Tartalomjegyzék 1. Modul - Általános kérdések, jogszabályok, eljárásrend... 4

Tartalomjegyzék 1. Modul - Általános kérdések, jogszabályok, eljárásrend................................................... 4 Agrár-környezetgazdálkodás Magyarországon...................................................................... 4 A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) agrár-környezetgazdálkodási fejezete................... 7 A támogatás általános rendszeréről :...................................................................................... 9 Célprogramok közötti átjárhatóság ...................................................................................... 11 A támogatás mértéke ............................................................................................................ 11 Jogosultsági feltételek .......................................................................................................... 11 A célprogramok előírásai és kötelezettségei ........................................................................ 12 Agrár-környezetgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok és azok módosításai................. 13 A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv módosítása ...................................................................... 16 Jogosultsági kritériumok módosítása: .............................................................................. 18 Intézkedési előírások módosulása: ................................................................................... 19 A Helyes Gazdálkodási Gyakorlat módosítása ................................................................ 20 Az NVT szaktanácsadási rendszere ..................................................................................... 20 Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer .......................................................... 21 2. Modul - A Gazdálkodási Napló kitöltésével kapcsolatos gyakorlati információk ....... 22 Gazdálkodási napló kitöltési útmutató ................................................................................. 23 3. Modul - Talaj tápanyag-gazdálkodás............................................................................... 39 Talajmintavétel..................................................................................................................... 40 A talajvizsgálat ..................................................................................................................... 41 A trágyázási szaktanácsadás................................................................................................. 41 Tápanyag gazdálkodás ökológiai gazdálkodás esetén.......................................................... 44 Helyes trágyázási gyakorlat figyelembevétele ..................................................................... 44 Tápanyagmérlegek ............................................................................................................... 45 4. Modul - Gyakran ismétlődő kérdések .............................................................................. 48 A támogatás rendszerével kapcsolatos kérdések.................................................................. 48 Eljárásrendi kérdések ........................................................................................................... 48 A támogatás igényléséről ..................................................................................................... 50 Földhasználati bérleti szerződés........................................................................................... 51 Talajvizsgálat: ...................................................................................................................... 52 Alapszintű szántóföldi célprogram....................................................................................... 53 Tanyás gazdálkodási célprogram ......................................................................................... 53 Integrált szántóföldi célprogram .......................................................................................... 53 Ökológiai szántóföldi célprogram ........................................................................................ 55 ÉTT szántóföldi célprogramok:............................................................................................ 55 Füves élőhelyek kezelése (gyepgazdálkodási) célprogram.................................................. 56 Gyeptelepítés célprogram..................................................................................................... 57 ÉTT gyepgazdálkodási célprogramok.................................................................................. 58 Integrált ültetvény célprogram ............................................................................................. 58

Ökológiai ültetvény célprogram........................................................................................... 59 Extenzív halastavak fenntartása célprogram ........................................................................ 59 Állatalapú támogatások ........................................................................................................ 59 Helyes Gazdálkodási Gyakorlathoz kapcsolódó kérdések................................................... 59 MELLÉKLETEK................................................................................................................... 62 1. melléklet: Az NVT agrár-környezetgazdálkodási célprogramjai..................................... 63 2. melléklet: A 150/2004 (X.12.) FVM rendelet módosításokkal aktualizált változata....... 66 3. melléklet: A 4/2004 (I.13.) FVM rendelet módosításokkal aktualizált változata .......... 107 4. melléklet: A Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásainak tervezett módosításai ......... 114 5. melléklet: Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok talajvizsgálatokkal kapcsolatos követelményei .................................................................................................................... 117 6. melléklet: Tápanyag-mérleg számítási táblázatok ......................................................... 120

1. Modul - Általános kérdések, jogszabályok, eljárásrend Agrár-környezetgazdálkodás Magyarországon A XXI. század eleje, az EU-tagság új kihívást jelent hazánk mezőgazdaságának, hiszen jelentős átalakulások, reformok kezdődtek el a közelmúltban. Az Európai Unió a XX. század végével egy új mezőgazdasági modell kialakítását tűzte ki célul. A vidéken élő emberek problémái és életfeltételeinek javítási igénye, az európai vidéki társadalom jellemzően mezőgazdasághoz való kapcsolódása és a mezőgazdaságnak a vidéki környezetre, a tájra és a természetre gyakorolt hatása együttesen a korábbiakban alkalmazott agrárpolitika felülvizsgálatára késztette az EU irányító testületeit. Új irányokat, célokat és megoldásokat kerestek, új eszközöket és támogatásokat vezettek és vezetnek be a célok eléréséhez. A környezet, a gazdaság és a társadalom céljait egyszerre kell szolgálnia az új agrárpolitikának, hosszú távon is „fenntarthatónak” kell lennie. A vidéki – az agráriumhoz ezer szállal kötődő – társadalomnak új célokat, feladatokat kell adni, a vidék gazdasági, társadalmi és környezeti megőrzését együtt kell kezelni. Ennek különös jelentősége van Magyarországon, ahol kiválóak a természeti, agro-ökológiai adottságok. Az ország mezőgazdasági hagyományai gazdagok, ugyanakkor termelési, földhasználati struktúrája megújításra szorul, vidéki térségei pedig jelentős problémákkal küzdenek. Magyarország a csatlakozó országok közül elsőként kötelezte el magát az EU agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszerének teljes körű átvétele és alkalmazása mellett. Az uniós támogatási rendszer hazai megismertetése céljából indult el 2002-ben a hazai költségvetésből finanszírozott Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP), az Európai Unió „A környezet védelmét és a táj megőrzését szolgáló mezőgazdasági termelési módok támogatásáról” szóló 2078/92 számú EU-tanácsi rendeletével, illetve 1999-től az e rendeletet integráló 1257/1999-es vidékfejlesztési EU tanácsi rendeletével összhangban. A csatlakozást követően a Nemzeti Vidékfejlesztési Terven (továbbiakban NVT) belül nyílt lehetőség az agrár-környezetgazdálkodási program elindítására, az NAKP-ban szerzett tapasztalatok alapján a program bővítésére. Mindezek eredményeként Magyarországon a mezőgazdasági termelés jelentős része környezetbarát módszerekkel folyhat, hozzájárulva a vidéki környezet és társadalom megőrzéséhez, fejlődéséhez. A NVT agrár-környezetgazdálkodási intézkedése keretében 2004. november 30-ig volt lehetőség az agrár-környezetgazdálkodási támogatási kérelmek benyújtására, az agrárkörnyezetgazdálkodási programba való belépésre. Fontos megjegyezni, hogy bár 2004. évben nem minden célprogram került meghirdetésre az „érdeklődés” az új eszmék és támogatási lehetőségek felé mégis kimagasló volt. Az agrár-környezetgazdálkodásban meghirdetett célprogramok „népszerűségét”, vagyis az azokkal kapcsolatban felmerült igényt a 1. táblázat mutatja be. Az agrár-környezetgazdálkodási programba kérelmet benyújtóknak lehetőségük volt őshonos, illetve magas genetikai értéket képviselő állatokra is támogatást igényelniük. Az alábbi táblázat az extenzív állattartásra vonatkozó igénylési adatokat nem tartalmazza.

4

1. táblázat Az agrár-környezetgazdálkodási igénylések 2004-ben Célprogramok Alapszintű szántóföldi célprogram Méhlegelő célú növénytermesztés Tanyás gazdálkodás Integrált szántóföldi növénytermesztés Ökológiai szántóföldi növénytermesztés ÉTT szántóföldi növénytermesztés Integrált ültetvény Ökológiai ültetvény Füves élőhelyek kezelése Ökológiai gyepgazdálkodás ÉTT gyepgazdálkodási célprogramok Nádgazdálkodás Extenzív halastavak fenntartása Füves mezsgye létesítése Összesen

területalapú

célprogramokra

Igényelt terület (ha) 1 092 048 209 5 021 291 191 38 860 59 523 41 645 2 098 177 683 30 603 66 232 8 456 19 874 262 1 833 705

történt

Benyújtott kérelmek száma (db) 17 232 41 773 4 082 737 1 339 5 873 238 3 804 323 1 063 187 154 9 35 855

Forrás: 2004. évi MVH adatok alapján

Az agrár-környezetgazdálkodási programba való bekerüléshez – a korábbi évekhez hasonlóan – pontozási rendszer kapcsolódott. A beérkezett támogatási kérelmek pontozásra kerültek, majd országos rangsorolást követően a rendelkezésre álló pénzügyi források keretéig – célprogram csoportonkénti ponthatárok megállapítása mellett - kerültek kiválasztásra a programban résztvevők. A pontozási szempontok közül az alábbiak kiemelendők: ¾ a célprogramba bevinni kívánt földterület aránya a gazdaság összes, ugyanahhoz a hasznosítási irányhoz tartozó földterületéhez képest ¾ a programba bevinni vízbázisvédelem)

kívánt

terület

környezeti

korlátai

(nitrátérzékenység,

¾ a választott célprogram gazdálkodási előírásainak környezetre gyakorolt hatása. ¾ korábbi részvétel a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban Az alábbi táblázat a pontozás és rangsorolást követően a támogatott kérelmeket, a programba bevont terület, valamint állatállomány nagyságát ismerteti. Célprogramok Alapszintű szántóföldi célprogram Méhlegelő célú növénytermesztés Tanyás gazdálkodás Integrált szántóföldi

Támogatott terület (ha) / állatlétszám (db) 745.964

11.061

86

23

3.083 250.267

438 3.234

5

Támogatott kérelemszám (db)

növénytermesztés Ökológiai szántóföldi növénytermesztés ÉTT szántóföldi növénytermesztés Integrált ültetvény Ökológiai ültetvény Füves élőhelyek kezelése Ökológiai gyepgazdálkodás ÉTT gyepgazdálkodási célprogramok Nádgazdálkodás Extenzív halastavak fenntartása Füves mezsgye létesítése Összesen: Lófajták Szürke marha Mangalica Őshonos baromfi Őshonos juh Forrás: MVH adatok alapján

39.038

774

56.238

1.216

44.264 1.564 207.012 35.034 62.897

6.051 268 4.335 295 892

12.139 23.193

174 167

874 1.481.650

243 29.171

2.542 4.603 4.758 40.805 9.639

534 115 98 5 60

Az NVT agrár-környezetgazdálkodási intézkedésének összehasonlítása a korábbi évek támogatási lehetőségeihez képest ( Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program) Igénylők száma (db) Igényelt terület nagysága (ha) Támogatottak száma (db) Támogatott terület nagysága (ha)

2002 5 321 271 751

2003 7 503 301 383

2004 35 855 1 833 705

2 493

5 056

23 840

148 627

234 631

1 481 000

A több mint 35.000 kérelem által igényelt terület meghaladja a 1.800.000 hektárt, a támogatott gazdálkodók száma meghaladja a 25 ezret, az általuk lefedett terület nagysága majdnem eléri a 1.5 millió hektárt, minek köszönhetően hazánk a tagállamok között az előkelő 7. helyet foglalja el az agrár-környezetgazdálkodásba vont terület nagyságával. A szántóföldi célprogram csoport kivételével valamennyi célprogram csoport – ültetvények, gyepek, vizes élőhelyek, valamint állattartási – jogosultsági kritériumoknak megfelelő kérelem támogatásra került. Látható, hogy az alapszintű szántóföldi célprogramba jelentkezett be az igénylők több mint fele, és az igényelt területek majdnem kétharmadát is ez a célprogram tette ki. A szántóföldi programokra olyan mértékű igénylés mutatkozott, hogy forráshiány miatt elutasításra került a kérelmek egy része. Mindezek ellenére a szántóföldi célprogramok aránya az agrár-környezetgazdálkodási programba támogatott és bevont területek esetében is jelentős aránnyal bír, de sokkal inkább kiegyenlített képet tükröz.

6

Visszatekintve a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programra, az elmúlt egy év agrárkörnyezetgazdálkodási tapasztalataira, valamint az uniós mezőgazdasági irányokra, megállapítható, hogy a 2004-ben meghirdetett agrár-környezetgazdálkodási intézkedés sikeresnek bizonyult. A program eddigi tapasztalatai uniós szinten is komoly példaértékkel bírnak azzal kapcsolatban, hogy hazánkban a gazdálkodók növekvő számban fordítanak figyelmet az árutermelés mellett a környezet és a természet állapotának védelmére, megőrzésére is.

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) agrár-környezetgazdálkodási fejezete Ebben a fejezetben röviden támogatásainak rendszerét.

összefoglaljuk

az

NVT

agrár-környezetgazdálkodási

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatások (pontosabban kifizetések) különböző környezetkímélő módszerek alkalmazásáért vehetők igénybe, legalább 5 éves (a művelésből való környezetvédelmi célú területpihentetés esetében 20 éves) periódusra történő önkéntes vállalás keretében. Az Érzékeny Természeti Területek célprogramjaitól eltekintve az agrárkörnyezetgazdálkodási intézkedések az egész ország területére kiterjednek. Az intézkedés számos, különböző szintű vállalásokat előíró célprogramon keresztül valósítható meg, melyek az alábbi csoportokat alkotják (részletesebben lásd 1. ábra): ¾ szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport, ¾ gyepgazdálkodási agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport, ¾ ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport, ¾ vizes élőhelyekhez kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport, ¾ extenzív állattartáshoz kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport, ¾ kiegészítő agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport.

7

ÉTT és egyéb természetvédelmi célprogramok

Érzékeny Természeti Területek

Ritka növényfajták termesztése

Ökológiai gyepgazdálkodási célprogram

Ökológiai ültetvény célprogram

Hosszútávú területpihentetés

Szántóföldi programok

Ökológiai állattartás

Integrált ültetvény célprogram

Extenzív halastavak

Őshonos fajták tartása Gyepgazdálkodási alapprogram

Szántóföldi alapprogram

Tanyás gazdálkodás

Erózió-védelem

Integrált szántóföldi növénytermesztés

Méhlegelő

Alapszintű célprogramok

Ökológiai szántóföldi célprogram

Cserjeirtás gyepterülteken

Integrált célprogramok

Kiegészítő akg célprogramok

Ökológiai célprogramok

Tábla szegély

Ritka növényfajták termesztése

Gyepgazdálkodási programok

8

Ültetvénykezelési programok

Nádgazdálkodás

Érzékeny Természeti Területek

Zsombékok, mocsarak, lápok gondozása

Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok szerkezete

Vizes élőhelyek létrehozása

1. ábra

Vizes élőhely programok

Extenzív állattenyésztési programok

A vállalások szintjei szerint a célprogramok az alábbiak szerint csoportosíthatók: 1. agrár-környezetgazdálkodási alapprogramok, amelyek korlátozott növényvédőszer kijuttatást engedélyeznek, illetve az extenzív állattartást és a hozzá kapcsolódó gyepgazdálkodást támogatják (pl.: alapszintű szántóföldi célprogram, tanyás gazdálkodás célprogram, méhlegelő célú növénytermesztési célprogram, alapszintű gyepgazdálkodási célprogram, valamint őshonos és magas genetikai értéket képviselő állatok tartásának támogatása célprogram) és egyéb élőhely programok (vizes élőhelyekhez kapcsolódó célprogramok); 2. integrált növénytermesztési célprogramok, amelyek még további korlátozásokkal engedélyezi növényvédőszerek kijuttatását {pl.: integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram (szántóföldi- és zöldségnövények termesztése), integrált ültetvény célprogram}; 3. ökológiai gazdálkodási célprogramok, amelyek az ellenőrzött ökológiai gazdálkodásban termelt növények termelését, és állatok tartását segíti elő {pl.: ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram (szántóföldiés zöldségnövények), ökológiai gyepgazdálkodási célprogram, ökológiai ültetvény célprogram, ökológiai állattartás célprogramok}; 4. Érzékeny Természeti Területek célprogramjai (ÉTT), amelyek a speciális, alacsony ráfordítású, a biológiai sokféleség megőrzését és javítását elősegítő gazdálkodási módszereket támogatják jelenleg az ország 18 Érzékeny Természeti Területén (elsősorban szántóföldi és gyepgazdálkodási művelési módok); 5. kiegészítő agrár-környezetgazdálkodási intézkedések, amelyek elsősorban az alapprogramokhoz kapcsolódóan, továbbá az integrált és az ökológiai célprogramok kiegészítésére vehetők igénybe. (pl.: füves mezsgye célprogram)

A támogatás általános rendszeréről : Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetés terület-, azaz hektáralapú, illetve állatlétszám alapján járó vissza nem térítendő támogatás, amelyet valamely agrár-környezetgazdálkodási célprogram(ok) végrehajtásának ellentételezéséül biztosítunk, a gazdálkodó által vállalt, valamely célprogramba bevitt terület mértéke / állatállomány nagysága alapján, legalább 5, legfeljebb 20 éves időtartamra. A programba való belépéshez támogatási kérelmet kell benyújtani, majd a támogatás kifizetését minden évben kifizetési kérelem benyújtásával lehet igényelni – az első év kivételével, amikor a támogatási kérelem egyben kifizetési kérelmet is jelentett. A kifizetés mértéke a vállalás jellegétől, tartalmától függ, de alapvetően a vállalt célprogram végrehajtása kapcsán felmerülő a kieső jövedelem és az elmaradt haszon kompenzálása alapján került meghatározásra. Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetés nem zárja ki, hogy egyidejűleg, ugyanazon területre az alábbi területalapú támogatások is igényelhetők legyenek, amennyiben a kérelmező a különböző támogatás jogosultsági feltételeinek megfelel: a) az EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott adott évi egységes területalapú támogatás (ún. „SAPS”);

9

b) az EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó adott évi kiegészítő nemzeti támogatás (ún. „TOP-UP”); c) az EMOGA Garancia Részlegének társfinanszírozásában megvalósuló kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs támogatása (ún. „KAT”). Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy egy parcellán csak egy agrár-környezetgazdálkodási célprogram alkalmazható a kiegészítő agrár-környezetvédelmi célprogramok kivételével. Egy célprogramhoz csak egy kiegészítő célprogram választható és egy állategyedre is csak egy állatalapú célprogram alapján igényelhető támogatás.

10

Célprogramok közötti átjárhatóság A célprogramok kiválasztásánál a legfontosabb szempont az, hogy a felvállalt célprogram illeszkedjen a gazdaság lehetőségeihez, adottságaihoz, valamint a gazdálkodó felkészültségéhez és szakmai ismereteihez. Fontos a fokozatosság elvének betartása. Először egyszerűbb, könnyebben végrehajtható intézkedést célszerű választani, a későbbiekben lehetséges az összetettebb, nehezebb vállalásra való áttérés. Célprogram váltásra 5 év alatt egyszer van lehetőség, egy-egy gazdasági évtől kezdődően. A támogatott kötelezettségvállalása a célprogram váltással az új célprogram szerint folytatódik, a támogatási időszak (az 5 éves időtartam) folytatása mellett. A támogatási időszak nem kezdődik elölről célprogramváltás esetén. Az alábbi felsorolásban az a) pontban foglaltak a legkönnyebben teljesíthető, a d) pontban foglaltak a legnehezebben teljesíthető célprogramok. Az előírások fentről lefelé szigorodnak, így az átjárhatóság is csak ebben az irányban lehetséges. a)

agrár-környezetgazdálkodási alapprogramok;

b)

integrált növénytermesztési célprogramok;

c)

ökológiai gazdálkodási célprogramok;

d)

Érzékeny Természeti Területek célprogramjai (ÉTT).

Az egyes célprogram csoportokon belül, a gazdálkodási előírások szigorúság alapján felállított rangsorát a 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet 1. számú melléklete részletesen tartalmazza. A célprogram váltás részletes eljárási szabályaival kapcsolatban jogszabály módosítás folyamatban van, május elejére várható. (a jogszabály módosítás tartalma: mikor lehet célprogram váltási kérelmet benyújtani, milyen formanyomtatványon, illetve a benyújtott célprogramváltási kérelmeket milyen eljárásban bírálja el az MVH – pontozás, rangsorolás)

A támogatás mértéke A Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben foglaltaknak megfelelően, az egyes agrárkörnyezetgazdálkodási támogatási célprogramokhoz meghatározott kifizetési (támogatási) összegeket az 1. melléklet tartalmazza. A támogatási összegek euróban kerültek megállapításra, és minden évben egy európai uniós jogszabály által meghatározott időpont forint/euró átváltási árfolyama alapján kerülnek forintban kifizetésre.

Jogosultsági feltételek Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás valamely területalapú célprogramjára vonatkozó támogatást az a földhasználó veheti igénybe, aki: ¾ Ügyfélregisztrációs számmal rendelkezik, a 141/2003. (IX.9.) FVM rendelet alapján ¾ mezőgazdasági tevékenységből származó bevétellel rendelkezik, ¾ megfelel az egyes célprogramok jogosultsági feltételeinek, ¾ a teljes támogatási időszak alatt gazdaságának teljes területén betartja a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásait. Amennyiben a támogatást nem a tulajdonos veszi igénybe, a fentieken túl a támogatás igénybevételéhez a földhasználónak a támogatási kérelem benyújtásakor írásban nyilatkoznia 11

kell arról, hogy a támogatható területre érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkezik. Amennyiben a haszonbérleti szerződés nem a támogatás teljes időtartamára szól, a bérlőnek rendelkeznie kell egy olyan nyilatkozattal, amelyben a föld tulajdonosa írásban hozzájárul ahhoz, hogy a földhasználó a támogatható területre a támogatási időszak teljes időtartama alatt az előírások teljesítésére kötelezettséget vállal. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás valamely állatlétszám alapú célprogramjára vonatkozó támogatást az az állattartó veheti igénybe, aki a kérelem benyújtásának időpontjában a kérelem alapját képező állatok vonatkozásában: ¾ Ügyfélregisztrációs számmal rendelkezik, a 141/2003. (IX.9.) FVM rendelet alapján ¾ mezőgazdasági tevékenységből származó bevétellel rendelkezik, ¾ szarvasmarha, juh, kecske esetében teljesíti a 99/2002. (XI.5.) FVM rendelet (ENAR rendelet) szerinti előírásokat, ¾ egyéb állatfajok esetében megfelel az egyes célprogramokban külön meghatározott feltételeknek, ¾ a teljes támogatási időszak alatt gazdaságának teljes területén betartja a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásait.

A célprogramok előírásai és kötelezettségei A gazdálkodónak teljesítenie kell a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” előírásait. Ezen felül be kell tartania az egyes célprogramoknál részletezett előírásokat, amelyek elsősorban az alábbi környezetbarát módszerekre, agrotechnikai, technológiai elemekre vonatkoznak. Így például: ¾ a területi adottságokhoz igazított vetésforgó alkalmazása, ¾ egyes növényvédő szerek alkalmazásának korlátozása, ¾ talajvizsgálatra alapozott, környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás alkalmazása, ¾ táblaszélek gyepesítése (füves mezsgyék), ¾ előrejelzésre és megelőzésre alapozott növényvédelem, ¾ erózió elleni védekezés különböző módszerei, ¾ természetvédelmi szempontokat figyelembe vevő szántóföldi és gyepgazdálkodás. A célprogramonkénti részletes előírásokat a 150/2004. (X.24.) FVM rendelet 18-57. § paragrafusai tartalmazzák. Lsd.: 2. számú melléklet.

12

Agrár-környezetgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok és azok módosításai A Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben az Európai Unió Bizottsága által is elfogadott agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramokat hazai jogszabályba kellett átültetni, hogy a többi NVT intézkedéshez hasonlóan az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok támogathatósága is megkezdődhessen. 2004. október 15-én hatályba lépett „a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól” szóló 150/2004. (X.12.) FVM rendelet, melynek támogatásra való jogosultságra vonatkozó rendelkezéseit szeptember 1-jétől kell alkalmazni. A rendelet elsődlegesen az NVT-ben szereplő agrár-környezetgazdálkodási támogatás alapvető szabályait, valamint a célprogramok előírásait tartalmazza, másodsorban számos szakmai és eljárásrendi szabályokat rögzít. (Pl.: növényvédőszer hatóanyagok listája, a támogatási és kifizetési kérelmek elbírálására vonatkozó végrehajtási szabályok). A 150/2004. (X.12.) FVM rendeleten kívül az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokkal kapcsolatosan elengedhetetlen követelmény a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásainak ismerete is, melyet a gazdaság teljes területén be kell tartani. A HGGy előírásai szintén az NVT dokumentum alapján kerültek a hazai jogszabályba - az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I.13.) FVM rendelet - , kiegészítve néhány végrehajtási és eljárási kérdéssel. pl.: szankcionálási rendszer, Gazdálkodási Napló formanyomtatvány) Az elmúlt másfél év gyakorlata alatt számos – az agrár-környezetgazdálkodási intézkedésben meghatározott előírással, azok végrehajtásával kapcsolatos – szakmai és eljárásrendi kérdés merült fel. Azon kérdése, melyek szabályozását a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben foglaltak alapján kerültek a hazai jogszabályanyagokba, módosításuk csak a tervdokumentum módosítását követően lehetséges. Számos ugyanakkor az olyan szakmai és eljárásrendi kérdések szabályozása is, amely csak a hazai jogszabályokon keresztül történt, így a felmerülő problémás kérdések és pontosítások a hazai, vonatkozó jogszabályok módosításával valósult meg. A módosításokban foglaltak betartása és figyelembevétele kötelező. A gyakorlatban – a jogalkalmazás során – legtöbb problémát a hatályba lépő jogszabály módosítások nyomon követésével, bevezetésének időpontjával (hatályba lépésével) és az új előírások betartásával kapcsolatban tapasztalható. A 150/2004 (X.12.) FVM rendelet, valamint a 4/2004 (I.13.) FVM rendelet módosításokkal aktualizált változatai a 2. és 3. mellékletekben találhatók. Az alábbi táblázatok e két rendelet módosításait foglalják össze.

13

150/2004 (X. 12.) FVM rendeletet érintő jogszabály módosítások Módosító rendelet száma Módosítás tartalma 11/2005. (II. 28.) FVM A támogatási kérelem beadási ideje 2006-ban március1-31-ről rendelet május 1-31-re módosult. 34/2005. (IV. 15.) FVM Fogalmak értelmezése (gazdaság, ugar, ), rendelet engedélyezett növényvédőszer hatóanyagok módosítása. (összes célprogramnál) Túligénylés esetén alkalmazandó eljárási szabályok

listájának

Parcellák száma, mérete és elhelyezkedése változhat. Talajvizsgálat és a talajmintavétel szabályait tartalmazza. 71/2005. (VIII. 11.) FVM A támogatásra jogosult 2 egymást követő gazdálkodási éven rendelet belül legalább egyszer köteles a minisztérium által szervezett képzésen részt venni. A képzés elmulasztása esetén alkalmazandó szankció mértéke is rögzítésre került. A 2004. január 1. és 2005 december 31. között végezhetők el a 2004-es gazdálkodási évre vonatkozó talajvizsgálatok. 107/2005. (XI. 24.) FVM A célprogramba bevitt teljes földterület mérete a támogatási rendelet időszak alatt csak egy alkalommal, maximum 3%-kal csökkenhet, de nem haladhatja meg a 2 hektárt.Továbbá megállapításra került, hogy mik nem minősülnek jogosulatlanul igénybevett támogatásnak. Kifizetési kérelmek beadása: 2006. február 1-28-ig. A talajminták akkreditált talajlaboratóriumba való leadásának kezdő időpontja 2004. január 01., utolsó időpontja 2005. december 31. (talajminta leadásáról szóló igazolás dátuma). Növényvédőszer hatóanyagok listájának módosítása. (integrált zöldség, integrált szőlő és gyümölcs ültetvény célprogramoknál) Célprogram váltásra vonatkozó kérelmek beadási időpontjának meghatározása 20/2006. (II.7.) FVM Növényvédőszer hatóanyagok listája teljes felülvizsgálatra rendelet került és módosult. 4/2004. (I. 13.) FVM rendeletet érintő jogszabály módosítások Módosító rendelet száma Módosítás tartalma 156/2004. (X. 27.) FVM Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásainak tartalmi rendelet változtatása a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben foglaltak alapján, kibővítése, állategység számításának módosítása, szankcionálási szempontrendszer ismertetése. 16/2005. (III. 08.) FVM Gazdálkodási Napló – hivatalos nyomtatvány. (2004-2005, rendelet illetve 2005-2006. gazdálkodási évre vonatkozóan) Várhatóan 2006-2007. gazdálkodási évben új GN lesz, de ameddig nem

14

jelenik meg a rendelet módosítás, és nem lép hatályba a benne foglalt rendelkezés, addig a hatályos jogszabályban foglaltak alapján kell eljárni. 85/2005. (IX. 27.) FVM Gazdálkodási Napló beküldési határidejének módosítása. rendelet (Általában minden év augusztus 31-től december 31-ig, kivéve a 2004-es gazdálkodási évet, amikor 2006. január 31. a határidő.)

15

Nitrát rendelet módosítása A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV. 3.) Kormány rendelet több pontjában is érinti az AKG intézkedés talajvédelemmel és tápanyag gazdálkodással kapcsolatos területeit. E rendelet az Európai Közösségeknek a vizek mezőgazdasági forrásból származó nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv hazai jogrendszerbe történő illesztését szolgálja. A 27/2006. (II. 7.) Kormány rendelet tovább pontosítja a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelemről szóló eljárásrendjét, valamint meghatározza az új nitrátérzékeny területek listáját – a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet 2. melléklete hatályát veszti. A rendelet hatálya azokra a mezőgazdasági tevékenységet folytatókra, illetve azokra a tevékenységekre terjed ki, akik/amelyek a felszíni és felszín alatti vizekre hatással vannak. A nitrát érzékeny területen gazdálkodóknak egy országos cselekvési program mentén, valamint a „helyes mezőgazdasági gyakorlatnak” megfelelő előírások szerint kell gazdálkodniuk. Tevékenységükkel kapcsolatban külön adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségük van. A korlátozások, előírások megszegése 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő bírság kiszabását vonja maga után, míg az adatszolgáltatás mulasztása 10 000 Ft-tól 100 000 Ft-ig terjedő bírságot jelenthet. A 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet módosítja a trágyatárolók kialakítására vonatkozó határidőket, illetve rögzíti, hogy legeltetéses állattartás esetében csak az istállózott időszak arányában kell meghatározni a trágyatároló méretét. Itt jegyezzük meg továbbá, hogy az állathigiéniai és jóléti, valamint a környezetvédelmi európai uniós előírások megfelelésére vonatkozó támogatási lehetőségekre - NVT 4.3 intézkedésre - vonatkozó forráskeret még nem merült ki. Azon állattartó gazdálkodók, akik támogatással szeretnék megoldani a trágyatárolóval kapcsolatos előírások határidőre történő teljesítését a támogatási kérelmet mielőbb adják be az MVH megyei kirendeltségein.

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv módosítása Az uniós jogszabályokban meghatározottak alapján a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv – szakmai, eljárásrendi, pénzügyi - előírásainak módosítására minden évben egy alkalommal van lehetősége a tagállamnak. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium elkészítette az NVT 2005. évi módosító javaslatát. Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedésre vonatkozóan alapvetően a gazdálkodóktól, valamint különböző szakmai szervezetektől, és érdekképviseletektől érkezett javaslatok alapján került kidolgozásra az előírások módosítása, pontosítása. A hivatkozott módosítás az adminisztratív eljárásrend egyszerűsítését és a gazdálkodók számára előírt kötelezettségeknek a gyakorlati élethez jobban igazodó betartását teszi lehetővé, a környezetvédelmi szempontok megfelelő szintű betartása mellett. 2005-ben a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Monitoring Bizottsága által elfogadott és az EUBizottság elé terjesztett agrár-környezetgazdálkodást érintő módosítási javaslatok csak a brüsszeli jóváhagyást követően vezethetők át a hazai jogszabályba, és ezek után lépnek hatályba. A módosítási javaslatok részben a forráshiány miatt még be nem vezetett, részben a jelenleg futó célprogramokra vonatkoznak. A már bevezetett célprogramok esetében a változások a hatálybalépést követően lesznek érvényesek a jelenleg támogatásra bevont területek hasznosítására. Tekintettel arra, hogy jelenleg folynak a kétoldalú egyeztetések az EU-Bizottsággal, az alábbiakban bemutatott változtatások még nincsenek érvényben, egyeztetések következtében módosulhatnak - csak a bizottsági jóváhagyást követően, a hazai jogszabályban történő átvezetés és hatályba léptetés után alkalmazhatók, jelenleg csak irányadónak, tervezetnek tekinthetők!

16

Amíg a módosítások a vonatkozó hazai jogszabályokban nem jelennek meg, a gazdálkodóknak a jelenleg érvényben lévő hatályos jogszabályokat kell betartaniuk az agrárkörnyezetgazdálkodási programba bevont területén! A tervezett módosítások az alábbiakban foglalhatóak össze:

17

Jogosultsági kritériumok módosítása: ¾ A Természetvédelmi Hivatallal és a Nemzeti Park Igazgatóságokkal folytatott egyeztetések eredményeként az Érzékeny Természeti Területek az alábbi három új területtel bővültek: Zámolyi-medence

Bihari-sík

Kis-Sárrét

Szántóföldi növénytermesztés madár élőhely fejlesztési előírásokkal Gyepgazdálkodás élőhely fejlesztési előírásokkal Gyeptelepítés ÉTT-n Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely fejlesztési előírásokkal Lucerna termesztés túzok élőhely fejlesztési előírásokkal Gyepgazdálkodás túzok élőhely fejlesztési előírásokkal Gyeptelepítés ÉTT-n Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely fejlesztési előírásokkal Lucerna termesztés túzok élőhely fejlesztési előírásokkal Gyepgazdálkodás túzok élőhely fejlesztési előírásokkal Gyeptelepítés ÉTT-n

¾ Az alábbi célprogramok jogosultsági feltételei egyedi engedélyekről MePAR lehatárolásra módosultak. Eszerint a jövőben nem szükséges egyedi igazolások csatolása ahhoz, hogy a gazdálkodó jogosulttá váljon a nevezett célprogramokra, hanem a jogosultság meghatározása blokk szinten történik: Szántó művelés Gyepgazdálkodás

Erózióvédelmi célprogramok (víz és szélerózió) Szántó fajgazdag gyeppé alakítása (gyeptelepítés)

Vizes élőhelyek Szántóföld átalakítása vizes élőhellyé

18

¾ Egyéb jogosultsági feltételek módosulása: Tanyás gazdálkodás Méhlegelő célprogram Integrált szántóföldi növénytermesztés Ritka szőlő és gyümölcsfajták fajták termesztése

Integrált ültetvény célprogram Ökológiai állattartás célprogram Őshonos állattartás lehetőségei kibővülnek

Jogosult fizikai blokk 5 km távolságon belül legyen Termeszthető növények köre bővül Jogosult növények: minden szántóföldi növény- és zöldségféle Csatolni kell az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet igazolását a fajta jogosultságáról

Jogosult növények: minden gyümölcs és szőlő Nem termő ültetvények is támogathatóak Kecske, méhtartás támogatható Bivaly parlagi gyöngytyúk Magyar kacsa

Intézkedési előírások módosulása: Ökológiai gazdálkodás

Megszűnt az izolációs távolságra és az ökológiai kompenzációs területre vonatkozó korlátozás Gyepgazdálkodási célprogramok Az állatsűrűség gyeptípustól függetlenül 0,2 -1 (füves mezsgye kezelése, ökológiai ÁE/ha gazdálkodás cp, valamennyi ÉTT gyepgazd. cp.) Erózióvédelmi célprogram Kiegészítő célprogram helyett önálló célprogramként működhet Cserjésedett gyepterületek kezelése Kiegészítő célprogram helyett önálló célprogramként működhet Vizes élőhelyek célprogramjai Az extenzív halastavak és a nádgazdálkodási célprogramok kivételével a célprogramok előírásai átdolgozásra kerültek Az NVT módosítás tartalmaz új célprogramot is. A cserjeirtás célprogram mely korábban csupán kiegészítő célprogram volt, most önálló program lehet, továbbá nem csupán a gyepterületek, hanem a szántóterületek cserjeirtása is megtörténhet.

19

A Helyes Gazdálkodási Gyakorlat módosítása Az EU-Bizottsághoz benyújtott módosító javaslat alapján az alábbi jelentős változások várhatók a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat (HGGY) tekintetében. Itt is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a bemutatott változások nincsenek hatályban, jelenleg csak tervezetként vehetők figyelembe, mivel az EU-Bizottsággal folytatott egyeztetések alapján változhatnak! Amíg a módosítások a vonatkozó hazai jogszabályokban nem jelennek meg, a gazdálkodóknak a jelenleg érvényben lévő hatályos jogszabályokat kell betartaniuk gazdaságuk teljes területén! A módosítási javaslat alapvetően a gazdálkodók, illetve a tanácsadók által jelzett gyakorlati problémákra kíván megoldásokat nyújtani. A Bizottság elé terjesztett javaslat sokkal egyszerűbb, és nagyságrendileg kevesebb előírást tartalmaz, mint a jelenleg hatályban lévő. Az egyszerűsítés mellett számos esetben az előírások pontosabb megfogalmazására is sor került az értelmezhetőség, valamint a mérhetőség érdekében. A módosítások eredményeként az alábbi témaköröket érintő változások lépnek érvénybe az unióelfogadást, és a hazai jogszabályokba történő illesztését követően: ¾ Kikerültek azok az előírások, melyek ellenőrizhetősége objektív méréssel nem végezhetők el. ¾ A vetésváltással kapcsolatos szabályok egyszerűsödnek. A jövőben nem minősül monokultúrának, és legfeljebb két évig termeszthető ugyanazon területen a kukorica, rozs és az őszi búza. ¾ A trágyatárolással kapcsolatos előírások kikerülnek a helyes gazdálkodási gyakorlatból, és azokat a jövőben a nitrát rendelet szabályozza. ¾ Kevesebb szabályozás várható a tápanyag-utánpótlással kapcsolatban. ¾ A gyepgazdálkodás előírásai is egyszerűsödnek, valamint a téli legeltetésre vonatkozóan a jövőben nem lesz korlátozás. ¾ Változni fognak az állategység együtthatók a juh, a kecske, valamint a baromfiak esetében. A várható változásokat a 4. melléklet tartalmazza.

Az NVT szaktanácsadási rendszere Az FVM 2005-ben 849 szakembert képzett ki a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kapcsán meghirdetett jogcímekkel kapcsolatos tanácsadásban való közreműködésre. Ebből a létszámból 2005. szeptembere óta 400 főállásban fizetett tanácsadó – akik jelentős része az agrár-környezetgazdálkodási tanácsadással is foglalkozik – végez szolgáltatást a támogatásban résztvevő gazdálkodók számára. Az NVT szaktanácsadók 7 különböző ernyőszervezet irányítása alatt végzik tanácsadási tevékenységüket. A jelenleg kijelölt tanácsadók a továbbiakban is elérhetők a gazdálkodók számára. A tanácsadóknak az alábbi tevékenységeket kell kötelező jelleggel, díjmentesen elvégezniük: ¾ Az FVM háttérintézményeinek elérhetőségéről való tájékoztatás;

és

különböző

szakmai

szervezeteinek

az

¾ Tanácsadás a támogatási és a kifizetési kérelem kitöltéséhez; ¾ Egyéb támogatási rendszerekhez való kapcsolódási lehetőségek bemutatása; ¾ A KAT - illetve agrár-környezetgazdálkodási célprogramok előírásainak gyakorlati értelmezése és az ezekkel kapcsolatos egyéni kérdések megválaszolása; 20

¾ A szankcionálási rendszer ismertetése és értelmezése; ¾ A HGGY intézkedés előírásainak gyakorlati értelmezése és az ezekkel kapcsolatos egyéni kérdések megválaszolása; ¾ A vetésforgó, a tápanyag gazdálkodási terv és a gazdálkodási napló gyakorlati értelmezése és az ezekkel kapcsolatos egyéni kérdések megválaszolása, nem beleértve a vetésforgó összeállítását, a gazdálkodási napló és a tápanyag-gazdálkodási terv kitöltését és annak folyamatos vezetését; ¾ A bejelentett gazdálkodók folyamatos tájékoztatása az agrár-környezetgazdálkodási és a KAT intézkedésekkel kapcsolatos határidőkről; ¾ A bejelentkezett gazdálkodók értesítése a célprogramokban és a vonatkozó jogszabályokban történt változásokról. ¾ Nyílt fórumok, előadások, rendezvények tartása több alkalommal Ezeket a szolgáltatásokat az agrár-környezetgazdálkodásban résztvevő gazdálkodók, gazdaságok ingyenesen kérhetik a tanácsadótól. A gazdálkodó és a tanácsadó egyéni megállapodást köthet a mellékletben nem szereplő szolgáltatás igénybevétele esetén. Mivel 7 ernyőszervezet egymással párhuzamosan biztosít szolgáltatást a gazdálkodók számára, egy adott gazdálkodónak több tanácsadó is rendelkezésére állhat. Amennyiben egy adott területen több tanácsadó is dolgozik, mindegyik köteles a gazdálkodókat tájékoztatni és díjmentes szolgáltatásokat biztosítani. A tanácsadók elérhetőségeit a www.kszi.hu honlapon lehet megtalálni.

Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a továbbiakban is működtetni fogja az Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszert (AIR). A szervezeti átalakulások eredményeként az AIR 2006. április 1-től a Növény és Talajvédelmi Főosztály irányítása alatt, a Növény és Talajvédelmi Központi Szolgálat szakmai koordinációjával fog működni. A honlap frissítése a közeljövőben elindul, és a továbbiakban is letölthető lesz minden naprakész információ.

