21.1 Alapelvek Fentiekből következő, az oktatást, nevelést meghatározó alapelvek:

63

A.S.N.P. 5. AUTIZMUS SPEKTRUMZAVARRAL ÉLŐ GYERMEKEK, TANULÓK ÓVODAI NEVELÉSÉNEK, ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSÁNAK PROGRAMJA 5. REVÍZIÓ

Autizmus Centrum Kecskemét

1997-2001-2004.-2006.-2010.-2012.-2013. Kiegészített és felülvizsgált program

21 Alapelvek, célok, sajátosságok 63

21.1 Alapelvek

64

Az autizmus spektrumzavar (ASZ) önálló diagnosztikai és gyógypedagógiai kategória. A fejlődés minden területét átható zavar okozta tünetek, a viselkedésben, gondolkodásban, szociális és kommunikációs készségek területén megjelenő fejlődési elmaradások, problémák által eredményezett kép egyetlen más fogyatékosság típushoz sem hasonlítható, spektrális jellegéből adódóan szinte egyénenkénti változatosságot eredményez az autizmus súlyossága és a társult tünetek – pl. értelmi képességek sérülése – területén. Az egyénenként változó képet tovább árnyalják az érzékelési, ingerfeldolgozási problémák, a sokszor súlyos viselkedésproblémák. 21.1.1 Fentiekből következő, az oktatást, nevelést meghatározó alapelvek:

•

•

•

•

•

Az autizmussal élő gyermekek, tanulók autizmus specifikus ellátása egyetlen más fogyatékosság típusra sem jellemző speciális megközelítést igényel, amely az egyén aktuális szükségleteire, állapotára épít, tartalmazza azokat a specifikus módszertani elemeket, amelyek bizonyítottan hatékonyak az autizmus spektrumzavarral élő gyermekek, tanulók esetében függetlenül attól, hogy milyen értelmi képességekkel rendelkeznek. Az autizmussal élő gyermekek, fiatalok közötti egyéni különbségek miatt – bár erre mindenképp törekedni kell – még magas tanulói létszámok mellett sem lehet olyan homogén csoportokat létrehozni, amelyek egyaránt megfelelnek az életkor és a képességek szerinti csoportosításnak is. Az egyéni különbségekből, sajátosságokból eredően a fejlesztés módszerei és tartalma jelentősen eltérhet azoktól a módszerektől és tartalmaktól, amelyeket a többségi oktatási, nevelési rendszer számára a NAT és a különböző fogyatékosság-típusokra kiadott kerettantervek meghatároznak. Az egyéni különbségek és szükségletek, illetve a csoportos oktatás, nevelés nehézségei miatt az autizmus spektrumzavarral élő tanulók autizmus specifikus oktatása, nevelése jellemzően egyéni felmérésre, egyéni tervezésre és egyéni fejlesztésre épül – a tantárgyi tartalmakon kívüli ismeretek átadása esetében akkor is ha az oktatást integrált formában szervezik. Az autizmus spektrumzavarral élő tanulók nevelése, oktatása során az általános és specifikus pedagógiai tartalmak és az egyéb fejlesztési tartalmak belső arányait a pedagógusok a tanuló egyéni szükségletei, képességei alapján, a szülővel egyeztetve, a pedagógiai diagnosztikai mérések eredményei ismeretében határozzák meg. Az autizmus specifikus oktatás, nevelés során a tanulók aktivitásait (napirendjét, az ezen belüli tevékenységeket) a pedagógusok a gyermek, tanuló egyéni szükségletei, képességei, aktuális fejlettségi, szocializációs szintje alapján az adott nevelési, oktatási szintnek megfelelően személyre szabottan határozzák meg. Ebből következik, hogy a tantárgyi tartalmak óraszámai a napirendi tevékenységekbe foglalva jelenhetnek meg.

64

22 Fejlesztési területek – nevelési célok

65

• Az erkölcsi nevelés Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók esetében az alapsérülés miatt nem számolhatunk intuitív szociális megértésre, a helyes minták spontán követésére és rugalmas szempontváltásra (pl. más emberek szempontjainak megértésére). Alapvető nevelési cél az énkép és önismeret fejlesztése, saját és mások érzelmeinek, nézőpontjának felismerése, megértése, a saját gondolatok és érzelmek kifejezésének tanítása. Esetükben a társadalmi együttélés szabályait explicit módon szükséges tanítani. Merev, rugalmatlan gondolkodásuk miatt a tanult szabályokhoz, erkölcsi normákhoz mérlegelés nélkül ragaszkodhatnak. • Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Kiemelkedően fontos a közvetlen társadalmi és természeti környezet ismerete, az azokkal való harmonikus kapcsolat. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók elsősorban saját, közvetlen élményeiken keresztül, esetleg speciális érdeklődési körüknek megfelelően ismerhetik meg nemzeti kultúránk értékeit. Ezen a területen rendkívül nagy egyéni különbségekre számíthatunk. • Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók nevelésének-oktatásának alapvető célja, hogy olyan gondolkodási, szociális-kommunikációs készségeket alakítsunk ki, melyek lehetővé teszik az egyén részvételét szűkebb és tágabb társas környezetében. A részvétel módja és mértéke nagy egyéni eltéréseket mutat: a tanulók többsége jelentős támogatást igényel abban, hogy jogait gyakorolja, társadalmilag elfogadott viselkedésmódokat tanúsítson, alkalmazkodjon a társadalom írott és íratlan szabályaihoz. • Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Hangsúlyos szerepet kap a saját személyiség, a külső és belső tulajdonságok megismertetése, a saját viselkedés kontrolljának, a kooperációnak, szociális normáknak direkt tanítása, mivel azok intuitív megértésére, spontán elsajátítására korlátozottan számíthatunk. A sikerélményeket biztosító, a gyermek érdeklődését és motivációját fenntartó oktatási környezet kialakítása kulcsszerepet játszik a reális önértékelés és pozitív énkép kialakításában • Testi és lelki egészségre nevelés Elsődleges az érzelmi biztonság megteremtése, a pozitív, reális énkép és önértékelés támogatása, a fejlődési zavarral gyakran együtt járó szorongás megelőzése, oldása. A helyes étkezési, alvási, önápolási szokások, a rendszeres mozgás iránti igény kialakítása szintén prioritást kap az egyéni fejlesztési tervben. A megfelelő szexuális viselkedés kialakításában a családok számára hatékony segítséget kell nyújtania az iskolának, mivel a szociális megértés sérülése e területet speciálisan nehézzé teszi. A viselkedésproblémák megelőzése és hatékony kezelése hozzájárul a testi-lelki egészség megőrzéséhez és kiküszöbölheti a gyógyszeres kezelést.

65

66

• A családi életre nevelés A család szerepe az autizmus spektrum zavarral küzdő tanuló esetében is kiemelkedő jelentőségű. Az iskola alapvető feladata, hogy segítse az érintett családokat az autizmusspecifikus célok kitűzésében és megfelelő nevelési stratégiák alkalmazásában, mivel a hagyományos módszerek többsége nem válik be az érintett gyermekek esetében. A nevelési-oktatási intézmény és a család szoros együttműködésével érhetők el és terjeszthetők ki az egyéni fejlesztési tervben megfogalmazott célok, különös tekintettel a szociális-kommunikációs készségek általánosítására, valamint a rugalmasabb viselkedés és gondolkodás fejlesztésére. • Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók esetében is cél lehet az önkéntes feladatvállalás egyéni mérlegelést követően, ha annak értékét, saját szerepüket és kompetenciájukat az önkéntes tevékenység során megértik. Az önkéntes feladatokban való részvétel segítheti együttműködési és problémamegoldó képességeik fejlődését, elősegítheti pozitív énképük alakulását, önbecsülésük növekedését. Fontos azonban figyelembe venni szociális naivitásukat, sebezhetőségüket, ezért a család és a pedagógusok egyénre szabott támogatásával, kísérésével vonhatók be önkéntes feladatokba. • Fenntarthatóság, környezettudatosság A környezet célzott megfigyelése, felfedezése a pedagógus aktív közreműködése nélkül elképzelhetetlen. A fejlesztés e területen is a közvetlen, mindennapi élettel kapcsolatos tapasztalatokon alapul. Elsődleges a helyes szokásrend kialakítása. • Pályaorientáció Az egyén által elérhető legnagyobb fokú önállóság támogatása kiemelkedően fontos. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók esetében az önállóság megalapozása már a fejlesztés kezdetétől jelen van, mivel számos alapfeltétele hiányozhat, többek között a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság tolerálásának és kezelésének képessége. Az elérhető felnőttkori önállóság nagy egyéni eltéréseket mutat. A pályaorientáció során a munkaképességek mellett a szociális-kommunikációs fejlettséget és a munkaviselkedés színvonalát is figyelembe kell venni. Fontos, hogy a pályaorientáció során építsünk a tanuló speciális érdeklődési körére, erősségeire. • Gazdasági és pénzügyi nevelés E területen az érintett tanulók esetében a pénz értékével és a takarékossággal kapcsolatos alapvető ismeretek megszerzése kulcsfontosságú. Előnyös, ha ezek az ismeretek valódi élethelyzetekben, cselekvésbe ágyazottan jelennek meg. Az alapvető gazdasági összefüggések megértése, illetve azok kamatoztatásának lehetősége a mindennapi életében nagy egyéni eltéréseket mutat. • Médiatudatosságra nevelés A médiatudatosságra nevelés kiemelt jelentőségű az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók nevelésében.

66

Az érintett tanulók különösen veszélyeztetettek lehetnek a különböző médiumok által közvetített tartalmak meg nem értése, félreértése tekintetében és fokozott a függőségek kialakulásának veszélye is. Ugyanakkor a különböző médiumok lehetővé teszik az élő nyelvtől és szociális közvetítéstől független tanulást és kapcsolatteremtést, valamint olyan multimédiás tananyagok kialakítását, mely lelassítja és hozzáférhetővé teszi a szociális interakciókat, nagyban hozzájárulva a fejlődési zavar következményeinek enyhítéséhez.

67

• A tanulás tanítása Az autizmus számos speciális kognitív nehézséggel és a kommunikáció sérülésével jár együtt. A tanulási folyamatban az élő nyelv és a szociális közvetítés megnehezíti, míg a vizuális információhordozók alkalmazása segíti a világ megismerését. Az állandósághoz való ragaszkodás oldása, valamint az egyén motivációs lehetőségeinek ismerete és kiaknázása kulcsfontosságú a tanulás szempontjából.

23 Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés • Anyanyelvi kommunikáció A fejlesztés fő célterülete a kommunikáció, mint a kapcsolatteremtés és fenntartás, valamint az információcsere eszköze. Az alapvető probléma nem a beszéd hiánya vagy fejlődési zavara, hanem a kommunikációs szándék, illetve a kommunikációs funkciók megértésének sérülése. Minden autisztikus gyermeknél - függetlenül verbális képességeik színvonalától - elsődleges cél az egyén képességszintjének megfelelő kommunikatív kompetencia megteremtése. A cél eléréséhez szükséges lehet alternatív kommunikációs eszközrendszerek alkalmazására. • Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekek esetében a kommunikációs képességek fejlődése és nyelvelsajátítás folyamata minőségileg eltér a tipikusan fejlődő kortársakétól. A fejlődési zavar kihat a szókincs, jelentés, nyelvtan és nyelvi funkciók elsajátítására, rugalmas alkalmazására. Hiányozhatnak vagy sérülhetnek azok a képességek, melyek lehetővé teszik a helyzetnek megfelelő személyközi kommunikációt és a nyelvi úton történő ismeretszerzést. Különösen nehezített az élő nyelv és szociális közvetítés útján való tanulás. A kommunikációs képességek sérülése és a kompenzáció lehetősége egyénenként mérendő fel, a fejlődési zavar spektrum jellege, az egyéni képességek és tünetek nagyfokú változatossága miatt. • Idegen nyelvi kommunikáció Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulóknál - hasonlóan az anyanyelvi kommunikáció esetében tapasztaltakhoz - hiányozhat az idegen nyelv rugalmas, a kommunikatív partnerhez alkalmazkodó használata, a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények valódi megértése és kifejezése, annak ellenére, hogy a nyelv mechanikus elsajátítása megtörténhet. Így esetükben különösen nagy hangsúlyt kap az idegen nyelv

67

68

funkcionális használatának fejlesztése. Egyénenként mérlegelni kell, hogy a nyelvtanuláshoz szükséges alapvető készségek adottak-e? • Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A kommunikatív nyelvi kompetencia feltételei közül a lexikális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket a jó nyelvi és intellektuális képességű autizmussal élő tanulók képesek lehetnek elsajátítani. Nehézségek a szociokulturális és interkulturális készségek területén mutatkozhatnak. • Matematikai kompetencia Kiemelkedő jelentőségű a megismerési képességek fejlesztése, az önellenőrzés tanítása, az ismeretek önálló, gyakorlati alkalmazásának segítése, a problémamegoldás menetének tanítása. Különös hangsúlyt kap az oktatás szemléletes és konkrét jellege, a cselekvéses tanulás alkalmazása. • Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematikai ismeretek elsajátításában és a matematikai képességekben nagy egyéni különbségekre számíthatunk az autizmus spektrumán, a kiemelkedő matematikai tehetségtől a súlyos megértési nehézségekig terjedően. Cél a matematikai műveltség és kompetencia egyén által elérhető legmagasabb szintjének biztosítása. • Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos ismeretek elsajátítása tartozhat az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók erősségei közé, többlettámogatást igényelhetnek azonban az ismeretek gyakorlati alkalmazása terén. Az érintett tanulók jellegzetesen sajátos speciális ismeretszerzési nehézségei miatt a tanulás során nem számíthatunk a gyermekek spontán érdeklődésére, előzetes megfigyeléseire, élményeire. E területen is nagy hangsúlyt kap a közvetlen tapasztalás. • Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok területén szintén nagy egyéni különbségeket tapasztalunk az autizmus spektrumán. Egyes tanulók különösen tehetségesek lehetnek valamely, speciális érdeklődési körükbe tartozó tudományterületen, más tanulók esetében inkább a praktikus, mindennapi életben alkalmazható ismeretek kerülnek előtérbe. • Digitális kompetencia Az IKT eszközök lehetőséget nyújtanak az élő nyelv és a szociális közvetítés helyettesítésére, a kölcsönös kommunikáció segítésére, az önálló ismeretszerzésre. A későbbi munkavállalás szempontjából is szerepe lehet az informatikának, mivel számos tanuló mutat érdeklődést e terület iránt. • Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az IKT alkalmazása egyedülálló lehetőséget jelent az autizmussal élő tanulók számára, a kommunikációs akadálymentesítés, a tanulás és későbbi munkalehetőségek tekintetében egyaránt, sokan közülük pedig kifejezetten tehetségesek az IKT alkalmazásában. Az érintett tanulók esetében azonban kiemelten fontos a lehetséges veszélyek megelőzése. Fokozottan veszélyeztetettek azzal kapcsolatban, hogy függővé

68

69

váljanak a számítógép és internet használat során. Szociális-kommunikációs sérülésük miatt nehézséget jelenthet számukra az IKT interaktív használattal összefüggő veszélyek felismerése, elkerülése, valamint a rendelkezésre álló információk közötti kritikus válogatás. • Szociális és állampolgári kompetencia: Előtérbe kerül az önismeret és a közvetlen szociális környezet megismerése, a társas viselkedés szabályainak ismerete, betartása. A történelmi időszemléletet, képzelőerőt, valamint az elvont, szociális jelentést hordozó fogalmak megértését kívánó tartalmak elsajátítása általában nehézséget jelent. • Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szociális és állampolgári kompetencia körébe tartozó ismeretek, képességek és attitűdök teljeskörű elsajátítása mélyebb szociális megértést feltételez. Mivel az autizmus spektrum zavarok lényegi jellemzője a szociális megértés sérülése, az érintett tanulók esetében elsősorban a tények, ismeretek, együttélési szabályok elsajátítása kap prioritást. • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Az autizmusban azonosított kognitív sérülések jellege miatt (végrehajtó működések zavara, naiv tudatelméleti sérülés) e kompetencia fejlesztésekor általában sokféle képesség, készség célzott, egyénre szabott, intenzív fejlesztésére van szükség. A szükséges képességek többsége (pl. tervezés, szervezés, irányítás, hatékony kommunikáció, csapatmunka, kreativitás) az autizmussal élő tanulók esetében sérült, illetve hiányozhat. • Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A Nat által meghatározott ismeretek az egyéni képességektől függően sajátíthatók el. A képességek terén a típusos nehézségek mellett szintén nagy egyéni különbségek mutatkoznak az autizmus spektrumán. A felnőttkori munkavállalásra való felkészítés, az egyén erősségeihez illeszkedő foglalkozások körének meghatározása prioritást kap. • Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A műveltségi területen megjelenő valamennyi fejlesztési cél fontos terápiás lehetőséget jelent. A művészeti tevékenységek a szabadidő tartalmas eltöltésében is jelentős szerepet játszanak. • Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A Nat által meghatározott ismeretek az egyéni képességektől függően sajátíthatók el. A művészetek sokoldalúan segíthetik az autizmus-specifikus egyéni fejlesztést. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók között lehetnek kiemelkedő zenei, rajz vagy egyéb művészi tehetséggel bíró gyermekek. • A hatékony, önálló tanulás Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók esetében minden esetben egyénileg azonosítjuk a hatékony és önálló tanuláshoz szükséges feltételek meglétét, majd a felmérés alapján egyéni fejlesztési célokat tűzünk ki. A szükséges feltételek közül a sérülés természete miatt általában számolni kell a gyenge, vagy sérült motivációval, az énkép, önismeret hiányával, töredékességével. A tanulás tanítása során alapvető fontosságú arra alapozni, hogy a tanuló mely ismeretek, tudások, képességek birtokában van, illetve milyen kialakulóban lévő képességekre építhetünk.

69

70

Az önállóság elősegítésének egyik fontos módszertani eszköze az élő nyelv és a szociális közvetítés helyettesítése, kiegészítése egyénre szabott vizuális környezeti támpontokkal. Az informatikai eszközök egyénre szabott alkalmazása elősegíti a fejlődést. • Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A Nat által meghatározott ismeretek e területen is az egyéni képességektől függően sajátíthatók el. A munkavállaláshoz szükséges képességek fejlesztése prioritást kap az érintett tanulók iskolai nevelése-oktatása során. Az autizmussal élő tanulók között lehetnek olyan, az autizmus mellett értelmi fogyatékossággal is küzdő gyermekek, akik nem, vagy kortársaiknál jóval később sajátítják el az írást, olvasást, számolást, ill. az IKT-eszközök használatát. Az értelmi és nyelvi képességektől függetlenül hiányozhatnak a hatékony és önálló tanulás egyes feltételei: a tartós, irányítható figyelem, a motiváció, a tanulás céljának, jelentőségének megértése. Hiányozhatnak a csoportos helyzetben való tanulás kognitív és viselkedéses feltételei, ezért szükség lehet az új ismeretek egyéni helyzetben való tanítására. A tanulás iránti pozitív attitűd gyakran csak a saját érdeklődési kör esetében jelenik meg, egyébként számolnunk kell az újdonságokkal szembeni ellenállásra.

24 Egységesség és differenciálás Az autizmussal élő tanulók oktatásának követendő szempontja az életkori csoportokban történő fejlesztés megtartása mellett a tanulók egyéni haladási üteméhez igazodó, az önmagához mért fejlődést értékelő, sikerélményt biztosító, a reális életlehetőségeket folyamatosan szem előtt tartó oktatás, nevelés, képzés. A tananyag kiválasztásában és elrendezésében figyelembe kell venni, hogy a foglalkozások célja lépésről lépésre a károsodásokból eredő lemaradások csökkentése a meglévő képességekre építve, tanórai keretek között, figyelembe véve a harmonikus személyiségfejlődés igényeit. Fontos a folyamatos ismétlés, gyakorlás, nagy szerepe van a tevékenységek életközegben való alkalmazásának, a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzésnek. A tantárgyak tananyagánál a fő hangsúly nem a műveltségátadáson van, hanem azon komplex képességek, készségek, kompetenciák kialakításán, amelyek elősegítik az alapvető fejlesztési célok megvalósítását. Az egyénre szabott nevelés és oktatás mellett is mutatkoznak – az adott csoporton belül – leszakadó, lemaradó tanulók. A lemaradás oka a súlyos akadályozottságban, hosszantartó betegségben, a képesség, tudás elsajátításához rendelkezésre álló időkeret szűkösségében keresendő. A tanulási képességek terén mutatkozó nagyfokú eltérések leküzdésére fontos a differenciált foglalkoztatás, egyéni és kiscsoportos formában. Tanórai keretben a figyelemfelkeltés, a cselekedtetés, az ismeretek közvetítése és megerősítése differenciált formában, képesség szerinti csoportok kialakításával, egyéni bánásmóddal történik. Lehetőséget kell teremteni a feladatok elvégzésében az egyéni igényekhez igazodó segítségnyújtásra, a szemléltető eszközök és tanulói segédletek szükséglet szerinti megválasztására. Ebben a munkában a legfontosabb segítők a pedagógiai

70

71

asszisztensek és a gyermekfelügyelők. A tanulás szervezésénél döntő az állandó ösztönzés megvalósítása, a cselekedtetés, a különböző tantárgyaknál megjelenő tananyagok kapcsolódási pontjainak különböző szempontú megközelítése, megerősítése. Az iskola tanulásszervezése a napközi otthoni foglalkozásokkal együtt egész napos. A tanulók házi feladatot csak saját kérésre kapnak, minden kötelező tanulási tevékenység az iskolában történik. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel. Az autizmussal élő tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. Az adaptív oktatás gyakorlati megvalósításának kulcsmozzanatai: a bemeneti jellemzők megismerése, melyek alapjaiban kijelölik az egyéni utat, illetve az annak bejárásához vezető stratégia megvalósítandó pedagógiai mozzanatait; a kimeneti elvárások, melyek a prognosztizálható fejlesztés/fejlődés kritériumainak, a kimeneti követelmények meghatározásához nyújtanak segítséget. A bemenet, az iskolai, oktatási folyamat kezdetén szükséges a sajátos nevelési igény pontos, egyénre szabott feltárása, a képességstruktúra, a lényegi személyiségvonások, a szocializációs funkciók területeinek feltérképezésével. A feltárás a gyógypedagógia, a pszichológia autizmus-specifikus módszereivel történik.

25 A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció Céljai és feladatai az iskolai nevelés minden szakaszában folyamatosan jelen vannak, és elsősorban egyéni, kisebb részben kiscsoportos formában valósíthatóak meg. Módszertanilag az autizmus-specifikus módszerek és eszközök alkalmazása mellett kognitív és viselkedésterápia, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés, gyógytestnevelés alkalmazása szükséges. Tartalmilag a hiányzó készségek, a másodlagos fejlődési elmaradás, a másodlagos viselkedésproblémák és tünetekspeciális módszerekkel való habilitációs és rehabilitációs célú kezelését soroljuk ide, a következő területeken: • elemi szociális-kommunikációs készségek • viselkedésproblémák (dührohamok, auto- és heteroagresszió, sztereotip viselkedések stb.)

71

• • • • •

72

• • •

figyelem, utánzás, gondolkodási készségek, énkép, önismeret stb. érzékszervek és testhasználat, nagy- és finommozgások, testtartás, izomhypotonia korrigálása elmaradt pszichoszomatikus elemi funkciók önkiszolgálás, önellátás saját speciális segédeszközeinek mindennapi helyzetekben való rutinszerű használata lakókörnyezetben való közlekedés, tájékozódás, élethelyzetek begyakorlása szociális tapasztalatszerzés, társas kapcsolatok formáinak kialakítása iskolában, munkahelyen munkavállalóként, illetve hivatalos helyen való viselkedés szabályainak elsajátítása

26 Autizmus specifikus óvodai nevelés Részletes Nevelési Programja 26.1 Általános rész Az autizmussal élő gyermekek óvodai nevelése az iskolai oktatáshoz hasonlóan speciális tárgyi, módszertani és személyi feltételekhez kötött, az autizmus spektrumzavar mint egyetlen más fogyatékossági, sérülési típushoz sem hasonlítható állapot sajátosságaitteljes mértékben figyelembe vevő, pedagógiai, nevelési eszközeit és módszertárát ezensajátosságokhoz igazító nevelési forma. A nevelés, oktatás során – a fentiekre tekintettel - elsősorban nem az általános alapelvek, hanem „Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról” alapján előírt specifikus irányelvekszolgálnak a napi munka alapjául: • Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek Az autizmus spektrum zavarok meghatározó jellegzetessége a társas viselkedést, a kölcsönösséget igénylő kommunikációt és a rugalmas viselkedésszervezést megalapozó kognitív készségek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az állapot hátterében az idegrendszer fejlődési zavara áll. Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekre jellemző a kölcsönösséget igénylő társas helyzetek megértésének és azokban való részvételének zavara, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmatlan, sztereotip viselkedés, a viselkedésszervezés és kivitelezés zavara és az egyenetlen képességprofil. Autizmus spektrum zavar minden értelmi szinten előfordul, ami azt jelenti, hogy jelen lehet átlagos (vagy átlag feletti) intelligencia mellett épp úgy, mint értelmi sérüléssel együtt járva. A fejlődési zavar átlagos, vagy átlag feletti intelligencia esetében is jelentősen befolyásolja, áthatja a gyermeki fejlődést, megváltoztatja a megismerés folyamatát és a társas viselkedés fejlődését, ezért sérülés-specifikus fejlesztésre minden érintett gyermeknek joga és szüksége van. Autizmusban a beszédfejlődés gyakran megkésik, súlyos esetekben nem alakul ki beszélt nyelv. A központi probléma azonban nem a nyelv hiánya, vagy megkésett fejlődése, hanem a funkcionális, 72

73

kölcsönös kommunikáció sérülése. Az alapvető problémák közé tartozhat a nyelvhasználat színvonalától függetlenül, hogy hiányozhat a kommunikáció és a beszéd hasznának, hatalmának megértése, vagyis hiányozhat annak megértése, hogy mások érzéseit, gondolatait, tetteit kommunikáció útján befolyásolni lehet. Az autizmus spektrum zavarral küzdő kisgyermek lehető legkorábbi diagnózist követő habilitációs terápiájamegelőzheti egyes tünetek kialakulását, enyhítheti a fejlődés devianciáját. Ennek eredményeként a nembeszélő, vagymegkésett beszédfejlődésű gyermek (ha mentális szintje megengedi) óvodába lépéskor már rendelkezhet korlátozottmennyiségű, de célszerűen használt augmentált – vizuálisan segített – kommunikációs eszköztárral. A gyermek aszociális interakció csecsemőkori fejlődési szintjének megfelelő egyes képességeket segítséggel használhat, és akölcsönösséget igénylő társas viselkedési helyzetekben, illetve környezetében az egyéni fejlesztéshez szükségesviselkedéselemekkel képességeitől függően rendelkezhet. A korai speciális terápia hiányában ezek lesznek az óvodai fejlesztés fő céljai, kiegészítve a viselkedésproblémák,viselkedés- és gondolkodási készségek terápiájával, szükség esetén a korai elemi készségek kialakításával(szobatisztaság, rágás-evés, önkiszolgálás) fejlesztésének elemeivel.A jó értelmi képességekkel rendelkező, jól beszélő autizmus spektrum zavarral küzdő kisgyermekek számára is akommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia az óvodai nevelés elsődleges feladata. Ennek érdekében azóvodai nevelés, illetve ideálisan a szülőkkel való együttműködés eredményeképpen az egész ébren töltött idő – különösen a természetes élethelyzetek – használandóak a fejlesztésre. Az óvodai fejlesztés alapja minden esetbenpszichológiai képességmérés. A fejlődési szint és szociális alkalmazkodás követése egyéni felméréssel történik,speciális eszközök és módszerek használatával, egyéni fejlesztési helyzetben megalapozva. A gyermekekszükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az óvodai környezet megfelelő kialakítása, és a speciális módszerekbenképzett szakember vagy fejlesztő asszisztens jelenléte szükséges.

26.2 Gyermekkép Az Autizmus Alapítvány programjából kiemelve hangsúlyozzuk, hogy az autizmusspektrumzavar (pervazív fejlődési zavar, stb.) egy, a személyiség egészét érintő állapot, melyaz oktatás, nevelés területén sajátos, a gyermekek, fiatalok igényeihez igazodó megközelítésttesz szükségessé. Ebből a tényből adódóan MINDEN autizmussal élő gyermek, fiatal,függetlenül az egyes, esetleg kiemelkedő képességszigetektől, az általános intelligenciamértékétől komoly hátrányokkal küzd a szociális helyzetek megértése, a rugalmasviselkedésszervezés, a kommunikáció területén. Az autizmus specifikus óvodai nevelés éppenezért az autizmus spektrumzavar miatt a fenti területeken egyénenként eltérő mértékben ésformában fennálló szükségletekre épített individuális, azaz személyre szabott ellátási formátbiztosít. Fentiekre tekintettel általános gyermekkép önmagában nem határozható meg, hiszenaz idegrendszer sajátos fejlődési rendellenességei következtében az autizmus spektrumzavartünetei egyénenként eltérő személyiségképet hoznak létre. Ebből következően azautizmusspecifikus óvodai nevelés a személyiség megismerését, a

73

74

képességek területenkéntifelmérését, a családdal, mint a nevelésben résztvevő partnerrel történő „szövetségkötés”,valamint az alapvető célok meghatározását célul kitűző, s a célok megvalósításávalkapcsolatos tervező munka, majd az ezt követő egyéni fejlesztés időszakaként határozhatómeg. Szükségtelen külön hangsúlyozni, hogy az általános gyógypedagógiai nevelésben, sígy az autizmus specifikus nevelés oktatás terén is – a nevelés, oktatás alapját a gyermek,tanuló teljes, nemtől, kortól, etnikai vagy nemzeti hovatartozástól, a sérülés vagyfunkcióképesség mértékétől, típusától független, teljes, feltétel nélküli elfogadása képezi.Éppen ezért az óvodai nevelés nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi,sem nemi, sem egyéb értelemben.

26.3 Óvodakép Hangsúlyozzuk: az autizmussal élők nevelése, oktatása során az általános alapelvek,módszerek, eljárások nem, vagy nagyon korlátozott mértékben alkalmazhatók.A gyógypedagógiai nevelés, oktatás alapja minden esetben a gyermekek egyéniképesség struktúrájának meghatározása, a fejlesztendő területek családdal egyeztetettkijelölése. A személyiség fejlesztése ebben az esetben tehát a komplex, egyéni sajátosságokalapján tervezett, a személyiség minden összetevőjére kiterjedő képességfejlesztést foglaljamagában. Ennek összetevői igen változatosak, az alapvető beilleszkedési készségekkialakításától az önellátást, önkiszolgálást megalapozó készségeken át egészen azintellektuális készségekig terjedhetnek. Látnunk kell tehát, hogy az az autizmusspektrumzavarral élő a gyermek, aki csak a szegregált, autizmus specifikus gyógypedagógiaiellátásban képes megfelelően fejlődni, a személyiség, a képességstruktúra igen összetettsérülésével küzd. Ebben az esetben az alapvető készségek kialakítása mellett egyéb fejlesztésicélok (a személyiség hagyományos értelemben vett kibontakoztatása, vagy a környezettudatosnevelés kérdése) az életkorhoz képest alapvetően elfogadható életminőséghez szükségesegyéb készségek kialakítása, általánosítása mellett jöhetnek szóba. Az óvodai nevelés során – ahogy az iskolai oktatásban is – az „autizmus specifikus”jelző az alábbiakat foglalja magában: a nevelési folyamat az egyéni képességekre, az autizmusspektrumzavar miatt fennálló speciális szükségletekre épül. Fölöslegesnek tarjuk emiattkiemelni egyik- vagy másik képességterületet, ideértve az érzelmi biztonság vagy azénazonosság, az identitástudat kérdését. Nyilvánvaló, hogy ahol erre lehetőség nyílik, s aprioritások meghatározásánál ennél fontosabb teendő (a fontosabbat értsd: a gyermekéletminőségét erőteljesebben befolyásoló) nem merül fel, úgy a fejlesztési célok között pl.anemzeti identitástudat kialakításának kérdése is szerepelni fog. Az elsődleges cél azonban agyerek képességeihez mérten elérhető legmagasabb szintű funkcióképesség, társadalmirészvétel és ezzel kapcsolatos önállóság elérése, az ezzel kapcsolatos iskolai fejlesztésmegalapozása. Látni kell tehát, hogy a korai fejlesztésből óvodába kerülő, csak szegregáltellátási formában nevelhető, autizmussal élő gyermekek környezethez szoktatása, aszabályok, struktúra elfogadása, a kommunikációs készségek, alternatív kommunikációstechnikák tanítása, az alapvető szobatisztaság, étkezéssel

74

kapcsolatos készségek kialakításaminden egyéb területnél magasabb prioritást kell, hogy kapjon – függetlenül bármilyen máskörülménytől. 26.3.1 Az óvodai nevelés feladatai:

75

Az autizmusból következő fejlődési problémák miatt az óvodai nevelés soránelsősorban olyan területeken folyik fejlesztés, amelyek a gyermek későbbi társadalmi(elsősorban családi, szűkebb iskolai közegbe való) beilleszkedését, ismeret elsajátításátmegalapozzák. Ezek különösen: • az alapvető mikro- mezo- és makro szintű társadalmi beilleszkedést szolgáló szociálisés viselkedési készségek (közelség elfogadása, egyes szabályokhoz valóalkalmazkodás, napirend elfogadása, stb.) • kommunikáció, alternatív kommunikáció tanítása az alapvető szükségletek (ideértveafájdalmak, egyes helyzetek adekvát elutasítása, kérés, figyelemfelkeltés) kifejezésére • tanulást megalapozó készségek – alapvető figyelem, utasítások megértése, motivációsrendszer feltérképezése és kialakítása, stb. • a fentiekkel összefüggő intellektuális fejlesztés – elsősorban a szociális beilleszkedéstés kommunikációt szolgáló készségek fejlesztése: azonosítás, megkülönböztetés,egyeztetés, stb. – bővebben lásd az adaptált programot.

26.4 Személyi és tárgyi feltételek 26.4.1 Személyi feltételek:

Autizmus specifikus gyógypedagógiai ellátásról lévén szó a személyi feltételek is eszerint alakulnak: • autizmus specifikus képzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár: min. 2 fő/csoport • dajka: 1 fő/csoport • gyógypedagógiai asszisztens: 1 fő/csoport 26.4.2 Tárgyi feltételek:

Az előírásoknak megfelelő csoportszoba a hozzá tartozó szociális helyiségekkel,valamint az iskolától kerítéssel és zárható kapuval elkülönített játszóudvar, árnyékolóval,pihenő padokkal, az előírásoknak megfelelően kialakított csúszdával, hintával éshomokozóval, valamint eszköztárolóval. 26.4.3 Eszközök:

A fejlesztéshez szükséges berendezések: korcsoportos méretű asztalok, székek, óvodaifektetők – a létszámnak megfelelően, a sajátosságoknak megfelelő eszközök: vizuálisingereket nyújtó eszközök, taktilis ingereket nyújtó eszközök – pl. labdafürdő medence -motoros készségeket fejlesztő játékok, érzékelés fejlesztők, egyéb függeszthető játékok – pl.hálóhinta, stb., egyeztetők, kirakók, szimbolikus játék fejlesztéséhez miniatűr

75

tárgyak, egyéniaugmentatív eszközök: tárgyas és képes napirendek, kommunikációs eszközök,folyamatábrák.

26.5 Az óvoda kapcsolatai:

76

Az óvoda a Kecskeméti Módszertani Központ integráns része, szakmai kapcsolatai elsősorban az Autizmus Centrummal vannak. Az óvoda nevelőtestülete részt vehet az AC szakmai rendezvényein, esetmegbeszélőcsoportjain.Az óvoda ezen felül kapcsolatot tart a csoportba járó gyermekek szüleivel, afejlesztési, nevelési célokat folyamatosan egyezteti a gyermekek családjaival.Az óvoda a korai fejlesztést, utazó tanári ellátást végző szakemberekkel, az ezenellátásokban résztvevő intézményekkel, szülőkkel rendszeres kapcsolatot tart – pl. úgy, hogyaz óvodában dolgozó szakemberek ezen ellátásokban részt vesznek.

26.6 Az óvodai nevelés tevékenységformái: Az autizmus-specifikus nevelés tevékenység formái merőben eltérnek az egyéb óvodai nevelési formáktól. Ennek oka a már jelen programban többször említett fejlődési zavar által előidézett minőségi károsodás a szociális készségek, a kommunikáció és a rugalmas gondolkodás területein. Fentiekből következően az autizmussal élő óvodások esetében az óvodai nevelésnek (utalunk itt az Autizmus Alapítvány programjának 1.1. pontjára) az autizmus spektrumzavarból eredő speciális szükségletekre kell épülnie. Ennek tükrében: szabad játéktevékenységről – hagyományos értelemben - az autizmus spektrumzavarral élő tanulók esetében gyakorlatilag aligha beszélhetünk. A szabad játék esetükben leginkább a strukturálatlan helyzetekben végzett sztereotip tevékenységeket jelenti – így itt a nevelés célja a szetereotípiák visszaszorítása, a szabadidős repertoár növelése lehet. Az óvodai nevelés tevékenységformái a sajátosságok figyelembe vételével az alábbiak: • beszoktatási időszakban az egyéni majd csoportnapirend elfogadása • augmentatív eszközök tanítása egyéni és csoporthelyzetben • motivációs eszközök alkalmazásának előkészítése, motivációs eszközökhasználatának tanítása • egyéni majd csoportos szociális fejlesztés • kommunikációs eszközök használatának előkészítése, alternatívkommunikáció bevezetése • napirend használat előkészítése, napirend bevezetése • önellátási és önkiszolgálási készségek megalapozása, készségekmegszilárdítása 26.6.1 A tevékenységformák főbb irányai:

• •

egyéni készségektől a társas készségek irányába az alapvető életfunkciókat biztosító készségektől azönmegvalósítást szolgáló készségek irányába

76

•

a szigorúan kötött struktúrából a rugalmas, egyéniválasztásokon alapuló struktúra irányába

26.7 Az autizmus specifikus óvodai nevelésben résztvevő gyógypedagógus feladatai: • • 77

•

• •

ismerje és alkalmazza a gyermekek felmérésére szolgáló eszközöket a felmérés alapján a családdal egyeztetve készítse el a gyermek fejlesztési tervét eghatározva a fejlesztő munka prioritásait tartson kapcsolatot a gyermeket fogadó intézménnyel, az óvodai nevelési szakasz végénvegyen részt a gyermek továbbhaladásával kapcsolatos egyeztetéseken,különös tekintettel az integrációra, részleges integrációra alkalmassá váltgyermekek számára megfelelő intézmény kiválasztására a lehetőségek mérlegelésével adjon teret a gyermekek önálló választásának(ideértve bizonyos helyzetek elutasítását is) ismerje és alkalmazza a gyermekek legmagasabb szintű, adaptívkommunikációja érdekében szükséges kommunikációs és alternatívkommunikációs eszközöket

26.8 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Az autizmus specifikus óvodai nevelésben részt vevő gyermekek a nevelési év végéreérjék el a fejlesztési tervben meghatározott fejlesztési célt, azaz általánosságban legalább: - alkalmazkodjanak a mindennapos óvodába járás körülményeihez, fogadják el a környezetet, legyenek képesek a környezethez minimális mértékbenalkalmazkodni • legyenek képesek bizonyos alapvető szükségleteiket a társadalmi normákszerint elfogadhatóan kifejezni • legyenek képesek elfogadhatóan, vagyis másokat vagy önmagukat nemveszélyeztető módon viselkedni Minden további kérdésben az általunk adaptált nevelési programban foglaltak azirányadók.

26.9 Adaptált Program: •

ÓVODAI PROGRAM AUTIZMUSSAL ÉLŐ GYERMEKEKET NEVELŐ ÓVODÁK SZÁMÁRA, Autizmus Alapítvány 2007.

27 Autizmus specifikus alapfokú oktatás - Nevelési, Oktatási Program 27.1 Az autizmus spektrumzavarral élő tanulókat ellátó speciális csoportok tanulói

77

78

A Kecskeméti Módszertani Központ Autizmus Centruma azon gyermekek, tanulók ellátását végzi, akik rendelkeznek pervazív fejlődési zavar; Autisztikus zavar; pervazív fejlődési zavar; vagy más, az autizmus spektrumzavarok összefoglaló diagnosztikai kritériumainak megfelelő gyermekpszichiátriai diagnózissal, valamint a szakértői bizottság szakértői véleménye szerint más, többségi intézményben, integrált keretek között oktatásuk, nevelésük nem lenne a köznevelési törvényben meghatározottak szerint biztosítható. Az ellátás feltétele, hogy a bizottság döntsön az intézmény kijelöléséről és a javaslat az adott tanévre érvényes legyen. A felvételről az intézmény vezetője az intézményegység vezetővel egyeztetve a befogadó kapacitás ismeretében dönt azzal, hogy a csoportokban a gyermekek viselkedésproblémáinak, fejlettségi szintjének, valamint a termek méretének figyelembevételével 6- max.8 gyermek helyezhető el. A készségfejlesztő speciális szakiskolai képzési formában elsősorban az intézmény egység alapfokú oktatást biztosító csoportjaiban tanuló, az alapfokú oktatás, nevelés előírt követelményeit teljesítő tanulók szakmai és önálló életre előkészítő, felkészítő képzése folyik. Az intézmény kapacitásának ismeretében a képzésbe felvehető minden tanuló, aki az alapfokú oktatás követelményeit teljesítette, az intézménybe jelentkezését a meghirdetett képzési formákra benyújtotta. A felvételről az intézmény vezetője a intézmény egységvezetővel konzultálva dönt.

27.2 Az autizmus spektrum zavarral élő tanulók speciális fejlesztésének elvei, céljai, feladatai és módszerei: •

•

• •

•

A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése: ennek alapja a szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése. A hiányzó készségeket pótló, helyettesítő kompenzációs-habilitációs kezelése a fejlődési elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák leküzdése érdekében. A fogyatékos készségek kompenzálása különös jelentőségű a tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához. Az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítő tananyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítása. A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt – a továbblépés előtt – külön kiemelt fejlesztési feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos, probléma-megoldási módszerek tanítása. A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség egész életen át megfelelő alkalmazhatósága. A tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében a felesleges információkat szűrni kell, mert a tipikusan fejlődő gyermek által spontán, ösztönösen elsajátított nagy mennyiségű információ és készség az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek számára nehéz tananyagot jelent. 78

79

A fejlesztési célokat a fenti szempontok alapján fontossági sorrendben kell értelmezni, és e szerint kell az egyéni fejlesztési tervekbe iktatni. A tanulók fejlesztési céljai hierarchikus rendben helyezkednek el abból a szempontból, hogy mennyire szükségesek a gyermek szociális alkalmazkodása és önszabályozása kialakításához (az egyéni fejlettségének szintjén). A típusos egyenetlen fejlődés azt jelenti, hogy a hiányzó vagy elmaradó készségek spontán fejlődésére nem építhetünk: minden egyes hiányzó részfunkció, illetve korábbi fejlődési szakaszból hiányzó alapozó funkció fejlesztését be kell illesztenünk ebbe a hierarchiába. Pl. a veszélyeztető viselkedések kezelése, más, elfogadható viselkedések kialakításával, viselkedésterápiával a célok hierarchikus rendjében így alakul: • az ön-(esetleg köz-)veszélyes viselkedések kezelése, • a családi életet akadályozó viselkedések kezelése, • a taníthatóság és a csoportba való beilleszkedés kialakítása, • az iskolán kívüli környezethez való adaptív viselkedés kialakítása.2

27.3 Az autizmussal élő tanulók oktatásának nevelésének fő célkitűzései: •

az autizmus spektrumzavarral élő gyermekek, tanulók képességei, speciális szükségletei alapján belátható életútjának adott szakaszában a tervező, fejlesztő és értékelő munka segítségével, a bizonyítékokon alapuló eljárások, módszerek személyre szabott alkalmazásával biztosítani a lehető legnagyobb mértékű fejlődést, az elérhető legmagasabb életminőséget. Ennek érdekében a gyógypedagógusok főbb feladatai: o a támogató (augmentatív) eszközök képességek szerinti legmagasabb szintű használatának tanítása o a kommunikáció használata és megértése – ideértve az alternatív kommunikációs technikákat is – mint társadalmi beilleszkedést szolgáló tevékenység tanítása o társadalmi élet szabályaihoz igazodó, adaptív viselkedési készségek kialakítása o önállóság, önellátás fejlesztése, az adott társadalomban elérhető legmagasabb szintű életminőség eléréséhez szükséges készségek, képességek az egyén adottságaihoz mért legmagasabb fejlődési szintre való eljuttatása o egyéni képességek kibontakoztatása, a kiemelkedő képességek gondozása, felhasználása a társadalmi integráció, a későbbi munkavégzésre való felkészítés érdekében

27.4 Az autizmussal élő tanulók speciális nevelésének, oktatásának sajátosságai 2

Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

79

80

A pervazív fejlődési zavar az idegrendszert ért károsodás következményeként a fejlődés minden területét különböző mértékben érintő elmaradással jellemezhető, egész életen át tartó fogyatékos állapot. Az autizmushoz érzékszervi, testi, értelmi fogyatékosság is társulhat. A szociális és kommunikációs készségek fejlődésének elmaradása mellett jellemzőek még a kognitív rugalmatlanság, az erős struktúra igény, az önellátás, önkiszolgálás területén mutatkozó elmaradások is. Az autizmussal élő személyek nevelése, oktatása során az alábbiakat kell figyelembe venni: • az autizmussal élő személyek nehezen képesek más személyek érzelmeinek, gondolatainak megértésére, ahogy saját érzelmeiket, gondolataikat sem képesek mindig megfelelő, mások számára elfogadható módon kifejezni • a szociális megértés hiánya miatt az autizmussal élő gyermekek és fiatalok számára nehézséget okoz, hogy a szociális motiváció jutalomértékét felismerjék, gyakran van szükségük külső megerősítőkre, jutalmakra. A jutalmazás alapelve, hogy a jutalmazott készség, magatartás kialakulásával egyidőben a külső motiváció fokozatosan visszavonásra kerül. • az autizmus spektrumzavarral élő gyermekeknek, tanulók (különösen a verbális kommunikációt nem, vagy alig használó tanulók) beszédértése korlátozott, többnyire a helyzetekből illetve vizuális információkból tájékozódnak. A beszéd kommunikációs célú használata, a kölcsönös kommunikáció területén mutatkozó nehézségek a beszédre képes gyermekeknél is jellemzőek. Gyakran az interakciók sztereotip témák köré szerveződnek. Fontos, hogy az alternatív kommunikáció tanítása során a kölcsönösség a fő alapelv legyen. • a gyermekek és fiatalok egyenetlen képességprofillal rendelkeznek, vagyis az elmaradások nem minden területen egyformán súlyosak, ezért a fejlesztés tervezését felmérésnek kell megelőznie. • az autizmus spektrumzavarral élő gyermekek, tanulók számára különösen nagy problémát jelent a térbeli és időbeli tájékozódás, néha egyszerű hétköznapi helyzetekben sem képesek eligazodni. Nem értik a sorrendiséget, a dolgok logikus következményeit nem ismerik fel. • a nevelés, oktatás szervezése során természetesen az autizmus spektrumzavar mellett esetlegesen jelentkező más társult problémákat is figyelembe kell venni a fejlesztés során, ám az autizmus, mint vezető tünet mindig meghatározza az ellátás kereteit, az alkalmazott módszereket, eljárásokat és eszközöket • az autizmusból adódó viselkedésproblémák kezelése, az adaptív viselkedés kialakítása a fejlesztés kiemelten hangsúlyos területe. A viselkedés kezelésére vonatkozóan fontos a korszerű szakmai alapelvek figyelembe vétele!

