TDK Dolgozat
Pálóczi István 2010. 1
Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar
A MAGYAR ÉS LENGYEL GAZDASÁG ÖSSZEHASONLÍTÁSA MUTATÓSZÁMOK SEGÍTSÉGÉVEL
Konzulens: Dr. Varga Beatrix Készítette: Pálóczi István Kézirat lezárva: 2010. november 10. 2
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés .................................................................................................................... 1 2. A két ország általános jellemzése ............................................................................ 2 3. Lengyelország a 90-es években ................................................................................ 3 4. Magyarország a 90-es években ................................................................................ 5 5. Gazdasági mutatószámok ......................................................................................... 7 5.1. Külföldi működő tőke adatai ........................................................................... 9 5.2. Ipari termelés adatai ..................................................................................... 13 5.3. Bruttó hazai össztermék (GDP) adatok......................................................... 15 5.4. Export, import adatok ................................................................................... 18 5.5. Munkanélküliségi adatok .............................................................................. 23 5.6. Inflációs adatok ............................................................................................. 25 5.7. Állami gazdálkodási adatok .......................................................................... 27 5.8. Kutatási és fejlesztési adatok ........................................................................ 30 5.9. Devizaárfolyam adatok ................................................................................. 31 5.10. Háztartások fogyasztási adatai ................................................................... 35 6. Összefoglalás ............................................................................................................ 38 7. Irodalomjegyzék ...................................................................................................... 40
3
Táblázatjegyzék Táblázat 1. 2. 3. 4.
táblázat táblázat táblázat táblázat
5. táblázat 6. táblázat 7. táblázat 8. táblázat 9. táblázat 10. táblázat 11. táblázat 12. táblázat 13. táblázat 14. táblázat 15. táblázat
Cím
Oldal
A két ország általános jellemzése Néhány főbb lengyel gazdasági mutatószám Néhány főbb magyar gazdasági mutatószám Közvetlen külföldi működő-tőke befektetések állománya, 2000-2009
2 4 6 9
Közvetlen külföldi működő-tőke befektetések, 2000-2009 Az ipari termelés volumenének változása, 2000-2009 A bruttó hozzá adott érték megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 2009
11 13 16
A GDP volumenének változása az előző évhez képest, 2000-2009
17
Kivitel a behozatal százalékában, 2000-2009 A lengyel GDP, export és import értékei, 2000-2009 A magyar GDP, export és import értékei, 2000-2009 A 15-64 éves korosztály munkanélküliségi rátája, 2000-2009 A fogyasztói árak változása, 2000-2009 Az államháztartás bruttó adóssága a GDP százalékában, 2000-2009
18 20 21 24 26
Átlagos devizaárfolyamok, 2000-2009
32
29
Ábrajegyzék Ábra 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
ábra ábra ábra ábra ábra ábra ábra ábra ábra
10. ábra
Cím
Oldal
Közvetlen külföldi működő-tőke befektetések Bruttó hazai termék euróban, egy lakosra vetítve, 2007 Az export volumenének a változása az előző évhez képest Az import volumenének változása az előző évhez képest A 15-64 éves korosztály munkanélküliségi rátájának alakulása A központi költségvetés egyenlege a GDP százalékában K+F kiadások megoszlása Magyarországon, 2008 K+F kiadások megoszlása Lengyelországon, 2008 Rendelkezésre álló jövedelem, nettó (felhasználás) euróban, egy lakosra vetítve, 2005 A háztartások végső fogyasztási kiadásainak a volumenváltozása az előző évhez képest
10 15 19 19 25 28 31 31 35 36 4
1. Bevezetés
Magyarország és Lengyelország a történelem folyamán mindig szoros kapcsolatban ált egymással. Mindkét ország Közép-Kelet Európában található, történelmileg többször közel kerültek egymáshoz, gazdaságilag pedig igen nagy hasonlóság van még napjainkban is a két állam között, nagyrész a hasonló természeti adottságok miatt. Az 1989-90 közt lezajlott rendszerváltást mindkét ország másképp élte meg. Magyarország a változásokat az egyik legjobban átvészelt utódállam volt, míg a lengyel gazdaság igen nehezen lábalt ki a rendszerváltással járó gazdasági válságból. Hazánk nemcsak a rendszerváltás elérésében volt úttörő szerepe, hanem az azt követő gazdasági rendezésben is az élen járt. Köszönhette mindezt a gyors privatizációnak, és gazdasági lépéseknek. A lengyel vezetőség határozatlanabb volt, így az akkori gazdaságot súlyos gondok terhelték, amiből igen lassan lábalt ki. Az eltérő előzmények után a lengyel gazdaság folyamatosan zárkózott fel a magyarhoz, az ezredforduló után utol is érte azt. Mindkét állam 2004. május elsején csatlakozott az Európai Unióhoz, hasonló gazdasági mutatókkal rendelkezve. Napjainkban viszont a két gazdaság kezd eltávolodni egymástól. Lengyelországot sokan illetik az „él tanuló” jelzővel, hiszen Európai viszonylatban is igen magas és stabil gazdasági növekedést képes felmutatni, még az utóbbi válságos időkben is. Ezzel szemben a magyar gazdaság az elmúlt esztendőkben alig növekvő tendenciát mutatott, valamint a gazdasági világválság is jobban sújtotta, mint a környező országokat. Dolgozatomban szeretném megvizsgálni az ezredforduló óta eltelt időszak gazdasági mutatószámait, ezáltal összehasonlítva a két ország fejlődését. Megállapításokat tenni a jelenre, valamint előrevetíteni a várható jövőbeli irányokat.
1
2. A két ország általános jellemzése
Szempont
Lengyel köztársaság
1. táblázat Magyar köztársaság
Nemzeti lobogó
köztársaság
köztársaság
Főváros
Varsó
Budapest
Terület
312 679 km2
93 036 km2
Népesség (2009)
38 130 302
10 029 837
Népsűrűség (2009)
122 fő/km2
108,3 fő/km2
Hivatalos nyelv
lengyel
magyar
Anyanyelv használat
97,8%
99%
Főbb vallások
katolikus
katolikus, protestáns
Fizető eszköz
Zloty (PLN)
Forint (HUF)
Közigazgatás
16 vajdaság
19 megye plusz a főváros
EU csatlakozás ideje
2004. május 1.
2004. május 1.
Természetes ásványi
szén, kén, réz, ezüst, ólom,
bauxit, szén, földgáz, arany
Politikai rendszer
anyagok Klíma
borostyán kontinentális
mérsékelt kontinentális
Forrás: www.euvonal.hu
2
3. Lengyelország a 90-es években
1988 tavaszán és nyarán régóta nem tapasztalt hevességű sztrájkmozgalom alakult ki a kormány gazdasági intézkedéseinek hatására. Az 1989 tavaszán lezajlott kerekasztal tárgyaláson elfogadták a szocializmustól való elszakadás felé vezető főbb irányvonalakat, elhatározták, hogy Lengyelország államformája köztársaság lesz. Lengyelország politikai vezetése bizonytalanná vált, sokáig nem tudott hosszú távon működőképes kormány felállni, amit jól jellemez, hogy 1989 és 2005 között Lengyelországnak összesen 12 kormánya volt. Valamint a szocialista pártrendszer felbomlása után a szavazóbázis is elaprózódott, egyetlen egy pártnak sem sikerült meghatározó többséget elérnie a megfelelő irányításhoz. Ezen még az öt százalékos parlamenti minimumküszöb sem segített. A politikai vezetés gyorsan elfogadta, hogy az új államforma köztársaság legyen. Lassú és óvatos lépéseket tettek a privatizáció területén, elsősorban kisvállalatokat magánosítottak, valamint az újak indítását támogatták. A gyors és nagymértékű gazdasági változtatásokat hátráltatta az igen csak rossz állapotban levő gazdasági helyzet. A hiperinfláció, magas költségvetési hiány, jelentős államadósság valamint a tulajdonviszonyokban fellépő zavarok rendkívüli nehézségeket jelentettek a kormány számára. A bizonytalan gazdasági helyzet miatt a külföldi források is jelentős időre bezárultak a kormány számára. A munkanélküliek száma egy év alatt a duplájára, két millió főre nőtt, az ipari termelés 39,1%-al esett, a bérek reálértéke 25%-al csökkent. A rendszerváltás utáni kilábalásban Lengyelország segítségére volt a Nemzetközi Valuta Alap, illetve a világbank is. A gazdasági nehézségek súlyos nyomást helyeztek a lakosság vállára, de a politikai vezetésnek lassan sikerült kivezetni az országot a kilátástalan helyzetből. Négy év után sikerült megállapodást kötniük az IMF-el valamint a világbankkal az államadósság csökkentéséről és a visszafizetések átütemezéséről.
