A PRIVATIZÁLT TERRORIZMUS AZ ISZLÁM ELőRETÖRÉSE
1
MIT TUDTUNK RÉGEN A MESÉS KELETRőL? Titokzatos, misztikus világnak gondoltuk, magyar kutatók leírásaiból, vagy esetleg néhány kalandvágyó honfitársunk elbeszéléséből…. vagy akár az 1001 éjszaka meséiből voltak ismereteink. A keresztény Európában nem voltak beható ismereteink az iszlámról. 2
A magyar orientalisztika Iránya elsősorban Ázsia felé irányult,
A magyarok keresték az őshazájukat.
3
Az Iszlám aranykora vagy más néven, az iszlám reneszánsz VII.-XIII. századig terjedő időszakra tehető, néhány szakértő szerint a XIV-XV. századra is kihatott. Erre a néhány évszázadra az iszlám világ katonai, gazdasági és kulturális fölénye volt jellemző a nyugattal szemben, az iszlám kultúra ebben a korban maradandót alkotott mind mérnöki, tudományos, oktatási, gazdasági, művészi téren is, amiből a későbbi századokban a nyugat is profitált.
4
NAGY UGRÁS A TÖRTÉNELEMBEN
5
AZ ISZLÁM FELFEDEZÉSE • Az I. majd II. világháború után a kétpólusú világrend kialakulását követően a világérdeklődés középpontjában a hidegháború állt. • Az iszlám elveszítette politikai súlyát. • 1924-79 között az iszlámnak nincs saját történelme a Nyugat által uralt és globalizált világban. • Előtérbe kerül az iráni iszlám forradalom után. 6
A VILÁG LAKOSSÁGÁNAK KÖZEL EGYNEGYEDE MUZULMÁN.
• 200 országban végzett legfrissebb demográfiai felmérés szerint 1,57 milliárd muzulmán él ma a világon, akik a föld 6,8 milliárd lakosának 23 százalékát teszik ki. •
Összehasonlításképp: a 2005-ös adatok szerint a világon 2,25 milliárdan vallották magukat kereszténynek. A muszlimok több mint 60 százaléka Ázsiában található, 20 százalék körülire tehető pedig a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élők száma. • A muzulmánok kétharmada 10 országban él, amelyek közül hat Ázsiában (Indonézia, Pakisztán, India, Banglades, Irán és Törökország), három Észak-Afrikában (Egyiptom, Algéria és Marokkó), egy pedig Afrikában (Nigéria) található.
7
HÁNY ISZLÁM RADIKÁLIS ÉL VILÁGSZERTE? • Egy 2007-ben készült tanulmány John Esposito és Dalia Mogahed Ki beszél az iszlám nevében? Amit egymilliárd muzulmán valójában gondol című művében egy nagyszabású Gallup-felmérés alapján megállapították, hogy a világon élő muzulmánok 93 százaléka „mérsékelt”, vagyis békeszerető, erőszakmentes, a hagyományos módon vallásos, és nem jelent veszélyt a nyugati biztonsági érdekekre. 8
Nyugati felfogás szerint az Iszlám a XXI. század globális konfliktusainak egyik fő forrása.
9
A VALLÁSI FUNDAMENTALIZMUS MEGJELENÉSE
1 0
• Khomeni ajatollah iszlám forradalma új korszakot nyitott az iszlám világban. • Ellentétben állt a korábban megjósolt iszlám-világméretű szekularizációval. (Törökország példáját nem követték.) • Az iszlám „iszlámizmusként” tér vissza a történelem színpadára.
AZ ISZLÁM ÉS A NYUGAT KAPCSOLATA
1 1
• A globalizáció az elmúlt évtizedek igen ellentmondásos folyamata. • A globalizáció negatív hatásainak meghatározó szerepük van abban, hogy a globalizáció maga hívja életre saját ellenreakcióját, a civilizációs-kulturális fragmentációt.
