Dr. Havasi Zoltán r. dandártábornok
A TERRORIZMUS ÉS A JOG
A TERRORIZMUS MEGHATÁROZÁSA A terrorizmus, mint gyujtofogalom értelmezése nem mindig zavarmentes. A témával foglalkozó szakemberek a fogalom tekintetében bizonytalanok. A terror kifejezésének latin eredete van (terror – oris, m.= ijedtség, rémület, rémhír). Az idok során jelentése változott, napjainkban az eroszakot, fenyegetést, félelmet és borzalmat testesíti meg. Az alapveto eroszakhoz képest a terror specializálódott módszereiben eldurvult és ke gyetlen formában jelentkezik. A terror egyéni és csoportos lehet. A terrorizmus tömör meghatározása nehéz tekintettel arra, hogy egymástól körülményeiben különbözo, céljait, eredményeit és módszereit tekintve is eltéro cselekedetek sokaságával állunk szemben. A terror és a terrorizmus mögött mindig valamilyen leszámolási, visszacsapási, megfélemlítési szándék húzódik meg és ehhez elengedhetetlenül társul egy politikai, ideológiai vagy vallási eszme, amely az eroszak legitimációjául szolgál. A terrorizmus rejtett szándéka ennek megfeleloen sokkal inkább irányulhat a hatalom megszerzésére, semmint a kiszemelt (vagy éppen véle tlenül kiválasztott) célpont megsemmisítésére. Mindez nem más, mint sajátos eszköz, melynek alkalmazása nem indokolja az elérni kívánt célt. Azonban azt is elmondhatjuk, hogy a terrorszervezet egyegy csoportjának tevékenysége olykor öncélúvá is válhat, pl. a társak kiszabadítására irányuló különbözo akciók, ekkor már az „igazi” cél feledésbe merülhet. A háttérben mindig áll egy szervezet, amely az akciókat me gszervezi, irányítja és logisztikai hátteret biztosít. Az új típusú terrorizmus illetve terrorcselekmények általános ismertetojegyeként vehetjük a fegyveres jelleget, a nagy nyilvánosság igénylését (pl.: elektronikus médiák, élo televízió közvetítés) továbbá a nagy számú túszejtés, eroszak és fenyegetés. Napjaink terroristáit a jól szervezett professzionális csapatmunka, a jele ntos anyagi bázis és a mély konspiráció jellemzi. A számítástechnika robbaná sszeru fejlodése, az Internet a terroristák számára is hatékonyabb információ-
szerzési lehetoséget, határok nélküli gyorsabb kapcsolattartást és sok esetben névtelenséget, azaz nehezebb felfedhetoséget biztosít. A terroristák felisme rték az információs társadalom kínálta lehetoségeket és messzemenoen hasznosítják azokat. Változtak a terrortámadások eszközei is. A terrorcselekmények bárhol, bármikor, bárki ellen és bármilyen módon végrehajtható.
NEMZETKÖZI KITEKINTÉS (EURÓPA) A terrorizmus és a jog tekintetében és ennek viszonyának megértéséhez viszsza kell nyúlni a történelembe. Az elso klasszikus értelemben vett terrorcselekményt l855-ben követték el Franciaországban III. Napóleon császár ellen. Az elkövetok Belgiumba menekültek, azonban kiadatásukra nem került sor, mivel a belga hatóságok álláspontja szerint olyan politikai buncsele kményt követtek el, amelyre a kiadatás nem vonatkozik. Ennek ellenére 1866-ban Belgiumban olyan törvényt hoztak, amelynek értelmében a külföldi uralkodók és családtagjaik ellen elkövetett merénylet nem tekintheto politikai buncselekménynek, ezért a kiadatás vonatkozásában a köztörvényes bunözokre vonatkozó tételek léptek életbe. Ez a törvény Belga Merényleti Záradék néven került be a nemzetközi jog történetébe. A következo állomás a két világháború közötti idoszakra esik, amikor is 1927 és 1935 között a Nemzetközi Büntetojogi Egyesület több alkalommal és aspektusból foglalkozott a kérdéssel. Brüsszelben 1930-ban megtartott tanácskozások alkalmával foglalkoztak eloször jogi szövegben a „terrorizmus ” kifejezéssel. Párizsban 1931-ben, Madridban l934-ben és Koppenhágában 1935-ben fogadták el és ajánlották állá sfoglalásukat a nemzetközi törvényekben történo alkalmazásra. Egy átfogó nemzetközi egyezmény elfogadásának gondolata azonban csak 1934-ben, a Nemzetek Szövetségének ülésén vetodött föl. Egy bizottságot állítottak föl, amelynek feladata egy nemzetközi konvenció kidolgozása, amely alkalmas a politikai terrorizmus céljából elkövetett buncselekmények üldözésére és megfelelo szankcionálására. A több éven keresztül folyó bizottsági tevékenység 1937 novemberében zárult, egy összehívott kormányközi értekezleten, ahol két egyezményt és egy záróközleményt fogadtak el. Említésre érdemes, hogy az elso terrorizmussal kapcsolatos definíció itt jelent meg, amely az I. cikkely 2. bekezdése szerint: „A terrorcselekmény kifejezés a jelen megállapodásban olyan bunös cselekményeket jelent, amely valamely állam ellen irányulnak és céljuk, hogy meghatározott személyeknél, személyek csoportjánál, vagy a közösség körében terrort idézzenek elo”.
2
Az egyezmény sajnos nem lépett életbe, mert a szerzodo felek közül há rman nem írták alá. A második konvenció, amely Nemzetközi Büntetobíróság felállításáról és szervezetérol szól ugyancsak nem lépett életbe, mivel a meghatározott határidoig ratifikációs okmányokat nem helyezték letétbe. Ennek ellenére mindkét egyezmény nagyon jelentos a terrorizmus elleni harc történetében, amely azt jelenti, hogy az államok a terrorizmust már nem csak nemzeti, hanem globális problémaként értelmezték, és próbálták kezelni a jelenséget. A nemzetközi kitekintés vonatkozásában elsosorban az ENSZ és az Európai országok törekvései számottevoek. Az ENSZ Alapokmánya 1945. október 24-én lépett hatályba, már konkrétan foglalkozik a terrorizmussal. A ratifikáló államok tekintetében egyértelmu tiltás jelenik meg a terrorcselekményekben való részvételt, vagy ösztönzést illetoen. Az 1954-ben elfogadott ENSZ Kódex e tevékenységeket a nemzetközi buncselekmények kategóriájába sorolta, azonban az elkövetkezo hidegháborús idoszak megnehezítette a probléma nemzetközi szintu kezelését. Az USA javaslatára 1972-ben került a közgyulés napirendjére a terrorizmussal kapcsolatos kérdés. A közgyulés határozata alapján létrehozott bizottság vizsgálta a problémát, amely foglalkozott a terrorizmus ideológiai, politikai okaival, valamint a terrorizmus elleni küzdelem lehetoségeivel. Az ENSZ fennállásának 50. évfordulóján a terrorizmus elleni küzdelmet a szervezet egyik fo feladataként jelölték meg. A különbözo javaslatok és határozatok ellenére sem sikerült egyetemes érvényu nemzetközi egyezményt alkotni és a terrorizmus fogalmát meghatározni. Az ENSZ égisze alatt folytatott küzdelem azonban — ha globálisan nem is sikerült megoldást találni a probléma kezelésére — sikeresnek minosítheto, hiszen több nemzetközi egyezményt dolgoztak ki és fogadtak el, így többek között a nemzetközi polgári légi közlekedés biztonságát veszélyezteto csele kményekkel szembeni fellépésre. Ezt az egyezményt 1947-ben Chicagóban 44 ország írta alá, amelyhez Magyarország 1969-ben csatlakozott. Ebben a kérdéskörben még három nemzetközi megállapodás született. Fontos állomás az 1973. december 11-én elfogadott egyezmény, a nemzetközileg védett személyek — beleértve a diplomatákat is — ellen elkövetett buncsele kmények megelozésérol és megbüntetésérol.
