhelyezkedni, mint egy másiké, akkor az az intézmény versenyképesebb, és valószínűsíthetően hallgatói jobban megfelelnek a munkaerőpiac igényeinek. Ennek fordítottja már nem biztos, hogy igaz, vagyis az oktatási intézményben jó vagy rossz tanulmányi eredménnyel szereplő hallgató

karrierpályája nem áll lényegi korrelációban a diploma minősítésével. (Czinkóczi, 2010) A DPR kutatások (Kuráth et al., 2010, Kuráth et al., 2011) célja, hogy a fiatal diplomások életpályájával, státuszával, munkakörülményeivel és jövedelmével kapcsolatos információkat felmérjék, és így visszacsatolást adjanak az oktatási intézményeknek (Farkasné, 2008, 2011a, 2011b). A következőkben ismertetjük a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán (PTE KTK, Pécsi Közgáz) alkalmazott módszereket és sajátosságokat a hallgatói életutak vizsgálatában és a tehetséggondozásban. Ezután térünk rá a PTE KTK hallgatóinak legfrissebb adataira, azok elemzésére és a lényegesebb következtetések levonására. A Diplomás Pályakövető Rendszer eredményei jelentik a tanulmány további fókuszát. Minden felsőoktatási intézménynek ki kell(ett) dolgoznia egy – a törvényi szabályozásnak megfelelő – saját rendszert, amely segítségével a későbbiekben nyomon követheti a végzett hallgatókat. A DPR hidat képez a felsőoktatás és a munka világa között, így az eredményeknek egyrészt összehasonlíthatóknak kell lenniük egymással, másrészt a képzésekkel kapcsolatos stratégiai döntések megalapozását is szolgálják. Ez úgy érhető el, hogy minden évben lekérdezik az 1, 3, a későbbiekben pedig az 5 évvel korábban végzett hallgatókat. Általánosan elfogadott állítás, hogy a végzettek munkaerő-piaci helyzete nem változik jelentősen az 1-3 év között, minimum 5 éves periódusokat érdemes lekérdezni. A kezdeti időszaki tapasztalatok fontos információt hordozhatnak, és hosszabb távon nagyobb a kitöltési hajlandóság, ha szinte folytonos a kapcsolattartás a végzettekkel. A Pécsi Tudományegyetem 2010-ben csatlakozott a DPR országos kutatási programhoz, mintegy 8 000 fő 2007-ben és 2009-ben legalább abszolutóriumot szerzett végzettet ért el a kérdőív. A 21,7%-os válaszadási arány felülmúlta a kezdeti várakozásokat, így jó minőségű becslések és megbízható következtetések határozhatóak meg a reprezentatív mintából. A 2011-es adatfelvétel során mintegy 9 000 2008-ban és 2010-ben végzett hallgató töltötte ki a kérdőívet. A 2010-es évben 152 fő válaszadó a PTE KTK volt hallgatója volt, a legújabb, 2011-es minta nagysága 232 fő, vagyis összesen 384 elemű minta alapján vonhatjuk le következtetéseinket diplomás pályakövetésről. Jelen tanulmányban a legfrissebb, 2011-es adatokat elemezzük, melyeket az előző évi eredményekkel hasonlítunk össze. 1 AZ EMPIRIKUS KUTATÁS EREDMÉNYEI A 232 fős mintában végzettek alatt a következőt értjük: 44%-uk alapképzést végzett (BA), 32%-uk még az osztatlan (hagyományos) egyetemi képzést abszolválta, 15%-uk mesterdiplomával (MA) rendelkezik. A „maradék” a doktori képzés és egyéb képzési formák között oszlik meg. A minta 35%-a férfi, 65%-a nő. Életkor szerint a megkérdezettek kb. egynegyede 1980 előtt született, vagyis kb. 75%-uk 30 éves kor alatt van. A végzettek kevesebb mint 5%-a élt Budapesten 14 éves kora előtt, 35%-a pedig Baranya megyében élt. A kitöltők kétharmada 2010-ben végzett, egyharmada 2008-ban, tehát elsősorban azok véleménye jelenik meg az eredmények között, akik mintegy fél éve „kerültek ki” a munkaerőpiacra. A válaszadók kétharmada végzett nappali képzésen, egyharmaduk pedig a levelező képzésen. Tanulmányi eredményükre vonatkozóan a legtöbben (65%) jó minősítésű diplomát kaptak, a fennmaradó százalékok normális eloszlást mutatnak. Akik nem közvetlenül az abszolutórium után szerezték meg a diplomát (30%) – a legtöbb esetben a nyelvvizsga hiánya volt az oka (80%) –, ennek ellenére a csak abszolutóriummal rendelkezők 94%-a így is kilépett a munkaerőpiacra, vagy már a képzés alatt is dolgozott, és az érintettek kb. felénél okoz kisebb problémát a diploma hiánya. A válaszolók 90%-a tud arról, hogy az intézményben alumni szervezet működik, és egyharmaduk tagja is ennek a szervezetnek. A végzettek fele jól, vagy nagyon jól beszél angolul, egynegyede közepesen, fennmaradó hányaduk passzív nyelvtudással rendelkezik angolból, vagy egyáltalán nem beszéli ezt az idegen nyelvet. Ezenkívül a német nyelv ismerete mondható jelentősnek, de a francia,

