Távközlőrendszerek külföldi értékesítése export fővállalkozásban

Távközlőrendszerek külföldi értékesítése export fővállalkozásban A távközlőrendszerek külföldi értékesítése (ex­ portja) olyan stratégiai célkitűzés, amely alapvetően megszabja i p a r á g u n k fejlesztési- és exportpolitikáját. A világpiacon az egyedi á r u iránti kereslet csökke­ nő tendenciája mellett — különösen a fejlődő orszá­ gok viszonylatában — egyre nagyobb súllyal jelent­ kezik a különböző jellegű, típusú származású, áruk és szolgáltatások rendszere i r á n t i igény. Magyarország az élelemtermelés terén a különböző növénytermesztési és állattenyésztési termelési rend­ szerek kiterjedt exportja mellett, jó n é h á n y infrasturkturális területen is (egészségügy, o k t a t á s ) bo­ nyolít le rendszerexportot. Az elmúlt évben a B U D A V O X r t . „ R u r á l tele­ fonhálózatok műszaki és piaci lehetőségei" címmel egy t a n u l m á n y t készített, melyben annak lehetőségét tekintette á t , hogy az iparág a fejlődő országok rurál távbeszélő hálózata fejlesztésében m i k é n t vehetne részt. A t a n u l m á n y alapgondolata lényegében egy infra­ strukturális rendszerexport megvalósítása; amelynek valóraváltása érdekében megalapozott és megfontolt intézkedésre lenne szükség. Az intézkedéseket meg­ előzően azonban m é g jó n é h á n y a k a d á l y elhárítására van szükség. Az a k a d á l y o k k ö z ö t t kiemelkedő helyen állnak azok a főleg ismeretek hiányából adódó, szemlélet­ beli ellenvetések, amelyek képesek egy ilyen nagy­ jelentőségű kezdeményezést is elfojtani. Ennek megelőzésére t ű z t e a távközlési klub tavaszi összejövetelei témájául a távközlési rendszerek lét­ rehozása és exportja főbb kérdéseinek m e g v i t a t á s á t . Az első tavaszi összejövetelre szólító meghívó vitaindító gondolatai — „Képes-e rendszerexportra i p a r á g u n k ? " címet viselte és a vitához v a l ó b a n csak indító impulzust adott. A h á r o m alkalom — amikor a klubtagok összejöt­ tek — b i z o n y í t o t t a a t é m a iránti fokozott érdeklő­ dést; a hozzászólások pedig — amelyek a nehézsége­ ket nyíltan feltáró, szenvedélyes hangvételűek voltak — s t é m a időszerűségét mutatta. Annak érdekében, hogy a t é m á b a n érdemi dönté­ sek, intézkedések is történjenek — szükségesnek t a r t ­ j u k a v i t á t t o v á b b folytatni, de mindenekelőtt sze­ retnénk azokat az ismereteket közreadni, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az előbb e m l í t e t t aka­ dályok leküzdhetők legyenek. Az a l á b b i a k b a n k ö z r e a d o t t ismeretanyag zömmel dr. Kozma Ferenc „Mire képes a magyar népgaz­ d a s á g " című k ö n y v e alapján k e r ü l t összeállításra.

„Árnyékrendszer", ugyancsak itthoni rendszer, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a t e r m e l ő r e n d ­ szer korszerű, jól m ű k ö d ő exportrendszereket hoz­ hasson létre. A z exportálandó rendszernek i t t h o n is fejlettnek és m ű k ö d ő n e k kell lennie, m á s k é p p e n a termelő rendszer nélkülözi a kísérleti terepet és a referencia bázist. Az exportra kerülő rendszer és az á r n y é k r e n d s z e r együttesen a „működő rendszer." A m ű k ö d ő rendszer, mint minden rendszer, a l ­ rendszerekből és elemekből áll: árukból, s z o l g á l t a t á ­ sokból. Azonban az alrendszerek és az elemek k ö z ö t t i funkcionális kapcsolatok összességét ö n m a g á b a n is használati értéknek lehet tekinteni; a rendszerhez kapcsolódott anyagi és szellemi t e m é k e k összes­ sége pedig az elemek egyenkénti használati é r t é k é ­ hez k é p e s t magasabb rendű használati é r t é k e t k é p e z . A rendszer t e h á t nem pusztán á r u - és s z o l g á l t a t á s ­ halmaz, mivel minden egyes áru és szolgáltatás helye, valamint funkciója eleve megtervezett, hanem magasabbrendű használati érték.

A lufiködő rendszerek fajtái A m ű k ö d ő rendszerek mindenekelőtt használati érték funkciójuk szerint különböztethetők meg: eszerint vannak technológiai (^termelési) és infra­ strukturális rendszerek. A technológiai (termelési)

A technológiai rendszerek exportjának jő funkciója valamely termelési kultúra fokozatos á t ü l t e t é s e m á s országba. A szállító vagy exportáló ezt vállalja, v a ­ gyis t ö b b e t , mint komplett gyárberendezés, esetleg kulcsrakész üzem szállítása. Ez annyit jelent, hogy a) b)

c) d)

A rendszerexport alapelemei „Exportra kerülő rendszer" olyan t e r m é k (hardware) és szolgáltatás (software) rendszer, amely a partner­ nél is m ű k ö d ő k é p e s . „Termelő rendszer", az az itthoni rendszer, amely képes az exportra kerülő rendszert létrehozni, k i ­ szállítani és a partnernél kifogástalanul m ű k ö d t e t n i .

rendszerek

e)

/)

le kell szállítani a kulcsra kész üzemeket, esetleg üzemek összefüggő hálózatát, bele­ é r t v e a kisegítő és melléküzemeket is; meg kell tervezni az ipari (mezőgazdasági) hálózat területi elhelyezését, kiépíteni a szállítási, energiaellátási, vízellátási, egész­ ségügyi, oktatási, távközlési infrastruktúrát; p á r h u z a m o s a n , vagy későbbi i d ő p o n t b a n létre­ hozható az adott technológia termelő eszközeit g y á r t ó iparág is; k i kell képezni az üzemeltető s z a k e m b e r g á r d á t , beleértve a b e t a n í t o t t g é p m u n k á s o k a t , szak­ m u n k á s o k a t , m ű v e z e t ő k e t , technikusokat és mérnököket, de esetleg az üzemszervezőket, számviteli és egyéb adminisztratív á l l o m á n y t is; folyamatosan el kell látni a m ű k ö d ő ü z e m e k e t alkatrészekkel, licencekkel, berendezésekkel és biztosítani kell a termelési tapasztalatok folyamatos á r a m l á s á t ; segítséget kell nyújtani az értékesítési h á l ó z a t megszervezéséhez;

269

H Í R A D Á S T E C H N I K A X X X . É V F . 9. SZ.

g)

a későbbiek folyamán, fokozatosan meg kell teremteni az önálló s z a k o k t a t á s t , valamint a fejlesztő-kutató bázist.

