ISKOLATÖRTÉNET A világot nem a zsarnokok, nem a hatalmasok, hanem a gyerekek, a kicsinyek uralják! ( Pilinszky János )

ISKOLATÖRTÉNET

1971-2006.

„A világot nem a zsarnokok, nem a hatalmasok, hanem a gyerekek, a kicsinyek uralják!” ( Pilinszky János )

Impresszum Akiknek a gyűjtőmunkáiból merítettünk: Dr. Ábrahám Imre „Nyúl község nyelvkincse” című könyvéből, Kele Ildikó igazgató, Józsa Csabáné tanító. ifj. Markovszky Ernő, Szűcs Mihály tanár. Kiadta: Donator Pro Cultura et Stilus Vitae Alapítvány, Nyúl. Felelős szerkesztők: Győriné Csendes Gyöngyi, Józsa Csabáné. Nyomdai előkészítést végezte: Móricz Attila ([email protected]). Lektorálta: Móricz Attiláné Nyomdai munka: Palatia Nyomda és Kiadó Kft. Győr, Viza út 4. Aktuális információk az iskola és a község honlapján: www.iskola.nyulnet.hu www.nyul.hu

Nyúl község története

Nyúl község története Nyúl a síkság és a dombok, a lankás hegyoldalak községe, jelenleg 3963 lakosú. A Bakony hegység távoli dombhajlatainak tövében fekszik, Győrtől délre, 14 kilométerre. A község írásbeli feljegyzések alapján körülbelül 940 éves múltra tekinthet vissza. Nevével a Villa Nuul alakban már a XI. században I. István 1037-i bakonybéli alapítólevelében találkozunk, 1086-ban pedig Nulu néven, szerepel. Területének túlnyomó része a Győri vár tartozéka volt. Várszolgák lakták, akik szőlőműveléssel foglalkoztak. A község lakói később a Pannonhalmi Apátság jobbágyai lettek. A XIII. század derekán a Túróczi prépostság, majd később a győri káptalan és a leveldi Karthauziak is kaptak itt földeket. A település akkor már három részből állt, Nagy-Nyúl, Kis-Nyúl, Káptalan-Nyúl. A török világban mindhárom Nyúlnak külön ozmán földesura volt, akik személyükben gyakran változtak, és egyre magasabb adókat követeltek. Nagy-Nyúl földesura Ali Csausz, majd vője Izlan. Káptalan-Nyúl török földesura hétszer változott. Kis-Nyúlon Hadai Saeban kínozta a lakosokat, akik a sorozatos zaklatások miatt el is hagyták a falujukat. A Rákóczi-szabadságharc idején 1704-ben a három települést, valamint a vele szomszédos Nyúlhegy nevű kisközséget német és rác seregek pusztították. Ennek emlékét őrzi a település legrégebbi szobra a magas oszlopra állított Mária a gyermekkel, amely a „Szurdik” aljánál található, egy hatalmas gesztenyefa oltalmában. A birtokviszonyok annyiban változtak később, hogy a veszprémi és a szombathelyi püspökség is a földesurak sorába lépett. Egyes egyházi javadalmak pedig világi nemes családok kezébe kerültek. 1848-ig Nyúl hűbéres szinten folytatta mindennapi életét. Az 1848-as szabadságharc után a falu népe gyarapodni kezdett. 1869-ben a falunak 2875 lakosa volt. A falu népessége az 1873-as évben nagy válságba került, ugyanis a kolera ütötte fel a fejét a faluban is. Közigazgatásilag még a XIX. század második felében is az a rendkívüli helyzet alakult ki, hogy a három Nyúlhoz egy-egy hegyközség tartozott, külön bíróval és községi elöljárósággal. Az akkori pecséten a „Nagi Nol Falv” felirat szerepelt, belső körében szőlő, szőlőkés és serleg. Évszáma nem szerepel rajta. 1884. október 19-én Nyúlfalu 3


néven egyesültek képviselőtestületi határozat, illetve belügyminiszteri rendelet alapján, a korábban különálló, de már teljesen összeépült és egymásra utalt településrészek. Kis-, Nagy- és Káptalan-Nyúl egyesül Nyúlfaluvá, Kis- és NagyNyúlhegy pedig Nyúlheggyé. A községpolitikai ügyeket a bírók és az elöljáróságok végzik. Erdős József személyében 1819-ben jegyzővel is találkozunk. A községháza már ekkor is, mint később biztosan az 1990-es évig meglévő egészségház volt. 1940-ben újabb egyesülés következett, a 24. 082/1939. III. b. számú miniszteri rendelet értelmében a két községrész visszakapta régi, a feudális széttagoltság előtti közös nevét, „Nyúl”-t. A szőlő művelésében nagy szerepe volt a vincelléreknek. Minden terület saját vincellérje köteles volt a tulajdonosnak és a hegybírónak jelenteni. Ezek szabályozására emlékeztetnek a 1776 és 1823 közötti időkből maradt hegyközségi törvények. A megvásárolt szőlőterületeket 1888-ban az Amerikából behurcolt filoxéra teljesen tönkretette. A területek 70-80 százaléka így teljesen elpusztult. Az elszegényedett lakosság a századforduló utáni években tömegével vándorolt ki Amerikába. A falu eredeti egyszerű kis temploma az 1760-as évek táján porig égett. A falu új barokk stílusú templomát Mária Terézia építtette Fellner Jakab építész tervei alapján 1775-ben házi pénztára terhére.

A római katolikus templom 4

A templom szentélye a fő oltárral


Művészi értékűek freskói, melyeket Dorfmeister István festett 1876-ban. A nyúli hegyben a Szurdik tetején található a Szent Donát-kápolna. Mérete cáfolni látszik azt a tényt, hogy több részletben épült.

A Szent Donát-kápolna A kápolna belseje. Szentélye a szent püspököt ábrázoló oltárképpel 1710-ből való. Ez valójában csak egy körmeneti stáció volt, amit 1830-ban építettek kápolnává, de a tornyot csak 1901-ben építették hozzá. Ekkor húztak föl a toronyba két kis harangot. Az egyiket a szombathelyi szeminárium, a másikat a kegyúri uradalom bérlői, a Markovszky testvérek adományaként. Szent Donátot, mint a szőlők védőszentjét tisztelik, a kápolnában ünnepnapokon este van mise, de évente egyszer, az egész település nagytemplomává lép elő. Ilyenkor tartják a szabadtéri ünnepi búcsúi misét. A község ezt tartja a település búcsújaként. Az első világháborúban Nyúl falu 300 katonát adott, melyből 45 hősi halált halt. Nyúlhegy falu pedig 400 katonát adott a hazának, ebből 70 halt hősi halált. Neveiket a templom emlékművére jegyezték fel. A közösség növekedése már a múlt század első felében fölvetette a településhálózat fejlesztését. Az elöljáróság is számolt ezzel, és úgy tűnt, hogy a tagosításkor szabadít is föl parcellákat a hegy alján. 1896-ban megnyitotta a Vasút sort, majd 1930-ban átengedte a Dózsa (akkor Szent Imre) telepet. A volt Markovszky-kert ugyan az 1840-es térképen is házhelyi földként szerepel, de kiosztására a Pap-taggal együtt csak 1945-ben került sor (Hunyadi, illetve Rákóczi telep). 5


Az élethez való kisebb-nagyobb javakat, cikkeket mindinkább a kereskedelemből kezdte beszerezni a korábban önellátó és kisebb igényű lakosság, így fel kellett fejleszteni a kereskedelmi hálózatot. A község afféle szolgáltatóházat (a mai községháza helyén álló keresztházat) bocsátotta az iparosok és kereskedők rendelkezésére, de ebben az időben jelentek meg az első zsidó boltok és kocsmák is (Sónenfeld-Samu és a Wágner családoké). Az előbbi 1862-ben nyílt. Ekkor már a gazdák sem restellték a kiskereskedői foglalatosságot, és kiteljesedett a Hangya Szövetkezet üzleti tevékenysége is, így már nyolc kisebbnagyobb bolt állt a lakosság rendelkezésére. A közlekedés és a hozzá szükséges utak száma, állapota és minősége csak igen lassan növekedett, illetve javult. A veszprémi, tűrhető minőségű kövesút mellé megépült a hasonló hegyaljai út is. A vasút már 1896 óta megvan, de állomás csak 1942-ben épült hozzá. Mindkét utat elsősorban a Győrbe való járásra és áruszállításra használták. A vonatozással a változás sokáig csak annyit jelentett a piacozók életében, hogy a gyalogos út nagy részét a szabadhegyi állomásig tették meg vonaton, de onnan továbbra is gyalog kellett menniük, mert úgy olcsóbb volt. A gépkocsi megjelenésével indult a távolsági buszforgalom is, de csak kevesen vették igénybe a burkolatlan utak nagyon rossz állapota miatt. Feneketlen sár vagy bokáig érő por borította az utakat. Nem sok középület épült ebben az időben. Meg kell emlékeznünk az iskolaépítésről. 1878-ban egy majorsági épület átalakításával létrejött a falusi iskola. A Római Katolikus Szent István elemi iskola

(Az épület homlokzatán lévő Szent István-szobrot a Milleneumi-park készítésekor a községháza oldalában kialakított kegyeleti talapzatra helyezték át.) 6


Az 1900-as évek legelején megépült a „hegybeli, később az albeli iskola”. Sajnos mára mindkettő rossz állapotba került.

A hegybeli iskola

Az albeli iskola

Az intézményes művelődésben az 1868-tól megváltozott helyzetű népiskola próbálta fölvenni a lépést. A népiskolai törvény kötelezett az iskolába járásra, és előírta az elsajátítandó tananyagot. A törvény és elfogadható megvalósulása között évtizedek teltek el, mert kezdetben az élet nem kívánta az iskolázottságot. Idővel azonban tanítónak és szülőnek is komolyan kellett vennie a kötelességét, mert a mindennapi életben szükség lett az alapismeretekre. Az újság és a könyv megjelent a faluban is, lassanként pedig megindultak az ifjak, később pedig a lányok is a középiskolák — polgári, reáliskola vagy gimnázium — felé. A továbbtanulók nagy hányada megrekedt a középszinten. Tanító, jegyző, hivatalnok lett belőlük. A felső iskolába kerülő néhány ifjú a papi, ritkábban a tanári, ügyvédi, esetleg orvosi pálya felé orientálódott. Később az otthonmaradóknak is szerveztek továbbképzéseket. Ezek kétkezi gyakorlat elsajátítását célozták: szabás, varrás, főzés, kosárfonás. De voltak igényesebb, magasabb szintű tudást adó tanfolyamok is, például a tejellenőri, az ezüst és aranykalászos gazda tanfolyamok. Összetett feladatot láttak el az egyletek, biztosították a művelődést, a nemes szórakozást, és keretei voltak a közösségi életnek. Ilyenek voltak először a gazdakör legényegylet, katolikus kör, 1920 után pedig a KALOT, KALÁSZ és bizonyos szintig a leventemozgalmak. Gyökeret eresztett a műkedvelő művészeti mozgalom is. A népszínjátszás bevonult a faluba már a század elején, és csakhamar közkedveltté vált.

7


Új színfoltként jelent meg a két világháború között az énekkar, melyet Csicsay Benedek vezetett, és rövid idő alatt magas színvonalra emelt. A passzív művelődés is lehetővé vált a faluban. A kultúrház 1929-ben szintén majorsági épületből került kialakításra. A kultúrház megépítésével helyet kaptak az iskolások és felnőttek színielőadásai és műsoros estjei, valamint a faluzó előadók produkciói. 1940-ben beköltözött az új szórakoztató üzem, a mozi. A vasútállomás 1942-ben került megépítésre. A vízügyi gondokat a belterületen csak tüneti kezeléssel oldották meg. A Szurdikon a víz félelmetes romboló munkáját csak lassítani tudták a megépített kőgátakkal. A szurdiki kanálist, pedig a falun vezették keresztül, és ez időszakosan szennyes áradattal lepte el a mélyebben fekvő településrészeket.

A nyúli Szurdik képe a szurdiktetőről. Egészséges ivóvizet csak a hegyben lehetett találni. A falusi rossz állapotokon az elöljáróság a községháza elé fúrt kúttal enyhített. 1948-ban bevezették a faluba a villanyvilágítást. 1950-ben megalakult az I. szintű TSz. 1954-re elkészült a falut a heggyel összekötő út. 1956, a forradalom évében a falu is megérezte a változásokat. Nyúlon nem volt felkelés, viszont kivándorlások voltak. 1956 tavaszán a hegybe is bevezették a villanyt, ez nagyon megkönnyítette az ott lakók életét, mert a vízvételezést elősegítő hidroforokat (régi házi vízellátó berendezés) be lehetett üzemelni. Orvos Áts Illés személyében a két világháború között került először a faluba, védőnő pedig az egészségházban kapott rendelőt. Szülésznő már a 19. században tevékenykedett a faluban, akit „Savó néninek” hívtak. 1962-ben átadták az új gyógyszertárat. 1967-ben felépült az új sporttelep. A sportnak nagy tábora van most napjainkban is Nyúlon. 8


Nyúli könyvtár 1968-ban elkészült az új könyvtár.

