Tartalomjegyzék. Retail hírek Szerbia építési piaca: fellendülés 2014-re... 40

2013 8. hét

Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek .................................................... 3 KSH: kevesebb új lakás épült ........................................... 4 A banki ingatlanok pezsdíthetik fel az ingatlanpiacot ......................... 5 Egymillió családnak lehet lakástakarékja .................................. 6 Devizahiteles hiába törleszt, a tartozása csak lassan fogy ..................... 8 Új lakóingatlan fejlesztő kezdte meg tevékenységét Magyarországon ............ 9 Befuccsolt az ócsai lakóparképítés? ..................................... 10 Egy hét alatt döntésre juthatnak a kilakoltatási moratóriumról ................. 11 Körkép a lakóingatlan közvetítői piacról .................................. 13 Hosszú kilábalás a fővárosi újlakás-piacon ................................ 15 Egyre több embert nyom agyon a törlesztőrészlete ......................... 17 Országos vizsgálat a végrehajtók ellen ................................... 18 Őszre megoldják a devizahitelesek problémáit ............................. 19 588 pályáztak az ócsai szociális lakások bérlésére .......................... 20 Nőtt a nem teljesítő hitelek aránya ...................................... 21 Irodapiaci hírek .................................................... 22 Pazar, angol náci központ eladó! ....................................... 23 London a világ legdrágább irodapiaca ................................... 24 A HuGBC volt az Év Legzöldebb Irodái díj szakmai partnere ................... 27 Logisztikai hírek ................................................... 29 Új csarnokot épít az Abrazív Kft. ........................................ 30 Három év után stabilizálódott a piac Közép-Kelet Európában .................. 31 Új üzemcsarnok épült Székesfehérváron ................................. 34 Gyárthatja az Alstom a 4-es metró szerelvényeit ........................... 35 Milliárdos fejlesztés a Mikropakknál ..................................... 36 Van esély a kombinált szállítás feltámasztására ............................ 37 Retail hírek ....................................................... 39 Szerbia építési piaca: fellendülés 2014-re ................................. 40 Gazdasági hírek ................................................... 41 Behajtja a kamarai díjat a NAV ......................................... 42 Nemzeti Tanúsító Védjegyet kaptak kempingek és üdülőháztelepek ............. 43 Felszámolták a piramisjátékkal foglalkozó céget: 23 ezer hitelező reménykedhet ... 44 Emelik a 95-ös benzin árát ............................................ 45 Property News ..................................................... 46 Properties held by banks can invigorate the property market .................. 47 Total guest nights have reached a decade high ............................ 48 London regains world's most expensive office market crown .................. 50

2/52

Lakáspiaci hírek 2013 8. hét

3/52

KSH: kevesebb új lakás épült 2013. Február 22. Péntek Tavaly 10 560 új lakás épült Magyarországon, 17 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, így már negyedik éve tart a lakásépítések számának folyamatos csökkenése – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

A kiadott lakásépítési engedélyek száma is visszaesett 2012-ben: 10 600 volt, ami 15 százalékos csökkenést jelent a 2011-es adatokhoz képest.   A KSH adatai szerint 2009-ben Budapesten épült csaknem annyi lakás, mint amennyi most az egész országban összesen. A válság előtt, 2008-ban 17 ezer lakást építettek a vállalkozások, 2012-ben alig több mint 3 ezret.

Forrás: MTI

4/52

A banki ingatlanok pezsdíthetik fel az ingatlanpiacot 2013. Február 22. Péntek Négy évvel a globális hitelválság kirobbanása után új lehetőségek nyílnak meg a magyar ingatlanpiacon: a befektetők egyre nyitottabbak a válság miatt félbehagyott fejlesztésekre, a projektek jelenlegi tulajdonosai, a fejlesztőket egykor finanszírozó bankok pedig szívesen szabadulnának a működésüktől idegen eszközeiktől. Leginkább a jól megépített, jó elhelyezkedésű lakóingatlanok lehetnek az új szegmens legjobb befektetései.

A magyarországi ingatlanpiac a válság óta alig mutat élénkülésre utaló jelet. Az ingatlanok iránti kereslet és a fejlesztések banki finanszírozása is csak árnyéka régi önmagának, és belátható időtávon belül nem is várható változás. Budapesten lakáspiaci elemzések szerint az elmúlt évtized átlagához képest meglehetősen korlátozott új építésű lakás-kínálatot tavaly már meghaladta a kereslet, ám még mindig jelentős az eladatlan állomány.  Mindazonáltal, a piacon új szegmens látszik megjelenni: a válság miatt félbehagyott építkezések befektetési lehetőséget kínálnak azoknak, akik az új fejlesztéseknél hamarabb akarnak profithoz jutni. Ebben a szegmensben a jó lokációjú, magasabb minőséget képviselő, ma már jó áron kínált lakóingatlan projektek a legnépszerűbbek.   „2013-ban már túl vagyunk egy sikeres üzletkötésen, a CIB Bank segítségünkkel egy olyan izraeli és magyar befektetőkből álló csoportnak értékesített egy félig kész projektet, akik jól ismerik a magyar piacot és a mikrogazdasági környezetet.” – mondta Tim O’Sullivan, a CBRE magyarországi tőkepiaci vezetője. Ez volt a harmadik ilyen projekt-értékesítés az elmúlt 12 hónapban, amelyben tanácsadóként részt vett a CBRE. Ezek az ingatlanok jelentős hozzáadott-értéket képviselnek, és számottevő előnyt nyújthatnak azoknak, akik vállalják a kihívást. „Sokan aggódtak, hogy mekkora hozamot lehet elérni egy ilyen befektetéssel,” – tette hozzá Sullivan – „de még a mi elvárásainkat is meghaladta a hozamszint, amit ezek az ingatlanok biztosítottak.   A CBRE most a CIB Bank Rahó utcai lakóingatlan-projektjének értékesítését végzi. A 11. kerületben, a Sashegy oldalában található ingatlan éppen megfelel a befektetők új elvárásainak: kiváló elhelyezkedés, az átlagosnál igényesebben megépített, a zöld környezetben lévő három épület 88 lakása kiváló lehetőség az olyan befektetőknek, akik egy jó állapotú, félig elkészült fejlesztést szívesen befejeznek, és - akár némi módosítással - saját elképzeléseiket is hozzáadva könnyen találhatnak vevőket rájuk.”

Forrás: CBRE

5/52

Egymillió családnak lehet lakástakarékja 2013. Február 21. Csütörtök A következő két-három évben harmadával, körülbelül egymillióra nőhet azoknak a családoknak a száma, amelyek rendelkeznek valamilyen típusú lakástakarék-pénztári szerződéssel – véli friss piaci prognózisában az OTP Lakástakarék. Az árfolyamgát meghosszabbítása és az idén év elejétől kedvezőbbé vált kamattámogatott lakáshitel is pozitívan hathat a lakástakarék-piacra.

Erőteljes növekedés várható a magyarországi lakástakarék-piacon a következő években – állítja friss piaci előrejelzésében az OTP Lakástakarék. A cég becslése szerint két-három éven belül egymillióra nőhet a jelenlegi 700-800 ezerről azoknak a családoknak a száma, amelyek rendelkeznek valamilyen típusú lakástakarék-pénztári szerződéssel.   „A következő évekre várt közel harminc százalékos bővüléshez több dolog is hozzájárulhat: egyrészt 2008 óta óriási elhalasztott kereslet halmozódott fel a lakáspiacon, amely előbb-utóbb felszínre tör, és ez a finanszírozási igényben is megmutatkozik majd. Másrészt a magyar lakásállomány rohamosan öregszik, az energiahatékonyság jelentősége viszont nő, így folyamatosan nő a kereslet a felújítások és korszerűsítések iránt, amihez szintén közkedvelt hátteret jelentenek a lakástakarék-pénztári megtakarítási és finanszírozási konstrukciók” – magyarázza Köntös Péter, az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese.   A hazai lakástakarék-piacra az árfolyamgát meghosszabbítása, valamint a január óta még kedvezőbb állami kamattámogatású lakáshitelek várható felfutása is kedvező hatással lehet. „A támogatott lakáshitelek előretörése újra megerősítheti a korábban népszerű, de az elmúlt években jelentősen visszaesett lakástakarékkal kombinált hitelek iránti keresletet. Az árfolyamgát igénybe vételén megtakarított összeget mindenképpen érdemes lakás-takarékpénztári megtakarításban elhelyezni, hiszen az ötéves időszak végén jelentősen javulhat az adós anyagi helyzete a jelenlegi állapothoz képest” – mondja Köntös Péter.   Az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese szerint a lakástakarék típusú konstrukciók pozíciója évek óta erősödik, ezt mutatja például az is, hogy a válság kirobbanását követően évente átlagosan több mint 20 százalékkal nőtt az OTP Lakástakarék által megkötött önálló szerződések száma.   Ehhez az is hozzájárult, hogy több olyan jogszabályi változás történt az elmúlt években, amely ösztönözte a lakástakarék-piacot. „A maximális futamidőt 2011-ben tíz évre emelték meg, aminek hatására elkezdett nőni a hosszabb távra szóló megtakarítások aránya. Nagy előrelépést jelentett az a változás is, hogy a közeli hozzátartozók megtakarítása már közös ingatlantulajdon nélkül felhasználható, hiszen ezzel egy komoly korlát tűnt el a rendszerből, lehetővé téve a szerződések családon belüli könnyebb felhasználását” – említ néhány példát a vezérigazgató-helyettes. Egy korábbi, 2007-es változás pedig a társasházaknál tette kedvezőbbé a felújítások lakástakarék általi finanszírozását a nagyobb lakásszámú épületeknél.  

6/52

Mindazonáltal van még tere a további növekedésnek a hazai lakástakarék-piacon, hiszen a termék jóval kevésbé elterjedt még itthon, mint Nyugat-Európában. „Magyarországon jelenleg az általunk 2,5 millió háztartásra becsült potenciális piacból körülbelül 700-800 ezer család rendelkezik valamilyen lakástakarék-szerződéssel, ami 30 százalékos penetrációnak felel meg. Ez az arány Ausztriában vagy Németországban több mint duplája, azonban ott 70-80 éves múltra tekintenek vissza a piaci szereplők, míg hazánkban a konstrukció alig 16 éve létezik” – mondja Köntös Péter. Az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese szerint a felzárkózás és a termék ismertségének növelése érdekében a piaci szereplőknek is aktívan kell tenniük, ők például komolyan fejlesztették a saját értékesítési csatornáikat, valamint a közeljövőben erőteljes tájékoztató és reklámkampányt indítását is tervezik.   Mi is az a lakástakarék?   A lakás-előtakarékosság, közismertebb nevén lakástakarék egy államilag támogatott, lakáscélú megtakarítási és finanszírozási lehetőség, amelyhez az állam a rendszeresen befizetett megtakarítás után 30 százalékos támogatást nyújt. A lakástakarék-pénztártól az ügyfél az összegyűlt betét nagyságával megegyező lakáscélú hitet is igényelhet, amelyet az esetleges banki hitelfelvételnél önerőnek is fel lehet számítani. Az állami támogatás feltétele a lakáscélú felhasználás, ami sokféle lehet, például vásárlás, korszerűsítés, lakáscélú hitel előtörlesztése vagy akár felújítás is.

Forrás: IngatlanHírek.hu

7/52

Devizahiteles hiába törleszt, a tartozása csak lassan fogy 2013. Február 21. Csütörtök Az árfolyamváltozás és a lakásárak csökkenése miatt a korábbinál is több devizahiteles tart ott, hogy hiába törleszt, a tartozása csak lassan fogy. S ha eladná a lakását, az ára nem lenne elég arra, hogy kifizesse a hitelét.