GLOBALIZÁCIÓ ÉS AZ ISZLÁM
1 2
• Az iszlám, a nyugattal, a nyugati értékrenddel szembenálló legbefolyásosabb eszmei irányzat a fejlődő világban. .Iszlám felfogás szerint: • Globalizáció a Nyugat törekvése uralmának kiterjesztésére. • Az individuális Nyugattal szemben az iszlám világot alapvetően a közösségi érdek tartja össze.
EZT PRÓBÁLJA MAGA ALÁ GYűRNI A LASSAN MINDENT ÁTHATÓ GLOBALIZÁCIÓ
A LEGSÚLYOSABB KIHÍVÁS EURÓPA ÉS AZ ISZLÁM 21. századi Európa nagy kérdése, mennyiben képes megküzdeni a nyugati civilizációt és egyben a kereszténységet érintő eddigi legnagyobb kihívással, azaz az iszlámmal. A közel 1400 éves vallás jelentette fenyegetésben, Európa és az iszlám kapcsolatában az elmúlt fél évszázadban jelentős változás állt be:
1 4
Migráció-Európa elözönlése
15
Kadhafi idézet • A jelek arra utalnak, hogy Allah hatalmas győzelmet tartogat az iszlám számára Európában. Nincs szükségünk kardra, puskákra a győzelemhez. • Európát 50 év alatt muszliámmá változtatjuk.
„akik korábban karddal nem tudtak betörni a kontinensre,(Európába) most majd szíves invitálásra(?) érkeztek és érkeznek.” (Khadafi) 17
HOGYAN KEZDőDÖTT?
1 8
• A második világháborút követően az újjáépülő Nyugat-Európában óriási hiány mutatkozott munkáskezekben. • Az ötvenes, de elsősorban a hatvanashetvenes években nagyarányú bevándorlás kezdődött meg Európa nyugati felére, főként a muszlim országokból. • A vendégmunkások jelenlétét csupán átmenetinek szánták.
A 80-AS ÉVEKRE…… • A több millióssá vált európai muszlim kolónia integrálása kudarcot vallott. • A multikulturális együttélés soha nem látott problémákat vetett fel. • A bevándorlók a nyolcvanas évekre stabilan gyökeret vertek. • Az első Európában nevelkedett generáció harmadik világbéli elvek alapján élt. • A nyomukban megjelenő második generáció különféle jogokat kíván kivívni kultúrájuk és vallásuk számára, • akár rendkívül agresszíven is szembemenve a befogadó ország hagyományaival.
1 9
HIÁNYZÓ INTEGRÁLÓDÁSI KÉNYSZER • A muszlim populációk nagyobbik része nem kíván integrálódni a befogadó ország társadalmába. • Ellenállásuk ráadásul egybeesett az iszlamizmus világméretű újjáéledésével valamint • a rosszul értelmezett politikai korrektség teljes európai térhódításával, • az önvédelmi reflexiók teljes leépítésére kényszerítve az európai társadalmakat. • A multikulturális eszme és a tolerancia jegyében még a bizonyítottan veszélyes, kereszténység- és Európa ellenes muszlim szervezetekkel szemben sem lépetek fel védekezően.
2 0
EURÓPA TÉVEDÉSE • A befogadó államok úgy vélték: ha az idegenekkel együtt tudtak élni a gyarmatokon anyaországban is így lesz. • Ez alapján nyert teret a liberális bevándorlási politika. • A sokadik hullámban érkezők közül számosan nem beszéltek semmilyen európai nyelvet, • de még anyanyelvükön sem tudtak írni, olvasni. • A legnagyobb hibának így az integráció feltételezése bizonyult. • A muszlim vallás ugyanis ellenáll mindenfajta külső "behatolásnak"; az iszlám hit nemcsak vallási kötődést jelent, hanem világnézetet, életformát is.
