2010 32. hét
Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek .................................................... 4 Indul a roham az albérletekért .......................................... 5 Továbbra is megy a trükközés a bedőlt lakásokkal ........................... 7 Lakáshitel: 20 év szigorított ............................................ 8 Érdemes eljárni a lakógyűlésekre - Mik a veszélyek? ......................... 9 Nem szűnt meg a devizahitelezés Magyarországon! Indulhat a másodvirágzás? - interjú . 10 Százezer családot kellene megmenteni a kilakoltatástól ...................... 11 Új lakás 3,35 millióért? Reagált a Tesco a szárnyra kapott hírekre! .............. 12 Hogyan lesz alacsonyabb a villanyszámla? ................................ 13 Búcsú a devizahitelektől - Izgalmas hónapok a magyarországi lakáshitelezésben ... 14 Irodapiaci hírek .................................................... 15 Óriáscsiga helyett léghajóház? - Lesz-e bármi is a Belvárosban? ................ 16 Eltüntetnék a tettyei irodaházat ........................................ 17 Instant irodák rövid távra ............................................. 18 Magyarországon a legdrágább az ingatlanfinanszírozás ...................... 20 Logisztikai hírek ................................................... 21 KSH: hegyet mászik a magyar ipari termelés .............................. 22 Nemzetközi készletgazdálkodási szimpózium Budapesten .................... 24 Az Airport City „C” épülete 100%-osan bérbeadva .......................... 25 10 800 négyzetméternyi játék érkezik Pozsonyba .......................... 26 Retail hírek ....................................................... 27 Győztest hírdettek a siófoki 320fok Kulturális Központ építészeti tervpályázatán ... 28 Lehúzza a rolót a Benetton ............................................ 30 Metro megálló lesz a repülőtérnél ....................................... 31 Sztárépítész álmodik a Hajógyári-szigetre ................................ 32 Gazdasági hírek ................................................... 34 CEPR: A megszorítások nem a költségvetést teszik rendbe, hanem a lakosságot tönkre .. 35 Növelnék a Robin Hood adót? .......................................... 37 Újraindíthatnak nagyberuházásokat ..................................... 38 Szerinted melyik bank fizeti a legmagasabb kamatot? Megmutatjuk! ............ 39 Úttörő Magyarországról ír, Orbánt dícséri a Guardian ........................ 40 Fontos napra ébrednek holnap az OTP-részvényesek ........................ 42 Juhász Miklós autonóm módon kíván eljárni a GVH elnökeként ................. 43 Így kezdték a milliárdosok: rikkancs, benzinkutas, szüreti napszámos... .......... 44 Arab résztulajdonosa is lehet a Nabuccónak ............................... 46 Még a jövő év is rámegy az APEH és a VPOP összevonására ................... 47 Még évekig viszi a pénzünket a Malév ................................... 48 Nem kiabálunk kígyót-békát egymásra - Varga az IMF képviselőjéről ............ 51 Egymillió munkahely – de hogyan? ...................................... 52 Egyéb hírek ....................................................... 53 Bécs mindent vitt a régióban .......................................... 54 C&W csapata a Kilimandzsáró csúcsán ................................... 55
2/76
Újabb két szálloda vált a körülmények áldozatává .......................... Első fecskék a magyar sportéletben ..................................... Látogatóközpont épül Tihanyban 340 millió forintos beruházással .............. Balettintézet: az elátkozott kastély ...................................... Létesítménygazdálkodás Világnap ...................................... Leállhat a csepeli szennyvíztisztító ...................................... Lezárt emeletek, csődök, felszámolások - Bajban a szállodák .................. Luxusszállodák csődközelben .......................................... Buszgarázsok privatizálásával spórolna a BKV ............................. Öko-intézménnyé alakulhat MÜTF – ez az új rektor terve ..................... Óriási tömegek a horvát tengerpatokon - Új csúcs született ................... A jövő szellemvárosai: most még megnézheted őket, 2100-ban már nem! ........ Kereskedelmi szálláshelyek ...........................................
Property News ..................................................... Modest activity in the Hungarian industrial market during H1 2010 ............. Airport City Building „C” has reached 100% occupancy ...................... 10,800 square meters of toys arrive at ProLogis Park Bratislava ................
3/76
56 57 59 60 61 63 64 65 67 68 69 70 71 72 73 75 76
Lakáspiaci hírek 2010 32. hét
4/76
Indul a roham az albérletekért 2010. Augusztus 13. Péntek A ponthatárok bejelentése és a kezdődő iskolaév felpezsdítette az egyetemi városokban a kiadó lakások piacát. Vidéken 30 ezer forintnál kezdődnek az árak, de átlagban 50-60 ezer forintba kerül egy 2 szobás, belváros közeli lakás. A gázfűtésesek 10-15 ezer forinttal is drágábbak lehetnek.
Négyzetméterenként átlagosan 1000-2000 forint között mozognak Budapesten az albérleti díjak. Az I. kerületben 2500 forint az egységár. A legolcsóbb albérletek a XVII. kerületben vannak Budapesten. Ott 1000 Ft/nm egy átlagos állapotú egy-másfél szobás lakás - olvasható az ingatlan.com közleményében. Vidéken sokkal olcsóbban megúszhatják a diákok, a fővárosi áraknak a felét, harmadát kell kifizetni. Egy átlagos másfél szobás lakás: a fővárosban 55-60 ezer, míg vidéken 30-35 e Ft/hó. A bérlésre kínált ingatlanok piaca 2010-ben folyamatosan pörög, ha egy jó kondíciókkal rendelkező lakás bekerül a rendszerbe, akkor viszonylag gyorsan kiadható. Ez az előző években nem volt így.
Lélektani határ a 60 ezer Az a tapasztalat, hogy augusztus elejétől szeptember közepéig az olcsó lakásokra van igény. Az ingatlan.com-on indított keresések száma és a keresett ingatlanok árának összevetése is ezt igazolja. Az összes kiadó ingatlanra elindított keresés 36 százaléka 60 ezer forint, vagy annál olcsóbb lakásokra korlátozódik. Az egyetemisták kiértesítése előtt az albérletkeresők kétharmada havi 100 ezer forintban húzta meg a felső határt. Az elmúlt 2 hétben ez a szám 74 százalékra nőtt. Igazán nagy roham augusztus közepétől várható, mikor a kollégiumokból visszaigazolást kapnak a diákok. Akiknek nem jut szállás, gyorsan albérlet után néznek, ilyenkor a drágább, vagy rosszabb minőségű albérletekre is van igény.
Vidéki körkép Pécsett a közelmúltban két kollégiumot is bezártak. Akik ezt előre tudták, már az előző tanév végén, júniusban „bespájzoltak” lakásügyben, ezért furcsa módon a félév vége felé volt jelentős a kereslet. A lakásokat 2-3 hét alatt ki lehet adni. Újdonság, hogy már szinte csak bútorozott lakások vannak a piacon. Az árak egyelőre stagnálnak, miközben nőtt a kereslet - olvasható az ingatlanmagazin.com összehasonlításában. Debrecenben – akárcsak a többi egyetemvárosban – a bérlakások ára elsősorban attól függ, hogy milyen messze találhatók az egyetemtől. Emellett növeli az árat a lakás újszerűsége, valamint az, hogy milyen fűtéssel rendelkezik. A bútorozottság pedig ma már szinte alapkövetelmény. Mivel a karok jelentős része a Nagyerdőben összpontosul, ezért főként ezen a környéken (Újkert, Vénkert) virágzik a bérlakáspiac - írta az ingatlanmagazin.com. Szegeden az a tendencia, hogy szeptemberig, hogy a tulajdonosok maguk akarják kiadni a lakásokat, viszont októberben ismét felpezsdül a piac, hiszen sokszor a diákok „zsákbamacskát vesznek”, és ráébrednek, hogy mind a rezsiköltségekkel, mind a kondíciókkal, színvonallal baj van,
5/76
ekkor fordulnak profi ingatlanközvetítőkhöz. Ismét divat, hogy a tulajdonos egy magánháznál 4 albérlőt is maga mellé vesz, ekkor fejenként kb. 10 ezer forintos albérleti díjjal 12 ezer forint rezsivel kalkulálhatnak. Sokszor jobban megéri összeállni többen, és kivenni egy önálló ingatlant. Bár ez esetben meg az lehet a probléma, hogy a bérbeadók nem szívesen szerződnek 3-4 bérlővel. Győrben most nagyon beindult a piac, az árak azonban tavalyhoz képest nem változtak. Ha körülnézünk a piacon, akkor azt láthatjuk, hogy akár belvárosban, akár a közelében elhelyezkedő Nádorvárosban, Ady városban, vagy kijjebb Marcali városban egy átlagos, 50 nm körüli lakás négyzetmétere nem haladja meg az ezer forintot. 40-50 ezer forintért már egy másfél-két szobás lakást bérelhetünk. Kaposváron picit más a helyzet. A Kaposvári Egyetem az ország egyik legfiatalabb egyeteme, így még nem rendelkezik akkora hagyományokkal, mint az ismert egyetemvárosok. Ez a bérlakáspiacra is kihat, az egyetemisták, illetve szüleik egyelőre még nem keresnek kiadó lakásokat, ezért a piacon sem jelentek meg nagy számban a bérbeadó ingatlanok. Jelenleg a panellakások négyzetméterének bérleti díja 700 forint körül alakul, míg a régi, gázfűtéses téglaházak díja eléri a 800-900 forintos négyzetméterárat is. Körülbelül 40 nm-nél húzhatjuk meg a határt, az annál kisebb méretű lakások árai 1000-1200 forint/nm-áron mozognak. Az újszerű, igényes, maximum 10 éve épült, 30 nm körüli, 1 szobás kislakások bérleti díja 35-42 ezer forint között váltakozik. Egy 50 nm körüli, 2 szobás, gázfűtéses lakás 40-50 ezer forintba kerül havonta. Veszprémben a válság óta gyakorlatilag leállt az ingatlanpiac. Veszprémben most egy átlagos, 1,5-2 szobás lakás bérleti díja 30-50 ezer forint között mozog, ilyen értelemben a helyi árak is illeszkednek az ország más nagyvárosaiban megszokott paraméterekhez. Az alsó árhatárhoz, vagyis egy 30 ezer forintos árhoz egy 50 nm körüli, nem túl jó állapotú, magas rezsijű, többnyire távfűtéses lakás tartozik, míg az egyedi fűtéssel rendelkező, jó állapotú, bútorozott, 2 szobás lakások havi díja elérheti az 50 ezer forintot is. Az átlagos rezsiköltség 15 ezer forint/hó, fűtési szezonban ez megközelíti a 25 ezer forintot is.
Forrás: Privátbankár
6/76
Továbbra is megy a trükközés a bedőlt lakásokkal 2010. Augusztus 13. Péntek Piaci beszámolók szerint jelentős mennyiségű lakás van a bankok és egyéb pénzügyi intézmények birtokában, amelyeket a bedúlt jelzáloghitelek ellenében foglaltak le vagy vettek át ezen vállalatok – jelenti a Cashline.
A lakáspiac haláltusájának tükrében azonban egyelőre nem igyekeznek kitisztítani portfóliójukat a szereplők, mivel egy nagyobb mennyiség piacra vezetése további árcsökkenést okozhatna egy adott régióban. A Fannie Mae, Freddie Mac és egy szövetségi intézet könyveiben összesen 236 ezer eladatlan lakás szerepel, amely éves bázison 74 százalékos növekedésnek felel meg. Egyes elemzések szerint a bankok további 100 ezer darab lakás felett diszponálhatnak, míg az egyéb pénzügyi közvetítők könyveiben további 200 ezer darab ingatlan szerepel. Ez összesen több, mint fél millió darab lakás, amely közvetlenül nem jelenik meg a kimutatásokban. Egy friss felmérés szerint azonban egy hónapban 100-150 ezer darab ilyen problémás lakás talál gazdára, vagyis amennyiben nem foglalnak le újabb lakásokat, akkor is 4-5 hónap lenne, mire kipucolnák az állományt. Az elmúlt hónapok lakáspiaci adatai azonban inkább azt sejtetik, hogy szépen lassan tovább hízik ez a tömeg, amelyhez ráadásul csökkenő árak párosulnak.
Forrás: Világgazdaság online
7/76
Lakáshitel: 20 év szigorított 2010. Augusztus 12. Csütörtök Ma már megfontoltabban fordulunk a pénzügyeinkhez, mint két éve, azonban a növekvő tudatosság ellenére néha mégsem úgy cselekszünk, ahogyan a józan ész diktálná. Hosszú időre eladósodunk, pedig nyomasztóan hat ránk a több évtizedes kötöttség -egy jobb lakásért viszont áldozunk a belső nyugalmunkból is.
A BellResearch az ingatlanhitel-felvételi preferenciákat és gyakorlatot elemezte. Egy lakáshitel kiválasztásakor ma a legfontosabb szempont a futamidő alatt változatlan törlesztőrészlet -- mutat rá a kutatás. Nem mindegy azonban, hogy ez a negatív "havi fix" milyen időtávon terheli meg a családi kasszát. A BellResearch kutató- és tanácsadócég az ingatlanfinanszírozással kapcsolatos attitűdökről és szempontokról készített komplex, kétlépcsős kutatást, melyben feltérképezte a hitelfelvételi terveket, a preferenciákat és a döntési folyamatot. A cikket tovább olvashatja itt.
Forrás: Pénzcentrum.hu
8/76
Érdemes eljárni a lakógyűlésekre - Mik a veszélyek? 2010. Augusztus 12. Csütörtök Sokaknak a veszekedés és a vitatkozás jut eszébe a társasházi közgyűlésekről, ezért nem is vesznek részt rajtuk – holott ez minden tulajdonosnak saját érdeke lenne.
Ahogy a háztartások anyagi teherbíró képessége csökken, úgy válik egyre nehezebbé a közös költség beszedése, illetve az épületek üzemeltetésével kapcsolatos egyéb költségek megvitatása, sok helyen pedig állandó probléma, hogy a lakók nem elégedettek a közös képviselettel. Mit lehet tenni? Fontos és friss változás a társasházak életében, hogy a működésük kereteit meghatározó társasházi törvény június 14-én ismét megváltozott, és alig fél év után ismét nem az ügyészség felügyeli az épületek működését. (Pedig az ügyészségi felügyelet több közös képviselettel foglalkozó forrásunk állítása szerint is megnyugvást hozott mind a tulajdonosok, mind pedig a közös képviselők életében.) Ezzel együtt sajnos egyes társasházi ingatlanok tulajdonosai nemcsak jogaikkal, hanem kötelezettségeikkel sincsenek a mai napig sem tisztában - ami a társasház működőképességét is veszélyeztetheti. A cikket tovább olvashatja itt.
Forrás: ReSource
9/76
Nem szűnt meg a devizahitelezés Magyarországon! Indulhat a másodvirágzás? - interjú 2010. Augusztus 11. Szerda Sokan emlékezhetünk arra, hogy a válság kirobbanása előtt milyen hisztéria övezte a devizahitelek kihelyezését és felvételét.
A bankok a kondíciók tekintetében egymás alá licitáltak, az igénylési feltételekben pedig eljutottunk oda, hogy elég volt egy személyi igazolvány és egy - nem is feltétlenül - tehermentes ingatlan ahhoz, hogy jelzáloghitelhez jusson valaki. Hasonló hisztériát váltott ki a devizahitelezés felfüggesztése és megszüntetése is, amely valójában nem is teljes körű, hiszen hitelkiváltás esetén továbbra is lehet deviza alapon hitelezni. A devizahitelezés ezen életben tartott módozatáról Nagy Kálmánnal, a hitelkiváltások specialistájának tekinthető UCB Ingatlanhitel Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk. Pénzcentrum.hu: A több lépcsőben bevezetett kormányzati szigorításokat megelőzően az UCB Ingatlanhitel Zrt. olyan árazási politikát folytatott, melynek köszönhetően a piaci átlagtól körülbelül 1-1,5 százalékponttal kedvezőbb deviza alapú konstrukciókat tudott kínálni az ügyfeleknek. Mennyire tekinthető csapásnak a cég életében a devizahitelezés jelentős korlátozása, hogyan tudnak mindezek ellenére alacsony kamatokkal dolgozni? A cikket tovább olvashatja itt.
Forrás: Pénzcentrum.hu
10/76
Százezer családot kellene megmenteni a kilakoltatástól 2010. Augusztus 10. Kedd 97 ezer lakossági jelzáloghitel adós volt hazánkban 90 napon túli késedelemben március végén, a késedelemben lévő jelzáloghitelek száma pedig 258 ezerre nőtt - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) ma közzétett kockázati jelentéséből.
