4/15/2013
2
Bioélelmiszerek előállítása kertészeti termékekből fakultatív ‚C’ tárgy, levelező MSc
Bioélelmiszerek előállítása kertészeti termékekből Tárgytematika 1. • •
Az ökológiai gazdálkodás helyzete
• • •
2.
Szabó-Nótin Beatrix
[email protected]
2013. április 13.:
Az ökológiai gazdálkodás története. Rendeletek, törvények Az ökológiai gazdálkodás jelenlegi helyzete a világon és Magyarországon Az ökológiai gazdálkodás alapelvei A termékek címkézése, logó
2013. április 27.:
Megújuló, alternatív energiaforrások • Talajművelés az ökológiai gazdálkodásban •
3.
Írásbeli vizsga vizsgaidőszakban
3
4
Az ökogazdálkodás története
Mi az ökogazdálkodás?
• vizek tisztaságának megóvása Aldo Leopold
• Egészséges és piacképes nyersanyag • Élelmiszer • Megújuló energiaforrás
Fukuoka
• Japánban • „Ne tégy semmit – a természet megtermi a magáét”. Csak úgy szórd szét, és majd kikel. • Németország: szarvasmarha termékenységi gondok
1920-as • Rudolf Steiner – 1924 „alapkőletétel” első biodinamikus rendszer évek
MEGŐRZI
ellenőrzött öko ≠ kukacos alma
1932
• Táj ellenőrzött öko = környezetvédelem
• Élővilág • Környezet • Ember épsége
+ egészség + minőség biztonságos élelmiszer
• megalakul a Demeter Szövetség: biotermékek értékesítése
• Anna Lady Balfour meghonosítja a komposztálást 1923-24
1923-24
• Anna Lady Balfour: „Az élő talaj” (Ne a növényt, hanem a talajt tápláld!) A talaj- növényember- egészség összefüggései.
5
6
Legfőbb alapelvek
Az ökogazdálkodás története • Soil Association megalakulása – London 1946
• Hans és Maria Müller ételek minősége romlik, szerves biológiai gazdálkodás alapjai 1946
• olyan zárt rendszer kialakítása, amely helyi forrásokat használ, minimálisra
csökkenti az inputot (a befektetett energiát és anyagot), továbbá a veszteségeket;
• a talajok hosszú távú termékenységének fenntartása, a biológiai aktivitás, a
szervesanyag-tartalom megőrzése;
• Bill Mollison – permakultúra Ausztrália: integrált, folyamatosan fejlődő, az ember számára hasznos növények és állatok, ökológiai kapcsolatán alapuló rendszer.
• a mezőgazdasági tevékenységgel járó szennyezések (az erózió, a tápanyag-
1975
1972.
•Franciaország: IFOAM (International Federation of Organic Agriculture Movements) megalakulása (100 ország, 700 tagszervezet, Mo.:Biolkultúra egyesület
• a tenyészállatok faji és egyedi élettani igényeinek maximális kielégítése;
, illetve növényvédőszer-kimosódás) kiküszöbölése természetes termesztési eljárások révén;
• a mezőgazdasági termelők és családjuk jó megélhetésének biztosítása, 1980-as • ökológiai termelés elterjedése évek
életminőségük javítása;
• a még többé-kevésbé érintetlen, nem mezőgazdasági élőhelyek, a vidéki
környezet megőrzése.
1
4/15/2013
7
8
A vastartalom változása (mg/kg)
Az ökotermékek beltartalmi értéke • Vitamin, nyomelem, ásványi anyag, nehézfém.
1966
1990
Csökkenés %ban
• Egészségvédő anyagok. • Több szárazanyag, tárolhatóság.
Búza
34
17
50,0
• Növényvédőszer maradvány.