spanyol, olasz, orosz nyelv csupán néhány százalékban jelenik meg a végzettek körében. Átlagosan 2 nyelvet beszélnek, továbbá a 2008-ban végzettek, a nappali tagozatosok, az állami finanszírozottak, valamint a nők kicsit többet társaiknál. A „régi” osztatlan képzés kibocsátási követelményei között két szakmai középfokú nyelvvizsga szerepel. A végzettek 14%-a tartózkodott külföldön tanulmányai során, 60%-uk 4-6 hónap közötti időt töltött kint. A megkérdezettek 54%-a végzett kötelező szakmai gyakorlatot, melyet követően közel 40%-ukat tovább alkalmazták a gyakornoki helyen. A végzettek 68%-a nem rendelkezett szakmai gyakorlattal a tanulmányai előtt, míg ugyanennyien (68%) szerzett munkatapasztalatot a tanulmányok során, és kb. 10%-uk dolgozott külföldön. Az elhelyezkedési stratégiákat vizsgálva kimutattuk, hogy a végzettek 25%-a álláshirdetésre jelentkezett, 21%-a személyes ismeretség útján, 18%-a közvetlenül a munkáltatónak küldte el az önéletrajzát, motivációs levelét, 17%-át a gyakorlati helyén alkalmazták tovább, 12%-a korábbi munkakapcsolatai révén, 5%-a vállalkozóként lépett a munkaerőpiacra, a fennmaradó százalékok egyéb módszerek között oszlanak meg. A végzettek 13%-a csupán egy helyre adta be a jelentkezését, és fel is vették a céghez, vagyis ők tekinthetők a legsikeresebbnek. A válaszadók 46%-a maximum 10 helyre adta be a jelentkezését, további 40%-uk 10 és 60 közötti állást pályázott meg, és 13%-uk esetében 60 és 150 között mozgott a beadott jelentkezések száma. A végzettek 15%-át az első interjút követően felvették, a megkérdezettek 50%-ának maximum 4 interjún kellett részt vennie, hogy elhelyezkedjen, 86%-ának max. 10 interjúra kellett elmennie. Az elhelyezkedést követően a végzettek egynegyede váltott munkahelyet legalább egyszer. Az 1. ábrán látható, hogy a Pécsi Közgáz végzettjei körében melyek a munkához szükséges legfontosabb készségek, képességek. Kiemelkedő szociális képességek és egy érezhető érzelmi intelligencia szint jellemzi őket. Magas fokú önállóságot és naprakész számítógépes tudást követelnek meg a folyamatos munkaterhelhetőség mellett. Értelemszerűen még nincs szükség mások irányítására a jelenlegi pozíciójukból adódóan. Önállóság Számítógépes tudás Nagy munkabírás, kitartás Jó munkaszervezés, időgazdálkodás Rugalmasság Együttműködés egy csapattal Konfliktuskezelési képesség Fogalmazási készség Íráskészség Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban Innovatív készség Jó prezentációs készség Nyelvtudás Elméleti szaktudás Monotonitás tűrés Mások irányítása 1

2

3

4

5

1. ábra: A legszükségesebb készségek a munka végzéséhez (végzettek szerint, N=232 fő) Magyarázat: 5 fokozatú Likert-skála, 1=egyáltalán nem szükséges; 5=jelentős mértékben szükséges Forrás: saját szerkesztés