A lakossági hitelállomány 10,1%-a volt nem-fizető (NPL-ráta). Bár a fizetésképtelenségi probléma nem csak a devizahiteleseket érinti, ez a szám a svájci frank és az euró árfolyamának azóta bekövetkezett jelentős emelkedése miatt mára csak tovább nőhetett. A kormány a Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállításával enyhítene a bajban lévő jelzáloghitelesek problémáin, nem tudni azonban, pontosan kiken segítene. Reális veszély, hogy a nem-teljesítő lakossági devizahitelek állomány-gyarapodása az elkövetkező hónapokban ismét gyorsulni fog - írja kockázati jelentésében a PSZÁF a forint gyengülésére hivatkozva. Az adósok veszélyeztetettségét ráadásul szerintük is növeli, hogy aktívabbak lettek a hitelpiaci szolgáltatók az adósságrendezési piacon. Ezt bizonyítja, hogy 2010 első hónapjában a végrehajtási vagy más adósságrendezési eljárás alá vont lakóingatlanok száma elérte a 2009. évi szám 38%-át. Az első negyedévben 7440 lakóingatlant adtak át végrehajtásra vagy egyéb eljárásba, és 3947 lakóingatlanhoz tartozó követelést értékesítettek, a hitelintézetek tehát továbbra is jelentős bedőlő hitelállományt görgetnek maguk előtt (ezekre jelentős céltartalékokat kell képezniük), végrehajtás és értékesítés nélkül. Pedig a bankoknak idővel nem lesz más lehetőségük, mint hogy érvényesítsék a jelzálogjogukat. Csakhogy ekkora lakásállomány nagy tömegben történő értékesítése a lakáspiaci árakban is óriási pusztítást végezhetne. A kormány tűzoltás gyanánt többszörösen is meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot, nem lehet azonban ezt a végtelenségig húzni, egyre égetőbb szükség van más, szociális célzatú megoldásra, mely a lakáspiacot is megkíméli. A cikket tovább olvashatja itt.
Forrás: Pénzcentrum.hu
11/76
Új lakás 3,35 millióért? Reagált a Tesco a szárnyra kapott hírekre! 2010. Augusztus 10. Kedd A nyugati sajtóban bombaként robbant a hír, mely szerint - a leginkább az élelmiszerek, az italok, a ruházati- és elektronikai cikkek értékesítéséről híres - Tesco lánc 10 ezer fontért (3,35 millió forintért) kínál új lakásokat az internetes áruházában.
A hangzatosnál-hangzatosabb címeket látva a Tesco brit szóvivője elérkezettnek látta az időt, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba. A nemzetközi sajtóban olyan hírek kaptak szárnyra, melyek szerint a Tesco megkezdte a 10 ezer fontba (3,35 millió forintba) kerülő új lakások értékesítését. Az értesülést sorra vették át egymástól a lapok, anélkül, hogy pontosan utána jártak volna az információ hátterének. Mint kiderült, olyan faházakról van szó, melyeket nem a hagyományos értelemben vett beköltözésre terveztek. A cikket tovább olvashatja itt.
Forrás: Pénzcentrum.hu
12/76
Hogyan lesz alacsonyabb a villanyszámla? 2010. Augusztus 09. Hétfő Sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat, ha költözésnél alaposabban figyelünk az áramszolgáltatással összefüggő teendőkre. Lássuk!
Az egyetemes szolgáltatót a költözés utáni 15 napon belül értesíteni kell arról, hogy felmondjuk az áramvásárlási illetve a hálózathasználati szerződést. Ha ezt elmulasztjuk, akkor továbbra is mi fizetjük az ingatlanban elfogyasztott áramot. Még akkor is, ha már nem lakunk ott vagy nem tulajdonunk a lakás vagy nem mi béreljük. A szerződés felmondása elég egyszerű: vigyük magunkkal a mindkét fél által aláírt átadás-átvételi jegyzőkönyvet, amely a birtokba vételkori mérőállást tartalmazza. Vihetünk bontási engedélyt is, ha nincs új felhasználó és bontani akarjuk az épületet. Itt a mérő leszereléséért nem kell fizetni. Nem ússzuk meg viszont a végszámlát, ehhez mindenképpen meg kell adni új értesítési címünket. Költözés után ugyancsak 15 napunk van arra, hogy az új lakhelyre vonatkozó értesítést leadjuk a szolgáltatónak illetve megkössük az energiavásárlási és hálózathasználati szerződést. Milyen dokumentumok kellenek ehhez? Az ingatlanra vonatkozó szerződéskötés jogcímének igazolása, ez lehet 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap, adásvételi szerződés vagy bérleti szerződés. Itt is kell a mérőállásról szóló jegyzőkönyv, és persze a személyazonosságot igazoló kártya vagy útlevél. Nem érdemes késni az új bejelentéssel. A szolgáltató ugyanis az elfogyasztott áram egy részét mindenképpen k fizetteti az adott évre vonatkozó veszteség beszerzési átlagárán. Ezen kívül kiszámlázzák a rendszerhasználati díjat, mégpedig 120 százalékon – emlékeztet az ELMŰ hírlevele.
Forrás: Ingatlanmenedzser
13/76
Búcsú a devizahitelektől - Izgalmas hónapok a magyarországi lakáshitelezésben 2010. Augusztus 09. Hétfő Az utóbbi öt évben mindössze egyetlenegyszer, idén januárban vettek fel olyan kevés lakáshitelt a magyarok, mint a statisztikákban már szereplő legutóbbi hónapban, májusban.
Kiszáradt tehát a hitelezés, pang a piac, nincs okunk mozgalmas időszakról beszélni – mondaná egy laikus. Érdekes és eseménydús hónapjait éli a magyarországi lakáshitelezés – véli ezzel szemben e cikk szerzője. A fenti ellentmondás a hiteladósok, a hitelnyújtók és az állam szempontjainak a figyelembevételével könnyen feloldható. A magyar lakosság 93,9 milliárd Ft összegben vett fel lakáshitelt az év első öt hónapjában. A szám önmagáért beszél: egy évvel korábban 147,1 milliárd, két éve pedig 333,1 milliárd Ft volt ugyanez az összeg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint. A háttérben nem elsősorban a lakáspiac kínálati oldali visszaesése áll. A helyzet jól mutatja az Amerikából indult pénzpiaci válság hosszan elhúzódó hatásait, azt a hitel- és bizalomvesztést, amely hazánkban nem csupán a lakossági pénzügyek intézését, de a lakhatás új feltételeinek megteremtését is rendkívül kedvezőtlenül érintette. A cikket tovább olvashatja itt.
Forrás: ReSource
14/76
Irodapiaci hírek 2010 32. hét
15/76
Óriáscsiga helyett léghajóház? - Lesz-e bármi is a Belvárosban? 2010. Augusztus 13. Péntek A pár évvel ezelőtt Zaha Hadid által a Szervita térre megálmodott "óriáscsiga" helyett most egy másik sztárépítész cég tervei kerültek célkeresztbe a Belvárosban.
Az építész szakmán belül nagy botrány keveredett a Belváros új főutcájának emblematikus projektjéből, ami a világhírű angol építész, Norman Foster irodájának tervei alapján készülne, és egyelőre "léghajóház" fantázia néven borzolja vagy éppen deríti a kedélyeket - írja a Népszabadság. A kialakult állapotot talán az tükrözi a legjobban, hogy a Magyar Építész Kamara visszahívta a Központi Tervtanácsba delegált három tagját, Balogh Balázst, Fazakas Györgyöt és Finta Józsefet. A döntés oka az volt, hogy a június végi tervtanácsi ülésen ők is megszavazták, hogy a pesti belváros szívében, öt háznak az elbontásával lehetővé váljon egyetlen hatalmas üzlet-irodahotel komplexum felépítése. A cikket tovább olvashatja itt.
Forrás: ReSource
16/76
Eltüntetnék a tettyei irodaházat 2010. Augusztus 11. Szerda A Tettye közepén, a Majorossy utcában álló hatalmas fekete toronyház, szocreál dizájn bizony meglehetősen bosszantja a környék lakóit.
Ám most született egy fantasztikus gondolat: David Copperfield illuzionista trükkjeinek mintájára csomagolnák be ezt a házat panorámafotókba, és tüntetnék el, mintha ott sem lenne. Az alapötlet igen egyszerű, az épület négy oldaláról hatalmas totálképeket, digitális fotólenyomatokat készítenek a mögötte lévő területről, majd ezeket a képeket felragasztják a ház emeleti szintjein az átellenes homlokzatra. Így bármely irányból azt lehet majd látni, amit épület nélkül mutatna a városrész. Egyben az új gigafelületre (Nagy Kiáltó tér) is felhívnák a figyelmet, ami további művészeti projektek megvalósításának lehetne a terepe. A Nagy Kiáltó Tér projekt kitalálója Arató Ferenc, a PTE oktatója, a Tettye lakója, a képeket pedig Kalmár Lajos fotóművész készítené.
Az elképzelést benyújtották a Pécs2010 EKF civil programjára, de a 4-6 millió forintra becsült költsége miatt nem sikerült itt támogatást szerezni. A térségben mindenesetre óriási a közérdeklődés a különleges megoldás iránt, a kitaláló Facebook-oldalán mintegy aláírásgyűjtési akció indult, másfélszáz tettyei lakos jelezte már, hogy a program mellé áll. Az irodaház egyik fő tulajdonosának, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarának a titkára, dr. Síkfői Tamás lapunknak elmondta, neki is kifejezetten tetszik az ötlet, ám sajnálatos, hogy őket, mint a ház gazdáit, fenntartóit nem keresték meg időben. Ugyanis az épület teljes energetikai felújításra szorul, komplett külső hőszigeteléssel, melynek kivitelezésére, a költségekre részletes leírás készült, ennek részeként pedig megtervezték az átalakítások külső díszítőrendszerét is. Ezt a 110 millió forintos költségvetésű pályázatot hivatalosan már befogadták, és szeptember 30. után döntenek a további sorsáról.
Elkésett ötlet, de van még remény a megvalósulásra Bár elkésettnek tűnik a tettyei irodaház tájfotókba öltöztetésének ötlete, mégsem teljesen lefutott az ügy. Lapunk közreműködésével ugyanis sikerült a két érintett felet, Arató Ferencet és Síkfői Tamást összehozni, hogy átbeszéljék a lehetséges lépéseket. Mint Sikfői Tamás kifejtette, előbb részletesen tájékozódik a panorámafotós technika paramétereiről, majd a pályázat műszaki bizottsága elé viszi az elképzelést. Ugyanis meg kell nézni, hogy beilleszthető-e utólag ez az ötlet a programba, mennyire időálló a megoldás, nem kíván-e például építészeti engedélyezési eljárást. Arra is figyelni kell, hogy a módosítást elfogadják-e a hivatalban, mert az öngól lenne, ha emiatt utasítanák el a már befogadott pályázatot.
Forrás: Épülettár
17/76
Instant irodák rövid távra 2010. Augusztus 11. Szerda Kellemes meglepetéssel szolgált a FirstClients és a Prime Time Marketing Kft. 2010. június 21. és július 14. között budapesti vállalkozások körében végzett piackutatása: eszerint a magyar vállalkozások meglehetősen nyitottak az új megoldásokra.
A honi cégek mintegy fele ismeri az instant iroda fogalmát, új iroda bérlésénél a megkérdezettek 90 százaléka számolna is ezzel a rugalmas és praktikus megoldással. A napi gyakorlat azt mutatja, hogy a megkérdezett cégvezetők körében a saját tulajdonú iroda, illetve telephely a legnépszerűbb megoldás (53 százalék), a vállalkozások különböző életciklusától és tulajdonságaitól függően ez mégsem mindig egyértelmű. Az adatokból az is kitűnik, hogy bár minden cég szeretne irodát, jelenleg a mintában szereplő öt vállalkozás közül egynek jellemzően nincsen irodája. A felmérés sajátos irodaválasztási szokásokra is fényt derített: a válaszadók többsége – 90-96 százaléka – amikor irodát választ, csak a négyzetméterárat, valamint a fizetendő rezsi költséget veszi figyelembe, ugyanakkor nem számol olyan költségelemekkel, mint a beköltözés, az átalakítás, a karbantartás vagy a szerződés esetleges felmondásának a díja. Mint kiderült, mindössze a megkérdezettek 14 százaléka számol az irodabérlet teljes költségével. Az instant iroda, mint megoldás gyakran éppen a hibás költségszámítás miatt tűnik a lehetőségek között drágábbnak; a havidíj a bentlakás teljes költségét tartalmazza, nem csak bizonyos költségelemeket. Például a tárgyaló legfőbb problémája, hogy bérlése egy szokásos irodabérleti konstrukcióban növeli a négyzetméter számot és ennek megfelelően a bérleti díjat. A kihasználatlan tárgyaló négyzetméterára így nagyrészt felesleges kiadás. Az instant, más nevén szolgáltatott iroda ismertségének felmérésekor kiderült, hogy a magyar irodapiacon újszerű megoldást a válaszadók csaknem fele (45 százaléka) ismeri. A rugalmas méretet a megkérdezettek több mint 50 százaléka, az árban foglalt titkársági szolgáltatásokat 55 százaléka, az azonnali beköltözhetőséget és a magas színvonalú bútorozottságot 65 százaléka, a rugalmas bérleti időt valamint a magas presztízsű, „A” kategóriás irodaházban való elhelyezkedést 71 százaléka ítélte fontosnak, illetve kiemelkedően előnyös tulajdonságnak. A válaszadók 70 százaléka, ha ismét irodát kellene választania, mérlegelné ezt a lehetőséget is, 20 százalék pedig az adott szituációban döntene - derül ki a FirstClients és a Prime Time Marketing Kft. felméréséből. Fehér Attila, az úgynevezett instant és virtuális irodákat bérbeadó dán FirstClients magyarországi ügyvezetője szerint a túlkínálat és a csökkenő bérlői aktivitás ellenére a magyar irodapiacon azok a vállalkozások tudtak növekedni, amelyek képesek voltak innovatív megoldásokat kifejleszteni. Az instant irodák bérbeadói nem négyzetméterárakkal dolgoznak, a bérleti díj tartalmazza a teljes használat költségét, így a közös helyiségek használatának díját is. A FirstClients ügyvezetője kiemelte: induló vállalkozások számára különösen fontos, hogy nem kell külön infrastruktúrára költeni, és azoknak a vállalkozásoknak is alternatívát jelent az instant iroda, amelyek csak egy-egy projekt erejéig állnak össze és rövidtávra szeretnének irodát bérelni. Nemzetközi nagyvállalatok - amelyek egyébként megtehetnék, hogy kibéreljék egy irodaház egész szintjét - is bérelnek instant irodát, ha magyarországi létszámuk nem indokol nagyobb területet. A virtuális iroda lényege, hogy levelezési címet és telefonos szolgáltatást nyújt, így azok a vállalkozások használják, amelyeknek fontos, hogy jól hangzó, magas presztízsű üzleti címre legyenek bejelentve. A Budapest Research Forum korábban közölt elemzése szerint idén az első negyedévben csaknem
18/76
kilencvenkétezer négyzetméter "A"-kategóriás irodaterületet adtak át a fejlesztők, ezek átlagos kihasználatlansága kilencven százalék volt. A saját tulajdonban álló "A" és "B" kategóriájú bériroda állomány összesen 2 529 591 négyzetméter volt.
Amit a felmérésről tudni kell Az irodapiaci kutatás online és telefonos megkérdezéssel zajlott, 100 pest megyei cég bevonásával. A mintában 78 magyar, 11 külföldi és 11 vegyes tulajdonú vállalkozás szerepelt, cégméret tekintetében pedig 11 egyéni vállalkozó, 45 2-9 fő közötti mikro-vállalkozás, 18 10-19 főt, 13 20-49 főt és 4 50-249 alkalmazottat foglalkoztató cég és 2 250 főnél nagyobb vállalkozás vett részt. A válaszadók a kérdőív kitöltésével három témakörben nyújtottak információt: jelenlegi irodabérlési helyzetükre vonatkozó válaszaik hiteles képet adnak az aktuális irodapiaci helyzetről; megismertük irodabérlési preferenciáikat; végül pedig rámutatnak az instant iroda ismertségére és megítélésére.
Instant iroda: ne rendezd át, használd! Az instant iroda fogalma egyre ismertebb Magyarországon. A szolgáltatást a legkülönbözőbb méretű vállalkozások veszik rendszeresen igénybe. Virtuális iroda esetén a bérbeadó komplex szolgáltatást nyújt, amely tartalmazza a berendezett és informatikailag felszerelt helyiségeket, a titkárságot, akár a titkárnőt is. Több okból dönthetnek cégek a virtuális iroda mellett, így szempont lehet a kis cégméret, de az is, hogy csak egy-egy projektre jönnek létre, és ennek kapcsán néhány hónapra kibérelnek egy úgynevezett instant irodát. Ezek előnye elsősorban az, hogy a vállalkozás gyorsan beköltözhet, azonnal dolgozhat, és nem kell a piacon megszokott egy-két éves szerződést megkötniük: ha végeztek, mehetnek is, persze minden szolgáltatást külön-külön meg kell fizetniük. Az elmúlt időszak egyik legismertebb instant irodáit az 1880-as években épült Andrássy Palota Budapest egyik jellegzetes városrészében, az Andrássy út 62. szám alatt hirdették meg. Az irodaház patinás jellege egyedivé teszi, a kínált bérleti lehetőséget, így reprezentációs célokra is ajánlott.
