A terrorizmus büntetőjogi vonatkozásai

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék

A terrorizmus büntetőjogi vonatkozásai

Konzulens: Dr. Sántha Ferenc, Docens

Készítette: Lénárt Sándor Pál V. évfolyamos hallgató Miskolci Egyetem ÁJK J-505

-

Miskolc 2013

1

University of Miskolc Faculty of Law Department of criminal law and Criminology

The criminal aspects of terrorism

Tutor: Ferenc Sántha Dr., Docens

Written by: Pál Sándor Lénárt V. year student University of Miskolc – Faculty of Law J-505

Miskolc 2013

2

Tartalomjegyzék Bevezetés ..................................................................................................... 5. oldal I.

A terrorizmus kialakulása............................................................. 7. oldal 1.1. A terrorizmus az ókorban és a középkorban ................................... 7. oldal 1.2. A terrorizmus történeti fejlődése a 19. században ......................... 8. oldal 1.3. A terrorizmus a 20. században és napjainkban ............................... 9. oldal

II.

A terrorista akciók, terrorszervezetek ......................................... 11. oldal

2.1. IRA. ................................................................................................ 11. oldal 2.2. Al-Kaida ......................................................................................... 12. oldal 2.3. ETA ................................................................................................ 13. oldal 2.4. Abu Nidal ....................................................................................... 14. oldal 2.5. HAMASZ ....................................................................................... 15. oldal III.

A terrorizmus elleni küzdelem...................................................... 16. oldal

3.1. Az emberi jogok védelme a terrorista akciók elleni küzdelemben 17. oldal 3.2. A terroristákkal szemben alkalmazott eszközök ............................ 18. oldal IV.

A terrorizmus fogalmi kérdései .................................................... 19. oldal

4.1. A terrorizmus osztályozása ............................................................ 21. oldal 4.2. A terrorista állam fogalma és megnyilvánulási formája ................. 24. oldal V.

A nemzetközi szervezetek a terrorizmus ellen ............................ 25. oldal 5.1. Az ENSZ szerepe a terrorizmussal kapcsolatos küzdelemben ....... 26. oldal 5.2. Az Európai Unió terrorizmus elleni intézkedései ........................... 27. oldal

VI.

A 21.század legnagyobb terrortámadása: 2001. szeptember 11.30. oldal

VII.

A terrorcselekmény, mint bűncselekmény hazai jogtörténete ... 32. oldal

VIII.

A terrorizmus magyar szabályozása ............................................ 36. oldal 8.1. A terrorizmus dogmatikai elemzése és megjelenése a gyakorlatban ........................................................................................................ 36. oldal 8.2. Terrorizmus elleni küzdelem magyarországi irányítási rendszere . ................................................................................................... .... 40. oldal 8.3. A terrorizmus finanszírozása és azzal kapcsolatos magyar szabályozás .............................................................................................. ......... 43. oldal 8.3.1. A terrorizmus finanszírozása................................................ 43. oldal 8.3.2. A terrorizmussal kapcsolatos magyar szabályozás ............. 44. oldal 8.3.3. A terrorizmus finanszírozásának forrásai és technikái......... 46. oldal 3

8.3.3.1.Adományok . ................................................................. 47. oldal 8.3.3.2.Törvényes üzleti tevékenységek ................................... 47. oldal

8.4. Az új Btk. megoldása ...................................................................... 47. oldal Összegzés ..................................................................................................... 49. oldal Irodalomjegyzék .......................................................................................... 51. oldal

4

Bevezetés A terrorizmus napjaink egyik kiemelt fontosságú témaköre. Nap, mint nap hallhatunk a híradásokban e témával kapcsolatos eseményeket. A terrorizmus nem a modern kor vívmánya. Az egész történelmet végigkísérő jelenségről van szó. Ezért választottam a terrorizmust a szakdolgozatom témájául. Igen széles, és nagy körültekintést igénylő témáról van szó. A terrorizmust nem, mint kizárólag történeti áttekintést mutatom be, hanem a büntetőjogi vonatkozásaira helyezem a hangsúlyt. Természetesen történeti áttekintés nélkül azonban nem lenne teljes e téma kifejtése. A szakdolgozatom első részében a terrorizmus kialakulását mutatom be az ókortól egészen napjaikig. Ezt követően a terrorszervezetek bemutatására térek ki. A modern terrorszervezetek közül a következőket ismertetem: IRA, al-Kaida, ETA, Abu Nidal, HAMASZ. Azért választottam ezeket a csoportokat, mert az elmúlt időszakban róluk lehetett hallani a híradásokban a legtöbbször. Számos terrorcselekmény az ő nevükhöz fűződik. A terrorizmus kialakulásával egy időben, a vele szembeni küzdelem, ellene való harc is meghatározóvá vált egyes államok életében. A terrorizmus elleni harcnak sokfajta eszköze ismert. Erről számos elmélet született, hogy melyik a leghatékonyabb eszköz a terrorizmus felszámolására. De a terrorizmust a mai napig nem sikerült megelőzni. A történelmi áttekintés és a terrorszervezetek bemutatása, valamint az ellenük való harc ismertetése után a terrorizmus fogalmi kérdéseivel, osztályozásával foglalkozom. Majd a terrorista állam bemutatására térek ki. Mit nevezünk terrorista államnak, hogyan vesz részt, illetve hogyan támogat egy állam terrorista akciókat. Végül, pedig a nemzetközi szervezetek, ezen belül is az ENSZ és az Európai Unió terrorizmus elleni intézkedésit ismertetetem. A terrorista akciók közül a történelem egyik legnagyobb és legfelkavaróbb eseménye volt 2001. szeptember 11-én az Amerikai Egyesült Államokat ért támadás. Úgy gondoltam, hogy a szakdolgozatomban egy fejezetben meg kell említenem ezt a terrorcselekmény, természetesen a részletesség igénye nélkül. Hiszen ez a téma véleményem szerint egy újabb szakdolgozat témájául is szolgálhatna. A terrorcselekmény, mint bűncselekmény jogszabályi értelmezésére a következő fejezetekben térek ki. Természetesen a magyarországi szabályozást is ismertetem. Ez 5

azért okoz nehézséget, mert hazánk történetében még nem követtek el a modern értelemben vett terrorizmusnak megfelelő bűncselekményt. Ezt bizonyítja, hogy bírósági határozatok sem igazolják a terrorizmus létét Magyarországon. Csak terrorizmussal rokonságot mutató bűncselekmények elkövetésére került sor. Habár Magyarországon a terrorizmus nem jellemző mégis megalkották a terrorizmus elleni küzdelem intézményrendszerét, felállították az ezzel foglalkozó szerveket. A terrorizmus elleni küzdelem eredményeként törvényt alkottak, amelyek a terrorizmus, mint bűncselekményre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak. Szakdolgozatomban megvizsgáltam, hogy Magyarországon hogyan szabályozzák a terrorizmust megvalósító bűncselekmény tényállását. Kitérek a terrorcselekményt szabályozó törvényekre is, bemutatatom, hogy a Csemegi-kódextől a hatályos Büntető törvénykönyvig milyen jogszabályok tartalmaznak rendelkezéseket a terrorizmussal kapcsolatban. Fontosnak tartom megemlíteni a szakdolgozatomban a terrorizmus magyarországi irányítási szerveit, kiemelve a Terrorelhárítási Központot, emellett foglalkozom még a terrorizmus finanszírozásával, amely a július 1-jén hatályba lépő Btk.-ban kiemelt figyelmet kap. A múlt és a jelen mellett ki kell térnem egy kicsit a jövőre is, ezért a szakdolgozat utolsó fejezetében az új Büntető Törvénykönyv is szóba került. Bár jelentős változásokat nem tapasztalunk az új törvényi szabályozásban, de mégis fontosnak tartom megemlíteni a szakdolgozatban.

6

I. A terrorizmus kialakulása A terrorizmus a történelmet állandóan kísérő jelenség. Maga a szó szűkül azáltal, ha ez a jelenség valamilyen államrend ellen irányul, ebben az esetben a terrorizmus politikai jellege kerül előtérbe.1 Ebben a fejezetben bemutatom, hogy milyen formái voltak a terrorizmusnak és azt, hogy milyen hatással vannak a mai terrorista akciókra. Ezzel a jelenséggel már az antik görög és római történelemben is találkozhatunk. Tipikus példa az az eset, amikor a tengeri nagyhatalmak csupán államérdekből támogatták a kalózkodást. A kezdeti időszakban elsősorban a vallási terrorizmus jegyeit ismerhetjük meg, amely később jelentős változásokon ment keresztül. A modern terrorizmus kialakulása a 19. századra tehető, amely végigkísérte az azt követő két évszázad történelmét is. 1.1. A terrorizmus az ókorban és a középkorban

Az ókor terroristái a szikarioszok.2A Kr.u. 1. században jelentek meg a Római Birodalom területén. Legfontosabb céljuk az volt, hogy a mai Palesztina területéről elűzzenek minden rómait. A szikarioszok elnevezésüket a ruhájuk alá rejtett tőrről kapták. Tevékenységükkel és módszereikkel Flavius3foglalkozott részletesen írásaiban. Az említett terroristákra az volt a jellemző, hogy az összegyűlt tömeget használták fel arra, hogy áldozataikat leszúrják. Előre kidolgozott terv alapján végezték munkájukat, ebből kiderül, hogy már az ókorban is szervezett csoportok alakultak ki. Rengeteg merényletet lehet felsorolni az ókorban, amelyek a terrorizmus jegyeit viselik. Dr. Bartkó Róbert által írt könyvre hivatkozva kijelenthetjük, hogy a szikarioszok a terrorizmus első állomásának tekinthetők. A középkorban lelassul a terrorizmus fejlődése. Az egyik legjelentősebb terrorista csoport ebben a korban az aszaszinok köre. Megjelenésüket a 12.-13. századra tehetjük, eme

terrorista

csoport

a

Közel-Keleten

tevékenykedett.

Merényleteiket

a

szikarioszokhoz hasonlóan tőrrel követték el. Az aszaszinokat vallási okok és célok

1

Tálas Péter:Válaszok a terrorizmusra avagy van –e út az afganisztáni „vadászattól”a fenntartható globalizációig SVKH-CHARTAPRESS 2002. Budapest, 13. oldal 2

Dr. Bartkó Róbert: A terrorizmus elleni küzdelem kriminálpolitikai kérdései UNIVERSITAS-GYŐR Nonprofit Kft. Győr,2011. 59.oldal 3 Iosephus Flavius(37-100): zsidó származású történetíró és hadvezér.

7

motiválták, ellentétben az ókor terroristáival. Az említett két terrorista csoport jelentős hatást gyakorolt a később kialakult terrorszervezetek számára. 1.2. A terrorizmus történeti fejlődése a 19. században A 19. századi terrorizmus számos ideológiára épül, ezek közül két irányzatot emelnék ki: 

a nacionalizmust és



az anarchizmust

Az ír nacionalisták cselekményei szolgáltatnak mintát elsősorban a terrorista akciók körében.

Az

említett

csoport

elnevezéséből

is

mutatkozik,

hogy

a

nacionalizmus4gyakorolt hatást cselekményeikre. Az írek ki akartak válni végleg a britek fennhatósága alól. Ez a szándék kétirányú volt: 

egyrészt politikai úton képzelték el a fennhatóság megszüntetését



másrészt

alakultak

olyan

csoportok,

amelyek

erőszakkal

próbálta

megszüntetni ezt az állapotot. A csoport az Ír Republikánus Kör elnevezést használta. A kör a nyílt lázadás eszközével élt.5Tüntetéseket szerveztek, utcai megmozdulásokra került sor, amelynek célja az volt, hogy felhívja a brit kormányzat figyelmét az „ügyre”. Itt ki kell emelnünk a clerkenwelli akciót, amelynek során a csoport ír foglyokat kívánt kiszabadítani a clerkenwelli börtönből, de a sikertelen akció során civil emberek is életüket vesztették. A britek ezt terrorista cselekményként fogták fel. A 20. és a 21. században az ír terrorizmus megtestesítője az IRA volt. Erről a terrorista szervezetről a következő fejezetben foglalkozom részletesebben. A nacionalizmus mellett az anarchizmus is megalapozója volt a 19. századi terrorista megnyilvánulásoknak.

Az

anarchista

ideológia

középpontjában

a

„tett

propagandája”6állt. Eme ideológiának a többi eszméhez hasonlóan társadalom-átalakító tervei voltak. Legjellemzőbb elvei közzé tartozott az erőszak elvetése, illetve a 4

nacionalizmus: legfontosabb jellemvonása a nemzet fogalmának előtérbe helyezése. A nemzetet a területi egység, a közös nyelv, kultúra, történelem jellemzi. 5 DR. Bartkó Róbert: A terrorizmus elleni küzdelem kriminálpolitikai kérdései. UNIVERSITAS-GYŐR Nonprofit Kft. Győr, 2011. 64. oldal 6 Tálas Péter: Válaszok a terrorizmusra avagy van-e út az afganisztáni „vadászattól” a fenntartható globalizációig SVKH-CHARTAPRESS 2002.Budapest, 18. oldal

8

forradalom elkerülése. Az anarchizmuson belül azonban hamar megjelentek az erőszak jegyei, amelyben nagy szerepet játszott Mihail Bakunyin,7 aki elsősorban a tetteket és a lázadást magasztalta. A bakunyinisták úgy vélték, hogy a társadalom készen áll a változásra, pontosabban egy forradalomra. A „tett propagandája” elnevezésű tézis másik legismertebb alakja Enricco Malatesta volt, aki az 1876-os berni „anarchista” kongresszuson8először beszélt a „tett propagandájáról”. Ő volt az, aki az I. Internacionálé9 nevű politikai tömegszervezettel szemben egy új internacionálé létrehozását fejtette ki, amelynek jellemzője a vallásellenesség, továbbá ellenezte a forradalmat és a parlamentarizmust. Megemlíthetjük még az 1881-ban összehívott londoni anarchista kongresszust, amelynek neve a” Fekete Internacionálé” volt, amelynek célja a burzsoázia megfélemlítése és a kizsákmányoltak bátorítása volt. A „tett propagandájának” megnyilvánulása volt az az eset, amikor

Saint-Germain

szobrát felrobbantották Thiersben. Gyakorlati példaként említhetjük még meg a spanyol miniszterelnök Cánovas Del Castillo elleni merényletet 1876-ban. Ezeket a cselekményeket többnyire a félelemben élő gyáva társadalmaknak címezték.10 A kilencszázas évek elejére a terrorizmus, mint jelenség elhalványult. Ez azzal magyarázható, hogy a múltban elkövetett radikális, erőszakos cselekményeket szigorú intézkedések, letartóztatások, bírósági tárgyalások, valamint bebörtönzések követték. Ezekkel az intézkedésekkel csupán lassítani tudták a terrorcselekmények fejlődését, mivel a 20. században ismét előtérbe kerülnek a terrorista akciók. 1.3. A terrorizmus a 20. században és napjainkban A 20. században terrorista cselekménynek minősíthetjük Ferenc Ferdinánd ellen elkövetett merényletet. A következő években a terrorizmus teljes egészében elhalványult. Ennek két oka volt:

