Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele 2013

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék

Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele 2013

Füredi-Fülöp Judit

Jogi háttér • Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

• Társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény

• Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

adózással kapcsolatos teendők és eljárási szabályok

számviteli háttér, kezelési módj, elszámolásának módszerei és minősítési elvei

adott terület ellenőrzésére vonatkozó további előírások

adott terület ellenőrzésére vonatkozó további előírások

• Általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

Kapcsolódó fogalmak ellenőrzés: a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év(ek) adatainak - a gazdálkodó, illetve az adóhatóság általi utólagos ellenőrzése az önellenőrzés, illetve az adóhatósági ellenőrzés keretében ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöketforrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak; (Szt. 3. § (3) 1-2.) ellenőrzés célja: az adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása. Az ellenőrzés során az adóhatóság feltárja és bizonyítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását, és az ezek miatt indított hatósági eljárást. (Art. 86. § (1))

Ellenőrzés fajtái – számviteli megközelítés

Éven belüli hibajavítás

• üzleti éven belül elkövetett és ugyanezen időszakon belül észrevett hibák • a feltárás időpontjában javítandók, • így az üzleti év végén készítendő beszámoló már a helyes értékeket tartalmazza

Számvitelileg le nem zárt időszak hibáinak javítása

• mérlegkészítés időszakában ismerté vált hiba(ák), • amelyek esetében még mód van a korrekcióra szankció vagy egyéb következmény nélkül.

Ellenőrzések számvitele

• számviteli beszámolóval lezárt üzleti évhez kapcsolódó hibák javítása

Ellenőrzés fajtái – számviteli és adózási megközelítés Az ellenőrzött időszak lezártsága szerint

Számviteli beszámolóval le nem zárt időszak Adózási időszak le nem zárt

Adózási időszak lezárt

Szt.: hibajavítás

Szt.: hibajavítás

Számviteli beszámolóval lezárt időszak Adózási időszak le nem zárt

Adózási időszak lezárt

Szt.: ellenőrzés

Art.: hibajavítás

Art.: (ön)ellenőrzés

Art.: (ön)ellenőrzés

Példa: Ellenőrzés fajtái – számviteli és adózási megközelítés Egy havi ÁFA bevalló cég május 15-én tár fel olyan márciusi ÁFA bevallását érintő hibát, aminek hatása van a már bevallott adó alapjára vagy összegére.

Hiba kezelése

Art.

Sztv.

önellenőrzés

téves tárgyidőszaki könyvelési tétel helyesbítése

Ellenőrzés fajtái Az ellenőrzést végző személye alapján

Önellenőrzés (önrevízió): számviteli és adózási nyilvántartások saját hatáskörű, gazdálkodón belüli felülvizsgálata. Jellemzői: •belső ellenőrzés, •kizárólagosan számvitelileg, vagy adójogilag lezárt időszakra vonatkozik, •következményeiben olcsóbb

Adóellenőrzés (adórevízió): adótörvényben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása, és ennek érdekében a számviteli és adózási nyilvántartások adóhatósági felülvizsgálata. Jellemzői: •külső ellenőrzés •nem kizárólag egy lezárt számviteli időszak felülvizsgálatára korlátozódik •következményeiben drágább

Adóellenőrzések fajtái a) bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzések (Art. 106-110. §)  egy-egy adó, költségvetési támogatás bevallással lezárt időszaka,  több adó, költségvetési támogatás bevallással lezárt időszaka,  egy vagy több bevallással lezárt időszak minden adó, költségvetési támogatás tekintetben,  egyszerűsített ellenőrzés: adókötelezettség teljesítésének a rendelkezésére álló adatok és a benyújtott adóbevallás egybevetésével történő adóhatósági ellenőrzése, (Art. 107. § (1) bekezdés)  ismételt ellenőrzés;

b) állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzések; (Art. 117. §) c) egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzések (Art. 118. §) (bejelentés, bevallás, könyvvezetés, nyilvántartás, iratmegőrzés, adatszolgáltatás, adó- és adóelőleg levonás, illetve beszedés stb.); d) adatok gyűjtését illetőleg egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló, célzó ellenőrzések (Art. 119. §)  nyugtaadási kötelezettség,  leltárellenőrzés (árukészlet, anyag, félkész termék eredete, bizonylatai)  alkalmazottak bejelentése, foglalkoztatásuk jogszerűsége, • statisztikai létszámadatok vizsgálata

e) az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó ellenőrzések; f) ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzések (Art. 115-116. §) és felülellenőrzések  utóellenőrzés: az elsőfokú adóhatóság a korábbi megállapításainak teljesítését vizsgálja,  az adózó kérelmére végzett ellenőrzés, ha új tény válik ismertté,  társadalombiztosítási igazgatási szerv megkeresésére végzett ellenőrzés (ellátási jogosultság miatt),  felülellenőrzés,  elrendelésre végzett ellenőrzés (ÁSZ elnök, adópolitikáért felelős miniszter, önkormányzati képviselő testület, APEH elnök, VPOP parancsnok),  felettes adóhatóság általi szakszerűségi vagy törvényességi felülvizsgálat,  új tény, körülmény vizsgálata; g) egyéb Art.-on kívüli ellenőrzések (pl. 1+1 %, szerencsejáték, lakáscélú támogatás ellenőrzése).

Hiba következményei (terhei) Az elkövetett hiba törvényben előírt adóhatósági szankciója, amelynek nagysága az érvényes adótörvények előírásától függ.

