Környezetvédelem. A Földet nem ıseinktıl örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön

Környezetvédelem

A Földet nem ıseinktıl örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön.”

„

A FÖLD FÉNYSZENNYEZÉSE AZ ŐRBRİL NÉZVE

forrás: http://www.geocities.com/kayleelayne/images/earthlights_dmsp_big.jpg

Környezet I. • térnek az élılényt illetve élılények csoportjait körülvevı, körülhatárolható része, amely szervezet életfolyamataira közvetve vagy közvetlenül káros vagy elınyös hatással van • Oda - vissza hatás a szervezet és a környezet közt, vagyis állandó anyag- és energiaforgalmi kölcsönhatásban vannak

Környezet II. Többféle értelmezés: – – – – –

legszőkebb élettér (otthon,lakóhely, munkahely) tágabb kör (település, régió, megye, ország) Föld (annak élettelen és élıvilága) természeti környezet társadalmi, gazdasági folyamatok összessége és ezek kölcsönhatása Mindegyik értelmezés helyes, ui. a környezetrıl alkotott képünk sok dologtól függhet

Természeti környezet: ún. geo-biokémiai rendszer: összetett kölcsönhatásokra épülı rendszer

Környezet IV. 1. A Föld Kızetek,ásványok Barlangok Termıföldek Domborzat 2. Víz Felszín alatti vizek Felszíni vizek

3.Levegı Alsó légkör Felsı légkör 4. Az élıvilág Növényvilág Állatvilág Mikroorganizmusok

Környezet V. 5. Táj

6. Települési környezet

• természetes,v. érintetlen • természetközeli • befolyásolt, urbánus

Lakóterületek Iparterületek Mezıgazdasági területek Közlekedési útvonalak

Környezetvédelem III. • „A környezetvédelem életcentrikus tevékenységi rendszer, amelynek alapvetı célja az élıvilág és az ember életének és egészséges fejlıdésének megırzése, a környezet megóvása a pusztítástól és a szennyezıdéstıl, végsı soron az egész földi rendszer stabilitásának, zavartalan mőködésének biztosítása.” /Kerényi, 2003/

Környezetvédelem I.: 1. elsıdleges célja: ember egészségének és fennmaradásának biztosítása 2. megfelelı életkörülmények kialakítása és védelme 3. természet és tájvédelem 4. mesterséges környezet védelme: • környezeti ártalmak kiküszöbölése (hulladék, zaj, fény, káros sugárzások, por) • környezetszennyezések megszüntetése

Környezetvédelem II. 5. Természeti erıforrásokkal való ésszerő gazdálkodás • Legjobb védekezés: a megelızés • Egyszerre van szükség ökológiai, mőszaki, jogi, gazdasági beavatkozásra • Ezen tudományterületek együttes alkalmazása lehetıséget ad arra, hogy környezetünket megırizzük a jelen és a jövı számára

A gazdasági rendszer által létrehozott ökológiai terhelés meghatározó tényezıi • a világ népességének mérete • a világ népességének átlagos életszínvonala • az életszínvonal mögött meghúzódó fogyasztás szerkezete • a termékeket, szolgáltatásokat elıállító technológiák hatékonysága

A világ népességének alakulása i.e. 10000-tıl napjainkig

1750 1000 millió fı

A világ népességének alakulása 19502050 között 2011. 10. 31: =7 mrd 2025 8 mrd 2x: 1959 (3 mrd) to 1999 (6 mrd) 2100: ~12 mrd

http://populationaction.org/Articles/ Whats_Your_Number/

Föld népessége 2010.02.07 15:46

Forrás: http://www.worldometers.info/





2012.02.01 13:13


A Világ tudósai figyelmeztetik az Emberiséget • Mi alulírottak, a Világ vezetı tudósai, ezennel óva intjük az Emberiséget attól, aminek elébe kell néznie. • Amennyiben nem akarjuk, hogy megszámlálhatatlan embertömegek életkörülményei nyomorúságossá váljanak és meg akarjuk akadályozni, hogy globális hazánk, a Föld jóvátehetetlenül megkárosodjék, gyökeresen változtatnunk kell azon, ahogyan jelenleg a Földdel és a Földön kialakult élettel gazdálkodunk.

