Tartalomjegyzék. Irodapiaci hírek Minden eredménysoron dinamikus növekedés az Appeninn-nél Felmelegedés várható a befektetési piacon

2013 48. hét

Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek .................................................... 3 Nem jött be az optimista jóslat az ingatlanpiacról ............................ 4 A jó lakáshitel receptje: végy egy csipetnyi alapkamatot ...................... 6 Pereket buktak a devizahitelesek az OTP-vel szemben ........................ 7 Nagy a különbség az ingatlanárakban a főváros agglomerációjában ............. 9 Jöhetnek az energetikai szempontból zöldebb lakóparkok és közületek? .......... 11 A rezsicsökkentés és a tájékoztatás is kibővül ............................. 13 Az ingatlanárak magasabbak a buliövezetekben ........................... 14 Budapesti átlaglakásért vidéken házat kapni .............................. 16 Olcsóbb a forint alapú lakáshitel, mint a válság előtt a frankhitel volt ............ 19 Irodapiaci hírek .................................................... 20 Minden eredménysoron dinamikus növekedés az Appeninn-nél ................ 21 Felmelegedés várható a befektetési piacon ............................... 23 Logisztikai hírek ................................................... 25 Szombaton átadják a Thökölyt ......................................... 26 Tatabányán bővít a Sanmina-SCI ....................................... 28 Új csomópont épül az M3-asra ......................................... 29 Üzemcsarnokok épültek Kunszentmiklóson ............................... 31 Zöldmezős beruházás a gyulai ipari parkban .............................. 32 Itthon terjeszkedik a török logisztikai szolgáltató ........................... 33 Retail hírek ....................................................... 34 Plázákban és benzinkutakon nem működhet dohánybolt ..................... 35 KSH: tovább nőttek a beruházások ...................................... 36 Nem fogunk kártyával fizetni jövőre? .................................... 38 Egységesítené a transzferár-dokumentációt az OECD ........................ 39 Gazdasági hírek ................................................... 42 Melyik a legjobb magyar bank? ........................................ 43 Egyesek szerint vége a válságnak ...................................... 44 TBSZ: újabb kedvező jogszabály-változások ............................... 46 Exportpiacok: önbizalomban immár nincs hiány ............................ 48 Ingyenes pénzfelvétel - január 20-ig kell nyilatkozni ......................... 50 Márciustól többe kerülnek a kft.-k ...................................... 52 Property News ..................................................... 53 Javuló tendencia az európai befektetési piacon ............................ 54

2/55

Lakáspiaci hírek 2013 48. hét

3/55

Nem jött be az optimista jóslat az ingatlanpiacról 2013. November 29. Péntek Továbbra is lefelé tartó trend jellemzi az ingatlanpiacot, ma már az sem mindig igaz, hogy bármit el lehet adni, ha megfelelően alacsony az ár - mondta az ingatlanvagyon-értékelők szövetségének elnöke.

Bár tavaly az ellenkezőjét jósolták a szakemberek, csökkenő árak mellett tovább szűkül az ingatlanpiac. Molnár Dénes, a Magyar Mérnöki Kamara építési tagozatának elnökségi tagja szerint a lakásépítési szegmens és az építőipar sok egyéb területe is a tavalyi mélypont óta „picit pozitívan fejlődött”.   Kérdésre válaszolva hozzátette, 2008, az ingatlanpiaci válság kezdete óta gyakorlatilag leállt az összes fejlesztés, illetve nagyon-nagyon kevés van. A bedőlt beruházások közül példaként említette a Marina Part vagy a Corvin-Szigony negyed egyes beruházásait. Vannak ugyan ingatlanok, amelyeket még be tudtak fejezni az építtetők, de félkészen hagyott házakat is látni a fővárosban. Előbbiekben ugyan lehet lakást vásárolni, ám az eladók dolgát nehezíti, hogy az évi 90 ezer értékesített lakásnak talán, ha a 3 százaléka új építésű ingatlan. „Ez a korábbi években sokkal jelentősebb volt, ma ez egyelőre mélyponton van” – mondta az új lakások iránti érdeklődésről Molnár Dénes.   Horváth Csaba, a Képesített Ingatlanvagyon-értékelők Országos Szövetségének elnöke szerint nem csak ő, hanem a korábban optimista jóslatokat megfogalmazó, 2012-re már a gödör alját prognosztizáló ingatlanos hálózat is úgy látja, nem fordult meg a lefelé tartó trend. 2013 várhatóan még az előző évet is alulmúlja majd, ez nem a lakásépítés időszaka – tette hozzá. A helyzet jellemzésére megemlítette, hogy míg 2004-ben közel 44 ezer új lakást adtak el, 2012-ben már csak 10 és fél ezret. A szakember, aki Pécsen dolgozik, arról is beszélt, hogy a baranyai megyeszékhelyen 2008 óta a panellakások piacán például 30-35 százalékos áresést tapasztalt, és a csökkenés tovább folytatódik. Az áresés mértéke a baranyai aprófalvakban még nagyobb, 50 százalék körüli, illetve bizonyos településeken szinte eladhatatlanok a házak. „Ingatlanosként azt mondjuk, hogy mindent el lehet adni megfelelő áron, de úgy tűnik, hogy ez már nem mindig igaz” – fogalmazott az ingatlanvagyon-értékelők szövetségének elnöke.   Horváth Csaba szerint a mostani helyzetnek több oka is van. Az egyik, hogy 1999 és 2004 között nagyjából 300 százalékkal nőttek a lakásárak, miközben a jövedelmek jóval kisebb mértékben, tehát túlértékeltté vált az ingatlanállomány. A másik probléma a hitelezéshez kapcsolódik: 150 ezren több mint 90 napja nem törlesztik a kölcsönüket, valamint még a támogatott lakáshitelek 6-7 százalékos kamata is borzasztóan magas. „Normális országokban 2-3 százalékos kamat fölött nem vesznek föl több évtizedig fizetendő hiteleket.” Ezen kívül egyre kevesebb az emberek lakásvásárlásra fordítható pénze, miután az egyre inkább fizetőssé váló szolgáltatások – egészségügy, oktatás – többletkiadásokkal járnak. Az ingatlanszerzésre költhető összeg még a lakásárak csökkenése mellett is kisebb. További negatív tényező a foglalkoztatási helyzet – közmunkások nem vesznek lakást, a külföldön dolgozó magyarok pedig nem itthon, sőt közülük egyre többen eladják magyarországi ingatlanukat. A piacot emellett 470 ezer nem lakás célra használt lakóingatlan is „nyomja” – mondta a szakember.

4/55

  Horváth Csaba szerint egyelőre hiányzik a bizalom, a jövőbe vetett hit a lakosságban, annak érzése, hogy a munkahelye, jövedelme 5-10-20 év múlva is biztos lesz. Amíg a gazdasági helyzet nem javul annyira, hogy a helyreálló bizalom lakásvásárlásban is megnyilvánuljon, nem várható, hogy a közeljövőben javulni fog az ingatlanpiaci helyzet – tette hozzá.

Forrás: Hirado.hu

5/55

A jó lakáshitel receptje: végy egy csipetnyi alapkamatot 2013. November 28. Csütörtök Ma Magyarországon átlagosan 76.000 Ft-os havi törlesztőrészlet mellett lehet hozzájutni egy 10 millió Ft-os, 20 éves futamidejű lakáshitelhez. Ez az összeg azonban több ezer forinttal is csökkenhet, ha kitart a jegybank alapkamat csökkentési hulláma! Megnéztük, hogy nemzetközi szinten most hol tartanak a jelzáloghitelek törlesztőrészletei és miért lehetnek ezek havonta akár 20 ezer forinttal kedvezőbbek az itthoniaknál -írja a Bankmonitor.hu

Magyarországon a piaci lakáshitelek kamatszintje 6,8% körül alakul, amelyhez 76 ezer forintot meghaladó havi részlet párosul (a 11 legnagyobb hazai bank által kínált legjobb hitelek átlaga). A hazai kamatszint nagyjából 3%ponttal magasabb, mint a vizsgált külföldi országok mutatója, ezért lakáshiteled felvételekor 15-20 ezer forinttal magasabb törlesztőrészlettel kell kalkulálnod német, osztrák vagy szlovák szomszédainkhoz képest. Még a legkedvezőbb esetben is 16 ezer forinttal, azaz több mint 25%-kal kell többet fizetnünk északi szomszédunkhoz képest, ami a teljes futamidő alatt a családnak már közel 4 millió Ft-os többletkiadást jelent!   Nemzetközi összevetésben a kamatfelár mértéke lényegesen nem magasabb, mint Németországban vagy Ausztriában. Összességében a kockázatmentes hozamon felül 3,2-3,8%-ot tesz ki a kamattöbblet értéke, az itthoni 3,6%-hoz képest. A havi törlesztőrészletben tapasztalt különbség döntő többségért tehát nem az alkalmazott kamatfelár, hanem a sokszorosan magasabb jegybanki alapkamat a felelős. A piaci kamatozású hitelek alapját rendszerint BUBOR, míg az állami kamattámogatással rendelkező hitelek referenciakamatát az állampapírhozamok adják. Mivel  mindkét említett referenciakamat mozgása szorosan összefügg a jegybanki alapkamatéval, ezért az alapkamat csökkentése esetén mérséklődhet a havi törlesztőrészletünk, míg növekedése esetén megemelkedhet. A cikk folytatása itt!

Forrás: IngatlanHírek.hu

6/55

Pereket buktak a devizahitelesek az OTP-vel szemben 2013. November 28. Csütörtök Az OTP Bank javára döntött a bíróság a közelmúltban három, devizahiteles ügyfelek által indított perben, amelyben a szerződés érvénytelenítését kérték a hitelfelvevők. Az ítéletek nem jogerősek - közölte a bank szerdán az MTI-vel.

A bank tájékoztatása szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) elsőfokú ítéletében jogszerűnek találta az árfolyamrést, az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő oklistát és a törlesztőrészletek kiszámítását is az OTP lakáshitel szerződésében. A bank közleményében hozzáteszi: a döntés azért is érdekes, mert a közelmúltban több bíróság, sőt az árfolyamrés kapcsán a Kúria egyik tanácsa is kifogásolt egy-egy szerződést a fenti okok miatt.   Az egyik pert egy devizahiteles házaspár indította, azt kérve a bíróságtól, hogy mondja ki a szerződés érvénytelenségét, ám a PKKB elutasította keresetüket. A bíróság álláspontja szerint az árfolyamrést nem kell feltüntetni, az nem minősül költségnek. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő oklista részletes, és kielégítően szabályozza a szerződésmódosítást. A szerződésben a törlesztőrészletek árfolyamára vonatkozó feltételek egyértelműen megállapíthatóak, és a törlesztőrészletek kiszámítási módját érintő szabályozás is megfelel az előírásoknak.   Egy másik szerződést a Budapest Környéki Törvényszék vizsgált Léhmann György siófoki ügyvéd beadványa alapján. A törvényszék álláspontja szerint az egyoldalú szerződésmódosítás joga önmagában nem lehet tisztességtelen, a szerződés így nem érvénytelen. A szerződésbe foglalt oklista megfelelt a jogszabályoknak. Az egyoldalú szerződésmódosításnak alapos okai vannak, amelyek nem tartoznak a bank rendes üzleti kockázati körébe. Emellett a banki üzletszabályzat biztosítja a felperesek számára a szerződés azonnali hatállyal történő felmondásának jogát is.   A bíróság megállapította, hogy a hitelfelvevőket megfelelően tájékoztatta a pénzintézet, a hitelfelvevők közjegyző előtt nyilatkoztak, hogy a szerződés mindenben megfelel akaratuknak, a szerződést a közjegyző felolvasta, tartalmát elmagyarázta, elolvasásra rendelkezésre bocsátotta. A bíróság megállapította azt is, hogy a felperes ügyfelek teljesítési kötelezettségüknek nem tettek eleget, így a bank jogszerűen mondta fel a szerződést.   Szintén megalapozatlannak ítélte a Fővárosi Törvényszék, így elutasította Léhmann György egy másik keresetét, amelyben ugyancsak az egyoldalú szerződésmódosítás miatt kérte a szerződés érvénytelenségének kimondását. A felek szerződése a törvényszék álláspontja szerint megfelelt a szerződéskötéskor hatályos jogszabályoknak, a szerződésmódosítás nem tisztességtelen, ezért a szerződés érvényes. A szerződés egyértelműen, érthetően és tételesen tartalmazza azon ok-okozati feltételeket, amelyekre hivatkozással a bank egyoldalúan módosíthatja a szerződést.   Egy további részkérdésben sem osztotta a siófoki ügyvéd kifogását a törvényszék, az üzletszabályzatot ugyanis az ügyfelek megismerték és azt a szerződés aláírásával magukra nézve

7/55

kötelezőnek tekintették. A bíróság rögzíti: az üzletszabályzat így a szerződés részévé vált, azt nem kellett külön aláírni.   A bank közleménye szerint mindhárom ügy kapcsán az ügyvédi költségeket a felperes ügyfeleknek kell állniuk.   Jelenleg mintegy két és fél ezer, devizában nyújtott kölcsön-, illetve lízingszerződés van per alatt, 60 fejeződött be jogerősen, ebből hatot veszítettek el a bankok és lízingcégek, de felülvizsgálatra ezekben az ügyekben is a Kúriához fordulnak - hangzott el egy november eleji lízingkonferencián.   A Kúria november 25-én jelentette be, hogy jogegységi eljárást kezdeményezett a devizahitelek érvényességének bírói gyakorlatban felmerült elvi kérdéseiről. Az indítvány hét elvi kérdést vet fel, a többi között azt, hogy a devizahiteles szerződések érvényesek-e, vagyis ütköznek-e jogszabályba, illetve nyilvánvalóan jó erkölcsbe, tisztességtelen szerződések-e, uzsorás szerződések-e, színleltek-e, megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e? Az indítvány szerint a Kúriának állást kell foglalnia arról is, milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy orvosolják a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekét sértő hatását.