A kérdőívet kitöltők 67%-a szerint a jelenlegi munkája részben vagy teljesen kapcsolódik a végzettségéhez. Beosztás szerint vizsgálva: felsővezető (5%), középvezető (6%), alsó szintű vezető (7%), beosztott diplomás pozícióban (66%), beosztott nem diplomás pozícióban (16%). A végzettek negyede dolgozik a közszférában köztisztviselőként, közalkalmazottként vagy állami, önkormányzati vállalat alkalmazottjaként. Akik nem a diplomájukhoz leginkább illeszkedő területen helyezkedtek el, munkájuk során 29%-uk inkább nem használják a tanulmányaik során elsajátított ismereteiket, 31%-uk maximum közepes mértékben, míg 40%uk hasznosítja a tanultakat. A volt hallgatók fele kkv-nál dolgozik. Ágazatok szerint a legtöbben pénzügyi, biztosítási területen dolgoznak (17%), ezt követi a közigazgatás (12%), az infokommunikáció, kereskedelem, feldolgozóipar (8-8%), stb. Területi szempontból a végzettek 20%-a Budapesten dolgozik, 34%-a Baranya megyében, valamint Somogy (8%), Tolna (7%), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (7%), és 8%-uk dolgozik külföldön. A kitöltők 73%-a a fővárosban vagy vidéki megyeszékhelyen talált munkát, 21%-uk egyéb városban, míg csupán 6%-uk dolgozik községben, faluban. Keresetek tekintetében a végzettek 24%-a maximum nettó 100 ezer Ft-ot keres, 34%-a 100150 ezer Ft közötti, 20%-a 150-200 ezer Ft közötti és 22%-a 200 ezer Ft fölötti havi nettó átlagkeresettel rendelkezik. A megkérdezettek 14%-ának van mellékállása is. Ezek az értékek nehezen hasonlíthatóak össze a tavalyi eredményekkel, mivel más volt a DPR központi szerv által meghatározott kérdés tartalma, és nem korrigáltuk az értékadatokat sem. A 155 ezer Ftos nettó átlagkereset jónak mondható különösen, ha összehasonlítjuk az országos értékkel. A KSH legfrissebb adatai alapján a szellemi foglalkozásúak nettó átlagkeresete 182 223 Ft1. A 2008-ban végzettek nettó átlagkeresete 192 ezer Ft, a 2010-ben végzetteké 130 ezer Ft, aminél figyelembe kell venni, hogy sokan csak 3-4 hónappal korábban fejezték be a tanulmányaikat. Az elégedettség vizsgálata alapján a munka tárgyi körülményeivel a végzettek 88%-a, személyi körülményeivel 84%-a, a szakmai, tartalmi részével a 80%-a elégedett vagy teljesen elégedett, ugyanakkor a karrierépítés, előmenetel szempontjából már csak 62%-uk elégedett. A munkahely szakmai presztízsével 68%-uk, a juttatásokkal 63%-uk, összességében pedig 78%-uk elégedett. A PTE hírneve a végzettek 75%-a szerint jó (48%) vagy nagyon jó (27%), míg a Pécsi Közgáz hírneve 90%-uk szerint jó (42%) vagy nagyon jó (48%), a volt hallgatók háromnegyede szerint versenyképes diplomát szerzett a képzés elvégzésekor. A válaszadók kb. fele szerint ugyanakkor a képzés nem eléggé gyakorlatorientált.

Higiénés tényezők

Motivátorok

1. táblázat: Herzberg-féle motivátorok és higiénés tényezők a Pécsi Közgáz végzettjei körében A MUNKA FAKTOROK FAKTORSÚLYOK JELLEMZŐI A munka szakmai, tartalmi része A munka szakmai előmenetele, karrierépítés Szakmai presztízs

0,82 0,84 0,89

Jövedelem, juttatások

0,45

Személyi körülmények

0,83

Tárgyi körülmények

0,91

Forrás: saját szerkesztés 1

KSH: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp (Letöltve: 2011. augusztus 15.)

