Vér András1 – Szőke Lajos2 Az ISTERVIN – Természetvédelem a Duna menti területeken ökológiai szőlőtermesztési technológia bevezetésével – című projekt bemutatása. Angol cím
[email protected] [email protected] Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság-és Élelmiszertudományi Kar NyugatDunántúli Regionális Szaktanácsadási Központ vezető-Intézetigazgató1 Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar Területi Szaktanácsadási KözpontKözpontvezető2 Összefoglalás A Hu-Sk határon átnyúló együttműködési pályázat keretében 2012-2014. évekre közös kutatás-fejlesztési pályázatot nyertünk, melynek bemutatása az előadás célja (HUSK/1101/2.2.1/0294 sz. projekt). Vezető partner az IPROVIN (SK), hazai partner Nyugat Magyarországi Egyetem Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Kar Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet, Mosonmagyaróvár. A programban külső szakértők is részt vesznek. A Duna mentén Szlovákiában és Magyarországon is több borvidék található, ahol a szőlőültetvények természetvédelmi területen, vagy azok közelében találhatók. A projekt célja, hogy a természetvédelmi elveknek megfelelően alakítsuk át a szőlőtermesztési technológiát, ezzel biztosítva a biodiverzitás megőrzését (helyreállítását). Az új technológia elemeként új eljárásokat (helyi meteorológiai mérés automata műszerekkel, növényvédelmi előrejelző program használata, új biológiai növényvédőszerek alkalmazása, talaj és levélvizsgálatok alapján új trágyázási technológia bevezetése, fajgazdag takarónövény állomány létrehozása vetéssel, biológiai védekezési módszer a kártevők ellen stb.) vezetünk be. Monitoring vizsgálatokat végzünk a kedvező folyamatok regisztrálása érdekében (atka vizsgálatok, sorközi növény-vegetáció felvételezése, edafon vizsgálatok, amerikai bivalykabóca monitoring, nappali lepkefajok vizsgálata, madártani megfigyelések stb.) Az új – ökológiai - technológia ökonómiai kérdéseinek vizsgálatát is tervezzük. A program során tananyagot készítünk, képzéseket, bemutatókat szervezünk az új ismeretek mind szélesebb körű terjesztése érdekében. A hazai partnerek 3 borvidéken (Pannonhalmi, Ászár-Neszmélyi, Budai) találhatók, 8 gazdaságban folynak a vizsgálatok. Hasonló programot valósítottunk meg az At-Hu pályázat keretében 2010-2013-ban a Pannonhalmi, Soproni és Zalai borvidéken 6 gazdaságban (ECOWIN), melynek tapasztalatait is beépítettük ebbe a munkába.
154
Az ISTERVIN program célja Kémiai (gyom-, rovarirtó és gombaölő) szerek alternatív biológiai módszerekkel történő kiváltására kidolgozott eljárások tesztelése és az ehhez kapcsolódó kutatások 6 kísérleti területen. A biodiverzitás helyreállítása és fenntartása termőhelyspecifikus sorköz és soralj takarónövény rendszerrel. Szegélyek és sorközök kezelésére kidolgozott természetvédelmi előírásoknak megfelelő koncepciók kipróbálása. Természet és környezetvédelmi szőlőtermesztésben.
