TÁTIKA ÓVODA AZ ÓVODAI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA GYÁL

TÁTIKA ÓVODA – IMIP

TÁTIKA ÓVODA AZ ÓVODAI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA GYÁL

Készítette: Németh Istvánné Alkalmazott közösség jóváhagyásának dátuma: 2004. április 06. Fenntartóhoz történt benyújtás dátuma: 2004. április 15. Jóváhagyta a Képviselő-testület a……/2004. ( Tervezett felülvizsgálat dátuma:

1

) sz. határozatával


Tartalomjegyzék Bevezetés…………………………………………………………….2 1. Az intézmény bemutatása…………………………………………4 2. Törvényi rendelkezések…………………………………………...6 3. Minőségpolitika……………………………………………………8 3.1. Fenntartói minőségpolitika – óvodánkra vonatkozó feladatai…………8 3.2. Óvodánk minőségpolitikája……………………………………………9 3.3. Minőségpolitikai nyilatkozat…………………………………………13

4. Minőségfejlesztés rendszere /Szabályozások/ …………………14 A működést szabályozó folyamatok összessége 4.1 Intézményvezetés felelőssége és elkötelezettsége……………………….…..21 Stratégiai tervezés 4.2 Vezetői ellenőrzés, értékelés………………………………………………...22 4.3 Minőségfejlesztési rendszer működtetése óvodán belül……………………..33 4.3.1 Minőségfejlesztési rendszer…………………………………………….….35 4.3.2 Partnerkapcsolatok feltárása………………………………………….……39 4.4

Nevelési tevékenységek mérése, értékelése………………………….…….42

4.5.

Továbbképzési rendszer működtetése……………………………….……..47

4.6.

Pedagógusok együttműködése……………………………………….…….49

4.7.

Nevelőmunka során alkalmazott vizsgálati módszerek…………….………50

Legitimáció………………………………………………………….……………..52 Felhasznált irodalom……………………………………………………………….53 Mellékletek…………………………………………………………………………54

Bevezetés „ Egynek minden nehéz, 2

TÁTIKA ÓVODA – IMIP soknak semmi sem lehetetlen.” /Széchenyi István / A 2003-as Közoktatási Törvényben a minőségbiztosítás, minőségfejlesztés, minőségirányítás fogalmak már törvényileg is megfogalmazódtak. A helyi nevelési program elkészítése, bevezetése óta a minőség, a minőségi munkavégzésre való törekvés a nevelési folyamat középpontjában áll. A 3/2002 (II.15) OM rendelet a minőségfejlesztés fogalmának bevezetésével jogi keretet is biztosít. Az intézményi minőségirányítási program lényegében az intézmény fenntartását, működtetését, a pedagógiai/nevelési program megvalósítását támogató eszközrendszer. Minőségfejlesztés feladatunk, az óvoda helyi programból kiindulva: -

3/2002. (II.15.) OM rendelet 4. § (1) bekezdése leírja, hogy az önértékelés keretében, mire kell kitérni a közoktatási intézménynek.

Azonosítja partnereit, és folyamatosan méri azok igényeit és elégedettségét. Mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését. Elkészíti a megvalósítást segítő intézkedési tervet. Az intézkedési tervek megvalósulását is értékelni szükséges, hiszen ezeket az eredményeket lehet felhasználni az óvoda működésének folyamatos fejlesztéséhez.

ALAPFOGALMAK Minőség: Célnak (gyermekképnek) való megfelelés. Erről a vezető a visszacsatolás folyamatában győződik meg. Minőségi mutatók: Ezek a kulcsfogalmak, értékmezők, értékek.

3


Kulcsfolyamat: E adott cél eléréséhez szervezett tevékenység sor. Ellenőrzés: A valóság, a gyakorlat és a kitűzött célok összevetése. Értékelés: A kitűzött célokat veti össze a működés mérhető eredményeivel. Viszonyítás: Kettő, vagy több állapot összevetése. Mérés: Olyan tevékenység, melynek eredményeként a vizsgált jelenség számszerűen jellemezhetővé válik és más eredményekkel összehasonlítható. Minőségi körök: Olyan folyamatosan együttműködő munkacsoport, amelyek egy-egy téma megoldására szerveződtek. Minősítés: Állandó vezetői visszacsatolás az elvégzett munka minőségéről. Minőségfejlesztés: Az intézményen belüli folyamatok, tevékenységek, eredményességének és hatékonyságának növelése az intézmény és partnerei igényeinek kielégítése és az elégedettségük növelése érdekében. Ellenőrzés: A közoktatási intézmény működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési program alapján. Folyamatszabályozás: Az intézmény működését befolyásoló kulcsfolyamatok feltárása, megfogalmazása, végrehajtásának – időrendbe foglalása, majd ellenőrzése, értékelése. Minőségügyi rendszer: A minőségirányítás megvalósulásához szükséges feltételek összessége (szervezeti felépítés, felelősségi körök, eljárások, folyamtok, anyagi források) Szervezeti kultúra: A vezető és munkatársai által elfogadott, közösen értelmezett, követett értékek, elvek összessége. A vezető és testület közösen alakítják, fejlesztik. Szervezetfejlesztés: Tudatosan és tervszerűen irányított vezetői tevékenység, mely a szervezet belső viszonyainak és kultúrájának fejlesztésére, gyenge pontjainak kiküszöbölésére, az erősségek fejlesztésére, a szervezeti együttműködés hatékonyságának növelésére irányul. Elkötelezettség: A szervezet céljaival való egyetértés, a célok elérésben való aktív részvétel (igény az újszerű szabadidő szervezése: felkészülés, új időbeosztás, új feladat elvállalása, feltételek közös megteremtése – átmenetileg kevesebb szabad ideje lesz a pedagógusnak). Bármilyen rendszer csak abban az esetben működik rendszerként, ha a benne szereplők működtetik azt, és feltételezi az érintettek aktív közreműködését.

1. Az intézmény bemutatása minőségfejlesztés szempontjából Óvodánkat 1982 június 1-én alapították. 1998 áprilisa óta óvodánk elnevezése megváltozott, nevet kapott: TÁTIKA ÓVODA

4

TÁTIKA ÓVODA – IMIP Óvodánk jelenleg 3 épületben 11 csoporttal működik: Kun utcában 6 csoport 150 férőhely Bartók utcában 3 csoport 75 férőhely Kassai utcában 2 csoport 41 férőhely A nevelő-munkát 23 óvónő végzi, a Közoktatási Törvénynek megfelelően. Logopédus 1 fő Nevelést segítő szakképzett dajka 17 fő Gazdasági ügyintéző 1 fő Titkár 1 fő Fűtő-karbantartó 2 fő Összesen

45 fő

Óvodánkban nem építettük ki a COMENIUS minőségfejlesztési programot. Még csak, tanulmányozási szinten volt jelen. A kollektíva együtt gondolkodásának, aktivitásának, pozitív szemléletváltásának folyamata kialakulóban van. A minőségügyi fogalmakkal folyamatosan kell megbarátkozni, és azokat elfogadni a dolgozók részéről. Biztató, hogy sok pedagógus igényli, és várja a változást, és bizakodó hozzáállással végzi a többletmunkát, melynek eredményében bízva nyújt lelkesedést a többi kollegák körében. 5 pedagógus rendelkezik szakvizsgával, 2000 után végeztek és a képzések nyújtottak minőségbiztosítási ismereteket is, és megmutatták az utat e téren szerezhető ismeretek megszerzéséhez. Több óvónő a szakirodalom tanulmányozását lelkesen végzik. A minőségi teamek, 2003 szeptemberében alakultak meg. Munkájukat eredményesen végzik. A minőségfejlesztéshez a szervezeti keretek alakulásának folyamata nézeteltéréseket okozott, ugyanis az új dolgok kipróbálása nem minden dolgozónál aratott osztatlan megelégedést. A több munka, a több idő az évtizedes szokások megváltoztatása, legyőzendő problémaként jelentkezett. Megbeszélésekkel, továbbképzésekkel igyekeztünk újabb nézetek, ismeretek, megújuló folyamatok segítségével haladni a minőségi elvárások iránya felé. A partnerközpontú működés rendszerét továbbfejlesztettük a kapcsolatépítési formák bővítésével. Az alapvető fogalmak megértése érdekében szerveztünk, szervezni fogunk előadásokat a dolgozók és főleg a dajkák körében. A fogalmakkal találkoznak, de az igazi tartalmi megismeréséhez nem rendelkeznek elég ismerettel. Kinyilvánított szándék az esélykülönbségek mérséklése, a hátrányos helyzetű gyermekek nevelési, szociális segítése, a nevelési, módszertani kultúra, a neveltségi szint erősítése. A felzárkóztatás és a tehetséggondozás, tehetségvédelem, tehetségnevelés tartalma csak egységes nevelésfilozófiaként értelmezhető, ezek feltételezik egymást. A tehetséggondozás során is hiánypótlás, a valamire alkalmassá tétel, a célirányos fejlesztés történik.

5

TÁTIKA ÓVODA – IMIP A programunkban megfogalmazott önálló arculatú intézményt megszervezni, színvonalas közösségi tevékenységgel, oktató-nevelő munkával megtölteni szép és kihívó feladat az óvoda dolgozóinak. Az óvodai élet szervezésekor, a különböző döntések meghozatalakor, a pedagógiai célok és feladatok megfogalmazásakor minden esetben a gyermekek érdekeit kell képviselni. Ehhez szükségszerű, hogy a különböző munkaterületeken emberi és szakmai szempontból megfelelő végzettségű és képességű (empátia, tolerancia, gyermekszeretet, kreativitás, stb.) emberek dolgozzanak. A minőségi munkavégzés alapja a jó, fejlődésre képes munkaerő. Ezért fontos a meglévő munkatársak folyamatos szakmai értékelése, fejlesztése, melynek állandóan jelen kell lennie a közösségünk munkafolyamataiban. Élni fogunk a munkahelyen belüli és kívüli továbbképzések lehetőségeivel.  A szervezet fejlődésének feltétele a munkatársak állandó képzése  A képzési tervek ütemezik, és átláthatóvá teszik az elfoglaltságokat, így a szakszerű helyettesítés is biztosítható.  Szervezeti követelmény, hogy a képzésben részt vettek a megszerzett ismereteket minél hamarabb és minél szélesebb körben adják közre, így a belső innovatív továbbképzés is elindulhat. A csoportos tevékenység során hasznosíthatják a szakmai kvalifikációikat. Ezekben a helyzetekben létrejött a tagok közötti kollektív összetartozás érzése. Igyekeztünk megértetni a dolgozókkal, hogy a szervezet jelenlegi működési módjának föllazítására és változtatására van szükség ahhoz, hogy az adott feladathoz igazodva lássák el feladatukat. A további kihívások megvalósítása nélkülözhetetlen a folyamatos szervezetfejlesztés nélkül, mely energiákkal való feltöltése, mozgásba hozása és megújítása technikai és emberi erőforrások révén történhet meg. A minőségbiztosítási folyamatban a szervezet szűrőként működik, ezért igen fontos, hogy milyen a szervezet belső élete, milyen a szervezeti kultúra. Szervezetünk működését szabályozzák: o a dolgozók által elfogadott értékek, /Etikai kódex/ o az óvónők pedagógiai kultúráltsága, o a dolgozók munkakultúrája, o a dolgozók közötti kapcsolatok, bizalom, o információk áramlásának módja, o az előrehaladás játékszabályai, o környezet, A szervezetfejlesztés = problémamegoldó folyamat, amellyel a szervezetünk hozzáfog a lehetőségek és a környezet kihívásainak diagnosztizálásához, a döntéshozatalhoz.

2. Törvényi rendelkezések

6

TÁTIKA ÓVODA – IMIP MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS TÖRVÉNYI HÁTTERE 1993. évi LXXIX törvény 1999. évi módosítása már középpontba helyezi egy minőségelvű oktatás-nevelés jogszabályi alapjának megteremtését. E törvény szerint az Oktatási Miniszter „jogszabályban meghatározottak szerint megteremti a minőségbiztosítás feltételeit”, továbbá nagyobb felelősséggel ruházza fel a közoktatási intézmény vezetőjét, „ a nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógia munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért..” A 3/2002 (II.15.) OM rendelet, amely a közoktatási törvényben megfogalmazott minőségbiztosítási elvek gyakorlati alkalmazását tartalmazza, megnevezve az intézmények feladatait egy közoktatási minőségfejlesztési rendszer kiépítésével. A közoktatásról szóló, módosított 2003. évi LXV törvény már előírja a fenntartó önkormányzatok és a közoktatás intézményei számára minőségirányítási program készítését. Intézményi minőségirányítási programra vonatkozó paragrafusok a módosított közoktatási törvényből.: 

40§ (10), (11), (12)



54§ (1)



102§ (2) f , d, (11) e



103§ (1), (4), (5)



129§ (6)

Az

intézményi

minőségirányítási

program

a

nevelési

program

mellett

önálló

dokumentumként jelenik meg. A programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. A fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

Egyéb olyan jogszabályok, amelyek az intézmény életét befolyásolják az alábbiak:

7

TÁTIKA ÓVODA – IMIP Törvények, rendeletek, jogszabályok 

1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról és annak módosításai:  1993. évi LXVIII. Törvény  3/2002 (II.15.) OM rendelet  2003. évi LXV. Törvény



1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottakról, valamint ennek módosításai



138/1992 (X.8.) Kormányrendelet



a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény



11/1994 (VI.8.) MKM sz. rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről



Munka Törvénykönyve



Önkormányzatok feladat ellátási kötelezettségéről szóló jogszabályok



Helyi képviselő testületi rendeletek, határozatok

3. Minőségpolitika 3.1. Fenntartói minőség politika – óvodánkra vonatkozó feladatai: 8


„ A közoktatási intézmények azzal tehetnek a legtöbbet a helyi minőségfejlesztésért, ha nevelési/pedagógiai programjukat a partneri igényeknek megfelelően fogalmazzák meg, és következetesen végrehajtják azt. Az intézményi minőségirányítási programokat ezért elsődlegesen ezen dokumentumokban foglaltakra tekintettel kell megalkotni.” Az önkormányzat alapvető célja: - jogszerű intézményi működtetés, - hatásos pedagógiai munka, - hatékony gazdálkodás, - tervezés szerepének fontossága, - minőségi, egészséges személyiségfejlődését célzó nevelés, - az intézményben stabil-innovatív alkalmazotti közösség működjön. Pedagógiai feladatunk: - lehetővé tenni valamennyi gyermek számára egyéni fejlettségüknek megfelelően maximális neveltségi és értelmi képességi szint elérését, egészséges életmód alapjainak elsajátítását. - Fegyelmezett és a közösség érdekeit, értékeit és törekvéseit, tisztelő magatartást valósítsunk meg nevelési munkánkkal. - A gyermekek személyiségének fejlesztését és tiszteletét kibontakoztató munka és magatartás valósuljon meg minden felnőtt dolgozónál. A felsorolt célok elérése érdekében a következőknek kell megvalósulni: - Aktív szerep az intézményvezető részéről a minőségirányítási program kialakításában, szervezésében és végrehajtásában, a rendszer működtetésében. - A minőségirányítási programban meghatározott célok teljesítése érdekében valósuljon meg a közalkalmazottak továbbképzési rendszere. - Valamennyi dolgozó kötelezettséget vállal a partneri igények, elvárások megvalósítására, és tevékenységével elősegíti a minőségirányítási célok eléréséhez. Valamennyi dolgozó közvetlen felelősséget vállal az oktató-nevelő munkájuk minőségéért. A hatályos nevelési/pedagógiai programokban megjelölt alapvető célok, feladatok alapján, az óvodánkkal kapcsolatos fenntartói elvárások:  Az óvoda dolgozza ki a tevékenységek által és tevékenységeken keresztül megvalósuló nevelés folyamatos fejlesztésének tervezetét, a tevékenység életkorhoz illeszkedő mérési, értékelési rendszerét:  Fordítson kiemelt figyelmet a gyermekek szocializációjának elősegítésére, az esélyegyenlőség megteremtésére, ehhez dolgozzon ki egyéni fejlesztési terveket!  Az iskolákkal való szorosabb szakmai kapcsolatok építésével tegyen lépéseket a gyermekek számára az óvoda-iskola közötti átmenet megkönnyítésére.  Belső környezetének, udvarának esztétikusabbá tételére használjon ki minden pályázati lehetőséget! 3.2. Óvodánk minőségpolitikája Jövőképünk, küldetésünk – vezetői szándéknyilatkozat

9


Stratégia a jövőalkotás eszköze. A jövőkép a követendő irányt mindenki számára egyértelművé teszi. Az óvodában a gyermekekért vagyunk. Legfontosabb számunkra a gyermekek érdeke. Az irányelvek innen erednek, fejlődnek tovább és a mindennapos tevékenységekben valósulnak meg. Gyermekközpontú óvodai nevelésünk a gyermek nyitott érdeklődését, érzelmi kötődését, a vele született adottságokat, egyéni és életkori jellemzőit figyelembe véve segíti sokoldalú, harmonikus személyiségfejlődését. Kiemelt cél a 3 - 7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való felkészítése a tevékenységek által és tevékenységeken keresztül. - a társadalmi elvárásoknak megfelelő szocializáció – megfelelő neveltségi szint elérése - tehetségígéretek fejlesztése - egészséges életmód szokásainak alakítása - esélyegyenlőség megteremtése - iskolai életmódra való felkészítés A pedagógiai célok és feladatok centrumában tudatosan az együttműködési és az érintkezési képességek fejlesztését állítja, azaz kooperációra és kommunikációra kívánja képessé tenni óvodáskorba a gyermekeket. Az óvodás gyermek szociális életképessége növelése érdekében – fejlesztő hatásokban gazdag nevelési alaphelyzet megteremtését feltételezi. Gáspár László szerint az óvoda feladata az „orientálás /a valahonnan valahová vezetés/ ..” jól szervezett tevékenységben és a tevékenységhez hozzáadott nevelői segítséggel. Ezen elvek figyelembevételével éljük napjainkat. Hangsúlyt fektetünk az egészséges életmódra-nevelésre, különösen a mozgás fejlesztését tartjuk nagyon fontosnak. Az egyéni fejlesztés során a részképességi-, viselkedési-, és magatartási zavarok korai felismerésére törekszünk. Szükség esetén mielőbb szakemberhez irányítjuk a gyermeket a megfelelő fejlesztés érdekében. A hátrányos helyzetű gyermekek nevelése a szocializáció gyakorlatával, a differenciált személyiség fejlesztéssel valósulnak meg. A gyermekek testi-lelki szükségleteinek kielégítése jelenleg három területen valósul meg: – az egészséges életvitel alakítása – a közösségi nevelés és szocializáció, érzelmi nevelés – az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása területén Az egészséges életvitel alakítása terén: Törekszünk az egészséges életvitel szokásainak kialakítására, a testi-lelki harmónia megteremtésére, a nyugodt-kiegyensúlyozott életritmus kialakítására, az egészségmegőrző szokások alakítására, mozgás és testedzés biztosítására minél több időt töltve a szabadban.

