Az ESPON TiPSE projekt eredményei a Duna programtér szemszögéből The Territorial Dimension of Poverty and Social Exclusion in Europe – ESPON Applied Research 2013/1/24 Tagai Gergely, PhD MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, Budapest ESPON Területi folyamatok és fejlesztési lehetőségek a Duna Régióban, 2014. november 6.
A társadalmi kohézió kérdése az Európa 2020 stratégiában • • •
Prioritások – intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés Inkluzív növekedés – a gazdasági, szociális és területi kohéziót előmozdító, magas foglalkoztatási arányt biztosító gazdaság Stratégiai célok: – foglalkoztatási arány növelése – iskolázottság javítása (lemorzsolódási arány csökkentése, felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése) – szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők (v. szegénység és kirekesztés által veszélyeztetettek) száma csökkenjen (2020-ig legalább 20 millióval)
•
Szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők (AROPE) – Szegénységi küszöb (országos medián jövedelem 60%-a) alatt élők aránya – Súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya (min. 4 deprivációs jellemző teljesülése 9 tételből) – Alacsony munkaintenzitású (kereső nélküli) háztartásban élők aránya
Szegénység és társadalmi kirekesztettség az EU-ban Súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya
Szegénységi küszöb alatt élők aránya
X
A W
Z
B
Y
C Alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya
AROPE=A+B+C+W+X+Y+Z
~123 millió fő
Az ESPON TiPSE projekt •
•
•
Általános cél: megfelelő ismeretalap nyújtása a szegénység és társadalmi kirekesztettség európai jellemzőiről a szakpolitikák számára a társadalmi kohézió elősegítése érdekében, az Európa 2020 stratégia keretén belül Szakpolitikai kihívás: a szegénység és társadalmi kirekesztettség jelenségeinek helyi és regionális szinten való azonosítása TiPSE feladatok – a szegénység és társadalmi kirekesztettséghez kapcsolódó adatokból regionális adatbázis összeállítása, indikátorok képzése valamint térképezése – a szegénység és társadalmi kirekesztettség makro- és mikroregionális területi mintázatainak bemutatása az ESPON térben – (helyi szintű) létező jó gyakorlatok azonosítása
•
Szakpolitikai megközelítések, eszközök azonosítása, amelyek hatásosak lehetnek a társadalmi kirekesztettség veszélyeinek csökkentésében és így a területi kohézió erősítésében
A szegénység vizsgálata a TiPSE projektben • • •
• • • •
Szegénység mint relatív fogalom: jövedelmi lehetőségek (anyagi források) egy minimális, elfogadható szint alatt vannak Szegénységi küszöb alatt élők (AROP) aránya az EU-ban 16,7% (2013) AROP adatok kiszámítása EU-SILC (European Union Statistics on Income and Living Conditions) adatfelvételből, jövedelemadatok alapján Elérhetőség legfeljebb NUTS0-2 szinten TiPSE cél: AROP ráta modellezése NUTS3-as szinten, egész Európát lefedően Megosztott feladat a Világbank kutatócsoportjával (Világbank – új, TiPSE – régi EU tagállamok) Adatforrások, módszerek – – – –
•
Nemzeti jövedelemstatisztikák Nemzeti AROP becslések Világbank Poverty Mapping módszer Regressziós modellek, egyszerűbb becslések jövedelemadatok alapján
Szegénység regionális jellemzőinek vizsgálata Európában – –
Szegénység „térbelisége” ESPON tipológiákon keresztül Összefüggés-elemzés különböző társadalmi jelzőszámok bevonásával
A társadalmi kirekesztettség vizsgálata a TiPSE projektben •
•
Társadalmi kirekesztés/kirekesztettség: nem elsősorban egyéneket, hanem társadalmi csoportokat érint; nem feltétlenül anyagi jellegű (kirekesztettség a munkaerőpiacról, szolgáltatásokból, közösségekből, társadalmi életből stb.); nem állapot, hanem inkább folyamat A társadalmi kirekesztettség konceptualizációja során 4 kirekesztettségi tényezőcsoport/tartomány (domain) meghatározása (Talbot et al. 2014) – Megélhetés (jövedelem, foglalkoztatás) – Alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés (egészségi állapot, képzettség, lakhatás) – Társadalmi környezet (életkor, migráció, nemzetiségi összetétel, háztartási jellemzők) – Politikai participáció (állampolgárság)