Árpa
79
50
36,7
Kukorica
43
35
18,6
Burgonya
42
6
85,7
Búza korpa
221
170
23,0
Répafélék
120-140
25-40
73,0
• Adalékanyagok, génmanipuláció. • Ionizáló sugárzás. • Érzékszervi vizsgálatok. • Esszenciális aminosavak. • Gombatoxin. • Anyatej.
9
10
A karotin tartalom változása (mg/kg) 1966 Kukorica
1990
0,55
Csökkenés %-ban
6-12
4
33-66
1,5
0,8
47
Tej
3,5-4,5
0,2
95
Káposzta
20-30
0,4
98,4
Sárgarépa
150-250
120
60
Borsó
Az ökogazdálkodás helyzete a világon 21,67
0,35
7,73
44,91
24,79
Óceánia Dél-Amerika Ázsia
Európa Észak-Amerika Afrika
11
A világ 10 legnagyobb ellenőrzött ökológiai területtel rendelkező országa
12
A világ 10 legnagyobb ökológiai gazdálkodási arányát felmutató országának adatai
12000000 18 10000000
16
14
Gazdálkodási arány
terület (km2)
8000000
6000000
12
10
8
4000000 6 2000000
4
2 0
Ausztrália
Argentína
Olaszország
USA
Anglia
Uruguay
Németország
Spanyolország
Kanada
Franciaország
0 Liec hte nste in
Aus ztria
Svá jc
Olaszország
Finnország
Dámia
Své dország
Csehország
Urugua y
Anglia
2
4/15/2013
13
A világ bio-élelmiszer kereskedelmének becsült forgalma (forrás: ITC) Ország
A forgalom nagysága M USD
A teljes élelmiszer eladás %-ában
Átlagos várható növekedés %-ban
Németország
2200-2400
1,25-1,5
10-15
Egyesült Királyság
1000-1050
1,0
25-30
Olaszország
1000-1050
1,0
15-20
Franciaország
800-850
1,0
15-20
Svájc
460-470
2,0-2,5
15-20
Dánia
350-375
2,5-3,0
10-15
Ausztria
250-275
2,0
10-15
Hollandia
225-250
0,75-1,0
10-15
Svédország
175-200
1,0
20-25
Többi európai ország
300-500
-
-
8000
1,5-2,0
20-25
Egyesült Államok Japán
2500
Összesen
17500
-
14
A modell: Németország • 1920: első biodonamikus rendszer • 1932: Demeter Szövetség • 1940: ezer mezőgazdasági üzem • 1961: megalakul az első egyesület: SÖL (Stiftung Ökologie & Landbau),
2002-ben egyesült a Naturland-dal • 1975: SÖL koordinálja a biogazdálkodást • 1989: Állami támogatások rendszere • 2000: FiBL (Forschunginstitut für biologischen Landbau Berlin)
Svájci Biogazdálkodási Kutatóintézet • 1988: AGOEL (Federation for Organic Farming) megalakulása
ernyőszervezet: termelői szervezetek összefogása
• 2002: BOEL (Bund der Ökologischen Lebensmittelwirtschaft)
-
15
16
Az ellenőrzött területek Magyarországon 1996-2010
A modell: Németország Nyolc termelői szervezet (Demeter, Bioland, Naturland, Gaea, Biopark, Ecovin) saját márkával> védjegy
(Forrás: Biokontroll Hungária Kht. 2010. évi beszámolója) 160 000
140 000
Ellenőrzött terület (ha)
120 000
„Élelmiszer Géntechnika Nélkül” „doboz-rendszerek”
100 000
80 000
60 000
40 000
20 000
0 1996
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
17
Ellenőrzött mezőgazdasági vállalkozások száma 1996- 2010
18
Az átállt területek megoszlása (Forrás: BiokontrollHungária Kht. 2010. évi beszámolója)
(Forrás: Biokontroll Hungária Kht. 2010. évi beszámolója) 1600
1400
4774; 5%
28196; 32%
Vállalkozások száma
1200
szántóföld
1000
friss zöldség, gyümölcs évelő növények
800
1161; 1%
600
rét, legelő, gyep ugar
52171; 59%
400