Korábban a Hír24 bemutatott egy devizahiteles családot, akik hasonló cipőben járnak – azóta sem tudják, hogyan kerülhetnének ki e csapdahelyzetből. Csak el-elmaradva tudnak törleszteni. Egyik megmentőprogramba sem illenek bele. Ha a lakást eladnák, kevesebbet kapnának érte, mint amennyivel még tartoznak. Pedig már nyolc éve fizetnek. Úgy tűnik, egyre többen kerülnek hasonló helyzetbe. Ennek két oka van. Az egyik, hogy hiába törlesztenek, az árfolyamváltozás miatt lassan apad csak a hitelük A másik, hogy az ingatlanok ára igen jelentősen leértékelődött az utóbbi években – állapítja meg a portfolio.hu. Az MNB adataiból is látszik ez a tendencia, hiszen 2009 eleje és 2012 vége között 51 százalékról 57 százalékra nőtt a kritikus helyzetben lévők aránya. Ők azok, akiknél az aktuális hiteltartozás eléri a lakás forgalmi értékének 90 százalékát. (Ez a hányados az úgynevezett hitelfedezeti, vagy LTV arány.) A gond az, hogy akik ilyen helyzetbe kerültek, azoknak a Nemzeti Eszközkezelő (NET) sem biztos, hogy tud segíteni, hiszen ha 80 százalék felett volt a hitel felvételekor a kölcsön összege a lakás árához képest, akkor az kizáró ok (támogatott hitelnél 100 százalék lehet az arány) – említi meg a lap. S hozzáteszik, hogy például 2008-ban a felvett hitelek 60 százalékánál jellemző volt a 70 százalék feletti LTV-mutató.

Forrás: Portfolio.hu

8/52

Új lakóingatlan fejlesztő kezdte meg tevékenységét Magyarországon 2013. Február 21. Csütörtök A ciprusi székhelyű Wildetio Limited, amely az elmúlt évtizedben Közép-Európa több országában, így Magyarországon is számos ingatlanfejlesztési beruházásban működött közre pénzügyi befektetőként, 2012-ben kizárólag saját tulajdonában lévő magyarországi leányvállalatot hozott létre Metrodom Kft. néven, hogy a jövőben önállóan végezzen ingatlanfejlesztői tevékenységet.

A Wildetio Limited, amely folyamatosan figyelemmel kíséri a magyar gazdasági és ingatlanpiaci helyzetet, úgy ítéli meg, hogy a 2008 óta tartó folyamat, melynek során szinte valamennyi nagyobb lakóingatlan-fejlesztő cég felhagyott magyarországi tevékenységével, mára oda vezetett, hogy hiány alakult ki a középosztály által keresett jó minőségű, mérsékelt árú új építésű lakóingatlanok piacán. Ezt  még hangsúlyosabbá teszi, hogy az ismételten bevezetett szocpol és a január 1-jétől szélesebb rétegek előtt megnyíló állami kamattámogatásban részesülő hitelek is az új építésű lakások vásárlóit részesítik előnyben.   A Metrodom Kft. ennek megfelelően Budapesten kíván közepes méretű, 30-150 lakásos társasházakat felépíteni, melyek között zöldmezős beruházás és mások által félbehagyott építkezések befejezése egyaránt szerepel. A jó minőségű kivitelezés érdekében, a Metrodom Kft. beruházásában épülő valamennyi házat a társaság saját generálkivitelező cége, a Metrodom Kivitelező Kft. fogja felépíteni.   A Metrodom Kft. első projektjén, a VIII. kerületi Mátyás tér 11. alatti 93 lakásos társasházban jelenleg már folynak az építési munkálatok, a lakások átadása a III. negyedévben várható. A társaság második projektjének, a XIII. kerületi Rozsnyai utca 33. alatti 33 lakásos társasháznak az építése 2013 augusztusában kezdődik, átadására pedig 2014 III. negyedévében kerül sor. A Metrodom Kft. jelenleg is keres további budapesti építési telkeket, hogy még 2013-ban el tudja indítani egy harmadik társasház építését is.

Forrás: IngatlanHírek.hu

9/52

Befuccsolt az ócsai lakóparképítés? 2013. Február 20. Szerda Alvállalkozóktól származó információkra hivatkozva írja a Blikk: az 500 házasra tervezett telep építését leállítják 80 háznál, túl kicsi volt az érdeklődés.

Csak a most épülő 80 otthont fejezik be az ócsai adóstelepen – értesült a Blikk. A bajba jutott devizahitelesek kisegítésére indított projekt keretében a tervek szerint 500 házat húztak volna fel, a csekély érdeklődés miatt azonban leállítják a beruházást.   "Az építkezést szervező belügyesek azt mondták nekünk, hogy ne is reménykedjünk újabb megbízásban. (...) Bizalmasan azt mondták: felejtsük el az újabb pályázatot és megbízást, az építkezés már nem folytatódik" – mondta az építkezésen dolgozó alvállalkozók egyike a lapnak.   A Belügyminisztérium úgy reagált a projekt sorsát firtató kérdésre, hogy kormánydöntés szükséges az építkezés második ütemének elindításához. A kormány elemző jelentést kért a megépült házakba beköltöző családok beilleszkedéséről, illetve az építkezés folytathatóságáról.   Hiába az alacsony, házankénti 17-21 ezer forintos bérleti díj, a bajba jutott adósok nem tolonganak a már szerkezetkész, 40-80 négyzetméteres házakért. Eddig 588-an jelentkeztek, de a szigorú feltételek miatt lehetséges, hogy a házak felét sem sikerül betölteni velük.   A projekt meglehetősen drága, ez is oka lehet az esetleges leállításnak. A 80 ház 2,4 milliárd forintból készül el, ez házanként 30 millió forintot jelent, igaz, a teljes összegbe a közművesítés ára is beleértendő. Házanként így is 10 millió forintra jön ki a bekerülési költéség, márpedig hasonló helyen már 5-8 millió forintért meg lehet venni egy ilyen házat.

Forrás: Blikk

10/52

Egy hét alatt döntésre juthatnak a kilakoltatási moratóriumról 2013. Február 20. Szerda A pénzügyi jogok biztosa már hétfőn szeretné elkezdeni a tárgyalásokat a devizahitelesek gondjainak megoldásáról; úgy véli, hogy javaslata nem igényel külső forrást, és akár egy hét alatt megoldás születhet.

Doubravszky György kedden, az M1 Ma reggel című műsorában azt mondta, bízik abban, hogy őszre "már az egész eljárás lezajlik". Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ennek előfeltétele a kilakoltatási, árverezési moratórium meghosszabbítása, amit a parlamentnek kell megszavaznia. "Bízom benne, hogy itt teljes lesz az egyetértés, tehát minden képviselő az áldását adja erre" mondta.     A konkrétumokról most is csak annyit árult el, hogy a szakmai megbeszéléseken első lépésként azt kell tisztázni, hogy devizahitelekről vagy devizához kötött forinthitelekről van szó. Ez szerinte kulcskérdés, mert az utóbbi azt jelenti, hogy mindaz a pluszköltség, amit az emberek az elmúlt években befizettek, a bankoknál extra nyereségként csapódott le. A választól függően kell a megoldást is keresni.

  A pénzügyi biztos szerint javaslata nem igényel külső forrást. Hangsúlyozta: nem segítségről van szó, hanem egy igazságos megoldásról. "Nagyon bízom benne, hogy ez az igazság olyan átütő és egyszerű lesz, hogy senki nem fogja kétségbe vonni" - tette hozzá. Úgy vélekedett, egyetlen dolog lassíthatja a folyamatot: ha a bankszövetség nem olyan tárgyalókat küld, akik döntésképesek. Ha döntésképes tárgyalókat küld, gyakorlatilag akár egy hét alatt is megszülethet a megoldás jelentette ki.   Arra a kérdésre, mi lesz, ha nem születik megállapodás, azt válaszolta, ezt nehezen tudja elképzelni, mert nagyon egyszerűek az érvek. "A civil oldalon olyan sok érv van most már, hogy nem férnek be egyszerre az ajtón. Itt arról van szó, hogy megtaláljuk azt, ami a legátütőbb, és azt következetesen végigvisszük" - mondta.     

  Doubravszky György múlt csütörtökön jelentette be, azt javasolja, hogy 45 nappal hosszabbítsák meg a március 1-jén hatályát vesztő - a lakáshiteleseket, illetve a közműtartozást felhalmozókat érintő - kilakoltatási moratóriumot, és ez a határidő a tárgyalások menetétől függően további 45 nappal meghosszabbítható legyen. Emellett háromoldalú szakmai munkacsoport sürgős összehívását kezdeményezte a devizahitelesek gondjainak megoldása érdekében a kormány, a Magyar Bankszövetség és a civil érdekképviseleti szervezetek részvételével.

11/52

  A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) erre úgy reagált, hogy jó kezdeményezésnek tartja a szakmai munkacsoport összehívását kezdeményező javaslatot, és napokon belül kijelöli a tárgyalásokért felelős szakértőt.

Forrás: MTI

12/52

Körkép a lakóingatlan közvetítői piacról 2013. Február 19. Kedd A KSH, illetve publikus céginformációs adatbázisok statisztikái alapján úgy tűnhet, hogy az ingatlanközvetítés virágzó üzlet, hiszen az ilyen tevékenységgel regisztrált vállalkozások száma 2001-ről 2012-re megduplázódott és mára eléri a 3500-at Magyarországon. Bár a közvetítők részaránya az eladásokból 2008 óta folyamatosan nőtt, és mára eléri az 50 %-ot; ez leginkább a nagyobb hálózatok érdeme – derül ki az Otthon Centrum felméréséből.

Az elmúlt évtized elején a KSH valamivel több, mint 1.700 működő gazdasági vállalkozást tartott nyilván, ahol a TEÁOR besorolás szerint ingatlanügynöki tevékenység is szerepel a nyilvántartott tevékenységek között. Az elmúlt évtizedben ez a szám minden évben folyamatosan nőtt, 2013 elején az egyik publikus céginformációs adatbázis már csaknem 3.500 ilyen cégről számol be.   Az ingatlanközvetítéssel foglalkozó cégek számának növekedésének okait vizsgálva nem láthatóak elsőre az egyértelmű indokok. Ha a cégek területi eloszlását vetjük össze az eladások területi megoszlásával máris érdekes anomáliákat láthatunk.   A közép-magyarországi régióban, Budapesten és Pest megyében található az ingatlanközvetítéssel foglalkozó vállalkozások több mint fele, míg a lakóingatlan eladások csupán 40 százaléka bonyolódik ezekben a megyékben. Az eladásokhoz viszonyítva a leginkább – az ingatlanpiaci szempontból prosperáló – nyugat-dunántúli, valamint a dél-alföldi régióban alulreprezentáltak a közvetítők.   Főleg a fővárosban torzítja valamennyire a képet, hogy a cégek egy része nem csak lakóingatlan közvetítéssel foglalkozik, azonban még ezt figyelembe véve is jóval több közvetítő jut egy eladásra a közép-magyarországi régióban.   Budapesten minden második eladás közvetítőn keresztül bonyolódik   „Az ingatlanközvetítéssel foglalkozó cégek számának alakulása nem ad pontos képet a piacról.” – mondta Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. – „A piac 2008-ról 2009-re elfeleződött és azóta ezen a szinten stagnál, a közvetítő vállalkozások száma mégis folyamatosan nőtt. Az igaz, hogy a közvetítők részaránya az ingatlaneladásokból a válság alatt is nőtt, Budapesten például 2012-ben 50 százalék körül, míg a fővárosi agglomerációban 40 százalék körül alakult, de ebből a növekedésből főleg a nagyobb hálózatok tudtak profitálni. Felméréseink szerint továbbra is magas azon közvetítők száma, akik néhány tranzakcióból tartják fent magukat.” A közvetítők szerepének erősödése amellett, hogy a tulajdonosi eladások részaránya csökkent, abban is tetten érhető, hogy a tulajdonosok - akik maguk értékesítik a lakásukat - több mint fele közvetítőknek is ad megbízást az ingatlan értékesítésére.

