1
Tartalomjegyzék 3.A jog fogalma 4.Jogszabálytan 5.Jogviszonytan 7.A jogalkalmazás 8.Az állam lényege 9.A magyar államszervezet alkotmányos rendje
11.Az Európai Unió intézményrendszere 12.A társasági jog elvi kérdései 14.A hatályos magyar társasági jogi szabályozás általános része 17.Az egyes társadalmi formák szabályozása 19.Fizetésképtelenségi jog 20.Értékpapír- és tőzsdejog 21.Versenyjog 22.A szerződések jogának alapjai 25.A szerződés létrehozása és érvényessége 26.Szerződéses biztosítékok 27.A szerződés módosítása és megszüntetése. Elévülés 28.A szerződés teljesítése és a szerződésszegés 28.Kereskedelmi adásvétel 29.A vállalkozási szerződés 30.Ügyviteli szerződések 31.Használati szerződések 32.Bank- és biztosítási ügyletek 33.A munkajogi szabályozás alapintézményei 34.A munkaszerződés
2
TÉTELSOR Gazdasági jog * Minden szak kiv. A Gazdálkodás és menedzsment szakot 2007-08 tanév II. Félév szerkeztette: Rétvári Péter(RÉPA)
forrás: Vállalati jog BA: Balásházy Mária, Pázmándi Kinga, Sárközy Tamás
3
1. A jog fogalma A jog lényege a jogi normákban található. Attól különbözteti meg a „sima” normától, hogy ennek megvalósulását az állam biztosítja(kényszerítőeszközökkel). Jog kialakulása elött is voltak erkölcsi nomák. Tárgyi jog=jogi normákból álló jogszabály, jogi tények=azok az esemény, magatartások, amelyekhez a jogszabály joghatást fűz. Jogviszonyok=azok a társadalmi viszonyok, amelyeket a jog szabályoz. Funkciói: integráló stabilizációs(jog biztonságot ad), társ.i konfliktus feloldó(jogi viták rendezése), társ.alakító eszköz(gazdi életbe való beavatkozás. Polgári társban elválik a magán(horizontális) ill közjog(vertifikális). Keletkezése alapján: írott, szokás, precedens jog. Írott: ha a magatartásszabályok törvénybe
vannak
foglalva(állam
alkotja)
Szokásjog:
jelentős
forrása
a
társi.szokás.(rendszeres ismétlődő magatartások) Ezek joggá transzformálódtak, úgy, hogy az állam legitimálta.(írott joggal szemben gyakran háttérbe szorul) Precedens jog: az eddigi bírói döntésekre épül.(esetjog), azért mert viszonylag kevés törvény van, ezért keresnek vmi hasonló esetet. Amerikai-angol jogban ált.ban a precendens, az európaiban az írott jog dominál. Nemzetközi jog=egyértelmű, még annyit, hogy ez államok közti meg1ezésen alapszik. Jogrendszer: nem csak jogszabályok tömegét, hanem rendszeresen összefüggő, felépített rendszert is jelent.(1ik szabály nem mondhat ellent a másiknak: pl. Számvitel x társasági törvény. Ez = JOGSZABÁLY KOLLÍZIÓ.
A jogi
fogalomalkotás = JOGI DOGMATIKA. JOGÁGAK: azonos típusu társi viszonyokat azonos jogi módszerrel szabályozza. JOGÁGAZAT: meghatározott jogágakat összefogó egységek. RECEPCIÓ: más országtól áttvett jog. Angol, francia német jog un. erdeti jogok. Feloszthatók ANYAGI=azoknak az szabályoknak az összessége amelyek a jogviszont tartalmilag rendezik - és ALAKI jogra= meghatározzák, h a jogalanyok jogaikat
milyen
keretek
alkotmányjog,(állampolgári
között
alapjogok,
gyakrolhatják.
kötelezettségek,
áll.szerv
KÖZJOG= felépítése),
közigazgatási jog(végrehajtó hatalom szerv.tét szabályozó), büntetőjog(társ.i veszélyes cselekvényeit szankcionálja. MAGÁNJOG: alapvetően diszpozitív
4
jogszabályok. ÖNÁLLÓSULT SZAKJOGOK: pl. Kereskedelmi Jog, nemmid1 hogy laikus ad el laikusnak vagy „profi laikusnak. Klasszikus jogágak mellett vannak MÁSODLAGOS JOGÁGAK.(vegyes jogágak, pl a munkajog.) 2. Jogszabálytan JOGI NORMA: a jog legkisebb önálló egysége. NORMÁK SZERKEZETE: HIPOTÉZIS:absztraktan megfogalmazott tények összesége, melyhez valamilyen joghatás fűződik=jogi norma tényállása ethát a hipotézis. Van ZÁRT (amikor körül tudja írni, és NYITOTT(amikor nem tudja pontosan a tényállást. DISZPOZÍCIÓ: rendelkezést, jogi minősítést jelent, ha a hipotézisben körülírt feltételek fenntállnak, akkor szabályokat fogalmaz meg(parancs tiltás, magatartás megengedése).
Amiket
megfogalmaz
lehet(1másnak
mellérendelt
felek
között)DISZPOZITÍV, KOGENS(tiltó vagy parancsoló)IMPERATÍV(melynek feltétlenül érvényesülnie kell. JOGKÖVETKEZMÉNY: szankció alkalmazására kerül
sor.
KÜLÖNLEGES
JOGI
NORMÁK:
1.jogszabály
sokszor
FOGALMAKAT hat meg(pl. Médiatörvény) 2.) VÉLELEM: amikor valószínűnek fogad el egy tényállást. Van megdonthető, megdönthetetlen. 3)FIKCIÓ: valósnak fogad el egy fikciót 4) GENERÁLKLAUZULA: sokszor kiegészít. Olyanokat tartalmaz ami nincsen benne a szabályba pl.(Ptbe) JOGALKOTÁS: egy folyamat melynek végterméke a JOGSZABÁLY. Egyes jogsz
számos
jogi
KONDIFIKÁCIÓ:
normából jogszabály
áll.
KÓDEXEK,
leírása,
TÖRVÉNYKÖNYVEK.
megszerkesztése(van
kodifikéciós
bizottság). ORSZÁGGYŰLÉSEN 2/3 ad szavazat kell a törvény létrehozásához. LÉTREHOZÁSKOR FIGYELNI KELL: TÚLSZABÁLYOZÁSRA(dereguláció szükséges ellene), GAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNYEKRE. Tudatosan törekedni kell a vállalatok terheinekcsökkentésére, fogyasztók védelmére=MINŐSÉGI JOGALKOTÁS. Végül ki kell hírdetni a MAGYAR KÖZLÖNYBE, viszont csak HATÁLYOS JOGI NORMA alkalmazható. Van IDŐBEL, TERÜLETI(pl országhatárra tejed ki), SZEMÉLYI(ha nem tartalmaz szoírtást elvileg valamennyi alanyra kiterjed) hatály. JOGFORRÁSTAN: van BELSŐ(ahol meghozzák, pl.
5
Országgyűlés, KÜLSŐ( a forma, amelben a jogszabály megjelenik. A JOGFORRÁSOK HIERARCHIKUSAN épülnek: 1) TÖRVÉNY(ezen belül a legfontosabb
az
alkotmánytörvény)
2)
KORMÁNYRENDELET(irányításra
szabályzásra) 3)MINISZTER RENDELET(csak amire a kormányrendelet adott felhatalmazást,
olyan
rendeleteket
hozhat)
4)
ÖNKORMÁNYZATI
RENDELET.(a területi települési önk hozza) SPECIÁLIS: NEMZETKÖZI RENDELET – az országnak ezt nemcsak elfogadnia kell, de belső jogforrásá kell tenni, vagyis RATIFIKÁLNI. Az Eunak vannak közvetlen: RENDELET és közvetett:
IRÁNYELV(jogharmonizácós
JOGSZABÁLYTÓLKÜLÖNBÖZIK
AZ
célokat
szolgál)
IRÁNYELV(csak
jogforrása.
ajánlást
adhat),
HATÁROZAT, TÁJÉKOZTATÓ!!! A magyar magánjog modernizációja 1830ban kezdődött, 1875 kereskedelmi törvény. 1959 Polgári Törvénykönyv, 1998tól 2008ig új polgári tk 3. Jogviszonytan I.JOGVISZONY: jogilag szabályozott tári viszony. Három szerkezeti eleme van: ALANY: 1.EMBER(természetes személy) – az emberek jogképessége vagyoni viszonyokban egyenlő, élveszületéstől a halálig tejred, önállóan dönhet e a saját jogi lehetőségeiről vagy sem: CSELEKVŐKÉPESSÉG: rendlekezik olyan belátási képességekkel, hogy saját maga tegyen jogi nyilatkozatot. 18 évet betöltött. 14-18 között
KORLÁTOZOTTAN
CSELEKVŐKÉPES,
ALATTA
CSELEKVŐKÉPTELEN( de természetesen nem csak életkorhoz kötött. Nagykorú is lehet, pl elmebeteg. VETŐKÉPESSÉG: hogy látja e előre hogy kár fog okozni vagy sem 2)JOGI SZEMÉLY szervezet, melyet az a jogszabály jogi személyként elismer és jogképességel ruházza fel. Van KRITÉRIUMAI: jog által elismert cég, meghatázott önálló vagyon, ügyintéző szervek, amelyek vezetik a jogi személyt, önálló felelősség 3) ÁLLAM alapvetően közjogi alany ill nemzetközi. Ő is lehet jogi
személy,
vagyoni
dolgokban
mellérendelő
szerepet
tölthet
be
4)JOGKÉPESSÉGEL FELRUHÁZOTT NEM JOGI SZEMÉLYI SZERVEZET. Ilyen pl. a KKT és a BT. ALANYVÁLTOZÁS: ha a jogviszony alanyaiban jogutódlás következik be. Van EGYETEMES JOGUTÓDLÁS ÉS EGYEDI.
6
II. JOGVISZONY TÁRGYA: a vagyonjogban az a szolgáltatás amire a jogviszony irányul. ANYAGI JOG INDIVIDUÁLIS jellegű. III. JOGVISZONY SZERKEZETE: lehet ABSZOLÚT:jogosultat ragadja meg, pl a tulajdonjog, általában negatív tartalmú, tehát tartózkodni kell, nem lehet emgzavarni mások tulajdonát stb. ÉS RELATÍV: jogilag meg van határozva mindkét pólusán a jogalany. Van jogosult és kötelezett(általában + magatartást kell biztosítania). Pl. adásvételi szerződés. Ezek mind KÖTELMEK, kötelem jellgénél fogva FELEKNEK nevezik a jogalanyokat. IV. TULAJDONJOG: A tulaj jogosult a birtoklásra(hatalom alatt tartást jeletn), valamint jogosult a hasznait szedni. RENDELKEZÉSI JOG(dönthet arról ki veheti igénybe). EREDETI? SZÁRMAZÉKOS jogszerzés. Eredeti amikor nem függ az előző tuljtól. Származékos, amikor szögugyanaz a jog illeti meg mint az előzőt. V.JOGNYILATKOZAT, JOGÜGYLET Jogügylet a joghatás kiváltására vonatkozó akaratnyilatkozat.(jognyilatkozat) Van CÍMZETT(személy szerint meghat) ÉS NEM CÍMZETT(díjkifizetés-ezt a jogi nyilatkozatott
nem
lehet
visszavonni).
Lehet
1OLDALÚ(díjkifizetés)
KÉT(szerződés) ILL. TÖBBOLDALÚ. VI.JOGI FELELŐSSÉG, KÁRTÉRÍTÉS A JOGI FELELŐSSÉGNEK két eleme van: OBJEKTÍV: tényleges és jogellenesnek minősített magatartás váltja ki. Ezt a jognak konkrétan fel kell sorolni: pl. lopás, csalás, sikkasztás stb. Van a SZUBJEKTÍV MEGKÖZELÍTÉS, amikor a jogellenes magatartást felróhatóan kell elkövetnie(magyarul vétkesnek kell lennie ahhoz hogy elítéljék.) Aki vétkes, vele szemben JOGI FELELŐSSÉGI SZANKCIÓT lehet alkalmazni Következő a felelősségi tényállás, aztán az EFFEKTÍV
TÉNYÁLLÁS,
bíróság
keretei
közt
bizonyítani
kell.