Forrás: MTI

8/55

Nagy a különbség az ingatlanárakban a főváros agglomerációjában 2013. November 27. Szerda Óriási különbségek mutatkoznak a főváros agglomerációjában az ingatlanárakban. A Duna House elemzéséből kitűnik, hogy az egyes régiókban mennyiért vásároltunk idén lakást, vagy családi házat.

Az idei év összesített adatai szerint a déli és a délkeleti szektorban - Érd, Vecsés, Üllő - vették a legalacsonyabb négyzetméteráron az ingatlanokat, ezeken a településeken 154 ezer, illetve 165 ezer forintos négyzetméterenkénti áron vásároltak. A főváros nyugati oldalának agglomerációja Budakeszi, Budaörs, Szentendre - a drágább, itt az északnyugati szektorban 230 ezer, a nyugati szektorban pedig 250 ezer forint volt egy négyzetméter.   A megvásárolt ingatlan fajlagos ára a legalacsonyabb az északi szektorban volt (Göd, Dunakeszi), átlagosan 12,8 millió forint, a legdrágább pedig az északnyugatiban, 25,3 millió forint ingatlanonként.   A Duna House elemzése szerint a családi házakat a délkeleti szektorban 169 ezer forintos négyzetméteráron vették idén, míg az északnyugatiban 247 ezret, a nyugatiban pedig 268 ezret fizettek a vevők egy négyzetméterért. A lakásárakat tekintve a déli lett a legolcsóbb 187 ezerrel és a nyugati a legdrágább, ahol 300 ezer forint fölötti átlagot adnak ki az idei adatok.   A megvásárolt családi házak átlagára is a nyugati szektorban a legmagasabb, 36 millió forint, de az északnyugati sincs nagyon lemaradva 35 millió forintos átlagával.   Az elemzés szerint a lakásokat az agglomeráció egészében nagyjából 7 hónap alatt lehet értékesíteni és az eladóknak nagyjából 6 százalék vevői alkuval kell számolniuk. A nyugati szektorban 9 hónap az átlagos értékesítési idő, a vevők átlagosan 8 százalékot tudtak faragni az árból. Családi házak esetében már 9 hónap az átlagos értékesítési idő és az alkuátlag is 9 százalék.   Az agglomerációban vásárlók legmarkánsabb csoportja azért vesz ingatlant, mert épp nagyobba költözik. Az ő arányuk az északnyugati szektorban volt a legmagasabb 54 százalék, de a nyugati szektorban is minden második vásárló ezért költ. A kisebbe költözők jóval kevesebben vannak, közülük legtöbben (25 százalék) az északnyugati szektorban, legkevesebben (7 százalék) a délkeletiben vannak.   Markáns az első lakásukat vásárlók tábora: az olcsónak számító délkeleti szektorban minden harmadik vevő fiatal. A drágább északnyugati szektorban azonban arányuk csekélyebb, mindössze

9/55

4 százalék. Befektetési szándékkal csupán a vevők 7 százaléka vásárolt idén az agglomerációban olvasható a Duna House elemzésében.

Forrás: MTI

10/55

Jöhetnek az energetikai szempontból zöldebb lakóparkok és közületek? 2013. November 27. Szerda A helyi energiatermelés és -hasznosítás modellje felé történő elmozdulás adhatna lendületet a kapcsolt energiatermelés hazai, 2005-2010 között elért, európai viszonylatban is impozáns 21 százalékos részarányának ismételt eléréséhez – vallják a Magyar Kapcsolt Energia Társaság szakértői. A szakértők szerint a helyi értékesítés jogszabályi megkönnyítésével a gázmotorok kedvező konstrukciók mentén, versenyképes áron, akár 10-30 százalékkal is olcsóbban, láthatnának el villamos energiával lakóparkokat, kormányzati intézményeket, miközben a megtermelt hőt is hasznosítani lehetne.

A kapcsolt energiatermelés magas hatékonyságánál fogva alkalmas arra, hogy megfizethető árú, fenntartható és ellátás szempontjából biztonságos megoldást kínáljon a közületi, lakossági fogyasztóknak. Akár az energiaellátás tekintetében környezetbarátabb lakóparkok és közintézmények kora is eljöhetne, amennyiben a kormányzat rábólint a kapcsolt energiatermelőket tömörítő szakmai szervezet áramértékesítési lehetőségeket bemutató javaslatára.

A szakmai szervezet három konstrukciót vizsgált meg a közvetlen villamosenergia-értékesítés lehetőségének támogatására. „Ezek lényegében két alapelv köré épülnek: jogszabályilag lehetővé kellene tenni, hogy a fogyasztók és a termelők életszerű körülmények mentén, közvetlenül, magánvezetéken csatlakozhassanak egymáshoz, illetve ahol ez nem gazdaságos ott a rendszerhasználati díjakban kellene elismerni, hogy a kicsi távolságokon minimális a hálózati veszteség az áram szállítása során” – emeli ki Rudolf Viktor, az MKET elnöke.

„Hatékony és könnyen megvalósítható megoldás lehetne, ha a közcélú hálózaton kis távolságra továbbított villamos energia esetében a szabályozói környezet elismerné a kis szállítási távolságokból fakadó minimális hálózati veszteséget, és ezt a közelben lévő termelőtől vásárolt árammennyiség esetében csak csökkentett mértékben kellene megfizetnie a fogyasztóknak, ami jelentősen segíthetne faragni például a lakóparkok és a közületek rezsikiadásait is. Szerintük az sem véletlen, hogy a lehetőséggel ma itthon szinte egyáltalán nem élnek” – hangsúlyozza Rudolf Viktor, aki szerint így is lehetne csökkenteni a fogyasztói áramkiadásokat, miközben a lokális ellátásban a kapcsolt termelők is megtalálhatják a gazdaságos üzemeltetés lehetőségét.

Az elképzelés további előnye, hogy így – a kormányzat stratégiai célkitűzéseinek megfelelően – megnyílna az út hangsúlyosabb önkormányzati szerepvállalás irányába is, hiszen egy alapvetően fenntartható gazdasági modellben a helyhatóság már tulajdonosi szerepkörben is sikeres lehet. „A rendszer üzemeltetését arra felkészült vállalkozások is végezhetik, ezzel pedig a helyi vállalkozások, szakemberek juthatnának stabil bevételhez” – sorolja az elképzelés további társadalmi és közösségi előnyeit az elnök.

Az értékesítési lehetőségek életszerűvé alakításából ráadásul számos távhőre termelő gázmotor is profitálhatna, amivel megállítható lenne a kihasználatlan, de még mindig jelentős üzemidővel rendelkező, klímavédelmi szempontból kedvező tulajdonsággal bíró berendezés leszerelése,

11/55

külföldre értékesítése. Az MKET szinte hetente kap visszajelzéseket arról, hogy egy-egy gázmotort a tulajdonosok külföldre, jellemzően tőlünk keletebbre fekvő országokba értékesítettek, ami az elnök szerint ez a leghatékonyabb hazai energiatermelő kapacitások értelmetlen elfecsérlése.

Forrás: IngatlanHírek.hu

12/55

A rezsicsökkentés és a tájékoztatás is kibővül 2013. November 26. Kedd A rezsicsökkentés kiteljesítését, az azzal kapcsolatos tájékoztatás kibővítését, valamint a fogyasztóvédelmi rendszer további erősítését nevezte meg célként a rezsicsökkentés végrehajtásával összefüggő javaslat általános vitájának kezdetén az indítványt benyújtóként ismertető Németh Szilárd (Fidesz) kedden a parlamentben.

Elmondta: a villamosenergia-fogyasztó definícióját kiterjesztik a közös használatú helyiségekre is. A lakószövetkezeti elnököknek és a társasházkezelőknek kötelező lesz tájékoztatást adni arról, hogy a lakók a rezsicsökkentéssel mennyit spóroltak azokban a helyiségekben, amelyek fogyasztását, illetve közös költségeit együtt fizetik.   Az önkormányzati bérlakások esetében a jövő évtől kötelező lesz továbbszámlázni a rezsicsökkentést a bérlőknek – folytatta Németh Szilárd. Hozzátette: a rezsicsökkentés alapjának a lakossági végszámlát kell tekinteni, és abból kell a szabályok által meghatározott százalékot levonni.   A jövőben azoknak a szolgáltatóknak, amelyek több megyét lefednek, megyénként kell alkalmazniuk fogyasztóvédelmi referenseket, akiknek a képzéséről is gondoskodniuk kell.

Forrás: MTI

13/55

Az ingatlanárak magasabbak a buliövezetekben 2013. November 26. Kedd Budapesten a Kazinczy, Ráday utcában és a Liszt Ferenc téren a kerületi átlaghoz mérten drágábbak az ingatlanok, többet kell fizetni egy négyzetméterért – derül ki az Otthon Centrum vizsgálatából.

Budapest – Kazinczy utca   A belső Erzsébetvárosban elhelyezkedő utca éjszakai szórakozóhelyeiről, romkocsmáiról az egész városban ismert, de sok külföldi is előszeretettek látogatja ezeket. Az egymás mellé települő vendéglátóegységek, és az általuk generált éjszakai nyüzsgés nagyjából másfél-két éve lett számottevő, aminek már az ingatlanpiacon is érezhető a hatása.   „A terület lakosságának összetétele változik, legalábbis az elmúlt 2-3 évben itt vásároló közönség átlagéletkora 6 évvel alacsonyabb az egész kerületre jellemző átlagnál” – mondta Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. – „Az éjszakai nyüzsgés főleg a 25-35 év közötti korosztálynak vonzó, most ők vannak többségben a vevők között.” Ez utóbbiak főleg egyedülállók, vagy fiatal párok, kevés nagy családossal lehet találkozni a keresők között. Az éjszakai lárma természetesen kortól függetlenül zavaró lehet, így az utcában az utcafronti lakások árai alacsonyabbak, mint a csöndesebb, belső lakásoké, de újépítésű lakások esetében – melyekből a Kazinczy utcában is találunk – a jobb hangszigetelést biztosító ablakok ezt a hatást is ki tudják szűrni. A környék bulizós jellege az eladókra is hatással van, az Otthon Centrum megbízásai között találni olyan lakásokat is, melyeket tulajdonosaik kimondottan a megnövekedett éjszakai zaj miatt kínálnak eladásra. Az eladásra jó eséllyel pályáznak, hiszen többen vannak, aki kimondottan ebben az utcában keresnek lakást.   Bár a Kazinczy utca árai meghaladják a kerület átlagárait, a 2008-tól tapasztalható lefelé tartó tendencia az utcában is érezhető. Jelenleg a használt téglalakások egy négyzetméterre vetített ára 270 ezer forint körül alakul, míg a VII. kerületi átlag 210 ezer forint körül vol 2013 első kilenc hónapjában. Az utca ingatlanárai már csaknem egy évtizede meghaladják a kerület átlagárait, bár ebben az is szerepet játszik, hogy a KSH adatbázisa sajnos nem szűri ki az újépítésű lakások magasabb árát a társasházi lakások átlagos áraiból, így ez némileg torzíthatja a képet. Egyes utcák átlagáraiban az is kilengéseket hozhat, ha csak kevés számú adásvétel zárul az adott évben, és az egyes évek között jelentősen különböző ingatlanok cserélnek gazdát, ahogy azt a Liszt Ferenc tér esetében is látni lehet.   Ami a vásárlók összetételét illeti, a VII. kerületben találunk olasz, orosz, német, francia vásárlókat, a Kazinczy utcában a magyar vevők dominálnak, a külföldiek egyelőre csak a szálláshelyeket veszik igénybe. Ezeknek viszont nagy keletjük van, hiszen a bérleti piacon sok olyan vállalkozó van, aki főbérlőként, vagy albérlőként kínál helybeli lakásokat rövidebb tartózkodásra, napi 40-70 euró közötti áron. Ezek a vállalkozások nem csak a bérleti piacon aktívak, többen vásárolnak rövidtávú kiadás céljából lakásokat, sőt egész épületeket is keresnek, hogy azokat apartman házzá alakítva használják ki a környék külföldön is ismert vonzerejét.

