Technicians Jubilee Meeting The Kerpely Antal Technical School of Furnace and Engineering Industry was founded sixty years ago

LI. évfolyam 3. szám (170) Kézirat lezárva: 2013. augusztus

ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK A szerkesztőbizottság: Bocz András Bucsi Tamás Cseh Ferenc Gyerák Tamás Kopasz László Kozma Gyula László Ferenc Lontai Attila Lukács Péter PhD Orova István Rokszin Zoltán Szepessy Attila Tarány Gábor Főszerkesztő: Dr. Szücs László Felelős szerkesztő: Jakab Sándor Olvasószerkesztő: Dr. Szabó Zoltán Technikai szerkesztő: Kővári László Grafikai szerkesztő: Késmárky Péter Rovatvezetők: Felföldiné Kovács Ágnes Hevesiné Kővári Éva Szabó Gyula Szente Tünde

TARTALOM Farkas Péter Kerpely Antal Kohó- és Gépipari Technikum története (1953–1975–2013) History of Kerpely Antal Technical School of Furnace and Engineering Industry (1953–1975–2013) Szente Tünde Jubileumi Technikus Találkozó Hatvan éve alapították a Kerpely Antal Kohó- és Gépipari Technikumot Technicians’ Jubilee Meeting The Kerpely Antal Technical School of Furnace and Engineering Industry was founded sixty years ago Horváth Ákos, Verő Balázs Pikkelymentesen zománcozható hidegen hengerelt lemezek gyártása a Dunaferrben Production of Scale-freely Enamelable Cold Rolled Sheets at Dunaferr Móger Róbert, Titz Imre, Cseh Ferenc, Gönczi Pál A nagyolvasztói fúvóformák élettartam-növelése (ExTuL-projekt) Beszámoló a projekt felénél Lifetime Increase of Blast Furnace Tuyères (Project ExTuL) Report at Project Half-Time Kapás Zsolt Munkahelyi egészség és biztonság. Törekvések, célok, eredmények Occupational Health and Safety. Endeavours, Aims and Results Hevesiné Kővári Éva, Tóth Antalné, Kun Zoltán, Sági István CE-jeles salaktermékek gyártásellenőrzése és minőségtanúsítása az ISD Dunaferr Zrt.-nél Production Control and Quality Certification of CE Marked Slag Products at ISD Dunaferr Co. Ltd.

103

108

109

115

123

131

Veres Lajos Dunaújváros és térsége fejlesztésének stratégiai koncepciója a 2014-2020 közötti beruházási időszakban 137 Strategic Concept for Development of Dunaújváros and Its Region in the Investments Period 2014-2020 Szendy Csabáné Az építési termékek európai szabályozásának változása. Az új építésitermék-rendelet Modification of the European Regulation for Construction Products. The New Construction Products Regulation Hevesiné Kővári Éva Magyar Termék Nagydíjat kaptak a melegen hengerelt dunaferres acéltermékek The hot rolled steel products of ISD Dunaferr have got the Hungarian Quality Product Award

145

152

ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK Az ISD Dunaferr Dunai Vasmû Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság megbízásából kiadja a Dunaferr Alkotói Alapítány

Felelõs kiadó: Lukács Péter PhD, az alapítvány kuratóriumának elnöke Nyomdai elõkészítés: P. Mester Anikó HU ISSN: 1216-9676 A kiadvány elektronikus változatban elérhetõ a http://www.dunaferr.hu/08-media/mgk.html címen Nyomtatás: Extra Média Nyomda Kft. Felelõs vezetõ: Szabó Dániel 2013 

Farkas Péter *

Kerpely Antal Kohó- és Gépipari Technikum története (1953–1975–2013) 1953-ban, az akkori Sztálivárosban az iparfejlesztés személyi feltételeinek javítására megalapították a későbbi Kerpely Antal Kohóipari Technikumot. A cikk ismerteti a technikum alapításának előzményeit, Kerpely Antal munkásságát és technikum történetét.

A három dátum foglalja keretbe a 2013-ban 60 éves évfordulót ünneplő volt technikumi diákok megemlékezését. Egy vaskohászati kombinát megépítése már 1937-től foglalkoztatta az ország vezetőit, amely a II. világháború után az ország újjáépítésének szükségességével felerősödött. A vasmű építésének megkezdése után 1953-ban kezdődött meg a középfokú kohász technikus képzés, amely 1975-ig folyt. Az oktatás később bővült gépész- és öntőtechnikus-képzéssel. A végzett és még élő technikusok 2013-ban megemlékeznek a Kerpely Antal Kohó- és Gépipari Technikum 19 évéről és az általunk itt töltött felejthetetlen négy évről.

A Kerpely Antal Kohó- és Gépipari Technikum alapításának előzményei A II. világháború után az ország acélszükségletének kielégítését, az acéllemez gyártás fejlesztését irányozták elő. Az ismert elképzelések (Mohács, Paks, Sióagárd) után a Minisztertanács 1949. december 28-án hozta meg határozatát a vasmű Dunapentelén történő megépítéséről. A már megkezdett munkákat Mohácson 1950 tavaszán befejezték, Dunapentele határában májusban folytatták. A felépítendő vasműnek 544 000 tonna nyersvasat, 455 000 tonna acélt, a kokszolóműnek 575 000 tonna kokszot kellett előállítani. Kiemelt feladatként szerepelt a hengermű átadása, amely biztosította az ország acéllemez igényét. A vasműhöz kapcsolódó erőmű, kikötő, vasúthálózat és egyéb segédüzemek jelentették azt az infrastruktúrát, amelyek a mű zavartalan működését biztosították. A vasmű mellett 1954-ig fel kellett építeni egy várost, amelyben 4000 családnak kellett állandó lakást biztosítani, természetesen az alapvető városi infrastruktúrával (iskolák, kórház, mozi stb.). A vasmű berendezéseinek működtetéséhez szakemberekre volt szükség. Első lépésben Borsod-megyéből (Ózd, Diósgyőr) és Budapestről jöttek mérnökök, szakmunkások. Az ország különböző vidékeiről érkezők szakmai ismeretei igen heterogénnek bizonyultak. Természetes az igény, hogy a városban egy olyan középfokú kohászati

In 1953 in then Sztálinváros (Stalin Town) it was founded the later Kerpely Antal Technical School of Furnace in order to improve the personal conditions of industry development. The article presents the antecedents of the school foundation, the scientific activity of Antal Kerpely and the history of the technical school.

intézményt kell alapítani, amely elsősorban az épülő vasmű szakmai igényeit elégíti ki. Ezzel kezdetét vette a majdani Kerpely Antal Kohó- és Gépipari Technikum létrehozása.

A névadó Kerpely Antal (1837-1907) szakmai tevékenysége Kerpely Antalt (1. kép) a hazai kohásztársadalom hamar piedesztálra emelte és szívébe zárta mint a „legnagyobb magyar kohász”-t, akiről mindmáig, egy évszázad óta intézményeket, utcákat-tereket, kitüntetéseket, ösztöndíjakat, alapítványokat stb. neveznek el, s szobrai országszerte ott állanak a napfényes köztereken, vagy a szakmai épületek tekinté- 1. kép: Kerpely Antal (1837-1907) lyes félhomályában. Kerpely Antal a bánsági kincstári bányászatnál kezdett mint kisegítő gyerek, iskolázottságáról semmilyen dokumentuma nem volt. Tehetsége kitűnvén, hivatali főnöke a bécsi bányászati hivatalhoz küldte szolgálatra, ahonnan kétévi hivatalnokoskodás után a selmeci akadémiára mehetett kincstári ösztöndíjjal. Az akadémia elvégzését követően mérnökként tért vissza a Bánságba (1862). Számára ez a sanyarú, gyertyavilágos, műveletlen környezet a felemelkedés kényszerét jelentette. 1864-től sorra publikálja a nagyolvasztó működésével kapcsolatos megfigyeléseit – hazai szaklapok nem lévén – a lipcsei Berg- und Hüttenmännische Zeitungban (Bányászati és Kohászati Lap), s ezek jórészét hazai és külföldi szabadalmaknak is elismerteti. Ugyanakkor arra vállalkozik, hogy éves összefoglalókban áttekinti a világ vaskohászatának ipari és szakirodalmi fejlődését. Két évtizeden át 1866-tól évente jelenteti meg a híres lipcsei Felix Verlag a Bericht über die Forstschritte der EisenhüttenTechnik (Tájékoztató a kohászat fejlődéséről) köteteit. Kerpely ekkor már – a magyar, a német, a román és a szlovák mellett – ismerte az angol és a francia nyelvet is.

* Dr. Farkas Péter okl. kohómérnök, a Dunaújvárosi Főiskola nyugállományú intézetigazgatója

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2013/3.

103

Ilyen ipari háttérrel nevezik ki a kiegyezés után, 1868ban a selmeci akadémia professzorának, ahol megteremti a modern és magyar nyelvű vaskohászattani oktatást, ottléte bő egy évtizede alatt. Megírja az első magyar vaskohászattant két kötetben (Selmecbánya, 1873), átveszi Péch Antaltól a Bányászati és Kohászati Lapok szerkesztését, és egy évtized alatt – magyar nyelve ellenére – elfogadtatja a hazai társadalommal (1871-1881). Az akadémia laboratóriumait nemzetköz színvonalra fejleszti, amelyekben – a műegyetemet megelőzve – megindulnak a hazai metallográfiai kutatások is. Hatalmas szakirodalmi munkásságából talán a legismertebbeket említhetjük itt meg: Das Eisenhüttenwesen in Ungarn (Magyarországi kohászat) (Selmec, 1872); Die Anlage und Einrichtung der Eisenhütten (Kohászati eszközök és berendezések) (Leipzig, 1873-84); Magyarország vaskövei és vasterményei (Budapest, 1877); az MTA Értekezések a természettudományok köréből című sorozat kötetei. Elsőként foglalkozott szakszerűen a magyar vaskohászat történetével. A Magyar Tudományos Akadémia 1877-ben választotta levelező tagjává. A legfelsőbb állami elismerést lovagi cím és a Vaskorona rend jelentette.

3. kép: Tájékoztató az egyik osztályteremben

A kormány az 1950. évi XL. sz. törvényi rendelettel hozta létre az iskolát. A Dunai Vasmű építése megkezdődött a korábbi kormányrendelet értelmében, miként az új városé is 1950-ben. A gyárnak is és a városnak is szüksége volt

a technikumra. A technikum építése 1951 szeptemberére datálódik. A vasmű igényének megfelelően az 1951/52-es tanévben beindult a 33. sz. Technikum Esti Tagozata Póda Béla tagozatvezető irányításával, ezt tekinthetjük iskolánk elődjének. A nappali oktatás 1963. szeptember 3-án indult. Az új iskolában az első évben még kívül-belül állványok voltak, mert az építés még nem fejeződött be. Az ajtók és ablakok még hiányosak, a vakolás és burkolás munkálatai folytak. A fiúk diákotthona ideiglenesen az épület II. emeletén kapott helyet 42 ágyas szobákban, 5 emeletes vaságyakkal, pokróctakarókkal. A központi fűtés nem készült el, vaskályhákban tüzeltek a termekben, a meleg víz is hiányzott. A lányokat a technikum negyedben lévő lakások III. emeletén szállásolták el. Az iskola épüle-

2. kép: Ünnepség Kerpely Antal mellszobránál

4. kép: Avas Mihály, a technikum első igazgatója emléltáblája

A Kerpely Antal Kohó- és Gépipari Technikum alapítása

104


tében működött a konyha és az étterem. A műhely-oktatás egy – az építőktől kapott – barakkban kezdődött el, de volt lehetőség a Dunai Vasmű központi laborjaiban történő gyakorlati foglalkozásra is. (2.-3. kép: Részletek az iskola életéből) A nappali tagozatos 3 első osztályt Sztálinvárosból és környékéről, valamint az ország több megyéjéből szervezték. Egy második, egy harmadik és két negyedik osztályt Diósgyőrből irányítottak át az iskolakezdésre. Az új iskola első igazgatója Avas Mihály kohó- és bányamérnök volt (4. kép), a főépület és a tanműhely részben az ő tervei alapján épültek meg. Az igazgatóhelyettes Póda Béla matematikatanár volt, aki egyúttal az esti tagozatot is vezette. A kezdeti években a tantestületben 16 tanár dolgozott. A tanulmányi követelményrendszer kialakulóban volt, az első év végén a tanulmányi eredmény megfelelt az országos átlagnak. Nyári gyakorlatra az elsőévesek a lakhelyükre, a felsőbb osztályosok pedig a Lenin Kohászati Művekbe mentek. Az iskolaalapító és iskolateremtő Avas Mihály 1954 szeptemberében bekövetkezett tragikus halála után fél évig a megbízott igazgató Kövesdy László építészmérnök volt, majd a második igazgató a KGM Oktatási Főosztályának megbízása alapján Gerendás Andor gépészmérnök lett. A tanulmányi munka tovább fejlődött, de rontotta a lehetőségeket a tanműhelyépítés leállítása, a labor- és műhelygyakorlatok eszköz- és szakkönyvhiánya is. A fiúk a Szórád Márton úton 200 férőhelyes ideiglenes diákotthont kaptak 1954. október 15-én a vasműtől. Az iskola fokozatosan bekapcsolódott a városi és az országos sport- és kulturális életbe. A legelső órák utáni csoportos foglalkozást Nyitrai László testnevelő tanár szervezte meg a birkózó és tornász szakkörök rendszeres megtartásával. A KGM-technikumok versenyében a tánccsoport első, a tánczenekar második, összesítésben pedig negyedik helyet értek el a kohóipari technikusok. A szülői munkaközösség egyre aktívabb lett. Elkezdődött a szakköri munka matematika, kémia, géptan tantárgyakban és beindult a fotós szakkör is. A gyengén tanuló diákok szüleit rendszeresen levélben értesítették. Új fejezet kezdődött az iskola történetében az 1957/58-as tanévben. A távozó iskolaigazgató, Gerendás Andor utódja Hajdú István kohómérnök és helyettese Pifkó József történelemtanár eredményes együttműködése révén biztosították a következő évek fejlődését az oktató-nevelő munkában. Az iskola 2 év elteltével ünnepélyesen is új nevet kapott. 1957 októberében felavatták a névadó (1955 óta), a legnagyobb magyar kohász Kerpely Antal gipsz szobrát. Az ünnepségen beszédet mondott Kerpely Kálmán mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az iskola névadójának unokaöccse. A sikeres tanulmányi munka mellett a kerpelys diákok eredményesek voltak az Országos Tanulmányi Versenyben is. Béres László tüzeléstan-kohászat szakköri munkájáért I. helyezés oklevelet kapott. Újabb szakkörök indultak be, a diákok eredményesen szerepeltek, tornász, labdarúgó városi bajnokságokon, irodalmi, zenei, valamint Matematikai Lapok versenyén. Ünnepélyes eseménynek számít, amikor korszerű készülékek érkeznek a laboratóriumokba, azonban sajnálatos, hogy az új tanműhely építésének kezdete időben tovább csúszik.


Az 1959/60-as tanévre 5 új tanár érkezik. 11 nappali, 7 esti és 1 levelező tagozatos osztály révén a hallgatói létszám 500 fő. A 200 fős diákotthonban megszervezik a tanulók rendszeres korrepetálását. Ugrásszerű a fejlődés a kulturális és sportvonalon. A kulturális keszthelyi seregszemle döntőjében 28 technikum között az iskola csapata II. helyezést ér el. A sportköri megyei bajnokságon a kosárlabdában és röplabdában III. helyet, labdarúgásban II. helyet, tornában I. helyet, az összesített csapatversenyben pedig I. helyet szereznek a kerpelysek. A hanságlecsapolási munkáiban 25 tagú csapat vesz részt. Az iskola az alapítása utáni 6 évvel felzárkózott a nagy múltú középiskolák mellé. Tovább fejlődik az oktató-nevelő munka. 1962 végéig nő a színvonal. A számonkérés egyre következetesebb, az érdemjegyek megszaporodnak az osztálynaplóban, a tanári kollektíva egyre meghittebb és barátibb. A szakköri munkák tovább bővülnek a színjátszással, ifjúsági könyvtárral és az iskolai Vöröskereszt szervezettel. Az országos tanulmányi versenyben Kaszás Károly kémiából I. helyet, Matovics Imre országos II. helyet szerzett, Kövesdy Mária pedig V. helyezett lett. Akucs Attila testnevelő eredményes munkájának bizonyítéka, hogy a megyei sportversenyeken I. helyezett a csapat tornában, minden szeren. A technikum 10. évfordulóján a kibővült Kerpely Antal Kohó- és Gépipari Technikum már megnövekedett létszámú, 12 nappali és 9 esti osztályban a létszám 400+290 hallgató. A tantestület óraadókkal együtt 40 fős. A tanműhely építése még mindig húzódik, örvendetes azonban, hogy a Dózsa György úti új, modern, 7 emeletes (szintenként 10 szoba) diákotthonba költözhetnek át a vidéki tanulók. A szintenkénti „sejtbizalmik” alkotják a diákotthoni munkaközösség vezetését.

A változás évei Az 1961. évi III. sz. oktatási reformtörvény alapján a középiskola épületegyüttesében a középiskola mellett annak nem jogutódjaként, de annak folytatásaként létrejön Dunaújvárosban a Felsőfokú Kohóipari Technikum, amit az első 1962/63. tanévben esti tagozaton szerveznek meg. A nappali tagozatos felsőfokú képzést az 1963/64-es tanévben indítják be. A középfokú technikum az 1962/64-es időszakban tovább bővült. A tanulók és a tantestület létszáma ekkor a legmagasabb. A nappali hallgató 400 fő, az esti hallgató 300 fő, az óraadó tanárokkal együtt a tantestület 50 fő. A felsőfokú technikum megszervezését Dr. Horváth Aurél kohómérnök kapta meg, aki egyúttal a középfokú technikum igazgatója is volt, munkáját Hajdú István és Pifkó József helyettesek segítették. A kétszintű technikus képzés, az eltérő életkorú tanulók jelenléte, az épületekben lévő zsúfoltság, a középtokú zártabb és a felsőfokú nyitottabb oktatás egymásmellettisége nehézséget okozott az oktatásban. Személyi nehézséget vetett fel a középfokú technikum tantestületében történő felsőfokú oktatói kollektíva kialakítása is. A változó és nehéz helyzet ellenére az oktató-nevelő munka intenzitása és minősége nem csökkent a középfokú technikumban. Az oktatás színvonala egyenletes. A

105

5. kép: A technikumi ballagási tablóinak gyűjtőtablója kerpely-sek az országos tanulmányi versenyen továbbra is jól szerepeltek, Pukánszky László II., Rudolf Lajos III. helyezést ért el. A „Ki miben tudós” vetélkedőben Kaszás Károly a kémia vetélkedő döntőjébe került. Az 1964/65-ös tanévben Horváth Aurél iskolavezető munkáját dr. Molnár László gépészmérnök, a felsőfokú technikum igazgatója, vette át. A tantestület létszáma csökkent. A tanítási órákon kívüli munkát a „Ki miben tudós” és a tanulmányi versenyekre való felkészülés jellemzi. A Technikum ballagási tablóképei a főépület tornatermi oldala felőli földszinti falára kerültek, az elkészülésük sorrendjében. (Néhány hiányzott közülük). A Felsőfokú Technikum megléte alatt még a falon voltak. A főiskola megalakulása után leszerelték mindet, és fényképezés után egy közös nagyobb méretű tabló készült el, amelyen időrendi sorrendben szerepelnek az akkor meglévő tablókról készült fotók. Ez a nagy tabló a Tanműhely földszinti folyosóján található (5. kép). Dr. Molnár László, a főiskola igazgatója ezt írta a nagy tablóra: „Mi nem a Kerpely Antal Kohóipari Technikum megszűnéséről beszélünk, hanem inkább a továbbfejlődéséről és továbbra is Alma Matere akarunk maradni az itt végzett diákoknak.” Egyre többen fordultak a továbbtanulás irányába és jelentkeztek tovább tanulni. 1965-ben 35 végzett technikus közül 4 fő jelentkezett egyetemre és 31 fő a felsőfokú technikumba. Az 1966/67-es tanévben az esti és a levelező osztályok tagozatvezetője Nagy János, a felsőfokú technikum tanára lett. A tantestület munkáját a 6 főre csökkentett főállású és a 19 fős mellékállású tanár végezte. A kétszintű technikusképzés tantermi, elhelyezési, óraadói nehéz-

106

ségekhez vezetett, és átmenetileg órarendi problémák jelentkeztek a félévek kezdetekor. A nehézségek rendre feloldódtak és megszűntek. Az 1967/68-as tanévre 57 fő jelentkezik továbbtanulásra, közülük 43 fő nyer felvételt, nyolcan különböző egyetemekre. Az utolsó középfokú technikus osztályok a már elkészült főiskolai szintű új laboratóriumokban és műhelyekben tanulhattak. A Kerpely Antal Kohó- és Gépipari Technikumban a másfél évtizedben összesen 1454-en végeztek: 1953-1968 között a nappali tagozaton Kohász 451 fő Öntő 198 fő Gépész 260 fő 1951-1968 között az esti tagozaton Kohász 88 fő Gépész 38 fő Levelező tagozaton Kohász 63 fő Gépész 56 fő Arra a kérdésre, hogy a végzett technikusok közül hányan végeztek egyetemet, főiskolát nehéz lenne választ adni, mivel ilyen regisztráció nem létezik. Technikusaink közül a tudományos életben a legmagasabb szintre jutott Dr. Roósz András öntő technikus, kohómérnök, a műszaki tudományok doktora, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja.


A Kerpely Antal Önálló Esti Technikum és Szakközépiskola 2 éve (1969-1972) A felnőttoktatás nehézségei ellenére egy korábbi, 1969es rendelet értelmében önálló esti és levelező tagozaton tovább folytatódott a középszintű oktatás. Az iskola vezetője Nagy János főiskolai adjunktus, helyettese Gábor Iván tanár. Az esti tagozat tanári testületét kivétel nélkül a főiskola tanárai alkotják. A végzettek száma 167 fő (kohász 26, gépész 141 fő).

A 60 éves évforduló ünnepe A Technikum volt diákjainak egy csoportja elhatározta, hogy a diáktársak, tanárok és támogatók összefogásával megünnepli az alapítás 60. évfordulóját. Létrejött egy Emlék Bizottság (EB), amelyik megszervezte a 2013. augusztus 19-i ünnepi megemlékezést. Az Emlék Bizottság tagjai voltak: Andrási Miklós EB-elnöke Nyíri Miklós EB-titkár Tagok: Dr. Hanák János Kovács Gyuláné Szaksz Ferenc Dr. Farkas Péter valamennyien a Technikum volt diákjai.

6. kép: A technikum épülete napjainkban

• • •

Irodalomjegyzék Dunaújváros története. Dunaújváros 2000. Megjelentette: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata. Szerk.: Erdős Ferenc, Pongrácz Zsuzsanna Dr. Hanák János által összegyűjtött forrásanyag a szerző engedélyével. Dunaújváros 2013. Kerpely Antal (1837-1907). Dr. Zsámboki László: Kerpely Antal Kohó- és Gépipari Technikum Történeti évkönyve 1951/52-1971/72, Dunaújváros 1972. Összeállította: Gábor Iván

Vendégeink, hozzátartozóink, diáktársaink, volt tanáraink körében egy emlékezetes napot töltöttünk el és méltóan ünnepeltük Alma Materünket (6. kép). (Lásd még következő cikkünket) Vivát Kerpely Antal Kohó- és Gépipari Technikum! Jó szerencsét!


