Mechatronika Modul 1-4

Mechatronika Modul 1- 4

Munkafüzet Oktatói segédlet Alapismeretek Interkulturális kompetencia Projektmenedzsment Folyadékok Elektromos meghatók És vezérlések

EU-Projekt: 2005-146319 „MINOS“, 2005-2007 Európai elképzelés a globális ipari termelésben résztvevő szakemberek mechatronika témakörben történő továbbképzéséről Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért.

www.minos-mechatronic.eu

A szakmai anyag elkészítésében és magáncégek és intézmények vettek részt

• • • • • • • • • • • •

kipróbálásában

az

alábbi

Chemnitz-i Műszaki Egyetem, Szerszámgépek és Gyártási Folyamatok Intézete, Németország – Projektvezetés Corvinus Egyetem, Információtechnológiai Intézet, Magyarország Stockholm-i Egyetem, Szociológiai Intézet, Svédország Wroclaw-i Műszaki Egyetem, Gyártástechnológiai és Automatizálási Intézet, Lengyelország Henschke Consulting Drezda, Németország Christian Stöhr Unternehmensberatung, Németország Neugebauer und Partner OHG Drezda, Németország Korff Isomatic sp.z.o.o. Wroclaw, Lengyelország Euroregionális Ipari és Kereskedelmi Kamara Jelenia Gora, Lengyelország Dunaferr Dunaújváros, Magyarország Knorr-Bremse Kft. Kecskemét, Magyarország Nemzeti Szakképzési Intézet Budapest, Magyarország

Tartalom: Jegyzet, munkafüzet és oktatói segédlet az alábbi témakörökhöz

• • • • • • • •

Modul 1: Alapismeretek Modul 2: Interkulturális kompetencia, Projektmenedzsment Modul 3: Folyadékok Modul 4: Elektromos meghajtók és vezérlések Modul 5: Mechatronikus komponensek Modul 6: Mechatronikus rendszerek és funkciók Modul 7: Üzembehelyezés, biztonság, teleservice Modul 8: Távkarbantartás és távdiagnosztika

További információ: Technische Universität Chemnitz Institut für Werkzeugmaschinen und Produktionsprozesse (Chemnitz-i Műszaki Egyetem, Szerszámgépek és Gyártási Folyamatok Intézete) Univ.-Prof. Dr.-Ing. habil. Prof. E.h. Dr.-Ing. E.h. Reimund Neugebauer Prof. Dr.-Ing. Dieter Weidlich Reichenhainer Straße 70, 09107 Chemnitz, Deutschland Tel.: +49(0)0371 531-23500 Fax: +49(0)0371 531-23509 Email: [email protected] Internet: www.tu-chemnitz.de/mb/WerkzMasch

Mechatronika Modul 1: Alapismeretek

Munkafüzet (Elképzelés) Készítették: Matthias Römer Chemnitz-i Műszaki Egyetem, Szerszámgépek és Gyártási Folyamatok Intézete, Németország

Cser Adrienn Corvinus Egyetem, Információtechnológiai Intézet, Magyarország



Alapismeretek - Munkafüzet ________________________________________________________________Minos

1 Műszaki matematika 1.1 Alapműveletek 1. Feladat

Oldja meg az alábbi feladatokat! Az eredményt először fejben számítsa ki, majd ismételje meg a számolást zsebszámológépe segítségével! 2·6+7= 2 · (6 + 7) = 4+5·3= (4 + 5) · 3 = (3 · 4) · 2 = (9 · 3) + 4 = 8 + 2 · (3 + 5) = 5 · (3 + 7) + 4 =

2. Feladat

Oldja meg az alábbi feladatokat! 8 – 17 = 7 + (-25) = 7 – (-25) = 35 – (-18) – (-12) = 43 – (+17) + (-13) – (-8) =

3

Alapismeretek – Munkafüzet Minos________________________________________________________________ 3. Feladat

Oldja meg az alábbi feladatokat! 5 – (6 + 7) = 5 + (-6 + 7) = -(3 · 4 + 5) = 4 · 5 – (8 – 3) = -(6 – 2) – (3 · 7) = (-5 + 2) · 6 + 7 =

4. Feladat

Oldja meg az alábbi feladatokat! -15 · (-4) = 8 · (-3) = 16 : (-4) = -50 : 5 =

5. Feladat

Oldja meg az alábbi feladatokat úgy, hogy az eredményben ne szerepeljen zárójel! 4 (a + b) = a (8b – 5c) = (x – y) – 5x (2 + y) =

4

(4x + 5y) · (2a + 3b)

=

(4x + 5y) · (2a - 3b)

=

(4x - 5y) · (2a + 3b)

=


1.2 Törtek 6. Feladat

Egyszerűsítse az alábbi törteket, amennyire ez lehetséges! Ne számítsa ki a tizedestört értékét! 4 = 12 3⋅4 = 24 9⋅4⋅5 = 15 ⋅ 8 ⋅ 3 27 ⋅ 3 ⋅ 8 = 2⋅6⋅9

7. Feladat

Egyszerűsítse az alábbi törteket, amennyire ez lehetséges! Ne számítsa ki a tizedestört értékét! 2 5 + = 3 6 1 13 + = 5 10 4 3 + = 12 4 7 1 − = 8 4

8. Feladat

Egyszerűsítse az alábbi törteket, amennyire ez lehetséges! Ne számítsa ki a tizedestört értékét! 2 15 ⋅ = 3 6 4 28 ⋅ = 21 8 11 3 ⋅ = 4 13 16  5 1  ⋅ +  = 8 4 3

5


Egyszerűsítse az alábbi törteket, amennyire ez lehetséges! Ne számítsa ki tizedestört értékét! 4 6 : = 5 12 3 21 : = 11 7 17 7 : = 5 2 3  5 1 : −  = 7 6 3

6


1.3 További matematikai műveletek 10. Feladat Számítsa ki az alábbi hatványok értékét! 32 = 53 = 24 = 43 = 2-3 = 5-2 = 11. Feladat Írja fel az alábbi számokat, mint a 10 hatványait! A számérték legyen egyjegyű! 1000 = 1000000 = 0,001 = 500 = 128000 = 0,18 = 0,000298 = 12. Feladat Az alábbi számokat írjuk fel hosszú formájukban! 3 ⋅ 102 = 64 ⋅ 103 = 1 ⋅ 10-3 = 58 ⋅ 10-5 = 1,2 ⋅ 10-6 =

7

Alapismeretek – Munkafüzet Minos________________________________________________________________ 13. Feladat Számítsa ki az alábbi hatványokat! Az eredményt szintén hatvány formájában adja meg! 104 ⋅ 102 = 52 ⋅ 56 ⋅ 35 ⋅ 33 = 5 ⋅ 102 ⋅ 2000 = 320⋅ 10-3 ⋅ 0,001 = 7 24 = 7 23 54 = 55 85 ⋅ 8 4 = 82 ⋅ 86 68 ⋅ 63 = 24 ⋅ 34

14. Feladat Számítsa ki az alábbi gyököket! A számoláshoz használjon zsebszámológépet! 16 = 64 = 256 = 1849 =

32,785 = 0,057 =

8


1.4 A kettes számrendszer 15. Feladat Az alábbi tízes számrendszerbeli számokat számítsa át kettes számrendszerbe! 21 = 45 = 63 = 128 = 213 =

16. Feladat Az alábbi kettes számrendszerbeli számokat számítsa át tízes számrendszerbe! 1000 = 1010 = 1111 = 11111111 = 10101010 =

9

Alapismeretek – Munkafüzet Minos________________________________________________________________

1.5 Számolás változókkal 17. Feladat Az alábbi egyenleteket rendezze x-re! 9+x=b 3x = 3a + 3b 4x + 3a – 2x + 5a = 8x – 7a + 5x + 8b 5ax + 8bx = 10a + 16b 1 =5 x 1 = 16 x −8

10


1.6 Százalékszámítás 18. Feladat Oldja meg az alábbi feladatokat! Mennyi 400Ft 3%-a?

Mennyi 230 kg 75%-a?

Tegyük fel, hogy az ÁFA 16%. Mennyibe kerül az áru ÁFA nélkül, ha az ára ÁFÁ-val 100Ft?

Egy üzlet reklámja szerint az árból elengedi az ÁFA értékét (tfh. 16%). Egy 150 Ft értékű termék esetén mennyit spórolunk abszolút értékben, és mennyit százalékosan?

1.6.1 Kamatszámítás 19. Feladat Oldja meg az alábbi feladatokat! 5000 Ft-ot 5% kamat mellett 15 évre kötünk le. A lekötés végén a kamatos kamatokkal együtt mekkora összeg áll rendelkezésre? Mekkora lenne az összeg, ha a kamatokra nem számítanánk kamatot?

11


1.7 Geometria 1.7.2 Négyszögek 20. Feladat Oldja meg az alábbi feladatokat! Egy 2 szobás lakást akarunk kibérelni. Az első szoba 4 m hosszú és 3 m széles. A második szoba ezzel szemben 5 m hosszú és 4 m széles. Mekkora a két szoba területe? Mekkora a lakás területe? Mennyi lakbért kell fizetnünk, ha az ár 8000Ft / m2?

Egy másik lakás esetén az első szoba 5 m hosszú és 3 m széles. A második szoba 6 m hosszú és 3 m széles. Mekkora a két szoba területe? Mekkora a lakás területe? A lakbér itt 6000Ft / m2. Ez a lakás olcsóbb, vagy drágább, mint az előző?

Egy szoba 5 m hosszú, 4 m széles és 3 m magas. A négy falat ki akarjuk tapétázni. Hány négyzetméter tapétára lesz szükség, ha az ablakoktól és az ajtótól eltekintünk?

1.7.3 Háromszögek 21. Feladat Oldja meg az alábbi feladatokat! Egy derékszögű háromszög két rövidebb oldala 15 m és 20 m. Mekkora a harmadik oldal?

Egy 8 m magas falhoz egy 9 m-es létrát támasztunk. A létra alsó vége 3 m távolságban áll a házfaltól. Felér a létra a fal tetejéig?

Egy 20 m magas antennát 3 kötéllel rögzítünk. A kötelek az antennától 13 m-re vannak a földre rögzítve, és felérnek az antenna tetejéig. Mennyi kötelet használunk összesen, ha a rögzítéshez további 3%-ra van még szükség?

12


1.7.4 Szögfüggvények 22. Feladat Oldja meg az alábbi feladatokat! Egy derékszögű háromszög egyik oldala c=12 cm, a másik b=4 cm. Mekkora a harmadik oldal, és mekkorák a háromszög szögei?

Egy út meredeksége 8%, azaz 100 m-en 8 m-t emelkedik. Mekkora a meredekség szöge?

1.7.5 A kör 23. Feladat Oldja meg az alábbi feladatokat! Egy hordó átmérője 60 cm, melynek külsejét vasgyűrűvel akarjuk megerősíteni. Mekkora legyen ez a gyűrű? A Földet egy szalaggal akarjuk körbevenni. A Föld sugara 6370 km. Milyen hosszú legyen a szalag? Mekkora legyen a szalag, ha azt nem a földön, hanem 1 m magasan akarjuk kifeszíteni? Egy kerék átmérője 70 cm, mellyel 500 m-t haladunk. A kerék eközben hány fordulatot tesz?

Egy 1m2 felületű négyzet alakú lapból egy 90 cm átmérőjű kört akarunk kivágni. Mekkora a kör területe? Mekkora a maradék lap területe? A lap hány százalékát használjuk fel a kör elkészítésekor?

13


1.7.6 Testek 24. Feladat Oldja meg az alábbi feladatokat! Egy konzervdoboz átmérője 9 cm, magassága 11 cm. Mennyi alapanyagra van szükségünk a doboz elkészítéséhez? Mekkora a konzerv térfogata?

Egy kőgömb átmérője 80 cm. Mekkora a gömb térfogata? Mekkora a gömb súlya, ha sűrűsége 2800kg/m3?

Egy hengeres tartály átmérője 2 m, magassága 4 m. A henger két végét félgömb alakú záróelemek határolják. Mekkora a tartály össztérfogata? Bele tudunk tölteni 12 t benzint, ha a benzin sűrűsége 750 kg/m3?

14


2 Műszaki fizika 2.1 A fizika alapjai 25. Feladat Végezze el az alábbi mennyiségek átszámítását! 15 km =

m

75 mm =

m

2150 mm =

km

125 kW =

W

3,7 MW =

kW

675 mA =

A

12,25 A =

mA

7500000 kg =

t

0,137 g =

mg

Írja fel az alábbi mennyiségeket ésszerűbb egységekben! 27800 g =

kg

0,00012 MW =

W

0,002 A =

mA

47000 mm =

m

0,125 kg =

g

15


2.2 Erő 2.2.2 Erők komponensekre bontása 26. Feladat Grafikusan határozza meg az erők x- és y-irányú komponenseit! Egy vonalzó segítségével mérje ki az erővektorok hosszát. Induljon ki abból, hogy 1 mm 10 N erőnek felel meg. Mekkorák az erők? Az értékeket kerekítse! F1x = F1y = F1 = F2x = F2y = F2 =

16

Alapismeretek - Munkafüzet ________________________________________________________________Minos 27. Feladat Egy motorban a hengerre ható erő 600 N. A hajtórúdra ható erőt grafikusan akarjuk meghatározni. Becsüljük meg az erő nagyságát! A hengerre ható erő merőlegesen lefelé irányul. A hajtórúd ferde helyzete miatt egy oldalirányú erőkomponens is ébred. A hajtórúdnak mindkét erőt fel kell vennie. Számítsa ki a hajtórúdra ható erő nagyságát!

17


2.3 Forgatónyomaték 28. Feladat Egy motorkerékpár kerekeinek átmérője 50 cm, melyek gyorsításkor az útra 200 N erőt fejtenek ki. Mekkora legyen a forgatónyomaték a tengelyen, hogy ez az erő ébredjen?

18

Alapismeretek - Munkafüzet ________________________________________________________________Minos 29. Feladat Egy csörlő átmérője 20 cm. A meghajtómotor 12 Nm nyomatékot fejt ki. Mekkora az a legnagyobb súly, amit még fel tudunk emelni? A kötél csörlőre való feltekerésekor több rétegben tekeredik. Minden réteggel 1 cm-rel nő a csörlő átmérője. Mely állapotban tud a csörlő még elég erőt kifejteni ahhoz, hogy felemeljen egy 95 N súlyerejű terhet?

19

Alapismeretek – Munkafüzet Minos________________________________________________________________ 30. Feladat Egy óriáskerék különböző kabinjaiban többen is ülnek. Az egyik oldalon két ember ül egy kabinban, mely az óriáskerék középpontjától 5 m távolságban helyezkedik el. Egy másik kabinban 3 ember ül, ez a kabin csak 3 m-re van a középponttól. A másik oldalon négy ember van egy kabinban, 6 m-re a középponttól. Mindenki 750 N súlyerőt fejt ki. Mekkora az eredő forgatónyomaték?

20


2.5 Emelő 31. Feladat Egy libikókán 3 gyerek ül. Az első gyermek 400 N súlyerőt gyakorol a libikókára. A gyermek a középponttól 2,5 m-re ül. A második gyerek ugyanazon az oldalon ül, mint az első gyerek, 250 N súlyerőt fejt ki, és a forgásponttól 2 m-re ül. A harmadik gyerek a másik oldalon ül. Súlyereje 500 N. Milyen messze kell ülnie a középponttól ennek a gyermeknek, hogy a libikóka egyensúlyban legyen? Az első gyerek által keltett forgatónyomaték:

A második gyerek által keltett forgatónyomaték:

21


2.6 Nyomás 32. Feladat Egy biciklikereket akarunk felpumpálni, 0,5 MPa nyomásra. A pumpa átmérője 20 mm. Mekkora erőt kell kifejtenünk, hogy a levegőt bele tudjuk nyomni a gumiba?

33. Feladat

Egy robbanómotorban rövid időre 12 MPa-os nyomás is felléphet. A henger átmérője 85 mm. Mekkora a hengerre ható erő?

2.6.2 Nyomásáttétel 34. Feladat

Egy dugattyúrudas hidraulikus henger dugattyúrudas oldalára 60 bar nyomás hat. A henger kiemeléséhez a dugattyúrúd oldalán ki kell nyomni a hidraulikus olajat a hengerből. Ezt egy zárt állapotú szelep akadályozza meg. A dugattyú felülete 19,6 cm2. A dugattyúrúd miatt a dugattyúgyűrű felülete a dugattyúrúd oldalán csak fele ekkora. Mekkora a nyomás a dugattyúrúd terében? Mire kell ügyelnünk a csővezetékekkel kapcsolatban, melyek 100 bar nyomásig megbízhatóak? A hengerre ható erő:

22


2.8 Súrlódás 35. Feladat

Egy robotkarnak egy 1 kg tömegű vas kockát kell megfognia és felemelnie. A robotkar befogó pofái szintén vasból vannak, így a súrlódási együttható 0,15. Emeléskor a súlyerő mellett a nehézségi gyorsulás ötszöröse is fellép. A nehézségi gyorsulást kerekíthetjük 10 m/s2-re. Mekkora erővel kell megfogni a kockát?

23


2.9 Út, sebesség és gyorsulás 2.9.1 Egyenletes mozgás 36. Feladat

Egy eszterga sebessége 30 m/min. Mekkora sebességnek felel ez meg km/h-ban, és m/s-ban? A gép mennyi idő alatt képes 250 mm-t megmunkálni?

2.9.2 Gyorsuló mozgás 37. Feladat

Egy személyautó 108 km/h sebességgel halad. A járműt a vezető 5 másodperc alatt állítja meg. Mekkora a gyorsulás, ha egyenletes gyorsulást feltételezünk? Mennyi idő alatt tudná megnövelni a vezető az autó a sebességét 80 km/h-ról 120 km/h-ra, ha ugyanezzel, ám pozitív előjelű gyorsulással számolunk?

38. Feladat

Egy ejtőernyős egy repülőből ugrik ki. 10 másodperc alatt mekkora utat tesz meg, ha elhanyagoljuk a légellenállást? Mekkora minimális magasságból kell kiugrania, ha az ejtőernyő kinyílásához és a biztonságos földetéréshez 200 m szükséges, a szabadesés tervezett ideje pedig 5 másodperc? A számításhoz a nehézségi gyorsulás értékét kerekítsük 10 m/s2-re.

2.9.3 Mozgó testre ható erő 39. Feladat Egy űrhajós tömege felszereléssel együtt 120 kg. A kilövéskor a nehézségi gyorsulás négyszerese hat rá. Mekkora erő nyomja az űrhajóst az ülésbe? Mekkora az űrhajósra ható súlyerő a Holdon? A Föld nehézségi gyorsulását vegyük 10 m/s2–nek, a Holdét pedig 1,6 m/s2-nek.

24


2.10 Forgó mozgás 40. Feladat Számítsa át az alábbi értékeket fokokról radiánra! 10 fok = 36 fok = 45 fok = 180 fok = 720 fok = 1000 fok =

Számítsa át az alábbi értékeket radiánról fokokra! π rad = 5π rad = 7,5 rad = 0,25 rad = 0,1 rad =

2.10.2

Szöggyorsulás 41. Feladat Egy forgácsológép esetén a szerszámnak 10 másodperc alatt kell elérnie az 1200 fordulat/perc sebességet. Ehhez mekkora szöggyorsulás szükséges? Az eredményt rad/s2-ben, és 1/s2-ben is adja meg!

25


2.11 Munka, energia és teljesítmény 2.11.1

Munka 42. Feladat Egy ágyúgolyó tömege 5 kg. Kilövéskor 900 km/h-s sebességgel halad. Mekkora a kilövéskor végzett munka? Az eredményt Joule-ban és wattórában is adja meg! Ezzel a munkamennyiséggel egy 1000 kg-os személyautót mekkora sebességre lehetne felgyorsítani?

2.11.2

Energia

43. Feladat

Egy 10 kg tömegű követ 5 m magasra emelünk. Mekkora a kő helyzeti energiája? Mekkora lesz a kő végsebessége a földetéréskor, ha az 5 m-es magasságból leejtjük? A megoldáshoz rendezze át az alábbi képletet: s = ½ v2 / a Mekkora a kő mozgási energiája a földetéréskor? Hasonlítsa össze az értéket a helyzeti energia értékével! A nehézségi gyorsulást tekintsük kerekítve 10 m/s2-nek.

2.11.4

Teljesítmény

44. Feladat

Egy 500 kg tömegű felvonót 30 másodperc alatt 30 m magasra akarunk felemelni. Ehhez mekkora teljesítmény szükséges, ha elhanyagoljuk a gyorsulást? A nehézségi gyorsulást tekintsük kerekítve 10 m/s2-nek.

26


2.12 Hőtan 2.12.4

Hőenergia és hőkapacitás

45. Feladat

Egy 1000 kg tömegű személyautó 90 km/h sebességgel halad, majd megállásig fékez. A fékpofák és a fékbetétek a mozgási energiát hőenergiává alakítják. A fékpofák és a fékbetétek tömege összesen 1 kg. Tegyük fel, hogy a fékpofák és a fékbetétek fajlagos hőkapacitása megegyezik a vas fajlagos hőkapacitásával: c=460 J/kgK. Hány fokkal melegszenek fel a fékpofák és a fékbetétek? Először számítsa ki a mozgási energiát, majd ebből az értékből kiindulva a hőkapacitás felhasználásával számítsa ki a hőmérsékletnövekedést.

Ennyi energiával mennyi vizet lehetne 20°C-ról 95°C-ra felmelegíteni?

27


3 Műszaki rajz 3.1 A műszaki rajz alapjai 46. Feladat

Mi a műszaki rajz fő feladata? ……………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………….

Miért fontos a szabványosítás a műszaki életben? ……………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………….

Minek a rövidítése a DIN és az ISO betűszó? ……………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………….

Egy A0-ás lapból hány A4-es lapot kaphatunk?

……………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………….

A kereskedelmi forgalomban kapható fénymásolópapír tömege általában 80 g/m2. Mennyi egy lap súlya?

……………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………….

28


3.6 A műszaki rajz és a számítógép 3.6.2 Numerikusan vezérelt berendezések 47. Feladat

A rajz alapján készítsen koordinátatáblázatot! A sarokpontokat az 1es koordinátarendszerhez képest határozza meg, a furatokat és meneteket pedig a 2-es koordinátarendszerhez képest.

29


30

A koordinátatáblázat alapján készítsen rajzot! A sarokpontok az 1-es koordinátarendszerhez képest, a furatok és menetek pedig a 2-es koordinátarendszerhez képest vannak megadva.

Mechatronika Modul 2 (Rész 1): Interkulturális kompetencia

Munkafüzet (Elképzelés) Készítették: Christian Stöhr Christian Stöhr Unternehmensberatung, Németország

Andre Henschke Henschke Consulting Drezda, Németország




Társadalmi viselkedés, interkulturális kompetencia – Munkafüzet ____________________________________________________________Minos 1. Gyakorlat: Cultural Awareness (kulturális tudatosság) teszt, A rész Válaszoljon a következő kérdésekre, mégpedig olyan gyorsan és jól, amennyire csak lehetséges. 1. Az értékrend a kultúra látható tulajdonsága. □

Igaz

□

Hamis

2. Az Egyesült Államokban jellemzőbb az írott szerződések használat, mint Kínában. □

Igaz

□

Hamis

3. A verbális kommunikáció a teljes kommunikáció 20%-át teszi ki. □

Igaz

□

Hamis

4. Az alábbi tulajdonságok melyike a legjellemzőbb (a nem amerikaiak szerint) az amerikaira? □ □ □ □

A) őszinte B) barátságos C) tettre kész D) udvariatlan

5. A venezuelaiak hány százaléka állítja, hogy eskü alatt hazudna egy barátja érdekében, aki túl gyorsan hajtott, és egy könnyű balesetet okozott? □ □ □ □

A) 73% B) 55% C) 34% D) 17%

6. A muszlimokat nevezhetjük mohamedánoknak is. □

Igaz

□

Hamis

7. A japánok a gyászoló nőknek részvétük jeleként pénzt küldenek. □

Igaz

□

Hamis

8. A török nők idősebb barátnőiket „abla” (nővér)-nek titulálják. □

Igaz

□

Hamis 3

Társadalmi viselkedés, interkulturális kompetencia – Munkafüzet Minos____________________________________________________________

9. Lengyelországban jobban értékelik egy munkás saját iniciatíváját, mint Ausztriában. □

Igaz

□

Hamis

10. Az amerikai éttermekben az ajtóban kell várni, amíg a pincér az asztalunkhoz vezet. □

Igaz

□

Hamis

11. Japánban minden menedzsernek saját irodája van. □

Igaz

□

Hamis

12. Szaúd-Arábiában nem esznek bal kézzel. □

Igaz

□

Hamis

13. Oroszországban a vodkát grammban mérik. □

Igaz

□

Hamis

14. Dél-Amerikában megbeszélésre pontosan illik megjelenni. □

4

Igaz

□

Hamis

Társadalmi viselkedés, interkulturális kompetencia – Munkafüzet ____________________________________________________________Minos 2. Gyakorlat: Cultural Awareness (kulturális tudatosság) teszt, B rész Az előző feladat során különböző kultúrákra vonatkozó kérdéseket válaszolt meg. Most Önön a sor! Keressen további különbségeket, és csoportmunkában hozza létre a saját cultural awareness tesztjét! Minden csoport válaszoljon egy másik csoport tesztkérdéseire. 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

…

…

5

Társadalmi viselkedés, interkulturális kompetencia – Munkafüzet Minos____________________________________________________________ 3. Gyakorlat: A jéghegy-modell A kultúrát gyakran hasonlítják egy jéghegyhez, hiszen a kultúra sok aspektusa láthatatlan. Az észlelhető dolgok a jéghegy látható részéhez hasonlítanak, azonban sokkal több dolog rejtett, láthatatlan. Gyakran ezek a láthatatlan dolgok a látható megnyilvánulás alapjai. Az alábbiakban néhány kulturális aspektust soroltunk fel. Döntse el, ezek közül mely helyezkedik el a vízfelszín felett, és mely a vízfelszín alatt. Vízfelszín Vízfelszín alatt felett -

6

idő fontossága zene a szépség fogalma irodalom barátságok természete önértékelés étkezési szokások vallási gyakorlat mimika természethez való viszony vezetési stílus és módszer szerénység fogalma munkamorál öltözködési szokások szabadság eltöltésének módja gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek általános világkép értékrendszer festészet igazságosság fogalma gesztikuláció étkezés vallási meggyőződés magánszféra értelmezése társadalmi etikett szabályai tárgyalási stílus alkalmazkodókészség kapcsolatok fontossága

□ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □

□ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □

□ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □

□ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □

Társadalmi viselkedés, interkulturális kompetencia – Munkafüzet ____________________________________________________________Minos 4. Gyakorlat: Sztereotípiák Az alábbiakban különböző kijelentéseket talál. A feladat, hogy a kijelentéseket a leginkább odaillő európai nemzet megjelölésével egészítse ki. Mindkét részfeladatban ugyanazokat a nemzetiségeket használja! A paradicsom, ahol: A rendőrség ……………., A szakácsok ……………., Az autószerelők ……………., A szeretők ……………., És az egészet a(z) …………….szervezik. A pokol, ahol: A rendőrség ……………., A szakácsok ……………., Az autószerelők ……………., A szeretők ……………., És az egészet a(z) …………….szervezik.

7

Társadalmi viselkedés, interkulturális kompetencia – Munkafüzet Minos____________________________________________________________ 5. Gyakorlat: Hofstede-féle kultúrdimenziók kérdőív Gondoljon az ideális munkakörnyezetre – a jelenlegi környezetét hagyja figyelmen kívül! Munkájában mennyire fontosak Önnek a következők? (Minden kijelentésnél csak egyetlen számot jelöljön meg!) 1 = kiemelten fontos 2 = nagyon fontos 3 = elég fontos 4 = nem nagyon fontos 5 = egyáltalán nem fontos 1. Elég ideje legyen önmagára és családjára

1

2

3

4

5

2. Jók a munkakörülmények (jó a szellőzés, jó a fény, megfelelő munkahely, stb.)

1

2

3

4

5

3. Jó viszonyban legyen főnökével

1

2

3

4

5

4. A munkahelye stabil

1

2

3

4

5

5. Olyan emberekkel dolgozzon, akik jól együtt tudnak működni

1

2

3

4

5

6. A főnöke kikérje az Ön véleményét

1

2

3

4

5

7. Jók legyenek a szakmai előmenetel lehetőségei

1

2

3

4

5

8. A munkája változatos és akár kalandos is legyen

1

2

3

4

5

Magánéletében mennyire fontosak Önnek a következők? (Minden kijelentésnél csak egyetlen számot jelöljön meg!) 9. Személyes kiegyensúlyozottság és stabilitás

1

2

3

4

5

10. Takarékosság

1

2

3

4

5

11. Kitartás (elszántság)

1

2

3

4

5

12. Hagyományok tisztelete

1

2

3

4

5

13. Munkája során milyen gyakran érzi magát idegesnek vagy feszültnek? 1. soha 2. ritkán 8

Társadalmi viselkedés, interkulturális kompetencia – Munkafüzet ____________________________________________________________Minos 3. néha 4. általában 5. mindig 14. Az Ön tapasztalata szerint milyen gyakran fordul elő, hogy a főnökkel egyet nem értő kollégák ezt nem merik szóvá tenni? 1. 2. 3. 4. 5.

nagyon ritkán ritkán néha gyakran nagyon gyakran

Az alábbi kijelentések mennyire igazak az Ön véleménye szerint? (Minden kijelentésnél csak egyetlen számot jelöljön meg!) 1. 2. 3. 4. 5.

teljesen egyetértek egyetértek nem tudom, határozatlan vagyok nem értek egyet egyáltalán nem értek egyet

15. A legtöbb emberben meg lehet bízni

1

2

3

4

5

16. Akkor is lehet valaki jó menedzser, ha beosztottai nem minden a munkájukra vonatkozó kérdésére tud válaszolni

1

2

3

4

5

17. Az olyan szerkezeti struktúrákat, ahol egy beosztottnak két főnöke is lehet, el kell kerülni.

1

2

3

4

5

18. A beosztottak közötti konkurencia több kárt okoz, mint hasznot.

1

2

3

4

5

19. Egy vállalat vagy szervezet szabályait mindig be kell tartani, akkor is, ha a beosztottak szerint nem a vállalat érdekeit szolgálják.

1

2

3

4

5

20. Ha valaki az életben kudarcot vall, ez általában a saját hibája.

1

2

3

4

5

9

Társadalmi viselkedés, interkulturális kompetencia – Munkafüzet Minos____________________________________________________________ 6. Gyakorlat: Individualista és kollektivista értékrend és viselkedés Az alábbiakban számos az értékekre és viselkedésmódokra vonatkozó kijelentéseket talál. Foglaljon állást, vajon ezeket inkább individualistának (IND), vagy inkább kollektivistának (KOL) tartja. Ezen kívül jegyezze fel, az adott kijelentéssel egyetért (EGY), vagy nem (NEM). IND KOL EGY NEM □ □ □ □ 1. A magányos harcos tiszteletet érdemel. □

□

□

□

2. Az individualisták gyakran találnak új, jövőbe mutató utakat.

□

□

□

□

3. Minden csoportnak szüksége van egy vezetőre, aki meghozza a döntéseket, és viseli a felelősséget – akkor is, ha a csoport tagjainak véleményével ellentétesen határoz.

□

□

□

□

4. A legérdekesebb kutatási területek az emberek bensőjében találhatók.

□

□

□

□

5. Mindenki egyenlő, hiszen mindannyian emberek vagyunk.

□

□

□

□

6. A csoport harmóniájának érdekében a tagoknak vita nélkül kell tudniuk kezelni a véleményüket érő kritikát.

□

□

□

□

7. Az önmagunk javítására irányuló könyvek nagyon népszerűek.

□

□

□

□

8. A jövő attól függ, amit teszünk, és kevésbé attól, mit érzünk vagy gondolunk.

□

□

□

□

9. Üzletkötéskor gyakran írnak szerződést.

□

□

□

□

10. Fontos a személyes autonómia.

□

□

□

□

11. Az emberek a telefont a vállalat nevének bemondásával veszik fel.

□

□

□

□

12. A konfliktusok tisztítják a légkört.

□

□

□

□

13. A mennyország és a pokol csak emberi fantáziák.

□

□

□

□

14. Élvezzük a napot, holnap úgyis meghalunk.

□

□

□

□

15. Egy tizenévesnek tudnia kell önállóan dönteni.

□

□

□

□

16. A teljes élethez az izmainkra és kalandokra is szükség van.

□

□

□

□

17. Az emberek gyakran váltanak munkahelyet.

10

Társadalmi viselkedés, interkulturális kompetencia – Munkafüzet ____________________________________________________________Minos IND KOL EGY NEM □

□

□

□

18. Az emberek gyakran tartanak koktél partikat.

□

□

□

□

19. Az embernek szüksége van időre önmaga számára.

□

□

□

□

20. Erős a csoportok közötti vetélkedés.

□

□

□

□

21. A barátság és az üzlet nem fér meg együtt.

□

□

□

□

22. Osztanak „Az év munkatársa” díjat.

□

□

□

□

23. Ha vacsorára találkozunk, mindenki hozza a saját ételét.

□

□

□

□

24. A legtartalmasabban eltöltött idő az, amikor az élet értelmén gondolkodunk.

□

□

□

□

25. A nyelvünkben létezik külön kifejezés az anya fiútestvérének, és az apa fiútestvérének megjelölésére.

□

□

□

□

26. Ha egy csoportban nem jó a csoportdinamika, nem dolgozik hatékonyan.

□

□

□

□

27. Mindenkinek magának kell meghoznia a döntéseit.

□

□

□

□

28. Az emberek ragaszkodnak a hagyományokhoz.

□

□

□

□

29. Ha egy nő férjhez megy, ügyeljen arra, hogy a férje törekvő legyen.

□

□

□

□

30. Egy kis csoporton belül mindenkit ugyanazok a jogok illetnek.

□

□

□

□

31. Csodálatra méltó, ha valaki feláldozza magát egy barátjáért.

□

□

□

□

32. Mindenki vágyik arra, hogy tartozzon valahova.

□

□

□

□

33. A házasságokat a család szervezi.

□

□

□

□

34. Kitűnni a tömegből jó dolog.

□

□

□

□

35. Azért vagyunk a világon, hogy szeressünk.

□

□

□

□

36. Döntések legyenek egyhangúak (egyetértésen alapulóak).

□

□

□

□

37. Hinnünk kell a természetfelettiben.

□

□

□

□

38. A múlt halott! Foglalkozzunk inkább a jövővel!

□

□

□

□

39. Az előléptetés eredmények alapján történik.

□

□

□

□

40. Véleményünket ne mondjuk senkinek közvetlenül az arcába, bármit tett is.

11

Társadalmi viselkedés, interkulturális kompetencia – Munkafüzet Minos____________________________________________________________ 7. Gyakorlat: Viselkedés hatalmi különbségek esetén, A rész Az alábbiakban számos az értékekre és viselkedésmódokra vonatkozó kijelentéseket talál. Foglaljon állást, vajon ezek kisebb (KIS) vagy nagyobb (NGY) hatalmi különbségre utalnak. Ezen kívül jegyezze fel, az adott kijelentéssel egyetért (EGY), vagy nem (NEM). KIS NGY EGY NEM □

□

□

□

1. Valószínűtlen, hogy bárki is megkérdőjelezi a főnöke véleményét.

□

□

□

□

2. Az elitista gondolkodásmód normális.

□

□

□

□

3. A diákok gyakran megkérdőjelezik tanáraik véleményét.

□

□

□

□

4. Támogatják a szabad véleménynyilvánítást.

□

□

□

□

5. A hatalommal rendelkező embereknek privilégiumaik vannak.

□

□

□

□

6. A hatalmi láncolat inkább elméleti jellegű dolog.

□

□

□

□

7. A menedzserek és a beosztottak közötti nagy különbség normális és elfogadott.

□

□

□

□

8. A beosztottak precízen megfogalmazott feladatokat várnak el főnöküktől.

□

□

□

□

9. A beosztottak és feletteseik viszonya laza és baráti.

□

□

□

□

10. A beosztott és a főnök is elég független.

□

□

□

□

11. A főnökök függetlenek, a beosztottak nem.

□

□

□

□

12. A szabad véleménynyilvánítás bajt okozhat.

□

□

□

□

13. Nem elvetendő a főnök véleményének megkérdőjelezése.

□

□

□

□

14. Kicsi a társadalmi mobilitás.

□

□

□

□

15. A hatalmi láncolat szent és sérthetetlen.

□

□

□

□

16. Világos a hierarchia.

□

□

□

□

17. A vezetési stílus autoritér és patriarchális.

□

□

□

□

18. A vezetési stílus baráti és demokratikus.

□

□

□

□

19. A beosztottak és felettesek kapcsolata formális.

12

Társadalmi viselkedés, interkulturális kompetencia – Munkafüzet ____________________________________________________________Minos 8. Gyakorlat: Viselkedés hatalmi különbségek esetén, B rész Négy rövid párbeszéd következik a Lengyelországba küldött angol mechatronikus, és egy lengyel munkás között. Minden párbeszéd egy lehetséges kulturális félreértést példáz, ha a hatalmi különbségeket nem az adott kultúrának megfelelően a helyükön kezeljük. Olvassa el a párbeszédeket, és jegyezze fel az Önnek szembetűnő értelmezésbeli különbségeket.

1.

párbeszéd:

Mechatronikus: Munkás: Mechatronikus: Munkás: Mechatronikus: Munkás: Mechatronikus:

2.

Az üzletvezető hogyan döntött? Azt mondta, hogy hajtsuk végre a tervet. A terv azonban még nincs kész. Tudom, de biztos megvannak a maga indokai. Azt gondolom, hogy ezt nem gondolta teljesen végig. Talán nem, de ő a főnök. Beszélek vele. Talán meg tudom változtatni a véleményét.

párbeszéd:

Mechatronikus: Munkás: Mechatronikus: Munkás: Mechatronikus:

Rájöttem, hogyan oldhatnánk meg a raktározási problémáinkat. Hogyan? Kiüríthetnénk a parkoló melletti raktárt. Tele van elrothadt ládákkal, melyeket már nem használunk. Ez remek ötlet. Plonc úr mit szólt hozzá? A főnök? Vele még nem is beszéltem. Meg szeretném lepni.

13

Társadalmi viselkedés, interkulturális kompetencia – Munkafüzet Minos____________________________________________________________ 3.

párbeszéd:

Munkás: Mechatronikus: Munkás: Mechatronikus: Munkás: Mechatronikus: enni.

4.

párbeszéd

Munkás: Mechatronikus: Munkás: Mechatronikus: Munkás: Mechatronikus: Munkás: Mechatronikus:

14

Hol ebédel? Ehetnénk az „Arany Kanál”-ban. Remek. Meghívom a város küldöttét, épp itt van nálunk látogatáson. Sadlowski urat? Nem fog velünk enni. Inkább az osztályvezetőkhöz csatlakozik majd. Lehet, hogy lenne kedve kevésbé formálisan, a munkásokkal

Beszélt az osztályvezetőjével? Pacholewski úrral? Gondolkoztam rajta, de reménytelen. Tudom. Ezt a pozíciót is kapcsolatai útján szerezte. Közvetlenül a helyettes vezetőhöz fordulok. Végre valaki, aki előremozdít valamit. Ebből talán tanul Pachelowski is. Ezt hogy érti? Ha valaki nem végzi el rendesen a munkáját, megkerülik.

Társadalmi viselkedés, interkulturális kompetencia – Munkafüzet ____________________________________________________________Minos 9. Gyakorlat: Bizonytalanság kerülése Foglaljon állást, vajon az alábbi kijelentések kisebb (KIS) vagy nagyobb (NGY) bizonytalanság elkerülési igényre utalnak. Ezen kívül jegyezze fel, az adott kijelentéssel egyetért (EGY), vagy nem (NEM). KIS NGY EGY NEM □

□

□

□

1. A pontosságot nagyra értékelik.

□

□

□

□

2. Mindenkinek tudnia kell uralkodni az érzelmein.

□

□

□

□

3. Ami idegen, az veszélyes.

□

□

□

□

4. Az emberek gyakran váltanak munkahelyet.

□

□

□

□

5. Az emberek interakcióik során formális udvariasságot várnak el egymástól.

□

□

□

□

6.

□

□

□

□

7. Fogadd el a dolgokat úgy, ahogy jönnek.

□

□

□

□

8. Mindenki nyugodtan kimutathatja érzelmeit.

□

□

□

□

9. A hatalmi láncolatot sosem szabad megkerülni.

□

□

□

□

10.A szervezeten belüli konfliktus természetes, nem pedig félelmetes.

□

□

□

□

11. Az emberek nemigen hisznek a józan paraszti észben.

□

□

□

□

12. A szervezeten belüli konfliktusokat el kell kerülni.

□

□

□

□

13. Az idegen dolgok furák.

□

□

□

□

14. Az emberek ritkán változtatnak munkahelyet.

□

□

□

□

15. Általában gondterhelt a hangulat.

□

□

□

□

16. Általában kellemes a hangulat.

□

□

□

□

17. Az emberek könnyen elfogadják a tekintélyt. A tekintély megnyugtató.

□

□

□

□

18. Az emberek nehezen fogadják el a tekintélyt. A tekintély korlátoz.

□

□

□

□

19. A szabályokat nem szabad megszegni.

□

□

□

□

20. A szabályokat meg lehet szegni, ha az az észszerű.

□

□

□

□

21. A kockázatot kerülni kell.

□

□

□

□

22. A kockázat lehetőség.

Az emberek könnyen elfogadják az övéktől eltérő véleményt.

15

Társadalmi viselkedés, interkulturális kompetencia – Munkafüzet Minos____________________________________________________________ 10. Gyakorlat: Maszkulinitás / feminitás Foglaljon állást, vajon az alábbi kijelentések inkább maszkulin (MAS), vagy inkább feminin (FEM) megközelítésre utalnak. Ezen kívül jegyezze fel, az adott kijelentéssel egyetért (EGY), vagy nem (NEM). MAS FEM EGY NEM □

□

□

□

1. Fontos, hogy gondoskodjunk egymásról.

□

□

□

□

2. Mindenki egyenlő.

□

□

□

□

3. A konfliktusokat nyíltan végig kell vinni.

□

□

□

□

4. Mindenkinek arra kell törekednie, hogy ő legyen a legjobb.

□

□

□

□

5. Mindenkinek a szerénységre kell törekednie.

□

□

□

□

6. Minden a pénz körül forog.

□

□

□

□

7. Heti 40 óránál többet szokás dolgozni.

□

□

□

□

8. A kicsi és lassú szép.

□

□

□

□

9. A nőmozgalmak támogatottsága nagy.

□

□

□

□

10. Mindenki a legjobb kollégákhoz hasonlítja önmagát.

□

□

□

□

11. A kihívás lehetőség a növekedésre.

□

□

□

□

12. A nők helye a konyhában van.

□

□

□

□

13. Fontosak az emberi kapcsolatok.

□

□

□

□

14.A menedzserek gyorsan hoznak döntéseket és jó az önérvényesítő-képességük.

□

□

□

□

15. Fontos a környezetvédelem.

□

□

□

□

16. A tanárok az átlagos diákok teljesítményéhez viszonyítanak.

□

□

□

□

17. Csak a legerősebb maradhat életben.

□

□

□

□

18. Az ország domináns vallása nem támogatja az egyenlőséget.

□

□

□

□

19. A nagy és a gyors szép.

□

□

□

□

20. Az emberek segítenek a rászorulókon.

□

□

□

□

21. A konfliktusokat tárgyalások, és kompromisszumok útján kell megoldani.

□

□

□

□

22. A kudarc katasztrófa.

16

Társadalmi viselkedés, interkulturális kompetencia – Munkafüzet ____________________________________________________________Minos 11. Gyakorlat: Kulturális dimenziók A Hofstede-féle öt dimenzió folytonosnak tekinthető. Sorolja be önmagát és ismerőseit a feladatlapon az öt kulturális dimenzió tekintetében. Minden dimenzió esetén saját értékelését X-el jelölje. Ezt követően ugyanezt végezze el más személyek és intézmények esetén is. X – Ön saját maga N – Nagyapja M – Munkahelye H – Hazája O – Egy másik ország (adja meg, melyik országot értékeli) B – Egy idegen országból érkezett bevándorló (Honnan érkezett?) S – Az Ön mellett ülő személy

Individualizmus……………………………………………………...……….Kollektivizmus

Alacsony igény Nagy igény a bizonytalanság a bizonytalanság elkerülésére …………………………………………………………………... elkerülésére

Nagy hatalmi Kis hatalmi Különbségek………………………..............................................................különbségek

Maszkulinitás………………………………………………………….…………. Feminitás

17

Társadalmi viselkedés, interkulturális kompetencia – Munkafüzet Minos____________________________________________________________ 12. Gyakorlat: Monochron és polychron időfelfogás A különböző kultúrákban élő emberek időről alkotott képe eltérő. Az időről alkotott felfogást folyamatosnak tekintve létezik egy monochron és egy polychron pólus. Döntse el, az alábbiak közül mely kijelentés tükröz inkább monochron (MON), mely pedig inkább polychron (POL) időfelfogást. Ezután minden kijelentés-pár esetén karikázza be azt a kijelentést, ami leginkább jellemző az Ön saját nézeteire és cselekvésére (CS). MON POL CS □

□

□

1a.

Az emberek alkossanak sort, így mindenkit ki fognak szolgálni.

□

□

□

1b.

Nem érdemes sorba állni, az elöl állók kerülnek sorra.

□

□

□

2a.

A megszakítások elkerülhetetlenek, és gyakran hasznosak.

□

□

□

2b.

A megszakításokat lehetőleg el kell kerülni.

□

□

□

3a.

Hatékonyabb, ha az ember egyszerre csak egy dologgal foglalkozik.

□

□

□

3b.

Ugyanilyen hatékony, ha az ember egyszerre két vagy három dologgal foglalkozik egyszerre.

□

□

□

4a.

Fontos a megegyezés, még ha ez több időt is vesz igénybe.

□

□

□

4b.

Fontosabb az időterv betartása.

□

□

□

5a.

A váratlanra nehéz felkészülni, ezért ha lehet, az ilyesmit el kell kerülni.

□

□

□

5b.

Egyfolytában váratlan dolgok történnek. Ilyen az élet.

□

□

□

6a.

Ne fogadjon új látogatót, ha még éppen beszél valakivel.

□

□

□

6b.

Udvariatlanság bárkit is elküldeni.

□

□

□

7a.

A megbeszélt időpontok nem olyan fontosak. Mindig közbejöhet valami.

□

□

□

7b.

A megbeszélt időpontok ígéretek. Sok minden más is függ tőlük, így nem szabad őket félvállról venni.

□

□

□

8a.

Fontos, hogy a megbeszélések alatt ne hagyjuk, hogy váratlan dolgok eltereljék a megbeszélés menetét. Tartsuk be a napirendet.

18

Társadalmi viselkedés, interkulturális kompetencia – Munkafüzet ____________________________________________________________Minos □

□

□

8b.

Az ilyesmi elkerülhetetlen. A napirend csak egy darab papír.

□

□

□

9a.

Inkább ember-orientált vagyok.

□

□

□

9b.

Inkább feladat-orientált vagyok, és be akarom tudni fejezni a munkámat.

□

□

□

10a. A személyes beszélgetés a munka része.

□

□

□

10b. A személyes beszélgetéseket inkább munka után vagy ebédidőben kell lebonyolítani.

19

Társadalmi viselkedés, interkulturális kompetencia – Munkafüzet Minos____________________________________________________________ 13. Gyakorlat: Eltérő időfelfogások kezelése A következő oldalakon néhány olyan csalódásra okot adó helyzet leírását olvashatja, melyeket polychron kultúrában dolgozó, monochron beállítottságú személyek gyakran átélnek. Gondolja végig, Ön mit tenne, ha ilyen helyzetbe kerülne, és írja le véleményét. 1. Egy olyan helyzetben, amikor az Ön hazájában sorba szokás állni, itt az emberek össze-vissza állnak, és tolakszanak, hogy mihamarabb kiszolgálják őket. Ön szerint ez frusztráló és egyáltalán nem hatékony.

2. A megbeszélések során az emberek nem tartják magukat a napirendhez.

3. Négyszemközt folytatott beszélgetések alatt az emberek felveszik a telefont, ha cseng, és beszélgetésekbe kezdenek újabb látogatóikkal, így a megbeszélés a vártnál sokkal hosszabb ideig tart. Ennek következtében Ön nem tud minden, arra a napra tervezett tevékenységet befejezni.

20

Társadalmi viselkedés, interkulturális kompetencia – Munkafüzet ____________________________________________________________Minos 4. Az emberek nem tartják be a megbeszélt időpontokat. Gyakran előfordul, hogy egy, vagy akár több órát is elveszteget azzal, hogy másokra kell várnia.

5. Az emberek nem tartják be a határidőket. Azt mondják, hogy egy adott gép, vagy egy adott feladat egy adott időre elkészül, azonban a határidőkor még nyoma sincs. Ez különösen azért frusztráló, mert így Ön sem tudja elintézni a B feladatot, amíg az A feladat még nincs kész.

6. Vannak, akik mérgelődnek, hogy nem fogadja őket, mert túlzottan elfoglalt. Ez a szemükben udvariatlanság, hiszen az embernek mindig van ideje a barátaira. Végülis – mondják ők – nekik mindig van idejük Önre!

