Berettyóújfalu, 2016. márc. 12.
Készítette: Kovács Tiborné
Tartalomjegyzék I. Bevezetés ......................................................................................................................... 2 II. Iskolánkról .................................................................................................................... 4 1. Helyzetelemzés .................................................................................................... 4 1.1 Fenntartó ........................................................................................................ 4 1.2 A város intézményei ...................................................................................... 4 1.3 A család ......................................................................................................... 5 2. Az iskola környezete ........................................................................................... 5 2.1 Tárgyi feltételek............................................................................................. 5 2.2 Szellemi bázis ................................................................................................ 7 2.2.1 Pedagógusok ......................................................................................... 7 2.2.2 Az iskola tanulói ................................................................................... 8 2.3 Ügyvitel, működtetés ..................................................................................... 11 2.4 Irányítás, vezetés ........................................................................................... 12 III. Fejlesztési program .................................................................................................... 13 1. A modelliskola..................................................................................................... 13 2. Vezetés, irányítás ................................................................................................. 14 2.1 Iskolavezetés.................................................................................................. 14 2.2 Munkaközösségek ......................................................................................... 14 2.3 Pedagógusok .................................................................................................. 14 3. Minőségbiztosítás ................................................................................................ 15 4. Pedagógiai feladatok ........................................................................................... 16 4.1 A pedagógiai kultúra fejlesztése .................................................................... 16 4.1.1 A tanulói közösségek a nevelés terén ................................................... 17 4.1.2 A tanulói közösségek az oktatás terén .................................................. 18 4.1.3 Különleges bánásmódot igénylő tanulók terén ..................................... 18 4.1.3.1 Kiemelt figyelmet igénylő tanulók köre................................... 18 4.1.3.2 Kiemelkedő képességekkel rendelkező tanulók köre............... 19 4.1.3.3 Tanulói kudarcnak kitett tanulók köre ..................................... 19 4.1.4 Pedagógiai feladatok az átmenetek terén .............................................. 20 4.2 Ellenőrzési, értékelési rendszer ..................................................................... 21 5. A család és az iskola ............................................................................................ 22 6. Partnerkapcsolatok .............................................................................................. 22 7. Nyilvánosság – menedzselés ............................................................................... 23 8. Működés – fenntartás .......................................................................................... 24 IV. Befejezés ...................................................................................................................... 26
I. Bevezetés helyett
Intézményünkbe 2005-ben alapos megfontolás és sok éves felkészülés után adtam be a pályázatomat úgy, hogy mind a fenntartó, mind a dolgozói közösség bizalmát élveztem. Az eltelt évek alatt, igyekeztem megfelelni a minden évben változó közoktatási – köznevelési környezetnek, a folytonosan változó szervezeti struktúrának. Kevés idő állt rendelkezésemre ahhoz, hogy terveimet/terveinket önállóan, saját érdekeinket szem előtt tartva megvalósíthassam. Fenntartónk, Berettyóújfalu Város Képviselőtestülete gazdasági megfontolásokból 2007-ben úgy döntött, hogy a város intézményeit összevonja. Így az óvodákat egy, az általános iskolákat két intézménybe csoportosította. Iskolánkat a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tagintézményévé szervezte, mely a vezetői struktúra változását is megkövetelte. Ennek következtében ettől az évtől az összevont intézmény igazgatója a székhely intézmény vezetője, iskolánké pedig tagintézményvezetővé módosult. A következő évben csatlakozott iskolánkhoz beiskolázási körzetként Mezősas települése, mely ismét komoly szervezési – kommunikációs feladatokat rótt az iskolavezetésre. A változások nem álltak meg, a következő évben intézményegységként kapcsolódott hozzánk a Városi Zeneiskola is, mellyel tovább bővült a vezetői szerkezet, építeni kellett együttműködési kompetenciánkat. A legmarkánsabb változás nem csupán a mi, hanem az egész ország életében az intézmények állami fenntartásba vétele, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megalakítása, s a köznevelési feladatok immár tankerületi irányítás alatti megvalósítása. A sorra bekövetkező változások során is igyekeztem mindent megtenni annak érdekében, hogy mindennapi munkámmal tagintézményünk szakmai színvonala magas szintű legyen, s minden cselekedetemmel iskolánk érdekeit képviseljem. Úgy gondolom, mind a Hunyadi Mátyás Tagiskola tantestületében végzett 31 éves, az iskolavezetés tagjaként pedig 15 éves munkám alapján ezt a feladatot továbbra is magas színvonalon tudom elvégezni. A pályázat beadására késztet ezen felül az a meggyőződésem, hogy az elmúlt években munkatársaim és köztem kialakult jó munkakapcsolat, baráti viszony megteremtette annak alapját, hogy segítségükkel továbbra is eredményes vezetői munkát tudjak végezni. Nem változtatva mindenáron, kihasználva az eddigi eredményeket, építve az alapokra, felhasználva a felépített struktúrát, a szűkös mozgáslehetőségeket, és továbbiakat felkutatva fejleszteni a rendszert.
2
Iskolai végzettségem, szakmai képesítésem, pedagógiai ismereteim, az elmúlt évek pedagógiai és fejlesztési munkáiban való aktív közreműködésem valamint az előttünk álló feladatok elkötelezettjeként adom be pályázatomat.
Hitvallásomat a tanításról és tanulásról méltóképpen fejezi ki Bod Péter erdélyi református lelkész Szent Hilarius c. munkájában:
„Mindeneknek mindent ád: az ifjaknak értelmet, a véneknek vigasztalást, a szegényeknek gazdagságot, a gazdagoknak dicsőséget, gyönyörűséget. Vénségedre ez útiköltséged.”
3
II. Iskolánkról
1. Helyzetelemzés
Az iskola közvetlen környezete alapjaiban határozza meg az intézménnyel szemben támasztott igényeket. Intézményünk Berettyóújfalu külső, szentmártoni városrészének egyetlen iskolája. Az önkormányzat az utóbbi években egyre több pénzt fordított a városrészre. Az iskola szomszédságában új alközpont épült, ami jelentősen befolyásolja intézményünk tágabb környezetének alakulását. Új orvosi rendelők épülnek, parkolót, zebrát létesítettek. Tanulóink kerékpárúton közlekedhetnek. A Postaparkban szobrot állítottak. Felújították a Posta épületét, Net-kuckó, Nyugdíjasklub létesült. Nincs messze a Berettyó folyó a folyó mentén ártéri erdő, a város határában a Bihari-sík természetvédelmi terület, védett természeti értékekkel. A nevelés legfontosabb társadalmi intézménye az iskola. A társadalmi – gazdasági fejlődés magasabb fokán azonban nem általában „iskolával”, hanem egymás fölött és mellett elhelyezkedő iskolai intézmények együttesével, többé – kevésbé illeszkedő rendszerével találkozunk. Mind napjaink iskoláinak sokféleségében eligazodni, mind pedig a jövő fejlődésének irányába tájékozódni csak úgy lehet, ha számba vesszük az iskola alakulására ható tényezőket, amelyek az egymásra épülő és egymás mellett kialakuló iskolák működésében érvényesülnek. Szűkebb környezetének meghatározó elemei a fenntartó, a család, valamint a város közművelődési intézményei. Alapította 1808-ban a Berettyószentmártoni Református Egyházközség. Az iskola fontos szerepet tölt be a városrész életében. Értékrendje markánsan tükrözi az itt élő emberek értékrendjét: a munka, a teljesítmény, a tehetség, a személyiség tiszteletét és a szilárd erkölcsi alapokat. Az iskola arculatának folyamatos alakításakor igyekszünk megfelelni a demokratikus értékek, a nyitottság és az objektív külső kontroll, a mérés melletti elkötelezettség modern eszméjének.
