Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében, 2013

Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében, 2013.

Kutatási összefoglaló a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság [NMHH] részére

1. A kutatás háttere és módszertana

Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

A kutatás háttere, célcsoportja 

A kutatás háttere Az NMHH a BellResearch közreműködésével 2009 óta éves rendszerességgel vizsgálja a legalább 10 alkalmazottat foglalkoztató üzleti, intézményi és nonprofit gazdálkodó szervezetek körében a távközlési szolgáltatások használatát.





A kutatás során vizsgált területek, témakörök: 

fix [vezetékes] telefónia,



alközpontok, alközponti megoldások



mobiltelefónia,



internethozzáférés-szolgáltatások,



adatátviteli szolgáltatások,



informatikai háttér,



bundling.

A kutatás célcsoportja: Legalább 10 alkalmazottat foglalkoztató





társas vállalkozások [N=31,9 ezer db],



költségvetési intézmények és nonprofit szervezetek [N=8,0 ezer db].

Teljes alapsokaság: A 10+ alkalmazottat foglalkoztató, a kutatás tárgykörébe tartozó szervezetek száma 39 843, a kutatás során ezt tekintettük alapsokaságnak, illetve a mintavételi terv kialakítása és a feldolgozás során is e sokaság optimális reprezentációjára törekedtünk.


3

4

Módszertan 

A kutatás módszertana 

Régió szerint arányosan, létszám, gazdálkodási forma és LTO-terület szerint nem arányosan rétegzett, az egyes alszegmenseken belül egyszerű véletlen mintavétel történt.



Az interjúk a telefonos előszervezést követően személyes interjúk segítségével készültek el.



A célszemély a szervezetek informatikai és távközlési szakmai döntéshozója/döntéshozói volt/voltak.



Interjúk száma: 1562 db



Az adatfelvétel 2013. szeptember 9. és november 22. között zajlott. Alapsokaság [db]

Minta [db]

Max. hibahatár [±%]*

Total [10+]

39 843

1562

±2,4%

Business [10+]

31 864

1051

±3,0%

Government + nonprofit [10+]

7979

511

±4,2%

250+ fő

1345

302

±5,0%

50-249 fő

6994

510

±4,2%

10-49 fő

31 504

750

±3,5%

* 95%-os megbízhatósági szinten, feltételezve a legrosszabb, 50%-os eloszlást



A nem arányos rétegzésből és az adatfelvétel véletlenszerűségéből eredő torzításokat matematikaistatisztikai eljárással, ún. súlyozással korrigáltuk. A kapott eredmények így létszám, iparág, regionális elhelyezkedés, LTO- [inkumbens szolgáltatói] terület és gazdálkodási forma szerint reprezentatívnak tekinthetők a teljes alapsokaságra vonatkozóan.


2. Informatikai háttér


6

Pc-penetráció és -állomány Pc-penetráció Total

60

Business

60

Gov + NP

98

81

Total 97

81 84

62

Pc- és szerverszámítógép-állomány megoszlása

Business

99

50-249 fő

83

10-49 fő

54

0%

20% Asztali pc

92

78





8

23

10

78

17

5

250+ fő

74

20

6

99

50-249 fő

73

22

6

97

10-49 fő

40% Hordozható pc

60%

80%

100%

64 0%

20% Asztali pc

Szerverszámítógép

Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 843 [Business=31 864, Gov+NP=7979] [250+ fő=1345, 50-249 fő=6994, 10-49 fő=31 504]



21

67

Gov + NP

100 97 97

250+ fő

71

21 40%

Hordozható pc

60%

15 80%

100%

Szerverszámítógép

Bázis: összes asztali, hordozható és szerverszámítógép, Total= 1 680 761 [Business= 1 030 359, Gov+NP= 650 402 ] [250+ fő= 742 072, 50-249 fő= 468 683, 10-49 fő= 470 006 ]

Az asztali pc penetrációja minden szegmensben csaknem teljes körű. A laptopok, netbookok, tabletek együttes penetrációja mindenhol elmarad a desktopokétól. A hordozható eszközök és a szerverek penetrációja 2012-höz képest érdemben nem változott. A szervezetek használatában álló kb. 1,68 millió számítógép 71%-a asztali személyi számítógép, és mindössze 21%-uk hordozható pc, azaz kb. 350 ezer a laptopok, netbookok, tabletek együttes volumene. A szerverszámítógépek aránya 8% körüli [kb. 140 ezer db]. A hordozható számítógépek aránya az üzleti szférában magasabb [23%], mint az állami és nonprofit szervezetek körében [17%]. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

7

Pc-állomány | Internet-hozzáférés és LAN Pc-állomány megoszlása | Internet-hozzáférés lehetősége szerint

Helyi hálózat (LAN) távoli elérésének lehetősége

Total

91

9

Total

53

Business

89

11

Business

56

Gov + NP

93

7

Gov + NP

250+ fő

90

10

250+ fő

50-249 fő

92

8

50-249 fő

10-49 fő

90

10

10-49 fő

0%

20%

40%

Van internet-hozzáférés

60%

80%

100%

44

45

54

1

89

11

69

31

49 0%

20% Van távoli elérés

Nincs internet-hozzáférés

Bázis: összes asztali és hordozható pc, Total= 1 540 386 [Business= 923 185, Gov+NP= 617 201 ] [250+ fő= 699 026, 50-249 fő= 440 870, 10-49 fő= 400 490 ]

46

51 40%

60%

Nincs távoli elérés

80%

100%

NT/NV




A pc-állomány közel 91%-a, azaz kb. 1,4 millió személyi számítógép rendelkezik internet-hozzáféréssel.



Ahol van helyi hálózat (LAN), ott a szervezetek 52%-a esetében lehet részben vagy teljesen távolról is elérni. A távoli hozzáférés a legtöbb esetben nemcsak az elektronikus levelezéshez való hozzáférésre nyújt lehetőséget, hanem alkalmazások, adatállományok elérését is biztosítja emellett.


3. Távközlési szolgáltatások részpiacai


3.1. Fix telefónia


10

Fix telefónia | Penetráció PSTN fővonalak átlagos száma [közvetlen előfizetések]

Előfizetés és használat Total

90

4 11 3

Business

91

3 12 3

Gov + NP

89

6 4

250+ fő

95

50-249 fő

11

89 0%

20%

40%

Közvetlen előfizetők Magánszemély előfizetését használják NT/NV

12

Business

12

Gov + NP

13

112

97

10-49 fő

Total

5 12 4 60%

80%

100%

Más jogi személy előfizetését használják Nem használnak fix telefont


250+ fő

112

50-249 fő

19

10-49 fő

5 0

30

60

90

120

150

Bázis: közvetlen analóg vagy ISDN előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=37 181 [Business=29 751, Gov+NP=7431] [250+ fő=1307, 50-249 fő=6893, 10-49 fő=28 982]



A fixtelefon-használat gyakorlatilag teljes körűnek tekinthető a vizsgált alapsokaságban.



A döntő többség közvetlen előfizetéssel rendelkezik [90%, kb. 38 ezer szervezet].



Csupán 4% azok aránya, akik más jogi személy fixtelefon-előfizetését használják. A közigazgatási intézményeknél és nonprofit szervezeteknél magasabb, 6% körüli ez az érték.



A szervezetek átlagosan 12 db, összességében mintegy 410 ezer fővonalat tartanak fenn. Ez nem különbözik szignifikánsan az előző évben mért értékektől. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

11

Fix telefónia | Technológiák Fix technológiák penetrációja [közvetlen előfizetések] 94

94

100% 87

86

85

84

80% 60% 40% 20%

9

4

6

8

4

5

12

6

7

9

14

12 2

2

9

8

5

4

0% Total

Business Hagyományos analóg/ISDN

Gov + NP CS/CPS

250+ fő Kábeltelefon

50-249 fő

10-49 fő

Szolgáltatói VoIP




A legelterjedtebbnek a hagyományos analóg és ISDN vonal számít, a 10+ fős üzleti és nonprofit szférában a döntő többségnél [86%, kb. 34 ezer szervezet] megtalálható.



A kábeltelefon, valamint a szolgáltatói VoIP penetrációja mindössze 4%, illetve 6%. A szolgáltatói VoIP penetrációja a 250 főnél több foglalkoztatottal rendelkező szervetek körében eléri a 14%-ot is.



A szervezetek 91%-a nem vesz igénybe közvetítőválasztásos telefonszolgáltatást. Ennek legfőbb oka egyrészt az igények hiányában [67%] keresendő, másrészt sokan úgy vélik, hogy a megoldás valójában nem jelentene költségmegtakarítást [28%]. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

Fix telefónia | Hűségszerződés hossza

12

Fixtelefon-előfizetésre vonatkozó [aláírt] hűségszerződés hossza Total

20

46

4

Business

21

46

4

Gov + NP

18

250+ fő

43

14

44

50-249 fő

20

10-49 fő

21 0%

1 év

2 év

2 10

2 évnél hosszabb

40%

4 60%

3 13

24 5

44

5

25 23

51

20%

25

16

8 8

27 80%

Nem írtak alá hűségnyilatkozatot

4 100% NT/NV

Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, Total=37 181 [Business=29 751, Gov+NP=7431] [250+ fő=1307, 50-249 fő=6893, 10-49 fő=28 982]



A szervezetek negyede nem írt alá hűségnyilatkozatot a szerződés megkötésekor. Ötödük 1 éves, közel felük pedig 2 éves hűségszerződést kötött a szolgáltatójával.



A 2 évnél hosszabb hűségszerződés nem jellemző, arányuk mindössze 4%.



Az 50-249 fős szervezeteknél az átlagnál magasabb azok aránya, akik rendelkeznek hűségszerződéssel [76%], tehát ez a szervezeti kör az átlagosnál erősebben korlátozott a váltásban.