2231; 3%
200
0 1996
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
3
4/15/2013
19
20
Az átállt területek összetétele
Az átállási területek megoszlása
(Forrás: Biokontroll Hungária Kht. 2010. évi beszámolója)
(Forrás: Biokontroll Hungária Kht. 2010. évi beszámolója)
száraz hüvelyesek; 985; 1%
gabonafélék; 12571; 15%
gyökeresek; 45; 0% ipari növények; 5192; 6%
8207; 30% 5396; 20%
zöldtakarmány; 9403; 11%
szántóföld friss zöldség, gyümölcs
friss zöldség, dinnye; 1159; 1%
évelő növények 69; 0%
rét, legelő, gyep ugar
szamóca; 1; 0% bogyósok; 378; 0%
10956; 39%
rét, legelő; 52172; 64%
2926; 11%
gyümölcs; 22; 0% csonthéjasok és gesztenye; 415; 1% egyéb évelő; 23; 0%
szőlő; 495; 1%
21
22
Az állattenyésztés megoszlása
Az átállási területek összetétele (Forrás: Biokontroll Hungária Kht. 2010. évi beszámolója)
(Forrás: BiokontrollHungária Kht. 2010. évi beszámolója) lófélé k; 177; 0%
gabonafélé k; 3812; 17%
s záraz hüve lye se k; 103; 0%
egyé b állatok ; 35; 0%
szarvasmarhafé lék ; 31033; 27%
gyöke re sek ; 9; 0% ipari növénye k; 1226; 6% rét, lege lő; 10957; 50%
zöldtakarm ány; 3057; 14%
s erté s; 4322; 4%
friss zölds ég, dinnye ; 2; 0%1; 0% s zamóca;
baromfifé lé k ; 68211; 60%
gyüm ölcs; 736; 3%
juh; 9440; 8%
egyéb é velő; 1; 0%
bogyósok; 369; 2% szőlő; 751; 3% csonthé jas ok é s geszte nye ; 1067; 5%
k ecsk e; 1661; 1%
23
Méhészek, méhcsaládok számának alakulása
24
Az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó, érvényben lévő Európai Uniós, valamint hazai szabályozások 1.
(Forrás: Biokontroll Hungária Kht. 2010. évi beszámolója)
• A Tanács 834/2007/EK rendelete az ökológiai termelésről és az
Méhészek száma
181
Átállási méhcsaládok száma 754
Átállt méhcsaládok száma 18 622
ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről.
Összes méhcsalád
18 376
• A Bizottság 2008. szeptember 5-i 889/2008/EK rendelete az
ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról. • A Bizottság 2008. december 8-i 1235/2008/EK rendelete a
834/2007/EK tanácsi rendeletben az ökológiai termékek harmadik országból származó behozatalára előírt szabályozás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról
4
4/15/2013
25
26
Az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó, érvényben lévő Európai Uniós, valamint hazai szabályozások 2. • A Bizottság 2013. február 13-i 125/2013/EK végrehajtási
rendelete a 834/2007/EK tanácsi rendeletben az ökológiai termékek harmadik országból származó behozatalára előírt szabályozás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló 1235/2008/EK rendelet módosításáról. • 79/2009 (VI. 30.) FVM rendelet a mezőgazdasági termékek és
élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításának, előállításának, forgalmazásának, jelölésének és ellenőrzésének részletes szabályairól. • Az ökológiai gazdálkodásban alkalmazható tápanyagutánpótlók, talajjavítók, tápanyagok és növényvédő szerek (kivonat a Bizottság 2008. szeptember 5-i 889/2008/EK rendeletéből I. és II. Melléklet).