28 Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók fejlesztésének pedagógiai szakaszai

80

81

A tanulók iskolai fejlesztését a szociális-kommunikációs készségek fejlesztése és a rugalmasabb viselkedésrepertoár kialakítása határozza meg. Iskoláskorban is folytatni kell a korai fejlesztésben és óvodai nevelés során alkalmazott fejlesztő eljárásokat, illetve szükség lehet az iskoláskor előtti képességfejlődés területeinek fejlesztésére. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai általában módosításokkal egyeznek meg a Nat-ban és a kerettantervekben rögzített pedagógiai szakaszokkal és tartalmakkal. A módosításokat a helyi tantervekben és egyéni fejlesztési tervekben kell meghatározni a gyermekek egyéni szükségleteinek, fejleszthetőségének megfelelően. Az alsó szakasz (1–4. évfolyam) elvégzéséhez általában hosszabb időkeretre van szükség. A jó értelmi és nyelvi képességekkel rendelkező tanulók esetében előfordulhat, hogy az egyes műveltségi területeken meghatározott tartalmak jelentős részét a NAT-ban és a kerettantervekben meghatározott életkorban képesek elsajátítani. Ezekben az esetekben egyéni fejlesztési terv alapján a szociális-kommunikációs és speciális kognitív készségek párhuzamos fejlesztése szükséges. Első szakasz Korai diagnózis esetén egybeeshet a korai fejlesztés és az óvodai nevelés időszakával, de gyakran belenyúlik az alsó tagozat időszakába. Fő célja a habilitáció.A gyermek formális és informális felmérésének) tapasztalataira alapozva, egyénre szabott hosszú, közép- és rövid távú tervre épül. Célja a gyermek/tanuló elemi beilleszkedési készségeinek, adaptív viselkedésének kialakítása. Ennek érdekében: • a szociális/kommunikációs alapkészségek célzott fejlesztése, • az autizmusból és a társuló fogyatékosságokból eredő fejlődési elmaradások lehetséges célirányos kompenzálása, • az ismétlődő, sztereotip, helyzetnek nem megfelelő viselkedés kialakulásának megelőzése, illetve rendezése, • fogyatékosság-specifikus vizuális információhordozókkal segített ún. protetikus, segédeszközökkel felszerelt augmentatív környezet, eszközök használatának elsajátítása, adaptív viselkedési formák, szokások kialakítása.

Második szakasz Egybeeshet az alapfokú nevelés időszakával, de gyakran belenyúlik a középfokú nevelés-oktatás szakaszába. Célja az elsajátított ismeretek bővítése és a változatos aktivitásokban való minél önállóbb részvétel iskolai, otthoni és egyéb iskolán kívüli környezetben. Harmadik szakasz

81

Egybeeshet az alapfokú nevelés időszakával vagy a középfokú nevelés-oktatás szakaszával. Cél a felnőtt korban egyénileg elérhető legmagasabb szintű adaptáció, önállóság és munkavégző képesség elérésének megalapozása.

82

1. szakasz ( felmérő, alapozó szakasz) A csoportba kerülő gyermek felmérése, a neveléshez, oktatáshoz szükséges készségek megalapozása különösen az alábbi területeken3: • térben-időben való tájékozódás • viselkedés • kommunikáció • alapvető intellektuális készségek • önellátás, szobatisztaság, étkezés • motivációs rendszer • család erőforrásainak felmérése Elsődleges célok kijelölése • téri-időbeni tájékozódás • adaptív (tanulást lehetővé tevő) viselkedés • kommunikáció • szükséglet kielégítést szolgáló önállóság • család tájékoztatása, a kooperáció kereteinek meghatározása „szerződéskötés” (követelmények, kölcsönös elvárások egyeztetése)

2. szakasz (fejlesztő szakasz) • kognitív fejlesztés • intellektuális fejlesztés • tájékozódási készségek fejlesztése • szociális készségek fejlesztése • önellátás tanítása • kommunikációs fejlesztés • szociális viselkedés fejlesztése • tanult készségek általánosítása • család bevonása a fejlesztésbe 3. szakasz (általánosítás, alkalmazás szakasza) 3

Bővebben lásd: „Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról” - 8.2.4.

82

•

83

tanultak átvitele külső helyszínekre, otthoni környezetben történő általánosítás elősegítése • munkaviselkedés, adaptív viselkedés kialakítása, fejlesztése • önellátás, önkiszolgálás életkornak megfelelő szintű fejlesztése • szociális, adaptációt szolgáló készségek fejlesztése csoportos formában • a munkafolyamatokhoz szükséges folyamatábrák, leírások, segítő eszközök használatának tanítása • szakmai ismeretek elsajátítása A tanulók képességeikhez mérten a tantervi követelményeket egy évnél hosszabb. illetve rövidebb idő alatt egyaránt teljesíthetik. Az autizmussal élők ellátásának, így az oktatás-nevelés folyamatának részét képezi a háztartási önállósággal, önkiszolgálással, higiénével kapcsolatos készségek tanítása, a külső helyszíneken történő tanítás is. Ebből adódóan a tanítási időbe számítható tevékenységek köre az autizmussal élők esetében kibővül minden olyan tevékenységgel, amelyet a tanuló fejlesztési dokumentuma tartalmaz, ilyenek pl.: • étkezési önállósággal kapcsolatos tanítási helyzetek, különösen az alternatív kommunikáció tanítása, az étkezési problémák tervszerű kezelése • külső programok, különösen az önellátással kapcsolatos tevékenység, a megfelelő szociális viselkedés kialakítását szolgáló utazások, programok • szobatisztasággal és egyéb önápolással összefüggő tanítási helyzetek • egyéb, pl. szabadidős aktivitások a szociális fejlesztés és a kognitív rugalmasság kialakítása érdekében Amennyiben a fenti programok a fejlesztő tanár havi tervezésében szerepelnek, úgy a tevékenységek egyértelműen a tanítási folyamat részét képezik, következésképp tanítási órának minősülnek.

28.1 Fejlesztési területek, csoportszervezési keretek: Az autizmus specifikus nevelés, oktatás, autizmus spektrumzavarral élő gyermekek, tanulók egyéni képességeihez igazodó, ugyanakkor a köznevelési intézményrendszer működését szabályozó jogforrások támasztotta követelményeknek is megfelelő megszervezése igen nehéz feladat. Mindenképpen fontos, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet meghatározó dokumentumaiban sincs még összhang az autizmus spektrumzavar egységes megközelítése tekintetében. Míg az elsődleges szakmai szabályozó –„Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról” tartalmazza az autizmus spektrumzavarral kapcsolatban a korszerű szakmai alapelveket, addig pl. a „20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról” kötelező eszközjegyzéke a zeneművészeti ágakkal ellentétben az autizmus specifikus eszközök felsorolását nem tartalmazza.

83

84

A tanulók képességei és életkora gyakran jelentős eltéréseket mutatnak, a képességstruktúra egyenetlen (egyes területeken kiemelkedő képességek, míg másutt súlyosan megkésett fejlődési ütem). Az itt vázolt rendszer 30-40 fős, csoportonként 6-7 tanulóval működő csoportok esetében alkalmazható azzal, hogy a nevelés, oktatás személyre szabott módon történik. Fejlesztési területek: a) Kommunikáció/szociális viselkedés • Beszéd előtti, csecsemőkori kommunikáció elemeinek tanítása. • Szociális kapcsolatteremtés elemeinek tanítása (pozitív megerősítéssel). • Beszéd vagy – beszéd kialakulásának hiányában – augmentatív és alternatív eszközzel történő kommunikáció használatának tanítása. • Tanítási helyzetben szükséges elemi szociális viselkedés kialakítása. • Augmentatív és alternatív kommunikációs eszközök (nem kizárva pl. az írott nyelvet) használatának tanítása napi rutinokban, a gyermek életének valamennyi színterén. b) Fejlődési funkcióelmaradások, önkiszolgálás • Alapvető készségek kialakítása (étkezés, szobatisztaság, tisztálkodás, öltözködés). c) Kognitív fejlesztés • Elemi ismeretek, fogalmak. • Elemi logikai műveletek és összefüggések tanítása. • Szociális kognitív készségek fejlesztése. • Egyszerű aktivitásformák kialakítása strukturált keretek között (pl. játék-, használati és taneszközök célszerű használata). • Általánosítás képességének fejlesztése. • Az elsajátított képességek önálló használatának tanítása. • Az elsajátított képességek más összefüggésben való használata. • Képességek alkalmazása más, elsősorban otthoni környezetben stb. d) Viselkedésproblémák kezelése • Viselkedésproblémák megelőzése. • Alternatív viselkedések kialakítása. • Meglévő viselkedésproblémák kezelése.4 28.1.1 Előkészítő csoport

Az alapfokú képzést megelőző szakasz (6-7 éves korig). Az előkészítő csoport az autizmus spektrumzavarral élő tanulók felmérését, a többségi oktatási, nevelési rendszerbe történő továbblépésének előkészítését végzi. Célcsoportja azok az értelmi képességeiket tekintve normál intellektuális övezetbe eső tanulók, akik esetében a szükséges feltételek biztosítása esetén reális esély van a sikeres 4

Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

84

85

integrációra. A csoport ideális esetben befogadó intézményben szerveződik, vagy a befogadó intézménnyel szoros kapcsolatot tart. A csoportban tanuló gyermekek fejlesztésének sajátosságai: • többségi kerettanterv, tananyag alkalmazása – korszerű módszertani eszközök segítségével (kooperáció, differenciált tanításszervezés, több tanáros modell) • rendszeres szociális-kommunikáció fejlesztő foglalkozások • önállóság, önkiszolgálás fejlesztése • autizmus-specifikus eszközök, módszerek használatának bevezetése, tanítása o időstruktúra, időmérés alkalmazása o információs eszközök használata, információ szerzés, tárolás, felhasználás o optimális tudásfelmérési, számonkérési módok, ismeretelsajátítási technikák kidolgozása, önálló tanulás tanítása o motivációs rendszer kialakítása, működtetése • az ellátásban résztvevők együttműködési kereteinek kialakítása • integrációra felkészítő foglalkozások szervezése a befogadó intézménnyel közösen Az integráció alapfeltételei: A tudatosan tervezett, és nem kényszermegoldásként alkalmazott integráció csak akkor indokolt, ha egyértelműen a gyermek javát szolgálja. Az integráció valamennyi formája (pl. lokális, szociális, fordított) alkalmazható egyénre szabottan. Az integráció szükségességének és lehetőségének megítéléséhez az alábbi tényezők alapos mérlegelése szükséges, úgy, hogy a feltételek együttesen és perspektivikusan legyenek adottak. Teljes, funkcionális integráció a következő feltételek megléte esetén javasolható: a tanuló részéről átlagos vagy átlag feletti intelligencia, enyhe fokú autisztikus fogyatékosság, jól kompenzált, minimális viselkedésproblémák. A családtagok részéről egyértelmű szándék a szakemberekkel való szoros együttműködésre és a gyermek intenzív támogatására. Az iskola részéről • a speciális módszertanban jártas pedagógus és asszisztens, • jól előkészített, ütemezett egyéni fejlesztési terv, • speciális eszközök, módszerek és környezet, • együttműködés a családdal és/vagy a diákotthonnal, • a befogadó gyermekcsoport felkészítése a pozitív hozzáállásra, folyamatos támogatása, • szakértői csoporttal való intenzív kapcsolattartás. Szakértői csoport, amely rendelkezésre áll a szülők felvilágosításában, a pedagógusoknak nyújtandó szakmai tanácsadásban, problémakezelésben, a fejlesztés irányának kijelölésében, követésében. Az integrált gyermek legyen elégedett az iskolai élettel, fontos, hogy jól érezze magát.

85

A fenti feltételek mellett is szükséges az integráció fokozatos megkezdése, a szociális, kommunikációs és kognitív deficitek figyelembevétele, az egyénre szabott mérés, tervezés, fejlesztés, a tananyag szűrése (egyes tantárgyakból, tananyagrészekből felmentés), továbbá a fogyatékosságot kompenzálandó alternatív eszközök, módszerek igénybevétele egyéni szükségletek szerint (pl. kézírás helyett gép használata, szóbeli felelet helyett írásbeli beszámoló vagy fordítva).5 28.1.2 Alsó tagozat „A” és „B” csoportok

86

A speciális oktatás, nevelés alsó szakaszában (1-4., /szükség esetén összevont/ évfolyam) elsősorban: • a tanulók képességeinek, fejlődési szintjének felmérése • az ismeretek elsajátítását szolgáló viselkedés kialakítása – ideértve az irányítás, a megszokottól eltérő helyzetek elfogadását • a motivációs rendszer felépítése • alapvető kommunikációs technikák tanítása • az autizmus-specifikus eszközök bevezetése, használatuk tanítása Az alsó „A” csoportokban az autizmus spektrumzavarokból adódó szükségleteknek megfelelő többségi, vagy az autizmus spektrumzavarra adaptált tanulásban akadályozott tanulók kerettanterve, tantárgyi tartalmai alkalmazhatók. Az alsó „B” csoportokban alapvetően az értelmileg akadályozott tanulók számára kidolgozott, autizmus spektrumzavarral élő tanulókra adaptált tanterv alkalmazható. A tantárgyi tartalmak elsajátítása egyéni ütemben, a tanuló képességeinek, egyéni szükségleteinek megfelelően történik. A speciális oktatás, nevelés érdekében mindenképpen szükséges a tantárgyi tartalmak személyre szabása, szükség esetén redukálása. A követelmények teljesítésére egy tanévnél hosszabb idő is szükséges lehet. A tantárgyi tartalmakon túl megjelenő főbb elemek: • a szociális készségek, szociális kommunikáció, • kommunikáció, alternatív kommunikáció - a környezet számára is érthető, általánosan elfogadott kommunikációs stratégiák bevezetése, • az önkiszolgálás és önellátás fejlesztése, • az adaptív viselkedés kialakítása, • a kognitív készségek fejlesztése

Főbb területek, tevékenységek: • tantervekben meghatározott tantárgyi tartalmak – pl. akadémikus készségek előkészítése, - tanítása 5

Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

86

87

• • • • • • • • • •

házimunka önálló kódos munka, munkára nevelés szociális-kommunikációs fejlesztés, alternatív kommunikáció tanítása kézimunka, egyszerű ábrázolás, alakítás zenei nevelés, zenei interakciós fejlesztés mozgásfejlesztés, speciális mozgásfejlesztés, gyógytestnevelés házimunka (önállóság, önkiszolgálás fejlesztése) adaptív viselkedés tanítása (egyéni és csoportos helyzetekben) tanultak gyakorlati alkalmazása a csoportban és a csoporton kívül játék, szabadidő

28.1.3 Felső tagozat „A” és „B” csoportok

Felső tagozaton (5-8. évfolyam, szükség esetén összevont formában szervezve) a tantárgyi tartalmak mellett elsősorban: • a már elsajátított készségek megszilárdítása és általánosítása • a beilleszkedést szolgáló adaptív viselkedés kialakítása A felső „A” csoportokban az autizmus spektrumzavarokból adódó szükségleteknek megfelelő többségi, vagy az autizmus spektrumzavarra adaptált tanulásban akadályozott tanulók kerettanterve, tantárgyi tartalmai alkalmazhatók. A felső „B” csoportokban alapvetően az értelmileg akadályozott tanulók számára kidolgozott, autizmus spektrumzavarral élő tanulókra adaptált tanterv alkalmazható. A tantárgyi tartalmak elsajátítása egyéni ütemben, a tanuló képességeinek, egyéni szükségleteinek megfelelően történik. A speciális oktatás, nevelés érdekében mindenképpen szükséges a tantárgyi tartalmak személyre szabása, szükség esetén redukálása. A követelmények teljesítésére egy tanévnél hosszabb idő is szükséges lehet. Cél: a felnőttkorban elérhető legmagasabb szintű adaptáció, önállóság és munkavégző képesség elérésének megalapozása. Főbb fejlesztési területek: akadémikus készségek tanítása, önállóság és önkiszolgálás szinten tartása, önszervezés és pályaorientáció. Mindezek mellett azonban fontos az augmentatív eszközök – napirend, folyamatleírások, szabadidő szervezési eszközök viselkedési szempontrendszerek használatának tanítása. A csoport tevékenységei között fontos szerepet kell, hogy kapjanak a külső programok, az integrációt segítő aktivitások. Főbb területek: • tantervben meghatározott tantárgyi tartalmak tanítása • mozgásfejlesztés, speciális mozgásfejlesztés, gyógytestnevelés • szociális-kommunikációs fejlesztés • önállóság, önszervezés • kognitív készségek, szabadidő szervezés, napirend • számítógép-ismeret

87

• •

munkára nevelés, pályaorientáció önállóság és önkiszolgálás fejlesztése

28.1.4 Súlyosan és halmozottan fogyatékos, vezető tünetként autizmus spektrumzavarral diagnosztizált gyermekek fejlesztő nevelése, oktatása6

88

A súlyosan és halmozottan sérült, autizmussal élő gyermekek speciális terápiásszükségleteiből adódóan nem lehet a nevelést és oktatást a tananyag struktúrája, vagy egyéb szempontok szerint egységesen megszervezni. Az oktatás-nevelés a gyermek képességeinek felmérése alapján készülő egyéni tervalapján történik. A csoport elsődleges célja a gyermekek adaptív viselkedésének kialakítása,az önállóság, önkiszolgálás kialakítása, az alapvető kommunikációs készségek elsajátítása. Ezekre a csoportokra az autizmus specifikusan megszervezett oktatás, nevelés minden általános szabálya érvényes, a közvetített nevelési, oktatási tartalom hangsúlyai pedig egyértelműen eltolódnak az alábbi irányokba: Az oktatás-nevelés fő területei: • Kommunikáció, kapcsolatteremtés • Mozgásnevelés • Észlelés, érzékelés, a környezet megismerése • Kognitív fejlesztés • Kreativitás, szabadidő, játék • Érzelmi és szociális nevelés, adaptív viselkedés • Önkiszolgálás, önállóság Minden fejlesztési folyamat az egyéni képességek és szükségletek alapján meghatározott fejlesztési célok mentén, az egyéni haladási ütemnek megfelelően zajlik. Az egyéni felmérés,tervezés és fejlesztés a nevelés-oktatás fontos részét képezi. A pedagógiai munkaszakaszolása a gyógypedagógiai tevékenység tartalmi kínálatának életkori sajátosságokhozalkalmazkodó strukturálását, valamint koncentrikus bővítését jelenti, mindenkor szem előtttartva a gyermek, tanuló adottságait, képességeit, sajátos nevelési igényét. 28.1.5 Középfokú oktatás - készségfejlesztő speciális szakiskola

A tanulók speciális szükségleteit figyelembe véve igen kicsi a lehetősége annak, hogy alapfokú tanulmányaikat befejezve a fiatalok többségi szociális vagy foglalkoztató rendszerekbe integrálódhassanak. Különösen kevés az esély erre akkor, ha ennek előkészítésére nem történnek megfelelő lépések. Éppen ezért szükséges az alapképzésre épülő speciális szakiskolai képzés, melynek lehetséges formái: • Készségfejlesztő speciális szakiskola előkészítő (9-10. évfolyam) • Készségfejlesztő speciális szakiskola (11-12. évfolyam)

6

A fejlesztő nevelés, oktatás során a „3. melléklet a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelethez” c. dokumentumot kell figyelembe venni

88

89

Az általános részben leírt alapelvek a személyi feltételek, speciális eszközök és térszervezés terén minden oktatási, nevelési formára, így a szakképzésre is érvényesek. Alaptevékenység: az alapfokú oktatásból kikerülő, sajátos nevelési igényű, autizmussal élő tanulók nappali rendszerű, készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelése, oktatása, ami biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába álláshoz szükséges egyszerű munkafolyamatok elsajátítását. Általános célkitűzések: A tanulókat eljuttatni az önkiszolgálás, önellátás önmagukhoz mért legmagasabb fokára, jövőbeli életterükben való integrálódásra, a felnőtt élet emberhez méltó megéléséhez (társas kapcsolatok kialakítása, fenntartása, egészséges életmód kialakítása, környezet megóvása, szabadidő önálló szervezése). Az arra alkalmas tanulókat képessé tenni, hogy a megszerzett szakmai tudásuk birtokában – a szükséges mértékű támogatással, megfelelő feltételek között – munkát végezzenek – akár rehabilitációs foglalkoztatás, akár más, integrált foglalkoztatási formák keretén belül. Bekerülési feltételek: Az alapfokú oktatási követelmények teljesítése. A munkavégzéshez szükséges alapvető készségek, képességek birtokában van. • szociális viselkedése megfelelő, a munkaviselkedés alapjait elsajátította – nincs önmagára vagy másokra veszélyes, a környezetet súlyosan zavaró viselkedése • az autizmus specifikus eszközöket képes használni – képes alapvető kommunikációra legalább a szükségleteit illetően • képes alapvető kommunikáció megértésre, legalább a fejlettségi szintjének megfelelő utasítások szintjén, ideértve a folyamatábrákat, folyamatleírásokat Képzési szakaszok: Előkészítő szakasz (9-10. évfolyam) célja: előkészítés az egyszerű munkafolyamatok elsajátítására, manuális készségek fejlesztése. Gyakorlati képzés (11-12. évfolyam) célja: egyszerű munkafolyamatok elsajátítása, hasznos munkatevékenységre nevelés. Az előkészítő szakasz befejezése után a tanulókról felmérés készül, amely minősíti, értékeli munkaviselkedésüket, önállóságukat, szociális adaptivitásukat. Az értékelés alapján a nevelőtestület dönt arról, hogy a fiatal tanulmányait folytathatja-e a szakiskola gyakorlati évfolyamain. Indokolt esetben a tanuló egy évfolyam követelményét több év alatt is teljesítheti. Alapelvek: Az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók folyamatos fejlesztése (reciprok szociális interakciók zavarai, minőségileg károsodott kommunikáció, sajátos, beszűkült érdeklődésminták, kognitív deficit, rugalmatlan gondolkodás), kompenzálása. A nevelés – oktatás során figyelembe kell venni az egyes tanuló terhelhetőségét. A fejlettségnek megfelelő területen valósuljon meg az ismeretátadás, autizmus specifikus módszerek alkalmazásával, differenciált tanításszervezéssel.

89

90

Az ép, vagy kiemelkedően jó képességekre, speciális érdeklődésre támaszkodni kell. Előkészítő szakasz (9-10. évf.) • Szakmai előkészítő ismeretek • Életvitel és gondozási ismeretek • Habilitációs célú munkavégzés megalapozása • Környezet és egészségvédelem • Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Gyakorlati képzés (11-12. évf.) • Társadalmi ismeretek és gyakorlatok • Életvitel és gondozási ismeretek • Habilitációs célú munkavégzés • Szakmai tantárgyi programok: o gyöngyékszer – készítő o szövött-tárgy készítő • További, képesség szerinti szakcsoportok: o irodatechnikai eszközök használata o háztartástan – életvitel Tanulók értékelése: Értékelés tárgya: a tantárgyi ismeretek elsajátításának mértéke, alkalmazásának foka, a munkához, feladatvégzéshez való hozzáállás, munkaviselkedés, a munkadarab minősége, augmentatív eszközök használatának elsajátítása. Értékelés formája: Havonta, félévkor és év végén szöveges értékeléssel és érdemjeggyel történik.

28.2 Osztályfokba sorolás A tanulók osztályfokba sorolásánál a tanuló életkorán kívül figyelembe kell venni tantárgyblokkonként a helyi tanterv szerinti utolsó teljesített követelményt (ezt a felmérő kérdőív tartalmazza), valamint a gyermek életkori sajátosságait egyaránt. Az első felmérést követően az osztályfokba sorolást egy éven belül felül kell vizsgálni, el kell végezni a végleges osztályfok megállapítást. Amennyiben a tanuló egyenetlen képességstruktúrájából adódóan a különböző területeken eltérő szinten áll, úgy a legalacsonyabb szintet kell alapul venni a besorolásnál, azonban a fejlesztést területenként a tényleges fejlettségi szintnek megfelelően kell végezni. Amennyiben a tanuló nem teljesítette az adott évfolyamra vonatkozó követelményeket, úgy a jogszabályok értelmében ezek teljesítésére hosszabb időt (2 év) kell megjelölni. A tanulók felmérését tanévente el kell végezni.

28.3 A speciális oktatás, nevelés szervezése •

A nevelés, fejlesztés tervezése a mért szociális alkalmazkodás, fejlettségi kor, illetve a mért intelligencia szintje és a kommunikációs színvonal alapján történik, az egyenetlen képességprofil, valamint tanulási képességek miatt egyénhez 90

•

• • •

91

•

igazodó módon, a fejlődés erre alkalmas eszközzel (pl. fejlődési kérdőív) való folyamatos követésével. Protetikus környezet és eszköztár kialakítása (strukturált környezet biztosítása az időbeli és téri tájékozódás segítéséhez, vizuális információhordozók és augmentatív kommunikációt segítő eszközrendszer kialakítása). Speciális, egyéni motivációs és jutalmazási rendszer kialakítása. Vizuálisan segített kommunikációs rendszer, a speciális környezeten belül és személyek között: beleértve a gyermek felé irányuló minden kommunikációt. A szociális fogyatékossággal összefüggő tanítási nehézség miatt keresni kell az információ átadására a gyermek megértési szintjének megfelelő és szociális vonatkozásoktól leginkább független módszereket és médiumokat (pl. írott utasítás, folyamatábra, számítógépes oktatás stb.). Ugyanakkor a tanítási helyzetek szociális vonatkozásainak elfogadása, illetve megértése fontos tanítási cél (pl. a csoportos, illetve „frontális” tanítási helyzetben való tanulás). A fejlesztésben, tanításban és a viselkedésproblémák kezelésében alapvető a kognitív-viselkedésterápia módszereinek alkalmazása.

28.3.1 A speciális fejlesztés szervezési feltételei 28.3.1.1 A fejlesztés formái

• •

Speciális csoportban: egyéni és kiscsoportos formában. Többségi iskolában integráltan, az integráció különböző szintjeinek, formáinak alkalmazásával.

28.3.2 Speciális csoportsajátosságok

•

•

A szükséges pedagógus létszám függ a csoportlétszámtól, a csoporttagok közti hasonló szükségletektől, az egyéni fejlesztési szükséglettől és a viselkedésproblémák súlyosságától, gyakoriságától. A szükséges egyéni fejlesztés csak megfelelő létszámú és képzettségű szakember jelenlétében biztosítható.A szakszerű integráció, illetve a súlyosan érintett tanulók minőségi ellátása csak a szükséges szakemberlétszám biztosításával valósítható meg. Törekedni kell a csoport homogenitására. Az egyéni fejlődési eltérések az általános értelmi, önállósági, beszédképességi szint, illetve a viselkedésproblémák jellege szerint további csoportbontást tehetnek szükségessé.7

28.4 Az autizmus specifikus oktatásra, nevelésre jellemző speciális eszközök és eljárások 28.4.1 Önálló kódos munka 7

Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

91

92

Az önállóság kialakulása egy fejlődési, tanulási folyamat eredménye. A strukturált munka az önállóság növelésének egyik fontos eszköze. Az úgynevezett "kódos munka" során a különböző műveleteket részekre bontva tanulják meg a gyermekek s a már megtanult készségeik felhasználásával feladatokat megoldva készülnek fel a tényleges munkavégzésre. Az önálló munka célja a munkaviselkedés kialakítása, a munkafolyamatok alapsémáinak elsajátítása, az önálló, vagy minimális vizuális irányítással végzett munkára, önellátásra való felkészítés. Az önálló munka szolgálhatja bármely készség általánosítását, gyakorlását éppúgy, mint pl. az önálló tanulás képességének kialakítását is. Lényege, hogy a feladatokat megfelelően szervezett formában, segítő eszközökkel (alaplapok, folyamatábrák) támogatva adjuk a tanulónak. 28.4.2 Szociális-kommunikációs fejlesztő foglalkozás

A szociális-kommunikációs fejlesztő foglalkozás célja az autizmussal élő gyermekek, fiatalok szociális és kommunikációs készségeinek felmérése és fejlesztése, különösen a társakkal való interakció, a szociális figyelem, a verbális és nonverbális kommunikációs eszközök használata és megértése terén. A foglalkozások egyéni tervek alapján, tematikus fejlesztések keretében történnek. Főbb területek: • szociális közelség elfogadása, kapcsolatteremtés és szabályozás • alapvető kapcsolatteremtési készségek • énkép, éntudat fejlesztése • kommunikációs alapok • a kölcsönösség megértése • érzelmek felismerése, megértése, indulatok szabályozása • szabálytartás, szabálytudat, viselkedési szabályok • együttműködés 28.4.3 Időstruktúra

A napirend a gyermek, tanuló napi tevékenysége során várható események előrejelzésére szolgáló vizuális segítő eszköz. Funkciója az információközlés, azaz a tájékozódás segítése. Elvárások a napirenddel szemben: • a legnagyobb mértékben igazodjon a mindennapi élethez • bármely helyzetben és helyszínen legyen használható • a folyamat a bevezetési (tanítási) szakasztól az önálló használaton át az önálló tevékenységtervezésig, időbeosztásig tartson • maximális információtartalommal rendelkezzen, kevés "zaj" - zavaró jelzés legyen benne • következetesen használjuk minden helyszínen és időszakban – ebből adódóan legyen kellőképpen rugalmas 92

28.4.3.1 Tárgyak szintje

93

Amennyiben a gyermek megérti, hogy bizonyos tárgyak feltűnése (autókulcs, bevásárlókosár) egyes tevékenységekhez köthető, ajánlott ezen tárgyak tudatos használata a tevékenység előrejelzésére. Eleinte a gyermek a napirendjén elhelyezett tárgyat a jelzett cselekvés, tevékenység során használja is (pl. étkezik a kanállal, stb.) Elhelyezés iránya: horizontális 28.4.3.2 Képek szintje

Amennyiben a gyermek a képet, mint a valóságot reprezentáló eszközt felismeri, napirendje lehet : tárgyképes, cselekvésképes, melyen az adott tevékenység szóképe is szerepel. Fontos, hogy a képek valóban hordozzanak információkat, vagyis a bevezetés a megértésre, és ne a megszokásra alapozva történjék. Elhelyezés iránya: vertikális 28.4.3.3 Szóképek szintje

Szóképes napirendet a jó beszédértésű (napi tevékenységekkel kapcsolatos kifejezéseket gesztusok, helyzet nélkül, helyszíntől függetlenül megértő) gyermek használhat. Bevezetés fázisai: • képes napirendről a kép leválasztása • önálló szókép a napirendi táblán • névjegykártyatartós hordozható napirend • határidőnapló órabeosztással Elhelyezés: tevékenységek iránya minden esetben vertikális 28.4.3.4 Egyéb formák:

Határidőnapló, naptár: a valósághoz leginkább közelítő formák. A használathoz az intellektuális működés, az írás, olvasás, szövegértés megfelelő szintje szükséges. 28.4.4 Folyamatábrák és leírások

A cselekvések folyamatát fázisokra lebontva ábrázoló vizuális támogató eszközök, melyek jelzik a gyermek számára a cselekvések elemeinek egymás után következési sorrendjét. Lehetnek írásosak, képesek, vagy a tárgy sorrendjével jelzettek. Fontos, hogy a képességek ismeretében alakítsuk az alábbiakat: • folyamatábra elemszáma • folyamatábra szimbólumszintje és érthetősége • segítségkérés (mit tegyen ha a folyamat során akadályba ütközik) • jutalmazás és segítségadás mértéke Példák egyszerű, a csoportokban ajánlott folyamatábrákra: • terítés

93

• • • • •

mosogatás teafőzés számítógép be- kikapcsolása, programok indítása mosás, stb. öltözködés

28.4.5 Kommunikációs tárgyak, kártyák

94

A kommunikációjukban akadályozott, verbális kommunikációt nem vagy nem érthető módon használó gyermekek számára nyújthatnak segítséget ahhoz, hogy a környezet számára is megfelelő jelentést hordozó tárgyakkal, képekkel tudják kifejezni magukat. A kommunikációs tárgyak, képek, egyéb piktogramok, szóképek az autizmussal élő személy és környezete nem a beszéd szintjén zajló kölcsönös információcseréjének eszközei. Az alternatív kommunikációs eszközök bevezetését nem csupán a beszéd hiánya, érthetetlensége indokolhatja, de a beszédértés nehézségei is. Fontos a kommunikáció kölcsönössége, (pl. PECS), a gyermek számára érthető szintű stratégiák alkalmazása. Fontos, hogy mindig a gyermek szintjének megfelelő eszközt használjuk. Igyekezni kell azokat a területeket megkeresni, ahol a gyermek is motivált a közlésre, ennek hiányában külső megerősítők bevonása alkalmazható. A tanított kommunikációs forma lehetőség szerint minden szinten azonos (kompatíbilis) legyen, hangsúlyt kell fordítani az általánosításra más személyek és eltérő helyszínek bevonásával. Típusok: • kommunikációs tárgyak (használatuk lehetősége korlátozott) • kommunikáció képekkel • szóképek, írásos kommunikáció • általános piktogramok (női WC, vészkijárat, stb. melyek tanítása ajánlott) Elhelyezés módjai: • gyermek ruházatán (öv, zseb) • megadott helyszínen (étkezés, játék, mosdó) • hordozható kommunikációs táblán, könyvben • helyhez kötött eszköz (számítógép) • nincs helyhez kötve ( mint pl. kézírás, melynek szükséglete, hogy legyen papír és írószer, vagy PDA, tablet, okostelefon, stb.)

28.5 Sajátosságok, személyi feltételek Optimális gyermeklétszám a gyermekek képességeitől és viselkedésproblémáik, önállóságuk mértékétől függően : 5-8 gyermek • optimális létszám : egy időben a gyermekek viselkedésproblémáitól, állapotától és létszámától függően egésznapos oktatási formában minimálisan: 2 pedagógus és 2 pedagógiai munkát segítő asszisztens jelenléte kívánatos.

94

•

95

A pedagógusokal szembeni elvárások: o gyógypedagógiai végzettség o az autizmus területére speciális ismereteket nyújtó, minimálisan 30 órás tanfolyam elvégzése o belső képzéseken és önképzés segítségével (pl. szakirodalom tanulmányozása) ismerje meg az autizmus spektrumzavarok pedagógiáját és a speciális nevelés sajátosságait

28.6 Gyermekek felmérése, fejlesztés, értékelés A gyermekek meglévő képességeinek, fejlettségi szintjének területenkénti felmérése a Nottingham Southerland House School munkatársai által kidolgozott, az Autizmus Kutatócsoport átdolgozásában és fordításában magyarul is olvasható Fejlődési kérdőív, illetve belső fejlesztésű, a fejlesztési napló részeként kiadott Felmérő kérdőív alapján, valamint pedagógiai megfigyeléssel történik. Fentiek mellett a bekerüléskor, ezután pedig három évente szükséges a Childhood Autism Rating Scale (CARS) felvétele is. A felmérést követően a fejlesztő pedagógus - a szülők lehetőség szerinti legnagyobb mértékű bevonásával - meghatározza az elsődleges célokat, összeállítja a tanuló egy tanévre szóló fejlesztési dosziéját. A havi fejlesztési tervek alapján kerül sor a napi, heti rendszerességű egyéni csoportos fejlesztésekre. A fejlesztési dokumentum a tanuló teljes intézményben töltött idejét átfogja, tervezése koherens módon kapcsolja össze a különböző napirendi területeken folyó fejlesztő tevékenységet – függetlenül attól, hogy ki végzi azt. A fejlesztési tervek értékelésére az adott fejlesztési időszak lezárultával kerül sor. A fejlesztő tanárok évente egyszer- ha a kontrollvizsgálat miatt korábban nem szükséges tanév végén – meghatározott szempontok szerint pedagógiai véleményt készítenek. Félévkor és év végén a gyermekekről –évfolyamtól és életkortól függetlenül – minden esetben részletes szöveges értékelés készül. A gyermekek egyéni fejlesztése optimálisan egy gyermek-egy felnőtt viszonyban, zavartalan elkülönített helyen történik. A napi tevékenységek a személyre szabott fejlesztéseken elsajátított készségekre kell, hogy épüljenek. Ennek érdekében a fejlesztő pedagógusoknak módot kell találniuk a gyermekkel foglalkozó összes szakember megfelelő és rendszeres tájékoztatására. A szociális fejlesztések történhetnek egyéni és csoportos formában egyaránt. A fejlesztések típusa lehet: szociális- kommunikációs fejlesztés, zenei interakciós fejlesztés, illetve strukturált közös játék. A mozgásfejlesztés szintén egyéni és csoportos foglalkozás keretében valósulhat meg. A fejlesztés során figyelemmel kell lenni a tanuló fizikai állapotára, illetve a szakorvosi véleményekre. A fejlesztés formái: gyógyúszás, gyógytorna, konduktív pedagógiai foglalkozás, amit kiegészíthetnek: állatasszisztált terápiák is. A gyermekek, tanulók fizikai- és mozgásállapotát, állóképességét tanév elején és tanév végén a fejlődési kérdőív megfelelő kitöltésével, illetve mozgásfejlődési kérdőívvel fel kell mérni. A felmérés lefolytatása a mozgásfejlesztés területéért felelős pedagógus feladata. 95

28.6.1 A mérés és értékelés formái, a magasabb évfolyamba lépés feltételei

96

A mérés, értékelés és minősítés alapfunkciója az autizmussal élő tanulóknál eltér attól, amely az oktatásban megszokott. A mérések elsősorban diagnosztikus jellegűek. Tájékoztatnak a gyermek állapotáról, mérik a fejlesztés eredményességét, meghatározzák annak további irányát. Az értékelés és minősítés nem csak a tananyagban való előrehaladásról, hanem a tanuló más, nem tantárgyi területeken mutatott fejlődéséről is tájékoztatással szolgál. A speciális információ tartalom miatt nem elegendő a számszerű értékelés, minden oktatási formában és évfolyamon részletes szöveges értékelést kell készíteni a tanulók előrehaladásáról félévkor és a tanév végén is . (2) Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). (4) A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére – jóváhagyott kerettanterv vagy az oktatásért felelős miniszter engedélyével – az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, vagy a szülő vagy a tanuló kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni.8

A fokozatok (osztályzatok) a gyermek, tanuló korábbi felméréseiben regisztrált képességeihez mért fejlődést, a fejlődés ütemét, dinamikáját jelölik. A szöveges értékelés mellett a törvény által előírt érdemjeggyel történő minősítés is megjelenik a következő módon: Jeles (5) az, aki: a fejlődésterületek túlnyomó részében sokat fejlődött, a minimális teljesítményeknél sokkal többet teljesített, fejlődési dinamikája megfelelő Jó (4) az, aki: a fejlődésterületek nagyrészében fejlődött, a minimális teljesítményeknél többet teljesített, fejlődési íve emelkedő Közepes(3) az, aki: egyes részterületen fejlődött, a minimális teljesítményeket azonban minden területen teljesíti, fejlődési dinamikája hullámzó, egyes esetekben megtorpanás jellemzi Elégséges (2) az, aki a legtöbb fejlődésterületen a korábbi fejlődési szinten maradt, de a minimális teljesítményeket még teljesítette, fejlődési íve stagnáló tendenciát mutat Elégtelen (1) az, aki: a legtöbb területen visszaesést mutat, a minimális teljesítményeket nem teljesítette 8

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

96

97

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az adott évfolyamra a helyi tantervben előírt minimális követelményeket teljesítette. Önállónak tekintendő a gyermek teljesítménye akkor is, ha valamely segédeszköz önálló alkalmazásával éri azt el. A szöveges értékelésbe be kell építeni a segítség szintjeire vonatkozó egységes megjelöléseket: • FS-fizikai segítséggel végzi a feladatait • GS- gesztusokkal segített feladatvégzés • SzS- szóbeli segítségnyújtás • Se-segédeszközzel végzett feladat • Ö-önálló feladatvégzés 28.6.2 A magatartás és szorgalom értékelésének formája, minimális teljesítményei

Az autizmussal élő tanulók számára az iskolai normák, elvárások felismerése és alkalmazása - sérülésükből fakadóan - akadályozott. A magatartás és a szorgalom értékelésének törvénybeli kötelezettsége csak sajátos tartalommal valósulhat meg. A magatartás és szorgalom félévi illetve év végi minősítése szövegesen történik, a 6. évfolyamtól a törvény által előírt formában. Magatartás alatt értjük a gyermek adaptív viselkedésének, környezetéhez való alkalmazkodó képességének szintjét, önkontrolljának mértékét. Példás az, aki: a társadalmi beilleszkedéshez szükséges viselkedési normákat minden helyszínen, a környezettől és személyektől függetlenül többségében betartja. Jó az, aki: a megadott viselkedési szabályokat felnőtt segítségével a legtöbb helyszínen képes betartani. Változó az, aki: esetenként segítséggel sem képes betartani a számára előírt viselkedési szabályokat, a környezetét zavaró, vagy veszélyeztető viselkedést mutat. Rossz az, aki: gyakran mutat veszélyeztető vagy zavaró viselkedést, az alapvető adaptációs képességei kialakulatlanok. Szorgalom fogalmával jellemezzük, minősítjük a gyermek motiválhatóságát, aktivitásának, aktivizálhatóságának mértékét. Példás az, aki: bizonyos tanult aktivitásokat önként, külső motiváció nélkül is elvégez, teljesítménye egyenletes. Jó az, aki: a megfelelő motivációs eszközök és technikák alkalmazása mellett feladatait végrehajtja, teljesítménye egyenletes. Változó az, aki: a megfelelő motivációs technikák alkalmazása ellenére is hullámzó teljesítményt nyújt, gyakran passzív, nehezen motiválható. Hanyag az, aki: nehezen motiválható, többnyire csak fizikai irányítással képes elvégezni feladatait. Mivel az autizmusban éppen azok a készségek, képességek sérülnek, amelyeket a magatartás és szorgalom értékelése és minősítése során figyelembe kell venni, ezért a speciális csoportokban ellátott autizmus spektrumzavarral élő tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése elsősorban szövegesen történik. Az értékelő dokumentumok a fentiek alapján azonban számszerű értékelést is tartalmaznak. 97

28.6.3 Mérés, értékelés formái, eszközei

• • • •

• 98

Fejlődési kérdőív kitöltése (Nottingham School) Felmérő kérdőív kitöltése (Fejlesztési Dosszié) tervezési időszakonként Szöveges értékelés (mindegyik évfolyamon) o félévkor o tanév végén CARS – az autizmus spektrumzavar súlyosságának mérésére (bekerüléskor)

28.6.4 Tanév végi értékelés, osztályismétlés

Az évközi érdemjegyeket, illetve a készségek elsajátításával kapcsolatos információkat a havi fejlesztési tervek értékelési része tartalmazza. Amennyiben a tanulók az évfolyamra előírt minimális követelményeket nem teljesítették, vagy az évfolyamba sorolás felülvizsgálata során egyes készségterületeken alacsonyabb évfolyam követelményeinek felelnek meg, úgy az adott évfolyamot megismétlik, illetve nem lépnek magasabb évfolyamba, tehát lehetséges, hogy egy-egy évfolyam követelményeinek elsajátítása több tanév alatt történik. A tanulók teljesítményét tanév közben, félévkor és év végén a pedagógusok a csoport többi nevelőjével egyeztetve, csoportértekezlet keretében értékelik. Az értékelésről szöveges értesítő készül. Amennyiben a tanuló teljesítménye visszaesést mutat, illetve fejlődése nem megfelelő ütemű, a csoport vezetője megvizsgálja a fejlesztési célokat, alkalmazott módszereket, majd a csoport értekezleten javaslatot tesz a további teendőkkel kapcsolatban.