1.1 Fenntartó Iskolánk fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Berettyóújfalui Tankerülete. A tulajdonos, Berettyóújfalu Város Képviselőtestülete döntése alapján a működtetés feladatai is a tankerületre hárulnak. Munkakapcsolatunk folyamatos. Ebben a szűkös anyagi helyzetben, csak folyamatos egyeztetésekkel és észszerűsítésekkel tudja biztosítani iskolánknak a működés legminimálisabb feltételeit.
1.2 A város intézményei Városrészünk óvodájával, a Gyermekkert Óvodával stabil és folyamatos munkakapcsolatot alakítottunk ki. Bázis óvodánk igyekszik tartani a kapcsolatot az intézménnyel, az útjára engedett 4
óvodásokkal, az elsősökkel. Meghívnak bennünket óvodai rendezvényeikre, ünnepségeikre, jótékonysági alkalmakra, játékprogramokra, nyílt napra, ballagásra. Igyekszünk nyitottak lenni a város egyéb intézményeivel szemben is. A város középfokú oktatási intézményei széles kínálatot nyújtanak a továbbtanuló gyerekek számára. Nyomon követjük továbbtanuló diákjaink sikereit, esetleg sikertelenségeit. Tanulunk a tapasztalatokból. Intézményegységünkkel, a Városi Zeneiskolával igyekszünk nagyon szoros kapcsolatot kialakítani, segítséget nyújtani a beiskolázásnál, órarend készítésénél, térítési díjak beszedésénél, egymás rendezvényeibe való bekapcsolódással. A székhely intézménnyel pedig természetesen napi kapcsolatban állunk.
1.3 A család Az iskola tervező-fejlesztő munkáját a helyi oktatáspolitikai elkötelezettségek mellett jelentősen befolyásolják a közvetlen környezetében bekövetkező változások. Az egész országban végbemenő kedvezőtlen gazdasági, társadalmi változások sajnálatos módon a családokra, mint az iskolák közvetlen környezetére negatív hatásokkal voltak. Mindezek következtében: -
Egyre több a rendezetlen körülmények között élő, hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyerekek száma;
-
Új problémaként jelentkezett a nevelőszülőhöz került, illetve a lakásotthonokba érkező tanulók fogadása, mind a közvélemény, mind a tanulók szocializációs problémái miatt;
-
A gondok, problémák következtében a családon belül nő a feszültség, az agresszió, sok a felbomló család, nő a csonka családban felnövő gyerekek száma; egyre gyakoribb, hogy a szociális előnyök kihasználása miatt döntenek a szülők a házasság felbontása mellett, így a gyermek nem az ideális képet kapja egy követendő családmodellről;
-
A problémás családok nehezen fogadják el az iskola erkölcsi és nevelési normáit, nehezen lehet velük kommunikálni; kapcsolatot építeni;
-
Ezzel szemben viszont minden felelősséget az iskolára igyekeznek hárítani, minden sikertelenségért az intézményeket okolni;
-
A nehéz körülmények miatt csökken az iskolai népesség száma.
2. Az iskola környezete
2.1 Tárgyi feltételek Az iskola körül hatalmas zöldterületen helyezkedik el. A 47. sz. főút porát, zaját előkert szűri ki. Az udvar nagy része füvesített, parkosított. A bitumenes pálya mellett füves pálya, gyakorló5
kert, sziklakert teszi esztétikussá a teret. Az udvaron több mint 30 féle fafaj, cserje, virágok teszik szebbé, egészségesebbé a környezetet. A tanulók játékigényét fa játékok elégítik ki. Színesíti a teret a tanulók által festett egyéb játékok, padok, sporteszközök. Az épületben a folyosókat, az osztálytermeket, aulánkat szobai dísznövények sokasága teszi hangulatossá. A szabad falfelületeket gyermekmunkák díszítik. Az iskolabútorok az életkori sajátosságoknak megfelelnek. Technikai felszereltsége jó. A tanulók és a szülők magukénak érzik. 1999-ben a fenntartó segítségével létrehoztuk a Hunyadi Mátyás Általános Iskola alapítványát, a Corvinák Alapítványt. Az önkormányzat kötelező eszközbeszerzési pályázatán nyert pénzből és saját erőből került kialakításra a tetőtérben egy új tanterem 2001-ben, melybe felerészben intézményi költségvetésből, felerészben alapítványi bál bevételéből 16 fős korszerű nyelvi labor került telepítésre. Következő tervünk a könyvtár volt. Tanteremben voltak a könyveink elhelyezve, lezárt szekrényekben. Egy, a könyvtár bútorzatára és állománygyarapításra kiírt HBM-i Közalapítványi pályázatot nyertünk meg. Ebből az összegből festettünk, parkettáztunk, szabadpolcos rendszert készíttettünk, textíliákat vásároltunk, s még új könyvekre is jutott. A gyerekek 2002-ben vehették birtokukba. A legfontosabb viszont, hogy 2007-ben iskolánk épületébe költözött a városrész könyvtára is, mely kettős haszonnal járt. Egyrészt iskolánk tanulói nap, mint nap több mint 15.000 kötet között válogathatnak, másrészt viszont jó reklám az, hogy a városrész lakosai naponként bejönnek az iskolába a könyvtár kapcsán is. 2005-ben a tetőtér másik termében egy minden igényt kielégítő számítógépes labor kialakítása és felszerelése valósult meg, melyre a fenntartó önkormányzat pályázhatott, a fenntartása alá eső iskolákkal létrehozott konzorciumban. Az így rendelkezésre álló szaktanteremben valósíthattuk meg első osztálytól kezdődően az informatika tanítását, mely tantárgy az angol nyelvvel csoportbontásban került megvalósításra. Az évek során azonban a 2005-ös géppark erősen elavult, a felszerelt Sulinet hálózat teljesítménye már nagyon nehezen birkózik meg a digitális világ kihívásaival. Szerencsésen pályáztunk viszont a TIOP 1.1.1 keretében, így 2014-ben 16 új multimédiás számítógép került beüzemelésre, jelenleg pedig sávszélesség bővítése zajlik, ennek eredményeképpen reményeink szerint heteken belül egy gyors, nagy teljesítményű hálózatot használhatunk. Az épület lefedését, a vezetékelést, az Eduroam beüzemelését pedig ebben az időszakban végezzük. 2006-ban pályázatból futópályát építettünk, majd 2008-ban épületünk teljes akadálymentesítése történt meg. 2009-ben teljes körű felújítást bonyolítottunk nyílászáró és tetőcserével, szigeteléssel, újonnan épült a melegítőkonyha és az ebédlő, illetve a teljes bútorzat kicserélődött. Tantermeink 6
fele 2010-ben digitális táblával gyarapodott. A korszerű, XXI. századi oktató-nevelőmunka feltételei adottá váltak.