gyakorlati
képzés
kidolgozása
és
tesztelése
a
Tevékenységek Monitoring vizsgálatok pl. ragadozó atka vizsgálatok, sorközi növény borítottság és fajösszetétel meghatározása, nappali lepke fajok megjelenésének elemzése, madártani és edaphon vizsgálatok. Új módszereket alkalmazunk (helyi meteorológiai mérésekre alapozott növényvédelmi előrejelzés, EUF talajvizsgálat stb.) melyek segítik a célok megvalósítását és az eredmények értékelését. Új, biológiai termesztésben (ökológiai gazdálkodásban) is engedélyezett, természetes anyagokat tartalmazó készítmények használata a növényvédelemben. Célcsoport A projektben érintett régió lakossága. Természetvédelmi szervezetek és önkormányzati természetvédelmi referensek. Hegyközségek, szőlészek, szőlész-borász képző és kutató intézmények és tanácsadók . Diákok, tanárok, népfőiskolák. Idegenforgalmi egyesületek (öko-, falusi turizmus), fogyasztók, és további érdekeltek.. Projektpartnerek „IPROVIN” szőlészek borászok egyesülete Szlovákia Kapcsolat tartó: Tamasek Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet Mosonmagyaróvár
155
Kapcsolat tartó: Dr. Vér András intézetigazgató Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola Szőlőtermesztési Tanszék Szlovákia Szakértők: Prof. Dr. Benedek Pál - kabócamonitoring, edafon vizsgálat László Gyula nappali lepke monitoring, biológiai növényvédelem Dr. Mikulás József - talajtakarás, gyomszabályozás Dr. Németh Krisztina - atkamonitoring, lisztharmat ökológiai vizsgálat Dr. Szőke Lajos - talajvizsgálat, patogén gombák elleni védekezés, növényvédelmi előrejelzés Dr. Varga Jenő - magasabb rendű növények monitoringja, gyomszabályozás Dr. Vér András - ornitológiai megfigyelések Kísérleti partnerek: Pécsinger János Ménfőcsanak Babarczi Pincészet Győrujbarát Mikóczi István Tata Szőllősi Pincészet Tata Horváth Mihály Tata Emmer Szabolcs Neszmély Hill Top Neszmély Kesztölci kerület Nyakas Pincészet Budajenői szőlő
A szőlőtermesztés ökologizálásának alapvető céljai: Természetvédelmi célok: A biodiverzitás növelése a szőlőültetvényben, Az ültetvény ökoszisztémájának stabilizálása, A környezet vegyszerterhelésének megszüntetése – csökkentése. Termelési célok: Maximális (vegyszeressel egyenértékű) termésbiztonság, Optimális (környezeti adottságoknak megfelelő) hozam, Maximális minőség, Marketing előny. Társadalmi célok: Egészséges, biztonságos ültetvény környezet, Az értékes, természetes ökoszisztémák védelme, Szermaradék mentes szőlő és bor.
156
ISTERVIN projekt bemutatása 2012-ben a Duna menti borvidékeken indítottuk a természetvédelmi célú programot. A fejlesztés célja – többek között - az egységes növényvédelmi előrejelző program alkalmazása, amely a helyi meteorológiai mérések adatait használja fel. Dr. Szőke Lajos szakértő KF-KFK TSzK Képző Központ Kecskemét Meteorológiai műszer típusok •A programban résztvevő gazdaságokban csak egy helyen volt automata meteorológiai mérő műszer, a többi gazdaságba 3 db műszert telepítettünk. Ménfőcsanak : Boreas készüléket telepítettünk, Győrujbarát: Boreas készüléket telepítettünk, Tata: Lufft HP 100 (H) típus működik, Kesztölc : Boreas készüléket telepítettünk, Budajenő : Boreas készüléket telepítettünk. Növényvédelmi előrejelzés A helyi meteorológiai mérések alapján futtatjuk a GALATI – VITIS számítógépes szőlő növényvédelmi előrejelző programot. Az egységes növényvédelmi védekezési elvek és program megvalósítása érdekében minden partnernél telepítettük a GALATI - VITIS számítógépes szőlő növényvédelmi előrejelző programot. Ez a program a peronoszpóra, a lisztharmat és a Botrytis elleni védekezésben ad segítséget, úgy, hogy a helyi meteorológiai mérési adatok mellett figyelembe veszi a szőlőfajták betegség érzékenységét, a terület fekvéséből adódó különbségeket, a fenológiai állapotot és a felhasznált védekezőszer típusát is. Ezek alapján hetente ad javaslatot, hogy van-e fertőzésveszély, kell-e védekezni, ha igen milyen típusú növényvédőszerrel. A szőlőtermesztés és a természetvédelem összhangja a Soproni borvidéken, hatása a biodiverzitás alakulására Prof. Dr. Benedek Pál, DSc egyetemi tanár A szőlő fitoplazma okozta betegségei: a) Már megtelepedett Magyarországon a szőlő fekete vesszőjűsége – Stolbur fitoplasma (Bois noir) BN b) Még nem mutatták ki Magyarországon, de behurcolásának veszélye fennáll - a szőlő aranyszínű sárgasága - Grapevine yellows(Flavescence dorée fitoplasma) FN Szőlő fekete vesszőjűsége, "Bois noir" (BN) Elterjedése Európában: Franciaország, Németország, Olaszország, Szlovénia, Ausztria, Magyarország, Románia, Spanyolország Svájc, Bulgária, Görögország, Moldova.