28.7 Tárgyi feltételek, eszközök 28.7.1 Térszervezés

Az autizmus sajátosságaiból adódóan, nem integrált formában szervezett csoportokban a túlnyomó részt verbális ismeretközlést, a tanulók önálló ismeretelsajátítását, együttműködését szolgáló, hagyományos frontális térszervezés helyett speciális térszervezésre, eszközökre és bútorokra van szükség. A gyermekek, tanulók számára fontos a különböző funkciójú terek elkülönítése, az egyéni munka és kiscsoportos szociális aktivitások feltételeinek megteremtése. A helyiségeket a speciális szükségleteknek és a fejlesztési céloknak megfelelő módon, a célok elérését leginkább szolgáló berendezési tárgyakkal, eszközökkel kell felszerelni. Amennyiben az integráció előkészítő csoport céljai között a frontális oktatásra, nevelésre való felkészítés is szerepel, úgy ennek feltételeit is meg kell teremteni azzal, hogy az egyéb, ezen oktatási formától eltérő funkciójú terek, eszközök, bútorok is rendelkezsére álljanak. Speciális oktatás, nevelés során szükséges: • Munkaszoba/tér • Kézimunka szoba/tér • Játék-szabadidő terület

98

• • • • •

99

étkező-tálaló* wc-mosdó* öltöző egyéni foglalkoztató* tornaszoba*

*(telephelyenként, a létszámnak megfelelő méretben, közös helyiségben is lehet) Az intézményhez zárt udvarnak, óvoda esetén játszótérnek is tartoznia kell, ahol a gyermekek szabadon mozoghatnak, irányítással tevékenykedhetnek.

Játék és szabadidő sarok Térelválasztó polcok Számítógép

Önálló munka helyszínei

Játékpolcok

Kézimunka asztal

Közös játék asztala Napirendek

28.7.2 Eszközök, berendezés

A gyermekek, tanulók részére vásárolt eszközöknek és felszereléseknek igazodniuk kell a gyermekek, tanulók testméretéhez. (…) Taneszközre van szükség minden olyan jellegű tananyag feldolgozásához, amelyik a szemléltetés, illetve tanulói tevékenység nélkül nem valósítható meg. Ha az eszközöket, felszereléseket létszám figyelembevételével kell beszerezni, az adott eszközből, felszerelésből annyi szükséges, hogy minden egyidejűleg jelen lévő gyermek, munkát végző felnőtt igényét egyidejűleg teljesíteni lehessen. Amennyiben az eszközöket, felszereléseket létszám szerint kell beszerezni, az adott eszközből, felszerelésből a tényleges, érdekelt létszámnak megfelelően kell az előírt mennyiséget beszerezni.9 A rendelet melléklete sajnos nem tartalmazza az autizmus spektrumzavarral élő tanulók neveléséhez, oktatásához szükséges minimális bútorzat, eszközök jegyzékét, így a jegyzék összeállítása az alábbi szempontok szerint történhet:

9

2. melléklet a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelethez

99

• •

• 100

a jogszabály melléklete által előírt, általánosan minden képzéstípusra érvényes alapfeltételek (helyiségek, berendezés, bútorzat) Az emberi erőforrások miniszterének „32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról” c. jogszabályban megjelölt tanítási tartalmakhoz szükséges eszközök a kerettantervben, illetve az ennek alapján készített helyi tantervben megjelölt pedagógiai tartalmak elsajátításához szükséges eszközök. (Taneszközre van szükség minden olyan jellegű tananyag feldolgozásához, amelyik a szemléltetés, illetve tanulói tevékenység nélkül nem valósítható meg.)6

Az autizmussal élő személyek oktatásához, neveléséhez szükséges helyiségek, berendezési tárgyak : (1) Megnevezés: Tanterem (csoportszoba) Csoportterem Szaktanterem, szertárral Egyéni fejlesztő szoba Tornaszoba vagy féltornaterem Udvar - sportudvar Nevelőtestületi szoba Intézmény egységvezetői iroda Orvosi szoba elkülönítővel Tálaló, mosogató

Helyiséglista:

Megjegyzés: min. 1,5m2 /fő

Mennyiségi mutató: Osztályonként (csoportonként) 1

min.2 m2/fő

Legfeljebb nyolc osztállyal működő általános iskolában 4 Székhelyen és telephelyen 1-1 Négy osztályonként 1 Telephelyenként 1

nemenként zuhanyozóval

biztosított

öltözővel,

Telephelyenként 1 Telephelyenként 1 Székhelyen és telephelyen 1 gyógypedagógiai, konduktív iskolában helyben biztosítva

pedagógiai

Ebédlő Melegítőkonyha Tálaló-mosogató Mosléktároló Öltöző és zuhanyozó Személyzeti WC

alkalmazotti létszám figyelembevételével

Tanulói WC

tanulói létszám figyelembevételével

Egyéb raktár

(2)

Iskolánként 1 Telephelyenként 1, ha helyben étkeznek Telephelyenként 1, ha helyben étkeznek Telephelyenként 1, ha helyben étkeznek Telephelyenként 1, ha helyben étkeznek Telephelyenként 1, ha helyben étkeznek Telephelyenként és nemenként 1 iskolánként (székhelyen és telephelyen) nemenként 1 iskolánként (székhelyen és telephelyen) nemenként 1 iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

Eszközjegyzék

100

Kategória: II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai

101

Berendezési tárgy, eszköz: Mennyiség: 1. Tanterem (Csoportszoba) Tanulói asztalok, székek a tanulók létszámának megfelelően területenként, életkor és létszám figyelembe vételével 4 személyes asztal 2 1 személyes tanulói asztal 6 Tanulói szék 15 (korcsoport szerint) Tanári asztal 1 Tanári (felnőtt) szék

4

Eszköztároló szekrény Nyitott polcos szekrény Ruhatároló fogas

2 6 tanulók létszámának figyelembe vételével helyiségenként 1

Szeméttároló 2. Szaktantermek a)Számítástechnika szaktanterem Tábla és flipchart Számítógépasztal Számítógépek és tartozékai Nyomtató Szoftverek, programok Windows op. rendszer Office programcsomag Oktatóprogramok 1-8 - Manó… sorozat - Nyelvi oktatóprogramok - Interaktív CD-k Szkenner 3. Egyéni fejlesztő szoba A fogyatékosság típusának megfelelő, a tanulási képességeket fejlesztő eszközök Puzzle-k Társasjátékok (egyszerűbbtől a bonyolultabbig) Építő, konstrukciós játékok Forma és színegyeztetők Fűzőtáblák Beillesztős kirakók Szimbolikus játékra alkalmas kicsinyített eszközök Ügyességi játékok Képeskönyvek, képkészletek Szociális fejlesztéshez szükséges képsorozatok Alap hangszerkészlet szociális fejlesztéshez Tükör Asztal

1 tanulónként 1 tanulónként 1 felsz. 1 Sz. gépenként 1 Sz. gépenként 1 Tanulói képességszintenként 1-1 1-1

1

10-15 klt. 10 klt. 5 fejlesztő szobánként különféle klt. fejlesztő szobánként 5 klt. fejlesztő szobánként 5 klt. fejlesztő szobánként 3 klt. fejlesztő szobánként 3 klt. fejlesztő szobánként 3 klt fejlesztő szobánként 10 fejlesztő szobánként 5 klt fejlesztő szobánként 1-1 1 1

101

102

III. Nevelőmunkát segítő eszközök

Szék 2 Szőnyeg 1 4.Tornaszoba Kislabda, labda 5 Tornaszőnyeg 2 Tornapad 2 Zsámoly 2 Bordásfal 2 Mászókötél 2 Gumikötél 5 Ugrókötél 5 Medicinlabda 5 Stopper 1 WESCO tornakészlet (alap) 1 AYRES alapkészlet 1 5.Udvar - sportudvar Szabadtéri labdajáték felszerelése 1 Hinta, mérleghinta 1 Kültéri padok, asztalok 1 Mászóka 1 8. Nevelőtestületi szoba Fiókos asztal 4 Szék 20 Napló és folyóirattartó 1 Könyvszekrény 2 Ruhásszekrény vagy fogasok 1 Mosdókagyló 1 Tükör 1 9. Ügyviteli helyiség, intézmény egységvezetői iroda Asztal létszámnak megfe1elően 1 Szék létszámnak megfe1elően 1 Iratszekrény 1 Lemezszekrény 1 Számítógépasztal és szék 1 Fénymásoló 1 Számítógép nyomtatóval 1 Telefon 1 11. Könyvtárszoba Asztal, szék, könyvtári dokumentum, könyvespolc vagy szekrény, egyedi világítás, 500 könyvtári dokumentum Taneszközök Szemléltető eszköz betűk, számok tanításához 6 klt Képes enciklopédiák 10 Kártyakészletek – ember, állat, növény, tárgy, 10 klt szín, forma Szín és formakészletek Tankönyvek egyéni képességszintek szerint 30 Ismeretterjesztő videóanyagok: emberi test, 20 társadalmi érintkezés szabályai, természet Napirendi kártyakészletek PECS képkészletek étkezés, játék, kézimunka, szükség szerint tanulónként egyéb tevékenységek, tárgyak

102

Nagyító, tanulói mikroszkóp Zenei CD-k, kazetták Kódos feladatok tartozékai – valódi használati tárgyak, laminált eszközök Kézimunka és munka alaplapok, folyamatábrák Tanterv tantárgyterületeihez kapcsolódó egyéb eszközök CD lejátszós magnetofon Televízió Színes nyomtató (kártyákhoz) Szkenner Digitális fényképezőgép Fóliázógép (napirendhez)

103

2 50

szükség szerint legalább 1 klt 1 iskolánként 1 telephelyenként 1 1 1 1

29 Óraszámok, tantárgystruktúra 29.1 Létszámok, általános struktúra A tanulócsoportok szervezésére az együtt oktatható tanulók kis létszáma, a csoportok életkori és képességbeli heterogenitása miatt többnyire összevont formában kerül sor. Az összevonás során elsősorban a képesség szerinti differenciálás szempontjait kell érvényesíteni úgy, hogy a szélsőséges életkori különbségeket elkerüljük (max. 3 évfolyamos összevonás). • Tanulói létszámok10: o 1-4. évfolyam: ált.: 6, max.:8 o 5-8. évfolyam: ált.: 6, max.: 8 o 9-10 évfolyam: ált.: 7 max.: 8 o 11-12. évfolyam: ált.:8 max.:10 A tanulócsoportok (osztályok) egyes fejlesztő tevékenységek eredményes elvégzéséhez kisebb csoportokra bonthatók, ahol a minimális létszám 4 fő. A kisebb csoportok létrehozását indokolhatja: a gyermekek súlyos viselkedésproblémái, alacsony önellátási szintje, halmozott fogyatékossága, stb. Különösen indokolt a kisebb létszámú csoportok létrehozása az első pedagógiai szakaszban (beszoktatás, felmérés, alapvető nevelést, adaptációt szolgáló készségek kialakítása). Az autizmussal élő gyermekek és fiatalok oktatása, nevelése lényegesen több síkon és szinten zajlik, mint a hagyományos, többségi modellek esetében. Egyrészt az eltérő képességstruktúra miatt szükséges a személyenkénti differenciálás, másrészt, még a jó intellektuális képességű gyermekek esetében is hiányzó, nem kifejezetten oktatási feladatokhoz tartozó készségek (önkiszolgálás, önápolás, önellátás, szociális fejlesztés) éppúgy a napi fejlesztő munka részét képezik, mint a tényleges tantárgyak. A tantárgyi struktúrára és oktatásszervezésre az alábbiak jellemzők 10

Az autizmus, egyéb problémák (pl. viselkedésproblémák) súlyosságától, a gyermekek önállóságának mértékétől, és az alkalmazottak létszámától függően, egyedi mérlegelés alapján

103

•

•

• 104

a tantárgyi struktúra a napirendi rendszerbe illeszkedik, nincsenek tanórák, a fejlesztő munka folyamatosan, napirendi tevékenységekbe ágyazva, komplex módon zajlik nagyon kevés a frontális elem (pl. babzsákos foglalkozás) az ismeretek átadása azonban szinte kivétel nélkül egyéni vagy kiscsoportos, differenciált komplex foglalkozások keretében történik a pedagógusok munkatevékenységében a tanuló szükségletei, speciális igényei függvényében alakulnak a belső tartalmi arányok (pl. szociális fejlesztés – írás, olvasás előkészítése, stb.)

29.1.1 Tantárgystruktúra:

Az intézményben a tanulócsoportok összevont formában, alsó és felső tagozatra bontva, ezen belül képesség szerinti differenciálással „A” és „B” szinten kerülnek megszervezésre. A csoportstruktúrának megfelelően az „A” csoportok a tanulásban akadályozottakra előírt tantárgyak, míg a „B” csoportok az értelmileg akadályozott tanulók tantárgyi rendszere szerint tanulnak.Kötelező „tanórai” foglalkozások: A tantárgystruktúra kialakítása a Tanterv pervazív fejlődési zavarban szenvedő (autizmussal élő/autisztikus) gyermekeket nevelő-oktató általános iskolák számára c. dokumentum alapján történt. Autizmussal élő és enyhén értelmi fogyatékos tanulók Tantárgyak

1. évfolyam 7 4 1 2 2 1 0 1 5 2 10 35

Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon felhasználható órakeret Habilitációs, rehabilitációs órakeret Rendelkezésre álló órakeret

2. évfolyam 7 4 1 2 1 2 0 1 5 2 10 35

3. évfolyam 6 3 1 2 2 2 1 1 5 2 10 35

4. évfolyam 7 4 1 2 2 2 1 1 5 2 11 38

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5-8. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Természetismeret

5. évfolyam 4 0 4 1 2

6. évfolyam 4 0 4 1 2

7. évfolyam 4 2 4 1 2

8. évfolyam 4 2 4 1 2

1 2

0 2

0 4

0 4

104

105

Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Szabadon felhasználható órakeret Habilitációs, rehabilitációs órakeret Rendelkezésre álló órakeret

0 2 2 1 1 5 1 2

1 2 2 1 1 5 1 2

1 1 1 1 2 5 1 2

2 1 1 1 1 5 1 2

11

11

12

12

39

39

43

43

Értelmileg akadályozott tanulók tantervi struktúrája és óraszámai A nevelés oktatás, fejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció

Tantárgy

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Kommunikáció

4

4

4

4

4

4

5

5

Olvasás-írás

2

2

3

3

4

4

2

2

Társadalmi környezet

Számolás-mérés

2

2

2

2

3

3

3

3

Játékra nevelés

2

2

2

2 1

1

2

2

2

2

3

3

1

1

2

2

Társadalmi ismeretek Életvitel és gyakorlat

Önkiszolgálás

2

2

Életvitel és gyakorlat

2

2

Természeti környezet

Környezetismeret

Művészetek

Ének-zene

2

2

2

2

2

2

2

2

Ábrázolás-alakítás

3

3

2

2

2

2

2

2

1

1

5

5

Informatika Testi nevelés

Információs eszközök használata Mozgásnevelés

5

5

5

5

5

5

Testnevelés Szabadon felhasználható órakeret Habilitációs, rehabilitációs órakeret Összesen

3

3

3

4

4

4

4

4

10

10

10

11

11

11

12

12

35

35

35

37

39

39

43

43

Súlyosan, halmozottan sérült tanulók fejlesztő nevelése:

105

A tantárgyak az egyéni fejlesztési napló segítségével épülnek be a tanulók napirendjébe. A fejlesztési naplók (dossziék) tartalmazzák a tanulók egyéni napirendjét, a tanuló osztályfokra lebontott órahálóját is. A fejlesztési napló havi lebontásban tartalmazza a különböző területekre vonatkozó tervezést – elkülönítve a habilitációs, rehabilitációs célú órakeret felhasználására vonatkozó egyéni tervezést. A tervezés alapján lehetőség nyílik a napirendi helyszíneken a tantervben az ott évfolyamra megfogalmazott követelmények teljesítése érdekében végzendő feladatok meghatározására. 106 Szakképzésidőkerete: Tantárgyak

évfolyamok óraszámai 9. évfolyam 10. évfolyam

Olvasás – írás Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Számolás – mérés Szakmai előkészítő ismeretek Életviteli és gondozási ismeretek Szociális munkatevékenység Ábrázolás – alakítás Ének – zene Testnevelés Környezet-és egészségvédelem Informatika Összes óraszám

4 2 3 3 4 2 1,5 1 3 3 1 27,5

4 2 3 3 4 2 1,5 1 3 3 1 27,5

A tantárgyak (tananyagegységek) megnevezése

1/11. évfolyam óra/hét 6 1 1 1 1 2

2/12. évfolyam óra/hét 6 1 1 1 1 2

21

21

1 2 5 2 1

1 2 5 2 1

a. b.

4 8

4 8

9. Szakmai gyakorlat – Szövött tárgy-készítés a. változat

16

16

Közismereti tantárgyak 1. Anyanyelv és kommunikáció x 2. Számolás és mérési gyakorlatok x 3. Társadalmi ismeretek x 4. Életvitel és egészséges életmódra nevelés x 5. Testnevelés - sporttevékenység x Kötelező szakmai tananyagegységek (tantárgyak) 6. Szakmai elmélet (tetszés szerinti modul) a. b. 7. Szakmai komplex elmélet. Anyagismeret, eszközismeret, stb. a. változat a. b. 8. Szakmai gyakorlat. (tetszés szerinti modul) h.

106

a. változat b. változat Összesen: kötött tantervi óraszám Szabadon tervezhető órák Egészségügyi és pedagógiai rehabilitációs órakeret (logopédia, tánc-drámajáték, ábrázolás, ének-zene, az önálló életvitel támogatását célzó iskolai helyi szakmai program; munkába állást segítő alapismeretek és gyakorlatok) Egyéni fejlesztés órakerete (korrekció, képességfejlesztés, információs eszközök-, irodatechnikai eszközök használata stb.) Összes óraszám

12 8 27

12 8 27

13,5

13,5

1,5

1,5

33

33

107

B.

A Nkt. és a kerettantervek bevezetése

Évfolya m

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2013/2014.

Nk t

Ktv.

Ktv.

Nk t

Ktv.

Nk t

Ktv.

Nk t

Nk t

Nkt

Nk t

Nkt

2016/2017.

Nk t

Nkt

Nkt

Mindennapo s testnevelés Nkt

Mindennapo s testnevelés Nkt

Ktv.

2015/2016.

Mindennapo s testnevelés Nkt

Mindennapo s testnevelés Nkt

Ktv.

2014/2015.

Mindennapo s testnevelés Nkt

Nk t

Nkt

Nkt

Mindennapo s testnevelés Nkt

Mindennapos testnevelés megvalósulása 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfoyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

C.

2013/2014. tanév X X O O X X O O

2014/2015. tanév X X X O X X X O

2015/2016. tanév X X X X X X X X

Csoportnapirend (séma):

Idő 1. 7.30-8.00 8.00-10.00 10.00-10.20 10.20-10.40 10.40-11.00

11.00-12.00 12.00-12.30 12.30-14.30

Általános csoportnapirend (a naplóban szerepel) játék, kézimunka egyéni fejlesztések tízórai házimunka kódos munka játék kézimunka séta, udvar ebéd kódos munka játék kézimunka

107

14.30-15.00 15.00-15.20 15.20-15.40 15.40-15.50 15.50-16.00

számítógépes tanulás és játék zenehallgatás babzsákozás szabadidő udvar uzsonna szabadidő, játék kézimunka udvar

108

D.

Egyéni tanulói napirend (minta):

Idő/Nap: 7.00-7.30 7.30-8.00 8.00-8.30 8.30-9.00 9.00-9.15 9.15-9.25 9.25-9.45 9.45-10.00 10.00-10.15 10.15-10.30 10.30-11.15 11.15-11.30 11.30-12.15 12.15-12.30 12.30-13.00 13.00-13.30 13.30-14.00 14.00

Hétfő

Kedd

Napirend Szerda

Csütörtök

Péntek

MUNKA WC/ ZENEHALLG. PUZZLE SZABADIDŐ

KÉZIMUNKA WC/MUNKA

HM/ szék leszedés MUNKA

KÉZIMUNKA WC/MUNKA

MUNKA WC/ ZENEHALLG.

PUZZLE TORNA

PUZZLE TORNA

KÖZÖS JÁTÉK SZABADIDŐ

KÉZM ZENEHALLG. MUNKA ÁTÖLTÖZÉS MOZGÁS ÁTÖLTÖZÉS/ WC SÉTA PUZZLE

KÉZM KÖZÖS JÁTÉK SZÖVEGSZERK. ÁTÖLTÖZÉS MOZGÁS ÁTÖLTÖZÉS/ WC SÉTA PUZZLE

KÖZÖSJÁTÉK KÖZÖSJÁ/ HM/terítés KÉZM ZENEHALLG. MUNKA ÁTÖLTÖZÉS MOZGÁS ÁTÖLTÖZÉS/ WC

KÉZM KÖZÖS JÁTÉK SZÖVEGSZERK. ÁTÖLTÖZÉS MOZGÁS ÁTÖLTÖZÉS/ WC

KÉZM ZENEHALLG. MUNKA ÁTÖLTÖZÉS MOZGÁS ÁTÖLTÖZÉS/ WC

SÉTA PUZZLE

SÉTA PUZZLE

KÉZMOS. /EBÉD SZABAD BABZSÁK 1. UTAZÁS

KÉZMOS. /EBÉD SZABAD TORNA UTAZÁS

SÉTA SZABADIDŐ/ KÉZMOS HM/terítés/ EBÉD SZABAD BABZSÁK 1 UTAZÁS

KÉZMOS. EBÉD SZABAD TORNA UTAZÁS

KÉZMOS. /EBÉD SZABAD BABZSÁK 1 UTAZÁS

Tanárok tevékenységének egy lehetséges metszete (egy lehetséges példa - esetenként változó): /Összes óraszám: (100%) 100%

Rehab.

80% 60%

Számtech

40% 20%

Mozgás Művészet

0% A. pedagógusB. pedagógusC. pedagógusE. pedagógus

Napirendi tevékenységek tartalma: tartalma Tevékenység megnevezése:

Tartalma:

Tantárgyi kapcsolatok:

108

Étkezés

Egyéni fejlesztés Házimunka Játék

Külső program

109

Kézimunka

Mozgás Önálló munka

Szabadidő, pihenés

Szociáliskommunikációs fejlesztés Számítástechnika Zene Önápolás

Az étkezési önállóság növelése (önkiszolgálás, evőeszköz használat, kenés, töltés, vágás) az étkezéssel összefüggő kommunikáció és alternatív kommunikáció tanítása Új készségek, ismeretek tanítása egyéni (1-1) helyzetben Terítés, mosogatás, egyszerűbb ételek elkészítése irányítással, folyamatábra segítségével Önálló és irányított játéktevékenység társas és egyéni helyzetekben. Kognitív és szociális, valamint kommunikáció fejlesztésre egyaránt alkalmat kínálhat. A sétától a játszótéri játékon és természetjáráson át a bábszínház és étteremlátogatásig terjedhet a tevékenységek köre. Külön helyszínen végzett tevékenység nyírás, ragasztás, fűzés, rajzolás, festés a tartalma, főként irányítással, folyamatábrák és alaplapok segítségével. Egyéni mozgásprogram szerint Alaplapok és folyamatábra segítségével végzett önálló munkatevékenység, lehet összeszerelés, válogatás, füzetben végzett munka, stb. Lényege, hogy a gyermek irányítás nélkül dolgozzék. A gyermek kikapcsolódását szolgálja, többnyire maga választhatja meg a pihenés tartalmát (zenehallgatás, számítógépezés, olvasás, stb.) Lásd korábban

Egyéni terv szerint minden korcsoportban Zenei interakciós fejlesztés Önellátás fejlesztés (mosakodás, fogmosás, ruha és környezet tisztántartása

Önkiszolgálás életvitel, Akadémikus készségek Akadémikus készségek Környezetismeret Önkiszolgálás, életvitel

Környezetismeret Ábrázolás-alakítás

Mozgásfejlesztés Testnevelés Életvitel, önkiszolgálás

Ének-zene Önkiszolgálás, életvitel

30 A nevelés, oktatás tartalmát meghatározó dokumentumok Az intézmény a teljes nevelési, oktatási tevékenységére vonatkozóan elsődlegesen a „Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról” c. dokumentum irányadó. Az autizmus specifikus óvodai nevelésben– fenti irányelveken kívül – az Autizmus Alapítvány 2007-ben kiadott „Óvodai program autizmussal élő gyermekeket nevelő óvodák számára” c. dokumentuma irányadó. Az alapfokú nevelés, oktatás tartalmi elemeit – ideértve az A és B változat évfolyamonkénti minimális követelményeit - az Autizmus Alapítvány által készített Tanterv pervazív fejlődési zavarban szenvedő (autizmussal élő/autisztikus) gyermekeket nevelőoktató általános iskolák számára c. dokumentum határozza meg. A készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatás területén autizmus specifikus, erre az oktatási, nevelési formára adaptált kerettanterv jelenleg nem létezik, így az Autizmus

109

Centrumban folyó középfokú oktatás, nevelés szakmai tartalma tekintetében a Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat, 1082 Budapest, Üllői út 76. Készségfejlesztő Speciális Szakiskolai tantervét alkalmazzuk, az autizmus specifikus feltételrendszer és módszertan tekintetében pedig – mivel tanulóink autizmus spektrumzavar diagnózissal rendelkeznek - a 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet irányadó.

110

Amennyiben a kerettantervek autizmus specifikus adaptációi hivatalosan megjelennek, úgy azokat jelen dokumentumba minden képzési típusban haladéktalanul beépítjük. A pedagógiai program egyéb tartalmi szabályozása tekintetében az intézmény programja irány

110

111

ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 2. HELYZETELEMZÉS 2..1. Óvodánk története, természeti és társadalmi környezete Földrajzi elhelyezkedés:

111

112

Demográfiai adatok: Gazdasági és infrastrukturális helyzet: Művelődés: Óvodahasználók Óvoda Intézményegység Az óvoda környezete, a családok szociokulturális háttere Sajátos arculat, nevelési eredmények 2.2. Személyi feltételek 2.3.Tárgyi feltételek

3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE 3.1. Heti rend 3.2.. Napirendünk 3.3. A gondozás szerepe 3.4. Az óvodai nevelés tervezése /dokumentációs rendszerünk 3.5. A gyermekek megismerését és fejlesztését regisztráló, a fejlődésük nyomon követésének kötelező dokumentumai 4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE 5. ÉRTÉKRENDSZERÜNK, SPECIALITÁSUNK 5.1. Az óvodai projekt 5.2. A portfolió 5.3. Egyéni átvezetési terv 5.4. Differenciálás az óvodai nevelési folyamatban 5.5. Az „Óvodás gyermekek fejlődésének nyomon követése” Jógyakorlat alkalmazása Intézményegységünkben 6. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJAI / CÉLKITŰZÉSEK 6.1. Célok a különböző fogyatékossági típusú gyermekeket nevelő, fejlesztő óvodákban 7. GYERMEKKÉP 7.1 Autizmussal élő gyermekek óvodai csoportja 7.2. Értelmileg akadályozottak óvodai csoportja 7.3. Halmozottan fogyatékos gyermekek óvodai csoportja 7.4. Logopédiai óvodai csoport 7.5. Többségi óvodai csoport 8. ÓVODAKÉP 9. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 9.1. Az egészséges életmód alakítása 9.1.1. Cél 9.1.2. Feladataink 9.1.3. A gyermekek tevékenységei

112

9. 2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 9.2.1. Célok 9.2.2. Feladataink 9.2.3. A gyermekek tevékenységei 9.2.4. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

113

9.3. 9.3.1. 9.3.2. 9.3.3. 9.3.4.

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Célok Feladataink A gyermekek tevékenységei A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

9.4. 9.5. 9.6.

Az óvodában alkalmazott jutalmazási intézkedések formái Az óvodában alkalmazott fegyelmező intézkedések formái A dicsérő és fegyelmező intézkedések elvei

10. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 10.1. Játék 10.1.1. Célok 10.1.2. Feladataink 10.1.3. A gyermekek tevékenységei 10.1.4. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére 10.2. Munka jellegű tevékenységek 10.2.1. Célok 10.2.2. Feladataink 10.2.3. A gyermekek tevékenységei 10.2.4. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére 10.3. A tevékenységekben megvalósuló tanulás 10.3.1. Célok 10.3.2. Feladataink 10.3.3. A gyermekek tevékenységei 10.3.4. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére 10.4. Verselés, mesélés 10.4.1. Célok 10.4.2. Feladataink 10.4.3. A gyermekek tevékenységei 10.4.4. A gyermeki tevékenység tartalma 10.4.5. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére 10.5. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 10.5.1. Célok 10.5.2. Feladataink 10.5.3. A gyermekek tevékenységei 10.5.4. A gyermeki tevékenység tartalma 113

10.5.5. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére 10.6. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka 10.6.1. Célok. 10.6.2. Feladataink 10.6.3. A gyermekek tevékenységei 10.6.4. A gyermeki tevékenység tartalma minden óvodai csoportban 10.6.5. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére 10.7. Mozgás 10.7.1. Célok 114 10.7.2. Feladataink 10.7.3. A gyermekek tevékenységei minden óvodai csoportban kivéve a Halmozottan fogyatékos óvodai csoportot 10.7.4. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére 10.8. A külső világ tevékeny megismerése 10.8.1.Célok 10.8.2. Feladataink 10.8.3. A gyermekek tevékenységei 10.8.4. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére 10.9. Matematika 10.9.1.Célok 10.9.2. Feladataink 10.9.3. A gyermekek tevékenységei 11. ÜNNEPEINK, HAGYOMÁNYAINK 12. KAPCSOLATAINK / A SZÜLŐ, A GYERMEK, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

12..1. Család – óvoda 12.2. Az óvoda és az iskola 12.2.1. Kapcsolattartási formák: 12.3. Az óvoda egyéb kapcsolatai 13. ALAPELLÁTÁSON KÍVÜLI SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK,

SZABAD VALLÁS GYAKORLÁS

BIZTOSÍTÁSA

13.1. Nevelési időben szervezett szolgáltatások 13.2. Nevelési időn kívül szervezett szolgáltatás 14. A GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 15. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK (AZ PEDAGÓGIAI RENDSZER ALKALMAZÁSA AZ ÓVODÁBAN) BEVEZETŐ

INTEGRÁLT

Pedagógiai programunk – A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a Kormány 363 / 2012. (XII. 17.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról, az Emberi erőforrások miniszterének 32 / 2012. (X.8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveiről, a hazai óvodai neveléstörténet 114

115

hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, Magyarország Alaptörvényének értékeit és a Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve – meghatározza az óvodánkban folyó pedagógiai munka alapelveit. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból indulunk ki, hogy a gyermeket - mint fejlődő személyiséget - gondoskodás és különleges védelem illeti meg, s a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodánk esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának megerősítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával, oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Óvodánk a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök meglétével biztosítjuk a nevelési célok megvalósíthatóságát, a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. 2. HELYZETELEMZÉS A Kecskeméti Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Szociális Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény többcélú intézmény, melynek része az Óvoda Intézményegység. Óvodahasználók A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján az állami, települési önkormányzati fenntartású intézményekben, továbbá az állami feladatellátásban részt vevő nemzetiségi önkormányzati, egyházi és magánintézményekben az óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, valamint a kollégiumi ellátás az ingyenes oktatásban részt vevő, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő gyermekek, tanulók számára térítésmentes. Intézményünkben a nevelés nyelve magyar. Intézményegységünk kiemelt figyelmet igénylő gyermekeket, ezen belül sajátos nevelési igényű gyermekeket nevel, kivétel ez alól a többségi óvodai csoport. Óvodánkban a gyermekeket 3 éves kortól tankötelezettségük megkezdéséig, vegyes életkorú csoportokban neveljük. 2.1. Óvoda Intézményegység • 2 gyógypedagógiai óvodai csoport – középsúlyos, értelmileg akadályozott gyermekek számára.

115

•

116

1 fejlesztő óvodai csoport – ahol halmozottan vagy súlyosan halmozottan sérült gyermekek kapnak ellátást. • 1 logopédiai óvodai csoport – amely a beszéd és/vagy nyelvfejlődés pszichés fejlődési zavarával küzdő gyermekek ellátását biztosítja. • 1 autista óvodai csoport – ahol pervazív fejlődési zavarral küzdő gyermekek nevelése történik az óvodában. • 1 többségi óvodai csoport, ahol az ép intellektusú gyermekek óvodai nevelésével fordított integráció valósul meg intézményünkben. A tagintézmény – lévén kollégiumi ellátása és önálló Támogató Szolgálata – Bács-Kiskun Megye minden településéről befogadja a jelentkezőket, abban az esetben, ha ezt a sajátos nevelési igényű gyermek számára a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Szakértői véleménye alátámasztja. Ez alól kivétel a többségi óvodai csoport. A csoportokon belüli átjárhatóság a Szakértői Bizottság döntése alapján megvalósítható. Az óvoda környezete, a családok szociokultúrális háttere Közvetlen célcsoportnak az intézményünkben nevelt gyermekeket tekintjük, ők sajátos nevelési igényűek. Közvetett célcsoport a sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő szülők. Intézményünk gyermekei között nagy arányban fordul elő a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű családok száma. Szűkös anyagi körülményeik nem teszik lehetővé számukra, hogy gyermekeiknek pozitív élményt nyújtó kikapcsolódást, feltöltődést biztosítsanak. Intézményünk az óvodai nevelésen túlmutatóan felvállalt feladatokkal is csökkenti a szülők terhét. Sajátos arculat, nevelési eredmények Intézményegységünk a Köznevelési törvényben, a Kormány 363 / 2012. (XII. 17.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról, az Emberi erőforrások miniszterének 32 / 2012. (X.8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveiről meghatározott óvodai nevelési feladatokon túl terápiákkal is hatékonyan elősegíti a sajátos nevelési igényű gyermekek hátrányának csökkentését. Intézményünk korszerűen felszerelt Snoezelen terápiás szobával (hang-, fény- és hydroterápia, vízágy) rendelkezik, mely eredményes kiegészítője a halmozottan fogyatékos gyermekek mindennapi fejlesztésének. A lovas terápia nyújtotta lehetőségeket bármely fogyatékossági csoportba tartozó kisgyermek számára sikeresen tudjuk beépíteni az egyéni fejlesztési tervbe. A Sószoba terápiás célú alkalmazásával könnyebben vészelik át gyermekeink a felső légúti megbetegedéseket, csökkentve ezzel a mulasztási napok számát. Az állat asszisztált kutyás terápia, mint (gógy)pedagógiai módszer, szintén bármely fogyatékossági csoportba tartozó kisgyermek számára ajánlott. Kiemelkedő eredményeket az autizmussal élő gyerekek fejlesztésében értünk el.

116

Lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek a fakultatív hit- és vallásoktatásban való részvételre, katolikus és református hittan foglalkozás keretében. Az óvoda együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel a fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatok ellátása során.

117

2.2. Személyi feltételek A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Intézményegységünkben minden kolléga rendelkezik óvodapedagógus és/vagy gyógypedagógus végzettséggel. Az Óvoda Intézményegység munkáját a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye alapján szakemberek segítik (logopédus, konduktor, stb.) Az óvodai életet minden csoportban 1 fő gyógypedagógiai asszisztens segíti, az autizmussal élők és a halmozottan fogyatékos gyermekek óvodai csoportjában 2 fő gyógypedagógiai asszisztens látja el a feladatokat. 2.3. Tárgyi feltételek Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, emellett az óvoda a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvoda rendelkezik a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda intézményegység az épület földszintjén helyezkedik el, mely a legbiztonságosabb az óvodáskorú gyermekek számára. Az óvoda intézményegység 6 csoportja 6 db csoportszobával, 3 db öltözővel, 5 db mosdó helyiséggel, 1 db vezetői szobával, 1 db pedagógusoknak kialakított szobával, 1 db logopédiai helyiséggel és 1 db tornaszobával rendelkezik. Emellett használják az intézmény étkezőjét és terápiás helyiségeit. A csoportszobában a tárgyi felszerelések a gyermekek biztonságát számon tartva, hozzáférhető módon kerültek elhelyezésre, a munkakörnyezet kialakítására és sajátos nevelési igényük szerinti környezet kialakítására is figyelemmel. A nevelési célok megvalósítása és a napirend kialakítása során törekszünk arra, hogy a gyermekek mindig csak annyi segítséget kapjanak, ami a további önálló cselekvésükhöz szükséges. Az intézmény udvarán az uniós előírásoknak megfelelő játszótér került kialakításra, így szolgálva a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfelelve változó testméretüknek, lehetővé téve mozgás- és játékigényük kielégítését. 3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermekek együttműködő képességét, 117

118

feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5 - 35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai és/vagy gyógypedagógusai alakítják ki. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus és/vagy gyógypedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző munkatársakkal. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében megszervezve az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. 3.1.

Hetirendünk

A hetirendet az óvodapedagógusok és/vagy gyógypedagógusok állítják össze. A tevékenységi formákat elosztják meghatározott napokra, és komplex foglalkozást terveznek, amelyben hangsúlyosabb szerepet kap egy-egy tevékenység.

Tevékenységi formák növekvő időtartamú hétfő kedd szerda csütörtök péntek (5 – 35 perces foglalkozások) Verselés –mesélés x x x x x Ének – zene, énekes játék, gyermektánc

x

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

x

Mozgás

x

A külső világ tevékeny megismerése

x

Munka jellegű tevékenységek

x

x x

x

x

x x

x x

x

x x

x

x

3.2. Napirendünk Az óvodai napirend nem tartalmazza a szakértői vélemény alapján javasolt egyéni fejlesztéseket, melyeket a sajátos nevelési igényű gyermekek számára a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság előír. 118

NAPIREND 700 – 800

Érkezés az óvodába, szabadon választott játék tevékenység

800 – 930

31 Differenciált (kor és képességek szerinti) csoportos és egyéni foglakozások 119

930 – 1000

32 Testápolás és Tízórai 00

30

10 – 10

1030 – 1100 1100 – 1145

Differenciált (kor és képességek szerinti) csoportos és egyéni foglakozások Mozgás Testápolás, levegőzés, játék a szabadban

1145 – 1245

Ebéd (előtte és utána testápolás, fogmosás)

1245 – 1445

Csendes pihenő

1445 – 1500

Testápolás és Uzsonna

1500 – 1700

Szabadon választott játéktevékenység, melyben az óvodapedagógus és/vagy gyógypedagógus felhasználja a fejlesztési lehetőségeket

3.3. A gondozás szerepe Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelés feladata: • a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; • a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; • a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; • a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; • az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; • a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása;

119

• •

120

• • • • • • • • • • • • • • • • •

a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása; a környezettudatos magatartás megalapozása; megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. 3.4. Az óvodai nevelés tervezése /dokumentációs rendszerünk Óvodai felvételi előjegyzési napló A.Tü. 728.r.sz. – Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleményei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság kontrollkérő nyomtatvány Határozat óvodai felvételről Óvodalátogatási igazolás Egészségügyi törzslap Értesítés óvodaváltozásról Tü. 730. Veszélyeztetettséget jelző lap A” füzet- nyilvántartó füzet Egységes csoportnapló A.Tü.sz.727.új r.sz. Felvételi és mulasztási napló A.Tü.724.r.sz. Törzslap A.Tü. 39.r.sz. Év végi szöveges értékelés Csoport beszámolók (–II.) félév) Nottingham Sutherland House School Developmental Checklist (Fejlődési kérdőív) / autizmussal élők óvodai csoportja Gyermekek háromhavi fejlesztési terve / autizmussal élők óvodai csoportja Gyermekek heti fejlesztési terve / autizmussal élők óvodai csoportja

3.5.

• • • • • •

A gyermekek megismerését és fejlesztését regisztráló, a fejlődésük nyomon követésének kötelező dokumentumai

Fejlődési kérdőív: Fejlesztési napló tartalmazza a felmérő kérdőívet Egyéni fejlesztési terv a differenciált fejlődés regisztrációjához Nottingham Sutherland House School Developmental Checklist (Fejlődési kérdőív) / autizmussal élők óvodai csoportja Gyermekek háromhavi fejlesztési terve / autizmussal élők óvodai csoportja gyermekek heti fejlesztési terve / autizmussal élők óvodai csoportja

3. AZ ÓVODA HELYI NEVELÉSI ALAPELVEI 120

Az Óvoda Intézményegységben a TÁMOP 3.1.4.-0812-2008-0140 sz. projekt alapján folyik a gyermekek óvodai nevelése A gyermekben meglévő adottságok maximális kibontakoztatása nevelői segítséggel, mindig az egyénre figyelve, biztosítva mindenkinek az egyéni fejlődési tempót. Óvodánkban a nevelési folyamat a családi nevelés folytatása, annak kiegészítése, bizonyos esetekben korrekciója. 121

4. • • • •

ÉRTÉKRENDÜNK, SPECIALITÁSUNK Az óvodai projekt és témahét A portfolió Óvodás gyermekek fejlődésének nyomon követése Jógyakorlat Egyéni átvezetési tervvel az óvoda-iskola átmenet segítése

Az óvodai projekt és témahét Célja NEM a tanulás, hanem valamilyen konkrét produktum létrehozása. A tanulás csak kísérő eszköze a produktum létrehozására irányuló tevékenységeknek. Indirekt tanulás. A gyermeki értelemmel is átlátható, értelmesként megélhető tevékenységek végzése, valóságos élethelyzetek megélése. Komplex feladat, középpontjában egy gyakorlati probléma megoldása, a probléma lehető legtöbb vonatkozásának feltárása áll. Szempontok

A projektmódszer előnyei az óvodai nevelés folyamatában

Meghagyja a világ egy és osztatlan voltát, és a teljesség élményével ajándékozza meg az óvodás gyermeket. Alkalmas élethelyzetekben adódó tevékenységek általi tapasztalatszerzésre. A tevékenységekben integrálódik a képesség-fejlesztés, rendeződnek a műveltségtartalmak, ismeretek. A szenzoros, percepciós, pszichomotoros fejlődés elsőbbséget nyer a konkrét tapasztalás során Teret ad a váratlan módosításoknak, kiegészítéseknek, újonnan fellépő igényeknek. Differenciálásra ad lehetőséget: - Mindig tartalmaz választási lehetőséget, így jól hasznosítható az egyéni érdeklődés motiváló ereje. - Biztosítja az egyéni ütem, az önállóság és az öntevékenység lehetőségét. - Támogatja az eltérő szükségletű gyermekeket, az eltérő tanulási stílusok érvényesülését Kooperációra ad lehetőséget: A közösségi vállalkozás és az együttes tapasztalás során megvalósulhat a munkamegosztás, együttműködés.. A gyermek érdeklődésére, a pedagógus és a gyermek közös tevékenységére épülő módszer. A megismerési folyamatok a projektek tevékenységeinek sorozatában valósulnak meg. A nagyfokú szabadság /célok kiválasztása, a tervezés a feladat végrehajtásának módozatai, az elkészült produktum értékelése/ A konkrét, a mindennapi életből vett problémák közös megoldása, / a

121

Hangsúlyos pontok

122

A projekt fajtái:

33 34 35

Tervezés

A konkrét projekt megszervezésének folyamata

gyermekek saját elképzelései is megvalósulnak/ A gyermekek aktív részvétele és érdeklődése /maguk választhatják ki érdeklődésük, képességeik, tempójuk szerint azokat a feladatokat, amelyek számukra vonzóak/ Természetes együttműködés az óvodapedagógus-gyermek és a gyermekgyermek között /a téma kiválasztása, a hozzá szükséges tudás megszerzése, a kellékek és eszközök beszerzése, a produktum elkészítése/ Központi témája tevékenységekben vagy tevékenységek sorozatában valósul meg. A téma jellegétől függően időtartama változó. A témafeldolgozás teljes. A tevékenységekbe integrált műveltségtartalmaksokoldalú tapasztalatok során épülnek be a gyermeki tudatba, és megismerésük fő forrása a közvetlen tapasztalás lesz, amely így maradandó tudást biztosít. Kollektivizál és individualizál, mert közös tervezéssel, közös szervezéssel, közös végrehajtással és ellenőrzéssel együttműködésre, összedolgozásra, munkamegosztásra, kooperativitásra sarkallja a gyermekeket, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy ki-ki maga válasszon magának „testhez álló” feladatot – ezzel individualitásukat viszik a közös vállalkozásba. A projekt megvalósulásába a szülői támogatás és közreműködési készség is bevonható. Kooperációra képes pedagógus közösség, Reális gyermekismeret. Tartalmi komplexitás. Multikulturális tartalmak megjelenésének lehetősége. A gyermekek szintjéhez mért differenciált értékelés. Egy gyakorlati feladat, mint például egy hasznos tárgy vagy dolog megtervezése és kivitelezése /Szüret, kirándulás, jelmezvarrás…/ Egy esztétikai élmény átélése /Anyák napja, könyvkészítés…/ Egy probléma megoldása /Csoportszoba átrendezése/ Valamilyen tevékenység elsajátítása /Biciklizni tanulunk, úszni tanulunk…/ Valamilyen tudás elsajátítása /Teknősbéka, ősz…/ A gyermeki érdeklődés felkeltése egy adott probléma, téma iránt Egész éves folyamat tervezése, amely projektlehetőségek sorozatának terveiből áll össze (pl. Színek , ünnepek egymásutánisága…/ Egy konkrét projekt megtervezése A projekt lebontása heti tevékenységekre A projekt egy konkrét tevékenységének a megtervezése Napi tervezés 1.Előkészület a projekttéma kiválasztásához: - A gyermeki érdeklődés számbavétele, a lehetséges projekttémák összegyűjtése, és minden egyes téma fejlesztő hatásainak, integrációs lehetőségeinek felmérése. - A projekttémák gyermekek, szülők elé terjesztése, kiválasztása. 2. A kiválasztott projekt megtervezése. - A projekttéma tartalmakra, tevékenységekre bontása. - A témával kapcsolatos már meglévő tudás, az eddigi tapasztalatok számbavétele, - Információk gyűjtése, forrásuk feltárása és az információk gyűjtésének megtervezése. - Az eszközök, szerszámok, kellékek számbavétele, beszerzésének megtervezése, - Afelelősök, vállalkozók és „önként jelentkezők” regisztrálása, - Az egyes tevékenységekhez idomuló produktumok kiválasztása, megadása, választási és

122

változtatási lehetőségek lehet biztosítása, - Az egyes tevékenységek lehetséges sorrendjének összeállítása, véglegesítése, regisztrálása 3.A projekttevékenységek lebonyolítása a regisztrált sorrend figyelembevételével. figyelembevételével - Ezek lehetnek a pedagógus és a gyermekek együttes tevékenységei, egyéni, páros és közös, valamint kooperatív munkaszervezési módokkal. - Az egyes gyes tevékenységek produktumainak közzétételei (kiállítás rendezése, fotókiállítás, képeskönyv kiállítása, videofilm-bemutató, videofilm bemutató, poszter, faliújság, dramatikus játék, előadás, el táncház stb.) és a meghívottak körének kiválasztása.