3
A gazdasági recesszió 1993 körül lassan a végéhez ért, ’93 végére 4 %-os növekedést ért el gazdaság, a termelés már több mint felét a magánszektor adta. Csökkent az infláció mértéke is, igaz 1992-ben még 45%, 1993-ban még 35% volt, ami a bérek és a nyugdíjak reálértékének a további romlásához vezetett. A lengyel gazdaság 1994 és 2000 között gyorsan fejlődött, viszonylag gyorsan elérte az 1988-as szintet. A GDP 1994-ban 5,2 százalékkal, 1997-ben 6,9 százalékkal nőtt, és még a 2000-es év kedvezőtlen nemzetközi hangulatában is négy százalék feletti növekedést tudott elérni. Jelentősen csökkent a költségvetés hiánya. A korábban megtorpant privatizációs folyamatok is felgyorsultak 1997 után. Viszont a magas munkanélküliséget továbbra sem tudták leszorítani. A lengyel fejlődés motorja a kis-, és középvállalkozások voltak, a nemzetközi multinacionális tőke is csak az 1998-as években jelent meg az országban. A térségben egyedülálló volt a magánvállalkozások alapításának az üteme. A lengyel politikai erők jelentős erőfeszítéseket tettek a szomszédos országokkal való jó kapcsolat elérésére, így például a lengyel-német határvonal írásba foglalásának az érdekében. Néhány év alatt sikerült minden szomszédos országgal alapszerződés formában rendezni viszonyukat. 1997-ben elfogadásra került az új alkotmány, majd egy évvel később a közigazgatási és önkormányzati reform is életbe lépett. 1996-ban tagja lett az OECD-nek, 1999-ben pedig a NATO-nak. 1998-ban megindultak az Európai Uniós tárgyalások is, hiszen a csatlakozás által teljes mértékben nyugati típusú állammá válhatna. Néhány főbb lengyel gazdasági mutatószám
Évek
GDP növekedés mértéke
Fogyasztói árak változása
Munkanélküliség
Export növekedés mértéke
Import növekedés mértéke
4. táblázat Háztartások fogyasztásának a változása
1990
-11,6%
585,8%
6,3%
8,7%
-27,5%
-15,3%
1995
2,7%
26,8%
14,9%
16,7%
20,5%
3,2%
2000
4,3%
10,1%
16,6%
25,3%
10,8%
3,0%
Forrás: Saját szerkesztés, Mérlegen Kelet-Közép-Európa 15 éve, KSH, 2006 4
4. Magyarország a 90-es években
A magyar rendszerváltás legelső jelei már a 80-as években megmutatkoztak. Ilyen volt például a spontán privatizáció, amely a különbféle vállalkozások önkéntes privatizációját jelentette. Jelentős mozzanat volt még az 1987-ben bevezetett kétszintű bankrendszer is, ami már nyugati mintára épült. Még ’89-ben kikiáltották a köztársaságot, és ’90-ben meg is választották a köztársasági elnököt. Politikai szervezettség szempontjából jobb helyzetben volt Magyarország Lengyelországhoz képest. A rendszerváltás után csak néhány újonnan alakult és régebbről átalakult párt volt jelen a hazai közéletben. Sikeresen zajlottak az első választások is, nem volt jellemző a folyamatos kormányváltás. Így szilárd politikai hatalom kezdhetett bele az ország helyzetének a rendbetételébe. Első és egyben legfontosabb lépésnek a piacgazdaság megteremtését tartották a hazai politikusok. Ennek legfőbb eszköze a privatizáció volt. Magyarország az elsők közt volt a privatizáció terén, és néhány év alatt sikerült magánkézbe juttatni a vállalkozások jelentős részét. Elsősorban igyekeztek hazai kézbe adni a tőkét az állami vezetők, de jelentős hazai forrás hiányában külföldi tőke bevonására került sor. A korábbi kommunista eszmék miatt Magyarországon a tőkés réteg aránya minimális volt,
így
a
kormány
különböző
hitelkonstrukciókat
ajánlott
fel
hazai
magánembereknek állami vagyon megvásárlására. A rendszerváltás után a legjelentősebb visszaesés a gépiparban mutatkozott, 4 év alatt majd felére csökkent a termelés mértéke. Nyugatra való értékesítéshez nem voltat megfelelő minőségűek a termékeink, a volt KGST piac pedig megszűnőben volt, így a kereslet is jelentősen megtorpant. Az ipari termelés összességében több mint 30%-al, a mezőgazdasági termelés pedig 40%-al esett vissza. Problémát jelentett a mezőgazdasági termelés szétaprózódása, hiszen a rendszerváltás után mindenki igyekezett kiválni az azt megelőzően kötelező TSZ rendszerekből.
5
Megjelent az eddig ismeretlen fogalomnak minősülő munkanélküliség is. Rohamos tempóban kúszott felfelé a mutató, majd a ’90-es évek folyamán nagyrészt 10% feletti értéket mutatott. Az 1994-es évekre már stabilizálódott az ország helyzete, viszont gondot jelentett a költségvetés fenntartása. Az akkori pénzügyminiszter által kezdeményezett intézkedések sora ugyan visszaesésbe taszította az életszínvonalat, viszont rendezte a költségvetés helyzetét. Az államadósság is jelentős mértékben csökkent, fenntartható pályára állt az egyenlege és a külföldi befektetők hazánkba vetett bizalma is megnőtt. A privatizációs folyamat során a központi költségvetés sok bevételre tett szert. A zöldmezős beruházásoknak köszönhetően sok nemzetközi nagyvállalat betelepül Magyarországra. Ez a hazai össztermék alakulásában is megmutatkozott. 1997-től folyamatosan 4% feletti GDP növekedést produkált a hazai gazdaság. 1999-re az ország nemzeti jövedelme már meghaladta a rendszerváltás előtti szintet. Hazánkat korábbról is elismerték szomszédos országaink. Habár sosem ápoltunk túl jó kapcsolatot szomszédjainkkal, nem kellet elismerési egyezményeket kötnünk velük. Magyarország 1996-ban vált OECD tagállammá. 1999-ban nyert felvételt a NATO-ba. És a volt szocialista államok közül elsőként 1994-ben megkezdte az Európai Uniós tagsági felvételről szóló tárgyalásokat. A rendszerváltás óta úgy formálta a hazai rendszert a politikai élet, hogy az megfeleljen az Eu-s elvárásoknak. Így sikerült viszonylag gyorsan a nyugatias gazdaság irányába elindulnunk. Néhány főbb magyar gazdasági mutatószám 5. táblázat Export Import Háztartások növekedés növekedés fogyasztásának mértéke mértéke a változása
Évek
GDP növekedés mértéke
Fogyasztói árak változása
Munkanélküliség
1990
-3,5%
28,9%
0,6%
-4,1%
-5,2%
-3,5%
1995
1,5%
28,2%
10,3%
8,4%
-3,9%
-6,4%
2000
4,9%
10,0%
6,4%
21,7%
20,8%
5,5%
Forrás: Saját szerkesztés, Mérlegen Kelet-Közép-Európa 15 éve, KSH, 2006
6
5. Gazdasági mutatószámok
A
gazdasági
mutatószám
nem
más,
mint
a
gazdasági
folyamatok
számszerűsítésére szolgáló statisztikai adatok összessége. A szakemberek igyekeznek a gazdaságot jellemző minden adatot, számított értéket feljegyezni, ezeket nevezzük gazdasági mutatószámoknak. Képzésük lehet: - Megfigyelésen alapuló, ahol az értékeket nem számítják, hanem megfigyelik, lejegyzik, esetleg összesítik. Ilyen például az adott nemzet deviza árfolyama, melynek a mozgását a piac befolyásolja, a szakemberek csupán lejegyzik azt. Ide sorolható a munkanélküliek száma is, hiszen a létszámukat csak fel kell mérni, valamint összesíteni kell azt. - Számításokon alapuló, ahol már a megfigyelés nem elegendő, azok továbbszámításával kaphatjuk meg a megfelelő értékeket. Ilyen például a munkanélküliségi ráta, amit a munkanélküliek és az aktív korúak arányát mutatja. Hasonlóan számított érték még a legtöbb növekedési ütemet jellemző mutatószám, mint például az GDP, vagy az inflációs növekedés mértéke. - Kalkuláción alapuló, ahol egy adott mutatót több számított értékből határozunk meg, bonyolult eljárás alapján. Jellemzően a legjobb példa ide a GDP meghatározása, amiben a gazdaság teljes pénzáramát figyelembe kell venni, és számításához bonyolult kalkulációkra van szükség.
7
- Becslésen alapuló, ahol egy-egy mutatószám konkrét meghatározása, mérése nehezen elvégezhető. Vannak olyan gazdasági indexek, melyek nehezen számszerűsíthetőek, mérésük nehézkes így meghatározásuk egy közelítő érték becslésével történik. Ilyen például az életszínvonal és a jóléti mutatószámok. A gazdaság fogalma igen nagy területet lefed, így a jellemzésükre szolgáló paramétereknek is rengeteg típusa van. A szakemberek igyekeznek minden számszerűsíthető
adatot
feljegyezni,
értelmezni
és
elemezni.