14/55

  Budapest – Liszt Ferenc tér, Ráday utca   A Kazinczy utca ismertsége új keletű, szemben a Ráday utcával és a Liszt Ferenc térrel, ahol a területek népszerűsége a 90-es évek végén ugrott meg, ahogy a forgalom elől elzárt területen sorra nyitottak meg az éttermek, nagy teraszaikkal. Mindkét területről elmondható, hogy most is keresett, presztízsterület, de népszerűségük az utóbbi években kicsit már megkopott, amiben azért nagy szerepe volt a gazdasági válságnak is.   A Liszt Ferenc tér népszerűsége a lakáspiacon is érezhető volt, nagyon sok külföldi és tehetős magyar vásárolt a téren lakást. A tér átlagárai hamar elszakadtak a kerület átlagáraitól, már a 2000-es évek elején jóval meghaladták azokat. A tér lakáspiaci forgalma sosem volt jelentős, a válság előtt is 10-20 lakás cserélt gazdát évente, 2008 óta pedig 10 alá esett az éves tranzakciók száma. Köszönhető ez egyrészt a relatív korlátos lakáskínálatnak, másrészt a gyakran 400-500 ezer forintot elérő négyzetméter áraknak. Az átlagár az idei első kilenc hónap eladásai alapján 390 ezer forint körül alakult négyzetméterenként. A tér, bár már kevés olyan vásárló van, aki kifejezetten a Liszt Ferenc téren keres lakást, még mindig nagyon kedvelt a külföldiek körében, az Otthon Centrum tapasztalatai szerint az elmúlt 3 évben minden harmadik vásárló külföldi volt, hollandok, belgák, amerikaiak.   A Ráday utca, hasonlóan a Liszt Ferenc térhez, valamelyest vesztett a varázsából, főleg, ha a 2008 előtti időkhöz viszonyítjuk, de ebben a gazdasági helyzet is szerepet játszott. Presztízsjellege nem tűnt el és kiváló közlekedési kapcsolatai az új metróvonallal még tovább javulnak, de a kimondottan az utcában lakást kereső vevők száma lecsökkent. Korábban szintén sok külföldi vásárolt az utcában, de mára szinte elfogytak a külföldi vásárlók. A Ráday utca árai a kerület átlagáraihoz képest nem voltak magasabbak, bár ebben az utca nagykörúthoz közeli lakásainak alacsonyabb ára is szerepet játszik, hiszen a Kálvin tér felé eső rész még mindig drágább, mint a szomszédos párhuzamos utcák lakása.

Forrás: IngatlanHírek.hu

15/55

Budapesti átlaglakásért vidéken házat kapni 2013. November 26. Kedd Vidéken 9,37 millió forint, Budapesten 13,76 millió forint volt az értékesített lakóingatlanok átlagos ára az elmúlt másfél évben – derül ki az OTP Jelzálogbank legfrissebb Lakóingatlan Értéktérkép elemzéséből. A megyék közül Somogy volt a legdrágább, négyzetméterenként 200 ezer forintnál is magasabb árral – jelentős részben a Balaton-parti új lakásprojektek eladásainak köszönhetően –, míg a lista végén Nógrád megye áll, ahol egyedüliként 100 ezer forint alatt volt a négyzetméterenkénti átlagár.

Tízből négy lakóingatlant Budapesten adtak el az elmúlt másfél évben, lakásból csaknem minden második a fővárosban kelt el, míg a családi házak eladása tekintetében Pest, Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron megye vezeti a ranglistát – derül ki az OTP Jelzálogbank által frissen megjelentetett Lakóingatlan Értéktérkép elemzésből. A teljes magyarországi lakóingatlan-forgalomból lévő részesedés alapján a fővárost Győr-Moson-Sopron, Pest, Hajdú-Bihar és Csongrád megye követi – nagyjából 7 százalékos, 6 százalékos és 5 százalékos részesedéssel –, míg a legkevesebb adásvétel Nógrád, Tolna és Heves megyében volt az elmúlt másfél évben, mindhárom esetben 1-2 százalék közötti részaránnyal. Ha nem megyei, hanem járási szinten nézzük a forgalmat, akkor három budapesti kerület (a XIII., a XI. és a XIV.) mellett a debreceni, a győri és a szegedi járás részesedése haladja meg a 3 százalékot az országos forgalomból.   Az elemzés érdekességképpen megvizsgálta, hogy az egyes járásokban hogyan viszonyul a forgalom a népességszámhoz képest. E tekintetben a járási rangsort nem meglepő módon Budapest belső kerületei – VI., IX., VII., V. és XIII. – vezetik ezer főre vetített évi 20 feletti adásvétellel. A fővároson kívül a 10 feletti kategóriába a soproni és a győri járás férnek bele. „Szintén előkelő helyen állnak a Balaton környéki járások, köszönhetően a tó déli és északi részén országos viszonylatban egyaránt aktív befektetési célú, illetve másodlagos ingatlanvásárlásnak” – jegyzi meg Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.   Vidéki házért budapesti lakás   Ami az árakat illeti, az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai szerint az átlagos vidéki lakóingatlan eladási ára az elmúlt másfél évben 9,37 millió forint, míg Budapesten 13,76 millió forint volt. Ha a különböző ingatlantípusokat nézzük, egy lakás vidéken átlagosan 8,6 millió forintba került, míg egy családi ház 13,65 millió forintba. „Amennyiért vidéken házat lehet venni, nagyjából annyi, 13,47 millió forint volt a fővárosban értékesített lakások átlagára az elmúlt másfél évben. A családi házak esetében a budapesti átlagár több mint duplája a vidékinek, 30,45 millió forint” – emeli ki Valkó Dávid. Hozzáteszi: a fővárosban túlnyomórészt a jobb környéken lévő, jobb minőségű, nagyobb értékű ingatlanok iránt van kereslet, ahogyan ez az eladott házak átlagos értékében is tükröződik.   A megyei lakóingatlan átlagár rangsort Somogy megye vezeti – jelentős részben Balaton-parti új lakóprojektek lakáseladásai által –; lakásokat és házakat együtt nézve egyedül itt volt 200 ezer forint felett az átlagos négyzetméterár. Somogy után a legdrágábbnak Pest, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron megye számít, míg az ársorrend másik végén – egyedüliként 100 ezer Ft/m2

16/55

alatti értékkel – Nógrád megye áll.   Országos átlagban (Budapesttel nem számolva) a községi tranzakciós átlagár 27 százalékkal van a városi árszint alatt. A községi árszint Zala és Pest megyében közelíti meg legjobban az össz-városi szintet (5, illetve 9 százalék a városok javára). Békés megyében ugyanakkor a községi átlagár csupán a városi 38 százaléka.   Veszprémben a legnagyobbak a házak   Az elmúlt másfél év során eladott lakóingatlanok átlagmérete országosan 61 négyzetméter volt. Az átlagos eladott ház mérete 119 négyzetméter, míg a lakásé 55 négyzetméter volt. Veszprém megyében adták el a legnagyobb házakat, itt 151 négyzetméteres volt az átlagos alapterület. Veszprémet a rangsorban három újabb dunántúli megye – Győr-Moson-Sopron, Baranya és Vas – követi a házméret alapján. A legkisebbek Fejér megyében voltak az értékesített házak, 86 négyzetméterrel.   Míg a családi házak között közel kétszeres a megyék közti különbség, lakásoknál kicsi a szórás: Nógrád megye értéke a legkisebb 50 négyzetméterrel, míg a 60 négyzetmétert egyedül Pest megye haladja meg (61 négyzetméter). „Ennek fő oka – a házakhoz képest eleve kisebb méretek mellett – az eladásokban nagy súllyal szereplő lakótelepi lakások homogén, 53 négyzetméteres átlagos méret összetétele” – magyarázza Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.            Padlón vannak a telekárak – OTP Telek Értéktérkép   Lassuló forgalomcsökkenés és nagyon alacsony szinten lévő árak jellemzik a magyarországi telekpiacot – derül ki a friss OTP Telek Értéktérképből. Míg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jogszabályi előírásoknak megfelelően szűrt adatbázisában 2008-ban még 24 ezer belterületi, 1/1 tulajdoni hányadot érintő telektranzakció szerepelt, 2010-ben ez 15,2 ezerre, a tavalyi évben pedig 13,7 ezerre csökkent. A piac zsugorodása évről-évre nem egyenletes: míg 2008 és 2010 között közel kétötödével csökkent az adásvételek száma, 2010 és 2012 között már csak 10 százalékkal szűkült a piac. Egyedül Somogy megyében volt pozitív irányú a kereslet elmozdulása az elmúlt négy év során, ahol a 2007-ben meghosszabbított autópálya-szakasz növelte a környező, elsősorban a Balaton déli partján fekvő települések vonzerejét. A visszaesés Borsod-Abaúj-Zemplén megye mellett három dunántúli megyében (Győr-Moson-Sopron, Tolna és Vas) maradt 30 százalék alatt 2008 és 2012 között.  Érdekes, hogy az amúgy marginális forgalmú Budapesten volt a legjelentősebb csökkenés: a fővárosban öt év alatt kereken harmadára esett vissza a telekforgalom.  

17/55

A telekpiacon a lakáspiachoz képest kétszeres értékvesztés következett be a válság berobbanása óta; országos átlagban 30 százalékkal csökkentek az árak. Az elmúlt öt évben egyedül Győr-Moson-Sopron megyében és Csongrád megyében drágultak a telkek, Heves megyében nagyjából stagnáltak az árak, míg a legnagyobb visszaesés Nógrádban volt, ahol gyakorlatilag feleződött az átlagár. Jelenleg vidéken átlagosan 3600 forintot kell szánni egy telek megvásárlására, míg Budapesten közel 28 ezer forint volt a négyzetméterenkénti átlagár. A megyei sorrendet Pest vezeti 6330 forintos négyzetméterárral, s még Győr-Moson-Sopron, Csongrád és Hajdú-Bihar értéke van 4000 forint felett. A sor végén pedig – Békés és Tolna után – Nógrád megye áll, egyedüliként ezer forint alatti fajlagos árral (740 Ft/m2). A vidéki átlagos telekár 3,7, míg Budapesten 31 millió forint volt az elmúlt bő másfél évben. „Az országosan rendkívül alacsony szinten lévő telekárak egyben jó lehetőséget is jelentenek a vevőknek, hiszen jelenleg nagyon kedvező feltételekkel lehet telket vásárolni. A piac felfutásához azonban az önálló házak iránti, 2007 óta jelentősen visszaesett kereslet újbóli élénkülésére lenne szükség” – mondja Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.

 

Forrás: IngatlanHírek.hu

18/55

Olcsóbb a forint alapú lakáshitel, mint a válság előtt a frankhitel volt 2013. November 25. Hétfő Hatalmas változásokat hozott a lakáshitelek piacán az MNB kamatcsökkentési sorozata. Ma már az árfolyam kockázat nélkül, azaz forint alapon felvett hitelek törlesztőrészlete kisebb lehet, mint a 2006-2007-ben a válságot megelőzően svájci frank alapon elérhető hiteleké volt. Mindebből egyenesen következik, hogy amennyiben az átlagember jövőbe vetett bizalma megnő, a lakáshitelek felvétele, az ingatlanpiaci adásvételek száma akár számottevően is bővülhet - íja a Bankmonitor.hu.

A kamatcsökkentések hatására az állami kamattámogatással rendelkező hitelek és a normál piaci hitelek között nincs érdemleges különbség. Az alábbi egy Bankmonitor.hu lakáshitel-piaci körkép. Ma akár 69.000 Ft-os havi törlesztőért lehet megkapni egy 10 millió Ft-os, 20 éves futamidejű lakáshitelt, 8.000 Ft-tal is kisebb havi törlesztőrészletért, mint 2008-ban ugyanezen hitelt svájci frank alapon. Nem csupán a 10%-kal kisebb törlesztő részlet a jelentős előny, hanem az a tény, hogy nincs árfolyamkockázat. A forint svájci frankkal szembeni árfolyam elmozdulása volt ugyanis az a tényező, amely korábbi hitelfelvevők tömegeinek keserítette meg az életét. Hiába volt ugyanis kedvező a törlesztőrészlet a hitel felvételekor, a későbbi árfolyam elmozdulás szélsőséges esetekben 60%-os, vagy ezt meghaladó törelsztőrészlet emelkedést okoztak. Ez a veszély ma már forint alapon egyáltalán nem fenyeget.   Mint fentiekben, a 14 legnagyobb hazai bank hitelkínálatának átvizsgálásával létrejött összehasonlítás alapján látható, ma 5,9%-os THM-mel (nem túl precíz leegyszerűsítéssel élve: effektív kamattal) lehet megkapni a legjobb forint alapú lakáshitelt. A cikk folytatása itt!