7

Mihail Bakunyin: orosz anarchista forradalmár Tálas Péter: Válaszok a terrorizmusra avagy van-e út az afganisztáni „vadászattól” a fenntartható globalizációig SVKH-CHARTAPRESS 2002.Budapest, 20. oldal 9 I.Internacionálé: Nemzetközi Munkásszövetség. Kezdeményezőinek elsődleges gyakorlati célja az volt, hogy az egyes országok nemzeti keretei között folytatott osztályküzdelmeinek eredményeit (rövidebb munkanap, magasabb bérek, jobb munkafeltételek) ne lehessen más országokból olcsóbb munkaerő segítségével semmissé tenni. 10 Tálas Péter: Válaszok a terrorizmusra avagy van-e út az afganisztáni „vadászattól” a fenntartható globalizációig SVKH-CHARTAPRESS 2002.Budapest, 21. oldal 8

9



egyrészt a demokratikus államokban megerősödött a reformizmus11, valamint a baloldali mozgalmak politikailag megerősödtek



másrészt a harmincas években a hagyományos terrorizmus helyébe a totalitárius államok terrorizmusa, annak hitleri és sztálini formája lépett12

Az 1968-as esztendő a terrorizmus fontos dátumaként jegyezhető fel, ugyanis ettől kezdve az említett jelenség számtalan céljai és formái jelentek meg. 1970 és 1980 között több, mint 200 terrorista csoport jött létre Európában. Feltehetően a létrejött terrorszervezeteknek jelentős számú követője van világszerte. A terroristákkal szembeni harcot még jobban nehezíti a különböző biológiai és nukleáris fegyverek megjelenése a 20. és a 21. században. Az egyik legismertebb terrorakciót 2001-ben követték el New Yorkban, de ezt az eseményt a VI. fejezetben részletesen elemzem. Megállapítható, hogy az ókor, a középkor, valamint az elmúlt évszázadok terrorcselekményei, merényletei, erőszakos cselekedetei jelentős hatást gyakoroltak a napjainkban bekövetkezett eseményekre. A történeti példákból levezethetjük, hogy a terrorizmusnak több fajtája létezik: 

egyéni

terrorizmus:

a

19.

század

végén

jelent

meg

elsősorban

Oroszországban, Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban. Ezek a terrorcselekmények a hatalmat jelképező személyiségek ellen irányultak (pl.: politikusok, rendőrök, papok katonák ellen). Úgy gondolták, hogy ezek az akciók képesek zavart, illetve félelmet kelteni a fennálló gépezetben. Napjainkban az egyéni terrorizmus vallási vagy etnikai motivációval bír, fontos szerepet játszik benne a bosszúvágy. 

illegális

szervezetek

terrorizmusa:

ebben

az

esetben

szerevezett

terrorizmusról beszélhetünk, ezek a csoportok akkor kezdeményeznek terrorista akciókat, ha más eszköz segítségével nem tudják érdemi tárgyalásra bírni a hatalmon lévőket. A terrorizmusnak ez a formája a 20. században került előtérbe. A 60-as és a 70-es években a szélsőjobboldali és

11

reformizmus: a szocializmus jelentős irányzata, amely nem forradalmi úton, hanem reformok alapján kívánja megvalósítani a szocializmusról alkotott elképzeléseket 12

Tálas Péter: Válaszok a terrorizmusra avagy van-e út az afganisztáni „vadászattól” a fenntartható globalizációig SVKH-CHARTAPRESS 2002.Budapest, 23. oldal

10

a szélsőbaloldali ideológiájú terrorizmus dominált, ekkor jött létre a nemzetközi terrorizmus fogalma. Megjelentek a terrorcselekmények elkövetésének újabb módjai is, mint például a repülőgépek eltérítése vagy elpusztítása. 

etnikai, vallási indíttatású terrorizmus: szokás ezt a formáját „iszlámista” vagy „dzsihádista” terrorizmusnak is nevezni. Leghíresebb terrorszervezete az Al-Kaida.



egyéb: ebbe a típusba a környezetvédelmi aktivisták tartoznak, akik nem rettennek meg a robbantásoktól és a gyújtogatásoktól sem. Gyakori célpontjuk valamilyen cég vagy annak vezetője. Másik elnevezésük a zöld terrorizmus, illetve bioterrorizmus.

II. A terrorista akciók, terrorszervezetek A különböző terrorista szervezetek eltérő ideológiai háttérrel rendelkeznek. Egyes terrorista szervezetek vallási indíttatásból vagy szeparatista mozgalomként harcolnak. Ebben a fejezetben a számomra legjelentősebb terrorszervezeteket elemzem. Megvizsgálom a feltüntetett csoportok kialakulását, céljait és azt, hogy milyen hatással bírtak a cselekedeteik a társadalmakra, az emberi környezetre. 2.1. IRA Hivatalos elnevezése: Irish Republican Army (IRA), amely magyar nyelven lefordítva Ír Köztársasági Hadsereg. 1917-ben jött létre három titkos szervezetek egyesüléséből, az Ír Köztársasági Testvériségből, az Ír Önkéntesekből és az Ír Polgári Hadseregből. Az IRA a brit uralom ellen kirobbant ír nemzeti felkelés következménye. Ez a csoport merényletek egész sorozatát hajtotta végre, kocsmákat, szállodákat és civil célpontokat robbantottak fel, illetve semmisítettek meg. Az 1921-ben a britek és az írek között létrejövő egyezmény kettéosztotta a szigetet: hat északi megye Ulster néven NagyBritannia része maradt, a katolikus Dél pedig domíniumi státuszt kapott.13Az ír nacionalisták nem értettek egyet ezzel az egyezménnyel. Fontos dátum az IRA történetében 1972. július 21, amelyet azóta véres vasárnapként emlegetnek. A brit katonák az internálás ellen tüntető tömegbe lőttek és mintegy 13 ember vesztette életét. 13

domínium: a Brit Nemzetközösség tagállama, birtok, uradalom a jelentése.

11

Ez az esemény hozzájárult ahhoz, hogy az IRA terrorista szervezetté váljon. 1972-től az említett terrorista csoport megkezdte „hadjáratát” a brit célpontok ellen. Nagy – Britannia fővárosában több terrortámadást hajtottak végre. 1984-ben az angliai Brightonban követtek el bombarobbantást.141990-ben pedig az angol tőzsdén követtek el újabb terrorcselekményt. Többnyire a bosszúvágy vezérelte őket. Ez a motiváció is azt igazolja, hogy valóban egy terrorszervezetről van szó. Egyik legbrutálisabb eszközük a semtex15robbanóanyag volt. 2008-ban az Ír Köztársasági Hadsereg gyakorlatilag megszűnt. 2.2. Al-Kaida Napjaink egyik legismertebb terrorista csoportja. Számos más elnevezése ismert, amelyek a következők:16 

Iszlám Hadsereg a Szent Helyek Felszabadításáért



Világméretű Iszlám Front a Zsidók és a Keresztesek elleni Dzsihádért



Iszlám Üdvalapítvány



Oszama bin Laden-hálózat

Ez a terroristacsoport egy multinacionális17 szervezetnek minősül, amely az egész világot behálózza. Egyik legfontosabb jellemzője, hogy iszlám aktivistákat támogat anyagilag. Az Al-Kaida tagjai más terrorszervezetekben is meghatározó szerepet töltenek be. Támogatásban részesítik a muzulmán harcosokat Afganisztánban, Szomáliában, illetve Üzbegisztánban. A szervezet célja az, hogy „egyesítsen minden muzulmánt egy olyan kormányzat létrehozása érdekében, amely a kalifák18 példáját, módszereit és parancsait követve”.19 Alapítója: Oszama bin Laden. További célja ennek a csoportnak, hogy megakadályozza a Nyugat befolyását a muzulmán országok területén, valamint a muzulmán országok közötti határok eltörlése is a tervben szerepelt. Az egész világra kiterjed az Al-Kaida és az Egyesült Államok közötti „feszültség”,

14

Ferwagner Péter Ákos-Komár Krisztián-Szélinger Balázs: Terrorista szervezetek lexikona Gavrilo Principtől Oszama bin Ladenig Maxim Könyvkiadó, Szeged, 183. oldal 15 semtex: nagy erejű plasztik robbanószer, 1960-as évek végén fejlesztették ki Csehszlovákiában 16 Ferwagner Péter Ákos-Komár Krisztián-Szélinger Balázs: Terrorista szervezetek lexikona Gavrilo Principtől Oszama bin Ladenig Maxim Könyvkiadó, Szeged, 194. oldal 17 multinacionális szervezet:több országra kiterjedő szervezet 18 kalifa: magas iszlám katonai rangot jelent 19 Ferwagner Péter Ákos-Komár Krisztián-Szélinger Balázs: Terrorista szervezetek lexikona Gavrilo Principtől Oszama bin Ladenig Maxim Könyvkiadó, Szeged, 195. oldal

12

ugyanis az Oszama bin Laden vezette szervezet úgy tekint az USA-ra, mint legnagyobb ellenségére. Az Al-Kaida célkitűzéseit bizonyítja az a dokumentum, amelyet a The New York Times riporterei találtak meg egy Afganisztánban lévő épületben. Az említett dokumentumon a következők voltak feltüntetve: 

Isten földi hatalmának létrehozása



megvalósítani a mártíromságot Isten ügyének érdekében



megtisztítani az iszlámot a romlottság, az istentelenség elemeitől

A többi terrorista csoportokhoz hasonlóan rengeteg merénylet fűződik a nevéhez, amelyek elsősorban az amerikaiak ellen irányultak. 1995-ben20 az Al-Kaida bombája megölt két embert a rijádi Szaúdi Nemzeti Gárda Központja előtt. 1998-ban robbantásokat hajtottak végre a kenyai Nairobiban, ahol több mint kétszáz ember vesztette életét. Oszama bin Laden nevéhez köthető a 21. század legnagyobb terrorista akciója, amelyet 2001. szeptember 11-én követtek el New Yorkban. Erről az eseményről külön fejezetben lesz szó. Megállapíthatjuk, hogy az Al-Kaida az egyik legjelentősebb terrorszervezet, amely a világ valamennyi részén jelen van és a terrorszervezetek listájának élén található már egy hosszú ideje. 2.3. ETA Elsősorban Spanyolországot és Franciaországot érintő terrorszervezet. Neve: Euskadi Ta Askatasuna. Magyar nyelvre lefordítva annyit jelent, hogy Baszk Haza és Szabadság. 1959-ben hozták létre. A terrorszervezet elsődleges célja az volt, hogy létrehozza a Baszk Köztársaságot, amely Spanyolországtól teljesen független államként működik. A baszkok Spanyolország északi részén és Franciaország délnyugati határ menti területén élnek. Felvetődik a kérdés, hogy mikor kezdődtek meg a Baszk Haza és Szabadság néven ismertté vált terrorista szervezet akciói. A 30-as évekre kell „visszautaznunk”, pontosabban a spanyol polgárháború időszakára. A baszkok Franco tábornok21helyett a köztársaságot előtérbe helyezők oldalára álltak. A polgárháborúban rengeteg baszk katona esett áldozatul. Az 50-es években a baszkok számára korlátozott nemzetiségi jogokat biztosítottak. Ebben az időszakban alakult meg az ETA.

20

Ferwagner Péter Ákos-Komár Krisztián-Szélinger Balázs: Terrorista szervezetek lexikona Gavrilo Principtől Oszama bin Ladenig Maxim Könyvkiadó, Szeged, 202. oldal 21 Franco tábornok: Spanyolország vezetője 1939 és 1975 között

13

A csoport célja, hogy Navarra provinciát egyesítsék Baszkfölddel, illetve a börtönben lévő ETA aktivistákat engedjék szabadon. Az ETA terrorcselekményei közül fontosnak tartom megemlíteni az 1961-ben megszervezett katonai akciót: a szervezet egy vonat kisiklatását tűzte ki célul, amely polgárháborús veteránokat szállított, de a kísérlet eredménytelen volt. Ezt azért volt fontos megemlíteni, mert itt már kidolgozott terv alapján indítottak akciót, illetve egyértelműen megállapítható, hogy merényletre készültek, ez a cél pedig a terrorszervezetek legáltalánosabb jellemzője. 1973-ban meggyilkolták Luis Carrero Blanco admirálist,22aki a már említett Franco tábornok utóda lett volna. Az ETA szoros kapcsolatot ápolt az Ír Köztársasági Hadsereggel, amelynek tevékenységei, harcai kihatott a baszk terroristacsoport is. 2001-ben a csoport bombát robbantott Madridban, amelynek során több százan megsérültek. Az ETA merényletei konkrét városok, személyek ellen irányultak. Legfőbb módszerük a legtöbb terroristaszervezethez hasonlóan a robbantás volt. Internetes források szerint az ETA közleményben tudatta, hogy készek végleg letenni a fegyvert. Ez azzal magyarázható, hogy a szervezet fennállása alatt nem volt igazán egységes, különböző ágakra szakadt szét. 2.4. Abu Nidal Az e fejezetben vizsgált szervezetnek szintén több elnevezése létezik. Ezek a következők:  Fatah Forradalmi Tanács  Arab Forradalmi Brigádok  Szocialista Muzulmánok Forradalmi Szervezete A terrorista csoport tagjai a Palesztin Felszabadítási Szervezetből (PFSZ) váltak ki 1974-ben Abu Nidal vezetésével.23Egy nemzetközi terrorszervezetről van szó, ami azt jelenti, hogy több országban24hajtottak végre terrorcselekményeket. A szervezet célja az volt, hogy Izraelt eltöröljék a Föld színéről, de ez csak úgy sikerülhet, ha nemzetközi 22

Ferwagner Péter Ákos-Komár Krisztián-Szélinger Balázs: Terrorista szervezetek lexikona Gavrilo Principtől Oszama bin Ladenig Maxim Könyvkiadó, Szeged, 112. oldal 23

Ferwagner Péter Ákos-Komár Krisztián-Szélinger Balázs: Terrorista szervezetek lexikona Gavrilo Principtől Oszama bin Ladenig, Maxim Könyvkiadó, Szeged, 33. oldal 24 Izrael, Egyesült Államok, Franciaország és több nyugati állam, illetve arab ország

14

arab forradalmakat robbantanak ki. Nem nézték jó szemmel továbbá az arab-izraeli béketárgyalásokat, az Al-Kaidához hasonlóan támadták az Egyesült Államokat is. Az Abu-Nidal

legjelentősebb

merényletei

az

1980-as

évekre

tehető.

