T

Biológia vázlatok a második konzultáció tananyagához 10/L/T A táplálkozás A tápcsatorna felépítése és működése I.Előbél: 1) Szájüreg a) kemény szájpad – rágást segíti b) lágy szájpad – a nyeléskor felemelkedik, ezáltal elzárja az orrüreghez vezető utat.

c)

fogak: Szerepük a rágás.

Fogkorona

Fognyak:

Foggyökér:

-felszínét zománc borítja. -dentin -fogüreg (pulpa) – vérereket és idegeket tartalmaz. Táplálja a fog csontszövetének sejtjeit (lazarostos kötőszövet.)

-felszínét zománc borítja -dentin -fogüreg (pulpa) – vérereket és idegeket tartalmaz. Táplálja a fog csontszövetének sejtjeit (lazarostos kötőszövet.)

-felszínét cement borítja -dentin -fogüreg (pulpa) – vérereket és idegeket tartalmaz. Táplálja a fog csontszövetének sejtjeit (lazarostos kötőszövet.)

A fogak fajtái: Tejfogak: (20 db)

Maradandó fogak: (32 db)

Gyökerük vagy nincs, vagy pedig -2 metszőfog fejletlen. -1 szemfog -2 kisőrlő (előzápfog) -3 nagyőrlő (utózápfog) Fogképlet: 2-1-2-3 később! 2-1-2-3

¼ fogsor

Az ábrát lásd

d) Nyelv: Izmos felépítésű szerv, mirigyekben gazdag, felszínén ízlelőbimbók vannak. Az ízlelőbimbók körülárkolt kis vájatainak a mélyén vannak az ízérzékelő receptorok. A nyelv funkciói: -a táplálék összekeverése -segíti a rágást -segít a nyelésben -segít az ízlelésben

e) A szájüregbe torkollanak a nyálmirigyek (3 pár) kivezető csövei. -Fültőmirigy -Állkapocs alatti mirigy -Nyelv alatti mirigy Mindegyikből 1-1 pár van. Funkciójuk a nyáltermelés. A nyál pH-ja=7 körüli. Mennyisége napi 1,5 liter. A nyál összetétele: -víz -mucin (szénhidrát tartalmú összetett fehérje): A megrágott táplálékot tapasztja össze falatképzés -amiláz enzim: elkezdi a keményítőt maltózra bontani A nyálnak fertőtlenítő hatása is van.

2) Nyelőcső: 25 cm hosszú, ujjnyi vastagságú cső. A megrágott falatot perisztaltikus mozgásával a gyomorba juttatja

3) Gyomor: A nyelőcső perisztaltikus mozgása a gyomorszájon keresztül ide juttatja a táplálékot.( A gyomor a bélcsatorna legtágabb része. Horog vagy J alakú, együregű szerv. A gyomorfal mirigyei termelik a gyomornedvet, amely sósavat [HCl] és pepszint tartalmaz, mely fehérjebontó hatású emésztőnedv. Fehérjék sósavas pepszin peptidek . A sósav szerepe:  védi a szervezetet a táplálékkal felvett baktériumok ellen (fertőtlenítés)  fellazítja a táplálék rostjait  kioldja a táplálékból a szervetlen anyagokat  aktiválja a pepszin előanyagát a pepszinogént. A gyomornedv kémhatása savas (pH =1-2), napi mennyisége 2-2,5 liter. A gyomorfal mirigyek mucint is termelnek, amely bevonja a gyomor belső falát és megvédi a sósavas pepszin fehérjebontó hatásától.( Sérült nyálkahártya esetén gyomorfekély!) A gyomornyálkahártya alatt simaizomszövet található, ennek lefutása körkörös, ferde irányú, hosszanti. Ezek hozzák létre a gyomor mozgásokat: o A táplálék és az enzimtartalmú gyomornedv keveredését a gyomor keverő mozgása segíti elő. Ilyenkor a gyomorfal szomszédos szakaszai felváltva húzódnak össze, ezáltal összekeverik a gyomortartalmat o Ezután a perisztaltikus mozgás a gyomortartalmat a gyomorvégen át a patkóbélbe továbbítja.

o (Ha a gyomorba emészthetetlen, vagy túl nagy mennyiségű, esetleg káros hatású anyagok kerülnek, akkor ellenkező irányú perisztaltikával, hányással kiürül.) II. Középbél (Vékonybél) : kb.5m hosszú bélszakasz 1) Patkóbél (duodenum v. nyombél): (hajlamos a fekélyesedésre). Ez a gyomor után elhelyezkedő patkó alakban görbült bélszakasz.