13/52

A közvetítői szerep erősödése mögött egyértelműen az áll, hogy a jelenlegi piacon nagyon nehéz, ha nem lehetetlen egy tulajdonos számára korábbi tapasztalatai, vagy a kínálati árak alapján olyan piaci árat kialakítani, amin belátható időn belül, esetleg határidőre értékesíteni tudja az ingatlanát. A túlárazottság jelenleg általános tendencia a piacon, a teljes árengedmény átlagos mértéke 2012-ben elérte a 13 százalékot. Egy másik szempont, ami a közvetítők mellett szól, az értékesítési idő. A válság óta természetesen a közvetítőkön keresztül eladott ingatlanok értékesítési ideje is nőtt, de az Otthon Centrum eladásai alapján az értékesítés a hálózaton keresztül még mindig gyorsabb, mintha a tulajdonos maga értékesítené az ingatlant. A valóban piacképes, azaz 9 hónap alatt eladott ingatlanok közül az Otthon Centrum az első három hónap alatt az ingatlanok 60 százalékát értékesítette, míg a hasonlóan piacképes ingatlanok tulajdonosai közül csak 40 százalék járt sikerrel 3 hónap alatt.   Alacsony belépési korlát   A fent bemutatott piaci környezetet figyelembe véve, az ingatlanközvetítéssel foglalkozó vállalkozások számának növekedése mögött nem minden esetben alapos üzleti tervekkel alátámasztott profittermelő tevékenység beindítása áll. A vállalkozások számának növekedéséhez nagyban hozzájárulhat az alacsony belépési korlát, ami az ingatlanközvetítői piacot jellemzi, főleg a képzettség terén. „Sok tulajdonos sajnos még most sem tudja pontosan felmérni, hogy egy ingatlaneladással mennyi feladata van egy közvetítőnek.” – tette hozzá Kühne Kata. – „Ráadásul a válság a közvetítői munkát is érintette tehát ugyanakkora bevételért sokkal több munkát kell elvégezni. Sokan csak a jutalékok nagyságából kiindulva képzelik ezt a szakmát könnyű pénzkereseti lehetőségnek, ami az alacsony belépési korlátokkal párosulva már magyarázhatja az ingatlanközvetítő cégek számának piaci tendenciákkal szembemenő gyarapodását.”

Forrás: Otthon Centrum

14/52

Hosszú kilábalás a fővárosi újlakás-piacon 2013. Február 19. Kedd Budapesten tavaly mintegy 1300 új társasházi lakás épült, míg első tulajdonosát nagyjából 1500 ingatlan találta meg – áll az OTP Jelzálogbank legfrissebb Budapesti Újlakás Értéktérkép elemzésében. Az idén a tervek szerint már 1800 lakás átadását tervezik a beruházók. Pozitív fejlemény, hogy a leállt beruházások mellett 2012-ben számos új startolt, illetve több, évek óta befejezetlen építkezés is újraindult. A piaci kilábalás mindazonáltal hosszúnak ígérkezik.

Budapesten 2012-ben mintegy 1300 új társasházi lakás épült, az idei évre pedig jelenleg 1800 lakás átadását tervezik a beruházók – derül ki az OTP Jelzálogbank Budapesti Újlakás Értéktérkép elemzéséből. A közel 400, értékesítés alatt álló budapesti lakásprojekt adatainak elemzéséből kiderül, hogy a 2012-ben átadott projektek mérete átlagosan 12 lakásos volt. Mindez azt jelenti, hogy a válság berobbanását megelőzően jellemző óriásprojektek – 2008-ban 55 lakás volt a beruházásonkénti átlag – helyett a kisebb nagyságú beruházások voltak jellemzőek a fővárosban.   A tavaly átadott 111 beruházásból a legtöbb, szám szerint 17 a XI. kerületben épült meg, amit a XIV. kerület 15-tel, a III. és a XXII. pedig 10-10, átlagosan csak néhány lakásos projekttel követ. A megépülő lakásszámban már Zuglóé az elsőség 370-nel, s ezen kívül már csak a XI. kerületben adtak át három számjegyű, 230 lakást. Ezt követően viszont már szoros a mezőny: 90 és 100 lakás között épült a XIII., III., VI. és XXI. kerületekben. Az I. és VIII. kerület ugyanakkor tavaly nem mozgatta meg a beruházók fantáziáját; itt nem adtak át új társasházat.   „Adatbázisunkban 2013-as átadással jelenleg 1800 lakást látunk, ugyanakkor valószínűleg ennél alacsonyabb lesz az év végéig ténylegesen átadott lakások száma, kiindulva tapasztalataikból, miszerint az év eleji tervek egyre nagyobb hányada – tavaly például 30 százaléka – tolódik át a következő évre, vagy áll le akár építés közben is. A 2014-es átadásra jelenleg tervbe vett 650 lakás végső száma pedig jelentősen változhat még addig” – ad becslést a jövőről Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője. „Sajnos továbbra is előfordul, hogy a nem megfelelő értékesítési mutatók, vagy – gyakran ezzel összefüggésben – a beruházó pénzügyi nehézségei miatt menet közben áll le egy-egy beruházás. Az elmúlt fél évben több kisebb mellett négy, 50-150 lakás közötti projekt értékesítését szakították meg a végső építési fázisokban, egyet-egyet a VII., VIII., XIII. és XIV. kerületekben. Szerencsére tavaly már ennek az ellenkezőjére is akadt több példa, azaz hogy akár már évek óta befejezetlen építkezés és értékesítés – rendszerint vagy a finanszírozó bank, vagy egy új beruházó által – újrainduljon; legújabban például a VIII. és XI. kerületben történt ilyen” – teszi hozzá az elemző.   Budapesten tavaly 1500 újépítésű lakást értékesítettek; a kereslet térbeliségét vizsgálva nem volt látványos átrendeződés a kerületek között. 2012-ben a XIII. és XI. kerületek voltak a favoritok, egyenként 300-300 új lakás értékesítésével. A IX. kerület újra éledezik, több nagyobb projekt startolt az elmúlt két évben, és itt adták el a harmadik legtöbb – 200 – lakást. Ezt a XIV. kerület követi 150 lakással. Említést még a VIII., III., XXI. és X. kerületek érdemelnek 50 feletti eladási számmal. Maximum csak tucatnyi új lakást lehetett ugyanakkor tavaly eladni az V., XIX., XXIII., I. és XVII. kerületekben.

15/52

  Pozitívum, hogy az új kínálatot meghaladó értékesítés üdvös következményeként az eladatlan lakáskészlet fokozatosan csökken a fővárosban. „Idén január végén 2600 már átadott, de még eladatlan lakást számoltunk össze Budapesten. Ez a szám három éve még 3800 volt. Érdekes, hogy ezek között van már tíz éve megépült társasházi ingatlan is (a XII. kerületben). Területi bontásban 400 feletti az eladatlan lakáskészlet a XI. kerületben, 300 feletti a XIII. és III. kerületben, 200 feletti pedig a XIV. kerületben. A legkevesebb, 20 alatti azonnal költözhető lakás közül ugyanakkor a XVI., I., XII. és XXIII. kerületekben válogathatunk. A már átadottakon kívül mintegy 1300 eladatlan lakás van jelenleg épülő beruházásban. Tehát ha valaki most keres új társasházi lakást a fővárosban, az nagyjából 3900 ingatlan közül választhat” – összegez Valkó Dávid.             

Forrás: IngatlanHírek.hu

16/52

Egyre több embert nyom agyon a törlesztőrészlete 2013. Február 19. Kedd Megint nőtt azoknak a háztartásoknak a száma, amelyeknek gondot okoz a hitelek törlesztése. S nem csak a devizahiteleké. Emelkedett azok száma is, akik már egy éve nem tudják fizetni a részleteket.

Tavaly év végére megint rekordmagasságba ugrott az MNB jelentése szerint azoknak a háztartási hiteleknek az aránya, amelyeket már legalább 90 napja nem tudnak törleszteni – írta a vg.hu. Emelkedett azok száma is, akik már egy éve nem tudják fizetni a részleteket. Úgy tűnik tehát, a mentőintézkedések (pl. árfolyamgát) sem hoztak átütő változást.   A devizahiteleken belül a szabad felhasználásúaknál 23,37 százalékra nőtt a 90 napon túli hátralékosok aránya, a lakáscélúaknál 15 százalékra. Ez utóbbi azért is meglepő, mert a harmadik negyedévben még csökkenést mutatott a statisztika, amiben szerepet játszhatott az is, hogy az árfolyamgátba nem lehetett 90 napon túli tartozással belépni. S emiatt sokan próbálták legalább részben rendezni a tartozásukat.   De nem jobb a helyzet a forinthiteleknél sem: csaknem annyi a 90 napon túl tartozó ügyfél, mint a devizahiteleknél. A támogatott lakáscélú forinthiteleknél viszont csak 4,33 százalék azok aránya, akik három hónapnál több részlettel tartoznak, de ennél az ügyletnél is romlik a portfólió minősége.   A gépjármű hitelesek közül viszont azok vannak nagyobb bajban, akik forintban vették fel a kölcsönt. Ezeknek az adósoknak a fele már legalább 90 napja nem tud fizetni.

Forrás: Világgazdaság online

17/52

Országos vizsgálat a végrehajtók ellen 2013. Február 18. Hétfő A bankszámlán tartott összegek lehívásának, a munkabér elvonásának, vagy az ingóságok és az ingatlanok elárverezésének körülményeit is ellenőrzik azon eljárás során, amely a végrehajtók tevékenységét tekinti át. Az év közepéig tartó vizsgálat témakörét az alapvető jogok biztosának hivatalához érkezett panaszok alapján határozták meg - írja a Magyar Nemzet.

Átfogó, országos vizsgálatot indított januárban a végrehajtási rendszer áttekintéséért Szabó Máté hivatala. Az alapvető jogok biztosának munkatársai azt elemzik: megfelelnek-e az alkotmányos és más követelményeknek a végrehajtás menetét rögzítő paragrafusok, emellett kíváncsiak arra is, hogy az előírásokat betartva végzik-e tevékenységüket a bírósági, törvényszéki végrehajtók. Az ombudsman szakemberei megvizsgálják a végrehajtási gyakorlat legfontosabb elemeit, s igyekeznek feltárni azt is, vannak-e olyan hiányosságok, amelyek visszaélésre adhatnak lehetőséget.

A vizsgálatot végző csoport vezetőjétől, Juhász Zoltántól a Magyar Nemzet megtudta: a biztos hivatalának munkatársai négy nagyobb témakört szeretnének körbejárni.

Forrás: Magyar Nemzet Online

18/52

Őszre megoldják a devizahitelesek problémáit 2013. Február 18. Hétfő A pénzügyi jogok biztosa azt kezdeményezi, hogy kilenc nap múlva kezdődjenek meg a háromoldalú tárgyalások a kilakoltatással fenyegetett 170 ezer devizahiteles család problémájának megoldásáról. Ezt Doubravszky György nyilatkozta az MTI Hírcentrumnak szombaton a Kossuth téren tartott tüntetésen.

