TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ 11

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ

11

Ì .Ấ B E R L I N C m ẳ Ổ KET LATIN-AMEmKAI KIKÉPZŐ KÖRÚTJA AZ ÓCEÁNI HADITENGERÉSZETI JELENLÉT JEGYÉBEN (1924.11. - 1925. 03.; 1925.10. - 1926. Ồ3.) ABERLINC l ẵ Ả Í Ổ CHILEI Ti z e k e n (1925.11.27. - 1925.12.30.)

23

1.1. Ấ Berlin cirkáló dél-amerikai kiképző körótjainak előkészítése

2‫כ‬

1.1.1. Paul Behncke admirális doktrínája

2‫כ‬

1.1.2· ABerlin cirkáló közép-amerikai kiképző útja (1924. 11. - 1925. 03•)

37

1.1.3. A Reichsmarine, az Auswärtiges Amt és a Deutsches Ausland-Institut együttműködésé

40

1.1.4· A valparaisoi Német Kereskedelmi Kamara szerepe a Berlin kiképző cirkáló chilei utjanak előkészítésében

43

1.2. ABerlin cirkáló dél-amerikai kiképzi útja Kieltol Peruig

49

1.2.1. Azori-szigetek, Haiti，Panama-csatorna

49

1.2.2. A chilei látogatás programjának véglegesítése

51

1.2.3· Ấ Berlin lelkes fogadtatása Ecuadorban. Váratlan katonapolitikai siker a frankofil Pemban

55

1.2.4· A Marineleitung döntésé a cirkálók rendszeres világkörüli kiképző útjairól (1925. 11.)

59

1.3. Ấ Berlin cirkáló chilei programja

61

1.3.1. A valparaisoi Német Kereskedelmi Kamara és a zászlókérdés

61

1.3.2· Ấ Berlin díszegységei Santiagóban (1925. 12. 01•)

69

1.3.3. kBerlin a chilei haditengerészet fô bázisán, Talcahuanóban. Chilei tengerészeti attasé Berlinbe küldésének tene

71

1.3.4. Látogatás a chilei németség fellegvárában， Valdiviaban

73

1.3.5. kBerlin a dél-chilei sziget- és csatornavilágban. Látogatás a világ legdélibb kikötőjében， Punta Arenasban

77

1.3.6. A Meteor kutatohajo a Tüzföld csatomavilágában. A Berlin és a Meteor találkozása 1.3.7. kBerlin dél-amerikai kőrútjának zaro szakasza: Argentina，Uruguay，Brazilia, Zöld-foki szigetek，Spanyolország 1.4. ABerlin cirkáló dél-amerikai kiképzi útjanak következményei 1.4.1· kBerlin útjanak értékelésé Németországban

79 89 93 93

1.4.2. Chilei tengerészeti attasé küldésé Berlinbe. Chile feszült külpolitikai helyzete: a Tacna·Arica kérdés

94

1.4.3. Wilhelm Canaris fregattkapitány titkos együttműködésé a chilei és az argentin haditengerészeti vezetéssel

102

1.4.4. A církálóháború elmélete és gyakorlata. Az I. világháború haditengerészeti tapasztalatainak kiértékelésé: az új német offenzív haditengerészeti stratégia kífomálódása az 1920-as években

115

1.4.4.1. Erich Raeder nézetei az I. világháború alatti német cirkálóháborúról

115

1.4.4.2. ATirpitz-doktrína kritikája, új stratégiai koncepció Wolfgang Wegener admirális memorandumában

129

1•4.4.3· A zsebcsatahajó körüli viták a ‫ ״‬Marsch zum Atlantik‫״‬, az új cirkálóháború doktrína a jegyében

139

2.AFRANCIA-NÉMET RIVALIZÁLÁS AZ EURÓPA-DÉL‫־‬AMERIKA LÉGIÚTVONALKIÉPÍTÉSÉÉRT٠A I Í / F Ĩ Â 4 1 4 tSkZEPPELINM ÜVEK DÉL_ATLANTI LÉGIPROJEKTJE (1924-1933) 149 1 .\.， ， Spanyolországjelentősége， mint a Németország és Spanyol-Amerika közötti híd‫״‬. Titkos spanyol(marokkoibnemet légi kapcsolatok az 1920-as években 151 2.2. A ,, transzocean projekt ‫ ״‬első meteorológiai programja a Minden gőzhajó fedélzetén (1924. 03-06.)

193

2.3. A ,, transzóceán projekt ’’ második meteorológiai programja: A Meteor kutatóhajó dél-atlanti kutató expedíciója (1925. 04. - 1927. 07.)