Forrás: IngatlanHírek.hu

19/55

Irodapiaci hírek 2013 48. hét

20/55

Minden eredménysoron dinamikus növekedés az Appeninn-nél 2013. November 29. Péntek A dinamikusan növekvő tőzsdei ingatlancsoport, az Appeninn Holding 2013 háromnegyed éves árbevétele közel 1,186 milliárd forintot ért el, amely az előző év azonos időszakához képest 22 százalékos növekedést jelent. A cégcsoport konszolidált, közvetlen költséggel csökkentett nettó díjbevétele 37,6 százalékos növekedés mellett közel 798 millió forintra emelkedett, adózott eredménye pedig 412 millió forint nyereséget mutatott.

Az Appeninn Holding, amely a Budapesti Értéktőzsde egyetlen prémium kategóriában forgó ingatlanbefektetési társasága, az elmúlt egy év során megvalósított újabb akvizíciókkal, hatékony üzemeltetéssel és projektfinanszírozási struktúrájának hatékony átalakításával tovább tudta növelni árbevételi és eredménymutatóit az elmúlt negyedévben.   A cégcsoport elsősorban a budapesti B kategóriás irodapiac prémium szegmensében épített ki jelentős portfóliót, hatvanháromezer négyzetméteres ingatlanállományának  kihasználtsága a piaci átlagot messze meghaladva stabilan 95 százalékos szinten áll. A társaság árbevételének több mint 93 százalékát az ingatlan-bérbeadásból származó bevétel adja, amelynek nagysága 23,5 százalékkal növekedett az előző év első negyedévéhez képest és meghaladta az 1,109 milliárd forintot. A hatékony üzemeltetési tevékenységének köszönhetően a társaság EBITDA szintű eredménye is dinamikusan, több mi nt 38 sz ázalékkal növekedett, elérte a 784 millió forintot.   Az Appeninn működési eredménye az előző év azonos időszakához képest 26 százalékkal nőtt, a harmadik negyedév végén 545 millió forint volt. Az adózás előtti eredmény közel megnégyszereződött, 452 millió forintra emelkedett a tavalyi év azonos időszakában keletkezett 117 millió forintról, míg az adózott eredmény 412 millió forintot ért el. A Társaság tulajdonosaira jutó eredmény 409 millió forintra emelkedett a 2012 harmadik negyedévében elért 86 millió forintos szintről.   A cégcsoport hitelportfóliójának restrukturálása – amely egyrészt az Nhp. kedvező forráslehetőségére épült mintegy 780 forint értékben, illetve az Erste bankkal kötött megállapodásra mintegy 9 milliárd forint értékben –, összességében kedvezőbb kamatfizetési kötelezettségeket és hosszabb, 10 éves futamidőt eredményezett. E lépések növelték az Appeninn pénzügyi stabilitását és eredménytermelő képességét is.   „Ingatlanportfóliónk bővítésére fókuszálunk, hiszen mind a hazai mind a nemzetközi elemzők véleménye szerint beszállási pont van a magyar piacon. Ezt a momentumot pedig helyismereti előnyünkkel és bizonyított hatékonyságunkkal kellőképpen ki tudjuk aknázni – így teremtve értéket részvényeseink számára.” - emelte ki Székely Gábor, az Appeninn Nyrt. vezérigazgatója a társaság eredményei kapcsán.

21/55

Forrás: IngatlanHírek.hu

22/55

Felmelegedés várható a befektetési piacon 2013. November 25. Hétfő Javuló tendencia figyelhető meg az európai befektetési piacon. A DTZ nemzetközi Fair Value Index elemzése azt vizsgálja, hogy mennyire vonzóak a különböző kereskedelmi ingatlanpiacok, mekkora az elérhető becsült hozamuk. A legfrissebb elemzés szerint az index értéke 74, amely jelentős javulás az egy évvel korábbi 62-es értékhez viszonyítva. Budapest kiemelkedő javulást mutat, két „fagyos” piaca került át a „meleg” kategóriába, ami a befektetők számára már vonzó ár-kockázat arányt képviselő piacokat jelenti.

Európa szerte 105 piacot vizsgálva az elemzés rámutat arra, hogy jelentős számú piac kínál vonzó befektetési lehetőségeket. Az államkötvény hozamok csökkenésével vonzóbb az olasz és a spanyol piac, míg Németország és az Egyesült Királyság emelkedő hozamai és alul-árazottsága megfontoltabbá teszi a befektetőket.   A CEE régió Fair Value indexe magasabb a teljes piaci átlagnál, 15 „forró”, 5 „meleg” és csupán 2 „fagyos” piaccal 80-on áll az index. A prágai, varsói és budapesti piacok mind a jó befektetési értéket képviselő piacokhoz tartoznak. A prime kiskereskedelmi termékek mindhárom országban, az ipari ingatlanok a prágai és a varsói ingatlanpiacon „forró” befektetési célpontok. Az irodapiacok és a budapesti ipari ingatlanpiac a még kedvező befektetési hozamokat generáló, elfogadható kockázatot jelentő „meleg” kategóriába sorolódnak. A felmérés szerint tehát valószínű, hogy Közép-Kelet Európa számos piacán a likviditás javuló tendenciát fog mutatni az elkövetkező években.   Csehországban és Lengyelországban az ingatlanok típusát tekintve a csúcsminőségű és a hozzáadott érték teremtésére alkalmas (value-add) termékek a legkeresettebbek. A jól bérbeadott, de csak másodlagos minőségű ingatlanok szinte eladhatatlanok. A csúcsminőségű ingatlanok (pl. belvárosi üzlethelyiségek) által nyújtott, gyakran mindössze 5%-os hozamszint sem riasztja el a befektetőket.  A tranzakciók értékét tekintve a 30-50 millió euró alatti ügyletek már kicsinek tekinthetők, míg nem ritkák a 100 millió euró feletti üzletkötések sem. A két országra jellemző a helyi befektetők magas fokú aktivitása és tőkeereje, ellentétben a magyar piaccal. Csehországban az egyes ingatlanpiaci szektorok tekintetében a logisztika újabb fénykorát éli: a kelendő standard befektetési termékek mellett a fejlesztők már újabb telekvásárlásokba is kezdtek az alacsony üresedési ráta hatására. Prágán kívül is nyüzsög a bevásárlóközpontok és a kiskereskedelmi parkok piaca, míg az irodapiaci befektetések csak a fővárosra koncentrálódnak. Befektetési szempontból Lengyelországban inkább az irodapiac és a bevásárlóközpontok piaca a domináns mind Varsóban, mind a nagyobb vidéki városokban.   Lindwurm György a DTZ Magyarország befektetési igazgatója így látja a hazai piacot: „Budapest kedvező, jó minőségű befektetési lehetőségeket tartogat, éves 9-10% körüli megtérülési előrejelzéssel a következő évekre. A javuló befektetési aktivitás mellett változatos kép jellemzi a magyar piacot. A befektetési termékek széles köre vár befektetőre, a teljesen exkluzív termékektől a jelentős ráfordítást igénylő kisebb értékű ingatlanokig. A vevők köre is hasonlóan széles, egy prime ingatlan a tradicionális nemzetközi befektetők figyelmét is felkelti, akik pár éve még hallani se akartak a magyar piacról; és aktív azok köre is, akik pár millió euró értékben vesznek hosszú

23/55

távra, megfelelő piaci értéken bérbe adott ingatlant. A szektorok közül szinte kizárólag a budapesti irodaházakat és főleg az egybérlős, hosszú távra kiadott kisebb-nagyobb kiskereskedelmi egységeket keresik a befektetők, az utóbbiak esetében akár vidéki lokációkon is. A magyar piacra sok esetben még mindig jellemző, hogy a vevői és eladói elképzelések nem találkoznak. A kereslet javulása, és az eddig magas kihasználatlansági ráta csökkenése jó jel arra, hogy a piac megfelelő irányba halad és megfelelően pozícionált ingatlanok értéket teremtenek.”

Forrás: DTZ

24/55

Logisztikai hírek 2013 48. hét

25/55

Szombaton átadják a Thökölyt 2013. November 28. Csütörtök November 30-án, szombaton átadják a közúti forgalomnak a Thököly út Baross tér és Dózsa György út közötti szakaszát - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).

A BKK elvégezte és befejezte a Főváros egyik legrosszabb állapotú, kockakővel burkolt főútvonalának felújítását.    A társaság közleménye szerint a szombati átadást követően megváltozik a korábbi közúti közlekedési rend a gépkocsik, a buszok és a kerékpárosok számára egyaránt. Középen vezetett buszsáv és önálló kerékpársávok létesültek a Thököly úton, a 178-as busz végállomását a Thököly út Verseny utcai torkolatához helyezték, és az erre közlekedő járatok megállói is visszakerülnek eredeti helyükre.  

  A 4-es metró megépítésének keretében a Keleti pályaudvar állomáshoz kapcsolódva megújult a Thököly út Baross tér és Hernád utca közötti szakasza, a BKK saját beruházásában pedig a Hernád utca és a Dózsa György út közötti szakaszt is felújították.   A BKK 322 méter hosszban kicserélte az úttest teljes pályaszerkezetét, elbontották a kockakő burkolatot, illetve a használaton kívüli és a villamos esetleges középtávú újraindítása esetén sem felhasználható villamospálya-maradványokat.   A közlekedés biztonságosabbá tétele érdekében az útszakaszon található öt gyalogátkelőhelyet és a közvilágítási rendszert is megújították, valamint két új világítótestet is elhelyeztek a Hernád utcai átkelőnél. Az új zebráknál fokozottan érvényesülnek az esélyegyenlőségi elvárások: a mozgáskorlátozottak, illetve a vakok és gyengén látók veszélytelen közlekedésének érdekében valamennyi útcsatlakozásnál lesüllyesztették a járdaszegélyeket, és új járdaburkolatot alakítottak ki.     A felújított Thököly úti szakasz forgalmi rendjébe több változást is bevezetnek. A Thököly út Dózsa György út–Baross tér közötti szakasza a Rákóczi út–Kerepesi út, valamint a Dózsa György út felől is elérhető lesz.   Zugló felől az utat szombattól megnyitják, a Rákóczi út felől ugyanakkor várhatóan február 20-áig csak a tömegközlekedési járművek hajthatnak közvetlenül a Thököly útra a Baross téren még zajló felszínrendezési munkák miatt. Gépjárművel a Thököly utat a Kerepesi út–Baross téri átkötőút útvonalon lehet majd megközelíteni.  

26/55

A Dózsa György út felé a gépjárművek egy forgalmi sávon haladhatnak, a Dózsa György út kereszteződése előtt a tömegközlekedés számára önálló, balra kanyarodó sávot alakítottak ki, mellyel a 20E és 30, 30A, 230-as buszok közlekedését tudják gyorsítani. A városközpont felé egy középső vezetésű buszsáv mellett egy forgalmi sávon haladhatnak a gépjárművek.   A Thököly út megnyitásával megszűnik a Thököly út–Dózsa György út kereszteződésében érvényes ideiglenes forgalmi rend, az új rendben a Hősök tere felől a Dózsa György útról nem lehet balra kanyarodni, a kereszteződés előtt a jobbra kanyarodó sáv mellett két egyenesen vezető sáv található.   A Baross térről ismét lehetséges balra kanyarodni a Fiumei útra, a Rottenbiller utca felől pedig megnyílik a balra kanyarodási lehetőség a Baross tér felé.  

A biciklivel közlekedők részére a felújított útvonalszakasz mindkét oldalán kerékpársávot alakítottak ki, de a Baross téren a kerékpárosok átvezetése ideiglenesen még, a térrendezés tavaszi befejezéséig nem biztosított, ők itt a KRESZ szabályai szerint a forgalmi sávokban közlekedhetnek.   A 4-es metró állomásának felszínrendezési munkáinak befejezéséig a biztonságos közlekedés érdekében azt javasolják, hogy a városközpont irányában történő kerékpározásra a Murányi utcától a VII. kerületi mellékutcákat vegyék igénybe.   

A Thököly út most felújított szakaszának szombati átadásától kezdődően a 178-as busszal utazók új végállomást vehetnek igénybe a Thököly út Verseny utcai torkolatánál, itt lesz lehetőség a le- és a felszállásra is. A Thököly út 12. szám előtt lévő korábbi ideiglenes felszállóhely megszűnik.

  Ezzel egy időben viszont az 5-ös, a 7-es, a 7A, a 133E, a 233E, a 907-es és a 973-as busz Bosnyák tér irányú Reiner Frigyes park megállóját visszahelyezik az eredeti helyére, a Thököly út 21. szám elé.

  A 20E busz szombattól nem a Verseny utcán, hanem a Thököly úton közelíti meg a Keleti pályaudvar végállomást. A 30-as, a 30A és a 230-as járat a Keleti pályaudvar irányában szintén a Thököly útra fordul a Dózsa György út–Verseny utca–Murányi utca útvonalról. A járatok Keleti pályaudvar végállomásának helyszíne nem változik.