2 1
ROSSZUL ÉRTELMEZETT TOLERANCIA • • • • •
2 2
Európában az iszlámmal kapcsolatban kritikusan fellépni nem lehet, így a kontinens számos radikális iszlámistának nyújt menedéket. Az érintett országokban állami pénzeken támogatnak muszlim kulturális alapítványokat, medresszéket, mecseteket építettek, a muszlim fiatalokat távolról sem eurokonform szellemiségben oktatják. Európában több száz, vagy akár ezer radikális muszlim szervezet, imám működik, amelyeket bár a hatóságok megfigyelnek, csupán a legritkább esetben lépnek fel ellenük.
EURÓPA MUSZLIM LESZ? • Az európai lakosság száma csökken. • A bevándorlóké meredeken növekszik. • Az elmúlt 30 évben Angliában a muszlim lakosság száma 82 ezerről 2,5 millióra nőtt. • Ezer mecset található az országban. 2 3
A nyugat-európai vezetők nyíltan bevallották:
24
25
Muszlimok Európája
26
EURÓPA VÁLSÁGA • A menekültválság valójában Európa válsága. • Nincs mersze a határait megvédeni – mert ez politikailag nem korrekt. • Nincs ereje és akarata egységes európai döntéseket hozni. • A menekültek látják – amit Európa képtelen volt észre venni – a kelet-nyugati különbséget. • Az egységes Európához nem elegendőek az egységes jogi alapok. 27
Okok a migrációra • • • • • • •
Vallási szembenállás, szunnita-síita, polgárháborús helyzet, Irak-Szíria, nagyhatalmi érdekek, gazdasági menekültek (?), klíma menekültek (?), proxy háborúk.
szunnita-síita megoszlás
síiták-szunniták megoszlása • Bahrein lakosságának közel 70 százaléka síita vallású, • a síiták igen elégedetlenek hátrányos helyzetükkel és a kisebbségben lévő szunniták kiváltságaival. • Itt állomásozik az amerikai 5. flotta. • Zavargások - Szaúd-Arábia hadseregének segítségével és kemény fellépésével sikerült úrrá lennie a szunnita uralkodócsaládnak.
• Katarban a népesség 10 százaléka perzsa és 15 százaléka síita vallású. Szaúd Arábia, az USA egyik legfontosabb térségbeli szövetségese a szunnita ágon belül is radikálisnak számító vahabita irányzatot követi államvallásként (így is él az országban 15 százaléknyi síita). Kuvaitban a népesség több mint harmada bevándorló, a síiták aránya 25 százalék körüli.
• Jemenben a muszlim népesség 35-40 százaléka síita. • Ománban ugyan elenyésző arányú a szoros értelemben vett síita kisebbség, mintegy 5-10 százalék,6 a többség viszont az ibádita irányzatot követi, a szunniták 25-30 százalékukkal kisebbséget alkotnak. • Az Egyesült Arab Emírségekben az iszlám vallásúak körülbelül 10-15 százaléka síita.
Összességében: • a Perzsa-öböl országai ütközőterületet jelentenek a két nagy regionális hatalom, a fundamentalista szunnita államvallású Szaúd-Arábia és a síita államvallású Irán között.
Történelmi gyökerek • Vallásszakadás: vita a kalifa személye körül. • Társadalmi megosztottság: • Ali mellé álltak a szegények, • Szunniták kalifái a mekkai arisztokráciából kerültek ki.
Vallás felfogásbeli különbségek • A síita iszlámot elsődlegesen az imám-tan különbözteti meg a szunnita irányzattól. • Ez alapján a sía az imámokat (akik a próféta családjából származnak) olyan tévedhetetlenséggel ruházza fel, ami transzcendens, isteni eredetű
Vallás felfogásbeli különbségek • A szunniták ezzel szemben sokkal inkább politikai színezetű hatalmat tulajdonítottak vezetőiknek, és a kalifa inkább politikai vezető volt, mint vallási.