A 250 főnél nagyobb szervezeteknél viszonylag magas, 10% a 2 évnél hosszabb hűségszerződés. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

13

Fix telefónia | Hűségszerződés lejárata Mikor jár le a jelenlegi hűségszerződésük? [jelenlegi szerződés megkötésekor hűségnyilatkozatot aláírók]

Maradnának-e a jelenlegi vezetékes szolgáltatónál, amennyiben nem lenne érvényes hűségszerződésük?

Total

39

13

23

21

4

Total

49

37

21 10

Business

40

13

23

21

3

Business

48

38

21 11

Gov + NP

44

250+ fő

27

50-249 fő

13 21

34

10-49 fő

23 13

42 0%

20%

Már lejárt Több mint 1 év múlva

20

15 23

28 12

40% 6 hónapon belül NT/NV

18

21 60%

8

Gov + NP

6

250+ fő

36

6

50-249 fő

37

22 80%

3 100%

7-12 hónapon belül

Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, akiknek van/volt a mostani előfizetéseikhez kapcsolódó hűségszerződésük

46

10-49 fő

44 43

11

46 54

0%

30 7

20%

Biztosan maradnánk Valószínűleg szolgáltatót váltanánk NT/NV

21 35

40%

60%

19 14 21 7

80%

100%

Valószínűleg maradnánk Biztosan szolgáltatót váltanánk

Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, akiknek még nem járt le a hűségszerződésük



A hűségszerződések közel kétötöde már lejárt, további 36%-uk egy éven belül le fog járni. 21% azon szerződések aránya, amelyek egy éven túl is érvényben maradnak.



A 250 fő feletti szervezeteknél jóval kiegyenlítettebb a helyzet, csupán negyedüknek járt már le a hűségszerződése, ötödük az, akinek 6 hónapon belül és 23%-uk az, akinek 7-12 hónapon belül fog lejárni.



Azok, akiknek még nem járt le a hűségszerződésük, többségében úgy gondolják, hogy akkor is a jelenlegi szolgáltatójuknál maradnának, ha nem lenne érvényes szerződésük. Ez különösen érvényes a 10-49 fős szervezetekre. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

14

Fix telefónia | Szolgáltatói kapcsolatok Fix telefonos szolgáltatói kapcsolatok technológiától függetlenül [Top5 cég] Magyar Telekom

71

Invitel

25

UPC

5

Szolgáltatók részesedése az összes b csatornából [analóg + ISDN] Total

70

Business

68

20

22

250+ fő

75

22

31

50-249 fő

3C Távközlési Kft.

2

10-49 fő 40%

60%

80%

100%

Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, Total=37 181 [Business=29 751, Gov+NP=7431] [250+ fő=1307, 50-249 fő=6893, 10-49 fő=28 982]

4 3

24 76

2

20%

43

Gov + NP

GTS Hungary

0%

23

62

30 72

0%

20%

Magyar Telekom

40% Invitel

6 2 20

60%

80%

GTS Hungary

2 6 100% UPC

Bázis: b csatornák száma az egyes szegmensekben, Total=409 930 [Business=320 528, Gov+NP=89 352] [250+ fő=140 937, 50-249 fő=124 813, 10-49 fő=144 179]



A fixtelefon-szolgáltatás [közvetlen előfizetések] esetében a legjelentősebb szolgáltató a Magyar Telekom, a szervezetek 71%-a áll vele kapcsolatban. Az Invitel a második leggyakrabban említett szolgáltató, 25%-kal. Összességében a tavalyi évhez képest jelentős elmozdulás nem történt a szolgáltató-kapcsolatokban.



A b csatornák 70%-át a Magyar Telekom biztosítja, míg közel egyötödüket [23%] az Invitel.



A Magyar Telekom részesedése a 250 fő feletti szervezeteknél [75%], míg az Invitelé az 50-249 fős szervezetek körében a legnagyobb [30%]. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

15

Fix telefónia | Piacrészesedések Főbb piaci szereplők részesedése | Szegmensek szerint 68

Total

20

66

Business

3 3 6 17

68

250+ fő

21

71

50-249 fő

0%

20%

Magyar Telekom

20 40%

Invitel

60%

GTS Hungary

PSTN [CS/CPS is]

71

22

22 3

02 6 33 5

19

65

10-49 fő

33 6

21 74

Gov + NP

Főbb piaci szereplők részesedése | Technológiák szerint

424

14

80%

UPC

kábeltel. + szolg. VoIP

41

9

6

8

36

9 100%

Egyéb

0%

20%

Magyar Telekom

Bázis: teljes fix-kiadás [mFt], Total=2196 [Business=1633, Gov+NP=564] [250+ fő=706, 50-249 fő=722, 10-49 fő=768]

40% Invitel

60%

GTS Hungary

80% UPC

100%

Egyéb

Bázis: PSTN-piac, beleértve CS/CPS-t [mFt]=2373, kábeltelefon + szolg. VoIP a fizetős VoIN nélkül [mFt]=323



Összességében nézve a Magyar Telekom a teljes fixtelefon-piaci bevételek kétharmada felett diszponál.



A hagyományos PSTN-piacon [hagyományos vezetékes + CS/CPS] a bevételek 71%-át a Magyar Telekom, 22%át pedig az Invitel realizálja, ami tavalyhoz képest nem mutat érdemi elmozdulást.



A VoIP típusú szolgáltatások piacán [kábeltelefon + szolgáltatói VoIP] a Magyar Telekom megőrizte vezető szerepét, a piac 41%-át birtokolja, míg az Invitel részesedése 9%. A GTS és a UPC együttesen a piac 14%-a felett diszponál. Figyelemre méltó, hogy az egyéb kisebb szolgáltatók a VoIP típusú szolgáltatások bevételeiből 36%-ban részesednek.


16

Fix telefónia | VoIN VoIN: a VoIN alatt olyan internetes telefonálási megoldásokat értsen, mint a Skype, a Live Messenger stb. A VoIN esetében nem szükséges a szolgáltatóval való direkt szerződéskötés, a szolgáltatást bárki tudja aktiválni a saját internetes számítógépén, a szolgáltató nem vállal minőségi garanciákat az internetalapú hangszolgáltatásra. VoIN-beszélgetésekhez használt kommunikációs VoIN megoldást igénybe vevők aránya programok Total

Skype

16

Business

19

Gov + NP

7

250+ fő

[Windows] Live Messenger

8

Microsoft Lync

8

Viber

3,3

Yahoo Messenger

2,9

23

50-249 fő

18

10-49 fő

G-Talk

15 0%

5%

10%

15%

20%

25%






95

2 0%

20%

40%

60%

80%

100%

Bázis: VoIN-t használó szervezetek

A vizsgált szervezetek hatoda használ – legalább eseti jelleggel – VoIN-szolgáltatást. A megoldás használata az üzleti szférában elterjedtebb, mint az intézmények és a nonprofit szervezetek körében. Az előző évhez képest a VoIN-használat valamelyest visszaesett, vélhetően azért, mert a VoIN használatát a cégek egyre erőteljesebben szabályozzák, korlátozzák. A Skype egyeduralma tovább erősödött [88%95%], a legtöbb cégnél és intézménynél Skype-ot használnak. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

Fix telefónia | A jövőben egy új szolgáltató megjelenése

17

Várható magatartás új szolgáltató megjelenése esetén

Visszatartó tényezők Total

51

86

8

Business

41

87

8

80

10

87

7

85

7

Gov + NP 250+ fő

9 1 42

50-249 fő 10-49 fő

7 1 51 0%

86 20%

40%

8 60%

80%

100%

Az újat vennék igénybe a jelenlegi helyett Igénybe vennék az újat is, de megtartanák a régit is Maradnának jelenlegi [azaz régi] szolgáltatójuknál NT/NV Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, Total=37 181 [Business=29 751, Gov+NP=7431] [250+ fő=1307, 50-249 fő=6893, 10-49 fő=28 982]







• A jelenlegi szerződés nem engedélyezi [21%] • Nem kívánnak számot változtatni [16%] • A többi szolgáltató ajánlata sem kedvezőbb [15%] • Számukra a szolgáltatás [műszakilag] nem elérhető [5%] • Bonyolult az ügyintézés [5%] • Közbeszerzés szükséges hozzá [3%] • Tart a szolgáltatás minőségétől [3%] Bázis: közvetlen fixtelefon-előfizetéssel rendelkezők, Total=37 181 [Business=29 751, Gov+NP=7431] [250+ fő=1307, 50-249 fő=6893, 10-49 fő=28 982]

Egy új szolgáltató megjelenése kevéssé alakítaná át a jelenlegi viszonyokat a fixtelefonpiacon. A megkérdezett közvetlen előfizetők mintegy 86%-a várhatóan maradna a jelenlegi szolgáltatójánál, és mindössze 5%-uknál van arra komoly esély, hogy migráljon az új szolgáltatóhoz. Az új szolgáltatónak átlagosan 26%-kal kellene olcsóbbnak lennie ahhoz, hogy biztosan átpártoljanak hozzá az ezt preferáló megkérdezettek. A szolgáltatóváltástól leginkább az tartja vissza a szervezeteket, hogy a jelenlegi szerződésük nem teszi lehetővé a váltást, illetve sokan úgy vélik, hogy ez számváltozással járna. A közvetlen fixtelefon-előfizetők 43%-a azonban azt állítja, hogy egyébként nincs akadálya annak, hogy szolgáltatót váltsanak. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

3.2. Mobiltelefónia


19

Mobiltelefónia| Penetráció Publikus, illetve egyedi ajánlat alapján előfizetők [a válaszadók tudomása szerint]

Előfizetés és használat

100% Total

89

Business

94

Gov + NP

212

75

6 2

250+ fő

16

98

80% 60%

94

10-49 fő

33

90 0%

20%

40%

32 5 60%

80%

 

100%

Közvetlen előfizetők

Más jogi személy előfizetését használják

Magánszemély előfizetését használják

Nem használnak mobiltelefont




73

55

50

38

34

23 20% 0%

48 40

13

Total

8

28

63

60

58

55

2 40%

50-249 fő

88

42 5

39

38

33

22 11 3

9

13 3

1

3

Business Gov + NP 250+ fő 50-249 fő 10-49 fő T-Mobile Telenor Vodafone ügyfelei ügyfelei ügyfelei