Forrás: Világgazdaság online
19/76
Magyarországon a legdrágább az ingatlanfinanszírozás 2010. Augusztus 09. Hétfő Információink szerint 4.5 százalékos kamatfelárral nyújtott finanszírozást közelmúltban az MKB Bank és az OTP Bank egy fővárosi irodaház projektre.
a
A jelenleg a hazai ingatlanpiacon átlagosnak tekinthető kamatfelár sokkal magasabb, mint a csehországi vagy lengyelországi irodaházakra nyújtott finanszírozások. Információink szerint a közelmúltban megszületett finanszírozási ajánlat szerint az MKB-OTP páros a rendelkezésre tartási időszak alatt 3 havi EURIBOR plusz 4.5 százalékos kamatfelárral kínált finanszírozást egy budapesti A-kategóriás irodaházra (a kamatfelár a rendelkezésre tartási időszakot követően 4 százalékra módosul). A cikket tovább olvashatja itt.
Forrás: ReSource
20/76
Logisztikai hírek 2010 32. hét
21/76
KSH: hegyet mászik a magyar ipari termelés 2010. Augusztus 13. Péntek Az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva 2010 júniusában 15,2, munkanaphatástól megtisztítva 12,6 százalékkal nőtt.
A termelés az év első hat hónapjában 9 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index júniusban 0,8 százalékkal emelkedett – olvasható a KSH friss jelentésében. Az ipar 2010. júniusi termelésének és exportértékesítésének idei legkedvezőbb alakulásában elsősorban az előző hónapokhoz képest megnövekedett kereslet és a munkanaphatás érvényesül. Tavaly júniusban a termelésben még 18,8, az exportban 21,3 százalékos volumencsökkenést mértünk. Az ipari termelés motorja változatlanul az exportorientált vállalatok teljesítménye, a hazai eladások nem érték el a 2009. év szintjét. Az ipari export 2010 első hat hónapjában 16,6, júniusban 21,8%-kal emelkedett 2009 azonos időszakához viszonyítva. Júniusban az exportértékesítés több mint felét a feldolgozóipar két alága adta. Az év hatodik hónapjában a feldolgozóipari kivitel közel háromtizedét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene jelentősen, 29,1%-kal emelkedett. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export majdnem egynegyedét adó járműgyártás kivitele is számottevően, 22,2%-kal bővült. Az ipar január–júniusi belföldi értékesítése 5,1, a júniusi 1,5 százalékkal csökkent 2009 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai az év első hat hónapjában 5,2 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. Ez elsősorban azzal függ össze, hogy az exportra termelő vállalkozások hazai beszállítóinak termelésnövekedése nem tudta kompenzálni a lakossági kereslet visszaesését. Júniusban 1,9 százalékkal csökkent a feldolgozóipar belföldi értékesítése, amiben a magas bázis is szerepet játszott (2009- ben a júniusi bázis szintje volt a legmagasabb). Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2010 júniusában a feldolgozóipar termelése az előző év azonos hónapjához viszonyítva 16,9 százalékkal nőtt. A csekély súlyú bányászat volumene 14%-kal alacsonyabb volt a 2009. júniusinál. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 2 százalékkal haladta meg a tavalyi bázis szintjét. 2010 júniusában a feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben volumenbővülés figyelhető meg. A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés több mint egyötödét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása kiugróan – még az előző havi dinamikát is felülmúlva – 35,7 százalékkal nőtt. Az alágon belüli növekedés hajtóerejét a híradás-technikai berendezések, továbbá az elektronikus fogyasztási cikkek iránti tartós keresletélénkülés jelenti. A hasonló súlyú járműgyártás 23,2 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakinál; a számottevő bővülés kizárólag a külpiaci eladások eredménye. A harmadik legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés egytizedét kitevő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 5,6 százalékkal visszaesett, ami a nagyobb arányú hazai kereslet csökkenésének és a kisebb súlyú kivitel stagnálásának eredője. A már második hónapja kiemelkedő dinamikát mutató vegyi anyag, termék gyártása júniusban 31,4%-kal haladta meg az előző év júniusit; a közel 5 százalékos súlyt adó alág teljesítményéhez elsősorban a műanyag-alapanyag gyártása szakágazat járult hozzá. Az előző hónaphoz hasonlóan átlagon felüli volumenbővülés figyelhető meg a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában (24,4 százalék) – ez utóbbi két alág növekedése a válság utáni nyersanyag iránti keresletbővülésnek köszönhető. Kéthavi visszaesés után júniusban 12,5 százalékkal nőtt a gyógyszergyártás volumene, nagyrészt az
22/76
exportértékesítés kedvező alakulásának köszönhetően. 2010 júniusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése jelentősen, 25,3 százalékkal emelkedett 2009 azonos hónapjához viszonyítva. Az új exportrendelések 26,5, az új belföldi rendelések 17,6 százalékkal nőttek; azonban az új rendelések bővülése nem volt elegendő a válság miatt lecsökkent rendelés állomány feltöltésére, így a június végi összes rendelésállomány 9,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 15,3 százalékkal növekedése – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 2010 első hat hónapjában – a tavaly ilyenkori 10,6 százalékos létszámcsökkenést folytató 5,1 százalékos létszám visszaesés mellett következett be. 2009 azonos időszakához képest az ipari termelés 2010 első hat hónapjában Magyarország minden régiójában nőtt. A legnagyobb mértékű volumenbővülés Észak-Magyarországon (16,8 százalék) figyelhető meg – írja a KSH jelentése.
Forrás: HVG
23/76
Nemzetközi készletgazdálkodási szimpózium Budapesten 2010. Augusztus 13. Péntek A készletgazdálkodás, a termelés és a logisztika nemzetközi szaktekintélyei adnak találkozót egymásnak augusztus végén a Nemzetközi Készletezési Tudományos Társaság (NKTT) 16. Nemzetközi Készletgazdálkodási Szimpóziumán Budapesten.
A rendezvényre mintegy 140 külföldi egyetemi oktató, kutató érkezik 28 országból. A készletgazdálkodás napjainkban egyre nagyobb jelentőséget kap a vállalatok életében. A gazdasági válság mellett az olyan globális hatású vészhelyzetek is felhívták a figyelmet a készletek szerepére, mint az izlandi vulkán-kitörés vagy a H1N1 járvány. Az NKTT – a világ vezető nemzetközi készletezési társasága – kétévente rendezi meg budapesti szimpóziumát. A szakmai eseményre Ázsiából, Amerikából és Európából jelentkeztek a legtöbben. Az előadásokon szó esik többek között a készletek és a környezet szerepéről, a szolgáltatások logisztikájáról, a kockázatkezelésről és a készlet-előrejelzésről is. Az ötnapos találkozón résztvevő szakemberek a Bosch miskolci gyárában is látogatást tesznek. A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság az NKTT-vel karöltve lehetővé teszi, hogy magyar szakértők, menedzserek is csatlakozzanak a szimpózium résztvevői közé.
Forrás: logisztika-portal.hu
24/76
Az Airport City „C” épülete 100%-osan bérbeadva 2010. Augusztus 10. Kedd Újabb bérleti szerződést írtak alá az Airport City logisztikai parkban: a Trilak Festékgyártó Kft. a C épületbe költözik, ezáltal az épület 100%-os bérbeadottsági szintet ér el.
A park második üteme (D épület) iránt is nagy az érdeklődés, a bérbeadó több leendő bérlővel is előrehaladott tárgyalásokat folytat. A bérleti szerződés létrejöttében a DTZ nemzetközi ingatlan tanácsadó cég működött közre a bérbeadó oldalán, ahogy az Airport City logisztikai park többi bérlője esetén is. Magyarország piacvezető festékgyáraként a Trilak Festékgyártó Kft. széles áruválasztékával az építőipar kiszolgálásával és speciális termékek gyártásával foglalkozik. Tagja Európa második legnagyobb festékipari konszernjének az amerikai tulajdonú PPG EMEA cégcsoportnak. A bérbeadó nagyfokú rugalmasságának és a speciális műszaki kialakítások eredményeként, valamint a kedvező lokációnak köszönhetően esett a Trilak Kft. választása az Airport City logisztikai parkra. 2010 októberében költözik be a vállalat a C épületbe 3.016 m² alapterületen. Az Ablon fejlesztésében megvalósuló Airport City a repülőtérre vezető út és az Üllői út elágazásához közel található, 5 percre a Ferihegyi repülőtértől, valamint az M0-ás autópálya átadott új szakaszától. A logisztikai park első üteme (C épület) 8.300 m² bérelhető raktárterülettel és közel 2.000 m2 irodaterülettel 2008 év elején került átadásra és mára 100 %-os telítettséget ért el.
A második fázis (D épület) - amely 2009 januárjában került átadásra - pedig újabb 9.300 m2 bérelhető területet kínál az érdeklődőknek. A park a kitűnő elhelyezkedés, a rugalmas alakíthatóság, valamint a helyszíni vámszolgáltatás révén nagy népszerűségnek örvend a hazai és nemzetközi logisztikai és kereskedelmi vállalatok körében.
Forrás: DTZ
25/76
10 800 négyzetméternyi játék érkezik Pozsonyba 2010. Augusztus 09. Hétfő A ProLogis 10 800 négyzetméter raktárterületet adott bérbe Szlovákia legnagyobb játék kiskereskedő vállalata, a Dráčik-DUVI részére a ProLogis Park Bratislava területén. Ezzel a tranzakcióval a park elérte a 96 százalékos kihasználtságot.
A Dráčik-DUVI Szlovákia egyik legnagyobb ipari térségében elhelyezkedő modern logisztikai park, a ProLogis Park Bratislava ötös számú épületében foglalja el a 10 800 négyzetméteres disztribúciós területet. Az 1991 óta működő Dráčik-DUVI 450 alkalmazottjával az ország vezető játék disztribútora. A vállalat több mint hetven, bevásárlóközpontokban elhelyezkedő boltot üzemeltet Szlovákia szerte, és több mint harminc bolttal rendelkezik Csehországban is. „Azért bővítettük kereskedelmi hálózatunkat, hogy lépést tartsunk a világ vezető játékgyártóitól származó, széles termékskálánk iránti folyamatosan növekvő fogyasztói igényekkel.” – mondta Igor Prochác, a Dráčik-DUVI menedzsere. „Következésképpen további csúcsminőségű, stratégiai elhelyezkedésű, professzionálisan menedzselt raktárterületre van szükségünk. A ProLogis Park Bratislava tökéletesen megfelel az összes elvárásunknak.” „Örömmel üdvözöljük a Dráčik-DUVI-t a ProLogis Park Bratislava-ban” – mondta Martin Polák, a ProLogis szlovákiai bérbeadásokért felelős menedzsere. „Új ügyfelünk olyan vezető kiskereskedelmi vállalatok szomszédságában működik majd, mint a dm drogerie markt és a NAY Elektrodom, ami igazolja a park nagyszerű elhelyezkedését, raktáraink minőségét, illetve ügyfeleinknek nyújtott szolgáltatásaink színvonalát.” A tranzakció a Cushman & Wakefield ügynökség közreműködésével zajlott. A ProLogis Park Bratislava Pozsony keleti részén helyezkedik el, 24 kilométerre a városközponttól, két kilométerre Senec-től és 16 kilométerre a nemzetközi repülőtértől. A terület könnyen elérhető az E75-ös autópálya Pozsony utáni első kijáratán keresztül, valamint a Trnava felé vezető 4-es európai folyosóhoz is kapcsolódik. A park jelenleg hat épületben közel 183 000 négyzetméter raktárterületet foglal magában, teljes kiépülésekor nyolc épületben több mint 290 000 négyzetméter ipari területet kínál majd. A ProLogis szlovákiai portfoliója három disztribúciós park (ProLogis Park Bratislava, ProLogis Park Nové Mesto és ProLogis Park Galanta-Gáň), tizenkét épületében több mint 386 000 négyzetméter disztribúciós területet foglal magában.
Forrás: Szezám Kft.
26/76
Retail hírek 2010 32. hét
27/76
Győztest hírdettek a siófoki 320fok Kulturális Központ építészeti tervpályázatán 2010. Augusztus 11. Szerda Pénteken ünnepélyes eredményhírdetéssel zárult le az a nemzetközi építészeti pályázat, melynek során 64 darab pályamű versengett azért, hogy egy izgalmas építészeti alkotás révén Siófok városa felkerüljön a kortárs építészet, és a kortárs kultúra világtérképére.
A pályázati kiírás értelmében az egykori Kenyérgyár ipari épületében 2007-óta működő 320fok művészeti galéria, egy világszínvonalú építészeti értékeket felmutató, korszerű kulturális, oktatási és technikai központtá épül át 2012-re. Siófok Város Önkormányzata az év elején hirdetett nemzetközi Építészeti Tervpályázatot a 320fok Művészeti, Oktatási és Technikai Központ, vagyis a hajdani Kenyérgyári épületegyüttes komplex kiépítésére és kulturális centrumként való hasznosítására. A régió kortárs művészeti jelenlétét megalapozó központ 2007 óta szolgáltat helyszínt olyan országos színvonalú kiállításoknak és szakmai rendezvényeknek, melyekkel sikerült Siófokot bekapcsolni a progresszív, kortárs művészeti szcénát támogató és megjelenítő országos helyszínek közé. Az épületegyüttes a nyertes pályázat révén a későbbiekben egy többfunkciós, rugalmasan alakítható kiállítótérrel, egy minden igényt kielégítő galériával, gasztronómiai egységekkel egészülhet ki.
Az épületcsoport újjáépítésének elsődleges célja, hogy Siófok város arculatát meghatározó olyan ikonikus kulturális központ épüljön fel, amely a kortárs építészet és design elveinek szellemében, a lehető legmagasabb színvonalon ad helyet három alapfunkció (művészeti, tudományos, oktatási), illetve a kiegészítő funkciók (gasztronómiai, kereskedelmi) számára. Az I. ütem - cca 6500 m2 épület parkoló - 2012-ig kerül megvalósításra, a II. ütem várhatóan az azt követő maximum 10 éven belül. A két építészeti ütemben felépíthető, összesen mintegy 3 - 5 milliárd forintos beruházást igénylő, 12, 5 ezer négyzetméter összalapterületű multifunkcionális kulturális épület révén a régió egy olyan intézménnyel gazdagodik, amihez hazai viszonylatnban csak a debreceni MODEM, vagy a pécsi EKF-program múzeumi fejlesztései mérhetőek. A fővárostól mindössze egy órányi autóútra lévő Siófok és a Dél-Balaton-régió a beruházás révén képessé válhat arra, hogy a mindössze három négy hónap hosszúságú szezon utáni időszakot is tartalmas programmal töltse meg az év mind a 12 hónapjában. Erre reményt ad, hogy az EU-n belől a kulturális célú turizmus aránya dinamikusan növekszik. A 320fok Művészeti, kulturális, oktatási és technikai központ tervpályázatának pályázati dokumentációját 74 tervező, illetve tervező szervezet vásárolta meg. A nemzetközi tervpályázatra végül az átlaghoz képest kimagasló számban, 64 pályamű érkezett, melyből a bírálóbizottság négyet díjazott, hármat ajánlott a kiíró felé kiemelt megvételre, hetet pedig megvételre, amely munkákban számos részmegoldást figyelemreméltónak talált. Díjjazásra és megvételre a pályázat kiírói összeségében végül 33 millió forintot költöttek el. Csak az összehasonlítás kedvéért: a pályázaton résztvett pályaművek száma, illetve a díjjak mértéke szinte megegyezik a Magyar Nemzeti Múzeum bővítésére és környezetrendezésére kiírt, nemrégiben lezárult pályázat nagyságrendjével, ami azt jelenti, hogy a szakma megértette a kiírók azon szándékát, hogy nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő pályázat alakítsa Siófok és a régió jövőjét.
28/76
A pályázat I. díjas pályaműve Tarnóczky Tamás Attila (Építészkohó Kft.) alkotása.
Részlet a Bíráló Bizottság értékeléséből: A Bíráló Bizottság ikonikusnak és emblematikusnak látta a terv markáns és erőteljes gesztusát, méltányolta az építmény egyediségét és eredetiségét. Az új épület léptéke bátor és arányos. A nagy méret ellenére barátságos viszonyt sejtet a tájjal és a kertvárosi környezettel. Az autópályával való kontaktusa dinamikus, hatásos és emblematikus. A sajátos, tiszta, harmonikus megfogalmazás a művet olyan világítótorony szerepre predesztinálhatja, amely túlmutat a városon és a régión is. Jelképteremtő karaktere és inspiráló működési víziója révén a pályamű kiemelkedő szellemi színvonala mellett a gyakorlati szempontokat (fokozatosság, ütemezhetőség és a gazdaságosság) is szem előtt tartja. Sajátos karakterével a városnak - a régión is túlmutató - emblematikus alkotásává válhat. A bírálóbizottság elismert építészeti, kulturális szaktekintélyekből állt össze. Elnöke Prof. Dr. Moravánszky Ákos címzetes egyetemi tanár, az Építészettörténeti- és Elméleti Intézet, illetve a Svájci Művészeti Főiskola tanára.