A Parlament elé Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke szervezett demonstrációt. A tüntetésre, amelyen az MTI Hírcentrum tudósítója szerint több mint ezren vettek részt, vidékről is érkeztek demonstrálók. Sokan nemzeti színű zászlót lengettek, néhányan transzparenst tartottak, amelyen a bankokat bírálták.   Doubravszky György megismételte: háromoldalú szakmai munkacsoport összehívását kezdeményezi a devizahitelesek gondjainak megoldására. Azt javasolja, hogy a kormány, a Magyar Bankszövetség és a civil érdekképviseleti szervezetek három-három szakértője haladéktalanul kezdje meg a tárgyalásokat annak érdekében, hogy a felek mielőbb kölcsönös egyetértésen alapuló megállapodásra jussanak. A biztos elsőként annak tisztázását javasolja, hogy devizahitel, vagy devizához között forinthitel sodorta kilátástalan helyzetbe az érintett adósokat.   Javasolja azt is, hogy a tárgyalások megkezdésével egy időben 45 nappal hosszabbítsák meg a március 1-jén hatályát vesztő - lakáshiteleseket, illetve a közműtartozást felhalmozókat érintő kilakoltatási moratóriumot, s ez a határidő, a tárgyalások menetétől függően, közös szándékkal további 45 nappal hosszabbítható legyen. A pénzügyi jogok biztosa a szombati tüntetésen úgy fogalmazott: a javaslatában, melyet meg is küldött a bankszövetségnek és a kormánynak, az szerepel, hogy két hét múlva, hétfőn üljenek asztalhoz, addig szavai szerint meg kell találni a minden fél által elfogadható szakembereket.   Hangsúlyozta: az érzelmeket félretéve, szakmai módon kell megvizsgálni a kérdést. Reményei szerint őszre megtalálhatják a lehetséges megoldásokat. Hangsúlyozta: átfogó javaslat kell, mert szerinte az eddigi kormányzati megoldások, - amelyek bizonyos részproblémákat megoldottak már nem elegendőek.

Forrás: MTI

19/52

588 pályáztak az ócsai szociális lakások bérlésére 2013. Február 18. Hétfő A jogszabályban meghatározott február 15-i határidő lejártáig 588 pályázó jelentkezett az ócsai lakóparkban épült szociális lakások bérleti jogára - tájékoztatta a Belügyminisztérium (BM), az Emberi Erőforrás Minisztérium (EMMI), a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. és a Máltai Szeretetszolgálat közös közleményben az MTI-t szombaton.

Közlésük szerint a pályázat most kezdődő, második szakaszában az adatok feldolgozása és kiértékelése zajlik. A vonatkozó kormányrendelet alapján a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. pályázatot hirdetett az otthonukat elveszített vagy kényszerértékesítésre kijelölt devizahiteles családoknak az ócsai szociális lakóparkban épült házak bérleti jogára. A pályázat lebonyolítására a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kapott felkérést.

  A pályázatot elektronikus úton a www.ocsalakaspalyazat.hu honlapon és postai úton is be kellett nyújtani. A február 15-én postára adott adatlapokat a pályázat kezelője még elfogadja.

  A pályázatok benyújtására szolgáló honlapon összesen 701 érdeklődő regisztrált, közülük azonban 113 felhasználó nem aktiválta regisztrációját, az ő jelentkezésüket a rendszer inaktív kategóriába sorolta.   Az előzetes bírálatra és a javaslattételre március 20-ig adott időt a kormány rendelete. Az előírások szerint a végső döntést meghozó ötfős bizottságot március 14-ig kell megalakítani. A nyertesek kiválasztásának határideje március 25. - áll a közleményben.

Forrás: MTI

20/52

Nőtt a nem teljesítő hitelek aránya 2013. Február 18. Hétfő A lakossági hiteleknek éppen a kétharmada volt kisebb vagy nagyobb fizetési késedelemben 2012 végén - mutatják az MNB pénteken közzétett adatai. A nem teljesítő hitelek aránya az átmeneti nyári csökkenés után ismét 16,3%-ra emelkedett.

2012 végén 6758 milliárd forint banki hiteltartozással rendelkeztek a magyar háztartások. Ebből 1099 milliárd forintnyi hitel volt 90 napon túli késedelemben - mutatják az MNB pénteken közzétett adatai. Míg a teljes lakossági hitelállomány egy negyedév alatt 0,6%-kal csökkent, a nem teljesítő hitelek (NPL) állománya 2,4%-kal emelkedett. Éves összehasonlításban drasztikusabb változást tapasztalunk: a teljes lakossági hitelállomány 16,0%-kal csökkent, miközben a nem teljesítők összege 4,9%-kal nőtt. A nem teljesítő hitelek állományának emelkedése valószínűleg elsősorban átértékelődési hatással magyarázható, hiszen a negyedik negyedévben a svájci frank 2,8%-ot erősödött a forinttal szemben (234,5 forintról 241,1 forintra). Hogy a teljes hitelállomány mégis csökkent, az a lakosság nettó hiteltörlesztésének tudható be. E két adat együttes változása hatására december végére 15,8%-ról 16,3%-ra nőtt a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya. Magának az aránynak a növekedését (az állomány abszolút értékével szemben) elsősorban nem a forint-átértékelődés magyarázza (hiszen az a teljesítőket is érinti), hanem az a tény, hogy a jelentősen késedelmes hitelek állománya jellemzően nem csökken hiteltörlesztés révén - mindezt a portfolio.hu-n olvahajuk, ahol a cikk további részét is megtalálják. 

Forrás: Portfolio.hu

21/52

Irodapiaci hírek 2013 8. hét

22/52

Pazar, angol náci központ eladó! 2013. Február 22. Péntek A németek közigazgatási központként használták a II. világháború idején Guernsey szigetén azt az épületet, amelyet eladásra kínálnak.

Eladják azt az épületet, amelyet a náci megszállás idején közigazgatási központként használtak a németek Mount Durandon, Guernsey szigetén – írja a The Telegraph. A cikk és a képek itt találhatók!

Forrás: IngatlanHírek.hu

23/52

London a világ legdrágább irodapiaca 2013. Február 20. Szerda A Cushman & Wakefield ma megjelent Office Space Across the World 2013 tanulmánya szerint a londoni West End jelenleg ismét a világ legdrágább irodapiaca, hosszú idő után visszahódítva a koronát Hong Kong belvárosától.

A tanulmány hangsúlyozza a minőségi irodaterületek hiányát Londonban, melynek hatására megnövekedett a piaci verseny, valamint 2 százalékkal a West End alpiac bérleti díja, aminek köszönhetően ez ma a világ legdrágább irodaterülete.   “Igazi világvárosként London szárnyalása változatlan. A minőségi irodaterület hiányának hatására az elsődleges bérleti díjak növekedtek az év során.” mondta Digby Flower, a Cushman & Wakefield londoni munkatársa.  Hozzátette: “Ugyanakkor a fellendüléssel a bérleti díjak növekedésére számítunk.”   Hong Kong belvárosa, a második helyre csúszott vissza, míg Rio de Janeiro Zona Sul területe a tavalyi 8. hely után jelenleg a világ3. legdrágább irodapiaca, ahol 2011 óta 43 százalékos bérleti díj emelkedés történt.    Világviszonylatban az irodapiaci bérleti díjak 3 százalékkal emelkedtek 2012-ben, mely leginkább a dél- amerikai, azon beül is leginkább a Brazil és kolumbiai növekedésnek volt köszönhető. Bár az elsődleges bérleti díjak globálisan emelkedtek, sok piac továbbra is bizonytalan gazdasági helyzettől szenved, mely a bérlőket elővigyázatosságra sarkalja. A Cushman & Wakefield szerint az a trend, hogy a vállalatok tovább próbálják majd csökkenteni a bérleti költségeket ezután is megmarad majd és a globális gazdasági kilátások továbbra is bizonytalanok maradnak.   EMEA   A lankadó üzleti bizalom az EMEA régió elsődleges bérleti díjait is érintette. A régió aktivitása az elmúlt három évhez hasonlóan továbbra is lomha. Bérleti díj növekedés egyáltalán nem történt, legkevésbé Nyugat- Európában, ahol a mutatók az év során szinte egyáltalán nem változtak, csupán 0,3 százalékkal növekedtek. A közép- kelet európai területek jobban teljesítettek, mint Nyugat- Európa, bár a növekedés itt is csupán 2 százalék volt.   A londoni West End maradt továbbra is az EMEA régió legdrágább lokációja, ahol a visszafogott növekedést a minőségi területek hiánya, valamint a szilárd kereslet irányítja, mely főként a technológiai szektor részéről érkezik. Az elsődleges bérleti díjak 2012 vége felé növekedésnek indultak, ezzel Londont nem csak az EMEA régió élére segítve, hanem 2008 óta először a világ legdrágább irodapiacává téve a várost.

24/52

    Barrie David, a Cushman & Wakefield europai kutatócsoportjának senior munkatársa, elmondta: „Az euró zóna adósságai tovább rontották az üzleti megítélést, ami a teljes régió bérleti díjaira hatással volt. A bérlők továbbra is bizonytalanok és leginkább a költségcsökkentésre fókuszálnak, újratárgyalnak kedvezőbb feltételekért, vagy olcsóbb helyre költöznek.”   Norvégiában a szintén jelentős gazdasági teljesítmény hatására megnövekedett a bérlői aktivitás és a bérleti díjak is 11 százalékkal növekedtek 2011-hez képest.   Továbbá Kazahsztán (22 százalékos növekedés) és Törökország (13 százalékos növekedés) is növekvő keresletet tapasztaltak a nemzetközi vállalatok részéről, mely során Almaty és Isztambul meghatározóvá vált a helyi üzleti élet és a pénzügyi központok számára.   Amerika   A legnagyobb bérleti díj növekedés az amerikai kontinensen történt, melynek során itt az elsődleges bérleti díjak 10 százalékkal emelkedtek. Rio de Janeiro az amerikai kontinens legdrágább városa a világon jelenleg a 3. helyen áll – 5 helyezéssel előrébb, mint 2011-ben. A város Zona Sul alpiacán a bérleti díjak 43 százalékkal növekedtek az előző évhez képest, melynek fő oka a minőségi területek hiánya és a jelentős kereslet. Bár a Dél- Amerika iránti érdeklődés nem merült ki Braziliával, a kolumbiai Bogota Andino alpiaca 65 százalékos bérleti díj növekedéssel büszkélkedhet, míg a szomszédos Peru fővárosa, Lima 7 százalékos növekedést tapasztalt.   A Cushman & Wakefield brazil irodájának munkatársa, Marina Cury, elmondta: „Az irodák iránti kereslet megnövekedett 2012-ben Brazíliában. Az ország vonzza a nagy, nemzetközi vállalatokat, akik jó minőségű irodaterületet keresnek, de ez egyre nehezebb, főként Rio de Janeiro-ban.”    Összességében Észak- Amerika bérleti díjai 9 százalékkal növekedtek 2012-ben, de ez leginkább egy-két kimagaslóan jól teljesítő piacnak köszönhető, mint San Francisco (19 százalékos növekedés) és Calgary (29 százalékos növekedés), ahol a technológiai vállalatok és energiaszolgáltatók terjeszkedése jelentős keresletet idézett elő.   Rio de Janeiro mellett, New York Midtown alpiaca (Madison/5th Avenue) a kontinens egyetlen olyan lokációja, mely bekerült az országok szerinti 10 legdrágább irodapiac közé. Jelenleg a 8. helyen áll, mely egy helyezéssel gyengébb, mint az előző év rangsorában.

25/52

  Ázsia és a Csendes-óceáni területek   Ázsiában, ebben az évben visszafogottabb gazdasági növekedés volt jellemző, melynek során a bérleti díjak 3 százalékkal növekedtek. Az elsődleges bérleti díjak egyértelmű csökkenésének ellenére Hong Kong a 2. helyezett, Tokió az 5. helyezett a világ legdrágább irodapiacai között.   John Siu, a Cushman & Wakefield Hong Kong-i irodájának vezetője elmondta: “Az elmúlt 12 hónapban Hong Kong belvárosában az irodabérleti díjak jelentős csökkenését tapasztaltuk. A bankok és pénzintézetek átstrukturálása miatt csökkent a kereslet és az irodaterületek kihasználtsága. A bérleti díjak várhatóan 2013 során tovább csökkennek majd a területek megüresedése miatt, de 2014-re fellendülést várunk.”   Peking, ahol az előző két év során jelentős bérleti díj növekedés történt, most a 7. helyre esett vissza, mely a bérleti díjak stagnálásának volt köszönhető. A felesleges területek jó alternatívákat jelentettek a város bérlőközpontú irodapiacának. Az indiai Új Delhiben található Connaught Place is növekedést produkált, így a bérleti díjak 25 százalékot növekedtek az elmúlt 12 hónapban.   Dél-kelet Ázsia elsődleges bérleti díjai 6 százalékot emelkedtek a Fülöp Szigetek területén, mely a BPO szektor terjeszkedésének tudható be, míg az indonéziai Jakarta belvárosi irodapiacának bérleti díjai 46 százalékot növekedtek.