Hiba következményei (terhei)

Ellenőrzés

Késedelmi pótlék

Mulasztási bírság

Önellenőrzés

Adóbírság

Önellenőrzési pótlék

Késedelmi pótlék (Art. 165.-167. §) Fizetendő: Adó késedelmes megfizetése, illetve költségvetési támogatás esedékesség előtti igénybevétele esetén. Alapja: Az adóhiány összevont egyenlege. Időtartama  Adó késedelmes fizetésekor: az esedékesség napjától az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb 3 évre számítható fel.  Költségvetési támogatás idő előtti igénybevételekor: az igénybevétel napjától az esedékességig. Méltányosságból az adóhatóság későbbi időpontot is megállapíthat kezdő napjaként. Mértéke: Minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része (kérelemre mérsékelhető); a késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. Megállapítása: Adóhatóság állapítja meg az alapját és összegét, erről értesíti az adózót. Mérséklése: Mérsékelhető, elengedhető. Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta, azzal, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő.

Mulasztási bírság I. (Art. 172. §) Fizetendő például: • nem tesz eleget bejelentési és változás-bejelentési kötelezettségének, vagy azt késve, hibásan teszi meg, • bevallási késedelem esetén, • olyan adóköteles tevékenységet folytat, amelynek végzése adószámhoz kötött és azzal nem rendelkezik, • az előírt nyilvántartások, könyvek vezetését elmulasztja, • számviteli törvény alapján előírt pénzkezelési szabályzatban foglaltakat megsérti, • előírt bizonylatok kiállítását elmulasztja, • iratmegőrzési előírást nem tartja be, • az ellenőrzés pillanatában az áru eredetét igazoló eredeti vagy másolt bizonylattal nem rendelkezik, • elektronikus bevalláshoz szükséges regisztrációs kötelezettségét elmulasztja.

Mulasztási bírság II. (Art. 172. §)

Alapja, időtartama, mértéke: Változatos szabályok alapján, általában abszolút összegben kerül megállapításra. Főbb szabályok:  A mulasztási bírságnak két plafonösszege van érvényben: magánszemélyek esetén 200 ezer Ft, más adózók esetén 500 ezer Ft.  Kiemelt esetek, amelyek 1 millió forintig terjedő bírsággal járnak  nyugta, blokk, számla kiállításának elmulasztása,  az értékesítés bizonylata nem tényleges értékről állítódik ki,  „fekete foglalkoztatás” esetében.  Felső korlát nélküli mulasztási bírság esetek  ha az adózó elmulasztja, vagy helytelenül állítja ki a vállalkozásnál állományban lévő magánszemély adó- és járulékköteles kifizetéseiről szóló bevallást (ebben az esetben a bírságesettel érintett magánszemélyenként 500 ezer Ft szabható ki),  ha az adózó elmulasztja bejelenteni a vele kapcsolatban lévő foglalkoztatottat (a bírság felső összege a be nem jelentett magánszemélyek számának és 500 ezer Ft mulasztási bírság szorzata). Megállapítása: Adóhatóság állapítja meg az alapját és összegét, erről értesíti az adózót. Mérséklése: Kérelemre mérsékelhető, illetve elengedhető.

Adóbírság (Art. 170. – 171. §) Fizetendő: Adó- és költségvetési hiány:  az adózó terhére megállapított adókülönbözet, ha azt az esedékesség időpontjáig nem fizették meg,  jogosulatlanul igénybevett költségvetési támogatás,  jogosulatlanul igényelt összeg - jogosulatlanul benyújtott adó visszaigénylési, támogatási, vagy adó visszatérítési kérelem (vagy bevallás) esetén, - ha a jogosultság hiányát az adóhatóság kiutalás előtt megállapította. Alapja: Adóhiány vagy jogosulatlan igénylés egyenlege. Mértéke: Adóhiány 50 %-a. (Az adóhiány 200%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.) Megállapítása: Adóhatóság állapítja meg az alapját és összegét, erről értesíti az adózót. Mérséklése: Kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, kiszabása mellőzhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el.

Önellenőrzési pótlék (Art. 168. – 169. §) Fizetendő: Adó illetve költségvetési támogatás önellenőrzéssel történő helyesbítése esetén, ha a helyesbítés kötelezettség növekedést vagy támogatási igény csökkenést állapít meg. Alapja: A bevallott és helyesbített adó illetve költségvetési támogatás összegének a különbözete. Időtartama: A bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a önellenőrzés benyújtásáig. Mértéke: Minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes késedelmi pótlék 50 %-a, ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén 75 %-a (kérelemre mérsékelhető). Megállapítása: Adózó állapítja meg és vallja be. Mérséklése: Kérelemre mérsékelhető.

Hiba, hibahatások • Valamely korábbi lezárt időszakban elkövetett elszámolási, nyilvántartási, bevallási tény, amely nem felel meg a hatályos – számviteli és adózási – jogszabályok előírásainak, és amely lehet az előírások: • nem megfelelő alkalmazásának • helytelen értelmezésének, illetve • meg nem engedett (tiltott) cselekmény elkövetésének a következménye.

• Az eredeti hiba által okozott újabb hiba, amely jelentkezhet: • a hiba elkövetésének évében, • a hiba elkövetését követő időszakban, a hibafeltárás időszakának kezdetéig, • a hiba feltárásának időszakában.