Publikus ajánlat

Egyedi ajánlat, szerződés

NT/NV

Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek =36 109 [Business=30 088, Gov+NP=6021] [250+ fő=1314, 50-249 fő=6560, 10-49 fő=28 235]

A mobiltelefon-használat a vizsgált sokaságban alapvető [ez alól valamelyest az intézmények és nonprofit szervezetek kivételt képeznek – 16%-uknál nem használnak mobilhang-szolgáltatást]. A penetrációs arányok nem változtak jelentősen a tavalyi évhez képest. Formáját tekintve tipikusnak a cég/szervezet nevén lévő előfizetések számítanak. A vizsgált szervezetek több mint fele – úgy tudja/úgy véli, hogy – egyedi ajánlatot kapott a szerződéskötést megelőzően. A 250+ fős kategóriában – a kapott adatok alapján – ez szinte magától értetődő. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

20

Mobiltelefónia| Közvetlen előfizetések száma

Szolgáltatók részesedése a közvetlen előfizetések száma alapján

Közvetlen előfizetések átlagos száma [db] Total

30

Business

31

Gov + NP

23

250+ fő

343

50-249 fő

43

10-49 fő

29

Telenor

27

Vodafone

26 0

58

28

14

Business

58

27

14

Gov + NP

57

31

12

250+ fő

13

T-Mobile

Total

100

200

300

400

62

50-249 fő

57

10-49 fő

55 0%

20%

T-Mobile Bázis: közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezetek =36 109 [Business=30 088, Gov+NP=6021] [250+ fő=1314, 50-249 fő=6560, 10-49 fő=28 235]



 

26

13

30

13

29 40%

Telenor

60%

16 80%

100%

Vodafone


A mintegy 36 ezer, közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező szervezet összesen kb. 1 080 ezer közvetlen mobiltelefon-előfizetéssel rendelkezik – a tavaly mért számhoz képest nem történt számottevő elmozdulás. A teljes sim-kártya-állomány közel 90%-a az üzleti szférában koncentrálódik. A sim-kártyák 58%-ánál [kb. 630 ezer db] a T-Mobile a szolgáltató. Az állomány 28%-át [kb. 302 ezer db] a Telenor, 14%-át [kb. 150 ezer db] pedig a Vodafone biztosítja. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

21

Mobiltelefónia | Piacrészesedés Egy szervezetre jutó átlagos havi költés [ezer Ft] Total

158

Business

169

Gov + NP

Szolgáltatók bevétel-alapú részesedése

103

250+ fő

1 207

50-249 fő 91

T-Mobile

155

Telenor

142

Vodafone

130

0

59

28

13

Business

59

28

13

31

12

56

Gov + NP

236

10-49 fő

Total

63

250+ fő

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

50-249 fő

58

10-49 fő

56 0%

20% T-Mobile


  

25 30

12

29 40% Telenor

60%

12

15 80%

100%

Vodafone


Az alapsokaságba tartozó szervezetek havi szinten átlagosan és összességében 158 ezer forintot fizetnek közvetlen mobiltelefon-előfizetéseik után. Összességében mintegy havi 5,7 milliárd forintra tehető a mobilhang-szolgáltatások üzleti és intézményi előfizetőinek piaca [hangpiac]. A piaci részesedések évek óta meglehetősen stabilak a mobilhangpiacon.


22

Mobiltelefónia | Hűségszerződés lejárata Mikor jár le a jelenlegi hűségszerződésük? [jelenlegi szerződés megkötésekor hűségnyilatkozatot aláírók] Total

21

15

34

Business

22

15

34

Gov + NP

24

19

27

3

27

25

24

2 8

Mit tennének, amennyiben jelenleg nem lenne érvényes hűségszerződésük? Total

43

41

4 2 10

Business

44

41

52 9

Gov + NP

45

250+ fő 250+ fő

12

17

33

50-249 fő

20

19

10-49 fő

22

14

0% Már lejárt

20%

6 hónapon belül

32 31 34

40%

60%

7-12 hónapon belül

6 25

5

27

3

80%

39


37

44

40

10-49 fő

45

40

0%

20%

40%

21 10

41

50-249 fő

60%

20 21

12

6 2 8

80%

100%

Biztosan maradnánk a jelenlegi szolgáltatónál Valószínűleg maradnánk a jelenlegi szolgáltatónál Valószínűleg szolgáltatót váltanánk Biztosan szolgáltatót váltanánk NT/NV

100%

Több mint 1 év múlva

43

NT/NV




A releváns szervezetek ötödénél [21%] már lejárt a hűségszerződés, míg 15%-uk esetén erre legalább egy fél évet kell várni, a vizsgált szervezetek 61%-ának ennél is többet kell várnia arra, hogy szabadon szolgáltatót válthasson.



A hűségszerződés befolyásolja ugyan a vállalatok és intézmények lehetőségeit, de ezt a szervezetek nem feltétlenül élik meg erős korlátozásnak: döntő többségük hűségszerződés nélkül is maradna jelenlegi szolgáltatójánál.



Azoknak az aránya, akik hűségszerződés nélkül vélhetően szolgáltatót váltanának, mindössze 6%-os.



Az ügyfelek alapvetően lojálisnak számítanak mindhárom szolgáltató esetében, nagy többségük másoknak is ajánlaná jelenlegi mobiltelefon-szolgáltatóját. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

3.3. Internet


Internet | Definíciók 

Internetellátottság 



Adott típusú DSL technológián alapuló szélessávú kapcsolat, melynek során a felhasználó hagyományos analóg vagy ISDN telefonérpáron DSL-modem útján kapcsolódik a vonal foglalása nélkül a távközlési szolgáltató hálózatához, amely biztosítja az adatforgalmat a számítógép és a választott internetszolgáltató között.

Kábeltelevíziós internet-hozzáférés 



Rézérpárra, optikára, műholdas, illetve mikrohullámú stb. technológiára épülő dedikált, specifikáció szerint kialakított telekommunikációs vonali összeköttetés, amelyen keresztül a felhasználó eléri az internetszolgáltatóját.

DSL-re épülő internet-hozzáférés 



Minden olyan „vezetékes” és „mobil” internetkapcsolat, melynek az adott szervezet az előfizetője, azaz közvetlen szerződéses kapcsolatban áll az internetszolgáltatóval.

Bérelt vonali internet-hozzáférés 



Bármilyen [„vezetékes” és /vagy „mobil” ] internet-hozzáféréssel rendelkező szervezetek:  közvetlenül a szolgáltatótól igénybevett internet-előfizetés,  más gazdasági szervezet [anyavállalat, felettes szerv, irodaház stb.] által előfizetett internetszolgáltatás,  internet-hozzáférésre is használt adatátviteli szolgáltatás,  magánszemély által előfizetett internetszolgáltatás.

Közvetlen internet-előfizetés 



24

Kábelmodemes internetkapcsolat, melynek során a felhasználó számítógépe kábelmodem útján csatlakozik a kábeltelevíziós koaxiális kábelre, és ezen keresztül éri el a kábelinternet-szolgáltatót.

Mobilinternet-hozzáférés 

Kizárólag a beszédcélra nem használható mobilinternet-kártyákkal, mobilinternet-modemekkel használt előfizetések tartoznak ide; a beszédcélra használt mobiltelefonhoz kapcsolódó havi előfizetési díjas mobilinternet-csomagokat nem soroltuk ide a jelen kutatásban.


25

Internet | Penetráció I. Közvetlen internet-előfizetés [Bármilyen technológiájú közvetlen internettel rendelkezik] Total

90

Business

93

Gov + NP

84

250+ fő

91

50-249 fő

94

10-49 fő

90 0%

20%

40%

60%

80%

100%




A 10 fő feletti szervezetek döntő többsége [90%, kb. 36 ezer] rendelkezik közvetlen internet-hozzáféréssel, míg az internetet használó szervezetek száma 40 ezerre tehető. Az előző évhez képest a penetráció nem változott.



Az üzleti szegmensben az átlagnál valamelyest magasabb, míg a kormányzati és nonprofit szférában alacsonyabb a közvetlen előfizetéssel rendelkezők aránya.



A szervezet méretétől kevéssé függ a penetráció mértéke. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

26

Internet | Penetráció II. Vezetékes internet | Előfizetés és használat Total

87

Business Gov + NP 250+ fő

7 21 3

Total

4 21 3

Business

102

Gov + NP

90 81

Mobilinternet | Előfizetés és használat

16

75

15

10

89

6 311

50-249 fő

10-49 fő

89

6 11 3

10-49 fő


  



2

43 29

58 2

55

1

250+ fő

50-249 fő

0% 20% 40% 60% 80% 100% Közvetlen internet-előfizetés Más jogi személy internet-előfizetését használják Adatátviteli és egyben internetszolgáltatásra vonatkozó előfizetésük van Magánszemély előfizetését használják Nem használnak vezetékes internetet

40

70 76

55 35 0%

20%

2 1

23

44

2

63 40%

60%

80%

100%

Közvetlen internet-előfizetés Más jogi személy internet-előfizetését használják Magánszemély előfizetését használják Nem használnak mobilinternetet Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 843 [Business=31 864, Gov+NP=7979] [250+ fő=1345, 50-249 fő=6994, 10-49 fő=31 504]

A 10 fő feletti szervezetek döntő többsége [87%, kb. 35 ezer szervezet] rendelkezik közvetlen vezetékesinternethozzáféréssel, míg 40%-uk közvetlen mobilinternet-előfizetéssel. A kormányzati és nonprofit szegmensben jellemzően magasabb a „közvetett” vezetékes előfizetés [pl. felettes szerv előfizetésének igénybevétele]. A mobilinternet-használók aránya ugyanebben a körben ritkább: csupán 29%. A 250 fő feletti szervezetek esetében szintén kiemelkedik a közvetett vezetékes előfizetések [anyavállalaton, felettes szerven keresztül történő használat], valamint az adatátviteli és egyben internetszolgáltatásra vonatkozó előfizetések aránya is. A 250 fő feletti vállalatoknál/intézményeknél jóval átlagot meghaladó mértékű, közel 76%-os a közvetlen mobilinternet-előfizetések aránya. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