A
SZANKCIÓKAT A JOGÁGAK HATÁROZZÁK MEG. Pl böntető jogba : szabadságvesztés, Ptkban pedig kártérítés. A jogi felelősség a múltra reagál, REPRESSZÍV SZANKCIÓVAL, de célja a jövőre irányított. E CÉL GENERÁLIS PREVENCIÓ. REPARATÍV FELELŐSSÉG ÁLTALÁBAN MAGÁNJOGI KÁRTÉRÍTÉS. Kétféle kártérítés van: VAGYONI: 1)tényleges kár – pl autótörés 2) elhárításhoz szükséges költségekből – autó javítási kell, akkor annak ktgei 3)
7
elmaradt haszonból – elmaradt vagyoni előny. NEM VAGYONI – személyiségi jogait károsodás érte(egészség, vagy levéltitok stb.). Jogellenes magatartás tanusító alany lehet SZÁNDÉKOS VAGY GONDATLAN. FELRÓATÓSÁG akkor állapítható meg ha „nem tett meg mindent, ami az adott helyzetben áltban elvárható” CSAK AKKOR MENTESÜL, ha VIS MAIOR- azaz külső elháríthatatlan ok miatt köv be.
4. A jogalkalmazás JOGTUDAT KELL hogy a jogalanyok a jogszabályt jogtudatuk alapján alkalmazzák.
A
„JOG
NEM
TUDÁSA
NEM
MENTESÍT”.
JOGALKALMAZÁSRA ÁLTALÁBAN ÁLLAMI SZERVEK JOGOSULTAK. I.KÖZIGAZGATÉSI ALKALMAZÁS: 1) irányítási, felügyeleti 2) hatósági eljárás(személyekkel, társadágokkal szemben) Utasítási joga a felügyeleti szervnek nincs. ELJÁRÁST MINDIG HIVATALBÓL KEZD. HATÁSKÖR:
milyen
ügyben
,
mely
szerv
jár
el
ILLETÉKESSÉG:
TERÜLETILEG MELYIK MELY KÖZIGAZGATÁSI SZERV JOGOSULT... HATÁROZAT ELSŐ FOKON: ha nem fellebleznek, jogerős, ha igen: MÁSODFOKON, ez az itélet JOGERŐS, de ezt is meg lehet támadni: KÖZIGAZGATÁSI HATÁROZATOK BÍRÓSÁGI MEGTÁMADÁSA. II. BÍRÓSÁGI JOGALKALMAZÁS ELJÁRÁST MINDIG INDÍTVÁNYOK ALAPJÁN KEZD. Általában a helyi bíróság a jogosult. Utána megyei, de itt is lehet elsőre kezdeni, akkor elsőfokú. Itélőtáblán vannak a másodfokú és a legfelsőbb bíróság az ellenőrzésre, felülvizsgálatra. ALAKI JOGERŐ: felleblezhetetlen. Kivéve felülvizsgálati kérelem, perújítás. Ha letelt a felülvizsgálás ill az perindítási meghísodott: ANYAGI JOGERŐ – RES JUDICATA. Bíróságnak alapvető ága van. POLGÁRI ELJÁRÁS(felperes keresetével indul), BÜNTETŐ ELJÁRÁS(nyomozással indul). III. VÁLASZTOTT BÍRÁSKODÁS
8
A vagyonjogi vitákban lehet választott bíróság is. Előnyei: gyors, egyezséget szorgalmaz, a választott bíróság tagjainak összeállításában mindkét fél részt vesz, nem nyilvános. NEGATÍV: Itt felleblezésnek nincs helye IV. JOGSZABÁLYÉRTELMEZÉS Alkamazás során a a szabályokat értelmezni kell(szöveg, felépítés stb). Asszerint, hogy ki értelmezi: jogalkotói, jogalkalmazói, tudományos. Értelmezés szerint lehet: nyelvtani, logikai, történeti stb faszom kivan.
5. Az állam lényege Társadalmi
közügyek
intézésére
rendeltetett.Társadalomban
a
hatalom
koncentrátuma. Van ÁLLAMHATÁR. PERSZONÁLUNIÓ(amikor a személy köti össze) REÁLUNIÓ(amikor szorosabb a személynél) Amikor közös államszervek vannak
KONFÖDERÁCIÓ(pl.
unió).
FÖDERÁCIÓ(USA).
ÁLLAMPOLGÁRSÁG lehet vérségi alapon(Mország) vagy születési jogon: Anglia. SZUVERENITÁS: amikor az állam a terültén a saját állampolgárain gyakorolja a hatalmat, többi államnak is el kell ismernie. MODERN ÁLLAM: közszolgálatok tömegét nyújtja KÖZINTÉZMÉNYEKKEL(egyetemek, kórházak stb). PLURÁLIS DEMOKRATIKUS ÁLLAM(SZOLGÁLTATÓ ÁLLAM). Rousseau: az állami szuveranitás mögött ott húzódik a népszuveranítás. ALKOTMÁNYOS
ÁLLAM:
az
állam
biztosít:
jogait(politikai,gyülekezési,kollektív és egyéni II.Államcélok, funkciók 1)Organitikus: szervező funkció(infrastruktúra) 2)Gazdi befolyásoló: ösztönző funkció 3)Szociális funkció 4)Politikai funkció(demokrácia biztosítása stb) 5)Társadalmi érdekegyeztető: konfliktusfeloldó 6)Ideologikus f(társi eszmék támogatása 7)Államépítő funkció(aktuális magyar feladatok pl. EU célkitűzések III.ÁLLAMFORMA
állampolgárok
9
Van KIRÁLYSÁG ÉS KÖZTÁRSASÁG. KORMÁNYFORMA viszont több van: PREZIDENCIÁLIS(kormányfőre
támaszkodik(amerika)
PARLAMENTÁLIS,
ahol az államfő NEM RÉSZE A VÉGREHAJTÓ HATALOMNAK, ez lehet ALKOTMÁNYOS
KIRÁLYSÁG(Angila)
VAGY
KÖZTÁRSASÁG.
Magyarország egykamarás, parlamentális rendszer. IV.: ÁLLAMI ÁGAK MEGOSZTÁSA MONTESQUIEU alakította ki a lényegét. Megosztás és egyensúlyelmélete. LÉNYEG, HOGY NE EGY SZERVNÉL KONCENTRÁLÓDJON(mint pl feudalizmusban),
hanem
KÜLÖNÜLJÖN
EL
ÉS
AZONOS
ERŐVEL
BÍRJANAK. 1ensúlyok rendszerében való kormányzás részei: 1)ORSZÁGGYŰLÉS(nem pusztán törvény, hanem végrehajtó hatalom politikai ellenőrzésének eszköze. 2)ÁLLAMFŐ köztársasági elnök 3) ELLENSÚLYOK: OMBUDSMANok az állampolgárok biztosai 4)ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG, mint normakontroll
5)BÍRÓSÁGI
SZERVEZET,
ALATTA
ÜGYÉSZSÉG
6)GAZDASÁGI ELLENSÚLYOZÓK: JEGYBANK 7)ÖNKORMÁNYZATOK, ALATTA KÖZTESTÜLET 6. A magyar államszervezet alkotmányos rendje I. ORSZÁGGYŰLÉS JOGÁLLÁSA: törvényhozó hatalom, kormány feletti politikai
ellenörzés.
JOGKÖRE:
törvények
alkotása,
gazdasági
tervek,
államháztartás mérleg, ktgvetés, nemzetközi szerződések, hadsereg, megválasztja: köztársasági elnökét, miniszterelnököt, alkotmánybíróság tagjait, ombudsmanokat, legfelsőbb bíróság elnőkét. VÁLASZTÁS ALAPJÁN BEJUTÓ PÁRTOK FRAKCIÓKAT képeznek, emellett lehetnek független képv is. 18 éven felüli magyar állp, titkos szavazás. KÉPVISELŐK MANDÁTUMAIT LISTÁRÓL illetve EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLETI EREDMÉNYEK alapján kapják meg. Itt a szavazatok egyszerű többsége dönt.
INTERPELLÁCIÓ(bírálatot tartalmazó
kérdés) amit kérdésel ellentétben parlament szavazással dönt el. Képviselőt megilleti
a
MENTELMI
JOG.
Vannak
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI
SZABÁLYOK: pl képviselő nem lehet köztársasági elnük,bíró, ügyész stb. II. ÁLLAMFŐ
10
Titkos szavazással 5 évre választják.(minden válpolgár 35 évet betöltött választható) JOGKÖRE: HADSEREG FŐPARANCSNOKA, NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK KÖTÉSE, PARLAMENT ÉS HELYI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK LEGFELSŐBB
KITŰZÉSE BÍRÓSÁG
,
EGYÉNI
KEGYELMET
SZEMÉLYÉNEK
GYAKOROL,
KINEVEZÉSÉRE
VALÓ
JAVASLAT STB. A legtöbb döntéshez azonban miniszterelnöki javaslat szükséges. III. KORMÁNY 1)Miniszterekből és miniszterekből áll. Elfogadja a miniszterelnök által előterjesztett KORMÁNYPROGRAMOT. 2)Végrehajtó hatalom feje. 3)Törvények végrehajtásának biztosítása 4) REFROMOK 5)Jogforrása a kormányrendelet KONSTRUKTÍV
BIZALMATLANSÁG
INTÉZMÉNYE.
1/5e
indíthat
bizalmatlansági eljárást a melnök felé. MUNKASZERVEI: kabinetek, kormánybizottságok, testületek. 11 minisztérium van. Miniszter általános helyettese az államtitkár, Minisztérium feladatcsoportjai élén szakállamtitkárok állnak.(mind1iket a miniszterelnök nevezi ki). IV.ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG Feladata.: normakontroll.: 1) már elfogadott de még ki nem hírdetett törvények vizsgálata 2) utólagos vizsgálatok 3) ALKOTMÁNYJOGI PANASZ-szal élhet az akinek
jogait
az
alkotmány
megsértette.
4)
mulasztásban
nyilvánoló
alkotmányellenesség megszüntetése V.
AZ
ÁLLAMPOLGÁRI
JOGOK
ORSZÁGGYŰLÉSI
BIZTOSAI:
ombudsmanok. 6 évre választják 2/3ados többséggel. Magyarországon jelenleg 4 van. VI. SZÁMVEVŐSZÉK: ellenőrzi az állam háztartás gazdálkodását. Ellenőrzi , hogy az Országgyűlés felhatalmazása nélkül a ktgvetés egyetlen kiadási tételét se lépjék túl. Elég rosszul csinálják 12évre választják őket. VII. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS SZERVEZETE: kizárólag bírói szervezet. MO-on kizárólag bíróság útján lehetséges az igaz.szolg. Vannak különbíróságok is:munkaügyi, gazdasági, katonai. AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS TELJESEN FÜGGETLEN
A
VÉGREHAJTÓ
HATALOMTÓL!!!
Ezért
létrejött
az
11
ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS, ennek elnöke a legfelsőbb bíróság elnöke. ÜGYÉSZSÉG: önálló állami szerv. Feladatai: 1) nyomoz 2) irányítja a nyomozást 3) vádemelés 4) büntetésvégrehajtás törvényességének felügyelete 5) élén a legfőbb ügyész áll. ÜGYVÉD: elősegíti a megbízója jogainak érvényesítését. KÖZJEGYZŐ: köziratok készítése, hitelesítés, értéktárgyak megőrzése, KÖTELES MEGTAGADNI
MINDEN
OLYAN
IRAT
KÉSZÍTÉSÉT
MELY
JOGSZABÁLYBA ÜTKÖZIK. A BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁST A RENDŐRSÉG VÉGZI. VIII. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK: alapfeltétele: ellátja a lakosság alapvető szükségleteinek kielégítését. Mindent megtehet amit a utalt más szerve végrehajtására. Számvevőszék, csak az állami pénzeknek a felhasználását ellenőrizheti az önkormányzatoknál. IX. GAZDASÁGI ALKOTMÁNYOSSÁG: alapvető része a tulajdoni rend. Kimondja a magántulajdon, köztulajdon egyenrangúságát. 7. Az Európai Unió intézményrendszere Az Eunak 4 fő döntéshozó szerve van. 1)TANÁCS: az EU legfőbb döntéshozó és jogalkotó szerve. 1 miniszterképviselő küldhető országonként, amely jogosult a kormánya nevében kötelezettségvállalásra. Döntéseinek végrehajtását a általában a BIZOTTSÁGRA bízza. Minősített többség eléréséhez 62 %-a szükséges, valamint a tagállamok fele(tehát nem foghat össze 3 álam pl). LEGFONTOSABB FELADATAI: közös kül, biztonságpolitika kialakítása, jogalkotás stb. 2)BIZOTTSÁG:
operatív
döntéselőkészítő
ellenőrző,
végrehajtó.
