Távközlőrendszerek külföldi értékesítése export fővállalkozásban A távközlőrendszerek külföldi értékesítése (ex portja) olyan stratégiai célkitűzés, amely alapvetően megszabja i p a r á g u n k fejlesztési- és exportpolitikáját. A világpiacon az egyedi á r u iránti kereslet csökke nő tendenciája mellett — különösen a fejlődő orszá gok viszonylatában — egyre nagyobb súllyal jelent kezik a különböző jellegű, típusú származású, áruk és szolgáltatások rendszere i r á n t i igény. Magyarország az élelemtermelés terén a különböző növénytermesztési és állattenyésztési termelési rend szerek kiterjedt exportja mellett, jó n é h á n y infrasturkturális területen is (egészségügy, o k t a t á s ) bo nyolít le rendszerexportot. Az elmúlt évben a B U D A V O X r t . „ R u r á l tele fonhálózatok műszaki és piaci lehetőségei" címmel egy t a n u l m á n y t készített, melyben annak lehetőségét tekintette á t , hogy az iparág a fejlődő országok rurál távbeszélő hálózata fejlesztésében m i k é n t vehetne részt. A t a n u l m á n y alapgondolata lényegében egy infra strukturális rendszerexport megvalósítása; amelynek valóraváltása érdekében megalapozott és megfontolt intézkedésre lenne szükség. Az intézkedéseket meg előzően azonban m é g jó n é h á n y a k a d á l y elhárítására van szükség. Az a k a d á l y o k k ö z ö t t kiemelkedő helyen állnak azok a főleg ismeretek hiányából adódó, szemlélet beli ellenvetések, amelyek képesek egy ilyen nagy jelentőségű kezdeményezést is elfojtani. Ennek megelőzésére t ű z t e a távközlési klub tavaszi összejövetelei témájául a távközlési rendszerek lét rehozása és exportja főbb kérdéseinek m e g v i t a t á s á t . Az első tavaszi összejövetelre szólító meghívó vitaindító gondolatai — „Képes-e rendszerexportra i p a r á g u n k ? " címet viselte és a vitához v a l ó b a n csak indító impulzust adott. A h á r o m alkalom — amikor a klubtagok összejöt tek — b i z o n y í t o t t a a t é m a iránti fokozott érdeklő dést; a hozzászólások pedig — amelyek a nehézsége ket nyíltan feltáró, szenvedélyes hangvételűek voltak — s t é m a időszerűségét mutatta. Annak érdekében, hogy a t é m á b a n érdemi dönté sek, intézkedések is történjenek — szükségesnek t a r t j u k a v i t á t t o v á b b folytatni, de mindenekelőtt sze retnénk azokat az ismereteket közreadni, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az előbb e m l í t e t t aka dályok leküzdhetők legyenek. Az a l á b b i a k b a n k ö z r e a d o t t ismeretanyag zömmel dr. Kozma Ferenc „Mire képes a magyar népgaz d a s á g " című k ö n y v e alapján k e r ü l t összeállításra.
„Árnyékrendszer", ugyancsak itthoni rendszer, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a t e r m e l ő r e n d szer korszerű, jól m ű k ö d ő exportrendszereket hoz hasson létre. A z exportálandó rendszernek i t t h o n is fejlettnek és m ű k ö d ő n e k kell lennie, m á s k é p p e n a termelő rendszer nélkülözi a kísérleti terepet és a referencia bázist. Az exportra kerülő rendszer és az á r n y é k r e n d s z e r együttesen a „működő rendszer." A m ű k ö d ő rendszer, mint minden rendszer, a l rendszerekből és elemekből áll: árukból, s z o l g á l t a t á sokból. Azonban az alrendszerek és az elemek k ö z ö t t i funkcionális kapcsolatok összességét ö n m a g á b a n is használati értéknek lehet tekinteni; a rendszerhez kapcsolódott anyagi és szellemi t e m é k e k összes sége pedig az elemek egyenkénti használati é r t é k é hez k é p e s t magasabb rendű használati é r t é k e t k é p e z . A rendszer t e h á t nem pusztán á r u - és s z o l g á l t a t á s halmaz, mivel minden egyes áru és szolgáltatás helye, valamint funkciója eleve megtervezett, hanem magasabbrendű használati érték.
A lufiködő rendszerek fajtái A m ű k ö d ő rendszerek mindenekelőtt használati érték funkciójuk szerint különböztethetők meg: eszerint vannak technológiai (^termelési) és infra strukturális rendszerek. A technológiai (termelési)
A technológiai rendszerek exportjának jő funkciója valamely termelési kultúra fokozatos á t ü l t e t é s e m á s országba. A szállító vagy exportáló ezt vállalja, v a gyis t ö b b e t , mint komplett gyárberendezés, esetleg kulcsrakész üzem szállítása. Ez annyit jelent, hogy a) b)
c) d)
A rendszerexport alapelemei „Exportra kerülő rendszer" olyan t e r m é k (hardware) és szolgáltatás (software) rendszer, amely a partner nél is m ű k ö d ő k é p e s . „Termelő rendszer", az az itthoni rendszer, amely képes az exportra kerülő rendszert létrehozni, k i szállítani és a partnernél kifogástalanul m ű k ö d t e t n i .
rendszerek
e)
/)
le kell szállítani a kulcsra kész üzemeket, esetleg üzemek összefüggő hálózatát, bele é r t v e a kisegítő és melléküzemeket is; meg kell tervezni az ipari (mezőgazdasági) hálózat területi elhelyezését, kiépíteni a szállítási, energiaellátási, vízellátási, egész ségügyi, oktatási, távközlési infrastruktúrát; p á r h u z a m o s a n , vagy későbbi i d ő p o n t b a n létre hozható az adott technológia termelő eszközeit g y á r t ó iparág is; k i kell képezni az üzemeltető s z a k e m b e r g á r d á t , beleértve a b e t a n í t o t t g é p m u n k á s o k a t , szak m u n k á s o k a t , m ű v e z e t ő k e t , technikusokat és mérnököket, de esetleg az üzemszervezőket, számviteli és egyéb adminisztratív á l l o m á n y t is; folyamatosan el kell látni a m ű k ö d ő ü z e m e k e t alkatrészekkel, licencekkel, berendezésekkel és biztosítani kell a termelési tapasztalatok folyamatos á r a m l á s á t ; segítséget kell nyújtani az értékesítési h á l ó z a t megszervezéséhez;
269
H Í R A D Á S T E C H N I K A X X X . É V F . 9. SZ.
g)
a későbbiek folyamán, fokozatosan meg kell teremteni az önálló s z a k o k t a t á s t , valamint a fejlesztő-kutató bázist.