Forrás: Cushman&Wakefield

26/52

A HuGBC volt az Év Legzöldebb Irodái díj szakmai partnere 2013. Február 19. Kedd A HuGBC, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete, mint a hazai környezetbarát építéssel foglalkozó legdinamikusabban fejlődő építőipari közösség több szempontból is kiemelkedő szerepet vállalt az Iroda.hu által szervezett „Az Év Irodája” versenyen.

Az elismert és megbecsült zsűri elnöke Dr. Reith András, a HuGBC elnöke és a Zöldiroda díjért felelős zsűritag Barta Zsombor, egyesületünk alelnöke volt. Az Egyesület nagy örömmel vállalta a szakmai partnerséget a verseny zöld kategóriára kiírt pályázatára is. Az Év Legzöldebb Irodaháza 2012 díj nyertese a BudaWest Irodaház, valamint idén az Év Zöld Irodája különdíját a CitiBank Arena Cornernek ítélte oda a szakmai zsűri.    A globális felmelegedés és gazdasági válságok időszakában a környezettudatos építészetre és a környezetvédelmi felelősségvállalásra egyre nagyobb figyelem hárul. Különösen az építőiparban fektetnek mindinkább nagyobb hangsúlyt a környezetvédelmi irányelveknek megfelelő, környezettudatos, ugyanakkor versenyképes irodaépületek és munkahelyek kialakítására.   A HuGBC örömmel támogat minden olyan irányú kezdeményezést, mely elismeri a kreativitást, az emberközpontú, ugyanakkor környezetbarát fejlesztéseket, melyek piaci versenyképessége sem elhanyagolható a folyamatosan megújuló ingatlanszektorban. Az Egyesület fontos küldetésének tartja a környezettudatos és innovatív építési megoldások, valamint technológiai ismeretek terjesztését a lakosság és a szakma körében egyaránt. Így megragad minden olyan lehetőséget, melynek segítségével elősegítheti a környezetileg felelős és egyben megtérülő építkezési gyakorlatot Magyarországon. A minőségi épített környezet, hosszú távon a környezettudatos építészet, az épületek energiatakarékos felújítása, a piac élénkítésén kívül segíti a gazdaság hazai szereplőit és nem utolsó sorban növeli a munkahelyek versenyképességét.   A környezettudatos elvek szerint épülő irodaépületeknek, mint a már említett 2 díjazott esetében is, igen összetett és átfogó kritérium rendszernek kell megfelelnie. Ezek közé tartozik például a természetes és mesterséges fények aránya, a megfelelő árnyékolástechnika, szelektív hulladékgyűjtés lehetőségének kialakítása, újrahasznosított anyagok felhasználása stb.   A HuGBC támogatta Év Zöld Irodája különdíj nyertese, a már említett CitiBank Arena Corner, mely amellett, hogy Kelet-Európában elsőként kapta meg a LEED minősítési rendszer Platinum besorolását, Magyarországon elsőként tudhatja magáénak a LEED Existing Building minősítést is. Emellett számos érv sorakoztatható fel, hogy miért is érdemelte meg a különdíjat. Az irodaépület kizárólag LED-es, nappali fényerő érzékelőkkel, mozgásérzékelő szenzorokkal ellátott csúcstechnológiás világítási rendszert kapott. Az anyagok a helyi gazdaságot támogatva kerültek legyártásra, melyek egy része újrahasznosított alapanyagból készült, valamint keletkezett hulladék is újrahasznosító üzemekbe került. Az irodaház kivitelezője a fenntarthatósági szempontokat szem előtt tartva csökkentette az energiafelhasználás mennyiségét és a környezetbarát anyagok

27/52

felhasználását.   A másik HuGBC által támogatott, az Év Legzöldebb Irodaháza kategória díjazottja a 2012-ben BREEAM In-Use (környezettudatos épületminősítési rendszer meglévő épületekre) minősítést is kapott BudaWest Irodaház. Az irodaházban a szelektív hulladékgyűjtés, a klímák hulladékhőjével történő melegvíz ellátás, valamint az energiatakarékos gépészeti berendezések mellett számos környezettudatos építészeti megoldással találkozhatunk. A természetes és mesterséges fények arányát szem előtt tartva került kialakításra a transzparens üveghomlokzat, mely biztosítja az épület kellő fényellátását. A szakmai zsűri megítélése szerint, illetve a közönségsavazás eredménye alapján a versenyben résztvevő épületek közül ennél az épületnél érvényesültek azon holisztikus elvek, melyek szerint egy épület fenntarthatónak vagy környezetbarátnak mondható. Fontos kiemelni azt is, hogy nem kizárólag a kedvező energia fogyasztási adatok vagy a nemzetközi rendszerek szerinti minősítések megléte tesz egy épületet környezettudatossá. Kiemelten fontos az átgondolt és környezettudatos épületüzemeltetés is, hisz csak így lehet azt biztosítani, hogy egy alapjában jó minőségű épületet ténylegesen környezettudatos módon használnak, üzemeltetnek. A fentiek megvalósulását a zsűri a Budawest irodaháznál látta a legszélesebb körben megvalósultnak, ezért ez az épület kapta az idei „Az Év Legzöldebb Irodaház 2012” díj első helyezését.   A dobogóra a második helyre felkerült még a Váci 33 irodaház is, illetve a harmadik helyezést a Stefánia Park irodaház érte el ebben a kategóriában.

Forrás: IngatlanHírek.hu

28/52

Logisztikai hírek 2013 8. hét

29/52

Új csarnokot épít az Abrazív Kft. 2013. Február 22. Péntek Az Új Széchenyi Terv „Telephelyfejlesztés” elnevezésű pályázati kiírásán az Abrazív Kft. 98,5 millió forint támogatást nyert el új gyártócsarnok építésére.

A cég fő tevékenységei a fém-szerkezet és öntvény gyártás során nélkülözhetetlen felületkezelési eljárás egyik módjához, az ún. szemcseszóráshoz szükséges szemcseszóró gépek tervezése és gyártása, valamint az ömlesztett anyag kezelés technológiai gépeinek, komplett rendszerének tervezése, gyártása és projekt-kivitelezése - írja az http://eupalyazatiportal.hu.   Mindkét terület gépeinek gyártásakor a szükséges gyártókapacitás hiánya miatt a társaság kénytelen külső alvállalkozókat foglalkoztatni. A külső kooperációs gyártások esetén azonban előfordulhatnak ár, határidő és minőségi problémák. Ezek megszüntetése érdekében kívánja növelni a vállalkozás saját gyártó kapacitását, amelynek alapfeltétele a gyártó terület növelése.   Az Abrazív Kft. az utóbbi években egyre jelentősebb arányban exportálja termékeit elsősorban Nyugat Európába. Termelése elérte azt a szintet, ahol a hatékonyság növelése szükséges, mely helyhiányában nélkülözhetetlenné tette egy új csarnok építését a bővítéshez megvásárolt – telephelye melletti – üres területen.   A beruházás során egy 1000 négyzetméteres daruzott – részben alternatív energiatermelő berendezésekkel ellátott – gyártócsarnok épül, amelyben helyet kapnak iroda és szociális helyiségek is. A projekt keretében a termeléshez szükséges fémipari eszközök beszerzésére is sor kerül, így a társaság 8 db új korszerű CO védőgázas hegesztőgépet és egy új szalagos fűrészgépet vásárol.   Az Új Széchenyi Terv DAOP 1.1.1/E-11 „Telephelyfejlesztés” című pályázati kiíráson 98 569 468 forintos támogatást nyert, 197 138 936 forint összköltségvetésű, 10 új munkahelyet teremtő fejlesztési beruházás 2012. szeptember 1-én kezdődött és várhatóan 2014. augusztus 15-én zárul.   A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

támogatásával,

Forrás: IngatlanHírek.hu

30/52

az

Európai

Regionális

Fejlesztési

Alap

Három év után stabilizálódott a piac Közép-Kelet Európában 2013. Február 22. Péntek A Cushman & Wakefield tegnap megjelent, legfrissebb tanulmánya szerint helyre állt az egyensúly a közép-kelet európai ipari ingatlanpiacon. Az üres területek aránya az elmúlt két évben megfelelő 10,5 százalékon áll, míg 740,000 négyzetméter újonnan fejlesztett terület került átadásra (leginkább Lengyelország területén) a tavalyi évben.

“Az új fejlesztések tekintetében a piaci kapacitás a régióban 500,000 és 1,000,000 négyzetméter közé tehető évente. Ennyi modern, logisztikai és gyártó épület átadása kell évente a kínálat megújulásához valamint az újonnan piacra lépő, avagy terjeszkedő vállalatok igényeinek kielégítéséhez.” Mondta Ferdinand Hlobil, a Cushman & Wakefield közép- kelet európai régiójának ipari vezetője.   Kínálat   2012-ben leginkább Lengyelország (514,000 négyzetméter), Csehország (106,000 négyzetméter) és Szlovákia (82,000 négyzetméter) területén adtak át új épületeket. Romániában és Magyarországon együttvéve csupán 20,000 négyzetméter új terület került átadásra. A régió legaktívabb fejlesztői a Panattoni, a Goodman, a Prologis, a CTP és a Segro voltak (lásd pdf.).   “Ezen öt cég fejlesztései adták a teljes új kínálat 70 százalékát. A CTP kivételével egytől egyig jelentős nemzetközi vállalatok, melyek Európa legtöbb országában is jelen vannak.” Fűzte hozzá Ferdinand Hlobil.   Bérbeadás   2012-ben összesen 2,8 millió négyzetméter modern ipari csarnok került bérbeadásra a régióban (Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia), melynek több, mint a fele (1,5 millió négyzetméter) Lengyelországban és durván az egy negyede (670,000 négyzetméter) Csehországban. Az elmúlt öt évben átlagosan 2,7 millió négyzetméter bérbeadás volt a jellemző, mely azt mutatja, hogy a tavalyi év teljesítménye meghaladta az átlagot. Kiemelkedően sok bérbeadás 2011-ben történt a régióban, ekkor 3,2 millió négyzetméter ipari terület talált gazdára.     “A teljes modern ipari állomány közel fele jelenleg Lengyelországban található és a fejlesztések, valamint a fejlődő infrastruktúra hatására a piac folyamatosan növekszik. Bár a bérbeadás