A Tanács 834/2007/EK rendelete (1) Az
ökológiai termelés egy gazdaságirányításból élelmiszertermelésből álló átfogó rendszer, amely ötvözi a
• • • • •
legjobb környezetvédelmi gyakorlatokat, a magas szintű biodiverzitást, a természeti erőforrások megőrzését, a magas szintű állatjólléti szabványok alkalmazását és a bizonyos fogyasztók természetes anyagok és eljárások használatával előállított termékek iránti preferenciájával összhangban lévő termelési módszereket.
Az ökológiai termelési módszernek így kettős társadalmi szerepe van, • egyrészt gondoskodik olyan speciális piacról, amely a fogyasztók ökológiai termékek iránti igényét kielégíti, • másrészt olyan közjavakat termel, amelyek hozzájárulnak a környezet védelméhez és az állatjólléthez, valamint vidékfejlesztéshez.
27
A Tanács 834/2007/EK rendelete
és
28
A Tanács 834/2007/EK rendelete
Megfogalmazott alapelvek 1.
Megfogalmazott alapelvek 2.
Az ökológiai termelés fejlődését tovább kellene segíteni különösen az ökológiai termelésnek jobban megfelelő új technológiák és anyagok használatának támogatásával.
• (16) Mivel az ökológiai állattenyésztés a termőföldhöz kapcsolódó
• (8)
• (9) A géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) és a GMO-kból vagy azok
felhasználásával előállított termékek összeegyeztethetetlenek az ökológiai termelés fogalmával és a fogyasztók ökológiai termékekről alkotott elképzelésével. Ezért ezeket ne m lehet az ökológiai termelésben vagy az ökológiai termékek feldolgozásában felhasználni. • (11) Az ökológiai termelésnek elsősorban a megújuló erőforrásokra kellene támaszkodnia a
helyileg szervezett mezőgazdasági rendszereken belül. A nem megújuló erőforrások használatának minimálisra csökkentése érdekében a hulladékokat, valamint a növényi és állati eredetű melléktermékeket újra kell hasznosítani a termőföldbe való tápanyagvisszajuttatás céljából. • (12) Az ökológiai növénytermesztésnek hozzá kellene járulnia a talaj termékenységének
fenntartásához és fokozásához, valamint a talajerózió megelőzéséhez. A növényeket lehetőleg a talaj ökoszisztémája táplálja, és ne a talajhoz adott oldódó tápanyag-utánpótló szerek.
tevékenység, az állatoknak – amikor csak lehetséges – hozzá kell jutniuk szabadtéri kifutóhoz vagy legelőterülethez. • (17) Az ökológiai állattenyésztésnek tiszteletben kell tartania a
magas szintű állatjólléti szabványokat és ki kell elégítenie az állatok fajspecifikus viselkedési szükségleteit, az állategészségügynek pedig a betegségmegelőzésen kell alapulnia. E tekintetben különös figyelmet kell fordítani a tartási körülményekre, a tenyésztési gyakorlatokra és az állománysűrűségre. Ezenfelül a fajták kiválasztásakor figyelembe kell venni a helyi viszonyokhoz való alkalmazkodási képességüket. • (19) Az ökológiai módon feldolgozott termékeket olyan feldolgozási
• (13) Az ökológiai növénytermesztési gazdálkodási rendszer elengedhetetlen elemei a talaj
termékenységének ápolása, a fajok és fajták kiválasztása, a többéves vetésforgó, az ökológiai anyagok újrahasznosítása és a művelési technikák. Kiegészítő tápanyag-utánpótló szerek, talajjavító és növényvédő szerek csak akkor használhatók, ha összeegyeztethetők a z ökológiai termelés célkitűzéseivel és elveivel.
módszerek használatával kell előállítani, amelyek biztosítják, hogy a termék teljes ökológiai értéke és alapvető minőségi tulajdonságai a termelési lánc minden szakaszában fennmaradjanak.
29
A Tanács 834/2007/EK rendelete Megfogalmazott alapelvek 3.