107

Szente Tünde *

Jubileumi Technikus Találkozó

Hatvan éve alapították a Kerpely Antal Kohó- és Gépipari Technikumot Az ország különböző pontjairól érkeztek Dunaújvárosba a Jubileumi Technikus Találkozó résztvevői, hogy méltóképpen emlékezzenek a 24. számú Kohászati Technikum alapításának hatvanadik évfordulójára. A Dunaújvárosi Főiskola előtti díszparkban 2013. augusztus 19-én, déltől gyülekeztek a résztvevők, akiket térzenével csalogatott a Dunaújvárosi Fúvószenekar. Őket követően a növekvő számú közönséget az adai majorette-csoport, valamint a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes szórakoztatta. A megnyitó első szónoka Andrási Miklós, az ünnepséget szervező emlékbizottság elnöke volt, akitől Gombos István, Dunaújváros Megyei Jogú Város humán alpolgármestere vette át a szót, hogy a város nevében köszöntse az egybegyűlteket. A főépület aulájában felavatták az iskola első igazgatója, Avas Mihály bronz domborművét, amelyet Friedrich Ferenc készített. Az iskolaigazgató munkásságát Szabóné Sánta Anna méltatta. Ezt követően tekintették meg az első emeleti aulában a tanárok emléktábláit, amelyeket az 1965-ben végzett öntő osztály tanulói állíttattak. Az iskola épületében tanított: Nagy János (1953 és 1985 között), Hajdú István (1955 és 1966 között), Akucs Attila (1956 és 1992 között), Szentirmai Béla (1957 és 1985 között), Gábeli József (1959 és 1989 között), Vágó János (1959 és 1979 között), valamint Ringbauer Zoltán (1961 és 1966 között). A főiskola új szárnyának konferenciatermében emlékülésen idézték fel a technikusi diákéveket. A levezető elnöki teendőket dr. Farkas Péter, a Dunaújvárosi Főiskola nyugállományú intézetigazgatója látta el (1. kép). Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba című versét Nyíri Miklós szavalta el. A költemény utolsó sorait együtt visszhangozta háromszáz ember: „Bár zord a harc, megéri a világ, Ha az ember az marad, ami volt: Nemes, küzdő, szabadlelkű diák.” Harangjátékkal és néma főhajtással emlékeztek elhunyt diáktársaikra és tanáraikra. A Viadana Kamarakórus műsorát követően a technikum dicsőséges múltjába dr. Hanák János nyugállományú főtechnológus repítette vissza hallgatóságát. A Dunaújvárosi Főiskola nyugállományú rektor-helyettese, az Alma Mater Kör elnöke,

1. kép: Az emlékülés levezető elnöki teendőit dr. Farkas Péter látta el

2. kép: A programot szervező emlékbizottság tagjai

dr. Szántó Jenő a főiskola történetének főbb állomásait ismertette. Pintér Lajos gépészmérnök a németországi Tholey-i bencés apátság barokk kapujának tervezési is kivitelezési munkáit fotókkal és filmmel mutatta be. Az iskola egykori diákja felkérésre készítette el a barokk kapu tervét. Az ülésen részt vett dr. Roósz András, aki öntő technikusként végzett 1963-ban, s jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a magyar űranyagtudományi, technológiai programok irányítója. A technikum jubileuma számvetésre késztette a szervezőket: a Kerpely Kohó- és Gépipari Technikum 1953 és 1972 között 1600 technikust adott a magyar iparnak, nappali, esti és levelező tagozaton folyó kohász, gépész és öntő képzésben. Az emlékülést követően osztálytalálkozókon ültek újra iskolapadba az egykori diákok. Este terített asztal mellett folytak a visszaemlékezések, zenéről a szintén Kerpely-s Molnár Ágoston, alias Potyó vezette zenekar gondoskodott. A találkozót szervező emlékbizottság vezetője: Andrási Miklós, titkára: Nyíri Miklós, tagjai: Szabóné Sánta Anna, dr. Hanák János, dr. Farkas Péter, Szaksz Ferenc (2. kép). A rendezvény fővédnöke: Cserna Gábor, Dunaújváros Megyei Jogú Város polgármestere, valamint dr. András István, a Dunaújvárosi Főiskola rektora volt. A jelenlévők nem távoztak üres kézzel, megkapták az erre az alkalomra szerkesztett „60 éves a kohászati oktatás Dunaújvárosban” című két részből álló DVD-t.

* Szente Tünde rovatvezetõ

108


Horváth Ákos, Verő Balázs *

Pikkelymentesen zománcozható hidegen hengerelt lemezek gyártása a Dunaferrben Az acélfeldolgozói követelményeknek a Dunaferr Dunai Vasmű mindig igyekezett megfelelni. A gyártásfejlesztések eredményeit gyártmányfejlesztések követték. A zománcozható hidegen hengerelt lemezgyártásnál a gyártásfejlesztés után teljesen új szemléletű gyártástechnológia vált szükségessé. A Dunaferr és a termékfejlesztésben résztvevők méltán lehetnek büszkék az új, korszerű technológia kifejlesztésére, szabadalmaztatására. A zománcozható lemez ma is kiváló terméke a Dunaferrnek.

Dunaferr Danube Ironworks has been always standing for meeting the steel processing requirements. The results of product developments have been followed by product developments. At the enamelable cold rolled sheet production after the product development a production engineering of completely new approach was needed. Dunaferr and the participants in the product development can worthily be proud for developing and patenting the new, up-to-date technology. The enamelable sheet is even today an outstanding product of Dunaferr.

Bevezetés, a gyártmányfejlesztés rövid leírása

A zománcozási technológia rövid ismertetése (8)

A Dunaferrben kezdetektől a folyamatos gyártmányfejlesztés eredménye minden esetben a termék és minőségfejlesztés volt. A kétoldalon zománcozható hidegen hengerelt lemezek gyártása esetén azonban a metallurgiai technológiaváltást követő minőségjavulás a zománcozhatóság romlását okozta. A folyamatos öntés megvalósítása előtt a tuskóöntésű csillapítatlan és félig csillapított hidegen hengerelt lágyacél lemezek pikkelymentesen zománcozhatók voltak metallurgiai és hengerléstechnológiai külön előírások nélkül. 1973 után a folyamatos öntés bevezetésével egy ideig sem jelentkezett a zománcozhatóság romlása. Egészen a ’90-es évekig a folyamatosan öntött lágyacélok Al-mal és Si-mal gyengén csillapítottak voltak. Az acélmetallurgia jelentős változása és minőségi javulása (LD konverter, üstmetallurgia, FAM fejlesztés) csökkentette az acélok zárvány és gáztartalmát. Az acélok tisztaságának javulásával romlott a zománcozhatóság, megjelentek a pikkelyek, a zománclepattogzások. A zománcozhatóság helyreállítására a Vasipari Kutatóintézettel, a Miskolci Egyetemmel, és a Dunaújvárosi Főiskolával, valamint a zománcozó cégekkel közös nagyszabású kutatómunka indult meg. A többéves kutatómunka eredményeként 1984. III. negyedévétől megszűnt a zománcpikkely felületi hiba a kétoldalon zománcozott alkatrészeknél is a zománcozó üzemekben (2). A zománcozhatóság megítélésére kifejlesztésre került a lemezek hidrogénátbocsájtó képességét megítélő módszer és mérő készülék (4, 5). Az egyes zománcozó üzemeknél a technológiai sajátosságaikat a felhasználó és a Dunaferr közötti megállapodásban. Műszaki feltételben került rögzítésre, majd a gyártás egységes szabványosítására is sor került vállalati szabványban (14). A’90-es évek elejétől az Al-mal és Si-mal gyengén csillapított acélokat az Al-mal csillapított acélok teljes körűen felváltották. A gyártás és minősítés megfelel az MSZ EN 10209:2000 szabványnak. A termékfejlesztés következő állomása az FeP13B – hideglemezként DC04 EKB – minőség a bórötvözésű zománcozható lemez volt. (9)

Azoknak akik az ’80-as évek elején nem csináltál végig a zománcozási kísérleteket. A zománc alapanyagát zománcfrittnek nevezik, amelyhez már csak vizet kell önteni felhasználás előtt. A zománc és az acéllemez közötti kötés kialakulásához kobalt vagy nikkel vegyületet alkalmaznak. A zománcozás kétrétegű, alapzománcból és fedőzománcból áll. Az alapzománc átmeneti rugalmas réteget képez a fedőzománc és a munkadarab között. A hidegen hengerelt IF acélokat és a bórötvözésű lágyacélokat lehet egyrétegű direkt fehér zománccal bevonni. A munkadarab előkészítése a zománcozáshoz: — felületi szennyeződések eltávolítása, — pácolás a felület aktiválása a jó zománckötések kialakítása céljából (nem a revétlenítés a cél, mert reve már itt nincs), — nikkelezés – az egyrétegű direkt zománcozás esetén alkalmazzák a zománckötés kialakításához. A zománcfritt felvitelére többféle eljárást dolgoztak ki a zománcozandó alkatrésztől függően. A zománcozás ritkán a munkadarab egyik oldalán történik, de a kétoldali zománcozás az elterjedtebb, ezt ismertetjük, mert ez okozta a kezdeti zománcozási problémákat. A zománcfritt beégetésének folyamata a következő: — A beégetés előtt szárítás 80-120 °C-on, a zománcrétegben lévő nagymennyiségű víz eltávolítására. — A beégetés 800-850 °C-on. (Először az alapzománc, majd a fedőzománc beégetése történik. A direkt fehér zománcozásnál egyszeri beégetést alkalmaznak.) Ma már létezik olyan zománcozási technológia is, ahol az alap- és a fedőzománcot egyszerre égetik be, ezt tekinti ma a világ a legkorszerűbb eljárásnak. A kétoldali zománc beégetésekor a zománcfritt kötött vizéből a munkadarabbal érintkező részeken a hidrogén

* Dr. Horváth Ákos nyugalmazott főmérnök, Borovszky-díjas főtanácsos, ISD Dunaferr Zrt. • Verő Balázs egyetemi tanár, Dunaújvárosi Főiskola


109

az acéllemezbe diffundál, az acélemezben oldódik. A zománcozott munkadarab a zománcfritt beégetése utáni lehűléskor már nem tudja a bediffundált hidrogén teljes mennyiségét oldatban tartani. Az atomos állapotú hidrogén szobahőmérsékleten is jól diffundál az acélban, és ha a zárványok melletti mikroüregekben, diszlokációkban nem tud molekuláris állapotban megkötődni, akkor a fém– zománc határon gyűlik össze, és helyenként olyan nagy feszültségek alakulnak ki, hogy a zománcot ledobja. Ez a zománcpikkely.

Vas és a hidrogén kölcsönhatása (1, 2, 3, 6, 7, 10, 12) A zománcozott lemezeken, készülékeken a halpikkelyre emlékeztető leválások, röviden pikkelyesedés előidézője az alaplemez és a zománc határfelületén megjelenő hidrogén. A vas és a hidrogén kölcsönhatása lényegében két jelenséggel kapcsolatos, az egyik a hidrogénnek a vasban való oldhatósága, a másik a hidrogén diffúziója. Az atomos hidrogén a mikroüregekben molekulákká rekombinálódik, megkötődik, diffúzióra a továbbiakban alkalmatlan. A hidrogén atomoknak az a része, amelyek a mikroüregekben nem kötődtek meg a felületre vándorolnak és a halpikkelyességet okozzák. A pikkelyleválás a zománcozást követő több hét múlva is lehetséges a zománcüzemi szakemberek beszámolója alapján. A kutatók kiderítették, hogy az acéllemez lényegesen több hidrogént képes megkötni, magukba zárni, mint ami elméletileg tartható lenne. Ezt az eltérést az acéllemez belső szerkezete okozza. Nagymennyiségű hidrogén tárolódhat a nemfémes zárványok körüli mikroüregekben, belső hibahelyeken, diszlokációk és szemcsehatárok mentén. Ezeket hidrogéncsapdáknak nevezzük. A csapdák által megkötött hidrogén a diffúziós folyamat szempontjából mozgásképtelennek tekinthető. A csillapítatlan és félig csillapított tuskóöntésű acél oxigén tartalma 300 ppm feletti, a folyamatos öntésű Si-mal és Al-mal gyengén csillapított acélokra legfeljebb 200 ppm oxigén tartalom, a jelenleg gyártott Al-mal csillapított acélok 50 ppm alatti oxigén tartalommal rendelkeznek. A 300 ppm oxigéntartalom mellett kialakuló oxidzárványok mentén kialakuló üregek megfelelő hidrogéncsapdát képeztek. Az oxigéntartalom csökkenésével a hiányzó oxidzárványokat kell pótolni. A folyamatos öntésű Si-mal és Al-mal gyengén csillapított acélok esetében a hidrogéncsapdák tudatos létrehozásával a melegszalagot 770 °C-on csévélve a tekercs hosszú ideig lesz T1 hőmérséklet felett, akkor C3 összetételű ferrit és C4 összetételű ausztenit keletkezik, amely átalakul a vas és cementit eutektoidjává, míg a folyamatos lehűlés esetén C1 ferrit és C2 lemezes perlit alakul ki. A T1 hőmérsékletről végrehajtott lépcsős lehűlés során a tercier cementit a perlit karbidrögein válik ki. Az Al-mal csillapított acélok esetében 730 °C-os csévélési hőmérsékletet alkalmaznak. Itt természetesen AlN is kiválik, amely rontja az alakíthatóságot. A gyengén csillapított acélok esetében a 770 °C-os csévélési hőmérséklet jelentősen javítja a melegszalag alakíthatóságát. A karbidrögök kialakulásának fémtani ábrázolását az 1. ábra mutatja. A ferrit szemcsehatárai mentén masszív cementit két lépésben jön létre:

110

1. ábra: A masszív karbidok kialakulásának fémtani alapja (1) — cementit csiráinak megjelenése az ausztenit-ferrit határon, — ausztenit elszegényedése karbonra nézve és átalakulása ferritté. Ezt a folyamatot mutatja be a 2. ábra. A folyamat elsősorban a nagy nyújtottságú ausztenitkrisztallitokban játszódik le (6). A 3. és a 4. ábrákon a 70%-os alakítás hatására az összetöredezett sorokba rendeződött karbidok jelentős hidrogén csapdákat alkotnak. Az alakított masszív karbidok és zárványok melletti mikroüregek kialakulását szemlélteti az 5. ábra. A hidrogéncsapdákban felgyűlt hidrogént mutatja a 6. ábra. Az alakváltozás közben létrejövő diszlokációkban is hidrogéncsapdák jönnek létre, de ezek nagy része a

2. ábra: Nyújtott ausztenitszemcse menti masszív karbidképződés lépései (6)


3. ábra: 70%-os alakítás hatására magnyúlt ferritszemcsék és összetöredezett karbidok (12)

6. ábra: A hidrogéncsapdákban felgyűlt hidrogénmolekulákat (3)

4. ábra: Töredezett karbidok 70%-os alakítása (3)

7. ábra: Diszlokációk hidrogénfelvevő képessége képlékeny alakítás után (7) hideghengerlést követő hőkezelés, valamint a dresszírozást követő zománcbeégetés során leépül. A 7. ábra a diszlokációk hidrogénmegörző képességét mutatja még a hőkezelés előtt. A kísérletek alapján az Al-mal és Si-mal gyengén csillapított acélok esetében az oxidzárványok pótlására kialakítandó masszív karbidokat 770 ±15 °C csévélési hőmérséklet és lassú hűlés biztosítja (8. ábra). Az Al-mal csillapított acélok esetében a csévélési hőmérséklet 730 ±15 °C.

Hidrogénáteresztő képesség mérése (3, 4, 5, 7, 8)

5. ábra: Mikroüregek kialakulása a zárványok körül (7)


A lemezen a hidrogén áthaladási ideje a minősítés alapja. A mérő készüléket a Dunaferr fejlesztette ki. A készülékbe behelyezett mintalemez egyik oldalán elektrokémiai módszerrel atomos hidrogént állítanak elő és mérik azt az időt, ami a hidrogén buborék másik oldalon történő megjelenéséig eltelik. Ezt az időt t0 értéknek nevezik. A kétoldali zománcozáshoz szükséges t0 érték alaposan előkészített kísérletekkel került meghatározásra. A megfelelő t0 érték-

111

8. ábra: Csévélési hőmérséklet – t0 öszefüggés (2)

9. ábra: A hidrogén áthatolási idejének mérésére kifejlesztett készülék (8)

112


kel kiszállított lemezekkel zománcozási probléma nem volt. Az MSZ EN 10209 szabvány szerint a „halpikkelyállóság” megfelelő értékének számítása a hidrogénáteresztő képesség vizsgálat alapján: t0 TH= ——  6,7 h2 A 9. ábra a Dunaferrben kifejlesztett vizsgáló berendezés vázlatát mutatja be, a 10. ábra a hidrogén áthatolási idejének meghatározását mutatja be az MSZ EN 10209:2000 szerint.

10. ábra: A hidrogén áthatolási idejének (t0) mérése, Jnorm: hidrogénkoncentráció (7)

11. ábra: A lemezen áthatoló hidrogénmolekulák (3)


A BAYATI-ban az eisenhüttenstadti kollégáikkal közösen fejlesztették ki a DIPERMET-H készüléket a hidrogén áthatolási idejének a meghatározására, a készülék CE-minősítést kapott a német zománcozási egyesület tanúsítása alapján. A lemezeken áthatoló hidrogén molekulákat mutatja be a 11. ábra.

Elért eredmények, jelenlegi helyzet (8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16) Az FeP13B márkajelzésű melegen hengerelt terméket először egy zománcozható hidegen hengerelt lemezt gyártó olasz cég rendelésére gyártotta a Dunaferr Acélművek Kft., majd cseh Frydek-Mistek részére még abban az évben. A kedvező visszajelzések alapján a DWA Hideghengerművel közös fejlesztés alapján hideglemezként is a Dunaferr zománcozható terméke lett (DC04EK B). A hidegen hengerelt lemezek zománcozhatósági tulajdonságaival a zománcipari cégek teljesen elégedettek voltak. Melegen hengerelt állapotban egyoldali zománcozásra, hidegen hengerelt állapotban azonban még egyrétegű direkt zománcozásra is alkalmas (10). A termék leírását vállalati szabvány tartalmazza (14). A hazai felhasználók javaslatára a termék 1997. évben az INDUSTRIA ’97 szakvásár NAGYDÍJÁT nyerte el. A jó minőség eredményeként a folyamatosan növekvő felhasználás 2003-ban a hidegen hengerelt terméket a Magyar Minőség Társaság és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a felhasználók javaslatára a Magyar Minőség Háza díjjal tüntette ki (9). A bórtartalmú acélok az USA-ban a II. világháború alatt terjedtek el az ötvözők megtakarítása céljából. A bór intersztíciósan oldódik, de vegyületként is megköthető. Legnagyobb az affinitása az oxigénhez és a nitrogénhez, vegyületet alkot a vassal és a karbonnal. Attól függően, hogy az ötvözés célja mi, a bór oldott vagy kötött állapotban hasznosul (13). Nagyszilárdságú acélok gyártásakor, betétedzéskor azt kívánjuk, hogy a bór csak oldott állapotban hasznosuljon, ezért a folyékony fürdőt oxigénteleníteni és nitrogénteleníteni kell stabil nitridképzőkkel, mint a Ti és a Zr. Ilyenek a kopásálló acélok, boronatárcsa és ekekormánylemez alapanyaga (16). Ha az akarjuk, hogy a lemezben BCN váljon ki, csökkentve a ferrit karbontartalmát, és a bór kötött állapotban az acélfürdő erősen stabil nitridképző elemeket nem tartalmazhat. Ez a lágyacélok esetében a vákuumozott IF acélokéhoz hasonló mechanikai tulajdonságokat biztosít, jól zománcozható (9). Ennél a minőségnél a hidrogéncsapdákat nem a masszív karbidok képezik, hanem a nitridek, BN-, BCN- és AlN-kiválások. A kiválásokat szemlélteti a 12. ábra. Ezeknél az acéloknál a hidrogénátbocsájtó képesség vizsgálata nem ad kellő információt, viszont az a tapasztalat, ha a gyártás megfelelő az egyrétegű zománcozhatóság biztos. Tudomásunk szerint a hulladékkal akaratlanul bevitt nitridképző elemek miatt ennek a minőségnek a gyártása jelenleg szünetel. A témakörben irodalmat nem találtunk, viszont a Dunaferr bőséges gyártási tapasztalattal rendelkezik, amely lehetőséget ad a további kutatómunkára.

113

Irodalomjegyzék 1.

2.

3. 4.

12. ábra: FeP13B(DC04 EK B)-minőségnél a BCN-kiválások (9)

5.

Az IF-acélok zománcozhatóságát is vizsgálta a Dunaferr Innovációs Menedzsment egy kutatási program keretében (10). A korszerű acélok között a zománcozott termékek felhasználása is terjed a háztartási készülékek mellett egyéb korrózióvédő felhasználásoknál, pl.: az építőipari gépészeti berendezéseknél (11).

6.

7. 8. 9. 10.

11. 12.

13. 14.

15. 16.

114

Dr. Verő Balázs, Fauszt Anna, Gyüre László, Horváth Ákos, Szücs Lajos, Dr. Hanák János: A vas és a hidrogén kölcsönhatása. A pikkelyesedésre nem hajlamos acéllemez gyártásának elméleti háttere – BKL Kohászat 119. évf. 7-8.szám, 1986. július-augusztus. Hanák J. – Szűcs L. – Verő B.- Makray T. – Horváth Á. – Bozsó I. – Réti V. – Kőhalmi K.: Pikkelymentes, veszteség nélkül direkt zománcozható acéllemez és eljárás az előállítására. 192 670. P.20.450/1987/5. számú találmány. NME Kohó- és Fémipari Főiskolai Kar Alakítástechnológiai Tanszék: Hidrogén áthaladásának vizsgálata acél finomlemezekben – Zárójelentés Dunaújváros 1988. Vasipari Kutató és Fejlesztő Vállalat Fémtani Osztály: Módszer kidolgozása a DZ lemez hidrogénátbocsájtó képességének előzetes minősítésére a melegen hengerelt szalag minősítése alapján – Kutatásjelentés 1989. Kalmár Elemér: Acéllemezek hidrogénáteresztő-képességi vizsgálata az acélminőség tükrében – BKL Kohászat 124. évf. 11-12.szám, 1991. november-december. Verő Balázs, Takács Sándorné, Fauszt Anna: Egy kevéssé ismert szövetelem: a masszív karbid és jelentősége a zománcozható lemezek szempontjából(I) – BKL Kohászat 124. évf. 11-12. szám, 1991. november-december. Dr Verő Balázs: A pikkelyesedésre nem hajlamos acéllemezek gyártástechnológiájának fémtani háttere – Doktori értekezés Budapest 1994. Tóth Lajos: Hideghengerléssel előállított, zománcozási célra alkalmas acél szélesszalagok gyártástechnológiájának továbbfejlesztése – Diplomaterv Miskolci Egyetem 2002. Dr Horváth Ákos: 2003-ban Magyar Minőség Háza Díjas termék az FeP13B zománcozható, melegen és hidegen hengerelt acéllemez – DMGK 2004/1. szám. Dénes Éva, Horváth Tamás, Kőszegi Szilvia, Szabados Ottó, Verő Balázs, Zsámbok Dénes: Zománcozási célra alkalmas acélok átfogó jellemzése, jelenlegi helyzete és jövőkép – DMGK 2004/2. szám. Dénes Éva, Fülöp Zsoltné: Húzott bojlercső kiváltása hosszvarratos zománcozható acélcsővel – DMGK 2005/2. szám. Fábián Enikő Réka: Kis karbontartalmú, ötvözetlen, alumíniummal csillapított acélok szövetszerkezetének és deformációjának hatása az acél és hidrogén kölcsönhatására – PhD értekezés 2012. Németh Emil: Acélok és nem vasfémek hőkezelése a gyártástechnológiában – Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1981. Hidrogén átbocsájtó képességgel jellemzett lágyacél finomlemez zománcozási célra témájú műszaki feltételek és vállalati szabványok első kiadásai: - DVMF 048-85. M2H BZ, K2H BZ Bonyhád, - DVMF 049-85. M2H LZ, K2H LZ Lampart, - DVMF 050-85. M2H TZ, K2H TZ SVT, - DVMF 051-85. M2H EZ Elekthermax Pápa, - DVMF 052-87. Hidegen hengerelt szalag forróvíztároló tartályhoz FT 2H, HIM, - DVSZ 3-87. Hidegen hengerelt finomlemez és szalagzománcozási célra, - DASZ 206:1997. FeP13B Melegen és hidegen hengerelt állapotban zománcozható acéllemez. MSZ EN 10209:2000 DASZ 200:1996


Móger Róbert, Titz Imre, Cseh Ferenc, Gönczi Pál *

A nagyolvasztói fúvóformák élettartam-növelése (ExTuL-projekt) Beszámoló a projekt felénél

Az Európai Bizottság által alapított Szén és Acél Kutatási Alap (RFCS) által támogatott ExTuL-projektben a német, osztrák acélipari szereplőkön kívül az ISD Dunaferr Zrt. is részt vesz. A projekt a nagyolvasztói fúvóformák meghibásodásával, azok csökkentési lehetőségeivel foglalkozik. A végső cél az, hogy a projektben végzett kutatómunka eredményeként a fúvóforma meghibásodások legalább 20%-kal csökkenjenek. A projekt kezdeti lépéseiről az előző évben ezen lap hasábjain (2012/3-as szám) már beszámoltunk. A jelen cikkünkben az azóta eltelt időszak feladatait, eredményeit foglaljuk össze.