A felsorolt feladatok a rendszer egészének exportjára vonatkoznak. A kapcsolat kezdete legtöbbször egy­ k é t kulcsrakész üzem exportja, az export fővállal­ kozónak azonban fel kell készülnie a rendszer egészé­ nek exportjára is. A „ d o n o r " ország szakembergárdájának egyik leg­ fontosabb feladata kipuhatolni és eltalálni azt a maximális technológiai szintet, amely m é g képes meghonosodni az adott fejlettségű termelőerőkkel rendelkező közegben, és kezdetben ezt — csakis ezt — szabad tiszta lelkiismerettel rendszerként ajánlani, mivel ezt lehet majd termelési k u l t ú r a k é n t meg­ gyökereztetni. Az infrastruktúra

rendszerek

Az infrastruktúra rendszerek e x p o r t j á n a k fő funk­ ciója lényegében megegyezik a termelési rendszereké­ v e l : i t t természetesen szolgáltatási hálózat kiépítésé­ ről van szó, amelynek segítségével harmadik szektor­ beli kultúrát tudunk a p a r t n e r o r s z á g b a n meghono­ sítani. E k u l t ú r á k zöme tömegigényeket kielégítő infor­ mációs, egészségügyi, oktatási, tömegközlekedési, közvilágítási stb. hálózat. Működése t e h á t rendszerint nem hoz létre kézzelfogható anyagi javakat, hanem megteremti azt a t á r s a d a l m i közeget, amely az anyagi javak temeléséhez elengedhetetlen. A szolgáltatási hálózatok jellegzetessége még, hogy igen sok létesítményből tevődnek össze, ennélfogva jóval nagyobb a költségeik építési h á n y a d a , mint az ipari vagy mezőgazdasági k u l t ú r á k n a k . A szolgáltató hálózatok fajlagos munkaerőigénye is nagy, a képzésnek és a szervezési tapasztalatok á t a d á s á n a k nagyobb a szerepe, mint a termelési rendszerek e x p o r t j á n a k esetében. Az exportálónak e rendszerek kivitelével kapcso­ latban a következők vállalására kell felkészülnie: a)

Az infrastruktúra rendszerek átültetése az első látásra bonyolultabb feladat, m i n t á t e c h n o l ó g i á k é ; nagyobb szervezési, rendszeralkotási tehetséget k ö ­ vete], nemcsak az objektumok nagyobb számából és területi szétszórtságából következően, hanem a z é r t is, mert — a rendszerek maguk mindig jóval egyedibbek, az adott hely földrajzi és társadalmi é r t e l e m b e n vett testére szabottabbak, mint a technológiák (kivéve a mezőgazdasági technológiákat, me­ lyek ugyanígy egyediek); — a hazulról k ü l d ö t t szakembereknek a „ b e üzemelés"-ben való részvétele a lakosság széles rétegével való közvetlen kapcsolatot igényli, aminek számtalan nyelvi és egyéb sajátossága van; — fokozottan hosszú t á v ú ellátási kapcsolatok létesítését feltételezi a „ d o n o r " és a „ r e c e p t o r " ország között. A távközlési rendszerek fajtái A távközlés, mint ismeretes, a hírközlés azon á g a , amely k é t i r á n y ú információcserét villamos eszközök­ kel valósít meg. A távközlés nem műszaki oldalát tekintve, á l t a l á ­ nosságban egyfajta szolgáltatás — a k é t i r á n y ú infor­ mációcsere lehetőségének biztosítása —, így kézzel­ fogható t e r m é k e t nem állít elő és nem is forgalmaz. Ezen belül a távközlés különösképpen személyes szol­ gáltatás: mindenkinek igénye és jártassága szerinti saját készüléke van, amelyen á t kapcsolatba k e r ü l a távközléssel. A távközlés ezért az infrastruktúra fogalma alá tartozik. A távközlés nem műszaki oldalán létezik egy speci­ ális, egy kevéssé közismert terület, amely személy­ telen szolgáltatást n y ú j t és mindenkor m i n t vala­ milyen adott technológiai folyamat vagy rendszer szerves t a r t o z é k a . A távközlés ez u t ó b b i , speciális területét nevezzük technológiai távközlésnek, illetve szűkített értelemben m a g á t a h á l ó z a t o t zártcélú távközlő hálózatnak.

a k í v á n t szolgáltatást biztosító objektumok kulcsrakész szállítása (távbeszélő központok, kábelhálózat, egészségügyi intézmény, szál­ A technológiai távközlő rendszerek loda stb.) b) meg kell tervezni a szolgáltató hálózat területi A m ű k ö d ő rendszerek közül a termelési k u l t ú r á h o z elhelyezését, kiépíteni az objektumokat ellátó t a r t o z ó szállító rendszerek ( v a s ú t i szállítás, csővezek ö z m ű v e k e t (vízellátás, villamosenergia stb.) ' téki szállítás stb.) nem nélkülözhetik a technológiai c) a gépi berendezések k a r b a n t a r t á s á t szolgáló t á v k ö z l é s t ; a távközlés a szállító rendszerek struk­ üzemek létesítésére, amelyekből esetleg foturális részét képezi. . kozatosan létrehozható a berendezéseket gyár­ H a z á n k b a n a technológiai távközlő rendszerek t ó ipar is; „árnyékrendszere" a MÁV-nál, az MVMT-nél, az d) az üzemeltető szakembergárda kiképzésére O K G T - n á l megtalálhatók. Sőt mind az erősáramú (elektromos és mechanikus műszerészek, gép­ t á v v e z e t é k e k , mind a kőolaj- és gázszállító vzetékek kocsivezetők stb.) technológiai távközlésénél az „ e x p o r t r a kerülő rend­ e) folyamatos anyag, i l l . t a r t a l é k alkatrészellátás­ szer" részben m á r rendelkezésre áll, részben fejlesz­ ra; tése folyik. f) a hálózat egészének működtetéséhez szüksé­ A technológiai távközlés jövőbeni szerepére vonat­ ges tapasztalat (szakigazgatás, tervezés, ha­ kozóan a k o m m u n á c i ó k u t a t á s az a l á b b i m e g á l l a p í t á ­ tósági tevékenység stb.) á t a d á s á r a ; sokat t e s z i : , g) önálló fejlesztő és k u t a t ó bázis megteremtésére — A termelés f o l y a m a t á b a n az anyag (energia) és hazai szakoktatási intézmények létesítésére, — á t v i t e l t mind gyakrabban helyettesíti az k u t a t ó - és oktatószemélyzet ideiglenes k i ­ információátvitel, emiatt a távközlési vonalak a küldésére.