30
A Tanács 834/2007/EK rendelete 1. cikk: Cél és hatály
• (20) A feldolgozott élelmiszereket csak akkor lehet ökológiaiként címkézni, ha
• (1) Az e rendeletben foglalt szabályok alátámasztására közös célokat és
valamennyi vagy szinte valamennyi mezőgazdasági eredetű összetevőjük ökológiai. Külön címkézési rendelkezéseket kell azonban meghatározni az olyan feldolgozott élelmiszerek számára, amelyek olyan mezőgazdasági összetevőket tartalmaznak, amelyeket nem lehet ökológiai termelésből nyerni, mint például a halászati és vadászati termékek esetében. Továbbá a fogyasztók tájékoztatása és a piac átláthatósága céljából, valamint az ökológiai összetevők ösztönzése érdekében bizonyos feltételek mellett lehetővé kell tenni az ökológiai termelésre való hivatkozást is az összetevők felsorolásakor.
elveket határoz meg az alábbiakra vonatkozóan: a) az ökológiai termékek termelésének, feldolgozásának és forgalmazásának valamennyi szakasza, valamint azok ellenőrzése; b) az ökológiai termelésre utaló jelölések használata a címkézés és reklámozás során.
• (24) A teljes közösségi piac fogyasztói pontos tájékoztatásának megvalósítása
érdekében a közösségi logót kötelezővé kell tenni valamennyi Közösségen belül előállított, előrecsomagolt ökológiai élelmiszer esetében. Egyéb esetekben lehetővé kell tenni a közösségi logó önkéntes alapú használatát a Közösségen belül előállított, nem előre csomagolt ökológiai termékek vagy a harmadik országokból importált bármely ökológiai termék tekintetében. • (30)Tilos a GMO-k használata az ökológiai termelésben. Az egyértelműség és
koherencia kedvéért nem szabad lehetővé tenni egy termék ökológiaiként való címkézését, ha azt GMO-tartalomra, GMO-összetevőkre vagy GMO-kból való előállításra utaló címkével kell ellátni.
• (2) Ezt a rendeletet a következő, mezőgazdaságból – beleértve az
akvakultúrát is – származó termékekre kell alkalmazni, amennyiben ezeket a termékeket már forgalmazzák vagy forgalmazni kívánják: a) élő vagy feldolgozatlan mezőgazdasági termékek; b) feldolgozott, élelmiszernek szánt mezőgazdasági termékek; c) takarmányok; d) vegetatív szaporítóanyag és vetőmag. A vadon élő állatok vadászatából vagy halászatából származó termékek nem tekinthetők ökológiai termelésből származónak.
5
4/15/2013
31
32
A Tanács 834/2007/EK rendelete Általános elvek
A Tanács 834/2007/EK rendelete 2. cikk:Célok Az ökológiai termelés általános célkitűzései a következők: a) olyan fenntartható mezőgazdasági igazgatási rendszer létrehozása, amely • i. tiszteletben tartja a természeti rendszereket és ciklusokat, valamint fenntartja és erősíti a talaj, a víz, a növények és az állatok egészségét, továbbá a közöttük fennálló egyensúlyt; • ii. hozzájárul a magas szintű biológiai sokféleséghez; • iii. felelősen használja az energiát és a természeti erőforrásokat, úgymint a vizet, a talajt, a szerves anyagokat és a levegőt; • iv. tiszteletben tartja a magas szintű állatjólléti szabványokat, és főként kielégíti az állatok fajspecifikus viselkedési igényeit; b) a kiváló minőségű termékek előállítására való törekvés; c) az élelmiszerek és egyéb mezőgazdasági termékek olyan széles skálájának előállítására való törekvés, amely eleget tesz a környezetre, az emberi egészségre, a növények egészségére vagy az állatok egészségére és jóllétére nézve ártalmatlan eljárások alkalmazásával előállított áruk iránti fogyasztói igényeknek.