3
A következo ENSZ égisze alatt elfogadott dokumentum 1979. december 18-án aláírt túszszedés elleni egyezmény, valamint az 1977. december 15-én elfogadott egyezmény a terrorista bombatámadások visszaszorításáról. Meg kell említenünk az ENSZ keretein kívül a világ hét legfejlettebb ipari állama és Oroszország párizsi értekezletét, amely alkalmával 25. pontból álló intézkedéscsomagot fogadtak el. Ebben a terroristák által használt pénz és fegyver források, valamint szabad mozgásának korlátozását, megakadályozását, valamint az érintett országok megfelelo szintu információ cseréjét irányozták elo. A terrorizmus pénzügyi finanszírozásának megakadályozása érdekében szigorúbb ellenorzést vezettek be azon kulturális szociális és jótékonysági szervezetek vonatkozásában, amelyek fedoszervként muködhetnek. Természetesen Európában is számos törekvés indult el különbözo szervezetek vonatkozásában, a terrorizmussal kapcsolatos problémák kezelése érdekében. Európa a terrorizmus vonatkozásában számos „vonzó” lehetoséget biztosított és biztosít. Az európai geopolitikai helyzet a kultúrák találkozása és más számos biztonsági kockázatot jelento tényezo, olyan speciális regionális együttmuködési formák bevezetését indukálták, amely hatékony lehet a me gelozésben. A regionális együttmuködés elso kényszeru idopontja 1950-re datálódik, amikor az Európa Tanács tagállamai egyezményben fejezték ki aggodalmukat a terrorizmussal kapcsolatosan. Az elkövetkezo években növekvo terrorizmus újra középpontba helyezte a problémát. A tanács 1972-ben szakértoi bizottságot hozott létre a terrorizmus jogi kérdéseinek ellenorzésére és vizsgálatára. Az Európa Tanács büntetojogi kérdésekkel foglalkozó Európai Bizottsága a nemzetközi terrorizmus ellen, a büntetojogi intézkedések irányelvének me gfogalmazására dokumentumot készített. Az egyezményt 1977-ben írták alá. Az aláírók vonatkozásában a tagállamok között jogsegélyt biztosít, valamint kölcsönösen érvényes kiadatási kötelezettséget ír elo. A Nemzeti Büntetojogi törvényi szabályozás azonban jó néhány esetben ezt nem teszi lehetové. Konvenciót a Magyar Köztársaság az 1997. évi XCIII. törvénnyel hirdette ki. Az Európai Gazdasági Közösség 1983-ban hozott létre egy munkacsoportot, amely rendori oldalról felelt az együttmuködés összehangolásáért. A Maastrichti Szerzodés K. 3. cikkelye alapján az Európa Tanács 1975. július 20-án elfogadta az Europol (Európai Rendori Hivatal) felállításáról szóló egyezményt. A szervezet a hagyományos bunüldözési feladatok mellett a terrorizmussal kapcsolatos felderítés, mege lozés vonatkozásában is illetékes.
4
Említést érdemel még az 1995. november 23-án EU Tanács által elfogadott un. La Gomera Nyilatkozat. Ebben a demokráciát, az emberi jogok szabad gyakorlását valamint a gazdasági és társadalmi fejlodést fenyegeto tényezonek tekinti a terrorizmust. Természetesen a 2001. szeptember 11-i események után még inkább más megvilágításba került a terrorizmussal kapcsolatos kérdéskör. Várhatóan az elkövetkezendo idoszakban több hatékony nemzetközi egyezmény fog születni az együttmuködés, a felderítés és a hatékony megelozés érdekében. A világnak már elég nagy tapasztalata van a terrorizmus ellen vívott harc területén. A tapasztalatok és az ebbol levont következtetések összegzésével ki kell alakítani egy egységes és hatékony antiterrorista harcmodort illetve fellépést, valamint stratégia részletes kidolgozása.
MAGYARORSZÁG ÉS A TERRORIZMUS A Magyar Köztársaság külpolitikai koncepciójából adódóan széles köru ne mzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, ennek megfeleloen országunkban jelen vannak a külföldi politikai, gazdasági illetve egyéb érdekeltségek személyiségei, objektumai többek között olyanok is, amelyek a különbözo terrorszervezetek elso számú célpontjai lehetnek. A terrorszervezetekhez kapcsolódó személyek tudatában vannak Magya rország politikai nyitottságából eredo liberálisnak tekintheto idege nforgalmi, idegenrendészeti és határforgalmi rendszerével, így azt kihasználva különösebb kockázat nélkül utazhatnak át vagy rövidebb, hosszabb ideig tartózkodhatnak az országban. Ez a körülmény jelentos biztonsági, kockázati tényezot jelenthet. Szerencsére Magyarország — és Közép-Európa nagy része — egyenlore a béke szigete maradt. Itt nem jelentkezett áldozatokkal járó politikai terrorizmus. Mindez nem jelenti azt, hogy nem lettek volna politikusok (az üzletemberek és a maffia vezér alakjai) ellen elkövetett robbantások, sot robbantás sorozatok az országban. Ezek sajátossága, hogy az ilyen cselekményeket irányítók, szervezok és végrehajtók nem vállalják nyilvánosan a felelosséget a politikai, és az un. gazdasági terrorizmus esetében sem. Magyarországon a terrorizmushoz kötheto és arra emlékezteto események is elofordultak: — 1973-ban Nógrád megyében is követtek el terrorizmushoz kapcsolódó buncselekményt, nevezetesen Balassagyarmaton, ahol egy testvérpár
5
a helyi gimnáziumban több leányt fegyverrel túszul ejtett és követelésekkel léptek elo ( pénz, repülogép, szabad elvonulás ). — 1987-ben Budapesten a Kolumbiai Nagykövetség ellen intéztek támadást, egy kolumbiai drogbáró megbízása alapján. — A 90-es évek elején Budapesten a Ferihegyi úton, az Oroszországból kivándorló zsidók ellen követettek el bombamerényletet. — Magyar politikusok ellen elkövetett robbantás sorozat ( Torgyán József, Szájer József házaiban károkat okozó potenciálisan emberéletre is veszélyes robbantásokért senki sem vállalta a felelosséget ). — Robbantásos merényletek, gyilkosságok, leszámolás üzleti és bunözo csoportok között, a Fenyo gyilkosság, az Aranykéz utcai robbantás és számos más bombamerényletes leszámolás és fegyveres kivégzés, eszközeiben hasonló a politikai terrorizmushoz. Ám nem elsosorban politikai ideológiai célú cselekményekrol van szó, hanem rivális érde kcsoportok közötti fegyveres harcról. — Zavart emberek robbantásai, emlékezetesek azok az élelmiszerboltban un. ketchupos dobozba töltött robbanószerrel végzett robbantások, amelyeket egy esztergomi fiatalember követett el. Ennek azonban semmi köze a politikai terrorizmushoz. Meg kell említeni azon kémia iránt érdeklodo és kísérletezo fiatalokat, akik az Internetrol szerezték a bombakészítési recepteket, ám az általuk készített bomba ido elott felrobbant és sérüléseket, sot halált okozott. Bár a felhasznált technológia terrorizmusra is alkalmas lehet, e szerencsétlenül járt fiataloknak semmi közük a terrorizmushoz.