27

Internet| Technológia

Különböző technológiájú közvetlen internet-előfizetések számának megoszlása

Internettechnológiák penetrációja 100% 76

80%

67

64

66 57 55

60% 42

40

40%

48 3639 23

20%

10

15

13 9 11

9 9

11

16

21 10

16

Bérelt vonali

Business xDSL

Gov + NP

250+ fő

Kábeltelevíziós internet

12

7

50-249 fő

8

Mobilinternet

10-49 fő Egyéb

Bázis: bármilyen közvetlen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=36 374 [Business=29 642 , Gov+NP=6732 ] [250+ fő=1231 , 50-249 fő=6597 , 10-49 fő=28 547 ]





27

5

63

2

Business

3

26

4

65

2

Gov + NP

3

27

50-249 fő 15

0% Total

3

12

250+ fő 2 7 1

35

29

Total

4

Bérelt vonali

3

90 24

5

65

10-49 fő 2 7 1 0%

56

2

90 20%

xDSL

40% Kábeltelevíziós

60% Mobilinternet

80%

100%

Egyéb technológia


A közvetlen előfizetéssel rendelkező szervezetek arányát tekintve összességében még mindig a DSL a legelterjedtebb hozzáférési technológia, azonban a 250 fő feletti szervezeteknél már megelőzi a mobilinternet. A közvetlen előfizetések számát tekintve többségben van a szélessávú mobilinternet, míg az előfizetések csupán alig több mint negyede DSL technológiájú, annak ellenére, hogy ez számít a legelterjedtebb technológiának. Fontos azonban figyelembe venni, hogy a mobilinternet-előfizetések inkább perszonális jellegűek, míg a többi technológia esetében egy-egy előfizetés jellemzően több felhasználó számára teszi lehetővé az internet-hozzáférést. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

28

Internet | Piacrészesedés I. Egy szervezetre jutó átlagos havi költés [ezer Ft] Total

49

Business

50

Gov + NP

45

Bevétel-alapú részesedések technológiák szerint Total

27

Business

29

Gov + NP

323

50-249 fő

82

10-49 fő 0

19 0%

100

200

300

400


16

Bérelt vonali

xDSL

40%

Kábeltelevíziós

10

32 18

2

7 26

42

25 35

20%

29

4 10

38

10-49 fő

32

25

34

50-249 fő

5

29

21

250+ fő 250+ fő

28

5 6 60%

Mobilinternet

6 23

28

10 13

80%

100%

Egyéb technológia

Bázis: teljes havi internetkiadás [m Ft], Total=1743 [Business=1452, Gov+NP=295] [10-49 fő=897, 50-249 fő=516, 250+ fő=329]



Havonta átlagosan 49 ezer forintot fordítanak a vizsgált szervezetek közvetlen internet-előfizetésekre. Az üzleti szervezetek átlagos költése meghaladja a kormányzati és nonprofit szervezetek átlagos internet-célú kiadását, aminek valószínűleg az áll a hátterében, hogy az üzleti szegmensben a vezetékes mellett jóval több a mobilnet-előfizetés, mint a köz- és nonprofit szférában. Az előző évhez képest a költések nagyon enyhe, szervezetenként mintegy 1 ezer forintos növekedése figyelhető meg.



A teljes internetpiaci költések 28%-a kötődik a DSL-hozzáférésekhez, míg a bérelt vonali költések 27%-kal járulnak hozzá a teljes piachoz. A mobilinternet-kiadások aránya mintegy 29%-ra tehető. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

29

Internet | Piacrészesedés II. Szolgáltatók piacrészesedése felvevőpiaci szegmensek szerint Total

28

Business

29

Gov + NP

17

16

19

23

8

8

6 4 4 5

17

Bérelt vonali

19

7 4 5 5

5 6 04

Szolgáltatók piacrészesedése technológiák szerint

14

32

xDSL

26

19

50-249 fő

29

14

10-49 fő

28

18

0% MT „vezetékes” Vodafone

20%

40% T-Mobile UPC



 

9

22

23

33

9

46

17

13

18 14

10

6 3 4 3

22

5 5 3 5

22

60% Invitel GTS

3 5

80% Telenor Egyéb

Bázis: teljes havi internetkiadás [m Ft], Total=1743 [Business=1452, Gov+NP=295] [10-49 fő=897, 50-249 fő=516, 250+ fő=329]



7

62

Kábeltelevíziós 250+ fő

31

16

36

49

6 Mobilinternet

59

Egyéb technológia 100%

12 0%

MT „vezetékes” Vodafone

8

22

6 20%

T-Mobile UPC

18

2

75 40%

60% Invitel GTS

80%

100%

Telenor Egyéb

Bázis: internetkiadás technológiánként [m Ft], [bérelt vonali=478, xDSL=492, kábeltelevíziós=80, szélessávú mobilinternet=511, egyéb technológia=183]

A legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező internetszolgáltató egyértelműen a Magyar Telekom [28%, a T-Mobile-lal együtt 45%], amit az Invitel 16%-kal követ. Ezek az arányok a tavalyi trendeket követik. Az intézmények és nonprofit szerveztek esetében szintén jelentős súllyal bír a Magyar Telekom, ám az egyéb szolgáltatók 46%-os részaránya döntő jelentőséggel bír. Ez utóbbi körben a kormányzati távközlési szolgáltatókhoz kapcsolódik a kiadás jelentős része. A bérelt vonali piacon a Telekom [32%] és az Invitel [31%] a legerősebb, míg a szélessávú mobilinternet piacának vezető szolgáltatója a T-Mobile [59%]. A kábeltelevíziós piacon a UPC a meghatározó szolgáltató, ugyanakkor itt a kisebb szolgáltatók is jelentős részarányt képviselnek. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

30

Internet | Kiadások alakulása | Ár vs. minőség Az internetszolgáltatások esetében az ár vagy a szolgáltatás minősége a fontosabb?

Internet-hozzáférési kiadások változása az elmúlt egy évben Total 1 4

86

31 5

Total

4

12

80

3

Business 1 5

86

30 5

Business

4

13

81

3

21 5

Gov + NP

6

250+ fő

4

50-249 fő

5

10-49 fő

4

Gov + NP 11 250+ fő

90

31

78

50-249 fő 1 3

86

10-49 fő 1 5 0%

32

13 31 7

87 20%

Jelentős mértékben csökkent Nem változott Jelentősen növekedett

40%

30 4 60%

80%

100%

Kis mértékben csökkent Kis mértékben növekedett NT/NV

Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=35 295 [Business=28 806, Gov+NP=6489 ] [250+ fő=1019, 50-249 fő=6275, 10-49 fő=28 002 ]

11

81

7

2

77 14

13

0%

20%

40%

11 78

3

81

3

60%

80%

Az ár a fontosabb

A minőség a fontosabb

Egyformán fontos az ár és a minőség

NT/NV

100%




Az elmúlt egy év során a szervezetek 86%-ánál – saját tapasztalataik alapján – nem változott az az összeg, amit internetre fordítottak. Minden huszadik szervezet tapasztalt a kiadásaiban csökkenést, és hasonló arányban számoltak be növekedésről is.



A szervezetek 80%-a számára az ár és a minőség egyaránt fontos az internetszolgáltatás esetében.



Fontos itt megjegyeznünk, hogy az internet az egyetlen olyan szolgáltatás, ahol valamivel többen tartják fontosnak a szolgáltatás minőségét, mint az árát. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

31

Internet | Vállalt minőség és tényleges teljesítmény Elégedettség a szolgáltató által vállalt minőség megfogalmazásával

A tényleges teljesítmény a vállalthoz képest [fix internet] Skálás kérdés; 1=Sokkal gyengébb, 3=Nagyjából azonos, 5=Sokkal jobb

Skálás kérdés; 1=Egyáltalán nem elégedett, 5=Teljes mértékben elégedett

Total

79

Business

77

Gov + NP

14 15

83

250+ fő

13

77 0%

Top [4-5]

20%

40% Mid [3]

5

81

11 3 2,93

4 4 4,12

Business

6

79

12

21 4,31

16 60% Down [1-2]

80%

Gov + NP 3

89

4,29

250+ fő

3 4 4,23

50-249 fő

5

82

4 3 4,13

10-49 fő

5

81

10 1 12

81

10-49 fő

Total

14

77

50-249 fő

4 4 4,17

100% NT/NV


9

0% Top [4-5]

7 1 2,95

73

20%

40% Mid [3]

4 2,91

7

12 9

3,01 3 2,95

11 3 2,91 60% Down [1-2]

80%

100% NT/NV




A szervezetek közel négyötöde elégedett azzal, ahogy a szolgáltatója megfogalmazza a szolgáltatásra vállalt minőséget – az intézményi és nonprofit szektorban ez az arány 83%.



A releváns sokaság négyötöde úgy gondolja, hogy a tényleges teljesítmény körülbelül meg is felel a vállalt szintnek, ugyanakkor többen vannak azok, akik a tényleges teljesítményt a vállaltnál rosszabbnak ítélik, mint akik jobbnak.



A szolgáltató teljesítményével elégedetlenek aránya mintegy 5 százalékpontot csökkent az előző évhez képest [2012: 16%  2013: 11%]. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

32

Internet | Hűségszerződés

Maradnának-e a jelenlegi szolgáltatónál, amennyiben nem lenne érvényes hűségszerződésük?

