1
MVM Hírlevél V. évfolyam, 2016. február 22.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM Csoportról A társaságnak jelentős szerepe volt a magyar-orosz megállapodásban WANO-vizsgálat Pakson VG: két opció kiégett fűtőelemekre Hamarosan kész a 450-es hálózat
2-3 3-4 4-6 6
Szponzorálás Pirosba öltöztek az atomerőmű dolgozói
7
A paksi bővítés hírei Orbán Viktor: az évszázad üzlete a paksi bővítés Megkezdődik Paks II. tendereztetése Siemens: új iparág épülhet a paksi beruházással A MEE támogatja a bővítési projektet A román nukleáris ipar is kiáll a paksi bővítés mellett A Greenpeace és az Energiaklub is elküldte véleményét az EB-nek Osztrák érvek a paksi bővítés ellen
8 8-9 9-10 10-11 11-12 12-13 14
Alternatív energia Nemzetközi innovációs díjat nyert a Modulo buszcsalád Hat magyar csapat az idei Shell Eco-Marathon Europe versenyen
15 15-16
A hazai energiaszektor hírei Magyarország továbbfejleszti nukleáris együttműködését Iránnal Megveszi az állam az EDF Démász csoportot is? Megbírságolta az energiahivatal az E.ON-t és az EDF Démászt Aláírták a nyertes cégek a szénhidrogén-koncessziós szerződéseket
16-17 17-18 18-19 19
Külföldi energiaszektor Energiabiztonsági csomagot terjesztett elő az EB Az uniós atomerőművek leszereléséhez hiányzik a pénz A Roszatom bevételeinek fele külföldről származik Tűz volt tavaly az egyik orosz atomerőműben, de eltitkolták Fizetnie kell a fukusimai erőmű üzemeltetőjének Több orosz gázt vásárolt tavaly Európa
20-21 21-22 22 23 23-24 24 Hírek röviden 25 Munkavédelmi kiállítás az MVM székházában - Méltatták az MVM fenntarthatósági jelentését - Ideiglenes költségvetés készült a TEIT-nél
2
Hírek az MVM Csoportról A társaságnak jelentős szerepe volt a magyar-orosz megállapodásban 2016. február 19., 17.
(logó: mvm.hu)
A február 17-i orosz-magyar tárgyalások után bejelentett hosszú távú földgázszállítási szerződés meghosszabbításával Magyarország földgázellátása 2019 végéig biztosított. Ennek köszönhetően az MVM Csoport fenntarthatóan tudja támogatni a kormányzati energiapolitikát és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzését - a cég közleményét a Lokál ismertette. A Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök sajtótájékoztatóján bejelentett szerződéshosszabbítás hosszú előkészítő munka eredménye, amelyben az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és a társasághoz tartozó Magyar Földgázkereskedő Zrt. jelentős szerepet játszott. Az egyeztetéseknek köszönhetően a korábbi években a hazai fogyasztás csökkenése miatt felhalmozott többletet sikerült gazdaságosan felhasználni, az évtized végéig biztosítva ezzel a hazai fogyasztók földgázellátását. Fontos eredménynek tartják, hogy a találkozón a magyar miniszterelnök és az orosz elnök szentesítette a megállapodást. A Magyar Földgázkereskedő Zrt. az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. közvetítésével a magyar földgázfelhasználók elsődleges földgázellátója. A nemzeti földgáz-nagykereskedő már ez év elején megkezdte a felkészülést az egyetemes szolgáltató partnerei következő évi ellátására. Ennek egyik fontos eleme a bejelentett megállapodás az orosz féllel. A Magyar Földgázkereskedő Zrt. emellett jelentős hangsúlyt fektet arra, hogy alternatív beszállítókkal is kapcsolatban legyen, kialakítva ezzel egy optimális földgázbeszerzési portfóliót. A Magyar Földgázkereskedő Zrt. fontos célja az is, hogy ne csak forrás-, hanem útvonal-diverzifikációval is növelni tudja a hazai fogyasztók ellátásának biztonságát. Ennek keretében elsőként szállít a nemrég üzembe helyezett magyar-szlovák földgázvezetéken.
3
Meghosszabbítják 2019 végéig az orosz földgáz magyarországi szállításairól szóló hosszú távú szerződéseket - jelentette a TASZSZ olyan dokumentumokra hivatkozva, amelyeket az orosz hírügynökség szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő moszkvai találkozójára készítettek elő. A dokumentumok hangsúlyozták, hogy az orosz-magyar kétoldalú együttműködés kulcsfontosságú területe az energetika. A magyar energiafogyasztásban a nyersolaj háromnegyede, illetve a földgáz kétharmada orosz importból származik - írta hirado.hu/MTI, majd a megállapodás meghosszabbításának tényét be is jelentették Moszkvában. Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter azt nyilatkozta a Magyar Hírlapnak, hogy „mindkét fél számára előnyös megállapodás született, a lényeg, hogy a korábban le nem hívott gázmennyiséget négy-négy és fél év alatt hívjuk le, és akkor is fizetünk”.
WANO-vizsgálat Pakson 2016. február 19.
(fotó: paksihirnok.hu)
Megkezdődött az atomerőműben a WANO (World Association of Nuclear Operators) négyévenként szokásos partneri vizsgálata - tudósított a Paksi Hírnök portálján Vida Tünde. Huszonkét szakértő érkezett Paksra, hogy a következő három hétben áttekintse az atomerőműben zajló folyamatokat, majd erről jelentést készítsen. A csoport vizsgálja az erőmű üzemeltetési tevékenységének szinte teljes spektrumát az adminisztrációtól a műszaki háttéren, az üzemeltetési tapasztalatok hasznosításán át a sugár- és tűzvédelemig. A vizsgálat célja, hogy feltárja a javításra váró területeket, de bemutassa és továbbadja az eredményeket is, amelyekben a paksi atomerőmű élen jár - vázolta Hamvas István. Az atomerőmű vezérigazgatója kifejtette: az atomerőművek világszövetsége olyan közösség, amelynek tagjai a felelősséget a nukleáris biztonságért egyetemlegesen magukénak érzik, és mindent megtesznek azért, hogy a biztonság elsődlegessége maradéktalanul érvényesüljön. A WANO - ahogy fogalmazott - nem veszi jó néven, ha valaki nem tagja, sőt nem aktív tagja a szervezetnek, amely szükség esetén műszaki
4
támogatást nyújt erőműveknek, szemináriumokat, szakmai konferenciákat tart, teret ad a vezetői tapasztalatok kicserélésére. Az értékelés eredménye az erőművek közössége számára nyilvános, lehetőséget ad arra, hogy annak tapasztalataiból mindenki okuljon. A WANO a kilencvenes évek eleje óta végez tagjai körében ún. peer review-kat. Pakson hasonló felülvizsgálat 2012-ben volt. Most egyebek között az USA-ból, Franciaországból, Finnországból, Oroszországból, Japánból is érkeztek szakértők. A WANO-vizsgálatot akkor tekintjük sikeresnek, ha rá tudnak mutatni olyan pontokra, amelyeken lehet javítani - mondta Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója.