HAZAI SZABÁLYOZÁS A hazai jogi szabályozás kérdését illetoen, úgy gondolom aktuálisan a rendszerváltást követo helyzetet kell elemezni annak megértéséhez, hogy a magyar jogi gondolkodás és politikai akarat hogyan érvényesül, milyen tende nciái vannak. Itt meg kell említenünk azt a jelentést, amelyet az EU Tanács Jogügyi és Emberi Jogi Bizottság készített 1977-ben. A jelentés az európai demokratikus intézményrendszerek és a terrorizmus elleni küzdelem megerosítését eleme zte. Megállapította, hogy Európában a terrortevékenység felerosödött, a terror új formát öltött, jellege megváltozott. Ez különösen érvényes egyes közép és kelet európai országokra. A terrortevékenység nemzetközi jellegének erosödését tapasztalták, amelynek következtében az EU Tanács egyes országaiban is komoly pénz6
ügyi, logisztikai, háttér rajzolódott ki. A hagyományos rendori és igazságügyi együttmuködés keretei nem alkalmasak a jelenség visszaszorítására. Többek között feladatként jelölték meg nemzetközileg elfogadott és egységesen értelmezett jogi normák megalkotásának szükségességét. A terrorizmus indítékában, tartalmában és céljában más, mint a köztörvényes bunözés. Az ellene való harc is speciális módszereket igényel, mert nem csak a köznyugalmat, közbiztonságot veszélyezteti, hanem a nemzet biztons ágára is negatív hatással van. A Nemzetbiztonsági Törvény 5. § c. bek. a Nemzetbiztonsági Hivatal feladatkörébe utalja a terrorelhárító tevékenységet. E szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal felderítése elhárítja a külföldi hatalmak, szervezetek vagy személyek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit. Az 1994. évi XXXIV. törvény szerint a rendorséghez érkezo terror jellegu információk esetén a rendorség jogosult és köteles eljárni. Szintén a törvény és más jogszabályok rendelkeznek a rendorség terrorelhárító szolgálatával kapcsolatban, amely azonban csak a konkrét terror jellegu cselekmények és terroristák felszámolására vonatkozik. A terror lehet egyéni és csoportos. Ezért rendkívül fontos tisztázni a fogalmat, amely a terrorcselekmény (terror-buncselekménnyel) kapcsolatos. A terrorcselekmény olyan buncselekmény fajtákat jelöl, amelyek majdnem minden állam büntetojog rendszerében önálló tényállásként fogalmazhatók meg. Ennek kapcsán fontos szempont a Nemzetközi Jogi Szerzodések kompetenciája. A Magyar Büntetojog a terrorcselekményeket köztörvényes buntettként jelöli meg, amit bárki — bármely természetes személy — elkövethet anélkül, hogy valójában terrorista szervezethez tartozna. Fontos megjegyezni, hogy a terror-buncselekmények rendelkeznek két olyan elkülönítheto specifikációval, amely a többi köztörvényes buncselekményhez képest eltéro. Nevezetesen ez a motívum (célzat) és az elkövetési mód. A Btk-ban a XV. fejezet közrend elleni buncselekmények keretében tárgyalja a terrorjellegu buncselekményeket. A közrend a Magyar Köztársaság Alkotmányában és egyéb jogszabályokban meghatározott törvényes rend, valamint a társadalmi együttélés normáinak megfelelo állami és társadalmi viszonyok rendjét jelenti. A közbiztonság jogilag szabályozott olyan közállapot, a társadalmi együttélésnek olyan tényleges helyzete, amelyben biztosított, hogy az álla mpolgárok, állampolgári közösségek életét, testi épségét, muködését és vagyonát ne érhesse jogosulatlan támadás.
7
A közbiztonság elleni buncselekmények kategóriáján belül a Btk. 261. §ban meghatározott terrorcselekmény az alábbi megfogalmazásban jelenik meg: „Aki mást személyi szabadságától megfoszt, vagy jelentos anyagi javakat kerít hatalmába, és a személy szabadonbocsátását, illetoleg a javak sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy társadalmi szervezethez intézett követelé s teljesítésétol teszi függové.” A terrorcselekménynek a Btk-ban történo pönalizálása azért vált szüks égessé, mert az utóbbi években a szervezett bunözés a kényszerítésnek és a zsarolá snak, a korábban ismerteknél minoségileg új formáját hozza létre. A másik, Btk-ban meghatározott terrorcselekmény a légi jármu hatalomba kerítése. A terrorcselekmények komplex jogi tárgyú buncselekmények, amelye knek elsodlegesen a jog védte érdeke az állami szervek, társadalmi szervezetek zavartalan kényszertol mentes muködését jelenti, mint a közbiztonság ala pveto feltételét. A bünteto anyagi jog tartalmával kapcsolatosan érdemes tárgyalnunk a terrorisztikus jellegu cselekményekrol is. Az ilyen jellegu buncselekmények, figyelemmel a tényállásban szabályozott egyéb körülményekre is, nem fele lnek meg a terrorcselekmény fogalmának, illetve ismérveinek annak ellenére, hogy a gyakorlatban az elkövetési magatartások sokszor terror jellegu jegyeket is hordoznak. Ilyen lehet pl. a Btk. 175. A. §-ában meghatározott emberrablás, a Btk. 259. §-ban meghatározott közveszélyokozás, a Btk. 260. §-ában meghatározott közérdeku üzemek muködésének megzavarása, a Btk. 263 §-ában szereplo visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel valamint a Btk. 263. §-ban megjelölt emberölés és testi sértés minosített esetei (népirtás, rombolás stb.).
