Ha mikép
x =* O-nak
azt
vagy
a léczen
iránysugarat
legalább
biztosan
vízszintesnek
oly kicsinynek
megmérni
tekinthetjük,
találtatik,
nem lehet, akkor az s erre
nézve
tovább
semmi igazítás nem szükséges. Ellenkező léczet
a
esetben
második
a
czéltábla
karóra
x-el
lejebb
tetőirányosan
csavarok segítségével)
s a
felállítván, a műszer
megmozditása nélkül a szálkeresztet felemeljük lévő kis igazító
toljuk,
(a
szemcsövön
addig, mígnem
annak
metszpontja a czéltábla középpontját tökéletesen szeli. Magától értedődik, hogy
az igazítást
csak
azután
eszközöljük,
mikor
többször ismételt megmérés által az x kiszámításához szükséges adatokat
egész biztossággal
megtudtuk.
Ezen igazítás folytán
a 3-ik pontban emiitett szabályozás természetesen füstbe megy, miért
is a távcsövön annak agykarikái egyikén rendesen egy
kis csapocska van alkalmazva, mely a távcsőnek ágyaiban való forgatásánál egy a távcsőtartóval összefüggő kis srófba ütődvén, a távcsövet nem ereszti tovább, s igy lehetségessé teszi, hogy a távcsövet mindig egyformán
fektethessük.
(Folyt, köv.)
A méter-mértékne k a z e r d ő g a z d a s á g körébe n val ó mikénti alkalmazásáról . Az alábbiakban közöljük azon szabályrendeletet, melyet a magyar királyi pénzügyministerium a méter-mértéknek az államerdőgazdaságnál való mikénti alkalmazása tárgyában kiadott, s mely általában véve a szükséges részletes tájékozást olymértékben tartalmazza, hogy azt nem csak mint érdekes erdészeti intéz ményt kivonjuk ismertetni, de egyszersmind elfogadásra, s ille tőleg alkalmazásra is ajánljuk hazánk minden erdőbirtokosának mint olyant, melyet részünkről is egészen helyesnek és köve tendőnek tártűnk .
Szabályrendelet. A métermérték behozataláról szóló 1874. évi VIII. törvényczikk 16. §. értelmében a közforgalomban 1876. évi ja nuár 1-től kezdve, kizárólag a métermérték lévén használandó, ezen időponttól kezdve az államerdőkezelés körében előfor duló becsléseknél, osztályozásoknál, méréseknél és köbözéseknél a jelen rendelet szabályai követendők. I.
Tutajfa
A tutajfák osztályozása a hosszaságra nézve méteren ként, a középvastagságra nézve pedig centiméterenként történik. A jelzés hatványmutatő alakjában a méternél m., a cen timéternél cm. például 5'"-, 30 ™\ A tutajfák felső átmérőire nézve a következő határok tartandók be: A hossza sága méter 30 29 28 27 2G 25 24 23 22 21 20
tutajfának
A
felső átmérője
tutajfának felső átmérője
legalább legfeljebb
hossza sága
legalább legfeljebb
centiméter
méter
centiméter
20 20 20 20 18 18 18 18 1G 1G 1G
30 30 30 30 26 2G 2G 20 22 22 22
19 18 17 16 15 14 13 12 11 10
16 14 14 14 14 12 12 12 10 8
22 18 18 18 18 16 16 1G 14 12
Az ezeknél hosszabb tutajfák felső átmérője mindig ugy határozandó meg, hogy a tutajba való kötés alkalmával az átfúrás vagy bevágás után is megfelelő erős legyen, és a 30
I
85
méternyi hosszú szálfákra nézve megállapított felső átmérőnél kisebb ne legyen. Miután a tutajt'a eladásánál csak a gúzslyukak, illető leg a heveder bevágások között mutatkozó hosszúság vétetik számításba, ennélfogva a tutajfák a vágás alkalmával ugy hosztolandók, hogy ezek a befúrás, illetőleg berovás után az illető osztálynak megfelelő hosszúsággal és felső átmérővel bírjanak. Magától értetik, hogy miután a gúzslyukakon, illetőleg a heveder berovásokon kívül eső, és csak a szállítás eszkö zéül szolgáló szálfavégek az eladásnál számba nem vétetnek, ezek sem a termelési, sem a szállítási bérek megállapításánál számba nem jöhetnek, vagyis a termelési, szállítási sat. bér csak azon fatömeg után térítendő meg, a mely a tettleges eladás tárgyát, képezi. A szálfák köbtartalma köbméterekben, és ezeknek az utolsó helyen a számtan szabályai szerint kikerekített század részei ben határozandó meg. A köbméter jelzése hatványmutató alakjában: kbmi, pél dául r)l-45 "'A köbözés a hivatalos használatra szolgáló köbtáblák szerint eszközlendő. A közéj) átmérő átlazó segélyével azon ponton méren dő , a hová az illető szálfaosztály egész méterekben megállapitott hoszszának fele, a fa vastagabb végén lévő gúzslyuk, illetőleg heveder bevágás felső szélétől mérve esik. A közép átmérő egész centiméterekben fejeztetik ki, a centiméter tört részei mindig számításon kívül hagyandók. í6
//.