Két vezeték torkollik bele:  Epevezeték: Az epét a máj termeli, epehólyag tárolja, és az epevezeték továbbítja a patkóbélbe. o Az epe szerepe: a zsírok emulgeálása (apró cseppeké diszpergálása), az epesavas sókkal (pH=8 lúgos kémhatás) ezáltal megkönnyíti a zsírbontó lipázenzim működését.(Tehát az epében emésztőenzim nincs!) o Az epe zöldes színét az epefestékek (bilirubin, biliverdin) adják, amelyek a hemoglobin hem-részének bomlástermékei továbbá ez okozza a széklet színét (szterkobilin) is.  A hasnyálmirigy kivezető csöve: A hasnyálmirigy a patkóbél kanyarulatában elhelyezkedő kettős elválasztású mirigy.

o Külső elválasztású mirigyei termelik a hasnyálat (pH=8, enyhén lúgos) A hasnyál enzimei mindenféle tápanyag bontására képesek: MIT bont peptidek keményítő Lipidek (trigliceridek)

enzimnév tripszin amiláz lipáz

nukleinsavak

nukleáz

MIVÉ bont dipeptidek Diszacharidok (maltóz) Monogliceridek és zsírsavak nukleotidok

o A hasnyálmirigy belső elválasztású mirigyei (Langerhans szigetek) termelik a szénhidrát anyagcserét szabályozó hormonokat, az inzulint és a glukagont. 2)Éhbél: 3)Csípőbél: Nyálkahártyájának mirigyei bélnedvet (pH= 8) termelnek (kb 1, 5 l / nap), ezek befejezik a tápanyagok emésztését. MIT bont dipeptidek maltóz lipidek

enzimnév erepszin Szénhidrátbontó-enzim Zsírbontó-enzim

MIVÉ bont aminosavak glükóz Monogliceridek zsírsavak nukleotidok

és

nukleinsavak Nukleinsav-bontó enzim A bélfal felépítése: -Bélbolyhokkal megnövelt felszínű, (200m2) vérerekben gazdag nyálkahártya a felszívóhám borítja az éhbél és a csípőbél belső felszínét. Ezt a felszínt tovább növelik a bélbolyhok hámsejtjeinek plazmájából kinyúló plazmanyúlványok. -A bélbolyhok és nyúlványaik ritmikus összehúzódása és elernyedése pumpálja az erekbe a tápanyagokat.

-A bélbolyhok feladata: az aminosavak, a glükóz és a nukleotidok aktív transzporttal illetve a víz passzív transzporttal vérkeringésbe történő felszívása. -A bélbolyhokban nyirokerek is vannak. A monogliceridek és a zsírsavak először ide, a nyirokerekbe kerülnek, majd innen a vérkeringésbe. -Simaizom-szövet réteg, amely perisztaltikus mozgással az utóbélbe juttatja a béltartalmat. -A bélfalban idegek is vannak, ezek szerepe az érzékelés. III: Utóbél: 1) Vakbél: -Nyúlványa az úgynevezett féregnyúlvány, amely a kórokozók elleni védekezésben szerepet játszó nyirokszerv. 2) Vastagbél: -Egy felszálló, egy haránt és egy leszálló ága van, így „körbekeretezi” a vékonybelet. -Itt emésztőnedv termelés nincs, víz és ionok felszívása történik a vérbe. Emiatt a béltartalom besűrűsödik. -A vastagbélben sok bélbaktérium él (szimbiózis)  cellulózbontó baktériumok: az ember által emészthetetlen növényi rostok cellulóztartalmának egy részét lebontják  erjesztő-és rothasztó baktériumok: az idáig meg nem emésztett szerves anyagokat bontják le, ezek is részt vesznek a széklet kialakításában.  vitamintermelő baktériumok B és K –vitaminokat termelnek. -A béltartalmat a bélfal perisztaltikus mozgásával a végbélbe továbbítja.(gyors perisztaltika=hasmenés, lassú perisztaltika= =székrekedés) 3)Végbél: -Funkciója a széklet tárolása és ürítése. -Falában mechano-receptorok találhatók, ezek váltják ki a székletürítési-reflexet. -Ez kb 2-3 éves korra válik szabályozhatóvá.