A felsorolt feladatok a rendszer egészének exportjára vonatkoznak. A kapcsolat kezdete legtöbbször egy k é t kulcsrakész üzem exportja, az export fővállal kozónak azonban fel kell készülnie a rendszer egészé nek exportjára is. A „ d o n o r " ország szakembergárdájának egyik leg fontosabb feladata kipuhatolni és eltalálni azt a maximális technológiai szintet, amely m é g képes meghonosodni az adott fejlettségű termelőerőkkel rendelkező közegben, és kezdetben ezt — csakis ezt — szabad tiszta lelkiismerettel rendszerként ajánlani, mivel ezt lehet majd termelési k u l t ú r a k é n t meg gyökereztetni. Az infrastruktúra
rendszerek
Az infrastruktúra rendszerek e x p o r t j á n a k fő funk ciója lényegében megegyezik a termelési rendszereké v e l : i t t természetesen szolgáltatási hálózat kiépítésé ről van szó, amelynek segítségével harmadik szektor beli kultúrát tudunk a p a r t n e r o r s z á g b a n meghono sítani. E k u l t ú r á k zöme tömegigényeket kielégítő infor mációs, egészségügyi, oktatási, tömegközlekedési, közvilágítási stb. hálózat. Működése t e h á t rendszerint nem hoz létre kézzelfogható anyagi javakat, hanem megteremti azt a t á r s a d a l m i közeget, amely az anyagi javak temeléséhez elengedhetetlen. A szolgáltatási hálózatok jellegzetessége még, hogy igen sok létesítményből tevődnek össze, ennélfogva jóval nagyobb a költségeik építési h á n y a d a , mint az ipari vagy mezőgazdasági k u l t ú r á k n a k . A szolgáltató hálózatok fajlagos munkaerőigénye is nagy, a képzésnek és a szervezési tapasztalatok á t a d á s á n a k nagyobb a szerepe, mint a termelési rendszerek e x p o r t j á n a k esetében. Az exportálónak e rendszerek kivitelével kapcso latban a következők vállalására kell felkészülnie: a)
Az infrastruktúra rendszerek átültetése az első látásra bonyolultabb feladat, m i n t á t e c h n o l ó g i á k é ; nagyobb szervezési, rendszeralkotási tehetséget k ö vete], nemcsak az objektumok nagyobb számából és területi szétszórtságából következően, hanem a z é r t is, mert — a rendszerek maguk mindig jóval egyedibbek, az adott hely földrajzi és társadalmi é r t e l e m b e n vett testére szabottabbak, mint a technológiák (kivéve a mezőgazdasági technológiákat, me lyek ugyanígy egyediek); — a hazulról k ü l d ö t t szakembereknek a „ b e üzemelés"-ben való részvétele a lakosság széles rétegével való közvetlen kapcsolatot igényli, aminek számtalan nyelvi és egyéb sajátossága van; — fokozottan hosszú t á v ú ellátási kapcsolatok létesítését feltételezi a „ d o n o r " és a „ r e c e p t o r " ország között. A távközlési rendszerek fajtái A távközlés, mint ismeretes, a hírközlés azon á g a , amely k é t i r á n y ú információcserét villamos eszközök kel valósít meg. A távközlés nem műszaki oldalát tekintve, á l t a l á nosságban egyfajta szolgáltatás — a k é t i r á n y ú infor mációcsere lehetőségének biztosítása —, így kézzel fogható t e r m é k e t nem állít elő és nem is forgalmaz. Ezen belül a távközlés különösképpen személyes szol gáltatás: mindenkinek igénye és jártassága szerinti saját készüléke van, amelyen á t kapcsolatba k e r ü l a távközléssel. A távközlés ezért az infrastruktúra fogalma alá tartozik. A távközlés nem műszaki oldalán létezik egy speci ális, egy kevéssé közismert terület, amely személy telen szolgáltatást n y ú j t és mindenkor m i n t vala milyen adott technológiai folyamat vagy rendszer szerves t a r t o z é k a . A távközlés ez u t ó b b i , speciális területét nevezzük technológiai távközlésnek, illetve szűkített értelemben m a g á t a h á l ó z a t o t zártcélú távközlő hálózatnak.
a k í v á n t szolgáltatást biztosító objektumok kulcsrakész szállítása (távbeszélő központok, kábelhálózat, egészségügyi intézmény, szál A technológiai távközlő rendszerek loda stb.) b) meg kell tervezni a szolgáltató hálózat területi A m ű k ö d ő rendszerek közül a termelési k u l t ú r á h o z elhelyezését, kiépíteni az objektumokat ellátó t a r t o z ó szállító rendszerek ( v a s ú t i szállítás, csővezek ö z m ű v e k e t (vízellátás, villamosenergia stb.) ' téki szállítás stb.) nem nélkülözhetik a technológiai c) a gépi berendezések k a r b a n t a r t á s á t szolgáló t á v k ö z l é s t ; a távközlés a szállító rendszerek struk üzemek létesítésére, amelyekből esetleg foturális részét képezi. . kozatosan létrehozható a berendezéseket gyár H a z á n k b a n a technológiai távközlő rendszerek t ó ipar is; „árnyékrendszere" a MÁV-nál, az MVMT-nél, az d) az üzemeltető szakembergárda kiképzésére O K G T - n á l megtalálhatók. Sőt mind az erősáramú (elektromos és mechanikus műszerészek, gép t á v v e z e t é k e k , mind a kőolaj- és gázszállító vzetékek kocsivezetők stb.) technológiai távközlésénél az „ e x p o r t r a kerülő rend e) folyamatos anyag, i l l . t a r t a l é k alkatrészellátás szer" részben m á r rendelkezésre áll, részben fejlesz ra; tése folyik. f) a hálózat egészének működtetéséhez szüksé A technológiai távközlés jövőbeni szerepére vonat ges tapasztalat (szakigazgatás, tervezés, ha kozóan a k o m m u n á c i ó k u t a t á s az a l á b b i m e g á l l a p í t á tósági tevékenység stb.) á t a d á s á r a ; sokat t e s z i : , g) önálló fejlesztő és k u t a t ó bázis megteremtésére — A termelés f o l y a m a t á b a n az anyag (energia) és hazai szakoktatási intézmények létesítésére, — á t v i t e l t mind gyakrabban helyettesíti az k u t a t ó - és oktatószemélyzet ideiglenes k i információátvitel, emiatt a távközlési vonalak a küldésére.
