TDK dolgozat
Vodila Vivien Bsc.
2012
Fogyasztói magatartás elemzése egy kicsit másképp, avagy a közösségi oldalak előnyei és hátrányai, továbbá a Facebook sikerének okai a felhasználók véleménye alapján Consumer behavior analysis in a slightly different way, or the advantages and disadvantages of social networking sites, as well as the reasons why “Facebook” is a success, based on the opinions of users
Kézirat lezárása: 2012.11.12.
Fogyasztói magatartás elemzése egy kicsit másképp, avagy a közösségi oldalak előnyei és hátrányai, továbbá a Facebook sikerének okai a felhasználók véleménye alapján Dolgozatom mondanivalója egyrészt a közösségi oldalak társadalomban betöltött szerepének az emberi kapcsolatokra, kommunikációra, a fogyasztásra és mindennapi életre gyakorolt hasának bebizonyítása, ennek elemzése (pozitív és negatív tendenciák megmutatása), másrészt pedig a jelenleg leglátogatottabb közösségi oldal, a Facebook sikerének okainak megtalálása, többi oldallal való összehasonlítása, az általa nyújtott pluszok és hátrányok bemutatása, esetlegesen szükséges változtatásokra történő javaslattétel a fogyasztók magatartásának vizsgálata, döntéseinek elemzése és marketingkutatás segítségével, tehát mindezt a már meglévő adatokon és tényeken túl főként a felhasználók véleményének elemzésével, az ő szemszögükből vizsgálva teszem. Munkám
során
a
fogyasztói
magatartásvizsgálat
speciális,
egyedi
értelmezését veszem igénybe, ami szerint a Facebookot, mint céget, és egyben terméket azonosítom, a felhasználókat pedig fogyasztóknak tekintem, annak ellenére, hogy konkrét vásárlásról nem beszélhetünk, hiszen nem történik pénzbeli ellenszolgáltatás,
hanem
ettől
bonyolultabb
folyamatról
van
szó,
amit
későbbiekben elemezni kívánok. Kutatásom fő célja tehát a közösségi oldalak, és ezen belül főként a Facebook történetének, működésének, funkcióinak és felépítésének vizsgálata a fogyasztói magatartás és marketingkutatás eszköztárának segítségével.
Consumer behavior analysis in a slightly different way, or the advantages and disadvantages of social networking sites, as well as the reasons why “Facebook” is a success, based on the opinions of users The subject of my thesis on the one hand is the social networking sites’ role in society and to prove its impact on human relations, communication, consumption, and on everyday life, analyzing this impact (showing positive and negative tendencies); on the other hand finding the reasons why the most popular social networking site “Facebook” is so successful, comparing it with other sites, presenting the pluses and drawbacks provided by this site, proposal on any necessary changes by the help of consumer behavior examination, decision analysis and marketing research, therefore beyond the existing data and facts, I examined things from the users’ perspective, analyzing their opinions. During my study I use a specific, individual interpretation of consumer behavior, according to which I identify “Facebook” both as company and as a product, and I consider users as consumers, despite the fact that we can not talk about actual purchase, since there is no financial reward, but a much more complex process, which I want to analyze later. Therefore the main objectives of my research are the social networking sites, and within these particularly the examination of “Facebook’s” history, operation, functions and structure by using the toolbar of consumer behavior and marketing research.
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS 2. WEBKORSZAK FEJLŐDÉSÉNEK SZAKASZAI 3. HÁLÓZATIASODÁS 3.1. Hálózatok, hálózati társadalom 3.2. ,,Hat lépés távolság” 4. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM 4.1. Információ 4.2. Társadalom 4.3. Információs társadalom 5. ONLINE KAPCSOLATÉPÍTÉS 5.1. Közösségek, online közösségek 5.2. Közösségi oldalak előnyei és hátrányai 6. FACEBOOK 6.1. A kezdetek 6.2. A siker 6.3. Magyarországi viszonylatban 7. A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS VIZSGÁLAT SPECIÁLIS ESETE 7.1. A fogyasztói magatartásról általában 7.2. A speciális helyzet bemutatása 7.3. A fogyasztói magatartás vizsgálat a közösségi oldalak terén 7.4. Facebook, mint szolgáltatás 8. MARKETINGKUTATÁS 8.1. Kutatási terv
8.2. Hipotézisek felállítása 8.3. Kutatás folyamata 8.4.Kutatási eredmények 8.5. Kutatás folytatása 9. ÖSSZEGZÉS
1. BEVEZETÉS Dolgozatom témája a közösségi oldalak jellemzése, ezen belül a legsikeresebb, a Facebook vizsgálata. Választásom oka a téma aktualitása, hiszen napjainkban mindennapi életünk részévé vált az internethasználat, és főként a közösségi oldalak rendszeres látogatása. Dolgozatom első három fejezete főként informatikai és szociológiai szempontból megközelítve mutatja be a mai állapothoz vezető utat. Szekunder információkat felhasználva mutatom be a technikai, technológiai és társadalmi fejlődést, mely során létrejöhettek a világot behálózó közösségi oldalak. Egy-egy fejezetet szenteltem a webkorszak fejlődésének, a hálózatok bemutatásának, és
az információs társadalom
jellemzésének.
kapcsolódnak,
Ezen
fogalmak
szorosan
egymáshoz
egymással
összefüggésben létrejövő folyamatok, melyek egyike sem következhetett volna be a másik nélkül, hiszen szükséges a technológiai fejlődés, de annak sikere érdekében nélkülözhetetlen az azt befogadni képes társadalom. Dolgozatom felépítésének második szakaszában a konkrét témához érkezve a közösségi oldalak létrejöttét, azok jellemzését, előnyeit és hátrányait mutatom be, részben saját véleményem, részben pedig felhasznált tudományos munkák alapján. Továbbá itt térek ki a Facebook megalapításától napjainkig tartó történetének ismertetésére, gazdasági életútjának bemutatására. Dolgozatom harmadik és egyben számomra legizgalmasabb része egyrészt a fogyasztói magatartás elemzés speciális esetének leírása, tehát a Facebook, mint szolgáltatás, a felhasználó pedig mint fogyasztók, a közösségi oldalak piacán történő elemzése, másrészt pedig a primer kutatás elvégzése, mely során interneten történő kérdőíves megkérdezés alapján szerzek információt a felhasználók szokásáról, attitűdjéről és a kapott eredményeket elemezve próbálok meg következtetéseket levonni.
1
2. WEBKORSZAK FEJLŐDÉSÉNEK SZAKASZAI Ebben a fejezetben a webkorszakok fejlődéstörténetét kívánom áttekinteni, a Web1.0, Web2.0 és Web 3.0 fogalmakat használva. A három elnevezés mögött nincs konkrét, szakirodalom által elfogadott definíció, sőt sokan létezésüket is tagadják. Jelenleg átmenetét éljük a Web 1.0 és a Web 2.0 korszakának, tehát az előbbi még jelen van, de már a múltat képviseli, nem hoz semmi újat, míg az igazi jelen a Web 2.0, ami a későbbi fejlődések előfutára, és talán egy új korszak kezdete, amit a Web 3.0 követhet majd.
1. ábra A web fejlődésének fő szakaszai Forrás: Krauth Péter- Kömlődi Ferenc 2007
Az alábbiakban a három korszak jellemzőit, a köztük lévő különbségeket kívánom bemutatni. Web1.0 Web 1.0, más néven kattintott webkorszak, read- only- web, avagy első generációs web az internet kezdeti korszaka, ami WWW (world wide web) megjelenésétől az ún. dotcom lufi kipukkadásáig tartó időszak. Jelentősége a keresés elterjedésében, a nagy internetes cégek és az online kereskedelem megalakulásában van.
2
Irányát tekintve egyirányú (olvasott web), szakemberek, fejlesztők által szerkesztett tartalmú,
felhasználó
szempontjából
passzív
felhasználású,
információközlés
szempontjából statikus, zárt rendszer. Web 2.0 Az elnevezés Tim O’ Reilly, egy amerikai kiadó vezetőjének nevéhez fűződik, aki 2004-ben használta először egy konferencia címeként. Sok vita, félreértés és információhiány van a fogalom körül, abban azonban mindenki egyetért, hogy a 2.0 verziószám nem kifejezetten új technikai, vagy technológia újítást jelent, sokkal inkább a felhasználók internethez való viszonyának változását. Felmerül azonban a jól ismert ,,Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás?” típusú kérdés. Szinte lehetetlen ugyanis megmondani, hogy az új alkalmazások születése változtatta meg az emberek viszonyát, vagy az emberek hozzáállásának változása hívta életre az új alkalmazásokat. Valószínű mindkettő igaz. Jelentősége abban rejlik, hogy a technológiával szemben a tartalom válik fontossá. Megváltozott a felhasználók internethez való viszonya. A korábbihoz képest a felhasználók aktivizálódtak, aminek következtében az internet nyitottá, dinamikussá és interaktívvá vált, tehát az egyirányú tartalomközlést (read-only-web) felváltotta két irányú (read-write-web). A korábbi időszakkal ellentétben már nem szakértők, weboldalkészítők az internet egyetlen szerkesztői, hanem ehhez a lehetőséghez hozzájutottak az egyszerű hétköznapi emberek, a felhasználók is, akik speciális tudás (programozás, informatika) nélkül képesekké váltak befolyásolni az interneten megjelenő tartalmakat pl. fénykép vagy videó feltöltésével, információ hozzáadásával nyílt enciklopédiákhoz, mint a Wikipédia, weboldalszerkesztéssel, vagy éppen blog írással. Az internet egy olyan platformmá vált, ahol közösségi szellem uralkodó jelentőségű. A felhasználók többsége nem is azt érzi, nem az a fontos neki, hogy egy programot használ, hanem az, hogy egy közösség, egy társaság része. A felhasználói felültetek többsége felhasználóbarát, technológiailag minimalista, melynek célja a könnyen kezelhetőség, az egyszerű áttekinthetőség. Ezt a kategóriát képezi a Wikipédia, vagy a különböző Google alkalmazások, de vannak, mint a MySpace. Gyakori eleme a másodikgenerációs alkalmazásoknak a címkézés, ami azt jelenti, hogy ha felkerül az adott oldalra egy tartalom, ezt címkékkel (tag-ekkel) kell ellátni, ami lehetővé teszi, hogy ezek alapján a kulcsszavak alapján könnyen megtalálható legyen, és lehetővé teszi a hatékonyabb rendszerezést is. (Borsós Gyula Attila [2007]
3
Web 3.0 Mivel a web 3.0 korszaka még a jövő zenéje, csak a fő irányvonalai kezdenek kirajzolódni, ezért hozzáértői körökben is nagy a bizonytalanság. Mi is a Web 3.0? Hogyan fog működni? Mitől lesz más?- számos megválaszolatlan kérdés van, amit valószínűleg a megjelenésekor lehet majd csak egyértelműen tisztázni. Egyes vélemények szerint olyan intelligens szolgáltatások terjednek majd el, melyek jobban értik a nyelvet, képesek komplex kérdésekre is választ adni, és kevésbé lesznek gépszerűek. Más megközelítés szerint a Web 3.0-ban a hangsúly nem az okos szolgáltatásokon lesz, hanem a kütyük kora lesz ez, annak az ideje amikor megszokott információkhoz teljesen más formában juthatunk hozzá: utcakeresés, boltkeresés, programok, szállodák, mind attól függően, mikor és hol vagyunk. A közösségi hálózatokban tárolt adataink által pedig sokkal személyre szabottabb és relevánsabb tartalmakhoz juthatunk majd. (Bányai EditNovák Péter [2011] A három megnevezés három időszakot ölel fel, három szakaszát a webkorszaknak, melyeknek határa élesen nem húzható meg, egymást követő, de közben egymás mellett, párhuzamosan létező, egymásba nyúló jelenségekről beszélhetünk.