270

TÁVKÖZLŐRENDSZEREK KÜLFÖLDI ÉRTÉKESÍTÉSE

technológiai folyamat létfontosságú alkatele­ meivé válnak. — A t á r s a d a l m i termelőtevékenység egyre széle­ sebb köre kapcsolódik az információk gyűjtésé­ hez, tárolásához, á t a d á s á h o z , feldolgozásához, valamint a tervezéshez, ami megint nem m á s , mint a jövőre v o n a t k o z ó információk kidolgo­ zása. — A z előbbiekbők következően a termelőfo­ lyamatban létrehozott új használati érték mind nagyobb h á n y a d a kapcsolatos a távközlési folyamatokkal. A rendszer export magára a szállítórendszerre p l . komplett kőolajvezeték rendszerre vonatkozhat. A technológiai távközlő rendszer szállítása a rendszer­ exporton belül mint „alrendszer export" vehető f i ­ gyelembe. Az „alrendszer export" kapcsolódhat a k á r hazai, a k á r külföldi fővállalkozáshoz. Az infrastrukturális

távközlőrendszerek

Az infrastrukturális k u l t ú r a terén a távközlésnek meghatározó szerepe van az államigazgatásban, a termeléselosztás- fogyasztás zavartalan folyamatának biztosításában, ezért a világ legtöbb országában ezt a fajta távközlési szolgáltatást állami feladatként látják el, leginkább a postaigazgatások szervezetében. H a z á n k postai távközlő hálózata mint „ á r n y é k ­ rendszer" igen változatos k é p e t mutat, a legkorsze­ r ű b b t ő l ( ű r t á v k ö z l é s , nagy csatornaszámú koaxiális átviteli rendszerek, crossbar távbeszélő központok stb.), az igen elmaradottakig (légvezetékes átviteli utak, elöregedett nagyvárosi kábelhálózat és közpon­ tok stb.) minden megtalálható. E l m a r a d á s u k felszá­ molásának azonban nem műszaki, hanem gazdasági a k a d á l y a i vannak. Árnyékrendszerünkben azonban megtalálhatók azok a korszerű elemek, alrendszerek( átvitel technikai, központhálózati, kábelhálózati, mikrohullám háló­ zati stb.), melyek lehetővé teszik az export kísérleti terepét, ül. referencia bázisát. H a az „ e x p o r t r a kerülő rendszer"-t, mint egy or­ szág távközlő rendszerének alrendszerét ( p l . á t v i ­ teltechnikai gerinc i r á n y , nagyvárosi al-, fő- és tran­ zit k ö z p o n t hálózat stb.) t e k i n t j ü k — egyrészt rendel­ kezésre áll; másrészt ( p l . rurál hálózat stb.) fejlesz­ tés alatt áll. Lényegében az exportra kerülő rendszer és az ár­ nyékrendszer együttese, mint működő rendszer a rendszer exporthoz nagyrészt rendelkezésre áll. A termelőrendszer A m i n t az előzőkben bemutattuk a rendszer ex­ porthoz nélkülözhetetlen „ m ű k ö d ő rendszer"-ek; mind a technológiai távközlő rendszerek, mind az infrastrukturális távközlő rendszerek területén t ö b b é kevésbé komplettnek t e k i n t h e t ő k . Hiányzik azonban az a „termelő rendszer", amely képes az exportra kerülő rendszert létrehozni, k i ­ szállítani és a partnernél kifogástalanul m ű k ö d t e t n i . A termelőrendszer elemei a vállalatok, illetve egyéb intézmények ( o k t a t á s i , k u t a t á s i stb.), tevékenységek és kapcsolatok.

A termelőrendszer létrehozásának feltételei: — a megtermelt rendszer elemek minden minőségi és technikai igényt elégítsenek k i , és ár tekinte­ tében is versenyképesek legyenek a k ü l p i a c o n ; — a hazai termelők számára a rendszer r á j u k j u t ó elemének megtermeléséhez szükséges termelési tényezők bármikor előteremthetők legyenek, nem lehetnek sorolási és sorbanállási gondok, a beszállító vállalatok nem adhatnak p r i o r i t á s t m á s rendeléseknek sem rentabilitási, sem pedig egyéb okokból. Amennyiben a k é t feltétel biztosított, ú g y a m ű ­ ködőképes, e x p o r t á l h a t ó rendszer „ ö s s z e h o z á s a " az export fővállalkozási tevékenység feladatkörébe t a r t o ­ zik. Exportfővállalkozási

tevékenység

Jogszabály szerint „export fővállalkozásnak az olyan tevékenység tekintendő, ahol egy vállalkozó (a fővállalkozó) — alvállalkozók t e v é k e n y s é g é t és saját szolgáltatásait koordinálva teljesíti a külföldi megrendelő részére a szerződésben k i k ö t ö t t ered­ ményt." Az export fővállalkozás lehetséges tárgya: — a komplett berendezés, — a komplex rendszer. A „komplett berendezés" exportja alatt elsősorban m e g h a t á r o z o t t technológiai folyamat elvégzésére és teljesítmény elérésére alkalmas gépek — b e r e n d e z é ­ sek — tartozékok működőképes egységét (hardware) és szellemi szolgáltatásokat (software) kell érteni. A „komplex rendszer" exportja alatt — amint azt m á r k o r á b b a n részletesen t á r g y a l t u k — a „ k o m p l e t t berendezés" exportjának térben és időben k i t e r ­ jedtebb, magasabb rendű v á l t o z a t a é r t e n d ő . A jogszabály az export fővállalkozási t e v é k e n y s é g előmozdítása érdekében: — kezdeményezésre szólítja fel a külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatokat a lehe­ tőségek megteremtése terén, — e g y ü t t m ű k ö d é s i formaként a „társasági szerző­ dés"-i ajánlja, — a szellemi értékek exportját (szakember k ü l d é s , tervezési tevékenység, szakember képzés), va­ lamint a szerelési és építési tevékenység export­ j á t áruexporthoz, i l l . komplett berendezés ex­ porthoz kapcsolja, — előírja, hogy az alvállalkozói tejesítések deviza ellenértékét — az anyagi és erkölcsi elismerés céljából — n y i l v á n t a r t á s b a kell venni és az exportteljesítésként figyelembe v e h e t ő : • ha a vállalat gazdálkodásának általános értéke­ léséhez az exporttevékenység is hozzátartozik, •konvertálható export árualapok dinamikus növeléséhez n y ú j t h a t ó pénzügyi kedvezmények­ nél, • a kötelező tartalékalap mértékének k i s z á m í t á ­ sánál, • a k o n v e r t á l h a t ó export á r u alapok b ő v í t é s é t elősegítő hitelkonstrukciónál, — lehetőséget ad arra, hogy az M N B középlejára­ t ú célhitelt folyósítson,