• •
Az egyes kirekesztettségi dimenziókhoz indikátorok rendelése Térképezésen és elemzésen keresztül különböző, társadalmi sérülékenységgel összefüggésbe hozható jellemzők térbeli koncentrálódásának kimutatása
A társadalmi kirekesztettség vizsgálata a TiPSE projektben Indikátorok száma Tényezőcsoport
Dimenzió
Megélhetés
Jövedelem
szolgáltatásokhoz
hozzáférés Társadalmi környezet
Politikai participáció
• •
•
(2011)
2
2
27
4
való Egészségi állapot
3
3
Képzettség
2
2
Lakhatás
6
3
Életkor
3
3
Nemzetiségi összetétel
1
1
Migráció
1
1
Háztartási jellemzők
4
2
Állampolgárság
1
1
Foglalkoztatás Alapvető
(2001)
Indikátorok elsősorban cenzusadatokból (2001-re LFS-ből is) Elemzési szempontok/indikátorválasztás: lefedettség, harmonizációs kérdések, diszkrimináció, interpretáció, NUTS szint – Relevancia! Kirekesztettségi dimenziók szisztematikus elemzése után szintézis a jellemző földrajzi mintázatok alapján – – – –
Nagytérségi különbségek (pl. Kelet-Közép-Európa – EU15) Városi – rurális terek egyenlőtlenségei Periférikus helyzet (elérhetőség, határ menti, partvidéki stb. helyzet) Helyspecifikus jellemzők (válságterületek, „napfényövezetek”)
Országtipológia a szegénységi és kirekesztettségi „profil” alapján •
• •
• •
•
TiPSE projektben széles körben elterjedt mérőszámok használata a szegénység és kirekesztettség kontextusában (NUTS3-as szint!) Nincs saját „TiPSE” indikátor vagy regionális tipológia Országtipológia, térségprofilok felrajzolása a szegénység és társadalmi kirekesztettség területi jellemzői alapján Klaszteranalízis 21 mutató bevonásával Bizonyos mértékű egybeesés, bizonyos mértékű elkülönülés az európai jóléti rendszerekkel/-től Szegénység és kirekesztettség eltérő jelentései különböző társadalmi környezetben – eltérő szakpolitikai válaszok
Ramos Lobato – Kaup, 2014
Esettanulmányok, szakpolitikai és monitoring ajánlások •
• •
10 tematikus esettanulmány a szegénységi és kirekesztettségi mintázatok társadalmi és intézményi hátterének értelmezéséhez Kvalitatív szemlélet Helyi szakpolitikai folyamatok és eszközök a szegénység és kirekesztés leküzdése érdekében, jó gyakorlatok bemutatása
Téma
Terület
Etnikai kisebbségekhez kapcsolódó kirekesztettség rurális terekben
Nógrád megye (HU), Banskobystrický kraj (SK)
Szolgáltatásokhoz való hozzáférés kérdése, életkorból adódó kirekesztettség
Western Isles (UK,), La Manchuela/Albacete (ES)
Képzettség, oktatás városi terekben
Dortmund (DE), Izmír (TR)
Etnikai és társadalmi szegregáció nagyvárosi régiókban
Stockholm (SE), Athén (GR)
Munkanélküliség (fiatalkori és hosszú távú)
Lieksa, Pohjois-Karjala (FI), Portó (PT)
• Szakpolitikai következtetések a szegénységi vizsgálatok, kirekesztettségi elemzések és esettanulmányok alapján • Javaslattétel a szegénység és kirekesztettséggel kapcsolatos monitoringeljárások fejlesztésére vonatkozóan
A TiPSE projekt és a Duna Program kapcsolódása • • •
•
Transznacionális együttműködések a Duna térségében 4. prioritás: Jól kormányzott Duna-régió Tematikus cél: a többszintű és transznacionális kormányzás erősítése, intézményi és jogi keretek hatékonyságának növelése, szélesebb körű és mélyebb kooperáció a főbb társadalmi kihívások leküzdése érdekében (kapacitásépítés, kölcsönös tanulás, stratégiafejlesztés, „pilot” beavatkozások) Potenciális együttműködési témák (kihívások) – – – – – –
•
Munkaerő-piaci és képzési programok A demográfiai átmenet és a migráció kihívásai Marginalizált társadalmi csoportok (pl. romák) felzárkóztatása Társadalmi részvétel fejlesztése Nagyvárosi térségek integrációja stb.