Az új községi könyvtár

A könyvtár olvasóterme

A nyúli iskolához és a falu művelődéséhez, az iskola társadalmi szerepének a megítéléséhez szervesen kapcsolódik a községben lakók művelődési igénye. Valójában ez a folyamat már az 1900-as évektől megindult, de könyvtárról ekkor még nem beszélhetünk. Az olvasókör megalapítója Horváth György kistanító volt. A kör tagjai először az iskolában, később egy bérelt házban kaptak helyet. Könyvállományuk igen szegényes volt, ennek ellenére gyakran tartottak felolvasásokat. Legkedveltebbek voltak Jókai és Gárdonyi művei. Az első világháború kezdetén a kör felbomlott. A háború után sokáig nem működött semmiféle szervezet, a könyveket pedig elraktározták. Az 1932-ben épült kultúrházban kezdett el működni az Ifjúsági Kör, mely a felbomlott olvasókör könyvkészletét felújította. Ekkor már könyvtáros is volt Oroszlány Miklós személyében. A kör tagjai színielőadásokat is tartottak. A háború ismét megszakította a kulturális életet. A könyvtár 1952ben szerveződött 243 könyvvel és 12 olvasóval. 1959-ben a Községi Tanács épületében kapott helyet. 1968-ban megépült az új községi könyvtár, mely modern, tágas 150 négyzetméter alapterületen helyezkedett el. Külön felnőtt és gyermekkönyvtár állt az olvasók rendelkezésére. Könyvtárosok Várady László, később Bakonyi István pedagógusok voltak. Ezek az évek jelentették a nyúli könyvtár fénykorát. Köszönhette ezt modern épületének, a kor szellemének és a különféle olvasó brigádmozgalmaknak. Nem jelentett akadályt neves írók meghívása sem, mert a megyei könyvtár finanszírozta, sőt, szervezte ezeket az író-olvasó találkozókat. 9


Vendégeink voltak: 1969. Veres Péter Kossuthdíjas író 1971. Palotai Boris, Sánta Ferenc írók 1973. Zsoldos Vera illusztrátor 1975. Nagy Katalin 1976. Donászi Magda Találkozó Donászi Magdával 1976. 04. 23. 1977. Fehér Klára 1978. Galgóczi Erzsébet 1979. Gazdag Erzsi, Jókai Anna 1980. Baranyai Ferenc, Fenákel Judit 1982. Berkesi András 1985. Deme László nyelvész és Dobai Péter író 1986. Csák Gyula író 1993. Csendes Béla költő, a falu szülötte

Bellovics Illésné a könyvtárban 2006-ban 10


A községfejlesztési alapból támogatták a könyvállomány gyarapodását. Három év alatt a kötetek száma 2.162 példánnyal növekedett. 1974-ben már 2.406 kötetre rúgott az állomány. 1984-ben került a könyvtárba Bellovics Illésné, Teri néni. Ő először a gyermekkönyvtár vezetését vette át, majd 1987-ben az egész könyvtár az ő irányítása alá került. A könyvtár 1990-ben bezárt, állománya két évre raktárba került. A helyére épült faluházból kiszorult. A községháza emeletén kapott két helyiséget. 6 évig működött itt, amikor a falu vezetői elhatározták kiköltöztetését. Oka, hogy az épület statikailag nem felelt meg a könyvek súlya okozta megterhelésnek. Ismét költözni kellett, a régi iskola épületébe, mely tágas és világos volt, de csak egyetlen nagyobb helyiséggel rendelkezett. Ezt kellett berendezni úgy, hogy minden korcsoport számára megfelelő legyen. A jelenlegi probléma a helyhiány. Nem alkalmas rendezvények, író-olvasó találkozók itt történő megtartására sem. A konyha költözésével a könyvtár ismételten költözni kényszerült. Annál is inkább, mert a jelenlegi épület műszaki állapota nem megfelelő. A Sport utcai óvoda épülete ad otthont a könyvtárnak. A sok hányattatás után végre a kor igényeinek megfelelő könyvtár kialakítására nyílik lehetőség. A könyvtár állománya: 11.012 kötet, ebből gyermek szépirodalom 4.500 db, ismeretterjesztő 2.400 db. A beiratkozott olvasók száma 2006-ban 398 fő, ebből gyermek 187 fő. A könyvállomány gyarapítására fordítható éves keret eléri már az 500.000 forintot.

A jelenlegi könyvtárépület a régi napközi helyén működik 11

A nyúli általános iskola történeti előzményei

A nyúli általános iskola történeti előzményei 1698-ban Kis-, Nagy- és Káptalan-Nyúl lélekszáma 440 fő volt. Iskolamesterről is szólnak az írások. Hamarosan megszűnt az iskola, mert kevés tanuló látogatta. Iskoláról, tanításról olvashatunk az 1719-es anyakönyvben. 1720-ban az iskolamester Szili János volt, utána pedig már rendszeresen találkozunk velük. Országos példák szerint tanítás csak a 3-4 téli hónapban folyt, tantárgyak az olvasás, írás, katekizmus és a számolás. Az iskola ekkor a régi egészségház melletti Sulyok-féle házban kapott helyet. A tanítás-tanulás feltételei nem voltak mindig biztosítottak. Az 1736-os úrszéki jegyzőkönyvből értesültünk, hogy a hegybeli lakosok nem vitték be az iskola fűtéséhez szükséges tűzifát. Azzal védekeztek, hogy nem jutott hely az iskolában gyermekeiknek. Igazság szerint azonban védekezésük alaptalannak bizonyult, mert lett volna még hely, de padok nem voltak. 1748-ban a község lakóinak száma 846-ra növekedett. Ismét volt iskolamester, Karvalics Jánosnak hívták. Az iskolaszéki jegyzőkönyv szerint – a községbeliek fő foglalkozását is figyelembe véve – a következő határozatot hozták: A szüreti szünidő az általános szüret megkezdésétől számítva 14 napig fog tartani Az 1900-as évek elején két iskola volt Nyúlon. Egyik a hegyben, a másik a faluban 22 osztállyal. A község 500 gyermekét kellett volna befogadnia ennek a 4 tanteremnek. 1901-re felvetődött egy harmadik tanterem építésének szükségessége, de ez csak 1912-ben valósult meg. Győr vármegye királyi tanfelügyelőjének, Ember Jánosnak 1909-ben írt levele is az építkezés fontosságát bizonyította: „A tantermekben lévő zsúfoltság mind egészségügyi, mind pedig pedagógiai okokból mielőbb megszüntetendő.” A nyúlhegyi állami elemi iskola igazgatója is arról írt a falusi rk. iskola igazgatójának, hogy nem tudja fogadni a Domonkos István nyúlfalusi diákokat (20-30 főt), mert a hegyben is túlzsúfoltak a tantermek. 1904-ből Domonkos István helybeli plébános írását olvashatjuk: „az a drága iskola pedig áll üresen, 4-5 hónapig. Ahol közös legelők nincsenek, a hatodik hónapba is belerí az iskolák kongása, mert valóságos életveszedelem október előtt a nagyobbacska gyerekeket összefogdosni. Egyetlen szegény embernek egyetlen kuli tehene áldozatul kívánja a kis parasztfiú lelki 12

Nyúli könyvtár

műveltségét, mert az állat eszik, és etetni kell a hó szakadtáig. Hosszú a tél, a bekötést odázni kell, amíg lehet. Ez égbekiáltó baj. Mindig fáj, amikor látom a kis falusi gyereket, aki a porban csak akkora, mint egy búbos pityermadár. Talán ez az első mellénykéje van rajta, és a kis lajbizsebben madzagra kötve a bicska. Nem ismerek kis parasztfiút e nélkül, de nem ismerek egyetlent, könyvvel a kezében.” Ez a múlt, amely fájó. Ezekben az időkben egyre inkább növekedett a városba bejáró munkások száma, hogy a család anyagi helyzetén valamit lendítsen, és a megszerzett szakmájával tudásával magának is emberibb életet teremtsen. 1929-ben már 3 iskola volt a községben 8 tanteremmel és 3 tanítóval. A tanulók most is csak télen látogatták. A nagy részük kora tavasszal summás munkára ment. Ezt bizonyítja a Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag Egyenlőre Egyesített Vármegyék tanfelügyelőjének leirata a pusztai járás főszolgabírájához. A tanfelügyelő leírja, hogy a 61 továbbképző iskolába beírt tanuló közül 46 volt igazolatlan mulasztó. „Felkérem a Főszolgabíró urat, hogy szíveskedjék egyben a községi elöljáróságot felhívni arra, hogy állapítsa meg, hogy a tankötelesek közül kik és hová szegődtek el hónapos munkára.” Győr, 1929. április 28. Dr. Boldizsár Dezső Vez. kir. tanfelügyelő

A képen László János plébános úr, Fekete Péter káplán és a teljes királyi tanfelügyelőség. Kijöttek Nyúlra megnézni, hogy a tanító, Szilaj Gyula milyen szinten dolgozik. 13


A leírtakból kitűnik, hogy az 1930-as 40-es években a szegénység fokozódásával az emberek műveltségi színvonala is alacsony volt. A szülők nem látták be a rendszeres iskolábajárás fontosságát, vagy szükségük volt a keresetre a család eltartásához. Sok gyermek a 6 elemit sem tudta befejezni. Ez rányomta bélyegét az egész iskolarendszerre. Némi megnyugvásra ad okot, hogy a 30-as évektől egy-két szegényparaszt vagy munkás is megpróbálta a gyermekét Győrben taníttatni. Évente 5-6 tanuló járt polgári iskolába, 3-4 gimnáziumba. A továbbtanulók jó része tanító, jegyző, hivatalnok lett. A felső iskolába kerülő néhány ifjú a papi, ügyvédi esetleg mérnöki, orvosi pálya felé orientálódott. A diákok továbbtaníttatásánál jelentős szerepe volt a falu plébánosának, tanítójának. A tehetségesebb gyermekeket segítették.

Domonkos István plébános, író Csicsai Benedek kántortanító Baráty Modrovics János tanító Szilaj Gyula kistanító

1945 után 3 iskola is működött a községben. A falusi katolikus és a hegybeli, valamint az albeli, állami iskola. Megindult a 8 osztályos általános iskolai oktatás. A neve is jelzi, hogy nem elemi, hanem általános műveltséget kell adni a tanulóknak. Fokozatosan bevezetésre került a korszerűbb tanítási elveknek megfelelő tanítói végzettségek megszerzése. Alsó tagozatban tanítói oklevél, felsőbb osztályokban pedig már a szaktanári végzettség volt követelmény az oktató-nevelő munkához. Ebben az időszakban igazgatók voltak: Vitéz Kelevész Győző, 1959-ig Szigeti István, 1959-1963-ig Both Katalin (Simon Frigyesné). A község vezetői már a 60-as években látták, hogy gyermekeik iskolai körülményei méltatlanul szegényesek. 3-4 helyen, sokszor zsúfoltan folyt a tanítás. 1967-ben határozottá vált az iskolaépítés igénye, majd 1969-ben elkészültek a konkrét tervek. 14

Az új iskola születése

Az új iskola születése Megindult a mozgósítás. A falu apraja-nagyja magáénak érezte ezt az ügyet. A Kisalföld című napilap 1969 áprilisi száma is foglalkozott a témával. Nyúli iskolapélda címmel, Józsa károly igazgató nyilatkozatában elmondta, hogy jelenleg három iskolában tanítanak 16 tanulócsoporttal. Jogos volt tehát a falusiak vágya. A felsőbb szervek 4 tanterem építésére adtak lehetőséget. Nyúl községnek legalább 8 teremre lett volna szüksége. A hiányzó összeget társadalmi munkával teremtették elő. Régi sportpálya: Ide álmodták az új iskolát

A felajánlás összege 86.635 Ft

és a munka értéke 100.000 Ft volt. 15


Az avatóünnep emlékalbumának első lapja A közösségi és iskolavezetés a szülőkhöz fordult, hogy ki-ki anyagi lehetőségei szerint járuljon hozzá az iskolaépítéshez. 80.000 forint jött össze, ugyanekkor megindult a társadalmi munka szervezése. A szülők 1-10 napot vállaltak. 16


Józsa Károly az építkezés elindítója és menedzsere. Minden az alapoknál kezdődik.

Megindult az építkezés. Az alapozás és a lábazat teljes mértékben társadalmi munkával készült. A Pajtás című újságban is megjelent egy cikk, mely a nyúliak lelkes helytállását dicsérte. A következőket írták: „A felvonulási téren nyüzsögnek az emberek. Fürge kezű lányok téglát rakodnak, balra csákányok zúzzák a törmeléket. Szemben lapáttal rakodják a homokot. A munkások csupa pehelysúlyú bajnokok, vagyis gyerekek. Tanítás után is megjelennek és kérdezik hol, mit kell segíteni.” A falu vezetői tudták, hogy bízhatnak a falu lakosságában és a felsős tanulók helytállásában. Az elmúlt időszak igazolta őket. A 6 millió forintos költségekhez az alábbiak szerint járultak hozzá: Társadalmi munka 1,5 millió forint, a lakosság hozzájárulása téglajegyekben 80 ezer forint. 17


Az iskola felszerelésébe a Megyei Tanács 200 ezer forintot, a Megyei Tanács 2, 4 millió forintot, a Községi Tanács 1, 8 millió forintot biztosított.

Az iskola kivitelezését és a munkálatok szervezését a Nyúli vegyesipari KTSZ végezte. „Köszönetünk és elismerésünk minden kicsi és nagy nyúli ember nevében a gondolatot megálmodó, a kivitelezést megszervező és a költségeket előteremtő lokálpatriótáknak: Józsa Károly igazgatónak és Szabó Imre tanácselnöknek.”

Az avatóünnepség 1971. szeptember 1-jén volt. 18


Az első tanévnyitó (1971.)

549. sz. Hunyadi János Úttörőcsapat zászlaja és előtte az iskola jelképes kulcsa

… és a diáksereg

A karmester búcsúzik (1975.)

