Tartalomjegyzék 1 A pedagógiai program elkészítésének jogszabályi és társadalmi háttere 3 Az iskola bemutatása 4 Az iskola kapcsolatai

Tartalomjegyzék 1 2

A pedagógiai program elkészítésének jogszabályi és társadalmi háttere

3

Jogszabályok köre

3

Az iskola bemutatása

4

Jogi státus, alapadatok

4

Az iskola névadója

5

Az iskola arculata

6

Az iskola hagyományai

6

Az iskola képzési kínálata

7

Az iskola környezete

9

3

Az iskola kapcsolatai

11

4

Nevelési program

13

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

13

5

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

21

6

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása

22

7

Ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer

27

8

A pedagógiai programok végrehajtásához szükséges eszközök

28

9

Az iskola együttműködési formái

29

10

Helyi tantervek

30

11

A középszintű érettségi vizsga témakörei

66

12

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

85

13

Egészségnevelési program

86

14

Környezetnevelési program

90

15

16

17

A környezeti nevelés alapelvei

90

A környezeti nevelés célkitűzései

90

A környezeti nevelés lehetőségei

91

Szakmai programok

94

Helyzetkép a szakmai oktatásról

94

Az iskola szakképzési rendszere

96

Szakmai óratervek

98

Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerében

160

Szakmai gyakorlat képzéshelyeinek és formáinak bemutatása

165

A Kollégium Pedagógiai Programja

166

Bevezetés

166

A kollégium feladatai, alapelvei

168

Értékrendszerünk

170

Követelményrendszer

172

A kollégiumi nevelőmunka konkrét területei

176

A kollégiumi tevékenység szerkezete

183

Diákönkormányzat

186

A kollégium ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségirányítási rendszere

187

Záró dokumentumok

194

2

1.

A pedagógiai program elkészítésének jogszabályi és társadalmi háttere Jogszabályok köre

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és módosításai a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény és módosításai a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény, 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet, módosításokkal az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (V. 13.) Korm. rendelet, a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet, az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet a kerettanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.) 41/2007. (XII. 22.) OKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és a szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról, valamint a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről szóló 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet módosításáról az intézmény alapító okiratába foglaltak. 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 20/1997. II.13. Korm. rendelet a közoktatási törvény végrehajtásáról 26/1997. VII.10. MKM rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról

3

2.

Az iskola bemutatása Jogi státus, alapadatok

Az intézmény neve: Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium Az intézmény helyének adatai: Az intézmény székhelye: 1097 Budapest, Timót u. 3. telefonja: 280-6859 telefax: 280-6859 E-mail: [email protected] Az intézmény telephelye: 1084 Budapest, Tolnai L. u.4-10. telefonja: 314-1654 telefax: 314-3024 Az intézmény fenntartója: Budapest Főváros Önkormányzata Felügyeleti szerve: Budapest Főváros Közgyűlés Az intézmény típusa szakközépiskola szakiskola gimnázium kollégium felnőtt képzés: nappali tagozatos általános tantervű gimnázium nappali tagozatos szakközépiskola esti-levelező tagozatos szakközépiskola Az intézmény tevékenységi köre: az alapító okiratba foglaltak Az iskola előtörténete: 1952 - 1976 2. Sz. Iparitanuló Intézet 1976 - 1983 Bordás András Szakmunkásképző Intézet 1983 - 1993 Bordás András Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet 1993 - 1998 Szily Kálmán Műszaki Szakközépiskola, Szakmunkásképző, Gimnázium és Diákotthon 1998 - 2002 Szily Kálmán Szakkollégium

Kéttannyelvű

Műszaki

Középiskola

és

Informatikai

2002 – 2004 Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola és Kollégium 2004 -

Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium

2007-

összevonva a Klauzál Gábor Műszeripari Szakközépiskola és Szakiskolával Szily - TISZK

4

Az iskola névadója Szily Kálmán (1838-1924) Szily Ádám földbirtokos és Jeszenszky Sarolta fiaként 1838. június 29-én született a Pest megyei Izsákon. Az elemi iskolát és hat gimnáziumi osztályt otthon végzett el. Valószínűleg már családi körben értesült a reformkor eszmeáramlatairól. Az 1848/49-es események hatására nagy kedvvel végezte a pesti piarista gimnáziumot, s 1856-ban kijelentette apjának, hogy a mérnöki pályát választja. Felvételt nyert a József Ipartanodába, majd 1857-ben a bécsi politechnikumon folytatta tanulmányait 1860-ig. A politechnikummá alakított József Ipartanodában Stoczek József igazgató-tanár segédje lett. 1862. június 22-én igazgatósegéd és ideiglenes tanár, 1869. december 22-én pedig a kísérleti fizika természettan nyilvános rendes tanára lett. 1863-ban kétéves ösztöndíjat nyert, melynek során járt Zürichben, Berlinben és Heidelbergben, ahol nemcsak tanult, hanem figyelemmel kísérte a külföldön tanuló magyar ifjakat, hogy az újonnan létrehozott tanszékeket velük töltse meg. 1870. szeptember 7-én áthelyezték a matematikai fizikai és az analitikai mechanika tanszék élére. Az 1871/72-es tanévben a politechnikumot Műegyetem névvel ruházták fel. 1873-tól Szily rektorként befolyással bírt az egyetem sorsára. Az Ő érdeme, hogy a magyar ifjak figyelme a mérnöki pálya felé fordult, s a külföldi képzés helyett a magyarországi műegyetemet helyezték előtérbe. Az 1867-ben megalakult Magyar Mérnök-egylet (mely 1871-ben Magyar Mérnök- és Építész egyletté bővült) első titkárának őt választotta, s egyben az Egylet közlönyének szerkesztői feladatát is ellátta. Szily elsősorban a technikai műnyelv és a technikai irodalom fejlesztését érezte szükségesnek, de mikor 1868 elején megválasztották az 1841-ben alakult Természettudományi Társulat első titkárának, figyelme a természettudományi nyelv fejlesztése felé fordult. Ezért járult hozzá 1876-ban a Műegyetemi Lapok kiadásához, ami azonban érdeklődés hiányában 1879-ben megszűnt. Szily szerkesztésében 1869. január 1-jén indult útnak a Természettudományi Közlöny, mely feladatának tekintette a természettudományok népszerűsítését. 31 évet töltött a Természettudományi Társaság ügyinek intézésével 1900-ig. Több, mint 250 közleménye jelent meg a természettudományok különböző ágaiból. Szily tudományos téren szerzett érdemeit azzal jutalmazta az Akadémia, hogy 1865. december 10-én levelező tagjává választotta. 1873. május 21-én rendes, 1883. május 17-én igazgatósági és 1920. november 6-án tiszteletbeli taggá vált. 1889. október 4-től a főtitkári tisztséget is betöltötte. Eközben új munkaterületen gondolkodott. S így az MTA 1889. november 29-i ülése elfogadta javaslatát: az Akadémia Értesítő kiadását, amely 1890-től kezdődően folyamatosan megjelent. Szily a főtitkári tisztségétől 1905-ben vált meg, ugyanazon év március 27-én őt jelölték a főkönyvtárnoki állásra, s április 6-án ki is nevezték. Javasolta, hogy a három nagy könyvtár (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapesti Tudomány-egyetem, MTA könyvtára) egyesüléséig mindegyik könyvtárnak előre meghatározott tartalmú műveket kellene gyűjtenie. 1905-ben szerkesztőként megalapította a Magyar Nyelv című folyóiratot. Az Akadémia Szily nyelvészeti munkásságát 1914. május 6-án az Akadémia Nagyjutalma odaítélésével jutalmazta: A magyar nyelvújítás szótára II. kötetéért. 1894-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti kara a tiszteletbeli bölcsészdoktori, 1917-ben a Magyar Királyi József Műegyetem a tiszteletbeli műszaki doktori oklevéllel jutalmazta. I. Ferenc József érdemeinek elismeréséül 1870-ben a királyi tanácsosi címmel, 1880-ban a Vaskoronarend III. o. lovagkeresztjével, 1896-ban miniszteri tanácsosi címmel, 1915ben főrendházi tagsággal tüntette ki. 1924. július 24-én költözött el az élők sorából. (Ilosvay Lajos emlékbeszéde alapján) 5

Az iskola arculata Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium többcélú intézmény. Falain belül szakközépiskolások, szakiskolások tanulnak különböző szakterületeken és szereznek érettségi bizonyítványt, illetve szakmai képesítést. Négy szakmacsoportban lehet piacképes tudást szerezni nálunk, ezek az elektrotechnikaelektronika, gépészet-épületgépészet, informatika és nyomdaipar. A sikeres képzés lényeges eleme, hogy az egyes szakmacsoportokhoz tartozó szakmák csúcstechnológiai eszközein gyakoroljanak a tanulók, valamint az a tény, hogy a szakmai szervezetekkel és kamarákkal szoros együttműködésben valósuljon meg a képzés, hiszen így állandó visszajelzést kaphatunk az ipari aktuális igényeiről. Az iskola iránti érdeklődés az elmúlt években egyre nőtt, a választható szakképesítések száma emelkedett. Az itt tanulóknak két szakma megszerzésére, tanfolyami képzéseken való részvételre van lehetősége. Az iskolához kötődést bizonyítja, hogy a szülők után a gyermekeik is itt tanulnak, testvérek, rokonok, iskolatársak jelentkeznek felvételre. A tanulók létszáma ezerötszáz körüli, ez az a létszám, amely megfelel az intézményi székhely és a telephely befogadóképességének. Az iskola mai arculata 50 év alatt követelményeinek megfelelően alakult ki.

a

társadalom

változásának,

a

fejlődés

A jól képzett nevelőtestület mindig kész volt a megújulásra, a pedagógiai pszichológiai kutatások eredményeinek bevezetésére, alkalmazására az oktatásban és nevelésben, a modern ipar szükségleteinek megismerésére. Küldetésünknek tartjuk, hogy az oktatást végző pedagógusokat, szakoktatókat tovább képezzük, így eljutathatnak olyan tudás birtokába, amely a kor technikai színvonalát követi és így képessé válnak arra, hogy ezeket az ismereteket a tanulóknak átadják. Az iskola azonban az évek során nem akart gyökeresen megváltozni, a kezdeti gépész jellegét ma is őrzi. Fejlettebb technikát, szélesebb szakirányt kínál, de jellegében műszaki: gépész- épületgépész szakirányra specializálódott. Új szakok is kapcsolódnak a műszaki jelleghez, pl. a műszaki informatika, távközlés, elektronika, elektrotechnika, nyomdaipar. Külön előnyt jelenthet a képzések átjárhatósága és egymásra épülése. Így a gyengébb tanulók is fokozatosan eljuthatnak a technikusi végzettségig. A tehetséges tanulók viszont több szakmát is megszerezhetnek a nappali tagozatú képzési korhatáron belül. A szakiskolai tanulók nappali, vagy esti-levelező szakközépiskolában érettségi bizonyítványt szerezhetnek. A középiskolai szakmai képzés a Szily-TISZK megalakulása után új szakmák tanulását teszi lehetővé. A Szily Térségi Integrált Szakképző Központ hét fővárosi középiskola együttműködése érdekében jött létre. A Szily TISZK elsődleges célja, hogy olyan korszerű szaktudással rendelkező szakembereket képezzen, akik sikeresen boldogulnak a XXI. századi, dinamikusan változó munkaerő-piacon, valamint a modulrendszerű szakképzésnek köszönhetően olyan készségek, képességek birtokába jutnak, amelyek segítségével könnyebben szerezhetnek újabb és újabb szakmákat életük folyamán. Az iskola hagyományai Az elmúlt évtizedek alatt kialakult az iskolai életet színessé tevő, teljessé varázsoló, továbbra is megőrzendő események sora:

nemzeti ünnepeink méltó megünneplése; iskolai évfordulók megünneplése; tanévnyitó, tanévzáró, ballagási rendezvények a diákszínpad közreműködésével; gólyabál a tanév elején; szalagtűző bál a búcsúzó osztályok kulturális műsoraival; 6

beiskolázási hagyomány: nyílt napok során megismertetni az iskolát a nyolcadikosokkal, előkészítő tanfolyamokon – matematikából, idegen nyelvből, magyarból, számítástechnikából és alkalmazott informatikából - megszerettetni az iskolát, megkedveltetni a "szilys" diákéletet; nemzeti napok rendezése, melyek keretében a kiválasztott ország földrajzát, kultúráját, hagyományait, művészetét ismerik meg a tanulók; Szily-napok szakmai, kulturális, sportrendezvények, bemutatók, versenyek, vetélkedők formájában; Szily kupa hazai, erdélyi, szlovákiai partneriskolák részvételével; Timót- tortúra természetjárás országismereti versennyel; országjárás, osztálykirándulások; erdei iskola; a diákönkormányzat klubdélutánjai teaházzal, társasjátékokkal, zenével.

Hagyományok a jutalmazás terén

Szily jelvény adományozható a tanulmányaik során kiemelkedő eredményt elért tanulók számára, a közösségi életben, diákmozgalomban tevékenykedő gyerekeknek; az iskola követelményeit magas szinten teljesítő tanulók év végén könyvjutalomban részesülnek; a Szily-Alapítvány ösztöndíjban részesíti a rossz szociális helyzetű, jó tanulmányi eredményű, példás szorgalmú tanulókat; szakmai versenyeken kiváló eredményeket elérőket külföldi tanulmányúton való részvétellel támogatja.

Az iskolai közösséget erősítő hagyományok

iskolai egyenruha, melynek viselése az ünnepi rendezvényeken kötelező: o leányoknak fehér blúz és sötét szoknya, Szily jelvény o fiúknak fehér ing, nyakkendő, sötét nadrág; Szily jelvény iskolajelvényes Szily sportmez; munkaruha; Szily-címeres iskolazászló az osztályok emlékszalagjával; iskola-fa, emlékszeggel, melyet a búcsúzó diákok készítenek el; iskolai évkönyv; az iskola elvárásait minden évben a szülői szervezettel és a diákönkormányzattal egyeztetve az új belépők tudomására hozzuk. Az iskola képzési kínálata

Az iskolarendszeren belüli képzés: Általános tantervű gimnázium Szakközépiskola Gépész szakmacsoport

- gépész alapozás - épületgépész alapozás Informatikai szakmacsoport - informatikai alapozás Elektronika – elektrotechnikai - elektronikaiszakmacsoport elektrotechnikai alapozás Nyomdaipari szakmacsoport - nyomdaipari alapozás Művészet, közművelődés, kommunikáció - nyomdaipari alapozás Kereskedelmi- marketing - kereskedelmi-marketing Szakiskolai általános alapképzés (9-10. évfolyam) - gépész előkészítés - informatikai előkészítés - nyomdász előkészítés Felnőttképzés: nappali tagozatú általános tantervű gimnázium nappali tagozatú szakközépiskola esti – levelező szakközépiskolai tagozat

7

Szakmai képesítés megszerzésének lehetőségei: 1.

Érettségit követő szakképzés

2.

Alapképzésre épülő szakképzés

3.

8 évfolyamra épülő előrehozott szakképzés

4.

Iskolarendszeren kívüli képzés

Az iskola képzési rendszere

A belépő tanulók választási lehetőségei:(az általános iskola 8 évfolyamának elvégzése után) o iskolatípus gimnázium 4 évfolyam szakközépiskola 4-5 évfolyam szakiskola 2 évfolyam előrehozott szakképzés 3 évfolyam o szakmacsoport (gépészet, informatika, elektronika, elektrotechnika, nyomdaipar, egyéb) o felzárkóztató oktatás (általános iskola 7 évfolyamának elvégzése után)

A 4-5 éves képzésben résztvevő középiskolai tanulók az általános műveltséget alapozzák meg humán, természettudományos, idegen nyelv, szakmai orientáló és alapozó tantárgyakkal. A két tanítási nyelvű /német/ épületgépész szakon tanulók a 9. évfolyamon német nyelvi tudásukat alapozzák meg a sikeres emelt szintű nyelvi és a szakmai vizsga megszerzéséhez. Az angol és német nyelvi előkészítő osztály célja, hogy a 9. évfolyamon olyan használható nyelvtudáshoz jussanak, melynek segítségével sikeres emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát tegyenek. A 2 évfolyamos képzésen az általános műveltséget adó oktatás mellett gépész, nyomdaipari, informatikai szakma szakmacsoportos alapozásán vesznek részt a tanulók.

A tizedik évfolyam elvégzése utáni választási lehetőségek: o o

Érettségi utáni választási lehetőségek iskolánkban: o nappali képzés keretében technikus vagy szakmunkás képesítés szerzése az OKJ-ben szereplő iskolánkban oktatott szakmákból; o

érettségi szint, ötödik illetve további vizsgatárgyak;(szakközépiskola) Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő iskolánkban oktatott szakmunkásképzés; (Feltétele az orvosi szakmai alkalmasság)

a két tanítási nyelvű épületgépész technikusi szakon német – magyar kvalifikációs szakmai vizsga letétele;

Szakmunkás képesítés megszerzése utáni lehetőségek: o másodszakma megszerzése (tanulmányok beszámításával); o érettségi felé vezető nappali képzési rendszerű ifjúsági vagy esti levelező tagozatra jelentkezés (előtanulmányok beszámításával)

8

Szakképesítéssel nem rendelkező 22. életévét betöltöttek számára az első szakképesítés megszerzése levelező tagozaton, vagy iskolarendszeren kívüli felnőtt oktatási formában lehetséges.

Átjárhatóság kivételével)

az

iskolatípusok

és

szakmacsoportok

között

(szakképzés

A közoktatási törvény 11.§. p. pontja alapján kérheti a tanuló átvételét másik, azonos vagy más típusú oktatási nevelési intézménybe. A közoktatási törvény 46.§. alapján az átvételt a következőképpen biztosítja az iskola: •

Középiskolai tanuló iskolatípus váltása különbözeti vizsgával lehetséges.

•

Szakiskolai tanuló 10 évfolyam sikeres elvégzése után – 17 éves korig – azonos szakmacsoportban a szakközépiskola 10. évfolyamán folytathatja tanulmányait.

•

17. életéve után az ifjúsági tagozat 10. évfolyamán folytathatja tanulmányait.

•

Szakiskolai tanuló a 10. évfolyam sikeres elvégzése után azonos szakmacsoportban a szakközépiskola 11. évfolyamán folytathatja tanulmányait valamennyi közismereti érettségi tantárgyból tett különbözeti vizsga után.

•

Szakiskolai tanuló a 10. évfolyam sikeres elvégzése után más szakma illetve iskolatípusban a 9. évfolyam szakmai orientáció tárgyaiból tett különbözeti vizsga letételével a 10. évfolyamon folytathatja tanulmányait. (Az 1. pont életkori követelményei itt is érvényesek) Az iskola környezete

Iskolánk Budapest IX. kerületében ipari környezetben fekszik, Dél-Pest legnagyobb műszaki iskolája, egyben TISZK központ. Beiskolázási területe elsősorban a VIII, IX., XX., XXI., XXIII. kerület és a környező települések. A főváros közoktatásfejlesztési stratégiájában a műszaki szakmacsoportok, a nyomdaipari szakma gondozása a feladatunk. A szakképzés fejlesztésében prioritása van a széles alapozású specialitást a képzés utolsó szakaszára helyező képzési formáknak. A szakiskolai képzésben a hátrányos helyzetű fiatalok számára biztosítunk lehetőséget a képzésbe történő bekapcsolódásra, majd szakmai képesítés megszerzésére. Az iskola tanulói közössége Iskolánk vonzáskörzete Dél-Pest és a kapcsolódó agglomeráció. Tanulóink többsége bejáró, a kollégiumban lakók száma 150-200 között ingadozik. A diákok nagy része kulturált viselkedésű, vagy arra jól nevelhető diák. Elmondható, hogy a különböző iskolatípusban tanulóink az eléjük állított követelményeket teljesítik. Ez azért fontos, mert jó részük csonka családból származik, s nincs előttük követendő példa. Sokszor neveltetési hiányosságok miatt – a negatív mintához igazodnak környezetük sugallatára. Tanáraik feladata elfogadtatni a helyes eszményeket. Nagyon nagy százalékban rendkívül rossz anyagi háttér áll mögöttük. Az előbbiekből következik, a Szily-be jelentkezők elsősorban a középfokú végzettség megszerzéséért, a szakmáért jönnek, kisebb részük akar a felsőoktatásba jelentkezni. A továbbtanulók nagy többsége a műszaki területeteket választja. Többen sikeres felsőoktatási felvételivel a zsebükben is megszerzik a technikusi oklevelet, sokan viszont az ezért kapható többletpontokkal együtt kísérlik meg a felvételi vizsgát.

9

A tanulók szervezete a diákönkormányzat Választott képviselőik véleményüket, ötleteiket, kívánságaikat diákfórumokon, diákközgyűléseken, más megbeszéléseken teszik közzé. Szabadidős programjaikat az összekötő tanár segítségével szervezik. Jogosítványaik gyakorlásában – egyetértési és véleményezési jogok pl. a különböző intézményi dokumentumok létrehozása, módosítása, a szabadidős tevékenységek kialakítása, az iskola fejlesztési koncepciói, stb .. során – az iskolavezetés segíti, a diákmozgalmat segítő tanár irányítja, támogatja a diákönkormányzatot. Az iskolavezetés lehetővé teszi, hogy a diákönkormányzat önálló gazdálkodást folytathasson, gyarapíthassa saját bevételeit, pl. rendezvényi bevételekkel, az iskola helyiségeinek felhasználásával. Saját összegének felhasználásáról a diákönkormányzat önállóan dönt.

10

3.

Az iskola kapcsolatai

Kapcsolat a fenntartóval A Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola szakmailag és gazdaságilag önálló, fenntartója a Fővárosi Önkormányzat. Intézményünk fenntartójával napi munkakapcsolatban van, az Oktatási Ügyosztály a szakszerű működést irányító és segítő tájékoztató anyagokat juttatja el hozzánk. A rendszeres, különböző területeket érintő ellenőrzések a működésben nyújtanak támogatást. Pályázatai lehetővé teszik, hogy iskolánk megvalósítsa fejlesztési terveit az oktatás, épületfejlesztés és felújítás, valamint a gyakorlati képzés területén. Javuló mértékben biztosítja az iskola működési feltételeit is. Kapcsolat a szülőkkel A szülőkkel való sokoldalú kapcsolattartás kiépítése a törvényi előírásokon túl az iskola alapvető érdeke, hiszen az iskolai nevelés eredményessége és a család hatása nehezen függetleníthető egymástól. Egyrészt az SZMSZ-ben rögzítettek alapján vezetői szinten történik a Szülői Szervezet tájékoztatása, másrészt az éves munkatervben meghatározottak szerint a Szülői Fórum, a szülői értekezletek, fogadóórák nyújtanak alkalmat a tanárok és szülők találkozására a gyerekekkel kapcsolatos kérdések megvitatására. A szülők betekintést nyerhetnek az iskola dokumentumaiba, javaslatokkal élhetnek és aktívan közreműködhetnek az iskola tárgyi feltételeinek javításában. A szülők igénylik a folyamatos, alapos tájékoztatást. Kritikusak, párbeszédre, ha szükséges, a kölcsönös kompromisszumra is.

de

készek

a

Az egyes osztályok szülői szervezetei aktívan segítenek a feltételek biztosításában, az „Egy nap az iskoláért” esetében munkával, egyéb felajánlásokkal.

Kapcsolat más intézményekkel Kapcsolattartásra olyan stratégiát dolgoztunk ki, ami figyelembe veszi oktatási célkitűzéseinket, lehetővé teszi a kölcsönös előnyökön alapuló kooperatív készség fejlesztését az oktatással és a gazdasággal. Közvetíti a változó szakmastruktúrát, lehetőséget ad a helyi fejlesztési tervek, programok eredményes tervezésére, létrehozására. Megvalósítja az új technológiák hasznosítását, hatékony alkalmazását. A fentiek megvalósítására az alábbi kapcsolataink alakultak ki:

Beiskolázási terveink megvalósítása érdekében együttműködünk a környező kerületek és Pest megye vonzáskörzetünkbe tartozó általános iskoláival, valamint szakképzési vállalkozó szervezetekkel.

A Szily – TISZK keretében hat társintézménnyel egyeztetett szakmai képzés.

A fővárosi közoktatásfejlesztési terv alapján szakmai egyeztetést végzünk és folyamatosan együttműködünk a fővárosi műszaki középiskolákkal.

Az akkreditált képzés keretén belül, valamint a felsőfokú továbbtanulás céljából közös projektet dolgoztunk ki főiskolákkal és egyetemekkel.

Külföldi kapcsolatok – osztrák, belga, olasz, szlovák, finn oktatási intézményekkel.

A gyakorlati és elméleti szakmai oktatást különféle gazdálkodó szervezetekkel kialakított kapcsolatrendszer segíti, amely az új, korszerű technikai - technológiai 11

kutatások és eredmények átadása mellett az oktatás tárgyi és pénzügyi feltételeinek biztosítását is megteremti.

Az iskola elméleti és gyakorlati oktatásának koncepcionális kérdéseiben szakmai szervezetek és felsőoktatási intézmények nyújtanak segítséget.

Azonos típusú műszaki középiskolákkal tartott szakmai kapcsolatok belföldön és külföldön teszik lehetővé a szakmai tanulmányutak, továbbképzések megszervezését.

A tudományos kutató és fejlesztő tevékenység érdekében kapcsolatot tartunk szakmai szövetségekkel, pedagógiai szolgáltató szervezetekkel (MTA, Nemzeti Tankönyvkiadó).

12

4.

Nevelési program

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A tantestület pedagógiai alapelvei: A hagyományok és korunk modern elvárásainak összekapcsolása fogalmazódik meg a tantestület állásfoglalásában: • a közösségfejlesztő, önfejlesztő magatartás és tevékenység ösztönzése, •

destruktív megnyilvánulások leépítése,

•

a személyiség ösztönző- reguláló képességének individualizált kiépítése,

•

a tanuló racionális gondolkodásának fejlesztése, ambiciózussá, felelősségteljessé nevelése.

A nevelő-oktató munka céljai •

a kulcskompetenciák fejlesztése: o

anyanyelvi kommunikáció

o

idegennyelvi kommunikáció

o

matematikai kompetencia

o

természettudományos kompetencia

o

digitális kompetencia

o

hatékony, önálló tanulás

o

szociális és állampolgári kompetencia

o

kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

o

esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

•

a tanulók segítése abban, hogy dinamikus ismereteket szerezzenek a világról, másokról, önmagukról;

•

megtanítani őket tanulni, együtt dolgozni és élni másokkal;

•

megtanítani őket arra, hogy tanulni jó, s így szembe tudnak szállni iskolai kudarcaikkal, problémáikkal;

•

felkészíteni őket az egész életen át tartó tanulásra;

•

megtanítani őket az új technológiákra és módszerekre, valamint azok használatára, melyekkel az információs társadalomban hasznosan eligazodnak;

•

megtanítani őket a változó világhoz alkalmazkodni;

A tantestület feladatai: •

Kiemelt fejlesztési feladatok: o énkép, önismeret o hon- és népismeret o európai azonosságtudat- egyetemes kultúra o aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés o gazdasági nevelés o környezettudatosságra nevelés o a tanulás tanítása o testi és lelki egészség o felkészülés a felnőtt lét szerepeire

•

Humanizmusra, hazafiságra, nyitottságra, felelősségtudatra, gondolatrendszerek iránti toleranciára, a társadalom iránti elkötelezettségre nevelni. 13

•

•

Interperszonális magatartásformák kialakításakor az önismeretre, személyes méltóságra, mások iránti tiszteletre, empátiára, az élet, az egészséges életmód, a tulajdon megbecsülésére és védelmére, önnevelésre, testi nevelésre helyezni a hangsúlyt. Kulturális magatartás formálásában az ember alkotta javak, értékek iránti érdeklődés, tisztelet, megbecsülés, a természet és a környezet értékeinek szeretete, védelme kapjon fontos szerepet.

A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai: A helyi tanterv megvalósításának érdekében a nevelőtestület döntött: • a kéttannyelvű képzésben előkészítő évfolyam indításáról német nyelvből; • első idegen nyelvként az általános iskolában több évig tanult nyelvből készít fel az érettségire; • az informatikai alapképzésben résztvevők második idegen nyelvet is tanulnak; • informatika szakirányú angol nyelvi előkészítő évfolyam indításáról; • a közép és emelt szintű érettségire való felkészítése tantárgyairól; • szakiskolai osztályok szakmai orientációjáról

Minden tanév előkészítésekor dönt a testület:(a fenntartó osztályindítási engedélye alapján) • az osztályok kialakításáról; • a csoportbontásról. A tantestület az oktatási innováció információtechnikai eszközöket tekinti.

motorjának

az

új

kommunikációs

és

Az internetes interakció lehetősége és az e-mail általánossá válása a tanulás és a tanítás új lehetőségeit és módszereit jelentik. Az internetes kapcsolatok új tanulási környezetet, a tanuló nagyobb autonómiáját biztosítják. Világnézeti-vallási nevelés - Tanulóinknak legyen biztos, alapos ismereteken nyugvó rendszerezett képük a világról, s ez legyen gondolkodásuk, cselekedeteik meghatározója, - ha történeti alapokon nyugvó vallási közösség tagjai, ismerjék annak tanait, éljenek e közösségük egyetemes értékeken nyugvó elvei szerint, s vállalják is ezt. Mindehhez biztosítjuk a nevelők vallási és világnézeti semlegességét a nevelő-oktató munkában. Világnézeti-vallási nevelés A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok •

a tanulási motívumok és a kognitív képességek fejlesztése a tantárgyi tartalmak és megfelelő tevékenységek által,

•

a személyiség kreativitásának, szabadságfokának növelése,

•

az egyéni értékrend megszilárdítása,

•

a pozitív egzisztenciális motívumok kialakítása, stabilizációja, a hozzájuk tartozó pozitív motívumok gyarapítása,

•

a szociális szabályrendszerek, erkölcsi értékrendek kohéziós erejének növelése,

•

a versengés képességének kifejlesztése a tényleges versengési lehetőségek gyarapításával, a szimulatív versengésekben rejlő lehetőségek gazdagításával.

pozitív

irányú

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

14

változtatása,

kibontakoztatása,

•

Harmonikus, tartalmas emberi és társas kapcsolatok létrejöttéhez szükséges tulajdonságok fejlesztése (tolerancia, tapintat, empátia, tisztelet, udvariasság, figyelmességek stb.), ezeket működtető szabályzók megismertetése (erkölcs, jog, törvények, szabályok stb.)

•

beteg, sérült fogyatékos, idős embertársak iránti elfogadó, segítő magatartás kialakítása;

•

a negatív társadalmi ellentételezése;

•

felelős magyar állampolgárrá nevelés (jogok és kötelességek harmonizálása);

•

felelős uniós állampolgárrá hagyományainak megismerése);

•

felelős munkavállalóvá nevelés (a csoportban dolgozás, az együttműködés harmóniája, kooperációs technikák);

•

konfliktuskezelési, konszenzuskezelési technikák megismerése és alkalmazása.

•

világpolgári, európai polgári magatartásformák kiépítése.

jelenségek,

az

nevelés

ifjúsági

(Európa

szubkultúra

népeinek,

hatásainak

kultúrájának,

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő feladatok •

Felmérések alapján a beiskolázott gyerekek kb. 1/3-a él csonka családban. A tanulóknak kb. a fele nem kielégítő anyagi helyzetben és rossz lakásviszonyok között lakik. Nagyon sok tanulónál nevelési hiányosságok fedezhetők fel: érzelmi kapcsolatok hiánya, közömbösség, vagy túlzott kényeztetés, illetve szigor. Ezek a gondok általában iskolakezdéskor jelentkeznek, így a kilencedik évfolyam különleges figyelmet igényel.

•

A felvett tanulók szüleivel a beiratkozás utáni szülői értekezleten az osztályfőnök megbeszéli a középiskolába lépés nehézségeit, tájékozódik a gyerekek eddigi problémáiról.

•

A tanév során jelentkező beilleszkedési és magatartási zavarok okait az osztályban tanító tanárok, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős és az iskolaorvos segítségével deríti ki az osztályfőnök.

Aszerint, hogy idegrendszeri, fiziológiai, vagy környezeti problémák eredményezik a bajt, különböző kiküszöbölő terápiát alkalmaznak: • a tanuló pozitív tulajdonságainak erősítése, •

sikerélményhez juttatása,

•

a tanuló mentesítése egyes tantárgyakból az értékelés és minősítés alól,

•

szülővel való együttműködés, közös vélemény kialakítása,

•

pszichológiai előadásokon való részvétel,

•

iskolapszichológus szolgálatának igénybevétele,

•

anyagi nehézségek esetén segélyek, támogatások lehetőségeiről rendszeres tájékoztatás, illetve konkrét segítségnyújtás,

•

külső segítőkhöz való eljuttatás alternatív nevelési intézmények).

•

fejlesztő pedagógiai foglalkozás biztosítása

(nevelési

tanácsadó,

egészségügyi,

vagy

A szakiskolai oktatást – nevelést segítő projekt: célja: a tanulók alapvető műveltséggel, elfogadható értékrenddel, sikeres szakmai vizsgával kezdjék felnőtt életüket. eszköz: • tanári team kialakítása, mely az osztályfőnök irányításával vállalja tanórai, tanórán kívüli elfoglaltságok vezetését

15

•

állandó tanterem, ahol iskolai felszerelésüket, segédeszközeiket, tárolhatják a tanulók.

•

az iskolában töltött időtartam meghosszabbítása testedzésre, tanulásra, művelődésre, egyéb személyiségfejlesztő időtöltésre (origami, disputa, drámajátékok, könyvtári foglalkozások, stb.)

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A mai felfogás szerint a tehetség kibontakoztatásához az átlagosnál erősebb motiváltság, fejlettebb kognitív és szociális kompetencia szükséges. Iskolánk nemcsak a speciális tehetség fejlesztését tartja fontosnak, hanem az általános alapok, az érdeklődés fejlesztését, a továbbtanulási irány, a pályaorientáció segítését. Tapasztalataink szerint a lassabban érők, a fejlődők között is vannak tehetségesek, de ennek a körnek a felfedezése és kibontakoztatása időigényesebb pedagógiai feladat. A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontosnak tartjuk a tantárgyak közötti integrációt legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki a világról. Az iskola a következő lehetőséget nyújtja: Térítés nélkül: •

tantárgyi szakkörök, érdeklődési körök, önképzőkörök;

•

manuális – gyakorlati képességeket kibontakoztató szakmai foglalkozások;

•

közismereti tárgyakból, szakmai elméleti tárgyakból és gyakorlatból versenyelőkészítő foglalkozások;

•

érettségi és felvételi előkészítő foglalkozások;

•

nyelvvizsgára felkészítés német és angol nyelvből;

•

látogatások: múzeumba, üzemlátogatások

•

filmklub, újságszerkesztés, diákszínpad, stb. foglalkozásai;

•

kiállítások, akciók, pályázatok szervezése;

•

kulturális versenyek a Szily-napokon;

•

kulturális pályázatok iskolai ünnepségekhez kötődően;

•

sportbajnokságok iskolán belül, a Szily-kupán belül és országos rendezvényeken.

állatkertbe,

botanikus

kertbe,

nemzeti

parkba,

Térítés mellett:

nyelvvizsga megszerzése,

külföldi nyelvi és szakmai tanulmányutak;

tanúsítványok megszerzése kiegészítő OKJ képzésben;

A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltség tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják az Európai Unió 16

országaiban. A kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azok a tudások és képességek, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelv elsajátításának megfelelő szókincs nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Kritikus és építő jellegű beszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek-, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, - értést és –alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságok. Matematikai kompetencia

17

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítjuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudományés technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész földre gyakorolt hatásával kapcsolatba. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Techhnology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök 18

A digitális kompetencia magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkába, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális. Interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek. 19

Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Olyan készségek, képességek mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai –művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét. Képességek, művészeti önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével. A pozitív attitűdök alapját a művészeti kifejezés sokfélesége iránti nyitottság esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi.

20

5.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A gyermek- és ifjúságvédelem valamennyi pedagógus feladata, kiemelten munkaköri kötelességként a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi. Legközvetlenebb segítői az osztályfőnökök és az iskolaorvos. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős tanévenként – a szülők és a tanulók számára jól látható helyen – közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély, gyermekek átmeneti otthona, stb..) címét, illetve telefonszámát. Személyes kapcsolatot is kialakít a különböző intézményekkel, felkészítő, továbbképző előadásaikat, tanfolyamaikat látogatja. Feladata: • Segíteni az igazolatlanul, nem betegség miatt hiányzók esetében a hiányzás valódi okainak felderítését, a tankötelezettség teljesítése érdekében. •

Ismerni a veszélyeztetett tanulók körülményeit.

•

Személyesen felkeresni minden osztályt, és tájékoztatást adni arról, milyen problémával fordulhatnak hozzá tanulók.

•

Tájékoztatni a tanulókat az iskolán kívül felkereshető gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményekről.

•

Szoros, napi kapcsolatot fenntartani az osztályfőnökkel a problémás tanulók érdekében.

•

A tankönyvtámogatás odaítélésével kapcsolatos feladatok teljesítése.

•

A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén támogatás kezdeményezése.

•

Gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatok, támogatások figyelése.

•

Részt venni egészségnevelési program kidolgozásában.

Az osztályfőnökök feladatai: •

Őrködni a tankötelezettség teljesítése fölött az SZMSZ-ben meghatározottak szerint.

•

Tájékoztatni a gyermek-és ifjúságvédelmi felelőst, ha a tanárok, tanulók, szülők jelzései alapján veszélyeztetettség gyanúja merül föl egy diáknál.

•

Osztályuk veszélyeztetett tanulóit különös gonddal figyelni.

•

Szociális veszélyeztetettség esetén a támogatási lehetőségekről tájékoztatást adni (étkezési, szociális ösztöndíj, iskolán kívüli elfoglaltságok támogatása, stb.)

•

Javaslatot tenni tankönyvtámogatás megítélésekor.

•

Támogatni a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkáját.

•

Őrködni a pedagógusokra nézve kötelező, a tanulók érdekében betartandó jogszabályi előírások, valamint a házirendben rögzített tanulói jogok érvényesülésén.

