Tartalomjegyzék. I. rész - A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának meghatározása és a szabályozás keretei

Tartalomjegyzék I. rész - A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának meghatározása és a szabályozás keretei 1. A pénzmosás meghatározása 2. A terrorizmus finanszírozásának meghatározása 3. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni szabályozás 3.1. Az Európai Unió irányelvei 3.2. A hazai szabályozás 3.3. A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatai II. rész - A kockázat alapú szemléletmód 1. A kockázat alapú szemléletmód alkalmazása • Hogyan azonosítható a pénzmosás kockázata? • Hogyan csökkenthetı a pénzmosás kockázata? • Mit jelent a kockázati profil? • Hogyan készíthetı el a kockázati profil? • A kockázat alapú szemléletmód alkalmazásának egyéb elınyei 2. Az ügyvédi iroda kockázati profiljának felmérésénél irányadó szempontok 2.1. Az ügyfélkörhöz kapcsolódó kockázat 2.2. Az ügyvédi iroda által végzett tevékenységekkel kapcsolatos kockázat 2.3. Az ügyféllel és az ügyleti megbízással kapcsolatos kockázat 2.4. Az ügyfél képviselıjével kapcsolatos kockázat III. rész - Az ügyvéd kötelezettségei a Pmt. szerint IV. rész - Az ügyvéd felelıssége a pénzmosás elleni szabályok betartásáért V. rész - A pénzmosásra utaló körülmények 1. Pénzmosásra utaló körülmények általában 2. Pénzmosásra utaló körülmények egyes tevékenységek szerint

1

I. rész A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának meghatározása és a szabályozás keretei 1. A pénzmosás meghatározása - Elhelyezés - Elrejtés - Integrálás 2. A terrorizmus finanszírozásának meghatározása 3. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni szabályozás 3.1. Az Európai Unió irányelvei 3.2. A hazai szabályozás 3.3. A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatai 1. A pénzmosás meghatározása A pénzmosás terminológiája azt a tevékenységet jelenti, amely megváltoztatja az illegálisan szerzett pénz azonosságát, és legális forrásból származónak tünteti fel azt. A pénzmosásnak három fázisa különíthetı el: az elhelyezés, az elrejtés és az integrálás. -

Elhelyezés

A bőncselekménybıl származó pénz a pénzügyi rendszerben kerül elhelyezésre. Ez az a pont, ahol a bőncselekménybıl származó eredet a legnyilvánvalóbb és a legmagasabb az esély ennek felismerésére. A bankok és pénzügyi szolgáltató intézmények által kialakított pénzmosás elleni rendszerek miatt a bőnözık más utat igyekeznek keresni a bőncselekménybıl származó pénz gazdaságba áramoltatására. Az ügyvédek elsıdleges célpontjai lehetnek e törekvésnek azáltal, hogy köztudomásúan jogosultak az ügyfelek pénzének letéti kezelésére. -

Elrejtés

Amint a bőncselekménybıl származó jövedelem bekerült a gazdaságba, az elrejtés szolgál az eredet elhomályosítására oly módon, hogy a pénzzel összetett tranzakciókat végeznek. Ez gyakorta különbözı - általában különbözı joghatóság alá tartozó - jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek, gazdasági társaságok bevonásával történik. Az ügyvédek jellemzıen ebben a stádiumban kerülhetnek kapcsolatba a pénzmosással, ekkorra azonban a jövedelem valódi eredetének felismerése már jóval nehezebb. -

Integrálás

A felismerhetetlenné tételét követıen a bőncselekménybıl származó javakat már lehetséges legális jövedelemként vagy vagyonként feltüntetni. A vagyont a pénzmosás integrálás stádiumában legális üzletekbe fektetik vagy más befektetési formákat keresnek: úgy mint ingatlan befektetések, alapítványok létrehozása, gazdasági társaságokban történı tulajdonszerzés, gyakorta nagyobb pertárgy értékő perek egyezség általi megszüntetése révén. Ebben a stádiumában a legnehezebb a pénzmosást észlelni. Pénzmosás a következı magatartás, amennyiben azt szándékosan követik el: • vagyontárgy, vagyon cseréje, átváltása vagy átruházása, annak tudatában, hogy a vagyontárgy bőnözıi tevékenységbıl vagy abban való részvételbıl származik, azon céllal, hogy eltitkolja vagy leplezze a vagyontárgy jogellenes származását, vagy segítséget nyújtson a cselekmény elkövetésében résztvevı bármely személynek abban, hogy cselekménye jogi következményei alól kibújjon, 2

•

•

•

•

vagyontárgy, vagyon valódi jellegének, forrásának, elhelyezkedésének, elrendezésének, mozgásának, a hozzá főzıdı jogoknak vagy tulajdonjognak az eltitkolása vagy leplezése, annak tudatában, vagy gondatlanságból történı nem ismeretében, hogy az említett vagyontárgy bőnözıi tevékenységbıl vagy abban való részvételbıl származik, vagyontárgy, vagyon megszerzése, birtoklása vagy használata, az átvétel idıpontjában annak tudatában, vagy gondatlanságból történı nem ismeretében, hogy az ilyen vagyontárgy bőnözıi tevékenységbıl vagy abban való részvételbıl származik, vagyontárggyal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végzése, vagy pénzügyi szolgáltatást igénybe vétele annak tudatában, vagy gondatlanságból történı nem ismeretében, hogy az ilyen vagyontárgy bőnözıi tevékenységbıl vagy abban való részvételbıl származik, a fenti bekezdésekben említett bármelyik tevékenységek elkövetésében való részvétel, elkövetésére való szövetkezés, elkövetésének megkísérlése, valamint elkövetésének támogatása, pártolása, elısegítése és ajánlása.

Pénzmosásnak kell tekinteni, még azt is, ha a pénzmosásra kerülı vagyontárgyat létrehozó tevékenységet valamely más tagállam területén vagy egy harmadik ország területén követték el. A fenti cselekmények alkotóelemeként megkívánt ismeretre, szándékra vagy célzatra az objektív ténybeli körülményekbıl lehet következtetni, amelyek részletezését az V. rész tartalmazza. A fentiek alkalmazásában - „vagyontárgy”: mindenfajta vagyontárgy, legyen az anyagi vagy nem anyagi, ingó vagy ingatlan, testi vagy eszmei, továbbá mindazon jogcím vagy eszköz, amely bizonyítja az ilyen vagyontárgyakban megtestesült jogcímet vagy érdekeltséget, - „bőnözıi tevékenység”: az a jogsértés, amelyet a Bécsi Egyezmény 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja meghatároz, valamint minden olyan cselekmény, amelyet Magyarországon vagy bármely más tagállamban szabadságvesztéssel büntetendı bőncselekménynek meghatároznak. 2. A terrorizmus finanszírozásának meghatározása A jelen szabályzat alkalmazásában „terrorizmus finanszírozása” pénzeszközök bármely, közvetlen vagy közvetett módon történı rendelkezésre bocsátása vagy győjtése azzal a szándékkal vagy annak tudatában, hogy azt teljesen vagy részben a Btk. 261. §-ában írt terrorcselekmény elkövetésére fogják felhasználni. 3. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni szabályozás 3.1. Az Európai Unió Irányelvei 1991 - az elsı pénzmosás elleni irányelv Az Európai Bizottság a FATF Ajánlásoknak történı megfelelés érdekében fogadta el. Az elsı irányelv pénzügyi intézményekre tartalmazott elıírásokat, valamint megkívánta a tagállamoktól, hogy a pénzmosást nyilvánítsák önálló bőncselekménynek. 2001 - a második pénzmosás elleni irányelv A második irányelv a FATF Ajánlások kiegészítését foglalta magában. Ezen kívül kiterjesztette a pénzmosás elleni szabályok személyi hatályát a pénzügyi intézményeken kívüli más szolgáltatókra úgy mint a független jogi hivatások gyakorlóira (ügyvédekre), könyvelıkre és könyvvizsgálókra, pénzügyi tanácsadókra valamint ingatlan kereskedıkre. 2005 - a harmadik pénzmosás elleni irányelv

3

A harmadik irányelv a tényleges tulajdonos azonosításával kapcsolatos kötelezettségeket tartalmazza felismerve annak jelentıségét, hogy ennek során az ún. kockázat alapú megközelítésnek kell érvényesülnie valamint bevezette a fokozott ügyfél átvilágítás intézményét. 3.2. A hazai szabályozás 1994 - az elsı pénzmosás elleni törvény A pénzmosás megelızésérıl és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény 1994. május 8. napján lépett hatályba. A törvény hatályba lépésével egyidejőleg, az 1994. évi IX. törvénnyel a Btk. a 303. §-ban meghatározta a pénzmosás bőncselekményét. 2000 - csatlakozás a Strasbourgi Egyezményhez Magyarország 2000-ben csatlakozott a pénzmosásról, a bőncselekménybıl származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezményhez, amelyet a 2000. évi CI. törvénnyel hirdetett ki. 2001 - második pénzmosás elleni törvény 2001 június végén Magyarország felkerült a FATF „feketelistájára”, mint a pénzmosás megelızése és megakadályozása terén elégtelen követelményeket alkalmazó, „nem együttmőködı” ország. A 2001. szeptember 11-én történt terrortámadásokat követıen a terrorizmus elleni nemzetközi küzdelem erısödésének hatására és a FATF által feltárt hiányosságok kiküszöbölésének céljából született meg a terrorizmus elleni küzdelemrıl, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendelésérıl szóló 2001. évi LXXXIII. törvény. A módosított rendelkezések hatására Magyarország 2002 júniusában lekerült a nem együttmőködı országok listájáról. 2003 - A harmadik pénzmosás elleni törvény A pénzmosás megelızésérıl és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény megalkotásával Magyarország minden, a FATF által korábban észlelt hiányosságot megszüntetett. A törvény kiterjesztette a pénzmosás szempontjából veszélyeztetett szolgáltatások körét többek között az ügyvédi hivatás gyakorlóira és a tárgyi hatályban meghatározott tevékenységek gyakorlása során a pénzügyi szolgáltatókra korábban bevezetettekhez hasonló ügyfél átvilágítási és bejelentési kötelezettséget írt elı. 2007 - A negyedik pénzmosás elleni törvény A pénzmosás és terrorizmus megelızésérıl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (Pmt.) a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelızésérıl szóló 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Ennek keretében szabályozza a tényleges tulajdonos azonosítását, meghatározza a politikai közszereplı fogalmát és a fokozott ügyfél átvilágítás feltételeit. 3.3. A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatai A Magyar Ügyvédi Kamara a Pmt. 33. § (3) bekezdésében foglaltak szerint Mintaszabályzatot bocsátott az ügyvédek rendelkezésére. A Mintaszabályzatnak két típusa áll az ügyvédek rendelkezésére aszerint, hogy tevékenységüket egyéni ügyvédként/egyszemélyes ügyvédi irodaként mőködve illetve többszemélyes ügyvédi irodában végzik.

4

Az ügyvédi kar jelentıs része a Mintaszabályzat megfelelı típusának elfogadásával, belsı - pénzmosás elleni - szabályzatként történı beiktatásával és e határozatnak a területi ügyvédi kamarához történı beküldésével eleget tehet a Pmt.-ben írt belsı szabályzat elfogadási kötelezettségének.

5

II. rész A kockázat alapú szemléletmód 1. A kockázat alapú szemléletmód alkalmazása • Hogyan azonosítható a pénzmosás kockázata? • Hogyan csökkenthetı a pénzmosás kockázata? • Mit jelent a kockázati profil? • Hogyan készíthetı el a kockázati profil? • A kockázat alapú szemléletmód alkalmazásának egyéb elınyei 2. Az ügyvédi iroda kockázati profiljának felmérésénél irányadó szempontok 2.1. Az ügyfélkörhöz kapcsolódó kockázat 2.2. Az ügyvédi iroda által végzett tevékenységekkel kapcsolatos kockázat 2.3. Az ügyféllel és az ügyleti megbízással kapcsolatos kockázat 2.4. Az ügyfél képviselıjével kapcsolatos kockázat 1. A kockázat alapú szemléletmód alkalmazása jelentısen megkönnyíti az ügyvédekre a pénzmosás elleni szabályokból háruló kötelezettségeknek való megfelelést. A szemléletmód lényege, hogy valamennyi, az ügyvédi tevékenység során felmerülı tényezıt aszerint vizsgál, hogy jelent-e az ügyvédre/irodára pénzmosási kockázatot vagy nem. •

Hogyan azonosítható a pénzmosás kockázata?

A pénzmosási kockázat szempontjából releváns tényezık adódhatnak az ügyvéd/iroda által gyakorolt tevékenységbıl vagy felmerülhetnek az ügyfelekkel kapcsolatban. A pénzmosási kockázatot jelentı tényezıket a Pmt.-ben meghatározott és a gyakorlat során összegyőjtött szempontok szerint összeállított ellenırzı lista foglalja össze. Az adott ügyvédet/irodát veszélyeztetı pénzmosási kockázatok feltárása ellenırzı lista segítségével történik, ezen alapul az ügyvéd/iroda kockázati profiljának meghatározása. A kockázati profil (alacsony, közepes, magas) meghatározza, hogy az ügyvéd/iroda a pénzmosás szempontjából milyen mértékben veszélyeztetett és erre tekintettel a kockázatcsökkentési eszközöket (pénzmosás elleni belsı szabályzat, belsı ellenırzı és információs rendszer, alkalmazottak képzése) milyen mértékben kell igénybe vennie. •

Hogyan csökkenthetı a pénzmosás kockázata?