Forrás: IngatlanHírek.hu

27/55

Tatabányán bővít a Sanmina-SCI 2013. November 27. Szerda Az amerikai tulajdonú Sanmina-SCI még az idén félmilliárd forintos beruházással bővíti termelését tatabányai gyárában – tájékoztatta a társaság vezérigazgatója az MTI-t.

Hoffmann Károly elmondta, a telekommunikációs berendezések iránti növekvő keresletre alapozva egy új gyártósort állítanak üzembe, valamint modernizálnak egy meglévő gyártósort, és az épületen végeznek gépészeti munkákat. A beruházáshoz húsz százalékos pályázati támogatást nyertek el uniós és magyar forrásokból. A Samnina-SCI jelenleg közel 1100 embernek ad munkát Tatabányán. A társaság elektronikai bérgyártást végez, mobiltelefon hálózatok telefonközpontjainak komplett részegységeit készítik, valamint autógyártók számára állítanak elő a járművek komputereiben és multimédiás egységeiben alkalmazott elektronikai paneleket. A vállalat emellett foglakozik orvosi képalkotó műszerek, MRI-k és CT-k szervizelésével, valamint a mobiltelefonok központjaiban használt egységek javításával.

Forrás: MTI

28/55

Új csomópont épül az M3-asra 2013. November 26. Kedd Nyíregyháza nyugati elkerülő útjának első szakasza a város ipari övezetét kapcsolja majd az M3-as autópályához. A területen épül a dán Lego Csoport új gyára, 60 milliárd forintos beruházással. Az elkerülő út második részének a kiviteli tervei is készülnek már.

A város nyugati elkerülő útjának csatlakoztatásához új csomópont épül az M3-as autópályán Nyíregyházánál több mint 3,4 milliárd forintból.   Parillák Gabriella, a Nyíregyházi Polgármesteri Hivatal sajtófőnöke elmondta: az új nyomvonalú, Nyíregyházát nyugatról elkerülő út kétszer egy sávos lesz. Az első ütemben 2,2 kilométer hosszúságban alakítják ki az utat az M3-as autópálya és a Kálmánházára vezető 3317-es számú út között.   A sztrádán új csomópontot hoznak létre, ami jelentős földmunkával és magas töltés kialakításával jár majd. A munkálatok elvégzéséhez hosszabb időszakra lesz szükség. A beruházó NIF Zrt. a fejlesztés helyén kiemelt figyelmet kíván fordítani a környezetvédelmi szempontokra, s az érintett területen 30 ezer fát és cserjét ültetnének – tette hozzá a sajtófőnök.   Nyíregyháza nyugati elkerülő útjának első szakasza a város ipari övezetét kapcsolja majd az M3-as autópályához. A területen épül a dán Lego Csoport új gyára, 60 milliárd forintos beruházással. A közelben más nagyüzemek is működnek, például a francia Michelin gumiabroncsgyára, a német Eissmann autóbelső-, valamint a Contitech légrúgó gyára, amelyek így közvetlen autópálya-kapcsolatot kapnak.   Az új M3-as csomópontot és az elkerülő út első szakaszát a Duna Aszfalt Kft. és a KE-VÍZ '21 Zrt. által alakított konzorcium építi.   Az Új Széchenyi-terv közlekedési operatív programja keretében, európai uniós támogatással megvalósuló, 2,2 kilométer hosszú utat 2014 őszétől már használhatják a közlekedők.   Az elkerülő út második részének, a kálmánházi út és a Nyíregyházát Tiszavasvárival összekötő 36-os számú főút közötti szakaszának kiviteli tervei is készülnek már. Várhatóan a jövő év elején a közbeszerzési eljárás is megindulhat a kivitelező kiválasztására.   Az elkerülő út később a 36-os, és a Nyíregyházát Bodrogkeresztúrral összekötő 38-as számú főút között épül majd tovább, illetve onnan folytatódik egészen a város északi, nyírszőlősi részéig. Így

29/55

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rétközi tájegysége, Kótaj, Nagyhalász és Ibrány térsége is közelebb kerül az M3-as autópályához.

Forrás: MTI

30/55

Üzemcsarnokok épültek Kunszentmiklóson 2013. November 25. Hétfő Kilenc kis-, illetve közepes vállalkozás letelepítésére alkalmas épületegyüttest létesített és infrastrukturális beruházást hajtott végre mintegy 350 millió forintból az ISOROC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Kunszentmiklóson – tudatta a cég ügyvezetője az MTI-vel.

A vállalkozás a Dél-alföldi Operatív Program Ipari területek infrastrukturális fejlesztése című pályázatán közel 162 millió forint uniós és kormányzati támogatást nyert a fejlesztés megvalósítására – írja az MTI. A projekt során zöldmezős beruházás keretében korszerűen felszerelt ingatlant alakítottak ki a hátrányos helyzetű kunszentmiklósi járás székhelyén. A sokrétű ipari és szolgáltató célokra alkalmassá tett 3,5 hektáros terület két év alatt készült el.   A komplexum négy, egyenként 1000 négyzetméter alapterületű üzemcsarnokot és egy közel 300 négyzetméteres irodaházat foglal magában. Az épületek mellett a terület teljes közművesítése és jelentős felületének térburkolása is megtörtént, így a telephelyen nem jelent majd akadályt a kamionforgalom kezelése sem.   A 350 millió forint összértékű beruházás kilenc kis- vagy középvállalkozás letelepítését teszi lehetővé az új ipari övezetben, melyek a beruházói elképzelések alapján 48 munkahelyet teremtenek a hároméves fenntartási időszak végére.   Már tárgyalnak a lehetséges befektetőkkel, amelyek között több hazai és külföldi – például német és lengyel – társaság is akad. A beruházás 50 százalékos támogatási arányával és a település földrajzi adottságaival számolva a megtérülés várható ideje - a bérbeadás terveknek megfelelő alakulása esetén - hat év.   Az ISOROC Kft. 2009-ben alakult, fő tevékenysége a kőzetgyapot-kereskedelem, több külföldi gyártó kizárólagos hazai disztribútora, vevőköre lefedi az egész országot. A társaság gazdasági teljesítménye stabil növekedést mutat: míg 2010-ben 62 millió forintot meghaladó, addig tavaly már 100 millió forintot megközelítő nettó árbevételt ért el – derül ki az MTI tudósításából.

Forrás: MTI

31/55

Zöldmezős beruházás a gyulai ipari parkban 2013. November 25. Hétfő Új élelmiszer- és takarmány mintákat vizsgáló laboratóriumot épített zöldmezős beruházásban a Food Analytica Laboratóriumi és Innovációs szolgáltató társaság Gyulán az ipari parkban.

 A gyulai családi vállalkozás 280 millió forintért létrehozott laboratóriumának épületét pénteken adták át.

Az Új Széchényi Terv keretében, a Dél-Alföldi Regionális Program (DAOP) vállalkozások versenyképességét segítő támogatását elnyert beruházási program összesen 78,5 millió forint vissza nem térítendő EU-támogatást kapott.

 A közel 1100 négyzetméteres laboratórium és a korszerű berendezésekkel bővített kapacitás révén 12 új munkahely jött létre a döntően élelmiszer- és takarmányvizsgálatokat végző, gabonát minősítő cégnél, ahol jelenleg 59-en dolgoznak - mondta Ábrahám Csaba ügyvezető.

Forrás: MTI

32/55

Itthon terjeszkedik a török logisztikai szolgáltató 2013. November 25. Hétfő A budapesti iroda a vasúti, közúti és tengeri fuvarozást ötvöző intermodális szállításon túl, vámügyintézési és logisztikai szolgáltatásokat is nyújt, valamint raktározási lehetőséget kínál.

z integrált logisztikai szolgáltatásokat nyújtó török Ekol csoport 1 millió eurós befektetéssel megalakította az Ekol Hungary Kft.-t, a magyar cég 2014-ben 7 és fél millió eurós forgalmat vár, megcélozva ezzel a piacvezetői szerepet a Magyarország-Törökország útvonalon - közölte a magyar leányvállalat pénteken az MTI-vel.   A magyarországi személyzet tagjainak száma 2014 végére várhatóan 50-re nő a mostani 11-ről - áll a közleményben.   Az Ekol Hungary fogja kiszolgálni a legfőbb autóipari, valamint FMCG (napi fogyasztási cikkek) termékeket gyártó vállalatokat is. Partnere lesz például a Daimler, a Ford, a VW vagy PÚG - ezek a cégek már jelenleg is az Ekol állandó ügyfelei közé tartoznak.   Az Ekol csoport Törökországban több mint 400 ezer négyzetméter, Németországban, Olaszországban, Franciaországban, Görögországban, Boszniában és Romániában további 86 000 négyzetméter fedett logisztikai szolgáltató központtal rendelkezik. A flottájában 2500 jármű és 500 konténer található, valamint közel 5000 - ebből 4000 török és 1000 európai - alkalmazottat foglalkoztat.

Forrás: MTI

33/55

Retail hírek 2013 48. hét

34/55

Plázákban és benzinkutakon nem működhet dohánybolt 2013. November 29. Péntek A 2500 négyzetméternél nagyobb alapterületű eladótérrel rendelkező üzletekben, valamint az üzemanyagtöltő állomásokon legfeljebb 2014. május 30-ig lehet dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytatni - így módosította a kormány a dohánytermék-kiskereskedelemi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól szóló kormányrendeletet.

A csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint nem létesíthető dohánybolt olyan építményben, illetve nem választható le olyan építményből, amelyben 2500 négyzetméternél nagyobb alapterületű eladótérrel rendelkező üzlet vagy üzemanyagtöltő állomás, illetve azt kiszolgáló kereskedelmi egység működik. A nagy alapterületű üzletekhez kapcsolódó (azt kiegészítő) üzletsoron akkor sem lehet dohányboltot nyitni, ha az egyébként fizikailag elkülönül az üzlettől, és parkolóban, "ideértve különösen annak járművel vagy gyalogosan használható közlekedési útvonalait, határoló területeit, továbbá az ahhoz kapcsolódó fásított vagy füvesített területeit is" szintén nem lehet majd dohányboltot nyitni.  Ha a dohányboltot a vámhatósági engedély megszerzésekor hatályos jogszabályoknak megfelelő módon és helyen alakították ki plázában vagy benzinkúton, akkor is csak legfeljebb 2014. május 30-ig lehet ott dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytatni.   A rendelet szerint dohánybolt nem működhet másik dohánybolt bármely bejáratától számított 200 méteres távolságon belül; ezt azonban csak a 2013. november 30. után benyújtott új engedély iránti, illetve az engedély módosítására irányuló kérelmekre kell.

Forrás: MTI

35/55

KSH: tovább nőttek a beruházások 2013. November 29. Péntek A nemzetgazdasági beruházások volumene a harmadik negyedévben 9,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

A nemzetgazdasági ágak döntő többségében bővülés következett be.

A beruházási tevékenység harmadik negyedévi 9,8 százalékos növekedésén belül a gép- és berendezés beruházások 10,1, az építési beruházások 9,5 százalékkal emelkedtek.

A beruházási teljesítményérték növekedéséhez elsősorban a csaknem egyharmad súlyt képviselő feldolgozóipar 13,6 százalékos bővülése járult hozzá. Ezen belül a járműgyártás és az ehhez kapcsolódó beszállító ágazatok (gumi, műanyag, nemfém ásványi termék, illetve a gép, gépi berendezések gyártása), valamint az élelmiszeripar beruházása volt kiemelkedő.

Csaknem kétszeresére, 90,6 százalékkal emelkedett a beruházási volumen a víz- és hulladékgazdálkodás területén a víztisztítási és csatornázási projektek eredményeként - mutatott rá gyorstájékoztatójában a KSH.

A nagy súlyt képviselő szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág 4,6 százalékos növekedése elsősorban a vasútépítések-, felújítások, alsóbbrendű útvonalak, egyéb útépítéseknek és járműbeszerzéseknek köszönhető.

A mezőgazdasági gépbeszerzések és tárolók építésének következtében 36,3 százalékkal nőttek a beruházások a mezőgazdaságban.

A kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban a volumen 21,3 százalékkal növekedett, ezen belül a legnagyobb mértékű emelkedés a kiskereskedelmi alágban következett be.

A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágban a beruházási teljesítmény jelentős, 11,7 százalékos bővüléséhez továbbra is az árvízvédekezéssel kapcsolatos nagyprojektek, az egyéb középületek felújítása, valamint a katasztrófavédelmi és rendvédelmi fejlesztések járultak hozzá.

A kisebb súlyt képviselő nemzetgazdasági ágak közül jelentősen, 47,9 százalékkal nőttek a beruházások a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, valamint 30,7 százalékkal az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágakban, ami egyedi nagy beruházások eredménye.

36/55

Az építőiparban 9,9 százalékos volumennövekedést regisztrált a KSH.

Számottevő, 19,2 százalékos a bővülés az oktatás és 18,3 százalékos a humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágakban, a nagyarányú növekedést részben az egy évvel korábbi alacsony beruházási teljesítményérték okozza - közölte a KSH.