4
3. HÁLÓZATIASODÁS 3.1. Hálózatok, hálózati társadalom Az információs társadalom fogalom összetartozik a hálózatiasodás jelenségével, ezért ezzel is kívánok foglalkozni, továbbá bemutatni az ún. hat lépés távolság elméletet. ,,Hálózat: Minden olyan rendszer hálózatnak tekinthető, amely egymástól elkülönülő, ám gyenge vagy erősebb kapcsolatokkal összekötött elemekből áll, vagyis a hálózatokat az teszi hálózatokká, hogy az egyes elemeik horizontálisan összekapcsolódnak. A társadalmi hálózatok a társadalmat alkotó szereplők közötti kapcsolatok struktúrájában öltenek testet.” (Kollányi B. – Molnár Sz. – Székely L. [2007] ,,Hálózati társadalom: Olyan társadalmi forma, amely az információ elıállítására, feldolgozására és továbbítására épül, és mőködésének alapját a modern információs és kommunikációs technológiák hálózata biztosítja.” (Kollányi B. – Molnár Sz. – Székely L. [2007] A hálózati társadalom kifejezés 1990-es évek elején terjedt el a szociológiában és szintén Manuel Castells munkásságának köszönhetően vált ismertté. Szerinte a hálózati társadalom olyan társadalmi berendezkedés, amelynek működését a mikroelektronikára épülő információs és kommunikációs technológiák biztosítják. A hálózati társadalomban ugyanis számítógépes hálózatok segítségével állítanak elő, dolgoznak fel és továbbítanak információkat, a hálózatok csomópontjaiban [hub] felgyülemlett tudásra építve. Úgy véli, hogy az ipari társadalomban a hálózatok főként csak a magánszférában jutottak nagy szerephez, a hálózati társadalomban azonban az alapvető intézmények átalakulását, rugalmasabbá és változékonyabbá válását idézi elő. Meglátása szerint a XX. században végbemenő gazdasági változások lényege, hogy a természeti erőforrások helyett a digitális kommunikációs csatornák jelentik a társadalmi berendezkedés alapjait. Statisztikai adatokat elemezve arra a megállapításra jutott, hogy a hálózati gazdaság növekedése jóval meghaladja más korábbi gazdasági formákét. A technológia és a társadalom kapcsolatát vizsgálva megállapította, hogy a változó társadalmi igényéket alakítják a technológia fejlődését és nem pedig fordítva. A hálózati társadalom tagjait nem elidegenített
5
embereknek tekinti, hanem fejlett társas kapcsolatokat ápoló egyéneknek. Hangsúlyozza továbbá az individuum felértékelődését, ami az új társadalom meghatározó kulturális jelensége. (M. Castells [1996] 3.2. ,,Hat lépés távolság” 1967-ben Stanley Milgram amerikai szociálpszichológus kísérletet kezdett annak megállapítása érdekében, hogy megtalálja, milyen ,,távolságra” van egymástól az USAban tetszőlegesen kiválasztott két ember, tehát hány ismeretségi kapcsolaton keresztül kapcsolható össze két véletlenszerűen kiválasztott személy. A kísérlet lefolytatásának módja a következő volt. Leveleket küldött a keleti parton fekvő Boston, és a az Egyesült Államok középső tájain fekvő Omaha és Wichita városokba. Az említett településen laktak a végső címzettek is. A levél tartalmazta a kutatás célját, az egyik célszemély nevét, címét, fényképét és néhány információt róla, illetve egy rövid útmutatót, ami többek között tartalmazta azt az utasítást, hogy amennyiben a célszemélyt nem ismeri, küldje tovább a levelet egy olyan ismerősének, aki nagyobb valószínűséggel ismerheti a keresett személyt, és természetesen annak a személynek ugyanez a feladata volt. Néhány nap elteltével megérkezett az első levél, és a szükséges lépésszám csak kettő volt. Ez a valaha jegyzett legrövidebb út. Természetesen nem minden levél ért célba, és a lépésszám eltérő volt, gyakran szerepelt még például a 12, mint szükséges lépésszám. Ezeket az eredményeket átlagolva kapta Milgram az 5,5 lépés távolságot, amit kerekítve meg is van a hat lépés távolság elmélete. (Barabási A. [2011] Ő azonban sosem használta ezt az elnevezést. Ez John Guare-től ered, aki színművének adta ezt a címet. Olyan sikeres volt a darab, hogy meg is filmesítették. A színműben hangzik el a következő monológ: ,, Mindenki ezen a bolygón csak hatembernyi távolságra van a többiektől. Hatlépésnyi távolság. Lehet az kettőnk és tőlünk mérve bárki más e bolygón. Az Egyesült Államok Elnöke. Egy velencei gondolás… Nemcsak a híres emberek. Bárki lehet. Egy bennszülött az őserdőben. Valaki a Tierra del Fuegón. Egy eszkimó. Bárkihez e bolygón hat emberen keresztül vezető út kapcsol. Ez egy mély gondolat… Amint minden egyes ember egy újabb ajtó, amely másféle világokba nyílik.” (J. Guare [1990] Érdekesség, hogy a hasonló történetet írt le Karinthy Ferenc írónk, az 1929-ben megjelent, 52 elbeszélésből álló Minden másképp van című kötetének Láncszemek című novellájában, mint Milgram kísérlete: 6
,, „Annak bizonyításául, hogy a Földgolyó lakossága sokkal közelebb van egymáshoz, mindenféle tekintetben, mint ahogy valaha is volt, próbát ajánlott fel a társaság egyik tagja. Tessék egy akármilyen meghatározható egyént kijelölni a Föld másfél milliárd lakója közül, bármelyik pontján a Földnek - ő fogadást ajánl, hogy legföljebb öt más egyénen keresztül, kik közül az egyik neki személyes ismerőse, kapcsolatot tud létesíteni az illetővel, csupa közvetlen- ismeretség alapon, mint ahogy mondani szokták: Kérlek, te ismered X. Y.-t, szólj neki, hogy szóljon Z. V.-nek, aki neki ismerőse... stb.” (Karinthy, 1929) A világ számára ma már nélkülözhetetlennek mondható World Wide Web feltalálása is a hálózati kapcsolatok modelljére épült. Tim Berners Lee , a CERN-nél dologzó programozó programjának segítségével lehetővé tette, hogy a számítógépek megosszák egymással információikat, azaz kapcsolódjanak egymáshoz, tehát hálózatokat hozzanak létre. Ez volt a linkek felfedezése. Kevesebb mint tíz év alatt ebből fejlődött ki a World Wide Web. Komoly
kutatómunka,
számítások
és
becslések
segítségével
kutatók
megállapították, hogy a weben tetszőleges dokumentum a másiktól tizenkilenc kattintás távolságra van. Összevetve ezt az eredményt Milgram kutatási eredményeivel, sejthetjük, hogy a meglepően rövid ,,távolságok” egy nagyon egyszerű elvre vezethetőek vissza. Ezt a sejtést bizonyítják azon adatok, miszerint a táplálékláncban található fajok egymástól átlagosan két távolságnyira vannak, a sejtekben a molekulák három kémiai reakciónyira vannak egymástól. Összességében a web tizenkilenc kapcsolatán kívül az összes többi vizsgált hálózat négy és tizenkilenc közti ,,távolságot” mutat. (Barabási A. [2011] Egyértelműen megállapítható tehát, hogy a hálózatok létrejötte nem csupán az emberek kapcsolatok alakítása és közösséghez való tartozásának vágyának eredménye, hanem
bolygónk
minden
területén
megtalálható,
természetes
folyamatokra
visszavezethető jelenség.
7
4. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ,,A gondolat, s a tett végtelen körforgása, A végtelen újítás és a végtelen kísérlet a mozgásról ad tudás, de a mozdulatlanságról nem… Hol az Élet, amit életünkben elvesztettünk? Hol a bölcsesség, ami a tudásban elveszett? Hol a tudás ami elvesztettünk az információban?” (T.S. Eliot: Kórusok A ,,sziklá”-ból) (Kondor Zs.-Fábri Gy. [2003] Információs társadalom, tudástársadalom, kockázati társadalom, hálózati társadalom, posztindusztriális társadalom- számos szinonima és fogalom meghatározás létezik, mind más- más szempontból megközelítve a témát (például szociológia, kommunikáció tudomány, informatika, gazdaság és ezek társ-illetve alágazatai). Én továbbiakban a címben említett információs társadalom elnevezést kívánom használni. A szószerkezet az 1960-as évek elején a japán társadalomtudományban bukkant fel először. Több évtizedre visszanyúló , mélyreható társadalmi gazdasági változásról beszélhetünk. Ebben a fejezetben elsőként az információs társadalom összetett szó kettébontásával az információ és a társadalom szavak külön- külön történő jellemzésével próbáltam közelebb jutni a kifejezés megértéséhez, majd ebből kiindulva közelebb kerülni az információs társadalom megértéséhez, majd a téma legismertebb kutatóinak definiálását felhasználva kívánom bemutatni a fogalom és maga a jelenség sokrétűségét.