21

Társadalmi viselkedés, interkulturális kompetencia – Munkafüzet Minos____________________________________________________________ 14. Gyakorlat: Státusz Az alábbi helyzetek a kulturális különbségek, többek között a státusz fogalmának eltérő értelmezése miatt alakultak ki. Az egyes helyzetek elolvasása után írja le, Ön hogyan reagálna az adott helyzetben. 1. mechatronikus, külföldi kiküldetésben. Kiküldetésének 2. Ön Ön svéd egy külföldi konstrukcióirodában dolgozó nőnemű, német célja az ottani szaktAz anulók mechatronika oktatása. Mikor egy Ön belép műszaki szakértő. elkövetkezendő héten a miniszter deleaz osztályterembe, mindenki és csak az Ön jelére ülnek le. gációja érkezik, hogy komolyfeláll, üzletpolitikai változásokat vitasson Önnek ez a tiszteletteljes viselkedés kellemtelen, ezért közli a tan umeg. Ön lényegi hozzájárulást tehetne a témához, azonban nem lókkal, meg hogyanem kell felállniuk, ha Ön belép a terembe. hívják megbeszélésre.

Két héttel főnöke későbbkihasználja a felettese tudását, elbeszélgetésre hívja. Tudatja Önnel, E helyett és minden lényegi pontot lehogy a többi tanár megtudta, hogy az Ön óráján nem kell felállni, és írat Önnel. Végül Ön kérdőre vonja felettesét, miért nem hívja meg ezértisirritáltak. Szerintük ez a tekintély hiányának jele, ésaattól féálÖnt a megbeszélésre, hogy közvetlenül beszélhessen deleg nek, ezFőnöke az ő tanóráikra átterjedhet. Ezenezért felül senki attól is tarta nak, cióval. elmondja,ishogy Ön túl fiatal, nem venné hogy Ön talán szándékosan a tanár és még diák komolyan, ráadásul még nő megpróbálja is. Az érvei elmosni túl fontosak, teszi között létező különbségeket. el akarja kerülni, hogy az érvek forrása hozzá, ezért mindenképpen befolyásolja a vita menetét. Mit tehet a tanárok reakcióit figyelembe véve? Mit érez, és hogyan reagál Ön erre?

22

Társadalmi viselkedés, interkulturális kompetencia – Munkafüzet ____________________________________________________________Minos 3. Ön angol. Egy vita során állásfoglalásra kérik: néhány héttel korábban a külföldi vállalatnál, ahol Ön dolgozik megüresedett egy hely. Két jelentkező van, mindketten magasan kvalifikáltak: egy idősebb, Safi nevű úr, aki 15 éve dolgozik a vállalatnál, valamint egy fiatalabb úr, friss ismeretekkel, kiváló bizonyítványokkal és az adott részlegben 2 év munkatapasztalattal. Szakmai szempontból a fiatalabb jelentkező a jobb választás, ráadásul ő a dinamikusabb mérnök is. Végül az osztályvezető – egy brit kivándorló – is őt választotta. Safi úr, és sok kollégaja (akik az Ön kollégái is) megdöbbent, amikor értesültek a döntésről, melyet sokéves tapasztalata, és a cég iránt való elkötelezettsége semmibevételének tekint. Safi úr nagyon csalódott, és a döntés óta nem jelent meg a vállalatnál. A kollégák most egy peticiót indítottak, mely célja, hogy az osztályvezető változtassa meg döntését, és Safi urat nevezze ki a megüresedett helyre. Arra kérték Önt, hogy írja alá a peticiót, melyet mindenki más már aláírt, és aktívan vegyen részt a kampányban is. Ön azonban egyetért az osztályvezető döntésével, és habozik. Azonban egyre nagyobb nyomás nehezedik Önre, hogy „helyesen cselekedjen“.

Mit tesz?

4. Ön egy külföldi cégnek dolgozó amerikai mechatronikus. Minden reggel megáll a háza előtt az a vállalati busz, ami a szakképzetlen munkásokat a céghez szállítja. Az Ön főnöke, egy mérnök, és egy másik szakember mindig elöl ülnek. Ön azonban szívesebben ülne hátul, hogy bohóckodhasson a munkásokkal.

Néhány nap elteltéve a főnöke szóvá teszi, hogy kötetlen viselkedésével megzavarja a munkásokat, és óva inti, hogy elveszítik az Ön iránti tiszteletet, ha nem szakemberként viselkedik. Mit válaszol ebben a helyzetben?

23

Társadalmi viselkedés, interkulturális kompetencia – Munkafüzet Minos____________________________________________________________ 15. Gyakorlat: A kommunikáció fajtái Döntse el, az alábbi kijelentések közül melyik tartozik közvetlen kommunikációjú / alacsony kontextusszintű, melyik pedig közvetett kommunikációjú / magas kontextusszintű kultúrához. Közvetlen Közvetett □

□

1.

A jó kommunikáció olyan, mint egy beszélgetés ikrek között.

□

□

2.

Az emberek gyakran haboznak, ha „nem”-et kell mondaniuk.

□

□

3.

Tudni kell a sorok között olvasni.

□

□

4.

Gyakran használunk harmadikat.

□

□

5.

Gyakran kevesebbet vallunk be a valóságnál.

□

□

6.

A legjobb, ha megmondjuk, hogy állnak a dolgok.

□

□

7.

Egy megbeszélés során elfogadható ellent mondani a főnöknek.

□

□

8.

Az „igen” igent jelent.

□

□

9.

Az „igen” azt jelenti, hogy hallom, mit mond.

□

□

10.

A jó kommunikáció olyan, mint egy jó barátok közötti beszélgetés.

□

□

11.

Nem szükséges a sorok között olvasni.

□

□

12.

Az emberek az üzleti dolgok megbeszélése előtt egy darabig kötetlenül beszélgetnek.

□

□

13.

Előbb elintézik az üzletet, utána lehet beszélgetni.

□

□

14.

A langyos kávé azt jelenti, nincs minden rendben.

□

□

15.

A langyos kávé azt jelenti, hogy kihűlt a kávé.

□

□

16.

Az embereket a megbeszélések információszintre kell hozni.

□

□

17.

Az emberek már mindenről tudnak.

□

□

18.

Egy üzenet küldőjének rangja / státusza legalább annyira fontos, mint maga az üzenet.

□

□

19.

Maga az üzenet a fontos, nem az, hogy kitől érkezett.

□

□

20.

Az emberek azt mondják Önnek, amiről azt gondolják, hogy hallani szeretne.

24

közvetítőket,

vagy

során

kívülálló

azonos

Társadalmi viselkedés, interkulturális kompetencia – Munkafüzet ____________________________________________________________Minos 16. Gyakorlat: Közvetett kommunikáció, A rész Alább nyolc közvetlen kijelentést talál. Jóllehet az alábbi kijelentések sok helyzetben elfogadhatóak, jelen esetben képzelje magát egy megbeszélésre. Fogalmazza át az alábbi kijelentéseket közvetett kijelentésekké. 1. Nem hinném, hogy ez jó ötlet.

2. Nem ez a lényeg.

3. Úgy gondolom, hogy inkább ..

4. Mit gondol Lopez úr? (Az emberek néha kellemetlenül érzik magukat, ha közvetlenül megszólítják őket. Hogy találhatnánk ki mégis, mire gondol Lopez úr anélkül, hogy közvetlenül megkérdeznénk?)

5. Ezek a számok nem jók.

6. Rosszul csinálja.

7. Nem értek egyet.

25

Társadalmi viselkedés, interkulturális kompetencia – Munkafüzet Minos____________________________________________________________ 17. Gyakorlat: Közvetett kommunikáció, B rész Az alábbiakban közvetett kijelentéseket talál. Fejtse meg, a beszélő mit akar mondani, és fogalmazza át a kijelentéseket közvetlen formába. 1. Ez nagyon érdekes nézőpont.

2. Ez a javaslat további mérlegelést érdemel.

3. Nagyon keveset tudok arról, hogy ..

4. Megértem az ellenvetését.

5. Megtesszük, ami tőlünk telik.

6. Ezzel a projekttel kapcsolatban mást hallottam.

7. Áttérhetünk a következő napirendi pontra?

26

Mechatronika Modul 2 (Rész 2): Projektmenedzsment Munkafüzet (Elképzelés) Készítették: Christian Stöhr Christian Stöhr Unternehmensberatung, Németország





Projektmenedzsment és szervezés – Munkafüzet ____________________________________________________________Minos Gyakorlatok a „Projektmenedzsment és szervezés” modulhoz

A következőkben a „Projektmenedzsment és szervezés” MINOS modulhoz tartozó jegyzetben tanultak elmélyítését célozzuk meg. A feladatok megoldásait az oktatói segédlet tartalmazza. Kérem, vegyék figyelembe, hogy sok feladat esetén nincs egyértelmű megoldás, hiszen a menedzsment és a komplex feladatok megoldása nem mindig ismer „egyetlen helyes” megoldást. Ha a gyakorlófüzetben rendelkezésre bocsátott hely nem lenne elég, a munkát folytassa külön lapon. A munkafüzet használatához sok sikert kívánunk! FIGYELEM! A gyakorlófüzet feladatai feltételezik a jegyzet ismeretét és az anyag alapos ismeretét.

1 A trend: Projektmunka 1.1 - 1.3 Projektmunka a múltban 1. feladat: Soroljon fel 10 jelentős történelmi példát, melyek projektként értelmezhetők. 1. …………………………………………………………………… 2. ……………………………………………………………………. 3. ………………………………………………………………..….. 4. …………………………………………………………………… 5. …………………………………………………………………… 6. …………………………………………………………………… 7. …………………………………………………………………… 8. …………………………………………………………………… 9. …………………………………………………………………… 10. ……………………………………………………………………

1.4 A projektmenedzsment kilenc kulcsterülete 2. feladat: Nevezze meg a projektmenedzsment kilenc kulcsterületét. 1. …………………………………………………………………… 2. …………………………………………………………………….

27

Projektmenedzsment és szervezés – Munkafüzet Minos___________________________________________________________ 3. ………………………………………………………………..….. 4. …………………………………………………………………… 5. …………………………………………………………………… 6. …………………………………………………………………… 7. …………………………………………………………………… 8. …………………………………………………………………… 9. …………………………………………………………………… 3. feladat: Mutasson rá az integráció-, a kockázat- és az emberi erőforrás menedzsment különbségeire, majd egy egyéni példa alapján mutassa be a hasonlóságokat is. Integrációmenedzsment: ……………………………………………………………………… ……………………………………………………………………… ……………………………………………………………………… Kockázatmenedzsment: ……………………………………………………………………… ……………………………………………………………………… ……………………………………………………………………… Emberi erőforrás menedzsment: ……………………………………………………………………… ……………………………………………………………………… ………………………………………………………………………

2 A projekt – feltételek és ismertetőjegyek 4. feladat: Mely hét projekt-feltétel jellemez egy „projektet” a DIN 69 901 szerint?

1. ………………………………………………………………… 2. …………………………………………………………………. 3. ………………………………………………………………..…

28

Projektmenedzsment és szervezés – Munkafüzet ____________________________________________________________Minos 4. …………………………………………………………………… 5. …………………………………………………………………… 6. …………………………………………………………………… 7. …………………………………………………………………… 5. feladat: Az 1. feladatban felsorolt történelmi projektek közül 5 esetén jellemezzen legalább 5 projekt-feltételt az alábbi minta szerint. Minden projekt esetén kezdje az ábrázolást új lapon! 1. projekt: …………………………………………………………….. 1. feltétel: ……………………………………………………………………… Jelleg: ………………………………………………………………………. 2. feltétel: ……………………………………………………………………… Jelleg: ………………………………………………………………………. 3. feltétel: ……………………………………………………………………… Jelleg: ……………………………………………………………………… 4. feltétel: ……………………………………………………………………… Jelleg: ………………………………………………………………………. 5. feltétel: ……………………………………………………………………… Jelleg: ………………………………………………………………………

6. feladat: Nevezze meg a három projekttípust, és mindegyeikhez vázoljon fel legalább két alapvető tulajdonságot is. 1

……………………………………………………………………

1.1 ……………………………………………………………………. 1.2 ……………………………………………………………………. 2

……………………………………………………………………

29

Projektmenedzsment és szervezés – Munkafüzet Minos___________________________________________________________ 2.1 ……………………………………………………………………. 2.2 ……………………………………………………………………. 3

……………………………………………………………………

3.1 ……………………………………………………………………. 3.2 …………………………………………………………………….

7. feladat: Minden projekttípusra soroljon fel legalább két példát a személyes környezetéből, majd ezen példák alapján vázolja fel a projekttípusok jellemzőit. 1.1 ……………………………………………………………………. Különlegességek: …………………………………………………………………… 1.2 ……………………………………………………………………. Különlegességek: …………………………………………………………………… 2.1 …………………………………………………………………… Különlegességek: ……………………………………………………………..…… 2.2 ……………………………………………………………………. Különlegességek: ……………………………………..…………………………… 3.1 ……………………………………………………………………. Különlegességek: …………………………………………………………………… 3.2 …………………………………………………………………… Különlegességek: ……………………………………………………………………

30

Projektmenedzsment és szervezés – Munkafüzet ____________________________________________________________Minos 8. feladat: Milyen céljai lehetnek a nemzetköziesítésnek? ………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………… ………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………… 9. feladat: Valamely projekttípusra egyénileg választott példa alapján írja le a nemzetköziesítés lehetséges céljait. Elemezze az adott projekttípus speciális tulajdonságait, és a nemzetköziesítés ehhez kapcsolódó céljait. Ezt a feladatot külön papírra dolgozza ki. 10. feladat: Nemzetközi projektek gyakran a résztvevők különböző származásának befolyása alatt állnak. Milyen formában lehet hasznos a nemzetközi projektcsoportok szociológiai jellegzetességeire vonatkozó tudás a projekt sikeres kivitelezése során? Foglaljon állást egy egyéni példa alapján. Ezt a feladatot külön papírra dolgozza ki.

4 A projektmenedzsment tervezési és célhorizontjai 11. feladat: A projektmenedzsment mely három célhorizontját ismeri? Mindegyikre mondjon 2 példát! 1

……………………………………………………………………

1.1 …………………………………………………………………… 1.2 ……………………………………………………………………. 2

……………………………………………………………………

2.1 ……………………………………………………………………. 2.2 ……………………………………………………………………. 3

……………………………………………………………………

31

Projektmenedzsment és szervezés – Munkafüzet Minos___________________________________________________________ 3.1 ……………………………………………………………………. 3.2 …………………………………………………………………….

5 A projekt és szakaszai 12. feladat: Nevezze meg a projekt kivitelezésének kilenc szakaszát. 1. …………………………………………………………………… 2. ……………………………………………………………………. 3. ………………………………………………………………..….. 4. …………………………………………………………………… 5. …………………………………………………………………… 6. …………………………………………………………………… 7. …………………………………………………………………… 8. …………………………………………………………………… 9. …………………………………………………………………… 13. feladat: Példaként használja egy új gyártócsarnok építését. A csarnok építése befektetési projektnek tekintendő. A fent nevezett befektetési projekt szempontjából mely projektszakaszok relevánsak, és véleménye szerint hogyan lehet ezeket megvalósítani? Ezt a feladatot külön papírra dolgozza ki.

6 Projektszervezetek 14. feladat: A projektszervezetek milyen formáit ismeri? Grafikusan vázolja fel az ismert szervezeteket! Ezt a feladatot külön papírra dolgozza ki. 15. feladat: Milyen előnyökkel és hátrányokkal bírnak az egyes szervezeti típusok? ………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………… ………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………….

32

Projektmenedzsment és szervezés – Munkafüzet ____________________________________________________________Minos ……………………………………………………………………… ……………………………………………………………………… 16. feladat: A három ismert típusú (befektetési, K+F, szervezési) projekt esetén mely szervezettípus ajánlott? Indokolja meg válaszát! ………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………… ……………………………………………………………………….

7 Projektvezetés 17. feladat: Vázoljon fel hetet a projektvezető felelősségei közül. 1. …………………………………………………………………… 2. ……………………………………………………………………. 3. ………………………………………………………………..….. 4. …………………………………………………………………… 5. …………………………………………………………………… 6. …………………………………………………………………… 7. …………………………………………………………………… 18. feladat: Vázoljon fel hetet a projektvezető feladatai közül. 1. …………………………………………………………………… 2. ……………………………………………………………………. 3. ………………………………………………………………..….. 4. …………………………………………………………………… 5. ……………………………………………………………………

33

Projektmenedzsment és szervezés – Munkafüzet Minos___________________________________________________________ 6. …………………………………………………………………… 7. …………………………………………………………………… 19. feladat: Vázoljon fel hetet azon személyi követelmények közül, melyeknek a projektvezetőnek meg kell felelnie. 1. …………………………………………………………………… 2. ……………………………………………………………………. 3. ………………………………………………………………..….. 4. …………………………………………………………………… 5. …………………………………………………………………… 6. …………………………………………………………………… 7. …………………………………………………………………… 20. feladat: Egy szervezési projektet mátrixszervezet formájában kell kiviteleznünk. Ennek során az egyik gyártási helyszín két osztályát kell majd összevonni. Az ismert előnyök és hátrányok alapján vitassák meg az esetleg fellépő feszültségeket. Beszéljenek a projektvezető ide vonatkozó feladatairól és felelősségéről is. Ezt a feladatot külön papírra dolgozza ki.

34

Projektmenedzsment és szervezés – Munkafüzet ____________________________________________________________Minos

Csoportgyakorlatok Az alábbi gyakorlatok az 1-7 fejezetet foglalják össze, és bevezetik a 9 és 10 fejezetet. A következőkben 5- fős csoportokban dolgozva egy-egy adott projekt a. b. c. d.

tervezését előkészítését kivitelezését és felügyeletét

gyakorolják majd. A tanult minták és folyamatok alapján járjon el, és vizsgálja meg, hogy az egyes projektkivitelezési lépések szükségesek-e. Ha véleménye szerint valamely lépés nem szükséges, ezt röviden indokolja. A szerepek kiosztásakor indokolja meg, mely résztvevőre mely szerep illik. Használja a 7. fejezetben tárgyaltakat (Projektvezető). A projektvezető kijelölésével csak akkor kezdjenek el foglalkozni, ha a projekt szakmai keretfeltételeit már tisztázták. Az összesen 5 csoportgyakorlat során minden projekt esetén más vegye át a vezetést. Minden projekt „kivitelezését” követően beszéljék meg az eredményeket a mintamegoldás ismeretében. Az esetleges hibákból tanulva próbálják meg a következő projektet pontosabban kivitelezni.

1. Csoportgyakorlat: A.) Vitassák meg, a következő feladatok melyikét lehet, illetve kell projektként kezelni, valamint milyen szempontok szerint döntik ezt el. Miért lehet némely feladat projekt, más pedig nem? -

Gépjárműmotor újrafejlesztése külföldi piacra Év végi zárás elkészítése Az értékesítési osztály átszervezése egy vállalaton belül Új számítógép-hálózat beszerzése a vállalkozáson belül Új gyártócsarnok építése külföldön a termelési kapacitás növelése érdekében Átállás egy másik ügyintéző szoftverre Termékek rendszeres szállítása külföldi megrendelőknek Megrendelések feldolgozása csúcsidőben (pl. karácsonykor)

B.) A projektként azonosított feladatokat rendelje hozzá az ismert projekttípusokhoz, majd beszéljék meg az eredményt.

35

Projektmenedzsment és szervezés – Munkafüzet Minos___________________________________________________________ C.) Vitassák meg egy vállalkozás nemzetközivé célszerűségét és céljait a fenti példák alapján.

tételének

D.) Definiálja a projektek tervezési horizontját. Eredményeiket beszéljék meg a szeminárium vezetőjével!

36

Projektmenedzsment és szervezés – Munkafüzet ____________________________________________________________Minos Az előző feladat megoldása: K+F projekt: Gépjárműmotor fejlesztése (stratégiai projekt) Szervezési projekt: Az értékesítési osztály átszervezése egy vállalaton belül (taktikai projekt) Új számítógép-hálózat beszerzése a vállalkozáson belül (operatív projekt) Átállás egy másik ügyintéző szoftverre (operatív projekt) Befektetési projekt: Új gyártócsarnok építése külföldön a termelési kapacitás növelése érdekében (stratégiai projekt) A nemzetköziesítés céljai feleljenek meg a 3.5 fejezetben ismertetetteknek.

2. Csoportgyakorlat: Hozzon létre projektszerkezet-tervet az „Új számítógép-hálózat beszerzése a vállalkozáson belül” projektre. Vitassák meg a projekt folyamatának folyamatcsoportok tekintetében vizsgált alternatív ábrázolásait. Döntsék el, melyik projektszerkezet a legalkalmasabb az adott projekt kivitelezésére. Eredményeikből vezessék le a megfelelő projektszervezeti modellt. Válasszanak projektvezetőt. A projektszerkezet-terv alapján készítsék projektterveket.

el a további

A tervezést foglalják össze egy összefoglaló tervvé, mely tartalmazza a módszereket - a projektlépeseket - a felelősségi köröket - a feladatokat - a kockázatokat / kritikus pontokat. Ezt a tervet időterv formájában (Gantt-diagram) is készítsék el!

3. Csoportgyakorlat: Hozzon létre projektszerkezet-tervet fejlesztése” projektre.

a

„Gépjárműmotor

Vitassák meg a projekt folyamatának folyamatcsoportok tekintetében vizsgált alternatív ábrázolásait. 37

Projektmenedzsment és szervezés – Munkafüzet Minos___________________________________________________________ Mely különleges döntéseket kell különösen stratégiai projektek esetén figyelembe venni? Milyen különbségek adódnak a feladatok kiosztásakor? Döntsék el, melyik projektszerkezet a legalkalmasabb az adott projekt kivitelezésére. Eredményeikből vezessék le a megfelelő projektszervezeti modellt. Válasszanak projektvezetőt. A projektvezetőnek az előző feladathoz képest milyen további feladati vannak ebben a projektben? A projektszerkezet-terv alapján készítsék projektterveket.

el a további

A tervezést foglalják össze egy összefoglaló tervvé, mely tartalmazza - a módszereket - a projektlépeseket - a felelősségi köröket - a feladatokat - a kockázatokat / kritikus pontokat. Ezt a tervet időterv formájában (Gantt-diagram) is készítsék el! (Az egyes tervezési lépések megvitatásakor ne engedje, hogy műszaki vita alakuljon ki a motor kifejlesztésével kapcsolatban. A feladatot tekintse projektmenedzsment feladatnak, nem pedig konstrukciós feladatnak!)

4. Csoportgyakorlat: Hozzon létre projektszerkezet-tervet az „Értékesítési osztály átszervezése egy vállalaton belül” projektre. Vitassák meg a projekt folyamatának folyamatcsoportok tekintetében vizsgált alternatív ábrázolásait. Döntsék el, melyik projektszerkezet a legalkalmasabb az adott projekt kivitelezésére. Eredményeikből vezessék le a megfelelő projektszervezeti modellt. Átszervezési projektek mindig tartalmaznak személyes döntéseket is, melyek néhány kolléga előnyére, mások hátrányára szolgálnak.

38

Projektmenedzsment és szervezés – Munkafüzet ____________________________________________________________Minos Mely különleges keretfeltételeket kell figyelembe venni egy érzékeny tervezés folyamán? Milyen befolyással vannak a szociológiai szempontok egy ilyesfajta projektre? A projekt és megvalósításának egyes lépései a vállalaton belüli elfogadás szempontjából vizsgálva eltérhetnek, illetve el kell-e térniük a korábban tárgyalt szervezési projekt lépéseitől? Vitassák meg a kérdést, majd válasszanak projektvezetőt. A projektszerkezet-terv alapján készítsék projektterveket.

el a további

A tervezést foglalják össze egy összefoglaló tervvé, mely tartalmazza - a módszereket - a projektlépeseket - a felelősségi köröket - a feladatokat - a kockázatokat / kritikus pontokat. Ezt a tervet időterv formájában (Gantt-diagram) is készítsék el! A valóságban (azaz egy valódi vállalkozás keretein belül) a projekt sikeres kivitelezése mely különleges befolyásoló faktoroktól függ?

5. Csoportgyakorlat: Hozzon létre projektszerkezet-tervet az „Új gyártócsarnok építése külföldön a termelési kapacitás növelése érdekében” projektre. Vitassák meg a projekt folyamatának folyamatcsoportok tekintetében vizsgált alternatív ábrázolásait. Ez egy befektetési projekt. Mely különlegességekre kell egy külföldi építési projekt esetén ügyelni? Döntsék el, melyik projektszerkezet a legalkalmasabb az adott projekt kivitelezésére. Eredményeikből vezessék le a megfelelő projektszervezeti modellt. Válasszanak projektvezetőt. A projektszerkezet-terv alapján készítsék projektterveket.

el a további

39

Projektmenedzsment és szervezés – Munkafüzet Minos___________________________________________________________ A tervezést foglalják össze egy összefoglaló tervvé, mely tartalmazza - a módszereket - a projektlépeseket - a felelősségi köröket - a feladatokat - a kockázatokat / kritikus pontokat. A gyártócsarnokot a vállalat a külföldi vállalatszerkezete beszállítórendszerébe szeretné integrálni. Mely tervezési lépésekre van szükség az építési projekten kívül a vállalattal való kapcsolat létrehozásához? Készítsenek ehhez egy rövid projektszerkezet-tervet.

6. Csoportgyakorlat: Hozzon létre projektszerkezet-tervet az „Átállás egy másik ügyintéző szoftverre” projektre. Vitassák meg a projekt folyamatának folyamatcsoportok tekintetében vizsgált alternatív ábrázolásait. Döntsék el, melyik projektszerkezet a legalkalmasabb az adott projekt kivitelezésére. Saját tapasztalataik alapján vitassák meg az új szoftverek elfogadtatásával kapcsolatos nehézségeket. Mely specifikus kétségeket vezethetünk le saját tapasztalat alapján az új szoftverekkel kapcsolatban? Mely körülmények között szinte biztos az átállás bukása? Mely szociológiai és interkultúrális területeket kell egy adott új szoftver bevezetése esetén figyelembe venni? Eredményeikből vezessék le a megfelelő projektszervezeti modellt. Válasszanak projektvezetőt. A projektszerkezet-terv alapján készítsék projektterveket.

el a további

A tervezést foglalják össze egy összefoglaló tervvé, mely tartalmazza - a módszereket - a projektlépeseket - a felelősségi köröket - a feladatokat - a kockázatokat / kritikus pontokat. Ezt a tervet időterv formájában (Gantt-diagram) is készítsék el! 40

Projektmenedzsment és szervezés – Munkafüzet ____________________________________________________________Minos Azonosítsa a szoftver bevezetésének azon kockázatait, amely a projekt kivitelezésének időtartamán túlmutatnak, és becsülje meg az egyes kockázati tényezők lehetséges hatásait.

7. Csoportgyakorlat: Tekintse át kritikusan az Ön módszerét, és a javasolt módszert. Projektmenedzsment esetén több út is vezet a célhoz. Ha más utat talált, mely szintén elvezetett a projekt megvalósításához, nem vétett alapvető hibát, vagy hagyott ki kockázati faktorokat, tehát az Ön útja is sikeres lehet.

41

Projektmenedzsment és szervezés – Munkafüzet Minos___________________________________________________________ 1. Munkalap

42

Projektmenedzsment és szervezés – Munkafüzet ____________________________________________________________Minos 2. Munkalap

43


44

Projektmenedzsment és szervezés – Munkafüzet ____________________________________________________________Minos 4. Munkalap

45


46

Mechatronika Modul 3: Folyadékok





Folyadékok - Munkafüzet ____________________________________________________________Minos

1 Pneumatika 1.1 Sűrítettlevegő-ellátás 1. Feladat

Válaszoljon a következő kérdésekre: Hogyan változik a gázok hőmérséklete sűrítés hatására? ................................................................................................. ................................................................................................. Milyen légsűrítőket gyakorlatban?

(kompresszorokat)

használnak

a

................................................................................................. ................................................................................................. A gyakorlatban milyen módszerrel szárítják a sűrített levegőt? ................................................................................................. ................................................................................................. Milyen sorrendben halad át a levegő a sűrített levegő előkészítő egység alkatrészein? ................................................................................................. ................................................................................................. Mire utal a nyomásszabályozó szelepen látható, egy rugón egy nyilat ábrázoló jelzés? ................................................................................................. ................................................................................................. Mire szolgál a nyomásszabályozó szelep légtelenítő nyílása, és mi történik, ha ezt lezárjuk? ................................................................................................. ................................................................................................. Mi a légtartály feladata? ................................................................................................. .................................................................................................

3

Folyadékok - Munkafüzet Minos_________________________________________________________

1.2 Egyszeres működtetésű henger vezérlése 2. Feladat

Az egyszeres működtetésű henger gombnyomásra fusson előre, majd a gomb elengedésekor azonnal húzódjon vissza. Egészítse ki a kapcsolási rajzot! Válaszoljon a következő kérdésekre: Hogyan kell módosítani a kapcsolási rajzot ahhoz, hogy a henger előrefusson, majd a gomb újbóli megnyomására húzódjon vissza? ................................................................................................. ................................................................................................. Ebben az esetben mire kell figyelni az útszelepnél? ................................................................................................. ................................................................................................. Az egyszeres működtetésű henger miért csak egy irányba tud munkát végezni? ................................................................................................. ................................................................................................. Miért van szükség az egyszeres működtetésű henger dugattyúrúdjának terében található tehermentesítő nyílásra? ................................................................................................. ................................................................................................. Különböző nagyságú erőket kapcsoló ülékes szelep esetén mire kell ügyelni, tekintettel a működtetéshez szükséges erőre? ................................................................................................. .................................................................................................

4

Folyadékok - Munkafüzet ____________________________________________________________Minos Kísérlet

Helyezze el az egyes alkatrészeket, lehetőleg a kapcsolási rajznak megfelelően. Ezt követően, vezetékek segítségével kapcsolja össze az alkatrészeket. Ügyeljen arra, hogy a vezeték csatlakozásai ne legyenek lazák. A sűrített levegőt a sűrített levegő előkészítő egységen kapcsoljuk be. A nyomást állítsa kb. 6 bar-ra. A nyomógomb megnyomásával emelje ki a hengert. Ellenőrizze a helyes működést. A kísérletet ülékes és tolattyús szelepekkel is végezze el. A tolattyús szeleppel a nyitott nyugalmi helyzetet is próbálja ki.

1. ábra: Egyszeres működtetésű henger vezérlése

5


1.3

Kettősműködtetésű henger vezérlése 3. Feladat

A kettősműködtetésű henger gombnyomásra fusson előre, majd a gomb elengedésekor azonnal húzódjon vissza. Egészítse ki a kapcsolási rajzot! Válaszoljon a következő kérdésekre: Mire való a henger löketvégi csillapítása? ................................................................................................. ................................................................................................. Mire szolgál a dugattyúban található mágnesgyűrű? ................................................................................................. ................................................................................................. Milyen pozíciót vesz fel egy közönséges kettősműködtetésű henger, ha mindkét csatlakozására nyomás kerül? ................................................................................................. ................................................................................................. A kettősműködtetésű henger az egyszeres működtetésű hengerhez képest mennyi levegőt használ? ................................................................................................. ................................................................................................. Útszelepeknél milyen különbséget jelez az egyszerű és a kettős nyíl? ................................................................................................. .................................................................................................

6


Helyezze el az egyes alkatrészeket, lehetőleg a kapcsolási rajznak megfelelően. Ezt követően, vezetékek segítségével kapcsolja össze az alkatrészeket. Ügyeljen arra, hogy a vezeték csatlakozásai ne legyenek lazák. A sűrített levegőt a sűrített levegő előkészítő egységen kapcsoljuk be. A nyomást állítsa kb. 6 bar-ra. Nem megnyomott gomb esetén a hengernek a belső végső pozícióban kell állnia, és csak a gomb megnyomására futhat előre. Ellenőrizze a helyes működést. Próbálja ki a löketvégi csillapítást. Állítson be, és próbáljon ki különböző erősségű csillapításokat.

2. ábra: Kettősműködtetésű henger vezérlése

7


1.4 Henger közvetett vezérlése 4. Feladat

A kettősműködtetésű henger gombnyomásra fusson előre, majd a gomb elengedésekor húzódjon vissza. A henger vezérlésére szolgáló útszelepet egy kapcsoló hozza működésbe. Egészítse ki a kapcsolási rajzot! Feliratozza a szelepek minden csatlakozását! Válaszoljon a következő kérdésekre: A hengert vezérlő szelep mely esetekben nem közvetlen működtetésű? ................................................................................................. ................................................................................................. Maximálisan mekkora távolságban kapcsoló a vezérelendő szeleptől?

helyezkedhet

el

a

................................................................................................. ................................................................................................. Egy pneumatikusan működtetett útszelepre 1,5 bar nyomású vezérlőlevegőt adunk. Miért nem kapcsol át? ................................................................................................. ................................................................................................. Elővezérlés esetén hol található a 3/2-útszelep? ................................................................................................. ................................................................................................. Miért használunk elővezérlést? ................................................................................................. .................................................................................................

8


Helyezze el az egyes alkatrészeket, lehetőleg a kapcsolási rajznak megfelelően. Ezt követően, vezetékek segítségével kapcsolja össze az alkatrészeket. Ha lehetséges, vezérlővezeték a többitől eltérő színű legyen. A sűrített levegőt a sűrített levegő előkészítő egységen kapcsoljuk be. A nyomást állítsuk kb. 6 bar-ra. Nem megnyomott gomb esetén a hengernek a belső végső pozícióban kell állnia. Ellenőrizze a helyes működést. A nyomógomb felé vezető szakaszra beépített nyomásszabályozó szelep segítségével ellenőrizze, mely vezérlőnyomások esetén kapcsol át biztosan a pneumatikus útszelep. Légrugós útszelepek esetén a kísérletet különböző üzemi nyomások mellett is hajtsa végre.

3. ábra: Kettősműködtetésű henger közvetett vezérlése

9


1.5 Henger vezérlése impulzusszeleppel 5. Feladat

A kettősműködtetésű henger gombnyomásra fusson előre, és a gomb elengedésekor maradjon ebben az állapotban. A henger csak egy másik gomb megnyomásakor húzódjon vissza. Egészítse ki a kapcsolási rajzot! Feliratozza a szelepek minden csatlakozását! Válaszoljon a következő kérdésekre: Mi történik, ha a második gomb megnyomásakor az első gombot még nem engedtük el? ................................................................................................. ................................................................................................. Milyen alaphelyzetben állhat az impulzusszelep, amikor bekapcsoljuk a sűrített levegőt, de még nem nyomtunk meg egyetlen gombot sem? Milyen helyzetben áll ekkor a henger? ................................................................................................. ................................................................................................. Milyen impulzusszelep-konstrukció esetén van elsőbbsége a vezérlő levegő csatlakozójának? ................................................................................................. ................................................................................................. Egyszeres működtetésű hengert akarunk impulzusszeleppel vezérelni. Azonban csak 5/2-útszelepek állnak rendelkezésre. Mit tegyünk? ................................................................................................. .................................................................................................

10


Helyezze el az egyes alkatrészeket, lehetőleg a kapcsolási rajznak megfelelően. Ezt követően, vezetékek segítségével kapcsolja össze az alkatrészeket. Ügyeljen arra, hogy a vezeték csatlakozásai ne legyenek lazák. A sűrített levegőt a sűrített levegő előkészítő egységen kapcsoljuk be. A nyomást állítsuk kb. 6 bar-ra. Mivel az impulzusszelep nem rendelkezik definiált kiindulási helyzettel, előfordulhat, hogy a henger a sűrített levegő bekapcsolását követően azonnal előrefut. Ügyeljen erre a lehetőségre. A két gomb megnyomásával mozgassa a hengert. Végezetül nyomja meg, és tartsa lenyomva az egyik gombot. Ezzel egyidejűleg nyomja meg a másik gombot is. Figyelje meg az impulzusszelep és a henger viselkedését. A kísérletet ismételje meg fordított sorrendben is.

4. ábra: Henger vezérlése impulzusszeleppel

11


1.6 Henger sebességének vezérlése 6. Feladat

A kettősműködtetésű henger gombnyomásra fusson előre, és a gomb elengedésekor maradjon ebben az állapotban. A henger csak egy másik gomb megnyomásakor húzódjon vissza. A henger sebességét egy fojtó-visszacsapószeleppel csillapítsuk. A visszalökést ne tompítsuk. Egészítse ki a kapcsolási rajzot! Válaszoljon a következő kérdésekre: A fojtó-visszacsapószelep jelét miért veszi körbe pontozott vonal? ................................................................................................. ................................................................................................. Miért részesítik előnyben a távozó levegő fojtását a bevezetett levegő fojtásával szemben? ................................................................................................. ................................................................................................. Mikor kell a bevezetett levegő fojtását alkalmazni? ................................................................................................. ................................................................................................. Milyen alkatrésszel fokozható a henger sebessége? ................................................................................................. .................................................................................................

12


Helyezze el az egyes alkatrészeket, lehetőleg a kapcsolási rajznak megfelelően. A fojtó-visszacsapószelepet úgy építse be, hogy a távozó levegőt fojtsa. A fojtót a henger előrefutása közben állítsa be. A henger sebessége szemmel láthatóan csökkenjen. Ezt követően a fojtót úgy építse be, hogy a beáramló levegőt fojtsa. Ez esetben is csökkenjen a henger előrefutásának sebessége. Állítson be nagyon kis sebességet, és figyelje a henger mozgását. A fojtó-visszacsapó szelepet helyettesítse egy gyorslégtelenítőszeleppel. Ügyeljen arra, hogy a henger és a gyorslégtelenítőszelep között a lehető legrövidebb kapcsolatot alakítsa ki. Itt is figyelje meg a henger mozgását.

5. ábra: Henger sebességének vezérlése

13


1.7 Henger-végkapcsoló 7. Feladat

A kettősműködtetésű henger gombnyomásra fusson előre, majd egy másik gomb megnyomásakor húzódjon vissza. A henger csak addig mozogjon, amíg a gombot nyomva tartjuk. A henger sebessége mindkét irányú mozgás esetén legyen állítható. Egészítse ki a kapcsolási rajzot! Válaszoljon a következő kérdésekre: A pneumatikában az 5/3-útszelepek alapállásokat használunk?

esetén

milyen

................................................................................................. ................................................................................................. Mely alapállások segítségével?

hozhatók

létre

két

3/2-útszelep

................................................................................................. ................................................................................................. Milyen szerkezet segítségével rögzíthetjük a hengert egy adott pozícióban? ................................................................................................. ................................................................................................. Milyen különleges tulajdonsággal kell rendelkeznie egy olyan visszacsapószelepnek, melyet a hengerhez vezető szakaszra építünk be? ................................................................................................. .................................................................................................

14


Helyezze el az egyes alkatrészeket, lehetőleg a kapcsolási rajznak megfelelően. Az 5/3-útszelep működésének jobb szemléltetésének érdekében a hengerhez vezető szakaszokra építsen be fojtó-visszacsapó szelepeket. Használja a távozó levegő fojtását. A fojtóvisszacsapó szelepeket állítsa be úgy, hogy a henger lassan de egyenletesen mozogjon. A sűrített levegő bekapcsolása után röviden nyomja meg az egyik, majd a másik gombot. A henger csak addig mozog, amíg az adott gombot nyomva tarjuk. A henger olyan lassan haladjon, hogy a rendelkezésre álló útszakaszon a hengert többször is meg tudjuk állítani. Mi történik, ha mindkét gombot egyszerre tartja lenyomva?

6. ábra: Henger-végkapcsoló

15


1.8 Útfüggő vezérlés 8. Feladat

A kettősműködtetésű henger gombnyomásra fusson előre, majd a kifelé irányuló mozgás szélső állapotának elérése után húzódjon vissza. Az előrefutás csak akkor legyen lehetséges, ha a henger a befelé irányuló mozgás szélső állapotában található. Egészítse ki a kapcsolási rajzot! Feliratozza az egyes alkatrészeket! Válaszoljon a következő kérdésekre: Hogyan rövidíthetjük a henger löketét? ................................................................................................. ................................................................................................. Mi történik, ha az indító gombot folyamatosan nyomva tartjuk? ................................................................................................. ................................................................................................. Mi a következménye a fentiek mellett beragadt görgős érzékelőnek, mely így folyamatosan jelet ad? ................................................................................................. .................................................................................................

16


Helyezze el az egyes alkatrészeket, lehetőleg a kapcsolási rajznak megfelelően. A két görgős érzékelőt a henger két végpontjában helyezze el. A görgős érzékelők feliratozása megkönnyíti a kapcsolási rajzban való keresést. Az indítógomb rövid megnyomásával ellenőrizze a helyes működést. Ezt követően a gombot tartsa hosszabb ideig nyomva, amíg a henger többször ide-oda mozgott. Ezután tolja el az érzékelőket úgy, hogy a henger végpozíciója mellett legyenek. Figyelje meg a henger viselkedését. Figyelem! A henger mozgása közben ne érjünk a görgős érzékelőkhöz, mert könnyen becsíphetjük az ujjunkat.

7. ábra: Útfüggő vezérlés

17


1.9 Jelek logikai összekapcsolása 9. Feladat

A kettősműködtetésű henger gombnyomásra fusson előre, ezt két különböző gomb egyidejű megnyomása indítsa. A henger behúzása csak akkor legyen lehetséges, ha a henger elérte a kifelé irányuló mozgás szélső állapotát, és megnyomtunk egy további gombot. Egészítse ki a kapcsolási rajzot! Válaszoljon a következő kérdésekre: Hogy nevezzük a váltószeleppel vagy kétnyomású szeleppel létrehozott logikai kapcsolatokat? ................................................................................................. ................................................................................................. A henger csak akkor mozdulhat el kifelé, ha négy jel van jelen. Hány kétnyomású szelepre van szükség? ................................................................................................. ................................................................................................. Egy kétnyomású szelep két csatlakozásán különböző nagyságú nyomás van. A két nyomás közül melyik kerül a kimenetre? ................................................................................................. .................................................................................................

18


Helyezze el az egyes alkatrészeket, lehetőleg a kapcsolási rajznak megfelelően. Ellenőrizze a váltószelep működését. Az indítógombok egyikének megnyomásával hozza mozgásba a hengert. Ezután a kifelé irányuló mozgást indítsa be a másik gombbal is. Majd nyomja meg egyidejűleg mindkét gombot. Ellenőrizze a kétnyomású szelep működését is. A külső szélső pozícióban nyomja meg a henger behúzását indító gombot. A görgő szélső helyzetből való eltolásával megakadályozzuk, hogy a kétnyomású szelep mindkét bemenetén nyomás legyen. Figyelem! A henger mozgása közben ne érjünk a görgős érzékelőkhöz, mert könnyen becsíphetjük az ujjunkat.

8. ábra: Jelek logikai összekapcsolása

19


1.10 Időfüggő vezérlés 10. Feladat A kettősműködtetésű henger gombnyomásra fusson előre. A külső szélső pozíció elérésekor a henger 10 másodpercig maradjon ebben a helyzetben, majd önállóan húzódjon vissza. Az előrefutás csak akkor legyen lehetséges, ha a henger a belső szélső pozícióban található. Egészítse ki a kapcsolási rajzot! Feliratozza az egyes alkatrészeket! Válaszoljon a következő kérdésekre: Mely alkatrészek időtagot?

alkotják

együttesen

a

pneumatikus

................................................................................................. ................................................................................................. Mely alkatrész állítja be az időt? Hogyan érhetjük el az időtartam meghosszabbítását? ................................................................................................. ................................................................................................. Mely további alkatrésszel tehetjük láthatóvá a pneumatikus időtag működését? ................................................................................................. .................................................................................................

20


Helyezze el az egyes alkatrészeket, lehetőleg a kapcsolási rajznak megfelelően. A görgős érzékelőket helyezze a henger szélső pozícióiba. Ellenőrizze a vezérlés működését. Az időtag fojtócsavarját úgy állítsa be, hogy a henger néhány másodpercig a külső szélső pozícióban maradjon. A fojtócsavar állításával állítson be különböző időtartamokat. Ügyeljen arra, meddig csavarjuk a fojtócsavart. Lehetőleg csatlakoztasson egy manométert az időtag tartályához, így megfigyelhető a nyomás növekedése.

9. ábra: Időfüggő vezérlés

21


1.11 Folyamatvezérlés 11. Feladat A kettősműködtetésű henger gombnyomásra fusson előre. A külső szélső pozíció elérésekor fusson előre egy másik henger is. Amint a második henger elérte a külső szélső pozíciót, az első henger húzódjon vissza, majd a második henger is térjen vissza a kiindulási helyzetbe. A folyamat csak akkor indulhat el, ha az első henger a belső szélső pozícióban található. Rajzolja fel a működési diagrammot! Egészítse ki a kapcsolási rajzot! Feliratozza az egyes alkatrészeket! Válaszoljon a következő kérdésekre: Hogyan nevezzük azt az állapotot, amikor a folyamatvezérlés impulzusszelepének mindkét vezérlégcsatlakozóján van jel? ................................................................................................. ................................................................................................. Hogyan tudunk arról gondoskodni, hogy egy adott folyamat elején az impulzusszelep a megfelelő pozícióban álljon? ................................................................................................. .................................................................................................

22


Helyezze el az egyes alkatrészeket, lehetőleg a kapcsolási rajznak megfelelően. A görgős érzékelőket helyezze a henger szélső pozícióiba. Ellenőrizze a vezérlés működését. Az indítógomb megnyomása után hasonlítsa össze a folyamat lefutását a működési diagrammal. A folyamat során állítsa le a sűrített levegőt, és a hengert tolja vissza kézzel, de ne változtassa meg az impulzusszelepek állapotát. Ez után, a sűrített levegő visszakapcsolása után figyelje meg a henger mozgását. Építőelemek Megnevezés

Lépés Jelölés

Állapot

Henger

1 0

Útszelep

14 12

Henger

1 0

Útszelep

14 12

10. ábra: Funkciódiagramm

23


11. ábra: Folyamatvezérlés

24


2 Elektropneumatika 2.1 Bevezetés Az elektropneumatika gyakorlatok során két különböző energiaformát használunk. A sűrített levegő mellett elektromos áramot is alkalmazunk, mely veszélyeztetheti egészségünket, vagy akár életünket is! Ezért a kísérletek során csak biztonsági kisfeszültségű berendezéseket szabad használni. Az ilyen berendezések általában 24V egyenárammal működnek. A feszültségellátás legyen rövidzárbiztos, mivel a maximális gondosság mellett is előfordulhatnak hibák a kapcsolások összeállításakor. A kurzus elvégzése után a résztvevők NEM jogosultak munkák elvégzésére 50V váltófeszültséget vagy 120V egyenfeszültséget meghaladó berendezések esetén. A gyakorlatok a relétechnikára koncentrálnak, mely sok más helyen is alkalmazást talál. Azonban időközben már egyre gyakrabban találkozhatunk programozható memóriával rendelkező vezérlésekkel (SPS). Az ilyen vezérlések megértéséhez további kiegészítő ismeretekre van szükség. Az elektromos alkotóelemeket színes laborkábelekkel kötjük össze. A fogyasztóhoz vezető kábelek legyenek mindig pirosak. A tápfeszültséget csak akkor kapcsoljuk be, ha már minden komponenst összekötöttünk. A pneumatika területén elsősorban a csővezetékek szoros csatlakoztatására kell ügyelni. Ha eloldódik egy nyomás alatt álló vezeték, annak kontrollálatlan csapkodása komoly sérüléseket okozhat.

25


2.2 Egyszeres működtetésű henger vezérlése 12. Feladat Az egyszeres működtetésű henger gombnyomásra fusson előre, majd a gomb elengedésekor azonnal húzódjon vissza. A munkahengert egy 3/2-útszelep direkt módon, egy mágnestekercs segítségével működteti. Az előkészítő egységet is tüntessük fel. Egészítse ki a pneumatikus és az elektromos kapcsolási rajzot! Kérdések

Merre mozdul el a kengyel, ha a mágnestekercset áram járja át? …………………………………………………………………… …………………………………………………………………… Hogy nevezzük azt a kontaktust, melyen működtetés esetén áram folyik át? …………………………………………………………………… ……………………………………………………………………

Kísérlet

Az egyes pneumatikus alkatrészeket helyezzük el a kísérleti asztalon. Előnyös, ha olyan elrendezést választ, mely hasonlít a kapcsolási rajzra. Ezt követően az alkatrészeket csövekkel kösse össze. Ügyeljen a csövek biztonságos rögzítésére. Az elektromos komponenseket laborkábelekkel kapcsoljuk össze. Előnyös, ha az egyes komponenseket az áramköri rajznak megfelelően fentről lefelé kapcsoljuk össze. A kísérlet felépítése után kapcsolja be a sűrített levegőt és az elektromos áramot. A gomb megnyomására a munkahengernek ekkor előre kell futnia. Ellenőrizze a helyes működést! Próbálja ki az útszelep kézi segédműködtetését. Ehhez kapcsolja le a tápfeszültséget.