123

A tervet készítő személy A pedagógus szerepe A szülőkkel való kapcsolattartás

4.A projekt értékelése: értékelése - írásban – szülőkkel – bemutató dossziéban szöveges értékelés - beszélgetés – beszélgető körben - az élmények felidézése - önértékelés - egymás tevékenységeinek értékelése Pedagógusok, gyerekek, szülők szül közösen. A pedagógus facilitátor szerepet tölt be a folyamatban. A szülőkkel kkel való kapcsolattartás formáit a folyamatban résztvevők résztvev a tervezés időszakában határozzák meg (tevékenységformákba való bekapcsolódás, segítségnyújtás, segítségnyúj annak formái).

A téma és a tevékenységformákban rejlő rejl integrált műveltségtartalmak lmak összefüggései a projektben

A portfolió

123

A portfolió célja: A gyermekek munkáiból kialakítani olyan gyűjteményt, amely bemutatja készítőjének tevékenységeit, fejlődését és eredményeit több területen egy meghatározott időszakon belül – fejlesztő értékelés megvalósulása. Szempontok •

124

A pedagógus tájékozottsága a portfolió fogalmáról, készítésének folyamatáról. • Reális gyermekismeret. • Jártasság a fejlesztő értékelésben. Hangsúlyos • Team munka, kooperáció a pedagógusok között. pontok • Szülői ismertek a portfolió készítésének céljáról, a készítés folyamatáról. • Szülői értékelés. A tervezés alapja • A portfolió céljának meghatározása, ami megszabja a portfolió típusát, a tartalmi elemeket és azt is, hogy kik fogják olvasni, kik lesznek a célközönség. Célkitűzés A tervezés • A cél konkrét meghatározása, aminek alapján a tervezés történik. Tervezés • A portfolióba kerülő dokumentumok meghatározása. • A szabadon választható dokumentumok meghatározása. • Visszajelzési, értékelési szempontok kidolgozása. • A konzultációs, visszajelzési időpontok, visszajelző személy meghatározása. • Az értékelés módszereinek, folyamatának megtervezése. • Az értékelő, az értékelők személyének meghatározása.(Pedagógusok, szülők) • Értékelési szempontsorok meghatározása az értékelő személyétől függően. • A munkák tárolásának meghatározása. • A szülők részletes tájékoztatása a portfolió készítésének folyamatáról. • A dokumentumok gyűjtése, válogatása (Gyerekek, pedagógusok közösen). Értékelés • Értékelés a tervben meghatározottak szerint. A portfóliót készítő személy A szülőkkel való kapcsolattartás Az eszközök szerepe

A gyermekkel foglalkozó pedagógusok A szülők tájékoztatása meg kell, hogy történjen a folyamat kezdetekor. Szülői értékelés kérése. A portfolió célja határozza meg a szükséges eszközöket.

Egyéni átvezetési terv

124

125

Cél: Az egyéni átvezetési terv és program keretében a sajátos nevelési igényű gyermekek óvoda-iskola átmenetének segítése. Az óvoda elkészítette egyéni átvezetési tervét és annak programját. A programban az óvoda által javasolt gyermekek vesznek részt, amennyiben ezt a szülő/gondviselő beleegyezésével jóváhagyja. Az óvoda vállalja, hogy: • jól felkészített pedagógusok segítik a program megvalósulását, • a pedagógusok a gyermekeket felkészítik az általános iskolai életre, • a pedagógusok rendszeresen tájékoztatják a programban résztvevő gyermekek szüleit a program eredményeiről, tapasztalatairól, az iskolába lépés lehetőségeiről, • a pedagógusok a programban résztvevő gyermekekkel közösen portfóliót készítenek, melyet a szülő is megtekint, véleményez • Az iskolába lépés előtt az óvodapedagógusok átadják az elsős tanítónak a portfóliókat. A szülő/gondviselő, amennyiben beleegyezik abba, hogy gyermeke részt vegyen az egyéni átvezetési terv és programban, vállalja, hogy: • az óvodával együttműködik az egyéni átvezetési terv és program sikeres megvalósítása érdekében; • az előzetesen megbeszélt időpontokat betartja; • az óvoda/iskola képviselője számára lehetőséget biztosít családlátogatásra; • kitölti a program dokumentációjához tartozó kérdőíveket; a portfóliókat aláírja, • elfogadja, hogy az egyéni átvezetési terv és program az óvodai/iskolai nevelés-oktatás része, mely az esélyegyenlőség megvalósulását is támogatja. Együttműködési megállapodás értelmében az Óvoda vállalja, hogy: •A nagycsoportos korú gyermekekről sokoldalú tájékoztatást ad a leendő első osztályos pedagógusnak • a leendő elsős osztályfőnök foglalkozást látogathat, a gyermekekkel kapcsolatos információkat kérhet • az óvodások közös témaheteken, proktekben bekapcsolódnak az iskolai életbe • az óvodapedagógus a gyermekek protfólióját, mérési anyagát, valamennyi dokumentációját átadja a leendő első osztályos osztályfőnöknek, • az óvodapedagógus utógondozói munkát végez Az Iskola vállalja, hogy: • az elsős osztályfőnök az óvodában tett látogatás, az óvónővel történt beszélgetés, valamint gyermek protfóliója alapján alaposan megismerkedik a gyermekkel a tanév kezdése előtt • a fejlesztési terv készítésekor számba veszi az óvodai dokumentációs anyagot is

125

• •

az óvónőknek lehetőséget biztosít óralátogatásra, nyomonkövetése érdekében. félévkor és év végén visszacsatol az óvónőknek

megbeszélésre

a

fejlődés

Differenciálás az óvodai nevelési folyamatban A gyermekek egyéni sajátosságaihoz igazodó fejlesztés és/vagy a gyermekek egyéni sajátosságainak megfelelő fejlődés körülményeinek biztosítása a nevelési gyakorlatban. 126

Szempontok

A differenciálás feltételei

A tervezés alapja

• • • • • • • •

• • • • • • •

A pedagógus érzékenysége a gyermekek fejlődésbeli különbségei iránt. Előítélet mentes, a másságot tolerálni képes pedagógusi attitűd. Megfelelő pedagógiai gyakorlat, módszertani kultúra a különbségek kezelésére. Megfelelő kompetencia a diagnosztikus mérési eljárások alkalmazására. Megfelelő pedagógusi autonómia. Team munka a pedagógusok között. Megfelelő programok, taneszközök megléte. A gyermekek valódi ismerete: személyiségjegyek jellemzői, szociális jellemzők, attitűd, motiváltság, készségek, képességek szintje, a meglévő ismeretek, kreativitás, kognitív stílusok feltérképezése. A diagnosztikus rendszer elemeinek meghatározása. Az eszközök és a módszerek azonosítása. A különböző mérési területekért felelős pedagógusok kiválasztása a meglévő kompetenciák figyelembevételével. A mérési eredmények feldolgozási menetének meghatározása. A fejlesztendő területek azonosítása. Egyéni fejlesztési terv készítési szempontsorának összeállítása. Az érintett pedagógusok közötti kapcsolattartás formáinak kidolgozása. A kontrollmérési, értékelési időpontok kiválasztása. A differenciáláshoz szükséges eszközök, módszerek megtervezése. A folyamatban résztvevő pedagógusok közösen.

•

A pedagógus facilitátor szerepet tölt be a folyamat megvalósítása során.

•

•

A szülőkkel való kapcsolattartás folyamatos. A lépésről lépésre óvodai program során a szülők aktívan bekapcsolódnak az óvodai nevelési folyamatba. A projektekre való ráhangolódás, a projektfeladatok, a projektzárón való részvétel, a portfoliók szülői értékelése biztosítja a rendszeres szülői részvételt. Az eszközöket az aktuális tartalmak határozzák meg.

• • • • • • • •

Az érintett gyermekek diagnosztikus mérése, a mérések elemzése, értékelése. Fejlesztendő területek meghatározása. Fejlesztési terv készítése. Módszerek, eszközök megválasztása a differenciáláshoz. A differenciálás megvalósítása az óvodai nevelési folyamatban. A pedagógusi team munka működtetése. Szülők bevonása a folyamatba (projekt, portfolió). A tervben meghatározottak szerinti kontrollmérések, további feladatok meghatározása.

• • A tervezés folyamata

A tervet készítő személy A pedagógus szerepe A szülőkkel kapcsolattartás

való

Az eszközök szerepe

A differenciálás folyamata

Az „Óvodás gyermekek fejlődésének nyomon követése” Jógyakorlat alkalmazása Intézményegységünkben Cél: Óvodás korú gyermekekről olyan fejlesztő értékelés készítése, amelynek segítségével a gyermekkel foglalkozó pedagógusok és szülők részletes, pontos képet tudnak alkotni a

126

127

gyerek fejlődéséről. Nyomon tudják követni azt a folyamatot, amely lezajlik a fejlesztés során, és megismerik azokat az egyénre szabott fejlesztési javaslatokat, amelyek segítik az optimális képességkibontakoztatást. A jó gyakorlat rövid bemutatása: Intézményünk igen sokrétű feladatot lát el, az itt dolgozó gyógypedagógusok az integrációt segítendő különböző szakmai szolgáltatásokkal is segítik a sajátos nevelési igényű gyermekeket befogadó óvodákat, iskolákat. Fontos küldetésünknek érezzük az SNI-s gyerekek nevelését, oktatását segítő jó módszerek, eljárások, ötletek megosztását a többségi óvodák, iskolák pedagógusaival. Ilyen jó gyakorlatunk a gyerekekről vezetett egyéni fejlődési napló + a hozzá tartozó fejlesztési terv javaslat. A naplóban történik az óvodás gyermekek aktuális fejlettségi állapotának évi két alkalommal történő regisztrálása, grafikonon történő ábrázolása, a gyermekek fejlődésének nyomon követése, az aktuális fejlettségnek megfelelő egyéni fejlesztési javaslatok adása. A fejlődési naplóban lehetőség van arra, hogy a gyermekre vonatkozó minden, a pedagógiai munkát segítő adatot rögzítsünk, a változásokat bejegyezzük, ezzel a gyermek fejlődését nyomon követhetjük, az óvodás évek alatt a szülőket, iskolába kerüléskor az őt átvevő pedagógust objektíven tájékoztathatjuk. Amennyiben a "jó gyakorlat" kiemelten alkalmas arra, hogy szolgálja az áttérést a tananyagközpontú módszertanról a tanulóközpontú/gyermekközpontú pedagógiai eljárások alkalmazására, ennek eszközrendszerét konkrétan, részletesen mutassa be. Mint ahogyan az óvodás korú gyermekek nevelése általában sem tananyag- és oktatásközpontú, ez a jó gyakorlat is kiemelten gyermekközpontú! A minden gyermekről egyénileg vezetett fejlődési napló alkalmas az egyéni sajátosságok figyelembe vételére, a gyerekek egyéni különbségeinek feltárására. Legfőbb értéke azonban az egyes gyermek saját magához viszonyított fejlődésének a szemléletes bemutatására, a differenciált fejlesztés megvalósításának segítésére. Az aktuális nevelési intézmény számára legfontosabb személyes adatok rögzítése után anamnézissel folytatódik, (2-7. oldal) amelyet a szülőkkel közösen töltenek ki a pedagógusok a gyermekkel való ismerkedés időszakában. Az anamnézis már sok kérdésben segít a pedagógusnak választ adni a gyermek képességeit, viselkedését illetően (születés körülményei, betegségek, orvosi beavatkozások, gyógyszerszedés, családi háttér, otthoni szokások, körülmények…). Az anamnézis közös kitöltésével a szülő megtapasztalhatja, hogy a gyermekével foglalkozó pedagógus igazán érdeklődik a gyermek iránt, kíváncsi annak előéletére, hogy a neki leginkább megfelelő, személyre szabott, gondozásban, nevelésben, fejlesztésben legyen része. A pedagógus a kérdéssor végén rákérdez a szülők konkrét elvárásaira az óvodával kapcsolatban. Az egészségi állapotot, annak változásait 3 éven keresztül folyamatosan a 8. oldalon rögzítjük. (Testi fejlettség, gondozottság, testi higiéné, súly, magasság, táplálkozás, alvás, betegségek, látás, hallás, fogazat..) A gyermek aktuális fejlettségét az óvodai évek során tanévenként kétszer, szeptemberben és májusban a következő területeken regisztráljuk:

127

•

• • • 128 • • • •

Szociális képességek (hangulat, magatartás, szereplési hajlam, kapcsolatteremtés, reakciója sikerre, kudarcra, szabálytudat, monotónia tűrés, közösségben elfoglalt hely, együttműködési készség) Nagymozgás (állóképesség, egyensúly, mozgástempó, járása, futás, lépcsőn járás, tud-e hintát hajtani, kerékpározni, labdával bánni..) Finommotorika (gombolás, cippzározás, gyöngyfűzés, kockákkal építés, formaberakók, kirakós, mintázás, nyírás, ceruza – ecsethasználat, nyomaték) Kognitív képességek (figyelem, érzékelés, észlelés, különböző gondolkodási műveletek, emlékezet formái) Orientációs képességek (Önmagához való viszony, tájékozódás térben, síkban, időben, relációk alkalmazása) Kommunikáció (beszédkedv, szókincs, beszédtempó, hangerő, érthetőség, beszédhibák) Játék (domináns játékmód, játékban elfoglalt hely, játék jellemzői, játékszerekhez való viszony, beilleszkedés a játékba) Feladatvégzés (érdeklődés, feladattudat, feladattartás, feladatvégzés, munkatempó, saját, és más munkájának megbecsülése)

Az egyes képességekre a gyermeknek pontokat adunk, területenként a maximálisan elérhető pontokhoz viszonyítva százalékokat számítunk. Az elért pontszámok százalékértékét Excel táblázatba írjuk, pókháló diagramokkal tesszük szemléletessé a változásokat. Optimális esetben középső csoporttól már az egyes képességekre 5 pontot kaphat egy gyermek. Példaként bemutatjuk minden területről egy-egy képesség értékelési rendszerét: (a táblázat aktuális rovatába pontot írunk, az elérhető pontszámból százalékot számítunk)

2012 / 2013 év eleje, év vége

2013 / 2014 év eleje, év vége

2014 / 2015 év eleje, év vége

Szabálytudat: - Még nem érti a szabályokat (0) - Érti, de gyakran megszegi (1, 2) - Ellenőrzés mellett is megszegi (2, 3) - Ellenőrzés mellett képes betartani (4) - Önállóan képes betartani (5) Egyensúlya Kialakulatlan (0) Sík terepen is bizonytalan (1) Egyenetlen talajon bizonytalan (2) Lépcsőn bizonytalan (3) Tornaszeren kis segítséggel (4) Biztos (5)

128

Egyszerű formákat rajzol. Nem tapasztaltuk, szándékot sem mutat. (0) Érdeklődik, voltak már próbálkozások. (1) Segítséggel végzi, az óvónő kezdeményezésére. (2) A gyerek részéről voltak próbálkozások, sok segítséget igényel. (3) Kis segítséggel végzi, gyakran megfigyelhető (4) Önállóan végzi, része mindennapi életének. (5)

129

Problémamegoldó képessége: -A problémát sem érzékeli (0) -A problémahelyzetet érzékeli, de önállóan nem képes megoldani. (1) - Felkínált segítséggel megoldja (2) - Képes segítséget kérni a megoldáshoz (3,) - Rávezetéssel megoldja (4) - Önállóan megoldja (5) Tájékozódás a síkban: - Nem tud tájékozódni a síkban (0) - Alapvető irányokat téveszti (1) -2 relációs kifejezést biztosan ismer (2) -4 relációs kifejezést biztosan ismer (3) -6 relációs kifejezést biztosan ismer (4) - Irányoknak megfelelően tájékozódik (5) Szókincse: - Nem ért, nem használ szavakat (0) - Érti, de nem használja,/vagy beszél ugyan, de nem érti (papagáj) (1) - Hiányos passzív, aktív szókincs (2) - Passzív szókincse gazdag, de hiányos aktív (3) - Átlagos (4) - Gazdag (5) Játékának jellemzői: - Nem motivált, agresszív (0) - Csapongó, belekezd sok mindenbe, de hamar megunja (1) - Rövid ideig köti le valami (2) - Hosszabb ideig játszik ugyanazzal a dologgal érdeklődése egyoldalú (3) - Kitartó, hosszú ideig játszik (4) - Elmélyült, érdeklődése sokrétű (5) Feladattudat, feladattartás: - Még nem alakult ki, biztatásra sem végzi el feladatait (0) - Állandó személyes kontaktust, biztatást igényel, mégis gyorsan feladja (1) - Állandó személyes kontaktus, biztatás mellett feladatát befejezi (2) - Időnként személyes kontaktust, biztatást igényel (3, 4) - Feladattudata korának megfelelő. (5)

129

130

Óvodapedagógusi munkánkat akkor tekinthetjük sikeresnek, ha a gyermekekben megalapozzuk, kialakítjuk a társadalmilag hasznos életvezetési, magatartási- és tevékenységformákat. Az értelmes, alkotó életvitel szociálisan is értékes, az egyén szempontjából is eredményes. Személyiségfejlesztésünk célja a minél alkalmazkodóképesebb, együttműködőbb, kreatívabb, életképesebb ember nevelése. Az óvodai nevelésben a személyiség három általános kompetenciájának a kialakítása, megalapozása történik meg: A SZEMÉLYES KOMPETENCIA megalapozása - az egészséges és kulturált életmódra nevelést jelenti. KOGNITÍV KOMPETENCIA - az értelem kiművelése. A nevelési folyamatban gondolkodási képességeket, tudásszerző képességeket, kognitív kommunikációs képességeket, tanulási képességeket igyekszünk magasabb szintre emelni. SZOCIÁLIS KOMPETENCIA - segítő életmódra nevelést jelent. Szociális mintákat adunk, szokásokat, készségeket alakítunk ki, szociális normákat ismertetünk meg, szociális kommunikációt, érdekérvényesítést tanítunk. Jó gyakorlatunkban azt igyekszünk mérni, nyomon követni, hogy ezeken a kompetenciaterületeken hogyan bővülnek gyermekeink ismeretei, hogyan tanulják meg azokat gyakorlatban alkalmazni, milyen irányban, milyen ütemben fejlődnek képességeik. A fejlődési naplót a mérések után a szülők is tanulmányozzák, a pedagógusokkal együtt elemzik, gyermekük mely területeken ért el jó eredményeket, s melyek a fejlesztendő területek. A mérések után minden gyermek személyre szabott egyéni fejlesztési terv javaslatot kap. A javaslatban olyan eszközök, módszerek, játékok sokasága áll a szülők, pedagógusok rendelkezésére, amelyekből gyermek fejlettségének megfelelően választhat. Néhány ajánlás a gyűjteményből szülőknek, pedagógusoknak kisgyermekek finommozgásának fejlesztésére: (a gyűjtemény folyamatosan bővíthető). Természetesen minden szülő olyan válogatást kap ebből a gyűjteményből, ami az ő gyermeke fejlettségének megfelel. Finommozgás Kézzel végzett mozgások Öltözködés, gombolás, cipzárazás, cipőhúzás, -kötés, -fűzés, étkezés kanállal, villával, késvilla használat, ruhák hajtogatása, játékszerek ki-be rakodása, csap megnyitása, elzárása, kupakok letekerése, szappan forgatása, körömkefe használata, fogkrém nyomása, masni kötése… Segédkezés különféle háztartási munkákban: zöldségek, gyümölcsök hámozása, darabolása, reszelése, tésztagyúrás, pogácsaszaggatás, csipetkecsipkedés, ruhák teregetése, csipeszelése, mosogatás, portörlés... Különböző apró magvak markolászása, öntögetése, méregetése Gombok válogatása Csipeszekkel való játék Gyurmázás: gömbölyítés, nyújtás, lapítás, formázás Rajzolgatás homokba, grízbe 130

131

Színezés különböző nyomatékkal, zsírkrétával, filccel, ceruzával Formák, betűk, rajzok átírása Pontok összekötése Nyomdázás krumplival, dugóval, szivaccsal Festés ujjal, szivaccsal, ecsettel, Labirintus játék – épített útvonalon labda, kisautók, golyó, gyöngy végigvezetése, ceruza végigvezetése rajzolt útvonalon Kéztorna, ujj-játékok, zongorázás, gépelés, ujjbábozás Papírtépés, csipegetés, Ollóhasználat, nyírás Fűzés (tészta, kilyuggatott gesztenye, nagy gyöngyök, kisebb gyöngyök Játék építőkockákkal, pálcikákkal, magokkal: forma, sor kirakása, folytatása, változtatása, ragasztása, Formaberakók, puzzle játékok Célba dobó játékok Összerakó, építő- szerelőjátékok, makett készítése dobozokból Grafikus formák másolása szabadon, vonalközbe, négyzethálóba Lábbal végzett mozgások: Babzsák, ceruza, termények kisebb tárgyak felvétele lábbal, tapsolás, papírtépés, rajzolás lábbal. Artikulációs gyakorlatok Beszédszervek ügyesítése játékosan, ajak- és nyelvgyakorlatok pl. gyertyaláng táncoltatása, pingponglabda fújása, fújás, szívás szívószállal, hangutánzó gyakorlatok, méz, lekvár, csoki lenyalása az ajak körül, fütty, cuppantás stb. Várható eredmények: A jó gyakorlat alkalmazása során a gyermekkel foglalkozó pedagógusok és szülők reális képet kapnak a gyermek aktuális fejlettségéről. A mérési eredményeknek megfelelően az egyéni fejlesztést segítő módszerek, eszközök, játékok tárából választhatnak a gyermek szükségleteinek megfelelőt. A folyamatos, differenciált fejlesztés megvalósításának hatására a mérési eredmények megmutatják a gyermek kiegyenlített fejlődését. Pedagógus váltáskor, csoportváltáskor, iskolába lépéskor ennek az egyszerű fejlődési naplónak a továbbvitelével támogatjuk a kollégák munkáját. Kialakulás lépései: A fejlődési napló hosszú évek munkája, folyamatosan bővítve, korrigálva, az igényekhez igazítva vált a jelenlegi formájúvá. A mérések egy megfigyelési időszak eltelte után, szeptember végén, illetve május végén történnek. A méréseket a csoportvezető pedagógus végzi. Az egyéni fejlesztési terv javaslatok október elején készülnek el. A két mérés eredményeit Excel táblázatban, majd grafikonon ábrázolva megkapják a szülők, illetve a gyerek fejlődési naplójába bekerül. Sikerkritérium, hogy egy gyermek a fejlesztés hatására minden területen minimum 5%-os fejlődést érjen el egy tanév ideje alatt. Célcsoport: 131

Sajátos nevelési igényű kisgyermekek óvodai csoportjában alkalmazzuk, de normál óvodai csoportoknak is bátran ajánljuk. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű integráltan nevelt gyermekek esetében kiváló lehetőséget biztosít a differenciálás megvalósításához. A módszer alkalmazását tekintve a települési térségi jellemzők nem relevánsak. Újszerűség:, Óvodás korú gyermekek egyéni fejlődését éveken keresztül mérő, a fejlettségi szintet szemléletesen, grafikonon bemutató napló. A fejlődésbeli eltéréseket, lemaradásokat egyéni fejlesztési terv javaslatokkal segíti. 132 A működés eredményessége: A gyermekek fejlődése a tanév végi felmérések eredményeiben kimutatható, tehát bizonyított, hogy az egyéni mérésre alapozott, egyéni fejlesztési tervek alapján végrehajtott fejlesztő munka eredményes. A pedagógusok, a gyermekkel foglalkozó szakemberek jól látják az esetleges kritikus területeket, amelyeken a gyermek sajátos segítséget igényel. A szülők hatékony segítséget, objektív tájékoztatást kapnak. Nyílt napokon, intézménylátogatásokon, bemutató foglalkozások alkalmával, személyes tapasztalatszerzéssel, a gyermekek fejlődési mutatói, a fejlődési naplók, az egyéni fejlesztési terv javaslatok megtekinthetők. A JGY felhasználásának feltételei Minden pedagógusnak ajánljuk, aki fontosnak érzi a rábízott összes gyermek képességeihez mért optimális fejlesztését. Minden óvodapedagógus rendelkezik olyan mélységű pedagógiai, pszichológiai ismerettel, amely elegendő a jó gyakorlat alkalmazásához. Az egyéni fejlesztés megvalósítását jó, ha fejlesztő pedagógus segíti Ajánlott alapszintű Word és Excel program alkalmazásának ismerete. A napló kitöltése felmérés időszakban gyermekenként kb. 20-30 percet vesz igénybe, az egyéni fejlesztési terv elkészítése kb. ugyanennyit. A jó gyakorlat átvételéhez szükséges az alkalmazásra nyitott pedagógus hospitálása, helyszíni tapasztalatszerzése, a jó gyakorlat tulajdonosának az átvevő mentorálása. 8. Az adaptációhoz, a fenntartáshoz szükséges eszközigény: Az alkalmazás kellékei: Számítógép, nyomtató, fénymásoló, amelyek segítségével a napló kinyomtatható, illetve a grafikonok elkészíthetők 6. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA, CÉLKITÚZÉSEK „Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével.” 1.A gyermekek személyiségfejlesztése, figyelembe véve az egyéni és az életkori sajátosságokat. - Tanuljanak meg kritikusan gondolkodni, döntéseket hozni. - Találjanak rá a problémákra, és próbálják megoldani azokat. 132

- Érdeklődjenek szűkebb – tágabb környezetük iránt, legyenek nyitottak a világ felé. - Saját korlátaik között helyett esetleg lehetőségeikhez mérten? tudjanak teljes életet élni.

133

2. A személyiségértékek, tulajdonságok, képességek kialakítása, fejlesztése. - Alakuljon ki személyiségük autonómiája, pozitív énképük, önérvényesítő képességük. - Legyenek képesek saját szükségleteik kifejezésére. - Alakuljon az érzelmi gazdagságuk. - Formálódjanak kulturált magatartási szokásaik. - Fejlődjön ki az önfejlesztő magatartásuk. - Tolerálják a másságot. - Legyenek képesek a társakkal való együttműködésre. - Önmagukhoz mérten alakuljon ki bennük a döntés, a választás, a rugalmas gondolkodás, a kreativitás képessége. - Legyenek fogékonyak a művészetek iránt. - Fejlődjön ki bennük a természeti környezet iránti érzékenység, természetszeretet, környezetvédelem képessége. 3. A sajátos tevékenységközpont–rendszerrel és a gyermeki szabadság tiszteletével a szocializáció szempontjából fontos szokások, magatartásmódok támogatása. - Tanuljanak meg kompromisszumokat kötni, konszenzusra jutni, önérvényesítő stratégiákat alkalmazni. - Sajátítsák el a kontaktuskeresés, a kommunikálás és a társalgás technikáit. - A társas konfliktusokban – a felnőtt segítségével – megoldásokat tudjanak keresni. - Alakuljon az önszabályozó, az önkontrolláló képességük. - Vállaljanak a közös tevékenységekben az igényeknek, elképzeléseknek megfelelő szervezési teendőket. - A gyermekek játékszükségletének kielégítésével, teljesedjen ki önkifejezésük és az együttműködő képességük. 4. Értelmi képességek fejlesztése: figyelembe véve a gyermekek életkori és egyéni sajátosságait, élményanyagukat, kíváncsiságukat. - Pszichikus funkcióikat játékban, utánzásra épülő élethelyzetekben, tevékenységekben, önálló felfedezések, próbálkozások közben fejlesztjük. - Ápoljuk a hagyományokat. - Gyakorlatban valósítjuk meg az élőlények és a természet szeretetét, védelmét. - Felkeltjük az írott nyelv és a jelzések iránti érdeklődést 5. A testi és lelki egészség harmóniájának kialakítása. - Segítjük az egészséges életmód szokásainak belsővé válását. - Támogatjuk a testi szükségletek és a mozgásigény kielégítését. - Fontos feladatunk az egészség megóvása, védelme, a hátrányok korrekciója. 6.1.

Célok a különböző fogyatékossági típusú gyermekeket nevelő, fejlesztő óvodákban 133

134

Autista gyermekeket nevelő óvodai csoport célja: Az autista gyermekek speciális fejlesztésének nevelési céljai és alapelvei egyrészt megegyeznek a közoktatási rendszer egyéb profilú óvodáiéval, figyelembe véve az életkori és egyéni sajátosságokat, a fogyatékosságnak megfelelő speciális célokkal: Cél az egyéni képességek, fejlettségi szint mellett elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. Ennek elérése érdekében cél a sérült készségek kompenzálása, a fejlődésben elmaradott készségek habilitációs fejlesztése, a másodlagos (pl.: viselkedés-) problémák kezelése, a mindennapi gyakorlati készségek speciális módszerek segítségével való tanítása. A típusosan egyenetlen képességstruktúrán belül fontos az átlagos vagy kiemelkedő képességek gondozása. Nyelv- és beszéd zavarával küzdő gyermekeket nevelő óvodai csoport célja a beszédhibák, nyelvi zavarok korrekciója, ép, működőképes beszéd, és nyelvi struktúra létrehozása és a következményként fellépő, lehetséges tanulási zavarok megelőzése. A logopédiai terápia célja, hogy a gyermek iskolaéretten, lehetőség szerint időben kezdhesse meg általános iskolai tanulmányait. Gyógypedagógiai óvodai csoportcélja azoknak a személyi és tárgyi feltételeknek a biztosítása, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai neveléséhez szükségesek. Megfelelő fejlesztési formákkal és módokkal annak biztosítása, hogy az óvodai tevékenységben érvényesüljön a differenciált és az egyéni fejlesztés. Célunk olyan tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása, amelyben a gyermek a valóságról sokoldalú, konkrét tapasztalatokat szerezhet és a közvetlen vizsgálódásokból kiindulva juthat el az ismeretek képi, majd absztrakciós szintjéhez. Halmozottan fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének célja, hogy a gyermekek képesek legyenek kívánságaik, gondolataik mások számára is érthető közlésére, hogy saját életük aktív részesévé váljanak. Augmentatív kommunikációs eszközök segítségével egyenlő esélyek teremtése a kommunikációs közegben. Az eredményesebb beilleszkedés elősegítése az őket körülvevő szűkebb és tágabb közösségekben (család, gyermek közösségek, felnőttekkel való kapcsolat). Személyiségük minél teljesebb kibontakoztatásának és a lehető legteljesebb társadalmi beilleszkedésnek az elősegítése. A többségi óvoda nevelés célja Az óvoda a pedagógiailag segített, ösztönzött közösségi nevelés minél teljesebb megvalósítására törekszik. A kisgyermeknek ahhoz, hogy boldoguljon meg kell tanulnia beszélni, közlekedni, a környezet adta keretek között tevékenykedni, az eszközöket használni, a társakkal együttműködni, el kell lesnie a mindennapi élet adta szerepeket, magatartásmintákat. Ez, akárhogyan is nézzük, komplex életfeladat, a szociális tanulás intenzív formája. Ennek egy részét - eltérő kulturális színvonalon - a családok teljesítik. Az óvoda azonban nem csupán kiegészítő szerepet játszik az elsődleges szocializáció folyamatában, hanem arányos fejlesztését, intenzitásának fokozását, magasabb 134

színvonalra emelését is vállalja, azaz: kiegészíti, kiterjeszti, felerősíti a szociális tanulást. A nevelés, mint "tudatos értékválasztás" a nevelési helyzetekbe beépített tevékenységek által valósítható meg, hiszen a gyermek állandó tevékenykedés közben fejlődik. A gyermeki megismerés alapja 3-7 éves korban a folyamatos érzékelés, tapasztalás és cselekvés, ezért a nevelési alaphelyzetbe szervesen illeszkedő rendszeres tevékenységeket úgy kell értelmeznünk, mint a pedagógiailag meghatározott szocializáció igazi determinánsait. 135

Különleges gondoskodásunk eredményeképpen, a gyermekek a tankötelezettségi korra érjék el azt az iskolakészültséget, amellyel a képességeiknek megfelelő iskolatípusban tanulmányaikat elkezdhetik. 7. GYERMEKKÉP Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Az autizmussal élő gyermekek és a középsúlyos értelmi fogyatékos óvodások fejlesztésében nagy lépéseket tettünkk a 2011/2012 tanévben bevezetett állat asszisztált kutyaterápia kapcsán. A lovasterápia minden típusú fogyatékosság esetében fejlesztő hatású, ezért több óvodai csoportban is alkalmazzuk ezt a módszert. A halmozottan fogyatékos gyermekek ellátásában kiemelkedő jelentőségű a konduktív pedagógiai terápia, melyet kiegészít a hydroterápiás foglakoztatás, amelyet intézményünk saját épületében tudunk biztosítani. A gyógyúszás a 2012/2013-as tanévben került bevezetésre az óvodások körében. A gyermekek ortopéd szakorvos vizsgálata és javaslata alapján részesülhetnek ebben a terápiában. A logopédiai ellátás kiemelkedő jelentőséggel bír mind a nyel- és beszédfejlődés zavarával küzdő, értelmi fogyatékos vagy autista gyermek életében, tekintve, hogy az interperszonális kommunikáció alapja a verbális megnyilatkozás. Gyermekeink többsége heti 2 órában részesül fejlesztésben. 135

A mindennapos mozgást hetnete egy alkalommal gyógytornával egészítjük ki az arra rászoruló gyermekek számára. Tiflo- és szurdopedagógusok segítik a látás- és hallássérült gyermekek legteljesebb fejlesztését.

136

7.1.Autizmussal élő gyermekek óvodai csoportja A pervazív fejlődési zavarban szenvedő (a továbbiakban autista) gyermekek nevelése során meghatározónak kell tekinteni azt a tényt, hogy az autista gyermekek hasonlóan minden más gyermekhez - fejlődő és sajátos személyiségek. Személyiségfejlődésüket azonban a genetikai adottságok, a normál érés törvényszerűségei és a környezeti hatások mellett nagyban befolyásolja az autizmus, mely az egész személyiséget átható fejlődési zavar, és az egész életen át tartó sérülés, illetve fogyatékos állapot. Az autizmus súlyossága, a tünetek sokfélesége és kombinációik, a gyermek értelmi szintje és egyéb képességei, a gyermek személyisége, a spontán érés folyamata: alapvetően ezek a tényezők határozzák, milyen is valójában és összességében a gyermek. Természetesen a felsoroltakon kívül a gyermek aktuális állapotát befolyásolja, hogy mikor ismerték fel állapotát, részesült-e adekvát korai fejlesztésben, és milyenek szocio-kulturális körülményei. Az egyénre szabott autizmus specifikus fejlesztés során is elsődleges célnak kell tekinteni- a lehetőségek maximumát kihasználva – a személyiségfejlődés minél harmonikusabb, sokoldalúbb támogatását, kibontakoztatását. 7.2.Értelmileg akadályozottak óvodai csoportja A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek óvodai nevelése a korai fejlesztésre épül. A kis lépések elvét alkalmazva, a gyermekekre jellemző cselekvésbe ágyazott gondolkodást figyelembe vevő képességfejlesztésük kellő időt, alkalmat biztosít: • az alapmozgások kialakítására, fejlesztésére, • a minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztésére, • a beszédindításra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére, • az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására, • az adekvát játékhasználat elsajátítására, a kognitív funkciók fejlesztésére. Ezek kialakításánál kiemelt szerepe van a rendszerességnek, az utánzásnak, a gesztussal kísért, egyszerű verbális utasításnak, a zenének, a ritmusnak, a sok ismétlésnek. Az egymáshoz való közeledés, az egymás melletti tevékenykedés fejlesztése a csoportos foglalkozásokon valósítható meg. 7.3.Halmozottan fogyatékos gyermekek óvodai csoportja A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek funkcióiban, képességeiben nagyfokú eltérések és az egyéni variációk sokfélesége tapasztalható.

136

A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek figyelmét és érdeklődését elsősorban azok a tárgyak és jelenségek kötik le, melyek térben és időben közel vannak, tartalmilag pedig „testközeliek” vagyis leginkább közvetlenül rájuk vonatkoznak A súlyosan-halmozottan sérült gyermekek tanulása sikeresebb lesz, ha a tartalmat nem elsősorban szavakkal, vagyis nem verbális úton, hanem cselekvésbe ágyazottan végezzük.

137

7.4.Logopédiai óvodai csoport A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája (megkésett beszédfejlődés, centrális dyslalia, súlyos orrhangzósság stb.), illetve a beszédhibához csatlakozó tanulási és/vagy magatartási zavara miatt eltérően fejlődik. Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédszervek gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, a beszédmozgásokról szerzett emlékképek felhasználásának hiányában, a grammatikai fejletlenségben, az utánzóképesség gyengeségében nyilvánul meg. A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex - az életkori sajátosságokat, a játékosság elvét szem előtt tartó - nevelési környezetben valósulhat meg. Az óvodai nevelés során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése, a speciális terápiák alkalmazása (diszlexiaprevenció, grafomotoros fejlesztés stb.) segít az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésében.

7.5. Többségi óvodai csoport Az Óvodai nevelés országos alapprogramját követve Pedagógiai programunk az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. 8. ÓVODAKÉP Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit, (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő) a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását is). 137

138

Az óvodai nevelésben alapelv, hogy a gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről. A testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról, e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről, a gyermek egészséges fejlődéséhez ésfejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Óvodánkban a gyermekek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése a célunk az óvodai nevelés egészében. Az egész életen át tartó tanulás megalapozásához szükséges készségeket, képességeket fejlesztjük a minél önállóbb ismeretszerzés jegyében. A sajátos nevelési igényű gyermekek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Szakértői véleménye alapján kerülnek az óvodába, ez alól kivétel a többségi óvodai csoport. Óvodai csoportjainkban a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítők családias légkört teremtenek. Fontos a gyermek számára, hogy elfogadó, megértő gondoskodásban, érzelmi biztonságban nevelkedjenek. Intézményünk kollégiumi elhelyezést biztosít a vidékről érkező gyermekeinknek. A szülők igénybe vehetik a Támogató Szolgálat szolgáltatásait a mindennapi óvodába jutáshoz. 9. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 9.1. Az egészséges életmód alakítása 9.1.1. Cél A gondozás legyen szerve része a nevelési folyamatnak. Jussanak érvényre a pozitív nevelési hatások, a gyermekek optimális fejlődésének érdekében. Törekszünk arra, hogy a gyermekek megkapják az igényeiknek megfelelő gondozást, s legyen számukra természetes az egészséges életmód. Biztosítjuk a gyermekek testi fejlődését, hangsúlyozzuk az egészséges táplálkozási szokások fontosságát. Figyelembe vesszük a betegségből származó egyéni, táplálkozási igényeket. (lisztérzékenység, allergia, cukorbetegség, stb.) Célunk a gyermekek testi védelme, gondozása, a testi képességének kibontakoztatása, szükségeltek kielégítése, higiénés szokások kialakítása, mozgáskészség fejlesztése. Mindezeket tesszük a szülőkkel szorosan együttműködve.

138

• • •

139

• • • •

9.1.2. Feladataink Az egészséges környezeti feltételek biztosítása Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása Az egészséges életmód szokásainak kialakítása, gyakorlása 9.1.3. A gyermekek tevékenységei Érezzék jól magukat a kulturált, higiénikus környezetben. Vegyék észre a különbséget a tiszta, rendezett és az elhanyagolt között. Váljon szokásukká, és bizonyos fokig igényeljék az egészséges életmód. Minimális segítséget igényeljenek az étkezéssel, öltözködéssel, tisztálkodással kapcsolatban, a gyermekek egyéni képességeit figyelembe véve. 9. 2. • •

Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 9.2.1. Célok A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, képességeinek kibontakoztatása a közösségben, annak normarendszere alapján. Az óvodai élet egészére az érzelmi biztonságot nyújtó odaforduló, megértő, családias légkör jellemzi. A normák, értékek kialakulásában fontos szerep jut az önként, közösségért végzett munka jellegű feladatoknak, melyek végzése közben a gyermek átéli a csoportért végzett munka örömét.

9.2.2. Feladataink • Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, nyugodt, derűs légkört kialakítása. Az óvodáskorú gyermek alapvető jellemzője az érzelemvezéreltség. Ezért fontos, hogy derűs, családias légkört alakítsunk ki, melyben lehetőség nyílik a gyermekekkel és felnőttekkel való kapcsolatteremtésre. Az alaphangulatot úgy alakítjuk, hogy az cselekvésre, játékra ösztönözze a gyerekeket, s lehetőséget biztosítson a különböző élethelyzetekben a pozitív érzelmi fejlődésre. Az óvodapedagógus – gyermek, gyermek – gyógypedagógiai asszisztens kapcsolatot pozitív attitűd jellemzi. Minden gyermek felé szeretetteljes elfogadással, megértéssel fordulunk. A beszoktatás döntően befolyásolja a gyermekek további életét, ezért mindig megértők, türelmesek vagyunk. • A közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. Minden óvodai csoportban törekszünk arra, hogy minél több olyan tevékenységet biztosítsunk, ahol a gyermekek átélhetik a csoporthoz tartozás élményét, megismerkedhetnek más csoportokba járó gyermekekkel. Aktívan részt veszünk az intézmény rendezvényein (témahetek, projektek, ünnepségek, szabadidős tevékenységek). • A személyes és a csoportélet hagyományainak ápolása. Az óvodába lépéskor a gyermek számára kitágul a szociális tér, mely addig a családot jelentette. Új kapcsolattartási módokkal, szokásokkal, viselkedési formákkal gazdagodik, kezdi megismerni

139

önmagát és a társas élet szabályait. A szocializáció folyamatára elsősorban a játéktevékenységben kerül sor. A barátságok létrejöttét segítjük a tevékenységközpontok elkülönítésével. A tevékenységekben szabad választást biztosítunk, de bizonyos kor után ösztönözzük a megkezdett tevékenység befejezését. •

140

Igyekszünk megalapozni a szülőföldhöz való kötődést, szűkebb, tágabb környezetünk megismertetésével. • A természetben és az emberi környezetben megmutatkozó szépségeket észrevetetjük, azok tiszteletére, megbecsülésére nevelünk. Meg kell tanítanunk őket látni is, nem csak nézni, felhívni a figyelmüket olyan dolgokra is, amelyek nekünk természetesek, de ők, sérülésük miatt nem érzékelhetik. Fontos feladatunk a példamutató nevelői magatartás, hiszen a gyermek koránál fogva játszva és utánozva tanul a legtöbbet. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk minél több kirándulást beiktatni programjaink közé. •

Fontos az óvoda és az intézmény más dolgozóinak mintát adó kommunikációja, bánásmódja, viselkedése. • A kiemelt figyelmet igénylő, sajátos nevelési igényű gyermekek neveléséhez megfelelő szakembereket biztosítunk. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, hátrányos helyzetű, elhanyagolt, sajátos pszichés rendellenességgel bíró gyermekek neveléséhez segítséget kaphatunk a nevelési tanácsadó pszichológusaitól, a gyermekjóléti szolgálat szakembereitől. • Az óvodában segítjük a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, engedjünk teret én érvényesítő törekvéseinek. • Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit. Sok közös élményszerzésre teremtünk lehetőséget, ahol figyelembe vesszük a gyermek egyéni tempóját, tulajdonságait, segítünk másokhoz való viszonyának alakításában. • A gyermeket a másság elfogadására neveljük. • Megalapozzuk az erkölcsi érzelmeket. • Gyakoroljuk az alapvető udvariassági szokásokat, magatartásmódokat. • A tevékenységekben az eredményre törekszünk, akadályok leküzdésére nevelünk, az akaratot fejlesztjük. A gyermekek szocializációja elképzelhetetlen a családdal való szoros kapcsolatunk, együttműködésünk nélkül, hiszen az egyénre szabott, tudatosan megtervezett szociális fejlesztésnek a családból hozott, a család által is képviselt érték-és normarendszer az alapja. 9.2.3. A gyermekek tevékenységei • • •

Az óvodában dolgozók gondoskodó, elfogadó magatartása. A gyermekek társas szükségleteinek kielégítése. Közös élményekre épülő tevékenységek megszervezése.

140

• • • • • 141 • • •

Közösségi élet szokásainak és a közösségi magatartás kialakítása. A beszoktatás fokozatos ütemben, előre megbeszélt módon zajlik, az egyéni igények elfogadásával és az otthonosság érzetének kialakításával. Esztétikus, biztonságos, inger gazdag, tevékenykedtető élettér kialakításával segíti a beilleszkedést. A szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás és tájékoztatás lehetőségének megteremtése szülői értekezletek, nyílt napok, fogadóórák alkalmával. Szociális érzelmek fejlesztése: őszinteség, udvariasság, igazságosság, illemtudó viselkedés. Az akarati tulajdonságok fejlesztése: feladattudat, kitartás, szabálytudat fejlesztése, kitartás. Én tudat fejlesztése: a gyermek önérvényesítő törekvéseinek támogatása. A gyermekek énképének tevékenységek során és kapcsolatokban történő differenciálása, énkép elfogadása.