A közösségi nevelés és szocializáció terén: Olyan óvodai légkör kialakítására törekszünk, amely sokoldalú érzelmi kifejezés és pozitív élmény tesz lehetővé a gyermekek számára, elősegítjük érzelmi biztonságuk kialakulását,

10

TÁTIKA ÓVODA – IMIP pozitív, elfogadó pedagógusi magatartásunkkal formáljuk érzelmeiket, akarati tulajdonságaikat. A vegyes életkorú csoportokban az eltérő fejlődés alapján összehangoljuk a korosztályok érdekeit, /segítés a kisebbeknek, tekintettel lenni a nagyobbak érdekeire, a másság elfogadása./ Értelmi fejlesztés és nevelés terén: Biztosítjuk a gyermek cselekvő aktivitását: a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetőségét. Növeljük a kirándulások, a természetben történő megfigyelések, kísérletek gyakoriságát. A szervezés és időkeretek kialakításánál figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, az eltérő fejlettségi szinteket, valamint az óvodai csoport életkori összetételét. Törekszünk az optimális tanulási forma megválasztására: pl. spontán játékos tapasztalatszerzés, irányított megfigyelések, az óvónő által kezdeményezett kötött és kötetlen foglalkozások.  Minőségi célok megjelölése: Azt tekintjük minőségnek, amit a helyi környezet, az intézményt használók többsége és a fenntartó is velünk együtt minőségnek tekint. A óvodánk minőségfejlesztési alapelvei Az óvoda, nevelési intézmény (A minőségbiztosítás elsősorban a nevelés eredményességére koncentrálva készülhet.) - A folyamat és a nevelési eredménynek, azaz a fejlődés/fejlesztés összhangjának megteremtésére helyezzük a fő hangsúlyt (a nevelés eredményességében látjuk a minőség lényegét), - Az intézményhasználók elégedettségét tekintjük alapvetőnek. - Törekszünk intézményünk egyéni arculatának kialakítására oly módon, hogy hasonlítási alap is létrejöjjön más intézményekkel. - Önellenőrzésre, önértékelésre, „minőségi köreink” szakmai célmeghatározásaira, sikerkritérium-megjelölésére, e célok, sikerek, e minőség elérésében mutatkozó közös érdekeltségre és elszánásokra épít. - Kitüntetetten kezeljük az intézmény teljesítményének külső és önértékelésben a hozzáadott érték kategóriáját, hiszen tudjuk, hogy a különböző „bemeneti” tényezők, nemkülönben különböző környezeti feltételek jelentősen befolyásolják a fejlődés/fejlesztésútjait, a nevelés eredményességét.

Nevelési elveink:  A gyermeki személyiség kibontakoztatásának elve

11


   





o o

o o

o o

Az óvodai nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. Pedagógiai etika elve Az óvónő biztosítja a szülőt titoktartásáról, és tiszteletben tartja a családok belső szokásait, ügyeit. Az óvónői modell fontosságának elve A 3-7 éves gyermek alapvető szociális tanulási formája az utánzás, ezért az óvónő modell szerep kiemelkedő jelentőségű. A játék, vezető szerepének elve Az óvodai nevelés gondoskodik arról, hogy az óvodások fő tevékenységi formája a játék. A másság elfogadásának elve Az óvónő egész nevelőmunkáját hassa át a gyermekek egyéni különbségének tiszteletben tartása, a szereteten, őszinte érdeklődésen és elfogadáson alapuló magatartás, a nagyfokú tolerancia. A jövő emberképének elve A jövőbeli ember társadalmi elvárásaként szélesebb körben alakuljon ki emberszeretete, a természet esztétikum, védelme iránti fogékonysága, a gyors felismerő képessége, kreativitása. Differenciált fejlesztés elve Egyéni eltéréseket toleráló, arra építő képességfejlesztés, mely segít és alapjául szolgál, a gyermek teljes személyiségfejlesztéséhez. Az óvoda minőségbiztosítása a helyi program cél-és feladatrendszerének megvalósítását kívánja mérhetővé, vizsgálhatóvá tenni. Folyamatos fejlesztéssel lehetőséget kínálunk arra, hogy a gyermekek 6 éves korukig érjék el a kimenet, az iskolaérettség szintjét, vagyis 3 év alatt kell elérnünk a várható eredményt. Ezért nem tartjuk szerencsésnek a túl gyakori mérést, hiszen van időnk a megalapozott fejlesztésre. A minőséget saját helyi minőségfogalmunk alapján a helyi programban kitűzött célokkal összhangban, a környezettel együttműködve kívánjuk meghatározni. Az óvoda minőségbiztosításában arra törekszünk, hogy elkerüljük - az iskolásítást, - a teljesítményorientáltságot, - a túlzott adminisztrációt. A mérések alkalmazkodnak az intézmény, sajátosságaihoz és figyelembe veszik az egyes gyermekek egyéni életútját, életkori sajátosságait. Mérésnek azokat az óvodai gyakorlatban korábban elterjedt tipikus és klasszikus eredménymérési eljárásokat nevezzük, melyek a legmesszebbmenőkig alkalmazkodnak az óvodai nevelés sajátos pedagógiai tartalmaihoz. Mérésnek nevezzük a folyamatos megfigyelésen alapuló szöveges értékeléseket, az óvodapedagógus rendszeres feljegyzéseit, fejlesztő programjait és azok meghatározott időnkénti szöveges értékelését is, melyek vonatkozhatnak az egyes gyermekekre, a csoport és az óvoda egészére is.

12

TÁTIKA ÓVODA – IMIP o o o

o

o

o

A mérések kimenet- és bemenetmérések lehetnek elsősorban. Az óvodai hagyományok lehetővé teszik, az egyes korcsoportok bemenet- és kimenetmérését, ami természetesen évente történik Teszt naptár – Hogyan mérünk – mit – mikor? Az iskolakészültséget elsősorban (iskolai alkalmasság vizsgálat) - neveltségi mutatók alapján, - az önállóság fokozott elérésével, - a tanulásra való képességek birtoklásának mértékével lehet reálisnak tekinteni. A mérések esetén a minimumszintek kidolgozását tatjuk megfelelőnek, vagyis azt kell kidolgoznia a nevelőtestületnek, milyen minimumok elérését tartja kívánatosnak, mivel az óvodában széleskörűen alkalmazott differenciált fejlesztés kívánalmainak megfelelően a maximum szintje gyermekenként eltérő lehet. A mérések előre tervezettek. Határidejüket, konkrét témájukat, a mérésre kijelölt területeket, csoportokat vagy személyeket, a szükséges mérőeszközöket, a mérések lebonyolítóit, az összegzéséért felelősök nevét az éves minőségbiztosítási ütemterv tartalmazza. A minőségbiztosítási mérési dokumentáció: legfőbb minőségügyi alapdokumentum továbbra is a csoportnapló, mely kiegészül a személyiséglapok, gyermekrajzok, feladatlapok, egyéni fejlesztő programok és kimenetmérések stb. dokumentációival, de ezek továbbra is csak kiegészítő jellegűek, a csoportnaplóval együtt tekinthetők egésznek.

13


3.3. Minőségpolitikai nyilatkozat Óvodánk a gyáli Tátika Óvoda elkötelezi magát minden belső és külső tevékenységben, hogy partnerei igényeit minél teljesebb körben törekszik kielégíteni, alkalmazkodva az óvodánkat érintő kihívásokhoz. Intézményünk elsősorban az óvodás gyermekek igényeinek kíván megfelelni a teljes értékű nevelésre való törekvésen keresztül. Ezt úgy valósítjuk meg, hogy nem csak a gyermekekhez fordulunk tisztelettel, szeretettel, bizalommal és szakmai hozzáértéssel, hanem a kollégák és partnereink felé is. Elsődleges célunk az összhangra és az együtt gondolkodásra való törekvés. Célunk, hogy óvodánk életében a felnőttek együttműködő kapcsolatán keresztül a tudatosan tervezett nevelőmunkánk során a mindennapi tevékenységekben, a játékos helyzetekben, az ünnepekben – a ránk bízott gyermekek úgy találkozhassanak a szeretettel és az ismerettel, hogy ez által belső értékeik „növekedhessenek”. Így biztosítjuk számukra a sokoldalú, harmonikus személyiség fejlődést, ami által elérik az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. Az általános ismeretnyújtáson túl kiemelt feladatunk, a közösségi életre történő felkészítés. Fontosnak tartjuk a tehetséges gyermekek felismerését, fejlődésük elősegítését, támogatását, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésük segítését az iskolába lépéshez szükséges fejlettség eléréséhez. Célunk, hogy az iskolákkal hatékonyabb kapcsolatkiépítés következtében megkönnyítsük a gyermekek számára az óvoda-iskola közötti átmenet terheit. Pedagógiai céljaink elérése érdekében mindent megteszünk, minél több pályázati lehetőség megtalálásáért, kihasználásáért. Egyéb anyagi forrás felkutatásával nagy gondot kívánunk fordítani épületeink belső környezetének, udvarának esztétikusabbá tételére. Intézményvezetésünk elkötelezett a minőségfejlesztési rendszer kiépítésében majd annak működtetésében, biztosítva a hatékony működtetéshez szükséges feltételeket. Szakmai fejlődés érdekében támogatunk minden olyan törekvést, igényt, ami az egyén és a szervezet hatékonyságát növeli, illetve magasabb színvonalra emeli. A csapat fejlődése magába foglalja a tanulást. Intézményünk kinyilvánítja, hogy nevelőmunkánk minőségének fejlesztése, minden dolgozó személyes felelőssége. Minőségpolitikánk lehetővé teszi a környezettől való előnyös különbözőség elérését, mely óvodánk jövőjét biztosítja. Tátika Óvoda nevelőtestülete

14


4. Az intézmény minőségfejlesztési rendszere /Szabályozások/ A működést szabályozó folyamatok összessége Cél: a partnerközpontú működés és szemléletmód megteremtése, a partneri igényeknek megfelelő nevelési szolgáltatások nyújtása Alkalmazási terület: az óvoda teljes alkalmazotti köre Folyamatismertetés 9. Irányított önértékelés 8. Korrekciós terv készítése és megvalósítása

1. Az érdekelt felek azonosítása

7. Az intézkedési tervek megvalósításának elemzése

2. Az érdekelt felek igényeinek elégedettségének felmérése

6. Az intézkedési tervek megvalósítása

3. Az igények elemzése

5. Intézkedési tervek készítése

4. A célok és prioritások meghatározása

15


A minőségfejlesztési rendszer kiépítésével, bevezetésével az a célunk, hogy kialakítsuk az intézmény tudatos, tervszerű működésének feltételeit, és biztosítsuk annak fenntartását, továbbfejlesztését. 1. számú melléklet - Munkaterv Eljárásrend folyamatábrája: START

Bemenő dokumentumok

A folyamat célja, megnevezése A szabályozás tervezett gyakorisága években, pontos időponttal A szabályozás módszere

Segédanyagok: A területre vonatkozó előzmények

A folyamat lépései: feladat megjelölése, team képzése, adatgyűjtés, előterjesztés a jegyzőnek, vita, véglegesítés, Kihirdetés, tájékoztatás Felelős

STOP

16

Létrejön a szabályzat


A szabályozás célja: a szabályozni kívánt terület erősséginek és a fejlesztendő területeinek tényszerű megállapítása, a szükséges beavatkozások, fejlesztések kijelölése. A szabályozás tervezett gyakorisága: 4 év (évente az éves eredmények értékelésekor ) A szabályozás módszere: team munkában (fenntartó, intézményvezetők együttműködésével) történik. A folyamat lépései: - A feladat megjelölése. - A team tagjainak képzése. - Az egyes témakörök feldolgozásához segédanya (szempontsor) biztosítása a csoport részére. - A csoport elkészíti saját feladattervét a szabályozás elvégzésére. - A csoport adatgyűjtése és feldolgozása, a csoportvélemény kimunkálása (kb. 2 hét). - Kiegészítések, vita, az illetékes döntéshozó legitimációja. - A folyamatszabályozás kihirdetése, átvétel igazolása. - Stb. Részt vevők köre: A megnevezett folyamatban érdekeltek. A végrehajtás felelőse: intézmény vezető Keletkezett dokumentum: A folyamat szabályozás eredményéről összefoglaló készül, melyben a területre elkészül a szabályozás. Ezt az összes érdekelttel (fenntartó illetékesei, intézmények vezetői, kapcsolódó intézmények, szervezetek) Kihirdetésért felelős: Minőségi csoport vezetője. 2. számú melléklet: - Az intézmény minőségfelfogásának azonosítása I. A nevelési célokhoz sikerkritériumok rendelése, Az (ön) értékelés eszközrendszerének meghatározása - Az intézmény minőségfelfogásának azonosítása II. A fejlődés várható jellemzőinek összegyűjtése és elemzése a nevelési program szövegéből - Az intézmény minőségfelfogásának azonosítása III. A programba szerkesztett további minőségismérvek

17


Az óvodai működés ellenőrzése (évenkénti ciklusban)

A vezető óvónő a tanév első értekezletén ismerteti az ellenőrzési tervet

Munkaterv

Ellenőrzési terv

Vezető Az ellenőrzöttek rögzítik az ellenőrzés paramétereit

Ellenőrzési terv

Ellenőrzöttek

Az ellenőrzéshez szükséges helyzetelemzési segédletek biztosítása

Az ellenőrzöttek feljegyzései a csoportnaplóban

Az ellenőrzöttek feljegyzései a csoportnaplóban

Helyzetelemzési segédletek

Vezetők Az ellenőrzés megvalósítása

Helyzetelemzési segédletek

Helyzetelemzési segédletek vezetői feljegyzések

Vezetők Az adatok elemzése, értékelése Az ellenőrzés eredményének ismertetése a dolgozókkal Vezetők

nem

Megfelelt-e a munkája az ellenőrzésnél? igen Vége

18

Vezetői feljegyzések

Ellenőrzési lap, záró összegzés kitöltése és aláírása


FELADAT Intézményi minőség irányítási program elkészítése, benyújtása Nevelési program felülvizsgálata

Házirend felülvizsgálata Különleges gondozást igénylő gyermekekkel való (integrált) foglalkozás szakember biztosítása. Óvodába járás kötelezettsége 5. életévtől Kimeneti mérés

IDŐRENDI ÚTMUTATÓ MÓDSZEREK Dokumentumelemzés, helyzetelemzés. Óvodavezető Kapcsolatrendszer feltárása, elvárások, értékelés. Eddigi eredmények Óvodavezető, alkalmazotti ellenőrzés, értékelés, közösség. módosítás. FELELŐS

HATÁRIDŐK

VÁRHATÓ EREDMÉNY

2004. június 30.

Minőségfejlesztési rendszer működtetése, hatékonysága.

2004. június 30.

A kitűzött célok eléréséhez, visszaigazolt partneri elégedettség. Egységes követelmény, kötelező betartása mindenkire nézve.

Óvodavezető, alkalmazotti közösség.

Ellenőrzés, értékelés, módosítás

2004. december 31. (Ajánlás: 2004. szept. 1-re elfogadott, jóváhagyott házirend legyen az óvodában.)