26


12. ábra: Pneumatikus kapcsolási rajz egyszeres működtetésű munkahengerhez

13. ábra: Elektromos kapcsolási rajz egyszeres működtetésű munkahengerhez

27


2.3 Relékapcsolások 13. Feladat A kettősműködtetésű henger gombnyomásra fusson előre, és a gomb elengedésekor maradjon ebben az állapotban. A henger csak egy másik gomb megnyomásakor húzódjon vissza. Mindkét gomb egy-egy relét vezérel. Mindkét relé egy-egy kontaktusa kapcsolja egy impulzusszelep mágnestekercsét. A kapcsolási rajzon az előkészítő egységet is tüntessük fel! Egészítse ki a pneumatikus és az elektromos kapcsolási rajzot! Kérdések

A kapcsolási rajzokon mely betű jelöli a reléket? …………………………………………………………………… …………………………………………………………………… A reléket az áramkörben hol helyezzük el? …………………………………………………………………… ……………………………………………………………………

Kísérlet

Az egyes pneumatikus alkatrészeket helyezzük el a kísérleti asztalon. Előnyös, ha olyan elrendezést választ, mely hasonlít a kapcsolási rajzra. Ezt követően az alkatrészeket csövekkel kösse össze. Az elektromos komponenseket laborkábelekkel kapcsoljuk össze. A tápfeszültség ezalatt legyen kikapcsolva! A kísérlet felépítése után kapcsolja be a sűrített levegőt és az elektromos áramot. A gomb megnyomására a munkahengernek ekkor előre kell futnia a külső szélső pozícióba. Ellenőrizze a helyes működést! Figyelje meg a relék és mágnestekercsek világító diódáit! Ezután nyomja meg a gombot, majd emellett a másikat is, majd engedje el az első gombot. Figyelje meg ennek hatását a vezérlésre. Próbálja ki az útszelep kézi segédműködtetését. Ehhez kapcsolja le a tápfeszültséget.

28


14. ábra: Pneumatikus kapcsolási rajz kettősműködtetésű munkahengerhez

15. ábra: Elektromos kapcsolási rajz kettősműködtetésű munkahengerhez

29


2.4 Öntartás 14. Feladat A kettősműködtetésű henger gombnyomásra fusson előre, és a gomb elengedésekor maradjon ebben az állapotban. A henger csak egy másik gomb megnyomásakor húzódjon vissza. A munkahengert egy rugós visszaállítású útszelep működtesse. A jel tárolása a relé öntartása által realizálható. Az öntartás törlésére szolgáló kapcsoló egyidejűleg áramtalanítsa az útszelep mágnestekercsét is. Egészítse ki a pneumatikus és az elektromos kapcsolási rajzot! Kérdések

Az öntartás mely módjai lehetségesek? …………………………………………………………………… …………………………………………………………………… Mi történik a tárolt jellel, ha áramkimaradás van? …………………………………………………………………… ……………………………………………………………………

Kísérlet

Az egyes pneumatikus alkatrészeket helyezzük el a kísérleti asztalon. Előnyös, ha olyan elrendezést választ, mely hasonlít a kapcsolási rajzra. Ezt követően az alkatrészeket csövekkel kösse össze. Az elektromos komponenseket laborkábelekkel kapcsoljuk össze. A tápfeszültség ezalatt legyen kikapcsolva! A kísérlet felépítése után kapcsolja be a sűrített levegőt és az elektromos áramot. Ellenőrizze a jel tárolását a relében. Ezután nyomja meg az előrefutást indító gombot, majd emellett a másikat is. Figyelje meg ennek hatását a vezérlésre.

30


16. ábra: Pneumatikus kapcsolási rajz az öntartáshoz

17. ábra: Elektromos kapcsolási rajz az öntartáshoz

31


2.5 5/3-útszelep vezérlése reteszeléssel 15. Feladat A kettősműködtetésű henger gombnyomásra fusson előre, majd egy másik gomb megnyomásakor húzódjon vissza. A henger csak addig mozogjon, amíg a gombot nyomva tartjuk. A két gomb egy-egy relét vezérel. A relé reteszelése segítségével megakadályozzuk, hogy a két útszelep mágnestekercsét egyszerre lehessen kapcsolni. Egészítse ki a pneumatikus és az elektromos kapcsolási rajzot! Kérdések

Milyen kontaktusokat használunk a szomszédos áramkör megszakítására? …………………………………………………………………… …………………………………………………………………… Áramkimaradás esetén az útszelep milyen állapotban van, és hogy viselkedik a munkahenger? …………………………………………………………………… ……………………………………………………………………

Kísérlet

Az egyes pneumatikus alkatrészeket helyezzük el a kísérleti asztalon. Előnyös, ha olyan elrendezést választ, mely hasonlít a kapcsolási rajzra. Ezt követően az alkatrészeket csövekkel kösse össze. Az 5/3-útszelep működésének jobb megismerése érdekében a munkahengerhez vezető csövekbe építsünk be fojtóvisszacsapószelepeket. Ezeket úgy állítsuk be, hogy a munkahenger lassan, de egyenletesen mozogjon. Az elektromos komponenseket laborkábelekkel kapcsoljuk össze. A tápfeszültség ezalatt legyen kikapcsolva! A kísérlet felépítése után kapcsolja be a sűrített levegőt és az elektromos áramot. A gombok megnyomásával mozgassa a munkahengert. Ezen túl határozza meg a kapcsolás működését, ha mindkét gomb le van nyomva. Figyelje meg a relék és mágnestekercsek világító diódáit.

32


18. ábra: Pneumatikus kapcsolási rajz stop-vezérléshez

19. ábra: Elektromos kapcsolási rajz stop-vezérléshez

33


2.6 Hengerkapcsolók 16. Feladat A kettősműködtetésű henger gombnyomásra fusson előre, majd a kifelé irányuló mozgás szélső állapotának elérése után húzódjon vissza. Az előrefutás csak akkor legyen lehetséges, ha a henger a befelé irányuló mozgás szélső állapotában található. A munkahengert egy impulzusszelep vezérelje. pozícióérzékeléshez használjunk két hengerkapcsolót.

A

Egészítse ki a pneumatikus és az elektromos kapcsolási rajzot! Kérdések

Mi működteti a hengerkapcsolókat? …………………………………………………………………… …………………………………………………………………… A dugattyú löketének viszonylatában helyezkedik el a hengerkapcsoló?

általában

hol

A hengerkapcsolók általában a hengerek löketének végeinél találhatók, ezért végállapot-kapcsolónak is nevezik őket.

Kísérlet

Az egyes pneumatikus alkatrészeket helyezzük el a kísérleti asztalon. Előnyös, ha olyan elrendezést választ, mely hasonlít a kapcsolási rajzra. Ezt követően az alkatrészeket csövekkel kösse össze. Az elektromos komponenseket laborkábelekkel kapcsoljuk össze. A tápfeszültség ezalatt legyen kikapcsolva! A hengerkapcsoló helyes pozíciójának beállítása történhet a henger bekapcsolt tápfeszültség mellett kézzel a megfelelő véghelyzetbe mozgatásával. A hengerkapcsoló világítódiódája jelzi, vajon a munkahenger megfelelően kapcsolj-e a kapcsolót. A kísérlet felépítése után kapcsolja be a sűrített levegőt és az elektromos áramot. A gomb megnyomásával mozgassa a munkahengert.

34


20. ábra: Pneumatikus kapcsolási rajz hengerkapcsolóval

21. ábra: Elektromos kapcsolási rajz hengerkapcsolóval

35


2.7 Időkésleltetés relékkel 17. Feladat A kettősműködtetésű henger gombnyomásra fojtva fusson előre. A külső szélső pozíció elérésekor a henger 10 másodpercig maradjon ebben a helyzetben, és munkadarabot feszítsen be. Ezt követően önállóan húzódjon vissza. A munkahengert egy rugós visszaállítású útszelep működtesse. Az időbeli vezérlést egy időkésleltetéses relé oldja meg. Egészítse ki a pneumatikus és az elektromos kapcsolási rajzot! Kérdések

Az időtagok esetén mikor kezdődik az időmérés? …………………………………………………………………… …………………………………………………………………… Mi történik, ha a késleltetési idő lejárta előtt a reléről lekapcsoljuk a feszültséget, majd ismét rákapcsoljuk? …………………………………………………………………… ……………………………………………………………………

Kísérlet

Az egyes pneumatikus alkatrészeket helyezzük el a kísérleti asztalon. Előnyös, ha olyan elrendezést választ, mely hasonlít a kapcsolási rajzra. Ezt követően az alkatrészeket csövekkel kösse össze. Az elektromos komponenseket laborkábelekkel kapcsoljuk össze. A tápfeszültség ezalatt legyen kikapcsolva! A kísérlet felépítése után kapcsolja be a sűrített levegőt és az elektromos áramot. A gomb megnyomásával indítsa el a munkahenger előrefutását. Az időrelét úgy állítsa be, hogy a munkahenger 10 másodpercig külső szélső állapotában maradjon. A fojtó-visszacsapószelep segítségével állítsa be a munkahenger lassú mozgását. Ellenőrizze, tényleg 10 másodpercig marad-e a henger a külső szélső helyzetben.

36


22. ábra: Pneumatikus kapcsolási rajz időfüggő vezérléssel

23. ábra: Elektromos kapcsolási rajz késleltetéses relével

37


2.8 Visszaesés-késleltetés relékkel 18. Feladat A kettősműködtetésű henger előrefutásának indítása, és ezzel egy ajtó nyitása két gomb valamelyikének megnyomásával legyen lehetséges. A külső szélső pozíció elérésekor a henger 10 másodpercig maradjon ebben a helyzetben. Ezt követően önállóan húzódjon vissza, az ajtó pedig csukódjon be. A munkahengert egy rugós visszaállítású útszelep működtesse. Az időbeli késleltetést egy visszaeséskésleltetéses relé oldja meg. Egészítse ki a pneumatikus és az elektromos kapcsolási rajzot! Kérdések

A visszaesés-késleltetéses relé esetén mikor kezdődik az időmérés? …………………………………………………………………… …………………………………………………………………… Mi történik, ha a késleltetési idő lejárta előtt a relére feszültséget kapcsolunk, majd ismét lekapcsoljuk? …………………………………………………………………… ……………………………………………………………………

Kísérlet

Az egyes pneumatikus alkatrészeket helyezzük el a kísérleti asztalon. Előnyös, ha olyan elrendezést választ, mely hasonlít a kapcsolási rajzra. Ezt követően az alkatrészeket csövekkel kösse össze. Az elektromos komponenseket laborkábelekkel kapcsoljuk össze. A tápfeszültség ezalatt legyen kikapcsolva! A kísérlet felépítése után kapcsolja be a sűrített levegőt és az elektromos áramot. A fojtó-visszacsapószelep segítségével állítsa be a munkahenger lassú mozgását. Ellenőrizze, a 10 másodperces időintervallum mikor kezdődik.

38



25. ábra: Elektromos kapcsolási rajz visszaesés-késleltetéses relével

39


2.9 Jelek összekapcsolása 19. Feladat A kettősműködtetésű henger bemenő levegő fojtás mellett fusson előre, és munkadarabokat préseljen össze. Az előrefutás indítása legyen lehetséges egy egyszeri előrefutást indító gomb, és egy tartós működést realizáló kapcsoló segítségével is. Ezen kívül az előrefutás csak akkor legyen lehetséges, ha a henger a befelé irányuló mozgás szélső állapotában található, és a magazinban még elég munkadarab van. A visszafutás önállóan történjék, és csak akkor legyen lehetséges, ha a munkahenger a külső szélső pozícióban helyezkedik el, a dugattyútérben pedig legalább 5 bar nyomás épült fel. Egészítse ki a pneumatikus és az elektromos kapcsolási rajzot! Kérdések

Az ÉS-funkció realizálásához hogyan kell a kontaktusokat összekapcsolni? …………………………………………………………………… …………………………………………………………………… Az VAGY-funkció realizálásához kontaktusokat összekapcsolni?

hogyan

kell

a

…………………………………………………………………… …………………………………………………………………… Kísérlet

Az egyes pneumatikus alkatrészeket helyezzük el a kísérleti asztalon. Előnyös, ha olyan elrendezést választ, mely hasonlít a kapcsolási rajzra. Ezt követően az alkatrészeket csövekkel kösse össze. Ügyeljen arra, hogy ennél a kapcsolásnál bemenő levegő fojtást alkalmazunk. Az elektromos komponenseket laborkábelekkel kapcsoljuk össze. A tápfeszültség ezalatt legyen kikapcsolva! A kísérlet felépítése után kapcsolja be a sűrített levegőt és az elektromos áramot. A gomb rövid megnyomásával indítsa az egyszeri működést. A manométeren kövese a nyomás emelkedését. A nyomáskapcsolót úgy állítsa be, hogy 5 bar-nál kapcsoljon. A nyomáskapcsoló működésének ellenőrzéséhez az előkészítő egységen részlegesen 5 bar-nál kisebb nyomást is állítson be. Továbbá próbálja ki a tartós üzemmódot is.

40


26. ábra: Pneumatikus kapcsolási rajz logikai kapcsolással

27. ábra: Elektromos kapcsolási rajz logikai kapcsolással

41


2.10 Kétkezes biztonsági kapcsolás 20. Feladat A kettősműködtetésű henger egy sajtógépet működtet, és csak két gomb 0,5 másodpercen belül történő megnyomása esetén futhat előre. Ha az egyik gombot az operátor elengedi, a henger azonnal húzódjon vissza. Az időtagot relével realizáljuk. A munkahengert egy rugós visszaállítású útszelep működtesse. Egészítse ki a pneumatikus és az elektromos kapcsolási rajzot! Kérdések

Mekkora időintervallumon belül kell a két megnyomni, hogy a munkahenger előrefusson?

gombot

…………………………………………………………………… …………………………………………………………………… Mi történik, ha a munkahenger előrefutása során az operátor elengedi az egyik gombot? …………………………………………………………………… ……………………………………………………………………

Kísérlet

Az egyes pneumatikus alkatrészeket helyezzük el a kísérleti asztalon. Előnyös, ha olyan elrendezést választ, mely hasonlít a kapcsolási rajzra. Ezt követően az alkatrészeket csövekkel kösse össze. Az elektromos komponenseket laborkábelekkel kapcsoljuk össze. A tápfeszültség ezalatt legyen kikapcsolva! A kísérlet felépítése után kapcsolja be a sűrített levegőt és az elektromos áramot. Az egyik gomb rövid megnyomásával az időrelét állítsa 0,5 másodpercre. Ezután ellenőrizze a kapcsolás működését, és nyomja meg mindkét gombot. Ez a kapcsolás csak gyakorlás céljára alkalmas!

42


28. ábra: Pneumatikus kapcsolási rajz kétkezes biztonsági kapcsoláshoz

29. ábra: Elektromos kapcsolási rajz kétkezes biztonsági kapcsoláshoz

43


2.11 Folyamatkapcsolás 21. Feladat A kettősműködtetésű henger gombnyomásra fusson előre, és feszítsen be egy munkadarabot. Ezt követően egy második henger is fusson előre, ami elhajlítja a fenti munkadarabot, majd azonnal visszafut. Végül az első munkahenger is húzódjon vissza. Mindkét munkahengert egy-egy rugós visszaállítású útszelep működtesse. Az előrefutás fojtva történjék. A relék segítségével álló lépéssorozatot építsünk fel. Egészítse ki a pneumatikus és az elektromos kapcsolási rajzot! Kérdések

Hogy nevezzük azt a lépéssorozatot, melynél a relék egymás után kapcsolnak be, és a lépés kivitelezése után ismét kikapcsolnak? …………………………………………………………………… …………………………………………………………………… Mire kell ügyelni, ha ilyen lépéssorozat segítségével impulzusszelepet vezérlünk? …………………………………………………………………… ……………………………………………………………………

Kísérlet

Az egyes pneumatikus alkatrészeket helyezzük el a kísérleti asztalon. Előnyös, ha olyan elrendezést választ, mely hasonlít a kapcsolási rajzra. Ezt követően az alkatrészeket csövekkel kösse össze. Az elektromos komponenseket laborkábelekkel kapcsoljuk össze. A tápfeszültség ezalatt legyen kikapcsolva! A kísérlet felépítése után kapcsolja be a sűrített levegőt és az elektromos áramot. A gomb rövid megnyomásával indítsuk el a lépéssorozatot. Kövesse a hengerkapcsoló és a relé kapcsolását. Ezen túl a kísérlet során kapcsoljuk le a tápfeszültséget. Figyelje meg a vezérlés viselkedését a tápfeszültség visszakapcsolását követően.

44


30. ábra: Pneumatikus kapcsolási rajz folyamatvezérléshez

31. ábra: Elektromos kapcsolási rajz folyamatvezérléshez

45

Mechatronika Modul 4: Elektromos meghatók És vezérlések





A szakmai anyag elkészítésében és kipróbálásában az alábbi magáncégek és intézmények vettek részt • • • • • • • • • • • •

Chemnitz-i Műszaki Egyetem, Szerszámgépek és Gyártási Folyamatok Intézete, Németország – Projektvezetés Corvinus Egyetem, Informatikai Intézet, Magyarország Stockholm-i Egyetem, Szociológiai Intézet, Svédország Wroclaw-i Műszaki Egyetem, Gyártástechnológiai és Automatizálási Intézet, Lengyelország Henschke Consulting Drezda, Németország Christian Stöhr Unternehmensberatung, Németország Neugebauer und Partner OHG Drezda, Németország Korff Isomatic sp.z.o.o. Wroclaw, Lengyelország Euroregionális Ipari és Kereskedelmi Kamara Jelenia Gora, Lengyelország Dunaferr Dunaújváros, Magyarország Knorr-Bremse Kft. Kecskemét, Magyarország Nemzeti Szakképzési Intézet Budapest, Magyarország

Tartalom: Jegyzet, munkafüzet és oktatói segédlet az alábbi témakörökhöz • Modul 1: Alapismeretek • Modul 2: Interkulturális kompetencia, Projektmenedzsment • Modul 3: Folyadékok • Modul 4: Elektromos meghajtók és vezérlések • Modul 5: Mechatronikus komponensek • Modul 6: Mechatronikus rendszerek és funkciók • Modul 7: Üzembehelyezés, biztonság, teleservice • Modul 8: Távkarbantartás és távdiagnosztika

További információ: Technische Universität Chemnitz Institut für Werkzeugmaschinen und Produktionsprozesse (Chemnitz-i Műszaki Egyetem, Szerszámgépek és Gyártási Folyamatok Intézete) Univ.-Prof. Dr.-Ing. habil. Prof. E.h. Dr.-Ing. E.h. Reimund Neugebauer Prof. Dr.-Ing. Dieter Weidlich Reichenhainer Straße 70, 09107 Chemnitz, Deutschland Tel.: +49(0)0371 531-23500 Fax: +49(0)0371 531-23509 Email: [email protected] Internet: www.tu-chemnitz.de/mb/WerkzMasch

Elektromos meghajtók és vezérlések – Munkafüzet _____________________________________________________________Minos

1 A villamosság alapjai 1.2 Feszültség, áram és ellenállás 1a feladat

Egy elektromos hegesztő-berendezésen 0,8 másodperc alatt 500 A áram halad át. Mekkora az áthaladó töltésmennyiség? Az eredményt kWh-ban adja meg!

Q=I·t Q=

1b feladat

Egy személyautó izzólámpája 12 V-on üzemel, ellenállása 3 Ω. Mekkora az izzólámpán átfolyó áram?

R=U/I I=

3

Elektromos meghajtók és vezérlések – Munkafüzet Minos_________________________________________________________ 1c feladat

Egy hősugárzót 230 V-os háztartási feszültségen üzemeltetünk. A működéshez 10,5 A áramra van szükség. Mekkora a berendezés ellenállása? Mekkora a berendezésen átfolyó áram, ha a feszültség csak 220 V?

R=

A hősugárzó ellenállása

I=U/R I=

220 V esetén

1d feladat

Mekkora egy 1,5 mm2 keresztmetszetű és 50 m hosszú réz vezeték ellenállása? Mekkora egy azonos hosszú, ám 2,5mm2 keresztmetszetű vezeték ellenállása? ρ=R·A/l R=

A réz vezeték ellenállása

R=ρ·I/A R=

A nagyobb keresztmetszetű réz vezeték ellenállása

4


1.3 Elektromos teljesítmény, munka 2a feladat

Egy elektromos grill 230 V-os feszültségre csatlakozik. A biztosíték maximum 10 A áramot enged át. Legfeljebb mekkora lehet a grill teljesítménye? P=U·I P=

A grill teljesítménye legfeljebb

2b feladat

Egy kapcsoló legfeljebb 0,4 A áramot kapcsolhat. A maximálisan kapcsolható teljesítmény nem haladhatja meg a 10 W-ot. A kapcsolandó alkatrész ellenállása 40 Ω. A kapcsoló használható az adott fogyasztó kapcsolására, ha az 24 V-on üzemel? P=U·I U=

A 10 W-ot ….. feszültség mellett érjük el.

R=U/I I=

A 40 Ω-os ellenálláson 24 V-on … A halad át.

5

Elektromos meghajtók és vezérlések – Munkafüzet Minos_________________________________________________________ 2c feladat

Külföldről importálunk egy akvárium fűtőt, mely 117 V feszültségen 75 W teljesítményt vesz fel. Mekkora a teljesítményfelvétel 230 V-on? P=U·I I=

A fűtőberendezésen …. A áram folyik.

R=U/I R=

A berendezés ellenállása

I=U/R I=

230 V-on a berendezésen …. A áram folyik.

P=U·I P= 230 V-on a fűtőberendezés ….. W-ot vesz fel.

6


1.4.2 Mérőműszerek kapcsolása 3. feladat

Multiméterén mely mérési tartományok állnak rendelkezésre egyenáram mérésére? Adja meg az összes mérési tartományt! ……………………………………………………………………… ……………………………………………………………………… Multiméterén mely mérési tartományok állnak rendelkezésre váltóáram mérésére? Adja meg az összes mérési tartományt! ……………………………………………………………………… ……………………………………………………………………… Multiméterén mely mérési tartományok állnak rendelkezésre egyenfeszültség mérésére? Adja meg az összes mérési tartományt! ……………………………………………………………………… ……………………………………………………………………… Multiméterén mely mérési tartományok állnak rendelkezésre váltófeszültség mérésére? Adja meg az összes mérési tartományt! ……………………………………………………………………… ……………………………………………………………………… Multiméterén mely mérési tartományok állnak rendelkezésre ellenállás mérésére? Adja meg az összes mérési tartományt! ……………………………………………………………………… ……………………………………………………………………… Mekkora az a legnagyobb egyenáram, és az a legnagyobb egyenfeszültség, melyet a multiméter legkisebb mérési tartományában még mérhetünk? Legnagyobb egyenáram: Legnagyobb egyenfeszültség:

………………………… …………………………

Ismeretlen nagyságú egyenfeszültséget akarunk mérni. Először mely mérési tartományt állítjuk be? ……………………………………………………………………… ……………………………………………………………………… Ismeretlen nagyságú egyenáramot akarunk mérni. Először mely mérési tartományt állítjuk be? ……………………………………………………………………… ………………………………………………………………………

7

Elektromos meghajtók és vezérlések – Munkafüzet Minos_________________________________________________________ 4. feladat

Végezze el az alábbi mérési gyakorlatot. Alkalmazza a multiméter használatára vonatkozóan elsajátított ismereteket! Az alábbi alkatrészekre van szükség: -

24 V egyenfeszültségű tápegység Multiméter Ellenállás R1 = 100Ω Ellenállás R2 = 220Ω Ellenállás R3 = 470Ω

Az ellenállások terhelhetősége legyen 1 W. Építse meg az alábbi ábrán látható kapcsolást. Mérje meg az egyes ellenállásokon eső feszültségeket.

Egészítse ki a feszültségmérő műszer jelét!

1. ábra: Kapcsolás, feszültségmérés

Az ellenállásokat soros kapcsolásban kapcsolja rá az áramellátásra. Kezdje az R1 ellenállással. Ügyeljen arra, hogy egyenfeszültségre vonatkozó mérési tartományt használjon! Állítsa be a legnagyobb mérési tartományt, majd kapcsolja a műszer mérővezetékeit az ellenállásra. A mérési tartomány fokozatos csökkentésével állapítsa meg a lehető legkisebb még használható mérési tartományt. A mért értéket jegyezze fel. Meghatározott mérési tartomány:

8

……………………

Elektromos meghajtók és vezérlések – Munkafüzet _____________________________________________________________Minos Mért egyenfeszültség:

……………………

Ismét állítsa be a legnagyobb mérési tartományt, majd kapcsolja a műszer mérővezetékeit a következő ellenállásra. Ismételje meg a mérést az R2 ellenálláson. A mért értéket jegyezze fel. Meghatározott mérési tartomány: Mért egyenfeszültség:

…………………… ……………………

Ismételje meg a mérést az R3 ellenálláson. A mért értéket jegyezze fel. Meghatározott mérési tartomány: Mért egyenfeszültség:

…………………… ……………………

Ezt követően az határozza meg az R1 és R2 ellenállásokon együttesen eső feszültséget. Mért egyenfeszültség:

……………………

Ezt követően határozza meg az R2 és R3 ellenállásokon együttesen eső feszültséget. Mért egyenfeszültség:

……………………

Végül ellenőrizze a feszültségellátás feszültségét, tehát mérje meg a három ellenálláson eső feszültséget: Mért egyenfeszültség:

……………………

9




Az ellenállások terhelhetősége legyen 1 W. Építse meg az alábbi ábrán látható kapcsolást a 220Ω-os ellenállást használva. Mérje meg az ellenálláson folyó áramot. Az ellenállást egyenként cserélje ki a többi ellenállásra. Egészítse ki a feszültségmérő műszer jelét!

2. ábra: Kapcsolás, feszültségmérés Először a 220Ω-os ellenállást kapcsolja rá az áramellátásra. Egyelőre a többi ellenállásra nincs szükség. Ügyeljen arra, hogy egyenáramra vonatkozó mérési tartományt használjon! Állítsa be a legnagyobb mérési tartományt, majd kapcsolja a műszer mérővezetékeit az ellenállásra és az áramforrásra. A mérési tartomány fokozatos csökkentésével állapítsa meg a lehető legkisebb még használható mérési tartományt. A mért értéket jegyezze fel. Meghatározott mérési tartomány: Mért egyenáram:

10

…………………… ……………………


Ismét állítsa be a legnagyobb mérési tartományt, és cserélje ki ezt az ellenállást az R2 ellenállásra. Ismételje meg a mérést az R2 ellenálláson. A mért értéket jegyezze fel. Meghatározott mérési tartomány: Mért egyenáram:

…………………… ……………………

Ismételje meg a mérést az R3 ellenálláson. A mért értéket jegyezze fel. Meghatározott mérési tartomány: Mért egyenáram:

…………………… ……………………

Ezt követően határozza meg az R2 és R3 ellenállásokon együttesen folyó áramot. Ehhez a két ellenállást kapcsolja párhuzamosan, és mérje a két ellenálláson együttesen átfolyó áramot. Mért egyenáram:

……………………

A két ellenálláson együttesen folyó áram tehát nagyobb, mint a két ellenállás kisebbikén egyedül folyó áram.

11



Multiméter Ellenállás R1 = 100 Ω Ellenállás R2 = 220 Ω Ellenállás R3 = 470 Ω Ellenállás R4 = 1000 Ω

Az ellenállásokat egymás után kapcsolja rá a multiméterre. Ügyeljen arra, hogy ellenállásra vonatkozó mérési tartományt használjon! Állítsa be a legnagyobb mérési tartományt, majd a mérési tartomány fokozatos csökkentésével állapítsa meg a lehető legkisebb még használható mérési tartományt. Ezután mérje meg a következő ellenállást. A mért értéket jegyezze fel. -

Ellenállás R1 = …………………… Ellenállás R2 = …………………… Ellenállás R3 = …………………… Ellenállás R4 = ……………………

3. ábra: Ellenállásmérés

12

Elektromos meghajtók és vezérlések – Munkafüzet _____________________________________________________________Minos 7. feladat

Ismerkedjen meg a relék működésével. Az alábbi alkatrészekre van szükség: -

24 V egyenfeszültségű tápegység Multiméter Gomb Relé

Építse fel az alábbi ábrán látható kapcsolást. A gombot és a relét egymással sorba kapcsolja, majd mindkettőt kösse rá a feszültségellátásra. Kapcsolja a multimétert ellenállásmérésre. A multimétert csatlakoztassa záróérintkezőihez.

a

relé

1

és

4-el

jelölt

Nyomja meg a gombot, és figyelje a multiméter kijelzőjét. A kísérletet ismételje meg a relé nyitóérintkezőin.

4. ábra: Relé működése

13

Elektromos meghajtók és vezérlések – Munkafüzet Minos_________________________________________________________

2 PLC 8. feladat

Az alábbi elektromos kapcsolási rajz alapján készítse el a létradiagramot! A reléérintkezőknél használjon merkereket!

Létradiagram

14


Az alábbi utasításlista alapján készítse el a létradiagramot és a funkcionális elemes logikát! A létradiagramban minden VAGYkapunál új áramút kezdődik. AWL: U U ON U O UN U O =

-S1 -S2 -S3 -S4 -S5 -S6 -S7 -S8 -K1

Létradiagram

Funkcionális elemes logika

15


Az alábbi funkcionális elemes logika alapján készítse el a létradiagramot és az utasításlistát! Funkcionális elemes logika

Létradiagram

AWL

16


Az alábbi létradiagram alapján készítse el a funkcionális elemes logikát!


17


Három munkahengert akarunk PLC segítségével vezérelni. Az alábbi folyamatot tervezzük: Először az 1–es munkahenger fut előre, és befeszíti a munkadarabot. Ezután a 2-es munkahenger fut előre, és alakít a munkadarabon, majd azonnal visszahúzódik. Ezt követően a 3-as munkahenger fut előre, majd azonnal vissza. Az utolsó lépés során az 1-es munkahenger is visszahúzódik, és elengedi a munkadarabot. Minden hengerhez két végállapotkapcsoló tartozik, melyek a vonatkozó véghelyzetekben találhatók. A folyamatot egy start gomb indítja. Az indítás csak akkor lehetséges, ha mindhárom munkahenger visszahúzott helyzetben található. Elsőként készítse el a PLC ki- és bemeneteinek listáját! Alkatrész Indítógomb Munkahenger 1 Munkahenger 1 Munkahenger 2 Munkahenger 2 Munkahenger 3 Munkahenger 3 Mágnestekercs 1 Mágnestekercs 2 Mágnestekercs 3

18

Jelölés -S1 -B1

-Y1

Megjegyzés PLC cím E0.0 Záró E0.1 Belső véghelyzet

A0.0

Munkahenger 1

Elektromos meghajtók és vezérlések – Munkafüzet _____________________________________________________________Minos Ezután készítse el a PLC csatlakozó-tervét. Ehhez az egyes be- és kimeneteket kapcsolja össze a megfelelő gombokkal, kapcsolókkal és szeleptekercsekkel. Készítse el a lépésláncot funkciótervként (FBS). Minden lépésnél használjon merkert. A merkerek beállításához és törléséhez használjon tároló bitet. A szelepek mágnestekercseinek vezérlésére alkalmazzon különálló hálózatokban található merkereket. Hozzon létre még egy programot, ezúttal lefutó nyelven (AS). Itt is hat lépést hozzon létre. A továbbkapcsolás feltétele a végállapotkapcsolók átkapcsolása. A PLC típusától és programozáshoz felhasznált szoftvertől függően a program különbözhet az itt példaként bemutatott programtól. A funkciótervben a hatodik lépés kimaradhat, mivel ezen lépés merkere nem indít további lépést. Az indítási feltétel folytán az ismételt indítás csak a harmadik munkahenger visszahúzódása után lehetséges. Az ötödik lépés törlését tehát az első lépés előtt kell elvégezni.

19

Elektromos meghajtók és vezérlések – Munkafüzet Minos_________________________________________________________ Funkcióterv

20

Elektromos meghajtók és vezérlések – Munkafüzet _____________________________________________________________Minos AS:

(* Indítási feltételek *)

21


3 Elektromos hajtások 3.1 Elektromos és mágneses mező 13. Feladat Mi az elektromos térerő mértékegysége? .................................................................................................... Milyen irányba haladnak az elektromos erővonalak? .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... Jellemezze a feszültség és az áramerősség időbeli változását szinuszos váltófeszültségre kapcsolt kondenzátor esetén! .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... Tekercsek esetén mikor használunk nyitóirányú diódát, és az hogyan hat? .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... Mivel növelhetjük az indukált feszültséget? .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... ....................................................................................................

22


3.2 Transzformátorok 14. Feladat Mit nevezünk ideális transzformátornak, és erre mikor hasonlít a valós transzformátor a leginkább? .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... Hogyan mérjük a transzformátor vasveszteségét? .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... Hogyan mérjük a transzformátor rézveszteségét? .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... Egy transzformátor folyamatosan feszültség alatt áll, azonban csak ritkán terheljük meg. A vas- és rézveszteség milyen aránya eredményezi a legjobb hatásfokot? .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... ....................................................................................................

23

Elektromos meghajtók és vezérlések – Munkafüzet Minos_________________________________________________________ 15. Feladat Egy transzformátor szekunder menetszáma 120, a szekunder feszültség pedig 24V. A primer feszültség 230 V. Mekkora a primer menetszám? A transzformátort tekintsük ideális transzformátornak. Mekkora a szekunder áram, ha a primer áram legfeljebb 1 A lehet? A transzformátor szekunder oldalához egy 250 Ω-os ellenállás csatlakozik. Ez az ellenállás hogy jelentkezik a primer oldalon? Feszültségek: U1 / U2 =

A primer menetszám:

Áramerősségek: I2 / I1 =

A szekunder áramerősség értéke:

Ellenállások: Z1 / Z2 =

Az ellenállás:

24


3.3 Forgó villamos gépek 16. Feladat Egy hárompólusú forgó mező mekkora fordulatszámmal forog 50 Hz esetén? Egy négypólusú forgó mező mekkora fordulatszámmal forog 50 Hz esetén? .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... Háromfázisú áram esetén hány tekercs szükséges egy háromés egy négypólusú forgó mező előállításához? .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... Miért van az aszinkron motoroknak szlipje? .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... A kondenzátormotorok esetén mire való a kondenzátor? .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... ....................................................................................................

25


3.4 Kommutátoros motorok 17. Feladat A gerjesztés tekintetében milyen típusú egyenáramú motorokat különböztetünk meg? .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... Indításkor melyik motor nyomatéka a legnagyobb? .................................................................................................... .................................................................................................... Soros gerjesztésű motor esetén a fordulatszám tekintetében mire kell különösen ügyelni? Kis motorok esetén hogyan oldják meg ezt a problémát? .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... Mi az univerzális motor, és hol használjuk? .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... .................................................................................................... ....................................................................................................

26

Mechatronika Modul 1: Alapismeretek

Oktatói segédlet (Elképzelés) Készítették: Matthias Römer Chemnitz-i Műszaki Egyetem, Szerszámgépek és Gyártási Folyamatok Intézete, Németország




Alapismeretek - Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos

1 Műszaki matematika 1.1 Alapműveletek 1. Feladat

Oldja meg az alábbi feladatokat! Az eredményt először fejben számítsa ki, majd ismételje meg a számolást zsebszámológépe segítségével! 2 · 6 + 7 = 19 2 · (6 + 7) = 26 4 + 5 · 3 = 19 (4 + 5) · 3 = 27 (3 · 4) · 2 = 24 (9 · 3) + 4 = 31 8 + 2 · (3 + 5) = 24 5 · (3 + 7) + 4 = 54 Fordítsunk különös gondot a műveletek helyes sorrendben történő elvégzésére.

2. Feladat

Oldja meg az alábbi feladatokat! 8 – 17 = -9 7 + (-25) = -18 7 – (-25) = 32 35 – (-18) – (-12) = 65 43 – (+17) + (-13) – (-8) = 21 A művelet és az előjel kombinációja határozza meg, összeadást vagy kivonást kell végeznünk.

3. Feladat

Oldja meg az alábbi feladatokat! 5 – (6 + 7) = 5 – 6 – 7 = -8

3

Alapismeretek – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ 5 + (-6 + 7) = 5 – 6 + 7 = 6 -(3 · 4 + 5) = -(12 + 5) = -12 – 5 = -17 4 · 5 – (8 – 3) = 20 – 8 + 3 = 15 -(6 – 2) – (3 · 7) = -6 + 2 – 21 = -25 (-5 + 2) · 6 + 7 = -3 · 6 + 7 = -18 + 7 = -11 Egyrészt meg kell határozni a zárójelekben álló tagok előjeleit, másrészt azonban ügyelni kell a műveletek sorrendjére is. 4. Feladat

Oldja meg az alábbi feladatokat! -15 · (-4) = 60 8 · (-3) = -24 16 : (-4) = -4 -50 : 5 = -10 Az osztás és a szorzás során ügyeljünk az előjelekre.

5. Feladat

Oldja meg az alábbi feladatokat úgy, hogy az eredményben ne szerepeljen zárójel! 4 (a + b) = 4a + 4b a (8b – 5c) = 8ab – 5ac (x – y) – 5x (2 + y) = x – y – 10x – 5xy = -9x – y – 5xy (4x + 5y) · (2a + 3b)

= 4x (2a + 3b) + 5y (2a + 3b) = 8ax + 12bx + 10ay + 15by

(4x + 5y) · (2a - 3b)

= 4x (2a - 3b) + 5y (2a - 3b) = 8ax - 12bx + 10ay - 15by

(4x - 5y) · (2a + 3b)

= 4x (2a - 3b) - 5y (2a - 3b) = 8ax - 12bx - 10ay + 15by

A zárójelek felbontásakor fordítsunk különös gondot az előjelekre!

4


1.2 Törtek 6. Feladat

Egyszerűsítse az alábbi törteket, amennyire ez lehetséges! Ne számítsa ki a tizedestört értékét! 4 1 = 12 3 3 ⋅ 4 3 ⋅1 1 = = 24 6 2 9 ⋅ 4 ⋅ 5 3 ⋅ 2 ⋅ 1 1⋅ 1⋅ 1 1 = = = 15 ⋅ 8 ⋅ 3 3 ⋅ 4 ⋅ 1 1⋅ 2 ⋅ 1 2 27 ⋅ 3 ⋅ 8 3 ⋅ 1⋅ 4 3 ⋅ 1⋅ 2 6 = = = 2 ⋅ 6 ⋅ 9 1⋅ 2 ⋅ 1 1⋅ 1⋅ 1 1

Ügyeljünk arra, hogy a diákok felismerjék az egyszerűsítési lehetőségeket. A törtek egyszerűsítése után kisebb számértékekkel kell számolnunk, így a feladat áttekinthetőbb. 7. Feladat

Egyszerűsítse az alábbi törteket, amennyire ez lehetséges! Ne számítsa ki a tizedestört értékét! 2 5 2⋅2 5 4 5 9 3 + = + = + = = 3 6 3⋅2 6 6 6 6 2 1 13 1⋅ 2 13 2 13 15 3 + = + = + = = 5 10 5 ⋅ 2 10 10 10 10 2 4 3 4 3⋅3 4 9 13 + = + = + = 12 4 12 4 ⋅ 3 12 12 12 7 1 7 1⋅ 2 7 2 5 − = − = − = 8 4 8 4⋅2 8 8 8

A törtek összeadása, illetve kivonása előtt közös nevezőt kell találnunk. Az egyik, vagy mindkét tört bővítése után az eredmény kiszámítható. Ezután az eredményt, amennyire lehet, egyszerűsítsük. 8. Feladat

Egyszerűsítse az alábbi törteket, amennyire ez lehetséges! Ne számítsa ki a tizedestört értékét! 2 15 2 5 1 5 5 ⋅ = ⋅ = ⋅ = 3 6 1 6 1 3 3

5

Alapismeretek – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________

4 28 1 28 1 4 1 2 2 ⋅ = ⋅ = ⋅ = ⋅ = 21 8 21 2 3 2 3 1 3 11 3 33 ⋅ = 4 13 52 16  5 1  16  15 4  16 19 4 19 1 19 19 ⋅ +  = ⋅ +  = ⋅ = ⋅ = ⋅ = 8  4 3  8  12 12  8 12 8 3 2 3 6

Már a számítás előtt ellenőrizzük, lehetséges-e valamely tag egyszerűsítése. Lehetséges megoldási mód az is, hogy előbb felbontjuk a zárójelet, azaz a zárójel előtti értékkel megszorozzuk a két tagot, majd az összeadást csak ezután végezzük el. A végeredménynek természetesen azonosnak kell lennie! 9. Feladat

Egyszerűsítse az alábbi törteket, amennyire ez lehetséges! Ne számítsa ki tizedestört értékét! 4 6 4 12 4 2 8 = ⋅ = ⋅ = : 5 12 5 6 5 1 5 3 21 3 7 3 1 1 : = ⋅ = ⋅ = 11 7 11 21 11 3 11 17 7 17 2 34 : = ⋅ = 5 2 5 7 35 3  5 1 3  5 2  3 3 3 6 6 : −  = : −  = : = ⋅ = 7  6 3 7  6 6 7 6 7 3 7

Már a számítás előtt ellenőrizzük, lehetséges-e valamely tag egyszerűsítése. Először a zárójel értékét határozzuk meg, majd elvégezzük az osztást.

6


1.3 További matematikai műveletek 10. Feladat Számítsa ki az alábbi hatványok értékét! 32 = 9 53 = 125 24 = 16 43 = 64 2-3 = 1/23 = 1/8 = 0,125 5-2 = 1/52 = 1/25 = 0,04 Egyszerűbb hatványok esetén megpróbálhatjuk azok kiszámítását fejben. A számítástechnika területén mindenekelőtt a 2 hatványai fordulnak elő, ezért érdemes ezeket felismerni. 11. Feladat Írja fel az alábbi számokat, mint a 10 hatványait! A számérték legyen egyjegyű! 1000 = 103 1000000 = 106 0,001 = 10-3 500 = 5 ⋅ 102 128000 = 1,28 ⋅ 105 0,18 = 1,8 ⋅ 10-1 0,000298 = 2,98 ⋅ 10-4 Itt ugyan egyjegyű számértékek segítségével írtuk le a számokat, azonban érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy gyakran a tíz 3-mal osztható hatványait használjuk.

12. Feladat Az alábbi számokat írjuk fel hosszú formájukban! 3 ⋅ 102 = 300 7

Alapismeretek – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ 64 ⋅ 103 = 64000 1 ⋅ 10-3 = 0,001 58 ⋅ 10-5 = 0,00058 1,2 ⋅ 10-6 = 0,0000012 Lehetséges a számok olyan formában való felírása is, hogy hárommal osztható kitevők jöjjenek létre.

13. Feladat Számítsa ki az alábbi hatványokat! Az eredményt szintén hatvány formájában adja meg! 104 ⋅ 102 = 106 52 ⋅ 56 ⋅ 35 ⋅ 33 = 58 ⋅ 38 5 ⋅ 102 ⋅ 2000 = 106 320⋅ 10-3 ⋅ 0,001 = 3,2 ⋅ 10-4 7 24 = 7 24 −23 = 71 = 7 23 7 54 = 5 4 −5 = 5 −1 = 1/ 5 = 0,2 5 5 85 ⋅ 8 4 89 = 8 = 81 = 8 2 6 8 ⋅8 8 68 ⋅ 63 6 ( 8 +3 ) 6 = = 4 4 4 4 2 ⋅3 (2 ⋅ 3 ) 6

11

= 6 (11− 4 ) = 6 7

Kiegészítő feladatként kiszámíthatjuk a hatványok értékét is. 14. Feladat Számítsa ki az alábbi gyököket! A számoláshoz használjon zsebszámológépet! 16 = 4 64 = 8

8


256 = 16 1849 = 43

32,785 = 5,726 0,057 = 0,239

Az egyszerűbb gyökök esetén megpróbálhatjuk ezek értékét fejben kiszámítani. Zsebszámológép használata esetén az eredményeket néha kerekíteni kell. Használjuk a tizedesvessző utáni első három számjegyet.

9


1.4 A kettes számrendszer 15. Feladat Az alábbi tízes számrendszerbeli számokat számítsa át kettes számrendszerbe! 21 = 16 + 4 + 1 = 10101 45 = 32 + 8 + 4 + 1 = 101101 63 = 32 + 16 + 8 + 4 + 2 + 1 = 111111 128 = 10000000 213 = 128 + 64 + 16 + 4 + 1 = 11010101 Az átszámításhoz ismernünk kell a kettő hatványait a 20-tól legalább a 27-ig. Ezek: 1, 2, 4, 8, 16, 32, 64, és 128. 16. Feladat Az alábbi kettes számrendszerbeli számokat számítsa át tízes számrendszerbe! 1000 = 8 + 0 + 0 + 0 = 8 1010 = 8 + 0 + 2 + 0 = 10 1111 = 8 + 4 + 2 + 1 = 15 11111111 = 128 + 64 + 32 + 16 + 8 + 4 + 2 + 1 = 255 10101010 = 128 + 0 + 32 + 0 + 8 + 0 + 2 + 0 = 170 Ennél a feladatnál is fontos a kettő hatványainak ismerete.

10


1.5 Számolás változókkal 17. Feladat Az alábbi egyenleteket rendezze x-re! 9+x=b x=b–9

| -9

3x = 3a + 3b x = 3(a + b) : 3 x=a+b

| :3

4x + 3a – 2x + 5a = 8x – 7a + 5x + 8b 2x + 8a = 13x – 7a + 8b -11x = -15a + 8b x = (-15a + 8b) : (-11) 5ax + 8bx = 10a + 16b (5a + 8b)x = 10a + 16b x = (10a + 16b) : (5a + 8b) 1 =5 x 1=5⋅x 1 x= 5 1 = 16 x −8

1 = 16 (x – 8) 1 = 16x – 128 129 = 16x 129 x= 16

| -13x – 8a | : (-11)

| : (5a + 8b)

|⋅x | :5

| ⋅ (x – 8)

| + 128 | : 16

A rendezés során ügyeljünk a műveletek sorrendjére!

11


1.6 Százalékszámítás 18. Feladat Oldja meg az alábbi feladatokat! Mennyi 400Ft 3%-a? x 400Ft = 3% 100% 400Ft ⋅ 3% x= 100% x = 12 Ft

400 Ft 3%-a 12 Ft.

Mennyi 230 kg 75%-a? x 230kg = 75% 100% 230kg ⋅ 75% x= 100% x = 172,5 kg

230 kg 75%-a 172,5 kg. Tegyük fel, hogy az ÁFA 16%. Mennyibe kerül az áru ÁFA nélkül, ha az ára ÁFÁ-val 100Ft? Ügyeljünk arra, hogy az ÁFA értékét hozzá kell adni az áru értékéhez. A végső ár tehát az áru árának 100%-a, plusz 16% ÁFA, azaz összesen 116%. x 100Ft = 100% 116% 100Ft ⋅ 100% x= 116% x = 86,21 Ft

Az áru értéke 86,21 Ft, mely a 16% ÁFÁ-val növelve 100 Ft.

Egy üzlet reklámja szerint az árból elengedi az ÁFA értékét (tfh. 16%.) Egy 150 Ft értékű termék esetén mennyit spórolunk abszolút értékben, és mennyit százalékosan?

12

Alapismeretek - Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos Először itt is, az előző feladathoz hasonlóan, kiszámítjuk, mennyi a termék ára ÁFA nélkül. x 150Ft = 100% 116% 150Ft ⋅ 100% x= 116% x = 129,31 Ft

Az abszolút nyereség tehát: 150,00 Ft – 129,31 Ft = 20,69 Ft Ez százalékosan kifejezve: x% 100% = 20,69Ft 150Ft 100% ⋅ 20,69Ft 150Ft x = 13,8% x% =

1.6.1 Kamatszámítás 19. Feladat Oldja meg az alábbi feladatokat! 5000 Ft-ot 5% kamat mellett 15 évre kötünk le. A lekötés végén a kamatos kamatokkal együtt mekkora összeg áll rendelkezésre? Tn = T0 (1+ k/100)n T15 = 5000 Ft ⋅ (1+ 5/100)15 T15 = 5000 Ft ⋅ (1,05)15 T15 = 5000 Ft ⋅ 2,079 T15 = 10395 Ft A hatvány számításakor a tizedesvessző utáni első három számjegyet használtuk fel. Mekkora lenne az összeg, ha a kamatokra nem számítanánk kamatot? AZ 5000 Ft-os összeg 5%-a 5000 Ft ⋅ 0,05 = 250 Ft 15 év alatt tehát évente 250 Ft kamatot kapnánk. Ez tehát az alaptőkével együtt: 13


5000 Ft + (15 ⋅ 250 Ft) = 5000 Ft + 3750 Ft = 8750 Ft A különbség: 10395 Ft – 8750 Ft = 2645 Ft

14


1.7 Geometria 1.7.2 Négyszögek 20. Feladat Oldja meg az alábbi feladatokat! Egy 2 szobás lakást akarunk kibérelni. Az első szoba 4 m hosszú és 3 m széles. A második szoba ezzel szemben 5 m hosszú és 4 m széles. Mekkora a két szoba területe? Mekkora a lakás területe? T=a⋅b+c⋅d T=4 ⋅3m+5m⋅4m T = 12 m2 + 20 m2 T = 32 m2 A két szoba területe összesen 32 m2. Mennyi lakbért kell fizetnünk, ha az ár 8000Ft / m2? Lakbér = T ⋅ ár Lakbér = 32 m2 ⋅ 8000 Ft / m2 Lakbér = 256000 Ft A lakbér 256000 Ft. Egy másik lakás esetén az első szoba 5 m hosszú és 3 m széles. A második szoba 6 m hosszú és 3 m széles. Mekkora a két szoba területe? Mekkora a lakás területe? T=a⋅b+c⋅d T=5 ⋅3m+6m⋅4m T = 15 m2 + 24 m2 T = 39 m2 Ezen lakás két szobájának területe összesen 39 m2. A lakbér itt 6000Ft / m2. Ez a lakás olcsóbb, vagy drágább, mint az előző? Lakbér = T ⋅ ár Lakbér = 39 m2 ⋅ 6000 Ft / m2 Lakbér = 234000 Ft

15

Alapismeretek – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ Ennek a lakásnak a lakbére 234000 Ft. Ez olcsóbb, mint az első lakás lakbére, jóllehet ez a lakás nagyobb, mint a másik.