SZUPERNACIONÁLIS SZERV, TEHÁT AZ ÁLLAMOKTÓL FÜGGETLEN, AZ UNIÓ SAJÁT SZERVE. Feladatai: felügyeli az EU szerődéseinek, döntéseinek végrehajtását, javaslatok egyes területek fejlesztésére, évente leg 1xer jelentést készít az ülési tevékenységről. Min 1 legf 2 biztos küldhető. 3)EURÓPAI PARLAMENT: arra hivatott, hogy a közösség állampolgárainak érdekeit védje az Euban. Rész vesz a közösségi normák megalkotásában. Minden
12
Eu állampolgárnak és jogi személynek joga van petíciót intézni olyan ügyekben melyben közvetlenül érintettek, ezt a biztos jogosult átvenni és közzétenni. 4)EURÓPAI BÍRÓSÁG: közösségi jog és a nemzetközi jog tisztázása. Minden tagállamból egy-egy bírót jelölnek ki, munkájukat a főügyészek segítik. Nagy szerepet tölt be az Unió fejlesztésében és az integrációs folyamatokban. 8. A társasági jog elvi kérdései I. TÁRSASÁGOK A SZERVEZETI JOGALANYOK RENDSZERÉBEN Természetes és jogi személyek a jogalanyok. Ez jogképességre utal(jogok és kötelezettségek
alanya
legyen)
MEGKÜLÖNBÖZTETENDŐ
A:
SZERZŐKÉPESSÉGTŐL, mert az konkrét jogok megszerzésére vonatkozó jogot jelent(pl.
termőföldet
Mo.on
külföldi
nem
szerezhet),
valamint
A
CSELEKVŐKÉPESSÉGTŐL(nagykorú és van beszámítási képessége). A jogi személynek is ABSZOLÚT JOGKÉPESSÉGE VAN. Jogi személyeknek két típusa van: 1)INTÉZMÉNYTÍPUSÚ(alapítók vagyonából alvagyont alakiítanak és arra szervezetet építenek) Alapvető fromája az ALAPÍTVÁNY, DE E KÖRBE TARTOZNAK PL A KTGVETÉSI SZERVEZK IS. 2)SZEMÉLYEGYESÜLÉSEK: nonprofit jelleggel az egyesület, profitorientáltan a gazd.i társaságok, szövetkezetek. Persze vannak egyéni vállalkozók ill cégek. II.TÁRSASÁG FOGALMI ISMÉRVEI Meg kell határozni a tartalmi ismérveit és el kell különíteni a rokonjelenségektől, tehát
lehet:
TULAJDON
SZEMPONTJÁTÓL:
1)PRIVÁTAUTONÓMIA
TERMÉKE 2)KÖZJOGI TÁRSULÁSOK(közjogi alanyok, köztestületek. Vannak persze 1-es,2-es keverékei. SZABADSÁG SZEMPONTJÁBÓL: szabad illetve KÉNYSZERTÁRSASÁGOK(PL.VÍZKÖZMŰTÁRSULAT). Nem társaságok az OBJEKTÍV KÖZÖSSÉGEK SEM, mint pl. családjogi, örökjogi közösségek. TÁRSASÁGI
SZERZŐDÉS
SZEMPONTJÁBÓL:
nem
kétpólusú,
hanem
TÖBBALANYÚ ÉS TÖBBOLDALÚ TARTÓS KOOPERÁCIÓS-SZERVEZŐ MEGÁLLAPODÁS. A jogi szabályozás ezért tobbalanyú szerződésként értelmezi. Legfőbb jellemzői: közösség tagjaivá változtatás, együttműködés, érdekazonosság. Ezért valamilyen módon a SZERVEZET ÉS AZ ÜGYINTÉZÉS kiemeli a kötelmi jogból és kicsit a személyi jog felé teszi.
13
III. NONPROFIT (pt)VS. GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK(gt) Nonprofit társaságok ill keredkedelmi jogi társaságok. Magyarországon nincsen kereskedelmi törvénykönyv, ezt a gt szabályozza. Nonprofit legegyszerűbb formája a POLGÁJOGI TÁRSASÁG, jogi személyiséggel is rendelkezhető EGYESÜLET. GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK: melyek üzletszerű közös gazdasági tevékenységre jogosultak. Vannak korlátolt(kft,rt) és korlátlan felelősségű társaságok.(kkt,bt). Minden eseteben CÉGNÉVVEL működnek. KKT, BT nem jogi személyiséggel bíró. FORMAKÉNYSZER VAN(csak a megh formában működhetnek) ÜZLETI NYILVÁNOSSÁG ALÁ ESŐ TÁRSASÁGOK. kerülnek, bárki számára nyilvános. CÉGJEGYZÉKBE KELL BEJEGYEZNI. KONSTITUTÍV JELLEGŰ, azaz csak úgy jöhetnek létre, ha bejegyzik. Vegyes vállalkozások is lehetnek. Egyesűlések, szövetkezetek. AZ EGYESÜLÉS MAGA NEM NYERESÉGORIENTÁLT, CSAK KOORDINÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK DOMINÁLNAK. A SZÖVETKEZET AZ EGYESÜLÉS ÉS A RT. KÖZÖTT VAN. Nyereségorientált ő is. A magyar jogban a gazdasági társaságoktól elkülönülő, önnáló gazdi forma. IV. NEMZETKÖZI TÁRSASÁGOK ANGOL AMERIKAI MODELL: 1)erősen megosztott tulajdoni szerkezet 2) nagyon csekély társasági fromaválaszték – lényegében 1 társasági forma van: rt, ami lehet zárt ill nyitott fromában. 3)részvényes nem társasági tag, hanem inkább befektető 4) egységes vezető szer van: Board EURÓPAI
(NÉMET)
MODELL:
1)meghatható
tulajdonosok,
2)széles
körü
társaságválaszték, 3)elkülönült a tőkepiaci jogtól(ide kizárólag az rt kapcsolódik) 4) nincsen BOARD, itt elkülönülnek a vezető szervek.(taggyűlés,közgyűés,igazgatóság) Két modell közeledése jellemző, főleg az amerikai. V.TÁRSASÁGI JOG ALAPELVEI: 1)társulási szabadság, vállalkozói privát autonómia
2)magánautonómia
elsődlegességének
egyeztetése
a
közérdekkel.
3)DISZPOZITÍV normák jellemzők. INTÉZMÉNYES DEREGULÁCIÓ. Az állam nem szabályozhatja túl. 4)az társaságban résztvevő természetes jogi személyek egyenrangúak. NYITOTT: külföldiek isbetársulhatnak. 5) kollektív kisebbségvédelmet épít ki. 6)működés során nem szabad ártani az üzletpartnereknek.(pl.:hitelezővédelem)
14
7) Nagyon vállalatoknál szükség van a CORPORATE GOVERNANCE-re(felelős vállalatvezetésre), ugyanis nagy az elkülönülés, elidegendés. 8)MUNKAVÁLLALÓI PARTICIPÁCIÓ(munkavállalók bevonása a társaság szervezetébe) VI. KAPCSOLÓDÓ JOGTERÜLTEK 1)CIVILJOG, mert ez a polgári jog kereskedelmi szakágába tartozik 2) Gt. és Cégtörvény, mert anyagi jogát a gt, az alaki jogát meg a cégtörvénykönyv. 3)Versenyjog, mert kifejthet versenykorlátozó hatást 4)konszernjog 5)értékpapír, tőzsdejog 7)számviteli, adójog 8)privatizáció Vannak teljesen ELKÜLÖNÜLT JOGOK: BANK ÉS BIZTOSÍTÓ JOG. Ezekre HPT ÉS A BT érvényes. VII. EURÓPAI TÁRSASÁGI JOG: eddig az EU három szupernacionális társaságot hozott
létre
európai:
RT(1esüléssel
átalakítással,
120000
euró
mintőke),
SZÖVETKEZET, GAZDASÁGI ÉRDEKVÉDELMI EGYESÜLET. Legalább két uniós
gazdasági
szervezetnek
kell
alapítanija.
A
nyilvánosság
kötelező
alapkövetelmény. Ugyanúgy be kell jegyezni, közlönybe kell megjeleníteni. 9. A hatályos magyar társasági jogi szabályozás általános része I.A TÁRSASÁGI TÖRVÉNY FELÉPÍTÉSE: 1)valamennyi társaságra KÖZÖS RENDELKEZÉSEK 2) kölönös RÉSZBENI RENDELKEZÉSEK 3)KAPCSOLÓDÓ VÁLLALKOZÁSOK JOGA LEGALAPVETŐBB RENDELKEZÉSEI: 1)TERÜLETI HATÁLY: Mo területén lév, székhelyekkel rendelkezőnek kell lennie. 2)TÁRGYI HATÁLY: üzletszerű, közös gazd.i tevékenység 3)SZEMÉLYI HATÁLYA gyakorlatilag annyi, hogy nem ismeri a JOINT VENTURE szabályozást., tehét külföldi is csatlakozhat. Tagok áltban más társaság tagjai is lehetnek egyszerre. 4)NUMERUS CLAUSUSA, hogy csak megadott formában alapíthatók. Függetlenül attól, hogy jogi személy vagy sem CÉGNÉVVEL alapíthaók, CÉGVALÓDISÁGGAL, min 2 tag kell. Rtnél KFTnél megengedett az 1személyes. A tagsági jogokról értékpapír, azaz részvény állítható ki. 5)alapításakor DISZPOZITÍV, de vannak korlátok: hitelintézet csak RT formájában működhet, telephelynek kell lenni, főtevékenységét meg kell jelölnie, 6) a szerződésben meg kell
15
jelölni választottbíróságot az állami helyett. 7)minden tény adat beketül a cégjegyzékbe II. A TÁRSASÁG LÉTSZAKASZAI 1)ALAPÍTÁS:
a)szerződés
megkötése,
b)közjegyzői
okiratba
fogalalás
c)bejelentkezése a cégbíróságnál d)a cégbejegyzés elbírálása e)cégjegyzékbe való bejegyzés Ha nem kötnek mást, HATÁROZATLAN IDŐRE SZÓL. KFT 3 MILLA ALAPTŐKE, RT 20 MILLA. A hozzájárulás lehet pénzből és nempénzből:APPORT: minden forgalomképes és vagyoni értékkel bíró testi szellemi dolog. SZINDIKÁTUSI SZERZŐDÉS: társaság megalapítása elött kötnek meg(megkötés elötti feladatok stb.). Nem nyilvános. Amíg nem jegyzik be működhet ELŐTÁRSASÁGKÉNT. Vannak SZERZŐDÉSMINTÁK A KKT, BT, KFT, RT-RE. Egyszerűűsített cégeljárás. Gyorsabban tudnak piacra lépni 2) MÓDÓSÍTÁS. A taggyűlés ¾-es többségével hozhat döntést a módosításról. Cégnév, telephely stbről egyszerű szavazati többség is elég. Szerződésmódosítás változásbejelentési eljárás után történik. 3)ÁTALAKULÁS: lényege: TÁRSADALMI FORMAVÁLTÁS. Kivétel, hogy a szövetkezet gazdasági társasággá
nem
alakulhat.
Ezzel
együtt
ÁTSZÁLL
AZ
ÖSSZESJOG,
KÖTELEZETTSÉG. Első lépés: VAGYONVIZSGÁLAT A KÖNYVELŐVEL, ALAPTŐKE MEGÁLLAPÍTÁSA A KÖVETKEZŐ VÁLLALATNÁL 2) új társaságban részt nem kivánó tagokkal el kell számolni(nem leszámolni) Végül a CÉGKÖZLÖNYBEN közzé kell tenni és el kell készíteni az új társaság VAGYONMÉRLEGÉT.
4)
EGYESÜLÉS-SZÉTVÁLLÁS:
az
egyesülésre
és
szétvállásra az átalakulás szabályait kell alkalmazni 5) JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉS: 1) vagy önkéntesen szüntetik meg a legfőbb szerv határozatai alapján (háromnegyedes döntéshozatallal) 2)felszámolást(amikor a vállalat tartósan fizetésképtelen rendeleik el a felszámolást) elrendelő bíróság alapján 3) A cégbíróság is elrendelheti a vállalat beszüntetését: ha súlyos törvénysértést követett el, un fantomcéget alapított, fél évig új tag nem lépett be A VÉGELSZÁMOLÁSKOR KIELÉGÍTIK A HITELEZŐKET, amit általában vagyonaránylagosan szétosztanak a tagok között. A korlátozott felelősségű társaságok csak a vagyon erejéig felelnek. Kftnél lehet pótfizetés is. III GAZDASÁGI TÁRSASÁG SZERVEI
16
Legfőbb szerve a TAGGYŰLÉS. STRATÉGIAI DÖNTÉSHOZATALI SZERVE. Minden tag jelen lehet és felszólalhat, ezt azonban a társi szerződésben korlátozni lehet. Egyszemélyesnél nincs taggyűlés, ülésen való részvételt elektronikusan is legonyolíthatják, az eredménybeszámolón, azonban személyesen részt kell venni. Vezetést a VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK LÁTJÁL EL. Kivéve a részvénytársaságot ahol az igazgatóság látja el. KKT, BTnél ÜZLETVEZETŐ VAN. KFTNÁL TÖBB ÜZLETVEZETŐ. SZABÁLYOK A VEZETÉSRE: vezető tisztségviselő CSAK TERMÉSZETES JOGI SZEMÉLY LEHET. Egy személy több társnál is megválasztható. A vezető tiszteket a szerződésben kell kijelölni. Ez egy POLGÁRI JOGI MEGBÍZÁSI VISZONY. A vezető ÖNFELELŐSSGŰ. SAJÁTOS VEZETŐ A CÉGVEZETŐ, aki nem vezető tisztségviselő, hanem munkavállaló. Van a FELÜGYELŐBIZOTTSÁG, akinek a feladata ellenőrizni a tulajdonosi szervet(tagoktól kezdve a papíokig, vagyis az általános szerveket is) 3-15ig lehetnek a tagjai. Nyílt RTnél kötelező, ZÁRTNÁL pedig RTnél a szavazati jogok 5% kell. AZ ÜGYVEZETÉS ÉS A FELÜGYELETI BIZOTTSÁG EGYMÁS MELLÉ RENDELT SZERV. Munkavállalók nem vehetnek részt a f.bizottságban, kivéve dolgozói participáció.