271

HÍRADÁSTECHNIKA X X X . É V F . 9. SZ.

— „fővállalkozói garanciális kockázati alap" lé­ tesíthető, ' — elkülönített u t a z t a t á s i devizakeretet biztosít.

Külkereskedelmi társasági szerződés

Külkereskedelmi vállalat, valamint" belföldi válla­ latok közös gazdasági érdekeik előmozdítására abban A fentieken t ú l az export fővállalkozáshoz telje- „ állapodnak meg, hogy egyrészt a külkereskedelmi s í t e t t szállítás u t á n a termelési adó is v i s s z a t a r t h a t ó . tevékenység, másrészt ezzel összefüggő termelés te­ A szerződési hálózatot, amelynek bonyolult térbeli rületén e g y ü t t m ű k ö d n e k ; az elért nyereségből k ö ­ és időbeli menetrendje van, a fővállalkozó állítja zösen részesednek, a veszteségeket közösen viselik; össze, köti meg, hajtja, illetve hajtatja végre; gondos­ megállapodásuk arra is kiterjedhet, hogy az ehhez kodik az anyagi rendszer elemek megtermeltetéséről, szükséges anyagi eszközöket közös rendelkezésre ' a szolgáltatásokról, az építkezésekről, végigviszi a bocsátják. • A külkereskedelmi vállalat a külkereskedelmi szer­ rendszer kiépítését az első objektum alapkőletételétől ződést ugyancsak a saját nevében köti, de az ügylet a m ű k ö d ő hálózatig és a kiépült kooperációkig. k o c k á z a t a i t t m á r megoszlik; az ügylet sikere e Az export fővállalkozó számára ideális állapot formában m á r a külkereskedelmi v á l l a l a t n a k is megteremtéséhek k é t feltétele v a n : alapvető érdeke. — a termelőapparátus magas — és egyenletesen A külkereskedelmi társasági szerződésnek k é t magas — műszaki-gazdasági k u l t ú r á j a , alapvető típusa v a n : — a rendelésállományt némileg meghaladó kapa­ — áméta típusú szerződés, amikor a felek érdekelt­ citások léte a beszállítóknál. sége csak az értékesítésre terjed k i , \ — pool típusú szerződés, amikor az e g y ü t t m ű k ö d é s Tekintettel arra, hogy Magyarországon jelenleg a az értékesítésen túlmenően, a termelés területére fenti feltételek egyike sem áll m a r a d é k t a l a n u l rendel­ is kiterjed. kezésre — a termelő rendszer elemeit képező vállalatok és intézmények k ö z ö t t —, olyan a m ű k ö d ő rendszerek létrehozására orientált koordinációs tevékenység­ A termelő rendszerben lejátszódó folyamatok nek kell kialakulni, amelynek eredménye az össze­ A termelő rendszerben lejátszódó folyamatokat hangolt fejlesztési, k u t a t á s i és beruházási t e v é k e n y ­ alapvetően meghatározza az, hogy á r u e x p o r t , kom­ ség, termelés és engieneering tevékenység, s amelynek plett berendezések exportja, vagy rendszerexport tör­ n y o m á n eredményfelelősséggel lehet vállalni a komp­ ténik. l e t t berendezések, illetőleg a komplex rendszerek ex­ Tekintettel arra, hogy stratégiai célként a rendszerportját. exportot h a t á r o z t u k meg, az ehhez t a r t o z ó termelő rendszerben lejátszódó folyamatokat vizsgáljuk. A Kockázati, érdekeltségi rendszer rendszerexport folyamatában benne foglaltaknak mindazok a mozzanatok is, amelyek az á r u , illetve a Az export fővállalkozási tevékenység résztvevőinek komplett berendezések exportjához tartoznak, neve­ k o c k á z a t a és érdekeltsége, a szerződés kapcsolatrend­ zetesen á r u , illetve komplett objektum szállítása, szerében j u t kifejezésre. szerelése, üzembe helyezése, kiképzés, szervizszolgálat H a z á n k b a n a külkereskedelem állami monopóli­ stb. A rendszer export folyamatában a l a p v e t ő e n el­ u m , ami azt jelenti, hogy nemzetközi szerződéseket térő a korábbiakhoz képest, hogy h o s s z a n t a r t ó és csakis a külkereskedelmi tevékenység folytatására sokoldalú kapcsolat alakul k i a „ d o n o r " és a „ r e ­ feljogosított vállalatok, intézmények k ö t h e t n e k . ceptor" k ö z ö t t , ami megköveteli a folyamat szervezeti A belföldi szerződéses kapcsolati rendszernek k é t és koncepcionális integráltságát, valamint egységes alapvető típusa létezik, mégpedig a „ B i z o m á n y i külkereskedelempolitika szerinti kezelését. szerződés" és a „Külkereskedelmi társasági szerző­ A rendszer export folyamatának a k ö v e t k e z ő főbb dés". szakaszai különböztethetők meg: 1. Piacfeltáró és előkészítő t u d o m á n y o s - m ű s z a k i Bizományi szerződés együttműködési szakasz. A belföldi megbízó a külkereskedelmi vállalatot meg­ 2. Első objektumok átültetése. bízza azzal, hogy díjazás ellenében, saját nevében, a 3. Kooperációs, t u d o m á n y o s , m ű s z a k i e g y ü t t ­ megbízásban foglalt feltételekkel, a megbízó j a v á r a működési szakasz. külkereskedelmi szerződést kössön; a bizományos 4. T o v á b b i objéktumok átültetése. pedig arra vállal kötelezettséget, hogy a megbízás 5. A kooperációs, t u d o m á n y o s , m ű s z a k i e g y ü t t ­ alapján a külkereskedelmi szakvállalattól e l v á r h a t ó működési szakasz magasabb foka. gondossággal eljár a külkereskedelmi szerződés meg­ 6. A hálózat teljes kiépítése, folyamatos munka­ kötése érdekében. megosztás létesítése a „ d o n o r " és „ r e c e p t o r " A magyar külkereskedelem tradicionálisan „ á r H " között. szemléletű, amely a szerződésben, mint kényszerkap­ A rendszer export olyan önierjesztő és öngerjesztő csolatban nyilvánul meg. A megbízó viseli ugyanis az ügylet teljes k o c k á z a t á t , reá hat k i a szerződés e g y ü t t m ű k ö d é s i művelet, amelynek különböző sza­ kaszaiban más-más, ismert és gyakorolt e g y ü t t m ű ­ tartalma. A bizományos érdeke a külkereskedelmi szerződés ködési forma dominál, a többiek egyidejű jelentléte megkötéséhez fűződik, t o v á b b i a k b a n azonban a szerző­ mellett. désben foglaltak teljesítése, avagy nem teljesítése A d o m i n á n s forma az egyes szakaszokban: őt m á r közvetlenül nem é r i n t i ; a k o c k á z a t viselésében Az első szakaszban például a s z a k é r t ő k jelenléte, nem vesz részt. felmérő m u n k á j a rendkívül célratörő: nem egyszerű