2.2 Szellemi bázis 2.2.1 Pedagógusok Intézményünkben 2005/06. tanévtől 17 fő volt az elfogadott és engedélyezett pedagógus álláshelyek száma. Sajnos ez az évek során – bár a tanulólétszám emelkedett -, folyamatosan csökkent. Így ma 15 fő az engedélyezett létszám. Tantestületünk folyamatos mozgásban van, összetétele hűen tükrözi a mai magyar pedagógus társadalmat. A szakos ellátottság 100 %. Ez viszont megalkuvással jár: kémia, fizika, technika, informatika, rajz órák egy részéhez áttanító kollegákat fogadunk, tőlünk pedig ének és történelem tantárgyak ellátásához tanítanak át más intézménybe kollégáink. Így a szakos ellátás megvalósul ugyan, de az ebben a formában megtartott órákhoz sajnos nem társul sem tehetséggondozás, sem felzárkóztatás, a pedagógus jelenléte nem támogatja sem a tanulói, sem a szülői kapcsolattartást. A tantestület összeszokott, innovatív kollektíva. Tudnak és akarnak is tenni az intézményért, nem sajnálva feláldozni erre erejüket és szabadidejüket. Folyamatosan képezik magukat, a kötelező hétévenkénti továbbképzési kötelezettségének mindenki eleget tett. Az új tantervi lehetőségek kihasználására drámapedagógus, gyermektánc-oktató, mozgókép- és médiaismeret, könyvtár, informatika szakokra szereztek képesítéseket. Több diplomával rendelkezik: 5 fő; Műveltségterületen végzettséget szerzett: 9 fő; Szakvizsgával rendelkezik: 2 fő; Pedagógus II-be minősült: 3 fő; Mesterpedagógus: 1 fő. A dolgozók többsége helybeli, a fluktuáció nem számottevő. Jelenleg 1 fő GYES-en, helyén határozott időre kinevezett dolgozó áll. Sajnos 2 kollega nyugdíjazása során felszabadult álláshelyet még nem tölthettünk be, helyükön is határozott időre kinevezett pedagógus áll. Nagyon szeretnénk, ha ez a közeljövőben pozitívan változna, a szülők felé közvetített stabilitás sokat számít az iskolaválasztásban. Fontos a továbbképzések maximális kihasználása, szorgalmazom a szakvizsga, illetve további képesítések megszerzését, segítem és buzdítom a minősítésre való jelentkezést az iránta érdeklődő pedagógusok körében.
7
2.2.2 Az iskola tanulói Tanulói létszám: 204 fő Alsó tagozat: 97 fő
- 4 osztály, mindegyik iskolaotthonos
Felső tagozat: 105 fő - 4 osztály - 1 tanulószoba Létszámadatok:
Tanév
Tanulók száma
HH tanulók száma
HHH tanulók száma
SNI
BTMN
2004/05. 2013/14. 2014/15. 2015/16.
175 217 211 204
75 118 48 8
n.a. 49 34 40
0 7 6 6
0 2 4 8
Létszám alakulása 250 200 150 100 50 0 2004/05. Tanulók száma
2013/14. HH tanulók száma
Magántanuló: egy fő. Bejáró tanulók száma: 32 fő – 15 %
8
2014/15. HHH tanulók száma
2015/16. SNI
BTMN
A diákok szociokulturális helyzete:
Szociális helyzet Gyermekvédelmi támogatásban részesül: A család roma etnikumhoz 10% tartozónak vallja magát: 11%
Tartósan beteg: Veszélyeztetett:
2% 20%
Halmozottan hátrányos helyzetű: Hátrányos helyzetű: Állami gondozott:
40%
4% 6% 75%
Ingyenes tankönyvcsomagot kap: 58%
Étkezési támogatásban részesül. Csonka családban él: - félárva: Csonka családban él: - elvált 9 szülők:
2% 10%
Tanév 2004/05. 2013/14. 2014/15. 2015/16.
Tanulók Pedagógusok Pedagógiai munszáma száma kát segítők száma 175 217 211 204
18 15 15 15
Technikai dol- Osztályok gozók száma száma
1 1 2 2
5 2 1 1
8 8 8 8
Tanulói/alkalmazotti létszám alakulása 250 200 150 100 50 0 2004/05.
2013/14.
2014/15.
2015/16.
Tanulók száma
Pedagógusok száma
Pedagógiai munkát segítők száma
Technikai dolgozók száma
Osztályok száma
Napközi, tan.szoba száma
Továbbtanulás alakulása Tanév Gimnázium Szakközépiskola Szakmunkásképző 2004/05. 6 15 4 2013/14. 7 12 4 2014/15. 8 15 2 2015/16. * 8 15 3 * első helyen jelölte meg
Továbbtanulás alakulása 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2004/05. Gimnázium
2013/14.
2014/15.
Szakközépiskola
10
2015/16. *
Szakmunkásképző
Csoportok száma 5 5 5 5
2.3 Ügyvitel, működtetés Az iskola gazdálkodását a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ irányítja. Az intézmény egyelőre beszerzések tekintetében semmilyen önállósággal nem rendelkezik. Reméljük, ez a közeljövőben valamelyest változni fog. Az iskola tisztaságáért, a karbantartás, javítás feladatainak ellátásért 1 fő takarító és 1 fő gondnok felel. A kinevezésem idején rendelkezésre álló - 4 fő takarító, egy fő saját gondnok-, technikai személyzet drasztikus nyíráson esett át. Alkalmazásuk a Herpály Team-hez került, saját takarítónk mindössze egy fő maradt. Az évek során ez a szerkezet nem hozta a hozzá fűzött reményeket, visszaállítása viszont sajnálatos módon nem történt meg. Mindössze egy fő gondnok alkalmazása történt meg, az viszont a három összevont intézmény részére. Egyéb takarítás, karbantartás közfoglalkoztatottak alkalmazásával valósul meg, mely a mindennapokban igen aggályos. Nem kiszámítható a létszám, nem folyamatos a foglalkoztatás, folytonosan változnak a személyek. Sajnos mindez, tetézve azzal, hogy nincs keret karbantartásra, állagmegóvásra, a szépen felújított épület rohamos romlását, tönkremenetelét eredményezi.
2.4 Irányítás, vezetés Az összevont intézmény irányítását az igazgató végzi. Munkáját 2 igazgatóhelyettes segíti a székhely intézményben. Az intézményegység vezetője az intézményegység-vezető, munkáját intézményegység-vezetőhelyettes segíti. A tagintézmény vezetője a tagintézmény-vezető, helyettese nincs. A tágabb iskolavezetéshez tartoznak: szakszervezeti vezető, munkaközösség-vezetők, közalkalmazotti tanács elnöke, témától függően: a diákönkormányzatot patronáló pedagógusok. Feladatuk a továbbiakban is a testületi és vezetői döntések előkészítése, megalapozottságának, szakszerűségének növelése. A szűkebb iskolavezetés kéthetente tart ülést, illetve téma és szükség szerint gyakrabban. Az intézmény működésének rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzatunk határozza meg. Munkaközösségeink: Iskolánkban két munkaközösség működik: - alsó tagozatos, felső tagozatos - élükön munkaközösség-vezetők állnak. A munkaközösségek előkészítik, megszervezik a szakmai továbbképzéseket, rendkívüli és munkatervi nevelési értekezleteket, bemutató órákat tartanak, véleményezik, értékelik és segítik a pályakezdő nevelők munkáját. A munkaközösség-vezetők részt vesznek az iskola minden nagyobb döntésének előkészítésében, végrehajtásában és a megvalósulás ellenőrzésében. Továbbra is fontosnak tartom, hogy a munkaközösség-vezetők részt vegyenek az ellenőrzés- és munkavégzés során szerzett tapasztalataik alapján az éves munkatervi feladatok, célkitűzések 11
kidolgozásában. Az elkövetkező időben fontosnak tartom növelni felelősségüket az irányításuk alá tartozó területeken, gondolva itt az önértékelés, tanfelügyelet és pedagógusminősítés területén.
