SZEGHALOM VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
2008. MÁJUS
1
TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS
5
I. BEVEZETÉS
5
I.1. Integrált városfejlesztési stratégia
5
I.2. A város története
6
II. SZEGHALOM VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 8 III. SZEGHALOM VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉS 12 III.1. Gazdaság III.1.1. Vállalkozások helyzete III.1.2. Mezőgazdaság III.1.3. Ipar III.1.4. Kereskedelem, szolgáltatások III.1.5. Turisztika, látványosságok III.1.6. Információs társadalom III.1.7. Külső elérhetőség
12 14 16 17 18 20 22 22
III.2. Társadalom III.2.1. Demográfia III.2.2. Foglalkoztatottság-munkanélküliség III.2.3. A népesség iskolai végzettsége III.2.4. Egészségi állapot III.2.5. A lakosság jövedelmi helyzete
24 24 28 32 34 36
III.3. Környezet III.3.1. Épített és természeti környezet III.3.2. Lakásállomány III.3.3. Települési infrastruktúra ellátottság III.3.4. Hulladékgazdálkodás
37 37 37 39 40
III.4. Közszolgáltatások III.4.1. Oktatás-nevelés III.4.2. Szociális ellátás III.4.3. Egészségügyi ellátás III.4.4. Közigazgatás
42 42 47 51 52
IV. A VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE
TERÜLETI
MEGKÖZELÍTÉSŰ 54
IV.1. Városrészi szintű helyzetelemzés
54
IV.2. Városrészekre lebontott SWOT-analízis
59
2
IV.3. Városrészek összehasonlító elemzése szegregációs szempontból – az antiszegregációs terv kivonata 61 Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról a város egészének tekintetében 61 A városi szegregátumok, telepek, telepszerű képződmények helyzetének elemzése 71
V. STRATÉGIA
76
V.1. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása
76
V.2. A stratégia koherenciája, konzisztenciája V.2.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel V.2.2. A célrendszer koherenciája V. 2.3. Környezeti hatások értékelése
83
V.3. 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése
89
83 85 87
V.4. A stratégia megvalósíthatósága V.4.1. Ingatlangazdálkodási terv V.4.2. Nem fejlesztési jellegű tevékenység V.4.3. Partnerség bemutatása V.4.4. Szervezeti elvárások V.4.5. Településközi koordináció mechanizmusai V.4.6. A stratégia megvalósításának monitoringja
95 95 98 99 100 101 101
Melléklet
102
1. sz melléklet Északi és Déli városrész utcahatárokkal körülhatárolt jegyzéke102 2. sz. melléklet Városközpont rekonstrukció II-es ütem utcahatárainak jegyzéke 102 3. sz. melléklet Jelenléti ív
103
4. sz. melléklet KSH városrészi adatok
104
3
TÁBLAJEGYZÉK
1. TÁBLÁZAT REGISZTRÁLT VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA 2006 (DB) ............................................. 14 2. TÁBLÁZAT REGISZTRÁLT ÉS MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA A KISTÉRSÉGBEN 1997-2006 (DB) .................................................................................................................................... 15 3. TÁBLÁZAT: REGISZTRÁLT ÉS MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA 1997-2006 (DB) ..... 15 4. TÁBLÁZAT: A HELYI IPARŰZÉSI ADÓ AZ ÖSSZES ADÓBEVÉTEL SZÁZALÉKÁBAN ......... 16 5. TÁBLÁZAT KISKERESKEDELMI ÜZLETEK ÉS VENDÉGLÁTÓHELYEK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEIBEN, 2006 .................................................................................................................... 18 6. TÁBLÁZAT: KISKERESKEDELMI ÜZLETEK ÉS VENDÉGLÁTÓHELYEK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGI SZÉKHELYEIN, 2006.................................................................................................. 18 7. TÁBLÁZAT KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK BÉKÉS MEGYÉBEN 2006 (DB)..................... 20 8. TÁBLÁZAT VENDÉGEK, VENDÉGÉJSZAKÁK ÉS SZÁLLÁSHELYEK SZÁMA SZEGHALMON 1998-2006 KÖZÖTT............................................................................................................................. 21 9. TÁBLÁZAT VÁROSOK LAKÓNÉPESSÉGE A DÉL-ALFÖLDÖN ...................................................... 25 10. TÁBLÁZAT A NÉPESSÉG ÖSSZEVONT KORCSOPORTOK SZERINT ...................................... 26 11. TÁBLÁZAT: GAZDASÁGI AKTIVITÁS, FOGLALKOZTATOTTSÁG, 2006............................... 28 12. TÁBLÁZAT FOGLALKOZTATOTTAK, NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK ........................... 30 13. TÁBLÁZAT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK, 2006 .............................................................. 30 14. TÁBLÁZAT A NÉPESSÉG ISKOLAI VÉGZETTSÉGE (2001. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS, %)..... 32 15. TÁBLÁZAT SZÜLETÉSKOR VÁRHATÓ ÉLETTARTAM, 2005...................................................... 35 16. TÁBLÁZAT LAKÁSÁLLOMÁNY.............................................................................................................. 38 17. TÁBLÁZAT KÖZMŰELLÁTÁS ................................................................................................................ 40 18. TÁBLÁZAT ÓVODÁK ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLÁK............................................................................ 43 19. TÁBLÁZAT KÖZÉPISKOLÁK ÉS FELSŐFOKÚ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK............................. 45 20. TÁBLÁZAT OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK SZEGHALMON................................................................ 46 21. TÁBLÁZAT BÖLCSŐDÉK ....................................................................................................................... 48 22. TÁBLÁZAT SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK ............................................................................................ 50 23. TÁBLÁZAT SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK SZEGHALOM VÁROSÁBAN....................................... 51 24. TÁBLÁZAT A VÁROSBAN MŰKÖDŐ TOVÁBBI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK BEMUTATÁSA.......................................................................................................................................... 52
ÁBRAJEGYZÉK 1. ÁBRA A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ KISTÉRSÉGEI................................................................................... 13 2. ÁBRA EGY FŐRE JUTÓ BELFÖLDI JÖVEDELEM 2001, 2005 (EFT) .......................................... 13 3. ÁBRA KISKERESKEDELMI ÜZLETEK ÉS VENDÉGLÁTÓHELYEK SZÁMA SZEGHALMON (1997-2006) ........................................................................................................................................... 19 4. ÁBRA VENDÉGÉJSZAKÁK BÉKÉS MEGYÉBEN 1998-2006 (DB) ............................................... 21 5. ÁBRA LAKÓNÉPESSÉG SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA AZ UTOLSÓ 10 ÉVBEN 1996-2006 (%) ..................................................................................................................................................................... 24 6. ÁBRA SZEGHALOM VÁROS LAKÓNÉPESSÉGE 1997-2007 (FŐ) .............................................. 25 7. ÁBRA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK ARÁNYA A MUNKAKÉPES KORÚ NÉPESSÉG %-ÁBAN 200-2007............................................................................................................................... 31 8. ÁBRA TERMÉSZETES SZAPORODÁS, FOGYÁS SZEGHALMON 1997-2006 KÖZÖTT........ 35 9. ÁBRA LAKÁSÁLLOMÁNY ALAKULÁSA A SZEGHALMI KISTÉRSÉGBEN 1997-2006 (DB). 38 10. ÁBRA A KÖZÉPISKOLAI TANULÓK SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA SZEGHALOM VÁROSÁBAN 2001-2006 KÖZÖTT (FŐ) .................................................................................................................. 46
4
I. Bevezetés I.1. Integrált városfejlesztési stratégia Az integrált városfejlesztési stratégia (a továbbiakban IVS) egy középtávot (7-8 év) átölelő fejlesztési szemléletű dokumentum, célja a városokban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. Ezzel a városokat közvetetten hozzásegítjük a fejlesztési szemléletmód alkalmazásához, a kiszámíthatóbb, területi megközelítésű városfejlesztési gyakorlat kialakításához. A városfejlesztési dokumentum eszköztára az IVS-sel elmozdul a megvalósíthatóság irányába, hiszen ebben a dokumentumban a megvalósítás pénzügyi és szervezeti feltételeiről is számot kell adni. Középtávon az integrált városfejlesztési stratégia a város összes fejlesztésének meghatározójává, referenciapontjává válik. Íly módon az integrált városfejlesztési stratégia feltételezi a város életében meghatározó erőközpontok partnerségét és kompromisszumát, mely magában foglalja az önkormányzaton és közszféra intézményein túlmenően a lakossággal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel való konzultációt. Az IVS egyik fő célja, hogy az egyes városrészekben kijelölje a támogatással, vagy a támogatás nélkül megvalósuló fejlesztendő akcióterületeket. Az integrált városfejlesztési stratégia nem jogszabályi kötelezettség, hanem egy hiánypótló dokumentum, mely megteremti a településfejlesztési koncepció célkitűzései, és a támogatási forrás orientált akcióterületi terv közötti átmenetet. Ugyanakkor legitim dokumentum, hiszen az integrált városfejlesztési stratégiát az önkormányzat-képviselőtestülete hagyja jóvá határozati formában. Az IVS elkészítését ösztönzi az Európai Unió, városrehabilitációs uniós támogatások elnyerésének.
elkészítése
feltétele
a
Az IVS tartalmi és módszertani követelményrendszerét az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közösen határozta meg. Szeghalom Város Önkormányzata az integrált városfejlesztési elkészítésével a Hat Penna Tanácsadó és Fejlesztő Kft-t bízta meg.
stratégia
Módszertani háttér bemutatása A KSH, a T-STAR és az önkormányzati adatbázisra támaszkodva, a módszertani kézikönyv elvárásait figyelembe véve készült el a helyzetelemzés. A város egészére vonatkozó helyzetértékelés kitér minden fontos területre (társadalom, gazdaság, környezet, közlekedés, közszolgáltatások, lakásállomány, szegregáció), és számszerűsített adatokkal támasztja azt alá. Regionális és kistérségi összehasonlításokat tartalmazva, tendenciákat is bemutat az anyag, legalább 5 éves időtávra támaszkodva visszamenően. A szöveges részeket ábrák és táblázatok színesítik.
5
A helyzetelemzés szakértői véglegesítése után fogtunk hozzá a stratégia megalkotásához. A stratégia alapját a településfejlesztési koncepció, a település szabályozási-rendezési terve és a 2007-2013 közötti időszakra érvényes projektlista adta. Szeghalom városában 2008. január 16-án a Vállalkozói Központ Kistermében egész napos műhelymunka folyt az önkormányzat, a gazdasági élet és a civil szervezetek szereplőinek aktív részvételével. A műhelymunkán kerültek kijelölésre a városrészek, kiscsoportos munkában elkészültek a városrészi SWOT-analízisek. Megtörtént az indikatív tevékenységek pontosítása, kialakult a háromszintű célhierarchia. A célok számszerűsített mutatókkal kerültek alátámasztásra. Az elkészült munkaközi anyagokat a helyi szakértők véleményezték, mely vélemények beépítésre kerültek, így az elkészült anyagok folyamatosan finomodtak, pontosításra, kiegészítésre kerültek. Az anti-szegregációs terv elkészítése kapcsán munkakapcsolatot építettünk ki a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakértőivel. Különös hangsúlyt fektettünk az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése Az integrált városfejlesztési stratégia egyeztetési változata felkerült az önkormányzati honlapra (www.szeghalom.hu). Az anyag rövidített változata kifüggesztésre került a helyben szokásos módon. A műhelymunkán résztvevők véleményét kérve megküldtük nekik az egyeztetési változatot. A vélemények beépítésre kerültek az anyagba.
I.2. A város története Szeghalom területe mintegy 7 ezer éve lakott hely. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű Szászdi apátság alapító levele, amely szerint Péter comes az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom Békés megye legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett. Erre utal Anonymus a Gesta Hungarorum XXVIII. fejezetében, amikor azt írja: "Tas és Szabolcs vezérek lovasai, a szerepi mocsár irányából jőve Szeghalomnál (Zeguholmu) akartak átkelni a Körösön..." A XIII. századi krónikák szerint Szeghalom főesperességi székhely. A XV. század végétől vámszedő joggal felruházott mezővárosként szerepel. A török uralom idején a település a Nadányi család birtokába került, így, ellentétben a megye más helységeivel, megőrizte színtiszta magyarságát. Az évezredek során a Nagy- és Kis-Sárrétet elválasztó szárazulat többször benépesült. A XVIII. században Békés után a megye második legnépesebb helysége. A tiszta református népesség 1715-ben templomot és iskolát épített magának. (A mai templom 1784 és 1794 között épült fel.) A XIX. század közepétől az első világháború kitöréséig tartó időszak a település életében a civilizációs fejlődést hozta el. Megkezdődött a Sebes-Körös és a Berettyó szabályozása (1854). 1884-ben új épületbe költözött a községháza (D'Orsay-kastély), 1885-ben megnyitotta kapuit a Simay Kisdedóvó. A gazdaság
6
fellendülésében nagyon jelentős szerepet játszott, hogy 1891-ben megindult a közlekedés a Gyoma-Nagyvárad közötti vasútvonalon. Az 1914-ben kirobbant első világháború ezt a fejlődést derékba törte. A háborús évek, az 1919-es események és Trianon megrázkódtatásai után nagy változást a helyi építkezések és a középfokú oktatás megszervezése hozott. A 20-as években megindult gazdasági, kulturális, egészségügyi fejlődés világosan mutatta, hogy ez az ősi település a várossá fejlődés útjára lépett. Közel két évtized alatt kövesutak, közúti híd, középületek (adóügyi hivatal, posta, járásbíróság stb.), iskolák épültek. 1926-ban, Péter András gazda hagyatékából megnyitotta kapuit a gimnázium. Az ONCSA lakásépítő program keretében kialakult az Újtelep. Ekkor jött létre a villanycentrálé, mely egy időben Füzesgyarmatot is ellátta. Ezt a nagyléptű fejlődést az újabb háború közeledése szakítja meg. A hadviselés okozta anyagi károknál sokkal jelentősebb a szellemi értékek elvesztése. A második világháború után Szeghalom életében ugyanazok a történelmi események zajlottak le, mint az ország bármelyik településén, korábbi központi szerepe sok tekintetben elhalványul, nyoma sincs a városias fejlődésnek. Változást az 1960-as évek hoztak, a vidék iparosításának jelszavával több üzem települt ide. Az 1970-es években kezdődött a lakótelepek építése többszintes épületekkel, s a várossá válás siettetésére számos középület létesült (oktatási, egészségügyi, kulturális és szolgáltató egységek). 1984-ben Szeghalom végre elnyerte a városi rangot, bár - a fejlesztések ellenére - nem voltak még adottak a várossá válás igazi feltételei. Az elkövetkező évek gazdasági nehézségei miatt az előrehaladás újra lassúbb üteművé vált. Főként az infrastruktúra fejlesztésében maradt le a kívánalmaktól a település, ami mind a mai napig kihat a város életére. A rendszerváltás óta ezekből a gondokból néhány már megoldódott (vezetékes gáz, piaccsarnok, szeméttelep korszerűsítése, ivóvízprogram, csatornázás, telefonhálózat, kábeltelevízió, utak, járdák építése). Az elmúlt években változások sora járult hozzá a település arculatának kedvező alakulásához, több középületet korszerűsítettek, felújítottak, miközben a vállalkozói szféra is jelentős létesítményekkel gazdagította Szeghalmot. A Sárrét hagyománytisztelő "fővárosa" jelent formáló és jövőt építő törekvései mellett méltóképpen őrzi, becsüli történelme során szerzett anyagi és szellemi értékeit.
7
II. Szeghalom város szerepének meghatározása a településhálózatban Az alábbi fejezetben Szeghalom város településhálózatban betöltött szerepének meghatározására vállalkozunk. Vizsgálódásunk alapját - az Országos Területfejlesztési Koncepcióban elfogadott policentrikus városfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódóan - a város által betöltött regionális, megyei és kistérségi szerepek, funkciók meghatározása jelenti. Fontos, az OTK-ban is rögzített középtávon is érvényesítendő célkitűzés a térségi városhálózati kapcsolatok fővárostól nem függő hálózatainak intenzifikálása. Ennek érdekében cél: o az alközpontok és tengelyek harmonikus rendszere kialakulásának ösztönzése, hogy a fejlődés dinamikáját a pólusok hatékonyan tudják térségük felé közvetíteni; o a központok és alközpontok régión belüli elérhetőségének javítása a közúti és tömegközlekedési viszonyok fejlesztésével; o a központok és alközpontok régión kívüli elérhetőségének biztosítása A Dél-alföldi Operatív Program stratégiai fejezete Szeged fejlesztési pólus mellett a Kecskemét-Szeged és Szeged-Békéscsaba tengelyek, a Duna-mente (SoltKalocsa-Baja), Kecskemét-Békéscsaba, valamint a Baja-Szeged-Békéscsaba tengelyek fejlesztési szándékát is megfogalmazza. Szeghalom városa földrajzi elhelyezkedésének, Békéscsabához való közelségének köszönhetően a Kecskemét-Békéscsaba, valamint a Baja-Szeged-Békéscsaba tengelyekhez kapcsolódhat a jövőben. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy az OTK iránymutatások térkategória rendszere alapján Szeghalom városa nem sorolható a pólus valamint pólus agglomerációs települések közé. Foglalkoztatási szerepkörét tekintve a közel tízezres város kistérségi agglomerációs központként jelenik meg, közvetlen és közvetett vonzáskörzetének településeiről jelentős számú munkaerő áramlik nap mint nap a kistérség központjába. Szeghalom város nem lát el regionális szintű feladatot. Megyei feladatként az önkormányzat a fenntartója a Péter András Gimnáziumnak, valamint a Szigeti Endre Szakképző Iskolának, mely intézmények kiemelkedő közoktatási szerepet töltenek be a térség életében, hiszen jelentős (mintegy 400 fő) a környező településekről bejáró tanulók száma. Ugyancsak a megyei feladatot ellátó intézmények közé sorolható a Pándy Kálmán megyei Kórház 105 ággyal működő Szeghalmi Krónikus Osztálya. 2004. július 1-én alakult meg a Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás, mely a korábban, szűkebb feladatellátásra alakult Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás jogutódja. A Társulás 9 település közel 44 ezer lakója számára nyújt szociális (gyermekjóléti, családsegítő stb.), közoktatási (általános
8
iskolai oktatás, pedagógiai szakszolgálat), egészségügyi (központi orvosi ügyelet) területen szolgáltatást, illetve lát el feladatot. A kistérségben találhatók Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Kertészsziget, Körösladány, Körösújfalu, és Vésztő települések. Dévaványa, Füzesgyarmat, Körösladány és Vésztő rendelkeznek városi ranggal a térségi központ mellett. A térség Békés megye területének alig egyötödét, 19 százalékát foglalja el, de lakosságaránya alacsonyabb ennél, mindössze 9 százalék. Tulajdonképpen a mai kistérségi társulás előzménye egy 1994-ben önkéntes alapon létrejött társulás, amelyet négy település a gázvezetési programhoz kapcsolódva hozott létre. A társulásba egyre több település kapcsolódott be folyamatosan a maximális létszám tizenegy település volt. Korábban többek közt a társulás tagja volt még a Hajdú- Bihar megyei Csökmő is, amely tulajdonképpen Szeghalom vonzáskörzetébe tartozik. A Szeghalmi kistérség településeinek együttese viszonylag egységes, jellegzetes alföldi kistérséget alkotnak. A kistérség mai területén a század elején a tanyarendszer volt jellemző. Az 1930. évi összeíráskor az öt régebbi alapítású település lakosságának majdnem negyedét külterületen találták. Elsősorban Füzesgyarmaton, Körösladányban és Dévaványán volt magas a külterületi népesség aránya. Ekkor a meglévő településeket Körösladány kivételével az óriásfalvak vagy kis mezővárosok közzé sorolták. A települések lakosságszámának csökkenése a hatvanas évektől gyorsult fel, de a népesség fogyása, már az 1950-es években is megfigyelhető volt. Ez a demográfiai változás a termőföldek kollektivizálásának, és a korabeli területfejlesztési politikának volt köszönhető. A fogyás elsősorban a tanyarendszert érintette. A külterületi népesség, jelenleg már csak 1-2 százalékát teszi ki a teljes lakosságnak. Szeghalom és Kertészsziget mutatói magasabbak, de a kistérségben a külterületi népessége száma nem éri el az ezer főt. A térség települései közös belső ellenőri intézményrendszert is működtetnek. A Társulás központja Szeghalom, itt működik a Kistérségi Iroda is. A kistérségi szintű feladatellátás körében Szeghalmon a következő intézmények működnek: Földhivatal, ÁNTSZ, Bíróság, Ügyészség, APEH, Rendőrkapitányság, Tűzoltóság, Építési hatóság, Gyámhivatal, Munkaügyi Központ, Tourinform Iroda, Járóbeteg szakellátás, Vízügyi Igazgatóság Szakaszmérnöksége, valamint Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal - ezen belül Hatósági Főállatorvos. A gazdaságfejlesztés szempontjából kiemelendő a Békés Megyei Vállalkozási Övezet Szolgáltató Kht. tevékenysége, mely a szeghalmi és a sarkadi térségek gazdaság szervezésében vállal feladatokat. A város által betöltött funkciók tekintetében meg kell említenünk, hogy kistérségi székhelyként valamennyi jelentősebb városi funkciót ellátja. Így például a térség gazdasági-szervezési központjaként Szeghalmon koncentrálódik a térség lakosságát és gazdasági szereplőit kiszolgáló pénzügyi szektor és szolgáltatói kör, de a városi és kistérségi közigazgatási feladatkörök (bíróság, ügyészség, munkaügyi központ helyi kirendeltsége stb.) is itt összpontosulnak. Szeghalom Város és Kalotaszentkirály-Zentelke (Sincraiu) Község (Románia) között testvér- települési kapcsolatot magába foglaló megállapodás született 2005. október 20-án. Évente több alkalommal kerül sor közös rendezvények megtartására, így rendszeresen művelődési-, sport- és kulturális eseményeket rendeznek közös részvétellel mindkét érintett városban. Szeghalom Város
9
Képviselő-testülete minden év őszén kihelyezett képviselő-testületi ülést tart Kalotaszentkirályon, ezzel is erősítve a két település közti testvérvárosi kapcsolatot. Az önkormányzati intézmények (óvoda, iskola, múzeum, könyvtár) között is több éve kialakultak a kapcsolatok, melyek nem csak a látogatásról, hanem a szakmai együttműködésről is szólnak. Végül tekintsük át, hogy a város és térsége számára melyek a fejlődést befolyásoló főbb tényezők: 1. Demográfiai trendek alapján az agglomeráción a régió és egész Európa lakossága öregszik, növekedik az idősek által támasztott szolgáltatások, ezen belül pl. a szociális célú ellátások iránti kereslet, illetve az egy munkavállalóra jutó eltartottak aránya. A lakosság öregedésével párhuzamosan ugyanakkor csökken az élveszületések száma, ami pl. az iskolákban általánosságban többlet kapacitásokat eredményez. 2. Az egészséges, tiszta környezet egyre fontosabbá válik. Az itt élők számára értékes az életminőség. Közös feladat a fenntartható gazdasági növekedést, a társadalmi jólétet és a környezetvédelmet kölcsönösen biztosítani. 3. Az élőmunka igényes termelési tevékenységek területén a munkabérek növekedésével párhuzamosan tovább csökken a régió versenyképessége és ebből követezően munkahelyek megszűnése várható. Ez a folyamat már elindult, melynek jellemzője a helyi ipar visszaszorulása a társadalmilag alacsony szinten beágyazott beruházók elvándorlása. A munkabérköltségekből következő versenyhátrányokat csak a munkaerő minősége, kreativitása, rugalmassága tudja ellensúlyozni, elősegítve a piaci igényekhez alkalmazkodó termékszerkezet-váltást. 4. Az országban, illetve a közép-kelet-európai térségben a jövedelmek növekedésével lehet számolni, ami további keresletet támaszt a szolgáltatások, pl. pénzügyi szolgáltatások, kereskedelem, illetve a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó turizmus, sportolás iránt. Szeghalmon jelenlévő bankok száma és kapacitása megfelelő, azonban hiányzik a térség gazdaságára specializált, tőkekihelyezésre alkalmas befektetői jelenlét. 5. KKV-k a nagyvállalatokkal összehasonlítva kisebb mértékben használják az IKT eszközöket, miközben a termelékenységük is alacsonyabb. Ez szükségessé teszi az IKT alkalmazások használatának további elterjesztését a kkv-k körében. 6. A klaszteresedésnek pozitív hatásai vannak a nemzetközi tevékenységre, exportra. A kisvállalatoknál is megfigyelhető a nemzetközi szerepvállalás, de általában forgalmuk kisebb hányadát exportálják, mint a nagyok. KKVk leggyakoribb nemzetközi tevékenysége a beszállítói kapcsolat. A klaszterek vegyesen mutatnak globalizációs (szupranacionális hálózatok) és regionalizációs trendeket (a helyi erőforrások és együttműködők erősödő szerepe). Egyre nagyobb számban kapcsolódnak be multinacionális cégek a helyi együttműködésekbe, emellett a külső kapcsolatok is fontosabbak lettek. 7. A gazdaságban a hálózatosodás a specializációval és a termelékenység javítására várható törekvéssel párhuzamosan folytatódik. A gyakorlatban
10
ez az egyetlen megoldás a kkv-k versenyképességének javítására. A specializáció csak egy rugalmas, megújulni képes, a technológiát nem csak átvevő, hanem annak fejlesztésében is résztvevő ipari struktúrával, és ennek megfelelő kormányzati, egyetemi-kutatói, fejlesztési, infrastrukturális háttérrel indokolt. 8. A helyi szállítások lebonyolítása meghatározó részben továbbra is közúton történik, de a regionális és távolsági áruk szállítását két (vagy akár) három szállítási mód felhasználásával valósítják meg a világban. Szeghalom földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően és a vállalkozói övezet megfelelően koncentrált stratégiai fókuszú fejlesztésével a jövőben szélesebb térség számára is betölthet közlekedés szervező funkciót. 9. Az EU-n belül a tagállamok munkaerőpiacának további megnyitásával folytatódhat a jól képzett, szakképzett fiatalok elvándorlása az agglomerációból. Ez rövidtávon munkaerőhiányt okozhat. Kérdés, hogy miként sikerül őket visszacsábítani a térségbe. Ennek feltétele: megfelelő életkörnyezet, magasabb jövedelmek és vonzó munkahelyek, fejlődő gazdaság, kötődés erősítése érdekében helyi közösségek működése.
11
III. Szeghalom város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés III.1. Gazdaság A Központi Statisztikai Hivataltól származó adatok alapján megállapítható, hogy míg Békés megye gazdasági erőforrása az országos átlaghoz képest stagnáló, addig a dél-alföldi értékekhez képest is elmaradást mutat. Hiszen miközben 2006-ban az egy főre eső GDP a régióban közel 1,5 millió forint volt, addig ugyanez az érték a megyében alig haladta meg az 1,3 millió forintot. (BácsKiskunban 1,465 millió Ft, Csongrádban pedig 1,670 millió forint volt az egy főre eső GDP ugyanebben az időszakban). A komoly gazdasági problémákkal küzdő megyében ráadásul több külső, illetve belső periféria szerepet betöltő kistérség is van. Ezek egyike a szeghalmi kistérség. A területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről szóló, 2005-ben elfogadott Országgyűlési Jelentés vizsgálatai alapján 47 kistérség tartozik abba a körbe, melyek komplex társadalmi és gazdasági mutatóik alapján egyaránt a kistérségek legfejletlenebb harmadába sorolhatók. A 311/2007. (XI. 17.) Kormány Rendelet 1. számú melléklete alapján a szeghalmi kistérség a fejlettség komplex mutatója alapján az országon belül a 39. helyen van (174 kistérség közül, a 1-es a legkevésbé fejlett kistérséget jelöli). A Dél-alföldi régió 25 kistérségén belül ennél kedvezőtlenebb helyzetben a Mezőkovácsházi, Sarkadi, Jánoshalmi, Bácsalmási és Kisteleki kistérségek vannak. Békés megye 8 kistérségén belül a Mezőkovácsházi és Sarkadi kistérségek sorolhatóak a szeghalminál kedvezőtlenebb helyzetű kistérségek körébe. Fentiek alapján a hivatkozott kormányrendelet 2. számú melléklete a Szeghalmi kistérséget az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségei közé sorolja, mely kategóriába a régió 8 kistérsége tartozik.
12
1. ábra A Dél-alföldi régió kistérségei
Forrás: DARFT 2006
A következő fejezetben megvizsgáljuk, hogy a kistérség, azon belül a térségi központ Szeghalom gazdasága milyen fejlettségű, illetve, hogy a település infrastrukturális ellátottsága, földrajzi elhelyezkedése mennyire támasztja alá a fenti besorolást. 2. ábra Egy főre jutó belföldi jövedelem 2001, 2005 (eFt)
Forrás: APEH
Az egy főre jutó belföldi jövedelem 2001 és 2005 közötti időintervallumon belüli változásából láthatjuk, hogy noha a településen és a kistérségben ugyanaz a tendencia érvényesül, a magasabb bázisértékről induló Szeghalom megőrizte, sőt növelte előnyét a kistérséghez képest. A táblázatból kitűnik ugyanakkor, hogy miközben a megyei mutatókhoz képest javultak Szeghalom mutatói, a település az országos értékekhez képest elmarad teljesítményében. Mindezek oka főleg
13
abban kereshető, hogy a Szeghalmon koncentrálódó ipar ebben az időszakban is megőrizte relatív versenyképességét, és komoly piacokat tudott megtartani. A kistérségben ugyanakkor az üzembezárások miatt összességében romlott a munkaerőpiaci helyzet, jelentősen csökkent a gazdasági teljesítmény és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatási ráta is.
III.1.1. Vállalkozások helyzete A gazdasági környezet elemzése kapcsán elsőként a vállalkozások helyzetével ismerkedünk meg. .