Hiba

Hibahatás

Példa

Hiba: tárgyi eszköz bekerülési értékének helytelen meghatározása és ezáltal téves értéken történő aktiválása

Kapcsolódó hibahatás Rossz értékcsökkenés megállapítása

Kapcsolódó hibahatás Rossz költségvetési kapcsolat (kevesebb vagy több adófizetés)

Példa Hiba: az adott évben nem kerül elszámolásra az értékcsökkenési leírás valamely eszköz után

HIBAHATÁSOK

adott év összes költsége alacsonyabb lesz a valóságosnál az alacsonyabb költség miatt több lesz az adott év eredménye több társasági adó kerül megállapításra (társasági adó többlet keletkezik)

magasabb lesz a mérleg szerinti eredmény összege az adott évben a rövid lejáratú kötelezettségek összege is magasabb lesz a mérlegben.

Hiba típusok csoportosítása tartalom alapján

Csak adóbevallásba n elkövetett hiba

eszközökben és forrásokban elkövetett hiba

hibafeltárás évében megtalálható az érintett eszköz-forrás, a hiba közvetlenül javítható

Csak nyilvántartási – értékelési – hibák

Nyilvántartási és bevallási hiba

eredménykimutatá sban elkövetett – költségetráfordítást-bevételt érintő – hiba

hibafeltárás évében már nem található meg az érintett eszköz~forrás, a hiba csak közvetetten – költség-ráfordítás-bevétel értékének módosításával – javítható

eszközökben és forrásokban elkövetett hiba

hibafeltárás évében megtalálható az érintett eszköz-forrás, a hiba közvetlenül javítható

eredménykimutatá sban elkövetett – költségetráfordítást-bevételt érintő – hiba

hibafeltárás évében már nem található meg az érintett eszköz~forrás, a hiba csak közvetetten – költség-ráfordítás-bevétel értékének módosításával – javítható

Hiba típusok csoportosítása hibanagyság szerint (Szt. 3.§(3)3-4.) Hiba összege:  a hiba feltárásának évében,  a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként különkülön) feltárt hibák és hibahatások,  eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege. Jelentős összegű hiba: a hiba összege meghaladja  a számviteli politikában meghatározott értékhatárt;  DE minden esetben jelentős összegű a hiba, ha meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot.

Nem jelentős összegű hiba: ha a hiba összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba értékhatárát.

A jelentőség minősítésének szabályai a) Nem lehet nettósítani: a számbavétel során a hibák és hibahatások eredményre, saját tőkére gyakorolt hatását előjeltől függetlenül kell összegezni. b) Az összegzés során az elsődleges hiba mellett a hibahatások értékét is figyelembe kell venni. c) Tárgyéven belül összegezni kell az adott évre vonatkozó önrevíziók és revíziók megállapításait. d) Több évre kiterjedő ellenőrzés (önellenőrzés) esetén a hibákat és a hibahatásokat évenként külön-külön kell összegezni, és az egyes érintett évek esetén külön-külön kell elbírálni, hogy jelentős vagy nem jelentős hibát tártunk-e fel. e) A vizsgálat során a kiszámolt összeget mindig az ellenőrzött üzleti év – amire vonatkozóan a hibák és hibahatások feltárásra kerültek – mérlegfőösszegéhez kell viszonyítani és nem a tárgyév mérlegfőösszegéhez. f) A minősítés során nem kell figyelembe venni a korábbi - a tárgyévet megelőző években végzett - ellenőrzések során az adott évvel kapcsolatban feltárt hibákat.

Példa Egy vállalkozás 20X2. évben 20X1. évre vonatkozóan lefolytatott ellenőrzése során feltárt hibák és hibahatások minősítéséhez a következő információkkal rendelkezik: a) a vállalkozás számviteli politikája alapján a hiba jelentős, ha a feltárt hibák és hibahatások összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 1,5 %-át; b) a vállalkozás számviteli politikája alapján a hiba minősítésénél a Szt. 3.§ (3) 3.pontjának előírásait alkalmazzák.

FELADAT Minősítse a hibákat és hibahatásokat nagyságuk alapján!

MEGOLDÁS a) a vállalkozás számviteli politikája alapján a hiba jelentős, ha a feltárt hibák és hibahatások összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 1,5 %-át; MEGNEVEZÉS Mérlegfőösszeg (eFt) Hibák és hibahatások összhatása (eFt) Határérték a számviteli politika alapján (eFt) Jelentős vagy nem jelentős?

2. ESET

3. ESET

4. ESET

35.000

40.000

55.000

65.000

850

1.100

1.200

1.200

1,5%=525

1,5%=600

1,5%=825

1,5%=975

1. ESET

JELENTŐS

JELENTŐS JELENTŐS JELENTŐS

MEGOLDÁS b.) a vállalkozás számviteli politikája alapján a hiba minősítésénél a Szt. 3.§ (3) 3. pontjának előírásait alkalmazzák. MEGNEVEZÉS

1. ESET

2. ESET

3. ESET

4. ESET

Mérlegfőösszeg (eFt)

35.000

40.000

55.000

65.000

Hibák és hibahatások összhatása (eFt)

850

1.100

1.200

1.200

Határérték a számviteli politika alapján (eFt)

2%=700 azaz 1.000

2%=800 azaz 1.000

2%=1.100

2%=1.300

Jelentős vagy nem jelentős?

NEM NEM JELENTŐS JELENTŐS JELENTŐS JELENTŐS

Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele /13. dia

Elévülési idő Számviteli szempontból

Adózási szempontból

Az Szt. értelmében nincs elévülés!

Art. 34. § (7); 164. § (1),(2),(5),(6)

Az ellenőrzések során feltárt hibákat és hibahatásokat mindenképpen ki kell javítani!

Nincs helye önellenőrzésnek és ellenőrzésnek az adó megállapításához való jog elévülése esetén! (5 év, 6 hónappal hosszabbodhat!)

Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele /14. dia

Példa

A társaság 20X0-ban nem aktivált egy 2.000 eFt értékű saját előállítású tárgyi eszközt, annak ellenére, hogy 20X0.12.31-én használatba vették. Az eszközt azóta is használják, várható hasznos élettartam 14 év. Társasági adó kulcsa 10 %. Az hibafeltárás időpontja 20X7. április 1. A vállalkozás számviteli politikája alapján a hiba jelentős, ha feltárt hibák és hibahatások összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 %-át. Feladat: Végezze el a helyesbítő könyveléseket! Adatok eFt-ban 20X0. Mérlegfőösszeg

20X1.

20X2.

20X3.

20X4.

20X5.

40.000 42.500 44.000 38.000 33.000 30.000

20X6.

20X7.

37.000 38.000

Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele /15/a. dia Megoldás

Adatok eFt-ban 20X0.

Mérlegfőösszeg

20X1.

20X2.

20X3.

20X4.

40.000 42.500 44.000 38.000 33.000

20X5.

20X6.

20X7.

30.000

37.000

38.000

Hatás az eredményre +2.100 (SEEÁÉ) Hatás az eredményre (écs.)

-150

-150

-150

-150

-150

-150

-150

Hatás az eredményre (Tao)

-210

+15

+15

+15

+15

+15

+15

+15

Hatás a saját tőkére

+ 1.890

-135

-135

-135

-135

-135

-135

-135

HIBA ABSZOLÚT ÖSSZEGE

4.200

300

300

300

300

300

300

300

800

850

880

760

660

600

740

760

JELENTŐS/ NEM JELENTŐS

J

NJ

NJ

NJ

NJ

NJ

NJ

NJ

Jogkövetkezmény

elévült

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

Mérlegfőösszeg 2%-a

Jelentős hiba javítása 20X0-ra vonatkozóan:

T 1 Ingatlanok és kapcs. V.É.J. (E) K 5. SEEÁÉ (E) T 5 Technikai számla (E) K 4 MSZE (E)

2.100 eFt 2.100 eFt

A társasági adó hiányt nem kell könyvelni, mert időközben elévült, így jogkövetkezmény sem jelentkezik. Nem jelentős hiba javítása 20X1-re (és a követő évekre) vonatkozóan: T 5. Értékcsökkenési leírás K 1 Ingatlanok és kapcs. V.É.J. értékcsökkenése T 4 Adófizetési kötelezettség K 8 Társasági adó

150 eFt

15 eFt

Jogkövetkezmény nincs, mert nem adóhiány, hanem adótöbblet keletkezett.

Jelentős hiba kezelése, elkülönített bemutatása

Könyvvitelben

Beszámolóban

Mérleg és Eredménykimutatás

Kiegészítő melléklet

Harmadik (középső) oszlop

Évenkénti részletezés

Szintetikában Analitikában Szintetikában és analitikában Részben szintetikában, és részben analitikában.

A háromoszlopos mérleg felépítése Előző év eszközök és források üzleti évi nyitó adatai, amelyek megegyeznek az előző üzleti év mérlegének mérlegfordulónapi záró eszköz- és forrásadataival

Előző év(ek) módosításai a feltárt jelentős összegű hibáknak az egyes eszközöket, illetve forrásokat érintő adatai előjelhelyesen (több üzleti évet érintő jelentős összegű hibák esetén összevontan)

Tárgyév az üzleti év mérlegfordulónapi – leltárral alátámasztott – eszköz- és forrásadatai

Mérleg 20X1. mérlegfordulónap Eszköz/forrás megnevezése

tétel Előző év E Ft

A./ Befektetett eszközök

I. Tárgyi eszközök . . B./ Forgóeszközök .

Előző év(évek) Tárgyév módosítása E Ft E Ft

A háromoszlopos eredménykimutatás felépítése Előző év

Előző év(ek) módosításai

előző üzleti év bevétel- és ráfordítás adatai, amelyek megegyeznek az előző üzleti év eredménykimutatá sának „Tárgyév” oszlopban lévő bevétel- és ráfordítás adataival

a feltárt jelentős összegű hibáknak az eredménykimutatá s egyes bevétel, illetve ráfordítás tételeit érintő adatait kell előjel helyesen (több üzleti évet érintőjelentős összegű hibák

Tárgyév a hibafeltárás üzleti évének bevétel- és ráfordítás-adatai

Eredménykimutatás 20X1. év

Bevétel/ráfordítás tétel megnevezése

01. Értékesítés árbevétele ………………….. …………………..

nettó

Előző év E Ft

Előző év (évek) Módosítása E Ft

Tárgyév E Ft

A jelentős összegű hiba megjelenése a kiegészítő mellékletben Az Szt. 88.§ (5) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: „A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt - a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő - hatását, évenkénti megbontásban.”

Nem jelentős hiba kezelése  nem kell elkülönítetten kezelni, azaz része a tárgy évi eredménynek;  két oszlopos marad mérleg és eredménykimutatás;  a feltárt hibák és hiba hatások a tárgyévi adatok között szerepelnek;  minden adózás előtti eredményt érintő tétel – a kétszeres adózás elkerülése érdekében – adóalap korrekciót lesz év végén (az évközi ellenőrzések során eredményt csökkentő tételek plusz, az eredményt növelő tételek mínusz előjellel).

A hibajavítás folyamata Hibázás időszaka

Hiba, hibahatások

Hibázást követő időszak

Hibahatások

Tárgyév A hiba feltárási időszaka

Hibafeltárás

 hibák és hibahatások javítása  terhek elszámolása  tárgyévi hatások helyesbítése

A hibafeltárás és hibajavítás – könyvviteli elszámolás - fázisai 1. 2. 3. 4.