1982-ben

megsebesítették Slomo Argovot25Londonban. 1986-ban repülőgépeket térítettek el, amelynek során több ártatlan ember életét vesztette. 1988-ban egy görög kiránduló hajót robbantottak fel. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy 2002-ben Abu Nidal meghalt és ettől kezdve a szervezet hanyatlásnak indult. Halálának körülményeivel kapcsolatban nincs egységes álláspont. Egyesek szerint öngyilkos lett, míg mások szerint meggyilkolták. 2.5. HAMASZ A Hamasz önmagában is értelmes szó, amelynek jelentése buzgóság. 1987 végén jött létre a Muzulmán Testvérek palesztin ágának önállósulásaként. A terrosirta csoport célja, hogy egy önálló palesztin létrehozása, amelyet iszlám törvények alapján irányítanak. Ilyen értelemben a Hamasz a legnagyobb palesztin iszlám fundamentalista szervezet.26 A terroristaszervezet egyik fontos jellemzője, hogy élesen szemben áll Izraellel, amelynek még a létét sem ismeri el. A szervezet kombinálja a palesztin nacionalizmust és a vallásos fundamentalizmust. A szervezet alapító okirata fegyveres harcokra szólítja fel a csoportot, illetve rombolja le teljes mértékben Izraelt. A szervezet legfőbb szellemi vezetője Ahmed Jaszin volt, akit 2004-ben egy izraeli légitámadás következtében megöltek. Jaszin elsősorban Gázában volt nagyon népszerű, gyújtó beszédeit lágy hangon adta elő. A Hamasz az Izrael által 1967-ben elfoglalt területeken folytatta tevékenységét, amely nem csak terrorizmusból, hanem propagandából, vallási tevékenységből és szociális segítőakciókból is állt. Éppen ezért a Hamasz nem minden tagja folytat fegyveres tevékenységet, amelyeket elsősorban a szervezet Izaldin Kasszem Brigádjai hajtották végre. A Brigád tagjai öngyilkos merényleteket hajtottak végre, a célpontok izraeli katonák és civilek voltak. Fontos jellemzője a csoportnak, hogy nem támadja az Egyesült Államokat és más államokat, kizárólag Izraelen belül választott magának célpontokat. Legjelentősebb merénylete 2002 márciusában hajtották végre természetesen izraeliek ellen a zsidó húsvét idején, amelynek során 28 civilt öltek meg.

A

terroristák

nagyobb

izraeli

városokban

25

buszokat

robbantottak

fel,

Izrael nagykövete Ferwagner Péter Ákos-Komár Krisztián-Szélinger Balázs: Terrorista szervezetek lexikona Gavrilo Principtől Oszama bin Ladenig, Maxim Könyvkiadó, Szeged, 144.oldal 26

15

bevásárlóközpontok ellen intéztek támadásokat, kávéházakat robbantottak fel. A Hamasz olyan fiatalembereket választott ki öngyilkos merényletekre, akik mélyen vallásosak voltak, de voltak köztük idősebbek is. Közös jellemzőjük, hogy gyűlölik Izraelt, általában depressziós emberek, akiknek helyzete már reménytelen. A merénylők felkészítése igen alapos, intenzív vallásos képzést kapnak, előadásokat hallgatnak és hosszú ideig böjtölnek. 2001-ven az Egyesült Államok akkori elnöke George Bush feltette a Hamasz-t a terrorszervezetek listájára.27 A Hamasz elítélte a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat.

III. A terrorizmus elleni küzdelem

A terroristák elleni harcot nehezíti, hogy személyiségük csak az általuk okozott cselekmények után válik ismertté vagy egyáltalán nem derül fény arra, hogy ki követte el az adott terrorcselekményt. Ez különbözteti meg a terrorizmus elleni harcot a klasszikus küzdelemtől,28amelynek során ismerjük az elkövetőt, illetve tisztában vagyunk vele, hogy kikkel állunk szemben. Jellemző a terroristákra, hogy konkrét célpontjaik vannak, ez lehet egy személy vagy egy város, illetve épület. Az évszázadok során a terrorizmus nemzetközi jelleget öltött. „Nemzetközi terrorizmusról29akkor beszélhetünk, amikor több ország állampolgárai vesznek részt a terrorcselekmények előkészítésében és végrehajtásában”. A terrorizmus, mint jelenség óriási fejlődésen ment keresztül, Boda József szavaival élve „a terrorizmus másként jelentkezik ma, mint a hatvanas, hetvenes vagy nyolcvanas években”. Megváltozott a terroristák motivációja, amelyek a következők: o politikai terrorizmus o etnikai, faji alapú terrorizmus o katonai terrorizmus o vallási fanatizmusban gyökerező terrorizmus o gazdasági érdekeltségű terrorizmus

27

Ferwagner Péter Ákos-Komár Krisztián-Szélinger Balázs: Terrorista szervezetek lexikona Gavrilo Principtől Oszama bin Ladenig, Maxim Könyvkiadó, Szeged, 147. oldal 28 Tálas Péter: Válaszok a terrorizmusra avagy van-e út az afganisztáni „vadászattól” a fenntartható globalizációig, SVKH-CHARTAPRESS Budapest, 2002. 147.oldal 29 Boda József: A terrorizmus egy volt”terrorista”szemével, Belügyi Szemle 2002. 6-7. 129.oldal

16

o szociológiai érdekeltségű terrorizmus o jogi alapokat felhasználó terrorizmus o ideológiai érdekű terrorizmus o nacionalista indíttatású terrorizmus Ebből is látszik, hogy a különböző célok és motivációk által jelentős számú terrorista csoport létezik napjainkban, mindez tovább nehezíti az ellenük folytatott harcot. A szakemberek ezt a jelenséget aszimmetrikus háborúnak30nevezik, bár világszerte rendelkezésre állnak a különböző fegyverek és a felszerelt csapatok, mégsem tudják megelőzni a terrorista akciókat. Az „ellenség” erejét növeli, hogy napjainkban könnyebben jutnak hozzá a nukleáris és biológiai fegyverekhez. E fejezeten belül két részre

bontva

elemzem

a

terroristák

elleni

küzdelmet.

Egyik

alfejezetben

megvizsgálom, hogy miként valósul meg az emberi jogok védelme a küzdelem során, míg a másik alfejezetben pedig konkrétan foglalkozom a terroristák ellen alkalmazott eszközökkel. 3.1. Az emberi jogok védelme a terrorista akciók elleni küzdelemben A terrorizmusra valamilyen módon reagálni kell, intézkedéseket kell folytatni a terroristák további akcióinak megakadályozására. Ez történhet békés31módon és erőszak alkalmazásával is, amely elsősorban katonai jellegű akciókat foglal magában. Itt kell megemlítenünk az Európa Tanácsot, amely egy regionális nemzetközi szervezet. A terrorizmus problémájával kapcsolatban jogi eszközökkel próbált élni és prevenciós32 célú megoldásokat keresett. Az Európa Tanács szervei együttműködésüket fejezték ki a kitűzött célokért, mivel az imént említett szervek elutasítják a terrorcselekményeket. A prevenciós eszközök hátránya, hogy sérthetik az egyéni jogokat és szabadságokat. Az Európa Tanács 1950-ben elfogadta az Emberi Jogok Európai Egyezményét, amely szintén fontos szerepet játszik a terrorizmus elleni küzdelemben. Az Egyezmény meghatározza az államoknak az élet védelme esetén fennálló kötelezettségét. „ Az államok kötelesek megtenni a joghatóságuk alá tartozó személyek alapvető jogainak, különösen az élethez való joguknak, a terrorcselekményekkel szembeni védelme 30

Tálas Péter: Válaszok a terrorizmusra avagy van-e út az afganisztáni „vadászattól” a fenntartható globalizációig, SVKH-CHARTAPRESS Budapest, 2002. 147.oldal 31 Ezek ún. prevenciós eszközök, mint például a felhasználható fegyverek korlátozása. L. Kiss. J. László: A terrorizmus avagy a biztonság és háború metamorfózisa. Acta Humana, 2002. 46-47. sz. 78.oldal 32 Horváth Krisztina: Az emberi jogok védelme a terrorizmus elleni küzdelemben. Acta Humana 14. évfolyam, 2003. 3. szám, 67.oldal

17

érdekében szükséges intézkedéseket. Ez a pozitív kötelezettség teljes mértékben igazolja az államok terrorizmus elleni küzdelmét.”33Felvetődik a kérdés, hogy az emberi élet védelme és a terrorizmus elleni harc milyen más alapvető jogokkal kerül szembe: o Az abszolút jogok: Semmiféle korlátozás alá nem vehető jogokról van szó. Az Egyezmény még a terrorizmus fennállása esetén is tiltja a kínzást és az embertelen bánásmód alkalmazását.34 o A „korlátozható” jogok: Az Egyezmény egyértelműen kimondja, hogy a terrorizmus elleni küzdelem során az államoknak figyelembe kell venniük a magánélet, a családi élet, valamint a lakhely tiszteletét.35Ez nem jelenti azt, hogy az államok nem léphetnek fel a terrorista csoportok ellen. Csak is kizárólag az egyezményben foglaltaknak megfelelően folytathatnak le intézkedéseket.

3.2. A terroristákkal szemben alkalmazott eszközök A legfontosabb eszközök a nagyérzékenységű szenzorok, amelyek a terroristáknál lévő veszélyes anyagok kimutatására szolgálnak. A szenzorok mögött az észleléshez és érzékeléshez megbízható és nagysebességű vagy esetleg realtime működésű szoftverek szükségesek.36 Az említett szenzorok funkciója, hogy egyértelműen kimutatják a veszélyes anyagokat, amelyek elsősorban tömegpusztítást okoznak. Egy olyan rendszerről van szó, amely alkalmas arra, hogy beazonosítsa a veszélyes anyag típusát és hatását a külvilágra. Felmerül a kérdés, hogy ezek az eszközök alkalmasak-e a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatba kerülő olyan személyek azonosítására, akikre valamilyen hatást gyakoroltak a kémiai, illetve a vegyi anyagok? A válasz: igen, de csak abban az esetben, ha a hatás elérte a kimutatható szintet. Itt elsősorban a vér, haj, csont, illetve egyéb testi anyagok nagy jelentőséggel bírnak.37A szenzorok másik funkciója

33

Horváth Krisztina: Az emberi jogok védelme a terrorizmus elleni küzdelemben. Acta Humana 14. évfolyam, 2003. 3. szám, 76.oldal 34 Horváth Krisztina: Az emberi jogok védelme a terrorizmus elleni küzdelemben. Acta Humana 14. évfolyam, 2003. 3. szám, 77.oldal 35 35 Horváth Krisztina: Az emberi jogok védelme a terrorizmus elleni küzdelemben. Acta Humana 14. évfolyam, 2003. 3. szám, 82.oldal 36

Tálas Péter: Válaszok a terrorizmusra avagy van-e út az afganisztáni „vadászattól” a fenntartható globalizációig, SVKH-CHARTAPRESS, 2002.Budapest, 152.oldal 37 Tálas Péter: Válaszok a terrorizmusra avagy van-e út az afganisztáni „vadászattól” a fenntartható globalizációig, SVKH-CHARTAPRESS, 2002.Budapest, 152.oldal

18

által a veszélyes személyek figyelése és azonosítása lehetségessé válik. Olyan rendszerek is fellelhetők már a 21. században, amelyek automatikusan lefordítják az adott helyi népcsoportok nyelvét. Számtalanszor találkozhatunk a híradóban olyan esetekkel, amikor valamely terrorista csoport videofelvételen küld fenyegető üzenetet. Ezeken a felvételeken természetesen az adott személy nem ismerhető fel. Ebben az esetben a szenzorok az adott terrorista csoport tagjának mozdulatait, illetve esetleges hibáit vizsgálja, amely szintén alkalmas az azonosításra. A szenzorok mellett nagy jelentőséggel bír a jeladó, amelyet az adott személy környezetében helyeznek el, ennek segítségével nyomon tudják követni az esetleges mozgásokat. További eszköznek minősülnek a nem halálos fegyverek, amelyeknek bénító hatásuk van. Terroristák ellen alkalmazott eszköznek minősül még: o az éjjellátó: passzív csillagfény erősítésű eszköz o az energiafegyverek: rakéták és repülők megsemmisítésére alkalmasak o a navigációs eszközök: a pillanatnyi tartózkodás és a búvóhelyek felderítésére alkalmazzák o a pilótanélküli repülők: nappali és éjszakai felderítést is lehetővé tevő eszköz A bemutatott eszközök óriási technológiai fejlettségi szintet igazolnak, amely a 21. századra leginkább jellemző. Bár hihetetlen képességekkel rendelkeznek, mégsem alkalmasak teljes mértékben a terroristák elleni küzdelmek megnyerésére. Könnyen kijátszhatóak és ami még ennél is rosszabb, hogy a terroristák is alkalmazzák ezeket az eszközöket, így még veszélyesebbé válnak. Megoldásként szolgálhat erre, hogy szigorú ellenőrzés alatt tartják az imént bemutatott eszközök forgalmazását, előállítását.

IV. A terrorizmus fogalmi kérdései

Ebben a fejezetben a terrorizmus fogalom meghatározásaival foglalkozom. Az általam jelentősebbnek tartott fogalmakat mutatom be. Majd kitérek a terrorizmus

19

osztályozására és jellemzőire. Ehhez Józsa László által meghatározott osztályokat mutatom be. Ezt követően kitérek a terrorista állam fogalom meghatározására. A terrorizmus esetében a legnagyobb probléma az, hogy nincs konkrét definíciója. „ A terrorizmus egyszerre ötvözi magában a büntetőjogi, a kriminológiai és természetesen a politikatudományi

stílusjegyeket.”38Különbséget

kell

tennünk

terrorizmus

és

terrorcselekmény között, hiszen az utóbbi fogalom csupán a terrorizmushoz bensőleg tartozó elem. Szakemberek, szakirodalmak és történetírók foglalkoztak a terrorizmus fogalmának megalkotásával. Közös jellemzőjük, hogy valamennyi meghatározásban szerepel az erőszak, fenyegetés, félelem, politika és erő kifejezés. Az összes definiálást szinte lehetetlen elemezni, így csak néhányat említek meg a szakdolgozatomban. A nemzetközi terrorizmus elismert szakértője, Walter Laqueur 35 különféle definíciót tárt fel és saját maga is megalkotott egy fogalmat, amely szerint „a terrorizmus az erő alkalmazása és az erővel való fenyegetés abból a célból, hogy riadalmat keltsen a társadalomban vagy politikai változást idézzen elő”.39 Andre Gluicksmann40szerint a terrorizmus a háborús tevékenység új formája, amelyben a hadsereg harcol a civilek ellen, illetve egy adott diktatórikus állam küzd annak polgárai ellen. Az Egyesült Államok különböző dokumentumaiban nem találunk egységes fogalom meghatározást. A külügyminisztérium megfogalmazása szerint „a terrorizmus politikailag motivált erőszak, amelyet szubnacionális csoportok vagy titkos ügynökök hajtanak végre polgári célpontok ellen azzal a céllal, hogy a lakosságra befolyást gyakoroljanak.”41 A NATO szabályzata42 az alábbiak szerint határozza meg a terrorizmus fogalmát: „a politikai, vallási vagy ideológiai célkitűzések elérése érdekében kormányok és társadalmak kényszerítése vagy megfélemlítésére tett kísérletben az egyének vagy javak elleni erő vagy erőszak törvénytelen alkalmazása, illetve azzal való fenyegetés. „43 A definíció megalkotásával kapcsolatban evezzünk át egy kicsit magyar vizekre is, ugyanis a hazai jogéletben is találhatunk fogalom 38

DR. Bartkó Róbert: A terrorizmus elleni küzdelem kriminálpolitikai kérdései. UNIVERSITAS-GYŐR Nonprofit Kft. Győr, 2011. 17.oldal 39 39 Tálas Péter: Válaszok a terrorizmusra avagy van-e út az afganisztáni „vadászattól” a fenntartható globalizációig, SVKH-CHARTAPRESS, 2002.Budapest, 88.oldal 40 Andre Gluicksmann: filozófus, író, a francia CNRS.- intézet kutatója 41 Tálas Péter: Válaszok a terrorizmusra avagy van-e út az afganisztáni „vadászattól” a fenntartható globalizációig, SVKH- CHARTAPRESS, 2002. Budapest, 90. o. 42 A Szövetség AAP-6(V)m2 szabályzata 43 Tálas Péter: Válaszok a terrorizmusra avagy van-e út az afganisztáni „vadászattól” a fenntartható globalizációig, SVKH- CHARTAPRESS, 2002. Budapest 91-92.o.