4.1.Információ Számos definíció létezik, ezeket összegezve megállapíthatjuk, hogy az információ ismeretekkel, ismeretek közlésével, adatokkal, tudással, tanulással, kommunikációval, hírrel kapcsolatban álló kifejezés.
8
Az adat- információ- tudás- kommunikáció elmélete 1. .táblázat Entitás
Megfoghatatlan
Megfogható
Információ mint ismeret
Információ mint dolog
TUDÁS
ADAT, DOKUMENTUM RÖGZÍTETT TDÁS
Folyamat
Információ mint folyamat
Információfeldolgozás
INFORMÁLTTÁ VÁLNI
ADATFELDOLGOZÁS TUDÁS-TERVEZÉS
Forrás: Buckland M. 1991
Buckland elmélete szerint az információ mint folyamat, amikor valakit informálnak és ezáltal ismereti változnak Az információ mint ismeret, amit a folyamat következtében felfogunk, illetve az információ mint ismeret speciális esete. Az információ mint dolog pedig olyan informatívnak tekinthető objektum, mint az adat, vagy a dokumentum, melyek bírnak az átadandó tudás minőségével, tehát tanító jellegűek.
4.2.Társadalom „Néhány megfogalmazást figyelembe véve, a Collins Dictionary of Sociology alapján így határozhatjuk meg a társadalom fogalmát: 1. Az emberi kapcsolatok/viszonyok totális teljessége. 2. Bármely, önmagát állandósító/átörökítő emberi csoportosulás, amely többé kevésbé adott földrajzi területhez köthető, továbbá saját intézményeket és kultúrát birtokol. Ide tartoznak a nemzetállamok, de a ,,törzsek” is.” (Pintér R.- Juhász L. [2006] 4.3. Információs társadalom jellemzése Fentiek alapján elmondható, hogy az információs társadalmat azért használjuk, mert 1. a társadalom orientációját az információ határozza meg 2. az információ átadása, az interakció kapacitása és kiterjedése kulcsfontosságú lett az emberi viszonyokban 3. ez az ipari társadalomhoz képest is minőségi változást hozott, ezért ezt az új korszakot új névvel is meg kell különböztetni elődjétől (Juhász L.-Pintér R. [2006]
9
Az információs társadalom három megközelítése: 1. Az információs társadalom egy értékkel, érzelmekkel telített eszmerendszer, egyszerre pozitív és negatív utópia. Ide a köznapi, tömeg kulturális megközelítések tartoznak. 2. Politikusok, technokraták, vállalkozók szerint mozgósító jelszó. Ők a jövő forradalmaként akarják elterjeszteni a jelenséget. Ide a politika világának megközelítései tartoznak. 3. Az ipari társadalmat követő létező társadalmi valóság, ami nem írható le az ipari társadalom fogalomrendszerével. Ide a tudomány szférájának megközelítései tartoznak. Az információs társadalom három, egymás mellett létező megközelítése 2. táblázat Definíciós kör
Az inf. társ. kezdete
Hordozói
Tartalma
Utópia
A jövőben
Mainstream média,
Mindent betöltő információs
Köznapi (amorf,
2010-2020-tól
utópisztikus viták,
és kommunikációs
sci-fi filmek
technológia
Politikusok,
Politikai program
Politikai (mozgósító,
technokraták,
Forradalom felülről
programszerű)
vállalkozók és
Modernizációs célok
tanácsadók
Aki lemarad,kimarad
utópisztikus) Mozgósító jelszó
Az 1990-es évektől
Valóság
A világháború után, az
Alapvetően
Technikai,
Tudományos (leíró,
1960-1970-es évektől
társadalomkutatók
Foglalkozásszerkezeti, Gazdasági,Térszerkezeti
egzakt)
Kulturális Forrás: Juhász L.- Pintér R. 2006
Manuel Castells, talán a téma egyik legnagyobb szaktekintélye háromkötetes műben összegzi az általa hálózatinak tekintett új társadalmat. Szerinte az információs társadalom az együttélés olyan új módjaként értelmezhető, ahol az információ hálózatba szervezett előállítása, tárolása játssza a legfontosabb szerepet. (Manulel Castells [1997] Yoneyi
Masuda
az
információs
társadalom
kreativitást
erősítő
jellegét
hangsúlyozta, és az információ globalizációjáról beszélt: ,,Új típusú társadalom, amelynek átalakulása és fejlődése mögött az információs (és nem az anyagi) javak termelése a hajtóerő…[és amely ezzel] az emberi intellektuális kreativitás virágoztatja fel.” (Joneji Masuda 1981)
10
,,Az információ nem ismer országhatárokat, globális terének megjelenésével a polgárok közti világméretű kommunikáció túllép majd minden országhatáron. A hagyományos értelemben vett földrajzi térrel szemben az információ globális terét az információ hálózatai kapcsolják majd egybe.” (Joneji Masuda 1981) Nick More az információra, mint gazdasági erőforrásra tekint. Daniel Bell szerint a lényeg az innováció és a változások kezelésének módja. Az ő gondolkodásának lényege, hogy míg az ipari társadalom átalakulásának meghatározó tényezői az energia, annak forrása és a technológia volt, addig a posztindusztriális társadalom a telekommunikáción alapul, és kialakulásának előzményei az információ és a tudás feldolgozásának módjában végbemenő változások, melyekben a központi szerepet a számítógépek játszák: ,, Olyan társadalom, amely a társadalmi kontroll, valamint az innováció és a változás kezelése érdekében a tudás körül szervezi magát.” (Daniel Bell [1973] ,,Az információs társadalom gazdasági valóság és nem csupán szellemi elvonatkoztatás […] Megszűnik az információk terjedési késése. […] fokozatosan új tevékenységek, műveletek és termékek látnak napvilágot.” (John Naisbitt [1982]
11
5. ONLINE KAPCSOLATÉPÍTÉS 5.1. Közösségek, online közösségek A közösség fogalmára sincsen egységesen elfogadott definíció, azonban a különféle fogalom meghatározásokban van néhány közös elem. Ezek alapján a legfontosabb a közösség tagjainak kommunikációja, tehát annak a módja, ahogyan a közösségek tagjai kapcsolatba lépnek egymással, a környezetükkel, a múltukkal. A fogalomhoz szorosan kapcsolódnak még a közös lokalitás, a közösségi élmény és a szolidaritás. (Kondás R. [2010] ,,A hálózati közösségeket általában laza, könnyen változó, erősen specializált funkciókat nyújtó kapcsolatok tartják össze. A személyes kapcsolatháló ritka szövésű, azaz az egyén különböző ismerősei ritkán ismerik egymást. A lokalitás kevéssé meghatározó, a személyes közösségi hálózatok egyszerre kötődhetnek az egyén lakóhelyéhez, és kiterjedhetnek globálisan is (globalizáció). A közösségi interakció, kommunikáció ritkán zajlik a nyilvános terekben és sokkal jellemzőbbek az egyes családok otthonaiban zajló szűk körű találkozók, illetve a telefonon és interneten zajló kommunikáció.” (Vályi G. [2007] 115-119. o.) ,,A virtuális közösségeknek számos meghatározása létezik, ezeknek a többsége tartalmazza azt a megállapítást, hogy az effajta közösségek- bár a számítógép által közvetített kibertérben léteznek- személyes kapcsolatokon nyugszanak, témáikat és eseményeiket a résztvevők maguk határozzák meg, valamint ezeknek a közösségeknek a kohéziós ereje a nyilvános párbeszéd.” (Vörös Zs. [2005] 92-104. o.)