270
TÁVKÖZLŐRENDSZEREK KÜLFÖLDI ÉRTÉKESÍTÉSE
technológiai folyamat létfontosságú alkatele meivé válnak. — A t á r s a d a l m i termelőtevékenység egyre széle sebb köre kapcsolódik az információk gyűjtésé hez, tárolásához, á t a d á s á h o z , feldolgozásához, valamint a tervezéshez, ami megint nem m á s , mint a jövőre v o n a t k o z ó információk kidolgo zása. — A z előbbiekbők következően a termelőfo lyamatban létrehozott új használati érték mind nagyobb h á n y a d a kapcsolatos a távközlési folyamatokkal. A rendszer export magára a szállítórendszerre p l . komplett kőolajvezeték rendszerre vonatkozhat. A technológiai távközlő rendszer szállítása a rendszer exporton belül mint „alrendszer export" vehető f i gyelembe. Az „alrendszer export" kapcsolódhat a k á r hazai, a k á r külföldi fővállalkozáshoz. Az infrastrukturális
távközlőrendszerek
Az infrastrukturális k u l t ú r a terén a távközlésnek meghatározó szerepe van az államigazgatásban, a termeléselosztás- fogyasztás zavartalan folyamatának biztosításában, ezért a világ legtöbb országában ezt a fajta távközlési szolgáltatást állami feladatként látják el, leginkább a postaigazgatások szervezetében. H a z á n k postai távközlő hálózata mint „ á r n y é k rendszer" igen változatos k é p e t mutat, a legkorsze r ű b b t ő l ( ű r t á v k ö z l é s , nagy csatornaszámú koaxiális átviteli rendszerek, crossbar távbeszélő központok stb.), az igen elmaradottakig (légvezetékes átviteli utak, elöregedett nagyvárosi kábelhálózat és közpon tok stb.) minden megtalálható. E l m a r a d á s u k felszá molásának azonban nem műszaki, hanem gazdasági a k a d á l y a i vannak. Árnyékrendszerünkben azonban megtalálhatók azok a korszerű elemek, alrendszerek( átvitel technikai, központhálózati, kábelhálózati, mikrohullám háló zati stb.), melyek lehetővé teszik az export kísérleti terepét, ül. referencia bázisát. H a az „ e x p o r t r a kerülő rendszer"-t, mint egy or szág távközlő rendszerének alrendszerét ( p l . á t v i teltechnikai gerinc i r á n y , nagyvárosi al-, fő- és tran zit k ö z p o n t hálózat stb.) t e k i n t j ü k — egyrészt rendel kezésre áll; másrészt ( p l . rurál hálózat stb.) fejlesz tés alatt áll. Lényegében az exportra kerülő rendszer és az ár nyékrendszer együttese, mint működő rendszer a rendszer exporthoz nagyrészt rendelkezésre áll. A termelőrendszer A m i n t az előzőkben bemutattuk a rendszer ex porthoz nélkülözhetetlen „ m ű k ö d ő rendszer"-ek; mind a technológiai távközlő rendszerek, mind az infrastrukturális távközlő rendszerek területén t ö b b é kevésbé komplettnek t e k i n t h e t ő k . Hiányzik azonban az a „termelő rendszer", amely képes az exportra kerülő rendszert létrehozni, k i szállítani és a partnernél kifogástalanul m ű k ö d t e t n i . A termelőrendszer elemei a vállalatok, illetve egyéb intézmények ( o k t a t á s i , k u t a t á s i stb.), tevékenységek és kapcsolatok.
A termelőrendszer létrehozásának feltételei: — a megtermelt rendszer elemek minden minőségi és technikai igényt elégítsenek k i , és ár tekinte tében is versenyképesek legyenek a k ü l p i a c o n ; — a hazai termelők számára a rendszer r á j u k j u t ó elemének megtermeléséhez szükséges termelési tényezők bármikor előteremthetők legyenek, nem lehetnek sorolási és sorbanállási gondok, a beszállító vállalatok nem adhatnak p r i o r i t á s t m á s rendeléseknek sem rentabilitási, sem pedig egyéb okokból. Amennyiben a k é t feltétel biztosított, ú g y a m ű ködőképes, e x p o r t á l h a t ó rendszer „ ö s s z e h o z á s a " az export fővállalkozási tevékenység feladatkörébe t a r t o zik. Exportfővállalkozási
tevékenység
Jogszabály szerint „export fővállalkozásnak az olyan tevékenység tekintendő, ahol egy vállalkozó (a fővállalkozó) — alvállalkozók t e v é k e n y s é g é t és saját szolgáltatásait koordinálva teljesíti a külföldi megrendelő részére a szerződésben k i k ö t ö t t ered ményt." Az export fővállalkozás lehetséges tárgya: — a komplett berendezés, — a komplex rendszer. A „komplett berendezés" exportja alatt elsősorban m e g h a t á r o z o t t technológiai folyamat elvégzésére és teljesítmény elérésére alkalmas gépek — b e r e n d e z é sek — tartozékok működőképes egységét (hardware) és szellemi szolgáltatásokat (software) kell érteni. A „komplex rendszer" exportja alatt — amint azt m á r k o r á b b a n részletesen t á r g y a l t u k — a „ k o m p l e t t berendezés" exportjának térben és időben k i t e r jedtebb, magasabb rendű v á l t o z a t a é r t e n d ő . A jogszabály az export fővállalkozási t e v é k e n y s é g előmozdítása érdekében: — kezdeményezésre szólítja fel a külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatokat a lehe tőségek megteremtése terén, — e g y ü t t m ű k ö d é s i formaként a „társasági szerző dés"-i ajánlja, — a szellemi értékek exportját (szakember k ü l d é s , tervezési tevékenység, szakember képzés), va lamint a szerelési és építési tevékenység export j á t áruexporthoz, i l l . komplett berendezés ex porthoz kapcsolja, — előírja, hogy az alvállalkozói tejesítések deviza ellenértékét — az anyagi és erkölcsi elismerés céljából — n y i l v á n t a r t á s b a kell venni és az exportteljesítésként figyelembe v e h e t ő : • ha a vállalat gazdálkodásának általános értéke léséhez az exporttevékenység is hozzátartozik, •konvertálható export árualapok dinamikus növeléséhez n y ú j t h a t ó pénzügyi kedvezmények nél, • a kötelező tartalékalap mértékének k i s z á m í t á sánál, • a k o n v e r t á l h a t ó export á r u alapok b ő v í t é s é t elősegítő hitelkonstrukciónál, — lehetőséget ad arra, hogy az M N B középlejára t ú célhitelt folyósítson,
271
HÍRADÁSTECHNIKA X X X . É V F . 9. SZ.