21

6.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása

Az iskola tanárai fontosnak tartják a tanulói sikerélményt és törekszenek is arra, hogy az öröklött sikervágy és kudarcfélelem optimális tanulási sikervággyá, illetve kudarcfélelemmé alakuljon. Ezért igyekeznek megismerni tanítványaik sikervágyának fejlettségét, jellemzőit, hogy megfelelően válasszák ki a sikerélményeket igénylő feladatokat. Lényeges, hogy felismerjék a szorongásos kudarcfélelmet, hogy ezekre a tanulókra különösen ügyelve feloldják a tanulási eredményességet csökkentő folyamatot. A tanulási nehézségek feloldására szolgálnak: •

differenciált foglalkozás, a lemaradások pótlására egyéni foglalkozás;

•

csoportbontásos oktatás a tanórákon az anyagi lehetőségek határain belül,

•

a felzárkóztató, korrepetáló, tanulószobai foglalkozások a 9. és 10. évfolyamon;

•

a tanulók mentesítése egyes tantárgyakból értékelés, minősítés alól;(szakértői vélemény alapján)

•

fejlesztő pedagógusi foglalkozások

•

kulturális igényeket felkeltő foglalkozások, rendezvények;

•

önálló ismeretszerzés, helyes tanulási módszerek elsajátítása könyvtári és osztályfőnöki órákon;

•

közös múzeum- és színházlátogatások;

•

szabadidős sporttevékenységek kondicionáló szobában;

•

számítógéppel támogatott oktatás.

a

tornateremben,

a

sportpályákon

és

a

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Évek óta készül a kilencedik évfolyamról felmérés, hogy megbízható képet kapjunk a család szerkezetéről, anyagi helyzetéről, lakásviszonyairól. A tanuló személyiségéről, nevelési hiányosságairól, a családban előforduló devianciákról az osztályfőnök készít feljegyzéseket a tanuló viselkedése, társainak róla szóló beszéde, illetve az osztályban tanító tanárok véleménye alapján. A jobb általános iskolai eredménnyel érkezett tanulókra kevésbé jellemzők a családi környezetből eredő problémák. Ugyanakkor az orientációs osztályokban tanulók szinte mindegyike valamilyen szempontból veszélyeztetett. A családból hozott hibás viselkedési formák a kamaszkori feszültségekkel, konfliktusokkal együtt még deviánsabbá, másabbá teszik az amúgy is peremhelyzetben lévő diákot. Helyzetfeltárás - A tanév eleji osztályfőnöki felmérés és tapasztalat - és a szülői közlés alapján történik. A segítő tevékenység formái és működési rendjük - Tanulószobai foglalkozás (a 9-10. évfolyam számára hétfőtől péntekig 14-16 óra között), - kollégiumi elhelyezés, - felzárkóztató foglalkozás, - egyéni foglalkozás. Mindegyik forma esetén szülői kérelemre vagy iskolai javaslat és szülői beleegyezés alapján történik a felvétel. - Az iskolai könyvtár és a tanórán kívüli foglalkozások fejlesztése, bővítése.

22

A külső kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása Legfontosabb, rendszeres kapcsolatainkat - az önkormányzatok szociális és gyermekvédelmi ügyekben illetékes osztályaival, - a gyermekjóléti szolgálatokkal, - a szociális alapítványokkal, szervezetekkel, humanitárius célú jogi személyekkel alakítjuk ki. Részt veszünk felmérésekben, azok visszacsatolásában. Az ifjúság szociális-családi helyzetének megismertetésére és a szükséges teendők meghozatalára minden általunk elérhető fórumot felhasználunk. A legnagyobb jelentősége azonban a szülőkkel fenntartott kapcsolatnak van. Az anyagi háttér biztosító rendszerének felkutatása - A szülők tájékoztatása az állami és önkormányzati juttatásokról, - pályázatok (segélyek, ösztöndíjak, egyéb juttatások, üdülések, táborozások, tanulási lehetőségek) keresése, - tankönyvsegély (a szociális segély elvei eljárása szerint), - tanszerellátás (a szociális segély elvei, eljárásai szerint). Az esetleges juttatások elosztásának alapelvei és eljárási rendje Lehet: - iskolai szociális segély, - alapítványunk szociális támogatása. Az elosztás alapelvei az iskolai szociális segély esetében (az alapítványi segélynél a kuratórium dönt): - az egy főre jutó jövedelem, - a tanuló helyzetét nehezítő tényezők, - rossz családi kapcsolatok, - torz családi értékszemlélet, - az átlagosnál rosszabb lakáskörülmények, - egészségügyi gondok. Az iskolai szociális segély rendje elosztásának: - szülői kérelem alapján, osztályfőnöki igenlő véleménnyel, - a szociális segély bizottsága javaslatára az igazgató dönt. A segélybizottság tagjai: - vezetője: a nevelési igazgatóhelyettes, - tagjai: az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, az ifjúságvédelmi felelős, a diákönkormányzatot segítő tanár és a diákönkormányzat elnöke. A segélyek időpontja, gyakorisága és mértéke az iskola (az alapítvány) lehetőségeitől függ. A marginális helyzetbe sodródott fiatalokat a következő intézkedések segítik: • • • •

egyéni „patológián” alapuló megközelítés a diák és az intézmény közötti párbeszéd létrejötte érdekében; a diák bevonása az osztályközösség életébe, hogy nőjön az iskola iránti elkötelezettsége; különösen a rossz tanulók esetében az iskolai programokban való részvétellel lehetővé tenni az alternatív érvényesülést; tanulási kudarcok kiküszöbölésére gyakorlatban gyorsan felhasználható tudás nyújtása; 23

• • • • •

tehetséggondozó programok segítségével a lassabban kibontakozók támogatása; drog- és bűnmegelőzési foglalkozások az osztályfőnöki órákon; pályázatok, ösztöndíjak rendszeres figyelése, ezekről tájékoztatás; kapcsolattartás a különböző támogató szervezetekkel; egészségnevelési programok megismertetése; A kötelező felvételt biztosító képzésbe többnyire halmozottan hátrányos helyzetű diákok jelentkeznek. A tanulók több mint fele csonka családban él. E családokban az átlagnál nagyobb a munkanélküliség, az egy főre eső jövedelem az átlag alatt van. A szellemi értékeknek, a tanulásnak alig van becsülete. A jelentkező nyolcadikos tanulók jelentős része félévben bukott. E diákok egy része a tanév végén is bukik, ők augusztus végén kerülnek hozzánk. Vannak, akik más iskolákból érkeznek, vagy a szakközépiskolai tagozatból kerülnek át. A felvételi időszakban felvettek tanulmányi átlaga is alig van 2,0 fölött. Súlyos szövegértési nehézségekkel küzdenek, a matematikai alapműveletekkel is hadilábon állnak. A tanulás sikerélményt számukra nem ad – így azt elhárítani, elkerülni igyekeznek. A szakközépiskolai tagozathoz viszonyítva náluk nagyobb a beilleszkedési zavarral küzdők aránya, a mozgásigényük nagyobb. Célul tűztűk ki a kimaradók arányának csökkentését. A legsikeresebbeket közismereti tanulmányaik közben – különbözeti vizsgával – átvesszük a szakközépiskolai tagozatba. A diákok másik csoportja a 12. évfolyam végére zárkózzék fel annyira, hogy érettségit adó tagozaton folytathassa tanulmányait. A legjobbaktól versenyeredményeket is várunk. Munkánk eredményeként a szakiskolai versenyekben évek óta a budapesti élmezőnyben vagyunk, s vannak országos döntőbe jutó tanulóink is. A tanulók megtartása érdekében a Szakiskolai Fejlesztési Program alapján az osztályok létszáma legfeljebb 20 fő lehet. A gyakorlatiasabb képzés érdekében a természettudományokat komplex természetismeret tantárgyként oktatjuk A szakmai alapozó ismereteket is gyakorlat-orientáltabbá tesszük. Az elméleti tantárgyakat is életszerűbb, gyakorlatiasabb szemlélettel tanítjuk. Az egyes tantárgyakhoz kidolgozzuk a felzárkóztatás feladatait, beleértve a sikeres tanulás módszereinek elsajátítását is. Szükség estén korrepetálást, tanulószobát szervezünk. Az osztályfőnöki tanmenetben pedig fokozott hangsúlyt kap az önismeret, a viselkedéskultúra és az egészséges önbizalom kialakítása. A felzárkóztató oktatás sajátosságai A felzárkóztató rendszerű szakiskolai oktatásunk keretében megszervezett felzárkóztató oktatásban azok a tanulók vehetnek részt, akik nem fejezték be az általános iskola nyolcadik évfolyamát és elmúltak tizenhat évesek. - A felzárkóztató oktatás befejezéséről kiállított iskolai bizonyítvány - szakképzési évfolyamba lépésre, továbbá - az általános iskolában a nyolcadik évfolyamig, illetve - szakiskolában a kilencedik-tizedik évfolyamon osztályozó vizsga letételére jogosít. A fölzárkóztató oktatás keretén belül általános műveltséget megalapozó nevelésoktatás, pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik, elméleti és gyakorlati tanórai foglalkozások keretében. A tanulók a fölzárkóztató oktatás eredményes befejezése után a szakiskola első szakképzési évfolyamába léphetnek, ahol - alapfokú iskolai végzettséghez (a nyolcadik osztály elvégzéséhez), - a tizedik osztály elvégzéséhez, és - iskolai előképzettséghez nem kötött szakképesítést sajátíthatnak el. Az egy éves felzárkóztató oktatásunkat szakiskolánk tizedik évfolyamán szervezzük meg a 28/2000. (IX.28.) OM rendelet 1.sz. melléklete alapján.

24

A sajátos nevelési igényű (hallássérült) tanulókkal kapcsolatos fejlesztési feladatok

• • • • • •

Iskolánk feladatul kapta a hallássérült fiatalok képzéseit. A hallássérült fiatalok tanulhatnak mind a szakközépiskolai, mind a szakiskolai osztályokban, valamint a felnőttek szakközépiskolájában. A képzés szervezésének sajátosságai: A sajátos nevelési igényű tanulók kis létszámú osztályokban tanulnak. Egy – egy csoportba azonos, vagy hasonló adottságú (hallásállapotú) tanulók járnak (siket-nagyothalló). Pedagógusaink egy része szurdopedagógus, vagy jelnyelvi ismeretekkel rendelkezik, szükség esetén használja a jelkommunikációt, illetve artikulációval, beszédtempóval alkalmazkodik a tanulók speciális sajátosságaihoz. Vizualitással, technikai eszközök (írásvetítő, projektor) alkalmazásával segítjük a tanári magyarázat megértését, a tanulási folyamatot. A tanulási nehézségek enyhítése érdekében megvalósítjuk az egyéni képességekhez igazodó tanórai és felzárkóztató foglalkozást. A speciálils habilitációs és rehabilitációs foglalkozások célja: a tanuló hanganyagának, beszédállapotának, szókincsének, nyelvi kifejező készségének, megtartó emlékezetének felmérése és fejlesztése, az egyéni képességekhez igazodva. Hallássérült tanulók óraterve

• •

Az iskola az SNI (hallássérült) tanulók részére a kötelező tanórai foglalkozásokon túl kötelező habilitációs foglalkozásokat szervez, amelyet gyógypedagógus tart. A tanuló sajátos nevelési igényéből eredő hátránya a csökkentéséhez szükséges foglalkozások számát a Hallásvizsgáló Országos Szakértő és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakvéleménye határozza meg. Ennek heti időkerete a heti kötelező óraszám Negyven százaléka a nagyothalló, ötven százaléka a siket tanulók esetén. Szegregált osztályok esetén az időkeret osztályokat, integrált képzés esetén a tanulók 8 fős csoportjait illeti. A heti órakeret felhasználása a tanulók létszámától és a halláskárosodás mértékétől függ. Fejlesztő programok évfolyamonként:

• • • • • •

9. évfolyam Beszédállapot felmérés Kommunikációs gyakorlatok Prózai szövegek és versek megértése, feldolgozása Kiejtés javítás Logikai és átlátóképesség fejlesztése Szókincs bővítés

• • • • •

10. évfolyam Nyelvtani elemek használata a mondatalkotás során Szövegértési feladatok Segédeszközök (lexikon, értelmező szótár) önálló használata fogalmazásnál Beszédérthetőség és kiejtés egyéni javítása Szókincs gazdagítása

25

• • • • •

11. évfolyam Mondatalkotás, fogalmazás önálló felépítése Irodalmi szöveg megértése, rövidített visszaadása szóban és írásban Vázlat készítése adott tananyagból Matematikai feladatok megértése Kommunikációs gyakorlatok

• • •

12. évfolyam Egyre nagyobb önállóság a feladatok megoldása terén Önálló szövegértelmezés A verbális vizsgázásra való felkészülés

26

7.

Ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer

A pedagógusok munkájának ellenőrzési rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége). Az ellenőrzési rendszer kiterjed a nevelő- oktató munka minden résztvevőjére: •

a nevelő- oktató munka hatékony működését segíti elő;

•

lehetővé teszi a hiányok pótlását, a hibák kijavítását, a valós eredmények és a tetszetős látszatok megkülönböztetését, az eredmények megerősítését;

•

mindig tényszerű, objektív és normatív, tervszerű, folyamatos és ciklikus;

•

nem uniformizált és sablonos, hanem az egyéneket az elért eredményekben ítéli meg;

•

az eredmények fejlesztésére ösztönöz;

•

a tanárok minden tanórán, minden téma befejeztével, minden fázisban ellenőriznek a kerettantervekben és a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi normákhoz viszonyítva;

A differenciálódó oktatás reális és árnyalt helyzetét feltáró és működési hatásfokát javító, növelő eszköz. •

az oktatás minden szintjén folyik rendszeres megfigyelés, mérés;

•

a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok lehetővé teszik hiteles és megbízható trendek kialakítását;

•

a hazai monitoring vizsgálatok célja az iskolai megállapítása, területi különbségek felmérése, teljesítményének viszonyítása;

•

a teljesítménymérések mellett lényeges szerep jut a vizsgarendszernek (érettségi, szakmai);

27

műveltségi eredmények a szakiskolai tanulók

8.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök

A minimum feltételek folyamatos biztosítása. Ezek az eszközök folyamatosan jutnak el az egyes munkaközösségekhez. A különböző szakterületeken dolgozók együttesen használják az eszközöket. A munkaközösségek tagjai közösen állítják össze az újító beszerzéseket, figyelemmel kísérik a pályázatokat. Az új eszközöket bevonják az oktatásba. A könyvtár fejlesztése: - műszaki könyvállomány - nyomdaipari szakkönyvtár Egyéb iskolai programokhoz szükséges eszközök: - számítógépek internet hozzáféréssel - iskolaújság, évkönyv, iskolarádió - sporteszközök, tornaterem, kondi terem, sportpályák - drog megelőző egészségmegőrző program eszközei.

A korszerűsítés során megnyilvánuló alapvető szempontok: •

az idegen nyelv hatékony oktatását biztosító eszközök körének bővítése;

•

számítógép használata;

•

a kézikönyvtár fejlesztése;

•

új szaktantermek kialakítása;

•

új kommunikációs és információtechnikai eszközök alkalmazása.

Szakmai gyakorlat, szakmai elmélet •

mérőlaborok, mérőkörök, mérőeszközök fejlesztése;

•

szerelősor kialakítása;

•

hagyományos esztergák számítógép vezérlésűre történő cseréje;

•

CNC gépek szoftver anyagának fejlesztése;

•

mestervizsgáztatáshoz szükséges korszerű kéziszerszámok;

•

számítógéppel támogatott szakmai elméleti oktatás bevezetéséhez és fejlesztéséhez különböző tervező, kivitelező stb. szoftverek és további számítógépek beszerzése;

•

demonstrációs, eszközök, modellek, megújítása;

•

internet bevonása az oktatásba;

•

pneumatika, hidraulika, elektro-pneumatika oktatási rendszerek bővítése;

•

új szakmák bevezetéséhez szükséges felvételek megteremtése o

klíma – légtechnikai kabinet kialakítás

o

akkreditált képzés eszközrendszerének bővítése

o

elektronika, elektrotechnika eszközrendszerének bővítése

o

távközlési kabinet kialakítása.

28

9.

Az iskola együttműködési formái

Az oktató-nevelő munka során szülők, tanulók és tanárok közös cél érdekében dolgoznak, más feladatokat oldanak meg különböző eszközökkel, de partnerként tevékenykedve. A folyamatos és kölcsönös kommunikáció létrejöttében az iskoláé a vezető szerep egymást elfogadó, megbecsülő tiszteletben tartó kapcsolattal. A szülő és az iskola közötti kapcsolatteremtés útjai:

Szülői fórum, ahol a szülők informálódnak az iskola igazgatójától és vezetőitől az intézmény életéről, szülőket, tanulókat érintő kérdésekről.

A szülői értekezleten elvi megbeszélés folyik az osztály egészének nevelési kérdéseiről, eredményeiről és kudarcairól.

A fogadó órák, a telefonbeszélgetések, az egyéni, négyszemközti megbeszélések. A szülő itt jobban kitárul, s a tanár bepillantást nyer a gyermek viszonyaiba is, és az egymásra hatás is könnyebben érvényesül.

Az ellenőrző, a dolgozatok, a bizonyítvány, a különböző intézkedések rendszeres visszaigazolást adnak a diákokról.

A közösen szervezett programok elmélyíti az iskola és a családok közötti kapcsolatot. A Szily TISZK társintézményei között a szülői szervezetek munkájának összehangolása a pályaválasztás során.

29

fegyelmezési

10. Helyi tantervek

A helyi tantervek a szakközépiskolák és szakiskolák számára készült kerettantervre épültek. Szakközépiskola Célok és feladatok

A szakközépiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. A kerettanterv rendszerbe foglalja azokat a készségeket, képességeket, amelyek megalapozzák a szakképzésbe való belépést, lehetővé teszik a beszámítást, valamint a felsőoktatásban való eredményes részvételt és a munkába állást.

Szakiskola Célok és feladatok

A szakiskola kilenc-tizedik évfolyamán az általános műveltséget megalapozó nevelésoktatás folyik, továbbá pályaorientáció és szakmai alapozás. A szakiskolai oktatás alapvető célja, hogy tanulói képesek legyenek a szakmai oktatásra felkészülni, majd a szakképzés után sikeres vizsgát téve szakmájukban elhelyezkedni. Tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak és követelményeknek. A tanulók alapot kapnak kommunikációs idegen nyelvi és informatikai képességeik folyamatos fejlődéséhez. A kerettanterv alapján az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon a gyakorlati oktatás megszervezése nagy jelentőséget kap, mert növeli a tanulók szakmatanulás iránti motivációját.

A követelményeket az egyes tantárgyak tantervei fogalmazzák meg.

30

10.1 Óratervek

31

Kifutó óratervek a 2010/2011-es tanévben

Szakközépiskolai óraterv Informatika szakmacsoport (szoftver) Évfolyam:

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek

16,00 ó

4

4

4

4

8,00 ó

2

2

2

Társadalomismeret és etika

1,00 ó

3 2 3 1

3 2 3 1

2 1 4 2 4 1 1 2 3

1 1 2 3

8 1

8 2

33

33

Kerettantervi tantárgy:

Össz.

1. Idegen nyelv

(angol - német)

14,00 ó

2. Idegen nyelv

(francia - angol)

8,00 ó

Matematika

14,00 ó

Ének-zene

2,00 ó

Rajz és vizuális kultúra

2,00 ó

Osztályfőnöki óra

4,00 ó

Testnevelés és sport

8,00 ó

Fizika

10,00 ó

Földünk és környezetünk

4,00 ó

Biológia

4,00 ó

Kémia

4,00 ó

Informatika

0,00 ó

Szakmai orientáció

10,00 ó

Szakmacsoportos alapozó oktatás

16,00 ó

Szabadon tervezhető tárgy Összesen:

3,00 ó 128,00 ó A tényleges tanulói óraszám:

1 2 2 2 2 2

1 2 2 2 2 2

5

5

31

31

A tanulók a tényleges óraszámban középszintű érettségire készülnek: magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv fizika - kémia - biológia - földrajz szakmacsoportos alapozó tantárgy (informatikai alapismeretek).

Kötelező érettségi vizsgatárgyak emelt vagy közép szinten: - magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv (angol; német)

Kötelező választandó további egy vizsgatárgy emelt vagy közép szinten: fizika, szakmacsoportos alapozó tantárgy (informatikai alapismeretek) közép szinten: kémia, biológia, földrajz

Emelt szintű felkészítés a tényleges óraszámon felül történik ( tanítási órákon kívüli foglalkozásokon). 32

4 2 4

Szakközépiskolai óraterv Gépész szakmacsoport 9.

Évfolyam:


10.

11.

12.

4 2

4 2

4 2

3 3 1

3 3 1

4 2 1 4 4 1 1 2 3

1 1 2 3

10 1

10 2

Össz.

Magyar nyelv és irodalom

16,00 ó

Történelem és állampolgári ismeretek

8,00 ó


1,00 ó

1. Idegen nyelv (angol - német)

14,00 ó

Matematika

14,00 ó

Ének-zene

2,00 ó


2,00 ó


4,00 ó


8,00 ó

Fizika

1 2 2 2 2 2 2 5

10,00 ó


4,00 ó

Biológia

4,00 ó

Kémia

4,00 ó

Informatika

4,00 ó


10,00 ó


20,00 ó


1 2 2 2 2 2 2 5


31

31

A tanulók a tényleges óraszámban középszintű érettségire készülnek: magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv fizika - kémia - biológia - földrajz szakmacsoportos alapozó tantárgy (gépészeti alapismeretek illetve épületgépészeti alapismeretek).

Kötelező érettségi vizsgatárgyak emelt vagy közép szinten: - magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv (angol - német)

Kötelező választandó további egy vizsgatárgy emelt vagy középszinten: fizika, szakmacsoportos alapozó tantárgy (gépészeti alapismeretek illetve épületgépészeti alapismeretek) közép szinten: kémia, biológia, földrajz

Emelt szintű felkészítés a tényleges óraszámon felül történik ( tanítási órákon kívüli foglalkozásokon).

33

33

4 4

33

Szakközépiskolai óraterv Kereskedelmi-marketing üzleti adminisztráció

Évfolyam: Kerettantervi tantárgy:

9.

10.

11.

12.

Össz.(órasz.):


16

4

4

4

4


8

2

2

2

2


1

1. Idegen nyelv

(angol - német)

2. Idegen nyelv

(francia – angol)

Matematika

1

14

3

3

4

4

8

2

2

2

2

4

4

1

1

14

3

3

Ének-zene

2

1

1


2

Osztályfőnöki

4

1

1

1

1


8

2

2

2

2

Fizika

4

2

2


8

2

2

2

2

Biológia

4

2

2

Kémia

4

2

2

Informatika

8

8

4

2

2


10

5

5

Szakmacsoportos alapozó

20

Szabadon tervezhető tárgy

1 132

Összesen:

A tényleges tanulói óraszám:

1 31

31

33

33

A tanulók a tényleges óraszámban középszintű érettségire készülnek: magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv fizika - kémia - biológia - földrajz szakmacsoportos alapozó tantárgy (közgazdasági-marketing alapismeretek). Kötelező érettségi vizsgatárgyak emelt vagy közép szinten: - magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv (angol; német)

Kötelező választandó további egy vizsgatárgy emelt vagy közép szinten: fizika, közép szinten: kémia, biológia, földrajz szakmacsoportos alapozó tantárgy (közgazdasági-marketing alapismeretek ).


34

Szakközépiskolai óraterv Elektronika-elektrotechnika szakmacsoport

35

Szakközépiskolai óraterv Elektronika-elektrotechnika szakmacsoport

36

Szakközépiskolai óraterv Nyomdaipar szakmacsoport

37

Kifutó óratervek a 2011-2012. tanévben

Szakközépiskolai óraterv Nyelvi előkészítő évfolyammal Informatika szakmacsoport (szoftver) Évfolyam:

9.

10.

11.

12.

13.


19,00 ó

3

4

4

4

4

2

2

2


1,00 ó

4 2 3 1

4 2 3 1

2 1 5 2 4 1 1

1 1

2 3

2 3

8

8 1

33

33


Össz.

8,00 ó

1. Idegen nyelv - Angol

32,00 ó

2. Idegen nyelv - (német - francia)

14

8,00 ó

Matematika

17,00 ó

Ének-zene

2,00 ó


2,00 ó


5,00 ó

Önismeret

1,00 ó


10,00 ó

Fizika

10,00 ó


4,00 ó

Biológia

4,00 ó

Kémia

4,00 ó

Informatika

4,00 ó


8,00 ó


3

1 1 2

1

1

2 2 2 2 2

2 2 2 2 2

4

4

4

16,00 ó



28

31

31

A tanulók a tényleges óraszámban középszintű érettségire készülnek: magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv fizika - kémia - biológia - földrajz szakmacsoportos alapozó tantárgy (informatikai alapismeretek). Kötelező érettségi vizsgatárgyak emelt vagy közép szinten: - magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv (angol)

Kötelező választandó további egy vizsgatárgy emelt vagy közép szinten: fizika, szakmacsoportos alapozó tantárgy (informatikai alapismeretek) közép szinten: kémia, biológia, földrajz

Emelt szintű felkészítés a tényleges óraszámon felül történik ( tanítási órákon kívüli foglalkozásokon). 38

5 2 4

Szakközépiskolai óraterv Nyelvi előkészítő évfolyammal Gépész szakmacsoport


10.

11.

12.

13.

3

4

4

4

4

2

2

2

2

Összesen (óraszám):


19


8


1

1. Idegen nyelv - Német 2. Idegen nyelv

9.

1

32

(angol -francia)

14

8

Matematika

17

Ének-zene

2

Rajz és vizuális kúltúra

2

Osztályfőnöki

5

Önismeret Testnevelés és sport

3

4

4

5

5

2

2

2

2

3

3

4

4

1

1 1

1

1

1

1

1

1

1 1

10

2

2

2

2

2

2

2

9

10

33

33

Fizika

8

2

2


3

1,5

1,5

Biológia

4

2

2

Kémia

3

1,5

1,5

Informatika

4

5

5


10

Szakmacsoportos alapozó

19 Összesen:

4

156


28

31

31

A tanulók a tényleges óraszámban középszintű érettségire készülnek: magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv fizika - kémia - biológia - földrajz szakmacsoportos alapozó tantárgy (gépészeti vagy épületgépészeti alapismeretek). Kötelező érettségi vizsgatárgyak emelt vagy közép szinten: - magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv (angol)

Kötelező választandó további egy vizsgatárgy emelt vagy közép szinten: fizika, szakmacsoportos alapozó tantárgy (gépészeti vagy épületgépészeti alapismeretek) közép

szinten:

kémia,


39

biológia,

földrajz

Érvényes óratervek

Gimnáziumi óraterv Általános tantervű gimnázium Nappali rendszerű felnőttoktatási tagozat


Évfolyam:

9.

10.

16,00 ó

4 2

4 2

4 2 3 3

4 2 3 3

2

2 2 2 2 1 1 2 1

11.

12.

Összesen

Magyar nyelv és irodalom Történelem

9,50 ó

Emberismeret és etika

1,00 ó

1. Idegen nyelv

(angol - német)

16,00 ó

2. Idegen nyelv

(francia - latin)

8,00 ó

Matematika

14,00 ó

Informatika

11,00 ó

Bevezetés a filozófiába

1,00 ó

Fizika

8,50 ó

Biológia

6,00 ó

Kémia

4,00 ó


4,00 ó

Ének-zene

2,00 ó


2,00 ó


8,00 ó

Osztályfőnöki

4,00 ó

M: Társadalomismeret

2,50 ó

M: Tánc és dráma

1,00 ó

M: Mozgókép és médiaismeret

1,00 ó

M: Művészetek

2,00 ó

Szabadon tervezhető tárgy

2 2 1 1 2 1 1 1


2,5 2

2 1 1,5

1 2,5

6,50 ó 128,00 ó

Összesen:

4 2,5 1 4 2 4 3

31

31

4 3 4 2 4 2 1 2 2

2 1

1 1 4

33

33

-

fizika

A tanulók a tényleges óraszámban középszintű érettségire készülnek: magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - 1. biológia - kémia - földrajz - informatika - 2. idegen nyelv tantárgyakból.


idegen

nyelv

Kötelező választandó további egy vizsgatárgy: emelt vagy közép szinten : fizika, informatika közép szinten: kémia, biológia, földrajz, 2. idegen nyelv (francia; latin)

40

Emelt szintű felkészítés a tényleges óraszámon felül történik ( tanítási órákon kívüli foglalkozásokon). Általános tantervű gimnázium Évfolyam: 9. 10. 11. 12. Kerettantervi tantárgy:

Összesen

Történelem

5 8,00 ó 2

Filozófia / Etika

2,00 ó


17,00 ó

3 18,00 ó 5

Idegen nyelv (angol - német)

15,00 ó

Matematika Informatika

6,00 ó

Fizika

10,00 ó

3 2 2 2 1

Biológia

6,00 ó

Kémia

6,00 ó


6,00 ó

Ének-zene

1,00 ó


1,00 ó


M: Tánc és dráma

2 4,00 ó 1 4,00 ó 1 1,00 ó 1

M: Mozgókép és médiaismeret

1,00 ó

M: Művészetek

2,00 ó

8,00 ó

Osztályfőnöki M: Társadalomismeret


4 2

4 2

4 5 2 3 2 2 2

4 4 2 2 2 2 2

1 2 1 1

2 1 1

2 1 1

1 2

1 1 6

8,00 ó 124,00 ó A tényleges tanulói óraszám: 30 31 31 32

A tanulók a tényleges óraszámban középszintű érettségire készülnek: magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv - fizika biológia - kémia - földrajz - informatika


4 2 2 4 4 2 2

Kötelező választandó további egy vizsgatárgy: emelt vagy közép szinten : fizika, informatika közép szinten: kémia, biológia, földrajz


41

Két tanítási nyelvű oktatás óraterve Öt évfolyamos szakközépiskola (9-13. évf.) Gépész szakmacsoport 9.


11.

12.

13.

3

3

4

4

2

2

2

3

Össz.


16,00 ó


1,00 ó

Célnyelv

10.

2

9,00 ó

(Német nyelv)

38,00 ó

Célnyelvi civilizáció

4,00 ó

2. Idegen nyelv (Francia) Művészetek - Ének-zene Rajz

8,00 ó

Matematika

1 18

2,00 ó

2

17,00 ó

3

5

5

5

5

2

2

1,5

1,5

2

2

3

3

4

4

2

2

Fizika

8,00 ó

2

2

Kémia

4,00 ó

2

2

Biológia

4,00 ó

2

2


3,00 ó

1,5

1,5

Informatika

6,00 ó

2

1,5

1,5

10,00 ó

2

2

2

2

2

5,00 ó

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozó oktatás

10,00 ó

5

5

elméleti rész

12,00 ó

2

2

4

4

gyakorlati rész

20,00 ó

4

4

6

6



30,0

32,5

32,5

35,0

35,0

A tanulók a tényleges óraszámban középszintű érettségire készülnek: Kötelező érettségi vizsgatárgyak emelt vagy közép szinten: - magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - német nyelv

Kötelező választandó további egy vizsgatárgy emelt vagy középszinten: fizika, szakmacsoportos alapozó tantárgy (épületgépészeti alapismeretek) közép szinten: 2. idegen nyelv, biológia, kémia


Német nyelven oktatott tantárgyak a célnyelv mellett: 10. évfolyam: 11. évfolyam: 12. évfolyam:

informatika informatika célnyelvi civilizáció 42

óra/hé t 2 2 szakmai orientáció 2 2 szakmai alapozó 4

13. évfolyam:

célnyelvi civilizáció

2

szakmai alapozó

Szakiskolai óraterv ("B" változat) Gépész szakmacsoport Évfolyam:

9.

10.


6,00 ó

3

3

Történelem és társadalomismeret

4,00 ó

2

2

Idegen nyelv (angol - német)

6,00 ó

3

3

Matematika

6,00 ó

3

Informatika

2,00 ó

Fizika

4,00 ó

Biológia, egészségtan

4,00 ó

Kémia

4,00 ó

3 2 2 2 2


2,00 ó

Ének-Zene

2,00 ó


2,00 ó

Testnevelés és sport Osztályfőnöki


Össz.

Szakmai előkészítés/alapozás Összesen:

2 2 2 2

4,00 ó

1 1 2

1 1 2

2,00 ó

1

1

12,00 ó

5

7

60,00 ó A tényleges tanulói óraszám:

29

31

Szakiskola - Gépész szakmacsoport - Szakmai előkészítés/alapozás

9. évfolyam:

elmélet gyakorlat

1 óra 4 óra

10. évfolyam:

elmélet gyakorlat

3 óra 4 óra

A központi tantervek alapján készített tanmenetek tartalmazzák az orientációs, az előkészítő/alapozó tantárgyak elméleti és gyakorlati követelményeit.

43

5

Szakiskolai óraterv Gépészet szakmacsoport Szakiskolai Fejlesztési Program óraterve

44

Szakiskolai óraterv Nyomdaipar szakmacsoport Szakiskolai Fejlesztési Program óraterve

45

Felzárkóztató oktatás 10. évfolyama számára Gépészet szakmacsoport

46

Szakiskolai óraterv Informatika és elektronikai szakmacsoport Szakiskola Fejlesztési Program óraterve Évfolyam: Kerettantervi tantárgy:

9.

10.



6

3

3


4

2

2

Idegen nyelv

6

3

3

Matematika

6

3

3

Informatika

4

2

2

Fizika Természeti Biológia, egészségtan és környezeti Kémia – anyagismeret nevelés Földünk és környezetünk Testnevelés és sport

2

2

2

2

Osztályfőnöki

(angol – német)

Pályaorientáció Szakmai alapozás

Elmélet Gyakorlat Összesen:

47

2

2

2

2

4

2

2

2

1

1

2

2

2 12 56

6 28

2 6 28

48

2008-2009-es tanévtől belépő óratervek

Szakközépiskolai óraterv Gépész szakmacsoport Évfolyam:

9.

10.

11.

12.

12

3

3

3

3

Magyar nyelv

4

1

1

1

1


8

2

2

2

2


1



Irodalom

1. Idegen nyelv

(angol - német)

1

14

3

3

4

4

14

3

3

4

4

Ének-zene

2

1

1


2

1

1

Osztályfőnöki

4

1

1

1

1


8

2

2

2

2

Fizika

9

2

2

2

3


4

2

2

Biológia

4

2

2

Kémia

4

2

2

Informatika

4

2

2

elméleti rész

12

2

2

4

4

gyakorlati rész

20

4

4

6

6

30

30

33

33

Matematika


Összesen:

126


A tanulók a tényleges óraszámban középszintű érettségire készülnek fel: magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv fizika - kémia - biológia - földrajz szakmacsoportos alapozó tantárgy (gépészeti alapismeretek illetve épületgépészeti alapismeretek). Kötelező érettségi vizsgatárgyak emelt vagy közép szinten: - magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv (angol; német)

Kötelező választandó további egy vizsgatárgy emelt vagy közép szinten: fizika, szakmacsoportos alapozó tantárgy (gépészeti alapismeretek illetve épületgépészeti alapismeretek). közép

szinten:

kémia,

biológia,


49

földrajz

Szakközépiskolai óraterv Informatika szakmacsoport Évfolyam:

9.

10.

11.

12.

12

3

3

3

3

Magyar nyelv

4

1

1

1

1


8

2

2

2

2


1



Irodalom

1. Idegen nyelv

(angol - német)

2. Idegen nyelv

(francia – angol)

1

14

3

3

4

Matematika

4

4

2

2

4

4

1

1

14

3

3

Ének-zene

2

1

1


2

Osztályfőnöki

4

1

1

1

1


8

2

2

2

2

Fizika

9

2

2

2

3


4

2

2

Biológia

4

2

2

Kémia

4

2

2

elméleti rész

12

2

2

4

4

gyakorlati rész

20

4

4

6

6

30

30

33

33


Összesen:

126


A tanulók a tényleges óraszámban középszintű érettségire készülnek fel: magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv fizika - kémia - biológia - földrajz szakmacsoportos alapozó tantárgy (informatikai alapismeretek). Kötelező érettségi vizsgatárgyak emelt vagy közép szinten: - magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv (angol; német)

Kötelező választandó további egy vizsgatárgy emelt vagy közép szinten: fizika, szakmacsoportos alapozó tantárgy (informatikai alapismeretek ). közép

szinten:

kémia,

biológia,


50

földrajz

Szakközépiskolai óraterv Elektronika- elektrotechnikai szakmacsoport Évfolyam:

9.

10.

11.

12.

12

3

3

3

3

Magyar nyelv

4

1

1

1

1


8

2

2

2

2


1



Irodalom

1. Idegen nyelv

(angol - német)

1

14

3

3

4

4

14

3

3

4

4

Ének-zene

2

1

1


2

1

1

Osztályfőnöki

4

1

1

1

1


8

2

2

2

2

Fizika

9

2

2

2

3


4

2

2

Biológia

4

2

2

Kémia

4

2

2

Informatika

4

2

2

elméleti rész

12

2

2

4

4

gyakorlati rész

20

4

4

6

6

30

30

33

33

Matematika


Összesen:

126


A tanulók a tényleges óraszámban középszintű érettségire készülnek fel: magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv fizika - kémia - biológia - földrajz szakmacsoportos alapozó tantárgy Kötelező érettségi vizsgatárgyak emelt vagy közép szinten: - magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv (angol; német)

Kötelező választandó további egy vizsgatárgy emelt vagy közép szinten: fizika, szakmacsoportos alapozó tantárgy közép

szinten:

kémia,

biológia,


51

földrajz

Szakközépiskolai óraterv Nyomdaipari szakmacsoport Évfolyam:

9.

10.

11.

12.

12

3

3

3

3

Magyar nyelv

4

1

1

1

1


8

2

2

2

2


1



Irodalom

1. Idegen nyelv

(angol - német)

1

14

3

3

4

4

14

3

3

4

4

Ének-zene

2

1

1


2

1

1

Osztályfőnöki

4

1

1

1

1


8

2

2

2

2

Fizika

9

2

2

2

3


4

2

2

Biológia

4

2

2

Kémia

4

2

2

Informatika

4

2

2

elméleti rész

12

2

2

4

4

gyakorlati rész

20

4

4

6

6

30

30

33

33

Matematika


Összesen:

126


A tanulók a tényleges óraszámban középszintű érettségire készülnek fel: magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv fizika - kémia - biológia - földrajz szakmacsoportos alapozó tantárgy Kötelező érettségi vizsgatárgyak emelt vagy közép szinten: - magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv (angol; német)

Kötelező választandó további egy vizsgatárgy emelt vagy közép szinten: fizika, szakmacsoportos alapozó tantárgy közép

szinten:

kémia,

biológia,


52

földrajz

Szakközépiskolai óraterv Nyelvi előkészítő évfolyammal Informatika szakmacsoport (szoftver) Évfolyam: Kerettantervi tantárgy:

9.

11.

12.

13.

3

3

3

3

1

1

1

1

2

2

2

2


Irodalom

12

Magyar nyelv

7


8


1

1. Idegen nyelv - Angol 2. Idegen nyelv

10.

3

1

32

(német -francia)

14

4

4

4

Matematika

16

Ének-zene

2


2

Osztályfőnöki

5


3

3

3

1

1

5

2

2

3

4

1

1

1

1

1

1

1

1 1

10

2

2

2

2

2

2

2

Fizika

8

2

2


4

2

2

Biológia

4

2

2

Kémia

4

2

2

Informatika

5

4

4

Szakmacsoportos alapozó oktatás elméleti rész

12

2

2

4

4

gyakorlati rész

20

4

4

6

6

31

31

33

33

Összesen:

156


28

A tanulók a tényleges óraszámban középszintű érettségire készülnek fel: magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv fizika - kémia - biológia - földrajz szakmacsoportos alapozó tantárgy (informatikai alapismeretek). Kötelező érettségi vizsgatárgyak emelt vagy közép szinten: - magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv (angol)

Kötelező választandó további egy vizsgatárgy emelt vagy közép szinten: fizika, szakmacsoportos alapozó tantárgy (informatikai alapismeretek) közép

szinten:

kémia,

biológia,


53

földrajz

Szakközépiskolai óraterv Nyelvi előkészítő évfolyammal Gépész szakmacsoport Évfolyam: Kerettantervi tantárgy:

9.

11.

12.

13.

3

3

3

3

1

1

1

1

2

2

2

2


Irodalom

12

Magyar nyelv

7


8


1

1. Idegen nyelv - német 2. Idegen nyelv

10.