Jennifer Preece amerikai kutató munkája alapján az online közösségek összetevői: emberek, akik azért érintkeznek másokkal, hogy saját igényeiket kielégítsék, vagy valamilyen közösségi szerepet vállaljanak közös szándék/ cél, mint például az azonos érdeklődés, információcsere igénye, vagy olyan szolgáltatás, amely a közösség létrejöttéhez nyújt alapot
12
alapelvek az emberek interakcióit irányító hallgatólagos feltevések, rituálék ,szabályok és törvények formájában a szociális interakciókat lehetővé tevő és az összetartozás érzését elősegítő számítógépes rendszerek (Szalóki G. 2006.) 5.2. Közösségi oldalak előnyei és hátrányai Ebben a részben nem eldönteni kívánom, hogy a közösségi oldalak hasznos vagy káros alkalmazások-e, mivel ez lehetetlen feladat lenne. Számos érvet sorakoztathatunk fel mellette és ellene is, célom tehát a két oldal megmutatása, és a közösségi oldalak általános jellemzése. A legtöbben egyetérthetünk abban, hogy a virtuális közösségek, köztük a közösségi oldalak és az itt lezajló kommunikáció nem egyenértékű a valós életben szerveződött közösségekkel és a köztük lezajló információcserével, azonban számos hasonló tulajdonsággal rendelkezik, annak mintájára jött létre, de sok eltérést is mutat. Az online hálózati közösségek számos szociológiai jellemvonása azonos a valós közösségekével. Legnagyobb eltérés a két közösségi forma (valódi és virtuális) között a kommunikáció módjában van. Kutatók szerint azért nem tekinthetők ezek a virtuális társulások valósnak, mert az itt megvalósuló interakciók során nem teljes értékű az információáramlás. Ennek oka, hogy a kommunikáció nem közvetlenül történik, hanem egy közvetítő közegen, jelen esetben a közösségi oldalon keresztül, ami azzal a következménnyel jár, hogy az információáramlás közel valós időben vagy késleltetett időben történik. A közel valós időben alatt azt értem, hogy a különböző chat szolgáltatások, amilyen a Facebook chat funkciója, vagy az MSN és Skype programok azonnal történő információátadást, tehát üzenetküldést tesznek lehetővé, azonban ezen közvetítő közegek jelenléte miatt koránt sem biztos, hogy a reakció, tehát a válaszüzenet azonnal érkezik majd. Ennek oka, hogy az élőszóban végbemenő kommunikációval ellentétben ebben az esetben a kommunikáló feleknek lehetősége nyílik gépelés közben gondolkodni arról, mi is az átadandó információ, és mi annak a legmegfelelőbb közlési módja, megfogalmazása. Mindenki tapasztalta már, hogy mikor egy üzenet elküld, gyakran kitöröl néhány szót, mást 13
ír helyette, tehát többször átgondolja a mondandóját, mint egy beszélgetés során, amikor erre nincsen lehetősége, hiszen a kimondott szót visszavonni már nem lehet. Van továbbá a közösségi oldalakon folytatott írott kommunikációnak még egy hátránya, ami szintén abból ered, hogy nem vagyunk azonnali válaszadásra késztetve, lehetőségünk nyílik így arra, hogy csevegés közben másra koncentráljunk, böngésszünk a neten, elmenjünk a számítógéptől, telefonáljunk, stb. Eközben nem figyelve partnerünkre, és elhanyagolva a vele folytatott kommunikációt. Ennek a jelenségnek a következtében romlik a kommunikáció minősége. Itt tartom még fontosnak bemutatni azt a főleg a fiatalabb korosztályok körében megfigyelhető jelenséget, amely során a közösségi oldalak, főként a chat funkció használata nagyban hozzájárul helyesírásuk, sőt beszédkészségük romlásához, szókincsük beszűküléséhez. Ennek oka, hogy kialakult az a szokás, hogy nem tartják szem előtt a helyesírást chat-elés közben és például kis kezdőbetűvel kezdik a mondatokat, központozást nem, viszont annál több rövidítést használnak. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a fiatalok annyira hozzászoknak ehhez, hogy az online világból kilépve is képtelenekké válnak majd a hagyományos írás formai követelményeinek megfelelni. A legmegdöbbentőbb esetek, amikor már szóban is használják az online használatos rövidítéseket. Például a vagyok szó helyett ,,vok”, vagy az angol hangosan nevetni rövidítést LOL- használják manapság beszédben is, a nevetést helyettesítve ezzel.. A másik már említett lehetőség a késleltetett kommunikáció, ami az levelező programok igénybevételével történik. Ez majdnem teljesen a postai levelezéssel egyezik meg, hiszen a válasz nem azonnal érkezik, hanem bizonyos idő elteltével. Ennek előnye a posta móddal szemben az idő- és költségtakarékosság, hiszen üzeneteinket anélkül továbbíthatjuk, hogy pénzt költve a postára menés fáradalmaival feladjuk leveleinket. Ma ez néhány kattintással lehetséges, és egyre szélesebb körben elterjedő alternatíva. Bár a közösségi oldalak chat funkciója az előzőekben jellemzett kategóriába (közel valós időben történik) tartozik, manapság jellemző rá, hogy ezt is késleltetett kommunikációs eszközként használják, tehát olyankor írnak másoknak, amikor az nem elérhetők (offline vannak), tudván, hogy később érkezik majd a reakció, akárcsak az e-mailek esetében. Ez a mód természetesen nem hivatalos, csak személyes ismerőseink, közvetlen kapcsolataink 14
esetén jellemző. Például egy barátnak minden továbbiak nélkül írok Facebookon üzenetet, e-mail helyett, tudván, hogy egyszerűbb és hamarabb is nézi meg, mint levező programját, ellenben egy tanárral történő kommunikációra a Gmail-t használom. Ezek kiküszöböléséért mindent megtesznek a közösségi oldalak és csevegő programok fejlesztői, felhasználóik igényeinek kielégítése érdekében. Ennek köszönhetően akár már telefonálhatunk is, sőt web kamera használatával majdnem a találkozás élményét élhetjük át, mégis vannak olyan hiányosságai, amik miatt nem pótolhatja a személyes beszélgetést. Nem egyenértékű tehát az online kommunikáció a szemtől szembe történővel, hiszen nincsen lehetőség a non verbális jelek használatára- a mimikát kivéve, hiszen jó minőségű képet biztosító web kamera esetén ez lehetséges. Ugyanis számos olyan lehetőség áll a beszélők rendelkezésére élő szóban, amit online nem sikerül megvalósító, illetve ezt a másik fél nem érzékeli. Olyan – legtöbbször tudat alatti – viselkedésekre gondolok, mint a testtartás, a beszélők közötti távolság, a végtagok helyzete, stb. A non verbális kommunikációs eszközök erősítik tehát a mondandónk tartalmát, ezzel komplexszé téve az átadni kívánt üzenetet. Sokszor ezek fontosabbak a szavaktól is. Mindezen jelenségek online módon nem lehetségesek, ezt a fajta kommunikációt választva elesünk tőlük. Összességében megállapítható tehát, hogy a gyorsabb információátadás nem jelenti azt, hogy hatékonyabb a kommunikáció. Sokak szerint a közösségi oldalak használata káros hatással van emberi kapcsolatainkra. Ők azt mondják, az emberek azt az időt, amit ma internetezéssel, közösségi oldalak látogatásával töltenek, korábban családjukkal, barátaikkal, kollégáikkal töltötték. Ezt az állítást azonban cáfolja Manuel Castells, aki szerint az internethasználat pozitív hatással van a társadalmi interakciókra: az általa vizsgált internetezők gyakrabban szerveztek személyes találkozásokat barátaikkal, és gyakrabban folytattak otthonaikon kívül társasági életet, mint a nem internetezők. Más szakértők kutatása is igazolja, hogy a például a blog írás pozitív hatással van kedélyállapotunkra, mivel az élményeink vagy esetleg problémáink másokkal való megosztása az emberek alapszükségletének része. Talán a legfontosabb előnye a közösségi oldalaknak, hogy lehetőséget kínálnak olyan személyekkel való kapcsolattartásra, akikkel a földrajzi távolságok és esetleges egyéb okok miatt más módon nem lenne lehetőség, például a világ másik felén élő rokonokkal, barátokkal. Lehetőséget ad olyan személyeknek is az ismerkedésre és 15
kapcsolattartásra, akik személyesen korlátozva lennének ebben, például testi fogyatékkal élők számára nagy segítséget jelent az elszigetelődés elkerülésében. Olyan emberek ,,találkozását” eredményezheti, akik másképp nem ismerhették volna meg egymást. Számos olyan adatot osztanak meg egymással az emberek a közösségi oldalakon, mint a hobbi, érdeklődési kör, vallás, vagy iskola, munkahely, ami egy közös rendezőelvet alkot. Lehetséges opció továbbá ismerőseink ismerőseit megnézni, ami új lehetőségeket jelent. Érdekes vizsgálni az emberek véleményét arról, hogy kit tekint ismerősnek. Vannak olyanok, akik már például egy közös hobbi, vagy lakóhely alapján elfogadnak egy ismerősnek való felkérést, míg mások csak legszűkebb ismeretségi körükkel hajlamosak ilyen módon kapcsolatot tartani. Érdekessége a közösségi oldalon való részvételnek a virtuális személyiség. Pszichológia kutatások bizonyítják, hogy másképp viselkedünk, amikor figyelnek minket, és másképpen akkor is, amikor egyedül vagyunk. Ez természetes dolog. Közösségi oldalakon való regisztrációval vállaljuk azt, hogy az általunk megadott adatokat saját beállításainknak megfelelően bizonyos személyek, akár egy óriási közösség látja. Ennek természetesen vannak előnyei és hátrányai. Különösebb megerőltetés nélkül oszthatunk meg sok emberrel információkat magunkról, oszthatjuk meg pozitív és negatív élményeinket, lehetünk egy közösség tagjai. Ezek a legtöbb ember számára boldogságot okoznak. Bizonyos viszont, hogy tudván azt, hogy mások látják online tevékenységünket, másképp viselkedünk, ha tudat alatt is, de hajlamosak vagyunk olyan képet mutatni magunkról, amit mások látni szeretnének, vagy éppen félve mások véleményétől keveset láttatni magunkból. Az online személyiségünk, tevékenységünk, virtuális viselkedésünk szorosan összefügg személyes jellemzőinkkel, kulturális beállítódásunkkal, és nagy hatással van ránk környezetünk is. Erre a jelenségre későbbiekben részletesen is ki kívánok térni. Sokan hajlamosak több információt megadni magukról, életük minden apróságát megosztani másokkal. Fontos tisztában lennünk vele, hogy szem előtt vagyunk. Főként az Egyesült Államokban többször előfordult már, hogy valakit egy közösségi oldalon való megnyilvánulása miatt bocsátottak el munkahelyéről. Nem lehetünk felelőtlenek a közösségi oldalon való tevékenykedésünk során, hiszen itt nincs meg az az anonimitás, ami megvan például egy online játék esetében, ahol sokan ,,nickname” mögé bújva akár a
16
társadalmi normáknak nem megfelelő módú hozzászólásokat tesznek névtelenségük miatt bármiféle következmény nélkül.
17
6. FACEBOOK 6.1. A kezdetek Mark Elliot Zuckerberg 1984. május 14-én született. Középiskolás évei alatt kezdett programozással foglalkozni. Főként játékok és kommunikációs eszközök fejlesztésével foglalkozott. Az ő találmánya volt az ingyenesen letölthető Synapse nevű zenelejátszó, aminek érdekessége, hogy,, mesterséges intelligenciával” rendelkezik, azaz próbálja megjegyezni a használók zenei ízlését. A program olyan jól sikerült, hogy az AOL és a Microsoft is meg akarta vásárolni, az utóbbi Markot is alkalmazni akarta, őt azonban nem érdekelte
az
egész.
Ő
inkább
továbbtanult,
mégpedig
a
Harwardon.
Mark
középiskolájában (Phillips Exeter Academy) volt egy szoftver, ami egy igazolványképet és egy rövid szöveges infót tartalmazott minden diákról, ezt Facebooknak nevezték. Már egyetemista volt, amikor létrehozta a Facemash (,,arcválasztó”) programot, ami két azonos nemű személy képét egymás mellé rendelve tette lehetővé, hogy eldöntsék az emberek, melyikük a tetszetősebb, s ezzel kialakuljon az egyetemen egy népszerűségi rangsor. Először lányok képét hasonlította volna össze állatok portréjával, azonban ez az ötlet túl durva lett volna, és elvette. ,,Nagyon le voltam hangolva egy lány miatt, ezért valamivel el kellett terelnem a gondolataimat. A Kirkland Facebook volt nyitva a gépemen, és csodálkozva láttam, hogy néhány hallgatóról borzasztóan ronda fotó van feltéve [...] poén lenne, melléjük tenni egy állatos portrét, és a látogatók szavazhatnának, hogy melyik vonzóbb.” (Mark Zuckerberg) A Facemash nevű program egyfajta hot or not alkalmazás volt ez.