Óvodavezető, óvodapedagógus, dajka

Differenciált fejlesztés. Kiscsoportos vagy egyéni foglalkozás

Folyamatos

Esélyegyenlőség biztosítása

Folyamatos

Minden gyermeket szívesen hoznak óvodánkba.

Iskola kezdés előtt

Iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérése.

Óvodavezető, jegyző Óvodavezető, óvodapedagógus, pedagógiai szakszolgálat munkatársai

Népesség nyilvántartás. Teljes körű óvodáztatás Szakszolgálat igénybe vétele - képesség vizsgálat - megfigyelés

19


FELADAT Intézményi együttműködés óvoda, iskola, nevelési tanácsadó Továbbképzési beiskolázási terv Kötelező eszközelszereltség. Alapfeladatok ellátásához. Eszköz-ellátottság Gyermekvédelmi tevékenység szociálisan rászorult gyermekek étkeztetésének biztosítása. Balesetvédelmi szabályoknak való megfelelés. Nevelés folyamatába illeszkedő speciális tevékenységek.

FELELŐS Óv. vezető, iskolaigazgató, Nevelési Tanácsadó vezetője, óv.pedagógus, tanító, logopédus, fejlesztő pedagógus

IDŐRENDI ÚTMUTATÓ MÓDSZEREK

HATÁRIDŐK

VÁRHATÓ EREDMÉNY

Gyerek létszám nyilvántartások. Információk átadás, követelmények

Folyamatos Minden évben március

A gyermek számára megfelelő iskoláztatási forma, ahol eredményes lehet.

Óvodavezető

Óvodapedagógusok jelentkezése alapján a nevelőtestület elfogadásával

Ütemezés szerint évente.

Szakmailag felkészült kollégák.

Óvodavezető, fenntartó, óvodapedagógus támogatók.

Pályázati lehetőségek. Eszközök cseréje költségvetés.

Folyamatos 2003. december 31-ig. hosszabbítás kérelem

A teljes ellátottság megközelítése, elérése.

Óvodavezető, óvodapedagógus, gyermekvédelmi felelős,

Gyermekvédelmi törvény. Statisztikai nyilvántartás.

Folyamatos

Térítési díjkedvezmény, illetve ingyenes étkeztetés biztosítása.

Óvodavezető, karbantartók, munkavédelmi felelős.

Balesetvédelmi bejárás, jegyzőkönyv

Szükség szerint évente 2-3 alkalommal.

Biztonságos környezet.

Óvodavezető, óvodapedagógusok, dajkák.

Speciális program terv Pl: Differenciált bánásmód, tehetséggondozás

folyamatos

Anyanyelvi kultúra, Egészséges életmód biztosítása. Testi-lelki fejlődés biztosítása. Hagyományőrzés.

3. számú melléklet: Ágazati kapcsolatok

20


4.1. Az intézményvezetés felelőssége és elkötelezettsége Az intézményvezetés egyik legfontosabb felelőssége a jogi dokumentumok megismerése és betartása, hiszen ez biztosítja az intézmény számára a törvényes működést. Stratégiai tervezés Az intézmény működését meghatározó dokumentumok elkészítésének rendje. -

Minőségpolitika Helyi nevelési program SZMSZ Házirend Közalkalmazotti Szabályzat

Eljárásrend: Meghatározott alapelvek figyelembevételével készül az intézményvezető által a nevelőtestület elfogadása által, a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A nevelési program jóváhagyása előtt szakértői véleményt kell beszerezni. - Munkatervek Nevelőtestület elfogadásával, jóváhagyásával lép életbe. A hivatalos dokumentumok szülők általi megtekintésének lehetősége: Mikor 7.00-1630-ig

Hol csoportokban

Kitől kérheti óvónőktől

7.00-16.30-ig

csoportokban

óvónőktől

SZMSZ

8.00-16.00-ig

óvodavetető irodájában

óvodavezető vezető helyettes titkárnő

Házirend

6.00-18.00-ig

Az óvoda híradóján mindig megtalálhatják.

Minőségirányítási program Helyi nevelési program

21


4.2. Vezetői ellenőrzés, értékelés Az a vezető, aki munkája során nem végez rendszeres ellenőrzést, kötelesség mulasztást követ el. /törvényi szabályozás/ Az ellenőrzés, minden dolgozóra nézve dinamikus tevékenység, amivel a hatékonyabb működés, hiányok pótlása, hibák javítása, eredmények, megerősítése válik lehetővé. Ellenőrzés: a működés megfelelőségének, vizsgálata. Egybevetés, ebből adódóan ellenőrizni csak azt lehet amire, akire vonatkozóan léteznek előírások. A minőség-ellenőrzés az óvodánkban: - írott dokumentumok, - követelmények, - normák összehasonlítása, megfeleltetése, a valódi működéssel. Az ellenőrzés megfelelt/nem felelt meg módon minősíti a résztvevők munkáját. Az ellenőrzés tárgya:  a közösen eldöntött és elfogadott kötelező dokumentumok vizsgálata,  az óvodában a követelményeket az SZMSZ és mellékletei tartalmazzák, mely a szervezet velős rendjére vonatkozóan határoz meg szabályokat. Az ellenőrzés soron ezen követelmények vizsgálatára kerülhet sor.  A gyermekek vizsgálatát „a fejlődés várható jellemzőinek” alapján végezhetjük el, amely minden gyermek esetében sajátosan alakul. Itt a kimeneti eredmények ellenőrzéséről van szó.  Mindazok a normák, szokások szabályok, melyet a nevelőtestület az óvoda belső értékének elfogadott. VIZSGÁLAT HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK

NEVELÉSI PROGRAM

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE Értékelés:

ÖSSZEHASONLÍTÁS

INTÉZMÉNYI

FENNTARTÓI

CÉLOK AZ INTÉZMÉNY TEVÉEKNYSÉGÉNEK EREDMÉNYESSÉGE

22

ÁGAZATI

TÁTIKA ÓVODA – IMIP Az értékelés rendszerének elemei:  a gyermekek személyiség és teljesítménymérése  a nevelési és oktatási intézmények, mint szervezetek megfigyelése, mérése,  a partnerek igényeinek, elégedettségének mérésem, értékelése. Minőségértékelés a minőségbiztosítás azon eleme, amely információkat ad a célok megvalósulásának mértékéről, szintjéről, s rögzített szempontrendszer alapján összefüggéseket keres a célok, a folyamat és a megvalósult végállapot között, valamint vizsgálódik a nevelési folyamatok hatékonyságáról is.

23

Az óvoda belső értékelésének folyamatábrája Vezetői ellenőrzések, megfigyelések hiányosságokat tárnak fel

Előző év értékelései

Vezetői ajánlás készítése

Vezetői ajánlás

Intézményvezető

Vezetői ajánlás

Értékelési terv készítése

Értékelési terv

Belső értékelő team

Értékelési terv bemutatása és elfogadása nevelőtestületi szinten Belső értékelő team

Elfogadják az Értékelési tervet?

nem

igen Értékelési terv

Feltáró értékelés az óvodában Óvónők, felelősök

Feltáró adatlapok

A feltáró munka összefoglalása Belső értékelő team

1

Feltáró adatlapok


1

Intézkedési terv készítése

Intézkedési terv

Óvónők

Intézkedési terv elemzése, jóváhagyása

Intézkedési terv

Belső értékelő team

nem

Elfogadják az intézkedési tervet? igen Az intézkedési tervek megvalósítása Óvónők Eredmények megfigyelése

Értékelő lapok Értékelési terv

Értékelő lapok

Óvónők, Belső ért. team Összevetés a sikerkritériumokkal Belső értékelő team

Sikerült a folyamatjavítás?

nem

igen

A hiányosságokat kijavították

25


A minőség-ellenőrzés folyamatleírása l. Célja: olyan ellenőrzés biztosítása, mely minden dolgozót érint és mozgósít az ellenőrzési folyamatban. Az ellenőrzés nyitott formájú, mely évenként hasonló rendszerrel, de más tartalmat napirendre tűzve működtethető cselekvési sor. 2. Alkalmazási terület: az óvoda teljes alkalmazotti köre 3. Hivatkozás: o COMENIUS 2000 II. modell 1.1.4. A vezetői ellenőrzés, o Az óvoda Szervezeti Működési Szabályzata, o Az óvoda nevelési programja, o A vezető óvónő éves munkaterve, o Csoportnaplók, o Ellenőrzési terv, o Megbízások a feladat elvégzésére (ha a vezető vagy a nevelőtestület valakit ellenőrzésre felhatalmaz), o Helyzetelemzési segédletek, o Vezetői feljegyzések, o Ellenőrzési lap, o Záró összegzés, Folyamatleírás: l. Az intézményvezető folyamatos információgyűjtése, valamint a nevelési év értékelései, ellenőrzési dokumentumai alapján eldönti az ellenőrzés témáját és a munkaterv részeként elkészíti a folyó évre szóló ellenőrzési tervét. 2. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés témáját, a törvényi hivatkozásokat, a nevelőtestület teljesítési szintjéhez tervezett sikerkritériumokat és az ellenőrzéshez használt dokumentumokat. 3. Az intézményvezető a nevelési évnyitó értekezleten ismerteti az elkészített ellenőrzési tervét. Az ellenőrzéshez elkészített segédleteket az ellenőrzött személyeknek bemutatja és értelmezi. 4. Az ellenőrzöttek a csoportnaplóban rögzítik az ellenőrzés paramétereit: idejét, helyét, s azokat a feladatokat, amelyeket az intézményvezető a helyzetfelméréshez igényel. 5. Az ellenőrző személy a tervezetnek megfelelően elvégzi az ellenőrzést. Gondoskodik arról, hogy az egy csoportban dolgozó szakemberek együtt vegyenek részt az ellenőrzés teljes folyamatában. 6. Az ellenőrző személy az ellenőrzés befejezése után – egy-két napon belül – ismerteti vezetői feljegyzéseit, észrevételeit, az ellenőrzötteknek. 7. Abban az esetben, ha az ellenőrzött személyek egyetértettek az ellenőrzés minősítésével, az ellenőrzés lezárul az ellenőrző lap és a záró összegzés kitöltésével, aláírásával. (Az ellenőrzési lapon szerepelnek az ellenőrzésre vonatkozó adatok, a záró összegzésen, pedig a megfelelt, részben megfelelt, nem felelt meg kritériumok. A megfelelt kritérium azt jelenti, hogy a csoportban dolgozó pedagógusok a sikerkritériumokat teljesítették.) 8. Ha az ellenőrzött személy nem ért egyet az ellenőrzés minősítésével az ellenőrzést megismétlik a nevelőtestület által meghatározott külső vagy belső szakemberrel. 9. Az ellenőrzés befejezését követő két héten belül az ellenőrző személy a teljes ellenőrzés anyagát lefűzi, s közösen megbeszélt helyen úgy tárolja, hogy az óvoda dolgozói elolvashassák.

26

Ellenőrzési terv Az ellenőrzés tárgya, tartalma, területe, célja, feladata, szempontjai

Az ell. szem. csoportok

Ellenőrzés módszere

ell.-re jogosult

Valamennyi csoport valamennyi csoport gyerm. v. óvónők

Tájékozódó látogatás megbeszélés. Rövid látogatás megbeszélés.

óv.vez.

Az ellenőrzés időpontjai (hónap)

A./ SZAKMAI-PEDAGÓGIAI Csoportok beindítása, hiányosságok pótlása Dokumentációk – Mulasztási napló Új gyermekek fogadásának előkészítése, megismerésük és a velük való foglakozás módszerei Gyermekvédelmi beszámoló elkészítése. A csoportnapló megnyitása, nevelési-, tevékenységi tervek, személyiséglapok. Továbbképzésekkel kapcsolatos tevékenységek, dokumentum: a tapasztalatok felhasználásának hatékonysága, közvetítése. Szülői értekezlet, nyílt napok-tartalma, kapcsolattartásminősége, hatékonysága. Szülői munkaközösség munkaterve: szülők véleményének felmérése az óvoda munkájáról, kapcsolatunkról. Szülők érdemi tájékoztatása gyermekük fejlettségi szintjéről: felterjesztés Nevelési Tanácsadóba Logopédiai felmérés, fejlesztőpedagógus felmérése. A gyermekek egyéni fejlődésével, fejlesztésével kapcsolatos teendők (felzárkóztatás, tehetséggondozás) feljegyzések Néphagyományőrzés, jeles napok, ünnepek, óvodánk hagyományainak ápolásával kapcsolatos feladatok (előkészítés, lebonyolítás, dekoráció) Csoportszoba-folyosó egész évben esztétikus, barátságos, díszítése. Az egészséges életvitel-igény alakítása (gondozás, mozgásigény kielégítés, egészségvédelem, edzettségbiztosítása, testi nevelés. Az anyanyelvi nevelés kiemelt fejlesztése: tájékozódás a gyermekek beszédállapotáról: az egyéni fejlesztés változatos módszerei (házi továbbképzés szervezése)

dolgozók óvónők csoportok szülők, óvónők óvónők logopédus fejlesztőped. Óvónők valamennyi óvónő, dajka felelősök óvónők, csoportok, dajkák valamennyi csoport logopédus

megbeszélés, tervek elemzése Dokumentum beszámolók

x óv.vez.

x

óv. vez. óv. v. h.-ek óv. vez.

x x

x

x x

x

x

Csoportlátogatás jegyzőkönyv Munkaterv kérdőív - elemzés Felmérés Dokumentáció elemzés Dokumentáció elemzés. Látogatás, információ, kérés.

ó. v. ó v. h.

x

x

x

Ó.v.h.-ek

x

x

x

Látogatás Megfigyelés Beszámoló Csoportlátogatás, elemzés (logop. felmérére)

ó.v. ó. v. h.-ek

ó. vez. ó. v. h.-ek ó.v. ó.v.-ek felelősök ó. v. ó.v. h.-ek

ó. v. ó.v. h.-ek

x

x

x

x x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x x

x x x

x

x

x


Az ellenőrzés tárgya, tartalma, területe, célja, feladata, szempontjai A gyermekek spontán játékának biztosítása, játékba integrált tanulás: mikro csoportos foglalkozási forma a gyakorlatban., (szokások, szabályok betartása, tervszerűség: a két óvónő és a dajka együttműködése: komplexitás A szakmai eszköztár és könyvtár állományának figyelemmel kísérése, javaslat, bővítésre: az eszközök alkalmazásának gyakorisága Az óvoda életével összefüggő pályázati tevékenység figyelemmel kísérése – pályázatok készítése Az óvoda-iskola kapcsolatának tartalmi fejlesztése Óvoda-bölcsőde kapcsolatának tartalmi fejlesztése Tehetséggondozás : Zene-ovi Kézműves Matematika Tartalmas nyári óvodai élet biztosítása

Az ell. személyek Csoport óvónők csoportok, dajka óvónők könyvtáros

Ellenőrzés módszere Csoportlátogatás Beszélgetés Beszámoló Dokumentációk ellenőrzése Leltár Beszámoló

Pályázati kiírások figyelése megbeszélése Nagycsoportos Beszélgetés kiscsoportos kapcsolattartás óvónők Foglalkozást Látogatás vezető Beszámoló pedagógusok Óvónők Látogatás beszámoló

Ell.-re jogosult

sz.

Az ellenőrzés időpontja o. n. d. j. f. m. á.

ó. v. ó. v. h.-ek

x

ó. v. könyvtáros

x

x

m. j. Jul. aug.

x

x

x

Óvónők

28

m.köz. v. v. ó.. v. ó. h.-ek ó.v. ó.v. h.-ek ó.v. ó.v.h.-ek m.k.vez.

x

x

x

x

x

x

x


2. Munkáltatói - Munkarend, munkafegyelem, munkaköri leírásban foglaltak, törvények, szabályok betartása (folyamatosan) -Az óvoda dolgozóinak feladat ellátása, a munkavégzés minősége (anyagi, erkölcsi elismeréshez: minőséghez: jelentéshez) - Szabadságolási terv, nyilvántartás, kiadás

Az ell. Személy,-ek Csoport Dolgozók

Dolgozók ó.v.h.-ek

- Túlmunka elszámolás, munkából való távolmaradás, szabadságjelentés, jelenléti ív - Kötelező orvosi vizsgálatok, alkalmassági

Dolgozók ó.v.h.-ek Dolgozók

- Munka-, baleset-, tűzvédelmi oktatás, valamint a szabályok betartása, biztonságos munkafeltételek ________________________________________

Dolgozók m.b.t. felelős

Az óvoda tisztasága, rendje, környezet esztétikuma ________________________________________ - Közegészségügyi, higiéniai előírások, szabályzók betartása: ételminták eltevése, a kiadott étel mennyisége (folyamatosan) ________________________________________

dolgozók

-

-Adatnyilvántartás (dolgozók) (ellenőrzés – havonta)

Ellenőrzés módszere

Ellenőrzésre jogosult

Megfigyelés Információ Megbeszélés Csoportlátogatás Információ Feljegyzések Dokument. Megbeszélés Dokumentum Jelentések Igazolások

ó.v. ó.v.h.-ek

Dokumentáció, információ, bejárás

Megfigyelés az óvoda Tájékozódó konyhások ___________ gazdasági ügyintéző óvodatitkár

látogatás dokument. Összehasonlítás

29

Az ellenőrzés időpontja

x

x

ó.v. ó.v.h.-ek ó.v. ó.v.h.-ek ó.v. ó.v.h.-ek x ó.v. ó.v.h.-ek x ó.v. ó.v.h.-ek x m.b.t. f. ____________ ó.v ó.v.h.-ek ó.v. élelm. vez.