A JÖVO ÚTJAI A jelen tanulmány alapgondolatában foglalt jogi szabályozás megfelelo vizsgálata elkerülhetetlen azon lehetoségek vonatkozásában, amely a jövo jogi me goldásait érinti. Természetesen itt elsosorban arra gondolok, hogy olyan ne mzetközi, európai jogi normák kidolgozásáról, elfogadásáról van szó, amely hatékony eszköze lehet a terrorizmus elleni hétköznapi küzdele mnek A kormány 2001. szeptember elején hozta meg azokat a szükséges intézkedéseket, ame ly a szervezett bunözés valamint a terrorizmus elleni küzdelem jövobeni feladatait foglalja össze. 8
Jelentos lépés lehet a terrorizmus fogalmának egységes meghatározása, valamint az ehhez kapcsolódóan a személyek közvetlen átadásának lehetos ége az államok között. A kerethatározat a részes államok vonatkozásában elsosorban az anyagi jogi szabályokra lehet és lesz kihatással. A jelenleg irányadó nemzetközi egyezmények már nyilvánvalóan nem képezhetik a jogalkotás tárgyát. Ezért szükséges újragondolni a jele nlegi szabályozást, ideértve mind a hatályos, mind pedig azokat a javaslatokat, amelyeket a kormány szeptember elején nyújtott be a Magyar Országgyulésnek. A kerethatározat foglalkozik a terrorizmus elleni küzdelem mellett, a terrorizmus bázisát jelento pénzmosás megakadályozásával. A törvény elvágja azokat a lehetoségeket, amelyek a terrorizmus háttérintézményeként eddig megjelentek. A Magyar Kormány csatlakozott az európai államok és kormányok nyilatkozatához. Ebben teljes mértékben támoga tja a terroriz mussal szembeni nemzetközi fellépés hatékonyságának növelé sét. Egy európai tárcaközi bizottság koordinálja azon intézkedések körét, amely e feladatok végrehajtását egy intézkedési tervben biztosítja. E keretben kell kidolgozni és elfogadni a büntetotörvénykönyveknek az új terrorizmusra vonatkozó tényállását. Az új terror-buncselekmények nevesítésében az alábbi tényállások vehetok figyelembe: emberölés, testisértés, közlekedésbiztonsága elleni buncselekmények, közveszélyokozás, közérdeku üzem muködésének me gzavarása, légi jármu hatalomba kerítése, robbanóanyaggal és robbantószerrel visszaélés, lofegyverrel, loszerrel visszaélés, visszaélés radioaktív anyagokkal, közveszéllyel fenyegetés, környezetkárosítás, természetkárosítás, lopás, rablás, zs arolás, és rongálás. Lényeges szempont, hogy a kerethatározat terrorcselekménynek tekinti a buncselekmények bármelyikével való fenyegetést, ha a lakosság megfélemlítése, valamely állam gazdasági, politikai, társadalmi struktúrájának lerombolására, alapveto megváltoztatására irányul. A fogalom meghatározás lényeges elemei közé tartozik a több mint két személybol álló, egyszerre létesült strukturált szervezet, amely terrorista cselekmények elkövetése céljából összeha ngoltan jár el, szervezkedik. Az intézkedési tervben jogi együttmuködés cím alatt szerepel a nyomozószervek közötti büntetoügyekben folytatott nemzetközi együttmuködésrol és a kölcsönös segítségnyújtásról szóló új törvény kidolgozásának felgyorsítása. Ezt a feladatot a szeptember 8-i kormányhatározat 4. pontja alapján Magyarországon a Belügyminisztérium végzi, 2002. júniusáig .
9
Fontos szempont annak figyelembevétele, hogy a büntetojog a maga eszközrendszerével csak arra képes, hogy támogassa az állam erejét. A társadalmak és az állam védekezokészsége igazából azon múlik, hogy a büntetojogon kívül beépítheto mechanizmusok hogyan muködnek a megelozésben és a felderítésben.
RENDVÉDELMI SZERVEK FELADATAI
NEMZETBIZTONSÁGI HIVATAL Az 1995. évi CXXV. törvény felsorolja a Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Szolgálata it, meghatározza feladat- és hatáskörüket, megszabja a kormányzati és parlamenti ellenorzésük rendszerét. A törvény a kétpólusú ne mzetbiztonsági szervezetnek megfeleloen tartalmazza a polgári nemzetbiztonsági illetve a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok szerinti elkülönítést. A nemzetbiztonsági szakszolgálat azon szervezetek háttérintézménye, amelyek a titkos információgyujtés különleges eszközeinek és módszereinek alkalmazására jogosultak. A nemzetbiztonsági szolgálatról szóló 1995. évi CXXV. törvény 5. §-ában meghatározza a Nemzetbiztonsági Hivatal fo feladatait. A terrorizmus elleni harcban a Nemzetbiztonsági Hivatal felderíti és elhárítja a megváltozott biztonságpolitikai környezetben jelentkezo kockázatokat, és maradéktalanul eleget tesz Magyarország NATO tagságából adódó szövetségi kötelezettségeinek. Az NBH folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli az eseményeket, és ennek megfeleloen a döntéshozó szerveket ellátja a szükséges információkkal. Aktív információcserét folytat a nemzetbiztonsági társszolgálatokkal, a hazai rendvédelmi szervekkel és a külföldi partner szolgálatokkal. A feladatok végrehajtására kidolgozott tervekkel rendelkezik. A törvény a terrorizmussal kapcsolatos információk gyujtését, felderítését és elhárítását a Nemzetbiztonsági Hivatal hatáskörébe utalja, függetlenül az abban résztvevok vallásától, nyelvi, nemzeti és etnikai hovatartozásától. Továbbá feladata a terrorizmussal összefüggo jelenségek figyelemmel kísérése, az esetleges veszélyek megelozése.
10
HATÁRORSÉG A Határorség terrorizmus elleni fellépését alapvetoen az 1997. évi XXXII. törvény a határorizetrol és a Határorségrol, valamint nemzetközi szerzodések és megállapodások szabályozzák. Hor tv. 2. §. az államhatár orzése és védelme a fegyveres erok feladata, a Határorség kettos rendeltetésu sajátos jogállású és szervezetu szerv, amely a haza katonai védelmét, a fegyveres erokre a határrendészeti feladatait az e törvény rendelkezései, valamint a rá vonatkozó más törvények és jogszabályok alapján hajtja végre. A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és az egyéb szervezett bunözés elleni küzdelemben történo együttmuködésrol szóló megállapodása ala pján, a szerzodo felek a terrorizmus elleni harcban ismereteket és adatokat cserélnek: — a tervezett vagy az elkövetett terrorakciókról a résztvevo személye krol, a végrehajtás módjáról és a végrehajtás során használt eszközökrol, — azokról a terrorista csoportosulásokról — illetve azok tagjairól —, amelyek a cselekmé nyeket a másik fél országának területén szervezik, végrehajtják vagy már végrehajtották, annak hátrányára és érdekei ellen. Kicserélik továbbá azon ismereteiket és adataikat, amelyek a terrorizmus elleni harcban és leküzdéséhez szükségesek. Ez alapján minden határforgalmi kirendeltségen készítettek egy tervet a terrorizmus és más eroszakos cselekmények megakadályozására és felszámolására. Ez a terv közös tevékenységet takar, egyben szerves részét képezi a Határforgalmi Kirendeltség Rendjének. A Határor Igazgatóság Bevetési Osztálya és az alárendeltségébe tartozó szervek, különbözo együttmuködési megállapodások alapján együttmuködnek terrorcselekmények felszámolásában.