21

2. Modul - A Gazdálkodási Napló kitöltésével kapcsolatos gyakorlati információk A gazdálkodónak gondoskodnia kell a gazdálkodási napló folyamatos vezetéséről, figyelemmel az egyes gazdálkodási évek elkülöníthetőségére. E tekintetben a 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet 2.§ (m) pontját kell iránymutatónak tekinteni, mely szerint „gazdálkodási év: szeptember 1-jén kezdődő és a következő év augusztus 31-éig tartó időszak”. Emellett tekintettel kell lenni az évenkénti adatszolgáltatás rendjére, időpontjára a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet 2.§ (6) bekezdése alapján, minden évben szeptember 1. és december 31- között kell eljuttatni a gazdálkodási napló másolati példányát az FVM illetékes főosztályára. E rendelet szerint a gazdálkodási napló másolati példányára vonatkozóan: ¾ a gazdálkodási napló valamennyi oldalát ellátja aláírásával a gazdálkodó, vagy ¾ a gazdálkodó az összefűzött gazdálkodási napló címoldalát „Az eredeti gazdálkodási naplóval megegyező másolati példány” nyilatkozattal és aláírásával látja el. Az alábbi kitöltési útmutató a gazdálkodási napló egyes oldalainak kitöltésére vonatkozóan ad iránymutatást, ezért vannak benne olyan oldalak is, amelyek kitöltetlenül maradtak (GN4 és GN5), mivel azokat a GN3 oldal alapján kell kitölteni. A „GN_” pótlapot példaként csupán a GN10 oldalhoz kapcsolódóan töltöttük ki. Amennyiben a műveleti lapokon valamelyik munkafolyamat több napot vesz igénybe, azt elegendő egy soron feltüntetni, az „ideje” oszlopba pedig a hónap/nap – hónap/nap időintervallumot kell beírni. Amennyiben egy menetben több anyagot juttat ki, azokat több soron is feltüntetheti úgy, hogy csak a kijuttatott anyag megnevezése és a mennyiség rovatokat tölti ki a további sorokban (feltéve, hogy ugyanazzal az eszközzel történt a kijuttatás és ugyanarra a területre). Az időpontnál a sorokat kapcsos zárójellel kösse össze (lásd. „GN10. Műveleti adatok” 6. sorszám)! Abban az esetben, ha a parcellán több növényfajta található és valamelyik fajta esetében eltérő munkafolyamat kerül megvalósításra, a GN10 oldalhoz kapcsolódó gyümölcs 2. pótlap 17. sorához írtak adnak a kitöltéshez útmutatót.

A gazdálkodási napló hivatalos formanyomtatványát a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet 5. számú melléklete tartalmazza!

22

Gazdálkodási napló kitöltési útmutató Az eredeti gazdálkodási naplóval megegyező másolati példány.

GN01

Amennyiben nem írja alá a gazdálkodási napló valamennyi oldalát, ezzel a nyilatkozatot tüntesse fel a címoldalon és azt lássa el aláírásával..

aláírás

GAZDÁLKODÁSI NAPLÓ Gazdálkodási év

Szeptember 1-jén kezdődő és a következő év augusztus 31-éig tartó időszak.

2 0 0 4 _0 5

Gazdaság adatai

Név:

S Á R G A R I G Ó

Géppel vagy nyomtatott nagy betűkkel írja be saját, vagy a vállalkozásának nevét!

Vállalkozásának formáját tüntesse fel (Kft, Rt., Szövetkezet stb.)!

Cégforma:

K F T 1 0 0 1 1 0 0 7 3 6

Ügyfél-regisztrációs szám:

Kapcsolattartó adatai

G I P S Z

J A K A B

Tüntesse fel az országosan egységesen képzett egyedi ügyfélazonosító számot, amely egy tíz jegyből álló szám! Ennek első kilenc számjegye egy egyszerű sorszám, tizedik számjegye egy matematikai módszerrel képzett ellenőrző szám, az úgynevezett CDV kód, amelynek képzési szabályait a 141/2003. Korm. rendelet melléklete tartalmazza.

Név:

Helység:

S I M A G Ö R Ö N G Y Ö S

Irányítószám:

3 0 1 7

Telefonszám:

0 6 3 2 4 1 1 5 3 4

Faxszám:

0 6 3 2 4 1 1 5 3 5

E-mail:

G I P S Z J @ G O R O N G Y M A I L . H U

Utca, tér, házszám:

B Ó D O G

K Ö Z

1 4

Annak a személynek a nevét, illetve Telefonszám:elérhetőségét (cím, telefonszám, faxszám, illetve e-mail) írja be, akit a támogatási időszak alatt el lehet érni konzultálció Faxszám: céljából!

23

GN02

ALAPADATOK I. Földhasznosítási összesítő

sorszám

hasznosítási irány

1.

szántó1

2.

gyep

3.

szőlő

sorszám

terület (ha)

sorszám


4.

gyümölcs

5.

nádas

6.

halastó

, , ,

parcellasorszám a SAPS kérelmen2

blokkazonosító

terület (ha)

, , ,

az KAT kérelmen2

az AKG kérelmen2

folyamatos sorszám 3

HC P 8Z

U

0 0

1

1

1

2.

HC P 8Z

U

0 0

2

2

2

3.

HDZ O 2 N

0 0

3

3

3

4.

HGU 2Z

N

0 0

4

4

4

5.

HJ K 9T

N

0 0

5

5

5

6.

HZ 6HK N

0 0

6

6

7.

HF 7I O N

0 0

7

8.

GF 8 1U N

0 0

8

9.

GF 8 1U N

0 0

8

10.

GF 8 1U N

0 0

8

11.

K 1H 5T

U

0 0

9

2

9

1 1

12.

K 1H 5T

U

0 0

1 0

3

1 0

1 2

14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24


7.

zsombékos, láp

8.

erdő

9.

pihentett terület

terület (ha)

, , , ,

Összesen: Miután sorra vette az MVH felé 10. benyújtott adatlapokon szereplő parcella sorszámokat, Parcellánkénti adatok ebben az oszlopban újra sorszámozza parcellaparcella- parcelláját Egysége- oly módon, hogy egy valamennyi sorszám sorszám sített hasznosítási terület sorszám ne szerepeljen két alkalommal! 4

1.

13

sorszám

1

(ha)

7 5

1

SZ

2 0 0 9

, 0 2 3, 0 8 3, 0 5

2

SZ

2 0 1 1

3

I

4

I

, 0, 3, 2, 6, 7, 2, 1, ,

0 0

5

SZ

6 0 0

6

2 1

7

8

3

8

9

2

1 0

3

szerződés lejárata6

6 8

9

7

kód5

irány kódja

0 1

6

I

1 4

7

SZ

1 5

1

I

2 6

1

I

0 4

1

I

1 4

1

I

5 9

1

I

2 0 1 2 2 0 1 1

Amennyiben a SAPS kérelmen szereplő parcella területének csak egy részét , a SAPS oszlopban bontsa vitte be valamelyik programba (AKG és/vagy KAT), meg a parcellát az egyéb programba bevitt terület , arányában (pl. GF81U-N-00 blokkazonosítóban található 95,45 ha-os SAPS-ba bevitt parcellából 32,15 ha-os , területet pedig a KAT és területet vittek be az AKG programba, 26,26 ha-os AKG programba! ,

, , Az adatok kitöltéséhez vegye igénybe az adatlap alján található magyarázó lábjegyzetet! , , , , ,

1) Amennyiben energianövényt termeszt, szintén ebben a rovatban tüntesse fel a terület nagyságát. 2)

Ha az adott parcella egyes kérelmekben leadott sorszámai eltérnek, azokat a rendelkezésre álló helyen külön külön fel kell tüntetni. Amennyiben azonos sorszámozást használt, mindhárom helyre ugyanazt az azonosítót írja. (SAPS=egységes területalapú támogatás).

3)

Amennyiben egy parcellát sem jelölt különböző sorszámozással az egyes kérelmekben, használja az eddigi számozást, függetlenül attól, hogy vannak-e kimaradó számok. Ha van olyan parcellája, ahol különböző sorszámokat használt, vegye az SAPS (területalapú) kérelemben használt sorszámot . Amennyiben az AKG vagy KAT kérelemben új parcella került megnevezésre, vegye az utolsó következő sorszámot. A számozás nem kell hogy, folymatos legyen, de minden sorszám csak egyszer szerepeljen! Ezután minden lapon, és a következő évi kérelemben is az új, egységesített sorszámot használja!

4)

Nevezze meg a földterület tényleges hasznosítási irányát a földhasználati összesítő valamely kódjával (nem az ingatlan-nyilvántartás szerint): (1 - szántó, 2 gyep, 3 - szőlő, 4 - gyümölcs, 5 - nádas, 6 - halastó, 7 - zsombékos, láp, 8 - erdő, 9 - pihentetett terület).

5)

Adja meg a földterület használati alapja szerinti betűjelet: ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultság szerint használó = I, szerződés alapján használó = SZ, vegyes kategória =V.

6) A szerződéses (SZ), illetve vegyes (V) kategóriák esetén a vonatkozó földhasználati szerződés lejártának éve.

24

GN03

csökkenés

növekedés

állományváltozás oka

növekedés csökkenés

6-24 hónap közötti hím- és nőivarú

Magyar tarka állományváltozás havi bontásban XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

szaporulat

3

0

2

0

0

2

3

0

4

0

0

2

vétel

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

növekedés összesen

3

0

2

0

0

2

3

0

4

1

0

3

elhullás

1

0

1

0

2

0

0

0

1

0

0

0

értékesítés (selejtezés)

2

1

0

0

1

1

0

0

1

0

0

0

átminősítés

7

1

0

5

11

1

0

1

1

0

0

0

csökkenés összesen

10

2

1

5

14

2

0

1

3

0

0

0

25

23

24

19

5

5

8

7

8

9

9

12

vétel

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

átminősítés

7

1

0

5

11

1

0

1

1

0

0

0


7

1

0

5

11

1

0

1

1

1

0

0

elhullás

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

1

0


5

0

1

2

1

0

1

átminősítés

3

0

0

3

4

3


8

0

0 0 0 0 0 A XI.01-jén induló, valamint a VIII.31-én záró állatállomány 2 2 0 0 0 1 esetében csak a "korcsoportok rovatot 4 összesen" 2 0 0kell kitölteni. 0 1

2

4

5

4

20

21

17

23

34

35

35

35

34

31

26

22

vétel

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

átminősítés

3

2

2

2

0

0

0

1

0

3

4

3


4

2

2

2

0

0

0

1

0

3

4

3

elhullás

0

0

1

0

0

0

0

1

0

0

0

1


0

1

0

0

0

3

1

1

2

1

4

5


0

1

1

4

6

49

46

46

2

2

2

86

82

82

32

21

korcsoport összesen

44

48

49

tenyészbika

2

2

2

0 a mezőbe 0 3 jegyezze 1 2 az 1 Ebbe fel1 azokat állatállományt érintő változásokat, 50 amelyeket 52 52 a táblázatba 49 48 nem 49tud 47 49 beilleszteni! 2 2 2 2 2 2 1 1

korcsoportok mindösszesen

99

95

95

94

megjegyzés

96

93

Tenyészbika eladása 2004.05.15-én. Tenyészbika vásárlás 2004.07.22-én.

25

88

93

93

90

90

VII. VIII.

záró állatállomány VIII.31.

X.


csökkenés

induló állatállomány IX.01.

IX.


24 hónapnál idősebb hím- és nőivarú

szarvasmarha

fajta megnevezése

korcsoportok borjú 6 hónapos korig

ALAPADATOK II.

12

22

GN04

ALAPADATOK II.

sertés

korcsoportok

fajta megnevezése



állományváltozás havi bontásban IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

V.

vétel növekedés összesen elhullás

csökkenés

25 kg alatti malac

növekedés

szaporulat

értékesítés (selejtezés) átminősítés csökkenés összesen

korcsoport összesen vétel


Lásd az ALAPADATOK II. szarvasmarha adatlapot.

elhullás csökkenés

tenyészkoca, malacok nélkül

átminősítés

értékesítés (selejtezés) átminősítés csökkenés összesen

korcsoport összesen vétel

növekedés összesen elhullás csökkenés

25 kg feletti hízósertés

átminősítés

értékesítés (selejtezés) csökkenés összesen


tenyészkan korcsoportok mindösszesen

megjegyzés

26

VI.

VII. VIII.


GN05

ALAPADATLAP II.

állatfaj megnevezése



egyéb állatfajok

fajta megnevezése


X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII. VIII.


VII. VIII.


VII. VIII.


növekedés

szaporulat vétel növekedés összesen

csökkenés

elhullás értékesítés (selejtezés) csökkenés összesen mindösszesen


állomány változás oka


fajta megnevezése


X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

növekedés

szaporulat

Lásd az ALAPADATOK II. szarvasmarha adatlapot.

vétel növekedés összesen

csökkenés

elhullás értékesítés (selejtezés) csökkenés összesen mindösszesen


állomány változás oka


fajta megnevezése


X.

XI.

XII.

I.

növekedés

szaporulat vétel növekedés összesen

csökkenés

elhullás értékesítés (selejtezés) csökkenés összesen mindösszesen megjegyzés

27

II.

III.

IV.

V.

VI.

GN06

A rovatban az állattartó épületeket A rovatban a gép állatfajonként, esetleg gyártási évét, vagy a Gazdasági épületek fajtánként kell becsült korát megnevezni. 3 kora években adja meg! állattartó épületek

ALAPADATOK III.

Erőgépek és önjárógépek állománya1 sorszám

megnevezése

típusa

1.

traktor

Valpadan 4035

20

sorszám

megnevezése állatfajonként

alapterülete

létesítés éve

2.

traktor

MTZ-50

10

1.

sertésfiaztató

380

1953

3.

traktor

MTZ-82

5

2.

nyári fedett árnyékoló (sertés)

150

2004

4.

traktor

JD-4650

1996

3.

lóistálló

200

14

5.

traktor

Rába-250

21

4.

juhhodály

250

30

6.

kombájn

Klass Mega

21

A rovatban a gazdaság erő- és önjárógépeit kell felsorolni. A rovatba a megnevezett erő-, illetve önjárómunkagép típusát kell beírni, lehetőség szerint a teljesítmény megadásával együtt.

Az állattartó épületek alapterületét négyzetméter mértékegységben kell megadni.

A rovatban az állattartó épület építésének évszámát, vagy az épület becsült korát években adja meg!

A megnevezett munkagép típusát írja be (pl. IH 10-14). Amennyiben nem ismeri a munkagép pontos típusát, elegendő az eszközre legjellemzőbb tulajdonságot megadni, mint pl. az eke esetében 3 fejes stb.

A gazdasági épület funkciója szerinti befogadó képességet, kapacitást kell megadni.

Munkagépek és egyéb eszközök2

Egyéb épületek

4

sorszám

megnevezése

típusa

kora

sorszám

megnevezése

Befogadóképessége

1.

eke

IH-10-720

7

1.

méregraktár

18 m

2

2001

2.

eke

PLN-335

20

2.

takarmánytáróló siló

12 m3

2003

3.

tárcsa

IH-10-770

8

3.

egyterű tárolószín

210 m

2

1998

4.

lazító

IH-10-14

6

4.

gépműhely

125 m2

1999

5.

permetezőgép

IRCO

1988

5.

hígtrágyatároló (szigetelt beton)

24 m3

2003

6.

permetezőgép

AGS600/12

5

7.

tárcsa

B2

8.

sorközművelő

MARTE

2000

9.

vetőgép

SPC-6

2001

10.

kaszálógép

sorköz kasza

11

11.

műtrágya szóró

500-as

1999

A gazdaság tárolóit, raktárait, silóit, takarmánykeverőit, 11 trágyatárolóit stb. kell felsorolni.

Az állattartó épület építésének évszámát, vagy az épület becsült korát években adja meg!

Amennyiben táblázatos formában tölti ki az adatlapokat és ezen az oldalon valamelyik mezőben nem férnek el a gazdaság vonatkozó adatai, azokat külön-külön táblázatban kezelheti, feltüntetve az adatlap és a megfelelő mező fejlécét, pl. GN06 ADATLAPOK III Erőgépek és önjárógépek állománya.

1,8-as 8 A gazdaság munkagépeit és kombinátor egyéb eszközeit sorolja fel vetőgép Megnevezése: traktor,(nehéztárcsa, kombájn stb.; típusa: MTZ 80, stb.)! Claas 106, stb.; kora: a gyártási év vagy a becsült kor években.

12.

1)

IHmunkaeszköz Cyclo, stb.; kora: a gyártási év vagy a becsült kora években. 2) Megnevezése: nehéztárcsa, vetőgép, stb.; típusa: IH 4,2-es, 12 sorosA gyártási 2 vagy a becsült Mértékenységben. 3) Megnevezése állatfajonként: lóistálló, juhhodály stb.; alapterülete: mévét,

4)

létesítés éve

korát években adja meg. 3 Megnevezése: magtár, takarmánykeverő, stb.; befogadoképessége (alapterülete): tonna, vagon, m (m2) stb.

28

GN07

ADATLAP NÖVÉNYVÉDELMI MEGFIGYELÉSHEZ kukorica

blokkazonosító

HZ 6HK N

0 0

egységesített parcellasorszám

6

nincs szolg.saját-

nincsszolg.saját-

Jelölje meg, hogy milyen forrásból Előrejelzési adatok forrása, gyűjtése, feldolgozása (Növény- és Talajvédelmi részletezve /eszköz, módszer leírása károsítónként/: Luff HP-100, fénycsapdák, ragadós lapok. Szolgálat, mezőgazdasági szolgáltató stb.) és milyen módszerek, illetve eszközök (talajrészletezve /eszköz, módszer leírása károsítónként/: , fénycsapda, stb.) segítségével gyűjti az adatokat! A részletezés nem részletezve /mérési módszer, eszköz megnevezése, adatgyűjtés gyakorisága időjárási elemenként/:károsítónkénti Luff HP-100, csapadékmérő, minimumszükséges! maximum hőméró.

-

időjárási

károsító

termesztett növényfaj

részletezve:

A megfigyelés során felhasznált módszert (pl. számlálás) és az ahhoz szükséges eszközt (pl. Károsítók megfigyelése talajcsapda) kell felsorolni.

A kultúrnövényre jellemző fejlettségi állapotot kell beírni (pl. 3 leveles állapot).

hetek sorszáma

ideje

1.

2

növény fejlettségi

károsító megnevezése /

3

4

állapota

fejlődési állapota

04/12-04/18

vetőmag

talajlakók/drótférgek, pajorok

2.

04/26-05/02

csíranövény

kukoricabarkó/imágó

3.

05/03-05/10

csillagbimbós

bagolypille/ lárva

Írja be a hét első (hétfő) és utolsó (vasárnap) napjának dátumát! A heteket folyamatosan jelölje, így a kimaradó (pl. téli időszak) heteknek nem kell kihagyni sort!

megfigyelés módja / eszköze

5

alkalmazott növényvédő szer megnevezése / mennyisége / kezelés 6

kártevő felvételezés/térfogati kvadrát módszer kártevő felvételezés/területi kvadrát hímek/szexferomon csapda

időpontja

megfigyelő neve és aláírása

Force 5 EC/ 0,7 l / ha / sorkezelés Regent 80 WG / 25 g/ha / 05/04 Stewar 310 DF / 0,17 kg/ha / légi 04/22

A károsító magyar és/vagy tudományos nevét, valamint a károsító fejlődési állapotát kell beírni. Akkor töltse ki, ha a megfigyelés során a károsító elleni vegyszeres védekezés indokolt! A növényvédőszer kereskedelmi megnevezését, a kijuttatandó hatóanyag adagot (l/ha vagy kg/ha vagy g/ha) és a védekezés javasolt időpontját kell megadni.

A megfigyelést végző személy, - a növényvédelemi tevékenységről szóló 5/2001. FVM rendelet 13. § alapján felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező gazdálkodó vagy szaktanácsadó - neve és aláírása.

1) Karikázza be a megfelelőt: nincs, saját és/vagy szolgáltatás.

2) Hétfőtől vasárnapig tartó időintervallum (pl. 04/15-04/22)

3) Kétleveles állapot, virágzás, pirosbimbós állapot stb.

4) Almamoly / lárvakelés, varasodás / aszkospróra szóródás, stb.

5) Számlálás/nagyító, számlálás/talajcsapda, stb.

6) Kereskedelmi megnevezése; mennyiség:l /ha, kg/ha, g/m2 ,g/fm; tervezett időpont: hónap/nap

29

Amennyiben ugyanazon hasznosítási irányú 5 ha-nál kisebb, TALAJ-, illetve NÖVÉNYVIZSGÁLATI ADATLAP egymással közvetlenül határos parcellákról vesz talajmintát. Írja be a egységesített parcellasorszám(ok)1 blokkazonosító talajvizsgálatot Írja be a növényvizsgálatot végző végző laboratórium nevét! laboratórium Talajvizsgálati adatok2 Növényvizsgálati adatok2 nevét!

GN08

1 1 1 2 A növényminta vételének idejét (amennyiben van) írja be az év, hónap és nap Mangán Analitika, Keresztes megadásával!

Karbonát Talajlaboratórium, Kócsagfa Akkreditált laboratórium neve A talajminta Mintavétel idpőpontja vételének idejét 2 0 0 4 0 8 1 1 2 0 0 4 0 5 0 8 (év/hónap/nap) írja be az év, Parcelláról vett minták száma Parcelláról vett minták száma 1 4 hónap és nap (db) Írja be parcelláról vett (db) megadásával! talajminták számát! sorsor3 A parcelláról vett átlageredmény mértékegység vizsgált paraméterek átlageredmény mértékegység vizsgált paraméterek szám szám növényminták számát N pH-KCl tüntesse fel! 1. _ 1. % 7,63 és 7,73 Akkreditált laboratórium neve Mintavétel idpőpontja (év/hónap/nap)

(Nitrogén)

(minimum és maximum érték)

2.

Arany-féle kötöttségi szám

27

KA

2.

P (Foszfor)

%

3.

Vízoldható összes só

<0,02

m/m%

3.

K (Kálium)

%

4.

CaCO3 (Kálciumkarbonát)

2,2

m/m%

4.

Ca (Kálcium)

%

5.

Humusz

0,75

m/m%

5.

Mg (Magnézium)

%

6.

P2O5 (Foszforpentoxid)

213

mg/kg

6.A

105

mg/kg

2

mg/kg

8.

Cu (Réz)

mg/kg

K2O (Káliumoxid) NO3+NO2-N (Nitrát+nitrit-nitrogén)

7. 8.

Na növényvizsgálati (Nátrium) jegyzőkönyvből Zn 7.másolja át az (Cink) átlageredményeket!

mg/kg mg/kg

9.

Na (Nátrium)

32

mg/kg

9.

Mn (Mangán)

mg/kg

10.

Mg (Magnézium)

70

mg/kg

10.

Fe (Vas)

mg/kg

11.

SO4-S (Szulfát-kén)

5,3

mg/kg

11.

B (Bór)

mg/kg

12.

Mn (Mangán)

64,3

mg/kg

12.

13.

Zn (Cink)

8,5

mg/kg

14.

Cu (Réz)

3,1

mg/kg

15.

összes Cd (összes kadmium)

16. 17. 18.

mg/kg

A talajvizsgálati jegyzőkönyvből mg/kg át az átlagadatokat! A pH érték esetében a minták közül a összes Ni mg/kg legalacsonyabb és a legmagasabb (összes nikkel) írja be! összesértéket Pb összes Zn (összes cink)

mg/kg

20.

összes Hg (összes higany)

mg/kg

21.

összes Cr (összes króm)

mg/kg

22.

összes As (összes arzén)

mg/kg

az erózióval érintett terület aránya a parcella területéhez viszonyítva (%) sorszám

beavatkozás(ok) megnevezése az erózió 5

mérséklésére

szél

% ideje (év)

% ideje (év)

Sorolja fel azokat a beavatkozásokat, - a beavatkozás évszámának feltüntetésével amelyekkel a szél és/vagy víz erózió elleni védekezést elősegítette!

Egy talajvizsgálat elvégeztetése is elegendő, amennyiben az 5 ha terület alatti méretű parcellák ugyanazon földhasználati ágba vannak besorolva és azok közvetlenül egymás mellett helyezkednek el.

2) Valamennyi vizsgálati eredményt kérjük csatolja a gazdálkodási naplóhoz. 3) Szűkített talajvizsgálat: 1-8.; bővített talajvizsgálat: 1-14.; teljes talajvizsgálat: 1-22. sorszámú paraméterek. 4) A parcellát érintő erózió tipus(oka)t karikázza be. 5)

víz

mg/kg

19.

1)

4

erózió típusa

összes Cu (összesmásolja réz)

(összes ólom)

Tüntesse fel az Moerózióval Az erózió mg/kg típusát (Molibdén) érintett terület mértékét karikázza be! százalékban kifejezve! Erózióval kapcsolatos adatok

Vízerózió mérséklése: vízelvezető gyepsáv, ütköztető gyepsáv, vízmosás kötések, teraszok kialakítása stb.; szélerózió mérséklése: gyep-, cserje-, és erdősáv, valamint sövény telepítése stb.

30

GN09

PARCELLA MŰVELÉSI ADATOK

SZÁNTÓ

KAT20 U 0 0illetve aegységesített 1 H C P 8 ZA KAT19, rovatába tegyenparcellasorszám X jelet attól Tegyen X jelet, függően, hogy melyik támogatási Ezt a rovatot valamennyi amennyiben a A parcella részvételeezt valamely támogatási programban formát veszi igénybe! technológiai adatlap támogatási formát sortámogatás megnevezéseigénybe vette és nevezze támogatási forma megjelölése / program megnevezése1 a számesetében csak 2005/2006-os meg a célprogramot is! 1. gazdálkodási KAT 19 kedvezőtlen KAT 20 évtől kelladottságú területek kitölteni, amennyiben az 2. Integrált szántóföldi agrár-környezetgazdálkodás X célprogram: Abban az esetben tegyen X előző évhez képest jelet a megfelelő rovatba, változott a parcella. egységes területalapú támogatás a 86/2004 FVM 4. X amennyiben az adott rendelet szerint szerkezete kiegészítő nemzeti támogatás a 86/2004 FVM rendelet támogatási formát igénybe 5. X szerint vette! A betakarítást követően kell A gazdálkodási év alatt termesztett növény Parcellán termesztett növény adatai megadni a termesztett (elő- és másodvetemény, főnövény) faját és növények termésátlagait. hozam sorfajtáját kell megnevezni. termesztett növény fajta megnevezése előző évi parcella azonosító(k)

blokkazonosító

szám

(t/ha)

1.

elővetemény

őszi káposztarepce

HONK

3,1

2.

főnövény

őszi búza

LUPUS

5,22

3.

másodvetemény

___

___

___

A parcellán termeszteni kívánt igényeinek N Tápanyag-gazdákodási terv növény (hatóanyag 133 megfelelően a talaj tápanyagtartalmától függően, (Nitrogén) kg/ha) az indokoltan kijuttatandó nitrogén, kálium és Műveleti adatok foszfor tápanyagok mennyiségét írja be! sorszám

ideje (hónap/nap) művelet megnevezése2

erőgép neve/típusa

munkagép neve/típusa

traktor/FIAT 110-90 műtrágyaszóró/függesz DT tett


45

45

kijuttatott anyag / betakarított termék3

menynyiség4

terület (ha)

gépi kézi munkaóra

NPK 15x15x15

45/45/45

75,68

0,5

75,68

1

75,68

1

75,68

2

75,68

1

75,68

0,5

N 7,13 75,68

0,5

1.

09/08

műtrágyázás

2.

09/09

tárcsázás

STEYER 9270

A műveleti adatok kitöltéséhez vegye igénybe az STEYERoldal 9270 alján található tárcsa/IHmagyarázó lábjegyzetet!

tárcsa/IH

3.

10/09

tárcsázás

4.

10/11

vetés

JD 6310 SE

vetőgép/JD 740A GABONA

5.

10/12

gyűrűshenger

MTZ 82

gyűrűshenger

6.

03/08

műtrágyázás

7.

04/20

permetezés

JD 6310 SE

permetezőgép/HARDI COMMANDER

8.

04/20

permetezés

JD 6310 SE

permetezőgép/HARDI TREND-GRANSTAR 75DF COMMANDER

9.

04/20

permetezés

JD 6310 SE

10.

05/23

permetezés

11.

05/23

12.

06/14

traktor/FIAT 110-90 műtrágyaszóró/függesz DT tett

K 2O (Káliumoxid)

őszi búza LUPUS

Pétisó 27 % I. FERISOL 23%N

260 000

N 81

5g

75,68

0,5

permetezőgép/HARDI PHYTO-MED 8 hektár/munkaór (ha/mh) mértékegység COMMANDER

75,68

0,5

JD 6310 SE


PHYTO-MED

8

75,68

0,5

permetezés

JD 6310 SE


FENDONA 10 EC

0,1 l

75,68

0,5

permetezés

JD 6310 SE


PROSPECT

1,5 l

75,68

0,5

1) A megfelelő támogatási forma sorába tegyen X jelet; agrár-környezetgazdálkodási alap, illetve kiegészítő program esetében a megnevezést is adja meg. Vetés vagy ültetés, talajművelés (szántás, tárcsázás, stb.), talajjavítás, műtrágyázás, szervestrágyázás és egyéb trágya féleség alkalmazása (zöldtrágya, komposzt, stb.), 2) növényápolás (metszés, ritkítás, stb.), növényvédelem (gyomirtás, rovarölő szer alkalmazás, stb.), öntözés, betakarítási műveletek megnevezése, valamint amennyiben elemi kár következett be, azt ebben a rovatbam kérjük megnevezni (pl. aszály). 3) Műtrágya, levéltrágya, növényvédő szer, stb. esetén kereskedelmi megnevezést is fel kell tüntetni. 4)

Vetés: csíraszám/ha; ültetés: tő/ha; növényvédelem: l/ha vagy kg/ha; műtrágyázás: NPK hatóanyag kg/ha; egyéb trágyázás: t/ha; öntözés: m3/ha v. mm/ha; betakarítás fő- és melléktermék külön sorban: t/ha; elemi kár mértéke hozamcsökkenés %-ban vagy igazolt terméskiesés t/ha.

31

GN10


GYÜMÖLCSÖS

egységesített HGU 2Z N 0 0 parcellasorszám A KAT19, illetve a KAT20 rovatába tegyen X jelet attól A parcella részvétele valamely támogatási programban függően, hogy melyik támogatási Tegyen X jelet, amennyiben ezt a formát veszi igénybe. támogatási formát igénybe vette és támogatás megnevezése támogatási forma megjelölése / program megnevezése1 nevezze meg a célprogramot is.

előző évi parcella azonosító(k)

sorszám

4

blokkazonosító

1. kedvezőtlen adottságú területek KAT 19 KAT 20 Sorolja fel a parcellán termesztett Abban az esetben növényeket fajonként és fajtánként! 2. agrár-környezetgazdálkodás X integrált tegyenültetvény X jelet a Amennyiben a parcellán több faj, illetve megfelelő rovatba, egységes területalapú támogatás a 86/2004 FVM 4. fajta fordul elő és valamelyiknél a X amennyiben az adott rendelet szerint termesztés-technológia során eltérés Az ültetvény telepítésének, támogatási formát mutatkozik a többi növényfajhoz, illetve illetve termőrefordulásának Ültetvény alapadatai igénybe vette! fajtához képest, annak sorszámát évszámát tüntesse fel a termőreforfa / bokor tőtávolság sortüntesse fel az adott művelet növényfaj megnevezés telepítés megfelelő éve fajta megnevezés művelési mód sortávolság Méter (m) mértékrovatokban! szám dulás éve (db) (m) elvégzésekor (pl. 3 növényvédelem), a egységben kell 1. alma Idared „műveletek megnevezése” rovatban! 904 4 2 1998 2003 karcsú orsó megadni a sor-, illetve tőtávolságot. 2. alma Dolden Delicious 1174 4 2 1998 2003 karcsú orsó 3.

alma

Jonagold

118

4

4.

alma

Vista Bella

256

4

5.

alma

Granny Smith

805

4

Gyümölcsfajonként, illetve terv Tápanyag-gazdákodási ajtánként írja be a kg/ha) gyümölcsfák, illetve bokrok darab számát! sorszám

ideje (hónap/nap)

művelet megnevezése2

1.

02/14

rügyvizsgálat

(hatóanyag

N (Nitrogén)

Az 2 ültetvényre 1998 jellemző 2003 művelési (karcsúorsó, 2 1998termőkaros 2003 stb.) szabadorsó, rendszert nevezze meg! 2 1998 2003 16


33

karcsú orsó karcsú orsó karcsú orsó

K2O (Káliumoxid)

A parcellán termeszteni kívánt növény igényeinek Műveleti adatok megfelelően a talaj tápanyagtartalmától függően az kijuttatott anyag és / foszfor menyterület indokoltan kijuttatandó nitrogén, kálium erőgép neve/típusa munkagép neve/típusa (ha) betakarított termék3 nyiség4 tápanyagok mennyiségét írja be! 1 fő fagykár: 0 % 3,05

46


4

A műveleti adatok kitöltéséhez vegye igénybe az 2 fő oldal alján található magyarázó lábjegyzetet!

3,05

440

4 fő

3,05

40

2.

02/15-03/28

metszés

3.

04/04-04/06

nyesedék kihordás

4.

04/08

permetezés

traktor/Valpadan 4035 permetezőgép /IRCO

Champion 50 WP

3 kg

5.

04/28

permetezés


Chorus 75 WG, Zolone 35 EC

6.

05/08

permetezés


Chorus 75 WG, Zolone 35 EC

0,3 kg 1,75 l 0,3 kg 1,75 l

Dithan M-45

2 kg

traktor/Valpadan 4035

kombinátor/ 1,8-as hektár/munkaór

3,05

2

3,05

2

3,05

2

(ha/mh) mértékegység 3,05

2

7.

05/19

sorközművelés

8.

05/20

sorgyomirtás


Folar 525 SC

1l

3,05

2

9.

05/23

permetezés


Score 250 EC Basudin 600 EW

0,2 l 1,5 l

3,05

2

1) A megfelelő támogatási forma sorába tegyen X jelet; agrár-környezetgazdálkodási alap, illetve kiegészítő program esetében a megnevezést is adja meg.

2)

Faállomány pótlás, talajművelés (szántás, tárcsázás, stb.), talajjavítás, műtrágyázás, szervestrágyázás és egyéb trágyázás (zöldtrágya, komposzt, stb.), növényápolás (metszés, ritkítás, stb.), növényvédelem (gyomirtás, rovarölő szer alkalmazás, stb.), öntözés, betakarítási műveletek megnevezése, valamint amennyiben elemi kár következett be, azt ebben a rovatban kérjük megnevezni (pl. aszály), amennyiben valamelyik fajta esetében eltérő technológiát alkalmaz, kérjük annak az ültetvény alapadatai táblázatban szereplő sorszámát is feltüntetni a művelet megnevezése után.

3) Műtrágya, levéltrágya, növényvédő szer, stb. esetén a kereskedelmi megnevezést is fel kell tüntetni. 4)

Állomány pótlás: db/ha; növényvédelem l/ha vagy kg/ha; műtrágyázás: NPK hatóanyag kg/ha; egyéb trágyázás: t/ha; öntözés: m3/ha v. mm/ha; betakarítás főés melléktermék külön sorban: t/ha; elemi kár mértéke hozamcsökkenés %-ban vagy igazolt terméskiesés t/ha.

32

GN 1 0

PARCELLA MŰVELÉSI ADATOK (pótlap)

előző évi parcella azonosító(k) Írja be annak az technológiai adatlapnak a kódszámát, amelyhez igénybe veszi a pótadatlap kitöltését! sorszám

ideje (hónap/nap) művelet megnevezése1

blokkazonosító

HGU 2Z

N

gyümölcsös 2. 0 0



06/02

permetezés


11.

06/19

permetezés


kijuttatott anyag,

Dithane M-45 Topas 100 EC Mospilan 20 SP

0,25 kg

Dithane M-45 Basudin 600 EW

2 kg 1,5 l

permetezés

13.

07/10

sorközművelés

14.

07/18

permetezés


Insegar 25 WP Topas 100 EC

15.

07/26

permetezés


Basudin 600 EW Score 250 EC

szüret (4.)

17.

08/10

18.

08/13

sörközművelés

19.

08/22

permetezés

traktor/Valpadan 4035 permetezőgép/ IRCO kombinátor/ 1,8-as

4 fő

permetezés (1.;2;.3.;5) traktor/Valpadan 4035 permetezőgép /IRCO traktor/Valpadan 4035

3

nyiség

3 kg 1,2 l 2 kg 0,5 l

07/07

traktor/Valpadan 4035

meny2

betakarított termék Tiuram GF Thionex 35 EC

12.

08/10

4

Művelési adatok

10.

16.

parcellasorszám

0,3 kg 0,5 l 1,5 l 0,2 l

A nyári almafajta szürete miatt (4. sorban szereplő Vista Bella) az 1.; 2.; 3.; 5. sorokban feltüntetett fajtákat kezelte.


3,05

2

3,05

2

3,05

2

3,05

2

3,05

2

3,05

2

Vista Bella (nyári alma)

18 t

0,24

Systhane 12 E Dimilin 25 WP

0,6 l 0,3 kg

2,81

2

3,05

2

kombinátor/ 1,8-as


terület (ha)

64

0,5 l 3,05 2 0,25 kg A rovatba annak a parcellának a hasznosítási irányát nevezze meg, amelynek „parcella művelési adatok” lapját folytatni kívánja a pótlapo(ko)n! Amennyiben egy parcellán és hasznosítási irányon belül egynél több pótadatlapot tölt ki, a megnevezés után sorszámmal jelölje az oldalakat! Topas 100 EC Mospilan 20 SP

A műveleti adatok kitöltéséhez vegye igénybe az adott hasznosítási irány technológiai adatlapjának alján található magyarázó lábjegyzetet.

Tőkeállomány pótlás, talajművelés (szántás, tárcsázás, stb.), talajjavítás, műtrágyázás, szervestrágyázás, egyéb trágyázás (zöldtrágya, komposzt, stb.), növényápolás (metszés, ritkítá, stb.), növényvédelem (gyomirtás, rovarölő szer alkalmazás, stb.), öntözés, betakarítás műveletek megnevezése, valamint amennyiben elemi kár 1) következett be, azt ebben a rovatban kérjük megnevezni (pl. aszály). Ha valamelyik fajta esetében eltérő technológiát alkalmaz, kérjük annak az ültetvény alapadatai táblázatban szereplő sorszámát is feltüntetni a művelet megnevezése után. 2) Műtrágya, levéltrágya és növényvédő szer stb. esetén kereskedelmi megnevezést is fel kell tüntetni. 3)

Állomány pótlás: db/ha; növényvédelem l/ha vagy kg/ha; műtrágyázás: NPK hatóanyag kg/ha; egyéb trágyázás: t/ha; öntözés: m3/ha vagy mm/ha; betakarítás főés melléktermék (szőlőtörköly, metszési nyesedék, stb.) külön sorban: t/ha; elemi kár mértéke hozamcsökkenés %-ban vagy igazolt terméskiesés t/ha."

33

GN11


egységesített HDZ O 2 N 0 0 A KAT19, illetveparcellasorszám a KAT20 rovatába tegyen X jelet attól A parcella valamely támogatási programban Tegyen X jelet, amennyiben eztrészvétele a függően, hogy melyik támogatási támogatási formát igénybe vette, és formát veszi igénybe! támogatás támogatási forma megjelölése / program megnevezése1 nevezze meg a megnevezése célprogramot is!


sorszám

SZŐLŐ

blokkazonosító

3

kedvezőtlen adottságú területek KAT 19 KAT 20 Abban az esetben agrár-környezetgazdálkodás X tegyen X jelet a megfelelő rovatba, A szőlőültetvény telepítésének, egységes területalapú támogatás a 86/2004 FVM X amennyiben az adott illetve termőrefordulásának rendelet szerint támogatási formát évszámát tüntesse fel a megfelelő igénybe vette! Ültetvény rovatokban! alapadatai

1. 2. 4.

sorszám

Szőlőfajtánként írja be fajta megnevezés a tőke darab számot!

tőke (db)

sortávolság (m)

tőtávolság (m)

telepítés éve

termőrefordulás éve

művelési mód

1.

Cabernet sauvignon

2300

1,1

2,4

1998

2002

Ernyőművelés

2.

Szürkebarát

2132

1,1

2,4

1998

2002

Ernyőművelés

Sorolja fel a parcellán termesztett szőlőfajtákat! A szőlőültetvényre jellemző Méter mértékAmennyiben a parcellán több szőlőfajta fordul elő és művelési (fejművelés, egyes egységben kell valamelyiknél a termesztés technológia során eltérés függöny stb.) rendszert megadni a sor-, mutatkozik (pl. eltérő permetezési technológia) a többi nevezze meg! illetve tőtávolságot. fajtához képest, annak sorszámát tüntesse fel a „műveletek megnevezése” rovatban! P2O5 K2O N Tápanyag-gazdákodási terv (hatóanyag 70 50 20 (Foszforpentoxid) (Káliumoxid) kg/ha) A parcellán termeszteni kívánt növény igényeinek (Nitrogén) megfelelően a talaj tápanyagtartalmától függően az indokoltan kijuttatandó nitrogén, kálium és foszfor Műveleti adatok kijuttatott anyag / menygépi kézi tápanyagok ideje mennyiségét írja be!2 terület sorművelet megnevezése


01/24-03/02

metszés

24 fő

2.

02/01-03/03

venyigezúzás

3.

03/05

nyitogatás

4.

03/10-03/22

törzs és szálvessző kötözés

4 fő

5.

04/11

műtrágyázás

traktor/Steyer-18 LE

műtrágyaszóró/Amazo ne EK 300

6.