Néhány mondat az avatón elhangzottakból: „Új iskolát avatunk. Az új épületre tekintve eszünkbe jut, újra gazdagabbak lettünk az oktató-nevelő munka egy nagyszerű műhelyével. Iskolánk a megye legkorszerűbb falusi iskolája. Az építők és a birtokbavevők is büszkék lehetnek erre a létesítményre. Iskolánk pedagógusai oktatják, nevelik a jövő nemzedékét. Azon fáradoznak, hogy a kisebbek, nagyobbak egyaránt eligazodjanak a tudomány útvesztőiben.” Az egy helyre koncentrálódott diáksereg és nevelőik igazi közösséggé kovácsolódtak. Jó hangulatú tartalmas rendezvények, kulturális- és sportesemények színhelye lett az új iskola. Lehetőség nyílt az oktatás korszerűsítésére. Beindult és sikerrel működött alsó tagozaton a tantárgycsoportos oktatás, amely napjainkban a felső tagozaton is eredményes. Az ún. nívócsoportos oktatás beindítása is az ő nevéhez fűződik, mely a későbbi évek során kiteljesedett. 19


Aki nagyot mer gondolni és képes megvalósítani, arra előbb-utóbb felfigyelnek. Így történt azután, hogy a fiatal ambiciózus igazgatónk újabb kihívást kapott az élettől. 1975. május 15-én átvette a Megyei Sporthivatal vezetését. 1975-től Faragó Sándor vezette az intézményt. Ebben az időszakban szakmailag is nagyot fejlődött az intézmény 23 tanerője, az új oktatási koncepciók minden nevelőt továbbképzésre, szakmai többlettudásra ösztönöztek. A tanárok is tanultak szerte az országban, komplex tanfolyamokat, másoddiplomát szereztek. Helyi program is volt bőven, az alsós és felsős tanulók sok tanulmányi és sportversenyen való részvétele öregbítette a nyúliak hírét. Az igazgató urat 1982-ben felkérték a Megyei Művelődési Osztály munkatársának, így ő is távozott, Győrbe költözött. 1982-1991-ig Szűcs Alajos kapott igazgatói megbízást. Az ő nevéhez kapcsolódik a fúvószenekar újjáélesztése és menedzselése. 1991-ben végre sikerült megszűntetni a délutáni, az ún. „váltott tanítást”. Az alsó tagozat egy része a régi iskola épületében kapott helyet. Beindult negyedik osztályban a német nyelv oktatása is. Vezetése alatt épült fel az iskolához csatolt korszerű tornaterem, melynek megvalósítására az iskola építésekor a szűkös anyagiak miatt nem nyílt lehetőség. Az iskola építéséhez hasonlóan, Szabó Imre tanácselnök és Szűcs Alajos igazgató kéréssel fordultak a szülőkhöz és a község lakosaihoz. Kérték az anyagi hozzájárulást és a társadalmi munkát. Részlet a levélből: „A Községi Tanács önkéntes községfejlesztési hozzájárulást kér a község lakosságától a tornaterem építéséhez. A társadalmi erőfeszítésekhez az önök megértő támogatását kérjük.” A felhívás eredményes volt, a társadalmi munka értéke 800 ezer forint, a felajánlások összege 350 ezer forintot tett ki. Az építkezés 1983 őszén fejeződött be. A győri járás első tornatermének átadása 1983. november 18-án volt. A szülők és a tanulók egyaránt örültek a 18 x 36 méteres sportlétesítménynek. 20


A tornaterem átadási ünnepsége

Szűcs Alajos mondta az átvételkor: „A tornatermet örömmel átveszem. Olyan létesítménnyel gazdagodtunk, amelyet kevesen mondhatnak magukénak. Az igényes testnevelésórák és a gyerekek sportolási igényén kívül a felnőtt lakosságnak is rendelkezésre áll. Szeretnénk, ha iskolánkból minél edzettebb fiatalok kerülnének ki.” Az impozáns épület teljes költségvetése a következő: Megyei Tanács: 2,5 millió Ft. Községi Tanács: 1,8 millió Ft. Társadalmi munka: 800 ezer Ft. Nyúli TSZ: 400 ezer Ft. Országos Sporthivatal: 300 ezer Ft. Lakossági hozzájárulás: 300 ezer Ft. KTSZ: 200 ezer Ft. Házgyár: 100 ezer Ft. Összesen: 6 millió 800 ezer Forint A tornaterem alkalmas megyei és területi versenyek rendezésére. A téli időszakban itt tartják edzéseiket a helyi sportkör tagjai is. A faluban önkéntes alapon működő kispályás labdarúgó csapatok, úgynevezett öreglegények tudják összemérni tudásukat, és kielégíteni mozgásigényüket. Esténként megtalálható a pályán a segédmunkás és az orvos egy csapatban. A megnövekedett lehetőségekkel az elvárások is nőttek a testnevelés tanításával szemben. A rendszerváltás után 1992-1997-ig Balogh Ferenc állt az iskola élén. 1992 szeptemberétől harmadik osztálytól, az 1993/1994-es tanévtől oktatunk német, angol nyelvet a szülők választása alapján. 1992 óta számítástechnikai képzést is 21


kapnak tanulóink a negyedik évfolyamtól kezdődően. Ebben az időszakban alakult meg a rendszerváltozás után első ízben az Iskolaszék. 1997-2004-ig Koziczné Kele Ildikó igazgatónő vezette az intézményt. Tette ezt akkor, amikor bevezetésre került a Nemzeti Alaptanterv, Kerettanterv, Helyi Pedagógiai program, helyi tantervet kellett készíteni az intézményben. Beindította a Napsugár Zeneművészeti, a Grácia Művészeti Iskolát. Az irányítása alatt megalakult a majorette-csoport, amely szép sikereket ért el.

Az ünnepi szentmisét Bausz András helyi plébános és Jelenits István, Pilinszky gyóntatópapja celebrálta. A Comenius I. minőségbiztosítási rendszert az ő irányításával építette ki a tantestület. Ebben az időszakban vette fel iskolánk Pilinszky János költő nevét. Elkészült a zászlónk és a Pilinszky feliratos iskolai pólónk is. Létrehozta a legkiválóbb diákoknak adományozható Pilinszky-plakettet. Igazgatósága alatt három tanteremmel és új nevelői szobával bővült iskolánk. Bevezette a CED differenciált oktatást az alsó tagozaton. Az ének-zene oktatás fejlesztése céljából 2000 szeptemberétől bevezetésre került a zenei iskolai képzés a Napsugár Zeneiskola keretein belül. Jelenleg Győriné Csendes Gyöngyi irányítása alatt működik az intézmény. 1998 óta dolgozik az iskolában, 2000. augusztusig igazgatóhelyettes. 2004-től megbízott, majd 2005-től kinevezett igazgató. Irányítása alatt történt a vizesblokkok, öltözők teljes felújítása, az új épületszárny építése. Az iskola belső szépítése is elkezdődött. Az iskolaudvar rendezése elindult. Sikerült egy fejlesztőszobát kialakítani. Szaktantermekbe médiaszekrények kerültek, amelyekkel a korszerű oktatáshoz szükséges feltételeket biztosította.

22

Névadónk

A Phare pályázattal megvalósított szakmai fejlesztés, a „LEXIA-program” kidolgozásának volt a szakmai menedzsere. Sikerült létrehozni a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók számára egy fejlesztő oktatási szoftvert. A Pilinszkyemléktábla elhelyezésére is sor került, amelyre azon diákok kerülhetnek fel, akik Pilinszky-plakettet kapnak nyolc éven át nyújtott kitűnő tanulmányi eredményükért. A Comenius Minőségirányítási program további alkalmazását, az iskola eddigi hagyományainak ápolását is szívügyének tartja.

Névadónk Pilinszky János 1921. november 27-én értelmiségi családban született. Apja Pilinszky János, anyja Baitz Veronika. 1939-ben érettségizett a budapesti piarista gimnáziumban, jogot, majd magyar irodalmat és művészettörténetet hallgatott, de nem fejezte be. 1944-ben katonának vitték. 1945 februárjában Nyugatra vitték, így került a németországi Harbach faluba. Ezen a helyen és néhány koncentrációs táborban betegeskedve, szörnyű körülmények között élte át a háborút. Verseit a Magyarok és a Válasz adta ki. E kötettel nyerte el 1947-ben a Baugmartendíjat. 1957-ben megírta híres versét az Aranymadár címmel. 1977. november 1-jétől az Új Ember című hetilap munkatársa volt. 1971-ben József Attila-díjat kapott. Rengeteget utazott. Bejárta Lengyelországot, Svájcot, Belgiumot, látta Újvidéket, Bécset, Párizst, Londont, Rómát, sőt Amerikába is eljutott. Fontosabb művei: Rekviem, A nap születése, Tér és forma. Pilinszky írói és költői munkássága roppant változatos volt. Írt verseket, prózát, filmnovellát, költői oratóriumot, verses mesét, lírai színműveket, esszét, kisprózát, publicisztikát. 1980-ban Kossuth-díjat kapott. 1981-ben hunyt el. Június 4-én hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára Budapesten. 23


Az új épületrész: „A 21. század iskolája” Egy Phare-pályázat keretében iskolabővítésre majdnem 250.000 € (kb. 60 millió forint) támogatást nyert a Nyúli Önkormányzat, amelyből 230 m2-nyi bővítés épült. Az iskola informatikai felszerelése ebből 15 millió forint értékű, aminek ismeretében méltán nevezhetjük már iskolánkat a „21. század iskolájának”.

2005 tavaszán kezdődtek a munkák

… és nyáron már álltak a falak

Az új rész átadása magas rangú vendégek társaságában

Az új előadóterem még kicsit üresen 24

Fotókiállítás az új előadóban

A teleház modern számítógépekkel várja a falubelieket

A nyúli iskolahálózat egységesedése (1698-2006)

A nyúli iskolahálózat egységesedése (1698-2006) 1698. 1719. 1720. • 1748. 1878. 1900. • • 1912. 1929. 1945. 1949. 1967. 1967. •

Volt iskola, de kis létszáma miatt hamarosan megszűnt. (Barbacsy Márton isk. mesterrel). Volt iskola az írások szerint. A Sulyok-házban (régi egészségház mellett) működött az egyetlen iskola. Iskolamester: Szili János, és csak a 3-4 téli hónap alatt volt oktatás. Iskolamester: Karvalics János. Megépült a falusi (Római Katolikus Szent István Elemi ) iskola. Hegyi és falusi iskola: 2-2 osztállyal, 4 tanteremben, 500 tanulóval, a 3-4 téli hónap alatt működött. Megépült a 3. tanterem. Három iskola volt 8 tanítóval, mely a 3-4 téli hónap alatt működött 8 tanteremben. Falusi, hegybeli és albeli iskolák működtek, bevezették a 8 általánost. Az iskolát államosították. Három iskola működött 16 tanulócsoporttal. Az albeli és a hegybeli iskolában az alsó tagozaton összevont osztályban tanultak. Az albeli iskola megszűnt, rövidesen a hegybeli iskola is. A falusi iskolában 4 tanteremben váltott tanítással tanult az alsó és a felső tagozat, emellett a kultúrház 2 helyiségében járt 1-1 osztály.

A két szükségtanterem helyszíne a régi párthelyiség volt. 1971. Megépült az új iskola: 12 tanteremmel, 16 tanulócsoporttal, a felső tagozat állandó délelőtti oktatási renddel, az alsó tagozat váltott (de. és du.) rendben tanult. 25


1982. Diákok birtokba vehették az új tornatermet. 1991. január 1-jétől 4 alsós osztály a régi falusi iskolába költözött, így megszűnt a délutános oktatás. 1998-tól napjainkig csak egy épületben folyik a tanítás. 3 tanteremmel bővült az iskola, új nevelői és iskolatitkárság kapott helyett, megtörtént az ablakok cseréje. 2002. A tornaterembe energiatakarékos lámpatestek kerültek. 2003. Az intézmény villamoshálózatának korszerűsítésével folytatódott a felújítás-sorozat. 2004. A 33 éves vizesblokk teljes felújításával zárult a sorozat. 2005 Az öltözők felújítása következett. 2006 Új szárnnyal bővült az iskola (230 m2), melyben informatikai termek, nyelvi labor, előadóterem és a teleház kapott helyet. Ezeket a beruházásokat, felújításokat az iskola a fenntartó önkormányzat támogatásával tudta megvalósítani, amit ezúton is szeretnénk megköszönni.

Pedagógusok és diákok létszámának alakulása 1945-2006. 600 500

539 540 473 476

467

421 428

402

Fő

400

373 371

411

409

379

350

307

300

276 256 267 267 260 276 277 276 253 268 268 237

200 100 9

16

16

22

22

22

20

23

23

26

28

28

26

26

28

27

22

24

21

25

23

23

23

23

23

24

24

19 45 19 48 19 50 19 55 19 60 19 65 19 70 19 71 19 75 19 80 19 85 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05

0

Év Diákok

Tanárok

Az iskola napjainkban szolgáltató intézménnyé vált. A tanulói létszám csökkenése nem az iskolai képzés minőségi romlásához köthető. A rendszerváltás előtt az általános iskolai tanulmányok végzése helyhez kötött volt, vagyis a szülők bejelentett lakhelye szerinti oktatási intézményben volt köteles a tanuló járni. A rendszerváltozás utáni évektől szabad iskolaválasztás van, amit a szülők ki is használnak. Egyfajta státusszimbólum lett a gyereket városi iskolába járatni. Sajnos a születések száma is hozzájárul iskolánk gyereklétszámának apadásához. A következő táblázat is ezt igazolja. Év fő

1995 37

1996 32

1997 30

1998 28

1999 29

Születési adatok alakulása a községben 1995-től 2000 2001 2002 2003 2004 2005 24 26 43 40 30 68

Megjegyzés: az adatokat a Polgármesteri Hivatal szolgáltatta

26

Igazgatók és helyetteseik

Igazgatók és helyetteseik Év

1948-1959. 1959-1963. 1963-1974. 1975. 1975-1982.

Igazgatók Farkas Mátyás Csicsay Benedek Vitéz Kelevéz Győző Szigeti István Simon Frigyesné Józsa Károly Banyár Béla mb. Faragó Sándor

1982-1991.