— „fővállalkozói garanciális kockázati alap" lé tesíthető, ' — elkülönített u t a z t a t á s i devizakeretet biztosít.
Külkereskedelmi társasági szerződés
Külkereskedelmi vállalat, valamint" belföldi válla latok közös gazdasági érdekeik előmozdítására abban A fentieken t ú l az export fővállalkozáshoz telje- „ állapodnak meg, hogy egyrészt a külkereskedelmi s í t e t t szállítás u t á n a termelési adó is v i s s z a t a r t h a t ó . tevékenység, másrészt ezzel összefüggő termelés te A szerződési hálózatot, amelynek bonyolult térbeli rületén e g y ü t t m ű k ö d n e k ; az elért nyereségből k ö és időbeli menetrendje van, a fővállalkozó állítja zösen részesednek, a veszteségeket közösen viselik; össze, köti meg, hajtja, illetve hajtatja végre; gondos megállapodásuk arra is kiterjedhet, hogy az ehhez kodik az anyagi rendszer elemek megtermeltetéséről, szükséges anyagi eszközöket közös rendelkezésre ' a szolgáltatásokról, az építkezésekről, végigviszi a bocsátják. • A külkereskedelmi vállalat a külkereskedelmi szer rendszer kiépítését az első objektum alapkőletételétől ződést ugyancsak a saját nevében köti, de az ügylet a m ű k ö d ő hálózatig és a kiépült kooperációkig. k o c k á z a t a i t t m á r megoszlik; az ügylet sikere e Az export fővállalkozó számára ideális állapot formában m á r a külkereskedelmi v á l l a l a t n a k is megteremtéséhek k é t feltétele v a n : alapvető érdeke. — a termelőapparátus magas — és egyenletesen A külkereskedelmi társasági szerződésnek k é t magas — műszaki-gazdasági k u l t ú r á j a , alapvető típusa v a n : — a rendelésállományt némileg meghaladó kapa — áméta típusú szerződés, amikor a felek érdekelt citások léte a beszállítóknál. sége csak az értékesítésre terjed k i , \ — pool típusú szerződés, amikor az e g y ü t t m ű k ö d é s Tekintettel arra, hogy Magyarországon jelenleg a az értékesítésen túlmenően, a termelés területére fenti feltételek egyike sem áll m a r a d é k t a l a n u l rendel is kiterjed. kezésre — a termelő rendszer elemeit képező vállalatok és intézmények k ö z ö t t —, olyan a m ű k ö d ő rendszerek létrehozására orientált koordinációs tevékenység A termelő rendszerben lejátszódó folyamatok nek kell kialakulni, amelynek eredménye az össze A termelő rendszerben lejátszódó folyamatokat hangolt fejlesztési, k u t a t á s i és beruházási t e v é k e n y alapvetően meghatározza az, hogy á r u e x p o r t , kom ség, termelés és engieneering tevékenység, s amelynek plett berendezések exportja, vagy rendszerexport tör n y o m á n eredményfelelősséggel lehet vállalni a komp ténik. l e t t berendezések, illetőleg a komplex rendszerek ex Tekintettel arra, hogy stratégiai célként a rendszerportját. exportot h a t á r o z t u k meg, az ehhez t a r t o z ó termelő rendszerben lejátszódó folyamatokat vizsgáljuk. A Kockázati, érdekeltségi rendszer rendszerexport folyamatában benne foglaltaknak mindazok a mozzanatok is, amelyek az á r u , illetve a Az export fővállalkozási tevékenység résztvevőinek komplett berendezések exportjához tartoznak, neve k o c k á z a t a és érdekeltsége, a szerződés kapcsolatrend zetesen á r u , illetve komplett objektum szállítása, szerében j u t kifejezésre. szerelése, üzembe helyezése, kiképzés, szervizszolgálat H a z á n k b a n a külkereskedelem állami monopóli stb. A rendszer export folyamatában a l a p v e t ő e n el u m , ami azt jelenti, hogy nemzetközi szerződéseket térő a korábbiakhoz képest, hogy h o s s z a n t a r t ó és csakis a külkereskedelmi tevékenység folytatására sokoldalú kapcsolat alakul k i a „ d o n o r " és a „ r e feljogosított vállalatok, intézmények k ö t h e t n e k . ceptor" k ö z ö t t , ami megköveteli a folyamat szervezeti A belföldi szerződéses kapcsolati rendszernek k é t és koncepcionális integráltságát, valamint egységes alapvető típusa létezik, mégpedig a „ B i z o m á n y i külkereskedelempolitika szerinti kezelését. szerződés" és a „Külkereskedelmi társasági szerző A rendszer export folyamatának a k ö v e t k e z ő főbb dés". szakaszai különböztethetők meg: 1. Piacfeltáró és előkészítő t u d o m á n y o s - m ű s z a k i Bizományi szerződés együttműködési szakasz. A belföldi megbízó a külkereskedelmi vállalatot meg 2. Első objektumok átültetése. bízza azzal, hogy díjazás ellenében, saját nevében, a 3. Kooperációs, t u d o m á n y o s , m ű s z a k i e g y ü t t megbízásban foglalt feltételekkel, a megbízó j a v á r a működési szakasz. külkereskedelmi szerződést kössön; a bizományos 4. T o v á b b i objéktumok átültetése. pedig arra vállal kötelezettséget, hogy a megbízás 5. A kooperációs, t u d o m á n y o s , m ű s z a k i e g y ü t t alapján a külkereskedelmi szakvállalattól e l v á r h a t ó működési szakasz magasabb foka. gondossággal eljár a külkereskedelmi szerződés meg 6. A hálózat teljes kiépítése, folyamatos munka kötése érdekében. megosztás létesítése a „ d o n o r " és „ r e c e p t o r " A magyar külkereskedelem tradicionálisan „ á r H " között. szemléletű, amely a szerződésben, mint