5.

6.

A hiba írásos megfogalmazása. A rossz, és a jó könyvelés bemutatása, a hibázás évében és az azt követő években külön-külön. A hiba, hibahatások, terhek tételes összegszerű megállapítása, és írásos rögzítése. Ellenőrzés és minősítés  Ellenőrzés: annak elkerülésére, hogy újabb hiba keletkezzen a hibajavítás során.  A hiba minősítése: jelentős vagy nem jelentős hiba. A hiba, hibahatások, terhek javító könyvelése tárgyévben, a tárgyév folyamatos könyvelése keretében, jelentős vagy nem jelentős hibák javításának szabályai szerint: a) Hibák és hiba hatások kijavítása rendezése: a hiba és hibahatás üzleti évében hatályban lévő számviteli adózási előírásoknak megfelelően. b) Csak jelentős hiba esetén eredmény számlák zárása: az alkalmazott eredmény számlákat – hasonlóan mint évzáráskor - le kell zárni és a rajtuk lévő egyenleget át kell vezetni az egyes évek külön-külön megnyitott adózott eredmény elszámolása számláira. Az adózott eredmény elszámolása számlák egyenlegét pedig az ellenőrzött évenként külön-külön megnyitott mérleg szerinti eredmény számlára kell vezetni. c) Következmények elszámolása: felmerülő bírságok, kamatok, pótlékok összegének elszámolása tárgyévi egyéb ráfordításként. Az ellenőrzés utáni teendők megfogalmazása, elvégzése: a tárgyévre áthúzódó hibahatások rendezése tárgyévi tételként.

Könyvelés időpontja adóellenőrzés esetén I.: A határozat jogerőre emelkedésének napja a meghatározó 1. ESET Ellenőrzés zárónapja

Határozat jogerőre emelkedésének napja

Mérlegfordulónap

•

Mérlegkészítés napja

Számviteli elszámolás a leírtak alapján tárgyidőszakban.

Könyvelés időpontja adóellenőrzés esetén II.: A határozat jogerőre emelkedésének napja a meghatározó 2. ESET Ellenőrzés zárónapja

Határozat jogerőre emelkedésének napja

Mérlegfordulónap

Mérlegkészítés napja

Számviteli elszámolás mérlegfordulónapi dátummal, eredményt érintő tételek jellemzően időbeli elhatárolásként jelennek meg tárgyidőszakban.

Könyvelés időpontja adóellenőrzés esetén III.: A határozat jogerőre emelkedésének napja a meghatározó 3. ESET Ellenőrzés zárónapja

Mérlegfordulónap

Határozat jogerőre emelkedésének napja

Mérlegkészítés napja

Helyesbítő tételeket könyvelni tárgyidőszakra nem lehet, összevontan várható veszteség esetén céltartalékot kell képezni a várható kötelezettségekre, kiegészítő mellékletben a várható eredményhatásról be kell számolni.

Könyvelés időpontja adóellenőrzés esetén IV.: A határozat jogerőre emelkedésének napja a meghatározó 4. ESET Ellenőrzés zárónapja

Mérlegfordulónap

Határozat jogerőre emelkedésének napja

Mérlegkészítés napja

Helyesbítő tételeket könyvelni tárgyidőszakra nem lehet, céltartalék képzése – információ hiányában – csak kivételes esetben.

Könyvelés időpontja önellenőrzés esetén I.: Az önellenőrzés befejezésének napja – „a feltárás napja” – a meghatározó 1. ESET Feltárás napja

Mérlegfordulónap

Mérlegkészítés napja

Számviteli elszámolás a leírtak alapján tárgyidőszakban.

Könyvelés időpontja önellenőrzés esetén II.: Az önellenőrzés befejezésének napja – „a feltárás napja” – a meghatározó 2. ESET Feltárás napja

Mérlegfordulónap

Mérlegkészítés napja

 Számviteli elszámolás mérlegfordulónapi dátummal, eredményt érintő tételek jellemzően időbeli elhatárolásként jelennek meg tárgyidőszakban.

Könyvelés időpontja önellenőrzés esetén III.: Az önellenőrzés befejezésének napja – „a feltárás napja” – a meghatározó 3. ESET Feltárás napja

Mérlegfordulónap

Mérlegkészítés napja

 Helyesbítő tételeket könyvelni tárgyidőszakra nem lehet.

A feltárt hibák és hibahatások következményeinek kezelése a társasági adóban Adóalap csökkentő jogcímek

Adóalap növelő jogcímek

A bírságnak, továbbá az adózás rendjéről és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt jogkövetkezménynek az elengedése miatt az adóévben bevételként elszámolt, az előző adóévekben az adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe vett összeg. (Tao tv. 7. § (1) bekezdés r.) pont

A jogerős határozatban megállapított bírság, továbbá az adózás rendjéről, továbbá a társadalombiztosításról szóló törvények szerinti jogkövetkezményekből adódó kötelezettség ráfordításként elszámolt összege, kivéve, ha önellenőrzéshez kapcsolódik. (Tao tv. 8. § (1) bekezdés e.) pont

A feltárt hibák és hibahatások kezelése a társasági adóban

Adóalap csökkentő jogcímek

Adóalap növelő jogcímek

Az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként, vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként vagy adóévi költség, ráfordítás csökkenéseként elszámolt összeg. (Tao tv. 7. § (1) bekezdés u.) pont

Az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként vagy adóévi nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg. (Tao tv. 8. § (1) bekezdés p.) pont

Önellenőrzés Art. 49. § (3) Az önellenőrzés: az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül az önadózás útján megállapított – vagy megállapítani elmulasztott – adóalap, a feltárt adó, költségvetési támogatás – azok eredeti időpontjában hatályos szabályok szerinti – megállapítása; ha törvény előírja az önellenőrzési pótlék megállapítása; a helyesbített adóalap, a helyesbített adó, költségvetési támogatás, valamint a pótlék bevallása és; egyidejű megfizetése, illetőleg az adó, költségvetési támogatás igénylése.