Egy szoba 5 m hosszú, 4 m széles és 3 m magas. A négy falat ki akarjuk tapétázni. Hány négyzetméter tapétára lesz szükség, ha az ablakoktól és az ajtótól eltekintünk? K = 2a + 2b K=2 ⋅5m+2m⋅4m K = 10 m + 8 m K = 18 m T=K⋅m T = 18 m ⋅ 3m T = 54 m2 54 m2 tapétára lesz szükség. Ezt még átszámolhatjuk tekercsekre is, ha ismerjük a tekercsek hosszát és szélességét.

1.7.3 Háromszögek 21. Feladat Oldja meg az alábbi feladatokat! Egy derékszögű háromszög két rövidebb oldala 15 m és 20 m. Mekkora a harmadik oldal? c2 = a2 + b2 c2 = 152 m2 + 202 m2 c2 = 225 m2 + 400 m2 c2 = 625 m2 c = 25 m A harmadik oldal hossza tehát 25 m.

Egy 8 m magas falhoz egy 9 m-es létrát támasztunk. A létra alsó vége 3 m távolságban áll a házfaltól. Felér a létra a fal tetejéig? A létra hossza a háromszög átfogója, a házfaltól való távolság pedig az egyik befogó. b2 = c2 - a2 b2 = 92 m2 - 32 m2 16

Alapismeretek - Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos b2 = 81 m2 - 9 m2 b2 = 72 m2 b = 8,48 m A létra 8,48 m magasra ér fel, azaz magasabb, mint a fal. Kiszámítható az is, milyen távolságba kell a létra alját állítani a faltól ahhoz, hogy a létra pontosan a fal tetejéig érjen. Egy 20 m magas antennát 3 kötéllel rögzítünk. A kötelek az antennától 13 m-re vannak a földre rögzítve, és felérnek az antenna tetejéig. Mennyi kötelet használunk összesen, ha a rögzítéshez további 3%-ra van még szükség? Az antenna magassága és a rögzítési ponttól mért távolság a két befogó, tehát az átfogót kell kiszámítanunk: c2 = a2 + b2 c2 = 202 m2 + 132 m2 c2 = 400 m2 + 169 m2 c2 = 569 m2 c = 23,85 m Egy kötél hossza tehát kerekítve 23,85 m. Ez 3 kötél esetén: L = 3 ⋅ 23,85 m L = 71,55 m Ehhez még 3%-ot hozzá kell adnunk: Lössz = L ⋅ 1,03 Lössz = 71,55 ⋅ 1,03 Lössz = 73,70 m Összesen 73,70 kötélre van szükség.

1.7.4 Szögfüggvények 22. Feladat Oldja meg az alábbi feladatokat! Egy derékszögű háromszög egyik oldala c=12 cm, a másik b=4 cm. Mekkora a harmadik oldal, és mekkorák a háromszög szögei? A harmadik oldal hosszát a Pitagorasz-tétel alapján számítjuk: a2 = c2 - b2 a2 = 122 cm2 - 42 cm2 17

Alapismeretek – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ a2 = 144 cm2 - 16 cm2 a2 = 128 cm2 a ≈ 11,31 cm A harmadik oldal hossza kerekítve 11,31 cm. A szögeket a szögfüggvények segítségével számítjuk ki: A β szöget a vele szemben elhelyezkedő befogóból és az átfogó értékéből számítjuk: sin β =

szöggel szembeni befogó átfogó

b c 4cm sin β = 12cm sin β = 0,333 sin β =

β ≈ 19,5

Az α szöget a mellette elhelyezkedő befogóból és az átfogó értékéből számítjuk a koszinusz függvény segítségével. Ezt a szöget a szinusz függvény segítségével is kiszámíthatnánk, ehhez azonban szükség lenne az imént kiszámított harmadik oldal hosszára is. Általában azonban előnyösebb, ha a megadott adatokat használjuk, hiszen ekkor nem áll fenn a hiba vagy a pontatlanság veszélye. cos α =

szög melletti befogó átfogó

b c 4cm cos α = 12cm cos α = 0,333 α ≈ 70,5 cos α =

A két szög tehát 19,5° és 70,5°. A harmadik szöget a háromszög szögeinek összegéből is kiszámíthattuk volna. Próbaként ezt a számítást is elvégezhetjük, és láthatjuk, hogy az eredmény helyes, a három szög összege180°.

Egy út meredeksége 8%, azaz 100 m-en 8 m-t emelkedik. Mekkora a meredekség szöge?

18

Alapismeretek - Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos Ennél a feladatnál a szög melletti befogó az út 100 m-e, a szöggel szembeni befogó pedig a 8 m szintkülönbség. A szög kiszámításához a tangenst használjuk: tan α =

szöggel szembeni befogó szög melletti befogó

8m 100m tan α = 0,08

tan α =

α ≈ 4,57o

1.7.5 A kör 23. Feladat Oldja meg az alábbi feladatokat! Egy hordó átmérője 60 cm, melynek külsejét vasgyűrűvel akarjuk megerősíteni. Mekkora legyen ez a gyűrű? K = π⋅d K = π ⋅ 60cm K ≈ 188,5cm

A gyűrű hossza 188,5 cm. A feladat megoldásakor π-t különböző számú tizedesre kerekíthetjük, mely demonstrálja a kerekítés hatását az eredmény pontosságára. A Földet egy szalaggal akarjuk körbevenni. A Föld sugara 6370 km. Milyen hosszú legyen a szalag? Mekkora legyen a szalag, ha azt nem a földön, hanem 1 m magasan akarjuk kifeszíteni? K = 2 ⋅ π ⋅r K = 2 ⋅ π ⋅ 6370km K ≈ 40023,8904km K = 2 ⋅ π ⋅r K = 2 ⋅ π ⋅ 6370,001km K ≈ 40023,8967km

Ehhez a számításhoz a kerületet négy tizedesjegy pontossággal számítsuk. Látszik, hogy a sugár egyetlen méterrel való megnövelése a kerületet 6,3 m–rel növeli. Ez egy 1 m-es sugarú kör kerületének felel meg.

19

Alapismeretek – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ Egy kerék átmérője 70 cm, mellyel 500 m-t haladunk. A kerék eközben hány fordulatot tesz? K = π⋅d K = π ⋅ 0,7m K ≈ 2,12m

Szakasz Kerület 500m Fordulat = 2,12m

Fordulat =

Fordulat = 235,8

A kerék 235,8 fordulatot tesz meg.

Egy 1m2 felületű négyzet alakú lapból egy 90 cm átmérőjű kört akarunk kivágni. Mekkora a kör területe? Mekkora a maradék lap területe? A lap hány százalékát használjuk fel a kör elkészítésekor? A kör területe: 1 T = ⋅ π ⋅ d2 4 1 T = ⋅ π ⋅ 0,9 2 m2 4 1 T = ⋅ π ⋅ 0,81m2 4 T = 0,636 m2 A maradék lap területe: Maradék = 1 m2 – 0,636 m2 Maradék = 0,363 m2

A kör területe százalékosan kifejezve:

100% x% = 2 1m2 0,636m 100% ⋅ 0,636m2 1m2 x = 63,6% x% =

20


1.7.6 Testek 24. Feladat Oldja meg az alábbi feladatokat! Egy konzervdoboz átmérője 9 cm, magassága 11 cm. Mennyi alapanyagra van szükségünk a doboz elkészítéséhez? Mekkora a konzerv térfogata? Az alapanyag-mennyiség kiszámításához a konzervdoboz teljes felületét ki kell számítanunk. Ehhez először a doboz aljának területét és kerületét számítjuk ki. 1 ⋅ π ⋅ d2 4 1 T = ⋅ π ⋅ 9 2 cm2 4 T=

T ≈ 63,62 cm2

K = π⋅d K = π ⋅ 9cm K ≈ 28,27 cm

A palást felülete: Ap = K ⋅ m A p = 28,27 cm ⋅ 11cm A p = 310,97 cm 2

A teljes felület a két körlap és a palást területének összege: Ahenger = 2 ⋅ Tkör + Apalást A henger = 2 ⋅ 63,62 cm2 + 310,97 cm2 A henger = 438,21cm2

A térfogat: Vhenger = Tkör ⋅ m Vhenger = 63,62 cm2 ⋅ 11cm Vhenger = 699,82 cm3

A konzerv tartalma tehát szűk 700cm3, azaz 0,7 liter.

21


Egy kőgömb átmérője 80 cm. Mekkora a gömb térfogata? Mekkora a gömb súlya, ha sűrűsége 2800kg/m3? 4 ⋅ π ⋅ r3 3 4 V = ⋅ π ⋅ 0,43 m3 3 4 V = ⋅ π ⋅ 0,064m3 3 V=

V ≈ 0,268m3

A gömb tömegének kiszámításához a térfogatot meg kell szorozni a sűrűséggel: M = r⋅ V M = 2800 kg/m3 ⋅ 0,268 m3 M ≈ 750 kg A kőgömb tömege tehát kereken 750 kg.

Egy hengeres tartály átmérője 2 m, magassága 4 m. A henger két végét félgömb alakú záróelemek határolják. Mekkora a tartály össztérfogata? Bele tudunk tölteni 12 t benzint, ha a benzin sűrűsége 750 kg/m3? Vhenger = Tkör ⋅ m 1 ⋅ π ⋅ d2 ⋅ h 4 1 = ⋅ π ⋅ 2 2 m2 ⋅ 4m 4

Vhenger = Vhenger

Vhenger ≈ 12,57m3 4 ⋅ π ⋅r3 3 4 = ⋅ π ⋅ 13 m3 3

Vgömb = Vgömb

Vgömb ≈ 4,19m3

A tartály teljes térfogata a henger és a gömb térfogatának összege: Vössz = Vhenger + Vgömb Vössz = 12,57 m3 + 4,19 m3 Vössz = 16,76 m3

22

Alapismeretek - Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos Az össztérfogat tehát 16,76 m3. A 12 t benzin térfogata a sűrűség segítségével kiszámítva: M=r⋅V V=M:r V = 12000 Kg : 750 kg/m3 V = 16 m3 A benzin térfogata 16 m3, azaz belefér a tartályba.

23


2 Műszaki fizika 2.1 A fizika alapjai 25. Feladat Végezze el az alábbi mennyiségek átszámítását! 15 km =

15000 m

75 mm =

0,075 m

2150 mm =

0,00215 km

125 kW =

125000 W

3,7 MW =

3700 kW

675 mA =

0,675 A

12,25 A =

12250 mA

7500000 kg =

7,5 t

0,137 g =

137 mg

Mindenekelőtt a tizedesvessző eltolására kell ügyelni.

Írja fel az alábbi mennyiségeket ésszerűbb egységekben! 27800 g =

27,8 kg

0,00012 MW =

120 W

0,002 A =

2 mA

47000 mm =

47 m

0,125 kg =

125 g

Az ezres léptékű előtagokat használjuk.

24


2.2 Erő 2.2.2 Erők komponensekre bontása 26. Feladat Grafikusan határozza meg az erők x- és y-irányú komponenseit! Egy vonalzó segítségével mérje ki az erővektorok hosszát. Induljon ki abból, hogy 1 mm 10 N erőnek felel meg. Mekkorák az erők? Az értékeket kerekítse! F1x = 200 N F1y = 350 N F1 = 400 N F2x = 600 N F2y = 450 N F2 = 750 N

25

Alapismeretek – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ 27. Feladat Egy motorban a hengerre ható erő 600 N. A hajtórúdra ható erőt grafikusan akarjuk meghatározni. Becsüljük meg az erő nagyságát! A hengerre ható erő merőlegesen lefelé irányul. A hajtórúd ferde helyzete miatt egy oldalirányú erőkomponens is ébred. A hajtórúdnak mindkét erőt fel kell vennie. Számítsa ki a hajtórúdra ható erő nagyságát! Az erő nagyságát a Pitagorasz-tétel segítségével tudjuk kiszámítani. Az erő nagysága 63,2 N.

26


2.3 Forgatónyomaték 28. Feladat Egy motorkerékpár kerekeinek átmérője 50 cm, melyek gyorsításkor az útra 200 N erőt fejtenek ki. Mekkora legyen a forgatónyomaték a tengelyen, hogy ez az erő ébredjen? M=F⋅l M = 200 N ⋅ 0,25 m M = 50 Nm A kereket 50 Nm forgatónyomatékkal kell meghajtani.

27

Alapismeretek – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ 29. Feladat Egy csörlő átmérője 20 cm. A meghajtómotor 12 Nm nyomatékot fejt ki. Mekkora az a legnagyobb súly, amit még fel tudunk emelni? A kötél csörlőre való feltekerésekor több rétegben tekeredik. Minden réteggel 1 cm-rel nő a csörlő átmérője. Mely állapotban tud a csörlő még elég erőt kifejteni ahhoz, hogy felemeljen egy 95 N súlyerejű terhet? F=M/l F = 12 Nm / 0,1 m F = 120 N Maximálisan 120 N erőt tudunk kifejteni. F=M/l l=M/F l = 12 Nm / 95 N l = 0,126 m Kiinduló állapotban a sugár 10 cm. Egy körbefordulás után már 11cm, kettő után 12 cm. Ebben a helyzetben még elég erőt tud kifejteni a súlyerő leküzdéséhez. További körbefordulások után azonban már nem lesz elég a csörlő ereje.

28

Alapismeretek - Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos 30. Feladat Egy óriáskerék különböző kabinjaiban többen is ülnek. Az egyik oldalon két ember ül egy kabinban, mely az óriáskerék középpontjától 5 m távolságban helyezkedik el. Egy másik kabinban 3 ember ül, ez a kabin csak 3 m-re van a középponttól. A másik oldalon négy ember van egy kabinban, 6 m-re a középponttól. Mindenki 750 N súlyerőt fejt ki. Mekkora az eredő forgatónyomaték? M1 = 2 ⋅ 750 N ⋅ 5 m = 7500 Nm M2 = 3 ⋅ 750 N ⋅ 3 m = 2250 Nm M3 = 4 ⋅ 750 N ⋅ 6 m = 18000 Nm Meredő = M1 + M2 - M3 Meredő = 7500 Nm + 2250 Nm – 18000 Nm Meredő = -3720 Nm A négy ember által keltett forgatónyomaték a másik két forgatónyomatékkal ellentétes irányba hat, így ezt le kell vonni a két másik forgatónyomaték összegéből. Az eredő forgatónyomaték 3720 Nm, mely a négy emberes kabin által keltett forgatónyomaték irányába hat.

29


2.5 Emelő 31. Feladat Egy libikókán 3 gyerek ül. Az első gyermek 400 N súlyerőt gyakorol a libikókára. A gyermek a középponttól 2,5 m-re ül. A második gyerek ugyanazon az oldalon ül, mint az első gyerek, 250 N súlyerőt fejt ki, és a forgásponttól 2 m-re ül. A harmadik gyerek a másik oldalon ül. Súlyereje 500 N. Milyen messze kell ülnie a középponttól ennek a gyermeknek, hogy a libikóka egyensúlyban legyen? Az első gyerek által keltett forgatónyomaték: M1 = F ⋅ l M1 = 400 N ⋅ 2,5 m M1 = 1000 N A második gyerek által keltett forgatónyomaték: M2 = F ⋅ l M2 = 250 N ⋅ 2,0 m M1 = 500 N A két forgatónyomaték összege: M = M1 + M2 M = 1000 Nm + 500 Nm M = 1500 Nm A két gyerek együttesen 1500 Nm forgatónyomatékot kelt. Ha a libikóka egyensúlyban van, a másik oldalon a harmadik gyerek ugyanekkora forgatónyomatékot kell biztosítson. M3 = F ⋅ l l = M3 / F l = 1500 Nm / 500 N l=3m A harmadik gyermeknek a középponttól 3 m-re kell ülnie ahhoz, hogy a libikóka egyensúlyban legyen.

30


2.6 Nyomás 32. Feladat Egy biciklikereket akarunk felpumpálni, 0,5 MPa nyomásra. A pumpa átmérője 20 mm. Mekkora erőt kell kifejtenünk, hogy a levegőt bele tudjuk nyomni a gumiba?

A=

π 4 ⋅ d2

A = 0,785 ⋅ 202 mm2 A = 314 mm2 A pumpa felülete 314 mm2. p=F/A F=p⋅A F = 0,5 MPa ⋅ 314 mm2 F = 0,5 N/mm2 ⋅ 314 mm2 F = 157 N A pumpát 157 N erővel kell nyomnunk ahhoz, hogy elérjük a 0,5 bar-os nyomást. 33. Feladat

Egy robbanómotorban rövid időre 12 MPa-os nyomás is felléphet. A henger átmérője 85 mm. Mekkora a hengerre ható erő?

A=

π 4 ⋅ d2

A = 0,785 ⋅ 852 mm2 A = 5672 mm2 A henger felülete 5672 mm2. F=p⋅A F = 12 MPa ⋅ 5672 mm2 F = 12 N/mm2 ⋅ 5672 mm2 F = 68064 N ≈ 68 kN A hengerre kb. 68 kN erő hat.

31


2.6.2 Nyomásáttétel 34. Feladat

Egy dugattyúrudas hidraulikus henger dugattyúrudas oldalára 60 bar nyomás hat. A henger kiemeléséhez a dugattyúrúd oldalán ki kell nyomni a hidraulikus olajat a hengerből. Ezt egy zárt állapotú szelep akadályozza meg. A dugattyú felülete 19,6 cm2. A dugattyúrúd miatt a dugattyúgyűrű felülete a dugattyúrúd oldalán csak fele ekkora. Mekkora a nyomás a dugattyúrúd terében? Mire kell ügyelnünk a csővezetékekkel kapcsolatban, melyek 100 bar nyomásig megbízhatóak? A hengerre ható erő: F=p⋅A F = 60 bar ⋅ 19,6 cm2 F = 60 N/cm2 ⋅ 19,6 cm2 F = 11760 N A hengerre 11760 N erő hat. Ez az erő váltja ki a nyomást a dugatytyúrúd terében. A dugattyúgyűrű felülete csak fele a dugattyú felületének, azaz csak 9,6 cm2. p=F/A p = 11760 N / 9,6 cm2 p = 1200 N/cm2 p = 120 bar A dugattyúrúd terében 120 bar nyomás alakul ki. Ha a zárószelep és a csővezetékek maximum 100 bar-ra vannak méretezve, ezek valószínűleg nem fogják bírni ezt a nyomást.

32


2.8 Súrlódás 35. Feladat

Egy robotkarnak egy 1 kg tömegű vas kockát kell megfognia és felemelnie. A robotkar befogópofái szintén vasból vannak, így a súrlódási együttható 0,15. Emeléskor a súlyerő mellett a nehézségi gyorsulás ötszöröse is fellép. A nehézségi gyorsulást kerekíthetjük 10 m/s2-re. Mekkora erővel kell megfogni a kockát? F=m⋅a F=m⋅6⋅g F = 1 kg ⋅ 60 m/s2 F = 60 N A gyorsításkor 60 N erő hat a munkadarabra. Ez a két befogó felületen egyenletesen oszlik el. Fs = µ0 ⋅ FN FN = FS / µ0 FN = 30 N / 0,15 FN = 200 N A két befogó felület mindegyikének 200 N erőt kell kifejtenie ahhoz, hogy a munkadarab a gyorsítás során ne csússzon ki a pofák közül.

33


2.9 Út, sebesség és gyorsulás 2.9.1 Egyenletes mozgás 36. Feladat

Egy eszterga sebessége 30 m/min. Mekkora sebességnek felel ez meg km/h-ban, és m/s-ban? A gép mennyi idő alatt képes 250 mm-t megmunkálni? v=s/t v = 30 m / 1 min v = 30 m / 60 s v = 0,5 m/s A gép sebessége 0,5 m/s. v = 30 m / 1 min v = 0,03 km / (1/60) h v = 1,8 km/h A gép sebessége 1,8 km/h. v=s/t t=s/v t = 0,25 m / 0,5 m/s t = 0,5 s A gép 250 mm-t 0,5 másodperc alatt képes megmunkálni.

34


2.9.2 Gyorsuló mozgás 37. Feladat

Egy személyautó 108 km/h sebességgel halad. A járműt a vezető 5 másodperc alatt állítja meg. Mekkora a gyorsulás, ha egyenletes gyorsulást feltételezünk? Mennyi idő alatt tudná megnövelni a vezető az autó a sebességét 80 km/h-ról 120 km/h-ra, ha ugyanezzel, ám pozitív előjelű gyorsulással számolunk? v= 108 km/h = 30 m/s A 108 km/h-s sebesség 30 m/s-nak felel meg. a = ∆v / ∆t a = -30 m/s / 5s a = -6 m/s2 A személyautó 6 m/s2 negatív gyorsulással fékez. ∆v = 120 km/h – 80 km/h ∆v = 40 km/h = 11,11 m/s A sebességnövekedés 11,11 m/s. a = ∆v / ∆t ∆t = ∆v / a ∆t = 11,11 m/s / 6 m/s2 ∆t = 1,85 s A sebességnövekedéshez (az adott gyorsulással) 1,85 másodperc kell.

38. Feladat

Egy ejtőernyős egy repülőből ugrik ki. 10 másodperc alatt mekkora utat tesz meg, ha elhanyagoljuk a légellenállást? Mekkora minimális magasságból kell kiugrania, ha az ejtőernyő kinyílásához és a biztonságos földetéréshez 200 m szükséges, a szabadesés tervezett ideje pedig 5 másodperc? A számításhoz a nehézségi gyorsulás értékét kerekítsük 10 m/s2-re. s = ½ ⋅ a ⋅ t2 s = ½ ⋅ 10 m/s2 ⋅ 102 s2

35

Alapismeretek – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ s = ½ ⋅ 10 m/s2 ⋅ 100 s2 s = 500 m 10 másodperc alatt az ejtőernyős 500 m-t tesz meg. s = ½ ⋅ a ⋅ t2 s = ½ ⋅ 10 m/s2 ⋅ 52 s2 s = ½ ⋅ 10 m/s2 ⋅ 25 s2 s = 125 m sössz = 125 m + 200 m = 325 m Az 5 másodperces szabadesés alatt az ejtőernyős 125 m-t tesz meg. Tehát az ejtőernyő kinyílásához és a biztonságos földetéréshez szükséges távolsággal együtt legalább 325 m magasról kell kiugrania.

2.9.3 Mozgó testre ható erő 39. Feladat Egy űrhajós tömege felszereléssel együtt 120 kg. A kilövéskor a nehézségi gyorsulás négyszerese hat rá. Mekkora erő nyomja az űrhajóst az ülésbe? Mekkora az űrhajósra ható súlyerő a Holdon? A Föld nehézségi gyorsulását vegyük 10 m/s2–nek, a Holdét pedig 1,6 m/s2-nek. a = 4⋅ g a = 4⋅ 10 m/s2 a = 40 m/s2 A négyszeres nehézségi erő 40 m/s2. FG = m ⋅ g FG = 120 kg ⋅ 40 m/s2 FG = 4800 N A kilövéskor 4800 N hat az űrhajósra. FG = m ⋅ g FG = 120 kg ⋅ 1,6 m/s2 FG = 192 N A Holdon ugyanerre az űrhajósra csak 192 N súlyerő hat.

36


2.10 Forgó mozgás 40. Feladat Számítsa át az alábbi értékeket fokokról radiánra! 10 fok = 0,175 rad 36 fok = 0,628 rad 45 fok = 0,785 rad = ¼ π rad 180 fok = 3,141 rad = π rad 720 fok = 12,566 rad = 4π rad 1000 fok = 17,453 rad

Számítsa át az alábbi értékeket radiánról fokokra! π rad = 180 fok 5π rad = 900 fok 7,5 rad = 429,7 fok 0,25 rad = 14,32 fok 0,1 rad = 5,73 fok

2.10.2

Szöggyorsulás 41. Feladat Egy forgácsológép esetén a szerszámnak 10 másodperc alatt kell elérnie az 1200 fordulat/perc sebességet. Ehhez mekkora szöggyorsulás szükséges? Az eredményt rad/s2-ben, és 1/s2-ben is adja meg! ∆ω = 1200 1/min = 20 1/s = 125,7 rad/s Az elérendő forgási sebesség 20 1/s, azaz 125,7 rad/s. α = ∆ω / ∆t α = 20 1/s / 10 s α = 2 1/s2

37

Alapismeretek – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ A szükséges szöggyorsulás 2 1/s2. α = ∆ω / ∆t α = 125,7 rad/s / 10 s α = 21,57 rad/s2 A szükséges szöggyorsulás 21,57 rad/s2.

38


2.11 Munka, energia és teljesítmény 2.11.1

Munka 42. Feladat Egy ágyúgolyó tömege 5 kg. Kilövéskor 900 km/h-s sebességgel halad. Mekkora a kilövéskor végzett munka? Az eredményt Joule-ban és wattórában is adja meg! Ezzel a munkamennyiséggel egy 1000 kg-os személyautót mekkora sebességre lehetne felgyorsítani? W W W W W

= 1/2 ⋅ m ⋅ v2 = 1/2 ⋅ 5 kg ⋅ 9002 km2/h2 = 1/2 ⋅ 5 kg ⋅ 2502 m2/s2 = 1/2 ⋅ 5 kg ⋅ 625000 m2/s2 = 156,25 kJ = 43,4 Wh

A gyorsításhoz 156,25 kJ, azaz 43,4 Wh munka szükséges. W = 1/2 ⋅ m ⋅ v2 v2 = 2 ⋅ W / m v2 = 2 ⋅ 156250 J / 1000 kg v2 = 312,5 m2/s2 v = 17,68 m/s = 63,6 km/h Egy személyautót ezzel a munkával 63,6 km/h-ra lehetne felgyorsítani.

2.11.2

Energia

43. Feladat

Egy 10 kg tömegű követ 5 m magasra emelünk. Mekkora a kő helyzeti energiája? Mekkora lesz a kő végsebessége a földetéréskor, ha az 5 m-es magasságból leejtjük? A megoldáshoz rendezze át az alábbi képletet: s = ½ v2 / a Mekkora a kő mozgási energiája a földetéréskor? Hasonlítsa össze az értéket a helyzeti energia értékével! A nehézségi gyorsulást tekintsük kerekítve 10 m/s2-nek.

39


Epot = m ⋅ g ⋅ h Epot = 10 kg ⋅ 10 m/s2 ⋅ 5 m Epot = 500 J 5 magasságban a kő helyzeti energiája 500 J. s = ½ v2 / a v2 = 2 ⋅ s ⋅ a v2 = 2 ⋅ 5 m ⋅ 10 m/s2 v2 = 100 m2/s2 v = 10 m/s A földetéréskor a kő sebessége 10 m/s. Ekin = ½ ⋅ m ⋅ v2 Ekin = ½ ⋅ 10 kg ⋅ 102 m2/s2 Ekin = 500 J A földetéréskor a kő mozgási energiája 500 J. A mozgási energia nagysága megegyezik a helyzeti energia nagyságával.

2.11.4

Teljesítmény

44. Feladat

Egy 500 kg tömegű felvonót 30 másodperc alatt 30 m magasra akarunk felemelni. Ehhez mekkora teljesítmény szükséges, ha elhanyagoljuk a gyorsulást? A nehézségi gyorsulást tekintsük kerekítve 10 m/s2-nek. W=m⋅g⋅h W = 500 kg ⋅ 10 m/s2 ⋅ 30 m W = 150 kJ A felvonó felhúzásához 150 kJ munka szükséges. P = W / ∆t P = 150 kJ / 30s P = 5 kW Az ehhez szükséges teljesítmény 5 kW. A teljesítmény tehát az erő szorozva a sebességgel.

40


2.12 Hőtan 2.12.4

Hőenergia és hőkapacitás

45. Feladat

Egy 1000 kg tömegű személyautó 90 km/h sebességgel halad, majd megállásig fékez. A fékpofák és a fékbetétek a mozgási energiát hőenergiává alakítják. A fékpofák és a fékbetétek tömege összesen 1 kg. Tegyük fel, hogy a fékpofák és a fékbetétek fajlagos hőkapacitása megegyezik a vas fajlagos hőkapacitásával: c=460 J/kgK. Hány fokkal melegszenek fel a fékpofák és a fékbetétek? Először számítsa ki a mozgási energiát, majd ebből az értékből kiindulva a hőkapacitás felhasználásával számítsa ki a hőmérsékletnövekedést. Ennyi energiával mennyi vizet lehetne 20°C-ról 95°C-ra felmelegíteni? Ekin = ½ ⋅ m ⋅ v2 Ekin = ½ ⋅ 1000 kg ⋅ 252 m2/s2 Ekin = 312,5 kJ A mozgási energia 312,5 kJ. Ez teljesen hőenergiává alakul át. Q = c ⋅ m ⋅ ∆T ∆T = Q / (c ⋅ m) ∆T = 312,5 kJ / (0,46 kJ/kgK ⋅ 10 kg) ∆T = 312,5 kJ / (4,6 kJ/K) ∆T = 67,9 K A a fékpofák és a fékbetétek hőmérséklete 67,9 K-nel nő. Q = c ⋅ m ⋅ ∆T m = Q / (c ⋅ ∆T) m = 312,5 kJ / (4,18 kJ/kgK ⋅ 75 K) m = 0,997 kg A keletkező hőenergia segítségével majdnem egy teljes kiló vizet fel lehetne melegíteni.

41


3 Műszaki rajz 3.1 A műszaki rajz alapjai 46. Feladat

Mi a műszaki rajz fő feladata? A műszaki rajz fontos eszköze a kommunikációnak és az információcserének is. Minden, a gyártás szempontjából lényeges információt tartalmaz.

Miért fontos a szabványosítás a műszaki életben? A szabványok segítségével megbízhatóan tudunk információt és termékeket cserélni. A szabványok a műszaki élet fontos szabályai.

Minek a rövidítése a DIN és az ISO betűszó? DIN:

Deutsche Institut für Normung e.V, azaz a Német Szabványügyi Intézet

ISO

International Organization for Standardization, azaz a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet

Egy A0-ás lapból hány A4-es lapot kaphatunk? Egy A0-ás lapból 2 A1-es lapot készíthetünk. Ezekből összesen négy A2-est, melyekből nyolc A3-ast, ezekből pedig összesen 16 A4-es lapot kaphatunk.

A kereskedelmi forgalomban kapható fénymásolópapír tömege általában 80 g/m2. Mennyi egy lap súlya? Egy A0-ás lap mérete 1 m2. Tehát így 1 ilyen lap súlya 80 g. Mivel egy darab A4-es lap egy A0-ás lap egy tizenhatoda, egy lap súlya 80 g : 16 = 5 g. Egy A4-es lap súlya tehát 5 g.

42


3.6 A műszaki rajz és a számítógép 3.6.2 Numerikusan vezérelt berendezések 47. Feladat

A rajz alapján készítsen koordinátatáblázatot! A sarokpontokat az 1es koordinátarendszerhez képest határozza meg, a furatokat és meneteket pedig a 2-es koordinátarendszerhez képest.

43

Alapismeretek – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ 48. Feladat

44

A koordinátatáblázat alapján készítsen rajzot! A sarokpontok az 1-es koordinátarendszerhez képest, a furatok és menetek pedig a 2-es koordinátarendszerhez képest vannak megadva.

Mechatronika Modul 2 (Rész 1): Interkulturális kompetencia

Oktatói segédlet (Elképzelés) Készítették: Christian Stöhr Christian Stöhr Unternehmensberatung, Németország





Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos

Oktatói segédlet a „Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia” modulhoz A szeminárium leírása / besorolás: - mechatronika Tanulási célok: A résztvevők a következő témakörök alapjaival ismerkednek meg: - kulturális tudat - a kultúra jéghegy modellje - sztereotípiák és kulturális generalizáció - Geert Hofstede-féle kultúrdimenziók - az idő és a prioritások érzékelése - a státusz forrása - kommunikáció módozatai - munka külföldön - stratégiák Előfeltételek: Nincs Résztvevők köre: Műszaki szakemberek a tervezés, szerelés, szervizelés, karbantartás területeiről. A szeminárium tartama (percben): 1260 perc Felszerelés Oktatói felszerelés: - M2 SI oktatói segédlet - További anyagok, ahogy az a gyakorlatoknál le van írva Egyéb: - projektor (beamer) - tábla vagy flipchart Hallgatói felszerelés: - M2 SI jegyzet - M2 SI munkafüzet Egyéb: - jegyzetfüzet, toll

3

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________

Általános tanácsok és a „Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia” modul filozófiája A modul célja Ez a szeminárium a kultúra fontos tulajdonságait és dimenzióit vezeti be. Az interkulturális tréning célja a résztvevők interkulturális és társadalmi kompetenciáinak fejlesztése. Innen a szeminárium címe: „Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia”. Ezen cél elérése érdekében egy sor alapvető és realisztikus tréningcél áll előttünk. Ide tartoznak az alábbiak: -

-

A téma iránti érdeklődés növelése. A saját kompetenciák bővítése szükségességének és hasznosságának megértése, annak érdekében, hogy megkönnyítsük a szakmai kapcsolatot a más országokból származó kollégákkal. A munkakörnyezetben esetleg fellépő, kulturális különbségekből adódó problémák tudatos észlelésének fejlesztése. Általános stratégiák és specifikus eszközök átadása egy új kultúrába történő beilleszkedés nehézségeinek kezelésére.

A szeminárium kiindulópontja a kulturális különbségek áthidalása, valamint egy olyan keret létrehozása, mely segítségével a kulturális különbségek széles spektrumát azonosíthatjuk, és helyezhetjük megfelelő megvilágításba. Nem cél azonban minden kultúra a kultúra különböző szempontjairól alkotott nézeteinek ismertetése. Emellett nem cél a résztvevők viselkedésének alapvető megváltoztatása, és a kulturális sajátságokkal szembeni előítéleteik megszüntetése sem. Ez ugyanis nem lenne hatékony, a résztvevőket pedig egyszerűen összezavarná. A cél nem a helyes vagy helytelen magatartási formák közlése, mivel ez nem járulna hozzá a félreértések csökkentéséhez, amíg az egyes viselkedési minták háttere ismeretlen.

A könyvről és a szemináriumról Az oktatói kézikönyv az oktatókat segíti különböző fejezetekkel és gyakorlatokkal a szeminárium megtartásában. A szeminárium javasolt felépítését, gyakorlatokat és megoldásokat, valamint didaktikus javaslatokat tartalmaz. Az oktatói kézikönyv kapcsolódik a jegyzethez és a résztvevők által használt munkafüzethez. A szeminárium minőségének biztosításá4

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos hoz tehát mindhárom könyvre szükség van. Ennek ellenére a trénerek lehetőség szerint rendelkezzenek előzetes interkulturális és pedagógiai tapasztalattal. A gyakorlatok és az elvárások illeszkednek a szakmunkásképzés színvonalához. A szeminárium számos gyakorlatot tartalmaz, többek között több szimulációt és szerepjátékot is. Ezen pedagógiai eszközök néha nagyon igényesek, ezért javasolt, hogy az oktató rendelkezzen ilyen irányú tapasztalattal. Az oktatóknak szóló megjegyzések felépítése fejezetenként megegyezik. Tartalmazza az adott szakaszra vonatkozóan a tananyag célját, a szükséges időt és a kivitelezés módját. Ezen felül egyes fejezetek módszertani javaslatokat és kiegészítő anyagokat is tartalmaznak. Az alábbi séma az oktatóknak szóló megjegyzések felépítését szemlélteti: A fejezet célja Ez a szakasz röviden ismerteti, hogy az oktatónak ezen fejezet keretében mely célok elérésére kell törekednie. Szükséges idő Ez a szakasz a fejezet várható időtartamáról ad felvilágosítást. Szükséges anyagok Egyes gyakorlatokhoz szükség lehet bizonyos, a munkafüzeten és az ezen könyvből másolt anyagokon kívüli kiegészítő anyagokra. Ezeket ez a szakasz részletezi. Kivitelezés Ez a szakasz a szeminárium fejezetének tervezett szerkezetével foglalkozik. Itt szerepelnek a gyakorlatok, megoldások és arra irányuló javaslatok, vajon az oktató hogyan adja át a tananyagot, és milyen kérdéseket vitasson meg részletesen. Gyakorlat Itt következik a fejezet során kivitelezendő gyakorlatok részletes felsorolása. A munkafüzetben is szereplő gyakorlatok száma megegyezik a munkafüzet számozásával. Ezeken túl azonban több olyan feladat is szerepel majd, melyek a munkafüzetben nem szerepelnek. A fejezetenként felajánlott szerkezet inkább javaslatként, rugalmasan kezelendő, és a résztvevők igényei szerint alakítható. Témától függően az oktató további, kiegészítő gyakorlatokat is végrehajthat.

5


1 Bevezetés – interkulturális képzés A fejezet célja

A résztvevők bemutatkozása. A szeminárium általános bemutatása és a résztvevők hozzásegítése annak megértéséhez, miről is szól egy interkulturális tréning, mik az interkulturális kompetenciák, és a résztvevők már meglévő ismereteinek aktiválása. A szeminárium tartalmának rövid áttekintése és különböző szervezési kérdések tisztázása.

Szükséges idő 110 perc Kivitelezés Hagyja, hogy a résztvevők röviden bemutatkozzanak. Mindenki meséljen egy keveset a hátteréről, munkájáról. Ezután bemelegítésként végezze el a bevezető gyakorlatot. Gyakorlat

Bevezető gyakorlat

Didaktikai megjegyzés A gyakorlat célja a más kultúrákban megfigyelt viselkedési mintákról szóló vita beindítása. Szükséges anyagok Utasításokat tartalmazó kártyák (l. később) Kivitelezés (Bevezető gyakorlat) Készítsen másolatokat az utasítást tartalmazó kártyákról, és vágja ki őket. Magyarázza el a résztvevőknek a következő szituációt: mindenki most érkezett repülővel egy idegen országba, és megpróbálja megtalálni vendéglátóját. Mivel az ország nagyon multikulturális, az üdvözlés módja nagyon különböző lehet. A csoportot ossza fel vendégekre és vendéglátókra. Egy-egy vendéglátó fogadhat több vendéget is. Minden résztvevő kap egy utasításokat tartalmazó kártyát, és szavak nélkül kell felismertetnie magát. Didaktikai megjegyzés Ha a csoport tagjai egymás számára teljességgel ismeretlenek, a kártyák közül távolítsa el azokat az üdvözlési módokat, melyek során meg kell érinteni egymást.

6

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos A játék után vitassa meg a csoporttal, ki hogyan élte meg a szituációt. Többek között használja az alábbi kérdéseket is: -

-

Mely üdvözlési módokat érezték kellemesnek, melyeket kevésbé? Miért érzünk bizonyos üdvözlési módokat kellemesebbnek, másokat kellemetlenebbnek? Mit éreztek, amikor ismeretlen üdvözléssel találták szembe magukat? Milyen spontán reakciót váltottak ki ezek? Előfordult, hogy bizonyos dolgok, melyeket nem tekintettek üdvözlésnek ellenségesnek vagy túlságosan bizalmaskodónak tűntek? Milyen stratégiát választottak a csoporton való áthaladáskor, hogy a legkevesebb nehézséggel kelljen szembenézniük? Mit tehetünk, ha szokásaink eltérnek másokéitól? Kié a prioritás? Ki alkalmazkodik kihez? Milyen szabályok érvényesek?

7


Ön Réz Eszkimó

Utasításkártyák a bevezető gyakorlathoz Ön Új-Guineai Eipo

Szokásos üdvözlés Ökölcsapás a fejre és a vállra

Szokásos üdvözlés Hallgatás

Ön Új Guineai Dani

Ön Loango-i

Szokásos üdvözlés Szokásos üdvözlés Percekig tartó ölelkezés és könnyek az Taps elérzékenyüléstől és a megrázkódtatástól Ön Asszír

Ön Német

Szokásos üdvözlés Ruhák átadása

Szokásos üdvözlés Kézfogás

Ön Indiai

Ön Latin-Amerikai

Szokásos üdvözlés Szokásos üdvözlés Tenyerek összeérintése, azok a test elé A fej a másik jobb oldalára hajtása, három ütés a hátra, majd ugyanez a másik oldaemelése és enyhe meghajlás lon Ön Ön Mongol Török Szokásos üdvözlés Szokásos üdvözlés Egymás arcának megszagolása, orrok Az ifjabb megcsókolja az idősebb kezét, összeérintése melyet ezután saját homlokához érint. Az idősebb szóban megköszöni. Ön Ön Holland Új-Zélandi Szokásos üdvözlés Egymás átölelése és 3 puszi az arcra

8

Szokásos üdvözlés A másik kezének mindkét kézzel történő megragadása és erőteljes rázogatása

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos A gyakorlat után adjon egy rövid áttekintést a szemináriumról és a szervezési és formális kérdésekről, érintve a következőket: -

az oktató bemutatkozása és a kulturális különbségekkel kapcsolatos tapasztalatainak rövid összefoglalása a szeminárium szerkezete, szünetek, tartam, stb.

Didaktikai megjegyzés A résztvevők figyelmének és aktív részvételének elősegítése érdekében hangsúlyozza a személyes tapasztalatok fontosságát, és emelje ki, hogy a tréningen való aktív részvétel nagy szerepet játszik a hatékony tanulásban. Ezzel egy időben hangsúlyozza azt is, hogy kéri, hogy a résztvevők jelezzék, ha valamely gyakorlat túlzottan fárasztó vagy kellemetlen számukra, és hogy ilyen esetben a gyakorlatokat bármikor szabadon abba lehet hagyni. A gyakorlat megvitatásának végeztével vezesse be az interkulturális tréning és az interkulturális kompetencia céljait és tartalmát. Ehhez használja a jegyzetben található definíciót. Ezután végeztesse el a cultural awareness (kulturális tudatosság) tesztet. Gyakorlat

1. Gyakorlat: Cultural Awareness teszt, A rész A résztvevőkkel oldassa meg a munkafüzetben található tesztet, mégpedig olyan gyorsan és jól, amennyire csak lehetséges. Ezt követően adja meg a helyes megoldást: Az 1. gyakorlat megoldása: 1. hamis 2. hamis 3. helyes 4. c 5. c 6. hamis 7. helyes 8. helyes 9. hamis 10. helyes 11 hamis 12. helyes 13. helyes 14. hamis Ezután térjen rá a következő gyakorlatra:

Gyakorlat

2. Gyakorlat: Cultural Awareness teszt, B rész Hozzon létre 2-4 csoportot, csoportonként 5-8 résztvevővel, a szeminárium méretétől függően. Minden csoport készítsen saját cultural awareness tesztet (l. munkafüzet), majd tapasztalataikat osszák meg a többi csoporttal. Minden csoport válaszoljon egy másik csoport tesztkérdéseire.

Didaktikai megjegyzés A második gyakorlat keretet kínál a csoportmunka bevezetésére, hiszen ennek a teljes szeminárium alatt nagy jelentősége lesz. Ezen kívül ez a gyakorlat mozgósítja a résztvevők már meglevő tudását

9

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ és segít megérteni, hogy szokásaik és viselkedésmódjuk jelentős része kultúrájukból adódik. Vitassa meg az eredményeket. Didaktikai megjegyzés Az eredmények megvitatása során mutassa be, hogy valóban léteznek kulturális standardok. Ez a felismerés a következő fejezet („Mi a kultúra?”) alapja. Didaktikai megjegyzés A két cultural awareness teszt célja, hogy a résztvevők elkezdjenek foglalkozni a kultúra kérdésével, és létrejöjjön egy alapvető elképzelés a témát illetően. A cél nem a lehető legtöbb kérdés helyes megválaszolása.

2 Mi a kultúra? A fejezet célja

A kultúra definiálása. Bepillantást adjunk a résztvevőknek azon elemek széles spektrumáról, melyeket mind kulturális koncepciók határoznak meg. Annak szemléltetése, hogy a kultúra látható, és láthatatlan elemekből tevődik össze, valamint ezek összefüggésének megvilágítása. Annak bemutatása, hogy különböző kultúrákból származó emberek eltérő értékrendjük következtében mennyire eltérően viselkedhetnek. Annak megértetése, hogy ezen különbségek kezelése igényes, ámde nem lehetetlen feladat.

Szükséges idő 150 perc Kivitelezés Tegye fel a résztvevőknek, és vitassa meg velük a következő kérdést: „Mi a kultúra?” A résztvevők válaszait gyűjtse a táblán, majd vitassa meg őket. Vitassa meg a jegyzet által kínált definíciókat is. Ezzel együtt beszéljen a kultúra a jegyzet következő egységében bemutatott öt eleméről is. Kérjen példákat a résztvevőktől (a jegyzetben minden elemre talál egy példát). Didaktikai megjegyzés Az ilyen és hasonló viták elméleti részének (beleértve a Hofstede-i jéghegy-modell vitáját is) több funkciója is van. A tudás átadása mellett bemutatják azt is, hogy az interkulturális képzés fejlett, megalapozott és tudományos eredményekre épül, valamint azt is de-

10

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos monstrálja, hogy maga az oktató is komoly elméleti ismeretekkel rendelkezik. Ez fontos, hiszen ez a tréning más moduloktól eltérően sok komoly pedagógiai módszerre, pl. szerepjátékokra és csoportmunkára épít. Ennek megértetése segíti elkerülni az olyan helyzeteket, amikor a résztvevők félvállról veszik a tananyagot, és nem megfelelően vesznek részt a munkában. Végeztesse el a jéghegy-modellhez kapcsolódó gyakorlatot. Gyakorlat

3. Gyakorlat: Jéghegy-modell A munkafüzetben találunk egy a kultúra aspektusait felsoroló listát. A résztvevők helyezzék el ezen aspektusokat a modellben a vízvonal alatt vagy felett. A megoldást 15-20 perc elteltével beszéljék meg. Megoldás: 3. Gyakorlat Felszíni aspektusok: - zene - irodalom - étkezési szokások - vallási gyakorlat - mimika - öltözködési szokások - szabadság eltöltésének módja - festészet - gesztikuláció - étkezés A vízvonal alatti aspektusok: - idő fontossága - szépség fogalma - barátságok természete - önértékelés - természethez való viszony - vezetési stílus és módszer - szerénység fogalma - munkamorál - gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek - általános világkép - értékrendszer - igazságosság fogalma - vallási meggyőződés - magánszféra értelmezése - társadalmi etikett szabályai - tárgyalási stílus 11

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ -

alkalmazkodókészség kapcsolatok fontossága

Didaktikai megjegyzés Alternatívaként ezt a gyakorlatot csoportokban is végezhetjük. Ehhez készítsen elő egy üres jéghegy-modellt, valamint írja fel az egyes aspektusokat egy-egy papírdarabra. Minden résztvevőnek nyújtson át egy papírdarabot és kérje meg, hogy helyezze el a modellen, majd indokolja döntését. Magyarázza meg a Hofstede-i jéghegy-modellt. Játszassa a Barnga-játékot. Gyakorlat

Barnga – játék az interkulturális tudatosság körül

Didaktikai megjegyzés A szeminárium ezen időpontjában a résztvevők a Barnga-játékot játsszák, mely szabályait alább ismertetjük. Ez a teljes szeminárium egyik legfontosabb gyakorlata. A játék az interkulturális kommunikáció egyik alapvető koncepciójával foglalkozik és érint egy nagyon tipikus problémát. A koncepció: egy személy viselkedése, cselekedetei, és az alapvető meggyőződései és feltételezései közötti kapcsolat érzékeltetése. A gyakorlat bemutatja, hogy az emberek annak függvényében, hogy miben hisznek bizonyos módon viselkednek. Ha a résztvevők megértették a viselkedés és a gondolatok között fennálló alapvető összefüggést, lassan el tudják majd fogadni, hogy más vallásrendszerekben élő emberek viselkedése nagyon eltérő lehet. Ennek ellenére az adott személy számára a saját viselkedése normális és saját belső logikája alapján megmagyarázható. Didaktikai megjegyzés A Barnga során a résztvevők konfrontálódnak azzal, hogy más kultúrákban élő emberek sok hasonlóság ellenére a világot nagyon másképpen láthatják, mint ők maguk. A résztvevők megtanulják, hogy ezeket a különbségeket fel kell ismerni és kompenzálni kell, ha interkulturális csoportban hatékonyan akarnak dolgozni. Szükséges anyagok Asztalonként egy csomag kártya (ász-10, képes kártyák nélkül) Asztalonként a szabályok egy nyomtatott példánya Gyufák, hurkapálcikák, vagy más fa rudacskák Kivitelezés (Barnga-játék) A résztvevők kis csoportokban egy egyszerű kártyajátékot játszanak, mely során az egyik csoportból a következőbe való átüléskor konfliktusok lép(het)nek fel. Ez szimulálja a reális interkulturális feltételeket: az emberek eleinte azt hiszik, hogy az alapszabályokat mindannyian ugyanúgy értelmezik. Amikor felfedezik a különbsége12

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos ket, kisebb fajta kulturális sokkot élnek át, mely hasonlít egy új kultúrával való konfrontáció élményéhez. Ezután a résztvevőknek törekedniük kell a különbségek megértésére és az alkalmazkodásra, hogy a játékot hatékonyan tudják játszani immár „kevert kultúrájú” csoportjukban. További nehezítés, hogy a játékosok nem beszélhetnek, csak mimika és gesztikuláció útján kommunikálhatnak egymással. A résztvevőkkel nem közöljük, hogy minden asztal más szabályok szerint játszik. A résztvevők, miközben megpróbálnak rájönni, hogy a többi játékos látszólag miért nem tartja magát a szabályokhoz, betekintést nyernek az interkulturális találkozások dinamikájába. Mielőtt elkezdi a játékot, bizonyosodjon meg róla, hogy ismeri az összes érvényben levő szabályt. Mutassa be a játékot, és hangsúlyozza, hogy az egész ugyan egy egyszerű kártyajátéknak tűnik, azonban mélyebb értelemmel rendelkezik. Ha olyan csoporttal találkozunk, mely nem ismeri az ehhez hasonló játékos helyzeteket, különösen fontos a játék megfelelő felvezetése. A játék szerkezete: Állítson fel (kb.) hat asztalt, asztalonként (kb.) 4 személy számára (a résztvevők számától függően). Minden asztalra helyezze el az adott asztalra vonatkozó játékszabályok leírását (játékosonként egy példányt), és egy pakli kártyát (csak az ász-10 lapokat használja, a képes kártyákat ne). Kezdéskor hagyja, hogy a játékosok játszanak néhány kört a rájuk vonatkozó szabályokkal, eközben beszélgethetnek is. Ezt követően távolítson el MINDENT az asztalokról. A játékosok saját helyükön folytatják a játékot, azonban már nem beszélhetnek egymással. A győztes egy-egy pálcikát kap. Néhány kör néma játék után a játékosoknak át kell ülniük más asztalokhoz: a legtöbb pálcikát nyert résztvevő az óramutató járásának megfelelően átül a következő asztalhoz. Az a személy, aki a legtöbb pálcikát vesztette, ellentétes irányban vált asztalt. A játékosok ebben az időpontban még nem tudják, hogy minden asztal más szabályokat tanult meg.