ó.v ó.v.h.-ek

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

X

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

TÁTIKA ÓVODA – IMIP AZ ÓVODA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERÉNEK RÉSZLETES STRATÉGIAI TERVE Ellenőrzés, mérés, értékelés területe l. Nevelési gyakorlatok 1.1. Feltételek 1.1.1. Tárgyi

1.1.2. Személyi

Gyakorisága/ideje

Módszere

Évente Szeptemberben

Dokumentumelemzés Hiánylista összeállítása

4 évente Évente novemberben

Önértékelés

Eszköze

Beszerzések dokumentumai Kockázatvállalási jkv. Csoportok hiánylistája HACCP dokumentumok Selejt, leltár jkv. Intézményértékelő lapok

Dokumentumellenőrzés Évente március

Dolgozói nyilvántartás Továbbképzési programterv személyi anyag

Tervezés

1.1.3. Dokumentumok

1.2. Csoportszobai folyamatok

Törv. módosítás 4 évente

Dokumentumellenőrzés

Évente májusban Évente (más-más terület)

Dokumentumellenőrzés Csoportlátogatás Dokumentumellenőrzés Óvónői önértékelés

Évente májusban

Felmérés

Pedagógiai program SZMSZ szabályzatok Csoportnapló Személyiséglapok Csoportnapló Önértékelő lap Vezetői értékelő lap Személyiséglapok Fejlesztési tervek

Gyermeki elégedettség mérőlapok

30

Résztvevők

Óvodavezető Óvónők Óvodatitkár Gazdasági ügyintéző

Az eredmények visszacsatolása

Éves költségvetési tervezet Éves értékelés

Nevelőtestület Óvodavezető Óvodatitkár

Intézkedési terv Pályázat, költségvetés

Óvodavezető

Munkaterv Éves értékelés

Óvodavezető Óvónők Vez. hely. Tagóvoda-vezetők Óvodavezető Óvónők Óvodavezető Óvónők Munkaközösség vezető Minőségi csoport vezető, gyermekek

Óvónők gyermekek

Módosítás

Megállapodás Éves értékelés Megállapodás

Éves értékelés

TÁTIKA ÓVODA – IMIP Ellenőrzés, mérés, értékelés területe 1.3. Fejlesztés 1.3.1. Egyéni

Gyakorisága/ideje

Módszere

Évente január, június

Dokumentumelemzés Csoportlátogatás

Évente november, május

dokumentumelemzés

Eszköze

Résztvevők

Személyiséglap Értékelő lapok Kimeneti eredmények ellenőrző lapja

Óvodavezető Óvónők Logopédus Pszichológus Nevtan.

Csoportnapló (értékelés)

Óvodavezető óvónők

Kimeneti eredmények ellenőrző lapja

Óvodavezető óvónők

1.3.2. Csoportos

1.3.3. Kimeneti Évente Dokumentumelemzés Május (felmérés) 2. Pedagógus és nem pedagógus dolgozók munkája 2.1. Pedagógusok 2.1.1. Alapvető Évente Megfigyelés, beszélgetés interjú, önértékelés 2.1.2. Kimagasló Évente Megfigyelés, beszélgetés Interjú

31

Ped. dokumentumok Szülői értekezletek jkv. Óvónői önértékelő lapok Önértékelő lapok Továbbképzési ajánlat Tanúsítványok Pályázatok, publikációk

Óvodavezető óvónők Óvodavezető Óvónők

Az eredmények visszacsatolása Személyiséglapok Szakvélemények Éves értékelések, Következő évi nevelési tervek Értékelés Nevelési tervek Év végi beszámoló Értékelés Nevelési tervek Év végi beszámoló

Év végi beszámoló megállapodás Éves beszámolók Év végi értékelés Következő évi pedagógiai tervezés


Ellenőrzés, mérés, értékelés területe 2.2. Technikai dolgozók 2.2.1. Alapvető

Gyakorisága/ideje

Módszere

Eszköze

Évente

Megfigyelés Beszélgetés

Önértékelő lapok

Évente

Megfigyelés Beszélgetés

Önértékelő lapok

5 évente

Dokumentumelemzés Vezetői értékelés

4 évente

Klímavizsgálat

2.2.2. Kimagasló

3. Szervezet 3.1. Vezetés 3.1.1. Óvodavezető

évente 3.1.2. Vezető helyettesek

Évente

3.1.3. Munkaközösség vezető

Évente

3.1.4. Minőségi csoport vezető

Évente

Vezetői pályázat Munkatervek és azok értékelése, megvalósulása Klímateszt

Résztvevők Óvodavezető Óvónők Vez. hely. Tagóvoda-vezetők Dajkák Óvodavezető Vez. hely. Tagóvoda-vezetők Közalkalmazotti tanács

Éves értékelés Megállapodás

Értékelés Vezetői pályázat

Értékelés Munkatervek

Éves beszámoló

Megfigyelés Beszélgetés Dokumentum ellenőrzés Interjú

Pedagógiai dokumentumok

Óvodavezető Óvodavezh.

Munkaközösségi munkaterv és jegyzőkönyvek Munkatervek Jegyzőkönyvek Értékelések Kérdőívek

Óvodavezető Munkaközösségvez. Munkaközösségi tagok Minőségi csoport vez. Minőségi csoport Óvodavezető

32

Éves értékelés Megállapodás

Óvodavezető Nevelőtestület Alkalmazottak Óvodavezető Nevelőtestület Alkalmazottak Képviselő testület

Beszámoló elemzés

Beszámoltatás Beszélgetés Megfigyelés Beszélgetés Dokumentum ellenőrzés Interjú

Az eredmények visszacsatolása

Értékelés

Értékelés Munkatervek Értékelés Megállapodás Munkatervek

4.3. Minőségfejlesztési rendszer működtetése óvodán belül Az óvodánk struktúrája:

Óvoda vezető

Általános vezető helyettes

Tagóvoda vezető

Bartók épület

Tagóvoda vezető

Minőség vezető

Munkaközösség vezető

Minőségi kör

Munkaközösség tagok

Kun épület

Kassai épület


A szervezet működését alapvetően öt tényező jellemzi és befolyásolja: a tartalom, a struktúra, a kommunikáció, az ellenőrzés és a döntéshozatal. A struktúra a szervezet különböző funkcióinak, tevékenységeinek kapcsolati rendszere. Az-az alapvető vázat alkotja, amelyhez a különböző részek vagy egységek illeszkednek, kapcsolódnak és amelyen belül működnek. Tudatos és tervszerűen irányított vezetői tevékenységgel kívánjuk megvalósítani a szervezet belső viszonyainak és kultúrájának fejlesztését, megvalósítani a gyenge pontjainak kiküszöbölését, az erősségek fejlesztését, a szervezeti együttműködés hatékonyságának növelése érdekében. A minőségirányítás vezetői szintjei és minőségfejlesztési kompetenciák: Az intézményi működés különböző szintű vezetők összehangolt irányító tevékenységével biztosított. A vezetői munka megnevezése Minőségtervezés Minőségirányítás Minőség-ellenőrzés Minőségjavítás

A tevékenység megnevezése Pl. küldetésnyilatkozat, minőségügyi célkitűzések megfogalmazása Pl. szabályzatok elkészítése, célok megvalósítása, minőségügyi team létrehozása Pl. a beválás mérése, az intézkedés hatásának ellenőrzése Pl. intézkedési terv készítése és végrehajtása

A minőségirányítás vezetői szintű tervezést feltételez, mely megjelenik tervezési folyamatban, s majd a minőségirányítás végrehajtásában is a fentebb részletezett területeken. Az egyes vezetői szinteknek más és más a feladata. Vezetőnek számít az is, akit team vagy más néven un. minőségi kör vezetőjének bíznak meg, aki minőségirányítási feladatot lát el. Az adott csoportot a minőségbiztosítás elvei szerint vezeti, munkájukat koordinálja, ellenőrző és értékelő kompetenciával rendelkezik. Vezetői tevékenységnek mondjuk a minőségirányítási feladatok ellátása céljából egymáshoz kapcsolt (állandó vagy időleges kapcsolatban lévő) személyeket konkrét munkájának megfogalmazását, feladataik koordinálását és megoldását, valamint a folyamatok, a beosztottak ellenőrzését és értékelését is A kompetencia illetékességet, alkalmasságot jelent szakmai, tudásbeli felkészültség, továbbá a képességek és a motiváció megléte. Kompetens arra, amire felkészült, amit a rendszerven elfoglalt helye biztosít számára, illetve amit elvárnak tőle képzettsége, végzettsége, munkaköre alapján. Az intézmény központi épülete a Kun épület, ahol 6 csoport működik. A két tagóvoda a Bartók épület, és a Kassai épület, ahol tagóvoda-vezetők látják el a vezetői feladat egy részét. Az általános vezető-helyette a Kun épületben szintén csoportban dolgozik. Az épületek között az információáramlás a vezetés feladata, azon kívül a központi épületben a heti megbeszélésen mindkét épületből egy-egy dolgozó részt vesz, ők továbbítják az információkat. A kiírásokat három épületre készít el a titkárnő, és felel az eljuttatásáért is. A munkaközösségi csoport- és a minőségi kör tagjai is mindhárom épület dolgozóiból szerveződik. Gyakran szervezünk közös munkát, rendezvényt, melyek elősegítik az épületek közötti összetartást, erősödést. Ellenőrzési terv – tárgy: étkezési szokások ellenőrzése – (15. sz. melléklet) 34


4.3.1. A minőségfejlesztési rendszer Első lépésként önértékelést végzünk, ahol számba vesszük erősségeinket és gyengeségeinket Így megtudhatjuk, hogy partnereinknek (óvónő, dajkák, technikai dolgozók) mi a véleménye a szervezet működéséről, a személyi-tárgyi feltételek meglétéről. Fontos a kollégák elvárásainak ismerete. Az elégedettséget kérdőívvel, vagy interjúval mérjük, majd értékeljük. Az értékelésbe bevont tartalmi területek. - működési feltételek, - személyi feltételek, - a nevelőmunka színvonala, - felnőtt-gyerek kapcsolata, - szülő-óvoda kapcsolata, - partnerkapcsolatok, - program szellemisége. Az értékelés kiterjed: - a dolgozók elvárására, jövőképére, - intézmény erősségeire, gyengeségeire, - szülői elégedettségre, - gyermeki elégedettségre, - partner elégedettségére, SWOT analízis, kérdőívek.(3. sz. – 4. sz. mellékletek)

35


l. NYITOTT ÖNÉRTÉKELÉS (INTÉZMÉNYI HELYZETFELMÉRÉS) Cél: intézményen belül megindul a belső párbeszéd az intézmény helyzetéről, annak érékeléséről - Teljes munkatársi kör részvétele – belső intézménykép: - elvárásai - jövőképe - asz intézmény erősségei, gyengeségei külső intézménykép foglalja magába az intézmény dolgozói által kialakított (feltételezett) képet - az intézmény érdekelt feleiről (partnerek) - a partnerek elégedettségéről az intézmény munkáját illetően - azon elvárásokat, amelyeket a partnerek támasztanak az intézménnyel szemben. Az önértékelés eredménye lehetővé teszi az óvodánk számára, hogy meghatározzuk és rangsoroljuk fejlesztendő feladatainkat. Az önértékelés eredményei alapján azonosítani tudjuk erősségeinket, gyengeségeinket, a fejlesztendő folyamatokat, a tevékenységeket. -

2. AZ ÉRDEKELT FELEK AZONOSÍTÁSA - Mindazon megrendelők, akik valamely szabályozó rendszeren keresztül társadalmi és szakmai igényeket fogalmaznak meg és/vagy közvetítenek az intézménynek. - Azok a partnerek, akik együttműködésükkel segíthetik az intézményt céljai elérésében. - Azok a szerveztek és közösségek, amelyek elvárásokat fogalmaznak meg a nevelési tevékenység folyamatával és/vagy eredményével szemben. 3. AZ ÉRDEKELT FELEK IGÉNYINEK ÉS ELÉGEDETTSÉGÉNEK FELMÉRÉSE A kérdőívek a következőket tartalmazzák: - Elégedettségvizsgálat - Elégedetlenségvizsgálat - Igények azonosítása. 4. AZ IGÉNYEK ELEMZÉSE - Partnerek igényeinek összehasonlító elemzése. - A partnerek igényeinek és a szervezet külső önképének összehasonlító elemzése. 5. A CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK MEGHATÁROZÁSA, ILLETVE MÓDOSÍTÁSA A célok között prioritási sorrendet kell felállítani, különös tekintettel az alábbi területekre: - Gyermeki-, szülői igények, - Belső humánerőforrás-fejlesztés, - Országos és helyi szabályozás, - Fenntartói igények, Figyelembe kell venni az elérhető eredményeket oly módon, hogy az adjon sikerélményt a résztvevőknek, a befektetéshez képest a lehető legrövidebb időn belül, a lehető legnagyobb hasznot - azaz sikert – hozza. Ennek érdekében a munkatársak igényei is – az intézmény által meghatározott mértékben – kerülnek be a célok közé.

36


6. INTÉZKEDÉSI TERV KÉSZÍTÉSE Írásban készített intézkedési terv meghatározza a cél eléréséhez vezető cselekvési sort, a szükséges erőforrásokat és időtartamot, a felelősöket, az elvárt eredményt, s annak mérési, illetve értékelési módját. 7. AZ INTÉZKEDÉSI TERVEK MEGVALÓSÍTÁSA 8. AZ INTÉZKEDÉSI TERVEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÉRTÉKELSE A meghatározott célok elérési időtartamának megfelelően értékeljük kitűzött céljaink elérését. 9. KORREKCIÓS TERV KÉSZÍTÉSE ÉS MEGVALÓSTÁSA 10. IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS AZ IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS ELJÁRÁSRENDJE 1. AZ ÖNÉRTÉKELÉS CÉLJA:

2. TERVEZETT GYAKORISÁG:

Az intézmény erősségeinek és fejlesztendő területeinek megállapítása, a szükséges beavatkozások, fejlesztések kijelölése 4 év (munkatervben rögzített időpont)

3.AZ ÖNÉRTÉKELÉS MÓDSZERE: Team munka 4. A FOLYAMAT LÉPÉSEI: FELADAT

FELELŐS

- Az irányított önértékelés megtervezése. Csoportalakítások. - Segédanyagok biztosítása - Adatgyűjtések, feldolgozások (kérdőívek, interjúk) - Munkatársai értekezlet-prezentációk Nevelőtestületi vita, kiegészítések Legitimáció

Minőségi csoport tagok csoportvezető MCs tagok, csop. vez MCs tagok, csop. vez. MCs tagok, csop. vez.

5. RÉSZTVEVŐK:

Teljes munkatársi kör

6. A VÉGREHAJTÁS FELELŐSE:

MCs. vezető

7 DOKUMENTUMOK:

IDŐTARTAM l nap 3 nap 4-5 hét 1 nap

Összefoglaló az irányított önértékelésről, az értékelés területeinek minősítésével. (kiemelkedő, elfogadható, fejlesztendő)

(5. sz. melléklet: Intézkedési terv táblázat)

37


AZ ÖNÉRTÉKELÉS TERÜLETEI: ADOTTSÁGOK

EREDMÉNYEK

MÓDSZEREK

1. A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében

Szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei. Munkatársak bevonásának mértéke.

Intézményvezetés értékelse (Fábián Katalin-Laminé Antal Éva: Mérőeszközök, felmérőlapok gyűjteményéből adaptált kérdőív) A dolgozók irányításának értékelése Számítógépes adatfeldolgoz.

2. Az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása

Kitűzött célok elérése, megvalósítása. Folyamatos fejlesztés eredményei.

Az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósulásának mérése kérdőívvel. Számítógépes adatfeldolg.

3. A dolgozók irányítására vonatkozó kérdések

Az irányítás eredményessége. A dolgozói elégedettség.

A dolgozók irányításának mérése kérdőívvel. Számítógépes adatfeldolg.

4. A partneri igények figyelembe vételének módja

A partnerek elégedettsége.

A dolgozók körében mérés kérdőívvel. INTERJÚK Számítógépes adatfeldolgoz

5. Az erőforrások figyelembevételének módja.

Az erőforrások felhasználásának hatékonysága

Erőforrások értékelése kérdőívvel. Számítógépes adatfeldolgoz.

6. Folyamtokra vonatkozó kérdések. A SZABÁLYOZÁSI RENDSZER TELJESKÖRŰSÉGE

Szabályozási rendszer bevezetettsége. Az alkalmazás hatékonysága.

Folyamatok felmérése kérdőívvel. Szabályozási rendszer elemzése dokumentumelemzéssel. Számítógépes adatfeldolgoz.