2.5 Pedagógiai munka Pedagógiai munkánk alapját hagyományos iskolaszerkezetű 1-8. évfolyamos (1-4. évfolyam alsó tagozat; 5-8. évfolyam felső tagozat) adja. Az alsó tagozat iskolaotthonos munkarendben dolgozik, a felső tagozatosok hagyományos délelőtti órarendben. A délutáni felkészüléshez, a szabad idő hasznos eltöltéséhez 1 felsős napközis csoport áll rendelkezésre. Az iskolai életben változatos tevékenységrendszer alakult ki. A tanórai és tanórán kívüli tevékenységek változatos szervezeti keretei teszik differenciálttá a kínálatot. -
Tanórai munka
A tanítási órák hagyományos munkarendben történnek. A matematika – angol - informatika oktatása csoportbontásban történik. Önálló tantárgyként jelenik meg a hon- és népismeret. Játékos formában bevezetésre került az angol nyelv, már 1. osztálytól kezdve. A gyermekek képességeinek megfelelő szinten 1. osztálytól tanulják az informatikát. Az elmúlt évek országos tapasztalata azt mutatja, hogy az önálló tanuláshoz szükséges készségek és képességek, a tanultak alkalmazása még nagy hiányosságokat mutat. A gyermek nem tud, vagy csak nehezen megbirkózni a megtanulandó leckemennyiséggel. A tanultak csak ideig-óráig maradnak meg a rövidtávú memóriában, hosszabb idő elteltével azt visszaadni nem tudja. Ebből erednek azok a konfliktusok, mely során a szülő azt mondja, a gyermek „otthon még tudta”, másnapra viszont elfelejtette. Szükséges folytatni azt a megkezdett munkát a tanórán és a napköziben is, mely a tanítás tanulását célozza, a tanulókat különböző tanulási technikákkal ismerteti meg. Fejleszteni kell az önálló tanulás képességét. Jó lenne, ha folytatódna az a megkezdett központi törekvés, hogy a megtanulandó tananyag mennyisége csökkenjen; felesleges adathalmazokkal ne terheljük a tanulókat. Így több időt állna rendelkezésre képességfejlesztésre, a tanultak rögzítésére, gyakorlati alkalmazására. Célom, hogy ezzel a feladattal munkaközösségi műhelymunka keretében foglalkozzunk. Az Erdei iskola megszervezése Pedagógiai programunk része, évek óta sikerrel szervezik meg kollégáink a felső tagozatosok körében. Célja a természet szeretetére való nevelés. -
Tanórán kívüli munka
Több évtizedes hagyománya van iskolánkban a szabadidő hasznos eltöltésére való törekvésnek. A napközis foglalkozások megszervezésénél törekszünk arra, hogy minden tanuló találjon számára vonzó elfoglaltságot. Palettánkon szerepel: sakk, kézimunka, néptánc foglalkozás, drámafoglalkozás, kézműves foglalkozás, számítástechnika, furulya, gyöngyfűzés, foci, KRESZ – oktatás, kézilabda. A későbbiekben még inkább törekszem arra, hogy a felső tago12
zatosoknak is több lehetőségük legyen a foglalkozásokon való részvételre. A szabadidő eltöltésén kívül tehetséggondozó, felzárkóztató, versenyekre felkészítő, továbbtanulásra előkészítő szakköröket is tartunk. Sajnos a 16 óráig tartó egész napos iskola program vegyes fogadtatású. Egy-egy szakkörön, foglalkozáson, rendezvényen itt maradnak a tanulók, de ez nem jelenti igazán az egész napos iskola megvalósulását, nehéz is megfelelni az elvárásoknak. A tanulók órarendileg igen leterheltek. A kötött óráik 14-15 óráig tartanak, s ezután mehetnek egyéb foglalkozásra. Ha szabadidős tevékenységeket kínálunk, a szülő nem igazán örül, hiszen a leckeírás teljes egészében az esti-otthoni órákra marad. Ha viszont tanulást iktatunk be, nem szívesen marad a tanuló, inkább hazamegy. Megoldás lehet a tanulók számára a kevesebb tanítási óra, illetve a megtanulandó tananyag csökkenése. Ez viszont nem iskolai/vezetői kompetencia, hanem oktatáspolitikai. Várakozással tekintünk az épp most folyó változtatásokra.
III. Fejlesztési program
1. A modelliskola Nincs könnyű helyzetben ma az iskola, hiszen a köznevelés egészével együtt a változások, az átmenet korszakát éli. Az elmúlt években jó néhány egymástól különböző oktatási elvárásnak kellett megfelelnünk, rugalmasan alkalmazva, bevezetve, megértve, szülőkkel és gyermekkel megértetve az újabb törvényeket, tanmeneteket, tanterveket, szervezeti és működési formákat. Az elmúlt év komoly munkája nyomán van elfogadott Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend. Persze ez nem jelenti azt, hogy a következő években nyugodtan ülhetünk babérjainkon. A tantervek bevezetése fokozatos, minden évben meg kell tapasztalnunk az adott évfolyamban adódó erősségeket és gyengeségeket. Dokumentumainkat gondozni kell, felülvizsgálni, értékelni, korrigálni. Mindezeket a tartalmas, jóhírű iskolai élet, a versenyképes iskola megteremtése érdekében. Versenyképes egy iskola nézetem szerint: -
ha az iskolahasználók megelégedettségére működik;
-
gazdag, sokszínű tevékenységrendszerrel ad lehetőséget a tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatásához;
-
értelmes rend, fegyelem, komfortérzés uralkodik;
-
önfejlesztő rendszerként dinamikus kapcsolatban áll közvetlen környezetével, előrelépésének záloga az önértékelésen alapuló elemzés, értékelés.
13
2. Vezetés, irányítás
Vezetői programot írni vezető és vezetettek kapcsolatának megfogalmazása nélkül felesleges fáradság lenne. Az iskolát az igazgató vezeti, felelőssége egyszemélyes, de a feladatok megvalósítása nem az. Egymagában semmit sem ér. Közös célokat, közösen megvalósító csapatot vezetve azonban igen. Az iskola szociális klímája akkor egészséges, ha emberileg és szakmailag értékes tanárok elégedettek, az igényes munkában érdekeltek. Az iskola belső életét alkotó bármely szervezettel van probléma, mindig az egész szervezet vallja kárát. A cél elérését jelzi, ha a vezetésben a kontingencia elmélete érvényesül. 2.1 Iskolavezetés Célom távlatokban gondolkodó, szervezet-szemléletű, derűs, optimista, a nehéz helyzeteket is vállalni képes tagintézmény-vezetés, s a szűkebb körű iskolavezetéssel való hatékony együttműködés. Egyszemélyes felelősségem tagintézményünk érdekeinek képviselete. Tagintézményünkben a munkaközösség vezetőkkel a partneri kapcsolatok megtartására törekszem. Az iskolavezetés felelősségét a cél megfogalmazásán túl, a minőség menedzseléséig kell kiterjeszteni. Elvárás a minőségorientált szemlélet kialakítása.
2.2 Munkaközösségek Iskolánkban minden pedagógus tagja valamelyik munkaközösségnek. Célom továbbra is, hogy a munkaközösségek pedagógiai műhelyként funkcionáljanak. A munkaközösség-vezetők tekintetében, ahogyan eddig is célom, hogy a szakmai vezetésben, tervezésben, értékelésben és elemzésben a szakmai munka koordinálásában nagyobb felelősséget kapjanak. Legyen nagyobb önállóságuk, munkatervük megvalósításában, óralátogatásban, nyílt napok megszervezésében, bemutató órák megtartásában, szakmai továbbképzések szervezésében. Erősödjön belső, szaktanácsadói szerepük. Fontos szerepük kiterjesztése a belső önértékelésben, tanfelügyeletben, minősítésben.