VG: két opció kiégett fűtőelemekre 2016. február 16.
(fotó: paksihirnok.hu)
Az idén helyszíni kutatásokkal folytatódik a Nyugat-Mecsekben a nagy radioaktivitású hulladékok tárolójának előkészítése: befejezik a tavaly már kialakított kutatóárkot, vizsgálatokat végeznek, összeállítják a terület geológiai térképét, üzemeltetik a környezeti és a vízföldtani megfigyelőrendszert - sorolta a teendőket a Világgazdaságban B. Horváth Lilla, aki emlékeztetett, hogy 2030tól alakítanának ki egy földalatti laboratóriumot. A Boda közelében lévő tárolóba kerülnének a paksi atomerőmű kiégett fűtőelemei. Döntés még nincs, ha lesz, a tároló 2055 és 2063 között épülhet fel. A beruházás - a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. korábbi közlése szerint - 745 milliárd forintba kerülne tavalyi áron, beleértve a létesítmény lezárásának és 70 évnyi felügyeletének költségeit is. A pénz a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban gyűlik. A kiégett fűtőelemek most az atomerőmű területén, a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában vannak. Az elhasznált fűtőelemek kezelésének másik lehetséges módja az olyan újrahasznosítás, amelynek eredményeként nem marad hulladék. Mivel Magyarország még nem döntött, nyitott arra is, hogy átadja újrahasznosításra kiégett fűtőelemeit egy másik ország arra felkészült üzemének.
5
Egyelőre sem a tárolásban, sem az újrahasznosításban nem született meg a mindenki számára megnyugtató megoldás, miközben a világon már csaknem 450 atomreaktor működik. A kiégett fűtőelemek a nukleáris energiatermelésnél visszamaradó legveszélyesebb anyagok: több mint százezer éven át bocsátanak ki gyilkos sugarakat. A mostani kutatások egyelőre rövidebb távra összpontosítanak. A végleges tároló kialakításával Finnország tart legelőbbre. 2003 óta építi az Onkalo (rejtekhely) nevű létesítményt, amelyet csak 2120-ban zárna le végleg, miután behelyezték az utolsó (ma még fel sem épült) finnországi atomerőmű kiégett fűtőelemeit. Mindez mintegy 3 milliárd eurójába (900 milliárd forintjába) kerülne. A hasonló amerikai kezdeményezést 2011-ben műszaki okok és politikai tiltakozás miatt leállították, de vannak/voltak kutatások Kanadában, Nagy-Britanniában, Svédországban, Svájcban és máshol is. Oroszországban tavaly a grániton nyugvó, szibériai krasznojarszki régióban kezdték meg tárolóhoz szükséges földalatti laboratórium létesítését. Az üzemanyag-ciklus zárására főként Franciaországban és Oroszországban összpontosítanak, de a folyamatnak még mindenütt van sugárzó hulladéka részletezte a kezdeményezéseket a lap. (A leszerelés költségeiről további információk a külföldi hírek között.)
(grafika: rhk.hu)
Finnország radioaktívhulladék-kezeléssel foglalkozó társasága, a POSIVA nemrég megkapta az engedélyt arra, hogy a kiégett kazetták számára tokozó üzemet és végleges tárolót építsen Olkiluoto-ban - írta honlapján az RHK Kft. A létesítmény 6500 tonna uránium befogadására lesz alkalmas. „A legfontosabb feladat, hogy bizonyítsuk: a végleges tárolás hosszú távon is biztonságos. Ezt majd az üzemidő alatt kell megfigyelnünk” - nyilatkozta Olli Rehn finn nemzetgazdasági miniszter. A finn kormány a kiadott engedélyt több feltételhez kötötte. Az üzemeltetési engedély kérvényezése előtt elemzést kell készíteni a tároló környezetre gyakorolt hatásáról, a kiégett üzemanyag visszanyerhetőségéről, a szállítás várható kockázatairól és azokról a lehetséges változtatásokról, amelyek bekövetkezhetnek a projektben. A POSIVA szerint az építési munkálatok a következő év végén elkezdődhetnek, 2023-ban pedig már üzembe helyezhetik a létesítményt.
6
(fotó: haea.gov.hu)
Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója a HírTV-nek azt mondta, hogy a paksi új blokkoknál több lehetőség is adódik: átmeneti tárolás Magyarországon vagy külföldi tárolás Oroszországban, egy későbbi feldolgozás Oroszországban. Ezt követően a hulladékok visszakerülnének Magyarországra. Rendszeresen felül kell vizsgálni az elképzeléseket - jelezte a főigazgató és hozzátette: Boda potenciális telephely, ennek vizsgálata folyik jelenleg.
Hamarosan kész a 450-es hálózat
2016. február 17.
(grafika: mvmnet.hu)
Az MVM NET Zrt. halad az LTE450 mobilhálózatának kiépítésével annak érdekében, hogy a hálózat március végére elérhesse a hatósági szerződésben vállalt 95 százalékos lefedettségi állapotot - közölte a Világgazdasággal a társaság. Az LTE450 projekt elsődleges célja a kormányzati és iparági igények kiszolgálása. A potenciális célcsoportot az államigazgatási szervezetek, önkormányzatok, egészségügyi intézmények, készenléti szolgálatok, oktatási intézmények, továbbá az egyéb, állami érdekeltségű vállalatok, valamint a kereskedelmi szektor érintett szegmensei alkotják. A lap felidézte: a hálózat építése döcögve indult és a késlekedés miatt a hatóság többször meg is bírságolta a céget. A szerződésben a szolgáltató három - a 2014. májusi hatálybalépésétől számított 8, 15 és 20 hónapos - ütemben vállalta a hálózat kiépítését. Az MVM NET 2015. december 31-ig országosan 95 százalékos területi lefedést vállalt a szerződésben - emlékeztetett a cikk.
7
Szponzorálás Pirosba öltöztek az atomerőmű dolgozói 2016. február 19., 21.