Jelentősen, 30,7 százalékkal visszaestek a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ág beruházásai.

A lakásépítések visszaesése miatt az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene 12,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A pénzügyi, biztosítási tevékenység beruházásai 11,2 százalékkal elmaradtak az előző év azonos időszakitól.

Az előző negyedévhez képest a nemzetgazdasági beruházások mennyisége negyedévében 1,3 százalékkal emelkedett a szezonálisan kiigazított index szerint.

a

harmadik

Az év első kilenc hónapjában összesen 2823 milliárd forintot költöttek beruházásra, összehasonlító áron 3,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

Forrás: MTI

37/55

Nem fogunk kártyával fizetni jövőre? 2013. November 28. Csütörtök A kiskereskedelemben visszaállhat a korábbi, jelenleginél alacsonyabb szintre a bankkártyás fizetés, ha a bankok többsége díjat számol fel a bankkártyás vásárlás után, miközben havi 150 ezer forintig díjmentes lesz a készpénzfelvétel – írja csütörtöki cikkében a Napi Gazdaság.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a magyar fogyasztó erősen árérzékeny, így valószínűleg fogékony lesz a többletkiadásra a bankkártyás fizetésnél is. A pénzforgalom és a készpénzes tranzakciók számának növekedésével középtávon arra lehet számítani, hogy mind több kereskedő adja majd vissza a POS terminált, megszabadulva a fenntartási költségtől – véli a főtitkár.   Arra a kérdésre, hogy ha a tranzakciós illetéket a kereskedőnek kellene fizetnie, átháríthatná-e a fogyasztóra, azt válaszolta: a kiskereskedelmi költségszerkezet olyan szerteágazó, hogy egy újabb kiadási tételt könnyedén el lehetne benne bújtatni más termék kárára. Vagyis a piac mindenképpen megtalálná a lehetőséget arra, hogy kiadását áthárítsa a fogyasztóra valamely más termék árán keresztül.

Forrás: MTI

38/55

Egységesítené a transzferár-dokumentációt az OECD 2013. November 27. Szerda A transzferár-dokumentációs szabályok első bevezetése óta robbanásszerűen megnövekedett azon államok száma, amelyek előírják a transzferár–dokumentáció készítési kötelezettséget. Az OECD új javaslatcsomagja a jelenlegi, országonként jelentősen eltérő szabályozást kívánja egységesíteni.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) új javaslattal állt elő a transzferár-dokumentációs szabályok globális szintű szabványosítására, amely az érintett adózók számára egyszerűsítést és tehercsökkentést, az adóhatóságok részére pedig nagyobb átláthatóságot biztosítana. A transzferár-dokumentációs szabályok első bevezetése óta robbanásszerűen megnövekedett a globális cégcsoportokon belüli kereskedelem volumene, illetve azon államok száma is, amelyek kötelezően előírják a transzferár-dokumentáció készítési kötelezettséget.   A kialakult helyzetre válaszul publikálta az OECD 2013. július 30-án a „White Paper on transfer pricing documentation” nevű vitaanyag tervezetét. A tervezet publikálása időszerű, tekintettel arra, hogy az OECD Transzferár Irányelveinek dokumentációra vonatkozó (V. számú) fejezetét több mint 15 évvel ezelőtt szövegezték, így az nem nyújt megfelelő iránymutatást a mai, jelentősen megváltozott gazdasági környezetben.   A tervezet fő célja egyfelől az volt, hogy elindítsa a párbeszédet az egyes kormányok, illetve adózók között a nemzetközi transzferár-dokumentációs környezetről. Másrészt pedig, hogy áttekintse a jelenlegi nemzeti és nemzetközi transzferár-dokumentációs szabályozásokat, valamint az üzleti szféra és az adóhatóságok visszajelzése alapján összefoglalja a transzferár-nyilvántartásokkal kapcsolatos eddigi tapasztalatokat. A tervezet konkrét formai és tartalmi javaslatot is tesz arra vonatkozóan, hogy miként lehetne egyszerűsíteni, illetve a lehetőségekhez képest szabványosítani globális szinten a transzferár-dokumentációs kötelezettséget.   A tervezetben foglaltak alapján elmondható, hogy az érintett adózók még mindig meglehetősen nagy tehernek tartják a különböző országok transzferár-dokumentációs követelményeinek a maradéktalan betartását. Az adóhatóságok pedig hiányolják a dokumentációkból azokat az információkat, amelyek szükségesek lennének az adózók globális működésének átlátásához, ezen keresztül pedig a megfelelően alapos ellenőrzésükhöz. Ennek következményeképpen az adózók úgy látják, hogy a transzferár-dokumentáció készítési követelmény egyre inkább csupán a bírság elker&u uml;lésére szolgáló, de egyébként minden további előnyt nélkülöző eszköz. Az adóhatóságok ugyanakkor az információ óriási mennyisége miatt gyakran lényegtelenebb szempontokra koncentrálnak, a jelentős transzferárral kapcsolatos problémákat rejtő részletek pedig könnyen elkerülhetik a figyelmüket. A tervezet felveti a kérdést, hogy a transzferár-dokumentációs szabályok vajon hatékonyan szolgálják-e az eredetileg megfogalmazott célokat.   A tervezet részei

39/55

  A tervezet három fő részből áll. Az első rész a nemzeti és nemzetközi szabályozást, illetve az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat tekinti át. A tervezet szerint az egyre több államban bevezetett dokumentációs előírások összetettsége és szinte követhetetlen sokfélesége mellett leginkább az tűnik szembe, hogy az egyes országok jellemzően leginkább a nemzetközi tranzakciók „belföldi lábára” fókuszálnak.   Voltak és vannak ugyan nemzetközi kísérletek egységesített, vagy legalábbis közös alapokon nyugvó transzferár-dokumentációs szabályok kialakítására, de az adózók és az adóhatóságok eddigi visszajelzéseiből ítélve az alapvető problémák teljes mértékű orvoslására ezek jelen formájukban nem alkalmasak.   Az üzleti szféra leginkább a különböző, főleg formai jellegű nemzeti transzferár szabály miatt keletkező nagy mennyiségű többletmunkát kifogásolja. Ezen felül az is sok panaszra ad okot, hogy az előírások az adatbázis-kutatások túl gyakori újrafuttatását teszik szükségessé, illetve hogy az adóhatóságok a helyi összehasonlító adatokat is megkövetelik. Véleményük szerint a helyi adóhatóságok sokszor nem látják át teljes mértékben a cégcsoport működését, nem tudják feldolgozni a sok információt, ezért gyakran lényegtelen részletekre fókuszálnak és olyan kérdéseket tesznek fel amelyekre a nyilvá ntart&aa cute;sban általában megtalálhatóak a válaszok. A második rész azt a kérdést feszegeti, hogy pontosan hogyan lehet meghatározni a transzferár-dokumentáció célját. Az OECD szerint igen eltérő szerepet tulajdonítanak a nyilvántartásnak a vizsgált országokban, és részben ez lehet felelős az egyes nemzeti szabályozási rendszerek között tapasztalható erős különbségekért.   A tervezet alapvetően 3 indokot azonosít, transzferár-dokumentációs kötelezettség előírására:

amely

okot

adhat

egy

kormánynak

 

Biztosítani az adóhatóságoknak azt az információhalmazt, amely alapján megfelelően el tudnak végezni egy előzetes kockázatelemzést arra vonatkozóan, hogy mely adózónál szükséges teljeskörű és alapos transzferár ellenőrzés; Biztosítani, hogy az adózók megfelelően kialakítsák, és következetesen alkalmazzák a transzferár stratégiáikat; Biztosítani, hogy az adóhatóságok részére elég információ álljon rendelkezésre a részletes és alapos transzferár-ellenőrzés végrehajtásához.   Az OECD azon a véleményen van, hogy célszerű lenne kettébontani az információszolgáltatási fázisokat. Az első fázisban az adóhatóság azokra az információkra fókuszálna, amely alapján kockázatelemzéssel ki tudnák választani, mely adózóknál folytassanak le teljeskörű transzferár ellenőrzést. Egy, a kockázatelemzéshez szükséges elsődleges információszolgáltatás azonban nem korlátozhatja az adóhatóságok azon jogkörét, hogy egy esetleges későbbi transzferár-ellenőrzés során a számukra szükséges összes lényeges adatot bekérhessék.  

40/55

A harmadik részben a tervezet konkrét javaslatot tesz a globális transzferár-dokumentációs szabvány formájára és tartalmára vonatkozóan, illetve felsorolja azokat a kritikus tényezőket, amelyek még megvitatásra szorulhatnak. A javaslat alapvetően az EU kétszintű transzferár-dokumentációs rendszerét emeli ki, mint lehetséges alapot egy globális szabvány létrehozásához. Ennek megfelelően lenne egy közös nyilvántartás (az EU-s rendszerből ismert „masterfile”), amely a vállalatcsoport összes tagjára vonatkozó információt tartalmazná, illetve ehhez jönnének hozzá az országspecifikus nyilvántartások. A tervezet felvet egy olyan lehetőséget is, amely sz erint a masterfile ne csak cégcsoport szinten tartalmazhasson közös adatokat (mint az EU-s rendszerben), hanem üzletág szinten is.   Az OECD a tervezet végén felsorolja azokat a még nyitott kérdéseket, amelyek jellemzően nézeteltérések tárgyát képezik, illetve jelentős potenciális hatással lehetnek a jövőbeni dokumentációs szabályok kialakítása során. Ezek között szerepel például a nyilvántartásoknak az adott állam nyelvére történő lefordítása, értékhatárok beiktatása illetve a büntetési tételek egységesítése.   Az OECD transzferár-dokumentációs szabályainak magyarországi vonatkozásai   Magyarország vonatkozásában egyelőre nem lehet közvetlen hatásokkal számolni. Ez a transzferár tervezet még vitaanyag, vagyis egyelőre nem lehet tudni, hogy az OECD milyen formában fogja véglegesíteni. További kérdés, hogy elfogadása esetén ez az anyag milyen fokú kötelező erővel bír majd, mennyire lesz meghatározó a hatása a nemzeti  szintű (így többek között a magyar) transzferárral kapcsolatos jogalkotás során.   Jelenleg az OECD transzferár-irányelvei meghatározó szerepet játszanak mind az adóhatóságok, mind az adózók szakmai véleményének kialakításban, egymás közötti vitájukban, de a felekre nézve kötelező erővel nem bírnak.

Forrás: IngatlanHírek.hu

41/55

Gazdasági hírek 2013 48. hét

42/55

Melyik a legjobb magyar bank? 2013. November 29. Péntek A K&H Bank kapta idén az Év bankja Magyarországon címet, a The Banker című nemzetközi pénzügyi szaklap harmadik alkalommal ítélte a pénzintézetnek ezt az elismerést – közölte a pénzintézet pénteken.

Korábban a K&H Bank 2008-ban és 2011-ben is megkapta már ezt a díjat.   A közlemény szerint a bank már a második rangos elismerést kapta meg ebben az évben, mert júliusban elnyerte a Magyarország legjobb bankja díjat az Euromoney Kiválósági Díj versenyén.   A nemzetközi Év bankja díjat világszerte minden évben közel 150 kiválasztott pénzügyi intézménynek ítélik oda, egy részletes kérdőív kitöltése alapján, amelyben a The Banker szakértői értékelik a pénzügyi eredményeket, a növekedési arányokat és a teljesítmény mutatókat.   Az adatok mellett azt is vizsgálják, hogy a bankok a helyi gazdasági szektorokban állítanak-e fel új sztenderdeket, innovatív, költséghatékony vagy új technológiák bevezetésével. Az idén 14. alkalommal megtartott díjátadón Londonban Hendrik Scheerlinck, a K&H Csoport vezérigazgatója vette át az elismerést.

Forrás: MTI

43/55

Egyesek szerint vége a válságnak 2013. November 28. Csütörtök Ám a jelentősebb makroindikátorokat tekintve Magyarország a régió érettebb ingatlanpiaccal rendelkező országaihoz képest némileg gyengébb képet mutat – vélik az idei Portfolio.hu Property Investment Fórum 2013 szakértői.