Valamennyi ügyvéd/iroda célja az, hogy az ıt érintı pénzmosási kockázatot a lehetı legalacsonyabb szintre szorítsa le. Ennek érdekében a magas kockázati profil mellett mőködı ügyvédnek/irodának a kockázatcsökkentési eszközök szigorúbb alkalmazására van szüksége (pl. a belsı ellenırzı és információs pontok erısítésére, alkalmazottak gyakoribb tréningezésére), amíg az alacsony kockázati profillal rendelkezı ügyvéd/iroda vonatkozásában ez az elıírt minimális követelmények betartása mellett is elérhetı. •

Mit jelent a kockázati profil?

A kockázati profil (alacsony, közepes, magas) meghatározza, hogy az ügyvéd/iroda a pénzmosás szempontjából milyen mértékben veszélyeztetett és erre tekintettel a kockázatcsökkentési eszközöket (pénzmosás elleni belsı szabályzat, belsı ellenırzı és információs rendszer, alkalmazottak képzése) milyen mértékben kell igénybe vennie.

6

A kockázati profil tehát alapvetıen meghatározza, hogy az ügyvéd/iroda a pénzmosás elleni szabályozásnak milyen módon tud megfelelıen eleget tenni, emellett elısegíti, hogy - a feltárt kockázatnak megfelelıen használhatók fel a források a hatékonyság érdekében; - a megfelelıségre fordított költségek csökkentését; - a pénzmosási technikák változásával megjelenı újabb kockázatok egyszerőbb kezelését teszi lehetıvé. •

Hogyan készíthetı el a kockázati profil?

A kockázati profil meghatározása és a megfelelıség akkreditálása érdekében az ügyvéd/iroda pénzmosási kockázatok felmérésével és pénzmosás elleni rendszerek akkreditációjával foglalkozó szolgáltatót kereshet meg. Emellett a kockázatok azonosításához és a kockázati profil meghatározásához segítséget nyújtanak az ügyvéd/iroda számára a Gyakorlati Útmutatóban közölt szempontok is. •

A kockázat alapú szemléletmód alkalmazásának egyéb elınyei

Az ügyvédi tevékenység pénzmosásra történı felhasználásának valószínősége, a lehetséges büntetıjogi és fegyelmi felelısségre vonás mellett az ügyfelek bizalmának elvesztése miatt is kockázatot jelent az ügyvéd/ iroda számára. Ezért ajánlott azonosítani a tevékenységbıl, ügyfélkörbıl eredı kockázati szintet, amely az adott ügyvédi irodát érinti. Ha az ügyvéd/iroda például valamennyi pénzmosás elleni szabályozással érintett tevékenységet rendszeresen gyakorolja, az ügyvédre/irodára a tevékenységbıl háruló kockázat magasabb, mint annál az ügyvédnél/irodánál, ahol a szabályozással érintett tevékenységek gyakorlására ritkán vagy egyáltalán nem kerül sor. Ehhez hasonlóan nagyobb pénzmosási kockázattal kell számolni az ügyfélkörre tekintettel azoknak az ügyvédeknek/irodáknak, ahol az ügyfélkör folyamatosan változik, mint ott, ahol e tekintetben viszonylagos állandóság mutatkozik. A kockázat értékelés folyamatos tevékenység úgy az egyes ügyfelek, ügyleti megbízások, mint a képviselık és általában az iroda tevékenysége vonatkozásában. Az ügyvédre/irodára a pénzmosás miatt háruló, különbözı típusú kockázatokat ugyanúgy számításba kell venni az ügyvédi tevékenység során, ahogyan valamennyi más pl.: a jogügyletek biztonságával, letétkezeléssel kapcsolatos kockázatot. Ha az ügyvéd ismeri az ügyfelét és teljes mértékben átlátja a megbízás tartalmát, akkor a pénzmosásból eredı kockázatokat is megfelelı módon tudja és egyszerőbb felismerni a gyanús tevékenységeket. A kockázat alapú szemléletmód alkalmazása ügyvédi irodánként eltérı eredményre vezet. Szem elıtt tartva azt, hogy az ügyvédi iroda legtöbb ügyfele nyilvánvalóan nem követ el pénzmosást illetve nem finanszírozza a terrorizmust, fel kell mérni az ügyvédi irodát érintı kockázati szintet és ehhez mérten kell a kockázatcsökkentési eljárásokat (belsı ellenırzı és információs rendszert, alkalmazottak képzésére vonatkozó intézkedéseket) megállapítani. Tudomásul kell venni azonban azt is, hogy az ügyvéd/iroda precíz és tökéletes kockázatfelmérése és az ennek alapján bevezetett eljárások ellenére megtörténhet, hogy jogellenes célokra használják az ügyvédi tevékenységet. Azonban a hatékony kockázat alapú szemléletmód és a jól dokumentált, egyéni kockázatokra is tekintettel felvett ügyfél azonosítás révén az ügyvéd/ iroda a felügyeleti szervek és a jogszabályok által elıírt követelményeknek képes lesz eleget tenni és természetesen jelentısebb mértékben csökkentheti a pénzmosási kockázatot is.

7

2. Az ügyvédi iroda kockázati profiljának felmérésénél irányadó szempontok Az ügyvédi iroda kockázati profilját alapvetıen az ügyfélköre és az iroda által gyakorolt ügyvédi tevékenység jellege határozza meg. 2.1. Az ügyfélkörhöz kapcsolódó kockázat Az ügyfélkör alapvetıen hatással van az ügyvédi irodát érintı pénzmosás és terrorizmus finanszírozási kockázatra. A következı tényezık lehetnek hatással az ügyfélkörbıl adódó kockázat szintjére: - folyamatosan változó, nem állandósult ügyfélkör, - politikai közszereplık részére végzett ügyvédi tevékenység, - személyesen meg nem jelenı ügyfelek részére végzett tevékenység, - a bőnözıi aktivitás miatt veszélyeztetettebb térségekben nagyobb a valószínősége annak, hogy a már korábban már büntetıjogilag is felelısségre vont ügyfél vagyona bőncselekménybıl származik, - olyan ügyfelek részére végzett tevékenység, akik kapcsolatban vannak korrupció és szervezett bőnözés szempontjából különösen fertızött országokkal, - átláthatatlan vagy nehezen megállapítható tulajdonosi szerkezető gazdasági alanyok részére végzett tevékenység, - a tényleges tulajdonosokról nem vagy csak hiányos információkat szolgáltató ügyfélkör. 2.2. Az ügyvédi iroda által végzett tevékenységekkel kapcsolatos kockázat Néhány ügyvédi tevékenység veszélyeztetettebb a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának szempontjából. Ezeket a jogalkotó a Pmt. szabályozási körébe tartozó ügyvédi tevékenységként nevesíti, kockázat értékelési szempontból azonban a következı tevékenységeket is ajánlott számításba venni: • bonyolultabb kereskedelmi és ingatlan ügyletek • jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli más szervezetek olyan tulajdonosi szerkezetének kialakításában való közremőködés, amely alkalmas a tényleges tulajdonos, alapító személyének elleplezésére • harmadik személytıl fogadott vagy harmadik személy részére történı teljesítés a letéti számlán • készpénzes teljesítés akár az ügyfél akár harmadik személy részérıl • határokon átnyúló átutalásokat is tartalmazó tıkemozgást magában foglaló ügyletek 2.3. Az ügyféllel és az ügyleti megbízással kapcsolatos kockázat Az ügyféllel és az általa adott megbízással kapcsolatos kockázat felmérésénél a következıkre kell figyelemmel lenni: - együttmőködik-e mindenben az ügyfél azonosítás során, az átadott iratok hitelesen igazolják-e a személyazonosságot, - átlátható és okszerő-e az ügyleti megbízásban kialakítani kért tulajdonosi szerkezet, - felmerül-e a megbízás során olyan ügyvédi tevékenység, amely magasabb kockázatot jelenthet, - kiterjed-e az ügyleti megbízás olyan vagyon kezelésére, amely a megbízással nem hozható összefüggésbe. 2.4. Az ügyfél képviselıjével kapcsolatos kockázat Számos esetben az ügyleti megbízás teljesítésére képviselı eljárásával kerül sor. A képviselet során felmerülı kockázatokkal kapcsolatban a kockázat értékelést a képviselı és az ügyfél személyére, valamint az ügyleti megbízást szem elıtt tartva kell elvégezni. Amennyiben például az ügyfél azonosításának eredménye kielégítı, de a képviseletében eljáró személy vonatkozásában a kockázat magasnak mutatkozik, úgy az ügyleti megbízás fokozott figyelemmel kísérése jelenthet megoldást a 8

fokozott ügyfél azonosítás helyett. Abban az esetben viszont, ha a képviselı alacsony kockázati kategóriába esik ám az ügyfél személyének azonosítása nem meggyızı, úgy az ügyleti megbízás helyett az ügyfél azonosításra kell több figyelmet fordítani.

9

III. rész Az ügyvéd kötelezettségei a Pmt. szerint I. Az ügyfél átvilágítás általános kérdései • Mikor kell az ügyfél átvilágítást elvégezni? • Ki minısül ügyfélnek? • Kinek kell elvégeznie az ügyfél átvilágítást? - Ügyvéd által végzett ügyfél átvilágítás - Eljárás társügyintézés esetén - Alkalmazott által végzett ügyfél átvilágítás • • • •

A más szolgáltató által végzett ügyfél átvilágítás eredményének elfogadása Az ügyfél átvilágítás eredményének továbbítása más szolgáltató részére Sikertelen ügyfél átvilágítás A sikertelen ügyfél átvilágítás következménye

1. Az ügyfél azonosítása • Mit jelent az ügyfél azonosítása? • A tényleges tulajdonos meghatározása • Hogyan történik az ügyfél azonosítása? - Kötelezı adatok természetes személy ügyfél esetén - Kötelezı adatok jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet ügyfél esetén - Szükség szerinti adatok természetes személy ügyfél esetén - Szükség szerinti adatok jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet ügyfél esetén • -

Az ügyfél azonosítás idızítése Új ügyfél azonosítása Ügyfél azonosítás a tartós megbízás fennállása alatt Ügyfél azonosítás ugyanazon ügyféltıl származó ismételt megbízás esetén

2. Hogyan történik a tényleges tulajdonos azonosítása? • Hogyan történik a meghatalmazott azonosítása? 3. Személyazonosság igazoló ellenırzése • Természetes személy személyazonosság igazolójának ellenırzése • Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet ellenırzése • A személyazonosság igazoló ellenırzésének idızítése 4. Az ügylet azonosítása 5. Az ügyleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése, adatváltozások követése (monitoring) • Mit jelent a naprakész nyilvántartás? • Az ügyfél átvilágítás speciális formái - Egyszerősített ügyfél átvilágítás - Fokozott ügyfél átvilágítás - Elfogadható-e megbízás olyan ügyféltıl, aki nem jelent meg személyesen? II. Bejelentési kötelezettség 1. A bejelentésre kötelezettek köre 10

• Az ügyvéd titoktartási és bejelentési kötelezettsége 2. A bejelentési kötelezettség alóli kivételek 3. A bejelentés megtétele, a kijelölt személy eljárása • Mit kell tartalmaznia a bejelentésnek? • Intézkedések a bejelentés alapján 4. A bejelentéssel kapcsolatban keletkezett adatok kezelése, megırzése és védelme (a felfedés tilalma) III. Nyilvántartási és iratmegırzési kötelezettség 1. Milyen formában kell a Pmt. szerinti nyilvántartást vezetni? 2. A nyilvántartások közös szabályai 3. Elektronikus nyilvántartások 4. Papír alapú nyilvántartások 5. Az ügyfél átvilágítás során feljegyzést kell készíteni IV. Az ügyvéd belsı szabályozási kötelezettségei (a kockázatcsökkentés eszközei) 1. A pénzmosás elleni szabályzat elfogadása • Mit kell tartalmaznia a pénzmosás elleni szabályzatnak? • Milyen esetben kötelezı a Mintaszabályzatot kiegészíteni? 2. A belsı ellenırzı és információs rendszer • Milyen esetben szükséges az irodában belsı ellenırzı és információs rendszert mőködtetni? 3. A bejelentés megtételére jogosult személy kijelölése 4. Az alkalmazottak képzése és tájékoztatása

A PMT. SZERINTI ÜGYVÉDI KÖTELEZETTSÉGEK TARTALMA

ÜGYFÉL ÁTVILÁGÍTÁS -

ÜGYFÉL AZONOSÍTÁSA TÉNYLEGES TULAJDONOS AZONOSÍTÁSA SZEMÉLYAZONOSSÁG IGAZOLÓ ELLENİRZÉSE ÜGYLET AZONOSÍTÁSA ÜGYLETI KAPCSOLAT FOLYAMATOS FIGYELEMMEL ADATVÁLTOZÁSOK KÖVETÉSE

BEJELENTÉS

NYILVÁNTARTÁS ÉS IRATMEGİRZÉS 11

KÍSÉRÉSE,

BELSİ SZABÁLYOZÁS (KOCKÁZATCSÖKKENTÉS) -

PÉNZMOSÁS ELLENI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA BELSİ ELLENİRZİ ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZER MŐKÖDTETÉSE BEJELENTÉS MEGTÉTELÉRE JOGOSULT SZEMÉLY KIJELÖLÉSE ALKALMAZOTTAK KÉPZÉSE