157
Vektora: Hyalesthes obsoletus, őshonos, európai kabócafaj, a vektor polifág, nem ragaszkodik a szőlőhöz, szőlőn csak alkalmanként táplálkozik Fontos: a betegség terjedése ezért lassú, csak góc-szerű, kevésbé veszélyes. Szőlő aranyszínű sárgasága, "Flavescence dorée" (FD) Elterjedése Európában: Franciaország (1960), Olaszország (1964), Spanyolország (1996), Portugália (2003), Szerbia (2003), a kórokozó valószínűleg európai származású, Magyarországon: még nem mutatták ki! Vektora: Scaphoideus titanus, Észak-Amerikából behurcolt kabócafaj, a vektor a szőlő (Vitis) fajokon oligofág, tehát táplálékforrásként a szőlőhöz ragaszkodik! Fontos: a betegség terjedése ezért tájegységekben és szőlő ültetvényeken belül is gyors, nem góc-szerű, hanem a teljes területre gyorsan kiterjedő, nagyon veszélyes. A program egyik célja volt a Scaphoideus titanus felderítése Felderítés – monitoring , 6 kísérleti színhelyen Módszerek: Színcsapdázás: július közepétől szeptember végéig ragadós színcsapdák, gazdaságonként 3 db, csapdacsere 2 hetenként. Csapdatípusok: (1) Csalomon Sz (2) Csalomon SZz (3) Biocont sárga Fűhálózás: a sorközi aljnövényzeten és a szőlő lombozatán. Nappali lepke monitoring az ECOWIN projectben László Gyula szakértő Biocont Magyarország Kft A szőlőtermesztés ökológiai átalakításával számos ritka lepke (és más állat-) faj fennmaradása elősegíthető, sőt éppen az ültetvényben alakítunk ki élőhelyet számukra. A projekt egyik része a nappali lepke fauna változásának vizsgálata az ökológiai szőlőművelésben 2 év alatt, illetve összehasonlítása szomszédos természetes vagy természetközeli élőhelyek faunájával. Módszer: 5 alkalommal egy évben (április-augusztusban havonta) nappali lepke mintavételezés sávmenti számlálással, minden területen 3 ismétlésben. 2013-ban sorköztakarásos kísérleteket indítunk olyan növényekkel, amelyek sok lepkefaj tápnövényei, és talajjavító funkciójuk is van. Ennek hatását vizsgáljuk a lepkefaunára is. Új módszerek az ökológiai szőlőtermesztés növényvédelmében László Gyula szakértő Biocont Magyarország Kft Szőlőmolyok elleni vegyszermentes védelem: feromon légtértelítés Isonet L plus Shin-Etsu feromon kibocsátó diszpenzere: Isonet L plus
158
Szükséges dózis: 500 db diszpenzer/ha. Fitofág atkák elleni védekezés: Ökológiai gazdálkodásban engedélyezett kémiai védekezés: Kén (10-15 kg/ha), Ásványi olajok 1-2% tél végi lemosás, Növényi olajok (pl. repceolaj 2%, narancsolaj 0,5%), K-Vízüveg (4-5 kg/ha kén + 4-5 l/ha K-Vízüveg rügyfakadáskor). Biológiai védekezés: Typhlodromus pyri ragadozó atka betelepítése (felszaporítása). Ragadozó atka vizsgálatok, atka monitoring módszer alkalmazása Dr. Németh Krisztina szakértő KF KFK Kecskemét A termesztési módszerek, a növényvédelmi eljárások újragondolása a célunk. Lehetővé váljon hasznos predátor fajok betelepítése , fennmaradása illetve a megtalálható természetes ellenségek korlátozó szerepe érvényesülésének elősegítése. Olyan lehetőségeket, technológiai változatokat dolgozzunk ki, melyek a környezet peszticid terhelését jelentősen csökkentik, a biodiverzitást elősegítik. A termesztéstechnológia intenzitásának