Schneller Krisztián VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Térségi Tervezési és Területrendezési Osztály
A térségi éghajlati sérülékenység európai szintű vizsgálata az ESPON 2013 Program keretében
V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron 2012 augusztus 30-31.
Éghajlatváltozás jellege, kedvezőtlen hatásainak mérséklése Az éghajlatváltozás oka: •
A Föld légkörének összetétele és éghajlata mindig változott.
•
A jelenleg zajló változás esetében azonban az emberi tevékenység (üvegházhatású gázok kibocsátása) szerepe a meghatározó.
Az éghajlatváltozás jellege: •
Az éghajlati övek eltolódása (hosszú távú hatás).
•
Szélsőséges időjárási események gyakoriságának növekedése: városi hőhullámok, árvizek, belvizek gyakorisága; veszélyeztetett területek kiterjedése növekszik.
Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklése, a klímapolitika céljai: Kibocsátás-csökkentés (mitigáció): A légköri üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentése (VAHAVA) Az éghajlatváltozás szövegösszefüggésében emberi beavatkozás eredményeként a források csökkentését (fosszilis tüzelőanyagok kiváltása) vagy az üvegházhatású gázok nyelőinek növelését (erdőtelepítés) jelenti (Nemzeti Éghajlatváltozás Stratégia). Alkalmazkodás (adaptáció): A változó időjárási és éghajlati hatásokhoz történő alkalmazkodás. (VAHAVA) A természeti és társadalmi rendszerek megélt illetve a jövőben várható, részben az éghajlatváltozásból is adódó jelenségek és állapotváltozások hatásaihoz való igazodás. (Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia).
Területi kutatások szerepe az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésben A kibocsátás csökkentésben bár a globális szint szerepe a meghatározó, de mitigációval kapcsolatos területi jellemzők (a kibocsátás csökkentési lehetőségeinek területi sajátosságai, illetve ennek összevetése a regionális kibocsátással) feltárása is lényeges feladat. Az alkalmazkodás esetében viszont az éghajlat-változással kapcsolatos területi különbségek feltárásának meghatározó szerepe van. A területi különbségek feltárása, térképezése három pilléren alapszik, amelyek a következők: •Kitettség: az éghajlat jellemzőinek megváltozása •Érzékenység: a hatásviselő rendszer(ek) éghajlatfüggő tulajdonsága, amely megmutatja, hogy az adott rendszer mennyire képes tolerálni a klímaváltozást •Alkalmazkodó képesség: a helyi gazdaság-társadalom ereje a klímaváltozás hatásainak mérséklésére •A három szint együttes értékelése alapján lehet meghatározni a klímaváltozással szembeni sérülékenység területi különbségeit, illetve a területeket (pl.. régiókat) sérülékenységük jellege és mértéke szerint osztályozni. A térségek éghajlatváltozással szembeni sérülékenysége különböző (mértéke és jellege szerint is), ezáltal különböző intézkedéseket igényelnek az alkalmazkodás terén
ESPON 2013 Program „Klímaváltozás hatása a régiókra és a gazdaságra” című projekt Megnevezése: ESPON Climate - Change and Territorial Effects on Regions and Local Economies (Az éghajlatváltozás hatása a régiókra és helyi gazdaságokra) A projekt az ESPON 2013 OP keretében kerül finanszírozásra Időtartama: 2008. december - 2012. január 2009 márciusa: munkaindító értekezlet megtartása; 2009 júniusa Munkaindító Jelentés (Inception Report) elfogadása Vezető partner(ek): Dortmundi Műszaki Egyetem Területi Tervezési Intézete, Finn Geológiai Szolgálat (Espoo). Ezen felül további 11 partner vesz részt a projekt kidolgozásában, köztük 4 a SEE térségből. Magyar résztvevők: BME Környezetgazdaságtani Tanszék, VÁTI Nkft. Térségi Tervezési és Területrendezési Iroda
ESPON Climate projekt célkitűzése
• AZ ESPON 2013 Program céljának megfelelően egy közös tudásbázis kiépítése • A integrált megközelítés alkalmazása, az ágazati és térségi vizsgálatokhoz képes • Az éghajlatváltozással szembeni sérülékenység területi különbségeinek feltárása, az ESPON térség teljes területén (vizsgált alapegységek a NUTS3 régiók) • A sérülékenység-elemzéshez szükséges alapozó vizsgálatok elvégzése a kitettség, az érzékenység és az adaptációs képesség vonatkozásában • Az éghajlatváltozás szempontjából hasonló jellegzetességeket mutató európai makro régiók lehatárolása