KÖNYVIZSGÁLÓ
3
fajta
lehet:
könyvizsgáló
cég,(csak
a
cégjegyzékbe bejegyzett lehet) társasági tag(max 5 évre választják, alapfeladata: éves beszámoló ellenőrzése ún. AUDITÁLÁS, ehhez TELJESSÉGI NYILATKOZAT KELL(összes adatot rendelkezésére kell bocsátani) Ha elvégezte az auditot, akkor az ügyvezetőknek a felügyelőbizottság elé kell tárnijuk a könyvizsgáló jelenlétében., állam alkalmazásában álló könyvizsgáló is lehet. IV.TAGI ÉRDEKVÉDELEM, KOLLEKTÍV KISEBBSÉGVÉDELEM, HITELEZŐI VÉDELEM Bármely tagnak joga van megtámdani a bíróságon(NEM A CÉGBÍRÓSÁGON) bármelyik szervet. A TAGOT KI LEHET ZÁRNI, kivéve az RTnél és a 75%os résszel rendelkezőt sem. Nemcsak INDIVIDUÁLIS, hanem KOLLEKTÍV jogokat adnak a tagoknak.(leg. 5%-al rendelkező tagokat illet meg) JOGUK VAN: 1) összehívni a gyűlést
2)könyvvizsgálói
vizsgálat
kérése
3)perindítás
A
HITELEZŐKET,
BESZÁLLÍTÓKAT IS VÉDENI KELL. ITT AKKOR ÁLL FENN VESZÉLY, HA EGYES
TAGOK
AKIK
KORLÁTOLT
FELELŐSSÉGEL
BÍRNAK,
EZT
17
KIHASZNÁLVA,
A
TÁRSASÁG
VAGYONÁVAL
SAJÁTJÜKKÉNT
RENDELKEZNEK, VAGY MÁSNAK ADVA CSÖKKENTIK ÚGY, HOGY A KÖTELEZETTSÉGET MÁR NEM TUDJÁK TELJESÍTENI. A törvény ezért joggal visszaélésnek minősíti ezt az rt, kftnél. Valamint AZ ALAPTŐKÉT 2ÉVENKÉNT ELLENŐRZIK, HOGY KITESZI E A MINIMÁLT( 3, 20 ). Vagy megszűnik vagy átalakul. V. KONSZERNJOG: társaságok kapcsolódásának joga. 1)Versenyjog foglalkozott vele eredetileg(tiltó jelleggel), 2)Pénzügyi jog: önálló mérlegkészítésére kötelesek 3)Társasági konszernjog: vagy a felvásárlás joa, vagy a részvényesek hitelezők
védelmei.
KÉTFÉLE
VÁLLALATCSOPORT
VAN:
ELISMERT,
TÉNYLEGES(MAGÁTÓL ÉRTHETŐDIK, AHOL A FAKTIKUS KAPCSOLAT URALMI SZERZŐDÉS ÉS CÉGBÍRÓSÁG NÉLKÜL IS LÉTREJÖN). AZ ELISMERT
JELLEMZŐI:
1)van
URALKODÓ
TAG
2)ELLENŐRZŐTT
TAG(ALATTA LÉVŐ) 3)ezek uralmi szerződést kötnek(önállóságot korlátoz, nyereséget von el, nyilvánosságal szolgálja a leányvállalatok érdekeit. VI. CÉGJOGI SZABÁLYOK CÉG: cégnyilvántartásba való bejegyzéssel üzletszerű tevékenységet folytat. Cégneve alatt jogokat és kötelezettségeket szerezhet, viszont ne kelthet ellentétes látszatot a nevével. Szerepel a CÉGNYILVÁNTARTÁSBAN, AMI NYILVÁNOS ÉS KÖZHITELES. A CTV az alábbi cuccokat szabályozza: Cégbejegyzési eljárás 2)változásbejegyzési 3)átalakulás 4)törlés eljárások. EZEKET TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYLET
eljárása
kontrollálja.
Szankciók
lehetnek:
1)felhívja
a
hiba
helyreállítására 2)max 10 millió forint pénzbírságot szabhat ki 3)felügyeleti biztost rendel ki 4) végül megszüntetheti. 10. Az egyes társadalmi formák szabályozása KÖZKERESETI TÁRSASÁG ÉS A BT. Mikrovállalkozásokra jellemző 2)egyik sem jogi személy 3)korlátlan felelősség 4)üzleti magánvagyon nem különül el egymástól 6)8000 bejegyzett van 7)formátlanul működő tagok gyűlése 8)KKT klasszikus személyegyesülés, ezért akkor szünik meg ált.ban ha meghal a vezető. A Bt a legkedveltebb társaság. 2)mintegy 120000 van bejegyezve 3)felelőssé megosztott: van BELTAG és KÜLTAG(csak a vagyoni betétükkel felelnek, hitelezőkkel szemben nem
18
felelnek).4)nem lehet a kültag vezető, nem képviselheti a társaságot, taggyűlésen viszont szavazhat a kis köcsög KFT: meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével rendelkezik, a legkisebb törzsbetét 10000 Ft a legkisebb törzstőke értelem szerűen a minimáltőke: 3 milla. A tagok KÖTELEZETTSÉGE CSAK A TÖRZSBETÉTEKRE TERJED KI. Minden tagnak 1 TÖRZSBETÉTJE VAN. Sajnos van PÓTDÍJBEFIZETÉSI kötelezettségük a veszteségek elkerülése véget. Az üzletrészt a tagok között átruházni lehet Nem lehet kilépni, csak az üzletrész átruházásával. Nyerég veszteség a hozzájárulások arányában oszlik. RÉSZVÉNYTÁRSASÁG: 1)Ma 4000 Rt működik Mon. Kevés a nyilvánosan működő Rt. Száma(100) Lényege: előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével indul. A részvényt névérték alatt kibocsátani TILOS. Az RT legkisebb alaptőkéje 20 milla. A részvényesek csak a névértéket kötelesek szolgáltatni a társaságnak. Lehet NYRT ill. ZRT.(Működésre vonatkozik) De nem szabad összekeverni az alapítással: zártan v nyilvánosan lehet alapítani is. Általában zártan alapítják.(alapító részvényeket meghatározott számban átveszik) Nyílt egy hosszú folyamat. RÉSZVÉNYOSZTÁLYOZÁSOK: KÖTVÉNY)
ÉS
TAGSÁGI
JOGOKAT
ÉRTÉKPAPÍROK(RÉSZVÉNY). BEMUTATÁSRA
ÉS
VANNAK A
HITELT(VÁLTÓ,
INKORPORÁLÓ(MEGTESTESÍTŐ)
részvénynek
NÉVRE
CSEKK,
két
alapvető
SZÓLÓ(95%-zártkörűnél
típusa
van:
kötelező)
RÉSZVÉNYFAJTÁK: 1)ELSŐBBSÉGI RÉSZVÉNY: valamilyen többletjogot ad a tulajnak(pl.fix osztalék, többlet, szavazatelsőbbségi részvény) 2) DOLGOZÓI részvény(munkavállalóknak, részvény(az
osztalék
nyugdíjasnak
mellett
adózótt
aki
ott
dolgozott)
jöv.ből
még
3)KAMATOZÓ kamatozásra
is
feljogosítja.4)VISSZAVÁLTHATÓ RÉSZVÉNYEK(alaptőke 10%ig) 5) SPECKÓK: RÉSZVÉNYUTLVÁNY:ha már kifizette a részét, egy tanúsítványt kap, míg be nem jegyzik a céget. Ha még nem fizette be az alaptőkét:ideiglenes részvény, hamár befizette, végleges. Van NYOMDAI ÚTON előállított és DEMATERALIZÁLT. RÉSZVÉNYJOGOK
INDIVIDUÁLISAK.
Tagsági
jogokkal(OSZTALÉK,
KÖZGYŰLÉSI JOGOK) kötelezettségekkel(NÉVÉRTÉK BEFIZETÉSE) jár.
19
Az Rt szerve: KÖZGYŰLÉS, IGAZGATÓSÁG(3-11). Mindenkinek egy szavazat van. SPECIÁLIS, HOGY LEHET 1SZEMÉLYES RT ÉS A SZERZŐDÉSBEN A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG ALÁ RENDELHETIK AZ IGAZGATÓSÁGOT. A zárt és nyilvánossan működő rt között a második legalapvetőbb különbség a vezetésben van: ott nincs igazgatóság és felügyelőbizottság és az igazgatótanács tagjainak független személynek kell lennie(tehát nem lehet alkalmazott) 11. Fizetésképtelenségi jog I. FIZETÉSKÉPTELENSÉGI JOG KÖZÖS RENDELKEZÉSEI 1)CSŐDELJÁRÁS 2)Alapvetően
ÉS
FELSZÁMOLÁSI
GAZADÁLKODÁSI
ELJÁRÁS
HATÁROZZA
SZERVEZETEKRE
ÉS
MEG. EZEK
BESZÁLLÍTÓIRA, HITELEZŐIRE ÉPÜL, NONPROFIT SZERVEZETEK NEM TARTOZNAK BELE. 3) ADÓSNAK MINŐSÜL, aki tartozásait lejáratkor nem tudja, vagy előreláthatóan nem fogja tundni teljesíteni. HITELEZŐNEK MINŐSÜL, akinek jogerős pénzben kifejezett vagyoni követelése van. A CSŐDVAGYON FOGALMÁT szintén a csődtörvény határozza meg. Vagyonnak minősül a befektetett és forgóeszköz(számviteli t szerint). CSŐDELJÁRÁSBAN A REORGANIZÁCIÓS ÉRDEKEK JÁTSZANAK SZEREPET, A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSBAN A HITELEZŐK ÉRDEKE. CSŐDELJÁRÁS MENETE: lényege, hogy fizetési haladékot kér. 1)a vezető nyújthatja be a haladékot a bíróságra 2) tájékoztatni kell a tárgyalásig a hitelezőit és a nem ismertek figyelmét 2 országos napilapban kell közzétennie 3)akkor kapja meg a haladékot, ha a tárgyaláson a jogosultak több mint a fele, ill a le nem járt hitelezők több mint az 1negyede, valamint az összes hitelezők kétharmadának
szavazata
megvan.