és a peszticid terhelés kimutatásának legjobb indikátorai a különböző fajokhoz tartozó atkapopulációk előfordulása és mennyiségi aránya az ültetvényen belül. Anyag és módszer: Ültetvényenként 20-20 db levél begyűjtése, A begyűjtött levelek mikroszkóp alatti átvizsgálása, A legyűjtött atkák faji meghatározás céljából tárgylemezre preparálása, Az atkafajok meghatározása KARG (1993) határozókulcsa alapján történik, melynek feldolgozása folyamatosan. Mintavétel időpontjai: 2013. május 2014. május 2013. június 2014. június 2013. július 2014. július 2013. augusztus 2014. agusztus A Typhlodromus pyri ragadozó atka fontos tulajdonságai: - Akár 7 hetet is túlél táplálék nélkül, táplálékhiány esetén sem hagyja el a szőlőt - Alternatív táplálékforrást is felhasznál (pollen, micélium, gombaspórák) - Az atkákat preferálják mint táplálékot - Kártevő atka hiányában populációsűrűségük kb. 100 nap alatt csökken le 50%-ra - Elegendő atka jelenlétében populációjuk 17 nap alatt megduplázódik (a T. pyri nőstény meghatározza az utódai ivarát) - VISZONT! Typhlodromus pyri hiányában a szőlő levélatka populáció 10 nap alatt megduplázódik! - Károsítási szint alatt tartja a kártevő atkák populációit egyszeri telepítéssel elhárítható az atkafertőzés az ültetvény teljes élettartamára.
159
- Csökken a környezet, az ültetvény és a szüretelt szőlő vegyszerterhelése Sorköztakaró vetőmagkeverékek alkalmazásának új lehetősége Magyarországon László Gyula szakértő – Biocont Magyarország Kft A fajgazdag takarónövény rendszer jellemzői: - Biodiverzitás nagy, ökológiai egyensúly beáll, - Talajélet gazdag, termékenység javul, - Talaj vízháztartása optimális, - Laza, levegős, morzsalékos talaj alakul ki, - Veszélyes gyomokat megfelelő kezelés mellett elnyomja, - Aszályos időben megfelelő kezeléssel nem okoz vízkonkurenciát, sőt jobban megtartja a vizet, Növényvédelmi szempontból nemkívánatos gyomok terjedését gátolja, - Vízerózió, defláció ellen véd, - Terület bejárhatósága biztosított. Biocont takarónövény-vetőmag keveréke a hazai viszonyokra optimalizálva Magyar név
160
Latin név
Takarmány baltacim
Mennyisége a 20 kg-os zsákban (kg) Onobrychis viciaefolia 7
Komlós lucerna Mézontófű
Medicago lupulina Phacelia tanacetifolia
3 1
Fehér mustár Fehér here Juh csenkesz Veres csenkesz Réti perje Mályva (opcionális) Tarka koronafürt Lándzsás útifű Szarvaskerep Murok (évelő változat)
Sinapis alba Trifolium repens Festuca ovina Festuca rubra Poa pratensis Malva Coronilla varia Plantago lanceolata Lotus corniculatus Daucus carota
0,5 2,5 1 1 0,5 1 1,5 0,2 0,5 0,3
A vetőmag keverék fajainak szerepe Faj
Hasznosítás ideje Szerepe
Takarmány baltacím
évelő
Komlós lucerna
évelő
Mézontófű
egyéves
Fehér mustár
egyéves
Fehér here
évelő
Juh csenkesz
évelő
Veres csenkesz
évelő
Réti perje
évelő
Mályva Tarka koronafürt
évelő évelő
Lándzsás útifű
évelő
Szarvaskerep
évelő
Murok
évelő