1. Táblázat Regisztrált vállalkozások száma 2006 (db)
Kistérség
Békéscsabai Békési Gyulai Mezőkovácsházai Orosházai Sarkadi Szarvasi Szeghalmi Összesen Forrás: KSH
mezőgazdaság
351 456 366 541 519 206 262 336 3,037
ipar, építőipar
ágban 1,146 792 618 197 714 166 466 409 4,508
szolgáltatás
7,626 2,958 3,808 1,627 4,217 800 2,655 1,411 25,102
összesen
ebből: társas
ezer lakosra
9,123 4,206 4,792 2,365 5,450 1,172 3,383 2,156 32,647
3,043 1,074 1,280 467 1,172 267 936 495 8,734
125 76 92 55 89 48 110 52 85
A fenti táblázatból kitűnik, hogy a sarkadi kistérség mellett a szeghalmiban működik a legkevesebb vállalkozás. Egyértelműen kiderül a táblázatból az is, hogy a regisztrált vállalkozásoknak csupán alig több mint egyötöde társas vállalkozás a kistérségben (23%). Ha csak a város adatait vesszük górcső alá, akkor azt látjuk, hogy Szeghalom a békés megyei városok középmezőnyében kap helyet (míg a megyei átlag 96 vállalkozás 1000 főre, addig Szeghalmon ez a szám 75). A városban 2006-ban regisztrált 726 vállalkozásból 496 a szolgáltatási, 154 az ipari-építőipari és 76 a mezőgazdasági ágazatban tevékenykedett. Ha a vállalkozások formáját vizsgáljuk, látjuk, hogy a cégek közül csupán 70 korlátolt felelősségű társaság, további 77 betéti társasági formában működik, a fennmaradó hányad egyéni vállalkozás. Kijelenthető tehát, hogy vállalkozói aktivitás szempontjából a megye sereghajtói közé tartozó kistérségben a kistérségi központ a megyei mutatókkal összevetésben is csupán az átlagos értékeket tudja felmutatni. A következő lépésként vizsgáljuk meg - az alábbi táblázat segítségével - a regisztrált, valamint a működő vállalkozások számának alakulását hosszabb időtávon belül a szeghalmi kistérségben.
14
2. Táblázat Regisztrált és működő vállalkozások száma a kistérségben 19972006 (db) Regisztrált vállalkozások *
Működő vállalkozások**
1997. év 1,826 n.a. 1998. év 1,832 n.a. 1999. év 1,867 1,297 2000. év 1,956 1,357 2001. év 1,990 1,375 2002. év 2,075 1,481 2003. év 2,166 1,500 2004. év 2,193 1,494 2005. év 2,235 1,492 2006. év 2,156 n.a. * átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén **átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, az év során, vállalkozási demográfia szerint Forrás: KSH T-STAR
Láthatjuk, hogy 1997 és 2006 között a kistérségben mintegy 15%-kal bővült a vállalkozások száma, ám 2005 és 2006 között már némi visszaesés tapasztalható. Szembetűnő a regisztrált, valamint a működő vállalkozások közötti jelentős számbeli különbség is, hiszen szembetűnő például, hogy 2005ben a regisztrált vállalkozásoknak mindössze 66%-a volt működő. Mindemellett egyértelműen megállapítható a működő vállalkozások számának 2003 óta tartó folyamatos csökkenése is. Tekintsük át ugyanezen adatok alakulását, egy hasonló táblázat segítségével, települési szinten. 3. Táblázat: Regisztrált és működő vállalkozások száma 1997-2006 (db) Regisztrált vállalkozások*
Működő vállalkozások**
1997. év 563 n.a. 1998. év 581 n.a. 1999. év 595 447 2000. év 629 470 2001. év 643 476 2002. év 681 521 2003. év 720 529 2004. év 714 514 2005. év 751 527 2006. év 726 n.a. * átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén ** átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, az év során, vállalkozási demográfia szerint Forrás: KSH T-STAR
Szeghalmon egy évtized alatt mintegy 30 százalékkal nőtt a regisztrált vállalkozások száma, ami komoly vállalkozói aktivitást jelez az itt élők részéről, bár azt is mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a 90-es évek vége még a kényszervállalkozások alakítási időszakának tekinthető. A településen a regisztrált, illetve a működő vállalkozások arányát vizsgálva némileg kedvezőbb
15
adatokat rögzíthetünk, amennyiben a működő vállalkozások az összes regisztrált vállalkozás több mint 70%-át teszik ki (ugyanez az arány Orosházán például csupán 56%). Szeghalom bevételei összességében mintegy 30%-kal bővültek 2001 és 2005 között. Míg 2001-ben közel 159 millió forint folyt be ilyen bevételekből a település „kasszájába”, addig ez az összeg 2005-re megközelítette a 210 millió forintot. Természetesen ezeket a számokat az inflációval is korrigálni szükséges…. Szeghalom helyi iparűzési adóbevételeinek alakulását, illetve ennek az összes adóbevételen belüli arányát mutatja be az alábbi táblázat. 4. Táblázat: A helyi iparűzési adó az összes adóbevétel százalékában
Helyi iparűzési adó összege (e Ft) Az összes adóbevétel százalékában (%) Forrás: Önkormányzati adatbázis
2004 170.148 90,1
2005 195.694 93,2
2006 201.085 92,5
Látható, hogy a helyi iparűzési adó arányában is kiemelt szerepet játszik a település összes adóbevételén belül. Ugyanakkor a befizetett helyi iparűzési adó mértéke 2004 és 2006 között úgy növekedett, hogy közben a település összes adóbevétele is jelentős mértékben emelkedett. Összességében megállapítható, hogy miközben a kistérségben lassabb ütemben, addig a térségi központban igen dinamikusan bővült a vállalkozások száma. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a vizsgált időszak végén, 2005-2006-ban mind kistérségi mind pedig városi szinten a vállalkozások számának visszaeséséről beszélhetünk. Ez egyrészt a makrogazdasági környezetben tapasztalható kedvezőtlen folyamatok (magas vállalkozói terhek, nyersanyagárak emelkedése, növekvő bérkiáramlás) miatt alakulhatott így, de Románia 2004-es Európai Uniós csatlakozása is a regionális verseny erősödésével járt.
III.1.2. Mezőgazdaság A mezőgazdaság ágazatban kistérségi szinten a foglalkoztatottak aránya 10,8%. A város mezőgazdaságát zömmel a szántóföldi kultúrák termelése jellemzi, ugyanakkor – az ipari, valamint a szolgáltatói szektorhoz viszonyítva - a mezőgazdaság szerepe folyamatosan csökken a kistérség gazdasági szerkezetében. A település jelentősebb agrár foglalkoztatói: az elsősorban raktározással foglalkozó Agrimill-Agrimpex Nyrt., a növénytermesztéssel foglalkozó Agrokohid Kft., az állattartással (sertéstenyésztéssel) foglalkozó Bagó Bt. és a Gyányi Kft., a növénytermesztésben, raktározásban és takarmánykeverésben érdekelt Helvécia Protein Trade Kft., a Nánási Agro-Ker. Kft., a mezőgazdasági szolgáltatással foglalkozó Töviskesi Agrár Kft, valamint a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó Körös 2000 Kft. és Tárnok farm, illetve Vígh József egyéni vállalkozó. Fentiek mellett 300-500 ha-os családi gazdaságok is jelen vannak a településen.
16
III.1.3. Ipar A kistérségben az iparban foglalkoztatottak aránya 42,2%. A helyi gazdaság mezőgazdasági nyersanyag feldolgozáson és az élőmunka igényes ipari tevékenységek folytatásán alapul. A helyi vállalkozások mellett a külföldi tulajdonú cégek is jelen vannak a településen. Szeghalmon található a Sárréti Ipari Park, ahol több jelentős ipari üzem beruházása is megvalósult az elmúlt években. Ilyen például a Henkel Magyarország Kft. (vegyipar). Az ipari parkban komoly raktár kapacitást alakított ki a Henkel és a Billerbeck. A Textstyle Kft. és a Sárréti Rehabilitációs Ipari és Szolgáltató Kft. ugyancsak működtet itt üzemet, erősítve ezzel a textilipar kiemelkedő szerepét. A munkanélküliséggel küszködő térségben közel 400 főnek biztosít megélhetést az 1992-től működő Felina Hungaria Kft. A legmodernebb technológiával és gépekkel dolgozó üzemből "polcrakészen" kerülnek ki márkás fehérneműk. 15 éve üzemel a Békés megyei Szeghalmon a magyar, cseh, szlovák, horvát és román piacot is ellátó gyár, ahonnan természetesen a németországi központi raktárba is szállítanak. A térség jelentősebb foglalkoztatói még az Agrimill Rt. (gabonaipar) és a a Billerbeck Lakástextil Kft., a Csaba Metál Rt. és a Kuka Robotics Kft. A Sárréti Ipari Park programjának kezdeményezője és az Ipari Park cím birtokosa a Layer Kereskedelmi, Szolgáltató és Ipari Kft. Az ipari parkban található a cég központi telephelye is, melynek magját a 3.000 m2 alapterületű raktáráruház adja. A vállalat fő tevékenysége az építőipari termékek nagy- és kiskereskedelme, mely több megyére kiterjedő piacon van jelen. A Szeghalom déli részén, a Szegedet Debrecennel összekötő 47-es számú főút mellett húzódó Sárréti Ipari Parkban (immár közel egy évtizede) 1999-ben az iparterület bővítéseként bekapcsolt 11 ha-os fejlesztési terület infrastrukturális ellátását oldották meg a beruházók. E fejlesztés a területet ipari létesítmények építésére, működtetésére tette alkalmassá. Fontos kiemelni, hogy az ipari park területén vállalkozói inkubátorház is működik. A helyi gazdaságfejlesztésben komoly szerep hárul az ipari parkra, valamint az 1999-ben kijelölt vállalkozási övezetre. A Békés megyei Vállalkozó Övezet Kht több mint öt éve tanácsadással segíti a vállalkozásokat, valamint számos kiadványt jelentet meg, elsősorban a város és a térség gazdasági- és turisztikai vonzerejét kihangsúlyozva. A fejlett – és továbbfejleszteni tervezett – infrastruktúra, a már meglévő és folyamatosan épülő szolgáltatói háttér, valamint a helyben elérhető olcsó munkaerő egyaránt vonzóvá teszi a térséget a potenciális befektetők számára. A településen több könyvelő iroda, ügyvédi iroda, biztosító található. A városban működik továbbá az Agrárkamara a mezőgazdasági vállalkozóknak kiemelkedő szakmai segítséget nyújtva. A városközpontban található a Vállalkozói Központ, amely évtizede biztosít lehetőségeket különböző rendezvények lebonyolítására. Minden évben több olyan jellegű fórum megszervezésére kerül sor, mely a gazdasági élet szereplőinek nyújt információt, segítséget. Szintén a városközpontban található a KISOSZ helyi szervezetének székháza. A Szövetség kereskedőknek, kisvállalkozóknak, egyéni vállalkozóknak könyvel, valamint tanfolyamokat szervez, oktatással és tanácsadással is foglalkozik. A településen jelen vannak a pénzügyi szolgáltatók, a legtöbb országos bank fiókot működtet, de a városban és a kistérség több településén fogadja ügyfeleit az 1979. január 1-jén korábbi öt takarékszövetkezet egyesülése következtében létrejött, majd 1984-ben névváltoztatással mai nevét elnyerő Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet is.
17
A jelenleg 13 fiókkal működő szövetkezetnek kirendeltsége van Gyulán és Békéscsabán is.
III.1.4. Kereskedelem, szolgáltatások A szolgáltatói szektor egyértelműen elsősorban a települési, illetve helyi igények kielégítésére rendezkedett be. Az alábbi táblázat erre az ágazatra vonatkozóan nyújt kistérségi szintű adatokat. 5. Táblázat Kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek Békés megye kistérségeiben, 2006 Kistérség
Kiskereskedelmi üzlet összesen
Békéscsabai Békési Gyulai Mezőkovácsházai Orosházai Sarkadi Szarvasi Szeghalmi Összesen
1,275 654 962 660 1,007 344 482 613 5,997
Kiskereskedelmi üzlet tízezer lakosra 174 117 184 154 164 141 157 148 157
Vendéglátóhely
Vendéglátóhely tízezer lakosra
510 282 377 264 371 137 201 211 2,353
70 51 72 62 60 56 65 51 62
Forrás: KSH
Míg a kiskereskedelmi üzletek száma nem, vagy csak alig marad el a megyei átlagtól, addig a kistérségi szinten tízezer főre eső kiskereskedelmi üzlet mennyiség már komoly elmaradást mutat a megyei adatoktól. A kistérség és a térségi központ általános gazdasági fejlettsége közötti különbséget támasztja alá a kiskereskedelmi üzletek tízezer főre vetített száma is. Ez az adat a megyei sereghajtók közé sorolja a kistérséget, míg a város esetében ugyanez a mutató a megyei rangsor harmadik helyére elég. 6. Táblázat: Kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek Békés megye kistérségi székhelyein, 2006
Város
Békéscsaba Battonya Békés Csorvás Dévaványa Elek Füzesgyarmat Gyomaendrőd Gyula Mezőberény Mezőhegyes Mezőkovácsháza Orosháza Sarkad Szarvas Szeghalom
Kiskereskedelmi üzlet összesen
1,201 96 241 77 86 92 87 215 703 124 90 167 605 182 324 201
Kiskereskedelmi üzlet tízezer lakosra
184 151 116 139 102 174 140 144 218 109 157 253 197 168 179 207
Vendéglátóhely
469 47 96 26 35 33 32 98 271 45 38 50 211 70 138 58
Vendéglátóhely tízezer lakosra
72 74 46 47 41 62 51 66 84 40 66 76 69 65 76 60
18
Tótkomlós Vésztő Összesen Forrás: KSH
105 123 4,719
166 168 174
42 44 1,803
66 60 66
Mint a fenti két táblázatból látható, a kistérségben működő kiskereskedelmi üzletek egyharmada a kistérségi központban működik, ami átlagos aránynak minősíthető (az orosházi kistérségben ugyanez a mutató 60%, a mezőkovácsházi kistérségben 25%). Ha hosszabb idő intervallumban elemezzük ezen adatok alakulását, azt tapasztaljuk, hogy a szeghalmi kiskereskedelmi üzletek száma 2003 óta folyamatos csökkenést mutat. Míg 2003-ban összességében még 215 ilyen egység működött a településen, addig 2006-ra ez a szám (mint láthattuk) 201-re csökkent, ami közel 7%-os visszaesést mutat. Természetesen számunkra nem is elsősorban a csökkenés mértéke az érdekes, sokkal inkább a tendencia időbeli elhúzódása. Fontos megjegyeznünk, hogy mindez összhangban van a megyében tapasztalható folyamatokkal is, hiszen kismértékben ugyan, de összességében csökkent a Békés megyében működő kiskereskedelmi üzletek, illetve vendéglátóhelyek száma is (2003: 6048 db; 2006: 5997 db). 3. ábra Kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma Szeghalmon (19972006) 250 200 Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db)
150
Vendéglátóhelyek száma (db)
100 50
19 97 .é v 19 98 .é v 19 99 .é v 20 00 .é v 20 01 .é v 20 02 .é v 20 03 .é v 20 04 .é v 20 05 .é v 20 06 .é v
0
Forrás: KSH T-Star
Amint az a fenti ábrán is látható, hasonló folyamatok figyelhetők meg a vendéglátóhelyek számát illetően is, hiszen míg az 1997 és 2002 között eltelt időszakban bővült számuk, addig 2003 óta itt is csökkenés figyelhető meg (2003: 62 db; 2006: 58 db). Ezzel azonban nincs összhangban a megyei szintű adatok alakulása, mivel ott egy kisebb 2004-es visszaesésétől eltekintve 1997 óta folyamatos bővülésről beszélhetünk. A KSH adatai szerint a városban az élelmiszer jellegű üzletek száma az 1998-as 43-ról 2006-ra 39-re csökkent. Ugyanezen időszak alatt a ruházati üzletek száma 15-ről 20-rara bővült úgy, hogy 2000-ben még 25 ilyen jellegű üzlet működött. A szolgáltatói szektoron belül a térségben komoly szerepet játszik a kiskereskedelmen és a vendéglátóiparon túl a szállítmányozás és a logisztika,
19
mely ágazatokat olyan cégek képviselik, mint például a Rapidsped vagy a Hidisped.
III.1.5. Turisztika, látványosságok Turisztikai mutatóit tekintve a város egyértelműen nem versenyezhet a megye olyan zászlóshajóival, mint az országos és regionális szinten is jegyzett Gyula vagy Orosháza (Gyopárosfürdő). A turisztikai ágazatra vonatkozóan közöl átfogó adatokat a következő táblázat. 7. Táblázat Kereskedelmi szálláshelyek Békés megyében 2006 (db)
Kistérség Békéscsaba Battonya Békés Csorvás Dévaványa Elek Füzesgyarmat Gyomaendrőd Gyula Mezőberény Mezőhegyes Mezőkovácsháza Orosháza Sarkad Szarvas Szeghalom Tótkomlós Vésztő Összesen Forrás: KSH
férőhely
vendégéjszaka
1,234 93 220 – 22 – 536 732 2,474 20 166 22 904 – 582 63 42 – 7,110
36,012 1,196 1,445 – 717 – 25,721 17,736 198,445 1,818 10,097 2,737 37,052 – 22,522 5,177 1,974 – 362,649
ebből: külföldi 9,018 – – – 62 – 815 2,847 14,474 31 7,679 16 3,875 – 973 187 55 – 40,032
átlagos tartózkodási idő, éjszaka
egy férőhelyre jutó vendégéjszaka
1.6 5.6 3.9 – 4.4 – 2.7 3.3 3.9 1.7 4.4 12.6 2.6 – 2.2 2.5 3.2 – 3.0
29.2 12.9 6.6 – 32.6 – 48.0 24.2 80.2 90.9 60.8 124.4 41.0 – 38.7 82.2 47.0 – 51.0
A férőhelyek száma még a városokban rendelkezésre álló összes mennyiség 1%át sem éri el (0,8%). Nem meglepő így, hogy a településen eltöltött vendégéjszakák száma a megye városaiban eltöltött éjszakák 1,4%-át teszi csupán ki, az átlagos tartózkodási idő pedig mindössze 2,5 éjszaka, miközben a megyei átlag 3 vendégéjszaka. Különösen érdekes adat, hogy a településen eltöltött vendégéjszakák milyen alacsony arányban köthetők külföldiekhez (a megyében eltöltött külföldi vendégéjszakák csupán alig fél százaléka, a településen eltöltött vendégéjszakáknak is csupán 3,6%-a, miközben Orosházán ugyanez az arány több mint 10%, Gyomaendrődön pedig 16%). Ha hosszabb időtávban vizsgáljuk a szállásférőhelyek, valamint a városban töltött vendégéjszakák számának alakulását, azt látjuk, hogy a Békés megyében összességében tapasztalható bővüléssel ellentétes folyamatok zajlanak a településen.
20
8. Táblázat Vendégek, vendégéjszakák és szálláshelyek száma Szeghalmon 1998-2006 között
1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.
Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) év 950 év 2 123 év 1 402 év 2 944 év 3 711 év 4 715 év 6 996 év 2 845 év 2 079 Forrás: KSH T-STAR
Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka) 1 735 3 151 2 382 4 450 5 011 6 669 11 452 5 440 5 177
Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma (db) 50 50 50 68 90 90 176 175 63
Hiszen míg a megyében a kereskedelmi-, valamint a magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma egyaránt folyamatosan emelkedik, addig Szeghalmon egyértelmű visszaesést tapasztalunk e téren. Mint az alábbi diagramon látható, az előbbi kategóriában érezhető bővülés, míg az utóbbiban erőteljes szinten tartás a jellemző, már ami a számbeli adatokat illeti. 4. ábra Vendégéjszakák Békés megyében 1998-2006 (db) Vendégéjszakák Békés megyében 400,000 350,000 300,000 250,000 200,000 150,000 100,000 50,000 0 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
Forrás: KSH T-STAR adatok alapján szerkesztett diagram
Ehhez képest Szeghalmon az utóbbi két-három évben komoly visszaesés tapasztalható a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számát illetően. Míg 2001-ben 2944 fő összesen 4450 éjszakát töltött el a településen, addig az előbbi szám 2006-ra 2079-re változott, és noha a vendégéjszakák száma 2006-ban ötezer felett volt, ez az adat messze elmarad a 2003-ban (6669 éjszaka), és különösen a 2004-ben rögzített értékektől (11452 éjszaka). Szeghalom városában a 2006-os adatok szerint 58 vendéglátóhely várja a betérőket. Ezek közül a legismertebbek az Alma Mater Étterem, a Puszta Csárda, valamint a Vasúti Kisvendéglő, a Riolit, a Stone Pizzéria és a Leonardo ételbár. Étterem működik a Vállalkozói Központban is. Szálláshellyel a Hidi Panzió és a
21
Vállalkozói Központ várja a Szeghalomra érkező turistákat. A település kedvelt cukrászdája a Ladányi. A város környékén komoly hagyományai vannak az aktív turizmusnak. A horgász-vadász turizmus jelentősnek mondható, hiszen a térséget átszelik a Körösök és a Berettyó. A térség meghatározó, vízbázisként szolgáló felszíni vízterei a Sebes- Körös, a Berettyó, a Hármas- Körös és a Hortobágy- Berettyó. A környéken jelentős számú horgásztó is található. Az apróvadas területek vonzereje miatt a külföldi vadásztatás is igen népszerű. A városban szervezett „turistacsalogató” rendezvények közül kiemelendő a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége által Szeghalmon 2007-ben már hatodik alkalommal megszervezett országos népzenei minősítő verseny. Hasonló módon sok érdeklődő figyelmére tarthat számot a városban immár rendszeresen megrendezésre kerülő Boszorkányfesztivál is. Elsősorban a helyiek látogatják a Művelődési Központ kulturális rendezvényeit. Az ideérkező látogatókat várja továbbá a sárréti táj kutatását és bemutatását feladatául kijelölő Sárrét Múzeum. Az itt megtekinthető kiállítási anyagok közül külön kiemelendő a „Mundérba bújt történelem” országosan is ritkaság számba vehető gyűjteménye. Szeghalmon komoly sportélet zajlik, ezt támasztja alá többek között az a tény, hogy a Péter András nosztalgia kosárlabda tornát tizenhetedik, míg a Vass Sándor kézilabda emléktornát negyedik alkalommal rendezték meg idén. A településen sikeres mazsorett csoport is működik, melynek gálája idén immár tizenötödik alkalommal került megrendezésre. Relatíve kedvező adottságai (aktív turisztika, közönségváró rendezvények) Szeghalom nem tudta kihasználni a belföldi turizmusban évek óta mutatkozó kedvező tendenciákat. Sőt, 2004 óta a városban egyértelműen visszaszorul a turizmus, mint jövedelmet termelő ágazat jelentősége, amit a kereskedelmi szálláshelyek számának csökkenése, és a Szeghalmon töltött vendégéjszakák számának visszaesése is jelez.
III.1.6. Információs társadalom Az info-kommunikációs feltételek javítása terén komoly feladat hárul a szeghalmi teleházra, melyet a Vadvirág Természetvédelmi és Kulturális Egyesület működtet, és amely 2004 óta tagja a Magyar Teleház Szövetségnek. A településen internet kávézó nem található. A szélessávú internet kialakítása folyamatban van, két nagy szolgáltató cég található: a Fibernet és a Novatech. A rákötések száma jelenleg körülbelül 400.
III.1.7. Külső elérhetőség A település vonattal a MÁV 127-es számú (Gyoma-Dévaványa-SzeghalomVésztő-Körösnagyharsány) és 128-as számú (Békéscsaba-Gyula-KötegyánVésztő-Szeghalom-Püspökladány) vonalain érhető el. (A két vasútvonal Vésztő és Szeghalom között közös nyomvonalon fut.) Vasúton Füzesgyarmatfürdő, Vésztő és Körösladány határolja. Sajnos a vasútvonalak kihasználtsága nem optimális, a Vésztő-Szeghalom-Gyoma és a Szeghalom-Püspökladány vonal is –
22
összesen 99 km vonalhossz – szerepel a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által 2007. októberben kiadott, „Vonalak, ahol az országos közforgalmú személyszállítás fenntartása nem indokolt” című listán. Szeghalom városa a 47-es főközlekedési út mellett helyezkedik el, így Békéscsaba - Szeged, illetve Berettyóújfalu - Debrecen irányban a közúti tömegközlekedés egyaránt jól megoldottnak mondható. A környező településekkel helyi, valamint helyközi járatú autóbuszok biztosítják a közúti közlekedést. A közúti tömegközlekedési feladatokat a Körös Volán látja el. A város forgalmi és gyűjtő úthálózata teljesen kiépítettnek mondható. Jelenleg nagy ütemben folyik a lakóút hálózat kiépítése. Az önkormányzati úthálózat hossza több mint 40 km, ebből kiépített mintegy 25 km, burkolatlan 18 km. A kiépítési arány 2006 végére elérte a 90 %-ot. A kerékpárút hálózat hossza 6,5 km. Az állami közutak hossza (2006-os adat) ugyancsak közel 6,5 km. Az alábbiakban néhány országos és területi jelentőségű, valamint Szeghalom környezetében fekvő jelentősebb város közúton mérhető távolságát mutatjuk be: • • • • • • •
főváros (Budapest): régióközpont (Szeged): megyeszékhely (Békéscsaba): Gyula: Orosháza: Sarkad: Debrecen:
196 km. 137 km 48 km 51 km 82 km 44 km 77 km
Szeghalom Dél-alföldi régión belüli periférikus elhelyezkedését jól szemlélteti az a tény, hogy a szomszédos régióközponttól, Debrecentől mért távolság mintegy fele a Szegedtől mért távolságnak.
23
III.2. Társadalom A következő fejezetben Szeghalom jelentősebb társadalmi jellemzőit mutatjuk be, részletesen kitérve a legfőbb demográfiai adatokra, a képzettség-műveltség területére, feltérképezve a város lakosságának iskolai végzettségét. Foglalkozunk a munkanélküliség-foglalkoztatás rendkívül fontos és meghatározó problémájával, a lakosság egészségi állapotával és jövedelmi helyzetével.
III.2.1. Demográfia A település területe 217 km2 , lakossága 2006 decemberében 9.688 fő, amely a 2001-es népszámlálási adatokhoz képest mintegy 5%-os csökkenést mutat. Amint azt az alábbi ábra egyértelműen szemlélteti, Magyarország lakossága az elmúlt 10 év során csökkenő tendenciát mutat. Jelentős különbség van azonban az ország, illetve a régió egyes területei között a fogyás mértékét tekintve. A Dél-Alföld népessége az elmúlt 10 év során nem egészen 3,59 %-kal csökkent. Békés megye esetében ugyanez a mutató jóval erőteljesebb visszaesést jelez. 5. ábra Lakónépesség számának változása az utolsó 10 évben 1996-2006 (%)
8,00
Szeghalom
7,20
Szeghalmi kistérség Békés megye
6,38
Dél-Alföld
3,59
Magyarország
1,07 0
2
4
6
8
10
A csökkenés mértéke (%)
Forrás: KSH TSTAR adatok alapján szerkesztett diagram
A 2001-es év végi adatokhoz viszonyítva a népesség számának 2006. év végi alakulását megállapítható, hogy a régión belül Békés megye helyzete a legkedvezőtlenebb. Külön kiemelendő a Szeghalmi kistérség és Szeghalom városa a megyén belül, ahol a lakosság számának csökkenése jelentősen meghaladja a megyei és régiós szintet, sőt elmondható, hogy valamennyi békési város között a legjelentősebbek közé tartozik.