kényszerkap A rendszer export olyan önierjesztő és öngerjesztő csolatban nyilvánul meg. A megbízó viseli ugyanis az ügylet teljes k o c k á z a t á t , reá hat k i a szerződés e g y ü t t m ű k ö d é s i művelet, amelynek különböző sza kaszaiban más-más, ismert és gyakorolt e g y ü t t m ű tartalma. A bizományos érdeke a külkereskedelmi szerződés ködési forma dominál, a többiek egyidejű jelentléte megkötéséhez fűződik, t o v á b b i a k b a n azonban a szerző mellett. désben foglaltak teljesítése, avagy nem teljesítése A d o m i n á n s forma az egyes szakaszokban: őt m á r közvetlenül nem é r i n t i ; a k o c k á z a t viselésében Az első szakaszban például a s z a k é r t ő k jelenléte, nem vesz részt. felmérő m u n k á j a rendkívül célratörő: nem egyszerű
272
TÁVKÖZLÖRENDSZEREK KÜLFÖLDI ÉRTÉKESÍTÉSE
t a n u l m á n y o k a t készítenek a partner megrendelésére, hanem felmérik a helyi a d o t t s á g o k a t és elkészítik az exportálandó rendszer t e r v t a n u l m á n y á t . A második szakaszban nem egyszerűen a megrendelt objektum gyártása és leszállítása folyik, hanem olyan objektumé, amely egy, a jövőben fokozatosan kiépí tendő hálózat egyik szerves elemét alkotja. A hazai szakértők külföldi m u n k á r a való előkészítése nem általában kezdődik meg e szakaszban, hanem az eljövendő rendszer jövendő működési terepének is meretében, arra orientálva. A külföldiek magyarországi képzésében ugyancsak messzemenő prioritást kapnak azok, akik az eljö vendő rendszer intellektuális m a g j á t fogják képezni a „ r e c e p t o r " országban. A második szakasz kulcsfi gurája t e h á t a kezdő objektum — mint a rendszer mag ja és jövőbeli terjedésének „ e p i c e n t r u m a " — de egyidejűleg meg kell kezdeni a tovaterjedés alapvető feltételeinek megvalósítását is. A harmadik szakasz a létesített hídfő-állás megerősí tése. T o v á b b i nagyobb létesítmények kiszállítása i t t még nem t ö r t é n i k , legfeljebb ennek tervei készülnek. Teljes erővel folyik ellenben a meglevő létesítmény zavartalan funkció képessége feltételeinek biztosítá sa: a folyamatos anyag és alkatrész pótlás kiépítése, az objektum „beüzemelése", a helyi szakemberek gyakorlati képzése, valamint a „ r e c e p t o r " t o v á b b i fejlesztési terveinek elkészítésében való segítségnyúj tás. A negyedik szakaszban t o v á b b i objektumok na gyobb a r á n y ú szállítására és felszerelésére kerül sor. Az objektum szállító periódusokban (2., 4., 6. sza kasz) az e g y ü t t m ű k ö d é s fő tartalma az anyagi export, míg a szellemi export i n k á b b kísérő jelenség. A tudományos-műszaki kooperációs periódusokban ( 1 . , 3., 5. szakasz) a szellemi és anyagi export részaránya megfordul — egymást váltják, egymás számára törik az utat. Az e g y ü t t m ű k ö d é s formáját tekintve az objektum szállító periódusok hasonlóak a m á r ismert és gyako rolt komplett berendezések exportjához, de annál előretekintendóbbek és komplexebbek. A termeló'rendszer
szerkezeti
kialakítása
A' termelőrendszer szerkezeti k i a l a k í t á s á b a n egy részt a rendszerben lejátszódó folyamatokra, másrészt a jogszabályok adta lehetőségekre kell t á m a s z k o d n i . Tekintettel arra, hogy az idevonatkozó jogszabá lyok tevékenységre orientáltak — egyértelmű, hogy a szerkezeti kialakításnál is a folyamatok, t e v é k e n y ségek^rendszere a döntő. Az alapkérdés annak eldöntése, hogy á z export fővállalkozási folyamat centruma hol legyen, vagyis melyik vállalat legyen az a vállalkozó (fővállalkozó) — amelynek feladata az alvállalkozók és a saját szolgáltatás olyan felelősségű koordinációja, hogy a külföldi megrendelő részére — elfogadható k o c k á z a t tal — azt az e r e d m é n y t produkálja, amit a megren delő a szerződésben k i k ö t ö t t . A természetes centrum kialakítására a k ö v e t k e z ő típusesetek lehetségesek: á)
Külkereskedelmi vállalatnál aa, áruforgalomra specializált
b)
c)
d)
ab, berendezés export-importra specializált ac, rendszerexportra orientált Tervező vagy beruházó vállalatnál ba, önálló vállalat, fő feladata az export fővállalkozás bb, önálló vállalat, mellékfeladat az export fővállalkozás be, közös vállalat, fő feladata az export fővállalkozás Termelő, III. szolgáltató vállalatnál ca, önállóan cb, t ö b b termelő vállalattal konzorciumban cc, rendszerexport elemeinek t e r m e l é s e se hol sem fő profil, k a p a c i t á s alapozott, rendszeralkotói k u l t ú r a h i á n y z i k Költségvetési keretben gazdálkodó i n t é z m é n y nél