4)ezek
után
ha
sikerült,
akkor
egy
vagyonfelügyelőt rendelnek ki 5)speciális: átválalhatja 3dik személy ill hitelezői FELSZÁMOLÁSI
ELJÁRÁS:
a
hitelezők
kielégítése
2)
hitelező
is
kezdeményezheti, de akkor meg kell fogalm, hogy miért tartja fizetésképtelennek... 3) A fizetésképtelenséget akkor lehet megállapítani, ha: a)nem vitatott tartozását nem egyenlítette vagy nem vitatta b)csődeljárásban nem teljesített c)végrehajtás eredménytelen volt. A felszámolónak köteles kijelölni a felszámolói névjegyzékból vkit. A felszámolás alatt álló vezető köteles zárómérleget és adóbevallást csinálni és ezt a felszámolónak átadni. A felszámoló köteles a forgalomban elérhető legmagasabb
20
áron értékesíteni. Kiírhat értékesítési pályázatot vagy árverést a KÖZLÖNYBEN. HITELEZŐK KÁRTÉRÍTÉSE: aki a felszámolás elöttnem tartott igényt természetsen nem részesül. Első helyen a felszámolás ktgei állnak. 2)zálogjoggal biztosított követelések3)magánszemélyek, vállalatok követelései 4) és utolsó az állami: TB stb 2006 óta van leegyszerűsített felszámolás, amikor ha egyértelmű a bíróság rögtön elrendeli a hitelezők kártérítését. 12. Értékpapír- és tőzsdejog Fontos a I.TŐKEPIACI TÖRVÉNY:értékpapírok kibocsátása, forgalmazása, tőzsdére és még 493 dologra terjed ki. Az fő szerepet a PSZÁF játsza. Ő bírálja a befektetői, szolgáltatási kérelmeket. II.ÉRTÉKPAPÍR FOGALMA: hitelviszonyt megtestesítő értékpapír mindig egyoldalú kötelezettséget vállal, hogy az értékpapír ellenében meghat pénzösszeget szolgáltat a tulajdonosnak=fizetési igéret, mellyel forgalomképes jog keletkezik. 1996 bevezettéka a dematerizált értékpapírt. Névreszóló sorozatban kibocsátott(jogviszonyokból eredő jogokat azonos részre osztja fel) értékpapírok vannak. Bárki kibocsáthat értékpapírt. Ha állam, akkor állampapír.(MNB is kibocsáthat) Nyilvánosan akkor hozható forgalomba, ha: 1) tájékoztatót és nyilvános ajánlattételt tesz közzé, valamint semmis ha a PSZÁF nem hagyja jóvá. FOLYAMATOS KIBOCSÁTÁSRA IS SOR KERÜLHET. III:ÉRTÉKPAPÍROK
OSZTÁLYOZÁSA:
1)bemutatásra
2)névreszóló
3)lehet
névreszóló de nem forgatható, ezt cedálással oldáj meg 4)végül névre szóló és forgatható:rendeletre szóló. Megkülönböztetünk: HITELT(KÖTVÉNY) ÉS TAGSÁGI JOGOKAT
MEGTESTESÍTŐ
ÉRTÉKPAPÍROKAT.(RÉSZVÉNY).
Vannak
a
TŐZSDÉN JEGYEZHETŐ, NEM JEGYEZHETŐ. VÁLTÓ: többnyire rövid időre szóló, rendeletre szóló(vagyis forgatható) értékpapír. Ha megtiltják a forgatást: REKTA-VÁLTÓ. Klasszikus formája a az idegen váltó. A váltó csak teljes átruházással lehetséges. CSEKK: amikor egy harmadik személy javára meghatározott pénzösszeg átutalására szolít fel egy bankot, melynél el nem évült követelései vannak. A VÁLTÓVAL SZEMBEN A CSEKK FIZTÉSI ESZKÖZ!!! Vevőjére való tekintettel lehet bemutatásra, névre szóló forgatható csekk. Általában a bank állítja ki(formailag): CSEKKFÜZET. A KÖTVÉNY HITELFELVÉTELI ESZKÖZ. TEHÁT A KÖTVÉNYKIBOCSÁTÓ HITELT VESZ FEL A VÁSÁRLÓTÓL. Tipikus kötelmi
21
jogi értékpapír. Kibocsátó lehet: állam, önkormányzatok, gazdi szervezetek, bankok. Kibocsátás
lebonyolítását
bankok
végzik.
TŐZSDE:
termékek
szervezett,
szabványosított, üzletszerű lebonyolítása(lehet értékpapír, deviza, más fizetőeszköz, áru) Tőzsde alapításához 500 milla szükséges valamint 150 devizakereskedés esetén. 13. Versenyjog I. MAGYAR VERSENYJOGI SZABÁLYOZÁS RENDSZERE. Előfeltétele a vállalkozók gazdasági versenye. Anyagi versenyjog két terültre osztható: a)tisztességtelen versenycselekményekre(hírnévrontás, üzleti titkok megsértése, fogyasztók megtévesztése stb.) b) versenykorlátozások joga(kartelljog,monopólum visszaélés, fúzió) II.TISZTESSÉGTELEN CSELEKMÉNYEK: TILOS: 1)a versenytárs jó hírnevét csorbítani 2)üzleti titkok nyilvánosságrahozása, valamint
ennek
tisztességtelen
módón
való
megszerzése
és
felhasználása
3)bojkottfelhívás üzleti partner tisztességtelen csábítása 4) névbitorlás és utánzás. A LAIKUS VEVŐ(FOGYASZTÓT) AZZAL TÉVESZTIK MEG HA: 1)termék lényeges tulajdonságával kapcsolatos hiányos tájékoztatás 2) valós tény elhallgatása 3)valótlan tény állítása 4)reklámozni azt ami nem megfelelő mennyiségben áll rendelkezésre 5)reklámtilalmakat hírdetni: alkohol, dohány, gyógyszer III.VERSENYKORLÁTOZÁSOK JOGA Gazdasági versenyt korlátozó megállapodás: KARTELL tilalma. A verseny megakadályozása, korlátozását vagy torzítását célzó hatást alkalmazni tilos. VERSENYT
KORLÁTOZÓ
MEGÁLLAPODÁSOK:
1)vétel,
eladási
ár
meghatározása. 2)előállítás vagy forgalmazás ellenőrzése 3)beszerzési források korlátozására 4) értékesítsből való kizárás 5)diszkrimináció stb. MENTESÜLHET AKKOR HA: 1)hozzájárul a termelés forgalmazás ésszerűbb szervezéséhez, 2)környezetvédelmi okokból 3) előnyökkel részesítő a fogyasztót 4) nem számít a bagatell kartell(csekély jelentőségű kartell, aminek összrészesedése nem haladja meg a piacon 10%ot) ERŐFÖLÉNNYEL VISSZAÉLÉS JOGA: nem a domináns piaci pozíció meglétét, hanem azzal való visszaélését tiltja: 1)tisztességtelen vételi vagy eladási árakat megállapítani 2) termelést, forgalmazást a fogyasztók kárára hajtani 3)versenytársnak
22
az érintett piacról való kiszorítása 4)piacra lépést akadályozni. Gazdi erőfölény megitéléséhez meg kell vizsgálni: belépés, kilépés milyen ktgvel járna 2) pénzügyi, vagyoni helyzetét 3)piac szerkezetét, részesedések arányát VÁLLALATOK ÖSSZEFONÓDÁSA: ÖSSZEFONÓDÁNÁs lehet KÖZVETLEN irányításu: mikor 1értelmű: ővé a szavaztok 50%a, nagyobb üzletrész, részvények többsége. Jogosult a másik vállalat vezető
tisztségviselőinek
kijelölésére,
döntéseinek
befolyásolására.
A
KÖZVETETTNÉL: vele, együtt, vagy önállóan irányít. A VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZEFONÓDÁSÁHOZ A GT-TŐL ENGEDÉLYT KELL KÉRNI. HA AZ ELŐZŐ ÉVI NETTÓ ÁRBEVÉTELE MEGHALADTA A 15 MILLIÁRDOT, VALAMINT VAN LEG KÉT OLYAN VÁLLALKOZÓCSOPORT MELYNEK NETTÓ 500 MILLA ÉVES ÁBEVÉTELE VOLT. Engedély megadásához vizsgálni kell: 1)érintett piacok szerkezetét, összefonódás várhatóan milyen hatással lesz a versenyre, a vállok pénzügyi gazdi helyzetét, végül a hitelezőkre gyakorolt hatását. VERSENYHIVATAL ELJÁRÁSÁNAK FÁZISAI: 1)ELŐZETES VIZSGÁLAT 2) VERSENYTANÁCS ÉRDEMI ELJÁRÁSA 3) UTÓVIZSGÁLAT 14. A szerződések jogának alapjai I. VAGYONI SZERZŐDÉS FOGALMI ELEMEI A szerződés a vagyonjogi kötelmek alapvető fajtája. Kötelememben a kötelezett fél vmilyen vagyoni értékű szolgáltatást köteles teljesíteni a jogosult számára. Ezt a teljesítést a jogosult követelheti. Egyfajta váltó. Több módon létrejöhet: 1)szerződés 2)egyoldalú
jogügylet(csak
amikor
a
törvény
írja
elő
a
kötelezettséget)
3)jogszabályrendelkezés vagy hatósági aktus 4)magatartásokból is: jogellenes károkozás jogalap nélküli gazdagodás stb. Ha a JOGSZABÁLY vagy HATÓSÁGI HATÁROZAT a JOGOSULTAT és a KÖTELEZETTET MEGNEZVEZVE pontosan rendelkezik a szolgáltatásról, ugyanaz a JOGI HATÁSI MINT A SZERZŐDÉSNEK. JOGSZABÁLY
TEREMT
JOGOSULTSÁGOT
A
KÖVETELÉSRE
A
JOGOSULTNAK ÉS KÖTELZETTSÉGET A KÖTELEZETTNEK. Ilyen pl. az ingatan kisajátítására vonatkozó szabály. Ez szerződésben így jön létre: hozzávalók: a) 2 vagy több jogalany részvétele a jogviszonyban b) szerződő felek közti
23
akaratmeg1ezés
c)
akaratmegegyezés
AKARATNYILATKOZAT:
jogi
kölcsönösnek
és
formájában
való
egybehangzónak
kinyilvánítás: kell
lennie,
KONSZENZUSON ALAPSZIK, HA DISSZENZUS VAN, a szerződés nem jön létre d)a jogi nyilatkozattal államilag elismert jogviszonyt keletkeztet, ami joghatás kiváltására alkalmas, így az állam ki tudja kényszeríteni. További feltétel vagyoni szerződésnél, hogy a jogügyletet kötő felek egymással egyenrangú viszonyba legyenek. II.POLGÁRJOGI SZERZŐDÉS – KERESKEDELMI ÜGYLET Ez a két fajta szerződésrendszer. Laikus szerződik laikussal=polgári vagy hivatásos hivatásossal=kereskedelmi. Coccializmusban voltak tervszerződések. Ma a PTK egy fedél alá veszi a polgárit és a kereskedelmi ügyleteket. Eu külön figyelmet fordít a fogyasztóvédelemre, amikor profi szerződik laikussal. III.SZERZŐDÉS JO ALAPELVEI A szerződések a szabadság elvére épülnek. Én döntöm el, hogy kötöt e szerződést:AKARATI AUTONÓMIA és hogy kivel PARTNERVÁLASZTÁS SZABADSÁGA, valamint, hogy milyen típusú szerződést: TÍPUSSZABADSÁG. Jellemző
a
szerződésre
az
EGYENÉRTÉKŰSÉG
egyenrangú(pénzt) dologért cserébe végzik.
ELVE:
vagyis
vmilyen
PACTA SUNT SERVANDA:
SZERZŐDÉSEKET TELJESÍTENI KELL. Kötelesek egymással együttműködni és tartózkodni a joggal való visszaéléstől. DISZPOZITÍV VS. KOGENS ELV ÉRVÉNYESÜL. III.
Szerződés
jogviszony
elemei:
alany(felek),
tárgya(szolgáltatás),tartalma(szerződésbe foglalt jogok és kötelezettségek. Csak cselekvőképes személy köthet, ha nem akkor törvényes képviselője(meghatalmazott). Maga a szerződés is többpólusú: pl. Lízingbe adás, ahol belép egy bank is aki megveszi a cuccot a gyártól és azt adja bérbe. Jogalany jogutód nélküli megszűnése a szerződés megszüntetéséhez vezet. Lehetséges a pozíciót másra ruházni, de ehhez a jogosult beleegyezése szükséges. Kötelezettből lesz tertozásátvállaló, jogosultból engedményezett. A SZERZŐDÉS KÖZVETLEN tárgya a szolgáltatás. KÖZVETETT, AMIRE AZ ÜGYLET IRÁNYUL(ez lehet tárgy, szellemi alkotás, vagyon értékű jogok). A szolgáltatás lehet tevőleges(aktív magatartásra kötelez), vagy nem
24
tevőleges(passzív magatartásra kötelez, pl eltűri, hogy a kertjén átjárjanak). Lényeges a FŐ ÉS MELLÉKSZOLGÁLTATÁS KÜLÖNBSÉGE: pl. a az adásvételi szerződésnél a fő cselekvés: adás, vétel és ami nem a szerződés fogalmi lényegéhez kötődik, de a szerződés teljesítését segíti az a mellékszolgáltatás, ilyen pl. a zálogjog, kötbér,
foglalóI
stb)
A
szolgáltatás
lehet:
EGYSZERI(PL.VÉTELÉÁR
MEGFIZETÉSE), TARTÓS(PL.MEGBÍZÁSI VISZONY) VAGY VISSZATÉRŐEN TELJESÍTENDŐ(PL.BÉRLETI DÍJ). Végül lehet a szolg VAGYLAGOS, amikor a kötelezett választhat, hogy melyiket teljesíti. Lehet SZEMÉLYHEZ KÖTÖTT(bizalmi jellegű megbízás vagy személy közömbös pl adásvétel, aminél jogutódlás kizárva) és FORGALMI JELLEGŰ. Valamint lehet EGYEDI(az a dolog vagy magatartás amellyel teljesteni kell, konkrétan egyedileg meg van jelölve, FAJLAGOS(fajtával és mennyiséggel van megadva pl. pénztatozás), VAGY ZÁRTFAJÚ(tulajdonképpen a fajlagos szűkítése, meg van jelölve egyéb kritérium, pl saját birkák lehetnek). OSZTHATÓ(ha teljesíteni tudják a szerződést) VAGY OSZTHATATLAN(ha nem pl 3 gumiabroncsot szállítottak le a mercihez FONTOS!(nem a páros vagy páratlan!) SZERZŐDÉS TARTALMA. DISZPOZITÍV, DE meghatároznak MINIMÁLIS kötelező tartalmat(szerződő felek, tárgya, kötelezettségek, jogok), hogy alkalmassá tegyék a célzott joghatás kiváltására. NYILATKOZATI ELV: hogyan értelmezheti a másik fél. AKARATI ELV: a feek szubjektív szándékából(akaratából) indul ki. A bíróság vita esetén a szerződés tényleges tartalma szerint jár el, amúgy a nyilatkozati elvet részesíti előnyben. SZERZŐDÉSEK TÍPUSAI: 1)ADÁSI SZERZŐDÉSEK: adott dologhoz fűződo tulajdonjog átruházása, szolgáltatás tárgyát a jogosultnak adja. Alaptípusa: ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS, kölcsönszerződés, szállítási szerződés stb. Ha a dolog ellenértéke nem pénz, hanem valamilyen más dolog, cserszerződésről beszálünk végül van közüzemi szerződés. EREDMÉNY ELÉRÉSE A LÉNYEG. A kötelezett
akkor
teljesít,
ha
eredményt
elért.