A Föld és az élet története I. • Földünk 4,5 milliárd éves története • Ember kialakulása: mintegy 4 millió évvel ezelıtt kezdıdött • A természet történetének nagy része, az ember nélküli világ története

A „kozmikus óra". Egy napba összesőrítve a Föld 4,6 milliárd éves korát, a földmővelés kifejlıdésére éjfél elıtt kéttized másodperccel került sor, az ipari forradalomra pedig éjfél elıtt 0,01 másodperccel.

A Föld és az élet története II. • Évmilliók során a kölcsönhatások rendszere változott→ezekre a rendszer folyamatosan és érzékenyen reagált • Ennek ellenére dinamikus egyensúlyban lévı (folyamatosan megújuló) világ alakult ki • Dinamikus egyensúly: a természeti világ rugalmas, a mindenkori feltételekhez alkalmazkodni képes rendszert alkot

A Föld és az élet története III. • Jelentısebb módosulások→új egyensúlyi állapotban a rdsz. továbbra is mőködıképes • Nagyon súlyos behatás • pl. természeti katasztrófa: állat vagy növényfajok kipusztulása (pl. jégkorszakok, dinoszauruszok kihalása)

A környezetvédelem története 1. A környezetvédelem elıtörténete 2. A rádöbbenés korszaka (1960-as évek) 3. A környezetvédelem intézményesülésének, hivatalos elismerésének korszaka (1970-es évek) 4. A hatékony intézkedések, programok, nemzetközi együttmőködések korszaka (1980-as évektıl)

Történelmi korok

İskor • Szoros kapcsolat az élıvilággal • Életmód: – – – – –

Vadászat Halászat Győjtögetés Barlangrajzok Egyszerő eszközök

İskor • Lokális környezeti változások – kompenzáció • Tőz megismerése: ragadozókkal szembeni védelem, a tápláléktartósítás és táplálékkészítés eszköze • Természettıl való függés csökkentése

Ókor • • • • •

Növénytermesztés Szántóföldi mővelés Állattartás Ércbányászat Fémkohászat

Ókor • Radikális változást okozott a növénytermesztésre való áttérés • Miért? • A növénytermesztés feltétele, hogy az ember az eredeti növénytakarót kiirtsa, és az általa hasznosnak ítélt növényeket szaporítsa el és tartsa fenn, miközben az eredeti növénytakaró regenerációját lehetetlenné teszi

Ókor • Az elsı szántóföldi kultúrák a termékeny folyóvölgyekben alakultak ki (Nílus, Tigris, Eufrátesz, Sárga-folyó) • Erdıkiirtás, talajfeltörés, felesleges víz elvezetése csatornákkal • Védtelen talaj pusztulása a szél és víz romboló hatására

Ókor • Természet folyamataiba való beavatkozás Máig ható változások: • Salamon király idejében hatalmas cédruserdık ma már csak foltokban lelhetık fel. • A Római Birodalom idején a Bagdadtól Damaszkuszig vezetı utat erdı szegélyezte ma ott sivatag található

Ókor • Az ókori civilizációk környezetkárosító hatása már regionális szintő volt • Teraszos földmővelés • Felismerték a szervestrágyázás talajjavító hatását • A szennyvízzel való öntözést már a babiloni birodalomban is alkalmazták • vízvezetékrendszer, és Rómában ekkor építették az elsı zárt csatornát a mocsarak és szennyvizek levezetésére

A népesség növekedésébıl eredı környezeti probléma megjelenése • A népesség városokba koncentrálódott. • Megjelentek a nagyvárosi környezeti problémák: – Szemétkezelés – Vízellátás problémája – Szennyvízelvezetés problémája – Higiéniai gondok

• Jeruzsálemben és Rómában vízvezeték rendszert építettek ki.