Vizsgáljuk meg a felsorolt típus esetek tulaj donságait: ad a) A fővállalkozó azonos valamelyik meglevő külkeres kedelmi vállalattal (feltehetően azzal, amelynek pro filja a rendszer jellegzetes elemeihez a legközelebb áll). E megoldás előnye a szorosabb értelembe v e t t á r u - és piacismeret, kiépített üzleti, kapcsolati h á l ó z a t , vala mint az üzletkötési és bonyolítási r u t i n m e g l é t e . T o v á b b i előnye, hogy nem kell sok költséggel és vesződséggel járó új vállalatot alapítani, azt beillesz teni a népgazdaság kialakult rendjébe. Az aa típus h á t r á n y a , hogy az adott v á l l a l a t o t a hagyományos értelemben vett á r u e x p o r t r a o r i e n t á l t szakismeret, kereskedelmi r u t i n , ösztönzési rendszer — még a meglevő üzleti kapcsolat is — elsősorban nem a rendszer export felé húzzák, hanem az á r u export irányába. Az ab típus h á t r á n y a , hogy jelenlegi szervezeti fel építésük, szakgárdájuk és a szabályozási rendszerben elfoglalt helyük maximum a létesítmény e l a d á s á r a és nem t a r t ó s rendszer-szállítási kapcsolatokra teszi képessé őket. Ahhoz, hogy rendszer exportáló fővállalkozókká á t lehessen őket alakítani, egész lényegüket meg kell változtatni. Az ac típus a rendszerexportra tudatosan l é t r e h o zott vagy meglevőből á t a l a k í t o t t külkereskedelmi vállalat. A rendszerexportra szakosodott külkereskedelmi vállalatnak azonban a konkrét szakértelem nem lesz erős oldala. Az egyes rendszerek software-jét é p p ú g y a különböző beszállítóktól kell megrendelnie, meg vennie, mint az anyagi elemeket, s fel kell készülnie arra, hogy az egyes üzletekkel kapcsolatban beszállí tóinak szakembereit t ö b b e t kell külföldre k ü l d e n i e , mint saját gárdáját. Amihez egy ilyen rendszer exportra szakosított vállalat lényegesen jobban é r t het mint bármelyik belföldi m u n k á r a orientált cég, az a piac figyelése és megszerzése, a külföldi partnerekkel való kereskedelmi és jogi jellegű kérdések t i s z t á z á s a , a szállítmányozás lebonyolítása stb., t e h á t lényegében ügynöki jellegű feladat elvégzése. Nem fog viszont jól érteni a vállalat sem a műszaki k é r d é s e k h e z , sem a m u n k á l a t o k belföldi és külföldi megszervezé séhez, sem a kooperációk és a t u d o m á n y o s - m ű s z a k i e g y ü t t m ű k ö d é s folytatásához, amit összefoglalóan engineering tevékenységnek szokás nevezni. v
273
H Í R A D Á S T E C H N I K A X X X . É V F . 9. SZ.
Nehezen t u d t e h á t érdemi egykézként féllépni mind típuseseteknél e kérdést a fővállalkozói szervezet ho belföldön, mind külföldön, ha megmarad azon kere vatartozásával e g y ü t t vizsgáltuk. tek k ö z ö t t , amelyek egy, a mai értelemben vett kül A hitelképességről ez ideig nem esett szó, m á r p e d i g kereskedelmi vállalat tevékenységi körét behatárol- , tőke nélkül export fővállalkozás nem „lehetséges. j á k , ha csak ez a keret t é r b e n és időben k i nem lesz A szükséges t ő k e előteremtésére a gazdálkodó szer bővítve a rendszer-export k í v á n a l m a i n a k megfelelő vek forgóeszközállományának igénybevétele mellett, en. a Magyar Nemzeti B a n k t ó l „középlejáratú célhitel" vehető igénybe: ad b) Az olyan, bonyolultabb komplett berendezések vagy exportrendszerek esetében, ahol nagyvoluhienű és jelentős, speciális műszaki ismeretet igénylő belés külföldi tevékenységet kell kifejteni ( p l . timföld gyár, festékgyár, az élelmezési és vízügyi rendszerek, kőolaj szállító vezeték rendszer stb. esetében) — egy adott rendszerfajta fővállalkozásával megbízott komplex irodát (vállalatot) célszerű létesíteni, amely nek fejlesztési és termelési tevékenységének célirá nyos koordinálása, valamint az export-fővállalko zás ellátása. A ba típuscsoportba tartozik a G É P E X P O R T , az É M E X P O R T és a C H E M I M A S ; míg a bb, típushoz az A L U T E R V - F K I sorolható.A p é l d a k é n t felsorolt vállalatok esetenként m á s m á s , vagy állandóan azonos külkereskedelmi válla lattal e g y ü t t m ű k ö d v e jelennek meg a külföldi pia cokon. Az e g y ü t t m ű k ö d é s r e ajánlott forma a „ k ü l kereskedelmi társasági szerződés." ad c) A rendszerexport fővállalkozás feladatát a k ü l kereskedelmijoggal rendelkező nagyvállalat is elláthat j a , amely a rendszer anyagi és szolgáltatási elemeinek z ö m é t megtermeli, és képes m a g á t a rendszert á t is plántálni m á s országba. A ca típusra példa az Egyesült Izzq. A cb típusnál egy nagyvállalat, csak m á s nagy vállalatokkal szövetkezve képes a komplex rendszer szállítására. Lényeges eleme e t í p u s n a k , hogy egy rendszer-gazda létezzen. E típusra példa az egészség ügyi rendszert szállító Medicor Művek. A cc típus esetében t ö b b alrendszert szállítani k é pes termelő vállalat létezik, de egyiknek sem profil j a a komplex-rendszer szállítása. , ad d) Amennyiben a rendszeralkotó erő, az előzőekben fel sorolt szférákban nem hozható létre, elképzelhető például valamelyik kutatóintézetnél külön export fővállalkozói szervezet felállítása, ahogyan azt az Energiagazdálkodási I n t é z e t tette. A termelőrendszer szerkezeti c e n t r u m á t jelentő fővállalkozói szervezet működőképességének előfel tétele : — a műszaki termelési, tervezési h á t t é r , — a külkereskedelmi h á t t é r , — a hitelképesség. A műszaki termelési-tervezési h á t t é r a termelő rendszer létrehozásának alapvető előfeltétele. A termelési tényezőkről m á r szólottunk, míg a tervezés kérdéséről mint „engineering t e v é k e n y s é g " külön pontban foglalkozunk. A külkereskedelmi háttér jelenti azt az infrastruk t ú r á t , amelyben az export fővállalkozás funkcionál hat. A természetes centrum kialakításánál a t á r g y a l t