I. Az ügyfél átvilágítás általános kérdései Az ügyfél átvilágítási kötelezettség valamennyi, Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltató számára kötelezı, amennyiben a szolgáltató a Pmt.-ben meghatározott tevékenységet végez. Az ügyvéd akkor köteles az ügyfél átvilágítására, ha pénzmosás elleni szabályozással érintett tevékenységet lát el. A szabályozással érintett ügyvédi tevékenységek nagyobb pénzmosási kockázatot jelentenek, ezért szükséges gyakorlásuk során az ügyfél adatainak az ügyvédi gyakorlatban már megszokott rögzítésén kívül a Pmt. szerinti ügyfél átvilágítást is elvégezni. Tekintettel azonban hivatásuk speciális jogi és etikai szabályaira, az ügyvédi hivatás gyakorlói az ügyfél Pmt. szerinti átvilágítása és esetleges bejelentés megtétele alól a jogalkotó által meghatározott körben felmentésben részesülnek. Az ügyfél átvilágítás során az ügyvédnek illetve alkalmazottjának körültekintıen, udvariasan valamint az egyéb szakmai elıírások szem elıtt tartásával kell eljárnia. Az ügyfél átvilágítás az a folyamat, amelynek során az ügyvéd • az ügyfelet és - amennyiben van - a tényleges tulajdonost azonosítja, • elvégzi a személyazonosság igazoló ellenırzését, • azonosítja az ügyletet, • figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot és szükség esetén rögzíti az adatváltozásokat. Mikor kell az ügyfél átvilágítást elvégezni? Ügyfél átvilágítást akkor kell elvégezni, ha - pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, vagy - a következı jogügyletek elıkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Üt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet 1. gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévı vagyonrész (részesedés) vétele, eladása; 2. ingatlan vétele, eladása; 3. gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, mőködtetése, megszőnése. Az Üt. 5. § (1) bekezdése szerinti ügyvédi tevékenység, amikor az ügyvéd a) képviseli az ügyfelét, b) büntetıügyben védelmet lát el, c) jogi tanácsot ad, d) szerzıdést, beadványt, más iratot készít, e) az a)-d) pontban felsoroltakkal összefüggésben pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi. A hivatkozott ügyvédi tevékenységek közül az Üt. 5. § (1) bekezdés b) és az e) pont szerinti tevékenységek figyelmen kívül maradnak, hiszen - a büntetıügyben ellátott védelem a szabályozással érintett ügyvédi tevékenységek gyakorlása során egyrészt nem releváns, másrészt a Pmt. hatálya alól kivett ügyvédi tevékenység, - a pénz és értéktárgy letéti kezelése pedig a Pmt.-ben külön nevesített ügyvédi tevékenység. 12

Amennyiben a felsorolt jogügyletekkel összefüggésben képviselet ellátására kerül sor, úgy a bíróság elıtti képviseletre - a cégbíróság elıtti képviselet kivételével - szintén nem vonatkozik a Pmt. szerinti ügyfél átvilágítási és a bejelentési kötelezettség, mert a bíróság elıtti képviselet ellátása és az azzal kapcsolatos jogi tanácsadás szintén a Pmt. hatálya alól kivett ügyvédi tevékenység. A Pmt.-ben írt kötelezettségek szempontjából tehát a képviselet ellátása a cégbíróság elıtti, valamint hatósági eljárásokban (pl. földhivatali eljárás) ellátott ügyvédi képviseletet jelent. A szabályozással érintett ügyvédi tevékenységek gyakorlása elsıdlegesen az okirat szerkesztési tevékenység során fordulhatnak elı, ezért ennek során különös figyelemmel kell eljárni. A jogi tanácsadás során figyelembe kell venni azt is, hogy az ügyfél átvilágítást a szabályozással érintett ügyvédi tevékenységek gyakorlása esetén és akkor kell elvégezni, ha a tanácsadás nem terjed ki bíróság elıtti képviselet - ide nem értve a cégbíróság elıtti képviseletet- vagy védelem ellátásával összefüggı kérdésre illetve nem tekinthetı bíróság elıtti peres eljárás vagy büntetıeljárás megindításának szükségessége tárgyában végzett tanácsadásnak. Amennyiben a fentiek valamelyikével kapcsolatos a tanácsadás, a Pmt. szerinti ügyfél átvilágítási és bejelentési kötelezettség nem terheli az ügyvédet és az ügyfél azonosítása az általános szabályok szerint történik. Összegezve a fentieket, az ügyvéd köteles ügyfél átvilágítást végezni a Pmt. szerint, amennyiben I. pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, vagy II. gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévı vagyonrész (részesedés) vétele, eladása; ingatlan vétele, eladása; gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, mőködtetése, megszőnése vonatkozásában 1. képviseli az ügyfelét nem bíróság elıtti eljárásban, kivéve a cégbíróság elıtti képviseletet, 2. szerzıdést, beadványt, más iratot készít, 3. jogi tanácsot ad, amely nincs összefüggésben bíróság elıtti képviselettel illetve védelem ellátásával valamint ezek alapját képezı eljárás megindításának szükségességével. Ki minısül ügyfélnek? Az ügyfél átvilágítás szempontjából ügyfél az a személy, aki - az ügyvéddel a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatás igénybevételére írásbeli szerzıdést köt, illetve az ügyvéd részére megbízást ad, - az ügyvéddel a Pmt. hatályba lépését megelızıen (2007. december 15.) tartós megbízást létesített és azonosítására még nem került sor, - korlátozottan cselekvıképes illetve cselekvıképtelen személy valamint szervezet törvényes képviselıje, - meghatalmazott, rendelkezésre jogosult, képviselı, amennyiben az ügyfél vagy törvényes képviselıje nem személyesen jár el. Látható tehát, hogy az ügyfél azonosítása és a személyazonosság igazoló ellenırzése az ügyfél átvilágítási folyamat elsı lépései. A szabályozással érintett ügyvédi tevékenységet gyakorló ügyvédet terhelı, Pmt.-ben írt kötelezettségek közül egyedül a bejelentési kötelezettség nem feltétlen, erre kizárólag a pénzmosás gyanújára okot adó körülmények fennállása és észlelése esetén és a bejelentés lehetıségét kizáró körülmények hiányában kerülhet sor. Az ügyfél átvilágításról az ügyvédnek feljegyzést kell készíteni az elvégzett kötelezettségeknek megfelelıen. Kinek kell elvégeznie az ügyfél átvilágítást? -

Ügyvéd által végzett ügyfél átvilágítás

13

Az ügyfél átvilágítási kötelezettség fıszabály szerint azt az ügyvédet terheli, aki a megbízást elfogadja. Az ügyfél átvilágítás eredményérıl az ügyvédnek feljegyzést kell készítenie. -

Eljárás társügyintézés esetén

Társügyintézés esetén a megbízást elfogadó ügyvédnek azt kell tekinteni, aki a megbízást elsıként aláírta, kétség esetén azt, aki az elsıhelyi aláíró. A társügyintézı ügyvédnek ellenıriznie kell, hogy az ügyfél átvilágítás megtörtént és ezt külön feljegyzésen célszerő rögzítenie. -

Alkalmazott által végzett ügyfél átvilágítás

Az ügyfél azonosítását, a személyazonosság igazoló ellenırzését valamint az ügyfél átvilágítás eredményérıl szóló feljegyzés készítését az ügyvéd alkalmazottja is elvégezheti. Ha az ügyvéd a szabályozással érintett gyakorlása során alkalmazottat foglalkoztat az iroda szervezeti struktúrájához illeszkedı belsı ellenırzı és információs rendszer mőködtetésérıl kell gondoskodni. Az alkalmazott által végzett ügyfél átvilágításról készült feljegyzést az alkalmazottnak és az ügyvédnek is aláírásával kell ellátnia. Az alkalmazott köteles a tudomására jutott gyanús körülményt az ügyvéddel haladéktalanul közölni, az ügyvéd pedig az alkalmazott jelzésérıl feljegyzést készíteni. Az alkalmazott ügyfél átvilágítási tevékenységét évente legalább egy alkalommal ellenırizni kell. A más szolgáltató által végzett ügyfél átvilágítás eredményének elfogadása A Pmt. lehetıvé teszi, hogy az ügyvéd más ügyvéd vagy a törvényben meghatározott más szolgáltató által végzett ügyfél átvilágítás eredményét elfogadja az alábbi feltételek esetén. Rendkívül fontos szabály azonban, hogy a más szolgáltató által elvégzett ügyfél átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltatót terheli a felelısség az ügyfél átvilágítási követelmények teljesítése miatt. Az ügyfél átvilágítást eredménye elfogadható, amennyiben az ügyfél átvilágítást olyan - könyvvizsgáló, - könyvelı, - adószakértı, okleveles adószakértı, - adótanácsadó, - ügyvéd, - közjegyzı végezte el, amely tevékenységét - a Magyar Köztársaság területén, vagy - az Európai Unió más tagállamában folytatja. Amennyiben az ügyfél átvilágítás eredménye a fenti tevékenységeket nem EU tagállamban folytató szolgáltatótól származik, az elfogadás feltétele, hogy - a tevékenység gyakorlása szerinti ország 28/2008. (X.10.) PM rendelet szerinti, a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékő követelményeket alkalmazó harmadik országnak minısüljön és - a szolgáltató kötelezı szakmai nyilvántartásban szerepeljen. Utóbbiról javasolt az érintett szolgáltató vezetıjének nyilatkozatát beszerezni és az ügyfél átvilágítás során keletkezett iratokhoz csatolni. Ajánlott továbbá az elfogadott ügyfél átvilágítás alapjául szolgáló intézkedések idıpontját is beszerezni a változások figyelemmel kísérése érdekében. 14

Az ügyfél átvilágítás eredmények továbbítása más szolgáltató részére Más szolgáltató által igényelt adatok kizárólag az érintett ügyfél írásbeli hozzájárulása esetén és az igénylı szolgáltató írásbeli kérésére továbbíthatók. A továbbított adat az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos azonosítása, személyazonosságának igazoló ellenırzése érdekében rögzített adat illetve dokumentáció másolata lehet. Az adatok idıközben esetlegesen bekövetkezett változásának más szolgáltató általi követése érdekében az igényelt adatok felvételének idıpontját is célszerő megjelölni. Sikertelen ügyfél átvilágítás Az ügyfél átvilágítás az a folyamat, amelynek során az ügyvéd - az ügyfelet és - amennyiben van - a tényleges tulajdonost azonosítja, - elvégzi a személyazonosság igazoló ellenırzését, - azonosítja az ügyletet, - figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot és szükség esetén rögzíti az adatváltozásokat. Sikertelennek kell tekinteni az ügyfél átvilágítást, ha az ügyvéd akár az ügyfél azonosítás, a személyazonosság igazoló ellenırzése, akár ügylet azonosítása illetve az ügyleti kapcsolat figyelemmel kísérése során az alábbi körülmények valamelyikét tapasztalja vagy egyébként az ügyfél átvilágítás eredményét aggályosnak tartja: - az ügyfél nem vagy hiányosan szolgáltatja az azonosításához/adatváltozás nyilvántartásához szükséges adatait, - az ügyfél az adatok/adatváltozás rögzítéséhez nem járul hozzá, - az ügyfél a személyazonosságának ellenırzéséhez nem járul hozzá, - az ügyfél nem tud bemutatni érvényes igazolványt, - az ügyvéd a személyazonosság ellenırzése során azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva, - az ügylet azonosítása és figyelemmel kísérése során pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adatot, tényt, körülményt észlel. A sikertelen ügyfél átvilágítás következménye Sikertelen ügyfél átvilágítás esetén az ügyvéd az érintett ügyfélre és ügyletre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyvédi közremőködést. Amennyiben a közremőködés megtagadására pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény észlelése miatt került sor, az ügyvédnek bejelentést kell tennie. 1. Az ügyfél azonosítása Mit jelent az ügyfél azonosítása? Az ügyfél azonosítása az ügyfél átvilágítási folyamat elsı lépéseként meghatározott adatok írásbeli rögzítését jelenti. Ezen túlmenıen az ügyfél azonosításnak arra is ki kell terjednie, hogy az ügyfél saját nevében vagy a tényleges tulajdonos nevében, érdekében jár el. A tényleges tulajdonos meghatározása A „tényleges tulajdonos” (beneficial owner) fogalmának bevezetését az indokolta, hogy számos esetben az ügyleti megbízás során a bonyolultabban kialakított tulajdonosi szerkezet révén háttérben maradnak azok a természetes személyek, akiket az adott ügylet ténylegesen érint. A Pmt. szerint tényleges tulajdonosnak kell tekinteni azt a természetes személyt,

15

•

aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetben a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékő nemzetközi elıírásokkal összhangban lévı közzétételi követelmények vonatkoznak, • aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetben - a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685/B. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik, • akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak, továbbá alapítványok esetében azt a természetes személy, • aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendı kedvezményezetteket már meghatározták, • akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve mőködtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy • aki tagja az alapítvány kezelı szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár. Hogyan történik az ügyfél azonosítása? Az ügyfél azonosítása az ügyfél adatainak rögzítése formanyomtatványon az ügyvéd vagy alkalmazottja által.

az

erre

a

célra

rendszeresített

A rögzítendı adatok körét meghatározza egyrészt az, hogy természetes vagy jogi személy ügyfélrıl van- e szó, másrészt az, hogy az azonosítást végzı ügyvéd vagy alkalmazott a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızése és megakadályozása érdekében - az ügyfél körülményei és az ügyleti megbízás jellege, összege miatt - indokoltnak tartja-e az adatok szélesebb körének felvételét (kötelezı, illetve szükség szerinti adatok). Az ügyvéd/iroda a kockázati profilnak megfelelı ügyfél kockázati szempontrendszer bevezetésével egységesítheti annak eldöntését, hogy az ügyfél körülményei, az ügyleti megbízás jellege és összege indokolnak-e kibıvített adatrögzítést. Kötelezı adatok természetes személy ügyfél esetén: • családi és utónév (születési név), • lakcím, • állampolgárság, • azonosító okmányának típusa és száma, • külföldi esetében a magyarországi tartózkodási hely; Külföldi lakóhellyel rendelkezı ügyféltıl nyilatkozatot kell beszerezni arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplınek minısül-e. Ki minısül kiemelt közszereplınek? Kiemelt közszereplı az a külföldi lakóhellyel rendelkezı természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelızı egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója, vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll. Fontos közfeladatot ellátó személy a Pmt. alkalmazásában: - az államfı, a kormányfı, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, - az országgyőlési képviselı, - a legfelsıbb bíróság, alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs, - a számvevıszék elnöke, a számvevıszék testületének tagja, a központi bank igazgatóságának tagja, 16

-

a nagykövet, az ügyvivı és a fegyveres szervek hivatásos állományú, fıtiszti vagy tábornoki rendfokozatú tagjai, a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelı testületének tagja.