2.3 Pedagógusok Az elmúlt évekhez hasonlóan célom, hogy minden pedagógus számára biztosított legyen az önmegvalósítás lehetősége. Az iskolai munka eredményességében meghatározó szerepe van a pedagógusnak. A pedagógus szerepe munkaeszköz, melyet tudatosan kell használni a nevelési folyamatban, hiszen a gyermekek ilyenkor döntően még érzelmi alapon tanulnak. A tanár modell, mind szavaival, mind cselekedeteivel mintát ad. De nem tökéletes, mint ahogyan senki sem az, csak éppen sokan elvárják tőle. Ez nem újkeletű elvárás; álljon itt egy a múlt századból: 14
"Azok ne csak a nép gyermekeinek, hanem magának a népnek is legyenek nevelői, a közegészségügy őrei, a hiányzó orvosok megbízható helyettesei, legyenek ügyes mezei gazdák, méhészek, selyemhernyó-tenyésztők, értsenek mindenféle háziiparhoz, legyenek a zenét alaposan értő kántorok, akik nemcsak a templomban tudják kötelességüket teljesíteni, hanem tudjanak dalköröket is szervezni és vezetni, tudjanak valamit a süketnémák s a hülyék tanításáról, legyenek képesek működésük helyén a tűzoltást szervezni." Mindezekre nem vagyunk képesek, de belőle sokra igen. Nevelőtestületünk gerincét alkotó kollegák többsége közel egykorú, s így a nyugdíjazások is egy középtávú időszakban fog megvalósulni. Úgy kell a teendőket, terheket a következő korosztály vállára áthelyezni, hogy a belső testületi stabilitás és a munka színvonala ne csorbuljon. Ezt nyugodt légkörben lehet megtenni. Vezetői munkámat a bizalomra, és egymás kölcsönös megbecsülésére épülő alkotó munkakapcsolatra építem. Fontosnak tartom a folyamatos és korrekt értékelést, mely személyre szóló, és építő. Fontosnak tartom a baráti kapcsolatok ápolását. A pedagógust értelmiségi szakembernek tekintem, ezért az adott feladat legjobb megoldásának kiválasztását rábízom.
3. Minőségbiztosítás A pedagógiai innovációk korszerűsítő újító, alkotó folyamatok, amelyek egy kiindulási állapothoz képest pozitív változásokat hoznak létre az oktatási intézmények működésében, a tanulók tudásában, személyiségük fejlődésében, a pedagógusok felkészültségében, oktatónevelő munkájában, magatartásában. Az elmúlt évek meghirdetett központi reformjait, új tanterveket mindannyian ismerjük. Számomra jelentősebbek azok a reformok, amelyek saját tantervi, módszertani, iskolaszervezeti kísérletek keretein belül jönnek létre. Az intézmények meglátják az előrelépés lehetőségeit, a törvény és a fenntartó által biztosított kereteken belül észreveszik, megragadják a lehetőségeket, és elvégzik az ezekkel járó többletfeladatokat is. A megrendelők, partnerek kívánságait, igényeit kell felismernie, és el kell döntenie mi az, amit vállalni tud, milyen feladatok teljesítésére van meg a belső feltételrendszere. A minőségbiztosítás előtérbe kerülésével válik lassan gyakorlattá a partnerközpontú működés gyakorlata; ahol a szülő, gyerek, elmondhatja kívánságait, igényeit, elképzeléseit az oktatás-szolgáltatással kapcsolatban. S jó, ha ezt az iskolák komolyan veszik, mert manapság a szülők hamar hátat fordítanak egy változásokra képtelennek bizonyuló intézménynek. Intézményünk bevezette a Comenius 2000 intézményi modellt, majd az összegző jellegű irányított önértékelés kivitelezésének tervezését. A Közoktatási törvény előírásainak megfelelő-
15
en kidolgoztuk intézményünk minőségpolitikai programját, melyet az Intézményi Minőségirányítási Programban fektettünk le. Ez a munka, napjainkban változik. Az intézményi ellenőrzés folyamatában, tanfelügyeleti ellenőrzések során kerül sor mind az intézmény, mind a vezető valamint minden pedagógus tekintetében a központilag kidolgozott kompetenciák mentén történő szakértői ellenőrzésre. Ennek során kellett belső önértékelési csoportot alakítanunk, megfogalmazni intézményünk elvárásrendszerét, áttekinteni alapdokumentumainkat. Az új típusú vizsgálatnak megfelelően kell felkészülni intézménynek, vezetőnek, pedagógusnak egyénileg és csapatban egyaránt. Ennek érdekében fontosnak tartom: - a jól működő team- munka folytatását, közösen elfogadott célok érdekében - kreativitást; - a feladatok és felelősségek átlátható irányítási elvekkel való megosztását; - a nevelőpartneri kapcsolatok erősítését, a munkatársak elkötelezettségét; - a partneri igény kielégítésére tett tudatos szolgáltatói hozzáállást; - a minőségi munka feltételeinek megteremtését.
4. Pedagógiai feladatok
4.1 A pedagógiai kultúra fejlesztése Gyorsan változó életünkben nagy merészség tervezni, jövőképet megfogalmazni. Iskolai életünk folytonossága, pedagógiai munkánk folyamatossága érdekében viszont meg kell tenni. Hosszú évek csökkenő tanulólétszámát sikerült megállítani, s az elmúlt években folyamatosan emelni azt. Bár a következő években ismét egyre kevesebb óvodással számolhatunk, reményeink szerint stagnálás következik be, s számolhatunk körülbelül 180-200 körüli tanulói létszámmal. Hagyományos 8 évfolyamos iskolában gondolkodunk, évfolyamonként egy-egy osztállyal. Feladatunk vonzóvá tenni az iskolát a szülők és gyermekek számára, s mindent megtenni a beiskolázás sikere érdekében. Ehhez fontos, hogy harmonikus együttműködésben folyjon a munka, szülő és gyermek között. A gyermek, a szülő érezze jól magát az iskolában! Ez alapján iskolánk jövőképe: -
A berettyószentmártoni városrésznek a jövőben is szüksége lesz általános iskolára, az itt élő gyerekek és szülők igényeinek kielégítésére.
-
Iskolánk, a Hunyadi Mátyás Tagiskola elkötelezi magát minden belső és külső tevékenységében, hogy partnerei igényeit minél teljesebb körben kielégítse, rugalmasan alkalmazkodva az intézményünket érő kihívásokhoz. 16
-
A diákjaink biztos alapkészségek birtokában olyan korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, mely képessé teszi őket az egész életen át tartó tanulásra. Ez segíti őket a pályaválasztásban, továbbtanulásban.
-
Intézményünk elsősorban a szülők és a tanulók igényeinek kíván megfelelni.
-
Az általános alapokon túl fontosnak tartjuk a tehetséges tanulók felismerését, fejlődésük elősegítését, támogatását, a lemaradó diákok felzárkóztatását.
-
Maximálisan törekszünk az esélyegyenlőség lehetőségének megteremtésére.
-
Igyekszünk belső értékeinket – könyvtár, nyelvi labor, tornaterem, számítógépes képzés, napközi, tanulószoba – a gyerekek személyisége sokoldalú fejlesztésének szolgálatába állítani, s a szabadidő hasznos eltöltésének részévé tenni.
-
Földrajzi elhelyezkedésünk, iskolánk szép környezete, a szakmai munka a város többi intézményétől való különbözőségünk, intézményünk jövőjének záloga. Környezeti adottságainkat kihasználva, ill. az ebből adódó lehetőségekkel élve kiemelt feladatunknak tekintjük a tanulók környezeti-és egészséges életmódra nevelését.
Megfogalmazott jövőképünknek való megfeleléshez méltóan kívánok dolgozni.