Az autizmussal élő gyermekek óvodai csoportja • • • •

szociális, kommunikációs készségek célzott fejlesztése, az autizmusból és a társuló fogyatékosságokból eredő fejlődési elmaradások lehetséges célirányos kompenzálása, a sztereotíp, szociálisan nem megfelelő viselkedések kialakulásának megelőzése, illetve korrekciója, a fogyatékosság specifikus, protetikus, augmentatív környezet, eszközök, módszerek és szokásrendszer kialakítása és használatának elsajátíttatása

Értelmileg akadályozott gyermekek óvodai csoportja • kapcsolatteremtés az óvoda dolgozóival, régi és új társakkal • egymáshoz alkalmazkodás, egymás iránti érdeklődés, segítségnyújtás játéktevékenység , munka jellegű tevékenység és önkiszolgálás során • kommunikáció és önkifejezés felnőtt segítségével Halmozottan fogyatékos gyermekek óvodai csoportja • passzív mozgásindítás: sok ringatós, gurítós játék, melyek az érzelmi nevelés szempontjából is nagy jelentőségűek, • az érzékszervi tapasztalatszerzés fejlesztése, az érzelmi nevelés és az érzékszervi kultúra gazdagítása. Többségi óvodai csoport: Beszéd és/vagy nyelvfejlődés pszichés fejlődési zavarával küzdő gyermekek csoportja A társas és közösségi tevékenységek állandó gyakorlás által történő kifejlesztése, rendkívüli fontossággal bír a társadalmi gyakorlatra való nevelés szempontjából.

141

A közös tevékenységek során a gyermekekben kialakítjuk a társas érintkezés alapvető szokásait, szabályait, példamutatással, verbális közléssel. Rászoktatjuk a gyermekeket, hogy legyenek egymással türelmesek, alakítjuk tűrő és konfliktusmegoldó képességüket. A gyermekek egymás közötti és a felnőttekkel való viszonyát egyaránt a szabadságra és az őszinteségre építjük.

• 142 • • • • •

9.2.4. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére minden tevékenységet átható fejlesztési terület, amely megmutatkozik foglalkozásokon, fejlesztéseken, anyanyelvi- és közösségi nevelés folyamatában. a már kialakult szokások igényekké váljanak közös tevékenységekben való aktív részvétel a viselkedés elemi szabályainak betartása a felnőttek figyelmes és türelmes meghallgatása toleráns magatartás a társakkal 9.3.

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 9.3.1. Célok Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) - az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. A külvilág megismertetése két - egymástól elválaszthatatlan - tapasztalati kört foglal magába. A tárgyi, természeti, társadalmi környezet megismerését, valamint a környezetben, tevékenységekben, az élethelyzetekben szerezhető matematikai tapasztalatokat egyesíti Az óvoda olyan változatos tevékenységeket, problémamegoldó helyzeteket teremt, amelyekkel felkeltheti a gyermekek érdeklődését, így juttatva őket tapasztalatokhoz természeti és társadalmi környezetükről. • • •

• •

beszéd iránti érdeklődés felkeltése, utánzó képesség fejlesztése, kommunikációs igény felébresztése, ösztönzése, a kognitív funkciók fejlesztése a gyermekek egyéni képességeinek megfelelően nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztése, a beszédszervek ügyesítése, beszédindítás, a beszédmegértés fejlesztése, az aktív és passzív szókincs bővítése, és a grammatikai rendszer kiépítése logopédus bevonásával. közvetlen környezet tárgyairól, élővilágáról, cselekvéseiről, történéseiről tapasztalatok, ismeretek szerzése. kognitív funkciók, figyelem, emlékezet fejlesztése 9.3.2. Feladataink

142

•

• •

143

• •

•

•

•

•

A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek tudatosítjuk, rendszerezzük, bővítjük, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben gyakoroljuk, a gondolkodásukat rendezzük. Az értelmi képességek fejlesztjük (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás). A nem, vagy kevésbé sérült funkciók tudatos fejlesztésével a kompenzációs lehetőségeket bővítjük. Biztosítjuk a több úton való felfedezést. Szakszerűen választunk meg és alkalmazunk csoportos, kiscsoportos vagy egyéni formában, sérülés specifikus módszereket, terápiákat, technikákat, speciális segédeszközöket. Nagyon fontos az erős, érzelmekre ható, folyamatos motiváció, az egész napot meghatározó játékosság, a játékba, tevékenységekbe rejtett tanulás, a projektoktatás, a tevékenységközpontok, a kooperatív tanulás elemei, a differenciált feladatadás. A különböző nyelvi környezetből érkező, különböző nyelvi képességekkel rendelkező gyermekek aktuális fejlettségi szintjének megfelelő kommunikációs lehetőségeket biztosítunk. A beszédképesség alapja az ép halló-és hangképző szerv, és a megfelelő agyi működés, ezért a hallás, hangképzés, beszédértés egyénenkénti megismerése és játékos fejlesztése hangsúlyos feladatunk. Logopédus közreműködésével történik a beszédindítás, a beszédmegértés fejlesztése, és a beszédhibák javítása. A gyerekek beszédkedvét felkeltjük, fenntartjuk. Megfelelő beszédmintát nyújtunk. A beszédfejlesztés természetes színtere a játék, ahol a gyerekek különböző élethelyzetekben kerülnek kapcsolatba egymással. Szabadon mondják el érzéseiket, gondolataikat. Meghitt beszélgetéseket és egymás meghallgatását biztosítják a beszélgető körök, amelyek szólhatnak általános dolgokról, a gyerekekkel történtekről, napi feladatokról. A gyerekek értékes irodalmi alkotásokkal ismertetjük meg A gyerekek érdeklődésének és fejlettségi szintjének megfelelően igényesen válogatunk a gazdag mese, vers és mondóka anyagból.

9.3.3. A gyermekek tevékenységei Az autizmussal élő gyermekek óvodai csoportja Kommunikáció fejlesztése: • Beszéd előtti csecsemőkori kommunikáció elemeinek tanítása, • Szociális kapcsolatteremtés elemeinek tanítása, • Beszéd vagy-beszéd kialakulásának hiányában-alternatív vizuális eszközzel történő kommunikáció használatának tanítása, • Tanítási helyzetben szükséges elemi szociális viselkedés kialakítása, • Augmentatív kommunikációs eszközök használatának tanítása napi rutinokban,

143

144

Kognitív fejlesztés: • Elemi ismeretek, fogalmak kialakítása, • Elemi logikai műveletekés összefüggések tanítása, • Szociális kognitív készségek fejlesztése, • Egyszerű aktivitásformák kialakítása strukturált keretek között (pl: játék- és munkaeszközök célszerű használata), • Általánosítási képességének fejlesztése, • Az elsajátított képességek önálló használatának tanítása, • Az elsajátított képességek más összefüggésben való használata.

Beszéd- és nyelvfejlődés pszichés fejlődési zavarával küzdő gyermekek csoportja és a Többségi óvodai csoport • a mozgás és kommunikációfejlesztés az egész test átmozgatásával, a nagy és finommotorika fejlesztésével, a koordinációs zavarok, mozgásos ügyetlenség kiküszöbölésével, a testi-lelki harmónia, jó pszichomotoros állapot megteremtésével a kommunikáció segítése, • intenzív egész napos terápiás ellátás biztosítása, • minden érzékszerv egyidejű bevonásával, a passzív és aktív szókincs bővítése, • a beszédmegértés növelése, a grammatikai rendszer fejlesztése. • A gyermekek örömmel és folyamatosan merjenek élményeikről beszélni, gazdag szókinccsel, életkoruknak megfelelően kommunikáljanak. Értelmileg akadályozott gyermekek óvodai csoportja • az egyéni képességeknek megfelelő szókincsfejlesztés és szókincsgazdagítás, • az információgyűjtés és feldolgozás technikáinak megtanítása, • a szóbeli és írásbeli kommunikáció, valamint a kommunikációs helyzetekhez való alkalmazkodás alakítása, • a növekvő igényű helyes nyelvhasználat erősítése, nyelvi hátrányok csökkentése, a különböző segédeszközök használatának elsajátítatása. Halmozottan fogyatékos gyermekek óvodai csoportja • minden, a szocializációt és kommunikációt hatékonyan segítő tevékenységbe be kell vonni a gyermekeket. • Fontos a tapasztalatok útján átadott tudás, az érdeklődés felkeltése és fenntartása, ügyelve az életkori sajátosságra. A gyermekek iránti elvárást fogyatékosságuk jellege, súlyosságának mértéke határozza meg (látássérülés, hallássérülés, mozgásfogyatékosság). Terhelhetőségüket biológiai állapotuk, esetleges társuló fogyatékosságuk, személyiségjegyeik is befolyásolják.

144

9.3.4. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Beszéd- és nyelvfejlődés pszichés fejlődési zavarával küzdő gyermekek csoportja és a Többségi óvodai csoport • Óvodáskor végére aktívan használják szókincsüket összefüggő folyamatos beszédükben, helyesen használják a névmásokat, névutókat, a különböző igeidőket. • Az iskolába lépő gyermeknek anyanyelvi fejlettsége a beszédfejlettségükön mérhető, hiszen az anyanyelv helyes használatának egyetlen kommunikációs eszköze ebben a korban a beszéd. 145 Értelmileg akadályozott gyermekek óvodai csoportja • Általános követelményeket nem lehet meghatározni, hiszen a gyermekek fejlődésbeli sajátosságai, jellemzői nagymértékben meghatározzák a fejlesztés menetét, eredményeit. • Egy részük az óvodai évek végére megtanítható szavakban, egyszerű mondatokban beszélni. Közlésük azonban a különféle artikulációs hibák miatt nehezen érthető. • Vannak, akiknél később indul a beszédfejlődés, szavakban, szótöredékekben beszélnek. • Egy kis részük pedig ugyan eljut a beszédmegértés bizonyos szintjére, szituációhoz kötötten viszonylag jól érti a közléseket, kérdéseket, utasításokat, de szavakat még nem mond, csak hangoztat. Halmozottan fogyatékos gyermekek óvodai csoportja Halmozottan fogyatékos gyermekek óvodai csoportja és az Autizmussal élő gyermekek óvodai csoportja A gyermekek fejlődésbeli sajátosságai, jellemzői nagymértékben meghatározzák a fejlődés eredményességét. Az óvodáskor végére az anyanyelvi fejlesztés hatására el szeretnénk érni, hogy minden kisgyermek: • Merjen szóban/nonverbálisan megnyilatkozni szűkebb és nagyobb közösségben esetleges beszédhibája és /vagy beszédzavara ellenére is. • Érezzék a beszéd, hangadás örömét, törekedjenek a beszédre. • Aktív és passzív szókincse bővüljön. • Alakuljon ki rövid és hosszú távú memóriája. • Gondolatait, érzéseit, kéréseit próbálja meg kifejezni, éreztetni. • Alakuljanak ki a pszichikus képességei: szándékos figyelem, feladattudat, feladattartás. • Ismerjenek 15-20 gyermekverset, mondókát, kiszámolót, mozgásos játékot.

9.4. Az óvodában alkalmazott jutalmazási intézkedések formái Óvodánkban a gyermekek részére tárgyi jutalmazást nem alkalmazunk.

145

146

A jutalmazás kiterjedhet –a gyermek magatartására, beszédére, cselekedetére. A bátorító nevelés, az erőszakmentes kommunikáció elveit alkalmazzuk. A jutalmazás, a „jó” megerősítésére szolgál. A gyermek fejlődését mindig önmagához, saját teljesítő képességéhez mérten értékeljük. A jutalmazás formái: • szóbeli dicséret négyszemközt • szóbeli dicséret a csoporttársak előtt • szóbeli dicséret a szülő jelenlétében • rajzpályázatokon vagy sportversenyeken nyert oklevelek kifüggesztése a csoportszoba „Büszkék vagyunk rád” oldalára • simogatás, ölbe vevés, puszi, pillantás, gesztus, mimika, • csoport közösségét érintően: mesélés, diafilmnézés, játék, tánc, zenehallgatás 9.5.

Az óvodában alkalmazott fegyelmező intézkedések formái

A negatív tartalmú értékelés (büntetés) célja, az elmarasztaláson és visszatartáson túl, a kívánatos magatartásra történő rámutatás. Alkalmazását kizárólag pedagógiai megfontolások vezetik, sohasem az indulatok. Nem büntethet az óvodapedagógus olyan eljárással, ami a gyermekek testi, fejlődését hátráltatja, pl.: testi fenyítés, étel, levegőzés, kirándulás megvonás, megalázás, megszégyenítés, kipellengérezés, fenyegetés, ijesztgetés, megfélemlítés. A büntetés mindig a cselekedet, és nem a gyermek elítélését fejezze ki. A büntetés formái: a) rosszalló tekintet, elutasító gesztus, • b) szóbeli figyelmeztetés • c) határozott tiltás • d) leültetés az óvodapedagógus mellé azzal az utasítással, hogy gondolja végig tettét, majd megbeszélés • e) bizonyos játéktól meghatározott időre való eltiltás • f) más tevékenységbe való áthelyezés • g) bizonyos játszótárssal való játéktól meghatározott időre távoltartás • h) a szülő jelenlétében történő elbeszélgetés

9.6. • • •

A dicsérő és fegyelmező intézkedések elvei következetesség rendszeresség; minden gyermeknél a személyiségéhez illesztett legeredményesebb formát kell alkalmazni

146

Törekvéseink sikerességének érdekében kérjük, hogy a fenti alapelveket a szülők otthon is erősítsék gyermekeikben.

147

10. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 10.1. Játék A játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, spontán tevékenysége, amelynek indítékai a kíváncsiság és a tevékenységvágy. E tevékenységben lehetősége nyílik az önmegvalósításra, érzelmeinek, vágyainak kifejezésére, képességeinek fejlődésére. Minden más tevékenységi formának alapja, és színtere a tapasztalatszerzésnek, az ismeretek feldolgozásának és a szocializációnak. „A játék olyan funkciót tölt be a gyermek életében, mint a felnőttében az álom, feldolgozza indulatait, vágyait, ismereteit, a külvilág és a saját belső benyomásait.” Vekerdy Tamás 10.1.1. Célok A nyugodt játék feltételeinek megteremtése már a napirend kialakításakor megkezdődik. A gyerekeknek minél hosszabb ideig, megszakítás nélkül biztosítjuk a játék lehetőségét. A különböző családokban különböző élmények érik a kicsiket, az ingerszegény környezetből érkezők számára fontos, hogy az óvodában szervezzünk olyan programokat, biztosítsunk olyan teret, eszközöket, amelyek gazdag játékra inspirálják őket. Autizmussal élő gyermekek óvodai csoportja • A játékeszközök adekvát használata. • A napi struktúrán belül az önállóan végezhető szabadidős tevékenységek repertoárjának bővítése. • A játéktevékenység tanulása során a gyermek szerezzen tapasztalatokat a környező világról. • Játéktevékenységhez kapcsolható általános (kognitív, észlelési, mozgásos) fejlesztés. Gyógypedagógiai és fejlesztő óvodai csoportban • játékkedv felkeltése, • egymás melletti tevékenykedés megtanulása, • együttes játék örömének felfedeztetése, • elemi szerepjátékok kialakítása • mozgás, megfigyelőképesség, figyelem, emlékezet, beszéd, képzelet fejlesztése, • ismeretnyújtás, ismeretszerzés a környezet tárgyairól, • népi játékok, mondókák, énekes játékok segítségével elemi szabályok megtanítása, • játéktevékenység örömforrásának biztosítása, • mintakövetés, • önálló kitartó játék kialakítása.

147

148

10.1.2. Feladataink A csoportszoba kialakításában a tevékenységközpontok szerepe a játék szempontjából az, hogy elválasszák egymástól a nyugodt és mozgalmasabb tevékenységeket, alkalmat adjanak arra, hogy a játszó csoportok egymás zavarása nélkül tevékenykedhessenek. A bútorok mozgathatók, így a játékterek változtathatók. Játékvásárlásnál szempontunk, hogy jó minőségű, tartós, sokoldalúan használható fejlesztő játékokat adhassunk a gyerekek kezébe. A gyerekek számára nagyon kedvesek a saját kezűleg készített játékok. A játék folyamatának nyugalmát, a magatartás formálását szolgálják a gyerekekkel közösen alkotott szabályrendszer, melyet rajzosan – szövegesen jól látható helyen kifüggesztünk A szabályokat az egészség védelme, a balesetek elkerülése érdekében hoztuk. A pedagógusok a játékot olyan módon szervezik, hogy biztosítják az eszközöket, helyet, elegendő időt, és segítik megtalálni a gyerekek fejlettségének megfelelő játékfajtákat. 10.1.3. A gyermekek tevékenységei A gyermekek természetes igénye a mozgás iránti vágy, ezért naponta szervezünk mozgásos játékokat. Az évszakok jellemzőit figyelembe véve kihasználjuk az udvart, szűkebb – tágabb környezetünket a mozgásos játékokra. A felnőtt vagy a gyermekek által tervszerűen vagy spontán módon kezdeményezett szabályjátékok az egyéni differenciált fejlesztés fontos eszközei. E tevékenységek közben feltérképezhetjük képességeiket, mód nyílik a részképességek fejlesztésére. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Az autizmussal élő gyermekek óvodai csoportja A pervarzív fejlődési zavarban szenvedő kisgyermekek játékfejlődése a normál fejlődésmenettől jelentősen eltér. A játéktevékenységekkel kapcsolatos alapvető nehézségek az autizmusban tapasztalható kognitív sérülésekből, a szimbolikus gondolkodás fogyatékosságából fakadnak, például annak "felismerni nem tudásából", hogy a játéktárgy nem csupán eszköz, hanem egy másik, a valós életben előforduló tárgyat is reprezentál. Az autista gyermekek játékfejlődésének egyik sajátossága, hogy teljesen hiányoznak belőle a játék szimbolikus és kreatív vonásai. A változatos, fantáziadús játék helyett tárgyakat gyújt, sorba rak, a tárgyak eredeti funkciójától függetlenül annak irreleváns részleteivel, vagy sajátos tulajdonságaival foglalkozik, erőteljesen ragaszkodik hozzájuk. Sérül annak képessége, hogy interakciót igénylő aktvitásokban vegyen részt. A pervarzív fejlődési zavarban szenvedő gyermekek spontán játéktevékenységéről beszélve többnyire rugalmatlan, ismétlődő cselekvéssorra gondolhatunk. Ha viselkedési repertoárjukban fel is fedezhetünk gyakorló vagy szerepjátéknak tűnő tevékenységeket vagy azok elemeit, alaposabb megfigyelés után többnyire észrevesszük, hogy az elemek mechanikusan visszatérnek, és kreativitás, változatosság alig figyelhető meg. Külső személy bekapcsolódásakor, beavatkozásakor a gyermekek megzavarodnak, dühösek lesznek, és nem 148

képesek rugalmasan folytatni a tevékenységet. A konstrukciós játékra való képesség ritkábban sérült. Kezdeten egyéni helyzetben tanítjuk a játéktevékenységeket és a játékeszközök használatát. A későbbiekben a szabadidős tevékenységek közé egyre csökkenő mennyiségű segítséggel végzett önálló, vagy páros tevékenységként építjük be.

149

Beszéd és/vagy nyelvfejlődés pszichés fejlődési zavarával küzdő gyermekek csoportja és Többségi óvodai csoport Óvodás életkorban a nevelés eszközei közül a játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete, ebből következően a 7–9 óra napi játékszükségletét ki kell elégíteni, és meg kell hagyni a játék semmi mással nem helyettesíthető szerepét, funkcióját. A gyermek a játékon keresztül tapasztalja meg a körülötte lévő világ sokszínűségét, szerzi ismereteit, tanul, jut örömökhöz, sikerélményhez. A játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. Az óvodában komplex fejlesztés folyik. Ebben az életkorban az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg. Mindennek az alapja, hogy a gyermek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer. A gyerek fejlődésének alapja, hogy féltő, óvó, gondoskodó szeretet, folytonos, stabil biztonság vegye körül. Egyéni, differenciált bánásmód szükséges a személyes, bensőséges kapcsolat kialakításához, amely minden gyermeket megillet. Óvodás életkorban a nevelés eszközei közül a játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete, ebből következően a 79 óra napi játékszükségletét ki kell elégíteni, és meg kell hagyni a játék semmi mással nem helyettesíthető szerepét, funkcióját. Értelmileg akadályozott gyermekek óvodai csoportja A játék a tanultak örömteli újraélése, de ugyanakkor az állandó tanulás potenciális lehetősége is. Játék közben a gyermek megtanul önmagára figyelni, és megteremti magában a „harmóniát”, cselekvéseiben, érzékelésében és képzeletében vagy egy másik, szigorúbb módon szabályhoz való alkalmazkodásában. A játék a fejlődés-fejlesztés egyik legfontosabb biztosítéka: tarthatjuk alapozó funkciónak és integratív, azaz összerendező funkciónak is. A játékkal fejlesztünk (nagymozgás, kismozgás, grafomotoros mozgás, alaklátás, téri észlelés, figyelem, memória, problémamegoldó gondolkodás, elemi kategorizáció, számfogalmi absztrakció, időszemlélet, kommunikáció, stb.), az összes kompetencia területen. Halmozottan fogyatékos gyermekek óvodai csoportja A gyakorló játéknál: a beszédbeli problémák hatására akadályozottá válik a hangok, szavak ismételgetése. A mozgás- és ritmusvisszaadás is sérült, mely később kommunikációs problémákhoz vezethet. A játékszereket, eszközöket az esetleges fogásbeli, illetve

149

150

manipulációs nehézségek miatt nem tudja megismerni, a velük való játék akadályokba ütközik. Szerepjátéknál: a problémát az okozza, hogy kevesebb tapasztalata van a világról, az emberekről, a jelenségekről, ezért sivárabb, vagy sokszor meg sem jelenik igazán a szerepjáték. Akadályt jelenthet a kommunikációs zavar is. Barkácsolás során a legnagyobb nehézséget a kéz problémái jelentik, de problémát okozhat a nem megfelelő fejkontroll és ülés, a bizonytalan helyzetváltoztatás, illetve a helyzetek megtartásának nehézsége, vagy a mozgástervezés zavara. Dramatizálásnál, bábozásnál, konstruáló játékoknál hasonló a helyzet: a problémát a nagyés finommozgások nehézsége, valamint a kevés tapasztalat okozza. Szabályjátéknál: az oly sokszor végzett mozgásos szabályjátékokban a mozgáskorlátozott gyermek csak segítséggel vagy módosítva tud részt venni, ezért ez a részvétel nem lehet teljes értékű. A fejlesztő óvodában ügyelünk arra, hogy a különböző mozgásos játékot játszó gyermekek ne zavarják egymást, az épek vigyázzanak sérült társaikra és a sérülés mértékétől függően a mozgáskorlátozott gyermekek is igyekezzenek alkalmazkodni társaikhoz. A mozgáskorlátozott gyermekek számára nagyobb hely kell, hogy megfelelően tudjanak mozogni. A szabadabb mozgáslehetőséghez tágasabb berendezést, nagyobb játszóhelyet biztosítunk. Fontos a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör, hogy figyelmüket a játéktevékenységre tudják összpontosítani. Fontos a minél hosszabb, megszakítás nélküli játékidő biztosítása. A játéktevékenységeken keresztül, a játék tartalmának gazdagításával is törekszünk a külvilág megismertetésére, a sokirányú tapasztalatszerzés elősegítésére. Mindenfajta játékban nagy szerepe van az utánzásnak, melyben a mozgáskorlátozott gyermek részére az ép gyermek megfelelő példát tud nyújtani. Ez a szerep pozitív élménnyel gazdagítja a gyermekek személyiségét. 10.1.4. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Beszéd és/vagy nyelvfejlődés pszichés fejlődési zavarával küzdő gyermekek csoportja és a Többségi óvodai csoport: A megismert tevékenységek nagy részének önálló elvégzésére lesznek képesek a gyerekek. E tevékenységek végzése közben megtanulnak alkalmazkodni az óvodai szokás- és szabályrendszeréhez, megtanulják becsülni saját és mások munkáját. A szűkebb és tágabb környezetükből szerzett egyéni és közös élmények és tapasztalatok feldolgozása a játék tevékenységben. A 3 – 7 éves korban megjelenő játékfajták és azok tartalmának, eszközeinek, a játék minőségének gazdagodása a gyermekek egyéni fejlettségének figyelembe vétele Értelmileg akadályozott gyermekek óvodai csoportja és az autizmussal élő gyermekek óvodai csoportja • ismerjék az alapvető játékokat 150

151

• • • • • • • • •

legyenek képesek rövid ideig adekvátan játszani válasszanak maguknak eszközt, használat után tegyék helyre tanulják meg elkérni a játékot, tudjanak várni tudjanak egyszerű építményt konstruálni a szerepjátékok elemei jelenjenek meg játékukban legyenek képesek rövid ideig együtt játszani ismerjék a játszótéri játékokat, használják azokat rendeltetésszerűen ha kell, játékukat kísérjék beszéddel a tanult játékokat próbálják továbbfejleszteni.

Halmozottan fogyatékos gyermekek óvodai csoportja Az élettani fejlődés és az óvodai közösség hatására minden kisgyermek változik. Ügyesednek, fejlődnek társas kapcsolataik, a kudarcot jobban tűrik, sikerélményekhez jutnak. Óvodáskor végére elvárható, hogy tudjanak elmélyülten játszani. Alapvető szabályokat tartsanak be, vegyenek részt a közös játékban. Tudjanak egyszerű építményt konstruálni, ne zavarják társaikat, ne rombolják le társuk munkáját. Alkalmazkodjanak társaikhoz, tudjanak lemondani valamiről, legyenek képesek együtt játszani. Fejlődjön szem-kéz koordinációjuk, mozgáskészségük (nagymozgás, manipuláció, egyensúly). Törekedjenek a konfliktusok kerülésére, elviselésére. Ismerjék meg az alapvető játékokat, válasszanak maguk játékeszközt, használat után egyedül vagy segítséggel tegyék a helyére. 10.2. Munka jellegű tevékenységek 10.2.1. Célok A képességeiknek megfelelő munka végzésével fejlődjön a gyermekek mozgása, gondolkodási funkcióik, erkölcsi életük, ízlésük. A közvetlen tapasztalatokon keresztül fejlődjön ki a munkával kapcsolatos pozitív érzelmi viszonyuk. Cél az önállóság elérése, a verbális utasítások a beszédmegértés és figyelem , a gondolkodás és az emlékezet fejlesztése étkezési szokások, tisztálkodás, szobatisztaság, öltözés, vetkőzés , önkiszolgálás, önálló munkafeladatok területén. Kezdetben a gyermekkel együtt végezve a feladatokat majd a fejlettségi szintjéhez mérve építkezünk kellő időt biztosítva a gyakorlásra, fokozatosságra kis lépések elvét szem előtt tartva végezzük a részfeladatokat.

• • •

10.2.2. Feladataink Alakuljon ki elemi munkaképességük, az önkiszolgálásban a részleges vagy teljes önállóságuk. Fejlődjön az egészséges életmód szokásainak a rendje. Társaikkal közösen tudjanak tevékenykedni Hosszabb ideig tudjanak figyelni és tudják a feladatot befejezni.

151

• • • • • 152 •

•

Pontosságra, rendszeretetre, kitartásra, a társak és felnőttek munkájának megbecsülésére nevelés. A környezet szeretetére, védelmére nevelés A középsúlyos értelmi fogyatékos óvodások szívesen tevékenykednek, "segítenek". Sajnos a túl féltő környezet gyakran letöri a kezdeti próbálkozásokat. Ha a gyermek érzi munkája fontosságát – bármilyen kicsi is az – szívesen hajt végre egyszerű feladatokat önmaga ellátására, társai javára. Az egyszerű "add ide!", "hozd ide!" , "rakjuk el!" jellegű feladatoktól fokozatosan jutnak el a gyermekek az elemi “naposi” feladatokig. A felnőttet utánozva egymásnak is szívesen segítenek – gyakran elvégezve egymás helyett a feladatot – segítenek az eszközök kikészítésében, elrakásában, terem átrendezésben stb. Fontos, hogy a szülők is igényeljék az otthoni feladatvégzést, s a későbbi önálló életvezetés érdekében bízzák meg őket egyszerű feladatokkal.

Gyógypedagógiai csoportban: • apró lépésekkel az önállóság elérésének segítése a napi tevékenység végzés folyamatában, • verbális utasítások megértése, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztése, • alapvető higiénés szokások kialakítása, Étkezési szokások kialakítása: • Naposi teendők kialakítása: asztal letörlése, terítés, szalvéta hajtása, terítés folyamatának megismerése, végzése, • Étkezés utáni teremrendezésben való közreműködés. • Kanálhasználat megtanítása, később villahasználat elsajátítása, • Pohárhasználat megtanítása, • Szalvéta használata, • Kérés, megköszönés, • Ügyesebb gyermekeknél ételből való szedés, • Rágás megtanítása, • Helyes tempó elsajátítása, • Tisztálkodási szokások kialakítása: • Étkezés előtt és után, valamint WC-használat utáni kézmosás megtanítása, kéztörlés, fogápolás, szobatisztaságra nevelés. • Vízcsap kinyitása-zárása. • Szappanhasználat, utána kézöblítés. • Saját törülköző felismerése. • Önálló kéz-és arcmosás majd szárazra törlése. • Fésülés tűrése, majd önálló próbálkozás.

152

•

153

• • • • • • • •

Orrfújás megtanítása, zsebkendő használat igénye, a piszkos zsebkendő szemétbe dobása. Öltözés- vetkőzés: Együttműködés öltözésnél- vetkőzésnél. Egyszerűbb ruhadarabok levétele segítséggel majd önállóan. Bizonyos ruhadarabok teljesen önálló le -és felvétele. Szobatisztaságra nevelés: Jelzés megtanítása: utánjelzés, majd mutatás, hangadás, stb. Kérdésre szükséglet jelzése, majd jelzés önmagától, ha felismerte a szükségletet /képes legyen visszatartani addig, míg WC-re ér./ Biliről WC-re szoktatás.

Fejlesztő óvodai csoportban: Minden gyermek elsődleges feladata a saját személyével kapcsolatos önkiszolgálás megtanulása. Ne végezzünk el helyettük semmilyen tevékenységet, amelyekre ők maguk is képesek. Legyünk mindig türelmesek, hagyjunk időt a munkavégzésre. A szülők figyelmét hívjuk fel arra, hogy a gyermeknek az önállóság elérése érdekében nagyon fontos az óvodában elsajátított tevékenységek otthoni gyakorlása is. Többségi óvodai csoport és a Beszéd és/vagy nyelvfejlődés pszichés fejlődési zavarával küzdő gyermekek csoportja Lehetővé tesszük a gyermek számára, hogy megismerkedjen különböző munkaeszközökkel, azok használatával, a munkavégzés célszerűségével. A különböző munkafajták bevezetésénél figyelembe vesszük az egyéni sajátosságokat és a terhelhetőséget. Lehetőséget biztosítunk az önálló munkavégzésre. Erősítjük a munka iránti pozitív érzelmeket a gyermekben. Megtapasztaltatjuk azokat az eltérő vonásokat, amelyek a munkát a játéktól megkülönböztetik. Arra törekszünk, hogy a szülő is értse, mennyire fontos a gyermek munkájának tiszteletben tartása. 10.2.3. A gyermekek tevékenységei Beszéd és/vagy nyelvfejlődés pszichés fejlődési zavarával küzdő gyermekek csoportja és a Többségi óvodai csoport: Biztosítjuk a gyermekek számára képességeiknek megfelelő munkalehetőséget, miközben szem előtt tartjuk a környezet védelmére nevelést. A lehetőségeket felkínáljuk, melyek közül önállóan választhatnak. A tevékenységeket beépítjük az óvodai élet mindennapjaiba, hogy rendszeresen és folyamatosan részt vehessenek benne a gyerekek, ezáltal alakítjuk felelősségtudatukat. Törekszünk arra, hogy minden önállóan végzett munka örömet jelentsen számukra. Óvodásainkban tudatosítjuk a saját és mások munkájának megbecsülését. Önkiszolgálás

153

Naposság Alkalomszerű munka Értelmileg akadályozott gyermekek óvodai csoportja és az autizmussal élő gyermekek óvodai csoportja

154

Egyszerű tevékenységek, amelyek elvégzését valamilyen külső szükségesség indokolja, célja , eredménye van. Apró tevékenységek a csoportban , saját személyével, önmaga ellátásával kapcsolatban. Környezete megismerésével pedig a közösségért is végez egyszerű tevékenységeket. Például öltözködés, étkezés, személyi higiénés szokások kialakításának, folyamatának tevékenységei. Feladattudatot nem hordoz , a tevékenységek játékosan zajlanak, melyben fontos szerepet kap az utánzás, cselekvés a pedagógussal együtt. Fontos , hogy a feladatok a gyermek képességeivel legyenek összhangban. Területei: Személyi higiénével kapcsolatos munkafajták- önkiszolgálás • testápolás • öltözködés Közösségért végzett feladatok: • környezet rendjéért végzett feladatok pl. játékok helye, azok elrakodása (fontos a feladat megértése) • naposi feladatok ellátása (( eszközök kiosztása, összegyűjtése, teremrendezés,kisebbek segítése, kísérése, üzenetek, tárgyak vitele) Kerti munkák, növények gondozása, gyűjtögetés • megfigyelések közben gyűjtögetés pl. ősszel vagy a növények életével kapcsolatban • csíráztatás, ághajtatás • növények ültetése, öntözése • séták alkalmával megfigyelések Fontos a példaadás, a részfeladatok kipróbálása, megismerése. Tanulják meg a növényeket védeni, óvni, vagyis ne tapossák és törjék le a növényeket, ágakat. Örüljenek szép környezetüknek. 10.2.4. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Beszéd és/vagy nyelvfejlődés pszichés fejlődési zavarával küzdő gyermekek csoportja és s Többségi óvodai csoport: A megismert tevékenységek nagy részének önálló elvégzésére lesznek képesek a gyerekek. E tevékenységek végzése közben megtanulnak alkalmazkodni az óvodai szokás- és szabályrendszeréhez, megtanulják becsülni saját és mások munkáját.

154

155

Értelmileg akadályozott gyermekek óvodai csoportja és Autizmussal élők óvodai csoportja • tisztán étkezzen kanállal, társait ne zavarja • ismerkedjen a villával • Jelezzék szükségleteiket (tudjanak kérni enni-, innivalót, jelezzék szükségleteiket) • Használjanak papírszalvétát • közreműködjenek a szemétszedésben • mosdó használat önnálló legyen, pancsolás nélkül • fogkeféjüket önállóan használják felügyelet mellett • kézmosásnál a ruha ujját önállóan húzzák fel • saját törölköző használata, melyet utána a helyére tesznek • önálló öltözködés wc használatnál, wc papír kérése • zsebkendő használata, ha szükséges segítséggel • szemét szemátkosárba való elhelyezése • Ruházatukat próbálják meg kigombolni, vetkőzésnél kis segítséget igényeljenek • Felsőruházatukat önállóan vegyék vegyék fel, gombolásnál, kötésnél kérjenek segítséget • Cipőjüket önállóan vegyék fel • Ajtót tudjanak nyitni / zárni

Halmozottan fogyatékos gyermekek óvodai csoportja Az óvodáskor végére az önállóság terén különböző fejlettségi szintre jutnak el a gyermekek. Ez nemcsak a gyermekek életkorától függ, hanem fiziológiai érettségüktől (szobatisztaság), mozgásos ügyességétől (öltözés) és értelmi állapotuktól is. Önállóságuk gátja lehet a mozgáskoordinációs zavar. Az a gyermek lesz sikeres az iskolában, aki „egyszerű” feladatokat önállóan is el tud látni maga körül (wc-használat, öltözködés, önkiszolgálás, közlekedés). Az a gyermek, aki korai életszakaszától kellő alkalmat és megfelelő segítséget kap, hagyják és elismerik próbálkozásait, magabiztosabban válik önállóvá, hamarabb illeszkedik be új környezetébe. A program első számú és legfontosabb fejlesztési célja az integráció, a többségi társadalomba történő beilleszkedés előkészítése. 10.3. A tevékenységekben megvalósuló tanulás 10.3.1. Célok Tudjanak a gyermekek a szűkebb természeti és társadalmi környezetükben eligazodni. Gyűjtsenek fejlettségüknek megfelelő közvetlen tapasztalatokat, konkrét ismereteket. A megismerési folyamatok fejlesztésével, a gondolkodási műveletek alakításával, a gondolkodási szintek bővítése, a kognitív képességek fejlesztése. 10.3.2. Feladataink

155

•

• • • 156

• •

Szerezzenek a gyermekek sok olyan ismeretet, tapasztalatot, amely a meglevőket kibővíti, rendszerezi és koruknak, fejlettségüknek megfelelő eligazodást, tájékozódást biztosít. Fejlessze a foglalkozás a gyermekek megfigyelőképességét, emlékezetét, logikus gondolkodását. Alakítsa napi életükben a kulturált élet vonásait. Tudjanak helyesen viselkedni. Kapjanak környezetükből minél több esztétikai élményt is, legyenek erre fogékonyak. Alakuljon ki környezetükkel kapcsolatban a helyes érzelmi és erkölcsi viszony. Alakuljon ki a környezetért felelős magatartás csírája.

10.3.3. A gyermekek tevékenységei Az autizmussal élő gyermekek óvodai csoportja Az autizmussal élő gyermekek esetében nem, vagy csak korlátozottan lehet építeni a spontán tanulási folyamatokra. Az esetek nagy részében irányított tanításra van szükség, mert érdeklődésük szűk körű, utánzási képességeik sérültek, gyakoriak a percepciós nehézségek. Az autizmussal élő gyermekek esetében a megszerzett tapasztalatok többsége széteső, töredékes, nem szerveződik jelentésteli egésszé. Gyakran nem, vagy rosszul vonnak le oksági következtetéseket, nehézségeik vannak az általánosításban. Beszéd és/vagy nyelvfejlődés pszichés fejlődési zavarával küzdő gyermekek csoportja és a Többségi óvodai csoport: A munka jellegű tevékenység is tartalmaz játékos elemeket. Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során megéli a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét is, ami normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet. A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg, és cselekvésen keresztül sajátít el. Ennek érdekében fontos, hogy minél több tapasztalathoz jusson, élményeket élhessen át, és természetes kíváncsiságát kielégíthesse. Ezért a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai tanulás útja. Értelmileg akadályozott gyermekek óvodai csoportja A kis lépések elvét alkalmazva, a gyermekekre jellemző cselekvésbe ágyazott gondolkodást figyelembe vevő képességfejlesztés kellő időt, alkalmat kell, hogy biztosítson. Kiemelt szerepe van a rendszerességnek, az utánzásnak, a gesztussal kísért, egyszerű verbális utasításnak, a zenének, a ritmusnak, a sok ismétlésnek. A fejlesztés során a csoportos foglalkozásokon törekedni kell a megfelelő motiváció fenntartására, a csoportban az egymáshoz való közeledésre, az egymás melletti tevékenykedés fejlesztésére. Miután a spontán tanulás is sérült, a gondolkodásban akadályozott gyermekekből gyakran hiányzik a természetes kíváncsiság, tudatosan kell kiépíteni a tanulási helyzeteket. Meg kell tanulniuk az összes érzékszerv bevonásával a helyes érzékelést, észlelést, mint a magasabb mentális folyamatok kialakulásának első lépcsőfokát. Az észleléssel igen szoros kapcsolatban van a

156

megismerés folyamatában az emlékezet és figyelem, hisz csak azt tudják felidézni, amire emlékeznek, az emlékezet pedig függ a figyelemtől. Halmozottan fogyatékos gyermekek óvodai csoportja

157

Az óvodai élet változatos tevékenységeibe ágyazott, tudatosan tervezett műveltségtartalmak átadása. Fontos a tapasztalatok útján átadott tudás, az érdeklődés felkeltése és fenntartása, ügyelve az életkori sajátosságra. A gyermekek iránti elvárást fogyatékosságuk jellege, súlyosságának mértéke határozza meg. Terhelhetőségüket biológiai állapotuk, esetleges társuló fogyatékosságuk, személyiségjegyeik is befolyásolják. A tanulás folyamatában elméleti gyakorlati ismeretek, jártasságok, készségek elsajátítását, képességek kialakulását, viszonyulásokat, érzelmi, akarati tulajdonságok fejlődését, a helyes magatartás kialakulását segíti a pedagógus. A verbális, mozgásos és szociális tanulás eredményeként alakulnak a gyermekek érzelmei, a cselekvés módja, a szociális magatartás, különböző tulajdonságok és képességek. 10.3.4. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Az autizmussal élő gyermekek óvodai csoportja A munkaszervezés eszközei segítenek a tevékenységekhez szükséges tárgyak, eszközökelrendezésében. Ez egyértelműen megmutatja az adott tevékenységen belül, hogy milyen sorrendben és hogyan kell azt elvégezni. A gyermek számára egyértelmű, megfelelőszámú lépésre bontja a feladatokat. Amunkaszervezés megkönnyíti a gyermek számára, hogy megtanulja és elfogadja a dolgok változását, amikor a kezdeti állapot megváltoztatásával kész munkadarab, befejezett feladat készül.

Beszéd és/vagy nyelvfejlődés pszichés fejlődési zavarával küzdő gyermekek csoportja és a Többségi óvodai csoport: A gyermek: • a gyermekek spontán megfigyelései egyre tudatosabbak lesznek • a tanulási folyamat során megjelenik a szándékos figyelem • a gyermekeknél kialakul az önkéntelen emlékezetből kiindulva a szándékos • emlékezet, a felidézés képessége • a gyermekek képesek lesznek az alábbi gondolkodási műveletek végrehajtására: • analízis, szintézis, összehasonlítás, absztrahálás, általánosítás, fogalomalkotás, • ítéletalkotás, következtetések levonása, kreativitás. Értelmileg akadályozott gyermekek óvodai csoportja • együttműködés a felnőttel • önálló tevékenykedés 10 percben felnőtt felügyelete mellett • fokozatosan megnövelt időtartamban a foglalkozásokon vegyen részt kb. 5-35 percig • kognitív funkciók sokoldalú fejlesztése egyéni képességeik figyelembevételével tevékenységbe ágyazott tapasztalatszerzés során.

157

158

Halmozottan fogyatékos gyermekek óvodai csoportja • Látásfejlesztés, vizuális ingerre való válaszolás • Utánzás kialakítása • Tárgyállandóság kialakítása • Egyeztetés-differenciálás fejlesztése • Auditív figyelem, auditív emlékezet fejlesztése • Mennyiségfogalom kialakítása • Feladattudat, feladattartás fejlesztése • A fejlesztési feladatokat egyéni képességeiknek megfelelően tervezzük, és a tevékenységeket egyéni fejlődési ütemükhöz mérten értékeljük. 10.4. Verselés, mesélés Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket adnak. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi-értelmi és erkölcsi etikai fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. Multikulturális tartalmak: Irodalmi anyag kiválasztásánál figyelembe vesszük a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. 10.4.1. Célok A magyar, és külföldi gyermekirodalom gazdag mese, vers és mondókavilágának megismertetése, hogy általuk fejlődjön a gyermekek érzelemvilága, értelme, ítélőképessége, esztétikai érzéke, kommunikációs készsége. A gyermekeket fokozatosan elő kell készíteni az iskolai életre, alkalmassá kell tenni az iskolai munkára. Olyan harmonikus személyiséggé kell formálni, aki képes hosszabb ideig kooperálni, a nevelő instrukcióit követni, részt venni a közös munkában. Tudják magukat érthetően kifejezni, megközelítőleg helyes hangképzéssel, grammatizmussal, szókinccsel, és ennek következtében tudják megértetni magukat. Minden óvodai csoportban: • a gyermek beszéd iránti érdeklődésének felkeltése, utánzó-képesség fejlesztése; • kommunikációs igény felébresztése, ösztönzése; • a verbális kommunikáció gazdagítása, a jelzések differenciálása; • a beszédszervek ügyesítése; • a beszéd indítása, a passzív illetve aktív szókincs bővítése;

158

• • • • •

159

a hallási figyelem, hallási diszkriminációs képesség fejlesztése; a grammatikai rendszer kiépítése; a közvetlen környezet tárgyai, élővilága, cselekvései, történéseiről tapasztalatok, ismeretek szerzése; a kognitív funkciók, a figyelem, az emlékezet fejlesztése.

10.4.2. Feladataink Legyen az anyanyelvi nevelés szerves része az óvodai élet, minden mozzanatának, alapozza meg a gyermekirodalom szeretetét. Az anyanyelvi foglalkozás fejlessze, javítsa a gyermek hangképzését, hangok hallás utáni megkülönböztetését. Legyen a beszéd megfelelő ritmusú és hanglejtésű ennek érdekében hang-, ritmus- és hallásfejlesztő gyakorlatokat kell beiktatni. A gyermekek szókincse bővüljön, javuljon kifejezőkészségük. Értsék meg a gyermekek a nevelő és társaik beszédét, a hozzájuk intézett közléseket. Tudják magukat érthetően kifejezni, közlendőik, kívánságaik kimondásakor használjanak egyszerű tő- és bővített mondatokat jelzőkkel, határozókkal kijelentő és kérdő formában. A beszédfejlesztés jelen van a gyermek egésznapi tevékenységében, tehát nem tekinthető egyetlen foglalkozás megvalósítandó feladatának. A beszéd fejlesztése szorosan kapcsolódik a mentális képességek, a szocializáció, a mozgás és játék fejlesztéséhez, mintegy összefonódik ezekkel. A megkésett mozgásfejlődés hátráltatja a beszéd fejlődését. Megzavarja azt a folyamatot, amelyben a gyermek közvetlen közelről ismerkedik meg a környezettel, gátolja a képzetek kialakulását és érezteti hatását az artikulációban, amely a beszédszervi mozgások magasabb fokú koordináltságát igényli. A verbális fejlesztés nemcsak célként, hanem eszközként is megjelenik a megismerési folyamatban. Ezért az értelmi fejlődésükben középsúlyos fokban sérült gyermekeket nevelő óvodákban szorosan összekapcsolódva, egymást kiegészítve, egy foglalkozáson belül szerepel a beszéd fejlesztés és környezetismeret, vagyis az anyanyelvi fejlesztés. A környezet megismerésének feladata, hogy a gyermekek képességeihez mérten minél több tapasztalatot szerezzenek (bekapcsolva a mozgást és a különböző érzékszerveket) az őket körülölelő természeti és társadalmi környezetből. Ehhez inspiráló, segítő, megértő, befogadó környezet kell. A gyermekek tapasztalataira, élményeire, a már meglévő ismereteire kell támaszkodni ahhoz, hogy új ismereteket tudjanak elsajátítani, illetve a meglévőket bővítsék. Ehhez egy sokat beszélő, megértő környezet megteremtése szükséges, amely a gyermek minden rezdülésére, közölni akarására azonnal reagál és megfogalmazza azt.