3

1

32

(angol -francia)

14

4

4

4

Matematika

16

Ének-zene

2


2

Osztályfőnöki

5


3

3

3

1

1

5

2

2

3

4

1

1

1

1

1

1

1

1 1

10

2

2

2

2

2

2

2

Fizika

8

2

2


4

2

2

Biológia

4

2

2

Kémia

4

2

2

Informatika

5

4

4

Szakmacsoportos alapozó oktatás elméleti rész

12

2

2

4

4

gyakorlati rész

20

4

4

6

6

31

31

33

33

Összesen:

156


28

A tanulók a tényleges óraszámban középszintű érettségire készülnek fel: magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv fizika - kémia - biológia - földrajz szakmacsoportos alapozó tantárgy (informatikai alapismeretek). Kötelező érettségi vizsgatárgyak emelt vagy közép szinten: - magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv (angol)

Kötelező választandó további egy vizsgatárgy emelt vagy közép szinten: fizika, szakmacsoportos alapozó tantárgy (gépészeti alapismeretek) közép szinten: kémia, biológia, földrajz


54

A FELNŐTT NAPPALI TAGOZAT ÓRATERVE Szakközépiskolai óraterv

Évfolyam:

10.

11.

12.

11

3

4

4

Magyar nyelv

5

1

2

2


7

2

2

3


1

Filozófia

1



Irodalom

1. Idegen nyelv

9.

(angol - német)

1 1

16

4

6

6

15

5

5

5

Művészetek (rajz, ének, mozgókép)

3

1

1

1

Osztályfőnöki

3

1

1

1

Fizika

6

2

2

2


6

2

2

2

Biológia

6

2

2

2

Kémia

4

2

2

Informatika

6

2

2

2

Szabadon tervezhető

4

1

1

2

28

33

33

Matematika

Összesen:

94


A tanulók a tényleges óraszámban középszintű érettségire készülnek fel: magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv fizika - kémia - biológia - földrajz, informatika Kötelező érettségi vizsgatárgyak emelt vagy közép szinten: - magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv (angol-német)

Kötelező választandó további egy vizsgatárgy közép szinten: fizika - kémia - biológia - földrajz, informatika


55

AZ ESTI TAGOZAT ÓRATERVE Szakközépiskolai óraterv

Évfolyam:

9.

10.

11.

12.


Kerettantervi tantárgy: Irodalom

8

2

2

2

2

Magyar nyelv

4

1

1

1

1


5

1

1

1

2


3

1

1

1

Filozófia

1

1. Idegen nyelv

(angol - német)

1

12

3

3

3

3

12

3

3

3

3

Művészetek (rajz, ének, mozgókép)

3

1

1

1

Osztályfőnöki

2

0,5

0,5

0,5

Fizika

3

1

1

1


3

1

1

1

Biológia

3

1

1

1

Kémia

3

1

1

1

Informatika

6

1

1

2

Szabadon tervezhető

4

Matematika

Összesen:

0,5

2 4

72


17,5

17,5

18,5

18,5

Kötelező érettségi tantárgyak: Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem Idegen nyelv Preferáltálasztható érettségi tantárgyak: Fizika (felmérése a 11. évfolyam végén) Kémia Földünk és környezetünk Biológia Informatika A választható érettségi tantárgyakból a 12. évfolyamon a szabad sáv terhére előkészítő órákat szervezünk. Az informatikát és az idegen nyelvet csoportbontásban oktatjuk. Az idegen nyelvi csoportok szervezésekor igyekszünk biztosítani a nyelvválasztás lehetőségét. (választható idegen nyelv: angol vagy német)

56

A LEVELEZŐ TAGOZAT ÓRATERVE Szakközépiskolai óraterv


9.

10.

11.

12.


Irodalom

4

1

1

1

1

2,5

0,5

0,5

0,5

1

4

1

1

1

1


1,5

0,5

0,5

0,5

Filozófia

0,5

Magyar nyelv Történelem és állampolgári ismeretek

1. Idegen nyelv

(angol - német)

0,5

12

3

3

3

3

5

1,5

1,5

1

1

1,5

0,5

0,5

0,5

2

0,5

0,5

0,5

Fizika

1,5

0,5

0,5

0,5


1,5

0,5

0,5

0,5

Biológia

1,5

0,5

0,5

0,5

Kémia

1,5

0,5

0,5

0,5

6

1

1

2

Matematika Művészetek (rajz, ének, mozgókép) Osztályfőnöki

Informatika Szabadon tervezhető

2 Összesen:

0,5

2 2

47


11,5

11,5

12

Kötelező érettségi tantárgyak: Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem Idegen nyelv Választható érettségi tantárgyak: Fizika (felmérése a 11. évfolyam végén) Kémia Földünk és környezetünk Biológia Informatika A választható érettségi tantárgyakból a 12. évfolyamon a szabad sáv terhére előkészítő órákat szervezünk. Az informatikát és az idegen nyelvet csoportbontásban oktatjuk. Az idegen nyelvi csoportok szervezésekor igyekszünk biztosítani a nyelvválasztás lehetőségét. (választható idegen nyelv: angol vagy német)

57

12

Tantárgyi tantervek Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a tankönyvválasztás a 2007. évi XCVIII. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló rendelet alapján történik. A munkaközösségek közös megbeszéléseken választják ki iskolatípusonként és tantárgyanként azokat a könyveket, melyek a tantervi és törvényi előírásoknak megfelelnek. Évenként felülvizsgálják a használatban lévőket, hogy a gyakorlatban beváltak-e, tanulhatósági szintjük a tanárok elképzeléseinek megfelelnek-e. A munkaközösségek - a piaci lehetőségektől függően - tankönyvcsaládokat választanak, hogy felmenő rendszerben használhassák a könyveket a tanulók. A munkaközösségek fontosnak tartják, hogy a tankönyv munkáltató jellegű legyen a megértést segítő ábrákkal, illusztrációkkal, és a szöveg nyomdatechnikai szerkesztésével segítse az otthoni tanulást is. A munkaközösségek szükségesnek vélik, hogy megismerjék és használják a könyvekhez kapcsolódó taneszközöket is / munkafüzetek, feladatlapok, videók, CD-ROM-ok, számítógépes programok stb. / Az iskolai könyvtár is rendelkezik tartós könyvekkel, ezek listáját a munkaközösségek, az ifjúságvédelmi felelős és a könyvtáros állítja össze. A tartós tankönyveket a rászoruló tanulók otthoni munkájukhoz kölcsönözhetik ki. A rászoruló tanulók felmérése évenként történik. A tankönyvcsaládokhoz tartozó szatellit könyvek is megtalálhatók a könyvtárban. Ezek a könyvek az egyes tananyag-részek iránt mélyebben érdeklődők kíváncsiságát elégítik ki, ill. hasznos segédanyagok a felvételire készülődők számára is. Minden tanuló még év vége előtt kézbe kapja a következő tanév tankönyvlistáját, hogy szüleik az árak ismeretében döntsenek arról, használt könyvet szereznek-e be - akár iskolai könyvvásáron - vagy újat vásárolnak. A tankönyvvásárlás rendjét az iskolai szabályzat rögzíti. A felvételi értesítésben tájékoztatást kapnak a tanulók az egyéb szükséges eszközökről. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Magasabb évfolyamba lépni az aktuális évfolyam valamennyi tantárgy követelményeinek legalább minimum szintű teljesítésével lehet. A követelményeket a tantárgyi tervek tartalmazzák. Egyes tantárgyakból - a jogszabályoknak megfelelően - az igazgató felmentést vagy halasztást engedélyezhet az értékelés és minősítés alól. Javítóvizsgára 2 sikertelenül zárt tárgyból bocsátható a tanuló, a nevelőtestület - indokolt esetben - ettől eltérő határozatot hozhat. Szakképzési évfolyamon a továbbhaladás feltétele a gyakorlati képzésre előírtak tejesítése is. Az évfolyamot sikertelenül záró tanulók évfolyamot ismételhetnek. A 9. évfolyam ismétlése csak az iskola által biztosított iskolatípusban, vagy szakon történhet. A 9. vagy 10. évfolyam tantárgyi követelményeit nem teljesítő tanuló 16. életévének betöltése után a szakképző évfolyamon folytathatja tanulmányait az iskolában oktatott alapképzéshez kötött OKJ-s szakmákon. Az adott évben csak az iskola által biztosított szakon lehetséges a továbbhaladás.

58

59

A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége) Az oktatási folyamat fontos eleme a tanulási tevékenység eredményességéről való tájékozódás. A tanároknak folyamatosan kell ellenőrizni, értékelni és visszajelzést adni a tanulók előrehaladásáról, a feladatmegoldás helyességéről, a kitűzött célok végrehajtásának szintjéről. Az ellenőrzés és értékelés formái:

szóbeli teljesítmény;

írásbeli teljesítmény;

gyakorlati (cselekvéses) teljesítmény;

központi felmérésekben részvétel;

A tanár értékeli a tanulók tantárgyi teljesítményét, motivációit, attitűdjét, önkontrollját és a közöttük zajló interakicóit. Az értékelés szintje, funkciója, tárgya befolyásolja, hogy milyen módszerekkel lehet élni a minősítés során. A tanárnak arra kell törekednie, hogy minél sokoldalúbb információt szerezzen az értékelendő jelenségről, folyamatról, eredményről. Az iskola szóbeli beszámoltatás rendje:

hosszabb felelet (tantervi követelmények);

rövid többszöri tanulói megnyilvánulások együttese;

kiselőadás;

szerepjáték stb.;

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai Formái :

írásbeli felelet 1-1 óra anyagából,

szódolgozat, röpdolgozat,

dolgozat, témakörök lezárása összefoglalás után,

nagydolgozat,

feladatlapok, tesztlapok,

gyűjtőmunka

Rendje és korlátai:

rövidebb időtartamú írásbeli felelet (15-20 perces) bármely órán íratható;

teljes tanórát igénybe vevő (45 perces) dolgozat, egy napon kettő íratható;

kettő vagy több tanórát felölelő dolgozat a 11. évfolyamon íratható egy tanítási napon egy;

ugyanazon a napon nem íratható egy órás és több tanítási órát igénylő dolgozat;

a szaktanár a nagydolgozatok írásának időpontját előre ismerteti a tanulókkal, hogy megfelelő felkészülési idővel rendelkezzenek;

az osztályban tanító tanárok közösen állapodnak meg az egy napra eső legalább 45 perces dolgozatok íratásáról;

60

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladat jellegét, mennyiségét a tananyag, a tanuló életkora és a tantárgy határozza meg. Célja a tanórán vett ismeretanyag

át-, ill. újragondolása, emlékezetbe vésése;

egyéni tempóban való rögzítése;

kiegészítése;

jártassággá, készséggé alakítása;

gyakorlati alkalmazása;

a tanuló önellenőrzésre, igényességre szoktatása;

Fajtája:

szóbeli – tananyagrész önálló feldolgozása o memoriterek o

olvasmányok önálló feldolgozása

írásbeli - feladatmegoldás o gyűjtőmunka; o

elemzés;

o

rajz, stb.

Elve és korlátai:

tantárgyi követelmények teljesítését szolgálja;

motiváljon;

konkrét, egyértelmű, pontosan megfogalmazott legyen;

tartalmilag, minőségileg erőfeszítést követeljen, de megoldható legyen;

általában a házi feladatok elvégzéséhez szükséges idő ne haladja meg a napi tanítási órák mennyiségének 50%-át;

ellenőrizhető, javítható, javíttatható legyen;

A tanulók értékelésének alapelvei, rendszeressége Követelmény:

objektivitás;

reális cél;

folyamatosság;

hatékonyság;

szakszerűség;

tájékoztatás;

tantárgyi követelményszintekhez igazodjon;

az ötjegyű osztályzat tükrözze a tanulók tudásában meglévő különbségeket;

61

Gyakorlata:

A házi feladat minden esetben ellenőrizendő és értékelendő az egyszeri szóbeli felelet súlyának megfelelően. Évközi érdemjegyek száma 1-2 órás tárgyból félévente legalább három, időrendi megosztásban, a több órás tantárgyakból havonta legalább egy legyen. A félévi és év végi osztályzatok nem az érdemjegyek átlagának felelnek meg. A témazárók, nagydolgozatok, a szaktanárok által kijelölt teljesítmények súlyozottan szerepelnek. Az osztályzatok kialakításánál azt az elvet követjük, hogy a súlyozott teljesítmények a fel - a gyenge teljesítmények a lekerekítés indokai. ( Súlyozott teljesítmények 70%-ban, egyéb teljesítmények 30%-ban járulnak hozzá az osztályzathoz).

A tanulók érdemjegyeik javítására a szaktanár egyetértésével témazáró feladat újbóli megoldására lehetőséget kaphatnak hosszabb hiányzás vagy egyéb figyelembe vehető indok alapján a tanár által kijelölt időpontban. A tanuló érdemjegyeit szóbeli és írásbeli, iskolai és otthoni teljesítménye alapján kapja. A tanulók érdemjegyeiről a szülőket az ellenőrző útján értesítjük. A folyamatosan gyenge teljesítményt nyújtó tanuló szüleit a szaktanár vagy osztályfőnök novemberi vagy áprilisi fogadóórákon szóban illetve ellenőrzőben, levélben írásban tájékoztatja. A tanuló joga, hogy tájékoztatást kapjon tanulmányi előmeneteléről. Jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – jogorvoslati eljárással élhet. A felnőtt tagozaton folyó oktató-nevelő munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere Az ellenőrzés és értékelés funkciója, hogy segítse a pedagógiai munkát és a tanulást. Míg az ellenőrzés mindig rövid távú vizsgálat, amely főként a hibákat, a szabályostól való eltérést keresi, addig az értékelés hosszabb távon szabályoz, és célja az objektív helyzetértékelés. Az értékelés színterei iskolánkban: - tanuló, tanítási-tanulási folyamat, osztály értékelése •

A tanulók tudás-, és neveltségi mindenekelőtt a szaktanár feladata.

szintjének

megállapítása

•

Alapelv: mindig arra legyünk kíváncsiak, mit tud a tanuló, és sohasem arra, amit nem tud!

- Az ellenőrzés, értékelés alkalmazható formáit nagyban megszabja a tagozat munkarendje: •

Diagnosztikus (felmérő) értékelést általában akkor célszerű alkalmazni, ha célunk a tanulók indulási tudásszintjének megállapítása. A tagozaton nincsen felvételi vizsga, de a nappali munkarend szerinti osztályok esetében felvételi elbeszélgetést tartunk. Az esti-, és levelező tagozat esetében azonban egy olyan, új felmérési rendszer kidolgozása szükséges, amelynek segítségével az eddigieknél nagyobb biztonsággal állapítható meg a jelentkezők tudásszintje. Rendelkezik-e valaki az egyes évfolyamok belépési tudásszintjének megfelelő ismeretekkel? Nem elegendő csupán a korábbi bizonyítványok, iskolai végzettségek áttekintése, ugyanis a tudásszintek átjárhatósága tekintetében meglehetősen kaotikus a helyzet. A tudásszint függvényében lehet aztán megállapítani a belépési évfolyamot, illetve szükség esetén különbözeti, vagy osztályozó vizsgát előírni.

•

A formatív (fejlesztő) értékelést elsősorban a tanítási-tanulási folyamat közben alkalmazzuk, ennek célja ugyanis az éppen aktuális tudásszint vagy készségszint megállapítása, s ezzel a folyamatos tanulói támogatás, a visszacsatolás. A 62

formatív értékelés lehetőségei: szóbeli felelet, írásbeli dolgozat (röpdolgozat, témaközi dolgozat), órai munka, házi feladat (házi dolgozat), gyűjtőmunka, kiselőadás, versenyeredmény. •

A nappali tagozaton mindegyik formát alkalmazzuk, az esti- és levelező tagozaton azonban a formatív értékelés helyett inkább a szummatív értékelés a jellemző.

•

A szummatív (minősítő) értékelést általában egy-egy tematikus egység végén vagy fontosabb csomópontoknál szükséges alkalmazni. Ennek az értékelési eljárásnak a legfőbb célja a tanulók tudásszintje közötti különbségek feltárása és azok érdemjeggyé alakítása. A

•

minősítő értékelés alapkövetelménye egyrészt, hogy az értékelés kritériumai a tanuló számára egyértelműek és nyilvánosak legyenek, másrészt egységes követelmények alapján, a minden tanulóra érvényes, elvárható tudásszinthez viszonyítson. Ennek érdekében minden munkaközösségnek ki kell dolgoznia az osztályozás, értékelés rendszerét, s ezt a tanév elején a tanulók számára ki kell hirdetni. (A munkaközösségek által kidolgozott értékelési rendszer egy példányát a tagozatvezetőnél is el kell helyezni.) Az értékelés a magyar pedagógiában szokásos 5 fokozatú érdemjeggyel történik A témazáró, a félévi- és tanév végi dolgozatokat, a beszámolók eredményeit kétszeres súllyal számítjuk, amit úgy érvényesítünk,

•

hogy az osztályzatot kétszer írjuk be a naplóba.

•

A minősítő értékelési módszerek közül a felnőtt tagozaton különös jelentőséggel bírnak a vizsgák illetve beszámolók.

•

Az alábbi táblázat a tagozaton érvényes vizsgáztatási rendet mutatja.

•

A vizsgák és beszámolók időpontját és formáját a tantárgy jellege szabja meg. Általános szabályként azonban elmondható, hogy a kötelező, illetve választható érettségi tantárgyak vizsgáit igyekszünk az érettségi vizsgát leginkább megközelítő szituációban lefolytatni. (pl. magyarból írásbeli és szóbeli, matematikából írásbeli, illetve elégtelen írásbeli esetén szóbeli, informatikából gyakorlati és elméleti vizsgát tartunk.) Az egységes követelmények érdekében a félévi, és tanév végi vizsgák témáit és kérdéseit a munkaközösségek állítják össze. A vizsgák, és beszámolók időpontjait a munkaközösségekkel való egyeztetés után a tagozatvezető jelöli ki. A tanév vizsgáztatási rendjét az iskolai munkatervben rögzíteni kell, és azt a tanév elején a tanulók tudomására kell hozni. Az elmaradt vizsgákat, beszámolókat pótolni kell! A pótbeszámolókra általában a beszámoltatási időszak utáni második héten kerül sor. Ezek pontos időpontját a tagozatvezető határozza meg. Pótbeszámolóra csak a tagozatvezető adhat engedélyt! Ha az esti-, vagy levelező tagozaton a tanuló beszámolási kötelezettségének neki felróható okból nem tesz eleget, pótbeszámolót csak pótdíj 63

ellenében tehet. A tanév végi beszámolók csak az augusztusi pótló- és javítóvizsga időszakban pótolhatók. A beszámolón illetve pótbeszámolón való meg nem jelenés miatt elégtelen osztályzat nem adható. Megszüntethető viszont –a tantestület egyetértésével– a tanulói jogviszonya annak az esti-, vagy levelező tagozatos tanulónak, aki legkésőbb az adott tanév első félévének pótbeszámoló időszakában nem tesz eleget beszámolási kötelezettségének. Osztályozó-, különbözeti- és tanévvégi javítóvizsga csak bizottság előtt tehető. (Az érettségi vizsgát külön rendelet szabályozza.) A vizsgák rendje, és a továbbhaladás feltételei az egyes tagozatokon A nappali tagozat 11. évfolyamán a tanév végén a kötelező érettségi tárgyakból az érettségi vizsga jellegének megfelelő vizsgát tartunk. A 12. évfolyamon félévkor és a tanév végén a kötelező, és a választott érettségi tantárgyakból kell a tanulóknak vizsgázniuk. Tanulmányi kötelezettségeit az a tanuló teljesíti, aki a tanév végén minden tantárgyból legalább elégséges osztályzatot szerez. Általános szabály minden tantárgyra nézve, hogy elégségesre az a tanuló zárható le, akinek évközi osztályzatainak súlyozott átlaga legalább 2,0. (A súlyozás azt jelenti, hogy a témazárókat és a vizsgajegyeket duplán számítjuk, amit úgy érvényesítünk, hogy kétszer írjuk be a naplóba.) A továbbhaladás feltétele az is, hogy a tanuló az előírt vizsgákon részt vegyen. Az elmaradt vizsgákat pótolni kell. (A tanév végén indokoltan elmulasztott vizsga esetén a tantestület dönt a tanuló továbbhaladásáról.) Az esti tagozaton 9., a 10., és a 11. évfolyamon félévkor és a tanév kötelező érettségi tantárgyakból kell beszámolni. A többi tantárgyból számú osztályzat esetén (a félév során szerzett legalább 3 osztályzat) beszámoló nélkül lezárható. A 12. évfolyamon félévkor és a tanév végén a érettségi tárgyak mellett a választott tárgyból is be kell számolni.

végén a elegendő a tanuló kötelező

Azt a tanulót, aki a szorgalmi időszakban nem tud rendszeresen eleget tenni tanulmányi kötelezettségeinek, s emiatt nem rendelkezik kellő számú osztályzattal (a havi egy osztályzat megszerzése kívánatos), a szaktanár az esedékes beszámoltatási időszakban beszámolóra kötelezheti, s egyúttal kezdeményezheti a tagozatvezetőnél a tanuló levelező tagozatra való áthelyezését. A levelező tagozaton a konzultációkon való részvétel ajánlott, a távolmaradást a jogszabályban előírtak szerint kell igazolni. A 9., a 10., és a 11. évfolyamon a tanulóknak negyedévente minden tantárgyból beszámolási kötelezettségük van. A 12. évfolyamon a tanév rövidebb volta miatt háromnegyed évben beszámolót nem tartunk. A beszámolók formáját a szaktanárokkal és a tantárgyi munkaközösségekkel egyeztetve a tagozatvezető szabja meg, de itt is szabály az, hogy a kötelező és választható érettségi tantárgyak beszámolói minél jobban közelítsék meg a valóságos érettségi szituációt. Különösen igaz ez a 12. évfolyam félévi és tanévvégi vizsgáira. Ezeken a beszámolókon elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a tanulók elsajátították-e az érettségi követelményeket, és eséllyel vehetnek-e részt a tanulmányaikat lezáró érettségi vizsgán. Azt a tanulót, aki rendszeresen látogatja az évközi konzultációkat és a szaktanár által meghatározott módon, kellő számú osztályzatra (havi egy osztályzat) tesz szert, a tagozatvezető a szaktanár javaslatára mentesítheti a beszámoló(k) alól. (A 12. évfolyamon a kötelező és a választott érettségi tárgyakból a félévi és tanévvégi vizsgákon azonban mindenkinek részt kell vennie.) 64

A felsőbb évfolyamba lépés és az érettségi vizsgára bocsátás feltétele az adott tanévre előírt tanulmányi kötelezettségek maradéktalan teljesítése. Az írásbeli beszámoltatás rendje A tagozat jellegéből adódóan a tanítási órák és konzultációk keretében ritkán van mód az ismeretek szóbeli felelet formájában történő ellenőrzésére, ezért különösen fontosak az írásbeli számonkérések. Minden tanuló számára kötelező a témazárók megírása a szaktanár által megadott időpontban. A meg nem írt témazárókat a szaktanárral egyeztetett időpontban pótolni kell. (A meg nem írt témazáró azonban elégtelen osztályzattal nem büntethető.) Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának rendje Az eredményes tanulmányi munka egyik feltétele az otthoni felkészülés, aminek meghatározó komponense a házi feladat. Különösen nagy jelentőséggel bírnak a házi feladatok a levelező tagozaton, ahol a tanulmányi kötelezettségek csak folyamatos otthoni felkészüléssel teljesíthetők. Ezért a levelező tagozaton a szaktanár által kiadott házi feladatok határidőre történő beadása kötelező. Az összes házi feladat beadása a beszámolóra bocsátás feltétele.

A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái A tanulók magatartásának értékelése a négyfokú skála alapján történik: Példás Jó Változ ó Rossz

-

5 4 3

-

2

Példás magatartású tanulónak azt tartjuk, aki interperszonális kapcsolataiban önmagát – életkorának megfelelően - helyesen értékeli, mások iránt tanúsított viselkedésében az elfogadott eszmei-etikai értékek elfogadását bizonyítja. Betartja a házirend előírásait, igazolatlanul nem mulaszt. Rossz magatartásminősítést annak a tanulónak javaslunk, aki durván és ismételten vét az elfogadott normák ellen, 20 tanítási óránál többet hiányzik igazolatlanul. Az ettől eltérő viselkedés alapján használjuk a skála többi fokozatát A tanuló szorgalmának értékelése ugyancsak a négyfokú skála alapján történik: Példás Jó Változó Hanya g

-

5 4 3 2

Példás szorgalmú tanulónak azt ítéljük, aki - képességeit figyelembe véve egyenletesen, megbízhatóan végzi iskolai és otthoni tanulási munkáját, törekszik az elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzésére, esetleges tanulási hátrányai csökkentésére, tehetségének kibontakoztatására. 65

Hanyag minősítést annak a tanulónak javaslunk, aki félévkor vagy év végén bármely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, hajlandóságot sem tanúsított iskolai és otthoni tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésére. A két minősítés közötti szorgalmat mutató tanulóknál alkalmazzuk a skála többi fokozatát. A tanuló joga, hogy tájékoztatást kapjon személyét érintő kérdésekről. Jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – jogorvoslati eljárással élhet.

66

11.

A középszintű érettségi vizsga témakörei Magyar nyelv

Ember és nyelv: A nyelv mint jelrendszer A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói Kommunikáció: A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei A kommunikáció formája: a szóbeliség és írásbeliség A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra A magyar nyelv története: A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek A tihanyi apátság alapító levele, a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Máriasiralom főbb jellemzői A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése Nyelv és társadalom: A főbb nyelvváltozatok: a nyelvi norma, a köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre A nyelvi szintek: A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere, a hangok találkozása és helyesírásuk A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalakok felépítésében, a szószerkezetek alkotásában A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezetű: tagolt, tagolatlan, egyszerű, összetett A modalitás, a mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel Az egyszerű mondat részei, felépítése A szintagma mint nyelvi egység, az alárendelő és mellérendelő szintagmatikus szerkezet A mondat és a szöveg A mellérendelő összetett mondatok mint logikai-tartalmi viszonyok Az alárendelő összetett mondatok mint a főmondat és a mellékmondat grammatikai viszonyai A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel jelentősége, fajtái; a mozaikszó, az összetett szavak helyesírása A szöveg: A szöveg egységének tényezői, feltételei, elsődleges és mögöttes jelentés A szöveg szóban és írásban A szöveg felépítése és egységei - külső körülmények: szövegméret, megjelenés A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsoló elemek A szóbeliség és írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg előadására Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben Szövegtípusok kommunikatív, szerkezeti, nyelvi jellemzői 67

A publicisztikai és a tájékoztató műfajok, valamint az elektronikus média hagyományos és új közlésmódja A retorika alapjai: A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége Stílus és jelentés: Stílusjelenségek felismerése, értelmezése és értékelése A stílus szerepe a jelentésteremtésben A stílust létrehozó nyelvi és kommunikációs tényezők értelmezése A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése: az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk Tipikus kommunikációs helyzetekben létrejövő, jellemző beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek A stíluskorszakokról, stílusirányzatokról szerzett ismeretek felhasználásával stílustörténeti összehasonlítások - példák alapján

68

Irodalom Petőfi Sándor Arany János Ady Endre Babits Mihály Kosztolányi Dezső József Attila - teljes pályája Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Radnóti Miklós, Illyés Gyula - néhány műve Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Németh László, Örkény István -jellegzetes művei, Pilinszky János, Ottlik Géza, Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Márai Sándor - a kortárs irodalomból Biblia, Homérosz, Romantika, Avantgard - a világirodalomból Szophoklész, Shakespeare, Moliere, Katona József, Madách Imre - a drámatörténetből A film és az irodalom kapcsolata A város peremének irodalma

69

Történelem

Az ókor és kultúrája Államrendszerek az ókori Hellászban A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása Vallás, művészet és tudomány az ókorban A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői Világvallások a középkorban A középkori városok, kultúra a középkorban A középkori magyar állam megteremtése és virágkora A magyar nép őstörténete, vándorlása és a honfoglalás. Az Árpád-kor Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején A Hunyadiak Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban A nagy földrajzi felfedezések és következményei Reformáció és katolikus megújulás A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában Magyarország a Habsburg Birodalomban A mohácsi csata és az ország három részre szakadása A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A francia polgári forradalom és Napóleon A XIX. század eszméi és az ipari forradalom Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A reformmozgalom kibontakozása, a polgári forradalom és szabadságharc A kiegyezés előzményei és megszületése, gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság Ideológiák és politikai rendszerek a 1920-30-as éveken A második világháború előzményei jelentős fordulatai A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői, a szocialista rendszerek bukása Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei A Horthy-rendszer jellege és jellemzői Magyarország részvétele a világháborúban 70

Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A kommunista diktatúra kiépítése és működése; az 1956-os forradalom A Kádár-rendszer jellege, jellemzői és a rendszerváltozás A jelenkor Fogyasztói társadalom és a globális világ kihívásai Az európai integráció története A mai magyar társadalom és életmód Alapvető állampolgári ismeretek

71

Matematika

o

Logika

o

Halmazelmélet

o

Kombinatorika

o

A számfogalom kialakulása

o

Számelmélet

o

Számrendszerek

o

Algebrai kifejezések, műveletek

o

Hatványozás, gyökvonás

o

Logaritmus

o

Egyenletek, egyenlőtlenségek

o

Egyenletrendszerek, egyenlőtlenségrendszerek

o

Függvények

o

Függvények grafikonjai

o

Függvények elemzése

o

Függvénytranszformációk

o

Sorozatok

o

Elemi geometria

o

Nevezetes ponthalmazok

o

Síkgeometria

o

Kör

o

Térbeli alakzatok

o

Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás

o

Vektorok

o

Trigonometria

o

Koordinátageometria

o

Leíró statisztika

o

Valószínűségszámítás

o

Matematikai statisztika

72

Angol nyelv Personal connections, Family Describe yourself Family life, Connections Daily routine in the family Housework and mending Man and Society Describe your best friend How do you choose your friends? Teenagers’ life Holidays and Celebrations in the family and society Shopping and Services Clothing and Fashion Our Environment Housing; Compare a house and a flat Compare life in the country, in towns and cities Plants and animals in our environment What can we do to serve our environment? Weather School My school; Describe the subjects and organization of your school Role and importance of foreign language learning World of Work What do you want to do after leaving school? Do you usually work in summer? Way of Life Daily routine Food and drink at home and out Illnesses, treatments, medical service Leisure time, Entertainment Free time activities and hobbies Going to theatres, cinemas, concerts and exhibitions Sports, favourite sports, doing sports Reading, using a computer, the Internet and watching the means of mass media Travelling, Tourism Means of transport and public transportation Holidays at home and abroad Describe the difference between private and package travelling Science and Technology Everyday science and its means

73

Francia nyelv Identification Autoportrait La famille Vie en famille La résidence Maison, appartement Les activites au foyer La ville, le quartier, l’arrondissement, le village Les transports Les transports publics urbains et interurbains Les transports internationaux L’ environnement Le climat, le temps qu’il fait La nature L’ excursion La protection de l’ environnement Les études Le systéme scolaire en Hongrie L’ emploi du temps, les matiéres Les activités extrascolaires Proffessions, carriére Santé, médecine Les maladies, les accidents, les soius médicaux Vie saine L’ alimentation Les repas journaliers, les boissons Une alimentation équilibrée, fruits et légumes Les loisirs La lecture, les livres La télévision, le cinéma, la musique Les services Les types de magasin, les courses La restauration, l’hotellerie Services divers (bureaux, postes) Tourisme et vacances Séjour a l’ étranger Les curiosités de Budapest Balaton: attraction touristique Culture et civilisatuon, sport Culture et tradition en Hongrie La langue (importance) Les disciplines sportives, événements sportifs, nationaux et internationaux

74

Német nyelv Persönliches Angaben zur Person, Lebenslauf, Kindheit Familienmitglieder, Verwandte, Familienleben Der Mensch und die Gesellschaft Freundenkreis und Bekannte, Charakterisierung Familienfeste Kleidung, Mode Einkäufe, Geschäfte Dienstleistungen Unsere nächste Umwelt Unser Haus, unsere Wohnung Haushalt, Hausarbeiten Wohnen in der Stadt und auf dem Lande Budapest Die Jahreszeiten, das Wetter Die Schule Unsere Schule, Mitschüler Lernen, Unterrichtsfächer, Stundenplan Deutschlernen / die deutsche Sprache / Dialekte Die Welt der Arbeit Berufswahl, Zukunftspläne Lebensweise Tagesablauf, Tageseinteilung Gesunde Ernährung, Mahlzeiten, Essgewohnheiten Sport, Körperpflege Krankheiten, beim Arzt Freizeit und Erholung Hobbys Bücher, Zeitungen, Bibliothek Kino, Fernsehen, Rundfunk, Videothek Reisen, Tourismus Stadtverkehr, öffentliche Verkehrsmittel Inlandreisen, Ungarn Deutschland Österreich Die Schweiz Reise durch die Europäische Union

75

Latin nyelv A vizsga feladatai egyazon eredeti latin szövegrészlethez kapcsolódnak. Középszinten alapvetően reproduktív jellegűek. A vizsgán az alábbi szerzőktől szerepelnek szemelvények: o

Marcus Tullius Cicero

o

Caius Iulius Caesar

o

Caius Valerius Catullus

o

Publius Vergilius Maro

o

Titus Livius

o

Quintus Horatius Flaccus

o

Publius Ovidius Naso

o

Cornelius Tacitus

o

Phaedrus

o

Marcus Valerius Martialis

o

Plinius Minor

A szöveg helyes felolvasásán túl a vizsgázónak számot kell adnia a szöveghez kapcsolódó nyelvtani, stilisztikai, lexikai és kultúrtörténeti ismereteiről.

76

Fizika

o

Newton törvényei

o

Egyenes vonalú mozgások

o

Mozgást befolyásoló tényezők: súrlódás és közegellenállás

o

Harmonikus rezgőmozgás

o

Mechanikai munka és teljesítmény

o

Mechanikai energia, az energia megmaradás törvénye

o

Szilárd anyagok és folyadékok hőtágulása

o

Ideális gázok egyszerű és általános állapotváltozásai, az állapotegyenlet

o

A termodinamika fő tételei

o

Fajhő, hőkapacitás, gázok fajhői

o

A víz különleges tulajdonságai, a levegő páratartalma, csapadékképződés

o

Elektrosztatikus alapjelenségek

o

Elektromos ellenállás, vezetők elektromos ellenállása, fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása

o

Az egyenáram hatásai, munkája, teljesítménye

o

Elektromágneses indukció, önindukció

o

Elektromágneses hullámok

o

A fény terjedésével kapcsolatos jelenségek: visszaverődés, törés, diszpresszió, interfrekvencia

o

A kvantumfizika elemei

o

Bahr féle atommodell, energiaszintek, alapálláspont, gerjesztett állapotok

o

Az atommag összetétele, kötési energiája

o

Természetes radioaktivitás

o

Maghasadás, szabályozott láncreakció, atombomba

o

Magfúzió, a Nap energiatermelése, hidrogénbomba

o

Gravitációs sebességek

o

Az ősrobbanás elmélete, a táguló univerzum

kölcsönhatás,

Naprendszer,

77

súly

és

súlytalanság,

kozmikus

Kémia

o

Atom felépítése, elektronszerkezete

o

Periódusos rendszer

o

I rendű és II rendű kémiai kötések

o

Anyagi halmazok: egykomponensű, többkomponensű anyagi rendszerek

o

Kristályrács típusok

o

Oldás folyamata és energiaviszonyai

o

Oldatok koncentrációja

o

A kémiai reakciók energiaviszonyai, reakcióhő, képződéshő

o

Reakcióveszteség és a kémiai egyensúly

o

Sav-bázis reakciók

o

Oldatok kémhatása, pH

o

Redoxi reakciók

o

Elektromos áram és a kémiai átalakulás kapcsolata: galvánelem, elektrolízis mennyiségi viszonyai

o

Nem fémes elemek és vegyületeik

o

Fémek általános jellemzése, ötvözetek, korrózió

o

Fémes elemek és vegyületeik

o

Szénhidrogének: telített-, telítetlen-, aromás szénhidrogének

o

Hidroxi vegyületek: alkoholok, fenolok

o

Oxovegyületek: aldehidek, ketonok

o

Karbonsavak

o

Észterek

o

Nitrogéntartalmú szerves vegyületek: aminok, amidok

o

Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek

o

Szénhidrátok

o

Aminósavak és fehérjék

o

Műanyagok természetes alapú és szintetikusan előállított műanyagok

o

Energiaforrások: hagyományos, megújuló és alternatív

o

természetes vizek keménysége, vízlágyítás, víz élettani szerepe

78

Biológia

o

Az élőlények rendszerezése. A vírusok, a prokarióták és az egysejtű eukarióták

o

Többsejtű eukarióták: a gombák és a növények

o

A többsejtű állatok szerveződése

o

Biogén elemek. A víz és az ásványi sók. Szerves molekulák és jelentőségük

o

A sejtanyagcsere. Építő és lebontó anyagcserefolyamatok

o

A DNS örökítő anyag. A genetikai kód. A fehérjék bioszintézise

o

A sejtalkotók felépítése és működése

o

A sejtek osztódása, növényi és állati szövetek

o

Növények vegetatív funkciói

o

A belső környezet stabilitása, a belső védekezés

o

A vér és a vércsoportrendszerek

o

Az állatok és az ember keringési rendszere

o

Az állatok és az ember légzése

o

Az állatok és az ember táplálkozása

o

Az állatok és az ember kiválasztása

o

Az állatok és az ember mozgása

o

Az életműködések szabályozása, idegrendszer és hormonrendszer

o

A növények növekedése és fejlődése

o

Az állatok növekedése és fejlődése

o

Az ember nem működése, ivarsejt- és ivarihormon-termelés szabályozása

o

Az ember fejlődése és növekedése

o

öröklődés és változékonyság. A mutáció.

o

A populáció genetikai egyensúlya. Szelekció és alkalmazkodás

o

A fajok kialakulása. Evolúciós folyamatok

o

Egyed feletti szerveződési szintek. Élő és élettelen környezeti tényezők

o

A populációk, a társulások, a biocönózisok

o

A bioszféra anyag- és energiaforgalma

o

Az élővilág és a környezetvédelem

o

Természetvédelem

o

Etológiai ismeretek

79

Földrajz

o

A Föld belső szerkezete

o

Felszíni folyamatok

o

A vízburok

o

Atmoszféra

o

Éghajlati övezetek

o

Ember és környezete

o

A térkép

o

Domborzat

o

Topográfiai és gyakorlati ismeretek

o

Környezetvédelem

o

Európai Unió

o

Észak-Európa

o

Nyugat-Európa

o

Dél-Európa

o

Közép-Európa

o

Kelet-Európa

o

FÁK

o

Belső-Ázsia

o

Kelet-Ázsia

o

Dél-Ázsia

o

Közel-kelet

o

USA

o

Dél-Afrika

o

Latin-Amerika

o

Ausztrália

80

Informatika

o

Az informatika története

o

Számrendszerek

o

Informatikai alapfogalmak

o

A szerzői jog, az informatikával kapcsolatos jogi- és etikai kérdések

o

A Neumann elvű számítógépek felépítése, hardver ismeretek

o

Egy grafikus operációs rendszer felépítése, kezelése

o

Programok indítása

o

Könyvtár- és fájlkezelés

o

Segédprogramok használata

o

Helyi hálózati szolgáltatások használata

o

Grafikai programok használata

o

Szövegszerkesztés

o

Táblázatkezelés

o

Prezentációkészítés

o

Adatbázis-kezelés

o

Könyvtárhasználat

o

Internetes szolgáltatások használata

o

Információkezelés

o

Internetes honlap készítése

o

Elektronikus levelezés

o

Számítógépes vírusok

81

Gépészeti alapismeretek

o

A műszaki ábrázolás alapelvei, síkmértani szerkesztések

o

Vetületi ábrázolások

o

Metszetek, csonkított testek, kiterítések ábrázolása

o

Axonometrikus ábrázolás, áthatások szerkesztése

o

Felvételi vázlat készítése, méretezések

o

Gépelemek és ábrázolások

o

Tűrések, illesztések, területi érdesség

o

Az anyagok csoportosítása, tulajdonságai

o

A fémek kristályos szerkezete, ötvözés

o

Állapotfóbiák, hőközlési diagramok és alkalmazásuk

o

A technikai fémek és ötvözeteik tulajdonságai, szabványaik

o

Statikai alapismeretek. Erők, erőrendszerek tartószerkezetek

o

Szilárdságtani ismeretek. Igénybevételek, méretezések

o

Korróziós jelenségek, újrahasznosító eljárások

o

Anyagvizsgálati eljárások

o

Gépelemek fajtái, anyagai, méretezésük, alkalmazásuk

o

Forrasztás, hegesztés, ragasztás technológiája

o

Mechanikai hajtások és mozgásátalakítók

o

Forgácsoló, alakító és különleges megmunkáló technológiák

o

CNC vezérlésű megmunkálógépek

o

A villamos hálózat jellemzői

o

Villamos áramköri elemek fajtái, működése

o

Munkavédelmi követelmények és szabályok a gépészetben

o

A környezetvédelem szerepe a gépészetben

o

Környezetvédelmi technológiák és berendezések

gépalkotórészek

ábrázolása,

82

különleges

és

egyszerűsített

Épületgépészeti alapismeretek

o

Minőségbiztosítás

o

Csövek, csőkötések, szerelvények

o

Korrózióvédelem. Hőszigetelés. Zaj- és rezgéscsillapítás

o

Előregyártás. Szerelőipari kisgépek

o

Hegesztés. Hegesztési eltérések és vizsgálatuk

o

Folyadékszállító munkagépek

o

Ventilátorok. Hűtőgépek és hőszivattyúk. Kompresszorok

o

Áramlástani alapismeretek. Gázok és folyadékok áramlásának alaptörvényei

o

A víz tulajdonságai és vízkezelés

o

Épületek vízellátása közmű-hálózatról. Vízmérők

o

Épületek vízellátása közmű-hálózat nélkül

o

Használati melegvíz-termelés. Hőcserélők

o

Vízellátás és csatornázás berendezési tárgyai

o

Csatorna-hálózat épületen belül és kívül

o

Éghető gázok jellemzői

o

Gázok szállítása és elosztása

o

Épületek gáz-bekötővezetéke és gázhálózata. Gázmérők

o

Gázégők

o

Gázüzemű berendezések biztonsági-, szabályzó-, záró-, gyújtó-, érzékelő- és beavatkozó szerkezetei

o

Háztartási gázkészülékek

o

Gázkazánok és gázkazánházak

o

Hőterjedés módjai. Fűtési hőszükséglet-számítás. Hőleadók

o

Tüzeléstechnikai alapfogalmak, tüzelőanyagok. Kémények

o

Szivattyús melegvízfűtések felépítése és biztonsági berendezései

o

Természetes szellőzés és mesterséges szellőztető rendszerek

rögzítések,

kompenzátorok.