Első online
órájában a Facemash 450 látogatót regisztrált, 22 200 oldalletöltéssel. Mark ekkor jött rá, hogy az embereket mennyire foglalkoztatja, hogy mit gondolnak róluk az ismerőseik és hogy mennyire szeretnek véleményt alkotni ismerőseikről, értékelni őket. Ez volt a későbbi TheFacebook létrehozásának ihletője. A Facemash-t néhány nap múlva a Harvard vezetése megszüntette. Zuckerbergnek a szerverre való betörés, képes és adatok illegális eltulajdonítása és közzététele miatt a dékán elé kellett állnia, azonban komolyabb büntetés nélkül megúszta a dolgot. Mark ezzel a húzásával közismertté vált egyetemén, néhány nap alatt mindenki a fiúról beszélté Főleg negatív véleménnyel voltak felőle, de mégis:
18
mindenki tudta, ki az a Mark Zuckerberg! Negatív reklám, de reklám volt ez, akár szándékosan, akár akaratlanul történt is. Mark ezután, 2004. februárjában elkészítette a TheFacebook alkalmazást szobatársai közreműködősével. Ez már valamivel modernebb volt, mint az amerikai iskolákban elterjedt Facebook szoftver primitívnek mondható kép és adatlap megoldása. Az oldalt akkor a thefacebook.com domain alatt lehetett elérni. Mark ekkor már kihagyta a fénykép összehasonlítás és egyéb hasonló funkciókat és a komoly dolgokra koncentrált Eleinte egy levelezőlista tagjainak küldtek ,,reklámot” az oldalról- ez háromszáz főt tett ki – majd ők továbbították láncolatszerűen a hírt. Kezdetben csak a Harvard belső hálózatán lehetett elérni az oldalt, amelyen mindenki létrehozhatott magának egy adatlapot, majd bejelölhette azokat az embereket, akikkel azonos előadásokat hallgatott. Huszonnégy órán belül húszezerre nőt a regisztrált személyek száma. Érdekesség, hogy már ekkor is a hozzászólás volt a legtöbbet használt funkció. (Techline – Kevéssé ismert, izgalmas tények a Facebookról [letöltve: 2012. november 5.] 6.2. A siker A Facebook és Zuckerber életének egyik legjelentősebb fordulópontja az volt, amikor Sean Parker szárnyai alá vette a fiúkat és a közösségi oldalt felvásárolta, az egész teamet Palo Alto-ba költöztette, a cég elnöke lett, ami immár Facebook néven működött és megvásárolta a facebook.com domainnevet, és kezébe vette az irányítást. Először kiterjesztették az oldalt több más amerikai egyetemre is, majd kifejlesztették a középiskolás változatát. Ezek után, mivel látták a nagy érdeklődést, a cégek számára is elérhetővé tették a szolgáltatást (először olyan piacvezető világcégeknek, mint a Microsoft és az Apple). A befektetők száma egyre nőtt. Olyanok invesztálták bele tőkéjüket a cégbe, mint a PayPal alapítója, Peter Thiel, vagy az Accel Partners. Rengeteg ajánlat érkezett a cégre, alapítása óta folyamatosan meg akarták venni, annak ellenére, hogy a cég a kezdetektől veszteséges volt. Azonban Mark Zuckerberg és Sean Parker sorra utasították vissza a jobbnál jobb ajánlatok, olyanokat, mint a Yahoo egy milliárdos vásárlási szándéka. Végül többszöri próbálkozás után, 2007-ben a Microsoftnak sikerült 1,6% részt szerezni a cégből röpke 240 millió dollárért, jogot szerezve arra, hogy reklámot helyezhet el a Facebook oldalán. Szintén ebben az évben egy kínai milliárdos is részesedést szerzett. A kb. 4-6 milliárd dollárnyi összbefektetés ellenére a cég először 2009 szeptemberében hozott profitot, tehát innentől beszélhetünk nyereséges működéstől.
19
2- ábra A Facebook bevételeinek és működési eredményeinek alakulása (millió USD) Forrás: Facebook, Portfolio.hu
6. 3. Magyarországi viszonylatban Hazánkban a közösségi oldalak piacát sokáig a 2002-ben alakult IWIW ( „International who is who”) uralta. A Magyar Telekom Zrt vásárolta fel. Látogatóinak száma egyre nőtt, 2006-ban egymillió, 2008-ban már négymillió felhasználót tudhatott magáénak. Sikerének oka a konkurencia hiánya, hiszen csak néhány gyengébb teljesítményű másolata működött, melyek közül kiemelném az elég nagy sikereket elért MyVipet, ami 2008-ban 2 millió felhasználóval rendelkezett. A Facebook 2007 óta elérhető a magyar felhasználók számára, 2008 óta anyanyelvünkön használhatjuk. 2008-ban a Facebook felhasználók száma mindössze ötvenezer körülire tehető, míg az IWIW ezzel szemben két millió fős táborral rendelkezett ekkor. Az IWIW mindent megtett a versenytárssal szembeni előny fenntartása érdekében. Bővítette funkcióit, több mint tizenöt nyelven lett elérhető, azonban elérte határait és nem tudott lépést tartani az óriási ütemben fejlődő Facebookkal. Megfigyelhető jelenséggé vált, hogy sok IWIW és Myvip felhasználó otthagyta az oldalt és Facebookhoz pártolt, vagy passzív felhasználóvá vált (meghagyva tagságát és adatlapját de ritkán vagy soha nem látogatva azt). Ahogy az ábrán is jól látszik, 2010 októberének elején a Facebook utolérte és lehagyta az IWIW-et. A Facebook sikerének oka valószínűleg abban rejlik, hogy elődjeitől sokkal korszerűbb, modernebb, divatosabb és interaktívabb.
20
A fent leírtakat mutatja az alábbi ábra is.
3- ábra IWIW vs Facebook Forrás: Novák Ferenc, 2010
21
7. A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS VIZSGÁLAT SPECIÁLIS ESETE 7.1. A fogyasztói magatartásról általában A különböző cégek számára a fogyasztók viselkedésének megismerésekor nem az egyedi esetek, hanem a nagyobb csoportokra, szegmensekre vonatkozóan homogének a fontosak. Ezek vizsgálata során nem kifejezetten az előrejelzés a cél, mivel ennek pontos végrehajtása akadályokba ütközik, hiszen rengeteg tényező befolyásolja egy termék vagy szolgáltatás fogyasztását a vevők jellemzőin kívül, például az ár, a versenytársak, a megfelelő marketingstratégia kialakítása, ezen belül a reklám sikeressége, az aktuális trendek stb. Azonban nagy segítséget nyújt a fogyasztói magatartásvizsgálat a vevők viselkedésének megismerésével a legmegfelelőbb marketingstratégia kialakításában. Bár – ahogy említettem – a cégeket nem az egyéni eseteink érdeklik ( akármennyire is ezt kívánják hangsúlyozni a reklámok), a fogyasztói magatartás szempontjából mégis fontos szerepet játszik az egyén vizsgálata. Majd később az azonos tulajdonsággal rendelkező egyénekből homogén csoportokat alakítva jutnak el a vásárlói szegmensek kialakításához. A fogyasztók viselkedését tanulmányozva a legfontosabb tényező a jelenségek ismerete, azaz ez a tudományterület pszichológiai és szociológia elemeket tartalmaz. Fontos megértenünk azt, hogy miért hozzák bizonyos döntéseiket az emberek, mi vezérli őket, milyen tényezők befolyásolják őket döntéseik születése során. Vizsgálni kell tehát az egyének pszichológiai állapotát, személyes jellemzőit, kulturális beállítódásukat, azt, hogy a környezetük milyen hatást gyakorol rájuk, mi befolyásolja attitűdjüket, stb. Összegezve nagyon komplex és emberközeli tudományterületről van szó. ( Hofmeister- TóthTörőcsik, [1996]
7.2. A speciális helyzet bemutatása Mivel témám a közösségi oldalak bemutatása, ezért a fogyasztói magatartás vizsgálat egy bizonyos részleteiben - sajátos módon értelmezett változatát használom majd, miszerint a Facebookot mint szolgáltatást értelmezem a közösségi oldalak piacán, ahol a felhasználók, mint fogyasztók jelennek meg. Az eset különlegességét okozza többek között, hogy nem egy fizetős, hanem ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásról van szó, ami mégsem egyszerű ajándék számunkra, hiszen valamilyen módon nagyon is profitáló
22
cégről van szó. Előbb említett ingyenessége miatt konkrét vásárlás nem is történik, inkább igénybevételről beszélhetünk, ezért nem annyira a vásárlási döntés vizsgálata a fontos, mint a vásárlás utána magatartásé. 7.3. Facebook, mint szolgáltatás A szolgáltatás Ahogy korábbi fejezeteimben említettem a 2000-es évek trendje a felhasználókat valós ismerőseikkel összekötő online szolgáltatások piaca, mely 2010-re a legfontosabb szolgáltatási formátumok egyikévé vált. A közösségi hálózatok, köztük a Facebook olyan rekreációs felületek, ahol elsősorban társas adatok találunk, amik arról ismerhetők fel, hogy az egyén online hálózatán kívül alapvetően semmilyen értékkel nem rendelkeznek. A hirdetések szerepe Miből tartják fenn mégis magukat és tesznek szert olyan magas profitra a közösségi oldalak- merül fel a kérdés. A válasz egyszerű: ezekből az önmagukban üzleti szempontból nézve jelentéktelen adatokból és felhasználóik online jelenlétéből üzletet csinálnak. Ezekből a társas adatokból ugyanis rengeteg van, sokkal több, mint a közösségileg értékes adatokból, és ezért értéket lehet belőlük kovácsolni. Ez óriási piacot jelent, mivel óriási mennyiségű figyelmet lehet így koncentrálni, a figyelem pedig pénz. Oly módon teszik ezt, hogy összehozzák egymással a fogyasztókat és a cégeket. Leegyszerűsítve eladják felhasználóik figyelmét, tehát a hirdetésekért befolyt összegek fedezik az összes költséges és bőséges hozammal gazdagítják a közösségi oldalakat működtető cégeket. ( Bányai E.-Novák P. [2011] Mégis kicsit többről van itt szó. Hirdetni sok helyen lehet, azonban ez a lehetőség világszerte történő reklámozást tesz lehetővé, és ami még- főként a jövőben fontos lesz- a vállalatok megismerhetik fogyasztóikat, személyre szabott hirdetéseket bocsáthatnak ki feléjük, ami a mai ingerekkel telített világban óriási előnyt jelent. Alkalmas eszköz lehet tehát a közösségi oldalak tanulmányozása esetelegesen erre a célra kifejlesztett, talán mesterséges
intelligenciával
rendelkező
programok
segítségével
arra,
hogy
a
legmegfelelőbb vásárlói szegmenseket tudják létrehozni a cégek és egyszerű, gazdaságos és eredményes úton tudjanak hozzájuk eljutni.