Erre
irányuló
szerződés
a
VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS. VÉGÜL VANNAK ÜGYVITELI SZ.EK: amikor a kötelezett ügyket lát el más személy érdekében. Alaptípusa: megbízási szerződés. Klasszikus a bizományi, amikor a megbízó saját nevében a megbízó javára, számlájára szerződést köt díj ellenében.(fuvarozási bizomány, bankszámla, folyószámla
25
szerződések. HASZNÁLATI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK: 1)BÉRLETI SZERZŐDÉS 2)HASZONBÉRLETI SZERZŐDÉS 3)LICENSZSZERZŐDÉS HELYTÁLLÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK: biztosítási szerződés ORGANIZÁCIÓS SZERZŐDÉSEK: társasági szerződések. ATIPIKUS VAGYIS vegyes szerződések.(szindikátusi szerződés, franchise szerződés)
15. A szerződés létrehozása és érvényessége SZERZŐDÉSKÖTÉS MENETE: van ajánlattevő és ajánlatvevő. Ezt a vevő vagy elfogadja, vagy módosítja, vagy nem fogadja el vagy ezeket is beleszámítva azért nem jön létre, mert leáll. A felek együtt is kidolgozhatják a szerződést. Érvényességéhez hatósági jóváhagyás szükséges. KÖTELEZŐ SZERZŐDÉSKÖTÉS: ma már csak a közszolg.nál jellezmő, pl TB.
ELŐSZERZŐDÉS, amikor a felek szerződésben
vállalják, hogy szerződést fognak kötni egy későbbi meghat. Időpontban. Ilyen pl a hitelszerződés, szindikátusi szerződés stb ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK(BLANKETTASZERZŐDÉS): azért jöt létre, hogy megkönnyítsa az adminisztráció. Azonban nem DISZPOZITÍV, mivel ez egy szabványszerződés. Általában a szolgáltatás kötelezettje készíti el, akinek végeznie kell a kötelezettséget. 2006ban védelmet biztoító törvényeket hoztak arra az esetre, ha a blankettaszerződésekből a fogyasztók hártánybakerülnénenek.
A
SZERZŐDÉS HATÁLYA: személyre, időre térre vonatkozó „alkalmazhatóságot” jelent.
ÉRVÉNYTELENSÉGNEK KÉT ALAKJA VAN: 1)SEMMISÉG(feltétlen
érvénytelenség, mert bárki időben korlátlanul hivatkozhat. A semmiség az érvénytelenség súlyoz alakzata, hiányossághoz fűzi a jogot: ha valamelyik szerződő cselekvőképtelen b) színlelt szerződés(pl. tényleges munkaviszonyban állóval vállalkozási
szerződést
kötnek
c)
ha
fizikai
kényszer
hatására
hozták.
AKARTNYILVÁNÍTÁS, CÉLZOTT JOGHATÁS. HIBÁJA IS SEMMIVÉ TESZI. Különbözik
a
LEHETETLEN(pl
kékre
festeni
az
eget
igéret)
ÉS
AZ
LEHETETLENÜLÉS(amikor meghíusul valami miatt, pl a szervízbe leadott kocsi garázzsal együtt leég) vagy semmiség az UZSORASZERZŐDÉS IS(pl. túlzottan
26
magas
kamatot
diktálni,
MEGTÁDAMHATÓSÁG.(feltételes
kedvezőtlen
feltételes
érvénytelenség)CSAK
kölcsönt AKKOR
adni) LEHET
ÉRVÉNYTELENSÉGRE HIVATKOZNI, HA SÉRELMET SZENVEDETT A FÉL. VAGY akinek jogi érdeke fűződik az érvénytelenséghez, megtádamhatja 1éven belül. Ha érvénytelen akkor a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal válik érvénytelenné. MEGTÁMADHATÓ TOVÁBBÁ: tévedés, megtévesztés, jogellenes fenyegetés miatt is. JOGI KÖVETKEZMÉNYEI. EREDETI ÁLLAPOT VISSZAÁLLÍTÉSA, MINTHA LÉTRE SEM HOZTÁK VOLNA: IN INTEGRUM RESTITUCIO. HA nem lehet visszaállítani, akkor meg kell téríteni a másik fél számára a szolg.tást. EX TUNC(a kezdetekhez. EX NUNCE egy későbbi időponttól kezdve. 16. Szerződéses biztosítékok Ezek az ún. Mellékkötelezettségek, amelyek a teljesítést segítik elő. Vagy a szerződő felek kötelezik egymást, vagy belép egy 3dik GARANTŐR. Harmadik személy esetében(a jogosultal köti az egyezséget)SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖTT LEHET: FOGLALÓ:szeződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül lehet adni, bármilyen szerződésre érvényes. Ha a foglaló elvész az étvevő hibája miatt a foglaló kétszeresét kell fizetni. KÖTBÉR: szintén bármilyen szerződés esetén, lényege: írásban tett, a kötelezett meghatározott pénzösszeggel felel ha..., ÓVADÉK: kikötése esetén a követeléshez a jogosult az óvadékból közvetlenül hozzájuthat, ha a kötelezett nem teljesít. JOGVESZTÉS KIKÖTÉSE: a kötelezett elveszít valamilyen jogot vagy kedvezményt, amely megilletné. JÓTÁLLÁS: fokozott garantálása hogy a szolgáltatott dologban a szerződésben rögzített tulajdonságk maradék nélül megvannak. Csak akor mentesül, ha bizonyitja hogy a hiba hatályon kivül keletkezett. Kötelező a jótállás a fogyasztási cikkekre.
pedig: KEZESSÉG, ZÁLOGJOG, BANKGARANCIA.
Személyi jellegűnél(KEZESSÉG) a teljes vagyonnal felel, dologinál (ZÁLOG) pedig a fő szabály a dologhoz rendelt felelősség(dologi biztosíték. Zálogjoggal terhelt vagyontárgyak igen alacsonyan megkaphatók. TULAJDONJOGFENNTARTÁS: részletfizetés esetén amíg nem fizették ki, előfordul, hogy a tulajdonos tulajdonjogát fenntartja. KEZESSÉG: arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem
27
teljesít, maga vállalja fel helyette. Ha több kezes van, létezik sortartó kezesség.(hivatkozhat az elötte lévőre). BANKGARANCIA:
a bank által kiadott
egyoldalú kötelezettségvállalás, melyben vállalja, hogy, bizonyos esemény beállta vagy elmaradása esetén meghatározott időn belül fizetést fog teljesíteni. Végül legutoljára maradt a leghoszabb: ZÁLOGJOG: pénzben meghatározott követelések biztosítására szolgál. A zálog tárgy minden birtokba vehető dolog. Több fajtéja van: JELZÁLOG: amikor a zálog jogosultját a birtoklás nem illeti meg. KÉZIZÁLOG ESETÉN megillti a birtoklás. KÖTELEZETTSÉGET VAGY JOGOT TERHELŐ zálogról beszélünk, amikor a kötelezett csak a jogosult hozzájárulásával tehet jogi nyilatkozatott.
Speciális:
ingatlant
terhelő
zálog
megkötésekor
az
ingatlannyilvántartásba is be kell jegyezni. MEGSZŰNIK HA A JOGOSULT KIELÉGÍTÉST KAPOTT, VAGY A ZÁLOG ELPUSZTUL. Zálogtárgyból való kielégítést bírósági határozat hoz. 17. A szerződés módosítása és megszüntetése. Elévülés MÓDOSÍTÁS: a felek közös akaratából kerülhet sor. Bármikor módosíthatják. „SZERZŐDÉS
MÓDOSÍTÁSA
SZERZŐDÉSSEL”
azaz
szerződéses
jogi
nyilatkozattal módosítják. EGYEZSÉGGEL TÖRTÉNŐ MEGEGYEZÉS esetén a felek
kölcsönösen
engednek
egymásnak.
A
SZERZŐDÉS
MEGSZŰNÉSE
TELJESÍTÉS NÉLKÜL: A KÖTELEZETTEK SZABADULNAK A SZERZŐDÉS KÖTELMÉTŐL. Megszüntetéskor két alapeset van: EX NUNC jövőre nézve, hatállyal megszüntetés, vagy EX TUNC a szerződés létrehozásának időpontjára vontkozó hatállyal. Lehet KÖZÖS (lehet ex nunc, ami MEGSZÜNTETŐ SZERZŐDÉS, vagy ex tunc, ami FELBONTÓ szerződés. Vagy EGYOLDALÚ FELBONTÁS, ami LEHET FELMONDÁS (ex nunc) VAGY ELÁLLÁS.(ex tunc) Van rendes felmondás és azonnali, és ugyanez elállásban. ELÉVÜLÉS ÉS JOGVESZTÉS: az elévülés jogi lényege, hogy bírósági úton többé már nem érvényesíthető. Kezdete, amikor a követelés esedékessé válik, NYUGSZIK, amikor nem tudják vele szemben teljesíteni, vagy haladékot adott neki. ELÉVÜLÉS ÉS A JOGVESZTÉ KÖZÖTT A KÜLÖNBSÉG, HOGY AZ ELÉVÜLÉSNÉL, MINDIG JELEN VAN A KÖVETELÉS, CSAK NEM ÉRVÉNYESÍTHETŐ, DE HA JOGVESZTÉNÉL MAGA A KÖVETELÉS SZŰNIK MEG.
