Az ITD Szerepe a magyarországi beszerzési piacon
Süveges-Szabó László Üzletfejlesztési Igazgató
Balatonalmádi, 2009.november 12.
Export A külföldi közvetlen tőkebefektetések sikere miatt erősen növekszik: átlagosan 12,3%-kal 2000-2008 között a GDP 70%-a exportra kerül az export 80%-át nemzetközi társaságok generálják az export 20%-a hazai vállalatoktól származik
A vállalati szféra szerkezete Magyarországon 700,000 100%
3,9 millió
127 mrd USD
102 mrd USD
0.1
30.9
46.6
64.7
99.9
69.1
53.4
35.3
80%
60%
40%
20%
0%
Vállalatok megoszlása
Foglalkoztatottak aránya
KKV-k
GDP-részesedés
Nagyvállalatok
Forrás: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, 2009
Export-részesedés
Külföldi tulajdon aránya a gazdaságban Ágazat
Külföldi tulajdon aránya
Feldolgozó ipar
66%
Vegyipar
60%
Fémipar
61%
Gépipar
72%
Járműgyártás
86%
Elektronika
71%
Élelmiszeripar
47%
Papíripar
49%
Villamosenergia
26%
Építőipar
19%
Kereskedelem
55%
Pénzügyi szolgáltatások
68%
Vendéglátás
27%
Összesen
46%
Forrás: APEH, 2007
Tendenciák a magyar árukereskedelemben A kis- és középvállalkozások jelentősen befolyásolják az ország gazdaságának versenyképességét. az összes vállalkozás 99%-a a kis- és középvállalkozások körébe tartozik, az alkalmazottak több mint 70 %-át a kis- és középvállalkozások foglalkoztatják, a bruttó hozzáadott értéknek mintegy 53 %-át állítják elő.
KKV-k direkt és indirekt exportlehetőségei
Termék/szolgáltatás exportja Kkv részarány 20%
Innovatív termék/technológia exportja
Kkv részarány 10% MISZ felmérés szerint a termékek 51% nemzetközileg versenyképes
További 26% kis versenyképes lehet
fejlesztéssel
A Kkv-k több, beszállítást
mint
logisztikai és disztribúciós kapacitások kihasználása a Magyarországra beáramló tőkével elsajátított management Know-how továbbadása és hasznosulása
Beszállítói lehetőségek
Intenzívebb és koncentráltabb külpiaci megjelenés Innovációs kooperáció belföldön és külföldön Külföldi cégalapítás/befektetés Képviseletek Privatizációs folyamatokba való bekapcsolódás Akvizíciók, befektetések Bekapcsolódás új értékláncokba Kereskedelemi és beszállítói pozíciók a hazai K+F képességek megerősítése
50%-a
végez
A legnagyobb kihívások / válságtünetek 2009-ben Exportösztönzés területén Az exportképes magyar vállalkozások általános gazdasági helyzete romlott A korábbi problémák (eladósodottság, diverzifikáció hiánya) most fokozottan éreztetik hatásukat Szűkülnek a jelenlegi exportpiacok, további piacok megszerzéséhez hiányzik a (tőke)erő és a bátorság Alacsony a magyar kkv-szektor önszerveződési szintje (kevés életképes és hatékony szakmai szervezet, klaszter működik)
Befektetés-ösztönzés területén Globális FDI csökkenés az előrejelzések szerint 35% körül A régióban ez legjobban Lengyelországot és Magyarországot érintheti A régió iránti érdeklődés általános csökkenése súlyosbodhat, ha a válság elhúzódik – a Balkán pedig erős vetélytársként jelentkezik
Az ITD Hungary válasza a kihívásokra
Az alaptevékenységek átstrukturálása
Exportösztönzés: cégre szabott, ágazati alapú ügyfélmenedzsment
Új elemek: támogatása
Befektetés-ösztönzés: erősítése
after
beszállítói
care
tevékenység
kapcsolatok
és
erősítése,
implementáció tőkekihelyezés
Hálózatépítés az állami oldalon
A külgazdasági szakdiplomata hálózat tevékenységének új fókusz: nagyobb hangsúly az egyedi, cégektől érkező megkereséseken
A kgsz-rendszeren kívüli, nem diplomata státuszú, de az adott külpiacot nagyon jól ismerő emberekre építve egy szerződéses hálózat felépítése
Hálózatépítés a kkv-szférában
Klaszterek és konzorciális együttműködések kiemelt támogatása Szorosabb együttműködés a szakmai szervezetekkel
Exportösztönzés Cégre szabott ügyfélmenedzsment program Az exportösztönzési eszközrendszer teljes újragondolását jelentette az ITD Hungary-n belül 2008-ban Kiindulási alap: a 30 millió forint éves exportból származó árbevétel fölött teljesítő magyar (vagy az exportra vonatkozó döntéseket itt hozó) vállalkozások az elsődleges célcsoport Ágazati alapon épül fel a rendszer: minden szektornak dedikált ügyfélmenedzsere van az ITD-n belül Céglátogatások: az ügyfélmenedzserek házhoz mennek, állami szervezettől szokatlan gesztus, erősíti a bizalmat és jóval több információt össze lehet gyűjteni A látogatások alapján az ügyfélmenedzser és a cégvezető közösen alkotja meg az exportfejlesztési tervet
Exportösztönzés Cégre szabott ügyfélmenedzsment program II. Alulról építkezés a programszervezésben: közvetlenül a vállalkozások megkeresései alapján szervez az ITD külpiaci megjelenéseket, üzletember találkozókat, üzleti delegációkat (nem kizárólag kormányzati vagy szakdiplomáciai indíttatásra) Inkubációs pontok a külpiacon (tervezett indítás 2009) Külföldi irodanyitást megelőző időszakban – a kritikus pillanatban tud jelentős segítséget nyújtani Irodahelyiség + kapcsolódó szolgáltatások (ügyvéd, könyvelő, adótanácsadó, stb.)