20

meghatározásokat. Egyik ilyen definiálás Boda József nevéhez fűződik. Ezek szerint „a terrorizmus a polgárokon gyakorolt szándékos, módszeres erőszak, amely az általa kiváltott félelmen keresztül politikai célokat kíván megvalósítani.”

44

Hárdi István úgy

gondolja, nem létezik egységes fogalom meghatározás, mivel maga a jelenség történelmi és társadalmi megítélése is változó, illetve pszichológiailag sem egységes. 4.1. A terrorizmus osztályozása A terrorizmusosztályozást és jellemzőit Józsa László meghatározásaira hagyatkozva mutatom be.45 A terrorizmus és a terrorista szervezetek osztályozása több szempont alapján lehetséges. Osztályokat állíthatunk fel a tevékenység színtere szerint; személyek, csoportok, szervezetek vagy országok szerint; a terrorista eszközök, csoport motiváltságok és célorientáltság szerint; a támogatottság szerint; a szembenálló felek reagálása szerint; belső szerkezet alapján; a terrorizmus, mint felforgatás és zendülés alapján;

a

determináltság

szerint;

más

transznacionális

veszélyekkel

szoros

kapcsolatban álló meghatározás szerint; valamint a terrorista veszély jellege alapján. A tevékenység színtere alapján a következő csoportosítás létezik: 

lokális terrorizmus, egy országon vagy országrészen belül;



szubregionális terrorizmus, amely egy régióra vagy földrészre terjed ki;



nemzetközi terrorizmus;



globális terrorizmus.

Személyek, csoportok, szervezetek vagy országok szerinti csoportosítás: 

egyéni terrorizmus;



csoportterrorizmus;



állami terrorizmus;



nemzetek feletti terrorizmus;



nemzetközi terrorizmus.

A szembenálló felek szerint: 

állam egy másik állam vagy államok ellen;

44

Boda József: A terrorizmus egy volt „terrorista” szemével, Belügyi szemle 2002/6-7. 127.o. Józsa László: Globális terrorizmus, In: Tálas Péter: Válaszok a terrorizmusra avagy van-e út az afganisztáni „vadászattól” a fenntartható globalizációig, SVKH- CHARTAPRESS, 2002. Budapest 96100.o 45

21



államok egy állam vagy államok ellen;



állam a polgárok ellen;



polgárok a polgárok ellen;



polgárok az állam ellen.

A terrorista eszközöket, csoportmotiváltságokat, célorientáltságot figyelembe véve a következő csoportosítást említi Józsa László:

A



etnikai terrorizmus;



kulturális terrorizmus;



vegyi terrorizmus;



biológiai terrorizmus;



nukleáris terrorizmus;



katasztrófaterrorizmus;



környezeti katasztrófa-terrorizmus;



cyberterrorizmus;



információs terrorizmus;



ipari terrorizmus;



médiaterrorizmus;



városi terrorizmus;



vidéki terrorizmus.

támogatottság

kiterjedése

alapján

olyan

csoportok

létezhetnek,

amelyek

rendelkezhetnek: 

részben hazai vagy belföldi támogatottsággal;



teljes belföldi támogatottsággal;



a nemzetközi közvélemény szimpátiájával;



nemzetközi legitimitással;



a szembenálló fél részéről részleges vagy teljes elfogadottsággal;



a hatalomban való részesedéssel;



a teljes hatalom birtoklásával.

A szembenálló fél reagálása szerint a következő osztályozás létezik: 

a terrorista csoportok tevékenysége az állam tűrőképességének határáig; 22



válaszlépések kikényszerítése, provokációk sorozata azzal a céllal, hogy az állam erőszakos fellépését kiváltsák.

A terrorista csoportok belső szerkezet alapján a következő csoportokra bonthatók: 

tisztán politikai szervezetek;



politikai és katonai szárnyat tartalmazó szervezetek;



tisztán katonai szervezetek.

Motivációs szempontok alapján: 

vallási terrorista csoportok;



faji magasabbrendűséget hirdető terrorista csoportok;



ideológiai, politikai terrorista csoportok;



nacionalista-szeparatista terrorista csoportok.

A célkiválasztás módszere alapján a következő osztályokat említhetjük meg: 

meghatározott célpontokat támadó terrorizmus (selective violence);



általános célú támadásokat végreható terrorizmus (non- selective violence).

A terrorizmus, mint felforgatás és zendülés alapján a tevékenység lehet: 

gerilla-hadviselés;



anarchia vagy felkelés;



passzív ellenállás; fegyverhasználat nélküli aktív ellenállás.

Determináltság szerint: 

emocionális terrorizmus végső politikai cél nélkül;



határozott és teljesíthetőnek tűnő stratégiai végcélt követő terrorizmus;



stratégiai túlcélt előirányzó terrorizmus (irrational terrorism).

Más transznacionális veszélyekkel kapcsolatban álló meghatározás szerint: 

szervezett bűnözéssel összefüggő terrorizmus;



kábítószer-kereskedelemmel összefüggő terrorizmus;



illegális migrációval összefüggő terrorizmus;



fegyverkereskedelemmel (proliferációval) összefüggő terrorizmus. 23

A terrorista veszély jellege szerinti csoportosítás a következő: 

államilag támogatott terrorizmus jelentette veszély;



egyes terrorista szervezetek jelentette veszély;



több

terrorista

csoport

meghatározott

elvek

alapján

történő

együttműködésből származó veszély. 4.2. A terrorista állam fogalma és megnyilvánulási formája Ebben a témakörben a legjelentősebb kérdés az, hogy az állam milyen mértékben vállal szerepet a terrorizmusban, illetve az állam egyáltalán hogyan viszonyul a a terrorizmushoz. Az állam sokáig úgy szerepelt, mint az adott országon belül működő terrorista csoportok célpontja, vagy más országokban működő terrorista csoportok célpontja. Az 1960-as évektől beszélhetünk az állam új szerepvállalásáról, mint a terrorista állam és az állam által támogatott terrorizmus. „Az Amnesty International adatai szerint 1993-2002 között 120 országban volt tetten érhető az állami terrorizmus: nevezetesen az emberi jogok és méltóság megsértése, az állampolgári jogok és a véleményszabadság korlátozása, a faji és a vallási megkülönböztetés, nemzetközileg pedig újabb vasfüggönyök létesítése, "berlini falak" felhúzása, ellenségnek kikiáltott politikusok

célzott

meggyilkolása,

erkölcs,

politika

és

kultúra

diktálása

a

gyengébbeknek, a népirtás kifinomult módjai, a gazdasági kincsek megszerzését célzó igazságtalan háborúk, stb. „46 Józsa László szerint az államnak több lehetséges szerepe lehet a terrorista támadásokban. Egyrészt léteznek olyan akciók, amelyeket a terrorista szervezetek az állam bármilyen bevonása nélkül hajt végre. Az államnak ebben az esetben tehát nincs szerepe a terrorista támadásokban. Léteznek azonban olyan akciók, amelyben az állam műveleti támogatást nyújt a terrorista szervezet által kezdeményezett saját érdekében végrehajtott akcióhoz. A harmadik meghatározás szerint az állami szerepvállalás olyan mértékű, hogy az állam teljes műveleti támogatást nyújt a terrorista szervezet akciójához, mivel azt az állam kezdeményezi, és az állam céljai érdekében hajtják végre. Negyedrészt az állam oly mértékben vállal szerepet a terrorista akcióban, hogy az állam valamelyik szervezet hajt végre az állam célkitűzése érdekében.

46

http://home.hu.inter.net/retorno/publications/htm_format/ami_a_terrorizmus_mogott.htm, Havi Magyar Fórum, 2004. május ( 2013.február 17.)

24

Az állam többféle képen képes támogatni a terrorista akciókat. Széleskörűen elterjedt támogatási forma az ideológiai támogatás. Az állam az ideológiai tételeit a terrorista szervezeten keresztül is terjesztheti. A másik legelterjedtebb támogatási forma a pénzügyi támogatás. Ez megvalósulhat úgy is, hogy a terrorista szervezetek az állam erre a célra kijelölt szervezeteitől bizonyos összegeket igényelnek. A harmadik támogatási forma a katonai támogatás. Ez azt jelenti, hogy az állam már közvetlenül is szerepet vállal a terrorista akcióban. Az állam látja el a terrorista csoportot fegyverzetekkel, és egyéb haditechnikai eszközökkel. A negyedik támogatási forma a műveleti támogatás. Ez azt jelenti, hogy az állam menedéket, pihentetési- rekreációs lehetőséget nyújt a terrorista szervezeteknek. Dokumentumokat adhat át, vagy részükre hamis dokumentumokat készíthet. Az állam javaslatot is tehet terrorista akciók végrehajtására is. Ez azt jelenti, hogy maga az állam határozza meg az akció célját, objektumait, irányíthatja az akció végrehajtását. Józsa László az amerikai külügyminisztérium kiadványára támaszkodva például a terrorizmust támogató országok között említi Iránt, Irakot, Líbiát, Észak-Koreát, Kubát és Szudánt. Számos szakértő azonban nem ért egyet az amerikai besorolással. Az állam tehát többféle képen támogathatja vagy vehet részt a terrorista akcióban. Az állami szerepvállalásnak is különböző fokai lehetnek. Ha az állam teljes mértékben részt vesz, bekapcsolódik a terrorista akcióba akkor már nem csak az állam által támogatott terrorizmusról beszélünk, hanem terrorista államról.

V. A nemzetközi szervezetek a terrorizmus ellen

A terrorizmussal szembeni nemzetközi együttműködés jogi alapjainak megteremtése gyakran egy-egy nagyhatású merénylet nyomán következett be. Ebben a fejezetben a nemzetközi szervezetek terrorizmus elleni fellépését mutatom be az ENSZ és az Európai Unió főszereplésével. Természetesen az említett két Szervezet mellett vannak még olyan említésre méltó közösség, amelyek kiemelt figyelmet fordítottak a terrorizmus elleni küzdelemre. A III. fejezetben már említett Európa Tanács szervei

25

együttműködnek a terrorizmus leküzdésében. Megemlíthetjük még a NATO-t,47 amely azonnali intézkedést hajtott végre a 2001. szeptember 11.-ét követően.48 Ezen szervek mellett fontos megemlíteni még a Bűnügyi Rendőrség Nemzetközi Szervezetét (INTERPOL), amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy segítse a nemzeti rendőrségek munkáját, saját nyomozati jogköre nincsen, a tagállamok rendőrségeinek munkáját segíti elsősorban adatszolgáltatással és nyilvántartással. Jelenleg 187 tagállam rendőrségét tömöríti és biztosítja a bűnüldözés lehetőségét a világ minden pontján. a következő említésre méltó szervezet az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ). Az EBESZ ENSZ Alapokmány VIII. fejezete által meghatározott regionális szervezet, melynek fő funkciói a korai előrejelzés, a konfliktus megelőzés, a válságkezelés és a válságok megoldását követő rehabilitáció, az európai biztonság és stabilitás megőrzése érdekében.49Jelenleg 57 állam a tagja a szervezetnek, amelyek egyenlő jogokkal rendelkeznek. Az EBESZ hivatalos nyelvei: angol, francia, német, orosz, spanyol, olasz. 5.1. Az ENSZ szerepe a terrorizmussal kapcsolatos küzdelemben Az ENSZ az első jelentős lépést a terrorizmussal szemben 1970-ben tette meg, amikor elfogadták a repülőgépek eltérítésének megakadályozását célzó hágai egyezményt, amely szerint bűncselekményt követ el, aki jogtalanul és erőszakkal, illetve azzal való fenyegetéssel légi járművet hatalmába kerít. Az eljárás lefolytatására a repülőgépet lajstromozó állam vagy az az állam jogosult, ahol az leszállt. 1971-ben is elfogadtak egy egyezményt, azaz olyan cselekmények üldözését mondták ki, mint a repülőgép felrobbantásával, illetve az utasok megölésével való fenyegetés. 1972-ben a müncheni olimpián palesztin terroristák az izraeli sportdelegáció tagjait megölték. Ezt követően az ENSZ komoly erőfeszítéseket kívánt megtenni a terrorista 47

NATO: Észak Atlanti Tanács, amelynek komoly feladatai vannak a katonai műveletek végrehajtása mellett a békefenntartásban és a demokrácia helyreállításában, illetve a politikai, gazdasági és szociális biztonság megteremtésében. Az Egyesült Államokat ért terrortámadás után a NATO alapító okiratának 5. cikkelye alapján a Szervezet felkészült a válaszcsapásra, hiszen egy tagját közvetlen támadás érte. 2001. október 4-én a szövetségesek az Egyesült Államok kérésére öt rendszabályt foganatosítottak:  Hírszerzési információk cseréje a terrorista fenyegetésekkel és akciókkal kapcsolatban  a NATO-repülőgépek bevetése a terrorcsapatokkal szemben  a NATO készenléti hadiflottája a Földközi-tengeren elkezdi járőri tevékenységét  az Egyesült Államok és Nagy Britannia elkezdi a katonai műveleteket az Al-Kaida terrorista csoport ellen  a kiválasztott szövetségeseket felkérik arra, hogy támogassák a terrorizmus elleni műveleteket 48 Boda József: A terrorizmus egy volt „terrorista” szemével. Belügyi Szemle 2002. 6-7. 137.oldal 49 http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/AT_EBESZ/hu/EBESZ/EBESZ.htm (2013. február 20.)