04/13

tárcsázás

traktor/MTZ-50 traktor/MTZ-50

szám

(hónap/nap)

1.

7.

04/15

sorművelés


betakarított termék3

4

nyiség

(ha)

3,08

kitöltéséhez vegye igénybe az 3,08 oldal alján található magyarázó lábjegyzetet! traktor/MTZ-50 Lajta 3,08

traktor/MTZ-50 szárzúzó A műveleti adatok

8.

05/11

permetezés

traktor/MTZ-50

9.

05/22-05/30

kézi kapálás

1 fő

10.

06/05

permetezés

traktor/MTZ-50

munkaóra 192

1,2 2,1

3,08

96

3,08

3,1

tárcsa/B 2

3,08

2,3

sorközművelő/ MARTE

3,08

1,3

AN

50 kg

permetezőgép/15HL hektár/munkaór (ha/mh) mértékegység Nevikén 35 l/ha 3,08 1,54 RSNV

3,08 permetezőgép/15HL RSNV

Tiosol Merpán 80 WDG

10 l 1,5kg

3,08

120

1,54

1) A megfelelő támogatási forma sorába tegyen X jelet; agrár-környezetgazdálkodási alap, illetve kiegészítő program esetében a megnevezést is adja meg.

2)

Tőkeállomány pótlás, talajművelés (szántás, tárcsázás, stb.), talajjavítás, műtrágyázás, szervestrágyázás és egyéb trágyázás (zöldtrágya, komposzt, stb.), növényápolás (metszés, ritkítás, stb.), növényvédelem (gyomirtás, rovarölő szer alkalmazás, stb.), öntözés, betakarítás műveletek megnevezése, valamint ha elemi kár következett be, azt ebben a rovatban kérjük megnevezni (pl. aszály). Amennyiben valamelyik fajta esetében eltérő technológiát alkalmaz, kérjük annak az ültetvény alapadatai táblázatban szereplő sorszámát is feltüntetni a művelet megnevezése után.

3) Műtrágya, levéltrágya, növényvédő szer, stb. esetén kereskedelmi megnevezést is fel kell tüntetni. 4)

Állomány pótlás: db/ha; növényvédelem l/ha vagy kg/ha; műtrágyázás: NPK hatóanyag kg/ha; egyéb trágyázás: t/ha; öntözés: m3/ha v. mm/ha; betakarítás főés melléktermék (szőlőtörköly, metszési nyesedék, stb.) külön sorban: t/ha; elemi kár mértéke hozamcsökkenés %-ban vagy igazolt terméskiesés t/ha.

34

GN12



GYEP

egységesített 0 0 2 parcellasorszám A KAT19, illetve a KAT20 rovatába tegyen X jelet attól A parcella részvétele valamely támogatási programban függően, hogy melyik támogatási sorformát veszi igénybe! támogatás megnevezése Tegyen X jelet, amennyiben ezt a támogatási forma megjelölése / program megnevezése1 szám támogatási formát igénybe vette, és 1. kedvezőtlen adottságú KAT 19 KAT 20 nevezze meg aterületek célprogramot is! Abban az esetben 2. agrár-környezetgazdálkodás X tegyen X jelet a Karikázza be, vagy húzza alá a megfelelő rovatba, egységes területalapú támogatás a 86/2004 FVM 4. X megfelelő gyeptípust, vagy amennyiben az adott Karikázza be, vagy húzza rendelet szerint amennyiben nem szerepel a támogatási formát alá a megfelelő felsoroltak között, az „egyéb” Gyep alapadatai igénybe vette! gyephasznosítási módot! rovatban nevezze meg! 2 2 blokkazonosító

HC P 8Z

gyeptípus

hasznosítási mód

kaszáló

legelő

vegyes (kettős)

legeltetés időpontja sorszám

U

szikes

dombvidéki száraz

terület

üde

homoki

egyéb:

ártéri

fás legelő

Sorolja fel a legeltetett állatokat faj, fajta és korcsoport szerint Legeltetési napló darab szám és a legeltetési mód feltüntetésével! legeltetett állat(ok)ra vonatkozó adatok 3

legeltetés módja

kezdete (hónap/nap)

vége (hónap/nap)

ha

állatfaj

fajta

korcsoport

darab

05/20

06/05

1,7

szarvasmarha

magyar tarka

24 hónapnál idősebb

40

pásztoroló

08/17

30.aug

1,5

szarvasmarha

magyar tarka

24 hónapnál idősebb

40

pásztoroló

Írja be a legeltetés kezdetének és végének a dátumát! A gyepterületnek azt a részét tüntesse fel, amelyen a legeltetési időszakban legelő állatok tartózkodnak!

Műveleti adatok sorszám

ideje (hónap/nap)

művelet megnevezése

1.

06/03

2. 3.

4



kaszálás

traktor/JO-6400

06/12

rendsodrózás

06/17

bálázás

kijuttatott anyag / 5

menynyiség

kaszálógép/Khun

széna

3,2 t

traktor/JO-6400

rendsodró/Khun GRJ 25

0

traktor/JO-6400

bálázó/JO-459

0

0


terület (ha)

6

betakarított termék

0

9,02

1,9

9,02

1,7

9,02

0,8

hektár/munkaór (ha/mh) mértékegység 4.

06/22

szállítás

traktor/JO-6400

pótkocsi

0

5.

09/03

tisztító kaszálás

traktor/JO-6400

kaszáló/Khun

széna

0 1t

9,02

90 tkm/mh

9,02

1,6

A műveleti adatok kitöltéséhez vegye igénybe az aljántegyen található lábjegyzetet! 1) A megfelelő támogatási oldal forma sorába X jelet;magyarázó agrár-környezetgazdálkodási alap, illetve kiegészítő program esetében a megnevezést is adja meg. 2) Karikázza be a megfelelőt. 3) A llegeltetés módja: szakaszos, sávosan adagolt, pásztoroló, stb. 4) Gyepápolás (hasogatás, hengerezés, stb.), kaszálás, valamint ha elemi kár következett be, azt ebben a rovatban kérjük megnevezni (pl. aszály). 5) A kijuttatott anyagok kereskedelmi neve, illetve betakarított termékek megnevezése. 6) Betakarítás (kaszálás) t/ha; elemi kár mértéke hozamcsökkenés %-ban vagy igazolt terméskiesés t/ha.

35

0 0 0 0 0

GN13



blokkazonosító

HALASTÓ

HZ 6HK N

0 0


6

A parcella részvétele valamely támogatási programban támogatási forma megjelölése / program megnevezése1

sorszám

támogatás megnevezése

1

agrár-környezetgazdálkodás

X

A halastóra jellemző főbb adatokat értelemszerűen töltse ki!

Ebbe a rovatba tegyen X jelet, amennyiben a támogatási formát igénybe vette, és nevezze Halastó alapadatai meg a célprogramot is! körtöltés

Építési rendszere

1,5

Átlagos üzemi vízmélység (m)

Feltöltés módja és ideje (hónap/naphónap/nap)

gravitáció

0 3

0 4

0 4

1 0

Feltöltés vízigénye

(m3)

Lecsapolás módja és ideje (hónap/nap-hónap/nap)

gravitáció

0 9

1 1

0 9

1 9

Vízpótlás vízigénye

(m3)

Adott évben alkalmazott technológia ismertetése

Műszaki beavatkozások

Ebben a mezőben 5-10 mondat terjedelemben ismertesse az alkalmazott haltartási technológiát!

sorszám

beavatkozás megnevezése

ideje (év)

1.

belső halágyak kotrása

2004

Sorolja fel azokat a tevékenységeket, amelyek a halastó műszaki állapotának szintentartása és fejlesztése érdekében történnek! Az évszámot az „ideje” rovatban tüntesse fel!

Növendék és étkezési haltermelés.

Műveleti adatok sorszám

ideje (hónap/nap)

művelet megnevezése



1.

03/12

kihelyezés

MTZ-82

2.

03/15-08/30

trágyázás

3.

07/20

4.

09/10

kijuttatott anyag /

meny-


betakarított termék

nyiség

terület (ha)

pótkocsi

ponty/első nyaras

15 t

20,01

2

5

MTZ-82

pótkocsi

istállótrágya (szarvasmarha, juh)

50 t

20,01

3,1

2 óra/alk

gyógyszer kihelyezés

2 fő

csónak

Flumequin

12 mg/tskg

20,01

1

lehalászás

4 fő

20,01

120

2

A műveleti adatok kitöltéséhez vegye igénybe az oldal alján található magyarázó lábjegyzetet!

3

4

hektár/munkaór (ha/mh) mértékegység!

1) A megfelelő támogatási forma sorába tegyen X jelet; agrár-környezetgazdálkodási alap, illetve kiegészítő program esetében a megnevezést is adja meg. 2)

Vízgazdálkodás, kihelyezés, lehalászás, trágyázás, takarmányozás, növényvédőszer alkalmazása, illetve gyógyszer kijuttatás, valamint amennyiben elemi kár következett be, azt ebben a rovatban kérjük megnevezni.

3)

Kihelyezés (faj és korcsoport - egy, kettő vagy három nyaras - megnevezés), trágya, takarmány (csak gabona), gyógyszer, növényvédő szer alkalmazása esetén kereskedelmi megnevezést is meg kell adni, lehalászás esetén főtermék megnevezése, stb.

4)

Kihelyezés, valamint lehalászás: tonna (t); takarmányozás: t; trágyázás: tonna; takarmány: t; elemi kár mértéke hozamcsökkenés %-ban vagy igazolt hozamkiesés t/ha.

36

GN14



blokkazonosító

NÁDAS

HJ K 9T

N

0 0


5

A parcella részvétele valamely támogatási programban sorszám

támogatás megnevezése

2.

agrár-környezetgazdálkodás

támogatási forma megjelölése / program megnevezése1 X

Ebbe a rovatba tegyen X jelet, amennyiben a támogatási formát igénybe vette, és nevezze Nádas jellemzői meg a célprogramot is!

A nádas jellemzői alatti rovatokat értelemszerűen töltse ki! nád átlagos magassága

nád átlagos sűrűsége (nádszál/m2)

1,7 m

140

téli vízszint (október -

45

tavaszi vízszint (április -

cm a talajfelszín alatt/felett

2

15

cm a talajfelszín alatt/felett

2

Művelési adatok sorszám

ideje (hónap/nap)

1.

11/17-02/15

aratás

Seiga

2.

01/11-01/27

avas nádasok kezelése (égetés)

3 fő

3

művelet

erőgép

munkagép

kijuttatott anyag, betakarított

4

meny5

nyiség 2 millió kéve

terület (ha)


6000

30 l/nap 6-8ó/nap 3-4ó/nap

A műveleti adatok kitöltéséhez vegye igénybe az oldal alján található magyarázó lábjegyzetet!

hektár/munkaór (ha/mh) mértékegység

1) A megfelelő támogatási forma sorába tegyen X jelet; agrár-környezetgazdálkodási alap, illetve kiegészítő program esetében a megnevezést is 2) A megfelelőt húzza alá. 3) Telepítés, nádaratás, nádfelújítási eljárások megnevezéssel, stb., valamint amennyiben elemi kár következett be, azt ebben a rovatban kérjük feltüntetni. 4) A gyomirtószer kereskedelmi neve és a betakarított termék megnevezése. 5) Telepítés: rizóma/ha; növényvédelem l/ha vagy kg/ha; nádaratás kéve/ha; elemi kár mértéke hozamcsökkenés %-ban vagy igazolt terméskiesés."

37

GN15

GAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS DOKUMENTUMOK JEGYZÉKE Dokumentumok adatai

sorszám

kiállítás időpontja (év/hónap/nap)

megnevezés

1.

2004/02/11

Bizonylat (napraforgó vetőmag) G 324550 sz.

2.

2004/02/21

Számla - növényvédő szer vásárlás AB 21456 sz.sz.

3.

2004/03/02

Vízügyi üzemeltetési engedély 214/12 hrsz. halastóhoz

4.

2004/03/10

Talajalkalmassági, talajjavítási, mélylazítási és alaptrágyázási szakvélemény 5,01 ha télialma ültetvény létsítéshez

5.

2004/04/01

Számla Gazdálkodói Napló vezetéséről 012342 sz.sz.

6.

2004/09/12

1

2

megjegyzés

Vizsgálati jegyzőköny Kócsagfa 0124/1 hrsz. Golden alma ültetvény Hivatalos okiratok esetén a pontos megnevezést tüntesse fel (pl. talajvizsgálati jegyzőkönyv), számlák esetén pedig a számla sorszámát (pl. számlák növényvédő szer vásárlásáról)! A gazdálkodás során keletkezett egyéb dokumentumokat is nevezze el és azokat tüntesse fel ebben a rovatban (pl. számítás tápanyaggazdálkodási tervhez)!

Azt a dátumot kell beírni, ami a kiállított okiraton, vagy egyéb dokumentumon szerepel. Amennyiben olyan dokumentumot csatol a gazdálkodási naplóhoz, amelyet nem valamely hivatalos szerv állított ki (pl. tápanyaggazdálkodási tervre vonatkozó számítás), akkor a keletkezés napját jelölje meg!

Ezen a helyen közölhet olyan információkat, amelyek a gazdálkodással kapcsolatos kötelezően előírt dokumentumokra vonatkozó egyéb információkat tartalmazza, így például, ha valamely dokumentum megsemmisül, annak okát és a pótlás várható időpontját.

Csak azokat a számlákat, bizonylatokat és egyéb dokumentumokat kell felsorolni ezen az oldalon, amelyek valamely parcellán az adott célprogram előírásaihoz szorosan kapcsolódnak, mint pl. integrált ültetvény esetében a növényvédő szer vásárlásról kiállított számlák, bizonylatok. Az eredeti, vagy másolt csatolt dokumentumokat a gazdálkodó őrizze meg. A naplót az illetékeseknek a csatolt dokumentumok nélkül kell beküldeni!

1)

Talajvizsgálati jegyzőkönyv, tápanyaggazdálkodási terv számítás, permetezési napló, üzemeltetési vízjogi engedély, számlák, bizonylatok (a kiállított dokumentum nevével azonos megnevezés; valamennyi dokumentumot csatolja a Gazdálkodási Naplóhoz).

2) Amennyiben valamelyik dokumentum megsemmisült, vagy egyéb ok miatt hiányzik, annak pótlásának módját és idejét ebben a rovatban kell jelezni.

38

3. Modul - Talaj tápanyag-gazdálkodás A talaj tápanyag-gazdálkodását három tényező határozza meg: ¾ A tápanyagtőke, ami a növények számára fontos tápanyagok vagy egy tápelem mennyiségének összessége, ez talajonként más és más. A tápanyagtőke gyarapodhat biológiai felhalmozódás, ráhordás vagy trágyázás, csökkenhet mállás, kilúgozás, erózió, valamint a termelt növényekkel elszállított tápanyagok által. ¾ A felvehető tápanyagtartalom, ami a tápanyagtőkének a növény által hasznosítható része. ¾ A talaj tápanyag-szolgáltató képessége, amely meghatározza, hogy a felvehető tápanyagtartalom milyen hosszú ideig biztosított a terméshozam csökkenése nélküli növénytermesztéshez. A szakszerű tápanyag-visszapótlás környezeti hatását tekintve kedvező lehet, mivel: ¾ A trágyázás következtében növekszik a zöld növényi produkció. Ez a természeti feltételek jobb kihasználását jelenti, amely a környezet energia- és anyagforrásaival való ésszerű gazdálkodást segíti. ¾ A nagyobb zöldtömeg által létrehozott nagyobb asszimilációs felület a légkör széndioxid-tartalmát csökkenti, és oxigéntartalmát növeli. Az iparosítás, közlekedés és urbanizáció hatására növekszik a levegő szennyezettsége, jelentős szerepet kap a levegő tisztán tartásában a növényzet. ¾ A vízhasznosulás-vizsgálatok azt az összefüggést tárták fel, hogy minél kedvezőbb a növény tápanyagellátása, annál kevesebb vizet használ el egységnyi szárazanyag előállításához. A túlzott, esetleg szakszerűtlen (a talaj szerkezetét, tápanyagkészletét, a termesztett kultúra tápanyagigényét figyelembe nem vevő) trágyázás (műtrágyázás) környezeti hatása, különösen hosszú távon kedvezőtlen lehet az alábbiak miatt: ¾ A környezetre, itt elsősorban a talajból kimosódott és a talajvízbe vándorló nitrogén károsan hat, a kutak és az ivóvíz nitrát tartalmát növelve; ¾ A vízerózióval a felszíni vizekbe kerülő talaj foszfor és nitrogén tartalma fokozott eutrofizációt eredményez; ¾ A nagy adagú műtrágyázás a kalcium kilúgozásának fokozásával a talaj elsavanyodásához vezethet hosszabb távon, egyúttal megrövidíti a meszezett talajoknál a talajjavítás tartamhatását; ¾ A műtrágyázás hatására a növények beltartalmában, minőségében kedvezőtlen hatások is jelentkezhetnek; ¾ A nagy adagú, vagy egyoldalú műtrágya-használat kedvezőtlenül hat a talaj mikroelem-tartalmára és annak felvehetőségére is ¾ A trágyázott területeken a gyomnövények is jobban fejlődnek, emiatt intenzívebbé és gyakoribbá válik a mechanikus növényápolás, ill. a kémiai növényvédelem.

39

Talajmintavétel A pontos szaktanács, szakvélemény alapját képező megbízható laboratóriumi talajvizsgálati eredmények elengedhetetlen feltétele a szakszerű talajmintavétel. A mintavétel célja az adott területre jellemző átlagminta felvétele, mely a talajtulajdonságok és a tápanyagtartalom meghatározására alkalmas. Egy átlagminta maximum 5 hektárnyi területet jellemezhet. Amennyiben egy parcella területe meghaladja az 5 hektárt, úgy a parcellát 5 hektáros lehetőleg homogén - mintavételi területekre kell bontani, illetve az egy termelő által azonos művelésben részesített, egymással összefüggő kisebb parcellák 5 ha-ig egy mintavétellel jellemezhetők. A mintavételi területek (parcellák) kijelölését 1:10 000 léptékű térkép alapján ajánlatos elvégezni, ennek hiányában használhatók az egyedi blokktérképek másolatai is. Ezen a térképlapon kell rögzíteni a mintavétel helyszíneit és a minták azonosítóját. A térképnek tartalmaznia kell a parcellák határait, azonosítóit, területét. Az átlagmintát talajtanilag egységes (homogén) területről, azonos szintből és egységes módszerrel szabad venni: ¾ szántóföldi kultúráknál, a művelt rétegből (általában a 0-30 cm-es) parcellánként, de maximum 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát, ¾ rét-legelő kultúránál, a 2-20 cm mélységből (a 0-2 cm-es gyepréteget eltávolítva) parcellánként, de maximum 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát, ¾ állókultúráknál, maximum 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát. A részmintákat gyümölcs ültetvényeknél a 0-30, 30-60 cm, bogyósoknál 0-20, 20-40 cm szőlő ültetvényeknél 0-30, 30-60 cm mélységből kell venni. A mintázandó területről részmintákat átló mentén vagy zig-zag vonalban ajánlatos venni, úgy, hogy legalább 20, vagy rét-legelő esetén 30 ponton veszünk azonos tömegű talaj-részmintát. A részmintákat alaposan összekeverjük, és ebből az összekevert mintából 1-1,5 kg tömegű átlagmintát kell a laboratóriumba küldeni elemzésre. A mintavételnél ügyelni kell arra, hogy tilos mintát venni: ¾ szántóföldi kultúra esetén a tábla szélen 20 m-es sávban, ¾ a forgókban, ¾ szalmakazlak helyén, ¾ műtrágya, talajjavító anyag, szerves trágya depók helyén, ¾ állatok delelő helyén. A mintavétel optimális időpontja a termés betakarítása után, még trágyázás előtt, ha a talaj művelhető (nem túl nedves, nem túl száraz). Vehető még minta: ¾ az ősszel alapműtrágyázott területekről a következő évben, de a trágyázástól számított legalább 100 nap elteltével ¾ tavasszal műtrágyázott területről a betakarítás után, de legalább az utolsó trágyázás után 100 nap elteltével ¾ szervestrágyázás esetén 6 hónap elteltével. A talajvizsgálatokon alapuló trágyázási szaktanácsadásnál a legnagyobb hiba lehetősége a helytelen mintavételben van.

40

A talajvizsgálat A hazai trágyázási szaktanácsadási elvek a talajvizsgálati eredmények ismeretére épülnek. A talajvizsgálatokat szántó- és ültetvényterületeken 5 évente, gyep esetében 10 évente kell megismételni ahhoz, hogy a talajok tulajdonságában, tápanyagtartalmában beállt változásokat megismerjük, ill. figyelemmel kísérjük. A talajvizsgálat során meghatározzák a könnyen oldódó, növények által felvehető tápanyagtartalmat, valamint a tápanyagforgalmat, és a tápanyagok hasznosulását befolyásoló egyéb talajparamétereket. A mezőgazdasági termelés támogatásának jogi szabályozása során került bevezetésre, hogy a különböző támogatások igénybe vételének részletes szabályai között meghatározzák az elvégzendő talajvizsgálati paraméterek körét is. A rendeletek a vizsgálandó paraméterek körét bővítve három különböző szintű talajvizsgálatot írnak elő. Ezek a következők: ¾ Szűkített talajvizsgálat esetén az alábbi vizsgálatokat kell elvégezni: pH, humusz tartalom, KA (Arany-féle kötöttség), vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O. ¾ A bővített talajvizsgálat a következő vizsgálatokat tartalmazza: pH, humusz tartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu. ¾ A teljeskörű talajvizsgálat a következő vizsgálatokat tartalmazza: pH, humusz tartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu és a toxikus elemek: Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As, A toxikus elemvizsgálat csak a felszíni talajrétegből szedett mintákból szükséges.

A trágyázási szaktanácsadás A tápanyag-gazdálkodás, és ezen belül a trágyázás tervezése bonyolult, sok összetevőből álló feladat. Magyarországon több szaktanácsadási program, rendszer alakult ki és használatos. A hazánkban leginkább elterjedt trágyázási szaktanácsadási rendszereknél a 2. ábrán szemléltetett alap-összefüggéseket veszik figyelembe. 2. ábra

A trágyázási szaktanácsadás alap-összefüggései

41

A szaktanácsadási módszernek a következő feltételeket kell kielégítenie: ¾ Vegye figyelembe a terület környezeti érzékenysége szerinti besorolást. ¾ A szaktanács vegye figyelembe az adott termőhely ökológiai adottságainak megfelelő, gazdaságosan elérhető termésszintet, a növény fajlagos tápelem igényét, a talaj tápelem szolgáltatását. ¾ Terjedjen ki a makro- (N,P,K), mezo- (Ca, Mg) és mikroelemek (Cu, Zn, Mn), tápelemek utánpótlására. ¾ A legkritikusabb a nitrogén mennyiségnek a meghatározása, mivel az nagyon mobilis, nem kötődik meg a talajban. •

A rendszeresen adott N-fölösleg felhalmozódik a gyökérzóna alsó szintjén, majd a csapadékos években egyre mélyebbre mosódik.

•

Az ammónium nagyon jól adszorbeálódhat a talajkolloidok felületén, megkötődhet az agyagásványok rácsaiban, de levegős talajban nitráttá alakul, e miatt a nitrogén lemosódás megszüntetése ammónium formájú nitrogén trágyázással sem oldható meg. A karbamid átalakulása azonban lényegesen lassabb.

•

Denitrifikációs nitrogén-veszteséggel viszont levegőtlen talaj esetén sem kell számolni, mert az élő talajban az átmeneti levegőtlenség olyan gyors és erős redukciós folyamatot indít be, ahol a nitrát nem nitrogénné, hanem ammóniává redukálódik.

¾ Kritikus területen javasolja az ásványi nitrogén meghatározását. ¾ A nitrogén műtrágya kijuttatásának időpontja lényeges eleme a szakszerű tápanyag-gazdálkodásnak. Az ősszel kijuttatott nitrogénnek nagyobb a kimosódási veszélye. ¾ A környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszer talajvizsgálatokon, esetenként diagnosztikai célú növényvizsgálatokon, tápelem mérlegeken alapuljon. ¾ A szaktanácsnak tartalmaznia kell a jó mezőgazdasági gyakorlat tápanyaggazdálkodással összefüggő elemeit, pl. az adott területen mikor nem szabad trágyázni, a lejtőviszonyokat, felszíni vizek közelségét a trágyaadagok megállapításakor hogyan kell figyelembe venni stb. ¾ Használja ki a vetésforgó, illetve vetésváltás előnyeit. ¾ Pillangós elővetemény esetén a nitrogén szükséglet 50-100 kg/ha-ral csökkenthető. A tarlómaradványok lebontásához adott nitrogén-mennyiséget nem többlet igényként, hanem a következő növény alá előre kiadott tápanyagként kell kezelni. A pillangósok alá pedig csak indító N-műtrágya szükséges, 20-40 kg/ha mennyiségben. ¾ Tegyen javaslatot a trágyázás optimális időpontjára és dózisára. ¾ A széles választékból a talaj tulajdonságainak, illetve a növény igényének legjobban megfelelő trágyaszert javasolja. ¾ Segítse elő a szerves anyagoknak a termelési körforgalomba való minél teljesebb visszajuttatását. A rendelkezésre álló források ismeretében tegyen konkrét javaslatot a szervestrágyázás módjára és mennyiségére.

42

¾ A felhasználandó szervestrágyák (almos, komposzt, hígtrágya stb.) dózisát beltartalmi vizsgálatokra alapozva adja meg. Amennyiben nem áll rendelkezésre trágyavizsgálati adat az alábbi irodalmi adatokat kell figyelembe venni: Kiválóan kezelt

Vizsgálati paraméter

szarvas- sertés marha 27 25,5

Szervesanyag (%) N (%) P2O5 (%) K2O (%)

1,2 0,7 1,3

juh

1,1 0,8 0,8

Jól kezelt

Közepesen kezelt

sertés

juh

28,8

szarvasmarha 22,5

sertés

24,1

szarvasmarha 18,5

18,4

1,1 0,3 2,4

1,0 0,3 1,1

0,8 0,6 0,7

0,8 0,3 1,2

0,7 0,3 0,9

0,8 0,3 0,8

juh

16,3 0,7 0,3 1,1

¾ A szervestrágyák hasznosulásánál figyelembe kell venni annak időbeni megoszlását, ami nitrogén esetében különböző irodalmak szerint az első évben átlagosan 50-60 %, a második évben 30-25 %, a harmadik évben 20-15 %. Ezt a mérleg számításánál is így kell figyelembe venni. ¾ A „Jó Mezőgazdasági Gyakorlat” érvényesítéséhez, ellenőrzéséhez a Növény és Talajvédelmi Központi Szolgálat a szerves trágyák átlagos nitrogéntartalmát az alábbiak szerint adta meg. N-tartalom % (eredeti Szarvasmarha nedvességtartalomra 0,5 számított)

Szervestrágya típus Sertés Juh Baromfi

0,6

0,7

Vegyes

1,0

0,8

¾ A gyenge, a közepes, illetve a jó minőségű istállótrágya tápanyag-szolgáltatása homok és homokos vályog ( KA < 36) talajokon (ÁRENDÁS, 2004) TartamN hatás gyenge közepes 1. év 2. év 3. év Összesen

12 8 4 24

15 15 6 36

P2O5 jó gyenge közepes jó gyenge istállótrágya minőség mellett (kg/10 t) 20 10 15 20 20 20 7 10 15 15 8 3 5 5 5 48 20 30 40 40

K2O közepes 30 20 10 60

jó 40 25 15 80

¾ A gyenge, a közepes, illetve a jó minőségű istállótrágya tápanyag-szolgáltatása vályog, agyagos vályog és agyag ( KA > 36) talajokon (ÁRENDÁS, 2004) TartamN hatás gyenge közepes jó

K2O közepes

jó

1. év 2. év 3. év 4. év Összesen

20 18 12 10 60

30 25 15 10 80

10 8 6 0 24

14 11 7 4 36

P2O5 gyenge közepes jó gyenge istállótrágya minőség mellett (kg/10 t) 18 8 10 15 15 14 6 10 11 10 9 3 5 7 8 7 3 5 7 7 48 20 30 40 40

43

¾ Szükség esetén (például talajsavanyodás esetén) tegyen javaslatot talajjavításra (kémiai, mechanikai, biológiai) ¾ Öntözött körülmények között a szaktanács vegye figyelembe a tápanyag hasznosulásból, a tápelem kilúgozásból adódó eltéréseket. ¾ Csak forgalomba hozatali és felhasználási engedély okirattal rendelkező trágyák, illetve termésnövelő anyagok felhasználását javasolhatja. ¾ A tisztított szennyvizek, szennyvíziszapok, hígtrágya és egyéb nem veszélyes hulladékok alkalmazása csak az egyéb jogszabályokban előírtak betartásával megengedett. ¾ Csak olyan szaktanácsadás működhet, amely biztosítja a talaj termékenységének megőrzését, illetve növelését.

Tápanyag gazdálkodás ökológiai gazdálkodás esetén Az Európai Unióhoz való csatlakozástól kezdődően az ökológiai gazdálkodást az ökológiai gazdálkodásról és a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek vonatkozó jelöléséről szóló 2092/1991/EGK rendelet szabályozza. E rendelet többek között tápanyag gazdálkodásra vonatkozó szabályokat is tartalmaz. A talaj termékenységét és biológiai aktivitását elsősorban hüvelyesek, zöldtrágya, vagy mélyen gyökerező többéves növények termesztésével és az ökológiai gazdálkodás követelményeinek megfelelő üzemből származó szervesanyag (komposztált vagy nem komposztált) felhasználásával lehetséges. Csak olyan üzemből származó istállótrágya, vagy egyéb állattartásból származó melléktermék használható fel, amely megfelel az ökológiai állattartás hazai szabályozásának. Szerves és ásványi trágyák csak olyan mértékben használhatók fel, amennyire a vetésforgóban termelt növény tápanyagigényének kielégítése megkívánja. A rendelet II. melléklete tételesen felsorolja az ökológiai gazdálkodásban felhasználható anyagok körét. Ezt a mellékletet az alábbi rendeletek módosították: 1) Az EU-Bizottság 2381/1994/EK rendelete; 2) Az EU-Bizottság 1488/1997/EK rendelete; 3) Az EU-Bizottság 1073/2000/EK rendelete; 4) Az EU-Bizottság 436/2001/EK rendelete; A módosítások a felhasználható anyagok körének szigorítását és az egyes anyagok összetételére, valamint felhasználására vonatkozó követelmények megállapítását tartalmazza. Amennyiben ezen anyagok felhasználása, forgalmazása Magyarországon engedélyhez kötött, úgy természetesen meg kell felelnie a hazai jogszabályokban előírt követelményeknek is. Az ökológiai gazdálkodás folytatásakor elengedhetetlen a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által bejegyzett minősítő szervezet által lefolytatott ellenőrzés és tanúsítás. A szakszerű tápanyag gazdálkodás tervezéséhez érdemes az FVM által bejegyzett, ökológiai gazdálkodással is foglalkozó szaktanácsadók segítségét igénybe venni.

Helyes trágyázási gyakorlat figyelembevétele A "Helyes gazdálkodási gyakorlat" előírásai között az alábbi kiegészítő táblázat formájában került megadásra a hektáronként kiadható maximális nitrogén (N) hatóanyag mennyisége különböző adottságú és érzékenységű területeken.

44

Kedvezőtlen adottságú térségekben nitrátérzékeny nem nitrátérzékeny területen területen ebből: ebből: kiadható kiadható kiadható kiadható maximális maximális maximális maximális N szerves N szerves (kg/ha) eredetű N (kg/ha) eredetű N (kg/ha) (kg/ha) 170 170 200 200

Nem kedvezőtlen adottságú térségekben nitrátérzékeny nem nitrátérzékeny területen területen ebből: ebből: kiadható kiadható kiadható kiadható maximális maximális maximális maximális N szerves N szerves (kg/ha) eredetű N (kg/ha) eredetű N (kg/ha) (kg/ha) 220 170 300 300

Az 5. melléklet a), b), és c) táblázataiban pedig bemutatjuk az agrárkörnyezet-gazdálkodási intézkedések tápanyag-gazdálkodási előírásaihoz tartozó talajvizsgálatokkal kapcsolatos követelményeket célprogramonként.

Tápanyagmérlegek A rendelet is előírja a tápanyagmérleg készítését, és ez a fenntarthatóságnak is alapkövetelménye, de az ehhez szükséges segédletek nem állnak a termelők rendelkezésére. Minden trágyázási szaktanácsadó forrásmunkában a növények által felvett tápelemek nem főés melléktermék bontásban vannak megadva, hanem összevontan, az egységnyi főtermékre vonatkoztatva (kg/t), mint fajlagos tápelemigény, növényfajonként egy-egy számadattal jellemezve, vagy a talaj ellátottsága szerinti differenciáltsággal. Ezek azonban nem tápanyagmérlegek készítésére készültek, arra nem is alkalmasak, mert egyrészt ma már többnyire csak a főterméket viszik el a területről, másrészt a termésátlagok növekedésével a főtermék aránya (harvest-index) is emelkedik, ennek következtében csökken az 1 t/ha főtermékre jutó összes tápanyagtartalom (fajlagos igény), aminek számításba vételét takarékossági és környezetvédelmi szempontok is indokolják. Ezért a termelők számára olyan segédletek szükségesek, amelyekkel - a fentieket is figyelembe véve - egyszerűen kiszámíthatják a terméssel a tábláról elvitt tápanyagok mennyiségét, ennek ismeretében pedig - a kiadott tápanyagok mennyiségével egyeztetve - minden évben (nem csak 5 évenként) táblánként is elkészíthetik a tápanyagmérleget. A fenntartható tápanyag-gazdálkodás legfontosabb, és legmegbízhatóbb alapja a tápanyag mérleg (az elvitt és a visszajuttatott tápanyagok különbségének) nyomon követése, évről évre való halmozása, különösen a foszfor és a kálium vonatkozásában. A tudományos eredmények és a gyakorlati tapasztalatok tanúsága szerint ugyanis a növények foszfor és kálium igényének kielégítésében a talaj tápanyag-ellátottságának van döntő szerepe. Jó ellátottságú talajokon néhány évig még a P és K pótlás teljes elhagyása sem okoz jelentős terméskiesést, amivel azonban nem célszerű visszaélni, mert a készletek csökkenése miatt később a terméssel elvitt tápanyagok teljes pótlása sem lesz kielégítő a magas termésátlagok eléréséhez. Szerencsére Magyarországon a szántóterületeknek- Csathó (2004) becslése szerint 2000-ben a foszforral és káliummal jól, és igen jól ellátott területek aránya 40-40 % körül volt és feltehetőleg jelenleg is ennek közelében van. Irodalmi adatok (Kádár I. 2000, Szalóki-Szalókiné 2006) szerint, amit tartamkísérletek eredményei is igazolnak, ezeken a területeken a foszfor és kálium trágyázás leegyszerűsíthető a mérleg módszerre, akár úgy is, hogy a betakarítás után ismertté vált, a terméssel elvitt foszfor- és kálium mennyiséget juttatjuk vissza a talajba, és nem számolunk

45

trágyaszükségletet, mert az ilyen módon fenntartott jó tápanyag-ellátottságú talaj bármilyen növény foszfor és kálium igényét kielégíti. Az 6. melléklet a) részében néhány szántóföldi növény - fő- és melléktermékében található – tápanyagmennyiségek számítására szolgáló egyenleteteket közlünk. Az alapadatokat a szabadföldi – liziméterekkel kiegészített – öntözési és trágyázási tartamkísérletek eredményei szolgáltatták. A módszert már több éve alkalmazzák (Szarvas). Ezek az egyszerű számítási módok egyrészt lehetővé teszik a melléktermék sorsától függő tápelem mérleg becslését, másrészt érvényre jut bennük a fent említett másik fontos szempont, hogy a termésátlagok növekedésével csökken a melléktermékek és az azokban lévő tápanyagok mennyiségének aránya, vagyis az 1t/ha főtermékre jutó mennyisége és az egész növény fajlagos tápanyagtartalma is. Az egyenletekkel a számítás nagyon egyszerű, mert az „x” helyébe a betakarított termésátlagot (t/ha) kell beírni, és eredményként megkapjuk a fő- vagy a melléktermékben, valamint az egész termésben lévő tápanyagok mennyiségét kg/ha-ban. Például a kukorica 3t/ha termésátlaga esetén a kálium hatóanyag a szemtermésben 3,7*3+7=18 kg, a szárban pedig 12*3+36=72-, összesen 90 kg/ha, a fajlagos érték pedig 30 kg/t. Ugyanakkor 12t/ha termésátlag esetén a szemtermésben 3,7*12+7=51 - a melléktermékben 12*12+36=180-, összesen 231 kg/ha, a fajlagos érték 19 kg/t. Ha csak a főterméket visszük el a területről, akkor csak az abban lévő tápanyagok mennyiségét kell számításba venni. Például 8t/ha kukorica szemterméssel elviszünk 113 kg nitrogént, 60 kg P2O5 (foszfor)- és 37 kg K2O (kálium) hatóanyagot. Ha tehát ennyi foszfort és káliumot visszajuttatunk, akkor a talaj készlete azonos szinten marad, és a termésátlag alakulását a foszfor vagy kálium hiánya nem fogja korlátozni. A mai gyakorlat sajnos még ettől a mérsékeltebb foszfor és kálium visszajuttatástól is messze elmarad. A melléktermékben lévő foszforral és káliummal nem kell foglalkozni, csak abban az esetben, ha a mellékterméket is elvisszük a területről (mint ahogyan a gyökérzet tápanyagtartalmát sem vesszük figyelembe soha). Abból a tényből, hogy a P és a K trágyázás elsősorban a talaj tápanyag-szolgáltató képességének fenntartása érdekében fontos, de a növények a közvetlenül kiadott foszfornak és káliumnak csak egy kis hányadát veszik fel (az igényük többi részét a talaj készletéből elégítik ki) az a következtetés is levonható, hogy ezen tápanyagok kijuttatásának ideje és módja jobban igazítható a többi művelethez, és az elkerülhetetlen szórás-egyenetlenség az évek során kiegyenlítődik, ezért annak kedvezőtlen hatása is mérsékeltebb, mint a nitrogénnél. Más a helyzet a nitrogén-trágyázásnál, több ok miatt is (lemosódás, levegőből származó nitrogén megkötés, tarlómaradványok gyors bomlásának átmeneti nitrát csökkentő hatása stb), amelyek jelentősen módosíthatják a talaj nitrogén forgalmát és a növények ellátottságát. Összefoglalva: a tápanyag-gazdálkodás színvonala ellenőrzésének egyik módja a termelőegység egyszerűsített tápanyagmérlegének időszakos elkészítése. Nitrogén esetében évente, foszfor és kálium esetében pedig legalább 5 évente célszerű az elmúlt időszakra vonatkozó (kumulált) tápanyagmérleget meghatározni. Az egyszerűsített mérleg beviteli oldalán szerepel a nitrogén, a foszfor (P2O5-ben kifejezve), a kálium (K2O-ban kifejezve) hatóanyag bevitel, melybe beleértendő a műtrágyákkal, szerves trágyákkal, hígtrágyával, szennyvízzel, szennyvíziszappal és nem veszélyes hulladékokkal bevitt, valamint az előveteménynek a táblán maradó bemunkált melléktermékével bekerült tápanyag. Az egyszerűsített mérleg kivonási oldalán szerepel a nitrogén, a foszfor (P2O5-ben 46

kifejezve), a kálium (K2O-ban kifejezve) hatóanyag kivonás, amely a betakarított és a tábláról lekerült fő illetve melléktermékkel történik. Az 5 év alatt bevitt és kivont hatóanyagok mérlegének segítségével állapíthatjuk meg, hogy a talajt tápanyagban gazdagítottuk, vagy talajzsarolás történt. A 6. melléklet b) és c) részében a számítás segítéséhez közöljük a terméssel felvett átlagos tápanyag tartalmakat. o–o–o Összefoglalásul megállapíthatjuk, hogy a tápanyag-gazdálkodás szempontjai, prioritásai az elmúlt idő során többször változtak, gondoljunk az istállótrágyázás háttérbe szorulására és a műtrágyázás előretörésére az 1980-as évek második felében. Manapság a környezetkímélő trágyázás kap hangsúlyt, azáltal, hogy általános, jogszabályokban is előírt elvárás az, hogy bármilyen tevékenység, köztük a mezőgazdasági művelés esetén is a környezetre gyakorolt káros hatásokat a még elviselhető szintre kell csökkenteni. Ezt segítik elő a támogatásokhoz kapcsolódó elvárások is. Azt azonban észre kell vennünk, hogy az alapelvek nem változtak, és máig időtállóak: a tápanyag-gazdálkodást a talaj tulajdonságainak és a növény igényének megfelelően kell megterveznünk, ahogy 1953-ban Ballanegger Róbert is megfogalmazta a Talajvizsgálati módszerkönyvében. „A kellő körültekintéssel vett talajminták vizsgálata alapján megismerjük a talaj fizikai, kémiai és biológiai jellemzőit, s ezek birtokában, összevetve őket a helyszíni vizsgálat eredményeivel, véleményt alkothatunk arról, hogy milyen módon fokozhatjuk a föld termését. A kellő részletességgel végzett talajvizsgálat alapján eldönthetjük, hogy milyen növényeket termeljünk, melyik adott trágyázási rendszer az, amelyik az adott körülmények között leginkább megfelel a föld természetének, hogyan járjunk el a növény táplálásánál, s milyen módon javítsuk meg a földet, ha javításra szorul.”