A pályázat titkára Turányi Gábor DLA Ybl-díjas építész, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem professzora Az Építészeti Kamara küldöttje Fegyverneki Sándor országos főépítész volt. A Bíráló Bizottság munkájában részt vett Juhász László, a pályázat ötletadója, Király Zoltán építész, Lantay Attila főépítész a Közép-Dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal és az Állami Főépítészi Iroda munkatársa, Ripszám János Ybl díjas építész, Sz. Szilágyi Gábor művészettörténész, a 320fok művészeti igazgatója, Martinkó József építészetkritikus, szerkesztő, újságíró.
Szavazásra nem jogosultak, de aktív konzultánsai voltak a pályázatok elbírálásának Dr. Incze Ádám jogász, Szabó Lajos statikus és Gyurkovics Zoltán épületgépész, és Mátrai Péter építész.
Forrás: Épülettár
29/76
Lehúzza a rolót a Benetton 2010. Augusztus 11. Szerda Az olasz Benetton márka romániai, bulgáriai és magyarországi forgalmazója a ChemCo bezárja összes saját tulajdonú üzletét Romániában - írja a Ziarul Financiar.
Az olasz Benetton márka romániai, bulgáriai és magyarországi forgalmazója a ChemCo bezárja összes saját tulajdonú üzletét Romániában - írja a Ziarul Financiar. A cég 2005 és 2009 között 13 üzletet nyitott keleti szomszédunknál. "Az utolsó két üzletet, az outletet a Fashion House Militariban és a Vâlcea-ni üzleteket idén júniusban zárták be. A megmaradt üzletek mind franchise rendszerben működnek," mondta el a ChemCo helyi képviselője. A cikket tovább olvashatja itt.
Forrás: Portfolio.hu
30/76
Metro megálló lesz a repülőtérnél 2010. Augusztus 09. Hétfő Húszezer embernek ad majd állást az egykori bécsi katonai repülőtéren és körzetébe tervezett új városrész. K+F cégeket is akarnak odatelepíteni és lesz két metromegálló is.
A hetvenes évekig katonai repülőtérként szolgált a bécsi 22. kerület egy része, ahol a közelmúltban megkezdődött az új negyed kialakítása. Húsz év alatt irodaházakat, lakó övezeteket, szórakoztató és szabadidős létesítményeket húznak fel. Külön oktatási célú tömböket is létre hoznak, lesznek kulturális és sportközpontok és kihasználják az ottani nagyobb tavat is. Egyelőre nem világos, hogy a részekre szabdalt projekt későbbi szakaszainak finanszírozását hogyan tudják megoldani. A bankok ugyanis Európában nem rajonganak a nagyobb beruházásokért. Ausztriában azonban van még egy-két másik megaprojekt, amikhez éppen a közelmúltban sikerült hitelt szerezni. Ilyen például az Osztrák Államvasutak (ÖBB) által indított Bahnhof City beruházás és az ugyancsak a vasútcég által már másfél éve vitt Westbahnhof-felújítás és bővítés. Az Aspern névre keresztelt új bécsi projektet a főváros vállalkozásfejlesztési cége, a VBA és az állami ingatlanok kezelését és fejlesztését végző BIG cég által életre hívott projektcég végzi. Ennek vezető képviselője, Josef Lueger nyilatkozott a minap az Ingatlanmenedzsernek. Mint mondta: tavaly ősz óta felgyorsultak a munkálatok, első menetben az infrastrukturális alapokat és kapcsolatokat építik ki. Utakat, vasúti megállót építenek, a schwechati repülőtér csak 15 perc autóútra van, így ez is segíti majd az ott dolgozókat. Húszezer lakos és húszezer állás lesz a hatalmas, mintegy 240 hektáros megakörzetben. Összesen 8500 lakást építenek, az első néhány száz otthont 2013-ban akarják átadni. Ugyanebben az évben szeretnék megnyitni az U2-es metró két vadonatúj állomását a terület két végpontján.
Forrás: Ingatlanmenedzser
31/76
Sztárépítész álmodik a Hajógyári-szigetre 2010. Augusztus 09. Hétfő A globális ingatlanpiaci válság közepén Budapestet elérte a sztárhullám. A Bécsi utcai, nagy vihart kavaró Foster & Partners beruházás tervei után nemrég újabb sztárépítész munkája járta meg a tervtanácsot, ezúttal a műemlékit.
Az óbudai Hajógyári-szigeten zajló, kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánított projektben az amerikai Moshe Safdie irodája működik közre, amelynek honlapján megtaláltuk a beruházás itt közölt látványterveit is. A fejlesztésre kiszemelt, körülbelül 350 000 négyzetméternyi terület a Dream Island konzorcium birtokában van. A tervek szerint megőrzik az egykori hajógyár műemléki épületeit, és komoly beépítést kap a terület jelenleg üresen álló része: a kereskedelmi-szabadidős centrumként újjáéledő szigetcsúcson 3000 szállodai szoba, 1000 apartman, 3500 fős konferenciaközpont, 150 asztalos, amerikai stílusú kaszinó, 1500 ülőhelyes és ezzel a főváros legnagyobbjának számító operaház és 3500 székes színház épülne a következő években. Lesz kikötő háromszáz hajónak, valamint parkolóhelyek mintegy 5500 járműnek; bevásárlóközpont, és a római kori romok, Hadrianus császár egykori helytartói palotája közelében egy múzeum. A kaszinó működtetésére a társaság 2008-ban kapott kormányzati opciót húsz évre, tízéves hosszabbítási lehetőséggel – akkor a legnagyobb kaszinókomplexumot tervezték a Hajógyári-szigetre egész Európában, 200 asztallal és négyezer játékgéppel. A Dream Island Consortium 43,5 %-ban az Elbit Imaging Ltd, 43,5%-ban a Magyar Külkereskedelmi Bank tulajdona. Három százalékot kisebb befektetők birtokolnak, míg 10% a konzorciumot igazgató Mordechay Zisser tulajdonában van, aki egyben az Elbit Imaging elnöke is. Az Álomsziget előzetes rendezési tervét a Casiopeia Group Kft. készítette; a Magyarországon 2001 óta működő iroda korábbi munkái között szerepel az Aréna Plaza (az épületről írt cikkünket Bunkerbe, magyar! címmel ld. itt), valamint az M3 Shopping Center, illetve több romániai, lengyel és ukrajnai bevásárlóközpont és nagyméretű lakóprojekt. Az Álomsziget fejlesztése a tervek szerint több fázisban zajlik. A 2008-ban visszavásárolt, így állami tulajdonban levő Hadrianus-palota régészeti feltárásainak befejeztével (a helytartói palota a római kori Pannónia egyik legjelentősebb építészeti emléke, de soha nem tárták fel teljesen) az első fázisban az egykori hajógyár épületeit újítják fel. A 2009-ben kiadott elvi építési engedély alapján erre a Casiopeia az amerikai Moshe Safdie and Associates építészirodával együttműködve készített vázlattervet.
Az Álomsziget látványtervei Az ipari csarnokokat üvegszerkezetekkel fedett, de nyitott gyalogos tengelyekkel kötnék össze, amelyek a különböző szórakoztató funkciók megközelíthetőségét biztosítják. A nagyobb épületbelsőkben galériákat, hozzájuk kapcsolódva teraszokat alakítanak ki. A háromhajós csarnokok középső tere lényegében sétatérként szolgálna; a funkciókat az oldalhajókban helyeznék el. Arnóth Ádám, a Műemléki Tervtanács elnöke lapunknak elmondta: mivel a tervezők csak részleteket mutattak be a létesítményről, nem született végleges döntés, de bekérték a teljes tervanyagot egy újabb bemutatásra. Megkerestük Mezős Tamást, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal volt elnökét is, akit az építészek konzultánsnak kértek fel. Mezős szerint a program
32/76
meglehetősen túldimenzionált, és nem alkalmazkodik kellően a meglévő épületállományhoz, ráadásul véleménye szerint „a terveket bemutató fiatal amerikai építész legfeljebb egy órát töltött a területen”. A Moshe Safdie and Associates honlapján fellelhető látványtervei arról is képet adnak, milyen irányba haladnának a további munkák. A területre Óbuda központja felől, az északi részen belépő látogatókat egy hatalmas szökőkút fogadná. Innen a területet kettéosztó öböl mellett kétfelé indulhatnak. A nyugati részre, a felújított és kiegészített hajógyár épületeiben elsősorban szabadidős funkciókat és szórakozóhelyeket szánnak, míg a szigetcsúcs keleti felén a javarészt újonnan épülő tömbökbe kerül be a kaszinó és a szálloda. A Hadrianus-palota, amely a hajógyártól északra fekszik, múzeummal és látogatóközponttal egészül ki, és ezen a területen épül a színház is. Az öböl partján széles gyalogos sétány vezetne körbe. A szállodai épületek a tervek szerint alacsony, zöldtetős tömbök lesznek, amelyek nem nyúlnak túl a sziget fáin. Helyet kapna azonban néhány kiemelkedő, nagyobb méretű épület is a szigeten, a kaszinóhoz kapcsolódva, illetve a kulturális funkciók számára. A Hajógyári-sziget déli csücskén pedig 112 méter magas óriáskereket építenének. A beruházás a legutóbbi tervek szerint 2013-15 között valósulhat meg. Az építészről Moshe Safdie a legismertebb amerikai építészek egyike. 1938-ban Haifában született, majd 15 éves korában szüleivel a kanadai Montrealba költözött. Egyetemi tanulmányait Philadelphiában folytatta, majd 24 évesen megépíthette első házát, a Habitat 67 lakókomplexumot Montrealban. A tavaly műemlékké nyilvánított épületegyüttes világhírnevet hozott tervezőjének. Az építész elsősorban az Egyesült Államokban, Kanadában és Izraelben dolgozik; a nagyméretű multifunkcionális projektekre szakosodott, de részt vett például Jeruzsálem óvárosának rehabilitációjában is. Legutóbbi elkészült munkája a nagy hírverést kapott Marina Bay Sands, amelynek három tornya a tetejükre helyezett közös terasszal és medencével idén tavasszal nyitott meg Szingapúrban. (Az építésziroda honlapján ez a projekt szerepel párhuzamként az Álomsziget mellett - ennek lehet oka a hasonlóan vízparti elhelyezkedés, illetve az is, hogy a Marina Bay Sands a világ legnagyobb értékű kaszinófejlesztése.)
Forrás: Hg.hu
33/76
Gazdasági hírek 2010 32. hét
34/76
CEPR: A megszorítások nem a költségvetést teszik rendbe, hanem a lakosságot tönkre 2010. Augusztus 13. Péntek A washingtoni Gazdasági és Politikai Kutatóközpont (CEPR) neve ismerős, mióta a hét elején pártfogásába vette a magyar kormányt az IMF-fel szemben.
A CEPR magánintézmény, 1999-ben hozta létre két közgazdász, Marc Weisbrot és Dean Baker, jelenleg társigazgatók. A CEPR-nek mintegy harminc saját és külső kutató munkatársa van, tovább külső tanácsadó testülete, benne két Nobel-díjas közgazdásszal. Marc Weisbrot társigazgatónak állandó rovata van a baloldali-liberálisnak tartott brit napilapban, a The Guardianben. Néhány idézet az elmúlt félévből: Február 15: A központi bankok függetlensége mellett "az alapvető érv az, hogy amennyiben a jegyponti bank nem képes politikai megfontolásoktól mentesen alakítani a pénzügypolitikát, akkor a politikusok túl laza pénzügypolitikára fogják kényszeríteni a bankot, és ennek veszélyesen nagy infláció lesz a vége." Csakhogy "a költségvetési politika - vagyis a kormány döntése a kiadásokról és az adókról - szintén meghatározó feltétele a gazdaság működésének... Nincs tehát nyilvánvaló értelme annak, miért lenne a monetáris politika - a központi bank döntése a kamatról és a pénzellátásról - annyira másféle, mint az összes többi fontos stratégiai döntés, hogy különlegesen el kell szigetelni a választópolgároktól... A köz szükségleteitől és akaratától független jegybank, amely elsősorban a pénzügyi szektort szolgálja ki, tehát sok fölösleges szenvedést okozhat... A probléma nem az, hogy a központi bankoknak függetleneknek kell lenniük a politikai befolyástól, hanem az, hogy elszámoltathatóak legyenek a széles nyilvánosság előtt, ahelyett, hogy a mindenható pénzügyi szektornak lennének felelősek". Május 26. "A mostani, világméretű pénzpiaci felfordulás újabb példája annak a kárnak, amelyet a túlméretezett és politikailag erős pénzügyi szektor okozhat, a pénzügyminiszterekkel és a jegybankárokkal együttműködve, akik azonosulnak e szektorral, és megvan a saját jobboldali politikai menetrendjük... Sajnos az európai hatóságok, különösen az Európai Központi Bank, még a piacnál is rosszabbak: kevésbé haboznak, határozottabban akarják büntetni a gyengébb gazdaságokat azzal, hogy kiadáscsökkentésre kényszerítik őket még annak árán is, hogy ettől mélyül a recesszió és nő a tömeges munkanélküliség... Az EU által rájuk kényszerített megszorításokat szenvedő lakosságnak tényleges és hiteles fenyegetést kell felmutatnia a kilépésre, mert ha nem, akkor soha véget nem érő áldozatvállalás lesz osztályrészük, és az alacsonyabb életszínvonal lesz a jutalmuk". Június 11. "Az Egyesült Államok és Európa együtt a világgazdaságnak nagyjából a felét adja, és a kilábalás mindkettejüknél bizonytalan. Ellentétben a közkeletű bölcsességgel és a politikai handabandázással, nem a felelőtlen kormányzati költekezés a baj, hanem éppen a kormányok elkötelezettségének hiánya az iránt, hogy gondoskodnak a robusztus gazdasági föllendülésről... Az euróövezet pénzügyi gondját is megoldaná a robusztus gazdasági föllendülés... A szerkezeti problémákat "egy növekvő gazdaság összefüggésrendszerében kell megoldani, nem pedig a tömeges munkanélküliség idején... Csakhogy a pénzügyi szektor nem törődik a gazdasági növekedéssel, sőt, gyakran a vagyonát veszélyeztető fejleménynek tartja azt, ugyanakkor a hatalma nagy. Nem véletlen, hogy Kína az egyetlen a világ legnagyobb gazdaságai közül, amely tavaly 8,7 százalékos növekedéssel gázolt át a világválságon, ott ugyanis a kormány ellenőrzi a pénzügyi szektort, és nem pedig fordítva... A gazdaság fellendítéséhez politikai bátorság kell, amely hiányzik a legfelső körökből."
35/76
Július 9."Az euróövezeti gazdaságok helyzetéről szólván, világossá kell tenni valamit, ami nem világos, ha az újsághírekre hagyatkozunk. Szó sincs arról, hogy ezek az országok válaszút előtt állnak, mert túlköltekeztek, és túl nagy államadósságot halmoztak fel. Szó sincs róla, hogy nehéz döntések várnak rájuk, szükségszerű kiadáscsökkentés és adóemelés, hogy eleget tehessenek a pénzügyi piacok elvárásának, miközben a gazdaság gyenge vagy még visszaesik. Valójában az történik, hogy ezekben az országokban - köztük Spanyolországban, Görögországban, Portugáliában, Írországban - jelentős érdekcsoportok kihasználják a helyzetet a nekik tetsző változtatások érdekében... Semmi értelme lefaragni a közkiadásokat és emelni az adókat most, amikor a gazdaság még nagyon gyenge, a fogyasztói árak csökkennek, és nagy a kockázata, hogy visszatér a recesszió - hacsak nem az a cél, hogy csökkentsék a béreket és a kedvezményeket a közösségi szektorban, gyengítsék a szakszervezeteket, újraosszák fölfelé a jövedelmeket és karcsúsítsák az államot..." Augusztus 9. "Ahogyan a New York Times írta a múlt héten, a harc Magyarországon azt a szélesebb küzdelmet tükrözi, amely a következő egy-két évben várhatóan kibontakozik, ahogyan a legtöbb európai politikus... költségvetési fegyelmet próbál kényszeríteni a mind engedetlenebb lakosságra. Csak remélhetjük, hogy engedetlenebbek lesznek... Furcsa, hogy egy jobbközép magyar kormány állt az élre, de ha Spanyolország és Görögország szocialista kormánya szembehelyezkedne az EU-hatóságokkal és az IMF-fel, nekik is nőne a népi támogatásuk. És akkor új játékteret láthatnánk Európában, amelyen gyorsabb lehetne a gazdasági növekedés, és alkalmasint véget érne a többség életszínvonala ellen zajló ostrom."
Forrás: Világgazdaság online
36/76
Növelnék a Robin Hood adót? 2010. Augusztus 13. Péntek Az új kormány a távközlési szektorra is kiterjesztve legalább egy évvel meghosszabbítaná a Robin Hood adót, amelynek mértékét a jelenlegi 8%-ról 10% fölé emelnék- olvasható a Népszavában.
A napilap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról számolt be a mai számában, hogy a kormány a Robin Hood adó meghosszabbítását tervezi, amelynek mértékét a jelenlegi 8%-ról 10% fölé emelnék.