159

160

Fontos a pedagógus -- mint modellértékű személy -- érdeklődése, empátiás készsége, színes egyénisége, hiszen ez biztosítja a gyermekkel való jó érzelmi kapcsolat kialakulását, a családdal való együttnevelés olyan pozitív élményeket nyújt, ami biztosítja a környezetében való biztos eligazodást is. A környezetismeret témakörei szoros kapcsolatban vannak a többi nevelési területtel, pl. a “testünk” témakör kiemelten szerepel a mozgásfoglalkozáson és minden nap jelen van az önkiszolgálásban is. A környezet megismerésére szolgáló témakörök lehetőséget nyújtanak a pedagógusnak arra, hogy a gyermekcsoport fejlettségi szintjének, életkori sajátosságainak megfelelő tartalommal töltse meg. 10.4.3. A gyermekek tevékenységei Az autizmussal élő gyermekek óvodai csoportja Az óvodáskorú autista gyermekek a beszédértés és a beszédhasználat, így a mese és vers értése szempontjából is rendkívül heterogén csoportot alkotnak. Az óvodába lépő autista gyermekek többsége nem beszél, mások echolálnak, vagyis azonnal vagy késleltetve megismétlik az elhangzottakat, és vannak a nyelvet formai szempontból bizonyos kontexusokban megfelelően használó gyermekek is. Az értés szempontjából is rendkívül vegyes a kép, némelyik gyermek bizonyos mértékig érti a beszélt nyelvet, mások egyáltalán nem reagálnak a beszédre. Jellemző, hogy a jól beszélő gyermek beszédértése elmarad a beszédprodukció mögött. A beszédre valamelyest megfelelően reagáló gyermekek megértésére jellemző, hogy szó szerint értelmezik az elhangzottakat. Közös jellegzetesség, mely a beszédet használó gyermekekre is igaz, hogy a látható (videofilm, dvd, diafilm), konkrét információk feldolgozásában sokkal sikeresebbek, mint olyan elvont és bonyolult jelrendszer megértésében, amilyen például a nyelv. Beszéd és/vagy nyelvfejlődés pszichés fejlődési zavarával küzdő gyermekek csoportja A mese, a vers ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek, régi értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermeknek. A közösen átélt örömök és élmények elszakíthatatlan szálakkal kötik össze az óvodapedagógust és a gyermekeket egymással és anyanyelvükkel. A mese és versmondás lényeges elemeit - testbeszéd, tekintettartás, verbális emlékezet - az óvodapedagógus személyes példáján keresztül sajátítja el és gyakorolja a gyermek. Az óvodai anyanyelvi nevelés területén célszerű óvodapedagógus és logopédus olyan együttműködése, melynek során az érdekeltek pontosan ismerik saját és egymástól jól elkülöníthető, de azonos cél érdekében folyó feladataikat, munkamódszereiket. Az anyanyelvi játékok számára külön időt biztosítunk - korcsoporttól függetlenül, de alkalmazkodva a gyerek életkori sajátosságához - és ezeket a játékokat beépítjük a mindennapi életbe. Értelmileg akadályozott és gyermekek óvodai csoportja A gyermekek az egyszerű verseket, rövid meséket sem minden esetben értik meg. Segítséget jelenthet, ha a mesét a gyermekek egyéni fejlettségi szintjének megfelelően feldolgozzuk, azokkal a szavakkal próbáljuk elmondani, amelyek a szókincsében megtalálhatók. 160

161

Segíthetjük a megértést képekkel és dramatizálással is. Játékidőben, egyéni fejlesztésen már előkészíthetjük a mesehallgatást. • Az érdeklődés felkeltése, gyermekek aktivizálása, ritmus, dal segítségével. • Állathangok, állatmozgások utánzása mondókák, rövid versikék segítségével. • Akusztikus figyelem felkeltése, rövid-hosszú, magas-mély, hangok megkülönböztetése. • Beszédkoordináció fejlesztése, beszédszervek ügyesítése tornáztatással, játékos gyakorlatokkal. • Beszéd indítása, a passzív és aktív szókincs bővítése játékos formában. • Nonverbális jelzések támogató alkalmazása. • Beszédmegértés fejlesztése, egyszerű utasítások követése. A mesék, versek, mondókák világa az anyanyelvi nevelésnek az egyik legfontosabb eszköze. Népi értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyerekeknek. Szorosan kapcsolódik az énekhez, zenéhez, a mozgásos játékokhoz. A mesehallgatás a gyermekek legtermészetesebb igénye, lételeme. Örömforrás, feszültséget keltő és oldó lehetőség, ezért törekszünk arra, hogy a gyerekek minél több szép és jó mesét ismerjenek meg. Örömforrás a gyermekek számára a vers zeneisége, ritmusa, lüktetése. Erre alkalmasak a kiolvasók, kiszámoló mondókák, a párbeszédes formák. A magyar népi mondókák mellett olyan költői alkotásokra van szükség, amelyek a népköltészettel rokon hangulatúak, rövidek, könnyen érthetők, tartalmukban közel állnak a gyermekekhez. Az anyanyelvi nevelés szervesen beépül a mindennapok tevékenységeibe, foglalkozásaiba: • A zenés foglalkozásokon elsajátított mondókák segítik a beszélni tanuló-és tudó gyermeket a szép kiejtésre, és folyamatos beszédre szoktatják. • Testnevelés foglalkozásokon a légző gyakorlatok játékos elsajátítása és gyakorlása segíti a beszédszervek ügyesítését. • A gyermekek anyanyelvi képességeinek fejlődéséhez a mozgásos játékok hozzájárulnak, játékos tevékenységekben szerzett tapasztalatok segítik a beszédfejlődést.

Halmozottan fogyatékos gyermekek óvodai csoportja Az épektől való eltérés egyrészt a vers és mese hallgatása, másrészt pedig a megélése és reprodukálása során jelentkezhet. A hallgatás során a helyes és biztonságos testhelyzet megválasztásával segíthetjük az érdeklődés fenntartását, hogy a helyzet megtartása ne vonja el a figyelmét. A problémát okozhatja az is, hogy a kóros izom belövellésekkel a gyermek zajt csap maga körül, így nem hallja tisztán a szöveget. Reflex-gátló, optimális testhelyzettel ez kiküszöbölhető, mely helyzetet az adott gyermeknél a szomatopedagógus határozza meg, és alkalmazását megtanítja az óvónőnek. A sérülésből adódó nehezítő tényezőket is figyelembe kell venni:

161

• • • • • •

162

hallási figyelem pontatlansága, beszédészlelési zavarok, beszédértési nehézségek, megkésett vagy akadályozott beszédfejlődés, artikulációs zavar, kognitív képességek zavara.

Többségi óvodai csoport: A vers és a mese, a gyermekekkel való közös és játékos beszédkapcsolat egyik nagy lehetősége, a beszéd – tanulás – tanítás, szórakoztatás együttes élménye. A mese és a vers része az egész óvodai életet átfogó anyanyelvi nevelésnek. 10.4.4. A gyermeki tevékenység tartalma Minden óvodai csoportban: A beszédfejlesztés egyéni és csoportos formában zajlik. Természetesen egy-egy gyermek sérülésének súlyossága, milyensége nagymértékben meghatározhatja a vele való foglalkozás formáját. A beszédfejlesztés bizonyos elemeit csak egyéni foglalkozás keretében lehet jól begyakorolni. Ebben a munkában elengedhetetlen a logopédus aktív közreműködése. Fontos tudni, hogy az aktív beszéd elsajátításának alapja a nonverbális és verbális kommunikáció elemeinek egymásra épülése, ezek tudatos fejlesztése, a kommunikációs igény felkeltése. Vannak olyan gyerekek, aki egyáltalán nem figyelnek a beszédre, nehezen értelmezik a közléseket, nemegyszer saját nevükre sem figyelnek fel. Mindezért a beszédfejlesztő munka igen fontos lépése a kommunikációs igény felkeltése, a hallásfigyelem fejlesztése, amit a következők segítenek: • • • • • • • •

a gyermek aktivizálása, motiválása ritmus, dal segítségével; állathangok, állatmozgások utánzása; az akusztikus figyelem felkeltése: hosszú-rövid, gyors-lassú, magas-mély hangok megkülönböztetése; felszólítások, felkiáltások élénk gesztussal, mimikával való kísérése; a beszédszervek ügyesítése tornáztatással, játékos gyakorlatokkal (a beszédszervek passzív tornáztatása, ajak-, nyelv-, fúvó-, légző gyakorlatok); a beszéd indítása, a passzív és aktív szókincs bővítése, játékos formában ismerkedés a tárgyakkal, ezek beépítése a szókincsbe; a tárgyak mellett a képek megnevezése, mondatalkotás segítése.

A foglalkozások időtartamaaz év folyamán változik, hiszen ahogy növekszik a gyermekek figyelme, koncentrációkészsége, egyre hosszabb ideig lehet velük együtt dolgozni. Kezdetben 5 - 10, később 20 - 30 percesek lehetnek ezek. Minden anyanyelvi foglalkozás azonos rítus szerint zajlik.

162

A bevezető részben a gyermekek gyakorolják nevüket, jelüket, egymás nevét. Beszélgetés keretében számba veszik a hiányzókat. Az időjárás megfigyelése is a mindennapi feladatok közé tartozik. A megfigyelteket minden alkalommal képekkel (szimbólumokkal) rögzítik. A fő részben az adott témakör feldolgozása történik, amelyek hetente változnak. A témakörök mélységének feldolgozását az adott csoport fejlettségi szintje határozza meg. A befejező részben az értékelés zajlik, de a gyermekeknek a foglalkozás egész ideje alatt folyamatos visszajelzést kell kapniuk. 163

Beszéd és/vagy nyelvfejlődés pszichés fejlődési zavarával küzdő gyermekek csoportja A gyermekek fejlődésbeli sajátosságai, jellemzői nagymértékben meghatározzák a fejlődés eredményességét. Az óvodáskor végére az anyanyelvi fejlesztés hatására el szeretnénk érni, hogy minden kisgyermek: • Tudjon, merjen szóban megnyilatkozni szűkebb és nagyobb közösségben esetleges beszédhibája és /vagy beszédzavara ellenére is. • Érezzék a beszéd örömét, törekedjenek a tiszta beszédre. • Aktív és passzív szókincse bővüljön. • Alakuljon ki rövid és hosszú távú memóriája. • Az egyes- és többes számot használja helyesen. • Gondolatait grammatikailag is helyes mondatokban tudja megfogalmazni. • Alakuljanak ki a pszichikus képességei: szándékos figyelem, feladattudat, feladattartás. • Tanuljanak meg 15-20 gyermekverset, mondókát, kiszámolót. Többségi óvodai csoport: A vers és a mese, a gyermekekkel való közös és játékos beszédkapcsolat egyik nagy lehetősége, a beszéd – tanulás – tanítás, szórakoztatás együttes élménye. A mese és a vers része az egész óvodai életet átfogó anyanyelvi nevelésnek. A gyermekek igényeinek megismerése, a mese és a vers lélektanának átélt ismerete. Az anyanyelv megismerésén túl változatos irodalmi élményeket közvetítünk. 10.4.5. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Általános követelményeket nem lehet meghatározni, hiszen a gyermekek fejlődésbeli sajátosságai, jellemzői nagymértékben meghatározzák a fejlesztés menetét, eredményeit. Van, aki az óvodai évek végére megtanítható szavakban, egyszerű mondatokban beszélni. Közlésük azonban a különféle artikulációs hibák miatt nehezen érthető. Vannak, akiknél később indul a beszédfejlődés, szavakban, szótöredékekben beszélnek, mások pedig eljutnak ugyan a beszédmegértés bizonyos szintjére, szituációhoz kötötten viszonylag jól értik a közléseket, kérdéseket, utasításokat, de szavakat még nem mondanak, csak hangoztatnak. • Szívesen vegyenek részt a foglalkozásokon. • Kérjék és hallgassák a meséket, verseket. • Tudjanak rövidebb mesét báb, képek vagy egyéb eszközök segítségével felidézni.

163

• • • • •

164

• • •

Lapozgassanak szívesen mesekönyvet, gyerekújságot, vigyázzanak rájuk. Tudjanak közösen elmondani rövidebb verseket, mondókákat. Értsék meg a szocializált beszédet is. Javuljon beszédük, kiejtésük, beszédük legyen érthető, megközelítőleg minden hangot tisztán képezzenek. Bővüljön szókincsük, kérdésekre mondattal válaszoljanak, használjanak jelzőket, határozókat. Maguk is kérdezzenek. Tudjanak képeken tárgyakat, egyszerű összefüggéseket felismerni, erről szóban, mozgással, metakommunikációval beszámolni. Fejlődjön hallási diszkriminációjuk, tudjanak hangokat utánozni, felismerni és megkülönböztetni. Tanulják meg a helyes viselkedés és együttélés elemi szabályait.

10.5. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok az éneklés, az énekes játékok a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik a gyermekek zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. Multikulturális tartalmak: A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is.” A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. 10.5.1. Célok A gyerekek minél több zenei élményhez juttatása, amellyel megalapozhatjuk zenei anyanyelvüket Minden óvodai csoportban: • a zenei érdeklődés felkeltése • a környezet hangjainak felismerése, differenciálása • utánzásra késztetés • a ritmusérzék fejlesztése • a gyermek érzelmi életének alakítása, a gátlások oldása • a zenei hallás fejlesztése • hangulatkeltés, motiválás • a beszéd, mozgás, zene, játék összekapcsolása, egymás hatásának erősítése

164

• • •

165

a nagyon egyszerű népi mondókák, versek, énekek megtanítása a zenehallgatás megszerettetése a csend, a zörejek, a zene szerepének értékelése

10.5.2. Feladataink Minden óvodai csoportban: • A zenei érdeklődés felkeltése, az ízlés, az esztétikai fogékonyság és a zenei anyanyelv kialakulásának segítése. A családi nevelés során a szülő gyakran mesél, biztosítja gyermekének a mozgás-lehetőségeket, de általában ritkán énekel. Az óvodában a mondókák segítségével a helyes beszéd ritmusának és a hang lejtésének gyakoroltatására, elsajátítására nyílik lehetőség, ez a gyermekek nagy részénél fokozottabban szükséges lehet. A ritmusfejlesztés során elsődleges az egyenletes ritmus hangoztatása, érzékeltetése. A közös éneklés örömszerző hatása miatt a sérült gyermekeket mindig vonjuk be az énekes játékokba; akár külső segítség szomatopedagógus, pedagógiai asszisztens, dajka stb. igénybevételével. Ezeknél az óvodásoknál meg kell találnunk azt a hangszert, amin játszani tud, azt a módszert és technikát, amivel meg tudja azt szólaltatni. A mozgástempó gyorsítására is ösztönözni kell, de erőltetni sosem szabad! • Gyermektánc elemeinek tanítása a gyermekek egyéni képességeinek, sajátosságainak figyelembevételével. • Ez a foglalkozás lehetőséget nyújt a zene, a ritmus személyiségformáló szerepének megalapozására. Hallásfejlesztés • Magas és mély hangok megkülönböztetése és a megértés jelölése képeken vagy térben mutatással. • A halk és hangos közötti különbség megismerése zörejeken, hangszeren, beszédben, énekben is. • Halk és hangos zörejek, zenei hangok keltése. Hangutánzás: lassan halkan, gyorsan - hangosan. • Hangdifferenciáló gyakorlatok. Egymás hangjának felismerése játék keretében. • A tanult dalok felismerésének a gyakorlása dúdolással vagy hangszerrel előadva. Ritmusfejlesztés • Egyenletes lüktetés érzékeltetése tapssal, kopogással, járással, mozdulattal, ütőhangszerekkel. • Egyenletes tempótartás. • Dob, cintányér, háromszög (triangulum) használata. • Saját készítésű ritmushangszerek alkalmazása Mozgás 165

• Dalokhoz, mondókákhoz kapcsolva játékos utánzó mozgások. Éneklés, játékos anyag • Játékos gyermekdalok, körjátékok, felelgetősök. • Játékos mondókák. • A projektek témájához kapcsolódó dalok.

166

10.5.3. A gyermekek tevékenységei Az autizmussal élő gyermekek óvodai csoportja Mivel a zenei képességek nem sérülnek az autisztikus fejlődési zavar miatt, az autista gyermekek oktatásában, nevelésében a zene komplex módon és hatékonyan alkalmazható a sérült készségek kompenzálására, a fejlődésükben elmaradt készségek fejlesztésére. Ezen belül különösen fontos a szerepe a szociális és kommunikációs viselkedés fejlesztésében. A zenei interakció fő célja a szociális interakciók kialakítása és megerősítése, a zene sajátos lehetőségeinek felhasználásával. A zenei interakció lehetőséget ad a nyelv kialakulása előtti, preverbális készségek fejlesztésére, mely az autizmusban a beszélő gyerekeknél éppúgy sérült, mint a nem beszélők esetében. A zenei interakció további céljai az általános zenei, korai mozgásos, kognitív készségek fejlesztése, örömteli foglalkozás biztosítása. Beszéd és/vagy nyelvfejlődés pszichés fejlődési zavarával küzdő gyermekek csoportja Az óvodai zenei nevelés célja a zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása. Fontos a gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, érzékelési készségének, harmonikus, szép mozgásának fejlesztése. A zenei nevelésnek a gyermeki lét egészét át kell hatnia. A zenei anyanyelv alapozása szoros kapcsolatban van a nyelv kifejező gyakorlásával. A magyar zenei nevelés szilárd alapja a közös ének, mely hordozza és gazdagítja az anya-nyelvi örökséget. Olyan szavakkal is találkozik a gyermek, amelyeket hétköznapi beszédünkben már nem fedezhet fel, s ezek megértését a játékszituáció segíti. A logopédiai csoportban kiemelten fontos a ritmusfejlesztés, mivel ez kifejezetten gyenge területe a legtöbb gyermeknek. Értelmileg akadályozott gyermekek óvodai csoportja Életünket végigkíséri a zene, az óvodában megnyugtató és motiváló szereppel bír. A gyermekeket zörejek, zenei hangok tömege veszi körül, mindebből az ének számukra a legfontosabb. Az utánzásra késztetés, a mozgás utánzása hat a beszéd fejlődésére is. Érzékeltetjük a gyors és lassú ritmust, a magas és mély hangokat. A gyerekek általában nagyon kedvelik az énekes játékokat, ezáltal személyiségük jobban fejlődik, életük teljesebbé válik. Hangszerek segítségével ismerjük meg a dalokat, válogatunk a megzenésített versek közül. Szívesen énekelünk zenehallgatásként foglakozásokon kívül, melyre a gyerekek örömmel figyelnek föl, de igazi örömöt sokszor a végeláthatatlan ismétlés nyújtja. Sor kerül az éneklésre napközben számtalanszor; ölbe vesszük a gyermeket, hogy megnyugodjon, ringatjuk, körjátékokat játszunk.

166

167

Halmozottan fogyatékos gyermekek óvodai csoportja • A ritmus és a tempó érzékelése és főképpen pontos utánzása, visszaadása esetenként nem tökéletes. Sokszor már az érzékelésüknél probléma jelentkezik, mely az egyéb területeken jelentkező (hallási, látási) percepciós zavarokból, illetve ezeken keresztül a tökéletlen, hiányos megismerésből ered. Előfordulhat, hogy a problémát az okozza, hogy a gyermek nem tudja a mozgást jól kivitelezni. • Az énekek, mondókák mozgással való kísérése általában a mozgáskorlátozottság miatt akadályokba ütközik, vagy módosul. Mivel a mozgáskorlátozott kisgyermek sok esetben nem képes a mozgás pontos kivitelezésére, az ének, a mondóka tanulása is nehezített, illetve pontatlan lehet, több időt vehet igénybe. • Hallássérült gyermekeknél a hallási percepció zavarával állunk szemben, az észlelés pontatlan, esetleg hiányos lehet. Ezt okozhatja a hallószerv sérülése, vagy az agyi feldolgozás tökéletlensége. • A hangszeres játék minden olyan esetben nehezített, amikor a felső végtag sérült, mert a hangszereket a gyermek nem tudja jól megfogni, és használni. • A tempóváltást, a gyorsabb - lassabb különbségét az észlelési zavarokból adódóan nem mindig ismerik fel, mert saját mozgásuk során sem tapasztalják meg minden esetben ezeket a különbségeket. • A térforma alakítása során egymáshoz nagymértékben kell alkalmazkodni, viszont a sérült kisgyermek mozgása lassabb, célmozgása, koordinációja pontatlanabb, térérzékelése gyengébb lehet. • Az esetleges légzési és artikulációs problémák - főként az ICP-s gyermekeknél - az éneklésben jelenthetnek akadályt. Többségi óvodai csoport: Az értékes zene fogékonnyá teszi a gyermeket a szép befogadására, formálja ízlését, emberi magatartását. Célunk a gyermekek zene iránti fogékonyságának felkeltése, a befogadásra való képesség megalapozása. Azt az örömet, amit a ritmus, a dallam és a mozgás együttes hatása nyújt, nem lehet mással helyettesíteni. Hagyományaink, kultúránk ápolása és őrzése során a gyermekek érzelmi világa gazdagabbá válik A gyermekeket zenei élményhez juttatjuk és felkeltjük zenei érdeklődésüket, formáljuk zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Fejlesztjük a gyermekek hallását, ritmusérzékét, harmonikus, szép mozgását. Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést, a halk, hangost, a gyors, lassút, hangszerekkel ismerkednek. Biztosítjuk a helyet, időt, eszközt a dalos játékok játszásához. 10.5.4. A gyermeki tevékenység tartalma Beszéd és/vagy nyelvfejlődés pszichés fejlődési zavarával küzdő gyermekek csoportja és Többségi óvodai csoport • Azt az örömet, amit a ritmus, a dallam és a mozgás együttes hatása nyújt, nem lehet mással helyettesíteni.

167

• • • • • 168

Hagyományaink, kultúránk ápolása és őrzése során a gyermekek érzelmi világa gazdagabbá válik A gyermekeket zenei élményhez juttatjuk és felkeltjük zenei érdeklődésüket, formáljuk zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Fejlesztjük a gyermekek hallását, ritmusérzékét, harmonikus, szép mozgását. Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést, a halk, hangost, a gyors, lassút, hangszerekkel ismerkednek. Biztosítjuk a helyet, időt, eszközt a dalos játékok játszásához valamint a népi játékok, gyermektánc elsajátításához.

• Értelmileg akadályozott gyermekek óvodai csoportja és Autizmussal élő gyermekek óvodai csoportja A felnőtt minden olyan alkalommal énekelhet, amikor a gyermekek jó közérzettel tevékenykednek, szabadon játszanak. Tehát nem csupán a kötött foglalkozáson. Használhatja motiválásként a gyermek megnyugtatására, akár jutalmazhat is vele. Az éneklés a felnőtt és gyermek közötti személyes kapcsolatot elmélyíti, közös örömszerzés forrása. Az értelmi fogyatékos óvodások életében a hőcölő, lovagoltató énekek, mondókák fordulnak elő gyakran. Ezeknél a dal, a mondóka lüktetését mindig mozgás kíséri. A gyermekek nem értik a dalok mondanivalóját, de érzik ritmusát, élvezik dallamát, tempóját, a keletkező feszültséget. A gyakorlások, ismétlések során várják a "csattanót". Ezeknél a játékos együttléteknél a testi kapcsolat is fontos. A gyermek képzelete fejlődésével ő is utánozza a felnőttet, eljátssza babával, társaival az ismert dalt. A mindennapok során számtalan mód nyílik az éneklésre. A motiváción túl meséskönyv nézegetésekor körjáték játszásánál, altatásnál énekelhet a pedagógus. Ilyenkor csak egy-két ismétlést alkalmaz, addig énekel, míg a gyermekek figyelik az énekszót. Az élő zene az énekhangon túl hangszerek is szerepelnek az óvodában. A felnőtt hangszeres játékának hallgatásán túl maguk is megszólaltatnak hangszereket, a közös éneklést egyenletes lüktetéssel kísérik, tapsolnak, dobolnak, körbe járnak a dalra. A gyermekek a kedvenc énekeket, mondókákat megpróbálják énekelni, dúdolni, imitálni. Sokszor csak a dallam foszlányai ismerhetők fel és a dalt kísérő mozdulat mutatásával jelzi a gyermek, mit szeretne hallani. Bár hangsúlyoztuk, hogy a Kodály-módszernek megfelelő egyszerű, kis hangterjedelmű dalokat alkalmazzák elsősorban, azonban a speciális nevelési szükségletű gyermekeknél, ha az utánzásra késztetés a cél, alkalmazhatók a jól mutogatható, bonyolultabb dalok is. Itt a cél nem a pontos intonáció, hanem a mozgás utánzása.

168

A sérült gyermekek beszédfejlesztésénél is fontosak a mondókák, énekek. Sokszor ezek kulcsszavai jelentik a gyermekek első önálló szavait is. A ritmusfejlesztés során az egyenletes lüktetésen túl érzékeltetik a gyors és lassú ritmust, a magas és mély hangokat.

Halmozottan fogyatékos gyermekek óvodai csoportja 169

•

•

•

• •

•

•

A ritmus és a tempó érzékelése és főképpen pontos utánzása, visszaadása esetenként nem tökéletes. Sokszor már az érzékelésüknél probléma jelentkezik, mely az egyéb területeken jelentkező (hallási, látási) percepciós zavarokból, illetve ezeken keresztül a tökéletlen, hiányos megismerésből ered. Előfordulhat, hogy a problémát az okozza, hogy a gyermek nem tudja a mozgást jól kivitelezni. Az énekek, mondókák mozgással való kísérése általában a mozgáskorlátozottság miatt akadályokba ütközik, vagy módosul. Mivel a mozgáskorlátozott kisgyermek sok esetben nem képes a mozgás pontos kivitelezésére, az ének, a mondóka tanulása is nehezített, illetve pontatlan lehet, több időt vehet igénybe. Hallássérült gyermekeknél a hallási percepció zavarával állunk szemben, az észlelés pontatlan, esetleg hiányos lehet. Ezt okozhatja a hallószerv sérülése, vagy az agyi feldolgozás tökéletlensége. A hangszeres játék minden olyan esetben nehezített, amikor a felső végtag sérült, mert a hangszereket a gyermek nem tudja jól megfogni, és használni. A tempóváltást, a gyorsabb - lassabb különbségét az észlelési zavarokból adódóan nem mindig ismerik fel, mert saját mozgásuk során sem tapasztalják meg minden esetben ezeket a különbségeket. A térforma alakítása során egymáshoz nagy mértékben kell alkalmazkodni, viszont a sérült kisgyermek mozgása lassabb, célmozgása, koordinációja pontatlanabb, térérzékelése gyengébb lehet. Az esetleges légzési és artikulációs problémák - főként az ICP-s gyermekeknél - az éneklésben jelenthetnek akadályt.

• • • • • • •

10.5.5. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Gyermekek örömmel, oldott hangulatban játszanak énekes játékokat. Gátlás nélkül egyedül is tudjanak mondókázni, énekelni, zenei feladatokat megoldani. Fejezzék ki a dal, mondóka ritmust és az egyenletes lüktetést. Különböztessék meg a zenei fogalom párokat (halk- hangos; gyors- lassú; magas- mély). Élvezettel hallgassák a felnőtt énekét, hangszeres játékát. Tudjanak improvizálni (mozgást, ritmust, dallamot.

169

Beszéd és/vagy nyelvfejlődés pszichés fejlődési zavarával küzdő gyermekek csoportja és Többségi óvodai csoport • Sajátítsanak el 15-20 mondókát, kiszámolót • Ismerjék az évszakokhoz, ünnepkörökhöz kapcsolódó dalokat, dalosjátékokat • Érzékeltessék mozgással az egyenletes lüktetést, dal- és mondókaritmust • Sajátítsanak el egyszerű tánclépéseket, egyszerű koreográfiát • Hallásfejlesztés: ismerje fel a lassú-gyors, magas-mély, halk-hangos különbségét, hangszerek és a természet hangjait. 170 Értelmileg akadályozott gyermekek óvodai csoportjaés Autizmussal élő gyermekek óvodai csoportja • • • • •

ismerjék fel a tanult énekeket, szívesen vegyenek részt dalos játékokban, szívesen énekeljenek, tudjanak egyenletes lüktetéssel kísérni egyszerű dobbal, ismerjék a hangszereket.

Halmozottan fogyatékos gyermekek óvodai csoportja Ismerjék fel a tanult énekeket, szívesen vegyenek részt dalos játékokban, szívesen énekeljenek, vagy hallgassanak gyermekdalokat. Ismerjék fel a környezetükben előforduló zörejeket, hangokat és tudják azokat megnevezni. Ismerjék fel társaik beszédhangját. Ismerjenek fel 15-20 mondókát, kiszámolót. Próbáljanak egyenletes lüktetéssel, egyszerű ritmushangszerrel kísérni.

10.6. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, lehetőséget biztosítunk, az eszközök, kellékek nyitott polcokon várják a gyerekeket. Maga a tevékenység - s ennek öröme - a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képiplasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását.

170

Multikulturális tartalmak: A csoportszoba dekorációjában megjelennek népi, etnikai motívumok, jellegzetességek. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és a kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival.”

171

10.6.1. Célok. A foglalkozások célja táplálni a gyerekek kíváncsiságát, kreativitását, fantáziáját, s kialakítani a szép iránti fogékonyságot, fejleszteni az önkifejezés készségét. Megismertetni különböző anyagokat, eszközöket adekvát használatuk révén. Minden csoportban • kéz és ujjak ügyesítése, mozgékonyságuk fokozása, • a kéz izomerejének szabályozása, • a célirányos kézmozgások kialakítása, • a szem és kéz közti koordináció kialakítása, • az ujjak tapintásérzetének fokozása, • a csukló, az ujjak laza mozgatása, • a látás - tapintás - mozgásérzet együttes szabályozása, • a dominancia kialakításának segítése, • a testséma fejlesztés, • az ábrázoló kedv felkeltése, • az ábrázolás eszközeinek, a különböző technikáknak megismertetése, • a helyes ceruzafogás kialakítása, • a figyelem, az emlékezet, az ügyesség fejlesztése, • a téri tájékozódás fejlesztése, • az analizáló, szintetizáló készség kialakítása, • egyszerű ok - okozati összefüggések felismertetése, • a beszédkészség fejlesztése, • alapszínek és egyszerű formák megismertetése.

•

•

10.6.2. Feladataink A rajzolás, festés, mintázás, kézimunka alkalmassá teszi a gyermeket egyre pontosabb célzott manipulálásra - az érzékelés - észlelés - tapintás az ujjak ügyesítésével, másrészt az ábrázoló kedvet igyekszik felkelteni, támogatja a gyermek önkifejezését. Olyan tanulási helyzetet kell létrehozni, ahol az ingerek sokoldalú felvétele, szelekciója biztosított. Fejlesztő játékok, eszközök kiválasztásával törekedni kell a pontos megfigyelésre, megtanítani a tárgyak fixálását.

171

•

• • • • 172 • • •

• • • • •

Megismerik a különböző eszközök fogását, elengedését, osztályozását színek, formák, nagyság, súly alapján. Megtanulják a tárgyakat megkülönböztetni tapintással. Ismerkednek a pontos illesztéssel. Azonos tárgyakat csoportosítanak, különbségeket vesznek észre. Párosítanak, ritmikus sort alkotnak. Megismerik a sor-alkotást, felismerik a hiányt, megtanulnak pontosan célozni. Az alakállandóság fejlesztését segítik a tapintásos gyakorlatok, az azonos tárgyak válogatása illetve az egyszerű mértani formák osztályozása, puzzle játékok, mozaik elemeinek összeillesztése. Fejlesztik a vizuális megfigyelő képességet, a lényeges jegyek felismerésének képességét. Ujjtornával ügyesítik a kéz ujjait és az önkiszolgálási feladatok végre-hajtása, az egyszerű munkatevékenységek is alkalmat adnak a gyakorlásra. Mindezek a tevékenységek, játékok, a játékra nevelés foglalkozáson az egyéni fejlesztésnél, természetesen más formában, megjelennek. A szem - kéz koordináció, az alak - háttér differenciáló képesség, az alak-konstancia, a testséma fejlesztés, az ujjak és kéz ügyesítése mellett a gyermek ábrázoló képességét is fejlesztik. Különböző anyagok, technikák megismertetésével, együttes tevékenységgel teszik őket alkalmassá arra, hogy örömüket, élményeiket rajzzal, festéssel, mintázással is ki tudják fejezni. A gyermekek téri, formai és színképzeteinek fejlesztése, esztétikai érzékük alakítása különböző anyagok és egyszerű munkafogások, technikák megismertetése. vizuális megfigyelőképesség fejlesztése, ábrázoló kedv felkeltése, különböző eszközök fogása, elengedése-használatuk megtanulása. A fejlesztés folyamatjellegű és alkalmazkodik a gyermekek egyéni sajátosságaihoz, fejlettségi szintjéhez, a gyermek érdeklődéséhez.

10.6.3. A gyermekek tevékenységei Az autizmussal élő gyermekek óvodai csoportja A gyermek képzetei, emlékezete alapján rajzol, fest, mintáz, ezért ábrázolásaiban soha nem hibázik. Az autista gyermekek esetén a mozgásszerveződés különböző zavarai, hibás vagy hiányos információk, a világról való töredezett képalkotás jól lemérhetők az ábrázolásban. Beszéd és/vagy nyelvfejlődés pszichés fejlődési zavarával küzdő gyermekek csoportja és többségi óvodai csoport Élményeik, elképzeléseik, fantáziájuk megjelenítésében biztonsággal használják a képi kifejezés változatos eszközeit. Színhasználatukban érvényesítik a kedvelt színeiket. Formaábrázolásuk változatos, képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető

172

173

jegyeket, formákat. Önállóan, csoportmunkában fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat, az ábrázolás és kézimunka eszközeit. A gyermekek ábrázolótevékenysége a vizuális nevelési lehetőségek legfontosabbika, mégiscsak egyik, meglehetősen szűk dimenziója, hiszen a vizuális nevelés az óvodai nevelés egészét áthatja. Az ábrázoló tevékenység a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi lehetővé a gyermek számára. Az ábrázolótevékenység célja nem maga a tevékenység során létrejövő bármiféle alkotás, annak esztétikai értéke, hanem maga az örömteli cselekvés. A létrejövő "Mű" csak mint jelzés, - mint a gyermek gyakorlati ismeretének, érzelmi életének, kézügyességének leképezése - kezelendő. A nevelési cél a vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, a vizuális gondolkodás pontosabbá, könnyedebbé tétele, az intellektuális látásmód kialakulásának megalapozása. Értelmileg akadályozott gyermekek óvodai csoportja A mozgásos tanulás közben a gyermekek finommotorikája is fejlődik, az ingerek sokfélesége hat a gondolkodásra, a beszéd fejlődésére. Az érzékelés – észlelés fejlesztése során ügyesedik az ujj, a kéz s ezzel egyidejűleg a szem- kézkoordináció, a testséma. Fontos, hogy tág teret biztosítsunk e terület fejlesztésére. A mindennapi tapasztalatszerzés által megismerik, észreveszik a környezetükben lévő tárgyakat, azok tulajdonságait és az egyszerű összefüggéseket. Fokozatosan képesek egy-egy lényeges rész kiemelésére (alakállandóság, egyszerű mértani formák rendezése, mozaik összeillesztés). Fontos továbbá a technikák sokféleségének kipróbálása, begyakorlása, amelyek elvezetnek az alkotás élményéhez, az eszközök megismeréséhez. Halmozottan fogyatékos gyermekek óvodai csoportja Mozgáskorlátozott gyermekeknél a legfontosabb, hogy megtaláljuk a kényelmes, biztonságos, helyes ülést, melyben „ellazulva tud alkotni”, melyben nem akadályozzák az esetleges kóros reflexei, tónusbelövellései. A kóros izomtónus negatív irányban befolyásolja a képi kifejezés lehetőségeit. A hypotóniás elváltozások megnehezítik az anyagok, eszközök megfogását. A hipertóniák, spazmusok ezzel ellenkezőleg - a tárgyak elengedését gátolják. Így gyakran a finom mozdulatok elvégzése gátakba ütközik. A sérült kisgyermek - a mozgás akadályozottsága miatt kevesebb ismerettel rendelkezik a szűkebb és tágabb környezetéről, a világról - nem tapasztalja meg kellő mértékben. A percepció zavarai - a nem megfelelő megismerő funkciók - miatt torzulhat a környezetről alkotott kép, hibás vagy hiányos információk juthatnak el a gyermekhez, mely jól lemérhető az ábrázolásában is. A térformák és síkbeli képek alakítása kisebb-nagyobb akadályokba ütközik a kéz tökéletlensége, az izmok nem megfelelő működése, a koordinációs zavar, az izületek elváltozásai, illetve a mozgástervezés finommotorika zavarai miatt.

173

Probléma lehet, hogy a gyermek gondolkodásában sokkal előrébb jár, mint amit mozgásállapota szerint meg tud alkotni, ez sorozatos kudarcélményhez, frusztrációhoz vezethet. Az óvónő feladatai ez esetben nem az ábrázoló tevékenység irányítása, hanem a gyermekek képességeihez mért tevőleges segítségnyújtás.

174

10.6.4. A gyermeki tevékenység tartalma minden óvodai csoportban: Mintázás homok - formázás - építés - formakitöltés víz

-

töltögetés pancsolás

gyurma

-

lapítás sodrás gömbölyítés formálás formálás

-

tenyérrel öt ujjal ököllel egy ujjal

eszközökkel

-

"csumival" szivacsos flakonnal szivacs-ecsettel vastag ecsettel

Nyomdázás

-

szivaccsal dugóval terményekkel játéknyomdával

agyag Festés kézzel

174

Papírmunkák

-

gyűrés tépés sodrás ragasztás nyírás

Rajzolás

-

vastag zsírkrétával vastag színessel grafit ceruzával

175 Vegyes technikák

A felsorolt technikákkal és eszközökkel dolgozhatnak különböző nagyságú, minőségű, térbeli elhelyezésű anyagokon (papír, üveg, tükör, fólia, paraván, tábla, fa, textil stb.). A munka során fontos, hogy ügyeljenek a helyes irányra és a gyermekekkel is igyekezzenek megtanítani a balról - jobbra és a fentről - lefelé haladást. A felsorolt technikákkal és eszközökkel dolgozhatnak különböző nagyságú, minőségű, térbeli elhelyezésű anyagokon (papír, üveg, tükör, fólia, paraván, tábla, fa, textil stb.). A munka során fontos, hogy ügyeljenek a helyes irányra és a gyermekekkel is igyekezzenek megtanítani a balról - jobbra és a fentről - lefelé haladást. Halmozottan fogyatékos gyermekek óvodai csoportja A felsorolt tevékenységekből gyermekek képességeinek megfelelő technikák kiválasztása, minél önállóbb kivitelezésre törekvés ill. minél kevesebb segítségnyújtás. 10.6.5. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Beszéd és/vagy nyelvfejlődés pszichés fejlődési zavarával küzdő gyermekek csoportja és a Többségi óvodai csoport: • • • •

Élményeik, elképzeléseik, fantáziájuk megjelenítésében biztonsággal használják a képi kifejezés változatos eszközeit. Színhasználatukban érvényesítik a kedvelt színeiket. Formaábrázolásuk változatos, képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, formákat. Önállóan, csoportmunkában, fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat, az ábrázolás és kézimunka eszközeit.

Értelmileg akadályozott és autizmussal élő gyermekek óvodai csoportja • • •

tudjon rövid ideig helyhez kötötten tevékenykedni alakuljon ki kétujjas fogása tudjon pontosan illeszteni

175

176

• • • • • • • • •

alakuljon ki a megközelítőleg helyes ceruzafogása tartsa be a papírhatárt szívesen ábrázoljon rajzában jelenjen meg a kezdeti emberalak ábrázolás használja az ábrázolás-foglalkozáson megismert eszközöket rajzában alakuljon ki a helyes nyomaték tudjon egyszerű ábrát, ritmikus sort kirakni munkájában balról - jobbra haladjon alakuljon ki kezessége, testsémája

Halmozottan fogyatékos gyermekek óvodai csoportja A gyermekek önként és örömmel ábrázoljanak. Tudjanak rövid ideig türelmesen, helyhez kötötten tevékenykedni. Alakuljon ki kétujjas fogásuk, megközelítőleg/vagy helyes ceruzafogásuk. Szükség esetén speciális háromszögletű vastag ceruzával vagy ceruzafogó segítségével tudjanak ábrázoló tevékenységet folytatni. Tudják betartani a papírhatárt, munkájukban balról-jobbra haladjanak. Alakuljon ki a helyes nyomaték, a kezesség. Fejlődjön a látási, tapintási, mozgási érzékelés összerendezettségük. 10.7.

Mozgás 10.7.1. Célok A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek, fizikai erőnlétének fejlesztése, az egészséges életmód kialakítása játékos formában, a téri tájékozódás, az alkalmazkodóképesség, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon óvodásaink szabad mozgáskedve. A gyermekek eljuttatása az együttes szép mozgás élményéhez, a testnevelés megszerettetéséhez. Az enyhébb mozgászavarok korrekciójának, a mozgásemlékezet, a pontos mozgás kivitelezésének fejlesztése. A mozgás fejlődése az érés és tanulás egységében valósul meg. Mozgásmintákból épülnek fel a motoros készségek, a sok-sok gyakorlással, ismétléssel lesznek pontosak, célszerűek. A mozgás a gyermek természetes reakciója, természetes aktivitása. Benne komoly motivációs erő rejlik, mely könnyebbé teszi az ismeretek átélését. A saját testből, illetve a külvilágból származó ingerek felvétele direkt kontaktus útján (tapintás, szaglás, ízlelés, egyensúlyérzékelés, proprioceptív ingerfelvétel) illetve indirekt módon (látás, hallás) történik. A mozgás szervezi meg a szenzoros impulzus mintákat, egyben örömforrás, amely a test működését kíséri, biztosítja a gyermek motiváltságát. A gyermek számára nyújtott ingerekre egyre magasabban szervezett viselkedésre válaszol, a taktilis, vesztibuláris rendszere normalizálódik, mozgása koordinált lesz. Fontos, hogy a környezet késztesse a gyereket a motoros válaszadásra, miközben biztonságot is hordoz. A gyermek saját aktivitásán át jusson újabb és újabb tapasztalatokhoz, amelyek az érzékszervi és mozgásos tanulás további fejlődését szolgálják.

176

A mozgásfejlesztés hatalmas nyelvi anyagot is mozgásba hoz. Az átélt mozgás és annak megfogalmazása erős késztetést jelent a történések kifejezésére.

177

10.7.2. Feladataink Az óvodáskorú gyermekre a cselekvésbe ágyazott gondolkodás jellemző, tehát a mozgásos tanulásnak – melyhez az érés is természetesen hozzájárul – óriási a jelentősége. Mivel gyermekeink fogékonyak a szenzoros-motoros közlésre, tanulásuk alapja a szemléletes, cselekvéses tanulás, ehhez állandó vezetésre, megerősítésre van szükség a soksok gyakorláson túl. Az óvodai mozgásnevelés feladata, hogy fejlessze az erőt, ügyességet, gyorsaságot, állóképességet, a biztos egyensúly kialakítását, növelje a teljesítőképességet, továbbá javítsa a hibás összerendezetlen mozgásokat. Meg kell tanítani a gyermekeket a különböző helyzetekben való értelmes cselekvésre, célirányos mozgásra. Az utánzókészség fejlesztését a nagymozgások utánzásával lehet a legjobban fejleszteni. Első lépés a passzív mozgásindítás (passzív tornáztatás). Eleinte sok ringató, gurítós játékot játszanak, amely a feszültség oldását segíti és az érzelmi nevelés szempontjából is nagy jelentőségű. Ezután a gyermeki mozgásfejlődés állomásainak megfelelő alapmozgások kialakítására, gyakorlására térnek át, majd az alapmozgásokból állítanak össze mozgássorokat. Ezekkel párhuzamosan sok gesztussal kísért mondókát tanulnak. • a motoros tanulás elősegítése; • az alapmozgások kialakítása, korrigálása, az értelmes, célirányos mozgás kialakítása; a biztos egyensúly kialakítása; • ügyesség, állóképesség, erő fejlesztése; • a teljesítőképesség növelése; • a mozgásos gátlás oldása; • az utánzókészség fejlesztése; • a testséma fejlesztése; • a légzéstechnika javítása; • a ritmusérzék fejlesztése; • a szervezet sokoldalú, harmonikus, arányos fejlődésének biztosítása, az egészség megőrzése; • a figyelem, emlékezet, beszéd, mozgás összekapcsolása; • a szenzomotoros ismeretszerzés lehetőségeinek javítása; • a mozgáskoordináció fejlesztése; • a téri tájékozódás fejlesztése. 10.7.3. A gyermekek tevékenységei minden óvodai csoportban kivéve a Halmozottan fogyatékos óvodai csoportot • Gyakorlatok: rendgyakorlatok

177

kartartások

-

nyújtott hajlított vegyes

állások

-

alapállás lábujjon sarkon talpélen guggoló állás terpeszállás

ülés

-

nyújtott terpesz török

függőállás függeszkedés

-

kis és nagy lépéssel előre, oldalra gyors, lassú különböző minőségű talajon vonal között vonalon tárgyak kikerülésével tárgyak átlépésével hullámvonalon irányváltoztatással különböző eszközökkel lépcsőn járás

karkörzések

178

fekvés

függés

járás

hanyatt hason oldalt

178

futás

-

gyors, lassú tempóban tempóváltással különböző irányba irányváltással különböző szélességű vonalak között futás közben akadály átlépése, megkerülése futkározás célbafutás futás eszközzel a kézben

ugrás

-

szökdelés átugrás leugrás ki-be ugrás

dobás-fogás

-

elkapás eldobás célba dobás

támaszgyakorlatok

-

csúszás kúszás mászás gurulás

egyensúlyérzéket fejlesztő gyakorlatok

-

lábujjhegyen állás nyitott, majd csukott szemmel fél lábon megállás statikai egyensúlyhelyzetből való kibillentés egyensúlyozás gerendán, vonalon járás közben tárgy egyensúlyozása állatmozgások utánzása egyensúlyozás Bobáth labdán, hengeren, AYRES eszközökön forgások, hintázás gördeszkán húzás, tolás postura utánzás stb.