Középkor és korai Újkor • Alacsony higiéniai színvonal • Fertızött víz • Járványok • Erdıirtás folytatása • Mocsarak lecsapolása • Bányászat, kohászat fejlıdése

• Az ember környezetátalakító hatása az ókorhoz hasonlóan a középkorban is fıleg a talajt és az élıvilágot érintette, és ezen keresztül hatott a vizek és a levegı állapotára • regionális

Újkor • Az elsı ipari forradalomtól 1960-as évekig • Az 1960-as évektıl napjainkig

Az elsı ipari forradalomtól 1960-as évekig • Szén energetikai felhasználása és a gızgép feltalálása • Ipari tömegtermelés és a szállítás • Belsıégéső motorok • Villamosenergia alkalmazása • Bányászat, ipar elıretörése • Mezıgazdaság fejlıdése • Iskolai oktatás fejlıdése

Az elsı ipari forradalomtól 1960-as évekig • széntüzeléső kazánok által ontott magas kéntartalmú füst, csökkentette a napsütéses órák számát • ennek eü. Következményei: angolkór • légszennyezés és a vízszennyezés is egyre súlyosabb környezeti ártalomként jelentkezett • súlyosak voltak, még nem váltak globálissá, a bioszféra egyensúlyát nem veszélyeztették

Az 1960-as évektıl napjainkig • Rohamosan nı a népesség száma. • Rohamosan nı a városok száma és mérete. • Energiahordozók és nyersanyagok felhasználása exponenciálisan nı. • Hatalmas méreteket ölt az erdıirtás mértéke. • A mőanyagok elterjedése az élet minden területén. • A közlekedés kapacitása nı.

Az 1960-as évektıl napjainkig • Új környezeti ártalmak: – – – – –

Zajszennyezés Sugárszennyezés Fényszennyezés Hıszennyezés Toxikus anyagok

• A régiek mellett: – – – –

Vízszennyezés Talajszennyezés Levegıszennyezés Élıvilág pusztítása

A környezeti károk a tudományos-technikai forradalom hatására globálissá váltak

Civilizációs ártalmak I. • • • • • •

Gyomorfekély, mint népbetegség Hipertónia egyre fiatalabb korban Infarktusos halál gyakorisága Érelmeszesedés fiatalabb korban Neurózis gyakorisága Balesetek növekedése

Civilizációs ártalmak II. • • • • • • •

Fogszuvasodás Daganatos betegségek Foglalkozási betegségek Allergia Halláskárosodás Idült légúti betegségek Fejlıdési rendellenességek

A környezetvédelem elıtörténete Történelmi kor

Környezeti hatás

Károsodó elemek

Energiaforrás

Tevékenység

İskor

lokális

élıvilág, állatok

emberi

győjtögetés, vadászat

Ókor

regionális

élıvilág, talaj

emberi, állati

mg.

Középkor

regionális

élıvilág, talaj

állati, víz, szél

mg.

Újkor

regionális

levegı, víz, talaj, élıvilág, épített környezet

szén, víz, szélipar,

mg.,szolgáltatás

Legújabbkor népesség 1987: 5 mrd ma: >6,7 mrd

globális

levegı, víz, talaj, élıvilág, épített környezet

gáz, olaj, atomipar,

szolgáltatás


A rádöbbenés korszaka (1960-as évek) • A lakosság környezeti értékelésében az 1960as évek elején következett be változás • általánosan alkalmazott rovarirtó szerek (DDT, HCH) hosszú idın keresztül nem bomlanak le, így az élı szervezetekben (köztük az emberben is) felhalmozódnak és egészségkárosodást, súlyosabb esetben rákot okoznak

DDT

diklór-difenil-triklór-etán

• 1940-es évektıl: Virágkor – Ígéretes rovarirtó szer: Malária visszaszorítása Tífusz-járvány megakadályozása

• 1960-as évek: Fordulat – A hasznos rovarokat is megöli – Perzisztens, akkumulálódik – Bekerült a táplálékláncba madarak, emlısök esetében a szaporodási képességet – Karcinogén

HCH • Rovarirtó szer: • hexaklór-ciklohexán (Lindán, gamma HCH) • Hazánkban 2001-ig forgalomban volt • Nehezen bomlik le, rákkeltı