VÁM- ÉS PÉNZÜGYORSÉG A Vám – és Pénzügyorség alapveto feladatait a vámtörvény, a jövedéki és a büntetoeljárásról szóló törvény határozza meg. A Vám- és Pénzügyorség országos hatásköru államigazgatási szerv. Jogszabályszeru tevékenységét a pénzügyminiszter felügyelete mellett végzi. Pénzügyi igazgatási szervként a hatósági feladatokat ellátja, biztosítja az állami bevételeket és eközben a rendészeti igazgatás eszközeit használva, idegenrendészeti, bunügyi, közbiztonsági és vagyonbiztonsági rendészeti tevékenységet is végez. A szervezet rendvé11
delmi szervként történo meghatározását a Rendorségrol szóló 1994. évi XXXIV. törvény 94. §. adja. A feladatokat tekintve a Vám- és Pénzügyorség munkájában a rendvédelem egyre nagyobb szerepet játszik. A közbiztonság jelen állapotát, a közterületen mind gyakrabban megjeleno intézkedési kényszer adja. A rendvédelmi feladatok ellátása során szorosan együttmuködik a különbözo rendvédelmi szervekkel a jogsértések megelozése, felderítése érdekében.
KATASZTRÓFAVÉDELEM A BM Országos Katasztrófavédelmi Foigazgatóság figyelemmel kíséri és segíti a tuzesetet, közvetlen tuz- vagy robbanásveszélyes helyzetet eloidézo buncselekmények, továbbá hatáskörébe tartozó egyéb események (különösen katasztrófák és a terület kiürítése) alatt vagy azokkal összefüggésben elkövetett buncselekményekkel kapcsolatos jelenségeket, és az ezzel kapcsolatos információkat továbbítja az illetékes rendészeti szerveknek. A terror buncselekmények megelozése érdekében szélesköru együttmuködést folytat a társszervekkel. Konkrét feladatrendszerrel nem rendelkezik, habár az új típusú és új harcmodorral rendelkezo terrorizmus céljainak elérése érdekében, biológiai fegyverek bevetésétol sem riad vissza, így fel kell készülni a környezet szennyezésére (ivóvíz ellátását szolgáló víztárolók, vezetékrendszerek stb.).
BUNTETÉSVÉGREHAJTÁS A BV OPK intézkedéseket tett a terrorista személyek és a szervezetek tagjainak az ország területére bejutásának megakadályozása, illetve a területen történo átutazásának megakadályozása céljából. A BV Intézet személyi állományának feladatául szabták meg, hogy az ilyen személyek intézetbe történo bejutásának megelozésére és megakadályozására, azonnalos intézkedéseket kell tenni és a tudomásukra jutott ezzel ka pcsolatos információt továbbítani kell. Külön szabályozásra került a szabadságvesztés végrehajtása alatt álló, és a terrorcselekményt elköveto személyekkel szembeni teendok. A feladatok egységes végrehajtása érdekében a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka és az országos rendorfokapitány 2/2002. (VIII.23.) BVOP-ORFK együttes intézkedést adott ki a 6/2001. (IK.12.) IM-BM együttes utasítás végrehajtásáról. 12
SZERVEZETT BUNÖZÉS ELLENI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT (Nem rendészeti szerv, hanem országos hatáskörrel muködo önálló központi hivatal.) A Központ a Kormánynak van alárendelve és a 2000. évi CXXVI. törvényben meghatározott buncselekmények felderítésében (tíz szervezet) együttmuködo szervek, szervezett bunözés elleni tevékenységét támogató, koordináló önálló hivatal. Fo cél a szervezett bunözés elleni küzdelem eredményességének növelése, a buncselekmények felderítésében feladatot ellátó állami szervek együttmuködésének hatékonyabbá tétele, a párhuzamos felderítések észlelése és feltárása. A központ kezeli többek között a terrorisztikus buncselekményekkel összefüggo információkat, adatokat.
A RENDORI PREVENCIÓ
ÁLTALÁBAN A RENDORI PREVENCIÓRÓL A Rendorségi Törvény egyik alapfeladatának tekinti a rendorségi bunmegelozési tevékenységet. E feladat végrehajtása tekintetében országos szervezet keretében belül muködik. Bunmegelozési egységek teljesítenek szolgálatot az ORFK területi és helyi szervek körében. Természetesen a bunmegelozési szervezetek elsosorban a bunügyi jellegu közbiztonságot, közrendet veszélyezteto és a Btk-ban pönalizát buncselekmények megelozése vonatkozásában teljesítenek speciális feladatokat. A hivatkozott Rtv. biztosítja azt a lehetoséget is, hogy a lakosság biztonságérzetének növelése érdekében a rendori szervek területi és helyi szinten is un. közbiztonsági- és bunmegelozési bizottságokat hozzanak létre. A bunmegelozési és közbiztonsági bizottságok különbözo munkacsoportokban tevékenykedhetnek, — helyi sajátosságokat is figyelembevéve — így pl. falvak biztonságáért, városok biztonságáért, etnikai és kisebbségvédelmi gyermek, és ifjúságvédelmi stb. munkacsoportok kertében. A bunmegelozés jellegébol fakadóan projekt feladatokra épül. A 2001. szeptember 11-i események megrázták a magyar közvéleményt is, a polgárok biztonsághoz fuzodo igénye jobban felértékelodött. Ez természetes 13
is, hiszen a terrorizmus a lakosság nagyobb, szélesebb körét is érintheti. Figyelemre méltó körülmény, hogy az elemzések azt mutatják, a terrorcselekmények elkövetoi a lakosság között hosszú idon keresztül „normális” élettérben és rendben muködnek. Ugyanakkor számos apró jel figyelmeztethet arra, hogy egy-egy adott személy vagy csoport körül nincs minden rendben. A bunmegelozési proje ktek tekintetében a jövoben ki kell dolgozni és fel kell készülni, készíteni a lakosságot a potenciális elkövetok és hozzátartozó személyek kiszurésére. Ennek egyik módja lehet, hogy a rendorség ezeken a csatornákon keresztül több információval látja el a lakosság széles rétegeit. Általános igény a rendori munka polgárközelségének igénye, amely ebben a tekintetben még inkább realizálható. Természetesen ez a munka komoly együtt gondolkodást és munkát igényel, a társadalom számos képviselojével. Az általam említett szervezeti rendszer alkalmas lehet a terrorizmus és nem utolsó sorban a bunözés elleni harc „háború” frontjának kiszélesítésére. A terrorizmus elleni hatékony prevenció csak a tudomány eddig elért sikerein és a jövo lehetoségén alapulva biztosíthatja a „biztonságos világot”.