272

TÁVKÖZLÖRENDSZEREK KÜLFÖLDI ÉRTÉKESÍTÉSE

t a n u l m á n y o k a t készítenek a partner megrendelésére, hanem felmérik a helyi a d o t t s á g o k a t és elkészítik az exportálandó rendszer t e r v t a n u l m á n y á t . A második szakaszban nem egyszerűen a megrendelt objektum gyártása és leszállítása folyik, hanem olyan objektumé, amely egy, a jövőben fokozatosan kiépí­ tendő hálózat egyik szerves elemét alkotja. A hazai szakértők külföldi m u n k á r a való előkészítése nem általában kezdődik meg e szakaszban, hanem az eljövendő rendszer jövendő működési terepének is­ meretében, arra orientálva. A külföldiek magyarországi képzésében ugyancsak messzemenő prioritást kapnak azok, akik az eljö­ vendő rendszer intellektuális m a g j á t fogják képezni a „ r e c e p t o r " országban. A második szakasz kulcsfi­ gurája t e h á t a kezdő objektum — mint a rendszer mag­ ja és jövőbeli terjedésének „ e p i c e n t r u m a " — de egyidejűleg meg kell kezdeni a tovaterjedés alapvető feltételeinek megvalósítását is. A harmadik szakasz a létesített hídfő-állás megerősí­ tése. T o v á b b i nagyobb létesítmények kiszállítása i t t még nem t ö r t é n i k , legfeljebb ennek tervei készülnek. Teljes erővel folyik ellenben a meglevő létesítmény zavartalan funkció képessége feltételeinek biztosítá­ sa: a folyamatos anyag és alkatrész pótlás kiépítése, az objektum „beüzemelése", a helyi szakemberek gyakorlati képzése, valamint a „ r e c e p t o r " t o v á b b i fejlesztési terveinek elkészítésében való segítségnyúj­ tás. A negyedik szakaszban t o v á b b i objektumok na­ gyobb a r á n y ú szállítására és felszerelésére kerül sor. Az objektum szállító periódusokban (2., 4., 6. sza­ kasz) az e g y ü t t m ű k ö d é s fő tartalma az anyagi export, míg a szellemi export i n k á b b kísérő jelenség. A tudományos-műszaki kooperációs periódusokban ( 1 . , 3., 5. szakasz) a szellemi és anyagi export részaránya megfordul — egymást váltják, egymás számára törik az utat. Az e g y ü t t m ű k ö d é s formáját tekintve az objektum­ szállító periódusok hasonlóak a m á r ismert és gyako­ rolt komplett berendezések exportjához, de annál előretekintendóbbek és komplexebbek. A termeló'rendszer

szerkezeti

kialakítása

A' termelőrendszer szerkezeti k i a l a k í t á s á b a n egy­ részt a rendszerben lejátszódó folyamatokra, másrészt a jogszabályok adta lehetőségekre kell t á m a s z k o d n i . Tekintettel arra, hogy az idevonatkozó jogszabá­ lyok tevékenységre orientáltak — egyértelmű, hogy a szerkezeti kialakításnál is a folyamatok, t e v é k e n y ségek^rendszere a döntő. Az alapkérdés annak eldöntése, hogy á z export fővállalkozási folyamat centruma hol legyen, vagyis melyik vállalat legyen az a vállalkozó (fővállalkozó) — amelynek feladata az alvállalkozók és a saját szolgáltatás olyan felelősségű koordinációja, hogy a külföldi megrendelő részére — elfogadható k o c k á z a t ­ tal — azt az e r e d m é n y t produkálja, amit a megren­ delő a szerződésben k i k ö t ö t t . A természetes centrum kialakítására a k ö v e t k e z ő típusesetek lehetségesek: á)

Külkereskedelmi vállalatnál aa, áruforgalomra specializált

b)

c)

d)

ab, berendezés export-importra specializált ac, rendszerexportra orientált Tervező vagy beruházó vállalatnál ba, önálló vállalat, fő feladata az export­ fővállalkozás bb, önálló vállalat, mellékfeladat az export­ fővállalkozás be, közös vállalat, fő feladata az export­ fővállalkozás Termelő, III. szolgáltató vállalatnál ca, önállóan cb, t ö b b termelő vállalattal konzorciumban cc, rendszerexport elemeinek t e r m e l é s e se­ hol sem fő profil, k a p a c i t á s alapozott, rendszeralkotói k u l t ú r a h i á n y z i k Költségvetési keretben gazdálkodó i n t é z m é n y ­ nél