47

4. Modul - Gyakran ismétlődő kérdések Az alábbiakban az AIR keretében és egyéb fórumokon felmerült kérdések közül válogattuk ki azokat, melyek talán a leginkább számíthatnak a gazdálkodók érdeklődésére. A válaszokat az FVM és az MVH munkatársai fogalmazták meg. A szerkesztő felhívja a figyelmet arra, hogy a továbbiakban felmerülő kérdések megválaszolására a KSZI újabb hírleveleiben és honlapján (www.kszi.hu ) kerül sor. A szerkesztő egyúttal felajánlja segítségét a kérdések összegyűjtésében és a megfelelő válaszadókhoz való eljuttatásban. Ennek érdekében a felmerülő kérdéseket az alábbi címre szíveskedjenek eljuttatni: Dr. Podmaniczky László Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Kht. 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Telefon: (36-30) 250-3614 Fax: (36-28) 415-383 Email: [email protected]

A támogatás rendszerével kapcsolatos kérdések Kérdés: A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv csak 2006-ig tartalmaz pénzügyi tervet. Biztosítotte az 5 éves programok pénzügyi kerete (utolsó két év)? Válasz: Igen, természetesen. A korábban vállalt kötelezettségek továbbra is fennállnak, a 2007-2013 közti időszak vidékfejlesztési tervében (NAVP) a támogatások kifizetésre kerülnek az NVT-ben vállalt euró/ha értékeken. Kérdés: A támogatás vállalása 5 évre szól. Minden évben újra be kell nyújtani kérelmet? Válasz: Igen, minden évben be kell nyújtani kérelmet, de csak a programba való belépéskor kell támogatási kérelmet benyújtani. A támogatási időszak további éveiben kifizetési kérelmet kell benyújtani. Kérdés: A támogatási időszakon belül lehet-e szigorúbb követelményű programba átjelentkezni? Mikor és hol kell ezt a szándékot jelezni? Válasz: Át lehet lépni szigorúbb követelményű célprogramba, illetve NVT - erdőtelepítési intézkedésre, de az MVH csak a következő gazdálkodási évtől vezeti át a célprogram váltást, és ez alapján a kifizetési mérték is csak a következő gazdálkodási évben módosul. A kérelmet a területileg illetékes MVH kirendeltségre kell küldeni.

Eljárásrendi kérdések Kérdés: Mit kell tenni akkor, ha a kifizetési kérelemben megjelölt növényt a talajállapot miatt nem tudtuk időben elvetni, és ezért eltérő növényi kultúrát vetettünk el? Válasz: Be kell jelenteni a területileg illetékes MVH kirendeltségen a változást 15 napon belül. Figyelni kell arra, hogy csak az adott célprogramban jogosult növény termeszthető. Fontos, hogy a gazdálkodási naplót a változásnak megfelelően, a valós növény vonatkozásában naprakészen vezesse a gazdálkodó.

48

Kérdés: Mi történik akkor, ha a kifizetési kérelemben megjelölt növény termeszthetőségi akadályai miatt a kifizetési kérelemben feltüntetett parcellaszám megváltozik? Válasz: Be kell jelenteni a területileg illetékes MVH kirendeltségen. Figyelni kell arra, hogy csak az adott célprogramban jogosult növény termeszthető. Fontos, hogy a gazdálkodási naplót a változásnak megfelelően, a valós növény vonatkozásában naprakészen vezesse a gazdálkodó. Kérdés: Várhatóan mikor kezdődnek a helyszíni ellenőrzések? Válasz: A helyszíni ellenőrzések a kifizetési kérelmek feldolgozását követően, az adminisztratív ellenőrzések után kezdődnek Kérdés: Hogyan kell vis maior esetet bejelenteni? Válasz: Az MVH-nál rendszeresített formanyomtatványon, amit a megyei MVH kirendeltségeknél lehet beszerezni. Fontos feltüntetni, hogy kíván-e a gazdálkodó a vis maior helyzet megszűnése után az érintett parcellán valamilyen növényt termeszteni. Vis-maior bejelentését a kiváltó ok megszűnését követő 10 napon belül kell megtenni, javasoljuk ugyanakkor, hogy a bejelentést mielőbb tegyék meg a helyszíni ellenőrzések elvégzése előtt. Kérdés: Vis maior esetnek számít-e a belvíz? Válasz: Igen, vis maior esetnek számít a belvíz, az árvíz és az aszály is. A vis maior eseteket a 109/2004 (VI.9.) FVM rendelet szabályozza. A vis maior eseteket az MVH által erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell bejelenteni, amin fel kell tüntetni a vis maior megszűnése után termeszteni kívánt növényt is, amennyiben van ilyen. Kérdés: Mikor várható a 2005-2006-os gazdasági évre az AKG kifizetési kérelmek alapján a támogatás folyósítása? Válasz: A támogatások folyósítása a helyszíni ellenőrzések elvégzése, illetve azok kiértékelését követően kezdődhet meg. Kérdés: A célprogramba bevont terület értékesítésre került. Ha az új tulajdonos folytatni kívánja a célprogram előírásait, hogyan kell jelenteni a földhasználó változást az MVH-nak? Mi történik akkor, ha egy gazdálkodási év közepén történt a földhasználó váltás? Válasz: A földhasználó váltást be kell jelenteni a területileg illetékes MVH-nak. Az új földhasználónak meg kell felelnie az agrár-környezetgazdálkodási jogosultsági előírásoknak: • regisztrált gazdálkodónak kell lennie • mezőgazdasági árbevétellel kell rendelkeznie • teljesítenie kell az adott célprogramhoz tartozó jogosultsági előírásokat Csatolni kell továbbá egy nyilatkozatot arról, hogy az új földhasználó vállalja a kötelezettségek betartását. A korábbi földhasználó nyilatkozik a támogatás, illetve az azzal kapcsolatos kötelezettségek átadásáról. Az MVH a nyilatkozatot követő gazdálkodási évtől vezeti át a földhasználó változást. Kérdés: Mi történik akkor, ha az ültetvény elöregedés miatt kivágásra kerül és megtörténik az újratelepítés? Hova kell ezt bejelenteni, illetve milyen következmények várhatók? Válasz: A területileg illetékes MVH-hoz kell bejelenteni. A terület jogosulatlanná válik a további támogatásokra, hiszen csak termő ültetvény támogatható. A szankcionálás mértéke a kivágással érintett terület nagyságától függ. Amennyiben a kivágott ültetvény helyére a gazdálkodó szamócát telepít, a terület nem esik ki a támogatott területek közül, mert a szamóca már a telepítés évében termő ültetvényként van nyilvántartva.

49

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha a gazdálkodó a támogatási kérelemben rossz blokkban tüntette fel a területeit? Válasz: A rossz blokkban feltüntetett területek nem jogosultak a támogatásra, a blokk azonosító módosítására lehetőség nincs. A rossz blokkban feltüntetett területek arányában a szankcionálás mértéke változik. Kérdés: Milyen jogorvoslati lehetőség áll a földhasználó rendelkezésére, amennyiben adatrögzítési hiba miatt (pl.: tizedesvessző elütés) jelentős terület eltérés van a támogatási kérelem és a kiállított közigazgatási határozat között? Válasz: Amennyiben ilyet tapasztal a földhasználó, a megfelelő formában jelentse be a területileg illetékes MVH kirendeltségnek, ahol ezt korrigálják. Ez alapján a kifizetés mértékét visszamenőlegesen korrigálni fogják. Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha a MePAR térképen feltüntetett terület és a helyszíni ellenőr által mért terület között eltérés van? Válasz: Amennyiben a területcsökkenés mértéke 3 % alatti, úgy a jogosulatlan területre nem jár támogatás, amennyiben 3-20% között van, a szankcionálás mértéke a tényleges területcsökkenés kétszerese, illetve a jogosulatlan területre nem jár támogatás. 20%-nál nagyobb területcsökkenés esetében az adott célprogramba bevont összes területére adott évben nem történik kifizetés.

A támogatás igényléséről Kérdés: Hova kell benyújtania a kérelmezőnek a támogatási vagy kifizetési kérelmet, illetve a különböző adatváltozást bejelentő nyilatkozatokat? Válasz: A természetes személy a lakhely, míg jogi személy esetén székhely szerinti területileg illetékes MVH megyei kirendeltségéhez. Fontos, hogy ne a terület alapján, hanem a lakhely alapján illetékes kirendeltséghez adják be a kérelmet és egyéb más nyilatkozatot stb.) Kérdés: A támogatási rendelet alapján a programba bevitt földterület elhelyezkedése és mérete nem változhat, azonban a parcellák határai módosulhatnak. Értelmezhető-e ezek alapján helyesnek az alábbi példa? A gazdálkodó összes szántó területe 12 hektár, melybőlcsak 10 hektárt hozott be a programba, azaz vállalja a gazdálkodó a program kötelezettségeit. Megteheti-e a gazdálkodó, hogy minden évben – az adott 12 hektáros területen belül – máshol hagyhatja ki a 2 hektáros területet, és a fennmaradó 10 ha-on tartja be a program előírásait? Válasz: Az értelmezés nem helytálló. A terület mérete, illetve elhelyezkedése nem változhat (pl.: a célprogramba bevinni kívánt 10 ha-nak mindig ugyanott kell lennie), csak azon belül a különböző növényfajtákat tartalmazó parcellák határai változhatnak. Kérdés: A kifizetési kérelem benyújtásakor a későbbi években kell-e nyilatkozni a parcellák állapotáról, az aktuális helyzetről? Pl.: ha egy parcella kiesik a támogatható körből, ezt elég-e a kifizetési kérelmen feltüntetni? Válasz: A kifizetési kérelem tartalmazza a parcellák adatait, így minden évben kell nyilatkozni a parcellák állapotáról. A támogatási kérelmet jóváhagyó határozatban szereplő állapothoz viszonyított egyéb változásokat – indoklással együtt - az MVH-nak kell jelenteni, az általa rendszeresített formanyomtatványon, a rendeletben meghatározott határidő betartásával. Fontos, hogy a kifizetési kérelem beadási határidejéig a kérelem mellett egy nyilatkozatot is kell csatolni a változásról. Nyilatkozat nélkül a módosítás nem fogadható el. Kérdés: Megtehetem-e azt, hogy kihagyok egy évet a támogatási összeg igénylésekor és így a hozzá kapcsolódó előírásokat sem teljesítem? 50

Válasz: Megteheti, hogy egy évben nem igényli kifizetési kérelemben az éves támogatást, ám ennek ellenére kötelezettségei a kimaradó évben is fennállnak. Kötelezettséget ugyanis a támogatási időszak teljes 5 évére vállalt, így annak értelemszerűen következményei is vannak. Kérdés: Egyik alapprogramból át lehet-e menni egy másik alapprogramba? Válasz: Nem. Egyik célprogramból csak ugyanolyan hasznosítási irányon belül és csak szigorúbb előírásokat alkalmazó célprogramba lehet átlépni. (példák: alap szántó → integrált szántó) Kérdés: Az 5 éves kötelezettség vállalási periódus leteltével választható-e alacsonyabb fokozatú program? Válasz: Igen.

Földhasználati bérleti szerződés Kérdés: Olyan földhaszonbérleti szerződés is megfelel, amely nem a teljes támogatási időszakra szól? Válasz: Igen, de ebben az esetben rendelkezzen a gazdálkodó a tulajdonos hozzájárulási nyilatkozatával arról, hogy a területre agrár- környezetgazdálkodási kötelezettség vállalást tesz és ehhez a tulajdonos hozzájárul a teljes támogatási időszak alatt. A tulajdonosnak ezt a nyilatkozatot legkésőbb az Ön támogatási kérelme benyújtásának napjáig kell megtennie. A nyilatkozat meglétét a helyszínen ellenőrzi az MVH. Kérdés: Ha egy fizikai blokkon belül - amely osztatlan közös tulajdon – a tulajdonos is és a bérlő is benyújt támogatási kérelmet, a terület egy vagy több parcellának felel meg? Válasz: Akkor minősül 1 parcellának, ha a támogatási kérelmet benyújtó tulajdonos és bérlő azonos növényt termeszt a területen. Ugyanakkor értelemszerűen mivel a tulajdonos és a bérlő külön-külön nyújtják be a kérelmüket, így külön kérelem szempontjából külön kezelendő a két terület.

51

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha a tulajdonos a tulajdonosi nyilatkozat ellenére a bérleti idő és a támogatási szerződés lejárata előtt felmondja, vagy nem hosszabbítja meg a bérleti szerződést a bérlővel? Válasz: Ezt mindkét esetben a két fél közötti polgári jogviszony rendezi, támogatás a bérleti szerződés megszűnésétől nem folyósítható. A támogatás alapja a termőföld megléte, és annak használata. Kérdés: Van-e jogkövetkezménye annak, ha a program egy adott évének letelte után a termőföld tulajdonosa akár használóként, akár bérbeadóként kivonja a területet a programból még az 5 év letelte előtt? Válasz: Igen, mert a programba való belépéskor a gazdálkodó a kötelezettségeket 5 évre vállalta. Kérdés: Nemzeti Park Igazgatóságtól bérelt gyepterületet hasznosít a gazdálkodó. A gyep egy része az alacsony állatlétszám miatt cserjésedett. Természetesen a célprogramba a teljes gyepterületet bevitte a bérlő. Ellenőrzéskor a cserjés részeket nem mérték bele a programba vitt területként, így jelentős az eltérés a támogatási kérelemben foglaltaktól. Mi ilyenkor a teendő? Válasz: Fellebbezés benyújtásával – a határozat kézhezvételétől számított 15 napos határidő megtartása mellett - a gazdálkodónak jogorvoslati lehetősége van a területileg illetékes MVH kirendeltségén.

Talajvizsgálat, tápanyag gazdálkodási terv: Kérdés: Milyen típusú jegyzőkönyvet kell csatolni a gazdálkodási naplóhoz a talajvizsgálatok elvégzéséről? Válasz: A részletes, kiadott tájékoztató útmutatóban felsorolt akkreditált talajlaborok jegyzőkönyvei fogadhatók el. Kérdés: Ki végezheti el a talajvizsgálatot? Kizárólag a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat vizsgálatát fogadják el, vagy más szervezetét is? Válasz: Valamennyi, talajvizsgálatra szakosodott, akkreditált labor vizsgálata elfogadható. Kérdés: A támogatási időszak végén talajvizsgálat ismételten szükséges. Amennyiben ez a vizsgálat azt bizonyítja, hogy valamilyen szempontból nem teljesítette a gazdálkodó a kötelezettségeit, jár-e szankcióval, és ha igen, ez milyen mértékű? Válasz: Ha nem készíti el a talajvizsgálatot a gazdálkodó a program utolsó évében az szankcióval sújtható – az egyes célprogramok szankcionálási táblázatai alapján pontlevonással jár. A talajvizsgálati adatok alapján azonban a földhasználó nem szankcionálható, ezek az adatok talajvédelmi szempontból kerülnek értékelésre. A gazdálkodó saját érdeke, hogy a talajvizsgálat alapján elkészített tápanyag gazdálkodási terv ajánlásait figyelembe vegye, és a szerint gazdálkodjon. Kérdés: Ki készítheti el a tápanyag-gazdálkodási tervet? Mi a kötelező tartalma, formája? Melyek a szabályai? Válasz: Bárki készítheti, aki annak tartalmi és formai követelményeit pontosan ismeri és alkalmazza. Segítségként az NVT szaktanácsadókhoz lehet fordulni. Kérdés: Amennyiben a tápanyag-gazdálkodási tervben szereplő hatóanyag-mennyiségnél kevesebbet juttat ki a gazdálkodó, számíthat-e valamilyen szankcióra?

52

Válasz: Nem, a tápanyag-gazdálkodási terv csupán tervezet, amelyet a valós kijuttatás nem haladhat meg.

Alapszintű szántóföldi célprogram Kérdés: Vetőmagot lehet-e termeszteni a szántóföldi célprogramban? Válasz: Igen, ezt az ESZ01, egyéb szántóföldi növények kategóriában kell feltüntetni. Kérdés: Fóliasátor beszámítható-e a zöldség területbe? Válasz: Nem, csak a szántóföldi zöldségtermesztés támogatható. Kérdés: Meg lehet-e úgy bontani a gazdaság teljes területét, hogy egyik része az alapszintű szántóföldi célprogramban, másik része az integrált célprogramban van? Válasz: Igen. Kérdés: Biotermesztés bevihető-e az alapprogramba anélkül, hogy ki kellene lépni az ökológiai gazdálkodásból? Válasz: Igen, az ökológiai gazdálkodás területe bevihető a programba és nem kell az ökológiai gazdálkodást abbahagyni. Kérdés: A csemegekukoricát szántóföldi zöldségnövényként tartják számon? Érinti-e a monokultúra rendelkezés, ha takarmánykukoricával van vetésváltásban? Válasz: Kifizetés szempontjából ugyan eltér a két kukorica, vetésváltás szempontjából azonban nem, vagyis monokultúrának számít a takarmánykukorica és a csemegekukorica egymást követő termesztése. Kérdés: A támogatási kérelemben feltüntetett terület 20%-án zöldségtermesztést folytattunk. A következő évben eltérhet-e a zöldségtermesztés mértéke, akár az érintett blokkok, akár a terület vonatkozásában? Válasz: Igen.

Tanyás gazdálkodási célprogram Kérdés: A tanyás gazdálkodó gyepterületekkel is részt vehet a célprogramban, vagy azokra külön kell kérelmet benyújtani? Válasz: Külön kell kérelmet benyújtani, mivel a tanyás gazdálkodási célprogramot szántóföldi hasznosítási irányra dolgozták ki. Kérdés: A gazdálkodó csak abban az esetben jogosult a célprogram igénybevételére, ha a tanyára van állandó, vagy ideiglenes lakcímen bejelentve? Válasz: Nem, ilyen jogosultsági feltétel nincs. Kérdés: Hogyan kell nyilvántartásban lennie a kérelem alapját képező területnek az ingatlannyilvántartási rendszerben? Válasz: Az ingatlan-nyilvántartásban vagy a tulajdoni lapon tanyaként, vagy külterületen lévő mezőgazdasági termelés céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoporthoz és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó terület jogosult a támogatásra.

Integrált szántóföldi célprogram Kérdés: Beléphet-e valaki az integrált célprogramba ökológiai gazdálkodási területtel? Válasz: Nem, ezt a rendelet kizárja.

53

Kérdés: Az integrált növénytermesztési célprogramban felsorolt szántóföldi kultúrnövények alapvetően jó termőképességű területeken termelhetők. A Duna-Tisza-közi Homokhátság 100 településén biztonsággal termelhető növények (pl.: rozs, triticalé, cirokfélék, muhar, stb.) miért nincsenek a listán? Válasz: Az integrált szántóföldi célprogramban csak olyan növények termeszthetők, melyekre van elfogadott integrált termesztés technológia. A rendeletben ezek a növények szerepelnek. A rendeletben nem szereplő növényekre nincs még elfogadott integrált növénytermesztési technológia.

54

Kérdés: Ha a területen másodvetésben termesztenek valamilyen növényt, annak is a felsorolt támogatható növények köréből kell kikerülnie? Válasz: Igen. Kérdés: Kell-e az integrált gazdálkodást folytatóknak igazolást kérniük ökológiai ellenőrző szervezettől arra, hogy a célprogramba bevinni kívánt területek nem állnak ökológiai ellenőrzés alatt? Válasz: Csak abban az esetben, ha ugyanabban a hasznosítási ágban ökológiai és integrált termesztést is kívánnak folytatni. Kérdés: A mellékletben felsorolt nem engedélyezett növényvédőszer hatóanyagok tiltása a kombinációkra is érvényes? Válasz: Igen, a tiltott hatóanyag kombinációként sem lehet benne a kijuttatott növényvédőszerben.

Ökológiai szántóföldi célprogram Kérdés: A biodiverzitás megőrzése érdekében a parcellák öt százalékát ökológiai kompenzációs területté kell alakítani, mit jelent ez? Válasz: Füves mezsgye célprogram kezelési előírásainak betartását, vagy zöld ugar alkalmazását. A ökológiai támogatás ezekre a területekre is jár. Kérdés: A 150/2004. (X.12.) FVM rendelet 22.§ (3) bekezdés d) pont alatt az áll, hogy az ökológiai kompenzációs területekre a füves mezsgye előírásait kell alkalmazni. Ennek értelmében 4m szélességben kell gyepterületet létesíteni? Válasz: Nem, mérettől függetlenül kell a kompenzációs területen a fenti célprogram gazdálkodásra vonatkozó előírásait, módszereit alkalmazni. Kérdés: Ökológiai kompenzációs területekké az egyes parcellák öt százalékát, vagy a teljes terület öt százalékát kell kialakítani? Válasz: Az egyes parcellák öt százalékát kell kompenzációs területté kialakítani. Kérdés: Az „ökológiai kompenzációs terület”-be beleszámít-e az izolációs távolságként előírt 10 méteres sáv teljes területe? Válasz: Igen, beleszámít. Kérdés: Amennyiben ökológiai gazdálkodásba kívánom bevinni a 3000 m² nagyságú parcellámat és teljesítem a kompenzációs területre vonatkozó előírást, akkor a parcellám területe kisebb lesz, mint 3000 m². Kiesik-e a jogosult területből az adott parcella vagy sem? Válasz: Nem, mert a kompenzációs terület beletartozik a teljes területbe, a támogatás arra is vonatkozik. Kérdés: Kizárhatók-e a támogatásból egyes parcellák? Válasz: Igen, amennyiben a program előírásait nem teljesíti a gazdálkodó.

ÉTT szántóföldi célprogramok: Kérdés: Az ÉTT vetésszerkezetre vonatkozó előírásokat a rendelet értelmében az 5 éves támogatási időtartam alatt kell megvalósítani. Az öt éves időtartam alatt az 5 év átlagát, vagy az 5 évet összességében kell érteni. Válasz: A vetésváltási előírásokat az 5 éves támogatási időszak alatt kell teljesíteni, tehát az öt évet összességében kell érteni. Például egy 10 ha összterületű gazdaságban az 5 év alatt 50 ha területen kell a %-os előírásokat betartani. 55

Kérdés: Az ÉTT vetésszerkezetben meghatározott 10% ugar lehet-e ugyanazon a területen az 5 év alatt? Válasz: A változtatás nem mindig kötelező, 1-3 évig lehet ugar ugyanazon a területen. Kérdés: A 150/2004. (X.12.) FVM rendelet 28. § c) pontjában 90 kg/ha/év kijuttatható nitrogén hatóanyagot határoz meg a rendelet. Ugyanezen pont szerint ez a mennyiség istállótrágyával, vagy zöldtrágya-növény termesztésével pótolható. Helyes-e az az értelmezés, hogy csak istállótrágyával, zöldtrágyával juttatható ki a 90 kg/ha/év hatóanyag és műtrágya nem használható? Válasz: Igen, a „szántóföldi növénytermesztés élőhely-fejlesztési előírásokkal” célprogram esetében N hatóanyag csak istállótrágyával, vagy zöldtrágya növény termesztésével juttatható ki. Kérdés: A vetésváltási előírások alapján a szántóterületen ugaroltatás kötelező, ami csak vetett ugar lehet. A Nemzeti Parkkal történt egyeztetés alapján füves lucernát vetettünk bizonyos szántó területekre, amit a kifizetési kérelem kódjai alapján TAK 43-nak, azaz füves lucernának tüntettünk fel, nem pedig pihentetett területnek. Minden egyéb az előírások alapján történik. Elfogadható-e a TAK 43 ugarnak? Válasz: A TAK 43 elfogadható ugarnak, ezzel kapcsolatban írjon az MVH-nak tájékoztatást a gazdálkodó, hogy a füves lucerna ugaroltatás céljából került elvetésre.

Füves élőhelyek kezelése (gyepgazdálkodási) célprogram Kérdés: Amennyiben a tartásomban lévő állatállomány meghaladja a vállalt célprogramban megadott állatsűrűség mértékét, de csak az engedélyezett létszámot kívánom legeltetni, (az állatok másik része istállózott tartásban van) jogosult vagyok-e a programban való részvételre? Válasz: A kérelemben az összes állatlétszámot fel kell tüntetni, mely alapján a jogosultsági feltételnek való megfelelést - a minimum 0,2 állategység meglétét - ellenőrzi az MVH. A célprogram előírása legeltetett állományra vonatkozik, a legeltetési állatsűrűséget csak a valóban legelőn tartott állomány alapján számítják ki. Kérdés: A jogosultsági feltételként megjelölt 0,2 állategység/hektár minimális állatállományt az összes gyepterületre vonatkozóan kell teljesíteni? Válasz: Nem, mivel a feltétel csak a programba bevitt gyepterületre vonatkozik. A helyszíni ellenőrzéskor történik a programba bevitt gyepterületre vonatkozó állatlétszám feltételek ellenőrzése. Kérdés: Lehet-e bérlegeltetni, ha nincs állat a gazdaságban, lehet-e erről az állattartó teleppel együtt szerződést kötni? Válasz: Nem, csak saját állatállomány fogadható el. Kérdés: Ki határozhatja meg a legeltethető napok számát? Válasz: A gazdálkodó határozza meg a gyeptípus várható hozama alapján, ÉTT területeken a Nemzeti Park Igazgatóság eseti korlátozásokat hozhat. Kérdés: Ellenőrzik-e a tényleges legeltetési időt? Hogyan? Válasz: Helyszíni ellenőrzéskor, valamint a gazdálkodási naplóból.

56

Kérdés: Lehetséges-e a gyepterület egy részének legeltetéssel, más részének kaszálással való hasznosítása? Válasz: Igen. Kérdés: Kötelező-e a legeltetés, vagy a meglévő előírásoknak megfelelő számú állatállománynak kaszálással is biztosítható a takarmány? Válasz: Nem kötelező a legeltetés, de a 0,2 állategység/ha saját tulajdonú minimális állatlétszám megléte kötelező. Kérdés: Ha értékesítésre termesztünk takarmányt, kell-e hozzá állatlétszám? Válasz: Igen, a rendeletben előírt minimum 0,2 állategység/hektár megléte jogosultsági feltétel. Kérdés: Milyen állatokkal lehet a kaszálással történő hasznosításkor a minimális állatlétszámot biztosítani? Válasz: Bármilyen állattal lehetséges. Kérdés: A füves élőhelyek gondozása célprogram esetében a gyep típusonként megállapított felső állatsűrűség csak a legeltetés esetére vonatkozik-e vagy kaszálás esetében is betartandó, illetve felső korlátot is megállapít-e a gazdaság egészére nézve? Válasz: Csak a legeltetés esetében van az állatsűrűség felső korlátja meghatározva az egyes gyeptípusoknál. Ennek betartása helyszíni ellenőrzéssel történik. Kérdés: Legeltetéssel történő hasznosítás esetén – az 5 éves idő intervallum keretén belül – egy bizonyos időszakra, vagy időszakokra vonatkoztatva előfordulhat-e, hogy az állatsűrűség meghaladja a rendeletben szabályozott mértéket? Válasz: A legeltetési sűrűséget a teljes legeltetési időszak alapján számítjuk ki. Kérdés: Mi alapján lehet eldönteni a legelő (szikes, száraz, fás) állategység követelmények szerinti besorolását? Válasz: A területileg illetékes Növény- és Talajvédelmi Szolgálathoz kell fordulni tájékoztatásért. Kérdés: Kell-e vezetni legeltetési naplót? Válasz: Igen kell, a gazdálkodási napló részeként. Kérdés: Hogyan kell értelmezni a legelő besorolását ? Válasz: Legelő (REL01) – legeltetéses állattartást kell folytatni, rét (REL02) – legeltetéssel és kaszálással hasznosítható. Kérdés: Gyepterületre is kell szűkített talajvizsgálatot készíteni? Válasz: Nem, a szűkített talajvizsgálat csak szántó és ültetvény területekre vonatkozik a HGGY alapján.

Gyeptelepítés célprogram Kérdés: Ha egy gazdálkodó idén belép az integrált szántóföldi növénytermesztés célprogramba, akkor jövőre átléphet-e ugyanarra a parcellára vonatkozóan a szántóföld fajgazdag gyeppé alakítása (gyeptelepítés) célprogramba? Válasz: A 150/2004. (X.12.) FVM rendelet 11. § (2) alapján az adott célprogramba bevitt földterületet (parcellát) kizárólag akkor lehet másik célprogramba átvinni, ha az új célprogram szigorúbb gazdálkodási előírásokat határoz meg és ugyanolyan hasznosítási

57

irányhoz tartozik. Mivel a szántóföldi növénytermesztés szántóföldi hasznosítási irányt, a szántóföld fajgazdag gyeppé alakítása gyep(gazdálkodási) hasznosítási irányt kíván meg, nem lehet átlépni ugyanarra a parcellára vonatkozóan egyik célprogramból a másikba. Más parcellát természetesen bevihet a kérelmező a második célprogramba. Kérdés: Az AGK rendelet 30.§ szántó fajgazdag gyeppé alakítása célprogramnál a támogatás mértéke 290,200 euró/ha. A program öt éves, ez így azt jelenti hogy mind az öt éven át évente 74 000 Ft lesz a támogatás összege? Válasz: A 30.§ (3) bekezdés (g) pontja alapján a program 2. évétől kezdődően a gyepet legeltetéssel vagy kaszálással kell hasznosítani a gyepgazdálkodási célprogramnak megfelelően, így a támogatás mértéke is csak azzal lehet egyenlő, azaz 58.82 euró/ha.

ÉTT gyepgazdálkodási célprogramok Kérdés: ÉTT terület bevihető-e a füves élőhelyek kezelése célprogramba? Válasz: Igen, a gazdálkodó választhat, hogy a területet milyen célprogramba kívánja behozni: füves élőhelyek kezelése célprogramba, vagy másik alapszintű célprogramba, vagy esetleg az egyes ÉTT területeken igénybe vehető valamely gyepgazdálkodási célprogramba. A gazdálkodó ugyanarra a területre csak egyfajta támogatást vehet fel, ezért választania kell. Pl. Őrség-Vendvidék ÉTT-n gazdálkodó személy 2004 évi támogatási kérelem benyújtásakor a következő gyepgazdálkodási célprogramok közül választhat a támogatási rendelet értelmében: • Gyepgazdálkodás élőhely fejlesztési előírásokkal célprogram, • Füves élőhelyek kezelése célprogram, • Ökológiai gyepgazdálkodási célprogram. Kérdés: A program előírásai között szerepel, hogy felülvetés nem lehetséges. Kipusztulás esetén hogyan pótolható a növényzet? Válasz: Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság tud szakmai segítséget nyújtani. Kérdés: Lehet-e bérlegeltetni, ha nincs állat a gazdaságban, lehet-e erről az állattartó teleppel szerződést kötni? Válasz: Nem, csak saját állatállomány fogadható el. Kérdés: Lehet-e a korábbi ökológiai gazdálkodás keretein gyepgazdálkodásról, a jelenlegi Érzékeny Természeti Területek célprogramba átlépni? Válasz: Igen, lehetséges.

belül folytatott gyepgazdálkodási

Integrált ültetvény célprogram Kérdés: Kell-e igazolást kérniük az integrált gazdálkodást folytatóknak az ökológiai ellenőrző szervezettől arról, hogy a célprogramba bevinni kívánt területek nem állnak ökológiai ellenőrzés alatt? Válasz: Nem, csak a szántóföldi növénytermesztésnél nem engedélyezett a párhuzamos gazdálkodás folytatása. Kérdés: A program előírásában meghatározott alacsony intenzitású öntözőrendszer alatt konkrétan mit kell érteni? Válasz: Csepegtető, mikroszórófejes, vagy ún. izzadócsöves öntözési rendszert.

58

Kérdés: A növényvédelmi előrejelzés azt jelenti, hogy a kérelmezőnek erre a célra műszert kell beszereznie? Válasz: Saját műszerrel is mérhető az előrejelzés, de elfogadott a jelenlegi szolgáltatók (pl.:NTSZ, hegyközségek) által biztosított előrejelzési adatok gyűjtése és felhasználása. Kérdés: Ki végezheti a rügyvizsgálatot és hogyan kell ezt dokumentálni? Válasz: A gazdálkodó saját maga is végezheti, eredményét a gazdálkodási naplóban kell rögzíteni.

Ökológiai ültetvény célprogram Kérdés: Ökológiai ültetvényre is vonatkozik-e a párhuzamos gazdálkodás tiltása? Válasz: Nem. A gazdálkodó támogatásra jogosult, ha pl: ökológiai gazdálkodásból származó körte, valamint integrált alma termesztésre egyidejűleg nyújt be kérelmet. Kérdés: Állami támogatást vettem igénybe ültetvénytelepítésre. Az OMMI igazolása alapján az ültetvény termőre fordult, ugyanakkor számviteli szempontból még nem. Jogosult vagyoke a támogatásra? Válasz: Igen, mivel a termőre fordulás szakmailag igazolható.

Extenzív halastavak fenntartása célprogram Kérdés: Hogyan tudom feltüntetni a halállományt a gazdaság állatállománya között? Válasz: A támogatási és a kifizetési kérelemben kell feltüntetni az állatok nyilvántartására szolgáló adatlapon. A gazdálkodási naplóban a Halastó műveleti adatai között talál helyet erre. Hal esetében ne darabszámot, hanem tömeget (tonna) jelöljön meg.

Állatalapú támogatások Kérdés: Magas genetikai értéket képviselő lovak célprogram esetében, a hidegvérű lónál elismert fajtájú ménnel kell fedeztetni? Válasz: Nem kötelező a fedeztetés, amennyiben viszont a ló fedeztetésre kerül, az csak fajtaazonos ménnel történhet. Kérdés: Egy fajtába tartozó állatállományom öt év távlatában nagy mértékben változhat a piaci viszonyoknak megfelelően. Ennek ellenére bevihetem-e a jelenlegi teljes állatállományomat a célprogramba? Válasz: Igen, beviheti, de állattartási kötelezettsége a teljes támogatási időszakra szól. Az állatállomány folyamatos biztosítása érdekében célszerű akkora állatállományt behozni a programba, amekkorát öt éven keresztül fenn tud tartani. Kérdés: Mangalica törzstenyészet esetén a támogatási kérelemben megjelölt állatlétszámból eladhat-e a gazdálkodó, vagy az átlag állatlétszámot kell biztosítani? Válasz: Az átlaglétszámot kell biztosítani.

Helyes Gazdálkodási Gyakorlathoz kapcsolódó kérdések Kérdés: A Helyes Gazdálkodási Gyakorlat (HGGy) előírása, hogy a vetésváltásban ötévente egyszer pillangóst, vagy zöldtakarmányt kell termeszteni, beleértve a másodvetést is. Mit jelent ez a kitétel? Mekkora területen, mennyi ideig? Válasz: A gazdaság teljes területének megfelelően kell az előírást alkalmazni az 5 év alatt, beleértve a másodvetésként vetett pillangóst is.

59

Kérdés: „A vetésforgóban a kalászosok és a kukorica együttes részaránya nem haladhatja meg a hetvenöt százalékot”. Ezt az előírást adott gazdasági évben, vagy a támogatási időszak teljes egészét tekintve kell betartani? Válasz: A támogatási időszak teljes egészét tekintve. Kérdés: A vetésforgót parcellánként, vagy a gazdaság teljes területén kell betartani. Válasz: A gazdaság teljes területén kell betartani. Kérdés: Minden parcellán kell-e az öt év alatt pillangóst, vagy zöldtakarmányt termeszteni? Válasz: Nem feltétlenül, mivel a HGGy előírásait a teljes gazdaság területére vonatkozóan kell alkalmazni. Kérdés: Másodvetés alkalmazása teljesítettnek tekinthető-e abban az esetben, ha azt zöldtrágyaként hasznosítom? Válasz: Igen. Kérdés: Fontos-e, hogy a zöldtakarmány növény takarmányként hasznosuljon, vagy beforgatható zöldtrágyának is? Válasz: Beforgatható zöldtrágyának is. Kérdés: A kérelmezőnek ültetvénye és szántója is van, de csak az ültetvényt kívánja bevinni a célprogramba. Be kell tartania a HGGY-t a szántó 100 %-ára? Válasz: Igen, a HGGY-t a gazdaság teljes területén be kell tartania. Kérdés: A Helyes Gazdálkodási Gyakorlatot csak a célprogramba bevitt területen kell alkalmazni? Válasz: Nem, a 150/2004. FVM rendelet 10. § (2) bekezdésének értelmében a teljes támogatási időszak alatt, gazdaságának teljes területén köteles a gazdálkodó betartani a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” előírásait. Kérdés: A gyepgazdálkodási előírások között meghatározott 1,8 illetve 1,4 állategység/hektár értékek csak legeltetés esetében érvényesek, vagy a kérelmező gazdaságában lévő legelő állatok gyepre vetített állatsűrűségének felső határát is jelenti? Válasz: A korlátozás a legeltetett állatfajokra vonatkozik. Kérdés: Táblatörzskönyv vezetéséről át kell-e térni a gazdálkodási napló vezetésére? Válasz: Nem, a táblatörzskönyvet a továbbiakban is vezetheti a gazdálkodó, azonban a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásai alapján a gazdálkodási napló vezetése kötelező az agrárkörnyezetgazdálkodási és a Kedvezőtlen Adottságú Területek kompenzációs támogatásának igénybevételekor a gazdaság egész területére. Kérdés: Adva van egy parcella, amely az egyszerűség kedvéért legyen 100 ha támogatható területű, mind AKG, mind SAPS alá bejelentve. Az előző évben a területen kukorica volt, tehát szeptember elsején a 2005-2006-os gazdálkodási naplómat ezzel nyitom, és 100 ha-ról takarítom be a kukoricát. November végén az egyik bérbeadó jelzi, hogy az adott földterületet kivinné, természetesen folytatva rajta az addigi gazdálkodási gyakorlatot, hisz az ő földjei is AKG-s terültetek. Ezek után mekkora területtel nyithatom a gazdálkodási naplót, és mekkorával zárhatom? Válasz: A gazdálkodási napló a 100 hektár terület vezetésével indul, és november végétől az átruházott területek vezetése az új földhasználó gazdálkodási naplójában jelenik meg. Kérdés: Hogyan kell vezetni a gazdálkodási naplót, amennyiben most vettem új földterületet? 60

Válasz: Az új földterület vásárlásától kezdődően a gazdálkodási naplót ezen területekre is vezetni kell. Kérdés: A hatályos HGGY 2. pontja vetésváltásra vonatkozó részénél tábla szerepel és nem parcella. Melyik a helyes értelmezés? Válasz: A parcella. Kérdés: A nitrátérzékeny területen maximum 170 kg-os hektáronkénti N mennyiség az egész gazdaságra vetítendő, vagy csak arra a területre vonatkozik, amelyikre kiszórták? Válasz: Értelemszerűen csak arra a területre vonatkozik, amelyikre kijuttatták. Ugyanakkor a Helyes Gazdálkodási Gyakorlatban (HGGy) foglaltak alapján a teljes gazdaság területén be kell tartani a HGGY-ben foglalt határértékeket. Kérdés: Az MVH ellenőrei előzetesen megkapják az ellenőrizendő gazdák gazdálkodási naplóit, vagy azt a gazdának kell odaadnia az ellenőrzés során? Válasz: A gazdálkodási naplót a helyszíni ellenőrzés során tekinti meg az ellenőr. A gazdálkodási naplót nem az MVH-hoz kell beküldeni, hanem a jogszabályok alapján az FVM illetékes főosztályára.