179

-

• Mozgásos játékok Feladata: 179

-

a tanult mozgásformák játékos gyakorlása, egyszerű szabályok megismerése, a versenyszellem előhívása, a foglalkozás játékos lezárása. Ezek a játékok azokból az elemekből épülnek fel, amelyek a foglalkozásokon megjelentek. Játék formájában szolgálják a rögzítést, gyakorlást. Alkalmat kínálnak versenyzésre, páros gyakorlatra, együttes játékra. Siker, kudarc átélését reprezentálják. Megtanulják a gyerekek ezek elfogadását, ezzel alkalmazkodóképességük is fejlődik az ügyességük, erőnlétük mellett. 180

• A foglalkozások része a légző gyakorlat is. Célja: - a hasi légzés kialakítása, a helytelen ritmusú légzés korrigálása és a túlnyomóan szájon át történő ki- be légzés helyett az orron át történő belégzés megtanítása. Halmozottan fogyatékos gyermekek óvodai csoportja Konduktor segítségével a gyermekek állapotfelmérése után az alapmozgások kialakítása az egyéni fejlesztési tervek alapján. Az óvodáskorú mozgáskorlátozott, halmozottan sérült gyermek éppen az életkorára jellemző tevékenységben, a mozgásban gátolt. A mozgás speciális fejlesztése szakembert igényel, aki komplex módon végzi a mozgás és a következményes vagy társuló elváltozások, károsodások terápiáját. Az óvodai élet során az óvódapedagógusnak tisztában kell lennie: • a sérülés okával, a diagnózissal, a tünetekkel; • a legszükségesebb teendőkkel; • a káros mozgásformákkal. Azonban minden esetben a szakemberre kell támaszkodnia. A szomatopedagógus tervezi a mozgáskorlátozott gyermekek csoporton kívüli fejlesztését és tanácsot ad a csoporton belüli tevékenységhez, meghatározza a káros és szükséges mozgásformákat, a korrekciós helyzeteket és a korrekcióhoz vagy fejlesztéshez szükséges eszközöket. A fejlesztő óvodában minden gyermek számára kiemelt a térbeli tájékozódás, a nagymozgások és a mozgáskoordináció (szem - kéz - láb koordináció) fejlesztése. Fontos a gyakori, gazdag mozgáslehetőség biztosítása a teremben, udvaron, tornateremben egyaránt. A sérült gyermekek speciális mozgásfejlesztésekben részesülnek a szomatopedagógus közreműködésével a Szakértői Bizottság szakvéleménye által javasolt óraszámban, külön mozgásfejlesztő teremben.

10.7.4. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Beszéd és/vagy nyelvfejlődés pszichés fejlődési zavarával küzdő gyermekek csoportja és a Többségi óvodai csoport:

180

Mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik. Az egyéni és csoportos sor-és váltóversenyekben elfogadják és alkalmazzák a szabályokat. Kifejlődik téri tájékozódó képességük, egyensúlyérzékük. Ismerik testsémájukat és kialakul a laterális dominancia. Az óvodai élet során a gyermekek megszokják a rendszeres, tudatos testmozgást, így az természetes igényükké válik. A helyes életritmus, a mozgás és pihenés egyensúlya nagy fontosságú a gyermekek egészségének megőrzése szempontjából. 181 Értelmileg akadályozott gyermekek óvodai csoportja és az autizmussal élő gyermekek óvodai csoportja • • • • • • • • • •

alakuljon ki a természetes mozgásigény örömmel. szívesen mozogjanak tudjanak mozgást utánozni alkalmazkodjanak a foglalkozások rendjéhez értsék az egyszerű verbális utasítást az alapmozgásokban szerezzenek jártasságot lépcsőn kapaszkodva, váltott lábbal közlekedjenek biztosan mozogjanak tornaszeren, játszótéri játékokon tudjanak rövid ideig figyelni a felnőttre és egymásra elemi szabályokat ismerjenek, tartsanak be.

Halmozottan fogyatékos gyermekek óvodai csoportja Az alapmozgások (gyermekeink sérültségi fokának és egyéni képességeiknek figyelembevételével) mechanizmusának gyakorlása, alakítása. A mindennapos mozgásfejlesztés hatására szeretnénk elérni, hogy kialakuljon a gyermekek természetes mozgásigénye. Örömmel és szívesen mozogjanak, aktívan vegyenek részt a fejlesztő foglalkozásokon, képesek legyenek az együttműködésre. Értsék az egyszerű verbális utasításokat, és állapotuknak megfelelően tudjanak mozgást utánozni. Segédeszközeiket nagyfokú önállósággal tudják használni. Megfelelő segédeszközökkel a már megtanult mozgások automatizálása

• • • •

10.8. A külső világ tevékeny megismerése 10.8.1 .Célok Tudjanak a gyermekek a szűkebb természeti és társadalmi környezetükben eligazodni. Gyűjtsenek fejlettségüknek megfelelő közvetlen tapasztalatokat, konkrét ismereteket. Kognitív funkciók, figyelem, emlékezet fejlesztése a közvetlen környezet tárgyairól, cselekvéseiről szerzett tapasztaltok bővítése. az érdeklődés felkeltése;

181

• • • • • •

182

• •

a kérdés, kijelentés rövid, egyszerű megfogalmazása; nonverbális elemek támogató alkalmazása; a beszédmegértés fejlesztése; az otthonról hozott közlési formákra támaszkodás; az ismeretek tevékenységbe ágyazott nyújtása; a környezet megismerése érdekében a kognitív funkciók célzott fejlesztése az észlelés (látás, tapintás, szaglás, hallás, ízlelés), a figyelem, a megfigyelőképesség, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztése; a figyelem tartósságának, terjedelmének, akaratlagosságának növelése; a gondolkodás és a nyelv fejlesztésének összekapcsolása.

10.8.2. Feladataink A környezet megismerésének feladata,hogy a gyermekek képességeihez mérten minél több tapasztalatot szerezzenek (bekapcsolva a mozgást és a különböző érzékszerveket) az őket körülölelő természeti és társadalmi környezetből. Ehhez inspiráló, segítő, megértő, befogadó környezet kell. A gyermekek tapasztalataira, élményeire, a már meglévő ismereteire kell támaszkodni ahhoz, hogy új ismereteket tudjanak elsajátítani, illetve a meglévőket bővítsék. Ehhez egy sokat beszélő, megértő környezet megteremtése szükséges, amely a gyermek minden rezdülésére, közölni akarására azonnal reagál és megfogalmazza azt. Fontos a pedagógus -- mint modellértékű személy -- érdeklődése, empátiás készsége, színes egyénisége, hiszen ez biztosítja a gyermekkel való jó érzelmi kapcsolat kialakulását, a családdal való együttnevelés olyan pozitív élményeket nyújt, ami biztosítja a környezetében való biztos eligazodást is. A környezetismeret témakörei szoros kapcsolatban vannak a többi nevelési területtel, pl. a “testünk” témakör kiemelten szerepel a mozgásfoglalkozáson és minden nap jelen van az önkiszolgálásban is. A környezet megismerésére szolgáló témakörök lehetőséget nyújtanak a pedagógusnak arra, hogy a gyermekcsoport fejlettségi szintjének, életkori sajátosságainak megfelelő tartalommal töltse meg. :A gyermekek spontán és irányított játék közben tudatosan szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. Értelmi fejlődésben az óvodás gyerekeknek el kell érnie az észleléses finommozgásos funkciók maximális szintű működését, amelyhez a nyelvi szimbolikus megismerési szint szervesen integrálódik. Fontos, hogy a periódus kezdetén jellemző torz, az érzelmektől meghatározott megismerési sémák egyre pontosabbak, teljesebbek, és a valósághoz hűek legyenek. Ennek elérése csak ez érzelem indította játékos – mozgásos tevékenységen keresztül, a sokoldalú érzékszervi megtapasztalással lehetséges. 10.8.3. A gyermekek tevékenységei

182

183

Minden óvodai csoportban kivéve a Halmozottan fogyatékos óvodai csoport • Megfelelő méretű és valós tárgyakkal a gyermekek különböző cselekvéseket végeznek, manipulálnak, közben mozgás, tapintás, érzékszervek sokrétű bevonásával tapasztalatszerzés játékban és irányított foglalkozáson • Cselekvéshez kapcsolva a beszéd gyakorlása, tőmondatok alkotása • Munkajellegű műveletek gyakorlása játékba ágyazva, öltözködés, tisztálkodás, étkezés, ágyazás kellékeinek megismerése • Közvetlen környezet személyeinek, tárgyainak megismerése, megnevezése, ismerkedés a család, csoportszoba tárgyaival, játékaival • Évszakokhoz kapcsolódó jelenségek, változások megfigyelése • az óvoda udvarának, környezetének megfigyelése séták alkalmával • Közlekedés, vásárlás, séták során felnőtt segítségével megállapítások, ítéletek alkotása • elemi viselkedési formák megismerése, gyakorlása játék, önkiszolgálás, séta, ünnepek alkalmával • Szerezzenek a gyermekek sok olyan ismeretet, tapasztalatot, amely a meglevőket kibővíti, rendszerezi és koruknak, fejlettségüknek megfelelő eligazodást, tájékozódást biztosít. • Fejlessze a foglalkozás a gyermekek megfigyelőképességét, emlékezetét, logikus gondolkodását. • Alakítsa napi életükben a kulturált élet vonásait. Tudjanak helyesen viselkedni. • Kapjanak környezetükből minél több esztétikai élményt is, legyenek erre fogékonyak. • Alakuljon ki környezetükkel kapcsolatban a helyes érzelmi és erkölcsi viszony. • Alakuljon ki a környezetért felelős magatartás csírája. Halmozottan fogyatékos gyermekek óvodai csoportja A külső világ tevékeny megismerése témakörből a gyermekek nagyrészt egyéni fejlesztések során szereznek tapasztalatokat. Mivel a gyermekek értelmi képességei és mozgásfogyatékosságuk különbözőek, jól működő érzékszerveik által szereznek tapasztalatokat. Tapintási, hallási, látási ingerekkel, változatos tevékenységi formákban dolgozzuk fel a különböző témákat. A központ idegrendszeri károsodás következményeként kialakuló mozgássérülés kapcsán az értelmi fejlődés üteme lelassul, és eltér az ép gyermekekétől. Az ép, 3-7 éves korú gyermekek sémák segítségével igazodnak el a világban, amely sémák kialakulását elsődlegesen a motoros fejlődés indítja meg. A sémák átalakulása, feloldódása vezet majd el az óvodáskor végén a műveleti gondolkodás kialakulásához. A mozgássérült gyermekeknek hiányosak a megismerő tevékenység alapját jelentő érzékszervi-mozgásos tapasztalataik, gyakran késztetésük sincs a környezetük felfedezésére, ezért késik a megismerési képességük fejlődése. Nem alakul ki az Én és a külvilág elkülönítéséből származó Én-kép, illetve a saját testre vonatkozó tapasztalatok hiányában a testséma, a testvázlat. Fellelhető problémák a gyermekeknél a percepció, a

183

figyelem, a kommunikáció zavarai, amelyek befolyásolják a gondolkodást, az absztrakciót, az általánosítást és a szándékos emlékezetet.

184

10.8.4. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Minden óvodai csoportban, kivéve halmozottan fogyatékos gyermekek óvodai csoportja • Nevezzék meg saját, szüleiknek és a velük foglalkozó felnőtteknek a nevét • Ismerje fel saját és társai jelét • Gesztusokkal próbáljanak meg kommunikálni • Ismerjék föl és nevezzék meg a főbb testrészeiket • Tudjanak fölsorolni és megnevezni a környezetükben, képeken látható, található tárgyakat • Nevezzenek meg cselekvéseket • Nevezzenek meg gyümölcsöket, virágokat, zöldségféléket • Soroljanak föl ház körül élő állatok közül néhányat • Ismerjenek föl képről és nevezzenek meg néhány vadon élő állatot • Nevezzenek meg közlekedési eszközöket, melyen közlekednek • Az óvoda területén önállóan tudjanak közlekedni • Válaszaikban ne csak mondatértékű szavak, hanem tőmondatok is szerepeljenek Halmozottan fogyatékos gyermekek óvodai csoportja • A gyermekek fejlődésbeli sajátosságai, jellemzői nagymértékben meghatározzák a fejlődés eredményességét. • Érezzék a felismerés, megismerés örömét. • Aktív és passzív szókincse bővüljön. • Alakuljon ki rövid és hosszú távú memóriája. • Alakuljanak ki a pszichikus képességei: szándékos figyelem, feladattudat, feladattartás. • Alapvető kéréseket, utasításokat értsen meg. • Törekszünk arra, hogy legalább az „igen” és „nem” fogalmat jelezzék valamilyen módon. 10.9. Matematika 10.9.1. Célok A matematikai nevelés célja, hogy a gyermekek játékos formában felfedezzék, megtapasztalják a körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseit. Tegyük képessé a gyermekeket arra, hogy felismerjék a legelemibb mennyiségi viszonyokat, térformákat, hasonlóságokat, különbségeket, relációkat. Olyan képességeket alakítsunk ki, amelyek elősegítik további ismeretek befogadását. 10.9.2. Feladataink

184

185

A gyermekek ismerjék meg a környező világ legegyszerűbb mennyiségi viszonyait, térbeli formáit. Fejlődjön emlékezetük, gondolkodásuk, beszédkészségük. Ismerjék meg elemi szinten a halmazokat, a nagyság és térbeli viszonyokat, a legfontosabb formai tulajdonságokat, hatos számkörben a mennyiségek egymással összehasonlítását, bontását, kiegészítését. Alakítsuk ki a számlálás készségét Szerezzenek tapasztalatot a tárgyak térbeli kiterjedéséről , mindig egy másikhoz hasonlítva. A tárgyak legegyszerűbb tulajdonságainak mennyiségi, téri, alaki, kiterjedésbeli, színének elemi szintű megértésének előkészítése. Formaérzék, motorika, finommotorika, tapintás fejlesztése változatos, játékos ismétléssel, gyakorlással. A legegyszerűbb mennyiségi tulajdonságok felismertetése, a környezet konkrét tárgyainak és jelenségeinek megfigyelésével, a velük való manipulációval. A játékos, változatos, gondolkodtató feladatok cselekedtetéssel segítsék a gondolkodás fejlesztését. 10.9.3. A gyermekek tevékenységei Az autizmussal élő gyermekek óvodai csoportj A gyermekek legyen képes arra, hogy felismerje a legelemibb mennyiségi viszonyokat, térformákat, hasonlóságokat, különbségeket, relációkat, amelyek elősegítik további ismeretek befogadását.

Beszéd és/vagy nyelvfejlődés pszichés fejlődési zavarával küzdő gyermekek csoportja és a Többségi óvodai csoport: • Tárgyakat, személyeket, halmazokat hasonlítanak össze, válogatnak szét, sorba rendeznek, összemérnek, párosítanak szabadon vagy megnevezett tulajdonságok szerint. • Egyszerű megállapításokat fogalmaznak meg, eldöntik annak igazságát. • Változásokat ismernek fel, megmutatnak, megneveznek. • Szabadon építenek különféle elemekből, lemásolnak, síkbeli alkotásokat hoznak létre. • Tájékozódnak térben és síkban ábrázolt világban, nyitott és zárt vonalak között. • Azonosítják és megkülönböztetik az irányokat. Értelmileg akadályozott gyermekek óvodai csoportja és Autizmussal élők óvodai csoportja • elemi tapasztalatszerzés a tárgyak kiterjedéséről, formai tulajdonságairól játék közben és irányított foglalkozáson • alapvető térbeli, időbeli tájékozódás a napi tevékenységek megismerésével, gyakorlásával • halmazok összehasonlítása tulajdonságok szerint • megszámlálás áthelyezéssel

185

Halmozottan fogyatékos gyermekek óvodai csoportja (figyelembe véve tanulási sajátosságaikat) • a tárgyakhoz és a jelenhez kötődnek • cselekvésen keresztül tanulnak a komplex kommunikációs megerősítéssel kísérve • a tevékenységeken keresztül kis lépésekben tanulnak segítséggel, speciális irányítással • gyenge a spontán tanulási szándékuk. 186 • • • • • • • • •

10.9.5. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Ismerjék fel a környezetükben levő tárgyakról alkotott határozott és határozatlan halmazok létrejöttének útját, egymáshoz való viszonyát, térbeli kiterjedését. Ismerkedjenek meg a gömbbel és a téglatesttel. Válogassanak szét gömbölyű tárgyakat szögletes tárgyaktól. Cselekedtetés útján ismerkedjenek meg a mennyiségekkel (több, kevesebb, ugyanannyi) 1-6-ig tárgyakból határozott mennyiségeket tudjanak létrehozni, azokat egymáshoz viszonyítani, bontani és kiegészíteni az adott mennyiségi csoporton belül. Ismerjék és alkalmazzák helyesen a számok neveit, ismerjék helyüket a számsorban, tudják a mennyiségeket egymással összehasonlítani, bontani. Számláljanak tízig. Ismerjék a sorszámokat 6-ig, alkalmazzák azokat. Legyenek elemi tapasztalataik a tárgyak nagyságáról, térbeli helyzetéről és formai tulajdonságairól, ezt szóban is tudják kifejezni.

• 11. ÜNNEPEINK, HAGYOMÁNYAINK Az óvodai napirend állandósága és a foglalkozások változatossága, a játék öröme, a közös élmények, ünnepek hozzájárulnak a közösséghez tartozás élményének kialakulásához. A szokásrendszer kialakulását a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően az évente visszatérő ünnepek határozzák meg. • Születésnapok, névnapok: megünnepeljük a csoportba járó gyermekek születésnapját, névnapját. Tortával, énekléssel, ajándékkal köszöntjük az ünnepeltet. • Október 6.-án és 23-án részt veszünk az intézményi szintű ünnepségen • Mikulás-várás: a gyermekek énekkel, verssel várják a Mikulást, majd személyre szóló ajándékot kapnak. • Karácsony: közös ajándékkészítés formájában teremtjük meg a karácsony-várás hangulatát. • Farsang: farsangi készülődés a csoportban, majd az iskolai felvonulás, műsor megtekintése. • Húsvét: népi hagyományoknak megfelelően tojást díszítünk, a fiúk meglocsolják a lányokat. 186

• • • • •

Anyák napja: a gyerekekkel közösen ajándékokat készítünk, verset, éneket tanulunk, csoportonként nyílt napot, családi napot szervezünk. Gyermeknap: részt veszünk az iskolai gyermeknapi programokon, az óvodai egység gyermeknapi programot szervez az óvodásoknak és szüleiknek. Kirándulás: kirándulás szervezése szülői segítséggel csoportonként Évzáró: az óvodai élet befejezéseképp az óvodát elhagyó gyermekek elbúcsúztatása, megajándékozása. Témahetek, projektek szervezése, nyitó- és záró rendezvényeken részvétel.

187 12. KAPCSOLATAINK,

A SZÜLŐ, A GYERMEK, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK

FORMÁI

12.1. Család – óvoda A család bevonása az óvodai életbe Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Fontosnak tartjuk a családokhoz való közeledést, mivel sok szülő kezdetben nehezen éli meg, hogy gyermeke nevelése gyógypedagiai óvodában történik. Ezért az első pillanattól kezdve arra törekszünk, hogy a szülők minél jobban tájékozódhassanak az óvodában folyó munkáról, bekapcsolódhassanak programjainkba. A családokat bevonjuk az óvodai életbe, aktivizáljuk a szülőket az együttműködésre. A szülők mintát láthatnak tőlünk a különböző nevelési helyzetek megoldására, s így bővül pedagógiai, pszichológiai tájékozottságuk, megtanulhatják, hogyan lehet otthon is érdekes tevékenységeket szervezni. Szeretnénk elérni, hogy a szülők partnereinkké váljanak a nevelésben, s esetleges problémáik, gondjaik megoldásában kérjék segítségünket. 35.1.1.1.1 Együttműködés a családdal A szülőkkel való együttműködésünk elvei: - A gyerekért vállalt közös felelősség. - Egymás iránti bizalom. - Egymás munkájának támogatása. A család hatását a kisgyermekkori fejlődésre lehetetlen túlbecsülni. A gyerekek szemében a családtagok a gondoskodó, tanító és döntéshozó személyek. A pedagógusnak fel kell ismerni, bátorítani és támogatni kell a szülők és gyermekeik közötti elsődleges kötődést.

-

12.1.1. A kapcsolattartás, együttműködés formái családlátogatások nyílt és bizalmon alapuló kommunikáció kiépítése a reggeli és délutáni napi beszélgetések során

187

188

szülői értekezletek nyílt napok faliújság témahetek, projektek végén szülőkkel közös szöveges értékelések ünnepek családi napok közös kirándulások

12.2. Az óvoda és az iskola Kapcsolattartás az iskolával Óvodánk szoros a kapcsolatot tart fenn az általános iskola intézményegységével, a pedagógusokkal és az iskola tanulóival.

Az iskolába való átmenet során visszacsatolás történik a gyermekek fejlettségi szintjéről. A logopédiai óvodai csoport gyermekei többnyire a 2 évfolyamos logopédiai első évfolyamon kezdhetik meg általános iskolai tanulányaikat (Kecskeméti EGYMI). Az óvoda nyitott és kezdeményező a kapcsolatok kialakításában és fenntartásában bármely intézménnyel. 12.2.1. Kapcsolattartási formák: • Továbbképzések • Értekezletek • Bemutatkozó óralátogatások és beszámolók • Szakmai megbeszélések,látogatások, hospitálás, emberi és szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása, érdeklődés egymás munkája, eredményei, gondjai iránt • közös ünnepek szervezése • gyerekek iskolai beilleszkedésének követése, segítése • témahetekbe, projektekbe való bekapcsolódás 12.3. Az óvoda egyéb kapcsolatai Óvoda - szakszolgálat kapcsolata Az óvodai élet alatt a • Pedagógiai Szakszolgálatok (Nevelési Tanácsadó, TKVSZRB, pszichológus) • Egészségügyi Szakszolgálatok (orvos, szakorvosok, védőnő) • Gyermek és Ifjúságvédelem Intézményei a gyermekek nevelését speciális szakismereteikkel segítik elő.Ezen intézményekkel szükség esetén személyes kapcsolatfelvételre törekszünk. Szakorvosok

188

189

Szükséges a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi habilitációs, rehabilitációs ellátásának szervezése, szakemberekkel való kapcsolattartás: • orr-fül-gégészet/foniátria • audiológia • szemészet • gyermekneurológia • gyermekpszichiátria • ortopédus Az iskola orvosa évenként kétszer felméri a gyermekeket, szükség szerint beutalóval látja el őket. Javaslatot tesz gyógytestnevelésre, szakorvosi kivizsgálásokra. Közművelődési intézmények A város rendezvényeit (bábszínház, mozi, ifjúsági otthon, múzeumok, ...) a gyermekek életkori sajátosságait és fejlettségi szintjüket figyelembe véve látogatják csoportosan a pedagógusok vezetésével. A csoportok minden óvodai évben vásárolnak bábszínház bérletet. Iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős: Pedagógusok és szülők is felkereshetik a gyermekekkel kapcsolatos gondjaikkal. Kapcsolattartás városi óvodákkal Jó kapcsolatban állunk, tiszteletben tartjuk, megbecsüljük egymás munkáját. Továbbképzéseikről értesülünk, problémás gyerekeikről kikérik a véleményünket, figyelemmel kísérik a hozzánk helyezett gyermekeik sorsának alakulását, nagy számban vesznek részt nyílt napjainkon, képzéseinken. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Szoros kapcsolatot ápolunk a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, hiszen a gyermekeket csak a Szakértői vélemény alapján fogadhatja óvodánk. 13. ALAPELLÁTÁSON

KÍVÜLI SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK, SZABAD VALLÁSGAKORLÁS

BIZTOSÍTÁSA

13.1. Nevelési időben szervezett szolgáltatások A kecskeméti intézményegységünk a Köznevelési törvényben, a Kormány 363 / 2012. (XII. 17.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról, az Emberi erőforrások miniszterének 32 / 2012. (X.8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveiről meghatározott óvodai nevelési feladatokon túl terápiákkal is hatékonyan elősegíti a sajátos nevelési igényű gyermekek hátrányának csökkentését. Intézményünk korszerűen felszerelt Snoezelen terápiás szobával (hang-, fény- és hydroterápia, vízágy) rendelkezik, mely eredményes kiegészítője a halmozottan fogyatékos gyermekek mindennapi fejlesztésének. A lovas terápia nyújtotta lehetőségeket bármely fogyatékossági csoportba tartozó kisgyermek számára sikeresen tudjuk beépíteni az egyéni fejlesztési tervbe.

189

A Sószoba terápiás célú alkalmazásával könnyebben vészelik át gyermekeink a felső légúti megbetegedéseket, csökkentve ezzel a mulasztási napok számát. Az állat asszisztált kutyás terápia, mint (gógy)pedagógiai módszer, szintén bármely fogyatékossági csoportba tartozó kisgyermek számára ajánlott. Kiemelkedő eredményeket az autizmussal élő gyerekek fejlesztésében értünk el.

190

13.2. Nevelési időn kívül szervezett szolgáltatás Lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek a fakultatív hit- és vallásoktatásban való részvételre, katolikus és református hittan foglalkozás keretében. Az óvoda együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel a fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatok ellátása során. 14. GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Célunk: Olyan óvodai légkör, nevelési gyakorlat kialakítása, amelyben támaszra lel a bajba jutott, speciális segítséget igénylő gyermek. A gyermekvédelem a szociális ellátás része. Feladata: a bármilyen okból hátrányba kerülő gyermek segítése. Ugyanakkor magába foglalja minden egyes gyermek harmonikus személyiségfejlesztéséért kifejtett pedagógiai tevékenységet, így a nagyon tehetséges gyermekekre való odafigyelést is. Óvodásaink eltérő szocio-kulturális környezetből kerülnek óvodánkba. A problémás családok száma nő, így évről évre növekszik a még több odafigyelést, törődést igénylő, személyiségzavarral küszködő, lassabban fejlődő vagy lelkileg sérült gyermekek száma.

•

•

•

• •

•

Az óvódapedagógusok feladatai: Évenként feltárjuk azokat a körülményeket, amelyek óvodásaink családi helyzetét hátrányosan érintik, veszélyeztetik. Feladatunk az első családlátogatás alkalmával informálódni, anamnézist készíteni. Egyéni kapcsolattartással, személyes ráhatással, a szülők gyermekek iránti felelősségének erősítésével az alapvető nevelési módszerek megismertetésével törekszünk a hátrányokat enyhíteni. Egyéni bánásmóddal, óvó, meleg, elfogadó légkör megteremtésével enyhítjük a szociokulturális ártalmakat, igyekszünk megelőzni új magatartási és tanulási zavarok kialakulását. Ha elmaradást tapasztalunk, képességfejlesztő játékokkal próbálkozunk illetve egyéni foglalkozásokat szervezünk, és erről dokumentációt készítünk. Ha az óvónők a gyermekek fejlődését, életét veszélyeztetettnek látják a családban, az óvodavezetőhöz fordulnak, aki szükség esetén szakember segítségét kéri. ( logopédus, pszichológus, fejlesztőpedagógus.) Felzárkóztatás, tehetséggondozás.

190

• A HH és HHH gyermekek figyelemmel kísérése, felzárkóztatása új feladatként jelentkezik óvodánkban. Igyekszünk minél pontosabban ellátni és megfelelni a törvényi elvárásoknak.

• • 191 • • • • • •

Az óvoda intézményegység-vezető és a gyermekvédelmi felelős feladatai: A családi nevelés elsődlegességét figyelembe véve a gyermekek védelme, a tapintatos de határozott segítés, támasznyújtás, néha az egész család gondozása. A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek körének felmérése minden tanév elején. Adataik összegyűjtése. (Név, születési idő, hely, lakcím, szülők neve.) Javaslattétel a segélyezésre. Az óvónők gyermekvédelmi munkájának támogatása A csoportvezető óvónővel közösen rendszeresen látogatja a veszélyeztetett gyermekeket Továbbképzéseken vesz részt, az ott hallottakról tájékoztatást ad a nevelőtestületnek. Évenkénti gyermekvédelmi kimutatást végez. Ha erőfeszítései nem járnak sikerrel, további segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól. A veszélyeztetettség okai: • Elhanyagoló nevelés • A szülők alacsony iskolai végzettsége • Devianciák a családban • Alkoholizmus • Munkanélküli szülők • 1 kereső szülő (szociális segélyből élők) • Egészségügyi okok, tartós betegség

Az évente készült gyermekvédelmi kimutatás tartalma: • óvodások száma • ebből veszélyeztettetek száma • hátrányos helyzetűek száma • halmozottan hátrányos helyzetűek száma • rendszeres nevelési segélyben részesülők • három vagy több gyermekes családok száma • szakértői bizottsághoz küldött gyermekek száma • ingyenes étkezők száma Kapcsolattartás a gyermekvédelemben partner társszervekkel Partnereink

Képviselő

Kapcsolat

Időkereti

191

192

Gyermekjóléti Szolgálat

Vezető

Helyi

-esetmegbeszélés -személyes találkozó -kötelező vizsgálat -kötelező vizsgálatok

Gyermekorvos

félévenként

Védőnő

Helyi

folyamatos

szükség szerint

Fogorvos

Helyi

kötelező szűrés

október

szükség szerint

A gyermekek zavartalan fejlődéséért, védelméért az óvodai nevelőtestület együttesen felelős. Nevelőmunkánkban fontos az egyéni sorsokkal való törődés. A gyermekvédelmi munka a humánumra, megértésre, támaszadásra, tapintatra és szeretetpótlásra támaszkodik. A gyermekekre való fokozott odafigyelés teszi lehetővé, hogy időben észrevegyük a személyiségfejlődési problémákat (gondok a társas kapcsolatokban, hirtelen változás a gyermek tevékenységeiben, reakcióiban, stb.) A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése is csak a korai felismerés alapján lehetséges. Lehetőségeink a szülők megsegítésére: • alkalmi segítségnyújtás • segélyjavaslatok / Alapítványok, Egyesületek, Önkormányzat/ • felnőtt és gyermekpszichiáter • általános orvos, mentálhigiénés koordinátor • támogató szolgálat • Nevelési tanácsadó • Szakértői bizottság • Pedagógiai Intézet 15. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Óvodánkban nap, mint nap olyan gyermekekkel találkozunk, akik teljes és harmonikus családi életet élő társaikkal szemben hátrányban vannak a következő okok miatt: a szülők munkanélkülisége, pénztelensége, italozása, nemtörődömsége, aluliskolázottsága. Iskolánkban gyermek-és ifjúságvédelmi felelős segédkezik a családoknak és a pedagógusoknak az erőforrások feltárásában, kapcsolatokat épít ki a speciális szolgáltatói intézményekkel. A családgondozás sajátos területe a gyermekvédelmi munka, amely teret enged, felszólít, és szinte kötelezi elsősorban a gyermekvédelmi felelőst, de a gyermekekkel együtt élő, és dolgozó felnőtteket is, hogy ott, abban és akkor nyújtsanak segítséget, amikor erre a családnak szüksége van. A gyermekvédelmi feladatokat a pedagógusok napi rendszerességgel végzik, ismerniük kell a gyerekek családi helyzetét, az esetleges nevelési hiányosságokat, anyagi problémákat, bántalmazásokat, italozó életmódot, erkölcstelen családi környezetet. Elvárás, hogy a pedagógus képes legyen nyitott szemmel járni, apró figyelmeztető jeleket is észrevenni. Különösen fontos a tanköteles korú gyerekek rendszeres óvodába járása. 192

A pedagógus napi gyermekvédelmi munkájának feltétele, hogy odafigyelő, gondoskodó, intézkedni tudó, és segíteni kész legyen. A gyermekvédelmi felelős kompetenciája, hogy tájékoztassa a családokat a segítő fórumokról, azok szakembereinek elérhetőségéről. Szerepe lehet a kapcsolatfelvétel segítésében, fenntartásában is.

193

193

194

Kollégium Nevelési Programja

1. Bevezetés 1.1. Törvényi és szakmai háttere 1.2. Küldetésnyilatkozat 2. Helyzetelemzés 2.1. Személyi feltételek 2.2. Tárgyi feltételek 194

195

• • •

2.3. A kollégiumba való jelentkezés és felvétel rendje 2. 4. A térítési díj befizetésére és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések. 3. A kollégium társadalmi szerepe, küldetése 4. A kollégiumi nevelés céljai, alapelvei, feladata 4. 1. A kollégiumi nevelés céljai és alapelvei. 4. 2. Alapelvek 4. 3. A kollégiumi nevelés feladata 5. Követelményrendszer 5.1 . Gyermekeinkre vonatkozó követelmények 5.2. A kollégiumi nevelőkkel szemben támasztott követelmények 6. A kollégium követelményrendszere 7. A kollégium tevékenység szerkezete 7.1. Tanulás 7.2. Munkatevékenység 7.3. Egyéni fejlesztés, felzárkóztatás 7.4. Egészséges életmódra nevelés 7. 5. Szabadidős tevékenység 7. 6. Kulturális tevékenység 7. 7. Manuális tevékenység 7.8. Játéktevékenység 7. 9. Séta – kirándulás – mozgás 7.10. Szakkörök 7.11. Megbeszélések 7.12 . Egyéni szabadfoglalkozás 7.13 . Közösségi tevékenység 8. Ünnepeink - hagyományaink 9. Diák önkormányzati munka 10. Gyermek – és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységek 10.1. A gyermek – és ifjúságvédelem célja és feladatai a kollégiumban 10.2. A gyermek –és ifjúságvédelem során alkalmazott módszerek, eszközök 11. A kollégiumban folyó nevelő – oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere. 12. A kollégiumi munka ellenőrzése 13. A kollégiumi munka eredményessége 14. A kollégium továbbfejlesztésének terve, jövőképe 1. Bevezetés 1.1. Pedagógiai – nevelési program törvényi és szakmai háttere A pedagógiai –nevelési program összeállításánál alapul vett dokumentumok : 1993. évi LXXIX. törvény a köznevelésről 2011.évi CXC törvény a nemzeti Köznevelésről A 9/2004. (III.8.) OM és 46/2001. (XII. 22.) OKM rendeletek a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának kiadásáról

195

•

196

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Munkánkat mindenkor a törvényi előírások szerint, feladat – ellátási kötelezettségeinknek megfelelően kívánjuk végezni Olyan kollégium működtetése a célunk, amely össztársadalmi (szűkebb, tágabb környezet) szükségletet elégít ki azáltal, hogy a sokoldalú személyiségfejlesztés biztosításával felkészít az egyénileg hasznos, társadalmilag eredményes életvitelre. Az alapprogram meghatározza és kijelöli a kollégiumi szakmai pedagógiai tevékenység fő területeit , a szakmai fejlesztés irányait. A kollégium az iskolával közös igazgatású, nem önálló intézmény. Az igazgató vezetésével a kollégium közvetlen irányítását a kollégiumvezető látja el. A tanulócsoportokat szakképzet pedagógusok vezetik. A nevelőmunkát gyermekfelügyelők, gyógypedagógiai asszisztensek segítik. A kollégiumban azokat a gyermekeket helyezzük el, akik a megye távolabbi településein élnek, „hetes – otthon” szerűen működik. Hétfőtől péntekig ad elhelyezést a gyermekeknek. A kollégium 72 főt tud fogadni, az első és a második emeleten . A szobák sajátos arculatot mutatnak, tükrözik a benne lakok életkorát, igényeit, három éves kisgyerektől a huszonkét éves szakiskolás fiatalig. Periferikus helyzetünkből adódóan élvezzük a gyógypedagógiai intézmények egyetlen, de nem elhanyagolható előnyét, viszonylag nagy területtel – sok zöld övezettel - rendelkezünk. A kollégium alapfeladata, hogy megteremtse a megfelelő feltételeket azon gyermekek számára, akik itt vannak elhelyezve. Gondoskodik a gyermekek nyugodt pihenéséről, megteremti a kulturális, sport és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint szakkörök működésének feltételeit. A kollégium pedagógiai programja szervesen illeszkedik az iskola helyi programjához. Szemléletében, céljaiban megegyezik, sőt elválaszthatatlan egységet képez. Programunkban - a fentiekből adódóan - a specialitásokat, jellegzetességeket emeljük ki, melyek az iskola programjához illeszkedve egészítik ki az általános nevelési, oktatási elveket, cél - feladatrendszert. Jelen módosított Pedagógiai program elkészítésekor figyelembe vettük azt, hogy a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának mik az alapelvei, s ezek alapján dolgoztuk ki a helyi sajátosságokat figyelembe véve céljainkat, feladatainkat és megvalósítási stratégiáinkat. Kollégium programunkban sikerrel építettük be a kollégiumi nevelés országos alapprogramja követelményeit. Célunk, hogy e program meg is valósuljon. Úgy gondoljuk ennek előfeltétele a mindennapi nevelőmunka tudatos tervezése. Kollégiumunk szorosan együttműködik az iskolával. Ugyanazokat az alapértékeket vallja magáénak, s a kollégium a maga különleges adottságaival erősíti és kiegészíti az iskolai nevelést. Sok foglalkozásunk, programunk közös. Helyileg is összefonódik a két intézmény, hiszen a kollégiumi foglalkozásokhoz rendszerint az iskola termeit használjuk. Nevelőtanáraink jól dokumentált személyre szóló csoport és szakköri foglalkozási tervek 196

alapján végzik munkájukat.

197

1. 2. Küldetésnyilatkozat Nevelési koncepciónk lényege, hogy az eltérő szociókultúrális háttérrel és különböző szintű szellemi adottságokkal rendelkező tanulóinknak egyénre szabott, kiscsoportos módszereket alkalmazunk. Kollégiumi munkánkat mindenkor a Helyzet – Cél – Feladat hármas egysége határozz meg. Olyan kollégium kialakítása és működtetése a szándékunk, ahol demokratikusan működő vezetési struktúra és vezetési stílus uralkodik. Törekszünk az intézményi célok megvalósítása mellett a szakmai autonómia megtartására. Munkánkat jellemezze az elmélyült műhelymunka kapcsán a tanáriszabadság és felelősség egységének érvényesítése, nevelőtestületben erőinket érdemi szakmai feladatokra fordítsuk. Fontos szempont a következetesség csak így tudjuk az egységes követelményrendszerünket érvényesíteni. 2. Helyzetelemzés 2. 1. Személyi feltételek, elvárások Kollégiumi egység Vezetője: kollégiumi egységvezető Beosztottak: 1 kollégiumi nevelőtanárok 2 nem pedagógus munkakörben dolgozó gyógypedagógiai asszisztensek, gyermekfelügyelők, ápolók Gyermeklétszám: 72 fő Leány: 22 Fiú: 50 Kollégiumvezető – munkáját munkaköri leírása alapján az igazgató közvetlen irányítása alapján végzi, a kollégium irányítását látja el. Felelős a kollégium zavartalan, biztonságos és törvényes működéséért. Az irányítása alá tartozó alkalmazottak tekintetében intézkedési jogköre van a munkarend, munkaidő, beosztások, túlóra elrendelés és a váratlanul felmerülő problémák megoldása tekintetében. Kollégiumi nevelőtanárok – az iskola és a kollégium közös feladatai összefogói, koordinátorai. A napirendhez és az éves munkatervhez igazodva végzik az oktatást segítő munkájukat. Szervezési tevékenységükkel segítik a kollégiumvezető munkáját. Gyógypedagógiai asszisztens - munkáját alapfokú gyógypedagógiai oktatási- nevelési intézményekben, fogyatékosok napközi otthonában és kollégiumában végzi. Nappalos gyermekfelügyelők - a nevelői hármaskollégiumi tagjai. Szorosan működnek az iskolai tanár / gyógypedagógus /, kollégiumi nevelőtanárokkal. Feladatkörükhöz tartózik a gyermekek mindennapi tevékenységének segítésén és az általános felügyeletén túl a gyermekek gondozása, a ruhaneműk gondozása, valamint a hálók takarítása. Éjszakás gyermekfelügyelők – éber szolgálatot látnak el. Biztosítják a gyermekek éjszakai pihenését. Kiemelt figyelmet fordítanak az enuresises, nyugtalanul alvó gyermekekre. .

197

Eltérő munkaidejük ellenére napi kapcsolatot tartanak a nappal dolgozó nevelőkkel. Ápolók – a beteg gyermekek mellett, az orvos utasításai szerint végzik a munkájukat. A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság a nevelés eredményességének a támogatása kell, hogy jellemezze. Jelenlétük , megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényezőként hat a kollégisták mindennapjaiban. 198

Elvárások A kollégiumban a nevelési feladatokat – a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező kollégiumi nevelőtanár látja el. Kollégiumunk a törvényi előírásoknak megfelel, mind életkori összetételben, mind szakos összetételben optimális a feladatok elvégzéséhez. Minden pedagógus , a szűken vett nevelőtanári feladatán túl egyéb kvalifikációval is rendelkezik , ami színesíti a munkájukat. Mindenkiben kialakult egy olyan érdeklődési kör, mellyel szívesen foglalkozik, hogy ez kollégiumi szinten hasznosul. A kollégiumi nevelőtanárok a nevelőtestület tagjaival és a vezetőkkel szoros szakmai együttműködésben végzi munkáját . Rendszeres önképzéssel, szerzett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezik Képes a nevelési folyamat megtervezésére, megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére, jártas a különböző pedagógiai eljárások, módszerek alkalmazásában. Megfelelő empátiával rendelkezik, ne velői eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a gyermekek iránti tisztelet, bizalmat és szeretetet helyezi előtérbe. Képes a konfliktusok eredménye kezelésére. 2. 2. Tárgyi feltételek A kollégium személyközpontú környezet kialakítására törekszik. Ennek során a belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, a kollégisták biztonságát, kényelmét. A kollégium teljes belső tere felújult. A hálószobákat is sikerült új bútorokkal ( ágyakkal, szekrényekkel, éjjeli szekrényekkel) otthonosan berendezni. A hálószobák öt illetve négy ágyasak, kellő helyet biztosítanak a szabadidő eltöltésére, minden szobában TV és DVD lejátszó szolgálja a gyerekek szabadidejének hasznos eltöltését. A második emeleten kialakított teakonyha és társalgó a közös szülinapok és névnapok megünneplésére ad helyet. A vizes blokkok is teljesen megújultak, tető szigetelése is megtörtént. A 21 századnak megfelelő kollégiumot tudunk biztosítani a gyermekeink számára. 2. 3. A kollégiumba való jelentkezés és felvétel rendje

198

199

17. § (1) A kollégium az a nevelési-oktatási intézmény, amely az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket biztosítja, ha az a) a lakóhelyüktől távol tanulók számára a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, nemzetiségi nyelven vagy gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz, b) a tanuló testi-lelki egészségét veszélyeztető, tanulását akadályozó otthoni körülmények miatt szükséges. (2)19 Kollégiumi nevelés-oktatás és lakhatáson kívüli ellátás biztosítható annak a tanulónak is, akinek férőhely hiányában nem lehet kollégiumi elhelyezést biztosítani (a továbbiakban: externátusi ellátás). (3) A kollégium - részben vagy egészben, jogszabályban meghatározottak szerint szakkollégiumként is működhet. A szakkollégium célja, hogy saját pedagógiai program kidolgozásával személyközpontú tehetséggondozást végezzen. (4) A kollégiumi nevelés a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának figyelembevételével a helyi pedagógiai program szerint folyik. (5) A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjék a tanulói iskoláinak munkarendjéhez. A kollégiumba való jelentkezés, írásban a szülő kérésére, vagy a Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslatára történik. Valamennyit az igazgató és a kollégiumi egységvezető bírálja el. A kollégiumba való be – és ki iratkozást minden esetben a szülő írásos kérelmére történik. Magasabb évfolyamon a felvétel megtagadható, ha előző évben a tanuló többszörösen fegyelmező és fegyelmi eljárást kellett – elfogadhatatlan magatartása miatt – kezdeményezni ellene. Figyelembe kell venni: 1 A gyermekek nemét, életkorát, testi fejlettségét 2 Családi, rokoni kapcsolatokat. 3 A korábbi csoportalakításokat 4 Az együttnevelhetőséget erősítő vagy gyengítő személyiségvonásokat, magatartást. 5 A személyes kötödést felnőttekhez, gyermektársaikhoz 6 A gyermekek esetleges személyes kéréseit 7 Egyéb pedagógiai, nevelési szempontokat. 2.4 A tanuló kollégiumi tagsága megszűnik a) az 52. § (4) bekezdésben meghatározott esetben a tanulói jogviszony megszűnésével, egyébként a tanév végén, b) a kollégiumból kizáró fegyelmi határozat jogerőre emelkedésével, c) ha a tanuló kollégiumi tagságát fizetési hátralék miatt az igazgató - a szülő, nagykorú tanuló esetében a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének 199

200

vizsgálata után - megszünteti, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, d) ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő a tanuló kollégiumi tagságáról írásban lemond, a nyilatkozatban megjelölt napon, e) ha a tanulót másik kollégium átvette, az átvétel napján. (9) A (8) bekezdés b)-c) pontjában foglaltakat nem lehet alkalmazni abban az esetben, ha a kollégiumi tagsági viszony fennállása nélkül a tanuló nem tudja teljesíteni tankötelezettségét. Abban az esetben, ha a tanuló felvételére a gyámhatóság intézkedése alapján került sor, a (8) bekezdés c) pontjában meghatározottak nem, a d) pontjában meghatározottak pedig a gyámhatóság egyetértésével alkalmazhatók. A c) pontban foglaltak a hátrányos helyzetű tanulók tekintetében nem alkalmazhatók. (10) Megszűnik az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony, ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül megszűnik. 2. 5. A térítési díj befizetésére és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések. A kollégiumban az elhelyezés ingyenes, hozzájárulást fizetni az étkezési nyersanyagköltségekhez kell (térítési díj). A szülő a kollégiumi felvételi kérelem beadásával kötelezettséget vállal a kollégiumban megállapított térítési díj befizetésére. A térítési díjat minden hónap 10-ig kell befizetni hivatali időben, a gazdasági hivatalban. A térítési díj visszafizetése A térítési díj visszafizetését betegség, előre igazolt távollét esetén biztosítja az intézmény, ha a tanuló: 1. betegség esetén a bejelentést követő naptól nem veszi igénybe az étkezést, 2. előre igazolt távollét esetén 3 nappal hamarabb bejelenti a szolgáltatás lemondását. 3 . A kollégium társadalmi szerepe, küldetése A kollégium alapfeladata, hogy megteremtse a megfelelő feltételeket azon gyermekek számára, akiknek lakóhelyén nincs lehetőség a tanuláshoz, illetve akiknek a szülő nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A kollégium kiemelt társadalmi szerepe és feladata, hogy segítse a gyermekeket a hátrányok leküzdésében. Tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget nyújt a gyermekeknek. A kollégium a megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a gyermekek összeszerveződése során kialakuló kisközösségekben a közösségi együttélés, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását, ezáltal sajátos támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégium együttműködik az iskolával, óvodával, figyelembe véve azok pedagógiai célkitűzéseit

200

4. A kollégiumi nevelés céljai, alapelvei, feladata 4. 1. A kollégiumi nevelés céljai és alapelvei.

201

A kollégiumi nevelés célja a gyermekek szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének segítése, személyiség fejlesztése, kibontakoztatása a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával. A kollégium – céljai elérése érdekében – gyermekközpontú, személyiségközpontú környezetet alakít ki. Az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek szükségleteinek figyelembe vétele, az egyéni bánásmód alkalmazása. A kollégiumi gyermekek, a csoportok és közösségek iránti felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség alkalmazása a nevelésben A gyermekek aktivitásának, alkotóképességének, érdeklődésének fenntartása és fejlesztése, A szülőkkel, az intézmény környezetében lévő társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttműködés Kultúrált, ösztönző környezet kialakítása szociális, érzelmi, lakhatási biztonság nyújtása, széleskörű szabadidős tevékenység kínálat biztosítása. Elsődleges célunk: az együttműködési képesség fejlesztése. Ennek kialakítása után lehetséges a hátrányos helyzetű gyermekek segítése, felzárkóztatása, a tehetségek felkutatása és kibontakoztatása. A kollégiumnak pozitív szociális szokásokat és mintákat kell közvetítenie, fejlesztenie kell a szociális készségeket: empátia, tolerancia, konfliktuskezelő-, vita- és szervezőkészséget. 1. 2. Alapelveink Munkánkat az alapvető emberi valamint a gyermeket megillető jogok érvényesítésével, demokratikus és humanista elvek alkalmazásával, az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételével végezzük, együttműködésben a szülőkkel és az iskolával. • Otthonos, családias légkör kialakítása, a gyermekek önállóságának, óntevékenységének fejlesztése, a közösséghez való tartózás érzésének kialakítása, hagyományok megőrzése. • A tanulás feltételeinek biztosítása, helyes tanulási módszerek kiválasztása azok alkalmazása. • A pedagógus tevékenységét az igényesség, a kultúrált stílus jellemzi, betartva az alapvető erkölcsi normákat, figyelembe véve az egyéni és életkori sajátosságokat. • A gyermekek nevelését az irántuk érzett felelősség, a bizalom és a szeretett jellemzi. Együttműködünk a szülőkkel és az iskolával. Egészséges életmódra nevelés, higiéniai szabályok megismertetés és biztosítása. • A szabadidő tartalmas eltöltésének biztosítása – sport, kulturális tevékenységek, szakkörök • A szociális hátránnyal, ingerszegény környezetben élő gyermekek problémáinak

201

•

202

megismerése, a hátrányok felszámolására való törekvés. Olyan feladatokat adjunk a gyermekeknek, amelyek sikerélményhez jutatják őket.