Különböző
csoportosításokba sorolhatjuk őket, többek közt felhasználhatóságuk szerint. A különböző mutatókból olyan sok van, hogy egy adott gazdaság jellemzésére nem lehet mindet egyszerre felhasználni. Ezért dolgozatomban én is csak néhány jellemző indexet választok ki, és az alapján hasonlítom össze a magyar és lengyel gazdaságot. A két ország közötti hasonlóságot rengeteg mérőszám segítségével lehet vizsgálni, én igyekeztem úgy megválasztani az általam elemzetteket, hogy azok jól mutassák az elmúlt évek gazdasági növekedését, valamint gyakran használt, ismert mutatószámok legyenek. Az kiválasztott mutatókat három főbb csoportba sorolhatjuk: -
Viszonylagos hasonlóság fedezhető fel a GDP, az export - import, és az ipari termelés alakulása valamint a külföldi tőke beáramlás mértéke közt. A négy mutató értéke szoros összefüggésben áll a gazdaság fejlődésével. Mondhatni, ha a gazdaság visszaesik, akkor a paraméterek értéke is csökken, ha a gazdaság fellendül, akkor az értékük emelkedik. Így a négy mutató szoros kapcsolatban áll egymással, ezért érdemes őket nem csak egyenként bevonni a két ország összehasonlításába, hanem az azok közti kapcsolatot is vizsgálni.
8
-
Azonos körbe sorolhatóak a munkanélküliség, a költségvetési és államháztartási hiány valamint az infláció is. A három mutató és a gazdaság között már kevésbé szoros kapcsolat mutatható ki, nem feltétlenül mozognak egy irányba és kevesebb hatást gyakorolnak egymásra, mint a fent említett négy index. Vizsgálatuk egyenként lehet érdekes számunkra, általában a gazdasági helyzettől függetlenül mutathatnak időbeli ingadozásokat.
-
Külön csoportba vehetőek a háztartások fogyasztása, a K+F kiadások mértéke, valamint a devizaárfolyam alakulása. A gazdaság iránya és az indexek közt szintén azonos irányba történő mozgásról beszélhetünk, viszont a gazdasági helyzetre való hatásuk sokkal kisebb a fent említett jellemzőknél. Ezen mutatók értéke általában a gazdaság alakulásának a következménye, és legfeljebb csak elősegítik a gazdaság növekedését, de kis mértékben befolyásolják azt.
5.1.
Külföldi működő-tőke adatai
Egy ország gazdaságának a külföldi megítélését jól lehet jellemezni a külföldi működő tőke beáramlásával. Ha a befektetők megbíznak az adott államgazdasági stabilitásában és úgy látják, hogy hosszútávon fejlődés érhető el az ország határain belül, akkor szívesen viszik oda munkájukat és tőkéjüket. A befektetők bizalmának hosszú távú alakulását mutatja az évenkénti összesített külföldi működő-tőke alakulása és mértéke.
Évek
Közvetlen külföldi működő-tőke befektetések állomány, 2000-2009 (milliárd USD) 6. táblázat 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Lengyelország
34,2
41,3
48,3
57,9
86,8
90,9
125,8
178,4
163,4
182,8
Magyarország
23,1
26,7
31,6
44,8
55,7
66,3
74,0
92,4
96,6
85,9
Forrás: KSH honlap, GUS - Lengyel Statisztikai Hivatal honlap
9
A táblázatból egyértelműen látható, hogy az elmúlt években folyamatosan fejlődött a két gazdaság, és ezt a befektetői is követték a tőkéik befektetésével. 2000-ben még arányait tekintve nem volt jelentős eltérés a befektetésekben a két ország között és azóta is mindkét számérték mértéke mondhatni stabil gazdasági növekedést mutat. A 2009-es több mint kétszer akkora lengyel érték reális, hiszen ez adódhat a területi és népességi eltérésekből is, ha a 2000-es értékkel összevetjük, akkor a növekedés ütemének eltérésében előnyt vehetünk észre a lengyel gazdaság részéről. Sokkal nagyobb mértékben voltak képesek külföldi működő tőkét csábítani az országba, mint hazánk, ami fontos versenyelőnyt jelent. A befektetők országba vetett bizalmának rövidebb távú ingadozását jól szemlélteti az évenkénti országba áramlott külföldi tőke mennyisége. Közvetlen külföldi működő-tőke befektetések (millió USD) 1. ábra
Forrás: Saját szerkesztés, KSH honlap, GUS - Lengyel Statisztikai Hivatal honlap
10
Az évenkénti tőkebefektetésekre is igaz, mint amit az összesített adatoknál látunk, hogy Lengyelország rendre nagyobb pénzeszközt von be a gazdaságába, mint hazánk. A lengyel mutató értéke szélsőségesebb értékeket vesz fel, de ez nem jelent gondot, hiszen csak kiugróan magas értékek vannak, amik a gazdaság szempontjából csak előnyt jelentenek. Ezzel szemben a magyar érték egy viszonylag szűk sávban mozog. A diagramot megfigyelve láthatjuk, hogy hosszú távon viszonylagos együtt mozgást mutatnak a külföldi működő tőke befektetések évenkénti értéke, hiszen ugyan abban az időszakban éri el a minimumát mind a két országban az érték, és a 2005-2008-as években pedig mindkét helyen maximum körüli értékeket vesznek fel. Viszont évenkénti bontásba megfigyelve eltérő tendenciák figyelhetőek meg. Általában ha a lengyel mutató értéke csökken, akkor a magyaré nő az előző évhez képest, és ez fordítva is igaz. Erre szembetűnő példa a 2001, 2005, 2007 és 2008-as évek adatai. Vizsgáljuk meg a két érték közötti kapcsolatot korrelációszámítás segítségével.
Évek
Közvetlen külföldi működő tőke befektetések, 2000-2009 (millió USD) 7. táblázat 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Lengyelország (X)
9545
5701
4123
4588
12874 10239 19603 23561 14689 11395
Magyarország (Y)
2763
3935
2992
2136
4508
7706
7018
5440
7156
1356
Forrás: KSH honlap, GUS - Lengyel Statisztikai Hivatal honlap
A számítás részeredményei: x= 116218 x átlag =11621,8 dx2=364684019,6
y=45010
n=10
y átlag =4501 dy2=45640440
dxdy=70818260
11
C= r=
dxdy / (n-1) = 7868695,55 dxdy / (
dx2*
dy2)½ = 0,549
A két érték között pozitív irányú a kapcsolat. Közepesen erős a kapcsolat a két országba
beáramló külföldi tőke értéke között. r2=0,3013
A Lengyelországba beáramló külföldi tőke mennyisége 30,13%-ban
befolyásolja a hazánkba beáramló tőke mennyiségét, a fennmaradó 69,87%-ban egyéb tényezők befolyásolják. Látható, hogy a két mutató értéke közötti kapcsolat közepesen erő, és csak kis mértékben hatnak egymásra, így nem beszélhetünk együttmozgásról a két paraméter esetében. Ebből adódhat az eltérés az évenkénti adatok körében. A befektetésre szánt pénzösszeg értéke összességében évente nem sokat változik, csak az országonkénti eloszlása. Ha a befektetők nem preferálnak egy országot, akkor a tőkéjüket egy másik, hozzá hasonló országban kötik le. Ebből adódhat, hogy ha Lengyelországban csökken a befektetések mértéke, akkor nálunk növekszik, és fordítva. Természetesen az összesített működő-tőke állomány és az évenkénti növekedések mértéke között nincs egyértelmű kapcsolat, hiszen látható, hogy a beáramlás folyamatosan pozitív érték volt, az összesített értékekben viszont csökkenéssel is találkozhatunk. Ennek oka az, hogy nem vettük figyelembe a kiáramlások mértékét. Valamilyen kedvezőtlen gazdasági hatás révén, legfeljebb lecsökken a beáramlás mértéke, de nem szűnik teljesen meg, viszont ezen hatásokra megjelenik a külföldi tőke kivonása a gazdaságból, ami összességében csökkentheti az összbefektetések mennyiségét. A két ország összehasonlításából elmondható, hogy a lengyel gazdaság előnyben van, hiszen saját forrásain kívül jóval nagyobb idegen tőke áll a rendelkezésére a növekedés elérésének érdekében. Ez mindenképpen jó hatással van a gazdasági fejlődésére.
12
5.2.
Ipari termelés adatai
Mindkét ország az 1990-es évekig szocialista állam volt, ezért az ipar igen nagy szerepet játszott a gazdasági életükben. A rendszerváltás után igaz, hogy az ipar nagy visszaesésen és átalakuláson ment át, de a mai napig az ipari termelés az egyik meghatározó ágazata a két gazdaságnak. Az ipari termeléssel jól lehet jellemezni a belső gazdasági helyzetet, egyúttal a lakosság fogyasztási szintjét. Az inflációs hatásoknál az egyik fontos befolyásoló tényező az ipari termelői árak változása. Az ipari termelést befolyásolja egyrészt a lakossági igények alakulása, másrészt a gazdasági keretek adta lehetőségek. Az indexben gyorsan jelentkezik bármilyen okú fogyasztási visszaesés, valamint a termelés feltételeinek a rosszabbra fordulása. Habár egyik országra sem mondható, hogy ipari ország, hiába közelednek a nyugati típusú államok felé, mégis az ipar szektor az egyik legjelentősebb ágazat mindkét államban. Természetesen legfőbb összetevői a könnyű-, élelmiszer-, vegyi- és építőipar. A nehézipari termelés természetes erőforrások hiányában (legfőbbképpen hazánkban) az elmúlt 20 évben hanyatlást mutatott.