83

Elzáró-

és

szabályzó

Informatikai alapismeretek

o

Az informatika története

o

Számrendszerek, matematikai logika

o

Informatikai alapfogalmak

o

A Neumann elvű számítógépek felépítése, hardver ismeretek

o

A szerzői jog, az informatikával kapcsolatos jogi- és etikai kérdések

o

Operációs rendszerek használata, felépítése, kezelése

o

Könyvtárkezelés, fájlok keresése, fájlkezelés

o

Segédprogramok használata

o

Az operációs rendszer és egyéb szoftverek telepítése

o

Helyi hálózati szolgáltatások használata

o

Számítógépes grafika

o

Szövegszerkesztés

o

Táblázatkezelés

o

Prezentációkészítés

o

Adatbázis-kezelés, az SQL nyelv

o

Könyvtárhasználat

o

Internetes szolgáltatások használata

o

Internetes honlap készítése

o

Elektronikus levelezés

o

Számítógépes vírusok

o

Programozási alapismeretek

o

Algoritmusok

o

Adatszerkezetek

o

Programozási tételek

o

Első programozási nyelv

o

Második programozási nyelv

o

Hibakeresés, tesztelés, hatékonyság

o

Objektum-orientált programozás

o

Elektronika

o

Műszaki informatikai alkalmazások használata

84

Elektronikai alapismeretek o

Villamos alapfogalmak

o

Az egyenáramú hálózatok alaptörvényei

o

Villamos áram hatásai

o

Energiaforrások

o

Villamos erőtér

o

Mágneses erőtér

o

Szinuszos mennyiségek. Váltakozó áramú áramkörök

o

Többfázisú hálózatok

o

Villamosgépek

o

Passzív elektronikai áramkörök

o

Félvezető áramköri elemek

o

Tranzisztoros áramkörök

o

Az alapáramkörök alkalmazásai

o

Impulzustechnikai alapáramkörök

o

Digitális alapáramkörök Nyomdaipari alapismeretek

o

A műszaki pályák világa

o

Anyagismeret

o

A műszaki ábrázolás alapjai

o

A nyomdászat története

o

Mértékrendszerek, számítások

o

Nyomdaipari anyagismeret (alkalmazott anyagok)

o

Színtan alapjai

o

Nyomdaipari anyagismeret (nyomdafestékek, fényérzékeny anyagok, a digitális nyomtatás anyagai)

85

12.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

Az intézmény évente két alkalommal gondoskodik a tanulók fizikai állapotának méréséről, melyhez az OM által kidolgoztatott Hungarofit – Mini Hungarofit tesztet használjuk.

az aerob állóképesség mérésére a Cooper-tesztet

az alsó végtag dinamikus erejének mérésére a helyből távolugrást

a vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérésére a fekvőtámaszban karhajlítást és nyújtást

a hátizmok erő-állóképességének mérésére a hasonfekvésből törzsemelés és leengedést

a karizom erő-állóképességének visszaereszkedést.

mérésére

a

hanyattfekvésből

felülés

és

A mérés és az azt követő értékelés segítségével feltárt hiányosságok ismeretében felzárkóztató programokat indítunk, melyek lehetőséget biztosítanak az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a tanulók életmódjának formálására. A tanulók motiválása érdekében egyéni összesítő lapot vezetünk a 9. évfolyamtól kezdődően, így saját teljesítményének alakulását minden gyermek követni tudja az évek során. A tanulói teljesítményekről és az iskola által szervezett felzárkóztató programokról tájékoztatjuk a szülőket is, így ők is ösztönözni tudják gyermekeiket fizikai képességeik fejlesztésére.

86

13.

Egészségnevelési program

Jogszabályi háttér

LXXIX 1993 évi törvény a közoktatásról, módosítva 2003 évi LXI törvénnyel

Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17) kormányrendelet

„Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorításáról” 96/2000 (XII. 11) országgyűlési határozat

XLII. 1999. évi törvény a nemdohányzók védelméről

CLIV 1997. évi törvény az egészségügyről

26/1997. NM rendelet az egészségügyi ellátásról

51/1997. (IX.3) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról

XXXI. 1997. évi törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Az egészség fogalma Az egészség az életműködés zavartalansága, a szervezet illetve a szervek betegség nélküli testi, lelki, szociális jólét állapota. Az egészség nem passzív helyzet, hanem aktív folyamat. Az alábbi feltételek teljesülése szolgálja kiteljesülését:

harmóniában élni önmagunkkal, családdal, környezettel,

hétköznapok elnyomása nélkül élni, mozgalmasan, változatosságra törekedve, stresszt kerülve,

mozogni, fizikailag aktívan élni,

kiegyensúlyozottan, helyesen táplálkozni,

nem dohányozni, káros szenvedélyek elkerülésével élni.

Az egészség a szervezeten belüli összhangban, illetve az egyén és természeti – társadalmi környezete közötti dinamikus egyensúlyban nyilvánul meg. Ez az egyensúlyra törekvő folyamat az egyén aktív, cselekvő tevékenységének eredménye. Az egészséges életmóddal kapcsolatos szokások akkor válnak az ember természetes igényévé, ha már kisgyermekkorban kialakulnak. A család együtt jobban meg tudja változtatni életmódbeli szokásait, mint az egyes családtagok külön-külön, ezért fontos, hogy a jövő generációját adó szülők már korszerű egészséges életmód kialakulását segítő ismeretekkel rendelkezzenek. Az egészségmegőrzés elsődleges közege a család, feladata táplálkozási és mozgási szokások gyakorlatának kialakítása a fizikai egészség érdekében. Az egészségfejlesztő tevékenység magába foglalja

Az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével kapcsolatos ismeretek bővítését.

Az életvezetéssel kapcsolatos ismeretek bővítését és az életvezetéssel kapcsolatos kompetenciák fejlesztését.

Az egészségügyi fejlesztését.

szolgáltatások

igénybevételével

összefüggő

kompetenciák

A jelen egészségnevelése tehát nem más, mint tudatosan létrehozott képességfejlesztő lehetőségek összessége, amellyel az egyén viselkedése az előre meghatározott cél irányába mozdítható. 87

Az egészségnevelés a következő kulcsterületeken valósul meg:

család és gyermekvédelem lelki egészség szexuális magatartás és egészség szájhigiénia szív- és érrendszeri betegségek daganatos betegségek és megelőzése balesetek megelőzése

Az iskola feladata, hogy minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Az egészséges életmód elfogadtatásához, az egészségesebb alternatívák megismertetéséhez és választásához társadalmi, pedagógiai, pszichológiai és szociológiai módszerek, ismeretek szükségesek.

Az iskola szerepe és lehetőségei

Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó, közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása. Annak megtanítása, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására alternatívák ajánlása. A megfelelő egészségvédő magatartás megtanítása gyakorlással, segítéssel, példamutatással. Motiváló, ösztönző hatások közvetítése egészségvédő magatartás szabályainak megtartására közös véleményformálással, támogató tanácsadással is. Segíteni mind az egészségeseket, mind a betegeket az egészségvédő öntevékenységben, az egészséges életmód kialakításában, a döntési alternatívák kidolgozásában, és a helyes döntések megvalósításában. Rávilágítani arra, hogy az egészség a szervezet és a környezet közötti dinamikus állapotot fejezi ki. Az iskolai környezetnek, mint élettérnek is biztosítani kell az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést.

Az iskolai egészségnevelés főbb színterei

A tanórák (biológia, testnevelés); Az osztályfőnöki órák; Szily - napok, Timót - tortúrák, kirajzások; Kiállítások megtekintése; Egyéb programok: iskolaorvos, védőnő vezette demonstrálások, meghívott előadók tájékoztató előadása, beszélgetések, gyakorlati bemutatók); Délutáni sportkörök, szakkörök, tömegsport.

Fő témakörök 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Egészség – betegség; Táplálkozás – mozgás; Napirend - szabadidő helyes felhasználása – alvás; Testápolás (személyi higiéné) és öltözködés; Családi élet jelentősége; Kortárskapcsolatok; Káros szenvedélyek – helyes döntések; Szexualitás; Egészséges környezet és védelme; Balesetek megelőzése – elsősegélynyújtás;

Az iskolai egészségnevelés módszerei elsősorban a részvételen alapuló oktatási technikák.

88

Tanév elején elvégzendő feladatok

Minden tanuló általános balesetvédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi oktatásban részesül egészségük és testi épségük védelme érdekében. A testnevelési órán, szakmai gyakorlaton vagy egyéb foglalkozásokon résztvevő tanulókkal a foglalkozást vezető megismerteti egészségük és testi épségük megőrzésére vonatkozó előírásokat. Könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozásokra irányítottak felmérése, beosztása.

A tanévben folyamatosan végzendő feladatok

A tanulók egészségügyi ellátását az iskolaorvos és az iskolanővér egyeztetett rendben végzi. Az iskolaorvos felkérésre az osztályfőnöki órákon preventív egészségmegőrző előadásokat tart. Fogorvos tart preventív foglalkozásokat minden osztályban.

Osztályfőnöki órák egészségnevelési feladatai

A felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében nagy feladat hárul az osztályfőnökre. A különböző tantárgyak tanítása során a tanulók ismereteket szereznek a betegségek, balesetek elkerüléséről, a káros szenvedélyek leküzdéséről, az egészség megőrzéséről. Az osztályfőnöki órák feladata abban áll, hogy aktualizálja a meglévő ismeretanyagot az adott közösségre. Az osztályfőnök választja meg a konkrét témát, feldolgozási időpontokat és tartamokat, alkalmazott módszereket az osztály összetétele és sajátosságai alapján. Mivel a tanulók aktív résztvevővé tétele döntő szempont, a témák feldolgozásának ideje és módja osztályonként változó. Az osztályfőnöki órákon az egészségnevelési témák feldolgozása folyamán létrejön az osztály egészségtérképe, közösségi hálózata, erkölcsi értékrendje. A tanulók elmondják véleményüket az olvasott könyvekről, a látott filmekről, megbeszélik egymás között tapasztalataikat, s így alakulnak ki a közös és a személyes jövőképek. A szituációs játékok során rögzülnek a helyes viselkedési normák, a mindennapi együttéléshez szükséges civilizációs szokások. A kamaszkor sajátosságainak megfelelően a témák többségét a zárt és megszokott osztályközösségen belül a tanulók által elfogadott osztályfőnök dolgoztatja fel. 9. évfolyam 10 óra

A serdülőkor anatómiai és pszichés változásai; Egészségkulturáltság: higiénia, egészséges étkezés, öltözködés;

10. évfolyam 10 óra

Káros szenvedélyek egészség- és személyiségromboló hatása; Szenvedélybetegségek megelőzése, gyógyítása; Munka és pihenés egészséges aránya;


Saját és mások egészsége iránti felelősségvállalás; Felelősségteljes nemi élet; Felelősségvállalás saját személyiségünk kialakításáért; 89


A belső személyi autonómia kialakítása; Az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítása, törekvés a lelki egészség megteremtésére.

A következő témákban az iskola külső előadókat hív

Szexuális nevelés, felvilágosítás;

AIDS, drog megelőzése;

Káros szenvedélyek.

Gyakorlati tevékenységek A mindennapi testedzés kettős funkciót lát el. Egyrészt biztosítja az ebben az életkorban bekövetkező testi fejlődéshez szükséges fizikai terhelést, másrészt hosszabb távon kialakítja a rendszeres testmozgás iránti igényt, tehát életmód – szemléletformáló hatása van. Ezért szükséges a heti testnevelés órák mellett a tanítási órákon:

mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása az iskolában;

testnevelés órák;

tömegsport foglalkozás, sportköri foglalkozás;

rekreációs tevékenységek (pl.: sítúra, túraversenyek, korcsolyázás, úszás);

úszásoktatás megszervezése a 9. osztályok számára;

osztályfőnökök, kollégiumi nevelők felmérései a káros szokásokról, szenvedélyekről, egészségkárosító veszélyeztetettségről;

az ifjúságvédelmi felelős prevenciós tevékenysége, kapcsolata az ifjúságvédelmi tanácsadással, önkormányzatokkal, pszichológiai tanácsadással;

az év folyamán két alkalommal környezetünk tisztaságáért a tanulók és a szülők „egy nap az iskoláért” mozgalomban vesznek részt;

Tanárok továbbképzése az egészségmegőrző programok oktatására.

90

14.

Környezetnevelési program

A környezeti nevelés alapelvei A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet – s benne az emberi társadalom - harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza meg. A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai a fenntartható fejlődéssel, a jövő nemzedékek életminőségéhez fűződő jogaival, a bioszféra iránti felelősségünkkel kapcsolatosak, ezért hangsúlyosan erkölcsi-etikai irányultságúak, szokásokat formálnak. A környezeti nevelés során felértékelődik a tantárgyak közötti integráció, a különböző tantárgyak ismeretkészletét összekapcsoló harmonizáló pedagógiai törekvés. Fontos, hogy az iskolai élet mindennapjaiban a tanítási órákon kívül is érvényesüljön a nevelőintézmény egészének ökológiai kultúrája (pl.: hulladék újrahasznosítás, energiatakarékosság, természeti környezet megóvása). A környezeti nevelés célkitűzései Rendszerelméletre nevelés A tanulók képesek legyenek a tanórán szerzett ismereteiket összekapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk oldják meg a problémákat, azok összefüggéseit és önmaguk keressék az arra adható válaszokat. Ennek során el kell jutni odáig, hogy a tanulók képesek legyenek megérteni a fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét. Az alternatív problémamegoldó gondolkodás elsajátítása Nem elég az egyes problémák és a közöttük lévő összefüggések felfedeztetése, ha nem alakul ki a tanulókban az a képesség, hogy a problémákra válaszokat is keressenek. Fontos, hogy a lehetséges megoldások közül a legoptimálisabbat találják meg. A globális összefüggések megértése A létező környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, amelyek globális problémákká tevődnek össze. Fontos, hogy ne csak egyenként lássák ezeket a gondokat a tanulók, hanem azok gazdasági okait is megértsék. Legyenek képesek ezeket az okokat azonosítani saját környezetünkben és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni. A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása Környezetünk minősége, gazdasága, létminőségünknek alapvető meghatározója, mégsem tükröződik vissza gondolkodásukban automatikusan. Meg kell értetni a létminőséghez szükséges nem anyagi jellegű dolgok szerepét az életükben. A létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása Nem elegendő a szemléleti alapok megteremtése, arra is szükség van, hogy közösen fedezzük fel, hogy mit és hogyan tehetünk egyéni életünkben.

91

A természet, az élet a biológiai sokféleség jelentőségének megértése Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar felette, ami a természet törvényeinek megértését, az élet minden formájának elismerését feltételezi. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem. A szerves kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben Fontos annak belátása, hogy az ember történelme során nemcsak szembefordult környezetével, hanem számos esetben tudott azzal harmóniában élni. E harmonikus együttélés eredményeként alakult ki a szerves kultúra. A környezeti nevelés lehetőségei Hagyományos tanórai keretben

A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. A műszaki órák keretén belül különösen sok alkalom nyílik a környezet és természetvédelem fontosságának hangsúlyozására. A kémiai technológiák és megmunkáló technológiák során alkalmazott anyagok kezelés tárolása, keletkezett hulladékok újrahasznosításának lehetőségei, az ipari hulladékok kezelése tárolása sok lehetőséget teremt környezetvédelmi problémák megbeszélésére.

Az osztályfőnöki órák kiemelt témái közé tartozik minden évfolyamon az egészséges életmód, környezeti hatások, környezet és természetvédelem. Sok videofilm áll rendelkezésre amelyek alkalmasak arra, hogy a természeti értékekre, azok védelmére irányítsuk a figyelmet. Az osztályfőnöki órák tematikájába környezeti témák megbeszélését, megvitatását és be kell illeszteni. Lehetőség van akár külső szakembereket is bevonni az óra sajátosságaiból adódóan a beszélgetésekbe. Lényeges különbség a többi tantárgyhoz képest, hogy az osztályfőnöki óra nem előre tervezett tananyag átadását szolgálja, hanem a tanulók aktuális problémáinak megfogalmazásában, véleményük, nézetük, álláspontjuk kifejtésében segít. Egyben hozzájárul az érdek- és érdekütközések kezelésének fejlesztéséhez is. Iskolai, lakóhelyi környezetünk állapota ehhez számtalan felvetést kínálhat, sőt együttes cselekvésre ösztönöz.

Tanórán kívüli programokon

Évtizedes hagyománya van iskolánkban a természetjárásnak, túrázásnak. TTT Timót Tor Túra néven játékos szellemi vetélkedővel egybekötve igyekszünk megszerettetni a túrázást, kirándulást, a szabadidő eltöltésének ezt a hasznos módját.

Iskolánkban minden osztály évente legalább egyszer egy-két vagy három napos kirándulást tervez és tesz. Ezek nagy része természeti környezetben zajlik. A természet értékeinek növény- és állatvilág értékeinek védelmét közvetítjük a gyermekeknek.

Kapcsolatban vagyunk a Környezetvédelmi Minisztérium Közönségszolgálati Irodával, a Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesülettel. A tőlük kapott anyagokból rendszeresen faliújságra tesszük a legérdekesebb cikkeket. Plakátok segítségével és az iskolarádión keresztül megemlékezünk jeles napokról, mint a Föld Napja, Víz Világnap, Hulladékgyűjtési Nap, stb.

Környezettudatos szemlélet kialakításában igen fontos területnek tartjuk a tanárok és iskolai dolgozók személyes példamutatását. Iskolánk nagyon szerencsés helyzetben van, mert nagy területen helyezkedik el. Nagy figyelmet és sok energiát fordítunk az épületeinket körülvevő környezet védelmére. 92

Gondozzuk a füvet, sövényt, fákat és bokrokat. Virágokat, fákat ültetünk. A sok nagy fa és bokor javítja az egyébként nem túl tiszta külvárosi levegőt. A hulladékok kezelésében is igyekszünk példát mutatni.

Évente több alkalommal összegyűjtjük a papírt a diákok közreműködésével. Az összegyűjtött papír újrahasznosításra kerül. Elemgyűjtő konténer segít abban, hogy lehetőleg ne kerüljön veszélyes anyag a szemétbe. Az iskola előtt elhelyezett szelektív hulladékgyűjtők tudatos használatára ösztönözzük a diákokat.

A veszélyes hulladékok gyűjtése, tárolása A veszélyes hulladékok gyűjtésének, tárolásának, elszállításának rendjéről a 98/2001. (VI. 15.) Korm. számú rendelet intézkedik. A tanműhelyben keletkezett veszélyes hulladékokat fedett helyen tároljuk, a szilárd anyagokat nyitott hordóban, a folyékony anyagokat zárt hordóban. Évek alatt gyűlt össze olyan mennyiségű fáradt olaj, hogy azt hamarosan el kell szállítatnunk. Intézményünkben megoldandó feladat a fent idézett kormány-rendelet előírásainak végrehajtása. A gyakorlati foglalkozások keretén belül nem csak látja a tanuló ezeknek az anyagokkal a kezelését, tárolását, hanem tudatosan irányítják a figyelmét az adott problémára. A vízhasználat területén is sok változás történt az utóbbi időben. A mosdókat korszerű víztakarékos berendezésekkel újították fel (vízadagolás, automatikusan elzáródó szerelvények). Az energiatakarékosság céljából hőszigetelő borítást kapott az iskolaépület. A folyosókon a tanítási órák idején csak a biztonsági világítás működik. Fontosnak tartjuk a személyes példamutatást mert a tanulók szemléletalakításában sokszor hatékonyabb más módszereknél. Környezeti nevelési módszerek Azok a módszerek kedveznek, amelyek aktivizálják, cselekvésre késztetik, tevékenységre ösztönzik a tanulókat: együttműködő tanulási formák, páros, csoportos feladatok, észlelési, megfigyelési, mérési gyakorlatok. A tanulók közötti közvetlen gondolatcserére, funkcionálisan is megszervezett együttes cselekvésre, együttműködő magatartásra épülnek, így fejlesztik az ismeretszerzés megszerzésének képességeit, lehetőséget adnak a beszámolásra, az ismeretek megosztására, átadására. Az együttes siker lehetősége pozitív csoportélményt nyújthat, a tanulásban való részvétel mind a személyiség, mind a közösség fejlődését segíti. Együttműködő tanulási módszerek

Új ismeretekhez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan

Könyvtári adattári kutatás, adatbázis kezelés, adatfeldolgozás

Problémafelvetéshez kapcsolódó páros és csoportos véleményformálás

Egy téma különböző megközelítésű és nézőpontú feldolgozása

Adatgyűjtés feldolgozás munkamegosztásban

Házi feladatok megvitatása a közös és eltérő válaszok vagy legérdekesebb részek tükrében

Fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek kollektív definiálása, pontosítása, tisztázása

Szövegértelmezés, lényegkiemelés és annak megvitatása

és

azok

feldolgozásával

93

kiselőadás

tartása

társas

Információrögzítés együttműködéssel

Követelmények megfogalmazása

Problémamegoldó gyakorlat ötletrohammal, értékeléssel

A környezeti nevelés sajátos értékelési formái Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra kell törekedni, a tanulók teljes személyiségét fejleszteni. A környezeti neveléssel szembeni elvárások

A tanárok rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségi vonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak.

Felkészülésüket hassa át az együttműködésre törekvés.

Törekedjenek fenntartani az munkavégzés rendje között.

Szervezzék meg az egyéni és együttműködő tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában.

A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsák: o o o o o o

egyensúlyt

a

személyiség

szabadsága

és

a

a tanulói kíváncsiság megőrzését, az aktivitás fenntartását és megerősítését, a belső motivációs bázis fejlesztését, az általános és különleges adottságok felismerését és fejlesztését, a megismerő és rövid úton célravezető stratégiák felismerését, lehetőségeit, a tanuló jogát véleményének megfogalmazására, a tévedésre, elgondolásainak módosítására, az új utak keresésére.

94

15.

Szakmai programok

Helyzetkép a szakmai oktatásról Iskolánk 1952 óta 2007-ig alapvetően gépészeti, illetőleg épületgépészeti szakmai képzésre szakosodott, mellyel az ipari környezet szakmai utánpótlását biztosította. Működésére folyamatos fejlődés jellemző, aminek eredményeképpen létrejöhetett a fenntartó egyetértésével egy olyan oktatási egység, mely magába foglalja az elméleti és gyakorlati oktatáshoz szükséges személyi- és tárgyi feltételrendszereket. Intézetünk már alapításakor speciális szakmai feladatot kapott, mivel a budapesti műszaki iskolák új gyakorló esztergagépekkel történő ellátásával, illetőleg a régiek nagyjavítási feladataival bízták meg. A fentiek gyártmány és gyártástervezésében, kivitelezésében magas színvonalú szakelméleti és gyakorlati tudáshalmazra volt szükség, amit ipari gyakorlattal rendelkező mérnöktanáraink, műszaki tanáraink, szakoktatóink és alkalmazott munkatársaink biztosítottak. A kihívások és változások 1990 óta ugrásszerűen felgyorsultak. Amíg a budapesti iskolák sokaságában a műszaki, a gépészoktatás fokozatosan elsorvadt, vagy jelentősen visszafejlődött, addig iskolánkban a technikai háttér egyidejű fejlesztésével megújult, a társadalmi igényeknek megfelelően fejlődött. Megelégedésünkre, a végzett tanulóink iránt ismét élénk kereslet van a gyártó cégeknél. 2007-2008-as tanév kezdete ismét jelentős változást jelentett, mivel iskolaösszevonás következtében a Klauzál Gábor Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola integrálódott iskolánkkal, ami elektronikai, nyomdaipari szakmai képzéssel gazdagította műszaki kultúránkat. 2008/2009-es tanévben a Kelenföldi Szakközépiskola távközlési ágazattal bővítette az informatikai szakképzést. Az oktatási feladatstruktúra 2008. július 1-től a „MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT” szerint jelentősen átalakul, mivel a „Szily TISZK” saját tanulói mellett felkészíti a szakképzési évfolyam követelményeire az elektrotechnika-elektronika, gépészet és informatika szakmacsoportban az Eötvös Lóránd Szakközépiskola és Szakiskola, a Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola és Szakiskola, a Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatika Szakközépiskola, a Trefort Ágoston Kéttannyelvű Középiskola és a Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola, az elektrotechnikai-elektronikai és gépészeti szakmacsoportban az Egressy Gábor Műszaki Szakközépiskola végzett tanulóit. 2009-től infrastrukturális fejlesztés indult az iskolai tanműhely és irodaöltözők irodaépületének korszerűsítésével, a képzéshez szükséges csúcstechnológiájú eszközök beszerzésével, a szakképzés és felnőttképzés fejlesztése érdekében a munkaerő piaci előírásoknak megfelelően. Az épület tartószerkezetei megmaradnak, de elavult, leromlott állagú határoló szerkezetei felújításra kerülnek. Az épület teljeskörű akadálymentesítésén túl a szakképzéshez kapcsolódó műhelyek, mérőtermek, informatikai és számítógéptermek, robottechnikai kabinetek létesültek. A csúcs technológiát képviselik a beszerzésre kerülő számítógépvezérlésű forgácsológépek, ívhegesztőgépek, mérőkészülékek, napkollektor, hőszivattyúsrendszer, nyomdagépek, elektronikai és számítástechnikai eszközök. Minden oktatóhelyiségbe komplett, a korszerű oktatási igényeknek teljes mértékben megfelelő felszerelés kerül. Így az iskolán belül biztosítani tudjuk, a szakközépiskolai és szakiskolai általános képzés idején a szakmacsoportos alapozó oktatást, valamint az 1/9, 95

1/11, 1/13 évfolyamtól induló szakmai képzést a Szily TISZK tagiskolai tanulói számára, és a felnőttoktatásban. Fontosabb - fejlődésünket hitelesítő- innovációs eredményeink

1991-ben az akkreditált minősítő hegesztő oktató bázisunk létrehozása.

1991-ben és 1994-ben vizsgájának szervezése.

ISO minősítésnek megfelelő MEO laboratórium kialakítása

A pneumatika-hidraulika (oktatás szakelméleti tanárok és tanműhelyi szakoktatók együttműködésével történik a tanműhelyi laborban) mérőszoba kiépítése.

Épületgépészeti szakkabinetek kiépítése mestervizsgához.

Szellőző és klímaszerelő szakkabinet kialakítása

1990-ben bekapcsolódás a „világbanki képzési" projektbe.

a

gépi-forgácsolók

eurokvalifikációs

szakmai

Az 1993/94 -es tanévben a gépész szakterület indítása. Az 1995/96-os tanévben az informatikai képzés indítása. A világbanki projekt szakkabinetjeinek kiépítése.

1991/92-es tanévben beindul az intenzív CNC képzés, mely kiteljesedik a CAD-CAM és a CNC programok oktatásával.

1991-ben az épületgépész technikus képzés beindítása.

AUTO-CAD, AUTO-DESC és ARHITECH-PC oktatás mind a gépész, mind az épületgépész szakon 1993/94 -es tanévtől.

Az 1993/94-es tanévtől hidraulika-pneumatika elméleti gyakorlati oktatás.

1999-2000. tanévben a két tanítási nyelvű szakmai oktatás (épületgépész szakterület) indítása.

2002-ben akkreditált képzés elindítása gépész szakterületen

2003-ban akkreditált képzés elindítása informatika szakterületen

2004-ben nyelvi előkészítő évfolyam szakmai nyelvi alapozás informatika szakterületen

2007/2008-as tanévben elektronikai-elektrotechnikai, nyomdaipari szakmacsoportos képzés

2008/2009-es tanévben az informatikai szakmacsoport bővülése távközlési szakokkal

Szily TISZK megalakulása

2009/2010-es tanévben a gépészeti szakmacsoport automatizálási szakkal bővült

2010/2011-es tanévben az előrehozott szakképzés megindítása.

Iskolánk jelenlegi profiljához tartozó gyakorlati oktatási szakterületek: alapképzésre épülő szakképzés, érettségit követő szakképzés, iskolarendszeren belüli felnőttképzés, iskolarendszeren kívüli képzés az iskola képzési kínálatában felsorolt szakmákban. Iskolánkban folyó szakképzés alapelvei Rugalmas szakképzés megvalósítása a szakelméleti és szakmai gyakorlat integrálásával. A változó szakmastruktúra közvetítése.

96

A környezettel való közvetlen kooperációs készség fejlesztése.

kapcsolatrendszer

megteremtése

és

megbízható

Foglalkoztatási esély növelése a naprakész ismeretek oktatásának szem előtt tartásával. Új piacképes technológiák hatékony felhasználása, lehetőség szerinti továbbfejlesztése. Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzés eredményeinek integrálása. Célkitűzések az általános képzési időszakára:

szakmai érdeklődés felkeltése; betekintést nyújtani a munka világába; műszaki szemlélet formálása; az ok-okozati összefüggések keresése, jövőkép kialakítása; másod és további szakképesítések megszerzése (egymásra épülő szakmák)

Iskolai kiegészítő képzések lehetősége A szakképzésbe való bekapcsolódáshoz szükséges kiegészítő képzések megszerzése, tanfolyami, szakköri, tehetséggondozó programokon. Helyi programok indítása: alapfokú gázhegesztés, ívhegesztés, védőgázas hegesztések, CNC gépkezelő, számítógépkezelő, elektronikai műszerész, kiadvány és képszerkesztő, nyomtatvány feldolgozó tanfolyamokon, melyek eredménye OKJ szakképesítések megszerzése 1-1,5 év alatt, szakmai nyelv fejlesztéssel. Az iskola szakképzési rendszere Iskolánk képzési rendszerében elsődleges helyet foglal el a műszaki szakképzés. Tanulóink négy illetve öt év alatt gépész, elektronikai, informatikai vagy nyomdaipari szakmacsoportos alapozású szakközépiskolai osztályokban készülhetnek fel az érettségire. Az érettségi után folytathatják tanulmányaikat a fent említett szakmacsoportokba tartozó, iskolánk által felkínált OKJ-s szakokon beszámítással vagy szakmai alapozás hiányában beszámítás nélkül, teljes képzési időben. A szakiskolai képzés 9. 10. évfolyamán tanulóknak intézményünk elősegíti a megfelelő pályairányulás alakulását, mely megalapozza számukra a jövőképet. Az általános képzés 10. évfolyamának elvégzése után szakmunkástanulóként folytathatják tanulmányaikat, majd lehetőség nyílik az érettségi-, ezt követően a technikusi vizsga megszerzésére is. OKJ-s képzéseinkbe bekapcsolódhatnak a Szily-TISZK alapozó iskoláiban 10. évfolyamot befejezett vagy érettségit szerzett diákok az intézményünkben tanuló diákokkal megegyező feltételek mellett. 2010 szeptemberétől a szülők és tanulók igényei alapján elindítjuk az „előrehozott” szakképzést az RFKB által preferált szakmákban. Így három év alatt szakmunkásbizonyítványt tud szerezni a tanuló, utána pedig lehetősége nyílik az érettségi bizonyítvány megszerzésére a felnőttképzés nappali tagozatán – egy év beszámításával – három év alatt. Érettségi bizonyítvány birtokában az OKJ-s technikus képzésbe történő bekapcsolódásra is lehetőség van beszámítással.

97

Hatályos alapító okiratban szereplő szakmacsoportokhoz tatozó szakmai képesítések Sorszá m 1.

Megnevezése

OKJ azonosító

Energiahasznosító berendezés szerelője

31 5820900103101

2.

Gázfogyasztó berendezés és csőhálózat szerelő

31 5820900103102

3.

Központi fűtés és csőhálózat szerelő

31 5820900103103

4.

Vízvezeték és vízkészülék szerelő

31 5820900103104

5.

Gépi forgácsoló

31 5210910000000

6.

Géplakatos

31 5211010000000

7.

Szerkezetlakatos

31 5212410000000

8.

Légtechnikai rendszerszerelő

31 5220300000000

9.

Finommechanikai műszerész

31 5210710000000

10.

Könyvkötő

31 5270100000000

11.

Elektronikai műszerész

33 5220100000000

12.

Hűtő és klímaberendezésszerelő, karbantartó

33 5220200000000

13.

Számítógép-kezelő(használó)

33 4641 01

14.

Számítógép szerelő és karbantartó

33 5230110000000

15.

Távközlési és informatikai hálózatszerelő

33 5230200000000

16.

Gépipari mérnökasszisztens

55 5442 01

17.

Műszaki informatikai mérnökasszisztens

55 5423 02

18.

Logisztikai műszaki menedzserasszisztens

55 5499 01

19.

Épületgépész technikus

54 5801000000000

20.

Gépgyártástechnológiai technikus

54 5210100000000

21.

Elektronikai technikus

54 5230100000000

22.

Orvosi elektronikai technikus

54 5230200000000

23.

Automatikai műszerész

52 5230110000000

24.

Mechatronikai műszerész

52 5230300000000

25.

CAD-CAM tervező, dokumentációkezelő

54 464107

26.

CAD-CAM informatikus

54 4810110000000

27.

Informatikus

28.

Számítástechnikai programozó

54 4810400000000 54 4810300000000 54 464104

29.

Kiadványszerkesztő

52 842901

30.


52 2130100000000

31.

Nyomdai gépmester

52 2130310000000

32.

Nyomdaipari technikus

54 2130500000000

98

Szakmai óratervek

99

Kifutó óratervek 315210910000000 Gépi forgácsoló I. évfolyam

Összesen Óra

Elméletigényes gyakorlat óra/hét

év

hét

Elmélet óra/hét

Általános gépészeti munka-, baleset, tűz- és környezetvédelmi ismeretek

111

3

2

1

Anyagok

148

4

2

2

Geometriai mérések

185

5

1

Általános gépészeti technológiai ismeretek

666

18

4

2

Szakmai idegen nyelv

74

2

1

1

Testnevelés

74

2

2

Osztályfőnöki

37

1

1

35

13

6

16

481

222

592


Gyakorlat óra/hét

Tantárgy

Összesen óra/hét Összesen óra/év

1295

Gyakorlat óra/hét

4 12

315210910000000 Gépi forgácsoló II. évfolyam

Összesen Óra

Tantárgy év Esztergálás I.

370

CNC forgácsolás I.

259

Fúrás I.

37

Marás I.

222

Darabolás I.

37

Köszörülés I.

148

Szerszámélezés

37


74

Testnevelés

74

Osztályfőnöki

37

10 7

3

7

2

5

1 6

1 2

1 4

4 1

2

2

1 2 2 1 35


hét

Elmélet óra/hét

1295

100

1 0,5

1,5

2 1 12,5

3,5

19

462,5

129,5

703

315210910000000 Gépi forgácsoló III. évfolyam

Összesen Óra

Tantárgy év Esztergálás II.

256

CNC forgácsolás II.

224

Fúrás II.

32

MarásI.

160

Darabolás II.

32

Köszörülés II.

128

Gyalulás, vésés

64


64

Vállalkozástan

64

Testnevelés

64

Osztályfőnöki

32

8 7

5

2

5 1

2

3 1

1

3

2 2 2 2 2

1120

101

Gyakorlat óra/hét 6

1 4


2

1

35


hét

Elmélet óra/hét

2 0,5

1,5

2 2 1 12,5

3,5

19

315211010000000 Géplakatos I. évfolyam

Összesen Óra

Tantárgy év Általános gépészeti munka-, baleset, tűz és környezetvédelmi ismeretek

148

Műszaki dokumentációk

148

Geometriai mérés Fémek kézi- és kisgépes alakítása Melegüzemi gyakorlatok Anyagok

hét 4 4 2

74

13

481

4

148

3

111

Szakmai idegen nyelv Testnevelés Osztályfőnöki óra

2

74

2

74

1

37

35


1295

Elmélet óra/hét


2

2

3

1

1

1

3

2

8

1

2

1

2

1

1

1

Gyakorlat óra/hét

2 1 16

10

9

592

370

333


Gyakorlat óra/hét

315211010000000 Géplakatos II. évfolyam

Összesen Óra

Tantárgy év Gépészeti kötések

314,5

Korrózió elleni védekezés

55,5

Megmunkálások

296

Gépelemek szerelési ismeretei

259


74


74

Testnevelés

74


37

8,5 1,5 8 10

1,5

7

0,5

1

2

6

3

7

2 2 2 1 35


hét

Elmélet óra/hét

1295

102

2 1

1

2 1 11

3

21

407

111

777

315211010000000 Géplakatos III. évfolyam

Összesen Óra

Tantárgy év Szerelési ismeretek

288

Megmunkálások

96

Műszaki mérések

32

Üzembe helyezés

192

Gépbeállítás

96

Gépelemek beállítása

192

Vállalkozástan

64


64

Testnevelés

64


32

9


2

3

1 6 3 6 2 2 2 1

1120

103


3

35


hét

Elmélet óra/hét

1 1

5

1

2

2

4

1

1

1

1

2 1 11

3

21

352

96

672

315212410000000 Szerkezetlakatos I. évfolyam

Összesen Óra

Tantárgy év Műszaki dokumentációk

111


111

Fémek kézi- és kisgépes alakítása

370

Anyagok

185

Gépészeti kötések alapjai I.