24
9. Táblázat Városok lakónépessége a Dél-Alföldön Dél-Alföld
Lakónépesség 2006. december 31. Változás a 2001. év végéhez, % Forrás: KSH
Bács-Kiskun megye városai
Csongrád megye városai
Békés megye városai
Szeghalom
1.342.200
351.422
313.556
271.782
9.688
-2,25
-1
-0,9
-3,7
-5%
Az 2001-es adatokhoz viszonyítva a városok népességének 2006. év végi alakulását ismét megállapítható, hogy a régión belül Békés megye helyzete a legkedvezőtlenebb: városi lakosságának mintegy 3,7%-át vesztette el. A fenti táblázatban a régió városainak lakosságát érintő változásokat mutatjuk be, a 2001-es és 2006-os adatokat hasonlítva össze. A Szeghalom városát érintő 5%-os visszaesés ebben a kontextusban is kiemelkedő. Az alábbi diagram szemléletesen ábrázolja a város népességének az elmúlt 10 év során tapasztalható folyamatos, egyenletesnek mondható csökkenését. 6. ábra Szeghalom város lakónépessége 1997-2007 (fő) Szeghalom város lakónépessége
Lakónépesség (fő)
11000
10000
9000
8000 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Év Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram
A népesség csökkenésének okai közül Szeghalom esetében hangsúlyoznunk kell a belföldi vándorlási különbözet rendkívül rossz mutatóját. Az 1000 lakosra jutó odavándorlás és elvándorlás különbözete a megyében, de a régióban is itt a legkedvezőtlenebb, ami azt jelzi, hogy a település népességmegtartó ereje gyenge. Az 5. ábra szemléletesen ábrázolja a lakosságnak az elmúlt 10 év során tapasztalható folyamatos csökkenését. A belföldi vándorlási különbözet mutatóját több éves intervallumban elemezve. az láthatjuk, hogy az elmúlt 5 év során mindig negatív volt a különbözet értéke,
25
a csökkenés mértéke változó, 108 és 38 fő között ingadozott. A legmagasabb elvándorlási szint 2006-ban volt mérhető. Tovább vizsgálva a fogyás okait, a természetes szaporodás/fogyás adatait analizálva azt állapíthatjuk meg, hogy az elmúlt 10 év mindegyikében negatív volt a város mérlege. Az egyes években a születések és halálozások számától függően a számított értékek változnak. 1997 és 1999 között a természetes fogyás mértéke csökkent, a vizsgált perióduson belül 1999-ben mérhettük a legkedvezőbb adatot, ekkor a halálozások száma csak 11-gyel haladta meg a születésekét. Az ezt követő évben ingadozott az egyenleg, a legkedvezőtlenebb értéket 2005-ben könyvelhettünk el. A mért értékek alapján kijelenthetjük, hogy a lakosság számának csökkenését a népesség elvándorlása és a természetes fogyás együttesen okozza. Hogyan alakul a népesség korösszetétele? A helyi népesség kormegoszlását a 2001. évi népszámlálás, valamint – a megyei szintet tekintve – a 2005. évi mikrocenzus vizsgálat eredményeit felhasználva elemezzük. A regionális adatokkal összevetve látható, hogy 2001-ben a város 2,4%-kal nagyobb arányú 0-14 éves korú lakossággal rendelkezik, mint a régió, a regionális átlagnál 1 %kal magasabb a 15-59 éves korosztályba tartozó lakosság és 3,4%-kal alacsonyabb a 60 évesnél idősebb lakosság aránya. A regionális adatokkal való összevetés tehát kisebb mértékű eltolódást mutat a fiatalabb korosztályok javára. A két időszak felmérései alapján ugyancsak megállapíthatjuk, hogy Békés megye népességének korösszetétele az eltelt négy éves periódus alatt is jelentősen változott. A legszembetűnőbb változás (7.257 fős, 1,5%-os csökkenés) a 0-14 éves korosztály esetén figyelhető meg, amely mellett a 60 évnél idősebb korcsoportba tartozók arányának növekedése (1.059 fő, 0,79%) is megerősíti: a megye lakossága öregszik. 10. Táblázat A népesség összevont korcsoportok szerint Terület, igazgatási rang Dél-alföldi régió, 2001 Százalékos megoszlás Békés megye, 2001 Százalékos megoszlás Békés megye Mikrocenzus, 2005 Százalékos megoszlás Bács-Kiskun megye (fő), 2001 Százalékos megoszlás Szeghalmi
Összesen
0-14
15-59
60-
1.377.652
229.201
855.694
292.757
100%
16,64%
62,11%
21,25%
397.791
66.564
242.102
89.125
100%
16,73%
60,86%
22,40%
388.847
59.307
239.356
90.184
100%
15,25%
61,56%
23,19%
546.517
93.687
338.963
113.867
100%
17,14%
62,02%
20,84%
48.085
9.240
28.622
10.223
26
kistérség (fő), 2001 Százalékos 100% 19,22% megoszlás Szeghalom 10.198 1.942 városa (fő), 2001 Százalékos 100% 19,04% megoszlás Békéscsaba 67.968 10.509 (fő), 2001 Százalékos 100% 15,46% megoszlás Sarkad (fő), 10.818 2.187 2001 Százalékos 100% 20,22% megoszlás Forrás: KSH adatok alapján szerkesztett táblázat
59,52%
21,26%
6.441
1.815
63,16%
17,80%
43.673
13.786
64,26%
20,28%
6.433
2.198
59,47%
20,32%
Szeghalom térségét vizsgálva azt kell megállapítanunk, hogy a kistérségben jelentősen alacsonyabb a 60 évesnél idősebb lakosság aránya, mint a megye további kistérségeiben. Ez az érték 2001-ben 21,2% volt, a 2006. év végén pedig már csak 20% (ezzel szemben a Békéscsabai kistérségben 21,8%, a Szarvasi kistérségben pedig 24% volt a 60 évesnél idősebb lakosok aránya 2006-ban). A megyeszékhellyel és a több szempontból hasonló adottságokkal rendelkező Sarkad városával történt összehasonlítás alapján megállapíthatjuk, hogy a két vizsgált város jelentősen nagyobb arányú idős lakossággal rendelkezik Szeghalomnál, míg a 0-14 éves korosztályba tartozók Békéscsabán jóval alacsonyabb arányban vannak jelen, mint a két kistérségi székhely településen. A városi szintű összehasonlítás azt mutatja, hogy Szeghalom népessége, bár folyamatosan csökken (lásd az 5. számú ábrát), a gyermekkorúak aránya viszonylag magas a városban. Fontos megjegyezni, hogy a gyermekszületésben egyértelműen csökkenő tendencia jellemző Szeghalmon: míg 1998-ban még 113, 1999-ben 107, 2001ben már csak 95 élve születést jegyeztek fel. 2006-ra a további visszaesést követően ez a szám 85-re csökkent, amely a vizsgált időszakra vonatkozóan mintegy 25%-os csökkenést mutat. Mindent összevetve kijelenthető, hogy a település lakossága folyamatosan csökken, a lakosság kormegoszlása a fiatalabb korosztályok jelentősebb arányát mutatja 2001-ben. A demográfiai elemzésből csupán a nemzetiségi hovatartozás van hátra. A 2001es népszámlálás során a nemzetiség, a kulturális értékhez, hagyományhoz kötődés, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben beszélt nyelv válaszlehetőségek legalább egyike szerint sorolták be a lakosságot az egyes nemzetiségi kategóriák közé. Ez alapján megállapítható, hogy Szeghalmon az akkor 10.198 fős lakosságból 195 fő (2%) tartozott a cigány kisebbséghez. Ez egyben a legjelentősebb kisebbség a városban, a német, szlovák, ukrán és román kisebbséghez tartozók száma minimális a KSH felmérés szerint.
27
III.2.2. Foglalkoztatottság-munkanélküliség Bevezetésként fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a két, munkaerő-piaci helyzetjelentéssel kapcsolatosan hivatalos felmérést készítő szervezet, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ), illetve a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) eltérő módszertan és terminológia alapján dolgozik1, melynek következtében a két adattípus összehasonlítása nem lehetséges. Minthogy a nemzetközileg is használt és elfogadott terminológiát a KSH alkalmazza, jelen munka is alapvetően az ő adatállományukra hivatkozik. Ettől függetlenül röviden kitérünk az ÁFSZ elemzés eredményeire is. A Központi Statisztikai Hivatal munkaerő-felmérése alapján 2006. évre vonatkozóan az alábbiakban néhány fontos országos, regionális és megyei adatot hasonlítunk össze. (A munkaerő-felmérés reprezentatív felmérésen alapul, a 1574 éves népességre vonatkozik.) Elöljáróban ki kell emelni, hogy a Dél-alföldi régió valamennyi itt vizsgált mutató tekintetében Észak-Magyarországot és Észak-Alföldet követően a harmadik legkedvezőtlenebb helyzetű régió (a Dél-dunántúli régióval többnyire azonos szinten). 11. Táblázat: Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság, 2006 Megnevezés
Foglalkoztatott, ezer fő Munkanélküli, ezer fő Gazdaságilag nem aktív népesség, ezer fő Aktivitási arány, % Foglalkoztatási arány, % Munkanélküliségi ráta, % Alkalmazásban álló Forrás: KSH
Békés megye 130,9 11,1 151,5 48,4 44,6 7,8 95.428
BácsKiskun megye 196,2 20,4 193,7 52,8 47,8 9,4 145.312
Csongrád megye
DélAlföld
Ország
163,8 10,3 150,5
490,9 41,8 495,7
3.930,1 316,8 3.474,9
53,6 50,5 5,9 122.481
51,8 47,7 7,8 363.221
55,0 50,9 7,5 3.231.439
Fentiek alapján megállapítható, hogy Békés megye helyzete foglalkoztatási szempontból az országon és a régión belül is igen kedvezőtlen. Kiemelve fenti mutatók közül az aktivitási arányt (mely a gazdaságilag aktív népességet – azaz a foglalkoztatottak és munkanélküliek összességét – viszonyítja a munkavállalási korú népességhez) megállapítható, hogy a békési terület jelentősen rosszabb 1 Az ÁFSZ munkaügyi központjai, kirendeltségei jelenleg használt terminológiája alapján regisztrált, nyilvántartott álláskereső munkanélküli az a személy, aki – a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és – oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és – öregségi nyugdíjra nem jogosult, és – az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és – elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit – az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Mindez tehát azt feltételezi, hogy a regisztrált, nyilvántartott álláskereső megjelenjen a munkaügyi központban és emellett a fenti feltételeknek is megfeleljen.
A Központi Statisztikai Hivatal ettől eltérő megközelítést és adatgyűjtési módszert alkalmaz, folyamatos munkaerőfelmérésekkel térképezi fel a foglalkoztatottsági helyzetet. Terminológiájukban munkanélküli az a személy, aki nem dolgozik; nincs munkája, de keresi azt; munkára kész állapotban van.
28
helyzetben van a régió másik két megyéjénél. Az aktivitási arány a 2005-ben mérthez képest (48,1 %) némi javulást mutat. Amint az a 11. táblázat adataiból látszik, Békés megye a gazdasági aktivitás terén elmarad a régiós és megyei átlagoktól. A foglalkoztatási arány (a 15-74 éves népességen belül) is a megye elmaradását tükrözi: a mért értékek több mint 3%-os elmaradást mutatnak Bács-Kiskun megyéhez képest, és mintegy 6%-ost Csongrádhoz képest. Mindemellett itt is elmondható, hogy a 2005-ös adatokhoz képest (44,06%) minimális javulás tapasztalható. A 2001. évi KSH népszámlálás adatai szerint Szeghalom városában a 15-64 éves népességében belül a foglalkoztatottak aránya 50,3% volt, a város egész területére vonatkoztatva. A munkanélküliséget vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a KSH felmérése szerint Békés helyzete valamivel kedvezőbb, mint Bács-Kiskun megyéé. A munkanélküliségi ráta a 2005-ben mért 8,43%-hoz képest 0,6%-kal csökkent, ugyanezen időszakban Bács-Kiskun esetében közel 1%-os emelkedésről számolhatunk be. Csongrád megyében 1,6%-kal javult a munkanélküliségi ráta. 2007 májusában a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Szeghalmi Kirendeltsége részletes tájékoztatást adott az illetékességi köréhez tartozó települések munkaerő-piaci helyzetéről. Az elemzés megállapítja, hogy 2007 februárjában a Dél-alföldi régió területén 72.037 fő számított álláskeresőnek, ebből Bács-Kiskun megyére 39%, 27.991 fő, Békés megyére 36%, 25.654 fő, míg Csongrád megyére 25%, 18.392 fő jutott. Tekintve, hogy a régión belüli népességnek mindössze 28,5%-a lakik Békésben (Bács-Kiskun: 40%, Csongrád: 31,5%) az álláskeresők fenti, megyei megoszlása Békés megye rendkívül súlyos helyzetét tükrözi. A nyilvántartott álláskeresők aránya (a gazdaságilag aktív népesség arányában) régiós szinten 12,9%, Csongrád megyében 10,2%, Bács-Kiskun megyében 12,6%, míg Békés megyén 16,8% volt. A felmérés készítésének időpontjában a kirendeltség körzetébe tartozó 3.983 álláskeresőből 941 fő volt Szeghalom városában élő lakos. A nemek aránya: 61% férfi, 39% nő. A nyilvántartott álláskeresők arányát kistérségi szinten vizsgálva (a Foglalkoztatási Hivatal adatgyűjtése) láthatjuk, hogy a Szeghalmi kistérségben a munkavállalási korú népességen belül mért arány a megye 8 kistérsége közül csak kettő esetében mutat rosszabb helyzetet, s ugyanez igaz a tartós, 180 napnál régebben állást keresők arányára is. Az álláskeresők számához viszonyítva a 180 napnál régebben állást keresők számát szembetűnő a magas, 44-53% közötti arány, amely azt mutatja, hogy a munkaügyi központok sem tudtak segíteni az állást keresőkön az esetek közel felében.
29
12. Táblázat Foglalkoztatottak, nyilvántartott álláskeresők
A nyilvántartott álláskeresők
A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők
A pályakezdők
Kistérség aránya a munkavállalási korú állandó népességből, %, 2006 Békéscsabai Békési Gyulai Mezőkovácsházi Orosházi Sarkadi Szarvasi Szeghalmi Összesen Forrás: KSH
6,8 10,0 6,2 13,6 6,9 13,4 6,2 11,5 8,9
3,0 4,5 2,8 7,2 3,1 6,6 2,5 5,3 4,1
aránya a nyilvántartott álláskeresőkből, %, 2006 44,3 44,9 44,9 53,0 45,1 49,2 39,9 46,1 46,5
9,6 10,1 10,6 7,8 8,9 8,2 9,9 8,0 9,0
Átfogó és szemléletes képet nyújt az alábbi táblázat a Békés megyei városi jogállású települések munkaerő-piaci helyzetéről. 13. Táblázat Nyilvántartott álláskeresők, 2006
Város
A nyilvántartott álláskeresők
A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők
aránya a munkavállalási korú népességből, % 6,3 2,7 14,9 8,9 11,5 6,4 7,6 3,6 7,0 2,1 14,1 7,0 13,9 7,8 8,8 2,7 4,2 1,5 9,0 3,8 8,3 3,9
Békéscsaba Battonya Békés Csorvás Dévaványa Elek Füzesgyarmat Gyomaendrőd Gyula Mezőberény Mezőhegyes Mezőkovácsháza Orosháza Sarkad Szarvas Szeghalom Tótkomlós Vésztő Összesen Forrás: KSH
9,0 6,4 8,6 5,8 11,7 7,7 13,2 7,9
4,5 3,0 4,4 2,4 5,6 3,8 6,0 3,6
A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők
A szellemi A foglalkozású- pályakezak dők
aránya a nyilvántartott álláskeresőkből, % 43,4 31,5 9,4 59,7 11,1 10,3 55,5 14,5 10,9 47,1 15,0 9,9 29,5 11,7 7,4 49,5 9,9 12,6 56,1 12,3 7,2 30,2 15,8 8,6 36,8 31,3 9,7 42,5 15,2 10,7 47,4 15,3 6,5 50,2 46,0 51,7 41,9 48,3 50,2 45,7 46,0
17,3 21,9 13,3 22,2 11,3 19,6 9,1 19,2
7,9 8,9 12,6 11,1 8,3 9,0 9,9 9,6
30
A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességen belül igen nagy szórást mutat az egyes településeket vizsgálva. A legalacsonyabb – és egyben legoptimálisabb – értéket Gyulán jegyezték fel (4,2%), míg a legmagasabb érték (14,9%) Battonya városához kapcsolódik. Szeghalom 11,7%os értékével a kedvezőtlenebb helyzetű települések közé sorolható, a 18 békési város közül csak négyen rendelkeznek rosszabb mutatókkal e területen. A legtöbb itt bemutatott várossal kapcsolatban elmondható, hogy álláskeresői között magas arányban vannak a 180 napon túl nyilvántartottak, ez az arány Szeghalom esetében 48,3%, míg a megyei átlag is 46%. Szeghalom városában az álláskeresők száma 2003-2005 között folyamatosan emelkedett, ezt követően szerény mértékű javulás következett be. 2007 novemberében az álláskeresők aránya meghaladta a 11%-ot, ugyanekkor a megyei érték 8,82%. A 2000-2007 közötti időszakban Szeghalom városában a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népességen belül 3 év kivételével mindig átlépte a 10%-ot, de az említett 3 év során sem esett soha 9% alá. A legmagasabb értéket 2005-ben mérték, 12,13%-ot. 7. ábra Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség %ában 2000-2007 Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség %-ában (Szeghalom város)
Arány (%)
15 14 13 12 11 10 9 8 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
Év Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram
A nyilvántartott álláskeresők száma a fenti időszak során – tükrözve a megjelenített arányokat is – 2005-ben volt a legmagasabb (836 fő), 2001-ben 789, 2004-ben 731, míg 2006-ban 800 fő volt. A munkanélküliség okai között ki szükséges emelni az alacsonyabb (8 általános iskolai osztállyal nem rendelkező) végzettségűek viszonylag magas arányát – 2006-ban a 941 szeghalmi álláskereső közül 475 ebbe a csoportba sorolható. Jellemző módon az álláskeresők 90%-a fizikai munkakörből vált álláskeresővé, általánosságban megerősítve azt a tényt, hogy a szellemi foglalkozásúak – egyben többnyire magasabb iskolai végzettségűek – viszonylag védettebbek a munkanélküliség veszélyével szemben. Minthogy a regisztrált álláskeresők 1/3-a 45 év feletti, elmondhatjuk, hogy az idősebb életkor alapvetően veszélyeztetetté teszi az embereket a munkaerő-piaci
31
elhelyezkedési esélyeik tekintetében. Emellett fontos azt is látni, hogy a 25 év alattiak is magas arányt képviselnek az álláskeresők között (15%), tehát a pályájuk kezdetén álló fiatal emberek is viszonylag könnyen kerülnek a munkanélküliség csapdájába. A munkaerő-piaci kínálat oldaláról vizsgálva a kérdést azt láthatjuk, hogy a mezőgazdasági vállalkozások terén enyhén emelkedik a foglalkoztatottak száma, amely mellett bővülnek a kereskedelmi- és vendéglátó-ipari tevékenységet folytató vállalkozások is. A negatív események között kell megemlíteni, hogy az évekig működő olasz textilipari üzem csarnokai ma üresen állnak. Összegzésként fontos kiemelni, hogy foglalkoztatási szempontból Szeghalom városa megyei és régiós viszonylatban is jelentős hátrányokkal rendelkezik. Az elemzett adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a település egyik legégetőbb problémája a munkahelyteremtés, valamint a lakosság gazdasági aktivitásának növelése.
III.2.3. A népesség iskolai végzettsége A lakosság iskolai végzettségét kistérségi, megyei, régiós és országos összehasonlításban mutatja be az alábbi táblázat, a megfelelő korúak százalékában jelenítve meg az értékeket. A nemekre vonatkozóan az összevont adatok kerültek bemutatásra. 14. Táblázat A népesség iskolai végzettsége (2001. évi népszámlálás, %) általános iskola első évfolyamát sem végezte el (10–X éves) 0,8 1,3
legalább általános iskola 8. évfolyam 15–X éves 86,1 80,5
Szeghalom Szeghalmi kistérség Békés 0,6 85,4 megye Bács0,8 85,8 Kiskun megye Csongrád 0,4 89,4 megye Régió 0,6 86,8 Ország 0,7 88,8 Forrás: KSH adatok alapján szerkesztett táblázat
legalább középiskolai érettségivel 18–X éves 29 20,4
egyetem, főiskola stb. oklevéllel 25–X éves 7,7 4,4
30,1
8,1
28,9
9,0
38,6
12,5
32,3 38,2
9,8 12,6
A Dél-alföldi régió megyéit hasonlítva össze egyértelműen kiderül, hogy Békés szerényebb mutatókkal rendelkezik a régió másik két megyéjénél a diplomások arányát tekintve, ugyanakkor valamivel kedvezőbb a kép, ha az érettségizettek megfelelő korú népességhez viszonyított arányát vizsgáljuk: itt Békés valamivel több, mint 1%-kal megelőzi Bács-Kiskun megyét. Az iskolázatlanok jelenléte a régió megyéiben alacsony arányú, emellett a legalább általános iskolai végzettséget felmutatók aránya mindenütt meghaladja a 85%-ot. Csongrád megye az itt bemutatott valamennyi kategóriában kedvezőbb képet mutat Békés és Bács-Kiskun megyénél. A Szeghalmi kistérség sokkal szerényebb képzettségi mutatókkal rendelkezik, mint Békés megye, de a többi békési kistérségnél is. Itt a legmagasabb az iskolázatlan lakosság aránya (1,3%), a második legszerényebb érték a Sarkadi
32
kistérséghez kapcsolódik (0,9%). Hasonló helyzetet tükröz a nyolc általánost végzettek aránya is. A Szeghalmi kistérség legjelentősebb elmaradása talán az érettségivel rendelkezők, valamint a diplomások jelenlétében mérhető: a Sarkadi kistérséggel közel azonos mutatókat produkálva messze elmaradnak a megyei átlagtól és a többi kistérség eredményeitől. Szeghalom városa a kistérségnél némileg kedvezőbb képet mutat: mint kistérségi székhely, többnyire a megyei átlaghoz közeli értékek jelennek meg a városban valamennyi vizsgált kategóriát szemlélve. A KSH népszámlálási eredményei azt mutatják, hogy a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 34,9% volt 2001-ben. Ez alapján megállapíthatjuk, hogy a munkaképes korú népesség több, mint egyharmada nem rendelkezett sem szakképesítéssel, sem az általános iskolánál magasabb végzettséget nyújtó egyéb végzettséggel. Ez az érték magasnak mondható, s egyben azt is mutatja számunkra, hogy a lakosság jelentős részének elhelyezkedési esélyei kedvezőtlenek az alacsony iskolai végzettség, valamint a szakképesítés hiánya miatt. A magasabb végzettségű lakosság viszonylag kisebb arányának egyik kézenfekvő oka a település távolsága a felsőoktatási intézményekkel rendelkező városoktól. A legközelebb a békéscsabai főiskola található (mintegy 50 km-re), a debreceni egyetemre közel 80 km-t, míg a szegedi egyetemekre és főiskolákra mintegy 140 km-t kell a diákoknak utazniuk. Összességében elmondható, hogy tágabb kontextusban vizsgálva mind a megye, mind a kistérség, mind pedig Szeghalom városa jelentős elmaradást mutat a népesség iskolázottságát tekintve.
33
III.2.4. Egészségi állapot A demográfiai fejezetben már foglalkoztunk a városban tapasztalható gyermekszületések csökkenésével, s megállapítottuk, hogy a népességfogyás egyik legjelentősebb mozgatója az alacsony születésszám, az egyszerű reprodukciót sem biztosító termékenységi szint. A népességfogyás másik fő előidézője az elöregedő népesség emelkedő halálozása. A Dél-Alföldön 2003-ban 19.300 személy halt meg, a nyers halálozási arányszám az egész országban a legmagasabb volt ekkor, amely az utóbbi néhány év mérséklődése után ismét emelkedik. Békés megye esetében ki kell emelnünk, hogy 2006-ban itt volt a legmagasabb az 1000 lakosra jutó halálozás száma. A lakosság egészségi állapotának jellemzésekor számos tényezőt lehet vizsgálni, a halálozási adatok feldolgozása egy speciális nézőpontot képvisel. A halál bekövetkezte egy folyamat végét jelenti, visszatekintve e pontból lehet következtetni az egészségi állapotban lejátszódó folyamatokra. Az alábbiakban a legjellemzőbb halálokokról ejtünk néhány szót, alapvetően regionális és megyei szintű adatokra hivatkozva. A halálokok közül ki kell emelnünk a keringési rendszer betegségeit: az ÁNTSZ által 2003-ban készített elemzés2 alapján megállapítható, hogy a halandóság 50%-át meghaladóan részesednek a halálokok közül a keringési rendszer betegségei. A Dél-alföldi régióban a férfiak keringési betegségben való elhalálozásának relatív kockázata magasabb az országosnál, trendje emelkedő. Az agyérbetegségek okozta halálozást vizsgálva megjegyzendő, hogy a régió kedvezőtlenebb besorolását a kimagaslóan magas Békés megyei többlethalálozás idézi elő. „Az agyérbetegségek okozta halálozást a 0-64 éves korosztályban a fejlett országokban, több mint két évtizede elkerülhetőnek tekintik” – emeli ki az idézett elemzés. A második legjelentősebb halálokként a daganatos betegségeket lehet megnevezni, amelyek következtében 2003-ban a Dél-alföldi régióban annyian haltak meg, mint ahány újszülött látta meg a napvilágot Bács-Kiskun megyében. A daganatos halálozások csoportosítása a daganat kialakulásának helye, az elsődleges támadási pont alapján történik. E szerint a daganatos halálozás leggyakrabban, az esetek 23%-ában, a légzőrendszer, ezen belül is a tüdő és a légcső daganatos megbetegedésének következménye. A születéskor várható élettartam tekintetében Csite András és Németh Nándor elemzését vettük alapul3. A magyar születéskor várható átlagos élettartam jelentősen elmarad a hasonló társadalmi-gazdasági fejlettségű országokétól. Bár, a nők esetében a nyolcvanas évek végétől, a férfiaknál a kilencvenes évek második felétől megindult a várható élettartam országos átlagának emelkedése, ez azonban nem jelenti egyelőre az európai, illetve közép-kelet európai „élmezőnyhöz” történő felzárkózást az életminőség e fontos indikátora tekintetében. Jelentős különbségek találhatók e mutatókkal kapcsolatban a nők és férfiak közt, valamint az egyes országokon belül is. A térségi különbségeket elsősorban a gazdasági fejlettség és az iskolázottság különbségei határozzák meg. Magyarország viszonylatában elmondható, hogy az iskolázottabb, 2
Dél-Alföldi Regionális Népegészségügyi Jelentés, 2005 Csite András Németh Nándor: A születéskor várható élettartam kistérségi egyenlőtlenségei az ezredforduló Magyarországán (In: Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás, II. évfolyam (2007/2. szám) 3
34
gazdaságilag fejlettebb térségekben a várható élettartam meghaladja a lemaradó térségekét. A különbségek nemcsak az ország megyéi, de a megyei kistérségek között is szembetűnőek. Az alábbi táblázat Békés megye kistérségeinek adatait tartalmazza: 15. Táblázat Születéskor várható élettartam, 2005 Férfiak 70,69 69,17 69,68 66,94 69,17 69,27 69,58 68,06
Békéscsabai Békési Gyulai Mezőkovácsházi Orosházi Sarkadi Szarvasi Szeghalmi Forrás: KSH
Nők 78,40 77,90 76,99 77,29 76,89 77,90 78,51 77,29
Teljes népesség 74,76 73,68 73,49 72,29 73,16 73,66 74,17 72,70
A táblázat adatai jól szemléltetik a fentebb jelzett területi differenciákat. Szeghalom és környéke tekintetében elmondható, hogy a megyében egyedül a Mezőkovácsházi kistérség rendelkezik kedvezőtlenebb adatokkal teljes népességre és a férfiakra vonatkozóan. A nők esetében valamivel kedvezőbb a kép: a mezőkovácsházival egyező értékek magasabbak a gyulai és orosházi kistérségekben várható élettartamoknál. Az alábbi ábra a természetes szaporodás/fogyás tapasztalható tendenciáit szemlélteti. Szeghalmon az elmúlt 10 év mindegyikében a népesség fogyása volt jellemző, ez összhangban van a régiós és megyei folyamatokkal. 8. ábra Természetes szaporodás, fogyás Szeghalmon 1997-2006 között
Természetes szaporodás, fogyás Szeghalmon 1997-2006 között -18 -36
2005. év -20 -22
2003. év
Év
-31 -17
2001. év
-20 -11
1999. év
-23 -34 -40
-35
1997. év -30
-25
-20
-15
-10
-5
0
Fő Forrás: KSH T-STAR adatok alapján szerkesztett diagram
Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a régió és Békés megye országos összehasonlításban kedvezőtlen képet mutat az 1000 főre jutó halálozás tekintetében. Emellett kiemelendő a születéskor várható élettartam kistérségi szinten alacsonynak mondható értéke, elsősorban a férfiak és a teljes lakosság viszonylatában.
35
III.2.5. A lakosság jövedelmi helyzete A 2001. évi népszámlálási adatok alapján megállapíthatjuk, hogy Szeghalom városában a korábban már jelzett foglalkoztatási problémák a családok, háztartások szintjén is problémát jelentenek. A „foglalkoztatott nélküli háztartások aránya” az egész városra vetített adatok alapján 40,9%. A felmérés során foglalkoztatottnak minősült minden 15 éves és idősebb személy, aki az eszmei időpontot megelőző héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendszeres foglalkozásától (pl. betegség miatti távollét vagy fizetett, illetve fizetés nélküli szabadság miatt) csak átmenetileg volt távol. Ha figyelembe vesszük e feltételeket, valamint azt, hogy jövedelmet biztosító munkának számít annak jogi kereteitől függetlenül minden olyan tevékenység, amely pénzjövedelmet vagy természetbeni juttatást biztosít, akkor a fenti 40%-ot meghaladó arány mindenképpen magasnak mondható. Összehasonlítva azonban a megye további városainak adatait, azt láthatjuk, hogy Szeghalom relatíve kedvező mutatókkal rendelkezik: csak a megyeszékhelyen (38,8%) és Gyulán (39,24%) mértek kedvezőbb értéket, a többi városban rosszabb a helyzet. Mindössze egy-két példát emelve ki: Battonya: 61,62%, Dévaványa, Elek, Füzesgyarmat és Sarkad: 50% feletti értékek. Ugyancsak sokatmondó adatként érdemes elemezni a „rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők arányát az aktívkorúakon belül” mutatót. A népszámlálási kérdőív azon aktív korúakat sorolta e csoportba, akik a népszámlálás személyi kérdőívének a 13. kérdésére nem jelölték meg a 10-es választ.4 Szeghalmon a 15-59 évesek száma 2001-ben 6.441 fő volt, a teljes lakosság 63,16%-a. Az adatok azt tanúsítják, hogy a foglalkoztatottak valóban ezen aktív népességből kerülnek ki, az idősebb korosztályon belüli foglalkoztatottak aránya igen alacsony. A városban e korcsoporton belül az emberek 54,1%-a foglalkoztatottnak számított 2001-ben, míg 45,9%-a nem rendelkezett rendszeres munkajövedelemmel, azaz nem volt foglalkoztatott. Ugyanez az arány a megyén belül található Orosháza esetén 43,6%, Békéscsabán 41,66%, míg Sarkadon 53,88% volt 7 évvel ezelőtt. A fent leírtak alapján kijelenthetjük, hogy a szeghalmi családok és háztartások jövedelmi helyzete - Békés megye többi városával történt összehasonlítás alapján – nem tartozik a legrosszabbak közé, sőt, a vizsgált adatok tekintetében több, gazdasági szempontból sokkal jobb helyzetben lévő településnél is kedvezőbb képet mutat.
4 A 13. kérdés így hangzott: megélhetését mi biztosítja? A 10-es válasz a következő volt: dolgozik, jövedelmet biztosító tevékenységet végez.
36
III.3. Környezet III.3.1. Épített és természeti környezet Az építészeti látnivalók köréből ki kell emelni a szeghalmi katolikus templom fa haranglábját, mely a Dél-alföld egyetlen fatornya, illetve a Wenckheim-D’Orsaykastélyt. A klasszicista-romantikus kúriát 1800 körül építtette a Wenckheim család. D'Orsay Emil pedig romantikus jegyekkel bővítette az épületet. A település nevezetesebb épületei még az 1700-as években épült református templom, a Simay-féle kisdedóvó egykori épülete. Műemléki védettséget élvez a Kárász kastély és kerti táncpavilon, a Kossuth téri műemléki környezet épületegyüttese, Halaspuszta Torda-halom, Pétes András sírkápolna, Kossuth tér 7. (volt református iskola). Helyi építészeti értékvédelemben részesülnek a következő épületek: Nagy Miklós u. 4. (volt Királyi Adóhivatal, jelenleg körzeti Földhivatal), Szabadság tér 5. (Bíróság), Tildy u. 2. (volt Szülőotthon), Tildy 1517. (volt Kaszinó és Szálloda), Tildy 30-32. (Ambrus mozgó-mozi), SzabolcsVezér 9. (Kórház főépülete), Töviskes Weckerle kastély, Kernye gátőrház. A szivattyúház ipartörténeti emlék. A táji örökség és a természeti látnivalók szempontjából kiemelt fontosságú a szeghalmi Kék-tó természetvédelmi terület, mely országos védettséget a Kék-tó holtágnak, mint védett madárfajok fészkelő- és táplálkozó helyének a védelme, továbbá a környező lösz- és szikes gyepek természetes növény- és állatvilág, a jellegzetes tájképi adottságok megőrzése miatt kapott. Ugyancsak a táji örökség részét képezik a kunhalmok, mint táji nevezetességek és régészeti lelőhelyek. Szeghalom város közigazgatási területén összesen 234 kunhalom és régészeti lelőhely található, mely a helyi építési szabályzat szerint védettnek van nyilvánítva. Helyi jelentőségű emlék a D’Orsay kastély kert maradványfái, melyből egy 200 év körüli kocsányos tölgy helyi védettséggel rendelkezik. Védettek a kórházkerti kocsányos tölgyek is. További természeti emlékek találhatók a Kossuth téren, az Alma mater étterem telkén, a Bocskai utcai lakóterületen, a Péter András Gimnázium kertjében japánakácok, a Kossuth téren vadgesztenyék. Az orvosi rendelő kertjében, a Dózsa György utcában, és a lánykollégiumban pedig kőrisfák kaptak helyi védettséget.