274
— az alvállalkozók által készregyártott és beszál lított termékek (részegységek), illetve a hely színen elvégzett építési-szerelési m u n k á k ellen értékének kifizetésére; — a fővállalkozó saját termelőtevékenységének keretében készregyártott termékek, elvégzett szellemi tevékenység finanszírozására; — a külföldi féllel szemben keletkezett követelések megelőlegezésére. A külföldi devizafinanszírozási tevékenység ellá t á s á b a célszerű a Magyar Külkereskedelmi Bankot bevonni. A komplett berendezések (létesítmények, rendsze rek) szállításával kapcsolatban, annak kivitelezési minőségével, komplettségével, g a r a n t á l t teljesítmé nyével, műszaki paramétereivel, elérendő működési önköltségével összefüggő garanciális k o c k á z a t o k b ó l származó veszteségek fedezetére — a j o g s z a b á l y b a n m e g h a t á r o z o t t módon — „fővállalkozói garanciális kockázati alap" létesíthető. Engineering
tevékenység
Az engineering tevékenység olyan m é r n ö k i munka, amely mind horizontálisan (technológiai tervezés, építész tervezés, épületgépész tervezés, geológaiai — geodéziai felmérés, stb.), mind pedig vertikálisan (ajánlati terv, kivitelezési terv készítése, tervezői művezetés, o k t a t á s stb.) átfogja az exportfővállalko zás területét. A működőrendszer, vagyis az exportra kerülő rend szer és az árnyékrendszer együttese, valamint ennek alrendszerei területein folyó k u t a t ó i — fejlesztői tevékenység — mindenkor legfőbb bázisa a termelő rendszer tervezési h á t t e r é n e k . Ezen t ú l m e n ő e n a m ű k ö d ő rendszer és a termelő rendszer k ö z ö t t elenged hetetlen a közvetlen e g y ü t t m ű k ö d é s , mégsem tarto zik a k u t a t ó i — fejlesztői tevékenység az engineering tevékenységi körbe. Tőkés országokban az engineering gyűjtő fogalma alatt elsősorban a technológiával összefüggő basicengineeringet, know-how és licenc á t a d á s t , valamit a kivitelezés és az üzembe helyezést megelőző mérések, p r ó b á k során n y ú j t o t t művezetést és s z a k t a n á c s a d á s t , esetleg még a technical managementben való, b i zonyos ideig t a r t ó részvételt értik. A hazai értelmezés szerint az engineering szolgál t a t á s m a g á b a n foglalja mindazon szellemi tevékeny séget, melynek révén a létesítendő m ű teljesen megvalósul. Ide tartoznak t e h á t a t a n u l m á n y o k , k u t a t á s o k , kísérletek, projekt report ( b e r u h á z á s i javas lat) készítése, részlettervezés, b e t a n í t á s , k ö z r e m ű k ö dés az üzembe helyező p r ó b á k során a garancia bizo n y í t á s á b a n , üzembe helyezés u t á n i segítségnyújtás stb. .
TÁVKÖZLŐRENDSZEREK KÜLFÖLDI ÉRTÉKESÍTÉSE
A rendszerexport természetszerűen az engineering tevékenységet is kibővíti és olyan ütemhez rendeli, ahogy a tudományos-műszaki kooperációs periódusok és az objektum szállító periódusok v á l t j á k egymást. Az engineering tevékenységet ellátó szervezet lehet önálló tervező vállalat, szerződéses viszonyban a fő vállalkozóval, de lehet a fővállalkozó vállalatának keretén belüli önálló tervező iroda is. M i n d az érdekeltség, mind a felelősség szempontjá ból egyértelműen jobb megoldásnak az t ű n i k , amikor a fővállalkozó szervezet saját tervező irodával rendel kezik. A legjobb megoldás, amikor a tervező vállalat maga egyben a fővállalkozó is ( A L U T E R V - F K I ) . A hazai jogszabályok ugyanis a tervezőt nem k ö t e lezik olyan garanciális és kártérítési vállalásokra, mint amilyeneket a fővállalkozó kénytelen a vevő felé vállalni. Jogvita esetén — szerződéses kapcsolatnál — általában nem a hiba, hanem a felelősség elhárítása a jellemző.
A tcrmelőrendszcr megteremtése a távközlő rendszerek exportjához A távközlő rendszerek fajtáiról adott á t t e k i n t é s b e n kijelentettük, hogy mind a technológiai távközlő rendszerek, mind az infrastrukturális távközlőrend szerek területén h a z á n k b a n az „ á r n y é k r e n d s z e r " megtalálható. Az „ e x p o r t r a kerülő rendszer" esetében m á r csak azt í r t u k , hogy ez „ r é s z b e n " illetve „ n a g y r é s z t " rendelkezésre áll, de nem t e k i n t h e t j ü k sem komplett nek, sem komplexnek. Az exportra kerülő rendszerek kialakulásánál döntő szerepet j á t s z o t t , hogy az export zömmel a Szovjet unió felé irányult. A megrendelői igények azonban szükségtelenné t e t t é k egyrészt a rendszeralkotást, másrészt az építési, szerelési, valamint a szellemi munka exportját. A megrendelő, elsősorban a szovjet posta, jól m e g h a t á r o z o t t jellemzőjű és megbízható működésű berendezéseket k é r t és kapott. Az export s t r u k t ú r á b a n ennek a feladatnak tökéle tesen megfelelt a bizományi szerződéssel bonyolított áru export. A kialakult „termelő rendszer" természetszerűen m a g á n viseli ennek a sajátosan egyoldalú exportnak valamennyi k ö v e t k e z m é n y é t .