Évek
Az ipari termelés volumenének változása (előző évhez képest), 2000-2009 8. táblázat 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Lengyel
7,4%
1,4%
1,5%
8,6%
11,8% 4,4% 12,2%
9,5%
2,2%
-3,6%
17,5%
4,0%
3,2%
6,6%
6,9%
8,0%
-1,0%
-17,4%
-ország Magyar
7,3% 10,6%
-ország Forrás: KSH honlap, GUS - Lengyel Statisztikai Hivatal honlap
Látható, hogy igen csak ingadozó értékeket vesznek fel a termelés volumenváltozására vonatkozó adatok. Első ránézésre nehéz lenne akár irányvonalat megállapítani, akár különbséget tenni a két ország értéke között. A könnyebb összehasonlítás érdekében az indexeket vizsgáljuk, mint mennyiségi ismérveket egyszerűbb statisztikai módszerekkel. 13
A lengyel mutatószám minimális értéke -3,6%, maximális értéke 12,2%, tehát a mutatók szóródásának a terjedelme 15,8%, ami elfogadhatónak mondható. A magyar értékek minimuma a -17,4%, maximuma pedig 17,5%, ami 34,9% terjedelemnek fele meg. Ez az érték még abban az esetben is magasnak nevezhető, ha eltekintünk a kiugró 2009-es értéktől. A túl nagy ingadozás nem tesz jót a gazdaságnak, hiszen kiszámíthatatlanná, bizonytalanná teszi azt. A lengyel termelés növekedésének az éves átlagos üteme 5,54%, a növekedés szóródása 5,18 százalékpont, azaz az értékek átlagtól való átlagos eltérésének a mértéke 93,5%. Az átlagos növekedési ütem jónak nevezhető, viszont a szóródás mértéke már kisebb-nagyobb ingadozásra utal. A magyar termelés éves átlagos volumennövekedésének az üteme 4,57%, ennek a szóródása 9,11 százalékpont, ami 199,34%-os átlagtól való átlagos eltérésnek felel meg. A magyar növekedés átlagos értéke elmarad a lengyelekétől, de jónak nevezhető, viszont a szóródás mutatói aggodalomra adnak okot, hiszen túl nagy kilengéseket mutatnak az értékek, ami a gazdaság stabilitását ronthatja. Az indexekből trendek nem olvashatóak le, különböző, általában belső gazdasági tényezők befolyásolják az értékét. Például az elmúlt tíz év közepén volt egy erős fellendülés mindkét ország esetében, viszont a 2008-2009-es évek alatt erős visszaesés mutatkozik. Megállapítható,
hogy
az
ipari
termelés
volumenváltozásának
tekintetében
Lengyelország jobb helyzetben van, mint Magyarország, hiszen átlagosan magasabb növekedést produkál, valamint a növekedés üteme sokkal kiegyensúlyozottabb, mint hazánkban.
14
5.3.
Bruttó hazai össztermék (GDP) adatok
A GDP az adott ország területén, adott év alatt előállított, végső felhasználásra szánt javak értékének az összessége. A GDP napjainkban az országok gazdaságának összemérésére szolgáló fontos mutatószám. A mutató értékét a háztartások fogyasztása, az állami kiadások, a beruházások értéke valamint a külkereskedelem egyenlegének az összege adja. Értelemszerűen a GDP nagysága arányban áll az adott ország gazdasági helyzetével, területével valamint a lakosságának nagyságával. Ezért a magyar és a lengyel paraméterek értékét nem lenne értelme összehasonlítani, hiszen az ország méreteiből fakadóan nagy eltérést mutatnak. Mondhatjuk, hogy a lengyel bruttó hazai össztermék értéke átlagosan háromszorosa a magyar értéknek. A könnyebb összehasonlíthatóság érdekében az egy lakosra jutó GDP értékét szokták használni, ami megmutatja, hogy az ország egy lakosára mekkora hozzá adott érték esik. Bruttó hazai termék euróban, egy lakosra vetítve, 2007 2. ábra
Forrás: KSH honlap, Eurostat honlap 15
Az egy főre jutó GDP nagysága 2007-ben Lengyelországban 8200 Euró volt, míg hazánkban ugyan ez az érték 10 100 Euró volt. Ez a különbség a térképen is látszódik. Az elmúlt tíz év adatait vizsgálva megállapítható, hogy a lengyel paraméter érétke folyamatosan a magyar paraméter értéke alatt maradt. Az évezred elején még akár 20%-os eltérés sem volt ritka a mutatók között, viszont megfigyelhető, hogy a különbség folyamatosan csökkent a két ország között, még az indexek folyamatos növekedése mellett is. Az 2009-es évre, köszönhetően a magyar érték visszaesésének a különbség 5% alá csökkent, és folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A gazdaság vizsgálatának egyik irányvonala az lehet, hogy megnézzük milyen szektorok, mekkora mértékben járulnak hozzá a gazdaság nagyságához, a bruttó hazai össztermék alakulásához. A tudomány három gazdasági szektort különböztet meg, a mezőgazdaságot, az ipart és a szolgáltató szektort. E három terület adja össze az ország össztermelését. A bruttó hozzá adott érték megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 2009 9. táblázat Gazdasági MezőÉpítő- Kereskedelem Ingatlan és Egyéb ágazat
gazdaság
Ipar
ipar
Turizmus távközlés
pénzügyi
közösségi
szolgáltatások szolgáltatások
Lengyelország
3,6%
24,4%
7,3%
26,9%
18,3%
19,4%
Magyarország
3,3%
25,0%
4,5%
21,0%
23,5%
22,8%
Forrás: KSH honlap, GUS - Lengyel Statisztikai Hivatal honlap
A gazdasági ágakat megvizsgálva látható, hogy jelentős eltérés nincs a két ország termelési arányai közt a 2009-es évben. Azt ki lehet emelni, hogy Lengyelországban az építőipar és a kereskedelem aránya magasabb, míg hazánkban a szolgáltatások részaránya jelentősebb. Ebből arra lehet következtetni, hogy Lengyelországban arányaiban a GDP kisebb részét állítanak elő szellemi foglakozásúak, mint hazánkban.
16
A gazdaságok fejlődési ütemének az összehasonlítására szolgáló mutatószám a GDP volumenváltozását mérő index, ami megmutatja, hogy az előző évhez képest hány százalékkal bővült a gazdaság. Ezen mutató értéke bármelyik két ország esetében összemérhető, értékét közvetlenül nem befolyásolják az ország természetes adottságai.
Évek
A GDP volumenének változása az előző évhez képest, 2000-2009 10. táblázat 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Lengyelország
4,3%
1,2%
1,4%
3,9%
5,3%
3,6%
6,2%
6,8%
5,1%
1,7%
Magyarország
4,9%
3,8%
4,1%
4,0%
4,5%
3,2%
3,6%
0,8%
0,8%
-6,7%
Forrás: KSH honlap, GUS - Lengyel Statisztikai Hivatal honlap
A mutató értéke hűen tükrözi mind a belső, mind a külső gazdasági hatásokat. Ahol az értékek tendenciája eltér egymástól, ott valamilyen belső gazdasági probléma miatt, az egyik államnak csökkent a növekedési üteme, ahol az értékek együttesen mozognak, változtatnak irányt, ott valamilyen külső, globális hatás érte mind a két gazdaságot. A belső gazdasági helyzet romlása vezethetett 2001-ben és 2002-ben a lengyel GDP lassabb növekedéséhez, míg hazánkban ugyan ez lehetett az oka a 2007 és 2008-as alacsony értékeknek. Ezzel szemben a 2009-es évben, habár nem egyformán, de mindkét mutató értéke jelentősen csökkent, aki mint tudjuk globális hatásokra vezethető vissza. Az irányokat figyelve Lengyelország egy viszonylag stabilabb és nagyobb gazdasági növekedést mutatott az elmúlt években, míg hazánk növekedési üteme csökkenő tendenciát mutat és mértéke is elmarad a lengyel gazdaságétól. A bruttó hazai össztermék alakulásáról összességében elmondható, hogy a két ország arányait figyelembe véve napjainkig folyamatosan magasabb volt a magyar paraméterek értéke, viszont Lengyelország magas és kiegyensúlyozott növekedésével lassan ledolgozza hátrányát és a mutató minden területén utoléri, sőt meg is előzi hazánkat.
17
5.4.