28
18. A szerződés teljesítése és a szerződésszegés TELJESÍTÉSKOR HAPPY AND, a kötelezett szabadul a kötelezettségek alol, a szerződés megszűnik. HIBÁTLAN TELJESÍTÉS: szolgáltatásnak alkalmasnak kell lenni arra, hogy a célnak megfelelően lehessen használni. A teljesítés helyét a szerződésben rögzíteni kell, ha az nem a kötelezett lakóhelye. SZÁLLÍTÁSNÁL akkor teljesül, ha a szolgáltatás tárgyát átadja a jogosultnak, vagy fuvarozónak. GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEKNÉL A pénztartozás ki=lítése. A teljesítést határidejét naptárhoz kötik. A szerződéskötés napja nem számít, valamint a munkanapok sem számítanak. SZERZŐDÉSSZEGÉS KÖZÖS SZABÁLYAI: 1) nem szerződésszerűen teljesítik 2)egyeltalán nem, így 1)2) nem tölti be a szerződést. Szankciókkal ösztönöz. A szerződésben megkötött szerződésszegések is diszpozitív jellegűek, de tilos pl szándékolt gondatlanságot, bűncselekményt okzó egyezményt kötni. KÖZREMŰKÖDŐÉRT FENNÁLLÓ felelősség van. SZERZŐDÉSSZEGÉS ESETEI: a)kötelezett késedelme: amennyiben felróható a késedelem, köteles téríteni. Jogosult akkor esik késedelembe, ha nem fogadta el időben. B)hibás teljesítés: ha a kötelezett olyan dolgot szolgáltatott eredményként, mely nem felelt meg a szerződésben leírtaknak=nem volta szavatos. A jogosult felszolíthatja a hiba kijavítására, vagy a javítási ktgre, hogy mással végeztesse el, vagy elállhat a szerződéstől. Ha fajta és mennyiség szerint van meghatározva, kérhti a dolog kicserélését. TELJEDÍTÉS LEHETETLENNÉ VÁLLÁSA: lehetetlenülés(azért nem jöt létre, amiért a kötelezett, jogosult nem felelős. Ha ez bekövetkezik akkor köteles a másik felet értesíteni. 19. Kereskedelmi adásvétel ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS ÁLTALÁBAN: 1)cseréből alakult ki. Eladó arra vállal kötelezettséget, hogy a dolgot a vételár ellenében a vevőnek eladja. Lényege: vmely dolog tulajdonba adása pénz ellenében. Alanyai: ELADÓ, VEVŐ. Tárgya pedig: minden olyan dolog amelyet nem vontak ki a forgalomból. Bármely formában lehet kötni, de az ingatlannál kötelező az írásba foglalás + ingatlannyilvántartásba bejegyzés.(ekkor száll át a tulajdon is). INGATLANNAK MINŐSÜL A FÖLD ÉS AMI TARTÓSAN HOZZÁ TARTOZIK. PL AZ ÉPÜLET ÉS A MAMI. Minden más tárgy ingó. Az eladót tájékoztatási kötelezettség terheli: a dolog lényeges
29
tulajdonságáról, a dologgal kapcsolatos körülményekről, és a jogokról terhekről. AZ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG JOGOSULTJA egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. Átruhzáni nem lehet. VISSZAVÁSÁRLÁSI JOG: az előző tulaj visszavásárolhatja. Ha a szerződésben nem rögzítették, akkor eladási áron. Max 5 évre. VÉTELI OPCIÓ. A kötelezett a tulaj, akit a jogosult arra kényszerít, hogy az idő vagy esemény beálltakor a dolgot köteles eladni, term.en opciós díj ellenében. Ha részletben fizet a vevő, már az időpont elött is birtokolhatja(szerződéstől függ) CSERESZERZŐDÉS: a dolgok tulajdonának kölcsönös átruházása. SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS: olyan határidős adásvétel, amely termék szolgáltatásra irányul, pénz ellenében. RAKTÁRI BESZERZÉSI SZERZŐDÉS, amikor hogy a termelés folyamatát bevonja a határidőbe. Szolgáltatása fajlagos vagy zártfajú szolgáltatás. Fontos, a teljesítés jelentése 3 nappal az érkezés elött, csomagolás, valamint a vevői oldalról a vizsgálat 8 napon belül.
MEZŐGAZDASÁGI ÉRTÉKESÍTÉSI SZERZŐDÉS UGYANEZ,
kivéve, hogy a megrendelő a termelő számára előszolgáltatást, tájékoztatást, utamutatásokat adhat(pl vető, szaporító mag) KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS: TÖMEG IGÉNY KIELÉGÍTÉSE. Általában állam végzi.(viz, villamos meg enrgia is) A szerződés abban a pill.ban megköttetik, ha igénybevettük. 20. A vállalkozási szerződés VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS ALAPVETŐ SZABÁLYAI: A
vállalkozó
köteles
a
szerződésben
leírt
dolog
munkával
történő
teljesítésére(eredményhozatallal), a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és kifizetésére. Bármi lehet, lényeg hogy eredményt produkáljon. Kutatásinál kutatási, tervezésnél tervezési eredményt adjon. Differenciál abban, hogy az elért erredmény miben testesül meg, így: FŐVÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS, ÉPÍTÉSI, SZERELŐI, TERVEZÉSI. Sajnos számos más szerződésektől vékonyan tudjuk elhatárolni. Mindentől szinte az eredmény produkálása különbözteti meg. Mert ha az nem lenne, lehetne: ügyviteli, adásvételi, szállítási(bár ott az egyedi vagy zártfajú jelleg különböztet), valamint lehetne munkaviszony is. Ha alvállalkozót veszük be azért teljességel mi felelünk. FŐVÁLLALKOZÓ, az aki díj ellenében egy beruházás teljes megszervezését, kivitelezését, átadás átvételét, és az ehhez szükséges jogcslekmények
30
elvégzését vállalja. Pl. egy üzem csarnok megvalósítása. Egyes vállalkozókkal, tervezővel, építővel a fővállalkozó kerül jogi kapcsolatba, itt is elmondhatjuk, hogy megbízó
lenne, ha az eredményért nem
felelne. ÉPÍTÉSI SZERZŐDÉS:
kötelezettséget vállal díj ellenében, minden olyan tevékenységre, melynek célja egy új létesítmény létrehozása, vagy régi felújítása, átalakítása, fenntartása. Megrendelő területén dolgozik. A megrendelőnek joga és kötelezettsége a kontroll. Többletmunka, ami a tervben szerepel, pótmunka ami nem. Az átadás időpontját a vállalkozó tűzi ki. Kötelezővé teszi az ún. Felülvizsgálati eljárást 1 év elteltével. SZERELŐI SZERZŐDÉS: a vállalkozó szerelői munka elvégzésére a megrendelő ennek kifizetésére köteles. A szerződés teljesítése PRÓBAÜZEMMEL TÖRTÉNIK MEG. Nem tartozik a felelőssége alá az épitésszerelési cuccok. TERVEZÉSI SZERZŐDÉS: vállalkozó a műszaki-tervezési munka elvégzésére, megrendelő annak átvételére és kifizetésére köteles.
Eredménye a terv. Vannak építési, technológiai, és
gyártmánytervek. Alapvető feltétel, hogy megfeleljen a hatósági előírásoknak. UTAZÁSI SZERZŐDÉS: iroda köteles a szerződésben szereplő komplex szolgáltatást teljesíteni, az utas pedig a díjat kifizetni. Díjakat közben felemelni nem lehet, kivéve ha előre ki volt kötve. FUVAROZÁSI SZERZŐDÉS.: fuvarozó köteles a pontból b-be jutattni a meghatározott dolgot vmilyen technikai eszköz(vizi,közúti,vasúti, légi) segítségével.(nem tartozik ide a személyszállítás). Azaz árutovábbítás produkálása. A fuvarlevél tartalmazza a legfontosabb dolgokat, amiben az átvétel is rögzítésre kerül. A feladó köteles a díjat megfizetni, valamint megfelelő utasításokkal, tájékoztatással ellátni a fuvarozót. 21. Ügyviteli szerződések PIACI MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉSEK Csak az ügy ellátására vállal kötelezettséget, teljesítésének ellenértéke a megbízási díj.(akkor is jár ha nem járt eredménnyel) A megbízott mindig vmilyen cél elérése érdekében munkálkodik. Akkor válik szerződésszegővé, ha eljárása gondatlan, hozzá nem értő volt, vagyis miatta hiúsult meg az eredmény. Igénybevehet egy 3dik személyt, ha a megbízó hozzájárult. Ez jogi értelemben egyoldalú megbízás. Az utasításnál ha szakszerütlen: a) eláll a szerződéstől b)végrehajtja de nem ő a felelős c) ha a szakértelmével nem egyező, köteles szólni. Köteles tájékoztatni a megbízót az
31
ügyről. Bármelyik fél bármikor felmondhatja. Ilyen pl az ügyvédi, orvosi. Van KÉPVISELETI MEGBÍZÁS, ÜGYNÖKI SZERZŐDÉS(csak közvetítés) EBBŐL VAN
A
BRÓKER(ALKUSZ).
VALAMINT
AZ
ÜGYNÖK(SZOROSABB
KAPCSOLAT A MEGBÍZÓ KÖZÖTT) BIZOMÁNYI SZERZŐDÉS: megbízó javára és számlájára saját nevében szerződést köt. Ez alól kivétel a fuvarozási szerződés, mert, ha az szerződést köt más javára a saját nevével, az szállítmányozási szerződés. A szállítmányozó maga is fuvarozhat, de akkor felel a kárért, 1ébként nem . A szállítmányozó burkolt kedvezményeket vagy nyilt jutalékot kap, ha azzal a fuvarozási céggel szállít. Bizományost megilletti a BIZOMÁNYOSI DÍJ. 22. Használati szerződések BÉRLETI SZERZŐDÉS ALAPSZABÁLYAI: használati jogot biztosító szerződések körébe soroljuk – bizonyos megszorításokkal ide tartozik a: licencia, franchise, és a lízingszerződés. ALAPSZERZŐDÉS A BÉRLET. A tulajdonos használati jog ideiglenes átruházását adja, ami minden esetben időleges(nincsen örökbérleti jog) Bármely ingó vagy ingatlan dolog lehet. Bérbeadó kötelezettsége: a dolog egész idő alatt használható kell hogy legyen. Jogosultságai: ellenőrizheti a hasznlatot, azonnali hatállyal felmondhat és követelheti kára megtérítését. Van rendes felmondás(15nap) Azonnali hatállyal való felmondás. Bérlő kötelezettsége: bérfizetés. Nem jogosult arra, hogy bérbeadjon, kizárólag a jogosult engedélyével.(kivéve az ingatlant, de abba a lakás
nem
tartozik
bele)
BÉRLÉS
EGYES
FAJTÁI:
1)LAKÁS
HELYISÉGBÉRLET(ami nem lakás céljára szolgáló, hanem gazdasági célra.) 2)HASZONBÉRLETI SZERZŐDÉS: Mezőgazdasági terület vagy más hasznot hozó terület béreadása. A haszonbérlő a hasznok beszedésére is jogosult. FRANCHISE SZERZŐDÉS: tipikus atipikus, jogok használására irányuló kötelem. A jog tulajdonosa a franchise átadó, ami biztostja a vevőnek a jog gyakorlását, átvevő betanítását. Átvevő kötelezettsége, a franchise díj folyamatos kifizetése(royality alapján), a képzéseken való részvétel, színvonal betartása. A startnál van belépti díj is. LÍZINGSZERZŐDÉS: remélem mindenki tudja az alpot, speckók: közvetlen, közvetett(amikor belép egy pénzintézet), visszlízing(ha a dolgot eladja a vevőnek és az egyből lízingba adja az eredeti tulajnak. Van még OPERATÍV LÍZING: AMIKOR LEJÁRATKOR A 3DIK SZEMÉLY MEGVÁSÁROLJA.
32
A LÍZING ELŐNYE, HOGY A KÁRVESZÉLYT A DOLOG ÁTADÁSTÓL A LÍZINGBE VEVŐ VISELI. 23. Bank- és biztosítási ügyletek HITELINTÉZETI ÉS BIZTOSÍTÁSI TÖRVÉNY: A hit felsorolja azokat a pénzügyi szolgáltatásokat, melyeket csak pénzügyi szolgáltatás végezhet. Központi formája a hitelintézet. Fajai.: bank, szakosított hitelintézet, takarék, hitelszövetkezet. Bank illetve a szakositott hitel, csak RTként működhet. ALAPTŐKÉJE nem lehet kevesebb 2 millánál. Bank alapításához PSZÁF engedély szükséges. Garancia a pénzügyi rendszer védelmére az OBA(orsz, betétbiztosítási alap) Köteles tevékenységét üzletszabályba foglalni. Biztosításra ugyanez van. Az MNBre más törvény vonatkozik. BANKKÖLCSÖN, BANKHITEL: kölcsönszerződés lényege, hogy lejáratkor az adós ugyanannyit köteles visszafizetni(tehát csak pénz lehet) Van ingyenes magánkölcsön és visszterhes kölcsön(kamatos kamat tilos). Ehhez is a PSZÁF engedélye szükséges. Lakossági kölcsönnek minősül a fogyasztói, ingatlanra felvett kölcsön is. A BANKHITELSZERZŐDÉS NEM ARRA VÁLLAL FELELŐSSÉGET, HOGY KÖLCSÖNT
AD,
HANEM
JUTALÉK
ELLENÉBEN
MEGHATÁROZOTT
HITELKERETET TART FENN A RÉSZÉRE. Ez sajátos ELŐSZERZŐDÉS. BANKSZÁMLASZERZŐDÉSEK: gazd.i szervezetek számára kötelező(mivel Tb csak ezen keresztül mehet) A hitelintézet kötelezettséget vállal, hogy a vele szerződő fél rendelkezésére élló pénzeszközöket kezeli, nyilvántartartja, valamint a kifizetési és átutalási megbízásokat teljesít végül értesíti a szerződő félt mindeezekről. A számla kiürülése nem jelenti a szerződés megszűnését. Ezért cserébe felszámíthat díjakat. FOLYÓSZÁMLASZERZŐDÉST A TULAJDONOSOK 1MÁSSAL KÖTIK. BETÉTSZERZŐDÉS, TAKARÉKBETÉT SZERZŐDÉS: kizárólag hitelintézet kaphat engedélyt. Hitelintézet kötelezettsége: köteles a beszedet betétet kamattal, ill a szerződésben leírtak alapján visszafizetni valamint tájékoztatási kötelezettség. Jogosult azonban a betétek kezelésére, mintha a saját tulajdona lenne. Takarékbetét abban különbözik, hogy a betétről kiállított betétkönyv minden műveletet tartalmaz. Van látra
szóló,
felmondásos.