Forrás: Portfolio.hu
37/76
Újraindíthatnak nagyberuházásokat 2010. Augusztus 12. Csütörtök José Luis Zapatero spanyol miniszterelnök bejelentette: a kormány gondolkozik több olyan infrastrukturális beruházás újraindításán, amelyet a májusi nagy megszorítási hullám idején állítottak le.
A megszorítás túl sok volt, de vizsgálják a lehetőségeket, és tíz-tizenöt napon belül kedvező hírekkel állhatnak elő – ígérte. Az újraindítás akkor lehetséges, ha a gazdaság állapota megengedi a kisebb szigort.
Forrás: Világgazdaság online
38/76
Szerinted melyik bank fizeti a legmagasabb kamatot? Megmutatjuk! 2010. Augusztus 12. Csütörtök Hazánkban a lakosság nagy része megtakarításait bankbetétben tartja, hosszú évek óta ez a legkedveltebb befektetési forma.
Nagy hozamra ugyan nem lehet vele szert tenni, azonban kockázatot sem sokat vállal, akik néhány hónapra leköti a pénzét a bankban. A számos konstrukció közül már csak választani kell, ebben segítünk minden hónapban a Pénzcentrum olvasóinak. Legutoljára június végén szedtük csokorba a hazai bankok betétajánlatait, most két hónap elteltével ismét végigböngésztük a kondíciós listákat. Mivel a bankok kamatajánlatai általában szorosan követik a jegybanki alapkamatot, és ez utóbbi április vége óta nem változott, annyira nem meglepő, hogy a kereskedelmi bankok sem változtattak különösebben lekötött betéti kamataikon. Természetesen az időszakos akciókban most is akad változás. A cikket tovább olvashatja itt.
Forrás: Pénzcentrum.hu
39/76
Úttörő Magyarországról ír, Orbánt dícséri a Guardian 2010. Augusztus 11. Szerda „Aki mer, az nyer: hogyan tölt be úttörő szerepet Magyarország Európában” címmel jelent meg kedden a brit Guardian napilapban Mark Weisbrotnak, a CEPR washingtoni kutatóintézet társigazgatójának terjedelmes írása. Az elemzés egyértelműen dicséri az Orbán-kormányt, amiért szembe mert szállni az IMF-fel.
"To Viktor go the spoils: how Hungary blazes a trail in Europe" címmel (a Viktor-victor szóviccet is használva) közöl elemzést a magyar kormány és az IMF konfliktusáról Mark Weisbrot a brit Guardian liberális napilapban. A CEPR társigazgatója szerint Orbán Viktor kormánya úttörőnek számít Európában, hiszen a Nemzetközi Valutaalappal kialakult konfliktus más országokat is arra sarkalhat, hogy szembemenjenek a megszorító intézkedéseket preferáló politikával.
Mark Weisbrot Fotó: cepr.net. Magyarország kormánya az utóbbi hónapokban sok befolyásos érdekkel szállt szembe, és egyelőre nyerésre áll – jegyzi meg a szerző. Emlékeztet, júliusban, amikor a magyar kormány csomagolni küldte a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), a Financial Times azt harsogta, hogy az IMF nem engedhet a költségvetési fegyelem lazulásával flörtölő kormányoknak. Az európai prociklikus politika védelmezői – akik készek a recesszió alatt is gyengíteni egy ország gazdaságát – attól tartanak leginkább, hogy a magyar példa átterjedhet más országokra is, amelyeket nyomorgat az IMF, karöltve a brüsszeli hatóságokkal. A lap kitér a Magyarországon bevezetett bankadóra, aláhúzza, hogy Magyarországon a növekedés időszakában hatalmas hasznot gyűjtő bankok sikítoztak ugyan a bankadó hallatán, de az IMF támogatása ellenére végül engedtek. A Guardian felidézi az IMF-tárgyalások megszakítását, és helyeslően ír Simor András jegybanki elnök fizetésének 75 százalékos csökkentéséről. A szerző leszögezi: bár hasonló bércsökkentést hajtottak volna végre Alan Greenspan vagy Ben Bernanke (az amerikai jegybank szerpét betöltő FED elnökei) esetében. Az IMF által követelt pro-ciklikus politika - a költségvetési lefaragások és adóemelések - fékezték a gazdaság talpra állását, és egy ponton valakinek ki kell mondania, hogy ami elég, az elég – írja a szerző. A négy éves kormányzati megszorítások után érthető, ha a magyarok azon gondolkoztak, hol az alagút vége, amikor az IMF további megszorításokat követelt, annak ellenére, hogy a költségvetési deficit 9 százalékról 3,8 százalékra csökkent. A Guardian szerint Orbán számos ortodox nézettel ment szembe döntéseivel, ezek közé tartozik a jegybankok függetlenségének védelme is, amely Weisbrot meglátása szerint sokszor oda vezet, hogy a nemzeti bankok nem a köz, hanem a bankárok érdekét szolgálják. A Guardian emlékeztet a New York Times múlt heti írására, amely szerint Magyarország küzdelme egy nagyobb szabású harc képét vetíti előre, amely jövőre zajlik majd, és arról szól, hogy az európai politikusok költségvetési fegyelmet próbálnak ráerőltetni a mind engedetlenebb polgárokra.
40/76
A cikk szerint sajátos, hogy egy jobbközép magyar kormány viszi a prímet, de ha Spanyolország és Görögország szocialista kormányai szembeszegülnek a Nemzetközi Valutaalappal és az európai hatóságokkal, ők is megnyerhetik maguknak a közvélemény támogatását. Akkor pedig – zárul a cikk – új játéktér alakul ki Európában, amely a gazdasági válságból való gyorsabb kilábalást tesz majd lehetővé, és véget vethet még a többség életszínvonalát jelenleg sújtó ostromnak is.
Forrás: HVG
41/76
Fontos napra ébrednek holnap az OTP-részvényesek 2010. Augusztus 11. Szerda Várhatóan holnap hajnalban teszi közzé második negyedéves gyorsjelentését az OTP. A Portfolio.hu bővülő elemszámú elemzői konszenzusa alapján drámai változást a fő számok tekintetében nem kell várnunk a banktól.
Az állományi adatok a forint március és június vége között bekövetkezett jelentős gyengülése miatt várhatóan megugranak ugyan, eredményesség szempontjából a megszokott kiegyensúlyozott formáját hozhatja a társaság. Természetesen az elhúzódó válság miatt nagyjából stagnáló üzleti volumenek és a válság előttinél jóval magasabb céltartalék-képzés mellett... Elemzői konszenzusunkat az időközben beérkező elemzői becslésekkel folyamatosan frissítjük. Több mint 37 milliárd forintos nettó profitot várnak az elemzők az OTP-től, ez 12%-kal marad el az egy évvel korábbitól. A nettó kamatbevételekben túl nagy változás nem várható az egy évvel korábbihoz képest. Dinamikus hitelállomány-bővülésről nem beszélhetünk, a forint gyengülése miatt azonban várhatóan jelentős lesz az árfolyamhatás a forintnál jobb formát mutató devizában denominált eszközök és források esetében (az euró 7,5, a svájci frank 16%-ot erősödött a negyedév alatt!). Ennek összesített hatása a nettó kamatbevételi sorra semleges közeli lehet, így ez az egy évvel korábbihoz hasonlóan 145 milliárd forint körül alakulhat. A céltartalékok tekintetében nagy meglepetésre szintén nem kell számítani, valószínű, hogy folytatja az OTP e tekintetben is a konzervatív stratégiát. A cikket tovább olvashatja itt.
Forrás: Portfolio.hu
42/76
Juhász Miklós autonóm módon kíván eljárni a GVH elnökeként 2010. Augusztus 10. Kedd Juhász Miklós versenyhivatali elnökként ugyan úgy autonóm módon akar eljárni, miként azt bíróként tette, arról, hogy kinek a javaslatára merült fel a neve nem akar találgatni.
Juhász Miklós, akit a miniszterelnök múlt csütörtökön jelölt a november elején a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) megürülő elnöki posztra, az MTI-nek hétfőn elmondta: az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1976-ban végzett, majd a Pesti Központi Kerületi Bíróságon lett fogalmazó. A vagyonjogi csoportban ítélkezett 1985-ig, közben 1983 tavaszától 1984 végéig a XVIII.-XIX. kerületi bíróság megbízott elnökhelyettese volt. A bíróságtól 1985-ben megválva, az MD Vállalkozási és Kereskedelmi Kft. - egy magyar-nyugatnémet vegyesvállalat - jogtanácsosa lett. A fővárosi 1. számú ügyvédi munkaközösségben 1990-től tevékenykedett. Három évvel később két kollégájával kiváltak, majd 2001-től saját nevén tartott fenn ügyvédi irodát. Mint az MTI-nek elmondta, képviselt ügyfelet versenyhivatali eljárásban, és tanácsadóként is részt vett ilyen ügyben. Egy dél-budai kerületet régóta képvisel közigazgatási eljárásokban, így a közigazgatási eljárás sem ismeretlen előtte. Mint elmondta, nem a versenyjog a fő területe, de a GVH elnökeként ugyan úgy autonóm módon fog eljárni, mint amikor bíróként dolgozott. Juhász Miklós - a Complex Céginformáció adatai szerint - a Paksi Atomerőmű Zrt. felügyelő bizottsági tagja volt 2000 októberétől 2002 január végéig. A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.-nek két alkalommal felügyelőbizottsági tagja. Második alkalommal Simor Andrást váltotta ezen a poszton.
is
volt
Még induló ügyvédként hozta létre a Conto 7 Szaktanácsadó és Vállalkozási Kft.-t. A jogi mellett vámügyintézési és könyvelési szolgáltatást kívántak nyújtani. Ez a cég 2001-ben végelszámolással megszűnt. A jegyzett tőkéje előbb 2 millió, majd 5 millió forint volt. Családi cégként alakult a JMB Ingatlanhasznosító Kft., de - mint Juhász Miklós elmondta - 5-6 évvel ezelőtt eladták, egyetlen vagyona a korábbi ügyvédi irodájának helyet adó ingatlan volt, amelyet egy másik ügyvédi iroda vásárolt meg. A cég jegyzett tőkéje induláskor 50 millió forint volt. A PIÓ-21 Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. az Ungár család tulajdonában áll, a jegyzett tőkéje kétmilliárd forint. Juhász Miklós felügyelőbizottsági tag volt a cégben, de mint az MTI-nek elmondta, a társaság jogi ügyeit intézte. A felügyelő bizottsági tagságban Nobilis Kristófot váltotta. A végelszámolás alatt álló Selektronic Kft.-nek 1999 szeptemberétől 2001 novemberéig volt résztulajdonosa, egyebek mellett Ungár András mellett. Ezt a céget a Standard AG., a Skála-Coop és a Nokia alapította. A Termindex Befektetési Holding Zrt.-t 1996-ban - mint az MTI-nek elmondta - megbízásból alapította Juhász Miklós. Társ-tulajdonosa 2002 áprilisig volt a társaságnak a Céginformáció szerint.
Forrás: Inforádió
43/76
Így kezdték a milliárdosok: rikkancs, benzinkutas, szüreti napszámos... 2010. Augusztus 10. Kedd A milliárdosok közül sem született mindenki annak: egyesek benzinkasként, mások élelmiszerbolti alkalmazottként kezdték a pályát, és szép lassan gyűjtötték össze mesés vagyonukat. A Forbes magazin utánajárt, hogy a leggazdagabb amerikaiak hogyan kezdték pályafutásukat. A listát a Pénzcentrum.hu közli.
Mark Zuckerberg, a Facebook atyja azon kevesek közé tartozik, akik "megütötték a főnyereményt", és első munkahelyükkel a milliárdosok táborába kerültek. A 2004-ben indult közösségi site létrehozásával néhány év alatt rekord összegre tett szert, idén év elején 4 milliárd dollárra becsülték vagyonát. A legnagyobb független amerikai brókercég alapítója, Charles Schwab, akiről úgy hírlik általános iskolában még az olvasás elsajátításával is komoly problémái voltak, fiatalkorában gyümölcsöt, mogyorót szüretelt és dobozolt Sacramento környékén. Később persze megszerezte a Stanfordi Egyetemen MBA diplomáját, majd befektetési hírlevelet indított, két alkalmazottal. 1971-ben megalapította a saját nevére hallgató brókercégét, mellyel mára 4,7 milliárd dolláros vagyonra tett szert. David Murdock, aki 1985-ben vette át egy haldokló élelmiszeripari vállalat, a Dole vezetését, majd az általa bevezetett reformoknak köszönhetően a cég sikeresen talpra állt, és a világ legnagyobb gyümölcs- és zöldség-előállítója lett, szintén kétkezi munkával kezdte pálya futását: autó alkatrészeket olajozott egy benzinkúton, mielőtt besorozták volna 1943-ban. Azóta az üzletember vagyonát 2,5 milliárd dollárra becsülik. A válság a milliárdosokat sem kerülte el, a legtöbbjük vagyona jelentősen megcsappant tavaly, azonban akadt néhány nyertes is, köztük Andrew Beal, a Henderson Global Investors befektetési alap menedzsere, aki merész tranzakcióival háromszorosára, 4,5 milliárdra hizlalta tavaly vagyonát. Beal tévéalkatrészekkel házalt tizenévesen, majd 19 volt, mikor ingatlanokkal kezdett kereskedni, főként black jacken nyert pénzéből, majd 1988-ban Texasban megnyitotta Beal Bank első fiókját. Andy Beal-t a pókerben is járatosak ismerik. Nem kezdte ennyire szakmájától távolt Steve Jobs, aki főiskola alatt a Hewlett-Packardnál vállalt nyári munkát, ott találkozott Steve Wozniakkal is, akivel 1976-ban megalapította az Apple-t. Vagyona nagy része a digitális animációval foglalkozó Pixar eladásából származik, amit 7,4 millió dollárért adott el a Disney-nek. Oprah Winfrey amerikai médiamogul, az egyik leggazdagabb, és legbefolyásosabb nő az Egyesült Államokban, szintén a szamárlétre legalsó fokán kezdte pályafutását. Első munkahelye az apja borbély szalonjától nem messze lévő sarki közért volt, majd 16 évesen a helyi rádiónál helyezkedett el, hírolvasóként. A hírnevet és gazdagságot a nevével fémjelzett talkshow, valamint egy másik tévéshow-ban való részesedése hozta meg, így mára 2,4 milliárd dollárra tehető vagyona. A Dolby Laboratories cég alapítója, Ray Dolby, aki a szórakoztató iparban használt technológiák kifejlesztéséért megkapta az Oscar, az Emmy, és Grammy díjakat, valamint a Nemzeti Technológiai Kitüntetést, 16 évesen, még mérnöki képzése előtt megkezdte karrierét a stúdiótechnikával foglalkozó Ampex-nél. Később, az egyetem alatt is dolgozott a cégnek, neve 1970-től kezdett ismertté válni, ekkor dolgozta ki a hatékony zajcsökkentő eljárását, mely segítségével jobb minőségű hangot lehetett az analóg hangsávból lejátszani.
44/76
A Forbes toplistáján szerepelnek még egykori popcorn árusoktól kezdve újságos rikkancsokig számtalan féle első munkával rendelkező milliárdosok, aminek egyetlen üzenete kell hogy legyen mindannyiunk számára: milliárdosnak nem csak születni lehet, szorgalommal, tehetséggel és némi szerencsével bárkinek sikerülhet.
Forrás: Inforádió
45/76
Arab résztulajdonosa is lehet a Nabuccónak 2010. Augusztus 10. Kedd Az OMV résztulajdonosa, az Abu dzabi IPIC befektetési alap mérlegeli, hogy hetedikként beszáll a csőprojektbe. Az Abu dzabi IPIC befektetési alap mérlegeli, hogy beszálljon-e az uniós támogatású, és az orosz gázszállításoktól való függés csökkentését célzó gázvezeték beruházásba, számol be a Reuters a Salzburger Nachrichten híre nyomán.
A Nabucco projektcégnek pillanatnyilag hat tulajdonosa van, ezek az OMV, amelyben az IPC már birtokol egy hányadot, továbbá a Mol, a Botas, a Bulgargas, a Transgaz, és az RWE. Az OMV szóvivője a hírügynökség érdeklődésére nem kommentálta az osztrák lap cikkét, de közölte, hogy a Nabuccóba elvben további tulajdonostársak is beszállhatnak. A mintegy 7,9 milliárd euróból lefektetendő csőről legkésőbb a jövő év elején hozzák meg a beruházási döntést. Üzembe helyezését 2014-re tervezik. Induló kapacitása évi 14 milliárd köbméter, a végső pedig évi 31 milliárd köbméter lenne.
Forrás: Világgazdaság online
46/76
Még a jövő év is rámegy az APEH és a VPOP összevonására 2010. Augusztus 09. Hétfő A Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka nem tart attól, hogy az APEH és a vámhatóság összevonásával az adóhatóság domináns szerephez jutna. Béndek József az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt: a vámhatóság felkészült arra, hogy fellépjen a pálinkafőzés új szabályait megszegők ellen.
Óriási energiákat köt le az adó- és vámhatóságot magába foglaló Nemzeti Ellenőrzési Hatóság (NEH) felállításának előkészítése, az integrációt azonban nem lehet maradéktalanul véghezvinni a 2011. január elsejei határidőig, arra még rá kell szánni a jövő évet - mondta a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka az InfoRádió Aréna című műsorában. A cikket tovább olvashatja itt.