Vizsgáljuk meg a felsorolt típus esetek tulaj donságait: ad a) A fővállalkozó azonos valamelyik meglevő külkeres­ kedelmi vállalattal (feltehetően azzal, amelynek pro­ filja a rendszer jellegzetes elemeihez a legközelebb áll). E megoldás előnye a szorosabb értelembe v e t t á r u - és piacismeret, kiépített üzleti, kapcsolati h á l ó z a t , vala­ mint az üzletkötési és bonyolítási r u t i n m e g l é t e . T o ­ v á b b i előnye, hogy nem kell sok költséggel és vesződséggel járó új vállalatot alapítani, azt beillesz­ teni a népgazdaság kialakult rendjébe. Az aa típus h á t r á n y a , hogy az adott v á l l a l a t o t a hagyományos értelemben vett á r u e x p o r t r a o r i e n t á l t szakismeret, kereskedelmi r u t i n , ösztönzési rendszer — még a meglevő üzleti kapcsolat is — elsősorban nem a rendszer export felé húzzák, hanem az á r u export irányába. Az ab típus h á t r á n y a , hogy jelenlegi szervezeti fel­ építésük, szakgárdájuk és a szabályozási rendszerben elfoglalt helyük maximum a létesítmény e l a d á s á r a és nem t a r t ó s rendszer-szállítási kapcsolatokra teszi képessé őket. Ahhoz, hogy rendszer exportáló fővállalkozókká á t lehessen őket alakítani, egész lényegüket meg kell változtatni. Az ac típus a rendszerexportra tudatosan l é t r e h o ­ zott vagy meglevőből á t a l a k í t o t t külkereskedelmi vállalat. A rendszerexportra szakosodott külkereskedelmi vállalatnak azonban a konkrét szakértelem nem lesz erős oldala. Az egyes rendszerek software-jét é p p ú g y a különböző beszállítóktól kell megrendelnie, meg­ vennie, mint az anyagi elemeket, s fel kell készülnie arra, hogy az egyes üzletekkel kapcsolatban beszállí­ tóinak szakembereit t ö b b e t kell külföldre k ü l d e n i e , mint saját gárdáját. Amihez egy ilyen rendszer­ exportra szakosított vállalat lényegesen jobban é r t ­ het mint bármelyik belföldi m u n k á r a orientált cég, az a piac figyelése és megszerzése, a külföldi partnerekkel való kereskedelmi és jogi jellegű kérdések t i s z t á z á s a , a szállítmányozás lebonyolítása stb., t e h á t lényegében ügynöki jellegű feladat elvégzése. Nem fog viszont jól érteni a vállalat sem a műszaki k é r d é s e k h e z , sem a m u n k á l a t o k belföldi és külföldi megszervezé­ séhez, sem a kooperációk és a t u d o m á n y o s - m ű s z a k i e g y ü t t m ű k ö d é s folytatásához, amit összefoglalóan engineering tevékenységnek szokás nevezni. v

273

H Í R A D Á S T E C H N I K A X X X . É V F . 9. SZ.

Nehezen t u d t e h á t érdemi egykézként féllépni mind típuseseteknél e kérdést a fővállalkozói szervezet ho­ belföldön, mind külföldön, ha megmarad azon kere­ vatartozásával e g y ü t t vizsgáltuk. tek k ö z ö t t , amelyek egy, a mai értelemben vett kül­ A hitelképességről ez ideig nem esett szó, m á r p e d i g kereskedelmi vállalat tevékenységi körét behatárol- , tőke nélkül export fővállalkozás nem „lehetséges. j á k , ha csak ez a keret t é r b e n és időben k i nem lesz A szükséges t ő k e előteremtésére a gazdálkodó szer­ bővítve a rendszer-export k í v á n a l m a i n a k megfelelő­ vek forgóeszközállományának igénybevétele mellett, en. a Magyar Nemzeti B a n k t ó l „középlejáratú célhitel" vehető igénybe: ad b) Az olyan, bonyolultabb komplett berendezések vagy exportrendszerek esetében, ahol nagyvoluhienű és jelentős, speciális műszaki ismeretet igénylő belés külföldi tevékenységet kell kifejteni ( p l . timföld­ gyár, festékgyár, az élelmezési és vízügyi rendszerek, kőolaj szállító vezeték rendszer stb. esetében) — egy adott rendszerfajta fővállalkozásával megbízott komplex irodát (vállalatot) célszerű létesíteni, amely­ nek fejlesztési és termelési tevékenységének célirá­ nyos koordinálása, valamint az export-fővállalko­ zás ellátása. A ba típuscsoportba tartozik a G É P E X P O R T , az É M E X P O R T és a C H E M I M A S ; míg a bb, típushoz az A L U T E R V - F K I sorolható.A p é l d a k é n t felsorolt vállalatok esetenként m á s ­ m á s , vagy állandóan azonos külkereskedelmi válla­ lattal e g y ü t t m ű k ö d v e jelennek meg a külföldi pia­ cokon. Az e g y ü t t m ű k ö d é s r e ajánlott forma a „ k ü l ­ kereskedelmi társasági szerződés." ad c) A rendszerexport fővállalkozás feladatát a k ü l ­ kereskedelmijoggal rendelkező nagyvállalat is elláthat­ j a , amely a rendszer anyagi és szolgáltatási elemeinek z ö m é t megtermeli, és képes m a g á t a rendszert á t is plántálni m á s országba. A ca típusra példa az Egyesült Izzq. A cb típusnál egy nagyvállalat, csak m á s nagy­ vállalatokkal szövetkezve képes a komplex rendszer szállítására. Lényeges eleme e t í p u s n a k , hogy egy rendszer-gazda létezzen. E típusra példa az egészség­ ügyi rendszert szállító Medicor Művek. A cc típus esetében t ö b b alrendszert szállítani k é ­ pes termelő vállalat létezik, de egyiknek sem profil­ j a a komplex-rendszer szállítása. , ad d) Amennyiben a rendszeralkotó erő, az előzőekben fel­ sorolt szférákban nem hozható létre, elképzelhető például valamelyik kutatóintézetnél külön export­ fővállalkozói szervezet felállítása, ahogyan azt az Energiagazdálkodási I n t é z e t tette. A termelőrendszer szerkezeti c e n t r u m á t jelentő fővállalkozói szervezet működőképességének előfel­ tétele : — a műszaki termelési, tervezési h á t t é r , — a külkereskedelmi h á t t é r , — a hitelképesség. A műszaki termelési-tervezési h á t t é r a termelő rendszer létrehozásának alapvető előfeltétele. A termelési tényezőkről m á r szólottunk, míg a tervezés kérdéséről mint „engineering t e v é k e n y s é g " külön pontban foglalkozunk. A külkereskedelmi háttér jelenti azt az infrastruk­ t ú r á t , amelyben az export fővállalkozás funkcionál­ hat. A természetes centrum kialakításánál a t á r g y a l t