In the ExTuL project subsidized by the Research Fund for Coal and Steel (RFCS) that was founded by the European Committee, beside German and Austrian steel participants also ISD Dunaferr Co. Ltd. takes part. The project deals with the failure of blast furnace tuyères and the decrease possibilities of the failures. As the result of research work done in the project the final aim is to decrease the tuyère failures with at least 20%. The initial steps of the project were already presented the previous year in the columns of this journal (number 2012/3). In the present article we summarize the tasks and results of the period passed since then.

1. ábra: A II. sz. nagyolvasztó profilja és fúvószerelvény elrendezése [1] * Móger Róbert metallurgiafejlesztési főosztályvezető, Technológiai Igazgatóság, ISD Dunaferr Zrt. • Titz Imre termelésvezető, Nagyolvasztómű, ISD Dunaferr Zrt. • Cseh Ferenc gyárvezető, Nagyolvasztómű, ISD Dunaferr Zrt. • Gönczi Pál szakértő, Technológiai Igazgatóság, ISD Dunaferr Zrt.


115

Bevezetés Az 1. ábrán a nagyolvasztó, ill. a nagyolvasztói fúvószerelvények felépítése látható. A fúvóforma a berendezés alsó - medence - részében található, melynek orr-része 350 mm-rel túlnyúlik a nagyolvasztó falazatán. Feladata, hogy a nagyhőmérsékletű (1000-1100 °C), nagynyomású (max. 2,5 bar túlnyomás) forrószelet a nagyolvasztóba jutassa, biztosítva az ott található koksz égéséhez szükséges oxigént. A nagyolvasztói medence ezen részében 2000 °C-ot meghaladó hőmérséklet uralkodik. A fúvóformák nagytisztaságú, magas hővezetési tényezőjű rézből készülnek, ami biztosítja a fúvóformák megfelelő üzembiztonságát, de a fúvóformák valamilyen okbóli meghibásodásakor a hűtővíz bejuthat a nagyolvasztóba. Ekkor a fúvóformát a lehető legrövidebb időn belül ki kell cserélni. A fúvóformák cseréje állásidővel jár, ami termeléskiesést okoz, valamint kokszfelhasználás növekedést, és ez utóbbi következtében a CO2-kibocsátás is megnő. Az alábbiakban a projekt különböző részterületein végzett tevékenységeket, ill. az elért eredményeket mutatjuk be.

1. Adatbázis-elemzés Fúvóforma-sérülések vizsgálata A projekt kezdetétől és az azt megelőzően gyűjtött adatok alapján különböző fúvóforma-kiégéssel kapcsolatos statisztikai vizsgálatokat végeztünk. Ezek közül mutatunk be néhányat az alábbiakban. A 2. ábra a vizsgált nagyolvasztó valamennyi fúvóforma cseréjét összesíti, külön megjelenítve a sérült fúvóformák számát.

2. ábra: A fúvóforma-cserék száma az ISD Dunaferr Zrt. II. sz. nagyolvasztójánál Előfordul bizonyos esetekben, hogy a fúvóformát nem annak sérülése miatt, hanem egy hozzá kapcsolódó másik szerelvény – formaszekrény vagy szekrénykeret – cseréje miatt kell kivenni a kohóból. Ezek a fúvóforma-cserék az egyéb kategóriába kerültek. A fenti ábra alapján az mondható, hogy a 2011-es évben kiugróan sok volt a fúvóforma-meghibásodás (33 db), és ennek döntő része formakiégés volt (28 db). A legkevesebb formacsere 2009-ben volt (13 db), s ezen belül a kiégések száma 2012-ben volt a legalacsonyabb (10 db). A vizsgált időszakban összesen 151 db fúvóforma-cserét hajtottak végre, melyből 102 db-ot kiégés indokolt. Ez a

116

teljes fúvóforma-cserék 67,5%-a. Az átlagtól való jelentős eltérést 2008-ban, 2010-ben és 2012-ben tapasztalhattunk, mikor alig több mint a forma cserék fele volt csak kiégéssel magyarázható. A legnagyobb részarányú fúvóformameghibásodás – az összes cseréhez viszonyítva – 2009-ben és 2011-ben volt, amikor közel 85%-os hányadot tettek ki a kiégett formák. Az ezekkel kapcsolatos információkat mutatja a 3. ábra.

3. ábra: A kiégett fúvóformák aránya az összes formacseréhez viszonyítva a II. sz. nagyolvasztónál A 4. ábrán 2006-tól ábrázoltuk az egyes fúvóformapozíciókhoz tartozó legrövidebb, leghosszabb és átlagos élettartamot. A diagram kizárólag azon fúvóformákat mutatja, melyeket valamilyen sérülés miatt kellett eltávolítani a nagyolvasztóból. Látványos, hogy a 16 fúvóformából 11-nél – közel 70%-nál – előfordult, hogy több mint 500 napig üzemelt anélkül, hogy cserére szorult volna. Az 1-es és a 6-os számú fúvóforma élettartama szignifikánsan eltér a többi fúvóformáétól. Az említett 2 db fúvóforma 1000 nap feletti értékekkel rendelkeznek. A 6-os számú formánál jelentkezik a maximum 1111 nappal (több mint 3 év). Mindamellett, hogy az összes fúvóforma – kizárólag a kiégésekhez köthető – átlagos élettartama a közel 7 évet átölelő időszakban 313 nap, fontos megjegyezni, hogy a 16-ból 11 fúvóformánál előfordult 60 napot meg nem haladó üzemidő is. Az értékek tehát jelentős szórást mutatnak. A rendkívül nagy időbeli különbségek arra engednek következtetni, hogy bizonyos üzemi tényezők, a megszokottól eltérő paraméterek, vagy egyéb a fúvóformákhoz köthető jellemzők befolyással vannak azok üzemmenetére, és ha feltárjuk ezen sérülések okait s azok mechanizmusát, a szükséges megelőző lépésekkel növelhető az élettartamuk, s ezáltal a nagyolvasztó termelékenysége. Az 5. ábrán az egyes fúvóforma-pozíciók szerint került ábrázolásra az összes fúvóforma-cserék száma és a sérülésből adódó cserék száma is. Alapvetően megállapítható, hogy zömében a 10-13-ig terjedő pozícióban volt a legtöbb cserére példa. A 15-ös forma 12 db fúvóforma-cserével az élmezőnybe tartozik, ráadásul ebből 10 db-ot sérülés miatt kellett végrehajtani. Figyelemre méltó, hogy szomszédos „társai” produkálták a minimum értékeket az adott időszakban. Ezen kívül, a helyenkénti megoszlás nem mutat különösebb frekventált irányt a sérülésekkel kapcsolatosan. A nagyolvasztóból eltávolított hibás formákon tapasztalható sérülés jellege szerint alapvetően kétféle hibatípus kerül feljegyezésre: — a felületen látható repedés (23%), illetve — pontszerű, vagy bizonyos esetekben nagyobb méretű lyukak, bemaródások (77%). Az adatokból az látszik, hogy főként lyukszerű hibák keletkeznek a fúvóformán, így azok vizsgálatára kell koncentrálni. Ahogy a fenti számokból látható, a meg-


4. ábra: Az ISD Dunaferr Zrt. II. sz. nagyolvasztó sérült fúvóformáinak üzemidő diagramja (2006.01.01 – 2012.12.31.) hibásodások több mint háromnegyedét ez a típusú hiba jellemzi. A nagyolvasztói fúvóformák a medence felső síkjában 350 mm-re túlnyúlnak a falazaton. Ennek következtében a szerelvényeken keletkező sérülések a hiba helyét illetően nem csak az orr-részt érintik, de a palást is a veszélyeztetett zónához tartozik. Ilyen módon a sérülések helyét három csoportra oszthatjuk: — orr, — külső palást, — belső palást.

5. ábra: A II. sz. nagyolvasztó fúvóforma-cseréinek száma fúvóforma-pozíciók szerint (2006.01.01 – 2012.12.31.)

6. ábra: A fúvóforma-sérülések megoszlása a hiba helye szerint (2006.01.01.-2012.12.31.)


A fenti csoportosításnak megfelelően láthatók a fúvóforma-kiégések megoszlása a 6. ábrán. Az érintett három terület közül kimagasló értéket mutat a fúvóforma orr-része, mivel a sérülések több mint kétharmada ezen a részen következett be. Az esetek 22%-ában a külső palástot érte „támadás”, s a legkevesebb – de nem elhanyagolható – arányban a forma belső részén található palást volt a kiégés okozója. Ennek figyelembevételével az orr-ész sérüléseire is külön statisztika készült, mely a terület feltérképezésével mutat rá egyes frekventált előfordulási helyre a hibák kiindulópontját illetően. A 7. a) és b) ábra szemből ábrázolja a fúvóforma orr-részét 12 részre („órára”) felosztva (a vonatkozó feljegyzések ilyen módon tájolják a sérült részek irányát). A 7. a) ábrában a nagyobb számú meghibásodásokat a sötétebb területek jelzik. Az ábrák nyújtotta elsődleges információ, hogy a fúvóforma orr-részének alsó területe – 6 óra irányában – a legjellemzőbb (közel a sérülések negyede) hibaforrás. Az orr felső részén ugyancsak sérülékeny a többi irányhoz viszonyítva. Az orr oldalsó részeinek meghibásodása nem mondható jellemzőnek. Ugyan 9 óra irányában némileg nagyobb értéket olvashatunk, ám ez adódhat abból a tényből, hogy a dokumentált feljegyzések sok esetben nem kizárólag egy tájolási irányra utalnak. Ugyanis nagyobb területet felölelő sérülések esetén – pl. a 6-tól 9 óráig terje-

117

8. ábra: A fúvóformák sérüléseinek összesített diagramja (2006.01.01.-2012.12.31.) Az előzőekben tárgyaltak alapján a fúvóforma-meghibásodások módjaival és gyakoriságával kapcsolatban az állapítható meg, hogy: — a sérüléseket legnagyobb arányban a lyukszerű hibák okozzák; — a fúvóforma egészét (a belső, külső palást és orr-rész) tekintve a felső részben jelentkező sérülések száma a legtöbb, — a legtöbb hiba a fúvóforma orr-részének alsó területén mutatkozik, melyek kizárólag lyukszerűek, — az alsó területeket érintő hibák kizárólag az orr-részen jelentkeznek, a palástnak sem a belső sem a külső részén nem tapasztalható; — a repedésből eredő kiégések – egy esetet kivéve – csak a felső régióban tapasztalhatók, de azok közel azonos arányban fordulnak elő mind a külső és belső paláston, mind az orr-részen; — a legcsekélyebb hiba előfordulás a belső paláston tapasztalható, ahol lényegében csak a felső részén jelentkezett kismértékű sérülés.

7. a) ábra: A fúvóformák orr-részének meghibásodása a sérülés helye szerint (db)

dő résznél – nem állapítható meg egyértelműen, hogy hol kezdődött el a sérülés. A fúvóforma egészét tekintve, attól függően, hogy milyen irányból keletkezett a meghibásodás, megkülönböztetünk alsó, felső és oldalsó helyzetet. Az elvégzett vizsgálatok alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a formákra ható fizikai és kémiai terhelések, melyek kiégésüket eredményezik, elsősorban a fúvóforma felső részéhez köthetők. A formák meghibásodásának több mint fele (54%) ezen a helyen mutatkozott, de jelentős (31%) mértékben keletkeztek az alsó területen is. Az oldalirányú sérülések nem mondhatók jellemzőnek (15%). A fúvóforma-sérüléseket az előzőekben külön-külön szempontok alapján vizsgáltuk, ezek azonban egy komplex rendszert alkotnak, melyek összesítését a 8. ábra mutatja.

A fúvóformahűtővíz-adatok elemzése A projekt keretében a fúvóformák hűtővíz-rendszerébe indukciós áramlásmérőket, valamint hőelemeket építettünk be, és az általuk szolgáltatott adatok értékes információkkal szolgáltak a fúvóformák állapotáról. Vizsgáltuk a fúvóformák hűtővízzel eltávozó hőmennyiségek átlagos értékétől való eltéréseket. A 9. ábrán látható, hogy milyen mértékben változott az említett paraméter egy kohóállást követően. A baloldali függőleges tengelyen látható a 2-es és az 5-ös fúvóforma esetében a hűtővízzel eltávozó hőmennyiség. A jobboldali függőleges tengely a fúvószél-mennyiséget mutatja. A grafikonokban látható törések a kohóállásokat jelentenek. A második kohóállás alatt a nevezett fúvóformákat kitisztították az abban lévő megdermedt salaktól. A nagyolvasztó indítását követően a hűtővízzel távozó hőmennyiség ugrásszerű növekedése következett be. Ezek alapján az mondható, hogy a fúvóformák hűtővízzel eltávozó hőmennyisége jól jellemzi a fúvóforma szabad keresztmetszetét. Abban az esetben, ha a fúvóformába salak kerül, a fúvóforma hűtővízzel eltávozó hőmennyiség mértéke csökken. A fúvóformák be- és kimenő vízmennyiségeit is vizsgáltuk a fúvóformák sérülésével kapcsolatosan. A 10. ábrán jól látható, hogy a kohó leállítása előtt 8 órával a fúvóforma be- és kimenő vízmennyiség-különbsége között jelentős mértékű ingadozása következett be. Ez arra utalt, hogy a fúvóformák megsérültek, és így a hűtővíz a kohóba áramlik.

118


7. b) ábra: A fúvóformák orr-részének meghibásodása a sérülés helye szerint (%)

9. ábra: A hűtővízzel eltávozó hőmennyiség a 2-es és 5-ös formák esetében

10. ábra: Az 5-ös és 7-es fúvóforma hűtővízmennyiség-különbségének alakulása


119

A nagyolvasztót leállították, kicserélték a fúvóformákat, melyek valóban hibásnak bizonyultak. Az egyik sérült fúvóforma orr-részét mutatja a 11. ábra. Mindezek alapján az mondható, hogy a fúvóforma hűtővízmennyiségének különbségvizsgálata egy alkalmas eszköz arra, hogy a fúvóforma sérülését jelezze.

Hűtővízzel elvont napi hőmennyiségértékek vizsgálata Megvizsgáltuk azt, hogy az egyes fúvóformák esetében milyen mértékű a hűtővízzel elvont hőmennyiség átlagos értékétől pozitív irányban eltérő esetek aránya (2-szeres és 3-szoros szórásérték fölött). Ezzel lényegében arra kívántunk rávilágítani, hogy az egyes fúvóformáknál előfordul-e a működésük közben valamiféle hő sokk, amely esetleg a fúvóforma-meghibásodását eredményezheti. A statisztikai elemzés eredményét a 13. ábra mutatja. Látható, hogy a 3-szoros szórásértéket meghaladó esetek (sárga színnel jelölve) a 8-as fúvóformánál fordultak elő a legnagyobb arányban. Ez a fúvóforma – köszönhetően az őt ért átlagos szintet jelentősen meghaladó hőterhelésnek – 2012. szeptember 23-án megsérült; és a fúvóformát ki kellett cserélni. A fúvóformát ért kiugróan magas hőterhelési értékek, a mindenkori átlagtól 3-szoros szórásértékkel pozitív irányban eltérő esetek előfordulása, jelzésértékű lehet a fúvóformát ért jelentős károsító hőhatásról.

11. ábra: A II. sz. nagyolvasztóból eltávolított sérült fúvóforma Statisztikai korreláció vizsgálatot végeztünk annak érdekében, hogy meghatározzuk azokat a paramétereket, melyek leginkább befolyásolják a fúvóforma hűtővízzel eltávozó hőmennyiségértékét. A vizsgálat eredménye azt mutatta (12. ábra), hogy erős korrelációs kapcsolat van a hűtővízzel távozó hőmennyiség és a hidegszél-mennyiség között, ami az elégetett koksz mennyiségével függ össze. Azaz minél nagyobb a hidegszél-mennyiség, annál több lesz az elégetett koksz, amely növeli a fúvóforma irányába átadott hőmennyiséget. Hasonlóan szignifikáns összefüggés látszik a hűtővízzel távozó hőmennyiség és az elméleti égéshőmérséklet között, amely nem igényel különösebb magyarázatot.

13. ábra: A fúvóformák hűtővízzel elvont hőmennyisége átlagos hőterhelését jelentősen (2-szer, 2,5-szer és 3-szor) meghaladó esetek aránya

2. A fúvóforma hőátadási viszonyainak modellezése

12. ábra: Korrelációvizsgálat a fúvóforma-hűtővízzel eltávozó hőmennyiség, a hidegszél-mennyiség és az elméleti égéshőmérséklet között (korrelogram)

A projekt koordinátori szerepét betöltő német VDEhBFI kutatóintézet segítségével az ISD Dunaferr Zrt. II. sz. nagyolvasztójában használt fúvóformákra vonatkozóan hőátadási modellvizsgálatot végeztünk. A pontos geometriai kialakítás megrajzolását követően a véges elemek módszer (FEM) alkalmazásával hőátadási folyamatokat modelleztük (14. ábra) a fúvóforma különböző állapotai (sérülésmentes, különböző mértékben sérült) esetében. A modellezéssel meg kívántuk vizsgálni azt, hogy a fúvóforma sérülésekor milyen változások következnek be a nagytisztaságú réz fúvóforma hővezetésében, hogyan változik a fúvóforma különböző rétegeiben a hőmérsékleteloszlás. Ezek az információk a mérőfú-

120


vóforma mérési pontjainak kialakítása miatt releváns adatként szolgáltak. Az ábrán látható, hogy a réz fúvóforma orr-részének felső köríve jóval nagyobb hőmérsékletű, mint az alsó, melynek oka a felső rész fizikai védelme érdekében felhegesztett keményfém (Fe-Cr ötvözet) rosszabb hővezetési tényezőjében keresendő.

14. ábra: Az ISD Dunaferr Zrt. II. sz. nagyolvasztójánál alkalmazott fúvóforma hőátadási modellkísérlet hőmérsékleti térképe

3. A mérőfúvóforma kialakítása, beépítése A mérő-fúvóforma kialakításánál a hőátadási modellezés eredményeiből indultunk ki. A modellkísérlet alapján – a sérült és az ép felületű fúvóforma esetén – a 15. ábrán látható lefutású hőmérsékleteloszlási görbét kaptuk a fúvóforma falvastagsága mentén. Ebből egyértelműen megállapítható, hogy a fúvóforma sérülésekor az egyazon falvastagsághoz tartozó hőmérsékleti értékek magasabbak, mint az ép felületű fúvóforma esetén. Ezek alapján meghatároztuk azokat a falvastagság mélységeket, amelyekben a hőmérséklet értékek különbsége szignifikánsan mutathatják a fúvóforma sérülését. Mindezeket figyelembe véve, a mérőfúvóforma kialakításának tervei úgy készültek el, hogy a hőelemek 5, ill 15 mm mélységben kerültek a fúvóforma orr-részébe. A fúvóforma sérülése esetén a két eltérő mélységű, azonos pozícióban lévő mérési pontban mért hőmérséklet különbségsége – a 16. ábrán látható módon – cca. 150 K. A hőátadás modellezését követően a gyártástervezési és kivitelezési munkálatokat a VDEh-BFI és a fúvóforma gyártója a szintén német Hundt&Weber cég végezte. Az ISD Dunaferr Zrt. részére 2 db mérőfúvóformát gyártottak le, melyek 2013 márciusában érkeztek be a vállalatunkhoz. A beépítéshez szükséges szerelvények beszerzését követően az egyik mérő fúvóformát 2013. júniusában egy TMK alatt építettük be a II. sz. nagyolvasztóba. A mérőfúvóforma orr-részébe beépített hőelemek kialakítását a 16. ábra mutatja.

15. ábra: A mérőfúvóforma mérési pontjainak kialakítása


121

Összefoglalás

16. ábra: A mérőfúvóforma orr-részében elhelyezett hőelemek kialakítása A beépített mérőfúvóforma által biztosított adatok a korábban bemutatott hőátadási modell pontosítására szolgálnak. A mérőeszköz segítségével, olyan a nagyolvasztói fúvóformák élettartamát befolyásoló paraméterek, összefüggések feltárására adódik lehetőség, amelyek ezen projekt nélkül elképzelhetetlenek lettek volna.

A dolgozatunkban az ExTuL-projekt keretében megvizsgáltuk az ISD Dunaferr Zrt. II. sz. nagyolvasztójának fúvóforma sérüléseit kronológiai, beépítési pozíciók szerint valamint a sérülés helye szerint. A fúvóforma egészét (külső és belső palást, orr-rész) tekintve a felső részben jelentkező sérülések száma a legtöbb. A fúvóforma orrrészét külön vizsgálva annak alsó felén mutatkozik a legtöbb hiba, melyek kizárólag lyukszerűek. A projekt keretében beépített hűtővíz-indukciós áramlásmérők felhasználásával megvizsgáltuk a fúvóformák hűtővíz-mérésének adatait is. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a fúvóformák hűtővízzel eltávozó hőmennyisége jól jellemzi a fúvóforma szabad keresztmetszetét. Ezen kívül a fúvóforma hűtővíz-mennyiségének különbségvizsgálata egy alkalmas eszköz arra, hogy a fúvóforma sérülését jelezze. A fúvóformát ért kiugróan magas hőterhelési értékek figyelmeztetnek a fúvóformát ért jelentős károsító hőhatásról. A mérőfúvóforma kialakításához hőátadási modellt készítettünk, mely alapján meghatároztuk a fúvóforma orr-részébe benyúló hőelemek mélységét. A fúvóforma legyártását követően 2013 júniusában a mérő-fúvóforma beépítésre került a II. sz. nagyolvasztóba. Ennek segítségével kívánjuk meghatározni azokat a paramétereket, melyeknek jelentős hatása lehet a fúvóformák kiégésében.

Irodalomjegyzék [1] Farkas Ottó: Nyersvasmetallurgia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. pp 96.