Forrás: Portfolio.hu
47/76
Még évekig viszi a pénzünket a Malév 2010. Augusztus 09. Hétfő Értesüléseink szerint az utóbbi bő félévben, már a visszaállamosítás előtt is, többször felmerült kormányzati körökben az a gondolat, hogy hagyják csődbe menni a Malévot, és egy új nemzeti légitársaságot hoznak létre.
Ez több tízmilliárd forintos megtakarítást jelentett volna a költségvetésnek – és ugyanekkora bukást a cég eddig finanszírozó orosz VEB banknak. Mivel annak fb-elnöke Vlagyimir Putyin, a Malévon túlmutató következményei lehetnének egy ilyen lépésnek. Csőd helyett valószínűbb a szerkezetátalakítás, ami azt jelenti, hogy – ha Brüsszel is jóváhagyja – még három évig költhet az állam a légitársaságra.
Márciusban, amikor a magyar állam visszatért tulajdonosként a 2007-ben privatizált Malévba, a költségvetés 25 milliárd forintot költött a cégre: 4,7 milliárdnyi adósságot tőkévé konvertált, további 20,7 milliárd forint volt a készpénzes tőkeemelés, aminek nagy részét már lejárt adótartozások rendezésére fordítottak. A Malév azonban továbbra is súlyosan eladósodott: 112 millió euróval, nagyjából 32 milliárd forinttal tartozik volt orosz tulajdonosának, a VEB banknak. Az orosz állam tulajdonában lévő VEB a 2007-es privatizációban a vevő Borisz Abramovics hitelezőjeként és garanciavállalójaként vett részt, majd az Abramovics-légibirodalom bedőlésével lépett elő tulajdonossá. A visszaállamosítás után kiderült: Abramovics a privatizációs szerződésben előírt tőkeemelési – és részben fejlesztési – kötelezettségének egy olyan, nagyjából 30 millió eurós hitelből tett eleget, amelyet a Malévra terheltek (ez nem sértette a szerződést, azt ugyanis egyszerűen nem kellő körültekintéssel fogalmazta meg az eladó ÁPV Rt.). Később a VEB egy 102 millió eurós hitelkeretet nyitott a légitársaságnak, amelyből 50 millió eurót hívott le a cég. Ehhez a 80 millióhoz csapódik az a 32 millió euró, amit a VEB adott bankgaranciaként a privatizációkor, így jön ki a 112 millió eurós adósság. A 32 millió eurós bankgaranciát a VEB ugyanis nyomban vissza is terhelte a Malévra, így amikor a magyar állam lehívta a bankgaranciát, a VEB ezt az összeget is kölcsönként érvényesítette – ennek jogszerűségét vitatja a magyar kormány, korábban Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere hűtlen kezelés gyanújáról is beszélt. A helyzet tehát az, hogy a Malév 80 vagy 112 millió euróval – 23 vagy 32 milliárd forinttal – tartozik az oroszoknak, ráadásul meglehetősen magas kamattal. A visszaállamosításkor megkötött megállapodás értelmében a VEB a Malévnak nyújtott összes hitelét átalakítja ötéves futamidejű, hathavi Euribor 5 százalékos kamatú hitellé (az Euribor az úgynevezett európai bankközi kamatláb). A hathavi Euribor-szint jelenleg 1,143 százalék, ami tehát a mostani állás szerint 6,1 százalékot meghaladó kamattal nyújtott euróhitel jelent. A magas kamatot részben magyarázhatja: úgy tudjuk, a kölcsönt Abramovicsnak az orosz politikai elittel ápolt jó kapcsolatára tekintettel érdemi fedezet nélkül nyújtották, annak fejében a légitársaság semmilyen vagyontárgyára nem jegyeztek be jelzálogot. Igaz, ilyen értékben már bőven nem is lett volna mit elzálogosítania a Malévnak.
A megmentő csőd A nemzeti légitársaság helyzete tehát igencsak kényes – nemcsak az azt előbb-utóbb most már
48/76
finanszírozni kénytelen Budapest, hanem Moszkva szempontjából is. A Malévnak van két nagyon nagy problémája: egyrészt rettentő mértékben eladósodott, ami az adósságszolgálat terhei miatt nagy mértékbe rontja a cég pénzügyi eredményét – magyarán jelentős költségeket jelentenek a cégnek a hiteltörlesztések –, másrészt üzemi szinten, tehát a hiteltörlesztés költségei nélkül, önmagában a működése is veszteséges. Martin Gauss vezérigazgató tavaly novemberben, az Indexnek adott interjúban arról beszélt , hogy a 2010-es évet is várhatóan üzemi veszteséggel zárja a cég, sőt, még a 2011-es év is bizonytalan, csak 2012-re várható nyereség. A két nagy probléma két külön megoldást igényel. Az elsőre, az adósságspirálba sodró eladósodottságra egy egyszerű huszárvágás is jelenthetne megoldást: a lényegében vagyon nélkül maradt céget csődbe kellene vinni, majd az alapjain egy légitársaságot kellene gründolni. Így a VEB bukná a fedezet nélküli drága kölcsönét. Úgy tudjuk, hogy ezzel a forgatókönyvvel már korábban, a visszaállamosítás előtt számoltak a magyar kormányzati szereplők, ám végül nem lépték meg.
Nem mertünk keménykedni Ennek légiközlekedési körökben több lehetséges okát emlegették. Voltak, akik arról beszéltek, hogy a ferihegyi repülőtér privatizációs szerződésében lehetett olyan titkos záradék, ami akár a szerződés semmissé nyilvánítását is eredményezhette volna, ha az itteni bázisú Malév megszűnik. Bár tudomásunk szerint ilyen nem szerepelt a megállapodásban, kártérítési kötelezettsége viszont lett volna az államnak, ha az ő hibájából a Budapest Airport Zrt. pénzügyi helyzete megroggyan – márpedig a Malév tetemes pénzekkel tartozik, tartozott a reptérnek is. Ugyanakkor a repülőtér-problematika elsősorban abban a kérdéskörben merül fel, hogy szükségünk van-e egyáltalán a Malévra: a reptér forgalmának bő 40 százalékát adja a nemzeti légitársaság, így a most már állami céget teljesen bedönteni nem lehet, de a csőd-forgatókönyv egy új cég alapítását is feltételezte. Azaz valójában nem szűnne meg a Malév, csak jogilag egy új társaságot kellene alapítani. Valószínűbb ezért az, hogy az oroszok kemény elutasítása miatt vetette el ezt a forgatókönyvet a visszaállamosításról tárgyaló magyar delegáció. Annak tagjaitól származó értesüléseink szerint ugyanis az oroszok jelezték, hogy Moszkva a Malév-csődöt olyan barátságtalan gesztusként értékelné, aminek „nekünk fájdalmas hatásai lennének a magyar-orosz gazdasági kapcsolatok más területein”. Nem nehéz elképzelni, mire gondolhattak: az állami tulajdonban levő VEB felügyelőbizottságának elnöke Vlagyimir Putyin miniszterelnök, a Malév csőd így voltaképpen az orosz államkasszából húzna ki milliárdokat. A magyar-orosz gazdasági kapcsolatokhoz pedig egyebek között energetikai kérdések kapcsolódnak, egyszerűen fogalmazva a gázcsap túloldalával játszik a magyar a kormány. Hibát hibára halmoztak A mostani helyzetben először a pénzügyekről kell megállapodni a Malév kapcsán az oroszokkal, a tárgyalások alapja a légitársaság új üzleti modellje lehet, amelynek kialakításán egy szakértői stáb dolgozik – mondta a légitársaság jövőjével kapcsolatos kérdésünkre Márton Attila, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium légi közlekedési miniszteri biztosa. Ez az üzleti modell az eladósodottságon túli súlyos problémára, a veszteséges működésre jelentene megoldást egy új cégstruktúra megteremtésével. Az egész légiipar számára komoly kihívást jelentett a fapadosok megjelenése, akik erre nem tudtak jól reagálni, azok nagy bajba kerültek – mondta Márton Attila. A Malév a hibásan végrehajtott privatizáció után komoly üzletpolitikai hibát követett el, amikor a szolgáltatásait a hagyományos légitársaságok szintjén tartva kínált sokszor a fapadosokkal vetélkedő jegyárakat, ebbe ugyanis bele van kódolva a veszteséges működés.
49/76
A napokban iparági hírek szerint épp emiatt távozott posztjáról a légitársaság kereskedelmi vezérigazgató-helyettese, Karim Makhlouf. Őt a Népszabadság egy cikke szerint [6] épp azért támadták, mert a fapadosokkal akart versenyezni, így bevezette a 100 eurós jegyek modelljét, ami minden jegyen automatikusan veszteséget jelentett. Ugyanakkor a légiközlekedési kormányzat – ugyanennek a cikknek a tanulsága szerint – megerősítette a még a korábbi, orosz tulajdonosok idején kinevezett Martin Gausst a vezérigazgatói beosztásában. Az első lépés a nyereséges működést biztosító üzleti modell megteremtése lesz, megtalálva, hol van piaci igény a hagyományos, átszállást biztosító légitársasági szolgáltatásra, és hol vannak olyan nyereséges járatok, amelyek a fapadosokhoz hasonló gyors, átszállás nélküli eljutást biztosítanak európai nagyvárosokba, turisztikai célpontokhoz, majd onnan vissza (úgy tudjuk, utóbbiak közül kerül ki a vastagon nyereséges Malév-járatok többsége). A miniszteri biztos szerint erősítenie kell a Malévnak a charterjáratok piacán, hiszen az számít a legbiztosabb üzletnek a légi közlekedésben, emellett ismét meg kell céloznia az üzleti utazókat, akik az elmúlt években jelentős részben lemorzsolódtak. Nem túl piacképes Arra a kérdésünkre, hogy erre a légitársaságnak megfelelő-e gépparkja és személyi állománya, azt mondta: amikor elkészül a pontos üzleti modell, akkor látják majd, hogy milyen járatokon milyen gépekre, és ezzel összefüggésben hány alkalmazottra van szükség. A Malév esetleges újbóli, harmadik privatizációján is csak ezt követően lehet elkezdeni gondolkodni, „nem is túl piacképes az a portéka, aminek most engedtük el huszonmilliárdos adósságát, van még egy magas kamatozású harmincmilliárdos tartozása és üzemi szinten veszteséget termel”. Az üzleti terv Márton Attila várakozása szerint szeptemberre készül el, ahogy várhatóan kora ősszel lesz a magyar-orosz gazdasági kormányközi bizottság következő ülése is. Kérdésünkre, hogy mi lesz addig a Brüsszelnek a Malév visszaállamosítása után már benyújtott szerkezetátalakítási tervvel, azt mondta: várhatóan sem a kormány által, ahogy fogalmazott, aktualizálni tervezett tervről, sem a visszaállamosítást megtámadó Wizz Air-beadványról nem születik döntés szeptemberig. Azt viszont megerősítette, hogy a szerkezetátalakítás elkerülhetetlen, hiszen uniós tagként az állam tartósan nem finanszírozhat veszteséges állami vállalatot: pénzt csak a legfeljebb néhány évig tartó reorganizáció költségeire és idejére adhat.
Forrás: Index
50/76
Nem kiabálunk kígyót-békát egymásra - Varga az IMF képviselőjéről 2010. Augusztus 09. Hétfő Kormányzati források azt valószínűsítették, hogy az őszi önkormányzati választások után a kormány tárgyalóasztalhoz ülhet az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) is.
A lap Varga Mihály nak a Hír TV egyik hétvégi műsorában sugárzott nyilatkozatát ismertette, miszerint az Európai Unió nem tilthatja meg Magyarországnak, hogy a magánnyugdíjpénztárak kérdésében önállóan döntsön a kormány. A lengyel pénzügyminisztert idézte, aki többször felvetette: ha már egyszer bevezették a magánnyugdíjpénztárak rendszerét, mert "bennünket ebbe az irányba löktek", akkor legalább annyira legyen korrekt az Európai Unió (EU), hogy a hiányt elszámolhassuk, ami emiatt keletkezik a központi költségvetésben. "Az Európai Unió azonban csodák csodája ezt nem akarja engedni Magyarország számára. Megdöbbentő volt a berlini megbeszéléseink során, hogy amikor ez a téma előkerült, Merkel kancellár asszony is azt mondta, hogy ez a magyarok saját ügye, intézzék el úgy, ahogy akarják. Ez nem a saját ügyünk" – hangsúlyozta Varga Mihály, hozzátéve: megint csak arról van szó, hogy 1997-ben az EU, illetve az IMF "szabályszerűen arra kényszerítette Magyarországot, hogy egy kötelező magánnyugdíjpénztári rendszert vezessen be". Akkor most azt engedjék meg, hogy az emiatt keletkező hiányt elszámolhassa Magyarország. Erre volt már precedens, mert 2004–2007 között engedték ennek az elszámolását, furcsa módon most nem - mondta. Varga Mihály azt is megerősítette: 2010-ben a kormány tartja magát a 3,8 százalékos hiánycélhoz, ám a magyar kormány számára a függetlenség és az önrendelkezés kérdése az alapvető. "Nem vagyunk hajlandóak engedni, de azon vagyunk, hogy az IMF-fel maradjon egyfajta párbeszéd. Találkoztam pénteken, a köztársasági elnök beiktatásán az IMF itteni képviselőjével. Nem kiabálunk kígyót-békát egymásra" - mondta.
Forrás: Világgazdaság online
51/76
Egymillió munkahely – de hogyan? 2010. Augusztus 09. Hétfő Az új Széchenyi-terv foglalkoztatásról szóló elképzeléseit vizsgáljuk meg sorozatunk részeként. A terv deklarálja az egymillió új munkahely megteremtésének célját, de kevés konkrétumot tartalmaz a megvalósításról. Ám vannak benne előremutató irányok is.
Főként a kis- és középvállalkozásokra bízná a munkahelyteremtést, nagymértékűnek szánt átalakításoktól várnák a gazdasági szereplők viselkedésének megváltozását. Szakértők a célokkal egyetértenek, de hiányolják az odavezető út konkretizálását.
Forrás: Világgazdaság online
52/76
Egyéb hírek 2010 32. hét
53/76
Bécs mindent vitt a régióban 2010. Augusztus 13. Péntek Az idei év első felében Budapest, Prága és Bécs versenyében az osztrák fővárosban volt a legmagasabb a szobafoglaltság, az átlagár, és az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel is - közölte a Magyar Szállodaszövetség az első féléves hazai és nemzetközi adatokat elemezve.
Az első félévben a bécsi szállodák foglaltsága 63,3 százalék volt, Prágában 55,4 százalék, Budapesten pedig 52,6 százalékos szobafoglaltságot mértek. A bécsi átlagár 91 euró volt az első félévben, a prágai 73,9, a budapesti 62,6 euró volt. Az egy kiadható szobaár jutó bevétel (REVPAR) Bécsben 61,3 euró, Prágában 41 euró, Budapesten pedig 32,9 euró volt. Európában az első félévében a kereslet élénkülését mutatja, hogy a szállodák szobafoglaltsága elérte a 60,7 százalékot, ez 3,1 százalékponttal jobb 2009. első félévénél. Ugyanebben az időszakban az átlagos szobaár 83,4 euró volt, ami 1,4 százalékkal gyengébb a tavalyinál. A REVPAR mutató 50,6 euró volt, ez 3,7 százalékos javulást mutat. A régiók között Kelet-Európa mutatói a leggyengébbek. Az itt működő szállodák szobafoglaltsága 50,9 százalék volt az első félévében, ami 3,5 százalékponttal meghaladja a bázist. Az átlag szobaár ebben a régióban 74,1 euró lett, 6,5 százalékkal gyengébb a múlt évinél. A REVPAR mutató 37,7 euró, a bázishoz képest 0,2 százalékkal magasabb. Magyarországon 2010 júniusában 50.696 szállodai szoba volt, a tavalyinál csupán 0,5 százalékkal több. Folytatódott az évek óta megfigyelhető tendencia, miszerint csökkent a három-, a két- és az egycsillagos szobák száma. Ugyanakkor a négycsillagos szobák száma 11 százalékkal nőtt és elérte a 20.075-öt. Rendkívüli mértékben, 24,6 százalékkal nőtt a wellness szállodai kapacitás. A szövetség szerint a keresletélénkülés folytatódását mutatja, hogy az év első öt hónapjában 6,5 százalékkal, júniusban 6,1 százalékkal több vendégéjszaka jelent meg a magyarországi szállodákban. A külföldi vendégéjszakák számának 7,4 százalékos növekedése az első hat hónapban meghaladta a belföldi vendégéjszakák 5 százalékos növekedését.
Forrás: Privátbankár
54/76
C&W csapata a Kilimandzsáró csúcsán 2010. Augusztus 13. Péntek A Cushman & Wakefield (C&W) nemzetközi ingatlantanácsadó vállalat nyolc irodájának 13 szakembere sikeresen meghódította az afrikai Kilimandzsáró hegység 5,895 méteren fekvő csúcsát.