333


74

Testnevelés

74


37

hét 3 3 10 5 9 2 2 1 35


1295

Elmélet óra/hét


Gyakorlat óra/hét

3 1

2

2 4

8 1

3 1

6 1

2 1 17

4

14

629

148

518


Gyakorlat óra/hét

315212410000000 Szerkezetlakatos II. évfolyam

Összesen Óra

Tantárgy év Gépészeti kötések II.

222

Általános gépészeti munka-, baleset, tűz és környezetvédelmi ismeretek

185

Anyagvizsgálatok

111

Lemezlakatos ismeretek

185

Magasban végzett szerelési ismeretek Csarnokszerkezeti lakatos és vázlakatos ismeretek

185 259


37

Testnevelés

74


37

hét 6 5

1295

2 3

3 5 5 7 1 2 1


Elmélet óra/hét

35

104

4 2 3

1

4

1

4

1

6

1 2 1 12

5

18

444

185

666

315212410000000 Szerkezetlakatos III. évfolyam

Összesen Óra

Tantárgy év Szerkezetlakatos ismeretek

416

Tartószerkezeti lakatos ismeretek

224

Lemezszerkezetek szerelése

128

Korrózióelleni védekezési ismeretek

32

Munkajogi ismeretek

32


32

Vállalkozástan

64


64

Testnevelés

64


32

13 7


2 1 1 2 2 2 1

1120

105

Gyakorlat óra/hét

2

11

1

6

4

35

Összesen óra/év Összesen óra/év

hét

Elmélet óra/hét

4 1

1

1 1 1

1

1

1

2 1 11

2

22

352

64

704

335220200000000 Hűtő- és klímaberendezés szerelő I. évfolyam Összesen Óra

Tantárgy év Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelem

111

Műszaki dokumentáció

111

Geometriai mérés

hét 3 3 2

74

Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása Dokumentációk

7

259

3

111

Mérések

Hegesztés

6

222

5

185

Munka- és környezetvédelem Testnevelés

1

37

2

74

Osztályfőnöki

1

37

35



1

2

2

1

1

1

2

2

1295

Gyakorlat óra/hét

3

3

2

74

Épületgépészeti szerkezetek

Elmélet óra/hét

2 2

4

1

4

1 2 1 16

8

11

592

296

407

335220200000000 Hűtő- és klímaberendezés szerelő II. évfolyam Összesen Óra

Tantárgy év Munkatervezés

37

Általános csőszerelési ismeretek

481

Hűtéstechnika alapjai

37

Kompresszoros hűtőrendszerek alapelemei Szerelvények, segédszerelvények,segédber endezések Hűtőberendezések telepítése, szerelése, üzemeltetése Szakmai idegen nyelv Testnevelés Osztályfőnöki

74 74 407 74 74 37

1 13 1 2 2 11 2 2 1 35


hét

1295

106


Gyakorlat óra/hét

3

7

3

1

7

1

1

Elmélet óra/hét 1 3 1 2 2

2 1 16

5

14

592

185

518

335220200000000 Hűtő- és klímaberendezés szerelő III. évfolyam

Összesen óra

Tantárgy év Hűtő- és klímaberendezések üzembehelyezése, üzemeltetése Hűtő- és klímaberendezések karbantartása javítása (hűtő- és közvetítő közegek, olajok) Klíma- és légtechnikai szerelési ismeretek Ügyfélszolgálati tevékenység (dokumentálás, munkalap)

288

9


Gyakorlat óra/hét

2

1

6

2

1

5

8 256 352 64


64

Testnevelés

64

Osztályfőnöki

32

11 2 2 2 1 35


hét

Elmélet óra/hét

1120

107

7

4

1

1

1

1

2 1 16

4

15

512

128

480

3158209

Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés szerelő I. évfolyam Összesen óra

Tantárgy év Műszaki dokumentációk Geometriai mérések Fémek kéz- és kisgépes alakítása Mérések

hét 3

111

2

74

10

370

185

Szerelés előkészítése

148

Általános gépészeti munka-, baleset, tűz és környezetvédelmi ismeretek

148

Szakmai idegen nyelv Testnevelés

5 4 4 2

74

2

74


1

37

35


3158209

1295


Gyakorlat óra/hét

3 0,5

1,5

3

1

2

74

Hegesztés

Elmélet óra/hét

6

2 1

4

1

1

2

2

1

1

2

2 1 14,5

8,5

12

536,5

314,5

444

Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés szerelő II. évfolyam Összesen óra

Tantárgy év Dokumentációk Épületgépészeti szerkezetek Csővezetékek, tartószerkezetek szerelése (tömítettségi és tömörségi ellenőrzés) Munka- és környezetvédelem, munkaszervezés Épületgépészeti berendezések és készülékek

111 74

3 2


Gyakorlat óra/hét

3 0,5

1,5

3

1

10 370

74 185

Csövek szerelési ismeretei

148

Épületgépészeti rendszerszerelés (légtechnikai szerelés)

148


74

Testnevelés

74


37

2 5 4 4 2 2 1 35


hét

Elmélet óra/hét

1295

108

6

2 1

4

1

1

2

2

1

1

2

2 1 14,5

8,5

12

536,5

314,5

444

3158209

Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés szerelő

3158209 00103101 Energiahasznosító berendezés szerelője III. évfolyam

Összesen óra

Tantárgy év Napkollektorok

288

Hőszívattyúk

224

Szélmotorok

192

Egyéb energiahasznosító berendezések

192

Vállalkozástan

64


64

Testnevelés

64


32

hét 9 7 6 6 2 2 2 1 35


3158209

1120

Elmélet óra/hét


Gyakorlat óra/hét

1

1

7

1

1

5

1

5

1

5

1

1

1

1

2 1 9

4

22

288

128

704


3158209 00103102 Gázfogyasztó berendezés- és csőhálózat szerelő III. évfolyam Összesen óra

Tantárgy év Gázfogyasztó berendezések Gázvezeték szerelési ismeretek Üzembe helyezési ismeretek, beüzemelés, átadás Karbantartás, javítás, átalakítás

224 288 288 96

Vállalkozástan

64


64

Testnevelés

64


32

7 9 9 3 2 2 2 1 35


hét

1120

109

Elmélet óra/hét


1


1

1

7

1

1

7

1

1

1

1

1

1

1

2 1 9

5

21

288

160

672

3158209


3158209 00103103 Központi fűtés- és csőhálózat szerelő III. évfolyam Összesen óra

Tantárgy év Fűtés

hét 19

608

Fűtési rendszerek beüzemelése Fűtési rendszerek karbantartása

5

128

4

128

Vállalkozástan

64


64

Testnevelés

64


32

2 2 2 1 35


3158209

1120

Elmélet óra/hét


Gyakorlat óra/hét

2

1

16

1

1

3

1

3

1

1

1

1

2 1 9

4

22

288

128

704


3158209 00103104 Vízvezeték- és vízkészülék szerelő III. évfolyam

Összesen óra

Tantárgy év Vízellátás

352

Melegvíz előállítás

224

Szennyvízelvezetés

224

Tűzvédelmi rendszerek, berendezések

64

Vállalkozások alapítása

64


64

Testnevelés

64


32

11 7 7 2 2 2 2 1 34


hét

1088

110

Elmélet óra/hét


1


1

1

5

1

1

5

1

1

1

1

1

1

2 1 9

4

21

288

128

672

Érvényes óratervek 315220300000000 Légtechnikai rendszerszerelő I. évfolyam Összesen óra

Tantárgy év Műszaki dokumentációk, geometriai mérések Fémek kézi- és kézi kisgépes alakítása Általános gépészeti munka-, baleset, tűz és környezetvédelmi ismeretek Dokumentációk

hét 2

74

4

148

2

74

3

111

Mérések

111

Hegesztés

148

Munka- és környezetvédelem, munkaszervezés Általános csőszerelési ismeretek

3 4 2

74

8

296


74

Testnevelés

74


37

2 2 1 35


1295


Gyakorlat óra/hét

1

1

1

3

1

1

2

2

74


Elmélet óra/hét

1 2

2

1

1

1

1

1

3

2

1

1

2

3

2 1 16

8

11

592

296

407

Nyári összefüggő gyakorlat: 90 óra

315220300000000 Légtechnikai rendszerszerelő II. évfolyam Összesen óra

Tantárgy év Klíma- és légtechnikai szerelési ismeretek Légtechnikai elemek gyártása

224 224

Üzemi próba

128

Kéményszerelés

160

Légtechnikai rendszer javítása és karbantartása

160

Vállalkozástan

64


64

Testnevelés

64


32

7 7 4 5 5 2 2 2 1 35


hét

1120

111

Elmélet óra/hét


Gyakorlat óra/hét

3

2

2

3

2

2

1

3

2

3

2

3

1

1

1

1

2 1 16

12

7

512

384

224

315210710000000 Finommechanikai műszerész I. évfolyam Összesen óra

Tantárgy év Általános gépészeti munka-, baleset, tűz és környezetvédelmi ismeretek Műszaki dokumentáció Geometriai mérés (gépész) Fémek kézi-, és kisgépes alakítása Gépészeti kötések készítése korrózíó elleni védekezés A szerelés dokumentációi A szerelés minőségbiztosítása Finommechanikai szerkezetek szerelése

111 74 74 222 259 74 74 222


74

Testnevelés

74

Osztályfőnöki

37

hét 3 2 2 6 7 2

Összesen óra/év


2

1

6 2 2 1

1295

Gyakorlat óra/hét

2 1

1

1

1

3

4 4

2

2

35

Összesen óra/hét

Elmélet óra/hét

2 1 1

5 1

2 1 16

4

15

592

148

555


315210710000000 Finommechanikai műszerész II. évfolyam

Tantárgy

Anyagok

Összesen

óra

év

hét

96

Végszerelés

160

Javítási technológiák

224

Finommechanikai műszerek, készülékek Finommechanikai műszerek, készülékek javítása, karbantartása

192 224

Vállalkozástan

64


64

Testnevelés

64


32

5 7 6 7 2 2 2 1 35


3

1120

112

Elmélet óra/hét


2

1

Gyakorlat óra/hét

1

4

3

4

4

2

1

6

1

1

1

1

2 1 16

3

16

512

96

512

33 5220100000000 Elektronikai műszerész I. évfolyam Összesen óra

Tantárgy év Szakmai idegen nyelv

74

Osztályfőnöki

37

Munkaszervezés

37

Villamosipari rajzok

37

Villamosipari alapismeretek

333

Híradástechnikai anyag – és gyártásismeret

74

Informatika

148

Technológiai alapgyakorlat

148

Alkalmazott számítástechnikai gyakorlat

148

Elektronikai gyakorlat

259

hét 2


Gyakorlat óra/hét

2

1 1 1 9

1 1 9

2 4

4

4

4

4

4

7 35


Elmélet óra/hét

1295

7 16

12

7

592

444

259


Gyakorlat óra/hét


33 5220100000000 Elektronikai műszerész II. évfolyam Összesen óra


64

Osztályfőnöki

32

Vállalkozási ismeretek

64

Híradástechnikai anyag- és gyártásismeret Átviteltechnikai alapismeretek

64 128

Adatátviteli ismeretek

192

Elektronikai méréstechnika

288

Adatátviteli mérések

288

2 1 2 2 4 6

2 1 2 2 4 6

9

9

9 35


hét

Elmélet óra/hét

1120

113

9 17

18

544

576

33 52 3020000000 Távközlési és informatikai hálózatszerelő I. évfolyam Összesen óra

Tantárgy év Anyag átalakítási és szerelési gyakorlat

148

Anyagismeret és technológia

37

Digitális elektronika

74

Informatikai alapismeretek

148

Munka-,tűz-és környezetvédelem

111

Távközlési dokumentáció

74

Távközlési hálózatépítés

333

Távközlési ismeretek

185

Technológiai alapismeretek

74

Testnevelés

74

Osztályfőnöki

37

hét


4 1 2

3 2

1 2 4 3 2

9 5

2

1 35

1295

7

5

2 2


4


Elmélet óra/hét

2 2 1 16

6

13

592

222

481


33 52 3020000000 Távközlési és informatikai hálózatszerelő II. évfolyam Összesen óra

Tantárgy év Adatkommunikáció és forgalomirányítás Anyagátalakítási és szerelési gyakorlat Informatikai hálózat telepítése Informatikai hálózati ismeretek Szolgáltatás és marketing ismeretek Távközlési dokumentáció Távközlési hálózatépítés

160 64 384 128 64 64 160

Testnevelés

64

Osztályfőnöki

32

5

2 2

12 4 2 2

5 2 1

1120

114

Gyakorlat óra/hét

2

12 4


5

2

35


hét

Elmélet óra/hét

5 2 1 16

19

512

608

33 5230110000000 Számítógép-szerelő és karbantartó I. évfolyam

Összesen óra

Tantárgy év Informatikai alapismeretek I.

111

Informatikai alapismeretek II.

185

Hardvertechnika

185

Szoftverismeretek

222

Hálózati ismeretek

185

Számítógép és hálózatfelügyelet elmélet Elektronikai alapismeretek

hét 3 5 5 6 5 2

74

4

148

Angol nyelv

74

Testnevelés

74

Osztályfőnöki

37


2 1 35

1295

Gyakorlat óra/hét

1

2

2

3

1

4

2

4

2

3

2 2

2

2


Elmélet óra/hét

2 2 1 15

20

555

740


33 5230110000000 Számítógép-szerelő és karbantartó II. évfolyam

Összesen óra

Tantárgy év Munkatervezés és szervezés Számítógépes architektúrák Számítógép és hálózatfelügyelet gyakorlat Haladó számítógép és hálózatfelügyelet Internetes technológiák Angol nyelv Testnevelés Osztályfőnöki

32 320 96 320 128 64 64 32

1 10

10 4

5

1

1056

115

Gyakorlat óra/hét

5 3

4

6

2

2

2 2


1

3

33


hét

Elmélet óra/hét

2 2 1 15

18

480

576

52 2130310000000 Nyomdai gépmester I. évfolyam

Összesen óra

Tantárgy év Osztályfőnöki

37

Szakmai nyelvtan

74

Szakmai ismeret

111

Gyártáselőkészítés

74

Munkavédelem

74

Anyagismeret

74

Enciklopédia

111

Gyakorlat

740

hét 1 2 3 2 2 2 3


35 1295

Gyakorlat óra/hét

1 2 3 2 2 2 3

20


Elmélet óra/hét

20 15

20

555

740


52 2130310000000 Nyomdai gépmester II. évfolyam

Összesen óra


32

Szakmai nyelvtan

64

Szakmai ismeret

224


32

Munkavédelem

32

Anyagismeret

32

Enciklopédia

32

Gyakorlat

672

1 2 7 1 1 1 1

1120

116


Gyakorlat óra/hét

1 2 7 1 1 1 1

21 35


hét

Elmélet óra/hét

21 14

21

448

672

54 5210100000000 Gépgyártás-technológiai technikus I. évfolyam

Összesen óra

Tantárgy év Általános gépészeti munkabaleset- tűz- és környezetvédelmi ismeretek Általános gépészeti technológiai ismeretek Anyagvizsgálatok

hét 2

74

8

296

2

74

Ipari anyagok- és előgyártmányok

5

185

CNC gépkezelési ismeretek I. Forgácsoló alapeljárások Geometriai mérések Szakmai idegen nyelv Osztályfőnöki

6

222

6

222

3

111

2

74

1

37

35


1295

Elmélet óra/hét


Gyakorlat óra/hét

2 4

4

1

1

3

2

4

2

5

1

2

1

1

1

1 23

5

7

851

185

259


54 5210100000000 Gépgyártás-technológiai technikus II. évfolyam

Összesen óra

Tantárgy év Általános gépészeti munkabaleset- tűz- és környezetvédelmi ismeretek

64

Mérőtermi ismeretek

96

CNC gépkezelés

320

Gyártástervezési ismeretek

192

Gyártásirányítási ismeretek

64

CNC gépkezelés II.

128

Korszerű forgácsolóeljárások

96

Vállalkozástan

64


64

Osztályfőnöki

32

2 3 10 6 2 4 3 2 2 1 35


hét

Elmélet óra/hét

1120

117


Gyakorlat óra/hét

2 2

1

7

3

2

4

2 2

2

2

1

1

1

1

1

1 20

12

3

640

384

96

525230300000000 Automatikai műszerész I. évfolyam

Összesen óra

Tantárgy év Informatikai alaptevékenységek

111

Technológiai alapműveletek

111

Munkaszervezés, tervezés

148

Műszaki ábrázolás és dokumentáció Mechatronikai szerelési ismeretek

hét

4 7

Műszer és méréstechnikai ismeretek

148

Szakmai gyakorlat

74


37

5

2 2

4 4

5 2 1 35


4

4

185


3

2 4

1295

Gyakorlat óra/hét

3

3

74 148


3

259

Anyag- és gyártásismeretek

Elmélet óra/hét

5 1

1

1 15

13

7

555

481

259


525230110000000 Automatikai műszerész II. évfolyam

Összesen óra

Tantárgy év PLC-k általános felépítésének, típusainak ismeretei

192

PLC programozási ismeretek

288

Üzemeltetési ismeretek

128

Ellenőrzések, beállítások, végsőbeállítások

224

Karbantartási ismeretek

128

Vállalkozástan

64


64


32

6 9 4 7 4 2 2 1 35


hét

1120

118

Elmélet óra/hét


2 3

4 6

2 2

Gyakorlat óra/hét

2 2

2

3 2

1

1

1

1

1 14

10

11

448

320

352

54 4810110000000 CAD-CAM informatikus I. évfolyam

Összesen óra

Tantárgy év Operációs rendszerek Alapismeretek Minőségbiztosítás

hét

5

185

1

37 185

CAD-2D

296

Multimédia és grafika

111

Adatbázis kezelés

74

Programozás

74

Hálózatok

37

Osztályfőnöki

37

Szakmai nyelv

74

5 8 3 2 2

1 2 31

1147

Gyakorlat óra/hét

1 2

3

1 3

2

4

4

1

2

1

1

1

1

1



1

37

Projekt

Elmélet óra/hét

1 1 2 16

15

592

555


54 4810110000000 CAD-CAM informatikus II. évfolyam

Összesen óra

Tantárgy év CAD-3D

192

CNC programozás Marketing Digi gépek Gazdaság Osztályfőnöki Szakmai nyelv

320 32 192 64 32 64

6 10


3

3

5

5

1 6 2 1 2 28


hét

Elmélet óra/hét

896

119

1 3

3

1

1

1 2 15

13

480

416

Gyakorlat óra/hét

54 48 10400000000

Távközlési informatikus I. évfolyam

Összesen óra

Tantárgy év Hálózati ismeretek

296

Munkavédelemi és gazdasági ismeretek

111

Programozás

111

Számítástechnikai alapismeretek

259

Szakmai angol

hét 8 3

111

Digitális technika

111

Szakmai gyakorlatok

148

Osztályfőnök

3

5

3 3

2

4

2

3

3

3

3

4

4

1

1

34

Összesen óra/hét

Gyakorlat óra/hét

3

7

37

Összesen óra/év


3

74

Elektronika

Elmélet óra/hét

1258

18

5

11

666

185

407


54 48 10400000000

Távközlési informatikus

II. évfolyam

Összesen óra

Tantárgy év Projektirányítás Számítástechnikai alapismeretek Szakmai angol Elektronika – Hálózati technológiai alapismeretek Elektronika – Egyéb átvitel technika Elektronika – Távbeszélő berendezések Elektronika – Távközlési, hálózatok építése, üzemeltetése Elektronika – Távközlési szolgáltatás, marketing Osztályfőnöki

160 128 64 192 96 96 256 64 32

5 4 2 6 3 3 8 2 1 34


hét

1088

120

Elmélet óra/hét


Gyakorlat óra/hét

3

2

2

2

2 2

4

3 3 4

4

2 1 22

12

704

384

54 48 10300000000

Informatikai rendszergazda

Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető elágazás I. évfolyam

Összesen óra

Tantárgy év Hálózati ismeretek

296

Hardver ismeret

222

Programozás

111

Számítástechnikai alapismeretek

259

Web fejlesztés

148

Minőségbiztosítás,munkavéd elem, gazdasági ismeretek

111

Szakmai nyelv

74

Osztályfőnöki

37

hét 8 6


Gyakorlat óra/hét

3

5

2

4

3

3

7

3

4

4

4

3

3

2

2

1

1

34


Elmélet óra/hét

1258

14

20

518

740

Nyári összefüggő gyakorlat: 90 óra 54 48 10300000000

Informatikai rendszergazda

Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető elágazás II. évfolyam

Összesen óra

Tantárgy év Hálózati ismeretek I.

128

Hálózati ismeretek II.

160

Hálózati operációs rendszerek

320

Web fejlesztés

128

Projektmenedzsment

160

Szakmai nyelv

64

Osztályfőnöki

32

4 5 10 4 5 2 1 31


hét

992

121

Elmélet óra/hét


Gyakorlat óra/hét

2

2

2

3

5

5

2

2

2

3

2 1 16

15

512

480

525230300000000 Mechatronikai műszerész I. évfolyam

Összesen óra

Tantárgy év Informatikai alaptevékenységek

111


111


148

Műszaki ábrázolás és dokumentáció Mechatronikai szerelési ismeretek

hét 3

4 7

Műszer és méréstechnikai ismeretek

148

Szakmai gyakorlat

185


74


37

4

5

2 2

4 4

5

1 35


4

4

2

1295

Gyakorlat óra/hét

3

2

74 148

Elméletigényes gyakorlat óra/hét 3

3

259

Anyag- és gyártásismeretek

Elmélet óra/hét

5 1

1

1 15

13

7

555

481

259


525230300000000 Mechatronikai műszerész II. évfolyam

Összesen óra

Tantárgy év Ipari automatika Ipari méréstechnika Mechatronikai szerelési ismeretek Gépszerelés és gyártási gyakorlati ismeretek Vállalkozástan Szakmai idegen nyelv Osztályfőnöki óra

320 96 480 64 64 64 32

10

1120


6

4

3 15

2 2 1

Gyakorlat óra/hét

3 5

4

2

35


hét

Elmélet óra/hét

6 2

1

1

1

1

1 14

13

8

448

416

256

54 5820100000000 Épületgépész technikus I. évfolyam

Összesen óra

Tantárgy év Általános gépészeti technológiai ismeretek Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelem Épületgépészeti alapismeretek Tüzelés- és légtechnikai berendezések Épületgépészeti folyamatok tervezése, szervezése, ellenőrzése

hét 7

259

2

74

7

259

8

296

7

259


74

Osztályfőnöki

37

2 1 34


1258

Elmélet óra/hét


Gyakorlat óra/hét

5

2

1

1

3

3

5

3

1

7 2 1 24

6

4

888

222

148


54 5820100000000 Épületgépész technikus II. évfolyam

Összesen óra

Tantárgy év Épületgépészeti folyamatok tervezése, szervezése, ellenőrzése Épületgépészeti kivitelezési, üzemviteli ellenőrzési ismeretek Vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése

224 736 64


64

Osztályfőnöki

32

7 23 2 2 1 35


hét

1120

123


Gyakorlat óra/hét

2

8

25

2

8

800

64

256

Elmélet óra/hét

7 13 2 2 1

54 5230100000000 Elektronikai technikus I.

évfolyam

Összesen óra


74

Osztályfőnöki

37

Villamosipari rajzok

hét 2

Informatika

1 7

259

6 7 1

7

259

35


3

1

37


7

7

259

Munkaszervezés

1

6

222


Gyakorlat óra/hét

2

3

111

Villamos műszerek és mérések


1

37


Elmélet óra/hét

1295

7 11

9

15

407

333

555


Gyakorlat óra/hét


54 5230100000000 Elektronikai technikus II. évfolyam Összesen óra


64

Osztályfőnöki

32


64

Villamosipari anyag- és gyártásismeret

64

Programozható vezérlőeszközök

64

Automatika Villamosipari méréstechnika Programozási gyakorlat Elektronikai CAD gyakorlat Automatika gyakorlat Elektronikai gyakorlat

64 128 128 128 160 224

2

2

1 2 2 2 2

2 2 2 2

4

4

4

4

4

4

5

5

7 35


hét

Elmélet óra/hét

1120

124

7 11

17

7

352

544

224

54 5230200000000 Orvosi elektronikai technikus I.

évfolyam

Összesen óra


74

Osztályfőnöki

37

Munkaszervezés

37


407

Informatika

111


222


407

hét 2


Gyakorlat óra/hét

2

1 1 11

1 11

3

3

6

6

11 35


Elmélet óra/hét

1295

11 15

20

555

740

Nyári összefüggő gyakorlat: 90 óra 54 5230200000000 Orvosi elektronikai technikus II. évfolyam

Összesen óra


64

Osztályfőnöki

32


64

Műszaki dokumentációk Áramkörök elmélete Programozás Működésvizsgálat Műszerek és mérések Áramkör gyakorlat

32 64 128 96 320 320

2


2

1 2 1 1 4 3

2 1 2 4 3

10

10

10 35


hét

Elmélet óra/hét

1120

125

10 15

20

480

640

Gyakorlat óra/hét

54 2130500000000 Nyomdaipari technikus I. évfolyam Összesen óra


37


74


hét 1 2 3

111

Nyomtatás anyagai,segédanyagok

37


37

Nyomtatás (szerk.elemek)

37

Kiadványszerkesztésformakészítés

37

Könyvkötészet

37

A nyomtatványgyártás műszaki és technológiai előkészítése

37

Szövegfeldolgozás-tipográfia

74

Szakmai gyakorlat (géptermi termelésirányítás, szövegfeldolgozás Összesen óra/hét Összesen óra/év

1 1 1 1 1 1 2

Elmélet óra/hét


Gyakorlat óra/hét

1 2 3 1 1 1 1 1 1 2

777

21 35

1295

14

21

518

777


54 2130500000000 Nyomdaipari technikus II. évfolyam Összesen óra


32


64


64


64

Nyomtatás (szerk.elemek)

64

Kiadványszerkesztésformakészítés

64

Könyvkötészet

32

A nyomtatványgyártás műszaki és technológiai előkészítése

32

Szövegfeldolgozás-tipográfia

32

Szakmai gyakorlat (géptermi termelésirányítás) Összesen óra/hét Összesen óra/év

hét 1 2 2 2 2 2 1 1 1

Elmélet óra/hét


Gyakorlat óra/hét

1 2 2 2 2 2 1 1 1

672

21 35

1120

126

14

21

448

672

52 130100000000


I. évfolyam Összesen óra

Tantárgy év Gyártáselőkészítés

74

Munkavédelem

37

Anyagismeret

37

Enciklopédia

74

Szedőnyelvtan

37

Informatika

74

Fény – és színtani ismeretek

74

Szövegfeldolgozás

37

Kiadványszerkesztő ismeretek

111

Szakmai nyelv angol

74

Osztályfőnöki

37

Gyakorlat

hét 2


1

1

1

2

2

1

1

2

2

2

2

1

1

3

3

2

2

1

1

17 35

Összesen óra/hét

Gyakorlat óra/hét

2

1

629

Összesen óra/év

Elmélet óra/hét

1295

17 18

17

666

629


52 130100000000


II. évfolyam Összesen óra

Tantárgy év Gyártáselőkészítés Munkavédelem Fény – és színtani ismeretek Szövegfeldolgozás Képfeldolgozás Kiadványszerkesztő ismeretek

64 32 32 96 128 128

Szakmai nyelv angol

64

Osztályfőnöki

32

Gyakorlat

544

2 1 1 3 4 4 2 1

1120

127


Gyakorlat óra/hét

2 1 1 3 4 4 2 1

17 35


hét

Elmélet óra/hét

17 18

17

576

544

31 5270100000000 Könyvkötő I. évfolyam

Összesen óra

Tantárgy év Szakmai ismeret

4

148


74

Munkavédelem

74

Anyagismeret

74

Enciklopédia

74

Testnevelés

74

Osztályfőnöki

37

Gyakorlat

hét

2 2 2 2 2 1


36 1332

Gyakorlat óra/hét

4 2 2 2 2 2 1

21

777


Elmélet óra/hét

21 15

21

555

777


31 5270100000000 Könyvkötő II. évfolyam

Összesen óra

Tantárgy év Szakmai ismeret Gyártáselőkészítés Anyagismeret Enciklopédia Testnevelés Osztályfőnöki Gyakorlat

192 32 32 32 64 32 672

6 1 1 1 2 1

1056

128


Gyakorlat óra/hét

6 1 1 1 2 1

21 33


hét

Elmélet óra/hét

21 12

21

384

672

31 582 0900103104

Vízvezeték-és vízkészülék-szerelő 2 éves (2010. szeptembertől) I. évfolyam Összesen óra

Tantárgy év Általános gép munka-, baleset-,tűz-és környezetvédelmi ismeretek Műszaki dokumentációk Dokumentációk Geometriai mérés Mérések

185 37 74 74 37

Fémek kézi és kisgépes alakítása Épületgépészeti szerkezetek Szerelés előkészítése Tartószerkezetek szerelése Csővezetékek szerelése Tömítettség, tömörségi ellenőrzés Szakmai idegen nyelv Testnevelés Osztályfőnöki

296 111 92,5 55,5 111 37 74 74 37

5,0 1,0 2,0 2,0


1,5

3,5

8,0 3,0 2,5 1,5 3,0 1,0 2,0 2,0 1,0

1295

Nyári összefüggő termelési gyakorlat: 90 óra

129

Gyakorlat óra/hét

1,0 0,5

1,5

2,0

1,0

35,0


hét

Elmélet óra/hét

1,0 1,0

1,0

6,0

1,0

2,0

0,5

2,0

0,5

1,0

0,5

2,5

0,5

0,5

0,5

1,5

2,0 1,0 12,5

8,5

14,0

462,5

314,5

518

31 582 0900103104

Vízvezeték-és vízkészülék-szerelő 2 éves (2010. szeptembertől) II. évfolyam

Összesen óra

Tantárgy év Hegesztés

96

Munka-és környezetvédelem

16

Munkaszervezés

16

Vörösrézvezeték, acélcső, műanyagcső szerelés Épületgépészeti berendezések és készülékek

128 80

Légtechnikai szerelések

96

Épületgépészeti rendszerszerelés

80

Vízellátás

128

Meleg víz előállítás

96

Szennyvíz elvezetés

96

Tűzvédelmi rendszerek, berendezések

64


64


64

Testnevelés

64

Osztályfőnöki

32

3,0 0,5 0,5 4,0 2,5 3,0 2,5 4,0 3,0 3,0 2,0 2,0 2,0 2,0 1,0 35,0


hét

1120

130

Elmélet óra/hét 1,0


Gyakorlat óra/hét 2,0

0,5 0,5 1,0

3,0

0,5

2,0

1,0

2,0

0,5

2,0

1,0

3,0

1,0

2,0

1,0

2,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

2,0 1,0 14,0

21,0

448

672

31 582 09 0010 3101

Energiahasznosító berendezés szerelője I. évfolyam Összesen óra

Tantárgy év Általános gép munka-, baleset-, tűz-és környezetvédelmi ismeretek

185

Műszaki dokumentációk

37

Dokumentációk

74

Geometriai mérés

74

Mérések

37

Fémek kézi és kisgépes alakítása

296


111


92,5

Tartószerkezetek szerelése

55,5

Csővezetékek szerelése

111

Tömítettség,tömörségi ellenőrzés

37


74

Testnevelés

74

Osztályfőnöki

37

5,0 1,0 2,0 2,0


1,5

3,5

8,0 3,0 2,5 1,5 3,0 1,0 2,0 2,0 1,0

1295

Nyári szakmai gyakorlat: 90 óra

131

Gyakorlat óra/hét

1,0 0,5

1,5

2,0

1,0

35,0


hét

Elmélet óra/hét

1,0 1,0

1,0

6,0

1,0

2,0

0,5

2,0

0,5

1,0

0,5

2,5

0,5

0,5

0,5

1,5

2,0 1,0 12,5

7,0

15,5

462,5

259

573,5

31 582 09 0010 3101

Energiahasznosító berendezés szerelője II. évfolyam Összesen óra


96


16

Munkaszervezés

16

Vörösrézvezeték,acélcső,mű anyagcső szerelés Épületgépészeti berendezések és készülékek

128 80


96


80

Napkollektorok

96

Hőszivattyúk

96

Szélmotorok

96

Egyéb energiahasznosító berendezések

96


64


64

Osztályfőnöki

32

3,0 0,5 0,5 4,0 2,5 3,0 2,5 3,0 3,0 3,0 3,0 2,0 2,0 1,0 33,0


hét

1056

132

Elmélet óra/hét


1,0


0,5 0,5 1,0

3,0

0,5

2,0

1,0

2,0

0,5

2,0

1,0

2,0

1,0

2,0

1,0

2,0

1,0

2,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0 12,0

2,0

19,0

384

64

608

31 58209 0010 3103

Központifűtés-és csőhálózat-szerelő I. évfolyam

Összesen óra

Tantárgy év Általános gép munka-, baleset-, tűz-és környezetvédelmi ismeretek Műszaki dokumentációk Dokumentációk Geometriai mérés Mérések

185 37 74 74 37


296


111


92,5

Tartószerkezetek szerelése

55,5

Csővezetékek szerelése

111

Tömítettség,tömörségi ellenőrzés

37


74

Testnevelés

74

Osztályfőnöki

37

5,0 1,0 2,0 2,0


1,5

3,5

8,0

3,0 2,5 1,5 3,0 1,0 2,0 2,0 1,0

1295


133

Gyakorlat óra/hét

1,0 0,5

1,5

2,0

1,0

35,0


hét

Elmélet óra/hét

1,0 1,0

1,0

6,0

1,0

2,0

0,5

2,0

0,5

1,0

0,5

2,5

0,5

0,5

0,5

1,5

2,0 1,0 12,5

7,0

15,5

462,5

259

573,5

31 58209 0010 3103

Központifűtés-és csőhálózat-szerelő II. évfolyam

Összesen óra


96


16

Munkaszervezés

16

Vörösrézvezeték,acélcső,mű anyagcső szerelés Épületgépészeti berendezések és készülékek

128 80


64


80

Fűtési csőhálózat

128

Fűtőtestek

96

Kazánok

64

Fűtési rendszerek beüzemelése, karbantartása

128


64


64

Testnevelés

64

Osztályfőnöki

32

3,0 0,5 0,5 4,0 2,5 2,0 2,5 4,0 3,0 2,0 4,0 2,0 2,0 2,0 1,0 35,0


hét

1120

134

Elmélet óra/hét


1,0


0,5 0,5 1,0

3,0

0,5

2,0

1,0

1,0

0,5

2,0

1,0

3,0

1,0

2,0

1,0

1,0

1,5

1,5

1,0

1,0

0,5

1,5

1,0

2,0 1,0 14,0

4,0

17,0

448

128

544

31 58209 0010 3102

Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő I. évfolyam

Tantárgy Általános gép munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek Műszaki dokumentációk Dokumentációk Geometriai mérés

Összesen óra év 185 37 74 74 37

Mérések Fémek kézi és kisgépes alakítása Épületgépészeti szerkezetek Szerelés előkészítése Tartószerkezetek szerelése Csővezetékek szerelése Tömítettség, tömörségi ellenőrzés Szakmai idegen nyelv Testnevelés Osztályfőnöki

296 111 92,5 55,5 111 37 37 74 37


hét

Elmélet óra/hét


5,0

1,5

3,5

1,0

1,0

2,0

0,5

2,0

2,0

1,0

Gyakorlat óra/hét

1,5

1,0

8,0

1,0

3,0

1,0

2,0

2,5

0,5

2,0

1,5

0,5

1,0

3,0

0,5

2,5

1,0

0,5

0,5

1,0

0,5

0,5

2,0

2,0

1,0

1,0

34,0

12,5

7,0

14,5

462,5

259

536,5

1258


135

1,0

6,0

31 58209 0010 3102

Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő II. évfolyam

Tantárgy

Hegesztés Munka-és környezetvédelem Munkaszervezés Vörösrézvezetékek, acélcső, műanyagcső szerelés Épületgépészeti berendezések és készülékek Légtechnikai szerelések Épületgépészeti rendszerszerelés Üzembe helyezés, karbantartás, javítás, beüzemelés, átadás Bekötő-, csatlakozó, elosztó és belső vezetékek Gázmérők, nyomásszabályozók Gázfogyasztó berendezések Vállalkozási ismeretek Szakmai idegen nyelv Testnevelés Osztályfőnöki

Összesen óra év 96 16 16 128 80 64 80 128 128 64 96 64 64 64 32



hét

Elmélet óra/hét

3,0

1,0

0,5

0,5

0,5

0,5

4,0

1,0

3,0

2,5

0,5

2,0

2,0

1,0

1,0

2,5

0,5

2,0

4,0

1,0

4,0

1,0

3,0

2,0

1,0

1,0

3,0

1,0

2,0

2,0

1,0

2,0

1,0

2,0

2,0

1,0

1,0

35,0

14,0

2,0

19,0

448

64

608

1120

136


1,0

2,0

1,0 1,0

315820900103104 Vízvezeték-és vízkészülék-szerelő 18 hétre (1/2 évre) Épületgépészeti csőhálózat és berendezés szerelő szakma valamely elágazásával rendelkezők részére

Tantárgy

Épületgépészeti feladatok

Összesen óra év 144 144

Vízellátás Meleg víz előállítás Szennyvíz elvezetés Tűzvédelmi rendszerek, berendezések

108 108 72 36

Testnevelés

18

Osztályfőnöki Összesen óra/hét Összesen óra/félév


hét

Elmélet óra/hét

8,0

3,0

5,0

8,0

2,0

6,0

6,0

2,0

4,0

6,0

2,0

4,0

4,0

2,0

2,0

2,0

2,0

1,0

1,0

35,0

14,0

21,0

252

378

630

Gyakorlat óra/hét

315820900103101 Energiahasznosító berendezés-szerelő 18 hétre (1/2 évre) Épületgépészeti csőhálózat és berendezés szerelő szakma valamely elágazásával rendelkezők részére

Tantárgy

Épületgépészeti feladatok Napkollektorok Hőszivattyúk Szélmotorok Egyéb energiahasznosító berendezések Testnevelés Osztályfőnök

Összesen óra év 144 108 108 108 108 36 18

Összesen óra/hét Összesen óra/félév


hét

Elmélet óra/hét

8,0

3,0

5,0

6,0

2,0

4,0

6,0

2,0

4,0

6,0

2,0

4,0

6,0

2,0

4,0

2,0

2,0

1,0

1,0

35,0

14,0

21,0

252

378

630

137

Gyakorlat óra/hét

315820900103103 Központi-fűtés- és csőhálózat-szerelő szakma 18 hétre (1/2 évre) Épületgépészeti csőhálózat és berendezés szerelő szakma valamely elágazásával rendelkezők részére

Tantárgy

Épületgépészeti feladatok Fűtési csőhálózat

Összesen óra év 108 144 108

Fűtőtestek

72

Kazánok Fűtési rendszerek beüzemelése, karbantartása

144 36

Testnevelés

18

Osztályfőnöki Összesen óra/hét Összesen óra/félév


hét

Elmélet óra/hét

6,0

2,0

4,0

8,0

2,0

6,0

6,0

2,0

4,0

4,0

2,0

2,0

8,0

3,0

2,0

2,0

1,0

1,0

35,0 630

Gyakorlat óra/hét

3,0

2,0

14,0

3,0

18,0

252

54

324

315820900103102 Gázfogyasztóberendezés-és csőhálózat-szerelő 18 hétre (1/2 éves) Épületgépészeti csőhálózat és berendezés szerelő szakma valamely elágazásával rendelkezők részére

Tantárgy

Épületgépészeti feladatok Üzembe helyezés, karbantartás, javítás, beüzemelés, átadás Bekötő-, csatlakozó, elosztóés belső vezetékek Gázmérők, nyomásszabályozók Gázfogyasztó berendezések Testnevelés Osztályfőnöki

Összesen óra év 108 144 144 72 72 36 18



hét

Elmélet óra/hét

6,0

3,0

8,0

2,0

8,0

2,0

6,0

4,0

2,0

2,0

4,0

2,0

2,0

2,0

2,0

1,0

1,0

33,0

14,0

2,0

17,0

252

36

306

594

138


2,0

4,0

315211010000000 Géplakatos I. évfolyam Tantárgy

Műszaki dokumentáció Geometriai mérés Fémek kézi és kisgépes alakítása Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek Műszaki mérések Gépelemek beállítása Gépészeti kötések Gépbeállítás Szakmai idegen nyelv Testnevelés Osztályfőnöki


296 111 74 74 37


hét 2,0

2,0

2,0

1,0

1,0

7,0

2,0

2,0

2,0

1,0

1,0

2,0

148


Elmélet óra/hét

Gyakorlat óra/hét

3,0

2,0

4,0

1,0

3,0

8,0

2,0

6,0

3,0

1,0

2,0

2,0

1,0

2,0

2,0

1,0

1,0

35,0

14,0

7,0

14,0

518

259

518

hét

Elmélet óra/hét


Gyakorlat óra/hét

3,0

2,0

1,0

2,0

1,0

1,0

5,0

1,0

4,0

7,0

2,0

5,0

1295

1,0


315211010000000 Géplakatos II. évfolyam Tantárgy

Összesen óra év 96

Anyagok Meleg üzemi gyakorlatok Megmunkálások Gépelemek szerelési ismeretei Geometriai mérések Szerelés, üzembe helyezés Korrózió elleni védekezés Szakmai idegen nyelv Vállalkozási ismeretek Testnevelés Osztályfőnöki

64 160 224 64 224 64 64 64 64 32


2,0

2,0

7,0

1,0

6,0

2,0

1,0

1,0

2,0

1,0

1,0

2,0

1,0

1,0

2,0

2,0

1,0

1,0

35

13,0

5,0

17,0

416

160

544

1120

139

315212410000000 Szerkezetlakatos I. évfolyam Összesen óra


1,0

év

hét

Elmélet óra/hét

74

2,0

1,0

74

2,0

2,0

Gépészeti kötések

370

10,0

3,0

7,0


203,5

5,5

1,5

4,0

Anyagok

74

2,0

2,0

Geometriai mérés

74

2,0

1,0

129,5

3,5

0,5

111

3,0

74

2,0

1,0

Testnevelés

74

2,0

2,0

Osztályfőnöki

37

1,0

1,0

35,0

15,0

3,0

17,0

555

111

629

Tantárgy Általános gép munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Műszaki dokumentációk

Lemezlakatos munkák Lemezszerkezetek szerelése Szakmai idegen nyelv


Gyakorlat óra/hét

1,0 3,0 3,0

1295


140

1,0

315212410000000 Szerkezetlakatos II. évfolyam

Összesen óra

Elméletigényes gyakorlat óra/hét 2,0

év

hét

Elmélet óra/hét

Magasban végzett szerelések

80

2,5

0,5

Anyagvizsgálatok

64

2,0

16

0,5

0,5

48

1,5

1,5

80

2,5

0,5

32

1,0

1,0

32

1,0

1,0

144

4,5

0,5

256

8,0

144

4,5

0,5


64

2,0

2,0


64

2,0

2,0

Testnevelés

64

2,0

2,0

Osztályfőnök

32

1,0

1,0

35,0

13,0

4,0

18,0

416

128

576

Tantárgy

Fémek kézi és kisgépes alakítása Szerkezetlakatos ismeretek Korrózió elleni védekezés Minőségbiztosítás, munkajogi ismeretek Anyagok Tartószerkezeti lakatos munkák Szerkezetlakatos munkák Csarnokszerkezeti lakatos és vázlakatos munkák


1120

141

Gyakorlat óra/hét

2,0

2,0

4,0 8,0 4,0

33 52 30310000000

Távközlési műszerész

I. évfolyam Összesen óra

Tantárgy

Elmélet óra/hét


Gyakorlat óra/hét

év

hét

Informatikai alaptevékenységek

222

6,0


185

5,0

2,0


111

3,0

3,0

Műszaki előkészítés

222

6,0

2,0

1,0

296

8,0

4,0

4,0

74

2,0

1,0

1,0


74

2,0

1,0

1,0

Testnevelés

74

2,0

2,0

Osztályfőnöki

37

1,0

1,0

35,0

16,0

16,0

3,0

592

592

111

Villamos hálózatok és villamos jelek Egészségmegőrzés, egészségfejlesztés


6,0

1295

3,0

3,0


33 52 30310000000

Távközlési műszerész

II. évfolyam Összesen óra


év

hét

Elmélet óra/hét

Elektronikus műsorközlés

160

5,0

2,0

Beszédátviteli rendszerek

160

5,0

2,0

3,0

Telekommunikációs hálózatok

128

4,0

1,0

3,0

Szolgáltatások integrálása I.