31/52

aktivitása 2012-ben visszaesett 2011-hez képest, fontos megjegyezni, hogy az új fejlesztések mértéke az elmúlt évben 25 százalékkal magasabb volt, mint 2011-ben. Ez a tény azt bizonyítja, hogy a jelentős ipari fejlesztők további potenciált látnak Lengyelországban és további építkezéseket terveznek a bérlői igények kielégítése végett.” Mondta Tom Listowski a Cushman & Wakefield Lengyelország és CEE régió vállalati kapcsolataiért felelős partnere.   Kihasználatlansági mutató   A régió több, mint 15 millió négyzetméter modern ipari területtel rendelkezik, melynek a teljes régió tekintetében, átlagosan 10,5 százaléka (kb. 1,6 millió négyzetméter) üres.   “A kihasználatlansági mutató a legtöbb országban 7,5 és 11 százalék között van, mely nagyon közel jár az egészségesnek vélt 10 százalékhoz. A legalacsonyabb értéket – 7 százalékot Csehországban mérték. Ezek és az ehhez hasonló értékek mutatják, hogy továbbra is van potenciál a fejlesztésben ezeket a területeken.” Fűzte hozzá Ferdinand Hlobil.     Bérleti díjak   Az alap bérleti díjak több, mint egy éve változatlanok, lokációtól függően 3,5 és 3,7 euró között vannak négyzetméterenként havonta. A bérleti díjak, leginkább a fővárosok melletti vonzó területeken a legmagasabbak, ahol sok az üresen álló terület és a bérlők jelentős kedvezményekben részesülhetnek.   Kilátások   A közeljövőben a fejlesztések mértékének enyhe növekedésére és a már meglévő épületek felújítására számítunk a régióban. Azok az idők, amikor egymást érték az ipari fejlesztések, sajnos már elmúltak. Az elmúlt 15 évben Közép- Európa ipari ingatlanpiaci “lefedettsége” szinte felzárkózott Nyugat- Európához.   “Az ipari ingatlanfejlesztés a piacnak továbbra is egy aktív szegmense – csak a tavalyi évben 350 millió euró értékű fejlesztés történt a régióban. Arra számítunk, hogy ez ebben az évben is így lesz.” Mondta Ferdinand Hlobil.   “Tavaly Németországban kicsit több, mint 1,5 millió négyzetméter modern ipari ingatlan terület

32/52

épült, mely hozzávetőlegesen a duplája annak, amennyi Közép- Európában és Romániában (740,000 négyzetméter). Tekintettel arra, hogy Németország gazdasága növekedett és a lakosság vásárlóereje is jelentősen magasabb, a fejlesztések mértéke a közép- európai régióban megfelelőnek mondható.” Fűzte hozzá Ferdinand Hlobil.   Magyarország   „A magas kihasználatlansági mutató (19,4%) hatására Magyarországon 2012-ben nem történt spekulatív ipari ingatlanfejlesztés. Összesen 16,500 négyzetméter új terület került átadásra, ám ezen területekre már az építés előtt előbérleti szerződés köttetett. Nem számítunk jelentős mértékű új spekulatív kínálatra a piacon egészen addig, míg hasonlóan alacsony a kereslet irántuk, illetve ameddig a kihasználatlansági mutató nem süllyed 10 százalék alá”. Mondta Fazekas István a Cushman & Wakefield budapesti irodájának munkatársa.    „Az előző év során több, mint 350,000 négyzetméter ipari ingatlan került bérbeadásra Magyarországon, melynek több, mint 60 százaléka hosszabbítás volt. Ez világosan mutatja a jelenlegi trendet és azt, hogy a piac jelenleg a bérlőknek kedvez. A jelenlegi helyzet kedvez a már bent lévő nagy bérlőknek pozíciójuk megtartásában, valamint az újratárgyalásokban, melyek során a bérlők jelentős kedvezményeket érhetnek el. Ezen felül a gyártó szektorban jelentős érdeklődés mutatkozik a piaci szereplők részéről, főleg az autógyártás területéről, melyhez nagyban hozzájárul a Mercedes, valamint az Audi jelenléte.” Fűzte hozzá Fazekas István.

Forrás: Cushman&Wakefield

33/52

Új üzemcsarnok épült Székesfehérváron 2013. Február 20. Szerda Uniós támogatással, 232 millió forintból új üzemcsarnokot épített a szerszámtervezéssel és gyártással foglalkozó Vibroteam Kft. Székesfehérváron.

A keddi projektzáró rendezvényen Vizler György ügyvezető igazgató elmondta: mintegy 92 millió forint támogatást nyertek, abból épült az Alba Ipari Zónában egy 900 négyzetméter alapterületű gyártócsarnok és hozzá tartozó irodaépület. Egy másik sikeres pályázat segítségével mintegy 200 millió forintból új gépeket vásároltak.

A jórészt autógyárak alvállalkozóinak beszállító társaság a projekt keretében tizenöt új munkahelyeket létesített, és további három dolgozót terveznek felvenni. A fejlesztéssel az általuk megtervezett présszerszámok gyártását is meg tudják valósítani.  

A cégvezető közölte: már most kicsi az üzemcsarnok, ezért pályázati és banki források felhasználásával még az idén tovább bővítik.  

Forrás: MTI

34/52

Gyárthatja az Alstom a 4-es metró szerelvényeit 2013. Február 20. Szerda Megszerezte a végleges típusengedélyt a francia Alstom a 4-es metróvonalra szánt, Metropolis típusú szerelvényeire a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól - közölte a gyártó és a Főpolgármesteri Hivatal kedden az MTI-vel.

Az engedélyeket a korábban módosított szerződésnek megfelelően megszerezte az Alstom, így elkezdheti a járművek gyártását és Budapestre szállítását. Megjegyezték: két prototípus szerelvényt már legyártott az Alstom, közülük az egyiknek az utastere a végleges kialakítást tükrözi, azaz a későbbiekben bevezetendő automata üzemre tekintettel nincs benne ideiglenes vezetőfülke sem.

A 4-es metróvonalra gyártott metrószerelvények négy kocsiból állnak, az új szerelvények, a 2-es vonalon már futó szerelvényekhez hasonlóan, hosszában teljesen végigjárhatók. Hangsúlyozták: bár a 4-es metróvonalra gyártott szerelvények vezető nélküli, vagyis automata üzemmódra is képesek, a kezdetekben még lesz vonatkísérő személyzet. A forgalomba állás utáni első évben még vezetőfülke is lesz a Metropolisokon, de a szerelvényt már a vonatvezérlő rendszerek fogják vezetni: a metrók elindulását, megállását, az ajtók nyitását és zárását, valamint a szerelvények követési távolságát számítógépek fogják irányítani.

A teljesen automata üzemhez a gyártó később kiszereli az elválasztó falat, így az utasok előre és hátra is kiláthatnak majd. Kitértek arra is, hogy a világ 41 metróvonalán, köztük Barcelonában, Párizsban, Szingapúrban is közlekednek automata szerelvények, Európában Budapest lesz a tizenkettedik olyan város, ahol üzembe állítanak vezető nélküli metrószerelvényt. A 4-es metró szerelvényei külsőleg megegyeznek a 2-es vonalon már futó Metropolisokkal, előbbiek típusengedélyét csak azok után kaphatta meg a gyártó, hogy megszerezte a 2-es vonal szerelvényeinek típusengedélyét. Ezt a Nemzeti Közlekedési Hatóság a szerelvények jelentős módosítása után végül 2012. június 4-én adta meg. A francia gyártó 15 szerelvényt gyárt a 4-es vonalra.

Forrás: MTI

35/52

Milliárdos fejlesztés a Mikropakknál 2013. Február 18. Hétfő Újabb egymilliárd forintos fejlesztéssel bővítette gyártókapacitását a Mikropakk Műanyag- és Fémfeldolgozó Kft., a cég a salgótarjáni ipari parkban megvalósult beruházáshoz összesen mintegy 600 millió forint támogatást kapott.

A fejlesztés során a cég 1600 négyzetméterrel összesen 4440 négyzetméteresre bővítette salgótarjáni gyártócsarnokának területét. A telephely-fejlesztést 57 százalékban fedezte a támogatás, a technológiai fejlesztéshez 65 százalék önerőt kellett biztosítaniuk. A Mikropakk salgótarjáni beruházásainak összértéke mára meghaladja a kétmilliárd forintot - közölte ifj. Fazekas Gábor, a társaság tulajdonos ügyvezető igazgatója az MTI-vel. A cégvezető elmondta: budapesti központjukban kutatás-fejlesztési részleget működtetnek, onnan irányítják a céget, s ott gyártják a precíziós, kisszériás termékeket is.   A salgótarjáni üzemet 2010-ben a nagytömegű gyártásra hozták létre, ott tavaly 650 millió darab terméket állítottak elő. A Mikropakk műanyag záróelemeket és komplett fröccsöntött csomagolóeszközöket készít az élelmiszer-, gyógyszer- és kozmetikai ipar számára, valamint beszállítói az elektronikai- és építőiparnak, továbbá az autóiparnak, termékei kétharmada a közepes és nagyvállalatokon keresztül közvetve vagy közvetlenül exportpiacokra kerül. Székyné Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere az új csarnok avatásán elmondta: a város déli kapujában fekvő ipari parkban jelenleg 15 cég működik.   A Mikropakk az építmény-, és a helyi iparűzési adó révén évente mintegy tízmillió forinttal járul hozzá a nógrádi megyeszékhely költségvetéséhez, ám ennél is fontosabb, hogy a 2010-es gyáravatója óta folyamatosan növeli a munkavállalóinak számát - tette hozzá a városvezető. A Mikropakk Műanyag- és Fémfeldolgozó Kft. 1991-től működő, magyar tulajdonban lévő, családi vállalkozás.   A céget a válság éveiben is egyenletesen növekedés jellemezte: árbevétele 2009-ben valamivel meghaladta a 3 milliárd forintot, 2012-ben a salgótarjáni gyártóhelyen 1,6 milliárd, vállalatszinten azonban már közel 5 milliárd forintos árbevételt produkált. A cég több mint kétszáz főt foglalkoztat, a salgótarjáni munkavállalók számát az elmúlt három évben 30-ról 57-re növelték, de 2-3 éven belül 150 fő szeretnének a nógrádi megyeszékhelyen foglalkoztatni.

Forrás: MTI

36/52

Van esély a kombinált szállítás feltámasztására 2013. Február 18. Hétfő A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége szerint az intermodális (kombinált) szállítás állami támogatás nélkül is versenyképessé tehető.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) a használatarányos útdíj tervezett bevezetését figyelembe véve elemezte és értékelte a magyarországi intermodális szállítás helyzetét, és versenyképességének javítására megoldási javaslatot dolgozott ki. Az MLSZKSZ szerint megfelelő intézkedésekkel a közúti forgalom 5 százaléka vasútra irányítható, aminek hatására éves szinten közel 78 milliárd forinttal csökkennének az állami útfenntartási kiadások, és 8,3 millió tonna plusz megbízással nőne a vasúttársaságok forgalma és ezzel együtt a MÁV bevételei is. Amennyiben a szükséges intézkedések és fejlesztések elmaradnak, a dráguló közúthasználat miatt Magyarországot elkerüheti a tranzit teherforgalom, így hazánk könnyen lekerülhet a nemzetközi szállítmányozási útvonalak térképéről.   Az MLSZKSZ elemzése rámutatott arra, hogy amíg a Magyarországon bejegyzett fuvarozó vállalkozások 2012-ben az áruk kétharmadát, azaz 66 százalékát közúton továbbították, addig vasúton csak az áruk közel 20 százalékát szállították. A magyar intermodális forgalom (a Ro-La-val együtt) vasúti szállítási ágazaton belüli részaránya alig éri el a 10-13 százalékot. Az elemzés szerint a hazai intermodális szállítás közúttal szembeni versenyhátrányának egyik oka, hogy a hazai vasúti infrastruktúra használatának díja a legmagasabbak között van Európában. Az Európai Unió 24 tagállamának átlagos pályahasználati díját vizsgálva a magyar díjak az 5. legdrágábbak az Organisation for Economic Co-operation and Development 2005-ös tanulmánya szerint. 11 országban, például Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Olaszországban, Svájcban, Svédországban és Dániában a pályahasználati díjak a magyarországi díj felét sem érik el. Így amíg Európa nyugati felében a vasúti pálya használatának költsége a fuvardíj 10 százalékát teszi ki, addig itthon ez 20-25 százalék. A versenyhátrány másik oka, hogy avasúti fuvarozás esetében az első megtett kilométertől az utolsóig pályahasználati díjat fizet a szállítmányozó, amíg aközúton nem fizetik meg a kamionok a teljes pályahasználatot. Az intermodális szállítási mód versenyhátrányához az is nagyban hozzájárul, hogy nincs a vasúton menetrendszerűség (kivéve irányvonatok), és az elmúlt 20-30 évben elmaradt fejlesztések és fenntartási munkák miatt jelentős mértékű a vasúti pálya állagromlása. Ebből következik, hogy az eseti küldemények vasúti szállítása drága, nem kiszámítható,  és nem tervezhető. A szállítmányozó cégek azért választják a közutat a kombinált szállítási mód helyett, mert az jelenleg olcsóbb, gyorsabb, rugalmasabb, biztonságosabb és terv szerint ütemezhető.   A Szövetség szakmai álláspontja szerint az e-útdíj bevezetése nélkülözhetetlen, de nem elegendő feltétel ahhoz, hogy az intermodális áruszállítás versenyképes alternatíva legyen a teherfuvarozás számára. A használatarányos útdíj ugyanis nem fogja automatikusan vasútra és vízre terelni a forgalmat. Bevezetésével párhuzamosan egy modern, fenntartható közlekedési rendszert kell kiépíteni: fejleszteni szükséges a vasúti eszközállományt, hálózatot – megépíteni például a Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrűt, a V0-át –, illetve átalakítani a vasúti infrastruktúra-használat díjszámítási módszerét és korszerűsíteni a vasút működését meghatározó előírásokat, szabályzatokat. Adminisztratív eszközökkel korlátozni szükséges a kombinált szállításban résztvevő kamionforgalmat a kombiterminálok 70 km-es körzetére, és bevezetni a magyar fuvarosokat támogató díjkompenzációt.