1'i'irészrönMk.
A fürészrönkők, a menynyiben külön megrendelések vagy szerződések mást nem állapitnának meg, rendszerint négy, öt és hat méternyi hosszúságban készítendők. A nem tengelyen, hanem csúsztatás és usztatás által szállí tandó rönkök, melyeknek végei a szállítás folytán kisebb-na gyobb sérülésnek vannak kitéve, 30 centiméternyi vei hoszszabbra hagyhatók. Ezen 30 centiméternyi hosszúságért sem termelési, sem szállítási bér nem számítható. ERDÉSZETI LAPOK . I
S
A fiirészrönkök vastagsági osztályozása az nyabb végén mért, és a tört részek elhagyásával méterekben kifejezett átmérők szerint történik. A fürészrönkők köbözése a vékonyabb végén szerint az e czélra szolgáló hivatalos köbtábla közlendő. ///.
Gömbölyű épület- é.s-
azok véko egész centi mért átmérő szerint esz-
szerszámfa.
A megelőző I . és II . fejezet alá nem tartozó gömbö lyű épület- és szerszámfáknak különleges méretei a fennálló vagy jövőben kötendő szerződések, továbbá a különféle meg rendelések, nemkülönben az időnkint kiadandó árszabályok által lévén szabályozva, itt csak áltáljában megállapíttatik: hogy a hol az álló fának mellmagasságban mért alsó átmérőjéről van szó, ez mindig a fának a földszinétől (lejtős helyen a magasabb oldalon) másfél (l7») méternyi magasság ban fekvő pontján mérendő; hogy a hosszúság méterekben a páros számú deci méte rekben veendő, a legközelebbi páros számú decimétert meg nem ütő végrész pedig számításon kivül hagyandó; hogy a. köbözés azon egész centiméterekben kifejezett valódi közép átmérő szerint történik, mely az illető fadarab vastagabb végétől mért, és a számba vett hosszúság felesel egyenlő tettleges középre esik; hogy a köbtartalom kiszámítása a hivatalos használatra szolgáló köbtáblák segélyével eszközlendő és köbméterekben s a köbméter századrészeiben kifejezendő. IV.
Deszkák, léczék, lépcsők 8 egyéb apró
fűrészáruk.