26

akciókkal szemben. Egy univerzális és általános jellegű egyezmény létrehozása volt tervben, de ez végül nem valósult meg. 1974-ben is létrejött egy egyezmény a diplomaták és más, nemzetközileg védett személyek ellen elkövetett bűncselekmények megelőzéséről és megbüntetéséről, majd 1979-ben a tusszedés elleni egyezményt fogadták el. Az ENSZ az Egyesült Államokat ért 2001-es terrorcselekményre azonnal reagált. A Szervezet Biztonsági Tanácsa egyhangúan fogadta el a terrorista akciókra vonatkozó BT-határozatot,50 amely elítélte az elkövetett terrorcselekményeket. Az említett akciókat a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető veszélynek minősítették. A Biztonsági Tanács felszólította a Szervezet tagállamait, hogy működjenek együtt az elkövetők elfogásában és felelősségre vonásában. A BT mellett a Közgyűlés is foglalkozott a terrorcselekményekkel külön napirendi ponton.

Az amerikaiak

szeptember 26-án benyújtottak egy határozat javaslatot, amely meghatározta a terrorizmus elleni fellépés kereteit. A javaslatot a többi tagállam rövid alatt véglegesítette. Létrehoztak egy Ellenőrző Bizottságot, majd megválasztották a bizottság elnökét és alelnökeit. Ez volt a Terrorizmusellenes Testület, amelyben az elnöki posztot az Egyesült Államok nem tölthette be, így az Egyesült Királyság lépett az elnöki pozícióba. A Terrorizmusellenes Testületnek a döntései a következőket érintette: o a nukleáris terrorizmus visszaszorításáról szóló egyezmény o a terrorizmus elleni átfogó egyezményt célzó indiai tervezet o a terrorizmusellenes nemzetközi konferenciára vonatkozó egyiptomi javaslat

5.2. Az Európai Unió terrorizmus elleni intézkedései

Az Európai Unió terrorizmusellenes intézkedéseinek a bemutatása során a Maastrichti Szerződés aláírásától szeretném ismertetni az Unió lényeges erőfeszítéseit a terrorcselekményekkel szemben, valamint röviden bemutatom, hogy az Európai Unió hogyan reagált a 2001. szeptember 11-én New Yorkban történt terrorista akcióra. Az 1992-es Maastrichti Szerződés hozta létre az Unió közös kül – és biztonságpolitikáját, amelynek célja között szerepelt a nemzetközi együttműködés elősegítése, a béke megőrzése, valamint a biztonság megerősítése.51Az 1992-es

50

Tálas Péter: Válaszok a terrorizmusra avagy van-e út az afganisztáni „vadászattól” a fenntartható globalizációig. SVKH-CHARTAPRESS 2002. Budapest, 314.oldal 51 http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=8 ( 2013.február 19.)

27

petersbergi miniszteri értekezleten pedig kidolgozták a közös európai biztonsági és védelmi politikát is. A nemzetközi terrorizmus, a szervezett bűnözés és az illegális migráció nagy kihívást jelentett az egyes európai országok számára, amelyeket nemzeti szinten már nem voltak képesek kezelni. 1999-ben megkezdte működését az Európai Rendőrségi Hivatal, más néven az EUROPOL,52 amely az egyik leghatékonyabb eszköze az Unió terrorizmus elleni fellépésének. Az Európai Unió négy pilléren alapuló stratégiát dolgozott ki a terrorizmussal szemben, ezek a következők: 

megelőzés



védelem



üldözés



reagálás

Ennek a stratégiának az a célja, hogy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget megingathatatlanná kell tenni. A megelőzés stratégiája:53 Az Európai Unió célkitűzése e stratégián belül három részből tevődik össze. Elsődleges célja olyan programok, akciótervek kidolgozása, amelyek megakadályozzák azt, hogy az emberek valamilyen ideológia irányába sodródjanak. Másodsorban az Unió célkitűzései között szerepel a demokratikus értékek minél szélesebb társadalmi körben történő elmélyítése az integráción belül is. Ennek alapján 54 több biztonságpolitikai keretprogramot fogadtak el. A megelőzés harmadik pillére a Terrorizmus Elleni Akcióterv, amelynek lényege, hogy az Unió tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a terrorcselekményeket megelőzzék a jövőben, illetve a már létező terrorszervezeteket minél hamarabb számolják fel. A védelem stratégiája: Több irányban érvényesül, egyrészt magában foglalja az állampolgárok védelmét, sérthetetlenségét szolgáló intézkedések bevezetését, másrészt pedig a potenciális terrorista célpontok védelmének erősítését. Nagy hangsúlyt kap ebben a stratégiában a közlekedés, valamint a határok védelmének fokozása, továbbá a tagállamok közötti 52

Boda József: A terrorizmus egy volt „terrorista” szemével. Belügyi Szemle 2002. 6-7. 134.oldal DR. Bartkó Róbert: A terrorizmus elleni küzdelem kriminálpolitikai kérdései. UNIVERSITAS-GYŐR Nonprofit Kft. Győr, 2011. 165. oldal 54 Az egyik legjelentősebb keretprogram a Biztonság és Szabadságjogok Megóvását célzó európai Keretprogram 53

28

információáramlás, az infrastruktúrák védelme, illetve a terrorista bomba-támadások elleni intézkedések. Az üldözés stratégiája: Ez a legtágabb stratégiai kör.55Olyan normákat kíván kidolgozni az Unió, amelynek célja az, hogy elősegítsék a terrorista csoportok és személyek ellen irányuló nyomozásokat,

továbbá

a

terrorista-gyanús

személyek

megfigyelését,

a

terrorcselekményeket támogató hálózatok felszámolását. Ebben a pillérben komoly feladatot kap az EUROPOL, az EUROJUST56 és az Európai Rendőrfőnökök Akciócsoportja

is.

Legnagyobb

feladat

eme

stratégián

belül

a

terrorizmus

finanszírozásának a visszaszorítása. A reagálás stratégiája: A felkészültséget helyezi a középpontba, ami azt jelenti, hogy a tagállamok és mag az integráció legyen felkészülve egy esetleges terrortámadásra. Olyan operatív intézkedések tartoznak ide, amelyek a merénylete káros következményeinek enyhítését, az összehangolt elhárítást, valamint az áldozatvédelem érvényesülését szolgálják.57 Az Európai Unió számos lépést tett az amerikai terrortámadást követően. Az EU Bel-és Igazságügyi Tanácsa szeptember 20-án rendkívüli ülést tartott, amelynek során számos intézkedést hoztak. Ezek két fő területre vonatkoznak:  a szabadság, biztonság és igazságosság övezet megteremtésének a felgyorsítása  a

partnerországokkal,

elsősorban

az

Egyesült

Államokkal

történő

együttműködés erősítése A Tanács úgy vélte, hogy egy egységes fogalmat kell alkotni a terrorcselekményről: „ A terrorcselekmény olyan, egy személy vagy csoport által, egy vagy több ország, azok intézményei, állampolgárai ellen szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelynek 55

DR. Bartkó Róbert: A terrorizmus elleni küzdelem kriminálpolitikai kérdései. UNIVERSITAS-GYŐR Nonprofit Kft. Győr, 2011. 175. oldal 56 Az EUROJUST az Európai Unió által 2002-ben létrehozott szervezet, amely a tagállamok illetékes igazságügyi hatóságai közötti koordinációt ösztönzi és javítja a nyomozások és a büntetőeljárások terén. 57 DR. Bartkó Róbert: A terrorizmus elleni küzdelem kriminálpolitikai kérdései. UNIVERSITAS-GYŐR Nonprofit Kft. Győr, 2011. 178. oldal

29

célja a megfélemlítés és az államok politikai, gazdasági és társadalmi rendszerének megváltoztatása vagy megdöntése”.58Továbbá javaslatot tett arra, hogy a rendőrség és a titkosszolgálat működjön együtt a terrorista akciókkal szemben, a tagállamok minél előbb ratifikálják a terrorizmus finanszírozását megakadályozó egyezményeket. Végül pedig döntés született arról, hogy létrejön egy közös elemzés a terrorista veszély kapcsán az Európai unió és az Egyesült Államok között.

VI. A 21.század legnagyobb terrortámadása: 2001. szeptember 11. Századunk legnagyobb terrorista akciója a 2001. szeptember 11-én az Amerikai Egyesült Államok ellen elkövetett merénylet volt. Sokan foglalkoztak már ezzel a témával. Mivel szakdolgozatom témája a terrorizmus, úgy gondoltam meg kell említenem ezt a terrorista akciót. Nekem nem tisztem ezen akció részletességgel való bemutatása, elemzése. Csupán a részletesség igénye nélkül ismertetetem az ezen a napon történt eseményeket, valamint az ezt követő terrorista elhárítási akciót. Ezen a napon az al-Kaida terrorszervezet összehangolt merényletsorozatot indított az Amerikai Egyesült Államok ellen. Tették ezt úgy, hogy tizenkilenc al-Kaida gépeltérítő szállt fel az amerikai utasszállító gépekre. Két repülőgép a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba csapódott be.

Az épület két órán belül

összedőlt. Ezt követően több épület is megrongálódott vagy összedőlt. A harmadik gép a Pentagon Virginia állambeli arlingtoni épületébe repült.

A negyedik gép

Pennsylvania államban zuhant le. Egyes feltételezések szerint ezt a gépe a Fehér Házba irányították, de az utasok visszafoglalták, de már nem tudták megakadályozni a lezuhanást.

A géprablók a repülőgépekre szúrófegyvereket csempésztek fel,

amelyekkel megölték, vagy hatástalanná tették a pilótákat, utaskísérőket, az utasokat. Néhány utasnak sikerült kapcsolatba lépnie mobiltelefonjuk segítségével a földön tartózkodókkal. Három járatról is érkeztek olyan információk, hogy a gépeltérítők bombákkal vannak felszerelve, de ezek valószínűleg álbombák lehettek, mivel a becsapódások helyszínén nem találtak robbanóanyag származékokat. Ezen a napon 2995 ember veszítette életét. Az áldozatokból 246 a négy repülőgép egyikén, 2605 New Yorkban az ikertornyokban, vagy azok közelében, 125 pedig a Pentagon 58

Tálas Péter: Válaszok a terrorizmusra avagy van-e út az afganisztáni „vadászattól” a fenntartható globalizációig, SVKH- CHARTAPRESS, 2002. Budapest, 321-322. oldal

30

épületeinél vesztette életét. Valamennyi áldozat civil volt, kivéve 55 katonát, akik a Pentagont érő támadás során vesztették életüket. Hetekkel a támadások után 6000-re becsülték az áldozatok számát. Az ikertornyok 110 emelete mellett számos épület is megrongálódott. A támadások után pár órával az FBI már meg tudta nevezni a támadókat. A géprablók vezetője és a pilóták egyike az egyiptomi Muhammad Atta volt. Onnan derült ki, hogy ő volt a vezető, hogy a személyes poggyásza nem került fel a gépre, és amikor ezt megtalálták az felfedte a terroristák személyazonosságát és más terveket. Valamint a támadások napján német nyomozóirodák Oszama bin Ladennek szóló üzeneteket hallgattak le. Tíz nap múlva az FBI nyilvánosságra hozta a géprablók fényképeit és számos információt róluk. Ezek szerint a terroristák közül 15 Szaúd- Arábiából, 2 az Egyesült Arab Emírségekből, 1 Egyiptomból és egy Libanonból származott. A terrortámadások kitervelésével kapcsolatban számos hírforrásban azt olvashatjuk, hogy már 1996-ban Khalid Sheik Mohammed vetette fel az ötletet Oszama bin Ladennek. Ekkor helyezte át székhelyét az al-Kaida Szudánból Afganisztánba. 1998 decemberében a Központi hírszerzési Hivatal már jelentette az elnöknek, hogy az alKaida terrortámadásra készül. Bin Laden vezette a támadások lebonyolítását és részt vett a támadók kiválasztásában is. Elsősorban olyan embereket választott ki, akik jól beszéltek angolul, és némelyik rendelkezett pilótajogosítvánnyal is. Mi lehetett a támadások motivációja? Az indokokat az al-Kaida fogalmazta meg a támadások előtti kiadványaiban. Ezek az indokok a következők voltak: az Egyesült Államok szaúd- arábiai katonai jelenléte, Izrael katonai segítése, és Irak elleni szankciók is.

Erre a terrorakcióra az Egyesült Államok válasza Afganisztán

megszállása volt. . Így akarták elkapni a tálibokat, akik al-Kaida tagokat rejtegettek. Számos videó előkerült, amelyben Oszama bin Láden beszél arról, hogy előre tudott a támadásokról. 2004-ben újabb videó került elő, amelyben bin Láden nyilvánosságra hozta, hogy az al-Kaida vállalja a felelősséget a történt terrortámadásokért, és a támadásokban játszott szerepét is részletezte. 2011. május 1-én Barack Obama az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy a pakisztáni Abbottabadban egy tűzharc során Oszama bin Láden életét vesztette. Afganisztán megszállása mellett az USA válasza a terrorcselekményre Irak megszállása volt. Az Egyesült Államok nem nevezett meg hivatalosan okot a háború megindítására, de általában a terrorizmus elleni háború részeként hivatkoznak rá. 31

VII. A terrorcselekmény, mint bűncselekmény hazai jogtörténete

A terrorcselekmény egy sajátos képet mutat, mert a Btk. vagy nem szabályozta ezt a tényállást, vagy a nemzetközi szerződések által alkotott” törvényalkotási kényszer keretében a tulajdonképpeni terrorcselekmény eszközcselekményeiként felfogható kriminalitásokra koncentrálni.”59 Dr. Bartkó Róbert A terrorizmus elleni küzdelem kriminálpolitikai kérdései című könyvében a terrorizmus magyar szabályozásának kapcsán négy szakaszt különböztet meg, amelyek a következők: 

kezdeti időszak;



a nemzetközi egyezmények által generált jogalkotási kötelem időszaka;



a terrorcselekmény kezdeti szabályozásának ideje;



a hatályos, a tulajdonképpeni, modern értelemben vett terrorcselekménytényállás megalkotásának időszaka.

Kezdeti szakasz: Az első említésre méltó szabályozás az 1878.évi V. törvénykönyv, a Csemegi- kódex volt. Ebben az időszakban a terrorcselekmény, mint tényállás nem volt szabályozva. A terrorizmus elődjének az uralkodók elleni merényletek tekinthetők. Itt kell megemlítenünk a felségsértés tényállását, amelyre a kódex különböző szankciókat alkalmazott. A kódex 127§60-ban szereplő tényállás már egy kisebb rokonságot mutat a mai értelemben vett modern terrorizmussal. A következő jogszabály, amelyet ebben a fejezetben megemlíthetünk az 1921. évi III. törvénycikk. Ebben már új tényállás szabályozására kerül sor, amelynek a jogi tárgyánál fellelhető hasonlóság alapján rokonságot mutat a terrorcselekménnyel. A tényállásban

59

Dr. Bartkó Róbert: A terrorizmus elleni küzdelem kriminálpolitikai kérdései, Universitas-Győr Nomprofit Kft. Győr, 2011. 199.o. 60 A felségsértés bűntettét képezi azon cselekmény is, mely közvetlenül arra van irányozva, hogy: a trónöröklés törvényes rendje erőszakkal megváltoztassék, a magyar állam alkotmánya, vagy a magyar államot képező országok közt fennálló államközösség, vagy a magyar állam és az osztrák-magyar monarchia másik állama közt fennálló kapcsolat erőszakkal megváltoztassék, a magyar államnak, vagy az osztrák-magyar monarchia másik államának területe, vagy ezeknek valamelyik része erőszakkal idegen uralom alá jusson, vagy az államtól, a melyhez tartozik, erőszakkal elszakíttassék. In: Bartkó Róbert: A terrorizmus elleni küzdelem kriminálpolitikai kérdései, UniversitasGyőr Nomprofit Kft. Győr, 2011. 200.o.