ESPON Climate projekt célkitűzése • A gazdasági érzékenység területi különbségeinek feltárása • A sérülékenység térképezése, a NUTS3 régiók sérülékenységi szempontból történő kategorizálása (a hasonló típusú régiók egy osztályba sorolása) • Esettanulmányok kidolgozása az ESPON térségre készülő vizsgálat validálására, minta a különböző területi szintek térségi sérülékenységgel kapcsolatos elemzéseinek alkalmazáshoz • Az mitigációs képesség területi összefüggései • Ajánlások az alkalmazkodás és kibocsátás csökkentés vonatkozásában
A ESPON Klíma projekt sérülékenység elemzésének módszertani kerete KITETTSÉG Az éghajlat várható regionális változása (10 alapmutató)
ÉRZÉKENYSÉG Az éghajlatváltozás hatásviselő rendszereinek regionális jellemzői (29 alapmutató 5 u.n. dimenzió szerint)
VÁRHATÓ HATÁS Várható regionális változások a hatásviselő rendszerekben (5 u.n dimenzió szerint, VH csúcsmutató)
ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉG A helyi társadalmi, gazdasági rendszerek alkalmazkodó és felkészülési képessége
AGGREGÁLT ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉG
SÉRÜLÉKENYSÉG A térség komplex környezeti-társadalmi-gazdasági sérülékenysége a várható éghajlatváltozásra
A kitettség elemzése Az éghajlatváltozásnak való kitettség elemzéséhez a COSMO éghajlati modell A1B forgatókönyv szerinti, a 2071 -2100-as időszakra előre jelzett klímaértékei biztosították az alapot. A kitettség európai szintű elemzésénél felhasznált mutatók: •Az évi átlaghőmérséklet változása • A fagyos napok évi átlagos számának változása (minimum hőmérséklet<0°C) • A nyári napok évi átlagos számának változása (maximum hőmérséklet>25°C) • Az évi átlagos téli csapadékmennyiség változása (decembertől januárig) • Az évi átlagos nyári csapadékmennyiség változása (júniustól- augusztusig) • A heves esőzésekkel érintett napok évi átlagos száma (20 mm/h óra felett) Az évi átlagos evaporáció változása • A hóborította napok átlagos évi számának változása
A nyári napok éves számának változása
Az átlagos évi középhőmérséklet változása
A hóborította napok évi átlagos számának
A nyári hónapok átlagos évi csapadékmennyiségének változása
Az éghajlatváltozás közvetett hatásai
Az „éghajlatváltozási nagytérségek” Az éghajlatváltozásnak való kitettség elemzéséhez a COSMO éghajlati modell A1B forgatókönyv szerinti, a 2071 -2100as időszakra előre jelzett klímaértékei biztosították az alapot. A kutatás keretében a kiválasztott kitettség mutatók együttes értékelése alapján öt, az éghajlatváltozás szempontjából hasonló jellemzőkkel rendelkező európai régió került lehatárolásra. Ezek a következők: 1.Dél-Közép-Európa, 2.Észak-Európa, 3.Észak - Közép Európa 4.Mediterrán-térség, 5.Északnyugat Európa
Az európai régiók érzékenysége az érzékenységi dimenziók szerint
Az épített környezettel kapcsolatos érzékenység
dimenziót jellemző indikátorok az épített környezet (pl: település, utak, egyéb műszaki létesítmények stb.) éghajlatváltozás szempontjából leginkább veszélyeztetetett elemeihez kapcsolódnak. európai vizsgálatok sorén 10 mutató került felhasználásra a az épített környezettel kapcsolatos érzékenység jellemzésére
Az európai régiók érzékenysége az érzékenységi dimenziók szerin 2. A „társadalmi érzékenység” A dimenziót jellemző mutatók a társadalom szempontjából leginkább veszélyeztetetett csoportjaihoz (pl: nagyvárosokban élők , árterületeken élők, idősek és gyermekek stb) kapcsolódnak. Az európai szintű vizsgálatok során 4 mutató került felhasználásra a az épített környezettel kapcsolatos érzékenység jellemzésére
Az európai régiók érzékenysége az érzékenységi dimenziók szerin 3. Gazdasági érzékenység A gazdasági érzékenység mutatói a leginkább „éghajlatfüggő” ágazatokhoz kapcsolódnak, úgymint: • Mezőgazdaság • Erdészet • Turizmus (téli és nyári) • Energiaszektor A gazdasági érzékenység jellemzéséhez 7 mutató került felhasználásra
Az európai régiók érzékenysége az érzékenységi dimenziók szerint
4. A Természeti környezet érzékenysége
A természeti környezet éghajlati hatásoknak kitett rendszereit jellemzi. Ezen belül a •élővilághoz, •erdőkhöz •talajokhoz kapcsolódnak a mutatók (4 mutató)
Az európai régiók érzékenysége az érzékenységi dimenziók szerin 5. A kulturális örökséggel kapcsolatos érzékenység A kulturális örökség éghajlati hatásoknak kitett elemeihez (pl: kultúrtájak, ártéren elhelyezkedő műemlékek stb.) kapcsolódnak a mutató A dimenzió jellemzéshez 4 mutató szolgált alapul.