61

MELLÉKLETEK 1. melléklet: Az NVT agrár-környezetgazdálkodási célprogramjai 2. mellékelt: A 150/2004 (X.12.) FVM rendelet módosításokkal aktualizált változata 3. melléklet: A 4/2004 (I.13.) FVM rendelet módosításokkal aktualizált változata 4. melléklet: A „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” előírásainak tervezett módosításai 5. melléklet: Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok talajvizsgálatokkal kapcsolatos követelményei 6. melléklet: Tápanyag-mérleg számítási táblázatok

62

1. melléklet: Az NVT agrár-környezetgazdálkodási célprogramjai

Szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport

Célprogramok

Kifizetés

Leírás

euró/ha

Ft/ha*

Alapszíntű szántóföldi Szántóföldi művelés célprogram Zöldségtermesztés Tanyás gazdálkodás Szántóföldi művelés célprogram Zöldségtermesztés Méhlegelő célú növénytermesztési célprogram

98,04 172,55 145,10 215,69 74,51

24.528 43.169 36.302 53.962 18.641

Szántóföldi művelés Zöldségtermesztés

133,33 223,53

33.357 55.923

Szántóföldi művelés – átállási Szántóföldi művelés - átállt Zöldségtermesztés – átállási Zöldségtermesztés - átállt

176,47

44.150

125,49 325,49 200,00

31.395

Integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram Ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram

81.432 50.037

Hosszú távú területpihentetési célprogram Ritka szántóföldi növény és zöldség-fajták termesztési célprogram Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható szántóföldi növénytermesztési célprogramok

1 év 2 évtől Szántóföldi művelés Zöldségtermesztés 1. Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 2. Szántóföldi növénytermesztés madár élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 3. Lucernatermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 4. Szántóföldi növénytermesztés élőhelyfejlesztési előírásokkal célprogram

63

376,47 133,33 129,41 231,37

94.186 33.357 32.376 57.885

250,98

62.791

203,92

51.017

266,67

66.716

192,16

48.075

Célprogramok

Kifizetés

Leírás

Ft/ha*

Vizes élőhelyekhez kapcsolódó agrárkörnyezetgazdálkodási célprogram csoport

Ültetvényekre vonatkozó agrárkörnyezetgazdálko dási célprogram csoport

Gyepgazdálkodási agrárkörnyezetgazdálkodási célprogram csoport

Alapszíntű gyepgazdálkodási célprogramok

Füves élőhelyek kezelése célprogram Szántó fajgazdag gyeppé alakítása (gyeptelepítés) célprogram Ökológiai gyepgazdálkodási célprogram

Ft/ha*

Ft/ha* 14.716 72.603

58,82

14.716

125,49

31.395

109,80

27.470

98,04

24.528

294,12

73.584

4. Gyeptelepítés célprogram Integrált ültetvény célprogram

388,24

97.131

Ökológiai ültetvény célprogram

396,08 278,43

99.092 69.658

Ritka szőlő és gyümölcs- Gyümölcs-, szőlőültetvények fajták termesztése célprogram

231,37

57.885

Extenzív halastavak fenntartása célprogram

203,92

51.017

Vizes élőhelyek létrehozása célprogram

Szántóföld átalakítása vizes élőhellyé célprogram (1 év) Szántóföld átalakítása vizes élőhellyé célprogram (2 évtől) Ívóhelyek kialakítása célprogram Zsombékosok, mocsarak, lápok gondozása célprogram

317,65

79.471

133,33

33.357

117,65

29.434

101,96

25.509

Nádgazdálkodási célprogram

86,27

21.583

Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható gyepgazdálkodási célprogramok

1. Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 2. Gyepgazdálkodás haris élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 3. Gyepgazdálkodás élőhelyfejlesztési előírásokkal célprogram

Átállási időszakban Átállt

64

Extenzív állattartáshoz kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport

Célprogramok

Leírás

Őshonos és magas genetikai értéket képviselő állatok tartásának támogatása célprogramok

Magyar szürke szarvasmarha célprogram Magas genetikai értéket képviselő lovak célprogram Mangalica célprogram Őshonos juh célprogram Őshonos tojótyúk Pecsenyetyúk Liba Pulyka Szarvasmarha célprogram Sertés célprogram Kecske célprogram Tojótyúk Pecsenyetyúk/gyöngytyúk Liba/kacsa Pulyka 1. Vízerózió elleni védelem célprogram

Ökológiai állattartás célprogramok

Kiegészítő agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport

Erózió védelmi célprogramok

Kifizetés

a) Ültetvények vízerózió elleni védelme célprogram (1 év) Ültetvények vízerózió elleni védelme célprogram (2 évtől) b) Szántóföldek vízerózió elleni védelme célprogram – tavaszi vetés Szántóföldek vízerózió elleni védelme célprogram – őszi vetés 2. Szélerózió elleni védelem célprogram 1 év 2 évtől

euró/ha 113,67

Ft/ha* 28.438

119,80

29.972

78,43 20,59 0,69 0,33 1,10 1,53 74,62 58,82 18,82 0,49 0,25 0,78 1,04

19.622 5.151 173 83 275 383 18.669 14.716 4.708 123 63 195 260

231,37

57.885

39,22

9.812

98,04

24.528

39,22

9.812

98,04

24.528

Füves mezsgye 462,75 115.772 létesítése 39,22 9.812 célprogram 1 év 168,63 42.188 Gyepterületeken 2 évtől 62,75 15.699 történő cserjeirtás célprogram 1. * a támogatás összege forintban 250,183 Ft/euró átváltási árfolyamon került megállapításra

65

2. melléklet: A 150/2004 (X.12.) FVM rendelet módosításokkal aktualizált változata utolsó módosítás: 20/2006 (III. 17.) FVM rendelettel

150/2004. (X. 12.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: MVH tv.) 45. § (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

I. Fejezet Általános rendelkezések A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya az Európai Bizottság által jóváhagyott Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (a továbbiakban: NVT) alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 131/2004. (IX. 11.) FVM rendelet (a továbbiakban: NVT rendelet) 1. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott támogatási célok szerint az agrár-környezetgazdálkodás támogatásaira terjed ki.

Fogalommeghatározás 2. § E rendeletben alkalmazásában: a) földhasználó: aki a földterületek hasznosításával összefüggésben felmerülő költségeket, illetve kockázatot viseli; b) kérelmező: támogatási és kifizetési kérelmet benyújtó földhasználó/állattartó; c) támogatásra jogosult: a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 131/2004. (IX. 11.) FVM rendelet 3. §-a szerinti földhasználó/állattartó; d) ugar: e rendelet alkalmazásában egytől három évig tartó zöld növényi borítottságot jelent, melyet legalább három fajból álló magkeverékkel úgy kell kialakítani, hogy abból legalább egy pillangós faj legyen. Az ugaroltatás ideje alatt tilos a műtrágya és növényvédő szer alkalmazása. Kaszálást vagy szárzúzást csak június 15-ét követően lehet végezni magas tarló (min. 15 cm) alkalmazása mellett. A (zöld)ugart csak július 30. után lehet feltörni. A (zöld)ugarként hasznosított területen nem lehet legeltetni, takarmányt készíteni és magot fogni, a termesztett növényeknek csak méhészeti célú felhasználása lehetséges; e) mezőgazdasági tevékenység: a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszeréről szóló 9003/2002. (SK 6.) KSH közlemény (a továbbiakban: TEÁOR) szerinti Magyarország területén végzett növénytermesztési, állattenyésztési, vegyes gazdálkodási termék-előállítási (TEÁOR 01.1-01.3), növénytermelési, állattenyésztési szolgáltatás (TEÁOR 01.4), vadgazdálkodási (TEÁOR 01.50, kivéve a vadgazdálkodási szolgáltatást), illetve halgazdálkodási (TEÁOR 05.0, kivéve a halászati szolgáltatást) tevékenység; f) gazdaság: a támogatásra jogosult által mezőgazdasági tevékenység céljából hasznosított mezőgazdasági parcellák, állatok, épületek és eszközök összessége; g) fizikai blokk: a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet (a továbbiakban: MePAR rendelet) 1. § a) pontjában meghatározott terület; h) mezőgazdasági parcella: a MePAR rendelet 1. § e) pontjában meghatározott terület; i) földterület hasznosítási iránya: a mindenkor aktuális MePAR adatbázis alapján a fizikai blokkon belül különböző mezőgazdasági hasznosítások (pl. szántó, gyep, ültetvény, halastó, mozaikos művelés) megnevezése;

66

j) halastó: az a műszaki létesítményekkel körülvett (zsilip, gát) vagy természetes határvonalakkal rendelkező halgazdálkodási, környezetvédelmi és természetvédelmi funkciókat ellátó terület, amelynek paramétereit érvényes vízjogi engedélyben rögzítették; k) támogatott terület: a rendelet alapján a támogatási kérelmet jóváhagyó határozatban megjelölt terület; l) támogatási időszak: a támogatási kérelem benyújtásának évében kezdődő gazdálkodási évtől számított legalább öt év, amennyiben az egyes célprogramok előírásai másként nem rendelkeznek; m) gazdálkodási év: szeptember 1-jén kezdődő és a következő év augusztus 31-éig tartó időszak; n) célprogram: agrár-környezetvédelmi célkitűzések megvalósítását elősegítő egyes gazdálkodási előírások összessége; o) Helyes Gazdálkodási Gyakorlat: az egyszerűsített terület alapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet 2. számú mellékletében foglalt előírások összessége; p) nitrátérzékeny terület: a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében felsorolt települések közigazgatási határa alapján kijelölt területek; q) sérülékeny vízbázis védőterület: a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint, a 2003. december 31-ig lezárult vízbázisvédelmi beruházások a MePAR tematikus rétegének megfelelően lehatárolt terület; r) állattartó: aki a tartási helyen tartott állatok tartásával összefüggő költségeket, illetve kockázatot viseli; s) tartási hely: területileg elkülöníthető, földrajzilag azonosított, az állatok tartására állandó jelleggel kialakított állattartó egység, illetőleg azon állatfajták esetében, ahol az ENAR rendszer kiépítésre került, az ott nyilvántartott tartási hely a megfelelő állattartó egység; t) állategység: a jogosult állatlétszám meghatározására szolgáló, az egyszerűsített terület alapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet 3. számú melléklete alapján meghatározott technikai mértékegység; u) Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban (a továbbiakban: NAKP) részt vevő gazdálkodó: az agrárgazdasági célok 2002. évi költségvetési támogatásáról szóló 102/2001. (XII. 16.) FVM rendelet, valamint az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok 2003. évi költségvetési támogatásáról szóló 3/2003. (I. 24.) FVM rendelet alapján támogatásban részesült földhasználó/állattartó, aki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) agrár-környezetgazdálkodási támogatásokkal kapcsolatos 2003. évi nyilvántartásában szerepel, mint jogosan támogatásban részesült; v) Érzékeny Természeti Terület (a továbbiakban: ÉTT): az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet alapján a MePAR-ban fizikai blokk szinten lehatárolt terület; w) párhuzamos gazdálkodás: a 2092/91/EGK Tanácsi rendelet előírásainak megfelelő ökológiai gazdálkodás és az ettől eltérő más gazdálkodási mód egyidejű folytatása ugyanolyan hasznosítási irány mellett, egy gazdaságon belül.

A támogatás célja 3. § Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés célja a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, a környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható tájhasználat kialakítása, és ennek függvényében a környezet állapotának javítása, valamint a gazdaságok életképességének és gazdasági hatékonyságának növelése a jelen rendelet alapján meghatározott célprogramok által előírt kötelezettségvállalások megvalósításával.

A támogatás forrása 4. § A támogatás forrása: a) A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 5. jogcímcsoport, 1. jogcím NVT Agrár-környezetgazdálkodás előirányzat maradványa, valamint b) 2005. évben a központi költségvetésben a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2004. évi CXXXV. törvény XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 11 alcím, 1. jogcímcsoport alatt elkülönített előirányzatból a törvény 18. számú mellékletében az agrár-környezetgazdálkodási intézkedésre vonatkozó kötelezettségvállalási keretelőirányzatnak megfelelő összeg. Ezt követően a központi költségvetésben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetében e célra elkülönített pénzösszeg, valamint

67

c) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (a továbbiakban: EMOGA) Garancia Részlege terhére a Bizottság által az NVT-ben meghatározott célok megvalósításának támogatására elfogadott pénzösszeg.

Agrár-környezetgazdálkodási célprogramok 5. § (1) A rendelet alapján az alábbi agrár-környezetgazdálkodási célprogramokhoz nyújtható támogatás: a) szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoport: aa) alapszintű szántóföldi célprogram, ab) tanyás gazdálkodás célprogram, ac) méhlegelő célú növénytermesztési célprogram, ad) integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram, ae) ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram, af) hosszú távú területpihentetési célprogram, ag) ritka szántóföldi növény- és zöldségfajták termesztési célprogram, ah) Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható szántóföldi növénytermesztési célprogramok: 1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram, 2. szántóföldi növénytermesztés madár élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram, 3. lucernatermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram, 4. szántóföldi növénytermesztés élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram; b) gyepgazdálkodási célprogramcsoport: ba) alapszintű gyepgazdálkodási célprogramok: 1. füves élőhelyek kezelése célprogram, 2. szántó fajgazdag gyeppé alakítása (gyeptelepítés) célprogram, bb) ökológiai gyepgazdálkodási célprogram, bc) Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható gyepgazdálkodási célprogramok: 1. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram, 2. gyepgazdálkodás haris élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram, 3. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram, 4. gyeptelepítés célprogram; c) ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoport: ca) integrált ültetvény célprogram, cb) ökológiai ültetvény célprogram, cc) ritka szőlő- és gyümölcsfajták termesztési célprogram; d) vizes élőhelyekhez kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoport: da) extenzív halastavak fenntartása célprogram, db) vizes élőhelyek létrehozása célprogramok: 1. szántóföld átalakítása vizes élőhellyé célprogram, 2. ívóhelyek kialakítása célprogram, dc) zsombékosok, mocsarak, lápok gondozása célprogram, dd) nádgazdálkodási célprogram; e) kiegészítő agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoport: ea) erózióvédelem célprogramok 1. vízerózió elleni védelem célprogramok 1.1. ültetvények vízerózió elleni védelme célprogram 1.2. szántóföldek vízerózió elleni védelme célprogram 2. szélerózió elleni védelem célprogram, eb) füves mezsgye létesítése célprogram, ec) gyepterületen történő cserjeirtás célprogram; f) extenzív állattartáshoz kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoport: fa) őshonos és magas genetikai értéket képviselő állatok tartásának támogatása célprogramok: 1. magyar szürke szarvasmarha célprogram, 2. magas genetikai értéket képviselő lovak célprogram, 3. mangalica célprogram, 4. őshonos juh célprogram, 5. őshonos baromfi célprogram, fb) ökológiai állattartás célprogramok: 1. szarvasmarha célprogram, 2. sertés célprogram, 3. juh célprogram,

68

4. baromfi célprogram. (2) Az (1) bekezdés szerinti célprogramokhoz kapcsolódó támogatások igénybevételének részletes feltételeit e rendelet II. fejezete tartalmazza. (3) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti kiegészítő agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoporton belüli célprogramok közül: a) az (1) bekezdés ea) pontja szerinti erózió elleni védekezés célprogramhoz kapcsolódó célprogram csak aa) az (1) bekezdés aa) pontja szerinti szántóföldi célprogrammal, ab) az (1) bekezdés ad) pontja szerinti integrált szántóföldi növénytermesztés célprogrammal, ac) az (1) bekezdés ae) pontja szerinti ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogrammal, ad) az (1) bekezdés ca) pontja szerinti integrált ültetvény célprogrammal, ae) az (1) bekezdés cb) pontja szerinti ökológiai ültetvény célprogrammal együtt támogatható; b) az (1) bekezdés eb) pontja szerinti füves mezsgye létesítése célprogram csak az (1) bekezdés a) pontja szerinti szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoporttal együtt támogatható, kivéve az ae) pont szerinti ökológiai szántóföldi növénytermesztés célprogramcsoport esetében; c) az (1) bekezdés ec) pontja szerinti gyepterületen történő cserjeirtás célprogram csak az (1) bekezdés b) pontja szerinti gyepgazdálkodási célprogramcsoporthoz tartozó célprogramokkal együtt támogatható.

A támogatás jellege és tárgya 6. § (1) E rendelet alapján a) az 5. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott célprogramcsoportokhoz tartozó célprogramok esetében terület alapú, b) az 5. § (1) bekezdés f) pontja szerinti célprogramcsoporthoz tartozó célprogramok esetében állatlétszám alapú vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe. (2) A terület alapú célprogramok esetében azon területek után vehető igénybe támogatás: a) ahol a támogatási kérelem által érintett mezőgazdasági parcellát a célprogramban előírtaknak megfelelően hasznosítják, b) ahol az egyes mezőgazdasági parcellák területe legalább 0,3 hektár, c) ahol az egy célprogramba bevitt földterület mérete eléri a célprogramonként meghatározott minimálisan támogatható terület nagyságát. (3) Az állatállomány alapú célprogramok esetében azon állatok után vehető igénybe támogatás, ahol az egy célprogramba bevitt állatok száma eléri a célprogramonként meghatározott minimálisan támogatható állatlétszámot.

A támogatás igénybevételének feltételei 7. § (1) A területalapú támogatást az a földhasználó veheti igénybe, aki/amely a) az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nyilvántartási rendelet) alapján nyilvántartásba került, b) mezőgazdasági tevékenységből származó bevétellel rendelkezik, c) megfelel a II. fejezetben részletezett, az általa önkéntesen vállalt egyes célprogramok jogosultsági feltételeinek. (2) Amennyiben nem a tulajdonos a földhasználó, az (1) bekezdésben foglaltakon túl a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a földhasználó a támogatási kérelem benyújtásakor írásban nyilatkozzon arról, hogy a támogatható területre a támogatási időszak teljes időtartamára érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkezik. (3) Amennyiben a földhasználó támogatható területre vonatkozóan a támogatási időszak nem teljes időtartamára érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkezik, úgy a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat helyett arról kell nyilatkoznia, hogy a benyújtáskor érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkezik, és a föld tulajdonosa írásban hozzájárult ahhoz, hogy a földhasználó a támogatható területre a támogatási időszak teljes időtartamára a rendeletben foglaltak teljesítésére kötelezettséget vállaljon. 8. § Az állatlétszám alapú támogatást az állattartó veheti igénybe, aki/amely a kérelem benyújtásának időpontjában a kérelem alapját képező állatok vonatkozásában: a) a Nyilvántartási rendelet alapján nyilvántartásba került, b) mezőgazdasági tevékenységből bevétellel rendelkezik,

69

c) szarvasmarha fajra vonatkozóan a 12/2004. (I. 31.) FVM rendelettel módosított, a szarvasmarha fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet, juh és kecske fajra vonatkozóan az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 29/2000. (VI. 9.) FVM rendelet szerinti előírásokat teljesíti, d) az egyéb állatfajok esetében teljesülnek az egyes célprogramokban külön meghatározott feltételek. 9. § (1) A rendelet alapján igénybe vehető támogatás nem zárja ki, hogy egyidejűleg ugyanazon területre az alábbi terület alapú támogatások is igényelhetőek legyenek, amennyiben a kérelmező a jogosultsági feltételeknek megfelel: a) az EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott adott évi egységes terület alapú támogatás; b) az EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott egységes terület alapú támogatásokhoz kapcsolódó adott évi kiegészítő nemzeti támogatás; c) az EMOGA Garancia Részlegének társfinanszírozásában megvalósuló kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs támogatás. (2) Egy mezőgazdasági parcellára csak egy agrár-környezetgazdálkodási célprogram alapján igényelhető terület alapú támogatás, kivéve, ha ugyanazon mezőgazdasági parcellához kiegészítő agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramcsoportban szereplő célprogram [5. § (1) bekezdés e) pontja] is kapcsolható. Ebben az esetben a támogatásra jogosult mindkét vállalt célprogram támogatását igénybe veheti. (3) Egy állategyedre csak egy agrár-környezetgazdálkodási állat alapú célprogram alapján igényelhető állatalapú támogatás. (4) Egy gazdaságon belül több agrár-környezetgazdálkodási célprogram megvalósítása is támogatható. (5) Az egyes agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoportokon belüli gazdálkodási előírások szigorúsága alapján felállított rangsorát az 1. számú melléklet tartalmazza. (6) Az egyes agrár-környezetgazdálkodási célprogramok esetében az adott kultúrában engedélyezett növényvédő szerek közül használható, illetve tiltott növényvédő szer hatóanyagok jegyzékét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (7) Kultúrtörténeti és genetikai szempontból kiemelkedő jelentőségű veszélyeztetett ritka növényfajták jegyzékét szántóföldi növényekre a 3. számú melléklet, zöldség növényekre a 4. számú melléklet, valamint a szőlő- és gyümölcsfajtákra az 5. számú melléklet tartalmazza. (8) Az Érzékeny Természeti Területek fizikai blokkazonosító szinten meghatározott listáját a 6. számú melléklet tartalmazza. (9) A 2. számú melléklet aa), ab), ac) és b) pontjában szereplő hatóanyagokra vonatkozó felhasználási tilalom a vetőmagcsávázásra nem vonatkozik. (10) A 2. számú mellékletben fel nem sorolt növények esetében nincs növényvédő szer hatóanyag korlátozás. (11) Azon területalapú támogatások esetén, ahol a program előírásai között szerepel talajvizsgálat elvégzése, ott a talajvizsgálathoz szükséges átlag talajmintákat kell venni. Egy átlagminta legfeljebb öt hektár nagyságú területet fedhet le. A talajmintavételt a szakmai szempontok betartásával bárki elvégezheti, a talajvizsgálatot csak akkreditált talajlaboratóriumok. Az öt hektárnál kisebb, területileg összefüggő parcellák esetében, amennyiben azok földterület hasznosítási iránya megegyezik, egy mintavétel elegendő.

Kötelezettségek vállalása 10. § (1) A támogatásra jogosultnak a II. fejezetben részletezettek szerinti, az általa önkéntesen vállalt egyes célprogram(ok) előírásait a támogatási időszak teljes időtartama alatt be kell tartani. (2) A támogatásra jogosultnak a teljes támogatási időszak alatt gazdaságának teljes területén be kell tartania a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” előírásait. (3) A támogatásra jogosult két egymást követő gazdálkodási éven belül egyszer köteles a minisztérium által szervezett agrár-környezetgazdálkodási képzésen részt venni. (4) Az 5. § (1) bekezdésének ah) és bc) pontjaiban az Érzékeny Természeti Területek célprogramok keretében a támogatásra jogosult a támogatási kérelmet jóváhagyó határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül az arra rendszeresített formanyomtatványon köteles bejelentkezni a támogatott terület elhelyezkedése szerint illetékes Nemzeti Park Igazgatóságnál.

A támogatásra jogosult által vállalt kötelezettségekben bekövetkező változás 11. § (1) A támogatási időszak alatt a) egy adott célprogramba bevitt teljes földterület mérete a 17. § (11) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott eseteken túl csak egy alkalommal, maximálisan három százalékkal csökkenhet, de ennek mértéke nem haladhatja meg a két hektárt. A területcsökkenésről szóló kérelmet legkésőbb a kifizetési kérelem benyújtásáig lehet benyújtani,

70

b) a célprogramba bevitt földterület nagysága csak új támogatási kérelem benyújtásával növelhető, c) a földterület elhelyezkedése nem változhat a 17. § (11) bekezdésének a) és b) pontjaiban foglalt esetek kivételével. (2) A 817/2004/EK rendelet 21. cikk 1. pontjának megfelelően az adott célprogramba bevitt földterületet a támogatási időszak alatt kizárólag akkor lehet másik célprogramba átvinni, ha az új célprogram szigorúbb gazdálkodási előírásokat határoz meg és ugyanolyan hasznosítási irányhoz tartozik az 1. számú mellékletben foglaltak alapján. Ebben az esetben a támogatottnak a korábbi agrár-környezetgazdálkodási támogatásra való jogosultsága az új célprogram keretében támogatott terület vonatkozásában megszűnik, a támogatottat azonban a korábbi agrár-környezetgazdálkodási támogatás vonatkozásában támogatás-visszafizetési kötelezettség nem terheli. Célprogram váltás esetén az eredeti vállalási támogatási időszak nem szakad meg, az a már teljesített kötelezettségvállalási időtartam figyelembevételével folytatódik az új célprogram keretében. Az új célprogramba történő átjelentkezésről szóló kérelmet a kérelemre vonatkozó gazdálkodási év megkezdése előtt, de legkésőbb május 31-ig lehet benyújtani az MVH által rendszeresített formanyomtatványon. (3) A 817/2004/EK rendelet 21. cikk 1. pontjának megfelelően a támogatottnak lehetősége van agrárkörnyezetgazdálkodási célprogram keretében támogatott területét a megkezdett gazdálkodási év befejeztével mezőgazdasági erdősítési intézkedésbe bevonni. Ebben az esetben az erdősített terület agrárkörnyezetgazdálkodási támogatásra való jogosultsága megszűnik, a támogatottat azonban támogatásvisszafizetési kötelezettség nem terheli. (4) A támogatott a választott célprogram keretében vállalt kötelezettségét kizárólag a támogatásra való jogosultsággal együtt ruházhatja át. Amennyiben a támogatás alapját képező terület tulajdonosa megváltozik és a célprogramba bevitt területen továbbra is a támogatott teljesíti a vállalt kötelezettségeket, a támogatás folyósítását a változás nem érinti. (5) Kötelezettségátruházás esetén az átruházó összes joga és kötelezettsége, valamint az alkalmazott jogkövetkezmények, amely az MVH és az átruházó között a támogatási határozat eredményeképpen létrejött jogi kapcsolatból származik, az átruházás kedvezményezettjére szállnak át. (6) Amennyiben a támogatott a támogatásra jogosult terület egy részét úgy ruházza át, hogy az átruházott részre eső kötelezettség teljesítését átvállalják, a továbbiakban csak a támogatás arányos része folyósítható. (7) Adott célprogramba bevitt földterületen elhelyezkedő parcellák határai a támogatási időszak alatt módosíthatók. A parcellák száma gazdasági évenként változhat. (8) A támogatási időszak alatt a támogatási kérelmet jóváhagyó határozatban szereplő állatállomány nagysága - ide nem értve a természetes állománycsere időszakát - nem változhat. (9) A célprogramban szereplő állatállomány csak új támogatási kérelem alapján növelhető.

A támogatás mértéke 12. § A célprogramok támogatási összegeinek évenkénti mértékét célprogramonként a II. fejezet tartalmazza.

Támogatási kérelem benyújtása 13. § (1) A támogatási kérelmet egy eredeti példányban az MVH által rendszeresített formanyomtatványon, postai úton, a kérelmező székhelye vagy lakhely szerinti MVH területileg illetékes megyei kirendeltségéhez: a) 2004. október 15. és november 26. között, b) 2006. május 1. és május 31. között lehet benyújtani. (2) Az alábbi célprogramokhoz csak 2006. évben lehet támogatási kérelmet benyújtani: a) hosszú távú területpihentetés célprogram [5. § (1) bekezdés af) pont], b) ritka szántóföldi növény- és zöldségfajták termesztése célprogram [5. § (1) bekezdés ag) pont], c) gyepgazdálkodási célprogram szántó fajgazdag gyeppé alakítása (gyeptelepítés) célprogram [5. § (1) bekezdés ba) 2. pont], d) ritka szőlő és gyümölcsfajták termesztése célprogram [5. § (1) bekezdés cc) pont], e) vizes élőhelyek létrehozása, szántóföld átalakítása vizes élőhellyé célprogram [5. § (1) bekezdés db) 1. pont], f) vizes élőhelyek létrehozása, ívóhelyek kialakítása célprogram [5. § (1) bekezdés db) 2. pont], g) zsombékosok, mocsarak, lápok gondozása célprogram [5. § (1) bekezdés dc) pont], h) erózióvédelem célprogramok [5. § (1) bekezdés ea) pont], i) gyepterületen történő cserjeirtás célprogram [5. § (1) bekezdés ec) pont], j) ökológiai állattartás célprogramok [5. § (1) bekezdés fb) pont] esetében. (3) A támogatási kérelemhez mellékelni kell:

71

a) a blokktérkép eredeti példányát, melyen be kell jelölni, hogy mely parcella után igénylik a kompenzációs támogatást, b) amennyiben a támogatási kérelem benyújtásakor nem áll rendelkezésre a blokktérkép eredeti példánya, akkor a kitöltött egyedi blokktérkép-igénylő lap másolatát kell a kérelemhez csatolni, mely utóbbi esetben az egyedi blokktérképet a kézhezvétel után haladéktalanul be kell nyújtani az MVH-hoz, c) a II. fejezetben részletezett, az egyes célprogram(ok) igénybevételéhez szükséges kötelezően csatolandó igazolásokat, d) a gazdálkodási formát igazoló dokumentumokat. (4) Az állatlétszám alapú támogatásnál a támogatási kérelemhez csatolni lehet a 14. § (4) bekezdés d) pontjában foglalt pontszám eléréséhez a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság igazolását a természetvédelmi oltalom alatt álló terület állattartással történő hasznosításáról. (5) Egy kérelmező egy adott támogatási kérelem benyújtási időszakban egy támogatási kérelmet nyújthat be.

Támogatási kérelem elbírálása 14. § (1) A támogatási kérelmeket az MVH a benyújtási határidő lejárta után, pontozási rendszer alapján bírálja el. A pontozási rendszer az 5. § (1) bekezdése szerinti célprogramcsoportonként külön-külön történik. (2) A támogatási kérelmek országos rangsorának összeállítása az 5. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti egyes célprogramcsoportokon belül külön-külön történik. (3) A terület alapú támogatási kérelmek pontozása mezőgazdasági parcellánként történik. A pontozása során az alábbi szempontok kerülnek figyelembevételre: a) a kérelmező lakhelyén/székhelyén a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya, b) a célprogramba bevinni kívánt földterület aránya a gazdaság összes, ugyanahhoz a hasznosítási irányhoz tartozó földterületéhez képest, c) a kérelem alapját képező földterületek átlagos távolsága a kérelmező lakhelyétől/székhelyétől, d) a kérelmezőnél a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya, e) korábbi részvétel a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban, amennyiben a földhasználó/állattartó mint jogosult támogatott a minisztérium 2003. évi nyilvántartásában szerepel, f) a terület vízbázisvédelmi szempontból való besorolása, g) a terület nitrátérzékenysége, h) a választott célprogram gazdálkodási előírásainak környezetre gyakorolt hatása. (4) Az extenzív állattartáshoz kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogramokra benyújtott támogatási kérelmek pontozása során az alábbi szempontok kerülnek figyelembevételre: a) a kérelmező lakhelyén/székhelyén a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya, b) a kérelem alapját képező állat tartási helyének átlagos távolsága a kérelmező lakhelyétől/székhelyétől, c) tenyésztőszervezeti tagság, d) védett természeti terület állattartással történő hasznosítása, e) legeltetés módja, f) a trágyaelhelyezés biztosításának módja, g) korábbi részvétel a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban, amennyiben a földhasználó/állattartó, mint jogosult támogatott a minisztérium 2003. évi nyilvántartásában szerepel, h) a választott célprogram jellege. (5) A (3)-(4) bekezdések a)-g) pontjaiban szereplő szempontokra az összpontszám 80%-a, a (3)-(4) bekezdésének h) pontja szerinti szempontra az összpontszám 20%-a adható. (6) A támogatási kérelmek (3)-(4) bekezdésekben foglaltak szerinti részletes pontozási szempontrendszerét a 7. számú melléklet tartalmazza.

A támogatás folyósítása 15. § (1) A támogatás egy összegben történő folyósítása a kifizetési kérelmet jóváhagyó határozatban foglaltak alapján évente, forintban történik. (2) A kifizetési kérelmet egy példányban a támogatási kérelem benyújtásának évét követő évtől kezdődően évente február 1. és február 28. között az MVH által rendszeresített formanyomtatványon, postai úton, gazdálkodó szervezet esetében a székhelye, természetes személy esetén a lakhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltséghez kell benyújtani. (3) A kifizetési kérelemhez abban az esetben, ha a támogatási kérelemben megjelölt parcellák határai módosulnak, mellékelni kell a blokktérkép eredeti példányát, melyen be kell jelölni, hogy mely parcella után igénylik a kompenzációs támogatást. (4) A 2006. évben benyújtott támogatási kérelem nem foglalja magába a kifizetési kérelmet.

72

(5) A kifizetési kérelmeket az MVH az NVT rendelet 11. § (2) bekezdésében meghatározott határidőhöz kötött benyújtás szabályainak megfelelően bírálja el. (6) Az MVH a kifizetési kérelem adatait a MePAR rendelet szerinti adatbázis adataival összeveti és a kimutatott túligénylések esetén az érintett földhasználókat a túligénylés tisztázására szólítja fel.

Ellenőrzés 16. § (1) A jogosultsági feltételek és a kötelezettségvállalások teljesítését az MVH az adott célprogramok lebonyolításában megbízás alapján közreműködő illetékes szakhatóságok bevonásával évente ellenőrzi. (2) A támogatásra jogosult köteles a helyszíni ellenőrzés során igazolni, hogy az általa haszonbérbe vett, támogatott terület hasznosítására jogosult.

Jogkövetkezmények 17. § (1) A támogatható területre, illetve állatállományra vonatkozó szempontok teljesítését a 8. számú mellékletben szereplő táblázat pontrendszere alapján kell értékelni. A táblázat tartalmazza az egyes szempont teljesítése, illetve nem teljesítése esetén adandó pontszámot, attól is függően, hogy a nem teljesítést hány alkalommal állapították meg és az milyen mértékű volt. A kapott pontok összegzésével állapítható meg a szankcionálás mértéke. A táblázatban megjelölt egyes esetekben a kapott pontszámtól függetlenül a mezőgazdasági termelő az adott gazdálkodási évben az érintett parcellák után nem jogosult támogatásra (P1 szankció), vagy a mezőgazdasági termelőt a programból egy gazdálkodási évre (P2 szankció), vagy véglegesen ki kell zárni (P3 szankció). (2) Az agrár-környezetgazdálkodási támogatásoknál a 8. számú melléklet mellett a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásainak a gazdálkodási tevékenységéhez kapcsolódó szankcióit is alkalmazni kell, melyet külön jogszabály határoz meg. (3) Az (1)-(2) bekezdésekben foglaltak szerinti értékelést követően megállapított szankcionálási mértékek közül a magasabb százalékos arányú szankció jogkövetkezményeit kell érvényesíteni. (4) Amennyiben a támogatásra jogosult két egymást követő gazdálkodási éven belül (képzési időszak) egyszer sem vesz részt agrár-környezetgazdálkodási képzésen, akkor nem jogosult a képzési időszak második tárgyévére jutó támogatási összeg ötven százalékára. Amennyiben már felvette a támogatási összeget, vissza kell fizetnie. (5) (6) A támogatás alapjául szolgáló terület méretének meghatározásánál, illetve az igényelt, valamint az ellenőrzés alapján megállapított valós terület méretéből adódó eltérések esetén az egyes közösségi támogatási programokra vonatkozóan a 3508/92/EGK tanácsi rendelettel létrehozott integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2001. december 11-i 2419/2001/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 2419/2001/EK rendelet) 31. cikkely és 32. cikkely (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (7) A támogatás alapjául szolgáló állatok létszámának meghatározásánál, illetve az igényelt, valamint az ellenőrzés alapján megállapított valós állatlétszámból adódó eltérések esetén a 2419/2001/EK rendelet 36., 38. és 40. cikkelyében foglaltakat kell alkalmazni. (8) Amennyiben a támogatási időszak alatt második alkalommal szükséges a tárgyévre vonatkozó támogatás teljes egészének visszavonása, az a programból való végleges kizárást jelenti. (9) Amennyiben a támogatásra jogosult nem tesz eleget a 10. § (1) bekezdésében foglaltaknak, nem nyújthat be új agrár-környezetgazdálkodási támogatási kérelmet az érintett területre vonatkozóan addig az időpontig, amíg korábbi támogatási kérelméhez tartozó teljes támogatási időszaka le nem telt. (10) A 11. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a területcsökkenéssel érintett terület nagyságához kapcsolódó korábban igénybe vett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, amely az adott gazdálkodási év támogatási összegéből történő levonással is teljesíthető. (11) Nem minősülnek jogosulatlanul igénybe vett támogatásoknak a területcsökkenést eredményező vis maior eseteken túl az alábbi esetek, melyeket az ügyfélnek minden esetben hatósági igazolással vagy az ügyben eljáró más szerv által kiadott irattal kell bizonyítania az MVH felé a jogerőre emelkedett határozat kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül: a) a földterület állami kisajátítása (útépítés, gátépítés stb.), amennyiben az a kötelezettségvállalás időpontjában nem volt előre látható, b) osztatlan közös tulajdon kimérése után - a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendelet 3. §-ának (4) bekezdésében meghatározott ok miatt - a földterület nem egyezik a korábbi földterület méretével.

73

II. Fejezet Az egyes támogatások igénybevételének részletes szabályai 1. Cím Szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoport Alapszintű szántóföldi célprogram 18. § (1) A támogatás célja a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése, valamint a talajállapot védelme és javítása. (2) Jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható szántóterület 1 ha, b) jogosult növények: minden szántóföldi növény és zöldségféle. (3) A program előírásai: a) a program első és utolsó gazdálkodási évében bővített (pH, K , vízben oldható sók, humusz, CaCO , A 3 P O , K O, NO +NO , Na, Mg, SO , Mn, Zn, Cu elemekre kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése, 2 5 2 2 3 4 b) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása, c) a tápanyag-utánpótlás során a kijuttatott N-hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 170 kg/ha/év mennyiséget, d) magas környezetterhelési kockázattal járó, a 2. számú melléklet aa) pontjában meghatározott növényvédő szer hatóanyagok használata tilos. (4) A támogatás mértéke: a) szántóföldi zöldségnövények esetén a programba bevitt terület után 172,55 euró/ha, b) egyéb szántóföldi növények esetén a programba bevitt terület után 98,04 euró/ha.

Tanyás gazdálkodás célprogram 19. § (1) A támogatás célja a hagyományos, alacsony ráfordítású gazdálkodási rendszerek megőrzése, a kultúrtörténeti tájkép megőrzése, illetőleg a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése. (2) Jogosultsági feltételek: a) a támogatott szántóterület nagysága 0,5 és 20 ha között lehet, b) az egyes parcellák mérete legfeljebb 2 ha lehet, c) a kérelem alapját képező területhez tartozó lakott terület tanyaként van regisztrálva az ingatlannyilvántartásban, vagy a tulajdoni lapon külterületen lévő, mezőgazdasági termelés céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó földterület együttese szerepel. (3) A program előírásai: d) mozaikos, kisparcellás növénytermesztés folytatása, b) a program első és utolsó gazdálkodási évében bővített (pH, K , vízben oldható sók, humusz, CaCO , A 3 P O , K O, NO +NO , Na, Mg, SO , Mn, Zn, Cu elemekre kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése, 2 5 2 2 3 4 c) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása, d) a tápanyag-utánpótlás során a kijuttatott N-hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 120 kg/halév mennyiséget, e) magas környezetterhelési kockázattal járó, a 2. számú melléklet ab) pontjában meghatározott növényvédő szer hatóanyagok használata tilos, f) talajjavítás nem engedélyezett. (4) A támogatás mértéke: a) szántóföldi zöldségnövények esetén a célprogramba bevitt terület után 215,69 euró/ha, b) egyéb szántóföldi növény esetén a célprogramba bevitt terület után 145,10 euró/ha. (5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a tulajdoni lap harminc napnál nem régebbi másolatát arról, hogy a pályázott területhez tartozó lakott terület az ingatlan-nyilántartásban a (2) bekezdés c) pontjában meghatározottak szerint van nyilvántartva.

74

Méhlegelő célú növénytermesztés célprogram 20. § (1) A támogatás célja az alacsony termőképességű területek alternatív hasznosításának ösztönzése, valamint a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése. (2) Jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható szántóterület 1 ha; b) a területen termesztett növény méhészeti célú felhasználásából származó bevételen kívül a termesztett növényből egyéb bevétel nem származhat; c) a támogatásban részesített terület nem jogosult a 797/2004/EK Tanácsi rendeletben meghatározott méhészeti termékek fejlesztése céljából alkalmazott termelési és marketing támogatásra; d) a következő méhlegelő célra (méztermelésre) alkalmas növények, vagy azok valamely keverékének termesztése: da) fehér somkóró (Melilotus albus), db) közönséges mézontófű (Phacelia tanacetifolia), dc) bíbor here (Trifolium incarnatum), dd) fehér here (Trifolium repens), de) vörös here (Trifolium pratense), df) baltacim (Onobrychis viciifolia), dg) káposztarepce (Brassica napus), dh) pohánka (Fagopyrum esculentum), di) fehér mustár (Sinapis alba). (3) A program előírása szerint műtrágya és növényvédő szerek használata nem megengedett. (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 74,51 euró/ha.

Integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram 21. § (1) A támogatás célja a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése, illetve a talaj állapotának védelme és javítása. (2) Jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható szántóterület 1 ha, b) a támogatás az alábbi szántóföldi kultúrnövényekre igényelhető: őszi búza, árpa, kukorica, napraforgó, cukorrépa, őszi káposztarepce, burgonya, lucerna és szója, valamint a következő zöldségfélék termesztése esetén igényelhető: hagyma, fokhagyma, káposzta, kelkáposzta, kelbimbó, brokkoli, karfiol, karalábé, uborka, tökfélék, fűszerpaprika, zöldpaprika, paradicsom, zöldborsó, csemegekukorica, görögdinnye, sárgadinnye, c) a terület Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet által nyilvántartott ökológiai átállási vagy átállt szántóterületek között nem szerepel. (3) A program előírásai: a) a program első és utolsó gazdálkodási évében teljes körű (pH, K , vízben oldható sók, humusz, CaCO , A 3 P O , K O, NO +NO , Na, Mg, SO , Mn, Zn, Cu, toxikus elemek: Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As elemekre 2 5 2 2 3 4 kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése, b) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása, c) a tápanyag-utánpótlás során a kijuttatott N-hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 170 kg/ha/év mennyiséget, d) a szántóföldi kultúrnövényeknél, valamint a zöldborsó és csemegekukorica termesztése esetén a magas környezetterhelési kockázattal járó, a 2. számú melléklet b) és d) pontja szerinti növényvédő szer hatóanyagok használata tilos, e) a zöldborsón és a csemegekukoricán kívül a (2) bekezdés b) pontjában felsorolt zöldségfélék termesztése esetén az engedélyezett növényvédő szerek közül csak a „korlátozás nélkül engedélyezett” (zöld) és a „mérsékelt korlátozásokkal engedélyezett” (sárga) minősítésűek használhatók, amelyeket a rendelet 2. számú melléklet c) pontja tartalmazza, f) a termesztett növényfajtának legalább egy jelentős betegséggel szemben ellenállónak kell lennie, g) növényvédelmi előrejelzés szükséges. (4) A támogatás mértéke: a) szántóföldi zöldségnövények esetében a célprogramba bevitt terület után 223,53 euró/ha, b) egyéb szántóföldi növények esetében a célprogramba bevitt terület után 133,33 euró/ha. (5) Azon kérelmezőknek, akinek valamely szántóterülete Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezetnél nyilvántartásban van, azoknak a támogatási kérelemhez mellékelni kell a Magyarországon

75

elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet igazolását arról, hogy a célprogramba bevinni kívánt szántóterület nincs a nyilvántartásukban.

Ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram 22. § (1) A támogatás célja a növényvédő szerek használata és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése, valamint a talaj állapotának védelme és javítása. (2) Jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható szántóterület 1 ha, b) jogosult növények: minden szántóföldi növény és zöldségféle, c) párhuzamos gazdálkodás nem megengedett, d) a gazdaság teljes szántóterülete Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet által nyilvántartásban van. (3) A program előírásai: a) a 2092/91/EGK Tanácsi rendelet ökológiai termelésre vonatkozó szabályainak betartása, b) a program első és utolsó gazdálkodási évében teljes körű (a pH, K , vízben oldható sók, humusz, CaCO , A 3 P O , K O, NO +NO , Na, Mg, SO , Mn, Zn, Cu, toxikus elemek: Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As elemekre 2 5 2 2 3 4 kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése, c) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása, d) a biodiverzitás megőrzése, növelése érdekében a parcellák legalább 5%-át „ökológiai kompenzációs terület”-té kell átalakítani, ahol a kiegészítő célprogramcsoporton belül a 47. §-ban foglalt füves mezsgyére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, vagy zöld ugart kell kialakítani, e) a mezőgazdasági parcellák és autópályák, illetve első és másodrendű utak között legalább tíz méteres izolációs távolságot kell tartani, ahol az ökológiai kompenzációs területre vonatkozó előírások alkalmazhatók, és az izolációs távolságon belül növénytermesztés nem folytatható, f) növényvédelmi előrejelzés szükséges. (4) A támogatás mértéke szántóföldi művelés esetében: a) szántóföldi zöldségnövények esetében az átállási időszakban a célprogramba bevitt terület után 325,49 euró/ha, illetőleg b) szántóföldi zöldségnövények esetében az átállási időszak után, már átállt időszakban a célprogramba bevitt terület után 200 euró/ha, c) egyéb szántóföldi növények esetében az átállási időszakban a célprogramba bevitt terület után 176,47 euró/ha, d) egyéb szántóföldi növények esetében az átállási időszak utáni, már átállt időszakban a célprogramba bevitt terület után 125,49 euró/ha. (5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell azt az igazolást, amely tanúsítja, hogy a Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet nyilvántartásában mekkora szántóterület szerepel, valamint tartalmazza, hogy abból a célprogramba bevinni kívánt területek ökológiai gazdálkodásra történő átállási időpontja (év) mikor kezdődött. (6) Csak a 2092/91/EGK Tanácsi rendelet alapján átállásra bejelentett terület jogosult átállási támogatásra. A támogatásra jogosult legfeljebb 2 egymást követő gazdálkodási évben vehet igénybe átállási időszakra vonatkozó támogatást. Amennyiben a támogatási kérelem benyújtásának naptári évében kezdte meg átállását, az átállási támogatásra 2 alkalommal jogosult. Amennyiben a támogatási kérelem benyújtásának naptári évet megelőző évben kezdte meg átállását akkor csak egy alkalommal jogosult átállási támogatásra. Az átállási idő meghosszabbítása nem lehetséges. Amennyiben egy parcella átállási időszaka újra kezdődik, abban az esetben az a parcella a programból kizárásra kerül.

Hosszú távú területpihentetési célprogram 23. § (1) A támogatás célja a mezőgazdasági eredetű vízszennyezés kockázatának megszüntetése a sérülékeny vízbázisok területén, a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése, valamint a zöld folyosó rendszer fejlesztése. (2) Jogosultsági feltételek: a) a támogatás sérülékeny vízbázisok védőterületén lévő szántóterületen vehető igénybe, b) a legkisebb támogatható terület 1 ha, c) a program előírásait legalább húsz évig be kell tartani. (3) A program előírásai: a) a helyi adottságoknak megfelelő legalább három fajból álló fűmag keverék vetése,

76

b) a gyep ápolása évente legalább két mulcsozással vagy kaszálással, c) a kaszálás (mulcsozás) során vadriasztó láncot kell alkalmazni, d) a mulcsozás vagy a kaszálás minden év május 1-je után engedélyezett, e) műtrágya, istállótrágya és növényvédő szerek alkalmazása nem megengedett, f) a legeltetés tilos. (4) A támogatás mértéke: a) az első évben a programba bevitt terület után 376,47 euró/ha, b) második évtől a programba bevitt terület után 133,33 euró/ha.

Ritka szántóföldi növény- és zöldségfajták termesztése célprogram 24. § (1) A támogatás célja a kultúrtörténeti, genetikai és nemesítési szempontból kiemelkedő jelentőségű ritka növényfajták megőrzése. (2) Jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható terület: szántóföld esetében 0,5 ha, szántóföldi zöldség esetében 0,3 ha, b) a 3. számú mellékletben, illetve a 4. számú mellékletben szereplő növényfajta. (3) A program előírásai: a) a program első és utolsó gazdálkodási évében bővített (pH, K , vízben oldható sók, humusz, CaCO , A 3 P O , K O, NO +NO , Na, Mg, SO , Mn, Zn, Cu elemekre kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése, 2 5 2 2 3 4 b) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása, c) a tápanyag-utánpótlás során a kijuttatott N-hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 120 kg/ha/év mennyiséget, d) csak az ökológiai növényvédelemben engedélyezett növényvédő szerek alkalmazhatók, melyek listáját a 2092/91/EGK Tanácsi rendelet II. melléklet B pontja tartalmazza, e) csak a mechanikai gyomirtás engedélyezett. (4) A támogatás mértéke: a) szántóföldi zöldségnövény esetén a célprogramba bevitt területek után 231,37 euró/ha, b) egyéb szántóföldi növény esetén a célprogramba bevitt terület után 129,41 euró/ha. (5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell az Agrobotanikai Intézet igazolását a fajta jogosultságáról és meglétéről.

Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható szántóföldi növénytermesztési célprogramok 1. Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 25. § (1) A támogatás célja a területi mezőgazdasági földhasználat, a környezet- és természetvédelmi szempontok harmonizációjának elősegítése, valamint olyan gazdálkodási módok elterjesztése, amelyek megfelelnek a régiók természeti értékfenntartó képességének. A célprogram kiemelt célja a túzok, az ugartyúk, a szalakóta és a fokozottan védett ragadozó madarak (parlagi sas, kerecsensólyom, kék vércse, hamvas rétihéja) természetes élőhelyeknek védelme. (2) Jogosultsági feltételek: a) legalább 1 ha szántóterület az alábbi érzékeny természeti területeken: Dévaványa környéke, Békés-Csanádi sík, Mosoni sík, Hevesi sík, Dunavölgyi sík, Borsodi Mezőség, b) egy parcella mérete nem lehet nagyobb negyven hektárnál. (3) A program előírásai: a) a program első és utolsó gazdálkodási évében bővített (pH, K , vízben oldható sók, humusz, CaCO , A 3 P O , K O, NO +NO , Na, Mg, SO , Mn, Zn, Cu elemekre kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése; 2 5 2 2 3 4 b) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása; c) a tápanyag-utánpótlás során a kijuttatott N-hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mennyiséget; d) magas környezetterhelési kockázattal járó, a 2. számú melléklet ac) pontjában meghatározott növényvédő szer hatóanyagok használata tilos; e) az alábbi vetésszerkezetre vonatkozó előírásokat a célprogramba bevitt területre vonatkozóan az ötéves támogatási időtartam alatt kell megvalósítani:

77

ea) minimum 20% gabona, eb) minimum 20% pillangós takarmánynövény (lucerna, fehérhere, vöröshere, somkóró, bükköny stb.), ec) minimum 10% repce, ed) maximum 20% egyéb kultúra, ef) minimum 20% ugar; f) rovarölő szerek nem alkalmazhatók (kivéve repce esetében); g) mélyművelés ötévente egyszer engedélyezett; h) sorközművelés csak május 1-je előtt engedélyezett; i) minimum hat méter széles növényvédőszer-mentes parcellaszegélyeket kell hagyni; j) pillangós takarmánynövények esetén: ja) a terület legalább 50%-án az első kaszálást június 15. után lehet elkezdeni (az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján), jb) a többi területen az első kaszálást április 25-éig kell elvégezni, jc) minden kaszálás esetén legalább 5% kaszálatlan területet kell hagyni, jd) fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének megtalálása esetén a fészek körül kaszálatlan területet kell kialakítani a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján, je) kaszálás esetén vadriasztó lánc használata kötelező; k) repce esetén a terület 10%-án a Nemzeti Park Igazgatóság írásos kijelölése alapján a madarak téli táplálékának biztosítása céljából a hóeltakarítás kötelező. (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 250,98 euró/ha.

2. Szántóföldi növénytermesztés madár élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 26. § (1) A támogatás célja a természeti értékekre káros hatások csökkentése a kevésbé ártalmas növényvédő szerek alkalmazása, illetve a növényvédőszer-mentes parcellaszegélyek kialakítása, a megfelelő betakarítási és növényápolási technológiák, valamint a kevesebb műtrágya felhasználása érdekében. A támogatás célja továbbá a parlagi sas, a fürj és a fogoly élőhelyének és életfeltételeinek biztosítása. (2) Jogosultsági feltétel: a) a legkisebb támogatható szántóterület 1 ha; b) Észak-Cserehát, Bodrogköz, Szatmár-Bereg, Békés-Csanádi sík, Beregi ártér Érzékeny Természeti Területeken. (3) A program előírásai: a) a program első és utolsó gazdálkodási évében bővített (pH, K , vízben oldható sók, humusz, CaCO , A 3 P O , K O, NO +NO , Na, Mg, SO , Mn, Zn, Cu elemekre kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése; 2 5 2 2 3 4 b) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása; c) a tápanyag-utánpótlás során a kijuttatott N-hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mennyiséget; d) magas környezetterhelési kockázattal járó, a 2. számú melléklet ac) pontjában meghatározott növényvédő szer hatóanyagok használata tilos; e) az alábbi vetésszerkezetre vonatkozó előírásokat a célprogramba bevitt területre vonatkozóan az 5 éves támogatási időtartam alatt meg kell valósítani: ea) minimum 30% gabona, eb) minimum 20% pillangós takarmánynövény (lucerna, fehérhere, vöröshere, somkóró, bükköny stb.), ec) maximum 25% egyéb kultúra, ed) minimum 10% ugar; f) gabonafélék betakarítását követően zöldugar vagy másodvetés alkalmazása kötelező; g) gyomirtó szerek évente legfeljebb egyszeri, a haszonkultúrát érintő használata; h) Észak-Cserehát Érzékeny Természeti Terület esetében a termőtalajnak csak a felső 8-10 cm-ét érintő agrotechnika alkalmazása; i) növényvédő szerek alkalmazásának mellőzése a parcellaszegélyeken (3 méteres sávban); j) pillangós takarmánynövény kaszálása esetén vadriasztó lánc használata kötelező. (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 203,92 euró/ha.

3. Lucernatermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 27. § (1) A támogatás célja a térségi mezőgazdasági földhasználat, valamint a környezet- és természetvédelmi szempontok harmonizációjának elősegítése, valamint olyan gazdálkodási módok elterjesztése, amelyek megfelelnek a térség természeti értékfenntartó kapacitásának. A célprogram kiemelt célja a túzok, az ugartyúk, a

78

szalakóta és a fokozottan védett ragadozó madarak (parlagi sas, kerecsensólyom, kék vércse, hamvas rétihéja) természetes élőhelyeinek védelme. (2) Jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható szántóterület 1 ha, b) Hevesi sík, Dévaványa környéke, Békés-Csanádi sík, Dunavölgyi sík, Mosoni sík, Borsodi Mezőség Érzékeny Természeti Területeken. (3) A program előírásai: a) a program első és utolsó gazdálkodási évében bővített (pH, KA, vízben oldható sók, humusz, CaCO3, P2O5, K2O, NO2+NO3, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu elemekre kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése, b) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása, c) magas környezetterhelési kockázattal járó, a 2. számú melléklet ac) pontjában meghatározott növényvédő szer hatóanyagok használata tilos, d) rovarölő szerek alkalmazása tilos, e) a harmadik év során lucerna felülvetés kötelező, 50%-os vetőmagmennyiséggel, f) csak a felülvetéskor, maximum 90 kg/ha/év N-hatóanyag kijuttatása engedélyezett, g) 6 méter széles növényvédőszer-mentes parcellaszegélyeket kell hagyni, h) a terület legalább 50%-án az első kaszálást június 15. után lehet elvégezni a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján, i) a többi területen az első kaszálást április 25-éig kell elvégezni, j) minden kaszálás esetén legalább 5% kaszálatlan területet kell hagyni, k) fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének megtalálása esetén a fészkek körül kaszálatlan területet kell kialakítani a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján, l) kaszálás esetén vadriasztó lánc használata kötelező. (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 266,67 euró/ha.

4. Szántóföldi növénytermesztés élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 28. § (1) A támogatás célja a tájszerkezet megőrzése, a növényvédő szerek és műtrágyák talajba mosódásának elkerülése, valamint a környezetterhelés korlátozása mellett a védett állatfajok részére a megfelelő életkörülmények kialakítása. (2) Jogosultsági feltételek: a) legalább 1 hektár szántóterület az alábbi Érzékeny Természeti Területeken: Marcal medence, ŐrségVendvidék, Baranya, Turjánvidék, Szentendrei sziget, b) a Marcal medence Érzékeny Természeti Terület esetén a füves mezsgye kiegészítő programban való részvétel kötelező. (3) A program előírásai: a) a program első és utolsó gazdálkodási évében bővített (pH, K , vízben oldható sók, humusz, CaCO , A 3 P O , K O, NO +NO , Na, Mg, SO , Mn, Zn, Cu elemekre kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése, 2 5 2 2 3 4 b) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása, c) a tápanyag-utánpótlás során a kijuttatott N-hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mennyiséget, amit istállótrágyával vagy zöldtrágya növény termesztésével lehet pótolni, d) magas környezetterhelési kockázattal járó, a 2. számú melléklet ac) pontjában meghatározott növényvédő szer hatóanyagok használata tilos, e) gyomirtás csak mechanikai úton végezhető, f) mélyművelés öt évente csak egyszer engedélyezett, g) betakarítás után késleltetett (legalább harminc nap) tarlóhántás kötelező, h) a terület legfeljebb 20%-án tókák, régóta meglevő vízállások, belvizek megőrzése kötelező, i) zöldségtermesztés esetén hazai nemesítésű fajták termesztése kötelező. (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 192,16 euró/ha.

79

2. Cím Gyepgazdálkodási célprogramcsoport Alapszintű gyepgazdálkodási célprogramok 1. Füves élőhelyek kezelése célprogram 29. § (1) A támogatás célja a növényfajokban és azokhoz kötődő állatfajokban gazdag rétek fenntartása és fejlesztése a különböző gyeptípusokon, a helytelen gondozás miatt csökkenő állományú ritka növények, madarak és gerinctelen állatok védelme, valamint a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése. (2) Jogosultsági feltételek: a) legkisebb támogatható terület 1 ha, b) a gyep hasznosításához legalább 0,2 állategység/ha állatállomány megléte. (3) A program előírásai: a) legeltetés esetén: aa) legeltethető állatfajok: szarvasmarha, juh, kecske, bivaly, ló, dám- és gímszarvas, szamár, ab) a legelőt az alábbi gyeptípusonként megadott alsó és felső állatsűrűségi határok figyelembevételével kell hasznosítani: Gyeptípusok szerint

Állatsűrűség (állategység/ha)

homoki gyepek 0,2-0,5 szikes legelők és gyepek 0,2-0,5 dombvidéki gyepek 0,2-1,0 száraz, fás legelők 0,2-1,0 nedves rétek, üde gyepek 0,2-1,0 ártéri gyepek 0,2-1,0 ac) pásztoroló vagy szakaszolt legeltetést kell alkalmazni (az egy területen legeltethető napok számát a fűhozam alapján kell meghatározni, de az a 10 napot nem haladhatja meg), ad) a füves élőhelyeken növényvédő szer használata, felülvetés, műtrágyázás és öntözés nem engedélyezett; b) kaszálás esetén: ba) nedves időszakban, amikor az élőhely károsulhat, a kaszálás tilos, bb) a rétek/legelők kaszálása során vadriasztó láncot kell alkalmazni, és csak természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási módszerek alkalmazhatók (kaszálás a parcella közepétől kifelé haladva, a parcellaszegélyeket utoljára kell lekaszálni). (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 58,82 euró/ha.

2. Szántó fajgazdag gyeppé alakítása (gyeptelepítés) célprogram 30. § (1) A támogatás célja a növényfajokban és azokhoz kötődő állatfajokban gazdag rétek kialakítása, élőhelyek biztosítása ritka növények, madarak és gerinctelen állatok számára, illetőleg a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése. (2) Jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható gyepterület 1 ha, b) a területileg illetékes Növény- és Talajvédelmi Szolgálat (a továbbiakban: NTSZ) igazolása arról, hogy a szántóterület gyepesítése indokolt. (3) A program előírásai: a) gyepes élőhely kialakítása gyeptelepítéssel, b) a telepítéstől eltekintve, amikor legfeljebb 80 kg/ha N-hatóanyag kijuttatása megengedett, műtrágyázás és növényvédő szerek alkalmazása tilos, c) termőhelyi adottságoknak megfelelő, legalább 6 fajból (fajtából) álló fűmagkeverék vetése, d) egyetlen faj (fajta) aránya sem haladhatja meg a 30%-ot, e) gyomok, betelepülő cserje-, fafajok irtása csak mechanikai úton végezhető, f) az első évben két kaszálás engedélyezett, a legeltetés nem, g) a második évtől a kialakított gyepet legeltetéssel vagy kaszálással lehet hasznosítani, a termőhelyi adottságok (gyeptípus) figyelembevételével és a 29. § (3) bekezdésében megadott előírások betartásával.

80

(4) A támogatás mértéke az első évben a programba bevitt terület után 290,20 euró/ha, a második évtől a programba bevitt terület után 58,82 euró/ha. (5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a területileg illetékes NTSZ igazolását arról, hogy a szántóterület talajvédelmi célból vagy a talajadottságok alapján a terület gyepesítése indokolt.

Ökológiai gyepgazdálkodási célprogram 31. § (1) A támogatás célja a növényfajokban és azokhoz kötődő állatfajokban gazdag rétek fenntartása és fejlesztése, a helytelen gyepgazdálkodás miatt csökkenő állományú ritka növények, madarak és gerinctelen állatok védelme, a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése, valamint a fészkelő területek és élőhelyek biztosítása a védett madár- és emlősfajok számára. (2) Jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható terület 1 ha, b) a gyep hasznosításához legalább 0,2 állategység/ha állatállománnyal kell rendelkeznie, c) a gyepterület Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet által nyilvántartásba vették. (3) A program előírásai: a) a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló 1991. június 24-i 2092/91/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2092/91/EGK rendelet) gyepgazdálkodásra vonatkozó szabályainak betartása; b) legeltetés esetén: ba) legeltethető állatfajok: szarvasmarha, juh, kecske, bivaly, ló, dám- és gímszarvas, szamár, bb) a legelőt az alábbi gyeptípusonként megadott alsó és felső állatsűrűségi határok figyelembevételével kell hasznosítani: Gyeptípusok szerint

Állatsűrűség (állategység/ha)

homoki gyepek 0,2-0,5 szikes legelők és gyepek 0,2-0,5 dombvidéki gyepek 0,2-1,0 száraz, fás legelők 0,2-1,0 nedves rétek, üde gyepek 0,2-1,0 ártéri gyepek 0,2-1,0 bc) pásztoroló vagy szakaszolt legeltetést kell alkalmazni (az egy területen legeltethető napok számát a fűhozam alapján kell meghatározni, de az a tíz napot nem haladhatja meg), bd) a legelőn csak a legeltetett állatok szerves trágyájára alapozott tápanyag-utánpótlás engedélyezett, növényvédő szer használata, felülvetés, műtrágyázás, öntözés nem engedélyezett; c) kaszálás esetén: ca) nedves időszakban, amikor az élőhelyet károsíthatja, a kaszálás tilos, cb) a rétek (legelők) kaszálása során vadriasztó láncot kell alkalmazni, és csak természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási módszerek alkalmazhatók (kaszálás a parcella közepétől kifelé haladva, a parcella szegélyeket utoljára kell lekaszálni). (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 58,82 euró/ha. (5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell azt az igazolást, mely tanúsítja, hogy a célprogramba bevinni kívánt gyepterület Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet nyilvántartásában szerepel.

Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható gyepgazdálkodási célprogramok 1. Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 32. § (1) A támogatás célja a környezetbarát gazdálkodás módszereinek alkalmazása, az Érzékeny Természeti Területek természetes élőhelyeinek és értékeinek fenntartása, valamint a következő madárfajok állományainak védelme, élőhelyeinek fenntartása és kialakítása: túzok, ugartyúk, szalakóta, parlagi sas, kerecsensólyom, kék vércse, hamvas rétihéja. (2) Jogosultsági feltételek: a) legalább 1 ha gyep az alábbi Érzékeny Természeti Területeken: Hevesi sík, Borsodi Mezőség, Dévaványa környéke, Békés-Csanádi sík, Dunavölgyi sík, b) a gyep hasznosításához legalább 0,2 állategység/ha állatállománnyal kell rendelkezni. (3) A program előírásai:

81

a) felülvetés, műtrágyázás nem engedélyezett, tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok által elhullatott trágyából származhat, b) gyomirtó szerek alkalmazása nem engedélyezett, c) kaszálás esetén vadriasztó lánc használata szükséges, d) a gyepterületet szarvasmarha, juh, ló, bivaly legeltetésével vagy kaszálással lehet hasznosítani, legeltetés során az állatsűrűség 0,2-1 állategység/ha, e) a legeltetést a tavaszi felszáradás után lehet megkezdeni és az őszi esőzések beálltával fel kell függeszteni. A túzok költőhelyein csak június 15. után folytatható legeltetés, f) legeltetni csak pásztoroló vagy szakaszoló legeltetéssel lehet, g) a gyep mechanikai ápolása (pl. fogasolás) nem engedélyezett, h) kamillagyűjtés nem engedélyezett, i) az első kaszálás csak június 15. után engedélyezett, a Dunavölgyi sík esetében csak egy kaszálás engedélyezett július 1-je és október 1-je között a Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján, j) kaszáláskor 5% kaszálatlan területet kell hagyni, kaszálásonként eltérő területen, k) fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének megtalálása esetén a fészkek körül kaszálatlan területet kell kialakítani a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján, l) a k) pont szerint kialakított védőzónák a kaszálatlan területbe beszámíthatók. (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 125,49 euró/ha.

2. Gyepgazdálkodás haris élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 33. § (1) A támogatás célja a haris élő-, illetve fészkelőhelyének fejlesztése nedves rétek kialakításával, valamint olyan védett fajok élőhelyének biztosítása, mint a kockás kotuliliom (Fritillaria meleagris), a szibériai nőszirom (Iris sibirica), kígyógyökerű keserűfű (Polygonum bistorta), illetve vérfűboglárka (Maculinea teleius). (2) Jogosultsági feltételek: a) legalább 1 ha gyep az alábbi Érzékeny Természeti Területeken: Észak-Cserehát, Bodrogköz, SzatmárBereg, Beregi ártér, Marcal medence, b) a gyep hasznosításához legalább 0,2 állategység/ha állatállománnyal kell rendelkezni. (3) A program előírásai: a) felülvetés, műtrágyázás nem engedélyezett, tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok által elhullatott trágyából származhat, b) gyomirtó szerek alkalmazása nem engedélyezett, c) kaszálás esetén vadriasztó lánc használata szükséges, d) időjárástól függően legfeljebb kétszeri kaszálás szükséges, e) a gyepterületet szarvasmarha, juh, ló, bivaly legeltetésével vagy kaszálással lehet hasznosítani, f) legeltetni csak pásztoroló vagy szakaszoló legeltetéssel lehet, g) legeltethető állatsűrűség 0,2-1 állategység/ha, h) a legeltetést a tavaszi felszáradás után lehet megkezdeni és az őszi esőzések beálltával fel kell függeszteni, i) a gyep fogasolása nem engedélyezett, j) kaszálást a terület legalább 50%-án, a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján kijelölve, augusztus 1-je után engedélyezett, k) felszíni vizek elvezetése nem megengedett. (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 109,80 euró/ha.

3. Gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 34. § (1) A támogatás célja a régió természetes vízháztartásának helyreállítása, amely korábban az intenzív mezőgazdálkodás miatt károsodott, valamint pufferzónák kialakítása az Érzékeny Természeti Területek körül, amelyek biztosítják a védett madarak élőhelyeinek, illetve fészkelőhelyeinek zavartalanságát, valamint hozzájárulnak a védett növények állományainak növeléséhez. (2) Jogosultsági feltételek: a) legalább 1 ha gyep az alábbi Érzékeny Természeti Területeken: Őrség-Vendvidék, Szentendrei sziget, Baranya, Turjánvidék, b) a gyep hasznosításához legalább 0,2 állategység/ha állatállománnyal kell rendelkeznie. (3) A program előírásai: a) felülvetés, műtrágyázás nem engedélyezett, tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok által elhullatott trágyából származhat, b) gyomirtó szerek alkalmazása nem engedélyezett, c) kaszálás esetén vadriasztó lánc használata szükséges, d) kaszálni csak száraz időben szabad, belvizes területeken kaszálás csak július 15-e után lehetséges, a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos engedélye alapján a kaszálás engedélyezett időpontja ettől eltérhet,

82

e) a gyepterületet szarvasmarha, juh, ló, bivaly legeltetésével vagy kaszálással lehet hasznosítani, f) legeltetni csak pásztoroló vagy szakaszoló legeltetéssel lehet, g) legeltethető állatsűrűség 0,2-1 állategység/ha, h) a legeltetést a tavaszi felszáradás után lehet megkezdeni és az őszi esőzések beálltával fel kell függeszteni, a Turjánvidéken a legeltetés tilos, i) két kaszálás engedélyezett, de az első kaszálás csak június 15. után lehetséges, j) kaszáláskor 10% kaszálatlan területet kell hagyni, kaszálásonként eltérő területen, k) felszíni vizek elvezetése nem megengedett, belvizes területek, tókák megőrzése, l) a kiszáradt fákat őshonos fafajokkal kell pótolni. (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 98,04 euró/ha.

4. Gyeptelepítés Érzékeny Természeti Területeken célprogram 35. § (1) A támogatás célja az Érzékeny Természeti Területeken található nagy biodiverzitású gyepterületek növelése speciális, az adott területre jellemző fűmagkeverék vetésével. A természetvédelem szempontjából kímélő technológia lehetővé teszi a környező természetes gyepterületek meghatározó (karakter) fajainak betelepülését az átalakítandó szántóra, ezáltal viszonylag rövid időn belül a természeteshez nagyon hasonló gyeptársulás alakul ki, emelve a terület természetvédelmi értékét. (2) Jogosultsági feltételek: a) legalább 1 ha szántóterület 32-34. §-ban felsorolt Érzékeny Természeti Területen, b) a gyep hasznosításához második évtől legalább 0,2 állategység/ha állatállománnyal kell rendelkezni. (3) A program előírásai: a) gyeptelepítés végrehajtása a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság javaslata alapján meghatározott vetőmagkeverék alkalmazásával, b) a telepítéstől eltekintve, amikor legfeljebb 80 kg/ha N-hatóanyag kijuttatása megengedett, műtrágyázás és a vegyszeres növényvédelem tilos, c) az első évben két kaszálás engedélyezett, a legeltetés nem engedélyezett, d) kaszálás esetén vadriasztó lánc használata szükséges, e) a gyep mechanikai ápolása (pl. fogasolás) nem engedélyezett, f) az első kaszálás legkorábbi ideje július 15., g) a gyeptelepítés második évétől a beállt gyepet legeltetéssel vagy kaszálással lehet hasznosítani, a termőhelyi adottságok (gyeptípus) figyelembevételével az adott Érzékeny Természeti Területre vonatkozó gyephasznosítási célprogram előírásainak betartásával. (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 294,12 euró/ha.

3. Cím Ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoport Integrált ültetvény célprogram 36. § (1) A támogatás célja a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése, a biodiverzitás fenntartásához való hozzájárulás, valamint a kedvező talajállapot megőrzése és javítása. (2) Jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható terület 0,5 ha, b) az integrált szőlő- és gyümölcstermesztési támogatásra jogosult fajok a következők: alma, körte, birs, naspolya, őszibarack, sárgabarack, mandula, dió, mogyoró, gesztenye, cseresznye, meggy, szilva, fekete-, pirosribiszke, málna, egres, szeder, szőlő, c) a támogatás termőre fordult ültetvényre igényelhető, d) a célprogramba bevinni kívánt ültetvényterület Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet által nyilvántartásba vett ökológiai átállási vagy átállt ültetvényterületek között nem szerepel. (3) A program előírásai: a) a program első és utolsó gazdálkodási évében teljes körű (pH, K , vízben oldható sók, humusz, CaCO , A 3 P O , K O, NO +NO , Na, Mg, SO , Mn, Zn, Cu, toxikus elemek: Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As elemekre 2 5 2 2 3 4 kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése, b) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása, c) metszés előtt rügyvizsgálat végzése a termőegyensúly fenntartása miatt, valamint kártevők, betegségek felmérése céljából,

83

d) a növényvédő szerek hatékonyságát „zöldmunkák” végzésével kell javítani, e) az engedélyezett növényvédő szerek közül csak a „korlátozás nélkül engedélyezett” (zöld) és a „mérsékelt korlátozásokkal engedélyezett” (sárga) minősítésűek használhatók, amelyeket a rendelet 2. számú melléklet e) pontja tartalmazza, f) a „korlátozott” („piros”) minősítésű növényvédő szerek használatát az NTSZ csak a járványelhárítás során, illetve a zárlati intézkedésekkel elrendelt védekezések esetében külön eljárásban, előzetesen engedélyezi, g) az áttelelő fertőzési források eltávolítása, h) növényvédelmi előrejelzés szükséges, i) a talajszerkezet védelme érdekében - a fagyvédelmi öntözés kivételével - csak alacsony intenzitású (pl. csöpögtető) öntöző rendszer használható. (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 388,24 euró/ha. (5) Azon kérelmezőknek, akinek valamely ültetvényterülete Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezetnél nyilvántartásban van, azoknak a támogatási kérelemhez mellékelni kell a Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet igazolását arról, hogy a célprogramba bevinni kívánt ültetvényterület nincs a nyilvántartásukban.

Ökológiai ültetvény célprogram 37. § (1) A támogatás célja a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése, a biodiverzitás fenntartásához való hozzájárulás, valamint a kedvező talajállapot megőrzése és javítása. (2) Jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható terület 0,5 ha, b) a célprogramba bevinni kívánt terület ültetvényterület Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet által nyilvántartásban van, c) jogosult növények: minden gyümölcs- és szőlőfaj, d) a támogatás csak termőre fordult ültetvényre igényelhető. (3) A program előírásai: a) a 2092/91/EGK Tanácsi rendelet ökológiai termelésre vonatkozó szabályainak betartása, b) a program első és utolsó gazdálkodási évében teljes körű (pH, K , vízben oldható sók, humusz, CaCO , A 3 P O , K O, NO +NO , Na, Mg, SO , Mn, Zn, Cu, toxikus elemek: Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As elemekre 2 5 2 2 3 4 kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése, c) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése, végrehajtása, d) metszés előtt rügyvizsgálat végezése a termőegyensúly fenntartása miatt, valamint a kártevők, betegségek felmérése céljából, e) a növényvédő szerek hatékonyságát „zöldmunkák” munkák végzésével kell javítani, f) az áttelelő fertőzési források eltávolítása, g) növényvédelmi előrejelzés szükséges. (4) A támogatás mértéke: a) az átállási időszakban a programba bevitt terület után 396,08 euró/ha, b) átállás után, már átállt időszakban, a programba bevitt területek alapján 278,43 euró/ha. (5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell azt az igazolást, mely tanúsítja, hogy a célprogramba bevinni kívánt ültetvényterület Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet nyilvántartásában szerepel, valamint tartalmazza, hogy az érintett területek ökológiai gazdálkodásra történő átállási időpontja (év) mikor kezdődött. (6) Csak a 2092/91/EGK Tanácsi rendelet alapján átállásra bejelentett terület jogosult átállási támogatásra. A támogatásra jogosult legfeljebb 3 egymást követő gazdálkodási évben vehet igénybe átállási időszakra vonatkozó támogatást. Amennyiben a támogatási kérelem benyújtásának naptári évében kezdte meg átállását, az átállási támogatásra 3 alkalommal jogosult. Amennyiben a támogatási kérelem benyújtásának naptári évet megelőző évben kezdte meg átállását akkor 2 alkalommal jogosult átállási támogatásra. Amennyiben a támogatási kérelem benyújtásának naptári évét megelőző 2 évben kezdte meg átállását akkor csak egy alkalommal jogosult átállási támogatásra. Az átállási idő meghosszabbítása nem lehetséges. Amennyiben egy parcella átállási időszaka újra kezdődik, abban az esetben az a parcella a programból kizárásra kerül.

Ritka szőlő- és gyümölcsfajták termesztése célprogram 38. § (1) A támogatás célja a kultúrtörténeti és genetikai szempontból kiemelkedő jelentőségű, veszélyeztetett szőlő- és gyümölcsfajták megőrzése.

84

(2) Jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható terület 0,3 ha, b) az 5. számú mellékletben felsorolt szőlő-, gyümölcsfajták termesztése, c) az Agrobotanikai Intézet igazolása a fajta jogosultságáról, meglétéről. (3) A program előírásai: a) csak a mechanikai gyomirtás engedélyezett, b) csak az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett rovar- és gombaölő szerek alkalmazhatók, amelyek listáját a 2092/91/EGK Tanácsi rendelet II. melléklet B pontja tartalmazza, c) tápanyag-utánpótlás nem engedélyezett, d) a gyümölcsfasorok hiányosságait a rendelet az 5. számú mellékletében szereplő fajtalistából kell pótolni, e) a fákat októbertől áprilisig lehet metszeni, fajtától függően 3-5 éves ciklussal. (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 231,37 euró/ha. (5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell az Agrobotanikai Intézet igazolását a fajta jogosultságáról, meglétéről.

4. Cím Vizes élőhelyekhez kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoport Extenzív halastavak fenntartása célprogram 39. § (1) A támogatás célja a biodiverzitás szempontjából fontos gazdálkodási rendszerek fenntartása (Ramsari Egyezmény, Natura 2000), valamint a táplálkozó és költőhelyek, szaporodóhelyek biztosítása rovarok, kétéltűek és madarak számára. (2) Jogosultsági feltételek: a) legalább 1 ha nyílt vízfelületű halastó, b) az a) pont szerinti terület halastóként van nyilvántartva az ingatlan-nyilvántartásban. (3) A program előírásai: a) a termelő tavakat április 1-jéig fel kell tölteni, b) a szaporodási időszakban a tó feltöltését követően a - tervezett lehalászási időszakoktól eltekintve - a tó vízszintje legfeljebb 20 cm-t ingadozhat, c) a halastóra a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság által jóváhagyott „madárriasztási tervet” kell készíteni és alkalmazni, d) csak a keskeny nádszegéllyel rendelkező, illetve nádszegéllyel nem rendelkező tavakat szabad tavasszal és nyáron leereszteni, illetve feltölteni a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság előzetes, írásos hozzájárulásával, e) a természetes hozam javítására a tavakban csak istállótrágya alkalmazható. A tó leeresztését megelőző egy hónapos időszakban istállótrágya nem alkalmazható. (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 203,92 euró/ha. (5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a) a területileg illetékes körzeti földhivatal által kiadott, harminc napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatot, melynek értelmében az érintett terület halastóként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, és b) a területre vonatkozó érvényes üzemeltetési vízjogi engedélyt.

85

Vizes élőhelyek létrehozása célprogramok 1. Szántóföld átalakítása vizes élőhellyé célprogram 40. § (1) A támogatás célja az erre alkalmatlan területek kivonása a szántóföldi művelésből, ezáltal a vizes élőhelyek területének növelése és fejlesztése, valamint a környezeti terhelés csökkentése. (2) Jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható terület 0,5 ha, b) űrfotók alapján kiadott igazolás a szántóföld rendszeresen belvizes (öt év alatt három esetben előforduló) állapotáról. (3) A program előírásai: a) a szántóföldek állandóan belvizes területeit fokozatosan, öt év alatt kell vizes élőhellyé, vagy ha a területen nád található, nádassá kell alakítania, b) mindennemű vízelvezetés tilos, c) növényvédő szerek, műtrágya és istállótrágya alkalmazása nem megengedett, d) a terület átalakítása során a gyomok agresszív terjedését évente legalább két alkalommal elvégzett kaszálással, vagy aprítással kell megakadályozni. A tarlót legalább 15 cm magasan meg kell hagyni. (4) A támogatás mértéke: a) az első évben a programba bevitt terület után 317,65 euró/ha, b) a második évtől a programba bevitt területek után 133,33 euró/ha. (5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a Földmérési és Távérzékelési Intézet által űrfotók alapján kiadott igazolását arról, hogy a szántóföld rendszeresen belvizes (öt év alatt három esetben előforduló) állapotú terület.

2. Ívóhelyek kialakítása célprogram 41. § (1) A támogatás célja a vizes élőhelyek biodiverzitásának növelése és fejlesztése, a környezeti terhelés csökkentése, valamint a természetközeli szaporodóhelyek kialakítása a vizes élőhelyek, álló- és folyóvizek halállományának fejlesztése céljából. (2) Jogosultsági feltételek: a) legalább 0,3 ha terület, b) vízi élőhelyekhez, álló- vagy folyóvizekhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó gondozott felületű gyepterületek (vízellátás/elárasztás lehetséges). (3) A program előírásai: a) időszakos, sekély (0,4-0,6 m) vízborítás biztosítása az árhullám okozta vízszintemelkedés kihasználásával a halak szaporodási időszakában (április-május) és lehetőleg az azt megelőző és azt követő hónapban is, b) a vízvisszatartás - ha szükséges - kisebb csatornákkal, zsilipekkel és gátakkal biztosítható, c) június vége után gondoskodni kell a víz levezetéséről, d) a terület lehalászása nem megengedett, a teljes halállomány élővízbe való jutását biztosítani kell, e) a víz levonulását követően kaszálás és legeltetés engedélyezett, amennyiben az a gyep károsításával nem jár, f) az ívóhelyek területén és azok 15 m-es körzetében növényvédő szerek, műtárgya, szervestrágya alkalmazása nem megengedett. (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 117,65 euró/ha.

Zsombékosok, mocsarak, lápok gondozása célprogram 42. § (1) A támogatás célja a vizes élőhelyek megőrzése és fejlesztése, táplálkozó- és költőhely biztosítása rovarok, kétéltűek és madarak számára, valamint a környezeti terhelés csökkentése. (2) Jogosultsági feltétel szerint a legkisebb támogatható terület 0,5 ha mocsár, láp, zsombékos terület. (3) A program előírásai: a) ezeken a területeken a lecsapolás és a vízelvezetés nem megengedett, b) trágyázás, növényvédő szerek használata nem megengedett, c) nedves időszakokban a legeltetés tilos, d) kaszálásra csak a víz visszahúzódása után kerülhet sor, megfelelően száraz talajviszonyok között, e) a kaszálást és aprítást a lehető legmagasabb (legalább 15 cm) tarlót meghagyva kell végezni, f) a kaszálás során vadriasztó lánc használata szükséges, és természetbarát betakarítási módszereket kell alkalmazni. (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 101,96 euró/ha.

86

(5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a területileg illetékes körzeti földhivatal által kiadott 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatot, mely szerint a terület mocsárként, lápként vagy zsombékként van nyilvántartva.

Nádgazdálkodási célprogram 43. § (1) A támogatás célja a náddal borított vizes élőhelyek megőrzése és fejlesztése, táplálkozó- és költőhely biztosítása rovarok, kétéltűek és madarak számára, valamint a környezeti terhelés csökkentése. (2) Jogosultsági feltétel szerint a legkisebb támogatható terület 1 ha, amely nádasként szerepel az ingatlannyilvántartásban. (3) A program előírásai: a) a nád aratása, és egyéb tevékenység végzése (szállítás, kihúzás stb.) kizárólag december 15. és február 15. között engedélyezett, úgy, hogy az a lehető legkisebb taposási kárt okozza, b) az aratás során a Vízügyi Igazgatóság által a szezonra tervezett vízszint felett legalább 10 cm magas tarlót kell hagyni, c) a nádaratást teljesen megfagyott talajon (jégen) kell végezni, d) az aratás során mozaikos nádszerkezetet kell kialakítani, a nádas 20%-át, évente más-más helyen, kaszálatlanul kell hagyni, e) ideiglenes vagy állandó náddepót csak olyan helyen szabad kialakítani, ahol védett növényfajok nem élnek. (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 86,27 euró/ha. (5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a területileg illetékes körzeti földhivatal által kiadott harminc napnál nem régebbi földhasználati nyilvántartó lapot, mely szerint a terület nádasként van nyilvántartva.