122


Kapás Zsolt *

Munkahelyi egészség és biztonság. Törekvések, célok, eredmények A munkavédelem színvonalával kapcsolatosan úgy vélekednek, hogy ez alapvetően a rendelkezésre álló anyagi erőforrások nagyságától függ. Vannak olyanok is, akik adminisztratív tehernek, kötelezően ellátandó feladatként tekintenek rá, azaz csupán adminisztratív teher. Az ISD Dunaferr Zrt. az elmúlt évtizedekben a munkahelyi egészség és biztonság területén felismerte, hogy az emberi erőforrásokban milyen óriási fejlesztési lehetőségek vannak, hogy a hatásos munkavédelem a versenyképességet nemcsak közvetve, hanem közvetlenül is befolyásoló tényező. A humánerőforrásban rejlő tartalékoknak a kiaknázása érdekében alkotta meg az elmúlt évtizedekben azt a működő munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági, azt a munkahelyi egészségfejlesztési modellt, amelyet a 2013. évben új elem gazdagításával tesz még teljesebbé. Az elért eredmények igazolják az eddigi törekvéseket. Az emberi egészség és biztonság vonatkozásában egyedül elfogadható „0” hiba stratégia magvalósulása felé vezető úton megtett lépésekhez csatlakozik a 2013-ban elindult 5S-program.

1. Bevezető gondolatok Középiskolában a fizika könyvem „Csillagászat” című fejezetében volt található egy emlékezetes fénykép. Egy teljesen fekete négyzetben, valahol középen egy egészen picike fehér pöttyöt lehetet látni. Egy egészen picike fehér foltocskát. A kép aláírása szerint ez egy nagyon távoli égitest volt, amelyet sikerült lencsevégre kapnia a csillagászoknak. Hogy pontosan mi az, hogyan néz ki, mit csinál, milyen összetételű, nos, azt nem tudtuk. Napjainkban a Hubble és a Kepler űrtávcsövek segítségével ma már sokkal többet látunk ezekből az égitestekből. Egészen közelről tekinthetünk bele változó világukba, csodálhatjuk meg szerkezetüket, a felvételek által visszaadott csodálatos színeket. Azaz ma már sokkal, de sokkal többet tudunk róluk, de még mindig nem vagyunk ott. Egy kicsit a munkahelyi egészség és biztonság is ilyen. Sokkal többet tudunk arról, hogy milyennek kellene lennie, hogy milyet szeretnénk, de még nem vagyunk ott. Úton vagyunk.

2. Munkahelyi egészség és biztonság és a „0” hiba stratégia A munkavédelem fogalma, tartalma, célja a mindennapi gazdasági-társadalmi élet szereplői számára nem mindig egyértelmű. Napjainkban sokan és sokféleképpen vélekednek a lehetséges módszereiről, eszköztáráról, a vele elérhető eredményekről.

In connection with the standard of labour protection it is thought that this basically depends on the measure of available material resources. There are some who see it as an administrative burden, a task that must be performed obligatorily, so it is just an administrative burden. ISD Dunaferr Co. Ltd. in the area of occupati onal health and safety in the last decades has recognized that huge development possibilities are in the human resources and the effective labour protection is not only an indirectly but also a directly influencing factor. In order to make a better use of the reserves residing in human resource it has been developed in the last decades that operating model of occupational health protection and safety as well as occupational health development that in 2013 with the introduction of a new element was made even more complete. The results obtained justify the endeavours so far. The “5S” program is connected to the steps done on the road for the realisation of “0” fault strategy solely acceptable in regard to human health and safety.

A munkahelyi egészség és biztonság fókuszában az ember áll. Az emberi élet, az emberi egészség viszonylatában nem tűzhetünk ki mást, mint a „0” hiba stratégia megvalósítását! Ennek elérése roppant nehéz, de folyamatosan kell rá törekedni. Minden nap szükséges lenne feltenni és meg is válaszolni az alapvető kérdést: „Hogyan lehetünk a munkavédelem területén holnap jobbak, mint amilyenek ma vagyunk?” A munkavédelem nem statika. A munkavédelem dinamika, a folyamatos fejlesztés, a folyamatos fejlődés dinamikája. Ezért nem lehet közömbös a munkahelyi egészség és biztonság helyzete és állapota sem a különböző szintű vezetők, sem a beosztott munkakörökben tevékenykedő munkatársak számára. Fontos, hogy tudják, egy szervezetben milyen szerepet kell kapnia, hogyan kell tevékenykednie, kommunikálnia a „munkavédelemnek”. A kérdéskör komplex. A munkát végző embert tevékenysége során számos külső hatás éri. Ezek lehetnek olyan fizikai, kémiai, biológiai, és/vagy pszichés tényezők, amelyek veszélyt jelentenek a munkavállaló egészségére, biztonságára. Ezek a tényezők hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. A hatások együttesen érik a szervezetet, tehát a hatások eredője, esetleges szinergiája terheli meg az emberi szervezet. Fontos, hogy komplex módon kezeljük ezeket a tényezőket, mert az együttes hatásuk esetenként sokkal rombolóbb lehet, mint az egyes hatások egyenkénti következményeinek az összege. A munkavégzés során a szervezetünknek ezekkel a külső tényezőkkel kell sikerrel megvívni a küzdelmet, azaz a munkavégzés során, illetve annak befejezése után is egészségesnek kell maradnunk!

* Kapás Zsolt szakértő, Munka- és Egészségvédelmi Igazgatóság, ISD Dunaferr Zrt.


123

Az egészséggel kapcsolatosan több meghatározás született a szakma képviselői által. Továbbiakban, mi az ún. Antonovsky egészségmodell alapján közelítünk az egészség fogalmához. A modell értelmében az egészséget csak rendszerelméleti keretben értelmezhetjük. Olyan keretben, ahol az ember és környezete közti harmónia, összhang, koherencia élménye az alapvető, amely folyamatos kihívások közepette is biztosítja az egyensúlyt, a harmóniát. A koherencia élmény magában foglalja a sikeres megküzdést, a megbirkózási képességet, emellett bizalmat a külső segítségben, kölcsönösségben, az erős társas támogatásban. Azaz az egészségre, mint sikeres megbirkózási, megküzdési képességre tekintünk. A munkavédelem egyik kulcs feladata, hogy a munkavilágában tevékenykedő embert érő megterhelések és az ezek miatt keletkező egyéni igénybevételek bizonyos határértékek között mozogva biztosítsák azt az optimálishoz közelítő egyensúlyt, amely még a reverzibilis változási folyamatokhoz szükséges (1. ábra). A munkavédelem gyakorlati megvalósulása során a munkát végző ember védelme érdekében használható eszköz a megterhelések megfelelő, a jogszabályok, a szabványok által rögzített (ezek követése önkéntes) keretek között tartása, illetve azok lehetőségek szerinti csökkentése, minimalizálása, valamint az emberi szervezet igénybevehetőségi mértékének, azaz az egyén, valamint a munkahelyi szervezet együttműködésén alapuló egyéni megbirkózási képesség növelése egyaránt. Ez alapján már felsejlik, hogy a munkavédelem a műszaki, munkahelyi környezet, az egyén, az ember tevékenységére, állapotára, valamint a munkahely mint szervezeti támogató és segítő tevékenységére egyaránt figyelemmel, hatással bíró tevékenység. Megterhelés és igénybevétel. Másképpen megfogalmazva: munkabiztonság, munkaegészségügy, munkahelyi egészségfejlesztés. Ezekben a folyamatokban az ISD Dunaferr Zrt. (a továbbiakban Dunaferr) valamennyi munkavállalója érintett, és

lényegi kérdés, hogy valamennyien igényeljék azokat a saját és társaik egészségét és biztonságát érintő információkat, amelyek ismerete nélkül aggályossá válhat az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés mindennapi gyakorlata. Igényeljék a részvételt a kockázatértékelésben, a munkavédelmi tervezési és megvalósítási folyamatokban, hiszen értük van. Nyilvánvaló, ha azok maradnak ki egy rendszer működéséből, kommunikációs köreiből, információiból, akikért maga a munkavédelmi rendszer létrejött, akkor az a rendszer nem lehet megfelelő. A rendszer folyamatos fejlesztése, a ténylegesen „bevonásra került” munkatársi kör bővítése a célok elérés érdekében, azok lényegi mozzanatai a „0” hiba stratégia megvalósításához vezető útnak. Mert még úton vagyunk.

3. A Dunaferr törekvései „0” hiba stratégia megvalósításáért A cég életében a munkavállalók egészségének és biztonságának a kérdése mindig kiemelt jelentőséggel bírt. Az alkalmazott módszerek és technikák azonban folyamatosan változtak, alakultak fejlődtek. A Dunaferr az elmúlt közel két és fél évtizedben folyamatosan a munkahelyi egészség és biztonság, a munkahelyi egészségfejlesztés hazai élvonalában vívott ki és tartott fent magának helyet. Olyan biztonsági, egészségvédelmi egészségfejlesztési tevékenység került megtervezésre és megvalósításra a cégnél, amelyet a szakirodalom méltán említett, illetve említ a jó hazai gyakorlatok között. 3.1. A 90-es évek Az időszak negatív társadalmi és gazdasági környezeti hatásai – pl. a szomszédos országokban dúló háború – jelezték, hogy a piaci pozíció megőrzése, a vevők bizalmának megtartása, fokozása mellett szükséges felkészülni az esetleges keményebb esztendőkre is.

1. ábra: Megterhelés és igénybevétel. (Dr. Kun Zoltán OMKT szakmérnök képzés foglalkozás-egészségügy előadásai alapján)

124


Az egymástól jelentősen eltérő helyzetben ugyanaz a kérdés fogalmazódott meg: hogyan lehet a hatékonyságot tovább növelni, a költségeket tovább csökkenteni? A vállalat felismerte, hogy a gazdasági eredmény fokozásának az egészségvédelem és biztonságtechnika területén számos olyan lehetősége van, amelyek kihasználásával számszerűsíthető gazdasági eredmény realizálható. A betegállomány miatt kiesett munkaerő számának csökkentése, a dolgozók egészségi és fittségi állapotának javítása számszerűsíthető eredményt hoz. Kérdésként merült fel, hogy a stabil és magas színvonalú munkavédelmi tevékenységgel elért biztonsági és egészségi állapot milyen képet mutat és az miként lenne fokozható? A vállalat ezekre a kérdésekre az alábbi első körös válaszokat adta:

• Állapotfelvétel. Szűrések szervezése (kérdőíves szűrés, teletermographiás szűrés, onkológiai szűrés, szilikózis szűrés stb.) • Szociológiai felmérés készítése a munkavállalók egészséggel összefüggő attitűdjeiről • Minden 3 napot elérő betegállományt követő rendkívüli munkaalkalmassági vizsgálatok rendjének kialakítása. • Egészséges életmódra nevelés (programok indítása, kiadványok készítése, rendezvények szervezése) • A krónikus betegségekben szenvedő munkavállalók több mint 20%-nak gondozásba vétele, gondozása. • Járványmegelőző oltási programok tervezése és kivitelezése. Az egészségi állapotfelmérő szűréseken a munkavállalók több mint 65%-a vett részt. A szűrés megdöbbentő eredményt

2. ábra: A Dunaferr munkahelyi biztonsági, egészségvédelmi egészségfejlesztési rendszere az 1990- évek végén


125

hozott. A munkavállalók 12,6%-a bizonyult egészségesnek, rizikófaktoroktól mentesnek. 87,4%-a vagy már beteg vagy rizikófaktorokkal oly mértékben veszélyeztetett, hogy állandó, folyamatos ellenőrzést igényel. A megszűrt dolgozók közel 60%-ának gyulladásos góc található az állkapcsában. Rendkívül magasnak bizonyulta az elemzés alá vont betegállomány mértéke is. A teljes munkavállalói létszám több mint 5%-ának éves munkaidejét töltötték a munkatársak táppénzen! (A szociológiai kutatás alapján a munkavállalók több mint 66%-a akkor sem megy orvoshoz, ha betegnek érzi magát, mert félti a munkahelyét.) Ezek a kérdések nyitották ki a „gyárkapukat” a probléma megoldása érdekében. Ekkor vált egy vállalati foglalkozás-egészségügyi problémából az egészségvédelem, az egészségfejlesztés rendszerépítési kérdése a vállalatvezetés egyik stratégiai fontosságú elemévé. A döntő mozzanat az volt, amikor vezetés rögzítette, hogy az egészségvédelmi, egészségfejlesztési ráfordítás nem szociális juttatás, hanem tőkebefektetés. Célja nem csupán a munkavállaló hangulatának javítása, hanem a humánerőforrásba befektetett tőke megtérülési rátájának növelése. A cél – egész pontosan – a két szempont együttes érvényesülése. Haszon, eredmény, felelősség. Olyan kulcs szavak ezek már az egészségvédelem területén is, amelyekre építkezve hozta létre a vállalat az egészségvédelmi, egészségfejlesztési rendszerét (2. ábra). A rendszer sarokkövei: • prevenció munkavégzés közben, • prevenció munkavégzés után (életmód), • a munkavállaló együttműködése, • regionális egészségügyi szolgáltatók együttműködése, • költséghatékony rendszer • mérhető eredmények az egészségi állapotban és a vállalati eredményben. 3.2. A XXI. század első évtizede A 2000-es évek elején az elért eredmények további fejlesztése érdekében került sor a vonatkozó nemzetközi

szabvány (OHSAS 18001) szerinti működés lehetőségeinek kiaknázására. Magyar szabványként 2003-ban kerültek ezek a követelmények kiadásra (MSZ 28001:2003), melyek a nemzetközi tapasztalatok alapján 2008-ban szükséges módosításokon estek át (3. ábra). Az MSZ 28001:2008 (az OHSAS 18001:2007 szabvány magyar kiadása) szabvány alapvető célja, hogy alkalmazásával egy adott szervezet • minimumra csökkentse a munkatársak és más érintettek veszélyét • javítsa a vállalati teljesítést, növelje a munkaidőalapot, csökkentse az elmaradt haszon nagyságát, • segítsen a szervezetnek abban, hogy a piacon a róla kialakuló imázs tükrözze felelősségtudatát. A szabványnak megfelelő munkavédelmi rendszert működtetve a vállalat vezetése kialakította azt a gyakorlatot, amelyben • a munkabiztonság, munkaegészségügy területén konkrét célokat fogalmaz meg; • a célok elérését folyamatosan figyelemmel kíséri, értékeli, a szükséges korrekciókat, beavatkozásokat elrendeli; • ösztönözni igyekszik a szervezet és valamennyi érintett egyén vonatkozó munkavédelmi kompetenciáinak fejlesztését; • a munkavédelem kommunikációját, konzultációs rendszerét a munkavállalók számára minél szélesebb körben hozzáférhetővé teszi, • a változás a munkavédelem területén nem a bizonytalanság „melegágya”, hanem a munkavédelmi rendszerünk lényegi, meghatározó fontosságú eleme; • a partnerség, az együttműködés a munkavállalókkal, illetve a munkavédelmi képviselőkkel a munkavédelmi rendszer működésének egyik motorja, a rendszer fenntarthatóságát garantáló lényegi elem; A szabvány alkalmazásának sikere három meghatározó pilléren nyugszik. Ezek a sikertényezők a következők:

3. ábra. A MEBIR-modell

126


• a vezetésnek a munkahelyi egészség és biztonság iránti nagyfokú elkötelezettsége; • a munkavédelmi rendszer megtervezésében, bevezetésében, működtetésében a munkavállalók lehetőségek szerint mind teljesebb körű bevonása; • jól strukturált, jól felkészült munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakembereket is foglalkoztató munkavédelmi menedzsment. A munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszer a vállalat meglévő irányítási rendszereihez illesztetten került bevezetésre. Ezzel jött létre a Dunaferr integrált irányítási rendszere. 3.3. A XXI. század második évtizedének eleje Az első évtized utolsó éveinek alapvető sajátossága abban foglalható össze, hogy a gazdasági világválság hatása markánsan érezhetővé vált az acélipar üzletágában is. A válság eredményképpen a rendelkezésre álló vállalti források jelentősen beszűkültek, a vállalat működőképességének fenntarthatóságának bizonytalanságai a mindennapok integráns részévé vált. A munkavédelem vonatkozásában érvényes „0” hiba stratégiának megfelelően viszont a munkavédelmi rendszer hatásosságával kapcsolatos elvárások egyáltalán nem csökkentek, sőt a rendszer eredményesebbé tétele fogalmazódott meg célként! Ennek megfelelően a 2009. esztendőt a prevenció évének nyilvánította a Dunaferr legfelső vezetése. A fő célként az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi tényezőinek fejlesztését, a munkavállalók munkavédelmi tudatosságának mélyítését tűzte ki. A célelérés eszközrendszerébe bevonásra került az 5 „é”, azaz az érdek, az érdekeltség, az értelem, az érzelem és az érintettség. A program megvalósításának az eszközeként két munkavédelmi hét megszervezése és lebonyolítása szolgált.

4. ábra: 2010. 2011. 2012. A munkavédelmi hónapok évei A programok eredményeinek elemzése azt mutatta, hogy a munkavédelmi kommunikáció színterét még közelebb szükséges vinni a munkavállalókhoz. A központilag szervezett események tartalmát le kell vinni az üzemekbe, a műhelyekbe, be kell építeni időszakosan a mindennapi tevékenységekbe. Ilyen indokok alapján alakult ki a munkavédelmi, majd a biztonsági hónapok rendszere. Ezek gyártóművenként kerülnek megtervezésre és megszervezésre (4. ábra). A munkavédelemmel szembeni elvárások növekedése a piaci versenyképesség, a működőképesség fenntarthatóságának priotitást élvező dilemmái között is fokozták az érintett humánerőforrás aktivitását, felszínre hozták és egyre eredményesebben aknázták ki a rendszerben még meglévő forrásfüggetlen tartalékokat. A munkavédelmi hónapok rendszerbe illesztésével alakult ki napjainkra a Dunaferr munkahelyi biztonsági, egészségvédelmi, egészségfejlesztési rendszere (5. ábra). 3.4. A XXI. század második évtizede A napjaink munkavédelmi törekvései alapvetően a versenyképesség és a biztonság, illetve a biztonság és ver-

5. ábra: A Dunaferr munkavédelmi rendszere. 2013.


127

1. táblázat: LEAN-veszteségelemek és munkavédelmi kockázatok kapcsolata Veszteségfajta

A veszteség leírása

Veszteség – kockázat kapcsolat

Túltermelés

A termék, a szolgáltatás vagy az információ a szükségesnél nagyobb mennyiségben kerül létrehozásra

A „készletek” kezeléséért felelős munkakörök pszichoszociális kockázatait növeli, azok körét bővíti

Felesleges készletek

További feldolgozásra (megmunkálás, felhasználás, döntés, intézkedés, engedélyezés, stb.) váró anyag, adat, dokumentum, folyamat stb.

A „készletek” kezeléséért felelős munkakörök pszichoszociális kockázatait növeli, azok körét bővíti

Várakozás

A tevékenység végrehajtása valami miatt akadályozva van, és ez alatt a szükséges, lényeges tevékenységek nem kerülnek elvégzésre

Az adott munkahelyeken a pszichoszociális kockázatokat növeli, azok körét bővíti

Felesleges mozgás

Az ember minden olyan helyváltoztatása, mozgása, amely a darabok, eszközök, információk mozgatására irányul, és a vevő számára nem teremt értéket

Fizikai igénybevételt növeli, a pszichoszociális kockázatok körét bővíti

Nem ergonomikus munka

A munkavállaló szellemi, fizikai adottságához nem és/vagy rosszul, illesztett munkatevékenység

Fizikai igénybevételt növeli, a pszichoszociális kockázatok körét bővíti, azokat növeli

Felesleges tevékenység

Minden olyan tevékenység, amely a termék, szolgáltatás szempontjából felesleges, nem járul hozzá vevő által elismert használati érték megteremtéséhez

Pszichoszociális kockázatok körét bővítheti

Rossz kommunikáció

Adathordozón, vagy verbálisan továbbított adatok, dokumentumok, információk, amelyek nem használhatóak, illetve a célszemély számára nem bírnak értékkel, azaz feleslegesek

Pszichoszociális kockázatokat növeli, azok körét bővíti

Hiba, javítás

Termék, szolgáltatás nem megfelelő, hibás előállítása, valamint az elkövetett hibák kijavításához szükséges tevékenységek elvégzése

Meglévő pszichoszociális kockázatok lehetséges eredményei. Megjelenésük új pszichoszociális kockázatokat generál

Kihasználatlan emberi tudás

Az emberek tudását, ötleteit, javaslatait, kreativitásukat, innovativitásukat, aktivitásukat a szervezet nem használja fel

A pszichoszociális kockázatok körét bővíti, azok súlyosságát mélyíti.

Szabályozatlanság, kiszámíthatatlanság

Hiányos, nem teljes körű szabályozás, illetve a szabályozásoktól való rendszeres eltérés lehetőségének szabadsága

A pszichoszociális kockázatok körét bővíti, azok súlyosságát növeli

Túlterheltség, túlterhelés

Az emberek, gépek, berendezések optimális teljesítőképességét meghaladó mértékű igénybevétel mind mennyiségi, mind intenzitási, mind időtartami szempontból

Fizikai igénybevételt növeli, a pszichoszociális kockázatokat mélyíti, azok körét bővíti

senyképesség kapcsolatrendszerében kerülnek meghatározásra. A kockázat alapú munkavédelem gyakorlatában rejlő lehetőségek kiaknázási programja az egyik alapja a versenyképesség növelésének miközben jelentős mértékben növeli munkahelyek biztonságát. „A munkateljesítményt, a minőséget, a munkavégzés biztonságát alapvetően befolyásolja a munkavállaló és a vezető mentális állapota. Egy vállalat eredményessége hosszú távon akkor biztosítható, ha egy szervezet szervezeti egységei, a szervezeti egységekben a munkatársi csoportok, a csoportokban a munkatársak egyéni teljesítménye folyamatosan fejleszthető, növelhető. Ebben alapvetően érdekelt az egyén és az adott szervezet egésze egyaránt. A megfelelő állapot megteremtésében és fenntartásában ez a viszonosság az egyén és a szervezet között szintén fennáll. A szervezet versenyképessége, eredményessége szempontjából kulcsfontosságú a mentális egészség. Annak megőrzéséért, fejlesztéséért aktvitást fejthet ki az egyén, és aktivitást fejthet ki a szervezet is. Ebben a kérdésben az hatásos együttműködés, a partnerség valóban létkérdés, hiszen a megterhelés és az igénybevétel dinamikus egyensúlyának megteremtése érdekében a hangsúly nem azon van, hogy külön-külön valamit csináljanak az érintett felek, hanem azon, hogy együttműködve, az erőforrásokat. a lehetőségeket egyesítve a szinergia elérésével tényleges eredmények szülessenek.” [Kapás Zsolt: Pszichoszociális kockázatértékelés. Egyetemi jegyzet. OMKT. Kft. 2012. 42. oldal] A Dunaferr a 2010-es évek elején kezdte meg azt a programját, amelyet röviden csak LEAN névvel illetnek. A versenyképesség növelésének egyik meghatározó mód-

128

szerévé vált a LEAN. Ez a vállalatvezetési filozófia az 1970-es években kristályosodott ki. Alapja, hogy az erőforrások mennyiségének és minőségének optimalizálásával versenyelőnyre lehet szert tenni azokkal szemben, akik ezt a kérdést másképpen kezelik. A lean szó jelentése: karcsú. Lényege, hogy az adott vállalat működését „lean”, azaz szikár, karcsú módon tervezze meg, a vállalat ne legyen túlméretezett, „elhízott” Egy vállalat akkor karcsú, ha folyamatait és munkamódszereit megszabadítja minden feleslegestől. Ami felesleges, azt a vevő úgysem fizeti ki. Ha a vevő nem fizeti ki, akkor bizony az veszteség. Tehát ami felesleges, az veszteség. Elemezve a lehetséges veszteségforrásokat (amelyeket a vevő nem fizet ki), kölcsönösen egy-egyértelmű kapcsolatok körvonalazódnak a mentális egészséggel kapcsolatos kockázatértékelés tartalmi elemeivel. Ez ráirányítja a figyelmet arra, hogy a munkavédelmi kockázatértékelés egyben eszköz is lehet a veszteségforrások (1. táblázat) felkutatásában, a veszteségokok likvidálásában, azaz a szervezet versenyképességének növelésében. A LEAN bevezetése során a szervezet harcot indít a veszteségek, továbbá a tevékenységek logikátlansága, értelmetlensége, átgondolatlansága, valamint a működés kiegyensúlyozatlansága, egyenetlenségei ellen is. A módszer bevezetésének alapja az úgynevezett 5S-módszer (6. ábra). Az 5S egy olyan jól strukturált módszer, amely meghatározott tartalmú és sorrendiségű lépések megtételével tiszta, rendezett, átlátható, biztonságos munkakörnyezet kialakítására lehetünk képesek, és az elért állapot fenntartását, továbbfejlesztési lehetőségeinek kihasználást is biztosíthatjuk. Az 5S-módszerrel elérhe-


tő eredmények több szempontból is megváltoztatják, és ezzel javítják a szervezet működését (7. ábra). A 2013. év kiemelt munkavédelmi programja az 5S-módszer továbbfejlesztése, új területeken történő bevezetése. A Dunaferr munkavédelmi tevékenységének szisztematikus összekapcsolása a versenyképességet növelő folyamatokkal, kiemelkedően fontos mérföldkő.