A mennyiben szerződések vagy külön megrendelések mást nem kívánnának, a deszkák, léczek, lépcsők és egyéb fűrészáruk ezután is az eddig szokásos oly választékokban állitandók elő, a melyek az illető fogyasztók igényeinek megfelőleg a rendelkezésre álló fából a legkevesebb apadok mellett legjutányosabban metszhetek. Ennek folytán ezennel megállapíttatik, hogy a fürészáruk szélességére és vastagságára nézve az eddig hüvelykekben
kifejezett méretek helyett, az alább következő centiméterekre átvitt méretek tartandók be, mindazonáltal azon figyelmez tetéssel, hogy ezen méretek a kiszáradt fürészárura értet nék; minélfogva azok a metszés alkalmával a fanemnek és a fa szárazsági fokának megfelelőleg bővebbre szabandók. A fürészáruk vastagsági és szélességi méreteire nézve használandó: Az eddigi 7* hüvelyk helyett = 1. 5 centiméter. 3/ _
» n»
l/l
1% „ « l»
*
»»
1
/l
_9
»
r
*
= ;
»
= =
= fi
»
A-M »
sí
i
»
»
4
—
»
3.5
»
•
„ ji
4.5 „ '
*
=
s
= 1
0
13 16 18 21 = 24 26 =29 =r
»
«
;?
0
r>
•
w )) I
)
»
»
n
n
»
»
T>
n
8 9 l'V 11 1
•
„
„
n
n
„ „ «
„ „ »
u
*
ff
„ „ „ r
n
n
»
14
»
*
= 36
„
1Ö
»
i
^ 42
„
A fürészáruk hosszúságára nézve használandó : Az eddigi 10 láb helyett 3 méter J!
Jl
,
„
12 1 )) 18 ,
4 J>
V
.
6
fl
„
A köbtartalom köbméterekben és ennek ezredrészeiben a tizedes tört harmadik helyére álló számnak számtani kikerekitése mellett fejezendő ki.
Az eladás a helyi szokáshoz és a vevő kívánságához alkalmazva, köbméterek vagy darabok szerint eszküzlendő.
V. Fűrészelt vagy faragott épületi fa. A fürészelt vagy faragott épületfák készletben rendszerint nem lévén tartandók, hanem csak határozott megrendelésre készítendők, ezeknek méretei általánosan már azért sem álla pithatók meg, mert azokat esetről esetre a használati czél szabja meg. Mindazonáltal czélszerünek mutatkozik, oda törekedni, hogy az épületi fákra, nézve azon méretek állapíttassanak meg és vé tessenek általános használatba, melyek az észszerű szerkezei < I méleti és gyakorlati követelményeinek leginkább megfelelnek. Ezen méretek például: az eddigi / - hüvelyk helyett / i 2 centiméter 4
9
5/ 1 2 / )i
» »
"
G / 15 II » 7
/8 8/ * 10
/
/2
»
»
«
»
»
1
0»
/24 21/ /28
» »
A fürészelt és faragott épületfák köbegységére és köbözésére nézve azon szabály követendő, mely a fűrészáruknál meg lett állapítva.
VI. Zsindelyek és egyéb hasított úr tik. A zsindelyek egy fél (0.5) méter hosszaságban, hat, egész tiz (G—-10) centiméter szélességben és a hornyolt oldalon másfél egész két (1.5—2) centiméter vastagságban készítendők. Az apróbb hasított áruk, küllők, keréktalpak és agyak, fejsze- és kapanyelek, lapátok, stb., melyek készletre készít tetnek, az eddig szokásos méretekhez legközelebb álló. de méter mértékben kifejezett méretekben állitandók elő. Ezen anyagok darabszám szerint adatván el, azok köb tartalmának kiszámítása nem szükséges.
17/. Tűzifa és szénfa. Az űrtartalom szerint számba veendő és eladandó tüzj és szénfára nézve a következő szabályok tartandók szem előtt.