(fotó: pakspress.hu)
A paksi atomerőmű dolgozói harmadik alkalommal csatlakoztak február 19-én a Szemem Fénye Alapítvány „Öltözz Pirosba!” akciójához: így fejezték ki szolidaritásukat a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő gyermekek és családjaik iránt, és minimum 200 Ft-tal támogatták a szervezetet. A Szemem Fénye Alapítvány által működtetett Dóri ház Magyarország első gyermek hospice háza, melynek szolgáltatásait 24 éves korig krónikus vagy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő gyermekek, fiatal felnőttek és családjaik vehetik igénybe. A kampány célja az adományozás és a küldetés fontosságának hirdetése, de emellett nagy előnye az is, hogy tömegeket mozgathat meg, csapatokat kovácsolhat össze és élményt nyújthat minden résztvevőnek. Nem véletlen, hogy a ma már országosan ismert és kedvelt akcióhoz az MVM Csoport társaságai idén is csatlakoztak, hogy kifejezzék szolidaritásukat. Mint azt Iványi Krisztina, az atomerőmű kommunikációs osztályának vezető munkatársa elmondta, immár sokadszor lett családbarát munkahely az atomerőmű, amely különféle akciókkal fejezi ki családbarát elkötelezettségét. A most befolyt összeg nagysága még nem ismert, de az MVM Csoporton belül, csak a paksi atomerőműből korábban több mint százezer forint gyűlt össze. Ez nem kis összeg, ha a kétszáz forintos adományok számát tekintjük - mondta. Hozzátette, ezt az összeget a paksi atomerőmű részéről most szinte bizonyosan meghaladó adomány gyűlhet össze, mert a cég vezetése is tett felajánlást. „A fotón most sokkal többen vannak a hölgyek, mert a férfi kollégák többsége a WANO-vizsgálat miatt most elfoglaltabb”- indokolta az arányokat Iványi Krisztina a Paks-Press Hírügynökségnek. Az akcióról a paksihirnok.hu is beszámolt.
8
A paksi bővítés hírei Orbán Viktor: az évszázad üzlete a paksi bővítés 2016. február 17.
(fotó: kormany.hu)
Az évszázad megállapodásának és üzletének nevezte a paksi atomerőmű bővítéséről szóló, Oroszországgal kötött együttműködést Orbán Viktor miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az államfő Moszkva melletti rezidenciáján folytatott többórás megbeszélése után. A miniszterelnök az orosz elnökkel Novo-Ogarjovóban tartott sajtótájékoztatót, ahol a paksi bővítésről szóló orosz-magyar megállapodásról hangsúlyozta: a nemzetközi vitákat Magyarország indokolatlannak tartja, mert a két ország a '60-as évek óta működik együtt ezen a téren, és nem tett mást, mint ezt meghosszabbította. Szerinte bírálatok helyett köszönettel tartozunk Oroszországnak, hogy készen állt a meghosszabbításra. Egy orosz újságíró kérdésére Putyin azt mondta: Oroszország továbbra is kész maradéktalanul teljesíteni a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban vállalt kötelezettségeit - erről számoltak be az MTI nyomán hírportálok és lapok, köztük a hirado.hu, a Napi, a faktor.hu, a GazdPort, a vg.hu, az inforadio.hu, az m1, az atv híradója, a TV2 Tények műsora, rádiós hírösszefoglalók. Putyin emlékeztetett: a projekt teljes finanszírozási igénye 12 milliárd euró, melynek 80 százalékát orosz hitelből kell fedezni.
Megkezdődik Paks II. tendereztetése 2016. február 18.
(fotó: pakspress.hu)
Arra kaptunk utasítást Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy Paks ügyében Magyarország is maradéktalanul teljesítse kötelezettségeit, ezért a tervek
9
szerint megindul a beruházás tendereztetése - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos sajtótájékoztatóján, melyről az országos lapokon kívül a Paks-Press Hírügynökség is tudósított. Magyarország örömmel nyugtázta Putyin elnök moszkvai közlését, miszerint Oroszország teljesíti a paksi szerződésben foglalt kötelezettségeit - tette hozzá Lázár János. Felidézte, hogy 2014. január 14-én kötöttük azt a megállapodást, amely a hatvanas évek megállapodásának folytatása. Magyarország szeretné az Európai Bizottság előtt mihamarabb lezárni azokat a folyamatban levő ügyeket, amelyekben az EB próbálja a beruházás értelmét, céljait megkérdőjelezni - jelezte a miniszter. A Népszabadság kérdésére megerősítette: már idén - reálisan év közepén lehívhatnak egy részletet az atomerőmű bővítésére fordítható 10 milliárd eurós orosz hitelkeretből, ugyanis 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben a költségvetésben már a kiadási oldalon szerepel az erőmű bővítése évenként változó mértékben, 250-500 milliárd forinttal - idézte őt a portfolio.hu is.
Siemens: új iparág épülhet a paksi beruházással 2016. február 16. A paksi atomerőmű fejlesztése esélyt teremt arra, hogy az erőművi beszállítói iparág kiépüljön Magyarországon, amely az autóiparhoz hasonlóan felmérhetetlen növekedési lehetőséget rejt az ország számára - mondta Goszták Árpád, a Siemens Zrt. Power and Gas budapesti üzemének gazdasági vezetője gyárlátogatással egybekötött budapesti sajtótájékoztatón, amelyről az mfor.hu, a GazdPort, a vg.hu, az Elemzésközpont/MTI is tudósított. A cégvezető jelezte: arra kevés az esély, hogy komplett, 1200 megawattos turbinákat Magyarországon építsenek, de a komponensek tervezése és gyártása itt is kivitelezhető. Goszták Árpád hangsúlyozta: a Siemens Csoport beszállítóként részt venne a Paks II. beruházásban, csaknem egymilliárd euró értékben szállítana turbinákat és operatív irányítástechnikát. A turbinákkal kapcsolatosan összességében mintegy 40 százalékos magyar beszállítói hányad lenne elérhető - emlékeztetett a szakember. A gőz- és gázturbinákhoz használt alkatrészek mintegy 15-20 százalékát gyártja most a budapesti üzem, így a paksi megbízás elnyerése a Siemens számára is jelentős kapacitásbővítéssel és beruházással járna. Az üzem mostani termelési volumene csaknem duplájára nőne a paksi projekt ideje alatt, a vállalat 200 alkalmazottal is bővíthetné mostani 500-as
10
dolgozói létszámát. Verle Viktor, a Siemens Zrt. Power and Gas divíziójának vezetője hangsúlyozta: mivel a régi paksi erőműveket 2032-2037-ben várhatóan leállítják, a Paks II. projektre a kapacitás fenntartása érdekében szükség lenne, a korábbi 2000 megawattos kapacitás az új blokkokkal 2400 megawattra bővíthető. Megjegyezte: a budapesti üzem gyárt komponenseket pl. egy amerikai atomerőmű-bővítéshez is, de Magyarországon gyártott egységeket építettek be abba a düsseldorfi erőműbe is, amelynek gáz- és gőzturbináiban 61,5 százalékos hatékonysággal áram termelhető, új világrekordot felállítva.
A MEE támogatja a bővítési projektet 2016. február 15.