KÖVETELÉSEK
FAKTORING
MEGVÁSÁRLÁSA,
A
SZERZŐDÉS KÖVETELÉS
LÉNYEGE
ÉRTÉKE
A
ALATT.
33
Természetesen rizikós, mivel azért adják el, mert nehezen érvényesíthető. Polgári joghoz tartozik az ENGEDMÉNYEZÉS, a jogosult alanyváltozása. BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS: BIZTOSÍTÓ ÁTVÁLLAL OLYAN KOCKÁZATOT AMI 1ÉBKÉNT A BIZTOSÍTOTTAT TERHELNÉ. Arra kötelezi magát, ha a meghatározott esemény bekövetkezik, akkor fizet. Lehet ÉLET ÉS NEM ÉLETBIZTOSÍTÁS(pl a gépjárművek cascoja.) BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY OLYAN ESEMÉNY
MELYNEK
BEKÖVETKEZÉSE
BIZONYTALAN.
KEDVEZMÉNYEZET: akinek teljesíteni kell az esemény beálltakor KÁROSUL: aki elszenvedte a kárt. Biztosító ügynökséget, csak PSZÁF engedélyével elhet hozni. Rtként működhet a biztosító. Biztosítási alkusz, ugyanaz mint a tőkénél. 24. A munkajogi szabályozás alapintézményei MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS FELÉPÍTÉSE, ALAPELVEI: XX. században különjoggá vált a munkajog. Két része van: KOLLEKTÍV(kollektív szerződésre vonatkozó szabályok:pl sztrájkjog, szakszervezeti jogosultságok stb) INDIVIDUÁLIS: elsősorban a munkaviszonyra, munkaszerződésre épül. Rendszerváltás után ismét piaci alapokra
került
a
munkajog.
MINIMÁL
STANDARDOK
KIJELÖLÉSE.
Munkaviszonnyal kapcsolatos kérdéseket MEGÁLLAPODÁS ÚTJÁN KELL RENDEZNI.
Biztosítani
kell
a
munkavállalóknak
a
KOLLEKTÍV
ALKU
FOLYTATÁSÁNAK LEHETŐSÉGÉT: ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETK MEGLAKULÁSA, SZERVEZKEDÉSEK SZABADSÁGA, SZAKSZERVEZETI MŰKÖDÉS. A munkaviszonyokat a MT szabályozza: munkav köteles a munkáltató utasítása szerint eljárni rendszeresen, valamint a megjelölt helyen és időben a munkát személyesen elvégezni(munkára alkalmas állapotban). Nehéz elhatárolni a: megbízási valamint a vállalkozási viszonytól. Iitt nem produktköteles és a megbízásnál nincs olyan függési viszony mint a munkaviszony. RENDELTETÉSELLENES A MUNKÁLTATÓ JOGGYAKORLÁSA, ha a munka elvégzése kizárolag a rossz munkaviszony miatt nem volt eredményes, vagy ha
több alkalommal köt
munkaszerződést ugyanazzal a munkavállaóval. Alapvető elve a DISZKRIMINÁCIÓ TILALMA.
Ezt
az
EGYENŐ
BÁNÁSMÓD
HATÓSÁG
KONTROLLÁLJA.(50ezertől 6 milláig büntethet) Nyilatkozat alaki nélküli, de a
34
szerződés megkötése, módosítása, felmodása írásbeli. KOLLEKTÍV MUNKAJOG: rendkívüli jelentőségű: nemcsak a kokrét munkaviszony ápolása, hanem az ország gazdasági érdeke miatt is. A szervezetek az OÉT-ben(orsz.érdekegyeztető tanácsban) folytatják le a szükséges tárgyalásokat, egyeztetéseket. Kollektív munkajog része a sztéjkjog is. A kollektív szerződésben határozhatják meg a munkaviszonyból származó kötelezettségeket, jogokat. KOLLEKTÍV MUNKAÜGYI VITA: MUNKÁLTATÓ VITÁJA: 1)üzemi tanáccsal 2) szakszervezettel valamint a MUNKÁLTATÓI SZERVEK VITÁJA a szakszervezetekkel. EZEKET ALAPVETŐEN EGYEZTETÉS ALAPJÁN LEHET ELRENDEZNI. A közvetítőnek független személynek kell lenni. Van
egy
intézmény:
a
MUNKAÜGYI
KÖZVETÍTŐI
ÉS
DÖNTŐBÍRÓ
SZOLGÁLAT, mely nyilvántartja a közvetítők, döntőbírók elérhetőségeit. MUNKAÜGYI VITA ALANYAI ugyanezek plussz a munkavállaló és munkáltató is, mint egyén. Telephely szerint a helyi munkaügyi bíróságból indul ki. Aztán másodfokon a megyei ill fővárosi. Munkaügyi pernek minősül: munkaviszonyból: közalkalmazotti, gazd szervezeti, tanulószerződés is 25. A munkaszerződés MUNKAVISZONY ALANYAI: munkáltató és munkavállaló. Munkavállaló csak 16en felüli ill iskolai szünet alatt 15 éven felüli lehet. Munkáltató bármi lehet. MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE A MUNKASZERZŐDÉS TARTALMA: MUNKASZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE: írásba kell foglalni, kivéve az alkalmi munkavállalást b) munkáltató egyoldali jogi aktusával is érvényesülhet, de ehhez a munkavállaló szetesítése kell c) ha a munkaszerződés létesítése hatósági engedélyhez kötött, akkor az engeéyleket be kell szerezni hozzá d) a munkaszerződés nemcsak a jogszabállyal, de a kollektív szerződéssel sem állhat ellentétben. A SZERZŐDÉSBEN MEG KELL ÁLLAPODNI: 1) munkabérben 2)munkakörben 3)munkavégzési helyben, valamint a munkáltató köteles tájékoztatni: irányadó munkarendről, munkabér elemeiről, bérfizu napjáról, munkábalépés napjáról, szabadság számításáról. SZEMÉLYI ALAPBÉRT IDŐBÉRKÉNT KELL MEGHATÁROZNI, MELYNEK ÖSSZEGE NEM LEHET KEVESEBB A MINIMÁLBÉRNÉL.
A munkaviszony
létrejöhet állandó vagy változó munkavégzési hellyel is, de a telephelyet mindenképp meg kell nevezni. RÉSZMUNKAIDŐBEN TÖRTÉNŐ FOGLALKOZÁSNÁL IS az
35
időarányosság elvét kell min alkalmazni. A SZEMÉLYIALAPBÉRT TOVÁBBI ÖSSZEGEK EGÉSZÍTHETIK KI: bérpótlék(amit személyi alapbér meghat nem vettek figyelembe, jutalom, prémium, vagy más bérelem. MUNKABÉRBŐL VALÓ LEVONÁST,
CSAK
JOGSZABÁLY
ALAPJÁN(adó
egyéb
járulékok)
CSINÁLHATNAK. Ha nincs meghatározott idő, akkor határozatlanra van kötve. Bármikor felmondhat. MUNKAVÉGZÉS
SZABÁLYAI:
fő
kötelezettség
a
munkaidőben
történő
RENDELKEZÉSRE ÁLLÁS, SZEMÉLYI MUNKAVÉGZÉSSEL, valamint a trainingeken való részvétel és hasznos állapotban való megjelenés.. Munkáltató kötelezettsége a MUNKABÉR FIZETÉSE, UTASÍTÁSOK ÉS MUNKÁVAL VALÓ ELLÁTÁSA
A
MUNKAVÁLLALÓNAK,
VALAMINT
A
BIZTONSÁGOS
KÖRÜLMÉNYEK BIZTOSÍTÁSA. A munkaidő lehet max heti 12 óra ill havi 60 óra. Legalább 20 perces szünetet kell biztosítani plussz 2 nap heti pihenőidő. Az MT jelöli meg a munkaszüneti napokat. Megkülönböztetünk RENDES ÉS RENDKÍVÜLI SZABIT. Pótszabadság is járhat. BETEGSÉGNÉL NEM PIHEŐIDŐT TÖLT, EKKOR KERESŐKÉPTELEN BETEG. ÉVENKÉNT MIN 15 BETEGSZABADSÁG JÁR. KEZELŐORVOSNAK KELL EZT IGAZOLNIA. Ezek közé tartozik a szülési szabadság illetve a fizetés nélküli gyermeknevelési szabi. MUNKASZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA MEGSZÜNTETÉSE: konszenzus alapján történik. Mindkét fél kezdeményezhet. Bármely körülmény mely megváltoztatásra okot adhat. A MEGKÖTÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ÉRVÉNYESÜLNEK, ennek
változását
MEGSZÜNÉS(közös kezdeményezett)
nekik
kell
megegyezés)
megvitatniuk. ÉS
A
KÜLÖNBSÉG
VAN
A
MEGSZÜNTETÉS(valamelyik
fél
KÖZÖTT. Halál esetén megszűnik a munkaviszony. Jogelőddel
létesített munkaviszony a jogutóddal változatlanul fennáll. Ha határozott időre létesítették, a munkaviszony automatkiusan megszűnik. Ha időn belül közös meg1ezéssel szüntetik meg akkor a munkáltató köteles a bért megfizetni. FELMONDÁSI VÉDELEM IDŐTARTLMA ALATT A FELMODÁS NEM KÖZÖLHETŐ A MUNKAVÁLLALÓVAL. A nyugdíjra jogosultakat is ilyesmi védi. A munkavállaló nem köteles a munkáltató köteles a felmodását indokolni. Felmondási idő alatt köteles a munkavégzés alól felmetni.(legyen ideje álláshírdetésekre,
36
pályázatokra stb) Ezalatt átlagkeresete illeti meg. A csoportos létszámcsökkentésre többletszabályok vonatkoznak. Elötte meg kell vizsgálni milyen módon lehetne a leépítést elkerülni illetve csökkenteni. A munkavállalót végkielégítés illet meg. KÁRTÉRÍTÉSI
FELELŐSSÉG
A
MUNKAJOGBAN:
mindkét
felet
a
munkaviszonybóleredendő kötelezettség megsértését szankciójaként kártérítés terheli. Kizárólag a munkáltató és a munkavállaló között áll fennt. A) A munkvállaló kártérítési felelőssége: Terheli e objektív károkozás vagy vétkessége alapján felelősségre vontható e Vannak feltételei: a) felek közti munkaviszony fennállása b)kötelezettségszegés valósuljon meg c) elkövetés módjában a munkavállalót vétkesség terhelje d)kára keletkezzen a munkáltatónak e) okozati összefüggés álljon fenn a kár és a munkavállaló kötelezettségszegése között. Kritériumok: egyhavi átlagkeresetének 50%nál többel nem haladhatja meg a büntetés, ha gondatlan, ha szándékosnál a teljes kárt köteles megfizetni. Leltárhiányért fennált felelősség nem terheli, kivéve szerződés. Több munkavállaló együttes károkozása esetén vétkességük arányában kell. A
munkáltató
ÉRVÉNYESÍTHETI
VAGY
BÍRÓSÁG
KÁRTÉRÍTÉSÉT.
ELÖTT B)
VAGY
MUNKÁLTATÓ
KÖZVETLENÜL KÁRTÉRÍTÉSI
felelőssége: ha munkavállalót munkaviszonyával okozati összefüggésben kér érte(egészségi, bevitt ingossági, valamint egyéb károk érhetik) Akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy elháríthatatlan ok idézte elő vagy kizárólag a kárszenvedett helytelen magatartása miatt ment végbe. MUNKAVISZONYBAN OKOZOTT KÁRÉRT A MUNKÁLTATÓT
TELJES
KÁRTÉRÍTÉSI
KÖTELEZETTSÉG
TERHELI.
Munkáltató tárgyi felelősséggel tartozik a munkahelyre bevitt ingóságok iránt. MIND A VAGYONI MIND A NEMVAGYONI KÁRT KÖTELES MEGTÉRÍTENI. A NEM VAGYONI KÁR MEGÁLLAPÍTÁSA A BÍRÓSÁG FELADATA. Ezenkívül a munkáltatónak meg kell téríteni a MUNKAVÁLLALÓ ELMARADT JÖVEDELMÉT IS. Végülis úgy 10kor kezdtem és most hajnali negyed 5 van. Nem is rossz idő Pusszantás mindenkinek!
37