23
7.4. A fogyasztói magatartás vizsgálat a közösségi oldalak terén Mivel, ahogy említettem, nem hétköznapi termék vagy szolgáltatás vásárlás esetét vizsgálom, ezért a téma szempontjából fontosabb részekre szeretnék kitérni ebben a részben. 1. A motiváció fogalmát a szükségletek felmerülése és azok kielégítése kapcsán használják. ,, A motiváció olyan belső állapot, amely meghatározott célok teljesítése irányába mozgatja az embereket, akik ezáltal céltudatos magatartást valósítanak meg.” (BauerBerács [1992] 66.o.) ,,A motívumok olyan indítékok, amelyek magatartásunkat bizonyos irányba mozgatják.” (Katona G. [1963] 34.o.) A motiváció háromlépcsős folyamatként értelmezhető. Az első a viselkedést motiváló állapot (motívum), a második lépcső ezek által a szükségletek és ösztönök által befolyásolt magatartás (instrumentális magatartás) , a harmadik pedig maga az elérendő cél. Esetünkben motívum lehet a magányosság, a kapcsolattartás iránti vágy, az új ismeretségek születése iránti igény vagy akár információhiány.
Instrumentális
magatartásként értelmezem az előbb felsorolt esetleges motívumok kielégítéséül szolgáló cselekvést, tehát az oldalra történő regisztrációt, amit azért teszünk, hogy elérjük a kívánt célt
(harmadik
lépcső),
tehát
érdekeinknek
és
kívánalmainknak
megfelelően
használhassuk az oldal adta lehetőségeket.
4- ábra Motiváció háromlépcsős folyamata Forrás: ( Hofmeister- Tóth- Törőcsik [1996 ] alapján saját szerkesztés)
24
A motívumok lehetnek elsődlegesek és másodlagosak, illetve ösztönösek és tanultak. Mivel a társadalmi szükségletek mind tanult, tehát másodlagos motívumok, ezért a közösségi oldalakra történő regisztráció során ezek a lényegesek, a tudatos és nem tudatos (latens) kategorizálás szempontjából pedig az utóbbiba tartozik.
A motivációval kapcsolatos elméletek közül a Maslow- féle motivációs elméletet szeretném bemutatni.
5- ábra Maslow motivációs piramisa, szükségleti hierarchiája Forrás: Józsa- Piskóti- Rekettye- Veres [2005] 94. o.alapján saját szerkesztés
Ahogy az ábra is mutatja, a piramis csúcsán az önmegvalósítás iránti vágy áll, tehát ez a legmagasabb rendű szükségletünk. A közösségi oldalakon történő jelenlétünk során legtöbben ezt a vágyunkat szeretnénk kielégíteni, tehát elismerést kapjunk, pozitív visszajelzéseket és online tevékenységünkkel kifejezzük önmagunkat. Fontos szerepet játszanak döntéseinkben az érzelmek. Természetesen nemcsak vásárlási döntéseinkre igaz ez. Egy közösségi oldalon való jelenlétünk tulajdonképpen virtuális énünk által saját magunk vetített mása, természetes tehát, hogy éppen úgy, mint
25
mindennapi cselekvéseinket, online tevékenységeinket is befolyásolja aktuális érzelmi állapotunk kezdve a megosztott videók, fényképek milyenségétől, az általunk osztogatott like-ok számán át egészen a hozzászólásaink hangulatáig. 2. Attitűd Fontos tényező a fogyasztói magatartás vizsgálata során az attitűdvizsgálat. Az attitűd fogalmát többféleképpen értelmezik, én a legismertebb és használatosabb fogalmát kívánom bemutatni. ,,Az attitűd a tapasztalat révén szerveződött mentális és idegi készenléti állapot, mely irányító vagy dinamikus hatást gyakorol az egyén reakcióira mindazok tárgyak és helyzetek irányában, amelyekre az attitűd vonatkozik." (G.Allport [1954] Az attitűdök közös tulajdonsága, hogy van tárgyuk, intenzitásuk, struktúrájuk és megtanulhatók. Az attitűd iránya alatt azt értjük, hogy a személy érzése lehet kedvező vagy kedvezőtlen, elfogadó vagy elutasító. Az attitűd foka kifejezi, hogy a személy mennyire szereti, vagy nem szereti az adott tárgyat, melyre az attitűd irányul, míg az intenzitás arra vonatkozik, hogy mennyire erős a személy meggyőződési szintje az adott dolog irányában. Az attitűd funkciói közül az esetünkben az értékkifejező funkció a legfontosabb Az attitűd kialakulásának számos forrása lehetséges, melyek közül véleményem szerint a téma szempontjából a személyiség és a csoportkapcsolatok a meghatározó, utóbbin belül a család, a referenciacsoportok és a kultúra. ,,A kultúra azon tanult meggyőződések, értékek és szokások összessége, amelyek egy adott társadalomban irányítják a fogyasztók magatartását.” ( Hofmeister- Tóth- Törőcsik [1996 ] 83.o.) Miután a kultúra beivódik viselkedésünkbe, befolyása teljesen természetesnek és automatikusnak hat, tehát észrevétlenül van ránk hatással. Fontos még megemlíteni a szocializáció szerepét, ami szorosan összefügg a kultúra fogalmával és jelentős hatással van a fogyasztók magatartására
26
,,Szocializáció: azokat a folyamatokat, amelyeken keresztül az emberek kifejlesztik értékeiket, motivációjukat és szokásaikat, szocializációnak nevezzük.” (Hawkins-BestConey [1992] .” ( Hofmeister- Tóth- Törőcsik [1996 ] 85.o.)
27
8. MARKETINGKUTATÁS 8. 1. Kutatási terv Kutatás célja a Facebook közösségi oldal felhasználói szokásainak megismerése, viselkedésükre ható tényezők vizsgálata, az őket motiváló tényezők feltárása és attitűdjük vizsgálata. Kutatásom során fel kívánom tárni a felhasználók közötti különbségek meglétét, szeretnék belőlük homogén tulajdonságuk alapján szegmenseket alkotni, összefüggéseket találni életkoruk, nemük, foglalkozásuk és a Facebookon tanúsított magatartásuk között. Célom továbbá a Facebookról alkotott vélemények megismerésével feltárni az esetleges negatívumokat, illetve azokat a pluszokat, amiket a Facebook nyújt, illetve az újítások (idővonal, portékép) népszerűségét szeretném vizsgálni. A kutatás módját tekintve kvantitatív primer kutatás. Azon belül pedig a kérdőíves megkérdezés módszerét veszem igénybe. Kérdőívemet Google Docs segítségével készítem el, és interneten töltetem ki a téma internettel kapcsolatos mivolta végett és a Microsoft Excel segítségével elemzem majd. Szerettem volna, hogy kutatásom reprezentatív legyen, ez azonban az interneten történő kitöltés miatt ismereteim szerint nem lehetséges, így a reprezentativitásra nem törekedtem, hanem inkább a kitöltők számosságára, illetve arra, hogy minél különbözőbb korosztályokba tartozó személyek töltsék ki kérdőívemet. A kérdőív leírása tartalmazta, hogy 14-60 éves személyek kitöltését kérem, ezzel próbáltam törekedni arra, hogy megmutathassam az esetleges generációs különbségeket. Költségeit tekintve a kutatás természetesen nem rendelkezik semmilyen költséggel, mivel az Google Docs ingyenes szolgáltatás. Mintavételt tekintve részben kombinált mintavételnek tekintem a módszeremet. Mivel a kérdőívemben nem szerepelt olyan kérdés, hogy rendelkezik- e Facebook profilal, hanem eleve a már regisztrált tagok viselkedését vizsgálom, ezért úgy vélem, hogy nincs kizáró oka annak, hogy a vizsgált közösségi oldal online platformján végezzem el a kérdőívezést. A kérdőívhez vezető linket először saját adatlapom osztom majd meg, majd ugyanerre kérem néhány teljesen különböző jellemzőkkel (kor, nem, foglalkozás,
28
életszakasz, személyiség) rendelkező ismerősömet is, továbbá arra, hogy töltsék is ki a kérdőívet. Így részben önkényes volt a mintavétel, részben pedig a hólabda módszer egy változatával azonosítanám, mivel az egyes megkérdezettek az általuk választott személyeknek továbbították a kérdőíveket. Kutatásom tehát nem reprezentatív, így az egész országra, a magyar Facebook felhasználókra vonatkozóan általános véleményt nem alkothatok, tényszerű adatokat nem közölhetek. Megtehetem azonban ezt saját mintám elemeire nézve, és ebből feltételezéseket kívánok tenni. 8.2. Hipotézisek felállítása H1: A Facebook felhasználók körében a fiatal korosztály a legmeghatározóbb. H2: Azon felhasználók, akik kifejezetten rossz véleménnyel vannak a Facebookról (1-3 értékelést adták az 5-ös kérdés kapcsán), passzívak az oldalon való tevékenységeik terén, és főként informálódási céllal használják azt. H3: A Facebook felhasználóinak száma láncolatszerűen nő, nincs szükség reklámozásra, mivel a felhasználók egymást aktivizálják és serkentik az oldalra való regisztrációra. H4: A Facebook téma nagyobb arányban van jelen az iskolákban, mint a munkahelyeken. H5: Azon válaszadókat, akiknek családi állapota egyedülálló, jelentősen, legalábbis a párkapcsolatban élőktől kimutathatóan jobban motiválja a társkeresés, mint Facebook nyújtotta lehetőség. H6: A kevés számú ismerőssel (0-50-ig, 51-200-ig terjedő kategóriákba tartozók) közül sokan nem rendelkeznek profilképpel. H7: A fényképek feltöltését illetően nagy számban vannak a társas események, ezzel szemben nagyon ritkán kerülnek feltöltésre politikai tartalmú, vagy aktuális hírekre vonatkozó képek. H8: A Facebook felhasználók többsége még sosem próbálta a Facebook chat videó hívás funkcióját, mert valószínűleg még nem ismerik ezt az opciót.