Az éghajlatváltozás várható hatásai Európa régióban
Kulturális örökséggel kapcsolatos hatás
Várható gazdasági hatás
Az épített környezettel kapcsolatos hatás
Várható környezeti hatás Várható „társadalmi” hatás
Az alkalmazkodó képesség regionális jellemzőinek elemzése
Az éghajlatváltozáshoz indikátorai :
való
alkalmazkodás
•a tudáshoz, •a technológia fejlettséghez, •a műszaki infrastruktúra rendszerekhez, • illetve az intézményekhez és a gazdasági erőforrásokhoz kapcsolódtak.
A térségi sérülékenység számítása
Az európai régiók sérülékenysége
Európa régióinak alkalmazkodó képesség és a mitigációs „képessége” összefüggései
A kutatás eredményeinek alkalmazása Javaslatok:
•Az EU területpolitikájához kapcsolódó javaslatok (különös tekintettel a kohézióra ) •Területi Együttműködések Programjaihoz és azok felülvizsgálatához • kapcsolódó alkalmazási lehetőségek •Ajánlások az európai szakpolitikák részére •A további kutatási lehetőségek •A projekt eredményeinek összevetése más ESPON kutatások eredményeivel
Esettanulmányok Az európai szintű elemzésekkel párhuzamosan 7 esettanulmány készült Minden éghajlatváltozási található célterület
régióban
Célja: •Európai szintű elemzések módszertanának (pl: ország, régió, település) alkalmazás különböző területi szinteken •Sajátos témakörök megjelenítése •Európai szintű elemzések validálása
Észak-Rajna Vesztfália •Területi szint: tartomány (ország) •Vizsgálat egységei: LAU2 egységek (tartományok) •Fókusz: Pán-európai vizsgálathoz hasonlóan integrált megközelítés
Spanyolország mediterrán tengerparti térségei
•Vizsgálat egységei: NUTS2 egységek (tartományok) •Fókusz: A vízhiány hatásai a „nyári” turizmusra
Vizsgálat egységei:
• NUTS3 régiók(tartományok)
Fókusz:
•A hóborította napok számának csökkenése és hatása a téli turizmusra
•Alkalmazkodó képesség
Alpok térsége Alpok esettanulmány
Vizsgálat egységei:
• 26 NUTS3 régiók •(tartományok) •10 Mo. 3 SK 12 RO
Fókusz: Aszály és belvizek mezőgazdasági hatásai
Árvizek hatása az épített környezetre
Tisza vízgyűjtő esettanulmány Tisza vízgyűjtő esettanulmány
A Tisza vízgyűjtő esettanulmány módszertani kerete
Exposure Exposure was assessed by 2 indices which related to agricultural sensitivity
Adaptive capacity 4 adaptive capacity dimensions (defined in the pan-European assessment) were assessed by 6 indices.
Sensitivity: Economic sensitivity Agricultural sensitivity was assessed by 2 indice.
Potential economic impact The economic impact was assessed by 2 indices. The indicators of impact were the result of combination of exposure and sensitivity indices.
Potential physical (related to river flood) impact The physical impact were directly assessed (the exposure and sensitivity were not distinguished) by 4 indices
Aggregated adaptive capacity
Aggregated impact
Vulnerability
Table 1: Qualitative assessment of COSMO CLM exposure indicators in the Tisza Case Study Region Legend:+: low, poor; ++: medium; +++: high
Kitettség és érzékenység
Sensitivity of crop production to drought (based on soil properties)
Source: CORINE 2006, FAO Digital soil map of the World (1995), processed by VÁTI
Várható hatás Sensitivity/ impact dimension
Physical dimension
Name of impact
Definition
Change of potential impact of 100 year river flood event on settlements
Settlement area on increasing or decreasing flood prone area / settlement area of NUTS3 region
Change of potential impact of 100 year river flood event on high speed roads
Lengths of high speed roads on increasing or decreasing flood prone area / lengths of high speed roads on NUTS3
Change of potential impact of 100 year river flood event on main roads
Lengths of main roads on increasing or decreasing flood prone area / lengths of main roads on NUTS3
Change of potential impact of 100 year river flood event on main railways
Lengths of high speed roads on increasing or decreasing flood prone area / lengths of high speed roads on NUTS
Potential impacts of decreasing summer precipitation on crop production
Economic dimension Potential impacts of increasing winter precipitation on inland water inundation and crop production
Combination of exposure indicator “Decrease in annual mean precipitation in summer months” and sensitivity indicator “Soil properties in terms of crop production sensitivity to drying climate” Combination of exposure indicator “Increase in annual mean precipitation in winter months” and sensitivity indicator “Soil properties in terms of crop production sensitivity to inland water”
Combined physical impact
Combined economic (agricultural) impact
Aggregált hatás
Aggregált alkalmazkodó képesség
Sérülékenység
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
www.espon.eu
Krisztián Schneller VÁTI Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Osztály
[email protected]