III.3.2. Lakásállomány 2006-ban Szeghalmon 3880 db lakáscélú ingatlant tartottak számon (a békés megyei városok esetében ez a szám összesen 116.406 db volt ugyanekkor). A következő táblázat ezekről a lakáscélú ingatlanokról közöl átfogó adatokat.
37
16. Táblázat Lakásállomány
Lakásállomány (db)
Épített lakások száma (üdülők nélkül) (db)
Az év folyamán épített gázvezetékkel ellátott lakások száma (üdülők nélkül) (db)
Az év folyamán épített, közcsatornával ellátott lakások száma (üdülők nélkül) (db)
Az év folyamán épített, közüzemi vízvezetékkel ellátott lakások száma (üdülők nélkül) (db)
Az év folyamán megszűnt lakások száma (üdülők nélkül) (db)
1997. év
3.876
15
12
10
15
6
1998. év
3.882
14
9
6
14
8
1999. év
3.865
11
8
4
11
28
28
7
9
28
43
2000. év 2001. év
3.804
33
16
11
33
19
2002. év
3.806
21
15
7
21
19
2003. év
3.812
36
33
30
36
30
2004. év
3.833
39
33
32
39
18
2005. év
3.841
19
16
15
19
11
2006. év
3.880
55
51
54
55
16
Forrás: KSH T-STAR
A településen 100 lakásra 250 lakos jutott (városok átlaga a megyében: 233). Az épített lakások száma összesen 55 db volt, miközben a békés megyei városokban ez a szám összesen 559 db volt. A lakások átlagos alapterülete 80m2 volt, míg a városok átlagértéke 94 m2. Összességében kijelenthető, hogy 2000-2006 között az összes lakásállomány mintegy 6 százaléka épült. Hosszabb időtávban azt tapasztaljuk, hogy komolyabb lakásépítési kedv a településen a 2000-es évek elejétől tapasztalható, hiszen például csak 2004-ben közel annyi lakás épült (39 db), mint a kilencvenes évek utolsó három esztendejében együtt véve (40 db). Mindeközben a megszűnő lakások száma a 2000-es mélypont után gyakorlatilag stagnál (2004: 18 db, 2005: 11 db, 2006: 16). A következő diagramból jól látható, hogy a szeghalmi kistérségben hasonló tendenciák figyelhetők meg az új évezred elejétől. 9. ábra Lakásállomány alakulása a szeghalmi kistérségben 1997-2006 (db) Lakásállomány alakulása a szeghalomi kistérségben 17,000 16,950 16,900 16,850 16,800 16,750 16,700 16,650 16,600 16,550 16,500 16,450 1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
Forrás: KSH T-STAR alapján saját szerkesztés
38
A megyében a 90-es évek végének felfutását követően egy depresszív időszak következett, ami a lakásállomány alakulását illeti, és csak 2003-tól indult meg kimutatható növekedés.
III.3.3. Települési infrastruktúra ellátottság A települési infrastruktúra alfejezetben a vízellátás, szennyvízelvezetés, tisztítás; az elektromos energia- és gázellátás; a csapadékvíz elvezetés, valamint a kábeltelevízió és távközlés legfontosabb adatait elemezzük. A város ivóvíz hálózatának kiépítettsége 96,5 %-os. Vezetékes vízzel ellátott lakások száma 3.570 db, a vízellátást kistérségi vízmű biztosítja komplex víztisztítási technológiával. A település szennyvízhálózatának kiépítése 1969-70ben kezdődött, mely 30 %-os kiépítettséget ért el. Jelenleg a közüzemi ivóvíz hálózat hossza 64,3 km, melyre a lakások több mint 96%-a van rákötve. 1995től kiemelt beruházásként elindult a csatornahálózat teljes kiépítése. Jelenleg a kiépített gravitációs csatornahálózat hossza: 45,865 fm. A városi szennyvíztisztító telep biológiai rendszerű, kémiai tisztítással, 2.570 m3/nap kapacitással. Jelenleg a hálózatba a lakások közel 86%-a (3338 db) van bekötve. Szeghalom, illetve a térség villamos energia ellátását 120/20 kV-os alállomás biztosítja. Az állomáson 2 db 25 MW transzformátor üzemel 60 %-os leterheltséggel. A kisfeszültségű elektromos hálózat kiépítettsége 100 %-os, a közvilágítást több mint ezer darab lámpatest biztosítja. 1993-94-ben épült ki a városi gázhálózat. A gázellátás a füzesgyarmati gázmezőről biztosított nagy középnyomású hálózaton keresztül. A hálózat kiépítettsége 99 %-os. Bekapcsolt lakások száma 2.742 db. A városi gázhálózat hossza bekötő vezetékekkel együtt meghaladja a 80 kilométert. A belterület 3 vízgyűjtő területre tagozódik, a csapadékvíz csatorna-hálózat befogadója a Berettyó folyó. Belsőségi csapadékvíz elvezető csatornák hossza 84,6 km, melyből 6,2 km zárt, 1,6 km mederburkolt és 76,8 km földmedrű. A csapadékvíz átemelését 2 db szivattyútelep biztosítja. 1997. évben belterületen a telefonhálózat 100 %-ban kiépült. A település három nagy mobil szolgáltató hálózata által jól lefedett. A kábeltelevízió hálózat kiépítése 1990-ben vette kezdetét. Jelenleg a lakások mintegy 40%-a kapcsolódik a hálózathoz (a megye városainak átlaga 45%). 2006-ban a településen 1950 telefon fővonal működött, melyből 1579 volt lakásfővonal és 126 ISDN-vonal. A kábeltelevízió hálózatba 1579 lakás volt ugyanekkor bekapcsolva.
39
17. Táblázat Közműellátás
Város
Békéscsaba Battonya Békés Csorvás Dévaványa Elek Füzesgyarmat Gyomaendrőd Gyula Mezőberény Mezőhegyes Mezőkovácsháza Orosháza Sarkad Szarvas Szeghalom Tótkomlós Vésztő Összesen
Háztartási vezetékes gázfogyasztó a lakásállomány százalékában
Közüzemi vízhálózatba
98.5 68.5 93.6 79.8 82.2 80.3 84.5 75.4 103.3 88.3 62.6 84.3 83.1 87.5 85.2 73.2 82.7 64.3 88.3
90.9 86.5 98.1 98.0 100.0 97.4 100.0 93.4 92.5 88.4 63.2 94.0 81.8 90.6 91.8 96.4 96.1 98.3 91.1
Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba
bekapcsolt lakás, % 53.5 9.1 90.2 50.6 60.8 53.5 17.3 61.1 88.7 65.1 45.6 24.2 56.7 53.0 62.9 79.9 16.6 24.2 58.5
Egy háztartási fogyasztóra jutó évi fogyasztás vezetékes gáz, m3
Villamos energia, kWh
1,164 1,720 1,407 1,514 1,492 1,936 1,352 1,492 1,268 1,453 1,370 1,702 1,628 1,460 1,416 1,311 1,692 1,456 1,384
1,802 1,756 2,045 2,410 2,508 2,308 2,385 2,206 1,840 2,333 1,853 2,522 1,753 2,187 2,123 2,908 2,312 2,227 2,016
Egy lakosra jutó évi vízfogyasztás, m3
Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, %
35.3 29.2 33.3 31.9 29.6 30.1 28.7 25.9 38.5 28.1 32.8 29.7 33.0 30.4 30.2 29.3 31.6 27.4 32.6
84.9 83.1 94.5 94.7 97.2 91.5 86.6 100.0 96.9 94.1 90.7 88.6 91.4 94.9 72.8 90.2 86.7 95.4 90.1
Forrás: KSH
A táblázatból jól látszik, hogy vezetékes gáz ellátottság tekintetében Szeghalom a megye városai között a sereghajtók városait gyarapítja, míg a vezetékes ivóvíz ellátottság terén a középmezőnybe sorolható. A közüzemi szennyvízhálózatra való rákapcsolódás aránya ugyanakkor az elmúlt időszakok fejlesztéseinek köszönhetően kimagaslóan jó értékeket mutat.
III.3.4. Hulladékgazdálkodás 1999-től szervezett kommunális hulladékgyűjtést, szállítást valósítottak meg Szeghalom egész területén. A városi hulladékgyűjtő telepet 2002-re építették ki teljes körűen. Jelenleg a lakások valamivel több, mint 90 százaléka van a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevonva. 2000. július 1.-től a településen a Tappe Kft. végzi a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező közszolgatatást. A hulladékot a kertes házas övezetekben heti 1- szeri, a lakótömbös övezeteknél heti 2 - szeri rendszerességgel gyűjtik és szállítják a helyi hulladéklerakó telepre, ahol lerakás után időszakos tömörítés és földtakarás történik. A családi házas övezetekben 120 l-es edényzetben, közületek és lakótömbök esetén pedig 1,1 m3-es konténerekben történik a kommunális szilárd hulladékok gyűjtése. Lomtalanítás évente két alkalommal történik. Lakossági veszélyes hulladékok (akkumulátorok, olajos rongyok, elektronikai hulladékok) begyűjtésére évi egy alkalommal kerül sor. A komposztálható hulladékokra nincs szervezett gyűjtés. A városi új szilárd hulladéklerakó telep kialakítása 2002. évben fejeződött be. A rekultivációs terv benyújtásra került a Környezetvédelmi Felügyelőséghez. A lerakóra szállított mennyiség 2002-ben 3.300, 2003-ban 4.535, 2004-ben 5.064,
40
2005-ben 4.014, 2006-ban 4.564, 2007-ben 5.424 tonna volt. A lerakó nem felel meg az új jogszabályi követelményeknek, ezért 2008. december 31-i nappal be kell zárni és rekultiválni kell. A város területén 15 db szelektív hulladékgyűjtő sziget található. A gyűjtőszigeteken 3 hulladékfrakció kerül gyűjtésre (műanyag, papír, üveg) 1100 literes konténerekben. A szelektív hulladékgyűjtő edényekben lévő másodnyersanyagot a Békéscsabai Városüzemeltetési Kft. Manzán L. utcai telepére szállítja a Tappe Kft., ahol válogatás után bálázzák, s az erre specializálódott felhasználóknak adják tovább. A települési folyékony hulladék elszállítását kötelező közszolgáltatás keretében Fodor Imre egyéni vállalkozó végzi.
41
III.4. Közszolgáltatások Az alábbi fejezet első részében a humán közszolgáltatások helyzetét mutatjuk be egyrészt regionális, megyei és kistérségi, másrészt hosszabb időbeli kitekintést téve, a rendelkezésre álló adatoknak megfelelően.
III.4.1. Oktatás-nevelés Az óvodák és általános iskolák működésével kapcsolatos adatokat 2001-2006 közötti periódusra vonatkozóan elemezzük, az óvodától haladva a felsőfokú intézményig – utóbbit csak régiós és megyei szinten értelmezve. Amint a táblázat adataiból kiderül, régiós szinten az elmúlt 6 év során mintegy 5%-kal csökkent az óvodai feladat ellátási helyek, valamint a férőhelyek száma. Ez a csökkenés követi az óvodába beíratott gyermekek számának visszaesését is, amely közel 7%-os a Dél-Alföldön. Békés megye helyzetét vizsgálva azt láthatjuk, hogy az óvodába beíratott gyermekek száma jelentősebb mértékben, mintegy 10%-kal csökkent 2001 és 2006 között. A férőhelyek száma 5,3%-os csökkenést mutat, ez azonban nem követi teljes mértékben a gyerekek számában bekövetkezett visszaesést. Az óvodák kihasználtsága 2006-ban 91%-os volt. A Szeghalmi kistérség esetében még jelentősebb az óvodába beíratott gyerekek számának csökkenése. Míg 2001-ben 1659-en jártak óvodába, ez a szám 2006ban már csak 1460 volt, amely 12%-os csökkenés. Minthogy a férőhelyek száma is jelentősen csökkent, a kihasználtság kistérségi szinten magas maradt (96,5%). Szeghalom városa az eddigi adatokhoz viszonyítva kedvezőtlenebb képet mutat. Az óvodába beíratott gyerekek száma 21,3%-kal esett vissza 6 év alatt (371-ről 292-re). Csökkent a férőhelyek száma is, mintegy 14%-kal, így 2006-ban kihasználtságuk 97,3%-os, amely optimálisnak tekinthető (2001-ben az intézmények még túlterheltek voltak, összességében 106%-os kihasználtsággal működtek). A vizsgált időszakban a feladat ellátási helyek száma is csökkent (4ről 3-ra), melyet mindenképpen indokolt az óvodás korú gyermekek számának jelentős csökkenése. E ponton érdemes visszapillantanunk a demográfiai elemzés azon részére, mely a gyermekszületések rohamos csökkenését mutatta be. Amennyiben ez a tendencia nem változik meg, a 2001-ben még viszonylag kedvező városi lakossági kormegoszlás egyre inkább közelíthet a kevésbé előnyösnek tekinthető megyei, régiós adatokhoz. Az általános iskolák (feladat ellátási helyek), valamint a tanulók számának alakulása nagymértékben emlékeztet az óvodák esetében tapasztaltakhoz. Régiós szinten az intézmények száma mintegy 9%-kal, a tanulók száma több mint 15%-kal csökkent 2001 és 2006 között. Békés megye esetében a csökkenés mindkét esetben jelentősebb, 10,8%-os, illetve – a tanulók esetében – 16,8%-os. A Szeghalmi kistérségben azt tapasztalhatjuk, hogy az általános iskolai feladatellátási helyek száma a vizsgált időszakban eggyel növekedett, ami némileg ellentmond annak a ténynek, hogy a tanulók száma 22,5%-kal esett vissza.
42
Szeghalom városában 2002 óta kettő feladat-ellátási hely is a kisiskolások rendelkezésére áll. A tanulók száma azonban a kistérségihez hasonló mértékben, közel 20%-kal megfogyatkozott 2006-ra a 2001-es értékhez képest. 18. Táblázat Óvodák és általános iskolák
Év
Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógi ai neveléssel együtt) (db)
Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógi ai neveléssel együtt) (fő)
Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógi ai neveléssel együtt) (fő)
Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma (gyógy-pedagógiai oktatással) (db)
Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő)
Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) 2001 2002 2003 2004 2005 2006
640 636 626 618 606 606
48 49 47 46 46 46
801 138 796 916 236 238
45 44 42 42 43 42
970 066 740 721 236 722
512 496 489 477 471 466
129 126 123 119 114 110
780 805 698 257 991 018
167 162 159 154 152 149
37 36 35 33 32 31
403 022 042 706 369 140
22 22 21 21 23 23
5 4 4 4 4 3
Békés megye 2001 2002 2003 2004 2005 2006
198 198 195 188 185 184
13 13 13 13 13 13
780 977 499 032 032 047
13 12 12 11 12 11
210 772 303 982 352 897
Szeghalmi kistérség 2001 2002 2003 2004 2005 2006
24 24 24 22 23 22
1 1 1 1 1 1
707 734 734 527 445 513
1 1 1 1 1 1
659 599 549 503 544 460
001 441 344 192 025 875
Szeghalom város 2001 2002 2003 2004 2005 2006
4 4 4 3 3 3
350 350 350 300 210 300
371 338 315 312 309 292
1 2 2 2 2 2
1 058 1 047 1 016 974 919 854
Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett táblázat
A Dél-alföldi régióban a középiskolai feladat-ellátási helyek (gimnáziumok és szakközépiskolák együttesen) száma jelentősen – 15,2%-kal – emelkedett a 2001-2006 közötti időszakban. Míg azonban a szakközépiskolák esetében az emelkedés mindössze 3%-ra tehető, addig a gimnáziumoknál a növekedés 31%os. A tanulók száma is jelentős mértékben nőtt a középfokú oktatásban a vizsgált időszakban, összességében 7%-kal. A tanulói létszám emelkedés azonban hangsúlyosabban jelentkezik a gimnáziumok esetében (9,6%), mint a szakközépiskolákban (5%). A régiós tendenciák megmutatkoznak a megyei adatok szintjén is, annyi különbséggel, hogy a gimnáziumi feladat-ellátási helyek esetén mutatkozó 23%-
43
os bővüléssel szemben itt már a szakközépiskolák háttérbe szorulásának lehetünk tanúi (8,4%-os csökkenés Békés megyében). Míg tehát a gimnáziumok köre 7 feladat-ellátási hellyel (30-ról 37-re) bővült, a szakközépiskolai feladatellátási helyek száma 36-ról 33-ra csökkent 2001 és 2006 között. A középiskolákban tanulók száma összességében 8,3%-kal emelkedett a megyében, ez a növekmény azonban sokkal erőteljesebben jelentkezik a gimnáziumok esetében (12,6%), mint a szakközépiskoláknál (4,6%). A Szeghalmi kistérséget tanulmányozva tapasztalhatjuk, hogy a korábbi 2-ről 2006-ban 5-re nőtt a gimnáziumi feladat-ellátási helyek száma. Ugyanakkor a meglévő 2 szakközépiskolai feladat-ellátási hely közül 1 megszűnt 2002-ben. A középiskolai tanulók száma kistérségi szinten 10%-kal lett több 2006-ra a 2001es adathoz képest, itt azonban – a korábbi tendenciáktól eltérően – a szakközépiskolákban nőtt jelentősen a létszám (18,2%), míg a gimnáziumokban viszonylag szerényebb mértékben (8,6%). Szeghalom városában a középiskolai intézmények vonatkozásában változásról nem számolhatunk be, a kistérségi székhelyen 1 gimnáziumi és 1 szakközépiskolai feladat-ellátási hely működött a vizsgált időszakban.
44
19. Táblázat Középiskolák és felsőfokú oktatási intézmények
Gimnáziumi feladatellátási helyek száma (db)
Év
Szakközépiskolai feladat-ellátási helyek száma (db)
Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (a hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumok megfelelő évfolyamaival együtt) (fő)
Nappali tagozatos egyetemi és főiskolai szintű képzésben résztvevő hallgatók száma (kihelyezett tagozatok szerint) (fő)
Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Változás 2001-2006
89 93 97 98 99 117
128 122 118 124 125 133
+31%
+3%
55 56 58 58 59 59
895 893 297 872 382 789
+7%
21 22 23 24 24 24
416 807 637 123 353 949
+16,5%
Békés megye 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Változás
30 31 32 29 29 37 +23%
36 34 34 34 32 33 -8,4%
15 800 16 377 16 651 16 797 16 838 17 120 +8,3%
2 113 2 196 2 257 2 344 2 273 2 261 +7%
Szeghalmi kistérség 2001 2002 2003 2004 2005 2006
2 2 2 2 2 5; 250%
2 1 1 1 1 1; 50%
684 730 697 674 698 755; 110% Szeghalom város
2001 2002 2003 2004 2005 2006
1 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1 1
600 628 597 585 599 644
Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett táblázat
A táblázat adataiból láthatjuk, hogy a középiskolai tanulók létszáma összességében 7%-kal emelkedett a városban, 600-ról 644 főre. A növekedés – csakúgy, mint a kistérség esetében – itt is a szakközépiskolát érintette jelentősebb mértékben: míg 2001-ben 126 tanulója volt a városi intézménynek, 2006-ban 149. A növekedés nem volt egyenletes és folyamatos, sőt, volt olyan év, amikor visszaesést tapasztalhattunk. Amint azt az alábbi diagram is mutatja, a középiskolai diákok többsége a gimnáziumi oktatást preferálja (3-4-szer annyi diák jár a gimnáziumba) a szakmai képzést is adó szakközépiskolával szemben. Az intézményekbe beiratkozott fiatalok száma évente változik, a különbség a két iskola tanulói
45
létszáma között viszonylag változatlan (331-348 fő között), két év különbségével: 2003-ban és 2004-ben visszaesett a gimnázium és emelkedett a szakközépiskola tanuló állományának száma, így a különbség is csökkent némileg, s 275-285 főre mérséklődött. 2006-ban a gimnáziumnak 495 tanulója volt, ami a vizsgált időszakban a legmagasabb, míg ugyanebben az évben a szakközépiskolába 149 fő iratkozott be. A két iskola közötti tanulói létszámbeli különbség ezzel megközelítette a 2001-ben mért legmagasabb értéket. 10. ábra A középiskolai tanulók számának változása Szeghalom városában 2001-2006 között (fő) A középiskolai tanulók számának változása Szeghalom városában 2001-2006 között 550 500 474
495
481
450
465 436
Gimnáziumi tanulók száma a nappali oktatásban (a hat-, nyolcévfolyamos gimnáziumok megfelelő évfolyamaival együtt) (fő)
435
400 350
Szakközépiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (szakmai képzéssel együtt) (fő)
300 250 200 150 126 100 2001
147 2002
161
2003
150
2004
134 2005
149
2006
Forrás: KSH T-STAR adatok alapján szerkesztett diagram
Összességében elmondható, hogy Szeghalom városában a középiskolai tanulók létszáma emelkedett 2001 és 2006 között. A középiskolai tanulók létszámát tekintve jelentősnek mondható eltolódás van a gimnázium felé. A területi vizsgálódások után áttérünk a Szeghalmon működő intézmények bemutatására, a jellemző tendenciák vázolására.
oktatási
20. Táblázat Oktatási intézmények Szeghalmon Intézmény típusa
Intézmény megnevezése
Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde Tildy Zoltán Általános Általános Iskola és Alapfokú iskola Művészetoktatási Intézmény Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Középiskola Szakképző Iskola (teljes tanulói létszámmal) Forrás: Önkormányzati adatbázis Óvoda
Tanulói létszám (2005/2006)
Tanulói létszám (2006/2007)
Intézményi kihasználtság (2007)
309
292
100%
919
854
73%
748
764
125%
46
Amint az a fenti táblázat adataiból is kitűnik, Szeghalmon napközi otthonos óvoda (bölcsődével), általános iskola, valamint két középiskola is működik. Valamennyi intézmény fenntartója Szeghalom Város Önkormányzata. Az óvoda három telephelyen (feladat-ellátási helyen) működik, maximális kihasználtsággal, korszerű körülmények között. Az általános és művészetoktatási intézménynek két telephelye van. A demográfiai tendenciáknak megfelelően a gyermeklétszám csökkenése itt tapasztalható a legnagyobb mértékben az elmúlt évek során. A gimnázium és a szakképző iskola tanulói létszáma növekszik. Az intézményekhez kollégium is tartozik. Az oktatási intézményekben képzett pedagógusok tanítanak. A középiskolában népszerű és eredményes a hatosztályos oktatás, valamint az idegen nyelvi képzés és informatika képzés is emelt óraszámban. Az önkormányzat keresi a szakképzés megújításának lehetőségét. Mind az önkormányzat, mind az intézmények maximálisan kihasználják a pályázati lehetőségeket az oktatás fejlesztése érdekében. Felsőoktatási intézmény Szeghalom városában nem működik. Békés megyében az elmúlt évek során 7%-kal emelkedett a nappali tagozatos egyetemi és főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgatók száma. Ez a változás jelentős ugyan, de messze elmarad a régió 16,5%-os előrelépéséhez képest.
III.4.2. Szociális ellátás Regionális és megyei szinten is elmondható, hogy a bölcsődébe beíratott gyerekek száma ingadozott a vizsgált időszakban, arányait tekintve megyei szinten változott jelentősen (a régióban 1997-ben 4324, 2006-ban 4643, Békés megyében 1997-ben 1035, 2006-ban 1281 gyerek járt bölcsődébe, utóbbi 23%os emelkedés). Minthogy a férőhelyek száma mindig alatta maradt az igényeknek, az intézmények kihasználtsága magas volt, sőt túlterheltségről beszélhetünk: 2006-ban 911 rendelkezésre álló helyre 1281 gyermek jutott.
47
21. Táblázat Bölcsődék Működő összes bölcsődei férőhelyek száma (önkormányzati, egyházi, kht, alapítványi, egyéb, stb.) (db)
Bölcsődébe beírt gyermekek száma (fő)
Bölcsődék száma (önkormányzati, üzemi, magán stb.) (db)
Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) 1997. év
3 477
4 324
1998. év
3 478
4 796
73 76
1999. év
3 416
4 779
76
2000. év
3 350
4 235
75
2001. év
3 255
4 217
74
2002. év
3 225
4 222
75
2003. év
3 231
4 295
75
2004. év
3 278
4 363
80
2005. év
3 339
4 406
84
2006. év
3 377
4 643
85
Békés megye 1997. év
901
1 035
21
1998. év
932
1 232
23
1999. év
872
1 230
22
2000. év
887
1 147
24
2001. év
847
1 139
24
2002. év
824
1 113
24
2003. év
826
1 089
24
2004. év
831
1 121
25
2005. év
873
1 164
28
2006. év
911
1 281
29
Szeghalmi kistérség 1998. év
35
50
2
1999. év
35
62
2
2000. év
75
86
3
2001. év
75
94
3
2002. év
67
108
4
2003. év
69
93
4
2004. év
69
91
4
2005. év
101
131
6
2006. év
107
143
6
2000. év
40
36
1
2001. év
40
43
1
2002. év
20
46
1
2003. év
20
30
1
2004. év
20
27
1
2005. év
20
39
1
2006. év
24
34
1
Szeghalom
Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett táblázat
48
A Szeghalmi kistérséggel kapcsolatban megállapítható, hogy az áttekintett 10 év során közel megháromszorozódott a bölcsődébe beíratott gyerekek száma (50ről 143-ra emelkedve), a férőhelyek száma azonban – a folyamatos bővítések ellenére is – alatta maradt a tényleges igényeknek (2006-ban 143 gyermek jutott a rendelkezésre álló 107 helyre). Szeghalom városában 1 bölcsőde működött 1997-2006 között, változó számú férőhelyet biztosítva. A beíratott gyerekek száma itt is mindvégig meghaladta a működő összes férőhelyek számát. 2006-ban 34 gyerek jutott 24 helyre, ami több mint 40%-os túlterheltséget jelent. Szeghalmon nem található önkormányzati kezelésben levő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény. A működő, ma már önkormányzati intézmény 2006-ban 22 férőhelyet tudott biztosítani. A Szeghalmi kistérség hasonló intézményei minimális túlterheltséggel működtek a vizsgált időszakban, 2006-ban 642 férőhelyre 651 fő jutott (ez 1%-os többletet jelent).
49
22. Táblázat Szociális intézmények
Év
Az önkormányzat kezelésében levő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények működő férőhelyeinek száma (db)
1997
487
1998
504
1999 2000
Az önkormányzat kezelésében levő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben a gondozottak száma (fő)
Idősek nappali intézményeinek működő férőhelyei (db)
Idősek nappali intézményeiben ellátottak száma (fő)
524
302
323
526
302
325
537
558
302
339
569
581
302
359
2001
581
608
312
381
2002
617
634
312
359
2003
639
644
317
334
2004
642
650
330
336
2005
642
662
330
312
2006
642
651
330
289
1997
40
54
1998
40
59
1999
40
57
2000
40
54
2001
40
49
2002
40
45
2003
40
55
2004
40
55
2005
40
52
2006
40
45
Szeghalmi kistérség
Szeghalom
Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett táblázat
Az idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtságával kapcsolatban elmondható, hogy kistérségi szinten vannak szabad férőhelyek: az elmúlt 3 év során visszaesett a szolgáltatást igénybe vevők száma. 2006-ban a lehetséges 330 férőhelyre csak 289 személy jutott, ami 87,6%-os kihasználtságot jelez (2001-ben még 122% volt). Szeghalmon 40 férőhely várja az idős embereket nappali szolgáltatásokkal, itt a kihasználtság magasabb, 2006-ban 112,5%-os volt. Itt is észrevehetően csökkent az ellátottak száma az elmúlt néhány évben, a kihasználtsági csúcs 2003-2004-ben 137,5%-on tetőzött. Milyen szociális intézmények működnek a városban? A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott szociális alapellátásokat a városban a Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Központja látja el. Feladatai: • •
Gondoskodik az idősek nappali ellátásáról a 40 férőhelyes Idősek Klubja keretében, melynek kihasználtsága 100%-os. Házi segítségnyújtás, ezen belül a szociális étkeztetést 24 fő részére biztosítják. Házi gondozásban 30 fő részesül.
50
23. Táblázat Szociális intézmények Szeghalom városában Működési terület Szeghalom város közigazgatási területe
Intézmény megnevezése Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Központ
Ellátottak száma (2006)
Intézményi kihasználtság
Idősek nappali ellátása 40 fő
100%
Szociális étkeztetés 24 fő Házi gondozás 30 fő
minden igényt kielégítenek, nem volt visszautasítás minden igényt kielégítenek, nem volt visszautasítás
Forrás: Önkormányzati adatbázis
A Gondozási Központ a fentieken túl ellátja a: • családsegítés, • gyermekjóléti szolgáltatás, • pszichiátriai betegek közösségi ellátása, • korai fejlesztés és fejlesztő felkészítés feladatait. A Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Központ 2007. július 1-től integrálódott és átkerült a Szeghalom Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézményéhez. Ennek központja Dévaványán található. A korábban is biztosított szociális alapellátások továbbra is a szeghalmi lakosok rendelkezésére állnak. A fent említetteken túl a törvényi kötelezettségnek eleget téve működik a 20 férőhelyes idősek bentlakásos intézménye, az Esthajnal Idősek Otthona (2008. január 1-től emelt szintű ellátást biztosítva). A településen működik továbbá a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2007. január 30-tól. Fenntartója a SANI-MED TRANS Kft. Jogszabályban előírt, eddig meg nem valósult feladat a támogató szolgálat létrehozása. Ennek megvalósítása a közeljövő tervei között szerepel.
III.4.3. Egészségügyi ellátás A Szeghalmi Fekvő- és Járóbeteg-ellátó Egység a Gyulai Pándy Kálmán Kórház szerves része, gazdaságilag önálló, a munkáltatói jogokat és felügyeletet a megyei kórház gyakorolja. A tulajdonos Szeghalom Város Önkormányzata. Az utókezelő kórházban és a járó beteg ellátásban összesen 105-en dolgoznak. Az intézet feladata: hosszabb kórházi kezelést igénylő betegek ellátása. Ezzel tehermentesíti az aktív kórházi osztályokat. Társadalmi jelentősége, hogy az idős és beteg családtag otthoni ápolása megoldást nyer, a munkaképes családtag nem esik ki a munkából az ápolási tennivalók miatt.