32

szabályozták az államfelforgatás bűntetti és vétségi alakzatát, az ehhez kapcsolódó feljelentési kötelezettség elmulasztását és az államfelforgatásra irányuló izgatást is. Ugyanakkor sem a Csemegi–kódexben, sem az azt követő törvényekben nem találkozunk a terrorcselekmény önálló tényállásként való szabályozásával. A II. világháborút követően, illetve a hatályos Btk hatálybalépése előtt több olyan jogszabály is megalkotásra került, amelyek bizonyos formában szabályozzák a terrorcselekménnyel kapcsolatos tényállásokat. Ez az 1961. évi V. törvény volt, amely a „légi járműhatalomba kerítése” elnevezésű tényállást foglalta magában. Ennek az volt az oka, hogy az 1960-as évektől kezdve a nemzetközi bűnözésben egyre elterjedtebbé váltak a repülőgépek eltérítésével elkövetett bűncselekmények. A nemzetközi egyezmények által generált jogalkotási kötelem időszaka61: Ebben az időszakban a magyar büntetőjogi szabályozás még mindig mellőzte a terrorcselekmény, mint bűncselekmény szabályozását. Itt nem a magyar jog által alkotott jogszabályokról van szó, hanem az ENSZ különböző egyezményeiről, amelyeket az elkövetett terrorista akciókat követően hoztak létre. Az első ilyen jogszabály az 1971. évi 28. tvr, amely a légi járművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekre vonatkozik elsősorban. A magyar Btk. 1971. évi 28. tvr-el elvégzett módosítása alapján megjelent büntetőjogunkban az első, a terrorizmushoz addig leginkább kapcsolódó tényállás, a légi jármű jogellenes hatalomba kerítése. a korszak másik legjelentősebb jogi dokumentuma az 1977.évi 22.tvr. volt, amely a diplomáciai képviselők ellen elkövetett bűncselekmények megelőzéséről és megbüntetéséről szóló tényállást tartalmazta. Ez a jogszabály annyiban kapcsolódott a terrorcselekményekhez, hogy kiemelt védettséget kívánt biztosítani a tényállásban szereplő személyeknek olyan bűncselekményekkel szemben, amelyek a terrorcselekmények eszközcselekményének tekinthetők.62A hatályos Büntető Törvénykönyv elfogadásáig ezek a jogszabályok, illetve törvényrendeletek foglalkoztak elsősorban a terrorizmussal rokonságot mutató bűncselekményekkel.

61

Dr. Bartkó Róbert: A terrorizmus elleni küzdelem kriminálpolitikai kérdései, Universitas-Győr Nomprofit Kft. Győr, 2011. 207.oldal 62 Emberölés, személyi szabadság megsértése, emberrablás

33

A terrorcselekmény kezdeti szabályozásának ideje: A terrorcselekmény, mint önálló tényállás először az 1978.évi IV. törvényben jelent meg, amely jelentős változásokon ment keresztül. A törvényt 1978. december 31.-én hirdették ki. A szabályozással kapcsolatos probléma az volt, hogy nem igazán tükrözte a modern értelemben vett terrorizmust, ezt igazolja az időszak bírói gyakorlata is, melynek során számtalan olyan eset került elbírálásra, amely nagyon messze esik a terrorizmus modern fogalmától. A terrorizmus fejlődésével Magyarországon is is kihirdetésre került az 1987. évi 8. tvr-el a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezmény, valamint az ENSZ Tusszedés ellen nemzetközi Egyezménye.1997. évi 93. tv-el a magyar jogba is bekerült az Európa Tanács által létrehozott egyezmény a terrorizmus finanszírozásáról. A terrorcselekmény első igazán jelentős módosítására 2001-ben került sor. Az Egyesült Államok ellen elkövetett terrortámadás után az Országgyűlés elfogadta a 2001. évi 83.törvényt, amely a terrorizmus pénzügyi finanszírozásának felszámolását tűzte ki célul. A Btk. a terrorcselekményekkel kapcsolatos tényállásba bejegyezték „az anyagi eszköz szolgáltatása” elnevezésű magatartást. Ebben az időintervallumban született meg a 2002. évi 59. törvény, amely a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról rendelkező ENSZ Egyezményt ültette át a magyar jogba. A modern értelemben vett terrorcselekmény-tényállás megalkotásának időszaka63: Jelentős változást eredményezett a terrorcselekmény hazai szabályozásában a 2003. évi II. törvény, amely újra szabályozta a terrorcselekmény tényállását. Célja az volt, hogy teljes mértékben megfeleljen az ENSZ és az Európai Unió jogi normáiban foglalt elvárásoknak. Újabb módosításra akkor került sor, amikor az Országgyűlés elfogadta a 2007. évi 27. törvényt. Ez a Btk. novellájaként került kihirdetésre, amellyel a 2003. évi II. törvényben található szabályozási hézagokat kívánták felszámolni. Ezt követően a jogalkotó még egyszer módosította a terrorcselekmény törvényi tényállását. A 2009. évi 80. törvény elsősorban a tényállás büntetési tételéhez nyúlt hozzá szigorúbb büntetést tartalmazva. A Btk. sok változáson ment keresztül, a terrorcselekmény tényállásának szabályozása bizonyos fejlődét mutat.

63

Dr. Bartkó Róbert: A terrorizmus elleni küzdelem Nomprofit Kft. Győr, 2011. 213.oldal

34

kriminálpolitikai kérdései, Universitas-Győr

A terrorizmus hazai jogtörténetének bemutatását egy magyar vonatkozású példával szeretném lezárni. Bár Magyarországon szerencsére nem tudunk terrorista akciókkal kapcsolatos példákkal dobálózni, szakdolgozatomban így az általam legjelentősebbnek vélt biatorbágyi merényletet szeretném röviden bemutatni. Az 1931. szeptember 13-án éjjel 0 óra 20 perckor robbantással elkövetett merénylet Matuska Szilveszter nevéhez fűződik, aki azon az éjjel 22 ember halálát okozta. A robbantást követő órák eseményeiről tanúk százai számoltak be.64Rengeteg felvételt és fotókat készítettek a helyszínről, jelentések sorozata igazolta, hogy robbanás történt, de ezzel kapcsolatban a túlélők ellentmondásos válaszokat adtak. Egyesek szerint csak egy robbanás volt, míg mások két robbanást is hallottak. A terrortámadást Károlyi Gyula kormánya

a

kommunisták

számlájára

írta

és

miután

statáriumot

hirdetett,

hajtóvadászatot is indított az illegális párt ellen. Matuska Szilveszter, akit később őrültnek nyilvánítottak egy ekrazittal65töltött pokolgépet használt a bűncselekmény elkövetéséhez. A pokolgép mellett az ügyet kivizsgáló hatóságok egy levelet is találtak, melynek tartalma alapján a rendőrség úgy vélte, a terrortámadás egy nagyobb, keleteurópai kommunista összeesküvés része lehet. 1931 októberében kézre kerítették Matuska Szilvesztert, aki később beismerte, hogy ő követte el a terrorcselekménynek minősülő bűncselekményt. Milyen célja lehetett az elkövetőnek? Mi lehetett az oka, hogy ilyen szörnyűséget kövessen el? A kérdésekre a válaszokat csak úgy kaphatjuk meg, ha megismerjük egy kicsit közelebbről az elkövetőt. Matuska Szilveszter sok vállalkozásba fogott: mint önkéntes honvéd a világháború során főhadnagyi rangig jutott, később pedig kereskedelemmel és ingatlanspekulációval próbált vagyont szerezni, majd a világválság kirobbanásakor tönkrement. Vélhetően elkeseredésében fogott bele a robbantás sorozatokba, hiszen magára vállalta az Ausztriában és Németországban bekövetkezett robbantásokat is. Motivációjára azonban sohasem derült fény. Magyarországon tettéért életfogytiglani fogságra ítélték, büntetését a váci fegyházban kellett letöltenie. 1944-ben sikerült elmenekülnie a szovjet csapatok érkezésekor. További élete rejtély számunkra. Sok elmélet született a merénylettel kapcsolatban. Vannak olyan vélemények, amelyek szerint elkeseredésében robbantott, míg mások szerint Horthy Miklós és Gömbös Gyula 64

Vargyai Gyula: A biatorbágyi merénylet, merénylet a merénylet ellen, Paktum Nyomdaipari Társaság, Budapest, 2002. 35. oldal 65 Ekrazit: pikrinsavas robbanóanyag

35

bérelte fel Matuskát, ez azt jelenti, hogy az elkövető csupán a merénylet egyik eszköze volt, aki magára vállalt mindent egyedüli tettesként. Bár konkrét bizonyítékok nincsenek, de ezt a véleményt igazolja merénylet és a későbbi kivizsgálása körüli számos furcsaság.66

VIII. A terrorizmus magyar szabályozása 8.1 A terrorizmus dogmatikai elemzése és megjelenése a gyakorlatban A hatályos Büntető Törvénykönyv 261.§ tartalmazza a terrorcselekmény törvényi tényállását.67Ebben a fejezetben a tényállás dogmatikai elemzésére kerül sor, majd ezt

66

Az I. osztályú utasok jegyeit nem adták ki a vonatra, a titokzatos kommunista levél elhelyezése a helyszínen, a két méteres pokolgép elszállítása a bűncselekmény helyszínére, illetve a kommunisták ellen azonnal meginduló országos hajtóvadászat. 67

261. § Aki abból a célból, hogy

a) állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, b) a lakosságot megfélemlítse, c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetőleg nemzetközi szervezet működését megzavarja, a (9) bekezdésben meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az a) pontban meghatározott célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé. (3) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a) az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt abbahagyja, mielőtt abból súlyos következmény származott volna, és b) aki tevékenységét a hatóság előtt felfedi, ha ezzel közreműködik a bűncselekmény következményeinek megakadályozásában vagy enyhítésében, további elkövetők felderítésében, illetve további bűncselekmények megakadályozásában. (4) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűntett elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat vagy gyűjt, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Aki a (4) bekezdésben meghatározott cselekményeket az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűntettnek terrorista csoportban történő elkövetése érdekében valósítja meg, illetőleg a terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja, bűntettet követ el, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6)A (4) vagy az (5) bekezdésben meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető, aki a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. (7) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésével fenyeget, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

36

követően kitérek a terrorcselekmény megjelenésére a hazai joggyakorlatban különböző bírósági határozatokat bemutatásával. Megvizsgálom többek között a jogi tárgyat, elkövetési tárgyat, az elkövetési magatartást, a bűncselekmény alanyait és a büntethetőséget megszüntető okokat. Már korábban utaltam rá, hogy a terrorizmus pontos megfogalmazása egyetlen, időtálló definícióban sem lehetséges, inkább különböző megjelenési formái határozhatók meg. Jellemző vonása a terrorista akcióknak, hogy általában személyek vagy tulajdon ellen irányuló erőszakot vagy fenyegetést alkalmaznak és ezzel politikai vagy társadalmi célokat kívánnak elérni. A Btk. számos módosításon ment keresztül. a legújabb változat 2013. július 1-jén lép hatályba, így a terrorcselekmény tényállását a jelenleg hatályban lévő törvény alapján elemzem. A tényállás megszövegezése során a jogalkotó figyelemmel volt a vonatkozó nemzetközi dokumentumok szabályozására, elsősorban az Európai Unió Tanácsának 2002. június 13-i kerethatározatára. A terrorcselekmény kiemelkedő tárgyi súlyát tükrözi, hogy a törvényhozó a bűncselekmény szankciójaként a legsúlyosabb alternatív büntetést határozza meg. A jogi tárgy: A tényállás jog tárgya a közbiztonság, a lakosság biztonsága és az a társadalmi igény, hogy az államok, állami szervek, nemzetközi szervezetek kényszertől mentesen működjenek. Másodlagos jogi tárgya pedig a személyhez kapcsolódó jogok, illetve a vagyoni jogosultságok.

(8) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése készül, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (9) E § alkalmazásában a) személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény az emberölés [166. § (1) és (2) bek.], a testi sértés [170. § (1)-(5) bek.], a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés [171. § (3) bek.], a személyi szabadság megsértése (175. §), az emberrablás (175/A. §), a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény [184. § (1) és (2) bek.], a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése [185. § (1) és (2) bek.], a hivatalos személy elleni erőszak (229. §), a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (230. §), a hivatalos személy támogatója elleni erőszak (231. §), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (232. §), a közveszélyokozás [259. § (1)-(3) bek.], a közérdekű üzem működésének megzavarása [260. § (1)-(4) bek.], a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (262. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (263. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés [263/A. § (1)-(3) bek.], a haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés [263/B. § (1)-(3) bek.], a radioaktív anyaggal visszaélés [264. § (1)-(3) bek.], a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [264/C. § (1)-(3) bek.], a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (300/C. §), a rablás (321. §) és a rongálás (324. §), b) terrorista csoport: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmények elkövetése.

37

Az elkövetési tárgy: A bűncselekmény elkövetési tárgyai, illetve passzív alanyai egyrészt más állam, állami szervek, nemzetközi szervezetek, másrészt passzív alanynak minősül a (9) bekezdésben meghatározott eszközcselekmények passzív alanya is, illetve elkövetési tárgyak azok az anyagi javak, amelyeket az elkövetési magatartás második fordulatában az elkövető hatalmába kerít. Az elkövetési magatartás: Az első fordulat maga is két különböző egymással a cél-eszköz viszonyban álló részcselekményekre bontható. Az eszközcselekményeket a Btk. a (9) bekezdésben taxatíve felsorolja. Ezek a személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmények a speciális célzat fennállása esetén minősülnek terrorcselekménynek. A célcselekmények a következők lehetnek:  Állami

szervek, más

államok

vagy nemzetközi

szervezetek arra

kényszerítése, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. Szükséges elem, hogy az elkövető az eszközcselekmény elkövetését követően az állami szerv stb. tudomására hozza, hogy milyen magatartást „vár el” tőle.  A lakosság megfélemlítése  Más

állam

alkotmányos,

megváltoztatása

vagy

társadalmi

megzavarása,

vagy illetve

gazdasági

rendjének

nemzetközi

szervezet

működésének megzavarása. E célcselekmény csak külföldi állam ellen irányulhat, a magyar állam elleni hasonló cselekmények állam elleni bűncselekménynek minősülnek. A második fordulat szintén cél- és eszközcselekményre osztható. A célcselekmény ugyanaz,

mint

az

első

fordulat

esetén

elsőként

említett

cselekmény.