Export, Import adatok
Az export és import adatait szokás egy lapon említeni, hiszen ellentétes irányultságúak ugyan, de azonos művelethez kapcsolódnak. Az export az országból való termékek kivitelét jelenti, az import pedig termékek behozatalát. Az export és import különbsége adja meg a külkereskedelmi mérleg egyenlegét. Az export összesített értékének és a teljes import értékének az összehasonlítása megint nem célra vezető, hiszen értékük az ország gazdaságától, nagyságától és fogyasztásától is függ. Számunkra sokkal többet mondóbb a két érték arányának az összehasonlítása. Kivitel a behozatal százalékában, 2000-2009 Évek
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
11. táblázat 2008 2009
Lengyelország
65%
72%
74%
79%
84%
88%
87%
85%
82%
92%
Magyarország
88%
91%
91%
91%
92%
95%
96%
100%
100%
107%
Forrás: KSH honlap, GUS - Lengyel Statisztikai Hivatal honlap
A mutató értéke megmutatja, hogy a kivitel a behozatal hány százalékának felel meg. Látható, hogy mindkét ország arányai folyamatosan növekednek. Habár a lengyel mutató értéke 2000-ben jóval alacsonyabb értéket vett fel, mint a magyar, nagyobb ütemű növekedésének köszönhetően 2009-re közelebb került ahhoz. A magyar mutató értéke egy körül alakult az elmúlt években, ami azt jelenti, hogy a kivitelünk fedezi behozatalaink nagyságát. Magyarországot sem az exportáló, sem az importáló országok közé nem sorolhatjuk. A lengyel mutató értéke nem éri el az egyet, azaz folyamatosan többet importálnak, mint exportálnak, így őket importáló országnak nevezhetjük. Ennek legfőbb oka a lakosság magas száma és ez által az erős belső piaci kereslet. Fejlődés szempontjából érdekes lehet még megvizsgálni a behozatal és kivitel volumenváltozását, ami fejlődő ország esetén folyamatos növekedést jelez mind a két mutató terén. 18
Az export volumenének változása az előző évhez képest 3. ábra
Forrás: Saját szerkesztés, KSH honlap, GUS - Lengyel Statisztikai Hivatal honlap
Az import volumenének változása az előző évhez képest 4. ábra
Forrás: Saját szerkesztés, KSH honlap, GUS - Lengyel Statisztikai Hivatal honlap
Az export és import volumenváltozás alakulása mindkét ország és mindkét mutatószám esetében hasonló. Látható, hogy az export és az import értékének az alakulása együttmozgást mutat. Ugyan ott vannak az irányváltások mindkét mutató esetében, és a két ország paraméterei között sem láthatunk jelentős eltéréseket.
19
Az évezred elején habár ingadozó, de folyamatosan növekvő kiviteli és behozatali értékkel rendelkeztek az országok, amit egy 2006-ban kezdődő, egyre gyorsuló visszaesés tört meg. A GDP értékére a mindenképpen jelentős hatást gyakorol az export és import értékének alakulása. Ennek a hatását vizsgáljuk meg többváltozós korreláció számítás segítségével. A mennyiségi ismérvek közötti kapcsolatot korrelációnak nevezzük. A kapcsolat szorosságának a mérésére alkalmas a korrelációszámítás. Esetünkben a GDP értéke lesz az eredményváltozó (y), az export és import pedig a magyarázó változó (x1; x2).
Lengyelország esetében:
Évek
A lengyel GDP, export és import érétkei, 2000-2009 (milliárd Euró) 12. táblázat 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
GDP (Y)
185,7
212,3
209,6
191,6
204,2
244,4
272,1
311,0
363,2
310,5
Export (X1)
34,37
40,2
43,5
47,53
60,33
71,9
88,23
102,3
115,9
96,4
Import (X2)
53,09
56,04
58,48
60,35
72,11
81,7
101,1
120,9
142,0
105,1
Forrás: KSH honlap, GUS - Lengyel Statisztikai Hivatal honlap
A számítás részeredményei: Összesen:
Y – 2504,6
X1 – 700,6
X2 – 850,9
Átlag:
Y – 250,46
X1 – 70,06
X2 – 85,09
Szórás:
Y – 60,93
X1 – 29,13
X2 – 30,81
dydx1 = 15392,84
dydx2 = 16477
dx1dx2 = 7979
20
Kovariancia-variancia mátrix
C=
3712,1
1710,2
1830,8
1710,2
848,7
886
1830,8
886
949,5
Korrelációs mátrix
R=
1
0,9645
0,9753
0,9645
1
0,9872
0,9753
0,9872
1
A korrelációs mátrix adatainak értelmezéséből következik, hogy az export és a GDP, az import és a GDP, valamint az import és az export között is szoros, pozitív irányú kapcsolat van. A parciális korrelációs együttható értékei: ry1.2=0,0478, azaz a GDP és az export között pozitív irányú, nagyon gyenge kapcsolat van, ha az import hatását kiszűrjük. ry2.1=0,5495, azaz a GDP és az import között pozitív irányú, közepesen erős kapcsolat van, ha az export hatását kiszűrjük. R=0,9754, azaz az export és az import között pozitív irányú, erős kapcsolat van. R2=0,9513, azaz az export és az import 95,13%-ban magyarázza a GDP szóródását.
Magyarország esetében:
Évek
A magyar GDP, export és import érétkei, 2000-2009 (milliárd Euró) 13. táblázat 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
GDP (Y)
51,4
59,7
70,9
74,3
82,7
88,6
89,8
100,7
106,4
92,9
Export (X1)
30,53
34,0
36,5
38,1
44,67
50,6
59,93
69,61
73,77
60,04
Import (X2)
34,83
37,54
39,93
42,26
48,67
53,5
62,33
69,73
74,07
56,03
Forrás: KSH honlap, GUS - Lengyel Statisztikai Hivatal honlap 21
A számítás részeredményei: Összesen:
Y – 817,4
X1 – 497,7
X2 – 518,9
Átlag:
Y – 81,74
X1 – 49,77
X2 – 51,89
Szórás:
Y – 17,6
X1 – 15,4
X2 – 13,62
dydx1 = 2327,8
dydx2 = 2058,7
Kovariancia-variancia mátrix
C=
dx1dx2 = 1878,7
Korrelációs mátrix
309,5
258,6
228,7
258,6
237,4
208,7
228,7
208,7
185,4
R=
1
0,9541
0,9548
0,9541
1
0,9946
0,9548
0,9946
1
A korrelációs mátrix adatainak értelmezéséből következik, hogy az export és a GDP, az import és a GDP, valamint az import és az export között is szoros, pozitív irányú kapcsolat van. A parciális korrelációs együttható értékei: ry1.2=0,1444, azaz a GDP és az export között pozitív irányú, gyenge kapcsolat van, ha az import hatását kiszűrjük. ry2.1=0,1882, azaz a GDP és az import között pozitív irányú, gyenge kapcsolat van, ha az export hatását kiszűrjük. R=0,9557, azaz az export és az import között pozitív irányú, erős kapcsolat van. R2=0,9135, azaz az export és az import 91,35%-ban magyarázza a GDP szóródását.
22
Mindkét ország esetében igazolják a számítások, hogy az export és az import nagyon szoros kapcsolatban áll egymással és együttesen erősen befolyásolják a GDP értékének az alakulását. Igaz hazánkban, csak alig több mint 90%-ban, míg Lengyelországban több mint 95% ez az arány. Az eredmények jól kimutatják, hogy Lengyelország az importáló országok közé sorolható, hiszen míg az export az import hatásai nélkül alig befolyásolja a GDP értékét, addig az import alakulása önmagában is közepesen erősen hat rá. Hazánkban viszont egyensúly, együtt mozgás mutatkozik az export és import között, hiszen sem az import értéke export nélkül, sem fordítva nem képes egyik mutató sem önmagában erőteljesen befolyásolni a GDP alakulásának az értékét, viszont együttesen jelentősen meghatározzák azt. Látható, hogy a külkereskedelem nagyon fontos mindkét ország gazdaságában, és ez a GDP egyik fő meghatározó eleme.
5.5.
Munkanélküliségi adatok
Munkanélküliségről akkor beszélünk, ha a kialakult bérszintek mellett sem sikerül mindenkinek azonnal munkát találnia. A munkanélküliek száma megmutatja azt, hogy egy adott országon belül hány gazdaságilag aktív lakos keres éppen munkát. Mivel 2009-ben Lengyelországnak 38 130 302 lakosa, míg Magyarországnak 10 029 837 lakosa volt, így a munkanélküliek számának az összehasonlításának kevés racionalitása lenne, hiszen az eltérő nagyságú népesség eltérő számú munkanélkülit adnának. Míg 2009-ban Lengyelországban 1 409 000 fő, addig hazánkban 420 000 fő munkanélküli személy volt. Arányait tekintve a gazdaságilag aktívakhoz képest több a munkanélküli Lengyelországban, mint hazánkban, ebből látható, hogy eltérés van a két ország munkanélküliségi szerkezete közt.