Contergan-botrány • Contergan: egy terhes nık számára javasolt nyugtatószer • több mint 10.000 sérült (elsısorban végtaghiányos) gyermek született NyugatEurópában • Ok: sztereoizomerek

Római Klub • Problémák globálissá váltak • Aurelio Peccei olasz közgazdász létrehozta 1968-ban a Római Klubot • Cél: Az emberiség veszélyeztetett helyzetének, a világproblematikák feltárása, megoldási javaslatok, jövıképek, problémák, katasztrófák elırejelzése • Szemléletváltás elindítása (a Föld eltartó képessége nem korlátlan!)


I. Környezetvédelmi Világértekezlet, 1972. Stockholm • Tudatosítani a természeti környezetet fenyegetı veszélyeket. • Tudatosítani azok globális jellegét. • Jogi-igazgatási megoldásokat kidolgozni. • Preventív és korrelatív intézkedések megtételére ösztönözni.

I. Környezetvédelmi Világértekezlet, 1972. Stockholm • Összesen 26 irányelvet fogadtak el. Ezek közül a következık emelhetık ki: • Az embernek joga van a megfelelı minıségő környezethez. • A Föld természeti erıforrásait meg kell ırizni a jelen és a jövı nemzedékek számára. „A Földet nem ıseinktıl örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön.” • Minden országnak joga van, hogy kiaknázza saját erıforrásait, de nem okozhat kárt más országok környezetében. (Nemzetközi konfliktusok megelızése!)

Eredmények • A környezetvédelem az érdeklıdés homlokterébe került, hivatalos elismerést nyert. • Szinte minden ország létrehozta környezetvédelmi szerveit, és megalkotta környezetvédelmi törvényeit • Létrejöttek a környezetvédelem nemzetközi szervezetei is, több nemzetközi megállapodás is született • A tiszta környezethez való jog számos ország alkotmányába is bekerült

Környezetvédelem IV. • Hazánkban a törvényi szintő szabályozásra a környezet védelmében 1976-ban került sor (1976. évi II. tv.), a föld, a vizek, a levegı, az élıvilág, a táj, a települési környezet, a zaj és a sugárzás elleni védelemmel kapcsolatos tevékenységek irányítását a mindenkori Környezetvédelmi Minisztérium látja el (ma Környezetvédelmi és Vízügyi Min.).”


1980-as évek • A 70-es években tehát nem sikerült a környezet leromlását megállítani • Súlyos üzemi balesetek is figyelmeztették a közvéleményt és a szakértıket, hogy nincs minden rendben • szükségessé vált a környezetvédelmi kutatások intenzitásának növelése és a gazdaságosan megvalósítható technológiák kidolgozása,

Mikor Hol

Mi

Hatás

1976

Seveso (Olaszo.)

vegyiüzem robbanás

lakosság kitelepítése

1984

Bhopal (India)

növényvédıszergyárból gázkiszabadulás

2.000 ember meghalt >20.000 ember súlyosan megbetegedett (sokan megvakultak)

1986

Bázel (Svájc)

Sandoz üzeme kigyullad

elszennyezte az egész Rajnát

1986

Csernobil (SZU)

atomerımő robbanás

35.000 ember meghalt

Bhopal

1984. december 2.

• Union Carbide – peszticidgyártó üzem • 40 tonna metil-izocianát 40 km2-nyi területet és félmillió embert érintett. • 8.000 „azonnali” halott. • Napjainkig további 20.000 halott. • 120.000 helybeli lakos esetében maradandó károsodás (vakság). • Mai napig magas koncentrációban jelen van: idegrendszeri, máj- és vesekárosodást okoz, valamint örökletes betegségeket. • A baleset után nem mentesítették a területet azóta se, a helyi lakosok a szennyezett ivóvizet isszák. Folyamatos egészségromlás tapasztalható.