4.1.1
A tanulói közösségek a nevelés terén Továbbra is előtérbe helyezzük a humán, nemzeti értékek, hagyományok közvetítését, ezzel az emberi kultúra megbecsülésére nevelünk. Ápoljuk iskolai hagyományainkat, s újak kialakításán is fáradozunk. Hagyományaink közül újjáélesztettük a szüreti mulatságot, hagyománnyá tettük az őszi - téli óvodás vetélkedőket, kibővítettük, és tartalmasabbá tettük a Hunyadi – hét programjait. Bevezettük és évek óta tartalmas programokkal rendezzük meg ősszel és tavasszal a projekthetet és projekthónapot. Megőrizzük az ünnepi megemlékezések osztályokra bontott feladatrendszerét. Minden lehetséges megmozduláson megmozgatjuk a városrész lakosságát: helyi és vidéki óvodásokat, időseket. Hagyományként rendezzük az Alapműveleti matematika c. megyei szintű versenyt. Programjaink megrendezésére pályázatokat is írunk, valamint alapítványunk segítségét is kérjük. Mindezekkel az iskolához való kötődést erősítjük. Elismerve az eddigi eredményeket, úgy gondolom sok kihasználatlan lehetőség rejlik még az együttműködésben, ezért nagyobb szerepet kell kapnia a Diákönkormányzatnak. Fokoznunk kell tanulóink aktivitását, folyamatos párbeszéd kialakítására kell törekedni felnőtt és gyermek között. Továbbra is nagy gondot kell fordítani a tisztaság megőrzésére, az eszközök, bútorok óvására. Meg kell tartani az őszi – tavaszi környezetszépítő napot. A szabadidő hasznos eltöltésére, a tehetséggondozás, felzárkóztatás ki17
szélesítésére és a rendszeres tanulásra szolgáló napközit jó lenne a felső tagozaton legalább 2 csoportra fejleszteni. Ehhez a szülőket, tanulókat kell megnyerni.
4.1.2
A tanulói közösségek az oktatás terén Interjúk és kérdőívek sorát dolgoztuk fel, megismerve benne az óvoda, középiskolák, fenntartó, szülők, tanulók, pedagógusok és technikai dolgozók intézményi elvárásait. Jó néhányat ezekből be tudtunk építeni a programjainkba. Így lett felkínálva 1. osztálytól kezdve az angol nyelv és informatika tanítása játékos formában, bővítettük szabad idős kínálatunkat, optimalizáltuk a tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozásokat. Gondot fordítunk a továbbtanulásra való felkészítésre, versenyen való részvételre is. Itt további tennivaló a meglévők megtartása mellett a bővítés, szélesítés, több versenybe kell bekapcsolódnunk. Programunk tartalmazza a kidolgozott Környezeti nevelés és Egészségnevelési programot is. Pályázati forrásokat keresünk az erdei iskola további megszervezésére. Eddig 2. osztályosaink jártak uszodába, ahol az egy év alatt megfelelő vízbiztonságot szereztek. Célunk: esélyegyenlőség javítása, toleranciakészség fejlesztése, hátránykompenzálás, valamint a gyermek személyes igényeinek megfelelő nevelés – oktatás biztosítása. További erőfeszítéseket teszünk a képességek differenciált fejlesztésére. Szorosabb kapcsolatot igyekszünk kiépíteni a középiskolákkal, elsősorban a helyi gimnáziummal, szakközépiskolákkal. Törekszünk arra, hogy a gyermekek helyben tanuljanak tovább, nyomon követjük gyermekeink eredményeit a továbbtanulás során.
4.1.3
Különleges bánásmódot igénylő tanulók terén 4.1.3.1 Kiemelt figyelmet igénylő tanulók köre A különleges bánásmódot igénylő tanulók egyik csoportja, a kiemelt figyelmet igénylő tanulók köre, melybe a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési – tanulási - magatartási zavarral küzdő tanulók tartoznak. A pedagógusok felelőssége, hogy a tanulók elsősorban is szakemberek ellátásába kerüljenek, történjen meg a vizsgálatuk, készüljön el a szakértői vélemény. A pedagógiai – fejlesztő munka, egyéni foglalkozás, fejlesztési terv elkészülte csak ezután történhet meg. Minden pedagógus személyes felelőssége, hogy jelezze az iskolavezetés számára, ha azt tapasztalja, hogy bármelyik tanulónál erre szükség lenne. Azt vallom, inkább vizsgáljunk meg több tanulót is, még ha nem is igazolódik be különleges státusza, mint akár egy tanuló is kimarad18
jon a neki szükséges ellátás biztosításából. Nagyon fontos az együttműködés a gyógypedagógussal, logopédussal, szakszolgálattal. Szükséges kellő tapintattal közelíteni a család felé, s elfogadó magatartást közvetíteni a tanulóközösség felé. Fontos cél, hogy ezek a tanulók is találják meg helyüket az életben, a munkaerőpiacon, hátrányukat csökkenteni, nem pedig halmozni kell. Sajnos, a szakembereknek pusztán töredéke áll az intézmények rendelkezésére, s a mindennapokban a pedagógus felkészültségére, erőfeszítésére van a legnagyobb szükség s igen sok olyan nyilatkozatot is hallani a területtel foglalkozó szakemberektől, hogy az oktatásban megvalósított direkt integráció nem hozta az elvárt eredményeket, s újragondolására lenne szükség. Ez azonban nem intézményi kompetencia, egyéb intézkedésig, saját erőből kell megtennünk mindent, jó lelkiismeretünk szerint. 4.1.3.2 Kiemelkedő képességekkel rendelkező tanulók köre A tehetséges, valamely területen kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók gondozása szintén kiemelt feladatként kezelendő, s hiszem, hogy minden pedagógusnak igazi ajándék. Intézményünk Akkreditált Kiváló Tehetségpontként működik matematika és környezetvédelem területén. Pályázati forrásból bonyolítottuk a matematikában tehetséges tanulókat gondozó programunkat, évek óta rendezzük az alapműveleti matematikai megyei versenyét, s a napokban kapcsolódtunk be az Oktatási Hivatal pilot programjába melyben tehetségazonosítás/matematikai tehetségazonosítás területén próbáljuk ki az elkészített eszköztárakat. E mellett minden pedagógusunknak biztosított tehetséggondozásra, szakkörre órakeret, mely során egyénileg is foglalkozhatnak a kiemelkedően teljesítő vagy akár érdeklődő tanulókkal. Cél, hogy ezt a munkát folyamatosan tudjuk végezni, a pedagógusoknak a feltételeket meg tudjuk teremteni. 4.1.3.3 Tanulási kudarcnak kitett tanulók köre Ahogyan a kiemelkedő képességű tanulók sem fognak fejlődni szakszerű szakmai segítség nélkül, úgy a tanulási gondokkal küzdő tanulók sem fogják a problémáikat megoldani segítség nélkül. S bár, a család segítsége a legtöbb esetben nem számottevő, nem is várható el, hogy szükséges pedagógiai – módszertani ismeretek nélkül vállalják fel gyermekeik fejlesztését. Ezért a felzárkóztatás, egyéni megsegítés ugyanolyan fontos pedagógiai feladat, mint a tehetséggondozás. A differenciálás minden pedagógustól elvárható napi szintű oktatásszervezési feladat, s be is látják, hogy minden tanuló számára a neki leginkább megfelelő, optimális, személyre szóló fejlesztést kell nyújtani. 19
E mellett rendelkezésre áll a napközi, a tanulószoba, valamint a minden pedagógus számára biztosított felzárkóztatásra fordítható órakeret. Cél, hogy ezt a későbbiekben is tudjuk biztosítani, illetve ezekre a feladatokra nagyobb hangsúlyt fektetni, legelőször is a felismerés, pedagógiai diagnózis terén. 4.1.4
Pedagógiai feladatok az átmenetek terén Napjainkra egyre több kritika éri a különböző pedagógiai szakaszok közötti átmenetek problémáját, a benne megrekedő, azt „megugrani” képtelen tanuló megsegítésének lehetőségeit. Ez a folyamat nem redukálódik pusztán az oktatásra, a kezdő szakasz már a család – óvoda lépcsőnél elkezdődik. Több pályázatunk foglalkozott az átmenetek problémájával, s 2009-től jól kidolgozott forgatókönyv szerint segítjük az óvoda – iskola átmenet zökkenőmentessé tételét. Átadólapok, személyes megbeszélések során kerülnek hozzánk az első osztályosok, a tanító nénik és az óvónénik között folyamatos a konzultáció. Ugyanezt a metódust követjük az alsó – felső tagozat átmenete idején is, bár, miután egy évfolyamos iskola vagyunk, egy épületben, mindannyian ismerjük egymást, de a tanulónként átadásnak mégis komoly jelentősége van az osztályfőnökök számára. A felső tagozat – középiskola terén a pályaorientációs programok, Nyitott kapuk rendezvények, előadások segítenek. Az elmúlt években TÁMOP pályázat keretében kiemelten foglalkoztunk az átmenetek különböző fokaival, szakmai tanácskozások, workshopok keretében vitattuk meg a problémákat, tettünk javaslatot megoldásukra. Cél, hogy ezt a feladatot legalább munkaközösségi szinten folytassuk, minden tanulónak tudnia kellene, hol, mit, várnak el tőle.