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG SPECIÁLIS RENDORI SZOLGÁLATAINAK SZERVEZETE, FELADATAI A MEGELOZÉSBEN A Magyar Köztársaság Rendorsége, mint törvény végrehajtó a kormányzati szervekkel együttmuködve, a terrorellenes feladatokkal felruházott más állami szervekkel — támaszkodva az állampolgárok és szervezeteik önkéntes segítségére — együtt minden törvényes eszközzel és módon megelozi, megakadályozza és megszakítja a terrorizmus vagy terrorizmussal összefüggo minden megjelenési formát, amely a Magyar Köztársaság, annak állampolg árai, illetve a törvényesen hazánkban muködo és tartózkodó külföldi szervezetek és állampolgárai ellen irányul. A korábbi idoszakban a terror fenyegetettség globális és regionális folyamatok által meghatározott nemzetközi és hazai társadalmi jelenségek hatásaként jelentkezo terror fenyegetettség megelozése, felderítése és az egyéb szervekkel történo zavartalan együttmuködés érdekében az ORFK Vezetoje 19/1992. intézkedésében elrendelte a Terrorelhárítási Koordinációs Bizottság létrehozását és annak muködését. Az intézkedés részletesen szabályozza, hogy a terrorcselekmények esetén a Terrorelhárítási Koordinációs Bizottság
14
milyen összetételben muködik. Segítség, tanácsadási és javaslattételi jogkörében intézkedéseket tesz a terrorral összefüggo jelenségek felszámolására. A Magyar Köztársaság Rendorségérol szóló 1994. évi XXXIV. tv. 69. §. 3. bek. g. pontjában meghatározza és kiemelten kezeli a terror vagy terror jellegu buncselekményekkel kapcsolatos titkos információgyujtést. A már említett Rtv. 69.§. 5. bek. kimondja hogy: „A terrorcselekmény felderítése a rendorség hatáskörébe tartozik, ha a feljelentés a rendorséghez érkezett, illetve arról a rendorség szerzett tudomást.” A Nemzetbiztonsági Szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 5. §. kifejezetten feladatul szabja a szolgálatoknak ezt a tevékenységet. A terrorcselekményeket végrehajtó vagy erre készülo személyek, csoportosulások kapcsolódása a nemzetközi szervezett bunözéshez számos esetben bebizonyosodott. A rendorségnek ezért szüksége van egy olyan szervezetre, amelynek alapveto feladata a már említett jogszabályhelyek alapján a terrorelhárítás és az extrémizmus elleni küzdelem, amely foleg az operatív felderíto tevékenységre vonatkozik. Az európai államok rendorségeinél létezik egy olyan operatív megelozo terrorelhárító egység, amely a terror buncselekményekkel kapcsolatos megelozését és felderítését végzi. A Magyar Köztársaságnak eddig 32 állammal van kétoldalú egyezménye, illetve megállapodása a terrorizmus elleni harcban történo együttmuködésrol, amelyet kormányrendeletek is szabályoznak. A korábbi rendeletek tartalo mmal való megtöltésére van hivatva az, hogy a Országos Rendor-fokapitányság Bunügyi Foigazgatóság Szervezett Bunözés Elleni Igazgatóság keretén belül megalakult a Terrorizmus és a Nemzetközi Bunözés Elleni Osztály. Feladatai közé tartozik többek között, a hazai terrorcselekmények értékelése, a hozzá kapcsolódó felderítések összegzése, adatbázisok létrehozása. Fontos feladatként jelentkezik, a bunüldözo szervek és a titkos szolgálatok közötti információáramlás biztosítása. Különösen fontos a Nemzetbiztonsági Hivatallal való együttmuködés. Természetesen ezen felül minden olyan szervvel, intézménnyel és az álla mpolgárokkal történo együttmuködés kialakítására van szükség, amely hozzájárulhat a lakosság szubjektív biztonságérzetének a javításához is.
NEBEK (Nemzetközi Bunügyi Együttmuködési Központ) feladata A rendorség nemzetközi bunüldözési együttmuködésbol fakadó operatív feladatait az ORFK. SZBEI valamint a NEBEK utján látja el. A NEBEK feladatkörében ellátja a nemzetközi körözéssel kapcsolatos feladatokat, valamint 15
teljesíti az Interpol és Europol tagságból adódó kötelezettségeket. A NEBEK egy fontos intézmény, amelyen keresztül a megalakítandó terrorfelderíto szolgálat információkat adatokat továbbíthat, illetve kérhet az Interpol valamint az Europol felé. A Magyar Rendorség társulási szerzodést írt alá az Europollal, amelyben teljes köru kötelezettséget vállaltunk.
Terrorelhárító Szolgálat A 7/2001. (V.21.) ORFK. Utasítás szabályozza a Készenléti Rendorség Különleges Szolgálatok Parancsnoksága Terrorelhárító Szolgálatának bevetési rendjét. A Terrorelhárító Szolgálat a Készenléti Rendorség keretén belül muködik. Az állománya és szervezete speciális kiképzésben részesült külön tekintettel arra, hogy a terrorcselekmények vagy terrorisztikus módszerekkel elkövetett köztörvényes buncselekmények elkövetoivel szemben szakszeruen és eredményesen lépjen fel. Feladatkörébe tartozik az ilyen jellegu buncselekmények konkrét elkövetésének megakadályozása, megelozése, és felszámolása, azonban ez csak fizikai értelemben jelenik meg. A szolgálat speciális felszereltséggel, és a hozzátartozó kiképzéssel, eszközökkel és módszerekkel rendelkezik a fenti fela datok végrehajtására. A megelozés és a felderítés vonatkozásában nem rendelkezik feladat- és hatáskörrel, hiszen a már megtörtént vagy elokészületben lévo buncselekmények (terrorcselekmények) tetteseinek adott esetben fizikai ártalmatlanná tételüket kell végrehajtaniuk. A TESZ kizárólagos hatáskörébe tartozó buncselekmények: — terrorcselekmény; — légi jármu hatalomba kerítése; — emberrablás; — súlyos veszélyhelyzet kialakulása esetén a fegyveres és felfegyverkezett ön és közveszélyes személyek megfékezése. A lakosság biztonságérzetének növelése szempontjából azonban fontos tényezoként kell megemlíteni, hiszen a nyílt jellegébol következoen számos esetben különbözo rendezvényeken, bemutatókon vesz részt, ahol megfelelo módon interpretálja a lakosság és a polgárok közössége felé, elhivatottságát, felkészültségét, a súlyos buncselekmények elkövetoinek kézre kerítése érdekében. Az ORFK Kommunikációs Igazgatóság egyik feladataként jelentkezik a szolgálat elektronikus és írott médiákban való megjelenítése és tevékenységének részleges ismertetése a megelozés céljából.
16
Ha egy ország ilyen jellegu terrorelhárító egysége profi módon felkészült rendorökbol áll és ehhez kapcsolódóan megfelelo technikai ellátottsággal, felszereltséggel rendelkezik, visszatartó ero lehet a terrorcselekmények elkövetését fontolgatók vagy szervezok körében.