Nitrogénkötés, mély talajlazítás, talajélet fokozás, virágzás Nitrogénkötés, talajlazítás, talajtakarás, talajélet fokozás, gyomelnyomás, virágzás Talajlazítás, kártevő repellens hatás, virágzás Talajjavító (meliorációs) hatás, zöldtrágya, virágzás Nitrogénkötés, talajlazítás, talajtakarás, talajélet fokozás, gyomelnyomás, virágzás Talajtakarás, gyomelnyomás, erózióvédelem Talajtakarás, gyomelnyomás, erózióvédelem Talajtakarás, gyomelnyomás, erózióvédelem Talajlazítás, virágzás Nitrogénkötés, talajlazítás, talajélet fokozás, virágzás Talajtakarás, gyomelnyomás, erózióvédelem, virágzás Nitrogénkötés, talajlazítás, talajélet fokozás, virágzás Talajlazítás, virágzás
Vetés: - Aprómag vetésére alkalmas vetőgéppel, - Száraz klímájú területeken csak minden második sorban, így a vetőmagszükséglet 15 kg/ha a keverékből, - Vetés ideje: március, vagy szeptember. A takarónövényzet kezelése: - Hagyjuk a takarónövényzetet virágozni és magot hozni, - A növényzet nem nő magasra, de ha egy-két faj mégis túl magas, hengerezéssel lesimítható, - A megerősödött, beállt takarónövényzet kaszálható, de ne túl rövidre (pl <10 cm), mert a nyílt talajfelszínen beindul a visszagyomosodás,
161
-
Száraz időjárásban ne kaszáljunk, mert azzal a takarónövény intenzív növekedését indítjuk el, ami növeli a vízfelhasználást, emellett a talaj vízvesztése is fokozódik, A minden második sorba vetett takarónövényzetet és a talajművelt sorközt 2-4 évente váltogassuk, Évente ásópróbás talajmintavétel javasolt a növényzet hatásának értékelésére.
Új fejlesztések a gombabetegségek leküzdésére: Növénykondicionálás indukált rezisztencia kialakításával,Új „ biológiai „ védekező anyagok alkalmazása. A peronoszpóra megelőzés lehetőségei növénykondicionálókkal Cél: a hatékonyság növelése és arézterhelés csökkentése Mycosin-Vin (Biodinamikus növénykondicionáló készítmény) Hatóanyaga: alumínium szulfát (timföld por) + növényi kivonatok (csalán/Urtica, zsúrló/Equisetum, stb.) Az alumínium szulfát (bauxit feltárásával képződik) egy természetes agyagásvány. Al egyike a legelterjedtebb csak vegyületben előforduló elemnek. A szabad Al-ionok a levélen az indukált rezisztencia kiváltói. Alginure (Növénykondicionáló a növényegészség, a vitalitás és a védekezőképesség erősítésére „VÉDŐOLTÁS A SZŐLŐNEK”). Hatóanyagai: Barnaalga kivonat, növényi aminósavak, mono-, oligo-, és poliszacharidok, nyomelemek, kálium, és foszfátok. Az egyedülálló hatóanyag kombináció több típusú immunreakciót is aktivál egy időben.(pl: sejtfalvastagodás, hiperszenzitív reakció (hidrogénperoxid okozta pontszerű sejtelhalás), szalicilsav, jazmonsav és etilén képződés (védekező PR fehérje aktivátorok). Egyik ilyen PR fehérje a PR-5-ös fehérje, amely szőlőben a peronoszpóra (Plasmopara viticola) leküzdésére jön létre. Lisztharmat megelőzés lehetőségei növénykondicionálókkal: - A levél felületét alkalmatlanná teszik a fertőzésre (fizikai, kémiai tulajdonság változásokkal), - Indukált rezisztenciát alakítanak ki, - Induló fertőzést kiszárító hatással állítják meg, - Kialakult fertőzés esetén lemosó hatást okoznak felületi feszültség csökkentő anyagokkal. Vitisan (K-tartalmú növénykondicionáló) Kálium-hidrogén-karbonát K-lombtrágyaként funkcionál (ellenálló képesség, stressztűrés növelés) Kémhatásával gátolja a lisztharmat hyfák fejlődését
162
A micéliumok megkésett fejlődése miatt a gomba csírái kiszáradnak.