(fotó: paksihirnok.hu)
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) szakmai meggyőződése szerint jelenleg nincs olyan ismeret vagy tendencia, amely alapjaiban kérdőjelezhetné meg a magyar energetika fejlesztési irányát - olvasható abban a levélben, amelyet a társaság az Európai Bizottságnak juttatott el a minap. Brüsszel február 12-én zárta le a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos, november végén indított mélyreható vizsgálatának azon szakaszát, amelyben a beruházásban nem érdekelt és a bizottsághoz nem kötődő felek is véleményezhették a projektet. Az egyesület a hazánkban hasznosítható energiaforrásokról kijelentette, hogy bár kívánatos azokat kiaknázni, mértékük a földrajzi viszonyok miatt korlátozott. A magyar erőműpark barnaszén- és szénhidrogén-alapú erőművei leálltak vagy leszerelik azokat. Az elmúlt tíz évben létesült korszerű, kombinált ciklusú gázturbinás egységek a magas gázárak miatt csak szakaszosan működtek. A jelenleg üzemelő négy, egyenként 500 megawattos paksi atomerőművi blokkok közül 2032-től kétévente áll le egy-egy. Mindezek alapján az egyesület szakemberei úgy látják, hogy Paks II. megépítése a magyar lakosság tartós és megbízható áramellátása szempontjából nem megkerülhető. A levél a kereskedelmi szempontok között említi, hogy a környező országok beépített villamos teljesítőképességének három százalékát sem éri el a két új blokk kapacitása, így csak kis mértékben befolyásolja az európai árampiacot a
11
beruházás. Ugyanakkor számos országban működik és jelentős versenytorzító hatású a megújuló energiatermelőket támogató rendszer. Az indoklás kitér arra is, hogy a nukleáris energia nem szennyezi a környezetet. Ha a teljes életciklusra vetített - ideértve a bányászatot, a fűtőelemek gyártását, az erőmű építését, üzemeltetését és leszerelését is - szén-dioxid-kibocsátást tekintjük, az erőművek között az alacsonyabb kibocsátási kategória alsó felébe sorolható. Megfelelő szakemberek is rendelkezésre állnak a beruházáshoz és az üzemeltetéshez Magyarországon, tekintettel a 40 éves paksi tapasztalatra - ismertette a közleményt a magyaridok.hu, hivatkozott rá a Paksi Hírnök is.
A román nukleáris ipar is kiáll a paksi bővítés mellett 2016. február 15., 16.
(látványterv: paksihirnok.hu/MVM Paks II.)
A román atomenergia-ipar támogatja a paksi atomerőmű-projektet - közölte az iparág 14 romániai vállalatát tömörítő Román Atom Fórum (ROMATOM). Az Agerpres hírügynökség által idézett közlemény emlékeztetett: az Európai Bizottság célkitűzései között szerepel a melegház-hatásért felelős gázok kibocsátásának 40 százalékos csökkentése. Ezért az európai atomenergiaiparban jelentős beruházásokat kell végrehajtani, le kell cserélni a régi, alacsony hatékonyságú, környezetszennyező berendezéseket. A ROMATOM állásfoglalása szerint - melyet itthon az nrgreport.com, az Origo, a 24.hu, a Magyar Hírlap, a Népszava is átvett az MTI alapján - minden uniós tagállamnak joga van arra: maga döntsön a különböző energiaforrások arányáról annak érdekében, hogy az emissziós célkitűzéseket teljesíteni tudja. A dokumentum rámutat: a Paks II. beruházással Magyarország csökkenti szén-dioxid-kibocsátását, növeli energetikai biztonságát, bruttó hazai termékét, munkahelyeket teremt és hozzájárul az atomenergia-ipar által használt sajátos tudásanyag továbbadásához. "A ROMATOM támogatja a Paks II. új atomerőmű-egységeinek megépítését és minden olyan európai atomenergetikai beruházást, amely biztonságos, ellenőrzött és üzembiztos technológiát használ" - idézte a hírügynökség Marius Gheorghiut, a ROMATOM elnökségét ellátó Elcomex IEA
12
vállalat vezérigazgatóját. A ROMATOM biztonságosnak tartja a paksi bővítési projektben tervezett - Bulgáriában, Csehországban, Finnországban, Szlovákiában és Magyarországon használt - VVER típusú atomerőműveket. Megjegyzik: az Európai Unióban megfelelő tudás és tapasztalat van ahhoz, hogy ezeket a reaktorokat fűtőanyaggal lássák el és így csökkentsék az egyetlen forrástól való függőséget. A ROMATOM álláspontját február 12-én elküldte az Európai Bizottságnak. A paksi bővítésről tavaly októberben rendeztek közmeghallgatást Bukarestben a beruházás környezeti hatásairól szóló nemzetközi konzultáció keretében. Magyarország valamennyi uniós tagállamnak és minden szomszédjának felajánlotta, hogy bekapcsolódhat a környezetvédelmi engedélyezési eljárásba az espoo-i egyezmény értelmében. A szomszédokon kívül Németország, Csehország, Görögország és Málta élt a lehetőséggel.
A Greenpeace és az Energiaklub is elküldte véleményét az EB-nek 2016. február 15., 16.
(fotó: greenfo.hu)
A Greenpeace Magyarország szerint a Paks II. beruházás csak állami támogatással épülhetne meg, a projekt több ponton is uniós jogot sért, megvalósulása esetén korlátozná a szabad versenyt a magyar és az uniós árampiacon. A szervezet azután jelentette ki ezt, hogy benyújtotta a paksi beruházással kapcsolatos hivatalos véleményét az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságának. A környezetvédő szervezet MTI-hez eljuttatott közleménye felidézte: a bizottság tavaly novemberben indított vizsgálatot arról, hogy a paksi projekt tartalmaz-e állami támogatást. A közlemény alapján írta a Greenfo, az origo.hu, a magyaridok.hu, a stop.hu, a nepszava.hu, a hirado.hu, hogy a Greenpeace szerint Paks II. gazdasági értelemben életképtelen, kizárólag állami támogatással valósulhatna meg. Azt várják a bizottságtól, hogy kötelezze a magyar államot a projekt leállítására jelentette ki Perger András, a szervezet energetikai szakértője. Paks II. üzembe helyezésével a piaci verseny szereplői és a fogyasztók is kiszolgáltatottá válnának
13
a magyar államnak. Az atomerőmű bővítésével a magyar állam részesedése jelentősen megnőne a hazai árampiacon, ez lehetővé tenné a kormánynak, hogy visszaéljen domináns piaci pozíciójával és korlátozza az uniós villamosenergiakereskedelmet. A Greenpeace szerint a projekt több uniós irányelvet is sért. Ezek egyike az EU villamos energiáról szóló irányelve, amelynek értelmében a magyar államnak kapacitástendert kellett volna kiírnia, még jóval azelőtt, hogy leszerződött volna az orosz féllel a paksi atomerőmű bővítésére. A tenderen derülhetett volna ki, hogy milyen energiaforrások alkalmazása legelőnyösebb Magyarországnak. A paksi atomerőmű-bővítés sérti az EU közbeszerzésről szóló irányelveit is, ennek uniós vizsgálata már megindult - ezt is felidézte a közlemény. Az Energiaklub szerint a magyar állam nem bizonyította a paksi projekt megtérülését, a döntés előtt nem végzett részletes vizsgálatokat, nem számolt megfelelően a kockázatokkal, nem elemezte a projekt piaci hatásait és nem foglalkozott a lehetséges alternatívákkal. A szervezet ezt annak kapcsán közölte, hogy benyújtotta a paksi beruházással kapcsolatos véleményét az Európai Bizottságnak - írta a figyelo.hu, a Privátbankár, a magyarhirlap.hu, a hirado.hu, az origo.hu/MTI. Az Energiaklub fenntartja álláspontját, amelyet a 2014 júniusában beadott panaszában is részletezett: az atomerőmű-beruházás állami támogatással valósul meg, a támogatottság minden kritériuma jelen van. A szervezet számításai szerint a támogatás nem korlátozódna a beruházás megvalósítására, az erőmű működése alatt is nagy összegű állami költségvetési pénzeket kellene a beruházásra költeni. Ezért fontos, hogy az EB megvizsgálja a kérdést, mert az adófizetőknek már önmagában a beruházás finanszírozása és az orosz hitel törlesztése is komoly terhet jelentene - idézte a közlemény Koritár Zsuzsannát, az Energiaklub szakértőjét. Ha az EB azt állapítja meg, hogy fennáll az állami támogatás, akkor meg kell vizsgálnia, hogy az összeegyeztethető-e a belső piaccal. Ezt a tagállamnak kell bizonyítania, amelyet a magyar fél mostanáig nem tett meg. Az Energiaklub álláspontja szerint az összeegyeztethetőség feltételei nem teljesülnek, a támogatás több ponton sérti az uniós jogszabályokat, így nem engedélyezhető, azaz tiltott állami támogatás.