37/52

  Az intermodális (kombinált közúti-vasúti-vízi) szállítás helyzetének javítása egy modern, korszerű, fenntartható közlekedési rendszer kialakítását jelenti, amelyben az egyes közlekedési alágazatok szinergiában vannak egymással, fokozva a vasúti-, vízi teherfuvarozás versenyképességét, felélesztve a belső vasúti teherpiacot és fellendítve a tranzit teherszállítást. A közúti teherforgalom egy részének vasúti és vízi kiváltásával csökkennek a közút fenntartási kiadásai, javul az utak állapota, jelentősen mérséklődik az amortizáció, a környezetterhelés (károsanyag-kibocsátás, zajszint), és a kamionok által okozott balesetveszély. Az intermodális szállítás hazai helyzetének javítása összhangban van az Európai Unió közlekedéspolitikájával, amely célul tűzte ki, hogy 2030-ra a 300 kilométer feletti közúti áruszállítások 30 százalékát, 2050-re pedig több mint felét vasúton vagy vízi úton bonyolítsák.   „Amennyiben a megfelelő átalakítások és fejlesztések egyidejűleg megtörténnek, és a korszerű közlekedési rendszer kiépül, az intermodális szállítás állami támogatás nélkül is versenyképessé válik” – mondta el Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke. Így reális esély van arra, hogy a közúti teherforgalom minimum 5-10 százalékát vasúton továbbítsák a fuvarozók. A 2012. évi forgalmi adatokkal számolva ez éves szinten 78 milliárd forint értékű, kézzelfogható környezeti terheléstől mentesíti a magyar közutat, ezáltal költségvetési megtakarítást érhető el. A magyar vasúton dolgozó vasúttársaságok számára mintegy 8,3 millió tonna plusz megbízást hozna, így az infrastruktúra használatából (pályahasználati díj, tolatás, vontatás) jelentős többletbevétel áramolna az állami vasútvállalathoz – tette hozzá a szakember.   A hazai közlekedéslogisztika főbb kitörési pontjai közé tartozik a Budapestet elkerülő vasúti körgyűrű (V0) megépítése, Záhony térség logisztikai versenyképességének fejlesztése, az intermodális szállítás hazai helyzetének javítása, illetve a logisztikai szolgáltató központok fejlesztése. Amennyiben a szükséges intézkedések elmaradnak, Magyarországot a dráguló közúthasználat miatt elkerülheti a tranzit teherforgalom, ezáltal fontos stratégiai pozíciót és értékes piacot veszítünk, ami bevétel kiesést fog eredményezni, mind a költségvetés, mind a szolgáltatók oldalán.

Forrás: IngatlanHírek.hu

38/52

Retail hírek 2013 8. hét

39/52

Szerbia építési piaca: fellendülés 2014-re 2013. Február 19. Kedd A szerb kormány gazdaságot fellendítő intézkedései és deregulációja 2011-ben erős fellendülést eredményezett az építési tevékenységben; a teljesítmény 20,4%-kal nőtt az előző évhez képest. Az építési teljesítmény Szerbiában elérte a válság előtti 2008-as szintet, és bár várhatóan lelassult a növekedés 2012-ben, a fellendülés 2013-ban is folytatódni fog,

A lakásépítés Szerbiában 2010-ben 9,1%-kal zsugorodott, majd 2011-ben további 9,8%-kal csökkent. Ezen visszaesés egyik oka az önrész növekedése (5%-ról 10%), és mivel az életszínvonal nem javul, sok potenciális vásárló halogatja döntését. A befejezett lakások száma 2011-ben stagnált, mindössze 1%-kal csökkent az előző évhez képest, így a lakásépítési teljesítmény elérte a 391 millió eurót. Az elkövetkező évekre a Buildecon nem jósol jelentős változásokat az alszektorban. 2013-ban csökkenés is lehetséges, de 2014-ben már fellendülés várható.   A nem-lakás építés masszív piaci zsugorodáson ment keresztül 2009-2010-ben. 2010-ben az alszektor teljesítménye 20,3%-os visszaesést regisztrált, ahol az iroda és kereskedelmi szegmens 30%-kal csökkent. 2011-ben viszont egy erős, 36,4%-os (változatlan áron) fellendülést látott a nem-lakás építés Szerbiában. 2012-ben az alszektor teljesítménye 620 millió euró volt, az előző évi 609 millió euróval szemben, és az előrejelzési időszakban az alszektor várhatóan stabil növekedési pályára áll.   A mélyépítést a szerb kormány infrastruktúra fejlesztési programja pezsdítette fel és 2009 óta növekedést regisztrál. 2010-ben az alszektor konszolidálódni kezdett és 0,3%-kal esett vissza,  melyet 2011-ben egy erős, 26,9%-os emelkedés követett. Habár 2012-ben a növekedési ütem lelassult, 2013-ban és 2014-ben a Buildecon szerint az ágazat különösen jól fog teljesíteni Szerbiában, mivel sok infrastrukturális nagyprojekt fog elindulni 2013-ban.

Forrás: Buildecon

40/52

Gazdasági hírek 2013 8. hét

41/52

Behajtja a kamarai díjat a NAV 2013. Február 22. Péntek Rövidesen megkezdi az adóhivatal az elmaradt kamarai hozzájárulások behajtását ismerteti a pénteki Magyar Nemzet.

A napilap cikke felidézi, hogy a vállalkozókat tavaly óta arra kötelezi a jogszabály, hogy évente ötezer forintot utaljanak át a gazdasági kamaráknak. Becslések szerint a múlt évben több mint százezer vállalkozás feledkezett el a befizetésről, és előfordulhat, hogy idén is sokan késedelembe esnek majd.   Linczmayer Szilvia, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szóvivője a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy többen egyszeri díjként tekintenek a kamarai hozzájárulásra, pedig minden esztendőben át kell utalni, a határidő idén is március utolsó napján jár le. A pénz a kamarákhoz kerül, az adóhivatal csak az összegek behajtásakor, vagyis csak abban az esetben jut szerephez, ha egy-egy vállalkozás nem fizeti be az ötezer forintot.

Forrás: MTI

42/52

Nemzeti Tanúsító Védjegyet kaptak kempingek és üdülőháztelepek 2013. Február 21. Csütörtök A mintegy négyszáz magyarországi kemping közül közel harminc kemping, illetve üdülőháztelep kapott Nemzeti Tanúsító Védjegyet, amelyet Horváth Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára és Réfi Antal, a Magyar Kempingek Szakmai Szövetségének (MKSZSZ) elnöke adott át szerdán.

A helyettes államtitkár a rendezvényen hangsúlyozta: a védjegyek segítenek ismertté tenni, hogy a kempingek minőségi, sok generációt fogadó, többféle igényt kielégíteni képes szálláshelyek. Reményét hangoztatta, hogy a magyar turisztikai piac előbb-utóbb megérik arra, hogy a védjegyek kötelezővé válhassanak, s ezáltal tagjaikat védeni tudják, ne csak marketing-, hanem működési feltételeket is biztosítsanak.    Réfi Antal elmondta, 1-5 csillagos kategóriára dolgozták ki a minőségi besorolási rendszert. Nagyon fontos például, hogy milyen a vizesblokk, hogy legyen elektromosáram-, a jobb helyeken víz- és csatornacsatlakozás is, étterem vagy bolt helyben, illetve a közelben, a kemping rendelkezzen állandó felügyelettel, két nyelven beszélő recepcióssal, továbbá megfelelő legyen a vendégek regisztrációja.    A minőségi tanúsítvány három évre szól, és évenként szúrópróbaszerűen ellenőrzik, hogy birtokosai teljesítik-e a feltételeket. A minősítést vissza is lehet venni. A tanúsítvánnyal rendelkező kempingek bemutatására készült egy külön prospektus, amelyet egyelőre magyar és német vásárokra visznek.    Magyarországon az öt csillagot egyelőre senki nem érte el. Az MKSZSZ elnöke szerint ehhez az szükséges, hogy legyen olyan vendégkör, amely ezt a szolgáltatási színvonalat igényli a kempingekben. A német vendégkör azonban, amely korábban a magyar kempingeket "eltartotta", jelentősen zsugorodott.   Réfi Antal az MTI kérdésére elmondta, az idei kilátásokat illetően nem optimista. A múlt év szerinte valamivel jobb volt, mint a 2011-es, de csupán ezrelékekkel. A vendégszám csak mintegy 20 százaléka a 2000-esnek, s míg addig a vendégek 90 százaléka német volt, most az ötödére zsugorodott vendégszám felét adják. Úgy vélekedett, a helyzet addig nem is változik, amíg a német turistákat nem sikerül visszacsábítani, ehhez azonban fokozott marketingtevékenységre volna szükség Németországban.

Forrás: MTI

43/52

Felszámolták a piramisjátékkal foglalkozó céget: 23 ezer hitelező reménykedhet 2013. Február 19. Kedd Befejeződött a Micro-Ker Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. mintegy 23 ezer hitelezőt érintő felszámolása – közölte a Szegedi Törvényszék szóvivője.

Abíróság a vállalkozás ellen folyó felszámolási eljárást befejezetté nyilvánította, az adóst megszüntette és elrendelte törlését a cégjegyzékből -  mondta Juhászné Prágai Erika. A törvényszék a felszámoló által előterjesztett vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyta, és annak megfelelően rendelkezett az adós vagyonának hitelezők közötti felosztásáról – tudatta a szóvivő.   Az 1991-ben alakult Micro-Ker Kft. egy évvel később indította el a Magad uram elnevezésű piramisjátékot: a 16 ezer forinttal belépőknek a díj többszörösének visszafizetését ígérték. A játék bő egy esztendő múltán összeomlott, ám a cég még abban az évben, 1993-ban újraindította a Magad uram második rendszerét.   A belépési díj ekkor már 160 ezer forint volt, és ugyancsak busás hasznot helyeztek kilátásba. A rendszer harmadik változatára később ismét szép számmal akadtak jelentkezők.   Közben a cég tulajdonosai és munkatársai közül többen 1993-ban a vállalkozás vagyonából megalakították a Gyémánthíd Kereskedelmi és Szolgáltató Rt.-t, s a piramisrendszerek tagjainak felajánlották, hogy a korábban befizetett belépési díjat váltsák át a befektetést szolgáló kötvényre, így az rt. részvényesei lehetnek.   A Magad uram három rendszerének, valamint a Gyémánthídnak a belépők összesen 1,8 milliárd forintot fizettek be, ebből a két társaság mindössze 591 milliót utalt vissza.   Az üggyel kapcsolatban indult büntetőeljárásban - a sértettek száma meghaladta a 40 ezret - 1997 novemberében született jogerős ítélet a Csongrád Megyei Bíróságon. A vállalkozások tulajdonosait és munkatársait – összesen hat embert – jogerősen három és öt év közötti börtönbüntetéssel sújtott a bíróság, és több millió forintra vagyonelkobzást is elrendelt velük szemben.