29
8.3. Kutatás folyamata A kutatás lefolytatása közben döbbentem rá, hogy mennyire nehéz mindkét nem tagjai közül a korosztályok minél szélesebb skáláját megtalálni ezzel a módszer segítségével, főként a meghatározott életkor intervallum nagysága miatt. Részeredményeimet figyelve tapasztaltam, hogy a reprezentatív adatokhoz közelítő számot sem sikerül kihozni, mivel jóval több női, mint férfi kitöltőm volt, azonban a kitöltők összetételét így már nem tudtam a kívánt irányba befolyásolni. A lekérdezés 2012. november 6 és 2012. november 11 között zajlott.
8.4. Kutatási eredmények A kérdésekre kapott eredményeket és abból levont következtetéseket a kérdésfeltevés sorrendjében vizsgálom Első kérdéscsoportom, mely két kérdésből áll, demográfiai jellegű. Első kérdésem a válaszadók nemére második pedig korára kérdez rá.
6- ábra: Kitöltők nem szerinti eloszlása Forrás: Saját szerkesztés saját kutatás alapján
Mintám összetételét tekintve erős nőtöbbség jelentkezett. A társadalomban egyébként is jellemző a nők arányának magasabb szintje a férfiakéhoz képest, azonban az 30
én mintámban ez túl dominánsan szerepelt. Talán azért, mert a nők nagyobb hajlandósággal rendelkeznek a kérdőívkitöltésben, vagy mintavételi technikám hibája okozhatja, vagy mutathatja ez azt az eredményt is, hogy a nők online tevékenységük során aktívabbak férfitársaikhoz képest. Az életkori sajátosságukat tekintve a legfiatalabb kitöltő 9, míg a legidősebb 60 éves volt. Az életkorok minimuma részben azért érdekes, mert 13 éves kortól terveztem a kutatást, mégis kitöltötte kérdőívemet egy fiatalabb személy is- ami a mintavételi technikám hiányosságára utal- másrészt pedig a Facebook-ra hivatalosan 13 éves kortól lehet regisztrálni, itt van azonban a példa, hogy mivel ennek ellenőrzése nem lehetséges, sokkal fiatalabb felhasználók is igénybe veszik a szolgáltatást, ami komoly veszélyeket rejthet. Az életkorok átlaga kerekítve 23. A módusz, tehát a sorozat leggyakrabban előforduló eleme 20, így a kérdőívet a 20 évesek töltötték ki a legtöbben. A medián, tehát a középső elem pedig 21. Az életkorok szórása 8,63, tehát a megkérdezettek életkora átlagosan (kerekítve) 8 és fél évvel különbözik a megkérdezettek átlagos életkorától. Második kérdéscsoportommal személyes jellemzőkről szereztem információt. Ezek a családi állapot és a foglalkozás, amik az emberek életciklusának meghatározó elemei.
7- ábra: A kitöltők családi állapota Forrás: Saját szerkesztés saját kutatás alapján
31
A megkérdezettek 48%-a kapcsolatban van, 38%-uk egyedülálló, 8%-uk házas, 5%-uk el van jegyezve, 1%-uk bonyolult kapcsolatban van, míg az elvált és özvegy kategóriákra senki sem szavazott.
8- ábra: A kitöltők foglalkozás szerinti megoszlása Forrás: Saját szerkesztés saját kutatás alapján
Foglalkozás szempontjából a diákok száma kiemelkedően magas. Nem meglepő ez az életkori adatokat tekintve, továbbá a mintavételem módjából fakadóan is előnyben lehettek a diákok a mintába való bekerülés esélyét tekintve, azonban mindenképp közrejátszik a magas 139 fő jelenlétében az is, hogy a közösségi oldalak legtöbb felhasználója a fiatal – főleg középiskolás és egyetemista- korosztályból kerül ki. Beigazolódni látszik ezzel első hipotézisem. Ötödik kérdésem kapcsán a válaszadók 1-től 10-ig terjedő skálán értékeltél a facebook közösségi oldalt, ahol az 1 a legrosszabb, míg a 10 a legjobb eredmény volt. A kapott adatokat oszlopdiagram segítségével szemléltem, mértékegységként a személyek számát tekintem, tehát nem %-os arányban vannak feltüntetve az adatok, mivel itt több választ is jelölhettek, így a százalékos megoszlás nem értelmezhető.
32
9. ábra: Mi a véleménye a Facebook közösségi oldalról? Forrás: Saját szerkesztés saját kutatás alapján
Megállapítom ezen kérdésnél, hogy a felhasználók meglehetősen jó véleménnyel vannak a Facebookról, ami nem meglepő, hiszen valószínűleg ezért tagok, vannak azonban olyanok, akik 1,2 számokkal illették, tehát a legrosszabb minősítést adták, mégis felhasználói az oldalnak. Ők lehetnek a passzív felhasználók, akik nem kifejezetten az élmény kedvéért (hasonló az élményorientált vásárláshoz) tagok, hanem azért, hogy ne maradjanak ki semmiből, információforrásként használva az oldalt. Sajnos ezt a hipotézisemet nem sikerült bizonyítanom.
33
Hatodik kérdésem arra vonatkozott, hogy honnan értesültek először a Facebook adta lehetőségekről.
10. ábra: Honnan hallott először a Facebook közösségi oldalról? Forrás: Saját szerkesztés saját kutatás alapján A diagram megmutatja, hogy a válaszadók 80%-a azaz 138 fő ismerősöktől értesült a Facebookról először. A maradék 20% a többi válaszlehetőség között oszlik meg. A második legtöbb szavazatot az internet kapta, ami nem meglepő, mivel internetes szolgáltatásról van szó. Ezzel bebizonyosodott 3. hipotézisem. Hetedik kérdésemmel azután érdeklődtem, hogy mióta felhasználói az oldalnak az alanyaim.
11. ábra: Mióta felhasználója az oldalnak? Forrás: Google Docs Kérdőív elemzése
34
Nyolcadik kérdésem az előző fejezetben említett csoportkapcsolatok és referenciacsoport szerepét vizsgálja.
12. ábra: Ki volt Önre leginkább hatással regisztrációkor? Forrás: Saját szerkesztés saját kutatás alapján
A válaszadók 66%-a a barátokat nevezte meg, amit a diáktársak (15%) és a család (15%) követ. A legkevesebb szavazatot a munkatársak kapták. Beigazolódott hát 4. hipotézisem. Kilencedik kérdésemmel arra voltam kíváncsi, mennyire élnek hazánkban a felhasználók az anyanyelvi a Facebook anyanyelvi változatával. Az eredményt egyértelműen mutatja a diagram.
13. ábra: A Facebook milyen nyelvű változatás használja?
35
Forrás: Saját szerkesztés saját kutatás alapján
Tizedik kérdésem a motivációra irányult, azaz, hogy megtudjam, mi vezérelte a felhasználókat döntésük meghozatal során.
14. ábra: Mi motiválta Önt a regisztrációra? Forrás: Saját szerkesztés saját kutatás alapján
116 válaszadó, azaz 67% a már meglévő kapcsolatait szeretné fenntartani, ápolni. Ez a válaszlehetőség kiemelkedően magas szavazatszámot kapott a többivel szemben. A társkeresés csupán egy szavazatot kapott, ami teljesen megcáfolta hipotézisemet. Az ismerősök számáról érdeklődő kérdésem részben várt, részben meglepő eredményeket hozott.
15. ábra: Facebook ismerősök száma
36
Forrás: Saját szerkesztés saját kutatás alapján
Számítottam rá, hogy a legkevesebb szavazattal a legkisebb ismerősszám, tehát a 0-50-ig terjedő kategória rendelkezik majd, viszont azt nem gondoltam, hogy a válaszadók 23%-a 801-től több ismerőssel rendelkezik. Ennek a ténynek az ismertében a legfelső kategóriát magasabban kellett volna megállapítani, és ezzel több információhoz juthattam volna. 6. hipotézisem nem sikerült bizonyítanom, de cáfolata sem derült ki, ezt a kérdést munkám során nem sikerült kivizsgálnom ismereteim hiányában. Arra kérdésre, hogy a felhasználók milyen rendszerességgel látogatják profiljukat, szintén meglepő eredményt kaptam, ugyanis 172 főből álló elemmintám közül 38-an naponta több, mint tízszer nézik meg adatlapjukat. A leggyakoribb azonban a napi 1-5 alkalom, ami még ideálisnak mondható.
16. ábra: Milyen rendszeresen látogatja profilját? Forrás: Saját szerkesztés saját kutatás alapján
Egyik kérdésem arra vonatkozott, hogy mennyi időt töltenek el a felhasználók átlagosan egy bejelentkezés alkalmával. Azonban erre a kérdésre számos irreális választ kaptam, például olyat, ami csak akkor lett volna valós, ha a nap több mint 24 órából állt volna, továbbá nem tudtam érdemben felhasználni ezeket az információkat, ezért erre a kérdésre kapott válaszokat nem elemeztem.
37
A válaszolók által leggyakrabban használt funkciók a chat használata, a barátok üzenőfalának nézegetése és tetszik gomb használata, míg a legkisebb népszerűsége a videók feltöltésének van.
17. ábra: Mik az Ön által leggyakrabban használt funkciók? Forrás: Saját szerkesztés saját kutatás alapján
A feltöltött fényképek témáját illetően beigazolódott feltevésem (H ), miszerint a társas összejövetelek a legnépszerűbbek, míg a hírekkel, politikával és aktuális eseményekkel kapcsolatos fotók nagyon ritkán kerülnek feltöltésre.
18. ábra: Miről tölt fel leginkább fényképeket? Forrás: Saját szerkesztés saját kutatás alapján
38
A válaszadók 76%-ának van olyan beállítása, hogy ismerőseik láthatják képeiket, 14% pedig bárki számára lehetővé teszi a képek megtekintését. a Többi opció kevesebb szavazatot kapott.