274

— az alvállalkozók által készregyártott és beszál­ lított termékek (részegységek), illetve a hely­ színen elvégzett építési-szerelési m u n k á k ellen­ értékének kifizetésére; — a fővállalkozó saját termelőtevékenységének keretében készregyártott termékek, elvégzett szellemi tevékenység finanszírozására; — a külföldi féllel szemben keletkezett követelések megelőlegezésére. A külföldi devizafinanszírozási tevékenység ellá­ t á s á b a célszerű a Magyar Külkereskedelmi Bankot bevonni. A komplett berendezések (létesítmények, rendsze­ rek) szállításával kapcsolatban, annak kivitelezési minőségével, komplettségével, g a r a n t á l t teljesítmé­ nyével, műszaki paramétereivel, elérendő működési önköltségével összefüggő garanciális k o c k á z a t o k b ó l származó veszteségek fedezetére — a j o g s z a b á l y b a n m e g h a t á r o z o t t módon — „fővállalkozói garanciális kockázati alap" létesíthető. Engineering

tevékenység

Az engineering tevékenység olyan m é r n ö k i munka, amely mind horizontálisan (technológiai tervezés, építész tervezés, épületgépész tervezés, geológaiai — geodéziai felmérés, stb.), mind pedig vertikálisan (ajánlati terv, kivitelezési terv készítése, tervezői művezetés, o k t a t á s stb.) átfogja az exportfővállalko­ zás területét. A működőrendszer, vagyis az exportra kerülő rend­ szer és az árnyékrendszer együttese, valamint ennek alrendszerei területein folyó k u t a t ó i — fejlesztői tevékenység — mindenkor legfőbb bázisa a termelő rendszer tervezési h á t t e r é n e k . Ezen t ú l m e n ő e n a m ű ­ k ö d ő rendszer és a termelő rendszer k ö z ö t t elenged­ hetetlen a közvetlen e g y ü t t m ű k ö d é s , mégsem tarto­ zik a k u t a t ó i — fejlesztői tevékenység az engineering tevékenységi körbe. Tőkés országokban az engineering gyűjtő fogalma alatt elsősorban a technológiával összefüggő basicengineeringet, know-how és licenc á t a d á s t , valamit a kivitelezés és az üzembe helyezést megelőző mérések, p r ó b á k során n y ú j t o t t művezetést és s z a k t a n á c s a d á s t , esetleg még a technical managementben való, b i ­ zonyos ideig t a r t ó részvételt értik. A hazai értelmezés szerint az engineering szolgál­ t a t á s m a g á b a n foglalja mindazon szellemi tevékeny­ séget, melynek révén a létesítendő m ű teljesen megvalósul. Ide tartoznak t e h á t a t a n u l m á n y o k , k u ­ t a t á s o k , kísérletek, projekt report ( b e r u h á z á s i javas­ lat) készítése, részlettervezés, b e t a n í t á s , k ö z r e m ű k ö ­ dés az üzembe helyező p r ó b á k során a garancia bizo­ n y í t á s á b a n , üzembe helyezés u t á n i segítségnyújtás stb. .

TÁVKÖZLŐRENDSZEREK KÜLFÖLDI ÉRTÉKESÍTÉSE

A rendszerexport természetszerűen az engineering tevékenységet is kibővíti és olyan ütemhez rendeli, ahogy a tudományos-műszaki kooperációs periódusok és az objektum szállító periódusok v á l t j á k egymást. Az engineering tevékenységet ellátó szervezet lehet önálló tervező vállalat, szerződéses viszonyban a fő­ vállalkozóval, de lehet a fővállalkozó vállalatának keretén belüli önálló tervező iroda is. M i n d az érdekeltség, mind a felelősség szempontjá­ ból egyértelműen jobb megoldásnak az t ű n i k , amikor a fővállalkozó szervezet saját tervező irodával rendel­ kezik. A legjobb megoldás, amikor a tervező vállalat maga egyben a fővállalkozó is ( A L U T E R V - F K I ) . A hazai jogszabályok ugyanis a tervezőt nem k ö t e ­ lezik olyan garanciális és kártérítési vállalásokra, mint amilyeneket a fővállalkozó kénytelen a vevő felé vállalni. Jogvita esetén — szerződéses kapcsolatnál — általában nem a hiba, hanem a felelősség elhárítása a jellemző.

A tcrmelőrendszcr megteremtése a távközlő rendszerek exportjához A távközlő rendszerek fajtáiról adott á t t e k i n t é s b e n kijelentettük, hogy mind a technológiai távközlő rendszerek, mind az infrastrukturális távközlőrend­ szerek területén h a z á n k b a n az „ á r n y é k r e n d s z e r " megtalálható. Az „ e x p o r t r a kerülő rendszer" esetében m á r csak azt í r t u k , hogy ez „ r é s z b e n " illetve „ n a g y r é s z t " rendelkezésre áll, de nem t e k i n t h e t j ü k sem komplett­ nek, sem komplexnek. Az exportra kerülő rendszerek kialakulásánál döntő szerepet j á t s z o t t , hogy az export zömmel a Szovjet­ unió felé irányult. A megrendelői igények azonban szükségtelenné t e t t é k egyrészt a rendszeralkotást, másrészt az építési, szerelési, valamint a szellemi munka exportját. A megrendelő, elsősorban a szovjet posta, jól m e g h a t á r o z o t t jellemzőjű és megbízható működésű berendezéseket k é r t és kapott. Az export s t r u k t ú r á b a n ennek a feladatnak tökéle­ tesen megfelelt a bizományi szerződéssel bonyolított áru export. A kialakult „termelő rendszer" természetszerűen m a g á n viseli ennek a sajátosan egyoldalú exportnak valamennyi k ö v e t k e z m é n y é t .