Közeli hozzátartozó a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs. Kiemelt közszereplıvel közeli kapcsolatban álló személy: bármely természetes személy, aki a fontos közfeladatot ellátó személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll; bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetnek, amelyet a fontos közfeladatot ellátó személy javára hoztak létre. Kiemelt közszereplı ügyféllel kapcsolatos eljárás Kiemelt közszereplıi minıségrıl kizárólag az ügyfél köteles nyilatkozni, a tényleges tulajdonos nem. Amennyiben azonban az ügyvédnek tudomása van arról, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplı, a kockázat alapú szemléletmód szerint, fokozott figyelemmel célszerő eljárnia az ügylet során. Amennyiben az ügyfél kiemelt közszereplı, az erre vonatkozó nyilatkozatnak azt is tartalmaznia kell, hogy a mely fontos közfeladatot lát vagy látott el, valamint - szükség esetén - a hozzátartozói minıséget és azt is célszerő rögzíteni, ha a kiemelt közszereplıvel közeli kapcsolatban álló személyrıl van szó. A Pmt. értelmében kiemelt közszereplı ügyféllel szemben fokozott ügyfél átvilágítást kell lefolytatni. A fokozott ügyfél átvilágítást követıen az ügylet figyelemmel kísérését is gyakrabban és nagyobb körültekintéssel ajánlott elvégezni. Abban az esetben, ha az ügyfél nyilatkozata kétségesnek mutatkozik, intézkedéseket kell tenni a rendelkezésre álló vagy nyilvánosan hozzáférhetı adatbázisokban történı ellenırzésre. Nincs ok azonban az ügyfél nyilatkozatát kétségbe vonni mindaddig, amíg az ügyvéd azzal ellentétes adatok birtokába nem kerül. Kötelezı adatok jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet ügyfél esetén: • név, rövidített név, • székhelyének, külföldi székhelyő vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe, • cégbírósági nyilvántartásban szereplı jogi személy esetén cégjegyzékszáma, egyéb jogi személy esetén a létrejöttérıl (nyilvántartásba vételérıl, bejegyzésérıl) szóló határozat számát vagy nyilvántartási száma. Szükség szerinti adatok természetes személy ügyfél esetén: • születési hely, idı, • anyja neve. Szükség szerinti adatok jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet ügyfél esetén: • fıtevékenység, • képviseletére jogosultak neve és beosztása, • a kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatai. Az ügyfél azonosítás idızítése 17

Új ügyfél azonosítása Az ügyfél azonosítását, mint az ügyfél átvilágítási folyamat elsı lépését • eseti megbízás vonatkozásában a (tényvázlat) felvételekor, a megbízási szerzıdés létrejötte elıtt • tartós megbízás estén a tartós megbízás elfogadásakor köteles elvégezni Ügyfél azonosítás a tartós megbízás fennállása alatt Tartós megbízás esetén az ügyvéd köteles gondoskodni arról, hogy az ügyfelei adatairól vezetett nyilvántartása naprakész legyen. Ennek érdekében az ügyfél az adataiban bekövetkezett változást - az azonosítási adatlapon vállalt kötelezettsége alapján - köteles az adatváltozástól számított 5 munkanapon belül az ügyvédnek bejelenteni. Amennyiben az ügyfél azonosítási adatlapon az ügyfél adatváltozás bejelentésére vonatkozó kötelezettséget nem vállalt, úgy errıl külön okiratban kell gondoskodni. A bekövetkezett adatváltozásokat és azok kezdı idıpontját úgy kell rögzíteni, hogy az ügyfél korábbi adatai is elérhetıek maradjanak. Ügyfél azonosítás ugyanazon ügyféltıl származó ismételt megbízás esetén Amennyiben az ügyfél azonosítása korábbi ügyleti megbízás folytán már megtörtént és az ügyfél nyilatkozata szerint adataiban az azonosítás óta változás nem következett be, az újabb ügyleti megbízás során kizárólag az ügylet azonosítását kell elvégezni. Ugyanazon ügyféltıl származó ismételt megbízás esetén a bekövetkezett adatváltozásokat és azok kezdı idıpontját úgy kell rögzíteni, hogy az ügyfél korábbi adatai is elérhetıek maradjanak. 2. Hogyan történik a tényleges tulajdonos azonosítása? A tényleges tulajdonos csak természetes személy lehet, így a tényleges tulajdonos feltárását az ügyvédnek addig kellene végezni, ameddig jogi személyek egész során keresztül el nem jut ahhoz a természetes személyhez, akinek a tulajdonjoga végsı soron igazolható. Ezt elkerülendı, az ügyfélnek kell nyilatkoznia arról, hogy tényleges nevében vagy érdekében jár- e el. Ennek megfelelıen az ügyfél azonosításakor az ügyféltıl írásbeli nyilatkozatot kell kérni arról, hogy saját nevében vagy tényleges tulajdonos nevében, illetıleg érdekében jár el. Tényleges tulajdonos nevében eljáró ügyfélnek meg kell adnia a tényleges tulajdonos • családi és utónevét (születési nevét), • lakcímét, • állampolgárságát. Ezeket az adatokat az írásbeli nyilatkozatban rögzíteni kell. Amennyiben az ügyfél által a tényleges tulajdonosról szolgáltatott adatok alapján a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban kétség merül fel, az azonosító okmány típusáról és számáról, valamint külföldi esetén a magyarországi tartózkodási helyrıl is indokolt adatokat beszerezni illetve ismételt írásbeli nyilatkozattétel kérhetı. Ha a tényleges tulajdonos személyazonossága mutatkozik kétségesnek, a rendelkezésre álló vagy nyilvánosan hozzáférhetı adatbázisokból kell az ellenırzést megkísérelni. Hogyan történik a meghatalmazott azonosítása? Amennyiben a megbízást ügyleti meghatalmazott közbejöttével kell teljesíteni, a meghatalmazást különös gonddal kell vizsgálni.

18

-

Külfölditıl származó meghatalmazást csak közokiratba foglalva és amennyiben jogszabály eltérıen nem rendelkezik, apostillel ellátva szabad elfogadni. Belföldi meghatalmazó esetén a meghatalmazottnak teljes bizonyító erejő magánokiratban nyilatkoznia kell, hogy a meghatalmazót személyesen ismeri, továbbá a meghatalmazó azonosításához szükséges adatokról.

Belföldi vagy külföldi ügyvéd, illetve ügyvédi iroda által adott megbízás vagy helyettesítési meghatalmazás esetén a megbízó, meghatalmazó azonosítására alkalmas adatokat feljegyzésen kell rögzíteni. 3. Személyazonosság igazoló ellenırzése A személyazonosság igazoló ellenırzése az ügyfél átvilágítási folyamat második lépése, amelynek során az ügyfélnek minısülı személy, valamint a tényleges tulajdonos személyazonosságát az ügyvéd a bemutatott okiratok alapján ellenırzi, a megbízással érintett nem természetes személyt okiratok alapján azonosítja és ellenırzi, valamint a bemutatott okiratok érvényességét vizsgálja. Természetes személy személyazonosság igazolójának ellenırzése Abban az esetben, ha az ügyfél természetes személy, a személyazonosság igazoló ellenırzése alapvetıen nem különbözik a már megszokott ügyfél azonosítástól. Az ügyfél személyazonosságát az alábbi okiratok alapján kell ellenırizni a Pmt. szerint: • magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, • külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya, • 14. életévét be nem töltött természetes személy személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa. A bemutatott okiratok érvényességének ellenırzése Természetes személy személyazonosító okmánya érvénytelen, ha • az a személyazonosság megállapítására alkalmatlan, megrongálódott, vagy • meghamisították, az igazolványban lévı adat megváltozott; • azt a kibocsátásra jogosult szerv visszavonta; • érvényességi ideje lejárt; • a használatára jogosult meghalt; • az igazolványba bejegyzett lakcímadat érvénytelen, ezért a személyiadatlakcímnyilvántartásban érvénytelen, illetıleg fiktív jelzéssel szerepel.

és

Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet ellenırzése A Pmt. hatálya alá tartozó ügyvédi tevékenységek jelentıs része olyan megbízások alapján fordul elı, amelyekben gazdasági társaságok vagy más gazdálkodó szervezetek érintettek. Ilyen esetben az ügyfél azonosítása és személyazonosságának ellenırzése mellett az érintett szervezet azonosítását és ellenırzését is el kell végezni. Ez olyan - 30 napnál nem régebbi - okirat bemutatásával történik, amely alkalmas annak igazolására, hogy - a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta,

19

-

-

egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetıleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzıhöz benyújtotta, belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént.

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet társasági szerzıdésének (alapító okiratának, alapszabályának) bemutatása szükséges akkor, ha a cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történı benyújtása már megtörtént, de a bejegyzésrıl/nyilvántartásba vételrıl még nem áll rendelkezésre okirat. Ebben az esetben az ellenırzéssel egyidejőleg, írásban ajánlott felhívni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet képviseletében eljáró személyt, hogy a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követı harminc napon belül okirattal köteles igazolni. Ezt követıen a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot az ügyvéd köteles a szervezet azonosításáról felvett adatok között rögzíteni. A bemutatott okiratok érvényességének ellenırzése Az okiratok érvényességének ellenırzése egyszerőbb, ha a bemutatott okirat közokirat, vagy a külföldi okiratról készült, felülhitelesített másolat áll az ügyvéd rendelkezésére, ilyen okiratok érvényességét ugyanis vélelmezni kell. A nem természetes személy azonosításához bemutatott okiratok érvényességének vizsgálata során fokozott figyelemmel kell eljárni akkor, ha az okirat nem minısül közokiratnak. A társasági szerzıdés, létesítı okirat, stb. érvénytelenségére a bírósági nyilvántartásba vételig a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. Érvénytelennek kell tekinteni a bemutatott okiratot a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó társaság esetében különösen akkor, ha az okiratból megállapítható, hogy o a társasági szerzıdés ügyvédi, illetve az alapító jogtanácsosa általi ellenjegyzésére vagy közjegyzıi okiratba foglalására nem került sor; o a társasági szerzıdés nem tartalmazza a társaság cégnevét, fıtevékenységét, jegyzett tıkéjét, továbbá a tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulása mértékét; o a társaság tevékenységi köre jogszabályba ütközik; o a társaság alapításában részt vevı valamennyi tag (részvényes) cselekvıképtelen volt, vagy a társaság alapításában részt vevık a tagok legkisebb számára vonatkozó törvényi elıírásokat megsértették; o a korlátolt felelısségő társaság és a részvénytársaság esetében a jegyzett tıke legkisebb összegére vonatkozó törvényi elıírásokat megszegték. Érvénytelennek kell tekinteni a bemutatott okiratot más szervezet esetében akkor, ha a létesítı okiratból nyilvánvalóan megállapítható, hogy nyilvántartásba bejegyzésre nem alkalmas. Szükség esetén az azonosító adatok, illetve okmányok jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhetı nyilvántartásból történı lekérdezéssel ellenırizhetık. A személyazonosság igazoló ellenırzésének idızítése A személyazonosság igazoló ellenırzését fıszabály szerint az ügyfél azonosítással egyidejőleg kell elvégezni. Kivételes esetben az igazoló ellenırzés a megbízási szerzıdés alatt is lefolytatható, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges és a pénzmosás vagy terrorizmus 20