38


4.3.2.Partnerkapcsolatok feltárása Az intézmény hatékonyságának növelése érdekében meg kell ismernünk partnereink igényeit. A partnerek igényeinek ismeretében képet kapunk munkánk eredményeiről ill. elmaradásairól Cél: a partnerközpontú működés és szemléletmód megteremtése, a partneri igényeknek megfelelő nevelési szolgáltatások nyújtása Alkalmazási terület: az óvoda teljes alkalmazotti köre Folyamatismertetés 9. Irányított önértékelés 8. Korrekciós terv készítése és megvalósítása

1. Az érdekelt felek azonosítása

7. Az intézkedési tervek megvalósításának elemzése

2. Az érdekelt felek igényeinek elégedettségének felmérése

6. Az intézkedési tervek megvalósítása

3. Az igények elemzése

5. Intézkedési tervek készítése

4. A célok és prioritások meghatározása

A partnerek azonosítása minden dolgozó részvételével ötletbörze keretében történik. Az ajánlott partnerek közül közösen rangsoroljuk, hogy kik a legfontosabbak és kik a kevésbé, illetve ki a közvetlen és ki a közvetett. Az intézmény hatékonyságának növelése érdekében meg kell ismernünk partnereink igényeit. Fontos az érdekeltek tájékoztatása a feladatról. Javasolt módszerek: ötletbörze, kérdőíves felmérés, interjú készítés.

39

TÁTIKA ÓVODA – IMIP A partnerek kiválasztásánál figyelembe vehető szempontok: 

Kinek vagy kiknek az elégedettsége fontos intézményünk számára?



Mely partnerek elvárásai irányíthatják céljaink kitűzését és elérését?



Mely személyek és intézmények segíthetik anyagi erőforrásaink bővítését?



Kik azok, akik leginkább segíthetik óvodánk fejlődését, fejlesztését?



Fenntartói és intézményi kapcsolat.

Partnerek igényeinek összehasonlítása, (6.sz., 7.sz. melléklet) szülői kérdőív, (8.sz. melléklet) partneri kérdőív, (9.sz. melléklet) gyermeki elégedettség, (10.sz. - 13.sz. mellékletig) GYAKORISÁGA, MÓDSZERE ÉS ELJÁRÁS RENDJE Partnerek megnevezése

Gyermekek Pedagógusok

Nem pedagógus Alkalmazottak Szülők Önkormányzat Polgármester Oktatási bizottság vezetője Jogi iroda vez. hely. Álltalános Iskolák

Nevelési Tanácsadó

Mérés módszere

Gyermekek elégedettség elégedetlenség, elvárás vizsgálat Zárt, Feleletválasztásos, Nyitott kérdőív Zárt, Feleletválasztásos, Nyitott kérdőív Zárt, Feleletválasztásos, Nyitott kérdőív

Kapcsolatfelvétel

Mérés gyakorisága

Mérést végző személyek neve

Minőségi csoport Tagok

Középső és nagycsoport

Évente

Csoportos óvónők

MCS tagok Épületenként

100%

Évente

MCS tagok épületenként

MCS tagok Épületenként

100%

Évente

MCS tagok épületenként

Csoportvezető Óvónők

100%

2004-től reprezentatív, 30%

Interjú

Reprezentatív 2004-től 4 évente Reprezentatív Reprezentatív 2004-től 4 évente 2004-től 4 évente

Interjú Interjú

Interjú

Mintavételi eljárás

Alsó tagozatok vezetői

Reprezentatív Évente

Reprezentatív 2004-től 3 évente

Interjú

40

MCS tagok épületenként Németh Istvánné Bikkiné Teréki Anna Farkasné Annók Mária Dúró Margit Bodnárné Szász Erzsébet Farkasné A. Mária Baloghné Láng Hanna

TÁTIKA ÓVODA – IMIP Az összehasonlító táblázatból megtudhatjuk, hogy melyek azok a problémás területek, amelyekkel foglalkoznunk kell. A felméréseket, igényeket összehasonlítjuk az óvoda nevelési programjában megfogalmazott feladatokkal, célokkal. (Nevelési program felülvizsgálata törvényi kötelezettség.). A dokumentumok elemzése során jelentkező eltéréseket írásban rögzítjük, majd fontossági sorrendbe állítjuk, probléma listát készítünk. A probléma azonosítása mellé meghatározzuk azokat a célokat, amit elérni kívánunk (pl. Óvodánk belső információ áramlása nem megfelelő). Célnak megjelölhetjük: a megfelelő rendszer kiépítése arra, hogy az információ időben és pontosan jusson el minden dolgozóhoz. Másik probléma lehet: a délutáni nevelőmunka nem eléggé hatékony. Célnak megjelölhetjük: a hatékony egyéni fejlesztés összhangba hozása a délelőtti munkával.) Ebben a fázisban meg kell határozni, hogy mik lesznek a rövid, közép és hosszú távú feladataink, mivel a minőségirányítási program is több évre szól. Elvárás és probléma lista. ( 14. sz. melléklet) A kiemelt fejlesztési területekre intézkedési tervet készítünk. Az intézkedési tervek tartalma és a mellérendelt felelős személy biztosíthatja a folyamatos odafigyelést a problémák megoldására. Az intézkedési terv meghatározza - a cél eléréséhez vezető cselekvés sort, - a szükséges erőforrásokat, - és időtartamot, - a felelősöket, - az elvárt eredményt, és annak mérési, értékelési módját. Az intézkedési tervek megvalósulásának rendszeres értékelése lehetőséget ad arra, hogy a cél elérésének érdekében szükség esetén módosítsuk azt. Az intézkedési tervek megvalósulását rendszeresen értékeljük a kitűzött célok elérésének időtartamának megfelelően. Ha szükséges korrekciós terveket készítünk. Az elért eredmények értékelése alapján meghatározott korrekciós terveket és a sikeres fejlesztéseket építsük be az éves munkatervünkbe. A minőségfejlesztés folyamat, nem pedig kampány munka. Vannak olyan területek az óvoda működésében, ahol csak egy-két év múlva vagy később érhetünk el eredményt, ezért szükség van a folyamatos fejlesztés képességének kialakítására. Pl.: Teljes-körű eszközfelszereltség megléte, vagy a csoportonkénti magas létszám csökkentése vagy gyermekvédelmi tevékenység. Az intézkedési terv elkészítése szabadon választott módszerrel történhet.

41

TÁTIKA ÓVODA – IMIP 4.4. Nevelési tevékenységek mérése, értékelése Óvodánk kulcsfolyamatait naptár táblázatban rögzítettük A tesztnaptárban leírt mérési területek változhatnak, attól függően, hogy éves munkatervben hogyan dönt a nevelőtestület. A tapasztalat és a gyakorlat határozza meg a feladatokat. Kiemelten foglalkozunk az udvari élet, nevelő tevékenységének színvonalasabbá tételével. NEVELÉSI PROGRAM CÉLRENDSZERÉNEK ÁTTEKINTÉSE AZ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJÁBÓL A CÉLOK JELLEGE

FOLYAMATCÉLOK

EREDMÉNYCÉLOK

AZ ÉRTÉKELÉS CÉLJA  A központi célok  Az alternatív célok  A helyi körülmények, lehetőségek szerint vállalt célok teljesülése

A CÉLOKNAK MEGFELELŐ MŰKÖDÉS ÉRTÉKELÉSE  A központi, alternatív és a helyi célokat lebontjuk fő feladat rendszerre és részfeladatokra, s azok teljesülését figyeljük a folyamatban.

AZ ELÉRT EREDMÉNYEK ÖSSZEVETÉSE A CÉLOKKAL  Bemeneti eredmények.  A tevékenységek megfigyelése, mérése, elemzése. Összehasonlítás.

AZ ÉRTÉKELÉS IRÁNYA  Belső értékelés.  Külső értékelés.

A NEVELÉSI-FEJLESZTÉSI FOYLAMATOK  Hol tart a feladat megoldása?

A NEVELÉSI-FEJLESZTÉSI FOLYAMTOK EREDMÉYNE  A tevékenységek megfigyelése, mérése, elemzése. Összehasonlítás.

AZ ÉRTÉKELÉS ALANYA  Az intézmény valamennyi dolgozója a témától függően.

A DOLGOZÓK  Ki, mit tett azért, hogy a feladatot megoldjuk?

AZ ÓVODÁS GYERMEK  Mit tud?  Mire képes?

AZ ÉRTÉKELÉS ALAPJA  Nevelési program  Helyi tervek

PEDAGÓGIAI ELVEK, FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK  Elveinknek megfelelőe a feladatmegoldás?

KRITÉRIUMOK, A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI  Kimeneti eredmények rögzítése.

Gyermekvédelmi munkánk

42


A nevelési- oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatait alapvetőn a közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. Törvény és 1993. évi III. törvény) szabályozza. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok szorosan kapcsolódnak az intézmények pedagógiai tevékenységéhez, amellyel olyan légkört kell teremteni, ami kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyerek hátrányos kitaszított helyzetbe kerüljön. A pedagógiai tevékenységnek biztosítani kell a gyermek fejlődéséhez szükséges:  feltételeket  lehetőségeket  szükség esetén leküzdhesse a környezeti hátrányokat. Minden pedagógus kötelezettsége (a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatban), hogy  a hátrányos és veszélyeztetett gyermekek körülményeit felismerje, jelezze.  Biztosítsa a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkózását. Az óvodai gyermekvédelmi felelős a következő feladatokat látja el.  A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek felderítése, kiszűrése  Jelzés a szülő, a Gyermekjóléti Szolgálat felé.  Segítségnyújtás a családoknak és együttműködés a szociális szakértelmet képviselő szervekkel, személyekkel.  A gyermekek hátrányos helyzete kialakulásának megelőzése és a kialakult hátrányos helyzet csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése. Szeptemberben az óvónők segítségével megnézzük csoportonként a problémákkal küzdő gyermekeket, minden gyermeknél konkrétan leírjuk a problémát, és segítséget kérünk., ahol szükséges. A ruhaakcióról a szülőket kiírások során tájékoztatjuk, és mi is szervezünk évente ruhavásárt a rászorulók segítése céljából. Tájékoztatjuk a szülőket a segélyezési lehetőségekről, és a Nevelési Tanácsadó szolgáltatásaikról, óvodai munkájukról. Figyelemmel kísérjük a családokban történt változásokat, és a gyermekek lelkiállapotát a krízishelyzeteknek megfelelően több odafigyeléssel, gondoskodással kiegyensúlyozni. Ruhavásár szervezése megtörtént, a megmaradt ruhákat a rászorulóknak szándékozunk szétosztatni. Hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásának eredményei az óvónőkkel, és a fejlesztőpedagógussal folyamatosan történt. A nyíltnapok alkalmával a szülők betekintést nyerhetnek gyermekük fejlődéséről. Az óvónők segítséget adnak, az otthoni foglalkoztatás terén is. Sok gyermeknek van magatartási problémája, melyet a szülők gyakran nem ismernek fel, mivel a TV és a számítógép előtt lévő gyermek „jó gyerek”. Ezek a gondok iskolába menetel előtt válnak súlyosabbá. További együttműködési lehetőségeket keressük a szülőkkel a nevelési problémák leküzdésére. A gyermekorvosokkal és a védőnővel folyamatosan megbeszéljük a felvetődő problémákat, és a teendőket. Az iskolaérettségi vizsgálat a Nevelési Tanácsadó révén történik.

43

TÁTIKA ÓVODA – IMIP TESZTNAPTÁR Neveltségi szint mérőeszközei: adatgyűjtés a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével a gyermekek tevékenységének megfigyelésére irányítva. hét vizsgálati eljárás /Minőség az óvodában – Dr. Szivák Judit szerkesztésében 158-174. old./ Hónap aug.- szept.

október

Kiscsoport A gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentumok, személyiséglapok BESZOKTATÁS BESZOKTATÁS

November December

Mozgásfejlettség mérése -játékidőben, és mindennapos testnevelés alatt.

Középsőcsoport Beszoktatás - Önkiszolgálás fejlesztése Beszédkészség mérése /Artikulációs vizsgálat/ A fejlettségi szint megállapítása a játékon keresztül - Az értelmi - Az érzelmi-akarati - A szociális - A mozgásos oldalról Mérési módszer: megfigyelés, beszélgetés, gyermeki munkák elemzése. Beszédkészség fejlesztése

Január

Neveltségi szint mérése -minden gyerekről kérdőív kitöltése -diagnosztikus helyzetfeltáró értékelés

Február Március

Értelmi fejlettség mérése /Porkolábné Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában/ Beszédkészség fejlesztése

Neveltségi szint mérése –a vizsgált nevelési folyamatban bekövetkezett változás vizsgálata -formáló-segítő értékelés, mely összevethető a kijelölt nevelési célokkal is, kijelölve a további fejlesztési felad. Rajzolás, mintázás, kézimunkán keresztül a fejlettségi szint mérése. - Értelmi fejlettségi - Érzelmi fejlettségSzociális fejlettség - A mozgásfejlettség mutatói /Dr. Hegyes Ildikó: Fejlődési lépcsőfokok az óvodában/

Április

Mozgásfejlettség mérése


Május

44

Nagycsoport Verbális képességek mérése - nyelvhasználat - verbális kommunikáció Szóanalízis és verbális emlékezet vizsgálat / Kassasi-Kovács féle vizsgálat/ Beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése /Dr. Gósy Mária/ Finommotoros koordináció fejlettsége Szociális fejlettség érettség Értelmi képességek mérése: l. kognitív szféra a/ gondolkodási műveletek b/ pszichikus funkciók működése rajzkészség mérése Emberábrázolás - Családrajz / Goodenough/ Neveltségi szint mérése - lezáró, szummatív értékelés - összehasonlító értékelés - hozzáadott értékek láthatóvá válása /lehetőséget ad arra, hogy a folyamat legelején feltárt neveltetési szintet összehasonlíthassuk a záró értékekkel, mutatja a neveltségben bekövetkezett változást, láthatóvá teszi a hozzáadott értékeket is.

TÁTIKA ÓVODA – IMIP MÉRÉS 4 ÉVRE

1.

Mit mérjünk? Területek Szokásrend: gondozás, egészséges életmódra nevelés /mozgáslevegőzés

2.

3.

Ki mérje?

Mikor?

Eszközök /módszerek Dokumentumok vez. látogatás

Óvodavezető Óvodaped. Munkaköz.vez. MCS.tagok

Szeptembertől májusig minden Csoportban

Ismeret átadás a nevelés folyamatában

Munkaköz. vez. Óv. vez. Tagóv. vez.

Szeptembertől májusig minden Csoportban

Látogatás megfigyelés

Kimeneti mérés

Óvodavezető Óvodapedagógus Ped. szakszolg. Munkatársak Pszichológus Logopédus fejlesztőpedagógus

Február-március Április-május

Képességvizsg. megfigyelés

4.

5.

Eszközellátottság mérése

Évente

Eszköznorma terv, Törvény, rendelet

45

Indikátorok (mi mutatja meg az eredményt? A nevelési programban megfog. Elvek milyen szinten valósulnak meg. Korosztálynak megfelelő módszer, eszköz alkalmaz. A nevelési progr. alapján %-os értékelés eredménye a nevelési prog. Követelményhez viszonyítva Beiskolázási arány dokumentálása, évről-évre Ütemtervhez való viszonyítás, Törvényhez való viszonyítás

Tájékoztatás jóváhagyás Tájékoztatás: nevelőtestület, dajkák, Jóváhagyás: óv. vez., nevelők, éves értékelés Tájékoztatás: Beszámoló Nevelőtest. Jóváhagyás: Nevelőtest. Óv. vez. Éves értékelés Tájékoztatás: Szülő Jóváhagyás: Szülő, óv. vez. Gyerm. Orvos, Nev. Tanácsadó

Intézkedés (mérés előtt) Nev. program ismeretek Után: egyének korrigálás, ill. program módosítás.

Részterületek fejleztése, ill Fejlesztési terv készítése.

Mérési rendszer Célja: A gyermek fejlődésének nyomon követése Területei: Testi képességek Szociális képességek Értelmi képességek Verbális képességek Alkalmazási terület: az óvodába járó gyerekek, pedagógus munkakört ellátó személyek Folyamatismertetés Óvodába lépés

Megfigyelés

Értékelés

Fejlesztés

Iskolába lépés

47 4.5.Továbbképzési rendszer működtetése Cél: a szakmailag felkészült nevelői közösség biztosítása. Ha minőségről beszélünk, akkor ez elengedhetetlen követelmény. Az óvoda vezetője támogatja, rangsorolja az intézményeket, annak figyelembe vételével, hogy a nevelőmunka hatékonysága milyen módon biztosítható általuk. Az-az előnyös, ha a nevelőtestület minden tagja megtanulja a minőségfejlesztés alapismereteit és az abban használatos módszerek alkalmazási lehetőségeit. Lehetőségek: 

Szakirányú továbbképzések:  Óvodai szakértő  Minőségfejlesztési feladatokra való felkészítés  Mérési-értékelési feladatokra való felkészítés témakörökben.