A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. Vizsgálandó belső logikája, a feltételeknek való megfelelése, hatékonysága, gazdaságossága és gyakorlati hatása. A nevelők munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a Pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. Fontosnak tartom, hogy nyitottak és kritikusak legyünk a programmal szemben. Iskolánk Pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.
20
4.2 Ellenőrzési, értékelési rendszer Célom: Kiszámítható, tervezhető mérések, értékelések rendszerének működtetése annak érdekében, hogy a helyzetelemzés, tervezés objektív tényeken alapuljon, a folyamatos fejlesztés alapja legyen a minőségi munkavégzésben. Feladatunk: -
A meglévő mérési, értékelési gyakorlat folyamatos fejlesztése. A bevált kérdőívek alkalmazásával összehasonlító elemzések készítése. A mérési, értékelési eredmények beépítése a mindennapi munkába.
-
A tanulói munka értékelése. A különböző vizsgaközpontok által kiadott egységes méréseken való részvétel.
-
Intézményi értékelés.
Ezen feladatok megvalósítását segíti a Tankerületünkben bevezetett egységes mérési – értékelési – fejlesztési rendszer, melyhez szakértői támogatást, valamint a fejlesztéshez adatbankot is kaptunk. Tagintézményünkben rendszergazdai feladatok ellátásával bíztunk meg egy kollégát, aki koordinálja az intézményünkben folyó mérési munkát, követi a mérési naptár feladatait, végzi az informatikai háttér kezelését. Ez a módszer nagy segítséget nyújt a pedagógusoknak a mindennapi fejlesztő munka célkitűzéseiben, illetve korrekt visszajelzést kapnak az elvégzett fejlesztő munkáról is. Külön szerencsés, hogy jól érthető profil készül a tanulókról, amelyet a szülőnek át tudunk adni. Az előző év végén jutalmaztuk a legtöbbet fejlődött tanulóinkat, leghatékonyabb eredményt felmutató pedagógusainkat. Terveim szerint ezt a jó szokást megtartjuk.
Az ellenőrzéseket értékeléssel kell összekötni. Az elismerés alapja, (mely egyelőre csak erkölcsi) legyen: - a folyamatos óralátogatások tapasztalatai, - mérési elemzések, - versenyteljesítmények, - beiskolázási mutatók.
Célunk nemcsak a hiányosságok feltárása, hanem a segítő szándékú javítás, a nevelő- oktató munka folyamatának érdekében. Az értékelést nemcsak az oktató - nevelőmunkánál alkalmazzuk, hanem kiterjesztjük az iskolai élet egészére.
21
5. A család és az iskola
A sikeres nevelőmunka alapfeltételének tartom a családdal való - bizalomra és kölcsönös megbecsülésre épülő -, együttműködés kialakítását. Hiszen az iskola által közvetített értékek és életmodell gyakorlópályája az otthoni környezet. A gyermek az iskolában hallottakat, tanultakat hazaviszi, s a szülő reagál arra. Itt találkozik a család és az iskola értékrendje. Nem mindegy a gyermek fejlődése szempontjából, hogy a két értékrend erősíti vagy gyengíti egymást. Több éve dolgozó kollegák mindegyike megfigyelte már, hogy azzal a gyermekkel, akinek a szülei elismerik és segítik az iskola nevelőmunkáját, sokkal kevesebb gond van. Legfontosabb nevelési partnerünk tehát a szülő. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskola munkatervéről, aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az együttműködés hagyományos formái szülői értekezlet, fogadó óra, írásbeli tájékoztató. Nagy gondot fordítunk az iskola nyitottságára, az érdeklődő szülőket bevonjuk a napi munkába. A megszűnt Iskolaszék helyébe kibővített Szülői Munkaközösséget hoztunk létre a legaktívabb szülők részvételével. A napi kapcsolaton túl évente két alkalommal tartunk gyűlést, ahol az éves feladatokat, célkitűzéseket, feladatokat beszéljük meg, illetve segítséget kérhetünk egymástól. A szülők döntő többsége segíti munkánkat. Bejönnek az iskolába, érdeklődnek gyermekeik előmeneteléről, de segítségüket is felajánlják. Az iskola segítésére létrehozott alapítvány megszületését szorgalmazták, működtetésében tevékenyen részt vállalnak. Büfé szervezése, családi nap, közös főzés, táblafestés, számítógép vásárlása, villanyszerelés, versenyekre utaztatás. Célom a család – iskola kapcsolatának kialakításában, építve az eddigi jól bevált fórumok mellett a folyamatos információszerzés lehetőségeinek bővítése, közös szülő – gyermek – iskola program szervezése, nyílt napok, közös iskolai szülői értekezletek tartása.
6. Partnerkapcsolatok gondozása
Bármilyen jól szervezett egy iskola, feladatát nem tudja egyedül megfelelő hatékonysággal ellátni. Korrekt munkakapcsolatot építettünk ki a következő szervekkel, intézményekkel: - Óvodák – kiemelten: a Gyermekkert Óvoda - Középiskolák 22
- A város többi általános iskolája - Sportegyesületek - Nadányi Zoltán Művelődési Ház - Sinka István Városi Könyvtár, Városi Fiókkönyvtár - A gyermek egészségvédelmében résztvevő partnerek - Egyházak képviselői – hitoktatók - A lakosság biztonsága megőrzésében résztvevő partnerek - Helyi civil szervezetek, vállalkozók - Bihari Szociális Szolgáltató Központ Család- és Gyermekjóléti Szolgálat - Arany János Gyermekotthon Napsugár Lakásotthona - Kormányhivatal érintett osztályai A meglévő kapcsolatok fenntartását és ápolását kiemelt feladatomnak tekintem. Törekedni kívánok arra, hogy az együttműködések sokszínűbben, tartalmasabbak, a közös programok pedig gyakoribbak legyenek. Fontosnak tartom a civil szervezetekkel, vállalkozókkal való kapcsolatok ápolását és bővítését. A helyi rendezvényeken való szereplést a gyerekek tekintetében az eddigieknek megfelelően, a felnőttek tekintetében pedig növelve azt. Fontosnak tartom, hogy intézményünket a helyi megmozdulások során tevékeny részvételünkkel is népszerűsítsük.