23
A munkanélküliségi ráta megmutatja az adott országon belül a munkanélküliek és a gazdaságilag aktívak arányát százalékos formában. Ez a mutatószám már sokkal alkalmasabb a két ország közti összehasonlításra, hiszen számítási módjuk azonos, és arányokat, nem pedig konkrét értékeket mutat. Az elmúlt évek munkanélküliségi rátáját az alábbi táblázat mutatja: A 15-64 éves korosztály munkanélküliségi rátája, 2000-2009 14. táblázat 2007 2008 2009
Évek
2000
Lengyel-
16,6% 18,7% 20,2% 19,7% 19,4% 18,0% 14,0% 9,7% 7,2%
2001
2002
2003
2004
2005
2006
8,3%
ország Magyar-
6,4%
5,7%
5,8%
5,9%
6,1%
7,2%
7,5%
7,4% 7,9% 10,1%
ország Forrás: KSH honlap, GUS - Lengyel Statisztikai Hivatal honlap
Az Európai Unió statisztikáinak megfelelve, a munkanélküliségi rátát a 15-64 éves korosztályra számolják, ezen életkoron kívül esőket gazdaságilag inaktívaknak tekintik. A korosztályon belüli aktív szereplők és a közülük munkanélküliként számon tartott lakosok aránya adja a mutató értékét. A munkanélküliség alakulása és a gazdaság helyzete közt viszonylag laza kapcsolat van. Általában a gazdaság és a ráta alakulása azonos irányú, de mértékük teljesen eltérő lehet, például egy erős, stabil gazdaságban egy nagyobb fellendülés nem feltétlenül jár a munkanélküliség csökkenésével. Látható, hogy hazánkban az index értéke az évtized elején kiegyensúlyozott, stabil, majd az elmúlt pár évben lassú emelkedésnek indult. Lengyelországban a számok mást mutatnak, hiszen ott a kétezres évek elején a gazdasági növekedés ellenére még nőtt a mutató értéke, aztán 2004-től markáns javulás látszik, ami már együttmozgást mutat a gazdasággal. A kivételesnek mondható 2009-es évben már a munkanélküliségi ráta is növekedést mutat, amit az alábbi diagram szemléltet:
24
A 15-64 éves korosztály munkanélküliségi rátájának alakulása 5. ábra
Forrás: Saját szerkesztés, KSH honlap, GUS - Lengyel Statisztikai Hivatal honlap
A munkanélküliségi adatokból messzire menő következtetéseket nem vonhatunk le a gazdasági mozgások irányára vonatkozóan, de az elmondható, hogy mindenképpen jó hatása van a ráta alacsony értékének, többek közt például a kormányzati kiadásokra. Ebből a szemszögből, igaz eltérő múlttal rendelkezve ugyan, de mindkét ország hasonló szinten áll.
5.6.
Inflációs adatok
Inflációnak, vagy más néven fogyasztói árindexnek nevezzük a pénzromlás ütemét, a fogyasztói árindex változásának a mértékét. Az infláció megmutatja, hogy egy adott termékkosár mennyivel kerül többe, mint korábban. Az infláció értékét százalékban szokás megadni. A mutató értéke negatív (vagy egynél kisebb) számot is felvehet, ebben az esetben deflációról beszélünk, ez azt jelenti, hogy a fogyasztói árak csökkentek az előző időszakhoz képest.
25
Az infláció és a gazdaság iránya nem feltétlenül mutat együtt mozgást, de elmondható, hogy stabil és erős gazdaság esetén az infláció értéke igen alacsony értéket szokott felvenni. Az alacsony index közvetlenül kevésbé hat a gazdaság fejlődésére, de mindenképpen kiszámíthatóvá teszi az ország helyzetét és nyugtatólag hat a piacra. A fogyasztói árak változása, 2000-2009 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
15. táblázat 2008 2009
Lengyelország 10,1% 5,3%
1,9%
0,7%
3,6%
2,1%
1,3%
2,6%
4,2%
4,0%
Magyarország 10,0% 9,1%
5,2%
4,7%
6,8%
3,5%
4,0%
7,9%
6,0%
4,0%
Évek
2000
Forrás: KSH honlap, GUS - Lengyel Statisztikai Hivatal honlap
A rendszerváltást követően igen magas infláció jellemezte mind a két országot. Ez a piaci helyzet összeomlásának, és a gazdasági fejletlenségnek volt betudható. Az árak és velük együtt a reálkeresetek is rohamosan emelkedtek. Az ezredforduló utánra ez az érték lecsökkent, viszont még mindig jelentős ingadozásokat mutatott mindkét ország pénzromlásának az üteme. Látható, hogy a Lengyel mutató értéke többször is a bűvösnek tartott három százalék alá csökkent, és a továbbiakban is ennek a környékén ingadozott, viszonylag kis sávban. A hazai indexnek nem sikerült olyan alacsonyra süllyednie, mint a lengyel mutató, és jóval nagyobb ingadozásokat is mutatott, ami bizonytalanságokra ad okot. Az infláció értéke jelentős hatást gyakorol a piaci hangulatra, a befektetői bizalomra, ezért az akár magasabb, de kiszámíthatóbb érték jobb hatással van a gazdaságra, mint a széles skálán mozgó mutató. Így az inflációs mutatóban Lengyelország jobb helyzetben van, mint Magyarország és a jelenkori magasabb érték ellenére is a lengyel paraméter várhatóan hamarabb veheti fel az elvárt alacsony szintet.
26
5.7.
Állami gazdálkodási adatok
Az állam van az egyik legnagyobb befolyásoló szereppel a gazdasági életre, ő szabályozza és felügyeli a működését, valamint minden erejével azon van, hogy az ország minél nagyobb gazdasági növekedést érjen el. Működése során sok pénzt von el a gazdaságból, viszont azt vissza is forgatja előre irányzott módon. Az állami működés hatékonysága több féle módon mérhető. A mindennapokban leggyakrabban alkalmazott és legismertebb két paraméter a központi költségvetés egyenlege (hiánya), valamint az államadósság mértéke. A két mutató szintén nem hat közvetlenül a gazdaság növekedésére, viszont jól jellemzik a kormány működésének, tevékenységének a hatékonyságát. A két index értéke nagyban meghatározza a befektetők bizalmát, a piac kormánnyal szembeni elvárások mértékét, és összességében a minél alacsonyabb érték megnyugvást hoz a gazdasági életbe. Az állam ilyesfajta jellemzői hatnak a devizaárfolyamokra, a központi bank kamatlábaira, a CDS felárra, az állampapír keresletre és ez által az ország külföldi finanszírozhatóságára. A központi költségvetés hiánya, mert jellemzően a legtöbb ország esetében erről beszélhetünk, GDP arányosan mutatja meg az adott évi költségvetési deficit nagyságát. Az államháztartási hiány pedig az eddigi felhalmozott hiányokat tartalmazza, a külfölddel szembeni hitel és kamattartozásokat.
27
Az központi költségvetés egyenlege a GDP százalékában 6. ábra
Forrás: Saját szerkesztés, KSH honlap, GUS - Lengyel Statisztikai Hivatal honlap
Mindkét állam célja a sokat emlegetett három százalékos hiánycél elérése, ehhez többször volt közelebb a lengyel kormány, viszont ez nem jelenti azt, hogy neki fog ez hamarabb sikerülni. A gazdaság helyzete igen erősen hat a költségvetés egyenlegére, viszont ez a hatás visszafele közvetlenül nem érvényesül. Látható, hogy a lengyel mutató értéke legtöbbször kisebb, mint a magyar mutató, viszont mindkét ország egyenlege nem csak hogy folyamatosan deficites, hanem igen erős és hullámzó ingadozásokat mutat. Ez egyik gazdaság számára sem előnyös. Az elmúlt tíz év középső harmadában egyenlő módon megemelkedett mindkét országban a hiány mértéke, viszont úgy tűnik, az elmúlt egy-két év gazdasági nehézségeit a magyar költségvetés jobban tudja kezelni, mint a lengyel. Vizsgáljuk meg eloszlásjellemzők segítségével is a költségvetési hiány alakulását. A mutató értéke átlagosan a GDP 4,55%-a Lengyelországban, míg hazánkban 5,95% a vizsgált időszakban. A hiány szórása GDP arányosan rendre 1,586% valamint 2,322%. A relatív szórása rendre 34,8% és 39,0%.
28
Látható, hogy a magyar költségvetés hiánya átlagosan magasabb értéket vesz fel, valamint nagyobb a bizonytalansága. Nagyobb a szórása és a relatív szórása is, ami az előrejelzések számára nagyobb kalkulációs teret nyújt. A lengyel államadósság mértéke kisebb-nagyobb ingadozásokat mutat ugyan, de folyamatos emelkedés jellemzi, míg a magyar paramétert folyamatos emelkedéssel jellemezhetjük. Tehát finanszírozási szempontból mindkét ország számára az elmúlt tíz év megterhelő volt, amit az alábbi táblázat is szemléltet. Az államháztartás bruttó adóssága a GDP százalékában, 2000-2009 Évek
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
16. táblázat 2008 2009
Lengyel- 36,8% 37,6% 42,2% 47,1% 45,7% 47,1% 47,7% 45,0% 47,2% 51,0% ország Magyar- 54,2% 52,1% 55,8% 58,1% 59,4% 61,8% 65,6% 65,9% 72,9% 78,3% ország Forrás: KSH honlap, GUS - Lengyel Statisztikai Hivatal honlap
Az államháztartási hiány növekedése egyik ország számára sem kedvező, hosszú távon nem is fenntartható. A lengyel adósság évente (51,0%-36,8%)/10=1,42 százalékponttal, a magyar adósság évente (78,3%-54,2%)/10=2,41 százalékponttal nő GDP arányosan. Tehát a magyar index növekedési üteme duplája a lengyelének, valamint a kezdő értéke, jelen esetben a 2000. évi értéke is nagyobb, ami aggodalomra ad okot. A magas mutató mindenképpen ront a gazdasági helyzeten, hiszen megnehezíti az ország önfinanszírozását, és a törlesztések is egyre nagyobb terhet rónak a kormányra.