finanszírozásának valószínősége csekély. Ebben az esetben azonban fokozottan kell mérlegelni a személyazonosság ellenırzésébıl fakadó kockázatokat és nagyobb körültekintéssel kell eljárni az ügyfél azonosítása során. A pénzmosási kockázat valószínőségének meghatározásánál ajánlott a kockázat alapú szemléletmód nyújtotta lehetıségekkel élni és az érintett ügyfelet a pénzmosás szempontjából magasabb kockázati kategóriában kezelni ameddig a személyazonosságának igazoló ellenırzése nem történik meg. Lényeges körülmény, hogy a személyazonosság igazoló ellenırzésének legkésıbb a megbízás teljesítéséig meg kell történnie. Az ügyfél azonosítását valamint az ügylet azonosítását ebben az esetben is az elıírt idıpontban kell elvégezni. 4. Az ügylet azonosítása Az ügyfél azonosítási folyamat harmadik fázisa az ügylet azonosítása, amely az ügyfél azonosítással párhuzamosan történik. Ennek során az ügyvéd az adott ügyfélhez kapcsolódóan vizsgálja a megbízás tárgyát. Ez nyilvánvalóan egyszeri értékelést jelent eseti megbízásoknál, annál összetettebb folyamatot jelent azonban tartós megbízások esetén, ahol az ügyleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése során az ügyvéd köteles a megbízás tartalmában esetlegesen bekövetkezı változások miatt a megbízás egyes elemeit folyamatosan vizsgálni a pénzmosási kockázat szempontjából. Az ügylet azonosítási kötelezettség célja, hogy az ügyvéd már a megbízás felvételének idıpontjában tisztában legyen az adott ügylet pénzmosási kockázatának feltárásához szükséges részleteivel. Elsısorban a megbízás idıtartamát és tárgyát kell rögzíteni, valamint - a szerzıdéses értéket - ha a megbízás szerzıdés megszerkesztésére vonatkozik; - a letétbe helyezett pénzösszeget, illetve a letétbe vett vagyontárgynak az ügyfél által jelzett értékét - ha a pénz- és értéktárgy letéti kezelése történik; - a teljesítés körülményeit (helyét, idejét és módját) abban az esetben, ha o az ügyfél körülményei o az ügyleti megbízás jellege és összege alapján az ügyfél vagy az ügylet azonosítása érdekében a teljesítés körülményeinek rögzítése szükséges és azt a pénzmosás elleni belsı szabályzat elıírja. Ajánlott tehát meghatározni - az ügyvéd/iroda kockázati profiljához igazítottan - azon eseteket, amikor nem mellızhetı a teljesítési körülmények rögzítése az ügylet azonosítása során. 5. Az ügyleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése, adatváltozások követése (monitoring) Az ügyleti kapcsolat figyelemmel kísérése a Pmt. szerint abban valósul meg, hogy az ügyvéd az ügyleti kapcsolat folyamán teljesített megbízásokat elemzi annak érdekében, hogy „az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e az ügyfélrıl a jogszabályok alapján az ügyvéd rendelkezésére álló adataival”. Az elemzés tulajdonképpen az ügyfélrıl rendelkezésre álló adatok és az ügyfélhez kapcsolódó megbízások összevetése és elemzése a pénzmosási kockázat feltárása érdekében. Az ügyleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének feltétele az adatváltozások követése és naprakész nyilvántartás vezetése. Mit jelent a naprakész nyilvántartás? Az ügyvéd köteles biztosítani, hogy az ügyleti kapcsolatra vonatkozó adatok és okiratok naprakészek legyenek. Ez egyfelıl az ügyfél adataiban bekövetkezı változások rögzítését és a releváns okiratok tárolását, másfelıl a megbízás tartalmának folyamatos vizsgálatát jelenti.

21

Az ügyvédnek már az ügyfél azonosításakor fel kell hívnia az ügyfelet arra, hogy a rögzített adatokban bekövetkezett változást a tudomásszerzéstıl számított öt munkanapon belül köteles bejelenteni. Erre az azonosítási adatlap megfelelı záradékolásával ajánlott az ügyfelet nyilatkoztatni, hogy elkerülhetı legyen az esetleges adatváltozások idıigényes beszerzése az ügyfelektıl a nyilvántartás naprakészen tartása érdekében. A megbízás tartalmának folyamatos vizsgálata tartós megbízás esetén különös jelentıséggel bír, hiszen a megbízás elfogadásakor azonosított ügylet(ek) módosulhatnak, illetve helyükbe eltérı tartalmú ügyletek léphetnek. Eseti megbízás tárgyában bekövetkezett változás esetén az ügylet ismételt azonosítása szintén nem mellızhetı. Az adatok változásának rögzítésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy a Pmt. szerint a korábbi adatoknak nyomon követınek kell lenniük, így az újabb adatokat és az azok alapjául szolgáló okiratokat a változások rögzítését követıen is meg kell ırizni. Az adatváltozás idıpontjának feljegyzése ajánlott, hiszen más szolgáltatónak teljesített adattovábbítás során így lehetıség van a változás idıpontjának közlésére is, lehetıvé téve ezáltal az adatszolgáltatást kérı szolgáltató számára annak megfontolását, hogy kíván-e az ügyféltıl frissebb adatokat beszerezni. Az ügyfél átvilágítás speciális formái A Pmt.-ben meghatározott esetekben az ügyfél azonosítás során feltárt adatok, körülmények alapján egyszerősített, illetve fokozott ügyfél átvilágítást lehet illetve kell végezni. -

Egyszerősített ügyfél átvilágítás

Egyszerősített ügyfél átvilágítás folytatható le akkor, ha az ügyfél A) az Európai Unió területén • • • • • •

pénzügyi szolgáltatási, kiegészítı pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat; befektetési szolgáltatási tevékenységet folytat, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítı szolgáltatást nyújt; biztosítási, biztosítás közvetítıi és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet folytat; árutızsdei szolgáltatási tevékenységet folytat; postai pénzforgalmi közvetítıi tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és - kézbesítést folytat; önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként mőködik

Ha az ügyfél felsorolt tevékenységek valamelyikét folytatja és a 28/2008. (X.10) PM rendeletben meghatározott, a Pmt-ben meghatározottakkal egyenértékő követelményeket alkalmazó harmadik országban székhellyel rendelkezik továbbá az ügyfél e követelmények betartása tekintetében az adott országban felügyelet alatt áll, az egyszerősített ügyfél átvilágítás szintén alkalmazható vele szemben. B) Olyan társaság, amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévı közzétételi követelmények vonatkoznak; C) PSZÁF, MNB, APEH, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, területi ügyvédi kamara, területi közjegyzıi kamara, nemesfémkereskedés és árukereskedelmet felügyelı kereskedelmi hatóság, valamint a vámhatóság szervezeti egysége; D) Központi államigazgatási szerv (2006. évi LVII. tv. 1. §) vagy helyi önkormányzat;

22

E) az Európai Közösség intézménye (Európai Parlament, Tanács, Bizottság, Bíróság, Számvevıszék), az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, Régiók Bizottsága, Európai Központi Bank, Európai Beruházási Bank. Az egyszerősített ügyfél átvilágítás során mellızhetı az ügylet azonosítása, valamint a tényleges tulajdonos azonosítása. Az ügyfélnek ebben az esetben mindössze azt kell okirattal igazolnia, hogy a felsorolt kategóriák valamelyikének megfelel. Az egyszerősített ügyfél átvilágítás során - a fenti okirat beszerzését követıen - az ügyvédnek az ügyleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését kell teljesítenie. -

Fokozott ügyfél átvilágítás

Az ügyfél átvilágítási folyamat eddig ismertetett formái arra épülnek, hogy az ügyfélnek minısülı személy a megbízást személyesen adja az ügyvédnek, a személyazonosság igazoló ellenırzése pedig az általa bemutatott okiratok alapján történik. -

Elfogadható-e megbízás olyan ügyféltıl, aki nem jelent meg személyesen?

Ha az ügyfél személyesen nem jelenik meg, a megbízás természetesen elfogadható, de a személyes megjelenés hiányból adódó kockázatot fokozott ügyfél átvilágítási intézkedésekkel kell csökkenteni. A fokozott ügyfél átvilágítás érinti az ügyfél azonosítását és a személyazonosság igazoló ellenırzését is. Ennek megfelelıen az ügyfél azonosítására szolgáló valamennyi (kötelezı és szükség szerinti) azonosító adatot rögzíteni kell és a személyazonosság igazoló ellenırzése kizárólag a szükséges okiratnak az ügyvéd részére megküldött eredeti példánya, illetve hiteles másolata alapján végezhetı el. Hiteles másolatnak kell tekinteni: • az okirat belföldi vagy külföldi kiállítója által elkészített és kiadmányozott okiratot, amely tartalmazza az arra utalást, hogy a kiadmány az eredeti okirattal azonos tartalmú, • közjegyzı által készített és hitelesített másolatot, valamint • a Céginformációs Szolgálat által elektronikus úton kiadott cégkivonatot. Egyebekben külföldön kiállított hiteles másolat abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenırzése teljesítéséhez, ha • magyar konzuli tisztviselı vagy közjegyzı készítette a hiteles másolatot, és azt ennek megfelelı tanúsítvánnyal látta el, vagy • magyar konzuli tisztviselı vagy közjegyzı a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, mely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezıségét tanúsítja, vagy • a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és - nemzetközi szerzıdés eltérı rendelkezése hiányában - a magyar konzuli tisztviselı felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplı aláírását és bélyegzılenyomatát. II. Bejelentési kötelezettség A bejelentési kötelezettség akkor terheli az ügyvédet, ha a Pmt.-ben meghatározott tevékenysége gyakorlása során pénzmosásra utaló adatot, tényt vagy körülményt észlel. 1. A bejelentésre kötelezettek köre

23

A bejelentés megtételére kötelezettek körének tisztázásához szükséges a bejelentési folyamat rövid áttekintése. Bejelentési kötelezettség akkor keletkezik, ha az ügyvéd, vagy alkalmazottja pénzmosásra utaló adatot, tényt vagy körülményt észlel a szabályozással érintett ügyvédi tevékenység során. Kiemelendı, hogy a bejelentési kötelezettség nem kizárólag a kijelölt személyt terheli, hanem - pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény felismerése esetén - a megbízást elfogadó ügyvédet és az alkalmazottakat is. A Pmt. külön nem határozza meg az alkalmazott fogalmát az ügyvédek vonatkozásában, ezért alkalmazottnak kell tekinteni valamennyi, az ügyvéddel vagy ügyvédi irodával munkaviszony alapján munkát végzı személyt, tehát a bejelentési kötelezettség éppúgy terheli az ügyvéd/iroda adminisztratív munkatársait, mint az alkalmazott ügyvédeket és ügyvédjelölteket. Amennyiben az ügyvéd vagy ügyvédi iroda létszáma (az adminisztratív munkatársakat is ideértve) kettı vagy annál több, a bejelentési folyamat elvileg legalább két fázisból tevıdik össze: irodán belüli bejelentésre (belsı adatközlés) és a bejelentés továbbítására a területileg illetékes ügyvédi kamara felé. Az elsı fázisban a pénzmosásra utaló adatot, tényt, körülményt észlelı ügyvéd vagy alkalmazott tesz bejelentést annak a személynek, akit az irodán belül a bejelentés továbbítására jelöltek ki (fıszabály szerint a munkáltatói jogokat gyakorló ügyvéd– kijelölt személy) majd ezt követi a második fázis, amikor a kijelölt személy a hozzá érkezett bejelentést a területi kamarának továbbítja. A fentiekbıl kitőnik, hogy amennyiben az ügyvédi iroda belsı struktúrája összetett, szükséges a bejelentés rendjét irodán belül is szabályozni. Ennek garanciális szerepe lehet abban, hogy a szabályozással érintett munkatársak a pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény észlelése esetén azonos eljárást kövessenek, valamint a számukra követendı irodán belüli eljárás külön felvilágosítás kérése nélkül is egyértelmő és korlátozás nélkül hozzáférhetı legyen. Ezt hivatott szolgálni a belsı ellenırzı és információs rendszer kialakításának és mőködtetésének kötelezettsége, amely a tevékenységük gyakorlásában alkalmazottat foglalkoztató ügyvédeket terheli. A Mintaszabályzat elıírásaival azonos tartalmú belsı szabályzatot elfogadott ügyvédek és ügyvédi irodák esetében a bejelentés rendje a következı. Az alkalmazott a bejelentést a munkáltatói jogokat gyakorló ügyvédnél teszi meg, és azt a munkáltatói jogokat gyakorló ügyvéd továbbítja a területi kamarának. A Mintaszabályzat értelmében a bejelentésre kijelölt személy a munkáltatói jogokat gyakorló ügyvéd. Ettıl eltérı szabályozás fogadható el annyiban, hogy a bejelentés megtételére kijelölt személyként az iroda vezetıje jelölhetı ki. Ebben az esetben a belsı adatközlés és a helyettesítés szabályait is meg kell határozni. Lényeges követelmény, hogy amennyiben az ügyvédi iroda tagjainak és az alkalmazottaknak az együttes létszáma a tíz fıt meghaladja, kötelezı a Mintaszabályzat kiegészítése. A kötelezı kiegészítést az indokolja, hogy a korábban kifejtettek miatt nagyobb szervezeti struktúrák esetén nem mellızhetı a belsı adatközlés rendjének kidolgozása és a kockázati szempontok figyelembe vétele a belsı szabályzat kialakításában. Az ügyvéd titoktartási és bejelentési kötelezettsége Az ügyvédi hivatás gyakorlóit terhelı szigorú titoktartási szabályok alól törvényi szintő felmentést tartalmaz a Pmt. 38. § (4) bekezdése, összhangban az Üt. 8. § (1) bekezdésében foglaltakkal. Az ügyvédi titoktartás alóli kivételek indoka a jogállamiság alkotmányos követelményébıl levezethetı bőnmegelızési érdek, amelyet a Pmt. preambuluma a bőncselekmények elkövetésébıl származó pénznek vagy pénzben kifejezhetı értékkel bíró dolognak a pénzmosás szempontjából veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történı tisztára mosásának megelızéseként fogalmaz meg célként. Az ügyvédi titoknak minısülı adat kiadásának célja tehát a bőncselekmények megelızése, az ügyvéd által teljesített bejelentés nem tekinthetı feljelentésnek. A Pmt. a bejelentés megtételekor nem követeli meg, hogy a szokatlan ügylet alapján a pénzmosásra alapos okkal lehessen következtetni, így nem szükséges az sem, hogy a büntetı eljáráshoz szükséges bizonyosság fennálljon a szokatlan körülmény kapcsán. Ebben a körben az ügyvédnek a megbízás ellátásához szükséges mértéken túl, további tájékozódó, adatgyőjtı munkát végezni szükségtelen. Ez a feladat a bejelentés területi kamara általi továbbítását követıen a pénzügyi információs 24