4. Eredmények

6. ábra: Az 5S-módszer elemei

A Dunaferr. munkahelyi egészségvédelmi és biztonság irányítási rendszerében az évente kitűzött célok elérésének nyomonkövetése, valamint az elért eredmények elemzése, értékelése a hivatott fórumokon (Paritásos Munkavédelmi Testület, Munka- és Tűzvédelmi Tanácskozás) időszakonként megtörténik. Az elmúlt évtizedek erőfeszítései, a munkavédelmi rendszer folyamatos fejlesztése az eredmények tükrében nem volt hiába való (8. és 9. ábra). A 2013. évben elindítandó 5S-program, majd annak kiterjesztése, kiteljesedése, a LEAN-filozófia megtapadása a szervezet mindennapjaiban esélyt jelent arra, hogy ezek az eredmények tovább javuljanak. A 2013-ban elindított programok a meglévők mellett új lendületet adhatnak a Dunaferr munkavédelmének. A munkavédelmi „0” hiba stratégia elérése felé egy újabb állomás alapjai kerülnek lehelyezésre. Úton vagyunk!

7. ábra: Az 5S-módszerrel elérhető eredmények1 Kapás Zsolt: Innováció, és versenyképesség növelés a humán tőke fejlesztésével. LEAN és MEB. Szinergia. Magyar kereskedelmi és Iparkamara 2012. 22. ábra.

1


129

8. ábra: 1 millió munkaórára eső balesetek számának (baleseti frekvencia) alakulása

9. ábra: A betegség miatt kiesett munkanapok számának alakulása

Irodalomjegyzék • • • • •

•

MSZ 28001:2008 Munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszerek. (MEBIR) Követelmények Tóth Csaba László: A karcsúsított gyártás – a Lean Production. Magyar Minőség XVI. évfolyam 8-9. szám. 2007 augusztusszeptember Dr. Bazsika Erzsébet: Munkahelyi kulcsszemélyekkel történt interjúk alapján a komplex egészségfejlesztés támogató és gátló tényezőinek elemzése. 2006.május 17. Szombathelyi előadása. Analysis of the effects of WHP: Making the Case for Workplace Health Promotion. ENWHP, Dublin 2004 Móróné dr. Zupkó Tímea: Munka- és Tűzvédelmi Tanácskozás 2013. I. negyedév. Munkabiztonsági helyzetértékelés 2013

130

• • • •

I-III. hónap. Prezentáció Kapás Zsolt: Pszichoszociális kockázatértékelés. Egyetemi jegyzet. OMKT. Kft. 2012. Kapás Zsolt: Egészség, a vállalati eredményesség oldaláról nézve. Dunaferr egészségvédelmi modell a 2000. év küszöbén. Népegészségügy 2004. Kapás Zsolt: Felismert(?), félreismert fel nem ismert erőforrás: munkahelyi egészségfejlesztés. Népegészségügy 2008. 2. szám Kapás Zsolt: Innováció, és versenyképesség növelés a humán tőke fejlesztésével. LEAN és MEB. Szinergia. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2012. Dr. Gyöngyösi Pál–Kapás Zsolt–Suha Zoltán: Az egészségpénztárak tervezési rendszerének fejlesztése. Tervezési módszertan gyakorlati tapasztalatainak összesítése. 1999. Kölcsönös segélyegyleteket Támogató Alapítvány


Hevesiné Kővári Éva , Tóth Antalné, Kun Zoltán, Sági István *

CE-jeles salaktermékek gyártásellenőrzése és minőségtanúsítása az ISD Dunaferr Zrt.-nél Az ISD Dunaferr Zrt.-nek jogszabályok alapján az általa gyártott és forgalmazott salaktermékek esetében minőségtanúsítási kötelezettsége van. A cég kötelezettségének eleget téve az új EU előírásoknak megfelelve szabályozta gyártásellenőrzési és minőségtanúsítási tevékenységeit. E folyamatok megfelelőségét független harmadik fél EK-Üzemi Gyártásellenőrzési Tanúsítással igazolta. A salak termékkör CE-jeles tanúsítása 2008 óta folyamatos, és a jó minőség elismeréseként 2011-ben és 2012-ben a dunaferres kohászati salakok több minőségi díjban is részesülte. A cikkben részletezésre kerül a gyártásellenőrzési rendszer, valamint a 2013. július 1-jétől megváltozott minőségtanúsítási tevékenység is.

1. Bevezető Az ISD Dunaferr Zrt. (továbbiakban Dunaferr) jelenleg 5 salaktípusból 30 különböző szabványos frakciójú terméket állít elő és forgalmaz – ebből jelenleg 29 CE-jelölésű. A CE-jeles salaktermékek megfelelnek a harmonizált termékszabványok előírásainak, minőségtanúsításuk az Europai Parlament és a Tanács vonatkozó rendelete alapján történik. Az első CE-jeles Dunaferr-salakot 2008-ban forgalmazta a Dunaferr – azóta e termékkör tanúsítása folyamatos. A salaktermékek mindegyike a REACH-direktíva hatálya alá tartozik, emiatt a Dunaferr 2010-ben a salaktermékeit regisztrálta, hogy e forgalmazási feltételt is teljesíteni tudja. A termékkört jellemzően az útépítéseknél használják fel.

On the base of legislation ISD Dunaferr Co. Ltd. has the obligation of quality certification for the slag products produced and marketed by him. To meet his obligations ISD Dunaferr has regulated his production control and quality certification activities according to the new EU requirements. Conformity of these processes was certified by an independent third party with an EC Factory Production Control Certification. Certification of the slag product range is continuous since 2008 and as a recognition of good quality the Dunaferr metallurgical slag products got several quality awards in 2011 and 2012. In the article it is presented in detail the production control system, as well as the quality certification activity that has changed from 1 July 2013.

A három salaktípust a Dunaferr a következő formában forgalmazza: — A 0/3 mm mérettartományú granulált kohósalak a granuláló medencéből deponálásra, vagy közvetlenül kiszállításra, értékesítésre kerül. Ez a salaktípus az egyetlen nem CE-jel köteles salaktermék, fő felhasználási területe a cementgyártás. Minőségazonossági Bizonyítvánnyal kerül kiszállításra. — A habosított kohósalakból töréssel és osztályozással 0/7 mm, 7/15 mm, és 15/30 mm-es frakciókat állítanak elő. Ez a salaktípus CE-jellel kerül kiszállításra, felhasználási területe az építőipar (pl. kéményelemek készítése). — A kohói salakkő (kohókő) a levegőn történő lehűlést követően feldolgozásig a Dunaferr Salakhalna területén kerül deponálásra, vagy közvetlenül törésre-osztályozásra szállítják. Az őrölt kohókő frakciók: 0/20 mm, 20/80 mm, 0/56 mm, 12/55 mm, 0/5 mm, 5/12 mm,

2. Salaktermékek előállítása és feldolgozása 2.1. Kohósalak előállítása és feldolgozása A folyékony kohósalak a nyersvasgyártás melléktermékeként keletkezik. A kohászati folyamatok mindegyike – így a nyersvasgyártás is – jól szabályozott, dokumentált folyamat. A folyékony kohósalak csapolását, a salak mintavétel előírásait az NO-02 azonosítójú Nyersvasgyártás folyamata című alaptechnológia írja le. A folyékony kohósalak feldolgozásának szabályait az NO-03 azonosítójú Salakfeldolgozás folyamata című alaptechnológia tartalmazza. A folyékony kohósalakból háromféle salaktermék válhat, ezek: granulált kohósalak, habosított kohósalak, őrölt kohókő. E salaktermékek tulajdonságait alapvetően a hűtés sebessége, a megszilárdulás módja határozza meg.

1. kép: M6-os autópálya Dunaújvárosnál (fotó: Sági István)

* Hevesiné Kővári Éva igazgató, Minőségügyi és Környezetvédelmi Igazgatóság, ISD Dunaferr Zrt. • Tóth Antalné rendszerkoordinációs osztályvezet, Minőségügyi és Környezetvédelmi Igazgatóság, ISD Dunaferr Zrt.• Kun Zoltán rendszerfelügyeleti főosztályvezető, Minőségügyi és Környezetvédelmi Igazgatóság, ISD Dunaferr Zrt. • Sági István szakértő, Minőségügyi és Környezetvédelmi Igazgatóság, ISD Dunaferr Zrt.


131

60/120 mm. Eltérő vevői igény esetén a rostaméretek változtatásával további frakciók előállítására is lehetőség van. Az őrölt kohókő CE-jellel kerül forgalmazásra, fő felhasználási területe az útépítés. Az elmúlt években a legkelendőbb méret a 0/56 mm frakció volt, mely az M6-os autópálya Dunaújváros–Pécs szakaszán (1. kép) került beépítésre az útalapba. 2.2. Konverter salak előállítása és feldolgozása A folyékony konverter salak az LD-konverteres acélgyártás melléktermékeként keletkezik. Az acélgyártásnál a csapolás folyamatát az AC-01 azonosítójú Konverteres adaggyártás főfolyamata című alaptechnológia írja le. Az acélgyártás során a salak kémiai összetételének vizsgálata az adaggyártás minőségi megfeleléséhez ad információkat. A folyékony salakot salaktálba csapolják, vasúton az ún. salakgödörhöz szállítják, ahol a konverter salak természetes hűléssel a szabadlevegőn megszilárdul. A szilárd konvertersalakot a Salakhalnára szállítják, ahol a feldolgozásig tárolják. A feldolgozás szabályait az AC-05 azonosítójú Salakfeldolgozás folyamata című alaptechnológia határozza meg. A salak feldolgozását az Acélmű Salakfeldolgozó Üzemében a törő-osztályozó berendezésen végzik. Az előállítható őrölt konverter salak frakciók: 0/5 mm, 0/56 mm, 5/12 mm, 12/20 mm, 20/80 mm. A rostaméretek változtatásával további frakciók előállítására van lehetőség. Az őrölt konvertersalak csak térfogatváltozási hajlamának elmúlta után – azaz pihentetés után kerülhet forgalmazásra. A pihentetett konvertersalak fő felhasználási területe az útépítés, a termék CE-jellel kerülhet forgalmazásra. 2.3. Őrölt halnai salak előállítása és feldolgozása Az őrölt halnai salak a Dunaferr tulajdonában lévő Salakhalnán letárolt kevert salakból („salak mix”=kohósalak+martinacél-gyártásból származó salak együttese) töréssel és osztályzással készül. A feldolgozás az Acélmű Salakfeldolgozó Üzem törő-osztályozó rendszerén, illetve egy mobil törő-osztályozó berendezésen történik, a feldolgozás szabályait az AC-05 azonosítójú a Salakfeldolgozás folyamata című alaptechnológia rögzíti. Az Acélműi Salakfeldolgozó Üzem törő-osztályozó rendszerén előállítható őrölt halnai salak frakciói: 0/5 mm, 0/20 mm, 0/56 mm, 5/12 mm, 12/20 mm, 20/80 mm. A mobil törő-osztályozó berendezéssel előállítható őrölt halnai salak frakciói: 0/20 mm, 0/56 mm, 20/80 mm. A rostaméretek változtatásával további frakciók előállítására van lehetőség. Az őrölt halnai salak fő felhasználási területe az útépítés, a termék CE-jellel kerül forgalmazásra.

3. Salaktermékek gyártásellenőrzése A Dunaferr-salaktermékeinek minőségellenőrzése mintavétellel történik, a követelményeknek való megfeleltetés alapja a reprezentatív mintákon végzett laboratóriumi vizsgálatok eredménye. 3.1. Granulált kohósalak gyártásellenőrzése A granulált kohósalak „finomszemcsés, amorf, nem kristályos, üvegszerű termék”, így kőzetfizikai tulajdonságoknak

132

nem feleltethető meg, nem vonatkoznak rá az építőipari felhasználáshoz előírt harmonizált szabványok (MSZ EN 13242:2002+A1:2008, MSZ EN 12620:2002+A1:2008) előírásai. Az üzemi gyártásellenőrzési rendszer keretein belül a kioldhatóság és a kémiai összetétel vizsgálatokhoz 2 hetente, az adott gyártási időszak utolsó termelési napján a medencében letárolt granulált salakhalmazból 1 kg-os napi minta vételezése szükséges. 3.2. CE-jellel forgalmazott salaktermékek gyártásellenőrzése A Dunaferrnél a mintavétel a habosított kohósalak kivételével valamennyi CE-jeles salaktípus és frakció esetében elkülönített depóból, az MSZ EN 932-1:1998 szabvány 8.8. szakaszában leírt, és a szabványhoz kapcsolódó C mellékletben bemutatott kézi mintavételre vonatkozó 1. táblázat: CE-jellel forgalmazható Dunaferr-salakok ŐRÖLT KOHÓKŐ Azonosítás az EN 13242:2002+A1:2007 szerint GA80 (0/22,4) GC85-15 (22,4/90) GA80 (0/63) GC80-20 (11,2/45) GA85 (0/8) GC85-15 (4/16) GC80-20 (56/90) ŐRÖLT HALNAI SALAK Dunaferr-azonosító Azonosítás az EN 13242:2002+A1:2007 szerint ŐHS 0/5 GA85 (0/8) ŐHS 0/5 GA75 (0/8) ŐHS 5/12 GC85-15 (4/16) ŐHS 5/12 GA85 (0/16) ŐHS 0/20 GA85 (0/22,4) ŐHS 12/20 GC80-20 (8/16) ŐHS 12/20 GC85-15 (4/22,4) ŐHS 20/80 GC85-15 (22,4/90) ŐHS 0/56 GA80 (0/63) ŐRÖLT, PIHENTETETT KONVERTERSALAK Dunaferr-azonosító Azonosítás az EN 13242:2002+A1:2007 szerint ŐKS 0/5 GA85 (0/8) ŐKS 0/5 GA75 (0/8) ŐKS 0/56 GA80 (0/63) ŐKS 5/12 GC85-15 (4/16) ŐKS 5/12 GA85 (0/16) ŐKS 12/20 GC80-20 (8/16) ŐKS 12/20 GC85-15 (4/22,4) ŐKS 20/80 GC85-15 (22,4/90) Dunaferr-azonosító Azonosítás az EN 12620:2002+A1:2008 szerint ŐKS 5/12 GC90/15 (4/16) Dunaferr-azonosító Azonosítás az EN 13450:2002 szerint PKS 32/50* 31,5/50 (A) * A PKS 32/50 mm salaktermék új elem a Dunaferr-salaktermékek körében. Az EN 13450 (Kőanyaghalmazok vasúti ágyazathoz) szabványalapú EK-Üzemi gyártásellenőrzés tanúsítása 2013. május 29-én történt meg. HABOSÍTOTT KOHÓSALAK Dunaferr-azonosító Azonosítás az EN 12620:2002+A1:2008 szerint HKS 0/7 GF85 (0/4) HKS 7/15 GC90/15 (4/16); GT17,5 HKS 15/30 GC85/20 (8/31,5); GT17,5 Dunaferr-azonosító ŐKK 0/20 ŐKK 20/80 ŐKK 0/56 ŐKK 12/55 ŐKK 0/5 ŐKK 5/12 ŐKK 60/120


2. táblázat: Kőanyaghalmazokra vonatkozó EN szabványok legfontosabb vizsgálati követelményei EN 13242 Vizsgálatok megnevezése Szemmegoszlás Szemalak Zúzott szemek százalékos aránya

EN 12620 Vizsgálati gyakoriság Hetente Havonta Havonta

Vizsgálatok megnevezése Szemmegoszlás Szemalak Finomszem-tartalom Finom szemek minősége (csak ha követelmény)

Finomszem-tartalom

Hetente

Finom szemek minősége

Hetente

A szem testsűrűsége és vízfelvétele

Aprózódási ellenállás

Évente 2x

Alkáli kovasav reakció (csak ha követelmény)

Kopási ellenállás

Évente 2x

Szemek testsűrűsége

EN 13450 Vizsgálati gyakoriság Hetente Havonta Hetente

Vizsgálatok megnevezése Szemeloszlás Aprószem-tartalom Finomszem-tartalom

Vizsgálati gyakoriság Hetente Hetente Hetente

Hetente

Lemezességi szám meghatározása

Havonta

Évente

Aprózódással szembeni ellenállás

Évente 2x

Szükség és kétség esetén

Kopásállóság (használati ellenállás)

Évente 2x

Kőzettani meghatározás

3 évente

Testsűrűség és vízfelvétel vizsgálata (tartósság)

Évente 2x

Évente

Veszélyes anyagok: radioaktív sugárzás, nehézfémkibocsátás, egyéb veszélyes anyag kibocsátása

Szükség és kétség esetén

Fagyállóság (Tartósság)

Évente 2x

Vízfelvétel

Évente

Aprózódási ellenállás

Magnézium-szulfátos aprózódás (Tartósság)

Évente 2x

Hidraulikusan kötött keverékek kötési, szilárdulási folyamatát befolyásoló összetevők

Évente

Fagyállóság

Veszélyes anyagok: különösen nehézfém kibocsátás Térfogat állandóság (csak acélgyártási salak esetén) Dikalcium-szilikátos aprózódás, vasas mállás, (bazalt napszúrása kétség esetén, ha napszúrásos jelek észlelhetők)

2 évente Igény vagy kétség esetén Évente 2x Évente 2x

Évente

Kopási ellenállás (burkolatok kopórétegében alkalmazott kőanyag halmaz esetén) Csiszolódási ellenállás, felületkopási ellenállás (burkolatok kopórétegében alkalmazott kőanyag halmaz esetén) Felület kopási ellenállása (burkolatok kopórétegében alkalmazott kőanyag halmaz esetén)

2 évente

-

-

2 évente

-

-

2 évente

-

-

Fagyállóság

2 évente

-

-

Kalcium-karbonát tartalom (finom kőanyag halmazoknál út pályafelületéhez való alkalmazás esetén)

2 évente

-

-

előírás szerint történik. Habosított kohósalak esetén a salakvizsgáló az adott tároló bunker mintavételi nyílásán keresztül veszi a mintát. A salakmintát megfelelő méretű papír- vagy műanyag tasakba, zsákba csomagolja a mintaszedő, a csomagoláson jól látható helyen feltűnteti a minta azonosítóját. A mintavételről mintavételi jegyzőkönyv készül az MSZ EN 932-1:1998 szabványban előírt tartalommal, a mintaszedő és a mintavételben résztvevő(k) aláírásával, továbbá a mintavétel tényét a mintavételi naplóban rögzíti a mintaszedő. A mintavételi jegyzőkönyv tartalmazza: — a mintavétel idejét, — a minta azonosító jelét (napi minta és gyűjtőminta azonosító jel), — a mintával reprezentált gyártás mennyiségét, — a gyártó üzem (gyártási hely) megnevezését, a salakminta típusát és frakcióját, — a minta mennyiségét, — a mintavétel célját (vizsgálat típusa), valamint — a rendelésszámot (a vizsgálat költséghelye) és — a mintavétel céljától függően a vizsgáló szervezet nevét. A mintavételt követően a Mintavételi terv és nyomon követés című feljegyzésben előírt ütemezéssel a minták a kijelölt vizsgáló laboratóriumba kerülnek beszállításra.


A vizsgálatokat az Anyagvizsgáló és Kalibráló Laboratóriumok Igazgatósága Környezetvédelmi és Nedveskémiai Főosztálya végzi. A következő tulajdonságok kerülnek meghatározásra: szemmegoszlás, finomszem-tartalom, aprószem-tartalom, lemezességi szám, kioldhatóság, kémiai összetétel. Az egyéb szabványos vizsgálatokat (radiológia, kőzetfizikai tulajdonságok, finomszem-tartalom meghatározása metilén kék módszerrel) külső vizsgáló laboratórium végzi. Az EK-Üzemi Gyártásellenőrzési Tanúsítvánnyal rendelkező salaktermékekre előírt mintavételek gyakorisága, célja és a minta mennyisége a Mintavételi terv és nyomon követés című feljegyzésben salaktípusonként, azon belül az 1. táblázatban felsorolt frakciónként, és a 2. táblázatban előírt vizsgálatok mintavételi gyakorisága szerint kerül meghatározásra. Az 1. táblázat mutatja be a tanúsított Dunaferr-salaktípusok és frakciók körét. A frakciók szemeloszlás szerinti szabványos besorolása után zárójelben a szabványos frakcióméret (mm/mm) szerepel. Előírt mintavétel-gyakoriságok és vizsgálattípusok (lásd 2. táblázat): — őrölt halnai salak, őrölt kohókő és őrölt konvertersalak frakciókra az MSZ EN 13242:2002+A1:2008 termékszabvány szerint;

133

— habosított kohósalak összes frakciójára, valamint az őrölt konverter salak 5/12 mm frakciójára az MSZ EN 12620:2002+A1:2008 termékszabvány szerint; — pihentetett konvertersalak 32/50 mm frakciójára az MSZ EN 13450:2003 termékszabvány szerint. Ezen felül további két vizsgálat céljából történik még mintavétel, ezek: kioldhatóság, valamint kémiai összetétel. 3.3. CE-jeles salaktermékek vizsgálati követelményei 3.3.1. Termékszabványokban előírt vizsgálatok A kőanyag halmazokra vonatkozó legfontosabb vizsgálati követelményeket a 2. táblázat mutatja be. E vizsgálat típusok megfelelő eredményei szükségesek az ún. „Első Típusvizsgálati Jegyzőkönyv” kiadásához, amely nélkül CE-jeles tanúsítás nem lehetséges. 3.3.2. Kioldhatóság vizsgálata A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezésével szembeni védelemhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVmEüM-FVM együttes rendeletbe foglalt, a fémek és félfémek anyagcsoport földtani közegre vonatkozó mg/kg-ban megadott szennyezettségi értékek vizsgálatát nevezzük kioldhatósági vizsgálatnak. A vonatkozó határértékeket a 3. táblázat foglalja össze. 3. táblázat: Kioldhatóságra vonatkozó határértékek CAS-szám 7440-47-3 7440-48-4

Anyag megnevezése

Szennyezettségi határérték (mg/kg)

Króm összes

Cr

Króm VI.

Cr VI.