7. Nyilvánosság – menedzselés
„A jó bornak nem kell cégér” – szól a közmondás. A megállapítás nem igaz, mint ahogyan félrevezető az a mondás is, mely szerint „a tehetség kitör, és eget kér.” Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy akadályozó lehet a környezet is, pontosabban fogalmazva: az élet realitásaihoz hozzátartozik, hogy a legkedvezőbb környezetben is valaki vagy valakik számára mindig vannak akadályozó tényezők, ha máshol nem, akkor bennük. A tehetséget, - s különösképpen a hátrányos helyzetben élő gyermekek körében mindig segíteni kell abban, hogy kibontakozhasson, és ha kifejlett, akkor abban is támogatni, hogy saját körében hasznosuljon. A menedzselés, az egyik fontos vezetési funkció, amellyel külső, nyilvános kapcsolatokon keresztül imázst alakítunk. Ez napjainkban egyre fontosabb, hiszen a köztudatban vannak jó, és kevésbé jó, híres, és kevésbé híres iskolák. Ezek az ítéletek többségében szubjektív ítélet alapján születnek. A közvélemény megfelelő információ hiányában, illetve torz információ birtokában keveri a mennyiségi felszínt a minőségi mélységgel. Különösen érzékenyen érinti az iskolát a közvetlen környezetében kialakult értékítélet, illetve a napjainkban kialakult „nem egyenlő mérce”. Sajnos folyamatosan szaporodnak azok az intézmények, amelyek sajátos szabályrendszerrel lépnek ki a törvényi 23
keretek közül, sajátokat alkotva önmaguk számára. Nekünk ezzel szemben egyetlen fegyverünk maradt, pozitív iskolaképet kell kialakítani, törekedni kell a tudatos „Public Relations” PR tevékenységre. Az imázs lehet vonzó, lehet taszító, de mindenképpen megmozgat. Másképpen néznek arra az iskolára, ahol Neumann János tanulta a matematikát, mint amelyik zaklatással kerül a Híradóba. Célunk mindezzel: a nyilvánosság támogatásának megnyerése. Ez lehet anyagi és erkölcsi egyaránt. A PR nem lehet az iskola működési minimumainak előteremtése, sem pedig egyének reklámozása. Feladata minőségnövelő. Ennek érdekében készítettem és tartom karban az intézmény honlapját, mint hivatalos forrást, valamint iskolatitkárunk gondozza közösségi oldalunkat, tudatva szinte minden napon, minden érdekes, említésre méltó eseményről. A manapság divatos társadalmi szokásoknak megfelelően a honlapnak kevesebb, a közösségi oldalnak azonban hatalmas sikere van. Ezért mindkettőt folytatni kell. Kiemelt feladatomnak tartom a következő években ennek megfelelően: -
A nevelő – oktató munkában az iskola partnereit – kitüntetett helyen a szülőket - folyamatosan tájékoztatjuk az iskolában folyó munkákról, jelentős változásokról.
-
Gyakrabban tájékoztatni a helyi tömegkommunikációs eszközöket.
-
Az előző években összeállított iskoláról szóló kiadványt folyamatosan frissíteni, aktualizálni; szélesebb körben terjeszteni.
-
Szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni a helyi civil szervezetekkel – rendezvényeiken nagyobb erőt képviselni.
-
Megfontolandónak tartom, mecénásokat keresni, - egy, az iskola 210 éves alapításának évfordulójára -, iskolai évkönyv, vagy méltó kiadvány készítésére.
Mindezek elérése érdekében kiemelkedően fontosnak tartom, nem csak a vezető, hanem minden munkatárs részéről a tevékeny bekapcsolódást a szakmai és civil közéletbe, a külső kapcsolatok kialakításába, és azok fenntartásába.
8. Működés - fenntartás
Az intézmény alapvető gazdálkodási jogköreit, vagyonhasználati, vagyonkezelési lehetőségeit az alapító okirat határozza meg. Vállalkozási tevékenysége nincs. Mindenfajta tervezés tulajdonképpen azt jelenti, hogy az erőforrások ismeretében fontossági sorrendet alakítunk ki. Iskolánk 2018-ban lesz 210 éves. Működési feltételei biztosítottak, de csak a legszükségesebb kiadásokra biztosított a fedezet. Viszont tisztában kell lenni azzal, hogy a kor kihívásainak való megfelelés során egyetlen iskola sem mondhat le a fejlődésről, 24
fejlesztésről. Fel kell kutatni minden új bevételi forráslehetőséget, valamint törekedni kell a bevételek hatékony felhasználására. Mindezek érdekében fontosnak tartom: -
erősíteni kell a tulajdonosi szemléletet. A tanulótól az igazgatóig, a technikai személyzettől a szülőkig minden ki sajátjának érzi az iskolát, kevesebb lesz a rongálás.
-
Folyamatos karbantartással és állagmegóvással gondoskodunk értékeink megőrzéséről.
-
Kiadásainknál fontos a költségkímélő megoldások választása, amennyiben ez lehetséges.
-
Ösztönözni kell még fokozottabban a pályázatok felkutatását.
-
A tankönyvrendelésben – megtartva a tanár szakmai önállóságát -, törekedni kell az optimális szükséglet meghatározására.
-
További bérbeadási lehetőségeket kell felkutatni.
-
Alapítványunk tekintetében: - szponzori körét bővíteni, - adó 1%-ának átutalására marketing munka erősítése, - alapítványi pályázatok felkutatása.
Működési célú fejlesztések terén céljaink: -
Pályázatok segítségével a szabadtéri sportolási lehetőségek bővítése;
-
További tantermek felszerelése digitális táblákkal;
-
A bejáratnál portai rész kialakítása;
-
Udvari bitumenes pálya felújítása, balesetveszély elhárítása;
25
IV. Befejezés Az iskola „köznevelési filozófiája” A széles körű műveltség életkorhoz igazodó folyamatos kialakítása, a felsőfokú tanulmányokra való előkészítés, amelyhez olyan értékek kapcsolódnak, mint a szorgalom, a tudás, a teljesítmény tisztelete, az erkölcsi szabályokkal összeegyeztethető versenyszellem elfogadása és gyakorlása, az önálló tanulás fokozatos kialakítása, a munkához való pozitív viszony. A társas kapcsolatok értékeit tiszteletben tartó, harmonikus személyiség alakítása. Ebben az élet tisztelete, az egészséges életvitel, az önismeret, a természeti környezet megbecsülése, a mások iránti tisztelet, a szeretet, a tolerancia, az együttműködés, az iskolai és más értékadó közösségek szabályainak tudatos betartása, a hazaszeretet a meghatározóak. A két alapvető cél a személyiség-központú, szeretetelvű nevelőmunka és a színvonalas oktatás egységében a pedagógusok és a diákok együttműködésében valósulhat meg. Ez a személyiségközpontúság – a minőségi iskolában nélkülözhetetlen teljesítményelvvel együtt – olyan légkört, szellemiséget feltételez, amelyben a fent felsorolt értékek mindegyike tiszteletet élvez, és ezen értékek mentén az együttműködés az iskolai élet minden szereplője számára alapvető norma. Ez a szellemiség tehát nem a személyiségkibontakoztatás öntörvényűségét, korlátlan szabadságát jelenti, de nem is azt, hogy a nevelés, az iskolai munka rendjének biztosítása csupán korlátok felállítását és betartását jelenti. Sokkal inkább olyan irányultságot feltételez, amelyben az iskola értékeket mutat fel, és az ezeket az értékeket képviselő pedagógusok és legkiválóbb diákok személyes példája nyomán válik mindez meghatározó mintává, a gondolkodás és az életvitel részévé szinte minden tanítvány számára, ami sokkal mélyebb, hosszan tartóbb, és reményeim szerint az egész életre szól. Ez kell, hogy áthassa az iskolai élet egészét, így együtt érvényesítik az iskola belső életében a demokratikus légkört, a tanárok és diákok természetes együttműködését, melynek megvalósulását kívánom legjobb tudásom szerint szolgálni, úgy, hogy ebben a vezető és vezetett közötti bonyolult kapcsolatban érvényesüljön Assisi Szent Ferenc örökérvényű gondolata: „Uram, adj türelmet, hogy elfogadjam, amin nem tudok változtatni, adj bátorságot, hogy megváltoztassam, amit lehet, és adj bölcsességet, hogy a kettő között különbséget tudjak tenni.”
26