egységként mőködı hatóságra hárul, amennyiben azt a bejelentés feldolgozását követıen szükségesnek tartja. A Pmt. alapján teljesített bejelentési kötelezettség nem tekinthetı tehát az ügyvéd külön törvényen alapuló titoktartási kötelezettsége megsértésének és az ügyvédet jóhiszemősége esetén akkor sem terheli felelısség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul. További jelentıs garancia az ügyvédek számára, hogy a területi kamarának a bejelentési folyamatba történt bekapcsolásával a bejelentı ügyvéd személyérıl a pénzügyi információs egységként mőködı hatóság nem rendelkezik adatokkal. 2. A bejelentési kötelezettség alóli kivételek Nem terheli bejelentési kötelezettség az ügyvédet, ha • A pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény büntetıeljárásban történı védelem, illetve bíróság elıtti képviselet - ide nem értve a cégbírósági eljárásban történı képviseletet - elıkészítése, ellátása során, vagy ellátását követıen utóbb és azzal összefüggésben jutott a tudomására. • A pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény az elıbbi pontban írt képviselet, védelem ellátásának, vagy az eljárás megindításának szükségességével összefüggésben végzett jogi tanácsadás során jutott a tudomására. Összegzésként a Pmt. szerinti bejelentési kötelezettség terheli az ügyvédet, ha - pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, vagy - gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévı vagyonrész (részesedés) vétele, eladása; ingatlan vétele, eladása; gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, mőködtetése, megszőnése vonatkozásában 1. képviseli az ügyfelét nem bíróság elıtti eljárásban, kivéve a cégbíróság elıtti képviseletet, 2. szerzıdést, beadványt, más iratot készít, 3. jogi tanácsot ad, amely nincs összefüggésben bíróság elıtti képviselettel illetve védelem ellátásával valamint ezek alapját képezı eljárás megindításának szükségességével és e tevékenysége során pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló tényt, adatot vagy körülményt észlel. 3. A bejelentés megtétele, a kijelölt személy eljárása Pénzmosás és terrorizmus finanszírozására utaló körülmény esetén a bejelentés megtételére kötelezettek az irodán belül a belsı szabályzatnak megfelelı módon a kijelölt személyhez juttatják el a bejelentést. A kijelölt személy a bejelentést a területi ügyvédi kamarának védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja. A kijelölt személy a védelemmel ellátott üzenet küldéséhez szükséges informatikai támogatást a kamara honlapjáról szerezheti be. A beérkezett bejelentésrıl a területi kamara elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító kijelölt személyt. Ha az ügyvéd megítélése szerint a késedelem veszélyeztetné a bejelentés feldolgozásának az eredményességét, a védelemmel ellátott elektronikus üzenettel teljesített bejelentést megelızıen a bejelentést telefonon is teljesíteni kell. A területi ügyvédi kamaránál a bejelentést a területi kamara elnöke által kijelölt felelıs személy fogadja, aki azt védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában haladéktalanul továbbítja a pénzügyi információs egységként mőködı hatósághoz, amely a Vám- és Pénzügyırség Központi Bőnüldözési Parancsnokság Pénzügyi Információs Osztálya. A PIO-hoz érkezı bejelentés feldolgozásakor így bejelentıként a területi ügyvédi kamara jelenik meg. Ezt követıen minden kommunikáció a területi ügyvédi kamara és a PIO között zajlik, amennyiben a bejelentéssel

25

kapcsolatban további adatszolgáltatásra van szükség, a bejelentı ügyvéddel a területi kamara lép kapcsolatba. Ennek megfelelıen a bejelentı ügyvéd személye a PIO elıtt nem válik ismertté. Mit kell tartalmaznia a bejelentésnek? A védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában történı továbbítás az ABEV elektronikus nyomtatványkitöltı program segítségével történik, így a bejelentés tartalma megegyezik a bejelentés megtételére MÜK által kialakított formanyomtatvány kötelezıen kitöltendı mezıivel. Intézkedések a bejelentés alapján A területi ügyvédi kamaránál a bejelentést a területi kamara elnöke által kijelölt felelıs személy fogadja, aki azt védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában haladéktalanul továbbítja a pénzügyi információs egységként mőködı hatósághoz, amely a Vám- és Pénzügyırség Központi Bőnüldözési Parancsnokság Pénzügyi Információs Osztálya (PIO). A PIO-hoz érkezı bejelentés feldolgozásakor így bejelentıként a területi ügyvédi kamara jelenik meg. Ezt követıen minden kommunikáció a területi ügyvédi kamara és a PIO között zajlik, amennyiben a bejelentéssel kapcsolatban további adatszolgáltatásra van szükség, a bejelentı ügyvéddel a területi kamara lép kapcsolatba. Ennek megfelelıen a bejelentı ügyvéd személye a PIO elıtt ismeretlen marad. 4. A bejelentéssel kapcsolatban keletkezett adatok kezelése, megırzése és védelme (a felfedés tilalma) A Pmt.-ben meghatározott felfedés tilalma értelmében az ügyvéd a bejelentés és adatszolgáltatás teljesítésérıl, annak tartalmáról, a bejelentı személyérıl, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetıeljárás, az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek nem adhat tájékoztatást és köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentı személye titokban maradjon. Ez a tilalom nem vonatkozik - a területi kamara tájékoztatására - két vagy több ügyvéd közötti információ felfedésére, feltéve, hogy o az információk ugyanazon ügyfélre és ugyanazon ügyleti megbízásra vonatkoznak vagy o az érintett ügyvédek szakmai tevékenységüket ugyanazon jogi személyen vagy egy hálózaton belül folytatják és o tagállambeli vagy harmadik országbeli ügyvéd esetében a Pmt.-ben meghatározott követelményekkel egyenértékő követelmények alkalmazandók és a szakmai titoktartás valamint a személyes adatok védelme tekintetében a belföldi követelményekkel egyenértékő követelmények irányadók az érintett ügyvédekre. Amennyiben a bejelentés felfedésére nem a területi kamara számára történı adatszolgáltatás érdekében kerül sor, az ügyvéd köteles a felfedésre vonatkozó körülményekrıl a területi kamarát értesíteni. III. Nyilvántartási és iratmegırzési kötelezettség A pontos, naprakész nyilvántartás vezetésének jelentıségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Figyelembe véve, hogy a bejelentési kötelezettség elmulasztása gondatlanság esetén is bőncselekményt képez, az ügyvéd saját érdekében köteles a lehetı legnagyobb körültekintésre a pénzmosás elleni szabályok betartása során. A precíz dokumentáció ugyanis az egyetlen eszköz, amellyel az ügyvéd akár évekre visszamenıleg is képes az ügyfél átvilágítás során kialakított álláspontjának alátámasztására. Amennyiben ugyanis egy ügyleti megbízás teljesítését követıen akár évekkel késıbb - az derülne ki, hogy az ügyleti megbízás a legnagyobb körültekintés ellenére mégis pénzmosással volt kapcsolatos, az ügyvéd elleni büntetıeljárás elkerülésére, - vagyis a 26

pénzmosás megelızése és megakadályozása iránt tett valamennyi kötelezettsége teljesítésének igazolására - az általa felvett adatokról vezetett nyilvántartás szolgál. 1. Milyen formában kell a Pmt. szerinti nyilvántartást vezetni? Az ügyfél azonosítás és a bejelentés során keletkezett adatok tárolásának módjára a Pmt. nem tartalmaz kötelezı elıírásokat, így a nyilvántartás módja az irodában alkalmazott nyilvántartási gyakorlathoz igazítható és ennek megfelelıen akár elektronikus, akár papír alapú formában teljesíthetı a nyilvántartási és iratmegırzési kötelezettségeknek. 2. A nyilvántartások közös szabályai A nyilvántartásnak tartalmaznia kell - az ügyfél azonosítás, - az ügylet azonosítása, - az ügyleti kapcsolat figyelemmel kísérése és - az esetleges bejelentés során keletkezett iratokat, valamint azokat a feljegyzéseket, amelyeket az ügyvéd a fentiekkel összefüggésben készített. Az ügyféltıl a személyes adatok rögzítéséhez írásbeli hozzájárulást kell kérni. Ennek érdekében ajánlott az ügyfél azonosításra rendszeresített formanyomtatványt záradékkal ellátni, amely az adatkezelés és az esetleges adattovábbításra vonatkozó felhatalmazást is tartalmaz, és egyben tájékoztatja az ügyfelet az adatkezelés ill. adattovábbítás céljáról. Az ügyvédnek biztosítania kell, hogy az elektronikusan illetve papír alapon ırzött adatokhoz és az elektronikus adatok biztonsági másolathoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az adatkezelés során természetes személy ügyféllel kapcsolatban szem elıtt kell tartani a személyes adatok védelmérıl szóló jogszabályi elıírásokat. Az ügyfél átvilágítás során keletkezett iratokat nyolc évig kell megırizni. Az ırzési idı eseti megbízás esetén az adatrögzítéskor, tartós megbízás esetén az ügyleti kapcsolat megszőnésekor kezdıdik. Az adatokat úgy kell megırizni, hogy azokból - változás esetén - a változás dátuma, és a változás elıtti adatok is megállapíthatók legyenek. Az ırzési idı lejártával az iratokat (beleértve az elektronikus adatok biztonsági másolatát is) meg kell semmisíteni. 3. Elektronikus nyilvántartások Amennyiben az iroda az ügyfelek aktáit minden esetben elektronikus formában is nyilvántartja, úgy megfelelı, ha a Pmt. szerint felvett ügyfél adatokat és az azok alapjául szolgáló okiratok elektronikus másolatát is elektronikus formában ırzi. Ebben az esetben az ügyelni kell arra, hogy a rögzített adatok köre minden esetben megegyezzen a Pmt. szerint az adott ügyfél vonatkozásában kötelezıen rögzítendı adatokkal és az ezek alapjául szolgáló okiratok elektronikus rögzítésének idıpontja egyértelmően megállapítható, valamint az okiratok hitelessége a felvett elektronikus másolaton ellenırizhetı legyen. Az elektronikus formában ırzött adatokat számítógépen kívüli adathordozón, biztonsági másolatban is tárolni kell.

27

4. Papír alapú nyilvántartások Amennyiben az iroda ügymenetében papír alapú nyilvántartás jellemzı, úgy célszerő a Pmt. szerinti adatokat és az okiratok másolatát is ilyen nyilvántartásban rögzíteni. Az irattárolási gyakorlattól függıen a Pmt. szerint végzett ügyfél átvilágítás és bejelentés teljesítésével kapcsolatban keletkezett dokumentumok akár az adott ügyfél aktájában történı elhelyezéssel, akár külön, az ügyfelekrıl kifejezetten ebbıl a célból vezetett nyilvántartásban ırizhetık. Formanyomtatvány alkalmazásakor ügyelni kell arra, hogy az mindazon adatokat tartalmazza, amelyek az adott ügyfélre nézve a Pmt. szerint kötelezıen rögzítendık. A felvett adtatok alapjául szolgáló okiratokról készített másolatnak alkalmasnak kell lennie a hitelesség ellenırzésére. 5. Az ügyfél átvilágítás során feljegyzést kell készíteni Az ügyvédnek • az ügyfél átvilágítás eredményérıl; • más szolgáltató által végzett ügyfél átvilágítás eredményének elfogadásáról; • ha az ügyvéd az ügyfél átvilágítás teljesítésére alkalmazottat vesz igénybe, a pénzmosás gyanús körülmény alkalmazott általi jelzésérıl; • belföldi vagy külföldi ügyvéd ill. ügyvédi iroda által adott megbízás vagy helyettesítési meghatalmazás esetén a megbízó, meghatalmazó azonosításra alkalmas adatairól; • bejelentés teljesítésérıl. Az alkalmazottnak és az ügyvédnek • az alkalmazott által végzett ügyfél átvilágításról. IV. Az ügyvéd belsı szabályozási kötelezettségei (a kockázatcsökkentés eszközei) A belsı szabályozás körébe tartozó ügyvédi kötelezettségek közé tarozik az ügyvéd/iroda pénzmosás elleni belsı szabályzatának kialakítása és elfogadása, a belsı ellenırzı és információs rendszer mőködtetése, a bejelentés megtételére jogosult személy és szükség esetén a helyettesítésére jogosult kijelölése, az iroda alkalmazottainak képzése. 1. A pénzmosás elleni szabályzat elfogadása A pénzmosás elleni szabályozásnak történı megfelelés része, hogy valamennyi ügyvédnek pénzmosás elleni szabályzatot kell kialakítania. A pénzmosás elleni belsı szabályzat kialakításának és elfogadásának kötelezettsége kiemelten jelentıs, hiszen tartalmazza azokat az eljárási szabályokat, amelyek alapján történik a Pmt.-ben foglalt egyéb kötelezettségek teljesítésére kerül sor. Mit kell tartalmaznia a pénzmosás elleni szabályzatnak? A belsı szabályzat kötelezı tartalmi elemeit a 35/2007. (XII. 29.) PM rendelet határozza meg. A Pmt.-ben foglalt felhatalmazás alapján a Magyar Ügyvédi Kamara Mintaszabályzatot bocsátott az ügyvédek rendelkezésére a pénzmosás elleni belsı szabályzat kidolgozásához. A Pmt. által elıírt rövid határidıkre tekintettel az ügyvédeknek lehetısége volt arra, hogy a Mintaszabályzat belsı szabályzatként történı beiktatásáról határozzanak, amely tulajdonképpen a Mintaszabályzattal megegyezı tartalmú pénzmosás elleni belsı szabályzat elfogadását jelenti az adott ügyvéd/iroda által. A Mintaszabályzattól ennek megfelelıen az ügyvédek/irodák eltérhetnek, amennyiben az eltérés nem vezet a Pmt.-vel ellentétes szabályozáshoz. A Mintaszabályzattól eltérı tartalmú vagy kiegészített pénzmosás elleni szabályzatot a területileg illetékes ügyvédi kamarához kell benyújtani jóváhagyás végett. 28