5. Cím Kiegészítő agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoport Erózióvédelmi célprogramok 1. Vízerózió elleni védelem célprogramok A) Ültetvények vízerózió elleni védelme célprogram 44. § (1) A támogatás célja a talajerózió csökkentése, a talaj lemosódásának csökkentése, a talajminőség fenntartása, valamint a vízszennyezés csökkentése. (2) Jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható terület ültetvényterület 0,5 ha, b) igazolás arról, hogy a parcella legalább 5%-os lejtőn fekszik, illetve erózió által veszélyeztetett, c) valamely ültetvény célprogramban való részvétel (36-38. §-ban foglaltak alapján). (3) A program előírásai: a) a sorköz és művelő utak zöld növényi borításának kialakítása vetéssel, pl. őszi árpával, gyepesítéssel, pillangós növényekkel, pillangós növények keverékével vagy mulccsal, azaz aprított növényi anyaggal (fakéreg, szalma, széna), b) árkok (vízelvezetők) füvesítése. (4) A támogatás mértéke: a) a telepítés évében a programba bevitt terület után 231,37 euró/ha, b) a második évtől a programba bevitt területek után 39,22 euró/ha. (5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a területileg illetékes NTSZ igazolását arról, hogy a parcella legalább 5%-os lejtőn fekszik, illetve erózió által veszélyeztetett. B) Szántóföldek vízerózió elleni védelme célprogram 45. § (1) A támogatás célja a talajerózió csökkentése, a talaj lemosódásának csökkentése, a talajminőség fenntartása, valamint a vízszennyezés csökkentése. (2) Jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható terület 1 ha szántóterület, b) igazolás arról, hogy a parcella legalább 5%-os lejtőn fekszik, illetve erózió által veszélyeztetett, c) valamely szántóföldi célprogramban való részvétel (18-28. §-ban foglaltak alapján). (3) A program előírásai: a) őszi vetésű növények esetén: aa) betakarításkor legalább 10-15 cm-es tarlót kell hagyni,

87

ab) a teljes nyári borítottság fenntartása érdekében nyári betakarítás után a tarlót fenn kell tartani és ápolni (gyomszabályozás) kaszálással vagy szárzúzással az őszi vetés idejéig, ac) a vetést október 15-ig be kell fejezni; b) tavaszi vetésű növények esetén: ba) tavaszi vetésű növények előtt a téli/tavaszi talajtakarás biztosítása érdekében az őszi kalászost 60%-os vetőmagmennyiséggel kell vetni, bb) a takarónövényt a következő év március 20. és április 20. között alá kell szántani. (4) A támogatás mértéke: a) a programba bevitt terület után őszi vetésű növények esetében 39,22 euró/ha, b) tavaszi vetésű növények esetében 98,04 euró/ha. (5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a területileg illetékes NTSZ igazolását arról, hogy a parcella legalább 5%-os lejtőn fekszik, illetve erózió által veszélyeztetett.

2. Szélerózió elleni védelem célprogram 46. § (1) A támogatás célja a talajerózió csökkentése, a defláció csökkentése, a talajminőség fenntartása. (2) Jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható szántóterület 1 ha, b) igazolás arról, hogy a parcella szélerózió elleni védelme indokolt, c) valamely szántóföldi célprogramban való részvétel (18-28. §-ban foglaltak alapján). (3) A program előírásai: a) téli/tavaszi talajtakarás biztosítása őszi kalászosokkal (árpa, rozs vagy tritikálé), a teljes területen 60%-os vetőmagmennyiséggel, b) a talajtakaró növényeket a következő év március 20. és április 20. között alá kell forgatni, c) a fő haszonnövény betakarítása után 10-15 cm magas tarlót kell hagyni, és azt rendszeres kaszálással gyommentesíteni kell, d) csak mechanikus gyomirtás engedélyezett, ezt a gyomok virágzása előtt kell elvégezni. (4) A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 98,04 euró/ha. (5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a területileg illetékes NTSZ igazolását arról, hogy a parcella szélerózió elleni védelme indokolt.

Füves mezsgye létesítése célprogram 47. § (1) A támogatás célja a zöld folyosó rendszer parcella szintű elemeinek megteremtése, növényvédő szerekkel való terhelés és növényvédő szer elsodródás csökkentése, szélerózió és vízerózió csökkentése, továbbá az élő szervezetek életfeltételeinek biztosítása. (2) Jogosultsági feltételek: a) a támogatás legalább 1 ha méretű szántóterületekre vehető igénybe, b) a füves mezsgye területe nem haladhatja meg a parcella területének 10%-át, c) részvétel valamely szántóföldi célprogramban (18-28. §-ban foglaltak alapján). d) a mezsgye területére a szántóföldi célprogram támogatása nem vehető igénybe. (3) A program előírásai: a) 4 m széles gyeptelepítéssel létrehozott gyepsáv a parcella szélén, b) a gyepsáv nem legeltethető, és nem égethető, c) mulcsozás, kaszálás a telepítés évében kétszer, majd azt követően évente legalább egyszer, május 1. után, d) trágyázás, növényvédő szerek alkalmazása nem megengedett. (4) A támogatás mértéke: a) a telepítés évében a programba bevitt terület után 462,75 euró/ha, b) a második évtől a programba bevitt terület után 39,22 euró/ha.

88

Gyepterületen történő cserjeirtás célprogram 48. § (1) A támogatás célja a legeltetés elmaradásából származó nagyfokú cserjésedés megszüntetése, valamint értékes gyep élőhelyek rehabilitációja. (2) Jogosultsági feltételek: a) legkisebb támogatható terület 1 ha, b) valamely gyepgazdálkodási célprogramban való részvétel (29-35. §-ban foglaltak figyelembevételével), c) igazolás arról, hogy a célprogram bevezetése indokolt. (3) A program előírása a becserjésedett terület gépi vagy kézi irtásának elvégzése. (4) A támogatás mértéke: a) az első évben a programba bevitt terület után 168,63 euró/ha, b) a második évtől a programba bevitt terület után 62,75 euró/ha. (5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a területileg illetékes NTSZ igazolását arról, hogy a becserjésedés foka alapján a cserjeirtás indokolt.

6. Cím Extenzív állattartáshoz kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoport Őshonos és magas genetikai értéket képviselő állatok tartásának támogatása célprogramok 1. Magyar szürke szarvasmarha célprogram 49. § (1) Jogosultsági feltétel: a) legalább 3 darab, tárgyév szeptember 30-áig 3. életévét betöltött vagy annál idősebb az elismert fajtaegyesület törzskönyvi nyilvántartásában szereplő fajtatiszta tehén tartása, b) a kérelem benyújtója az állat tartója. (2) A program előírása: szabadtartásos állattartás folytatása. (3) A támogatás mértéke: 113,67 euró/egyed. (4) A támogatási kérelemhez mellékelni kell: a) a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének igazolását arról, hogy az állat tartója mekkora támogatásra jogosult állatállománnyal rendelkezik, b) amennyiben az állat nem az állattartó tulajdonában van, igazolás csatolása kötelező, melyben a tulajdonos nyilatkozik arról, hogy az állat tartója a tulajdonos beleegyezésével veszi igénybe a támogatást. Ebben az esetben a kérelem benyújtója vállalja az előírások betartását, illetve a támogatási határozatban vállalt kötelezettségeket.

2. Magas genetikai értéket képviselő lovak célprogram 50. § (1) Jogosultsági feltétel: a) legalább 1 darab, tárgyév december 31-éig a 3. életévét betöltött, vagy annál idősebb fajtatiszta és törzskönyvezett kanca tartása: Gidrán, Hucul, Magyar hidegvérű, Lipicai, Shagya arab, Nóniusz, Kisbéri-félvér, Furioso-North Star fajtákból. Amennyiben a kanca a fajtájában nem elfogadott ménnel lett fedeztetve, abban az esetben a következő támogatási évben támogatásra nem jogosult, b) a kérelem benyújtója az állat tulajdonosa. (2) A program előírása: szabadtartásos/félszabad tartásos állattartás folytatása. (3) A támogatás mértéke: 119,80 euró/egyed. (4) A támogatási kérelemhez mellékelni kell: a) a fajta elismert országos tenyésztő szervezetének igazolását arról, hogy az állat tulajdonosa mekkora támogatásra jogosult állatállománnyal rendelkezik. Az igazolásnak tartalmaznia kell a kancák egyedi azonosító számát és nevét a lóútlevél alapján, b) amennyiben nem a tulajdonos az állat tartója, abban az esetben a tulajdonosnak biztosítania kell, hogy a támogatásra jogosult állat olyan helyen van tartva, ahol a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásai betartásra kerülnek, azok megszegése az állat tulajdonosát terhelik felelősséggel.

89

3. Mangalica célprogram 51. § (1) Jogosultsági feltétel: a) legalább 20 db nőivarú, tárgyév szeptember 30-áig az 1. életévét betöltött vagy annál idősebb az elismert fajtaegyesület törzskönyvi nyilvántartásában szereplő fajtatiszta mangalica koca tartása, b) a kérelem benyújtója az állat tartója. (2) A program előírása: szabadtartásos/félszabad tartásos állattartás folytatása. (3) A támogatás mértéke: 78,43 euró/egyed. (4) A támogatási kérelemhez mellékelni kell: a) a fajta elismert országos tenyésztő szervezetének igazolását arról, hogy az állat tartója mekkora támogatásra jogosult állatállománnyal rendelkezik, b) amennyiben az állat nem saját tulajdonban van, igazolás csatolása kötelező, melyben a tulajdonos nyilatkozik arról, hogy az állat tartója a tulajdonos beleegyezésével veszi fel a támogatást. Ebben az esetben a kérelem benyújtója vállalja az előírások betartását, illetve a támogatási határozatban vállalt kötelezettségeket.

4. Őshonos juh célprogram 52. § (1) Jogosultsági feltételek: a) legalább 10 db nőivarú, tárgyév szeptember 30-áig az 1. életévet betöltött vagy annál idősebb az elismert tenyésztő szervezet törzskönyvi nyilvántartásában szereplő fajtatiszta anyajuh tartása: Hortobágyi racka (fehér, fekete), Gyímesi racka, Cigája vagy Cikta fajtákból, b) a kérelem benyújtója az állat tartója. (2) A program előírása szerint szabadtartásos állattartás folytatása. (3) A támogatás mértéke: 20,59 euró/egyed. (4) A támogatási kérelemhez mellékelni kell: a) a fajta elismert országos tenyésztő szervezeti igazolását arról, hogy az állat tartója mekkora támogatásra jogosult állatállománnyal rendelkezik, b) amennyiben az állat nem saját tulajdonban van, igazolás csatolása kötelező, melyben a tulajdonos nyilatkozik arról, hogy az állat tartója a tulajdonos beleegyezésével veszi fel a támogatást. Ebben az esetben a kérelem benyújtója vállalja az előírások betartását, illetve a támogatási határozatban vállalt kötelezettségeket.

5. Őshonos baromfi célprogram 53. § (1) Jogosultsági feltételek: a) a keltetési napló alapján kiállított származási igazolás alapján a tenyésztő szervezet által igazolt állomány megléte fajonként: Faj

Minimális állatlétszám (egyed/év)

tojó hasznosítású (sárga magyar, kendermagos magyar, fehér 200 magyar, erdélyi kopasznyakú, elismerést követően fogolyszínű magyar tyúk) vegyes ivar pecsenyecsirke a fenti fajtákból vegyes ivar 500 pulyka (bronz, réz) vegyes ivar 100 fodrostollú magyar lúd (elismerést követően magyar lúd) 100 vegyes ivar b) a kérelem benyújtója az állat tulajdonosa. (2) A program előírása szerint szabadtartásos/félszabad tartásos állattartás folytatása. (3) A támogatás mértéke: a) tojó tyúk esetében 0,69 euró/egyed, b) pecsenyecsirke (tyúk és kakas) esetében 0,33 euró/egyed, c) pulyka esetében 1,53 euró/egyed, d) fodrostollú magyar lúd esetében 1,10 euró/egyed. (4) A támogatási kérelemhez mellékelni kell: a) a fajta elismert országos tenyésztő szervezet által kiállított származási igazolást, ami igazolja, hogy az állat tulajdonosa mekkora támogatásra jogosult állatállománnyal rendelkezik, b) a származási igazoláson fel kell tüntetni az I-II. törzskönyvi osztályt (elit vagy nagyszülő).

90

Ökológiai állattartás célprogramok 1. Szarvasmarha célprogram 54. § (1) Jogosultsági feltételek: a) legalább 3 db, ökológiai ellenőrző szervezet által ellenőrzött állat, b) Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet általi nyilvántartásba vétel, c) a kérelem benyújtója az állat tartója. (2) A program előírása szerint a 2092/91/EGK rendelet ökológiai állattartásra vonatkozó szabályainak betartása. (3) A támogatás mértéke 74,62 euró/egyed. (4) A támogatási kérelemhez mellékelni kell: a) államilag elismert tenyésztő szerv igazolását az állatállomány meglétéről, b) elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet által kiállított igazolást az állatállomány nyilvántartásba vételéről.

2. Sertés célprogram 55. § (1) Jogosultsági feltételek: a) legalább 20 db, ökológiai ellenőrző szervezet által ellenőrzött állat, b) Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet általi nyilvántartásba vétel, c) a kérelem benyújtója az állat tartója. (2) A program előírása szerint a 2092/91/EGK rendelet ökológiai állattartásra vonatkozó szabályainak betartása. (3) A támogatás mértéke 58,82 euró/egyed. (4) A támogatási kérelemhez mellékelni kell: a) államilag elismert tenyésztő szerv igazolását az állatállomány meglétéről, b) elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet által kiállított igazolást az állatállomány nyilvántartásba vételéről.

3. Juh célprogram 56. § (1) Jogosultsági feltételek: a) legalább 10 db, ökológiai ellenőrző szervezet által ellenőrzött állat tartása, b) Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet általi nyilvántartásba vétel, c) a kérelem benyújtója az állat tartója. (2) A program előírása szerint a 2092/91/EGK rendelet ökológiai állattartásra vonatkozó szabályainak betartása. (3) A támogatás mértéke: 18,82 euró/egyed. (4) A támogatási kérelemhez mellékelni kell: a) államilag elismert tenyésztő szerv igazolását az állatállomány meglétéről, b) elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet által kiállított igazolást az állatállomány nyilvántartásba vételéről.

4. Baromfi célprogram 57. § (1) Jogosultsági feltételek: a) Magyarországon az elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet általi nyilvántartásba vett állatállomány megléte fajonként: Faj Minimális állatlétszám (egyed/év) tojó tyúk pecsenyecsirke pulyka lúd kacsa gyöngytyúk b) a kérelem benyújtója az állat tartója.

200 500 100 100 100 100

91

(2) A program előírása szerint a 2092/91/EGK rendelet ökológiai állattartásra vonatkozó szabályainak betartása. (3) A támogatás mértéke: a) tojó tyúk esetében 0,49 euró/egyed, b) pecsenyecsirke és gyöngytyúk esetében 0,25 euró/egyed, c) pulyka esetében 1,04 euró/egyed, d) lúd és kacsa esetében 0,78 euró/egyed. (4) A támogatási kérelemhez mellékelni kell az elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet által kiállított igazolást az állatállomány nyilvántartásba vételéről.

Záró rendelkezés 58. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba azzal, hogy a támogatásra való jogosultságra vonatkozó rendelkezéseit szeptember 1-jétől kezdődően kell alkalmazni.

Európai Unió jogának való megfelelés 59. § Ez a rendelet a Tanács 1999. május 17-i 1257/1999/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

1. számú melléklet a 150/2004. (X. 12.) FVM rendelethez Egyes agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoporton belüli célprogramok fokozatai a gazdálkodási előírások szigorúsága alapján Célprogramcsoport szántóföldi agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramcsoport

Szigorúság mértéke 1.

2. 3. 4.

gyepgazdálkodási célprogramcsoport

1. 2. 3.

ültetvényekre vonatkozó agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramcsoport

1. 2. 3.

92

Célprogram alapszintű szántóföldi célprogram tanyás gazdálkodás célprogram méhlegelő célú növénytermesztési célprogram integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram hosszú távú területpihentetési célprogram ritka szántóföldi növény- és zöldségfajták termesztése célprogram Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható szántóföldi növénytermesztési célprogramok alapszintű gyepgazdálkodási célprogramok ökológiai gyepgazdálkodási célprogram Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható gyepgazdálkodási célprogramok integrált ültetvény célprogram ökológiai ültetvény célprogram ritka ültetvény fajták termesztése célprogram

Célprogramcsoport

Szigorúság mértéke

vizes élőhelyekhez kapcsolódó agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramcsoport

1.

extenzív halastavak fenntartása célprogram nádgazdálkodás célprogram vizes élőhelyek létrehozása célprogramok zsombékosok, mocsarak, lápok gondozása célprogram őshonos állatok tartásának támogatása célprogramok

2.

extenzív állattartáshoz kapcsolódó agrárkörnyezet-gazdálkodási célprogramcsoport

Célprogram

1. 2.

ökológiai állattartás célprogramok

2. számú melléklet a 150/2004. (X. 12.) FVM rendelethez Az egyes agrár-környezetgazdálkodási célprogramok esetében az adott kultúrában engedélyezett növényvédő szerek közül használható, illetve tiltott növényvédő szer hatóanyagok jegyzéke aa) Az alapszintű szántóföldi célprogramban nem használható növényvédő szer hatóanyagok árpa kukorica napraforgó repce őszi búza gombaölő szer hatóanyagok fenitrotion fenitrotion fenitrotion forát fenitrotion rovarölő szer forát forát forát karbofurán karbofurán hatóanyagok karbofurán kabofurán karbofurán karboszulfán klórpirifosz**** klórpirifosz klórpirifosz karboszulfán klórpirifosz oxidemetonoxidemetonklórpirifosz* oxidemeton-metil metil metil terbufosz terbufosz terbufosz terbufosz glifozát*** glifozát** glifozát** atrazin gyomirtó szer klórszulfuron klórszulfuron glifozát*** hatóanyagok * Csak kukurbitacinnal kombinálva használható. megjegyzés ** Használata kizárólag vetés előtt és tarlókezelésre engedélyezett. *** Állományszárítás céljára hidas traktorral, vagy légi úton kijuttatva. Légi kijuttatás esetén kötelező 30 g/ha diquat-dibromid hozzáadása a tankkeverékhez. **** Kizárólag ősszel, egy alkalommal kijuttatva.

gombaölő szer hatóanyagok rovarölő szer hatóanyagok

burgonya

cukorrépa

lucerna

szója

borsó

forát karbofurán karboszulfán klórfluazuron klórpirifosz metilazinfosz terbufosz

fenitrotion forát karbofurán karboszulfán metilazinfosz klórpirifosz oxidemetonmetil terbufosz

fenitrotion

forát karbofurán terbufosz

fenitrotion klórpirifosz

glifozát

gyomirtó szer hatóanyagok

93

ab) A tanyás gazdálkodás célprogramban nem használható növényvédő szer hatóanyagok árpa kukorica napraforgó repce őszi búza karbendazim karbendazim karbendazim karbendazim gombaölő szer klórtalonil klórtalonil hatóanyagok mankoceb mankoceb metiram metiram proquinazid proquinazid endoszulfán endoszulfán endoszulfán forát endoszulfán rovarölő szer fenitrotion fenitrotion fenitrotion foszalon fenitrotion hatóanyagok forát forát forát karbofurán foszalon karbofurán kabofurán karbofurán karboszulfán karbofurán klórpirifosz klórpirifosz karboszulfán klórpirifosz klórpirifosz oxidemeton-metil oxidemeton-metil klórpirifosz* oxidemeton-metil terbufosz terbufosz terbufosz terbufosz 2,4-D 2,4-D 2,4-D glifozát** diquatgyomirtó szer glifozát** glifozát** atrazin alaklór dibromid*** hatóanyagok klórszulfuron klórszulfuron glifozát** bifenox glufozináttriaszulfuron triaszulfuron dikamba diquatammónium*** dikamba dikamba diquatdibromid*** bromoxinil*** metszulfuronmetszulfurondibromid*** glufozinátmetil metil flumetszulam ammónium*** flupirszulfuronflupirszulfuronimazamox bromoxinil*** metilmetil-szodium tifenszulfuronszodium metil * Csak kukurbitacinnal kombinálva használható. megjegyzés ** Használata kizárólag vetés előtt és tarlókezelésre engedélyezett. *** Földi géppel kijuttatható.



megjegyzés

burgonya

cukorrépa karbendazim

lucerna kaptán

szója karbendazim

borsó karbendazim

endoszulfán forát foszalon karbofurán karboszulfán klórfluazuron klórpirifosz metam-nátrium metilazinfosz terbufosz diquat-dibromid

endoszulfán fenitrotion forát karbofurán karboszulfán klórpirifosz metilazinfosz oxidemeton-metil terbufosz

endoszulfán fenitrotion foszalon

cihexatin forát karbofurán terbufosz

fenitrotion klórpirifosz

diquatglifozát dibromid* diquat-dibromid* diuron imazaquin tifenszulfurontifenszulfuronmetil metil glufozinátglufozinátammónium* ammónium* * Földi géppel kijuttatható.

94

diquat-dibromid* glufozinátammónium*

ac) Az Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható szántóföldi növénytermesztési célprogramokban nem használható növényvédő szer hatóanyagok árpa kukorica napraforgó repce őszi búza TMTD karbendazim karbendazim karbendazim TMTD gombaölő szer klórtalonil klórtalonil karbendazim hatóanyagok mankoceb mankoceb metiram metiram tiofanát-metil tiofanát-metil TMTD TMTD pikoxistrobin*** pikoxistrobin*** azoxistrobin*** azoxistrobin*** proquinazid proquinazid alfametrin alfametrin alfametrin rovarölő szer alfametrin alfametrin béta-ciflutrin béta-ciflutrin cink-foszfid hatóanyagok béta-ciflutrin cink-foszfid cink-foszfid cink-foszfid cipermetrin cink-foszfid cipermetrin cipermetrin cipermetrin dimetoát cipermetrin diklórfosz dimetoát dimetoát endoszulfán dimetoát endoszulfán endoszulfán endoszulfán eszfenvalerát forát eszfenvalerát eszfenvalerát eszfenvalerát fenitrotion foszalon fenitrotion fenitrotion fenitrotion forát karbofurán foszalon forát forát karbofurán karboszulfán karbofurán karbofurán karbofurán karboszulfán klórpirifosz klórpirifosz klórpirifosz klórpirifosz klórpirifosz* oxidemeton-metil pirimifosz-metil oxidemeton-metil oxidemeton-metil pirimifosz-metil terbufosz zéta-cipermetrin terbufosz terbufosz terbufosz zéta-cipermetrin zéta-cipermetrin zéta-cipermetrin 2,4-D 2,4-D 2,4-D alaklór diquat-dibromid gyomirtó szer glifozát** glifozát** atrazin glifozát** klomazon hatóanyagok klórszulfuron klórszulfuron glifozát** bifenox glufozináttriaszulfuron triaszulfuron dikamba diquat-dibromid ammónium dikamba dikamba diquat-dibromid glufozinátbromoxinil metszulfuron-metil metszulfuronflumetszulam ammónium flupirszulfuronmetil imazamox bromoxinil metilflupirszulfuron- tifenszulfuronszodium metil-szodium metil * Csak kukurbitacinnal kombinálva használható. megjegyzés ** Használata kizárólag vetés előtt és tarlókezelésre engedélyezett. *** Évente egy alkalommal, a zászlós levél megjelenése előtt juttatható ki.


burgonya tiofanát-metil alfametrin béta-ciflutrin cink-foszfid cipermetrin endoszulfán eszfenvalerát forát foszalon fosztiazat karbofurán karboszulfán klórfluazuron klórpirifosz metam-nátrium metilazinfosz oxamil terbufosz

cukorrépa karbendazim tiofanát-metil alfametrin béta-ciflutrin cink-foszfid cipermetrin dimetoát endoszulfán eszfenvalerát fenitrotion forát karbofurán karboszulfán klórpirifosz metilazinfosz oxidemetonmetil terbufosz zéta-cipermetrin

95

lucerna

szója karbendazim

borsó karbendazim

cink-foszfid dimetoát endoszulfán fenitrotion foszalon metomil

cihexatin cink-foszfid diklórfosz forát karbofurán terbufosz

cink-foszfid diklórfosz dimetoát eszfenvalerát fenitrotion klórpirifosz metomil teflutrin

diquat-dibromid klomazon

diquat-dibromid glifozát diquat-dibromid diuron diquat-dibromid klomazon tifenszulfuronimazaquin glufozinátmetil tifenszulfuron-metil ammónium glufozinátklomazon ammónium glufozinátammónium b) Az integrált szántóföldi növénytermesztési célprogramban nem használható növényvédő szer hatóanyagok árpa kukorica napraforgó repce őszi búza flutriafol flutriafol gombaölő szer fluzilazol fluzilazol hatóanyagok pikoxistrobin**** pikoxistrobin*** * alfametrin alfametrin alfametrin alfametrin rovarölő szer alfametrin béta-ciflutrin cink-foszfid cink-foszfid béta-ciflutrin hatóanyagok cink-foszfid cink-foszfid cipermetrin cipermetrin cink-foszfid cipermetrin cipermetrin dimetoát dimetoát cipermetrin endoszulfán dimetoát endoszulfán endoszulfán dimetoát eszfenvalerát endoszulfán eszfenvalerát eszfenvalerát forát karbofurán eszfenvalerát forát forát karbofurán klórpirifosz forát kabofurán karbofurán karboszulfán zéta-cipermetrin karbofurán klórpirifosz karboszulfán klórpirifosz klórpirifosz oxidemetonklórpirifosz* oxidemeton-metil oxidemeton-metil metil terbufosz terbufosz terbufosz terbufosz zéta-cipermetrin zéta-cipermetrin zéta-cipermetrin glifozát** glifozát** atrazin glifozát*** gyomirtó szer klórszulfuron klórszulfuron flumetszulam alaklór hatóanyagok glifozát*** * Csak kukurbitacinnal kombinálva használható. megjegyzés ** Használata kizárólag vetés előtt és tarlókezelésre engedélyezett. *** Állományszárítás céljára hidas traktorral vagy légi úton kijuttatva. Légi kijuttatás esetén kötelező 30 g/ha diquat-dibromid hozzáadása a tankkeverékhez. **** Évente egy alkalommal, a zászlós levél megjelenése előtt juttatható ki. gyomirtó szer hatóanyagok

burgonya

cukorrépa


lucerna

alfametrin béta-ciflutrin cink-foszfid béta-ciflutrin cink-foszfid dimetoát cink-foszfid cipermetrin metomil cipermetrin dimetoát endoszulfán endoszulfán eszfenvalerát eszfenvalerát forát forát fosztiazat karbofurán karbofurán karboszulfán karboszulfán klórpirifosz klórfluazuron metilazinfosz klórpirifosz oxidemeton-metil metam-nátrium terbufosz metilazinfosz oxamil terbufosz c) Az integrált zöldségtermesztésben felhasználható növényvédő szer hatóanyagok zöld Káposztafélék iprodion vetőmagcsávázás kaptán

96

szója

borsó

cihexatin cink-foszfid diklórfosz forát karbofurán terbufosz

alfametrin bétaciflutrin cink-foszfid cipermetrin deltametrin diklórfosz eszfenvalerá t endoszulfán fenitrotion klórpirifosz metomil

sárga

tő- és gyökérrothadás, palántadőlés peronoszpóra

lisztharmat talajlakó kártevők

lótücsök hernyókártevők, földibolhák

TMTD TMTD azoxistrobin rézhidroxid rézoxid rézoxiklorid rézszulfát kén diazinon fenitrotion + malation teflutrin fenitrotion + malation Bacillus thuringiensis v. Kurstaki indoxakarb lufenuron spinozád* teflubenzuron tiametoxám Trichogramma pintoi + T. evanescens

levéltetvek

gyomnövények egyéb

megjegyzés

Fokhagyma vetőmagcsávázás

gombabetegségek talajlakó kártevők

lótücsök állati kártevők (lombkártevők)

fluazifop-P-butil

ftálimid származékok: folpet** ftálimid származékok: kaptán** ditiokarbamátok és kombinációik: mankoceb** mankoceb** + rézoxiklorid

diazinon* dimetoát* klórpirifosz-metil* malation*

diazinon* dimetoát* malation* pirimikarb** tiametoxám** triazamát** trifluralin* pendimetalin* napropamid*

etoxilált montánsav poliakrilamid-poliakrilsavkopolimer vas-III-hidroxi-komplex alkil-aril-polietoxi-etanol fehérje-cink-komplex troklosen-Na * Kizárólag felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező szaktanácsadó írásbeli javaslatára alkalmazhatók. Az így jelzett hatóanyagokkal (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) legfeljebb 2 kezelés végezhető a tenyészidőszakban. ** E hatóanyagok (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) összesen 3 alkalommal használhatók a tenyészidőszakban. zöld mankoceb tiofanát-metil TMTD azoxistrobin kén diazinon fenitrotion + malation teflutrin fenitrotion + malation

sárga

mankoceb**

dimetoát* fenitrotion*

97

gyomnövények egyéb

megjegyzés

Vöröshagyma vetőmag, szaporítóanyag csávázás

baktériumos betegségek

gombabetegségek

talajlakó kártevők

lótücsök állati kártevők (lombkártevők)

gyomnövények

pendimetalin S-metolaklór etoxilált montánsav poliakrilamid-poliakrilsav-kopolimer vas-III-hidroxi-komplex alkil-aril-polietoxi-etanol fehérje-cink-komplex troklosen-Na pinolén * Kizárólag felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező szaktanácsadó írásbeli javaslatára alkalmazhatók. Az így jelzett hatóanyagokkal (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) legfeljebb 2 kezelés végezhető a tenyészidőszakban. ** E hatóanyagok (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) összesen 3 alkalommal használhatók a tenyészidőszakban. zöld himexazol kaptán mankoceb tiofanát-metil TMTD rézoxiklorid rézhidroxid rézszulfát cimoxanil + rézoxiklorid azoxistrobin benalaxil + rézoxiklorid cimoxanil + rézoxiklorid dimetomorf + rézoxiklorid metalaxil-M (mefenoxam) + réz propamokarb rézhidroxid rézoxiklorid rézszulfát vinklozolin rézoxid diazinon fenitrotion + malation teflutrin fenitrotion + malation

kletodim propaquizafop fluazifop-P-butil quizalofop-P-tefuril haloxifop-R-metilészter linuron propaklór propizoklór fenmedifam + dezmedifam + etofumezát ioxinil S-metolaklór

98

sárga

ditiokarbamátok és kombinációik: benalaxil + mankoceb** dimetomorf + mankoceb** mankoceb** efozit-Al + rézoxiklorid** metalaxilM(mefenoxam)+ folpet** oxamil*

dimetoát* fentitrotion* klórpirifosz-metil* malation* tiametoxám** oxifluorfen** klopiralid** pendimetalin

egyéb

megjegyzés

Paprika vetőmagcsávázás

palántadőlés


talajlakó gombák lótücsök alternáriás és szeptóriás levélfoltosság

lisztharmat


bagolylepkék

levéltetvek

atkák

etoxilált montánsav poliakrilamid-poliakrilsav-kopolimer vas-III-hidroxi-komplex alkil-aril-polietoxi-etanol fehérje-cink-komplex troklosen-Na pinolén * Kizárólag felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező szaktanácsadó írásbeli javaslatára alkalmazhatók. Az így jelzett hatóanyagokkal (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) legfeljebb 2 kezelés végezhető a tenyészidőszakban. ** E hatóanyagok (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) összesen 3 alkalommal használhatók a tenyészidőszakban. zöld himexazol kaptán Streptomyces griseoviridis TMTD metiram propamokarb TMTD diazinon fenitrotion + malation teflutrin Coniothyrium minitans propamokarb fenitrotion + malation azoxistrobin iprodion rézhidroxid rézszulfát

azoxistrobin kén rézhidroxid rézhidroxid + növényi olaj rézoxiklorid rézszulfát rézoxid indoxakarb lufenuron Trichogramma pintoi + T. evanescens alifás zsírsav etilalkoholos növényi kivonat növényi olaj paraffinolaj paraffinolaj + Atplus 300 F paraffinolaj + rézoleát zsírsav alifás zsírsav

99

sárga

ftálimid származékok: kaptán** ditiokarbamátok és kombinációik: mankoceb** mankoceb** + rézoxiklorid metiram** propineb** azolok: miklobutanil** penkonazol** kasugamicin (ess. use) mankoceb** + rézoxiklorid

diazinon* dimetoát* malation* acetamiprid** diazinon* dimetoát* imidakloprid** malation* pirimikarb** tiametoxám** piridaben**

gyomnövények

egyéb

megjegyzés

Paradicsom vetőmagcsávázás

palántadőlés

talajlakó gombák talajlakó kártevők

lótücsök gombabetegségek

fenbutatin-oxid tebufenpirad** propargit klomazon trifluralin pendimetalin napropamid propaquizafop fluazifop-P-butil quizalofop-P-tefuril quizalofop-P-etil etoxilált montánsav poliakrilamid-poliakrilsav-kopolimer vas-III-hidroxi-komplex 5-nitroguajakol Na-só + o-nitro-fenol Na-só + p-nitro-fenol Na-só alkil-aril-polietoxi-etanol fehérje-cink-komplex troklosen-Na * Kizárólag felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező szaktanácsadó írásbeli javaslatára alkalmazhatók. Az így jelzett hatóanyagokkal (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) legfeljebb 2 kezelés végezhető a tenyészidőszakban. ** E hatóanyagok (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) összesen 3 alkalommal használhatók a tenyészidőszakban. zöld himexazol kaptán mankoceb TMTD himexazol mankoceb propamokarb TMTD Coniothyrium minitans diazinon fenitrotion + malation teflutrin fenitrotion + malation azoxistrobin benalaxil + rézoxiklorid cimoxanil + rézoxiklorid dimetomorf+ rézoxiklorid iprodion kén klórtalonil metalaxil-M (mefenoxam) + rézoxiklorid vinklozolin rézoxid

100

sárga

ditiokarbamátok és kombinációik: benalaxil + mankoceb** dimetomorf+ mankoceb** mankoceb** mankoceb** + rézoxiklorid mankoceb** + zoxamid metalaxilM(mefenoxam) + mankoceb** metiram** propineb** egyéb, önálló csoportot alkotó hatóanyagkombinációk:


bagolylepkék levéltervek

atkák burgonyabogár gyomnövények

egyéb

megjegyzés

Kabakosok vetőmagcsávázás


lótücsök peronoszpóra

rézhidroxid rézoxiklorid rézszulfát indoxakarb Trichogramma pintoi + T. evanescens alifás zsírsav etilalkoholos növényi kivonat zsírsav

efozit-Al + rézoxiklorid** trifloxistrobin + cimoxanil mankoceb** + rézoxiklorid

acetamiprid** dimetoát* imidakloprid** malation* pirimikarb** tiametoxám** piridaben**

alifás zsírsav fenbutatin-oxid Bacillus thuringiensis v. tenebrionis acetamiprid** fluazifop-P-butil haloxifop-R-metilészter kletodim metribuzin napropamid pendimetalin quizalofop-P-etil S-metolaklór trifluralin etoxilált montánsav poliakrilamid-poliakrilsav-kopolimer vas-III-hidroxi-komplex 5-nitroguajakol Na-só + o-nitro-fenol Na-só + p-nitro-fenol Na-só alkil-aril-polietoxi-etanol fehérje-cink-komplex troklosen-Na * Kizárólag felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező szaktanácsadó írásbeli javaslatára alkalmazhatók. Az így jelzett hatóanyagokkal (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) legfeljebb 2 kezelés végezhető a tenyészidőszakban. ** E hatóanyagok (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) összesen 3 alkalommal használhatók a tenyészidőszakban. zöld himexazol kaptán TMTD diazinon fenitrotion + malation teflutrin fenitrotion + malation azoxistrobin benalaxil + rézoxiklorid cimoxanil + rézoxiklorid dimetomorf + rézoxiklorid klórtalonil propamokarb

101

sárga

ditiokarbamátok és kombinációik: benalaxil + mankoceb** dimetomorf + mankoceb** mankoceb** +

rézhidroxid rézoxiklorid rézszulfát rézsszulfát + kén rézoxid

lisztharmat


egyéb gombabetegségek

levéltetvek

kén

rézhidroxid rézoxiklorid rézszulfát azoxistrobin Coniothyrium minitans polyoxin B rézhidroxid rézoxiklorid rézszulfát Trichoderma harzianum alifás zsírsav növényi olaj paraffinolaj paraffinolaj + Atplus 300 F paraffinolaj + rézoleát

tripszek bagolylepkék atkák gyomnövények egyéb

indoxakarb lufenuron alifás zsírsav fenbutatin-oxid S-metolaklór klomazon etoxilált montánsav poliakrilamid-poliakrilsav-kopolimer vas-III-hidroxi-komplex 5-nitroguajakol Na-só + o-nitro-fenol Na-só + p-nitro-fenol Na-só

102

rézoxiklorid metalaxilM(mefenoxam) + mankoceb** miklobutanil + mankoceb** foszfonsavszármazékok: efozit-Al + rézoxiklorid** efozit-Al** ftálimid származékok: folpet** kaptán** strobilurinok: azoxistrobin** krezoxim-metil** krezoxim-metil + metiram** trifoxistrtobin** azolok, pirimidinek: feniramol** miklobutanil** penkonazol** egyéb, önálló csoportot alkotó hatóanyagok: dinokap** tiofanát-metil** kasugamicin (ess. use) mankoceb** + rézoxiklorid kasugamicin (ess. use) mankoceb** mankoceb** + rézoxiklorid ftálimid származékok: kaptán** folpet** acetamipirid** diazinon* dimetoát* imidakloprid** malation* pirimikarb** tiametoxám** diklórfosz* malation*

abamektin*** piridaben**

alkil-aril-polietoxi-etanol fehérje-cink-komplex troklosen-Na * Kizárólag felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező szaktanácsadó megjegyzés írásbeli javaslatára alkalmazhatók. Az így jelzett hatóanyagokkal (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) legfeljebb 2 kezelés végezhető a tenyészidőszakban. ** E hatóanyagok (a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen) károsító csoportonként (kártevők, kórokozók) összesen 3 alkalommal használhatók a tenyészidőszakban. *** Kizárólag görög- és sárgadinnyében maximum 2 alkalommal. d) Az integrált zöldségtermesztésben nem használható növényvédő szer hatóanyagok zöldborsó* csemegekukorica* karbendazim gombaölő szer hatóanyagok alfametrin alfametrin rovarölő szer hatóanyagok cink-foszfid béta-ciflutrin cipermetrin cink-foszfid dimetoát cipermetrin endoszulfán deltametrin eszfenvalerát diklórfosz fenitrotion eszfenvalerát forát endoszulfán karbofurán fenitrotion karboszulfán klórpirifosz klórpirifosz** metomil terbufosz zéta cipermetrin atrazin imazamox gyomirtó szer hatóanyagok klomazon lenacil linuron MCPB prometrin * A jelölt kultúrák esetén csak a nem használható hatóanyagok kerültek megjegyzés meghatározásra. A be nem sorolt, de az adott kultúrában engedélyezett hatóanyagot tartalmazó készítményeket az engedély okiratoknak megfelelően kell alkalmazni. ** Csak kukurbitacinnal kombinálva használható. e) Az integrált ültetvény célprogramban felhasználható növényvédő szer hatóanyagok sárga piros zöld strobilurinok és analógok: karbendazim gombaölő szer strobilurinok: azoxistrobin** piraklostrobin** dinokap hatóanyagok trifloxistrobin** krezoxim-metil** tiofanát-metil famoxadon*** azolok, pirimidinek: fenamidon*** difenokonazol** dinikonazol** anilinprimidinek: ciprodinil** fluquinkonazol** pirimetanil** fluzilazol** hexakonazol** dikarboximidek: iprodion** miklobutanil** procimidon** penkonazol** vinklozolin** proquinazid** propikonazol** réztartalmú hatóanyagok: rézoxiklorid* prokloráz** rézszulfát* tebukonazol** rézhidroxid* triadimenol** rézoleát* tetrakonazol** rézoxid* triflumizol**

103

fenarimol** ditiokarbamátok, diszulfidok: metiram** mankoceb** propineb** tolilfluanid** TMTD** ftálimid származékok: folpet** kaptán** fenilamidok: benalaxil*** metalaxil-M(mefenoxam)*** egyéb, önálló csoportot képező hatóanyagok: efozit-Al** kasugamicin** (ess. use) dodin** spiroxamin** kén* Trichoderma harzianum T-39 ditianon** tiofanát-metil**** iprovalikarb*** boscalid** quinoxifen** * Réz vagy kén érzékenység figyelembevételével. ** A hatóanyag, a hatóanyagcsoport más tagjaival együttesen évente legfeljebb 3 alkalommal használható (a szürkepenész és monília elleni hatóanyagok 2 alkalommal). *** Kontakt készítményekkel kombinálva kell alkalmazni. **** Csak csonthéjasokban használható. A szőlőültetvényekben réz hatóanyagú készítmények a tenyészidőszak alatt (lemosó permetezésekkel együtt) legfeljebb 6 kg/ha fémréz hatóanyag mennyiségben használhatók összesen.

egyéb, önálló csoportot képező hatóanyagok: dimetomorf*** bupirimát** fenhexamid** cimoxanil*** fluazinam klórtalonil zoxamid*** kalcium-poliszulfid* poliszulfidkén*

megjegyzés

rovarölő szer hatóanyagok

zöld alifás-zsírsav Bacillus thuringiensis diflubenzuron etilalkoholos növényi kivonat fenoxikarb indoxakarb kalcium-poliszulfid lufenuron metoxifenozid novaluron növényi olaj paraffinolaj pimetrozin pirimikarb poliszulfidkén spinozád* teflubenzuron triflumuron vazelinolaj

104

sárga abamektin** acetamiprid benszultap (ess. use) diazinon flufenoxuron* foszalon imidakloprid klórpirifosz-metil malation metaldehid*** spirodiklofen** tebufenpirad teflutrin tiakloprid* tiametoxám

piros alfametrin ásványolaj béta-ciflutrin bifentrin deltametrin diklórfosz dimetoát endoszulfán eszfenvalerát etofenprox fenitrotion klórpirifosz lambda-cihalotrin metamidofosz metámammónium metilazinfosz metomil oxidemeton-metil triazamát zéta-cipermetrin

* Évente legfeljebb 3 alkalommal használható. ** Csak körtében használható. *** Csak szamócában használható.

megjegyzés

atkaölő szer hatóanyagok

megjegyzés


megjegyzés

sárga zöld fenbutatin-oxid fenazaquin* flufenzin fenpiroximat* hexitiazox flufenoxuron* kalcium-poliszulfid piridaben* napraforgóolaj + szójalecitin spirodiklofen* növényi olaj tebufenpirad* paraffinolaj poliszulfidkén propargit vazelinolaj * Évente 1 alkalommal használható. sárga diklobenil diquát-dibromid* flazaszulfuron** flumioxazin** terbutilazin S-metolaklór napropamid oxifluorfen** pendimetalin

zöld glifozát* glufozinát-ammónium* haloxifop-R-metilészter fluazifop-P-butil quizalofop-P-etil propaquizafop

piros abamektin ásványolaj cihexatin orsóolaj

piros acetoklór diuron MCPA fluroxipir linuron propizamid

* Gyomfoltok kezelésére, terelőlemez használatával. ** Évente legfeljebb 1 alkalommal használható.

egyéb szerek (hatóanyagok)

zöld Vulneron (naftil ecetsav + karboxi-metil-rutin) Frigocur (alfa-naftil-ecetsav) Vadóc (Dendrocol 17 SK + Silvacol T + merkaptán + adalék) Vadicell (Dendrocol 17 SK + Silvacol T + mavicell) Fabalzsam (perubalzsam + ichtiol) Fadoktor (perubalzsam + ichtiol + glicerin) Fagél (akrilsavészter-sztirol kopolimer) Nevirol (ftalanilsav) Phyl-set (gibberelinsav + naftoxiecetsav) Florasca (huminsav + gyógynövénykivonat) Dirigol N [2-(1-naftil)-acetamid] Silwet L-77 (trisiloxan) Agrocer-010 (etoxilált montánsav) Agrofix (poliakrilamid-poliakrilsav-kopolimer vas-III-hidroxi-komplex) Antivad (kátrány + gyanta + olaj + gyapjúzsír)

105

sárga Hyspray* (etoxilált zsíramin)

megjegyzés

Atonik (5-nitroguajakol Na só + o-nitro-fenol Na só + p-nitro-fenol Na só) Bio-Film (alkil-aril-polietoxi-etanol) Biokoll E (fehérje-cink-komplex) Buvad H (kvarchomok + denaturált szesz + ragasztóanyag) Buvad R (kvarchomok + denaturált szesz + ragasztóanyag) Fitosept (troklosen-Na) Regalis WG (prohexadion-kalcium) Nonit (dioktil-szulfo-szukcinát-Na) * Évente legfeljebb 2 alkalommal használható.