13

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ A szabályok: A játékosok számától függően az asztalok száma változó, ezért nem minden esetben van szükség minden szabályra. Néhány példa lehetséges szabályokra: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

asztal: Ász a legmagasabb értékű lap, nincs trumf asztal: Ász a legalacsonyabb értékű lap, a caro a trumf asztal: Ász a legalacsonyabb értékű lap, treff a trumf asztal: Ász a legmagasabb értékű lap, coeur a trumf asztal: Ász a legmagasabb értékű lap, pique a trumf asztal: Ász a legalacsonyabb értékű lap, nincs trumf

Minden más esetben a kártyák értéke megegyezik számértékükkel (10 magas, 2 alacsony). Közös szabályok: 1. Minden játékos 5 lapot kap. 2. A legtöbb pálcikát nyerő játékos az óramutató irányával megegyező irányban átül a következő asztalhoz. 3. A legtöbb pálcikát elvesztő játékos az óramutató irányával ellentétes irányban ül át a következő asztalhoz. 4. A többiek ülve maradnak. 5. Döntetlen esetén a „kő, papír, olló” játékkal döntünk. 6. Minden kör kb. 5 percig tart, és annyi játékból áll, amennyi ebbe az időkeretbe belefér. 7. A bevezető ismerkedő kör után a játékosok már nem nézhetik meg a szabályokat, és nem is beszélhetnek egymással. Gesztusok és rajzok engedélyezettek, szavak leírása azonban nem. 8. A játék „győztese” az a személy, aki összességében a legtöbb pálcikát nyerte. (Természetesen amint beindul a játék a nyerés háttérbe szorul majd, miközben a játékosok megpróbálják értelmezni a helyzetet.) 9. A játékosok a játék alakulását a pálcikák eloszlása alapján mérhetik. (Nyert játékonként egy pálcika jár.) 10. Az osztó bárki lehet az adott asztalnál, az osztótól jobbra ülő játékos kezd. 11. Az asztal első játékosa tetszőleges színt hívhat. A többieknek ezt kell követniük (azaz azonos színű lapot tenniük). Körönként egy lapot játszunk ki. 12. Ha az egyik játékosnak nincs hívott színe, más színt kell megjátszania. 13. A játékot az elsőként hívott szín legmagasabb lapja nyeri (a játékosokat megzavarja majd, hogy bizonyos esetekben azt hiszik, lapjuk trumf, ezért nyertek, miközben mások tiltakoznak). 14


Néhány kör játék után vagy szabjon időkorlátot, vagy határozza meg az asztalonként játszott játékok számát. A játék végeztével a résztvevők visszatérhetnek eredeti asztalukhoz, de maradhatnak új helyükön is. Tájékoztassa a játékosokat, hogy különböző szabályok szerint játszottak, majd vitassák meg az alábbi kérdéseket: Ha a játékot egyetlen szóval kellene jellemeznie, mi lenne az? Milyen várakozásai voltak a játék kezdetekor? Mikor figyelt fel arra, hogy valami nem stimmel? Miként kezelte ezt a helyzetet? Hogyan hatott érzéseire a beszélgetési tilalom? Didaktikai megjegyzés A beszélgetés után a résztvevőknek fel kell ismerniük, hogy kulturális különbségek komoly kommunikációs problémákat okozhatnak. Így ismét alkalma nyílik annak elmélyítésére, milyen nagymértékben szükséges a különbségek felismerése és tekintetbe vétele, valamint, hogy a szeminárium segíteni fog a résztvevőknek ezen probléma kezelésében. Ezután rátérhet a kultúra alapjainak ismertetésére.

3 A kultúra alapjai A fejezet célja

A sztereotípiák és a kulturális generalizáció közötti különbség felvázolása. A kultúra modellezése céljainak és korlátainak megértése. A Hofstede-féle öt kultúrdimenzió bevezetése. Annak bemutatása, hogy különböző származású és hátterű emberek hogyan látják egymást egy-egy kultúrdimenzióra vonatkoztatva, és hogy ez milyen problémákat okozhat.

Szükséges idő 475 perc Leírás

3.1 Sztereotípiák és kulturális generalizáció Végezze el a sztereotípiákra vonatkozó gyakorlatot. Gyakorlat

4. Gyakorlat: Európai sztereotípiák

15

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ A munkafüzet megfelelő oldalán a résztvevők különböző kijelentéseket találnak. A feladat, hogy a kijelentéseket a leginkább odaillő európai nemzet megjelölésével egészítsék ki. Mindkét részfeladatban ugyanazokat a nemzetiségeket használjuk. Lehetséges válaszok: A paradicsom, ahol: A rendőrség brit, A szakácsok franciák, Az autószerelők németek, A szeretők olaszok, És az egészet a svájciak szervezik. A pokol, ahol: A rendőrség német, A szakácsok angolok, Az autószerelők franciák, A szeretők svájciak, És az egészet az olaszok szervezik. Természetesen létezhet más jó megoldás is. Ezután magyarázza el a sztereotípiák és a kulturális generalizáció közötti különbséget (l. jegyzet). Hangsúlyozza, hogy ugyan ezen szeminárium kulturális generalizációkat használ, hogy más kultúrákkal kapcsolatot teremtsen, ezeket nem szabad sztereotípiaként (félre)értelmezni és (félre)érteni.

3.2 A kultúra generalizációja kultúrdimenziók

–

A

Geert

Hofstede-féle

Meséljen arról, hogy a kultúra maga egy nagyon összetett koncepció, ezért megértéséhez első közelítésben mindenképpen egyszerűbb megközelítési módra van szükség. Mutassa be, hogy több különböző megközelítési mód is létezik, melyek mindegyike más és más pontokkal foglalkozik részletesebben, illetve más-más részeket hanyagol. Hajtsa végre az 5. gyakorlatot. Gyakorlat

16

5. Gyakorlat: Hofstede-féle kultúrdimenziók kérdőív

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos A résztvevők töltsék ki a munkafüzetben található kérdőívet. Közölje, hogy a kérdőív később kerül kiértékelésre. Didaktikai megjegyzés A kérdőív a „Values Survey Module 1994”, mely eredetiben 26 kérdésből áll, és két vagy több különböző országból vagy területről származó emberek értékrendszerének összehasonlítására szolgál (a 6 demográfiai kérdés nem szerepel a munkafüzet kérdései között). A 20 tartalmi kérdés lehetővé teszi az öt dimenzió pontértékének kiszámítását, mely a nemzeti értékrendszert, mint a nemzeti kultúra részét jellemzi. Az öt komponens: individualizmus, hatalmi különbség, a bizonytalanság kerülése, maszkulinitás, és a hosszútávú orientáció. Didaktikai megjegyzés Ezen gyakorlat célja, hogy megértesse a résztvevőkkel, hogy a következőkben részletesen tárgyalt Hofstede-féle kultúrdimenziók honnan erednek, és mire épülnek. Fontos

Tartsa szem előtt, hogy a résztvevők jelenleg csak a kérdőívet töltik ki, az értékek kiszámítása csak mind az öt dimenzió ismertetése után következik. A számértékek kiszámítására szolgáló képleteket a későbbiekben ismertetjük. Röviden mutassa be az öt kultúrdimenziót (l. jegyzet): • • • • •

Individualizmus Hatalmi különbség A bizonytalanság kerülése Maszkulinitás Hosszútávú orientáció

Tegye hozzá, hogy a következő fejezetekben az első négy tényezőt részletesen fogjuk tárgyalni, az ötödiket azonban átugorjuk, mivel ez a dimenzió még nincs teljes egészében kifejlesztve, európai környezetben pedig kevés relevanciával bír. A kultúrdimenziók a Hofstede által folytatott átfogó tanulmány eredménye, mely 56 ország szokásait vizsgálta. Ezen országok mindegyikének minden dimenziójához egy-egy értéket rendelt, mely jellemzi az adott dimenziót. Didaktikai megjegyzés Mivel a szeminárium célcsoportja a nem akadémiai műszakiak csoportja, a téma ilyetén felépítése megkönnyíti ezen „lágy” téma megközelítését. A dimenziók magyarázata és néhány példa ismertetése után a jegyzetben található teljes skálát felhasználhatja, hogy

17

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ annak alapján rámutasson a különböző országok között fennálló különbségekre. Didaktikai megjegyzés Ez a skála praktikus segédeszköz, melyet a résztvevők felhasználhatnak arra, hogy jövendő munkakörnyezetük kultúrájával megismerkedjenek. Ez a szeminárium gyakorlati értékét is növeli, mely a résztvevők fokozott figyelmét eredményezi majd. Ha további információra van szüksége: Háttérinformáció a Hofstede-féle kultúrdimenziókkal kapcsolatban Geert Hofstede kultúráról alkotott modelljének alapja az egyik valaha kivitelezett legnagyobb, kulturális különbségekkel foglalkozó empirikus tanulmány. A 70es években az IBM (mely már akkor is nagyon nagy cégnek számított) megbízta, hogy találjon magyarázatot arra, hogy különböző világméretű szabványok ellenére miért léteznek mégis hatalmas különbségek a különböző gyáregységeik (pl. a Brazil és a Japán, stb.) között. Hofstede kutatásai kezdetben az IBM-en belüli folyamatok vizsgálatára irányultak. Több fázisban, többek között nagy interjúk és az IBM alkalmazottai számára a világ minden tájára kiküldött kérdőívek segítségével próbálta meg felismerni az egyes koncepciók között létező különbségeket. A Geert Hofstede-féle „Values Survey Module” azzal a céllal készült, hogy összehasonlítható mintavételezés alapján mérhetővé tegye a kulturális különbségeket különböző országokban és régiókban. A kérdőív 20 tartalmi, és 6 demográfiai kérdésből áll. Mivel Hofstede felismerte, hogy az IBM alkalmazottak képzettségi szintje világmértékben közel azonos, és mivel a szerkezeti felépítés, a szabályok és a folyamatok megegyeztek, abból a feltételezésből indult ki, hogy az egyes gyáregységek közötti szisztematikus különbségek így csak az alkalmazottak kulturális hátteréből adódhatnak. Mint már említettük, a kultúrát, mint „a lélek kollektív programozását, mely bizonyos csoportokat másoktól megkülönböztet” írja le. További kutatás után a kulturális különbségeket öt alapvető dimenzióra vezette vissza. Véleménye szerint minden más különbség visszavezethető ezek valamelyikére, vagy több dimenzió kombinációjára. Az első négy általa azonosított dimenzió az alacsony/magas hatalmi különbség, individualizmus/kollektivizmus, maszkulinitás/feminitás, és a kis/nagy igény a bizonytalanság kerülésére. További kutatás

18

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos után egy további dimenziót is azonosított, mely az időorientáltsággal foglalkozik. A Hofstede-féle modellt nagyra becsülik empirikus alapjaiért. Talán a kultúráról alkotott egyetlen másik tanulmány vagy elmélet sem tud hasonló kvantitatív adatbázist felmutatni. Másrészről azonban a modell nem ad magyarázatot arra, hogy miért csak öt dimenzió létezhet – és miért pont ezek a dimenziók a meghatározóak. Ezen túl a modell azt implikálja, hogy a kultúra maga inkább statikus, mint dinamikus. Nem ad magyarázatot arra, hogy a különböző kultúrák hogyan, és miért változnak és fejlődnek. Ezen túl Hofstede-t sokan kritizálták azért, mert a kultúrát csak mint egy ország sajátságát, nem pedig magát a kulturális sokrétűséget szemléli, jóllehet a legtöbb modern ország kevert kultúrával, komoly kulturális sokrétűséggel rendelkezik. A kultúrák leírása azt a veszélyt is magában rejtheti, hogy bizonyos kultúrák „magasabb rendűnek” tűnnek. Ennek ellenére az öt dimenziós modell intuitív módon nagyon hasznosnak tűnik, és jól írja le a társadalom felépítését. Egyszerre hasznos, és viszonyítási pont, amikor különböző kulturális kontextusokat próbálunk értelmezni (pl. munka-„kultúra”). Ezen kívül motiválja is a résztvevőket arra, hogy kérdéseket tegyenek fel azzal kapcsolatosan, milyen mértékben enged betekintést a modell a különböző kultúrákba, és milyen mértékben hoz létre újabb sztereotípiákat.

3.2.1 Individualizmusindex (IDV) Mutassa be a Hofstede-féle első kultúrdimenziót (l. jegyzet): Végeztesse el az individualista/kollektivista értékrendre vonatkozó gyakorlatot. Gyakorlat

6. Gyakorlat: Individualista és kollektivista értékrend és viselkedés A gyakorlat megtalálható a munkafüzetben, ahol a résztvevők különböző, az értékekre és viselkedésmódokra vonatkozó kijelentéseket találnak. A résztvevők foglaljanak állást, vajon ezeket inkább individualistának, vagy inkább kollektivistának tartják. Ezen kívül minden résztvevő jegyezze fel, az adott kijelentéssel egyetért, vagy nem. Ez után vegye végig a kijelentéseket, és vitassa meg, vajon és miért individualista vagy kollektivista egy-egy kijelentés.

19

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ 3-5 fős csoportokban, vagy akár teljes körben is vitassák meg, ki mivel és miért ért egyet, vagy ellenez. A résztvevők figyeljék meg, vajon inkább individualista, vagy inkább kollektivista válaszokat adnak. Válaszok (6. gyakorlat) Az alábbi értékek az individualista értékrendű emberekre jellemzőek: 1, 2, 3, 4, 7, 8, 9, 10, 12, 13, 15, 16, 17, 19, 21, 22, 23, 24, 27, 29, 34, 38, 39 Az alábbi értékek a kollektivista értékrendű emberekre jellemzőek: 5, 6, 11, 14, 18, 20 25, 26, 28, 30, 31, 32, 33, 35, 36, 37, 40 A gyakorlat után lehetőség nyílik a koncepció rövid vitájára. Ehhez használja az alábbi kérdéseket: -

Mit gondolhatnak az individualisták a kollektivistákról? Hogyan hathatnak a kollektivisták az individualistákra? Mit gondolhatnak a kollektivisták az individualistákról? Hogyan hathatnak az individualisták a kollektivistákra? A résztvevők mindennapi életük során milyen kollektivisztikus vagy individualista viselkedési példákat figyeltek meg? Hogyan hathat ki az individualista vagy kollektivista beállítottságbeli különbség egy idegen országban végzett munkánkra?

Vezesse be az első szerepjátékot. Gyakorlat A játék célja

Szerepjáték: individualista és kollektivista viselkedés A résztvevők egy a valósághoz közeli példán keresztül érzékeljék az individualista és kollektivista viselkedésmódok konfrontációjakor fellépő érzéseket. Bevezetést kapjanak a szerepjátékok játszásába.

Szükséges anyagok A szerepek leírásának egy-egy példánya (l. következőkben) Kivitelezés Másolja le a két munkalapot, és vágja őket két részre. Ezeket adja oda a szerepjáték résztvevőinek.

20

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos Ha lehetséges, a szabályokat a szerepjátékban résztvevőknek már egy nappal a szeminárium előtt adja oda, hogy kellőképpen felkészülhessenek. Bizonyosodjon meg afelől, hogy a párok egyik fele az 1. szerepet, a másik pedig a 2. szerepet kapja. A párok nem ismerhetik egymás szerepeit. A résztvevők olvassák el szerepeiket, és készüljenek fel azok eljátszására. Amennyire tőlük telik, próbálják meg megjeleníteni az individualista és a kollektivista álláspontot, azonban ne érezzék úgy, hogy csak és kizárólag ezt az álláspontot képviselhetik. Nem kell mindenáron megoldani a problémát. Közölje a résztvevőkkel, hogy a szerepjátékot egymásnak játsszák, és nem a teljes csoport előtt. A gyakorlat kezdetekor minden pár játssza az első szerepjátékot. 510 perc után szakítsa meg a játékot. Kezdeményezzen vitát arról, a résztvevők hogyan élték meg a helyzetet, majd az egyes párok osszák meg tapasztalataikat a csoporttal. A vita beindításához használja a következő kérdéseket: -

Kinek az érdeke érvényesült a szerepjáték során? Miért ez a személy tudott érvényesülni? Nehéz volt a vendéglátó ország szerepét játszani? Hogyan érezték magukat a játék során? Mit tanultak ebből a kísérletből?

Ezután játszassa el a résztvevőkkel a második szerepjátékot, de cserélje fel a szerepeket. Ennek végeztével ismét vitassa meg a tapasztalatokat. Használja az előbbiekben felsorolt vitaindító kérdéseket, valamint egy kiegészítő kérdést: -

Mindkét szerep eljátszása után visszatekintve melyiket érezte nehezebbnek? Miért?

Didaktikai megjegyzés Előfordulhat, hogy néhány résztvevő kellemetlenül érzi magát szerepjátszáskor. Ennek minimalizálása érdekében minél hamarabb ossza ki a szerepeket. Hangsúlyozza ezen kívül, hogy a játék nem nyilvánosság előtt zajlik, azaz nem a teljes csoport előtt, hanem a párok csak önmaguknak játszanak.

21

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ 1. szerep: A mechatronikus Nagy-Britanniából Ön John Smith, brit mechatronikus. Munkája Brazíliába vezérli, hogy itt cégének egy beszállítója alkalmazottait képezze ki. Ma egy fontos vizsga zajlott, melyet az alkalmazottaknak abszolválniuk kellett.

A vizsga során észrevette, hogy az egyik résztvevő valamit odasúgott a szomszédjának. Ez többször is előfordult, így minden kétséget kizáróan megállapíthatta, hogy az egyik résztvevő, Carlos, a megoldást adta tovább szomszédjának. A résztvevők figyelmét a vizsga előtt felhívta az ilyen viselkedés következményeire, és most a beharangozottaknak megfelelően jár el: elveszi a két résztvevő papírjait, kiküldi őket a teremből, és mindkettőjüket megbuktatja. A szeminárium éppen véget ért, és Carlos Fernandes eljött, hogy beszéljen Önnel. 2. szerep: Carlos Fernandes, munkás Ön Carlos Fernandes, egy beszállító cég brazil munkása, és John Smith brit mechatronikus szemináriumán vesz részt. A mai fontos vizsga során segített barátjának, amikor a brit hirtelen mindkettőjük munkáját elvette, kiküldte Önöket a teremből, és közölte Önökkel, hogy mindketten megbuktak. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg problémái lesznek osztályvezetőjével, mivel ez a szemináriumi képzés elengedhetetlen, ha a cég továbbra is a brit cég beszállítója akar maradni. Barátjának azért segített, mert az ezen a területen nem nagyon jó, és esetleg megbukott volna a vizsgán, ami kollégáival szemben számára nagyon kellemetlen lett volna. Önök ketten a legjobb barátok, mindig segítették egymást, mint ebben az esetben is. Az Önök kultúrájában egoista és káros hozzáállás az információ vagy a segítség megtagadása, ha abban a szerencsés helyzetben van, hogy segíteni tudna a másiknak.

Ön szerint John Smith nagyon nem fair módon kezelte a helyzetet, mégpedig annyira, hogy a szeminárium után felkeresi, hogy megvitassa a kérdést és megpróbáljon jobb megoldást találni. A jövőbeni keresete foroghat kockán, de ha nem is lenne ekkora a tét sem értené, miért büntették meg olyasvalamiért, ami az Ön kultúrájában mindennapos. Ha a brit valóban el szerette volna kerülni a csalást, ezt megtehette volna a szokásos módon: a tesztbe olyan kérdések beépítésével, melyeket senki nem tanult meg és senki nem tud rájuk válaszolni.

22

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos 1. szerep: A német mechatronikus Ön Thomas Richter, és egy bulgár gépgyárba küldték, hogy ott az osztályvezető asszisztenseként dolgozzon. A céget felügyelőbizottság vezeti, mely havonta egy alkalommal ül össze a fontos kérdések megtárgyalása és a nagyobb kiadások jóváhagyása céljából. Mióta megérkezett úgy gondolja, hogy szükség lenne egy második sajtó gépre, hogy a növekvő számú megrendeléseknek eleget tudjanak tenni. Egy városi ipartámogatási irodához fordult, mely finanszírozná a befektetés felét, ha a felügyelő-bizottság engedélyezi a költségek másik felének kifizetését. Tudja, hogy a két legtapasztaltabb kolléga ellenzi a projektet, mondván, hogy eddig is boldogult a cég egy géppel, a maradék munkát pedig a munkások kézileg is el tudjak végezni. Tudja azt is, hogy a másik 6 felügyelő-bizottsági tag támogatja az ötletet. Most beszélt Andre Ivanov osztályvezetővel, hogy a következő pénteki felügyelő-bizottsági ülésen hozza fel a témát. Tudja, hogy ha szavazásra kerül a sor, nyert ügye van. Ha azonban a gépet nem vásárolják meg a következő 3 héten belül, az ipartámogatási iroda visszavonja ajánlatát, így gyorsan kell lépni. További motiváció, hogy ha sikerül a projekt, az új gép vásárlása az Ön nevéhez kötődik majd.

2. szerep: Bulgár osztályvezető Ön Andre Ivanov, egy bulgár gépgyár osztályvezetője, Ön a német mechatronikus Thomas Richter főnöke, aki asszisztensként dolgozik Önnek. Thomas Richter nemrég megjegyezte, hogy a vállalatnak szüksége lenne egy második sajtógépre, hogy eleget tudjon tenni a megnövekedett számú megrendelésnek, Ön pedig egyetért a javaslattal. A német talált egy városi ipartámogatási irodát, mely finanszírozná a befektetés felét, ha a felügyelő-bizottság engedélyezi a költségek másik felének kifizetését. Az ajánlat azonban csak az elkövetkezendő 3 hétben érvényes, azután az iroda visszavonja azt. A német mechatronikus éppen megkérte Önt, hogy a következő, pénteki felügyelő-bizottsági ülésen hozza fel és kérjen szavazást a témával kapcsolatban. Tudja, hogy a tagok többsége egyetért a beszerzéssel, azonban a két legidősebb tag ellenzi, mivel véleményük szerint a cég egy géppel is remekül ment eddig, és ez a jövőben is így lesz. Ön a két urat felettébb nagyra becsüli, hiszen ők vitték sikerre a vállalatot. Ráadásul jelenlegi pozícióját egyikük segítségével sikerült megkapnia. Nem akar kockázatot vállalni, és ellenükben cselekedni, ezért nem akarja kikényszeríteni a szavazást, mielőtt mindkét urat sikerült meggyőznie. Tudja azonban azt is, hogy ez a rendelkezésre álló 3 hétnél hosszabb időt fog igénybe venni. Ezen felül az Ön véleménye szerint a felügyelő-bizottság harmóniája a cég számára nagyobb fontossággal bír, mint a második gép beszerzése.

23


3.2.2 Hatalmi különbségi index (PDI) Vezesse be az öt Hofstede-féle kulturális különbségi dimenzió második tagját. Végeztesse el a hatalmi különbségekre irányuló gyakorlatot. Gyakorlat

7. Gyakorlat: Viselkedés hatalmi különbségek esetén, A rész A gyakorlat megtalálható a munkafüzetben, ahol a résztvevők különböző, az értékekre és viselkedésmódokra vonatkozó kijelentéseket találnak. A résztvevők foglaljanak állást, vajon ezeket kisebb vagy nagyobb hatalmi különbségre utalnak. Ezen kívül minden résztvevő jegyezze fel, az adott kijelentéssel egyetért, vagy nem. Vegye végig a kijelentéseket, és vitassa meg, vajon és miért utal kisebb vagy nagyobb hatalmi különbségre. 3-5 fős csoportokban, vagy akár teljes körben is vitassák meg, ki mivel és miért ért egyet, vagy ellenez. A résztvevők figyeljék meg, vajon kisebb vagy nagyobb hatalmi különbség elfogadására utaló válaszokat adnak. Válaszok (7. gyakorlat) Az alábbi értékek a kisebb hatalmi különbségeket normálisnak tartó emberekre jellemzőek: 3, 4, 6, 9, 10, 13, 18 Az alábbi értékek a nagyobb hatalmi különbségeket normálisnak tartó emberekre jellemzőek: 1, 2, 5, 7, 8, 11, 12, 14, 15, 16, 17, 19

Gyakorlat

8. Gyakorlat: Viselkedés hatalmi különbségek esetén, B rész A résztvevőket ossza csoportokra. Olvassák el a munkafüzetben található 4 helyzetgyakorlatot, majd a résztvevők jegyezzék fel, milyen interpretációs különbségek tűntek fel nekik. Oszlassa fel a csoportokat, és vitassa meg a 4 helyzetet. Alább felsoroltunk néhány lehetséges vitaindító kérdést.

24

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos 1. Párbeszéd: Mit gondol majd a lengyel üzletvezető, ha a mechatronikus kétségbe vonja döntését? Lehetséges válasz: Lehetséges, hogy udvariatlannak tartja ezt a fajta viselkedést.

Miért gondolja a mechatronikus, hogy kétségbe vonhatja a vezető döntését? Lehetséges válasz: Nagy-Britanniából érkezett, egy olyan országból, ahol kicsik a hatalmi különbségek. Ott elfogadható, hogy a beosztott megkérdőjelez egy általa hibásnak tartott döntést.

Mit tenne egy nagy hatalmi különbségekkel rendelkező országban, ha az Ön véleménye szerint felettese hibát követett el? Lehetséges válasz: A felettesét ne nyíltan konfrontálja véleményével – legalábbis semmiképpen sem nyilvánosan. Vagy közvetítőn keresztül érzékeltesse véleményét, vagy személyesen, de nagyon diplomatikusan. Sok esetben a beosztottak nem tesznek semmit, a vezető pedig egyedül viseli döntései következményeit. 2. Párbeszéd: Milyen véleménnyel lesz a főnök a meglepetésről? Lehetséges válasz: Nem lesz boldog, hogy a mechatronikus a megkérdezése és engedélye nélkül cselekedett. Miért lesz elégedetlen a főnök a történtekkel? Lehetséges válasz: A mechatronikus viselkedését akár autoritásának aláásásaként is értelmezheti. Ha valaki előzetes engedély nélkül cselekszik, megkerüli főnöke döntési „fennhatóságát”.

25

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ 3. Párbeszéd: Miért gondolja a mechatronikus, hogy a városi képviselő esetleg a munkásokkal szeretne ebédelni? Lehetséges válasz: Nagy-Britanniában a rang- és státuszbeli különbségek relatív elmosódottak. Vezetők és beosztottak viszonya gyakran laza és informális.

Hogyan hatna a többiekre, ha Sadlowski úr az „egyszerű” beosztottakkal enne? Lehetséges válasz: Elsőként a Sadlowski úrhoz hasonló rangban levők megsértődhetnek, cselekedetét sértésnek fognák fel. Ezen kívül csökkenhet Sadlowski úr tekintélye, mivel ez az alkalmazottak felé azt az üzenetet küldi, hogy ő is közülük való. Végül az alkalmazottak – a mechatronikustól eltekintve – kellemetlenül érezhetik magukat, hogy egy ilyen „hatalmassággal” kell étkezniük. 4. Párbeszéd: Milyen hibát követ el itt a mechatronikus? Lehetséges válasz: Megkerüli a hatalmi láncolatot. Nagy valószínűséggel mit válaszol majd a menedzser, ha a mechatronikus közvetlenül vele próbál beszélni? Lehetséges válasz: Valószínűleg megkérdezi, a mechatronikus beszélt-e Pachelowski úrral. Hogyan érzi majd magát Pachelowski úr, mikor megtudja, mi történt? Lehetséges válasz: Lehet, hogy megalázva érzi majd magát, vagy haragszik, amiért kikerülték. Mit tehet a mechatronikus az adott helyzetben?

26

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos Lehetséges válasz: Meg kellene próbálnia együtt dolgozni Pachelowski úrra, még ha kilátástalannak tartja is a próbálkozást. Ha nem történik semmi, folyamodhat a következő szinthez, hiszen így már elfogadható Pachelowski feletteséhez fordulni, ha azt nem őt megkerülve teszi.

3.2.3 A bizonytalanság kerülésének indexe (UAI) Vezesse be az öt Hofstede-féle kulturális különbségi dimenzió harmadik tagját. Végeztesse el a bizonytalanság kerülésére irányuló gyakorlatot. Gyakorlat

9. Gyakorlat: Bizonytalanság kerülése A gyakorlat megtalálható a munkafüzetben, ahol a résztvevők különböző, az értékekre és viselkedésmódokra vonatkozó kijelentéseket találnak. A résztvevők foglaljanak állást, vajon ezeket kisebb vagy nagyobb bizonytalanság elkerülési igényre utalnak. Ezen kívül minden résztvevő jegyezze fel, az adott kijelentéssel egyetért, vagy nem. Vegye végig a kijelentéseket, és vitassa meg, vajon és miért utal kisebb vagy nagyobb bizonytalanság elkerülési igényre. 3-5 fős csoportokban, vagy akár teljes körben is vitassák meg, ki mivel és miért ért egyet, vagy ellenez. A résztvevők figyeljék meg, vajon kisebb vagy nagyobb bizonytalanság elkerülési igényre utaló válaszokat adnak. Válaszok (9. gyakorlat) Az alábbi értékek a kisebb bizonytalanság elkerülési igényű emberekre jellemzőek: 4, 6 , 7, 8, 10, 13, 16, 18, 20, 22 Az alábbi értékek a nagyobb bizonytalanság elkerülési igényű emberekre jellemzőek: 1, 2, 3, 5, 9, 11, 12, 14, 15, 17, 19, 21

3.2.4 Maszkulinitásindex (MAS) Vezesse be az öt Hofstede-féle kulturális különbségi dimenzió negyedik tagját. Végeztesse el a maszkulinitás/feminitásra irányuló gyakorlatot.

27

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ Gyakorlat

10. Gyakorlat: Maszkulinitás / feminitás A gyakorlat megtalálható a munkafüzetben, ahol a résztvevők különböző, az értékekre és viselkedésmódokra vonatkozó kijelentéseket találnak. A résztvevők foglaljanak állást, vajon a kijelentések inkább maszkulin, vagy inkább feminin megközelítésre utalnak. Ezen kívül minden résztvevő jegyezze fel, az adott kijelentéssel egyetért, vagy nem. Vegye végig a kijelentéseket, és vitassa meg, vajon és miért utalnak maszkulinitásra ill. feminitásra. 3-5 fős csoportokban, vagy akár teljes körben is vitassák meg, ki mivel és miért ért egyet, vagy ellenez. A résztvevők figyeljék meg, vajon maszkulinitásra, vagy inkább feminitásra utaló válaszokat adnak-e. Válaszok (10. gyakorlat) Az alábbi értékek a maszkulin értékrendű emberekre jellemzőek: 3, 4, 6, 7, 10, 11, 12, 14, 17, 18, 19, 22 Az alábbi értékek a feminin értékrendű emberekre jellemzőek: 1, 2, 5, 8, 9, 13, 15, 16, 20, 21 Mint azt már korábban említettük, az ötödik és egyben utolsó Hofstede-féle dimenziót ezen szeminárium keretein belül nem tárgyaljuk részletesen. Ezen szakasz lezárásaképpen végeztessen el egy olyan gyakorlatot, ami az összes dimenziót magába foglalja:

Gyakorlat

11. Gyakorlat: Kulturális dimenziók A gyakorlat megtalálható a munkafüzetben. Kérje meg a résztvevőket, hogy a feladatlapon sorolják be önmagukat és másokat az öt, folytonosnak tekintett kulturális dimenzió tekintetében. Minden dimenzió esetén saját értékelésüket X-el jelöljék. Ezt követően ugyanazt végezzék el más személyek és intézmények esetén is. A feladatra 10 perc áll rendelkezésre. Mielőtt összehasonlítják az eredményeket, számítsák ki az értékeket az 5. gyakorlatban kitöltött kérdőív alapján.

Gyakorlat

28

Saját Hofstede-féle értékek kiszámítása

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos A résztvevők az 5. gyakorlatban a kérdőívre adott válaszaik alapján számítsák ki saját értékeiket. A képleteket alább ismertetjük. Didaktikai megjegyzés A kérdőív válaszainak elemzése során a résztvevők megismerhetik saját, a különböző dimenziók keretében betöltött pozíciójukat. A Hofstede-féle átlagértékek bizonyítása mellett (a résztvevők értékeinek a táblázat adott országra vonatkozó értékeinek összehasonlításával) az eltéréseknek is van jelentőségük, mégpedig az, hogy a kérdésekre adott válaszok nem csak kultúránként, hanem alcsoportonként és személyenként is változóak. Azt is megmutatja, hogy az értékeket más jellemzők is befolyásolják, pl. a személy neme, kora, képzettségének foka, foglalkozása, munkájának típusa, stb. Ez fontos tény, melyet mindenképpen érdemes hangsúlyozni. Minden tartalmi kérdés 5 pontos skálán (1-5) mozog. A számítás menete az alábbi: Hatalmi különbségi index (PDI): PDI= -35*(03)+35*(06)+25*(14)-20*(17)-20 Ahol pl. (03) a résztvevő 03 kérdésre adott válaszának pontértéke. Példa Ha egy résztvevő a 3. kérdésre 2-t jelöl be, a 6-ra 4-et, a 14-esre 3at, a 17-esre pedig 2-őt, értéke: -35*2+35*4+25*3-20*2-20=85, és ezzel relatív nagy hatalmi különbségeket tart normálisnak. Individualizmusindex (IDV): IDV= -50*(01)+30*(02)+20*(04)-25*(08)+130 Maszkulinitásindex (MAS): MAS= +60*(05)-20*(07)+20*(15)-70*(20)+100 Bizonytalanság kerülésének indexe (UAI): UAI= +25*(13)+20*(16)-50*(18)-15*(19)+120 Hosszútávú orientáció (LTO): LTO= -20*(10)+20*(12)+40 Az index értéke normális esetben 0 és 100 között van, de elméletileg 0 alatti és 100 feletti értékek is lehetségesek, sőt, ha – mint eb-

29

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ ben a példában is - csak egyetlen személyre számítjuk azt, valószínűek is. Ha a teljes csoport értékeit szeretné meghatározni, az egyes résztvevők értékei helyett használja a csoport adott kérdésre adott válaszainak átlagértékét. Két tizedes jegyig számoljon. A számítás után engedje, hogy a résztvevők személyes értékeiket összevessék a 11. gyakorlat eredményeivel, valamint a jegyzetben található országspecifikus értékekkel. Az alábbi kérdések mentén vitassa meg az eredményt: -

-

A kérdőív kitöltése könnyű volt, vagy nehéz? A Hofstede-féle kultúrdimenziók kiszámításakor kapott eredmény megegyezik a 11. gyakorlatban elvégzett önértékelés eredményével, és az adott országban átlagos (normális) értékkel? Ha nem, miért nem? Gondolja, hogy az Ön, a vállalat, melynek dolgozik, illetve az ország, melyben él ilyetén kategorizálása értelmes dolog? Milyen érzés mikor mások bizonyos kategóriába sorolják Önt? Az emberek ilyen és hasonló kategorizálása milyen problémákat vethet fel?

Didaktikai megjegyzés A résztvevők gyakran azonnal nemzeti kultúrájuk Hofstede-féle dimenziók mentén történő elemzésébe kezdenek, pl. „Tényleg hierarchikusabb vagyok?”, „Valóban több biztonságra van szükségem, mint másoknak?”, stb. Ezáltal a kultúrdimenziók egyrészt keretet kínálnak, mely segít a kulturális félreértések értelmezésében, és a különbségek megvitatásában (Pl. Ön hogyan értelmezi a hatalmat és vezetést?). Másrészt pedig gyorsan elvezet oda is, hogy a résztvevők elkezdenek elgondolkozni önmagukon, és felmerül bennük a kérdés, vajon ezek az általánosítások országuk minden lakójára érvényesek-e. Az öt dimenzió beevezetése és a saját preferenciák azonosítása gyakran felveti a kulturális relativitás kérdését is: valóban nem létezik „jobb” és „rosszabb”? A hierarchikus szerkezetek éppolyan jók, mint az egyenlőségen alapuló rendszerek? A szigorú nemi szerepek éppolyan jók, mint a nyitott és rugalmas szerepek? Hova vezet ez? Ha pedig valaki közvetíteni szeretne valamely kulturális konfliktusban, helyezkedjen inkább semleges álláspontra (ha ez egyáltalán lehetséges)? Ha az öt kultúrdimenzióval kapcsolatban további vitát szeretne kezdeményezni, bemutathatja, hogyan lehetne valamely országot ezen dimenziók mentén analizálni. Alább az USA példáján mutatjuk ezt be:

30

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos Példa USA PDI 40

IDV 91

MAS 62

UAI 46

LTO 29

Az individualizmusindex (IDV) magas értéke arra utal, hogy az USA társadalma nagyon individualista beállítottságú, társadalmi kapcsolatai relatív lazák. Az emberek többsége önközpontú és elsősorban csak önmaga és szűk családja érdekeit veszi figyelembe. A második legnagyobb értékű dimenzió a maszkulintásindex, mely 62-es értékével a világ 50 pontos átlaga felett helyezkedik el. Ez arra utal, hogy az országban erőteljes a nemi szerepek szerinti differenciáltság. A férfiak a társadalom és a hatalmi szerkezetek nagy részét uralják. Ez a helyzet a női lakosság bizonyos reakcióját provokálja, amikor is a nők egy része határozottabb és konkurálóbb, azaz jobban alkalmazkodik a férfias szerephez, ezáltal azonban eltávolodik női szerepétől. Az Egyesült Államokban viszgálták a hosszútávú orientációt (LTO) is. Az LTO 29-es értéke a dimenziók közül a legalacsonyabb. Ezzel szemben a világátlag 45 körül helyezkedik el. Az alacsony LTO érték olyan társadalmat jelez, melyben fontosak a kötelességek, és mely nagyra értékeli a hagyományokat. Az ezt követő érték a 40-es hatalmi különbségi index. A világátlag itt 55. Ez jelzi, hogy az ország hisz a társadalmi rétegek egyenlőségében, ide értve a kormányzatot, szervezeteket, de a családot is. Ez a tendencia a hatalmi szintek együttműködését eredményezni, mely stabil kulturális környezethez vezet. Az utolsó dimenzió a bizonytalanság elkerülésének mértéke (UAI), mely 46-os értéke a 64-es világátlag alatt helyezkedik el. A bizonytalanság elkerülési index alacsony értéke arra utal, hogy a társadalom kevés szabállyal rendelkezik, és nem próbál minden eseményt és eredményt kontrollálni. Ezáltal az ország toleráns, nyitott az új ötletekre és meggyőződésekre. További információt és példákat az alábbi honlapon talál: http://www.geert-hofstede.com

31


4 A kultúra tulajdonságai A fejezet célja

Az időre és a státuszra vonatkozó különböző nézetek bevezetése. A kommunikáció kulturálisan megalapozott módjainak megismerése. Más világnézetű és kommunikációjú országokra jellemző viselkedési minták bemutatása. Annak lehetővé tétele, hogy a résztvevők gyakorolhassák az olyan helyzetek kezelését, melyekben eltérő nézetek vezetnek problémákhoz vagy akár frusztrációhoz.

Szükséges idő 225 perc Kivitelezés Didaktikai megjegyzés A Hofstede-féle általános megközelítés után a szeminárium negyedik része a kultúra olyan részletes ismertetőjegyeivel foglalkozik, melyek befolyásolják a munkahelyi viselkedést, ezért mindenképpen ki kell térni rájuk. Kezdje az idő és a prioritások eltérő kezelésének bevezetésével.

4.1 Az idő és a prioritások érzékelése Didaktikai megjegyzés Az idő koncepciója a résztvevők számára az egyik legkönnyebben érthető koncepció, ezért érdemes mint első kulturális jelenséggel, ezzel kezdeni a magyarázatot. Mindemellett azonban lehet más témával is kezdeni. Bemelegítésként kezdje az alábbi egyszerű gyakorlattal, mely az idő koncepcióját, és az emberek hozzá való viszonyát mutatja be. Gyakorlat

Idő

Szükséges anyagok Résztvevőnként egy darab óra Kivitelezés Ezen gyakorlat során a résztvevőknek 1 percet kell megbecsülniük, majd összehasonlítják eredményeiket. Ezt vezesse be a követezőképpen: „Mint mindannyian tudjuk, az idő relatív – de ez mit is jelent valójában?”

32


Kérje meg a résztvevőket, hogy tegyenek el minden órát, ami esetleg náluk lenne. Ha a teremben van óra, fedje le. Ha hallatszik az óra ketyegése, távolítsa el a teremből. Ezt követően mindenki üljön nyugodtan és csukott szemmel a helyén, majd mindenki álljon fel, és csukja be a szemét. A „Rajta” után mindenki várjon 60 másodpercig, majd üljön le. Hangsúlyozza, hogy a gyakorlat csak akkor sikerülhet, ha mindenki halkan és nyugodtan viselkedik. Amint valaki leült, kinyithatja a szemét. Didaktikai megjegyzés Még kulturálisan homogén csoportok esetén is lehet az eredmény látványos. Ügyeljen arra, hogy ne nevesse ki azokat, akik legvégül még állnak. Lehet, hogy nekik csak egyszerűen „lassú” napjuk van. Indítson vitát arról, vajon lehet-e kultúránként eltérő az idő koncepciója. Emelje ki, hogy az idő koncepciója elsőre nagyon egyszerűnek tűnik, ám a látszat csal. Magyarázza el, hogy az idő maga is kulturális jelenség. Az időhöz való viszony kultúránként eltér, sőt, akár egy kultúrán belül is változhat egy adott személy személyes preferenciáinak, vagy a munkaill. életkörnyezetének függvényében. Mondja el, hogy a világ különböző pontjain élő emberek időről alkotott elképzelése nagymértékben eltérhet egymástól. Bizonyos kultúrák inkább „óra-vezéreltek”, mint mások. Vannak kultúrák, ahol normális, és mindenki később ér oda a megbeszélt találkozókra. Más kultúrákban a pontosság alapvető elvárás. Egyik viselkedésmód sem helyes vagy helytelen, jobb vagy rosszabb – egyszerűen más. És pontosan ezek az értelmezés- és várakozásbeli különbségek azok, amik gyakran vezethetnek feszültségekhez. Használja az alábbi kérdéseket: -

Pontos személynek tartom magam? Mit értek az alatt, hogy „pontos”? Ebben az országban mit értenek a pontosságon? Ebben az országban az időnek milyen szerepe van? Az időhöz való viszonyunk mennyiben befolyásolja cselekedeteinket? Mely pontokon léphet fel köztem és mások között feszültség az idő értelmezésének tekintetében? Hogyan oldhatjuk meg ezeket a problémákat?

33

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ Példák alapján vezesse be a monochron és polychron időfelfogást. Ezután végeztesse el a következő gyakorlatot: Gyakorlat

12. Gyakorlat: Monochron és polychron időfelfogás A gyakorlat megtalálható a munkafüzetben. A párosított kijelentések elolvasása után a résztvevők döntsék el, mely kijelentés tükröz inkább monochron, mely pedig inkább polychron időfelfogást. Ezután mindenki karikázza be azt a kijelentést, ami leginkább jellemző saját nézeteire és cselekvésére. Megoldás (12. gyakorlat): Az alábbi értékek a monochron világnézetű emberekre jellemzőek: 1a, 2b, 3a, 4b, 5a, 6a, 7b, 8a, 9b, 10b Az alábbi értékek a polychron világnézetű emberekre jellemzőek: 1b, 2a, 3b, 4a, 5b, 6b, 7a, 8b, 9a, 10a

Didaktikai megjegyzés A gyakorlat segít a résztvevőknek, hogy felismerjék, vajon inkább monochron, vagy inkább polychron világnézettel rendelkeznek. Mondja el, hogy ebben a gyakorlatban nincs semmi különösebben tudományos, a legtöbb kijelentés szövegkörnyezete nélkül szerepel, így lehet, hogy egy adott helyzetben az egyik, más helyzetben a másik alternatívát választanánk. A gyakorlat után vitassa meg az időfelfogások különbözőségére vonatkozó következtetéseket – azaz, hogy ha különböző kulturális háttérrel rendelkező emberek különböző időfelfogással rendelkeznek, különböző érzések és nézetek aktiválódnak, ami könnyen vezethet félreértéshez. Itt a legfontosabb a megbeszélések és határidők kérdése. Ezután végezze el a 13. gyakorlatot. Gyakorlat

13. Gyakorlat: Eltérő időfelfogások kezelése A gyakorlat megtalálható a munkafüzetben. Mondja el, hogy néhány a munkafüzetben felsorolt problémával fognak foglalkozni. A résztvevőket ossza 3-6 fős csoportokra, majd kérje minden csoportot a hat helyzet elolvasására és a kérdések megválaszolására (alternatívaként elég, ha a résztvevők csoportonként 3 helyzettel foglalkoznak).

34

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos A gyakorlat befejeztével oszlassa fel a csoportokat, majd kérje fel a résztvevőket arra, hogy ismertessék az egyes helyzetek megoldására irányuló javaslataikat és stratégiáikat. Kérdezze meg, volt-e már valaki ilyesfajta helyzetben, és ha igen, miként reagált. Didaktikai megjegyzés Előfordulhat, hogy a résztvevők még nem találkoztak ezzel a kulturális jelenséggel, ezért felmerülhet bennük a kérdés, vajon ez ténylegesen problémákat okoz-e. Vélekedhetnek úgy is, hogy ezek a problémák elhanyagolhatóak, vagy könnyűszerrel megoldhatók. Ebből kifolyólag hasznos lehet, ha meg tud osztani a csoporttal néhány idevágó saját tapasztalatot annak demonstrálására, hogy a különbségek valósak, és néha nagyon frusztrálók is lehetnek. Ez további hitelességet kölcsönöz a gyakorlatnak.

4.2 A státusz forrása Vezesse be a státusz fogalmát. Végeztesse el a státuszra irányuló gyakorlatot. Gyakorlat

14. Gyakorlat: Státusz A résztvevőket ossza csoportokra, és olvastassa el velük a munkafüzetben megtalálható feladatot. Kérje meg őket, hogy olvassák el a négy helyzetet és jegyezzék le, miként viselkednének az adott körülmények között. Oszlassa fel a kis csoportokat, és vitassa meg mind a négy helyzetet. Használja az alábbi kérdéseket: 1. helyzet: Miért van a többi tanár megdöbbenve? Lehetséges válasz: Mert a magasabb rangú emberekkel szemben tiszteletet várnak el. Miért nem akarja a svéd, hogy felálljanak a tanulók? Lehetséges válasz: A svéd kultúra egyenlőség-orientált (ami azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek státuszbeli különbségek). A svédek ezért a státusz különböző megnyilvánulásait kellemetlenül élik meg, különösen azokat, melyek abból indulnak ki, hogy a magasabb rangú személy különleges elbánást érdemel, mintha jobb lenne, mint alacsonyabb rangú társa.

35


Miért kellemetlen a svédeknek, ha egy magasabb rangú személy több tiszteletet kap? Lehetséges válasz: Nagyon erősen hisznek az egyenlőségben, azaz az ő szemükben mindenki egyenlő.

2. helyzet: Mi történne, ha nyíltan beszélne, és ellent mondana a főnöke által javasolt eljárásnak? Hogy dönti el egy külföldi szakember, mi a teendő egy ilyen helyzetben, amikor az, ami a helyi kultúra mércéje szerint „helyes”, ellenkezik az adott személy személyes véleményével??

3. helyzet Úgy gondolja, hogy a vezető megfelelő döntést hozott? Miért? Felismeri, miért lehetett ez a döntés problematikus az adott kultúrában? Mit tesz, ha abban a kultúrában, ahol Ön éppen dolgozik „helyesnek” ítélt döntés az Ön kultúrájában helytelen?

4. helyzet: Miért döbbentek meg a beosztottak a mechatronikus viselkedésén? Lehetséges válasz: Mert nekik keményen kellett dolgozni azért, hogy elérjék jelenlegi státuszukat, és úgy érzik, megérdemlik, hogy megkülönböztessék őket másoktól, amíg azok nem érik el ugyanezt a státuszt.

Miért nem érzi helytelennek a mechatronikus, hogy a munkásokkal üljön? Lehetséges válasz: Mert az USA kultúrájából érkezők számára elfogadható, hogy a különböző rangú és státuszú emberek keverednek. Didaktikai megjegyzés A résztvevők egyes kérdésekre akár hevesen is reagálhatnak. A helyzetek egy része bizonyos országok egyik legfontosabb értékét – 36

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos az egyenlőséget – érinti. Adott kultúrák komoly elkötelezettséget éreznek ebben az irányban. Lesznek olyan résztvevők, akik azt mondják majd, hogy a tőlük elvárt viselkedés számukra nem kivitelezhető, és meg lesznek döbbenve, amikor felismerik, hogy a kulturális különbségek iránt mutatandó megértés sokszor egyáltalán nem könnyű. Próbálja megértetni velük, hogy ez sok emberrel előfordul, és a saját meggyőződésük melletti kitartás nem rossz vagy helytelen – amíg ez nagy körültekintéssel történik, úgy, hogy minimalizálja a lehetséges negatív következményeket.