Legutóbbi szerződés megkötésekor aláírt hűségnyilatkozat hossza Total

15

52

4

20

9

Total

Business

16

52

3

19

9

Business

Gov + NP

15

10

Gov + NP

250+ fő

16

50-249 fő

18

10-49 fő

15 0%

1 év

2 év

44

7

37

26

6

26

51

7

51 20% 2 évnél hosszabb

40%

3 60%

16 16 22 80%

Nem írtak alá hűségnyilatkozatot

9 9 100% NT/NV

Bázis: közvetlen fix- és/vagy mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=36 374 [Business=29 642 , Gov+NP=6732 ] [250+ fő=1231 , 50-249 fő=6597 , 10-49 fő=28 547 ]

42

44

40

46 54

250+ fő

44

50-249 fő

45

10-49 fő

43 0%

20%

42 8

Biztosan maradnánk Valószínűleg szolgáltatót váltanánk NT/NV

42 9 35

33

21 7 6 1

43

20 10

43 40%

60%

15

42 8 80%

Valószínűleg maradnánk Biztosan szolgáltatót váltanánk

100%

Bázis: közvetlen fix- és/vagy mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total=36 374 [Business=29 642 , Gov+NP=6732 ] [250+ fő=1231 , 50-249 fő=6597 , 10-49 fő=28 547 ]



Elterjedtnek számítanak a hűségnyilatkozatok, a közvetlen internet-előfizetéssel rendelkező szervezetek 71%a a legutóbbi szerződés megkötésekor írt alá hűségszerződést. A hűségszerződést nem aláírók aránya viszont a kormányzati és nonprofit szegmensben a legmagasabb, 26%-os.



A hűségszerződés esetében a leggyakoribb a kétéves időtartamú szerződés megkötése. A hűségszerződéssel rendelkezők 40%-ának egy éven belül fog lejárni a szerződése, harmaduknak pedig már lejárt.



Azok, akik rendelkeznek érvényes hűségszerződéssel, többségében a jelenlegi szolgáltatójuknál maradnának akkor is, ha nem kötné őket a szerződés. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

33

Internet | Fókuszban a mobilinternet A mobilinternet megítélése a vezetékesinternethozzáféréshez viszonyítva

A használatot motiváló tényezők

Skálás kérdés, 1=A mobilinternet sokkal rosszabb; 5=A mobilinternet sokkal jobb

2012: 2,08 Adatátvitel sebessége

4

19

63

13

2,07

5

26

56

13

2,17

2012: 2,24 Szolgáltatás ára

7

24

55

15

4 0%

Top [4-5]

22 20% Mid [3]

61 40%

60% Down [1-2]

13 80%

Alkalmazások interneten keresztül történő elérése Nincs lehetőség más internetkapcsolatra

2,13

10 9

Egyszerű telepítés és használat

7

Biztonsági megoldás, back-up kapcsolat

6 3

Egyéb NT/NV 2

100%

0%

NT/NV


13

Kedvező díjak

2,23

2012: 2,15 Összességében

28

Távmunka

2012: 2,18 Adatkapcsolat megbízhatósága

82

Mobilitás, útközbeni használat

20%

40%

60%

80%

100%

Bázis: közvetlen mobilinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, Total= 15 785



Annak ellenére, hogy a mobilinternet-piac dinamikus bővülést mutat, a technológia üzleti célú alkalmazásának megítélése – a vezetékes hozzáférések tükrében – vegyes, kissé negatív képet mutat. A szervezetek mindössze 4%-a ítéli jobbnak összességében a mobilinternetet, mint a vezetékest.



A kedvezőtlenebb megítélés a szolgáltatás egyes jellemzői: a sebesség, a megbízhatóság és az ártényező kapcsán is megfigyelhető, bár tavalyhoz képest nem változott a megítélés.



A mobilinternet pozitív hozadéka elsősorban a mobilitásban, a telephelytől távoli munkalehetőségben, a távmunkában és az egyszerűségben rejlik. Csökkent azok aránya, akik kényszerből fizetnek elő mobilinternetre, mivel nincs lehetőségük más technológiára épülő internetet használni [17% 10%]. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

34

Internet| Teljes mobilinternet-helyettesítés Miért váltanának mobil szélessávra?*

Miért nem váltanának mobil-szélessávra? 2012

Az alkalmazottak bárhonnan tudnának internetezni

59

Költségcsökkentő hatása lenne

30

Lefedettségi problémák a mobilinternetnél

36

41%

Túl költséges lenne

35

37%

Az üzleti folyamatokhoz nem megfelelő

34

31%

Asztali pc-khez nem szükséges mobilinternet

33

38%

Nem látják előnyét a váltásnak

32

31%

Lassú, alacsony, ingadozó sávszélességű

31

37%

11

Nem gondolkodtak még rajta

Egyéb okból

13

Anyavállalat, felettes szerv dönt

A jelenlegi internet-előfizetést egyébként 2 is le akarják cserélni 0%

20%

40%

60%

Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, akik váltanának mobil-szélessávra

10%

4

4%

Hosszú távú szerződéssel rendelkeznek

2

1%

Kedvezmények vezetékes internethez kötöttek

1

1%

Egyéb okból

1

1%

NT/NV

2

1%

80%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, akik nem váltanának mobil-szélessávra



Azok számára, akik a közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek közül elképzelhetőnek tartják, hogy az összes internet-hozzáférésüket lecseréljék mobilinternetre, a váltás legfőbb driverét a költségek csökkentése, valamint a mobilitás jelenti, vagyis, hogy az alkalmazottak bárhonnan tudjanak internetezni.



A teljes mobilinternet-helyettesítés ellen elsősorban a – válaszadók által feltételezett – lefedettségi problémák, valamint a túl magas költségek szólnak. További visszatartó erőnek számít az alacsony és ingadozó sávszélesség, valamint, hogy az üzleti folyamatokhoz nem tartják megfelelőnek, hogy az asztali pchez nem szükséges mobilinternet, illetve, hogy nem látják előnyét a váltásnak. *Az alacsony elemszám [n=16] miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

35

Internet| Reakció 10%-os áremelésre Reakció a vezetékesinternet-előfizetések (beleértve a mikrohullámú és műholdas) árának 10%-os emelkedésére

Total

Business

Gov + NP

82

8 1 0

83

9 1 0 76

6 1 0 0%

20%

40%

60%

80%

100%

Továbbra is előfizetnének

Alacsonyabb díjcsomagra váltanának

Mobilinternetre váltanának

Lemondanák az előfizetést


Miért nem váltanának mobil-szélessávra? [a vezetékes internet árának 10%-os emelése esetén] Túl lassú/ túl kicsi sávszélesség Túl drága Nincs stabil kapcsolat Nincs rá szükség Nincs szüksége mobilitásra Üzleti célra nem megfelelő Nincs/nem megfelelő a lefedettség Nincs laptopjuk Nem biztonságos Nincs elegendő ismerete a technológiáról Túl magasak a váltással járó költségek Nincs átalánydíjas csomag Már van Egyéb 1 NT/NV

0%

23 23 22 20 14 13 9 7 3 3 2 2 1 24

10%

20%

30%

40%

50%

Bázis: közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek, akik 10%-os vezetékes áremelés esetén sem váltanának mobil-szélessávra



A jelenleg közvetlen fixinternet-előfizetéssel rendelkező szervezetek 82%-a a jelenlegi előfizetésük árának 10%-os emelkedésének hatására nem változtatna, továbbra is a meglévő előfizetést használná [az előző évhez képest ez nem változott érdemben]. Mindössze 1 százalék váltana az áremelkedés hatására mobilinternetre.



A mobil-szélessávra történő váltást elutasítók többsége az alacsony sávszélességgel, a magas díjakkal, illetve a kapcsolat instabilitásával indokolja döntését. A válaszadók ötödének nincs szüksége mobilinternetre, további 14% pedig nem igényel mobilitást a munkavégzés során.



A három legfontosabb ellenérv [túl lassú, túl drága, nincs stabil kapcsolat] említettsége mintegy 10 százalékpontot csökkent az előző évhez képest, ami arra utal, hogy a mobilinternettel kapcsolatos ellenérzések gyengültek. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

36

Cloud-szolgáltatások vonzereje Felhő alapú megoldások vonzereje

Kapcsolódó szolgáltatások vonzereje

Skálás kérdés, 1=Egyáltalán nem vonzó; 5=Nagyon vonzó

Skálás kérdés, 1=Egyáltalán nem vonzó; 5=Nagyon vonzó

Magánfelhő

9

Szolgáltatói felhő

6

78

5 7

82

6

1,53

ICT-infrastruktúraszolgáltatás

6

1,38

ICT-platform-szolgáltatás 2 7

Közösségi felhő 2 7

85

6

1,27

Hibrid felhő 2 6

85

7

1,28

0% Top [4-5]

20% Mid [3]

40%

60% Down [1-2]

80%

Felhő alapú alkalmazásszolgáltatás

Bázis: bármilyen internet-hozzáféréssel rendelkező szervezetek, Total=38 636 [Business=30 815 Gov+NP=7819] [250+ fő=1345 , 50-249 fő=6994 , 10-49 fő=31 504 ]

4 8

Desktop-szolgáltatás 36 virtuális vékony kliens 0%

100% NT/NV

4 8

Top [4-5]

20% Mid [3]

40%

82

7

1,37

84

7

1,31

82

7

1,36

84

7

1,32

60%

Down [1-2]

80%

100%

NT/NV




Az internet-hozzáféréssel rendelkező 10 fő feletti szervezetek számára a felhő alapú megoldások jelenleg nem bírnak jelentősebb vonzerővel. Igen csekély azok aránya, akik pozitívan nyilatkoztak e tekintetben. A legvonzóbbnak tartott magánfelhőt is csak 9%-uk tartja érdekesnek.



A felhő alapú szolgáltatások szintén alacsony érdeklődésre tarthatnak számot. Az elutasítók aránya 80% feletti.