1. A hasábok, dorongok és rőzsenyalábok rendszerint egy méter hosszúságban készítendők. A hol a viszonyok ezen mérettől eltérő hasábhosszaságnak alkalmazását mellőzhetlenül követelik ott, de csak ideiglenesen, más hosszaságu és min dég egész deciméterekben végződő hasábok is készíthetők, azonban oda kell törekedni, hogy az átmenet az egységes méterhosszuságu hasábokra a lehető legrövidebb idő alatt megtörténjék. 12. A rakatok magassága a vágásokban, meredek hegy oldalokon egy méter kevésbé lejtős vagy lapályos helyeken s az erdei raktárakban két méter, sőt a hol a hely szűke ugy kívánná, három és négy méter is lehet. 3. Hogy a rakatok a fának teljes kiszáradása és ülepe dése után is a szabályszerű magassággal bírjanak, a nyers lábol készült rakatok, ezek szabályos magasságának tiz (10) százalékát tevő -aszrétoggel látandók el; igy például az egy méter magasságú rakatok egy, a két méter magasságúak pedig két deciméterrel magasabbra rétegelendők. Magától értetik, hogy vágási és szállítási béreknél az aszréteg számításba nem jöhet. A vágásokban vagy erdei lakhelyeken már kiszáradt s az eladási raktárakba szállított tűzifa aszréteg nélkül rakásolandó, s az ennek folytán esetleg mutatkozó szaporulat sza bály szerint, mint rakásolási többlet veendő számba. 1. A rakatok hossza a helyiviszonyok szerint bár milyen, de csak az egész méter többszöröse és egy méternél kisebb nem lehet. 5. A tüzifa-készitésnél minden fanemre nézve rendszerint a következő választékok különböztetendők meg. a) G a l y f a . Minden öt (5) centiméternél véknyabb darab, tehát a csúcsok, a galyak és a rőzse a galyfához tartozik, mely vagy kötetlenül szabálytalan rakásokban, vagy kötve sza bályos ürméterekbe rakva, avagy a nyalábok száma szerint adatik el. A nyalábok vastagsága harniincz centiméter. Egy űrméterre tizenöt (15) ilyen nyaláb számítandó. b) V é k o n y d o r o n g f a alatt értendők az öt egész tiz (5 —10) centiméternyi vastag darabok.
c) V a s t a g d o r o n g f á h o z számítandók a tíz egész tizenöt (10—15) centiméter vastag és liasitlanul hagyandó gömbölyű tűzifa darabok. cl) A h a s á b f a a tizenöt centiméternél vastagabb dara boknak basitása által nyeretik. A 15—20 centiméter vastag darabok csak egyszer, t. i. a közepén át két felé hasittatnak, a 20 centiméternél vastagabb darabok a vastagság szerint négy, hat, uyolcz vagy több hasábra osztatnak. Ezen osztásnál azon szabály tartandó szem előtt, hogy a hasábnak kérges oldala megközelítőleg tizenöt (15) centiméter s ennél inkább nagyobb, mint kisebb szélességgel bírjon. e) Az idomtalan és szabályos hasábokra nem hasithaté görcsös, valamint a redves és korhatag darabok a jó minőségű fától elkülönítve rakandók. A tüzifaválasztékok osztályozására nézve általában felállí tott ezen szabályok a helyi viszonyok szerint különféle módo sításoknak vannak alávetve. így például, a hol a galyfát és vékony dorongfát egyáltalában értékesíteni nem lehet, ez nem is állíttatik elő; — vagy a hol a vékony és vastag dorong fának elkülönítése előnynyel nem jár ez mellőztetik; — sőt néha, például a szénégetés czéljára termelt fa, sem fanemek sem választékok szerint nem különittetik el, hanem keverve a mint jön, rakatik fel. Munka- és költségkímélés tekintetéből a termelt tűzifa, tauem és választék szerint gyakran nem a vágásban, hanem csak az illető rakhelyeken különittetik el. Az általános szabálytól való eltérések csak külön enge dély alapján eszközölhetők. 6. A tűzifa felrakásának módjára nézve, a hol szerződé sek vagy külön rendeletek mást nem állapítanak meg, a kö vetkezők tartandók szem előtt Azon tűzifa, mely azon helyről a hol felrakva áll köz vetlenül és részletekben eladatik, ugy volna rakandó, hogy abból a törvényes legkisebb köbmértéket, tehát egy ürköbmétert el lehessen adni, minthogy azonban oly eset, hogy a vevő csak egy ürméter tűzifának kiszolgáltatását kivánná már csak