37
A MENEDÉKKÉRőK KORFÁJA NEMEK SZERINT
38
39
40
Migráció kezelése kezelhetetlensége • Szempontok: – Politikai • Dar ül harb – dar ül iszlam • Háborús területről háborúsra? • Háborús helyzetre békeidők válasza
– Biztonsági • Terroristák beszivárgása
– Humanitárius • Kihatás a befogadó országra
Következmények • Nemzetállamok eltűnése • Hagyományok felszámolása • Kereszténység válsága(?)
Mit jelenthet a világ biztonsága szempontjából az arab világban zajló változások? Előrevetítés az „arab tavasz” kezdetén • Hiú remény lenne európai értelemben véve demokráciák kialakulásában bízni. • A legnagyobb valószínűsége újabb autokratikus diktatúrák alakulnak ki. • De lehet, hogy egy sajátos demokratizálódási folyamat kezdetén vannak. • De nem kizárt, hogy a fejlődés/változás eddig ismeretlen irányt vesz • A legrosszabb forgatókönyv, ha az iszlám világ és a Nyugat között világméretű konfliktusra kerülne sor.
GENERÁCIÓS PROBLÉMÁK • Bevándorló generáció erős, tettre kész fiatalok, főként férfiak. • További generációk gyökértelenek. • Integrálódási kérdések megoldatlanok: (visszaintegrálódás is)
44
Európa privatizálása? A terror privatizálása • Európa elözönlése egy fajta terrorizmusnak fogható fel, ami ellen a kontinens nem védekezik, nincs összehangolt fellépés.
Európa tehetetlen. Miért? • A terrorizmus elleni harc nemzetállami hatáskör. • Az eddigi intézkedések hatástalanok. • Tagadják a beözönlő ellenőrizetlen migráció összefüggését.
EURÓPA ÉS A TERRORIZMUS • Új feladat: a fellépés összehangolása az EU Külügyi Tanács segítségével. (5 pontos közös feladatterv.) • Legfontosabb pontok: légügyi együttműködés a terrorizmus kiszűrésére. (pl. Iszlám Állam területéről érkezettek, étkezése, úti csomagja, stb. gyanú esetén utazási dokumentumok visszatartása.) • . 47
EURÓPA ÉS A TERRORIZMUS • Bankforgalom ellenőrzése,pénzcsapok elzárása, a finanszírozási lehetőségek beszűkítése. • Emberi jogok – versus életvédelem, biztonság. • Bulgáriában 130 km fal építése
GLOBALIZÁLÓDÓ VESZÉLY • Ez a jövő új típusú globalizálódó fenyegetése összemosódik az iszlámmal. • Egy olyan jelenség, mely korábban is létezett, de nem öltött világméreteket, vagy legalább is nem jelentett világméretű fenyegetést. • A terrorizmus megjelenésével új biztonsági kihívásokkal szembesül az emberiség.. • Kiszámíthatatlanabb, és éppen ezért a vele szembeni védekezés is merőben új feladatokat ró a világra.
49
TERRORIZMUSASZIMMETRIKUS HÁBORÚ • A világ súlyos konfrontációk elé néz. • Az összeütközések eltérnek a korábbi háborúktól, • más „hadviselést” kívánnak. • A terrorizmus nem a modern kor terméke. • A történelemből számos terrorcselekményt ismerünk, egyes személyek ellen irányultak, • személyes motiváltságuak voltak. 50
ARCNÉLKÜLI VESZÉLY • Miért jelent új típusú hadviselést a terrorizmus elleni harc? • Mert: • Határtalan: • Ez a háború határok nélküli, földrajzilag pontosan nem körülhatárolható konfliktusok kezelését igényli. • Láthatatlan: • A korábbi háborúk idején hagyományos fegyverekkel küzdöttek, ezúttal azonban az ellenség láthatatlan és a hagyományos eszközök már nem elegendőek. (A szeptember 11-i terrorakciók a háborút „hazahozták”)
51
ARCNÉLKÜLI VESZÉLY • Elhúzódó: • Egy terrorista csoport felszámolása nem jelent megoldást, a hálózat tovább működik, vannak más terrorista csoportok. • A válságban nincs döntő győzelem, nincs egyértelmű befejezés.