Oikomb-B (Édeskömény olaj alapú növénykondicionáló) Hatásmód: Rontja a lisztharmat fertőzési feltételeit (kiszárítja a hifákat), A kezelt növény gyorsabban felszárad, csökkentve a fertőzés idejét. Oikomb-A (K-vízüveg növénykondicionáló) 8,5% K2O-t és 20% SiO2-t (szilícium dioxid) tartalmaz A szilícium: - megkeményíti az epidermiszt és a kutikulát - a levélfelszín ellenállóbbá válik - a bogyók héjába is beépül (MECHANIKAI VÉDELEM!) A kálium fontos tápanyagként szolgál, A levélfelület a magas (lúgos) pH miatt fertőzésre alkalmatlanná válik. Prev-B2TM Összetétel: Hatóanyag
Funkció
Tartalom
% Bórax
Aktív hatóanyag
30%
PREV-AM = hidegen préselt narancsolaj
Vivőanyag
70%
Teljes mikroelem tartalom: 2.1% Bór (B) Fontos a korai (időben történő) kezelés, Szárító hatás jelentkezik gombafonalak és spórák esetében is, A narancsolaj a kénnél jelentősebben gátolja a mycélium fejlődését. Káliszappan
(„Lemosásos
módszer“)
Kialakult lisztharmat fertőzés (lisztes bevonat, de még nem felrepedt bogyók), lemosható 1,5%-os káliszappannal nagy mennyiségű vízzel (1500-2000 l/ha). A spórák érzékenyek a bőséges vízre, a magas pH a levélfelszínen fungicid hatást eredményez. A szőlő ökológiai permetezési programjában alkalmazható készítmények jellemzői: A felhasználóra nézve alacsony kockázatúak, biztonságosak,
163
Nincs utánuk szermaradvány, Természetes anyagok révén hozzásegítik a bor terroár jellegének érvényesülését, Erősítik a növény kondícióját, A hasznos élő szervezetekre veszélytelenek, segítik azok tevékenységét, Az ültetvény környezetét sem terhelik. Tápanyag gazdálkodási monitoring Dr. Szőke Lajos szakértő KF-KFK TSzK Képző Központ A program keretében az első és utolsó évben talajmintát szedünk (0-30 és 30 – 60 cm-es rétegből). A mintákat „hagyományos” Ammónium laktátos (Al) és Elektro Ultra Filtrációs (EUF) módszerrel vizsgáljuk. Évente kétszer (virágzás és szüret előtt) levélmintát szedünk és analizáljuk. A vizsgálati eredmények alapján tápanyag mérleget számítunk és határozzuk meg a pótolandó tápanyag féleséget és a tápanyagpótlás módszerét. Madártani megfigyelések az ISTERVIN mintaterületen Dr. Vér András szakértő Célkitűzések Bázisállapotok felmérése Az egyes fajok megjelenésének monitoringja Fészkelési jelenlét kimutatása Odvak kihasználtságának tanulmányozása A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Monitoring Központjának projektjével (Mindennapi Madaraink Monitoringja, MMM), és az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC) egységes módszerével összhangban került kidolgozásra a mintaterületeken történő madár monitoring. Az értékelést segítő felvételi lap mintája látható az alábbi képen.
164
165