Az internet-hozzáféréssel rendelkező szervezeteknek csupán 6%-a vesz jelenleg igénybe felhő alapú szolgáltatást. Az előző évhez képest ez nem jelent érdemi elmozdulást. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

Cloud-szolgáltatások | Előnyök, hátrányok Előnyök

Hátrányok

• Beruházási költségek megtakarítása [26%] • Üzemeltetési költségek csökkentése [19%] • Helyszíntől függetlenül is elérhető a szolgáltatás [15%] • Alkalmazások nagyobb megbízhatósága és rendelkezésre állása [14%] • Magas szintű informatikai védelem az illetéktelen hozzáférés, behatolás ellen [13%] • A szolgáltató által biztosított szervereket magas biztonsági szintű adatközpontokban tárolják [12%] • Folyamatosan frissített, karbantartott, korszerű eszközök [12%] • Gyors bevezethetőség [12%] • Energiaköltség megtakarítása [11%] • Munkaerőköltség megtakarítása [10%] • Nincs előnye [37%]

• Külső szolgáltatótól való függőség [38%] • Kétséges az adatok bizalmas kezelése [30%] • A jelenlegi nem felhő alapú megoldással elégedettek [29%] • Ha nincs vagy nem működik az internetkapcsolat, nem érhető el a szolgáltatás [25%] • Nincs még elég referencia [12%] • Az anyavállalat/felettes szerv várhatóan nem engedélyezné [8%] • Integráltak a rendszerek, így ezeket részleteiben nem lehet kihelyezni [7%] • A vállalati biztonsági, törvényi, szabályozói előírások nem teszik lehetővé [7%] • A szolgáltató rugalmassága és reakcióideje alacsonyabb lenne, mint ha saját erőforrással oldják meg [5%] • Nem minden szoftvernek van virtualizált változata [5%] • Nincs hátránya [22%]


37



38

Honlapok penetrációja Honlappal rendelkezők aránya Total

72

Business

72

Honlap frissítésének gyakorisága Total

35

Business

24

30

25

Gov + NP

Gov + NP

76

250+ fő 50-249 fő

81

10-49 fő

70 0%

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Bázis: bármilyen internet-hozzáféréssel rendelkező szervezetek, Total=38 811 [Business=30 923, Gov+NP=7889] [250+ fő=1334, 50-249 fő=6961, 10-49 fő=30 507]



 

20

51

250+ fő 87

19

22

56

50-249 fő 10-49 fő

31

0%

20%

Legalább hetente Legalább negyedévente NT/NV

21

40%

1 13

1 7 1

16

19

60%

23

11 18

25

1

12 25

43

21

1

23

80%

1

100%

Legalább havonta Ritkábban mint negyedévente

Bázis: honlappal rendelkező szervezetek, Total=28 201 [Business=22 187 , Gov+NP=6014 ] [250+ fő=1172 , 50-249 fő=5651 , 10-49 fő=21 378 ]

Tükrözve az elektronikus csatornák fontosságát az információszerzés és az ügyfél-kapcsolattartás területén, a vizsgált szervezetek közel háromnegyede rendelkezik saját honlappal [összességében mintegy 28 ezer szervezet]. Az előző évhez képest érdemi változás nem történt. Az intézményi szféra szervezetei körében valamelyest magasabb a honlapok penetrációja, valamint a 250 fő feletti cégek, szervezetek esetében is gyakoribb a saját honlap [ez részben köszönhető a törvényi szabályozásnak is]. A honlapok rendszeres karbantartása mindazonáltal nem számít bevett gyakorlatnak: mindössze a honlappal rendelkező szervezetek 59%-a frissíti a honlapján az információkat legalább egy hónapban egyszer. A tavalyi felméréshez képest lényegi változások tehát nem tapasztalhatóak. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

39

Szervezeti profilok penetrációja Közösségi oldalakon [pl. Facebook, Iwiw, Twitter] külön szervezeti profillal rendelkező szervezetek aránya Total

Total

24

Business

Szervezeti profil frissítésének gyakorisága 54

Business

23

49

Gov + NP

Gov + NP

25

250+ fő

10%

30%

40%

Bázis: bármilyen internet-hozzáféréssel rendelkező szervezetek, Total=38 811 [Business=30 923, Gov+NP=7889] [250+ fő=1334, 50-249 fő=6961, 10-49 fő=30 507]

19

50

20%

Legalább hetente Legalább negyedévente NT/NV

4

11

5

3

12

5

6

9

6

18

59

0% 20%

15

69

10-49 fő

23 0%

64

50-249 fő

25

10-49 fő

30

250+ fő 30

50-249 fő

26

30

40%

60%

11 11 6 5 3

10 13

80%

3

100%

Legalább havonta Ritkábban mint negyedévente

Bázis: Közösségi oldalakon külön szervezeti profillal rendelkező szervezetek



A közösségi oldalak növekvő fontosságát mutatja a vállalati kommunikációban az a tény, hogy a vizsgált szervezetek közel negyede már rendelkezik saját szervezeti profillal legalább egy, de sok esetben több közösségi oldalon is. Ez összességében mintegy 9-10 ezer szervezetet jelent a teljes alapsokaságban.



A nagyobb szervezetek körében magasabb a szervezeti profilok penetrációja, mint a kisebbeknél, de a különbségek a honlapokhoz hasonlóan nem túl erőteljesek: még a 10-49 fő szervezeteknél is 23%-os penetrációt mértünk.



A szervezeti profilok folyamatos frissítése eltérő mértékben része a szervezeti kultúráknak, de általában gyakrabban frissítik, mint a honlapot: 54% legalább hetente, további 26% pedig legalább havonta történő frissítésről számolt be. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

3.4. Adat- és üzleti kommunikáció


Adatátviteli szolgáltatások | Definíciók

41

Bérelt vonali adatátvitel 

Analóg és digitális adatátviteli bérelt vonalak, függetlenül az előfizetői hozzáférés technológiájától [beleértve a rézérpárra, optikára, műholdas, mikrohullámú stb. technológiára épülő bérelt vonali összeköttetéseket]  Kivéve a kizárólag a nyilvános internet-hozzáférésekhez igénybe vett bérelt vonali kapcsolatok [MLLI], illetve a komplex IP-VPN-szolgáltatás keretén belül igénybe vett bérelt vonali kapcsolatok.

Virtuális magánhálózat [IP-VPN, Layer2 VPN/Ethernet VPN] 

Az IP-alapú virtuális privát hálózat [IP-VPN] olyan komplex hálózati megoldás, amely biztosítja, hogy egymástól távol eső telephelyek, illetve egyéb végpontok valamilyen IP-hálózaton keresztül [tipikusan a szolgáltatók IPhálózata vagy a nyilvános internet] biztonságosan kommunikálhassanak egymással. A kategória egyaránt tartalmazza a szolgáltatói [MPLS], illetve a nyilvános internet feletti IP-VPN-eket.

Egyéb adatátviteli technológiák/szolgáltatások     

Dial-up technológiára épülő adatátviteli megoldások, Frame-relay technológiára épülő adatátviteli megoldások, X.25 technológiára épülő adatátviteli megoldások, ATM technológiára épülő megoldások, egyéb adatátviteli megoldások/szolgáltatások.


Adatátvitelt folytatók, adatátviteli irányok Adatátvitelt folytató szervezetek Total

17

Business

18

Adatátviteli irányok Total Business Gov + NP

Gov + NP

14

9 11 6 9 12 6 8 9 2

250+ fő 250+ fő

65

50-249 fő

50-249 fő

31

10-49 fő

10-49 fő

12 0%

20%

40%

60%

80%




  

42

100%

36

48 29

18 14 12 4 9 3

0% 20% 40% Telephelyek közötti adatátvitel Nemzetközi adatátvitel

60% 80% 100% Egyéb belföldi végponttal adatátvitel


A hazai szervezetek 17%-a, azaz összesen kb. 6,7 ezer vállalat vagy intézmény vesz igénybe valamilyen [külső vagy belső] adatkommunikációs megoldást. Az adatkommunikációt folytatók aránya különösen a nagy létszámú szervezeteknél magas: míg a 250+ fős szegmensben 65% az arány, addig a 10-49 fős alkalmazotti létszámúaknak mindössze 12%-a folytat adatkommunikációt. Az adatátviteli penetráció jelentős mértékben csökkent a 10-49 fős szervezetek körében [20%12%]. Ennek fő oka, hogy ebben a körben jelentősen visszaesett az egyéb belföldi végpontokkal [elsősorban bankokkal] folytatott adatkommunikáció részaránya. A releváns szervezetek leggyakrabban belföldi végpontokkal kommunikálnak, csak az 50 fő feletti alkalmazotti létszámmal működőknél igazán számottevő a nemzetközi irány. Az adatátvitelt használók belföldön jellemzően bankokkal, pénzintézetekkel [vállalatok], illetve a kormányzati-költségvetési szférán belül [intézmények] folytatnak adatátvitelt. Nemzetközileg az anyavállalatokkal folytatott kommunikáció a legszorosabb. Az intézmények esetében a külföldi végpontokkal folytatott adatkommunikáció marginális.


43

Adatátvitel | Előfizetés és használat Előfizetés és használat Total

10

7

82

1

Business

11

6

82

1

Gov + NP

5

8

250+ fő

86 43

50-249 fő

16

10-49 fő

7 0%

1

21

35

14

69

4

1

89 20%

40%

1

1 60%

80%

100%

Közvetlen előfizetők Más jogi személy előfizetését vagy saját megoldást használnak Nem használnak adatátvitel-szolgáltatást NT/NV Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 843 [Business=31 864, Gov+NP=7979] [250+ fő=1345, 50-249 fő=6994, 10-49 fő=31 504]



A hazai, legalább 10 fős szervezetek 10%-a, azaz összesen mintegy 4 ezer cég, intézmény és nonprofit szervezet vesz igénybe adatátviteli szolgáltatást közvetlen előfizetéssel.



Az adatátviteli megoldásokat használó szervezetek köre azonban ennél szélesebb: további 7% más szervezet adatátviteli szolgáltatásra vonatkozó előfizetését vagy saját megoldást használ.