A légzés

A lebontó folyamatokhoz szükséges gázcsere a légzőszervek segítségével történik. Az emberi légutak: Felső légutak: a )Orrüreg:  Nyugodt légzés esetén csak az orrüregen keresztül áramlik a levegő.  Belső felszínét nyálkahártya borítja, amely vérerekben gazdag, ezek felmelegítik és vízgőzzel telítik a beszívott levegőt.  csillós hengerhám hálózza be, ahol a csillók kifelé csapkodnak, ezáltal meggátolva a szennyeződések tüdőbe, illetve az alsó légutakba történő bejutását  orrszőrzet szűrő hatása  a kiszűrt szennyeződéseket és kórokozókat a nyálkahártya fokozott váladéktermeléssel távolítja el. b )Szájüreg: fokozott légzés esetén,  beszéd közben,  illetve az orr bedugulásakor a szájüregen keresztül is történik légzés. c)Garat:  

a szájüreg leghátsó része, a táplálék és a levegő útja itt kereszteződik.  nyeléskor a nyelv hátrafelé mozdulása a gégefedőt a légcső kezdetére tolja, a falat így a légcső mögötti nyelőcsőbe jut.

 légzéskor a gégén keresztül a levegő a légcsőbe jut d)Gége:                A gége a légcső kezdeti porcos része,  hangadó szerv.  A pajzsporc belső szöglete és a kannaporcok között feszülnek ki a hangszalagok ,melyek speciális nyálkahártyával borított simaizomredők  A hangszalagok által határolt háromszög alakú rés a hangrés. Nyugodt légzés esetén a hangrés nyitott állapotban van (kilégzéskor szűkül, belégzéskor pedig tágul).  Hangképzés (fonáció): a kilégzéshez kapcsolódik. Harántcsíkolt izmok hatására a kannaporcok mozgatásával a hangszalagok megfeszülnek, ilyenkor a hangrés összeszűkül. Emiatt a légcsőben a levegő feltorlódik, ennek következtében a hangrés kitágul. Ezt követően a kiáramlott levegő miatti nyomáscsökkenés miatt a rugalmas hangszalagok a légrést újra összeszűkítik. Ezek a folyamatok sokszor ismétlődnek, ezáltal rezgésbe jönnek a hangszalagok.  A hang a levegő longitudinális rezgése. Rövidebb és vékonyabb hangszalagok a nőkre és a gyermekekre jellemzőek, míg a férfiaknak hosszabb és vastagabb hangszalagjaik vannak. Alsó légutak: a) Légcső: 18-20 db. C –alakú porcból áll, amelyet hátulról kötőszövet és simaizom zár csővé. A porcok megakadályozzák a légcső összenyomódását és belégzéskor a falak összeesését. A légcső alsó vége V

alakban elágazik 2 főhörgőre , amelyek a 2 tüdőfélbe vezetnek. b) Tüdő: Az emberi 2 tüdőfél 5 lebenyből áll. Bal oldalt 2, míg a jobboldalon 3 lebenyük van. A tüdő szivacsos felépítésű, vérerekben gazdag szerv, amely a mellüregben helyezkedik el. A tüdőbe érést megelőzően a légcső 2 főhörgőre ágazik el, ezek jutnak be a tüdőbe és ágaznak el hörgőkre, majd pedig hörgőcskékre a hörgőcskék végén léghólyagocskák (alveolusok- kb.1 milliárd db) vannak. A léghólyagocskák egyrétegű laphámból álló vékony falát gazdag kapilláris (hajszálér) hálózat borítja, ez a légzőhám, melynek légzőfelülete kb. 100-120 m2 . Itt történik a külső gázcsere (v. külső légzés) a légzőszerv és a vérkeringés között Ez diffúzión alapuló fizikai folyamat.  pO2tüdő>pO2vér