Bhopal képekben

Sandoz-gyár Bázel 1986

• festéket töltöttek, azt vákuumfóliázással zárták le • A mőanyag fóliát lángszóró készülékkel melegítették • mérgezı gázok - szén-dioxid, kén, foszfor, nitrogén – került a levegıbe • A Rajna néhány nap alatt vérvörösre színezıdött • kiderült, hogy az oltáshoz használt 15000 m3 víz korábban növényvédı szerrel (dioxin) fertızıdött

Seveso, 1976 • rovarirtó szereket elıállító gyár vegyiüzemében a reaktor túlhevülése miatt a biztonsági szelep mőködésbe lépett • A biztonsági berendezés a mérget egy kéményen keresztül a levegıbe bocsátotta • A sőrő triklór-fenol felhı, amely több mint 2 kg dioxint tartalmazott, a város felé sodródott. A gyártelep tulajdonosai a baleset után csak hét nappal értesítették errıl a helyi hatóságokat

Minamata-öböl • Chisso vegyi üzem higanytartalmú szennyvizet bocsátott az öbölbe. • A kialakuló metil-higany felhalmozódott a halakban, az ott élık táplálékában. • Következmény: – 1022 haláleset – 753 súlyos higanymérgezés – születési rendellenességek

Minamata-öböl II. • A higanymérgezés fıbb tünetei: – – – – – –

izületi fájdalmak, reuma izomgyengeség, Alzheimer-kór Parkinson-kór daganatok autizmus

Vegyi anyagok-egészségi hatásuk szerint Egészségi hatás

Fontosabb vegyszerek

Rák(karcinogén)

PAH-ok,PCB-k, arzén,benzol,króm,vinilklorid,formaldehid,nikkel, perklóretilén

Szív- és érrendszeri betegségek arzén,kadmium,kobalt, ólom Idegrendszeri elmezavarok

Alumínium,arzén,benzol,ólom,mangá n,higany

Csontritkulás

Alumínium,kadmium,ólom,szelén

Születési rendellenesség(teratogén)

Arzén,benzol,kadmium,klór,DDT, PAH,PCB-k,kloroform,króm

I. Összeurópai Környezetvédelmi Tanácskozás, Tanácskozás 1979. Genf • Genfi egyezmény a nagy távolságokra jutó, országhatárokon átterjedı légszennyezés korlátozásáról • Kapcsolódó dokumentumok: – – – – – –

1985 Helsinki: I. SO2-jegyzıkönyv 1985 Bécs: O3-egyezmény 1987 Montreal: O3-jegyzıkönyv 1988 Szófia: NOX-jegyzıkönyv 1994 Oslo: II. SO2-jegyzıkönyv 1999 Göteborg: a Genfi-egyezmény jegyzıkönyve

Brundtland Bizottság, 1984.-1987. • a stockholmi folyamatok nyomon követése, elemzése: volt-e eredmény • a 80-as évek környezeti állapotának felmérése • ajánlás új, hatékonyabb stratégiára • Közös jövınk c. jelentés

Brundtland Bizottság • fenntartható fejlıdés (sustainable development) feltételeinek megteremtésében látta a környezetleromlás megállításának lehetıségét • A fenntartható fejlıdés olyan fejlıdés, amely a természeti készletek racionális felhasználásával úgy elégíti ki a jelen nemzedék igényeit, hogy az ne akadályozza a jövı nemzedékek képességét saját igényeik kielégítésében.

II. Környezetvédelmi Világértekezlet - Föld Csúcsértekezlet, 1992. Rio de Janeiro • Nyilatkozat a környezetrıl és a fenntartható fejlıdésrıl • Feladatok a XXI. századra • Nyilatkozat az erdıkre vonatkozó elvekrıl • Biológiai sokféleség egyezmény • Éghajlatváltozási keretegyezmény

Kiotói konferencia 1997 • a riói Éghajlatvédelmi Keretegyezmény áttekintése volt • Sikerült CO2-kibocsátás csökkentésére vonatkozóan konkrét megállapodásokat kötni • 2008 és 2012 között - 1990-hez képest átlagosan 5,2 százalékkal csökkentik hat, üvegházhatást okozó gáz kibocsátását