Szűcs Alajos

1991-1992. 1992-1997. 1997-2000. 2000-2004. 06. 17. 2004. 06. 18. - 2005. 06. 30. 2005. 07. 01. -

Rákosi Péterné mb. Balogh Ferenc Kele Ildikó Koziczné Kele Ildikó Győriné Csendes Gyöngyi mb. Győriné Csendes Gyöngyi

-1916-ig 1918-1946.

Helyettesek

Banyár Béla Szűcs Alajos Banyár Béla Kóbor Mihályné Kóbor Mihályné Gál Dezsőné Horváth György Rákosi Péterné Józsáné Szekér Márta Győriné Csendes Gyöngyi Koziczné Kele Ildikó Kriston Pál

A túrázó tantestület az ifikkel 27

A nyúli általános iskola történeti előzményei Régmúlt időktől a nyúli nebulók oktatói voltak: (abc sorrend helyett a kronológiát követve) Farkas Mátyás Csicsay Benedek Vitéz Kelevéz Győző Szilaj Gyula Baráthy Modrovics János Praudik Tivadar Meller Alíz Bakonyi Antal Szabó Teréz Jezsó Kálmán Jezsó Kálmánné Kollár Izabella Muray Etelka Farkas István Limpek György Glauder Andor Városi Andorné Bányai Mária ( Mici néni ) Sipőcz István

Barabás Győző Dr. Balogh Zoltánné Balogh Éva Szigeti István Szigeti Istvánné Barlavics Ernő Vaskó Emma Petrányi Gézáné Csebák Magdolna Csapkay István Ábrahám Imre Németh Zoltán Széphegyi Jolán Piukovics Miklósné Gátai Dezsőné Wernerné Csordás Éva Barkaszi Andrásné Dávidházy Ferencné (Szalóky Zsuzsa) Kiss Miklósné

Régi idők oktatói a hegyi iskola udvarán 28

Iskolánkban tanító pedagógusok névsora 1971-2006.

Iskolánkban tanító pedagógusok névsora 1971-2006. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.

Ábrahám Csaba Baky Csaba Bakonyi István Balogh Ferenc Banyár Béla+ Banyár Béláné Baranyainé Dombi Vilma Bárdosi Miklós Bellovics Illésné Békési Márta Békéssy Krisztina Borbély Erzsébet Both József+ Both Józsefné Bozzay Ilona Bukics Ernő Bukicsné Sajben Mónika Búza Henrietta Bükki Sándor Csapóné Nebehaj Renáta Csiba Béláné Csigóné Máté Zsuzsa Csigó Sándor kn. Csizmadia Ferencné Győriné Csendes Gyöngyi Dóczi Adél Egriné Szórádi Margit Esküdtné Major Mária Érsek Zoltán Érsek Zoltánné Faragó Sándor Faragó Sándorné+ Gaál Dezsőné Gaálné Kuti Gabriella

35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68.

Gellér Ferenc Germán Istvánné Géberné Gombás Márta Gombás Péter Gombosné Szalontai Zsuzsa Hargitai Gusztáv+ Horváth György Horváth Györgyné Horváth Imréné Hornyákné Ványi Gabriella Jakab Imréné Jófejűné Pápai Margit Józsa Csabáné Józsa Károly Józsáné Szekér Márta Kállainé Balázs Edit Keményné Csorba Mária+ Kilácskóné Hécz Zsuzsa Kiss Auguszta Kiss Sándorné+ Kóbor Mihályné Koncz Ingrid Kollerné Németh Zsuzsa Korpos Ildikó Koszonits József+ Kozicz László Koziczné Kele Ildikó Koziczné Takács Mariann Kriston Pál Kriston Pálné László Balázs Lengyelné Fenyvesi Márta Lüvi-Funk Alexandra Matisné Kertész Judit 29

A nyúli általános iskola történeti előzményei 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97.

Mecséri Gábor Miklné Szabó Gabriella Molnár János Nagy Ágnes Nagyné Nánai Anikó Nagyné Venesz Judit Németh Antalné Németh Katalin Németh Marietta Németh Ottóné Némethné Domonkos Piroska Németiné Mészáros Julianna Ondi Márta Orossné Pohárnik Jolán Ország Lászlóné Óvári Györgyné Páder Emese Pásztori Ernőné Pintérné Király Erzsébet Pintérné Szigony Judit Pohárnikné Nagy Zsuzsa Ráczné Váczi Gertrúd Rákosi Péterné Rucskáné Kóródi Anett Sasvári Gyula Schauer Józsefné Schreiner Adél Simon Frigyesné Sövényes Tivadarné

98. Szakál János 99. Szalárné Oszkó Mariann 100. Szemetiné Babics Lívia 101. Székessy Katalin 102. Szigeti Krisztina 103. Szabó Gáborné 104. Szabó Ildikó 105. Szakács Józsefné 106. Szücs Alajos 107. Szücs Alajosné 108. Szücs Dezsőné 109. Szücs Lászlóné 110. Teke Andrásné+ 111. Tóth Éva 112. Tóvári Katalin 113. Turner Zoltán 114. Tüű Edit 115. Unger Szabina 116. Dr.Vargáné Réti Edit 117. Varga Jánosné 118. Varga Magdolna 119. Várady László+ 120. Várady Lászlóné 121. Verdesné Ábrahám Zsuzsa 122. Vörös Lajosné 123. Zalkáné Rajos Anikó 124. Wenczel Imre 125. Winklerné Palotai Ajnácska

Hitoktatók 1. Szuchentrunk Mihály esperes úr 2. Bausz András plébános úr 3. Boda Zsuzsa 4. László Balázs 30

5. Szabó Margit 6. Kriston Pál 7. Kriston Pálné

Nevelőtestület 2005/2006. tanévben

Nevelőtestület 2005/2006. tanévben NÉVSOR 1. Bellovics Illésné

2. Békési Márta 3. Búza Henrietta 4. Csigóné Máté Zsuzsanna 5. Csizmadia Ferencné 6. Funk Alexandra 7. Gombás Péter

8. Győriné Csendes Gyöngyi 9. Horváthné S. Adél 10. Jófejűné Pápai Margit

Mit tanít / Képzettség sajátos nevelési igényű tanulókat tanít gyógypedagógiai asszisztens magyar-német-orosz alsó alsó történelem, logopédia alsó alsó matematika, testnevelés informatika

Megjegyzés községi könyvtáros

német középfok humán munkaközösségvezető szorobán alsós DÖK-vezető Iskolai Sportkör vezetője tankönyvfelelős Minőségi csoport tagja igazgató

minőségbiztosítási képzés napközi német szaktanító matematika, fizika, kémia

11. Józsa Csabáné

12. 13. 14.

15.

alsó, rajz spec. kollégium alsós munkaközösség vezető Minőségi csoport vezető Kállainé Balázs Edit angol nyelv ifjúságvédelmi felelős Kiss Auguszta alsó francia spec. kollégium minőségi csoport tagja Kozicz László matematika, fizika, edző informatika matematika csoport szakvizsga, közoktatási vezető vezető Kriston Pál földrajz, testnevelés igazgatóhelyettes hitoktató

31

A nyúli általános iskola történeti előzményei NÉVSOR 16. Molnár János

Mit tanít / Képzettség biológia, technika

17. Ondi Márta

földrajz, testnevelés napközis alsó, magyar történelem, felsős DÖK-vezető művelődési terület

18. Orossné Pohárnik Jolán 19. Pohárnikné Nagy Zsuzsa 20. Rucskáné Kóródi Anett

alsó fejlesztőpedagógus

21. Szűcs Lászlóné 22. Verdesné Ábrahám Zsuzsa 23. Winklerné Palotai Ajna Óra Móricz Attila adó

tanító, tanár rajz, technika, napközi alsó, tanító alsó, tanító

Megjegyzés felsős munkaközösségi vezető, edző

.

könyvtáros

ének, magyar, közoktatásvezető, szakvizsga informatikus

rendszergazda

Tantestület és iskolai dolgozók 2006-ban 32

Mit kínál ma az iskolánk?

Mit kínál ma az iskolánk? Kiscsoportos oktatatást, egyéni bánásmódot, eszközhasználatú tudás megalapozását, Személyiségfejlesztő, gyermekközpontú oktatást, Fejlesztőpedagógusok segítségével felzárkóztatás biztosítását, Tehetséggondozást, Kiemelt feladatként az egészséges életmódra és a környezetegészségre való nevelést, Napköziellátást, menzát, délutáni foglalkozásokon egyéni tanulást, CED differenciált oktatást, hogy mindenki a képességének megfelelő ütemben fejlődhessen, Sportolási lehetőségeket (foci, kézilabda, kosárlabda, sakk, tömegsport, karate), Szorobánoktatást szakkör keretében, Első osztály második félévétől idegennyelv-oktatást (választási lehetőség angol vagy német nyelvből), Alsó tagozat 4. évfolyamától informatikai oktatást, Művészeti nevelés területén táncoktatást (majorette, néptánc, moderntánc), képzőművészeti és drámapedagógiai ismereteket, (az oktatásról hivatalos bizonyítványt kapnak a tanulók), • Zeneoktatást: az első évben előképzőként, a második évfolyamtól szolfézsoktatást, hangszerválasztás zongora, furulya vagy hegedű (a képzésről bizonyítványt kap a tanuló), • Tanulmányi kirándulásokat, erdei iskolák szervezését, • Egyéni bánásmódot a sajátos nevelési igényű tanulók részére, • Az iskola hagyományinak ápolását, • Népszokások, népi értékek közvetítését. Az emberiség közös problémáira irányuló megoldás, a közös útkeresés hatja át programjainkat. Partnerközpontú iskolát működtetünk a minőségbiztosítás kapcsán. Kapcsolattartás kérdőíveken keresztül, nyílt napok alkalmával, fogadóórákon, szülői értekezleteken, családlátogatásokon történik. Tanórán kívüli tevékenységek (szakköreink) Matematikai és magyar nyelv irodalom fejlesztő Idegennyelv-fejlesztő Környezetvédelmi Szorobán Énekkar Rajz, néprajz Sport: futball, kézilabda, kosárlabda, tömegsport Informatikai szakkör Sajátos nevelési igényű tanulók szakszerű foglalkoztatása a LEXIA programmal. Művészeti oktatás Zeneiskola (zongora, hegedű, furulya) Tánc (majorette, moderntánc, néptánc) Kézműves • • • • • • • • • • • •

33


Az intézmény tárgyi feltételei Az iskolai oktatás jelenleg egy épületben folyik. A falu központjában fekvő, esztétikus környezetben épült, parkosított, patinás épület minden irányból jól megközelíthető.

Az iskola főbejárata és homlokzata Három bejárattal rendelkezik. Az iskolaépület állaga közepesnek mondható, megóvására a fenntartó önkormányzatnak és az iskola vezetésének is nagy gondot kell fordítania. 1998-ban megkezdődött az épület ablakcseréje, ami két nyár alatt be is fejeződött. A gyermekek étkeztetése az új étteremben történik. Oda kísérik át a napközis nevelők a gyerekeket. Mivel az ebédeltetés nem az iskola területén folyik, ezért nagyon fontos a gyerekek biztonságának a megteremtése, menzaügyeletes nevelő alkalmazásával, hiszen az ebédlőben nemcsak a napközisek, hanem a menzás gyerekek is jelen vannak.

Az étkezés a közös önkormányzati-óvodai étteremben történik 34

Iskola által szervezett programok a falu életében

A tornacsarnok és a főépület közötti áthidalórész tetőtér beépítésével szép, tágas, modern helyre költözött az iskola adminisztrációs irodája, az igazgatói és a tanári szoba. A pedagógusok kényelmét a tanáriból nyíló konyha fokozza. Ezek mellet egy irattár is helyet kapott, ami a technikai eszközök és iratok biztonságos tárolását teszi lehetővé. Nagy előrelépést jelentett az iskolai élet szervezésének megkönnyítésében, hogy a szolgálati lakásban kap helyet a 2006/2007-es tanévtől a lány és a fiú technika és a rajz tantárgy tanítása. A tornacsarnok felújítása is megtörtént. A második testnevelés szertár és a testnevelő tanári szoba létrehozása mellet, saját zuhanyzófülkét is szereltek be az edzők és a testnevelők higiénikus munkavégzésének érdekében. A tornaterem ablakainak és falainak védelmére felhelyezett háló cseréje is megtörtént. Itt kapott elhelyezést az egészségügyi szoba is. A tornatermi öltözők bővítése kapcsán a lányöltözőbe külön zuhanyzó került kialakításra. Az öltözők teljes felújítása 2005 nyarára fejeződött be. A tornacsarnok villamoshálózatának felújítását, a világítótestek energiatakarékosra való cseréjét 2003-ban sikerült megvalósítani. 2004 nyarán az épület vizesblokkjait újítottuk fel az Önkormányzat támogatásával. Az iskola számítógépparkja 1997-re elérte a mennyiségileg szükséges állapotot. Egy gépnél két tanuló tud ismerkedni az informatika alapjaival. A 2005/2006-os II. félévétől a Phare „21. század iskolája Nyúlon” pályázatból a legmodernebb, legkorszerűbb informatika termet és nyelvi labort sikerült megvalósítanunk. A régi számítógépek szaktantermekben nyertek elhelyezést, így korszerű oktatástechnikai eszközökkel, szoftverekkel tudtuk felszerelni a termeket. A beszerzések alapját a fenntartó önkormányzat képviselőtestülete által elfogadott, eszközfejlesztési terv képezi, ami 5 év alatt hivatott megoldani a korszerű oktatás számára nélkülözhetetlen eszközpark kialakítását.