3. Nincs az iparág területén olyan építő-kivitelező vállalat, amely egyrészt a távközlő létesítmények építményeit, másrészt a távközlő h á l ó z a t o k a t (elsősorban a kábelhálózatot) látrehozza, bele értve a különböző szerelési, mérési feladatokat. Termelő vállalataink jelenlegi felkészültsége kizárólag a meglevő épületekben, a leszállított berendezések helyre telepítését és üzembe helye zését teszi lehetővé. A korábbi évek exportpolitikájából adódó k ö v e t kezmények a jelenlegi céljaink elérésénél nem hagy h a t ó k figyelmen kívül, a termelő rendszer szerkezeti kialakításánál a felsorolt hiányosságok megszüntetése alapvető feladat. A termelő rendszer természetes c e n t r u m á n a k kiala kítására i p a r á g u n k területén az alábbi esetek j ö h e t n e k számításba: a) Külkereskedelmi vállalatnál Jelenleg a Budavox r t . mint bizományos bonyolítja termelővállalataink áruexportját. A Budavox r t . , rendelkezik egyrészt külkereskedelmi i n f r a s t r u k t ú r á val, másrészt fővállalkozói maggal; ezek t o v á b b f e j lesztésével — az export fővállalkozás természetes centruma, e vállalat keretében k i a l a k í t h a t ó . Rendkívül fontos annak megfontolása — k ü l k e r e s kedelmi vállalatról lévén szó — hogy az engineering tevékenységet külső intézmény vagy vállalaton belüli iroda lássa-e el. Az 1. á b r á n l á t h a t ó az a szerkezet, amelynél a Budavox r t . az export fővállalkozást és a k ü l k e r e s kedelmi tevékenységet bonyolítja, minden m á s t e v é kenység alvállalkozók szerződéses kapcsolatain ala pul. Ez a megoldás jelenti valamennyi lehetséges meg oldás közül a Budavox r t . számára a legnagyobb koc kázatot. A 2. á b r á n bemutatott v á l t o z a t szerint a Budavox r t . az exportfővállalkozáson és a külkereskedelmi tevékenységen kívül az engineering tevékenységet is ellátja. E n n é l a megoldásnál a Budavox r t . „ s z a k é r telme" megnő, így k o c k á z a t a is lényegesen kisebb, mint az előző v á t o z a t n á l . A k é t lehetséges v á l t o z a t közötti döntésnél figye lembe kell venni azt is, hogy távközlő rendszerek ter vezési tevékenységet önálló vállalatként egyedül a
Melyek ezek a k ö v e t k e z m é n y e k ? 1. Nincs az iparág területén ténylegesen m ű k ö d ő rendszeralkotó intézmény. A rendszeralkotást, vagyis a távközlési szolgáltatási igényeket k i elégítő átviteltechnikai, kapcsolástechnikai, k á belhálózati stb. rész megoldások optimális kombinációjának k i a l a k í t á s á t — külföldön az ottani postaszervek, i t t h o n a Magyar Posta végzi. 2. Nincs az iparág területén olyan tervező apparátus, amely a komplett berendezés, illetve a komplex rendszer exporthoz szükséges engineering t e v é kenységet ellátná. A z á r u e x p o r t h o z szükséges műszaki d o k u m e n t á c i ó k a t a megbízó iparválla latok szolgáltatják a külkereskedelmi vállalat nak. Gyakorlatilag az engineering iránti igény mind ez ideig fel sem m e r ü l t .
éllalkozás \
]f~
Engineering
Kábelgyár Terta
lEIZEmi
•
1. ábra
275
H Í R A D Á S T E C H N I K A X X X . É V F . 9. SZ.
} \
SS.
TV
Terfa
Kábelgyár
BHG
kábelgyár
BHG
\H673 JT2\
Terta
:r
I.H Sff3-JJ«l|
2. ábra
3. ábra
P O T I végez; m á s tervező vállalatoknál távközlő rendszereket tervező részlegek, osztályok léteznek (pl. MÁVTI, O L A J T E R V , E R Ő T E R V ) .
elméletileg alkalmassá tehető az engineering és az exportfővállalkozói tevékenység ellátására. Termelő rendszerünk jelenét meghatározza a sajá tosan egyoldalú export k ö v e t k e z m é n y e i , jövőjére pedig, meghatározó lesz az a folyamat vagy döntés, amely az exportfővállalkozás szervezeti helyét, cent r u m á t fogja kialakítani. Ugyanakkor szükséges még a rendszeralkotást is m a g á b a foglaló engineering t e v é kenységet ellátó a p p a r á t u s és az iparági építő-szerelő kivitelező bázis megteremtése.
b) Tervező vagy beruházó vállalatnál Az iparág területén jelenleg sem tervező, sem beru házó vállalat nem létezik. c) Termelő, illetve szolgáltató vállalatnál Mivel egyik termelő vállalat sem t e k i n t h e t ő „rendszergazdának", ezért bármelyik termelő válla lat m a g á r a vállalhatja az export fővállalkozási t e v é kenység ellátását. Veszélye e v á l t o z a t n a k , hogy a nem fővállalkozó, többi termelő vállalat kiszolgáltatottá és függővé válik. Amennyiben a termelő vállalatok egy tröszt keretén belül g a z d á l k o d n á n a k , ú g y ez a veszély elhárulna. Amennyiben az iparág területén egy építést szerelést végző önálló vállalat létesülne, akkor az a vállalat lenne a legalkalmasabb az export fővállal kozási tevékenység ellátására. E vállalat keretében lenne megoldható legelőnyösebben az engineering tevékenység ellátása is. Ez a változat a 3. á b r á n látható. A külkereskedelmi tevékenységet bármelyik v á l t o zat esetében is a B U D A V O X RT-nek kell ellátnia. d) Költségvetési keretben gazdálkodó intézménynél A T K I , mint kijelölt rendszertervező intézmény — az Energiagazdálkodási Intézethez hasonlóan —
Hivatkozott jogszabályok
1
9/1975./Kk, É . l . / 1 9 7 6 . / K k M - P M - M N B számú együttes utasítás az export-fővállalkozási tevékenység előmozdításáról. 311/1977./Pk. 17/PM-KkM-MNB s z á m ú együttes közlemény az export-fővállalkozási t e v é k e n y s é g elő mozdításáról, valamint az export fővállalkozás után v i s s z a t a r t h a t ó termelési adóról szóló jogszabályok egyes redelkezéseinek értelmezéséről. 54/1978./XII. 7./sz. M T rendelet a külkereskedel m i tevékenységet folytató vállalatok belföldi szerző déseiről szóló 32/1976./IX. 23./Korm. sz. rendelet módosításáról. Jutási István OLAJTERV
Lapunk példányonként megvásárolható: az V., Váci utca 10. az V., Bajcsy-Zsilinszky út 76. szám alatti hírlapboltokban 276