Forrás: MTI

44/52

Emelik a 95-ös benzin árát 2013. Február 18. Hétfő Emeli bruttó 3 forinttal a 95-ös benzin árát szerdán a Mol Nyrt., a gázolaj nagykereskedelmi ára most nem változik - értesült az MTI hétfőn piaci forrásokból.

Az emeléssel a benzin literenkénti átlagára 435-436 forint lesz, a gázolajé 433-434 forint marad.

    A Mol február elejétől heti két alkalommal dönt az üzemanyagár-változásokról, így már nemcsak hétfőn, hanem szerdán is határoz az aktuális valutaárfolyam és a tőzsdei árak alapján az árról.

    A benzin ára tavaly április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj 2012. január közepén volt a legdrágább, akkor egy liter ára átlagosan 449 forint volt.

    Az autósok 20-25 forintos különbséget is tapasztalhatnak egyes kutak árai között.Az emeléssel a benzin literenkénti átlagára 435-436 forint lesz, a gázolajé 433-434 forint marad.

A Mol február elejétől heti két alkalommal dönt az üzemanyagár-változásokról, így már nemcsak hétfőn, hanem szerdán is határoz az aktuális valutaárfolyam és a tőzsdei árak alapján az árról.

    A benzin ára tavaly április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj 2012. január közepén volt a legdrágább, akkor egy liter ára átlagosan 449 forint volt.

    Az autósok 20-25 forintos különbséget is tapasztalhatnak egyes kutak árai között.

Forrás: MTI

45/52

Property News 2013 8. hét

46/52

Properties held by banks can invigorate the property market 2013. Február 22. Péntek New opportunities are emerging in the Hungarian real estate market four years after the beginning of the global credit crisis: investors are becoming more open to developments abandoned because of the crisis, and the current project owners, the banks once financing those developments are happy to sell assets not foreign to their core business. Mostly the well-built and well-located residential properties may be the best investments in this segment.

The Hungarian real estate market has been showing hardly any sign of pick up since the crisis. The demand for real estate and the financing of developments by banks is only shadow of its former self, and no change is to be expected within a reasonable time frame. According to the analyzes of the Budapest’s housing market averages over the past decade, the demand for newly built homes already exceeded the very limited supply last year, however the unsold stock is still significant. Still, a new segment appears to be emerging in the market: constructions abandoned because of the crisis are offering investment opportunities for those who want to make a profit before new developments could be completed. The well-located and higher quality but already better priced residential buildings are the most popular projects in this new segment.

  "One successful business deal is already behind us in 2013, with our help CIB Bank has sold a half-finished project to a group of investors stemmed from Israeli investors to local Hungarian market players who are very well informed about the micro economy in Hungary." - announced Tim O'Sullivan, Head of Capital Markets at CBREHungary.   This is the third such sale CBRE handled over the past 12 months in which CBRE participated as advisor. These partially developed properties offer great add-value and upside for investors willing to take them on. Tim O’Sullivan of CBRE commented: when taking on such instructions you always worry about the level of interest you will receive – but we have been pleasantly surprised by the level of interest we have received for this type of sale and asset. With three sales under our belt, we have recently accepted the sale of a forth such property located in Rahó utca.”   CBRE is just now in the process of selling the Rahó Street residential project of CIB Bank. The property located in the 11th District, on the side of Sashegy matches perfectly theexpectations of the new investors: excellent location, better built than the average, the 88 apartments in three buildings and in a green environment are an excellent opportunity for those investors who would be happy to complete a half-finished development in good condition, and - perhaps with some modifications - adding their own ideas, could easily find buyers for them."

Forrás: CBRE

47/52

Total guest nights have reached a decade high 2013. Február 21. Csütörtök According to the database of KSH (Hungarian Central Statistical Office) in Hungary both the number of guests and guest nights increased by 3.6% and 4.8%, respectively, in 2012, reaching a record high level.

“Domestic tourism nights practically remained the same, while foreign tourism nights increased by 8%.Hotels performed beyond average; especially four-star hotels where foreign guest nights exceeded 18%. The number of guest nights (domestic and foreign) increased by a total 2.5%.” – said Norbert Szircsák, researcher and valuation consultant at Colliers International Hungary.      In Budapest, the number of guests and guest nights reached their peak of the past decade, the former exceeding 3 million guests, the latter being over 7 million nights. However successful it may seem, these numbers were performed beside an extending capacity, while the average room rates remained at 2005 level. Taking inflation into consideration, the overall picture is more unfavorable, but all in all, the signs, in fact, are promising. Provided that the number of guests keeps increasing and the low room rates are going to rise, the profitability of hotels may recover to a normal level. There is space for such extensions knowing that Prague hosts twice as many visitors as Budapest, and Vienna has 60% more tourists annually compared to our capital.   Domestic tourism may be strengthened by the expected relatively high EUR exchange rate, which attracts Hungarian tourists to inland tourism, while makes Hungarian accommodation more favorable for foreign visitors. SZÉP cards showed highly popular as last year’s numbers indicate:  an amount of 70 billion HUF was transferred to these accounts out of which 44 billion HUF has been spent by card owners so far.   The bankruptcy of the Hungarian Airlines (MALÉV) resulted in a rather confusing outcome:  the traffic of the airport did not decrease as much as it was expected; however, the loss of business travelers was only compensated by low fare travelers; which was only favorable for lower-category hotels.   In 2012 six new hotels ( 1 reopening) were opened in Budapest extending the supply with a total number of 550 rooms. This number is somewhat lower than that of the year previous; further, it is highly likely that the new supply cease temporarily in the future despite the ongoing and abandoned developments on the market. There are no expected hotel openings in the capital for 2013, unless the problems around the long-time deferred opening of Hotel Rácz are solved.   Developments, refurbishments, and extensions of hotels are still in progress in the countryside, mostly in the framework of different EU projects. These units are mainly small hotels; however,

48/52

there are some larger ones such as ETO Park Hotel which opened last year or the Four Points by Sheraton expected to open this year. “The above described tendency may continue in the future, as owing to New Széchenyi Plan touristic developments are to be launched in the amount of 142 billion HUF out of which a total amount of 16.5 billion HUF is granted to developments for business accommodations in the total value of 25 billion HUF.” – said Norbert Szircsák.

Forrás: Colliers

49/52

London regains world's most expensive office market crown 2013. Február 20. Szerda London’s West End is the world’s most expensive office market once again after regaining its crown from Hong Kong’s Central Business District (CBD), according to research published today in Cushman & Wakefield’s Office Space Across the World 2013.

The report highlights the scarcity of quality space in London which has increased competition and consequently inflated office rents by 2% in the West End to make them the most expensive in the world.   “As a truly global city, London’s appeal continues unabated.  In conjunction with a scarcity of good quality stock prime rents have increased over the year,” said Digby Flower, Cushman & Wakefield’s Head of London Markets.  He added: “Equally importantly we expect rents to grow further as we get into recovery mode.”   Hong Kong’s CBD drops down into second place, while the Zona Sul area of Rio de Janeiro climbs from 8th last year and powers into the top three most expensive office locations in the world as a result of a 43% rental increase compared to 2011.   Globally, the office market witnessed prime rents rise by 3% in 2012, but this was largely driven by the impressive levels of growth in South America, particularly Brazil and Colombia.  However, although prime rents expanded on a global basis, many markets suffered under continuing economic uncertainty and this led to increased occupier caution.  Cushman & Wakefield expects the trend of companies proactively trying to reduce office occupancy costs to continue as the overall global economic outlook remains unsure.   EMEA   Subdued business confidence affected prime rental performance within EMEA as activity in the region continued to be sluggish for the third consecutive year.  Rental growth was largely nonexistent, particularly in Western Europe, where figures barely changed over the year, lifting by 0.3%.  The Central and Eastern Europe (CEE) region outperformed Western Europe in terms of rental growth, albeit with a minimal increase of only 2%.   London’s West End remained the most expensive location in EMEA for another consecutive year.  Its solid rental growth, driven by a lack of high-quality space and coupled with relatively steady demand, particularly from the technology sector, ensured competition for prime office space has

50/52

continued.  Prime rents increased towards the end of 2012, pushing London not only to the top of the EMEA regional ranking but also for the first time since 2008 to first place in the global ranking as the most expensive office location worldwide.   Barrie David, Senior Research Consultant in Cushman & Wakefield’s European Research Group, said: “The eurozone debt difficulties continued to have a destabilisingeffect on business confidence, leading to mostly flat rental performances across the EMEA region.  Occupiers remained uncertain with the primary focus concentrated on cost-cutting strategies such as lease renegotiation or moving to more efficient space.”   Norway also saw a strong economic performance, which in turn spurred on robust occupier interest and increasing rents (11% rental growth on 2011).   Additionally, Kazakhstan (22% increase) and Turkey (13% increase) saw burgeoning demand from multinational companies, with Almaty and Istanbul becoming increasingly important regional business and financial centres.   Americas   The Americas region saw the highest rental growth over the year as prime rents moved up by 10%.   Rio de Janeiro is the most expensive city within the Americas and ranks in 3rd place globally – five places in front of 2011’s placing of 8th.  The city’s Zona Sul submarket has seen rents increase by an impressive 43% over the last year – this is due to the scarcity of high-quality space, the lack of available land for new development and strong occupier demand.  However, interest in South America was not purely limited to Brazil – Bogotá’s Andino submarket in Colombia recorded a 65% rise in prime rents while neighbouring Lima, Peru, increased by 7%.   Cushman & Wakefield’s Head of Office Agency in Brazil, Marina Cury, said: “The demand for office space increased throughout 2012 in all of the major regions of Brazil.  Large multinationals are attracted to the country and are seeking high quality office space but this has become increasingly more difficult to find, especially in some areas of Rio de Janeiro.”   Overall, North America’s prime rents rose by 9% in 2012 but this can be attributed to a few standout markets such as San Francisco (19%) and Calgary (29%) which saw significant increases on the back of energy and technology sector expansion.  Apart from Rio de Janeiro, New York’s Midtown (Madison/5th Avenue) is the only other city within

51/52

the Americas region to place in the top 10 most expensive global office markets by country ranking – it comes in at 8th, down one place from last year.   Asia Pacific   Slower economic growth affected Asia as prime rents rose by only 3% over the year.  Despite a clear deceleration in prime rents in both Hong Kong and Tokyo, the two cities ranked 2nd and 5th respectively in the world’s most expensive office locations, highlighting their importance as global business centres.   John Siu, Executive Director of Cushman & Wakefield Hong Kong, said: “In the last 12 months, we saw office demand in the Greater Central area of Hong Kong experience a slowdown, resulting in a sizable rental decline.  Demand fell because of the restructuring among banking and financial institutions which led to office space reduction.  Rents will still experience some downward pressure in 2013 due to slightly elevated availability but we believe they will begin to recover, starting in early 2014.”   Beijing, which has experienced previously two years of massive prime rental growth, drops one place to 7th in the global ranking as rents remained unchanged over the last 12 months.  Surplus space in non-core areas has provided a number of alternatives in the city.  Connaught Place in New Delhi, India, also posted a considerable rise – prime rents increased by 25% in the last 12 months.   In South East Asia, prime rents rose by 6% across the Philippines – caused by demand from the business process outsourcing (BPO) sector – while Jakarta’s CBD in Indonesia experienced a notable rental rise in 2012 of 46%.  

Forrás: Cushman&Wakefield

52/52