Iskola által szervezett programok a falu életében A Pilinszky János Általános Iskola életében a november minden évben az egyik legfontosabb ünnep ideje. Ez az iskola névadójának születésnapja. A faluban minden ünnepségen rendszeresen bemutatja tudását az iskola által létrehozott Nyúli Majorette-csoport. 1997-ben alakultak. Évente nagyszabású gálaműsorral ünnepelnek. Fő támogatójuk a Nyúli Önkormányzat és a mindenkori iskolavezetés. 35


A Pilinszky-emléknapok ünnepélyes megnyitója után 2 napos vetélkedés zajlik a Győr és környéke iskoláinak részvételével. A következő versenyeket hirdetjük meg évente: - szépkiejtésverseny, - egészséges életmód címet viselő vetélkedő, - rajzversenyen helyben alkotnak a tanulók, - szavalóverseny 1-8. osztályig, - sportverseny (foci, asztalitenisz). Pilinszky-napok rendezvénysorozata hagyományosan az adventi vásárral ér véget. A versenyre érkező nevelőket és a versenyző diákokat vendégül látjuk, amelyhez a Szülők Közössége nagy áldozatvállalással járul hozzá. A rendezvény anyagi fedezetét pályázati forrásból teremti elő az iskola. Néptánccsoportunk rendszeresen szerepel a falusi és iskolai rendezvényeken. A csoportot Bán Csabáné vezeti.

A néptánccsoport fellép a Nyúli Húsvét® 2006. évi rendezvényén

A Majorette-csoportok Nyúlon az első majorette-csoport 1997 novemberében alakult. A kezdeményezés a polgármester, Soós Lajos és az akkori képviselőtestület ötlete volt. Évek óta érlelődött a helyi majorettecsoport megalakításának gondolata, mígnem az 1997-ben megválasztott iskolaigazgató, Kele Ildikó is csatlakozott a kezdeményezéshez. Ő kérte fel az iskolában néptáncot oktató Bán Csabánét, hogy legyen a megalakításra váró csoport vezetője. Az alapító tagok 17-en voltak, életkoruk 11-14 év. Kele Ildikó továbbra sem hagyta magára sem a csoportot, sem vezetőjét. Bármilyen kicsi sikert nagyra értékelt, s így történt, hogy a csoportot az 1998. március 15-i, első nyilvános bemu36

A Majorette-csoportok

tatkozása után benevezte az I. Sokoró Folklórfesztiválra. Nem is tudták mit keresnek ott, és máris megnyerték a fesztivál egyéb kategóriáját. A fesztivál után sok településen megfordultak, hívták a lányokat gyermeknapi, falunapi, iskolai és egyéb rendezvényekre. Már a Sokoró Fesztiválon felfigyelt a csoportra Dr. Medgyasszay László, országgyűlési képviselő, aki azóta is egyik fő támogatójuk. 2001. szeptemberében újabb csoport alakult 6-10 évesekből, hiszen mind többen akarták a „nagyokat” követni. Sőt, megtartó erő is lett a majorette a Pilinszky János Általános Iskola számára, hiszen olyan gyerekek is akadtak, akiket azért írattak a nyúli iskolába, ill. azért nem vittek el innen, mert a majorette-csoport tagjai voltak, vagy szerettek volna lenni a jövőben. A 2002/2003-as tanévtől új korszak kezdődött a Nyúli Majorette-csoport életében. Vezetőjüket, Bán Csabánét táncpedagógusként alkalmazta a Grácia Művészeti Intézet, a majorettesek pedig a művészeti iskola diákjai lettek. A Nyúli Majorette-csoport „Nyúli Grácia Majorette” néven folytatta működését. Újabb csoport alakult 11 fővel, 6-8 éves gyerekekből. Most már a versenyeken megszokott korosztályok szerint – mini, cadett, junior és senior – különböztették meg egymást a csoportok. 2004-ben az Országos Majorette Versenyről harmadik alkalommal hozták el az amatőr majorette és twirling-alapú majorette vándorkupáját is, melyek így végleg Nyúlon maradtak. 2005. március 1-jén a csoportvezető és a szülők megalakították a Nyúli Sporttwirling és Majorette Egyesületet, s azóta még szervezettebben működnek a csoportok. 2006-ban ötödik alkalommal vettek részt Gyulán, a Nemzetközi Tűzoltózenekari és Majorette Fesztiválon, melyről a Senior csoport a „Legritmikusabb előadásmódért”, az Orionok pedig – akik először jutottak el a Fesztiválra –, a „Lendület és Fiatalság megjelenítéséért” kaptak különdíjat. Bán Csabánét a „Majorette nevelő munkájáért” részesítette különdíjban a zsűri, Szabó Bettinának pedig tambur munkáját értékelték különdíjjal. Jelenleg az egyesületnek 70 majorettes tagja van, a 6 évestől a 22 éves lányokig öt korosztályban és csoportban dolgoznak, versenyeznek. Az egyesületet támogatja a nyúli önkormányzat és a megyei önkormányzat (pályázat útján), Dr. Medgyasszay László és több nyúli vállalkozó is. Az egyesület honlapja: www.nyuli-majorette.hu

A Senior csoport

… és az Orion csoport 2005-ben 37


A nyúli felnőtt énekkar Az ünnepek és az ünnepi szentmisék színvonalának emelésével az iskolai rendezvények szereplőjeként is rendszeresen hallatta hangját. A Nyúli Katolikus Kör vegyes karát 1925-ben alapította Csicsay Benedek kántortanító. László János plébános miséi voltak az elsők, ahol felléptek.

A Csicsay Benedek vezette kórus … és az utód Csicsay-kórus A széles repertoárba éppúgy belefértek a fonóénekek, munkadalok, mint a többszólamú nagy karénekek. Csicsay tanár úr 1946-ig vezeti az énekkart. Utána Koszonits József kántortanító vette át ezt a feladatot. A rendszerváltás után a megmaradt tagok kérésére felkarolta ügyüket az akkori plébános, Szuchentrunk Mihály. Ebben az időszakban vette fel az énekkar Csicsay Benedek nevét. Később Ábrahám Imre karnagy vette át a kórus irányítását. Sajnos 2006-ban utánpótlás hiánya miatt az énekkar befejezte áldásos tevékenységét.

Iskolánk mai kórusa 38

Sportélet az iskolában

A falu fejlődése és az iskola kapcsolódása Szerencsére a településen mindig éltek olyan emberek, akik a közösségből kitűnve a falu fejlődését szem előtt tartva gazdagították a falut a tárgyi feltételek megteremtésével vagy szellemi iránymutatást adva. Az oktatás fejlődésének a településen nem mindig kedvezett az itt élők társadalmi, anyagi helyzete. A faluban mindig voltak olyan emberek, akik meglátták azt a tényt, hogy a fejlődés az iskolázottság, műveltség emelésével érhető el a legjobban. Az itt élők is nyitottak voltak új ismeretek befogadására. Az iskola nevelőtestülete fogékony az új dolgokra, ezért könnyebben felel meg az új kihívásoknak. Anyagi, technikai felszereltség terén elmondható, hogy az iskola megfelel a vele szemben támasztott követelményeknek. Az iskolaépület állaga jelentősen javult, de a fenntartó önkormányzat és az iskola vezetése ezután is minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a fejlesztés mellett az újabb felújításokra is kerüljön a szűkös anyagiakból. Ebben partnerek a falu polgárai is. Már sokszor bizonyították, hogy az összefogás eredményre vezet. Falunk dinamikusan fejlődik. Szerencsére egyre több fiatal „rak itt fészket”. Úgy tűnik, a gyermekvállalási kedv is fellendülőben van, ami iskolánk működésének legfontosabb feltétele. Célunk Iskolánk, falunk gyermekmegtartó erejének növelése. Nevelőtestületünk fiatal, dinamikus, kreatív. Készek vagyunk nevelő-oktató munkánkban az állandó megújulásra, az európai normáknak megfelelő színvonalú oktatásra Szolgáltató iskolaként szeretnénk továbbra is partnerközpontú, egészséges szellemű iskolát működtetni, ahonnan öntevékeny, céljaikért harcolni tudó, értékmegőrző, jól felkészült fiatalokat bocsáthatunk útjukra.

Sportélet az iskolában A legnépszerűbb sportágnak, a labdarúgásnak az iskolában is rengeteg gyermek hódol. Az intézmény nevelőmunkáját, a gyereklabdarúgás támogatását a Góliát– McDonald’s FC Országos Diáksport Egyesület díszoklevél átadásával ismerte el 2006-ban. E szervezethez 1992 óta tartozunk. Ennek és a Málna-Kupáknak köszönhetően tárgyi feltételeink jelentősen javultak, 2002-től a Góliátban körzeti központként működünk. Rendezvényeinkre a környékbelieken túl Budapestről és az ország más részeiből is jönnek. Büszkék lehetünk az országos elismerésre, ami további munkára sarkall. 39


A legfrissebb siker a legkisebb csapatunk a pesti Népligetben húsz csapatból megszerzett második helyezése a Góliát FC országos tanévzáró gáláján.

Tornabemutató a sportpályán

Éveken át sikeres rendezvény volt a MÁLNA-KUPA Rendezte és szponzorálta a HORKER Kft.

Gellér Ferenc nagysikerű kézilabdásaival

Nyúlon is van utánpótlás a fociban 40

Volt egyszer egy úttörőcsapat

Iskola szervezetei régen és ma Volt egyszer egy úttörőcsapat A rendszerváltozással lezárult egy érdekes korszak iskolánkban. A diákok szabadidős tevékenységét ezt megelőzően a hierarchikusan felépített úttörőmozgalom szervezte. Az 1-4. osztályosok kisdobosként, az 5-8. osztályosok úttörőként élték napjaikat. A mozgalom változatos, kiterjedt, színes programokkal tette izgalmassá a szabadidőt.

Készül a paprikás krumpli

Az akadályverseny utolsó állomásán a győztes őrs

Sakkszimultán a kultúrházban … és sakkverseny Kozicz László tanár úr vezetésével ma Szűcs Ciprián és felesége hosszú éveken át vezette a sakk-szakosztályt. A versenyeken a nyúli csapat sikert sikerre halmozott. 41

Iskola szervezetei régen és ma

Táborok, szellemi, kulturális vetélkedők, sportversenyek mozgatták meg a diákokat. A társadalmi munkákra szívesen vállalkoztak. A mozgalom kis közösségei: az őrsök, rajok szüreteltek, vasat, papírt gyűjtöttek. Sokat segítettek az iskola, majd a tornaterem építésében, illetve a politechnikai kertben évközben és nyáron egyaránt. Közülük nagy számban táboroztak Brennbergbányán, Balatonszárszón, Csillebércen vagy Zánkán. A kisdobos és úttörő egyenruha egységes megjelenést adott az iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken megjelent diákoknak és vezetőiknek.

A táncoslábú nyolcadikosok záróünnepélyén mindig sokan voltak. A fiúk az anyukájukat, a lányok az apukájukat vitték elsőként táncba.

Úttörőrelikviák a kiállításon 42

Volt egyszer egy úttörőcsapat

Hagyományosan évenként köszöntöttük az édesanyákat

Szüret utáni pihenő, 1983. október, 7-8. osztályok

Megérkezett a siserehad a szőlőbe

Ifivezetők jelentése Baky Csaba csapatvezetőnek 43


Diákönkormányzat Az úttörőcsapat szervezőtevékenységét 1990-től felváltotta a Diákönkormányzat. A diákok egyre jobban részesei lettek szabadidős tevékenységük megtervezésének. A kreatív pedagógus vezetők korban közel állnak a tanulókhoz, lendületük és ötleteik rendre találkoznak a gyerekek elképzeléseivel. A megvalósításon már közösen munkálkodnak. Rendezvényeket, változatos versenyeket, kirándulásokat szerveznek, amelyben diákjainknak lehetőségük van gyakorolni az önkormányzatiságot. Évente ismétlődő programok: farsangi vigasságok egészségmegőrző versenyek színház- és mozilátogatások hasznosanyag-gyűjtések tisztasági- és sportversenyek gyereknapi játszóházak adventköszöntők húsvétvárók jeles napokhoz fűződő programok

Adventi vásár

Szavalóverseny a Pilinszky-napon 44

Hagyományok az iskolánkban

A katasztrófavédelmisek tájékoztatója

Készülnek a finomságok a 2004-es főzőversenyen

A vidám szüretek hagyományát őrző csapat

Karácsony a lélek ünnepe

A „rendőr bácsi” a rajzverseny győztesének adja át a díjat 45


Hagyományok az iskolánkban •

Minden ősszel Budapestre kirándulunk. Évenként a főváros egy-egy szeletével ismerkednek a tanulók.

•

A történelmi évfordulókat színvonalas műsorral ünnepeljük: •

•

Az érzelmi nevelés kiemelt szerephez jut: •

•

•

Október 6., Október 23., Március 15. Mikulás, adventköszöntő, karácsony, anyák napja

A kulturális igény felkeltése, fokozása és kielégítése érdekében történő tevékenységek, rendezvények: •

Tanulmányi versenyeken való részvétel,

•

Pilinszky-napok rendezvényei,

•

Kapcsolatok más iskolákkal (Ekecs, Balatonkenese),

•

A Grácia Művészeti Iskola és a Napsugár Zeneiskola tevékenysége,

•

Értékmegőrző munka: jeles napok, népszokások megismertetése, megjelenítése, törekvés a tárgyi értékek megőrzésére, a múlt értékeinek bemutatása és megszerettetése tanórákon és szabadidős tevékenységek során.

Környezetegészség-nevelés: •

Egészséghónap – regionális élemód-vetélkedő,

• Nevelés a sport szeretetére versenyeken való részvétellel, sportnapokkal, • Góliát-McDonalds FC tevékenysége. Fontosnak tartjuk, hogy gyökereinket megőrizve tartozzunk Európához.

46


A március 15-i ünnepség előadói

és a közönsége

Alsós farsang egyéni és csoportos felvonulókkal

Felsős farsang vidám előadásokkal

47


Madarak fák napja vetélkedő 2006.