O2 a vérbe diffundál

 pCO2vér>pCO2tüdő

CO2 a tüdőbe diffundál

A tüdőnek nincs saját izomzata, a tüdő a légzőmozgások passzív szerve. A légzőmozgásokat a légzőizmok  rekeszizom  bordaközi izmok hozzák létre. A mellkasban fellépő nyomásváltozások, illetve a tüdőfalban lévő rugalmas kötőszöveti szalagok idézik elő a tüdő kitágulását és összenyomódását is. A tüdő felszínét és a mellüreg belső felszínét borító hártyák a mellhártyák (savós hártyák). A mellhártyák 2 lemeze között savós folyadék található, amelynek súrlódás csökkentő szerepe van. Az ember belégzése: Izom összehúzódással járó aktív folyamat

Külső bordaközi izmok összehúzódnak, így a mellkas térfogata [V] vízszintes irányban növekszik. a nyomás [p] pedig csökken

A rekeszizom összehúzódik, ezáltal lefelé mozdul, ellaposodik. Emiatt a mellkas térfogata [V] függőleges irányban növekszik. a nyomás [p] pedig csökken

A mellkas tágulását (szívó hatás) a rugalmas tüdő passzívan követi Ezek együttes hatására a tüdőtérfogat (V) növekszik, (tágul) a nyomás [p] pedig csökken. a külső nagyobb nyomású levegő beáramlik. A tüdő falában lévő rugalmas rostok pedig megfeszülnek. Az ember kilégzése: : Izom elernyedéssel járó passzív folyamat. Külső bordaközi izmok elernyednek, így a mellkas térfogat [V] vízszintes irányban csökken. A nyomás [p] növekszik.

A rekeszizom elernyed, ezáltal felfelé mozdul és bedomborodik a mellüregbe. Emiatt a mellkas térfogat [V] függőleges irányban csökken, a nyomás [p] pedig növekszik.

A mellkas térfogatcsökkenését a rugalmas tüdő passzívan követi. Ezek együttes hatására tüdőtérfogat (V) csökken a tüdők összenyomódnak; ezt a folyamatot segítik a tüdő rugalmas rostjai is. a belső nagyobb nyomású levegő kiáramlik A be –és a kilégzést együtt 1) légcserének nevezzük, amely a légzőszerv és a külvilág közötti levegő nyomáskülönbségen alapuló cseréje, tehát fizikai folyamat 2) külső gázcsere (v. külső légzés) a légzőszerv és a vérkeringés közötti gázcsere. Ez diffúzión alapuló fizikai folyamat.  pO2tüdő>pO2vér

O2 a vérbe diffundál

 pCO2vér>pCO2tüdő

CO2 a tüdőbe diffundál

3 ) belső gázcsere (v. belső légzés): a vérkeringés és a szövetek sejtjei közötti gázcsere. Ez diffúzión alapuló fizikai folyamat.  pO2vér>pO2szöv.

O2 a szövetek közé diffundál

 pCO2szöv.>pCO2vér

CO2 a vérbe diffundál

4 ) biológiai oxidáció (sejtlégzés): a sejtekben lezajló Energiatermelő oxidatív biokémiai folyamat. -A mellkas sérülésekor a mellhártya lemezei közé levegő kerül és a mellkasba áramló levegő összenyomja a tüdőt, ez a légmell. (életveszély!; HALÁL!) -Keszonbetegség

Légembólia

HALÁL!

Az ember percenként 16-szor lélegzik, és nyugodt légzés esetén 0,5 liter levegő cserélődik ki 16* 0,5l = 8 l / perc ez a légzési perctérfogat. Légzési térfogat-változások . Spirométerrel mérik.

Légzés tipusa

Levegő térfogata (liter)

nyugodt belégzés (respirációs levegő)

0, 5 liter

erőltetett belégzés

+ 2.5- 3liter

KAPACITÁS

(belégzési tartalék) erőltetett kilégzés

VITÁL

+ 1 1iter

(a tüdő max. levegőbefogadó képessége: 4-5,5 liter között lehet)

(kilégzési tartalék) maradék levegő

1,5 liter

Az edzett, illetve az edzetlen ember oxigén szükséglete A dohányzás káros hatásai

A TÜDŐ TÉRFOGATA: 5,5-7 liter között lehet