75 1

Kobalt

Co

30

7440-02-0

Nikkel

Ni

40

7440-50-8

Réz

Cu

75

7440-66-6

Cink

Zn

200

7440-38-2

Arzén

As

15

7782-49-2

Szelén

Se

1

7439-98-7

Molibdén

Mo

7

7440-43-9

Kadmium

Cd

1

7440-31-5

Ón

Sn

30 250

7440-39-3

Bárium

Ba

7439-97-8

Higany

Hg

0,5

7439-92-1

Ólom

Pb

100

7440-22-4

Ezüst

Ag

2

3.3.3. Kémiai összetétel Az Európai Parlament és a Tanács rendeletet alkotott a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (1907/2006/EK/REACH). A salakok mint vegyi anyagok ezzel összhangban regisztrálásra kerültek. A REACH szerinti előírásoknak való megfelelés vizsgálata a gyártásellenőrzés részét képezi. A kémiai összetételelőírásokat a 4/a–4/c táblázatok tartalmazzák: A granulált kohósalak cement alapanyagként történő értékesítése esetén a kémiai összetétel eredmények az MSZ EN 197-1:2011 szabványban meghatározott követelményekkel is összevetésre kerülnek. Idézet a szabványból: „A granulált kohósalakot megfelelő összetételű salakolvadék gyors hűtésével állítják elő. Az olvadék a nagyolvasztóban képződik a vas-oxid megolvasztása során, és tömegének legalább kétharmad része üveges állapotú salak, amely megfelelően aktiválva hidraulikus tulajdonságú … A kalcium-oxid (CaO), a magnézium-oxid (MgO) és a szilícium-dioxid (SiO2) összesített mennyisége a kohósalak tömegének legalább kétharmad része legyen. A fennmaradó rész alumínium-oxidból (Al2O3) és más kis mennyiségű vegyületekből áll … A (CaO+MgO)/(SiO2) tömegarány 1-nél nagyobb legyen.” 3.4. Vállalhatósági feltételek A termékszabvány megjelölésével Vállalhatósági feltételek című feljegyzés készül a forgalmazott salaktípusokra, ez frakciókra vonatkozóan tartalmazza az első típusvizsgálati jegyzőkönyvben meghatározott, és a gyártásellenőrzés keretében igazolt termékjellemzőket. E feljegyzés tulajdonképpen a salaktermékek műszaki specifikációja, melynek aktuális verziója minden salaktermék esetében az értékesítési szerződés mellékletét képezi. Amennyiben a Vállalhatósági feltételek című feljegyzés módosul, úgy a Dunaferr egyeztet az EK-Üzemi Gyártásellenőrzési Tanúsítványt kiállító szakmai felügyeleti szervvel. Az egyeztetést követően új módosítási számmal ellátott feljegyzés készül, és megtörténik a szerződésben lévő ügyfelek értesítése a változásról. Az értesítések kiküldése nyilvántartásban rögzített. 3.5. A vizsgálati eredmények értékelése A vizsgáló laboratóriumok által kiállított vizsgálati jegyzőkönyvekben közölt eredmények összehasonlításra kerülnek a mindenkor érvényes Vállalhatósági feltételek feljegyzésben meghatározott termék tulajdonságokkal, illetve a kioldhatósági és a kémiai összetételre vonatko-

4/a táblázat: REACH megnevezés: blast furnace slag, BFS / kohósalak; Dunaferr-megnevezés: habosított kohósalak, granulált kohósalak, őrölt kohókő; regisztrációs szám: 01-2119487456-25-0035 SiO2 <49%

CaO <50%

FeO <1,7%

MnO <3%

MgO <19%

Al2O3 <20%

Na2O <1,5%

K2O <2%

TiO2 <3,5%

S total <2,8%

4/b táblázat: REACH megnevezés: converter slag, BOFS / konvertersalak; Dunaferr-megnevezés: őrölt, pihentetett konvertersalak; regisztrációs szám: 01-2119487458-21-0026 SiO2

CaO

FeO

MnO

MgO

Al2O3

Na2O

TiO2

P2O5

V2O3

Cr2O3

F total

<30%

<60%

<35%

<11%

<11%

<7,5%

<1,2%

<2,0%

<3,0%

<1,6%

<1,0%

<1,5%

4/c táblázat:REACH megnevezés: steelmaking slag, SMS / kevert acélgyártási salak; Dunaferr-megnevezés: őrölt halnai salak; regisztrációs szám: 01-2119487457-23-0044 SiO2

CaO

FeO

MnO

MgO

Al2O3

Na2O

K2O

TiO2

P2O5

V2O3

Cr2O3

S total

F total

<49%

<65%

<52%

<15%

<19%

<50%

<1,5%

<1,5%

<3,5%

<3,0%

<1,6%

<12%

<2,8%

<5,0%

134


zó határértékekkel. Az aktuális vizsgálati eredmények alapján a követelményektől való eltérése esetén szükség szerint: — döntés születik a vizsgálat megismétléséről, — javaslatot tesz a Dunaferr a Vállalhatósági feltételek módosítására a szakmai felügyeleti szerv felé, — a minőségügyi szakterület, az érintett salakfeldolgozó üzem, valamint az értékesítés egyeztetése alapján

döntés születik a felhasználási cél módosításáról, vagy a depónia újrafeldolgozásáról. 3.6. Vizsgálati eredmények adatbázisa A vizsgálati eredmények informatikai adatbázisban kerülnek rögzítésre az alábbiak szerint: — salaktípusonként külön nyilvántartás készül a havi vagy az annál gyakoribb vizsgálatok eredményeiről,

2. kép: Teljesítménynyilatkozat salaktermékekre


135

— a Mintavételi terv és nyomon követés című feljegyzésbe a 6 havi, éves, két éves, öt éves vizsgálatok eredményei kerülnek, — külön nyilvántartásba kerülnek a szemmegoszlás részletes eredményei. 3.7. Salaktermék felszabadítása Az adott gyártási időszakban feldolgozott salaktermékek – a granulált kohósalak kivételével – elkülönített tárolása mindaddig biztosított, míg vizsgálati eredménye alapján felszabadítása engedélyezésre kerül, ugyanis az elkülönített tárolás lehetőséget ad a mintavétel megismétlésére. A termék felszabadításának feltétele, hogy minden, az adott salaktermékre előírt időszerű vizsgálati eredmény ismert és megfelelő legyen. A szükséges vizsgálati eredmények ismeretében elkészül a Termék felszabadítása című kétpéldányos kapcsolódó feljegyzés, melyben kitöltésre kerül: — a salaktípus és frakció, — a gyártómű, — a gyártási időszak, — a mintavétel ideje, — a kioldhatóság és kémiai összetétel, valamint a szemmegoszlás és finomszem-tartalom meghatározására vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyvek azonosítója és dátuma, — az előírt követelményeknek való megfelelés az „osztályba sorolható”, vagy „osztályba nem sorolható” szövegrész aláhúzásával és kiemelésével. (Az osztályba sorolhatóságon a mindenkor érvényben lévő EK-üzemi gyártásellenőrzési tanúsítványon megjelölt besorolási osztályok értendők.) A feljegyzés mindkét példányát aláírja: — a termékfelszabadítás engedélyezője, valamint — a termékfelszabadítás végrehajtója. Nem osztályba sorolható termék esetén a feljegyzés mindkét példányán feltüntetésre kerül a minőségügyi szakterület, az érintett salakfeldolgozó üzem, valamint az értékesítés között egyeztetett felhasználási cél.

4. Értékesítés minőségügyi vonatkozásai Az értékesítési szerződés tervezet „minőségügyi előírások” pontját a minőségügyi szakterület ellenőrzi, pontosítja a vonatkozó jogszabályok, valamint műszaki előírások, szabványok alapján. Pontosításra kerülhet a vevői igényeknek és a felhasználási területnek megfelelően: — a vállalhatósági feltétel; — a termékszabvány megnevezése; — salaktípus és -frakció; — a minőségügyi bizonylat típusa.

3. kép: Magyar Termék Nagydíj:„Útépítési célokra felhasználható Dunaferr-salakok” (fotó: Sági István) — CE-jeles salaktermék esetében: Teljesítménynyilatkozat salaktermékekre (2. kép), vagy — nem CE-jeles salaktermék esetében: Minőségazonossági Bizonyítvány. Mindkét bizonylat típusban rögzítésre kerül a fajlagos aktivitásmérés, a kioldhatósági vizsgálatok valamint a kémiai összetétel eredmények alapján a salaktermék megfelelősége.

6. Összefoglalás 2008-ban a Minőségügyi és Környezetvédelmi Igazgatóság új gyártásellenőrzési és tanúsítási rendszert dolgozott ki a salakokra vonatkozó új EU-előírásoknak megfelelően – az új szabályokat ekkortól kezdték el alkalmazni a Nagyolvasztómű és az Acélmű területén. A CE-jeles megfelelőség-tanúsításnak köszönhetően 2008-2010. között a Dunaferr az M6 utópálya építéséhez több mint egymillió tonna kohászati salak terméket – főként 0/56 mm frakciójú őrölt kohókőt – szállított ki. A kitartó munka gyümölcseként az elismerések sem maradtak el: az útépítési célra gyártott Dunaferr-salaktermékek 2011-ben Magyar Minőség Háza Díjat, 2012-ben pedig Magyar Termék Nagydíjat nyertek (3. kép). A minőségfejlesztési út folytatódik: 2013-ban új salaktermékkel bővülhetett a Dunaferr termékpalettája. Az EN 13450 szabványnak való megfeleltetéssel a 32/50 mm frakcióméretű pihentetett őrölt konverter salak egy új építőipari területen, a vasúti ágyazati alkalmazáshoz nyert megfelelőségtanúsítást. A kohászati salakok minőségfejlesztésével foglakozó minőségügyi és technológiai szakemberek célja, hogy minél nagyobb feldolgozottsági szintű, ennek eredményeképpen jobb értékesítési lehetőséggel bíró salaktermékek szülessenek a Dunaferrnél.

Irodalomjegyzék 5. Salaktermékek minőségügyi bizonylatolása

•

A salaktermékek minőségügyi bizonylatolását a Minőségügyi és Környezetvédelmi Igazgatóság végzi. A minőségügyi bizonylatok kiállítása az SAP R/3 zsq_ cert modulban történik, ahol kiállításra kerülhet:

•

136

Hevesiné Kővári Éva, Bocz András, Tóth Antalné, Várady Tamás, Dr. Pallósi József: Dunaferr-salakok megfelelőségének tanúsítása. ISD Dunaferr Műszaki Gazdasági Közlemények 2009/3. MSZ EN 197-1:2011 szabvány. Cement. 1. rész: Az általános felhasználású cementek összetétele, követelményei és megfelelőségi feltételei


Veres Lajos *

Dunaújváros és térsége fejlesztésének stratégiai koncepciója a 2014–2020 közötti beruházási időszakban A 2014-2020 közötti beruházási időszakban várhatóan erősödik a városi dimenzió. Az Európai Bizottság új eszközöket javasol a tervezésben és a források hatékonyabb felhasználásában. Megkülönböztetett figyelem irányul az Integrált Városfejlesztési Stratégiákra (IVS), valamint az Integrált Területi Beruházásokra (ITI). Hazánkban 2013-tól a területfejlesztés feladatai az országos szint mellett a megyei önkormányzatok szintjére helyeződött. A városok célszerűen nagyobb és kezdeményező szerepet kell hogy vállaljanak a területfejlesztési programok kialakításában, azon belül is a helyi és térségi gazdasági és innovációs potenciál fejlesztésében.

1. A városi dimenzió erősödése az Európai Unió fejlesztéspolitikájában Az Európai Bizottság a 2014-2020-as időszakra vonatkozó jogszabály-tervezetei 2011. október 6-án jelentek meg, azóta egyeztetések sora zajlott és zajlik folyamatosan. A Bizottság felismerte, hogy az Európai Unió lakosságának 60%-a (és egyre nő ez a hányad!) él városokban, amelyek az európai GDP 67%-át termelik ki, így az eddiginél aktívabb, s eredményesebb városfejlesztési politikára van szükség. A városi dimenzió erősítése tekintetében a bizottsági kommunikáció rendre három területet hangsúlyoz: • valódi integrált megközelítés a városfejlesztésben; • városok nagyobb szerepe, önállósága a fejlesztési programok végrehajtásában; • innováció, kreativitás erősítése, az Európai szintű tapasztalatok, jó gyakorlatok cseréjének ösztönzése. Az Európai Bizottság Európa 2020 stratégiája 11 tematikus célt jelöl ki, a célokhoz kapcsolódóan pedig prioritásokat fogalmaz meg. Ezek szinte valamennyiének lehet városfejlesztési vonatkozása, a 11 tematikus cél közül 4 olyan van, amelyekhez konkrét városfejlesztési beruházási prioritások is kapcsolódnak: 4. cél: low-carbon gazdaság: lakóházak és középületek energiahatékony megújítása; alacsony széndioxid kibocsátású városi stratégiák, gazdaság – ehhez kapcsolódó stratégiák támogatása városi területeken; 6. cél: környezetvédelem és az erőforrások hatékony felhasználása – a városi környezet fejlesztése; a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és kármentés; 7. cél: fenntartható közlekedés fejlesztése – fenntartható városi mobilitás, foglalkoztatottság és munkaerő mobilitás; 9. cél: társadalmi befogadás és a szegénység elleni küzdelem – szociális célú város- és vidékfejlesztés, leromlott városrészek fizikai és gazdasági megújítása.

The urban dimension will expectedly strengthen in the investments period between 2014 and 2020. The European Committee proposes new tools in the urban planning and in the more effective utilization of resources. Distinguished attention is paid to the Integrated Urban Development Strategies and the Integrated Regional Investments. In our country since 2013 the tasks of regional development have been placed on county government level beside the country level. The towns have expediently to undertake a greater and initializing role in the development of regional development programs, and in the development of local and regional economic and innovation potential within that.

1.1. Integrált Területi Fejlesztés (ITI – Integrated Territorial Investment) Az integrált területi fejlesztés egy átfogó program valamely meghatározott területi egység (pl.: városrész, város, város-régió, városi vonzáskörzet) komplex fejlesztésére. A lényege hogy egy – az adott területi egység fenntartható fejlődését megalapozó – komplex, egymásra épülő elemekből álló projektcsomagot támogat, amelyben ESZAból és ERFA-ból finanszírozható fejlesztések egyaránt vannak. Az ITI lényegi eleme az is, hogy a program végrehajtását is az érintett városra delegálják, azaz az adott város menedzseli a teljes program végrehajtását. Tagállami szinten a rendelkezésre álló ERFA források minimum 5 százalékát ilyen programok végrehajtására kell allokálni, és a tagállam – Bizottság között megszülető Partnerségi Szerződésben az érintett városi területeket nevesíteni kell. 1.2. Innovatív városfejlesztési akciók A Bizottság ösztönzi a kreatív és innovatív – a megszokottól eltérő városfejlesztési megoldások felszínre kerülését és terjesztését. Ennek érdekében hozzák létre ezt az eszközt, amelynek elsődleges célja az „innovatív és kísérleti célú” megközelítésmód és megoldások támogatása a fenntartható városfejlesztés témakörében. Városok egymástól tanulhatnak, ötleteket gyűjthetnek. Ezt az eszközt a Bizottság közvetlenül menedzseli majd, így a támogatandó projektek kiválasztásában európai szintű versenyre lehet számítani. Az ehhez rendelt forrás meglehetősen korlátozott: a teljes ERFA összeg 0,2%-a, mindösszesen tehát kb. 370 millió euró 7 évre. 1.3. Európai Városfejlesztési Platform Ezzel kívánják biztosítani a lehetőséget a városok számára a folyamatos, közvetlen párbeszédre, a dilemmák, tapasztalatok, ötletek, jó gyakorlatok megosztására, a két- és többoldalú városi együttműködések kialakítására. A platformnak – a jelenlegi elképzelések szerint- európai

* Dr. Veres Lajos, Regionális gazdaságtan Ph.D, főiskolai tanár, Duna Stratégia Igazgató, Dunaújvárosi Főiskola


137

szinten összesen 300 tagja lehet: olyan városok, amelyek integrált területi fejlesztést vagy innovatív akciót valósítanak meg. Nem kapcsolódik hozzá külön projektfinanszírozás.

2. Az Eu Duna-Régió Stratégia A Duna-térség komplex megközelítése a stratégia kialakítása szempontjából új megközelítéseket és új módszereket is igényel. A Duna térség, mint Európa egy jelentős térsége igényli az európai megközelítést, az európai dimenziót. Ily módon megjelenhet az európai érdek. A Duna mint sokoldalú tengely, mint korridor hangsúlyozza a stratégiaalkotás transznacionalista jellegét. Természetes módon a Duna-térségek megjelennek a nemzeti fejlesztési tervdokumentumokban, szakpolitikákban is. A nemzeti érdekek bizonyos kérdésekben országonként eltérhetnek. Emellett eltérő súlypontok és prioritások alakulhatnak ki a Duna menti NUTS2 és NUTS3 régiók önálló fejlesztési programjaiban és stratégiáiban is. Egyre dinamikusabban megjelenő érdekeket képviselnek a Duna menti városok (ESPON kategóriák) különösen a fővárosi térségekben. A Duna Stratégia kidolgozása tehát nem lehet egy hagyományos tervezési folyamat része, amelyben valamely tervező műhely megálmodja az optimálisnak vélt jövőképet, összegyűjti a politikai szintű elvárásokat és szakmai követelményeket fogalmaz meg. Feltételezhetően egy folyamatosan (vagy legalábbis rendszeresen működő) nemzetközi tervezőrendszer kialakítására van szükség. Az INTERREG III. IV. programok egyes projektjei már kedvező tapasztalatokról adnak számot e téren. Másfelől növekszik az igény az olyan fórumok iránt amelyek nem az egyoldalú tájékoztatás és véleményformálás céljából jönnek létre, hanem a diskurzusteremtés céljából. Ilyen céllal – immár hagyományteremtő módon – harmadik alkalommal került megredezésre a Dunaújvárosi Főiskolán a DUNA-TÉRSÉGI KOHÉZIÓ Nemzetközi Tudományos Konferencia. A nemzetközi tudományos konferencián lehetőséget biztosítottak a Duna mentén lejátszódó társadalmi-gazdasági-, illetve természeti folyamatok megismerésére, a lehetséges fejlesztési célok és irányok meghatározására, annak érdekében, hogy a Duna menti országok, régiók, térségek és települések jelentős szerepet tölthessenek be Európa fejlődésében. A konferencia közvetlen célja volt a Duna menti országok közötti együttműködések lehetőségeinek feltárása és hatékonyságának erősítése, új együttműködéseken alapuló projektek generálása, továbbá a nemzetközi és az interregionális kapcsolatok bővítése és elősegítése. Az EU Duna-Régió Stratégiája (DRS) a Duna vízgyűjtő területéhez tartozó régiók és országok makroregionális fejlesztési stratégiája és akcióterve. Egyszerre célozza a dunai makrorégió fenntartható fejlesztését, természeti területeinek, tájainak és kulturális értékeinek védelmét. Az Európai Tanács 2009. júniusi felkérése alapján az Európai Bizottság 2010 decemberében tett javaslatot a DRS-re, amelynek elfogadása a 2011. évi soros magyar elnökségre esett. Az EU balti-tengeri régiós stratégiája után, amelyet a svéd elnökség idején, 2009 második felében fogadtak

138

el, a DRS az Unió második makroregionális fejlesztési stratégiája lett. Megalkotásában nyolc EU-tagállam és hat EU-n kívüli ország vesz részt: Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország (Baden-Württemberg és Bajorország), Románia, Szlovákia, Szlovénia, valamint Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna. Az Európai Unió Tanácsa 2009. június 18-19-i ülésén hivatalosan felkérte az Európai Bizottságot, hogy 2010 végéig készítse el a Duna-Régió Stratégia tervezetét. A Bizottság 2010 decemberében terjesztette elő javaslatát, amely 11 cselekvési területet ölel fel a következő fő súlyponti témák alapján: a közlekedés és az energiahálózatok fenntartható fejlesztése, a környezet- és vízvédelem, a társadalmi és gazdaságfejlesztés, valamint az irányítási rendszer fejlesztése. Összeurópai a Duna Stratégia ugyanúgy szimbolijus, ahogy a balti-tengeri is. Jelképezi, hogy a globalizáció korában az egyes államok egymásrautaltsága egyre növekszik. A stratégia így arra is egyedülálló alkalmat kínál, hogy a részt vevő országok koordináltan adjanak választ olyan globális jellegű kihívásokra, amelyeket csak határon átívelő módon lehet megoldani (energiabiztonság, klímaváltozás, árvíz, aszály stb.). A DRS célja a régió gazdaságának és versenyképességének s végső soron polgárai jólétének fenntartható módon történő növelése, egy virágzó, fejlődő és attraktív régió létrehozása. A DRS segíti a kohézió erősítését a régióban, illetve a meglévő régiós különbségek csökkentését. Ennek fontos vetülete a kis és középvállalkozások versenyképességének és terjeszkedésének támogatása a Duna menti régióban. A Közép-Európa-politika fontos elemeként a DRS elősegítheti a Nyugat-Balkán európai integrációjának a felvezetését is. A DRS kiemelt cselekvési területe az energia- és közlekedési hálózatok hiányzó összeköttetéseinek a kiépítése, a régiót érintő közúti és vasúti közlekedési folyosók fejlesztése és az energiaellátás biztonságának javítása. A tagállami projektek összehangolása, az integrált megközelítés a stratégia kulcsa. A megújuló energia (így például a geotermikus energia) és az energiahatékonyság tekintetében a DRS egyértelműen az Európa 2020 stratégia szolgálatában áll. A kapcsolódó kutatás-fejlesztés területén is fontos az együttműködés erősítése a térség országaival. A DRS jól illeszkedik a víz témaköréhez, a 2011. évi magyar EU-elnökségi program egyik központi eleméhez. A stratégia a 2012-ben kezdődő új, átfogó vízpolitika alakításához értékes hozzájárulás, mert a vízminőség védelmére koncentráló korábbi megközelítést kiegészíti az integrált és fenntartható vízgazdálkodás kérdéskörével. A vízpolitika a magyar elnökség önálló kezdeményezése, amit teljes politikai konszenzus övez. Magyarország célja az uniós és magyar szempontból fontos, vízgazdálkodási körbe tartozó szempontok fejlesztése, majd megerősítése az EU-politikákban. Az elnökség hangsúlyt helyez • a szélsőséges időjárási és vízügyi jelenségek integrált kezelésére (aszály, árvíz, belvíz, a csapadékeloszlás egyenetlenségei); • a víz által nyújtott úgynevezett ökológiai szolgáltatásokra (vizes élőhelyek, a víz öntisztulása, talajképződés); • a nemzetközi együttműködés fontosságára.


Az árvízkockázaton túl a vízminőség védelme (ide értve a szennyezések kiküszöbölését, kezelését) szintén az egész vízgyűjtő területre kiterjedő szemléletet igényel. A magyar elnökségi időszak végén került sor a tagállamok közötti eszmecserére a Bizottság 2012-ben esedékes átfogó vízpolitikai javaslatairól. Fontos a dunai térség biztonságának erősítése országon belül és határokon átívelően. A Duna-régiót schengeni és nem schengeni tagállamok, tagjelölt és külső országok alkotják, ami megnehezíti az összehangolt rendészeti fellépést, az országok közötti koordinációt. A DRS lehetőséget ad minden érintett rendvédelmi és egyéb szervezet operatív együttműködésére a Duna teljes hosszán. A katasztrófavédelmi információs rendszerek párhuzamos fejlesztésén keresztül elősegíti a Duna mint szállítási útvonal biztonságának erősítését. A DRS épít a régió gazdag kulturális kínálatára mind az épített örökség védelmével és bemutatásával, mind a szellemi örökség sokszínűségének hangsúlyozásával. Ugyancsak fontos a Duna vízi turisztikai és vízisport-célú hasznosítása a folyó teljes szakaszán. A stratégia a rendelkezésre álló források jobb és koordinált felhasználását is célozza, de külön uniós pénzt nem különítenek el rá. A régió országainak kiemelt érdekük, hogy a 2013-ig terjedő uniós programozási időszakban a makroregionális stratégia a gazdasági növekedést segítse elő projektek és programok révén, összhangban a gazdasági fellendülést célzó Európa 2020 Stratégiával és nemzeti programokkal.