Budapesti kirándulás 2005-ben

Papírgyűjtés 48


Ballagás a hegyen 1958-ban (8.b)

Ballagás az új iskolában

Ballagás az úttörők sorfala között 49


Ballagás 2005.

Ballagás 2006. 50

Iskolánkat segítő szervezetek

Iskolánkat segítő szervezetek Szülők Közössége

SzM vezetőség: Szülői Közösségek elnökei: Némethné Forisek Erika Sári Sándorné Sáriné Dombi Csilla Németh Györgyné Gulyásné Váczi Anikó Horváth Norbertné Stefka Róbertné Pákozdi Istvánné Németh Róbertné Bellovics Illésné Iskolaszék: A rendszerváltozás utáni évben megalakult az első Iskolaszék Későbbiekben tagok voltak még: Tagjai: Bátri Irén Horváthné Czippán Ibolya Balogh Károlyné Németh Zoltánné Jófejű Attila Várady László Soós Lajos Szűcs Mihály Gombás Péter Bakonyi István Lengyel István Lengyel István Józsáné Szekér Márta Józsa Csabáné Józsa Csaba Kele Ildikó Pákozdi István Az Iskolaszék tagjai ma: Pohárnik Jánosné Szeiber László Bellovics Illésné Kozicz László Csizmadia Ferencné Soós Lajos

A „Mi Iskolánkért Alapítvány” Alapítói: Józsa Zsolt Bedő Zoltán Péter Drapán András Bán Csabáné Bátri Irén

Kuratóriumi tagok voltak. Kele Ildikó Győriné Csendes Gyöngyi Bedő Zoltán Péter Sáriné Dombi Csilla Némethné Forisek Erika

Jelenleg Kuratóriumi tagok: Győriné Csendes Gyöngyi Bedő Zoltán Péter Józsa Csabáné Stefka Róbertné Sáriné Dombi Csilla 51


Az alapítvány közhasznú cél szerinti tevékenysége - az iskola felszerelési és berendezési tárgyainak bővítése, - az iskola környezetének karbantartása, - a tanulók kulturális életének fejlesztése, műsorok szervezése, vendéglátás finanszírozása, - tanulók szabadidős tevékenységének szervezése, támogatása, - az iskolai lehetőségek bővítése, versenyek szervezése, lebonyolítása, - a Pilinszky-napok regionális megszervezése, támogatása, - a tanulók éves munkájuk alapján történő jutalmazása, - a tanulók táboroztatásának támogatása, - az iskola által benyújtandó szakmai pályázatokhoz önerő biztosítása, - kiadványok készítése.

Ekecsi Arany János Alapiskola

Találkozás az ekecsi kollégákkal Pilinszky-napon

Fúvószenekar története

Hargitay Gusztáv alapította 1964-ben az első fúvószenekart. 52

Kranzl Henrik

Fúvószenekar története

Az élősakk előadásához korhű jelmezbe öltözött zenekar, a díszletkészítő Guszti bácsival.

Hargitay Gusztáv vezetésével még a bakonyi túrán is fújták.

Működött 1964-1976-ig. Szünetel a zenekar 1976-1986-ig, majd 1986-1988-ig Freier József karnagy irányításával folytatódott a munka.

Freier József karnagy dirigálja a lányokkal kibővült zenekart 1988-1991. Kranzl Henrik irányította a zenekart. 1991-1993. Ábrahám Csaba iskolánk pedagógusa dirigálta az együttest. 1993-1994. Réfi Gyula szívügye volt egybetartani a zenélő fiatalokat. 1995-2003. Hauszknecht Csaba vezényelt. 2004-től Szépszabó Krisztián irányítja fúvósainkat.

53


Dokumentumrészletek Emlékeztető riportok: Iskolaköpeny „A 60-as években jártam iskolába. Akkor talán nem tartottam jó ötletnek a kötelező iskolaköpenyt, de ma már látom milyen olcsó és egyszerű volt akkor reggel felöltözni. Igaz a fehér gallért, ami cserélhető volt, nem szívesen vasaltam…” K.N. Egyenruha „Nem kellett gondolkodni mit vegyek fel az évzáróra. Rakott szoknya, úttörőing, a kék később a piros nyakkendő került nyakunkra. Megkötni nem mindig sikerült…” SZ.B. Hitoktatás „A hitoktatás közel 50 évig az iskola falain belül folyt, majd a templom sekrestyéjében folytatódott. A rendszerváltást követően lehetőség nyílt arra, hogy a hitoktatás az órarendbe beépítve ismét az iskolában folyjon. Az akkori iskola vezetője felvette a kapcsolatot Szuchentruk Mihály esperes úrral…” SZ A. Majorette „Büszkék vagyunk a majorettes lányokra. Versenyekről megszámlálhatatlan kupát, érmet hoznak el, melyek már alig férnek el Bán Csabáné nappalijában és az iskolában. Köszönjük Ancsa néninek a felkészítést, a sok szép eredményt…” Egy szülő 54

Sakkozás „Nincs nagyobb öröm, mint a fiatalokat tanítani sakkozásra – beszéli Szűcs Cipriánné= a sportkör fáradhatatlan szakosztályvezetője. 1959 óta rendszeresen nevelünk sakkozókat. Hetente két alkalommal edzés van az eszpresszóban, ott értékes díjakért versenyezhetnek a nyúli lakosok.” Kisalföld „Mi a titok nyitja? Egyszerű. A falu összefogott, dolgos kezek százai markolták meg a szerszámnyelet, és nem kértek érte bért. Sári Sándorné = az SZM elnöke 15.000 társadalmi munkaórát tud kimutatni.” „Gyermekünk” 1972. május „A legszorgalmasabb brigád a Fecske őrs. Köztük is a legügyesebb Bene Ica. Tanítás után feltűnt egy őrs. Szétnéztek és dologhoz láttak. Estefelé veszik a naplójukat, és elballagnak a főnökségre: A pallók alá hordtunk ezer téglát. Tessék igazolni!” Pajtás újság 1969. „a mindentudó nyilvántartás máris bizonyít: 1969. nov. 7-én 117 fő ünnepelt, dolgozott az iskolaépítésnél…” Torma Győző újságíró cikkéből 1969. 04. 17. Kisalföld A Megyei Tanács engedélyével „téglajegyet” bocsátottunk ki, amelyet 50, 100, 200 forintos értékben a lakosság megvásárolhat.” Józsa Károly

Iskolánk tanulói voltak

Iskolánk tanulói voltak

Nyúl, 1981. 4.B. osztály

A hegyen

Énekkarosok

Karácsonykor

1982/83-ban 4.a. osztály

55

Iskola szervezetei régen és ma 1971/72 8.a. Osztályfőnök: + Hargitai Gusztáv Ábrahám György Bedő László Bellovics Etelka Börzsei Csaba Csomai Ilona Farkas Éva Farkas Mária Fülöp Károly Karsai Györgyi Kállai Erzsébet Kállai Gyula Kocsis András Markovics Mária Nagy Ágnes Nagy Sándor Németh Klára Novák Zsuzsanna Paár Marianna Salamon Mária Sári Ibolya Sulyok Gabriella Szemethy András Szücs Márta Tóth Ilona

8.b. Osztályfőnök: Both József Ács Zsuzsanna Gombos Márta Horgány Valéria Horváth Éva Ikó Erzsébet Kapusi Gyöngyi Kállai Irén Kállai Tibor Kéring Aranka Kiss Sándor Lipóth Frigyes Nagy Zsuzsanna Nánai Gizella Anikó Németh Marianna Pápai Gyöngyi Sebestyén László Schliffer Ferenc Szabó Hilda Szabó Mária Szabó Márta Szücs Zsuzsanna Takács Erna Trestyén Katalin Violka Károly

1972/73 8.a. Osztályfőnök: Várady László Árpási Erzsébet Árpási Ilona Banyár Zsuzsa Csendes Endre Csollány Veronika Halász László Horgány Márta Horváth Valéria Horváth Zsuzsanna Jakatics Gyöngyi Józsa Jenő + Kamocsai Sándor Kerekes Csaba Kovács Klára Lendvai Gyula Markovics Éva Nagy Mária Németh Attila Paár Ernő Pintér Mária Smercska Ferenc Szakatics Ferenc Szalontai Erzsébet Takács Vilma + Török Antal Turcsa Márta Varga Antal Violka Károly

1973/74 8.a. Osztályfőnök: Banyár Béláné Bellovics Marianna Domonkos Károly Farkas Ildikó Horváth Éva Horváth István Kéring Imre Kiss Ildikó Kovács Ilona Lendvay Ernő Németh Ildikó Németh László Novák Frigyes Petrovicz József Pintér Tivadar Pohárnik János Samu Erika Schmidt Anna Szakatics Csaba Szücs Teréz Nóra Trestyén Marianna Zotter Sándor

56

8.b. Osztályfőnök: Kóbor Mihályné Bán Mihály Bellavári György Borbély Erzsébet Csendes Ibolya Dávodi Ferenc Dénes Beatrix Fülöp Filoména Horgány Anna Józsa Ágnes Karika Erika Maracskó Mária Nagy Zita Németh Irén Németh Zoltán + Pápai István Sári Ferenc Sulyok Ferenc Szabó István Takács Péter Tüü Rozália Váczi Katalin

8.b. Osztályfőnök: Szücs Alajos Bardóczi Erzsébet Bedő Tamás Bellovári Szilvia Érsek Nándor Gunyhó Tibor Horváth Károly Kállai Edit Király Ernő Kovács László Lakcsik Lívia Nagy Gyöngyi Nagy János Paár Ildikó Petrovicz Hilda Sulyok Imre Sulyok Tamás Strucz Csilla Szemethy Károly Tóth Teréz Tüü András Varga Erzsébet Varga Erzsébet Varga József Váczi Sándor Zsenák Antal Zsenák János

1974/75 8.a. Osztályfőnök: + Kemény Istvánné Bellovics Alice Csendes Anikó Csendes Gyöngyi Farkas László Germán Beáta Horváth András Horváth László Ikó László Józsa Csaba Józsa Melinda + Kerekes Tibor Kocsis István Kovács Irén Liliom Irén Pajter György Sári Sándor Szabó Edit Szemethy Attila Wellmann Péter

8.b. Osztályfőnök: Várady László Bedők Tünde Csatajszki Edit Csepi Margit Eklics Ottó Hardi Tamás Kállai Éva Kiss Katalin Judit Kovács Zsuzsanna Kővári Julianna Lipcsei Erzsébet Németh Zoltán Novák Csaba Pápai Attila Schmidt László Sulyok Olga Takács Zoltán Trestyén György Vass Melinda

Iskolánk tanulói voltak 1975/76 8.a. Osztályfőnök: Érsek Zoltán Both László Böröczki Éva Fókás István Görcs Klára Gyurkovics Marianna Handli Ildikó Horváth Tamás Jankó Ildikó Józsa Zsolt Karika László Lendvai Zoltán Nagy Attila Petrovics Tibor Raff Márta Ress Mária Simon Katalin Sulyok Béla Takács Zoltán Trestyén István Váczi István Váczi Zsuzsanna

8.b. Osztályfőnök: Bakonyi István Farkas Katalin Fülöp Olivér Fülöp Tamás Gunyhó Gertrúd Gombos Jenő László Györe Mária Krisztina Hegedüs Attila Horváth Klára Jócsik Tamás Kapusi Csaba Kapusi László Kállai Márta Mező József Nagy Attila Nagy Teréz Novák Erika Szemenyei Erika Takács Zoltán Tibold Csaba Trestyén Erika Varga Irén Varga Mária Varga Zoltán Varga Zoltán

1976/77 Osztályfőnök: Németh Ottóné Bárczi Emőke Gunyhó András Gunyhó Angéla Hadaró Éva Harangozó Lilla Hardi Tamás Horváth Judit Kállai Ilona Maracskó Katalin Németh Csaba Németh Margit Oláh Lajos Péter Pápai Csaba Ress József Sipák József Schwarz Sándor Takács Tibor Tóth Andrea Tóth László

8.b. Osztályfőnök: Banyár Béláné Babos Beatrix Bedő Zoltán Péter Borbély István Csizmadia Zsolt Derényi Beáta Domonkos Jenő Fókás Annamária Gunyhó Péter Horgány Beatrix Kemény István Kósa István Kovács István Németh Csaba Nándor Pertrovics Ildikó + Popovics Sándor Prém László Sarmon József Sipák Zsuzsanna Szakács Gabriella Takács Anikó

Osztályfőnök: Kiss Sándorné Bán Csaba Both Erzsébet Csollány Szilvia Dávodi Péter Horváth József Horváth László Józsa Hedvig Kállai Szilvia Erika Kovács Marianna Mártity Szilárd Németh Rozália Salamon Lajos Simon Frigyes Sümegi Imre Székely Attila Szücs Mária Tirner Attila Tóth János Trestyén Gyula Violka Márta

1978/79

1977/78 8.a. Osztályfőnök: Szűcs Alajos Derényi Attila Domonkos Anikó Germán Ervin Gunyhó Péter Józsa Judit Juhász Budai János Kállai Tamás Kéring Béla Kónya Csaba Maracskó Mariann + Némedi Róbert Némedi Tünde Németh Tibor Paár Zsuzsanna Porcz Róbert Somogyi Andrea Somogyi Mária Sulyok Erzsébet Szücs Ilona Szücs Márta Turcsa József Varga Tamás

8.b.

8.a.

8.a.