Az ökológiai termelés a következő elveken alapul: a) az olyan ökológiai rendszereken alapuló biológiai folyamatok megfelelő megtervezése és irányítása, amelyek rendszeren belüli természeti erőforrásokat használnak fel olyan módszerekkel, amelyek • i. élő szervezeteket vagy mechanikai termelési módszereket alkalmaznak; • ii. termőföldhöz kapcsolódó növénytermesztést vagy állattartást végeznek vagy olyan víziállattenyésztést folytatnak, amely megfelel a halászati erőforrások fenntartható kiaknázása elvének; • iii. kizárják – az állatgyógyászati készítmények kivételével – a GMO-k és a GMO-kból és GMO-k felhasználásával előállított termékek alkalmazását; • iv. kockázatértékelésen, valamint adott esetben óvintézkedések és megelőző intézkedések alkalmazásán alapulnak; b) a külső források felhasználásának korlátozása. Amennyiben külső forrásokra van szükség, vagy az a) bekezdésben említett megfelelő irányítási gyakorlatok és módszerek nincsenek meg, a külső forrásokat az alábbiakra kell korlátozni: • i. ökológiai termelésből származó források; • ii. természetes anyagok vagy természetes anyagokból nyert anyagok; • iii. lassan oldódó, ásványi eredetű tápanyag-utánpótlószerek; c) a kémiai úton előállított források alkalmazásának szigorú korlátozása az alábbi kivételes esetekre: • i. amennyiben a megfelelő gazdálkodási gyakorlat nem létezik; és • ii. a b) bekezdésben említett külső források a piacon nem állnak rendelkezésre; vagy • iii. amennyiben a b) bekezdésben említett külső források felhasználása elfogadhatatlan környezeti hatásokhoz vezet;
33
34
A Tanács 834/2007/EK rendelete A gazdálkodásra alkalmazandó konkrét elvek 1.
A Tanács 834/2007/EK rendelete A gazdálkodásra alkalmazandó konkrét elvek 2.
A 4. cikkben meghatározott általános elveken kívül az ökológiai gazdálkodás a következő konkrét elveken alapul: a) a talaj élővilágának, valamint a talaj természetes termőképességének, a talaj stabilitásának és a talaj biodiverzitásának fenntartása és erősítése, a talajtömörödés és a talajerózió megelőzése és az ellene való küzdelem, továbbá a növényeknek elsősorban a talaj ökoszisztémáján keresztüli táplálása; b) a nem megújuló erőforrások és a gazdaságon kívüli források felhasználásának minimálisra csökkentése; c) a növényi és állati eredetű hulladékok és melléktermékek visszaforgatása a növénytermesztésbe és az állattartásba; d) a termelési döntések során a helyi vagy regionális ökológiai egyensúly figyelembevétele; e) az állatok egészségének fenntartása az állatok természetes immunitása erősítésének, valamint a megfelelő fajták és tenyésztési módok kiválasztásának révén; f) a növények egészségének fenntartása olyan megelőző intézkedések révén, mint a kártevőknek és betegségeknek ellenálló, megfelelő fajok és fajták kiválasztása, megfelelő vetésforgó, mechanikai és fizikai módszerek, valamint a kártevők természetes ellenségei által nyújtott védelem; g) területhez igazított és termőföldhöz kapcsolódó állattartás folytatása; h) az állatok magas szintű jóllétének szem előtt tartása a fajspecifikus igények figyelembevételével;
i) az ökológiai állattartás termékeinek olyan állatokból való előállítása, amelyeket születésük vagy kikelésük óta és egész élettartamuk alatt ökológiai gazdaságokban tartottak; j) a fajtáknak az állatok helyi viszonyokhoz való alkalmazkodási képességének, vitalitásának és betegségekkel vagy egészségi problémákkal szembeni ellenálló képességének figyelembevételével történő kiválasztása; k) az állatok ökológiai gazdálkodásból származó mezőgazdasági összetevőkből és természetes, nem mezőgazdasági anyagokból álló ökológiai takarmánnyal való etetése; l) az immunrendszert erősítő és a betegségekkel szembeni természetes ellenálló képességet fokozó tartási gyakorlatok alkalmazása, beleértve különösen a rendszeres járatást, valamint a szabad térhez és adott esetben a legelőhöz jutást is; m) a mesterségesen létrehozott poliploid állatok tenyésztésének kizárása; n) az akvakultúrás termelés tekintetében a természetes vízi ökoszisztémák biológiai sokféleségének, a vízi környezet egészségének, valamint a környező vízi és szárazföldi ökoszisztémák minőségének hosszú távú fenntartása; o) a vízi szervezeteknek a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/ 2002/EK tanácsi rendelet (1) 3. cikkében meghatározott, halászati erőforrások fenntartható kiaknázásából származó takarmánnyal, vagy az ökológiai gazdálkodásból származó mezőgazdasági összetevőkből és természetes, nem mezőgazdasági anyagokból álló ökológiai takarmánnyal való takarmányozása.