96

3,0

1,0

Antenna szerelés, szerelés előkészítés

96

3,0

Szolgáltatások integrálása II.

128

4,0

2,0

Szolgáltatás és marketing

128

4,0

3,0


64

2,0

1,0

1,0


64

2,0

1,0

1,0

Testnevelés

64

2,0

2,0

Osztályfőnöki

32

1,0

1,0

35,0

16,0

10,0

9,0

512

320

288

Tantárgy


1120

142


2,0 3,0 2,0 1,0

54 52303 0010 5404 Távközlési technikus (gerinchálózati rendszer-technikus elágazás) I. évfolyam

Összesen óra

Tantárgy

Elmélet óra/hét


Gyakorlat óra/hét

év

hét


259

7,0


111

3,0

3,0


148

4,0

2,0


222

6,0

2,0

1,0

Villamos hálózatok és villamos jelek

333

9,0

4,0

5,0


74

2,0

2,0

111

3,0

1,0

37

1,0

1,0

35,0

15,0

15,0

5,0

555

555

185

Szövegszerkesztés (ECDL 3.m) Osztályfőnöki Összesen óra/hét Összesen óra/év

1295

7,0

2,0 3,0

2,0


54 52303 0010 5404 Távközlési technikus (gerinchálózati rendszer-technikus elágazás) II. évfolyam Összesen óra


év

hét

Elmélet óra/hét


128

4,0

2,0

2,0

Beszédátviteli rendszerek

160

5,0

2,0

3,0


128

4,0

2,0

2,0

Szolgáltatások integrálása I.

96

3,0

1,0

2,0

Üzemeltetési feladatok

Tantárgy

Gyakorlat óra/hét

96

3,0

2,0

1,0

Hibabejelentések ügyintézése Szolgáltatások integrálása II.

256

8,0

2,0

6,0

Szolgáltatás és marketing

160

5,0

3,0


64

2,0

Osztályfőnöki

32

1,0

1,0

35,0

15,0

18,0

2,0

480

576

64


1120

143

2,0 2,0

54 52303 0010 5404 Távközlési technikus (gerinchálózati rendszer-technikus elágazás) III. évfolyam (félév) Összesen óra


év

hét

Elmélet óra/hét

108

6,0

3,0

3,0

108

6,0

3,0

3,0

108

6,0

3,0

3,0

144

8,0

2,0

6,0

54

3,0

1,0

2,0

54

3,0

1,0

2,0


36

2,0

1,0

1,0

Osztályfőnöki

18

1,0

1,0

35,0

15,0

14,0

6,0

270

252

108

Tantárgy Hálózattervezés és nyilvántartás Gerinchálózat létesítése, fenntartása SDH/WDM/DWDM berendezések üzemeltetése SDH/WDM/DWDM gerinchálózatok menedzselése Információ és kommunikáció követelményei (ECDL 7 m.) Operációs rendszerek (ECDL 2.)


630

144

Gyakorlat óra/hét

54 52303 0010 5404 Távközlési technikus (gerinchálózati rendszertechnikus elágazás beszámítással képzési idő 2 év I. évfolyam

Tantárgy

Összesen óra

Elmélet óra/hét


Gyakorlat óra/hét

év

hét

74

2,0


111

3,0

3,0


148

4,0

2,0


222

6,0

2,0

1,0

Villamos hálózatok és villamos jelek

222

6,0

1,0

5,0


148

4,0

2,0

2,0


148

4,0

2,0

2,0

Beszéd átviteli rendszerek

185

5,0

2,0

3,0

37

1,0

1,0

35,0

15,0

15,0

5,0

555

555

185


Osztályfőnöki Összesen óra/hét Összesen óra/év

1295

2,0

2,0 3,0


54 52303 0010 5404 Távközlési technikus (gerinchálózati rendszertechnikus elágazás beszámítással képzési idő 2 év II. évfolyam

Tantárgy

Szolgáltatások integrálása I. Üzemeltetési feladatok Hibabejelentések ügyintézése Szolgáltatások integrálása II. Szolgáltatás és marketing Hálózattervezés és nyilvántartás Gerinchálózat létesítése, fenntartása SDH/WDM/DWDM berendezések üzemeltetése SDH/WDM/DWDM gerinchálózatok menedzselése Osztályfőnöki

Összesen óra év 96 96 224 160 128 128 128 128 32


hét

Elmélet óra/hét


3,0

1,0

2,0

3,0

2,0

1,0

7,0

1,0

6,0

5,0

3,0

4,0

2,0

2,0

4,0

2,0

2,0

4,0

2,0

2,0

4,0

1,0

3,0

1,0

1,0

35,0

15,0

18,0

2,0

480

576

64

1120

Gyakorlat óra/hét

2,0

Belépés feltétele: informatika érettségi + ECDL 2. 3. 7. modulokból vizsgabizonyítvány 145

31 521 091000000 Gépi forgácsoló (2010. szeptembertől) I. évfolyam

Tantárgy Általános munka-,baleset,tűz-és környezetvédelmi ismeretek


Anyagok Geometriai mérések Általános gépészeti technológiai feladatok Esztergálási alapfeladatok Esztergálási feladatok

74 222 296 296 37

Fúrás Darabolás Szakmai idegen nyelv Osztályfőnöki Testnevelés

37 74 37 74

Összesen Óra/hét Összesen óra/év

hét

Elmélet óra/hét


2,0

1,0

1,0

2,0

1,0

1,0

2,0

1,0

1,0

6,0

2,0

4,0

8,0

2,0

6,0

8,0

2,0

6,0

1,0

1,0

1,0

1,0

Gyakorlat óra/hét

2,0

1,0

1,0

1,0

2,0

2,0

35

13

6,0

16,0

481

222

592

1295


146

1,0

31 521 091000000 Gépi forgácsoló (2010. szeptembertől) II. évfolyam

Tantárgy

Összesen óra év 64

Anyagok Geometriai mérések Általános gépészeti technológiai feladatok CNC forgácsolás

32 96 256 192

Marás Köszörülés Gyalulás,vésés Szerszámméretezés Szakmai idegen nyelv Vállalkozási ismeretek Osztályfőnöki Testnevelés

192 32 32 64 64 32 64


hét

Elmélet óra/hét


2,0

1,0

1,0

1,0

Gyakorlat óra/hét

1,0

3,0

1,0

2,0

8,0

2,0

6,0

6,0

2,0

4,0

6,0

2,0

4,0

1,0

1,0

1,0

1,0

2,0

1,0

1,0

2,0

1,0

1,0

1,0

1,0

2,0

2,0

35

13,0

4,0

18,0

416

128

576

1120

147

33 522 0200000000 Hűtő-klímaberendezés szerelő (2010. szeptembertől) I. évfolyam

Tantárgy Általános gépészeti munka,baleset,-tűz-és környezetvédelmi ismeretek Geometriai mérés Fémek kézi-és kisgépes alakítása Dokumentációk


Mérések Munkaszervezés Műszaki dokumentációk Hegesztés Épületgépészeti szerkezetek Szerelés előkészítése Tartószerkezetek szerelése Csővezetékek szerelése Tömítettség és tömörségellenőrzés Szakmai idegen nyelv Osztályfőnöki Testnevelés

185 185 111 92,5 92,5 111 222 74 37 74


hét

Elmélet óra/hét


2

0,5

1,5

4

1,0

3,0

3

1,0

2,0

1

1,0

2

2,0

0,5

0,5

Gyakorlat óra/hét

0,5

0,5

3,0

1,0

2,0

2,5

0,5

2,0

2,5

0,5

2,0

3,0

1,0

2,0

6,0

2,0

4,0

2,0

1,0

1,0

1,0

2,0

2,0

35

13

5

17

481

185

629

1295


148

1,0

33 522 0200000000 Hűtő-klímaberendezés szerelő (2010. szeptembertől) II. évfolyam

Tantárgy

Hűtéstechnika alapjai Hűtő-és közvetítő közegek,olajok Munka-és környezetvédelmi ismeretek Kompresszoros hűtőrendszerek alapelemei Szerelvények, segédszerelvények, segédberendezések Hűtőberendezések telepítése, szerelése Hűtőberendezések üzembehelyezése Hűtőberendezések javítása Klíma-és légtechnikai szerelési feladatok Klímaberendezések üzembehelyezése Hűtő-és klímaberendezések üzemeltetése, karbantartása Munkalap,számla kiállítás dokumentálás ügyfél szolgálati tevékenység Szakmai idegen nyelv Osztályfőnöki Testnevelés

Összesen óra év 16 32 16 32 32 160 96 96 176 80 160 64 64 32 64


hét

Elmélet óra/hét

0,5

0,5

1,0

0,5

0,5

0,5

1,0

1,0

1,0

1,0

5,0

1,0

3,0


Gyakorlat óra/hét

0,5

1.0

3,0

1,5

1,5

3,0

1,0

2,0

5,5

0,5

5,0

2,5

0,5

2,0

5,0

1,0

2,0

2,0

2,0

0,5

1,0

1,0

2,0

2,0

35

13,0

5,5

16,5

416

176

528

1120

149

1,0

3,0

1,5

31 52109 1000 0000

Gépi forgácsoló (előrehozott szakképzés) I. évfolyam

Tantárgy Általános munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek Anyagok Geometriai mérések Általános gépészeti technológiai feladatok Esztergálási alapfeladatok I. Fúrás Darabolás Idegen nyelv (kompetencia) Történelem szociális állampolgári (kompetencia) Ember és természet (természettudományos (kompetencia) Informatika digitális (kompetencia) Matematikai (kompetencia) Magyar nyelv és irodalom (anyanyelvi és művészeti kompetencia) Testnevelés Osztályfőnöki (tanuláskompetencia) Összesen Óra/hét Összesen óra/év

Összesen óra év 74 74 74 185 111 37 37 74 74 74 74 74 111 74 37

hét

Elmélet óra/hét


2,0

1,0

1,0

2,0

1,0

1,0

2,0

1,0

1,0

5,0

1,0

4,0

3,0

1,0

2,0

1,0

1,0

1,0

1,0

Gyakorlat óra/hét

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

3,0

3,0

2,0

2,0

1,0

1,0

32,0

21,0

4,0

7,0

777

148

259

1184


150

31 52109 1000 0000

Gépi forgácsoló (előrehozott szakképzés) II. évfolyam

Tantárgy

Anyagok Geometriai mérések Általános gépészeti technológiai feladatok Esztergálási alapfeladatok II. Esztergálási feladatok I. CNC forgácsolás I. Idegen nyelv Történelem szociális állampolgári ismeret Ember és természet (természettudományos kompetencia) Informatika digitális kompetencia Matematikai kompetencia Magyar nyelv és irodalom (anyanyelvi és művészeti kompetencia) Testnevelés Osztályfőnöki (tanulás kompetencia) Összesen Óra/hét Összesen óra/év

Összesen óra év 74 37 148 148 148 148 74 74 37 37 37 111 74 37

hét

Elmélet óra/hét


2,0

1,0

1,0

1,0

Gyakorlat óra/hét

1,0

4,0

2,0

2,0

4,0

1,0

3,0

4,0

1,0

3,0

4,0

1,0

3,0

2,0

2,0

2,0

2,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

3,0

3,0

2,0

2,0

1,0

1,0

32

19,0

2,0

11,0

703

74

407

1184


151

31 52109 1000 0000

Gépi forgácsoló (előrehozott szakképzés) III. évfolyam

Tantárgy

Esztergálási feladatok II.


Marás Köszörülés CNC forgácsolás II. Gyalulás, vésés Szerszámélezés Vállalkozási ismeretek Idegen nyelv (kompetencia) Történelem szociális állampolgári kompetencia Ember és természet (természettudományos kompetencia) Informatika digitális kompetencia

192 192 32 32 64 32 32 32

Matematika kompetencia Magyar nyelv és irodalom (anyanyelvi és művészeti kompetencia)

32

Testnevelés Osztályfőnöki

32



hét

Elmélet óra/hét

Gyakorlat óra/hét

8,0

2,0

6,0

6,0

2,0

4,0

6,0

2,0

4,0

6,0

2,0

4,0

1,0

1,0

1,0

1,0

2,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

0

0

0

0

1,0

1,0

0

0

1,0

1,0

35,0

14,0

1,0

448

32

1120

152

1,0

20 640

33 522 0200000000

Hűtő- és klímaberendezés szerelő, karbantartó (előrehozott szakképzés) I. évfolyam

Tantárgy

Geometriai mérés Fémek kézi és kisgépes alakítása Dokumentációk Épületgépészeti szerkezetek Szerelés előkészítése Tartószerkezetek szerelése Idegen nyelv (kompetencia) Történelem szociális állampolgári kompetencia Ember és természet (természettudományos kompetencia) Informatika (digitális kompetencia) Matematika (kompetencia) Magyar nyelv és irodalom (anyanyelvi és művészeti kompetencia) Testnevelés Osztályfőnöki (tanulás kompetencia) Összesen Óra/hét Összesen óra/év

Összesen óra év 148 111 37 92,5 92,5 111 74 74 74 74 74 111 74 37


hét

Elmélet óra/hét

4,0

1,0

3,0

3,0

1,0

2,0

1,0

1,0

2,5

0,5

2,0

2,5

0,5

2,0

3,0

1,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

3,0

3,0

2,0

2,0

1,0

1,0

32,0

21,0

11,0

777

407

1184


153

Gyakorlat óra/hét

33 522 0200000000

Hűtő- és klímaberendezés szerelő, karbantartó (előrehozott szakképzés) II. évfolyam

Tantárgy

Összesen óra év

Általános gépészeti munka,baleset-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek

74

Munka-és környezetvédelmi ismeretek

18,5

Mérések Munkaszervezés Műszaki dokumentációk Hegesztés Csővezetékek szerelése Tömítettség és tömörségellenőrzés Hűtéstechnika alapjai Hűtő-és közvetítő közegek, olajok Klíma-és légtechnikai szerelési feladatok Idegen nyelv (kompetencia) Történelem szociális állampolgári kompetencia Ember és természet (természettudományos kompetencia) Informatika (digitális kompetencia) Matematika (kompetencia) Magyar nyelv és irodalom (anyanyelvi és művészeti kompetencia) Testnevelés Osztályfőnöki (tanulás kompetencia) Összesen Óra/hét Összesen óra/év

74 18,5 18,5 111 222 18,5 37 148 74 74 37 37 37 111 74 37

hét

Elmélet óra/hét

2,0

0,5

0,5

0,5


Gyakorlat óra/hét

1,5

2,0

2,0

0,5

0,5

0,5

0,5

3,0

1,0

2,0

6,0

2,0

4,0

0,5

0,5

1,0

0,5

4,0

1,0

2,0

2,0

2,0

2,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

3,0

3,0

2,0

2,0

1,0

1,0

33,0

19,5

3,0

10,5

721,5

111

388,5

1221


154

0,5 3,0

33 522 0200000000

Hűtő- és klímaberendezés szerelő, karbantartó (előrehozott szakképzés) III. évfolyam

Tantárgy

Összesen óra

Elmélet óra/hét


Gyakorlat óra/hét

1,0

4,0

1,5

1,5

év

hét

32

1,0

1,0

32

1,0

1,0

192

6,0

1,0

96

3,0

96

3,0

Klíma-és légtechnikai szerelési feladatok Klímaberendezés üzembehelyezése Hűtő-és klímaberendezések üzemeltetése, karbantartása Munkalap, számla kiállítás, dokumentálás, ügyfélszolgálati tevékenység Vállalkozási ismeretek

128

4,0

96

3,0

1,0

160

5,0

1,0

64

2,0

2,0

64

2,0

1,0

Idegen nyelv (kompetencia)

32

1,0

1,0

Történelem szociális állampolgári kompetencia Ember és természet (természettudományos kompetencia) Informatika (digitális kompetencia) Matematika (kompetencia)

32

1,0

1,0

32

1,0

1,0

0

0

0

0

Magyar nyelv és irodalom (anyanyelvi és művészeti kompetencia) Testnevelés

32

1,0

1,0

0

0

Osztályfőnöki (tanulás kompetencia) Összesen Óra/hét Összesen óra/év

1

1,0

1,0

35,0

14,0

4,5

16,5

448

144

528

Kompresszoros hűtőberendezések alapelemei Szerelvények, segédszerelvények, segédberendezések Hűtőberendezések telepítése, szerelése Hűtőberendezések üzembehelyezése Hűtőberendezések javítása

1120

155

1,0

2,0 4,0 2,0 1,0

3,0

1,0

31 582 0900103104 Vízvezeték- és készülékszerelő (előrehozott szakképzés) I. évfolyam

Tantárgy

Műszaki dokumentációk Geometriai mérés Fémek kézi-és kisgépes alakítása Épületgépészeti szerkezetek Szerelés előkészítése Idegen nyelv (kompetencia) Történelem szociális állampolgári kompetencia Ember és természet (természettudományos kompetencia) Informatika (digitális kompetencia) Matematika (kompetencia) Magyar nyelv és irodalom (anyanyelvi és művészeti kompetencia) Testnevelés Osztályfőnöki (tanulás kompetencia) Összesen Óra/hét Összesen óra/év

Összesen óra év 37 74 296 92,5 92,5 74 74 74 74 74 111 74 37


Gyakorlat óra/hét

1,0

6,0

hét

Elmélet óra/hét

1,0

1,0

2,0

2,0

8,0

1,0

2,5

0,5

2,0

2,5

0,5

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

3,0

3,0

2,0

2,0

1,0

1,0

32,0

21,0

1,0

10,0

777

37

370

1184


156

31 582 0900103104 Vízvezeték- és készülékszerelő (előrehozott szakképzés) II. évfolyam

Tantárgy

Dokumentációk Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz-és környezetvédelmi ismeretek Munka-és környezetvédelem Munkaszervezés Mérések Hegesztés Csővezetékek szerelése Tartószerkezetek szerelése Tömítettség, tömörségi ellenőrzés Épületgépészeti berendezések és készülékek Idegen nyelv (kompetencia Történelem szociális állampolgári kompetencia Ember és természet (természettudományos kompetencia) Informatika (digitális kompetencia) Matematika (kompetencia) Magyar nyelv és irodalom (anyanyelvi és művészeti kompetencia) Testnevelés Osztályfőnöki (tanulás kompetencia) Összesen óra/hét Összesen óra/év

Összesen óra év 55,5 185 18,5 18,5 18,5 111 111 55,5 55,5 74 74 37 37 37 111 74 37

hét

Elmélet óra/hét


1,5

0,5

1,0

5,0

1,5

3,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

Gyakorlat óra/hét

0,5

3,0

1,0

2,0

3,0

0,5

2,5

2,5

1,0

1,5

2,5

0,5

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

3,0

3,0

2,0

2,0

1,0

1,0

32,0

19,0

5,0

8,0

703

185

296

1184


157

31 582 0900103104 Vízvezeték- és készülékszerelő (előrehozott szakképzés) III. évfolyam Tantárgy Vörösrézvezetékek szerelése Acélcsövek szerelése Műanyagcsövek szerelése Légtechnikai szerelések Épületgépészeti rendszerszerelés Vízellátás Meleg víz előállítás Szennyvíz elvezetés Tűzvédelmi rendszerek, berendezések Idegen nyelv (kompetencia) Történelem szociális állampolgári kompetencia Ember és természet (természettudományos kompetencia) Informatika (digitális kompetencia)

Összesen óra év 160 96 224 192 96 96 96 32 32 32

Matematika (kompetencia) Magyar nyelv és irodalom (anyanyelvi és művészeti kompetencia

32

Testnevelés Osztályfőnöki (tanulás kompetencia) Összesen óra/hét Összesen óra/év

32


hét

Elmélet óra/hét

5,0

1,0

4,0

3,0

1,0

2,0

7,0

2,0

5,0

6,0

2,0

4,0

3,0

1,0

2,0

3,0

1,0

2,0

3,0

1,0

2,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

0

0

0

0

1,0

1,0

0

0

1,0

1.0

35,0

14,0

1120

448

158

0

Gyakorlat óra/hét

21,0 672

54 5210100000000 Gépgyártás-technológiai technikus (levelező) I. évfolyam

Összesen óra

Tantárgy év Általános gépészeti munkabaleset- tűz és környezetvédelmi ismeretek Általános gépészeti technológiai ismeretek Anyagvizsgálatok Ipari anyagok- és előgyártmányok CNC gépkezelési ismeretek I. Forgácsoló alapeljárások Geometriai mérések

hét 0,5

18

3,0

108

1,0

36

1,5

54

1,5

54

2,5

90

0,5

18

10,5


378

Elmélet óra/hét


Gyakorlat óra/hét

0,5 2,0

1,0

0,5

0,5

1,0

0,5

1,0

0,5

2,0

0,5

0,5 7,5

1,0

2,0

270

36

72

54 5210100000000 Gépgyártás-technológiai technikus (levelező) II. évfolyam

Összesen óra

Tantárgy év Általános gépészeti munkabaleset- tűz- és környezetvédelmi ismeretek

16

Mérőtermi ismeretek

48

CNC gépkezelés Gyártástervezési ismeretek Gyártásirányítási ismeretek CNC gépkezelés II. Korszerű forgácsolóeljárások Vállalkozástan

96 64 32 64 32 32

0,5 1,5 3,0 2,0 1,0 2,0 1,0 1,0 12,0


hét

Elmélet óra/hét

384

159


Gyakorlat óra/hét

0,5 1

0,5

2

1

1

1

1 0,5

0,5

0,5

1 0,5

0,5

0,5

6,5

4

1,5

208

128

48

54 5820100000000 Épületgépész technikus (levelező) I. évfolyam

Összesen óra

Tantárgy év Általános gépészeti technológiai ismeretek Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelem Épületgépészeti alapismeretek Tüzelés- és légtechnikai berendezések Épületgépészeti folyamatok tervezése, szervezése, ellenőrzése Összesen Óra/hét Összesen óra/év

hét 2,0

72

1,0

36

2,5

90

3,0

108

3,0

108

11,5 414

Elmélet óra/hét


Gyakorlat óra/hét

1,0

1,0

0,5

0,5

1,0

1,0

2,0

1,0

0,5

3,0 7,5

2,0

2,0

270

72

72

54 5820100000000 Épületgépész technikus (levelező) II. évfolyam

Összesen óra

Tantárgy év Épületgépészeti folyamatok tervezése, szervezése, ellenőrzése Épületgépészeti kivitelezési, üzemviteli ellenőrzési ismeretek Vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése Összesen Óra/hét Összesen óra/év

64 224 32

hét 2 7 1 10

320

160


Gyakorlat óra/hét

1,0

2,0

7,0

1,0

2,0

224

32

64

Elmélet óra/hét

2,0 4,0 1,0

54 5230100000000 Elektronikai technikus (levelező) I. évfolyam Összesen óra

Tantárgy év Villamosipari rajzok

18


72

Informatika

36

Villamos műszerek és mérések

72


72

Munkaszervezés

18


72

hét 0,5 2,0


2,0 1,0

2,0

2,0

2,0

2,0

0,5

0,5

2,0 10

360

Gyakorlat óra/hét

0,5

1,0


Elmélet óra/hét

2,0 2,5

3,0

4,5

90

108

162

54 5230100000000 Elektronikai technikus (levelező) II. évfolyam Összesen óra

Tantárgy év Vállalkozási ismeretek Villamosipari anyag- és gyártásismeret Programozható vezérlőeszközök

16 16 16

Automatika

16

Villamosipari méréstechnika

64

Programozási gyakorlat

64

Elektronikai CAD gyakorlat

32

Automatika gyakorlat

64


64

0,5 0,5 0,5 0,5


0,5 0,5 0,5 2,0

2,0

2,0

1,0

1,0

2,0

2,0

2,0

352

161

Gyakorlat óra/hét

0,5

2,0

11,0


hét

Elmélet óra/hét

2,0 2,0

7,0

2,0

64

224

64

Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerében A szakképzési törvény 11. §-a alapján a szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítést nyújtó, szakképzésben előírt – megegyező tartalmú – szakmai követelmények teljesítésébe be kell számítani.

A 13. évfolyamra beiratkozás feltétele:

bármilyen középiskolai érettségi bizonyítvány

A 14. évfolyamra beiratkozás feltétele:

a választott szakmacsoportban szerzett középiskolai érettségi bizonyítvány a kidolgozott beszámíthatósági feltételek teljesítése

Másodszakma megszerzésének feltétele: az alapszakmában megszerzett modulok igazolása. Felnőttoktatás (nappali, esti, levelező rendszerű) Első szakképzettség megszerzésére irányul. Bármely szakmában a teljes képzési idő 2 év. Felvételi követelmény: nincs szakképzettség középiskolai korhatárt meghaladta Felnőttképzés Tanúsítvánnyal szakmákban.

engedélyezett

szakterületen

162

az

Alapító

Okirat

mellékletét

képező

Beszámíthatóság 54 5210100000000 Gépgyártás-technológiai technikus Gépgyártás-technológiai technikus szakképesítés felépítése a 13. évfolyamon Tantárgy

Elmélet

Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek Általános gépészeti technológiai ismeretek Ipari anyagok és előgyártmányok, képlékenyalakítás

Gyakorlat

Összesen

2

Anyagvizsgálatok

E.

9.

Gy.

10.

Gy.

11.

E.

Gy.

3

4

7

1,5

3

4

7

0,5

4

12.

E.

1

Összesen

Gy.

1

2

1,5

2 4

1

2,5

1

0,5

5

3

7 7

1

0,5

Forgácsoló alapeljárások

E.

2

1


Beszámíthatóság

0,5

8

4

4

2,5

2

12,5

54 5820100000000 Épületgépész technikus Épületgépész technikus szakképesítés felépítése a 13. évfolyamon Tantárgy Általános gépészeti technológiai ismeretek Általános gépészeti munka,baleset-, tűz- és környezet-védelmi feladatok Épületgépészeti alapismeretek Épületgépészeti ismeretek Tüzelés- és légtechnikai mérések

Elmélet

Elméletigényes gyakorlat

4

Gyakorlat

Összesen

1,5

5,5

1 3 6 4

1

Beszámíthatóság E. 2

9.

Gy. 4

E. 2

10.

Gy. 4

E.

Gy.

E.

12.

Gy.

1

1

1

2

6

2

3

9

2

4

11.

Összesen 13

1 4

2

1,5 2,5

Fakultáció 2

Fakultáció 2

7,5 4

8,5 4

161

54 523 01 0000 00 00

Elektronikai technikus

Elektronikai technikus szakképesítés felépítése a 13. évfolyamon Tantárgy Informatikai, munkaszervezési és tervezési, technológiai alaptevékenységek végzése Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása

Elmélet

11

Beszámíthatóság


Gyakorlat

Összesen

1

5

6

3

7

18

E.

9.

Gy.

E.

10.

Gy.

4

E.

11.

Gy.

E.

12.

Gy.

2 1

Összesen

6 3

4

6

4

18

52 213 0001 00 0 0 00 Kiadványszerkesztő Kiadványszerkesztő szakképesítés felépítése a 13. évfolyamon Tantárgy

Elmélet

Gyakorlat

Beszámíthatóság Összesen

E.

9.

Gy.

E.

10.

Gy.

E.

11.

Gy.

E.

1

12.

Gy.

Összesen


2

2

1

2

Munkavédelem

1

1

1

1

Anyagismeret

1

1

1

1

Encikolpédia

2

2

Szedőnyelvtan

1

1

1

Informatika

2

2

1

1

2

Fény- és színtani ismeretek

2

2

1

1

2

Szövegfeldolgozás

1

1

1

1

Kiadványszerkesztő ismeretek

3

3

1

3

1

1

164

1

1

2 1

Szakmai gyakorlat

17

54 481 03 0010 5401

3

3

Munkavédelem, gazdasági ismeretek, minőségbiztosítás Számítástechnikai alapismeretek

Elmélet


Gyakorlat

3 3

5

17

Informatikai rendszergazda (informatikai hálózattelepítő és üzemeltető elágazás)

Informatikai rendszergazda szakképesítés felépítése a 13. évfolyamon Tantárgy

6


E.

9.

Gy.

E.

10.

Gy.

3 4

E.

11.

Gy.

E.

1

7

1

2

1

Gy.

1

2

Összesen 2

1

7

Programozás

3

Hálózati alapismeretek

3

5

8

Hardver ismeret

2

4

6

4

4

2

2

4

2

4

2

2

4

Webfejlesztés I. Webfejlesztés II.

2

3

12.

3 1………………..2

3 2

1

1

Megjegyzés: A hardver ismeret tananyagegység hiányzó óraszámai a 14. évfolyam szabad sávjába kerülnek.

165

2

8 2

1

54 4810400105405 Távközlési informatikus

Távközlési informatikus szakképesítés felépítése a 13. évfolyamon Tantárgy Munkavédelem, gazdasági ismeret, minőségbiztosítás Számítástechnikai alapismeretek

Elmélet


Gyakorlat

3 3

Programozás

3

Hálózati alapismeretek

3


9.

Gy.

E.

10.

Gy.

3 4

1

2

1

3

Digitális technika

3

3 4

Gy.

E.

12.

Gy.

2

1

7 3

1…………………2

2

2

Megjegyzés: a szakmai gyakorlat a képzés megkezdése előtt 120 óra nyári gyakorlattal teljesíthető.

166

1

2

8

1

1

4

Összesen

1

3

8

3

11.

2

3 5

E. 1

7

Elektronika

Szakmai gyakorlatok

E.

2 2

4

Szakmai gyakorlat képzéshelyeinek és formáinak bemutatása Operatív feladat: A gyakorlati képzés tervezése, szervezése, irányítása, termelőtevékenység megszervezése, gazdálkodás, gyártás.

végrehajtása.

A

Tárgyi erőforrások: A TISZK által megkövetelt feladatstruktúra jelentően megváltoztatja az eszközállományt, infrastruktúrát, aminek innovációs előkészületei folyamatban vannak a KMOP pályázat megvalósításával. Jelenleg rendelkezésünkre állnak, illetve megújulnak: gépészeti, épületgépészeti, elektromos, nyomdász oktató kabinetek eszközállománnyal aktivizálva; rajzkabinet, kézi és számítógépes tervezési gyakorlatokhoz;

mérőszobák, épületgépészeti mérésekhez, gépészeti, mechanikai, pneumatikai, hidraulikai mérésekhez.

A gyakorlati képzést biztosító konkrét, produktív munkatevékenységek:

lemezalakító és forgácsoló bérmunkák végzése;

forgácsológépek karbantartása, nagyjavítása;

szolgáltatások végzése;

tanmeneti önálló termékek megmunkálása.

A produktív munkatevékenység célja:

A tanulók érdekes, sokoldalú munkaellátottságának biztosítása az oktatási követelmények szerint.

Konvertálható szakember biztosítás a piaci igények kielégítésére.

Árbevételi kötelezettségekhez való hozzájárulás.

A munka értelmi megjelenítése.

Sikerélmény biztosítása a tanulók részére.

A gyakorlati képzést biztosító nélkülözhetetlen közvetett feladatok:

Tervkészítések, ügyintézések.

Oktatási, termelési tevékenység műszaki előkészítése, irányítása, ellenőrzése.

Gazdálkodási feladatok.

Karbantartás, nagyjavítás, műszaki fejlesztés és kivitelezés.

Tanár-tanulói együttműködés kiterjesztése:

ipari vásárok látogatásának megszervezése;

alkalmazástechnikai bemutatók létrehozása;

speciális műszaki kiállítások megtekintése;

termelőegységek látogatása;

tapasztalatcserék más tanintézetekkel;

tapasztalatcserék külföldi tanintézetekkel, szakmai szervezetekkel.

A gyakorlati képzés minden szakképesítés esetében iskolánk tanműhelyeiben folyik. Specifikus szakmai ismeretanyag elsajátítása tapasztalatcseréken történik.

16. A Kollégium Pedagógiai Programja

1. Bevezetés

1.1. Jogi alapok A Magyar Köztársaságnak a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvénye meghatározza azokat a jogi kereteket, amely lehetővé és szükségessé teszik minden iskola számára a pedagógiai program elkészítését. A pedagógiai program készítésénél figyelembe vettük az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának és a gyermeki jogok chartájának általános irányelveit. Pedagógiai programunk jogi környezetét a 36/2009. (XII.23.) OKM rendelet A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) számú OM rendelet módosításáról szabályozza.

1.2. Kollégiumunk: helyzetünk, főbb jellemzők Kollégiumunk a Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium része, az iskolával egybeszervezett, önkormányzati fenntartású fiú és leány középiskolai kollégium, amely 14 éves kortól 22 éves korig fogad diákokat. Tanulóink 75%-a más iskolából érkezik, pedagógiai programunk elkészítésekor éppen ezért figyelembe kellett vennünk a partneriskolák pedagógiai programját is. A felvett tanulók több megyéből, az ország minden részéről jelentkeznek. Eltérő kulturális és szociális háttérrel rendelkeznek. Ezért nevelési koncepciónk kialakításakor ezeket a körülményeket is tekintetbe kellett vennünk. Jelentős számban vannak határon túli tanulóink is.

1.2.1. Tárgyi, dologi eszközök 1.2.1.1. Épületünk A kollégium régi építésű, 2002-ben felújított épület. A kollégium teljes belső tere megújult, a hálószobákon kívül a fürdőhelyiségek, étkezőkonyhák, klubhelyiségek is korszerűsödtek. Az épület földszintjén konyha működik, diákjaink a hozzá tartozó, szintén megújult étteremben étkeznek. A kollégiumi szintű előadások és rendezvények tartására alkalmas színházterem felújítása 2008-ban történt meg, emellett az épületben létrejött a kollégiumi könyvtár, melynek könyvállománya az iskolai könyvtár része. A helyiségek állapota megfelelő, további korszerűsítések, így tetőfelújítás, ablakszigetelés (illetve a nyílászárók cseréje), parképítés, műfüves pálya építése, multimédia termek kialakítása, az épület akadálymentesítése a közeljövőben várható. Az iskola több helyiségét, létesítményét – tornaterem, edzőterem, futball, kézilabda és kosárlabdapálya, atlétikai pálya, iskolai könyvtár – a kollégium diákjai is használhatják.