ORFK Repülotéri Biztonsági Szolgálat A Közbiztonsági Foigazgatóság alárendeltségében muködik, a nemzetközi és belföldi polgári repülést veszélyezteto jogellenes buncselekmények megelozésével, felderítésével és koordinálásával megbízott szervezet. Feladatrendszerén belül a terrorcselekmények megelozése érdekében kiemelkedo jelentoséggel bírnak: — utasbiztonsági ellenorzés; — küldemények biztonsági ellenorzése; — megerosített biztosítás; — rendkívüli biztonsági intézkedések és korlátozások; — együttmuködés társszervekkel a feladatok ellátásában. A megyei rendor-fokapitányságok és helyi szervek feladatuk és hatáskörük alapján közremuködnek a terrorizmussal összefüggo információ gyujtésében és azok haladéktalan továbbításában az illetékesek felé. Korábbi idoszakban a megyei rendor-fokapitányságok rendelkeztek beavatkozó alosztályokkal, akik részére fo feladatként a terrorcselekmények elkövetoinek elfogása, illetve fizikai ártalmatlanná tétele volt a feladat.
NEMZETKÖZI RENDORI EGYÜTTMUKÖDÉS LEHETOSÉGEI A terrorizmus elleni harc vonatkozásában a nemzetközi rendori szervezeteknek számos feladata van, amely komoly koordinációt igényel a szervezetektol. Nem érintem az Európán kívüli rendori szervezetek feladatkörét és lehetoségeit, a téma tárgyalása kapcsán.
INTERPOL Az Interpol az egyik legrégebben muködo nemzetközi rendori szervezet, amely az elmúlt évtizedekben hatékonyan muködött közre a határokon átnyúló bunözés leküzdése érdekében. Az Interpol nagyrészt adminisztratív alapokon 17
muködo szervezet, amely szorosan együttmuködik az Europollal még ha a gyökerei, jogi keretei és hatáskörei el is térnek egymástól. Az Interpol célja, hogy valamennyi bunügyi rendorség között leheto le gszélesebb kölcsönös segítségnyújt ás — az Interpol alapszabály II. cikkelye a III. cikkely korlátai, valamint a különbözo országokban hatályos jogszabályok keretei között az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata szellemében történo — biztosítása és támogatása, illetve a köztörvényes buncsele kmények me gelozéséhez, visszaszorításához hatékonyan hozzájáruló, valamennyi intézmény kiépítése és fejlesztése. Az Interpol a szeptember 11-i terrortámadás után tartotta 70. közgyulését 2001. szeptember 24-28 között Budapesten. A közgyulésen kinyilvánították, hogy a terrorizmus komoly veszélyt jelent a nemzetközi közösségre. A terrorizmussal való fenyegetettség világméretuvé vált és egyre több áldozatot követel. A terrorista csoportok az informatikai bunözés lehetoségét kihasználva szervezik és tervezik meg a buncselekmények végrehajtását felhasználva az internetes lehetoséget. A lofegyverek és a hagyományos robbanóanyagok továbbra is a terrorizmus eszközei, de nem zárhatók ki a kémiai, biológiai sugárzó nukleáris anyagok tömegpusztító hatását. A növekvo terrorizmus veszélyére a folyamatosan zajló illegális fegyver és robbanóanyag kereskedelemre, az antigloba -lizációs megmozdulások résztvevo által elkövetett cselekményeknek, az extrémista környezetvédo csoportok jelentette kihívásokra adandó válaszként jött létre a Terrorizmus és Közbiztonsági elnevezésu aligazgatóság. Az új szervezeti egység feladata, minoségi idoszeru szaktudást, gyakorlatot és nyomozati támogatottságot nyújtani a tárgyalt jelenségekrol. Az elmúlt években a következo projektekben vett részt az Interpol.
3M projekt (Men, Money, Materials) Ennek a tervnek az elso része a GIA Iszlám hadsereg finanszírozási és támogató rendszerét vizsgálta meg. 2001. márciusában, megalakításra került egy munkacsoport, amely me gvizsgálta az Észak-afrikai terrorista csoportok finanszírozási metódusait.
Tömegpusztító fegyverek Ez egy folyamatban lévo program, amely elsosorban a sugárzó anyagokra valamint a kémiai és biológiai fegyverekre fókuszál. Részt vesz benne a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség, amely gyakorlati kurzusokat szervez és képzési programokat indít. 18
Ugyancsak folyamatban van a rendorség és határorség számára az ügynökség által készített referencia anyag kiadása.
Polgári repülésbiztonság Az Interpol rendelkezésére áll a polgári repülésbiztonságga l kapcsolatos szisztematikusan gyujtött adatbázis. Szoros munkakapcsolat alakult ki számos nemzetközi polgári repülési szervezettel.
Interpol lofegyver és robbanóanyag követo rendszer (IWETS) Folyamatban lévo projekt, amely egy az egész világra kiterjedo automatizált lofegyver és robbanóanyag relációjú információs adatbázis létrehozására irányul. Adatbázisa: világszerte eltulajdonított lofegyverek, bombázások és robbanóanyagok, lofegyver és loszer referencia, muveleti gyorsjelentés összesíto a lofegyverrel és robbanóanyaggal kapcsolatos bunügyekben és ehhez kapcsolódó elemzés. Az aligazgatóság jövobeni elképzelése között szerepel: — Az Interpol lofegyver és robbanóanyag követo rendszer (IWETS) adatbázis egyszerubb hozzáférhetoségének biztosítása, a nyomozó hatóságok támogatása. — Kapitalizmus és globalizáció ellenes csoportok és tevékenységük, ehhez kapcsolódó programalkotás, adatgyujtés, eseményfigyelo rendszer, tájékoztató rendszer kialakítása megteremtése, — Tanulmány a közép-ázsiai terrorizmusról. A vallási Ortodoxok és növekvo szerepük, hatásuk feltárása a közép-ázsiai országokban. — Tengeri bunözés. Konferencia szervezése a tengereken elkövetett bunözések kérdésében.
EUROPOL A nemzetközi szervezett bunözés erosödése kapcsán az 1980-as években a nemzetközi rendori együttmuködés erosítése vált szükségessé Európában. A Római Szerzodés szelleméhez kapcsolódóan az un. TREVI országok (Terrorizmus, Radikalismus, Extremizmus, Violence Internationale) egy közös adatbázist hoztak létre, majd megállapodás született egy nemzetközi kábítószer-
19
kereskedelem és szervezett bunözés elleni európai bunügyi egység felállításáról. 1991-ben az Európa Tanács döntést hozott az Europolról, majd 1995-ben született meg az Europol-konvenció, az Európai Rendorségi Hivatal létrehozásáról. Magyarország az elocsatlakozási megállapodásban vállalta az Europollal megvalósuló intézményes együttmuködés kialakítását. Csatlakoztunk a szervezett bunözés és a rendori együttmuködés terén az unión belül létrehozott intézményekhez, amelynek következtébe n a folyama tban lévo jogalkotási munkákat már eurokonform szabályoknak kell alárendelni.