29
5.8.
Kutatási és fejlesztési adatok
A világban azok az országok járnak az élen, amelyek kifejlesztik az új technológiákat, nem pedig felhasználják azokat. Ezért a kutatások, fejlesztések fontos szerepet játszanak az adott ország gazdaságának a fejlődésben. Minél többet költenek ilyen célú kiadásokra az államok, annál jobb fejlődést érhetnek el. Más országokon keresztül is belátható, hogy a kutatásra és fejlesztésre szánt összegek többszörösen megtérülnek. Az ilyesfajta kiadások nagy részét a vállalkozásoknak kell állniuk saját akaratukból és önerejükből, másik részét pedig az állam adja kutatóintézetek és egyetemi laborok támogatásával. Legjobban
mérni
a
kutatási
és
fejlesztési
(K+F)
kiadásokat
tudjuk,
az
összehasonlíthatóság kedvéért pedig a GDP százalékában szokás megadni. A két ország
kiadásaiban
e
szempontból
kiegyensúlyozottság
látható,
hiszen
Magyarországon az elmúlt tíz évben átlagosan a GDP 0,9-1%-t fordították K+F célokra, addig Lengyelországban ez az érték 0,6% körül mozgott. Természetesen ez az érték függ a GDP nagyságától, de Magyarország jelentősebb erőforrásokat mozgósít az önerejű fejlődésre.
30
Ennél sokkal érdekesebb lehet számunkra a K+F kiadások megoszlása. K+F kiadások megoszlása Magyarországon, 2008 7. ábra
K+F kiadások megoszlása Lengyelországon, 2008 8. ábra
Forrás: Saját szerkesztés, KSH honlap, GUS - Lengyel Statisztikai Hivatal honlap
Látható, hogy míg a lengyeleknél ez a kiadás az üzleti vállalkozások, a kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények közt közel egyenlő arányban oszlik meg, addig nálunk a vállalkozások adják a mutató értékének több mint felét. A GDP arányos kiadások nagyságából belátható, hogy hazánkban nem marad el az állami kiadások mértéke e téren a lengyel adatokétól, hanem az eltérő megoszlásokat az üzleti szféra magasabb kutatási, fejlesztési aktivitása okozza. Ebből a szempontból mindenképpen előnyös helyzetben van Magyarország, hiszen nagyobb hajlandóság mutatható ki a kutatások terén.
5.9.
Devizaárfolyam adatok
Mindkét ország 2004. május 1.-én csatlakozott az Európai Unióhoz, viszont az euró övezethez való csatlakozástól még messze állnak. Így mindkét ország még a saját devizáját használja, ami igen jól tükrözi a gazdasági helyzetet. Mindemellett a lebegő árfolyamrendszer alkalmazása megengedi, hogy a gazdasági helyzet megítélésétől függően szélsőséges értékeken mozogjon az árfolyam. 31
Igaz, hogy a devizaárfolyamok egyértelműen nem mutatószámok, de egy olyan statisztikailag jól alkalmazható számérték, melynek fontos szerepe van a gazdaság alakulásában. Az árfolyam politika fontos része egy ország irányításának, hiszen nagy hatással van az export és import értékére, valamint a belső eladósodottság mértékére. A külföldi devizában eladósodott államok számára a hazai pénznem gyengülése súlyos fogyasztási és hitelezési válsághoz vezethet. Lengyelország hivatalos pénzneme a zloty, Magyarországé a forint. A két devizáról elmondható, hogy jellemzően együtt mozognak nyugodt piaci hangulat esetén, viszont az egyik deviza megingása magával ránthatja a környező országok pénzeinek árfolyamát is, így közvetett kapcsolat van a két érték alakulása közt. Átlagos devizaárfolyamok, 2000-2009 Évek
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
15. táblázat 2008 2009
Zloty/USD
4,34
4,10
4,08
3,89
3,66
3,24
3,10
2,77
2,41
3,12
Forint/USD
282
286
258
224
202
199
210
183
171
202
Forint/Zloty
64,9
69,8
63,2
57,6
55,2
61,4
67,7
66,1
70,9
64,7
Forrás: KSH honlap, GUS - Lengyel Statisztikai Hivatal honlap
A fenti táblázatból jól látszik, hogy a két nemzet pénzneme mondhatni folyamatos erősödést mutat az Amerikai Egyesült Államok fizetőeszközével, a dollárral szemben. Ez a javuló tendencia igaz az Euróhoz mért értékekre is, ami csak az elmúlt egy-két évben látszik megingani. A két pénznem egymáshoz mért aránya igaz, hogy hullámzó eredményeket mutat, de láthatóan az 55-70-es szint között ingadozik, amit aktuálisan a gazdasági helyzet megítélése befolyásol. Látható, hogy az elmúlt tíz év közepén, a hazai fizetőeszköznek volt egy erősödő periódusa, míg előtte és utána is a zloty mutatkozott erősebbnek.
32
A dollárral szembeni árfolyamok pontosabb elemzésének érdekében végezzünk idősoros elemzést a zloty/dollárra és a forint/dollárra. Az idősoros elemzés egyik legfőbb eszköze az analitikus trendszámítás, ami egy olyan egyenest próbál meghatározni, amire megközelítőleg illeszkednek a vizsgálat tárgyát képző pontok. A táblázat alapján feltételezhetjük, hogy a devizaárfolyamok elhelyezkedése egy egyenesre esnek, ezért lineáris trendszámítást alkalmazhatunk. A számításokat t=1,2,3….n módszer segítségével végezzük. A lineáris trendfüggvény általános képlete: yˆ t
b1 t . A b 0 és b1 paramétereinek a meghatározásához
b0
n
n
yt
szükséges egyenletrendszer pedig:
b0 n
b1
t
i 1
i 1
n
n
tyt
b0
i 1
n
t
t2
b1
i 1
i 1
A számítás részeredményei: Részeredmény
y
Lengyelország
34,71
Magyarország
2217
t2
ty
55
385
55
385
t
ŷt
b0
b1
174,83
4,536
-0,194
11221
286,14
-11,72 2216,8
34,69
(y- ŷ)2 0,5322 3126,772
Ahol a zloty árfolyamának az átlaga 3,471, a forint árfolyamának az átlaga 221,7.
A lengyel árfolyam trendfüggvénye: ŷ=4,536-0,194*t. A b0 paraméter megmutatja nekünk, hogy a t=0 időpontban, azaz 1999-ben a zloty árfolyama 4,536 volt a lineáris trend szerint. A b1 paraméter szerint pedig a zloty árfolyama évente átlagosan 0,194-el csökkent a lineáris trend alapján. A magyar árfolyam trendfüggvénye: ŷ=286,14-11,72*t. A b0 paraméter megmutatja nekünk, hogy a t=0 időpontban, azaz 1999-ben a forint árfolyama 286 volt a lineáris trend szerint. A b1 paraméter szerint pedig a forint árfolyama évente átlagosan 11,72-el csökkent a lineáris trend alapján.
33
Akkor pontos a trendfüggvényünk, ha a
y és a
ŷt értéke megegyezik, ami jelen
esetben is fent áll, mindösszesen kerekítési hibák miatt adódik a pár századnyi eltérés. A most megkapott két függvényről csak azt tudjuk, hogy a lineáris függvények közül ez a legjobb, de elképzelhető, hogy más függvénytípusra jobban illeszkednek az adott pontok. Végezzünk további számításokat a reziduális szóródás négyzetre, melynek n
yˆ t
yt
képlete:
s e2
t 1
2
n
ei2 t 1
n
n
, ahol et
yt
yˆ t
.
A kapott értékekből képezhető relatív szórás is egyben a következő képlettel: Lengyelország esetében: se2=0,05322, se=0,2307, Ve=0,0665
Ve
se y
6,65%
Ami azt jelenti, hogy a zloty lineáris trenddel becsült értéke a valós értéktől 6,65%-al tér el. Hazánk esetében: se2=312,68, se=17,68, Ve=0,0797
7,97%
Ami azt jelenti,
hogy a forint lineáris trenddel becsült értéke a valós értéktől 7,97%-al tér el. Mint már említettem, a kapott függvények csak a lineáris függvények közül a legjobbak, melyek leírják az árfolyam egyenesét. A függvénytípusokról elmondható, hogy arra a típusra illeszkednek legjobban a megadott értékek, amelynél a szórásnégyzet a legkisebb. Továbbá az a függvény írja le legjobban az árfolyam irányait, amelyiknél a relatív reziduális szórás mértéke a legkisebb. A legpontosabb függvény meghatározásához, további hosszú és mélyreható számításokra lenne szükség. Belátható, hogy hosszú távon együtt mozgást mutat a két deviza árfolyama, az aktuális gazdasági helyzet nem olvasható ki belőle. Mivel mindkét országra jellemző, volt a fejlődés és a nyugathoz való felzárkózás, így pénznemeik árfolyama hasonló utat járt be.