30 - 60 - 120 órás továbbképzések szervezése:  minőségfejlesztési alapismeretek és azok alkalmazása  minőségfejlesztésben használatos módszerek és azok alkalmazása  minőségbiztosítási rendszer kiépítése,  helyi óvodai nevelési programok beválási vizsgálatának segítése,  kimeneti mérés,  külső szakértői ellenőrzés témakörökben.

Célkitűzés A pedagógus és nem pedagógus munkatársak továbbképzési rendszerének olyan kialakítása és működtetése, amely épít a pedagógusok országos tovább képzési rendszere által biztosított lehetőségekre, kötelezettségekre. Biztosítja az intézmény pedagógiai célkitűzéseinek elérését a munkatársak egyéni elképzeléseivel összhangban. A törvényi előírásoknak megfelelő, az intézmény 5 évre szóló továbbképzési programjának elkészítése. Hivatkozások Coménius 2000 Közoktatási és Minőségfejlesztési program II. intézményi modell 1.3.2. Minőségirányítási kézikönyv 277/1997. (XII. 22.9 Kormányrendelet Pedagógiai Program Munka törvénykönyve Közalkalmazotti Szabályzat Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény Felelősségek és hatáskörök A folyamatszabályozásban meghatározott és leírt módon.

47

48 Továbbképzési program elkészítésének folyamata Az érintett pedagógusok Előző továbbképzési terv Az intézmény továbbképzési szabályzata Akkreditált továbbképzés gyűjteménye

MPI akkreditált továbbképzései

Egyéb kínálatok

Közokt. Törv. és végrehajtási rendelete

PP és a Helyi tanterv

START A pedagógusok továbbképzési igényeinek összegyűjtése

Továbbképzési igénylista

Az igények megfeleltetése az intézmény pedagógia programjával, helyi tantervével, a szülők és tanulók igényeivel A továbbképzési igények szétválogatása alprogramok szerint

A javasolt alprogramok (továbbképzési, szakvizsgás) elkészítése

A továbbképzési terv összeszerkesztése

Első változat

A továbbképzési tervjavaslat nevelőtestület elé terjesztése

Nevelőtestület döntése

nem

igen A továbbképzési terv végleges formába öntése

Végleges továbbképzés

A folyamat értékelő áttekintése, korrekciós javaslatok

Korrekciós javaslatok

A korrekciós javaslatok beépítése a folyamatba

STOP

48

49 4.6. A pedagógusok együttműködése Az óvoda nevelőtestülete a pedagógiai kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként véleményezői és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: - A Helyi Pedagógiai program és módosításának elfogadása. - A Minőségirányítási program elfogadása. - Az Szervezeti és Működési szabályzat elfogadása. - Az intézmény éves munkatervének elfogadása. - Az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelése és beszámolók elfogadása. - A nevelőtestület képviseletében eljáró személy kiválasztása. - A házirend elfogadása. - A gyermekek iskolára való alkalmasságának megállapítása az óvodavezetővel. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére, tagjaiból meghatározott időre bizottságot hozhat létre, ill. egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Nevelőtestületi értekezletet az óvoda munkatervében meghatározott időben és programmal kell tartani évente legalább három alkalommal. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet is összehívható, ha az óvodavezető vagy az óvodában működő valamely választott testület, a nevelőtestület egyharmada javaslatot tesz. /A fenntartó is kérheti összehívását/. A nevelőtestület üléseit az óvodavezető ill. megbízottja vezeti. Az elhangzottakról feljegyzés készül. A testület döntései és határozatai az intézmény iktatott anyagába kerülnek. A nevelőtestületi értekezleten a pedagógusok kötelezően vesznek részt, a technikai dolgozók esetenként meghívottak. Szakmai munkaközösség Az óvodában legalább három óvodapedagógus kezdeményezésére szakmai munkaközösség hozható létre. A munkaközösség határozott időre munkaközösség vezetőt választ, dönt működési rendjéről, éves programjáról. Feladatai: - Házi bemutatók szervezése - A munkaközösség témájában a tervező, elemző, értékelő tevékenységben való részvétel - Kutatások, kísérletek segítése, megvalósítása, értékelése - A munkaközösségi tagok ön – és továbbképzése Döntési joga van: a továbbképzési programokról, pályázatokon való részvételekben. Véleményezési joga van: tevékenységi területén minden olyan szakmai kérdésben, amelyben a nevelőtestületnek véleményezési joga van. Javaslatot tehet: kiegészítő programokra, taneszközökre, módszerekre. A munkaközösség vezetője: a munkaközösség által választott témában szakmai felkészültsége, gyakorlati munkája alapján legjobban megfelelő óvodapedagógus. Jó szervező, vitavezető és meggyőző képességgel, fejlett önkritikai és segítő szándékú, értékelő, és feladat meghatározó képességgel rendelkezik. Megbízása határozott idejű, tevékenységéért pótlékot kap. A munkaközösség mindhárom épület óvodapedagógusaiból szerveződött, hiszen az épületek sajátosságai eltérő lehetőségeket, feladatokat jelentenek. Az összehangolt munka, az információáramlás, a kommunikáció helyileg külön lévő épületek következtében nagy odafigyelést, jó szervezőképességet igényelnek.

49

50 A minőségbiztosítás folyamata újabb munkacsoport létrejöttét kívánta meg, akik szintén mindhárom óvodai épület óvónői közül alakuló Minőségi Csoport tagjai lettek, minőségi csoport vezetőjével az élen, akik minőségi pótlékot kapnak. Feladatuk ellátásához szakmai, tudásbeli felkészültség, továbbá a képességek és a motiváció megléte szükséges. Kompetensek arra, amire felkészültek, amit a rendszerben elfoglalt hely biztosít számukra, illetve, amit elvárnak tőlük a képzettségük, végzettségük, munkakörük alapján. Kulcskompetenciák a minőségbiztosításhoz: Elnevezés

Jellemzők

Személyes kompetenciák

Függetlenség, önérvényesítési képesség, önállóság, aktivitás, nyitottság, döntésképesség, kreativitás, problémamegoldás, terhelhetőség, stressz-tűrés, konfliktusmegoldás, felelősségvállalás, gyors döntés képessége, kezdeményezőképesség, igényesség, pontosság megbízhatóság stb.

Szociális kompetenciák

Kooperációs- és kommunikációs képesség, team munkára való alkalmasság, empátia, tolerancia stb.

Értelembeli (tanulási) Önálló tanulás, folyamatos ismeretszerzés, önálló információs kompetenciák ismeretek alkalmazásának és szükség szerint átadási képessége stb. Óvodánkban jelenleg több új dolgozó van, így az együttműködés formái változóak. Külön kihívás a három épület eltérő sajátosságaival való összhang az együttműködés zavartalansága, az információáramlási rendszer működtetése. Szervezetünkben a funkciók megfelelő felosztása a vezető helyettesek, munkacsoportok vezetői és a gyermekvédelmi felelős között egymás segítése érdekében, és a zökkenőmentes munka érdekében történik. A csapat kiegyensúlyozott működésének egyik alapfeltétele, hogy minden tagja tartsa magát a csoport égészére vonatkozó normatív szabályokhoz, és a kooperációban kialakult szerepének „előírásaihoz”, azaz viselkedjen úgy, ahogy azt elvárják tőle. Az egyéni adottságok, képességek kiaknázására ösztönözzük az óvónőket. A tehetséggondozás, és a differenciált fejlesztés területén is megtalálhatja mindenki a saját elképzeléseinek megvalósítását. A pedagógusainkat a tartós helytállás, a közösségi érdek figyelembe vétele, a munka hatékonyságára, minőségére való törekvés, segítőkészség, szakmai felkészültség jellemzi. Közös értéknek fogadja el az esztétikus óvodai környezet jelentőségét, a nevelői tevékenység rugalmasságát, a helyzethez és a gyerek egyéni jellemzőihez történő alkalmazkodást. Természetes értéket jelent az együttműködés, felelősségtudat, együttérzés, az egymás véleménye iránti megértés és tisztelet, az önművelési-önfejlesztési igény. Amit fontosnak tartunk, annak elérésére törekszünk.

50

51 4.7. A nevelőmunka során alkalmazott vizsgálati módszerek Téma

Ki végzi

Gyerek elégedettségi vizsg. Beszoktatás

óvónő óvónő


óvónő

Neveltségi szint mérése

Óvónő

Értelmi fejlettség mérése: 1. kognitív szféra a/ gondolkodási műveletek b/ pszichikus funkciók működése

Óvónő Fejlesztőped.

Beszédkészség fejlettsége Verbális képességek - nyelvhasználat - verbális kommunikáció Szóanalízis és verbális emlékezet vizsgálat Beszédészlelés és beszédmegértés vizsg. Tájékozódó vizsgálat a nagycsoportos óvodások képesség- és készségszintjéről

Óvónő Logopédus Beszédfejlesztő pedagógus

Rajzkészség mérése

óvónő

Szociális képességek

óvónő

Óvónő Nevelési Tanácsadó

Szabadidős tevékenység Munkatevékenység

Játéktevékenység

óvónő

Módszer Beszélgetés, megfigyelés, feljegyzések Gyerekek fejlődését nyomon követő dokumentumok, személyiséglapok, megfigyelés, beszélgetés. Megfigyelés játékidőben, és a torna alatt. /Porkolábné Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában/ Adatgyűjtés a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével a gyermekek tevékenységének megfigyelésére irányítva. -vizsgálati eljárások egy-egy rövid példán keresztül - teljes mérőeszköz - a mérőeszközhöz tartozó értékelő lapok (Lánárd sándor – Rapos Nóra) Minőség az óvodában c. könyv 149-174. old) Rajzolás, mintázás, kézimunkán keresztül a fejlettségi szint mérése. - Értelmi fejlettség- Érzelmi fejlettség- Szociális fejlettség- Mozgásfejlettség mutatói /Dr. Hegyi Ildikó: Fejlődési lépcsőfokok az óvodában/ Minőség az óvodában: Dr Bakonyi Anna 190. o.- 213-ig Artikulációs vizsgálat Kassai-Kovács féle vizsgálat Dr. Gósy Mária /Porkolábné Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában/

Óvónő a csoportban: /Horváth Judit – Horváthné Csapucha Klára – Dr. Rónáné Falus Júlia: Amit az óvónőnek észre kell venni/ Emberábrázolás – családrajz/Goodenough/ Megfigyelési szempontok: -az óvónő tapasztalatai, jegyzetei alapján -kérdések, beszélgetés, feladatok, cselekedtetés: a gyerekek játékai, tanulási tevékenysége és egyéb cselekedetei alapján, főként spontán, időnként céllal szervezett helyzetben. Minőség az óvodában: Dr Bakonyi Anna 175. o. 189-ig

beszélgetés, feljegyzések, megfigyelések összeállított szempontsor alapján.

51

52

Legitimáció

Intézmény neve: TÁTIKA ÓVODA Az IMIP-et készítette. Németh Istvánné Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: 2004. április 06. Fenntartóhoz történő benyújtás dátuma: 2004. április 15. Tervezett felülvizsgálat időpont: 2008. június 30. Fenntartói jóváhagyás dátuma:

52

53

Felhasznált irodalom Nagy Jenőné: Óvodatükör Horváth Judit – Horváthné Csapucha Klára – Dr. Rónáné Falus Júlia: Amit az óvónőnek észre kell venni. SZORT Bt. Minőség az óvodában – OKKER kiadó Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar: válogatott tanulmányok I. Dr. Benedek István: Az intézményvezetés négy tétele Oktatási Minisztérium: Érték és minőség az ezredforduló óvodáiban Fábián Katalin: Minőségbiztosítási munkaterv és ütemterv javaslat óvodák számára Fábián Katalin – Laminé Antal Éva: Mérőeszközök, felmérőlapok gyűjteménye az óvodai minőségbiztosítás elkészítéséhez. Trencsényi László – Villányi Györgyné: Minőségbiztosítás az óvodai-nevelési programban hogyan? Óvodai nevelés országos alapprogramja Fábián Katalin –Laminé Antal Éva: Biztos minőség – Minőségbiztosítás az óvodában!? FABULA Humán Szolgáltató Bt. 2000. COMENIUS 2000 Közoktatási minőségfejlesztési program – OM Hepp Attiláné: Gondolatok az óvodai minőségbiztosítással kapcsolatban Útmutató az óvodai minőségirányítási program összeállításához: Szerkesztette és összeállította: A veresegyházi Napközi Otthonos Óvoda szakmai munkaközösségének közreműködésével Harcos Györgyné közoktatási szakértő, óvodavezető Óvodavezetők kézikönyve IX. köt OKKER Kiadó – 2001.

53

54

Mellékletek

54

IDŐRENDI ÚTMUTATÓ FELADAT

FELELŐS Intézményi minőség irányítási program elkészítése, benyújtása

Óvodavezető

Nevelési program felülvizsgálata.

óvodavezető, alkalmazotti közösség

Házirend felülvizsgálata.

Különleges gondozást igénylő gyermekekkel való (integrált) foglalkozás szakember biztosítása. Óvodába járás kötelezettsége 5. életévtől Kimeneti mérés

óvodavezető, alkalmazotti közösség.

óvodavezető, óvodapedagógus, dajka óvodavezető, jegyző Óvodavezető, óvodapedagógus, pedagógiai szakszolgálat munkatársai

MÓDSZER Dokumentum elemzés,helyzetelemzés. Kapcsolatrendszer feltárása,elvárások, értékelés. Eddigi eredmények ellenőrzés, értékelés, módosítás. ellenőrzés, értékelés, módosítás

HATÁRIDŐK

VÁRHATÓ EREDMÉNY

2004..június 30.

Minőségfejlesztési rendszer működtetése, hatékonysága.

2004. június 30.

A kitűzött célok eléréséhez, visszaigazolt partneri elégedettség.

2004. december 31. (Ajánlás: 2004. szept. 1-re elfogadott, jóváhagyott házirend legyen az óvodában.

Differenciált fejlesztés. Folyamatos Kiscsoportos vagy egyéni foglalkozás Népesség nyilvántartás. Teljes körű óvodáztatás Folyamatos Szakszolgálat igénybe vétele - képesség vizsgálat - megfigyelésIskolakezdés előtt

Egységes követelmény, kötelező betartása mindenkire nézve.

Esélyegyenlőség biztosítása Minden gyermeket szívesen hoznak óvodánkba. Iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérése.

56

IDŐRENDI ÚTMUTATÓ FELADAT

FELELŐS

Óv.vezető, iskola igazgató, Intézményi együttműködés Nevelési Tanácsadó óvoda, iskola, nevelési vezetője, óv.pedagógus, tanácsadó tanító, logopédus, fejlesztő pedagógus Továbbképzési beiskolázási terv

Óvodavezető

Kötelező eszközfelszereltség. Óvodavezető, fenntartó, Alapfeladatok ellátásához. óvodapedagógus támogatók. Eszköz-ellátottság Gyermekvédelmi tevékenység szociálisan Óvodavezető, rászorult gyermekek óvodapedagógus, étkeztetésének biztosítása. gyermekvédelmi felelős, Balesetvédelmi szabályoknak való Óvodavezető, karbantartók, megfelelés. munkavédelmi felelős. Etnikai kisebbség Óvodavezető, beóvodáztatási arányának óvodapedagógusok, növelése. gyermekvédelmi felelős, családsegítő munkatársai Nevelés folyamatába Óvodavezető, illeszkedő speciális óvodapedagógusok, tevékenységek. dajkák.

MÓDSZEREK Gyerek létszám nyilvántartások. Információk átadás, követelmények Óvodapedagógusok jelentkezése alapján a nevelőtestület elfogadásával Pályázati lehetőségek. Eszközök cseréje költségvetés. Gyermekvédelmi törvény. Statisztikai nyilvántartás. Balesetvédelmi bejárás, jegyzőkönyv Speciális program. Egyéni bánásmód. Meggyőzés. Speciális program terv Pl: vízhez szoktatás Differenciált bánásmód.

56

HATÁRIDŐ

VÁRHATÓ EREDMÉNY

Folyamatos Minden évben március

A gyermek számára megfelelő iskoláztatási forma, ahol eredményes lehet.

Ütemezés szerint évente.

Szakmailag felkészült kollégák.

Folyamatos 2003.december 31-ig. hosszabbítás kérelem

A teljes ellátottság megközelítése, elérése.

folyamatos

Térítési díj kedvezmény, illetve ingyenes étkeztetés biztosítása.

Szükség szerint évente 2-3 alkalommal.

Biztonságos környezet.

folyamatos

Rendszeres óvodába járás. Esélyegyenlőség növelése.

folyamatos

Anyanyelvi kultúra, Egészséges életmód biztosítása. Testi-lelki fejlődés biztosítása. Hagyományőrzés.

57

Ágazatok közötti együtt működés koordinálására TERÜLET Gyermekvédelem

ÓVODÁT ÉRTINTŐ FELADATOK -

Szociálpolitika Egészségügy

Közművelődés

Munkaerő-

-

ingyenes étkezés hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartása családok szociális helyzetének ismerete stb. segélyek javaslata juttatások javaslata stb.