37


4.3 Közvetlen és közvetett kommunikáció Ezt a részt egy diagramm felrajzolásával kezdje: az egyik oldalra írja fel a közvetlen kommunikációt / alacsony kontextusszintet, a másikra pedig a közvetett kommunikációt / magas kontextusszintet. Vizsgálja meg ezután a jegyzet definícióját, és az egyes tulajdonságokat írja az egyik vagy a másik oszlopba. Például: Közvetlen kommunikáció / alacsony kontextusszint: - heterogén kultúra - inkább individualista - kevesebb a közös ismeret - előre kevés ismerettel rendelkezünk - hiszünk a szavaknak - a szavakat szó szerint értelmezzük - nemigen olvasunk a sorok között - ami nem hangzik el, nem releváns - minden explicit - a cél az információ megszerzése és átadása Közvetett kommunikáció / magas kontextusszint - homogén kultúra - kollektivisztikus - több közös tapasztalat és megértés egymás irányában - hajlam a következtetésre, javaslatra, implikációra - tudnunk kell a sorok között olvasni - a szavakat nem szabad szó szerint értelmezni - az is lehet üzenet, ami éppen nem történik, vagy nem hangzik el - fontosak a non-verbális utalások - a feladattól függetlenül az egyik fő cél a másik személlyel való kapcsolat megtartása és erősítése Ismertesse a kommunikáció két típusának definícióit. Ehhez használja fel az imént elkészített diagramot. A résztvevőkkel végeztesse el az alábbi gyakorlatot: Gyakorlat

15. Gyakorlat: A kommunikáció fajtái A gyakorlat megtalálható a munkafüzetben, 20 kijelentésből áll. A résztvevők döntsék el, mely kijelentés tartozik közvetlen kommunikációjú / alacsony kontextusszintű, melyik pedig közvetett kommunikációjú / magas kontextusszintű kultúrához. Lehetséges megoldás (15. gyakorlat):

38

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos Alacsony kontextusszintű kultúrával kapcsolatba hozható kijelentések: 6, 7, 10, 11 13, 15, 16 Magas kontextusszintű kultúrával kapcsolatba hozható kijelentések: 1, 2, 3, 4, 5, 9, 12, 14, 17, 18, 20 Didaktikai megjegyzés Legyen tisztában azzal, hogy a gyakorlatban szereplő kijelentések szövegkörnyezetükből kiragadva szerepelnek. A résztvevők észrevételezhetik, hogy egy adott személy reakciója egy adott helyzetben (pl. 2: „Az emberek nem szívesen mondanak „nem”-et”) a helyzet részleteitől (is) függ, nem pedig csak attól, hogy az adott személy közvetett vagy közvetlen kultúrából származik-e. Ez helyes is, és nincs értelme erről vitába bonyolódni. Mutasson inkább rá arra, hogy a gyakorlat mindössze a két végletet próbálja bemutatni. Végeztesse el az alábbi két gyakorlatot: Gyakorlat

16. Gyakorlat: Közvetett kommunikáció, A rész A gyakorlat szerepel a munkafüzetben. A résztvevőknek ezen gyakorlat során nyolc közvetlen kijelentés segítségével lehetőségük nyílik a közvetettség gyakorlására. Jóllehet az alábbi kijelentések sok helyzetben elfogadhatóak, jelen esetben képzeljük magunkat egy megbeszélésre. Kérje fel a résztvevőket, hogy fogalmazzák át az alábbi kijelentéseket közvetett kijelentésekké. Az első kijelentést használhatja példaként a módszer bemutatására: Lehetséges megoldások (16. gyakorlat): 1. Ezt jó ötletnek tartja? Van más javaslat? A javaslat több részlete is tetszik. 2. Ez nagyon érdekes. Ez is nagyon jó megfigyelés. 3. Lenne egy lehetséges javaslatom. Mit a véleménye erről az ötletről? 4. Van valakinek további javaslata? Meghallgattuk mindenki véleményét? 39


5. Én más számokat látok. Lehetséges, hogy az Ön számai régebbiek. 6. Ezt így csinálnám. Megpróbálta már így? 7. Lenne még egy ötletem. Mi a véleménye erről az ötletről? Tehetnék én egy javaslatot? Gyakorlat

17. Gyakorlat: Közvetett kommunikáció, B rész A gyakorlat szerepel a munkafüzetben. A résztvevőknek ezen gyakorlat során lehetőségük nyílik a közvetett kijelentések közvetlenre történő átfogalmazására. Az első kijelentést használhatja példaként a módszer bemutatására: Lehetséges megoldások (17. gyakorlat): 1. Nem értek egyet. Ezt meg kell beszélnünk. Ön téved. 2. Nem tetszik. Át kell dolgozni. Javasoljon valami mást. 3. Szakértője vagyok ennek a szakterületnek, de udvariasságom tiltja ennek hangsúlyozását. Úgy gondolom, hogy a következőképpen kellene eljárnunk, .. 4. Lenne másik? Nem tetszik. 5. Ne számítson arra, hogy komoly változás következik be. 6. Nem értek egyet az Ön projekttel kapcsolatos kijelentésével. 7. Ne beszéljünk most erről. Meg kell beszélnünk a témát néhány olyan személlyel is, aki most nincs jelen, mielőtt döntést tudunk hozni.

40


5 Munka külföldön A fejezet célja

A külföldi munka során esetlegesen fellépő motivációs és gyakorlati nehézségek bemutatása. Tippek és stratégiák ismertetése a külföldi munka esetén esetlegesen fellépő motivációs és gyakorlati nehézségek kezeléséré. Azon komplexitási szint megértetése, melyet egy különböző kultúrákból származó emberek együttműködésére alapuló projekt képvisel.

Szükséges idő 300 perc Kivitelezés Didaktikai megjegyzés A korábbi fejezetekben tárgyalt kulturális különbségek ismeretére és egy adott ország elemzésére építve, ez a fejezet főként olyan gyakorlati problémákat tárgyal majd, melyek egy idegen kultúrával történő első találkozás esetén léphetnek fel. Azáltal, hogy bemutatjuk, hogy az első „negatív” reakciók egy új országba érkezéskor normálisak, és a beilleszkedési folyamat részei, csökkenthető az a félelem is, melyet a kultúrák komplexitásának illusztrálása okozhat. A jegyzetben található iránymutatások hasznosnak bizonyulhatnak, ezért külföldi utazás esetén érdemes lehet őket magunkkal vinni. Mutasson rá, hogy külföldön élni kihívás, és az új és áttekintendő dolgok hatalmas tömege komoly pszichológiai nyomást eredményezhet. Magyarázza el, mi az a kulturális sokk, és hogyan kezelhetjük (l. jegyzet). Mutassa be a beilleszkedési folyamat különböző szakaszait. Tegye hozzá, hogy ezen szakaszok meghatározása tudományos munka eredménye, és mindenki ugyanazt a folyamatot éli át, még ha egyes emberek kicsit gyorsabban haladnak is, mint mások. Ezért tehát a szeminárium során tárgyalt stratégiák mindenki számára hasznosak. További gyakorlati tanácsokat tartalmaz a 2. fejezetben tárgyalt jéghegy-modell és a Barnga-játék is. Emelje ki, hogy szinte lehetetlen elkerülni, hogy mások viselkedését saját kategóriánk alapján értelmezzük, olyannyira, hogy erre a hatásra külön szó létezik – a J. A. Lee által bevezetett ön-referencia-kritérium (self-reference criterion,

41

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ SRC). Vitassa meg az ennek elkerülésére, ill. a lehető legjobb kezelésére irányuló különböző stratégiákat (l. jegyzet). A vita után hangsúlyozza, hogy egy kultúráról a legértékesebb információkat odafigyeléssel szerezhetjük meg. Ezek után foglalkozzon azon irányvonalként használható kérdésekkel, melyek információt adhatnak egy adott kultúráról. Az utolsó gyakorlat ismét egy szerepjáték: A derdiánoknál. Gyakorlat A játék célja

Szerepjáték: A derdiánoknál A derdiánok egy hidat szeretnének építeni, de nem tudják, hogyan. Külföldi hídépítőket hívnak meg országukba, hogy azok megmutassák nekik, hogyan kell hidat építeni.

Didaktikai megjegyzés Ez a játék két különböző kultúra találkozását szimulálja. A hídépítők egy csoportja egy idegen országba megy, hogy az ottani embereket megtanítsa arra, hogyan kell hidat építeni. A résztvevők így saját bőrükön érezhetik majd, milyen az, amikor egy feladatot feszített határidőre, más kultúrákból származó emberekkel együttműködve kell megoldani. Szükséges idő 120 perc (a kiértékeléssel együtt) Szükséges anyagok Vastag papír (karton), ragasztó, olló, vonalzó, ceruza, szerepleírás a derdiánok és a hídépítők számára, ha lehetséges két terem. Kivitelezés Didaktikai megjegyzés A szakértők és a derdiánok kultúrája különbözik egymástól. Annak érdekében, hogy a résztvevők számára maximáljuk a tapasztalatot, olyan helyzetet hozunk létre, mely hasonlíthat a mechatronikusok jövőbeli munkájára. A hídépítők csoportjának meg kell tanulnia, hogyan illeszkedjenek be egy idegen kultúrába, mely számukra nagyon furcsának tűnik majd. Jóllehet a játék – remélhetőleg – vidám hangulatban zajlik, gondoskodjon arról, hogy a résztvevők komolyan vegyék feladataikat. A csoportot ossza két részre. Az egyik csoport legyen 4-8 fős (hídépítők), a másikat a szeminárium többi résztvevője alkotja (derdiánok). A derdiánok csoportja mindenképpen legyen nagyobb, mint a hídépítők csoportja. Ha a szeminárium nagyon nagy, kijelölhet egy csoportnyi megfigyelőt is.

42

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos Fontos Mivel elképzelhető, hogy a csoport nagy része férfiakból áll, a férfi és a női szerepek azonban különböznek egymástól, ossza be úgy a csoportokat, hogy legalább 4-5 nő legyen a csapatban, főként a derdiánok csoportjában. Szükség esetén néhány férfinak kell majd női szerepet játszania. A játék: A csoportokat azonnal válassza el egymástól, optimális esetben küldje őket két különböző helységbe. Ha megfigyelői csoport is van, azokat a hídépítőkkel egy helységbe küldje, hogy ne ismerjék előre a derdiánok viselkedését. Másolja le a szerepek leírását tartalmazó lapokat, és ossza ki a megfelelő leírást a megfelelő csoportoknak. Minden csoportnak mondja el a tennivalókat. Ha két oktató is van, ezt megtehetik párhuzamosan, ha azonban egyedül vezeti a szemináriumot, először a hídépítőkkel beszéljen, és csak ezután a derdiánokkal. Mindent összevetve a résztvevőknek 20 perc áll rendelkezésükre a felkészüléshez. A hídépítők: 1. Mondja el nekik, mit tehetnek, és mit nem. 2. MIUTÁN elolvasták a szerepüket, mondja el nekik, hogy a derdiánok egy igen fura nép. Meséljen nekik néhány mulatságos történetet, majd hagyja, hogy végiggondolják, hogyan akarják megtanítani ezt a népet a hídépítésre.

3. Egy adott jel elhangzásakor két hídépítő meglátogathatja a derdiánokat. A látogatás után megosztják tapasztalataikat kollégáikkal. A derdiánok: 1. Adjon nekik is utasításokat. 2. Győződjön meg arról, hogy valóban az utasításoknak megfelelően viselkednek, és motiválja őket ezen viselkedésmódok gyakorlására.

43

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ 20 perc elteltével 2 hídépítő 3 percre kapcsolatba léphet a derdián falu (másik terem) népességével, ahol a híd épül majd (pl. megfigyelés, természeti és anyagi feltételek feltérképezése, kapcsolatfelvétel, stb. céljából). A megfigyelők követhetik a mérnököket. A látogatás után küldje vissza őket saját termükbe, majd adjon nekik további 10 percet, hogy beszámolhassanak tapasztalataikról, és lezárják az előkészületeket. Ezután a hídépítők teljes csoportját (és a megfigyelőket) küldje Derdiába, hogy megtanítsák a derdiánokat a hídépítésre. Erre 30 percük van. A híd elkészülte után ellenőrizze annak stabilitását két asztal között. Kiértékelés: A játék végeztével beszélgessen a két csoporttal, és kérdezze őket reakcióikról és észrevételeikről az alábbi három pont alapján: 1. Tények 2. Érzések 3. Értelmezés Néhány vitaindító kérdés: -

Nehéz volt beleélni magukat szerepeikbe? Milyen érzelmeket váltottak ki a szerepek? Hogyan reagáltak a hídépítők az időkeret szűkösségére? Mennyire sikerült a hídépítőknek megérteniük a másik kultúrát? Átvihetők ezek a tapasztalatok a más kultúrákkal való egymás mellett élésre is?

Érintse a következő pontokat is: -

-

44

Hajlamosak vagyunk feltételezni, hogy mások ugyanúgy gondolkoznak, mint mi. Gyakran azonnal interpretáljuk tapasztalatainkat anélkül, hogy belegondolnánk a kulturális különbségekbe. Hogyan oszlottak meg a szerepek? Mi volt az én szerepem? Mit mond ez el az én identitásomról? Jól éreztem magam a szerepemben? Ugyanúgy láttam a környezetemet, mint a többiek? Milyen hatással volt a kulturális hátterem a szerepemre?

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos Utasítások a derdiánok számára

A helyzet: Ön egy Derdia nevű országban él. Faluját egy mély szakadék választja el a szomszédos várostól, ahol a piac található. A piac eléréséhez jelen pillanatban kétnapi gyaloglásra van szükség. Ha egy híd ívelne át a szakadékon, az út mindössze 5 óra lenne. Derdia kormánya egy külföldi céget bízott meg azzal, hogy jöjjenek el Önökhöz, és tanítsák meg a falu népességét a hídépítésre. Ezzel Önök lennének Derdia első mérnökei. Miután a külföldi szakemberek segítségével felépítették az első hidat, egész Derdiában tudnak majd hidakat építeni, és így megkönnyítik az emberek életét. Társadalmi viselkedés: A derdiánok gyakran érintik meg egymást. A kommunikációjuk fizikai kapcsolat nélkül nem működik. Tetszőleges beszélgetés alatt nem megérinteni a másikat hatalmas udvariatlanságnak számít. Azonban nem kell mindenkivel közvetlen fizikai kapcsolatban állni. Csoportos beszélgetés esetén elég, ha a csoport egy tagját érinti meg. Ugyanennyire fontos, hogy találkozáskor üdvözöljék egymást, még akkor is, ha csak elhaladnak egymás mellett.

Üdvözlés: A hagyományos üdvözlési mód a váll megcsókolása. Az üdvözlést kezdő személy megcsókolja az üdvözölt személy jobb vállát. A másik ezután a bal vállat csókolja meg. A csók minden más formája visszataszító! A kézfogás Derdiában az egyik lehetséges legnagyobb sértés. Minden alkalommal, ha Derdia egy lakóját nem üdvözlik, vagy nem érintik meg beszélgetés közben, hangos panaszkodásba kezd. Igen / nem: A derdiánok nem használják a „nem” szót. Mindig „igen”-t mondanak, és ha „nem”-et gondolnak, a verbális „igen”-t határozott bólintással kísérik (ezt jól be kell gyakorolni!)

45

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ Munka: A derdiánok a munka során is gyakran megérintik egymást. A szerszámok nemenként differenciáltak: az ollót csak férfi, ceruzát és vonalzót csak nő használhat. A ragasztó semleges. A férfiak soha nem érnek hozzá ceruzához vagy vonalzóhoz. Ugyanígy, a nők sem érintik meg soha az ollót (ennek valószínűleg hagyományi vagy vallási okai vannak).

Idegenek: A derdiánok szeretik a társaságot, így az idegeneket is. Azonban nagyon büszkék önmagukra és kultúrájukra. Tudják, hogy maguktól soha nem tudnának hidat építeni, azonban az idegen kultúrát és tanítóikat nem tekintik felsőbbrendűnek. A hídépítés egyszerűen olyasvalami, amihez nem értenek. Elvárják, hogy az idegenek beilleszkedjenek kultúrájukba. Mivel a saját viselkedésük számukra normális, nem is tudják azt megmagyarázni a szakértőknek (ez NAGYON FONTOS!) Egy derdiai férfi soha nem lép kapcsolatba egy másik férfival, ha előtte nem mutatta be őket egymásnak egy nő. A nő lehet derdiai, vagy idegen.

46

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos Utasítások a hídépítők számára

A helyzet: Önök egy nemzetközi hídépítő csoport, akik egy multinacionális építőipari vállalatnál dolgoznak. Cégük vezetése éppen mostanában írt alá egy nagyon fontos szerződést Derdia kormányával, mely szerint Önök megtanítják a derdiánokat a hídépítésre. A szerződés értelmében nagyon fontos, hogy betartsák az előírt határidőt, különben a szerződés semmis, Önök pedig elveszítik a munkájukat.

A derdián kormány számára ez a projekt nagyon fontos, és az Európai Unió is támogatja. Derdia hegyvidéki ország, sok a völgy és a mély szakadék, de nincsenek hídjaik. Ezért a derdiaiak napokig utaznak, hogy elérjenek a fővárosban található piacra. Becslések szerint a híd megépülése után az utazás 5 órára csökkenhetne. Mivel Derdiában rengeteg a szakadék és a folyó, az nem megoldás, hogy megépítik a hidat, és hazamennek, hanem meg kell tanítaniuk a helyieket a hídépítésre. A játék menete: Elsőként gondosan olvassa el az utasításokat, majd csoportként döntsenek arról, hogyan akarják megépíteni a hidat. Adott idő elteltével a csoport két tagja 3 percre elmehet a derdián faluba, ahol a híd épül majd (pl. megfigyelés, természeti és anyagi feltételek feltérképezése, kapcsolatfelvétel, stb. céljából). Ezután 10 perc áll rendelkezésükre a beszámoló kiértékelésére és az előkészületek lezárására.

Ez után a hídépítők teljes csoportja elutazik Derdiába, hogy megtanítsák a derdiánokat a hídépítésre.

47

Társadalmi viselkedés, interkultúrális kompetencia – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ A híd A hidat egy papírhíd jelképezi, mely két – egymástól kb. 80 cm-re álló - széket vagy asztalt köt össze. A híd megépítéséhez a Derdiában talált anyagokat használhatják fel. A hídnak stabilnak kell lennie, az építkezés lezárultával el kell bírnia a ragasztó és az ollók súlyát.

A híd elemeit nem vághatják ki otthon, hogy majd Derdiában öszszerakják őket, mert így a derdiánok nem tanulnák meg, hogyan kell hidat építeni. A hídépítés minden szakaszát meg kell tanulniuk. A híd csak különböző hosszúságú és 4 cm vastag papírcsíkokból állhat. Minden darabot vonalzóval és ceruzával körül kell rajzolni, majd az ollóval kivágni.

Anyagok: A híd papírból / kartonból készül. A tervezéshez és a kivitelezéshez a következőket használhatják fel: papír, ragasztó, ollók, vonalzó, ceruzák. Idő: Az utasítások elolvasása és megértése: 20 perc Látogatás Derdiában: 3 perc A látogatás utáni jelentés alapján a tervezés és előkészületek Derdiába utazás előtt: 10 perc

A derdriánok beavatása a hídépítés rejtelmeibe: 30 perc

48


Irodalomjegyzék Könyvek és cikkek Bennett, M. (Ed.) (1998): Basic Concepts of Communication. Yarmouth, Maine. Intercultural Press

Intercultural

Ghauri, P. N.; Usunier, J. C. (Eds.): International Business Negotiations. Oxford. Redwood Books Hall, E. T.; Hall, M. R. (1987). Hidden Differences: Doing Business with the Japanese. New York. Doubleday Hall, E. T.; Hall, M. R.; Mildred, R. (1990): Understanding Cultural Differences. Germans, French and Americans. Yarmouth, Maine. Intercultural Press Hofstede, G. (1997): Cultures and Organizations: Software of the Mind (2nd ed.) New York. McGraw-Hill Hofstede, G. (2001): Culture’s Consequences (2nd ed.): Comparing Values, Behaviors, Institutions and Organizations across Nations. Thousand Oaks. Sage Kluckhohn, F.; Strodtbeck, R. (1961): Variations in the value orientations. Evanston. Row Peterson Lee, James (1966): A Cultural Analysis in Overseas Operations. Harvard Business Review (March-April). 106-114 Linton, R. (1945): The Cultural Background of Personality. New York Terpstra, V.; David, S. K. (1991): The Cultural Environment of International Business (4th ed.) Southwestern Publishing Mautner-Markhof, F. (Ed.) (1989): Negotiations. Wetview Press. Boulder

Process

of

International

Peace Corps (n.d.): Culture Matters. Washngton. ICE

Internet http://wwww.geert-hofstede.com http://www.kwintessential.co.uk

49

Mechatronika Modul 2 (Rész 2): Projektmenedzsment Oktatói segédlet (Elképzelés) Készítették: Christian Stöhr Christian Stöhr Unternehmensberatung, Németország





Projektmenedzsment és szervezés – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________

Oktatói segédlet a „Projektmenedzsment és szervezés” modulhoz A szeminárium leírása / besorolás: - mechatronika Tanulási célok: A résztvevők a következő témakörök alapjaival ismerkednek meg: -

a trend: Projektmunka a projekt feltételei és ismertetőjegyei projekttípusok projektmenedzsment - definíció, cél a projekt és szakaszai projektszervezetek projektvezetés projekttervezés lépések és intézkedések a projekt sikere érdekében kockázatmenedzsment

Előfeltételek: Nincs Résztvevők köre: Műszaki szakemberek a tervezés, szerelés, szervízelés, karbantartás területeiről. A szeminárium tartama (percben): 1260 perc Felszerelés Oktatói felszerelés: - M2 PM/SZ oktatói segédlet Egyéb: - projektor (beamer) - tábla vagy flipchart Hallgatói felszerelés: - M2 PM/SZ jegyzet - M2 PM/SZ munkafüzet Egyéb: - jegyzetfüzet, toll

50

Projektmenedzsment és szervezés – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos

Általános tanácsok és a „Projektmenedzsment és szervezés” modul filozófiája A jelen „Projektmenedzsment és szervezés” modul tantermi kurzus, mely egy tankönyvből és egy munkafüzetből áll. Elsősorban a műszaki terület nem akadémiai szektorának szól, de más csoportok is használhatják. A modul nem a szoftveres megoldások, mint például a MS Project integrálását helyezi előtérbe, hanem a sikeres projektlebonyolításhoz szükséges tudás ismertetésére és a folyamatok megismerésére koncentrál. A kurzus végére a résztvevők ismeretekkel gyarapodnak - a projektek mibenlétéről, - a projektek alkotóelemeiről, - a projektek szakaszairól, - a projekttervezéshez szükséges folyamatokról, - a projekt kivitelezéséről, - és a befejezett projekt felügyeletéről. Az egyes területekre vonatkozó gyakorlatok egyrészről ellenőrzik az olvasott anyag megértését, másrészről pedig lehetőséget adnak az elnyert tudás egyéni felhasználására is. Különösen az egyéni feladatok esetén engedünk teret a résztvevők kreativitásának, így ezeknél a feladatoknál nincs formálisan helyes vagy helytelen megoldás. A résztvevőkre van bízva, hogy a jegyzet keretében tanultak alapján megoldást találjanak.

Üdvözlés és bemutatkozás A tartalom kulcsszavakban: - egyéni bemutatkozási kör - a program rövid ismertetése - körkérdés a résztvevők elvárásairól - időkeret, szervezési kérdések tárgyalása, kapcsolattartó személy(ek) bemutatása Tanács: - névjegykártyák cseréje - a jegyzet bemutatása - utalás a szeminárium gyakorlati megvalósítására - a „Leonardo da Vinci” európai keretprogram bemutatása A fejezet hossza: 30 perc

51


1 Projektmenedzsment: A trend a Projektmunka A tartalom kulcsszavakban: - Projektmunka a múltban - A projektmunka fejlődésének szakaszai - A projektszervezés elveinek eredete Tanács: Kérje fel a résztvevőket, hogy keressenek példákat az elmondottakra. Hallgatói felszerelés: - M2 PM/SZ jegyzet - M2PM/SZ munkafüzet Oktatói felszerelés: - M2 PM/SZ oktatói segédlet - Laptop - tábla vagy flipchart A fejezet hossza: 30 perc

1.1 - 1.3 Projektmunka a múltban Meséljen részletesen fontos történelmi eseményekről. Történelmi vívmányokon, mint például a hajósok felfedezőútjain keresztül mutassa be a projekt jellegét. A könyv használata előtt próbáljon meg érdeklődést és lelkesedést kelteni az egyedi és egyszeri vállalkozások iránt. Erre alapozva hagyja, hogy a résztvevők is felsoroljanak néhány páratlan történelmi vállalkozást. A szervezési elméletek katonai gyökereinek ismertetését elmélyítheti a Carl von Clausewitz „A háborúról”1 című könyvére tett utalással, mely a világ szinte minden nyelvén elérhető. Carl Philipp Gottlieb von Clausewitz (* 1780 július 1 Carl Philipp Gottlieb Claußwitzként Burg bei Magdeburgban, † 1831 november 16, Breslau) porosz tábornok és számos katonai elmélet szülőatyja. Clausewitz főműve, a „A háborúról” című könyve által vált híressé. A stratégiáról, taktikáról és filozófiáról felállított elméletei minden nyugati országban nagy hatással voltak a hadászat fejlődésére. Jóllehet elméleteit néhány, elsősorban angol, történész mint például Basil Liddell vagy John Keegan kétségbe vonta, még ma is tanítják őket minden fontos katonai akadémián. Elméleteinek módosított változatait ma a vállaltvezetésben és a marketingben is alkalmazzák. Clausewitz szembefordult a „rendszercsinálókkal”. Véleménye szerint a hadászat elméletét nem lehet a tábornokok számára készülő konkrét receptekkel kiváltani. E helyett inkább általános elveket akart felállítani, melyeket a történelem tanulmányozásából és logikus gondolkodás útján származtatott. Ugyan ideális esetekkel foglalkozott, mégis minduntalan utalt elveinek valósághoz való kötődé1

A mű eredeti címe: „Vom Kriege” (a fordító megjegyzése).

52

Projektmenedzsment és szervezés – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos sére. Úgy vélte például, hogy hadjáratokat csak nagyon kismértékben lehet megtervezni, mivel a kiszámíthatatlan befolyások és események, az úgy nevezett „frikciók” minden részletes tervet romba döntenek.

1.4 A projektmenedzsment kilenc kulcsterülete Valamely a jelenhez vagy közelmúlthoz kapcsolódó projekt alapján vezesse be a projektmenedzsment kilenc kulcsterületét. Az eredményt az alábbi módon jelenítse meg: 1. feladat: Soroljon fel 10 jelentős történelmi példát, melyek projektként értelmezhetők. Megoldás (javaslat) az 1. feladathoz (10 példa történelmi projektekre): -

-

piramisok építése Egyiptomban Nagy Sándor Indiai hadjárata a Hadrianswall építése Angliában a Szent Péter Székesegyház építése Rómában a napóleoni hadsereg oroszországi hadjárata újszerű logisztikai eszközök bevetésével, és tartós élelmiszerkonzervek használatával Amerika keleti és nyugati partját összekötő vasút kiépítése Az Otto-motor kifejlesztése expedíció a Holdra a Mount Everest előszöri megmászása az első atomreaktor felépítése és üzembe helyezése

2. feladat: Nevezze meg a projektmenedzsment kilenc kulcsterületét.

53

Projektmenedzsment és szervezés – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ A 2. feladat megoldása: Integrációmenedzsment

Tartalommenedzsment

Határidőmenedzsment

Költségmenedzsment

Minőségmenedzsment

Emberi erőforrás menedzsment

Kommunikációmenedzsment

Kockázatmenedzsment

Beszerzésmenedzsment

A projektmenedzsment kilenc kulcsterülete. 3. feladat: Mutasson rá az integráció-, a kockázat- és az emberi erőforrás menedzsment különbségeire, majd egy egyéni példa alapján mutassa be a hasonlóságokat is. A 3. feladat megoldása: Jegyzet 1.4-es fejezet. A választott példák feleljenek meg a projektek általános feltételeinek. Engedje, hogy a résztvevők saját, kreatív példákat hozzanak fel.

2 A projekt – feltételek és ismertetőjegyek A tartalom kulcsszavakban: - DIN 69 901 - Feltételek - Célok - Páratlanság, egyedi jelleg - Tagolás lehetősége - Projektspecifikus szervezés Tanács: Csoportgyakorlatok Hallgatói felszerelés: - M2 PM/SZ jegyzet - M2PM/SZ munkafüzet Oktatói felszerelés: - M2 PM/SZ oktatói segédlet - Laptop - tábla vagy flipchart A fejezet hossza: 30 perc

54

Projektmenedzsment és szervezés – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos Ismertesse a szabványok jellegét és szerkezetét. Említse meg a DIN és ISO szabványok hátterét. A DIN 69 901 a projektet definiálja. Ismertesse a definíciók lényegét és tulajdonságait. A definíciók főleg később, a projektek alkalmazásai vizsgálatánál játszanak majd fontos szerepet, hiszen fontos lesz a más lehetséges módszerektől való megkülönböztetés. Példák alapján definiálja a projektek jellemzőit, és jusson el a DIN 69 901-ig. 4. feladat: Mely hét projekt-feltétel jellemez egy „projektet” a DIN 69 901 szerint?

A 4. feladat megoldása: 2.1-es fejezet, DIN 69 901. 5. feladat: Az 1. feladatban felsorolt történelmi projektek közül 5 esetén jellemezzen legalább 5 projekt-feltételt az alábbi minta szerint. Minden projekt esetén kezdje az ábrázolást új lapon! Az 5. feladat megoldása (javaslat): 1. projekt: piramisok építése Egyiptomban 1. feltétel:

Létezzen megadott cél a síremlék megadott időpontra való elkészülése

2. feltétel:

A projekt kezdete és vége meghatározott kezdet: az építkezés megrendelése; vége: a piramis lezárása

3. feltétel:

A feladat legyen újszerű és összetett első ilyen építkezés az emberiség történetében az építkezés teljesen új fajtája, új építési dimenziók leküzdése

4. feltétel:

Különböző tudományágak részvétele a kivitelezésben minden fajta kézműves mesterség, papok, művészek

5. feltétel:

A szervezés legyen projektspecifikus a felelősség egyetlen építőmester kezében fut össze

6. feltétel:

A terv legyen jól be-, és más tervektől elhatárolt új dimenzió méretben és kivitelezésben, rövid építési idő alatt

7. feltétel:

A projekt legyen időben, pénzügyileg és a résztvevő személyeket tekintve, illetve más módon is behatárolva a projekt térben és kivitelezését tekintve jól behatárolható, mivel az erőforrások és a rabszolgák bevetése egyetlen célt, a piramis elkészülését szolgálja.

55


3 Projekttípusok A tartalom kulcsszavakban: - Szerkezet - Befektetési projektek - Kutatási és fejlesztési projektek - Szervezési projektek - Összehasonlítás - Munkamódszer szerint - A munka tárgya szerint - A munka elvégzésének helye szerint - Projektszerkezet modellek Tanács: Csoportgyakorlatok Hallgatói felszerelés: - M2 PM/SZ jegyzet - M2PM/SZ munkafüzet Oktatói felszerelés: - M2 PM/SZ oktatói segédlet - Laptop - tábla vagy flipchart A fejezet hossza: 30 perc Sorolja fel a projektek 3 típusát (befektetési, kutatási és fejlesztési, szervezési projektek). A résztvevők soroljanak fel példákat az egyes típusokra. Egy a három projekttípusnak három oszlopot tartalmazó táblázatba írja fel a megnevezett példákat, majd ezek alapján jusson el a megkülönböztető jelek összefoglalásáig. A példákból kiindulva jusson el a definíciókig.

3.6 Projektszerkezet tervezése Egy-egy projekttípusra nevezett példa alapján dolgozzon ki egy nagyléptékű projektszerkezetet. Az egyes projektszerkezet modelleket helyezze egymás fölé, hogy jól láthatóvá váljanak a különbségek.

3.7 A nemzetközi projektmenedzsment különlegességei A résztvevőkkel beszélgessen a nemzetköziesítésről. Ennek során osszon meg személyes tapasztalatokat is a témáról. Ügyeljen azonban arra, hogy pozitív hozzáállást tanúsítson a nemzetköziesítéssel szemben, hiszen innovatív és jövőorientált szakemberek számára ez maga a jövő. Ne engedje, hogy a vita a globalizáció kontra személyes jólét irányba terelődjön el, mivel ez eltereli az érdeklődést a tárgyalt fejezetről. A nemzetköziesedés céljait Ön adja meg, majd a résztvevőkkel közösen dolgozzanak ki példákat.

56


3.7.3 A szociológia befolyása a nemzetközi projektmenedzsmentre Kérje meg a résztvevőket, hogy osszák meg személyes tapasztalataikat a szociológiával kapcsolatban. Ez alapján a résztvevőkkel együtt dolgozza ki a szociológia definícióját, súlypontjait és tevékenységi köreit. Ennek során ki fog derülni, hogy a szociológia általános definíciója erősen eltér a valódi definíciótól. A nemzetköziesedés példáján keresztül emelje ki az úgy nevezett „soft skill”-ek, fontosságát, melyek személyes, emberi síkon járulnak hozzá egy adott projekt sikeréhez vagy bukásához. Beszéljen részletesen a különböző mentalitások jelentéséről és jelentőségéről. Hangsúlyozza az empátiás készség fontosságát. Erre jó példa NidaRümelin professzor mondata: „A gazdasági siker függ a kulturális és képzési háttértől, mely nem magától alakul ki, hanem sokszor generációkon keresztül kell mélyíteni és gyakorolni. Véleményem szerint itt nem csak maga a tudás fontos, hanem az érzékenység, empátia és azon képességünk, vajon megértjük-e a másik helyzetét, szükségleteit, valamint új kulturális környezetben is megfelelően tudunk-e reagálni. Ez mindenek előtt a nemzetközi gazdaságra vonatkozik, hiszen itt egymástól nagyon különböző mentalitású és kulturális hátterű emberekkel kerülünk kapcsolatba. Olyan személyiségekkel, akik régimódian kifejezve, bizonyos erényeket fejlesztettek ki, a figyelmesség, az empátia, az állandóság, a megbízhatóság, az igazság, a bizalom erényét.” „Az emberek akkor sikeresek, ha a tevékenységük legalább egy fontos részét érdeklődésből végzik, mert ebben az esetben jól akarják azt csinálni, és nem azért, mert valami más szeretnének általa elérni. Ez szoros kapcsolatban van az önbecsüléssel, mivel viselkedésünket nem tudjuk teljesen instrumentalizálni anélkül, hogy elvesztenénk önmagunk egy részét, saját identitásunkat és önbecsülésünket.” 6. feladat: Nevezze meg a három projekttípust, és mindegyeikhez vázoljon fel legalább két alapvető tulajdonságot is. A 6. feladat megoldása: -

-

-

Befektetési projektek o Magas vételár o Nagy értékű termékek o Hosszú használat Kutatási és fejlesztési projektek o Tervezés- és vezérlésintenzív o Új folyamatok, eljárások, rendszerek kifejlesztése Szervezési projektek o Egy szervezeten belüli folyamatra vonatkozik o Különböző területek szervezeten átívelő együttműködése

57

Projektmenedzsment és szervezés – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ 7. feladat: Minden projekttípusra soroljon fel legalább két példát a személyes környezetéből, majd ezen példák alapján vázolja fel a projekttípusok jellemzőit. A 7. feladat megoldása (javaslat): -

Befektetési projekt o Csiszológép vásárlása Magas vételár Nagyon hosszú használati idő o

-

Kutatási és fejlesztési projekt o Alternatív üzemanyaggal működő motor tervezése Nagyon tervezésintenzív A tervezőcsapaton belül nagyfokú együttműködés szükséges Új folyamat o

-

Egy teherlift felújítása Nagy értékű és biztonsági szempontból nagyon igényes termék Hosszú használati idő

Új eljárás mozgólépcsők tisztítására Tervezésintenzív folyamat Összköltség optimalizálása szükséges A tisztítástechnika / gép elkészítése

Szervezési projekt o A számítógép-hálózat Microsoft Windowsról Linuxra történő átállítása Minden résztvevő osztály együttműködése szükséges Közös erőforrások, minden PC közös átállítása o

Egy új épület használatba vétele Minden terület bevonása A vezetői szint bevonása a tervezésbe Gyakori egyeztetés szükséges a határidők betartásának érdekében

8. feladat: Milyen céljai lehetnek a nemzetköziesítésnek? 9. feladat: Valamely projekttípusra egyénileg választott példa alapján írja le a nemzetköziesítés lehetséges céljait. Elemezze az adott projekttípus speciális tulajdonságait, és a nemzetköziesítés ehhez kapcsolódó céljait.

58

Projektmenedzsment és szervezés – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos A 8. feladat és a 9. feladat megoldása: -

-

-

-

-

-

-

gazdasági célok biztonsági és növekedésorientált célok o az eddigi hazai piac egy termékével egy új piacra való betörés (szervezési projekt) nem-gazdasági célok o elismerésre való törekvés o a befolyás és hatalom bővítése, kiépítése vásárokon való jelenlét, marketing intézkedések (szervezési projekt) defenzív célok o veszélyeztetett piaci helyzet stabilizálása költségcsökkentés a konkurencia növekvő nyomása hatására (befektetési projekt, szervezési projekt) offenzív célok o nemzeti / regionális előny kihasználása (technológiai vezető pozíció) a nemzetközi piacon o skimming-stratégia új termék bevezetésekor (E-Ink) (szervezési projekt) Erőforrás-orientált célok o nyersanyagbázis biztosítása Termelés nyersanyagokban gazdag területeken, például acélpiac Indiában (befektetési projekt) Termelésorientált célok o kedvezőbb ár külföldi termelés esetén új termelési helyek használatba vétele (szervezési projekt, befektetési projekt) Piacorientált célok o külföldi képviselet megnyitása egy fontos vevő jobb kiszolgálása érdekében penetrációs stratégia a piac jobb áthatása érdekében (szervezési projekt)

10. feladat: Nemzetközi projektek gyakran a résztvevők különböző származásának befolyása alatt állnak. Milyen formában lehet hasznos a nemzetközi projektcsoportok szociológiai jellegzetességeire vonatkozó tudás a projekt sikeres kivitelezése során? Foglaljon állást egy egyéni példa alapján. A 10. feladat megoldása: 3.5.3 fejezet. A 8. és 9. feladatból kiindulva a példák alapján vezesse le a magyarázatot. Fontos, hogy integrálja a „mentalitás”, mint egy csoporton belül uralkodó gondolkozási és viselkedési minta, definícióját.

59


4 A projektmenedzsment tervezési és célhorizontjai A tartalom kulcsszavakban: - Operatív projektmenedzsment - Taktikai projektmenedzsment - Stratégiai projektmenedzsment Tanács: - Csoportgyakorlatokat végezze szisztematikusan - A célhorizont definíciójánál kezelje a fellépő konfliktusokat Hallgatói felszerelés: - M2 PM/SZ jegyzet - M2PM/SZ munkafüzet Oktatói felszerelés: - M2 PM/SZ oktatói segédlet - Laptop - tábla vagy flipchart A fejezet hossza: 30 perc Példák alapján hagyja, hogy a résztvevők bemutassák a projektmenedzsment lehetséges tervezési horizontjait. Definiálja a „stratégiai”, „operatív” és „taktikai” kifejezéseket mint időbeli és ideális célhorizontot. 11. feladat: A projektmenedzsment mely három célhorizontját ismeri? Mindegyikre mondjon 2 példát! A 11. feladat megoldása: -

-

-

60

Operatív projektmenedzsment o Új irodaépületbe történő költözés előkészítése és lebonyolítása o Befektetési projektek esetén döntések meghozatala árajánlatok alapján o K+F projektek esetén vezetés és a cél követése Taktikai projektmenedzsment o Az új épületbe történő költözés előtt az osztályvezetők megbeszélik a helységek felosztását o Befektetési projekt esetén a piaci résztvevők közül a lehetséges beszállítók kiválasztása Stratégiai projektmenedzsment o Új irodaépület építése esetén döntéshozatal o Befektetés szükségességének megítélése o A követelmények meghatározása


5 A projekt és szakaszai A tartalom kulcsszavakban: - Projektötlet - Célok definiálása - Kivitelezhetőség vizsgálata - Projekt indítása - Durva tagolás és a projekt feladatainak definiálása - Finomstrukturálás - Projekttervezés - Projektfelügyelet - Projektkiértékelés Tanács: - Csoportgyakorlatok: strukturálja az előre megadott projektpéldák alapján Hallgatói felszerelés: - M2 PM/SZ jegyzet - M2PM/SZ munkafüzet Oktatói felszerelés: - M2 PM/SZ oktatói segédlet - Laptop - tábla vagy flipchart A fejezet hossza: 270 perc Adja meg a projekt kilenc szakaszát. Támogassa az egyes szakaszokat definíciókkal.

5.10 Projektmenedzsment: folyamatcsoportok Mutassa be a szervezet folyamatcsoportokon alapuló alternatíváját. Hangsúlyozza, hogy ez a szervezeti forma csak akkor ésszerű, ha a projekt megvalósításán többen is dolgoznak, hiszen csak ebben az esetben alkothatunk folyamatcsoportokat. Definiálja az egyes folyamatcsoportokat és feladataikat. 12. feladat: Nevezze meg a projekt kivitelezésének kilenc szakaszát. A 12. feladat megoldása: l. fent.

61


6 Projektszervezetek A tartalom kulcsszavakban: - Tiszta projektszervezet - Stábszervezet - Mátrixszervezet Tanács: - Csoportgyakorlatok Hallgatói felszerelés: - M2 PM/SZ jegyzet - M2PM/SZ munkafüzet Oktatói felszerelés: - M2 PM/SZ oktatói segédlet - Laptop - tábla vagy flipchart A fejezet hossza: 90 perc A projekt szervezése gyakran tükrözi magának a vállalkozásszervezésnek a szerkezetét. Beszélgessen a résztvevőkkel tapasztalataikról a különböző szervezeti formákkal kapcsolatban. A vita kontrollálatlan elágazásait megakadályozandó adja meg a szervezeti felépítés három itt tárgyalt változatát, mint vitaalapot. A vita során felmerülő speciális formákat vezesse vissza valamely alapformára. Mutassa be mindhárom forma előnyei és hátrányait! 13. feladat: Példaként használja egy új gyártócsarnok építését. A csarnok építése befektetési projektnek tekintendő. A fent nevezett befektetési projekt szempontjából mely projektszakaszok relevánsak, és véleménye szerint hogyan lehet ezeket megvalósítani? A 13. feladat megoldása: Releváns projektszakaszok: Projektindítás 1. Projekt indítása (meghatározzuk a projekt tárgyát / projektdefiníció) X helyen épüljön egy megadott méretű gyártócsarnok. Kiindulópont az az igény, melynek a csarnoknak meg kell felelnie. 2. Projektcélok definiálása A csarnoknak Y időpontra kell elkészülnie. Ekkor a csarnokban minden műszaki részletnek működésképes állapotban kell lennie. A csarnok eddigre legyen minden közüzemi szolgáltatáshoz csatlakoztatva. A megközelítési útvonalaknak is el kell készülniük.

62

Projektmenedzsment és szervezés – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos 3. Projekt szervezése Ezzel a projekttel érdemes olyan tapasztalt csapatot megbízni, amely a múltban már foglalkozott építési projekttel. Ebben az esetben tehát a tiszta projektszervezet ajánlott. Durva tagolás 4. A projekt munkacsomagokra való tagolása, projektszerkezetterv felállítása 5. A felelősségi körök meghatározása 6. A kapacitások és költségek becslése és rögzítése 7. A projekt köztes eredményeinek definiálása és az időzítés rögzítése. Gantt-diagramm elkészítése 8. A kockázatok felmérése és értékelése, a tervezés áttekintése 9. A projekt információáramlásának és dokumentációjának felépítése Finomtervezés 10. A munkacsomagok tevékenységekre osztása és szétosztása a résztvevők között. 11. A szükséges kapacitások és időtartamok meghatározása 12. Összefüggések elemzése o Az összefüggések integrálása a Gantt-diagrammba o A kritikus út meghatározása 13. A kezdés és befejezés időpontjának meghatározása 14. A fő kritikus célok meghatározása 15. Kalkuláció / a szükséges költségek meghatározása Vezérlés / Felügyelet 16. Az ellenőrzés metodikájának tervezése o Ellenőrző csoport kijelölése o Egy Back-Stopping-csoport (szak-koncepcionális támogatás) kijelölése 17. Információ gyűjtése tervezetlen eseményekről 18. Előre meghatározott információhalmaz begyűjtése és ábrázolása 19. Kell/Van összehasonlítás 20. Vezérlési intézkedések meghozatala és ellenőrzése

63

Projektmenedzsment és szervezés – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ 14. feladat: A projektszervezetek milyen formáit ismeri? Grafikusan vázolja fel az ismert szervezeteket! A 14. feladat megoldása: l. 6. fejezet: tiszta projektszervezet, stábszervezet, mátrixszervezet. 15. feladat: Milyen előnyökkel és hátrányokkal bírnak az egyes szervezeti típusok? A 15. feladat megoldása: l. 6.1, 6.2 és 6.3 fejezet. 16. feladat: A három ismert típusú (befektetési, K+F, szervezési) projekt esetén mely szervezettípus ajánlott? Indokolja meg válaszát! A 16. feladat megoldása: Tiszta projektszervezet: - Befektetési projektek esetén ajánlott, mivel itt általában nagy volumenű és sok apró részlettel bíró projektekről van szó. Minden területet egy projektvezető felügyel, mivel a teljes projekt vezérlésére ő képes a legjobban. A projektvezető ekkor szinte üzletvezetői funkciót képvisel, mely igazán nagy projektek esetén bevett szokás. Stábszervezet: - K+F projektek, mivel a munkatársak nem csak egy projekten dolgoznak, így rugalmasan alkalmazhatók. A belső oda-nemtartozás egyértelműen hátrány, mely kihívást a projektvezetőnek tudnia kell kezelni. Mátrixszervezet: - Szervezési projektek, mivel a munkatársak egyrészt a projekt idejére a projektvezető beosztottai, másrészt viszont továbbra is részei saját részlegüknek. Ezt a „kétlakiságot” a vezetői szintek bevonásával kell kezelni.

7 Projektvezetés A tartalom kulcsszavakban: - Felelősségi kör - Feladatok - Személyes követelmények - Minimális kompetenciák - A projektcsapat Tanács: - Csoportgyakorlatokat kezelje szisztematikusan

64

Projektmenedzsment és szervezés – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos Hallgatói felszerelés: - M2 PM/SZ jegyzet - M2PM/SZ munkafüzet Oktatói felszerelés: - M2 PM/SZ oktatói segédlet - Laptop - tábla vagy flipchart A fejezet hossza: 120 perc A projekt szempontjából a legfontosabb személy a projektvezető, éppen ezért személyét nagy gondossággal kell kiválasztani. Figyelem! Csoportjának nem minden tagja rendelkezik vezetői képességekkel! Általánosan érvényes, hogy az emberek mindössze 5-10%a rendelkezik vezetői képességekkel. Az alábbi képességek felsorolása könnyen okozhat depressziót és kisebbségi érzést. Jóllehet az egyes képességek személyekben való felismerése nagyon fontos, a csoport vezetőkre és nem-vezetőkre történő felosztásába semmiképpen ne menjen bele! A vezetői tulajdonságok megmutatkoznak majd a csoportgyakorlatok során: ekkor a kiosztott projektvezetői szerepnek némely résztvevő jobban, mások kevésbé tudnak majd megfelelni. Egyéni projektélmények alapján hagyja, hogy a résztvevők maguk ismerjék fel, mely fontossággal bírnak a 7.1.1, 7.1.2 és 7.1.3 alpontokban leírtak. Tárgyalja részletesen a gyakorlatot, és mindenek előtt a hitelesség kérdését! A hitelesség minden vezetői személyiség döntő fontosságú kvalifikációja, azaz a vezető torzítatlan önismeretére való képessége biztosítja számára a lehetőséget a pártatlan és igazságos döntéshozatalra, és saját útjának önálló kiválasztására. Szükség esetén tárgyalja a különböző vezetési stílusokat: - autoritárius vezetői stílus - kooperatív vezetői stílus - laissez-faire vezetői stílus Az autoritárius vezetői stílus laissez-fair stílus irányába való eltolódását a feladat komplexitása és magasabb fokú egyéniessége alapján tegye világossá. Azaz kevesebb egyéni karakterrel bíró projekteket inkább autoritárius, komplexebb és egyéni, nagyobb kreativitást igénylő projekteket inkább kooperatív és szabad stílusban érdemesebb vezetni. A projektcsapat, mint szinergetikusan működő egység, fontosságát a 7.2 pontban tárgyalja. A beszélgetés során érintse a résztvevők saját (pozitív és negatív) tapasztalatait a csapatmunkával kapcsolatban. 17. feladat: Vázoljon fel hetet a projektvezető felelősségei közül. A 17. feladat megoldása: 65

Projektmenedzsment és szervezés – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ 7.1.1 fejezet 18. feladat: Vázoljon fel hetet a projektvezető feladatai közül. A 18. feladat megoldása: 7.1.2 fejezet 19. feladat: Vázoljon fel hetet azon személyi követelmények közül, melyeknek a projektvezetőnek meg kell felelnie. A 19. feladat megoldása: 7.1.3 fejezet 20. feladat: Egy szervezési projektet mátrixszervezet formájában kell kiviteleznünk. Ennek során az egyik gyártási helyszín két osztályát kell majd összevonni. Az ismert előnyök és hátrányok alapján vitassák meg az esetleg fellépő feszültségeket. Beszéljenek a projektvezető ide vonatkozó feladatairól és felelősségéről is. A 20. feladat megoldása (javaslat): A mátrixszervezet hátrányai: Kompetenciakonfliktusok léphetnek fel a vállalati szervezeti vezetők és a projektvezető között. Megoldási lehetőségek: -

Az irányvonalak, folyamati és munkautasítások betartása Gondoskodás a belső és külső kommunikáció szükségszerű összehangolásáról Projektdokumentáció és aktakezelés Világos céldefiníció és feladatkiosztás Kommunikációs készségek Érdekérvényesítő képesség Nagyfokú szociális kompetencia

(szükség esetén ezt a gyakorlatot ismételje meg a stábszervezet és a tiszta projektszervezet esetén is.)