14
Osztrák érvek a paksi bővítés ellen 2016. február 16.
(fotó: derstandard.at)
Orbán Viktor oroszországi látogatásának előestéjén a Der Standard összefoglalta, hogy miért rendkívül káros az osztrák és német lakosoknak a paksi atomerőmű bővítése. A lap a berlini Energy Brainpool nevű kutatóintézet tanulmányát idézte, miszerint a paksi áram olyan pluszkapacitást hoz a nemzetközi hálózatba, amely a német áramtőzsdén várhatóan megawattonként 70 eurócenttel lenyomja az árakat (jelenleg 21,5 eurón állnak). Mivel az osztrák piacon is a német tőzsde az irányadó, a hatást nem tudják elkerülni - írta a hvg.hu. Azok a szolgáltatók, amelyek a szél- és napenergiát a tőzsde helyett közvetlenül a termelőktől veszik, hátrányba kerülhetnek. Nőni fog a különbség a megújuló forrásokból származó energia garantált átvételi ára és a nagykereskedelmi ár között, ami végső soron a lakossági árak emelkedéséhez vezet. Számítások szerint emiatt egy szélerőmű 2030-ban megawattonként és évente 1700 euróval kevesebbet képes majd termelni, a biogáz-üzemek pedig évi 6 ezer eurót vesztenek Paks II. miatt. A német lakosságnak így összességében 200 millió euró pluszköltségbe kerül Paks II. ahhoz képest, mintha nem épülne meg. Az osztrák állam egyébként "megengedhetetlen állami finanszírozás miatt" kifogásolja a paksi beruházási terveket. Ausztria hivatalos állásfoglalását - csakúgy, mint a fent említett szervezetek - nemrég el is küldte az Európai Bizottságnak.
15
Alternatív energia Nemzetközi innovációs díjat nyert a Modulo buszcsalád 2016. február 17.
(fotó: modulo.hu)
A Modulo buszcsalád elnyerte a legnagyobb kompozit ipari szervezet, a JEC innovációs díját önhordó, moduláris felépítésű kompozit vázának köszönhetően, amelyet a magyar evopro tervezett és az orosz Kompozitok Nanotechnológiai Központja (NCC) gyárt - tudósított a figyelo.hu, a sikerado.hu az MTI alapján. A világ legnagyobb kompozit iparági szereplőket képviselő szervezete, a JEC az Innovációs Díj programban összesen 28 kategóriában hirdetett nyertest. A programot 1998-ban alapították a leginnovatívabb kompozit megoldások elismerésére. A díjátadó március 8-án lesz Párizsban, a JEC World Show kiállításon, ahol a Budapesti Közlekedési Vállalat számára készült 8 méteres, tisztán elektromos hajtású Modulo buszt is bemutatják. A moduláris felépítés költséghatékony sorozatgyártást tesz lehetővé, ugyanazon modulfajtákból különböző méretű járművek állíthatók össze azonos gyártási eljárással. Előnyei között kiemelt fontosságú, hogy ultrakönnyű, ezáltal kisebb fogyasztású és kevesebb károsanyag-kibocsátású jármű építhető belőle; az önhordó kompozit váz korrózióálló, így alacsonyabbak a karbantartási költségek is. A magyar evopro mérnöki iroda és az orosz NCC 2014 októberében írt alá megállapodást Moszkvában, amely alapján az orosz cég bekapcsolódott a kompozit szerkezetű, hibrid Modulo buszok gyártásába. Hat magyar csapat az idei Shell Eco-Marathon Europe versenyen 2016. február 17.
(fotó: holvezessek.hu)
16
Hat diákcsapat képviseli Magyarországot idén a Shell Eco-Marathon európai versenyen - közölték a hazai szervezők az MTI-vel. Ez alapján írta a holvezessek.hu, az Autószektor, hogy 28 ország 229 diákcsapata, köztük öt magyarországi egyetem és egy középiskola diákjai indulnak az üzemanyaghatékonysági viadalon, amelyet június 30. és július 3. között rendeznek meg először Londonban -, és amelyen azok győznek, akik a legnagyobb távolságot tudják megtenni egy liter üzemanyaggal. A Shell Eco-Marathon 30 éve inspirálja a fiatalokat, hogy energiahatékony járműveket tervezzenek és építsenek mondta Erik Bonino, a Shell nagy-britanniai cégének vezérigazgatója. Idén debütál a versenyen a Debreceni Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Paradicsom csapata is: előbbiek egy elektromos prototípus autóval, utóbbiak a városi koncepciójárművek kategóriájában vágnak neki a távnak. A korábbi résztvevők közül ismét ott lesz a BME másik csapata, a GSZK Shark Team, amely a tavalyi első versenye után ismét dízel járművel indul a prototípus kategóriában. Szintén második versenyük elé néznek a Szegedi Tudományegyetem diákjai, akik most is elektromos és prototípus járművel indulnak. A győri Széchenyi Egyetem SZEnergy csapata - amely a legtapasztaltabb magyar csapatként kilencedik alkalommal vesz részt a versenyen - jelentősen átalakította elektromos városi koncepcióautóját az idei megmérettetésre. Egyetlen magyar középiskolás indulóként a kecskeméti Kandó Kálmán Szakközépiskola diákjai is bemutatkoznak járművükkel.
A hazai energiaszektor hírei
Magyarország továbbfejleszti nukleáris együttműködését Iránnal 2016. február 19.