A Mintaszabályzat kiegészítése kötelezı, amennyiben az ügyvédi iroda létszáma - az alkalmazottakat is ideértve - a 10 fıt meghaladja. Milyen esetben kötelezı a Mintaszabályzatot kiegészíteni? Azok az ügyvédi irodák, ahol a tagok és az alkalmazottak együttes létszáma a 10 fıt meghaladja, kötelesek a Mintaszabályzatot Függelékben kiegészíteni. Ezt a rendelkezést az indokolja, hogy meghatározott mőködési létszám felett az iroda szervezete és ügyfélköre nyilvánvalóan összetettebb, ebbıl adódóan a pénzmosás megelızésével és megakadályozásával összefüggı kockázatok egyéniesítése is indokolt. A Függelékben történı kiegészítés tehát a Mintaszabályzatnak az iroda mőködéséhez szükséges mértékő átalakítását célozza, emellett ajánlott tartalmaznia a kijelölt személy és helyettesének irodán belüli elérhetıségét, a belsı ellenırzı és információs rendszer kialakítására vonatkozó rendelkezéseket, a nyilvántartás rendjét, valamint az alkalmazottak tájékoztatásának és képzésének módját és gyakoriságát. Ez utóbbiak ugyanis az ügyvédek Pmt-ben meghatározott kötelezettségeinek minısülnek, az egyes ügyvédi irodák közötti nagyfokú eltérések miatt azonban nem határozhatóak meg egységes szabályzat keretein belül. A Mintaszabályzat kiegészítését az ügyvéd/iroda az elfogadástól számított három munkanapon belül köteles a területi kamarának bemutatni, a jóváhagyásról a területi kamara elnöksége a benyújtást követı elnökségi ülésen határoz. A területi kamara megvizsgálja a mintaszabályzat tartalmát és amennyiben az a Pmt. rendelkezéseinek megfelel, a benyújtott pénzmosás elleni szabályzatot jóváhagyja, ellenkezı esetben azt átdolgozásra visszaadja. 2. A belsı ellenırzı és információs rendszer A belsı ellenırzı és információs rendszer a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetıvé tevı, illetve megvalósító ügyleti megbízás megakadályozása érdekében rendezi az ügyfél átvilágítással, a bejelentéssel valamint a nyilvántartással kapcsolatos ügyvédi irodán belüli eljárást. Milyen esetben szükséges az irodában belsı ellenırzı és információs rendszert mőködtetni? A belsı ellenırzı és információs rendszer kialakítása akkor szükséges, ha a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenység ellátásában az ügyvéd alkalmazottat foglalkoztat. Ebben az esetben nem nélkülözhetı olyan belsı rendszer mőködtetése, amely egyrészt az alkalmazottat informálja a teljesítendı kötelezettségek körérıl és ellátásuk módjáról, másrészt az ügyvédet tájékoztatja az alkalmazott által végzett tevékenységrıl. A rendszernek alkalmasnak kell lennie az ügyfél átvilágítás, a bejelentés és a nyilvántartás vezetésének elısegítésére, ennek megfelelıen ajánlott az iroda pénzmosás elleni szabályzatába integrálni. A rendszer kialakításánál figyelembe kell venni, hogy az ügyvéd köteles az alkalmazott tevékenységének ellenırzését évente legalább egy alkalommal elvégezni. A kialakítás során fontos tényezıt jelent az iroda kockázati profiljának meghatározása és az egyes ügyfelekkel, ügylettípusokkal kapcsolatban felmerülı kockázatok egységes szempontjainak kidolgozása. A kockázatoknak megfelelıen kialakított belsı rendszer a legalkalmasabb arra, hogy a pénzmosás megelızése és megakadályozása érdekében az ügyvédekre bevezetett szabályozás elérhesse a célját, egyben ez az a terület, ahol az említett kockázatok között mutatkozó jelentıs különbségek miatt egységes (kamarai) szabályozás nem mőködhet hatékonyan. Ezért az ügyvéd felelıssége kerül elıtérbe az iroda mőködéséhez megfelelıen kialakított belsı eljárás kidolgozásáért. 3. Bejelentés megtételére jogosult személy kijelölése Az ügyvéd köteles kijelölni - az iroda szervezeti sajátosságaitól függıen - egy vagy több személyt, aki az ügyvédektıl, illetve alkalmazottaktól a bejelentést a területi kamarához továbbítja (kijelölt személy). A kijelölt személy fıszabály szerint a munkáltatói jogokat gyakorló ügyvéd, a pénzmosás elleni szabályzat - a Mintaszabályzat felhatalmazása alapján - úgy rendelkezhet, hogy kijelölt 29

személyként az ügyvédi iroda vezetıje is tevékenykedhet. A helyettesítés szabályait és a kijelölt személy eljárását és az irodán belüli bejelentés részletes szabályait a pénzmosás elleni szabályzatba ajánlott beépíteni. A kijelölt személy nevét és email címét nyilvántartás végett a területi kamaránál kell bejelenteni. A kijelölt személynek a hozzá érkezett bejelentés területi kamarához történı továbbításával kapcsolatban nincs mérlegelési jogköre. 4. Az alkalmazottak képzése és tájékoztatása Az ügyvéd köteles gondoskodni arról, hogy a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenység ellátásában részt vevı alkalmazottai • a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék; • a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló tényt, adatot körülményt képesek legyenek felismerni; • a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén megfelelıen tudjanak eljárni valamint • a fentiek érdekében speciális képzési programokban vegyenek részt. Az ügyvédek képzésérıl a pénzmosás elleni szabályozás területén a területi kamarák igyekeznek gondoskodni. Mind az alkalmazotti, mind az ügyvédi képzésnek kiemelten fontos szerepe van, hiszen a pénzmosás elleni szabályozás arra épül, hogy a gyanús tevékenységgel kapcsolatba kerülı személy képes a pénzmosásra utaló tényt, adatot, körülményt felismerni. Az oktatás a pénzmosás elleni szabályozás ismerete mellett az ügyvédi tevékenységet veszélyeztetı pénzmosás gyanús ügyletek felismerését lehetıvé tevı ismeretanyag elsajátítását célozza, amely a pénzmosás folyamatosan változó elkövetési technikái mellett is képessé teszi a munkatársakat az ügyvédi irodát veszélyeztetı tevékenység felismerésére a bejelentési kötelezettség teljesítése érdekében. A képzés követelménye akár irodán belül, akár irodán kívüli tréningek formájában, akár ebbıl a célból szervezett szakmai konzultációkon, konferenciákon való részvétellel teljesíthetı.

30

IV. rész Az ügyvéd felelıssége a pénzmosás elleni szabályok betartásáért A Pmt. szerint az ügyvédet, mint szolgáltatót terhelı kötelezettségek és elmulasztásuk következményei a következıképpen foglalhatók össze:

ELMULASZTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYE

ÜGYVÉDI KÖTELEZETTSÉG

ÜGYFÉL ÁTVILÁGÍTÁS - ÜGYFÉL AZONOSÍTÁSA - TÉNYLEGES TULAJDONOS AZONOSÍTÁSA - SZEMÉLYAZONOSSÁG IGAZOLÓ ELLENİRZÉSE - ÜGYLET AZONOSÍTÁSA - ÜGYLETI KAPCSOLAT FOLYAMATOS FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE, ADATVÁLTOZÁSOK KÖVETÉSE

BEJELENTÉS

Fegyelmi vétség

Bőncselekmény

NYILVÁNTARTÁS ÉS IRATMEGİRZÉS

BELSİ SZABÁLYOZÁS - PÉNZMOSÁS ELLENI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA - BELSİ ELLENİRZİ ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZER MŐKÖDTETÉSE - BEJELENTÉS MEGTÉTELÉRE JOGOSULT SZEMÉLY KIJELÖLÉSE - ALKALMAZOTTAK KÉPZÉSE

Fegyelmi vétség

Az ügyvédet terhelı kötelezettségek közül a bejelentési kötelezettség elmulasztása bőncselekménynek (Btk. 303/B. §), ezen kívül valamennyi egyéb kötelezettség megszegése fegyelmi vétségnek minısül. A bejelentési kötelezettség elmulasztásának következménye A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Btk. 303/B. §- ban foglalt bőncselekmény törvényi tényállását valósítja meg. A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása

31

Btk. 303/B. § Aki a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelızésérıl és megakadályozásáról szóló törvényben elıírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. A bőncselekmény jogi tárgya a pénzmosás szempontjából veszélyeztetett tevékenységek körébe tartozó szolgáltatók mőködésébe vetett bizalom, tágabb értelemben pedig bőnözés elleni fellépés eredményességéhez főzıdı közérdek. A bőncselekmény speciális alanyainak körében a bejelentésre kötelezett szolgáltatók közül ehelyütt az ügyvédkénti elkövetést emeljük ki. Így az ügyvéd vonatkozásában a speciális alanyiság megvalósulásának feltétele, hogy - az ügyvédekrıl szóló 1998. évi XI. tv. (Üt.) 13. § értelmében ügyvédi tevékenységet végez és nem áll az ügyvédi tevékenység felfüggesztésének (Üt. 54. §) hatálya alatt valamint ügyvédi tevékenységét nem szünetelteti (Üt. 17. §); - a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenységek valamelyikét végzi az adott ügyleti megbízás során és - ügyfél átvilágítási és ügyleti megbízás azonosítási tevékenysége során pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény merül fel vagy ilyen körülményt észlel. A fenti konjunktív feltételek esetén az ügyvéd köteles bejelentést tenni. Az elkövetési magatartás az elıírt bejelentési kötelezettség elmulasztása. A bejelentési eljárással kapcsolatban ismertettek szerint a bejelentést az alkalmazott a belsı ellenırzı és információs rendszer elıírásai szerint, ennek hiányában a megbízást elfogadó ügyvédnél, az ügyvéd pedig az irodán belül a bejelentés megtételére jogosult személynél (kijelölt személy) teszi meg. A kijelölt személy a bejelentést a területi kamaránál teszi meg, amely a bejelentést a pénzügyi információs egységként mőködı hatósághoz továbbítja. Ennek megfelelıen az alkalmazott eleget tesz a bejelentési kötelezettségének, amikor azt belsı szabályozás eltérı rendelkezése hiányában a megbízást elfogadó ügyvédhez továbbítja, az ügyvéd pedig akkor, amikor azt a kijelölt személynek bejelentést a továbbítás érdekében megküldte. A kijelölt személynek a hozzá érkezett bejelentés területi kamarához történı továbbításával kapcsolatban nincs mérlegelési jogköre. A bőncselekmény megvalósulásához nem szükséges eredmény bekövetkezése, így a tényállás tiszta mulasztásos cselekményt takar. Kiemelendı, hogy az Uniós Irányelvben elvártnál szigorúbb a jelenlegi hazai szabályozás, a bejelentési kötelezettség gondatlan elmulasztását rendeli büntetni. A bőncselekmény tehát megvalósulhat akár tudatos akár hanyag gondatlanság formájában, tehát a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt az ügyvéd vagy alkalmazottja akkor is felelısségre vonható, ha a bejelentést megalapozó, pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló tényt, adatot, körülményt azért nem észlelte, mert a tıle elvárható figyelmet vagy körültekintést az ügyfél átvilágítás illetve az ügylet azonosítása, az ügyleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése során elmulasztotta. Ennek megelızése érdekében ismételten hangsúlyozni kívánjuk a képzési kötelezettség betartásának jelentıségét, amely a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat, körülmény észlelésére képessé teszi a bejelentésre kötelezetteket.