52
ARCNÉLKÜLI VESZÉLY • Elhúzódó, erőket felőrlő küzdelem a terrorista gócok felszámolása. • kisebb győzelmek, nem harci cselekmények, hanem • titkosszolgálati működés eredményeképpen.
MIÉRT JELENT ALAPVETő VÁLTOZÁST AZ ISZLÁM ÁLLAM MEGJELENÉSE?
•AZ ARCNÉLKÜLI VESZÉLY TESTET ÖLTÖTT! •TERÜLETEKET FOGLAL EL SZUVERÉN ÁLLAMOKTÓL! •TERÜLETI KÖVETELÉSEKKEL LÉP FEL! 54
AZ ISZLÁM ÁLLAM •
Korábban soha nem tapasztalt mértékű politikai és vallási radikalizmus határozza meg a szervezet céljait és cselekedeteit, és ezzel együtt az Iszlám Állam mára messzire került a civilizált logikától és a józan belátástól. • Kiszámíthatatlanságával fenyegetést jelent az egész közel-keleti régióban, de áttételesen az egész világra.
• 55
Az Iszlám Állam által elfoglalt területek
56
ISZLÁM ÁLLAM: FORDULÓPONT A KÖZEL-KELETEN • Az új, szélsőséges de-facto ország létrejötte átrendezheti az elmúlt évek kiforrott szövetségesei rendszerét a Közel-Keleten. • Új, furcsa kapcsolatok jöhetnek létre, • korábbi gyümölcsöző partnerségek válhatnak széjjel: • kérdés, hogy az Egyesült Államok „kegyeiért” mely országok hajlandóak konkrét tetteket felmutatni a terrorista haramiaállammal szemben?
57
ÉS A JÖVő?........... • Ennél a pontnál elgondolkozhatunk azon, hogy ha tartós békét akarunk, akkor a nemzetközi együttélés normáit az egész világra ki kell terjeszteni. • Minden népcsoportnak joga van a saját kollektív biztonságáról gondoskodni. • Nemcsak a NATO-nak van joga az északatlanti térség biztonságát szavatolni, hanem a világ más térségei számára is adott legyen a kollektív önvédelem joga.
58
A VILÁG FELELőSSÉGE • Ha egyenlő biztonságot akarunk, akkor mindennemű nukleáris, kémiai, biológiai tömegpusztító fegyvert vagy meg kell semmisíteni, vagy bele kell törődni abba, hogy azokat idővel muzulmán és más államok is gyártják. • Mielőtt szociáletikai alapon diszkriminálnánk civilizációk között, ne felejtsük el, hogy a „nukleáris tömegpusztítás fegyverét” eddig nem a Szovjetunió és nem Kína, de először a polgári demokratikus USA
– a hatás tudatában – ismételten bevetette. 59
A VILÁG FELELőSSÉGE Ha egyenlő biztonságot akarunk, akkor mindennemű nukleáris, kémiai, biológiai tömegpusztító fegyvert vagy meg kell semmisíteni, vagy bele kell törődni abba, hogy azokat idővel muzulmán és más államok is gyártják. 6 0
A VILÁG FELELőSSÉGE • Mielőtt szociáletikai alapon diszkriminálnánk civilizációk között, ne felejtsük el, hogy a „nukleáris tömegpusztítás fegyverét” eddig nem a Szovjetunió és nem Kína, de először a polgári demokratikus USA – a hatás tudatában – ismételten bevetette.
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELő FIGYELMÜKET
62