(fotó: hvg.hu)
Magyarország megállapodott Iránnal a nukleáris együttműködés továbbfejlesztéséről - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
17
Budapesten. A tárcavezető megbeszélést folyatott Akbar Szálehivel, az Iráni Iszlám Köztársaság alelnökével és az iráni atomenergia-szervezet vezetőjével. A megállapodás szerint folytatják és bővítik az iráni nukleáris szakemberek képzését. Támogatják, hogy az EU segítse az iráni nukleáris oktatást és képzést, kutatási-tudományos együttműködést alakítanak ki a nukleáris energia békés célú felhasználása érdekében, tárgyalásokat kezdenek a jövőben arról, hogy magyar vállalatok miként vehetnének részt az iráni szénhidrogénkitermelésben. Akbar Szálehi hangsúlyozta: mindenképpen fejleszteni kell a magyar-iráni kapcsolatokat ebben az új időszakban, az iráni nukleáris program ellenőrzéséről tavaly kötött nemzetközi megállapodás után. (vg.hu, hvg.hu, nrgreport.com, Portfolio, kormany.hu/MTI) Főként Ázsiában és Afrikában árulhatnák azt a kisméretű atomreaktort, amelyet Irán Magyarországgal közösen szeretne kifejleszteni. A teheráni atomenergiai hivatal vezetője, Akbar Szalehi a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában vetette fel: a két ország közösen fejleszthetne ki egy mini reaktort. Szerinte a két ország technológiailag kiegészíthetné egymást a nukleáris fejlesztésekben. A mintegy 25 megawattos teljesítményű reaktor közös tervezésére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek is javaslatot tesz a tisztségviselő - írta a Népszabadságban Karafiáth Luca. Szalehi szerint az ilyen reaktoroké a jövő, mert ezek jóval olcsóbbak és praktikusabbak az óriási erőforrásokat felemésztő nagy atomerőműveknél. Egyébként meglátogatta a paksi atomerőművet is, ahol - mint fogalmazott - meggyőződhetett arról, hogy milyen remek munkát végez Magyarország a nukleáris technológia területén.
Megveszi az állam az EDF Démász csoportot is?
2016. február 15. Belső információs csatornákon terjedt az a levél, melyben az EDF Démász társaságcsoport értékesítési folyamatának befejezéséről értesítik a dolgozókat. "Az előírásoknak megfelelő eljárás lefolytatása érdekében 2016. március 9-én az EDF Európai Üzemi Bizottság rendkívüli ülésének keretében az EDF menedzsmentje konzultációt tart az összes érdekképviselet, így az EDF Démász érdekvédelmi képviselőivel az eladásról, valamint az eladással
18
kapcsolatos szociális garanciákról" - idézett a levélből a hvg.hu. A vásárló kiléte a levélírók előtt nem ismert, arról az EDF menedzsmentje csak ezután fogja hivatalosan tájékoztatni a dolgozókat. Arról is, hogy a céget kinek adták el, és arról is, hogy azt követően milyen szociális garanciákat kapnak a munkavállalók. Mivel az állam bő fél éve tárgyal arról, hogy az ELMŰ-ÉMÁSZ ügyfélszolgálatát és lakossági szolgáltatói üzletágát megvenné, nem volna meglepő, ha a Démászról folyó tárgyalások mögött a kormány szándékát e téren képviselő ENKSZ Zrt. állna - jegyezte meg a portál. Elvileg nem kizárt az sem, hogy a hazánkban a pozícióit megerősíteni és stabilizálni szándékozó E.ON áll a háttérben. Az azonban teljesen kizártnak tűnik, hogy eddig nálunk nem szolgáltató cég vegye meg az EDF csoportot. Az EDF Démász honlapján közölt adatai szerint 755 ezer egyetemes és szabadpiacon vételező ügyfelet lát el villamos energiával, és 32 ezer kilométeres hálózatot üzemeltet. A cég nem kívánta kommentálni a portál értesüléseit.
Megbírságolta az energiahivatal az E.ON-t és az EDF Démászt 2016. február 18.
(fotó: mekh.hu)
Fogyasztóvédelmi jogsértés miatt az E.ON Energiaszolgáltató Kft.-re 7,5 millió forint, az EDF Démász Zrt.-re 8,5 millió forint bírságot szabott ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. A két szolgáltató megsértette az ügyfélszolgálati fiókirodákban a várakozási idők mérésére vonatkozó szabályokat. A helyszíni szemlét az E.ON enyingi, siófoki, és az EDF Démász nagykőrösi, monori fiókirodában tartották a hivatal szakemberei 2015 végén. Azt tapasztalták, hogy nem az előírásoknak megfelelő gyakorisággal mérték a várakozási időt, továbbá a hivatalnak szolgáltatott adatok torzultak, ugyanis azokon a napokon végeztek méréseket, amikor alacsony volt az ügyfélforgalom. A mérési napokon nem minden ügyfél esetében regisztrálták a várakozási idő hosszát, a felmérések időszaka több esetben sem egyezett meg a hivatal határozatában előírtakkal - a hivatal közleményét a vg.hu, az nrgreport.com/MTI is ismertette. A MEKH ügyfélkapcsolati szolgáltatási színvonalat megállapító
19
határozata előírja, hogy a 20 percen belül fogadott felhasználók arányának el kell érnie a 90 százalékot és az átlagos várakozási idő nem lehet több mint 10 perc. Az előírt mutatók nem teljesítése esetén a hivatal bírságot róhat ki, azonban a torz adatszolgáltatás miatt nem megállapítható, hogy a szolgáltatók teljesítik-e az elvárt színvonalat - közölte a hivatal. A MEKH a bírság mellett kötelezte a cégeket, hogy tegyenek eleget az ügyfélkapcsolati szolgáltatás minőségi követelményeinek.
Aláírták a nyertes cégek a szénhidrogén-koncessziós szerződéseket 2016. február 15.
(fotó: mol.hu)
Nyolc területre kötötte meg a szerződést a 2015 áprilisában közzétett bányászati koncessziós pályázatokon jogosultságot nyert négy céggel a nemzeti fejlesztési miniszter - tájékoztatta a tárca az MTI-t azzal, hogy már valamennyi cég aláírta a koncessziós szerződést. A kormany.hu, az OrientPress, a Privátbankár, a Tőzsdefórum is ismertette a közleményt, miszerint a miniszter a minősítő bizottságok értékelése és javaslata alapján döntött a harmadik körben meghirdetett bányászati koncessziós pályázatok nyerteseiről tavaly novemberben. Szénhidrogén-kutatásra, -feltárásra és -kitermelésre szerződött az O&GD Central Kft. Berettyóújfalu, Mogyoród, Nagykáta és Ócsa területekre, a MOL Nyrt. Battonya-Pusztaföldvár észak és Dány területekre, a HHE Group Kft. Lakócsa, míg a hazai koncessziós tenderen első alkalommal résztvevő Panbridge Hungary Zrt. Püspökladány területre. A koncessziók időtartama a szerződés hatályba lépésétől számított húsz év, amely egyszer, legfeljebb tíz évvel újabb pályázat kiírása nélkül is meghosszabbítható. A nyertesek a megkötött szerződések alapján összesen nettó 2,86 milliárd forint koncessziós díj befizetését vállalták. A tárca tájékoztatása szerint a visszafogott nemzetközi beruházási aktivitás mellett a magyarországi szénhidrogén-koncessziós lehetőségek iránti fokozott érdeklődés fontos eredménynek tekinthető. A minisztérium újabb bányászati koncessziók meghirdetését tervezi 2016 első felében.