A konferencia nyitóelőadásában Gunnar Herm MRICS, a UBS Global Real Estate európai kutatási és stratégiai igazgatója a kelet-közép-európai ingatlanpiacok helyzetét, kilátásait és lehetőségeit foglalta össze. Prezentációjában elsősorban a nemzetközi intézményi befektetők szemszögéből értékelte a régiót. „Az intézményi befektetők elsősorban az ingatlanpiaci fundamentumokat meghatározó makroindikátorokat vizsgálják befektetési döntéseik meghozatalánál. A növekedési kilátások, a foglalkoztatottság, a fogyasztói bizalom mellett az ingatlanpiac transzparenciája és likviditása, a piacon elérhető befektetési termékek elérhetősége, valamint a megfelelő szabályozói és adózási környezetet, politikai stabilitás kulcsfontosságú tényező" – mondta el. A szakember úgy véli, hogy méretét tekintve Kelet-Közép-Európa ingatlanpiaca még mindig viszonylag kicsi, összehasonlításként: kb. Svédország egyedül akkora piaccal rendelkezik, mint az egész régiós piac együttvéve. Ez jelentősen lekorlátozza a globális intézményi tőke mozgásterét, ennek ellenére a régió országai előnyös piaci rést jelenthez a nemzetközi befektetők számára. „A Kelet-Közép-Európa gazdaságai felépülőben vannak, és a régió ingatlanpiacai kétségkívül jelentős növekedési potenciált hordoznak, azonban egyáltalán nem beszélhetünk homogén környezetről. Az egyes országok gazdaság teljesítménye eltérő képet mutat, teljesen mások a növekedési kilátások" – fejtette ki. A szakember rávilágított arra, hogy Európában a periféria egyes piacai – így Spanyolország vagy Írország – pozitív pályára álltak, így komoly versenytársként jelennek meg a CEE piacok számára. A finanszírozás a régiós piacokon szelektíven érhető el, és a magyar ingatlanpiac számára ez az átlagnál kényesebb kérdés. Az ország eladósodottsága magas, az ingatlanpiac alapvetően túlfinanszírozott, ami jelentősen lassítja a piac felépülését, és távol tatja a nemzetközi intézményi befektetőket – összegezte Herm. Az első panelbeszélgetésben meghatározó európai és régiós ingatlanpiaci szakértők vizsgálták a kelet-közép-európai ingatlanpiacok helyzetét. A beszélgetés résztvevői alapvetően pozitívan ítélik meg a régió kilátásait, azonban egyöntetűen osztják azt a véleményt, hogy a jelentősebb makroindikátorokat tekintve Magyarország a régió érettebb ingatlanpiaccal rendelkező országaihoz (pl. Lengyelországhoz, Csehországhoz) képest gyengébb képet mutat. Török Árpád MRICS, a TriGranit Fejlesztési Zrt. vezérigazgatója kevéssé optimista a hazai ingatlanpiaccal kapcsolatban. Úgy véli, hogy a piac stabilizálódása akár 5-10 évig is eltarthat Magyarországon. „Lengyelország, Csehország és Magyarország teljesen más pályán haladnak, az egyes országok helyzete sem gazdasági teljesítményét, sem ingatlanpiaci jellemzőit tekintetve (méret, népességszám, stb.) nem hasonlítható össze" – fejtette ki. Az ingatlanfejlesztő képviselője lát lehetőségeket a Budapesten irodapiaci fejlesztésekre, de csak build-to-suit keretek között. A társaság jelenleg egy új irodafejlesztési projekten dolgozik Budapesten, a tervek szerint a projekt 2014-ben elindulhat. A kerekasztal-beszélgetők konszenzusa szerint a budapesti prémium irodapiaci hozamok egyértelműen 7,5 %-nál magasabb szinteken állnak, és úgy vélik, hogy azok csökkenésére egyelőre nem sok esély mutatkozik. A piac még mindig nem elég transzparens, és a tranzakciók száma sem

44/55

elegendő arra, hogy a hozamszintek pontosan meghatározhatóak legyenek. Frederic Le Fichoux MRICS, a Cushman and Wakefield közép-európai szállodaszekciójának vezetője viszont derűlátó. „A fogyasztói bizalom, a növekedési indikátorok és a hotelpiac meghatározó mutatói mind pozitív képet mutatnak. A következő 6 hónapban több hotelpiaci befektetés is lezárásra kerül a régióban – mondta el a szakember, aki Magyarországon a hévízi Lotus Hotel értékesítésével foglalkozik. – A hotel árazása kedvező, elsősorban helyi, illetve orosz befektetők érdeklődnek." Eric Assimakopoulos, a Revetas Capital ügyvezető igazgatója úgy véli, hogy a magyar piac megítélése ellentmondásos. „Az árazás jelenleg nagyon nehéz kérdés, a legnagyobb probléma a likviditás és a finanszírozás hiánya, valamint az exit lehetőségének bizonytalansága" – mondta el. Assimakopoulos úgy értékeli, hogy az eladók és a vevők árelvárásai között még mindig hatalmas a különbség, és az átárazódás még közel sem történt meg. " Patrick Delcol, a BNP Paripas Real Estate kelet-közép-európai üzletágának vezérigazgatója szerint sincs egyelőre okunk a felhőtlen optimizmusra. „Az iparágnak távolabbi kihívásokkal is szembe kell nézni, így a szektor nem tudja függetleníteni magát olyan problémáktól sem, mint a globlalizáció, a politikai, vallási, társadalmi vagy demográfiai kérdések – fejtette ki Delcol. – A magyar piac még mindig túlfinanszírozott, és az ország eladósodottsága alapvetően lassítja a gazdaság felépülését, így gyengíti az ingatlanpiaci fundamentumokat. Ez korlátot állít mind a befektetési, mind a fejlesztési piac számára." A magyar piac politikai kockázatairól úgy vélekedik, hogy a befektetők számára elsősorban a kiszámíthatóság, a stabilitás és a transzparencia a fontos, ami nem feltétlenül a politikai kockázatokkal vonható egy kérdéskörbe. A gyakori feltételezések ellenére nem érzelmi kérdésről van szó, a makroindikátorok, az ingatlanpiaci fundamentumok értékelése sokkal inkább meghatározó.  

Forrás: IngatlanHírek.hu

45/55

TBSZ: újabb kedvező jogszabály-változások 2013. November 28. Csütörtök Rekordszámú tartós befektetési számla nyitását hozhatja az idei év, a 2010-ben bevezetett tartós befektetési szerződés (TBSZ) népszerűsége ugyanis a KBC Securities tapasztalata szerint az utóbbi két évben jelentősen nőtt. Securities tapasztalata szerint az utóbbi két évben jelentősen nőtt. A normál értékpapírszámla mellé 2013-ban az ügyfelek többsége már TBSZ-számlát is nyit, amiben a konstrukció egyre kedvezőbbé váló feltételei is szerepet játszanak.

Két éve folyamatosan nő a tartós befektetési szerződések népszerűsége, s idén minden korábbinál több szerződés születhet az év végéig tartó adóoptimalizálási időszakban. Miközben ugyanis a számlához kapcsolódó adókedvezmények a konstrukció 2010-es indulása óta változatlanok (a számlán tartott befektetések hozamát 3 év után továbbra is csak 10 százalék, 5 év után pedig 0 százalékos adó terheli), addig az egyéb feltételek egyre kedvezőbbé váltak. 2012 óta már nemcsak forintban, hanem akár dollárban vagy euróban is tarthatóak a befektetések a TBSZ-számlákon, amelyeket az Országgyűlés minapi törvénymódosítása nyomán jövőre már szabadon át is lehet vinni az egyik szolgáltatótól a másikhoz.

 „A mobilitás biztosítása újabb lökést adhat a tartós befektetési számlák nyitásának, s számítani lehet arra, hogy az értékpapírszámlaként nyitott TBSZ-számlák oda áramlanak majd, ahol az ügyfél számára a legvonzóbbak a számlavezetési és tranzakciós díjak” – hangsúlyozta Tordai Péter, a KBC Securities lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese. Az alacsony kamatkörnyezetben ugyanis nem mindegy, hogy milyen áron kerül egy adott értékpapír a számlára, mennyit visz el a hozamból a vételi és eladási jutalék. A tartós befektetési számlák sikerét mutatja egyébként, hogy idén az első tíz hónapban már csaknem háromszor annyi TBSZ-számlát nyitottak, mint egy évvel korábban, sőt a 2013-ban az újonnan nyitott TBSZ-számlák száma már meghaladja a normál értékpapírszámlák számát a KBC Securitiesnél. Ezt többek között azzal magyarázta Tordai Péter, hogy a konstrukciót megismerő kisbefektetők döntő többsége folyamatosan élni kíván az adóoptimalizálás lehetőségével.  Mivel a számlákon a felhalmozási időszak az év végével véget ér a TBSZ-szabályozás alapján, így aki további megtakarítást helyezne el vagy fektetne be kedvezményesen, annak a következő évben egy újabb számlát kell nyitnia. Az év végéhez közeledve tovább élénkülésre lehet számítani, a számlák 60-65 százalékát ugyanis a negyedik negyedévben nyitják meg.

A KBC Securities szerint egyre többen ismerik fel, hogy a TBSZ-számla nyitása csak előnnyel jár, hiszen a szerződés felbontása esetén semmilyen büntető szankcióval nem kell számolni. Így ha valakinek időközben - például anyagi helyzetének megváltozása miatt - mégis fel kell törnie a befektetését, úgy jár, mintha egy normál értékpapírszámlát nyitott volna. A számlafelmondások aránya egyébként a KBC Securities tapasztalata szerint az összes TBSZ-hez viszonyítva meredeken csökken, idén kevesebb, mint 5 százalékánál következett csak be.

A TBSZ-számlákon tarható gazdag eszközválaszték, a befektetések tetszés szerinti átrendezésének lehetősége már a kisebb megtakarítással rendelkezők figyelmét is ráirányítja a konstrukcióra, amelynek ötéves befektetési időtávja ráadásul több tőzsdei részvény esetében is testreszabottnak mondható. Az európai piacokon példáu leginkább azokat a nagyvállalatokat érdemes keresni, amelyeket alaposan megtépázott a válság, ezért árfolyamuk és értékeltségük a mélybe zuhant, de mégis talpon maradtak, most pedig új stratégiával, átalakított szervezettel és sok esetben új menedzsmenttel igyekeznek ismét sikereket építeni az egyre javuló makrokörnyezetben. Ilyen

46/55

társaság lehet például a francia kiskereskedelmi óriás, a Carrefour, vagy a szintén francia Alcatel-Lucent, de hasonló utat járt be az árfolyamát alig pár hónap alatt megduplázó Nokia is. Az európai telekommunikációs szolgáltatók között is érdemes hosszú távú, értékalapú befektetéseket keresgélni, különös tekintettel az egész iparág egyik legalacsonyabb értékeltsége mellett forgó Magyar Telekomra. A részvény körül ugyanis sorra tűnnek el a legfontosabb bizonytalansági tényezők, amelyek eddig nyomás alatt tartották az árfolyamot.

Forrás: IngatlanHírek.hu

47/55

Exportpiacok: önbizalomban immár nincs hiány 2013. November 27. Szerda A magyar vállalkozások látványosan nyitottabbak a keleti piacok iránt, ugyanakkor felkészültségük még kívánnivalókat hagy maga után – hangzott el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara keddi rendezvényén. Füzesi Attila, a Creative Expert Consulting üzlet- és kereskedelemfejlesztési tanácsadócég első embere elsősorban az orosz piacon megfigyelhető magyar vállalkozói taktikákat vette górcső alá.

Közel száz vállalkozás külpiaci gyakorlatának egyengetéséből levont következtetések alapján elmondható, hogy a magyar vállalkozások egyre nagyobb reményekkel fordulnak a keleti vevők felé, ugyanakkor elenyésző azon cégek száma, ahol a sikeres exportügyletek lebonyolításához ösztönösen rendelkezésre áll a kellő felkészültség. Az elmúlt években több csatornán is arról értesülnek a magyar vállalkozások, hogy egyre jobbak az esélyeik keleten, a kormány is nagy hangsúlyt fektet ezen célpiacok megszerzésére. „Ugyanakkor a sikersztorik híre túlzott reményeket kelthet, érdemes tudatosan, előzetes információk birtokában, szakértői segítséggel nekivágni exportpartnerek felhajtásának” – figyelmeztet Füzesi Attila.   A Creative Expert Consulting üzlet- és kereskedelemfejlesztési cég több mint másfél évtizedes exportpiaci gyakorlattal bír számos posztszovjet tagállamban illetve a Balkánon, de elsősorban Oroszországban gyűlt össze statisztikailag is mérhető mennyiségű tapasztalata. Mintegy száz vállalat közelmúltbeli exportorientációs projektjének elemzése alapján a társaság az alábbi területekre hívja fel a figyelmet:   1.       Piackutatás és konkurenciaismeret hiánya – a magyar vállalkozók jól ismerik saját terméküket illetve szolgáltatásukat, megfelelő képpel rendelkeznek a hazai versenytársakról és az itthoni célközönségről, azonban szinte alig ismernek valamit a lehetséges keleti fogadtatásról. „Ez természetesen nem baj, ezért nem szabad kárhoztatni senkit, aki most fordul először a keleti piacok felé. Azonban aki meg akarja spórolni ezt a lépést, és azonnali eredményt vár el, annak csalódnia kell” – mondta el a kamarai konferencián Füzesi Attila. Egészen mások a szokások és a léptékek, bizonyos termékkörökre arányaiban messze többet áldoznak az oroszok, míg más területen a mi költési jellemzőinkhez igazítottan árazott termékek sikertelenek maradhatnak az orosz piacon.   2.       Exportstratégia hiánya – az a döntés, hogy „mostantól márpedig exportálni is kellene” jelentős hatással van a vállalkozások üzletpolitikájára, finanszírozására, marketingbüdzséjére, és hirtelen rak extra terhet a humánerőre is. „Mégis képesek egy ilyen döntést egyik napról a másikra meghozni a vállalkozók, végül mind a hazai, mind a külpiaci folyamatokban csak futnak az események után, felemésztve anyagi és szellemi erőforrásaikat” A Creative Expert Consulting vezetőjének javaslata szerint előzetes tervezést igényel az exportálási projekt, elsősorban olyan területeket kell meghatározni mint a költségvetés, időkeret, munkaerő-kiosztás. „Függetlenül attól, hogy tudja-e egy cégvezető, hogy melyik országba, milyen terméket, milyen áron akar eladni, azt előzetesen fel kell mérnie, hogy ilyen erőforrásokból fogja ezt bírni.”   3.       Rugalmatlan ügyfélkapcsolat – A második pont hiányosságára vezethető vissza, de