106

3. melléklet: A 4/2004 (I.13.) FVM rendelet módosításokkal aktualizált változata

4/2004. (I. 13.) FVM rendelet az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény 45. §-a (2) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. § (1) E rendelet célja, hogy jogszabály vagy pályázati felhívás erre vonatkozó rendelkezése esetén - az abban meghatározottak szerint - az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból finanszírozott a) egyszerűsített területalapú támogatás, illetve b) az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programban, illetve c) a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben foglalt vidékfejlesztési támogatások igénybevétele feltételeként szükséges, egyes nemzeti és európai uniós jogszabályokban előírt minimális gazdálkodási és környezetvédelmi követelményeit meghatározza. (2) Az egyszerűsített területalapú támogatások igénybevételéhez szükséges „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” feltételrendszerét az 1. számú melléklet tartalmazza. (3) A vidékfejlesztési támogatások igénybevételéhez szükséges „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerét a 2 számú melléklet tartalmazza. A „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” előírásait az 1. számú mellékletben meghatározott feltételekkel együtt kell alkalmazni. (4) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az 1. és 2. számú mellékletben meghatározott előírásokon kívül további feltételeket is megállapíthat az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott támogatások igénybevételéhez. 2. § (1) A rendelet hatálya az 1. § (1) bekezdése szerinti támogatást igénybe vevő mezőgazdasági termelőre terjed ki. (2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az 1. és 2. számú mellékletekben foglalt követelményeket a gazdálkodók gazdaságuk teljes területén kötelesek alkalmazni a vonatkozó támogatás igénylése esetén. (3) Az egységes területalapú támogatásban részesíthető támogatható területre vonatkozó szempontok (minimális követelmények) teljesítését a Bizottság 2003. december 16-i, az 1259/1999/EK tanácsi rendelet 2004. évi alkalmazására vonatkozó átmeneti intézkedéseknek a Cseh Köztársaságra, Észtországra, Ciprusra, Lettországra, Litvániára, Magyarországra, Máltára, Lengyelországra, Szlovéniára és Szlovákiára vonatkozó egységes területalapú támogatási rendszer tekintetében történő megállapításáról szóló 2199/2003/EK rendeletének 6. cikkben meghatározottak szerint, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszer előírásainak teljesítését pedig e rendelet 4. számú mellékletét képező táblázat pontrendszere alapján kell elbírálni és értékelni. A táblázat tartalmazza az egyes szempont teljesítése, illetve nem teljesítése esetén adandó pontszámot, attól is függően, hogy a nem teljesítést hány alkalommal állapították meg, és az milyen mértékű volt. (4) Ha a szempontok teljesítése esetén a programban elérhető és az elért pontszám különbségének a programban elérhető pontszámhoz viszonyított százalékos aránya nem nulla, és a) az legfeljebb 10%, akkor a mezőgazdasági termelőnek figyelmeztető levelet kell küldeni; b) az legfeljebb 20%, akkor az adott évi támogatási összegből 10%-ot le kell vonni; c) az legfeljebb 30%, akkor az adott évi támogatási összegből 20%-ot le kell vonni; d) az legfeljebb 50%, akkor az adott évi támogatási összegből 50%-ot le kell vonni; e) az legfeljebb 70%, akkor az adott évi támogatási összegből 100%-ot le kell vonni; f) az meghaladja a 70%-ot, akkor a mezőgazdasági termelőt a programból ki kell zárni. (5) A táblázatban megjelölt egyes esetekben az elért pontszámtól függetlenül a mezőgazdasági termelő az adott gazdálkodási évben az érintett (P1), vagy valamennyi (P2) parcella után nem jogosult támogatásra, illetve a mezőgazdasági termelőt a programból ki kell zárni (P3). (6) Az agrár-környezetgazdálkodási és a kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs támogatásaiban részesülő mezőgazdasági termelő a helyes gazdálkodási gyakorlatra vonatkozó előírások teljesítésének ellenőrzése, valamint a nevezett támogatások monitoringja érdekében a gazdasága teljes területén végzett tevékenységekről e rendelet 5. számú melléklete szerint gazdálkodási naplót köteles vezetni, melynek egy aláírt másolatát megküldi minden év augusztus 31. és december 31. között az FVM Agrár-vidékfejlesztési és

107

környezetgazdálkodási Főosztályának (1860 Budapest 55. Pf. 1), kivéve 2004. gazdálkodási évre vonatkozót, melynek beküldési határideje 2006. január 31. A gazdálkodási naplót a hozzá kapcsolódó dokumentumok (pl. számlák, bizonylatok) másolatai nélkül kell megküldeni, ugyanakkor a kötelező nyilvántartásokra vonatkozó előírások szerint a kapcsolódó dokumentumokat legalább 5 évig meg kell őrizni. 3. § (1) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: „A Tanács 2003. szeptember 29-i, 1782/2003/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról” (2) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

1. számú melléklet a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelethez A „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” előírásai 1. Tizenkettő százaléknál nagyobb lejtésű területeken kapás kultúrák termesztése tilos. 2. Szántóterületek művelésben tartása, gyommentes állapot biztosítása mellett. 3. A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nemkívánatos lágy- és fásszárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni.

2. számú melléklet a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelethez A „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” előírásai Szempont 1. Szántóföldi növénytermesztés

1.

2.

3. 4. 5. 2. Gyepgazdálkodás

1.

Előírás Monokultúrás termesztés alkalmazása nem lehetséges, kivéve az évelő takarmánynövényeknél, a méhlegelőnél és a zöldtrágyázás céljából vetett növények esetében. A vetésforgó kialakításában a következő irányelveket kell figyelembe venni: a) cukorrépa, cékla, takarmányrépa, burgonya, lóbab, szója és csillagfürt négyévente csak egyszer kerülhet ugyanarra a táblára; b) napraforgó ötévente egyszer kerülhet ugyanarra a táblára; c) legalább ötévente egyszer pillangós vagy zöldtakarmány növényt kell termeszteni a vetésváltásban, beleértve a másodvetést is; d) szárazborsó hétévente csak egyszer termeszthető; e) kukoricát csak alacsony nitrogénigényű növény követhet; f) két nem évelő pillangós növény termesztése között minimum két év szünetet kell tartani; g) lucerna után nem következhet egyéb pillangós növény, illetve lucerna után az utóveteménynek jelentős nitrogénigényűnek kell lenni; h) szója, napraforgó és olajrepce nem követhetik egymást; i) a vetésforgóban a kalászosok és a kukorica együttes részaránya nem haladhatja meg a hetvenöt százalékot. A mechanikus gyomirtást a gyomok virágzása előtt el kell végezni. Évente eltérő mélységű talajművelés alkalmazása. A szalmabálákat egy hónapon belül le kell hordani a területről a betakarítást követően. Szarvasmarha, juh, kecske, dám- és gímszarvas, szamár, ló és bivaly (egyéb állat nem legeltethető) esetében az állatsűrűség mértéke nem haladhatja meg:

108

2. 3. 4.

3. Tápanyag-gazdálkodás

5. 6. 1.

2.

3.

4.

5.

4. Növényvédelem

1,

- az 1,8 állategység/hektár értéket a nem nitrátérzékeny területeken; - az 1,4 állategység/hektár értéket a nitrátérzékeny területeken. A bálázást és a széna lehordását legfeljebb egy hónapon belül el kell végezni. Gyepek égetése tilos. A legeltetési időszak végén tisztító kaszálást kell végezni minden évben. A téli legeltetés tilos. Minden gépi munkát a gyepterület károsítása nélkül kell végezni. Ötévente szűkített talajvizsgálat (pH, humusztartalom, K , A vízoldható összes só, CaCO , NO +NO , P O , K 0). 3 2 3 2 5 2 Tisztított szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya kijuttatás és talajjavítás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat. A gazdálkodó a nitrogéntrágyázás során nem lépheti túl a kedvezőtlen és nem kedvezőtlen adottságú, továbbá a nitrátérzékeny és nem nitrátérzékeny területekre megadott határértékeket (lásd a kiegészítő táblázatot). A nitrátérzékeny területeken az akcióprogram előírásait kötelező betartani [a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 8. § (1)-(3) bekezdései, illetve 9. § (1)-(2) és (4) bekezdésében foglaltak mellett]. A nem nitrátérzékeny területeken az alábbi előírásokat kell betartani: a) Meredekebb lejtésű területeken trágyát kijuttatni csak azonnali bedolgozás mellett lehet. b) Trágya nem juttatható ki felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól tízméteres sávban, valamint hullámtereken, parti sávokban és vízjárta területeken. c) Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya, trágyalé, hígtrágya betakarítás után csak akkor juttatható ki a szántóterületre még az adott évben, ha a trágyázás és a megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetése közötti idő nem több mint tizennégy nap. d) Tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15. között. Nem juttatható ki trágya fagyott (a talaj öt centiméter vagy annál nagyobb mélységig tartósan fagyott), vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra. e) A gazdálkodó istállótrágyát csak szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornával és aknával ellátott, legalább nyolchavi trágyamennyiség tárolására alkalmas trágyatelepen, hígtrágyát legalább négyhavi trágyamennyiség tárolására alkalmas szigetelt tartályban, medencében tárolhat. A nem nitrátérzékeny területen az állattartó gazdálkodónak a híg- és istállótrágya tárolókra vonatkozó előírásokat az alábbi határidőktől kezdődően kell teljesíteni az akcióprogram előírásainak megfelelően: - hígtrágya tároló 50 állategység/gazdaság felett 2006. január 1jétől; - hígtrágya tároló 50 állategység/gazdaság alatt 2010. január 1-jétől; - istállótrágya tároló 50 állategység/gazdaság felett 2010. január 1jétől; - istállótrágya tároló 50 állategység/gazdaság alatt 2014. január 1jétől. A mezőgazdasági tevékenység során kizárólag hatóságilag engedélyezett növényvédő szert és termésnövelő anyagot lehet felhasználni a technológiai és a felhasználásra való jogosultsági

109

2.

3.

4.

5. Természet- és tájvédelem (a védett területeken és az Érzékeny Természeti Területek célprogramoknál)

1.

2.

3. 4. 5.

6. 7.

8. 9.

10.

11. 12.

6. Állattartás

13. 1.

2.

előírások maradéktalan betartása mellett. Növényvédő szert emberi és állati tartózkodásra, valamint élelmiszer és takarmány tárolására szolgáló helyiségtől elkülönített és biztonságosan zárható raktárban vagy szekrényben, tűz- és robbanásveszélyt kizáró, egészséget és környezetet nem veszélyeztető módon szabad tárolni [a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet előírásai szerint]. Tilos növényvédő szert tárolni egy kilométeres távolságon belül a) a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó és a fürdőzésre kijelölt vizek partvonalának teljes hosszában, b) a vízművek, víznyerőhelyek védőterületén belül. Gondoskodni kell a növényvédelmi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerű összegyűjtéséről, kezeléséről, ártalmatlanításáról (vonatkozó jogszabálynak megfelelően). A növényvédelmi tevékenység során csak megfelelő műszaki állapotú növényvédelmi gépek és növényvédő szer kijuttatására szolgáló berendezések használhatók. A gazdálkodónak kerülni kell a természetes vagy természet közeli élőhelyek károsítását a mezőgazdasági tevékenység (kiszántás, trágyázás vagy vegyszerezés, tájelemek elmozdítása stb.) során is. A gazdálkodónak kerülni kell a gazdaság területén elhelyezkedő történelmi és építészeti szempontból értékes műemlékek és területek károsítását, rongálását a mezőgazdasági tevékenység során. A gazdálkodó nem változtathatja meg a kialakított parcellaméretet. Melioratív meszezés, drénezés és öntözés nem engedélyezett. Csak természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási módszerek és technológiák alkalmazhatók (kaszálás a tábla közepétől kifelé haladva, a táblaszegélyeket utoljára kell lekaszálni). Ideiglenes vagy állandó épületek létesítését csak az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságának jóváhagyásával lehetséges. Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek bevonásával egyedileg kell meghatározni a kaszálás időpontját az ex lege védett lápokon. A meglévő fasorokat, erdősávokat, idős fákat meg kell őrizni. A termesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depónia (trágyaszarvas, bálakazal, szalmakazal stb.) csak a művelt területen hozható létre. Fokozottan védett madárfajok fészkének megtalálása esetén a gazdálkodónak haladéktalanul értesíteni kell az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakembereit. Az állatok éjjeli szálláshelyének kialakításánál csak természetes anyagokat lehet (fa, nád) felhasználni. A pásztorok szálláshelyének kialakítását tájba illően, a hagyományos építészeti anyagok és módszerek felhasználásával kell elvégezni. A tókák, belvizes foltok megőrzése kötelező. A gazdálkodónak az állattartás során gondoskodnia kell az állat számára olyan életkörülmények biztosításáról, amelyek megfelelnek az állat fajának, fajtájának, nemének, korának jellemző fizikai, élettani, tenyésztési, viselkedési és szociális sajátosságainak, valamint egészségi állapotának. Az állat etetése és itatása során csak olyan takarmányt és ivóvizet, illetve egyéb itatásra alkalmas folyadékot szabad felhasználni, amely

110

3. 4.

7. Talajerózió

1. 2. 3. 4. 5. 6.

8. Talaj szervesanyag-tartalma 9. Talajszerkezet

1. 2. 1. 2.

10. A művelés minimális szintje

3. 1. 2. 3. 4.

5.

11. A gazdaság területének rendben tartása

1.

2.

12. Kötelező nyilvántartások

1.

2.

3.

4.

az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti. Az állattartó köteles állatának rendszeres állatorvosi ellátásáról gondoskodni. Az állattartónak az állatok tartása, szállítása és forgalmazása során gondoskodnia kell az állat-egészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi előírások betartásáról. Eróziónak kitett területeken, tavaszi vetésű növények vetéséig talajfedettség biztosítása. Erózióval veszélyeztetett területeken szintvonalas talajművelés alkalmazása. Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése. Tizenkét százaléknál nagyobb lejtésű területen kapás kultúrák termesztése tilos. Természetes talajvédelmet szolgáló meglévő zöld sávok (sövények, táblaszegélyek stb.) megőrzése. Talaj megnyitását eredményező művelést követően talajlezáró művelet alkalmazása. Betakarítást követő tarlóhántás, illetve tarlóápolás alkalmazása. A tarló égetése tilos. Termőföld hasznosításának megfelelő gépek, eszközök alkalmazása. A termőföld művelése a nedvességtartalomnak megfelelő műveletés menetszám mellett úgy történjen, hogy a talajszerkezet romlása, tömörödése elkerülhető legyen. Periodikus (ötévente egyszer) mélyművelés alkalmazása. Szántóterületek művelésben tartása, gyommentes állapot biztosítása mellett. A tájképet alkotó természetes elemek megőrzése. Biztosítani kell a természetes gyepterületek megőrzését. A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nem kívánatos lágy- és fásszárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni. A gyepterületen a megfelelő állatsűrűséggel kell biztosítani az alul-, illetve túllegeltetés elkerülését, vagy legalább évente egyszeri tisztító kaszálást kell végezni. A gazdálkodónak a gazdaságot és annak környezetét rendben, hulladékmentesen kell tartani a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásoknak megfelelően. A gazdálkodónak gondoskodni kell a használatában lévő gazdasági utak jó állapotának fenntartásáról, valamint a csapadékos idő okozta úthibák kijavításáról. A gazdálkodónak a mezőgazdasági parcellán végzett tevékenységeiről naprakész nyilvántartást kell vezetni az FVM által rendszeresített formanyomtatványon, a gazdálkodási naplóban, amely tartalmazza a tápanyag-gazdálkodásra vonatkozó részleteket is. A gazdálkodónak a gazdálkodása során felhasznált növényvédő szerekről, valamint azokkal kapcsolatos tevékenységéről permetezési naplót kell vezetnie. A gazdálkodónak az állattartás során vezetnie kell az állategészségügyi, illetve állatjóléti jogszabályokban részletezett nyilvántartásokat. A gazdálkodónak a nyilvántartásokat és azok dokumentációit legalább a vállalt agrár-környezetgazdálkodási célprogramnak megfelelő időtartamig meg kell őrizni.

111

Kiegészítő táblázat a 2. számú melléklethez

Hektáronként kiadható maximális nitrogén (N) hatóanyag mértékei különböző adottságú és érzékenységű területeken (Mértékegység: kg/ha) Kedvezőtlen Adottságú Térségekben Nem Kedvezőtlen Adottságú Térségekben nitrátérzékeny területen nitrátérzékeny területen nem nitrátérzékeny nem nitrátérzékeny területen területen kiadható ebből: kiadható ebből: kiadható ebből: kiadható ebből: maximális N kiadható maximális N kiadható maximális N kiadható maximális N kiadható (kg/ha) maximális (kg/ha) maximális (kg/ha) maximális (kg/ha) maximális szerves szerves szerves szerves eredetű N eredetű N eredetű N eredetű N (kg/ha) (kg/ha) (kg/ha) (kg/ha) 170 170 200 200 220 170 300 300 Megjegyzés: Ha az előírt talajvizsgálatokon alapuló tápanyag-gazdálkodási terv az adott területre vonatkozóan a fenti határértékeket meghaladó mennyiségben határozná meg a hektáronként kiadható nitrogén hatóanyag mennyiséget, akkor is a táblázatban megadott mértékig lehet nitrogén hatóanyagot kijuttatni a termőföldre.

3. számú melléklet a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelethez Állategység (ÁE) számítási táblázat Állatfajok megnevezése Kérődzők szarvasmarha/bivaly borjú 6 hónapos korig 6-24 hónapos korú növendék 24 hónaposnál idősebb állat juh (vegyes korcsoport) kecske (vegyes korcsoport) dámszarvas (vegyes korcsoport) gímszarvas (vegyes korcsoport) Sertésfélék tenyészkoca malacok nélkül malac 25 kg-ig hízósertés 25-110 kg kan Lófélék ló (vegyes korcsoport) öszvér, szamár (vegyes korcsoport) Baromfifélék pecsenyetyúk és kakas, valamint gyöngytyúk és kakas (vegyes korcsoport) tojótyúk és kakas (vegyes korcsoport) pulyka (vegyes korcsoport) Víziszárnyasok lúd (vegyes korcsoport) kacsa (vegyes korcsoport) Egyéb állatok nyúl (vegyes korcsoport)

112

Mennyiség (db)

Állategység (ÁE)

1 1 1 1 1 1 1

0,4 0,6 1 0,15 0,15 0,15 0,3

1 1 1 1

0,5 0,03 0,2 0,5

1 1

1 0,6

1 1 1

0,01 0,02 0,03

1 1

0,03 0,02

1

0,02

Az állategység a különböző állatfajok állományának együttes számbavételére alkalmas egyenérték. Az állategység, mint mérőszám a Nemzeti Vidékfejlesztési Terven belül az állatok létszámához kötött (állatállomány alapú) támogatások igénylésére és kifizetésére, valamint a gazdálkodók által szolgáltatott adatok egységes feldolgozására és ellenőrzésére szolgál.

4. számú melléklete a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelethez „A Helyes Gazdálkodási Gyakorlatra vonatkozó előírások ellenőrzési szempontjai Ellenőrzési szempontok

Helyes Gazdálkodási Gyakorlat 12. Kötelező nyilvántartások A gazdálkodónak a mezőgazdasági parcellán végzett tevékenységeiről gazdálkodási naplót kell vezetni, amely tartalmazza a tápanyaggazdálkodásra vonatkozó részleteket is A gazdálkodónak a gazdálkodása során felhasznált növényvédő szerekről, valamint azokkal kapcsolatos tevékenységéről permetezési naplót kell vezetnie

A gazdálkodónak az állattartás során vezetnie kell az állategészségügyi, illetve állatjóléti jogszabályokban részletezett nyilvántartásokat (állatlétszám, elhullások és azok okai, alkalmazott kezelések, állatállomány-változás adatai stb.)

A gazdálkodónak a nyilvántartásokat és azok dokumentációit legalább a vállalt agrár-környezetgazdálkodási célprogramnak megfelelő időtartamig meg kell őriznie

Eltérés esetén adandó pontérték Első Második Többszöri alkalom alkalom alkalom

A szempont teljesítése esetén adandó pontérték

Az előírástól való eltérés, illetve annak mértéke

10

A meglévő gazdálkodási napló tartalmaz apróbb pontatlanságokat, de azok a gazdálkodás egészének a szakmai nyomon követését és megítélhetőségét nem akadályozzák

7

5

4

A gazdálkodó nem vezet gazdálkodási naplót A meglévő permetezési napló tartalmaz apróbb pontatlanságokat, de azok a növényvédő szerek felhasználásának szakmai nyomon követését és megítélhetőségét nem akadályozzák A gazdálkodó nem vezet permetezési naplót A meglévő nyilvántartás tartalmaz apróbb pontatlanságokat, de azok az állategészségüggyel, állatjóléttel kapcsolatos tevékenységek szakmai nyomon követését és megítélhetőségét nem akadályozzák

6

P2

P3

7

5

4

6

P2

P3

8

7

5

A gazdálkodó nem vezet az állategészségügyi, ill. az állatjóléti jogszabályokban meghatározott tevékenységekről nyilvántartást Apróbb hiányosságok előfordulnak, de azok a gazdálkodás egészének szakmai megítélését nem akadályozzák

7

5

4

9

8

7

8

7

5

10

10

10

A gazdálkodó nem, vagy alig őrzi meg a gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartásokat és azok dokumentációit, azokból a gazdálkodás egészének szakmai megítélése nem lehetséges”

113

4. melléklet: A Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásainak tervezett módosításai Téma 1. Szántóföldi növénytermesztés

2. Gyepgazdálkodás

Előírás 2. Monokultúrás termesztés tilos 1. 3. A vetésforgó kialakításában a következő irányelveket kell figyelembe venni: a. törölve b. törölve c. legalább 5 évente egyszer pillangós vagy zöldtakarmány növényt kell termeszteni a vetésváltásban beleértve a másodvetést is; d. törölve e. törölve f. törölve g. törölve h. a vetésforgóban a kalászosok és a kukorica együttes részaránya nem haladhatja meg a 75 %-ot. 4. Csak mechanikus gyomirtás engedélyezett, amit a gyomok virágzása előtt el kell végezni. 5. törölve 6. törölve 1. Állatok legelőn tartása (egyéb állat nem legeltethető) esetében az állatsűrűség mértéke nem haladhatja meg: - az 1.8 nagyállategység/ha értéket a nem nitrátérzékeny területeken; - az 1,4 nagyállategység/ha értéket a nitrátérzékeny területeken.

3. Tápanyaggazdálkodás

2. törölve 3. Minden gépi munkát a gyepterület károsítása nélkül kell végezni. 1. 5 évente szűkített talajvizsgálat (pH, humusz tartalom, AK, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O) elvégzése. 2. törölve 3. A gazdálkodó a nitrogén trágyázás során nem lépheti túl a kedvezőtlen és nem kedvezőtlen adottságú, továbbá a nitrátérzékeny és nem nitrát érzékeny területekre megadott határértékeket (Lásd a kiegészítő táblázatot). 4. törölve 5. 12%-nál nagyobb lejtésű területeken trágyát kijuttatni csak azonnali bedolgozás mellett lehet. 6. Trágya nem juttatható ki felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, ill. állatok itatására szolgáló kúttól 10 m-es távolságon belül, valamint hullámtereken, parti sávokban és vízjárta területeken. 7. , könnyen oldódó nitrogéntrágya, trágyalé, hígtrágya betakarítás után csak akkor juttatható ki a szántóterületre még az adott évben, ha a trágyázás és a megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetése közötti idő nem több, mint 14 nap. 8. Nem juttatható ki trágya fagyott (a talaj 5 cm, vagy annál nagyobb mélységig tartósan fagyott), vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra. 9. törölve

1

Monokultúra: egyazon növényfaj termesztése megszakított vegetációval több éven át ugyanazon területen. Fajtacsere, okszerű növényvédelem mellett nem minősül monokultúrának és legfeljebb 2 évig termeszthető ugyanazon a területen a kukorica, a rozs és az őszi búza. Több évig termeszthető a rizs. Nem minősül monokultúrának az évelő kertészeti kultúrák, az évelő takarmánynövények, a méhlegelő céljából vetett növények, a zöldtrágyázás illetve az energetikai hasznosítás céljából vetett növények termesztése.

114

Téma 4. Növény-védelem

5. Természet és tájvédelem (a védett területeken és az ÉTT-ken)

6. Állattartás 7. Talajerózió 8. Talaj szervesanyag tartalma 9. Talajszerkezet 10. Művelés minimális szintje 11. A gazdaság területének rendben tartása 12. Kötelező nyilvántartások

Előírás 1. A mezőgazdasági tevékenység során kizárólag hatóságilag engedélyezett növényvédő szert és termésnövelő anyagot lehet felhasználni a technológiai és a felhasználásra való jogosultsági előírások maradéktalan betartása mellett. 2. törölve 3. Tilos növényvédő szert tárolni egy kilométeres távolságon belül - a Balaton, a Velencei-tó, - a Tisza-tó, - a fürdőzésre kijelölt vizek partvonalának teljes hosszában - és a vízművek, víznyerő helyek védőterületén belül. 4. Gondoskodni kell a növényvédelemi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerű összegyűjtéséről, kezeléséről, megsemmisítéséről. 5. A növényvédelmi tevékenység során csak a vonatkozó jogszabálynak megfelelő, ellenőrzött és engedéllyel rendelkező növényvédelmi és növényvédő szer kijuttatására szolgáló berendezések használhatók. 1. törölve 2. A gazdálkodónak kerülni kell a gazdaság területén elhelyezkedő történelmi és építészeti szempontból értékes műemlékek és területek károsítása, rongálása a mezőgazdasági tevékenység során. 3. Melioratív meszezés, drénezés és öntözés nem engedélyezett. 4. törölve 5. A meglévő fasorokat, erdősávokat, idős fákat meg kell őrizni. 6. törölve törölve törölve törölve törölve törölve törölve 1. A gazdálkodónak a mezőgazdasági parcellán végzett tevékenységeiről gazdálkodási naplót kell vezetni, amely tartalmazza a tápanyaggazdálkodásra vonatkozó részleteket is. 2. A gazdálkodónak a gazdálkodása során felhasznált növényvédő szerekről, valamint azokkal kapcsolatos tevékenységéről permetezési naplót kell vezetnie. 3. A gazdálkodónak az állattartás során vezetnie kell az állategészségügyi, ill. állatjóléti jogszabályokban részletezett nyilvántartásokat. 4. A gazdálkodónak a nyilvántartásokat és azok dokumentációit legalább 5 évig meg kell őrizni.

115

Javaslat az állategység (ÁE) számítási táblázat módosítására Állatfaj Kérődzők szarvasmarha/ bivaly borjú 6 hónapos korig

Mennyiség (db)

1

Állategység

Forrás

0,4

6-24 hónapos korú növendék

1

24 hónaposnál idősebb állat

1

juh (vegyes korcsoport)

1

kecske (vegyes korcsoport)

1

dámszarvas (vegyes korcsoport) gímszarvas (vegyes korcsoport) Sertésfélék tenyészkoca malacok nélkül malac<25 kg hízósertés 25-110 kg kan Lófélék Ló (vegyes korcsoport) öszvér, szamár (vegyes korcsoport) Baromfifélék pecsenyetyúk és kakas és gyöngytyúk (vegyes korcsoport) tojótyúk és kakas és gyöngytyúk (vegyes korcsoport) lúd (vegyes korcsoport) pulyka (vegyes korcsoport) kacsa (vegyes korcsoport) nyúl (vegyes korcsoport)

1 1

1782/2003 EK rendelet 131 cikkely 2/a bekezdés 1782/2003 EK rendelet 131 cikkely 2/a 1 bekezdés 1782/2003 EK rendelet 131 cikkely 2/a 0,1 bekezdés 1782/2003 EK rendelet 131 cikkely 2/a 0,1 bekezdés 0,15 szakértői vélemény 0,3 szakértői vélemény

1 1 1 1

0,5 COM(96)366 Tanácsi ajánlás 0,03 COM(96)366 Tanácsi ajánlás 0,2 FVM egyeztetés alapján 0,5 szakértői vélemény

1 1

1 COM(96)366 Tanácsi ajánlás 0,6 FVM egyeztetés alapján

0,6

1

0,007 Eurostat

1

0,05 Eurostat

1 1 1 1

0,03 Eurostat 0,03 Eurostat 0,014 Eurostat 0,02 Eurostat

116

5. melléklet: Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok talajvizsgálatokkal kapcsolatos követelményei 6. a.) Szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram-csoport N hatóanyag célprogramok talajvizsgálat tápanyagtípusa gazdálkodási korlátozás terv kötelező kg/ha/év A.1. szántóföldi bővített a igen 170 gazdálkodás program első és utolsó évében 120 A.2. Tanyás bővített a igen gazdálkodás program első és utolsó évében A.3. Méhlegelő célra nincs nem nem növénytermesztés megengedett 170 teljes körű a igen A.4. Integrált program első szántóföldi és utolsó növénytermesztés évében A.5. Ökológiai teljes körű a igen (külön szántóföldi program első szabályozás) növénytermesztés és utolsó évében A.6. Hosszútávú nincs nem trágyázás nem területpihentetés megengedet 120 bővített a igen A.7. Ritka szántóföldi növény és program első és utolsó zöldségfajták évében termesztése bővített a igen 90 A.8.1. ÉTT program első szántóföldi és utolsó növénytermesztés évében túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal A.8.2. Szántóföldi bővített a igen 90 növénytermesztés program első madár és utolsó élőhelyfejlesztési évében előírásokkal 90 csak bővített a igen A.8.3. felülvetéskor program első Lucernatermesztés és utolsó túzok évében élőhelyfejlesztési előírásokkal A.8.4. szántóföldi bővített a igen 90, csak növénytermesztés program első istállótrágyával élőhelyfejlesztési és utolsó vagy előírásokkal évében zöldtrágyával , műtrágyázás nem

117

trágyafajta korlátozás nincs

nincs

talajjavításra vonatkozó korlátozás nincs

nem engedélyezett

Nem nincs engedélyezett Nincs nincs

(külön szabályozás)

nincs

trágyázás nem nincs megengedett nincs nincs

nincs

nincs

nincs

kizárólag mélylazítás megengedett 5 évente

nincs

nincs

nincs

mélyművelés 5 évente csak egyszer

megengedett 6.b.) Gyepterületek agrár-környezetgazdálkodási intézkedései célprogramok

talajvizsgálat típusa

B.1.a. Füves élőhelyek kezelése

nincs

tápanyaggazdálkodási terv kötelező Nem

B.1.b. Szántó fajgazdag gyeppé alakítása (gyeptelepítés)

nincs

nem

B.2. Ökológiai gyepgazdálkodás

nincs

nem

B.3.1 Gyepgazdálkodás túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal

nincs

nem

B.3.2. Gyepgazdálkodás haris élőhelyfejlesztési előírásokkal

nincs

nem

B.3.3. Gyepgazdálkodás élőhelyfejlesztési előírásokkal

nincs

nem

B.3.4. Gyeptelepítés ÉTT nincs területeken

nem

118

N hatóanyag trágyafajta korlátozás korlátozás kg/ha/év nincs műtrágyázás nem megengedett, legelőn csak a legeltetett állatok trágyájával 90 műtrágyázás csak telepítéskor engedélyezett (külön műtrágyázás szabályozás) nem megengedett, legelőn csak a legeltetett állatok trágyájával nincs műtrágyázás nem megengedett, legelőn csak a legeltetett állatok trágyájával nincs műtrágyázás nem megengedett, legelőn csak a legeltetett állatok trágyájával nincs műtrágyázás nem megengedett, legelőn csak a legeltetett állatok trágyájával 80 műtrágyázás csak telepítéskor megengedett

talajjavítás nincs

nincs

nincs

6. c.) Ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási intézkedések célprogramok

talajvizsgálat típusa

tápanyaggazdálkodási terv kötelező C.1. Integrált teljes körű igen ültetvény talajvizsgálat a program első és utolsó évében

N hatóanyag trágyafajta korlátozás korlátozás kg/ha/év nincs Nincs

C.2. Ökológiai teljes körű igen ültetvény talajvizsgálat a program első és utolsó évében nincs nincs nem



talajjavítás fagyvédelmi öntözés kivételével csak alacsony intenzitású öntözés megengedett nincs

tápanyagtápanyagnincs utánpótlás nem utánpótlás nem megengedett megengedett

119

6. melléklet: Tápanyag-mérleg számítási táblázatok 6/a): A fő- és a melléktermékek tápanyagtartalmának kiszámítására szolgáló egyenletek, a termésátlag (x); t/ha, behelyettesítésével hatóanyag (kg/ha)

főtermékben

melléktermékben

összesen

kukorica nitrogén (N) foszfor (P2O5) kálium (K2O)

szem N=14x + 1 P2O5 =7,3x + 2 K2O = 3,7x + 7

szár N = 3x + 24 P2O5 = 1x + 21 K2O = 12x + 36

N = 17x + 25 P2O5 = 8x + 23 K2O = 15,7x + 43

őszi búza nitrogén (N) foszfor (P2O5) kálium (K2O)

szem N = 16x + 7 P2O5 = 8x + 7 K2O = 4,2x + 1

szalma N = 4x+ 10 P2O5 = 2x + 5 K2O = 10x + 17

N = 20x + 17 P2O5 = 10x + 12 K2O = 14x + 18

csemegekukorica nitrogén (N) foszfor (P2O5)

cső N = 4,5x + 3 P2O5 = 2,1x + 3

szár N = 4x + 7 P2O5 = 1,7x + 20

N = 8,5x + 10 P2O5 = 3,8x + 23

kálium (K2O)

K2O = 3x + 6

K2O = 12x + 32

K2O = 15x + 38

burgonya nitrogén (N) foszfor (P2O5)

gumó N = 2,3x + 27 P2O5 = 1,6x + 8

szár N =0,92x +12 P2O5 = 0,25x + 8

N = 3,2x + 39 P2O5 = 1,9x +15

kálium (K2O)

K2O = 5,7x + 14

K2O = 2,7x + 16

K2O = 8,4x + 30

cukorrépa nitrogén (N) foszfor (P2O5)

répa N = 1,8x + 14 P2O5 = 0,9x + 6

levél + fej N = 0,8x + 6 P2O5 = 0,3x + 5

N = 2,6x + 20 P2O5 = 1,2x + 11

kálium (K2O)

K2O = 2,2x + 15

K2O = 1,9x + 20

K2O = 4,1x + 35

napraforgó nitrogén (N) foszfor (P2O5)

szem N = 24x + 8 P2O5 = 18x + 5

szár N = 6x + 8 P2O5 = 3x + 6

N = 30x + 16 P2O5 = 21x + 11

kálium (K2O)

K2O = 10x + 3

K2O = 39x + 24

K2O = 49x + 27

szárazborsó nitrogén (N) foszfor (P2O5)

szem N = 25x + 12 P2O5 = 8x + 4

szár N = 15x + 10 P2O5 = 3x + 3

N = 40x + 22 P2O5 = 11x + 7

kálium (K2O)

K2O = 18x + 13

K2O = 10x + 4

K2O = 28x + 17

120

6/b): A zöldségnövények fajlagos NPK tartalma a tervezett termésszint figyelembe vételével2 Növényfaj 1. Fejes saláta 2. Spenót 3. Sóska (4 évre) 4.a. Fejes káposzta-korai 4.b. Fejes káposzta-középkorai 4.c. Fejes káposzta-kései 5.a. Vöröskáposzta-középkorai 5.b. Vöröskáposzta-kései 6.a. Kelkáposzta-korai 6.b. Kelkáposzta-középkorai 6.c. Kelkáposzta-kései 7.a. Karfiol-korai 7.b. Karfiol-középkorai 7.c. Karfiol-kései 8. Brokkoli 9.a. Karalábé-korai 9.b. Karalábé-középkorai 9.c. Karalábé-kései 10. Bimbós kel 11. Étkezési paprika 12. Paradicsom 13. Csemege kukorica (csőtermés) 14. Gumós édeskömény 15. Uborka 16. Sárgadinnye 17. Görögdinnye 18. Spárgatök 19. Sütőtök 20. Spárga-halványító (15évre) 21. Fűszerpaprika (friss tömegre) 22. Cékla 23. Sárgarépa 24. Petrezselyem 25. Pasztinák 26. Zeller 27. Téli retek 28. Hónapos retek 29. Torma 30. Dughagyma 31. Vöröshagyma (dughagymáról) 32. Vöröshagyma (magról) 33. Fokhagyma 34. Póréhagyma 35. Korai burgonya 36. Zöldbab 37. Zöldborsó

Fajlagos NPK tartalom, kg/t** N P2O5 K2O 4.0 5.0 4.8 3.15 3.5 3.85 6.0 6.6 3.6 4.0 4.4 4.0 4.0 4.0 4.1 5.0 5.0 5.5 3.3 2.4 2.4 10.0 2.9 3.0 3.3 2.4 3.7 4.2 30 4.8 4.3 4.3 5.0 3.8 6.5 6.0 5.0 6.0 3.4 3.8 3.4 4.3 3.2 5.9 12.0 16.0

1.8 1.6 1.5 1.2 1.3 1.4 1.7 1.9 1.8 2.0 2.2 1.6 1.6 1.6 1.6 4.0 4.0 4.4 1.0 0.9 1.0 4.0 1.3 1.5 1.2 1.1 0.9 1.0 12 1.6 1.5 1.8 2.4 1.5 2.5 3.0 2.0 2.4 1.3 1.2 0.9 1.6 0.9 2.2 4.0 5.6

5.0 7.0 6.8 3.9 4.3 4.7 7.0 7.7 4.5 5.0 5.5 5.0 5.0 5.0 6.0 8.0 8.0 8.8 3.4 3.5 4.5 11.0 9.7 4.0 6.0 5.6 4.0 6.6 36 6.5 8.0 6.0 6.0 5.5 8.0 5.0 5.0 10.2 4.0 4.2 3.5 4.2 3.8 8.0 13.0 15.2

Az a tervezett termésszint, amelyhez a szakirodalomban talált átlagos fajlagos tápelem-tartalmakat rendeltük. ** Átlagos fajlagos N–P2O5–K2O tartalmak.

2

Forrás: Terbe, I., Csathó, P., Árendás, T., Németh, T., Marth, P., Cserni, I., Takácsné Hájos M., Kapitány, J., Kruppa, J., Barnóczki, A., Varga, I. Kappel, N. és Slezák, K. 2004: Új, költség- és környezetkímélő növénytáplálási szaktanácsadási rendszere szántóföldi zöldségnövényekre. Hajtatás, korai termesztés, XXX.évf.2004. 2..

121

6/c): Különböző gyümölcsfajok tápanyagkivonása a terméshez tartozó fanövedék és levélzet beszámításával 3 Gyümölcsfajok Alma Körte Kajszi Őszibarack Szilva Cseresznye Dió Mandula Gesztenye

3

N-t kg 0,2 0,2 0,4 0,3 0,4 0,5 1,1 1,5 1,4

100 kg termés a talajból kivon P2O5-ot kg 0,06 0,06 0,13 0,16 0,15 0,14 0,27 0,2 0,21

K2O-ot Kg 0,3 0,3 0,6 0,9 0,7 0,6 1,7 2,2 0,8

Forrás: A zöldség és gyümölcstermő növények tápanyagellátásának új rendszere. Fekete Z, 1971

122

Tartalomjegyzék 1. Modul - Általános kérdések, jogszabályok, eljárásrend... 4

Recommend Documents