4. 3. A kollégiumi nevelés feladata A kollégista gyermekek személyiségének, egyéni tulajdonságainak , családi körülményeinek megismerése, az elfogadó , bizalmi viszony kialakítása a kollégiumi jogviszony létrejöttétől kezdődően tervezetten történik. A hatékony eredményes kollégiumi pedagógiai munka egyik alapfeltétele , hogy a pedagógusok tartalmas és rendszeres együttműködés során segítsék a gyermekek személyiségfejlődését. A kollégiumi nevelés feladata az alábbi területek fejlesztése. Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti a mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedést. Fejleszti a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és közeget teremt a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez.. A kollégium a nevelési folyamatban figyelmet fordít a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek – empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs, szervezőkészség – fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális, kommunikációs és állampolgári kompetencia. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztés Az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy gyermekeink megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: hatékony tanulás, matematikai kompetencia , digitális kompetencia. A tehetség kiválasztása és gondozása A kollégium és az iskola feladata a gyermekek képességeinek megismerése. Támogatja a sajátos nevelési igényű gyermekeket. a kollégium élet színes tevékenységközpontú szervezésével alkalmat teremt a gyermekek alkotó képességeinek megnyilvánulására a tehetségek kibontakoztatására. A kollégium az iskolával együttműködve minden gyermek számára biztosítja a számára megfelelő tevékenységet, melyben sikerélményhez juthat. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: esztétikai – művészeti tudatosság, kifejezőkészség, hatékony tanulás. Kultúrált életmódra nevelés A kollégiumi nevelés bővíti a gyermekek ismereteit az egyetemes emberi civilizációról, felkelti az érdeklődést a kultúra, a művészetek iránt, továbbá az emberi globális problémáival kapcsolatban. Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, művészeti 202

élményekkel segíti a világban való tájékozottság , a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. Elősegíti az esztétikai - művészeti tudatosság megjelenését, az érzelemvilág gazdagodását. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: esztétikaiművészeti tudatosság, kifejezőkészség, szociális és állampolgári kompetencia.

203

Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése. A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kultúrált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet, belső igényé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A gyermekek olyan ismereteket, gyakorlati képességeket, sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, melyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárósító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium a gyermekek számára otthonos, kultúrált , esztétikus közeget biztosít ahol a gyermekek jól érzik magukat , és amely egyúttal fejleszti ízlésüket. Környezeti adottságai révén hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a gyermekeket, hogy érzékennyé váljanak az állapota iránt, továbbá , hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia. A kollégium nevelési feladataihoz tartozik a szabadidő kulturált eltöltésére való nevelés, elősegíteni a gyermekek harmonikus, egészséges fejlődését, személyiségük kibontakoztatását, önállóságuk kialakulását . A kollégium feladata az iskolához viszonyítva sajátos és speciális. Részt vesz az iskola nevelési-oktatási feladatainak gyakorlati megvalósításában, valamint kiegészíti azt a kollégiumi nevelésben rejlő sajátosan gazdag tartalommal: 1. Biztosítsa a tanulóknak az otthonos, barátságos légkört, az egészséges, kulturált környezetet, 2. Működjön együtt a délelőtti és a délutáni pedagógiai tevékenység összhangjának megvalósításában, vegye figyelembe a pedagógiai célkitűzéseket neveljen egészséges életmódra, alakítsa ki a tanulókban az egészséges életmód iránti igényt, 3. Formáljon magatartást, segítse az együttműködést, könnyítse meg a közösséghez való alkalmazkodást, a beilleszkedést, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását, 4. Ismertesse meg a tanulókat a szabadidő hasznos eltöltésének módjaival, 5. Fordítson kiemelt figyelmet az érzelmi élet gazdagítására, az öntevékenység fejlesztésére, az egyéni fejlődésre, a személyiség fejlesztésére, 6. Segítse elő a tanulók önálló életre nevelését, a társadalmi szerepek tanulását, a társadalomba való beilleszkedést, 7. Vegye figyelembe a nevelési módszerek alkalmazásánál a gyermekek életkorát, fejlettségét, egyéniségét, családi körülményeit, 8. Nyújtson biztonságot, érzelmi védettséget, egészítse ki a családi és iskolai nevelést. 203

9. 5. Követelményrendszer A követelmények megfogalmazása azért fontos, mert így válik mindenki számára világossá, hogy a célok megvalósulása érdekében mit kell tenni, teljesíteni. Követelményrendszerünk fogalmazza meg a pedagógusra, a kollégium egészére, a szobaközösségekre vonatkozó feladatokat és elvárásokat. 204 5. 1. Gyermekeinkre vonatkozó követelmények: 1. 2. 3. 4. 5.

Tartsa be a kollégiumi életre vonatkozó szabályokat Tartsa be az együttélés normáit, tartsa tiszteletben mások jogait, legyen figyelmes Tartsa rendben környezetét, óvja közös értékeinket Legyen őszinte, egyenes, vállalja a felelősséget tetteiért Ismerje fel, hogy mi a jó, mi a rossz, a helyes és helytelen, az igaz a hamis, cselekedjen a pozitív értékek szellemében, tudjon és akarjon igazodni az elfogadott társadalmi normákhoz 6. Képességeinek megfelelően teljesítse tanulmányi kötelezettségeit, 7. Törekedjen szabadideje hasznos és kulturált eltöltésére

5. 2. A kollégiumi nevelőkkel szemben támasztott követelmények Minden nevelőre vonatkozó követelmények: 1. A kollégiumi nevelőtanár /pedagógiai munkát segítő higgyen hivatásában, a pedagógiai értékekben, a gyermekek nevelhetőségében, jellemezze pedagógiai optimizmus. 2. Ismerje meg a tanulók személyiségét. Alakítson ki a tanulókkal nyílt, őszinte kapcsolatot. Érdeklődjön a tanulók gondjai iránt, hallgassa meg problémáikat, bajaikat, segítsen ezek és a kialakuló konfliktusok megoldásában. Segítse beilleszkedésüket a kollégium életébe. 3. Tartson kapcsolatot a kollégistáink szüleivel. Ha szükséges, kérje a szülők segítségét a nevelési problémák megoldásában. 4. Alakítson ki a kollégiumi és iskolai tanárokkal - beleértve a vezetőket is együttműködõ, folyamatos munkakapcsolatot. 5. Minden nevelőnk felelős az ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért. A felmerülő gondokat tapintattal, és toleranciával közelítse meg. Működjön együtt a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel. 6. Ismerje a hatályos jogszabályokat, az iskola és a kollégium belső szabályzatait és azok szellemében járjon el. 7. Tartsa fontosnak a modern, differenciált nevelési elvek megvalósítását. 8. A tanulókkal való foglalkozás tervezésének alapja a tanulók közötti különbségek feltárása.

204

Az értékelés folyamatos, a tanulás segítésének érdekében történik. A tanulók fejlődését képességeik alapján értékeljük. A tanulás segítését változatos és motiváló módszerekkel végezzük, figyelembe véve az eltérő tanulási stílusokat. A tanulási idő beosztása a tanulói igényekhez alkalmazkodva rugalmas. A nevelőtanár segíti a tanuló készségeinek fejlődését, erősíti önbizalmát 6. A kollégium kapcsolatrendszere 205 Intézményünk munkakapcsolatot tart a fenntartóval. A kollégium külső kapcsolataiért a kollégiumvezető a felelős. A kollégium, nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében, rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel a beköltözéstől kezdve, a szülői közösségekkel, az osztályfőnökökkel. A szülőkkel való kapcsolattartás folyamatos. Szülői értekezleteken, az iskolai szülői értekezletekkel egybekötött fogadó órákon tájékoztatjuk a szülőket, a kollégium házirendjéről, programjainkról, a kollégium belső életéről. A szülők a kollégium működése alatt bármikor érdeklődhetnek / telefonon vagy személyesen / gyermekeikről. A gyermeket ért rendkívüli eseményről / betegség / azonnal értesítjük a szülőt, hozzátartózott Az értesítés formája az esemény súlyossága alapján, lehet – távirat, telefon és személyes megkeresés. A hasonló feladatot ellátó megyei intézményekkel és jó néhány társintézménnyel az országban, a kölcsönös igényekhez többé – kevésbé rendszeres vagy alkalmi kapcsolatban állunk, segítjük egymást információval, a gyermek és felnőtt programok szervezésével, tapasztalatcseréivel. Az integrációban résztvevő városi többségi iskolákkal folyamatosan együttműködő szakmai kapcsolatot tartunk fenn, „Nyitott iskola!” A folyamatos szakmai továbbfejlődéshez, a mindennapi feladatok eredményes fejlődéséhez, az intézményi nyitottság biztosításához elengedhetetlen a korrekt, tartalmas külső kapcsolatok alakítása. 7. A kollégiumi tevékenység szerkezete A kollégium - igazodva a Kt. rendelkezéseihez – a nevelési folyamat során a gyermekek tevékenységeket – annak céljától, jellegétől függően – kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. Külön figyelmet fordítunk az SNI gyermekek egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a gyermekek személyiségének gazdagításához, kompetenciák fejlesztéséhez a közösség fejlődéshez. A kollégiumi foglalkozások és tevékenységek átszövik és irányítják a gyermekek életét. A kollégium a maga sajátos arculatával, hagyományrendszerével, foglalkozásaival, tevékenységeivel, a szabadidő megszervezésének változatos módjaival hozzájárul az ott eltöltött idő hasznos és örömteli megéléséhez. A kollégium a kompetenciák fejlesztését úgy 205

segíti, hogy a tematikus csoportfoglalkozások során olyan tevékenységeket szervez, amelyek által a gyermekek ismeretei bővülnek, képességeik gyarapodnak, attitűdjük pozitív irányba formálódnak. A kollégiumi foglalkozások az önismeretre, a közösségi kapcsolatok kialakítására, szociális képességek fejlesztésére, az egészséges életvitel kialakítására, a tágabb természeti társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a gyermekekben kialakul az alkalmazkodóképesség , a tolerancia , a konfliktuskezelő képesség. A kollégiumi nevelés az alábbi tevékenységi formák rendszerében valósul meg: 206 1. Tanulás 2. Munkatevékenység 3. Egyéni fejlesztés, felzárkóztatás 4. Egészséges életmódra nevelés 5. Szabadidős tevékenység 6. Kulturális tevékenység 7. Manuális tevékenység 8. Játéktevékenység 9. Séta –kirándulás, mozgás 10. Szakkörök 11. Megbeszélések 12. Egyéni szabadfoglalkozás 13. Közösségi tevékenység 7. 1. Tanulás A kollégiumba érkező gyermekek jellemzően különböző társadalmi összetételű településekről, eltérő családi környezetből érkezne. Attitűdjük, életviteli és tanulási módszereik is eltérő. A délutáni tanulási tevékenyég a tanítási órákon szerzett ismeretek gyakorlását, megszilárdítását szolgálja. Ehhez nyugodt légkört, megfelelő eszközöket, a gyermekek életkorának, fejlettségének elegendő időt biztosítva. Ez az idő alsó tagozaton egy óránál, a nagyoknál, másfél óránál több ne legyen. Gyermekeinknél a tanulmányi időt a feladattól függően rugalmasan kezeljük, mivel általában hiányzik a tudatos, megtanulni akarás szándéka. Ezért nagy szerepe van a motivációnak. Buzdítással, dicsérettel, a teljesítmények értékelésével keltjük fel a gyermekekben az érdeklődést, a munkakedvet, a tudás iránti vágyat, a kötelességérzetet. A délutáni tanulás fontos jellemzője a tanórák rendjétől eltérő tanulásszervezés, a tanultak gyakoroltatása, kiegészítése, a téma több új szempontból való közelítése, feldolgozása. Ezt szolgálják a filmvetítések, játékos feladatok, kiegészítő olvasmányok, zenehallgatás, mesedramatizálás. A délután számtalan lehetőséget nyújt derűs, nyugodt légkör megteremtésére, melyben eredményesebb, kellemesebb a gyermeki jelenlét. Fontos hogy a gyermekek tudjanak kisebb csoportokban együtt dolgozni. Rászoktatni őket, hogy társuktól kérjenek segítséget, ill. adjanak segítséget egymásnak. Legyenek türelmesek

206

egymással hallgassák meg egymás mondandóját . a délutáni tanulás során megjelennek a témahetek és projektek, együttműködve a délelőttös pedagógusokkal

207

„Ügyes kezek”program Az „Ügyes kezek”Programmal arra kötelezzük magunkat, hogy a népi hagyományok értékeit megőrizzük és a manuális tevékenységek különböző formáival a gyermekek képességeit sokoldalúan, fejlesszük. A természetes oldott légkört tekintjük nevelőmunkánk alapformájának. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve építjük be a mindennapokban, a manuális tevékenységekben, a jeles napi készülődésekben azokat a hagyományokat, amelyek a gyermekek életét érzelem gazdaggá teszik, ilyenek. 1. Ünnepeink előtti készülődés, ráhangolódás az ünnepre, /advent, karácsony, húsvét / 2. A nemzeti ünnepekre való készülődés, megemlékezés 3. A természetes anyagok megismerése, velük való manuális tevékenységek /agyagozás, szövés, batikolás, nemezelés,/ 4. A gyermekekben a néphagyományok és a változatos manuális tevékenységek iránti képességek megalapozása 5. A változatos manuális tevékenységek és a néphagyományok összekapcsolásával a gyermekek személyiségének pozitív tényezőit erősítjük. 6. Valljuk: „ újra becsülete van , lesz a népi kultúrának, hiszen múltismeretünk bűvös szerszám így a dalos ajkak, mesélő szájak, dolgos kezek amivel a csuhébabát, a kukorica tehenet, kosarat lehet készíteni értékes képességei az embernek.” 7. Arra kötelezzük magunkat, hogy a népi hagyományok értékeit megőrizzük és a manuális tevékenység különböző formáival a gyermekek képességeit fejlesszük. A manuális tevékenységek során az anyagok és az eszközök olyan tulajdonságaival ismerkednek meg, amelyek közvetlen tapasztaláson alapulnak. A játék tartalmát a néphagyomány ápolás eszközeivel gazdagítjuk. A program célja: A gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítésével a teljes személyiség kibontakoztatása, melynek során figyelembe vesszük az életkorát, egyéni fejlődési ütemét. A gyermekekben a néphagyományok és a változatos manuális tevékenységek iránti befogadó képességeinek megalapozása. A program feladatai: A gyermekek életkorának megfelelő élményt adó, manuális cselekedtetésre ösztönző népi hagyományok beépítése a mindennapokba. Szellemi kultúra közvetítése, átadása (vizuális nevelés, mese- vers, ének –zene A népművészet tárgyi kultúrája A jeles napok közül azok kerülnek be a programba, melyek eddig is jelen voltak a nevelésünk folyamatában az évszakok jeles napjai Feladatunknak tartjuk a gyermekek életkorának megfelelő testi és lelki szükségleteinek kielégítését. Ezen belül az egészséges életmód alakítása, érzelmi nevelés, szocializáció segítése. 207

208

A manuális tevékenységek során az anyagok és az eszközök olyan tulajdonságaival ismerkednek meg, amelyek közvetlen tapasztaláson alapulnak. A játék tartalmát a néphagyomány ápolás eszközeivel gazdagítjuk. A gyermekekben a néphagyományok és a változatos manuális tevékenységek iránti befogadó képességek megalapozása. A népi hagyományok ápolása, átadása, megőrzése, aminek érdekében különböző tevékenységeket szerveznénk. A néptánc, népzene és a népi játékok megszerettetése a mi gyermekeinkkel. A néptánc alaplépéseit tanulják meg a gyermekek a népi játékok koreográfiáiban. Az ünnepekhez fűződő népi hagyományokkal, a népzenével – elsősorban a gyermekjátékokon keresztül. Az énekes, táncos, népi játékok révén művészi ismeretekkel bővül a gyermek látóköre, tágul szemlélet módja, fejlődik esztétikai érzéke. A dalos játékok különböző formában a gyermek élményeit, indulatait reprodukálja. Ezáltal fejlődik a figyelme, emlékezete, képzelete kreatív gondolkodása. Különböző rigmusokat, kurjantásokat, mondókákat tanulnánk és megismerkednénk a tánc alapvető lépéseivel. A hagyományok értékeit megőrizve a manuális tevékenységek különböző formáival a gyermekek képességeit sokoldalúan fejlesszük. A manuális tevékenységek során az anyagok és eszközök olyan tulajdonságaival ismerkednek meg, amelyek a közvetlen tapasztaláson alapulnak. Fontos, hogy a gyerekek a mai világban is rácsodálkozzanak az alkotás örömére, a saját maguk által létrehozott minőségeknek, esztétikumnak tudjanak örülni. A nyugodt, szép dekoratív környezet, a családias hangulat mindezt megsegíti, és a kollégák vezetésével képességeik, készségeik fejlődhetnek, tehetségük zavartalanul bontakozhat ki, mindennapi feszültségeik oldódhatnak, s újra és újra kipróbálhatják magukat, ezáltal sikerélménnyel töltekeznek fel minden alkalommal. 8. 2. Munkatevékenység A fogyatékos gyermeket a család igyekszik megkímélni minden munka elvégzésétől. Így amikor a kollégiumba kerülnek gyakran ismeretlen számukra az önkiszolgálás és az egyszerűbb házi munka. A kollégiumban már a legkisebbeket is tanítjuk önmaguk ellátására, tudatosítjuk, hogy a munka elvégzése az élet természetes menetéhez tartózik nélküle hiányt, hátrányt szenvednének. Az önkiszolgáló munka magába foglalja a személyi testápolást, öltözködést, a személyi felszerelés gondozását. Ide tartozik a kollégiumi munka is, amely a közvetlen környezet kultúrájának a rendszeres, folyamatos megteremtését szolgálja. Megtanítjuk a gyermekeket a munka fogásaira. A feladatot elmondjuk, bemutatjuk, menet közben ellenőrizzük és értékeljük. Megtanítjuk a munkájának megbecsülésére, értékelésére. Kialakítjuk bennük a készséget arra, hogy segítsenek az arra rászoruló társaiknak. A felső tagozatban fokozzuk az önállóságot. A kollégiumi munkának nemcsak a végzői, segítői, de szervezői is legyenek. Bővítjük tevékenységüket fizikai munkák végzésével. Hosszú távra szóló megbízásokat kapnak, növeljük felelősségüket. Tudatosítjuk bennük, 208

hogy a rendes, ápolt külső, a tiszta környezet, a pontos munka, a hozzáértés, az önálló élethez, munkavégzéshez vezetnek. Az önkiszolgáló és kollégiumi munkában alapelvünk, hogy minden gyermeket meg kell tanítani önmaga ellátására. Ennek érdekében az egyéni sajátosságokat figyelembe véve személyre szabott eljárásokat alkalmazunk, hogy minden gyermek eljusson az önkiszolgálás kívánt fokára.

209

8. 3 . Egyéni fejlesztés, felzárkóztatás a tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozásokra heti 2 órát fordítunk. Alkalmanként 1- 3 tanuló vesz részt az egyéni foglalkozásokon. A foglalkozások célja: 1. A tanulásban, az átlagostól lassabban haladó, vagy hosszantartó betegség miatt hiányzó tanuló képességeihez igazodó egyéni fejlesztés, illetve a hiányosságok pótlása. / a délelőttös pedagógussal egyeztetve./ 2. A szociális, kulturális háttér miatt hiányosságot mutató tanulók felzárkóztatása /pl. önkiszolgálás hiánya, társas érintkezési formák, elvárt magatartás hiánya, stb./. Praktikus ismeretek nyújtásával, helyzetgyakorlatokkal pótoljuk a hiányosságokat, segítjük elfogadásukat, befogadásukat. Személyiségkorrekció: az értelmi fogyatékos gyermekek többsége küzd magatartásproblémákkal. Az okok kiderítésére, a magatartászavar enyhítésére próbáljuk meg a frusztrációs helyzetek oldását, a konfliktuskezelés helyes módjának megtanítását. 3. Minden tanulónak vannak, lehetnek egyéni problémái, /családi, baráti, egészségügyi, lelki, stb./, amelyek szorongást, félelmet, bizonytalanságot váltanak ki a gyermekből. A meghallgatás, az odafigyelés, a támasznyújtás segítse át a tanulót a nehézségeken.

7. 4. Egészséges életmódra nevelés A kollégiumban az egészséges szervezet harmonikus fejlődését az egészséges környezeti feltételek megteremtésével, a megfelelő táplálkozás biztosításával és a gyermekek rendszeres edzésével segítjük elő. Az egészség megőrzéséhez alapvető egészügyi ismereteket nyújtunk, gyakoroltatjuk és rögzítjük a helyes szokásokat, a személyi higiénia szabályainak következetes magtartására nevelünk Az egészséges életmódra nevelés pedagógiai módszerében, dominál. 1. A magyarázat 2. A beszélgetés 3. A tanácsadás 4. A tudatosítás 5. A példaadás 6. A gyakoroltatás 7. Az öntevékenységre való késztetés 8. A formáló, segítő ellenőrzés 9. A pozitív értékelés

209

210

Az egészség megőrzése mellett figyelmet fordítunk a betegségek megelőzésére és a balesetek elhárítására. Tudatosítjuk a gyermekekben, hogy az egészség érték, arra vigyázni kell. Óvják saját és a másik ember testi – lelki egészségét, segítsék a gyengébbeket és fogadják el a különbözőségeket. Az egészséges életmódra nevelés során célunk, segítjük a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően, hogy: 1. Megismerjék önmagukat és társaikat 2. Megbizonyosodjanak az egészséges, biztonságos élet értékeiről 3. Gyakorlatot szerezzenek a veszélyhelyzetek felismerésében 4. Tájékozódjanak környezetükben 5. Megtanulják a csoportszerveződés és a csoportmunka alapjait. 6. Ehhez a következő készségfejlesztési területeken kínálunk tapasztalatszerzési cselekvési, gyakorlási lehetőséget. A kollégiumi napirend elősegíti az életkori fejlődést is szem előtt tartó egészséges bioritmus kialakulását. 7. 5 . Szabadidős tevékenység A gyermekek szabadidejének funkciója a személyiségfejlesztés elősegítése pihenés, a játék, a művelődés, az élmények, az érzelmi élet fejlesztésének, a társas kapcsolatok gazdagításának biztosításával. A szabadidőbe beletartozik a tanórán kívüli minden olyan elfoglaltság, aminek hatására megváltózik a gyermekek aktivitása, fejlődik önbizalma, sikerélményt él meg, megtanulja a szabadidő kultúrált eltöltését. A gyermekek nagy része más életmódhoz szokott a kollégiumba kerülés előtt. Kevés segítséget kaptak a szabadidő eltöltéséhez. Ezért a gyermekek elképzeléseinek, igényeinek kielégítése rugalmas gondoskodásmódot, türelmet, megértést kíván. Nevelőmunkánkban nagy fontossággal bír a személyes példamutatás, a nyitottság, a széleskörű érdeklődés a gyermekek önkéntes részvétele, a szabad választásra oda kell figyelni. A szabadidős tevékenységek tervezésénél a gyermekek kívánságait is figyelembe kell venni. A gyermekek tervező munkába való bevonása fokozatosan történik. Apróbb módosítással – ha szükséges – vegyük figyelembe a javaslatot, az önbizalom, az aktivitás, az önállóság, a kezdeményezőkészség fejlesztése érdekében. Fokozatosan szoktatjuk hozzá a gyermeket ahhoz, hogy ők is képesek átgondoltan úgy megtervezni saját idejét, hogy a szórakozást jelentsen számára. A tervezésnél figyelembe kell vennünk a gyermekek képességét, fejlettségi szintjét, tudás – neveltségi szintjét, tapasztalatát. Feladatunk: 1. Az egész személyiség differenciált fejlesztése. 2. A tiszta esztétikus környezet igényének erősítése. 3. A szabadidő kultúrált eltöltésének megtanítása, amelyben a nevelő, mint modell kap szerepet. 4. A nevelő – a szülőhöz hasonlóan – nem csupán megtervezett utasításával, példamutató magatartásával, de meggondolatlan szavaival és kevésbé tudatosan megtervezett cselekvéseivel is befolyást gyakorol a gyermekekre. A közös tevékenység segíti a jó közösség kialakulását, a kölcsönös elfogadást, a sikerélmény 210

megélését. Kötetlen szabadidős tevékenység formák. 7. 6 . Kulturális foglalkozás

211

A foglalkozások konkrét témái aktuálisan kapcsolódnak az iskolai munkához, ünnepekhez, egyéb eseményekhez, alkalmakhoz is. A foglalkozások keretében szerepel: mesehallgatás, bábozás, dramatizálás, versmondás, éneklés, daltanulás, zenehallgatás, vetélkedők, tánc, TV – nézés, ünnepi műsorok összeállítása, mozi – és színházlátogatás. Könyvtárlátogatás és könyvtárhasználat az iskolai és kollégiumi könyvtárban. Múzeumok látogatása, kiállítások, kulturális műsorok megtekintése a városban. 7. 7 . Manuális foglalkozás A manuális tevékenységek során az anyagok és az eszközök olyan tulajdonságaival ismerkednek meg, amelyek közvetlen tapasztaláson alapulnak. Keretében rajzolás, festés, mintázás, kézimunka és technika jellegű foglalkozások szerepelnek. A hagyományok értékeit megőrizve a manuális tevékenységek különböző formáival a gyermekek képességeit sokoldalúan fejlesszük. Fontos, hogy a gyerekek a mai világban is rácsodálkozzanak az alkotás örömére, a saját maguk által létrehozott minőségeknek, esztétikumnak tudjanak örülni. 7. 8 . Játéktevékenység A játékot naponta biztosítani kell. Kettős feladatunk van: 1 Játékot tanítunk. 2 Megtanítjuk játszani a gyermekeket. A játékformák kiválasztásánál figyelembe vesszük azt a fokozatosságot, amelyet az értelmiés az érzékszervi, valamint az életkori sajátosság diktál. A sportjátékok nevelő hatása nagy, állóképességet, kitartást, egymás segítségét, közösségi érzést fejlesztenek. A sportjátékokat a szabadban vagy a tornateremben bonyolítjuk le. Nagyon fontosak az egyéni játékok is. Minden gyermeknek van kedvenc játéka, olyan tevékenységi formája, amit rendszeresen és nagy kedvvel végez. Lehetőséget adunk arra, hogy akár a hálóban, akár a csoportszobában helyük legyen ezeknek a játékoknak és játszhassanak velük. segítjük a gyermekek hobby – tevékenységét is. 7. 9 . Séta – kirándulás, mozgás Komplex programlehetőséget nyújt a séta a délután folyamán. A gyerekek mozognak, levegőznek, valamint kapcsolatba kerülnek az őket körülvevő világgal, melyekről információkat, tapasztalatokat, benyomásokat gyűjtenek, az évek során egyre táguló ismeretanyagot szerezve ez által. A séta folyamán alkalom nyílik az elméletben elsajátított tudnivalók, szabályok gyakorlati alkalmazására (közlekedési szabályok, utcai viselkedés helyes formái, stb.). Mozgásos feladatok, játékok, énekkísérettel újabb délutáni

211

foglalatosság, lehetőség szerint minél több időt eltöltve a szabadban.

212

7. 10 . Szakkörök A személyiségés közösségfejlesztés szempontjából a szakköri foglalkozásokat nagyon hatékonyak tartjuk. Célunk, hogy gyermekeink a szakköri foglalkozásokon élményhez jussanak, sikereket érjenek el, képességeik fejlődjenek, személyiségük formálódjon. Hisszük, hogy minden gyermek rendelkezik olyan adottságokkal, képességekkel, tehetséggel, amelyeket eredményesen fejlesztve a személyiségsérülést korrigálni tudja, s ez által a szocializációt is elősegítjük. A szakkörök célja: 1. Az ép funkciók fejlesztése 2. A meglévő ismeretek bővítése. 3. Az egyéni képességek fejlesztése. 4. A gyermekek érdeklődésének szélesítése 5. Az alkotási vágy kibontakoztatása 6. A viselkedés formálása. Hetenként egy alkalommal tartunk szakkört, melynek időtartama másfél óra. 7. 11. Megbeszélések Olyan mindennapos foglalkozások, amikor a gyermeket ért iskolai és iskolán kívüli hatásokat / család, felnőttek, barátok / problémákat, gondokat beszéljük meg. A megbeszélések témakörei lehetnek még ünnepekre, kirándulásra, versenyekre való felkészülés. Egyéni beszélgetésekre is módot adunk, amikor csak egy gyermekkel foglalkozunk és próbáljuk megoldani a problémáját. 7. 12 . Egyéni szabadfoglalkozás Az egy csoportban tartozó gyermekek ugyanabban a helységben / tanterem / vannak, de mindegyikük más – más tevékenységet végez. / vagy 1 –3 fős kis csoportok együtt./ 1. Játéktevékenység – társasjáték 2. Játékos, alkotó tevékenységek 3. Munkatevékenységek 4. Szellemi tevékenység 7. 13. A közösségi tevékenység A közösségi nevelés szempontjából elemezni kell az egymásnak nyújtott segítség mértékét és az önkéntességet. A gyermekeket meg kell tanítani az egymás munkájának megbecsülésére, értékelésére. Ezzel a közösségi élet is jól formálható. A gyermekekben alakuljon ki olyan beállítódás és képesség, hogy szívesen segítsenek rászoruló társaiknak. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: 1. Elősegíteni a nehezen alkalmazkodó gyermekek beilleszkedését 2. Hozzájárulni a közösségi érzés felébresztéséhez, és lehetőleg pozitív tartalmat adni a közösségi életnek 3. A közösségek legyenek a demokratikus vezetési és viselkedési magatartás gyakorló

212

213

terepei 4. Bontakozzék ki bennük a kezdeményező, önszervező, önszabályozó, közösségteremtő készség 5. A közösségek ma társas együttlét olyan keretei legyenek, amelyekben biztosított a gyermek minél egyénibb fejlődése mellett az együttműködés minél magasabb foka 6. A személyiség – és közösségfejlesztés módozatait nem szabad ráerőszakolni a gyermekre 7. Gyermekközpontúnak kell lenni, de úgy, hogy a nevelés célkitűzéseinek megvalósítása felé haladjunk 8. Törekedni kell minél több közös ünnep, hagyomány kialakítására 9. A hagyományok minden közösség életében nagy jelentőségűek. A készülődés, az ünnepi hangulat, majd a rá váró emlékezés sok közös élmény forrása lehet, erősíti az összetartozást, segít az egymásra figyelésre, egymás segítésében, önmaguk megmérettetésében, önbizalmuk fokozásában. 10. A hagyományok egy- egy közösség sajátjai, csak rájuk jellemző apró mozzanatokkal bírnak 1 Az ünnepek is a hagyományépítést szolgálják. Ezek egy része a csoportban zajlik, mások nyilvánosan, vendégek előtt számot adva arról, hogy mit tanultak a gyermekek, mennyit változott beszédállapotuk, kifejező készségük, mennyire lettek magabiztosak, mennyit ügyesedtek. 8. Ünnepeink – hagyományaink Iskolaihagyományaink , rendezvényeink a gyermekeink mindennapjait gazdagítják , az iskolai életet mozgalmasabbá érdekesebbé teszik, kiemelt fontosságúak az intézmény / kollégium életében. A gyermek és a felnőtt nem csupán passzív résztvevői e meghatározó rendezvényeknek, hanem készülnek rá, színvonalas műsort adnak, így a rendezvények igazi élményt nyújtanak. Hagyományaink, rendezvényeink a gyermekek mindennapjaikat gazdagítják, színesítik. Az élő hagyományok tudják leginkább közösségé formálni gyermekeinket. Minden olyan lehetőséget megragadunk, amit a hely, a város lehetővé tesz, így rendszeresen látogatjuk a helyi bábszínház előadásait, a városi könyvtárat, múzeumokat, kiállításokat. Kapcsolatot tartunk fenn a városi többségi általános iskolák tanulóival és tanáraival. Így lehetőség nyílik a közös szakköri foglalkozások, ünnepélyek megtartására, valamint egymás kölcsönös megismerésére. Fontosnak tartjuk a nemzeti ünnepekről való megemlékezéseket, ezen alkalmakkal iskolánk tanulói immár hagyománnyá válva ünneplik a nemzeti ünnepeket, színvonalas műsort adva. Minden évben az évszakoknak megfelelő ünnepekről sem feledkezünk meg, minden évszakhoz szervezünk olyan közösségi játékot, amelynek célja a népszokások megismertetése, illetve megszerettetése gyermekeinkkel. Hagyománnyá vált, hogy minden ünnepnek, megemlékezésnek megvan a saját felelőse, ill. közös programokkal ünnepelünk. Csoportszinten szinte már hagyomány a gyermekek név és születésnapjának a megünneplése- ezek mind a közösségi nevelést erősítik. 9. Diák önkormányzati munka Tanulóink nem olvasnak közlönyt, törvényeket. Nekünk kell megtanítanunk és megmagyaráznunk nekik, hogy ismerjék kötelességüket, jogaikat. Kollégiumunk kis létszámú kollégium, ezért 3 fős diákönkormányzatot szeretnénk létrehozni. A háromfős

213

tanács érvényesíti a tanulói jogokat és képviseli a tanulók érdekeit. A diákönkormányzatot segítő tanár nem főnöke a diákönkormányzatnak, hanem segítője, támogatója, ösztönzője, sugalmazója. Az őszi kollégiumi közgyűlésen történik meg a diákönkormányzat megválasztása. A Diák Önkormányzati Tanács létrehozásának célja – tanítsuk meg az értelmileg akadályozott gyermeket érdekei és jogai képviseletére és érvényesítésére. A diákönkormányzat más kollégiumok diákönkormányzatával hasznos tapasztalatcserén vehetnek részt, s közös programokat, rendezvényeket szervezhetnek – „Testvér kollégium” – kapcsolat kialakítása révén 214 10. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységek Gyermekeink szociális összetétele indokolttá teszi a sokoldalú, hatékony gyermek és ifjúságvédelmi munkát. Gyermekeink többsége a társadalom perifériáján élő családokból, csonka családból kerül intézményünkbe, nehezítve életkörülményeiket a szülők munkanélkülisége, alacsony iskolázottsága. A család anyagi forrása többségében családi pótlék, a rendszeres és az alkalmankénti segély. A fentiekből következik, hogy gyermekeink elemi szükségleteinek kielégítése / élelem , ruházat, taneszköz / nehézségbe ütközik. Ahhoz, hogy a nevelő - oktató munkánk hatékony lehessen a gyermek és ifjúságvédelmi felelős az intézmény pedagógusaival együttesen védő –óvóintézkedést tesznek a rászorulók érdekében. 10. 1. A gyermek- és ifjúságvédelem célja és feladatai kollégiumunkban 1. Célunk a törvényben meghatározott szabályok, feladatok, elvárások adaptálása kollégiumunk működő rendszerébe. 2. A gyermekvédelem olyan komplex tevékenységrendszer, amelyet a gyermeki jogok és szükségletek maradéktalan kielégítése érdekében alakítunk ki problémamegelőző és problémakezelő céllal. 3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatért, illetve végrehajtásáért a kollégium vezetője a felelős. 4. A kollégium nyújtotta lehetőségek birtokában a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a következő feladatokat, látja el: 10. 2. A gyermek- és ifjúságvédelem során alkalmazott módszerek, eszközök 1. Helyzetfeltáró beszélgetés, esettanulmány készítése 2. Egyéni foglalkozások, beszélgetések 3. Kiscsoportos foglalkozások, beszélgetések 4. Preventív célt szolgáló előadások szervezése (drog, alkohol, bűnmegelőzés) 5. Bizalomépítés 6. Kapcsolatépítés 11. A kollégiumban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere A kollégium az iskolával együtt részt vett a COMENIUS 2000 partnerközpontú minőségbiztosítási programban. Olyan tudatos, szervezett és folyamatos tevékenység, amely a kollégium partnerközpontú céljainak és napi működésének közelítését szolgálja. A pedagógiai tevékenység ellenőrzése folyamatos. Az iskolavezetés és a kollégiumvezető a 214

munkatársak bevonásával tudatosan fejleszti az intézmény szervezeti kultúráját. A minőségirányítási tevékenység hosszú távú és folyamatos munkát jelent. Az ellenőrzést a kollégiumvezető végzi. havi rendszerességgel értekezletet tartunk. Évenként kétszer (félév, év vége) készül összegző értékelés, melyet a kollégiumvezető terjeszt a nevelőtestület elé. A kollégium pedagógiai programja szervesen kapcsolódik az intézmény / iskola minőségirányítási programhoz. A kollégium pedagógiai programja nem tartalmaz külön minőségirányítási fejezetet . 215

12. A kollégiumi munka ellenőrzése Tervszerűen kívánjuk elkészíteni a belső ellenőrzés rendjét. Lesznek olyan terülek, amelyeket folyamatosan napirendben kell tartanunk (határidők betartása, takarékos gazdálkodás). Lesznek azonos időközönként visszatérő feladataink (órarend, szakköri foglalkozások ütemezése) és lesznek olyanok, amelyek csak alkalomként ellenőrzést igényelnek. Megfogalmazzuk terveinkben, hogy: KI? KIT? MIT?HOGYAN? MIKOR? ellenőriz, melyet minden szorgalmi időszakra kitöltünk tanév elején. Kollégium ellenőrzött Az ellenőrzés Az ellenőrzés Az ellenőrzés Az ellenőrzést végző Az személy személy módszere tárgya ideje mettől – meddig KI? KIT? KIKET? HOGYAN? MIT? MIKOR? Igazgató Kollégiumvezető, Alkalomszerű A kollégiumra Az időpontot és Kollégiumvezető nevelő meghatározott a látogatást be tanárok, Foglalkozás Orvos Gyógypedagógiai látogatása nevelő-oktató kell jelenteni Tájékozódó, munkát asszisztensek kivéve, ha az Gyermek tájékoztató Egészségügyi szükségszerű felügyelők, ápolók beszélgetés munka Írásos témakörei beszámoló 13. A kollégiumi munka eredményessége 1. A kollégiumi nevelés a szülővel és az iskolával együttműködve hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló eredményesen befejezze tanulmányait. 2. Elsajátítsa a társadalomba való beilleszkedést, a családi és iskolai élethez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket. 3. Követni tudja az alapvető erkölcsi értékeket. 4. Képes legyen az egészséges és kultúrált életmód kialakítására. 5. Képessé váljon az együttműködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és megtartására. 6. Rendelkezzék az érdekeinek érvényesítéséhez szükséges képességekkel. 7. A kollégiumi életben gyermekeinek gazdag, változatos tevékenykedésre van lehetőségük: tanulás, játék, munka, szórakozás. A tevékenységek végzése közben 215

tapasztalt tanulói megnyilvánulásokat, teljesítményeket értékeljük. Aszerint, hogy az adott követelményrendszerben – tanulás, önkiszolgálás, játék, munka, egészséges életmód, szociális kapcsolatok – a tanuló saját képességeihez mérten milyen sikeres teljesítményt, fejlődést, vagy hanyatlást, visszaesést ért el. 14 . A kollégium továbbfejlesztésének terve, jövőképe Kollégiumunk jövőképének mottója: 216

„Nemcsak azért tarozzunk felelősséggel, amit teszünk, hanem azért amit nem teszünk. „ Olyan kollégiumot szeretnénk, ahol egységes nevelési elvek, családias légkör, kiegyensúlyozott, korosztálynak megfelelő egységes nevelés érvényesül. Ennek érdekében nevelési munkánk során stabil, folyamatos együttműködést alakítunk ki a családokkal és az iskolával. Környezetünkben működő kollégiumokkal szoros kapcsolat kialakítása a célunk, annak érdekében, hogy minél szélesebb területen megismerjük egymás munkáját, a fejlődést elősegítő módszereket közösen elsajátítsuk, tanuljunk egymástól, okuljunk tévedéseinkből. Szeretnénk olyan kollégiumot működtetni, ahova „haza megy” a tanuló az iskola után. A jövőben szeretnénk a kollégium értékes hagyományait, a kézműves foglalkozásokat, a műhelynapokat kialakítani , illetve tartalmilag megújítani. A jó gyakorlatok mindennapos használata, a referencia minősítés előkészítése. Egy évben csoportonként egyszer Budapesti Állatkert látogatást, illetve Kecskemét környékén egy napos kirándulást tervezünk. Céljaink: 1. Szakmai követelményeknek megfelelő működés. 2. A tanulók erkölcsi, magatartási normáinak fejlődése mellett kiegyensúlyozott, konfliktusoktól mentes pedagógiai légkör fenntartása. 3. Tárgyi feltételek, eszközberendezések, pályázati lehetőségek és a helyi erőforrások kihasználásával. 4. A belső hagyomány ápolása, jól működő kapcsolatrendszerek további fenntartása. 5. Fontos, hogy a kollégiumról kialakult kép vonzó és kedvező legyen.

15. A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Fontosnak tartjuk, hogy megismerjük a családok szociokulturális környezetét, a normarendszerét, törekvéseit az otthonról hozott minta meghatározza nevelőmunkánk hatékonyságát. A személyes kapcsolatokban tudunk hatni. A kapcsolattarás továbbfejlesztésének lehetőségei: A kollégium és a család együttműködése érdekében fogadó napot, szülői értekezletet, tea délutánt tartunk a szülőknek . A szülői munkaközösségnek hatékony szerepe van a

216

217

kollégium és a családok kapcsolattartási rendszerében. Az aktualitásnak megfelelően segítséget nyújtanak a kollégiumot érintő munkálatok megszervezésében az év során adódó tennivalóban. A szülők által igényelt nem kötelező ingyenes szolgáltatások : Sóterápia Snoezelen terápia Gyógylovaglás Hittan Kutyaterápia Komplex művészeti terápia Játékterápia

217