199

2.4. Az argentin légi hídfő terve. Titkos argentin-német légi kapcsolatok I923‫־‬tól

207

2.5. Junkers és Dormer repülőgépek a chilei légierő szolgálatában (1925—1933)

213

3٠A Â 4 iỉ7 Â G É S A Z I /) iC I ắ L Ó K V I L Á G K Ô R Ũ L I KIKÉPZŐ ÚTJAI (1926. 02. - 1927. 03.; 1926.11. - 1928. 03.) AZ EMDEN CIRKÁLÓ CHILEI VIZEKEN Ě S A ffZARTNÉMETKOLÓNMK9fMEGlÁTOGATASA DÉL-CHILÉBEN (1927. 09. 30. - 11. 05.)

223

3.1. Az Emden cirkáló világkörüli kiképző útjának előkészítése

225

] .\.\.Ấ H a m b u rg à ± í\ỏ világkörülí kikepzo útja(1926. 0 2 .- 1927. 03.)

225

3.1.2. AMarineleitung és diZAuswärtiges Amt együttműködésé. A vílágkörüii utiprogram kiképzési prioritásai

226

3.1.3. A santiagói német követség és a valparaisói főkonzulátus szerepe az Emden chilei programjának megszervezéseben

229

3.2. Aprogennán Ibafiez-rendszer Chilében (1927-1931)

235

3.2.1. Carlos Ibañez germanofil tábornok köztársasági elnöki tevekenysege (1927-1931)

235

3.2.2· Az Ibañez-rendszer stabilizálása. Titkos német rendőrségi misszió közreműködésé a chilei csendorseg, a Cuerpo de Carabineros felállításában (1928-1929)

236

3.2.3. Tisztogatások az anglofil chilei haditengerészetben， a germanofil erők térnyerése az 1920-as évek második felében

251

3.3. Az Emden cirkáló és a ‫״‬perui kártya". A perui hadsereg Faupel tábornok irányítása alatt

255

3.4. Az Emden cirkáló chilei protokoll és kiképzési programja (1927.09.30.- 11.05.)

259

3.4.1. Az Emden cirkáló Valparaisoban a ， jó sajtó” jegyében. A kapcsolatok elmélyítésé a chilei haditengerészettel

259

3.4.2. Az Emden díszegysége Santiagóban Ibañez tábornok-elnök személyes megnivasára

267

3.43. Bizalmas tárgyalások a chilei kormánnyal egy német betelepítési programról

273

3.4.4. Chilei érdemrendek adományozása a német politikai és katonai csúcsvezetés számára

279

3.4.5. Németország az Amerikai Egyesült Államok elleni közös chilei-angol diplomáciai frontban

280

3.4.6· Az Emden gyorsított kiképzési programja a talcahuanói haditengerészeti bázison

292

3.4.7. Az Emden cirkáló a ,, chilei Svájcban ”. A német betelepülés 75. évfordulójának ünnepségei Puerto Montiban

295

3.4.8. Az Emden intenzív kiképzoprogramja a norvégiai Qordvidekek dél-amerikai Íke^árjában, a dél-chilei és tíízföldi csatornákban

302

3.5. A hazatérés. Az Emden cirkáló világköriili kiképzOútjának zárószakasza: Argentina，Brazilia，Dominika， Amerikai Egyesült Államok, Spanyolország

309

4· NÉMET-CHILEI KATONAI KAPCSOLATOK CSÚCSPONTJA AZ 1920-AS EVEKBEN. KÖLCSÖNÖS HADSEREGFOPARANCSNOKI LÁTOGATÁSOK 1929-ΒΕΝ

313

4.1· Wilhelm Heye， a Reichswehr hadseregfôparancsnoka ‫״‬privat‫ ״‬részvétele az 1929. márciusi chilei hadgyakorlatokon

315

4.1.1. Wilhelm Heye tábornok argentin-chilei útjának előzményei. Látogatás Magyarországon és körút az Amerikai Egyesült Államokban 1927-ben

315

4.1.2. Francisco Javier Diaz， a chilei hadsereg főfelügyelőjének meghívása ‫ ״‬regijo barátja‫ ״‬Wilhelm Heye tábornok számára a chilei hadgyakorlatokra

319

4.1.3. Titkos memorandumok Wilhelm Heye fôparancsnok argentin—chilei látogatása előtt a német-del-amerikai katonai kapcsolatokról a versailles-i szerződés kijátszásának jegyében (1926-1928)

320

4.1.3.1. Francisco Javier Diaz tábornok titkos terve: Chilei katonarisztek átvezénylésé a Reichswehrbe. Von Spee santiagói német követ jelentése az Auswärtiges Amt-пак (Santiago, 1926. 02. 12•) 320