48/55

kifejezetten külön említést érdemel, hogy felkészületlenül éri a cégeket a potenciális partnerek érdeklődése. „Noha mindenki arra vágyik, hogy hamar felfigyeljenek rá az orosz vevők, szinte frusztrálja őket az a meglepetés, ha tényleg megjelennek ezek a vevők, és telefonokkal, emailekkel fordulnak hozzájuk, ezernyi kérdést zúdítva a cégre. „Örülni kéne ilyenkor és gyorsan reagálni, mégis értékes napokat, akár heteket veszítünk azzal, hogy nincs aktuális árlista, brosúra, az érdeklődő által elvárt mennyiség kívül esik az eddigi gyakorlaton és az erre hirtelen kijelölt személy megszakad a munkától” - figyelmeztet Füzesi.   4.       Rövidtávú szemlélet – A legrosszabb gyakorlat az, ha a hazai piacon meglévő feladatok mellé átmenetinek gondolt pluszként omlik a szervezetre a külpiaci érdeklődés kielégítése. Az eleinte szívességnek gondolt pluszfeladat a legképzettebb, akár idegen nyelvet is beszélő munkaerő állandó túlóráztatásába fullad. „Az indulástól az első szállításig teljesen normálisan eltelik több hónap is akár. Mindehhez külön erőforrások kellenek, szervezeti változtatások, ezekre is ki kell terjedjen az exportstratéga figyelme” – meséli Füzesi Attila.   5.       Kulturális különbségek figyelmen kívül hagyása – Mind az üzletvitelben, mind az életvitelben komoly eltérés van a magyar és az orosz morál között. Az oroszokhoz képest szinte már poroszos a magyar vállalatok vezetése, ugyanakkor a volumenkülönbségek miatt a magyaroknak kell erre tekintettel lenni, és nem fordítva. Számos állami és egyházi ünnep lassíthatja a nekünk fontos döntéshozatalt, ugyanakkor mindezek ellenére gyors, határozott, de a diplomáciai formulákat is mindig betartó reakciót várnak el az oroszok a partnerektől. Aktuálisan az a legfontosabb, hogy december második felétől majdnem január végéig tartanak az ünnepek és az ilyenkor esedékes szabadságolások is. Számunkra kedvező, hogy a középkorú üzletemberek pozitív emlékekkel bírnak a két ország múltbéli viszonyáról, és általában kedves emlékeket ápolnak korábbi itteni látogatásaikról. Ha újfent ellátogatnak hozzánk, igyekezzünk hasonlóan kellemes élményeket szerezni nekik. A szűkmarkú, udvariatlan vendéglátás az üzlet szempontjából végzetes lehet.

Forrás: IngatlanHírek.hu

49/55

Ingyenes pénzfelvétel - január 20-ig kell nyilatkozni 2013. November 26. Kedd A havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételi lehetőséget igénylőknek nyilatkozatot kell kitölteniük, amelynek tartalmát kormányrendelet határozza meg; a rendelettervezetet hétfőn tette közzé a kormány honlapján.

tervezet felsorolja, hogy a bankszámla tulajdonosának milyen adatokat kell megadnia ahhoz, hogy csak egy - számlájáról a havi két készpénzfelvétel, legfeljebb 150 ezer forintig ingyenes legyen, egyben tartalmazza mellékletében a kitöltendő űrlapot is.

Az űrlap aláírójának nyilatkoznia kell arról is, hogy tudomásul veszi: amennyiben jogosulatlanul él az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségével, vagy a nyilatkozatban valótlan tartalmat közölt, a megjelölt pénzforgalmi szolgáltató jogosult az elengedett tranzakciós díjakat visszamenőleg egy összegben érvényesíteni.

"A díjtól és költségtől mentes készpénzkifizetés, illetve készpénzfelvétel igénybevételére szolgáló fizetési számlát megjelölő nyilatkozat tartalmára vonatkozó részletes szabályokról" címet viselő nemzetgazdasági miniszteri rendelet tervezetéhez a hétfői munkaidő végéig lehetett véleményt fűzni.

December 1-jétől jövő év január 20-ig kell nyilatkoznia annak, aki már februártól élni szeretne a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel lehetőségével, miután az erről szóló törvényt november elején elfogadta az Országgyűlés.

Rogán Antal másnap sajtótájékoztatón elmondta: a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) november 25-ig rendeletet kell hozni, amely szabályozza a nyilatkozat formáját. Felhívta a figyelmet arra, hogy február 1-jétől lehet havi kétszer ingyen pénzt felvenni, de a számlát megjelölni december 1-jétől lehet. Aki már februártól élne ezzel a joggal, január 20-ig kell nyilatkoznia, aki elmulasztja ezt az időpontot, akkor március 1-jétől vehet fel ingyen készpénzt ismertette, hozzátéve, "a határidő folyamatos".

Rogán Antal közölte, a pénzforgalmi szolgáltatóknak módosítaniuk kell az ügyféllel kötött szerződést a bejelentést követően, valamint el kell végezniük a törvény végrehajtásához szükséges informatikai fejlesztéseket február 1-jéig.

December 1-jétől pedig a fiókokban biztosítaniuk kell azt, hogy valamennyi fogyasztó leadhassa a nyilatkozatát - tette hozzá, megjegyezve: a nyilatkozatokat a számla megszüntetéséig, vagy új nyilatkozat megtételéig kötelesek megőrizni.Arra a kérdésre, ellenőrzik-e, ha valaki több banknál is lead nyilatkozatot, Rogán Antal azt mondta, 2014. december 31-ig kell ezt kialakítania a bankoknak, annak alapja a központi adós-nyilvántartási rendszer. A részletszabályokat az NGM alakítja ki a következő év közepéig, a rendszer felállítása után összesítik az információkat, és ki fog

50/55

derülni, ha valaki visszaélt a rendszerrel.

A törvény elfogadását azzal indokolta, hogy az elmúlt egy évben a bankok az illendő mértékhez képest túlságosan is megemelték a számlavezetéssel kapcsolatos díjakat és az egyéb költségeket. Ha a pénzintézetek bármiféle más költséget próbálnak érvényesíteni, szigorúan ellenőrizni fogjuk, mivel a törvény kimondja ennek tilalmát és lehetővé teszi a szankcionálását - mondta. Rogán Antal rögzítette: ha a bank számlavezetési díjat akar emelni az ingyenes készpénzfelvétel miatt, annak a pénzintézet számára súlyos következményei lesznek.

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára korábban elmondta: az ingyenes készpénzfelvétel a bankoknak 42 milliárd forintos tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget, a társadalomnak 100 milliárd forintos pluszköltséget jelent.

A főtitkár igazságtalannak nevezte azt a rendszert, hogy a bankoknak olyan ingyenes szolgáltatást kell nyújtaniuk, amely után tranzakciós illetéket kell fizetni. "Ez olyan, mintha társadalmi munka után adót szedne az állam a társadalmi munkát végzőtől" - fogalmazott Kovács Levente.

Forrás: MTI

51/55

Márciustól többe kerülnek a kft.-k 2013. November 25. Hétfő Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) megemelte a korlátolt felelősségű társaságok (kft.-k) minimális törzstőkéjét. Az emelést a már működő társaságoknak nem kell teljesíteniük a társasági szerződésük esetleges módosításakor, arra haladékot biztosít a jogszabály 2016. március 15-ig – közölte a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda.

Az új Ptk. korlátolt felelősségű társaságokat érintő talán legfontosabb változása, hogy a kft. törzstőkéjének kötelező minimuma a jelenlegi ötszázezer forint helyett ismét hárommillió forint lesz.   Az új Ptk. hatálybalépését – 2014. március 15-ét – követően alapított új kft.-knek e törzstőke-követelménynek kell megfelelniük. A már működő társaságoknak azonban kétéves türelmi idő áll rendelkezésükre a tőkeminimum biztosítására, azaz legkésőbb 2016. március 15-éig kötelesek megemelni a törzstőkéjüket hárommillió forintra.   Az új Ptk. sokkal több autonómiát ad a kft.-k működéséhez, mint a mostani gazdasági társasági törvény, de ezeket a kedvezőbb szabályokat csak azok alkalmazhatják, akik már felemelték 3 millióra a törzstőkéjüket – hívja fel az érintettek figyelmét a közlemény.   A vállalkozások piacra lépésének elősegítése érdekében az új Ptk. hatálybalépésétől kezdve lehetőség nyílik arra is, hogy a tagok a kft. törzstőkéjét a társaság felosztható nyereségéből töltsék fel. Ha ezt választják, akkor amíg a nyereség nem fedezi a törzstőke teljes összegét, a társaság nem fizethet a tagjai részére osztalékot, illetve ezen időpontig a tagok személyesen kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért, a még nem teljesített összeg erejéig.

Forrás: MTI

52/55

Property News 2013 48. hét

53/55

Javuló tendencia az európai befektetési piacon 2013. November 26. Kedd A DTZ nemzetközi Fair Value Index elemzése azt vizsgálja, hogy mennyire vonzóak a különböző kereskedelmi ingatlanpiacok, mekkora az elérhető becsült hozamuk. A legfrissebb elemzés szerint az index értéke 74, amely jelentős javulás az egy évvel korábbi 62-es értékhez viszonyítva. Budapest kiemelkedő javulást mutat, két „fagyos” piaca került át a „meleg” kategóriába, ami a befektetők számára már vonzó ár-kockázat arányt képviselő piacokat jelenti.

Európa szerte 105 piacot vizsgálva az elemzés rámutat arra, hogy jelentős számú piac kínál vonzó befektetési lehetőségeket. Az államkötvény hozamok csökkenésével vonzóbb az olasz és a spanyol piac, míg Németország és az Egyesült Királyság emelkedő hozamai és alul-árazottsága megfontoltabbá teszi a befektetőket.   Már meleg a budapesti iroda- és ipari ingatlanpiac   A CEE régió Fair Value indexe magasabb a teljes piaci átlagnál, 15 „forró”, 5 „meleg” és csupán 2 „fagyos” piaccal 80-on áll az index. A prágai, varsói és budapesti piacok mind a jó befektetési értéket képviselő piacokhoz tartoznak.   A prime kiskereskedelmi termékek mindhárom országban, az ipari ingatlanok a prágai és a varsói ingatlanpiacon „forró” befektetési célpontok. Az irodapiacok és a budapesti ipari ingatlanpiac a még kedvező befektetési hozamokat generáló, elfogadható kockázatot jelentő „meleg” kategóriába sorolódnak. A felmérés szerint tehát valószínű, hogy Közép-Kelet Európa számos piacán a likviditás javuló tendenciát fog mutatni az elkövetkező években.   Nem ritkák a 100 millió euró fölötti üzletek   Csehországban és Lengyelországban az ingatlanok típusát tekintve a csúcsminőségű és a hozzáadott érték teremtésére alkalmas (value-add) termékek a legkeresettebbek. A jól bérbeadott, de csak másodlagos minőségű ingatlanok szinte eladhatatlanok.   A csúcsminőségű ingatlanok (pl. belvárosi üzlethelyiségek) által nyújtott, gyakran mindössze 5%-os hozamszint sem riasztja el a befektetőket.  A tranzakciók értékét tekintve a 30-50 millió euró alatti ügyletek már kicsinek tekinthetők, míg nem ritkák a 100 millió euró feletti üzletkötések sem.   A helyi befektetők aktívak

54/55

  A két országra jellemző a helyi befektetők magas fokú aktivitása és tőkeereje, ellentétben a magyar piaccal. Csehországban az egyes ingatlanpiaci szektorok tekintetében a logisztika újabb fénykorát éli: a kelendő standard befektetési termékek mellett a fejlesztők már újabb telekvásárlásokba is kezdtek az alacsony üresedési ráta hatására.   Prágán kívül is nyüzsög a bevásárlóközpontok és a kiskereskedelmi parkok piaca, míg az irodapiaci befektetések csak a fővárosra koncentrálódnak. Befektetési szempontból Lengyelországban inkább az irodapiac és a bevásárlóközpontok piaca a domináns mind Varsóban, mind a nagyobb vidéki városokban.

Forrás: DTZ

55/55