Nem minősül önellenőrzésnek, ha az adózó bevallását késedelmesen nyújtja be, és késedelmét nem igazolja, vagy igazolási kérelmét az adóhatóság elutasítja

Az önellenőrzés korlátai:

a)Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó az adóról egyáltalán nem nyújtott be adóbevallást. b)Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében önellenőrzéssel nem helyesbíthető. c)Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti. d)Csak akkor kerülhet sor önellenőrzéssel történő bevalláskorrekcióra, ha az adózó az adó, költségvetési támogatás alapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg vagy bevallása számítási hiba, vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás.

e) Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó az adóbevallás, a költségvetési támogatás igénylése során nem tévedett, hanem a körülmények rossz mérlegelése vagy egyéb ok miatt nem használt ki valamely nyitva álló lehetőséget. f) Nem korrigálható önellenőrzéssel az adózó gazdasági döntése (pl. költségelszámolási mód), ugyanakkor adókedvezményt utólag önellenőrzéssel is igénybe lehet venni. g) Nincs helye önellenőrzésnek az adó megállapításához való jog elévülése esetén. h) Önellenőrzéssel csak azt az adót, költségvetési támogatást lehet helyesbíteni, amely helyesbítésének összege az 1000 forintot, a helyi adó, a magánszemélyek jövedelemadója és egészségügyi hozzájárulása esetében a 100 forintot meghaladja.

Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele /42. dia

Az önellenőrzés feltételei A tévedés feltárása és annak nyilvántartásba vétele. Az eredetileg tévesen bevallott adó (költségvetési támogatás) megállapítása. A megállapított adó (jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás) bevallása, illetve a költségvetési támogatás (adó) igénylése. A bevallással egyidejűleg az esetleges pótlólagos fizetési kötelezettség teljesítése. Amennyiben az önellenőrzés pótlékfizetési kötelezettséggel is jár, akkor az önellenőrzési pótlék megállapítása és egyidejű megfizetése. A már benyújtott bevallás csak a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követően helyesbíthető önellenőrzéssel.

Önellenőrzés dokumentálása adónemenkénti nyilvántartással A nyilvántartás: tartalmazza o az eredeti bevallási kötelezettség törvényben meghatározott határnapját, o a helyesbítés (nyilvántartásba vétel) időpontját, oa helyesbítéssel érintett adónem/támogatásnem megnevezését, o a helyesbített adó, költségvetési támogatás alapját, o a helyesbített adó, költségvetési támogatás összegét; melléklete o a helyesbítés szöveges indokolása, o az önellenőrzési pótlék számítása. A nyilvántartást és a helyesbítés bizonylatait az elévülési időn belül meg kell őrizni.

Az önellenőrzés joghatásai: az önellenőrzési pótlék Önellenőrzési pótlékot – adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után – akkor kell felszámítania az adózónak, ha az önellenőrzéssel módosított kötelezettség meghaladja az eredetileg bevallott kötelezettséget, vagy a bevallott támogatási igényjogosultság az önellenőrzés eredményeként csökken. Ellenkező esetben – az adózó javára mutatkozó önellenőrzés esetén - pótlékot nem kell felszámítani.

Az önellenőrzési pótlék mértéke Egy adott bevallás adott kötelezettségének vagy támogatásának első alkalommal történő helyesbítése esetén: az egyébként felszámítandó késedelmi pótlék 50 %-a. Ugyanazon bevallás ugyanazon kötelezettségének vagy támogatásának ismételt önellenőrzése esetén: a késedelmi pótlék 75 %-a, attól függetlenül, hogy esetlegesen a korábbi önellenőrzésnél nem kellett önellenőrzési pótlékot fizetnie adózónak. Az önellenőrzési pótlék kivételes méltányosságból kérelemre mérsékelhető, ha megállapítható, hogy az adózó az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el.

Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele /46. dia

Önellenőrzési pótlék, speciális esetek

A fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni, amennyiben az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette. Az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét, ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert a bevallani és megfizetni elmulasztott adót a későbbi bevallásában hiánytalanul bevallotta és megfizette, vagy a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következő elszámolási időszakban levonható adónak minősült volna.

Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele /47. dia

Nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani: ha a helyesbítés az adó visszatérítése iránti igénnyel jár, ha a munkáltató vagy kifizető késedelmes vagy hibás igazolása miatt az adózó bevallását önellenőrzéssel helyesbíti, ha a munkáltató (kifizető) az elektronikus havi adó- és járulékbevallást a magánszemély hibás nyilatkozata miatt önellenőrzéssel helyesbíti.

Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele /48/a. dia

Az önellenőrzés egyéb joghatásai Az adózó az önellenőrzéssel mentesül az adóbírság, mulasztási bírság alól, az adókülönbözet költségvetési támogatás, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével pedig mentesül az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól. Amennyiben az adózó az önellenőrzéssel feltárt adókülönbözetet bevallja, de az egyéb kötelezettségének nem tesz eleget, az önellenőrzést el kell fogadni, de ez egyéb szankcióval – késedelmi pótlék fizetési kötelezettséggel – jár: adó meg nem fizetése esetén az eredeti esedékességtől a megfizetés napjáig, önellenőrzési pótlék meg nem fizetése esetén az önellenőrzés esedékességének napjától a tényleges megfizetés időpontjáig.

Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele /48/b. dia

Ha az önellenőrzésnek a jogszabály által előírt nyilvántartásba vétele marad el, az adminisztratív mulasztás, amely mulasztási bírsággal sújtható.

Az önellenőrzés bevallása

Adott adóbevallás benyújtására előírt határidő

Az ellenőrzés megkezdése

Önellenőrzési lap benyújtása

A feltárt adókülönbözet és az önellenőrzési pótlék pénzügyi rendezése (Art. 51. §) A helyesbített adó, a költségvetési támogatás és a megállapított önellenőrzési pótlék a helyesbített összeg és a pótlék bevallásával egyidejűleg esedékes. Kapcsolódó szankció: késedelmi pótlék • az adókülönbözetnek az esedékességi időpontig történő befizetésének elmulasztása esetén az adókülönbözet eredeti esedékességi időpontjától az adókülönbözet megfizetésének időpontjáig; • az önellenőrzési pótlék késedelmes megfizetése esetén az önellenőrzés bevallása és a megfizetés időpontja közötti időszakra.

Az önellenőrzés folyamata

Feltárás időpontja

Nyilvántartásba vétel

Önellenőrzési pótlék meghatározása

Önellenőrzési jegyzőkönyv elkészítése

A hiba számviteli korrekciója, a tárgyévi hiba hatások rendezése, következmények elszámolása

Önellenőrzési bevallás benyújtása

Pénzügyi rendezés

Példa - Önellenőrzés A társaságnál a 20X2. június 20-i önrevízió megállapítása alapján a 20X1. december hónapra ki nem számlázott és nyilvántartásba nem vett járó bérleti díj következtében elkövetett hiba összege 10.000 eFt+ÁFA. A hiba elkövetésének évében a mérleg főösszeg 900.000 eFt. Az adózó havi ÁFA bevalló, ÁFA kulcs 27 %, a Tao kulcs 10 %, a jelentős hiba mértéke a számviteli politika alapján az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 1%-a, jegybanki alapkamat 5,25 %. (1 hónap = 30 nap).

Feladat Végezze el az önellenőrzéssel kapcsolatos számviteli teendőket!

Megoldás – Önellenőrzés pótlék meghatározása Önrevíziós pótlék fizetési kötelezettség Tao hiány miatt: TA pótlék időtartama: 20X2 június 1 – 20X2. június 20-ig = 20 nap Pótlék alapja, TA hiány: 1 000 e Ft Jegybanki alapkamat: 5,25 % Önellenőrzési pótlék: 2.916 Ft, kerekítve 3 eFt. Önrevíziós pótlék fizetési kötelezettség ÁFA hiány miatt: ÁFA Pótlék időtartama: 20X2 január 20 – 20X2. június 20-ig = 150 nap Pótlék alapja: 2.700 e Ft Jegybanki alapkamat: 5,25 % Önellenőrzési pótlék: 59.062 Ft, kerekítve 59 eFt.

Megoldás – Hiba minősítése

Számviteli politika alapján jelentős hiba összeghatára: Mérleg főösszeg 900.000 eFt Jelentős hiba határa (MFÖ 1%-a) = 9.000 eFt Hiba és hibahatások figyelembe veendő összege: Feltárt hiba eredményre gyakorolt hatása Társasági adó kötelezettség változás eredményre gyakorolt hatása Adózott eredmény változás saját tőkére gyakorolt hatása Összesített hatás (előjeltől függetlenül)

10.000e Ft 1.000e Ft 9.000e Ft 20.000 e Ft

Így a jelentőség minősítése során gyakorlatilag az elkövetett hiba kétszeresével kell számolni Következtetés: Az elkövetett hiba a számviteli politika alapján jelentősnek minősül!

Megoldás – Hiba és következményei számviteli rendezése Megnevezés Hiba korrekciója Vevők ÁFA Hiba hatás korrekciója Társasági adó hiány (20X1.évre) Eredmény számlák zárása Társasági adó (20X1 évre) Árbevétel (20X1 évre) Mérleg szerinti eredmény átvezetése (20X1 évre) Tárgyévi hiba hatás MSZE átvez. Önrevíziós pótlék

T számla

K számla

Összeg

3. Vevőkövetelések (E) 3. Vevőkövetelések (E)

9 Ért. nettó árbev. (E) 4 Fizetendő ÁFA (E)

10 000 2 700

8. Társasági adó (E)

4. Társasági adó kötelezettség (E)

1 000

4 Eredmény elsz. (E) 9 Ért. nettó árbev. (E) 4 Eredmény elsz. (E)

8 Társasági adó (E) 4 Eredmény elsz. (E) 4 MSZE (E)

1 000 10 000 9 000

4 MSZE (E) 8 Egyéb ráfordítás (E)

4 Eredménytartalék (E) 4 Adóhatósági köt. (E)

9 000 62

Megoldás – Megjelenés a 20X2. évről készített beszámolóban:

3 oszlopos mérleg és eredménykimutatás:  Előző év oszlopban kell kimutatni az eszközök és források üzleti évi nyitó adatait, valamint az előző üzleti év bevétel- és ráfordítás adatait, amelyek megegyeznek az előző üzleti év beszámolójának tárgyévi adataival.