Az

eszközcselekmény a következő: az elkövető jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé. Az eszközcselekmény maga is összetett jellegű: első fázisa a jelentős anyagi javak hatalomba kerítése. A jelentős anyagi javak esetén a vagyontárgy gazdasági, társadalmi jelentősége a meghatározó (pl. repülőtér, pályaudvar, gyár, színház), esetlegesen az eszmei értéke is számításba jöhet (festmény, szobor). Az eszközcselekmény második fázisa a követelés intézése. Ez lényegében egy nyomatékos felhívás, fenyegetés. A harmadik fordulat – (5) bekezdés – sui generis előkészületszerű (ajánlkozik, vállalkozik stb.), illetve bűnsegélyszerű 38

szabályoz. A negyedik fordulat az előző fordulat speciális és súlyosabban büntetendő változata: sui generis előkészületszerű, illetve bűnsegélyszerű magatartásokat rendel büntetni, amennyiben azokat a terrorcselekménynek terrorista csoportban történő elkövetése érdekében valósítják meg. A terrorista csoport fogalmát a (9) bekezdés határozza meg. A bűncselekmény az első fordulat esetén befejezetté válik, ha az elkövető az említett célok elérése érdekében a meghatározott eszközcselekményeket a befejezettség szakaszába juttatja. A második fordulat elkövetési magatartása a követelésnek a címzett részéről történő tudomásulvételével befejezetté válik. Kísérleti szakba lép a cselekmény a jelentős anyagi javak hatalomba kerítésével. A harmadik és negyedik fordulat sui generis önálló tényállás, így kísérlete elvileg lehetséges. A terrorcselekmény elkövetésével történő fenyegetés is büntetendő. A bűncselekmény alanya bárki lehet, illetve a bűncselekmény csak egyenes szándékkal követhető el (célzatos). A tényállás (3) bekezdése a tevékeny megbánás körében a büntetés korlátlan enyhítését helyezi kilátásba az ott leírt feltételek bekövetkezése esetén. A büntethetőséget megszüntető okot a (6) bekezdés határozza meg, ami azt jelenti, hogy a tényállásban meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető az, aki a cselekményt bejelenti a hatóságnak, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, illetve feltárja az elkövetés körülményeit. A tényállás (8) bekezdése szerint büntetendő a készülő terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása, amely alól a hozzátartozó sem mentesül. Egység-halmazat:

nem

kerülhet

halmazatba

a

(9)

bekezdés

szerinti

eszközcselekményekkel, illetve általános jelleggel kizárható a terrorcselekmény és más bűncselekmények alaki halmazata. E fejezeten belül szeretném bemutatni a terrorcselekmények megjelenését a hazai gyakorlatban. Nagyon nehéz terrorizmussal kapcsolatos bírósági határozatokat találni, így Dr. Bartkó Róbert A terrorizmus elleni küzdelem kriminálpolitikai kérdései című könyvében feltüntetett bírósági határozatokat szeretném feltűntetni. Az egyik ilyen határozat a BH1991.269, amely a következőket tartalmazza:Ebben az ügyben olyan személyek szerepeltek vádlottként, akik egyébként fogva tartásban voltak. A rabok szökést próbáltak véghezvinni úgy, hogy falbontásba kezdtek, a tervük az volt, 39

hogy akkor hajtják végre a szökést, amikor az őrizetüket ellátó őr cigarettázni megy, de a vádbeli napon az őr hamarabb ért vissza, így felfedezte a vádlottak tevékenységét, akik őt túszul ejtették és bántalmazták. A vádlottak az őr elengedéséért cserébe egy üzemanyaggal teletankolt személygépkocsit és a szabad eltávozás biztosítását kérték. A következő bírósági határozat, amely terrorcselekményhez hasonló ügyet tartalmaz a BH1993.597. Az erős ittas állapotban lévő vádlott késő éjjel behatolt a polgármesteri hivatalba, ahol annak érdekében, hogy fegyvert szerezzen a körzeti megbízott irodájába is betört, ahonnan eltulajdonította a fegyvert tartalmazó lemezkazettát. A fegyver megszerzését követően hazament, de családtagjai értesítették a rendőrséget. A vádlott a hatóságok megérkezésekor kijelentette, hogy csak akkor adja vissza a fegyvert, ha visszakapja régi légpuskáját, amit elvettek tőle. Eközben a családtagjait a fegyverrel „sakkban tartotta”68és csak akkor szándékozott szabadon bocsátani őket, amennyiben követelését teljesítették. Hasonló cselekményről tesz tanúbizonyságot a BH1999.439. A vádlott erősen ittas állapotban féltékenységből felkereste a sértettet és túszul ejtette a lányával együtt. A sértettet ujjai levágásával fenyegette, amennyiben követeléseit nem teljesítik.

a

helyszínre érkező rendőröknek kijelentette, hogy ha nem kap 5 millió forintot egy bizonyos időn belül, akkor tíz percenként levágja a túszok egy-egy ujját, illetve megöli őket. Megállapíthatjuk, hogy ezek a cselekmények nagyon messze állnak a modern értelemben vett terrorcselekményektől. Hiányzik a politikai és társadalmi célkitűzés, semmilyen

esetben

sem

felelnek

meg

a

szakdolgozatban

bemutatott

terrorcselekményeknek. 8.2. Terrorizmus elleni küzdelem magyarországi irányítási rendszere A terrorizmus elleni fellépés alapja az időbeni felderítés.69Hazánkban a következő szervek vonhatók be ilyen felderítő tevékenység végrehajtásába:  Információs Hivatal70

68

Dr. Bartkó Róbert: A terrorizmus elleni küzdelem kriminálpolitikai kérdései, Universitas-Győr Nomprofit Kft. Győr, 2011. 211.oldal 69 Boda József: A terrorizmus egy volt „terrorista” szemével. Belügyi Szemle 2002. 6-7. 133.oldal 70 1990. március 1-én alapították, Magyarország egyik polgári nemzetbiztonsági szolgálata, hírszerző szolgálat

40

 Alkotmányvédelmi Hivatal71  Nemzetbiztonsági Szakszolgálat72  Katonai Biztonsági Hivatal73  Nemzeti védelmi Szolgálat74  a rendőrség  Vám – és Pénzügyőrség  a katasztrófavédelem A kormány a szervezett bűnözés megelőzésére, felderítésére létrehozta a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központot. A belügyminiszter irányítása alatt működő központi hivatal, amelynek vezetését főigazgató látja el. A Központ rendkívül sok feladatot lát el, agy ezek közül néhányat említek meg, amelyek a következők: 

figyelemmel kíséri a szervezett bűnözésben szerepet játszó bűnözői csoportok alakulását, illetve megszűnését



gyűjti az együttműködő szervektől érkezett adatokat, megvizsgálja, hogy azok az általa kezelhető adatcsoportok valamelyikébe tartoznak-e, ellenkező esetben az adatokat a küldő szerveknek visszaküldi



megvizsgálja, hogy a beérkezett adatokra vonatkozóan más együttműködő szervtől nem érkezett-e információs igény

A Központ egy sajátos adatkezelési rendszerrel rendelkezik. A Szervezett bűnözés Elleni Koordinációs Központ részére adatokat szolgáltat:  a Katonai Nemzetbiztonsági szolgálat  a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat  az Alkotmányvédelmi Hivatal  a Nemzeti Adó – és Vámhivatal  a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv  a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv  a rendőrségről szóló törvényben meghatározott általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve 71

Magyarország egyik polgári nemzetbiztonsági szolgálata Magyarország egyik polgári titkosszolgálata 73 Magyarország egyik katonai nemzetbiztonsági szolgálata 74 2011. január 1-én létrehozott rendőri szerv 72

41

A második Orbán-kormány idején jött létre a Terrorelhárítási Központ, amelyet a 232/2010

–es

kormányrendelettel

2010.

szeptember

1-jével

alapítottak.

a

belügyminiszter irányítása alatt álló, országos hatáskörű állami szervezetről van szó. Központja a fővárosi Maléter Pál laktanyában található. Az ország egész területére illetékességgel rendelkezik,75 rendkívüli esetekben a TEK munkatársai külföldön is bevethetők. A Központ lényeges feladatai közzé tartozik, hogy védik a köztársasági elnököt és a miniszterelnököt. Terrorelhárító feladatköre keretében végrehajtja a terrorcselekmények felderítését és megszakítását, bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható fegyveres személyek elfogását, ön- vagy közveszélyes állapotban lévő személyek elfogását. A TEK főigazgatója vezeti a Terrorellenes Koordinációs Bizottság munkáját. A bizottságban helyet kapnak a polgári és katonai titkosszolgálatok, az ORFK, a Vám és Pénzügyőrség, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal képviselői.. A szervezet kezdő tőkéje 10 milliárd forint volt, tervezett létszáma 600-800 fő. A Központ kapcsolatot tart más államok terrorelhárító szerveivel is. A rendőrségről szóló törvényben76találkozhatunk a terrorizmust elhárító szervvel. Egyik jellemzője, hogy nem gyakorol nyomozóhatósági jogkört. A törvényben szereplő szervnek számtalan feladat van, szakdolgozatom eme részében csak az általam fontosnak vélt feladatokat említem meg, amelyek a következők: 

végzi az emberrablással összefüggésben elkövetett bűncselekmények elkövető személyekkel, csoportokkal, szervezetekkel szembeni megelőzési, felderítési feladatokat



végzi az emberrablás és az azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megszakítását



a terrorizmus elleni küzdelem során felderíti azokat a törekvéseket, amelyek Magyarország területén terrorcselekmény elkövetésére irányulnak



jogszabályban meghatározott esetekben személyvédelmi feladatokat is ellát



közreműködik a magyar állampolgárok életét, testi épségét Magyarország területén kívül közvetlenül fenyegető háborús cselekmények, fegyveres konfliktusok, terrorista és túszejtő akciók estén a bajba jutott állampolgárok

75 76

http://ah.gov.hu/html/tek.html (2013.február 19.) 1994. évi. 34. törvény

42

mentésében, e célból együttműködik az Európai Unió szerveivel, a NATO szerveivel, illetve az érintett nemzetközi szervezetekkel. A terrorizmust elhárító szerv, ha bűnüldözési tevékenysége során bűncselekmény elkövetésének gyanúját észleli, haladéktalanul feljelentést tesz a nyomozás teljesítésére külön jogszabály alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál vagy az ügyésznél, és átadja az általa összegyűjtött adatokat. Láthatjuk, hogy Magyarország is kellő megfontolással és intézkedésekkel próbál a terrorizmus felett „őrködni”. Az elővigyázatosságra nagyon is szükség van, ezt bizonyítja a korábbi fejezetekben bemutatott terrorista szervezetek rohamos fejlődése. 8.3. A terrorizmus finanszírozása és azzal kapcsolatos magyar szabályozás

Ebben a fejezetben bemutatom, hogy hogyan zajlik a terrorizmus finanszírozása, pontosabban, hogy milyen eszközök alkalmasak erre, kitérek a magyar szabályozásra is. Megvizsgálom, hogy milyen forrásai lehetnek ennek a bűncselekménynek néhány terrorszervezetekre vonatkozó adat segítségével.

8.3.1. A terrorizmus finanszírozása A fejezetet a terrorizmus finanszírozásának a meghatározásával kezdeném, vagyis a terrorizmus finanszírozása azt a tevékenységet jelenti, amelynek során közvetve vagy közvetlenül

terrortámadások

megvalósításához

anyagi

eszközöket

bocsátanak

rendelkezésre. A régi korok klasszikus és jelenkor terrorizmusa között elsősorban minőségi a változás, de a legfontosabb különbségek mégis a történelmi fejlődésből alakultak ki.772001. szeptember 11. jelentős fordulópont a terrorizmus történelmében. Megváltozott a terrorszervezetek struktúrája és a finanszírozás módja. A terrorista akciók végrehajtására anyagi erőforrásokra van szükség. abban az esetben, ha az elkövetők nem rendelkeznek a megfelelő mennyiségű anyagi javakkal, akkor valamilyen külső forrásból próbálják előteremteni. Ha pedig valaki ebben segít az adott terrorista szervezetnek, vagyis támogatja a terroristákat, bűnsegédi magatartást tanúsít. 2003 óta önálló tettesi alapcselekménynek minősül a magyar büntetőjog szerint is. A terrorista szervezetek különböző technikákkal és jellemzőkkel rendelkeznek, de mégis van egy közös pont, minden terrorista csoportnak anyagi erőforrásra van szüksége a

77

Gergely Attila: A terrorizmus természetrajza. Kapu 1994/10-11. 92. oldal

43

támadások megszervezéséhez és végrehajtásához. Ez egyfajta költségként jelentkezik a számukra. A terrorizmus költségeit két oldalról is megvizsgálhatjuk. Egyrészt a terroristák oldaláról, másrészt a társadalom oldaláról.

A terrorizmus egyik

leglényegesebb jellemvonása az, hogy nem szükséges nagy összeg az akciók lebonyolításához. A terrorista támadások kivitelezéséhez szükséges költségek három csoportot alkotnak:78 

a műveleti költségek: néhány példát említenék meg ehhez kapcsolódóan:  a 2001. szeptember 11-én elkövetett legnagyobb terrortámadás összköltsége a becslések szerint 400-500. 000 USD79 volt  2005. július 7-én Londonban elkövetett terrorista akció összköltsége mindössze 15. 000 USD volt  2004. november 2-án Madridban követtek el merényletet, ezt az akciót 10. 000 USD költségvetéssel tudták végrehajtani a merénylők

A terrortámadások kivitelezése nagyon alacsony költségvetéssel is véghezvihető, az ezzel okozott károk viszont óriásiak. 

az adminisztratív költségek: másik elnevezése a működési költség. Vegyük példának az egyik legismertebb terrorista csoportot, az Al-Kaidát, amely bevételeinek körülbelül 10%-át költi műveleti költségekre, 90%-ot adminisztratív költségekre fordít.



a merénylő családtagjainak adott dotáció:80Ez azt jelenti, hogy az öngyilkos merénylő családtagjainak a sikeres akciót követően életjáradékot biztosít az adott terrorszervezet. Ezt szokás sikerdíjnak is nevezni. A Hamasz elnevezésű terrorszervezet ez az összeg becslések szerint 5000 USD, vagyis ennyi pénzt ajánlottak az öngyilkos merénylőnek a kitervelt akció végrehajtásáért.