Gyermekorvosi feladatok. Óvoda fogászat védőnői feladattok Munkaegészségügyi feladatok stb. - Mese –bábszínház, - Könyvtár használat, - Óvodai rendezvények stb. Szakképzés, Továbbképzés stb.

FELELŐS

ELÉRHETŐSÉG (telefon stb.)

KAPCSOLATTARTÁS MÓDJA

Jegyző Gyámhivatal vezető Családsegítő és gyermekjóléti Szolgálat vezető stb.

Folyamatos Esetmegbeszélések (évente)

Szociális Bizottság stb.

Szociális Bizottság tagja egy óvodai dolgozó. Folyamatos.

Intézmény, személyek neve

Művelődési ház Könyvtár - igazgató

Évente 1.-2 alkalommal és szükség szerint

Esetenként

Intézmények neve

gazdálkodás Sport - mozgás Önkormányzati feladat ellátásban résztvevő szervezetek

Sport, úszás tömegsport, Szabadidő hasznos kitöltése stb. Működés biztosításának pénzügyi ellátása. Logopédiai foglalkozás stb.

Sportkör Szabadidő szervezető stb. Gazdasági vezető Nevelési Tanácsadó vezetője stb. 57

Folyamatos

Folyamatos és eseti.

37 1.sz. melléklet

SWOT – ELEMZÉS TEVÉKENYSÉGEK

Lehetővé teszik-e az erősségek, hogy éljük a lehetőséggel?

Lehetővé teszik-e az erősségek, hogy elhárítsuk a veszélyeket?

Akadályozzák-e a gyengeségek, hogy éljünk a lehetőségekkel?

Akadályozzák-e a gyengeségek, hogy a veszélyeket elhárítsuk?

37

38 1. sz. melléklet

1

NYITOTTSÁG, RUGALMASÁG

2

ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA

3

TOLARENCIA

GYENGE PONTOK 1

FEGYELMEZETLENSÉG

2

IGÉNYTELENSÉG

3

KÖRNYEZET MEGÓVÁSA

38

FINANNSZÍROZÁS

MOTIVÁLATLANSÁG KÖRNYEZETI HATÁS

FLUKTUÁCIÓ, LÉTSZÁMHIÁNY

SPECIALITÁSOK ERŐSÍTÉSE

VESZÉLYEK

ÖNMŰVELŐDÉS SEGÍTÉSE

ERŐS PONTOK

DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS

LEHETŐSÉGEK

39 2. sz. melléklet Óvoda neve: Címe:

KÉRDŐÍV A PEDAGÓGUS ALKALMAZOTTAK SZÁMÁRA

A kérdőív kiadásának dátuma

TISZTELT KOLLÉGA! Óvodánk arra törekszik, hogy minél jobban szolgálja a gyermekek, szülők, pedagógusok, és nem pedagógus alkalmazottak igényeit. Ezzel a kérdőívvel kívánjuk összegyűjteni a pedagógus alkalmazottak véleményét, hiszen nehéz a nélkül fejleszteni az óvodát, hogy az érintettek ne mondanák meg, hogy hogyan vélekednek az óvoda mai állapotáról. Kérjük, töltsd ki a kérdőívet, hogy segíthessünk abban, hogy az óvodánk minden érdekelt számára a lehető legjobban megfelelő hely lehessen. A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES. A KÉRDŐÍV KITÖLTÉSE NEM KÖTELEZŐ. A KÉRDŐÍV NÉVTELEN Hány éve dolgozol itt? .

1. 0-3 éve 2. 4-10 éve 3. 10 évnél régebben

Kérjük, azt az osztályzatot karikázd be, amely szerinted az alábbi megállapításokra leginkább igaz! 5=nagyon igaz-------------------------------------------1=egyáltalán nem így van 1. Működési feltételek:

1. 2. 3. 4. 5.

Az óvodának biztonságos, védett környezete van. Az óvoda berendezési tárgyai megfelelőek. Elégedett vagyok a gyermekcsoportok létszámával. Jónak tartom a csoportok szervezését. A munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételek megfelelőek.

5 5 5 5 5

4 4 4 4 4

3 3 3 3 3

2 2 2 2 2

1 1 1 1 1

5 5 5 5 5 5 5 5

4 4 4 4 4 4 4 4

3 3 3 3 3 3 3 4

2 2 2 2 2 2 2 3

1 1 1 1 1 1 1 1

2. Személyi feltételek: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A gyermekek ellátásához szükséges feltételek biztosítottak. Jó a kapcsolatom közvetlen kollégáimmal. Munkám során mindig számíthatok közvetlen kollégáim segítségére. Elégedett vagyok az óvoda vezetésével. A tagóvoda vezetője nagymértékben segíti munkámat. Időben megkapom a munkámhoz szükséges tájékoztatást. A szakmai látogatásokat hatékonynak és szükségesnek tartom. Megfelelő az információ áramlás a tagintézmények között.

39

40 3. A nevelés színvonala: 1. 2. 3. 4. 5.

Óvodánkban magas szintű nevelőmunka folyik. A nevelőmunkám tudatosan megalapozott pedagógiai módszereken alapszik. Csoportomban biztosítom a szeretetteljes, családias, nyugodt légkört. Természetesnek tartom az egyéni képességek figyelembe vételével történő fejlesztő munkát. A továbbképzéseken hallottakat megfelelően tudom hasznosítani munkámban.

5 5

4 4

3 3

2 2

1 1

5 5

4 4

3 3

2 2

1 1

5

4

3

2

1

5 5

4 4

3 3

2 2

1 1

5 5

4 4

3 3

2 2

1 1

5 5

4 4

3 3

2 2

1 1

5

4

3

2

1

Partnereinket megfelelően tájékoztatjuk az óvoda eseményeiről. 5 Szeretnénk, az elsős tanítónőkkel többször találkozni, tapasztalatainkat, 5 gondjainkat megbeszélni. Fontosnak tartom, hogy az iskolától visszajelzéseket kapjunk a 5 gyermekekről.

4 4

3 3

2 2

1 1

4

3

2

1

5

4

3

2

1

5

4

3

2

1

5

4

3

2

1

4. Szülő-óvoda kapcsolat:

1. 2. 3. 4.

Folyamatosan tájékoztatom a szülőt gyermeke fejlődéséről. Lehetőségeimhez képest segítem a szülők nevelési problémáinak megoldását. Szívesen látom a szülőket rendezvényeinken. A családlátogatásokat fontosnak tartom. 5. Óvoda-gyermek kapcsolat:

1. 2. 3.

Hovatartozás nélkül el tudok fogadni minden gyermeket. Arra törekszem, hogy minden gyermek szívesen járjon óvodába, jól érezze magát. Minél több közösen átélt élményt biztosítok számukra. 6. Partnerkapcsolatok:

1. 2. 3.

7. A program szellemisége: 1. 2. 3.

Elegendő időt biztosítok a gyermekek szabadban történő tevékenységeihez. A természeti-és társadalmi környezet megismertetését közvetlen tapasztalatszerzés útján biztosítom. Azonosulni tudok az óvoda nyitottságával.

40

41 8. Kérjük, írj három olyan dolgot, aminek örülnél, ha megvalósulna az óvodában! 1……………………………………………………………………………………………… 2………………………………………………………………………………………………. 3………………………………………………………………………………………………… 9. Kérjük, írj három olyan dolgot, amin változtatni kell az óvodában! 1………………………………………………………………………………………………… 2…………………………………………………………………………………………………. 3………………………………………………………………………………………………….

Fáradozásodat, együttműködésedet köszönjük. Az óvoda minőségfejlesztési támogató csoportja

41

42 3.sz.melléklet

Óvoda neve: Címe:

KÉRDŐÍV A NEM PEDAGÓGUS ALKALMAZOTTAK SZÁMÁRA


TISZTELT KOLLÉGA! Óvodánk arra törekszik, hogy minél jobban szolgálja a gyermekek, szülők, pedagógusok, és nem pedagógus alkalmazottak igényeit. Ezzel a kérdőívvel kívánjuk összegyűjteni a kollégák véleményét, hiszen nehéz anélkül fejleszteni az óvodát, hogy az érintettek ne mondanák meg, hogy hogyan vélekednek az óvoda mai állapotáról. Kérjük, töltsd ki a kérdőívet, hogy segíthessünk abban, hogy az óvodánk minden érdekelt számára a lehető legjobban megfelelő hely lehessen. A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES. A KÉRDŐÍV KITÖLTÉSE NEM KÖTELEZŐ. A KÉRDŐÍV NÉVTELEN Hány éve dolgozol itt?

1. 2. 3.

0-3 éve 4-10 éve 10 évnél régebben

Kérjük, azt az osztályzatot karikázd be, amely szerinted az alábbi megállapításokra leginkább igaz! 5=nagyon igaz-------------------------------------------1=egyáltalán nem így van 1.Működési feltételek:

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Az óvoda berendezési tárgyai megfelelőek. Elégedett vagyok a munkám ellátásához szükséges eszközökkel. Munkám elvégzéséhez a megfelelő idő biztosított. Tisztában vagyok azzal, hogy mi tartozik a munkakörömbe. Tudatosult bennem, hogy milyen munkát várnak el tőlem. Az én óvodám mindig tiszta.

5 5 5 5 5 5

4 4 4 4 4 4

3 3 3 3 3 3

2 2 2 2 2 2

1 1 1 1 1 1

5 5 5 5 5 5 5

4 4 4 4 4 4 4

3 3 3 3 3 3 3

2 2 2 2 2 2 2

1 1 1 1 1 1 1

2. Személyi feltételek: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Jó a kapcsolatom kollégáimmal. Feladataim ellátásához biztosított a megfelelő létszám. A vezetés figyelembe veszi véleményemet. A vezetés biztosítja munkámban az önállóságot. Munkámat megfelelően értékelik. Elégedett vagyok munkám anyagi elismerésével. A tagóvoda vezetője nagymértékben segíti munkámat. 42

43 3.A nevelés színvonala:

1. 2. 3.

Szívesen részt veszek a nevelőmunkában. A gondozási feladatok ellátását maximálisan segítem. Az óvónőkkel együttműködök a csoport életének megszervezésében.

5 5 5

4 4 4

3 3 3

2 2 2

1 1 1

5 5

4 4

3 3

2 2

1 1

4. Szülő-óvoda kapcsolat:

1. 2.

A gyermekekért végzett munkámat a szülők elismerik. Azonosulni tudok az óvoda nyitottságával.

5. Kérjük, írj három olyan dolgot, aminek örülnél, ha megvalósulna az óvodában!

1…………………………………………………………………………………………………. 2…………………………………………………………………………………………………. 3………………………………………………………………………………………………….

Fáradozásodat, együttműködésedet köszönjük.

Az óvoda minőségfejlesztési támogató csoportja

43

44

KÜLSŐ, BELSŐ PARTNEREK IGÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE ( Kérdőívek értékelésének eredményei) PARTNER PEDAGÓGUS

MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK 1. Udvari játékok felújítása. Stb.

SZEMÉLYI FELTÉTELEK Csoportonkénti két óvónő megléte. Stb.

FELNŐTTNEVELÉS GYEREK SZÍNVONALA KAPCSOLAT Információ áramlása. Stb.

Belsőséges szeretetteljes kapcsolat megtartása. .Stb.

SZÜLŐPROGRAM ÓVODA PARTNER SZELLEMIKAPCSOLAT KAPCSOLAT SÉGE Több közös Kölcsönös Program program bizalom, szervezése. Stb. tiszteleten szellemiségének alapuló Kapcsolattartás. folytatása, Stb.

mélyebbé tétele. Stb. NEM PEDAGÓGUS SZÜLŐ

GYERMEK FENNTARTÓ

ISKOLA EGYÉB PARTNEREK

44

45 5.sz. melléklet

Óvoda neve: Címe:

KÉRDŐÍV SZÜLŐK SZÁMÁRA


TISZTELT SZÜLŐK! Óvodánk arra törekszik, hogy minél jobban szolgálja a gyermekek, szülők, pedagógusok, és nem pedagógus alkalmazottak igényeit. Ezzel a kérdőívvel kívánjuk összegyűjteni a szülők véleményét, hiszen nehéz anélkül fejleszteni az óvodát, hogy az érintettek ne mondanák meg, hogy hogyan vélekednek az óvoda mai állapotáról. Kérjük, töltse ki a kérdőívet, hogy segíthessünk abban, hogy az óvodánk minden érdekelt számára a lehető legjobban megfelelő hely lehessen. A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES. A KÉRDŐÍV KITÖLTÉSE NEM KÖTELEZŐ. A KÉRDŐÍV NÉVTELEN. Hány gyermeke jár óvodánkba: 1

2

3

4

5

6

Kérjük, azt az osztályzatot karikázza be, amely Ön szerint az alábbi megállapításokra leginkább igaz! 5=nagyon igaz-------------------------------------------------------1=egyáltalán nem így van

1 Működési feltételek: 1. 2. 3. 4.

Az óvodának biztonságos, védett környezete van. Az óvoda berendezési tárgyai megfelelőek. Elégedett vagyok az óvoda tisztaságával. Az óvoda belső esztétikuma megfelelő.

5 5 5 5

4 4 4 4

3 3 3 3

2 2 2 2

1 1 1 1

5 5 5 5

4 4 4 4

3 3 3 3

2 2 2 2

1 1 1 1

2. A nevelés színvonala: 1. 2. 3. 4.

Ebben az óvodában magas szintű nevelőmunka folyik. Véleményem szerint az óvoda eredményesen neveli gyermekemet. Gyermekem szívesen jár óvodába. Biztosított a nyugodt, családias légkör.

45

46 3. Szülő – óvoda kapcsolat: 1. 2. 3. 4.

Az óvoda életéről megfelelő tájékoztatást kapok. A szülői véleményeket figyelembe veszik az óvodában. Nevelési problémáimmal bizalommal fordulhatok az óvoda dolgozóihoz. Részletes tájékoztatást kapok gyermekem fejlődéséről.

5 5 5

4 4 4

3 3 3

2 2 2

1 1 1

5

4

3

2

1

5

4

3

2

1

5 5

4 4

3 3

2 2

1 1

4. A program szellemisége: 1. 2. 3.

Jónak tartom az óvoda „hagyományőrző, természet közeli” nevelési programját. Szívesen részt veszek a program által biztosított rendezvényeken. Az óvoda nyitottsága biztosítja számomra a hétköznapokba való betekintést. 5. Egyéb észrevételei, javaslatai:

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Fáradozását, együttműködését köszönjük. Az óvoda minőségfejlesztési támogató csoportja

46

47

6.sz. melléklet TISZTELT PARNERÜNK! Óvodánkban 2002. szeptemberétől elkezdődött a minőségfejlesztés rendszerének kiépítése. Az önként vállalt fejlesztési munkánkhoz szükség van az Ön (Önök) rólunk kialakult őszinte véleményére, azért, hogy óvodánk működése és a mi együtt működésünk a jövőben még hatékonyabb lehessen célunk, hogy az óvodás gyermekek a számukra legideálisabb módon nevelődjenek. Kollégánk a közeljövőben felkeresi Önt interjú készítés céljából, mely az alábbi kérdéseket tartalmazza. KÉRDÉSEINK: 1. MILYENNEK LÁTJA ÖN ÓVODÁNK MŰKÖDÉSI FELTÉTELEIT? 2. VÉLEMÉNYE SZERINT NEVELŐ MUNKÁNK SZÍNVONALA MEGFELEL A MAI KOR KÖVETELMÉNYEINEK? 3. AZ ÓVODA KELLŐ KÉPPEN INFORMÁLJA PARTNEREIT? 4. ÖN SZERINT A SZÜLŐK MEG VANNAK ELGEDVE AZ ÓVODÁVAL? 5. AZ ÓVÓNŐK MEGFELELŐEN FELKÉSZÍTIK A GYERMEKEKET AZ ISKOLÁRA? 6. ISMERI ÖN AZ ÓVODA”HAGYOMÁNYŐRZŐ, TERMÉSZET KÖZELI” NEVELÉSI PROGRAMJÁT? FÁRADOZÁSÁT, EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT KÖSZÖNJÜK. AZ ÓVODA MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TÁMOGATÓ CSOPORTJA

47

48 7.sz. melléklet A gyermek elégedettség és igény felmérésre ajánljuk a következő anyagot, mely a Comenius minőségfejlesztési modell CD-jén található. Ennek egy kivonatát ismertetjük. (Horváth & Dubecz Oktatási Tanácsadó Bt. 1221 Budapest, Tatárka u. 39/b) Mit szeret és mit nem a gyerek az óvodában, és mit szeretne még csinálni? A gyerekek elégedettségének és elégedetlenségének vizsgálata Célja megtudni, hogy a gyerekek mit szeretnek az óvodában és mit nem. A módszer célja, hogy információt kapjon az intézmény arról, hogy a vizsgált időben a gyerekek pozitív vagy negatív emócióval kötődnek az óvodai tevékenységekhez, és mik az elvárásaik, kívánságaik, mit szeretnének még az óvodában csinálni. A módszer alkalmazási lehetősége, területe:  A dolgozók által kiválasztott értékek elemzésekor érdemes megnézni, hogy amit a dolgozók értéknek tartanak, azt szeretik-e a gyerekek.  A dolgozói erősségek, gyengeségek elemzésekor kontextus keresés a gyerekek által preferált területekkel.  A szülői elégedettségmérés elemzésekor információt kapunk arról, hogy a szülők mennyire ismerik gyerekeik elvárásait, elégedettségét, van-e összhang a kettő között, illetve az óvoda nevelési programjának célja között.  A gyerekek elégedettségét, elégedetlenségét úgy is fel lehet fogni, mint a gyermekcsoportokban - nevelési program elemeinek megfelelően – végzett munka erősségeit és gyengeségeit, ami csoport-, de intézményi szinten is a problémákra irányítja a figyelmünket. Összességében a módszer releváns használhatóságának azt tekintem, hogy az érdekelt felek vizsgálati adatainak elemzésekor mindig keressük a kontextust a gyerekek elégedettségével, elégedetlenségével, és tudjuk majd, hogy ezután értük mit kell tenni, és azt tegyük is meg! A módszer rövid leírása A vizsgálat két részből áll. Az első részben a gyerekek elégedettségét, elégedetlenségét mérjük. Megtudjuk, hogy a vizsgált időben milyen - az ország minden óvodájában meglévő, az Óvodai nevelés országos alapprogramjában rögzített - tevékenységek végzését, abban való részvételt szeretnek, vagy nem szeretnek a gyerekek. A választható tevékenységeket fotókkal korlátozzuk, szabályozzuk.