A DRS jelentőségét és összetettségét az is jelzi, hogy milyen sok szakmai és civil szervezet kívánt részt venni a stratégia kidolgozásában, illetve megvalósításában. Ahogy az DRS alapvető célkitűzései között is szerepel, a részletek kidolgozásában és a konkrét projektek megvalósításában kiemelt szerep hárul a szakmai és társadalmi szervezetekre. Ez biztosítja azt, hogy a stratégia a lehető legszélesebb támogatottsággal valósulhasson meg. A tagállamos többsége a magyar elnökség alatt ismerte meg és tárgyalta a DRS-t. A magyar elnökség alatt a 2011. júniusi Európai Tanács-ülésen a tagállamok jóváhagyták a stratégiát.

3. A Közép-Duna Menti ITI (Integrált Területi Beruházási program) A Dunaújvárosi Főiskola kezdeményezésével, valamint a Duna Menti Városok Együttműködési Fórumának támogatásával kialakult a Közép-Duna Mente Integrált Területi Beruházási Program (ITI). Ez a Program egy új típusú és az Európai Unió által is ajánlott területfejlesztési eszköz a következő 2014-2020-as időszakra. A Program kialakításában résztvevő megyei önkormányzatokat, városokat, szellemi műhelyeket bátorította a Nemzetgazdasági Minisztérium területfejlesztési főosztálya, amely a program kezdeményezéséről kért és kapott részletes tájékoztatást. A Dunaújvárosi Főiskolán 2012. október

1. ábra: Funkcionális térségek


139

2. ábra: Értékes természeti erőforrások: bányászat és energetika

3. ábra: Értékes természeti erőforrások: fenntartható tájgazdálkodás

140


4. ábra: Turisztikai térszerkezet

5. ábra: A klímaváltozás hatásaival szemben leginkább sérülékeny térségek


141

17-én került sor az ITI kezdeményező tanácskozásra, melyen az érintett megyék (Pest, Fejér, Tolna, Baranya, Bács-Kiskun megye), valamint a jelentősebb városok (Érd, Dunavecse, Dunaújváros, Paks, Baja, Mohács) képviselői, vezetői vettek részt és támogatták a kezdeményezést azzal, hogy a területi lehatárolás Érd városától a Duna mindkét partján egészen az országhatárig a városok vonzáskörzeteiből álljon össze. A kezdeményezést az NGM Tervezéskoordinációért felelős államtitkársága befogadta és jelentésében figyelembe veszi a Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozása során. Időközben a program koncepciója beépült a Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepció egyeztetési változatába és megjelent az érintett megyék tervdokumentumaiban is. 3.1. Közép-Duna Mentét jellemző és összekötő térszerkezeti elemek (1. ábra) 3.1.1. Összekötő közlekedési hálózatok • Észak-dél irányban a Duna (európai vízi út VII), közúton az M6, 6-os főút (az európai V/c Korridor), az 51-es út és a vasúti fővonalak. • Kelet-nyugat irányban, a Dunaújvárosnál, Dunaföldvárnál, Szekszárdnál és Bajánál épített hidak, a kapcsolódó utakkal, valamint számos komp- és révátkelőhely létezik. • E dimenzióban jelentős további beruházások várhatóak (M8, M9, VØ…). 3.1.2. A térség ipari tengely, része az országos gazdaságitechnológiai magterületnek (2. ábra) • Százhalombattától-Paksig nemzetközileg nagy ipari üzemek működnek széleskörű beszállítói hálózattal és foglalkoztató hatással. • A közlekedési hálózati csomópontok logisztikai potenciált biztosítanak, ami vonzó a vállalkozások számára. 3.1.3. Jó mezőgazdasági adottsági területek (3. ábra) • Annak ellenére, hogy a térségben viszonylag sok város található, az ún. városias területek aránya alacsony. • Az alapvetően jó mezőgazdasági adottságú területek mellett magas a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek aránya. • Különösen a Bács-Kiskun megyei oldalon jelentős a környezeti meghatározottságú természetközeli gazdálkodás területe. 3.1.4. Turizmuspotenciál (4. ábra) A térség gyakorlatilag egybefüggő üdülőkörzet • Számottevő a külsőleg alkalmazandó gyógyvízpotenciál • Több térség a kulturális örökség szempontjából kiemelt jelentőségű • A LIMES része • Híres borvidékek útvonala 3.1.5. A klímaváltozás hatásaival szemben sérülékeny térség (5. ábra) • Az aszály- és hőhullámok szempontjából jelentős a legsérülékenyebb területek aránya • Jelentős az árvíz szempontjából legsérülékenyebb területek aránya • A térségi vízgazdálkodás fejlesztése és a komplex tájgazdálkodás kiemelt feladat

142

• A fokozott környezeti terhelés megelőzése, a vízellátás, hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, zajvédelem, levegő-minőség védelem fejlesztése fokozott prioritás. 3.2. A Közép-Duna Mente Térség Fejlesztési Stratégiájának kialakítása A Közép-Duna Mente térségében számos és jelentős jellegzetes és összekötő térelem mutatható ki, melyek megalapozzák a közös fejlesztéseket továbbá indokolják a térségi szereplők összefogását, a közös kezdeményezéseket. A stratégiai szemléletmódban kialakított térségi SWOTanalízis kiemelt megállapításai a következőek: Erősségek: • Fejlett és fejlődő nagy sebességű közúti hálózat • Fejlett gazdasági környezet • A Duna mint telephelyválasztási tényező • Turizmuspotenciál Gyengeségek: • Duna mint vízi közlekedési alapinfrastruktúra nem megfelelő kiépítettsége és hasznosítása • A villamos energia ellátó rendszer virtuális kapacitáshiányai, fejlesztési igényei • Megújuló energiatermelési potenciál kihasználatlansága • Nemzetközi kapcsolatok (különösen a belső megyék esetében: Fejér, Tolna) • Magas a környezeti kockázatoknak való kitettség • A „hagyományos” együttműködések orientációja „régiós, vagy megyei”, nehéz átlépni a közigazgatási határokat Lehetőségek: • Közlekedési infrastruktúra fejlesztése, különösen a vasúti és a vízi közlekedési alapfeltételek megteremtésében • Energia közszolgáltatások hatékonyságának javítása, különösen a villamos energiatermelés és szolgáltatások területén vMegújuló energiatermelési potenciál hasznosítása • A térségi innováció és tudásmenedzsment • Nemzetközi együttműködések Veszélyek: • Egyoldalú foglalkoztatási szervezet konzerválódása • Területi elkülönülés, összefogás hiánya • Klímaváltozások kedvezőtlen hatásainak való kitettség A SWOT-analízis eredményeire építve a térség komplex fejlesztésének célrendszere a következőképpen tervezhető: Jövőkép: Fenntartható logisztikai és energetikai növekedési zóna Átfogó cél: Életminőség javítása Specifikus célok: Térségi gazdaság versenyképességének javítása Nemzetközi területi kohézió Környezet minőségének javítása. A stratégiai célokat megvalósító tervezett programrendszert 5 prioritás mentén javasolt kialakítani (6. ábra).


6. ábra: A fejlesztési koncepció struktúrája (forrás: saját szerkesztés) 3.3. A Közép-Duna Mente (ITI) javasolt fejlesztés prioritásai 3.3.1. Helyi gazdaság fejlesztése Tervezett intézkedések: • Energiatermelő kapacitások növelése (beszállítói, szolgáltatói, képzési, innovatív együttműködések). • Energiahatékonysági beruházások (költségek csökkentését eredményező fejlesztések, új technológiák). • Agrárgazdasági vertikumok szükséges beruházásai (export és versenyképesség javítása). • KKV szektor sokoldalú fejlesztése (cél a költségek csökkentése, tőkejuttatás). • Térségi kutatási eredmények szolgáltatása. 3.3.2. Turizmus fejlesztése Tervezett intézkedések: • Kikötői infrastruktúrák fejlesztése (nagy turistahajók, szállodahajók, kishajók, yachtok stb. közlekedésének, forgalmának elősegítése) • Városok turizmustermék-fejlesztésének támogatása (attrakciók, komplex programok) • A LIMES, Duna-térség világörökség részévé történő nyilvánításának segítése • Tematikus turizmus útvonalak kiépítése (borutak, képzőművészeti utak és azok hálózatai) • Evezős vízi turizmus és vízi sportok fejlesztése


3.3.3. Humán erőforrások fejlesztése Tervezett intézkedések: • Az oktatási-képzési és gazdasági szereplők piaci igényorientált együttműködése (platformok, klaszterek, innovatív integrációk…) • Gazdasági és közszolgáltatási feladatok és szerepek térségi funkcionális megosztása • Nemzetközi együttműködések, integrációk (Új projektek kidolgozása és megvalósítása az ETE és a közösségi Kormányszintű Javaslatok felhasználásával) • Társadalmi aktivitás erősítése (új együttműködési fórumok, civil szervezetek szerepe, TDM) 3.3.4. Közlekedés fejlesztése Tervezett intézkedések: • VØ vasútvonal kiépítése (a kapcsolódó új vasúti híd, valamint a közlekedési csomópontok, intermodális logisztikai központok fejlesztése) • A Duna mint közlekedési folyosó, mint vízi út felértékelése (a hajózhatóság feltételeinek megteremtése mind a nemzetközi áruszállítás, mind a személyszállítás biztonságos és kiszámíthatósága érdekében) • Kikötőfejlesztések (a piaci és szakmai tartalommal alátámasztott projektek) • A térség belső közlekedési elérhetőségének javításához szükséges hálózatkiegészítések, illetve korszerűsítő fejlesztések

143

3.3.5. Táji és települési környezet megújítása Tervezett intézkedések: • Integrált városfejlesztési stratégiák (IVS) térségi elemeinek koordinálása (Centrum-Periféria rendszerek stratégiai programjainak kialakítása, bemutatkozásainak menedzselése) • Árvízvédelem, komplex vízgazdálkodási rendszerek fejlesztései (stratégiai vízkészletek mennyiségi megerősítése és minőségi javítása) • Ivóvízbázisok védelme • Partfalvédelem • A dunai és homokhátsági természeti és ökológiai rendszerek állapotának javítása • A Duna-mellékág szigetrendszerének revitalizációja, rehabilitációja • Környezeti kárelhárítás, élőhely rekonstrukció

• •

• •

• •

3.4. A Fejlesztési Program megvalósítása érdemben hozzájárul: az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez; az Európai Unió Duna Stratégia 11 prioritásához és azokon belül is kiemelten a 3 magyar koordinációban lévő prioritásterülethez: energiahatékonyság, vízgazdálkodás, környzeti kockázatok kezelése; az országos ágazati szakpolitikák érvényesüléséhez; a 2014-2020 időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Terv és azon belül az egyes operatív programok kialakításához (kiemelten a Területfejlesztési Operatív Programot (TOP), valamint a Környezet- és Energiagazdálkodási Operatív Programot (KEOP)); a megyei és regionális területi kohézióhoz; a Duna-térség hosszútávú fejlődésének megalapozásához, a nemzetközi együttműködésekhez, a kooperációhoz.

Irodalomjegyzék •

• •

• • • •

•

• • • •

Baker, Mark (2007): Regional spatial strategies in England: the sub-regional dimension. Region is Focus? International Conference. Regional Studies Accociation. Lisbon, Portugal, 2-5. April 2007. DRS (2011): www.eu2011.hu6hu/duna-regio-strategia Haughton, Graham-Counsell, Dave (2007): Spatial planning and city regions. Region is Focus? International Conference. Regional Studies Accociation. Lisbon, Portugal, 2-5. April 2007. Nádas Péter (1998): Az országos kikötő-fejlesztési progam kapcsolódás a logisztikai hálózatba. Logisztikai évkönyv 1998. Magyar Logisztikai Egyesület OTK (2005): Országos Területfejlesztési Koncepció, Magyarország 2005. OTK (2013): Országos Területfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetési változat, Magyarország 2013, www.nth.gov.hu. Queiros, Margarido (2007): National Spatial Strategy the yellow brick road to a sustainable spatial development in portugal? Region is Focus? International Conference. Regional Studies Accociation. Lisbon, Portugal, 2-5. April 2007. Salone, Carlo (2007): Neo-regionalism and local development policies. Some empoirical evidence from Italy. Region is Focus? International Conference. Regional Studies Accociation. Lisbon, Portugal, 2-5. April 2007. Veres Lajos (2007): Challenges of Urban Development in Hungary. Region is Focus? International Conference. Regional Studies Accociation. Lisbon, Portugal, 2-5. April 2007. Veres Lajos (2011./a.): Nemzetközi stratégialkotás a Duna mentén; Ma és Holnap 2011. XI. Évfolyam 2.szám (44-47. oldal) Veres Lajos (2011./b.): DATOURWAY: az első turizmus startatégia a Duna mentére; Ma és Holnap 2011. XI. évfolyam 5. szám (44-45. oldal) Urbact (2012): http://urbact.eu/fileadmin/Documents/PPT_ URBACTInfoDay_Jan2012_Future_Urban.pdf

A vázolt fejlesztési stratégia megvalósításában a 2013-as év elsősorban a tervezés, programozás és a projekt előkészítés éve. Legkésőbb 2014 tavaszára a térség gazdasági, társadalmi és tudományos életének szereplői részéről célszerű „pályázatra előkészített” állapotba hozni azokat az elképzeléseket, ötleteket melyek már kialakultak vagy a közeljövőben alakulnak ki. A projektgenerálásban továbbra is aktív szerepet vállal a Dunaújvárosi Főiskola workshopok, konferenciák szervezésével és az eddigi tervezési, valamint saját projektelőkészítési munkája eredményeinek közzéadásával. Az individuális projektek mellett célszerű a jövőben a nagyobb volumenű és hosszabb távon is ható projektekben is gondolkodni, melyek igénylik a térségi vagy a szakmaspecifikus összefogás korszerű formáit.

144


Szendy Csabáné *

Az építési termékek európai szabályozásának változása. Az új építésitermék-rendelet A cikk az építési termékek új európai szabályozásának lényegét az építési termékek irányelvével való összehasonlításon keresztül mutatja be. Kiemeli a rendelet fogalom-meghatározásai közül azokat, amelyek az irányelv fogalmaitól részben eltérnek, részben újak. Ismerteti az építési termékek teljesítménye állandósága értékelésének és ellenőrzésének rendszerét, a gyártó és a bejelentett szervezet feladatain keresztül a rendszert felépítő elemeket. Foglalkozik a gyártó teljesítménynyilatkozatával és tartalmával, a CE-jelöléssel kapcsolatos a korábbitól eltérő, legfontosabb tudnivalókkal. Ezekre elméleti példát mutat be. Részletezi az európai harmonizált előírások (szabványok és értékelési dokumentumok) legfőbb ismérveit, szerepüket az új jogi szabályozás vonatkozásában. Ezzel kapcsolatban kitér a harmonizált szabványokban várható változásokra, a mikro-, kis- és középvállalkozások esetében alkalmazható egyszerűsített eljárásokra. Áttekintést ad az építési termékek nemzeti szabványairól és az új rendelethez kapcsolódó, azzal összehangolt magyar jogszabályokról.

Az építési termékek európai jogi szabályozása 1988-ban az Európai Közösségek Tanácsa elfogadta a tagországok építési termékekre vonatkozó törvényeinek, rendeleteinek és államigazgatási határozatainak összehangolásáról szóló, a 93/68/EGK irányelvvel módosított (89/106/EGK) irányelvet (direktívát). Az irányelv tulajdonképpen egy olyan jogszabály volt, amelyet az Unió tagországainak be kellett vezetni saját jogrendszerükbe. A bevezetés módja a tagországra volt bízva, de az irányelv céljának (műszaki korlátok felszámolása az építési termékek kereskedelme elől, csak a tervezett felhasználásra alkalmas termékek kerülhessenek piacra) érvényesülni kellett. A meglévő jogi keret egyszerűsítése és pontosítása, valamint a meglévő intézkedések átláthatóságának és hatékonyságának növelése érdekében a 89/106/EGK irányelvet más jogszabállyal kell felváltani. Az EU-tagországok szakértőinek többéves előkészítő és egyeztető munkája után az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 305/2011/EU rendeletet. A rendeletet teljes egészében kötelezően és közvetlenül kell alkalmazni valamennyi tagállamban. A rendelet 2011. április 24-én lépett hatályba. Az egységes forgalomba hozatali szabályokat 2013. július 1-jétől kell alkalmazni. Az átmeneti rendelkezésekben a rendelet kimondja:

The article presents the essence of the new European regulation for construction products through a comparison with the construction products directive. It stresses from the definition of basic concepts those that are partly differing from the basic concepts of the directive or are partly new. It presents the system of assessment and verification of consistancy of performance for construction products, and through the tasks of manufacturers and registered organizations also the elements building the system. It deals with the manufacturer’s declaration of performance and its content, the most important knowledge in connection with the CE marking that are differing from the previous ones. For this also a theoretical example is presented. It specifies the main criterions of the European harmonized regulations (standards and assessment documents) and their role with regard to the new legislation. In connection with this it touches upon the expected changes in the harmonized standards, and the simplified procedures to be applied in the case of micro, small and medium enterprises. It gives an overview about the national standards for construction products and the Hungarian laws connected and harmonized to the new regulation.

A 2013. július 1. előtt a 89/106/EGK irányelv szerint forgalomba hozott építési termékek ennek a rendeletnek megfelelő terméknek tekintendők. A gyártók teljesítménynyilatkozatot tehetnek a 2013. július 1. előtt a 89/106/EGK irányelv szerint kiadott megfelelőségi tanúsítvány vagy megfelelőségi nyilatkozat alapján.

Fogalommeghatározások A rendelet 2. cikke a jogszabály alkalmazása szempontjából lényeges 28 fogalommeghatározást sorol fel, ezek közül az irányelvben nem szereplő vagy másként meghatározott fogalmakat ismertetjük. Építési termék: bármely olyan termék vagy készlet, amelyet azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék, és amelynek teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét. Készlet: egyetlen gyártó által, legalább két külön elemből álló együttesként forgalomba hozott építési termék, amelyet össze kell szerelni ahhoz, hogy az építménybe be lehessen építeni. Építmény: épületek és műtárgyak. Építési termék teljesítménye: a termék releváns alapvető jellemzőire vonatkozó, szintekkel, osztályokkal, illetve leírással kifejezett teljesítménye.

* Szendy Csabáné szabványosító menedzser, Magyar Szabványügyi Testület


145

Rendeltetés: az építési terméknek az alkalmazandó harmonizált műszaki előírásban meghatározottak szerinti rendeltetése. Harmonizált műszaki előírások: harmonizált szabványok és európai értékelési dokumentumok. Harmonizált szabvány: a 98/34/EK irányelv I. mellékletében felsorolt valamelyik európai szabványügyi testület által, ugyanezen irányelv 6. cikkének megfelelően a Bizottság kérelme alapján elfogadott szabvány. Európai értékelési dokumentum: a műszaki értékelést végző szervek európai szervezete által az európai műszaki értékelés kiadása céljából elfogadott dokumentum. Európai műszaki értékelés: az építési termék teljesítményének az alapvető jellemzői vonatkozásában a megfelelő európai értékelési dokumentummal összhangban végzett dokumentált értékelése. Egyedi műszaki dokumentáció: annak igazolására szolgáló dokumentáció, hogy a teljesítményállandóság értékelésére és ellenőrzésére szolgáló alkalmazandó rendszeren belüli módszereket más módszerekkel helyettesítették, feltéve, hogy az e módszerekkel nyert eredmények megfelelnek a vonatkozó harmonizált szabvány szerinti vizsgálati módszerekkel nyert eredményeknek. Gyártó: az a természetes vagy jogi személy, aki az építési terméket gyártja, vagy aki saját nevében vagy védjegye alatt egy ilyen terméket terveztet vagy gyártat és értékesít. Gazdasági szereplő: a gyártó, az importőr, a forgalmazó, illetve a meghatalmazott képviselő. Életciklus: az építési termék életének egymást követő és egymással összefüggő szakaszai, a nyersanyagbeszerzéstől vagy természeti erőforrásokból történő előállítástól a végső ártalmatlanításig.

A két európai jogszabály közötti különbségek és hasonlóságok Hasonlítsuk össze az építésitermék-irányelvet (a továbbiakban: Irányelv) és az építésitermék-rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) a következők vonatkozásában. 1. Szabályozás Irányelv: — Az építési termékekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 89/106/EGK irányelv. — A tagállamok rendeletekkel vezették be. Rendelet: — Az Európai parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelete az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/ EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről. — Közvetlenül hatályos minden tagországban és hatálya egyetemleges.

— A termékek műszaki előírásait, amelyek eleget tesznek az irányelvekben előírt lényeges követelményeknek, harmonizált szabványok tartalmazzák. — A harmonizált műszaki követelményeknek eleget tevő termékekről fel kell tételezni, hogy a tervezett felhasználásra alkalmasak. Rendelet: — Az egyes termékre mind uniós jogszabályokból, mind tagállami rendelkezésekből vonatkoznak követelmények. — A forgalomba hozatal előtt nem állapítja meg senki a termékről, hogy az megfelel-e vagy sem a tervezett felhasználási célra. — A gyártónak csak a beépítési mód szerint lényeges termékjellemzők teljesítményéről kell nyilatkoznia. — A teljesítménynyilatkozatnak kell lennie a közös nyelvnek a tervezők, kivitelezők és a gyártó között. 3. Cél Irányelv: — A tagállamok biztosítsák, hogy a területükön létesített építmények ne veszélyeztessék emberek, állatok vagy anyagi javak biztonságát. — Minden tagállamban azonos szinten vegyenek figyelembe a gazdaságossági, környezetvédelmi, egészségügyi, energiatakarékossági, tartóssági követelményeket. — Egységes követelmények és előírások legyenek érvényben az építési termékekre, hogy az Unió belső piacán a forgalmukat műszaki akadályok ne korlátozzák. Rendelet: — Legyenek egységes forgalomba hozatali szabályok. — Azonos vizsgálatok alapján határozzák meg a termékek teljesítményét. — A tagállamok érvényesíthessék esetleg eltérő pl. tűzvédelemi, környezetvédelemi, közegészségügyi szabályaikat. 4. Jellegzetesség Irányelv: — Az alapvető követelmények az építményekre vonatkoznak, azok teljesítését biztosítani kell az építmény teljes, gazdaságilag ésszerű élettartama alatt. — Az egyes építési termékekre (termékcsoportokra) vonatkozó alapvető követelményeket úgy állapították meg, hogy megfelelő tervezés és szakszerű kivitelezés mellett a belőlük készülő építmény kielégíti az építményekre vonatkozó alapvető követelményeket.

2. Alapelv Irányelv: — A jogszabály csak az építményekre vonatkozó alapvető követelményeket állapítja meg.

Rendelet: — Az alapvető követelmények szintén az építményekre vonatkoznak. — A rendeltetésszerű használatnak érvényesülni kell személyek egészsége és biztonsága szempontjából a teljes életciklusuk során, egyébként a szokásos karbantartás mellett a gazdaságilag ésszerű élettartam alatt. — Az egyes építési termékek esetében az épületben betöltött funkciójukat, a tervezett felhasználási módjukat figyelembe véve az épület alapvető követelményeinek teljesítésében betöltött hatásuk szempontjából lényeges termékjellemzőket kell vizsgálni

146


5. Alapvető követelmények Irányelv: — mechanikai ellenállás és stabilitás; — tűzbiztonság; — higiénia, egészség- és környezetvédelem; — használati biztonság; — zajvédelem; — energiatakarékosság és hővédelem. Rendelet: — mechanikai szilárdság és állékonyság; — tűzbiztonság; — higiénia, egészség- és környezetvédelem; — biztonságos használat és akadálymentesség; — zajvédelem; — energiatakarékosság és hővédelem; — a természeti erőforrások fenntartható használata. 6. A termék forgalomba hozatalának feltételei Irányelv: — Valamennyi építési termékre vonatkozik. — A termékre vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelőség igazolása (megfelelőségi tanúsítvány vagy szállítói megfelelőségi nyilatkozat, harmonizált előírásoknak való megfelelőség esetén a CE-jelölés is).