3. Nincs az iparág területén olyan építő-kivitelező vállalat, amely egyrészt a távközlő létesítmények építményeit, másrészt a távközlő h á l ó z a t o k a t (elsősorban a kábelhálózatot) látrehozza, bele­ értve a különböző szerelési, mérési feladatokat. Termelő vállalataink jelenlegi felkészültsége kizárólag a meglevő épületekben, a leszállított berendezések helyre telepítését és üzembe helye­ zését teszi lehetővé. A korábbi évek exportpolitikájából adódó k ö v e t ­ kezmények a jelenlegi céljaink elérésénél nem hagy­ h a t ó k figyelmen kívül, a termelő rendszer szerkezeti kialakításánál a felsorolt hiányosságok megszüntetése alapvető feladat. A termelő rendszer természetes c e n t r u m á n a k kiala­ kítására i p a r á g u n k területén az alábbi esetek j ö h e t n e k számításba: a) Külkereskedelmi vállalatnál Jelenleg a Budavox r t . mint bizományos bonyolítja termelővállalataink áruexportját. A Budavox r t . , rendelkezik egyrészt külkereskedelmi i n f r a s t r u k t ú r á ­ val, másrészt fővállalkozói maggal; ezek t o v á b b f e j ­ lesztésével — az export fővállalkozás természetes centruma, e vállalat keretében k i a l a k í t h a t ó . Rendkívül fontos annak megfontolása — k ü l k e r e s ­ kedelmi vállalatról lévén szó — hogy az engineering tevékenységet külső intézmény vagy vállalaton belüli iroda lássa-e el. Az 1. á b r á n l á t h a t ó az a szerkezet, amelynél a Budavox r t . az export fővállalkozást és a k ü l k e r e s ­ kedelmi tevékenységet bonyolítja, minden m á s t e v é ­ kenység alvállalkozók szerződéses kapcsolatain ala­ pul. Ez a megoldás jelenti valamennyi lehetséges meg­ oldás közül a Budavox r t . számára a legnagyobb koc­ kázatot. A 2. á b r á n bemutatott v á l t o z a t szerint a Budavox r t . az exportfővállalkozáson és a külkereskedelmi tevékenységen kívül az engineering tevékenységet is ellátja. E n n é l a megoldásnál a Budavox r t . „ s z a k é r ­ telme" megnő, így k o c k á z a t a is lényegesen kisebb, mint az előző v á t o z a t n á l . A k é t lehetséges v á l t o z a t közötti döntésnél figye­ lembe kell venni azt is, hogy távközlő rendszerek ter­ vezési tevékenységet önálló vállalatként egyedül a

Melyek ezek a k ö v e t k e z m é n y e k ? 1. Nincs az iparág területén ténylegesen m ű k ö d ő rendszeralkotó intézmény. A rendszeralkotást, vagyis a távközlési szolgáltatási igényeket k i ­ elégítő átviteltechnikai, kapcsolástechnikai, k á ­ belhálózati stb. rész megoldások optimális kombinációjának k i a l a k í t á s á t — külföldön az ottani postaszervek, i t t h o n a Magyar Posta végzi. 2. Nincs az iparág területén olyan tervező apparátus, amely a komplett berendezés, illetve a komplex rendszer exporthoz szükséges engineering t e v é ­ kenységet ellátná. A z á r u e x p o r t h o z szükséges műszaki d o k u m e n t á c i ó k a t a megbízó iparválla­ latok szolgáltatják a külkereskedelmi vállalat­ nak. Gyakorlatilag az engineering iránti igény mind ez ideig fel sem m e r ü l t .

éllalkozás \

]f~

Engineering

Kábelgyár Terta

lEIZEmi

•

1. ábra

275

H Í R A D Á S T E C H N I K A X X X . É V F . 9. SZ.

} \

SS.

TV

Terfa

Kábelgyár

BHG

kábelgyár

BHG

\H673 JT2\

Terta

:r

I.H Sff3-JJ«l|

2. ábra

3. ábra

P O T I végez; m á s tervező vállalatoknál távközlő rendszereket tervező részlegek, osztályok léteznek (pl. MÁVTI, O L A J T E R V , E R Ő T E R V ) .

elméletileg alkalmassá tehető az engineering és az exportfővállalkozói tevékenység ellátására. Termelő rendszerünk jelenét meghatározza a sajá­ tosan egyoldalú export k ö v e t k e z m é n y e i , jövőjére pedig, meghatározó lesz az a folyamat vagy döntés, amely az exportfővállalkozás szervezeti helyét, cent­ r u m á t fogja kialakítani. Ugyanakkor szükséges még a rendszeralkotást is m a g á b a foglaló engineering t e v é ­ kenységet ellátó a p p a r á t u s és az iparági építő-szerelő kivitelező bázis megteremtése.

b) Tervező vagy beruházó vállalatnál Az iparág területén jelenleg sem tervező, sem beru­ házó vállalat nem létezik. c) Termelő, illetve szolgáltató vállalatnál Mivel egyik termelő vállalat sem t e k i n t h e t ő „rendszergazdának", ezért bármelyik termelő válla­ lat m a g á r a vállalhatja az export fővállalkozási t e v é ­ kenység ellátását. Veszélye e v á l t o z a t n a k , hogy a nem fővállalkozó, többi termelő vállalat kiszolgáltatottá és függővé válik. Amennyiben a termelő vállalatok egy tröszt keretén belül g a z d á l k o d n á n a k , ú g y ez a veszély elhárulna. Amennyiben az iparág területén egy építést­ szerelést végző önálló vállalat létesülne, akkor az a vállalat lenne a legalkalmasabb az export fővállal­ kozási tevékenység ellátására. E vállalat keretében lenne megoldható legelőnyösebben az engineering tevékenység ellátása is. Ez a változat a 3. á b r á n látható. A külkereskedelmi tevékenységet bármelyik v á l t o ­ zat esetében is a B U D A V O X RT-nek kell ellátnia. d) Költségvetési keretben gazdálkodó intézménynél A T K I , mint kijelölt rendszertervező intézmény — az Energiagazdálkodási Intézethez hasonlóan —

Hivatkozott jogszabályok

1

9/1975./Kk, É . l . / 1 9 7 6 . / K k M - P M - M N B számú együttes utasítás az export-fővállalkozási tevékenység előmozdításáról. 311/1977./Pk. 17/PM-KkM-MNB s z á m ú együttes közlemény az export-fővállalkozási t e v é k e n y s é g elő­ mozdításáról, valamint az export fővállalkozás után v i s s z a t a r t h a t ó termelési adóról szóló jogszabályok egyes redelkezéseinek értelmezéséről. 54/1978./XII. 7./sz. M T rendelet a külkereskedel­ m i tevékenységet folytató vállalatok belföldi szerző­ déseiről szóló 32/1976./IX. 23./Korm. sz. rendelet módosításáról. Jutási István OLAJTERV

Lapunk példányonként megvásárolható: az V., Váci utca 10. az V., Bajcsy-Zsilinszky út 76. szám alatti hírlapboltokban 276