Osztályfőnök: Kóbor Mihályné Börzsei Cecília Csizmadia Judit Dénes Zsolt Farkas Győző Futó Gabriella Gombos Éva Gombos Sándor Gulyás Imre Gulyhó Éva Kovács Tamás Kónya Melinda Kéring Erzsébet + Lendvai Ferenc Maracskó Csaba Németh Katalin Pulai Gabriella Sipák Béla Sebestyén Attila Schmidt Gábor Szabó Zsuzsanna Tibold Ferenc

8.b. Osztályfőnök: Németh Ottóné Baracskai József Harangozó Dániel Hirdi Zita Horváth György Kapusi Erika Karika Csaba Kállai Tivadar Kovács Erzsébet Kovács Ildikó Kovács Imre Markó Éva Molnár Lajos Németh Donát Németh Teréz Raff Zsuzsanna Rosta Gyöngyi Samu Mária Sulyok Zoltán Strucz Péter Szemeti Lajos Szűcs Erika Takács Ildikó Takács Zsolt Tüü Ferenc Váczi Gertrúd

57

Iskola szervezetei régen és ma 1979/80 8.a. Osztályfőnök: Bakonyi István Bognár Klára Buczkó Béla Cukán Lubica Esztergomi Barnabás Gunyhó Tibor Györe Alajos Horváth Zsolt Józsa Győző Józsa Judit Karika Lajos Lipcsei László Némedi Éva Paár Ernő Ress Katalin Sári Gizella Sulyok Gertrúd Sulyok Rozália Szabó Attila Szabó Marianna Szalai Gyula Szalai Tamás Szaniszló István Takács Ferenc Vavrik György

1980/81 8.b.

Osztályfőnök: Szücs Alajosné Both Mária Gabriella Csendes Kálmán Handli Attila Horváth Tamás Juhász Budai Mária Kállai Imre Kéring Csilla Lauer Krisztina Madarász Nándor Molnár László Mondovics Imre Pár Lívia Péntek Zsuzsanna Pohárnik Erika Sipák Ildikó Sipos Ildikó Sturcz Gizella Sulyok Győző Szabó Lajos Varga Erika Váczi Éva Zsenák György

8.a. Osztályfőnök: Kiss Sándorné

8.b. Osztályfőnök: Szücs Alajos

Csendes Zsuzsanna Csendes Ferenc Dávid Edit Domonkos Erika Gunyhó Zoltán Gombos László Gyetvai Csaba Juhász Budai Erzsébet Karika Anikó Karika Péter Kerekes Melinda Kovács Margit Kovács Éva Kovács Károly Kóczián János Kónya László Kállai István Kocsis Ildikó Molnár Márta Mikó József Németh Marianna Pintér Zuzsanna Sarmon Ildikó Stefka Ágnes Turcsa Imre Tóth Éva Zsebedics Imre

Ábrahám Csaba Bárczi Valéria Bedők Csilla Berki Ildikó Gunyhó Attila Hécz Katalin + Hirdi János Horgány András Horgány Attila Jakatics Judit Kálmán Erzsébet Kovács Károly Kozicz László Németh Marianna Oláh Csaba Paár Dezső Popovics Ibolya Sipák Terézia Soós Péter Stehenits Zoltán Szabó Ferenc Szabó Mónika Szalontai Attila Szücs Edit Tóth Anasztázia Varga Szilvia Vörös Krisztina

1981/82

1982/83 8.b.

8.a. Osztályfőnök: Banyár Béláné

Osztályfőnök: Németh Ottóné

Ábrahám Zsuzsanna Babos Attila Baranyai Attila Borbély Jolán Esztergomi László Farkas Hedvig Futó Zsuzsanna Gunyhó Imre Gunyhó Tamás Handli József Harangozó Ildikó Józsa Tamás Kállai Csaba Kéring Ibolya Kocsis Tibor Kovács Gábor Molnár Zoltán Nagy Zsolt Németh Márta Rosta Zsuzsanna Salamon Judit Sulyok Szilvia Tüü Marianna Váczi Katalin

Bakonyi Zsolt István Balogh Ildikó Benszki Andrea Bognár András Domonkos Olga Egri Márta Farkasdi László Gombos Gyula Handli Edit Horváth Márta Kálmán Mária Lung László Mező Veronika Mondovics Róbert Nagy Zsuzsanna Názár Éva Sári István Sümegi Péter Szakács Erzsébet Varga Andrea Varga Edit Viglidán Csilla Violka Zsuzsanna

1983/84

58

8.a. Osztályfőnök: Kóbor Mihályné

8.b. Osztályfőnök: Pápai Margit

Ábrahám Tímea Borbély István Csendes Márta Dávodi Csaba Derényi Anikó Farkas Mária Zsuzsa Fekete László Gyurkovics Emma Handli Tamás Horváth Péter Lipcsei Katalin Maracskó László Molnár Júlianna Nagy Gabriella Pej Krisztina Petrovicz István Porcz Tünde Sári Natália Sári Zsolt Schwéger Szabolcs Szabó Ferenc Szabó Hajnalka Tóth Róbert Váczi Anikó Vörös Aliz

Ábrahám Marianna Ács Anikó Babos Ilona Csendes Péter Csepi Erzsébet Élő Andrea Farkas Tünde Horváth Zsuzsanna Kiss Olivér Kósa Ildikó Köböl János András Novák Katalin Novák Péter Paár Sándor Pintér Attila Popovics Zsuzsanna + Ribár János Sebestyén Ferenc Szabó Attila Szabó Marianna Szalai Zsolt Szaniszló Irén Szatmári Zsolt Szücs Irén Torma László Tóth Ervin

1984/85

Iskolánk tanulói voltak 8.a. Osztályfőnök: Bakonyi István Baranyai Csaba Csendes Andrea Fazekas József Fekete Tímea Gombos Krisztina Harangozó István Horváth Erika Kállai László Király Zoltán Kiss Andrea Kóczián Lilla Kocsis Marianna Németh Annamária Németh Marietta Ősz Andrea Paár Gizella Pintér Zoltán Prém Edit Sarmon Ágota Schwarcz Zsolt Sulyok Anetta Mónika Szemenyei Szilárd Szemethy Mónika Vas Attila

8.b. Osztályfőnök: Szücs Alajosné Árpási Andrea Bán Zsolt Faragó Laura Farkas Gyöngyi Lung József Navratyil István Paár Katalin Paár Tímea Pej Ferenc Pintér Mária Póczik Imre Sipák Zoltán Sipák Zsolt Sipos Ferenc Soós Annamária Sulyok Krisztina Szabó Marianna Szabó Tamás Szalai József Szalontai Ibolya Tóth Sándor Váczi Ernő

8.a. Osztályfőnök: Németh Ottóné Ábrahám Balázs Ács Gyula Borbély Péter Csizmadia Éva Faragó Klára Farkas Péter Fekete Andrea Hajmási Róbert Horváth Zsolt Kállai Imre Názár Krisztina Péntek Zsolt Pintér Attila Pintér Gyöngyi Pintér Hajnalka Rosta László Szabó Beáta Szakonyi Szilárd Takács Éva Varga Róbert Válint Imre

1985/86 8.a. Osztályfőnök: Banyár Béláné Ábrahám István Ábrahám Marianna Árpási Gyöngyi Bakonyi Péter Tamás Baracskai Lajos Bedők Zoltán Gábor Buczkó Róbert Farkasdi Anikó Fazekas Zsuzsanna Horváth Csaba Horváth Szilvia Kállai Aranka Kocsis Attila Kozicz Katalin Óvári Erika Pápai László Prokaj Zsolt Rojkó Zoltán Sebestyén Tamás Sebestyén Zsolt Szabó Péter Szabó Tamás Tatai Károly Tóth Hajnalka Tóth Imre Trestyén Elemér Varga Renáta Imelda Varga Zoltán Vavrik Katalin Váczi Csaba Osztályfőnök: Rákosi Péterné Kertész Andrea

1986/87 8.b.

Osztályfőnök: Németh Ottóné Baranyai László Beke Valéria Csendes Tamás Éliás Vilmos Farkas Éva + Farkas István Fülöp István Gémesi Márta Gombos Zoltán Hardi Szilvia Horváth Krisztina Horváth Péter Horváth Tivadar Kállai Zsolt Kertész Tihamér Király Edina Kovács Péter Lung Mária Markovszky Ernő Molnár Péter Molnár Zoltán Paár Hajnalka Pillár Zsolt Porcz Loránt Saru Csaba Somogyi József Szabó Sándor Szalontai Konrád Turcsa Teréz Váczi Tünde Kovács Imre Tretyén László

8.b. Osztályfőnök: Ország Lászlóné Csendes Tamás Dávid Zsolt Élő István Görcs Tünde Handli Anita Handli Ildikó Horváth Ervin Juhász Imre Kállai Attila Kósa Judit Nagy István Póczik Irén Sarmon Kálmán Sári Anita Simon Lívia Somogyi Ildikó Stefka Róbert Szabó Károly Szabó Zoltán Tóth Zsuzsanna Viglidán György

8.a. Osztályfőnök: Nagyné Nánai Anikó Bejczi Ákos Berki Mária Farkas István Fülöp Edina Fülöp Imre Gémesi Krisztina Hajdufi Zoltán Hajmási Richárd Horváth Beáta Horváth Henriett Kállai Zoltán Pintér Anita Prájner Beatrix Raff Gábor Sári Hajnalka Sári Tamás Somogyi Miklós Szabó Anita Szabó Ildikó Szabó Tünde Szalai Csaba Torma Péter Válint István

8.b. Osztályfőnök: Pápai Margit Ács Szabolcs Bellovics Emil Csendes Szilvia Csizmadia Tünde Farkas Tibor Gaál László Herczeg Katalin Józsa Mónika Kállai Éva Király Olivér Kovács Lívia Németh Árpád Palakovics László Polgár Tibor Sári Ákos Donát Sebestyén Rita Sulyok Gyöngyi Szabó János Szemenyei Péter Varga Mária Varga Szilvia Váczi József Osztályfőnök: Rákosi Péterné Egri Zsolt Pápai Péter

59

Iskola szervezetei régen és ma 1987/88

1988/89

8.a.

8.b.

Osztályfőnök: Bakonyi István

Osztályfőnök: Banyár Béláné

Baracskai József Czigler Kinga Czizmadia Klára Csollány Teréz Dénes László Handli Péter Harangozó Edina Horváth Éva Horváth Hedvig Horváth Zsolt Kiss Erika Kiss Tünde Markotics Gábor Nagy Lajos Paár Bernadett Péter Attila Pintér Attila Pintér Zoltán Raff Tamás Ress László Szabó Péter Szalai Anita Szalontai Klementina Szemenyei Eleonóra Trestyén Szabolcs Varga Zsuzsanna Varsics Beáta

Antalovics Balázs Dénes Ferenc Éliás Zsolt Gróz Szilvia Gunyhó Zsolt Horváth Béla Király Márta Kiss Balázs Kiss Jusztina Kovács János Lüvi Beatrix Markovszky Teréz Molnár Szilvia Nagy Attila Nagy Mónika Názár Katalin Paár Ferenc Pár Róbert Pintér Anita Simon Tünde Sipák Andrea Sturm Gábor Szabó Brigitta Szalontai Mónika Szemenyei Szilvia Tóth Gábor

8.a. Osztályfőnök: Ország Lászlóné

8.b. Osztályfőnök: Szücs Alajosné

Andorka Mónika Boczor Terézia Csendes Ildikó Csiszár Zsolt Csizmadia József Dénes Krisztina Farkas Anita Farkas Mónika Francia Sándor Gombos Lilla Horváth Henrietta Kállai Adrienn Lung Andrea Lüvi Péter Németh László Ősz Veronika Péter Renáta Sebestyén Imre Somogyi Andrea Somogyi Ferenc Somogyi Renáta Szabó Ágnes Szabó Imre Szalontai Zoltán Torda Tamás Újvári Imre Visi Mária

Anghelyi Imre Ábrahám Ferenc Csendes Ildikó Csendes Imre Csendes Tünde Csöndes Vilmos Domján János Gombos Zsolt Kállai Tamás Király Krisztina Kiss Vilmos Kulcsár Zoltán Lüvi Krisztián Mondovics Gábor Nagy Krisztina Németh Ágnes Palakovics Melinda Rosta Anita Sári Balázs Sebestyén Szabolcs Simon Piroska Solymosi Marianna Szabó Csilla Szabó Katalin Szalontai Katalin Szücs Balázs Tischler Rita Varga Henrietta Válint Nóra

1989/90 8.a. Osztályfőnök: Banyár Béláné Andorka Szilvia Baracskai Henriette Berkes Katalin Csiszár Péter Csomai Henrietta Farkas Antal Farkas Mária Friedmann Melinda Fülöp Tibor Hangyál Balázs Harangozó Csaba Hérics Éva Kiss Attila Kovács András Kovács Katalin Madarász Szabolcs Németh Krisztina Pápai Szabolcs Pintér Péter Ribár Krisztián Simon Renáta Szabó Attila Szabó Tímea Szalontai Csaba Szalontai Roland Tóth Ildikó Varga Annamária Varga Rita Varsics Andrea

60

1990/91

8.b.

8.b.

8.a.