19. ábra: Kik láthatják az ön által feltöltött fényképeket? Forrás: Saját szerkesztés saját kutatás alapján
Kérdőívkészítés során külön kitértem a Facebook újítása, az idővonal és a borítókép népszerűségének vizsgálatára. A következő eredmények születtek:
20. ábra: Mi a véleménye az idővonal bevezetésével kapcsolatban? Forrás: Saját szerkesztés saját kutatás alapján
39
Szintén 1-től 10-ig terjedő skálán értékelhettek a válaszadók, az eredmény igencsak megoszló, ami arra utal, hogy sem egyértelmű pozitív fogadtatása nem volt az idővonalnak, sem teljes bukást nem könyvelhet el. Véleményem szerint a bizalmatlanság és információhiány problémáját megoldva egyértelműen jobb attitűddel rendelkeznek majd az emberek.
21. ábra: Van beállítva profiljához borítókép? Forrás: Saját szerkesztés saját kutatás alapján
Az emberek nagy többségének, 79%-nak, azaz 136 főnek, van borítóképe, míg 36 fő, tehát 21% nem rendelkezik vele. Ez jónak mondható arány a funkció újszerűségét tekintve, de a következő kérdés eredményeivel, a profilképpel rendelkezők számával összevetve látszik, hogy még nem eléggé ismert az új szolgűltatás.
40
22. ábra: Van beállítva profilkép az adatlapjához? Forrás: Saját szerkesztés saját kutatás alapján
A profilkép lehetőség már általánosan és széles körben elterjedt funkció, a megkérdezettek 94%-a él vele. Az adatlapon megosztott információkat tekintve a munkahelyek/ tanulmányok, a születésnap és a családi állapot a leggyakrabban megosztott információk, de meglepően sokan adják meg elérhetőségeiket, mint az e-mail cím 898 fő) és a telefonszám (30 fő). Legkevesebb szavazat a vallási és politikai nézetekre érkezett, hiszen ezek a legkényesebb témák a társadalomban, amiről a többség szívesen alkot nyíltan véleményt esetleges hátrányok elkerülése végett.
41
23. ábra: Az alábbiak közül milyen információkat oszt meg ismerőseivel adatlapján? Forrás: Saját szerkesztés saját kutatás alapján
A következő kérdésre is egyértelmű eredmények születtek, érdekes azonban, hogy meglepően kevesen vallják azt, hogy többségében ők jelölnek be ismerősnek másokat. Véleményem szerint ebbe a kategóriába tartozók közül a valóságban több van, csak vagy az én mintám összetétele nem tükrözi ezt, vagy az emberek nem szívesen vallják be erről az igazat.
24. ábra: Hogyan tesz szert Facebook ismerősökre? Forrás: Saját szerkesztés saját kutatás alapján
42
Két kérdésem foglalkozott a Facebook legnagyobb bevételét hozó hirdetések témájával. Arról tettem fel kérdéseket, hogy mennyire figyelik a felhasználók az oldalon jelen levő hirdetéseket és mennyire zavarják őket ezek.
25. ábra: Mennyire figyeli az oldalon szereplő hirdetéseket? Forrás: Saját szerkesztés saját kutatás alapján
Szintén skálatechnikát alkalmaztam, azonban most az értékek 1-től 5-ig terjedtek csak. Számomra meglepő módon az általam vizsgált felhasználók még odafigyelnek ezekre a hirdetésekre, ahogy a grafikonból is látszik.
26. ábra: Zavarják-e Önt ezek a hirdetések? Forrás: Saját szerkesztés saját kutatás alapján
Az eltérések minimálisak, válaszadók véleménye teljesen megoszlik ebben a témában. 43
Az utolsó kérdésem a Facebook Chat videó hívás funkciójának népszerűségét vizsgáltam, mivel saját ismeretségi körömben a sokan nem is tudnak erről a lehetőségről.
27. ábra: Használta már a Facebook chat videó hívás funkcióját? Forrás: Saját szerkesztés saját kutatás alapján
A válaszok beigazolták utolsó hipotézisemet, miszerint az emberek még nem ismerik ezt a lehetőséget. 8.5. A kutatás folytatása A kutatást nem tekintem lezártnak. Későbbiekben szeretnék egy új primer kutatást végezni az elemzési módszerek szélesebb körű megismerése után, immár reprezentatív módon, nagyon mintanagyság mellett, hogy általánosan kijelenthető összefüggéseket is megállapíthassak.
44
9. ÖSSZEGZÉS Dolgozatom első felében szekunder forrásokat felhasználva próbáltam bemutatni a közösségi oldalak fejlődésének útját, annak előzményeit, a technológiában és társadalomban végbemenő változásokat. Később a fogyasztói magatartás szempontjából vizsgálódtam, majd munkám befejezéséül marketingkutatást végeztem a Facebook felhasználói szokások megismerése gyanánt.
45
Az információs társadalom, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 2000 Bányai Edit- Novák Péter (szerk.): Online üzlet és marketing, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011 Barabási Albert- László: Behálózva, A hálózatok új tudománya, Helikon Kiadó Kft, Budapest, ( 2011) Ben Mezrich: Véletlenül milliárdos – Hogyan született a Facebook, Athenaeum Kiadó, 2010 Borsós Gyula Attila:Web 2.0 alkalmazásfejlesztés Diplomamunka Debreceni Egyetem, Informatikai Kar, Debrecen, 2007 Braun Tibor: A hálózatok új tudományának előfutára: Karinthy Frigyes, Magyar Tudomány, 48. évfolyam, 12. szám, 2003 http://epa.oszk.hu/00700/00775/00061/2003_12_24.html (letöltve: 2012. november 1.) Buckland Michael: Information and information systems , Greenwood Press, New YorkWestport, Connecticut- London), 1991 Castells, Manuel (2005 [1996]): Az információ kora: Gazdaság, társadalom és kultúra I. kötet: A hálózati társadalom kialakulása (Gondolat-Infonia, Budapest) Csepeli György- Prazsák Gergő:Örök visszatérés? A társadalom az információs korban, Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 2010 Dr. Puster János: Gyakorlati Marketing Alapjai, Gondolat Kiadó, Budapest, 2010 Drótos László: Beilleszkedés a hálózat virtuális világába, NIIF Információs Füzetek I.11. Budapest, 1995 From Knowledge to Polic.y. Washington, DC: Johns Hopkins Center for Hány iwiwes vagy facebookos ismerőst képes agyunk kezelni? http://hvg.hu/panorama/20100125_iwiw_facebook_150_robin_dunbar Hoffmann Istvánné: Stratégiai Marketing, Aula Kiadó, Budapest, 2000 Hofmeister- Tóth Ágnes-Törőcsik Mária: Fogyasztói magatartás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996 http://www.umass.edu/digitalcenter/research/pdfs/JF_NetworkSociety.pdf (letöltve: 2012.10.28.) J. Guare: Six Degrees of Separation (play), 1990 Józsa-Piskóti-Rekettye-Veres: Döntésorientált Marketing, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005
46
Kirúgták őket: az internet lett a vesztük http://hvg.hu/karrier/20090813_facebook_elbocsatas (letöltve: 2012.11.08.) Kollányi Bence – Molnár Szilárd – Székely Levente:Társadalmi hálózatok, hálózati társadalom, Budapest, 2007 Kondás Renáta: Összehoznak, vagy megosztanak a közösségi oldalak? Az online kapcsolatépítés előnyei és hátrányai, BGF, Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Kommunikáció és Médiatudomány szak,Budapest, 2010 Kondor Zsuzsanna- Fábri György:Az információs társadalom és kommunikáció technológia elméleti és kulcsfogalmai, Századvég Kiadó, Budapest, 2003 Larry Hochman: A fogyasztóra hangolva, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010 Letenyei László: A kapcsolatháló regénye, Recenzió Barabási Albert László: Behálózva c. könyvéről (in: Szociológiai Szemle, XIII. évfolyam, 1. szám, 2003) Naresh K. Malhotra szerző Simon Judit köreműködésével: Marketingkutatás, Akadémiai Kiadó, Budapest Novák Ferenc: A közösségi média megjelenése, üzleti- és marketing szintű lehetőségei Budapesti Gazdsasági Főiskola,Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Kereskedelem és Marketing szak, Budapest, 2010 Paul. A Scipione: A piackutatás gyakorlata, Gyakorlati útmutató szakembereknek és hallgatóknak, Springer Kiadó, 1994 Philip Kotler-Kevin Lane Keller: Marketing Menedzment, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006 Pintér Róbert- Juhász Lilla: Az információs társadalom, információs stratégiák, Zsigmond Király Főiskola, Budapest, 2006 Pintér Róbert: Az információs társadalom, Az elmélettől a politikai gyakorlatig Tankönyv , Gondolat- Új Mandátum, Budapest, 2007 S. Craig Watkins, PhD, and H. Erin Lee, PhD Candidate: Got Facebook? Investigating What’s Social About Social Media, Department of Radio-Television-Film, The University of Texas at Austin, 2010 Sas István: Reklám és pszichológia a webkorszakban, Kommunikációs Akadémia, 2012 Seth Godin: Minden marketinges hazudik,sztorizik, HVG Kiadó, Budapest, 2011 Szalóki Gabriella: Virtuális együttlét, valós siker: az online közösségek, Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (Könyvtár és információtudományi szakfolyóirat) 53. évfolyam, 9. szám 2006 (online verzió)
47
Törőcsik Mária: Fogyasztói magatartás:Insight, trendek, vásárlók, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011 Törőcsik Mária: Fogyasztói matartás trendek, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2003 Transatlantic Relations, 2005 Vályi Gábor: Közösségek hálózati kommunikációja=Hatalom a mobiltömegek kezében, Typotex Elektronikus Kiadó Kft., Budapest, 2007 Veres-Hoffmann-Kozák: Bevezetés a piackutatásba, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006 Vörös Zsófia: A virtuális és geográfiai terek tulajdonságainak hatása a közösségekre Információs Társadalom folyóirat 2005/4 Web 2.0 az oktatásban, Infonia Alapítvány, 2009 Techline – Kevéssé ismert, izgalmas tények a Facebookról http://hvg.hu/Tudomany/20100211_facebook_szuletesnap_erdekes_tenyek [letöltve: 2012. november 5.]
48