35
36
A Tanács 834/2007/EK rendelete
Biodinamikus gazdálkodás
Az öko-élelmiszerek feldolgozásra alkalmazandó konkrét elvek A 4. cikkben meghatározott általános elveken kívül a feldolgozott ökológia élelmiszerek előállítása a következő konkrét elveken alapul: a) az ökológiai élelmiszer ökológiai mezőgazdasági összetevőkből való előállítása, kivéve, ha a piacon nem áll rendelkezésre összetevő ökológiai formában; b) az élelmiszer-adalékanyagok, a főként technológiai és ízjavító funkcióval rendelkező, nem ökológiai összetevők és a mikrotápanyagok, valamint a technológiai segédanyagok alkalmazásának minimálisra korlátozása, és ezek alkalmazásának kizárólag az alapvető technológiai szükséglet esetén vagy speciális élelmezési célokból való lehetővé tétele; c) azon anyagok vagy feldolgozási módszerek kizárása, amelyek félrevezetők lehetnek a termék tényleges jellegét illetően; d) az élelmiszer gondos feldolgozása, lehetőleg biológiai, mechanikai vagy fizikai módszerek alkalmazásával.
• Bios gr.élet • A gazda élőlényekkel, növényekkel és állatokkal foglalkozik.
Tágabb értelemben a többi ember életéről gondoskodik, hiszen enni ad nekik. • dinamikus • Az
életfolyam állandó mozgásban van,követi az évszakok, nappalok ritmikus változásait. A dinamikus szó azt jelenti, hogy a változásokat követi, ezekre figyel a biodinamikus gazda. • A bio szó utal még a gazdálkodás ökológiai jellegére is.Vagyis arra,hogy nem alkalmazunk szintetikus trágyaanyagokat és szintetikus növényvédőszereket.
6
4/15/2013
37
Biodinamikus gazdálkodás
38
Biodinamikus gazdálkodás általános jellemzői
•A
biodinamikus gazdálkodási mód az ökológiai gazdálkodásnak egy olyan ága, amelyben nemcsak az a fontos, hogy ne szennyezzük a környezetet vegyszerekkel, hanem cél a leromlási folyamatok visszafordítása a Rudolf Steiner által ajánlott preparátumok segítségével.
• Legfontosabb jellemzője az a szemlélet, amely szerint a
gazda a gazdaságot egységes egésznek tekinti. • Ennek részét képezik az ott tartott háziállatok, a termesztett
növények, a táj elemei (erdőfoltok, rétek, legelők, a vadon élő állatok), sőt még a tágabb környezet is, egészen a csillagokig.