TiPSE eredmények a Duna programtér szemszögéből
A szegénység területi jellemzői • •
•
•
Európán belül nagy különbségek Kedvező helyzetben: északi, atlanti és közép-európai országok Nagyobb szegénységi ráta: mediterrán térség, KeletKözép-Európa Duna programtérben – Dél-Németország, Ausztria, Csehország – kisebb szegénységi ráta – Magyarország, Románia, Bulgária, Horvátország – kedvezőtlenebb helyzet – Jelentős eltérések országokon belül is, jellemző térbeli mintázatok (pl. Mo.)
A szegénységi küszöb alatt élők aránya, 2011
Copus, 2014
A szegénység területi jellemzői •
•
•
A szegénységi ráta országon belüli különbségeinek lehetséges típusai Régiók besorolása különböző ESPON tipológiák szerint Város – vidék – Németországban a szegénység inkább városi jelenség, Ausztria kiegyenlített, KKE országokban a vidéki szegénység domináns – A rurális szegénység ≠ agrár szegénység
•
Határmentiség kérdése (perifériák) – Periférikus, határ menti helyzet szegénységi kockázati tényező lehet a legtöbb Duna menti országban
Szegénység – városi vagy rurális?
Rurális szegénység – EDORA tipológia
Szegénység – határ menti vagy „belső” térségek?
Copus, 2014
A társadalmi kirekesztettség területi jellemzői • •
•
•
Megélhetés – makroregionális különbségek Kedvezőbb inaktivitási értékek a kontinens északnyugati és középső részein, pl. Duna-régió nyugati területein (Németország, Ausztria, Csehország) Magas az inaktívak aránya Magyarországon, Romániában, Horvátországban, Szerbiában, Bulgáriában Országon belüli különbségek leképeződése (városi térségek kedvezőbb helyzete, leszakadó térségek azonosítása)
A gazdaságilag inaktív népesség aránya, 2011
A társadalmi kirekesztettség területi jellemzői •
•
• •
•
Szolgáltatásokhoz való hozzáférés – város–vidék különbségek + perifériák hátrányban Humán tőke kapcsolata a munkaerő-piaci lehetőségekkel, jövedelmi viszonyokkal Képzési hagyományok szerepe Városi térségek előnyösebb helyzetben – oktatási lehetőségekhez való közvetlen és közvetett hozzáférés Rurális, kedvezőtlen elérhetőségű térségek fokozottabb „sérülékenysége” – pl. elvándorló fiatalok, kevésbé vonzó munkaerő-piaci körülmények
Felsőfokú iskolai végzettséggel NEM rendelkező népesség aránya, 2011
A társadalmi kirekesztettség területi jellemzői •
•
•
• •
Társadalmi környezet – többszörösen hátrányos helyzetű térségek Roma népesség – kirekesztettség által többszörösen veszélyeztetett társadalmi csoport Alacsony jövedelem, alacsony részvétel a munkaerőpiacon, nem megfelelő képzettség, szolgáltatásokhoz való hozzáférés kérdése, kedvezőtlen lakhatási viszonyok, háztartási összetétel Magas arány Romániában Bulgáriában Magyarország, Szlovákia, Szerbia egyes részein (belső fejlettségi tagozódás)
A roma népesség aránya, 2011
A társadalmi kirekesztettség területi jellemzői •
• •
•
•
Politikai participáció – nagytérségi + város–vidék különbségek Állampolgárságból fakadó előnyök kérdése Éles különbség a KKE-i és nyugati/mediterrán térségek között (előbbiek nem migrációs célpontok) Magasabb arány DélNémetországban, Ausztriában Országokon belül több a külföldi a nagyvárosi térségekben, határ menti régiókban
Az állampolgársággal nem rendelkező népesség aránya, 2011