20
Külföldi energiaszektor Energiabiztonsági csomagot terjesztett elő az EB 2016. február 16., 17.
(grafika: ec.europa.eu)
Energiabiztonsági intézkedésekből álló csomagot mutatott be Brüsszelben az Európai Bizottság. Ez kiterjed az energiakereslet mérséklésére, az energiatermelés növelésére, beleértve a megújuló energiaforrásokat, a jól működő és teljes körűen integrált belső energiapiac továbbfejlesztésére, valamint több pillérűvé kívánja tenni az energiaforrásokat, a szállítókat és az útvonalakat. A javaslatok az európai energiapiac nagyobb átláthatóságát, így a tagállamok közötti erősebb szolidaritást is célozzák. Maros Sefcovic, az EU energiaügyi biztosa szerint az energiaunióra vonatkozó stratégia ígérete az, hogy minden európai polgár számára biztosítja a biztonságos, fenntartható és versenyképes energiát. Az unió energiakereslete csökkentésével és a külső forrásokból táplálkozó energiaellátás jobb kezelésével fokozni fogja Európa energiapiacának stabilitását. Miguel Arias Canete éghajlat- és energiapolitikáért felelős EU-biztos szerint nem fordulhat elő a 2006-os és 2009-es földgázválsághoz hasonló, amikor több millióan maradtak fűtés nélkül. Az Európa határain tapasztalható politikai feszültségek arra emlékeztetnek, hogy ez a probléma nem fog magától megoldódni - fogalmazott a biztos, aki szerint a javaslat arról szól, hogy a tagállamok közösen védik meg a legkiszolgáltatottabbakat. A földgázellátás biztonságáról szóló rendelettervezet átláthatóbbá kívánja tenni az uniós földgázpiacot és a regionális megközelítést szorgalmazza. A javaslat bevezeti a tagállamok közötti szolidaritás elvét is annak érdekében, hogy az ellátást - ha az komoly válság miatt veszélybe kerülne biztosítani lehessen a háztartásoknak és pl. az egészségügynek. Az uniónak biztosítania kell, hogy a földgázellátás biztonsága szempontjából jelentős harmadik államokkal kötött államközi megállapodások átláthatóbbak legyenek, és maradéktalanul megfeleljenek az uniós jogszabályoknak. Ezt a célt szolgálja a bizottság által elvégzendő előzetes összeegyeztethetőségi ellenőrzés
21
bevezetése is. Ez az előzetes értékelés tenné lehetővé a versenyszabályokkal és a belső energiapiacra vonatkozó jogszabályokkal való összeegyeztethetőségnek az ellenőrzését. A tagállamoknak a megállapodások aláírása előtt teljes mértékben figyelembe kell majd venniük a bizottság véleményét. A cseppfolyósított földgázra és a földgáztárolásra vonatkozó stratégia valamennyi tagállam számára hozzáférhetőbbé kívánja tenni az LNG-t mint alternatív földgázforrást. E stratégia központi elemei: a stratégiai infrastruktúra kiépítése a belső energiapiac teljessé tétele érdekében, valamint azon projektek meghatározása, amelyekkel véget lehet vetni egyes tagállamok egyetlen forrástól való függésének. A javaslat szerint az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások felhasználása hatással lesz az energiabiztonságra. Az EB arra kéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot: mihamarabb alkossanak jogszabályokat, hogy Európa ellenállóbb legyen az energiaellátás esetleges zavaraival szemben. (24.hu, gazdport.hu, OrientPress, inforadio.hu, Tőzsdefórum, Energiainfó/MTI)
Az uniós atomerőművek leszereléséhez hiányzik a pénz 2016. február 16.
(fotó: privatbankar.hu)
Európának több mint 118 milliárd eurója hiányzik ahhoz, hogy fedezni tudja az atomerőművek leszerelésének és a nukleáris hulladékok tárolásának költségeit - az Európai Bizottság egyik munkadokumentumára a Reuters hírügynökség hivatkozott, ennek nyomán pedig a VG, a Tőzsdefórum, az origo.hu, a Privátbankár/MTI. Az uniós államokban működő atomerőművek leszerelése, valamint a radioaktív hulladékok eltávolítása és tárolása becslések szerint 268,3 milliárd euróba kerülhet, de ebből jelenleg csak 150,1 milliárd euró áll rendelkezésre. Az érintett 16 tagállam közül egyedül Nagy-Britannia tudná fedezni a leszerelés 63 milliárd eurós költségeit. Európában a legtöbb atomerőművet üzemeltető Franciaországnak csak 23 milliárd eurója van erre, miközben több mint 74 milliárd kellene. Németországnak, amely elvileg legkésőbb 2022-re le szeretné állítani atomerőműveit, 7,7 milliárd eurót kell
22
összegyűjtenie a meglévő 38 milliárdhoz. A ProfitLine az ERSTE portáljára hivatkozva írta, hogy a német kormány hozzájárulna az atomerőművek bezárási költségeihez. A leszerelési költségek több tényezőtől is függnek, pl. attól, hogy a reaktorok milyen típusúak, milyen nagyságúak, melyik erőműben működtek, illetve rendelkezésre állnak-e és milyen távolságban megfelelő hulladéklerakó létesítmények. Bár a leszereléshez használt technológiák fokozatosan olcsóbbá válhatnak, a radioaktív hulladékok tárolásának végleges költségei nagyrészt nem kiszámíthatóak, ráadásul a költségek idővel emelkedhetnek.
A Roszatom bevételeinek fele külföldről származik 2016. február 19., 15. Az orosz konszern bevételének csaknem fele külföldről származik a következő években - a cég közleménye Kirill Komarovot, a vezérigazgató első helyettesét idézte. A Roszatom nemrég ismertette előrejelzését, miszerint a következő öt évben 190 milliárd dollárra nő a külföldi megrendelések értéke. Tavalyi állapot szerint ezek a megrendelések 110 milliárd dollárt tettek ki. A cég a következő öt évben 30-40 új reaktor külföldi építéséről szóló szerződés aláírásával számol. A már építés alatt álló blokkok szerződéses értéke meghaladja a 300 milliárd dollárt. Az atomerőművek működése alatt nyújtott szolgáltatások értéke csaknem ugyanennyi lehet - írta a Tőzsdefórum/MTI.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Közben a vezérigazgató azt mondta: nem hivatalos szankciók sújtják az orosz atomipart. Szergej Kirijenko szerint a Roszatomot érintő kihívások nagy része politikai természetű korlátozásokkal kapcsolatos. Az RNS hírportál nyomán az atomenergiainfo.hu hivatkozott Kirijenkóra, aki megjegyezte: hivatalosan semmilyen büntetőintézkedés nincs érvényben az orosz atomágazattal szemben. A jelentés ugyanakkor emlékeztetett: a Roszatom-vezér korábban éppen arról beszélt, hogy - mivel az Oroszországot sújtó nyugati szankciók nem érintik az atomágazatot, így a külföldi projekteket sem - a konszernnek a büntetőintézkedések ideje alatt is sikerült új partnerországokkal szerződéseket kötnie atomerőmű-építésről és üzemeltetésről.