azért is ritkán fog előfordulni, mert annak elfuvarozása arány lag sokba kerülne, minthogy továbbá a közönség által eddig venni szokott legkisebb tüzifa-tömeg mint legkisebb fuvarteher fél ölet tett s ezen tömeg két ürméter tűzifához legközelebb áll : az egyes méterek szerint való rakásolásnak csak kivételes viszonyok közt lehet helye s ennélfogva a tűzifa rendszerint ugy rakásolandó, hogy abból két-két métert lehessen ki szolgáltatni. Ezen eljárás természetesen ki nem terjed azon vágásokra és lakhelyekre, a honnan a fa közvetlenül és részletekben el nem adatik és a hol a fa a szenités czéljára termeltetett. A részletes eladásra szánt fának az eladási helyen való rakásolása vagy karók vagy keresztrakások között történik. A karók között két méter szélességben és két méter ma gasságra rakott fa, egy méter magasságban vagy a karok összetartására szolgáló villás ágak, vagy pedig ezen kivül egy keresztbe rakott hasábréteg által választandó két részre, utóbbi esetben a keresztréteg' a felső két ürniéterhez tartozik. A karókat az alsó két méter vevője kapja. Minthogy a sima és keresztrakások tömtartalma némi különbséget mutat, minden vevő pedig egyenlő mértékben ré szesülni kivan ; a keresztrakások segélyével történő rakásolás ugy eszközlendő, hogy a két ürméternyi legkisebb köbmérték egységnek fele kereszt és fele sima rakásból álljon; e czélból a raktárakban bármily, de páros számú méter hosszaságu sorokban rétegelendő méterhasábos tűzifa első és végső osz lopának, mint a sor két támaszának keresztrakásból két utolsó előtti egyesitett, tehát két méter széles oszlopának sima ra kásból kell állnia, a többi közbeeső páros számú oszlopok simák, a páratlan számúak pedig keresztrakáshói képezendők. Ha e mellett a sima oszlopok egy méternyi magasságban ke resztbe rakott hasábrétegek által még két részre osztatnak, lehetővé váland két ürköbméter fát ugy kiszolgáltatni, hogy annak fele kereszt, fele pedig sima rakásból álljon, a meny nyiben előbb a felső azután az alsó sorból felváltva, két-két ürméter szolgáltatik ki, megjegyzendő, hogy a legutolsó nyolcz ürméter csak négy-négy méterenként adható ki, még pedig
együtt a felső és együtt az alsó sor. A hol a felek által venni szokott legkisebb tüzifatömeg legnagyobbrészt négy ürköbuiétert tesz és két köbméterenként ritkán, egy köbméterenként pe dig sohasem történnek vételek, ott az előbb leirt némi több költséget okozó rakásolási mód anynyibau változást szenved, a mennyiben a soroknak egy méter magasságban való vízszin tes osztása mellőzendő. (Folyt, köv. )
Közlemények a m a g y a r o r s z á g i főfaneme k t e n y é s z e t ! határairól é s a z e r d ő m i v e l é s köréből . Irta: F e k e t e Lajos , enlóakademia i tauár . (Folytatás.)
Eddigi magasságméréseimet, a mint már előbb emiitettein egy Goldschmidt-féle Aneróiddal tettem, az időközben történi, barométer-változás felírására pedig a Calderonitól vett 35.501. számú Naudet-féle Barometre holostérique-et használtam. Vargyasi kirándulásaim után közvetlen azonban a Gold schmidt-féle Aneróid podgyászom egy részével elveszvén a Naudet-féle holosterique barométre-t vittem magammal további kirándulásaimra, melyeket megszüntetni addig sem akartam, mig a megrendelt uj Golddschmidt-féle Aneróidot megkapom. A légsúly időközben történt változásának' feljegyzése egy kissebb Aneróidot sikerült szereznem, ennek azonban semmi hasznát sem vettem, mert az, kit a légsúly változásainak fel jegyzésére megkértem, Ígéretének épen azon idő alatt nem tehetett eleget, midőn a Kelemen-havason jártam, s igy ezen magasságméréseim számára teljes megbízhatóságot nem igénylek. Közelebbi kirándulásaim központjául Görgény-Szent-Imrét választottam, hogy a Görgény völgyén fel és a Kereszthegyi