III. Környezetvédelmi Világértekezlet, 2002. Johannesburg Felmerülı problémák: • Esıerdık kipusztítása • Növény és állatvilág pusztulása • Ivóvízhiány • Fertızı betegségek(régi és új betegségek) • Kommunikációs rendszerünk, idegrendszerünk károsodása • Vegyi anyagok nagymértékő kibocsátása

III. Környezetvédelmi Világértekezlet, 2002. Johannesburg • Nyilatkozat a fenntartható fejlıdésrıl (pontos definiálás, szintek, dimenziók) • Végrehajtási terv ~2015.-ig

Részletek az elfogadott tervbıl I. 1. Vízellátás:csökkenteni azok számát, akik nem jutnak megfelelı minıségő ivóvízhez 2. Energia:megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban nem sikerült konkrét célokat meghatározni 3. Halászat:újra kell szaporítania kipusztulással fenyegetett halfajtákat

Részletek az elfogadott tervbıl II. 4. Vegyi anyagok: emberi egészségre és a természetre nem ártalmas módszerekkel állítsák elı 5. Megelızı magatartás: minden ország felelıssége, gazdag országoknak nagyobb terheket kell vállalniuk 6. Egészségügy: szegény országok akár nem szabadalmaztatott gyógyszerekkel is gyógyítsanak

Részletek az elfogadott tervbıl III. 7. Segélyek:gazdag államok jövedelmük 0,7%-át utalják át a fejlıdı országoknak – demokratikus intézmények a korrupció visszaszorítására, ide lehet utalni – Jelenleg a szegénység a legnagyobb globális kihívás – Szolidalitási alap létrehozása

Részletek az elfogadott tervbıl IV. 8. Globalizáció: – Világgazdaság növekedése és magasabb életszínvonal elérése – A fejlıdı országok hiányt szenvednek 9.Kereskedelem:

– amik ellentétben állnak a környezetvédelemmel, módosítani kell

A nemzetközi környezeti együttmőködés fıbb állomásai és eredményei • 1972. június, Stockholm: I. Környezetvédelmi Világértekezlet (113 tagállam) • 1979. Genf: I. Összeurópai Környezetvédelmi Tanácskozás • 1983.: Brundtland Bizottság megalakulása: Az ENSZ Környezet és Fejlıdés Világbizottsága • 1992. Rio de Janeiro: ENSZ II. Környezetvédelmi Világértekezlet (Föld Csúcsértekezlet) • 1997. Kiotó: Kiotói jegyzıkönyv (az Éghajlatváltozási keretegyezmény jegyzıkönyve) • 2002. Johannesburg: III. Környezetvédelmi Világértekezlet (Környezet és fejlıdés) • 2009. Koppenhága Klíma konferencia

Mit tehetünk? • • • • •

Hogyan védjük meg környezetünket? Egyéni és társadalmi felelısség Környezettudatosság Nemzetközi együttmőködés szükségessége Tájékozódás, tájékoztatás

Mit tehetünk? II. 1. Nulla növekedés: Nyersanyag és energiakészlet kimerülésének megoldása Jelentıs technikai fejlıdés, mely kis anyagés energiafelhasználású Természetkímélı életmód, fogyasztói társadalom elvetése

Mit tehetünk? III. 2. Szelektív növekedés: Csak ott lehet fejlıdés, ahol az összhangban tartható a környezet teherviselı képességével, társadalmi fejlettségével, földrajzi helyzettel és nem növeli a globális terhelést Világ nagy részén nincsenek meg a feltételek

Mit tehetünk? IV. 3. Természetes életmód: Kisebb, öntevékeny közösségek természethez közeli életmódja Csak olyan lépések, amin nem eredményeznek visszafordíthatatlan változást Élesen ellenzik a nukleáris energia felhasználását Uis a radioaktív hulladék környezetbe jutása visszafordíthatatlan folyamatokat generál

A jövı feladatai • A szegénység felszámolása • Fenntarthatatlan fogyasztási és termelési minták megváltoztatása • Természeti erıforrások védelme és kezelése • Fenntartható idegenforgalom támogatása (ökoturizmus) • Egészségügyi helyzet javítása • Öröklött szennyezések (régi lakótelepek, gyártelepek, régi lerakók felszámolása)