4.1.3.2. A versailles-i szerződés tiltó katonai rendelkezései kijátszásának dél-amerikai lehetőségei. Wilhelm Faupel tábornok jelentése Hans von Seeckt tábornoknak (Buenos Aires，1926. 10.) 322 4.1 •3.3. Az Argentínában tevékenykedő ‫ ״‬nem hivatalos ‫ יי‬német katonai misszió vezetője， Hans von Kretzschmar tábornok jelentése Н е е tábornoknak (Buenos Aires，1926. 11. 23•) 325 4.1.3.4. Peru német légi befolyás alá helyezésének titkos terve. Döríng repüloörnagy jelentése Brandenburg közlekedésügyi minisztériumi osztályvezetőnek és Heye tábornoknak (BuenosAires，192デ 02 17•)

328

4.1.3.5. Heye tábornok parancsa chilei tisztek átvezényléséről a Reichsheer-hc (Berlin, 1927. 12. 05.)

332

4.1.3.6. A francia rivális kiszorítása Peruból. Döríng reptilöömagy jelentése Hindenburg birodalmi elnöknek és Heye tábornoknak (Berlin, 1928.06. 0デ )

340

٠

٠

4.1.4. Gustav Stresemann külügyminiszter,, minden feltűnést kerülő‫ ״‬utasítása Wilhelm Heye tábornok dél-amerikai utazasaról 344 4.1.5· Wilhelm Heye tábornok ‫״‬privat» útiterve. Az Auswärtiges Amt által letiltott bolíviai látogatás

351

4.1.6. Tranzitlátogatás Argentínában. Találkozás a Buenos Aires-ben ， ， nem hivatalosan ’’ tevékenykedő német katonai tanácsadókkal

353

4.1.7. Wilhelm Heye tábornok részvétele az 1929. márciusi chilei hadgyakorlaton. A versailles-i szerződés 179. paragrañisának de facto hatalyon ๒ ฬ 1helyezése

355

4.1.8. A chilei német kolónia és a Ịfzảszỉỏkẻrdẻsff Heye tábomok 1929. márciusi látogatása során

371

4.1.9. Heye tábornok második ‫״‬privat» útiterve. Az Auswärtiges Amt által letiltott brazíliai látogatás

374

4.1.10· Wilhelm Heye tábornok második tranzitutja Argentínában. Az argentin—német katonai kapcsolatok 1929-ben

376

4.1.11. Wilhelm Heye tábornok elso dél-amerikai útjanak kedvező értékelésé Berlinben. Heye második latin-amerikai körútja 1931-ben

378

4.2. ‫ ״‬Az abszolút megbízható és nuseges‫ ״‬Francisco Javier Diaz， a chilei hadsereg főfelügyelőjének részvétele a Reichsheer 1929. augusztusi hadgyakorlatán 4.2.1. Olshausen santiagói német követ Diaz tábornok németországi látogatásáról

381 381

4.2.Ζ. Diaz látogatásának előkészítése a Reichswehministerium

és az Auswärtiges Amt részéről

384

4.2.3. Diaz tábornok látogatásának német sajtovisszhan^a. Diaz és Heye tábornok részvétele di Reichsheer 1929. augusztusi hadgyakorlatain

387

4.2.4· Diaz tábornok， a chilei nemzetiszocialista szervezkedés ‫ ״‬spiritus rectora

392

5 . Ả K A R L S R Ư H E C lẵẢ ÍỔ DÉL-ẢMERIKẢI KIKEPZOKORUTJAI (1930.10. - 1931. 02.; 1931.11. - 1932.12•)

397

5.1· AKarlsruhe cirkáló 1932 július-augusztusára tervezett második útja Chilébe a belpolitikai kaosz, a zaszlókérdes kiéiezodese es a nemzetiszocialista szervezkedésjegyében

399

5.1.1· Ấ Karlsruhe cirkáló második dél-amerikai kiKepzo utjának előkészítése a Marineleitung és az Auswärtiges Amt részéről 399 5.1.2. Az Ibañez-rendszer összeomlása (1931. 07. 26.) AKarlsruhe cirkáló chilei látogató programjának elso megkerdojelezödese

405

5.1.3. A santiagói német követség távirata a Karlsruhe cirkáló chilei látogatásának elhalasztásáról a zászlÓKerdés kiéleződésé miatt (1931.11.)