Egyedi, cégre szabott szolgáltatások: Szűrt, előre kontaktált partnerek keresése a célpiacon, a kgsz segítségével Cég- és árubemutatók szervezése a külpiacon Tőkekihelyezési programok szervezése a külpiacon
Az ágazati ügyfélmenedzsment rendszer eddigi eredményei A 2008-as indulás óta kb. 800 cég meglátogatása (2009 végéig 2000 vállalkozást szeretnénk elérni) Rendkívül pozitív visszhang a vállalkozások körében
A szakmai szervezetekkel, szövetségekkel, klaszterekkel kiépült aktív és kölcsönösen támogató kapcsolat (minden olyan ágazatban, ahol ilyen szervezet létezik) Az ITD számára rendelkezésre álló uniós források felhasználásával csaknem 150 külpiaci program szervezése kezdődött meg (kiállítások, üzletember találkozók) Kincskeresés – kincstalálás: eddig teljesen háttérbe szorított ágazatok és a bennük rejlő gazdasági potenciál felfedése és az államigazgatási rendszerbe való becsatornázása
A KGSZ-ek szerepe a beszállítók megerősítésében I. Iparágak feltérképezése
Árualap igény Költséghatékonyság Gyárak beszerzési politikája megismerése Beszerzői kapcsolattartás Beszállítási igények beazonosítása Magyar beszállítók bemutatása After-market lehetőségek felkutatása
Ötletek, innovációk, igények
Húzóágazatok/válságágazatok Tradicionális ágazatok Szolgáltatások Diverzifikáció
Bizalomkeltés
A KGSZ-ek szerepe a beszállítók megerősítésében II. Kapacitások hazahozatala Távol-kelet v/s „cost effective country” gyártáskihelyezés
Csődfigyelés Versenytárs-figyelés Indirekt kommunikációs csatornák Költségcsökkentési kényszerek
Piaci szegmens vásárlási lehetőség - tőkekihelyezés
Beszállítói tevékenység >külpiaci versenyképesség
A beszállítás a piaci siker, az innováció, a továbbfejlődés és az integráció biztosítéka: A beszállítás magas termelési kultúrát, termelékeny és korszerű gyártást igényel A beszállítók számára megbízható, hosszú távon tervezhető hazai és nemzetközi piacot biztosít Megteremti a külpiaci versenyhez szükséges, hatékony termelési és működési struktúrákat K+F tevékenységgel rendelkezők csak 25% körüli visszaesést regisztráltak Hálózatépítés az integrátorok és a vállalatok között Értékláncok kialakulása Gazdasági fejlődés Befektetési vonzerő növelése
Beszállítói program
Finanszírozási modul
Hálózatépítési modul
Szolgáltatási modul Üzleti információs adatbázis
Beszállítói tanácsadás
Garanciák
Beszállítói rendezvények
Beszállítók képzése felkészítése
Fejlesztési és kockázati tőke
Beszállítói klub
Beszállítói e-market
Pályázatok
Beszállítói mentor program
Beszállítói kompetencia központ
Hitelkonstrukciók
Kamattámogatás
Nagy vállalati beszállítói hálózatok
Beszállítási fókusz Járműipari beszállítás, kiemelten a Daimler projekt Egyéb lehetőségek felkutatása (Ford Craiova, Szent Pétervár régió járműipari feltérképezése)
Elektronikai beszállítói program Amcham, JVSZ közreműködéssel 2009 évi kiemelt program Electrolux fehéráru és háztartási gép beszállítás
Új lehetőségek feltérképezése ENSZ beszállítás (összesen évi 10,8Mrd USD piac – Magyar hányad 1,8 M USD) JETRO – japán cégek költségcsökkentési kényszere Iraki beszállítási lehetőségek
Beszerzés a Daimler AG-nál
PMC (Procurement Mercedes-Benz Cars & Vans) csak produktív alkatrészek –minden, amitől autó az
autó A PMC kizárólag gyártási anyagokat vásárol A PMC az összes modellcsalád részére vásárol (Mercedes-Benz, Maybach, Smart) A PMC a modell projekttervéhez igazodik (nem a kecskeméti gyár projekttervéhez)
IPS (International Procurement Services)
- egyéb - minden, ami a gyártáshoz kell (épületek, berendezések, étkeztetés,segédanyagok, kivitelezés, stb.)
Köszönöm a figyelmet !