Europol feladatai Olyan információcsere elosegítése, amely a terrorizmussal kapcsolatos információk gyors átadását is lehetové teszi. Ebben a vonatkozásban az operatív (titkos) adatok megszerzése egyeztetése, és elemzése tartozik. A hatáskörébe tartozó buncselekmények elkövetoinek illetve gyanúsítottjainak és elitélt személyeknek adatai, valamint azonosításukat segíto információi. Ugyanígy ebbe az adatbázisba tartoznak azon potenciális személyek, akik várhatóan hatáskörbe tartozó buncselekményeket kívánnak elkövetni. Ugya nígy az alkalmazott és használt eszközrendszer, valamint minden olyan adat, amely a felderítést segíti elo. Az Europol hatáskörébe tartozó buncselekmények között szerepelnek a személy elleni terrorisztikus buncselekmények, valamint bármely buncsele kményhez kapcsolódó pénzmosás, és egyéb buncselekmények köre is. Az Europol és az Interpol közötti együttmuködési megállapodás eloirányozza a szervezett bunözés és kábítószer, pénzügyi bunözés és csúcstechnológiákhoz kapcsolódó bunözés, közbiztonság és a terrorizmus, emberkereskedelem, szökésben lévo bunelkövetok, területeire való figyelem központos ítást, valamint ezen célkituzések érdekében olyan projekte k bevezetése, amely hatékonyan járulhat hozzá ezen területeken folyó megelozo, felderíto munka eredményes végzéséhez. Az Interpol és az Europol az általunk már említett Budapesten tartott 70. Interpol Közgyulésen elfogadott együttmuködési megállapodás ala pján több konkrét projektet tervezett bevezetni a közbiztonság és a terrorizmus együttmuködési vonulaton belül. Ebben Magyarország rendori eroi — teljes jogú tagként — vesznek részt. Az EU tagállamai, valamint Svájc és Norvégia egy munkacsoportot alakított (PWGT Police Working Group on Terrorism) Ez a munkacsoport kimon20
dottan az európai bunügyi rendorségek operatív terrorelhárítással fogla lkozó szolgálatait fogja össze. Célja, hogy a terrorista csoportok terrorgyanús személyek és az általuk tervezett vagy már elkövetett buncselekményekkel kapcsolatos információáramlást megkönnyítse. A szervezet független az Interpoltól és az Europoltól is, azonban szükség esetén együttmuködik velük. A szervezet hatékonysága abban rejlik, hogy a terrorcselekményekkel ille tve terrorgyanús személyekkel összefüggo adatokat és információkat, a PWGT tagállamainak rendorségei az alapszabályban me gfogalmazott közvetlen két- és többoldalú kapcsolatfelvétel lehetosége és kötelezettsége terheli. A szervezet alapvetoen rendori együttmuködést valósít meg, mivel alapelvei szerint a polgári vagy katonai titkosszolgálatok által gyujtött információk nem e körbe tartoznak.
A TERRORIZMUS „TERMÉSZETE” A terrorizmus természetével számosan foglalkoztak különbözo aspektusokból. Engedjék meg nekem, hogy segítségül hívjam a mesék világát, amely talán leghívebben tükrözi azt az igazságot, amelyet egész életünkben keresünk és kutatunk, és közben nem vesszük észre, hogy mindig is az orrunk elott volt. A mesék, a kistörténetek segítenek az alapigazságok, így talán a terrorizmus természetének megismerésében is. Az állatmesék világából választottam ki mondanivalóm zárszavát, esszenciáját. „A skorpió és a béka ” A skorpió egy folyóhoz érve rájött, hogy azon nem tud átkelni, ezért szüksége van valakire, aki átviszi a folyón. Meglátta a békát, majd kérlelni kezdte: Béka vigyél át a túloldalra! A béka nem akart kötélnek állni, mivel félt a skorpió halálos döfésétol. A skorpió, hogy meggyozze a békát, ezt mondta: Gondolkozz béka, logikusan. Ha ezt megtenném, magam is a vízben pusztulnék. A béka egy ido után kötélnek állt, a skorpió felmászott a hátára és nekiindult átúszni a folyót. A folyó közepére érve a skorpió fullánkját felemelte és a béka hátába döfte. Fuldoklás közben a béka megkérdezte a skorpiót: Miért tetted, hiszen most te is a vízben fogsz pusztulni? Mire a skorpió azt válaszolta: Nem tehetek róla ez a természetem. Majd mindketten a folyóba fulladtak.
21
IRODALOMJEGYZÉK Belga Merényleti Záradék Nemzetközi Büntetojogi Egyesület Nemzetek Szövetsége ENSZ Alapokmánya ENSZ 1977. december 15. Egyezmény – terrorista bombatámadás ellen ENSZ 1979. december 18. Egyezmény – túszszedés ellen 1977. január 27. Strasbourgi egyezmény – európai egyezmény a terrorizmus visszaszorításáról MAASTRICHI Szerzodés 1975. júl. 20. – Eu. Rendori Hivatal megalakítása LA GOMERA Nyilatkozat Magyar Köztársaság Alkotmánya 1994. évi XXXIV. tv. – rendorségi törvény 1995. évi CXXV. tv. – nemzetbiztonsági törvény 1997. évi XXXII. tv. – a határorizetrol és a Határorségrol, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 66/1997. (XII. 10.) BM rendelettel 1997. évi XCIII. tv. – terrorizmus visszaszorítása, Strasbourgi egyezmény 1977. január 27. alapján 1999. évi LXXIV. tv. – a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérol és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrol 1999. évi LIV. tv. – az Európai Unió bunüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bunügyi Rendorség Szervezete keretében megvalósuló együttmuködésrol és információcserérol 2000. évi IV. tv. – az információ biztonságáról szóló, Brüsszelben, 1997. má rcius 6-án kelt NATO Megállapodás megerosítésérol és kihirdetésérol 2000. évi CXV. tv. – a Délkelet-Európai Együttmuködési Kezdeményezés (SECI) keretében létrejött, az országhatárokat átlépo bunözés megelozésében és leküzdésében való együttmuködésrol szóló, Bukarestben, 1999. május 26-án aláírt Megállapodás kihirdetésérol és az Európai Unió bunüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bunügyi Rendorség Szervezete keretében megvalósuló együttmuködésrol és információcserérol szóló 1999. évi LIV. törvény, valamint az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról 2000. évi CXXVI. tv.– a Szervezett Bunözés Elleni Koordinációs Központról 2001. évi LXXXIII. tv. – a terrorizmus elleni közdelemrol, a pénzmosás
22
megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendelésérol 2002. évi XXV. tv. – robbantásos terrorizmus visszaszorítása 2002. évi XXXI. tv. a Magyar Köztársaság és az Európai Rendorségi Hivatal között Budapesten, 2001. október 4-én aláírt Együttmuködési Megállapodás módosításáról szóló, jegyzékváltás útján létrejött Megállapodás kihirdetésérol 1971. évi 24. tvr. – légi jármuvek fedélzetén elkövetett cselekmények 1972. évi 8. tvr. – légi jármuvek hatalomba kerítésének leküzdése 1973. évi 17. tvr. – a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények 19/1992. (IV.30 ) ORFK intézkedés – a Terrorelhárítási Koordinációs Bizottság létrehozásáról és muködésérol 7/2001. (V.21.) ORFK utasítás – A Készenléti Rendorség Különleges Szolgálatok Parancsnoksága Terrorelhárító Szolgálatának bevetési rendje www.biztonsag.hu www.b-m.hu www.eu.hu www.interpol.hu www.kormányzat.hu www.nemzetbiztonsag.hu www.terrorizmus.hu
23