51
24. Táblázat bemutatása
A
városban
működő
Általános körzeti (házi-) orvos és körzeti (házi) gyermekgyógyász 2005 2006 5* 5* 2** 2 ** * felnőtt háziorvosi körzet ** gyermekorvosi körzet Forrás: Önkormányzati adatbázis
további
egészségügyi
intézmények
Egy általános körzeti (házi-) orvosra és körzeti (házi) gyermekgyógyászra jutó lakos 2005 2006 1671* 1689* 789** 737**
Az Önkormányzat – alapfeladat-ellátási kötelezettségéből következően – 5 háziorvosi és 2 gyermekorvosi körzetet működtet. A feladat ellátását az orvosok vállalkozó házi/gyermekorvosként végzik. A táblázat adataiból látszik, hogy azon túl, hogy az ellátotti létszám – a település lakosságszám-csökkenésének megfelelően – folyamatosan csökken, ugyanakkor a születések számának csökkenése miatt kevesebb az egy gyermekorvosi körzetre jutó 14 év alatti ellátott száma, ennek megfelelően növekszik az egy felnőtt háziorvosi körzetre jutó létszám. Ezek az adatok is a lakosság folyamatos elöregedését szemléltetik. A város 4 védőnői szolgálatot és iskolaorvosi-egészségügyi szolgálatot is működtet a fentieken túl. A védőnői szolgálatok közül három területi, egy pedig iskola-egészségügyi szolgálat, tekintettel az ellátottak számára. A területi védőnők 43 fő gravid (terhes), 554 fő 0-6 éves korosztályú ellátottat gondoznak, az iskola-egészségügy keretében 1536 fő gondozása valósul meg a 6-18 év közötti tanulók vonatkozásában. Az egészségügyi alapellátás területén a 10 munkahelyes szakorvosi ellátás közel 42 ezer fő járóbeteg szakellátását biztosítja. 2008 elején fejeződött be a rekonstrukció, az orvosok biztosítása folyamatban van. Szeghalmon működik a kistérségi ügyeleti központ, mely 2 orvossal és 1 ügyeleti autóval állandó ügyeletet nyújt a rendelési időn kívül.
III.4.4. Közigazgatás Szeghalom város települési önkormányzatának döntéshozó szerve az önkormányzat képviselő testülete, amely a polgármester és alpolgármester mellett 16 képviselőből áll. A képviselő testület munkáját a következő bizottságok segítik: pénzügyi, egészségügyi-népjóléti, oktatási és kulturális, városfejlesztési, közbeszerzési, valamint a sport és civil szervezetek bizottsága. A polgármesteri hivatal vezetése a jegyző hatáskörébe tartozik. Szeghalmon a következő irodák segítik a városi és lakossági ügyek helyi intézését: • • • • •
Szociális iroda és Gyámhivatal Pénzügyi iroda Műszaki iroda Hatósági és szervezési iroda (Az irodát az aljegyző vezeti) Építésügyi hivatal
52
•
Okmányiroda
A hivatal működésével és az irodák nyitva tartásával, valamint az ügyintézők elérhetőségével kapcsolatos információk elérhetőek a város honlapján, a http://szeghalom.hu/hu_onkormanyzat.htm címen.
53
IV. A városrészek területi megközelítésű elemzése IV.1. Városrészi szintű helyzetelemzés A városrészek lehatárolásánál alapvetően az egyes területek funkcionális szerepkörének vizsgálatát alkalmaztuk, igyekezve olyan homogénnek mondható városrészeket körülírni, melyek funkcionálisan, történeti hátterük tekintetében és a jövőbeli fejlődési lehetőségek alapján is összetartozó területrészekből épülnek fel. Emellett törekedtünk a lehető legjobban áttekinthető határvonalat meghúzni a település városrészei között. A stratégia készítése során több alternatív városrész lehatárolási verzió is felmerült, e megközelítések során a városrészek száma még magasabb volt. Az egyes területek részletesebb elemzése, valamint a meglévő funkciók összehasonlítása során a vizsgálatok kimutatták, hogy néhány, kezdetben javasolt városrész lényegében azonos tulajdonságokkal rendelkezik. A lehatárolás információs hátterét a KSH és az önkormányzat adatszolgáltatásai adták. A lehatárolás támaszkodik Szeghalom Város Önkormányzata Helyi Építési Szabályzatában foglaltakra. Módszertani szempontból a „Városrehabilitáció 20072013-ban” kézikönyvben megfogalmazottak szerint jártunk el. A szakértői egyeztetések és a lehatárolás végeredményeként Szeghalmon két, jól elkülönülő városrész került kijelölésre, melyek átfedés nélkül, teljes mértékben lefedik a város területét. Északi városrész Határoló utcák, objektumok: Petőfi utca páros oldala folytatódik Újtelep VIII. utcával – Újtelep X. utca – X. utcától XV. utcáig utcáig, XV. utcától - Érmellék utca 6. számtól 20. számig terjedő szakasza, Érmellék utca 1. számtól 5. számig terjedő szakasza – Kolozsvári utca 1. számtól 3. számig – Lehel utca – Árpád utca 114. számtól 76. számig – Árpád utca 53/2.szám József A. utca páratlan oldala – Szabadság tér 7. szám – visszazár a Petőfi utca páros oldalához. Déli városrész Határoló utcák, objektumok: Petőfi utca páratlan oldala – József A. utca páros oldala – Árpád u. 74. számtól 2. számig – Berettyó jobb töltés – Patai J. utca – Szeghalmi Gy. páratlan oldal – Kendereskert u. – Farkasfok – Állomási Újtelep utca – Kandó K. utca – Szeghalom-Püspökladány vasút – visszazár a Petőfi utcához A következőkben e területek rövid helyzetelemzését végezzük el, többnyire a városrészi szinten leválogatható 2001. évi népszámlálás adatai alapján. Bár ez a
54
módszer az összeírás óta eltelt hét éves időtartam miatt nem eredményezheti a helyzetkép pontos feltárását, alternatíva híján jelen elemzés alapját is képezi. Északi városrész A városrész demográfiai és szociális jellemzői: Szeghalmon a város lakónépessége 2001-ben 10.198 fő volt, ebből 3.740 fő, (36,67%) tartozott az Északi városrészhez, míg a lakosok egy csekély része (308 fő, 3,02%) külterületeken élt. A lakónépesség 2008-ban – az önkormányzati nyilvántartások alapján – 9.784 fő, ez a 2001-es adatokhoz képest 4,1%-os csökkenést mutat. A csökkenés koránt sem egyenletesen érintette a városrészeket: az Északi városrész lakossága 3.610 főre módosult, tehát 3,5%-kal esett vissza – ugyanekkor a Déli városrészben a lakosság száma kisebb emelkedést mutatott. Az itt élők kormegoszlását vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy a két városrészben az egyes életkor csoportokhoz tartozók aránya nem tér el jelentősen. Az Északi városrészben 0,6%-kal magasabb a 0-14 éves kategóriába tartozók aránya (19,5%), mint „délen”, ugyanakkor az aktív korúak (15-59 évesek) aránya (62,4%) 0,9%-kal alacsonyabb a másik városrészhez viszonyítva. A 60 évesnél idősebbek aránya mindkét területen 18% körül, az eltérés 0,3% a két településegység között. A külterületi lakosság esetén meg kell említenünk, hogy itt jelentősen alacsonyabb százalékban vannak jelen az idős emberek (13,6%), míg az aktív korú népesség 5-6%-kal magasabb arányt képvisel itt, mint a belterületi részeken. A 0-14 éves fiatalok 1-2%-kal alulreprezentáltak a két városrészhez viszonyítva. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányát vizsgálva az aktív-korúakon (15-59 évesek) belül megállapíthatjuk, hogy a városi szinten kimutatott 34,9%-tól igen jelentősen eltér a két városrész mutatója. Az alacsonyabb népességű Északon a lakosság több mint 43%-a nem rendelkezik az általános iskolai végzettségnél magasabb kvalifikációval, azaz egyértelműen kijelenthetjük, hogy ez a viszonylag nagy lakosságtömeg a munkaerő-piacon alacsony iskolai végzettsége miatt komoly hátrányban van. A külterületen élők még ennél is kedvezőtlenebb helyzetben vannak: 63,7%-uknak nincs az általánosnál magasabb iskolai végzettsége. A fentiekkel összhangban a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 évesnél idősebb népesség körében természetesen e területen jelentősen alacsonyabb (4,4%), kevesebb, mint fele a másik városrész diplomás arányánál. Itt érdemes egy mondat erejéig visszaemlékeznünk arra, hogy a városi szinten jellemző 7,7%-os diplomás arány több mint 2%-kal alatta marad a régiós értéknek (9,8%). Igen jelentősen mutatkoznak még a városrészek közötti különbségek az alacsony komfortfokozatú lakások tekintetében. A kedvezőtlenebb helyzetben ismét az Északi városrész területe van, ahol az alacsony életszínvonalat lehetővé tevő lakások aránya 34,9%. Ez az érték közel kétszerese a déli területre kimutatott aránynak és 10%-kal magasabb az egész városra vetített értéknél is. Az alacsony komfortfokozatú lakások legnagyobb számban a külterületeken jellemzőek, itt arányuk 60% feletti.
55
Az eddigi adatok alapján megállapíthatjuk, hogy az Északi városrész a másik városi területhez képest egyértelműen kedvezőtlenebb statisztikai mutatókkal rendelkezik. Ezt a képet tovább rontja az a tény, hogy kiugróan magasabb itt a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (50,9%, míg a városra vetített érték is 45,9%), amely mellett a „legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül” kombinált mutató tekintetében is e városrész hátrányos helyzete mutatkozik meg. Az Északi városrészen belül ebbe a kategóriába tartozó emberek aránya 28,2%, ez az érték 11,3%-kal magasabb, mint délen. A lakosság jövedelmi helyzete tekintetében két mutatót elemzünk: először megvizsgáljuk, hogyan alakul a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül az egyes városrészekben. Az adatok a lassan már megszokott arányú és irányú különbségeket mutatják most is: északon a jelzett korosztályba tartozó népességnek mindössze 45,6%-a volt foglalkoztatott 2001-ben, s ez az érték közel 9%-kal marad alatta a Déli városrész esetén tapasztalt szintnek. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya vonatkozásában a városi szintű helyzetelemzés során megjegyeztük, hogy az egész városra vetített 40,9%-os szint a Békés megyei városok között nem számít rossz értéknek. A település városrészei között azonban ismét jelentős különbségeket tapasztalhatunk: északon a háztartások 45,9%-ában nincs foglalkoztatott személy, s ez az adat 8,7%-kal magasabb arányt mutat a déli oldalon kimutatottnál. A következő táblázat a városrész oktatási és szociális intézményeinek számát és kapacitás kihasználtsági mutatóit összegzi: Megnevezés Bölcsődék száma Óvodák száma Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya)
Érték 1 1 0 0 93% (ellátottak száma : 37, férőhelyek száma 40)
A városrész gazdasági adottságai A következő táblázatban az önkormányzattól rögzítettük három mutató tekintetében: Megnevezés Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül Vendéglátóhelyek száma Itt működik-e a 10 legnagyobb vállalkozásból vállalkozás, ha igen mennyi
kapott
városrészi
adatokat
Érték 26 7 2
56
Déli városrész A városrész demográfiai és szociális jellemzői: Amint azt már korábban is láthattuk, a népszámlálási felmérés szerint a város lakónépessége 2001-ben 10.198 fő volt. E teljes népességnek valamivel több, mint 60%-a (6.150 fő) a Déli városrész területen élt. Mintegy 7 évvel később – az önkormányzati nyilvántartások alapján – a városrész lakossága, ellentétben a város egészére tapasztalható csökkenő tendenciával, némileg emelkedett, 6.172 főre. Ez a városrész tehát számszerűleg megtartotta, némileg növelte területének lakosságát. Ahogyan azt az Északi városrész esetén már említettük, a népesség kormegoszlása tekintetében a két városrész között különbségeket tapasztalhatunk, bár ezek a differenciák nem jelentősek. Nem kívánva ismételni a korábban elmondottakat, kiemeljük a fő eltéréseket: a Déli városrészben 0,6%-kal alacsonyabb a 0-14 éves kategóriába tartozók aránya (18,9%), mint „északon”, ugyanakkor az aktív korúak (15-59 évesek) aránya (63,3%) 0,9%-kal magasabb a másik városrészhez viszonyítva. A 60 évesnél idősebbek aránya mindkét területen 18% körül, az eltérés 0,3% az Északi városrész javára. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányát vizsgálva az aktív-korúakon (15-59 évesek) belül megállapíthatjuk, hogy a városi szinten kimutatott 34,9%-tól a Déli városrész mutatója a kedvező irányban tér el. A magasabb népességet magába foglaló Délen a lakosság csak 28,2%-a nem rendelkezik az általános iskolai végzettségnél magasabb kvalifikációval, tehát a másik városrészben jellemző, az alacsony iskolai végzettsége miatt jelentkező munkaerő-piaci hátrányok itt kevéssé erőteljesek. Élesen kirajzolódik a két városi terület közötti különbség a felsőfokú végzettségűek aránya tekintetében. A 25 évesnél idősebb népesség körében e területen jelentősen magasabb (10,0%) a diplomások aránya, amely több mint kétszerese az Északi városrészen belül mért értéknek. Az alacsony komfortfokozatú lakások tekintetében jelentősen kedvezőbb helyzetben van a déli terület: az északi, közel 35%-os értéknek itt csak a felét tapasztalták a felmérést készítők (17,7%). Elmondhatjuk tehát, hogy az alacsony életszínvonalat lehetővé tevő lakások jelenléte sokkal inkább az északi városrész jellemzője. Az Északi városrész elemzésekor már megállapítottuk, hogy a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya tekintetében a déli terület sokkal kedvezőbb helyzetben van: az itt mért érték 41,9%, amely 4%-kal a városi érték alatt van. Az előző mutatóhoz hasonlóan a „legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül” kombinált mutató tekintetében is a Déli városrész kedvezőbb helyzete rajzolódik ki. Az itt jellemző 16,9%-os érték 4,3%-kal alatta marad az egész városi területre vetített mutatónak és 10%-ot meghaladó mértékben kedvezőbb az északi városi területre jellemző értéknél.
57
A lakosság jövedelmi helyzete tekintetében Északon már megvizsgáltuk, hogyan alakul a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül. A jelzett korosztályba tartozó népességnek ott mindössze 45,6%-a volt foglalkoztatott 2001-ben, míg a Déli városrész esetén 54,2%-os értéket mértek a szakemberek. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya vonatkozásában az egész városra vetített 40,9%-os értékhez képest is kedvezőbb irányban tér el a déli városrészre jellemző adat szintje: itt a háztartások 37,2%-ában nincs foglalkoztatott személy, s ez az adat 8,7%-kal alacsonyabb arányt mutat, mint amit a déli oldalon tapasztalhattunk. A következő táblázat a városrész oktatási és szociális intézményeinek számát és kapacitás kihasználtsági mutatóit összegzi: Megnevezés Bölcsődék száma Óvodák száma Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya)
Érték 0 2 1 1 0
A városrész gazdasági adottságai A következő táblázatban az önkormányzattól rögzítettük három mutató tekintetében: Megnevezés Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül Vendéglátóhelyek száma Itt működik-e a 10 legnagyobb vállalkozásból vállalkozás, ha igen mennyi
kapott
városrészi
adatokat
Érték 98 20 8
Összegzésként szükséges kiemelni a legfontosabb konklúziót: a fentebb vizsgált mutatók tekintetében az Északi városrész jelentősen rosszabb kondíciókat mutat déli szomszédjánál, amely egyértelműen jelzi számunkra, hogy a területen élő lakosság rosszabb életkörülmények között, alacsonyabb életszínvonalon él. Mindezt szükséges kiegészíteni azzal, hogy az infrastrukturális hiányosságok is többnyire az északi területhez köthetők: a gázszolgáltatás hiányosságai az Északi városrész Újtelep, Vásártér területeken és a Kis Kolozsvári utca szakaszain, a pormentes utak hiánya szintén az Újtelep, Vásártér, valamint az Érmellék területeken jellemzőek a városban.
58
IV.2. Városrészekre lebontott SWOT-analízis Északi városrész
• • •
Erősségek Szabad külterületi földterületek (terjeszkedés) Rendelkezésre álló szabad belterületek (ipar, lakó) Fejleszthető pihenőövezet (Érmellék)
• • • • • • • •
• • •
Lehetőség Ipari telephelyek kialakításának támogatottsága Tájrehabilitációs (bányagödrök) források/pályázatok Kistérségi közlekedési kapcsolatrendszerek feltárása
• •
Gyengeség Rossz közbiztonság Belvíz-veszélyeztetettség Alacsony iskolázottság (kisebbségi problémák) Hiányos, fejletlen infrastruktúra Elhagyott, elhanyagolt bányagödrök Rossz állapotú Berettyó-híd Közintézmények elérhetőségének nehézségei Kötődés, lokálpatriotizmus hiányosságai Veszély A pályázati lehetőségek és a helyi igények nem találkoznak Mint lehetséges szolgáltató terület, távol a 47-estől
59
Déli városrész
• • • • • • •
• • • • • •
•
Erősség Városi átlagnál kedvezőbb gazdasági adottságok Városon belül kedvező munkanélküliségi helyzet (Köz/össégi)szolgáltatói szféra magas jelenléte Közlekedési infrastruktúra ellátottság kedvező Rendelkezésre álló ipari területek és infrastruktúra Helyi átlagnál kedvezőbb iskolázottsági mutatók Aktív, nagyszámú civil szervezet Lehetőség 47-es számú főút fejlesztése, elkerülő megépítése 4-es (M4-es) új nyomvonalának megépítése M44-es számú főút fejlesztése EU forrásokhoz való hozzáférés Kistérség turisztikai vonzereje Halasi vésztározó gazdasági hasznosítása (jogszabályi módosítás) Belvíz főgyűjtő csatornák rehabilitációja
• •
• • • •
• • • •
Gyengeség Alacsony a kialakított zöldfelületek aránya Magas a 47-es által generált átmenő forgalom környezeti terhelése és az állagromlás Társasházak és műemlék jellegű épületek leromlott állaga Gazdaságilag életképes, hitelezhető projektötletek hiánya Szakképzett munkaerő hiánya Átminősítésre szoruló, szabad gazdasági területek (Halasi szükségtározó) Veszély további leszakadásának
Kistérség veszélye Demográfiai, egészségi mutatók romlása (elvándorlás, öregedés) Fejlesztési források elmaradása A gazdasági környezet romlásával további munkahelyek megszűnése
60
IV.3. Városrészek összehasonlító elemzése szegregációs szempontból – az anti-szegregációs terv kivonata Az integrált városfejlesztési stratégia keretén belül kidolgozandó Antiszegregációs terv (ASZT) egy, ám igen fontos részét képezi a települési esélyegyenlőségi program kidolgozásának. A terv elsősorban területi dimenzióban, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét egy adott településen. Az ASZT célja, hogy a város felmérje azon területeit, ahol a szegregáció már megindult, illetve előrehaladott állapotban van, és a fentiek szellemében kidolgozzon a szegregáció oldására irányuló programokat. Az Anti-szegregációs terv alapvetően 3 fő fejezetre tagolódik: a város egészére vonatkozó helyzetelemzésre, a szegregátumok, telepek, telepszerű képződmények helyzetének elemzésére és az Anti-szegregációs program megfogalmazására. A terv elkészítéséhez alapvetően két adatbázis adatállományát használtuk fel: támaszkodik az elemzés a 2001. évi népszámlálás tematikusan kapcsolódó adataira, valamint az önkormányzati nyilvántartásokból elérhető adatokra.
Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség koncentrációjáról a város egészének tekintetében
területi
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) városrészekre vonatkozó elemzése kimutatja, hogy melyek a város rosszabb státuszú területei, ahol a népesség társadalmi összetétele és a terület fizikai jellemzői is kedvezőtlenebbek. Ez a fejezet alapvetően erre az elemzésre támaszkodik és a célja, hogy a rosszabb állapotú területeken belül meghatározza azokat a kisebb területegységeket, ahol a szegregáció már előrehaladott, illetve azokat, melyeket a szegregáció elmélyülése veszélyeztet. Az általános tapasztalatok alapján elmondható, hogy ezen területeken az alacsony státuszú roma népesség koncentrációja igen magas, éppen ezért a városi szegregátumok meghatározásának egyik elsődleges célja az ilyen jellegű területek lehatárolása. Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%. A szegregátumok lehatárolása elsősorban a KSH 2001. évi népszámlálási adatai alapján történik. Emellett vizsgálatra kerültek a következő mutatók: a segélyezési adatok megoszlása, az önkormányzati bérlakások magasabb koncentrációja egy adott területen, az alacsony infrastrukturális ellátottsággal (közművek, pormentes út, járda hiánya) rendelkező területek és a külterületen, nem-lakóövezetben elhelyezkedő lakott területek.
61
A szegregált területek kijelölésének megkönnyítése érdekében a KSH az adatszolgáltatása részeként megküldte a városi szegregátumokat tartalmazó kartogramot. A KSH abban az esetben jelölt ki szegregátumot, ha a kritikus terület lakosságnagysága meghaladja – a 2001-es népszámlálási adatok alapján - az 50 főt. A következő ábra a szegregátumként azonosított területek városon belüli elhelyezkedését szemlélteti:
A fenti térkép elvileg azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40% feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít.
(Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, 50-100%=pink.) A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. A megküldött térképen bekarikázással megjelölésre kerültek azok a területek, melyek 50 főnél nagyobb lakosságszámmal bírnak. Szeghalom esetében két ilyen terület került kijelölésre. A helyzetelemzési fejezet három szakaszra tagolódik. Az első részben az IVS által meghatározott városrészeket mutatjuk be a megadott szempontrendszer szerint, ezt két tematikus alfejezet követi: először a helyi oktatási intézmények esélyegyenlőségi elemzését végezzük el, majd a városi területek infrastrukturális adottságait tekintjük át. Ezek után térünk át a szegregátumként azonosított területek bemutatására. A következőkben a város egészére és a lehatárolt városrészekre vonatkozó mutatók elemzését végezzük el.
62
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia 2 jól elkülönülő városrészt határoz meg Szeghalmon: •
Északi városrész
Határoló utcák, objektumok: Petőfi utca páros oldala folytatódik Újtelep VIII. utcával – Újtelep X. utca – X. utcától XV. utcáig utcáig, XV. utcától - Érmellék utca 6. számtól 20. számig terjedő szakasza, Érmellék utca 1. számtól 5. számig terjedő szakasza – Kolozsvári utca 1. számtól 3. számig – Lehel utca – Árpád utca 114. számtól 76. számig – Árpád utca 53/2.szám József A. utca páratlan oldala – Szabadság tér 7. szám – visszazár a Petőfi utca páros oldalához. •
Déli városrész
Határoló utcák, objektumok: Petőfi utca páratlan oldala – József A. utca páros oldala – Árpád u. 74. számtól 2. számig – Berettyó jobb töltés – Patai J. utca – Szeghalmi Gy. páratlan oldal – Kendereskert u. – Farkasfok – Állomási Újtelep utca – Kandó K. utca – Szeghalom-Püspökladány vasút – visszazár a Petőfi utcához
Szeghalom város esetében szegregátumként az alábbi területek kerültek kijelölésre a KSH népszámlálási adatok alapján: •
Északi városrész területén belül az alábbi utcák által határolt rész: Újtelep (IV., V., VII., VIII. utcák) (Szegregátum 1)
•
Déli városrész területén belül az alábbi utcák által határolt rész: Vásártér utca 44-68-ig (Szegregátum 2)
A szegregált terület részletes bemutatásával és a kapcsolódó adatok elemzésével a dokumentum III. fejezetében foglalkozunk.
A KSH 2001-es népszámlálás adataiból előállított mutatók Adat 1. Lakónépesség száma (fő) 2. Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 3. Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 4. Lakónépességen belül 60- x évesek
Város egésze
Északi városrész
Déli városrész
Külterület
1. számú szegregátum
2. számú szegregátum
10.198
3.740
6.150
6.150
255
87
19,0%
19,5%
18,9%
18,9%
23,9
34,5
63,2%
62,4%
63,3%
63,3%
66,7
63,2
17,8%
18,1%
17,8%
17,8%
9,4
2,3
63
aránya 5. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül (indikátor is) 6. Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (indikátor is) 7. Lakásállomány (db) 8. Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (indikátor is) 9. Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők* aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 10. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül, (tehát akikre egyszerre teljesül az 5. és 9. mutató)
34,9%
43,5%
28,2%
28,2%
68,2
72,7
7,7%
4,4%
10,0%
10,0%
0,0
0,0
3.800
1.318
2.365
2.365
78
19
25,0%
34,9%
17,7%
17,7%
43,6
63,2
45,9%
50,9%
41,9%
41,9%
67,1
76,4
22,1%
28,2%
16,9%
16,9%
52,9
65,5
*(azon aktív korúak, akik a népszámlálás személyi kérdőívének a 13. kérdésére nem jelölték meg a 10-es választ) Forrás: KSH, 2001. évi népszámlálási adatok
A város egészére vonatkozó részletes helyzetelemzést az IVS vonatkozó fejezete tartalmazza. Az alábbi analízis célja, hogy a város egészét és a városrészeket összehasonlítsa. •
Északi városrész
Szeghalmon a város lakónépessége 2001-ben 10.198 fő volt, ebből 3.740 fő, (36,67%) tartozott az Északi városrészhez, míg a lakosok csekély része (308 fő, 3,02%) külterületeken élt. A lakónépesség 2008-ban – az önkormányzati nyilvántartások alapján – 9.784 fő, ez a 2001-es adatokhoz képest 4,1%-os csökkenést mutat. A csökkenés korántsem egyenletesen érintette a városrészeket: az Északi városrész lakossága 3.610 főre módosult, tehát 3,5%-kal esett vissza – ugyanekkor a Déli városrészben a lakosság száma kisebb emelkedést mutatott. Az itt élők kormegoszlását vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy a két városrészben az egyes életkorcsoportokhoz tartozók aránya nem tér el jelentősen. Az Északi városrészben 0,6%-kal magasabb a 0-14 éves kategóriába tartozók aránya (19,5%), mint „délen”, ugyanakkor az aktív korúak (15-59 évesek) aránya (62,4%) 0,9%-kal alacsonyabb a másik városrészhez
64
viszonyítva. A 60 évesnél idősebbek aránya mindkét területen 18% körüli, az eltérés 0,3% a két településegység között. A külterületi lakosság esetén meg kell említenünk, hogy itt jelentősen alacsonyabb százalékban vannak jelen az idős emberek (13,6%), míg az aktív korú népesség 5-6%-kal magasabb arányt képvisel, mint a belterületi részeken. A 0-14 éves gyermekek viszont 1-2%-kal alulreprezentáltak a két városrészhez viszonyítva. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányát vizsgálva az aktív korúakon (15-59 évesek) belül megállapíthatjuk, hogy a városi szinten kimutatott 34,9%-tól igen jelentősen eltér a két városrész mutatója. Az alacsonyabb népességű északon a lakosság több mint 43%-a nem rendelkezik az általános iskolai végzettségnél magasabb kvalifikációval, azaz egyértelműen kijelenthetjük, hogy ez a viszonylag nagy lakosságtömeg a munkaerő-piacon alacsony iskolai végzettsége miatt komoly hátrányban van. A külterületen élők még ennél is kedvezőtlenebb helyzetben vannak: 63,7%-uknak nincs az általánosnál magasabb iskolai végzettsége. A fentiekkel összhangban a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 évesnél idősebb népesség körében természetesen e területen jelentősen alacsonyabb (4,4%), kevesebb, mint fele a másik városrészen belül. Itt érdemes egy mondat erejéig visszaidéznünk a tényt, hogy a városi szinten jellemző 7,7%-os diplomás arány több mint 2%-kal alatta marad a régiós átlagnak (9,8%). Igen jelentősen mutatkoznak meg a városrészek közötti különbségek az alacsony komfortfokozatú lakások tekintetében. Kedvezőtlenebb helyzetben ismét az Északi városrész területe és lakossága van, ahol az alacsony életszínvonalat lehetővé tevő lakások aránya 34,9%. Ez az érték közel kétszerese a déli területre kimutatott aránynak és 10%-kal magasabb az egész városra vetített értéknél is. Az alacsony komfortfokozatú lakások legnagyobb számban a külterületeken jellemzőek, itt arányuk 60% feletti. Az eddigi adatok alapján megállapíthatjuk, hogy az Északi városrész a másik városi területhez képest egyértelműen kedvezőtlenebb statisztikai mutatókkal rendelkezik. Ezt a képet tovább árnyalja az a tény, hogy kiugróan magasabb itt a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (50,9%, míg a városra vetített érték 45,9%), amely mellett a „legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül” kombinált mutató tekintetében is e városrész hátrányos helyzete mutatkozik meg. Az Északi városrészen belül ebbe a kategóriába tartozó emberek aránya 28,2%, ez az érték 11,3%-kal magasabb, mint délen. A lakosság jövedelmi helyzete tekintetében két mutatót elemzünk: először megvizsgáljuk, hogyan alakul a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül az egyes városrészekben. Az adatok a lassan már megszokott arányú és irányú különbségeket mutatják most is: északon a jelzett korosztályba tartozó népességnek mindössze 45,6%-a volt foglalkoztatott 2001ben, s ez az érték közel 9%-kal marad alatta a Déli városrész esetén tapasztalt szintnek. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya kapcsán a városi szintű helyzetelemzés során megjegyeztük, hogy az egész városra vetített 40,9%-os
65
szint a Békés megyei városok között nem számít rossz értéknek. A település városrészei között azonban ismét jelentős különbségeket tapasztalhatunk: északon a háztartások 45,9%-ában nincs foglalkoztatott személy, s ez az adat 8,7%-kal magasabb arányt mutat a Déli városrészben kimutatottnál. A 2. számú táblázat adatait elemezve először meg kell említeni az egy lakásra jutó lakosok számát érintő városrészi különbségeket: az Északi városrészben 1.347 db lakás található, melyekre egyenként átlagosan 2,68 fő lakos jut, szemben a déli 2,37 fős értékkel. Ennél hangsúlyosabb differenciát fedezhetünk fel az LFT-ben részesülők arányát vizsgálva: ezt a támogatás típust 10%-kal többen veszik igénybe az északi területen (19%), mint délen. A rendszeres szociális segélyben részesülők arányát a lakások számához viszonyítva a már ismert eltéréseket láthatjuk újra: az Északi városrészben több mint háromszorosa a segélyt igénybe vevők aránya (18%), mint a Déli városrészben. Az egyetlen mutató, melyben a déli terület tűnik hátrányosabbnak, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya: itt a Déli városrész esetén 2%-kal magasabb értéket (17%) jegyeztek fel a szakemberek 2008-ban. A lakások számához viszonyítottan megadott HHH gyerekek aránya azonban ismét az északi terület problémáira hívja fel a figyelmet: ebben a városrészben 6-szor annyi a HHH gyerekek aránya, mint a másik településrészen.