A cég ezzel saját Schools Around The World (SATW) alapítványát támogatja, mely anyagi, szociális és családi szempontból hátrányos helyzetű fiatalokat segít. Az expedíció 8 napig tartott és egy, a csapat számára fizikailag rendkívül megterhelő, nappal végződött. A Péntek éjjeli indulás után a csapat 5,895 métert tett meg felfelé,majd ereszkedett le 3,100 méterre 8 óra alatt. A mászás összesen 17 órát vett igénybe. A csapatnak több problémája adódott az akklimatizálódással a fejfájással, rosszullétekkel és az extrém hideggel. Harry Farthing, a Cushman & Wakefield olaszországi irodájának ügyvezető igazgatója és egyben az expedíció vezetője elmondta: „A Kilimandzsáró 100 százalékos teljesítése csapatosan nagyon ritka, de a társaság akaratereje és elhatározása nagyon erős volt. Ezúton is szeretnék Nekik gratulálni."
Forrás: Cushman&Wakefield
55/76
Újabb két szálloda vált a körülmények áldozatává 2010. Augusztus 13. Péntek Fizetésképtelenné vált a balatonföldvári Juventus Hotel ifjúsági szálló tulajdonosa, és a hitelező CIB Bankhoz került a tarcali Andrássy Kúria szálloda - írja a Napi Gazdaság.
A Földvár Hotels Szállodai Szolgáltató Kft. kötelezettség állománya meghaladja a négyszázmillió forintot, így a felszámoló Cont(o) - Roll Kft. eladásra meghirdette a cég legértékesebb ingatlanát a földvári Juventus Hotelt. Ha lenne új tőkeerős tulajdonosa a hotelnek, akkor egy rekonstrukcióval egybekötött műszaki felújítás után alkalmas lenne nívós szállodának, véli a város polgármestere. A cikket tovább olvashatja itt.
Forrás: ReSource
56/76
Első fecskék a magyar sportéletben 2010. Augusztus 11. Szerda Jelentősen átalakulhat a sportfinanszírozás rendszere a közelmúltban elfogadott törvénymódosítás hatására, mely kedvezményeket ad a társasági adó, az illeték, a béreket terhelő adók és járulékok, valamint egyes speciális jövedelmek esetében (a személyi jövedelemadó területén is).
A támogatások adókedvezménye a vállalatok számára is új lehetőséget teremt a látványsportágakban, a kedvezőbb adózás pedig a sportolókat, sportszakembereket hozhatja kedvezőbb helyzetbe, minden sportágban - összegez az RSM DTM. A sporttal kapcsolatos törvénymódosítások alapja, hogy a szabályozás bevonja a támogatásba a vállalkozásokat, segítse a sportcélú beruházásokat, illetve kedvezőbbé és egyszerűbbé tegye a sportolók és a sportban dolgozók bérének adózását is. „A legfontosabb változást a társasági adókedvezmény jelenti, mely ösztönzőleg hathat a magántőke bevonására, a sport támogatására, ezáltal pluszforrásokat teremtve a sportegyesületek számára, amire anyagi helyzetüket tekintve a legnagyobb szükségük van.” - összegez Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adópartnere. „Az így megtakarítható közteher ugyanis amellett, hogy a látvány-csapatsportok (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) támogatását teszi lehetővé, komoly lehetőségeket kínál, mivel a támogatást nyújtó társaságok a támogatás összegét többek között nyereségüket csökkentő ráfordításként számolhatják el.” – teszi hozzá. A jövőben a támogatási összeggel csökkenthetik társasági adófizetési kötelezettségüket a vállalkozások, ez pedig együttesen a társasági adó mértékének megfelelő nyereséget eredményez számukra, amely jelenleg a támogatás összegének 19 százaléka, a várhatóan hatályba lépő társasági adó törvénymódosítás szerint a jövőben pedig 10 százalék lesz. A jogalkotó, azonban egyéb támogatási formákhoz hasonlóan korlátot épített be a rendszerbe. Az adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg az adó 70 százalékát, igaz amikor erre mégis sor kerülne, akkor annak összege a következő 3 adóévben is felhasználható adókedvezményként. A törvény pontosan meghatározza a támogatható szövetségek, non-profit szervezetek, közhasznú alapítványok körét, és azt is, milyen célokra fordítható a támogatásként befolyt összeg. „Az elfogadott adókedvezmény hatására a jövőben jelentős mértékű pénzeszközök érkezhetnek a sportszférába, amely komoly fejlődési lehetőséget jelent a magyar klubok számára.” - mondja Hegedüs Sándor. Annak érdekében, hogy a támogatási összeg felhasználása valóban a sport fejlődését szolgálja a tárgyi eszköz beruházásra fordított összegekre garanciát építettek be a jogszabályba. Sportcélú ingatlan beruházás esetén feltételként szabták meg, hogy a sportcélú hasznosítás legalább 15 évig fennmaradjon, de más biztosítékokat is fel kell tudni mutatnia a támogatott szervezetnek, ha élni kíván a támogatással. Ez a törekvés az egyik legfontosabb eleme a jogszabálynak, hiszen átláthatóbb, és gazdaságosabb működésre sarkallja a sportszervezeteket. Nem állíthat ki ugyanis támogatói igazolást az a szervezet, amely például lejárt köztartozással rendelkezik, vagy nem tudott megfelelően elszámolni egy korábban kapott állami támogatással. Kedvező eleme az új törvénynek az illetékmentesség is, amely olyan ingatlanok, vagy építési telkek után jár, amelyeket tulajdonosuk sportlétesítmény létrehozása céljából vásárolt meg. Feltételek persze itt is vannak: a sportlétesítménynek 4 éven belül meg kell épülnie, és legalább 15 évig sport céljára kell azt használni, vagy hasznosítani. „Itt viszont fontos kiemelni, hogy más kedvezményekkel szemben az illetékmentesség nem csak a látvány-csapatsportokhoz használt ingatlanokra alkalmazható, hanem minden sportlétesítményre.” – hangsúlyozza Hegedüs Sándor.
57/76
A sportolók is profitálnak Komoly problémát oldhat meg az a módosítás, amely az EKHO (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) hatályát kiterjesztené a jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel rendelkező edzők, más sportszakemberek, és a hivatásos sportolók megszerzett bevételeire is – bizonyos feltételek mellett. „Ez a nyilvánvaló adminisztrációs egyszerűsítésen kívül adóelőnyt, így biztonságot is adhat a sportolók számára – mondja az RSM DTM adópartnere – ugyanis a jelenlegi magas bér- és járulékterhek köztudottan különféle kiskapuk használatára kényszerítik a sportolókat, és a sportvezetőket.”.A korábbi kedvezőtlen jogszabályok, illetve a magas bérköltségek miatt, a kisebb költségvetéssel rendelkező klubok sok esetben sportolóikkal kedvezőtlenebb, a valós járandóságuknál alacsonyabb összegről szóló szerződéseket írattak alá. Az új jogszabályt ezt megszüntetheti – vélekedik Hegedüs Sándor. További, és nem kevésbé jelentős kedvezmény, hogy a társaságok, illetve a sportszervezetek ingyenesen, és adómentesen adhatnak majd belépőjegyeket, illetve bérleteket munkavállalóik, partnereik számára, azaz egy vállalkozás a jövőben akár minden alkalmazottja számára vásárolhat belépőjegyeket, bérleteket évi legfeljebb 50 ezer forintért. „Ez utóbbi törekvés szintén szolgálhatja azon célt, hogy a magyar sport régi hírnevéhez méltóan kiemelkedően sikeres legyen, bár ennek a törvénymódosításnak is kétségtelenül van kritikus pontja, hiányosságai.” – vélekedik Hegedüs Sándor. Az, hogy a fent említett 5 sportágat a jogszabály lényegében kiemeli és a többi fölé helyezi, vitatott pont, célja az lehet, hogy ne aprózódjanak el a támogatói pénzek,. Igaz, ez valószínűleg a nem kiemelt sportok támogatóit is arra ösztönzi majd, hogy sportágat váltsanak, jelentős nehézséget okozva ezzel a nem kiemelt sportágak szakszövetségének, sportegyesületeinek. A korábbi reklámszerződéseket mégsem ’ütheti ki a nyeregből’ az új lehetőség, hiszen a támogatásért cserébe reklámfelület, megjelenés nem adható, mivel akkor már nem minősülne ellenérték nélkülinek a támogatás, így ezek a sportágak ezért várhatóan nem veszítik el korábbi szponzoraikat az adókedvezmény miatt. „Abban nem lehet vita, hogy a magyar sportéletnek bármilyen támogatás jól jön, ha csak az elmúlt néhány évtized sportteljesítményeit hasonlítjuk is össze.” – véli az adószakértő. „Az új társasági adó szabályokat azonban csak a hatálybalépés napját követően lehet majd alkalmazni, ami egyelőre bizonytalan.” – teszi hozzá. A társasági adókedvezményt egyelőre még az Európai Bizottság vizsgálja, hatályba lépésük a Bizottság jóváhagyásától függ.
Forrás: BBJ
58/76
Látogatóközpont épül Tihanyban 340 millió forintos beruházással 2010. Augusztus 11. Szerda Új látogatóközpont épül Tihanyban a Belső-tó partján, a beruházás teljes költsége 340 millió forint és a tervek szerint jövő áprilisra elkészül - mondta az MTI-nek Balogh László, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója.
Forrás: Épülettár
59/76
Balettintézet: az elátkozott kastély 2010. Augusztus 11. Szerda Akik csak betették a lábukat az andrássy úti világörökségben a Dreschler-palotába, mindahányan a felszámolás sorsára jutottak.
A balettintézet megmentéséért demonstráltak civilek a hét végén. A műemlékvédelem is lépett: harmincmillió forintos bírságot szabott ki a portugál tulajdonosra. A bíróság még az év elején elrendelte a Dreschler-palotát tulajdonló cég felszámolását. Az egykori "megmentők", akiknek a szocialisták szenespinceáron adták el a műemléket, szintén a felszámolás sorsára jutottak.
Forrás: Épülettár
60/76
Létesítménygazdálkodás Világnap 2010. Augusztus 11. Szerda A másodszor megrendezett Létesítménygazdálkodás Világnap (World FM Day) kiemelte a létesítménygazdálkodás döntő hozzájárulását a szervezetek eredményességéhez.
A világ létesítménygazdálkodási (facility management) szakmai szövetségei és szakemberei 2010. június 24.-én gyűltek össze világszerte, hogy immár másodszor ünnepeljék meg a Létesítménygazdálkodás Világnapját és felhívják a figyelmet a létesítménygazdálkodás, mint szakma és üzleti funkció hozzájárulására a nemzetközi üzlet élet eredményességéhez, az épített környezet fejlődéséhez és védelméhez. A Global Facilities Management Association (Global FM) tagszervezetei (beleértve a Magyar Létesítménygazdálkodási Szövetséget) és mások is nyilvános rendezvényeket tartottak világszerte, hogy felhívják a figyelmet a létesítménygazdálkodás fontos szerepére az üzleti stratégiában, a szervezeti fejlődésben és a környezet fenntarthatóságában. A Global FM elnöke, Steve Gladwin szerint „Nem számít, ki hogyan ünnepelte a Létesítménygazdálkodás Világnapját és örömmel láttam, hogy a létesítménygazdák, a létesítménygazdálkodási csapatok és a szolgáltató cégek sikeresen éltek a lehetőséggel, hogy kihangsúlyozzák azokat a stratégiai előnyöket, amiket az eredményes létesítménygazdálkodás nyújt a szervezetek és a társadalom számára .”
Nemzetközi szakmai társaságok, többek között az Associação Brasileira de Facilitates (ABRAFAC), az Association des Directeurs et Responsables de Services Généraux (ARSEG), British institute of Facilities Management (BIFM), a Facility Management Association of Australia (FMA Australia), FM-ARENA (der Schweizer Facility Management Verein) a Hungarian Facility Management Society (HFMS), az International Facility Management Association (IFMA) és a South African Facilities Management (SAFMA) tartottak nyilvános rendezvényeket Ausztráliában, Brazíliában, Dél-Afrikában, az Egyesült Államokban és Európa-szerte a Létesítménygazdálkodás Világnapja alkalmából. A Létesítménygazdálkodás Világnapján számos eseményt rendeztek világszerte, hálózatépítő találkozókat, konferenciákat, panel-beszélgetéseket, szakmai találkozókat, díjátadásokat, ebédeket, video prezentációkat, helyszínlátogatásokat, valamint még sok egyéb társasági és szakmai rendezvényt – a maga módján mind kiemelte a létesítménygazdálkodás jelentőségét.
A Létesítménygazdálkodási Világnap alkalmából adták át a „Global FM Awards for Excellence in Facilities Management” minőségi díjat a kiemelkedő szakmai teljesítményért a létesítménygazdálkodás területén. A díjjal olyan létesítménygazdálkodási iparban dolgozó egyének vagy csapatok erőfeszítéseit ismerték el, akik tevékenyen járultak hozzá a Global FM küldetésének alapját jelentő stratégiák kommunikációjához, alkalmazásához, a mögöttük levő tudás fejlesztéséhez, elősegítik a fenntarthatóságot és döntően javítják a munkavégzés körülményeit. A „Global FM Awards for Excellence in Facilities Management” díj ezüst fokozatát a thecentre:mk kapta meg, regionális bevásárlóközpont az Egyesült Királyságbéli Milton Keynes szívében, amely régóta közismert volt ügyfélszolgálatának és környezetvédelmi kezdeményezéseinek köszönhetően. Az arany fokozatot a Cisco France kapta, ahol a dolgozók mobilitását teszik az első helyre a hatalmas növekedés és terjeszkedéssel szemben. Az idei platina fokozat a Department for Children, Schools and Families-hez került, az Egyesült Királyság egy volt minisztériumához, amely jelentős lépéseket tett a szénhidrogén-kibocsátás csökkentése és az energiahatékonyság elősegítése érdekében.
61/76
A „Global FM Awards for Excellence in Facilities Management” díjainak részletes leírásáért látogassa meg a www.globalfm.org/GlobalFMAward.asp oldalt!
Ha a Létesítménygazdálkodás Világnapjáról többet kíván megtudni, kattintson ide, nézze meg a Youtube videót itt, vagy látogassa meg a World FM Day oldalát! Részletesebb információkért a Global FM-ről látogassa meg a www.globalfm.org oldalt!
Forrás: FM Portál
62/76
Leállhat a csepeli szennyvíztisztító 2010. Augusztus 10. Kedd A csatornadíj-emelést is magában foglaló szerződésmódosítások nélkül leállhat a csepeli szennyvíztisztító - írja a Magyar Nemzet.
A leállásra akár már augusztus végén sor kerülhet - tájékoztatta a lapot tegnap Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes sajtóirodája. A szennyvíztisztító 200 milliárd forintból, uniós támogatással épült.
A cikket tovább olvashatja itt.
Forrás: Pénzcentrum.hu
63/76
Lezárt emeletek, csődök, felszámolások - Bajban a szállodák 2010. Augusztus 10. Kedd Bár a vendégéjszakákat tekintve egyelőre úgy tűnik, hogy 2009 volt a mélypont a hazai szállodapiac életében, azonban a magyarországi hotelek bevételei az idei évben tovább csökkentek.
Az iparág nehéz helyzetét a szállodacsődök, felszámolások is jelzik. Az alacsony kihasználtság miatt több budapesti luxusszálloda arra kényszerült már, hogy egész szinteket zárjanak le az állandó költségek lefaragása érdekében. A hazai szállodapiac a hazai és a világgazdaság visszaesését egyaránt megérezte, és a 2009-es év sok szempontból is a szektor mélypontját hozta el. A hazai szállodákban eltöltött vendégéjszakák száma az elmúlt 10 évben először csökkent a megelőző évhez képest, 2009-ben 7.5 százalékkal kevesebb éjszakát töltöttek el a vendégek, mint 2008-ban. A legjobban a budapesti szállodákat sújtotta a válság, a fővárosban a vendégéjszakák száma 11 százalékkal zuhant 2008-hoz képest, ami elsősorban az üzleti- és konferencia-turizmus drasztikus visszaesésével magyarázható. A cikket tovább olvashatja itt.
Forrás: ReSource
64/76
Luxusszállodák csődközelben 2010. Augusztus 10. Kedd Tovább csökkentek idén a magyarországi hotelek bevételei. Az alacsony kihasználtság miatt több budapesti luxusszálloda arra kényszerült, hogy egész szinteket zárjon le az állandó költségek lefaragása érdekében.