A Herzberg által bizonyított munkahelyi kéttényezős motivációs modell megfigyelhető a végzett hallgatók körében is. (1. táblázat) Itt a faktoranalízis magyarázó ereje 75%-os, ami igen magasnak mondható. Ennek lényege, hogy csak a motivátorok okoznak elégedettséget, míg a higiénés tényezők csupán megszűntetik az elégedetlenséget, de nem ösztönzik nagyobb teljesítmény kifejtésére a dolgozókat. (Herzberg, 2003) Érdekes eredmény, hogy a jövedelem, juttatások mindkét faktorban szerepel, közel azonos saját értékkel. Ennek ellenére a higiénés tényezők közé soroltuk, mivel a bér önmagában hosszú távon nem motivál. Elképzelhető, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben ideiglenesen előtérbe került ezen aspektusa is. Az elméletben meglévő kérdőjelek megjelennek az összefoglaló gondolatokban. Összességében megállapítható, hogy a visszajelzések alapján a volt hallgatóknak nem lenne kifogása az elvégzendő munkával, ennek ellenére a vártnál alacsonyabb bérek miatt demotiválttá válhatnak, így teljesítményük alacsonyabb lehet a bennük rejlő lehetőségekhez mérten. 2 ÖSSZEGZÉS A kutatásainkból a legfontosabb megállapítás, hogy a végzettek egyötöde Budapesten talált állást, a munkakeresést közepesen nehéznek találták, havi átlagos nettó keresetük kb. 150 000 Ft, a végzett munka tartalmát pozitívan értékelik, de a jövedelmükkel nem elégedettek. Átlagosan több mint két nyelven beszélnek. Munkájuk során nagyfokú munkabírásra, számítógépes tudásra és önállóságra van szükségük, míg a mások irányítása és kreativitás most még háttérbe szorul. A Pécsi Közgáz hallgatóira jellemző az egyediség, megfelelő személyiség kialakítására való törekvés. Az egyetemeknek fontos szerepe van a hallgatói „jólét”, és ezzel összefüggésben az elkötelezettség, elégedettség és motiváltság elérésében és fenntartásában. Az egyénnek megfelelő tanulási forma, gyakorlati ismeretszerzési folyamat lehetővé teszi adottságai potenciáljai kiteljesítését, ezáltal motiváltabb, elégedettebb lesz. Ha a hallgató jól érzi magát – saját felelőssége sem elhanyagolható ebben –, akkor aktív, kapcsolatkész, tanulékony és erőteljesebben sikerorientált végzős lesz, mint a tömegben „diplomát szerzett” sorstársak. IRODALOMJEGYZÉK 1. Czinkóczi S. (2010): A tanulói tudás adatmenedzsmentje a felsőoktatásban. = Munkaügyi Szemle, 4. sz. 66-69. p. 2. Farkasné, K. Zs.– Lóránd, B. – Balogh, G. (2011a): Talent in the professional practice. The Hungarian higher education from „practical” point of view, the example of University of Pécs. In: Review of International Comparative Management, Vol. 12, Issue 3, 521-532. p. 3. Farkasné K. Zs. – Balogh G. – Sipos N. (2011b): Kapcsolati háló, egyediség és tehetség a munkaerő-piaci átmenetben. = Munkaügyi Szemle (megjelenés alatt) 4. Farkasné Kurucz Zs. – Lóránd B. – Balogh G. (2008): A munkaerő versenyképességének elősegítése a versenyképes környezetben. – In: A gazdasági környezet és a vállalati stratégiák: Nemzetközi konferencia. Szeged: MTA IX. Osztály Ipar- és Vállalatgazdasági Bizottság és SZTE GTK, 60-73. p. ISBN: 978-963-508-566-8 5. Herzberg, F. (2003): Még egyszer: Miként motiválja alkalmazottait? = Harvard Business Manager, 5. évf. 6. sz. 38-49. pp. 6. Kuráth G. – Kovács Á. – Kiss T. – Szűcs K. – Tiszberger M. – Héráné T. A. – Sipos N. (2011): Diplomás Pályakövető Rendszer – 2007-ben, 2009-ben végzettek vizsgálata. = Pécsi Tudományegyetem. ISSN: 2062-5626 99 p. 7. Kuráth G. – Kovács Á. – Kiss T. – Héráné T. A. – Sipos N. (2011): Diplomás Pályakövető Rendszer – 2011-es hallgatói motivációs vizsgálat a Pécsi Tudományegyetemen. Pécsi Tudományegyetem, szeptember, ISSN: 2062-5618 (megjelenés alatt)