Osztályfőnök: Horváth György

Osztályfőnök: Lengyelné Fenyvesi Márta

Bejczi Krisztián Csendes Zoltán Ferencz Virág Gaál Tünde Gombos Mónika Józsa Gábor Józsa Tivadar Lendvai Szabolcs Lüvi Rudolf Markó Krisztina Názár László Németh Tamás Pintér Lívia Rab Gábor Sulyok Gabriella Stefanovics Balázs Stecina Krisztián Szabó Gábor Szalai Andrea Szalontai Zsuzsa Szücs Richard Tankovics Bernadett Tóth Ferenc Tóth Sándor

Antalovics Gabriella Boczor László Bognár Barbara Borbély Sándor Csendes József Csendes Tímea Csizmadia Viktor Farkas Noémi Fókás Gábor Fridrik Richard Friedmann Tímea Fülöp László Fülöp Péter Fülöp Tünde Handli Rita Hangyál Judit Horváth Csaba Horváth Norbert Jánoki Annamária Kállai Béla Kernya Mária Judit Kovács Béla Madarász Krisztián Németh Hajnalka Pádár Zsigmond Radnóti Brigitta Somogyi Tamás Sturm Attila Szabó Gábor Szabó Szilvia Szalontai Tünde

Anghelyi Judit Bognár Veronika Bujdosó Anita Csizmadia Ágnes Csöndes Zoltán Éliás Kornélia Francia Róbert Gunyhó Gábor Gunyhó Károly Hegedüs Kolos Hegedüs Valéria Hentz István Horváth István Kovács Gyöngyi Kulcsár Gábor Markotics Judit Mészáros Árpád Nagy Melinda Németh Gábor Oláh Ramóna Paár Orsolya Pápai Judit Pár Szilvia Sulyok Melinda Szabó Balázs Szabó Győző Szabó Viktor Szalai Sándor Szalontai Melinda Trestyén Péter

Osztályfőnök: Rákosi Péterné Csöndes Anita Erős György

Iskolánk tanulói voltak 1991/92 Osztályfőnök: Bakonyi István Anghelyi László Ács Bernadett Bene Anita Bozsoky Róbert Bödei Edina Csepi Károly Csepi Terézia Fülöp István Gábriel Renáta Gémesi Attila Hangyál János Horváth Hajnalka Kállai Eszter Kállai Róbert Kóbor Edit Kósa Balázs Kovács Anita Kovács Norbert Kozári Szilárd Madarász Sándor Németh Éva Óvári Anikó Pintér Gábor Pintér Zsuzsanna Sarmon Attila Saru Gábor Sturm Andrea Szabó Gábor Török Zsuzsanna Osztályfőnök: Rákosi Péterné Csepi Péter, Kállai László Lendvai Eszter

1992/93 8.b.

8.a.

Osztályfőnök: Váczi Gertrúd Baracskai Péter Csendes Attila Dávid Szabolcs Ferencz Piroska Ferenczi Krisztina Fülöp Gábor Fülöp Natália Jáger Tímea Kapusi Péter Kéring Szilvia Kiss Edit Lendvai Orsolya Magyari Virág Németh Balázs Ódor Anita Pápai Bernadett Pár Iván Pohlmüller Ferenc Polgár Szilárd Rosta András Schreiner Csaba Somogyi Marianna Szabó Zsolt Szücs Kinga Tóth Csaba Tóth Gábor Váczi Judit Varga Krisztián Varga Márta

1993/94 8.a. Osztályfőnök: Németh Ottóné Bogár Attila Csendes László Csendes Marianna Csizmadia Eszter Csomai Zsanett Eklics Eszter Farkas Beatrix Fülöp Balázs Harangozó Attila Horváth Attila Horváth Márta Ihász Bernadett Kállai Péter Kállai tamás Kernya lászló Kovács Erika Pintér Tünde Pulai Tamás Sári Attila Sári Ildikó Sebestyén Balázs Suba Bea Sulyok Eszter Szabó Péter Szűcs Balázs Varga Tamás Violka Róbert

8.b. Osztályfőnök: Szűcs Alajosné Anghelyi Csaba Bakonyi Katalin Bátri Ferenc Bellovics Gábor Derényi Veronika Domonkos Gábor Éliás Tímea Hentz Balázs Józsa Károly Kapusi Beatrix Kiss Kálmán Kocsis Zsolt Lengyel Tímea Madarász Zsanett Nagy Judit Pekker Szabina Sári Tamás Schall Krisztina Sebestyén Melinda Simon Dóra Sulyok Gábor Szabó Ildikó Szalai Krisztina Tamás Krisztina Tóth Zoltán Újvári Csaba Varga Tamás

8.a. Osztályfőnök: Kozicz László

8.b. Osztályfőnök: Szűcs Alajosné

Ábrahám Lívia Berkes Ilona Borbély Péter Bujdosó Krisztián Burkus Tímea Csepi Szabolcs Csiba Eszter Eklics Krisztina Farkas Gábor Gémesi Balázs Hangyál István Harangozó Anasztázia Hérics Anikó Ihász Richárd Józsa Szabolcs Kállai Andrea Kovács Tímea Lüvi István Majoros János Molnár Hajnalka Németh Eszter Pádár Szabolcs Pintér Andrea Réfi Imre Schreiner Adél Sebestyén Krisztián Solymosi Gábor Varga Roland Varsics László Varsics Nándor

Ábrahám Balázs Bedő Zoltán Bellovics Péter Benke Pál Csánki Norbert Csendes Károly Domján Krisztián Fridrik Sebestyén Józsa Renáta Kállai Tímea Kéring Péter Kiss Henrietta Kovács József Lüvi Anikó Manga Gyönygi Mankóczi Tamás Mészáros Anita Németh András Németh Anikó Orosz Andrea Pulai Zsolt Stefanovits Szilvia Suba Tamás Szabó Andrea Szabó Csaba Tankovics Szabolcs Tóth Edina Varga Lőrinc Violka Ildikó Vulcz Elvira

1994/95 8.a. 8.b. Osztályfőnök: Koziczné Osztályfőnök: Takács Mariann Szűcs Alajos Borbély László Árpási Anita Bödei Rita Böröczki Péter Gregosits Zoltán Farkas Szabó András Hangyál Zsuzsanna Heczeg Lajos Horváth Zsuzsanna Horváth Enikő Józsa Károly Józsa Attila Józsa Veronika Kállai Gábor Kállai Gábor Kállai Szilveszter Leopold Ildikó Kovács József Lung Balázs Krajczár Csaba Mészáros Edina Németh Gergely Novák Eszter Oláh Zília Pintér Zsolt Pekker Szabolcs Ricza Zsolt Pohárnik Jolán Szabó Attila Sebestyén László Szabó Veronika Simon Marianna Szűcs Szabolcs Szalai Mária Varga Péter Venesz Judit Varsits Tivadar Violka Anikó Vulcz Zoltán Violka Balázs

61

Iskola szervezetei régen és ma 1995/96 8.a.

1996/97 8.b.

8.a.

8.b.



Osztályfőnök: Jófejűné Pápai Margit

Osztályfőnök: Kozicz László

Ábrahám Elvira Ács Tibor Baracskai Renáta Bátri Viktor Csomai Nikolett Domonkos László Fekete Judit Kocsis Eszter Kocsis Rita Magyari Szabolcs Manga Richárd Mészáros Krisztián Sárvári Zoltán Solymosi Gergely Szabó András Szalontai Richárd Váczi Tamás

Borbély Anita Domonkos László Kalapos Henrietta Kalapos Zoltán Kiss Roland Pohárnik János Sári Eszter Sebestyén Gergely Sulyok Zsolt Újvári Zsolt Váczi Katalin

Csendes Szabolcs Gregosits Andrea Jakatics Hajnalka Kamondi Adrienn Kapusi Bertalan Kósa Miklós Kovács Mária Lakner Krisztián Lengyel Lajos Majoros Zsuzsanna Novák Csaba Pintér Katalin Szalai Renáta Szalai Rita Tóth Hajnalka Virág Eszter

Anghelyi Gábor Bán Szilárd Horváth Nikolett Jeck Aranka Joó Balázs Kovács Zoltán Nagy Katalin Sárközi Márta Somogyi Nikolett Szöllősi Annamária Varga Annamária Varga Mónika Varsits Gábor

1997/98 8.a.

1998/99 8.b.

8.a.

8.b.

Osztályfőnök: Molnár János

Osztályfőnök: Szűcs Alajosné



Borbély Tímea Gémesi Nikolett Horváth Erik Kállai józsef Krajczár Szabina Leopold Adrienn Németh Judit Sári Balázs Szabó Erzsébet Szabó Zoltán Szemeti Krisztina Varga Andrea Varga Zsolt

Árpási Attila Bognár Ivett Dezső Attila Dénes Barbara Halász Viktória Kállai Renáta Kiss Gábor Kovács Klaudia Máj Edina Molnár Attila Nagy Gergely Nagy Péter Nagy Sándor Pákozdi Roland Sári Ibolya Szakatics Alajos Violka Melinda

Berkes István Bognár András Bognár Balázs Dobrádi Adrián Dualszky Imre Gémesi Mónika Józsa Zsolt Karika Krisztián Kéring József Nagy Márta Novák Éva Sári Gábor Takács Hajnalka Végh József Csaba

Bácskai Zsófia Csikár Andrea Domonkos Balázs Eklics Ádám Fekete Gábor Kovács Ildikó Lakner Szilárd Nagy Alíz Orosz Mónika Sebestyén Lilla Szalai György Szemeti Attila Szöllősi László Varga Béla Trestyén Ádám Zsenák Éva

62

Iskolánk tanulói voltak 1999/2000 8.a.

2000/2001 8.b.

8.a.

8.b.

Osztályfőnök: Szűcs Alajosné


Osztályfőnök: Jófejűné Pápai Margit

Osztályfőnök: László Balázs

Bodor Andrea Böröczki Róbert Eklics Tamás Fekete Gábor Gózner Zsolt Horváth Dóra Horváth Nikolett Horváth Zsófia Karika Richárd Kállai András Lakos Géza Lengyel István Régi Nikolett Somogyi Tamás Sulyok Mónika Violka Eszter

Anghelyi Péter Berki jános Farkas Adrienn Király György Kovács Péter Mészáros Mónika Németh Erika Németh Viktor Pintér Mária Sárközi Csaba Solymosi Judit Szűcs Ferenc Tischler Kálmán

Benke Kinga Csikár Péter Gunyhó Andrea Jakatics Adrienn Karika Csaba Nagy ákos Németh László Petrovicz Adrienn Szabó Péter Szakatics Katalin Szirmai Barbara Takács Zsolt Trestyén György

Ábrahám Viola Ács Tamás Bán ákos Csiszár Kitti Csizmadia Péter Fülöp Olívia Kiss Zoltán Kocsis Hajnalka Kovács Dávid Kovács Renáta Máj Nikolett Molnár Eszter Nagy Gábor Pákozdi Ramóna Pintér Imre Varga Anita Varga Ferenc Zsenák Eszter

2001/2002 8.o.

8.o.

Osztályfőnök: Bebesiné Sánta Andrea

Osztályfőnök: Molnár János Balogh Viktória Farkas Richárd Gunyhó Roland Hindrich Veronika Horváth Márk Horváth Melinda Horváth Péter Kamocsai Sándor Kemény Melinda Koreny Gábor Lakos Renáta Lucz Melinda Markó László

2002/2003

Mecséri Márton Molnár Béla Nagy Zsanett Németh Ákos Németh Viktória Porcz Gábor Szabó Gábor Szöllősi Tünde Válint Szilárd Virág Zsolt Zsédely Attila Kotek Zsolt Szipőcs Erika

Besenyei Sándor Czumpf Ádám Csanda Orsolya Csiszár Szabina Csizmadia Miklós Dambean Georgina Dénes Adrienn Gunyhó Szilvia Handl Balázs Hatos Tamás Horváth Endre Gergely Horváth Krisztina Kapusi René Kovács Balázs

Kovács Tamás Mecséri Péter Molnár Krisztina Nagy Imre Németh Edina Németh Tamara Papp Ádám Régi Bernadett Schliffer Tamás Somogyi Zsuzsanna Turóczi Fruzsina Varga Petra Vecsei Barnabás Lendvai Zoltán

63

Iskola szervezetei régen és ma 2003/2004 8.a.

2004/2005 8.b.

8.a.

8.b.


Osztályfőnök: Osztályfőnök: Rucskáné Kóródi Anett Gombás Péter

Osztályfőnök:Csigóné Máté Zsuzsanna

Bognár János Borota Edgár Czumpf Adél Gunyhó Judit Karika István Karika Renáta Kemény Lajos Kerék Alexandra Kerék Barbara Kovács Richárd Ludván Dávid Stehenits Dávid Szeder Ádám

Anghelyi Ádám Ábrahám Edina Bedő András Domonkos Éva Eklics Borbála Gunyhó Tamás Horváth Eszter Hutflesz Péter Paár Szilárd Pintér Anikó Pintér Katalin Schmied Róbert Schwarcz András Tischler Zoltán Trestyén Erik Ungvárszki Dávid Varsics Attila Rittenbacher Szilvia

Balogh Alex Bene Katalin Darvas Bernadett Faminger Erzsébet Gombás Gyönygvér Handl Renáta Kévés Tamás Kiss Szilveszter Kovács Gábor Lencz Péter Markó Krisztián Mondovics Szandra Petrovicz Márk Prém Annabella Sulyok Dávid Szalontai Attila Szemenyei Genovéva Tankovics Dávid Varga Ákos

Bedő Péter Bellovics Bálint Ferencz Antónia Funk Attila Gémesi Krisztián Horváth Anna Jófejű Anikó Jófejű Anita Kállai Zsolt László Beatrix Mészáros Norbert Németh Zsanett Ország Dávid Petrovicz Bernadett Preiner Zoltán Sipák Ádám Szabó Balázs Szalai Márk Tőkés Árpád Turóczi Szabolcs Vecsei Roland

2005/2006 8.o. Osztályfőnök: Molnár János Dobos Ádám Domonkos Gergő Fülöp Henrik Horgány Eszter Horváth Viktor Hutflesz Krisztián Kocsis Ibolya Kovács Károly László Rita Ledniczky Gábor Lehner Balázs Pillár Tamás Preiner Zsófia Sári Klaudia Schall Diána Szalontai Attila Tokos Bianka Válint Petra Varsics Balázs Vitárius Márk Vörös Torma Csaba

64

„Amit tapasztalsz, érzesz és tanulsz, Évmilliókra lesz tulajdonod”

Madách Imre

ISKOLATÖRTÉNET A világot nem a zsarnokok, nem a hatalmasok, hanem a gyerekek, a kicsinyek uralják! ( Pilinszky János )

Recommend Documents