Mintegy 10 százalékkal csökkent a szállodai foglalkoztatottak száma, és legalább ilyen mértékben esett vissza a külső szolgáltatók igénybevétele is - derül ki a Magyar Szállodaszövetség adataiból. A legjobban a budapesti szállodákat sújtotta a válság, 2009-ben a fővárosban a vendégéjszakák száma 11 százalékkal zuhant az előző évhez képest, ami elsősorban az üzleti- és konferencia-turizmus drasztikus visszaesésével magyarázható. hirdetés A 2010-es év a statisztikák szerint valamelyest jobban kezdődött ennél, ugyanakkor az elmúlt hónapokban egyre több hír, illetve piaci pletyka látott napvilágot, melyek szállodák bedőléséről, csőd közeli helyzetéről, ill. részleges lezárásáról szóltak. Egész szinteket zártak le luxushotelekben Balla Ákos, a Colliers szakértője szerint két csoportba kell elkülöníteni a nehézségekkel küzdő szállodákat. A szállodáknak egy része szerinte az üzletmenetet nézve nem teljesít nagyon rosszul, azonban a tulajdonos a válságot megelőző időszakban túl magas hitelaránnyal vásárolta meg az ingatlant, a 2008-as évet megelőző időszakban ugyanis hatalmas befektetői érdeklődés volt megfigyelhető a hotelek iránt. Sok esetben mostanra a hitelösszeg megközelíti, vagy akár meg is haladja az ingatlan jelenlegi piaci értékét. Ebben az esetben a bank racionálisan dönt, ha saját tulajdonba veszi az ingatlant, hiszen így lényegesen erősebb kontrollal tud élni az üzemeltetés terén. Az ilyen esetekben a szálloda tovább üzemel, hiszen alapvetően nem került csőd közeli helyzetbe, csupán a túlfeszített tőkeáttételt nem viselte el az ingatlan a jelenlegi - gyenge forgalmat biztosító - piaci környezetben. A szállodák egy másik része azonban ennél komolyabb bajban van és nem a magas finanszírozási arányból adódnak elsősorban a gondjai, hanem olyan alacsonyak a bevételei, hogy adott esetben a költségeit sem tudja kitermelni. Előfordul néhány szálloda esetében, hogy a hitel törlesztésére egyetlen fillérje sem jut a tulajdonosnak. Arra a kérdésünkre, hogy számít -e szállodacsődökre a közeljövőben, a szakember egyértelműen igennel válaszolt. Szerinte az ingatlanpiacon a hotelpiacon a legdrámaibb a helyzet, hiszen a fix költségek ebben a szegmensben a legmagasabbak, a bevételeknek nagyon magas arányát emésztik el a ki nem kerülhető költségek. Ezért az alacsony kihasználtság nagyon komoly gondokat okoz a szállodaüzemeltetőknek, tulajdonosoknak. Sok szállodának esélye sincs arra, hogy 50 százalék fölé tornássza a kihasználtságát. A szakember konkrét hoteleket nem nevezett meg, azonban értesüléseink szerint többek között szinteket zártak le Budapest legdrágább öt csillagos szállodájában, a Gresham Palotában üzemelő Four Seasons-ben is. Olcsóbbak lettek Bár a hazai szállodák forgalma 2010 első öt hónapjában a tavalyi évhez képest enyhe emelkedést mutat, összességében a kép egyáltalán nem pozitív. A szállodák ugyanis jelentős árcsökkentéseket voltak kénytelenek meglépni az idei évben, aminek köszönhetően a hotelek árbevételei
65/76
összességében csökkentek az idei év első felében. 2010 májusában a szállodai szobák bruttó átlagára radikálisan csökkent 2009 azonos időszakához képest: az öt csillagos szállodákban átlagosan 15, míg a négy csillagosokban átlagosan 10 százalékkal olcsóbban lehetett szobát bérelni idén tavasszal. Az szobaárak csökkenésével párhuzamosan egy másik jelenség is megfigyelhető a hazai szállodapiacon: a magasabb és az alacsonyabb kategóriás szállodák közötti árkülönbség az elmúlt években fokozatosan csökkent. A magasabb kategóriájú hotelek ugyanis lényegesen nagyobb mértékben voltak kénytelenek csökkenteni áraikat. Míg a három csillagos kategóriában átlagosan 2007 és 2010 között stagnáltak a szobaárak, addig a négy csillagos hotelek átlagosan 11, az öt csillagosok pedig 25 százalékkal csökkentették az áraikat ugyanezen időszak alatt. Kiéleződött a verseny Budapesten a kategóriák közötti verseny is kiéleződött, hiszen az árkülönbség a különböző csillagszámú szállodák között sosem volt még ilyen kevés. Míg 2006-ban még 27,5 ezer forint volt a különbség az öt és a négy csillagos kategória átlagárai között, addig idén májusban a differencia már csak 15 ezer forint volt. Egy négy csillagos hotelszoba 2006-ban 80 százalékkal került többe, mint egy három csillagos, idén azonban már csupán 55 százalékkal kell többet fizetni a magasabb színvonalért. A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek helyzetét a magas Áfa-kulcs csak tovább rontja. Az Európai Unión belül ugyanis hazánkban terheli az egyik legmagasabb Áfa-kulcs a szálláshelyeket: a magyarországi 18 százalékos kulcsnál csak Dániában, Lettországban, Litvániában és Szlovákiában magasabb a szállodai számlák Áfa-tartalma. A vendéglátás megadóztatásában pedig elsők vagyunk Európában, hiszen 25 százalékos Áfát rajtunk kívül csak Dániában és Svédországban kell fizetni a vendéglátásért.
Forrás: Index
66/76
Buszgarázsok privatizálásával spórolna a BKV 2010. Augusztus 09. Hétfő A Népszava birtokába került belső anyag szerint gazdaságossági szempontból racionális lenne, ha a BKV komplett telephelyeket és ellátási körzeteket privatizálna.
Gazdaságossági szempontból a jelenlegi járatszintű alvállalkozói üzemeltetésnél jobban megérné, ha a BKV komplett telephelyeket illetve autóbuszos ellátási körzeteket "privatizálna" – derül ki a Népszava birtokába került belső szakértői anyagból, amelyről azonban várhatóan csak a tulajdonos önkormányzat következő vezetése dönt. A lap szerint a BKV csaknem kéttucatnyi autóbusz-vonalát működtetik alvállalkozók, ezek a vállalkozók biztosítják a BKV-s átlagnál jóval korszerűbb járműveket és a sofőröket, felelnek a karbantartásért és a javításért, míg a viteldíjbevételből "futásteljesítményként" kapnak vissza. Tavaly ez átlagosan 518 forint volt egy járműnél, utassal megtett kilométerenként. Ezzel szemben a BKV saját üzemeltetésű buszainak fajlagos költsége 2009-ben 595 forint volt – írja a lap. Ha a BKV-nál az alvállalkozóhoz hasonlóan az üzemeltetés mellett csak a karbantartás és a telephely költségeivel korrigált árat nézzük, az már csak 456 forint kilométerenként. Mivel a BKV önköltségének mintegy 40 százaléka az állandó – javarészt a telephelyek és karbantartóbázisok fenntartásából származó – költség, a szakértői anyag ezek leépítését, ezzel együtt pedig "a komplett telephely és ellátási körzetére vonatkozó szolgáltatáskisorolást" veti fel. Érdemi megtakarítás ugyanis abból nem adódik, ha egy több tucat vonalat kiszolgáló telephely esetében mindössze néhány buszjáratot adnak alvállalkozásba, hiszen az állandó költségek ezzel alig csökkennek. – olvasható a Népszavában.
Forrás: LogPortál
67/76
Öko-intézménnyé alakulhat MÜTF – ez az új rektor terve 2010. Augusztus 09. Hétfő Hajtó János, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány volt elnöke vezeti augusztus 1-től a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláját (MÜTF) – olvasható az Edupress közleményében.
Kandikó József leköszönő rektor immár 18 éve irányította az intézményt. Hajtó János évtizedekig az Edinburgh-i Egyetem kutatója és professzora volt, jelenlegi tervei között szerepel, hogy négy éven belül az egykor 96 fővel induló tatabányai főiskola az ország első öko-egyetemévé szerveződjön. A változások már egy jó éve megkezdődtek, mikor a főiskola a megújuló energiák használatát és az öko-tudatos irányvonalat választotta a jövő útjának. Az egyetlen öko-főiskolaként magyar fejlesztésű szélkereket, valamint napkohót szereltek fel az iskola épületére, amely meleg vizet és fűtést is szolgáltat. Az öko-szemléletet a képzésekbe is beépítik, például választható lesz a fenntartható fejlődés szakirány, illetve energia-műhelyükben végezhetnek szakmai gyakorlatot a diákok. Kandikó József indította el az átalakulást, a rektor az iskola alapítása óta vezette az intézményt és nyugdíjba vonulásával sem tűnik el annak életéből. Kandikó József, a Magyar Marketing Szövetség alapító tagja marketing szakemberként országosan elismert, 2006 óta cikkeket ír a marketing legmodernebb eszközeiről, a költségekkel való hatékony gazdálkodásról, amelyet oktat is.
Forrás: LogPortál
68/76
Óriási tömegek a horvát tengerpatokon - Új csúcs született 2010. Augusztus 09. Hétfő Az ország történelmének eddigi legjobb eredményét produkálta júliusban a horvátországi beutazó turizmus, amely az első féléves csökkenés után most már összességében is pozitív eredményt mutat - közölte honlapján vasárnap a horvát Turisztikai Minisztérium.
Damir Bajs miniszter Makarskán számolt be az eddigi eredményekről, amelyekből kiderül: az év első hét hónapjában összesen 5,5 millió hazai és külföldi vendég kereste fel Horvátországot, 3 százalékkal több, mint 2009 hasonló időszakában. A vendégek összesen 31 millió vendégéjszakát töltöttek az országban, 5 százalékkal többet a múlt évinél. A július kimagasló eredményeket hozott, ami ellensúlyozta, hogy az első félévben még mintegy 3 százalékos csökkenést regisztráltak a turizmusban. A cikket tovább olvashatja itt.
Forrás: Portfolio.hu
69/76
A jövő szellemvárosai: most még megnézheted őket, 2100-ban már nem! 2010. Augusztus 09. Hétfő A Forbes magazin összeállított egy csokrot azokból a városokból, melyek az évszázad végére teljesen eltűnhetnek. Az okok között szerepel az elnéptelenedés, az elsivatagosodás, a talajerózió, a tengerszint emelkedése, vagy akár az ivóvíz hiánya.
A mi generációnknak még lehetősége nyílik ellátogatni ezekre a településekre, de a dédunokáink ezt már valószínűleg nem tehetik meg.
Velence, Olaszország (ok: a tengerszint emelkedése miatt elsüllyed a város) A csatornák városát az évszázad végére elnyelheti a tenger, mivel az épületek süllyedése és a tengerszint emelkedése felgyorsult az elmúlt időszakban. Számítások szerint a süllyedés mértéke 24 centiméter volt az elmúlt száz évben. Az olasz kormány a város megmentésére irányuló megoldásokat szorgalmaz, de a süllyedés mellett a tengerszint emelkedése is ellenük dolgozik. A cikket tovább olvashatja itt.
Forrás: Pénzcentrum.hu
70/76
Kereskedelmi szálláshelyek 2010. Augusztus 09. Hétfő Az év első öt hónapjában – az előző esztendő azonos időszakához képest – a kereskedelmi szálláshelyeken 2,5 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma, ám az árbevétel folyó áron 2 százalékkal mérséklődött. Ma kiderül, maradt-e a trend.
Forrás: Világgazdaság online
71/76
Property News 2010 32. hét
72/76
Modest activity in the Hungarian industrial market during H1 2010 2010. Augusztus 13. Péntek Two-thirds of the leading players in Europe’s industrial and logistics property sector identified Western Europe as the most attractive region for logistics investment over the next three years, according to a new survey by CB Richard Ellis (CBRE).
The findings emerged at CBRE’s recent European Industrial and Logistics conference ‘Unlocking the Power of Three’, which was attended by more than 80 investors, developers and occupiers in the sector. Richard Holberton, Director of EMEA Research, CBRE, said: “In what is still an uncertain economic environment, Western Europe provides the most established, mature and transparent market for investors, developers and occupiers of industrial and logistics property. Having said that, a good proportion of our survey respondents expressed an interest in the CEE region, which is consistent with our belief that structural changes in consumer markets will make this region a focus in the longer-term.” Clearly, as economies have contracted over the past year, occupational demand has weakened. The survey identified that 55% of respondents believed the biggest constraint on activity in the industrial sector at the moment is a weak occupier market. The results also indicated that when demand improves, it will be increasingly focused on flexible and sustainable space: over half of respondents felt that flexibility was currently the most important incentive for landlords to offer tenants, reflecting the need for occupiers to revisit their business strategies more often in the current market. Economic contraction has also affected development activity, but developers and investors generally expect to develop more space over the next three years, as compared to the last three. Overall, 48% of survey respondents expect speculative development in the industrial and logistics sector to resume in 2012. “Overall demand has weakened over the past two years in response to economic contraction across most of Europe, and as a result there has been little stimulus to deliver new stock to the market. This will gradually change as demand recovers but, more immediately, the mismatch between the poor quality of much of the vacant space and occupiers’ increasing preference for good highly-flexible space, is creating development opportunities. Those occupiers who are seeking large high-quality units face a limited choice, and their demands can often only be satisfied through new build-to-suit solutions,” commented Holberton. European investors continue to see a strong rationale for holding logistics assets in their portfolios, due to the sector’s defensive characteristics, a view supported by our survey, with nearly 40% of respondents stating that stability of returns is their main motivation for holding logistics space in their portfolios, and 27% favouring the sector for diversification. The logistics sector’s higher income and yield characteristics, relative to other assets classes are also a key feature. Gergely Baka, Senior Property Advisor, CBRE added: The Hungarian characterized by weak demand and limited development activity during Vacancy rate stands at 19% but unlike in Western Europe, most of this quality, modern warehouses which will be quickly let once demand picks expect a significant increase in terms of take up until 2012 either.
73/76
industrial market was the first half of 2010. space consists of high up. Though we do not
Forrás: CBRE
74/76
Airport City Building „C” has reached 100% occupancy 2010. Augusztus 10. Kedd A new tenant has signed a lease agreement in Airport City Logistics Park: Trilak Festékgyártó Kft. will move to Building „C” resulting in 100% occupancy for the building.
Many companies are interested in the second phase of the park - Building „D” – as well and the landlord is in serious negotiations with further future tenants. DTZ international property advisor introduced Trilak to Airport City just as all the other existing tenants of the park. As the leading paint manufacturer of Hungary, Trilak Festékgyártó Kft. offers wide product assortment for companies active in the construction industry and deal with the production of special paint products. Trilak is the member of American-owned PPG EMEA, the second largest consortium of paint industry in Europe. Their decision for Airport City Logistics Park was based on the high flexibility of the landlord, the special technical fit-out and the strategic location of the park. The company has acquired 3,016 sq m of warehouse space in Building „C” and will move in in October 2010. Airport City Logistics Park - developed by Ablon - is located close to the junction of the Airport clearway and Üllői road, 5 minutes from Ferihegy Airport and the new section of M0 highway. The first phase of the park was handed over in Q1 2008 containing 8,300 sq m of storage and 2,000 sq m of office accommodation with now 100% occupancy. The second phase – Building “D” – handed over in January 2009 offers another 9,300 sq m of warehouse and office space. Airport City has proved to be very popular among Hungarian and international logistics and commercial companies as a result of the excellent location, the flexible layout and customs services on site.
Forrás: DTZ
75/76
10,800 square meters of toys arrive at ProLogis Park Bratislava 2010. Augusztus 09. Hétfő ProLogis (NYSE: PLD), a leading global provider of distribution facilities, announced today that it has leased 10,800 square meters of warehouse space at ProLogis Park Bratislava to Dráčik-DUVI, the largest retail toy dealer in Slovakia. With this transaction, ProLogis Park Bratislava is 96 percent leased.
Dráčik-DUVI will occupy 10,800 square meters of distribution space in Building Five at ProLogis Park Bratislava, a state-of-the-art logistics park in one of Slovakia’s largest industrial zones. Dráčik-DUVI is the country’s leading toy distributor with 450 employees and has been in operation since 1991. The company operates more then 70 shops in Slovakia, which are located in shopping centres across the country, and over 30 shops in the Czech Republic.
“We have expanded our sales network in Slovakia and the Czech Republic in order to keep up with the ever increasing consumer demand for our broad range of toys from the world’s leading manufacturers,” said Igor Prochác, Dráčik-DUVI business manager. “Consequently, we now require additional warehouse space of the highest quality, in strategic locations and managed by professionals. ProLogis Park Bratislava met all of our requirements.” “We are delighted to welcome Dráčik-DUVI to ProLogis Park Bratislava,” said Martin Polák, ProLogis leasing manager for Slovakia. “Our new customer will be located at ProLogis Bratislava Park next to other leading retailers, such as dm drogerie markt and NAY Elektrodom, which I believe pays testament to our excellent location, the quality of our warehouses and the services that ProLogis provides to our customers.” Cushman & Wakefield agency acted as broker for this transaction. ProLogis Park Bratislava is located east of Bratislava, 24 kilometers from the city center, two kilometers from Senec and 16 kilometers from the city’s international airport. The site can be accessed easily via the first motorway exit after Bratislava on the E75 motorway (Bratislava-Zilina) and is connected to European Corridor 4, which leads to Trnava. ProLogis Park Bratislava currently consists of six buildings totaling approximately 183,000 square meters of warehouse space. Once fully developed, the park will have eight buildings totaling more than 290,000 square meters of industrial space.
Forrás: Szezám Kft.
76/76