168

1.2.1.2. Ellátottság, berendezések, felszerelések Az „A” szárnyban az első emeleten 10 lány háló, a második emeleten szintén 10 lány háló található. (Összesen 80 lány részére.) A „B” és „C” szárnyban 33 hálószoba található 120 fiú elhelyezésére. Jelenleg egy tízgépes, internetezési lehetőséget biztosító számítástechnikai szaktanteremmel, egy szabadidőszobával, egy DÖK-szobával, két társalgóval, egy könyvtárhelyiséggel (melyet az elmúlt években, pályázati lehetőségeket kihasználva bővíteni tudtuk), négy tanulószobával (melyből kettőt az anyaiskola 8-14 óra között nyelvoktatási célra igénybe vesz), egy diákmosodával, négy teakonyhával, valamint két betegszobával rendelkezünk. Pályázatokon multimédiás eszközöket (projektorokat, hangrendszereket, stúdiófelszerelést, számítógépeket) nyertünk, ezekkel a szakköri és oktatási tevékenységünket nagymértékben korszerűsíteni tudtuk. A közös helyiségek egy részét korszerű eszközökkel és bútorokkal szereltük fel, a hálószobákat is sikerült felújított és új bútorokkal otthonosan berendezni. 1.2.1.3. Pedagógiai program felszerelések jegyzéke

végrehajtásához

szükséges

eszközök

és

A kollégiumi kötelező minimum feltételekkel rendelkezünk. A tanulói létszám növekedésével párhuzamosan bővítenünk kell az eszközállományt, pótolni kell a felmerülő hiányokat és végrehajtani a szükségessé váló cseréket. Az étkezőkonyhák felszereltségén diákjaink létszámát tekintve javítanunk kell: szükséges további speciális hűtőszekrények, mikrohullámú sütők és villanytűzhelyek beszerzése. A minimum feltételeken kívül szükségünk van további számítógépek beszerzésére, melyet egyrészt támogató partnereinktől, másrészt pályázat útján szeretnénk beszerezni. A multimédiás termek létrehozására újabb pályázatokon kell részt vennünk. Bővítenünk kell a szakkörökhöz és egyéb foglalkozások eszközellátottságát. A hálószobákban vagy a folyosókon szükség lenne további cipőtároló és egyéb szekrényekre. A létszámbővülés és az elhasználódás miatt további éjjeli lámpákra van szükség. Igényesebb televíziós csatornák vételére alkalmas antennarendszer kiépítésére is szükség van. A könyv- és filmállományt – szaktanári vélemények és a tanulói igények alapján – korszerűsítenünk, majd folyamatosan gyarapítanunk kell. A könyvtárat digitális archívummal (DVD és CD-ROM gyűjtemény) valamint – a helyes és modern könyvtárhasználat megismertetését lehetővé tevő – számítógépes katalógussal kell felszerelnünk. Bővíteni kívánjuk a szakképzésekhez szükséges szakirodalom választékát is. Szükség van a diákönkormányzati helyiség megfelelő technikai eszközökkel (külön számítógép, nyomtató) és egységes bútorokkal való felszerelésére annak érdekében, hogy ott a kollégiumi diákújság és a kollégiumi honlap szerkesztése is lehetséges legyen. 1.2.2. Humánerőforrás A kollégiumi tanárok képzettsége a törvényben előírtaknak megfelelő, valamennyien felsőfokú képesítéssel rendelkeznek.

169

A kollégiumi nevelők élnek a posztgraduális képzés, szervezett továbbképzésekbe való bekapcsolódás, szakvizsgával záruló továbbképzésekbe való beiskolázás, továbbképzés, önképzés lehetőségeivel. A kollégium a törvényi előírásoknak megfelelően továbbtanulási, továbbképzési tervet készít. A kollégiumi nevelőtanárokon kívül egy fő adminisztrátori feladatokat lát el. Az egyéb, nem pedagógiai jellegű feladatokat az anyaiskola technikai személyzete látja el. 1.2.3. Kollégiumunk kapcsolatrendszere •

Anyaintézmény: Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium

•

•

Az anyaintézmény pedagógiai munkát segítő munkatársai: Erdeyné Kemény Katalin - ifjúságvédelmi felelős Besztercei Györgyné – fejlesztő pedagógus Horvay Zoltán – iskolapszichológus Partneriskolák

•

Ökoiskolák, Ökokollégiumok

•

A pedagógiai munkát segítő szervezetek: Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Iránytű Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda Budapesti Rendőr-főkapitányság, IX. kerületi Rendőrkapitányság Összefogás a Ferencvárosért Bűnmegelőzési Egyesület Eszter Közhasznú Alapítvány és Ambulancia Egészségügyi intézmények: iskolaorvos, iskolanővér Erzsébet Kórház Gyáli úti Orvosi Rendelő Szent István Kórház Mester utcai Szakrendelő

•

1.3. Kollégiumunk hagyományai Kollégiumunk a két világháború közt a sporttisztek képzésének színhelye volt. Az ötvenes években az ifjúmunkás város vezetői is nagy hangsúlyt fektettek a testedzésre. Ebből és az épületek kedvező elrendezéséből, a nagy – 4,5 hektár - szabad területből, a sportpályák meglétéből fakadóan a diákok körében a sportélet mindig is élénk volt. Kollégiumunk egyéb hagyományainak kialakítására – az ökokollégium cím 2009. évi elnyerése után - komoly hangsúlyt fektetünk. A Kollégiumi Napok rendezvényei, az ismerkedési est, a végzősök búcsúztatása és az Öregdiák-találkozó, Zöld napok, a Mikulás-bál, a karácsonyi ünnepség, a farsangi bál, az évzáró bográcsparti, valamint a kollégiumok közötti versenyek, az ismeretterjesztő előadások, az őszi és tavaszi környezetrendezés, takarítás, a természetjáró kör programjai hagyománnyá váltak nálunk és erősítik a kollégiumi közösséget.

170

2. A kollégium feladatai, alapelvei

2.1. Általánosan A kollégiumunk feladatai a következő általános irányelvekben foglalhatók össze: •

Meg kell teremtenie a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, akiknek a tanulásához, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére lakóhelyükön nincs lehetőség.

•

Biztosítania kell az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket azoknak, akiknek a tanulásához a megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani.

•

A kollégium pedagógiai tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt, segítséget ad a sikeres társadalmi beilleszkedéshez, biztosítja a tudáshoz jutás esélyét.

•

A munka és a pihenés ésszerű arányainak kialakításával, a sportolás lehetőségének biztosításával gondoskodik a tanulók sokoldalú művelődéséről, szabadidejének tartalmas eltöltéséről.

•

Felkészíti a tanulókat arra, hogy legyen igényük önképzésre, művelődésre, vegyenek részt kollégiumi életük szervezésében.

2.2. Küldetésnyilatkozatunk A jó szülő felelősségével, szeretetével és gondosságával kívánunk foglalkozni a ránk bízott tanulókkal. Erkölcsi értékeket tisztelő, tájékozott, széles ismeretekkel rendelkező, egyénileg sikeres, közösségi szempontból értékes, társadalmi szerepeit ismerő és vállaló állampolgárokat szeretnénk nevelni. A testület minden tagjának mind személyiségében, életvitelével példát kell mutatnia a diákjai számára.

mind

viselkedésével

és

2.3. Céljaink Elsődleges célunk: az együttműködési képesség és a demokratizmus fejlesztése. Ennek kialakítása után lehetséges a hátrányos helyzetű tanulók segítése, a leszakadók felzárkóztatása, a tehetségek felkutatása és kibontakoztatása, a tanulók neveltségi szintjének, igényszintjének emelése. A kollégium pozitív szociális szokásokat és mintákat kíván közvetíteni. Fejleszti a szociális készségeket: empátia, tolerancia, konfliktuskezelő, vita- és szervezőkészség. Fontos továbbá a tanulók önismeretének, önbecsülésének fejlesztése. A kollégium nevelési feladataihoz tartozik a szabadidő kulturált eltöltésére, a kulturált párkapcsolat kialakítására, a családi életre, a környezetvédelemre, a fenntarthatóságra, az ésszerű háztartásvezetésre való nevelés is. Mindezek segítségével remélhető, hogy pedagógiai tevékenységünk eredményes lesz.

171

2.4. Alapelveink Munkánkat az alapvető emberi valamint a gyermeket megillető jogok érvényesítésével, demokratikus és humanista elvek alkalmazásával, az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételével végezzük, együttműködésben a szülőkkel és a partneriskolákkal. A diákok átlagéletkorának növekedésével egyre fontosabb a tanulókkal való egyéni foglalkozás, nyomkövetés, tanácsadás, együttműködés. A nevelőtestület a diákokat felelős történelmi gondolkodásmódra, az emberiség, és a világ összes civilizációjának minden humánus, kulturális teljesítménye, ezen belül kiemelten a magyarság és a Kárpát-medencei népek több, mint ezeréves hagyományainak, kulturális értékeinek tiszteletére és megbecsülésére neveli. A testület minden tagja személyileg felelősnek tartja magát a kollégiumban folyó – a fentiekben leírt szellemiségű – munkáért. A testület támogatja a gondolatok szabad áramlását, a nyílt szellemű vitát, az önálló és közösségi munkát, az önálló kezdeményezéseket, éppen ezért épít a diákok öntevékenységére, önszerveződő képességére.

3. Értékrendszerünk

3.1. Általánosan A kollégiumban, a tanulókkal való folyamatos együttélés során a pedagógia minden apró elemének értékközvetítő szerepe van. Ezért a nevelőtanárnak személyében, ruházatában, eszközeiben, társas viszonyaiban, beszédét tekintve is folyamatosan példát kell mutatnia. Szeretetre, céltudatosságra, becsületességre, a teljesebb önismeretre és önművelésre, valamint a normatisztelet fontosságára kell nevelnie. Szeretetre – a családtagok, a társak, a közösség és a haza iránt. Céltudatosságra, döntés-képességre, kitartásra: a kudarcok és akadályok leküzdésére. Becsületességre: a jó és a rossz, a helyes és a helytelen, az igaz és a hamis felismerésére, vagy legalábbis a felismerés igényére. Őszinteségre, a felelősség vállalására, az elvekhez, a közösségekhez és az emberek iránt való hűségre, valamint az igaz ügyek szolgálatára. Teljesebb önismeretre, vagyis: a testi és lelki tulajdonságok, adottságok, erények és hibák felismerésére, az önigényesség fejlesztésére, az öntudat és az önbecsülés erősítésére. A folyamatos önművelésre: a tanulás, mint személyiségfejlesztés közeli és távolabbi céljának ismeretére, az alapvető tanulástechnikák ismeretére, szorgalomra, a kombinációs készség, valamint az alkotóképesség fejlesztésének igényére. Normatiszteletre: a helyzet felismerésének, elemzésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak a képességére, valamint az udvarias, illedelmes, de természetes viselkedésre. A nevelők a természet szeretetére, védelmére, a környezettudatos életre törekednek.

3.2. Kiemelten fontos értékünk: a közösség 3.2.1. A kollégiumi nevelőtanárok közössége szervezi és vezeti a nevelési folyamatot. Az egyes tanárok nem csak személyiségükkel gyakorolnak befolyást 172

neveltjeikre, hanem a nevelőtestület képviselőjeként is hatnak rájuk. Közvetítik a pedagóguskollektívára jellemző elveket, normákat, tradíciókat, vezetési stílust, hangnemet is. A közösség fejlődését, egyéni arculatát befolyásolja a pedagóguskollektíva összetétele, kohéziója, tagjainak kooperatív képessége, nevelési tapasztalataik kicserélése. 3.2.2. A tanulóközösség kisebb közösségekre, csoportokra tagolódik. A teljes kollégiumi közösség fejlesztése a kisebb közösségek fejlesztésével kezdődik. A kollégiumi közösségben többféle csoportközösség dolgozik együtt. Elsődleges a szobaközösség. Kollégiumunk – a nagyobb egység és a hatékonyabb közös munka érdekében – azonos életkorú és/vagy iskolájú szobaközösségeket igyekszik létrehozni. A kollégiumokban nagyobb közösségegységet jelenthet egy-egy csoport, tanulószoba közössége. Itt már lehetnek együtt heterogén, különböző életkorú tanulók is. Így a homogén és heterogén összetétel előnyei egyaránt hatni tudnak. A kollégiumok nevelő jelentősége éppen a közvetlen együttélésből fakadó pszichológiai előnyök miatt igen nagy. Sok, a fiatalokat igazán megragadó, közösségmozgósító pedagógiai kezdeményezésre és ötletre van szükség. A kollégium belső irányító és érdekképviseleti szerve a kollégiumi diákönkormányzat. E szerv az összekötő kapocs a nevelőtestület és a kollégiumi diákság között. A tanulói csoport – az elsődleges közösség állandó érintkezési lehetőségeivel – a családiasság, a meghittség, barátság szellemét alakítja ki. Amellett, hogy keretein belül is állandó, kooperatív tevékenység folyik, tudomása lehet tagjai más kollektívákban kifejtett tevékenységéről és magatartásáról. Mindezt nemcsak figyelemmel kíséri, hanem támogathatja, értékelheti is. Jól ismeri tagjait, ezért segítséget nyújthat önnevelésükhöz, céljaik megközelítéséhez és ahhoz, hogy egyéni törekvéseiket reális irányba tereljék. A legfőbb összetartó erő minden csoport esetében a közös tevékenység, a közös cél. A csoportnevelő személyiségétől és a gyerekek érdeklődésétől függően kell meghatározni a célokat és megszervezni a közös szabadidős foglalkozásokat. A hagyományoknak nagy kohézióteremtő és nevelő ereje van. A hagyományok – mint rögzült magatartásformák – újra és újra mintául szolgálnak az egyes tagok és az egész közösség számára. Mint az előzőekben megfogalmaztuk, kiemelten fontosnak tartjuk hagyományteremtő törekvéseinket, hogy ezáltal is erősítsük diákjaink összetartását és kötődését kollégiumunkhoz. A jó közösség eszmeileg, meggyőződésében is egységes. Ennek tükrözője az egységes közvélemény, a nézetek nagyfokú egybevágása. Az összetartó közösségben közösek az életminták, az etikai normák és a cselekvési modellek. Ezeknek óriási szuggesztív, motiváló hatása van az egyes tagokra. A közvélemény, a közösségi normarendszer komoly pedagógiai potenciált képvisel. Megkönnyítheti és meggyorsíthatja a személyiség fejlődését, a helyes elvek és magatartási formák kialakulását és megszilárdulását. Negatív beállítottságú kollektívák esetén viszont felőrölheti az egyén ellenálló erejét, és helytelen életutak felé sodorhatja. Az, hogy milyen beállítódás válik uralkodóvá a csoportban, a csoportnevelő érzékenységét, a közösségi normarendszer kialakításában végzett tevékenységét tükrözi. A jó közösségekre jellemző a demokratizmus, a döntések közös meghozatala. Ha az egyén szabadon vesz részt ezek kialakításában, a közös elhatározások elfogadása biztosíthatja a szabadságát. A pedagógusnak ki kell jelölnie, melyek azok a területek, ahol az egyén illetve a csoport önállósága megvalósítható, és mikor kell az érdekeket a nagyobb közösség érdekeinek alárendelni. A közösség önszabályozó rendszerként fogható fel, ezért belső egyensúlyát tudatosan kell szabályoznunk. A közösségi életben a felfelé és lefelé is szabadon és torzításmentesen áramló információk az önszabályozás elsődleges eszközei. Ennek 173

jelentőségét felismerve meg kell találnunk az információcsere optimális csatornáit és formáit. Tudatosan építjük ki a közösségek horizontális és vertikális rendszerét. A legfontosabb magának az alapközösségnek az élete és helyes irányú fejlődése. Az egyén számára szükséges egy olyan alapközösség, amely tevékenységét értékeli, amelynek értékrendszerét elfogadja, és amely befogadván őt, az érzelmi biztonságot, az együttes élmény örömét adja meg számára. 3.2.3. A közösséghez tartozás alapélményének megteremtése A kollégiumi közösségiségen felül minden tanulónkkal meg kell ismertetnünk a magyar nép kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, a történelemben kiemelkedő magyarok tevékenységét, munkásságát. Olyan közösségi tevékenységeket kell szerveznünk, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Meg kell ismertetnünk tanulóinkkal a városi és falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Nyitottaknak kell lenniük a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, eredményeinek megismerésére, megbecsülésére. Meg kell alapoznunk a nemzettudatot, elmélyítenünk a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet. Emellett ki kell alakítanunk tanulóinkban a pozitív viszonyt a közös európai értékekhez. Meg kell, hogy becsüljék az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét, hozzájárulásait. Nyitottaknak kell lenniük az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel szomszédainkra. Meg kell ismertetnünk velük az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Nyitottaknak kell lenniük és megértőknek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Fejlesztenünk kell a kommunikációs kultúrát. Ez részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és -kifejezés, a vélemények, érvek kifejezésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Mindezek elsősorban az anyanyelv minél teljesebb értékű ismeretét kívánják. Kollégiumunknak az új audiovizuális környezetet értő, azt szelektíven használó fiatalokat kell nevelnie. Feltétlen javítanunk kell belső hírközlésünkön, kommunikációnkon. Gondosan meg kell terveznünk ezt a rendszert, meg kell keresnünk az információcsere optimális csatornáit, formáit. A tanulók körében egyes témákban közvélemény-kutatásokat kell végezni. A témákat mindig az adott helyzet hozza. A közvéleményt a Diákönkormányzatnak figyelembe veheti döntései meghozatalakor. A közvélemény-kutatás során alkalmazni lehet teszteket, kérdőíveket, stb.

4. Követelményrendszer A követelmények megfogalmazása azért fontos, mert így válik mindenki számára világossá, hogy a célok megvalósulása érdekében mit kell tennie, teljesítenie. Követelményrendszerünk megfogalmazza a pedagógusra, a kollégium egészére, a szobaközösségekre, az érdeklődési csoportokra, az egyes kollégistákra vonatkozó feladatokat és elvárásokat.

174

4.1. Diákjainkra vonatkozó követelmények: 1. Tartsák be a kollégiumi életre vonatkozó szabályokat. 2. Tartsák be az együttélés normáit, tartsák tiszteletben mások jogait, tulajdonát, legyenek figyelmesek, tudjanak és akarjanak igazodni az elfogadott társadalmi normákhoz. 3. Tartsák rendben környezetét, óvja a kollégium berendezéseit, közös értékeinket. 4. Legyenek őszinték, egyenesek, vállalják a felelősséget tetteikért. 5. Legyenek önmagukkal és másokkal szemben igényesek. 6. Képességeiknek megfelelően teljesítsék tanulmányi kötelezettségeiket, és törekedjenek az önművelésre, vegyenek részt, ha szükséges, társaik tanulmányainak segítésében. 7. Törekedjenek szabadidejük hasznos és kulturált eltöltésére. 8. Ismerjék és szeressék nemzetüket, szülőföldjüket, anyanyelvüket. 9. Ismerjék a határon kívül, kisebbségben élő magyarok problémáit, legyenek előítéletmentesek a hazánkban élő nemzetiségekkel, kisebbségekkel kapcsolatban, tartsák tiszteletben jogaikat, nemzeti érzéseiket. 10. Törekedjenek az európai kulturális hagyományok és örökség megismerésére, megóvására, legyenek érzékenyek az emberiség globális problémáira. 11. Legyenek környezettudatosak, óvják természeti értékeinket, a környezetet. Társaikkal együttműködésben a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítsák a kollégium belső és külső környezetét. 12. Amikor csak tehetik, részesítsék előnyben a természetes és újrahasznosítható anyagokat. 13. Ne szemeteljenek és vegyenek részt a kollégium környezetének tisztántartásában. Törekedjenek a szelektív hulladékgyűjtésre. 14. Ismerjék fel a környezetet romboló hatásokat és lehetőségeihez mérten tegyenek ellene. 15. Törekedjenek az anyag- energiafogyasztás és- víz takarékosságra! 16. Segítőkész, aktív tagjai legyenek a környezet védelméért rendezett, szervezett megmozdulásokon, akár kollégiumi, akár városi rendezvényről legyen szó.

4.2. A kollégiumi nevelőkkel szemben támasztott követelmények: 4.2.1. Minden nevelőre vonatkozó követelmények 1

A kollégiumi nevelőtanár higgyen hivatásában, a pedagógiai értékekben, a gyermekek nevelhetőségében, jellemezze pedagógiai optimizmus.

2

Működjön együtt a kollégiumi nevelőtestület többi tagjával, mivel a kollégiumi nevelés csak a nevelőtestület egységes, összehangolt fellépése esetén lehet hatékony.

3

Ismerje meg a tanulók személyiségét. Alakítson ki a tanulókkal nyílt, őszinte, személyiségüket tiszteletben tartó kapcsolatot. Érdeklődjön a tanulók gondjai iránt, hallgassa meg problémáikat, bajaikat, segítsen ezek és a kialakuló konfliktusok megoldásában. Segítse beilleszkedésüket a kollégium életébe.

4

Tartson kapcsolatot a kollégisták szüleivel. Ha szükséges, kérje a szülők segítségét a nevelési problémák megoldásában. Tájékoztassa a szülőket gyermekük tanulmányi előmeneteléről, értesítse őket, ha a tanuló fegyelmi büntetésben vagy jutalomban, dicséretben részesül. 175

5

Alakítson ki a kollégiumi és iskolai tanárokkal – beleértve a vezetőket is – együttműködő, folyamatos munkakapcsolatot. Tartson konzultációt a szaktanárokkal, az osztályfőnökökkel és a munkahely közvetlen vezetőivel.

6

Minden nevelőnk felelős az ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért. A felmerülő gondokat tapintattal és toleranciával közelítse meg. Működjön együtt a gyermekés ifjúságvédelmi felelőssel, szükség esetén a területi, illetve a gyermek lakóhelyén lévő önkormányzati gyermekvédelmi felelősökkel.

7

Ismerje a hatályos jogszabályokat, az iskola és a kollégium belső szabályzatait és azok szellemében járjon el.

8

A nevelési módszerek széles skálájának ismerete érdekében elvárjuk az önképzést, valamint, hogy rendszeresen figyelje és olvassa a pedagógiai irodalmat, a kollégiummal kapcsolatos írásokra hívja fel a kollégák figyelmét.

9

A kollégium anyagi és nevelési helyzetének javulására vonatkozó pályázatokra hívja fel a figyelmet, működjön együtt a közös pályázati tevékenységben.

10 Tartsa fontosnak a modern, differenciált nevelési elvek megvalósítását: •

a tanulókkal való foglalkozás tervezésének alapja a tanulók közötti különbségek feltárása, és ennek alapján egyénre szabott nevelési terv készítése;

•

az értékelés folyamatos, a tanulás segítésének érdekében történik;

•

a tanulók fejlődését képességeik alapján értékeljük;

•

a tanulás segítését változatos és motiváló módszerekkel végezzük, figyelembe véve az eltérő tanulási stílusokat;

•

a tanulási idő beosztása a tanulói igényekhez alkalmazkodva rugalmas;

•

a nevelőtanár segíti a tanuló készségeinek fejlődését, erősíti önbizalmát;

•

ösztönözze a tanulókat és mutasson példát környezettudatos életmódra. 4.2.2. A munkacsoportokkal és a munkaközösség vezetőjével szemben támasztott követelmények

A munkacsoport: bizonyos konkrét részterületek működtetését kisközösség. Egy nevelő több munkacsoport tagja is lehet.

végző

nevelői

Követelmény az adott feladat hatékony ellátása, a határidők betartása, a kollégiumi élet gördülékeny szervezése, önálló munkavégzés. Mivel minden munkacsoport másmás részterületért felelős, ezért a követelményeket az adott részterületek határozzák meg. A munkacsoportok felelősei rendszeres időközönként beszámolnak a csoportban végzett munkáról a kollégiumvezetőnek. A munkaközösség vezetője koordinálja a munkacsoportok munkáját, szükség szerint segítse a kollégiumvezető tevékenységét, távolléte esetén helyettesítse. 4.2.3. A csoportnevelőkkel szemben támasztott követelmények 4.2.3.1. A csoportnevelők speciális feladatai A csoportnevelők speciális feladatai az életkori sajátosságok figyelembe vételével a következők: • a csoportjába járó tanulók megismerése, • a kollégiumi élet szabályainak megismertetése, • helyes időbeosztás kialakítása, • a kollégium adta lehetőségek felfedeztetése,

176

• a közösségben rejlő lehetőségek kiaknázása, • hiányosságok felmérése, felzárkóztatás megszervezése, • tanulási módszerek feltérképezése, diagnosztizálása, tudatosítása, • az iskolai eredmények fokozott figyelemmel kísérése, • következetes számonkérés, • a szerény képességű diákok rendszeres segítése, • érdeklődési irányok támogatása, az egyéni ambíciók kibontakoztatása, • egyéni érdeklődési körök támogatása, • tehetséges tanulók motiválása kutatásra, nyelvvizsgára és pályázatok írására, versenyeken való részvételre, • pályaorientáció, • helyes énkép, önbecsülés erősítése, távlati célok, reális életviteli tervek készítése, • pszichés felkészítés a vizsgákra. Az OKJ-s és AIFSZ képzésben részt vevő tanulók számának növekedésével különösen fontos a fiatal felnőtt tanulók életének nyomon követése, segítése. 4.2.3.2. Csoportgyűlés szervezésének rendje A Kollégiumi feldolgozását

Nevelés

Országos

Alapprogramjában

meghatározott

témakörök

- a tanév elején kollégiumi szinten ciklusokra bontva szervezzük meg, a nevelőtanárok érdeklődésének és felkészültségének megfelelő felosztásban. Adott témakört forgó rendszerben dolgoz fel egy-egy nevelőtanár. A ciklusok között időarányosan a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megbeszélésével kapcsolatos foglalkozásokat iktatunk be. A csoportgyűlés dokumentálása a csoport- és ügyeletesi naplóban történik. - egy részét tömbösített formában, kollégiumi rendezvények keretében dolgozzuk fel – így a művészet és információs kultúra, környezeti nevelés, magyarság, nemzetiségi lét, európaiság, életmód, életvitel, háztartási ismeretek bizonyos területeit. A csoportnevelő tanárok minden tanév első két foglalkozásán ismertetik az értékelési rendszert, a hiányzások és mulasztások következményeit, valamint a tűz- és munkavédelmi szabályokat. Ezt az ismertetést dokumentálni kell. A dokumentáció tartalmazza a kihirdetés időpontját, a tanár és a tanulók aláírását. A dokumentum egy példányát az irattárban, egy példányát a könyvtárban kell elhelyezni így biztosítva annak nyilvánosságát. Minden csoportban az egyéni sajátosságoktól függetlenül kiemelt szerepet kell kapnia a szociális viselkedés és illemszabályok elsajátításának, a káros szenvedélyek megelőzésének, a környezettudatos életmód elsajátításának. A nevelőtanárnak foglalkoznia kell a tanulók közösségi problémájával, beilleszkedési nehézségekkel, a diákközösség konfliktusaival. A foglalkozásokon őszinte, bizalmas légkörű beszélgetések és szabályozott viták során kell a problémákat megoldani. A csoport kohézióját kirándulások, színházi előadások, és egyéb programok erősítik.

177

A kommunikációs és egyéni szocializációs készségfejlesztés fő terepe a jól megszervezett és előkészített csoportgyűlés. A foglalkozások anyagába be kell építeni a felnőtt életvitelhez szükséges praktikus ismereteket. Természetesen az évfordulókról és nevezetes dátumokról való megemlékezésnek is helyet kell kapnia a csoportfoglalkozásokon. A csoportgyűléseket évente legalább két alkalommal kollégiumi gyűlések formájában, a csoportok számára összevonva tartjuk meg. Ezeken a gyűléseken a kollégium minden lakója számára fontos, az aktuális félévre vonatkozó információk átadása történik meg. 4.2.4. A kollégiumi partnerkapcsolatokért felelős nevelőtanárokkal szemben támasztott követelmények, a kapcsolattartás és együttműködés formái 4.2.4.1. A partneriskolákkal, ökoiskolákkal, kapcsolatért felelős munkacsoportok vezetői

ökokollégiumokkal

való

Összefogja és koordinálja a munkacsoport tevékenységét, gondoskodik az írásos és szóbeli tájékoztatás feltételeiről és megvalósításáról (adatbáziskezelés, szóróanyagok, stb), rendszeres megbeszéléseket szervez és tart. 4.2.4.2. A csoportnevelők A teljes tanévben az előzőekben leírt követelményrendszer értelmébemn kötelesek rendszeres kapcsolatot tartani a diákok szüleivel és osztályfőnökeivel, szaktanáraival. Ennek formái személyesen.

lehetnek:

telefonon,

emailben,

levélben,

illetve

lehetőség

szerint

4.2.4.3. Ifjúság- illetve gyermekvédelmi felelősök Köteles rendszeres kapcsolatot tartani a pedagógiai munkát segítő (fentebb felsorolt) intézményekkel. 4.3 A nem pedagógus munkakört ellátókra vonatkozó követelmények A nem pedagógus munkakört ellátó dolgozóknak is igazodniuk kell a kollégium pedagógiai törekvéseihez.

5. A kollégiumi nevelőmunka konkrét területei

5.1. A tanulmányi munka segítése 5.1.1. A tanulási kultúra fejlesztése A kollégium feladata, hogy biztosítsa a nyugodt és zavartalan tanulás feltételeit, és lehetőséget adjon arra, hogy a tanulók elsajátíthassák a helyes tanulási módszereket. Meghatározó jellegű a tanulási motívumok fejlesztése, melyek elősegítik, hogy a diákok számára a tanulás életprogramjuk elengedhetetlen részévé váljon, felkeltse bennük a kíváncsiságot, a megismerési, felfedezési vágyat. A tanév elején felmérjük a tanulási stílusokat és képességeket. A rászoruló diákoknak szervezett foglalkozások keretében nyújtunk módszertani segítséget. 5.1.2. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, társadalmi beilleszkedésük és a pályaorientáció segítése A kollégium segíti a tanulásban elmaradt gyerekeket, biztosítja annak esélyét, hogy a tehetséges tanulók képességeiket továbbfejlesszék, tudásukat bővítsék. Feladatunk a 178

tanulók képességeinek felismerése, a tehetséges tanulók kiválasztása, a tanulók közötti képességbeli különbségek kezelése és ennek megfelelően a pályaorientáció segítése. 5.1.2.1. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása Hátrányos helyzetűnek tekintjük mindazon tanulókat, akik speciális foglalkozások nélkül nem egyenlő esélyekkel indulnak az életben. Igyekszünk felismerni a szociális képességek tekintetében fejletlen és/vagy beilleszkedési zavarral küszködő, a kreativitás szintjén és/vagy motivációjukat tekintve fejletlen tanulókat. Külön figyelmet fordítunk arra, hogy felismerjük a rejtett dysgráfiás, dyslexiás, dyscalculiás tanulókat, emellett kiemelten, szükség esetén külön csoportban foglalkozzunk a speciális nevelési igényű diákok tanulmányi munkájának segítésével.. Segítjük a határokon túli magyar tanulók beilleszkedését. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, valamint a külhoni diákok számára hétvégeken is lakhatást biztosítunk, valamint segítjük az anyaországban való tájékozódásukat, hagyományaik átadását, ápolását, kultúrájuk megőrzését. A hátrány felismerése, mibenlétének megállapítása mindannyiunk felelőssége. Feltétlen szükség van tehát a nevelőtestületen belüli folyamatos információáramlásra. 5.1.2.2. Tehetséggondozás, tehetségvédelem A tehetséggondozás első lépése a tehetséges tanulók felismerése. Mivel a kreatív személyiségeket általában divergens gondolkodásukról lehet felismerni, minden tanév elején ilyen irányú felmérést kell végeznünk. A tehetséges tanulókat motiválni kell, a kiemelkedő eredmények elérése érdekében megkülönböztetett figyelmet, programokat, egyéni fejlesztést, gazdagítást igényelnek. Kollégiumunkban speciális képzettségű szaktanár látja el a tehetséggondozással összefüggő feladatokat egyéni foglalkozások keretében. Mivel sok diákunk művészeti szakközépiskola tanulója, számukra intézményi keretek biztosítják a bemutatkozás és további fejlődés lehetőségét, de Galériánk az ő műveiknek is helyet ad. 5.1.2.3. A pályaorientáció segítése Kollégiumunkba több intézményből változatos szakmákat (műszaki, művészeti, vendéglátóipari, kézműipari, vállalkozói) tanuló diákok érkeznek. A tanuló képességeinek, érdeklődésének, tanulmányi eredményeinek tükrében az osztályfőnökökkel és a szülőkkel való egyeztetés után ismertetjük meg őket a szóba jöhető választási lehetőségekkel. Szükség esetén igénybe vesszük a megfelelő szakszolgálat segítségét is. A tanulmányi munka megfelelő segítése növeli a továbbtanulás esélyét, a már szakmát választott tanulóink esetében pedig a munkába állást kell segítenünk. Mindezekkel összefüggő csoportnevelői feladat a felelősségérzet elmélyítése, a közép és hosszú távú céltudatos gondolkodás ösztönzése. 5.1.3. Differenciált foglalkozások A tanulók eltérő felkészültségi szinttel, különböző ismeretanyaggal érkeznek. A tanulmányi munkájukhoz szükséges képességeik is nagyon eltérőek: a szilenciumokon és a csoportfoglalkozásokon belül ezért alapvető a differenciált foglalkozás. Pedagógusainknak figyelembe kell venni a más iskolákból érkező diákok eltérő tananyagát is. A lemaradó tanulók felzárkóztatására kiscsoportos, vagy egyénre kialakított külön foglalkozásokat szervezünk. Kollégiumunk igénybe veszi az iskolai fejlesztő pedagógust a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek esetében. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk a tehetséges gyerekek felkarolására is, különös tekintettel akkor, ha az adott tanulók hátrányos helyzetűek. 179

5.2. Egészséges és kulturált életmódra nevelés Fontos a megfelelő életritmus, a rendszeres, egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása. A tanulók rendelkezzenek olyan ismeretekkel, gyakorlati képességekkel, melyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. Kapjanak segítséget önmaguk megismeréséhez és az önfejlesztéshez. Törekszünk továbbá az empátiára való nevelésre, hogy a diákok képessé váljanak harmonikus társas kapcsolatok kialakítására, a másság elfogadására, a konfliktusok és válsághelyzetek kezelésére. Ezen felül tudjanak jól eligazodni/tájékozódni a mindennapi életben felmerülő helyzetekben, váljanak önálló és asszertivitással rendelkező felnőttekké. Célunk a diákok felkészítése a családi életre, a párkapcsolatok megfelelő kialakítására, a harmonikus szexuális életre. Feladatunk biztosítani, hogy a kollégium legyen minden részletében kulturált, esztétikus közeg, ahol a tanulók jól érzik magukat. Ez egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket, műveltségüket. A kollégium kulturális és sportélete is járuljon hozzá, hogy a gyermekek és fiatalok helyes életmódmintát válasszanak maguknak. A fentiek érdekében kollégiumunk a következő lépéseket tette, illetve teszi a jövőben: •

Megfelelő napirend kialakításával és betartatásával neveljük diákjainkat a napi életritmus kialakítására. A rendszerességre nevelést kiemelten fontosnak tartjuk.

•

A csoportfoglalkozások keretén belül és egyéni beszélgetéseken neveljük a diákokat az önismeret és önfejlesztés fontosságára, hogy ezáltal segítsük a társadalomba való problémamentes beilleszkedésüket, és azt, hogy önálló, szabad, tetteikért felelősséget vállaló, kiegyensúlyozott felnőttekként éljék majd életüket.

•

Megköveteljük a hálószobák rendjét és tisztaságát, folyamatosan ellenőrizve, segítve és ösztönözve diákjainkat a megfelelő szint elérésére, a legszűkebb környezetükért való felelősségük kialakítása érdekében.

•

Diákügyeletes rendszert működtetünk a közös helyiségek rendjének és tisztaságának biztosítására, így a tágabb környezetért való felelősség kialakítására. Ugyanezt a célt szolgálja a folyosókon elhelyezett és a hálószobákban is tartható növények gondozása, ápolása, a folyosók és egyéb közös helyiségek díszítése, szépítése.

•

Évi legalább két alkalommal diákjaink feladata a kollégium környékének rendezése.

•

Felhívjuk figyelmüket a napi tisztálkodás, a személyes higiéné és ruházatuk tisztántartásának fontosságára, melynek minden feltétele (modern zuhanyozók és mosdóhelyiségek, automata mosógépek, szárítóhelyiség) biztosított kollégiumunkban.

•

A csoportnevelőknek figyelniük kell arra, hogy a diákok megfelelően, rendszeresen táplálkoznak-e, és fel kell hívniuk a tanulók figyelmét ennek fontosságára. Diákjainknak lehetőségük van főzésre, konyha- és hűtőszekrényhasználatra. Szoktatni kell diákjainkat az étkezések kulturált lebonyolítására, mind a közös étkezőkben az ügyeletes pedagógusok segítségével, mind a teakonyhákban a diákügyeletesek közreműködésével.

•

A kollégiumban működő főzőszakkör keretén belül a tanulók megismerkedhetnek egészséges ételek elkészítésével, és ötleteket kapnak a tudatos táplálkozás megvalósításához.

180

•

Az Alapprogram által előírt foglalkozások megszervezésén kívül az iskola védőnőjét, szükség esetén az iskolaorvost is felkérjük táplálkozási tanácsadó foglalkozás megtartására.

•

A tanítási órák után legalább egy óra szabadidőt biztosítunk diákjaink számára, melynek során egyéni igényeik szerint mozoghatnak, pihenhetnek, felfrissülhetnek a tanulás megkezdése előtt, majd ugyanígy, a foglalkozások végeztével.

•

Diákjaink pihenéshez való jogát a napirend szerinti pihenőidő, takarodó szigorú betartatásával biztosítjuk.

•

Képzett tanárkollégánk szervezésében megalakítottuk a Szily Természetjáró Kört, mely félévente kb. tíz alkalommal 1-2 napos kirándulásra viszi a jelentkező tanulókat.

•

Hetente egyszer tartunk jógafoglalkozást, ahol a diákok meditációs és relaxációs technikákat sajátítanak el.

•

Diákjainknak heti rendszerességgel, szaktanári felügyelet illetve edzésterv alapján lehetőséget nyújtunk futball, kondicionáló torna, igény esetén ping-pong szakkörökön való részvételre is.

•

A fentiek közül szabadon választhatóan kötelező diákjaink számára valamilyen sportkörön, szakkörön való részvétel. Ha egyéb sportolási igény is felmerül, a létszámtól függően további sportfoglalkozásokat szervezünk.

•

Dohányozni csak nagykorú tanulóinknak, a számukra kijelölt helyen lehet. Ezen helyiségek tisztán tartásáért az érintett tanulók felelősek.

A helyes életmód és életvitel kialakításában a kollégium minden nevelőtanárának aktívan részt kell vállalnia. 5.3 Környezeti nevelés a kollégiumban •

Kollégiumunkban nagy hangsúly fektetünk a környezet védelmére a fenntartható fejlődés megismertetésére, a tanulók környezettudatos szemléletének kialakítására. Szükséges, hogy a tanulók rendelkezzenek megfelelő ismeretekkel, amelyeket a természet és saját környezetük védelmére, megóvására tudnak felhasználni. A foglalkozások során meg kell ismertetnünk a lehetőségeket, hozzá kell segítenünk tanulóinkat, hogy váljanak érzékennyé környezetük iránt, valamint el kell érnünk, hogy a környezettudatos gondolkodás, magatartás részese legyen a mindennapjaiknak

•

Elő kell segítenünk a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását. Képesnek kell lenniük a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére; a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére és jogaik gyakorlására. Be kell kapcsolnunk tanulóinkat közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Legyenek képesek a kollégium belső és külső környezetét úgy alakítani, hogy a környezeti szempontokat is figyelembe veszik. Rá kell vennünk tanulóinkat, hogy előnyben részesítsék a természetes és újrahasznosítható anyagokat. Meghatározóvá kell, hogy váljon életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, Ismerje fel a környezet szennyező anyagokat, ezek hatásait, és törekedjen a környezeti károk megelőzésére. Ennek érdekében fontos az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése, megoldása, érvelés a környezetvédő megoldások mellett.