•
Déli városrész
Amint azt már korábban rögzítettük, a népszámlálási felmérés szerint a város lakónépessége 2001-ben 10.198 fő volt. E teljes népességnek valamivel több, mint 60%-a (6.150 fő) a Déli városrész területen élt. Mintegy 7 évvel később – az önkormányzati nyilvántartások alapján – a városrész lakossága, ellentétben a város egészére tapasztalható tendenciával, némileg emelkedett, jelenleg 6.172 fő. Ez a városrész tehát számszerűleg megtartotta, némileg növelte is lakosságát. Ahogyan azt az Északi városrész esetén már említettük, a népesség kormegoszlása tekintetében a két városrész között különbségeket tapasztalhatunk, bár ezek a differenciák nem jelentősek. Nem kívánva ismételni a korábban elmondottakat, kiemeljük a fő eltéréseket: a Déli városrészben 0,6%-kal alacsonyabb a 0-14 éves kategóriába tartozók aránya (18,9%), mint „északon”, ugyanakkor az aktív korúak (15-59 évesek) aránya (63,3%) 0,9%-kal magasabb a másik városrészhez viszonyítva. A 60 évesnél idősebbek aránya mindkét területen 18% körül, az eltérés 0,3% az északi rész javára. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányát vizsgálva az aktív korúakon (15-59 évesek) belül megállapíthatjuk, hogy a városi szinten kimutatott 34,9%-tól a Déli városrész mutatója kedvező irányban tér el. A magasabb számú népességet magába foglaló délen a lakosságnak csak 28,2%-a nem rendelkezik az általános iskolai végzettségnél magasabb kvalifikációval, így a másik városrészben jellemző, az alacsony iskolai végzettség miatt jelentkező munkaerő-piaci hátrányok itt kevéssé erőteljesek.
66
Élesen kirajzolódik a két városi terület közötti különbség a felsőfokú végzettségűek aránya tekintetében. A 25 évesnél idősebb népesség körében e területen jelentősen magasabb (10,0%) a diplomások aránya, amely több mint kétszerese az Északi városrészen belül mért értéknek. Az alacsony komfortfokozatú lakások tekintetében jelentősen kedvezőbb helyzetben van a déli terület: az északi, közel 35%-os értéknek itt csak a felét tapasztalták a felmérést készítők (17,7%). Elmondhatjuk tehát, hogy az alacsony életszínvonalat tükröző lakások jelenléte sokkal inkább az Északi városrész jellemzője. Az Északi városrész elemzésekor már megállapítottuk, hogy a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya tekintetében a déli terület sokkal kedvezőbb helyzetben van: a mért érték 41,9%, amely 4%-kal a városi érték alatt van. Az előző mutatóhoz hasonlóan a „legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül” kombinált mutató tekintetében is a Déli városrész kedvezőbb helyzete rajzolódik ki. Az itt jellemző 16,9%-os érték 4,3%-kal alatta marad az egész városi területre vetített mutatónak és 10%-ot meghaladó mértékkel kedvezőbb az Északi városrészre jellemző értéknél. A lakosság jövedelmi helyzete tekintetében Északon már megvizsgáltuk, hogyan alakul a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül. A jelzett korosztályba tartozó népességnek ott mindössze 45,6%-a volt foglalkoztatott 2001-ben, míg a Déli városrész esetén 54,2%-os értéket mértek a szakemberek. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya vonatkozásában az egész városra vetített 40,9%-os értékhez képest is kedvezőbb irányban tér el a Déli városrészre jellemző adat szintje: itt a háztartások 37,2%-ában nincs foglalkoztatott személy, s ez az adat 8,7%-kal alacsonyabb arányt mutat, mint amit az északi oldalon tapasztalhattunk. Az Északi városrész elemzésekor már részletesen szóltunk a segélyezési adatok területi különbségeiről. Itt csak azt emeljük ki, hogy a Déli városrész a mutatók többségében – egy kivételével – kedvezőbb képet mutatott az északi résznél.
Összegzésként szükséges kiemelni a legfontosabb konklúziót: a fentebb vizsgált mutatók tekintetében az Északi városrész jelentősen rosszabb kondíciókat mutatott déli szomszédjánál, amely egyértelműen jelzi számunkra, hogy a területen élő lakosság rosszabb életkörülmények között, alacsonyabb életszínvonalon él. Mindezt szükséges kiegészíteni azzal, hogy az infrastrukturális hiányosságok is többnyire az északi területhez köthetők: a gázszolgáltatás hiányosságai az Északi városrész Újtelep, Vásártér területeken és a Kis Kolozsvári utca szakaszain, a pormentes utak hiánya szintén az Újtelep, Vásártér, valamint az Érmellék területeken jellemzőek a városban.
67
Városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói
Az IVS-ben azonosított városrészek és szegregátumok1 neve
Lakónépesség száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján)
Lakások száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján)
LFT2 –ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva
Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva
HHH gyerekek aránya a településrészen a lakások számához viszonyítva
Romák aránya a lakónépességen belül3
Északi városrész
3610fő
1347 db
19%
18%
15%
6%
2%
Újtelep (IV., V., VII., VIII.)
336 fő
111 db
13%
18%
26%
9%
6%
Déli városrész
6172 fő
2600 db
9%
5%
17%
1%
5%
Vásártér
189 fő
52 db
30%
29%
29%
19%
8%
Város egészére vetített mutató4
9.784 fő
3.947 db
13%
10%
16%
3%
4%
Város egészére az adott 497 fő 375 fő 649 fő 105 fő segélytípus száma 1 Az integrált városfejlesztési stratégiában és az Anti-szegregációs tervben meghatározott városrészekre, illetve szegregátumokra. 2 LFT-be beletartozik a normatív, helyi és adósságkezelési LFT egyaránt. 3 Amennyiben a városnak rendelkezésére áll ilyen jellegű adat (pl. felmérésekből, CKÖ becslése stb) 4 Az adott segélyezés típus aránya a város összes lakásszámához viszonyítva. Forrás: Önkormányzati adatbázis
68
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Az általános iskolai közoktatás integráltságának felmérése Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint
OM azonosító
028292
Tanulólétszám az intézményben Intézmény neve
Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészet-oktatási Intézmény, Szeghalom, Tildy Zoltán út, 17-21.sz.
Normál (általános) tanterv
Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás
Gyógypedagógiai tagozat
Összesen
HHH
SNI
Összesen
HHH
SNI
Összesen
HHH
SNI
Összesen
HHH
789
62
100
764
53
75
0
0
0
25
9
Forrás: Önkormányzati adatbázis
Szeghalom Város Önkormányzata Képviselőtestülete 2008. január 28-án fogadta el Szeghalom Város Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzését. A dokumentum nem program, annak készítése folyamatban van, azonban számos programszerű intézkedésre javaslatot tesz, melyeket az Anti-szegregációs tervbe is beépítünk. Az esélyegyenlőségi törvény – összhangban a közoktatási törvénnyel – egyértelműen meghatározza a fogyatékos gyermekek, fiatalok oktatáshoz, képzéshez fűződő jogait. Az esélyegyenlőségi törvény kimondja, hogy a fogyatékos gyermek képességei kibontakoztatása szempontjából előnyös, ha a többi gyermekkel, tanulóval azonos csoportban vagy osztályban van oktatva. Valamennyi települési önkormányzat törvényben meghatározott kötelező közoktatási feladatai közé tartozik a többi gyermekkel együtt nevelhető, oktatható gyermekek, tanulók ellátása, az ehhez szükséges feltételek megteremtése. Az integrált oktatást, különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően – a fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében kell biztosítani. Az önkormányzat által fenntartott óvodában működik gyógypedagógiai csoport, melyekben értelmi, testi, érzékszervi fogyatékosok, autisták és halmozottan sérültek ellátását, fejlesztését biztosíthatják, igény és szükséglet szerint. A szakember-ellátottság biztosított, a tárgyi feltételek további fejlesztése fontos jövőbeni cél. Az alábbi elemző fejezet a Szeghalom városában lévő alapfokú oktatási intézmények működését mutatja be, beleértve a többcélú intézményként működő óvodát és bölcsődét is.
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Az oktatási intézmények részletes bemutatását az anti-szegregációs terv tartalmazza. A település infrastruktúrája
Azon utcák, ahol részben vagy egészben nem találhatóak
A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya az el nem látott településrészen, utcában
A településrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatóak
Vezetékes víz
Van
-
-
Áram
Van
-
-
Közvilágítás
Van
-
-
Szennyvízcsatorna
Van
-
-
1%
Északi városrész: Újtelep, Kis Kolozsvári u. Déli: Vásártér.
1%
Északi városrész: Újtelep, Érmellék Déli városrész: Vásártér, Kendereskert u.
-
-
Gáz
Pormentes út
Járda
Újtelep VIII. u, XX. U. részben, Érmellék I. utca, Vásártér II. eng., Kis Kolozsvári Újtelep VIII,X,I,V,XV, XVI, XVII, XVIII, XIX, XX, Vásártér II. u, Érmellék I, II, zug , Kendereskert u. Táncsics zug van
Forrás: Önkormányzati adatbázis
A település infrastrukturális helyzetével kapcsolatban korábban már említést tettünk az IVS-ben azonosított városrészekhez kapcsolódó problémákról. A következő rövid szakaszban áttekintjük, hogy az egyes infrastrukturális adottságok mely településrészeken milyen szinten kiépítettek, illetve hol hiányoznak részben vagy egészen: •
•
A vezetékes víz, elektromos áram a település minden részén elérhető szolgáltatásként van jelen. Jelenleg a közüzemi ivóvíz hálózat hossza 64,3 km, melyre a lakások több mint 96%-a van rákötve. A kisfeszültségű elektromos hálózat kiépítettsége 100 %-os, a közvilágítást több mint ezer darab lámpatest biztosítja. 1995-től kiemelt beruházásként elindult a csatornahálózat teljes kiépítése. Jelenleg a kiépített gravitációs csatornahálózat hossza 45.865 fm. A városi szennyvíztisztító telep biológiai rendszerű, kémiai tisztítással, 2.570 m3/nap kapacitással. Jelenleg a hálózatba a lakások közel 86%-a (3.338 db) van bekötve. 1993-94-ben épült ki a városi gázhálózat. A gázellátás a füzesgyarmati gázmezőről biztosított nagy középnyomású hálózaton keresztül. A hálózat Hat Penna Kft.
70
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
•
•
kiépítettsége 99 %-os, a bekapcsolt lakások száma 2.742 db. A városi gázhálózat hossza bekötő vezetékekkel együtt meghaladja a 80 kilométert. Egyes területeken a gázszolgáltatás még nem érhető el 100%ban, a fenti táblázat azonosítja az érintett utcákat, illetve utcaszakaszokat. Egyelőre nem rendelkezik a város minden területe pormentes utakkal. Az önkormányzat figyelmet fordít az aszfaltozott utak hosszának gyarapítására. Az aszfalt burkolat hiánya egyértelműen jelentkezik az újtelepi utcák jelentős részén, valamint néhány más területen fekvő utcában. A szegregátum 1 területén belül az V. és VIII. utca esik a hiányos területek közé. A járdák kiépítettsége Szeghalom városában 100%-osnak tekinthető. Egyes helyeken a járdák állapota (elsősorban szélessége) nem megfelelő, ezért szükség van korszerűsítésükre.
Fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a település infrastrukturális ellátottsága viszonylag jónak mondható. Érdemes kiemelni azon területeket, melyeken a két hiányosnak mondható szolgáltatás egyike sem található meg: • • •
Újtelep VIII. és XX. Utca, Érmellék I. utca, Vásártér II. utca.
Szeghalom városában nincs folyamatban lévő telepfelszámolási és rehabilitációs program.
A városi szegregátumok, telepek, telepszerű képződmények helyzetének elemzése A KSH által megadott kartogram figyelembe vételével a város szakemberei az alábbi, alacsony státuszú népesség által magas arányban lakott területeket határozták meg: •
•
•
Északi városrészhez kapcsolódó roma népesség magas aránya az Újtelep I.-XX. utca városrészen belül jellemző, azonban itt külön szegregátumot nem alkotnak, szinte mindegyik utcában található kettő-négy roma család. Az Északi városrészben telepszerű képződménynek, szegregátumnak minősíthető az Újtelep IV., V., VII., VIII. utca által lehatárolt terület. A továbbiakban ezt a területet Szeghalom 1. számú szegregátumként kezeljük. Az érintett 4 utcában a romák aránya az átlagot meghaladó, elhelyezkedésüket tekintve lakóhelyük összefüggő csoportosulást nem alkot. Déli városrész: Telepszerű képződmény, egyben a tágabb területen belüli szegregátumként értelmezhető a Vásártér lakóterületen belül a Vásártér 44-68. számú épületekkel körülhatárolt terület. A vásártéri lakóterület megoszlik a lehatárolás szempontjából releváns mutatókat tekintve, a terület jelentősebb része nem minősül szegregátumnak, s csak a fentebb jelzett házszámoknál található lakásokban lakik roma kisebbség. Ezek a
Hat Penna Kft.
71
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
lakások egymás mellett helyezkednek el. A továbbiakban ezt a területet Szeghalom 2. számú szegregátumként kezeljük.
Az alábbiakban elvégezzük az azonosított szegregátumok helyzetének lényegre törő elemzését. Az analízis célja a terület fizikai adottságainak bemutatása, valamint a területen élő lakosságcsoport demográfiai és szociális adottságainak rövid felvázolása.
Szeghalom 1. számú szegregátum Az 1. számú szegregátumként azonosított terület az Északi városrészen belül helyezkedik el. Szegregátumnak minősíthető, telepszerű képződmény található az Újtelep IV., V., VII., VIII. utca által lehatárolt területen. Az érintett 4 utcában a romák aránya az átlagot meghaladó, elhelyezkedésüket tekintve lakóhelyük összefüggő csoportosulást nem alkot. A népszámlálási adatok alapján a szegregátum területén élő lakosok száma 255 fő. A 2001-eshez képest a 2008-as adatok (336 fő) viszonylag jelentős emelkedést jeleznek. Az itt élők korcsoportok szerinti megoszlását vizsgálva ki kell emelni a gyermekek (0-14 évesek) városi értékektől jelentősen eltérő arányát: míg a város egész területére értelmezve 19% a legfiatalabb csoportba tartozók aránya, az 1. számú szegregátum területén 23,9%. Az aktív korúak a teljes népesség 66,7%-át teszik ki, amely 3,5%-kal haladja meg a városi értéket. Az első két korcsoport esetén jelentkező többlet az idősebbek feltűnően alacsony arányában tükröződik vissza: a város egészére nézve 17,8%-os jelenlétük az 1. számú szegregátum területén mindössze 9,4%-os. A szegregátum területén élő lakosság több szempont alapján is hátrányokat mutat a teljes városi lakossághoz képest. Az egyik legjelentősebb és legfontosabb elmaradás az iskolázottság területén jelentkezik. A területen élők között a felmérés adatai szerint nincs felsőfokú végzettséggel rendelkező (miközben a város lakosságának 7,7%-a diplomás), ugyanakkor a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők az itt élők 68,2%-át teszik ki, s ez kétszerese a városi átlagnak. A szegregátum lakosainak kedvezőtlen jövedelmi helyzetét igazolja az a tény, mely szerint 67,1%-uk nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. Ez az arány a város teljes lakosságára vetítve „csak” 45,9%. A 15-64 éves korúak esetén a foglalkoztatottak aránya mindössze 31,5%, ez közel 19%-kal marad el a városi szinttől. Mindennek eredményeként a szegregátum területén lévő háztartások több mint felében nincs foglalkoztatott, azaz teljes jövedelmük valamilyen támogatásból, segélyből származik. A terület infrastrukturális adottságai közül elsőként a lehatárolt területen található lakások állagáról ejtünk néhány szót. Az alacsony komfortfokozatú lakások nagy arányban találhatók itt meg (43,6%), mely érték közel 20%-kal lépi túl a városi mutatót. Az önkormányzat adatai szerint a lakáskörülményekkel kapcsolatban elmondható, hogy az 1. számú szegregátum területén a családi házas beépítési forma jellemző. A lakásállomány állapota megfelelőnek mondható, kisebb része szorul felújításra. Az itt található épületek mintegy 30%Hat Penna Kft.
72
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
a az 1930-40-es években épült, a lakások egy részére jellemző, hogy komfortosításuk csak részben történt meg. A lakásállomány közel 70%-a 1970től napjainkig épült. Ezek a lakások főleg komfortosnak minősíthetők. A város jelentős részén aszfaltozott felülettel kiépített utakon közlekedhet a lakosság, mindössze néhány kisebb terület van, ahol a szilárd burkolatú út hiányzik. Ezek egy része a szegregátumokon belül található. Itt kell megemlítenünk az Újtelep VIII., ill. V. utcát. Ahogyan arról már korábban is szóltunk, a gázhálózat városszerte kiépült, a néhány gázszolgáltatásból egyelőre nem részesülő utca közül az Újtelep VIII. utca esik az 1. számú szegregátum területére. A többi közmű (víz, villany, szennyvíz) – ahogyan azt a 4. táblázat is bemutatja – a város teljes területén kiépített, a szegregátumon belül a városi közműhálózat kiépítettségével azonos szintű. A közszolgáltatások területén jelentős különbség nem tapasztalható a település egyes részei között, ennek megfelelően a szervezett hulladékgyűjtésbe a szegregátum területe is be van kapcsolva, emellett a modern telekommunikációs lehetőségek is a lakosság rendelkezésére állnak valamennyi városi területen. A jelentősebb környezeti terhelést jelentő gyárak hiányának köszönhetően a település egésze gyakorlatilag mentes az egészségre ártalmas környezeti tényezőktől, elhanyagolható mennyiségben a 47-es számú főút mentén élők esetében beszélhetünk káros környezeti hatásokról. A helyi alapfokú oktatási intézményrendszert jól jellemzi az a tény, hogy az 1. számú szegregátum területén működő általános iskolai telephely 2004-ben felszámolásra került: a felszámolás egyik – legfontosabb – célja a szegregáció visszaszorítása, megszüntetése volt az oktatás területén. A diákokat ingyenes buszbérlet biztosításával, autóbusszal szállítják a két központi intézménybe. Az általános iskolai osztályokon belül az integráció megoldott, a gyógypedagógia csoportban tanuló 25 fő kivételével nincsenek szegregált osztályok – ők szakértői bizottsági vélemény alapján tanulnak jelenleg elkülönült osztályokban. A terület elérhetősége megfelelőnek mondható, a szegregátum szilárd úton megközelíthető, kerékpáron is. Járda mindenhol található, viszont egyes helyeken az állapotuk (szélességük) nem felel meg, ezért szükség van a már meglévő infrastruktúra korszerűsítésére. Az Újtelep VIII. utcát és részben az V. utcát, valamint a Vásártér II. utcát érinti a szilárd burkolatú út hiánya, azonban 2010 végéig ezek a problémák itt is megoldódnak, hiszen a város 4 éves gazdasági programja tartalmazza ezeket az útépítéseket. Az építési engedélyes tervek elkészültek, 2008 évben a Vásártér II. utcában, illetve az Újtelep VIII. utca egy részén az útalapok megépülnek, a város 2008 évi költségvetése tartalmazza a beruházáshoz szükséges forrást. Külön kiemelendő, hogy a menetrendszerinti autóbusz-közlekedés közvetlenül érinti a területet. A segélyezési adatok közül az LFT-ben és rendszeres szociális segélyben részesülők lakások számához viszonyított aránya nem kiemelkedő a területen. Ezzel szemben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők (26%) és a HHH gyermekek aránya (9%) már jelentősen meghaladja a város egészére vetített mutató értékét. A területen élő roma lakosok a becslések szerint a helyi lakosok 6%-át alkotják. Hat Penna Kft.
73
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Összegzésként elmondható, hogy az 1. számú szegregátum területén élő lakosság társadalmi helyzete kedvezőtlenebb a város egészére érvényes jellemzőknél. Hangsúlyozottan említeni kell az alacsony iskolázottság problémáját, valamint a rossz jövedelmi helyzetet – amely jelentős részben a nem megfelelő iskolai végzettség következménye.
Szeghalom 2. számú szegregátum A 2. számú szegregátumként azonosított terület a Déli városrészen belül helyezkedik el. Szegregátumnak minősíthető, telepszerű képződmény található a Vásártér lakóterületen belül, a Vásártér utca 44-68. számú épületekkel körülhatárolt területen. A vásártéri lakóterület megoszlik a lehatárolás szempontjából releváns mutatókat tekintve. A terület jelentősebb része nem minősül szegregátumnak, csak a fentebb jelzett házszámoknál található lakásokban lakik roma kisebbség. Ezek a lakások egymás mellett helyezkednek el. Az 1. számú szegregátum elemzésekor már láthattuk, hogy a vizsgált mutatók a legtöbb esetben igazolták a terület hátrányos helyzetét. Az már az első pillanatban is látszik az adatok áttekintésekor, hogy e terület lakossága még komolyabb elmaradottsággal küzd, mint a már megismert városrész. A népszámlálási adatok alapján a 2. számú szegregátum területén élő lakosok száma mindössze 87 fő volt 2001-ben, az önkormányzati nyilvántartások szerint 2008-ban már 187-en laknak a területen, tehát a népesség több mint duplájára nőtt 7 év alatt. Az itt élők korcsoportok szerinti megoszlását vizsgálva ki kell emelni a gyermekek (0-14 évesek) városi értékektől – sőt az első szegregátumtól is – jelentősen eltérő arányát: míg a város egész területére értelmezve 19% a legfiatalabb csoportba tartozók aránya, a 2. számú szegregátum területén 34,5%. Az aktív korúak a teljes népesség 63,2%-át teszik ki, amely megegyezik a városi értékkel. Az idősek feltűnően alacsony aránya ellensúlyozza a fiatalok magas számát: a város egészére nézve 17,8%-os jelenlétük a 2. számú szegregátum területén alig haladja meg a 2%-ot. Az iskolázottság területén jelentkező elmaradás sokkal hangsúlyosabban megmutatkozik itt, mint a másik szegregátum esetén. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők teljes hiánya mellett a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők 72,7%-os aránya önmagában is jelzés értékű. A szegregátum lakosainak kedvezőtlen jövedelmi helyzetét igazolja az a tény, mely szerint 76,4%-uk nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. Ez az érték a másik szegregátum esetén kimutatott – szintén magas – arányt is 9%kal felülmúlja. A 15-64 éves korúak esetén a foglalkoztatottak aránya rendkívül alacsony, mindössze 22,8%, ez kevesebb, mint fele a városi szintnek. Mindennek eredményeként a szegregátum területén lévő háztartások több mint felében (55%) nincs foglalkoztatott, azaz teljes jövedelmük támogatásokból, segélyekből származik. A terület infrastrukturális adottságai közül a lakosságot közvetlenül érintő lakáshelyzet, a lakások állaga is elemzésre érdemes: az alacsony komfort Hat Penna Kft.
74
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
fokozatú lakások az 1. számú szegregátumnál is jelentősen magasabb arányban (63,2%) találhatók itt meg, ez az érték közel 40%-kal lépi túl a városi értéket. Az önkormányzat legfrissebb adatai szerint a lakáskörülményekkel kapcsolatban elmondható, hogy a 2. számú szegregátum lakásállományára az ikerlakás-forma a jellemző. Többségükben 1980-81-ben épültek, állapotuk jónak mondható, kisebb felújítási igények merülnek fel. Ellátottságuk komfort fokozatú. Ahogyan azt már korábban is említettük, a város jelentős részén aszfaltozott felülettel kiépített utakon közlekedhet a lakosság, mindössze néhány kisebb terület van, ahol a szilárd burkolatú út hiányzik, s ezek egy része a szegregátumokon belül található. Itt kell megemlítenünk a Vásártér területét is. Ezt a területet a gázszolgáltatás hiánya is jellemzi. A többi közmű (víz, villany, szennyvíz) a város teljes területén kiépített, a szegregátumon belül a városi közműhálózat kiépítettségével azonos szintű. A közszolgáltatások területén jelentős különbség nem tapasztalható a település egyes részei között, ennek megfelelően a szervezett hulladékgyűjtésbe a szegregátum területe is be van kapcsolva, valamint a modern telekommunikációs lehetőségek is a lakosság rendelkezésére állnak valamennyi városi területen. A város környezeti terheléstől többnyire mentes, ez igaz a 2. szegregátum területére is. A Vásártéri részen található Luc gödör egészségre nem káros, azonban esztétikai szennyezést magában hordozó környezeti tényező, melynek rekultiválása indokolt és szerepel a város jövőbeni fejlesztési elképzelései között. Az alapfokú oktatási intézményrendszert érintő integrációs törekvésekről már szóltunk, ahogyan arról is, hogy a diákokat ingyenes buszbérlet biztosításával, autóbusszal szállítják a két központi intézménybe. A terület elérhetősége megfelelőnek mondható, a szegregátum szilárd úton megközelíthető. A segélyezési adatok határozottan jelzik a terület súlyos hátrányait: az LFT-ben részesülők lakások számához viszonyított aránya 30%, s ez több mint duplája a másik szegregátumban kimutatott értéknek. Rendszeres szociális segélyben és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben egyaránt az itt élők 29%-a részesül, míg a HHH gyermekek aránya 19% a kiemelt területen. A területen élő roma lakosok a becslések szerint a helyi lakosok 8%-át alkotják. Összegzésként elmondható, hogy a 2. számú szegregátum területén élő lakosság társadalmi helyzete jelentősen kedvezőtlenebb a város egészére érvényes adatok, de az 1. számú szegregátum vonatkozásában is. Ismét ki kell emelni az alacsony iskolázottság problémáját, valamint a rossz jövedelmi helyzetet – amely jelentős részben a nem megfelelő iskolai végzettség következménye.
Hat Penna Kft.
75
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
V. Stratégia A városrehabilitációs akciókat az integrált városfejlesztési stratégiára alapozva kell megvalósítani. A stratégiával szemben követelmény, hogy a város jövőképével és a városhálózatban elfoglalt helyével, szerepével, illetve a városban és az egyes városrészben meglévő problémákkal egyaránt koherens beavatkozásokat tartalmazzon. Ez az előfeltétele annak, hogy valóban integrált fejlesztések valósulhassanak meg. A városi akcióterületek kiválasztása és a fejlesztések megfogalmazása a helyi szereplők (hatóságok, önkormányzat, gazdasági-társadalmi partnerek) bevonásával történik, a koncentráció elvének alkalmazásával. A városfejlesztési stratégiával és az ennek részét képező rehabilitációs akciókkal kapcsolatban egyaránt elvárás, hogy képesek legyenek mobilizálni és összehangolni mind a közösségi, mind a privát hozzájárulásokat. Tehát az integrált városfejlesztési stratégia fontos eszköze annak, hogy az elkövetkező időszakban a város beazonosítsa és koordinálja a különböző fejlesztési forrásokat és a stratégiához igazodó, gazdasági, társadalmi és környezeti értelemben egyaránt fenntartható fejlesztéseket valósítsanak meg. A városi és a városrész léptékű helyzetelemzésre támaszkodva, valamint a módszertani követelményeket szigorúan követve Szeghalom város fejlesztési stratégiáját olvashatjuk ebben a fejezetben.
V.1. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása Az integrált városfejlesztési stratégia Szeghalom város jövőképét 15-20 éves időtávra határozza meg, a város egészére vonatkozik, illeszkedik a településfejlesztési koncepcióhoz, demográfiai jellegű, ugyanakkor utalást tesz a város vonzáskörzetébe tartozó települések feladatmegosztására. A város hosszú távú jövőképe: Szeghalom társadalmi és gazdasági környezetének dinamikus fejlesztése a Körös-Sárrét felvirágoztatása érdekében A jövőkép leírása: A Szeghalmi kistérség a Dél-alföldi régión belül Békés megye északi részén helyezkedik el, periférikus környezetben. A térség infrastrukturális ellátottsága elmaradott, magas a munkanélküliség, alacsony a vállalkozások aktivitása. A kistérség kedvezőtlen társadalmi-gazdasági helyzetét tovább súlyosbítja, hogy a térségben igen alacsony az iskolázottság, magas fokú az elöregedés és a népesség elvándorlása. A fent felsorolt tényezők nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a rendszerváltás után a lehetőségekhez képest relatíve alacsony szinten maradt a működő tőke térségbe áramlása. Részben hiányzik, illetve minőségileg leromlott a településeket összekötő, a belső kohéziót erősítő, valamint a térség elérhetőségét javító vonalas infrastruktúra.
Hat Penna Kft.
76
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Szeghalom város, mint térségközpont összehangolt, a szinergikus hatásokat kihasználó, tudatos, integrált fejlesztése hozzájárulhat a kistérség felemelkedéséhez. A város hosszú távú fejlesztési célja számszerűsített értékekben is kifejezhető, a helyzetelemzés tendenciáira támaszkodva reálisan megvalósítható, összhangban van az akcióterület fejlesztési céljaival. Mutatókkal számszerűsített célok Mutató megnevezése
Adatmérés forrása
Kiinduló érték Év Érték, mennyiségegység 2006 9 688 fő 2006 85 fő
Célérték Év Érték, mennyiségegység 2026 9 688 fő 2026 90 fő
Lakónépesség Élveszületések száma A lakónépességen belül a 0-14 évesek száma A lakónépességen belül a 15-59 évesek száma A lakónépességen belül a 60- évesek száma
KSH KSH KSH népszámlálás
2001
1 942 fő
2026
1 950 fő
KSH népszámlálás
2001
6 441 fő
2026
5 698 fő
KSH népszámlálás
2001
1 815 fő
2026
2 040 fő
A kiinduló évet a 2006-os, illetve a 2001-es KSH adatok szolgáltatják. 20 év távlatában a lakosság csökkenését megállítva, a lakosság megtartását tűztük ki célul. Az integrált városfejlesztési stratégia következetes végrehajtása és folyamatos korrekciója, újabb fejlesztések eredményeként az élve születések száma öt fővel emelkedik, míg a 0-14 évesek száma 8 fővel nő. A 60 évesnél idősebbek száma – várakozásaink szerint - 225 fővel, azaz 21%-kal emelkedik, a változás itt a legdrasztikusabb; a 15-59 éves korosztály esetében várható csökkenés alacsonyabb 7,6 %-os. A jövőkép elérését segítő, városi szintű középtávú (7-8 éves) tematikus célok a következők: Harmonikus kisvárosi arculat kialakítása a gazdasági potenciál fejlesztése érdekében
A város népességmegtartó erejének növelése a kistérség fejlődése érdekében Az első tematikus cél a közlekedési és a környezetvédelmi fejlesztések fontosságára utal, aminek révén elérhető a harmonikus kisvárosi arculat, ami vonzaná a kistérség lakosságát, a befektetőket és a turistákat egyaránt. A munkahelyteremtés mellett a humán szolgáltatási funkciók megerősítése és a közösségi élet fellendítése járulna hozzá a város népességmegtartó erejének növeléséhez. A fentiek együttesen eredményeznék a kistérségi központ integrált fejlődését, ami természetesen a kistérség egészére is pozitív hatással lenne.