8.3.2. A terrorizmussal kapcsolatos magyar szabályozás A fejezet következő részében megvizsgálom a terrorizmus finanszírozására vonatkozó magyar szabályozást. 1999. december 9-én New Yorkban elfogadták a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról szóló egyezményt, amelyet a magyar Országgyűlés 78

Gál István László: Bejelentés vagy feljelentés? : A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatok és kötelezettségek, Penta Unió Kiadó, Pécs, 2009.42. oldal 79 Amerikai dollár deviza árfolyam 80 dotáció: egyfajta támogatás jelent

44

a 2002. évi. 49. törvénnyel hirdetett ki. A terrorizmus finanszírozásának hazai szabályozása összekapcsolódik a pénzmosásra vonatkozó rendelkezésekkel. Itt kell megemlítünk a hatályos 2007. évi 136. törvényt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról. „ E törvény célja, hogy a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony érvényesítése érdekében megelőzze és megakadályozza a bűncselekmények elkövetéséből származó pénzek vagy pénzben

kifejezhető

értékekkel

bíró

dolognak

a

pénzmosás

szempontjából

veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosását, valamint a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékekkel bíró dologgal való támogatását.”81A terrorizmus finanszírozása a hatályos Btk. szerint bűncselekménynek minősül. A terrorcselekmény tényállásának (4) és (5) bekezdése tartalmazza a terrorizmus finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket. Mindebből az következik, hogy a terrorizmus finanszírozása a terrorcselekmény egyik alakzat a magyar büntetőjogban. A magyar szabályozás feljelentési kötelezettséget ír elő minden állampolgár számára a terrorista akciók finanszírozásával kapcsolatban. A 2007. évi 136. törvény értelmében a terrorizmus finanszírozására utaló gyanús körülményeket be kell jelenteni. Felvetődik a kérdés, hogy mi a különbség a feljelentés és a bejelentés között a terrorizmus finanszírozása tekintetében. A feljelentés elmulasztása bűntett, míg a bejelentési kötelezettség elmulasztása vétségnek minősül, tehát a feljelentési kötelezettség elmulasztása a súlyosabb bűncselekmény. A két bűncselekmény nem állapítható meg halmazatban, ez azt jelenti, hogy a bíróság az eset összes körülményeit figyelembe véve dönti el, hogy melyik bűncselekmény valósult meg. Az elhatárolás alapját képezi, hogy feljelentést csak akkor kell tenni, ha valaki hitelt érdemlő tudomást82 szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése van készülőben. a másik elhatárolási szempont, hogy a feljelentési kötelezettség tágabb körre vonatkozik. A harmadik különbség pedig az, hogy feljelentést mindenki köteles tenni, ha a feltételei fennállnak, bejelentést pedig csak a 2007. évi 136. törvényben maghatározott személyek kötelesek tenni. Magyarországon még nem ítéltek el senkit terrorizmus finanszírozása miatt. Egy jogesetet83 találtam ezzel kapcsolatban: 2003. április 25-én a Bevándorlási és

81

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700136.TV (2013. február 19.) magasabb fokú ismeret, meggyőződés 83 Gál István László: Bejelentés vagy feljelentés? : A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatok és kötelezettségek, Penta Unió Kiadó, Pécs, 2009. 44. oldal 82

45

Állampolgársági Hivatal kiutasított egy szír származású orvost Magyarországról. A kiutasítás oka az volt, hogy az említett orvos egy havi fizetését, vagyis 105. ezer forintot utalta Hamasz egyik szervezetének bankszámlájára. Azzal védekezett, hogy nem tudta, hogy egy terrorista szervezet bankszámlájára utalta a pénzt. Természetesen büntetőeljárás indult ellene. 8.3.3. A terrorizmus finanszírozásának forrásai és technikái A terrorizmus a bűnözés egyik legsúlyosabb és legveszélyesebb formája. A terrorcselekmények elkövetése során a terrorszervezetek nem riadnak vissza attól, hogy egyéb

bűncselekményeket

is

elkövessenek.

A

terroristák

általában

olyan

bűncselekményeket követnek el, amelyek rövid idő alatt nagy összegű bevétellel járnak. Az egyik legjelentősebb bűncselekmény a kábítószerrel való visszaélés. Az iszlám terrorista csoportok eszközként használják fel a kábítószer kereskedelmet, amely a kolumbiai katonai jellegű szervezetek bevételeinek mintegy 90%-át

teszi ki. A

kábítószerrel visszaélés mellet a másik legelterjedtebb bűncselekmény a terroristák körében az emberrablás, amely szintén jelentős bevételt eredmény a számukra. További bevételi forrást jelent az embercsempészet. A pénzmosás jövedelmező tevékenység a terroristák számára, így tehát a terrorizmus finanszírozásának egyik eszköze is.84A szakirodalmak

rokon

jelenségnek

tekintik

a

pénzmosást

és

a

terrorizmus

finanszírozását, de mégis vannak közöttük eltérő vonások: 

A motívum inkább erőszakos, mint anyagi, a terroristák alapvető célja, hogy az állami szerveket, nemzetközi szervezeteket valamire kényszerítse, a lakosságot megfélemlítse, más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megzavarja. Ebből kiderül, hogy a terroristák célja nem a haszonszerzés ellentétben a pénzmosás elkövetőivel, akik profitot kívánnak elérni tettükkel.



A terrorizmus finanszírozására legális és illegális pénzt is felhasználnak.



Az eltérő összegnagyság a következő elhatárolási szempont. A legnagyobb terrortámadások is megszervezhetőek nagyon kicsi összeggel is.

Természetesen vannak még egyéb bevételt eredményező bűncselekmények, de ezek felsorolása szinte lehetetlen. 84

Gál István László: Bejelentés vagy feljelentés? : A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatok és kötelezettségek, Penta Unió Kiadó, Pécs, 2009. 77. oldal

46

8.3.3.1. Adományok Az adomány lehet készpénz, számlapénz, értékpapír, nemesfémek, drágakövek vagy egyéb értékkel rendelkező vagyontárgyak. Tipikus formája a pénzbeli támogatás. A terroristák

a

készpénzt

részesítik

előnyben.

A

terroristákat

támogathatják

magánszemélyek, szervezetek és államok egyaránt. A terrorizmus finanszírozása elleni büntetőjogi szabályozás általában a magánszemélyek adományaira fordítja tekintetét, abban az esetben, ha államok támogatnak terrorista szervezeteket az sokszor megoldhatatlan problémát vet fel a büntetőjog számára. 8.3.3.2. Törvényes üzleti tevékenységek A törvényes üzleti tevékenység egyre nagyobb szerepet játszik a terrorizmus finanszírozásában. Főként az európai „dzsihádista” sejtek legális bevételeiket használják fel. A szeptember 11-i támadás volt az utolsó merénylet, amelyet az Al-Kaida finanszírozott teljes egészében, 2002-ben a globális finanszírozás megszűnt. Törvényes üzleti tevékenységnek minősül az is, amikor a terroristák munkavállalóként megszerzett jövedelmüket használják fel terrorista akciók végrehajtására. Oszama bin Laden Szudánban 30 céget alapított 1991-1996 között.85A cégeknek összesen 3000 alkalmazottja volt. Ezért is emlegették bin Ladent a terrorizmus kulcsfinanszírozójának. 8.4. Az új Btk. megoldása Bár a Büntető Törvénykönyv eddig is számtalan változásokon ment keresztül, a szakdolgozatom elkészülte után, már egy új törvény lép hatályba július 1-jén. A terrorcselekményre vonatkozó tényállást még a jelenleg hatályban lévő törvény alapján elemeztem, de külön szeretnék kitérni az új Büntető törvénykönyv terrorcselekményre vonatkozó rendelkezéseire. Eltérést mutat a paragrafus szám, mivel a jelenleg hatályos törvényben a terrorcselekmény szabályozását a Btk. 261. § tartalmazza, míg a július 1jén hatályba lépő új törvény a 314. §-a szól a terrorcselekmény tényállásáról. Az új Btk. külön említést tesz a terrorcselekménnyel kapcsolatos előkészületről, amely bűntettnek minősül, súlyosabb büntetést helyez kilátásba, ha a terrorista akció előkészülete egy terrorista csoportban valósul meg. Külön paragrafusban rendelkezik a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásáról. Ugyanez a helyzet a terrorizmus finanszírozásával is, 85

Gál István László: Bejelentés vagy feljelentés? : A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatok és kötelezettségek, Penta Unió Kiadó, Pécs, 2009. 79. oldal

47

amelyet szintén külön paragrafusban említi meg. Összegezve elmondhatjuk, hogy nincs jelentős változás a terrorcselekmény jelenlegi és a jövőbeni szabályozása között. A büntetési tételek is azonosak. Az új törvény véleményem szerint a terrorizmus finanszírozásának és előkészületének a jogkövetkezményeire próbálja felhívni az állampolgárok figyelmét.

48

Összegzés A terrorizmus, terror, terrorista akciók, terroristák szavakat sajnos napjainkban egyre többet lehet hallani. A terrorizmust nehéz egy konkrét definícióval leírni. Számos szakember és történetíró foglalkozott már egy egységes fogalom megalkotásával. A meghatározott fogalmak közös jellemzője, hogy valamennyi definícióban szerepel az erőszak, félelem, politika, erő, fenyegetés kifejezés. A terrorizmus azonban nem a 20. vagy a 21. század terméke. Már az ókorban a Római Birodalom területén élő szikarioszok szervezett csoportokat alkottak. Őket tekinthetjük a terrorizmus első állomásának. A középkorban lelassult a terrorizmus fejlődése. Ebben az időszakban a legjelentősebb csoport az asszasziszok köre. A 12-13. században alakultak meg és a Közel-Keleten tevékenykedtek. A 19. században vált ismét jelentős mértékűvé a terrorizmus. Ideológiai alapját a nacionalizmus és az anarchizmus adta. A 20. században és napjainkban rengeteg terrorista akcióról hallhatunk. A legjelentősebb terrorista csoportok az 1970 és 1980 közötti időszakban alakultak meg. Számuk közel 200-ra tehető. A leghírhedtebb terrorista csoportok között említhetjük az IRA, ETA, HAMASZ, al-Kaida és Abu-Nidal. A világtörténelem eddigi legnagyobb terrorista akciója a 2001. szeptember 11-én az Amerikai Egyesült Államok ellen elkövetett támadássorozat volt. Napjainkra fontossá vált a terroristák elleni harc, a terrorista csoportok büntetőjogi felelősségre vonása. Nehezíti a helyzetet az, hogy általában az általuk okozott cselekmények után derül fény arra, hogy ki is követte el a terrorcselekményt. Fontos momentummá vált az emberi jogokat is megvédeni a terrorista akciók elleni küzdelemben. Az Európa tanács 1950-ben fogadta el az Emberi Jogok Európai Egyezményét, amely szintén fontos szerepet játszik a terrorizmus elleni küzdelemben. Hazánk vonatkozásában a Ferenc Ferdinánd és felesége ellen elkövetett merényletet említhetjük meg, valamint a biatorbágyi vasúti viadukt felrobbantását. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy Magyarországon a modern értelemben vett terrorizmus nem létezik. Véleményem szerint a terrorizmus mindig jelen lesz az éltünkben. A terrorista akciók megelőzésére számtalan eszköz szolgál, de a biológiai és a vegyi fegyverek megjelenésével az ellenük folyatott küzdelem egyre nehezebb lesz. A 21. században folyamatos változások következnek be a technológia területén is, a különböző 49

műszerek, eszközök és fegyverek forgalomba hozatalával a terrorszervezetek könnyebben meg tudják valósítani a kitűzött célokat. A napjainkban megjelenő folyóiratokban egyre több terrorizmussal kapcsolatos bűncselekményről lehet olvasni. Éppen az elmúlt napokban találtam egy cikket, amelyben szintén terrorista akció megkísérléséről volt szó. Ivica Dacsics szerb kormányfő repülőgépén már több alkalommal is meghibásodott alkatrészeket fedeztek fel, amelyek egyértelműen azt bizonyítják, hogy merénylet készült ellene. A szigorúbb büntetést kiszabó törvényekkel sem lehet leküzdeni a terrorizmust. Úgy gondolom ennek két fő indoka van: az egyik, hogy a terrorcselekmény, mint bűncselekmény elkövetői mindent megtesznek, hogy céljukat elérjék, az életüket is feláldozzák csak azért, hogy az ellenségnek „fájdalmat” okozzanak. A másik pedig az, hogy a terrorista csoportok száma folyamatosan nő és ezt a folyamatot, főleg napjainkban, nem lehet sem lelassítani, sem megállítani.

50

Irodalomjegyzék: 

DR. Bartkó Róbert: A terrorizmus elleni küzdelem kriminálpolitikai kérdései. UNIVERSITAS-GYŐR Nonprofit Kft. Győr, 2011



Ferwagner Péter Ákos-Komár Krisztián-Szélinger Balázs: Terrorista szervezetek lexikona Gavrilo Principtől Oszama bin Ladenig Maxim Könyvkiadó, Szeged



Gál István László: Bejelentés vagy feljelentés? : A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatok és kötelezettségek, Penta Unió Kiadó, Pécs, 2009





Tálas Péter: Válaszok a terrorizmusra avagy van-e út az afganisztáni „vadászattól” a fenntartható globalizációig. SVKH-CHATRAPRESS 2002. Budapest Vargyai Gyula: A biatorbágyi merénylet, merénylet a merénylet ellen, Paktum Nyomdaipari Társaság, Budapest, 2002.

Folyóiratok: 

Boda József: A terrorizmus egy volt „terrorista” szemével. Belügyi Szemle 2002. 6-7.



Horváth Krisztina: Az emberi jogok védelme a terrorizmus elleni küzdelemben. Acta Humana 14. évfolyam, 2003. 3. szám



Gergely Attila: A terrorizmus természetrajza. Kapu 1994/10-11.

Internetes hivatkozások: 

http://home.hu.inter.net/retorno/publications/htm_format/ami_a_terrorizmus_m ogott.htm, Havi Magyar Fórum, 2004. május (2013.február 17.)



http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/AT_EBESZ/hu/EBESZ/EBESZ.htm (2013. február 20.)



http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=8 (2013.február 19.)



http://ah.gov.hu/html/tek.html (2013.február 19.)



http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700136.TV 51

(2013. február 19.)

Jogszabályok: 

Emberi Jogok Európai Egyezménye 1950



Maastrichti Szerződés 1992



Csemegi-kódex: 1878.évi V. tv



1921. évi III. tv c az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről



1961. évi V. tv. a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről



1971. évi 28. tv. a Büntető Törvénykönyv módosításáról és kiegészítéséről



1977. évi 22. tv. a nemzetközileg védett személyek, köztük a diplomáciai képviselők

ellen

elkövetett

bűncselekmények

megelőzéséről

és

megbüntetéséről szóló, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXVIII. ülésszakán, az 1973. évi december hó 14. napján elfogadott egyezmény kihirdetéséről 

1978. évi IV. tv. a Büntető Törvénykönyvről



1987. évi 8. tv. a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről



1994. évi 34. tv. a Rendőrségről



1997. évi 93. tv. a munkavédelemről



2001. évi 83. tv. a terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről



2002. évi 59. tv. a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 54. ülésszakán, 1999. december 9-én elfogadott nemzetközi Egyezmény kihirdetéséről



2002. évi 49. tv. az Európa Tanács Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének kihirdetéséről



2003. évi II. tv. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítása



2007. évi 27. tv a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 52



2007. évi 136. tv a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról



2008. évi 80. tv az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény és a hozzá kapcsolódó más törvények módosításáról



2012. évi C. tv. a Büntető Törvénykönyvről



232/2010-es kormányrendelet



BH1999.439



BH1993.597



BH1991.269

53