• A gazdaságok harmonikusan illeszkednek a szűkebb és
tágabb környezetbe, azzal szerves egészet képeznek. Mottójuk: • EGÉSZSÉGES FÖLD = EGÉSZSÉGES EMBEREK
39
Biodinamikus gazdálkodás általános jellemzői
40
Biodinamikus gazdálkodás általános jellemzői
• A gazdálkodás folyamán a vetésinaptár használatával a
• Biodinamikus preparátumok
kozmikus hatásokat figyelembe veszik, ezáltal is segítik a növények fejlődését. • A gazdaságot a vetésinaptár használatával illesztik be a tágabb környezetbe, fokozzuk a gazdaságnak, mint egységes élőlénynek az életerejét. • A gyomok magjának és a kártevő állatoknak a hamuját elhasználják az ellenük való védekezésben. Az élőlények fejlődésének ugyanis nem kedvez, ha a környezetükben megtalálhatók saját égéstermékeik. • okszerű vetésforgó alkalmazásával a talajban élő,illetve ott áttelelő kártevők és kórokozók kártételét csökkentik, a talajállapotát javítják.
• A biodinamikus preparátumok, olyan természetes szerek, melyeket
kisadagokban alkalmazunk a talajnál az életteljesség, növényeknél a növekedés és a minőség támogatására, állatoknál pedig az egészség érdekében. • A preparátumokat a mezőgazdasági üzemben állítjuk elő növényi
részekből,tehéntrágyából vagy kvarclisztből. • A nevezett anyagok egy részét érlelésre állati szervekbe burkolva
legalább félévre elássuk a földbe. Az előállítás végén az állati szervekből való burkokat eltávolítjuk a preparátumról, és a rendelet szerint átadjuk az állati maradványok megsemmisítésére rendelt intézménynek.
41
Biodinamikus gazdálkodás általános jellemzői • A gazdaság elemeit formálja egésszé a benne élő ember • A biodinamikus preparátumoknak két típusa van: • A KOMPOSZTÁLÓ preparátumokkal oltott
komposzt segítségével fokozzák a talaj termékenységét és ezáltal tápláljuk a növényeket. Így az oltott komposzt,amit a gazdaságban tartott állatok trágyájából és növényi maradványokból készítik, a gazdálkodás alapját képezi.
• A
PERMETEZŐ preparátumok segítségével a növények egészségét olyan módon óvják meg,hogy életük folyamán segítik kibontakozni a bennük rejlő ellen állóképességet.
• A preparátumok gyógynövényekből és az azokat körülvevő állati
burkokból készülnek.
42
Biodinamikus gazdálkodás általános jellemzői • A komposztoltó preparátumok alapanyaga: • cickafark kamilla, • gyermekláncfű, • tölgyfakéreg, • csalán • macskagyökér • Begyűjtés: tavasszal, nyár folyamán, megszárítják, fél évig a
talajban, állati burokban érlelik. • A komposzt vagy istállótrágya oltása: -az év természetes
ritmusa szerint: Húsvét, János nap, Mihály nap és Karácsony
7
4/15/2013
43
Biodinamikus gazdálkodás általános jellemzői • A preparátumok felhasználása,a trágya és a komposztoltása: • A komposzt vagy istállótrágyába kb.50cm mélyen-
teáskanálnyi preparátumot • A csalán preparátumbó l4-5x mennyiség • 2cm3 macskagyökér preparátummal öntözés • A különböző származású trágyák beoltása • Mélyalmos rendszerben a trágyát már az istállóban oltják
44
Biodinamikus gazdálkodás általános jellemzői • Humusz preparátum: minden termesztett növény számára
hasznos, különösen a spenót, mángold és cékla részére. • Cickafark preparátum: rozs • Kamilla preparátum: borsó, bab, retek, káposztafélék • Csalán preparátum: árpa • Tölgykéreg preparátum: az összes salátaféle, bokorbab, zab. • Macskagyökér
preparátum: sárgarépa, cikória, uborka, paradicsom, paprika, tök, hagyma, póréhagyma, zeller, cukor és takarmányrépa (humusz preparátummal együtt) búza, burgonya. •A macskagyökér preparátum különlegessége a fagyvédelemre való felhasználása is.
8