•

A környezeti nevelés érdekében a következőket tesszük:

181

•

Csoportfoglalkozások keretein belül folyamatosan foglalkozunk globális és helyi környezetvédelmi témákkal, problémákkal, az aktuális természeti hírekkel

•

Hetente egyszer természetbúvár-zöld óra szakkört tartunk. A téma vagy az aktuális munka miatt előfordulhat, hogy tömbösítve tartjuk meg a foglalkozást.

•

Évente minimum két alkalommal részt veszünk szemétszedésen

•

A kollégiumi napokon kiemelten foglalkozunk a környezetvédelemmel, ökológiai problémákkal. Lehetőséget adunk a kollégiumi galérián belül környezetvédelmi témák feldolgozására, a fiatal tehetségek kibontakozására ezen a téren is.

•

Diákjainkat kötelezzük a szelektív hulladékgyűjtésre

•

A közös folyosón működtetjük a „zöld hírek” faliújságot, amelyen rendszeresen frissítjük az aktuális környezetvédelmi híreket a szakköri tagok segítségével.

•

Akvarista diákokkal gondozunk egy 100 literes akváriumot. Kezdetben elméleti órákon megismerkedtek a tanulók az akvárium létrehozásának feltételeivel, lehetőségeivel. Majd aktívan részt vettek a telepítésben, kialakításban, gondozásban is. Az elsődleges cél a halak megkedveltetése, az élőlények iránti felelősség kialakítása, valamint azért jött létre, hogy segítséget nyújtson minden akvaristának - legyen kezdő vagy haladó - és egy helyen megtaláljon minden hasznos információt. Nem utolsó sorban a természet ezen egzotikus darabja minden lakás, így a kollégium dekoratív, szembetűnő részlete legyen. Egy nyugodt hely, ahol gondolkodni, ábrándozni, beszélgetni lehet kellemes környezetben.

•

Védjük a madarakat, télen rendszeresen etetjük őket, valamint részt veszünk madárbarát programokon.

•

Kiskertészetet működtetünk, amellyel a kollégium külső és belső környezetét tesszük széppé, valamint az udvari öko-kertet gondozzuk. A tanulóknak is lehetőségük adódik a saját szobájukban a növénygondozásra.

•

Folyamatosan figyeljük a környezetvédelemmel amelyeken lehetőség szerint indítjuk is tanulóinkat.

•

Az Alapprogram által előírt foglalkozásokon kívül diákjainkkal részt veszünk zöld programokon, kiállításokon.

•

Képzett tanárkollégánk szervezésében megalakítottuk a Szily Természetjáró Kört, mely félévente 2-3 alkalommal kirándulásra viszi a jelentkező tanulókat. Ezek az alkalmak kiváló lehetőséget nyújtanak a természet megismertetésére, megszerettetésére, a természetvédelem fontosságának felismertetésére

kapcsolatos

pályázatokat,

Minden nevelőnek a feladata tanulóink környezettudatos nevelése, valamint a diákok felé a példamutatás. Mindezeken kívül •

Mivel részt veszünk az ökoiskola programban, így az előírt kritériumrendszernek megfelelően szervezzük az életet.

•

Megalakítottuk a kollégiumi öko-munkacsoportot tanárok, diákok, technikai dolgozók segítségével, amely célja, hogy környezettudatos életmódra ösztönözzünk a kollégiumunkban lakókat és dolgozókat egyaránt.

182

5.4. A személyiség fejlesztése, szuverén világkép kialakítása A személyiségfejlesztés sarkalatos pontja az önismeret fejlesztése. Nagyobb teret kell adnunk annak, hogy a tanulók értékelni tudják önmagukat, viselkedésüket, teljesítményüket, társaikat. Kihangsúlyozzuk: törekedniük kell mind a testi, mind a lelki egészségük fenntartására. Meg kell ismertetnünk tanulóinkkal saját testüket, szervezetüket, pszichikumukat, a testi és lelki betegségeket, megelőzésüket, az egészség megőrzését, az egészséges életmódot. A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában az Önismeret és pályaválasztás, valamint az Egyén és közösség témakörök megfelelő részterületeit játékos önismereti, személyiségfejlesztő célú közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások keretében valósítjuk meg. 5.5. Művészeti és információs kultúra fejlesztése, korszerű világkép kialakítása A kollégiumi nevelés fontos feladata a világban való tájékozódás segítése a természeti és társadalmi ismeretek bővítésével, az információs kultúra fejlesztésével, művészeti élmények befogadására való lehetőségek nyújtásával. Ennek érdekében számítástechnikai termünk napi 4 órában áll a tanulók rendelkezésére, rendszeres színházés múzeumlátogatásokat szervezünk, könyvtárat működtetünk. Az Alapprogramban előírt foglalkozásokon túl a diákok érdeklődésének, igényének megfelelő előadásokat, valamint irodalmi és versesteket, kollégiumok közötti versmondó versenyeket szervezünk.

5.6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység Fontos célkitűzésünk, hogy pedagógiai tevékenységünk kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik diák származása, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása miatt, vagy bármely más oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. Különös figyelemmel kísérjük tehát a kollégiumba kerülő állami gondozott, szociálisan hátrányos helyzetű, vagy egyéb okokból veszélyeztetett tanulók fejlődését. A veszélyeztetettség külső megjelenési formái az alábbiak lehetnek: •

szabados életforma, csavargás, sajátos életvitelt tükröző külső öltözködésben, hajviseletben, ékszerezettségben,

•

italozás, dohányzás, drogfogyasztás,

•

szélsőséges politikai nézetek hangoztatása,

•

kisvallásokhoz, szektákhoz kötődés,

A gyermekvédelmi munkát meghatározó elveink: •

minden kollégista hallgatunk meg;

diákot

előítéletek

•

tiszteletben tartjuk a diákok személyiségét, emberi méltóságát;

•

mindenkihez tapintattal közelítünk;

•

a tudomásunkra jutott információkat titokban tartjuk, azt csak és kizárólag a diák helyzetének javítására, problémájának megoldására használjuk fel;

•

senkit nem részesítünk igazságtalan előnyben, de a lehetséges segítés és beavatkozás érdekében rangsorolunk a hátrányosság és a veszélyeztetettség mértékének megfelelően.

183

nélkül

segítünk,

védünk,

kérdezünk,

Figyelemmel kísérjük a veszélyeztetett tanulók közösségi kapcsolatait, közösségbe épülését. Ügyelünk rá, hogy semmiféle hátrányos megkülönböztetés ne érhesse őket. 5.6.1. Pedagógusaink ifjúságvédelmi feladatai •

A csoportnevelőknek szoros kapcsolatot kell tartaniuk a szülői házzal vagy a nevelőszülőkkel, illetve a nevelőintézettel, esetlegesen a tanuló lakhelye szerinti önkormányzattal. Tájékoztatniuk kell a tanulót és szüleiket arról is, hogy a gyermek vagy fiatal érdekében milyen intézkedéseket tartanak szükségesnek.

•

A nevelőknek közre kell működniük a gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében (tanulmányi eredmény romlása, családi gondok, gazdasági helyzet romlása esetén).

•

Kötelességük, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadják, és ezek elsajátításáról meggyőződjenek.

•

Feladatuk a szülők és a gyerekek tájékoztatása a számba vehető konkrét lehetőségekről (például az igénybe vehető szociális juttatásokról). 5.6.2. A szociális hátrányok ellensúlyozása

A kollégiumba kerülő tanulók közül többen szociálisan hátrányos helyzetűek, csonka családban élnek, munkanélküli szülők gyermekei, vagy más ok miatt a létminimum alatt élő családokból kerülnek ki. Kötelességünk, hogy segítsük ezen tanulók társadalmi beilleszkedését és gondoskodjunk alapellátottságukról. Ennek érdekében a következőket kell tennünk: •

Az alapprogram előírásainak megfelelően konkrét foglalkozásokat tarunk a gazdálkodási jártasságok fejlesztése,, a vállalkozói kompetencia megteremtése érdekében. Ezeket a foglalkozásokat meghívott előadók, az anyaiskola megfelelő képzettségű szakemberei tartják.

•

Az iskolánkba járó tanulók közül a rászorulóknak kedvezményes térítés ellenében, az iskola ifjúságvédelmi felelősével koordinálva biztosítunk étkezési lehetőséget a Szily Alapítvány segítségével. A más intézményben tanulók iskolájával, ifjúságvédelmi felelősével felvesszük a kapcsolatot és közösen keresünk megoldást.

•

A kollégiumi ifjúságvédelmi felelős segélyezésre tesz javaslatot az önkormányzatnál, valamint felveszi a kapcsolatot a diák osztályfőnökével és az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

•

Felhívjuk a diákok figyelmét a törvények adta lehetőségekre és jogokra (ingyenes tankönyv, étkezési támogatás, egyéb juttatások).

•

Segítjük őket a szükséges kérelmek megírásában.

•

Felzárkóztató és tehetséggondozó programokat szervezünk.

•

Személyre szabott pályaorientációs tevékenységet folytatunk.

•

Személyiségfejlesztő foglalkozásokat tartunk.

•

Szükség esetén igénybe vesszük a pedagógiai szakszolgálatokat.

A feladatok elvégzésének irányítója a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős pedagógus.

184

5.6.3. Betegségek, szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése A betegségek, szenvedélybetegségek megelőzése illetve kezelése érdekében a kollégium a következőket teszi: •

A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának megfelelően szervezett foglalkozásokat tartunk, és kiemelten foglalkozunk az életmód-életvitel témakörrel.

•

Támogatjuk pedagógusaink ilyen irányú továbbképzését.

•

Kötetlen beszélgetéseket folytatunk a tanulókkal a bizalom erősítése érdekében.

•

Különösen fontosnak tartjuk, hogy az érintett tanulókat bevonjuk a szakkörök munkájába, klubok tevékenységébe, így integráljuk őket a kollégiumi közösségbe.

•

Filmklub keretében lehetőséget nyújtunk speciális, a témával foglalkozó film megtekintésére, beszélgetésre.

•

Lehetőleg kortárs előadókat hívunk kollégiumi és/vagy csoportszintű előadásokra, drogellenes programok megtartására.

•

Figyelemfelhívó, veszélyt jelző transzparenseket helyezünk el a kollégiumban.

•

Szükség esetén az iskolaorvos illetve iskolapszichológus segítségét kérjük.

Ezeket a feladatokat kollégiumi gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fogja össze. 5.6.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A beilleszkedési vagy/és magatartási nehézségekkel küzdő tanulókkal való foglalkozás során különösen fontos, hogy kiderítsük milyen okok állnak viselkedésük hátterében, és ennek megfelelően segítsük őket nehézségeik leküzdésében. Különös figyelmet kell a visszahúzódó, csendes diákokra fordítanunk az egyéni foglalkozások és a csoportos tevékenységek során egyaránt, mert problémáik sokszor rejtve maradnak, éppen visszahúzódó magatartásuk miatt. Nem engedhetjük, hogy bármely gyerek perifériára kerüljön, elmagányosodjon. Ezért erősíteni kell a csoportban is a toleranciát, a felelősségérzetet, az egymásra figyelés érzését, másfelől pedig a nevelő indirekt módon, személyes példamutatásával nyújt mintát a befogadó magatartásra. Az egyéni fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások és a klubokban zajló tevékenység során szükségszerűen integrálódnak a közösségbe beilleszkedési zavarokkal küzdő diákjaink is. Ezért kollégiumi szinten különösen fontos, hogy olyan változatos tevékenykedési kört biztosítsunk, amelyben minden kollégista diák talál érdeklődésének megfelelőt. A kollégiumi napok rendezvényeit is tudatosan minden diákunk részvételére számítva szervezzük.

6. A kollégiumi tevékenység szerkezete A kollégium a Pedagógiai Program és az Éves Program alapján tanulói foglalkozási tervet készít, melynek elkészítéséhez minden tanév első hetében felmérést készítünk arról, hogy tanulóink milyen szabadon választható foglalkozásokon kívánnak a tanév során részt venni.

185

6.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások 6.1.1. Tematikus csoportfoglalkozások, csoportfoglalkozások A csoportfoglakozások témakörei és óraszámai évfolyamonként a következők: TÉMAKÖR

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

13-14. évf.

Tanulás

4

3

3

1

1

önismeret,

3

3

4

3

2

Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra

3

3

2

4

5

Környezettudatosság

2

2

2

2

3

Testi és lelki egészség

4

4

4

4

4

Felnőtt szerepek. Aktív állampolgárságra nevelés.

3

3

3

3

2

Hon- és népismeret

3

4

4

3

3

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

Énkép, pályaorientáció

Azokon a csoportfoglalkozásokon, melyek nem az Alapprogram témaköreit dolgozzák fel, elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik. A foglalkozásokat fel kell használni arra, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a szociális értékrendet. A tanulók egészségének védelme érdekében több alkalommal is helyet kell kapnia a káros szenvedélyek megelőzéséről való beszélgetésnek, valamint a környezetvédelmi problémák, megoldások, aktuális hírek megbeszélésének. 6.1.2.Tanulást segítő foglalkozások 6.1.2.1. A rendszeres iskolai felkészülést biztosító foglalkozás A tanulószobai foglalkozás a napi felkészülést szolgáló tevékenység, közvetlen tanári irányítással, mely meghatározott időkeretben és nyugodt felkészülést biztosító tárgyi környezetben, csoportos illetve egyéni foglalkozás keretében zajlik. A tanulószobai foglalkozáson való részvétel minden, még végzettséggel, érettségivel nem rendelkező kollégista diák számára kötelező, kivéve a kiemelkedő tanulmányi eredményt elért, önálló tanulásra képes tanulóinkat. Kollégiumunkban a tanulószobai és az egyéni fejlesztést megvalósító foglakozási idő összesen heti 13 óra, azonban a különböző képességű diákoknak más-más idő szükséges a tananyag megfelelő elsajátításához. Ezt figyelembe véve a fenti órakeret egyéni elbírálás alapján csökkenthető vagy növelhető. A kollégiumba bekerült diákok különböző alapismeretekkel rendelkeznek, hiszen az iskolák változó színvonalon oktatnak. A beérkező diákok tudásszintjét felmérve differenciáltan – évfolyamokra, illetve tanulócsoportokra bontva – kell a szilenciumokat megszervezni. 186

Úgy az egyéni tanulás, mint a közös szervezésű szilenciumok során biztosítani kell a megfelelően nyugodt körülményeket. A szilenciumra a nevelőnek és a diákoknak is rá kell hangolódnia, oly módon, hogy egyéni problémáikat és iskolai élményeiket még szilencium előtt meg tudják beszélni. A tanulószobai munka során fokozottan kell figyelni a gyengén teljesítő diákokra. A valamilyen okból lemaradt tanulók fejlesztése, felzárkóztatása, szervezett keretben, tanári tervezéssel folyik. Érdemes kihasználni a közösségben rejlő segítési módokat is, esetenként például tanulópárok kialakításával. A szilenciumi munka segítése és ellenőrzése frontálisan, kiscsoportos formában, valamint egyénileg történhet. A hatékony szilenciumi munkát biztosító módszerek: • a foglalkozások pontos és következetes kezdése, szilenciumi fegyelem biztosítása; • a tanulmányi eredmények nyilvántartása; • a képességekhez viszonyított tanulmányi munka és fegyelem rendszeres értékelése.

6.1.2.2. Egyéni fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások A kiemelkedő képességű tanulók tehetséggondozása a speciális szakképesítéssel rendelkező pedagógus vezetésével, egyéni foglalkozás formájában történik. Az iskolában szerzett ismeretek bővítése, a pályaválasztás segítése érdekében a kollégium egyéni fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozásokat szervez a felmerülő tanulói igényeknek megfelelően. Kollégiumunkban idegennyelvi, informatikai, szaktárgyi illetve speciális foglalkozásokat tartunk, melyek tematikáját a foglalkozást tartó pedagógus az adott tanévre vonatkozóan készíti el. A tematika összeállításánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: – az iskolai tanulmányok kiegészítését szolgálja, – segítse a tanulók pályaválasztását, – tanulói és szülői elvárásokra épüljön, – vegye figyelembe differenciált haladásra

az

eltérő

tudásszinteket,

ugyanakkor

adjon

lehetőséget

a

– figyelmet kell fordítani a tanulók irodalmi, képzőművészeti, zenei képességeinek fejlesztésére, így nyújtva lehetőséget arra, hogy érzelmileg gazdagabbá, kiegyensúlyozottabbá váljanak. 6.2. Egyéb, a kollégium által biztosított foglalkozások 6.2.1. A szabadidő eltöltését biztosító foglalkozások A kollégium diákjai szabadon választhatnak a kollégium által szervezett, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozást. Választásukat követően azonban kötelesek heti rendszerességgel részt venni ezen. A szabadidő eltöltését biztosító foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges életmódra nevelés jegyében a sportköri foglalkozás és a természeti környezet megismerése és védelme. Kollégiumunk rendszeresen részt vesz kollégiumok közötti versenyeken, bajnokságokon.

187

A kollégiumi diákok számára a fentieken kívül egyéb, szabadon látogatható foglalkozásokat is szervezünk, például a film- és irodalmi klubot, időszakosan játékokat és vetélkedőket, Teaházat, Zöld-foglalkozásokat. Működik ezen kívül a kollégium életében fontos szerepet betöltő, diákönkormányzati rendszerbe illeszkedő kollégiumi rádió, és zöld faliújság a diákok szerkesztésében. Diákjainknak 2-3 heti rendszerességgel lehetőséget nyújtunk színház, múzeum illetve egyéb kulturális esemény látogatására. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink kollégiumi éveik alatt eljussanak színházba, operába, hangversenyekre, kiállításokra. Olyan előadásokat igyekszünk megszervezni, amelyek a tanulók általános műveltségét emelik, illetve az iskolai tanulmányokat segítik, kiegészítik. A kollégiumban gondoskodunk az iskolai, kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő tanulók folyamatos pedagógiai felügyeletéről. 6.2.2. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások A személyes törődést biztosító foglalkozások keretében lehetőséget kell biztosítani a tanulók számára, hogy egyéni problémáikat feltárják, és ezek megoldására tanácsot kapjanak. 6.3. Konkrétan a következő időbeosztást alkalmazzuk: • Naponta, hétfőtől csütörtökig napi két és fél óra, míg pénteken két óra, így összesen 12 óra felkészítő tanulószobai foglalkozást tartunk hetente. Ezen kívül heti egy órában folytatunk felzárkóztató, tehetséggondozó vagy speciális ismereteket adó egyéni fejlesztést megvalósító egyéni vagy csoportos foglalkozásokat. – ez összességében heti 13 óra. • A kollégiumi csoportok nevelési feladatait ellátó, egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozást heti egy órában, a szabadidő eltöltését szolgáló, szabadon - a kollégium által biztosított lehetőségek közül - válaszható foglalkozást szintén heti egy órában tartjuk. • A fenti elfoglaltságok kötelezőek; a felzárkóztató, tehetséggondozó, speciális ismereteket adó, felkészítő egyéni és csoportos foglalkozások alól azonban – a házirendben meghatározott elvek szerint – felmentés kapható. • A fenti programokat sávos beosztással valósítjuk meg. Ez alól a csoportnevelői foglalkozások képeznek kivételt, melyek kollégiumi szinten azonos napon, azonos időpontban rendezendők. Példa a kollégium által biztosított foglalkozások sávos elrendezésére adott tanévben: hétfő

kedd

szerda

csütörtök

péntek

16-18.30 tanulószoba




16-18 tanulószoba

19-20 egyéni fejlesztést megvalósító csoportos

csoportfoglalkozás

19-20 szabadon választható


-


20-21 egyéb



-

188

7. Diákönkormányzat A kollégiumban, az iskolai diákönkormányzattól független önálló diákönkormányzat működik. Minden kollégiumi csoportból két választott tagja van. Választott tagjai révén átfogja az egész kollégiumot. Mint szervezet hatékonyan segíti az általános, minden kollégistára kiterjedő feladatok, nevelési elvek és elvárások megvalósulását. Hosszú távú célunk egy tartós, dinamikus diákszervezet fenntartása, mely a demokratikus érdekérvényesítés és az együttműködés kiváló eszköze lehet. Feladatnak tekintjük, hogy a diákönkormányzat tagjai megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A diákönkormányzat és a kollégiumvezetés közötti együttműködés záloga a felnőtt segítő (patrónus), akit – a diákönkormányzat javaslatára – az intézményvezető kér fel határozatlan időre. Diákönkormányzatunk rendszeres gyűlései elősegítik a fiatalok felelősségérzetének fejlődését, a közösség iránti segítőkészség és bizalom kialakulását. A folyamatos megbeszélések révén a tanulók aktivitásának, alkotóképességének, érdeklődésének fenntartása és fejlesztése, az öntevékenység és az ifjúsági önszerveződési formákba való bekapcsolódásának támogatása, a tanulói önszerveződő képesség folyamatos fejlesztése is célunk. A diákönkormányzat a közoktatási törvény, a miniszteri rendeletek és az intézményi belső normák mentén alakítja ki saját Szervezeti és Működési Szabályzatát (DÖKSZMSZ). A kollégiumi diákönkormányzat Alapító Levelét az intézmény a 1839/2002 iktatószám alatt őrzi.

7.1. A diákönkormányzat szerepe Pedagógiai szempontból egyrészt a közösségépítő, kulturális-ismeretterjesztő és hagyományteremtő programok kialakításában, másrészt a megbízható, felelős gondolkodású diákok koordinálásában van jelentős szerepe. A diákönkormányzat tevékenysége által - segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A kollégiumi nevelés feladataiból nagy részt vállal a diákönkörmányzat a közösségi szokások és minták közvetítésére. A gyerekek szociális készségeiket a közös megbeszélések, programszervezések során fejleszthetik. Az együttérzés, tolerancia, együttműködés, konfliktuskezelés, szervezőkészség, kommunikációs és vitakultúra– melyek fejlesztésére külön is odafigyelünk. A közös megbeszéléseken alapuló önálló döntések és programszervezések fejlesztik a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és közeget teremtenek a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segítik az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni érdekek között. A diákönkormányzat működése által a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális, kommunikációs és állampolgári kompetencia. A főváros adta kulturális és szabadidős programok kihasználása érdekében, a diákok igényének eleget téve – a diákönkormányzattal történő megállapodás alapján – a diákönkormányzat égisze alatt a 2002/2003-as tanévtől bevezetésre került a kulturális költségátalány. Ezzel az államilag finanszírozott alapellátáson felül választható, 189

elsősorban kulturális jellegű programok és a diákönkormányzat támogatott/szervezett rendezvények megvalósítását tűztük ki célul.

által

A programok és „különböző rendezvények erősítik a kollégiumi közösséget” (46/2001 OM rendelet), ezeknek szervezéséről és támogatásáról a diákönkormányzat és a kollégiumi nevelőtestület közösen dönt.

8. A kollégium ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségirányítási rendszere A minőségirányítás olyan tudatos, szervezett és folyamatos tevékenység, amely a kollégium partnerközpontú céljainak és napi működésének közelítését szolgálja. A dokumentált minőségügyi rendszer működési elvei alapján egyenletes és kiszámítható folyamatokat jelent az iskolában. A minőségirányítási rendszer folyamatleírása az intézményi minőségirányítási program része.

8.1. A minőség értelmezése kollégiumunkban a következőket jelenti • A partnerekhez (partneriskolák, szülők, gyerekek) igazodó program kidolgozása, • a rutinszerű szakmai munka javítása, • közös szakmai elveket valló és vállaló tantestület kialakítása.

8.2. A minőségirányítási rendszer feladatai • Az intézmény tevékenységével kapcsolatos információk rögzítése, rendszerezése. • Szakemberek számára az átláthatóság biztosítása. • A meghatározott gyakorisággal elvégzett mérések eredményeinek összehasonlítása, a folyamatok megerősítése és a korrekciója. • Önellenőrzés, önértékelés. • E folyamat optimalizálása, a minőségszemlélet kialakítása. A részletes helyi megvalósítás algoritmusát iskolánk és kollégiumunk minőségirányítási rendszerének dokumentumai tartalmazzák.

8.3. A minőségirányítási tevékenység Az iskolavezetés és a kollégiumvezető a munkatársak bevonásával tudatosan fejleszti az intézmény szervezeti kultúráját. A minőségirányítási tevékenység hosszú távú és folyamatos munkát jelent, amely a minőségirányítás adta kereteken belül rugalmasan folyik. Egy-egy munkafolyamat vagy szakmai probléma megoldására szerveződő munkacsoportokban történik. A csoport tagjai a felmerült problémákat közösen oldják meg, megoldási javaslatokat dolgoznak ki, közreműködnek a javaslatok bevezetésében és értékelik a bevezetett javítások hatékonyságát.

190

Munkánk sikerességét partnereink – diákjaink, az anyaiskola, a partneriskolák, a szülők, stb. – minősítik. Véleményüket meghatározott időközönként és formában kérjük ki.

8.4. Az értékelés alapelvei Az értékelésnek a Pedagógiai Programban elfogadott szempontok alapján, mindenki által ismert rendszer szerint kell történnie. Fontos, hogy mindenki ismerje az értékelés szempontjait, és tisztában legyen a vele szemben támasztott követelményekkel. Az értékelésnek személyre szólónak és ösztönzőnek, rendszeresnek, tény- és tárgyszerűnek kell lennie. Nem lehet megtorló, fegyelmező jellegű: a pozitívumokat kiemelőnek, a javítási területeket megnevezőnek kell lennie. Fontos, hogy rámutasson a hiányosságokra és segítse a továbblépést, valamint a követelmények és elvárások pontos ismeretében, a alapján történjen.

8.5. Az értékelés formái, alkalmai Az értékelés a kollégiumi oktatási folyamatban közvetlenül részt vevők számára kétirányú: egyfelől a véleményüket kérjük a kollégiumról, másrészt értékeljük a folyamatban elvégzett munkájukat. A pedagógusi munkát, valamint a diákok tanulmányi és közösségi munkáját tehát félévente vizsgáljuk (lásd a következő két alfejezetet), míg a kollégiummal kapcsolatban álló partnerek elégedettségét A partneri elégedettség mérése c. táblázatba foglaltaknak megfelelően, a minőségellenőrzési munkacsoport irányításával mérjük. 8.5.1. A kollégiumi munka értékelésének területei: A kollégiumi munka szakterületenkénti értékelése az értékelt területek

akik értékelik

pedagógiai program időarányos kollégiumvezető megvalósulása éves tanulói kollégiumvezető, foglalkozási terv munkaközösségvez megvalósulása ető

az értékelés rendszeressége

az értékelés formája

évente

írásban

évente

írásban

tanulmányi munka, szilenciumokon, kötelező foglalkozásvezető, foglalkozásokon való csoportnevelő, részvétel, hiányzások, kollégiumvezető közösségi munka, ,magatartás, szorgalom

szóban, félévkor, év végén statisztika, év végén írásbeli folyamatosan, összegzés is, félévente egyszer félévkor problémás esetben, év végén minden esetben írásbeli értékelés a szülők számára

kiemelkedő tanulmányi, művészeti és sporteredmények, a foglalkozásvezető, patronáló tanár, kötelező csoportnevelő, foglalkozásokon való kollégiumvezető munka, környezeti nevelés, kollégiumi és/vagy csoportrendezvények

írásban, az csoportközösség és a kollégium közössége előtt szóban

191

félévenként

kollégiumvezető, munkaközösségvez ető

munkaközösség munkája munkaközösségvezet ő munkája

kollégiumvezető

évente

iskolaigazgató, kollégiumi nevelők, munkaközösségvez ető kollégiumvezető, a pedagógus dolgozók munkaközösségvez munkája ető, diákönkormányzat a nem pedagógus iskolaigazgató, kollégiumvezető dolgozók munkája iskolaigazgató, kollégiumvezető, a kollégiumi munka kollégiumi nevelők, körülményei munkaközösségvez ető a kollégiumvezető munkája

diákmozgalom

évente

diákmozgalmat segítő tanár, kollégiumvezető

diákmozgalmat segítő kollégiumvezető, tanár DÖK ifjúságvédelmi felelős kollégiumvezető, tevékenysége csoportnevelők Öko-munkacsoport kollégiumvezető a könyvtáros kollégiumvezető munkája

évente

évente

szóban, írásban szóban, írásban, előre kidolgozott szempontrendszer alapján írásban előre kidolgozott szempontrendszer alapján írásban, előre kidolgozott szempontrendszer alapján

félévente

szóban

évente

szóban és írásban

félévenként

írásban, a kollégium közössége és DÖKvezetőség előtt szóban

évente

szóban, írásban

évente

szóban, írásban

félévente

szóban, írásba

évente

szóban

8.5.2. A pedagógus munkájának értékelése A pedagógusok, iskolavezetés értékelésénél az alábbiakon túl figyelembe kell venni a külső és belső partnerek véleményét. 8.5.2.1. Az értékelés területei • Munkafegyelem (pl. határidők betartása, vállalt feladatok elvégzése). • Eredményesség (pl. tanulmányi- és versenyeredmények), nem utolsó sorban pozitív változás a rábízott gyermekek személyiségének fejlődésében. • Esetleges többletmunkák (az adott tanévre megszabott munkaköri leíráson túlmutató feladatok vállalása, elvégzése). • Tanári egyéniség (pl. diákokhoz való kapcsolata, munkatársakhoz fűződő kapcsolata). 8.5.2.2. Az értékelés formái, alkalmai A pedagógusok, dolgozók munkáját a kollégiumvezető és a munkaközösség-vezető előre kidolgozott szempontrendszer alapján félévente írásban, alkalmanként pedig szóban értékeli, és erről írásban beszámol az intézmény vezetőjének.

192

8.5.2.3. Az értékelés módszerei, eszközei Az értékelés a munkafegyelemmel kapcsolatban történhet jelenléti ív, munkacsoportvezetői beszámolók, egyéni megfigyelések alapján, összefüggésben a feladattervek megvalósításával. Az eredményesség kérdéskörében a statisztikai adatok elemzése és a munkacsoportvezetői beszámolói szolgálnak támpontul. A többletmunkával kapcsolatban a nyilvántartások mellett az egyéni vállalások, az egyéni beszámolók, a munkacsoportvezetők beszámolói a mérvadóak. Fontos még a munkatervek, foglalkozási tervek, tanmenetek rendszeres áttekintése, a csoportnaplókkal való összevetésük, a szakköri és a korrepetálási munkáról való tájékozódás. 8.5.2.4. Az ellenőrzés szintjei 1. Az önellenőrzés A csoportnevelő feladata a kollégiumi csoport belépési, kezdeti ismeret- és készségszintjének egyeztetett mérése, rögzítése. Az éves tanulói foglalkozási terv csoporthoz kapcsolódó megalkotása, a felzárkóztatásra, korrepetálásra kötelezettek kijelölése, egyeztetése, haladásuk nyomon követése. A tanév végén feladata az eredmények felmérése, a kollégiumi csoport haladásának értékelése, a tanulságok összegzése, a tanmenet javítási, módosítási javaslatok összegyűjtése. Az éves tevékenységről év végi beszámolót kell készítenie. 2. A munkaközösség-vezető ellenőrző munkája A munkaközösség-vezető az év elején elkészíti a munkaközösség éves programját. Az év folyamán a munkaközösség feladatkörébe tartozó adminisztratív feladatokat ellenőrzi, a csoportfoglalkozásokat, szakköröket látogat, illetve egymás közti hasonló látogatásokat szervez. A tapasztalatokat munkaközösségi foglalkozásokon megvitatja a munkaközösség tagjaival. A munkaközösség munkájáról a kollégiumvezető számára éves beszámolót készít. A statisztikákat feldolgozza, elemzi. A tanulságokat levonja és érintettekkel. Összegyűjti a tanmenet-javítási, módosítási javaslatokat.

megvitatja

az

3. A kollégiumvezető ellenőrző munkája Összehangolja és ellenőrzi a feladatok és célok meghatározását. Áttekinti az önellenőrzési és munkaközösségi ellenőrzéseket, összeveti őket saját tapasztalataival. Esetenként szaktanácsadói segítségkéréssel vizsgáltatja a munkaközösség munkáját, az egyes tanárok oktató-nevelő tevékenységét. Ellenőrzi a kollégiumi mérési rendszer elemeit. 4. Az iskolaigazgató ellenőrző munkája A kollégium teljes munkájának értékelése az iskolaigazgató feladata. 8.5.3. A tanulói munka értékelése A tanulói munka értékelésére fokozottan érvényes, hogy a diákok által ismert rendszer szerint kell történnie. Fontos, hogy a diákok tisztában legyenek az értékelés szempontjaival és a velük szemben támasztott követelményekkel.

193

A követelményeket minden tanár köteles betartani. Az egységes követelményrendszer megfogalmazása és megtartása a nevelőtestület, a munkaközösség vezető és a kollégiumvezetés egyetemes feladata. 8.5.3.1. Az értékelés területei: Csoportfoglalkozásokon, kötelező foglalkozásokon való részvétel, a tanulók tanulmányi teljesítménye, előrehaladása, fegyelem, szorgalom, rendszeretet, tisztaság, a kollégiumi és az általános emberi rendszabályok, értékek tiszteletben tartása, közösségi munkavégzés, versenyeken való részvétel, eredmények. 8.5.3.2. Az értékelés formái, alkalmai A. Szóbeli értékelés: a napi munka során adott cselekedetekhez kapcsolódóan, diákokkal folytatott helyzetfeltáró beszélgetések során, szülői értekezleteken, fogadóórán, félévente kétszer, a naplók, ellenőrzők egyeztetése után, a félévi és év végi eredmények megszületésekor, a tantestület előtti értékelés, az egész diákközösség előtti értékelés (félévente egyszer), közös együttlétek (kirándulás, kulturális program, házi versenyek, vetélkedők) értékelése, felkérésre vagy önként végzett feladatok értékelése. A közösségért végzett munka, a tisztaság és a tanulmányi eredmények értékelésébe bevonjuk a tanulókat, így fejlesztve erkölcsi ítélőképességüket és önkontrolljukat. B. Szöveges értékelés: kiemelkedő teljesítményű, illetve problémás tanulóknál levélben vagy az ellenőrző könyvön keresztül a szülő értesítése; külső, illetve az iskolavezetés felkérésre készített vélemények, minősítések, összegzések, statisztikák. C. Számszerű értékelés A számszerűsítő értékelés egyértelműbbé teszi a nehezen megragadható tendenciákat. Segítségével hatékonyabban alakítható ki a diákokban az önkontroll, az önértékelés képessége, a realitásérzék. Alkalmazzuk: a tanulmányi helyzet alakulására – az osztályzatok összegzésével, rendszerezésével, átlagszámítással - , a szobák, valamint a közös helyiségek tisztaságának és rendjének mérésére. A csoportnevelő tanár havonta egyezteti a napló és az ellenőrző jegyeit és a diákkal együtt áttekinti teljesítményét. D. Diagnosztizáló mérések év elején, főként a kilencedikes, év közben pedig az újonnan érkezett tanulók esetében fontos, hogy a kollégium diagnosztikus értékelést végezzen a következő területeken: •

az alapvető írási, olvasási, szövegértési és összegző képesség,

•

az alapvető számolási képesség,

•

tanulási stílus vizsgálata. E. Tanulóink és tanáraink dicséretének, jutalmazásának, kitüntetésének elveit formáit az SZMSZ tartalmazza. F. A kollégiumi nevelés minőségét és eredményességét a kollégiumi FEUVE szabályozza.

194

195

8.5.4. Partneri elégedettségvizsgálat

A partneri elégedettség mérése

Partner

Minta nagysága, összetétele

Felmérés gyakorisága

Tanárok

Kollégiumi Nevelők

Évente

Diákok

Minden diák

Évente

Módszer, eszköz Kérdőív, kiscsoportos interjú Táblázatos kérdőív

Aki a felmérést csinálja

Dokumentálás módja

Kinek hozzáférhető

Partner képviselője

MECS*

Feljegyzés, számítógép

Minden tanár

MECS

MECS és a DÖK


Mindenki

DÖK elnök


Szülők, tanárok

SZM választmány

Kimutatás, feljegyzés, számítógép

Iskolavezetőség, szakszervezet, közalkalmazotti tanács

Általános igazgatóhelyettes

Iktatás, kimutatás, számítógép

Szülő, iskola, diák

Továbbtanulási felelős, osztályfőnök


Konyhai dolgozók, kollégiumi nevelők, iskolavezetés

A vállalat igazgatója

Minden szülő Választásos önkéntes Évente MECS kérdőív alapon Az iskola Igazgató, Napi, vezetése, közös Beszámoló, Anyaiskola csoportnevelő negyedévi, tanulóink szóbeli és írásbeli k, MECS félévi osztályzatai Pályaválasztási Partnerisk Alkalmanként Beszélgetés, Csoportnevelő felelős, olák , évente kérdőív k, MECS osztályfőnök Szülők

Étkeztető vállalat

Konyhai dolgozók

Félévente

Beszélgetés, kérdőív

* MECS = minőségellenőrzési munkacsoport

Ebédlőügyelet esek, MECS

17. Záró dokumentumok A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei. A pedagógiai program jogszabályként funkcionál, azok megtartása és megtartatása az intézmény minden dolgozójának, tanulójának, az iskolába gyermekét beírató szülőnek kötelező. Ezért az érintettek számára ismertté kell tenni. A pedagógiai program a tanulók és a szülők számára megtekinthető az iskola könyvtárában, az iskolatitkárságon, elektronikus úton az iskola stúdiójában. A program tartamát az igazgató vagy helyettesei, szóban ismertetik az iskolaválasztás előtt álló tanulókkal, szülőkkel a nyílt napokon, vagy minden héten hétfőn 14 – 15 óráig az igazgató fogadóóráján. Az iskolába felvételt nyert tanulók a beiratkozáskor írásbeli tájékoztatást kapnak a kötelezően választható illetve a szabadon választható tárgyakról, a napi illetve a heti óraszámról, amelyeket a pedagógiai program előír. Szülői értekezleteken, szülői fórumokon az igazgató illetve az osztályfőnökök szóbeli tájékoztatást adnak a nevelési – oktatási – szakmai programokról. Az iskola a pályaválasztók számára szerkesztett szórólapjain, különféle pályaválasztási kiadványokban megjelenteti az iskola fő, szakmai célkitűzéseit a pedagógiai program alapján. A tájékozódás lehetőségeiről az iskola területén hirdetéseket helyezünk el a faliújságokon, hogy az érintettek meg szélesebb körben megismerhessék a program tartalmát. A pedagógiai program érvényessége A hatályos jogszabályok változásáig a pedagógiai program érvényben van. Módosításának módja A módosítási javaslat megvitatása nevelőtestületi fórumon történik. Lehetséges indokai: o o o

jogszabályváltozás; a fenntartói kérés; tartalmi korszerűsítés.

A pedagógiai program elfogadásának hitelesítése

A pedagógiai program elfogadására jogosultak köre a Közalkalmazotti Törvény szerint A pedagógiai programot a tantestület 2010. április 12-i ülésén elfogadta. Budapest, 2010. április 15. Márkusné Gábor Ildikó igazgató Ezt a tényt a nevelőtestület 3 képviselője tanúsítja.

Az iskolai és a kollégiumi diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy a pedagógiai program célkitűzéseivel egyetértünk.

A Közalkalmazotti Tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program tervezésekor véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

Az iskolai és a kollégiumi szülői szervezet képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy a pedagógiai program elveivel egyetértünk.

198

Tartalomjegyzék 1 A pedagógiai program elkészítésének jogszabályi és társadalmi háttere 3 Az iskola bemutatása 4 Az iskola kapcsolatai

Recommend Documents