Hat Penna Kft.
77
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Mutatókkal számszerűsített célok Mutató megnevezése
Adatmérés forrása
Regisztrált vállalkozások száma Kiskereskedelmi üzletek száma Vendéglátóhelyek száma Nyilvántartott álláskeresők száma Felsőfokú végzettségűek aránya
KSH
Kiinduló érték Év Érték, mennyiségegység 2006 726 db
Célérték Év Érték, Mennyiségegység 2016 784 db
KSH
2006
201 db
2016
189 db
KSH
2006
58 db
2016
60 db
KSH
2006
800 fő
2016
692 fő
KSH népszámlálás
2001
7,7 %
2011
8,6 %
A tematikus célok megvalósítása esetén a következő, számszerűsíthető változások várhatók a városban. A kiinduló évet a 2006-os, illetve a 2001-es KSH adatok szolgáltatják. A regisztrált vállalkozások esetében közel 8%-os növekedéssel számolunk. 784 némileg megerősödött, a korábbiaknál életképesebb vállalkozás működését prognosztizáljuk a városban. A kiskereskedelmi üzletek számának visszaesésével számolunk, ami a multinacionális cégek további betelepülésének köszönhető, ugyanakkor kereskedelem-minőségi változást is eredményez. A vendéglátó egységek tekintetében nem jelentős, csupán két darabos növekményt „tervezünk”. A nyilvántartott álláskeresők száma csökken, 13,5%-kal, ezt a mutatót azonban némileg rontja, hogy a munkaképes korú lakosság száma is csökken. A felsőfokú végzettségűek aránya tovább nő, ezzel együtt elmarad a várható régiós növekedési ütemtől. A 7-8 éves tematikus célok, és a városrészekre kitűzött területi célok egymással szoros kölcsönhatásban vannak. A városrészi célok teljesülése hozzájárul a tematikus célok teljesüléséhez, de agglomerációjuk nem eredményezi teljes mértékben a tematikus célok megvalósulását. A városrészi szintű célok 2-3 éves időtávra szólnak, így azok az időtáv mértékében járulnak hozzá a középtávú célok teljesüléséhez. A városrészi célok, melyek referenciapontját képezik a későbbi akcióterületi integrált fejlesztéseknek, a következők: Északi városrész A környezetvédelmi és települési infrastruktúra fejlesztése, a gazdaság élénkítése, és az élhető lakóövezet bővítése a szegregáció elkerülése érdekében A városrészi cél leírása: Az Északi városrészben hiányos, fejletlen az infrastruktúra, jellemző a belvíz veszélyeztetettség, gondot okoznak az elhagyott, elhanyagolt bányagödrök, a közlekedési kapcsolatokat nehezíti a rossz állapotú Berettyó híd, a közösségi terek felújításra/átépítésre szorulnak. A rendelkezésre álló szabad külterületek lehetőséget nyújtanak a város terjeszkedésére, az itt található szabad belterületek ipari, lakó- és pihenő övezet kialakításának keretfeltételeit Hat Penna Kft.
78
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
biztosítják. Az északi városrészben a gazdasági funkciók koncentrációja szolgálja a fejlődést, ugyanakkor a lakó- pihenő funkciók megerősítése is cél. (A lakóövezet bővítése nem jár szegregátum növeléssel, nem eredményezi új szegregátum létrehozását.) A városrészből a közintézmények elérhetősége nehézkes. A lakosság alacsony iskolázottságú, jelen vannak a kisebbségi problémák, rossz a közbiztonság, fellelhetők a kötődés és a lokálpatriotizmus hiányai, számolni kell a szegregáció veszélyével is. A városrész fejlődését a külső feltételek közül a pályázati lehetőségek, az ipari telephelyek kialakításának támogatottsága és a kistérségi közlekedési kapcsolatrendszerek feltárása segítheti. Funkcióbővítés iránya A meglévő funkciók megerősítése a cél: a gazdasági, a környezetvédelmi, a közlekedési és a közösségi. A funkciók dekoncentrációja szolgálja a város és a kistérség fejlődését. Célcsoportok A célcsoport vegyes. Egyrészt egy alacsony iskolázottságú réteg lakik a városrészben, másrészt új betelepülőkre is számítanak a lakó-és az ipari övezetekben. Harmadrészt az üdülőterületen üdülni, kikapcsolódni, pihenni vágyó lakossági csoporttal találkozhatunk. Gondot okoz a kötődés, a lokálpatriotizmus hiánya. Szociális probléma, szegregáció Az adott városrészben jelentős cigány kisebbség él. A belső közlekedési kapcsolatok fejlesztése, a foglalkoztatottság növelése, a képzési szint emelése, a kulturális tevékenységek támogatása és a kisebbségi érdekvédelem fejlesztése jelenthetnek megoldást a szegregáció csökkentése érdekében. Városrészen belüli elérhetőség A közintézmények elérhetősége nehézkes. A rossz állapotú, szűkös Berettyó-híd is akadályozza a zavartalan közlekedést. Az infrastruktúra hiányos és fejletlen. Közösségi terület, köztér A közösségi terek felújításra, átépítésre szorulnak. A városrészi célok teljesülése esetén a következő számszerűsíthető változások várhatók az északi városrészben. Mutatókkal számszerűsített célok Mutató megnevezése
Adatmérés forrása
Lakónépesség
KSH népszámlálás KSH népszámlálás
A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya A lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya A lakónépességen belül a 60- évesek
Kiinduló érték Év Érték, mennyiségegység 2001 3 740 fő
Célérték Év Érték, mennyiségegység 2010 3.600 fő
2001
19,5 %
2010
19 %
KSH népszámlálás
2001
62,4 %
2010
63 %
KSH népszámlálás
2001
18,1 %
2010
18 %
Hat Penna Kft.
79
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
aránya Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
KSH népszámlálás
2001
4,4 %
2010
5%
KSH népszámlálás
2001
45,9 %
2010
45 %
Déli városrész Épített környezet, innovatív gazdaság, köz(össégi) szolgáltatások és a városi miliő fejlesztése a térségközpont funkciók bővítése érdekében A városrészi cél leírása: A déli városrészben ipari területek és hozzá kapcsolódó infrastruktúra áll rendelkezésre, a városi átlagnál kedvezőbb a gazdasági potenciál. A közösségi és közigazgatási funkciók itt koncentrálódnak. Az északi városrésszel ellentétben itt kedvezőbbek az iskolázottsági és a munkanélküliségi mutatók is. A térségközpont funkciók bővítéséhez az aktív, nagyszámú civil szervezet is hozzájárulhat. A 47-es út által generált forgalom kapcsán további környezeti terheléssel és állagromlással kell számolni. Az átminősítésre szoruló, szabad gazdasági területek hasznosításával, gazdaságilag életképes, hitelezhető projektötletek, és a szakképzett munkaerő biztosítása együttesen járulhatnak hozzá az innovatív helyi gazdaság megteremtéséhez. A társasházak és a műemlék jellegű épületek felújítása, valamint a zöldfelületek arányának növelése segíti a kisvárosi miliő megteremtését, egyben a kistérség turisztikai vonzerejének növelését. A külső közlekedési kapcsolatok bővítése/fejlesztése, valamint az EU források, mint külső tényezők együttesen segíthetik a városrész felemelkedését. A déli városrészben található Szeghalom városközpontja is. Ez a városrész lehet a szeghalmi fejlődés motorja. A városrész fejlődésében bekövetkező késlekedés magában hordozza az egész kistérség további leszakadásának veszélyét. Az EU források/pályázatok kiemelt célcsoportjai lehetnek az alacsony státuszú lakosok, így a számukra biztosított képzési, kulturális, foglalkoztatási, érdekvédelmi programok stb által csökkenthető az érintett célcsoport aránya. Funkcióbővítés iránya A meglévő funkciók megerősítése a cél: gazdasági, közlekedési, környezetvédelmi, közösségi, humán szolgáltatási és közigazgatási. A gazdasági funkción belül a turizmus itt koncentrálódik, és az iparhoz kapcsolódóan az innováció, a technológiai fejlődés igénye is erősebb. A közigazgatási, a humán szolgáltatási és közigazgatási funkciók megerősítésére itt nagyobb hangsúly helyeződik, mint az északi városrészben. Célcsoportok A város és a kistérség lakosságának minden szegmense érintett. A városon belül kedvezőbb a munkanélküliségi helyzet, kedvezőbbek az iskolázottsági mutatók. Aktív, nagyszámú civil szervezet van jelen ebben a városrészben. A pozitív irányú tendenciák további növelésre kellene a hangsúlyt helyezni, ezzel ez a városrész, és az itt élő lakosság lehetne a kistérségi fejlődés fő ”katalizátora”. Hat Penna Kft.
80
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Szociális probléma, szegregáció A Vásártér 44-68 –ig (telepszerű képződmény) ebben a városrészben található. Komplex (foglalkoztatási, képzési, közlekedési, egészségügyi, érdekvédelmi, kulturális) intézkedések eredményeként csökkenthető az alacsony státuszú lakosság magas koncentrációja. Városrészen belüli elérhetőség A közlekedési infrastruktúra ellátottság kedvező. Közösségi terület, köztér A zöldfelületek aránya alacsony. kihasználtságukon szükséges javítani.
Mind
a
közterületek
számán,
mind
A városrészi célok teljesülése esetén a következő számszerűsíthető változások várhatók az északi városrészben. Mutatókkal számszerűsített célok Mutató megnevezése
Adatmérés forrása
Lakónépesség
KSH népszámlálás KSH népszámlálás
A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya A lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya A lakónépességen belül a 60- évesek aránya Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
Kiinduló érték Év Érték, mennyiségegység 2001 6 150 fő
Célérték Év Érték, mennyiségegység 2010 6.200 fő
2001
18,9 %
2010
18 %
KSH népszámlálás
2001
63,3 %
2010
64 %
KSH népszámlálás
2001
17,8 %
2010
18 %
KSH népszámlálás
2001
10,0 %
2010
12 %
KSH népszámlálás
2001
37,2 %
2010
36 %
A cigány lakosság magas reprodukciója hatással van a városrészi népesség emelkedésére, ugyanakkor a komplex intézkedések hatására csökken a szegregátum lakossága.
Hat Penna Kft.
81
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A Háromszintű célhierarchia A háromszintű célhierarchia összhangban van a jövőkép céljaival, illetve a városrészi helyzetértékeléssel. Jövőkép – tematikus cél- városrészi célok
Jövőkép Szeghalom társadalmi és gazdasági környezetének dinamikus fejlesztése a Körös-Sárrét felvirágoztatása érdekében
Tematikus cél: Harmonikus kisvárosi arculat kialakítása a gazdasági potenciál fejlesztése érdekében
Tematikus cél: A város népességmegtartó erejének növelése a kistérség fejlődése érdekében
Északi városrészi cél:
Déli városrészi cél:
A környezetvédelmi és települési infrastruktúra fejlesztése, a gazdaság élénkítése, és az élhető lakóövezet bővítése a szegregáció elkerülése érdekében
Épített környezet, innovatív gazdaság, köz(össégi)szolgáltatások és a városi miliő fejlesztése a térségközpont funkciók bővítése érdekében
Hat Penna Kft.
82
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
V.2. A stratégia koherenciája, konzisztenciája V.2.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel Szeghalom Város Településfejlesztési Koncepcióját a 118/1999. (VIII.20.) határozat tartalmazza. A koncepció bevezetőjében olvasottak szerint Szeghalom az Észak-Békési kistérség centrumában helyezkedik el, annak egyetlen városi státuszú települése. Vonzáskörzetébe tartoznak Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Kertészsziget, Körösladány, Körösújfalu, Okány, Vésztő, Zsadány települések. A környező településekhez képest Szeghalom adottságai kedvezőbbek, főként a térség ipari koncentrációja következtében. A kedvezőbb helyzet csak viszonylagos. Ez megmutatkozik a város népességmegtartó képességének csökkenésében, valamint a magas munkanélküliségi arányokban. A városfejlesztési koncepció tehát meghatározza az itt élők életminőségének javítását eredményező részletes feltételrendszert, az általános településfejlesztési célokat. Ezen belül: • a gazdaságfejlesztést, • a humán erőforrások fejlesztését, • az önkormányzati intézményrendszer fejlesztését, • a településkép és településszerkezet alakításával kapcsolatos koncepciókat, • a műszaki infrastruktúra fejlesztését, • a környezet- és természetvédelmi feladatokat, • a kistérségi intézményrendszer kiterjesztését, valamint • az EU regionális követelményeihez szükséges alkalmazkodás feltételeit. A funkciók megerősítését, illetve bővítését szolgáló indikatív tevékenységeket és a településfejlesztési koncepció kapcsolatát mutatja be a következő összefoglaló táblázat. Indikatív tevékenység Önkormányzati ingatlanok hasznosítása Általános iskola és Gimnázium felújítása, valamint 1200 adagos konyha és étkező kialakítása Városi Polgármesteri Hivatal épületének felújítása Városközpont rekonstrukció II. ütem Új iparterület kialakítása, fejlesztése Iparterület közműfejlesztése Kistérségi technológiai központ kialakítása Várhelyi tábor felújítása, vízellátás Szeghalom, felhagyott hulladéklerakó rekultivációja Kistérségi hulladék átrakó kialakítása, rekultiváció Belterületi agyagbányák rekultivációja
Kapcsolódás a koncepcióhoz (Cél- intézkedés) Gazdaságfejlesztés - Az önkormányzat szerepvállalása a helyi gazdaság fejlesztésében Az önkormányzati intézményrendszer fejlesztése - Oktatási intézmények és bölcsődék Az önkormányzati intézményrendszer fejlesztése A településkép és településszerkezet alakítása Gazdaságfejlesztés – Iparfejlesztés Gazdaságfejlesztés – Iparfejlesztés Gazdaságfejlesztés – Iparfejlesztés Műszaki infrastruktúra – Hulladékgazdálkodás Műszaki infrastruktúra – Hulladékgazdálkodás Környezet- és természetvédelem – Roncsolt
Hat Penna Kft.
83
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Belvízrendezés (2008-2010) Helyi védettségű épületek felújítása D’Orsay kastély felújítása Töviskesi majorközpont ivóvízellátásának biztosítása Várhelyi tábor felújítása, vízellátás Szeghalom-Dévaványa összekötő út (8 km) Belterületi útépítések (földes utak) Állami kezelésű belterületi utak felújítása Belterületi kerékpárút- és járda felújítás és építés Térségi kerékpárút hálózat kiépítése (Szeghalom-Várhely-Mágor-Vésztő, SzeghalomCsökmő, Szeghalom-Kőrösladány) Játszóterek felújítása
felszínű, rekultiválandó területek Környezet- és természetvédelem – Vízvédelem Környezet- és természetvédelem – Az épített környezet védelme Gazdaságfejlesztés – idegenforgalmi fejlesztés Műszaki infrastruktúra – Vízellátás Műszaki infrastruktúra – Vízellátás Műszaki infrastruktúra – Közlekedésfejlesztés Műszaki infrastruktúra – Közlekedésfejlesztés Műszaki infrastruktúra – Közlekedésfejlesztés Műszaki infrastruktúra – Közlekedésfejlesztés Műszaki infrastruktúra – Közlekedésfejlesztés
Környezet- és természetvédelem – Zöldfelületi rendszer fejlesztése
A kötődést és az identitástudat erősítését szolgáló indikatív tevékenységek (Tanuszoda és szabadidőközpont kialakítása; Közösségi erőforrás fejlesztés; Pályázati önerő alap bővítése; Ifjúsági kultúra, szabadidő, sport fejlesztése, szakember ellátottság növelése; Kisvárosi miliő fejlesztése) jellemzően a közös városi (önkormányzati, hivatali, gazdasági, intézményi és civil szakemberek) műhelymunka eredményeként alakultak ki, formálva az eddigi infrastruktúrára és beruházásokra koncentráló önkormányzati elképzeléseket. Ezek így nevesítve nem találhatók meg a koncepcióban, annak szellemiségébe, célrendszerébe viszont illeszkednek. A településfejlesztési koncepcióra támaszkodva született meg a városi rendezési terv. Szeghalom Város képviselő-testületének 10/2002.(VIII.26.) sz. rendelete szól a helyi építési szabályzatról. A rendelet Szeghalom közigazgatási területére terjed ki. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket kialakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, alakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka), valamint zöldfelületet alakítani és ezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendelet építési, zöldfelület alakítási és környezetvédelmi előírásainak megfelelően szabad. Szeghalom beépítésre szánt területei építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő terület-felhasználási egységekbe soroltak: 1. Lakóterület 1.1. Kisvárosias lakóterület 1.2. Kertvárosias lakóterület 1.3. Falusias lakóterület 2. Vegyes terület 2.1. Településközpont vegyes terület 3. Gazdasági terület 3.1. Kereskedelmi szolgáltató terület 3.2. Ipari terület 3.3. Ipari telephelyek kialakítására kijelölt tartalék terület Hat Penna Kft.
84
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
4. Különleges területek 4.1. Különleges vegyes terület 4.2. Szennyvíztelep működésére kijelölt terület 4.3. Sportterület 4.4. Temető, kegyeleti park 4.5. Hulladéklerakó telep A településközpont vegyes területre vonatkozó legfontosabb szabályokat a (Vt) 11. § tartalmazza 1) A településközponti vegyes terület elsődlegesen városi, illetve körzeti szintű intézmények elhelyezésére szolgál. A területen igazgatási-, közösségi-, iroda-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális-, sportlétesítmények és lakások helyezhetők el. 2) A terület alövezetekre tagozódik, melyeket részletes szabályozási tervben kell meghatározni. 3) A Vt-1 övezet a közvetlen városközpont területe, amelyre részletes szabályozási tervet kell készíteni. Az övezet építési előírásai a részletes szabályozási terv hatályba lépéséig a következők: a) Új telek mérete min. 500 m2, ezen belül a szélesség min. 16,0 m, a mélység min. 35,0 m, a felsorolt kritériumok közül legalább kettő érvényesüljön. Nyeles telek nem alakítható ki. A minimális telekméretnél kisebb építési telkek a régi épületek bontása után újra beépíthetőek. b) Beépítettség a kialakult állapot szerint oldalhatáron-, szabadon álló, vagy zártsorú az építési szándék és funkció alapján az I. fokú építési hatóság előírása alapján. Az előkert mérete a kialakult állapotnak megfelelően állapítható meg. c) Beépítettség max. 80 %. d) Építménymagasság min. 4,5 m, max. 12,5 m, az 5. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. e) Teljes közművesítés biztosítandó. f) Zöldfelület min. 10 %. g) A zajvédelmi határérték a lakóterületekre előírtakkal megegyezően ZÜ2. 4) A Vt-2 övezet a város műemléki környezete, amelyre 1999-ben részletes szabályozási terv készült. Az övezetre a 4/1999.(III.2.) sz. önkormányzati rendelettel jóváhagyott szabályozási előírások érvényesek. Az egyes városrészekre kitűzött célok, illetve a tervezett fejlesztések összhangban vannak a településrendezési tervvel. A beruházások esetén a rendezési tervben foglalt előírások betartásra kerülnek.
V.2.2. A célrendszer koherenciája Az északi és a déli városrészre kijelölt célok illeszkednek egymáshoz, a célrendszer nem eredményezi zárványok kialakítását. A város tudatosan tervezi a szolgáltatásait és azoknak városi szintű megoszlását. A városrészekre kitűzött célok funkcióbővüléssel járnak. Az egyes városrészekbe tervezett indikatív tevékenységek és a hozzájuk rendelhető funkciók kapcsolatának bemutatásával kívánjuk állításunkat alátámasztani.
Hat Penna Kft.
85
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Északi városrész Indikatív tevékenység megnevezése Önkormányzati ingatlanok hasznosítása Új iparterület kialakítása, fejlesztése Kistérségi technológiai központ kialakítása Szeghalom, felhagyott hulladéklerakó rekultivációja Belterületi agyagbányák rekultivációja Belvízrendezés (2008-2010) Helyi védettségű épületek felújítása Töviskesi és a Halasi majorközpont ivóvízellátásának biztosítása Szeghalom-Dévaványa összekötő út (8 km) Belterületi útépítések (földes utak) Állami kezelésű belterületi utak felújítása Belterületi kerékpárút- és járda felújítás és építés Játszóterek felújítása Közösségi erőforrás fejlesztés Pályázati önerő alap bővítése Ifjúsági kultúra, szabadidő, sport fejlesztése, szakember ellátottság növelése Kisvárosi miliő fejlesztése Temető és temetői infrastruktúra kialakítása
Funkció megnevezése Gazdasági Humán szolgáltatási (gazdasági) Környezetvédelmi
Turisztikai (gazdasági)
Közlekedési
Közösségi
Az Északi városrészben, mint az a fenti összefoglaló táblázatból is jól látható, igen meghatározóak a gazdasági funkciók megerősítését szolgáló indikatív tevékenységek. A gazdasági funkciók két területe jelent meg markánsan: az ipar és a turizmus, valamint a kistérségi technológiai központ kialakítása, mint humán szolgáltatási funkció is a gazdaságot erősíti, amihez még hozzájárul a közösségi funkciók közül a kisvárosi miliő megteremtése indikatív tevékenység, mely megvalósítása során a városi marketing tevékenység erősödése valósulna meg az internet hozzáférhetőség növelésével, kiadványok, honlapok, kistérségi újság segítségével. Ugyancsak erős, hat indikatív tevékenység szolgálja a közösségi funkciók bővülését. Ebben a városrészben nehézkes a közintézmények elérhetősége, amelyet – rövid távon - nem alközpont kialakításával képzeli el a város, hanem a közlekedési kapcsolatrendszerek bővítésével, fejlesztésével. A környezetvédelmi beruházok részletes bemutatására – a későbbiekben - a környezetvédelmi hatások elemzése során kerül sor. A városrészben etnikai problémákkal is szembe kell nézni, alacsony a lakosság iskolai végzettsége és jövedelmi helyzete. Az indikatív tevékenységek következetes megvalósítása, a megnevezett funkciók megerősítése hozzájárulhat a roma szegregáció csökkenéséhez. Déli városrész Indikatív tevékenység Általános iskola és Gimnázium felújítása, valamint 1200 adagos konyha és étkező kialakítása Kistérségi technológiai központ kialakítása Városközpont rekonstrukció II. ütem Iparterület közműfejlesztése Kistérségi hulladék átrakó kialakítása, rekultiváció Belterületi agyagbányák rekultivációja
Hat Penna Kft.
Funkció Humán szolgáltatási
Városi Gazdasági Környezetvédelmi
86
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Belvízrendezés (2008-2010) Helyi védettségű épületek felújítása D'Orsay kastély felújítása Várhelyi tábor felújítása, vízellátás Városi Polgármesteri Hivatal épületének felújítása Szeghalom-Dévaványa összekötő út (8 km) Belterületi útépítések (földes utak) Állami kezelésű belterületi utak felújítása Térségi kerékpárút hálózat kiépítése (Szeghalom-Várhely-Mágor- Vésztő, Szeghalom-Csökmő, Szeghalom-Körösladány) Belterületi kerékpárút- és járda felújítás és építés Tanuszoda és szabadidőközpont kialakítása Játszóterek felújítása Közösségi erőforrás fejlesztés Pályázati önerő alap bővítése Ifjúsági kultúra, szabadidő, sport fejlesztése, szakember ellátottság növelése Kisvárosi miliő fejlesztése
Turisztikai (gazdasági)
Közigazgatási Közlekedési
Közösségi
A déli városrészben a funkcióellátottság bővítése egyenletesnek tekinthető, hiszen majd’ minden funkció: a gazdasági, a közlekedési, a közösségi, a közigazgatási, a környezetvédelmi és a városi funkció bővítésére is sor kerül. A közlekedési és a közösségi funkciók erősödését egyaránt 6-6 indikatív tevékenység végrehajtása segíti. A polgármesteri hivatal épületének felújítása a közigazgatási funkciót erősíti. A humán szolgáltatási funkciók bővítését kétféle módon képzeli a város, egyrészt tervezi az általános iskola és gimnázium épületének felújítását, másrészt már kistérségi szinten gondolkodva egy technológiai központ kialakítását határozta el. A technológiai központ az ipari innováció terjedését, a munkaerő képzettségi szintjének emelkedését és a hozzáadott érték növekedését feltételezi. A déli városrészben is három környezetvédelmi típusú fejlesztés kapott helyet, melyek a későbbiekben kerülnek elemzésre. S ugyancsak ebben a városrészben található a városközpont, melynek integrált fejlesztését a város egyik legfontosabb feladataként jelölte meg. Mindkét városrészbe tervezett intézkedések segítik a település felemelkedését, a hátrányos helyzet leküzdését, hatással vannak a lakónépesség mobilitására. A közlekedési programok (belterületi utak építése, kerékpárút-hálózat bővítése) rövid távon, a képzési és humán programok (általános iskola és gimnázium felújítása; közösségi erőforrás fejlesztés; ifjúsági kultúra, szabadidő és sport fejlesztése; pályázati önerő alap létrehozása) viszont közép- illetve hosszabb távon képesek hozzájárulni a szegregátumban élő lakosság csökkentéséhez.
V. 2.3. Környezeti hatások értékelése A Szeghalmi kistérség környezeti állapota jónak mondható, mivel a rendszerváltás előtti időszakban nem zajlott olyan nagymértékű környezet átalakító ipartelepítés, mely jelenleg potenciálisan környezeti veszélyforrást hordozna magában. A település legfontosabb feladata a jelenlegi kedvező helyzet szinten tartása, illetve további javítása és a jogszabályokban és az Uniós irányelvekben szereplő elvárásoknak való megfelelést biztosító környezetvédelmi beruházások mielőbbi megvalósítása. Hat Penna Kft.
87
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A települési környezet az emberi civilizáció során létrehozott, a környezeti elemekkel, rendszerekkel, valamint a társadalmi-gazdasági folyamatokkal és a kultúrával szoros kölcsönhatásban alakuló rendszer. Szeghalom város megfelelő környezeti minőségének biztosítása, a környezetvédelmi beruházások megvalósítása kiemelt cél. A kitűzött célok, és az azok elérését szolgáló indikatív tevékenységek a környezet állapotában pozitív változást/változásokat eredményeznek. A közlekedési hálózatok bővítése hozzájárul a megfelelő térségi munkamegosztás elősegítéséhez, a hosszú távú versenyképesség lehetőségének megteremtéséhez, az elmaradott területek felemelkedéséhez, növeli a közlekedési biztonságot. 1 223 000 lakost, 225 települést, 106 milliárd forintos összköltségvetésű beruházást érint a dél-alföldi ivóvíz minőség javító program. A program megvalósítását az indokolja, hogy a régióban a víz kémiai paraméterei közül magas az arzén, a nitrit, a bór, a fluorid, és az ammónium tartalom. Szintén az ivóvíz minőség romlását okozza a vízvezeték hálózatban lerakódó arzénban dús vas-mangániszap, valamint az azbesztcementből készült vízelosztó vezetékek rossz minősége, repedezettsége. Szeghalom-Füzesgyarmat esetében gondot okoz még a magas jódtartalom, ami hosszú távon jelent egészségkárosító hatásokat, mégpedig pajzsmirigy megbetegedéseket okoz. A projekt az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósul meg. Alapvető cél a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása a 98/83 EK irányelv és a hatályos 201/2001. (X.25.) Kormányrendeletben rögzített határértékek betartásával. Az indikatív tevékenységek közül kettő: a Töviskesi majorközpont ivóvízellátásának biztosítása és a Várhelyi tábor felújítása, vízellátása a fenti regionális összefogás eredményeként valósulhat meg. A Dél-Kelet-Alföld regionális hulladékkezelési program 100 települést érint, köztük Szeghalmot is. A hulladékkezeléssel összefüggő indikatív tevékenység a településkép javulásához járul hozzá. A roncsolt felszínű, rekultiválandó területek a belterületen találhatók. A Petőfi u. – Nádasdy u. végén lévő, a két utca közötti 1838/4 hrsz-ú terület (ún. Lutz-gödör) egész évben víz alatt áll. Középtávú elképzelés a záportározói funkció ellátása mellett a terület rehabilitációja, tájba illesztése. Az Arany J. u. – Kolozsvári u. által határolt 2231 hrsz-ú, 32.916 m2 nagyságú terület szintén egész évben víz alatt áll. A terület nagysága, elhelyezkedése a település lakosai, valamint a turizmus számára közkedvelt csónakázótó kiépítését teszi lehetővé. Emellett a záportározói funkcióját sem vesztené el. Mindkét vízállásos terület rehabilitációjának legfontosabb munkái: • a vízpótlási és vízcserélési lehetőség kialakítása, • az agyaggödrök mélyítése, kotrása, • a terület partjainak és határos területeinek rendezése. A roncsolt felszínű, rekultiválandó területek közé tartozik még a szeleskerti gyűjtőcsatorna rehabilitációja, vízvisszatartó képességének kialakítása és rekreációs szerepének növelése. A fentieken túl feladatként jelentkezik az Arany J. u. – Újtelep u.19. – Kinizsi által határolt 2911/7 hrsz. 186 156 m2 bányató.
Hat Penna Kft.
88
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A Nagy Miklós út. 2 szám alatt található a volt Wenkheim-D’Orsay kastély. A földszintes épület 1800 körül épült, s az 1860-as években bővítették. Az épület klasszicista-romantikus stílusban épült, az angol szakállas szemöldökpárkány utal a romantikus elemekre. A helyi építészeti értékek közül – középtávon – az önkormányzat a bölcsőde és a bíróság melletti lakóépület felújítását tervezi. Az építészeti és műemléki épületek védelme, állagmegőrzése a településkép javulásához járulnak hozzá. A jó minőségű közösségi terek biztosítják a zöld felületi elemek növekedését, a vandalizmus csökkentését, a tisztább közterületeket.