44

Adatátvitel | Technológia Technológiák penetrációja 100% 80% 60% 40%

51 29

24

20%

27 28 17

33 22

24

21 9

18 7

4

27 29 17 6

0% Total

Business Bérelt vonal

Gov + NP

250+ fő VPN

50-249 fő

10-49 fő

Egyéb

Bázis: adatátvitelt folytató szervezetek, Total=6713 [Business=5583, Gov+NP=1130] [250+ fő=881, 50-249 fő=2185, 10-49 fő=3648]







Kizárólag a közvetlen adatátviteli előfizetésekre fókuszálva a bérelt vonali megoldások [29%] és a virtuális magánhálózati technológia [24%] bizonyultak a legelterjedtebbnek. Az igénybevett technológiákat illetően a szervezetek mérete meghatározó: míg a nagyobb alkalmazotti létszámúak [50 fő felett] elsősorban bérelt vonali IPalapú adatkommunikációt alkalmaznak, addig a kisebbek esetében a VPN [IP-VPN, Layer2 VPN/Ethernet VPN] és az egyéb technológiák penetrációja magas. A bérelt vonali közvetlen előfizetések 56%-a rézpárra épülő hozzáférést, egyharmaduk mikrohullámú, további egyharmaduk üvegszálas technológiát jelent. A 250 fős vagy nagyobb szervezetek körében a bérelt vonali előfizetések háromötöde [61%] rézpárra épülő megoldás. A virtuális magánhálózati megoldások esetében leggyakrabban DSL-en [40%] vagy bérelt vonalon [59%] keresztül csatlakoznak a végpontok a hálózathoz. A szervezetek által használt VPN-ek 59%-a IP-VPN, további 28% viszont Layer2 VPN/Ethernet VPN. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

45

Adatátvitel | Szolgáltató-kapcsolat Szolgáltató-kapcsolatok [Top 3 szolgáltató] 100% 80%

60%

43 40%

30

20%

60

58

54

52

39

38

29

29 9

9

10 7

Business

Gov + NP

9

24 12 4

0% Total

Magyar Telekom [T-Systems / T-Home]

250+ fő

50-249 fő

Invitel [Hungarotel, Pantel]

10-49 fő GTS

Adatkommunikációs megoldást közvetlen előfizetéssel igénybe vevő szervezetek



A releváns szervezetek 52%-a vesz igénybe a Magyar Telekomtól közvetlen adatátviteli szolgáltatást a tavalyi 46%-hoz képest. Ez a növekvő arány elsődlegesen a 10-49 fős szegmensben mutatkozik meg, de a szolgáltató pozíciója a 250+ fős szervezetek körében is erős.



Az Invitel az ügyfelek 30%-ával áll közvetlen szolgáltatói kapcsolatban az adat- és üzleti kommunikáció területén, ami kb. 2,1 ezer előfizetőt jelent. 2012-höz képest ez közel 6 százalékpontos csökkenést mutat.



A GTS helyzete összességében nem változott [8%9%], mindazzal együtt, hogy a kormányzati és nonprofit szférában a jelenlétük erősödött. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

46

Adatátvitel | Piacszerkezet Bevétel alapján becsült piacszerkezet technológiák szerint

Top szolgáltatók piacrészesedése bevétel alapján

Total

49

45

6

Total

59

24

7

5

Business

48

46

6

Business

59

24

8

4

8

4

Gov + NP

74

250+ fő

26

58

50-249 fő

35

43

10-49 fő

Bérelt vonali

3

64 20%

40%

Virtuális magánhálózati

60%

9 80%

100%

Egyéb adat- és üzlet kommunikáció

Bázis: adatátviteli szolgáltatásra fordított kiadások [m Ft], Total=1898 [Business=1814, Gov+NP=84] [250+ fő=1119, 50-249 fő=485, 10-49 fő=293]

Gov + NP

63

250+ fő

6

55

26 0%

0

4 3

61

50-249 fő

21

51

10-49 fő

27 63

0%

20%

Magyar Telekom

22

9 28

40% Invitel

60% GTS

9 4 4

80%

100% Egyéb

Bázis: adatátviteli szolgáltatásra fordított kiadások [m Ft], Total=1898 [Business=1814, Gov+NP=84] [250+ fő=1119, 50-249 fő=485, 10-49 fő=293]



A piacstruktúrát tekintve a bérelt vonali és a virtuális magánhálózati technológia is jelentősnek számít, a bevételek közel fele-fele ezekből származik. A bérelt vonali részesedés a kormányzati és a 250+ fős szervezetek adatkommunikációs piaca esetében a legmagasabb.



E részpiacon a legnagyobb szolgáltatónak a Magyar Telekom számít, mely a bevételek több mint felét [59%] realizálja. Az Invitel részesedése 24%. Az egyéb szolgáltatók részesedése jelentősen lecsökkent a kormányzati és nonprofit szegmensben, ami elsősorban kutatás-módszertani változások eredménye [azokat a szervezeteket, melyek számára a NISZ biztosítja az adatátviteli kapcsolatokat, idén már nem tekintjük az adatkommunikációs piac részének]. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

47

Adatátvitel | Hűségszerződés Adatátviteli szolgáltatásra vonatkozó [aláírt] hűségszerződés hossza NT/NV 9%

Mit tennének, amennyiben jelenleg nem lenne érvényes hűségszerződésük?* Total

1 év 10%

46

Business

Nem írtak alá hűségnyilatkozatot 19%

42

49

39

Gov + NP 44

50-249 fő

2 évnél hosszabb 20%

Adatkommunikációs megoldást közvetlen előfizetéssel igénybe vevő szervezetek,

1 11

80

250+ fő

2 év 42%

11 10

34

37

10-49 fő

4 3

53 65

0%

17

3 15

2 8 27

20% 40% 60% 80% Biztosan maradnánk a jelenlegi szolgáltatónál Valószínűleg maradnánk a jelenlegi szolgáltatónál Valószínűleg szolgáltatót váltanánk Biztosan szolgáltatót váltanánk NT/NV

7 100%

Bázis: jelenleg érvényes hűségszerződéssel rendelkező szervezetek



A közvetlen adatátviteli szolgáltatásra a vizsgált szervezetek ötöde semmilyen hűségnyilatkozatot nem írt alá, míg fennmaradó részük leginkább 1-2 éves hűségnyilatkozatokat tett. Az ennél is hosszabb elköteleződésre 20%-uk vállalkozott.



A hűségnyilatkozatok többsége már lejárt vagy csak rövid ideig érvényes. Egy éven belül a jelenlegi hűségszerződések háromötöde nem lesz hatályos [22%-uk már jelenleg is hatályát vesztette].



A jelenleg érvényes hűségszerződéssel rendelkező szervezetek nagy része akkor is maradna a szolgáltatójánál, ha nem lenne ilyen szerződése, kormányzati és nonprofit szférában pedig extrém magas lojalitást érzékeltünk. *Az alacsony elemszám [n=91] miatt az eredmények fokozott óvatossággal kezelendők Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

3.5. Televíziós szolgáltatás


49

Televíziókészülék | Penetráció Televíziókészülékkel rendelkezők aránya Total

Televíziókészülékek átlagos száma [db] Total

25

Business

Business

21

Gov + NP 250+ fő

10

Gov + NP

44

9

250+ fő

47

50-249 fő

9

34

50-249 fő

32

17

10-49 fő 10-49 fő

5

22 0 0%

20%

40%

60%

80%


10

20

30

40

100% Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 843 [Business=31 864, Gov+NP=7979] [250+ fő=1345, 50-249 fő=6994, 10-49 fő=31 504]



A vizsgált szervezetek negyede rendelkezik – legalább egy – működő televíziókészülékkel. A kormányzati és nonprofit szférában jóval magasabb arányban [44%] fordul elő televíziókészülékkel rendelkező szervezet, mint a vállalati körben [21%].



A penetráció mértéke összefüggést mutat a mérettel; minél nagyobb egy szervezet, annál magasabb a tévékészülékkel rendelkezők aránya, illetve a tévékészülékek átlagos száma.



A mintegy 10 ezer, televízióval rendelkező szervezet összességében kb. 93 ezer tévékészülékkel rendelkezik. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

Fizetős tévészolgáltatás | Penetráció

50

Igénybe vesznek-e „fizetős” televíziós szolgáltatást? Total

57

41 6

Business

57

31 4

Gov + NP

57

5

250+ fő

34 10

71

50-249 fő

53

10-49 fő 20%

27 1 7

22

21 10

58 0%

32

34

515 40%

60%

32 80%

100%

Közvetlen előfizetők Más jogi személy előfizetését használják Magánszemély előfizetését használják Csak ingyenes tévéadást néznek Egyetlen tévékészüléken sem néznek tévéadást Bázis: működő tévékészülékkel rendelkező szervezetek Total=9914 [Business=6418, Gov+NP=3496] [250+ fő=625, 50-249 fő=2246, 10-49 fő=7043]



A tévékészülékkel rendelkező szervezetek 57%-a [kb. 5700 szervezet] fizet elő közvetlenül, vagyis a szervezet nevén televíziós szolgáltatásra, míg harmaduk alapvetően nem tévéadások nézésére, hanem egyéb célra használja a készüléket. 6% azon szervezetek aránya, ahol kizárólag ingyenes adást néznek.



A legnagyobb szervezetek körében magasabb a televíziós szolgáltatásra előfizetők aránya. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

51

Televíziós szolgáltatás| Technológiák Technológiák penetrációja Total

71

Business

9

67

9

11

Gov + NP

12

78

250+ fő

6

2

86

50-249 fő

16 72

0%

20%

6 7

40%

8

11

3

7 1

10

22

6 2 111 2

60

10-49 fő

2

60%

2

13

10

2

80%

11 7 11 100%

Kábeltévé

Fizetős műholdas tévé

IPTV

Fizetős digitális földfelszíni sugárzás [MinDig TV Extra]

Ingyenes digitális földfelszíni sugárzás [MinDig TV]

Ingyenes analóg földfelszíni sugárzás

Egyéb ingyenes megoldás Bázis: fizetős vagy ingyenes televíziós szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, Total=6752 [Business=4214 , Gov+NP=2538 ] [250+ fő=490, 50-249 fő=1480, 10-49 fő=4782 ]



A legelterjedtebbnek a kábeltévé számít, a televíziós szolgáltatást igénybe vevő szervezetek közel háromnegyede kábeltelevízióra fizet elő.