A választhatóság korlátját a szóbeli közlés lehetőségével oldjuk. Ezt azért tartjuk fontosnak, hogy a gyerekek olyan tevékenységeket vagy érzelmeket, kötődéseket, eseményeket is megnevezhessenek, amikről nincs fotó. A vizsgálat második, az elsőhöz szorosan kötődő része a nyitott mese. A mese részeseiként kívánságaikat, vágyaikat fogalmazzák meg, azt, hogy mit szeretnének még csinálni az óvodában, milyen eszközök, játékok kellenének még nekik. 48

49 A vizsgálat eszközei:  Munkalap, csoportonként egy darab, A 3-as méretben  Sorszámozott fotók, 14 db, melyek száma tevékenységenként az óvoda specifikumainak megfelelően bővíthető. A vizsgálat kritériuma A vizsgálat 3-7 éves gyerekekre terjed ki. A vizsgálat lehet teljes körű vagy mintavételes. A gyerekek kiválasztása mintavétel esetén véletlenszerűen történik. Az óvodai gyermeklétszám 25%-ának vizsgálata már reprezentatív eredménynek tekinthető. A véletlenszerű kiválasztásnak is van szabálya, például a névsorból minden harmadik gyerek. Ha kor és nem szerinti elkülönítést is akarunk, akkor a kiválasztásnak további szempontjai vannak. A vizsgálat helyszíne a csoportszoba legyen, mert nem célszerű a gyerekeket megszokott, természetes életterükből kiemelni. A szokatlan, ismeretlen környezet befolyásolhatja a vizsgálat eredményét. Az óvónő a csoportszobában egy nyugodtabb, csendesebb helyet válasszon, törekedjen arra, hogy megóvja a résztvevő gyereket az elterelő ingerektől. A kiválasztott helyen legyen gyermekméretű asztal és két szék. A vizsgálat egyenként, egyéni foglalkoztatási formában történik. Ha a vizsgálat alatt a többi gyerek a csoportszobában van, akkor két óvónő legyen a gyerekekkel. Az egyik a csoport életét irányítsa, és gondoskodjon arról, hogy nyugodt, elmélyült tevékenység legyen a csoportban. A másik óvónő a vizsgálatot végzi. Fontos szabály, hogy a többi gyerek ne állja körül az asztalt, ne lássák előre a fotókat, ne zavarhassák a kiválasztást végző gyereket. Célszerű a többi gyerek jelenléte nélkül elvégezni a vizsgálatot. A vizsgálat történhet délelőtt vagy délután is. Az időpont függhet attól, hogy mikor tudják inkább megteremteni a szükséges feltételeket. A vizsgálat elvégzésére gyerekenként 10-15 percre van szükség. Az időtartamot az határozza meg, hogy milyen a gyerek munkatempója, mennyire tud azonosulni a feladattal, milyen a motiváltsága, milyen korú. Javasolom, hogy az óvónő törekedjen a folyamatos munkára, de a munkatempót mindig az adott gyerek egyéni teljesítményéhez igazítsa. Az óvónő szemben üljön a gyerekkel, hogy tudjon vele szemkontaktust tartani, hogy lássa a gyerek érzelmi reakcióit, szükség szerint bátorítsa, dicsérje, ösztönözze a feladat elvégzésére. Az óvónő a leírt vizsgálati menettől, a meghatározott feltételektől ne térjen el, nem adhat más instrukciót. A fotók elhelyezésére semmilyen jelzéssel, kommunikációval (pl.: „Biztos, hogy ezt szereted?”) nem reagálhat, metakommunikációs eszközökkel a gyerek választását nem befolyásolhatja. A vizsgálat évente ismételhető. Az új vizsgálat előtt tisztázni, mérlegelni kell, hogy mire akarjuk használni az eredményt. Azt akarjuk-e tudni, hogy az előző évben mért, még most is óvodás gyerekek viszonyulása a tevékenységekhez hogyan változott, vagy azt, hogy a most vizsgált gyerekeknek milyen az érzelmi kötődése. A vizsgálat célja, a vizsgálandók köre attól függ, hogy mit kezdtünk vagy kezdtünk-e valamit az előző adatokkal, megtaláltuk-e a problémát, tűztünk-e ki célt, készítettünk-e feladattervet a folyamat javítására, és az eredmény beépült-e a szervezet kultúrájába. A vizsgálat dokumentálása a mellékelt Egyéni adatgyűjtő lapon, az Összesítő lap óvodai csoportok részére és az Összesítő lap óvoda részére adatgyűjtő lapokon történik. Az adatgyűjtő lapokon megtalálható a kitöltést szabályozó instrukció. Az utasítások követése ebben az esetben is javasolt. 49

50 8.sz. melléklet

Egyéni adatgyűjtő lap Mit szeret a gyerek az óvodában és mit nem? (elégedettség-, elégedetlenségvizsgálat) Óvoda neve: Vizsgálat ideje:

Gyerek kora:

Óvónő neve:

Csoport száma vagy neve:

neme:

Fotók számozott sorrendje Ha szükséges, az óvónő így nevezi meg a tevékenységeket 1. asztali játék 2. játék a szőnyegen 3. játék a babaszobában 4. játék az udvaron 5. ábrázolótevékenység 6. torna 7. mesehallgatás 8. matematikatanulás 9. környezettanulás 10. ének 11. öltözés 12. terítés 13. fogmosás 14. pihenés

A gyerekek az asztaloknál játszanak. A gyerekek a szőnyegen játszanak. A gyerekek a babaszobában játszanak. A gyerekek az udvaron játszanak. A gyerekek festenek, ragasztanak. A gyerekek tornáznak. A gyerekek mesét hallgatnak. A gyerekek matematikafoglalkozáson vesznek részt. A gyerekek az állatokról tanulnak, környezet ismereti foglalkozás van. A gyerekek énekelnek, körjátékot játszanak. A gyerekek öltözködnek. A gyerek terít, tányért visz magának. A gyerekek fogat mosnak. A gyerekek pihennek, alusznak.

Elhelyezett fotók sorszáma

Szóbeli közlés

Moso lygó  S í r ó 

50

51 Mosolygós archoz elhelyezett fotók: Fotók száma

Gyerekek választása

Szóbeli közlés

1. J Á T É K

2. 3. 4. 5.

T A N U L Á S

6. 7. 8. 9. 10.

Ö N K I Sz. A L V Á S

11. 12. 13.

14.

Szóbeli közlések, amiről nincs fotó:

51

Összesen

52 Sírós archoz elhelyezett fotók: Fotók száma Gyerekek választása

Szóbeli közlés

Összesen

1. J Á T É K

2. 3. 4. 5.

T A N U L Á S

6. 7. 8. 9. 10.

Ö N K I Sz. A L V Á S

11. 12. 13.

14.

Szóbeli közlések, amiről nincs fotó:

Instrukció az óvodai összesítő lap kitöltéséhez, az óvodai csoportok összesítő lapjai alapján A fotók elhelyezését a megfelelő számhoz egy vonallal (I) jelölje Az „összesen”-ben legyen benne a fotókhoz köthető szóbeli közlés is. A fotókhoz nem köthető szóbeli közlést az óvodák a válaszok ismeretében saját csoportosítási szempont szerint rendszerezik. 52

53 9.sz. melléklet Útmutató a nyitott mesék használatához A gyerekek elvárásainak, kívánságainak összegyűjtése A vizsgálat leírása: Mesehelyzetet teremt az óvónő, és elmondja a mesét. A kérdésekkel ösztönözze a gyerekeket minél több kívánság, válasz megfogalmazására. A kérdések ismételhetők, például: – Mit szeretnétek még csinálni az óvodában? Milyen kívánságaitok vannak még? Más segítő kérdés feltétele nem lehetséges. A válaszokat a Csoportos adatgyűjtő lapra a csoportosítás szempontjainak megfelelően pontosan jegyezze le! A mese befejezésének elmondása. A csoportok adatainak ismeretében töltse ki az Óvodai adatgyűjtő lapot A vizsgálat kritériumai A Kívánságtündér és a Manók óvodája nyitott mesék közül az óvónő tetszése szerint választ, a vizsgálatban csak az egyik mesét használja. A két mese funkciója azonos. A meséléshez az óvodában, a gyermekcsoportban szokásos mesehelyzetet kell teremteni. A részvétel a gyerekek számára lehet kötetlen vagy kötelező, az óvodában szokásos szervezeti forma szerint, ez a vizsgálat eredményét nem befolyásolja. Fontos szabály az, hogyha a mesehallgatáson 8-10 gyereknél többen vesznek részt, akkor a gyerekek válaszait egy segítő óvónő jegyezze le az adatgyűjtő lapra. A mesehallgatás alatt a csoportban nyugodt légkör legyen, hogy se a mesélést, se a lejegyzést ne zavarja meg semmi. A mesélés történhet délelőtt vagy délután, az óvoda szokásainak megfelelően. A mesehelyzet addig tart, ameddig a gyerekek sorolják a kívánságaikat, és az óvónő által elmondott befejezéssel zárul. Az időtartam függ a résztvevők számától is. Javaslom, hogy a mesélésre és a lejegyzésre fordított idő még a 20-30 fős csoportokban se legyen több, mint 10-25 perc. A mesélés, a kívánságok, elvárások sorolása alatt az óvónő szemben legyen a gyerekekkel, tartson velük szemkontaktust. Serkentő metakommunikációs eszközökkel (bólogatás, mosoly) reagáljon a gyerekek által mondottakra. Negatív reakciói nem lehetnek, ilyennel ne korlátozza a megnyilvánulásokat. A vizsgálat évente ismételhető, ilyenkor lehet ugyanazt a mesét vagy a másikat mesélni. A vizsgálat dokumentálása a mellékelt Csoport- és Óvodai adatgyűjtő lapon történik. A gyerekek válaszainak csoportosítása a szempontok szerint javasolt.

53

54 A Kívánságtündér Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisfiú, akit Petinek hívtak. Reggelente óvodába vitte őt az anyukája. Peti az óvodában sokat játszott, mesét hallgatott, rajzolt, és még sok minden mást csinált. Történt egyszer, hogy Petinek nem volt kedve semmihez, nem akart játszani, mesét hallgatni, énekelni, csak üldögélt egy széken az asztalnál. Amint ott üldögélt, egyszer csak megjelent előtte egy pici tündér. A ruhája csillogott-villogott, a kezében egy varázspálcát tartott. - Szervusz Peti! Én vagyok a kívánságteljesítő tündér. Azért jöttem, hogy teljesítsem három kívánságodat. Mondd el nekem, hogy mit szeretnél még csinálni itt az óvodában! Peti először egy kicsit megijedt, de aztán egyre bátrabban sorolni kezdte a tündérnek a kívánságait. - Nektek gyerekek, milyen kívánságaitok vannak, mit szeretnétek még csinálni itt az óvodában? Befejezés: Biztos vagyok benne, hogy a Kívánságtündér a ti kéréseiteket is meghallgatta, és ha lehet, teljesíti azokat. Manók óvodája Volt egyszer egy Manó ország, annak volt egy manóóvodája. A manóóvodába sok kis manó járt. Ezek a manógyerekek csak sírtak az óvodában, és azt kiáltozták, hogy haza akarnak menni, mert nem szeretik az óvodát. Itt csak játszani, tanulni, mesét hallgatni, énekelni lehet, és ők valami mást is szeretnének már csinálni. Történt egyszer, hogy a manóóvó néni megelégelte ezt a sok sírást-rívást, és azt mondta: - Csiribá-csiribú, varázsolok nektek egy ablakot. Ezen keresztül meghallgathatjátok, hogy mit mondanak az embergyerekek, mit szeretnének még ők az óvodában. - Nézzétek, gyerekek, itt van az ablak, ezen keresztül kukkanthatnak be a manógyerekek hozzánk! -

Mondjátok el nekik, hogy mit szeretnétek még csinálni az óvodában.

-

Befejezés: A manógyerekek hallgatták, hallgatták azt, amit az embergyerekek mondtak, és képzeljétek, mire bezárult az ablak, addigra egy manógyerek sem állt már ott. Mindegyik talált valamilyen érdekes dolgot magának azok közül, amiket tőletek hallottak.

54

55 9/a..sz. melléklet Csoportos adatgyűjtő lap A Kívánságtündér nyitott meséhez

Az óvoda neve: Mesét hallgató gyerekek létszáma: Életkoruk: Kívánságok Most is van ilyen tevékenység

Most nincs ilyen tevékenység

Megvalósítható

55

Nem valósítható meg

56 9/b sz. melléklet Csoportos adatgyűjtő lap Manók óvodája nyitott meséhez Az óvoda neve:

Mesét hallgató gyerekek létszáma:

Életkoruk: Kívánságok Most is van ilyen tevékenység

Most nincs ilyen tevékenység

Megvalósítható

56


57 10.sz melléklet Óvodai adatgyűjtő lap a nyitott meséhez

Megvalósítható


A képanyagot saját óvodánkban a gyermekeinket tevékenységük közben fotóztuk le, majd ezeket a képeket használtuk a vizsgálathoz. Javasoljuk, hogy a képanyaguk elkészítéséhez Önök is ezt a módszert alkalmazzák.

57

58 11.sz. melléklet ELVÁRÁS ÉS PROBLÉMA LISTA ELVÁRÁSOK ÉS PROBLÉMÁK

PROGRAMMAL-VALÓ ÖSSZEHASONLÍ-TÁS

SORSZ.

CÉLOK

EREDMÉNYESSÉGI MUTATÓK A dolgozók kellően informáltak lesznek

1.

Az óvoda belső információ áramlása nem megfelelő. Cél: a megfelelő rendszer kiépítése arra, hogy az információ időben és pontosan jusson el minden dolgozóhoz.

2.

3.

4.

5.

58

A TERVEZÉS IDŐTARTAMA

Folyamatos informálás fentről le és lentről felfelé. 2003.szeptember 1. Határidők pontos betartása, rövidtávú közös gondolkodás.

59 12. sz. melléklet

INTÉZKEDÉSI TERV CSELEKVÉSI SOR

RÉSZTVEERŐFORRÁS VŐK, ÉRINTETTEK

IDŐTARTAM

FELELŐS

Helyzetelemzés

Javaslat a korrekcióra Döntés

Végrehajtás

Ellenőrzés, értékelés,

59

ELVÁRT EREDMÉNY

MÉRÉS

MEGVALÓSULÁS

60

VIII. Mellékletek

37

1. sz. melléklet: SWOT-ELEMZÉS

39

2. sz. melléklet: Kérdőív a pedagógus alkalmazottak számára

41

3. sz. melléklet: Kérdőív a nem pedagógus alkalmazottak számára

41

4. sz. melléklet: Külső, belső partnerek igényeinek összehasonlító elemzése

47

5. sz. melléklet: Kérdőív szülők számára

49

6. sz. melléklet: Interjú kérdései

51

7. sz. melléklet: A gyerekek elégedettségének és elégedetlenségének vizsgálata 53 8. sz. melléklet: Egyéni adatgyűjtő lap

57

9. sz. melléklet: Útmutató a nyitott mesék használatához

61

9/a. sz. melléklet: Csoportos adatgyűjtő lap (1)

63

9/b. sz. melléklet: Csoportos adatgyűjtő lap (2)

65

10. sz. melléklet: Óvodai adatgyűjtő lap nyitott meséhez

67

11. sz. melléklet: Elvárás és probléma lista

69

12. sz. melléklet: Intézkedési terv

71

Szabályzatok: Szervezeti és Működési Szabályzat Közalkalmazotti Tanács Szabályzata Irat és ügykezelési szabályzat Házirend Továbbképzési program Beiskolázási terv

60

TÁTIKA ÓVODA AZ ÓVODAI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA GYÁL

Recommend Documents