23
Tűz volt tavaly az egyik orosz atomerőműben, de eltitkolták 2016. február 16.
(fotó: knpp.rosenergoatom.ru)
A Greenpeace révén került nyilvánosságra egy dokumentum: eszerint Oroszországban eltitkoltak egy tüzet az egyik atomerőműben - írta a 444.hu portálon Magyari Péter. Az eset 2015 júniusában történt a Kalinyinszkaja atomerőmű egyes blokkjában. Az erőmű 200 kilométerre észak-nyugatra van Moszkvától, az orosz fővárost és Szentpétervárt is ellátja árammal. A tűz a szellőztető rendszerben keletkezett, ám arról nincs információ, hogy mekkora kárt okozott. Az atomerőművet a Roszatom egyik leányvállalata, a Roszenergoatom üzemelteti. A nyilvánosságra került iratot Alekszandr Sutikov, a Roszenergoatom helyettes vezetője írta alá. Ez egy határozat arról, hogy a cégen belül létrehoznak egy bizottságot, amely a napokban választ várt egyebek mellett arra, miért volt tűz 2015. június 25-én a Kalinyinszkaja atomerőmű egyes blokkjában, miért hallgatták el a cég ottani munkatársai ezt az információt. A megállapításokról legkésőbb február 16-ig kellett értesíteni a Roszatomot.
Fizetnie kell a fukusimai erőmű üzemeltetőjének 2016. február 18., 19.
(fotó: faktor.hu)
A fukusimai atomerőművet üzemeltető TEPCO felelősséggel tartozik a 2011ben katasztrófát szenvedett létesítmény térségéből önként kitelepültek kárainak megtérítéséért - állapította meg a kiotói kerületi bíróság. Miként az mno.hu, a faktor.hu, a vs.hu, az inforadio.hu/MTI közölte: a döntés kötelezte az üzemeltetőt, hogy 30 millió jen (mintegy 72 millió forint) kártérítést fizessen egy házaspárnak, amely a katasztrófa után önként települt át Kiotóba. Az összeg egy része a házaspár elmaradt jövedelmét és az áttelepüléssel járó költségeit
24
kompenzálja, a fennmaradó rész azt, hogy idegen területre kényszerültek költözni. Szakértők szerint ez az első ilyen bírósági döntés, amely precedenst teremthet azoknak az önként kitelepült fukusimai lakosoknak, akik elégedetlenek a kormány mediációs központja által felajánlott kárpótlással. A fukusimai katasztrófa miatt az atomerőmű húsz kilométeres körzetében, illetve néhány esetben azon túl élő embereket is kitelepítették. Számos ember elővigyázatosságból önként hagyta el térséget.
Több orosz gázt vásárolt tavaly Európa 2016. február 18.
(logó: rus.gaspromexport.ru)
Az előző évinél 8,2 százalékkal több földgázt adott el tavaly Európában a Gazprom Export. Az orosz cég európai értékesítésébe a balti országokat nem számítja bele, Törökországot viszont igen - jegyezte meg cikkében a Világgazdaság. A 158,6 milliárd köbméteres értékesítés egyik oka az erős kereslet, a másik pedig az, hogy csökken az Európai Unió saját gáztermelése, miközben tagállamai erősebben támaszkodtak gázüzemű erőműveikre. A legnagyobb vevő szokásosan Németország volt 45,3 milliárd köbméterrel, míg Magyarországra csaknem 5,9 milliárd köbméter orosz gáz érkezett. Kis növekedést a hazai import is takar, azt tudva, hogy a hosszú távú importszerződéssel rendelkező Panrusgáz Zrt. 2014-ben 4,8 milliárd köbmétert vásárolt a Gazprom Exporttól, és mellette a Centrex Zrt.-nek is van évi 600-700 millió köbméteres behozatala. Együttes, mintegy 5,5-5,6 milliárd köbméteres akkori vásárlásuk tehát kisebb volt az eladó által a múlt évre közölt mennyiségnél. A Gazprom Export európai értékesítését segítette, hogy a társaság szeptemberben megtartotta első gázaukcióját. Tizenöt ügyféllel negyvennél is több megállapodást kötött, összesen bő egymilliárd köbméterről. Az árak átlagosan magasabbak voltak azoknál, mint amekkorákról a Gazprom Export a hosszú távú szerződéseiben megállapodott, de magasabbak az európai azonnali és határidős gázpiacok őszi árainál is - vevők ugyanis az akkor még közelgő téllel is kalkuláltak. A társaság újabb gázárverésekre készül.
25
Hírek röviden 2016. február 17.
(fotó: pakspress.hu)
A munkavédelem nem ma kezdődött! Az MVM OVIT munkavédelmi kiállítása február 15-étől várja a látogatókat az MVM Zrt. budapesti székházában. A magángyűjteményekből származó korábbi plakátok, a 70-es, 80-as és 90-es évek védőszemüvegei, ipari védősisakjai mellett a legújabb védőeszközökkel is találkozhatnak a látogatók. A kiállításon munkavédelemről és elsősegélynyújtásról szóló filmfelvételeket is vetítenek. (Paks-Press Hírügynökség) 2016. február 16. Az OTP Bank kapta idén Magyarországon a Deloitte Közép-Európai Fenntarthatósági Jelentés Díját. A zsűri külön méltatta a korábbi győztes MOL és a Magyar Telekom pályázatát, illetve az MVM Magyar Villamos Művek Zrt., a Tesco és a Telenor jelentéseit is. Az elismerést idén 13 országban ítélik oda a legjobb fenntarthatósági jelentést készítő cégeknek. (ma.hu) 2016. február 15. Elfogadta ideiglenes költségvetését faddi ülésén a TEIT. A büdzsé azért nem végleges, mert még nem kötöttek szerződést erre az évre a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft.-vel, így az általa adott pénzeszközök sem szerepelnek a bevételek között. A bevételi oldalon most a pénzmaradvány és a paksi atomerőmű által szerződés szerint biztosított összeg szerepel. A kiadási oldal sem teljes, a tervezett kommunikációs portfólió kialakítása is függőben maradt. (paksihirnok.hu)
26
Összeállította: László Judit