A vizsgált szervezetek közel tizede műholdas tévét, tizede pedig IPTV-szolgáltatást használ, míg kb. 8%-uk ingyenes digitális földfelszíni sugárzáson keresztül fogja a televíziós adásokat.



A kormányzati és nonprofit szegmensben, valamint a 250+ főt foglalkoztató szervezetekben az átlagosnál magasabb arányban fizetnek elő kábeltévé-szolgáltatásra. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

4. Bundling


53

Bundling | Attitűdök Bundling-konstrukció előnyei Egyszerű ügyintézés, mert egy szolgáltatóval állnak kapcsolatban

21

Egy számla, egyszerű számlázási rendszer, átláthatóság

18

Egy partner, amely kiismeri és megoldja a szervezet igényeit Integrált szolgáltatás, átjárhatóság

7

Nagy mértékű kiszolgáltatottság meghibásodás esetén Más szolgáltatók részajánlatait nem tudják igénybe venni Esetleges technológiai akadályok, megvalósíthatósági problémák Üzletmenet folytonosságának nagyobb veszélyeztetettsége Nem áll rendelkezésre elég információ a konstrukcióról

50

23

8 2 22 0%

45 41

Túlzott mértékű függőség egy szolgáltatótól

23 14

Nem lát előnyt

Előnyök

56

44 38

Mennyiségi kedvezmények Jobb alkupozíció, fontosabb ügyfelek lesznek a szolgáltatónál

Bundling-konstrukció hátrányai

29 30 19 16 11 6 8 4 2 1 40

Nincs félelme, nincs hátránya

20%

40%

60%

80%

0%

100%

Legfőbb előny


Hátrányok

20%

40%

60%

80%

100%

Legfőbb hátrány




Több szolgáltatás együttes igénybevételének vonzereje elsősorban az egyszerűbb ügyintézésben, a számlázásban és a kedvezményekben rejlik. A kedvezmények driver-szerepe a legerősebb, ezt említik legtöbben a konstrukció legfőbb előnyeként.



A megoldással kapcsolatos aggodalmak elsősorban az egy szolgáltatótól való függőség, illetve a kiszolgáltatottság terén jelentkeznek. A válaszadók 40%-a ugyanakkor egyáltalán nem lát hátrányt. Az előző évhez képest valamelyest csökkent azok aránya, akik tartanak a túlzott mértékű függőségtől, kiszolgáltatottságtól, illetve azoké is, akik az üzletmenet folytonosságát látják veszélyeztetve a bundling által. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

54

Bundling | Penetráció, szolgáltató-kapcsolatok Bundling-penetráció Total

41

Business 32

39

67

67

71

70

66

66

60% 47 47

50-249 fő

49 43 41 0%

80%

53

250+ fő

10-49 fő

100%

49

44

Gov + NP

Szolgáltatói kapcsolatok

40% 20%

50

20%

2

24

17

16 86

3

2

15 76

4

0% 40% 2013

60%

80%

2012


100%

Total

Business

Magyar Telekom

GTS

0

9

42

Gov + NP Invitel

4 6

89

250+ fő UPC

14 3

17 89

4

50-249 fő Telenor

2

85

3

10-49 fő

Vodafone

Bázis: bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek, Total=20 221 [Business=17 054, Gov+NP=3167 ] [250+ fő=643, 50-249 fő=3480, 10-49 fő=16 098]



Távközlési szolgáltatásokat csomagban a legalább 10 fős szervezetek 49 százaléka, azaz kb. 20 ezer vállalat, intézmény és nonprofit szervezet vesz igénybe. 2012-höz képest ez mintegy 8 százalékpontos növekedést jelent, elsősorban a 10-49 fős szervezeteknél.



A bundling-szolgáltatást igénybe vevő szervezetek kétharmada a Magyar Telekomnál fizet elő. Az Inviteltől 16% vesz igénybe csomagban távközlési szolgáltatásokat.



A GTS, a UPC, a Telenor és a Vodafone is érzékelhető mennyiségű bundled-ügyfél számára szolgáltat. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

55

Bundling | Csomagban igénybe vett szolgáltatások Csomagban igénybe vett szolgáltatások száma [db]

Igénybe vett távközlési szolgáltatások a bundling-csomagban

Total

68

17

15

Fix telefon

Business

67

19

15

Vezetékes, mikrohull. és műholdas internet

Gov + NP

75

250+ fő

14

50

50-249 fő

13 63

10-49 fő

TV- / multimédia-szolgáltatás

20%

2 db

40%

60%

3 db

80%

100%





10 4 0%

4+ db


 

30

12 Egyéb adatkommunikáció

0%

34

Mobilinternet-kártya 22

19

83

Mobiltelefon-szolgáltatás

38 16

70

12

88

20%

40%

60%

80%

100%


A bundling-megoldást használó szervezetek 68%-a 2, 17%-a 3 szolgáltatást vesz igénybe egy csomagban. A bundling-szolgáltatások igénybevevői leggyakrabban a fix telefont [88%] és a vezetékes internetet [83%] veszik igénybe a bundling-csomag keretében. A mobiltelefon-szolgáltatás 34%, míg a mobilinternet-előfizetés 30% esetében része a bundling-csomagnak. 2012-höz képest a legnagyobb változást a csomagban vezetékes internettel rendelkezők arányának megközelítőleg 6 százalékpontos növekedése jelenti, de változott a mobiltelefon [40%34%] és a TV-szolgáltatás [5%10%] részaránya is. A távközlési szolgáltatások mellett a Magyar Telekom ügyfélkörében már elkezdődött a gáz- és a villamosenergiaszolgáltatás csomagolása is, de ennek penetrációja jelenleg még viszonylag alacsony [3% körüli]. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

5. Teljes távközlési piac


57

Összefoglalás | Penetráció és szolgáltató-kapcsolatok Bármilyen üzleti távközlési szolgáltatásra közvetlen üzleti előfizetők a piac legjelentősebb szolgáltatóinál

Távközlési szolgáltatások penetrációja

Fix telefon

90

5

Mobiltelefon

89

5

Fix internet

86

Mobilinternet

40

Adat

10 0%

Magyar Telekom [T-Mobile nélkül] T-Mobile

10

2

Közvetlen üzleti előfizetés

57

Telenor

30

Invitel

27

Vodafone

7 20%

69

40%

60%

80%

100%

UPC

10

GTS

5 0%

Egyéb szolgáltatás használata

Bázis: összes vállalat / szervezet, Total=39 843

16

20%

40%

60%

80%

100%




A vezetékes telefon és internet használata csaknem az összes legalább 10 fős szervezetre jellemző. Elsöprő többségük mobiltelefon-, 42%-uk mobilinternet-előfizetéssel is rendelkezik. Egyedül az adatkommunikációs szolgáltatások számítanak kevésbé elterjedtnek, de ezeket is a szervezetek 17%-a használja.



Az adatkommunikációs előfizetések penetrációja az elmúlt időszakban jelentősen csökkent, főként a dial-upra szóló előfizetések és a dedikált banki adatkommunikációs kapcsolatok eltűnése miatt.



A Magyar Telekom [kb. 26 ezer ügyfél] és a T-Mobile [kb. 23 ezer ügyfél] pozíciója a legkedvezőbb az ügyfélalapú részesedéseket tekintve. Utánuk a Telenor következik 12 ezer, majd az Invitel 10 ezer ügyféllel. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

58

Összefoglalás | Piacméret és -struktúra Távközlési szolgáltatások piaca 2013-ban [nettó, millió Ft]

Fix telefónia

Mobiltelefónia

Internet

Adat- és üzleti komm.

Total

Business

19 596

61 003

17 420

21 766

119 784

Gov + NP

6 762

7 468

3 542

1 008

18 781

250+ fő

8 471

19 037

3 950

13 434

44 892

50-249 fő

8 669

18 539

6 202

5 821

39 231

10-49 fő

9 218

30 895

10 766

3 520

54 399

26 358

68 471

20 919

22 774

138 522

Piacstruktúra

Total

19

Business

16

Gov + NP 250+ fő

19

50-249 fő

Bázis: teljes 2013-as távközlési kiadás [m Ft], Total=138 522 [Business=119 784, Gov+NP=18 781] [10-49 fő=54 399, 50-249 fő=39 231, 250+ fő=44 892]

15

42

17

Fix telefónia

18

Mobiltelefónia

15 20

60% Internet

5

30 16

57 40%

19 9

47

20%

16

40

22

10-49 fő

15

51 36

0%

Total

49

80%

6 100%

Adat és üzleti komm.

Bázis: teljes 2013-as távközlési kiadás [m Ft], Total=138 522 [Business=119 784, Gov+NP=18 781] [10-49 fő=54 399, 50-249 fő=39 231, 250+ fő=44 892]



A távközlési szolgáltatások teljes piacát mintegy 139 milliárd forintra becsüljük. A piac legnagyobb hányadát [49%] a mobiltelefónia, ötödét pedig a fixtelefonpiac adja.



Az állami és nonprofit szervezeteknél a fix-kiadások aránya felülreprezentált, ezzel párhuzamosan a mobilkiadásaik kisebb súllyal szerepelnek a teljes intézményi és nonprofit piacon belül.



A legalább 250 fős szervezeteknél az adatkommunikációs kiadások az átlagosnál magasabb arányban járulnak hozzá a teljes piachoz. Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében | 2014. február

Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében, 2013

Recommend Documents