V.3. 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése A következő táblázatban összefoglaltuk azokat az indikatív tevékenységeket (projekteket), amelyeket az önkormányzat a 2007-2013 közötti időszakban meg kíván valósítani. Minden indikatív tevékenység kapcsán megjelöltük a megvalósítás pontos helyét, az érintett városrészt, a tevékenység tervezett ütemezését, a szükséges forrásokat és az esetleges bevételeket. Mind a források, mind a bevételek tekintetében becsült adatokkal számoltunk, a projektek jelenlegi kidolgozottsági szintjére hivatkozva. A projektek összköltség szerinti szórása széles határok között mozog. Míg a pályázati önerő alap létrehozása 10 millió Ft-ot igényel, addig a Szeghalom-Dévaványa közötti összekötő út megépítésének összköltsége 800 millió Ft. A projektek felsorolásának egymásutánisága nem jelent sorrendiséget. A megvalósítás a pályázati források és az önerő, valamint a befektetői érdeklődés függvénye.
Hat Penna Kft.
89
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Sorszám
Az indikatív tevékenységek megnevezése
1.
Önkormányzati ingatlanok hasznosítása
2. 3.
Általános iskola és Gimnázium felújítása, valamint 1200 adagos konyha és étkező kialakítása Kistérségi technológiai központ kialakítása
4.
Városközpont rekonstrukció II. ütem
5. 6.
Töviskesi és a Halasi majorközpont ivóvízellátásának biztosítása Várhelyi tábor felújítása, vízellátás
7. 8. 9. 10. 11.
Iparterület közműfejlesztése (meglévő) Új iparterület kialakítása, fejlesztése Szeghalom, felhagyott hulladéklerakó rekultivációja Kistérségi hulladék átrakó kialakítása, rekultiváció Belterületi agyagbányák rekultivációja
12.
Belvízrendezés
13.
Helyi védettségű épületek felújítása
14. 15.
D'Orsay kastély felújítása Városi Polgármesteri Hivatal épületének felújítása I-II. ütem Játszóterek felújítása
16.
17.
18. 19.
Térségi kerékpárút hálózat kiépítése (SzeghalomVárhely-Mágor- Vésztő, Szeghalom-Csökmő, Szeghalom-Körösladány) Szeghalom-Dévaványa összekötő út (8 km) Belterületi útépítések (földes utak)
Akcióterület
Érintett városrész
XIII.u.1., Szabadság tér Tildy u. 15-17, Dózsa u. 2. Kandó K. u. Kinizsi u. Nagy M. u., Bocskai u., Kossuth tér, Szabadság tér, Petőfi u. Töviskes 0359/29 hrsz. 01109/11 hrsz. Várhely Kandó K. u. Érmellék 0790 hrsz 052/1 hrsz Arany J., Lucgödör (Petőfi u. Szeleskerti, Árpád utcai főgyűjtők Szabadság tér 5., bölcsőde Nagy M. u. 2. Szabadság tér 48. Kassai u. Bocskai u. 5-7. Érmellék, Vasút. u.
Északi
(határ) Érmellék, Újtelep
Hat Penna Kft.
Költségbecslés (mFt) 40
Várható bevételek * (mFt) 11
Ütemezés (Év, negyedév) 2009. II.
Déli
500
0
2009. I
Északi+Déli
300
2
2010-2011.
Déli
700
0
2009. I.
Északi
50
2
2010. II.
Déli
58
1
2010. II.
Déli Északi Északi Déli Északi+Déli
150 100 400 500 450
3 8 0 1 2
2010. III. 2009. II. 2009. III. 2010. II. 2011. II.
Északi+Déli
500
0
2009. III.
Északi+Déli
90
1,2
2011. III.
350 60
0 0
2009. I. 2011. II.
50
0
2008-2011.
Déli
700
0
2010-2013.
Északi+Déli Északi+Déli
800 100
0 0
2012. II. 2008-2011.
Déli Déli Északi+Déli
90
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
20. 21.
Állami kezelésű belterületi utak felújítása Temető és temetői infrastruktúra kialakítása
22.
Belterületi kerékpárút- és járda felújítás és építés
23. 24. 25. 26.
Hídfelújítás (Berettyó) Tanuszoda és szabadidőközpont kialakítása Közösségi erőforrás fejlesztés (identitástudat, kötődés) Pályázati önerő alap bővítése
27.
VIII, X. u. Vásártér u. Kinizsi, Újtelep 0700 és 0702 hrsz Ady u., Újtelep, Kinizsi u. 812 hrsz Ady Endre u. 2-4 Sétakert Tildy u., Nagy M. u., Kossuth tér Ady u. 2.
Északi+Déli Északi
150 150
0 2
2011-2013. 2011. III.
Északi+Déli
75
0
2009-2012.
Északi Déli Északi+Déli Északi+Déli
90 700 70 10
0 1 4 0
2011. II. 2010. II. 2009. III. 2010. I.
0
2010. II.
1
2008. II.
Ifjúsági kultúra, szabadidő, sport fejlesztése, szakember Északi+Déli 30 ellátottság növelése 28. Kisvárosi miliő fejlesztése (internet, kiadvány, honlap, Település egésze Északi+Déli 50 újság) *önkormányzati ingatlan értékesítés, önkormányzati ingatlanok bérleti bevételei, magánbefektetők bevonása
Hat Penna Kft.
91
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölésére vonatkozóan többféle megoldást alkalmaztunk. Első lépcsőben – a szakértői egyeztetések eredményeként és a lakossági igényeket figyelembe véve – csoportosítottuk az indikatív tevékenységeket városrészek, illetve funkciók szerint. Második körben meghatároztuk minden egyes indikatív tevékenység megvalósításának pontos helyét, az ütemezést és a szükséges forrásokat. Harmadik lépcsőben pedig témacsoportok szerint határoztunk meg akcióterületeket, melyek a városfejlesztés gócpontjai, kiemelkedő fejlesztési területei lehetnek. Sorszám 1. 2.
3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.
18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.
Az indikatív tevékenységek megnevezése
Témakörök
Önkormányzati ingatlanok hasznosítása Általános iskola és Gimnázium felújítása, valamint 1200 adagos konyha és étkező kialakítása Kistérségi technológiai központ kialakítása Töviskesi majorközpont ivóvízellátásának biztosítása Várhelyi tábor felújítása, vízellátás Iparterület közműfejlesztése (meglévő) Új iparterület kialakítása, fejlesztése Szeghalom, felhagyott hulladéklerakó rekultivációja Kistérségi hulladék átrakó kialakítása, rekultiváció Belterületi agyagbányák rekultivációja Belvízrendezés Városközpont rekonstrukció II. ütem Helyi védettségű épületek felújítása D'Orsay kastély felújítása Városi Polgármesteri Hivatal épületének felújítása Játszóterek felújítása Térségi kerékpárút hálózat kiépítése (Szeghalom-Várhely-Mágor- Vésztő, Szeghalom-Csökmő, Szeghalom-Körösladány) Szeghalom-Dévaványa összekötő út (8 km) Belterületi útépítések (földes utak) Állami kezelésű belterületi utak felújítása Temető és temetői infrastruktúra kialakítása Belterületi kerékpárút- és járda felújítás és építés Hídfelújítás (Berettyó) Tanuszoda és szabadidőközpont kialakítása Közösségi erőforrás fejlesztés Pályázati önerő alap bővítése Ifjúsági kultúra, szabadidő, sport fejlesztése, szakember ellátottság növelése Kisvárosi miliő fejlesztése (internet, kiadvány, honlap, újság)
Befektetés-ösztönzés A humánerőforrás bázis fejlesztése
Környezetvédelmi beruházások megvalósítása
Az épített környezet fejlesztése
Közlekedési hálózatok bővítése
Identitástudat, kötődés erősítése
Az akcióterületek fejlesztési céljai összhangban vannak a város hosszú távú fejlesztési céljaival. Elsőként a Városközpont rekonstrukció II-es ütem akcióterületen kijelölt projektek megvalósítására kerül sor a pályázati kiírás és a városközpont súlyponti területére való hivatkozással illetve a helyi igények felmérése vonatkozásában. A további sorrendek meghatározását nagyban befolyásolja a város lobbi tevékenysége, a pályázati források és a befektetői érdeklődés.
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Városközpont rekonstrukció II-es ütem akcióterület Az akcióterület kiterjedése viszonylag nagy, magába foglalja a város egész központját, ahol mind a város, mind pedig a kistérség életében fontos intézmények vannak jelen (Körzeti Földhivatal, APEH, Rendőrkapitányság, Tűzoltóság, Gimnázium, Szakközépiskola stb.). A lakosság jobb anyagi körülmények között él, magasabb iskolai végzetséggel rendelkezik, mit a város más területein, ezért a konkrét tapasztalatok megszerzése és az eredmények láttán további, a város más pontján elindítható fejlesztések, további akcióterületi beavatkozások motorjává válhatnak. A jelenlegi állapot sok kívánni valót hagy maga után, annak ellenére, hogy már eddig is jelentős önkormányzati és magán források kerültek bevonásra a fejlesztésbe. A sétálóutca (Tildy Zoltán utca) felújítása Sapard forrásból valósult meg 2004 – 2005 folyamán, az így elkezdett városrehabilitációs fejlesztések teljesednének ki a jelenlegi projektben. A városközpontba érkezve a település képe kissé „eklektikus”. Az út jobb oldalán találjuk az impozáns sport- és rendezvénycsarnokot, melyet sok hasonló nagyságú település megirigyelhet, majd elhanyagolt egyházi fenntartású épületeket találunk. Ezután balra fordulva a felújított sétáló utcára jutunk, ahol a lakások és az üzletek egy része még felújításra szorul, majd következik a szintén minőségileg leromlott állapotban lévő főtér látványa. Az önkormányzat a rendelkezésre álló pályázati forrásokból a lehető legtöbb helyen, ponton, épületben kíván meg beavatkozásokat megvalósítani az egységes, esztétikus városkép kialakítása érdekében, ösztönözve a magánbefektetőket is. Célja a hiányzó és elengedhetetlen beruházások pótlása. A fejlesztésekbe az önkormányzat, mintegy generáló erőként a civil szervezeteken kívül bevonja az egyházat és a vállalkozásokat is, a partnerség kiterjesztése érdekében, a társadalmi támogatottság elnyerése érdekében. Akcióterület kiemelt, egyik központi területén helyezkedik el a város életében meghatározó, üresen álló műemléki épület, a D’Orsay kastély. A pályázati program legjelentősebb költségvetési tételét ennek az épületnek a felújítása és funkciókkal való megtöltése jelenti. A zöldterületi fejlesztések 5 kiemelt területre koncentrálnak. Céljuk, hogy minőségileg és mennyiségileg is növekedjen a városban a zöldfelületek aránya, ezzel is hozzájárulva egy esztétikus és számos rekreációs lehetőséget biztosító kistérség központ kialakításához, élettel való megtöltéséhez. A művelődési intézmények felújítása, korszerűsítése minőségi és egyben többletszolgáltatások létrehozását is eredményezi. Az üzletek, irodák, közszféra épületeinek felújítása során jellemzően külső, homlokzati felújításokra és a nyílászárók cseréjére kerül sor. A felújítások energia megtakarításhoz vezetnek, minden esetben illeszkednek a városképbe. Az önkormányzat „jó gazda” módjára saját irodaházának felújítását nem szerepelteti a projektben, a döntéshozók ezt a beruházást más hazai vagy uniós forrásból kívánják megvalósítani a közeljövőben. • •
Városközpont rekonstrukció II. ütem 700mFt – 2009. I. negyedév D’Orsay Kastély felújítása 350 mFt - 2009. I. negyedév Hat Penna Kft.
93
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A rekultiváció akcióterülete A roncsolt felszínű, rekultiválandó területek a belterületen találhatók. A Petőfi u. – Nádasdy u. végén lévő, a két utca közötti 1838/4 hrsz-ú terület (ún. Lutz-gödör) egész évben víz alatt áll. Középtávú elképzelés a záportározói funkció ellátása mellett a terület rehabilitációja, tájba illesztése. Az Arany J. u. – Kolozsvári u. által határolt 2231 hrsz-ú, 32.916 m2 nagyságú terület szintén egész évben víz alatt áll. A terület nagysága, elhelyezkedése a település lakosai, valamint a turizmus számára közkedvelt csónakázótó kiépítését teszi lehetővé. Emellett a záportározói funkcióját sem vesztené el. Mindkét vízállásos terület rehabilitációjának legfontosabb munkái: • a vízpótlási és vízcserélési lehetőség kialakítása, • az agyaggödrök mélyítése, kotrása, • a terület partjainak és határos területeinek rendezése. •
Belterületi anyagbányák rekonstrukciója 450 mFt – 2011. II.
Hat Penna Kft.
94
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Ipari parki akcióterület A Sárréti Ipari Park programjának kezdeményezője és az Ipari Park cím birtokosa a Layer Kereskedelmi, Szolgáltató és Ipari Kft. Az ipari parkban található a cég központi telephelye is, melynek magját a 3.000 m2 alapterületű raktáráruház adja. A vállalat fő tevékenysége az építőipari termékek nagy- és kiskereskedelme, mely több megyére kiterjedő piacon van jelen. A Szeghalom déli részén, a Szegedet Debrecennel összekötő 47-es számú főút mellett húzódó Sárréti Ipari Parkban (immár közel egy évtizede) 1999-ben az iparterület bővítéseként bekapcsolt 11 ha-os fejlesztési terület infrastrukturális ellátását oldották meg a beruházók. E fejlesztés a területet ipari létesítmények építésére, működtetésére tette alkalmassá. Fontos kiemelni, hogy az ipari park területén vállalkozói inkubátorház is működik. A helyi gazdaságfejlesztésben komoly szerep hárul az ipari parkra, valamint az 1999-ben kijelölt vállalkozási övezetre. A Békés megyei Vállalkozó Övezet Kht töb mint öt éve tanácsadással segíti a vállalkozásokat, valamint számos kiadványt jelentet meg, elsősorban a város és a térség gazdasági- és turisztikai vonzerejét kihangsúlyozva. A fejlett – és továbbfejleszteni tervezett – infrastruktúra, a már meglévő és folyamatosan épülő szolgáltatói háttér, valamint a helyben elérhető olcsó munkaerő egyaránt vonzóvá teszi a térséget a potenciális befektetők számára. A város Érmelléken új iparterületek kialakítását, fejlesztését tervezi. • •
Iparterület közműfejlesztése 150 mFt – 2010. III. negyedév Új iparterület kialakítása, fejlesztése 100 mFt – 2009. II. negyedév
V.4. A stratégia megvalósíthatósága V.4.1. Ingatlangazdálkodási terv A fejlesztések fenntarthatóságát nagymértékben segítik a fejlesztési célokkal összehangolt ingatlangazdálkodási intézkedések. Amennyiben egy önkormányzat fejlesztései átláthatóak és kiszámíthatóak, akkor a tőke is sokkal szívesebben vesz részt a városmegújítási folyamatokban saját beruházásaival. Szeghalom város vezetése ezt felismerte, ennek szellemében tevékenykedik. Szeghalom város önkormányzatának képviselő-testülete 4/1993.(II. 1.) sz. rendelete egységes szerkezetben a 15/1995.(XI.28.) sz. és a 6/1998.(X.1.) sz. rendeletekkel az Önkormányzat ingatlan vagyonának elidegenítési szabályairól. Szeghalom Város Önkormányzata törzsvagyonát, ezen belül a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes ingatlan vagyonát a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. Szeghalom Város Önkormányzata vállalkozói ingatlanvagyonának körét a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. Szeghalom Város Önkormányzata vitás és rendezendő ingatlanvagyonának körét ugyanennek a rendeletnek a 3. sz. melléklete tartalmazza. Az ingatlangazdálkodási terv városközpont akcióterülethez forgalomképtelen ingatlanjait.
keretében Szeghalom város felmérte kapcsolódóan a forgalomképes és
Hat Penna Kft.
a a
95
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Forgalomképes ingatlanok: Forgalomképes ingatlanok
Jelenlegi funkció
Tervezett funkció
Térképi jelölése
APEH térségi Iroda Szabadság tér 1012.
irodahelyiségek
irodahelyiségek
Tildy u. 20-24. sz. 20 db társasházi lakás
lakóház
lakóház
Tildy u. 4-8. sz. 9 db társasházi lakás
lakóház
lakóház
Kossuth tér 7/a. sz. 2 db társasházi lakás
lakóház
lakóház
Tildy u. 5. sz. 3 db lakás, 981/2 hrsz
lakóház
lakóház
5
Szabadság tér 7. sz. 1894/1 hrsz
építési telek
lakás, kereskedelmi és szolgáltató tevékenység, iroda
6
lakás, kereskedelmi és szolgáltató tevékenység, iroda
7
Baross G. u 1089/2 Hrsz.
építési telek
1
2 3 4
Az önkormányzati tulajdonú építési telkek hasznosítására ingatlangazdálkodási terv készül, mely illeszkedik az anti-szegregációs tervben feladatként meghatározott átfogó és alapos szociológiai felméréshez, valamint a bérlakás állomány feltérképezéshez kapcsolódó dokumentumokhoz, így biztosítva látszik, hogy a nevezett ingatlanok hasznosításának szegregáció csökkentő hatása lesz. Fenti ingatlanok elidegenítésre ki vannak jelölve. Forgalomképesként nyilvántartott, de testületi döntés alapján közpark növelése céljából forgalomképtelenné nyilvánított Bocskai u. 40. sz. beépítetlen terület. Forgalomképtelen ingatlanok: Jelenlegi funkció
Térképi jelölése
Városközpont rekonstrukcióval érintett közterületek: 970/2 hrsz, 971 hrsz, 972 hrsz, 1012 hrsz, 1023/4 hrsz, 1064/1 hrsz, 1841/1 hrsz, 1842/1 hrsz, 1843/1 hrsz, 459 hrsz, 513 hrsz
közterület
A térképen pirossal jelölt területek
Helyi döntéssel forgalomképtelenné nyilvánított ingatlan Ady 24. sz. 510/1 hrsz, részben épületbontás, felújítás és bővítés majd ezt követően funkcióváltás van tervezve.
Fiú kollégium
Egyéb módon érintett forgalomképtelen Szabadság tér 5/1. sz. városképi jelentőségű, védett épület 4 db lakás felújítása van tervezve.
lakóház
Helyi döntés alapján forgalomképtelennek nyilvánított Széchenyi u. 1. sz. alatt lévő 727 hrsz ingatlan átminősítést követően elidegenítésre kerül.
lakóház
A városközpont rekonstrukciót érintően részingatlan vásárlás
közterület
Forgalomképes ingatlanok
Hat Penna Kft.
II.
III.
IV. V.
96
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
van tervezve Nagy M. u. 1. sz. 1010 hrsz. közterület bővítés, parkoló építése céljából
Korlátozottan forgalomképes ingatlanok, melyek az akcióterületen egyéb módon érintettek, felújításuk, fejlesztésük tervezve van:
Forgalomképes ingatlanok
Jelenlegi funkció
Térképi jelölése
Polgármesteri Hivatal Szabadság tér 4-8.
Polgármesteri hivatal
A
Általános Iskola Dózsa utca
iskola
B
Általános Iskola Tildy utca
iskola
C
Sárréti Múzeum Tildy Z. utca 14.
múzeum
D
D’Orsay Kastély
kastély
E
Városi Könyvtár, Nagy M. utca 6.
könyvtár
F
Az akcióterület által érintett ingatlanok, melyek felújítása, rekonstrukciója befejeződött, megtartásuk indokolt: Forgalomképes ingatlanok
Jelenlegi funkció
Térképi jelölése
Irodaház, Nagy Miklós u. 4. sz. (volt Királyi Adóhivatal)
irodaház
a.
Óvoda, Petőfi u. 1. sz.
óvoda
b.
Művelődési Központ Tildy u. 30. sz. (részben felújítva)
művelődési központ
c.
Filmszínház, Tildy u. 30. sz. (Ambrus Mozgó mozi)
mozi
d.
Rendelőintézet (térségi egészségügyi alap és szakellátás épülete)
egészségügyi intézmény
e.
Leánykollégium Ady E. u. 3. sz.
kollégium
f.
Hat Penna Kft.
97
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
V.4.2. Nem fejlesztési jellegű tevékenység Az önkormányzat a következőkben határozta meg a városrehabilitációs célokat szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységeit: • A város ösztönzi a funkcióvesztett, kiüresedett, használaton kívüli épületek hasznosítását eladással, bérbeadással. • Támogatja az új munkahelyteremtő befektetéseket a helyi adók mérséklésével (pl. iparűzési adó), illetve hosszabb távra szóló egyéb kedvezmények biztosításával, kedvező árú telkek, területek rendelkezésre bocsátásával, a szakképzés fejlesztésével, a piaci viszonyokhoz igazodó képzett munkaerő biztosításával. • Az infrastruktúra fejlesztését (helyi, kistérségi) kiemelt célként kezelik. Az önkormányzat a befektetési lehetőségeket közzéteszi a város honlapján: www.szeghalom.hu. Az indikatív tevékenységek között szerepel a kisvárosi miliő fejlesztése, melyek alatt marketing tevékenységek összehangolt megvalósítását értjük: internet hozzáférés biztosítása; kiadványok készítése, terjesztése; honlapok működtetése, folyamatos frissítése; kistérségi újság kiadása, terjesztése.
Hat Penna Kft.
98
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
„Soft” elemnek is tekinthető, de egyben közösségi funkciót fejleszt a közösségi erőforrás fejlesztés, a pályázati önerő alap bővítése, valamint az ifjúsági kultúra, szabadidő, sport fejlesztése, szakemberek képzése. A nem fejlesztési jellegű tevékenységek jellemzően az egész várost érintik, összességében jóval kevesebb forrást igényelnek, mint egy-egy infrastrukturális jellegű beruházás. Az elsőként megvalósítandó akcióterületi fejlesztés kapcsán több olyan projekt is beépítésre került, ami az identitástudatot, a lokálpatriotizmust, a környezettudatosságot erősíti, segíti a bűn- és balesetmegelőzést.
V.4.3. Partnerség bemutatása Különböző szakpolitikai területek koordinációja 2008. január első napjaiban került sor a helyi gazdaság, közigazgatás, politikusok, intézményi és civil szakemberek prominens képviselőinek részvételével az integrált városfejlesztési stratégia indító munkamegbeszélésére. Az önkormányzat szakemberei és a külső tanácsadó cég munkatársai napi kapcsolatban állnak, folyamatos egyeztetéseket tartanak. Az elkészült munkaközi anyagokat a helyi szakértők: az önkormányzat vezetői, a kistérségi menedzser és a régió képviselője véleményezték, mely vélemények beépítésre kerültek, így az elkészült anyagok folyamatosan finomodtak, pontosításra, kiegészítésre kerültek.
Az anyagot az önkormányzati bizottságok véleményezik, s a képviselő-testület fogadja el. Szektorok közötti koordináció (magánszféra, közszféra, civil szervezetek) Szeghalom városában 2008. január 16-án a Vállalkozói Központ Kistermében egész napos műhelymunka folyt az önkormányzat, a gazdasági élet és a civil szervezetek szereplőinek aktív részvételével. (A jelenléti ív és a 3. sz. mellékletben.) A műhelymunkán kerültek kijelölésre a városrészek, kiscsoportos munkában elkészültek a városrészi SWOT-analízisek. Megtörtént az indikatív tevékenységek pontosítása, kialakult a háromszintű célhierarchia. A célok számszerűsített mutatókkal kerültek alátámasztásra. A lakosság bevonása, tájékoztatása Az integrált városfejlesztési stratégia egyeztetési változata felkerült az önkormányzati honlapra (www.szeghalom.hu), az anyag rövidített változata kifüggesztésre került a helyben szokásos módon, a helyi szakemberek véleménye, javaslatai beépültek a stratégiába. A műhelymunkán résztvevők véleményezésre megkapták az IVS egyeztetési változatát.
Hat Penna Kft.
99
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
V.4.4. Szervezeti elvárások A polgármesteri hivatal felépítése a következő: • Szociális iroda, • Pénzügyi iroda, • Műszaki iroda, • Hatósági és szervezési iroda, • Gyámhivatal, • Építésügyi hivatal, • Okmányiroda. Az önkormányzatnak felújításra, fejlesztésre, vagyongazdálkodásra, vagyonkezelésre önálló intézménye, cége nincs. Ezeket a feladatokat a polgármesteri hivatal látja el. Az önkormányzat által fenntartott intézmények önállóak, illetve részben önállóak, és önállóan gazdálkodó egységek, csak üzemeltetési feladatokat látnak el. Az elhelyezésükre szolgáló ingatlanok felújítási, rekonstrukciós feladatait a polgármesteri hivatal látja el. A közterület fenntartást részben a polgármesteri hivatal, részben vállalkozási szerződés alapján vállalkozó látja el (zöldterület, közpark ápolás, fenntartás). Az integrált városfejlesztési stratégia és az előzetes akcióterületi terv elkészítésével külső tanácsadó céget bízott meg az önkormányzat. A tanácsadó cég szorosan együttműködik a polgármesterrel és a hivatal érintett osztályaival. A továbbiakban önálló menedzsment szervezet Tervben kerül sor.
menedzsment szervezet kialakítását részletes bemutatására az Előzetes
Hat Penna Kft.
tervezik. A Akcióterületi
100
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
V.4.5. Településközi koordináció mechanizmusai A 2008. január 16-án megtartott műhelymunkán aktív résztvevőként volt jelen a kistérségi menedzser és a régió képviselője. A kistérségnek elkészült a 20072008 közötti időszakra szóló akcióterve. Az akcióterv tartalmazza a Szeghalom Város Önkormányzata által felvállalt indikatív tevékenységeket. A társulás elnöke Szeghalom polgármestere. Társulási ülést havonta tartanak, szükség esetén rendkívüli ülést hívnak össze. A polgármesterek egymás közti kapcsolattartása telefonon, illetve e-mailen keresztül történik.
V.4.6. A stratégia megvalósításának monitoringja Az integrált városfejlesztési stratégiát a képviselő-testület hagyja jóvá. A stratégia felülvizsgálatát kétévente célszerű elvégezni. A stratégia készítését külső tanácsadó cég végzi, a felülvizsgálatot szükség estén a hivatal munkatársai is elvégezhetik. A felülvizsgálatnak mindenképpen célszerű kiterjedni a rövid távú városrészi célok módosítására, az indikatív tevékenységek, ezen belül az akcióterületek esetleges módosulásának jelölésére. A mutatók időarányos felülvizsgálata, illetve az új városrészi célokhoz új mutatók hozzárendelése szükséges. Elengedhetetlen az integrált városfejlesztési stratégia az anti-szegregációs terv egymáshoz való illeszkedésének folyamatos vizsgálata.
Hat Penna Kft.
101
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Melléklet 1. sz melléklet Északi és Déli városrész utcahatárokkal körülhatárolt jegyzéke -
Északi városrész lehatárolása: Petőfi utca páros oldala folytatódik Újtelep VIII. utcával – Újtelep X. utca – X. utcától XV. utcáig utcáig, XV. utcától - Érmellék utca 6. számtól 20. számig terjedő szakasza, Érmellék utca 1. számtól 5. számig terjedő szakasza – Kolozsvári utca 1. számtól 3. számig – Lehel utca – Árpád utca 114. számtól 76. számig – Árpád utca 53/2.szám - József A. utca páratlan oldala – Szabadság tér 7. szám – visszazár a Petőfi utca páros oldalához.
-
Déli városrész lehatárolása: Petőfi utca páratlan oldala – József A. utca páros oldala – Árpád u. 74. számtól 2. számig – Berettyó jobb töltés – Patai J. utca – Szeghalmi Gy. páratlan oldal – Kendereskert u. – Farkasfok – Állomási Újtelep utca – Kandó K. utca – Szeghalom-Püspökladány vasút – visszazár a Petőfi utcához
2. sz. melléklet Városközpont rekonstrukció II-es ütem utcahatárainak jegyzéke Szabadság tér – Hunyadi utca (a Bocskai utcai kereszteződésig) – Bocskai utca (Baross G. utcai kereszteződésig) – Baross G. utca (a Csaba utcai kereszteződésig) – Csaba utca – Kazinczy utca (a Csaba utcától a Széchenyi utcáig) – Széchenyi utca (a Péter A. sorig) – Péter A. sor – Szabolcs v. utca (a Szeleskerti kereszteződésig) – Kossuth tér – Ady utca – Dózsa utca – Szabadság térhez zár vissza.
Hat Penna Kft.
102
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
3. sz. melléklet Jelenléti ív 2008. január 16. Integrált Városfejlesztési Stratégia - Műhelymunka
Név Hegyesi Sándor Magyar István Kereki Zoltán Layer István Tui János Szűcs Károly Kovács Lajos Kardos László Csordás Mária Maróthy Györgyné Dr. Farkas Erzsébet Papp Viktor Nagy István Kohut Tibor Tárnok Sándor Hidi Sándor Maerski István Oláh Ernőné Ácsné Nagy Katalin Somogyi Sándor Vermes Péter Szoboszlai Zsolt T. Hargitai Judit
Szervezet Péter András Gimnázium és szigeti Endre Szakközépiskola Péter András Gimnázium és szigeti Endre Szakközépiskola Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás Layer Kft és Ipari Park Szeghalom Hagyományőr Egyesület Kőrös-Sárréti Kézműves Műhely Népművészeti Egyesület Senshi KKSE Szeghalom város önkormányzat Sárrét-Coop Zrt. Művelődési, Sport- és Szabadidő Központ Gyermekorvos DARFT Kht. Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Családi gazdaság Hidi-Sped Kft. Gazdasági Központ Gazdasági Központ Gazdasági Központ Polgármesteri Hivatal Billerbeck Budapest Kft. Hat Penna Kft. Hat Penna Kft.
Hat Penna Kft.
103
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
4. sz. melléklet KSH városrészi adatok Szeghalom - városrész adatok IVS Forrás: 2001. évi népszámlálás
Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
Szeghalom összesen
1. Északi városrész
2. Déli városrész
Külterület összesen
Városközpont akcióterület
10 198
3 740
6 150
308
2 869
18,9
17,5
21,8
19,0
19,5
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
63,2
62,4
63,3
68,8
65,5
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
17,8
18,1
17,8
13,6
12,7
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül
34,9
43,5
28,2
63,7
22,4
7,7
4,4
10,0
0,0
16,4
3 800
1 318
2 365
117
1 162
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
25,0
34,9
17,7
60,7
7,1
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül
45,9
50,9
41,9
66,0
37,6
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
22,1
28,2
16,9
49,1
12,6
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
50,3
45,6
54,2
31,6
59,4
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
40,9
45,9
37,2
55,5
31,1
10 454
3 858
6 290
306
2 960
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db)
Állandó népesség száma
Szeghalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Hat Penna Kft.
105