66


8 Projekttervezés A tartalom kulcsszavakban: - Céltervezés - Tervezési szempontok - Projektek tagolása - Projektterv-fajták Tanács: - Hagyja, hogy a résztvevők saját példákat keressenek. Hallgatói felszerelés: - M2 PM/SZ jegyzet - M2PM/SZ munkafüzet Oktatói felszerelés: - M2 PM/SZ oktatói segédlet - Laptop - tábla vagy flipchart A fejezet hossza: 90 perc Ez a fejezet a szeminárium legfontosabb fejezete. Hagyjon bőséges időt az egyes részek megbeszélésére, példák felhozatalára és megvitatására. Egy projekt csak abban az esetben lehet sikeres, ha a tervezés pontos, és minden részletre kiterjed.

8.1 Céltervezés Tárgyalja a célok dimenzióit. Tegye világossá, hogy egy projektnek csak abban az esetben van reális esélye a sikerre, ha a projekt egyes alkotóelemei ténylegesen elérhetőek! Az alábbi példát csak szükség esetén, és csak megfelelően képzett résztvevők esetén használja. Az ehhez szükséges matematikai alapokat a „Matematika alapjai” modul tartalmazza. A magyarázat során tárgyalja az ismétléses variációt, és ennek kapcsán beszéljen a tervezés matematikai aspektusairól is. Példa: Egy kerti ünnepség szervezése, az alábbi paraméterek szerint: Az ünnepség júniusban, szabad ég alatt legyen. A sört egy szponzor bocsátja rendelkezésre. Egy zenekar díjazás nélkül lép fel. Keretfeltételek: 1. Az elmúlt évben az egész június napos volt. Ez év júniusában tehát 95%-os valószínűséggel számíthatunk napsütésre.

67

Projektmenedzsment és szervezés – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ 2. A korábbi ünnepségek alkalmával a sört egy sörfőzde bocsátotta rendelkezésre, aki ezzel az akcióval marketingpolitikai célokat követ. Így 99%-os valószínűséggel feltételezhetjük, hogy ebben az évben is számíthatunk rájuk. 3. A zenekar még soha nem játszott ingyen. Jelenleg 5 különböző zenekarral folynak tárgyalások, a siker valószínűsége 50%. A valószínűségek megadásánál reális értékekből induljon ki, ragaszkodjon a közgazdaságtanból ismert „szigorú legalacsonyabb érték” elvhez, azaz nyereségek esetén a legalacsonyabb, veszteségek esetén a legmagasabb értékekből kell kiindulni. Ez minimalizálja a tervezési kockázatot, illetve minden terv a legrosszabb esetet veszi figyelembe. Az ismétléses variáció definíciója szerint: V=nk ill. V=n1*n2*n3*nk. A mi példánk esetén tehát: mivel a valószínűségek nem szorozhatók, a 95% matematikai értelmezése 0,95. Így: V Kerti ünnep_sikeres=0,95*0,99*0,50=0,47. Tehát: az adott körülmények között a kerti ünnepség sikerének valószínűsége mindöszsze 47%, azaz 100 ilyesfajta tervezett eseményből 47 sikeres. A tervezés bővíthető, ha az egyes valószínűségekhez fontosságot is rendelünk, azaz ha a jó idő 100%-ban fontos az ünnepség sikere szempontjából, az ingyen sör szintén 100%-ban fontos, az ingyenes zenekar azonban csak 70% fontossággal bír, mivel az élő zene helyett szükség esetén „konzerv”-zene is lejátszható. Ekkor a számítás a következőképpen alakul: V Kerti ünnep_sikeres=0,951*0,991*0,500, *0,70=0,57. Azaz az adott körülmények között 100 eseményből 57 sikeres. A számítás komplexebb formájának használata bonyolultabb döntések esetén indokolt. Minden számítás esetén fennáll azonban annak a veszélye, hogy a projektet „halálra számoljuk”. Ha az előzetes számítások eredménye túlzottan rossz, a projekt nem jut el a kivitelezésig, mert a kezdeti százalékarányok becslése túlzottan pesszimista.

8.6 Hálótervezés A hálótervezés a szeminárium didaktikailag és tartalmilag is legnehezebb része. Ezért a csoport összetételétől függően mérlegelni kell, milyen formában, és milyen mértékben érdemes tárgyalni ezt a fejezetet. A hálótervezés megértésének feltétele a megalapozott matematikai tudás, valamint az analitikus gondolkodás képessége. A matematikai összefüggések tárgyalása előtt használjon analóg példákat, melyek érthetőbbé teszik a hálótervezés szemantikáját. Mindennapi példák, egy ismerős projekt, például egy lakásfelújítás megtervezése, ahol többen is részt vesznek a munkálatokban miközben több dolog is zajlik párhuzamosan, megkönnyítheti a koncepció megértését. 68

Projektmenedzsment és szervezés – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos A hálótervezés legfontosabb sajátsága a kritikus út azonosítása, mely matematikai módszerek nélkül is tárgyalható. Tegye világossá, hogy a kritikus út az egyetlen fontos kritérium, mely a projekt sikeréről vagy kudarcáról határoz. Vázoljon fel néhány hálót egyéni példák alapján, és mutassa be rajtuk a kritikus komponenseket. A háló példáról példára váljon bonyolultabbá. A résztvevőkkel a munkafüzet példáin túl dolgoztasson ki további hálókat, és vitassa meg a kritikus pontokat illetve azok a teljes folyamatra gyakorolt hatását.

9 Lépések a projekt sikere felé A tartalom kulcsszavakban: - 21 lépes Tanács: - Hagyja, hogy a résztvevők saját példákat keressenek. Hallgatói felszerelés: - M2 PM/SZ jegyzet - M2PM/SZ munkafüzet Oktatói felszerelés: - M2 PM/SZ oktatói segédlet - Laptop - tábla vagy flipchart A fejezet hossza: 180 perc Ez a fejezet a korábbi fejezetek összefoglalása. A tartalom tehát mindenki számára ismert, így részleteiben nem igényel magyarázatot. Példák alapján ismertesse az egyes összetevők összefüggéseit. Az ide tartozó táblázatos gyakorlat az egyes projektösszetevők példaszerű összefoglalására irányul. Ügyeljen az egyes projektlépések és a hozzájuk tartozó módszerek világos elhatárolására. Hívja fel a figyelmet az egyes módszerek részletei ismeretének szükségességére. Projektindítás: Hívja fel a figyelmet a más projektektől való világos elhatárolás fontosságára. Mivel manapság egy-egy terv gyorsan projektté nyilváníttatik, tisztázni kell, hogy a projektnek meg kell felelnie a DIN 69 901ben leírt feltételeknek. A projekt durva tagolása: A projekttervezés legfontosabb lépése a projektszerkezet-terv elkészítése. Ügyeljen a feladatok és munkacsomagok szakmailag megalapozott szétválasztására. A munkacsomagok gondos szétválasztása, és az érintkezési felületek pontos definiálása nélkül a projekt kivitelezése nem lehetséges. Amennyiben az idő megengedi, homogén csoport esetén dolgoztasson ki egyes munkacsomagokat a

69

Projektmenedzsment és szervezés – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ résztvevőkkel, hogy érthetővé tegye a realisztikus időbeli tervezés fontosságát. Ha a felszerelés lehetővé teszi, a feladat legyen költségkalkuláció, a résztvevők pedig az Interet segítségével becsüljék meg az egyes fellépő költségeket. Finomstrukturálás: A 9. fejezet 13. pontja alapján tegye világossá, hogy a puffer a projekttervezés elengedhetetlen része. A kritikus helyeken beépített puffer és adott esetben redundáns folyamatstruktúrák nélkül a projekt kivitelezhetetlen! Projektvezetés / Felügyelet: A projekt – amennyiben az elegendően komplex – soha nem zajlik akadályok és nehézségek nélkül. Ezért nem csak a tervezés, hanem a problémamegoldás is fontos. A résztvevőkkel tárgyalja a megoldásorientált munkamódszereket, hívja fel a figyelmet a 90%szindrómára. Ez azt jelenti, hogy a munka 30%-a után az emberben kialakul az az érzés, hogy a munka 90%-a már készen van, és a munka intenzitása a projektzárás irányába tolódik el, jóllehet a munka 70%-a még hátra van. A projekt ellenőrzése történhet például kontrollszámok alapján. Mivel azonban a kontrollszámok alapján történő vezetés már magában önálló tudományág, itt nem foglalkozunk a részletekkel.

10 Kockázatmenedzsment A tartalom kulcsszavakban: - A kockázatmenedzsment elemei - A kockázat azonosítása - A kockázat értékelése - A kockázat kezelésére irányuló intézkedések kifejlesztése - Kockázatkövetés - A kockázat kezelésére irányuló intézkedések megtétele Tanács: - Hagyja, hogy a résztvevők saját példákat keressenek. Hallgatói felszerelés: - M2 PM/SZ jegyzet - M2PM/SZ munkafüzet Oktatói felszerelés: - M2 PM/SZ oktatói segédlet - Laptop - tábla vagy flipchart A fejezet hossza: 180 perc Ezen fejezet tárgyalása során adja meg a lehetőséget a résztvevőknek, hogy megvitathassák a projekt sikeres lefolytatása érdekében történő mindennemű veszélyértékelést és becslést. A kocká-

70

Projektmenedzsment és szervezés – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos zatelemzés a 8.1 pontban ismertetett céltervezés és az azon belül ismertetett kivitelezhetőségi vizsgálathoz hasonló módon történik. Fontos tudni, hogy ha keresünk, mindig találunk kockázatot. Így minden projektet felruházhatunk szinte tetszőleges mennyiségű és minőségű kockázattal, melyek lehetetlenné teszik a kivitelezést. Hívja fel a résztvevők figyelmét arra, hogy a projektmenedzsment önálló és ezzel együtt vállalkozói és kreatív munkát jelent. Minden vállalkozói, gazdasági tevékenység szűkös javak beosztását jelenti, tehát kalkulálni és a leghatékonyabb megoldást keresni kell. A kockázatok biztos felmérése SOHA nem lehetséges, ha biztosra megyünk, nincs kockázat. A KonTraG egy Németországban 1998 óta hatályos törvény, mely a vállalkozási szféra ellenőrzését és átláthatóságát írja elő. A „vállalkozási szféra ellenőrzésére és átláthatóságára” irányuló törvény egy nagy terjedelmű törvény, melyet a német Bundestag 1998. március 5.-én hagyott jóvá. 1998. május 1.-én lépett életbe (bár bizonyos előírásai csak később váltak hatályossá ill. alkalmazandóvá). A KonTraG célja a Corporat Governance javítása a német vállalkozásokon belül, így ez a törvény módosította az összes addig hatályos kereskedelmi és társasági törvényt, ám főleg a kereskedelmi törvénykönyv és a részvénytörvény előírásait pontosítja és terjeszti ki. A KonTraG kiterjesztette az elnökség, a felügyelő-bizottság és a gazdasági ellenőrök felelősségét. A törvény központi magja az az előírás, mely rákényszeríti a vállalkozásokat egy a teljes vállaltra kiterjedő kockázatfelismerő-rendszer bevezetésére, valamint arra, hogy az éves beszámolóban nyilvánosságra hozzák a vállalat kockázati struktúráját, és állást foglaljanak a tényleges kockázatokkal kapcsolatban. A KonTraG azonban az általános vélekedésekkel ellentétben nem csak részvénytársaságokra vonatkozik. Sok a részvénytársaságokhoz hasonló vállalkozási formát, és a Kft-ket is érint (különösen, ha a vállalkozáson belül létezik döntéshozó vagy fakultatív felügyelőbizottság). Tehát olyan vállalkozások esetén, melyek projektek formájában dolgoznak (építési vállalkozások, nagy építészirodák, ITrendszerházak, stb.), a kockázatmenedzsment már a projektvezetés felelősségi körébe tartozik. A kockázatok tárgyalása során ügyeljen a helyzetek reális megítélésére! Hagyja, hogy a résztvevők saját példákat hozzanak fel, és vitassa ezeket meg velük. Csak személyes tapasztalatok képesek hozzásegíteni az embereket a kockázatok reális felméréséhez. Ki kell emelni, hogy csak az alkalmas projektvezetésre, aki rendelkezik a szükséges szakmai hozzáértéssel, de emellett a szükséges szociális kompetenciával és hitelességgel is, hogy felismerje esetleges szakmai hiányosságait, és ezeket a projekt többi munkatársa segítségével kompenzálja. Gondoljon az egyik legfontosabb vezetői definícióra: 71

Projektmenedzsment és szervezés – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ Vezetni annyit tesz, mint önmagunkat feleslegessé tenni. A példák megvitatása során tehát váljon világossá, hogy mennyire hibás lehet egy-egy olyan döntés, melyet megfelelő tapasztalat hiányában hoztak. A fejezet célja, hogy megértesse a résztvevőkkel, hogy a kockázatmenedzsment a probléma pontos elemzését, a probléma megoldása pedig annak kisebb feladatokra bontását jelenti. Egy feladatot a kiindulási és végső helyzet közötti folyamat jelenléte jellemez. Ez a folyamat ismert, így biztos megoldást garantál. A probléma nem jelent biztos utat a kiindulási és a végső helyzet között. A lényeg tehát ezen út megtalálása, a probléma már ismert részfeladatokra bontása, ezáltal pedig a kockázat csökkentése.

72


Csoportgyakorlatok 1. Csoportgyakorlat A.) Vitassák meg, a következő feladatok melyikét lehet, illetve kell projektként kezelni, valamint milyen szempontok szerint döntik ezt el. Miért lehet némely feladat projekt, más pedig nem? -

Gépjárműmotor újrafejlesztése külföldi piacra Év végi zárás elkészítése Az értékesítési osztály átszervezése egy vállalaton belül Új számítógép-hálózat beszerzése a vállalkozáson belül Új gyártócsarnok építése külföldön a termelési kapacitás növelése érdekében Átállás egy másik ügyintéző szoftverre Termékek rendszeres szállítása külföldi megrendelőknek Megrendelések feldolgozása csúcsidőben (pl. karácsonykor)

B.) A projektként azonosított feladatokat rendelje hozzá az ismert projekttípusokhoz, majd beszéljék meg az eredményt. C.) Vitassák meg egy vállalkozás nemzetközivé tételének célszerűségét és céljait a fenti példák alapján. D.) Definiálja a projektek tervezési horizontját. Eredményeiket beszéljék meg a szeminárium vezetőjével! Az 1. csoportgyakorlat megoldása: K+F projekt: Gépjárműmotor fejlesztése (stratégiai projekt) Szervezési projekt: Az értékesítési osztály átszervezése egy vállalaton belül (taktikai projekt) Új számítógép-hálózat beszerzése a vállalkozáson belül (operatív projekt) Átállás egy másik ügyintéző szoftverre (operatív projekt) Befektetési projekt: Új gyártócsarnok építése külföldön a termelési kapacitás növelése érdekében (stratégiai projekt) A nemzetköziesítés céljai feleljenek meg a 3.5 fejezetben ismertetetteknek.

73


2. Csoportgyakorlat Hozzon létre projektszerkezet-tervet az „Új számítógép-hálózat beszerzése a vállalkozáson belül” projektre. Vitassák meg a projekt folyamatának folyamatcsoportok tekintetében vizsgált alternatív ábrázolásait. Döntsék el, melyik projektszerkezet a legalkalmasabb az adott projekt kivitelezésére. Eredményeikből vezessék le a megfelelő projektszervezeti modellt. Válasszanak projektvezetőt. A projektszerkezet-terv alapján készítsék el a további projektterveket. A tervezést foglalják össze egy összefoglaló tervvé, mely tartalmazza - a módszereket - a projektlépeseket - a felelősségi köröket - a feladatokat - a kockázatokat / kritikus pontokat. Ezt a tervet időterv formájában (Gantt-diagram) is készítsék el! A 2. csoportgyakorlat megoldása: A projektszerkezet-terv feleljen meg a 8.5 fejezetben leírtaknak. Az összefoglaló terv a projektszerkezet-tervből és a 9. fejezetben leírt lépésekből áll.

3. Csoportgyakorlat Hozzon létre projektszerkezet-tervet a „Gépjárműmotor fejlesztése” projektre. Vitassák meg a projekt folyamatának folyamatcsoportok tekintetében vizsgált alternatív ábrázolásait. Mely különleges döntéseket kell különösen stratégiai projektek esetén figyelembe venni? Milyen különbségek adódnak a feladatok kiosztásakor? Döntsék el, melyik projektszerkezet a legalkalmasabb az adott projekt kivitelezésére. Eredményeikből vezessék le a megfelelő projektszervezeti modellt. Válasszanak projektvezetőt.

74

Projektmenedzsment és szervezés – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos A projektvezetőnek az előző feladathoz képest milyen további feladati vannak ebben a projektben? A projektszerkezet-terv alapján készítsék el a további projektterveket. A tervezést foglalják össze egy összefoglaló tervvé, mely tartalmazza - a módszereket - a projektlépeseket - a felelősségi köröket - a feladatokat - a kockázatokat / kritikus pontokat. Ezt a tervet időterv formájában (Gantt-diagram) is készítsék el! (Az egyes tervezési lépések megvitatásakor ne engedje, hogy műszaki vita alakuljon ki a motor kifejlesztésével kapcsolatban. A feladatot tekintse projektmenedzsment feladatnak, nem pedig konstrukciós feladatnak!) Javaslat a 3. csoportgyakorlat megoldására: A projektszerkezet-terv feleljen meg a 8.5 fejezetben leírtaknak. Az összefoglaló terv a projektszerkezet-tervből és a 9. fejezetben leírt lépésekből áll. A folyamatcsoportok leírását az 5.10 pont tartalmazza. Az előző feladathoz képest a projektvezető feladatai kibővülnek a K+F projektekhez kapcsolódó gyakori egyeztetések kézbentartásával. A logisztikai és szervezési feladatok mellett a projektvezető vagy maga veszi át a projekt szakmai irányítását is, vagy szakértő tanácsadókra kell támaszkodnia. Ezen felül számos kritikus utat is figyelembe kell venni, mivel (ebben az esetben) a motor modellgyártása minden komponens pontos elkészülésétől és vizsgálatától függ.

4. Csoportgyakorlat Hozzon létre projektszerkezet-tervet az „Értékesítési osztály átszervezése egy vállalaton belül” projektre. Vitassák meg a projekt folyamatának folyamatcsoportok tekintetében vizsgált alternatív ábrázolásait. Döntsék el, melyik projektszerkezet a legalkalmasabb az adott projekt kivitelezésére. Eredményeikből vezessék le a megfelelő projektszervezeti modellt. Átszervezési projektek mindig tartalmaznak személyes döntéseket is, melyek néhány kolléga előnyére, mások hátrányára szolgálnak.

75

Projektmenedzsment és szervezés – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ Mely különleges keretfeltételeket kell figyelembe venni egy érzékeny tervezés folyamán? Milyen befolyással vannak a szociológiai szempontok egy ilyesfajta projektre? A projekt és megvalósításának egyes lépései a vállalaton belüli elfogadás szempontjából vizsgálva eltérhetnek, illetve el kell-e térniük a korábban tárgyalt szervezési projekt lépéseitől? Vitassák meg a kérdést, majd válasszanak projektvezetőt. A projektszerkezet-terv alapján készítsék el a további projektterveket. A tervezést foglalják össze egy összefoglaló tervvé, mely tartalmazza - a módszereket - a projektlépeseket - a felelősségi köröket - a feladatokat - a kockázatokat / kritikus pontokat. Ezt a tervet időterv formájában (Gantt-diagram) is készítsék el! A valóságban (azaz egy valódi vállalkozás keretein belül) a projekt sikeres kivitelezése mely különleges befolyásoló faktoroktól függ? Javaslat a 4. csoportgyakorlat megoldására: A projektszerkezet-terv feleljen meg a 8.5 fejezetben leírtaknak. Az összefoglaló terv a projektszerkezet-tervből és a 9. fejezetben leírt lépésekből áll. A folyamatcsoportok leírását az 5.10 pont tartalmazza. A különleges keretfeltételeket a munkatársak helyzetből adódó pszichológiai terhelése adja. A munkatársaknak választaniuk kell kollégáikkal szembeni lojalitásuk és a vállaltvezetés által kitűzött célok között. Egy szociológiailag jól integrált vezetés elismeri a problémákat, és igyekszik a projekten belül megoldást találni. Veleszületett vezetői készségek nélkül ez a feladat nem oldható meg. A projektvezető helyes és helytelen döntések iránti empátiás készsége ebben a helyzetben elengedhetetlen. Valós környezetben tehát a projekt azon áll vagy bukik, vajon sikerül-e minden munkatársat meggyőzni arról, hogy a tervezett átszervezés mindenki hasznára válik majd. A becsontosodott struktúrák által adódó nehézségeket vagy már előre meg kell vitatni, vagy a jelenlegi struktúrák felosztásával kell megoldani. Ez utóbbi egyszerűbb megoldás, de a vállalatot döntéshozókra és érintettekre osztja.

76


5. Csoportgyakorlat Hozzon létre projektszerkezet-tervet az „Új gyártócsarnok építése külföldön a termelési kapacitás növelése érdekében” projektre. Vitassák meg a projekt folyamatának folyamatcsoportok tekintetében vizsgált alternatív ábrázolásait. Ez egy befektetési projekt. Mely különlegességekre kell egy külföldi építési projekt esetén ügyelni? Döntsék el, melyik projektszerkezet a legalkalmasabb az adott projekt kivitelezésére. Eredményeikből vezessék le a megfelelő projektszervezeti modellt. Válasszanak projektvezetőt. A projektszerkezet-terv alapján készítsék el a további projektterveket. A tervezést foglalják össze egy összefoglaló tervvé, mely tartalmazza - a módszereket - a projektlépeseket - a felelősségi köröket - a feladatokat - a kockázatokat / kritikus pontokat. A gyártócsarnokot a vállalat a külföldi beszállítórendszerébe szeretné integrálni.

vállalatszerkezete

Mely tervezési lépésekre van szükség az építési projekten kívül a vállalattal való kapcsolat létrehozásához? Készítsenek ehhez egy rövid projektszerkezet-tervet. Javaslat az 5. csoportgyakorlat megoldására: A projektszerkezet-terv feleljen meg a 8.5 fejezetben leírtaknak. Az összefoglaló terv a projektszerkezet-tervből és a 9. fejezetben leírt lépésekből áll. A folyamatcsoportok leírását az 5.10 pont tartalmazza. Külföldi befektetések esetén számos dologra kell ügyelni. A nem-EU országok esetén figyelembe veendő árfolyamkülönbségek és a helyi közigazgatással való kapcsolattartás és finanszírozásbeli különbségek mellett mindenek előtt a mentalitásbeli különbségekre kell odafigyelni. Ezt részletesen az „Interkultúrális Kompetenciák” modul tárgyalja.

77


6. Csoportgyakorlat Hozzon létre projektszerkezet-tervet az „Átállás egy másik ügyintéző szoftverre” projektre. Vitassák meg a projekt folyamatának folyamatcsoportok tekintetében vizsgált alternatív ábrázolásait. Döntsék el, melyik projektszerkezet a legalkalmasabb az adott projekt kivitelezésére. Saját tapasztalataik alapján vitassák meg az új szoftverek elfogadtatásával kapcsolatos nehézségeket. Mely specifikus kétségeket vezethetünk le saját tapasztalat alapján az új szoftverekkel kapcsolatban? Mely körülmények között szinte biztos az átállás bukása? Mely szociológiai és interkultúrális területeket kell egy adott új szoftver bevezetése esetén figyelembe venni? Eredményeikből vezessék le a megfelelő projektszervezeti modellt. Válasszanak projektvezetőt. A projektszerkezet-terv alapján készítsék el a további projektterveket. A tervezést foglalják össze egy összefoglaló tervvé, mely tartalmazza - a módszereket - a projektlépeseket - a felelősségi köröket - a feladatokat - a kockázatokat / kritikus pontokat. Ezt a tervet időterv formájában (Gantt-diagram) is készítsék el! Azonosítsa a szoftver bevezetésének azon kockázatait, amely a projekt kivitelezésének időtartamán túlmutatnak, és becsülje meg az egyes kockázati tényezők lehetséges hatásait. Javaslat a 6. csoportgyakorlat megoldására: A projektszerkezet-terv feleljen meg a 8.5 fejezetben leírtaknak. Az összefoglaló terv a projektszerkezet-tervből és a 9. fejezetben leírt lépésekből áll. A folyamatcsoportok leírását az 5.10 pont tartalmazza. Az új szoftverek bevezetésekor fellépő problémák oka gyakran az értetlenség a jelenlegi megoldás megváltoztatásának szükségességét illetően. Az emberek az új szoftvereket általában bonyolultnak tartják. Ennek oka gyakran egy bizonyos természetes értetlenség a szoftverrel kapcsolatban. Pedig magát a szoftvert nem kell mélységeiben érteni, hiszen csak bizonyos ismert és gyakori funkciókat

78

Projektmenedzsment és szervezés – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos használunk. Mivel azonban a megszokott módszer változik, bizonyos időre lecsökken az új verzió elfogadásának mértéke. Mivel egy bizonyos kor fölött az új media és technológiák integrációja már nem következik be teljes mértékben, teljes átkvalifikálásra nincs lehetőség.

7. Csoportgyakorlat Tekintse át kritikusan az Ön módszerét, és a javasolt módszert. Projektmenedzsment esetén több út is vezet a célhoz. Ha más utat talált, mely szintén elvezetett a projekt megvalósításához, nem vétett alapvető hibát, vagy hagyott ki kockázati faktorokat, tehát az Ön útja is sikeres lehet. Javaslat a 7. csoportgyakorlat megoldására: A saját munkánk kritikus áttekintése fontos a hitelesség szempontjából. Vizsgálja a résztvevőket, vajon beismerik-e saját hibáikat és gyengeségeiket, és fektessen különleges hangsúlyt munkájuk reális megítélésére. Beszéljen nyíltan, de nem konkrét személyekre vonatkoztatva az önfelmérés / önmagunk túlértékelésével kapcsolatos problémákról.

79


A meggyőződés az élményekből sarjad, a képzéssel táplálkozik, személyes és oszthatatlan marad az események súlya alatt. A vélemény a tömeg, a meggyőződés az ember. (Stefan Zweig)

80

Mechatronika Modul 3: Folyadékok





Folyadékok – Oktatói segédlet ________________________________________________________________Minos

1 Pneumatika 1.1 Sűrítettlevegő-ellátás 1. Feladat

Hogyan változik a gázok hőmérséklete sűrítés hatására? A gáz hőmérséklete emelkedik. Milyen légsűrítőket gyakorlatban? Leggyakrabban alkalmaznak.

(kompresszorokat)

dugattyús

és

használnak

a

csavarkompresszorokat

A gyakorlatban milyen módszerrel szárítják a sűrített levegőt? A hűtveszárítás mellett az adszorpciós szárítást is alkalmazzák. Sűrített levegő előkészítő egységek esetén membránszárítást használnak. Milyen sorrendben halad át a levegő a sűrített levegő előkészítő egység alkatrészein? A szűrő után a levegő a nyomásszabályozó szelepen halad át. Az utolsó alkatrész, ha van, az olajködkenő. Mire utal a nyomásszabályozó szelepen látható, egy rugón egy nyilat ábrázoló jelzés? A nyíl arra utal, hogy a rugó rugóállandója szabályozható. Ezáltal a nyomásszabályozó szelepen eső nyomás állítható. Mire szolgál a nyomásszabályozó szelep légtelenítő nyílása, és mi történik, ha ezt lezárjuk? Nagymértékű nyomásnövekedés esetén a túlnyomás a nyomásszabályozó szelep utáni légtelenítő nyíláson keresztül távozik. Amennyiben ez a nyílás zárva van, a szelep nem képes a nyomás csökkentésére. Mi a légtartály feladata? A légtartály levegőt tartalmaz, és így alkalmas az időszakosan megugró levegőszükséglet kielégítésére. A levegő a légsűrítő utáni kamrákban lehűl. Ezáltal a sűrített levegőben található nedvesség egy része már itt kicsapódik.

3

Folyadékok – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________

1.2 Egyszeres működtetésű henger vezérlése 2. Feladat

Az egyszeres működtetésű henger gombnyomásra fusson előre, majd a gomb elengedésekor azonnal húzódjon vissza. Egészítse ki a kapcsolási rajzot!

Kérdések

Hogyan kell módosítani a kapcsolási rajzot ahhoz, hogy a henger előrefusson, majd a gomb újbóli megnyomására húzódjon vissza? Ehhez nyitott nyugalmi állású szelepet kell használni. Bizonyos szelepeknél a nyitott nyugalmi állás úgy is megoldható, hogy a sűrített levegőt a 3-as csonkra csatlakoztatjuk. Ebben az esetben mire kell figyelni az útszelepnél? Olyan útszelepet kell használni, amelynél a sűrített levegő az 1-es vagy a 3-as csonkra csatlakoztatható. Ez tolattyús szelepek esetén általában lehetséges. Vannak azonban olyan ülékes szelepek is, melyek rendelkeznek nyitott nyugalmi állással. Az egyszeres működtetésű henger miért csak egy irányba tud munkát végezni? A henger lökete visszahúzódáskor egyedül a beépített rugó erején alapul. Ez az erő nem elég ahhoz, hogy további munkát is végezzen. Miért van szükség az egyszeres működtetésű henger dugattyúrúdjának terében található tehermentesítő nyílásra? A tehermentesítő nyílás megakadályozza, hogy a henger kiemelkedésekor a dugattyúrúd terébe levegő szoruljon. Ez akadályozná a henger kifelé irányuló mozgását. A henger visszahúzódásakor pedig kívülről levegő áramlik be, így megakadályozva az alulnyomás kialakulását. Különböző nagyságú erőket kapcsoló ülékes szelep esetén mire kell ügyelni, tekintettel a működtetéshez szükséges erőre? Ülékes szelepek esetén a működtetéshez szükséges erő függ a szelepen levő nyomástól. Nagyobb nyomás esetén a működtetéshez is nagyobb erő szükséges.

4

Folyadékok – Oktatói segédlet ________________________________________________________________Minos Módszertani tanács

A kapcsolási rajz elkészítése előtt ismételje át a sűrített levegő előkészítő egység működését. Mutassa be a nyomás beállítását. Hívja fel a figyelmet arra, hogy az egyik végükön rögzítetlen csövek veszélyforrást jelentenek, mivel nyomás alatt kontrollálatlanul ideoda csapkodhatnak. Az 1. ábra a megoldást ábrázolja. A kapcsolási rajzot az ülékes szelep és a tolattyús szelep segítségével fokozatosan építse fel. Mutassa be, hogy különböző nyomások esetén a szelepek működtetéséhez különböző nagyságú erő szükséges. Mivel a tolattyús kialakítású 3/2-útszelep esetén az 1-es és a 3-as csatlakozás felcserélhető, módosítsa a kapcsolási rajzot úgy is, hogy nem működtetett szelep esetén a henger előrefutott állapotban legyen.

1. ábra: Egyszeres működtetésű henger vezérlése

5


1.3

Kettősműködtetésű henger vezérlése 3. Feladat

A kettősműködtetésű henger gombnyomásra fusson előre, majd a gomb elengedésekor azonnal húzódjon vissza. Egészítse ki a kapcsolási rajzot!

Kérdések

Mire való a henger löketvégi csillapítása? A löketvégi csillapítás megakadályozza, hogy a henger szélső állapotát kemény ütközéssel érje el. Ez első sorban akkor szükséges, amikor a henger nagy súlyokat mozgat. A löketvégi csillapítás alternatívájaként külső lökéscsillapító is használható. Mire szolgál a dugattyúban található mágnesgyűrű? A mágnesgyűrű segítségével a dugattyú érintésmentesen meghatározható. A henger szélső magasságában hengerkapcsolót szoktak elhelyezni. dugattyú eléri ezt a szélső pozíciót, a hengerkapcsoló generál.

pozíciója pozíciója Amint a egy jelet

Milyen pozíciót vesz fel egy közönséges kettősműködtetésű henger, ha mindkét csatlakozására nyomás kerül? Közönséges henger esetén a dugattyú felülete nagyobb, mint a dugattyúgyűrű felülete a dugattyúrúd felőli oldalon. Ha mindkét csatlakozásra azonos nyomás kerül, a nagyobb dugattyúfelület miatt az előrefutás irányába nagyobb erő hat. Ennek megfelelően a henger kiemelkedik. A kettősműködtetésű henger az egyszeres hengerhez képest mennyi levegőt használ?

működtetésű

A kettősműködtetésű henger körülbelül kétszer annyi levegőt használ. A henger mozgatásához a dugattyúteret és a dugattyúrúd terét váltakozva kell sűrített levegővel megtölteni. Útszelepeknél milyen különbséget jelez az egyszerű és a kettős nyíl? A kettős nyíl arra utal, hogy a szelep mindkét irányban átjárható. Az egyszerű nyíl által jelölt szelepek esetén csak egy irányba lehetséges levegőáramlás.

6


Először foglalkozzon az 5/2-útszelep vezérlésével. Mutasson rá, hogy a henger, ha felcseréljük a 2-es és 4-es csatlakozást, nem működtetett szelep esetén előrefut. Mutassa be a löketvégi csillapítás működését. Ehhez mozgassa a hengert, miközben változtatja a löketvégi csillapítás fojtócsavarjainak beállítását. Mutassa be azt is, hogy túl erős fojtás esetén a henger szélső helyzetben már nem éri el a dugattyútér végét. Ezt követően mutassa be a 3/2-útszelep vezérlését. A dugattyúrúd oldali 3/2-útszelepet nyitott nyugalmi állásban kell bekötni. A két útszelep egyidejű működtetése esetén az 5/2-útszeleppel azonos eset áll fenn. Ezen kívül azonban lehetséges mindössze egyetlen szelep működtetésével mindkét hengerkamra nyomás alá helyezése, vagy nyomásmentes állapotba hozása is. Mutassa be az előlevegőzési lehetőséget, mely a dugattyúsebesség növekedésével jár.

2. ábra: Kettősműködtetésű henger vezérlése

7


1.4 Henger közvetett vezérlése 4. Feladat

A kettősműködtetésű henger gombnyomásra fusson előre, majd a gomb elengedésekor húzódjon vissza. A henger vezérlésére szolgáló útszelepet egy kapcsoló hozza működésbe. Egészítse ki a kapcsolási rajzot! Feliratozza a szelepek minden csatlakozását!

Kérdések

A hengert vezérlő szelep mely esetekben nem közvetlen működtetésű? Nagy térfogatú hengereket nagy szelepek vezérelnek. Közvetett vezérlés esetén kapcsolóként használhatunk kis szelepeket is. Ebben az esetben a kapcsoló a főszeleptől nagyobb távolságra is elhelyezkedhet. Maximálisan mekkora távolságban helyezkedhet el a kapcsoló a vezérelendő szeleptől? A kapcsoló, és általában a jeladó tagok, ne legyenek a vezérlendő szeleptől 10m-nél messzebb. Hosszú vezetékek esetén fennáll annak a veszélye, hogy a jel túlzottan legyengül. Egy pneumatikusan működtetett útszelepre 1,5 bar nyomású vezérlőlevegőt adunk. Miért nem kapcsol át? A nyomás a vezérlődugattyú felületét is figyelembe véve túl kicsi a szelep átkapcsolásához. Az e nyomás által létrehozott erő kisebb, mint a szelep visszaállításáért felelős rugóerő. A szelep emiatt nem kapcsol át. Elővezérlés esetén hol található a 3/2-útszelep? Elővezérlés esetén a 3/2-útszelep a közvetlenül a főszelepnél található. Ezáltal a vezérlés vezetéke nagyon rövid. Miért használunk elővezérlést? Az elővezérlés segítségével a főszelep nagyon kis erővel működtethető. Mindenekelőtt az elektromosan működtetett szelepek esetén használnak elővezérlést. Mivel a működtetéshez kis erők szükségesek, kis energiaigényű mágneses tekercseket is használhatunk.

8


Építse fel és hajtsa végre a kísérletet. Az egyes komponenseket a kapcsolási rajzhoz hasonló módon helyezze el. Hívja fel a figyelmet a jeladó és szabályozó tagok közötti különbségre. Ezen túl mutasson rá arra is, hogy a vezérlés vezetékeit szaggatott vonallal jelöljük. Ezt a kísérleti elrendezés esetén különböző színű vezetékekkel szemléltethetjük. Végül a nyomógomb felé vezető szakaszra építsünk be egy nyomásszabályozó szelepet. A vezérlőnyomás csökkentésével mutassuk be, hogy a pneumatikusan vezérelt 5/2-útszelep működéséhez egy bizonyos minimális nyomásra van szükség. Légrugós szelepek esetén mutassuk meg, hogy a légrugó ereje a szelep üzemi nyomásától függ. Ehhez különböző nyomásértékek esetén határozzuk meg a főszelepen szükséges vezérlőnyomást.

3. ábra: Kettősműködtetésű henger közvetett vezérlése

9


1.5 Henger vezérlése impulzusszeleppel 5. Feladat

A kettősműködtetésű henger gombnyomásra fusson előre, és a gomb elengedésekor maradjon ebben az állapotban. A henger csak egy másik gomb megnyomásakor húzódjon vissza. Egészítse ki a kapcsolási rajzot! Feliratozza a szelepek minden csatlakozását!

Kérdések

Mi történik, ha a második gomb megnyomásakor az első gombot még nem engedtük el? A második gomb jele addig nem tudja átkapcsolni impulzusszelepet, amíg az első gomb jele meg nem szűnik.

az

Milyen kiinduló helyzetben állhat az impulzusszelep, amikor bekapcsoljuk a sűrített levegőt, de még nem nyomtunk meg egyetlen gombot sem? Milyen helyzetben áll ekkor a henger? Mivel az impulzusszelepnek nincs rögzített alaphelyzete, a két lehetséges állapot bármelyikében állhat. Ezáltal lehetséges, hogy a henger a sűrített levegő bekapcsolásakor azonnal előrefut. Milyen impulzusszelep-konstrukció esetén van elsőbbsége a vezérlő levegő csatlakozójának? Differenciáldugattyús impulzusszelepek esetén a vezérlődugattyú két felületének mérete eltérő. Azonos vezérlőnyomás esetén annak a jelnek van elsőbbsége, amely a nagyobb felületű vezérlőcsatlakozóra kapcsolódik. Egyszeres működtetésű hengert akarunk impulzusszeleppel vezérelni. Azonban csak 5/2-útszelepek állnak rendelkezésre. Mit tegyünk? Az 5/2-útszelep egyik kivezetésének lezárásával az 5/2útszelepből 3/2-útszelept készítünk. Amennyiben zárt nyugalmi állású 3/2-útszelepre van szükségünk, a hengert a 4-es csatlakozóra kapcsoljuk.

10


Építse fel és hajtsa végre a kísérletet. Az egyes komponenseket a kapcsolási rajzhoz hasonló módon helyezze el. A gombok megnyomásával mozgassuk a hengert. Mutassa be az impulzusszelep két lehetséges állását. Ehhez emelje ki a hengert, majd kapcsolja le a sűrített levegőt. Ezután a hengert kézzel tolja vissza. A sűrített levegő újbóli bekapcsolásakor a henger azonnal előrefut. Hívja fel a figyelmet az impulzusszelep állapotára ebben a helyzetben. A két gomb megnyomásával mutassa impulzusszelepet nem lehet átkapcsolni, vezérlégcsatalkozón még nyomás van.

be, ha

hogy az a másik

4. ábra: Henger vezérlése impulzusszeleppel

11


1.6 Henger sebességének vezérlése 6. Feladat

A kettősműködtetésű henger gombnyomásra fusson előre, és a gomb elengedésekor maradjon ebben az állapotban. A henger csak egy másik gomb megnyomásakor húzódjon vissza. A henger sebességét egy fojtó-visszacsapószeleppel csillapítsuk. A visszalökést ne tompítsuk. Egészítse ki a kapcsolási rajzot!

Kérdések

A fojtó-visszacsapószelep jelét miért veszi körbe pontozott vonal? A fojtó-visszacsapószelep egy fojtószelepből és egy visszacsapószelepből áll. A pontozott vonal arra utal, hogy a két alkatrész egy házban található. Miért részesítik előnyben a távozó levegő fojtását a bevezetett levegő fojtásával szemben? A távozó levegő fojtása esetén a dugattyú mindkét oldalán van nyomás. Ezáltal a henger, különösen alacsony sebességek esetén, sokkal egyenletesebben halad. A bevezetett levegő fojtása esetén ezzel szemben a henger rángatva halad. Mikor kell a bevezetett levegő fojtását alkalmazni? Bevezetett levegő fojtását csak nagyon kis hengerek és egyszeres működtetésű hengerek esetén használjuk. Egyszeres működtetésű hengerek esetén az esetleges rántásokból adódó egyenetlen mozgást a rugó tompítja. Milyen alkatrésszel fokozható a henger sebessége? A sebesség egy úgynevezett gyorslégtelenítő-szeleppel növelhető. A gyorslégtelenítő-szelephez vezető csatlakozó ebben az esetben legyen a lehető legrövidebb.

12


Építse fel és hajtsa végre a kísérletet. Az egyes komponenseket a kapcsolási rajzhoz hasonló módon helyezze el. A kapcsolási rajzon az előrefutást a távozó levegő fojtásával csillapítjuk. A fojtószelepet úgy állítsuk be, hogy a henger sebessége határozottan csökkenjen. Végül építsük be a fojtó-visszacsapószelepet, mint bevezetett levegő fojtást, és mutassuk be a távozó levegő fojtásával történő csillapítástól való eltérést. Hívjuk fel a figyelmet a fojtó-visszacsapószelepek becsavarozható változataira. Magyarázzuk meg a henger és a fojtóvisszacsapószelep közötti vezetékek hosszának hatását. Mutassuk be a közvetlenül az útszelep levegőkivezető-nyílásába beépíthető fojtószelepeket is. Ha bemutatjuk a hengersebesség gyorslégtelenítő-szeleppel történő növelését, ügyeljünk arra, hogy a henger és a gyorslégtelenítő-szelep között a lehető legrövidebb kapcsolatot alakítsuk ki. Optimális esetben a gyorslégtelenítő-szelepet csavarjuk közvetlenül a henger csatlakozójára.

5. ábra: Henger sebességének vezérlése

13


1.7 Henger-végkapcsoló 7. Feladat

A kettősműködtetésű henger gombnyomásra fusson előre, majd egy másik gomb megnyomásakor húzódjon vissza. A henger csak addig mozogjon, amíg a gombot nyomva tartjuk. A henger sebessége mindkét irányú mozgás esetén legyen állítható. Egészítse ki a kapcsolási rajzot!

Kérdések

A pneumatikában az 5/3-útszelepek középhelyzeteket használunk?

esetén

milyen

A korábbi gyakorlatban bemutatott zárt középhelyzet mellett a pneumatikában két további középhelyzet használatos. A tápnyomású középhelyzet esetén a szelep mindkét kimenete nyomás alatt áll. A lelevegőzött középhelyzet esetén ezzel szemben mindkét kimenet kapcsolódik a légtelenítő nyílásokhoz. Ebben az esetben a hengerhez vezető csatlakozásokon nincs nyomás. Mely középhelyzetek segítségével?

hozhatók

létre

két

3/2-útszelep

A tápnyomású és a lelevegőzött középhelyzet két 3/2-útszelep segítségével is kivitelezhető. Ezeket egyidejűleg úgy kell kapcsolni, hogy mindkét a hengerhez vezető csatlakozás nyomás alatt álljon, vagy ne legyen rajtuk nyomás. Milyen szerkezet segítségével rögzíthetjük a hengert egy adott pozícióban? A henger adott pozícióban történő rögzítésére rögzítőegységet használunk. A rögzítőegység nem a mozgás fékezésére szolgál. A henger mozgásának leállítása az 5/3-útszelep segítségével történik. Milyen különleges tulajdonsággal kell rendelkeznie egy olyan visszacsapó-szelepnek, melyet a hengerhez vezető szakaszra építünk be? A visszacsapó-szelepnek nyithatónak kell lennie. Ha visszacsapó-szelepet záró irányban akarjuk kinyitni, vezérlőcsatlakozót nyomás alá kell helyeznünk.

14

a a


Építse fel és hajtsa végre a kísérletet. Az egyes komponenseket a kapcsolási rajzhoz hasonló módon helyezze el. A gombok megnyomásával mozgassa a hengert. A sebességet a fojtó-visszacsapószelepek segítségével úgy állítsa be, hogy a henger megállítása az úthosszon belül többször is lehetséges legyen. Ezt a kísérletet lehetőleg mutassa be egy olyan hengeren is, amely lefelé mozdul el. A dugattyúrúdra erősített súly reprezentáljon extra húzóerőt. A henger és a fojtó-visszacsapószelepek közti vezetékeken elhelyezett manométereken mérhetjük a dugattyúterekben keletkező nyomást. Hívja fel a figyelmet a külső húzóerő által keltett nyomástagra.

6. ábra: Henger-végkapcsoló

15


1.8 Útfüggő vezérlés 8. Feladat

A kettősműködtetésű henger gombnyomásra fusson előre, majd a kifelé irányuló mozgás szélső állapotának elérése után húzódjon vissza. Az előrefutás csak akkor legyen lehetséges, ha a henger a befelé irányuló mozgás szélső állapotában található. Egészítse ki alkatrészeket!

Kérdések

a

kapcsolási

rajzot!

Feliratozza

az

egyes

Hogyan rövidíthetjük a henger löketét? A henger behúzását a kifelé történő mozgás szélső helyzetében elhelyezett görgő indítja. Ha ezt a görgős érzékelőt közelebb helyezzük el, a mozgás irányváltása is hamarabb következik be. Így a henger nem éri el a külső szélső pozíciót. Eközben ügyeljünk arra, hogy a henger sebessége ne legyen túlzottan nagy, hiszen ekkor túlfuthatunk az érzékelőn. Ebben az esetben a jel túl rövid lenne az impulzusszelep átkapcsolásához. Mi történik, ha az indító gombot folyamatosan nyomva tartjuk? Amíg az indító gombot nyomva tartjuk, a henger a két végpozíció között folyamatosan ide-oda jár. Mivel a befelé történő mozgás végpozíciójának görgős érzékelője, és az indítógomb egymás után vannak kapcsolva, újbóli kifelé történő mozgás csak akkor indulhat el, ha a henger már teljesen behúzódott. Mi a következménye a fentiek mellett érzékelőnek, mely így folyamatosan jele ad?

beragadt

görgős

Ha a befelé irányuló mozgás szélső pozíciójának görgős érzékelője, és az indítógomb is folyamatosan jelet ad, az impulzusszelep 14-es csatlakozójára folyamatosan érkezik jel. Ebben az esetben a külső szélső pozíció érzékelője nem tudja átkapcsolni az impulzusszelepet, így a henger külső szélső helyzetében megáll.

16


Építse fel és hajtsa végre a kísérletet. Az egyes komponenseket a kapcsolási rajzhoz hasonló módon helyezze el. Mutasson rá arra, hogy ugyan a görgős érzékelők a henger dugattyúrúdjánál találhatók, a kapcsolási rajzon az útszelepek jele mégis alul, a jeladó tagok között szerepel. Magyarázza el az egyes építőelemek jelölését. Ugyanígy ismertesse a görgős érzékelők jelölését is a kapcsolási rajzon. Az indítógomb megnyomásával hozzuk mozgásba a hengert. A külső szélső pozíció görgős érzékelőjének eltolásával bemutathatjuk a henger löketének csökkentését. Ha az érzékelő túl messzire kerül a hengertől, nem indul el a visszalökés. Hívja fel a figyelmet a belső szélső pozíció görgős érzékelőjének pontos pozicionálásának fontosságára is. Hibás elrendezés esetén meghiúsulhat a henger kifelé irányuló mozgása.

7. ábra: Útfüggő vezérlés

17


1.9 Jelek logikai összekapcsolása 9. Feladat

A kettősműködtetésű henger gombnyomásra fusson előre, ezt két különböző gomb egyidejű megnyomása indítsa. A henger behúzása csak akkor legyen lehetséges, ha a henger elérte a kifelé irányuló mozgás szélső állapotát, és megnyomtunk egy további gombot. Egészítse ki a kapcsolási rajzot!