34
5.10. Háztartások fogyasztási adatai A gazdaság helyes működésének egyik legjobb mérő száma a háztartási kiadásokat számszerűsítő, fogyasztási mutatók. Az adott országon belüli, akár csekély gazdasági ingadozásokat is rögtön tükrözi a lakosság fogyasztása és mindenképpen jelzés értékű, egy alacsony, vagy vissza eső fogyasztási mutató, még erős és növekvő gazdaság esetében is. Természetesen a legfőbb részben keresetek és egyéb jövedelmek nagyságától függ. Ezt az állam transzferek, illetve minimálbér meghatározásával tudja befolyásolni. Rendelkezésre álló jövedelem, nettó (felhasználás) euróban egy lakosra vetítve, 2005 9. ábra
Forrás: KSH honlap, Eurostat honlap
A mellékelt térképen látható, hogy az egy főre vetített rendelkezésre álló jövedelem alapján Magyarország és Lengyelország is ugyan abba a kategóriába tartozik, tehát ezek szerint nincs eltérő különbség az egy főre eső jövedelem terén a két gazdaság között.
35
Viszont az a statisztika, hogy a hat kategória közül, mindkét ország az utolsó előttibe szerepel, és a 24 fős mintában csak a 17.-20. helyet foglalja el, rossz képet mutat. A mutató értéke sorban elmarad az összes nyugati államétól, így várhatóan a fogyasztás értéke is európai viszonylatban alacsony lesz. A háztartások végső fogyasztási kiadásának a volumenváltozása az előző évhez képest 10. ábra
Forrás: Saját szerkesztés, KSH honlap, GUS - Lengyel Statisztikai Hivatal honlap
Az ábrán láthatóan a fogyasztási kiadások alakulása az elmúlt években. A két ország helyzete közt szemmel láthatóan nagy eltérés mutatkozik. Míg a lengyel mutató viszonylag stabil, kiegyensúlyozott értéket mutat, addig a magyar fogyasztók körében az évezred elején volt egy erősebb fellángolás, azóta viszont folyamatos visszaesést tapasztalhatunk. A mutató értéke sokat elárul a gazdaság helyzetéről, még abban az esetben is, ha ezt más indexek nem mutatták ki. A lengyel gazdaságra stabilitását fejezik ki az értékek, a lakosság kiegyensúlyozott gazdasági helyzetbe érzi magát, és mer költekezni folyamatosan. Ezzel szemben a magyar fogyasztók feltehetőleg intenzíven reagálnak a jó gazdasági helyzetre, hiszen képesek ugrásszerű fogyasztásnövekedést elérni. 36
Úgy tűnik a 2002-es évtől kezdődően az emberek elbizonytalanodtak, csökkent a gazdaságba vetett hitük, és külső ingerek hatására, csökkentették fogyasztásukat, 2009-ben pedig már visszaesés is következett be a fogyasztási kiadásokban. Ennek oka lehetett valamilyen bizonytalan gazdasági, anyagi háttér, egy esetleges radikális adóemelés, vagy reáljövedelem csökkenés. Eltérést mutat az is, hogy a magyar lakosság fogyasztása 2009-ben a GDP 51,8%-ra rúgott, míg a lengyel érték az ottani GDP 60,2%-nak felelt meg. A lengyel gazdaság ebből a szempontból is előnyben van, hiszen a legtöbb fejlett ország gazdasági értékének legjelentősebb részét a lakossági fogyasztás adja és a stabil fogyasztási növekedés a gazdasági fejlődés alapja.
37
6. Összefoglalás Az évek tükrében látható, hogy Magyarország a rendszerváltás után viszonylag gyorsan talpra állt, Európában az egyik legerősebb gazdasági növekedést mutatta be több mint tíz éven keresztül. Majd az elmúlt évtized közepétől kezdődően lassult a növekedés üteme, és a 2008-2009-es évben a legtöbb gazdasági mutatóban visszaesést ért el. Ezzel szemben a Lengyel gazdaság viszonylag nehezen állt talpra, viszont a kilencvenes évek közepe óta nagy erejű, átlag feletti és töretlen gazdasági növekedést mutat, mely az elmúlt két évben sem fordult visszaesésbe. A külföldi működő tőke befektetések terén Lengyelország sokkal dinamikusabb növekedést volt képes produkálni, ami arányaiban folyamatosan növekvő eltérést mutat a két ország között, így a lengyel gazdaság nagyobb felhasználható tőkéből gazdálkodhat. Az ipari termelés értékének az alakulása sok hasonlóságot mutat, mindamellett persze hogy a két ipar mérete nem összemérhető. Ezen mutató szempontjából mindenképpen előnyt jelent Lengyelország szempontjából, hogy stabilabb és magasabb növekedést képes produkálni. A GDP arányosított mutatóinak a tekintetében hazánk tekinthető fejlettebb országnak, viszont a lengyelek lemaradása folyamatosan csökken, és a közeljövőben várhatóan ezen a téren is megelőzi Magyarországot. Mindenképpen pozitívum mindkét ország számára
a
növekvő,
export
és
import
mértéke,
viszont
ez
gazdaságilag
kiszolgáltatottságot is jelent a külkereskedelem számára. Míg a magyar GDP alakulása legjelentősebb részben az export és az import együttes mozgásától függ, addig a lengyel GDP értékére nagymértékben hat csak az import önmagában, köszönhetően az erős belső fogyasztásnak, ami csökkenti a külfölddel szembeni kiszolgáltatottságot. A munkanélküliség értéke napjainkban viszonylag egy szinten mozog, viszont teljes mértékben eltérő utat jártak be. A magyar mutató értéke az elmúlt években egy lassú növekedési pályán mozgott, ezzel szemben a lengyel munkanélküliség a 2000-es években erőteljes csökkenést mutatott. Kérdés, hogy a jövőben képesek lesznek-e ezt folytatni az országok. 38
A magyar költségvetési hiánymutató értéke rendre elmaradt a lengyel paraméterétől, viszont napjainkban a magyar költségvetés egyenlege sokkal jobb helyzetben van, mint a lengyeleké, ami mindenképpen versenyelőnyt jelent számunkra. Ezzel szemben az államadósság mindkét ország esetében növekvő tendenciát mutat, ami aggasztó lehet az országok gazdasági megítélésében. Az inflációs ráták értékében hazánkban és Lengyelországban is viszonylagos stabilitás mutatható ki, viszont a lengyel paraméter értéke rendre alacsonyabb, ami nagyobb biztonságra ad okot. A K+F kiadások tekintetében Magyarország aktívabbnak tekinthető, mely várhatóan a jövőben érzékelteti hatását. A devizaárfolyamok igencsak erős együttmozgást mutatnak, és jellemzően a gazdasági fejlődéssel együtt, a fejlettebb országok devizáihoz képest stabil erősödést mutatnak. Az eltérő egy főre eső GDP mutató ellenére a háztartások fogyasztása közel azonos a két ország között, ami annak a következménye, hogy a lengyel lakosság fogyasztása a GDP nagyobb hányadát teszi ki mint hazánk lakosságának a fogyasztása. Viszont a növekedés mértéke eltérő, hiszen a magyar paraméter már az évtized közepe óta lassú csökkenést mutat, addig Lengyelországban ez csak 2008-ban jelentkezett. Dolgozatom célja közt egy rövidebb előrejelzés is szerepelt, viszont az elmúlt két év válsága, olyannyira felborította a statisztikai adatokat, hogy véleményem szerint konkrét számított és pontos prognózist nem lehet adni a két ország gazdasági mutatóira egyenként, csak a korábbi adatokból lehet egy irányvonalat, tendenciát megfigyelni. Összességében elmondható, hogy fejlettségi szinten még bizonyos mutatószámokban Magyarország megelőzi Lengyelországot, viszont a fejlődést mérő mutatószámok alapján a lengyel gazdaság sokkal erőteljesebb növekedést mutat. A magyar gazdasági indexeiben sokkal nagyobb bizonytalanság és ingadozás látható, míg a lengyel mutatók erősebb és határozottabb növekedést mutatnak. A közeljövőre tekintve várhatóan a lengyel gazdaság majd minden téren lehagyja hazánkat, és egyre nagyobb elszakadás mutatkozik a két ország közt Lengyelország javára, ha az elmúlt évtized tendenciái nem változnak. 39
7. Irodalomjegyzék
Szakirodalom: Magyar statisztikai évkönyv 2008, KSH (Budapest, 2009) Concise Statistical Yearbook of Poland 2010 (Varsó, 2010) Mérlegen Kelet-Közép-Európa 15 éve, KSH (Budapest, 2006) Szokolai Katalin: Lengyelország története (Budapest, 2006) David Feedman, Robert Pisani, Roger Purves: Statisztika (Budapest, 2005) Domán Csaba, Szilágyi Roland, Varga Beatrix: Statisztikai elemzések alapjai I.–II., (Miskolc, 2009)
Internetes weboldal: www.ksh.hu www.stat.gov.pl www.epp.eurostat.ec.europa.eu www.budapeszt.polemb.net www.euvonal.hu
40