411

5.1.4· Paul Behncke admirális Chiléről alkotott nézetei 1914 előtt s iránymutatásai a Karlsruhe cirkáló chilei kikepzöútja idejen, 1932-ben

423

5.1.5. Az NSDAP előretörése a német választásokon 1932 első felében. Az NSDAP Auslandorganisation szervező tevékenységének kezdete a chilei német ‫ ״‬zárt kolóniák‫ ״‬körében

428

5.2. Chilei belpolitikai h o sz. AKarlsruhe cirkáló chilei ütjanak harmadszori megkérdojelezödése (1932. 06.)

437

5.2.1· Szocialista-kommunista tendenciájú puccs Chilében (1932. 06. 04•)

437

5.2.2. Az Auswärtiges Amt és a Marineleitung válságtanácskozásai. A Karlsruhe útjanak intervenciós célú felgyorsítása a chilei német kolóniák védelmében

440

5.2.3. A baloldali kihívásra adott szélsőjobboldali vaiasz. Diaz nyugalmazott tábornok a Movimiento Nacionalsocialista de Chile alapitoja

444

5.2.4. A germanofil Ibaftez tábornok, exelnök váratlan visszatérése Santiagóba (1932. 07. 06.). Zöldjelzés a Karlsruhe chilei látogatása számára

447

5.2.5. Ibaftez tábornok sikertelen kiserlete a hatalom megtartására. Az angol-észak-amerikai—német közös diplomáciai front létrejötte. Ấ Karlsruhe cirkáló chilei látogatási programjának végleges lemondása (1932.07.21.)

450

5.2.6· AKarlsruhe cirkáló villámlátogatása a valparaisói-öbölben (1932. 08. 04.). A kiképzési program teljesítése a Tűzföldön a del-atlanti cirkálóháboró doktrina jegyében

456

6. KITEKINTÉS (1933-1939)

461

6.1· Anemzetiszocialista Németország elso hadihajója Dél-Amerikaban. AKarslruhe cirkáló harmadik kiképző körútja (1934. 10. - 1935. 06•)

463

6.2. Német tengerészeti attasé kinevezése Dél-Amerikába (1935. 10.). A dél-atlanti cirkálóhaború hadtápszolgálatának megszervezése

469

6.3. A Schlesien sorhajó Dél‫־‬Amerika körüli kiképző útja (1937. 10. - 1938. 04•)

475

6.4. Ί erkép-projekciók. A német hadihajók közép- és dél-amerikai kiKepzo útvonalainak (1924-1938) rávetítése a Brit Birodalom és Franciaország kereskedelmi hajózási útvonalaira

479

6.5. Raeder admirális helyzetelemzése a Haditengerészet Főparancsnoksága hadijátékának záró értekezletén (1939. 02-03.)

483

6.6. A Deutsche Luft Hansa légügyi expanziója Dél-Amerikában (1933-1939)

507

7 . ÖSSZEGZÉS

513

7.1. A nemet cirkálóháború doktrina

515

7.2. Térkép-projekciók: angol-francia tengeri útvonalak és a német cirkálók latin-amerikai kiképző útjainak egymásra vetítése

516

7.3. A német cirkálók kiképző programjai a norvegiai ộordỵidék dél-amerikai ikeşarjaban a dél-chilei és É fö ld i csatornákban

517

7.4. Szoros német-chilei katonai kooperáció， az 1929. márciusi chilei hadgyakorlat

520

7.5. A zászlókérdés és a chilei zárt német koloniak

522

7.6. ALuft Hansa transzóceán projektje: A Berlin-Buenos Aires közti interkontinentális légipostai járat és 2í Zeppelin leghajojaratok Fridrichhafen és Rio de Janeiro között

523

7.7· Kölcsönhatások (Európa - Németország - Dél-Amerika)

524

7.8. ， ， Szabad térdimenziók”：óceán, légtér，Dél-Amerika

525

8. FORRÁS- ÉS IRODALOMJEGYZÉK 8.1. Levéltári fogások

527 527

8.1.1. Bundesarchiv-Militärarchiv (BAMA) - Freiburg

527

8.1.2. Politisches Archiv des Auswärtigen Amts (PAAA) —Bonn

531

8.1.3· Bundesarchiv (BA) —Koblenz

535

8.1.4. Zentrales Staatsarchiv (ZSP) - Potsdam

536

8.1.5· Bayerisches Hauptstaatsarchiv (Bay HStA) - München

537

8.1.6· Hauptstaatsarchiv - Stuttgart

537

8.1.7. Staatsarchiv —Bremen

537

8.2. Nyomtatásban me^.eỉent források, forrásértékű kiadványok 8.2.1. Cikkek， tanulmányok 8.2.2. Önálló müvek， memoárok

537 537 542

8.3. A II. világháború után íródott feldolgozások 8.3.1· sikkek ；tanulmányok

544 544

8.3.2. Önálló müvek 8.4. Interjúk (Chile，1๑๑๑-7000-7007)

557 565

9. IDEGEN SZAVAK FELOLDÁSA

567

10· FEKETE‫־‬FEHER Á B É JEGYZÉKE (1-77. ábra)

569

11· SZÍNES TÁBLÁK JEGYZÉKE (Ι-ΧΧΧΙΙ. színes tábla)

575