Mit tehetünk? - Közlekedés • Gépkocsizás helyett: gyalogolj, biciklizz, járj buszon és vonaton, közös autózás • Ha az olajcserét magad végzed, regeneráld az olajat • Ne használj ólmozott üzemanyagot, még 1976 elıtti gépkocsiban sem

Mit tehetünk? - Energia • Állítsd be a hőtıszekrényt magasabb hımérsékletre (3-5 °C; a mélyhőtıben -18 - 16 °C); ne hagyd nyitva az ajtaját • Mosógép: győjtsd össze a szennyest amíg a kapacitást kimerítı mennyiség nem győlik össze • Világítás: kapcsold ki, ha nem használod, illetve használj energiatakarékos égıket

Mit tehetünk? - Ózonhiány • Ne használj polisztirol habdobozokat élelmiszerek tárolására, csomagolására • Szigetelésre ne használj halogén tartalmú anyagokat • Ne vásárolj halon töltéső tőzoltó készüléket

Mit tehetünk?- Szemét és újrafelhasználás • Az élelmiszereket tárold újra felhasználható dobozokban, és ne fóliában vagy csomagolásban • Kiömlött folyadékot szivaccsal vagy ronggyal törölj fel, nem pedig papír-kéztörlıvel • Használj minél kevesebb bevásárló táskát

Mit tehetünk?- Szemét és újrafelhasználás • Ne vásárolj fehér (fehérített) papírból készült kéztörlıket, WC-papírt, kávészőrıket. A fehérítésnél ártalmas anyagok keletkeznek • Győjtsd össze az összes újságot, üveget, alumíniumot; mégpedig fajtánként külön tárolókban • Szelektív hulladékgyőjtés

Mit tehetünk?- Egyéb környezetvédelem • Mosószerbıl minél kevesebbet használj, mégpedig foszfátszegényt vagy foszfátmenteset. • Fogmosás és borotválkozás közben zárd el a vízcsapot. • Gépkocsimosáshoz használj vödröt és szivacsot. A tömlıs kocsimosás többszáz liternyi többletvízmennyiséget fogyaszt. • Ültess fákat: CO2-ot fogyasztanak (csökkentik az éghajlat felmelegedését), árnyékot adnak, és a víz elpárologtatása révén is hősítenek.

Február 6.

A VIZES ÉLİHELYEK VILÁGNAPJA

Március 6.

NEMZETKÖZI ENERGIAHATÉKONYSÁGI NAP

Március 22.

A VÍZ VILÁGNAPJA

Április 22.

A FÖLD NAPJA

Május 10.

MADARAK ÉS FÁK NAPJA

Május 15.

NEMZETKÖZI KLÍMA AKCIÓNAP

Május 24.

AZ EURÓPAI NEMZETI PARKOK NAPJA

Május 30.

DOHÁNYZÁSMENTES VILÁGNAP

Június 5.

KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP

Június 8.

AZ ÓCEÁNOK VILÁGNAPJA

Június 17.

VILÁGNAP AZ ELSIVAGOSODÁS ÉS AZ ASZÁLY ELLEN

Június 21.

A NAP NAPJA

Július 11.

NÉPESEDÉSI VILÁGNAP

Szeptember 16.

AZ ÓZON VILÁGNAPJA

Szeptember 23.

TAKARÍTÁSI VILÁGNAP

Szeptember 26.

A TISZTA HEGYEK NAPJA

Október 4.

AZ ÁLLATOK VILÁGNAPJA

Október 16.

ÉLELMEZÉSI VILÁGNAP

Október 17.

A SZEGÉNYSÉG FELSZÁMOLÁSÁNAK NAPJA

Október 21.

FÖLDÜNKÉRT VILÁGNAP

November 8.

A VÁROSOK NAPJA

November 27.

FOGYASZTÁSSZÜNETI NAP

December 29.

BIODEVERZITÁS VÉDELMÉNEK VILÁGNAPJA

)

)

Környezetvédelem. A Földet nem ıseinktıl örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön

Recommend Documents