 A középső, „Előző év(ek) módosításai” oszlopban az érintett eszköz-, illetve forrásszámlára elkülönítetten könyvelt előző évi adatokat, illetve az egyes bevétel, illetve ráfordítás tételeket érintő adatokat kell előjel helyesen, több üzleti évet érintő jelentős összegű hibák esetén összevontan beállítani: o MÉRLEGBEN  Vevőkövetelések: +12.700 eFt  Egyéb követelés vagy kötelezettség (ÁFA fizetési kötelezettség) -/+2.700 eFt  Egyéb követelés vagy kötelezettség (TA fizetési kötelezettség) -/+1.000 eFt  MSZE +9.000 eFt o EREDMÉNYKIMUTATÁSBAN  Értékesítés nettó árbevétele +10.000 eFt  Társasági adó fizetés +1.000 eFt  MSZE +9.000 eFt

 Tárgyév oszlopban az üzleti év mérlegfordulónapi – leltárral alátámasztott – eszköz- és forrásadatait, valamint bevétel- és ráfordítás-adatait kell beállítani. DE az ellenőrzött üzleti év mérleg szerinti eredményének változása (+9.000 eFt), a mérleg harmadik oszlopában az Eredménytartalék összegét módosítja.

Példa A társaságnál önellenőrzéssel az alábbi jelentős minősítésű hibát tárták fel 20X1. december 31-én:

20X0. január 1-én üzembe helyeztek egy 100 000 e Ft bekerülési értékű gépsort, melynek terv szerinti értékcsökkenési leírását 10 %-os kulccsal állapították meg. A felülvizsgálat azonban megállapította, hogy a számviteli politika alapján helyesen 20 %-os kulccsal kellett volna megállapítani az értékcsökkenést. A társaság a tárgyi eszközök értékcsökkenését időarányosan, év végén számolja el, csak költségnem elszámolást vezet, és összköltség eljárásra épülő eredménykimutatást készít. A gépsor társasági adótörvény szerinti leírási kulcsa 14,5%. A jegybanki alapkamat 5,25 %.

Feladat 1. Határozza meg a hiba adózás előtti eredményre és társasági adóalapra gyakorolt hatását valamint állapítsa meg a fizetendő önellenőrzési pótlékot! 2. Könyvelje idősorosan az önellenőrzéssel kapcsolatos gazdasági eseményeket! 3. Állítsa össze a társaság mérlegét és eredménykimutatását 20X1. évre vonatkozóan az önellenőrzés hatásait figyelembe véve, a megadott összevont mérleg és eredménykimutatás adatai alapján!

Mérleg, 20X1. december 31.

Eredménykimutatás, 20X1. december 31.

Önellenőrzés előtti 20X1.12.31. záró adatok Tárgyi eszközök 250 000

Önellenőrzés előtti 20X1.12.31. záró adatok Értékesítés nettó árbevétele 77 500

Egyéb eszközök ESZKÖZÖK Jegyzett tőke Eredménytartalék

170 000 420 000 20 000 30 000

Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítás Egyéb tételek (bev.ráf.) Adózás előtti eredmény

20 300 4 300 -2 400 50 500

MSZE Társasági adó köt. Ellenőrzési pótlék Egyéb források FORRÁSOK

41 500 9 000 0 319 500 420 000

Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Eredménytartalék igénybev. Fizetendő osztalék Mérleg szerinti eredmény

9 000 41 500 0 0 41 500

MEGNEVEZÉS

MEGNEVEZÉS

Megoldás – Hiba és hibahatások, valamint az önellenőrzés pótlék meghatározása 20X0. évre vonatkozóan Hiba és hibahatások figyelembe veendő összege Feltárt hiba eredményre gyakorolt hatása (100.000 eFt*(20%-10%)) 10.000 eFt Adózott eredmény változás saját tőkére gyakorolt hatása 10.000 eFt Összesített hatás (előjeltől függetlenül) 20.000 eFt Az adótörvény szerinti értékcsökkenés megállapításában nem volt hiba, ezért a társasági adó kötelezettség nem változott.

Önellenőrzés pótlék A fizetendő társasági adó nem változott ezért önellenőrzés pótlék fizetési kötelezettség nem merül fel.

Megoldás – A társaság mérlege és eredménykimutatása 20X1 évre vonatkozóan az önellenőrzés hatásait figyelembe véve Megnevezés

Önellenőrzés előtti 20X1.12.31. záró adatok

Tárgyi eszközök

250 000

Egyéb eszközök ESZKÖZÖK Jegyzett tőke Eredménytartalék

170 000 420 000 20 000 30 000

Mérleg szerinti eredmény Társasági adó kötelezettség Ellenőrzési pótlék Egyéb források FORRÁSOK

41 500

*Önellenőrzés hatása

Önellenőrzés utáni beszámoló adatok előzőév

Önrevízió hatása

- 10 000 - 10 000

- 10 000

Tárgyév 230 000 (-10 000* –10 000**) 170 000 400 000 20 000 20 000 (- 10 000*) 31 500 (- 10 000**)

9 000

9 000

0 319 500 420 000

0 319 500 400 000

** Hiba tárgyévi hatása

- 10 000

Eredménykimutatás, 20x1. december 31.

Megnevezés

Önellenőrzés Önellenőrzés utáni beszámoló adatok előtti 20x1.12.31. Előzőév Önrevízió tárgyév záró adatok hatása Értékesítés nettó árbev. 77 500 77.500 Értékcsökkenési leírás 20 300 10 000 30 300 (+10 000) Egyéb ráfordítás 4 300 4 300 Egyéb tételek (bev.ráf.) -2 400 -2 400 Adózás előtti eredmény 50 500 -10 000 40 500 Adófizetési 9 000 9 000 kötelezettség Adózott eredmény 41 500 -10 000 31 500 Eredménytartalék 0 0 igénybev. Fizetendő osztalék 0 0 Mérleg szerinti 41 500 -10 000 31 500 eredmény