32

V. rész A pénzmosásra utaló körülmények 1. Pénzmosásra utaló körülmények általában 2. Pénzmosásra utaló körülmények egyes tevékenységek szerint • A társaságok alapításával, mőködtetésével kapcsolatosan figyelembe veendı szempontok • Ingatlan adásvételével kapcsolatosan figyelembe veendı körülmények • A letéttel kapcsolatosan figyelembe veendı körülmények Figyelembe véve, hogy a pénzmosásra utaló körülmények kimerítı felsorolása - a pénzmosás elkövetési technikáinak változatossága és folyamatos fejlıdése folytán - nem lehetséges, azokból az objektív ténybeli körülményekbıl kell kiindulni, amelyek a pénzmosás felismeréséhez vezethetnek. A pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény felismerésben rendkívül fontos szerepe van az érintett kollégák és munkatársak folyamatos képzésének, amely az ügyvéd Pmt. szerinti kötelezettsége is egyben. 1. Pénzmosásra utaló körülmények általában •

Szokatlan megbízások

Olyan megbízások, amelyek az ügyvédi gyakorlatban megszokottól lényegesen eltérnek, illetve az adott ügyfél tekintetében a korábban megszokott megbízásoktól lényegesen eltérnek, aggályos körülményt jelenthetnek. A letéti számlával kapcsolatban például: - az ügyfél elhelyez bizonyos összeget a letéti számlán, majd különösebb ok nélkül visszatérítést igényel, - az ügyfél közli a letéti számlára érkezı összeg forrását, majd az váratlanul megváltozik az utolsó pillanatban, - az ügyfél váratlanul a letétbe helyezett összeg visszautalását kéri saját vagy harmadik személy számára. •

Az ügyvéd/iroda szakterületétıl távol álló megbízások

Olyan megbízás, amely az ügyvéd/iroda szokásosan gyakorolt szakterületétıl jelentıs mértékben távol esik, kockázatot jelenthet, hiszen a pénzmosásra törekvı ügyfél vagy megbízottja általában igyekszik elkerülni az olyan helyzeteket, amelyekben túl sok kérdést kell megválaszolniuk. Hivatásuk gyakorlásában kevésbé jártas ügyvédeket könnyebb rábeszélniük olyan lépésekre is, amelyeket a gyakorlottabb kollégák már nem tennének meg nekik. Ezért fokozott figyelemmel kell eljárni olyan megbízás teljesítése során, amely az ügyvéd/iroda által kevésbé gyakorolt szakterületet érint és amelyben az ügyfél túlzott mértékő jártasságot igyekszik mutatni. •

Feltőnı földrajzi távolság

Ha az ügyfél nagy földrajzi távolságból ad megbízást az ügyvéd/iroda számára érdemes meggyızıdni választásának okáról. Lehetséges-e, hogy más ügyfél ajánlása révén került kapcsolatba az irodával vagy esetleg az ügy kapcsolódik területileg az iroda fekvéséhez. Az ilyen típusú kérdések feltevése amellett, hogy jó üzleti érzékrıl árulkodik egyben lehetıvé teszi a pénzmosási kockázat feltárását is. •

A megbízás tartalmának hirtelen változtatása

Aggályos lehet, ha korábban adott megbízástól lényegesen eltérı tartalmú megbízással áll elı az ügyfél minden ésszerő indok nélkül: 33

-

-

a felek megegyezése miatt váratlanul és szokatlan gyorsasággal lezárt jogviták, mert ezek gyakran ún. „látszat perek” formájában az eljárási illeték visszaigénylésével megvalósítható pénzmosást jelenthetnek; veszteséges ügyletek, ahol egyébként a veszteség elkerülhetı lenne; készpénzes teljesítések a felek között minden különösebb magyarázat nélkül; összetett vagy szokatlanul nagy átutalásokkal járó ügyletek.

•

Nem egyenértékő követelményeket alkalmazó ország

A FATF nem együttmőködı országokról vezetett „feketelistáján” jelenleg nem szerepel egyetlen ország sem, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden ország a hazai szabályozással azonos vagy azzal egyenértékő követelményeket vezetett be a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelızése és megakadályozása érdekében. A 28/2008. (X.10.) PM rendelet szerint a hazai szabályozással nem egyenértékő követelményeket alkalmazó országokkal kapcsolatos ügyfelek vagy ügyleti megbízások kockázati besorolásánál figyelemmel kell lenni tehát az adott ország szabályozásának eltéréseibıl eredı kockázatra is. 2. Pénzmosásra utaló körülmények egyes tevékenységek szerint A társaságok alapításával, mőködtetésével kapcsolatosan figyelembe veendı szempontok A gazdasági társaságok a pénzmosás elkövetıi számára nagy lehetıséget jelentenek, hiszen a valódi tulajdonosok elrejtése révén a pénzüket viszonylag alacsony költség mellett biztonságban tudhatják. Azt azoknak az ügyvédeknek, akik társaságok jogi képviseletét látják el és kereskedelmi ügyleteknél mőködnek közre valamennyi megbízás ellátása során szem elıtt kell tartaniuk legyen szó akár korábbi akár új ügyfelekrıl. - a társaság alapítására vagy részesedés megvásárlására és ezzel együtt vezetı tisztségviselıi feladatok ellátására vonatkozó ajánlat olyan személyek részérıl, akik láthatóan alkalmatlanok a társaság vezetésére; - a társaság alapítása vagy részesedés vásárlása és ezekkel együtt vezetı tisztségviselı feladat vállalása olyan személyek részérıl, akik felismerhetıen kívülállók irányításával, kívülállók döntéseinek megfelelıen járnak el (pl. elkísérik a megbeszélésekre, helyette nyilatkoznak, vagy a fenti személy pusztán az aláíráskor jelenik meg, stb.); - a társaságot alapítani kívánó személy a társasági formán, esetleg a székhelyen és a vezetı tisztségviselı megjelölésén kívül egyéb információval a jövıbeni mőködésrıl nem rendelkezik, különösen nem tudja megjelölni a társaság mőködési körét, kivéve a kényszervállalkozók bizonytalanságait; - amennyiben nyilvánvaló, hogy a társaság alapításával igazolt székhelyen jogszabály szerinti tényleges tevékenységet nem kívánnak folytatni, vagy mőködı társaság bejegyzett címein tevékenységet nem folytat, így különösen, ha - az ügyvéd által nyújtható székhely-szolgáltatás kivételével - az ügyvédet kérik meg, hogy székhely megjelöléshez irodáját, mint postacímet bocsássa rendelkezésre; - tartós megbízás esetén a társaság mőködése során fontos kérdésekben nem a vezetı tisztségviselı, hanem a társasággal jogviszonyban nem álló személy dönt érdemben; - az alapítók az induló tıke pénzbeli részét vagy részesedést vásárló az ellenszolgáltatást nem honos országából, hanem harmadik, különösen OECD-n kívüli országból biztosítják anélkül, hogy annak különös okát adnák; - a korábban bejegyzett, de tartósan nem mőködı veszteséges cégek felvásárlása nyilvánvalóban mőködtetési cél nélkül; - a társaság mőködése során pénzmosási kérdésekben nemzetközileg nem együttmőködı országtól minden elızetes üzleti kapcsolat nélkül igen kedvezı, ügynöki, közvetítı kereskedıi ajánlat érkezik; - a társaság tisztázatlan okból külföldi székhellyel jönne létre. Különös gondossággal kell eljárni akkor, ha ez olyan ország, amely a 28/2008. (X.10.) PM rendelet alapján nem minısül a 34

pénzmosás megakadályozásával érdekében egyenértékő követelményeket alkalmazó harmadik országnak. Ingatlan adásvételével kapcsolatosan figyelembe veendı körülmények - az eladó vagy a vevı elfogadható magyarázat nélkül a készpénzfizetéshez ragaszkodik; - az ingatlan vételár minden különösebb indok nélkül vagy anélkül, hogy valamelyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, feltőnıen magasabb a helyben szokásos közismert ártól; - a felek lakcíme, tartózkodási helye és az ingatlan fekvése az ügyvédi irodájától távol fekszik, és az ügyvédválasztásnak semmilyen különös indoka nincs (pl. az ügyvéd korábban valamely fél megbízásából már eljárt); - ugyanazon ingatlan kapcsán egymást követı adás-vételek során indokolatlanul jelentısen változik az ingatlan vételára. Ingatlan adásvételével kapcsolatos egyéb körülmények: Ingatlan adásvételével kapcsolatban gyanús körülmény lehet a váratlan vagy tisztázatlan okokból történı, ugyanazon ingatlant érintı tulajdonosváltozás. Szintén aggályos körülmény lehet, ha az ingatlan vételárát harmadik személy szolgáltatja, de tulajdonosként kizárólag a vevı kerül bejegyzésre az ingatlan nyilvántartásban. Ennek természetesen teljesen jogszerő oka lehet, amennyiben a vevı és a vételárat szolgáltató személy családtagok, számolni kell azonban azzal is, hogy az ügyvédet megtévesztik a valós tulajdonos személyét illetıen. Ilyen esetben ajánlott a vételárat szolgáltató személy vonatkozásában ügyfél átvilágítási intézkedéseket tenni. Ingatlan adásvétele során a vételár kifizetése többnyire banki hitel felvétele mellett történik. A pénzmosási kockázat nagyobb azoknál az ingatlan adásvételi ügyleteknél, ahol a teljes vételár kifizetése hitel felvétele nélkül történik. Ilyen esetben aggályos tekinthetı nagyobb összegő vételár kifizetés teljesen önerıbıl különösen akkor, ha az ügyfél jövedelme a vételárhoz képest valószínősíthetıen lényegesen alacsonyabb valamint az is, ha a vételár megfizetésére részletekben, esetleg több személy bevonásával történik. Amennyiben az ügyvéd gyanúsnak ítéli meg a körülményeket, ajánlott az ügyfelet nyilatkoztatni az összeg eredetét illetıen - amennyiben az nem nyilvánvaló pl. örökségbıl vagy más ingatlan eladásából származik. Önmagában az a körülmény, hogy a vételár megfizetése a bankrendszeren keresztül történt, nem garantálja azt is, hogy jogszerő forrásból származik. A vételárnak az eladó és vevı közti közvetlen rendezése, különösen készpénzes teljesítés esetén, különösebb ok nélkül szintén aggályos lehet. A szokatlan összegő vételár pénzmosás gyanújára adhat okot. Az ügyvéd természetesen nem szerezheti be minden ilyen esetben egy független szakértı véleményét, amennyiben azonban feltőnı eltérést tapasztal a felek által megállapított vételár és a hasonló ingatlanok adásvételekor szokásos vételárak között, úgy erre nézve további tájékozódás ajánlott. A letéttel kapcsolatosan figyelembe veendı körülmények - a letétbıl felszabadított pénzösszeg engedményezése kívülálló részére minden különösebb indok nélkül; - a letét készpénzben való elhelyezése, amennyiben azt nem bankszámláról vették fel, vagy ha az ügyvéd a letétkezelési szabályzat tiltása ellenére a letétet nem konkrét, hanem általánosan megfogalmazott céllal fogadta el.

35

A letéti számlával kapcsolatos egyéb körülmények: Rendkívül fontos a letéti számlával kapcsolatos rendelkezések betartása, annak érdekében, hogy az ügyvéd a letéti számla pénzmosás céljára történı használatát megelızhesse. Abban az esetben ugyanis, ha bőncselekménybıl származó pénz kerül az ügyvédi letéti számlára, a pénz legális forrásból származónak tőnik, akár továbbutalásra kerül sor, akár az ügyfélhez utalja vissza az ügyvéd, ezáltal a pénzmosás elhelyezési fázisa valósulhat meg az ügyvéd letéti számlán. Készpénz használata a letétkezelés során ezért aggályos körülmény lehet. A készpénzes teljesítések Nagyobb összegő készpénz ügyletek a pénzmosás szempontjából gyanús körülménynek tekinthetık, ezért ajánlott az ügyvéd/iroda pénzmosás elleni szabályzatát kiegészíteni a készpénzzel kapcsolatos eljárási szabályokkal. Ennek keretében pedig ajánlott meghatározni azt a maximális összeget, amely még készpénzben elfogadható az ügyféltıl akár személyes, akár bankszámlára történı befizetés esetén. Az eredet ellenırzése Ajánlott, hogy az ügyvéd/iroda gazdasági munkatársai figyelemmel kísérjék az ügyfelektıl letéti megállapodás alapján átvett összegek forrását. Például abban az esetben, ha az ügyfél helyett a teljesítés olyan társaságtól származik, amelynek kifizetései felett az ügyfél jogosult rendelkezni, nincs ok pénzmosásra utaló körülményt feltételezni. Abban az esetben viszont, ha az összeg az ügyféltıl teljesen független forrásból érkezik, érdemes további tájékoztatást kérni, különösen akkor, ha az ügyfél arról sem adott tájékoztatást, hogy mire kívánja a letett összeget felhasználni. Harmadik személytıl származó teljesítés elfogadásakor mindenképpen érdemes a harmadik személy célját tisztázni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy harmadik személy közbejöttével teljesülı ügyleti megbízás esetén mindenképpen tájékozódni kell, mindössze figyelemmel kell lenni azokra a körülményekre, amelyek esetén szükséges az említett tájékoztatást beszerezni. A letéti számla hozzáférhetıvé tétele Érdemes jól meggondolni a letéti számlaszám hozzáférhetıvé tételét, hiszen az utalást a bank az ügyvéd hozzájárulása nélkül is fogadhatja. Mielıtt a letéti számlaszám az ügyfélnek átadásra kerül, ajánlott tisztázni, hogy az utalás honnan érkezik. Ajánlott tehát a letéti számlaszámot a lehetı legminimálisabb esetben nyilvánosságra hozni.

36