A társadalmi kirekesztettség területi jellemzői • • • • • • • •
Időbeli trendek – 2001 es és 2011-es mintázatok összehasonlítása Általánosságban javuló tendenciák a képzettség, lakhatás, várható élettartam terén Átalakuló társadalmi struktúrák: háztartási összetétel, korszerkezet (elöregedés) Krízisjelenségek az elmúlt évek folyamatainak hatásaként Elszegényedés munka mellett, hosszan tartó távolmaradás a munkaerőpiactól (hosszú távú munkanélküliség, inaktivitás) Szolgáltatásokhoz való hozzáférés bizonyos mértékű romlása különböző ágazatokban Egyenlőtlen hatások a Duna-régió különböző országaiban Országokon belül is differenciált a válság (Kelet-Közép- és DélKelet-Európában a rurális, periférikus térségeket jobban sújtotta)
Esettanulmányok és szakpolitikai következtetések •
• • •
• •
Duna programtér területéről két esettanulmány (Nógrád, Banskobystrický kraj) – kisebbségi lét–kirekesztettség kérdése, társadalmi marginalizáció, szegregáció, rurális/perifériahelyzet, szolgáltatásokhoz való hozzáférés Helyi történetek a nagytérségi helyzetkép, a kvantitatív vizsgálatok által sejtetett tendenciák mögött (pl. kivételek) Benyomások arról, hogyan élik meg a helyiek a szegénységet, a potenciális kirekesztődést Helyi szereplők, intézményi vezetők benyomásai, tapasztalatai a szegénység és társadalmi kirekesztettség formáiról, azok leküzdéséről Folyamatok, összefüggések megismerése a társadalmi és intézményi kapcsolódások hátterén keresztül Esettanulmányok eredményeinek beépülése a szakpolitikai következtetések közé
Esettanulmányok és szakpolitikai következtetések • • •
•
•
•
•
•
Az érintett szakpolitikák „place-” és „space-blind” jellegének oldása Területiség és lépték szerepe a szegénység és társadalmi kirekesztettség (ki)alakulásában Adott térbeli helyzet (pl. rossz elérhetőség) felerősítheti a szegénység és kirekesztettség kockázatát (pl. társadalmi izoláció vidéki térségekben) Szegénységgel kapcsolatos szakpolitikák egyoldalúsága – csak a jövedelmi szegénység kap szerepet; egyéb társadalmi aspektusok érvényesítésének szükségessége Szegénység ≠ alacsony jövedelem – megélhetési költségek területi eltérései és ezek kialakulása, társadalmi-gazdasági háttere is fontos a jelenség megítélésében Gazdasági célú migráció hatásai (átalakulnak a szakpolitikai beavatkozások terei); migráció a vidéki terekből a városi térségekbe (demográfiai, társadalmi, gazdasági kihívások fölerősödése) Társadalmi kirekesztettség szélesebb spektrumának kezelése – jelenleg a megélhetési tényezőkkel kapcsolatos intézkedések vannak túlsúlyban; integrált horizontális kirekesztettségi szakpolitika szükségessége Koherencia a szakpolitikai válaszokban a releváns szereplők, intézmények összehozásával (többszintű kormányzás)
Köszönetnyilvánítás – TiPSE partnerek • Nordregio - Nordic Centre for Spatial Development, Stockholm (SE) • UHI Millennium Institute, Inverness (UK) • Newcastle University, Newcastle (UK) • ILS - Research Institute for Regional and Urban Development, Dortmund (DE) • EKKE - National Centre for Social Research, Athén (GR) • James Hutton Institute, Aberdeen (UK) http://www.espon.eu/main/Menu_Projects/Menu_AppliedRe search/tipse.html