Kérdések

Hogy nevezzük a váltószeleppel vagy kétnyomású szeleppel létrehozott logikai kapcsolatokat? Váltószeleppel VAGY-kapcsolatot hozhatunk létre. Ha jelen van az egyik, a másik, vagy mindkét bemeneti jel, az kimeneti jelet hoz létre. A kétnyomású szelep ÉS-kapcsolatot hoz létre. A kimenőjel létrehozásához mindkét bemeneti jelnek jelen kell lennie. A henger csak akkor mozdulhat el kifelé, ha négy jel van jelen. Hány kétnyomású szelepre van szükség? Mivel egy kétnyomású szelep két bemenettel rendelkezik, a négy jelhez két darab kétnyomású szelepre van szükség, melyek kimeneteit egy további kétnyomású szelep köti össze. Így összesen három darab kétnyomású szelepre van szükség. Általánosan megfogalmazva: a jelek számánál mindig eggyel kevesebb szelepre van szükség. Egy kétnyomású szelep két csatlakozásán különböző nagyságú nyomás van. A két nyomás közül melyik kerül a kimenetre? A kétnyomású szelep esetén mindig a kisebb nyomás kerül a kimenetre. Ezért több egymás után kapcsolt kétnyomású szelep esetén vegyük figyelembe, hogy mindig a legkisebb nyomás kerül majd a kimenetre. Ha szeretnénk ezt elkerülni, helyettesítsük a kétnyomású szelepet egy pneumatikus 3/2-útszeleppel. Ekkor a kisebb nyomás átkapcsolja az útszelepet, a nagyobb nyomás pedig a kimenetre kerül.

18


Építse fel és hajtsa végre a kísérletet. Az egyes komponenseket a kapcsolási rajzhoz hasonló módon helyezze el. Az érzékelőt a kifelé irányuló mozgás szélső pozíciójánál helyezzük el. Az indítógombok egyikének megnyomásával hozzuk mozgásba a hengert. Ez akkor is működik, ha a két indítógombot egyidejűleg nyomjuk meg. Mutassuk be, hogy a visszalökés csak akkor történik meg, ha a külső szélső pozícióban lévő érzékelő, és a hengert visszahúzó gomb is aktiválva van. Hasonlítsuk össze a kétnyomású szelep és a két szelep soros kapcsolása által létrehozott ÉS-kapcsolatot. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy pneumatikus szelepekkel további logikai kapcsolatok is létrehozhatók. Mutassuk be azokat a lehetséges kapcsolásokat, melyek a váltószelepeket és a kétnyomású szelepeket helyettesíthetik.

8. ábra: Jelek logikai összekapcsolása

19


1.10 Időfüggő vezérlés 10. Feladat A kettősműködtetésű henger gombnyomásra fusson előre. A külső szélső pozíció elérésekor a henger 10 másodpercig maradjon ebben a helyzetben, majd önállóan húzódjon vissza. Az előrefutás csak akkor legyen lehetséges, ha a henger a belső szélső pozícióban található. Egészítse ki alkatrészeket! Kérdések

a

kapcsolási

rajzot!

Feliratozza

az

egyes

Mely alkatrészek alkotják együttesen a pneumatikus időtagot? A pneumatikus időtag egy fojtó-visszacsapószelepből, egy tartályból és egy pneumatikus 3/2-útszelepből áll. Szükség esetén az időtag ezekből az alkatrészekből megépíthető. A tartályt ebben az esetben egy darabka csővezeték is alkothatja. Mely alkatrész állítja be az időt? Hogyan érhetjük el az időtartam meghosszabbítását? A pneumatikus időtag esetén az időtartamot a fojtócsavar segítségével állíthatjuk be. Minél inkább nyitva a fojtó, a tartály annál hamarabb telik meg sűrített levegővel, így az útszelep is hamarabb kapcsol át. Az időtartam meghosszabbítását úgy érhetjük el, hogy a tartályhoz egy további, kiegészítő tartályt kapcsolunk. Az így megnövelt térfogat lassabban telik meg, a nyomás lassabban nő. Ennek megfelelően az időtag is később vált át. Mely további alkatrésszel tehetjük láthatóvá a pneumatikus időtag működését? A kiegészítő tartályra egy manométert is csatlakoztathatunk. A manométer segítségével nyomon követhetjük a nyomás növekedését a tartályban. Ez különösen használatba vételkor és hibakeresés esetén hasznos.

20


Építse fel és hajtsa végre a kísérletet. Az egyes komponenseket a kapcsolási rajzhoz hasonló módon helyezze el. A görgős érzékelőket a henger hozza működésbe. Az indítógomb megnyomásával hozzuk mozgásba a hengert. Az időtagot állítsuk körülbelül 10 másodpercre. Ezt követően próbáljunk ki rövidebb és hosszabb időtartamokat is. Lehetőleg csatlakoztassunk egy manométert az időtag tartályához, így meg tudjuk figyelni a nyomás növekedését. Hívjuk fel arra is a figyelmet, hogy az időtag segítségével le is kapcsolhatunk jelet, ha azt a nyitott nyugalmi állású 3-as csatlakozóra kapcsoljuk. Ezen felül bemutathatjuk még azt is, hogy az időtag különálló alkatrészekből mily módon építhető fel.

9. ábra: Időfüggő vezérlés

21


1.11 Folyamatvezérlés 11. Feladat A kettősműködtetésű henger gombnyomásra fusson előre. A külső szélső pozíció elérésekor fusson előre egy másik henger is. Amint a második henger elérte a külső szélső pozíciót, az első henger húzódjon vissza, majd a második henger is térjen vissza a kiindulási helyzetbe. A folyamat csak akkor indulhat el, ha az első henger a belső szélső pozícióban található. Rajzolja fel a működési diagrammot! Egészítse ki alkatrészeket! Kérdések

a

kapcsolási

rajzot!

Feliratozza

az

egyes

Hogyan nevezzük azt az állapotot, amikor a folyamatvezérlés impulzusszelepének mindkét vezérlégcsatlakozóján van jel? Ha a folyamat során az impulzusszelep mindkét vezérléscsatlakozón jel van, azt jelátfedésnek nevezzük. Hogyan tudunk arról gondoskodni, hogy egy adott folyamat elején az impulzusszelep a megfelelő pozícióban álljon? Vannak olyan egyszerűbb vezérlőrendszerek, melyek a sűrített levegő bekapcsolásakor automatikusan kiinduló helyzetbe állnak. Ennek során előfordulhat, hogy a henger elmozdul. Ha a rendszer nem a kiinduló helyzet automatikus felvételével indul, az adott vezérlégcsatlakozóra (általában 12-es) visszaállító impulzust kell küldenünk. A vezérlégcsatlakozó váltószelepe gondoskodik arról, hogy a vezérlőjel vagy a visszaállító impulzus átkapcsolja a szelepet.

22


Építse fel és hajtsa végre a kísérletet. Az egyes komponenseket a kapcsolási rajzhoz hasonló módon helyezze el. A görgős érzékelőket a henger hozza működésbe. Az indítógomb megnyomásával hozza mozgásba a hengert. Ha a folyamat nem működik tökéletesen, rendszerhiba-keresést kell végrehajtani. Ellenőrizze, mely görgős érzékelők aktívak, és ezek mely szelepeket kapcsolják. Magyarázza el a működési diagramot. Ismételten hívja fel a figyelmet arra, hogy az impulzusszelepek nem rendelkeznek definiált alaphelyzettel. A jelenlegitől eltérő helyzet létrehozásához a folyamat során állítsa le a sűrített levegőt, és a hengert tolja vissza kézzel. Ez után a sűrített levegő visszakapcsolása után figyeljük meg a henger mozgását. Kitekintésképpen magyarázza el a jelátfedést. Itt egy adott impulzusszelep mindkét vezérlégcsatlakozóján van jel. Vázoljon fel néhány megoldási lehetőséget.

Építőelemek Megnevezés

Lépés Jelölés

Állapot

Henger

1 0

Útszelep

14 12

Henger

1 0

Útszelep

14 12

10. ábra: Funkciódiagram

23


11. ábra: Folyamatvezérlés

24


2 Elektropneumatika 2.1 Bevezetés Az elektropneumatika gyakorlatok során két különböző energiaformát használunk. A sűrített levegő mellett elektromos áramot is alkalmazunk, mely veszélyeztetheti egészségünket, vagy akár életünket is! Ezért a kísérletek során csak biztonsági kisfeszültségű berendezéseket szabad használni. Az ilyen berendezések általában 24V egyenárammal működnek. A feszültségellátás legyen rövidzárbiztos, mivel a maximális gondosság mellett is előfordulhatnak hibák a kapcsolások összeállításakor. A kurzus elvégzése után a résztvevők NEM jogosultak munkák elvégzésére 50V váltófeszültséget vagy 120V egyenfeszültséget meghaladó berendezések esetén. A gyakorlatok a relétechnikára koncentrálnak, mely sok más helyen is alkalmazást talál. Azonban időközben már egyre gyakrabban találkozhatunk programozható memóriával rendelkező vezérlésekkel (SPS). Az ilyen vezérlések megértéséhez további kiegészítő ismeretekre van szükség. Az elektromos alkotóelemeket színes laborkábelekkel kötjük össze. A fogyasztóhoz vezető kábelek legyenek mindig pirosak. A tápfeszültséget csak akkor kapcsoljuk be, ha már minden komponenst összekötöttünk. A pneumatika területén elsősorban a csővezetékek szoros csatlakoztatására kell ügyelni. Ha eloldódik egy nyomás alatt álló vezeték, annak kontrollálatlan csapkodása komoly sérüléseket okozhat.

25


2.2 Egyszeres működtetésű henger vezérlése 12. Feladat Az egyszeres működtetésű henger gombnyomásra fusson előre, majd a gomb elengedésekor azonnal húzódjon vissza. A munkahengert egy 3/2-útszelep direkt módon, egy mágnestekercs segítségével működteti. Az előkészítő egységet is tüntessük fel. Egészítse ki a pneumatikus és az elektromos kapcsolási rajzot! Kérdések

Merre mozdul el a kengyel, ha a mágnestekercset áram járja át? A kengyel behúzódik a mágnestekercsbe. Hogy nevezzük azt a kontaktust, melyen működtetés esetén áram folyik át? Ezt a kontaktust záróérintkezőnek nevezzük.

Módszertani tanács

Ezen első, egyszerű kísérlet során ismertesse a kísérletek felépítését, és a munka menetét. Feltétlenül hívja fel a figyelmet az elektromos feszültséggel való munka veszélyeire, még ha a kísérletek során csak 24V-ot használunk is. A kísérletek során kapcsoljuk be az elektromos és a pneumatikus energiaellátást. Térjen ki a mágnestekercs műszaki adataira, és annak cseréjének lehetőségére is, Magyarázza el, hogy mágnestekercs segítségével közvetlenül csak kis szelepeket lehet működtetni. Hívja fel a figyelmet a szelep kézi segédműködtetésének lehetőségére is.

26


12. ábra: Pneumatikus kapcsolási rajz egyszeres működtetésű munkahengerhez

13. ábra: Elektromos kapcsolási rajz egyszeres működtetésű munkahengerhez

27


2.3 Relékapcsolások 13. Feladat A kettősműködtetésű henger gombnyomásra fusson előre, és a gomb elengedésekor maradjon ebben az állapotban. A henger csak egy másik gomb megnyomásakor húzódjon vissza. Mindkét gomb egy-egy relét vezérel. Mindkét relé egy-egy kontaktusa kapcsolja egy impulzusszelep mágnestekercsét. A kapcsolási rajzon az előkészítő egységet is tüntessük fel! Egészítse ki a pneumatikus és az elektromos kapcsolási rajzot! Kérdések

A kapcsolási rajzokon mely betű jelöli a reléket? A reléket K betűvel jelöljük. A reléket az áramkörben hol helyezzük el? A reléket mindig legalulra helyezzük el.


Ez a gyakorlat a relé működésével ismerteti meg a hallgatókat. Ismertesse a relé műszaki adatait. Térjen ki a fontos jellemzőkre, azaz a feszültségre, annak típusára, a relé mágnestekercsének teljesítményére, és a lehetséges terhelésekre is. Mivel ennél a gyakorlatnál nem feltétlenül szükséges a relé használata, térjen ki a relék egyébirányú alkalmazásmódjaira, pl. a kontaktussokszorozásra, és a különböző vezérlési és teljesítményfeszültségek használatának lehetőségére. Mutassa be az útszelepek kézi segédműködtetését. Az elővezérlő szelep jelenléte miatt az útszelep működtetéséhez arra nyomást kell kapcsolnunk. Ismételje át az impulzusszelepek viselkedésével kapcsolatos tudnivalókat.

28


14. ábra: Pneumatikus kapcsolási rajz kettősműködtetésű munkahengerhez

15. ábra: Elektromos kapcsolási rajz kettősműködtetésű munkahengerhez

29


2.4 Öntartás 14. Feladat A kettősműködtetésű henger gombnyomásra fusson előre, és a gomb elengedésekor maradjon ebben az állapotban. A henger csak egy másik gomb megnyomásakor húzódjon vissza. A munkahengert egy rugós visszaállítású útszelep működtesse. A jel tárolása a relé öntartása által realizálható. Az öntartás törlésére szolgáló kapcsoló egyidejűleg áramtalanítsa az útszelep mágnestekercsét is. Egészítse ki a pneumatikus és az elektromos kapcsolási rajzot! Kérdések

Az öntartás mely módjai lehetségesek? A relé öntartása lehet domináns BE és domináns KI. Mi történik a tárolt jellel, ha áramkimaradás van? Áramkimaradás esetén a tárolt jel elveszik. Az útszelepet a rugó annak alapállapotába állítja vissza.


Ez a kísérlet a jelek relék öntartásával történő tárolását mutatja be. Ugyan itt a kapcsolási rajzon csak a domináns KI lehetőséget mutatjuk be, beszéljen a domináns BE lehetőségről is, melyet meg is építhet. Ennél a gyakorlatnál utaljon arra, hogy a tárolókat SPSprogramozás során használják. Továbbá beszélhet a biztonsági előírásoktól, pl. a rövidzár vagy kábelszakadás esetén kontaktusok lehetséges kontrollálatlan bekapcsolása elleni védelemről.

30


16. ábra: Pneumatikus kapcsolási rajz az öntartáshoz

17. ábra: Elektromos kapcsolási rajz az öntartáshoz

31


2.5 5/3-útszelep vezérlése reteszeléssel 15. Feladat A kettősműködtetésű henger gombnyomásra fusson előre, majd egy másik gomb megnyomásakor húzódjon vissza. A henger csak addig mozogjon, amíg a gombot nyomva tartjuk. A két gomb egy-egy relét vezérel. A relé reteszelése segítségével megakadályozzuk, hogy a két útszelep mágnestekercsét egyszerre lehessen kapcsolni. Egészítse ki a pneumatikus és az elektromos kapcsolási rajzot! Kérdések

Milyen kontaktusokat megszakítására? A szomszédos használunk.

használunk

áramkör

a

szomszédos

megszakításához

áramkör

nyitóérintkezőt

Áramkimaradás esetén az útszelep milyen állapotban van, és hogy viselkedik a munkahenger? Áramkimaradás esetén az útszelep visszakerül középállásba, a munkahenger pedig így mozdulatlan marad.


Először beszéljen az 5/3-útszelepről, és annak különböző középállásairól. A munkahenger túl gyors előrefutását fojtóvisszacsapószeleppel gátoljuk. Ismételje át a pozicionálási pontosságot, és a dugattyúrúd rögzítésének lehetőségét is. Vitassa meg a vezérlés viselkedését az elektromos vagy a pneumatikus energia kimaradása esetén. Beszéljen a vezérlés viselkedéséről a két gomb egyidejű megnyomása esetén. Mutassa be ezt a helyzetet. Az útszelep vezérlését hasonlítsa össze egy jobb- vagy balforgásra állított elektromotor viselkedésével. Mutassa be a reteszelés más lehetőségeit is, pl. a gombok két kontaktuspárjának használatát, vagy a mágnestekercsekhez vezető vezetékekre szerelt nyitókontaktusok használatát.

32


18. ábra: Pneumatikus kapcsolási rajz stop-vezérléshez

19. ábra: Elektromos kapcsolási rajz stop-vezérléshez

33


2.6 Hengerkapcsolók 16. Feladat A kettősműködtetésű henger gombnyomásra fusson előre, majd a kifelé irányuló mozgás szélső állapotának elérése után húzódjon vissza. Az előrefutás csak akkor legyen lehetséges, ha a henger a befelé irányuló mozgás szélső állapotában található. A munkahengert egy impulzusszelep vezérelje. pozícióérzékeléshez használjunk két hengerkapcsolót.

A

Egészítse ki a pneumatikus és az elektromos kapcsolási rajzot! Kérdések

Mi működteti a hengerkapcsolókat? A hengerkapcsolókat egy a dugattyúban található mágnes működteti. A dugattyú löketének viszonylatában általában hol helyezkedik el a hengerkapcsoló? A hengerkapcsolók általában a hengerek löketének végeinél találhatók, ezért végállapot-kapcsolónak is nevezik őket.


Magyarázza el a hengerkapcsoló működését. A reed-relék használata mellett utaljon az elektronikus hengerkapcsolókra is. Hívja fel a figyelmet arra, hogy a reed-reléket a rövidzárlat tönkre teszi. Ugyancsak érdemes tudni, hogy reed-relék esetén a kontaktusok beéghetnek, valamint a belső ellenállás értéke is növekedhet. Mutassa be, hogy a reed-relék helytelen irányú beszerelésekor működhetnek ugyan, azonban a kijelző világítódiódája semmiképpen nem használható így. Hívja fel a figyelmet a működtetett hengerkapcsolók kapcsolási rajzbeli jelölésére.

34


20. ábra: Pneumatikus kapcsolási rajz hengerkapcsolóval

21. ábra: Elektromos kapcsolási rajz hengerkapcsolóval

35


2.7 Időkésleltetés relékkel 17. Feladat A kettősműködtetésű henger gombnyomásra fojtva fusson előre. A külső szélső pozíció elérésekor a henger 10 másodpercig maradjon ebben a helyzetben, és munkadarabot feszítsen be. Ezt követően önállóan húzódjon vissza. A munkahengert egy rugós visszaállítású útszelep működtesse. Az időbeli vezérlést egy időkésleltetéses relé oldja meg. Egészítse ki a pneumatikus és az elektromos kapcsolási rajzot! Kérdések

Az időtagok esetén mikor kezdődik az időmérés? Az időmérés elindul, amint a relére feszültség kerül. Mi történik, ha a késleltetési idő lejárta előtt a reléről lekapcsoljuk a feszültséget, majd ismét rákapcsoljuk? Az időmérés megszakad, és az újbóli bekapcsoláskor ismét elkezdődik.


Az időkésleltetett relék működési elvét egy jelállapot-diagramm segítségével magyarázza el. Elvi felépítését mutassa be egy pneumatikus időtaggal együtt. Ekkor a térfogatnak a kondenzátor, a fojtónak az ellenállás, a visszacsapó-szelepnek a dióda, az útszelepnek pedig a relé feleltethető meg. Hívja fel a figyelmet a kapcsolási rajzban látható félkörívre, ami az időkésleltetett bekapcsolást jelzi.

36



23. ábra: Elektromos kapcsolási rajz késleltetéses relével

37


2.8 Visszaesés-késleltetés relékkel 18. Feladat A kettősműködtetésű henger előrefutásának indítása, és ezzel egy ajtó nyitása két gomb valamelyikének megnyomásával legyen lehetséges. A külső szélső pozíció elérésekor a henger 10 másodpercig maradjon ebben a helyzetben. Ezt követően önállóan húzódjon vissza, az ajtó pedig csukódjon be. A munkahengert egy rugós visszaállítású útszelep működtesse. Az időbeli késleltetést egy visszaesés-késleltetéses relé oldja meg. Egészítse ki a pneumatikus és az elektromos kapcsolási rajzot! Kérdések

A visszaesés-késleltetéses relé esetén mikor kezdődik az időmérés? Az időmérés elindul, amint a relén már nincs feszültség. A késleltetési idő leteltével a kontaktusok visszakapcsolnak. Mi történik, ha a késleltetési idő lejárta előtt a relére feszültséget kapcsolunk, majd ismét lekapcsoljuk? Az időmérés megszakad, és az újbóli lekapcsoláskor ismét elkezdődik.


A visszaesés-késleltetéses relé működési elvét egy jelállapotdiagramm segítségével magyarázza el. Mutassa be elvi felépítését is. Hívja fel a figyelmet arra, hogy az ilyen relé a beállított időtartamra feszültségmentes állapotban is behúzva marad. A pneumatikával való összehasonlítás során tegye világossá, hogy ott nincs ehhez hasonló időtag. Hívja fel a figyelmet a kapcsolási rajzban látható félkörívre, ami az időkésleltetett lekapcsolást jelzi. Kitekintésképpen utaljon az elektronikus relékre. Ezen kívül az SPS-technikában időfunkciókat időzítőkkel is meg lehet valósítani.

38



25. ábra: Elektromos kapcsolási rajz visszaesés-késleltetéses relével

39


2.9 Jelek összekapcsolása 19. Feladat A kettősműködtetésű henger bemenő levegő fojtás mellett fusson előre, és munkadarabokat préseljen össze. Az előrefutás indítása legyen lehetséges egy egyszeri előrefutást indító gomb, és egy tartós működést realizáló kapcsoló segítségével is. Ezen kívül az előrefutás csak akkor legyen lehetséges, ha a henger a befelé irányuló mozgás szélső állapotában található, és a magazinban még elég munkadarab van. A visszafutás önállóan történjék, és csak akkor legyen lehetséges, ha a munkahenger a külső szélső pozícióban helyezkedik el, a dugattyútérben pedig legalább 5 bar nyomás épült fel. Egészítse ki a pneumatikus és az elektromos kapcsolási rajzot! Kérdések

Az ÉS-funkció realizálásához hogyan kell a kontaktusokat összekapcsolni? A kontaktusokat sorba kell kapcsolni. Az VAGY-funkció realizálásához hogyan kell a kontaktusokat összekapcsolni? A kontaktusokat párhuzamosan kell kapcsolni.


Mondja el, hogy a bemenő levegő fojtásával ebben a kapcsolásban lassú nyomásnövekedést realizálunk. Ezután a nyomáskapcsoló működése könnyebben érthető. A nyomáskapcsolón állítson be különböző nyomásértékeket. A nyomás növekedését manométerrel kísérhetjük figyelemmel. Hívja fel a figyelmet a nyomáskapcsoló elektromos pneumatikus kapcsolási rajzban eltérő ábrázolására!

és

Magyarázza el a nyomáskapcsoló felépítését és működésének elvét. Adjon információt a pontosságról és a kapcsolási hiszterézisről is. Hívja fel a figyelmet az „ÉS”, „VAGY” és „NEM” logikai kapcsolatok fontosságára.

40


26. ábra: Pneumatikus kapcsolási rajz logikai kapcsolással

27. ábra: Elektromos kapcsolási rajz logikai kapcsolással

41


2.10 Kétkezes biztonsági kapcsolás 20. Feladat A kettősműködtetésű henger egy sajtógépet működtet, és csak két gomb 0,5 másodpercen belül történő megnyomása esetén futhat előre. Ha az egyik gombot az operátor elengedi, a henger azonnal húzódjon vissza. Az időtagot relével realizáljuk. A munkahengert egy rugós visszaállítású útszelep működtesse. Egészítse ki a pneumatikus és az elektromos kapcsolási rajzot! Kérdések

Mekkora időintervallumon belül kell a két gombot megnyomni, hogy a munkahenger előrefusson? A két gombot 0,5 másodpercen belül kell megnyomni. Mi történik, ha a munkahenger előrefutása során az operátor elengedi az egyik gombot? Az előrefutási jel megszakad, és a munkahenger visszahúzódik.


Hívja el a figyelmet arra, hogy ezt a relés kétkezes biztonsági kapcsolást csak ezen gyakorlat során, és csak gyakorlási céllal szabad felépíteni. Az ipari gyakorlatban további konstrukciós követelményeknek is eleget kell tenni, pl. a gombokat egymástól bizonyos távolságban, süllyesztve kell elhelyezni, az időtag pedig nem lehet állítható. A gyakorlat során az időrelét állítsuk 0,5 másodpercre, és ellenőrizzük a kapcsolás működését.

42


28. ábra: Pneumatikus kapcsolási rajz kétkezes biztonsági kapcsoláshoz

29. ábra: Elektromos kapcsolási rajz kétkezes biztonsági kapcsoláshoz

43


2.11 Folyamatkapcsolás 21. Feladat A kettősműködtetésű henger gombnyomásra fusson előre, és feszítsen be egy munkadarabot. Ezt követően egy második henger is fusson előre, ami elhajlítja a fenti munkadarabot, majd azonnal visszafut. Végül az első munkahenger is húzódjon vissza. Mindkét munkahengert egy-egy rugós visszaállítású útszelep működtesse. Az előrefutás fojtva történjék. A relék segítségével álló lépéssorozatot építsünk fel. Egészítse ki a pneumatikus és az elektromos kapcsolási rajzot! Kérdések

Hogy nevezzük azt a lépéssorozatot, melynél a relék egymás után kapcsolnak be, és a lépés kivitelezése után ismét kikapcsolnak? Az ilyen lépéssorozatot álló lépéssorozatnak nevezzük. Mire kell ügyelni, ha ilyen impulzusszelepet vezérlünk?

lépéssorozat

Impulzusszelepek esetén egyszerre mágnestekercs lehet bekapcsolva.


mindig

segítségével

csak

egy

Nagyobb vezérlések esetén utaljon a szisztematikusan felépített kapcsolási rajzok előnyeire, hiszen így a fejlesztés és a hibakeresés is egyszerűbb. Magyarázza el a különbséget az álló és a törlő lépéssorozat között. Álló lépéssorozatok esetén az impulzusszelepek használatakor beszélni kell a jelátfedés problematikájáról. Vitassa meg az elektromos kapcsolási rajz lehetséges felosztását vezérlési és munkarészre. A B3 hengerkapcsolót tekinthetjük kiegészítő indulási feltételnek. Kitekintésképpen bemutathatja az elektronos kapcsolási rajz SPS-programozás kontaktustervévé való átváltoztatását.

44


30. ábra: Pneumatikus kapcsolási rajz folyamatvezérléshez

31. ábra: Elektromos kapcsolási rajz folyamatvezérléshez

45

Mechatronika Modul 4: Elektromos meghatók És vezérlések





Elektromos meghajtók és vezérlések – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos

1 A villamosság alapjai 1.2 Feszültség, áram és ellenállás 1a feladat

Egy elektromos hegesztő-berendezésen 0,8 másodperc alatt 500 A áram halad át. Mekkora az áthaladó töltésmennyiség? Az eredményt kWh-ban adja meg!

Q=I·t Q = 500 A · 0,8 s Q = 400 C Q = 0,11 kWh A hegesztő-berendezésen 400 C töltés, azaz 0,11 kWh halad át.

1b feladat

Egy személyautó izzólámpája 12 V-on üzemel, ellenállása 3 Ω. Mekkora az izzólámpán átfolyó áram?

R=U/I I=U/R I = 12 V / 3 Ω I=4A Az izzólámpán 4 A áram folyik.

1

Elektromos meghajtók és vezérlések – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ 1c feladat

Egy hősugárzót 230 V-os háztartási feszültségen üzemeltetünk. A működéshez 10,5 A áramra van szükség. Mekkora a berendezés ellenállása? Mekkora a berendezésen átfolyó áram, ha a feszültség csak 220 V?

R=U/I R = 230 V / 10,5 A R = 21,9 Ω A hősugárzó ellenállása 21,9 Ω. I=U/R I = 220 V / 21,9 Ω I = 10,05 A 220 V esetén még 10,05 A áram folyik.

1d feladat

Mekkora egy 1,5 mm2 keresztmetszetű és 50 m hosszú réz vezeték ellenállása? Mekkora egy azonos hosszú, ám 2,5mm2 keresztmetszetű vezeték ellenállása? ρ=R·A/l R=ρ·I/A R = 0,0175 Ωmm2/m · 50 m / 1,5 mm2 R = 0,583 Ω A réz vezeték ellenállása 0,583 Ω.

R=ρ·I/A R = 0,0175 Ωmm2/m · 50 m / 2,5 mm2 R = 0,35 Ω A nagyobb keresztmetszetű réz vezeték ellenállása 0,35 Ω.

2


1.3 Elektromos teljesítmény, munka 2a feladat

Egy elektromos grill 230 V-os feszültségre csatlakozik. A biztosíték maximum 10 A áramot enged át. Legfeljebb mekkora lehet a grill teljesítménye? P=U·I P = 230 V · 10 A P = 2300 W A grill teljesítménye legfeljebb 2300 W lehet. Nagyobb teljesítmény esetén a biztosíték megszakítja az áramot.

2b feladat

Egy kapcsoló legfeljebb 0,4 A áramot kapcsolhat. A maximálisan kapcsolható teljesítmény nem haladhatja meg a 10 W-ot. A kapcsolandó alkatrész ellenállása 40 Ω. A kapcsoló használható az adott fogyasztó kapcsolására, ha az 24 V-on üzemel? P=U·I U=P/I U = 10 W / 0,4 A U = 25 V A 10 W-ot 25 V feszültség mellett érjük el. Mivel a feszültség csak 24 V, használhatjuk a kapcsolót. R=U/I I=U/R I = 24 V / 40 Ω I = 0,6 A A 40 Ω-os ellenálláson 24 V-on 0,6 A halad át. Ez az áram a megengedett maximális áram kétszerese, tehát ebben az esetben a kapcsoló nem alkalmazható.

3

Elektromos meghajtók és vezérlések – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ 2c feladat

Külföldről importálunk egy akvárium fűtőt, mely 117 V feszültségen 75 W teljesítményt vesz fel. Mekkora a teljesítményfelvétel 230 Von? P=U·I

I=P/U I = 75 W / 117 V I = 0,64 A A fűtőberendezésen 0,64 A áram folyik.

R=U/I R = 117 V / 0,64 A R = 182,8 Ω A berendezés ellenállása 182,8 Ω.

I=U/R I = 230 V / 182,8 Ω I 7 1,26 A 230 V-on a berendezésen 1,26 A áram folyik.

P=U·I P = 230 V · 1,26 A P = 290 W 230 V-on a fűtőberendezés 290 W-ot vesz fel.

4


1.4.2 Mérőműszerek kapcsolása 3. feladat

Multiméterén mely mérési tartományok állnak rendelkezésre egyenáram mérésére? Adja meg az összes mérési tartományt! 0-200 µA, 0-2000 µA, 0-20 mA, 0-200 mA Multiméterén mely mérési tartományok állnak rendelkezésre váltakozó áram mérésére? Adja meg az összes mérési tartományt! 0-10 A Multiméterén mely mérési tartományok állnak rendelkezésre egyenfeszültség mérésére? Adja meg az összes mérési tartományt! 0-200 mV, 0-2000 mV, 0-20 V, 0-200 V, 0-1000 V Multiméterén mely mérési tartományok állnak rendelkezésre váltakozófeszültség mérésére? Adja meg az összes mérési tartományt! 0-200 V, 0-750 V Multiméterén mely mérési tartományok állnak rendelkezésre ellenállás mérésére? Adja meg az összes mérési tartományt! 0-200 Ω, 0-2000 Ω, 0-20 kΩ, 0-200 kΩ, 0-2000 kΩ Mekkora az a legnagyobb egyenáram, és az a legnagyobb egyenfeszültség, melyet a multiméter legkisebb mérési tartományában még mérhetünk? Legnagyobb egyenáram: Legnagyobb egyenfeszültség:

200 µA 200 mV

Ismeretlen nagyságú egyenfeszültséget akarunk mérni. Először mely mérési tartományt állítjuk be? A legnagyobb mérési tartományt, azaz itt 0-1000 V-ot. Ismeretlen nagyságú egyenáramot akarunk mérni. Először mely mérési tartományt állítjuk be? A legnagyobb mérési tartományt, azaz itt 0-200 mA-t. Módszertani tanács

Multiméter-típusonként a mérési tartományok változhatnak!

5

Elektromos meghajtók és vezérlések – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ 4. feladat



Az ellenállások terhelhetősége legyen 1 W. Építse meg az alábbi ábrán látható kapcsolást. Mérje meg az egyes ellenállásokon eső feszültségeket.

Egészítse ki a feszültségmérő műszer jelét!

1. ábra: Kapcsolás, feszültségmérés

Az ellenállásokat soros kapcsolásban kapcsolja rá az áramellátásra. Kezdje az R1 ellenállással. Ügyeljen arra, hogy egyenfeszültségre vonatkozó mérési tartományt használjon! Állítsa be a legnagyobb mérési tartományt, majd kapcsolja a műszer mérővezetékeit az ellenállásra. A mérési tartomány fokozatos csökkentésével állapítsa meg a lehető legkisebb még használható mérési tartományt. A mért értéket jegyezze fel. Meghatározott mérési tartomány:

6

0-20 V

Elektromos meghajtók és vezérlések – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos Mért egyenfeszültség:

3,04 V

Ismét állítsa be a legnagyobb mérési tartományt, majd kapcsolja a műszer mérővezetékeit a következő ellenállásra. Ismételje meg a mérést az R2 ellenálláson. A mért értéket jegyezze fel. Meghatározott mérési tartomány: Mért egyenfeszültség:

0-20 V 6,68 V

Ismételje meg a mérést az R3 ellenálláson. A mért értéket jegyezze fel. Meghatározott mérési tartomány: Mért egyenfeszültség:

0-20 V 14,28 V

Ezt követően az határozza meg az R1 és R2 ellenállásokon együttesen eső feszültséget. Mért egyenfeszültség:

9,72 V

Ezt követően határozza meg az R2 és R3 ellenállásokon együttesen eső feszültséget. Mért egyenfeszültség:

20,96 V

Végül ellenőrizze a feszültségellátás feszültségét, tehát mérje meg a három ellenálláson eső feszültséget: Mért egyenfeszültség: Módszertani tanács

24 V


7




Az ellenállások terhelhetősége legyen 1 W. Építse meg az alábbi ábrán látható kapcsolást a 220Ω-os ellenállást használva. Mérje meg az ellenálláson folyó áramot. Az ellenállást egyenként cserélje ki a többi ellenállásra. Egészítse ki a feszültségmérő műszer jelét!

2. ábra: Kapcsolás, áramerősség-mérés Először a 220Ω-os ellenállást kapcsolja rá az áramellátásra. Egyelőre a többi ellenállásra nincs szükség. Ügyeljen arra, hogy egyenáramra vonatkozó mérési tartományt használjon! Állítsa be a legnagyobb mérési tartományt, majd kapcsolja a műszer mérővezetékeit az ellenállásra és az áramforrásra. A mérési tartomány fokozatos csökkentésével állapítsa meg a lehető legkisebb még használható mérési tartományt. A mért értéket jegyezze fel. Meghatározott mérési tartomány: Mért egyenáram:

8

0-200 mA 109 mA

Elektromos meghajtók és vezérlések – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos Ismét állítsa be a legnagyobb mérési tartományt, és cserélje ki ezt az ellenállást az R2 ellenállásra. Ismételje meg a mérést az R2 ellenálláson. A mért értéket jegyezze fel. Meghatározott mérési tartomány: Mért egyenáram:

0-200 mA 51,1 mA

Ismételje meg a mérést az R3 ellenálláson. A mért értéket jegyezze fel. Meghatározott mérési tartomány: Mért egyenáram:

0-200 mA 24 mA

Ezt követően határozza meg az R2 és R3 ellenállásokon együttesen folyó áramot. Ehhez a két ellenállást kapcsolja párhuzamosan, és mérje a két ellenálláson együttesen átfolyó áramot. Mért egyenáram:

75,1 mA

A két ellenálláson együttesen folyó áram tehát nagyobb, mint a két ellenállás kisebbikén egyedül folyó áram. Módszertani tanács


9



Multiméter Ellenállás R1 = 100 Ω Ellenállás R2 = 220 Ω Ellenállás R3 = 470 Ω Ellenállás R4 = 1000 Ω

Az ellenállásokat egymás után kapcsolja rá a multiméterre. Ügyeljen arra, hogy ellenállásra vonatkozó mérési tartományt használjon! Állítsa be a legnagyobb mérési tartományt, majd a mérési tartomány fokozatos csökkentésével állapítsa meg a lehető legkisebb még használható mérési tartományt. Ezután mérje meg a következő ellenállást. A mért értéket jegyezze fel. -

Ellenállás R1 = 100 Ω Ellenállás R2 = 220 Ω Ellenállás R3 = 470 Ω Ellenállás R4 = 1000 Ω

3. ábra: Ellenállásmérés

10

Elektromos meghajtók és vezérlések – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos 7. feladat

Ismerkedjen meg a relék működésével. Az alábbi alkatrészekre van szükség: -

24 V egyenfeszültségű tápegység Multiméter Gomb Relé

Építse fel az alábbi ábrán látható kapcsolást. A gombot és a relét egymással sorba kapcsolja, majd mindkettőt kösse rá a feszültségellátásra. Kapcsolja a multimétert ellenállásmérésre. A multimétert csatlakoztassa záróérintkezőihez.

a

relé

1

és

4-el

jelölt

Nyomja meg a gombot, és figyelje a multiméter kijelzőjét. A kísérletet ismételje meg a relé nyitóérintkezőin.

4. ábra: Relé működése

11

Elektromos meghajtók és vezérlések – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________

2 PLC 8. feladat

Az alábbi elektromos kapcsolási rajz alapján készítse el a létradiagramot! A reléérintkezőknél használjon merkereket!

Létradiagram

12


Az alábbi utasításlista alapján készítse el a létradiagramot és a funkcionális elemes logikát! A létradiagramban minden VAGYkapunál új áramút kezdődik. AWL: U U ON U O UN U O =

-S1 -S2 -S3 -S4 -S5 -S6 -S7 -S8 -K1

Létradiagram


13


Az alábbi funkcionális elemes logika alapján készítse el a létradiagramot és az utasításlistát! Funkcionális elemes logika

Létradiagram

AWL UN U ( UN U ON O U ) =

14

-S1 -S2 -S3 -S4 -S5 -S6 -S7 -K1


Az alábbi létradiagram alapján készítse el a funkcionális elemes logikát!


15


Három munkahengert akarunk PLC segítségével vezérelni. Az alábbi folyamatot tervezzük: Először az 1–es munkahenger fut előre, és befeszíti a munkadarabot. Ezután a 2-es munkahenger fut előre, és alakít a munkadarabon, majd azonnal visszahúzódik. Ezt követően a 3-as munkahenger fut előre, majd azonnal vissza. Az utolsó lépés során az 1-es munkahenger is visszahúzódik, és elengedi a munkadarabot. Minden hengerhez két végállapotkapcsoló tartozik, melyek a vonatkozó véghelyzetekben találhatók. A folyamatot egy start gomb indítja. Az indítás csak akkor lehetséges, ha mindhárom munkahenger visszahúzott helyzetben található. Elsőként készítse el a PLC ki- és bemeneteinek listáját! Alkatrész Indítógomb Munkahenger 1 Munkahenger 1 Munkahenger 2 Munkahenger 2 Munkahenger 3 Munkahenger 3 Mágnestekercs 1 Mágnestekercs 2 Mágnestekercs 3

16

Jelölés -S1 -B1 -B2 -B3 -B4 -B5 -B6 -Y1 -Y2 -Y3

PLC cím E0.0 E0.1 E0.2 E0.3 E0.4 E0.5 E0.6 A0.0 A0.1 A0.2

Megjegyzés Záró Belső véghelyzet Külső véghelyzet Belső véghelyzet Külső véghelyzet Belső véghelyzet Külső véghelyzet Munkahenger 1 Munkahenger 2 Munkahenger 3

Elektromos meghajtók és vezérlések – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos Ezután készítse el a PLC csatlakozó-tervét. Ehhez az egyes be- és kimeneteket kapcsolja össze a megfelelő gombokkal, kapcsolókkal és szeleptekercsekkel. Készítse el a lépésláncot funkciótervként (FBS). Minden lépésnél használjon merkert. A merkerek beállításához és törléséhez használjon tároló bitet. A szelepek mágnestekercseinek vezérlésére alkalmazzon különálló hálózatokban található merkereket. Hozzon létre még egy programot, ezúttal lefutó nyelven (AS). Itt is hat lépést hozzon létre. A továbbkapcsolás feltétele a végállapotkapcsolók átkapcsolása. A PLC típusától és programozáshoz felhasznált szoftvertől függően a program különbözhet az itt példaként bemutatott programtól. A funkciótervben a hatodik lépés kimaradhat, mivel ezen lépés merkere nem indít további lépést. Az indítási feltétel folytán az ismételt indítás csak a harmadik munkahenger visszahúzódása után lehetséges. Az ötödik lépés törlését tehát az első lépés előtt kell elvégezni.

17

Elektromos meghajtók és vezérlések – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ Funkcióterv

18

Elektromos meghajtók és vezérlések – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos AS:

(* Indítási feltételek *) (* Henger 1 ki *) (* Henger 1 kint*) (* Henger 2 ki *) (* Henger 2 kint*) (* Henger 2 be *) (* Henger 2 bent*) (* Henger 3 ki *) (* Henger 3 kint*) (* Henger 3 be *) (* Henger 3 bent*) (* Henger 1 be *)

19

Elektromos meghajtók és vezérlések – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________

3 Elektromos hajtások 3.1 Elektromos és mágneses mező 13. Feladat Mi az elektromos térerő mértékegysége? Az elektromos térerősség mértékegységeként általában Volt/Méter-t (V/m) használunk. Milyen irányba haladnak az elektromos erővonalak? Az erővonalak iránya definíció szerint a pozitív töltéstől a negatív töltés felé mutat, azaz a pluszból a mínuszba. Az erővonalak tehát a pozitív töltésekből indulnak, és a negatív töltésekbe érkeznek. Jellemezze a feszültség és az áramerősség időbeli változását szinuszos váltófeszültségre kapcsolt kondenzátor esetén! Ha egy kondenzátort szinuszos váltakozó áramra kapcsolunk, a kondenzátoron levő feszültség folyamatosan változik. A feszültség a szinuszgörbe nullátmeneténél változik a leggyorsabban. A kondenzátoron ekkor folyik a legtöbb áram. A szinuszgörbe szélsőértékeinél a feszültség nem változik, ekkor tehát nem folyik áram. Ebből következik, hogy a feszültség 90°-al előzi meg az áramot. Tekercsek esetén mikor használunk nyitóirányú diódát, és az hogyan hat? Ha egy tekercsre egyenfeszültséget kapcsolunk, bekapcsoláskor mágneses mező alakul ki. Az egyenfeszültség lekapcsolásakor az önindukció következtében feszültség keletkezik. Ez a feszültség a korábban folyó árammal azonos irányba hat. Az ilyen feszültségek akár olyan mértékűek is lehetnek, hogy a kapcsoló érintkezői átütnek, és károsodnak. Ennek elkerülése érdekében egy diódát kapcsolunk a tekerccsel párhuzamosan. A dióda a reguláris működés során zár, kikapcsoláskor azonban az önindukcióból származó áramot átereszti. Így a tekercs árama lassan csökken, a kapcsoló kontaktusainak károsodása pedig elkerülhető. Mivel növelhetjük az indukált feszültséget? A vezető hurkokká, majd ezek tekercsekké való összekapcsolása növeli az indukált feszültséget. Az indukált feszültség a tekercs menetszámának növekedésével és a mágneses fluxus változásának nagyságával nő. Ezt például a generátor fordulatszámának változtatásával befolyásolhatjuk.

20


3.2 Transzformátorok 14. Feladat Mit nevezünk ideális transzformátornak, és erre mikor hasonlít a valós transzformátor a leginkább? Az ideális transzformátor esetén nem lépnek fel veszteségek, a hatásfok 100%. Egy kimeneti terhelés nélküli valós transzformátor nagyban hasonlít az ideális transzformátorhoz. Hogyan mérjük a transzformátor vasveszteségét? Az üresjáratban található transzformátor által felvett teljesítmény megegyezik a vasveszteség mértékével. Hogyan mérjük a transzformátor rézveszteségét? A rézveszteséget rövidzárásban, a névleges terheléssel mérjük. Ebben az esetben a meneteken a névleges áramerősség halad át, mely rézveszteséget okoz. A rövidzárás során alacsony feszültségek eredményeként a vasmagban alacsony a mágneses fluxus, azaz alig lép fel vasveszteség. Egy transzformátor folyamatosan feszültség alatt áll, azonban csak ritkán terheljük meg. A vas- és rézveszteség milyen aránya eredményezi a legjobb hatásfokot? Mivel a vasveszteség független a terheléstől, az éves hatásfok alacsony, ha a transzformátor hosszú ideig bekapcsolt állapotban van, azonban csak ritkán terheljük meg. Ha a transzformátort hosszú ideig bekapcsolt állapotban tartjuk, azonban csak ritkán terheljük, érdemes olyan transzformátort választani, melynek vasvesztesége kisebb a rézveszteségnél.

15. Feladat Egy transzformátor szekunder menetszáma 120, a szekunder feszültség pedig 24V. A primer feszültség 230 V. Mekkora a primer menetszám? A transzformátort tekintsük ideális transzformátornak. Mekkora a szekunder áram, ha a primer áram legfeljebb 1 A lehet? A transzformátor szekunder oldalához egy 250 Ω-os ellenállás csatlakozik. Ez az ellenállás hogy jelentkezik a primer oldalon? Feszültségek: U1 / U2 = N1 / N2 230 V / 24 V = N1 / 120 21

Elektromos meghajtók és vezérlések – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ N1 = 230 V / 24 V ⋅ 120 N1 = 1150 A primer menetszám 1150.

Áramerősségek: I2 / I1 = N2 / N1 1 A / I2 = 120 / 1150 I2 = 1150 / 120 ⋅ 1 A I2 = 9,6 A A szekunder áramerősség értéke 9,6 A.

Ellenállások: Z1 / Z2 = N12 / N22 Z1 / 250 Ω = 1502 / 11502 Z1 = 4,25 Ω Az ellenállás 4,25 Ω-ként jelenik meg a bemeneti oldalon.

3.3 Forgó villamos gépek 16. Feladat Egy hárompólusú forgó mező mekkora fordulatszámmal forog 50 Hz esetén? Egy négypólusú forgó mező mekkora fordulatszámmal forog 50 Hz esetén? Egy hárompólusú forgó mező percenként 1000 fordulatot tesz. Egy négypólusú forgó mező percenként 750 fordulatot tesz. Háromfázisú áram esetén hány tekercs szükséges egy három- és egy négypólusú forgó mező előállításához? A hárompólusú forgó mező 9 tekercset tartalmaz. A négypólusú forgó mező 12 tekercset tartalmaz. Miért van az aszinkron motoroknak szlipje? Az állórész forgó mezejének következtében a forgórészben feszültség keletkezik, melynek hatására az forog. Ez a forgórész kalickájában feszültséget kelt, így a kalicka rövidrezáró gyűrűk által összekötött vezetőin áram folyik.

22

Elektromos meghajtók és vezérlések – Oktatói segédlet _________________________________________________________________Minos A forgórész árama mágneses mezőt hoz létre, mely a forgórészt az állórész forgó mezejének forgási irányában forgatja. Ha ekkor a forgórész fordulatszáma megegyezne az állórész forgó mezejének fordulatszámával, akkor nem alakulna ki feszültség, és ezáltal forgatónyomaték sem. A kondenzátormotorok esetén mire való a kondenzátor? A kondenzátor az állórész egy második tekercse áramának fáziseltolását eredményezi, ezáltal pedig forgó mezőt hoz létre.

3.4 Kommutátoros motorok 17. Feladat A gerjesztés tekintetében milyen típusú egyenáramú motorokat különböztetünk meg? Soros gerjesztésű motorok: a gerjesztő áramkör az armatúra áramkörével soros kapcsolást alkot. Az armatúrán átfolyó teljes áram áthalad a gerjesztő tekercsen is. Párhuzamos gerjesztésű motorok: a gerjesztő tekercs az armatúrával párhuzamos kapcsolást alkot. Külső gerjesztésű motorok: a gerjesztő áramkör áramát egy független forrás szolgáltatja Vegyes gerjesztésű motorok: a párhuzamosan kapcsolt gerjesztő tekercs mellett egy az armatúrával sorba kapcsolt tekercset is találunk. Ez a soros segédtekercs a gerjesztő tekercs áramkörének erősítésére szolgál. Indításkor melyik motor nyomatéka a legnagyobb? A soros gerjesztésű motor indítási nyomatéka a legnagyobb. Soros gerjesztésű motor esetén a fordulatszám tekintetében mire kell különösen ügyelni? Kis motorok esetén hogyan oldják meg ezt a problémát? Ha a motort terhelés nélkül működtetjük, az áramkörön átfolyó áram csökken, a gerjesztő mező tehát gyengül. Ezáltal a motor fordulatszáma nő. A soros gerjesztésű motor olyan nagy fordulatszámot érhet el, hogy képes önmagát tönkretenni. Ez kis motorok esetén nagy szellőzőszárnyak alkalmazásával megakadályozható, mivel ezek nagy fordulatszámok esetén terhelésként lépnek fel. Ebből kifolyólag a soros gerjesztésű motorok esetén a csatlakozás létrehozásához lapos szíj nem alkalmazható, mivel ez leugorhat, a motor pedig a terhelés nélkül elpusztíthatja önmagát.

23

Elektromos meghajtók és vezérlések – Oktatói segédlet Minos________________________________________________________________ Mi az univerzális motor, és hol használjuk? Az univerzális motorok soros gerjesztésű motorok. Egyen- és váltakozó árammal is működtethetők. A váltakozó áramú üzemmód esetén fellépő nagyobb ellenállás következtében a motor teljesítménye kisebb. Az univerzális motorokat leginkább kisebb kézi szerszámok és háztartási berendezések meghajtására alkalmazzuk.

24

Mechatronika Modul 1-4

Recommend Documents