Rendelet: — Csak azokra a termékekre vonatkozik, amelyekre van harmonizált műszaki előírás. — A gyártónak teljesítménynyilatkozatot kell adni (kivétel: egyedi termék, helyszíni gyártás, hagyományos/ műemléki termék). — Egyszerűsített eljárások (mikrovállalkozások: felhasználhatják más termékek vizsgálati eredményeit, kis- és középvállalkozások esetén könnyítés a teljesítmény állandósága értékelésében). 7. Mit jelent a CE-jelölés? Irányelv: — Van a termékre harmonizált műszaki előírás (harmonizált szabvány, európai műszaki engedély, elismert nemzeti műszaki előírás). — Elvégezték az ezekben előírt vizsgálatokat. Rendelet: — Van a termékre harmonizált műszaki előírás (harmonizált szabvány vagy európai értékelési dokumentum, amely alapján európai műszaki értékelést adtak ki). — Elvégezték az ezekben előírt vizsgálatokat. — A gyártó adott teljesítménynyilatkozatot a termék egy vagy több rendeltetését figyelembe véve legalább egy lényeges alapvető jellemzőről.

1. táblázat: A teljesítményállandóság értékelésének és ellenőrzésének rendszerei a 305/2011/EU szerint A gyártó által az építési termék alapvető jellemzőinek tekintetében a következők alapján kiadott teljesítménynyilatkozat 4-es rendszer

3-as rendszer

2+-os rendszer

1-es rendszer

1+-os rendszer

A gyártó feladata

A bejelentett szerv feladata

• Terméktípus meghatározása, típusvizsgálat, típusszámítás, táblázatba foglalt értékek vagy a termék leíró dokumentációja alapján • Üzemi gyártásellenőrzés • Üzemi gyártásellenőrzés

• Terméktípus meghatározása típusvizsgálat (ideértve a mintavételt is), típusszámítás, táblázatba foglalt értékek vagy a termék leíró dokumentációja alapján • Üzemi gyártásellenőrzés • Gyárban vett minták további vizsgálata a meghatározott vizsgálati terv szerint • Üzemi gyártásellenőrzés • Gyárban vett mintáknak a gyártó által végzett további vizsgálata a meghatározott vizsgálati terv szerint

• Üzemi gyártásellenőrzés • Gyárban vett minták további vizsgálata meghatározott vizsgálati terv szerint


147

Nincs

Bejelentett vizsgálólaboratórium végzi a terméktípus meghatározását a típusvizsgálat (ideértve a gyártó által végrehajtott mintavételt is), típusszámítás, táblázatba foglalt értékek, vagy a termék leíró dokumentációja alapján. Bejelentett gyártásellenőrzés-tanúsító szerv az üzemi gyártásellenőrzés megfelelőségi tanúsítványát a következők alapján adja ki: • gyártó üzem és az üzemi gyártásellenőrzés alapvizsgálata; • üzemi gyártásellenőrzés folyamatos felügyelete, vizsgálata és értékelése Bejelentett terméktanúsító szerv a termék teljesítménye állandóságának tanúsítványát a következők alapján adja ki: • terméktípus meghatározása típusvizsgálat (ideértve a mintavételt is), típusszámítás, táblázatba foglalt értékek vagy a termék leíró dokumentációja alapján; • gyártó üzem és az üzemi gyártásellenőrzés alapvizsgálata; • üzemi gyártásellenőrzés folyamatos felügyelete, vizsgálata és értékelése Bejelentett terméktanúsító szerv a termék teljesítménye állandóságának tanúsítványát a következők alapján adja ki: • terméktípus meghatározása típusvizsgálat (ideértve a mintavételt is), típusszámítás, táblázatba foglalt értékek vagy a termék leíró dokumentációja alapján; • gyártó üzem és az üzemi gyártásellenőrzés alapvizsgálata; • üzemi gyártásellenőrzés folyamatos felügyelete, vizsgálata és értékelése; • az uniós piacon való forgalomba hozatalt megelőzően vett minták szúrópróbaszerű vizsgálata

— A gyártó felelősséget vállalt, hogy az építési termék teljesítménye megfelel teljesítménynyilatkozatban adottnak, és vállalta, hogy a terméke ezt folyamatosan teljesíti. 8. Harmonizált műszaki előírások Irányelv: — Európai harmonizált szabvány. — Európai műszaki engedély (ETA=European Technical Approval). MEGJEGYZÉS: az európai műszaki útmutató alapján (ETAG=European Technical Approval Guideline) készítik. — a Bizottság által elfogadott, elismert nemzeti műszaki előírás (nagyon ritka). Rendelet: — európai harmonizált szabvány; — európai értékelési dokumentum (EAD=European Assessment Document). MEGJEGYZÉS: ezen dokumentummal összhangban végzik az építési termék alapvető jellemzőinek műszaki értékelését. Az európai műszaki értékelés (ETA=European Technical Assessment) nem harmonizált műszaki előírás! — A gyártó és a bejelentett szerv(ezet) feladatai 9. A gyártó és a bejelentett szerv(ezet) feladatai Irányelv: — A feladatokat a megfelelőségigazolási rendszerek írják elő — A megfelelőségigazolás rendszerei: 1+, 1, 2+, 2, 3, 4-es — Az Európai Bizottság határozatokban teszi közzé az egyes termékcsoportokra vonatkozóan. Rendelet: — A feladatokat a teljesítmény állandósága értékelésének és ellenőrzésének rendszerei írják elő. — A teljesítmény állandósága értékelésének és ellenőrzésének rendszerei: 1+, 1, 2+, 3, 4-es. Nincs 2-es rendszer! (lásd 1. táblázat) — Az Európai Bizottság meghatározhatja a rendszert az adott építési termék alapvető jellemzője esetében. A 305/2011/EU rendelet szerint a teljesítmény állandóságának értékelésébe és ellenőrzésébe bevont szervek Terméktanúsító szerv: olyan állami vagy nem állami bejelentett szerv, amely rendelkezik a kellő szakértelemmel és felelősséggel a terméktanúsítás megadott eljárási és irányítási szabályok szerinti elvégzéséhez. Üzemi gyártásellenőrző szerv: olyan állami vagy nem állami bejelentett szerv, amely rendelkezik a kellő szakértelemmel és felelősséggel az üzemi gyártásellenőrzés tanúsításának megadott eljárási és irányítási szabályok szerinti elvégzéséhez. Vizsgálólaboratórium: olyan bejelentett laboratórium, amely anyagok vagy építési termékek jellemzőit vagy teljesítményét méri, vizsgálja, teszteli, kalibrálja vagy más módon meghatározza.

a termék vonatkozásában kiadott európai műszaki értékelésnek, a gyártónak a termék forgalomba hozatalakor nyilatkozatot kell kiállítania a termék teljesítményére vonatkozóan. A teljesítménynyilatkozat – a vonatkozó harmonizált műszaki előírásoknak megfelelően – az építési termékek teljesítményét fejezi ki azok alapvető jellemzőinek vonatkozásában. A teljesítménynyilatkozat elkészítésével a gyártó felelősséget vállal azért, hogy az építési termék megfelel a nyilatkozatban rögzített teljesítménynek. A gyártó a következő esetekben tekinthet el a teljesítménynyilatkozat adásától: — az egyedi vagy rendelésre készített, nem sorozatban gyártott, meghatározott célra szánt építési terméket egyetlen, beazonosítható építménybe építi be, az építési terméket az építkezés helyszínén gyártották, — az építési terméket hagyományos vagy az örökségmegőrzésnek megfelelő módon, nem ipari gyártás keretében állították elő. A gyártó teljesítménynyilatkozatra, annak tartalmára a mintát a rendelet III. melléklete tartalmazza. Legfontosabb tartalmi elemei a következők: — a terméktípus meghatározása, amelyre a teljesítménynyilatkozatot kiadták; — az építési termékek teljesítménye állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló, az V. mellékletben szereplő rendszer vagy rendszerek; — az egyes alapvető jellemzők értékelésére használt harmonizált szabvány vagy európai műszaki értékelés hivatkozási száma és kibocsátási dátuma; — adott esetben a felhasznált egyedi műszaki dokumentáció hivatkozási száma, valamint azok a követelmények, amelyeknek a gyártó állítása szerint a termék megfelel; — az építési termék egy vagy több, az alkalmazandó harmonizált műszaki előírásoknak megfelelő rendeltetése; — az építési termék teljesítménye legalább egy, a nyilatkozatban szereplő egy vagy több rendeltetés szempontjából releváns alapvető jellemző tekintetében; — a termék azon alapvető jellemzői tekintetében, amelyeknek teljesítményéről nem nyilatkoztak, az NPD (No Performance Determined – nincs meghatározott teljesítmény) jelzést kell feltüntetni. Minden forgalmazott termékhez mellékelni kell a teljesítménynyilatkozat egy példányát nyomtatott vagy elektronikus formában. A teljesítménynyilatkozatot annak a tagállamnak a nyelvén vagy nyelvein kell rendelkezésre bocsátani, amelyben a terméket forgalmazzák.

CE-jelölés és használata

Ha az építési termékre van harmonizált műszaki előírás, azaz harmonizált szabvány, vagy a termék megfelel egy,

A CE-jelölést az olyan építési termékeken helyezik el, amelyekre a gyártó a rendelet vonatkozó előírásainak megfelelően teljesítménynyilatkozatot állított ki. Ha a gyártó nem állított ki teljesítménynyilatkozatot a rendelet vonatkozó előírásainak megfelelően, a termék nem kaphat CE-jelölést.

148


Teljesítménynyilatkozat és annak tartalmi elemei

A CE-jelölés elhelyezésével vagy elhelyeztetésével a gyártó vállalja felelősséget, hogy az építési termék megfelel a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek, valamint a rendeletben és az egyéb, a jelölés alkalmazását előíró uniós harmonizációs jogszabályokban megállapított valamennyi alkalmazandó követelménynek. A CE-jelölés az egyetlen olyan jelölés, amely tanúsítja, hogy az építési termék az adott harmonizált műszaki előírások vagy az európai műszaki értékelés szerinti alapvető jellemzői tekintetében megfelel a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek. A CE-jelölést jól láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlenül kell feltüntetni az építési terméken vagy az ahhoz csatolt címkén. Ha a termék jellege miatt ez nem lehetséges, vagy nem indokolt, a jelölést a csomagoláson, illetve a kísérő dokumentáción helyezik el. Az Európai Bizottság felhatalmazást kapott azon feltételek meghatározására, amelyek alapján a teljesítménynyilatkozat elektronikusan feldolgozható annak érdekében, hogy azt a rendeletben meghatározottakkal összhangban valamely internetes oldalon közzétegyék (még nincs közzétéve a feltételrendszer!). A CE-jelölést követi: — annak az évszámnak az utolsó két számjegye követi, amely évben a jelölést először elhelyezték; — a gyártó neve és bejegyzett címe, vagy nevének és címének könnyű és egyértelmű beazonosításra alkalmas védjegye; — a termék típusának egyedi azonosító kódja; — a teljesítménynyilatkozat hivatkozási száma és a nyilatkozatban szereplő teljesítmény szintje vagy osztálya; — az alkalmazott harmonizált műszaki előírásra való hivatkozás; — adott esetben a bejelentett szerv azonosító száma; — a vonatkozó harmonizált műszaki előírás szerinti rendeltetés. A CE-jelölést az építési termék forgalomba hozatala előtt kell a terméken elhelyezni. A CE-jelölést követheti még a különleges kockázatokat vagy felhasználásokat jelölő piktogram vagy más jel.

Harmonizált szabványok és európai értékelési dokumentumok Az építőiparban a kereskedelmet gátló technikai akadályokat csak az építési termékek teljesítményének értékelését szolgáló, harmonizált műszaki előírások kidolgozásával lehet felszámolni. E harmonizált műszaki előírásoknak a harmonizált szabványokban és az európai értékelési dokumentumokban meghatározott vizsgálati, számítási és egyéb módszereket kell magukban foglalniuk az építési termékek alapvető jellemzőinek teljesítményértékelése céljából. A harmonizált szabványokat az európai szabványügyi testületek dolgozzák ki a Bizottsággal és az építésügyi állandó bizottsággal folytatott konzultációt követően, a benyújtott megbízások alapján. A harmonizált szabványok meghatározzák az építési termékek alapvető jellemzői teljesítményének értékelésére szolgáló módszereket és kritériumokat.


Ha a vonatkozó megbízás előírja, a harmonizált szabványban megjelölik az alkalmazási területébe tartozó termékek rendeltetését. A harmonizált szabvány tartalmazza a teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló rendszer végrehajtásához szükséges valamennyi műszaki részletet. A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi a vonatkozó megbízásoknak megfelelő harmonizált szabványok hivatkozásainak jegyzékét. A jegyzékben szereplő valamennyi harmonizált szabvány esetében fel kell tüntetni: a hatályukat vesztő harmonizált műszaki előírások hivatkozásait, ha vannak ilyenek; a párhuzamos hatályosság időszakának (régebbi kifejezéssel: az együttélési időszak) kezdetét; a párhuzamos hatályosság időszakának végét. Európai értékelési dokumentumot valamely gyártó európai műszaki értékelésre vonatkozó kérelmét követően a műszaki értékelést végző szervek szervezete dolgoz ki, olyan esetekben, ha: — az építési termék nem tartozik egyik meglévő harmonizált szabvány alkalmazási területébe sem; — a harmonizált szabványban meghatározott értékelési módszer az építési termék legalább egy alapvető jellemzője tekintetében nem megfelelő; vagy — a harmonizált szabvány a termék legalább egy alapvető jellemzője tekintetében nem ír elő értékelési módszert. A kidolgozott európai értékelési dokumentum alapján a gyártó kérésére a műszaki értékelést végző szerv kiadja az európai műszaki értékelést. Az európai műszaki értékelés szintek vagy osztályok, vagy leírás megadásával tartalmazza azokat a rendeltetés céljára a nyilatkozatba foglalandó alapvető jellemzőket, amelyekre a gyártó teljesítménynyilatkozatot állít ki, továbbá tartalmazza a teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló rendszer végrehajtásához szükséges összes műszaki részletet. A tagállamok saját területükön belül a rendelet IV. melléklet 1. táblázatában felsorolt 35 termékkör (irányelvben: termékcsalád vagy termékcsoport) egy vagy több termékkörére műszaki értékelést végző szerveket jelölhetnek ki. A műszaki értékelést végző szervet kijelölő tagállamok közlik a többi tagállammal és a Bizottsággal a kijelölt szervek nevét és címét, valamint azokat a termékköröket, amelyek tekintetében a szervet kijelölték.

Egyszerűsített eljárások A vállalkozások, különösen a mikrovállalkozások, továbbá a kis- és középvállalkozások anyagi terheit könnyítik a teljesítménynyilatkozatok kiállításakor az egyszerűsített eljárások alkalmazásának lehetőségei. Azért, hogy a mikrovállalkozásoknak az általuk gyártott építési termékek forgalomba hozatalával kapcsolatos költségei tovább csökkenjenek, a rendelet egyszerűsített teljesítményértékelési eljárásokról rendelkezik. A piacfelügyeleti intézkedések hatásának növelése érdekében a rendeletben előírt, az építési termékek teljesítményértékelésére irányuló valamennyi egyszerűsített

149

eljárás csak olyan természetes vagy jogi személyekre alkalmazandó, akik/amelyek az általuk forgalmazott termékeket maguk gyártják. A harmonizált szabványok előírhatnak egyszerűsített és kevésbé költséges vizsgálati módszereket az építési termékek alapvető jellemzői teljesítményének értékelésére, ahol ez indokolt és ahol ez az eredmények pontosságát, hitelességét és állandóságát nem veszélyezteti. A rendelet VI. fejezete részletesen előírja, milyen esetekben és milyen feltételekkel alkalmazhat a gyártó egyszerűsített eljárást.

Változások az építési termékek harmonizált szabványaiban A rendelet előírásainak való megfelelés érdekében a harmonizált szabványban el kell végezni a szükséges módosításokat. Ezek a változások elsősorban a szabványok előszavát, a fogalom-meghatározásokat, a megfelelőségértékelést, a ZA mellékletet érinti. A CEN az európai műszaki bizottságok szabványosítási munkájának és az egységes eljárás érdekében útmutatókat jelentetett meg. Az építési termékek szabványaiban a változások nagy része a harmonizált ZA mellékletet érinti. A megfelelőségigazolás rendszerét felváltja a teljesítmény állandóságát értékelő és ellenőrző rendszer, amelynek az adott terméket meg kell feleltetni, mielőtt a gyártó a terméke állandó jellemzőinek teljesítményéről nyilatkozik. Új szakasza lesz a ZA mellékletnek a gyártó teljesítménynyilatkozatának formája, tartalma, amely megfelel a rendelet III. mellékletének, és egy általános példa bemutatása

1. ábra: Nyilatkozat szerinti teljesítmény a teljesítménynyilatkozatra. Változás lesz a CE-jelölést kísérő adatokban is, erre is példát tartalmaz a ZA melléklet. A következőkben a rendelet előírásai és a közzétett útmutatók alapján bemutatjuk a cement 1+-os teljesítményértékelési rendszere szerinti teljesítményéről a nyilatkozatot (1. ábra), továbbá a CE jelölésbeli különbségeket (2. ábra) Az építési termékek területén eddig kb. 600 db részben harmonizált termékszabvány van érvényben, melyek közül

2. ábra: Irányelv és rendelet szerinti CE-jelölés

150


412 db-ot már harmonizáltként kihirdettek az EU hivatalos lapjában. Még további 40-50 harmonizált termékszabvány kidolgozása várható. A magyar építőanyag-ipar területén összesen: 2338 db építési termék szabvány van, ebből több mint 2000 db a magyar szabványrendszerbe bevezetett európai szabvány, amelyek alig 40%-ának van magyar nyelvű változata (3. ábra). Építőanyag-ipari szabványok Harmonizált MSZ EN szabványok MSZ ISO Tisztán magyar MSZ EN szabványok száma szabványok száma szabványok száma száma Magyar Angol Magyar Angol Magyar Angol 797

1291

Összesen: 2088

176

236

Összesen: 412

15

-

235

3. ábra: Összesített adatok az építési termékek szabványairól

Hogyan kell eljárni, ha nincs harmonizált műszaki előírás? Mint minden nem harmonizált területen, azaz a kölcsönös elismerés elve szerint a 764/2008/EK rendelet alapján – a gyakorlatban azonban a célország nemzeti előírásai lépnek életbe a rendelet előírásai szerint, az eltérő klimatikus, geológiai vagy más okok miatt. Elismerhetik az egyes műszaki előírásokat, vagy a termék típusvizsgálata esetén a vizsgálati jelentéseket, esetleg tanúsítványokat is. A magyar szabályozás szerint ez eddig az ÉME alapján történt, ebben lehetett 2013. június 30-ig a rendelkezésre álló dokumentumokat értékelni. Az új rendelet alapján új rendszer kidolgozása van folyamatban.

Érvényben lévő hazai szabályozások, amelyek már összhangban vannak a 305/2011/EU rendelettel

A módosított 244/2006. (VII. 14.) Korm. rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól — 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról — A Kormány 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelete az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

Irodalomjegyzék • • •

• • • •

•

•

Soltész Ilona: Az építési termékekre vonatkozó európai szabályozás és az új építésitermék-endelet(ek) Az építési termékek európai szabályozásának változása szakmai fórumon elhangzott előadás, Budapest, 2013. 03. 05. Urbán Ferenc – Illés Ferenc: A CPR bevezetésével kapcsolatos feladatok, a teljesítménynyilatkozat tartalma és formája a 15. termékkör: Cement, építési mész, egyéb hidraulikus kötőanyagok esetén Az építési termékek európai szabályozásának változása szakmai fórumon elhangzott előadás, Budapest, 2013. 03. 05. Szendy Csabáné: Az építési termékekre vonatkozó műszaki szabályozás. Az új építésitermék-rendelet Az építési termékekre vonatkozó műszaki szabályozás és EU-piacra jutásunk feltételei tanfolyamon elhangzott előadás, Budapest, 2012. 04. 26. Szendy Csabáné: Európai Közösségek Tanácsának 1988. december 21-én kiadott 89/106/EGK irányelve a tagállamok építési termékekre vonatkozó törvényeinek, rendeleteinek és államigazgatási határozatainak összehangolásáról Szendy Csabáné: Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/ EU rendelete az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről Szendy Csabáné:Az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet

— Az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet — Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelete az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/ EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről — Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 2012. évi CLVII. Törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. Törvény (Étv.) — Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) — 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról — A módosított 320/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról. — A módosított 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységekről


151

Hevesiné Kővári Éva *

Magyar Termék Nagydíjat kaptak a melegen hengerelt dunaferres acéltermékek 2012-ben az útépítésben használatos CE-jeles kohászati salaktermékekkel nyerte el az ISD Dunaferr Zrt. a Magyar Termék Nagydíjat, 2013-ban pedig a csúszásgátló mintázatú melegen hengerelt acéltermékek lettek nagydíjasok (1. kép).

2. kép: Magyar Termék Nagydíj átadási ünnepség a Parlamentben (fotó: Szirmai György)

1. kép: Magyar Termék Nagydíj és oklevél (fotó: Dér Tünde) A Magyar Termék Nagydíj Pályázat Magyarország legtekintélyesebb, nem szakmaspecifikus minőségtanúsító rendszere. A 2013-ban kiírt pályázatra minden eddiginél több vállalkozás jelentkezett. Közülük hetvennyolcan tudták teljesíteni a követelményeket. Elmondható, hogy egyre több hazai vállalkozás tekinti fontosnak, hogy aktuális fejlesztéseivel, termékeivel, szolgáltatásaival megmérettesse magát a pályázaton, és így nyilvánosságot kaphasson minőségi teljesítése, mellyel növelheti vevői bizalmát. Az ünnepélyes díjátadásra 2013. szeptember 4-én került sor a Magyar Parlamentben (2. és 3. kép). Az ISD Dunaferr Zrt. szakemberei a csúszásgátló mintázatú melegen hengerelt acéltermék családot nevezték a pályázaton, s tették ezt azért, mert a közelmúltban itt történt termékfejlesztés. A négy különböző csúszásgátló felületű termékcsalád egyik elemét négy éve fejlesztették ki helyi szakemberek, mivel annak gyártása más cégeknél megszűnt, viszont a vevők igényelték a terméket. Az innovációt az ISD Dunaferr Zrt. hengerész szakemberei végezték, a gyártás során használt mintás munkahengereket is helyben, a Karbantartási Igazgatóságnál mintázzák. Az éves szinten hatvan-hetvenezer

3. kép: Az ünnepség dunaferres résztvevő (balról jobbra): Lontai Attila, Éberhardt Zoltán, Hevesiné Kővári Éva, Szenczi Péter, Dér Tünde (fotó: Szirmai György) tonnányi mennyiség döntő többségét külföldön értékesítik. A kiírt feltételek szerint összeállított pályázati dokumentáció mellé a termékgyártás, ellenőrzés, bizonylatolás, felhasználás bemutatására csatolni kellett egy 5 perces kisfilmet is. A pályázat műszaki-minőségügyi elbírálását a TÜV Rheiland végezte. A Magyar Termék Nagydíj pályázat a díjazott termék esetében lehetőséget ad arra, hogy a műbizonylatokon használni lehessen a nagydíj logóját, mely egyfajta minőségi üzenet a vevők számára a vásárolt termék megfelelő minőségről.

* Hevesiné Kővári Éva igazgató, Minőségügyi és Környezetvédelmi Igazgatóság, ISD Dunaferr Zrt.

152


Technicians Jubilee Meeting The Kerpely Antal Technical School of Furnace and Engineering Industry was founded sixty years ago

Recommend Documents